Busa Csilla Varga Ivett Szentpétery Hajnalka. A középiskolai kollégiumokban élő fiatalok kábítószerekhez való viszonya

Busa Csilla – Varga Ivett – Szentpétery Hajnalka A középiskolai kollégiumokban élő fiatalok kábítószerekhez való viszonya Egy szociológiai vizsgálat eredményei

A kutatást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium támogatta.

Fact Intézet 2004

A középiskolai kollégiumokban élő fiatalok kábítószerekhez való viszonya

BEVEZETÉS A Hajnóczy József Ifjúsági Egyesület megbízásából a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete 2004 tavaszán szociológiai felmérést végzett a középiskolai kollégiumokban lakó fiatalok körében1. A vizsgálat célja a középiskolás kollégista diákok egészségi állapotot befolyásoló – köztük kiemelten a drogfogyasztással kapcsolatos – szokásainak, véleményének, beállítódásának megismerése volt. A bentlakásos intézményekben, így a középiskolai kollégiumokban lakó fiatalok kábítószerekhez való viszonya – különösen az egész országra kiterjedően – kevésbé kutatott terület, miközben ezek a diákok a kábítószer-fogyasztás szempontjából erősen veszélyeztetett 14-21 éves korosztály tagjai, akik az év nagy részében sajátos körülmények között, nem családi környezetükben élnek. A felmérés során éppen ezért a tényfeltáró – a drog-prevalenciára vonatkozó – adatok mellett az alábbi kérdésekre is választ kerestünk: - a középiskolai kollégiumokban élő fiatalok mely csoportjai a leginkább veszélyeztetettek a drogfogyasztás szempontjából - melyek azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják a diákokat abban, hogy az illegális kábítószerek felé forduljanak - a fiatalok véleménye szerint milyen indítékok állnak a kábítószerfogyasztás hátterében - a diákok e csoportja milyen információkkal rendelkezik a drogokról és a drogfogyasztásról. A kutatásban részt vevő kollégiumok A vizsgálatban az ország 22 középiskolai kollégiumából közel 3500 diák vett részt. A mintaválasztás alapját az Országos Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség adatbázisa jelentette. Az adatbázisból a részvételre felkért kollégiumok kiválasztásának szempontjai a következők voltak: - a kollégiumok területi megoszlása egyenletes legyen, minden megye képviseltesse magát 1

A kérdőív kidolgozását és az adatok elemzését a Fact Intézet, az adatfelvétel megszervezését és lebonyolítását a Hajnóczy József Ifjúsági Egyesület végezte. 2


- a kiválasztott kollégiumok diákjainak nemi aránya, valamint a budapesti és vidéki kollégisták aránya tükrözze az adatbázisban szereplő országos arányokat. A Heves és Nógrád megyékből felkért kollégiumok nem kívántak részt venni a kutatásban. E két intézményt a későbbiekben sem sikerült hasonló paraméterekkel rendelkező intézményekkel pótolni, így helyettük két, más megyében található kollégium került a mintába. Vizsgálatunk tehát – Heves és Nógrád megye kivételével – az ország egész területére kiterjedt. Az adatfelvétel módszere és körülményei Az adatfelvétel önkitöltős kérdőív alkalmazásával valósult meg. A kérdőívek kitöltésére a kollégiumokban, az e célra átengedett tanulóidőben került sor. A válaszadás átlagosan 30-50 percet vett igénybe. A kérdezés lebonyolítását (a kérdőívek kiosztását, a kitöltéshez szükséges információk átadását, az esetlegesen felmerült problémák kezelését, a kitöltött kérdőívek összegyűjtését) a tanulók által nem ismert, erre a feladatra előzetesen felkészített segítők végezték. A módszer kiválasztását – a költséghatékonyság mellett – szakmai szempontok indokolták: a Fact Intézet munkatársainak kutatási tapasztalata, hogy a vizsgált téma jellegéből adódóan az anonim önkitöltős kérdőív és a diákok számára ismeretlen segítők közreműködése előnyösen befolyásolja a válaszadási hajlandóságot és a válaszok őszinteségét. A drog fogalma Egy drogfogyasztással foglalkozó kutatás megtervezésekor szükséges definiálni a drog és az illegális drog fogalmát. Ha ugyanis csak drogfogyasztásról beszélünk, akkor ide kell sorolnunk a legális drogokat, azaz az alkoholt és a cigarettát is. A vizsgálat során illegális drogok fogalmán az 1961-ben New York-ban elfogadott egységes kábítószer-egyezmény által rögzített pszichoaktív drogokat, illetve az 1971-ben Bécsben elfogadott listán szereplő pszichotrop anyagokat értjük. A jogilag tiltott szerek mellett illegális drognak tekintettük az orvosi rendelés hiányában vagy nem rendeltetésszerűen fogyasztott nyugtató, altató és más kábító hatású gyógyszereket is. Emellett, bár nem szerepelnek az illegális drogok listáján, gyakorlati szempontból célszerű ezekkel együtt említeni az úgyne3


vezett pótszereket, amelyek szintén alkalmasak és használatosak a visszaélésre. Ide tartoznak a különböző szerves oldószerek, ragasztók, párolgó anyagok, spray-k stb., melyek fogyasztását a szakirodalom és a köznyelv összefoglalóan „szipuzásnak” hívja. A kérdőívben mi is a „szipu” kifejezést használtuk.

