Mérlegképes továbbképzés Adóváltozások 2014
Varga Hajnalka
1
Társasági adó 2014
Varga Hajnalka
2
Jövedelem-minimum A tagi kölcsön és a jövedelem-minimum a társasági adóban! A 2014. május 31-ei határidőig benyújtandó társasági adóbevallásban kell első ízben alkalmazni!
Varga Hajnalka
3
Bejelentett részesedés A bejelentésre jogosító részesedésszerzés mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken. Emellett a bejelentésre nyitva álló határidő 60 napról 75 napra emelkedik.
Varga Hajnalka
4
Ingatlannal rendelkező társaság
A beszámolóban kimutatott eszközök együttes összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke meghaladja-e a 75 százalékot, az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékét kell figyelembe venni a mérlegfordulónapi piaci érték helyett.
Varga Hajnalka
5
Termőföld A módosítás önálló fogalmat ad a termőföldre: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összhangban – a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet kell érteni.
Varga Hajnalka
6
Adóalap-módosító tételek K+F adóalap-kedvezmény • kapcsolt vállalkozás K+F is figyelembe vehető • kapcsolódjon mindkét fél vállalkozási tevékenységéhez • nyilatkozat • egyetemleges felelősség • adatszolgáltatás a bevallásban (1429)
Varga Hajnalka
7
Kisvállakozói kedvezmény Az adóalany a régebbi kedvezményeken túl a korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogával is csökkentheti az adózás előtti eredményt. Mértéke: a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értéke.
Varga Hajnalka
8
Nem jelentős összegű hiba
2014-től az adózót választási lehetőség illeti meg – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a nem jelentős összegű hiba feltárása esetén.
Varga Hajnalka
9
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság A SZIT szóló 2011. évi CII. törvény módosul, ezáltal lehetővé válik, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok 10 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezzenek főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével foglalkozó gazdasági társaságban. Az ilyen gazdasági társaságban fennálló 10 százalékos részesedés feletti részesedés elidegenítése révén keletkező nyereség vonatkozásában nem alkalmazható az adómentes kezelés a Tao. tv-ben 2014-től. Varga Hajnalka
10
Az adóalap megállapításának különös szabályai
Varga Hajnalka
11
Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülő alapítvány, a közalapítvány, egyesület, köztestület társaságiadó-alapja
Varga Hajnalka
12
• Minősítés a Civil törvény alapján: Az éves összes bevétele 60 százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. • a társaságiadó-alapjának megállapítása során nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetek társaságiadóalapjának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket • köteles a társasági adó alapját az általános szabályok szerint megállapítani Varga Hajnalka
13
Közhasznú non-profit gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszűnése
Varga Hajnalka
14
Ha a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társaságiadó-törvény közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseit kell alkalmaznia.
Varga Hajnalka
15
Elhatárolt veszteség Beolvadás esetén a jogutód a beolvadó társaságtól átvett tárgyévi negatív adóalapot a beolvadás napját magában foglaló adóév adózás előtti eredményének terhére használhatja fel. Az adózó már a 2013. adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja, ha a többi törvényi feltételnek eleget tesz.
Varga Hajnalka
16
Kkv adókedvezmény 2014-től a kis-és középvállalkozásoknak minősülő adózó a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása céljából pénzügyi intézménytől felvett hitelre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe. Továbbra is de minimis támogatásnak minősül.
Varga Hajnalka
17
Látvány-csapatsport támogatása
• kiegészítő sportfejlesztési támogatás: a támogatás társasági adókulccsal számított értékének legalább 75%-áig • pótbefizetés adóévet követő 90 napon belül • nem a vállalkozás érdekében felmerült költség
Varga Hajnalka
18
Az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszak változása Az adókedvezmény érvényesítésére négy adóév helyett hat év áll az adózók rendelkezésére (az adókedvezmény legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe). A rendelkezést már a Tao. törvényt módosító törvény hatálybalépésének napját követően nyújtott támogatásokra (juttatásokra) is alkalmazni kell.
Varga Hajnalka
19
További változások A támogatás, illetve a kiegészítő sportfejlesztési támogatás fogadására szolgáló fizetési számlát támogatás esetében a támogatási igazolás, kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetében az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés határozza meg. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, az annak alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a megkötését követő 8 napon belül megküldi a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére. Varga Hajnalka
20
További változások A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet támogatása esetén amennyiben a támogatás juttatására tárgyi eszköz beruházás, felújítás céljából kerül sor, akkor a támogatási igazolások összértékének támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatással összevont értékére kell alkalmazni a tárgyi eszköz beruházás, felújítás támogatásának esetére meghatározott mértékeket.
Varga Hajnalka
21
Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása 2013. május 19-étől a mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolásra, valamint az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásra vonatkozó fogalmakat hatályon kívül helyezték. Az adózó a támogatás juttatásáért a támogatott előadóművészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult.
Varga Hajnalka
22
Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása A támogatási igazolás kiállítására jogosult szervezet az előadó-művészeti szervezet kérelmére a 2014. évi adóévről kiállítható támogatási igazolások összértéke szempontjából az előadó-művészeti szervezet a 2014-ben EGT-tagállamban tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékát veszi figyelembe. Amennyiben az előadó-művészeti szervezet ilyen kérelemmel nem él, akkor a támogatási igazolások kiállítása során az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évi előadásaiból származó jegybevétele 80 százalékát kell figyelembe venni. Varga Hajnalka
23
Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása 2014-től a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén is kötelező kiegészítő támogatás. Kiegészítő támogatásban részesíthető filmtámogatás esetén a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás tekintetében filmelőállítónak minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
Varga Hajnalka
24
Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása Az előadó-művészeti szervezetek esetében kiegészítő támogatásra jogosult az adózó döntése szerint vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkozatási szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó-művészeti szervezet.
Varga Hajnalka
25
Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása Bővül az adókedvezmény érvényesítésének határideje: az adókedvezmény – a támogatás adóéve és az ezt követő három adóév helyett, – a támogatás adóéve, és az azt követő adóévek adójából, de legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe.
Varga Hajnalka
26
Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka, azzal, hogy 10 százalékos adókulccsal az adózó akkor jogosult megállapítani a kiegészítő támogatás mértékét, ha a pozitív adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot. Ha a várható adóalap meghaladja az 500 millió forintot, akkor a támogatási igazolásban szereplő összeg 19 százaléka képezi a 75 százalékos kiegészítő támogatás alapját. Varga Hajnalka
27
Előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotás támogatása Az előadó-művészeti szervezetek esetében bármely évben az előző évi jegybevétel 80%-áig, valamint egy filmalkotásnál a közvetlen filmgyártási költség 20%-áig gyűjthető támogatás. A támogatás és a támogatási szerződés keretében nyújtott kiegészítő támogatás összértéke nem haladhatja meg a korlátot.
Varga Hajnalka
28
Kapcsolt vállalkozás Az alapítónak, a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezéseket a tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén is alkalmazni kell, ha a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.
Varga Hajnalka
29
Fejlesztési tartalék Amennyiben az adózó valamely tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására a lekötött tartalékot felhasználja, és az eszköz számított nyilvántartási értéke nem nulla, akkor az adózó a tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatbavétel) napjától megkezdheti a maradék számított nyilvántartási érték csökkentését a törvény szerint megengedett értékcsökkenési leírással a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva
Varga Hajnalka
30
Elismert költségek A vállalkozási (bevételszerző) tevékenység érdekében felmerülő (elismert) költségnek minősül éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ha a szolgáltatás igénybevétele igazoltan a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik
Varga Hajnalka
31
Nem elismert költségek 2013. július 1-jétől az új BTK hatálybalépésére tekintettel módosul azon bűncselekmények köre, amelyekkel kapcsolatos költségek nem minősülnek elismert költségnek társasági adózási szempontból. E bűncselekmények – a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a hivatali vesztegetés elfogadása, a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy a befolyással üzérkedés – elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerülő költségek. Varga Hajnalka
32
Más adónemekkel összefüggő módosítások
Varga Hajnalka
33
Adóelőleg bevallása a KATA szerinti adóalanyiságának megszűnése esetén Az adó alanya a megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társaságiadó-előleget bevallani, és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.
Varga Hajnalka
34
Adóelőleg bevallása a KATA szerinti adóalanyiságának megszűnése esetén A társaságiadó-előleg összege: - az adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt, - minden más esetben az adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka
Varga Hajnalka
35
Gyakorlati példa az adóalap meghatározásához Egy KKV-nak minősülő, kizárólag magánszemély tulajdonosokkal rendelkező Kft. adózás előtti eredménye: 500.000 e Ft. Gazdasági eseményei: 1. A Kft. 2012-ben és 2013-ban összesen 30.000 e Ft-ot vezetett át eredménytartalékból lekötött tartalékba. 2014-ben beruházási hitelt vett fel 20.000 e Ft értékben és 01.01-jén vásárolt egy tehergépjárművet 50.000 e Ft-ért. A beruházási hitelen felül feloldotta a korábban megképzett fejlesztési tartalékot. A beruházási hitel kamata 2.000 E ft, bankktg. 100 e Ft. Számviteli politikában meghatározott écs: 25%, Tao szerinti écs. 2. A vállalkozás 2013. 02.02-án 32.000 e Ft-ért 35%-os részesedést szerzett egy másik társaságban. A részesedést 2013.02.12-én bejelentette a NAV-hoz. A részesedést 2014. 03.03-án 37.900 e Ft-ért értékesítette. Varga Hajnalka
36
Gyakorlati példa az adóalap meghatározásához 3. A vállalkozás tulajdonosai által rendelkezésre bocsátott kölcsönök nyilvántartása: Megnevezés Tagi nyitóállománya
kölcsön
Magánszemély kölcsöne
tagi
Magánszemély kölcsöne
tagi
Időta rtam 01.01. 05.31. 06.01. 10.31. 11.01. 12.31.
