2017. évi adóváltozások Varga Hajnalka
1
Szja 2017.
2
Kiküldetés A kiküldetés adójogi és munkajogi fogalmának összhangja. A munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás (az Szja tv. 3. § 10. pontja értelmében ilyennek minősül minden, a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás) kiküldetésnek minősül. A munkába járás, a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazás ugyanakkor nem tekinthető kiküldetésnek. A módosítás 2016. augusztus 1-jétől hatályos.
3
Sportrendezvény Az Szja tv-ben beiktatott sportrendezvény-fogalom értelmében a jövőben kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés minősül sportrendezvénynek, ebből következően az adómentességi szabály a jövőben a vállalati rendezvényekre már nem alkalmazható. A sportrendezvény-fogalom 2016. augusztus 1-jétől hatályos.
4
Az állami projektértékelői jogviszony Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény új jogviszonyként nevesíti az állami projektértékelői jogviszonyt, amely olyan, közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszonynak minősül, amelyre az Mt. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. E jogviszony nem önálló tevékenységnek minősül az Szja tv-ben. Az új szabály 2016. június 16-ától hatályos.
5
Filmalkotások elkészítésében résztvevő külföldi magánszemélyek A külföldi illetőségű előadóművészek (pl. színészek, segédszínészek, statiszták, zeneszerzők, táncművészek) a törvényi feltételek fennállása esetén adójukat az Szja tv. 1/B. §-a szerinti egyszerűsített módon fizetik meg. A filmalkotás stábtagjaira is kibővül a lehetőség. Feltétel, hogy a külföldi magánszemély magyarországi tartózkodásának időtartama bármely 12 hónapos időszakban ne haladja meg a 183 napot. A 183 napot meghaladó időtartamú filmforgatásokon Magyarországon levő színészek és stábtagok esetében nem kell vizsgálni a 183 napot. A jövedelem megállapításának módja: nem kell bevételként figyelembe venni az utazásra és szállásra fizetett költségtérítést, valamint a természetben biztosított utazás, szállás ellenértékét. 2017-től nem csökkenti az adóalapot a 30 százalékos mértékű átalányköltség.
6
Családi- és első házas kedvezmény 2017-től 24 hónapig feltétel nélkül érvényesíthető az első házas kedvezmény. Átmeneti rendelkezés alapján a módosítás már a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható, vagyis a 2015-re benyújtott bevallás önellenőrzéssel módosítható. Családi kedvezmény 2 eltartott esetén tovább folytatódik a sávos emelkedés, 2017-től adótétele: 15.000 Ft/fő.
7
Speciális szerzési érték bizonyos ingó vagyontárgyaknál 2016. augusztus 1-jétől új szerzési érték szabállyal egészül ki az Szja tv. ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapítását szabályozó rendelkezése, amely alapján műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek ajándékozással történő szerzése esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított értéknek az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg minősül, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.
8
Az építési szabályok egyszerűsítése Figyelembe véve, hogy az építésügyi hatóság előtti eljárások az esetek jelentős részében már nem használatbavételi engedély kiadásával, hanem a használatbevétel tudomásulvételével, illetve hatósági bizonyítvány kiadásával zárulnak, az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezésekben is megjelennek az új fogalmak. A használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésével azonos szerepet tölt be – az adókötelezettség megállapítása során – a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított dokumentum, valamint az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány is. 2016. január 1-től visszaható hatályú.
9
Az időmúlás figyelembevétele A korábbi rendelkezések alapján nem csökkenthető a számított jövedelem (az időmúlás függvényében) azokban az esetekben, amikor a lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem megállapítására az ún. 75 százalékos szabály alkalmazható, vagyis amikor a megszerzésre fordított összeg megállapíthatóságának hiányában a jövedelmet a bevételből annak 75 százalékának levonásával kell megállapítani. A 15 évnél régebben megszerzett ingatlan (ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog) átruházásakor a 75 százalékos szabály alkalmazása mellett sem keletkezik adóköteles jövedelem.
10
A duális képzésben részt vevő hallgató juttatásainak adózása Adómentes a duális képzés elméleti és gyakorlati szakaszára kifizetett juttatás, díjazás is, havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó mértékig. Ezek az előírások a szakmai gyakorlaton lévő hallgatókon kívül a duális képzésben részt vevő hallgatókra is vonatkoznak. Így pl. az ő esetükben is béren kívüli juttatásnak minősül 2016ban a munkáltató által biztosított munkahelyi étkezés havi 12 500 forintot meg nem haladó értékben és a havi 8000 forintot meg nem haladóan juttatott Erzsébet-utalvány.
11
Az adómentes lakáscélú támogatás Az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges fogalmak az Szja tv. részét képezik. A kormányrendeletből átültetett szabályok tartalmilag változatlanok, ugyanakkor figyelembe veszik az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat. Az szja-törvénybe beépített szabályok 2016. augusztus 1-jétől hatályosak: Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pont, 1. számú melléklet 2.7. alpont, 9.3.1. és 9.3.4. alpont.)
12
Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatás adókötelezettsége Az Öpt. szerint már nemcsak a pénztár munkáltatói tagja, hanem bármely támogató (a támogató meghatározását lásd az Öpt. 17. §-ában) köthet a pénztárral – célzott szolgáltatás nyújtására vonatkozó – támogatói szerződést. Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató – mint támogató – által célzott szolgáltatásra befizetett összeg (az említett értékbeli korlátozással), míg a munkáltatónak nem minősülő támogató által célzott szolgáltatásra fizetett összeg egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
13
Az őstermelőkre vonatkozó szabályok Változások 2016. július 1-jétől - Az őstermelői igazolványok kiadásával, ellenőrzésével, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok szervezeti szétválása miatt szükséges volt az egyes szervezetek külön-külön történő nevesítése is. Az őstermelői igazolványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ki. (Szja tv. 78/A. § (1) bekezdés.) - Az őstermelői nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás (Szja tv. 81/A. §).
14
Az őstermelőkre vonatkozó szabályok Változások 2016. július 1-jétől - Az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi (Szja tv. 81/C. §). - Az előzőekben említett szerveket – az szja-törvényben kapott felhatalmazás alapján – a Kormány rendeletben határozza meg (Szja tv. 80. § e) és f) pont).
15
Az őstermelőkre vonatkozó szabályok Változások 2016. július 1-jétől Mezőgazdasági őstermelő fogalma: - Őstermelői igazolvány csak akkor váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van saját gazdasága. Ez a pontosítás kizárja azokat a termelőket, akik csak az őstermelői státusszal járó kedvezményeket vennék igénybe, azonban tevékenységüket külföldön végzik. - A fogalom rögzíti azt is, hogy az őstermelő (ezen státusza mellett) lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az Szja tv. 6. számú mellékletében szereplő, őstermelőként felvett tevékenységei tekintetében. - A termelési eszközök közé sorolható a bérelt földterület és eszköz is (Szja tv. 3. § 18. pont).
16
Az online kaszinójátékból és a külföldi jackpot-rendszerből származó nyeremény Az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot-rendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. (Szja tv. 76. § (1) bekezdés) Az Szjtv. 29/L. §-a szerint az online kaszinójáték a kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján történő szervezése, melyet kizárólag a kaszinójáték szervezésére jogosult koncessziós társaság szervezhet. Az online kaszinójáték esetében a szerencsejáték szervezőjét játékadó-fizetési kötelezettség terheli, ezért az online kaszinójátékból származó nyeremény a magánszemély (játékos) vonatkozásában nem számít jövedelemnek, így azzal kapcsolatban személyijövedelemadó-kötelezettség nem keletkezik.
