Könyvelői Klub
KÖNYVELŐI KLUB - 2013. NOVEMBER 21. - DEBRECEN Konzultáns: Varga Hajnalka okl. adószakértő
ADÓZÁSSAL ÉS ZÁRÁSSAL KAPCSOLATOS SPECIALITÁSOK
Jövőre kell igazolni, hogy a közhasznú besorolásnak a két éves átlagában eleget tett-e a mutató számok alapján. A nonprofitoknak abból a szempontból változik meg a sajátos adóalap megállapítási módja, hogy bejött a civil törvény, amely alapján vizsgálni kell, és ki kell mutatni, hogy a nonprofit elsődlegesen gazdálkodási, vállalkozási tevékenységet nem folytató szervezetnek minősül. Ha ezt ki lehet mutatni, akkor él rájuk, az egyéb szervezetekre vonatkozó speciális adóalap megállapítási lehetőség. Ha nem lehet kimutatni, akkor rájuk ugyanúgy a hagyományos TAO alap megállapítás vonatkozik. 2014. február 25.-éig a 1301-es bevalláson tehet nyilatkozatot bevallást helyettesítő nyilatkozat vonatkozásában, de csak meghatározott, egyéb szervezeti körök azok, akik ezen nyilatkozatokat megtehetik, tehát a társas vállalkozók nem. 2007 volt az az év, amikor azt mondta a jogalkotás, hogy a veszteségesen gazdálkodó vállalkozástól is megkövetelnek egy elvárt minimum adófizetési kötelezettséget. Vannak mentesítő szabályok, hogy mikor nem kell jövedelemminimumot számolni, de fő szabály szerint kötelezett. Igaz, hogy tehet alkalmazást kizáró nyilatkozatot, ilyenkor a 29-es pótlapjai nyílnak le, amelyek olyan kérdéskört tartalmaznak, amivel kimutatható, hogy a könyvekben elszámoltak olyan tételeket, amelyek nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek. Marad rendszerében a jövedelemminimum számítási kötöttség, de idén speciális növelő tételként bejön egy újdonság. Azt mondja a jogalkotó, hogy azon gazdálkodó szervezetek, akik tagi kölcsönt mutatnak ki a könyveikben, és a tagi kölcsön állománya 2013. évben növekszik, akkor hasonlóan az alultőkésítés modell mintájának szabályához, a tagi kölcsön növekményének napi átlagos állományának 50%-a jövedelemminimum alapot növel. Fő szabály szerinti adókulcs nem 10%, hanem 19%, ami azért nagyon fontos, mert a jogalkotó a de minimis támogatások oldalán ezt kötöttségbe hozza. Az a gazdálkodó szervezet, aki de minimis támogatásos adóalapot csökkentő tételt érvényesít, például létszámnövekmény, gép, berendezés tárgyévben üzembe helyezett értéke után, ott a de minimis érték nem a kedvezmény alapja, hanem a kedvezmény mértékére számított társasági adókulcs, de nem a 10%, hanem a 19% megy a de minimisbe. 1
Könyvelői Klub
Feltöltés Az első fontos időpont a zárást megelőzően a december 20.-a, amiről azt kell tudni, hogy a feltöltés szabályai két éve nem változtak, és az adózás rendje kimondja, hogy 100 millió forint árbevétel feletti vállalkozások esetén kötelező a feltöltés. A gyakorlati életben a tulajdonosok gyakran nem hajlandók figyelembe venni azt, amit az Art kimond, hogy a várható adó 100%-áig kell feltölteni. Mivel benne van a szankciók között, hogy legalább 90%-ra el is kell érni, és csak azután szankcionálnak, így a tulajdonosok azt hajtogatják, hogy nekik elég a 90%. Ez viszont valamilyen szinten óvatosságot hoz az életükben, hiszen, ha bármit elmérnek, bármilyen adatot rosszul szolgáltatnak, akkor beleeshetnek abba a hibába, hogy később az adóhivatal szankcionál. A feltöltési kötelezettségről azt mondja a jogszabályalkotó, hogy nem csak feltölteni kell, hanem a 1301-es bevalláson be is kell vallani a feltöltési kötelezettséget. Mindenki tölt árbevétel feletti értékhatár esetén, valamint, akinek az üzleti éve megegyezik a naptári évvel, illetve, a naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknak is kell tölteni, attól függetlenül, hogy az év vége nem biztos, hogy december 31.