Varga Hajnalka
Össze g 9.000 e Ft
Napok száma 151
12.00 0 e Ft
153
15.00 0 e Ft
61
37
Gyakorlati példa az adóalap meghatározásához A vállalkozás nettó árbevétele: 980.000 e Ft, egyéb bevételek: 20.000 e Ft. ELÁBÉ: 17.000 e Ft, közvetített szolgáltatások értéke: 3.000 e Ft. 4. A Kft. októberben 10.000 e Ft sporttámogatást és 1.900 e Ft kiegészítő sportfejlesztési támogatást utalt át egy futballcsapat részére. Szükséges igazolásokkal rendelkezik. 5. Tartós támogatási szerződés keretében 8.000 e Ft támogatást utalt át a Kulturális Alap részére. A tartós támogatási szerződést június 5-én aláírták. Varga Hajnalka
38
Gyakorlati példa az adóalap meghatározásához Megoldás: 1. Számviteli törvény szerinti écs adóalapot növel: 50.000e x 0,25= 12.500 e Ft Tao tv. szerinti écs. csökkent (de csak a fejlesztési tartalék feletti rész) 20.000 e x 0,2 = 4.000 e Ft 2. Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége: 37.900 e – 32.000e = 5.900 e Ft Varga Hajnalka
39
Gyakorlati példa az adóalap meghatározásához Tagi kölcsön átlagos állományának meghatározása: (Adatok e Ft) Megnevezés
Összeg 9.000
Napok száma 151
tagi
12.000
153
tagi
15.000
61
Tagi kölcsön nyitó Magánszemély kölcsön Magánszemély kölcsön Összesen
Varga Hajnalka
Szorza t 1.359.0 00 1.836.0 00 915.00 0 4.110.0 00
40
Gyakorlati példa az adóalap meghatározásához Tagi kölcsön napi átlagos állománya (4.110.000/365) = 11.260 e Ft Tagi kölcsön állománynövekedés 50%-a (11.260 e – 9.000 e)x0,5 = 1.130 e Ft Jövedelem-minimum meghatározása: Összes bevétel: 1.000.000 e Ft -ELÁBÉ: - 17.000 e Ft -közv.szolg: - 3.000 e Ft + Tagi kölcsön növ.: 1.130 e Ft Korrigált bevétel: 981.130 e Ft Jövedelem-minimum2% 19.623 e Ft
Varga Hajnalka
41
Gyakorlati példa az adóalap meghatározásához 4. Adókedvezmények: Beruházási hitelkamat: 2.000 e Ft x 0,6 = 1.200 e Ft (max. 6 M Ft) Látvány-csapatsport támogatása: - kiegészítő sportfejlesztési támogatás el nem ismert költség, adóalapot növel - támogatás értéke 10.000 e Ft adókedvezmény. 5. Támogatás: - Kulturális Alap támogatásának 50%-a csökkentő tétel -Tartós adományozás miatt 20% 8.000 e Ft x 0,7 = 5.600 e Ft. Varga Hajnalka
42
Gyakorlati példa az adóalap megállapításához - A Kft. 5.200 e Ft adóbírságot kapott, amelyet kifizetett és ráfordításként elszámolt (növelő tétel). - Adóév márciusában egy tárgyi eszközt forgóeszközzé soroltak át. Az eszköz bekerülési értéke 2.300 e Ft. Az eszköz költségként elszámolt értékcsökkenése 1.300 e Ft, Tao. szerinti értékcsökkenés 1.700 e Ft. Az eszköz kivezetett könyv szerinti értéke ( 2.300-1.300) = 1.000 e növelő tétel, számított nyilvántartási értéke ( 2.300 e – 1.700 e) = 500 e Ft csökkentő tétel. Varga Hajnalka
43
Gyakorlati példa az adóalap megállapításához - Tárgyi eszköz selejtezése során elszámolt tárgyévi ráfordítás 300 e Ft, amely selejtezés nem volt indokolt (növelő tétel). - A vállalkozás 20.872 e Ft K+F költséget számolt el, amely nincs közvetlen összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel (növelő tétel). - 40%-os részesedéssel rendelkezik a Kft. egy ellenőrzött külföldi társaságban. A külföldi cég fel nem osztott eredményéből a kft-t megillető összeg 12.000 e Ft (növelő tétel). Varga Hajnalka
44
KATA 2014
Varga Hajnalka
45
Évközi változás 2013. április 1-jétől leszűkült azon tevékenységeknek a köre, amelyek esetében nem választható a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás. Ha az ÖVTJ, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez, nem lehet KATA alany.
Varga Hajnalka
46
A főállású kisadózó 2014-től Nem minősül főállású kisadózónak: - az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát, valamint - aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. A tételes adó ebben az esetben 25 ezer ft/hó. Varga Hajnalka
47
A Kata plusz • A magasabb összegű tételes adó:75 ezer forint. • Választásáról nyilatkozni kell. • Első ízben a választás bejelentésének hónapjára kell megfizetni. Mindaddig meg kell fizetni, amíg a vállalkozás a választásra vonatkozó bejelentését vissza nem vonja, a magánszemély főállású kisadózói státusza meg nem szűnik, vagy a vállalkozás adóalanyisága bármely, a törvényben szabályozott okból meg nem szűnik. • A társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások ellátási alapja ebben az esetben 136 250 forint. Varga Hajnalka
48
Adóalanyiság az előtársasági időszak alatt Az a Bt, Kkt, amely már a bejegyzése során jelzi, hogy az adókötelezettségét a KATA szerint kívánja teljesíteni, az előtársasági időszakban felmerülő adó- és nyilvántartási kötelezettségét is a kisadózó vállalkozásokra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Az előtársasági időszakban sem alanya a számvitelnek. A vállalkozás tehát az előtársasági időszakról nem köteles külön beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítás a cégbíróság előtt folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazható. Varga Hajnalka
49
A biztosítás szünetelése Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után a havi 50 ezer forintos (75 ezer forintos) tételes adót nem kell megfizetni, tekintettel arra, hogy a biztosítást csak a járulékfizetés alapozhatja meg. Az adófizetés alól mentesítő élethelyzetek, ellátások (például az, hogy a kisadózó anyasági ellátásokban részesül) rendezik a kisadózó magánszemély társadalombiztosítási jogállását.
Varga Hajnalka
50
Az adatszolgáltatási kötelezettség változása Az adatszolgáltatási kötelezettség akkor is terheli a kisadózó vállalkozást, ha adóalanynak nem minősülő más személytől (például külföldi vállalkozástól) szerez 1 millió forintot meghaladóan bevételt (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt). Nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség arra a bevételre, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított ki.
Varga Hajnalka
51
A bevételek nyilvántartása a bizonylatok megőrzésével
A kisadózó vállalkozásnak nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie, ha bevételeit a nyugták, számlák teljes körű megőrzésével teljesíti, feltéve hogy ezen iratokból a bevétel megszerzésének időpontja is megállapítható.
Varga Hajnalka
52
Az üzleti partnereket terhelő adatszolgáltatás tartalmának változása Nem kell különválasztani a termékértékesítésből és a szolgáltatás nyújtásából származó bevételt, ezért természetesen nem kell a szolgáltatások TESZOR-számát sem feltüntetni. A módosuló szabály szerint az adatszolgáltatást külön nyomtatványon, és nem egy már létező bevallás – a havi adóés járulékbevallás – részeként kell teljesíteni. A rendelkezés a 2013. évről szóló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során is alkalmazható. Varga Hajnalka
53
A nyilvántartott készletérték bevételként történő figyelembevétele Az egyéni vállalkozók, ha az szja szerinti adózásból lépnek át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá, megállapítják a készletek értékét, amely nem minősül adóköteles bevételnek. Az új rendelkezés ezt a készletértéket a kisadózó vállalkozás bevételének rendeli akkor, ha a kisadózó vállalkozás a tevékenységét megszünteti.
Varga Hajnalka
54
A korábban eva-alany adózó osztalék utáni adót kiváltó adója A módosítás kiveszi az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjából azt az eredménytartalékot, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot, amely akkor keletkezett, amikor a vállalkozás korábban kettős könyvvezetést választó, az EVA hatálya alá tartozó adóalany volt. Eva-alanyként a vállalkozás ezeket az összegeket egyszer már leadózta. 2013-ra is alkalmazható.
Varga Hajnalka
55
Az eva-alapba tartozóan adózott bevétel Az EVA hatálya alól átlépő adózók nem kötelesek bevételnek tekinteni azt a bevételt, amely után az eva szabályai szerint már teljesítették adókötelezettségüket. Ha pl. vállalkozás a számlát még eva-alanyként állította ki, de a bevételt már a kata hatálya alá tartozó vállalkozásként szerezte meg. E bevételeket azonban a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik. 2013-ra is alkalmazható. Varga Hajnalka
56
Az adóalanyiság tag kilépése miatti megszűnése Megszűnik a kisadózó vállalkozás adóalanyisága (a kilépést követő nappal), ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kiadózó tagja. Nem szűnik meg azonban az adóalanyiság, ha másik tag bejelentése megtörténik. E másik tag bejelentésének is a kilépést követő napig (természetesen e határnapot is beleértve) kell megtörténnie ahhoz, hogy az adóalanyiság ne szűnjék meg.
Varga Hajnalka
57
Az adóalanyiság adótartozás miatti megszűnése Az adóalanyiság megszűnését eredményezi (a naptári negyedév utolsó napjával), ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. A végrehajtható adótartozás nettó módon számítandó, azaz azt az adószámlák együttes egyenlege alapján kell megállapítani. Így tehát az egyes adószámlákon kimutatott tartozásokat és túlfizetéseket együttesen, összevontan kell értékelni. Varga Hajnalka
58
KATA és a helyi adó
A 2014. évtől a kata alanya a kata-alanyisága kezdő napjától számított 15 napon belül vagy az adóév január 15-éig – jogvesztő határidőkig – változásbejelentési nyomtatvány benyújtásában dönthet arról, ha az adóévi iparűzési adót tételes adóalap szerint teljesíti.
Varga Hajnalka
59
KATA és a helyi adó A 2013. december 31-éig nincs bevallási kötelezettség tételes adó esetén: • amikor az adózók az önkormányzat rendelete alapján adóalapmentességet, adókedvezményt kívánnak figyelembe venni, • az ideiglenes tevékenység végzése után megfizetett átalányadót • a megfizetett e-útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánják számítani, a foglalkoztatásnövelés címén adóalap-mentességet kívánnak érvényesíteni.
Ezek csak lehetőségek a kata-alanyok számára. Varga Hajnalka
60
KATA és a helyi adó A 2014-től módosuló szabályozás valamennyi hivatkozott tényállásra – amennyiben az adóelőnnyel a kata-alany élni kíván – bevallási kötelezettséget állapít meg az adózó számára.
Varga Hajnalka
61
Példa KATA fizetés meghatározására Egy magánszemély 2014.március 20-án kiváltotta egyéni vállalkozói igazolványát és egyben nyilatkozott, hogy KATA hatálya alatt kíván adózni. Áfa alanyiságot választott. Adóévi nettó árbevétele 5.600 e Ft, kamatbevétel 400 e Ft. A magánszemély tüdőgyulladás miatt szeptember 2 – november 15. között betegállományba kerül. • 1. esetben mennyi a közteher, ha főállású • 2. esetben mennyi a közteher, ha mellékállású?
Varga Hajnalka
62
Példa KATA fizetés meghatározására Megoldás: április-december között 12 hónapban tételes adó, de 2 hónap kieső idő! 1. esetben: 7 x 50.000 = 350.000 Ft KATA 2. esetben: 7 x 25.000 = 175.000 Ft KATA Bevételi korlát: 7 x 500 e Ft = 3.500 e Ft Összes bevétele: 6.000 e Ft Különadó kötelezettség (6.000 e Ft – 3.500 e Ft) x 0,4 = 1.000 e Ft. Varga Hajnalka
63
KIVA 2014
Varga Hajnalka
64
Kedvezményezett foglalkoztatott • legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló • tartósan álláskereső természetes személy • anyasági ellátás folyósítása alatt, vagy azt követően foglalkoztatott személy • 180 napot meghaladó – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti munkavállaló • az 55 év feletti munkavállaló Varga Hajnalka
65
Évközi bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá • 2013. április 21-től a KIVA választására egész évben lehetőség nyílik. • Az adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. • A kisvállalati adóalanyiság évközi keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. • A bejelentés visszavonására is lehetőség nyílik a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül, mely határidő jogvesztőnek minősül. A kisvállalati adózás iránti bejelentés visszavonása esetén az adóalanyiság nem jön létre. Varga Hajnalka
66
A mérlegfőösszeg arányosítása
A 12 hónapnál rövidebb adóév esetében a kisvállalati adó szerinti adózás akkor választható, ha a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forint időarányos részét.