17
Egyéb változások a) Változások 2016. június 16-tól: - a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén – vagyonfelosztási javaslat hiányában – a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege alapján is megállapítható legyen a bevétel és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értéke. - Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget.
18
Egyéb változások - A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja – az ott beszerzett eszközökre 100%-ban elszámolható az écs. b) Változások 2016. július 1-jétől - A termőföld bérbeadásából (haszonbérbe adásából) származó jövedelem –meghatározott feltételek teljesülése esetén – adómentes. - A termőföld haszonbérbe adásának fogalma kiegészül az erdőnek a tulajdonos által az erdőbirtokossági társulatban fennálló tagsági viszonya alapján az erdőbirtokossági társulat részére történő átadásával.
19
Egyéb változások - A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentes, melynek egyik feltétele az 5, ill. 10 éves hasznosítási időszak. Az adómentességet meghatározó feltétel kiegészül azzal, hogy ilyen esetben (vagyis, amikor a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van) az 5 vagy a 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31-e.
20
Egyéb változások c) Változások 2016. augusztus 1-jétől - Az adóbevallási tervezetben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmek is szerepelhetnek, új előírás szabályozza az Szja tv-ben a belföldi befektetési szolgáltató által az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekkel összefüggésben az adóévet követően (február 15-éig) az ügyfél részére kiadandó igazolás tartalmát. - A Ptk. 3:162. § (1) bekezdése alapján a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének emelése megvalósulhat a társaság által ki nem fizetett nyereség terhére is. A tőkeemeléssel megszerzett értékpapír (az értékpapír megszerzésekor) nem minősül a magánszemély bevételének. Az említett módon történő (kedvezményes) értékpapírszerzés esetén a társaságot adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
21
Adómentes jogcímek - 2016. április 26-ától adómentes a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény alapján a tag részére nyújtott valamennyi juttatás és azok hozama, valamint a tagot megillető állami támogatás összege (Szja tv. 1. számú melléklet 2.11. alpont). - 2016. április 12-étől adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély az Erzsébet-programról szóló törvény szabályai szerint az Erzsébet-program forrásaiból kap (Szja tv. 1. számú melléklet 3.7. alpont). - 2016. május 21-étől a kifizetés időpontjától függetlenül adómentes a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló kormányrendelet alapján megillető elhelyezkedési juttatás (Szja tv. 1. számú melléklet 4.30. alpont).
22
Módosuló adómentes jogcímek - 2016. június 16-tól az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély számára adott egyes juttatások az Szja tv. alapján adómentesek. - a lakosság széles körét érintő ingyenes rendezvényekkel összefüggésben biztosított juttatások adómentességét szabályozó rendelkezés oly módon egészül ki, miszerint nevesítetten adómentes az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás is.
23
2017. január 1-jétől hatályba lépő változások A cafeteria-rendszer átalakítása - Szűkül a munkáltató által – kedvező közteher mellett – adható juttatások köre: 2017. január 1-jétől kizárólag az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg és a SZÉPkártya bármely alszámlájára (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak. - A pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 000 forint. Ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, az említett összegnek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves keretösszegnek. Az éves keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg munkavállaló esetében bérjövedelemként adóköteles.
24
A cafeteria-rendszer átalakítása - A kedvező közteher mellett adható juttatások együttes értéke nem haladhatja meg az éves rekreációs keretösszeget, amely a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 000 forint, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében pedig évi 450 000 forint. Ha a foglalkoztatás csak az év egy részében (tehát nem egész évben) áll fenn, az említett összegeknek (200 000 forint, 450 000 forint) a foglalkoztatás időtartamával arányos részét kell éves rekreációs keretösszegnek tekinteni. - A SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó keretek 2017-ben változatlanok: a szálláshely alszámlára 225 000 forint, a vendéglátás alszámlára 150 000 forint, a szabadidő alszámlára pedig 75 000 forint munkáltatói támogatás utalható. Az előbbi mértékeket meghaladóan SZÉP-kártyára utalt támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
25
A cafeteria-rendszer átalakítása - egyes meghatározott juttatásnak minősül az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pénzösszeg és SZÉP-kártya) együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget (200 000, illetve 450 000 forint) meghaladó része. - A 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások 2017-től nem minősülnek az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásnak, ugyanakkor átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy ezek a juttatások 2017. január 1-jétől egyes meghatározott juttatásként adhatók. - Megszűnik az Erzsébet-utalvány kiemelt adójogi szerepe. Tekintettel arra, hogy 2017-től ez a juttatás béren kívüli juttatásként már nincs nevesítve, kivezetik ezen utalvány Szja tv. 3. § 87. pont szerinti fogalmát is.
26
A cafeteria-rendszer átalakítása - Megszűnik az a korlátozás is, amely a fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványok (az ún. „hideg” utalványok) egyes meghatározott juttatásként való nyújtását kizárta. - A korlátozás megszüntetése miatt 2017. január 1-jét követően – az Szja tv. 70. §-ában szereplő feltételek betartása mellett adható egyes meghatározott juttatásként. - A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások 1,19-es szorzó értéke 1,18-ra csökken.
27
A munkaerő mobilitását ösztönző változások a) A munkába járással kapcsolatos költségtérítés 9 forint/km-ről 15 forint/km-re nő az adómentesen adható munkába járás költségtérítése, ha a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár munkába és az utazáshoz nem közösségi közlekedési eszközt vesz igénybe, hanem saját gépkocsiját használja vagy más módon jut el a munkahelyére. b) A munkásszállás fogalmának pontosítása Munkásszállásnak minősül az a kifizető (munkáltató) tulajdonát képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan is, amelyben egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el (a hatályos szabály szerint legalább két munkavállalónak kell egy helyiségben laknia). Ha az ingatlan önálló, azonban csak egy lakóhelyiséggel rendelkezik, a lakóhelyiségben továbbra is egynél több munkavállalót kell elhelyezni ahhoz, hogy az ingatlan munkásszállásnak minősüljön.
28
A munkaerő mobilitását ösztönző változások c) Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás A foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből - a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát; - a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát; - a foglalkoztatás előző francia bekezdés szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg minősül adómentesnek.
29
A munkaerő mobilitását ösztönző változások A lakhatási támogatás havi értékeként - a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész; - a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész; - a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.
30
A munkaerő mobilitását ösztönző változások A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételei a következők: - a munkáltató a munkavállalóval határozatlan idejű, legalább 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen; - a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő odaés visszautazás ideje a 3 órát meghaladja; - a munkavállalónak a támogatás nyújtásának időpontjában és a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
31
A munkaerő mobilitását ösztönző változások Az adómentesség további feltétele, hogy amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak egyikük (a döntésük szerinti) veheti igénybe. A feltételeknek való megfelelésről a munkavállalónak nyilatkozatot kell tennie. Valótlan tartalmú nyilatkozat vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A munkáltató az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot köteles szolgáltatni az adóhatóság részére az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.
32
A munkaerő mobilitását ösztönző változások
A Tao tv. 7. § (1) bekezdés k) és l) pontja alapján 2017. január 1-jétől adóalap-csökkentő tételként számolható el - az Szja tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben adómentesen érvényesített összege, továbbá - az Szja tv. szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás.