-e lesz. 1301-es bevalláson akkor is kell adatot szolgáltatni, ha a feltöltés összege nulla, de az árbevétel felett van. Akkor lesz a feltöltés nulla, ha az előző évi társasági adóbevallás alapján kalkulált előleggel az utolsó negyedévi, vagy havi feltöltéssel eléri az elérendő összeget, tehát a várható adó 100%-át. Ilyenkor az A oszlopba egyszerűen nullát kell tenni, figyelembe véve azt, hogy a kötelezettséget teljesíteni kell. Az az adóalany, aki egyéb adófizetési kötelezettség vonatkozásában, az úgynevezett éves bevallású kötelezettségű adónemek vonatkozásában a 1301-gyel bevallásra kötelezett, mivel annak a határidejére az Art azt írja elő, hogy ennek a tárgyévet követő év február 25.éig kell eleget tenni. Például, aki érintett rehabilitációs hozzájárulásban, neki ilyenkor két 01-ese keletkezik, hiszen külön adja majd december 20.-áig a feltöltésre kötelezett 01-es bevallást, és külön fogja teljesíteni a február 25.-én esedékes egyéb kötelezettségét. Az Art jogkövetkezménye azt mondja ki, hogy ha az adóalany a várható társasági adó feltöltése során elszámolta magát, és a tényleges társasági adóbevallásban szereplő adófizetési kötelezettségéhez képest 90%-ot nem éri el a feltöltendő összeg, ugyanúgy szankcionálható, méghozzá az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Gyakori kérdés, hogy a 01-est lehet-e december 20.-a után önellenőrizni. Nem. A feltöltött összeget egyszer bevalljuk, utána nem lehet önellenőrizni. Egy technikai szabály létezik, ami nem teljesen szabályos, hogy ha kiderül, hogy rosszul számoltunk a feltöltés után, akkor a 29-es bevallásban rontott adatokkal adjuk be a társasági bevallást, hogy egyezzen a feltöltött 2
Könyvelői Klub
összeggel. Az adóhivatal rendszere úgy épül fel, hogy az alapbevalláshoz vizsgál, és június elsején önellenőrizni kell. Az önellenőrzött bevalláshoz már nem méri hozzá a feltöltést, és nem szankcionál. Párban viselkedik két feltöltési kötelezettség, tehát, aki 100 millió forint árbevétel felett társasági adót tölt fel, az automatikusan kötelezett helyi adó feltöltési kötelezettségre. A két határidő megegyezik, a helyi adóban is decemberben 20.-án kell feltölteni. Decemberben most már realizálódni fog az a 2013-as törvénymódosítás, a helyi adóknál, amikor azt mondja a jogalkotó, hogy meghatározott árbevételű vállalkozások esetében, az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének levonhatóságát sávhatárokba rendeli. 500 millió forintig nem korlátoz, tehát a kkv-k és mikrovállalkozások körét mentesíti a figyelembe vétel alól. Feltöltéskor már a várható adóalap megállapítása során ezen tényezőkkel kell tudni kalkulálni. Az EVA-sok feltöltési határideje is december 20.-a. Árbevételtől függetlenül ki kell egészíteniük, amely minden EVA alanyra vonatkozik. A 1343-as nyomtatványon kell adatot szolgáltatniuk az adóhivatalhoz a feltöltendő összeg erejéig.
Kisvállalati adónemben történő átmenetel Aki év vége felé az ügyfeleivel ismételten el kezd számolgatni a jövőkép vizsgálatára, arra vonatkozóan elmondhatjuk, hogy mivel idéntől két kedvezményes adónem került az életünkbe, így ezekkel is kell kalkulálni, amely a társas vállalkozásoknak vizsgálati tényezőt eredményez. Az első áttérési lehetőség a kisvállalati adónembe történő átmenetel. Ez azért lényeges, mert aki januárban kívánja az új adónemet felvenni, annak decemberben végig kell tudni kalkulálni azokat az értékhatárokat, amelyeket a jogalkotó bemeneteli követelményként megnevez. Elektronikusan kell bejelentkezni, idén még 13T-203KV nyomtatványon. 30 napos jogvesztő határidő vonatkozik arra, hogy a döntését megváltoztassa, és mégis visszatérhessen az érintett a társasági adó jogalanyiságba. Könyveléstechnikai és könyvvezetési oldalról azt kell tudni, hogy az új adónemek választásával új önálló üzleti év kezdődik, tehát a társasági adót a hatályba lépés előtti nappal le kell tudni zárni. A jogalkotó azt mondja, hogy belép az a kötelezettség, hogy a társasági adót jogutód nélküli megszűnés körében lehessen lezárni. Ha évközben átlép valaki a KIVA-ba, akkor nem a tárgyévi 29-es társasági adóbevallással kell megtenni a jogutód nélküli lezárást, hanem az erre külön életre hívott 1371-es 3
Könyvelői Klub