Varga Hajnalka
67
A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása A 2013. április 21-től, ha az adóalany értékesíti, vagy bármely okból kivezeti könyveiből az adóalanyiságot megelőzően beszerzett tárgyi eszközt, immateriális jószágot, a pénzforgalmi szemléletű adóalapja csökkenthető a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel korábban még nem csökkentette. A készletállomány esetében is amennyiben a KIVA első adóéve zárókészlet-állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészletállományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt. Varga Hajnalka
68
Abban az esetben, ha az adózó kikerül a kisvállalati adó hatálya alól, és ezt követően a társaságiadó-törvény alapján teljesíti adókötelezettségét, akkor pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tétel – többek között – a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozóan a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összege.
Varga Hajnalka
69
A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összege, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, illetve a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összege.
Varga Hajnalka
70
Változások 2014-től • a kisvállalati adóalanynál csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a Ka tv. alapján megfizetett adó visszatérítése • a kisvállalati adó tárgyévi adóalapjának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést • az átmeneti rendelkezés értelmében a 2013. adóévre vonatkozóan is alkalmazni kell
Varga Hajnalka
71
Bevallásra vonatkozó előírás 2013. április 21-től a Ka tv. szerinti adózást választó társaságiadó-alanyoknak nem kell soron kívüli bevallást benyújtaniuk, hanem az általános szabályok szerint a társaságiadó-alanyiságuk megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek bevallásukat benyújtani. Az átmeneti rendelkezés előírja, hogy ezt a szabályt azon adózó alkalmazza, amelynek a Ka tv. szerinti adóalanyisága 2013. január 1-jén vagy ezt követően jön létre. Varga Hajnalka
72
Adóalapot módosító korrekciós tételek Csökkent: • • • • • • • •
hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése, kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása,, tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése), osztalék és osztalékelőleg megszerzése, elszámolásra kiadott előleg visszafizetése, az e törvény alapján megfizetett adó visszatérítése (2014-től).
Varga Hajnalka
73
Adóalapot módosító korrekciós tételek Növel: • az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése, • a hitel vagy kölcsön nyújtása, • a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése, • a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, • a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása), • az osztalék fizetése, osztalékelőleg fizetése, • az elszámolásra kiadott előleg kifizetése és • az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés. Varga Hajnalka
74
Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások • • • • • • • • • • • •
végleges pénzeszközátadás, 50 ezer forintot meghaladó szolgáltatás, eszköz beszerzése, megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése, Btk. szerinti kiadás, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, előző adóalanyiság időszakára vonatkozó bírság, alultőkésítettség, behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése a térítés nélküli eszközátadás, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, eszköz hiányának elszámolása tartozás térítés nélküli átvállalása. Varga Hajnalka
75
Osztalék Csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt a kapott osztalék, osztalékelőleg, illetve növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt a kifizetett osztalék, osztalékelőleg, figyelemmel az osztalékfizetésnél irányadó kivételre. Nem merül fel korrekció, ha az osztalék, osztalékelőleg nem pénz, hanem más eszköz – például tárgyi eszköz – formájában valósul meg.
Varga Hajnalka
76
Osztalék Nem kell megnövelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt a kiva-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és/vagy eredménytartaléka terhére a kiva-alanyiság időszakában kifizetett osztalékkal. Osztalék címén – először pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tétel a kivával adózott eredmény terhére történő osztalékfizetésnél (2014-ben) lesz. Amennyiben pedig ennek során a tárgyévi (először a 2013. évi) adózott eredmény a korábbi évek eredménytartalékából is kiegészül, akkor ez utóbbi után nincs növelő korrekciós tétel (miután az már 77 egyszer adózott nyereség).Varga Hajnalka
Példa Az adózó 2014. április 30-án a 2012. évi (társasági adóval) adózott eredménye terhére 100 egység osztalékot fizetett ki. Az osztalékfizetés teljes összege (100 egység) mentesül a korrekció alól; nem kell megnövelni azzal a pénzforgalmi szemléletű eredményt (illetve nem kellett megnövelni az adott előleg-elszámolási időszakban sem). Az adózónak az általa 2014. április 30-án a 2012. évi adózott eredménye terhére kifizet 100 egység osztalékot, valamint 20 egységet a KIVA időszakára (2013-ra) vonatkozó évre. A 100 egység nem módosítja az adóalapot, a 20 egység viszont adóalapot növel. Varga Hajnalka
78
KIVA alanyiság alatt kapott vissza nem térítendő támogatás, eszköz-beszerzéshez kapcsolódóan Az ilyen bevételeket el kell határolni és csak olyan ütemben jelenhetnek meg a vállalkozás bevételei között, amilyen ütemben a támogatás segítségével vásárolt eszköz értéke megjelenik költségként, ráfordításként a könyvekben. Az értékcsökkenés mértékével történő feloldás szabályai, csak a Szt. szerinti értékcsökkenés alapján vehető figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi eredményben az adóévben csak az a tétel kerülhet kimutatásra, amely a tárgyévbe feloldásra kerül. A többi nem. Varga Hajnalka
79
KKV adóalanyról ismert gazdasági események • Pénzeszközök adóévben kimutatott összege 400.000 e Ft. • Pénzeszközök 2013-ban kimutatott összege 300.000 e Ft. • A vállalkozás tulajdonosai adóévben 28.000 e Ft kölcsönt nyújtottak a vállalkozásnak. • Adóévben 40.000 e Ft-ért egy kft üzletrészt vásárolt. • Az előző évben kibocsátott kötvényekből 58.000 e Ft-ot törlesztett. • A vállalkozás kötvénykibocsátásból szerzett bevétele 150.000 e Ft. • Egy belföldi részvénytársaságtól kapott osztalék 7.000 e Ft. • Az utólagos elszámolásra kiadott előlegből 5.000 e Ft visszafizetésre került. • Adóévet megelőző évben keletkezett veszteség összege 80.000 e Ft.
• Az adóévi személyi jellegű kifizetéseinek összege 70.000 e Varga Hajnalka 80 Ft.
• • • • • • • • • • •
Pénzforgalmi szemléletű eredmény: 100.000 e Ft Tulajdonosok által folyósított kölcsön -28.000 Kft. üzletrész vásárlása +40.000 Kötvénykibocsátásból kapott bevétel -150.000 Saját kibocsátású kötvény törlesztése +58.000 Belföldi Rt-től kapott osztalék -7.000 Elszámolásra kiadott előleg visszafizetése -5.000 Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény: 8.000 Elhatárolt veszteség -8.000 Adóalap = személyi jellegű ráfordítás 70.000 Kisvállalati adó 16% 11.200 Varga Hajnalka
81
Személyi jövedelemadó 2014.
Varga Hajnalka
82
2013. évközi változások Nem számít jövedelemnek: a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött – – – – – – – –
sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból
származó nyeremény. Varga Hajnalka
83
2013. évközi változások • Kamatjövedelem átsorolható az ellenőrzött tőkepiaci ügylet közé! Pl.: nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beváltásából, – visszaváltásából, – átruházásából származó jövedelmek esetén. • Kizárólag a 2013. augusztus 01-e előtti kamatjövedelmekre vonatkozhat. • Nyilatkozni az év végéig a befektetési szolgáltató felé. • Miért éri meg? – Adókiegyenlítés lehetséges az ETÜ esetében. Varga Hajnalka
84
2013. évközi változások Egyéb indokkal adómentes: • a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, • hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával független felek között - kerül sor. • Megszűnt a jövedelem korlát! Varga Hajnalka
85
2013. évközi változások Béren kívüli juttatás: • Önkéntes pénztárba fizetett adomány – Munkavállaló és hozzátartozói részére – Célzott szolgáltatásra – adománynak minősül – Mértéke: pénztártag alkalmazottak létszáma * minimálbér – Béren kívüli juttatásként adózik visszamenőleg • A korábbi adományt a májusi 1308-as bevallásba – 500.000-es korlátba nem tartozik bele!!! – Értékhatár felett egyes meghatározott juttatás! Varga Hajnalka
86
2013. évközi változások
08. 01-től új 6 %-os mértékű EHO a 16 %-os Szja mellett a kamatjövedelmeknél.
Varga Hajnalka
87
Nem kell megfizetni a 6%-os EHO-t: • a 0 % Szja-s kamatjövedelem; • az EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, • az olyan kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem, amelyek befektetési alapok legalább 80%-ban magyar állampapírokat tartanak a portfóliójukban; • TBSZ számla, melyet 2013. 08.01-től nyitottak és 3 éven túl szüntetik meg Varga Hajnalka
88
2013. évközi változások Stabilitási megtakarítási számla (SMSZ) – adóamnesztia – Min. 5 M Ft befizetésével, vagy átutalásával nyithat kizárólag természetes személy (akár többet is), melyet a befizetés időpontjában belföldről származó jövedelemnek kell tekinteni! – Az SMSZ stabilitás megtakarítási értékpapír-számlából és stabilitás megtakarítási pénz-számlából áll. – Csak a Magyar Állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapírt lehet venni, melynek hozama után a kamatjövedelemre vonatkozó adókötelezettség van. – Tőkekivonás során keletkező adókötelezettség: • • • •
3 éven belül a kifizetett összeg 200 %-a után 3-4 éven belül kifizetett összeg 100 %-a után 4-5 éven belül kifizetett összeg 50 %-a után 5 év után kifizetett összeg 0 %-a után! Varga Hajnalka
89
Stabilitási megtakarítási számla (SMSZ)
- Megjelent a végrehajtási rendelet. - A bankoknak negyedéves jelentési kötelezettségük van a NAV-nak, hogy hány számlát nyitottak náluk, és azokra összesen mennyi pénz került elhelyezésre.
Varga Hajnalka
90
2014-es változások
Varga Hajnalka
91
Családi kedvezmény Az adó hiányában eddig „elveszett” adókedvezmény a magánszemélyt terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból levonhatóvá válik. Bővül az évközi kedvezmény érvényesítésének lehetősége.
Varga Hajnalka
92
Családi kedvezmény • Aki családi járulékkedvezményt érvényesít, más szja kedvezményt nem vehet igénybe. • Családi kedvezmény megosztásánál hónapokra lebontva kell a bevallásban nyilatkozni! • Elvált szülők 50-50%-os családi pótlékja esetén a gyerekkedvezmény havonta az adott családi helyzet szerint jár • Kötelező sorrend: először az egészségbiztosítási járulékból (7%), utána a nyugdíjjárulékból (10%) • Társas és egyéni vállalkozó a minimum járulék terheiből nem érvényesítheti a járulékkedvezményt (Tbj. 24/A. § (6) bek.)