4


A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI ·

A diákok több mint háromnegyede egészségi állapotát átlagosnak ítélte.

·

A megkérdezett kollégisták közel fele dohányzik. Egynegyedük rendszeres, egyötödük alkalmi dohányosnak minősítette magát.

·

A diákok háromnegyede alkalmi alkoholfogyasztó, rendszeresen 5,1%-uk fogyaszt alkoholt. A diákok 56,1%-a már több alkalommal is volt részeg.

·

A megkérdezett fiatalok több mint egyharmada gondolt már arra, hogy kipróbáljon valamilyen illegális kábítószert.

·

A tanulók 37,8%-ának kínáltak már életében kábítószert. Az esetek döntő többségében az illegális drogot kínáló személy a diák ismerőse vagy barátja volt.

·

A megkérdezett kollégisták közel háromnegyede egyáltalán nem fogyasztott még illegális kábítószert. Egyszer kipróbálta, de azóta nem használt tiltott drogot 14,7%-uk, alkalmanként egytizedük fogyaszt illegális kábítószert, rendszeresen 34 fő.

·

A válaszadók egynegyede fogyasztott már marihuánát életében egy vagy több alkalommal. A tanulók több mint egytizede számolt be visszaélésszerű gyógyszerhasználatról, illetve nyugtató, altató vagy más kábító hatású gyógyszer és alkohol egyidejűleg történő fogyasztásáról.

·

Az illegális drogokat fogyasztók elsősorban barátaiktól, ismerőseiktől veszik vagy kapják a kábítószert.

5


A VÁLASZADÓKRÓL A kutatásban részt vevő kollégiumok Vizsgálatunkban Magyarország 22 középiskolai kollégiuma vett részt, a közép-dunántúli, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régióból 4-4, a középmagyarországi, a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régióból 3-3, az észak-magyarországi régióból egy intézmény. Heves és Nógrád kivételével minden megye képviseltette magát. A kollégiumok megyék szerinti megoszlását a következő táblázat tartalmazza. A kollégiumok megyék szerinti megoszlása Megye Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest és Pest megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen:

Kollégiumok száma 2 2 1 1 3 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 22

A 22 kollégium közül kettő fővárosi intézmény, 12 megyeszékhelyen, nyolc megyeszékhelyen kívüli városban található. A településen belül 12 kollégium a város központjának közelében helyezkedik el, öt közvetlenül a centrumban, szintén öt külvárosi városrészben található. A kollégiumok jellegét tekintve többségük – 22-ből 17 – koedukált intézmény, azaz fiúknak és lányoknak egyaránt biztosít szállást, három kollégiumban csak fiúk, kettőben csak lányok lakhatnak.

6


A mintába került intézmények közül 13-ban a bentlakó diákok létszáma meghaladta a 200 főt, és mindössze egy kollégiumban élt az adatfelvétel idején száznál kevesebb tanuló. A kollégisták létszáma Kollégista diákok Kollégiumok létszáma száma 100 fő vagy annál kevesebb 1 101-200 fő között 8 201-400 fő között 7 401 fő vagy annál több 6 Összesen: 22

A kollégiumok felében a nevelőtanárok száma minimum 11 fő volt, tíz intézmény hat és tíz fő között alkalmazott nevelőket, egy kollégiumban pedig öt, vagy annál kevesebb nevelőtanár dolgozott. A hétvégi hazautazások rendje meglehetősen egységes képet mutat: egy intézmény kivételével – ahol a kéthetenkénti eltávozás van érvényben – a diákok minden hétvégén hazamennek, illetve hazamehetnek. A kutatásban részt vevő diákok Az adatfelvétel során a segítő munkatársak 3546 kérdőívet osztottak ki, melyek közül 3462-őt kaptak vissza kitöltve (a válaszadási arány 98%). A kérdőívek ellenőrzésekor komolytalan válaszadás miatt két válaszadót kizártunk, és alacsony, statisztikai módszerekkel feldolgozhatatlan elemszámuk miatt ugyancsak kihagytuk az elemzésből az általános iskolába vagy egyetemre járó nyolc főt. Az elemzéshez tehát 3454 kérdőívet használtunk fel. A vizsgálatban részt vevő diákok nemek szerinti megoszlását a lányok túlsúlya jellemzi, ők képviselték a válaszadók 53,6%-át. A válaszadók nemek szerinti megoszlása A válaszadó neme fiú lány Összesen:

Fő 1603 1851 3454

Százalék 46,4 53,6 100,0

7


A tanulók életkor szerinti megoszlása – bár többségük 16-18 éves volt az adatfelvétel idején – viszonylag nagy szórást mutat: a legfiatalabb tanuló 14, a legidősebb 25 évesnek vallotta magát. (A két 14 éves tanuló válaszait az elemzés során a 15 évesek adataival együtt kezeltük.) A válaszadók életkor szerinti megoszlása Életkor 15 éves* 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves vagy időseb Összesen

Fő 300 742 727 653 512 434 3368

Százalék 8,9 22,0 21,6 19,4 15,2 12,9 100,0

Nem válaszolt: 86 fő *a 14 évesekkel együtt

A mintába került diákok 58,3%-a szakközépiskolába járt, közel egynegyedük gimnázium tanulója volt, a szakmunkás tanulók és a szakiskolások aránya pedig 9,1, illetve 8,6% volt. A válaszadók iskolatípus szerinti megoszlása Iskola típusa gimnázium szakközépiskola szakmunkásképző szakiskola Összesen