33
Az óvodai ellátás, szolgáltatás adómentessége A gyermekek napközbeni ellátásának formái 2017. január 1jétől a bölcsődei ellátás, a napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás. A 3 év alatti gyermekek ellátása bölcsődei ellátás keretében valósul meg. Bölcsődei ellátást a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde biztosíthat, a hetes bölcsőde és a családi gyermekfelügyeleti forma megszűnik, a családi napközik bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyé, szolgáltatóvá vagy napközbeni gyermekfelügyeletté alakulnak át, a házi gyermekfelügyelet pedig a napközbeni gyermekfelügyelet biztosításának speciális formájává válik. Bővül az adómentesség az óvodai ellátás, óvodai szolgáltatás munkáltató által történő átvállalásának esetére is.
34
Az egyéni vállalkozókat érintő módosítások Az egyéni vállalkozó – 2017. január 1-jétől – nem veheti költségként figyelembe az Szja tv. hatálya alá történő áttérést megelőző időszakra vonatkozóan megfizetett egyszerűsített vállalkozói adót, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját, továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint fizetendő 40 százalékos mértékű adót sem. Változások a kisvállalkozások adókedvezményében A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében megszűnik az adókedvezmény 6 millió forintos és 60 százalékos korlátja. Tárgyévi beruházás értékét korlátlanul levonhatja az adóalapból.
35
Nyugdíjbiztosítási kedvezményrendszer Ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10000 forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető, és ezen egyösszegű teljesítés is adómentes. A biztosítási piacon tapasztalható visszaélésgyanús jelenségek miatt e 10 000 forintos limitet indokolt 5000 forintra csökkenteni 2017. január 1-től kötött szerződésekre. A korábban megkötött szerződéseknél ez a szabály nem alkalmazható.
36
A tartós befektetésekből származó jövedelmek A külföldi pénznemben vezetett betéti típusú TBSZ esetében – hasonlóképpen, mint a portfólió típusú TBSZ esetében, ha azon pl. devizában denominált pénzügyi eszközt tartanak nyilván – a hozam megállapítása során a külföldi fizetési eszköz szokásos piaci értéke a bevétel részét képezi (azaz nincs lehetőség az árfolyamváltozás hatásának kiszűrésére). A betéti típusú TBSZ megszűnése, megszakítása esetén a hozam részeként kell figyelembe venni a megszűnés, megszakítás időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is (függetlenül attól, hogy annak kifizetése ténylegesen megtörtént-e vagy sem).
37
A tartós befektetésekből származó jövedelmek A magánszemély kifizetőnek nem minősülő külföldi hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval is köthet TBSZ-re vonatkozó szerződést. Ebben az esetben az első befizetést követő 30 napon belül az adóhatóság részére be kell jelenteni. Az Szja tv. 67/B. §-a alapján arra is van lehetőség, hogy a magánszemély a TBSZ-ét megszüntesse, és a befektetési állomány egészét – a lekötés megszakítása nélkül – másik hitelintézethez, befektetési szolgáltatóhoz áttranszferálja (ezt nevezi a törvény lekötési átutalásnak). A külföldön kötött TBSZ-ekkel összefüggésben a magánszemély bejelentési kötelezettsége 2017-től kiegészül a lekötési átutalás bejelentésével is.
38
Társasági adó 2017.
39
Az immateriális jószágok adóalapkedvezményei 2016. július 1-jétől jelentősen módosulnak a Tao tv. 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti adóalap-kedvezményekre vonatkozó szabályok. Az új definíció szerint jogdíjnak a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény; b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény; valamint c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada minősül. -
40
Jogdíj-kedvezmények Korábban a kapott jogdíj 50%-os kedvezményének alapja a bevétel volt, az új szabályok szerint a csökkentő tétel a jogdíjból származó eredmény után vehető igénybe. (A korlátok változatlanok.) A jogdíjra jogosító immateriális jószágra vonatkozó kedvezmény kapcsán előnyös változás, hogy a lekötött tartalékként kimutatott összeg tekintetében a korábbi három adóév helyett öt adóév áll arra az adózó rendelkezésre, hogy azt újabb jogdíjra jogosító immateriális jószágok szerzésére pótlékmentesen feloldja.
41
Jogdíj-kedvezmények Valamennyi jogdíj-kedvezményre, azaz a jogdíjra jogosító immateriális jószág, a bejelentett immateriális jószág, illetve a kapott jogdíj kedvezményére egyaránt arányosítás vonatkozik, de kizárólag csak akkor, ha az adózó • a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) kutatás-fejlesztési szolgáltatást rendelt meg, vagy • a jogdíjra jogosító immateriális jószágot, bejelentett immateriális jószágot vásárolta (átvette). • Arányszám: 1,3 x „saját K+F közvetlen költségek” összes K+F közvetlen költség Számlálóban: szerepeltethetők a független felektől igénybe vett K+F szolgáltatások közvetlen költségei, de nem szerepeltethetők a kapcsolt vállalkozástól – ide nem értve a telephelyet – megrendelt K+F szolgáltatás költségei, illetve a – bárkitől – vásárolt immateriális jószág(ok) bekerülési értéke. Nevezőben: szerepeltetni kell valamennyi, az eszköz szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költséget. 42
Jogdíj-kedvezmények • A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés n) pontja arányos adóalap-növelési kötelezettséget ír elő abban az esetben, hogy ha a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében az adózó veszteséget számol el. • Szankciós növelő tétel kapcsolódik a kapott jogdíj kedvezményéhez: ha az adózó a megelőző adóévben alkalmazta a kapott jogdíj arányos kedvezményét, de a következő adóévben ugyanazon jogdíj vonatkozásában veszteséget realizál (több a költsége, mint a bevétele), akkor az arányos veszteség 50%-a növeli az adóalapot. Valamennyi adózónak alkalmaznia kell, tehát nem csak azoknak, amelyek a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja szerinti csökkentést arányos összegben vették figyelembe.
43
Jogdíj-kedvezmények • Példa: az adózó a teljes mértékben saját maga által kifejlesztett, 2016. június 30-át követően nyilvántartásba vett immateriális jószágon a 2016-os adóévben realizált jogdíj-eredménye +100 egység nyereség, erre tekintettel a 1629 jelű bevallásában az adózó – erre irányuló döntése alapján – 50 egység csökkentő tételt vehet igénybe (figyelemmel arra, hogy az adózás előtti nyeresége +200 egység volt, tehát a kapott jogdíj-kedvezménye nem haladja meg az adózás előtti nyereség 50%-át). • A csökkentő tétel érvényesítése esetén figyelni kell, hogy a következő adóévben az adózó nyereséget vagy veszteséget realizál-e ugyanazon immateriális jószágon. Ha az adózó 2017ben -20 egység veszteséget realizál e jószághoz kapcsolódóan, akkor annak az 50%-a 1:1 arányban növeli az adózás előtti eredményt, vagyis 10 egység növelő tételt kell figyelembe venni a 1729 jelű bevallásban a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés c) pontja alapján. 44
Jogdíj-kedvezmények • Változások a módosítás kihirdetését követő 31. napon, azaz 2016. július 16-án lépnek hatályba, azok alkalmazása során azonban figyelemmel kell lenni az átmeneti rendelkezéseknél leírtakra. • Az, hogy a jogdíj-kedvezményekre irányadó „régi” vagy „új” szabályokat kell-e alkalmazni tulajdonképpen attól függ, hogy az adózó mikor vette nyilvántartásban az adott immateriális jószágot. • Az új szabályok – mind a fogalmak, mind pedig a növelő/csökkentő tételek vonatkozásában – a 2016. június 30-át követően beszerzett, előállított immateriális jószágokra irányadók. A legkésőbb 2016. június 30-áig beszerzett, előállított immateriális jószágokra a régi szabályok alkalmazandók, bizonyos esetekben 2021-ig, más esetekben 2016-ig figyelemmel a Tao. tv. 29/A. § (29)-(31) bekezdésében foglaltakra.