nyomtatványon, és specialitása, hogy a bejelentés adóévére társasági adóbevallásban adóelőleget nem kell megállapítani, nem kell vallani. A keresztféléves elcsúszás miatt, társasági adóbevallás specialitása miatt, korábbi bevallásban előírt előlegeket az adóhivatal automatikusan törölni fogja. Ha az adózó bejelentkezéskor elszámolta magát, vagy árbevétel, vagy alkalmazotti létszám, vagy más ok miatt, akkor a befogadott és elektronikus úton benyújtott jelentkezés nem valós. Hiába van, egy érkeztetett EBEV nyugta, hogy a bevallás szakmailag, tartalmilag megfelelő, ha bármi el lett mérve menet közben, akkor az adóhivatal egy későbbi határozattal ki fogja tenni a KIVA rendszeréből. Ez azért fontos, mert külön rendelkezik arról a jogalkotó, hogy ha nem volt jogosult a kedvezményes adónembe áttérni, de megtette, és később a rendszer kilökte, akkor nem mentesül a korábbi társasági adóbevallásokban előírt adóelőleg fizetési kötelezettség alól. Az áttéréskor a jogalkotó azt mondja, hogy az adózó a társasági adóját jogutód nélküli megszűnés esetkörében zárja, de ilyenkor visszamenőlegesen a vállalkozó múltjában végig kell vizsgálni azon korrekciós tételeket, amelyeket a jogalkotó kvázi nem ajándékba adott, hanem azt mondta, hogy a végleges teljesüléséhez valamilyen feltételrendszert köt. A feltételrendszerek döntő többsége évek számában jelenik meg. Ha a társasági adóban megfogalmazott évek száma nem telt le, és a jogutód nélküli megszűnés megtörténik, akkor az adóalany megvalósítja azt a fogalmi elemet, hogy önhibájából eredően nem tett eleget a TAO kötelezettségeknek és megszűnéskor szankció jelleggel a korábbi kedvezményt, vagy az arra vonatkozó társasági adót késedelmi pótlékként meg kell fizetnie. Speciálisan viselkedik az adózó helyzetköre, a két kedvezményes adónembe történő átmenetel esetén, mert jogutód nélkül szűnik meg, de az új kisvállalati adóról szóló jogszabály azt mondja ki, hogy vannak olyan adóalapot csökkentő korrekciós tételek, adókedvezmények, amelyeket nem kell növelő bezáráskor mégsem berakni, attól függetlenül, hogy jogutód nélkül szűnik meg. Az egyik ilyen téma a fejlesztési tartalék. Nem kell jogutód nélküli megszűnéskor visszarakni a négy éven belül fel nem használt részt, amit a főkönyvben lekötött tartalékként mutatunk ki. Azt mondja a jogalkotó, hogy ha az adózó hozza tovább a lekötött tartalékban szereplő értékösszeget, mivel KIVA-ban marad a kettős könyvvitel és a számviteli hatálya alatt, és biztosítja azt a négy éves teljesülést, amit a társasági adó törvényalkotó korábban megkövetelt, akkor négy éven belül KIVA-s adóalanyként fel lehet oldani, és nem kell záráskor adóalapot tételként beállítani. Kimaradt a kisvállalati adótörvényből a rendelkezés a fejlesztési tartalékból beszerzett eszközökre vonatkozóan. A KIVA törvény a tárgyévben beszerzett eszközökre összesen a következőket mondja: tárgyévben beszerzett eszközökre nem fogalmaz meg értékcsökkenési leírási kulcsokat, mint a társasági adó eszközcsoportonként, hanem azt mondja, hogy az adózó a tárgyévi beruházását 100%-ban elszámolhatja az adóalappal szemben, mint egy egyösszegű értékcsökkenést. De kimaradt az, ami a TAO mellékletében tiltórendelkezésként megfogalmazódott, hogy kivéve a fejlesztési tartalékból beszerzett eszközök. 4
Könyvelői Klub
Az adóalany, aki 2013-ban bement a kisvállalati adónembe, korábbi társasági adózóként fejlesztési tartalékot képzett, és igénybe vette a fejlesztési tartalék csökkentő tételét, majd 2013-ban KIVA-sként feloldotta, vagy az egészet, vagy egy meghatározott részét, és olyan eszközre oldotta fel, amire lehetőséget biztosít, nem szabad, sőt kifejezetten tilos érvényesíteni ezen eszközök vonatkozásában a 100%-os beruházási leírási lehetőséget. Külön feladat, hogy háttér analitikában, ezen eszközöket, muszáj valamilyen módon külön kimutatni, hiszen most a könyvszerinti érték megy a számviteli törvény hatálya alatt, a nyilvántartási értéknél viszont ezen eszközökre nem TAO szerinti nyilvántartási