Fő 821 1994 312 294 3421

Százalék 24,0 58,3 9,1 8,6 100,0

Nem válaszolt: 33 fő

A diákok több mint egynegyede elsős, 23,6%-uk másodikos volt a kérdezés idején. III-IV. évfolyamra 37,5%-uk, technikumba vagy egyéb középiskolai képzésre (V-VI. évfolyam) 9,5%-uk járt. A válaszadók évfolyamok szerinti megoszlása Évfolyam I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam IV. évfolyam V-VI. évfolyam Összesen

Fő 986 807 700 602 325 3420

Százalék 28,8 23,6 20,5 17,6 9,5 100,0

Nem válaszolt: 34 fő 8


A válaszadó diákok több mint felének (56,0%-ának) községben található az állandó lakóhelye, városban 36,5, megyeszékhelyen 4,2%-uk él. Budapesten 64, tanyán 47 fő lakik. (Az alacsony elemszámok miatt a budapestiek válaszait a megyeszékhelyen, a tanyasiak válaszait a falun élők adataival összevonva elemeztük.) A válaszadók állandó lakóhely szerinti megoszlása Állandó lakóhely főváros megyeszékhely város falu tanya Összesen:

Fő 64 144 1256 1930 47 3441

Százalék 1,9 4,2 36,5 56,0 1,4 100,0


A diákok túlnyomó többsége (72,9%-a) teljes családban él, azaz édesanyja és édesapja neveli. 16,1%-uk családja csonka család, ahol az egyik édesszülő egyedül neveli a válaszadót. Újrastrukturált családban2 280 fő (8,1%) él, olyan családformában pedig, ahol nincs édesszülő, 96 tanuló (2,8%). (Az édesszülőt nem tartalmazó családformákban élő diákok válaszait az alacsony elemszámokra való tekintettel a továbbiakban együttesen kezeljük.) A válaszadók családjainak összetétele Család összetétele édesszüleivel él édesszülő és nevelőszülő együtt neveli édesanyja/édesapja egyedül neveli nagyszülők nevelik más rokonok nevelik nem családban él egyéb személyekkel él együtt Összesen

Fő 2508 280 555 44 12 20 20 3439

Százalék 72,9 8,1 16,1 1,3 0,3 0,6 0,6 100,0


2

Újrastrukturáltnak nevezzük azokat a családokat, melyekben a gyereket egy édesszülő és egy nevelőszülő neveli.

9


A válaszadó fiatalok egyötödének nincs testvére, 53,9%-uknak egy, közel ötödüknek kettő, 6,6%-uknak három vagy több testvére van3. A válaszadók megoszlása testvéreik száma szerint Testvérek száma nincs testvére egy testvére van két testvére van három vagy több testvére van Összesen

Fő 683 1829 659 220 3391

Százalék 20,1 53,9 19,4 6,6 100,0


A válaszadók háztartásnagyság szerinti megoszlására vonatkozó adatokat tartalmazza a következő táblázat. A tanulók majdnem fele (45,4%-a) négy személyes háztartásban nevelkedik, egyötödük öt, 18,9%-uk három személyes háztartásban él. A válaszadók megoszlása háztartásnagyság szerint A háztartásban élők száma két fő három fő négy fő öt fő hat vagy több fő Összesen

Fő 152 648 1553 716 355 3424

Százalék 4,4 18,9 45,4 20,9 10,4 100,0

Nem vonatkozott rá a kérdés, illetve nem válaszolt: 30 fő

A diákok szüleinek iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy a legtöbb tanuló édesapja/nevelőapja4 szakmunkás, illetve szakiskolai végzettségű (47,1%), ugyanakkor az anyák relatív többsége (36,2%-a) érettségivel rendelkezik. Az alacsony (maximum 8 osztály) és a magas iskolai végzettségűek (diplomások) aránya is az édesanyák/nevelőanyák körében magasabb.

3 4

A kérdés a válaszadóval egy családban élő testvérek számára vonatkozott. A kérdés arra az édesszülőre vagy nevelőszülőre vonatkozott, akivel a válaszadó egy háztartásban él. 10


Az édesanya/nevelőanya iskolai végzettsége Édesanya/nevelőanya iskolai végzettsége legfeljebb nyolc osztály szakmunkásképző, szakiskola érettségi egyetem, főiskola nem tudja Összesen

Fő

Százalék

455 960 1213 647 77 3352

13,6 28,6 36,2 19,3 2,3 100,0


Az édesapa/nevelőapa iskolai végzettsége Édesapa/nevelőapa iskolai végzettsége legfeljebb nyolc osztály szakmunkásképző, szakiskola érettségi egyetem, főiskola nem tudja Összesen

Fő

Százalék

204 1458 874 460 95 3091

6,6 47,1 28,3 14,9 3,1 100,0


A családban élő diákok több mint kétharmada átlagos anyagi helyzetűnek minősítette családját. Az átlagosnál jobbnak 21,8, rosszabbnak 9,8 vélte gazdasági helyzetüket. A válaszadók megoszlása családjuk anyagi helyzete szerint A család anyagi helyzete kimondottan jó, gazdagok jó anyagi körülmények között élnek átlagos az anyagi helyzetük napi anyagi gondjaik vannak kimondottan rossz a helyzetük Összesen