Varga Hajnalka
93
Példa a családi járulékkedvezményre Ha egy családban a szülők (bármilyen jogviszonyban is álljanak egymással) 3 közös gyermeket nevelnek az év egészében, akik után családi pótlék jár, akkor a családi kedvezményként őket megillető összeg: 3 (kedvezményezett eltartott) × 206 250 forint (egyhavi kedvezmény/fő) x 12 (jogosultsági hónap) = 7 millió 425 ezer forint. Ha munkaviszonyban mindketten havi 200 ezer forintot kerestek, akkor 2 × 12 × 200 000, azaz 4 millió 800 ezer forint családi kedvezményt érvényesítenek a személyi jövedelemadó szabályai szerint. Varga Hajnalka
94
Példa a családi járulékkedvezményre Az ezt meghaladó összeg, tehát 7 millió 425 ezer – 4 millió 800 ezer forint, azaz 2 millió 625 ezer forint lesz a jogosultakat megillető kedvezményből a nem érvényesített összeg. Ennek 16 százaléka (2 millió 625 ezer × 0,16), azaz 420 ezer forint lesz az érvényesíthető családi járulékkedvezmény. Ez „bele is fér” 7 százalékos egészségbiztosítási járulékukba és a 10 százalékos nyugdíjjárulékukba, hiszen az 12 × 2 × 200 000 × 0,17= 816 ezer forint. Viszont csak egyikük járuléka – mert az évi 408 ezer forint – nem elegendő a családi járulékkedvezmény teljes érvényesítéséhez. Varga Hajnalka
95
Országgyűlési képviselők díjazása • Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. • Nem alkalmazható költségelszámolás vele szemben. Továbbra is adómentes e tevékenységhez természetben biztosított eszköz, szolgáltatás.
Varga Hajnalka
96
Külföldi színészek egyszerűsített adózása • Feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon, és a Tbj. szabályai szerint sem minősül belföldinek. • Az előadóművészeti tevékenységéből származó bevétel 70 százaléka minősül adóköteles jövedelemnek (a bevétel részét képezi a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítés és a magánszemély számára biztosított szállás szokásos piaci értéke is). • Meghatározott FEOR kódú tevékenységre alkalmazható csak. Varga Hajnalka
97
Külföldi színészek egyszerűsített adózása • Ezen jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba, azaz azzal szemben családi kedvezmény nem vehető igénybe. • 200 ezer forintos bevételig (maximum 22 400 forint adóteherig) a bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, azaz az gyakorlatilag adómentes. • Ha a magánszemély Magyarországon adóztatható bevétele bármely 12 hónapos időszakban meghaladná ezt az értékhatárt, akkor az adókötelezettség a teljes bevételre kiterjed.
Varga Hajnalka
98
Januári bér elszámolása • Január 15-éről január 10-ére módosul az az időpont, ameddig kifizetésre kerülő munkaviszonyból származó, az előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást az előző évi (december 31-én megszerzettnek minősülő) jövedelemként kell figyelembe venni. • 2014. március 15-étőé hatályos, ezért azt a 2014-re vonatkozó, 2015-ben kifizetett jövedelemre kell alkalmazni.
Varga Hajnalka
99
Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekről • Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések felső egyéni és összevont maximumai (100 e Ft, 120 e Ft, 130 e Ft, 150 e Ft) egységesen legfeljebb 150 ezer Ft! • Függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve attól, hogy egy vagy két típusú pénztárba teljesít-e befizetést. • A 20% maradt, a 10% (lekötött egészségpénztár, prevenciós szolgáltatás) is.
Varga Hajnalka
100
Nyugdíj-biztosítási kedvezmény • Nyugdíjbiztosítási kedvezmény, 20%, legfeljebb 130 vagy 150 ezer Ft. Az üzleti nyugdíjbiztosítási rendelkezés csak a 2014. január 1-e után kötött új biztosításra alkalmazható (a régi megváltoztatására nem!). EGT – is jó.
Varga Hajnalka
101
Rendelkező nyilatkozatok kedvezménykorlátja
Az adóhatóság legfeljebb évi 280 e Ft-ot utalhat az összes önkéntes, üzleti és nyugdíj-előtakarékossági befizetések együttes 20%-aként.
Varga Hajnalka
102
A kockázati biztosítások • Csak az a személybiztosítás minősülhet az Szja tv. alkalmazásában kockázatinak, amelynél biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen módon (pl. lejárati szolgáltatás formájában vagy visszavásárlás révén) nincs lehetőség vagyoni érték kivonására. • A fizetett biztosítási díj egy hónapra jutó összegét kell viszonyítani a minimálbér 30 százalékához, és ennek alapján határozandó meg a kockázati biztosítás adómentes és adóköteles díja.
Varga Hajnalka
103
A kockázati biztosítások Amennyiben a más személy által fizetett biztosítási díj az Szja-tv. 1. számú mellékletének egyéb rendelkezése alapján adómentes (például a 6.9. alpont, a 7.2. alpont vagy a 8.14. alpont szerint), úgy a kockázati biztosításra vonatkozó rendelkezés (így különösen a minimálbér 30 százalékában meghatározott adómentességi összeghatár) nem alkalmazható.
Varga Hajnalka
104
A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (WL) • Az Szja tv. kockázati biztosítás fogalma értelmében nem minősül kockázati biztosításnak . • a WL rendszeres díja – meghatározott feltételekkel (legalább éves díjfizetés, korlátozott mértékű díjnövelés) – 2012. december 31-ét követően is adómentes (Szja-tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont és 9.6. alpont). • A WL nem rendszeres díja (például az eseti díj) egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
Varga Hajnalka
105
Nyugdíjbiztosítások kamatadója • A magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összegen képződő hozam is kamatadó-köteles. • Kizárólag a nyugdíjbiztosítás visszavásárlása esetén kell alkalmazni, a biztosító nyugdíjszolgáltatása főszabály szerint adómentes
Varga Hajnalka
106
A kamatjövedelem • A kedvezményes adózására vonatkozó szabályok 2013-tól megegyeznek a tartós befektetési számla (TBSZ) kedvezményével: egyszeri díjas szerződések esetében 3, illetve 5 év, rendszeres díjas biztosítások esetében pedig 6, illetve 10 év a várakozási idő az 50, illetve 100 százalékos kamatjövedelem-kedvezmény érvényesítéséhez. • A türelmi/várakozási idő számításának kezdő napja nem a szerződés létrejöttének időpontja, hanem a szerződés létrejötte évét követő év első napja 2014-től.
Varga Hajnalka
107
A kamatjövedelem • A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó feltételek • Az eseti díjak elkülönítése • A rendszeres díjak növelésének mértéke • A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó (hiányzó) átmeneti rendelkezés
Varga Hajnalka
108
A baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás A kockázatinak minősülő baleset- vagy betegségbiztosítás díját magánszemély, vagy a magánszemély javára kifizetőnek nem minősülő más magánszemély fizette, akkor a balesetvagy betegségbiztosítás alapján teljesített jövedelempótló biztosítói teljesítés teljes összege adómentes.
Varga Hajnalka
109
A nem pénzben juttatott kamatjövedelem kiegyenlítő szorzója Ha magánszemély olyan módon szerez kamatjövedelmet, hogy abból sem a személyi jövedelemadó, sem az egészségügyi hozzájárulás levonása nem lehetséges (ide értve különösen a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyereményt, értékpapírt), akkor az szja alapja (amely egyben az eho alapja is) a megszerzett vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,28 szorosa.
Varga Hajnalka
110
A nem pénzben juttatott kamatjövedelem kiegyenlítő szorzója • A nem pénzben megszerzett kamatjövedelem (pl. gépkocsinyeremény) esetén a magánszemélyt nem terheli (utólag sem) közteherfizetési (szja, eho) kötelezettség, mert a kifizető a magánszemélyt megillető bruttó kamatjövedelemből a közterheket levonva állapítja meg a magánszemélynek juttatható vagyoni értéket. • A kifizető a közterhet köteles az adóhatóságnak megfizetni.
Varga Hajnalka
111
A tartós befektetési szerződések • A magánszemély a tartós befektetési szerződés megszüntetésével a befektetési szolgáltató, a hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban rögzített pénzösszegek, pénzügyi eszközök egészét a lekötés megszakítása nélkül másik befektetési szolgáltatóhoz, hitelintézethez utalhatja (transzferálhatja) át. • Lekötési átutalásnak minősül.
Varga Hajnalka
112
Elismert munkavállalói értékpapírjuttatási program
Nem kell a NAV elnökének bejelenteni (új nevéből kimarad az „Elismert” szó) és a min. 10%- os részvételi korlát megszűnik.
Varga Hajnalka
113
Vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Az adókötelezettség megállapítása során az időmúlási szabály a vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó jövedelmeknél is figyelembe vehető. Vizsgálandó, hogy lakás vagy nem lakás célú ingatlanhoz kapcsolódik.
Varga Hajnalka
114
Egyéni vállalkozók Családi járulékkedvezmény: Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján – a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be. Egyéb esetben továbbra is negyedéves bevallónak minősül.
Varga Hajnalka
115
Egyéni vállalkozók A kisvállalkozói kedvezmény: - Szoftvertermékek beszerzése után is igénybe vehető a kedvezmény. A kisvállalkozói adókedvezmény: - a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamatának 60 %-áig kisvállalkozói kedvezmény vehető igénybe.
Varga Hajnalka
116
Adómentességek
Varga Hajnalka
117
A termőföld-értékesítése Jövedelemhatártól függetlenül adómentes évi 200 ezer Ft összegű jövedelemig. 2013-as adóévre is alkalmazható.
Varga Hajnalka
118
A lakáscélú munkáltatói támogatás A munkáltató adhat adómentes támogatást munkavállalójának hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakás célú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. Feltétele: - a vissza nem térítendő támogatást a munkáltató hitelintézet vagy a kincstár útján annak igazolása alapján nyújtsa, - a támogatás összege ne haladja meg a vételár vagy az építési költség 30 százalékát, továbbá - a lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét [12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet]. Varga Hajnalka
119
A lakáscélú munkáltatói támogatás
Az e címen kifizetett összeg öt éven belül összesen nem lehet több 5 millió forintnál akkor sem, ha egymást követően több munkáltató nyújt ilyen támogatást.
Varga Hajnalka
120
Elengedett követelések • A követelést elengedők köréből kikerülnek a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, tekintettel arra, hogy az általuk elengedett követelés adómentességét az Szja tv. külön szabályozza. • Adómentes a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója által részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik).
Varga Hajnalka
121
Elengedett követelések Feltétele, hogy a szolgáltató betartsa az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elvet és a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.
Varga Hajnalka
122
Elengedett követelések • Mentes továbbá a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból, biztosító biztosítási szolgáltatásból származó elengedett követelése, ha az nem haladja meg a 20 000 forintot. • Feltétel, hogy a fenti társaságok követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen szűnjön meg.