értéket kell tudni kimutatni, hanem KIVA szerinti nyilvántartási értéket, és ezt, muszáj nullaként szerepeltetni. Az első ellenőrzési joggyakorlata ennek 2014-ben fog előjönni, amikor eltelik az első gazdálkodási év. A következő gazdasági esemény, amely szintén adóalap korrekciós tétel, a tavaly életre hívott, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésére vonatkozó kedvezmény. Szintén lehetőséget biztosít ugyanúgy, mint a fejlesztési tartaléknál a jogalkotó, hogy ha társasági adóalanyként lekötött tartalékot azért képzett, mert ilyen jogcímen, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágot szerezzen, akkor szintén nem kell megnövelni záráskor a jogutód nélküli megszűnéskor a társasági adóalapot, be lehet vinni KIVA-ba. Az immateriális javakra viszont nem négy évet, hanem három adóévet fogalmaz meg. Minden olyan, ami átalakuláshoz, részesedésszerzéshez, és eszközbeszerzéshez kapcsolódó kedvezményezett részesedésszerzést jelent, nem engedi be a KIVA törvény. Ha a kedvezményezett átalakulás során a halasztott kedvezmény értékét még nyilvántartjuk, nem használtuk fel, nem lehet bevinni a kisvállalati adóalanyiságba, hanem növelő tételként a záró bevallásba be kell állítani. Ugyanezt mondja a jogalkotó ki a részesedés szerzésével kapcsolatosan, tehát nincs mentesítési lehetőség, adóalap korrekciós hatása lesz növelő oldalon, ha korábban ilyen kedvezményt érvényesített. A tartós adományozás az, ami áttéréskor fontos, mert tartós adományozásnál hosszú évek óta hozzuk azt a gyakorlatot, hogy azért beszélünk tartós adományozásról, mert a szerződés évében és azt követő három adóévben kell teljesíteni az adomány összegét, hogy ennek valaki eleget tegyen. Tehát négy évig folyamatosan támogat egy nonprofit szektort az illető. Ha áttér, akkor nem engedi a kisvállalati adóalanyiság a támogatás és az adomány fogalmát. Térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül átadott szolgáltatás vagy visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzeszköz a kisvállalati adónemben el nem ismert költség. Ha TAO-sként kötötte meg a tartós adományozási szerződést, nem lehet átvinni kisvállalati adónembe, hanem a záró bevallásban kell megvalósítani azt, hogy önhibából eredően nem tudja a tartós adományozás feltételrendszerét teljesíteni, a korábban igénybe vett kedvezményt, adóalapot növelő hatásként be kell állítani.
5
Könyvelői Klub
Kisvállalkozási kedvezményt a jogalkotó külön nevesíti, ez az a fajta kedvezmény, amikor kimondottan a kkv szektornak tárgyévben beszerzett gép, berendezés értékére enged meg, hogy bárki által korábban még használatba nem vett eszközről van szó. 30 millió forintig veheti igénybe, és feltétele, hogy csak olyan adózó alkalmazhatja a csökkentő tételt, akinek kizárólagosan magánszemély tulajdonosi köre van. Ha mindez megvan, akkor azt mondja a jogalkotó társasági adóban, hogy négy évig az eszközök között kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyeket ilyen jogcímen kedvezményként érvényesített, tehát beengedi a KIVA törvény, nem kell adóalapot növelő tételként záró bevalláskor figyelembe venni. Viszont mivel marad a kettős könyvvitel hatálya alatt, négy évig köteles ezen eszközöket az eszközök között, méghozzá a tárgyi eszközök között kimutatni, még forgóeszközzé sem lehet átsorolni, és ekkor nem lesz szankciója. De minimis támogatások körébe tartozik és szintén beengedi a kisvállalati adó jogalkotója a foglalkoztatottság növeléséhez kötődő kedvezményt. Az az adózó, aki társasági adósként létszámnövekményére vonatkoztatva élt az adóalapot csökkentő korrekciós tétellel, záráskor nem növel, áttéréskor feltétele, hogy ugyanazt az alkalmazotti létszámot behozza az kisvállalati adónembe, és három éven keresztül nem csökkenhet a statisztikai létszáma a növekmény figyelembe vétele után. Árfolyamnyereségnél tekintettel arra, hogy jogutód nélkül megszűnik, realizálttá válnak az árfolyam különbözetek. Azon adózó, aki