Fő 45 688 2290 299 31 3353

Százalék 1,3 20,5 68,4 8,9 0,9 100,0


A havi zsebpénz összegére vonatkozó kérdésre válaszoló tanulók közül 109 fő jelezte, hogy nem kap zsebpénzt. Valamennyi említett összeget figyelembe véve a diákok havonta átlagosan 9782 forint zsebpénzzel rendelkeznek. Az általunk extrémnek tartott (100 forint alatti és 100 ezer fo11


rint feletti) összegeket kizárva5 a havi zsebpénz átlagos összege 9589 forint. A válaszadók havi zsebpénze (az összes megadott összeget figyelembe véve) Havi zsebpénz összege kevesebb mint 5000 Ft* 5000-7999 Ft 8000-9999 Ft 10000-15000 Ft 15000 Ft-nál több Összesen

Fő 792 734 441 885 439 3291

Százalék 24,1 22,3 13,4 26,9 13,3 100,0

Nem válaszolt: 163 fő *a zsebpénzzel nem rendelkezőkkel (azaz a 0 forint zsebpénzzel rendelkezőkkel) együtt

A diákok több mint háromnegyede egészségét – a vele azonos korúakkal és neműekkel összehasonlítva – átlagosnak ítélte. Közel ötödük jobbnak, 5,7%-uk rosszabbnak tartotta egészségi állapotát másokénál. A válaszadók egészségi állapota a velük azonos korúakkal és neműekkel összehasonlítva Egészségi állapot jobb mint az átlag átlagos rosszabb mint az átlag Összesen

Fő 650 2589 194 3433

Százalék 18,9 75,4 5,7 100,0


Az egészség önminősítésében jelentős eltérés mutatkozott a fiúk és a lányok között. A fiúk lányoknál jobbnak tartják egészségüket: a fiúknak 26,4%-a, a lányoknak 12,4%-a ítélte az átlagosnál jobbnak egészségét, emellett az átlagosnál rosszabb egészségi állapotról beszámolók aránya is a lányok körében magasabb.

5

Az elemzés során a zsebpénzzel kapcsolatban mindkét összeget megadjuk, jelezve, hogy melyik érték tartalmazza az összes említett összeget és melyikből zártuk ki az extrém értékeket. 12


Az egészségi állapot önminősítése – nemek szerint Egészségi állapot jobb, mint az átlag átlagos rosszabb, mint az átlag Összesen:

Fiú Fő 420 1097 73 1590

Százalék 26,4 69,0 4,6 100,0

Fő 230 1492 121 1843

Lány Százalék 12,4 81,0 6,6 100,0


A kérdést iskolatípus szerint vizsgálva elmondhatjuk, hogy legnagyobb arányban szakmunkásképző intézetekben tanulók minősítették átlagosnak egészségi állapotukat. A magukat az átlagosnál jobb egészségűnek tartók részaránya a gimnazisták körében a legmagasabb, az egészségi állapotukat az átlagnál rosszabbnak tartóké pedig a szakiskolai képzésben részt vevők között. Az egészségi állapot önminősítése – az iskola típusa szerint

Iskola típusa gimnázium

(fő) (%) szakközépiskola (fő) (%) szakmunkásképző (fő) (%) szakiskola (fő) (%)

Egészségi állapot rosszabb jobb mint átlagos mint az az átlag átlag 185 575 53 22,8 70,7 6,5 388 1495 105 19,5 75,2 5,3 37 263 11 11,9 84,6 3,5 35 232 21 12,2 80,5 7,3

Összesen 813 100,0 1988 100,0 311 100,0 288 100,0


A diákok kollégiumi élete A kollégium elhelyezkedését tekintve a válaszadók relatív többsége (772 fő, 22,4%) pest megyei, illetve budapesti intézmény diákja volt. A tanulók megyék szerinti megoszlását a következő táblázat tartalmazza.

13


A válaszadók megyék szerinti megoszlása Megye Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Budapest és Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen:

Fő 240 545 198 171 36 179 88 180 71 150 772 80 150 131 134 229 100 3454

Százalék 6,9 15,8 5,7 5,0 1,0 5,2 2,5 5,2 2,1 4,4 22,4 2,3 4,3 3,8 3,9 6,6 2,9 100,0

A válaszadó tanulók 59,4%-a (2053 fő) megyeszékhelyen található kollégiumban lakott, 14,2%-uk (490 fő) fővárosi, 26,4%-uk (911 fő) megyeszékhelyen kívüli városban elhelyezkedő intézmény lakója volt. A kollégisták fele (49,4%, 1705 fő) olyan diákszállón lakott, amely a közel esik a település központjához, de nem a centrumban van. A település külső részén, külvárosban található kollégiumban 33,0%-uk (1139 fő), a település központjában elhelyezkedő intézményben 17,7%-uk (610 fő) élt. A vizsgálatban résztvevő középiskolás diákok 79,9%-a koedukált kollégiumban lakott, 13,3%-uk fiúkollégiumban, 6,8%-uk lánykollégiumban élt. A válaszadók megoszlása a kollégium jellege szerint A kollégium jellege fiúkollégium lánykollégium koedukált Összesen:

Fő 460 234 2760 3454

Százalék 13,3 6,8 79,9 100,0

14


A megkérdezettek háromnegyede közepes nagyságú vagy nagy, legalább 200 diáknak szállást biztosító kollégiumban lakott. A diákok mindössze 1%-a élt olyan kollégiumban, amelyben legfeljebb 100 tanuló lakott. A válaszadók megoszlása a kollégium nagysága szerint 100 fő vagy kevesebb 101-200 fő 201-400 fő 401 fő vagy több Összesen:

Fő 36 774 1042 1602 3454

Százalék 1,0 22,4 30,2 46,4 100,0

A vizsgálat során 2307 tanuló (66,8%) jelezte, hogy kollégiumukban a nevelőtanárok létszáma legalább 11 fő. 1111 diák (33,2%) élt olyan intézményben, melyben 6-10 kollégiumi nevelőtanár dolgozott és mindössze 36 fő (1,0%) tudta úgy, hogy kollégiumában a nevelőtanárok létszáma legfeljebb öt fő. Ugyancsak 36 fő számolt be arról, hogy csak kéthetente utazhatnak haza a kollégiumból, a többi diák olyan intézményben él, ahol heti hazautazási rend van érvényben. A válaszadó diákok többsége (32,1%-a) egy éve vagy ennél rövidebb ideje kollégista. A megkérdezettek többsége legfeljebb négy éve lakik kollégiumban, az öt éve vagy hosszabb ideje kollégisták aránya 7,7%. A tanulók közül 14 fő csak egy hónapja volt kollégista az adatfelvételkor, egy fő pedig már 11 éve. A válaszadók megoszlása a kollégiumban eltöltött évek száma szerint Mióta kollégista kevesebb mint egy éve egy éve két éve három éve négy éve öt vagy több éve Összesen

Fő 1100 410 604 544 498 264 3420

Százalék 32,1 12,0 17,7 15,9 14,6 7,7 100,0


A kutatás során használt kérdőívben több kérdés szolgált arra, hogy megtudjuk: hogy érzik magukat a fiatalok a kollégiumokban, milyennek tartják a kollégiumi életet. A diákok mindent összevetve a „közepesnél kicsit jobban” érzik magukat a diákszállón. (A válaszadók az iskolai 15


osztályzáshoz hasonlóan ötfokozatú skálán jelölték meg, hogy érzik magukat a kollégiumban. A válaszokból számított átlag 3,44.) A közepesnél jobban a tanulók fele, annál rosszabbul viszont csak 14,2%-a érzi magát abban az intézményben, ahol él. E kérdést tekintve nemek szerint nem mutatkozott számottevő eltérés, bár a fiúk kicsit jobban érzik magukat kollégiumi környezetükben, mint a lányok (fiúk: 3,48, lányok: 3,40). Hogyan érzi magát a kollégiumban Hogy érzi magát a kollégiumban 1 (nagyon rosszul) 2 3 4 5 (nagyon jól) Együtt

Fő

Százalék

132 347 1204 1287 399 3369

3,9 10,3 35,7 38,2 11,8 100,0


A családi háttér, az életkor, a kollégium jellege (koedukált vagy nem) és a kollégistaként eltöltött idő sem befolyásolja azt, hogy a válaszadó hogyan érzi magát a kollégiumban. A kötelező kollégiumi foglalkozásokat válaszadók több mint fele többnyire vagy mindig unalmasnak tartja, többnyire vagy mindig érdekesnek a tanulók 42,3%-a minősítette a foglalkozásokat. A kötelező kollégiumi foglalkozások megítélése A kötelező kollégiumi foglalkozások megítélése mindig érdekesek többnyire érdekesek többnyire unalmasak mindig unalmasak Összesen

Fő 101 1314 1401 528 3344

Százalék 3,0 39,3 41,9 15,8 100,0


A megkérdezett tanulók többsége a kollégiumi foglalkozásokat éppen elegendőnek tartja, közel egyharmaduk szerint viszont túl sok van a kötelező foglalkozásokból. A tanulóknak 5,6%-a szeretne a jelenleginél több kötelező elfoglaltságot.

16


A kötelező kollégiumi foglalkozások száma A kötelező kollégiumi foglalkozások száma sok éppen elegendő kevés Összesen

Fő 1054 2101 188 3343

Százalék 31,5 62,8 5,6 100,0

Nem válaszolt: 111 fő.

A diákok több mint kétharmada szerint a kollégiumi szabályok elviselhetőek, a tanulók egynegyede szerint viszont szigorúak. Ennek ellenkezőjét (a kollégiumi szabályok lazák) a válaszadóknak csak 6,7%-a állította. A kollégiumi élet a kötöttségek szempontjából A kollégiumi életet kötöttségei a kollégiumi szabályok szigorúak a kollégiumi szabályok elviselhetőek a kollégiumi szabályok lazák Összesen

Fő 839 2286 226 3351

Százalék 25,0 68,2 6,7 100,0


A diákok többsége – saját megítélése szerint – kevés vagy nagyon kevés szabadidővel rendelkezik egy átlagos hétköznapot tekintve. Kevesebb mint egyharmaduk tartja éppen elegendőnek a rendelkezésére álló szabadon felhasználható időkeretet, és kevesebb mint tizedük tartja soknak vagy nagyon soknak a rendelkezésére álló szabadidő mennyiségét. A szabadidő mennyisége egy átlagos hétköznapot tekintve Mennyi szabadideje van nagyon sok sok éppen elegendő kevés nagyon kevés Összesen

Fő 69 217 985 1428 671 3370

Százalék 2,0 6,4 29,2 42,5 19,9 100,0


Vizsgálatunk eredménye szerint a kollégiumi foglalkozások száma és minősége, a kollégiumi élet kötöttségei és a szabadidő mennyisége sem befolyásolja jelentősen azt, hogy a diákok hogy érzik magukat a kollégiumban. 17