45
Műemlék-kedvezmények • A Tao. tv. jelenleg hatályos rendelkezései szerint is adóalapkedvezményt vehet igénybe a tárgyi eszközt nyilvántartó adózó a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége után. • 2017-től hatályos módosítások azonban jelentősen átalakítják a műemlék felújítással összefüggő kedvezményes szabályokat, egyrészt ugyanis bővül az adóalanyi kör (nem csak a tulajdonos érvényesítheti a csökkentést), másrészt a felújítás mellett a karbantartás címén elszámolt költségekre tekintettel is alkalmazható a korrekciós tétel, végezetül pedig nő az igénybe vehető kedvezmény összege.
46
Műemlék-kedvezmények • Csökkenthető az adózás előtti eredmény
– a műemléki ingatlan, – a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, és – a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét)
• kulturális örökségvédelmi célú beruházási, felújítási, továbbá karbantartási költségeire tekintettel. • Csökkentésére az ingatlant nyilvántartó adózó jogosult, ideértve a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan vagyonkezelőjét, a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőjét, a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát. Meghatározott feltételekkel az adózó kapcsolt vállalkozása. 47
Műemlék-kedvezmények • Az igénybe vehető kedvezmény mértéke kulturális örökségvédelmi célú beruházás, felújítás esetén a bekerülési érték kétszerese azzal, hogy a csökkentő tétel adótartalma beruházásonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. • Az adózás előtti nyereség nem korlátja a csökkentésnek, tehát akár negatív is lehet az adóalap a kedvezmény érvényesítését követően. • A kedvezmény a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő 5 adóévben vehető igénybe az adózó döntése szerinti részletekben. 48
Műemlék-kedvezmények • 2017-től a műemlék karbantartása címén elszámolt költségekkel is csökkenthető az adóalap az előzőekkel megegyező alanyi kör számára. • Ezen a jogcímen legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig érvényesíthető a csökkentés azzal, hogy a csökkentés adótartalma beruházásonként nem lehet több 50 millió eurónál. • A kedvezmények igénybevételéhez szükséges az illetékes örökségvédelmi hivatal igazolása a bevallás benyújtásáig rendelkezésre álljon, a beruházásra, felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként kerüljön sor. • Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan a kulturális örökségvédelmi célú beruházás és felújítás, továbbá a karbantartás kedvezménye halmozható egymással.
49
Műemlék-kedvezmények • Ha az adózó nem érvényesíti a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ty) és sz) pontja szerinti csökkentő tételt (vagy annak egy részét), akkor a nem érvényesített összeg vonatkozásában adóalap-csökkentéssel élhet a kapcsolt vállalkozás is. • Nyilatkozat szükséges a ty) és sz) pont szerinti csökkentésre jogosulttól, a bevallásban mindkét fél adatot szolgáltat. • E kedvezményhez hasonló, a kapcsolt vállalkozások közötti csökkentési lehetőség „átadására” vonatkozó szabályt a Tao. tv. ez idáig csak a K+F közvetlen költségei tekintetében tartalmazott.
50
Szociális juttatások kedvezménye • 2017-től a munkáltató adómentesen nyújthat mobilitási célú lakhatási támogatást a munkavállalónak feltéve, hogy a Szja tvben foglaltak teljesülnek. A munkáltatónál pedig az ilyen címen elszámolt juttatás összegével – amellett, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető – „még egyszer” csökkenthető az adózás előtti eredmény. Korlát az adózás előtti nyereség. • Új csökkentő tétel vonatkozik a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére, bérlésére az adóévben elszámolt költségekre, ráfordításokra. Korlát az adózás előtti nyereség • A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével, fenntartásával összefüggésben az adóévben felmerült költségeket, ráfordításokat a munkáltató a törvény erejénél fogva a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként kezelheti. 51
Ingyenes juttatások • 2017-től szigorodnak azok a feltételek, amelyek fennállása esetén az adózó a másik társasági adóalanynak – nem adomány céljából adott – ingyenes juttatásának költségét a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként kezelheti. • Az adózó az említett ingyenes juttatásának költségét akkor veheti figyelembe elismert költségként, ha rendelkezik a juttatásban részesülő két megfelelő tartalmú nyilatkozatával. A juttatásban részesülőnek arról kell nyilatkoznia, hogy a juttatást eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív • 2017-től az is feltétel, hogy a juttatásban részesülő az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevételre jutó társasági adót megfizesse (a nyilatkozatoknak tartalmilag erre is ki kell terjednie). • Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett. 52
Ingyenes juttatások • • • • • • • • • • •
53
Példa: „A” kft. 2017-ben 80 MFt ingyenes juttatást nyújtott „B” kft-nek. „B” kft. 2017. adóévi adatai: Bevételek: 400 MFt (a 80 MFt ingyenes juttatás nélkül), Költségek, ráfordítások: 400 MFt, Adózás előtti eredmény az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül: 0 MFt (nem negatív), Korrekciós tételek együttes összege: + 150 MFt, Adóalap az ingyenes juttatás nélkül: 150 MFt (nem negatív), Tényleges adóalap (az ingyenes juttatás figyelembevételével): 230 MFt, Számított adó: 23 MFt, Előadó-művészeti szervezetek támogatására tekintettel érvényesíthető adókedvezmény: 16 MFt, Fizetendő adó: 7 MFt. Mivel a fizetendő adó kevesebb, mint az ingyenes juttatásra eső társassági adó (80 MFt x 10% = 8 MFt), ezért „B” kft. nem adhat nyilatkozatot a kapott ingyenes juttatással összefüggésben; így az „A” kft-nek a 80 MFt-tal növelnie kell az adózás előtti eredményét.
Kapcsolt vállalkozással szemben fennálló behajthatatlan követelés • A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés n) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés. • Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel alkalmazza a csökkentő tételt, úgy a társasági adóbevallásában bizonyos az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról is adatot kell szolgáltatni. 54
Egyéb változások a kedvezményekben - 2017. január 1-jétől a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény kapcsán megszűnik a 30 millió forintos értékhatár, azaz az adóalap-kedvezmény az adóévben korlátlanul érvényesíthető. - Már a 2016. adóév vonatkozásában is alkalmazható az a szabály, amely lehetővé teszi az adóalap kártalanítás (kisajátítás) során elért nyereséggel (a kapott ellenérték és az eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözettel) történő csökkentését. - Az a kifizető, amely a saját tevékenységi körben végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao tv. K+F adóalap-kedvezményét érvényesíti, és az adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társaságiadóbevallás benyújtását követő hónaptól az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel fizetendő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
55
Gyorsított écs bizonyos jogok után • A bérbeadó – az épület, építmény, ültetvény kivételével – az egyéb bérbe adott tárgyi eszközök után gyorsított, évi 30%-os értékcsökkenési leírást érvényesíthet. • 2017-től egyes vagyoni értékű jogok után is gyorsított értékcsökkenési leírás lesz alkalmazható. Az említett vagyoni értékű jogok az alábbiak: a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény.