Varga Hajnalka
123
Az üzletpolitikai célból adott juttatások Nemcsak a kifizető, hanem a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat adómentesen a magánszemélynek üzletpolitikai célú juttatást. Feltétel: hogy a juttatás formája és körülményei megfelelnek az ebben a pontban szabályozott feltételeknek.
Varga Hajnalka
124
Sporteseményre szóló belépőjegyek, bérletek • Összeghatár nélkül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet. • Feltétele, hogy a belépőjegy, a bérlet a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. • Az 50 ezer forintos korlát csak a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jegy bérlet juttatására vonatkozik. Varga Hajnalka
125
Utalványok • A visszaváltható utalvány nem minősül utalványnak. • Beváltható utalványok juttatása nem minősül adómentes vagy béren kívüli juttatásnak.
Varga Hajnalka
126
EKHO 2014
2014. január 1-jétől az országos sportági szakszövetséggel, sportági szövetséggel jogviszonyban álló hivatásos sportolón, sportmunkatárson, sportszakemberen kívül az ekho szerinti adózást választhatja valamennyi, a Sporttv. alapján sportszövetségnek minősülő szervezettel jogviszonyban álló magánszemély is, ha jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül. Varga Hajnalka
127
EKHO 2014 Választhatja továbbá az ekho szerinti adózást a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója is. Abban az esetben, ha a tevékenység a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységnek tekinthető, a sportmunkatársnak, sportszakembernek rendelkeznie kell a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.
Varga Hajnalka
128
2013. évközi módosítás Ingatlan értékesítés szabályainak változása: • az Étv. alapján szűkebb körben adnak ki használatbavételi engedélyt. Lényege: • „az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év!
Varga Hajnalka
129
Áfa 2014.
Varga Hajnalka
130
2013. évközi módosítás Az Étv. változás miatt változott az építési telek fogalma • eddig: „az Etv. szerinti építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak” meghatározás volt. Építési telek új fogalma „a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak, b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények Varga Hajnalka elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül 131 beépített ingatlannak.”
2013. évközi módosítás Személygépkocsi értékesítés adómentessége: Mentes az adó alól az is, ha • „az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható” 2013. április 21-től hatályos.
Varga Hajnalka
132
2013. évközi módosítás Oktatás adómentessége 2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről (továbbiakban: Fktv.) Áfa tv. 85. § (2) bek. b) pontja • „szervezett és akkreditált” szöveg helyett • „engedélyezett és szervezett” szöveg Átmeneti rendelkezés • Alkalmazás a 2013.09.01. napján vagy azt követően indult képzés esetén. Varga Hajnalka
133
2014-es módosítások
Varga Hajnalka
134
ÁFA tv. 58. § változása Új főszabály: Ha a felek időszakonként számolnak el, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg teljesítési időpont az érintett időszak utolsó napja.
Varga Hajnalka
135
ÁFA tv. 58. § változása Kivétel: • Ptk. Szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítés, szolgáltatás • Telekommunikációs szolgáltatás • (ide értve azt is, ha a nyújtó a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít, ha annak elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás időszakának részeként kerül sor), ha a felek • határozott időre történő elszámolásában állapodtak meg, vagy az ellenértéket meghatározott időszakra állapítják meg
Teljesítési időpont: Fizetési határidő Varga Hajnalka
136
ÁFA tv. 58. § változása Alkalmazási hatály: 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.
Varga Hajnalka
137
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 1. 2014. június havi könyvelési díj * Esedékessége, ha Teljesítési időpont • 2014. június 15. • 2014. július 15.
június 15. július 15.
2. 2014. július havi könyvelési díj * • esedékessége, ha • 2014. június 25. • 2014. július 10. • 2014. augusztus 10.
június 25. július 31. július 31.
•
* (könyvelési díj a könyvelő által júniusban, illetve júliusban végzett munkáért járó ellenérték, függetlenül attól, hogy a könyvelő mely időszak bizonylatait Varga Hajnalka 138 dolgozza fel)
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre
A mobil telefonszolgáltatáson keresztül igénybevett autópálya használati díj, stb., parkolási díj megítélése is ugyanez, ha a telefonszolgáltatás részeként kerül sor annak elszámolására.
Varga Hajnalka
139
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 7. Bérbeadás ellenértéke 2014. júniusi bérleti díj Esedékesség 2014. június 10. 2014. július 10.
Teljesítési időpont június 10. július 10.
2014. júliusi bérleti díj 2014. június 20. 2014. július 10. 2014. augusztus 10.
Varga Hajnalka
június 20. július 31. július 31.
140
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 8. Ingatlan bérbeadás és a járulékos közüzemi költségek esete Esedékesség
Teljesítési időpont
2014. júniusi bérleti díj és az áprilisi közüzemi költség
2014. június 10.
június 10.
2014. júliusi bérleti díj és a májusi közüzemi költség
2014. július 10.
július 31.
2014. augusztusi bérleti díj és a júniusi közüzemi költség 2014. augusztus 10. Varga Hajnalka
augusztus 31. 141
Példák az időszakos elszámolású ügyletekre 9. Ingatlan bérbeadás és a közüzemi költségek esete (ha külön számlázzák) 2014. júniusi bérleti díj áprilisi közüzemi költség
Esedékesség Teljesítési időpont 2014. június 10. június 10. 2014. június 25. június 25.
2014. júliusi bérleti díj májusi közüzemi költség
2014. július 10. 2014. július 25.
Varga Hajnalka
július 31. július 31.
142
Időszakos elszámolású ügyletek és az előleg
Az Áfa tv. 58. § (1) bek. új ALKALMAZANDÓ 59. § SZABÁLYA
szabálya
esetén
Az Áfa tv. 58. § (1a) bek. kivételes SZABÁLYA ESETÉN TOVÁBBRA SEM ÉRTELMEZHETŐ AZ ELŐLEG.
Varga Hajnalka
143
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkentése
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.
Varga Hajnalka
144
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkentése Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha • a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet lekötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; • betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; • az 58. § szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket.
Varga Hajnalka
145
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkentése • Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. ALKALMAZÁS FELTÉTELE – SZÁMLA ÉRVÉNYTELENÍTÉSE, MÓDOSÍTÁSA
Varga Hajnalka
146
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkentése Új szabály: ún. pénzvisszatérítésre jogosító ügylet Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet)
Varga Hajnalka
147
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkentése Feltéve, hogy a) az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesítettek (pénzvisszatérítésre jogosító ügylet), belföldön teljesített adóköteles ügylet, és b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg.
A visszatérített összeg az adó összegét is tartalmazza! Varga Hajnalka
148
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkentése Alkalmazás feltétele: A pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen: a) a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette.
Varga Hajnalka
149
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkentése A b) pontja szerinti bizonylatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és – adóalany esetén – adószáma, b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában.
Varga Hajnalka
150
Adóalap és fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása Az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben; c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;
Varga Hajnalka
151
A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása A Közösségen belüli beszerzés, belföldi fordított adózás, import önadózás, saját rezsis beruházás keretében megállapított adó, mint levonható adó esetében a különbözetet akkor kell figyelembe venni, amikor a fizetendő adó csökkenését vagy növekedését el kell számolni. (Kötelezővé vált az egyidejű elszámolás.)
Varga Hajnalka
152
Export Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel – a határidőben, 90 napon belül történő kiléptetés – teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása. Varga Hajnalka
153
Tárgyi eszköz korrekció Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a korrekciós kötelezettség alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni.
Varga Hajnalka
154
Tárgyi eszköz korrekció Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását, a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 240 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani, b) a nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 60 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani. Varga Hajnalka
155
Tárgyi eszköz korrekció
Hatályba lépési szabály: arra kell kötelezően alkalmazni, amikor a vagyoni értékű jog szerzése 2014. január 1. napján vagy azt követően történt, de lehet a korábban szerzettre is alkalmazni.
Varga Hajnalka
156
Nyugta A nyugta kötelező adattartalma a következő: a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Új szabály! Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. Varga Hajnalka
157
Nyugta Új szabály 2014. július 1-jétől: A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. A nyugta megjelenési formája • Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki. • 2014. július 1-jétől a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú. Varga Hajnalka
158
Sertés kedvezményes adómértéke A 3. számú melléklet I. rész kiegészítésével az 5 %-os adómérték alá tartozik 2014. január 1-től (az ezen időponttól kezdődően keletkező adófizetési kötelezettség esetében) • • • •
• •
Fajtiszta tenyészsertés vtsz. 0103 1000 Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) vtsz. 0103 9110 Élő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) vtsz. 0103 9211 Élő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével) vtsz. 0103 9219 Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve vtsz. 0203 1110 Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva vtsz. 0203 2110 Varga Hajnalka
159
Egyéb változások • Áfa tv. 6. § (4) bekezdés b) pont záró fordulatának visszahelyezése – kötelezően adóköteles körbe tartozó beépített ingatlanok összefoglaló fogalmának meghatározása (továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan) • Halottszállító személygépkocsi beszerzését terhelő adó levonható, Halottszállító személygépkocsi: az olyan gépkocsi, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban.
Varga Hajnalka
160
Társadalombiztosítás 2014
Varga Hajnalka
161
Társadalombiztosítás
• Családi kedvezmény kiterjesztése • A családi járulékkedvezmény éves elszámolása • A fennmaradó szja-kötelezettség
Varga Hajnalka
162
Társadalombiztosítás • Biztosítási kötelezettség • A nem biztosítottak járuléka (6810 Ft eü.szolgáltatási járulék) • Harmadik állambeli kiküldöttek biztosítása • A szociális szövetkezeti tagok járuléka • Gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók kedvezménye • Diákszövetkezeti foglalkoztatás
Varga Hajnalka
163
Egészségügyi hozzájárulás
• Kamatjövedelem, lekötési hozam utáni eho (6%) • Eljárási szabályok a kamat- és tartós befektetési jövedelmek ehójára
Varga Hajnalka
164
Szociális hozzájárulási adó Járulékszabályok és szociális hozzájárulási adó kapcsolat: • • • •
Utólagos bérkifizetés Hallgatói munkaviszony Evás egyéni vállalkozó adóalapja Diákszövetkezetek
Varga Hajnalka
165
Szociális hozzájárulásiadó-kedvezmények Kedvezmény szabad vállalkozási zónákban 2014. január 1-jétől már nem kizárólagos feltétel, hogy a munkavállaló lakóhelye (legalább 6 hónapja) a munkavégzési hely szerinti szvz-ben legyen. A lakóhely lehet a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában is, vagy pedig ugyanabban kistérségben, mint amelyben a munkavégzési hely (kifizető működési helye) szerinti szabad vállalkozási zóna is található. Varga Hajnalka
166
Szociális hozzájárulásiadókedvezmények Kutató, fejlesztő doktoranduszok és doktorjelöltek 2014. január 1-jével a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató (doktorandusz) vagy doktorjelölt munkavállaló után is jár kedvezmény.
Varga Hajnalka
167
Szociális hozzájárulásiadókedvezmények Tartósan álláskeresők 2014. január 1-jétől a hónapok helyett naptári napokban kell számolni, és a kedvezményhez a foglalkoztatás megelőző 275 napon belül legalább 183 napig kell álláskeresőként a nyilvántartásban szerepelni.