Kollégiumi nevelőikkel való viszonyukat a diákok – az iskolai osztályzásnak megfelelően – ötfokozatú skálán értékelték. A tanulók és nevelők közti viszonyt a válaszadók a közepesnél jobbnak értékelték (a válaszokból számított átlag 3,76). A válaszadók kollégiumi nevelőivel való viszonya A kollégiumi nevelőivel való viszonya 1 (nagyon rossz) 2 3 4 5 (nagyon jó) Összesen

Fő

Százalék

66 217 878 1498 698 3357

2,0 6,5 26,2 44,5 20,8 100,0

Nem válaszolt: 97

A tanulók több mint kétharmadának megítélése szerint nevelői megfelelően törődnek velük, éppen annyit, amennyit kell. A válaszadók valamivel több mint tizedét teszik ki a törődést túl soknak tartók, valamint a figyelmet túl kevésnek értékelők is. Mennyire törődnek vele kollégiumi nevelői Mennyire törődnek vele kollégiumi nevelői elviselhetetlenül sokat törődnek vele túlzottan sokat törődnek vele megfelelően törődnek vele alig törődnek vele egyáltalán nem törődnek vele Összesen

Fő

Százalék

98

2,9

316 2590 288 81 3373

9,4 76,8 8,5 2,4 100,0


A diákok kollégiumi társaikkal való kapcsolatukat szintén az iskolai osztályzásnak megfelelően értékelték. A válaszokból számított átlag 4,11, ami azt jelzi, hogy a diákok jónak érzik társaikkal való kapcsolatukat. Kollégista társaikhoz fűződő kapcsolatukat a fiúk jobbnak értékelték, mint a lányok (fiúk: 4,16, lányok: 4,07).

18


A kollégiumi társakkal való viszony értékelése A kollégiumi társaival való viszonya 1 (nagyon rossz) 2 3 4 5 (nagyon jó) Összesen

Fő 19 87 578 1500 1193 3377

Százalék 0,6 2,6 17,1 44,4 35,3 100,0


Iskolatípusok szerint tekintve a kérdést a szakmunkás tanulók értékelték a legrosszabbnak kollégista társaikkal való viszonyukat (átlag 3,96), a legjobb kapcsolatról pedig a gimnazisták számoltak be (átlag 4,18). A szakközépiskolába járók válaszainak átlaga e két csoport között helyezkedett el (4,12). A kollégium jellege (koedukált vagy nem) nem befolyásolja a társas viszonyok értékelését. A fiatalok otthoni, családi hátterét tekintve a legjobbnak azok a diákok érezték kollégiumi kortárs kapcsolataikat, akik teljes családban élnek, legrosszabbnak pedig azok a fiatalok, akik olyan nem szokványok családformában élnek, ahol egy édesszülő sincs. Fontos összefüggés, hogy azok a diákok érzik magukat legjobban a kollégiumban, akik társaikkal jó kapcsolatot tudtak kialakítani. A kollégista társakkal való kevésbé jó vagy rossz viszony pedig azt eredményezi, hogy a diák nem érzi jól magát a kollégiumban. A társas kapcsolatokról nyújt további információt, hogy komoly probléma esetén a diákok tudnának-e kihez fordulni problémájukkal. A vizsgálat során megkérdeztük a fiatalokat, hogy ha valami annyira bántaná őket, hogy éjjel is felébrednének, lenne-e valaki az otthoni környezetükben vagy a kollégiumban, akivel meg tudnák ezt beszélni. A diákok 57,9%nak mind az otthoni, mind a kollégiumi környezetében van olyan személy, akivel szükség esetén megoszthatja gondjait, további 29%-uk vagy otthon vagy a kollégiumban találna ilyen személy. 148 diák (4,3%) azonban egyáltalán nem tudná kivel megbeszélni problémáit.

19


Ha valami nagyon bántaná, lenne-e valaki, akivel meg tudná beszélni a problémáját? Meg tudná-e osztani valakivel a problémáját igen, az otthoni környezetemben igen, a kollégiumban igen, otthon és a kollégiumban is lenne ilyen személy nem, nem lenne senki nem tudom Összesen

Fő

Százalék

697 297 1986

20,3 8,7 57,9

148 300 3428

4,3 8,8 100,0


A lányok a fiúknál nagyobb arányban számoltak be olyan bizalmasok meglétéről, akikkel otthon, illetve a kollégiumban meg tudnák beszélni problémáikat (a lányok 66,9, a fiúk 47,5%-ának van mindkét helyen ilyen bizalmasa). A fiúk közel ötödének (18,6%-ának), a lányok kevesebb mint egytizedének (8,3%-ának) nincs ilyen személy a környezetében, illetve bizonytalanok abban, hogy van-e. Azok a válaszadók, akik mind a kollégiumban, mind az otthoni környezetükben meg tudnák beszélni valakivel a problémáikat, jobban érzik magukat a kollégiumban, mint azok a társaik, akik hasonló esetben nem tudnának kihez fordulni.