56
Kárenyhítési Alapnak adott támogatás • Új jogcímmel bővül a támogatások kapcsán igénybe vehető kedvezmények köre. • 2017-től a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény szerinti Kárenyhítési Alap javára önkéntesen adott támogatás 50 százaléka is adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető, az adózás előtti eredmény korlátjára figyelemmel. • Csak az önkéntes alapon nyújtott támogatás jogosít adóalapkedvezményre, a jogszabályi kötelezettség alapján teljesített nem. 57
Egyéb technikai pontosítások - Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület az ingatlanra vonatkozó korrekciós tételeket akkor köteles alkalmazni, ha egyébként az adóévben nincs vállalkozási tevékenysége (és ezért vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredménye). Ennek kapcsán fontos, hogy ilyen esetben a bevallási kötelezettséget is megfelelően teljesíteni kell. - 2017. január 1-jétől a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, knowhow, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény után 30%-os, gyorsított értékcsökkenési leírás értékesíthető.
58
Adókedvezmények A kkv-k beruházási hitelének kamata - A beruházási hitelekhez kapcsolódó kisvállalkozói adókedvezmény 6 millió forintos és 60 százalékos korlátját – a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezményének korlátjához hasonlóan – 2017-től megszűnik. Az olimpiai pályázat támogatása - 2016. március 10-étől lehetőség van arra, hogy a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. részére a XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Paralimpiai Játékok budapesti rendezése érdekében benyújtandó pályázat költségeinek fedezésére az adózó támogatást nyújtson, és e támogatásra tekintettel már a 2016ban folyamatban lévő adóévre adókedvezményt érvényesítsen, ha a jogszabályi feltételek fennállnak.
59
Adókedvezmények Az új adókedvezményt is 6 naptári év alatt, támogatási igazolás alapján lehet igénybe venni, a támogatási igazolás kiállítása érdekében a támogatott társasághoz kell fordulni. Kiegészítő támogatás e kedvezményhez nem kapcsolódik, mivel a támogatónak a támogatás 75 százalékával meg kell növelnie az adózás előtti eredményét (nem elismert költség az adóalapnál), és így érvényesül a sport- és kultúratámogatás kedvezményeinél is elérhető adóelőny. Támogatást két évig (2016-ban és 2017-ben) lehet adni, azzal, hogy a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. által kiállított támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a 19 milliárd forintot.
60
Látvány-csapatsport, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatásának adókedvezménye • Ha az adózó a kiegészítő támogatást az alaptámogatás teljesítésének adóévét követően, de legkésőbb az érintett adóévről szóló társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig átutalja, mégis jogosultságot nyer az adókedvezmény érvényesítésére. • Az adózó csökkentett összegű adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő összeg 80%-áig. • A sportcélú támogatások esetén speciális szabály vonatkozik a kiegészítő támogatás bejelentésére: ha a 30 napos határidő a bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó a bejelentést a társasági adóbevallásában teszi meg. (Nincs önálló SPORTBEJ nyomtatvány.) • A kapcsolódó átmeneti rendelkezések szerint e kedvező szabályok már a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatások kapcsán érvényesíthetők. 61
Adóelőleg-felajánlás • Az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól hatályos kedvező változás, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett jogutód is felajánlhatja a jövőben az általa bevallott társasági adóelőleg legfeljebb 50 százalékát a kedvezményezett célokra. • Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ’251 jelű nyomtatványon bevallott adóelőlegről való rendelkezés már nem tiltott. • A kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint az új szabály 2016. december 20-áig esedékes adóelőleg felajánlása tekintetében már irányadó. • Évközi módosítás: 1) a felajánlás és a növekedési adóhitel kedvezménye együtt nem alkalmazható; 2) elektronikus kapcsolattartás a NAV és az szakszövetségek között → az adózónak nem kell csatolni az igazolást. 62
Egyéb változások A növekedési adóhitel Az adófelajánlást és a növekedési adóhitelt ugyanazon adóév tekintetében együttesen nem lehet alkalmazni. A jogszabály rögzíti, hogy az adóhitel adókedvezményre vonatkozó rendelkezései nemcsak a társasági adó, hanem a társasági adóelőleg vonatkozásában is alkalmazhatóak. A progresszív mentesítés Progresszív mentesítéskor a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót a számított adó és a társaságiadó-alap hányadosa szerinti átlagos adókulccsal kell megállapítani. Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.
63
A startup cégek adóalap-kedvezménye A korai fázisú vállalkozások: korai fázisú vállalkozásnak a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló jogszabály szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül. A minősítés további feltétele: - a korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben elérje vagy meghaladja a két főt, és abból legalább 1 fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősüljön, továbbá - a korai fázisú vállalkozás ne minősüljön a kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának az igénybevétel adóéveiben.
64
A startup cégek adóalap-kedvezménye Az AEE-t csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének a részesedés szerzésének adóévében alkalmazott adókulcs mértékéhez igazított hányada a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint. A kedvezményt 4 adóévben egyenlő részletekben lehet érvényesíteni. Feltétele: ha a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül sem az adózó, sem pedig a kapcsolt vállalkozása vagy jogelődje nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) annak a korai fázisú vállalkozásnak, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe veszi.
65
A startup cégek adóalap-kedvezménye Ha a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időtartam alatt – tőkeemelésre tekintettel – a bekerülési érték növekszik, akkor az adóalap-csökkentés ezen növekmény vonatkozásában is alkalmazható, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította, azzal, hogy erre tekintettel az érvényesítés időtartama nem hosszabbodik meg. További feltétel: az adózó az adóbevallás benyújtásáig rendelkezik egy olyan igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát, a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát és a nyilvántartásba-vétele dátumát. De minimis támogatásnak minősül!
66
Energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás adókedvezménye Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka (de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, amely mértéket: - kisvállalkozások 20, - középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetnek. Az adózónak az adókedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell egy olyan igazolással, amely alátámasztja, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a jogszabályi feltételek teljesülése esetén főszabály szerint a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő öt adóévben van lehetőség.
67
A vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatás adókedvezménye Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. Az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek. De minimis támogatás!
68
Kapcsolt vállalkozások jogdíj szabályai Az OECD jelentés és az akciótervek kifejezetten lehetővé teszik, hogy a tagállamok a korábbi jogdíj szabályokat alkalmazó vállalkozások számára átmeneti lehetőséget biztosítsanak 2021-ig. Azok az adóalanyok, akik 2016. január 1-je és június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan jogdíjra jogosító jószágot is beszereztek, amely az átruházót nem jogosította a Tao. törvényben foglalt jogdíjkedvezmény igénybevételére, csak ezen újonnan beszerzett jószágok tekintetében nem élhetnek a korábbi szabályozásban foglalt kedvezménnyel.
69
Fejlesztési adókedvezmény A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség- növelési feltételei enyhülnek a beruházások ösztönzése érdekében. - A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, - a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével növeli a foglalkoztatását, illetve bérköltségét, eleget téve jogszabályi kötelezettségének. - A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, - középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökken.
70
IFRS-ekhez kötődő módosítások Az IFRS 11 Közös megállapodások című standard 11.26 (a) előírásai alapján, amennyiben az adózó olyan társaságban rendelkezik részesedéssel, amely a standard alapján közös tevékenységnek minősül, akkor az adózó az egyedi IFRS beszámolójában is meg kell, hogy jelenítse a részesedés mögötti eszközeiből, kötelezettségeiből, bevételeiből és költségeiből rá jutó összeget. Ezáltal a tevékenység eredménye mindkét társaság egyedi beszámolójában megjelenik. A duplikáció megszüntetése érdekében ez esetben a részesedéssel rendelkező társaságnak a számviteli törvény szerinti szabályokat követve kell az erre a tevékenységre eső adókötelezettségét meghatározni, amelyre vonatkozóan külön nyilvántartás vezetésére kötelezett.
