Makroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet. Kötelező irodalom. Ajánlott irodalom

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet

Makroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet


Kötelező irodalom

N. Gregory Mankiw: Makroökonómia, Osiris, 2002. Kimaradó részek: 25-48, 142-154, 214-257, 327-357, 388-522


Ajánlott irodalom

Samuelson - Nordhaus: Közgázdaságtan I., KJK, 1987.

1


A tananyag 1. 2. 3.

Bevezetés A makroökonómia mutatói A gazdaság hosszú távon • • • •

4.

Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás Gazdasági növekedés Munkanélküliség Pénz és infláció

A gazdaság rövid távon • • •

A gazdasági ingadozások elmélete Aggregált kereslet Aggregált kínálat


A makroökonómia tárgya A makroökonómia a gazdaság mint egész viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó aggregátumaival - foglalkozik. A makroökonómia a nemzetgazdaságok kibocsátásainak, foglalkoztatottságának, munkanélküliségének, árainak általános szintjét tanulmányozza.

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

A makroökonómia „kérdései” • Miért növekedett a jövedelem az elmúlt évszázadban néhány országban gyorsan, mialatt más országokban a szegénységet nem tudták leküzdeni? • Miért jelentkezik néhány országban magas infláció, miközben más országokban stabilak az árak? • Mi magyarázza a gazdasági ingadozásokat, ingadozásokat miért fordulnak a gazdaságok recesszióba és depresszióba, vagyis bizonyos időszakokban miért csökken a nemzeti jövedelem és növekszik a munkanélküliség • Hogyan lehet gazdaságpolitikai intézkedések segítségével az említett negatív folyamatokat elkerülni, illetve hatásukat csökkenteni?

2


Makroszinten értelmezhető kérdések: • • • •

Foglalkoztatás és munkanélküliség Infláció Gazdaság ciklikus ingadozása St flá ió egyszerre létezik Stagfláció: lét ik infláció, i flá ió munkanélküliség k élküli é és a kereslet stagnálása. • Gazdasági növekedés, zárt gazdaság makroökonómiai kérdései • Nyitott gazdaságban: valutaárfolyam és fizetési mérleg, NEMZETGAZDASÁG szintjén vizsgálják ezeket a kérdéseket.


Aggregálás • A mikroökonómia egy-egy konkrét, egyedi vállalatot/háztartást vizsgál, míg a makroökonómia az összes vállalatból/háztartásból álló aggregátumot. • A makroökonómiát kettős aggregálás jellemezi: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze, míg a termékeket pedig termékcsoportokként vagy akár egyetlen termékcsoportként foglalja össze.


Makroökonómiai szereplők – háztartási szféra: a jövedelmet felhasználó fogyasztói egység, amely a szükségleteit közvetlenül kielégítő termékeket, szolgáltatásokat vásárolja meg – vállalati szféra: mind azon gazdasági alanyok, melyeknek feladata a termékek előállítása v. valamilyen szolgáltatás nyújtása – állam: a költségvetésen keresztül adókat szed be, majd transzfereket juttat vissza a gazdaságba – külföld: minden, ami az adott ország határain kívül van, vagy minden ami nem az adott gazdaság állampolgáraival kapcsolatos

3


Makroökonómiai piacok • Árupiac Fogyasztási(H)+beruházási javak(V) • Munkapiac Összmunkakereslet(V) találkozik az ö összmunkakínálattal(H) k kí ál tt l(H) • Pénzpiac Kínálat: bankrendszer által a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott pénzmennyiség Kereslet: a gazdaság szereplői által tartani kívánt pénzmennyiség


A gazdaság teljesítményének mérése A bruttó hazai termék (GDP): • A gazdaság szereplőinek összes jövedelme. • A termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadások összege. (Egy nemzetgazdaságban a kiadásoknak és bevételeknek meg kell egyeznie.)


A jövedelem, a kiadás és a körforgás Jövedelem Munka Háztartások

Vállalatok Termékek Kiadások

4


A GDP számításának néhány szabálya • Különböző termékek összegzése. (Különböző termékek és szolgáltatások együttes értékének számbavételekor a piaci árat vesszük alapul.) • Használt termékek • Készletek • Félkész termékek és a hozzáadott érték • Lakásszolgáltatások és egyéb beszámított értékek.


Különböző termékek összegzése GDP=(alma ára*alma mennyisége) + (körte ára* körte mennyisége) GDP=p GDP x*x * + py*y *


Használt termékek • Ha egy vállalat egy terméket előállít, és értékesít 1000 Ft-ért, akkor a GDP 1000 Ft-tal növekszik. • Ha valaki megvásárol egy használt autót 1 millió Ft-ért, akkor ez nem növeli a GDP. Ez csak egy vagyonátrendeződés, nem jelent új hozzáadott értéket.

5


Készletek Tegyük fel, hogy egy vállalat több munkást vesz fel a célból, hogy több kenyeret tudjon termelni. Kifizeti a munkájukért s bért, de nem adja el az általuk termelt kenyeret. Hogyan érinti ez a GDP-t? 1. Ha a kenyér tönkremegy, akkor a cég profitja annyival csökken,, amennyivel y több bért fizetett ki.(Bérek↑ ( ↑ Profit↓) A GDP nem változik. 2. Ha a kenyeret későbbi eladásra szánt készletként tárolják. (Jövedelem ↑, Kiadások ↑). A GDP nő.