20


A DIÁKOK LEGÁLIS DROGOKHOZ VALÓ VISZONYA Dohányzás A megkérdezett középiskolai kollégiumban lakó diákoknak kevesebb mint egyötöde nem próbálta még ki soha a dohányzást. A tanulók megközelítőleg egyharmada ugyan egyszer már kipróbálta a cigarettát, de azóta nem dohányzott. 45,6%-uk jelenleg is cigarettázik: alkalmi dohányosnak a tanulók egyötöde, rendszeres dohányosnak egynegyede minősítette magát6. 205 fő (6,0%) korábban cigarettázott, de már leszokott a dohányzásról. A vizsgálatban részt vevő fiatalok dohányzási szokásai Nem próbálta 18,4% (633 fő) Rendszeres dohányos 25,6% (884 fő)

Alkalmi dohányos 20,0% (687 fő)

Egyszeri kipróbáló 30,0% (1034 fő)

Már leszokott 6,0% (205 fő)


Eltérés figyelhető meg a fiúk és a lányok dohányzási szokásaiban: a rendszeresen dohányzók csoportja a fiúk, az alkalmi fogyasztók csoportja a lányok körében képvisel magasabb arányt, az egyszeri kipróbálás pedig gyakorlatilag azonos arányban jellemző a fiúkra és a lányokra. A ciga6

Kutatásunkban sem az illegális, sem a legális drogok fogyasztásának gyakoriságát vizsgáló kérdések esetében nem definiáltuk a tanulók számára, kit tekintünk alkalmi, illetve rendszeres fogyasztónak. E módszer választása nem volt véletlen. Korábbi vizsgálatainkban (Tistyán László-Füzesi Zsuzsanna: Dohányzási szokások a fiatalok körében. In: Population Based Anti-Smoking Campaign. Zárójelentés a program során végzett kutatások megállapításairól. Kézirat, Pécs, 1997. április) a cigarettafogyasztás gyakoriságának megítélése során rendszeres dohányosnak tekintettük azt a válaszadót, aki rendszeresen napi egy szálnál több cigarettánál elszív és alkalmi fogyasztónak tekintettük azt, ennél kevesebbet fogyaszt. A cigaretta átlagos mennyisége azonban a tapasztalatok alapján nem mutatja a tényleges fogyasztás valóságos mértékét. A diákok egy nagy számú csoportja ugyanis a hétvégi, esti szórakozás alkalmával akár egy doboz cigarettát is elszív, hétköznapokon azonban egyáltalán nem dohányozik. Ők az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolhatók. A kategorizálás nehézsége miatt egyik esetben sem magyaráztuk az alkalmi és rendszeres fogyasztás mértékét, ezt a tanulók saját megítélésére bíztuk. 21


rettát ki sem próbálók részaránya a fiúk között kismértékben ugyan, de magasabb. Dohányzási szokások – nemek szerint Dohányzási szokások még ki sem próbálta csak kipróbálta, de azóta nem szívott már leszokott alkalmanként rágyújt rendszeresen dohányzik Összesen:

Fő 303 475 111 247 459 1595

Fiú Százalék 19,0 29,7 7,0 15,5 28,8 100,0

Fő 330 559 94 440 425 1848

Lány Százalék 17,9 30,2 5,1 23,8 23,0 100,0

Nem válaszolt:11 fő

A dohányzást soha nem próbáló diákok átlagéletkora a legalacsonyabb, a rendszeres dohányosoké a legmagasabb. (A pontos adatokat lásd a következő adatsorban.) Még nem próbálták: Egyszeri kipróbálók: Alkalmi dohányosok: Rendszeres dohányosok: Korábban dohányoztak, de már leszoktak:

átlag 17,26 év átlag 17,37 év átlag 17,59 év átlag 17,99 év átlag 17,82 év

A diákok dohányzási szokásait iskolatípusok szerint is megvizsgáltuk. A cigarettát soha nem próbálók aránya a gimnáziumokban a legmagasabb, és körükben a legalacsonyabb a rendszeres dohányzók részaránya. A legrosszabb viszonyokat a szakmunkásképző intézetek tanulói között tapasztaltuk: a szakmunkásnak tanuló fiatalok több mint egyharmada rendszeresen dohányzik (szemben a gimnazisták 19,0%-ával) és mindössze 11,3%-uk nem cigarettázott még soha (szemben a gimnazisták 22,1%ával).

22


Dohányzási szokások – az iskola típusa szerint

alkalmi dohányos

rendszeres dohányos


leszokott

gimnázium

egyszeri kipróbáló

Iskola típusa

nem próbálta

Dohányzási szokások

181 22,1 367 18,5 35 11,3 47 16,2

259 31,7 592 29,7 92 29,6 86 29,5

40 4,9 127 6,4 20 6,4 15 5,2

183 22,3 380 19,1 57 18,3 57 19,6

156 19,0 523 26,3 107 34,4 86 29,5

Összesen

819 100,0 1989 100,0 311 100,0 291 100,0


A szerint, hogy a válaszadók milyen típusú kollégiumban laknak, nem mutatkozik jelentős különbség a dohányzási szokásokat tekintve. A lánykollégiumban lakó válaszadókra az átlagosnál nagyobb arányban jellemző az alkalmi dohányzás, ahogy ezt a nemek szerinti vizsgálatnál is megállapítottuk. Dohányzási szokások – a kollégium típusa szerint Dohányzási szokások még ki sem próbálta csak kipróbálta, de azóta nem szívott már leszoktam alkalmanként rágyújt rendszeresen dohányzik Összesen:

Fiúkollégium Fő

Százalék

102

22,3

132 25 81 118 458

Lánykollégium Fő

Koedukált

Százalék

Fő

Százalék

52

22,2

479

17,4

28,7

75

32,1

827

30,2

5,5 17,7 25,8 100,0

11 52 44 234

4,7 22,2 18,8 100,0

169 554 722 2751

6,1 20,1 26,2 100,0


Statisztikailag szignifikáns összefüggés mutatkozik a válaszadó dohányzási szokásai, valamint egészségi állapotának önminősítése között. Mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányosok rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, mint nem dohányzó vagy a dohányzásról leszokott társaik. (A pontos adatokat a következő táblázat tartalmazza.)