71
IFRS-ekhez kötődő módosítások Az MRP IFRS-ek és számviteli törvény szerinti kezelése eltérő. Az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózó - adóalap csökkentő tételként veszi figyelembe az MRP-hez kapcsolódóan a tárgyévben átadott saját részvények visszavásárlási értékét, és - növelő tételként veszi figyelembe a korábban csökkentőként elszámolt értéket azon részvények tekintetében, amelyeket az adózó ingyenesen kap vissza a munkavállalótól, az MRP szervezettől. Az IFRS-ek rendszerében a juttatási program eredménye a program adóévei során realizálódik, míg a magyar számviteli rendszerben az MRP szervezet részére történő átadás illetve az MRP szervezet által történő juttatás időpontjában keletkezhet az alapítónál eredményhatás.
72
IFRS-ekhez kötődő módosítások Az áttérési különbözettel abban az esetben kell módosítani a korrigált adózás előtti eredményt, ha az IFRS alapú elszámolás eltérő adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó nem tért volna át az IFRS alapú beszámolóra (könyvvezetésre). Az adóalap korrekció összege az adóalapok eltérését veszi alapul. Bővül azon esetek köre, amikor a három adóév alatt érvényesíteni kívánt pozitív áttérési adóalap-különbözet fennmaradó része egy összegben esedékessé válik. Az egyösszegű adóalap-növelés vonatkozik arra az adózóra, amely - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve – - bármely okból kikerül Tao. törvény hatálya alól, vagy, amely - a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat, valamint a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.
73
IFRS-ekhez kötődő módosítások Az IFRS-ek szerint a számviteli politika változását jellemzően visszamenőlegesen kell alkalmazni. Az előző éveket érintő módosítások hatása nem a tárgyévi eredményben jelenik meg (mint ahogyan a számviteli törvény szerint), hanem az eredménytartalékot módosítja. Az IFRS szerint beszámolót készítő adózónál indokolt ezt a tételt az adóalapban megjeleníteni. Az adóalap korrekciója arra az összegre vonatkozik, amennyivel a számviteli politika visszamenőleges változása kisebb vagy nagyobb adóalapot eredményez a változás nélküli helyzethez képest. Az eredménytartalékról az adóalapokra való áttéréssel egyidejűleg a tétel a két számviteli rendszerbeli adózás előtti eredmény semlegességével foglalkozó 18/B. §-ból áthelyezésre kerül az adóalap-módosító tételek közé a 18/C. §-ba.
74
KIVA 2017 Varga Hajnalka
75
A választhatóság feltételei • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; • az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (nem kell időarányosítani). • a végrehajtható köztartozása nem haladja meg az 1 millió forintot.
76
A választhatóság feltételeinek változása Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Az újonnan létrejövő adóalanyoknál a bejelentkezés jogvesztő határideje a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 nap. A KIVA adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
77
Az adóalap meghatározása A kisvállalati adó alapja a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék és tőkeműveletek eredménye, amelyeket további növelő és csökkentő tételekkel és a személyi jellegű kifizetések összegével kell módosítani. A felhalmozott, de a vállalkozásból ki nem vont pénzeszközök a jövőben fő szabály szerint nem növelik az adóalapot. Továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy a kisvállalati adó alapja – főszabály szerint – minimum a személyi jellegű kifizetések összege.
78
Személyi jellegű kifizetések (minimum adóalap) A személyi jellegű kifizetéseket illetően új elem, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapja nem képezi az adó alapját. A kisvállalati adó alapja fő szabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimum adóalap). A Katv. 20. § (2) bekezdése szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
79
Az adóalapot növeli • a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összege, • az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), • a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része.
80
Az adóalapot növeli • a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások, • az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, • a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
81
Az adóalapot csökkenti • a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, • a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege, • a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözete,
82
Az adóalapot csökkenti • a 2017 előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás a Katv. 20. § (4) bekezdés d) pontja alapján 2017ben adóalap-csökkentő tételt érvényesíthet, amely a korábbi évek alapján kerül meghatározásra. A csökkentő tétel összegéről, valamint annak levezetéséről az adóhatóság 2017. december 31-ig tájékoztatást küld az érintett adózóknak
83
A pénztár mentesített értéke Mindaddig, amíg a pénztár értéke ezen érték alatt marad, annak változása nem befolyásolja az adóalapot. Amennyiben a pénztár értéke a pénztár mentesített értékét meghaladja, a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontja értelmében annak növekménye (illetve amennyiben a pénztár előző évi értéke a mentesített értéket nem haladja meg, a tárgyévi záró állomány mentesített értéket meghaladó része) növeli a kisvállalati adó alapját. A Katv. 20. § (4) bekezdés c) pontja értelmében, amennyiben a pénztár értéke a későbbi években ismét csökken, a kisvállalati adó összege a pénztár értékének csökkenésével mindaddig csökkenthető, amíg a pénztár mentesített értékét el nem éri.
84
A pénztár mentesített értéke A pénztár mentesített értéke: • a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint, vagy • a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózó esetében a 2016. év nyitó mérlegében, egyébként az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, amennyiben ez az összeg a fenti összeget meghaladta.
85
Kapcsolt vállalkozások korrekciós tétele A Katv. 20. § (5) bekezdése szerint, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani: - az összehasonlító árak módszere, - a viszonteladási árak módszere, - a költség és jövedelem módszer, - az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, - a nyereségmegosztásos módszer és az egyéb módszer.
86
A veszteségelhatárolás Az elhatárolt veszteség – főszabály szerint – nem csökkenti az adóalap személyi jellegű kifizetések részét. A Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint megállapított negatív egyenleg elhatárolt veszteséget képez, amelynek összegével az adózó a következő adóévekben csökkentheti a Katv. 20. § (3)–(5) bekezdése szerint megállapított pozitív egyenleget. Az adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe Katv. szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteséget is. Újdonság, hogy az elhatárolt veszteség felhasználására további korlátozás nem vonatkozik.
87
A veszteség levonhatósága a személyi jellegű kifizetésekből új beruházás esetén Az új beruházás összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi negatív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a fő szabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti az adóalapját. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a későbbi években értelemszerűen nem vehető figyelembe elhatárolt veszteségként. Míg az elhatárolt veszteség kapcsán a fenti lehetőség a kisvállalati adó 2017. január 1-je előtt hatályos szabályozása alapján is elérhető volt, a tárgyévi negatív egyenleg személyi jellegű kifizetésekből való levonhatósága új elem a korábbi szabályozáshoz képest.
88
Új beruházás Új beruházás a kisvállalati adóalanyiság időszakában beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.
89
Példa a tárgyévi új beruházás összegével történő korlátlan adóalap-csökkentésre Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik: • a megelőző évi nyereségéből a tárgyévben 3 millió forint osztalékot fizet; • 5 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol; • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 15 millió forint; • az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor, • a korábbi évek eredményéhez kötődően a tárgyévben 7 millió forint elhatárolt veszteség áll rendelkezésre.
