Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet

Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet


Elérhetőség

e-mail: [email protected]

tel.:46-565111/1899


Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: NEPTUN kód: Óraszám: Kredit: Számonkérés módja:

Közgazdaságtan alapjai GTGKG600-GB 1+1 2 A tárgyból a hallgatók a szemeszter végén kollokviumot tesznek. A kollokviumi érdemjegy megszerzése lehetséges az évközi ZH-k alapján is. Aki az I. ZH-t legalább 50 %-ra teljesíti, megírhatja a II. ZH-t megajánlott jegyért, amit a két ZH alapján határozunk meg.

Az írásbeli dolgozatok értékelése: Az írásbeli dolgozatok ponthatárai: 22-24 pont – jeles; 19-21 pont – jó; 16-18 pont közepes; 12-15 pont – elégséges; 0-11 pont – elégtelen


Tárgy tematikája 2014.09.09. 2014.09.16. 2014.09.23. 2014.09.30. 2014.10.07. 2014.10.14. 2014.10.21. 2014.10.28. 2014.11.04. 2014.11.11. 2014.11.18. 2014.11.25. 2014.12.02. 2013.12.09.

Közgazdasági alapfogalmak, A közgazdaságtan alapkérdései A gazdasági tevékenység mérése Gazdasági szereplők, Piacok és kapcsolataik, Gazdasági körforgás Az árupiaci és az IS görbe A pénzpiac és az LM görbe Az IS-LM rendszer Gazdasági ingadozások az IS-LM modellben Zárthelyi dolgozat I. Munkapiac, munkanélküliség Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kínálat és egyensúly Infláció Phillips-görbe: az infláció és a munkanélküliség kapcsolata. A gazdasági növekedés. Zárthelyi dolgozat II.


Kötelező irodalom

Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja II. (Bevezetés a makrökonómiába), 2013. Karajz Sándor: Makroökonómia, Oktatási segédlet (elérhető: http://gtk.uni-miskolc.hu/gei


Ajánlott irodalom Misz József: Bevezetés a makroökonómiába, LSI Oktatóközpont, 1999 Meyer Dietmar – Solt Katalin: Makroökonómia, Aula, 1999.

Mankiw, Gregory N: Makroökonómia, Osiris, 2005.


Közgazdaságtan elemei  Mikroökonómia  Makroökonómia  Nemzetközi közgazdaságtan


A makroökonómia tárgya

A makroökonómia a gazdaság mint egész viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó aggregátumaival - foglalkozik. A makroökonómia a nemzetgazdaságok kibocsátásainak, foglalkoztatottságának, munkanélküliségének, árainak általános szintjét tanulmányozza.


A makroökonómia „kérdései” 1) Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? 2) Milyen feltételek mellett alakul ki a gazdasági egyensúly? 3) Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot? Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát és változását? 4) Mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők határozzák meg egy ország inflációs rátáját?


Makroszinten értelmezhető kérdések: • • • •

Foglalkoztatás és munkanélküliség Infláció Gazdaság ciklikus ingadozása Stagfláció: egyszerre létezik infláció, munkanélküliség és a kereslet stagnálása. • Gazdasági növekedés, zárt gazdaság makroökonómiai kérdései • Nyitott gazdaságban: valutaárfolyam és fizetési mérleg, NEMZETGAZDASÁG szintjén vizsgálják ezeket a kérdéseket.


A makroökonómia alapfogalmai I. Kibocsátáson a makrogazdaságtanban egy bizonyosidőszak (általában 1 év) alatt a gazdaságban létrehozott áruk és az ott nyújtott szolgáltatások összességét értjük. A kibocsátás egy termékhalmaz, amely különféle heterogén elemekből tevődik össze. Ha a kibocsátást mint termékhalmazt tekintjük, reálkibocsátásról beszélünk. Nominál kibocsátás az adott időszak alatt létrehozott áruk és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások értékének ( mennyiség × ár ) összege.


A makroökonómia alapfogalmai II. Reáljövedelemről akkor beszélünk, ha az összesítés változatlan árakkal történt, nomináljövedelmet pedig akkor kapunk, ha a jövedelmet folyó árakon számítottuk ki. Fogyasztásnak nevezzük a jövedelem azon részét, amelyet szükségleteket közvetlenül kielégítő árukra, illetve szolgáltatásokra költöttek el. A megtakarítás a jövedelem el nem fogyasztott része. Az emberek a megtakarításokat általában valamilyen cél érdekében képezik. Ez a cél lehet az, hogy egy későbbi időpontban növelni tudják fogyasztásukat, vagy hogy termelési eszközöket tudjanak beszerezni, ami a termelés és a jövedelem növelését teszi majd lehetővé.


A makroökonómia alapfogalmai III. Beruházás alatt a vállalatok által vásárolt olyan árujavakat értjük, amelyek tőkeállományukat növelik. Az összberuházás (bruttóberuházás) így két részből áll: a múltbeli folyamatok által determinált pótlásból és a jövőbeni célok eléréséhez szükségesnek tartott bővítésből.