Varga Hajnalka
168
Szociális hozzájárulásiadókedvezmények A nagycsaládosok utáni kiterjesztett kedvezmény akik legalább három gyermeket nevelő munkavállalókat alkalmaznak: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében, és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott: – a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy – gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. Varga Hajnalka
169
Szociális hozzájárulásiadókedvezmények Megszűnő Start-extra, adókedvezmények
Varga Hajnalka
-plusz,
-bónusz
170
Jogesetek Egy Kft. magánszemély tagja ügyvezető a Kft-ben és a társaság tevékenységében is részt vesz. Végezhető-e mindkét tevékenység munkaviszonyban, ha a Kft taggyűlése így dönt? Fordított esetben: elláthatja-e ugyanaz a személy az ügyvezetést és a társaság tevékenységében való részvételt is személyes közreműködésként, mint társas vállalkozó? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-től hatályos. A harmadik könyvének 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási Hajnalka 171 jogviszonyban vagy Varga munkaviszonyban láthatja el.
Jogesetek A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, és tagsági jogviszonyban. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 211. § (1) bekezdése szerint a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.
Varga Hajnalka
172
Jogesetek A vezető a) nem szerezhet részesedést a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbá c)köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. Varga Hajnalka
173
Jogesetek Ugyanakkor a kommentár azt is nevesíti, hogy e szabály diszpozitív, a felek megállapodása alapján természetesen a vezetőnek is lehet a munkaviszonya mellett párhuzamosan fennálló további munkavégzésre irányuló jogviszonya. Fordított eset: Az új Ptk. is az ügyvezetésre munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt enged meg. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a Tbj. Társas vállalkozó fogalmi elemeire.
Varga Hajnalka
174
Jogesetek Társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
Varga Hajnalka
175
Jogesetek
A megbízási jogviszonyos ügyvezetésnél – akik egyben tagjai is a társaságnak 2012.01.01-től társas vállalkozónak minősülnek – így járulék szempontjából kiterjed rájuk az a szabály, hogy utánuk a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 %-a után kell fizetni.
Varga Hajnalka
176
Jogesetek Ügyvezető tag legalább heti 36 órás munkaviszony mellett Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési, valamint egyéni járulékfizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, és erről nyilatkozatot tesz a társaság részére.
Varga Hajnalka
177
Jogesetek Ügyvezető tag – más társaságban is társas vállalkozó, vagy ügyvezető Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban másik kifizetővel a minimálbér utáni szocho, egyéni járulék fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban is áll, és ezt ő az őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi, és erről a tag nyilatkozatot tesz a társaság részére. Varga Hajnalka
178
Jogesetek Ügyvezető tag nyugdíjas Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a társaságnak nincs A nyugdíjas ügyvezető tagtól a társaság 10% nyugdíjjárulék levonásárára köteles a ténylegesen fizetett, tagi kivétként eszközölt (járulékalapot képező) jövedelemből. Minimum járulékalap nincs. A nyugdíjas ügyvezető (kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó) után a társaság havi 8610 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Varga Hajnalka
179
Jogesetek Ügyvezető tag – korengedményes nyugdíjban A korhatár előtti ellátásban részesülők a Tbj vonatkozásában nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak. Ügyvezetőként főfoglalkozású társas vállalkozónak minősülnek, és a rájuk vonatkozó járulék-szabályok alapján kötelezettek a közteher megfizetésére.
Varga Hajnalka
180
Példa
Magánszemély főfoglalkozású egyéni vállalkozó. 2013-tól a KATÁT választotta, melynek alapján havi 50.000 forint tételes adót fizetett, mint főállású kisadózó. A magánszemély ezen kívül még több helyen vállalt takarítást részmunkaidős munkaviszonyban. Ezeknél a cégeknél az időarányos munkabére alapján befizették a közterheket. A részmunkaidős munkaviszonyok együttesen elérik a heti 36 órát. 2013-ban a magánszemély mindegyik jogviszonyában (egyéni vállalkozóként is) biztosítottnak minősült. Varga Hajnalka
181
Példa
2014. nem tekinthető főállású kisadózónak az a magánszemély, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A magánszemély az egyéni vállalkozásában nem minősül főállású kisadózónak és már csak havi 25.000 forint tételes adót kell fizetnie januártól.
Varga Hajnalka
182
Példa Két magánszemély egy betéti társaság bel- és kültagja. Társasági szerződésükben rendelkeztek arról, hogy mind a cég ügyvezetését, mind pedig a tevékenység végzését (személyes közreműködés) a beltag munkaviszonyban látja el. Munkaideje heti 40 óra. A kültag semmilyen feladatot nem lát el a betéti társaságban. Bruttó munkabére 320.000 forint havonta. Ez a legegyszerűbb és egyben a legjobb megoldás. Főfoglalkozású vállalkozóként nem kell emelt összegű járulékot fizetnie, mert minimum járulék-alap feletti a jövedelem. Varga Hajnalka
183
Példa A magánszemély egy korlátolt felelősségű társaság egyik tulajdonosa. Munkaviszony keretében személyesen közreműködik a cégben. Heti munkaideje 38 óra. Emellett ő a cég bejegyzett képviselője, ügyvezetője. Ebből a szempontból társas vállalkozónak minősül. A többes jogviszonynak azért van jelentősége, mert a munkaviszony mellett ellátott társas vállalkozói ügyvezető tevékenység alapján csak akkor kell a közterheket megfizetni, ha a magánszemély jövedelmet kap.
Varga Hajnalka
184
Példa A magánszemély főállású KATÁS egyéni vállalkozó, melynek alapján biztosítottnak minősül és havi 50.000 forint tételes adót fizet. Emellett két gazdasági társaságban tulajdonos. Az egyik kft-nél napi 4 órás munkaviszonyban ügyvezetői tevékenységet végez munkaszerződéssel. Munkabére alapján befizetik az adókat és a járulékokat. A másik Kft-ben megbízási szerződéssel, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető. Ebben a jogviszonyban a minimum járulékokat be kell fizetni.
Varga Hajnalka
185
Példa Nem minősül főállású kisadózónak, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. A magánszemély 2014-től már nem főállású kisadózó, így havonta 25.000 forint tételes adót kell fizetnie. A két kft-ben a jogviszonya és a járulékai változatlanok a 2013. évihez képest.
Varga Hajnalka
186
Adózás rendje 2014
Varga Hajnalka
187
Adózás rendje A közigazgatási eljárás, mint mögöttes szabály 2014. január 1-jétől megszüntetik a végrehajtási eljárások esetében szereplő kivételt, amely szerint adóügyekben nem kell alkalmazni a Ket. rendelkezéseit a végrehajtási eljárásra, a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével. A 2014. január 1-jétől az adózás során az adózók nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy adóellenőrzést kezdeményezzenek saját ügyeik esetében.
Varga Hajnalka
188
Adózás rendje • Speciális képviseleti jog az adóvisszatérítésre vonatkozó eljárásban • A felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárást megelőzően elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírság • Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség törlése • Túlfizetés kiutalása kizárólag adóazonosító jellel igényelhető • Adószám-felfüggesztés Varga Hajnalka
189
Adózás rendje • Adóregisztrációs eljárás • Adónyilatkozat • A bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje • Kiutalási határidő számítása • A túlfizetés fogalma • Az EFER felosztási rendelkezés • Csoportos áfa adóalany tagjai között a túlfizetés átvezetése Varga Hajnalka
190
Adózás rendje Ellenőrzés, hatósági eljárás: • Felszámolás alatt álló adózók ellenőrzésének határideje • Megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítése • Elektronikusan kézbesített irat kézbesítési időpontja, kézbesítési vélelelem • Irat címzése meghatalmazottnak • Az adózók által használt szoftverek ellenőrzésének lehetősége • Mögöttes felelősség Varga Hajnalka
191
Adózás rendje Feltételes adómegállapítás Az alap ügyintézési határidő 60 napról 75 napra emelkedik, amely 60 nappal továbbra is meghosszabbítható. Sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem esetén az ügyintézési határidő 30 napról 45 napra emelkedik, amely a korábbiakhoz hasonlóan 30 nappal meghosszabbítható lesz. Amennyiben az adózó a kérelmét módosítja, új kérdést tesz fel, a kérdést vagy magát a tényállást módosítja, abban az esetben az ügyintézési határidőt a módosítás adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani, tehát az ügyintézési határidő gyakorlatilag újraindul. Varga Hajnalka
192
Adózás rendje Mögöttes felelősség A végrehajtási eljárás szabályainak módosulása: • Végrehajtható okiratok • A végrehajtás kiterjesztése • A végrehajtó kizárása • Ingó árverése • Nem elektronikus ingatlanvégrehajtás • Végrehajtási kifogás • A végrehajtás szünetelése • Elévülés Varga Hajnalka
193
Adózás rendje A végrehajtó kizárása Az Art. alapján az adóhatóság alkalmazottjának abban az esetben, ha e törvény a végrehajtás vonatkozásában valamely kérdésről másként nem rendelkezik, a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit kell alkalmaznia. Az Art. azonban korábban nem rendelkezett a kizárás eseteiről, a Vht. rendelkezéseit pedig az állami adóhatóság szervezeti rendszerére nem lehet egyértelműen alkalmazni, ezért a módosítás a Vht. vonatkozó előírásait az adóhatóságokra nézve némileg módosított formában helyezi el az adóeljárás szabályai között.
Varga Hajnalka
194
Adózás rendje Ingó árverése Eddig a végrehajtó csak a második sikertelen elektronikus árverést követő hat hónap elteltével tűzhette ki ismételten az árverést, amely időmúlás az ingó dolgoknál sok esetben már jelentős értékvesztéshez vezetett. 2014-től ingóságok esetén 6 hónapról 30 napra csökkena két árverés közötti időtartam.
Varga Hajnalka
195
Adózás rendje Nem elektronikus ingatlanvégrehajtás A Vht. 2012. szeptember elsejétől az ingatlanok esetében kizárólagossá tette az elektronikus ingatlanárverést. Az adózás rendjéről szóló törvényben azonban elvi lehetőségként továbbra is adott a hagyományos ingatlanárverés lehetősége, ugyanakkor tekintettel arra, hogy eddig a bírósági végrehajtásról szóló törvény határozta meg a hagyományos ingatlanárverés egyes szabályait, amely szabályok e törvény módosításával hatályon kívül kerültek, ezért a módosítás beemeli az eddig a bírósági végrehajtásról szóló törvényben megtalálható szabályokat az adózás rendjéről szóló törvénybe. Varga Hajnalka 196
Adózás rendje Végrehajtási kifogás A végrehajtási kifogás elkésettsége esetén már nem a felettes szerv, hanem az első fokon eljáró szerv dönt. Ezáltal az Art. eggyel több jogorvoslati fokot biztosít az adós számára, ha jogorvoslattal élne a kifogás elkésettség miatti érdemi vizsgálat nélküli elutasításával szemben. A végrehajtás szünetelése A végrehajtási eljárás szünetel az adótartozások érvényesítése érdekében harmadik személyekkel szemben indított polgári peres eljárás lefolytatása alatt. A szünetelés időtartama alatt végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Varga Hajnalka
197
Adózás rendje Pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos szankció A módosítás a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos jogszabálysértésekre tekintettel alkalmazható szankciók körét bővíti azzal, hogy az üzletlezárás jogintézményét kiterjeszti arra az esetre is, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Eszerint az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, a mulasztás ismételt előfordulása esetén pedig a lezárás időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt. Varga Hajnalka
198
Adózás rendje Választási lehetőség kijavítás útján való módosítása Amennyiben a törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti – az adó megállapításához való jog elévülési idején belül – választásának módosítását az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – a beadott bevallását figyelembe véve – nem érinti.