90
Példa folytatása A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint (az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül) a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz: (+) jóváhagyott fizetendő osztalék 3 M Ft (+) tőkekivonás 0 M Ft (-) tőkebevonás 0 M Ft (-) kapott osztalék 0 M Ft összesen 3 M Ft (+) személyi jellegű kifizetések 15 M Ft mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések 18 M Ft
91
Példa folytatása A vállalkozás a rendelkezésre álló 7 millió forint elhatárolt veszteség összegéből - egyrészt főszabály szerint 3 millió forinttal csökkentheti (lenullázhatja) a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegét, - másrészt az elhatárolt veszteség felhasználása során legfeljebb az 5 millió forintos új beruházás összegének erejéig a személyi jellegű kifizetések összegét is csökkentheti. A tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel: főszabály szerinti adóalap – (az elhatárolt veszteség (7 M Ft), de legfeljebb az új beruházás személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek egyenlegével növelt összege (5+3=8 M Ft)) = 18 M Ft – 7 M Ft = 11 M Ft.
92
Példa az adóalap személyi jellegű kifizetéseken felüli tételeiből adódó negatív egyenlegnek a tárgyévi adóalap csökkentésére való felhasználására Egy vállalkozás a következő, tárgyévi adóalapot érintő tranzakciókkal rendelkezik: • egy leányvállalatától 3 millió forint osztalékot kap; • tőkéjét a tulajdonos 2 millió forinttal megemeli annak érdekében, hogy az említett osztalékot és a cég egyéb forrásait felhasználva végrehajtson egy 10 millió forint értékű beruházást; • 10 millió forint értékben beruházást valósít meg: korábban még használatba nem vett tárgyi eszközöket vásárol; • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak összege 25 millió forint; • osztalékfizetésre, illetve az adóalapot befolyásoló más eseményre a tárgyévben nem kerül sor.
93
Példa folytatása A vállalkozás tárgyévi adóalapja főszabály szerint a tőkeműveletek és osztalékok egyenlegének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege, azaz: (+) jóváhagyott fizetendő osztalék 0 M Ft (+) tőkekivonás 0 M Ft (-) tőkebevonás -2 M Ft (-) kapott osztalék -3 M Ft összesen -5 M Ft (+) személyi jellegű kifizetések 25 M Ft mindösszesen, de minimum a személyi jellegű kifizetések 25 M Ft
94
Példa folytatása A vállalkozás a 10 millió forintos új beruházás összegének erejéig csökkentheti a tárgyévi adóalapját a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlegével. Így a vállalkozás tényleges tárgyévi adóalapja az új beruházásra tekintettel: főszabály szerinti adóalap – (az új beruházás (10 M Ft) és a személyi jellegű kifizetéseken felüli tételek negatív egyenlege (5 M Ft) közül a kisebb érték) = 25 M Ft – 5 M Ft = 20 M Ft.
95
Az adóelőleg meghatározása Az adóelőleg összege - az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Katv. 20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és - + az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével együttes összegének a 16 %-a. Az adóelőleg negyedéves gyakoriságú, negyedévet követő hó 20-áig!
96
Átmeneti szabályok a 2017 előtt is a kisvállalati adót választók számára A Katv. 20. § (4) bekezdésének d) pontja 2017-ben egy adóalapcsökkentő tétel bevezetéséről rendelkezik. E csökkentő tétel a 2017. január 1-je előtti szabályok szerint érvényes és az új módszer szerint számított adóalap pozitív különbözete a 2017. január 1-je előtti időszakban, csökkentve az elsősorban az adókötelezettség elkerülésének megakadályozását célzó tételekkel. Az adóalap-csökkentő tétel összegét a törvény a Katv. 2013. január 1je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentésnek, a Katv. 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)–(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegeként határozza meg.
97
Átmeneti szabályok a 2017 előtt is a kisvállalati adót választók számára A Katv. 32. § (8) bekezdése kimondja, hogy a 2017 előtt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összege is növelje az adóalapot. A Katv. 32. § (9)-(10) bekezdése értelmében pedig a 2017 után jóváhagyott osztalék terhére 2016. december 31-ét megelőzően megfizetett osztalékelőlegekkel is korrigálni szükséges a jóváhagyott, illetve a kapott osztalék összegét.
98
Visszatérés a társasági adózásra a kisvállalati adó alól A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni.
99
Áttérési különbözet meghatározása Az áttérési különbözet összegének meghatározásához a Kiva alanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék összegét csökkenteni kell a Kiva alanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, valamint a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével. Ez tehát lényegében a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett, osztalékként ki nem vont számviteli eredmény nem beruházási célokra fordított része, csökkentve a kapott osztalékkal.
100
Áttérési különbözet Amennyiben az áttérési különbözet pozitív, akkor az adózó a Kiva alanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben ‒ a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az AEE nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni. Amennyiben az áttérési különbözet negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.
101
A lekötött tartalék feloldása - Az adózó az így lekötött tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Az AEE csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától - a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva - folytatható. - Az adózó a lekötött tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék-, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
102
A lekötött tartalék feloldása - Az adózó a lekötött tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után a Tao. tv. 19. §-ának a lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint az adót a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. - Az adózó a lekötött tartalékot megvalósított beruházás hiányában korábban is feloldhatja, ha az adót a feloldott rész után az említett mértékkel megállapítja, és a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. - Az adózót a Tao. tv.-ben a fejlesztési tartalék vonatkozásában meghatározott késedelmi pótlék a Katv.-ben meghatározott szabályok értelmében ebben az esetben sem terheli.
103
A Tao-ra visszatérés további szabályai - A Kiva időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz értéke az áttérési különbözet értékét csökkenti, annak alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál további értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. - A Kiva előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke a Katv. szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a Kiva alanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.
104
A Tao-ra visszatérés további szabályai - Ha a Kiva időszakában bevont tőke a Tao időszakában kivonásra kerül, annak összegével növelni szükséges a Tao alapját. - A Kiva időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a Kiva időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét a Kiva megszűnését követően a Tao. alanya – a keletkezést követő 5 adóéven belül – elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. - Az olyan Tao adókedvezmények tekintetében, amelyeket az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe, a Kiva időszakában lezárt adóévet is figyelembe kell venni.
105
A Tao-ra visszatérés további szabályai Abban az esetben, ha a Kiva alanyának megszűnik az adóalanyisága, 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Kiva adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg mértéke 2017-től negyedére csökken, annak összege - a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, - a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka minden más esetben.
106
Kisadózó vállalkozások tételes adója 2017.
107
Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás - nem képezi részét a kisadózó vállalkozás bevételének. Átmeneti rendelkezés alapján ez az intézkedés a 2014. január 1-jét követően kifizetett támogatások esetében is alkalmazható. - a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.
108
Egyéb változások - amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezné meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének a napja. - a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózóknak nem kell fizetniük a 25 000 forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni. - Kata alanyiságból történő kikerülés utáni visszatérési időintervallum módosítása: visszatérés éve és azt követő 12 hónap! - Bevételi küszöbérték: 12 M Ft!
109
Áfa 2017.
110
Az adókulcsok csökkentése 5%-os adókulcs A baromfihús (frissen, hűtve és fagyasztva) és a tojás (madártojás) értékesítésére jelenleg alkalmazandó általános, 27%-os áfakulcs helyett 5%-os, míg a friss tej tekintetében a jelenleg alkalmazandó 18%-os adókulcs helyett szintén 5%-os adókulcs alkalmazását rendeli bevezetni. Kiemelendő, hogy az UHT tejeket (ultra magas hőfokon történő kezeléssel, ultrapasztőrözéssel készült tejek, a köznyelvben tartós tejek), valamint az ún. ESL tejeket (az ultra és az általános pasztőrözés közötti eljárással kezelt tejek, melyek jellemzően 6 celsius fok alatt 14– 21 napig eltarthatóak) nem érinti az adókulcscsökkenés. (Az anyatej értelemszerűen nem tartozik majd az 5%-os adókulccsal adózó ügyletek közé, mivel az értékesítés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés d) pontja alapján jelenleg is adómentes ügyletnek minősül.)