devizában kimutatott hitel, kölcsön ügyleteire vonatkozóan a kötelezettségek év végi átértékelésénél élt azzal a lehetőségével, hogy az árfolyam különbözet hatását deviza alapú betétügyletek kompenzációjával módosítja, mind növelő, mind csökkentő oldalról, most megköveteli tőle záráskor, hogy a torzító hatások elkerülése végett a korábbi csökkentő vagy növelő tétel ellentételezett párját realizáltság miatt köteles beállítani a záró bevallásban. Kedvezményezett eszközátruházás is kapcsolódik a kedvezményezett részesedésszerzéshez és átalakuláshoz. A jogalkotó nem engedi be a KIVA-ba, és azon rész, amit még nem vett figyelembe az adóalany az adóalap megállapításánál növelő tételként kell, hogy megjelenjen a záró bevallásban. A jogalkotás kizár egy adóalanyi kört a kedvezményes adónemből, az eltérő üzleti évest. A feltételrendszerbe bemenetelkor megköveteli, hogy csak december 31.-ei fordulónapos beszámolóval lehet átmenni. A kapcsoltakat nem zárja ki, nem is zárhatja, csak szigorítja. A kapcsoltaknál az a kitétel, amit vizsgálni kell, hogy bemenetkor a kapcsoltnak az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adataiból az árbevételt és az alkalmazotti létszámot kell kezelnie, tehát összevontan nézi a 25 főt, és az 500 millió forintot. Ha eleget tesz összevontan a kitételnek, akkor zöld lámpát kap a KIVA-ba, ezért mind áttéréskor, mind kisvállalati adóalanyiságkor a jogalkotó átvette a társasági adótörvény 18.§-ának rendelkezéseit. Ha a kapcsolt fél kedvezményesbe megy át, mind záró bevalláskor, mind KIVA-s időszakában a kapcsoltak közötti szerződött ügyletekre 6
Könyvelői Klub
vonatkozóan ugyanúgy vizsgálnia kell a piaci árat, ki kell tudni mutatni, hogy ha független féllel kötött szerződés értékösszegét eléri vagy nem éri el a kapcsolt árazása, és ugyanúgy a korrekciós hatást a bevallásokban szerepeltetnie kell. Ha nem nulláról indult egyéni cég tér át, hanem korábban egyéni vállalkozóból alakult át egyéni céggé. Az átalakulási folyamat specialitása, hogy az egyéni vállalkozó nem jogutódja az egyéni cégnek, viszont a személyi jövedelemadó társasági törvény hatálya alá történő átmenetkor ugyanilyen feltételrendszereket kell figyelni. Személyi jövedelemadóból a TAO is beenged kedvezményeket, és azt mondja, hogy az egyéni vállalkozónak nem kell visszanövelni a vállalkozói eredményét létszámra, eszközbeszerzésre alkalmazott kedvezménnyel, hanem beengedi átalakuláskor és megköveteli, hogy egyéni céges mivoltában az SZJA feltételrendszereket tartsa. Ha ilyen egyéni cég tulajdonos úgy dönt, hogy bemegy kedvezményes adókulcsba, akkor két vezérfonálon kell nézni az áttérést. Először is van-e még olyan korábbi kedvezményt, ami SZJA-ból jön, és TAO-n belül kell figyelni a rendszerét, és ez a kedvezmény bevihető-e KIVAba. A másik, hogy van-e olyan adókedvezmény, amely már társasági adó alanyiságból jön, és bemehet KIVA-ba. Mindegyiket külön háttér analitikában részletezve figyelni kell. Beruházási hitelnél a következőt mondja a jogalkotó: szintén de minimis támogatásnak minősül az adókedvezmény érvényesítése, és a tárgyévi hitelkamat 40%-a, maximum 6 millió forint az, amit adókedvezményként érvényesíteni lehet. De előírja a jogalkotó, ha adókedvezményt érvényesít valaki beruházási hitel vonatkozásában, akkor az eszközbeszerzéssel, mármint az aktiválása időkorláthoz kötődik, legalább négy éven belül a beruházási hitelből megvalósított eszközt üzembe kell helyezni. Ha ez áttérésig nem történt meg, akkor ugyanúgy bevihető az évek számának vizsgálata, és nem kell visszafizetni azt a társasági adóhalmazt pótlékokkal együtt, amit beruházási adókedvezmény miatt korábban érvényesített. Feltétel, hogy négy éven belül aktiválni kell. Amikor valaki átlépett KIVA-ba, és minden előírt feltételt vizsgál, nyilvántart, amelyeket beenged a jogalkotó, ha nem tesz eleget a korábbi társasági adóévben megkövetelt időintervallumoknak, akkor annak leteltét követően ugyanúgy beáll a szankció.