Varga Hajnalka
199
Adózás rendje A Magyar Állam öröklése 2014. január 1-jétől a Magyar Állam öröklése esetén mind a mögöttes felelőst kötelező, mind pedig a tartozás, a túlfizetés törléséről szóló határozat meghozatala mellőzendő, mivel olyan ügyben kell a tartozás, illetve a túlfizetés törléséről szóló határozatot meghozni, amely ügynek sem az állam, sem pedig az elhunyt adószámlája szempontjából nincs gyakorlati jelentősége, azonban az adminisztráció miatt komoly terhet ró a költségvetésre.
Varga Hajnalka
200
Adózás rendje A bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány megfizetése Amennyiben az elkövető természetes személy a büntetésének korlátlan enyhítése érdekében a büntetőeljárás során megfizeti a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az elkülönített letéti számlára, akkor ezen összeget a büntetőeljárás jogerős befejezését követően az adóhatóság az elkülönített számláról átvezeti azon adózó (jellemzően gazdasági társaság) fizetési számlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.
Varga Hajnalka
201
Adózás rendje Illetékbevallás önellenőrzése Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az illeték adónemmel kapcsolatos bevallásban szereplő kötelezettség is önellenőrizhető lesz. Párhuzamosság megszüntetése az Áfa-törvénnyel Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni.
Varga Hajnalka
202
Adózás rendje Összhang az adónyilatkozat és a jövedelemigazolás között Arra az adóévre, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyi jövedelemadókötelezettségét tartalmazza.
Varga Hajnalka
203
Adózás rendje Bevallás az esedékesség előtt is önellenőrizhető A már benyújtott bevallás az esedékesség előtt is önellenőrizhető lesz. Amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, akkor a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé. Az illetőségigazolás nyelve Az adóhatóság a külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság által kiállított okirat angol nyelvű példánya szakfordításának másolata helyett az angol nyelvű okiratot, annak magyar nyelvű szakfordítását, vagy ha az okirat nyelve Varga Hajnalka 204 nem angol, akkor a más idegen nyelven készült okirat magyar nyelvű szakfordítását fogadja el.
Adózás rendje Speciális adatszolgáltatás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat számára Speciális adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a jogalkotás a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adóhatósági feladatok ellátása céljából a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak és a települési önkormányzatnak, amelyet az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
Varga Hajnalka
205
Adózás rendje Idegenrendészeti hatóságok adatszolgáltatási kötelezettsége Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság megkeresésére – az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához – adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról. Varga Hajnalka 206 •
Adózás rendje Változás az adóhatóság által végzett mintavételek esetében A mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. Az adózó a mintavétel során jogosult, az adóhatóság felhívására pedig köteles a mintavétel során jelen lenni vagy képviseletét biztosítani. A mintavételt saját kérelmére vagy az adóhatóság felhívására az adózó maga is elvégezheti. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavétellel kapcsolatban az adózónál felmerült költség az eljárás eredményétől függetlenül, minden esetben az adózót, a mintavétel egyéb költsége, a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége az adózót, egyéb esetben az adóhatóságot terheli. Amennyiben az adózó a mintavételről felvett jegyzőkönyvben nem kéri, hogy a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok során meg nem semmisült mintát részére visszaadják, Varga Hajnalkavagy kötelezheti az adózót, 207 akkor azt az adóhatóság megsemmisítheti, hogy saját költségére a megmaradt mintát szállítsa el.
Adózás rendje Együttműködési kötelezettség ellenőrzés során Az Art. értelmében az adózó az ellenőrzés során köteles az adóhatósággal együttműködni, és az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. E kötelességeket felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti, Vargamegillető Hajnalka 208 továbbá gyakorolja az adózót jogokat.
Adózás rendje Iratanyag bevonása A korábbi szabályok szerint az iratokat a revízió a hivatali helyiségben történő tanulmányozás végett bevonhatta, azonban ilyen esetekben azok 60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével voltak az adóhatóságnál tarthatók. 2014-től az iratanyag adóhatóság általi bevonásának határideje összhangba kerül a vizsgálatra nyitva álló határidővel, ugyanis a jövőben azok az ellenőrzés befejezéséig tarthatók az adóhatóságnál. Varga Hajnalka
209
Helyi adók, Gépjárműadó, Cégautó adó A fővárosi adóztatási jogkör változása A Margitszigetet a Fővárosi Önkormányzat közvetlenül irányítja. Tekintettel arra, hogy ezen okból a Margitszigettel kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat is a Fővárosi Önkormányzat látja el, a Htv. speciális szabályként rögzíti, hogy a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a kerületi önkormányzat által bevezethető adó bevezetésére a fővárosi önkormányzat jogosult.
Varga Hajnalka
210
Helyi adók Építményadó Az építményadó-kötelezettség a hatályos szabályozás szerint az építmények közül csak az épületekre, illetve épületrészekre terjed ki, ehhez képest több tényállási rendelkezésben az épület fogalma helyett az „építmény” kifejezés (mint gyűjtőfogalom) szerepel. Az értelmezési zavarok megszüntetése céljából a Htv. építményadó-rendelkezéseiben az „épület, épületrész” kifejezés egyes esetekben – a konzekvens fogalom-használat érdekében – „építmény” szövegre változik. Varga Hajnalka
211
Helyi adók A telekadó tárgyi hatálya 2014. január 1-től termőföld alatt az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, továbbá új elemként a halastó művelési ágban nyilvántartott földrészletet kell érteni, azaz – függetlenül attól, hogy egy földrészlet bel-, vagy külterületen fekszik – azt a művelési ágban nyilvántartott földrészlettel azonosítja.
Varga Hajnalka
212
Helyi adók Új telekadó-mentességek Két új telekadó-mentesség került beiktatásra a Htv. rendszerébe. 2014. január 1-jétől mentes a telekadó alól a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. Varga Hajnalka
213
Helyi adók Szintén új mentességként jelenik meg a Htv-ben a védő biztonsági területek egy csoportjának, az ún. termékelőállító üzemhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági területeknek a feltételhez kötött telekadó-mentessége. Termékelőállító üzem alatt az az állandó jellegű üzleti létesítmény (épület, műtárgy) értendő, amelyet az elhelyezésére szolgáló telek utáni adó alanya saját termék előállítására vagy saját termék előállításával összefüggő célra használ. Varga Hajnalka
214
Helyi adók Helyi iparűzési adó Kata-alanyokra vonatkozó változások A 2014. évtől a KATA alanya a kata-alanyisága kezdő napjától számított 15 napon belül vagy az adóév január 15-éig – jogvesztő határidőkig – változásbejelentési nyomtatvány benyújtásában dönthet arról, ha az adóévi iparűzési adót tételes adóalap szerint teljesíti.
Varga Hajnalka
215
Helyi adók A jogelőd nélkül kezdő vállalkozók adóelőleg- fizetés alóli mentessége 2014. évtől a jogelőd nélkül kezdő vállalkozót az iparűzési adóelőleg(ek) megfizetése alóli mentesülés az első előlegfizetési időszak egészére megilleti. A mobil-szolgáltatók iparűzési adóalap-megosztási szabályának módosulása 2014. január 1-jétől változik a vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozókra vonatkozó adóalapmegosztási szabály és ezzel összhangban az esetükben alkalmazandó telephely fogalom. Varga Hajnalka
216
Helyi adók A mobilszolgáltatók telephelye a „hagyományos” telephely, azaz az adóalany olyan állandó, ingatlanjellegű üzleti létesítménye, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat (pl. irodák, üzletek), másrészt telephelynek tekintendő azon önkormányzat(ok) illetékességi területe, ahol a szolgáltató előfizetővel rendelkezik. A következő évtől adóalapjuk 20 %-át a székhelyük és a telephelyeik (irodák, üzletek) szerinti települések között kötelesek megosztani. Az adóalap 80%-át a településen lévő előfizetők száma alapján kell megosztaniuk azon önkormányzatok között, ahol ténylegesen rendelkeznek előfizetővel. Varga Hajnalka 217
Helyi adók Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változásbejelentés Az önkormányzati adórendelet szerinti mentességre, kedvezményre nem jogosult adóalany 2014. január 1-jét követően az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló PM-rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) szerinti, „központi” mintanyomtatványon is eleget tehet bevallási-bejelentési kötelezettségének.
Varga Hajnalka
218
Gépjárműadó Gépjárműadó A légrugós és azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű (ide értve a pótkocsit és a félpótkocsit is), nyerges vontató, autóbusz utáni gépjárműadó mértéke 2013. július 1-jétől 1200 Ft/100 kg-ról 850 Ft/100 kg-ra csökkent. A légrugós, valamint a nem légrugós járművek adómértékei közötti különbség 2013. július 1-jétől (a korábbi 180 forintról) 530 forintra növekedett. A légrugózás ténye egyébiránt „állandó” műszaki paraméternek tekinthető. Erre tekintettel a „kedvezményes” adómérték nem az azt tanúsító okirat benyújtásának időpontjától, hanem legkorábban 2010. január 1-jétől jár. Varga Hajnalka
219
Cégautóadó Annak érdekében, hogy a tartós bérletbe adott személygépkocsik után megfizetett gépjárműadó összegével a fizetendő cégautóadó csökkenthető legyen, a 2013. július 1jétől hatályos szabályozás a tartós bérletbe vevőt a cégautóadó alanyává teszi. A Gjt. alkalmazásában tartós bérbe adott személygépkocsi az, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbevevő üzemben tartói jogát a Közúti Járműnyilvántartásba bejegyezték. Varga Hajnalka
220
Cégautóadó A Gjt. alapján a cégautóadó alanya a személygépkocsi Közúti Járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa. Ehhez képest speciális adóalanyi tényállás vonatkozik a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjére is. Ha azonban a tartós bérleti szerződést bármely ok (például tartós bérletbe vevő fizetésképtelensége vagy egyéb magánjogi szerződésszegése miatt) felmondják, akkor a tulajdonosi pozícióban lévő operatív lízingbe adó szervezet (pénzügyi vállalkozás) adóalanyi pozícióba lép.