Nettóberuházásnak nevezzük a bruttóberuházás és az értékcsökkenés közötti különbséget. A nettóberuházás tehát az adott időszak alatt megvalósult tőkeállománynövekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek, épületek, szerszámok, stb.


A makroökonómia alapfogalmai III. Beruházás alatt a vállalatok által vásárolt olyan árujavakat értjük, amelyek tőkeállományukat növelik. Az összberuházás (bruttóberuházás) így két részből áll: a múltbeli folyamatok által determinált pótlásból és a jövőbeni célok eléréséhez szükségesnek tartott bővítésből.

Nettóberuházásnak nevezzük a bruttóberuházás és az értékcsökkenés közötti különbséget. A nettóberuházás tehát az adott időszak alatt megvalósult tőkeállománynövekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek, épületek, szerszámok, stb.


A makroökonómia alapfogalmai IV. Árszínvonalon (P) a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlagát értjük. A fogyasztási árindex (CPI) az árszínvonal változásának egyik mérőszáma, amely megmutatja egy változatlan fogyasztói kosár költségét a báziséven vett költségéhez képest. A definíció alapján a kiszámítási módja két termék esetén. GDP-deflátor az árszínvonalváltozás egy másik mérőszáma, a nominális GDP reál GDP-hez viszonyított aránya, mely a jelenlegi vásárlói kosár költségét viszonyítja


Aggregálás • A mikroökonómia egy-egy konkrét, egyedi vállalatot/háztartást vizsgál, míg a makroökonómia az összes vállalatból/háztartásból álló aggregátumot.

• A makroökonómiát kettős aggregálás jellemezi: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze, míg a termékeket pedig termékcsoportokként vagy akár egyetlen termékcsoportként foglalja össze.


Makroökonómiai szereplők – háztartási szféra: a jövedelmet felhasználó fogyasztói egység, amely a szükségleteit közvetlenül kielégítő termékeket, szolgáltatásokat vásárolja meg – vállalati szféra: mind azon gazdasági alanyok, melyeknek feladata a termékek előállítása v. valamilyen szolgáltatás nyújtása – állam: a költségvetésen keresztül adókat szed be, majd transzfereket juttat vissza a gazdaságba – külföld: minden, ami az adott ország határain kívül van, vagy minden ami nem az adott gazdaság állampolgáraival kapcsolatos


Makroökonómiai piacok • Árupiac Fogyasztási(H)+beruházási javak(V) • Munkapiac Összmunkakereslet(V) találkozik az összmunkakínálattal(H) • Pénzpiac Kínálat: bankrendszer által a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott pénzmennyiség Kereslet: a gazdaság szereplői által tartani kívánt pénzmennyiség


Real GDP változása 2001-2010 között % 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

-2,0

2001

0,0

-4,0 -6,0 United States

Euro area

China

Hungary


Magyarország egy főre eső GDP-je (2011) kb. 3000 ezer Ft 47/180 Kína:99/180


%

Költségvetési mérleg egyenlege 2001-2010 között 15,0 10,0 5,0

0,0

2001

2002

2003 2004

2005

2006

2007

2008 2009

2010

-5,0 -10,0 -15,0 United States

Euro area

China

Hungary


Munkanélküliségi ráta, 2004-2010 (százalék) 10 9,5 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 2004

2005

2006 Magyarország

2007

2008 EU-27

2009

2010


Jegybanki alapkamatok, 2006-2009 6 5 4 3 2 1

FED Forrás: Jegybankok

ECB

SNB

2009.07.

2009.05.

2009.03.

2009.01.

2008.11.

2008.09.

2008.07.

2008.05.

2008.03.

2008.01.

2007.11.

2007.09.

2007.07.

2007.05.

2007.03.

2007.01.

2006.11.

2006.09.

2006.07.

2006.05.

2006.03.

2006.01.

0


A problémás bankhitelek aránya, 2006-2009 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1%

Vállalati hitelek

Háztartási hitelek

2009.06.

2009.03.

2008.12.

2008.09.

2008.06.

2008.03.

2007.12.

2007.09.

2007.06.

2007.03.

2006.12.

2006.09.

2006.06.

2006.03.

0%

Miskolci Egyetem, Kar, Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolc, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

Ágazatok beruházása, 2000-2010 (1999 = 100)

195 185 175 165 155 145 135 125 115 105 95 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Ingatlanügyek, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Kereskedelem, javítás Forrás: KSH, GKI

GKI Zrt., www.gki.hu

Miskolci Egyetem, Kar, Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolc, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

EU-tagországok államadóssága a GDP százalékában, 2008-2010 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 EU átlag

Németország

Ausztria

Nagy- Írország Észtország Szlovákia Románia Lengyel- MagyarBritannia ország ország 2008

2009

2010


EU-tagországok GDP-növekedése, 2008-2010 7 5 3 1 -1 -3 -5 -7 -9

2008

2009

2010

Magyarország

Románia

Szlovákia

Észtország

Nagy-Britannia

Ausztria

Németország

EU-átlag

-11

Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Recommend Documents