Kisvállalati adónemből történő kikerülés Ha valaki belépett a kisvállalati adónembe, és valamilyen oknál fogva kijön, vagy saját elhatározásból, vagy valamelyik törvényi ok teljesül a kizárásra vonatkozóan, akkor a következőket mondja a törvényalkotás. Megszűnést követő ötödik hónap utolsó napjával záró bevallást kell készíteni a kisvállalati adóról, törtidőszakkal kezdődik egy új üzleti év, 7
Könyvelői Klub
visszakerül társasági adó hatálya alá, és újra a társasági adóalanyiságot választja. Szankcionálja a kijövetelt, tehát aki kikerül bármilyen ok miatt, 24 hónapon keresztül kikerülést követően nem választhatja újra a kedvezményes adónemet. A kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett bevételt és kiadást elszámoltnak kell tekinteni, azt a KIVA záró bevallásába kell betenni, és KIVA-sként kell adózni utána. Elszámoltnak kell tekinteni a KIVA-s időszakban értékcsökkenési leírással korábban beszerzett eszközök értékcsökkenését, tehát a könyvszerinti értéket kell induláskor figyelembe venni. Külön kell nyilvántartani, kimutatni mindazokat az eszközöket, amelyeket KIVA-sként szerzett be, nem hozott sehonnan, mert ezeket könyvszerinti értéken figyelembe venni számvitelileg, társasági adójogilag viszont belép az, hogy nulla értéken kell nyilván tartani, mert KIVA-ban elvitte a 100%-os csökkentési tételt. A KIVA-s időszakban beszerzett fejlesztési tartalékból felhasznált eszköz ugyanilyen nulla értéken jön ki és jön vissza a társasági adós életében. Azon kedvezményeket, - és egy ilyen társasági adókedvezmény van, a beruházási hitel kedvezménye -, amelyeket bevitt KIVA-ba és letelt a négy év, elteltnek kell tekinteni, amikor visszakerül társasági adóalanyiságba. Ha nem telt el a négy év, akkor analitikában továbbra is hozni kell, és vizsgálni. A visszatérést követően, - mint az EVA-soknál -, 60 napon belül bejelentési és bevallási kötelezettség áll fenn az adóhivatal felé, hogy áttérést követően a tört időszaki üzleti évre mekkora értékösszegű társasági adó előlegfizetési kötelezettség van. A társasági adóelőleg meghatározásakor az adóévben elszámolt KIVA-s bevétel az indulóalap, és ha 12 hónapon keresztül a kisvállalati adónem hatálya alatt állt, akkor a kisvállalati adónem hatálya alatt származó bevétel egy százaléka lesz az előleg. Ha nem volt 12 hónap a működés, akkor időarányosan kell figyelembe venni az egy százalékot.
KATA
A jogalkotó azt mondja, hogy nagyon szűk kör mehet be a KATA-ba, egyéni vállalkozó, egyéni cég, és kizárólag magánszemély tulajdonossal rendelkező bt vagy kkt. Szintén elektronikusan kell bejelentkezni, T-201, 101 vagy 101E jelű nyomtatványon kell a választást lejelenteni. Januárkor a KATA már úgy állt fel, hogy adóévben bármikor át lehet térni.
8
Könyvelői Klub
A személyi jövedelemadó törvény hatályából teljesen kikerül az egyéni vállalkozó, jön a KATA-ba, és azt mondja a jogalkotó, hogy áttéréskor a következő dolgokat kell figyelembe venni. Áttérésig az összes bevételét egyéni vállalkozóként adózza, és számol el vele. Egyéni vállalkozóként felmerülő kiadása áttérést követően átmeneti időszakra lehetősége van még egyéni vállalkozóként figyelembe venni, és ugyanúgy, mint a TAO-nál a jogalany megszűnése esetei alapján zárjuk a személyi jövedelemadó bevallást. Könyvelői oldalról két kötelezettség áll fenn. Az egyik, hogy a készleteket bevételként kell az áttéréskor nyilvántartani, de nem lesznek adóalapot képező bevételek, csak háttérnyilvántartásban kell szerepeltetni. Áttérést követő bevallásában a volt egyéni vállalkozónak a készletek értékéről adatot is kell szolgáltatnia. Az adókedvezményekre ugyanazt mondja a KATA egyéni vállalkozónál, mint a TAO, hogy azok a kedvezmények, amelyek egyéni vállalkozóként de minimis támogatásnak minősülnek, és például a beruházási hitel kedvezménye is ilyen, beengedi a KATA-ba, tehát a KATA adóalanyiság időszakában figyelni kell az áttérésnél, hogy teljesüljenek az évek számai, és nem szankcionál. EVA-nál ugyanez a helyzet, aki EVA-ból megy KATA-ba, speciálisan átugrálhat egyik kedvezményes adóból a másikba, az összes kintlévőséget, függetlenül a pénzbefolyástól EVAsként fogja leadózni, és EVA-s bevételként kell neki figyelembe venni. A KATA szerint adóalanyiság esetében onnantól kezdve már ő is KATA-zik. TAO ugyanaz áttérésben, mint a KIVA, egy kivétellel. TAO-sként beáll az a kötelezettség, hogy kikerül a számviteli törvény hatálya alól, ezért osztalékadót kiváltó adót kell fizetni. Meg kell nézni az eredménytartalék ágon, hogy mit hoz magával, 3 év alatt egységesen elosztva 16% osztalékadót kiváltó adót kell fizetni. Azt követően megy a KATA hatálya alá. Egyéni vállalkozó, amikor megszűnik KATA-snak lenni, a törvény szerint visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatályába, viszont vannak feladatai attól függetlenül, hogy nem nyitó mérleget könyvvizsgáltat. Köteles vagyonleltárt készíteni visszatéréskor, amelyben minden olyan eszközt ki kell tudni mutatni, amelyet KATA-sként szerzett, vagy vitt be KATA-ba, szolgálta a vállalkozási tevékenységet, és ezen vagyonelemeket KATA-ból történő kijövetelkor figyelembe, vagy igénybe kívánja venni SZJA hatálya alatt a vállalkozási tevékenységből. Ez a vagyonleltár lesz az alapja az eszközök sornak. Értékcsökkenési leírást ott is elszámoltnak kell tekinteni, ami KATA-s időszakként végig ketyegett az egyéni vállalkozós korszakban, és így kell megnyitni az eszközök könyvszerinti értékét.