Varga Hajnalka
221
Illetéktörvény • A lakás-előtakarékossági szerződés mentessége • A telekszerzés illetékmentessége • Bővült az illetékfeljegyzési joggal érintett eljárások köre • Egyes követeléselengedések illetékmentessége • A házastársak közötti vagyonmozgások illetékmentessége • Új fellebbezési eljárási illetékmentesség • Új eljárási illetékmentességi rendelkezések Varga Hajnalka
222
Illetéktörvény A pénzügyi intézmény által elengedett követelés A lakás-előtakarékossági szerződések kedvezményezettjei jellemzően egyenes ági rokonok (gyermekek), ugyanakkor a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény lehetővé teszi a gyám, az eseti gondnok, az alapítvány, a természetes személy, az egyesület, az egyházi jogi személy és a helyi önkormányzat számára, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek, mint kedvezményezettek javára, életkezdésük elősegítése céljából lakáselőtakarékossági szerződést kössenek. Varga Hajnalka
223
Illetéktörvény A telekszerzés illetékmentessége Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet értelmében az említett engedélyt csak műemlékek, illetve olyan építmények esetében kell kiállítani, melyeknél a használatbavételi engedélyezési eljárásba szakhatóságot is be kellett vonni. A lakóházak használatba vételét az építésügyi hatóság mindösszesen tudomásul veszi. Varga Hajnalka
224
Illetéktörvény Bővült az illetékfeljegyzési joggal érintett eljárások köre 2013-ban több új tényállással is kiegészült azon eljárások csoportja, melyek esetében a feleket – jövedelmi, vagyoni viszonyaiktól függetlenül – illetékfeljegyzési jog illeti meg. A változás révén nem kell előre megfizetni a bírósági eljárási illetéket a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban, valamint a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban.
Varga Hajnalka
225
Illetéktörvény Egyes követeléselengedések illetékmentessége A követeléselengedés, így a megállapított osztalék kifizetésére irányuló követelés elengedése, illetve a csődegyezség keretében vagy a felszámolási eljárásban elengedett követelés is vagyongyarapodást eredményez a társaság számára, így az ügylet az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik. 2014. január 1-jétől tehát az osztalék elengedése révén realizálódó ingyenes vagyonszerzés mentes az ajándékozási illeték alól, valamint tekintettel a csődegyezség, illetve a felszámolási eljárás keretében elengedett követelés után a Varga Hajnalka 226 társaságoknak nem kell illetéket fizetni.
Illetéktörvény A házastársak közötti vagyonmozgások illetékmentessége 2014. január 1-jétől az Itv. ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékmentességgel preferálja a házastársak közötti vagyonmozgásokat, és eltörli a házastársi vagyonközösség megszüntetéséhez kapcsolódó illetékkötelezettséget is.
Varga Hajnalka
227
Illetéktörvény Új fellebbezési eljárási illetékmentesség Amennyiben a keresetlevél alkalmatlan a bírósági eljárás lefolytatására, a bíróság a beadványt – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) által meghatározott esetekben – idézés kibocsátása nélkül elutasítja. 2014. január 1-jétől az idézés kibocsátása nélküli elutasításról szóló döntés elleni fellebbezéshez eljárási illetékmentesség kapcsolódik.
Varga Hajnalka
228
Illetéktörvény Új eljárási illetékmentességi rendelkezések 2014. január 1-jétől illetékmentes továbbá a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás és a földhasználati nyilvántartási eljárás.
Varga Hajnalka
229
Illetéktörvény A pénzügyi intézmény által elengedett követelés Az illetéktörvény 2013. június 29-éig a pénzügyi intézmény által elengedett követelés révén realizálódó ingyenes vagyonszerzést abban az esetben kedvezményezte illetékmentességgel, ha a követeléselengedés a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében, az azonos helyzetben levők egyenlő elbírálásának elve alapján történt.
Varga Hajnalka
230
Illetéktörvény A külföldi társaságokat érintő új feltételek A cégek az ellenérték fejében realizálódó egyes vagyonszerzéseik után is számos visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet vehetnek igénybe, így nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget a Tao. törvény szerinti kedvezményezett átalakulás, illetve kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés. Illetékmentes továbbá az ingatlanok és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kedvezményezett eszközátruházás révén történő megszerzése, illetve az említett vagyontárgyak kapcsolt Varga Hajnalka 231 vállalkozások közötti átruházása.
Illetéktörvény 2014. január 1-jétől a külföldi társaságok a nevezett illetékmentességi rendelkezéseket kizárólag akkor alkalmazhatják, ha – nyilatkozatuk szerint – a székhelyük, üzletvezetésük szerinti államban a társasági adó (vagy annak megfelelő közteher) effektív (tényleges) és névleges (legkisebb) mértéke eléri a 10 százalékot, illetve a vagyoni betét, továbbá részesedés értékesítéséből származó jövedelmet minimum 10 százalékos társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettség terheli.
Varga Hajnalka
232
Illetéktörvény Az első lakásukat szerzők kedvezménye 2014. január 1-jétől – a részletfizetési lehetőségnél – az Itv. megszünteti a 35 éves korhatárt, így bármely első lakásszerző magánszemély benyújthatja a részletfizetési kérelmét az adóhatósághoz. Az 50 százalékos illetékkedvezmény biztosítása azonban továbbra is kizárólag az olyan, 35 éven aluli első lakásszerzőket illeti meg, akik legfeljebb 15 millió forint forgalmi értékű lakást vásárolnak.
Varga Hajnalka
233
Illetéktörvény A gazdaságátadási támogatás feltételeként szerzett termőföld mentessége A mezőgazdasági termelők ingyenes termőföldszerzését az Itv. mentesíti az ajándékozási illeték alól, amennyiben a megajándékozott termelő igazolja, hogy a termőföldet a gazdaságátadási támogatás feltételeként szerezte meg. 2014. január 1-jétől az okirat benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbodik, így az igazolást legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig lehet benyújtani az állami adóhatósághoz. • Varga Hajnalka
234
Illetéktörvény A visszterhes termőföldszerzés illetékmentessége Az őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók és családi gazdálkodók az ellenérték fejében realizálódó termőföldszerzéseikkel összefüggésben kérhetik az állami adóhatóságtól, hogy részükre illetékmentességet biztosítson. A kedvező illetékszabály alkalmazásának feltétele az említett vagyonszerzők vállalása arra nézve, hogy a földet a birtokbaadástól számított öt évig nem idegenítik el, azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak, illetve a földet saját maguk művelik. Varga Hajnalka
235
Illetéktörvény A termőföldszerzés illetékmentességének feltételrendszere Példa: A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő 2014. június 10-én adásvételi szerződést köt egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termőföld megszerzése érdekében. A vagyonszerzést megalapozó okiratban arról rendelkeznek a felek, hogy az aratás joga, valamint az őszi búza elvetésének és betakarításának lehetősége az eladót illeti meg, a vevő 2015. szeptember 1-jén fog birtokba lépni. Varga Hajnalka
236
Illetéktörvény
A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződéskötés napján, azaz 2014. június 10-én keletkezik. A saját művelési kötelezettséggel érintett 5 éves terminus főszabály szerint a birtokbaadás napjától (2015. szeptember 1.) venné kezdetét, de mivel a birtokbaadás az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 1 éven túli napra esik, az illetékmentesség alkalmazásához az szükséges, hogy a vevő 2015. június 30-tól teljesítse a mentességi kritériumokat. Varga Hajnalka
237
Illetéktörvény
A vagyonszerzőnek kizárólag abban az esetben nem kell – pótilletékként – az egyébként járó illeték kétszeresét megfizetnie, ha 2020. június 30-ig úgy marad a tulajdonában a termőföld, hogy azon vagyoni értékű jogot (pl. használati jogot) nem alapít, és a földet saját maga műveli meg.
Varga Hajnalka
238
Illetéktörvény A vagyoni betét szerzésének illetéke 2014. január 1-jétől megváltozik a betétszerzéssel összefüggő szabályozás. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmának módosítása révén a társaság főtevékenységének nem lesz jelentősége, ugyanakkor (a társasági adószabályozással összhangban) valamennyi olyan cég az Itv. hatálya alá kerül, melynek mérlegében a kimutatott eszközök – mérleg szerinti – összegéből a belföldi ingatlanok – mérleg szerinti – értéke több mint 75 százalékot képvisel.
Varga Hajnalka
239
Illetéktörvény A time-share szerződések illetéke Míg az időleges üdülőhasználati jogot hosszú évek óta vagyoni értékű jognak tekinti az Itv., az ún. time-share szerződések keretében megszerezhető, a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó jogosultság nem tartozott a vagyoni értékű jogok közé. 2014. január 1-jétől az illetéktörvény a szállás időben megosztott használati jogát is a vagyoni értékű jogok között nevesíti. A szállás időben megosztott használati joga értékének megállapítása megegyezik az időleges üdülőhasználati jog értékének meghatározásával. Varga Hajnalka
240
Illetéktörvény Cégbírósági felügyeleti illetékmérték A cégbírósági felügyeleti illeték, mint önálló illetéknem kap helyet az Itv.-ben. A 2007 szeptemberében bevezetett rendelkezés értelmében, ha – a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás eredményként – bebizonyosodik, hogy a vizsgálat alá vont társaság működése törvénysértő, a cégnek felügyeleti illetéket kell fizetnie. 2014. január 1-jétől a cégbírósági felügyeleti illeték mértéke 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik.
Varga Hajnalka
241
Illetéktörvény A lízingügyletek illetéke 2014. január 1-jétől az Itv. nevesíti, hogy az ingatlanok és a gépjárművek zárt végű (a futamidő végén automatikus tulajdonosváltozást eredményező) lízingügyletek keretében történő megszerzései a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezik. Az illetékkötelezettség keletkezésének ideje – változatlanul – a szerződéskötés napja. A földhivataloknak a zárt végű pénzügyi lízingszerződéseket – a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően – meg kell küldeni a NAV részére. Varga Hajnalka
242
Illetéktörvény Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos változások A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 2014. március 15-én hatályba lép. Mivel az illetékszabályozás alapvetően a polgári jogi rendelkezésekre épül, az új Ptk. hatálybalépésével az Itv.-t is módosítani kell.
Varga Hajnalka
243
Illetéktörvény Az új Ptk. nem tartalmazza a gazdálkodó szervezet fogalmát, a definícióra ugyanakkor számos illetékszabály utal, az illetéktörvény értelmező rendelkezései 2014. március 15-étől meghatározzák a gazdálkodó szervezetnek minősülő jogalanyok körét. Az új Ptk. nem teszi lehetővé a nyilvánosan működő részvénytársaság (a továbbiakban: nyrt.) közvetlen alapítását, ezért megszűnik az nyrt. alapításához kapcsolódó eljárási illeték. A zártkörűen működő részvénytársaság nyrt.-vé alakulásának esetére azonban az Itv. 500 ezer forint eljárási illeték-fizetési kötelezettséget ír elő. Varga Hajnalka
244
Illetéktörvény
Követi az új Ptk. szabályozását az illetéktörvény abban is, hogy 2014. március 15-étől a közkereseti és betéti társaságokat nem jogi személyiség nélküli gazdasági társaságként jelöli, az alapításukra vonatkozó illetékmértékek azonban nem változnak.
Varga Hajnalka
245
Köszönöm a megtisztelő figyelmet☺ ☺
Varga Hajnalka
246