Félkész termékek és hozzáadott érték A legtöbb termék előállítása fázisokra bontható: A nyersanyagok félkész termékként kerülnek egyik vállalattól a másikhoz, majd onnan egy következő vállalathoz végső feldolgozásra . A hozzáadott érték megegyezik a vállalat által felhasznált félkész termékek értékével csökkentett kibocsátással .


Lakásszolgáltatások és egyéb beszámított értékek A legtöbb termék és szolgáltatás piaci értékén kerül be a GDP-be. Ha nem képezi adásvétel tárgyát, akkor becsülni kell az értéküket. értéküket = beszámított érték 1. Saját tulajdonú ingatlan „bérlése” 2. Állami szolgáltatások beszámítása költségszinten történik (oktatás, rendőrség, egyéb állami alkalmazottak).

6


A GDP hiányosságai

• • • • • •

Szürkegazdaság Fekete gazdaság Illegális, tiltott tevékenységek Szabadidő Externáliák Természeti javak amortizációja


Reál GDP versus nominális GDP • Azt a GDP-t amelyik a termékeket és szolgáltatásokat az aktuális árakon veszi figyelembe nominális GDP-nek figyelembe, GDP nek hívjuk. hívjuk • A reál GDP a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron veszi figyelembe. Az árak változásának torzító hatását ezáltal kiszűri.


GDP-deflátor

GDP - deflátor = GDP - deflátor =

nominális GDP reál ál GDP

Px 1 * x 1 + Py1 * y1 Px 0 * x 1 + Py 0 * y1

7


A jövedelem összetétele (A GDP felhasználása) Kiadási kategóriák: • Fogyasztás (C) • Beruházás (I) • Állami kiadás (G) • Nettó export (NX) A nemzeti számlarendszer alapazonossága: Y(GDP)=C+I+G+NX


Egyéb mérőszámok • GNI=GDP+külföldről származó jövedelmek-külföldre kiáramló jövedelmek • NNI=GNI-Amortizáció • GNDI=GNI+beáramló transzferek-kiáramló transzferek • NNDI=GNDI-Amortizáció • Nemzeti jövedelem=NNI-közvetett jövedelem=NNI közvetett adók (a gazdasági szereplők összes keresete) • Személyes jövedelem=NJ- vállalati profit-TB hozzájárulásnemttó kamatjövedelem+osztalék+kormánytranszfer+magánszemélyek kamatjövedelme • Rendelkezésre álló jövedelem=SZJ-SZJA-egyéb befizetések


Fogyasztói árindex (CPI) Az árszint változásának mérésére leggyakrabban használt mutató. gy tipikus p fogyasztói gy kosárnak az árváltozása Egy egy bázisévhez képest.

CPI =

Px 1 * x 0 + Py1 * y 0 Px 0 * x 0 + Py 0 * y 0

8


Fogyasztói árindex versus GDP-deflátor 1.

A GDP-deflátor az összes termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi, míg a CPI csak a fogyasztók által vásárolt javaknak és szolgáltatásoknak az ellenértékét használja fel.

2.

A A GDP-deflátor csak a belföldön előállított termékeket tartalmazza. tartalmazza

3.

A CPI változatlan, a GDP-deflátor változó súlyokat rendel az egyes termékek áraihoz. (A CPI számításakor rögzített, a GDP-deflátor esetén változó termékkosarat feltételezünk.) CPI felülbecsüli az inflációt

¾


Fogyasztói árindex versus GDP-deflátor

CPI1 =

Px 1 * x 0 + Py1 * y 0 Px 0 * x 0 + Py 0 * y 0

GDP - deflátor1 =

Px 1 * x 1 + Py1 * y1 Px 0 * x 1 + Py 0 * y1


A munkanélküliség mérése

Teljes lakosság Munkaképesek Aktívak Foglalkoztatottak

Egyéb Inaktívak

Munkanélküliek

9


A munkanélküliségi ráta munkaerő-állomány=foglalkoztatottak+ munkanélküliek munkanélküliségi ráta =

aktivitási ráta =

munkanélküliek × 100 munkaerő - állomány

munkaerő − állomány × 100 fe ln őttlakosság


Okun törvénye (1962)

A munkanélküliségi ráta és a reál GDP közötti negatív irányú kapcsolatot Okun törvényként ismerjük. Okun-törvényként ismerjük Arthur Okun volt az első, aki elsőként vetette fel és foglalkozott a problémával.


Okun törvénye (Lineáris regresszió) ΔGDP%

Δu%

10


Okun-törvénye (lineáris függvény) reál GDP %-os változása= 3%-2× munkanélküliségi ráta %-os változása Ha a munkanélküliségi ráta nem változik, akkor a reál ál GDP mintegy i t 3 százalékkal á lékk l emelkedik. lk dik Pl.: u nő 6-ról 8-ra, akkor reál GDP %-os változása=3-2(8-6)=-1%, ami a gazdaság recesszióját jelenti.

11

Makroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet. Kötelező irodalom. Ajánlott irodalom

Recommend Documents