9
Könyvelői Klub
Helyi adó
Kisvállalati adónemre vonatkozóan különbséget tesz a jogalkotó KIVA-ban és KATA-ban. KIVA-nál azt mondja, hogy hármas választási lehetőséget biztosít, vagy az általános szabályok szerint, vagy az egyszerűsített adóalappal, vagy a kisvállalati adóalanyoknak létrehozott adóalap 20%-kal növelt része után adózik. KIVA-ban egy év előny van, mert a bevallásban kell megjelölni, hogy melyik adóalap megállapítási módot alkalmazza. A KATA-s ezzel szemben két dolog közül választhat, ha adóévre tér át, január 15.-ig, ha év közben tér át, akkor áttérést követő 15 napon belül nyilatkozni kell az önkormányzatnak, hogy élni kíván-e a KATA-soknak megállapított speciális adóalap megállapítással, hogy székhely, telephely vonatkozásában 2,5-2,5 millió forint adóalap után kívánja a helyi adót megfizetni, tehát az ötvenezret. Ha élni kíván ezzel a választási lehetőséggel, akkor azt mondja a jogalkotás, hogy nincs bevallási kötelezettség, csak az ötvenezer forint tételes adót kell megfizetni az önkormányzatnak. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor visszaíródik a helyi adó szerint a fő szabály, és életbe lép az, hogy vagy az általános szabályok szerint, vagy az egyszerűsített adóalappal állapítja meg az adóalapját. E két utóbbi esetben viszont megmarad a bevallási kötelezettsége, mert az önkormányzat nem KATA-sként tartja nyilván, hanem fő szabály szerint adózó helyi adóként. Ha KIVA, ha KATA hatályából megszűnik valaki, akkor ott is záró bevallást kell tenni megszűnést követő ötödik hónap utolsó napján. Le kell zárni a KIVA adóalanyiságra a helyi adót, és önálló üzleti évvel nyit, mint társasági adózó, és visszamegy a helyi adóban, mint társasági adóalany, és a törtidőszakra majd bevalláskor választ, hogy általános szabályok szerint, vagy az egyszerűsített adóalap módjában fogja megállapítani a helyi iparűzési adóalapot.
Mikrogazdálkodói beszámoló
Megszűnt a sajátos beszámolási lehetőség a számviteli törvény alapján, és a sajátos egyszerűsített beszámoló helyett lépett életbe a mikrogazdálkodói beszámoló. A mikrogazdálkodói beszámoló választási feltételét a jogalkotó különböző kritériumokhoz köti, a kormányrendelet értelmében a három mutató közül, két egymást követő évben kettőnek nem szabad meghaladni a határértékeket. A mérleg főösszeg 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel 200 millió forintot, az átlagos statisztikai létszám a tíz főt nem haladhatja meg. 10
Könyvelői Klub
A beszámoló specialitása, hogy nem mutathatja ki a beszámolóban az alapítás, átszervezés aktivált értékét a vállalkozó, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, az üzleti cégérték értékét, és a negatív üzleti, vagy cégértéket sem. A céltartalék képzése korlátozott a mikrogazdálkodói beszámolóban, mert csak várható kötelezettségekre lehet képezni. A beszámoló kiegészítő mellékletének szerkezete is eltér a hagyományos beszámolók kiegészítő mellékletétől, mert fel kell benne tüntetni a kapcsolt vállalkozásokkal lebonyolított ügyletekre vonatkozó azon információkat, amelyeket a szokásos piaci ár megítéléséhez szemléltetni kell. Ha nincs ilyen ügylet, akkor legalább a kiegészítő mellékletben rendelkezni kell egy mondatban arról, hogy nem történt szerződés az adott évben. A kiegészítő mellékletben nem kell kimutatni a kapcsolt vállalkozásoknál a kapcsolt vállalkozással, és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat sem. A mikrogazdálkodói beszámolóban az időbeli elhatárolás elve azt mondja, hogy amely gazdasági események összességében két üzleti évet érintenek hatásukban, ott arra az üzleti évre kell teljes összegében elszámoltnak tekinteni, amikor a bizonylatot kibocsátották. Például, ha 2013-as a gazdasági esemény bizonylata, akkor nem kell elhatárolni, hanem 2013-ban kell kimutatni a mikrogazdálkodói beszámolóban. Azokat a gazdasági eseményeket viszont, amelyek kettőnél több üzleti évet érintenek, ott kell az elhatárolást alkalmazni, és az eltérő évekre vonatkozóan határolva kell kimutatni az eszközöket. Az aktív és passzív elhatárolások esetköre a