111
Az adókulcsok csökkentése 18%-os adókulcs 18%-os adómértékűre csökken szolgáltatásra vonatkozó adókulcs.
az
internet-hozzáférési
A kedvezményes adókulcs alkalmazására azon ügyleteknél lesz első alkalommal lehetőség, ahol a szolgáltatás elszámolási időszaka 2017. január 1-jétől kezdődik, és amelyeknél a fizetés esedékessége, valamint a számla/nyugta kibocsátási időpontja is 2016. december 31-ét követő időpontra esik.
112
Kétlépcsős adókulcscsökkenés - Az étkezőhelyi vendéglátásban is – két lépcsőben – adókulcscsökkenésre számíthatunk. - Azon ilyen típusú ügyleteknél, ahol az adófizetési kötelezettség (praktikusan az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital vendéglátóhelyen történő elfogyasztása) 2016. december 31. után keletkezik, az alkalmazandó adókulcs 18%-ra, míg 2018. január 01-jétől 5%-ra csökken. - Az e tevékenységgel foglalkozó vállalkozó átlagos adóterhelését növelő változás, hogy a Módosító tv. új különadóként vezeti be 2018. január 1-jétől a turizmusfejlesztési hozzájárulást, így a vendéglátóhelyeknek a kedvezményes adókulccsal érintett szolgáltatásokból származó nettó bevételük után 4%-os adókulccsal terhelten hozzájárulást is kell majd fizetniük.
113
Új építésű lakóingatlanok értékesítése Az építésügyi szabályozás változása alapján bevezették az egyszerű bejelentés kategóriáját is, amelyhez kapcsolódóan a használatbavételnek nincs hatósági aktusa, a hatóság a beépítés tényét igazolja. Egyszerű bejelentés esetében a két év elteltét a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításától kell számolni. Az egyszerű bejelentés kategóriája az áfatörvény minden olyan előírásánál bevezetésre kerül, ahol szerepe van az ingatlan új jellegének.
114
Értékhatár változások 2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán minden olyan esetben szerepeltetni kell a vevő adószámát, ahol a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás során áthárított adótartalom eléri, vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot. (A jelenleg hatályos szabályozás szerint ez az összeghatár 1 000 000 Ft.) Azoknál az eseteknél, ahol a számlakibocsátásra még 2016. évben sor kerül, azonban az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont már 2017-es időpontra esik, a számlán még nem kötelező szerepeltetni a vevő adószámát az 1 000 000 Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmazó ügyletek esetén.
115
Értékhatár változások A belföldi összesítő jelentéssel érintett értékhatár 2017. július 1-jétől szintén 100 000 Ft-ra csökken. Megjegyzendő, hogy az adóalanyoknak választásuk alapján eddig is volt lehetőségük az 1 000 000 Ft-os értékhatárt el nem érő ügyletek összesítő jelentésben történő szerepeltetésére. Online számlázás követelménye 2017. július 1-jétől – a jövőben meghatározandó szabályok mellett – a számlakibocsátói oldalról meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a gépi számlázás tekintetében elektronikus adatkapcsolat létesüljön és működjön a NAV irányába.
116
Adatszolgáltatás Az Art. 31/B.§ (2a) bekezdéssel egészül ki „(2a) Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”
117
Fordított adózás alá eső fémhulladékok Iparági kezdeményezésre és a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvben biztosított lehetőséggel élve 2017. január 1-jével kibővül a fordított adózás alá tartozó fémhulladékok köre a(z egyébként fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok közé tartozó) krómhulladék és -törmelék, valamint vanádiumhulladék és törmelék értékesítésével.
118
Viszonosság Norvégiával Az Áfa tv. XVIII. fejezete szerinti Áfa visszatérítés lehetősége kiterjed a Norvég Királyságban letelepedett adóalanyokra is Átmeneti rendelkezés A 2014. január 1-jét követő teljesítési időpontú, 2016. szeptember 30-ig benyújtott számla alapján kérhetik a visszatérítést a Norvég Királyságban letelepedett adóalanyok
119
Online pénztárgép használata Online pénztárgép használatára kötelezett adóalanyi kör bővülése 2017. január 1-jétől. • 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenységet végző adóalanyok Ide tartozik a gépjárművek javítása és karbantartása [mechanikai javítás; villamossági javítás; elektronikus befecskendező rendszer (injektor) javítása; általános szerviz; karosszériajavítás; gépjármű-alkatrészek javítása, beleértve a gépjármű motorját; mosás, fényezés stb.; festés, szórásos lakkozás; szélvédő, autóablak, -ajtó, -zár javítása; gépjárműülések javítása] a gumiabroncs és a gumibelső javítása, felszerelése vagy cseréje, centírozás, kerékbeállítás; a korrózióvédelem; az alkatrészek és tartozékok felszerelése (nem az autógyártás részeként, folyamatában).
120
Online pénztárgép használata • 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenységet végző adó-alanyok Ide sorolandó a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, felszerelések (gumiabroncs és gumibelső; gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.) kiskereskedelme. 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenységet végző adóalanyok Ide tartozik az új és használt motorkerékpárok (beleértve a mopedet is) kiskereskedelme; a motorkerékpár-alkatrész és tartozék kiskereskedelme; a motorkerékpár karbantartása és javítása.
121
Online pénztárgép használata • 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenységet végző adóalanyok Ide sorolandó a rövid és a hosszú távú kórházi ellátás, azaz a kórházak gyógyító, diagnosztikai, kezelési tevékenysége, az elsősorban fekvőbetegek ellátására irányuló, közvetlen orvosi felügyelet alatt végzett tevékenységek, mint az orvosi és egészségügyi szakszolgáltatás. Ezek közül azonban kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység tartozik a kötelezetti körbe.
122
Online pénztárgép használata • 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet végző adóalanyok Ide tartozik a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények szolgáltatása. • 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenységet végző adóalanyok Ide sorolandó a tánctermi, diszkó működtetési tevékenység. • 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenységet végző adóalanyok Ide tartozik mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil mosása és vegytisztítása, vasalása stb. géppel vagy kézzel.
123
Online pénztárgép használata • 96.04 szerinti fizikai közérzetet tevékenységet végző adóalanyok
javító
szolgáltatási
Ide sorolandó a törökfürdők, szaunák és gőzfürdők, szoláriumok, gyógyfürdők, fogyasztó- és karcsúsítószalonok, masszázsszalonok stb. tevékenysége.
124
Online pénztárgép használata 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenységet végző adóalanyok Ide tartozik a személyszállítás taxival és a személygépjármű bérbeadása vezetővel együtt.
•
• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenységet végző adóalanyok Ide sorolandó a pénzváltó irodák tevékenysége.
125
Alanyi adómentesség értékhatára Az alanyi adómentesség választhatóságának értékhatára 8.000.000 forint Átmeneti rendelkezés • 2017-re választható, ha 2016-ban a 6 millió forintot meghaladta, de a 8 millió forintot nem haladta meg • Mentesülés a 2 éves szabály alól
126
Áfa bevallás adattartalma
Nyilatkozat: a személygépkocsi alvázszámáról • Közösségen belüli termékbeszerzés • Termékimport esetén
127
Köszönöm a megtisztelő figyelmet ☺
128