kormányrendelet alapján sokkal szűkebb, mint amit alkalmazunk általában a normál zárásoknál. A könyvvezetés során az eszközök bekerülési értékének részeként nem szabad kimutatni azokat a gazdasági eseményeket, amelyek a beruházáshoz kötődő hitel, kölcsön járulékos költségei, az ide kapcsolódó biztosítási díjat, valamint a devizakötelezettségek árfolyam különbözetét sem aktiváljuk rá. Nem kerül az aktiválás részeként meghatározásra a beruházás betanítási költsége. Ezeket a tételeket egyedileg kell kimutatni a könyvekben, költségként vagy ráfordításként. A saját termelésű készletek megítélésénél várható, felmerülő költségek figyelembevételével, illetve kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron kell kimutatni ezen tételeket. A mikrogazdálkodói beszámoló értékcsökkenési elszámolási lehetőségénél maradványértéket az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél tervszerinti értékcsökkenésnél nem kell megállapítani. A tervszerinti értékcsökkenést lineáris kulccsal kell megállapítani azon esetekben is, amikor azt mondja a számviteli törvény, hogy elvileg értékcsökkenést nem lehet elszámolni. 11
Könyvelői Klub
Kis értékű tárgyi eszközök vonatkozásában a mikrogazdálkodói beszámoló összeállítója minősítheti úgy, hogy 100 ezer forint egyedi érték alatt kíván kis értékű eszközt beszámolni, és nem 100 ezer forintig. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása során az értékvesztéseknél 30%-os szabály kell alkalmazni, akkor kell elszámolni az értékkülönbözetet, ha az a 30%-ot meghaladja. A behajthatatlan követelések vonatkozásában az időpontokat, a mérlegkészítés időpontjáig felmerülő tételeket kell vizsgálni. Ha 180 napon túli a kintlévőség, akkor a bekerülési érték 30%-a, ha 270 napon túli, akkor 50%-a, és ha 365 napon túli, akkor 100%-át vesszük figyelembe. Értékhelyesbítésnél nem alkalmazhatnak valós értéken történő értékelést, és árfolyam vonatkozásában náluk kötelező az MNB árfolyamot figyelembe venni a devizás tételek átértékelése során. A készlet nyilvántartás függvényében kell az értékelés szabályait figyelembe venni, tehát, ha a vállalkozó év közben vezet folyamatos értékbeli nyilvántartást, akkor itt az értékbeli nyilvántartás alátámasztásával állapítja meg az értékeket a könyveiben. Ha nem vezet folyamatos nyilvántartást, akkor leltárfelvételi ív megléte kötelező. Betéti társaságra, kkt-ra és egyéni cégre még egy specialitást fogalmaz meg a törvényalkotó, és azt mondja, hogy a piaci érték változásából fakadó értékcsökkenést, illetőleg az értékvesztés elszámolását, valamint a céltartalék képzését nem kötelező alkalmazni.
12
Könyvelői Klub
Kérdések 1. 2012-ben kapott egy vállalkozó támogatást ingatlanfejlesztésre, vagy gépberuházásra, és ehhez kapcsolódóan az amortizáció arányában elszámolt feloldás hogyan alakul a KIVA-ban? - Ilyenkor ugye abból indulunk ki, hogy ezen támogatásokat az értékcsökkentés arányában oldjuk fel a tárgyévre és tekintjük elszámoltnak, és van a KIVA-nak egy olyan rendelkezése, amikor a jogalkotó azt fogalmazza meg, hogy korábbi adóalanyiság időszakára vonatkozó bevételt és kiadást a KIVA adóalap megállapításához figyelmen kívül kell hagyni. Tehát azt mondjuk, hogy a támogatást KIVA-s időszak előtt kapta, el lett határolva, és a támogatás bevételi oldalát kell feloldani, ami bevételt fog növelni, nem jár pénzmozgással. Szerintem számvitelileg fel kell oldani, és ki kell mutatni. A bank, pénztár egyenlegét már nem fogja befolyásolni, a kettősben elszámolja. A beszámolót el kell készíteni, csak nem társasági adót kell megállapítani, hanem KIVA-t, és figyelmen kívül lehet hagyni bárhol, tehát semerre nem fog módosítani.
2. Azt a hitelt, ami ehhez kapcsolódik, mert ez nemcsak támogatás, hanem hitel is volt, az is 2012es és nem 2013-as, annak a problémája fennáll? - Egy korábbi években felvett hitel KIVA-ban már jön a nyitó bank pénztárban. Figyelmen kívül hagynám, mert, ha annak a beruházási hitelnek, ami a támogatáshoz kapcsolódik a törlesztő részletét visszatesszük növelőbe, hiányzik a csökkentő párja, torzul az adóalap.
13