23


Dohányzási szokások – egészségi állapot szerint Egészségi állapot

Dohányzási szokások

jobb, mint az átlag

átlagos

rosszabb, mint az átlag

Összesen

még ki sem próbálta csak kipróbálta, de azóta nem szívott már leszokott alkalmanként rágyújt rendszeresen dohányzik

24,4%

70,7%

4,9%

100,0%

21,5%

74,9%

3,6%

100,0%

25,5% 16,8% 12,3%

69,1% 78,1% 78,6%

5,4% 5,1% 9,1%

100,0% 100,0% 100,0%

A családi körülmények közül több tényező befolyásolja a fiatalok dohányzási szokásait. A nem szokványos családforma (olyan család, ahol a válaszadóval egyik édesszülője sem él együtt), valamint – a válaszadó megítélése szerint – rossz anyagi helyzet olyan kockázatot jelent, melyek megléte egyértelműen növeli az ilyen családokban élő diákok dohányzásának esélyét, különösen a rendszeres dohányzást. Bár a magukat alkalmi vagy rendszeres dohányosnak minősítő tanulók rosszabbnak vélték családjuk anyagi helyzetét, mint társaik, mégis több zsebpénzzel rendelkeznek, mint a többi diák. A válaszadók dohányzási szokási és a kollégiumi élettel kapcsolatos érzései, élményei között is tapasztalhatóak összefüggések. A rendszeres és alkalmi dohányosok nem dohányzó társaiknál szigorúbbnak tartják a kollégiumi élet szabályait és unalmasabbnak a kollégiumi foglalkozásokat, és a kollégiumi nevelőkkel való viszonyukat is rosszabbnak értékelik, mint a többi diák. A dohányzás helyszínét tekintve a fiatalok leggyakrabban buliban, szórakozóhelyen, illetve az utcán gyújtanak rá. A kérdésre válaszolva 680 tanuló állította, hogy a kollégiumban a kijelölt dohányzóhelyen szokott rágyújtani, azaz e diákok olyan kollégiumban laknak, ahol van a tanulók által (is) használható dohányzóhely. Annak ellenére, hogy a kollégiumban van kijelölt dohányzóhely, a diákok több mint egynegyede nemcsak az e célra meghatározott helyen gyújt rá, hanem a kollégium egyéb területein, helyiségeiben (pl. vécé, hálószoba, udvar stb.) is. Nemcsak a kollégiumi, hanem az iskolai dohányzóhelyek esetében is megfigyelhető ugyanez: annak ellenére, hogy van kijelölt dohányzóhely az iskolában, a dohányos diákok egyötöde máshol is rágyújt az iskola területén. 24


A dohányzás helyszínei7: -

buliban, szórakozóhelyen: 1276 említés utcán: 1111 említés a kollégiumban a kijelölt dohányzóhelyen: 680 említés az iskolában a kijelölt dohányzóhelyen: 586 említés otthon, ha hazamegy a kollégiumból: 555 említés a kollégiumban nem kijelölt dohányzóhelyen: 367 említés az iskolában nem kijelölt dohányzóhelyen: 270 említés ahol tartózkodik: 46 említés koncerten: 10 említés változó: 6 említés bárhol, kivéve egészségügyi intézményben: 4 említés barátoknál: 4 említés erdőben: 3 említés vonaton: 2 említés mindenhol: 1 említés

A dohányzás veszélyességére vonatkozó kérdéseink célja az volt, hogy megtudjuk: a diákok szerint milyen hatást gyakorol az egészségre az alkalmi vagy rendszeres cigarettázás. A dohányzás veszélyességének megítélése négyfokú skála segítségével történt. (A skálán az 1-es érték jelentette, hogy a dohányzás egyáltalán nem veszélyes, a 4-es pedig azt, hogy nagyon veszélyes.) A diákok a rendszeres dohányzást veszélyesebbnek tartják, mint az alkalmi cigarettázást. Az alkalmazott négyfokú skálán a rendszeres dohányzás esetében regisztrált átlag (3,25) szerint a rendszeres cigarettázás „veszélyes”, az alkalmi dohányzás azonban alig veszélyes (átlag 2,018). A dohányzás veszélyességének megítélésben nemek szerint csak kismértékű véleménykülönbség tapasztalható: az alkalmi dohányzást egyformán ítélik meg mindkét nembeliek, a rendszeres dohányzást pedig a lányok veszélyesebbnek tartják, mint a fiúk. A dohányzás veszélyességének megítélése – nemek szerint (átlagok)

fiú lány Együtt: 7 8

Alkalmi dohányzás 2,01 2,02 2,01

Rendszeres dohányzás 3,18 3,30 3,25

A felsorolás az említések számát tartalmazza. A diákok a több választ is megjelölhettek. A magasabb átlag nagyobb fokú veszélyességet jelez. 25


A megkérdezett életkora és a dohányzás veszélyességének megítélése között statisztikailag szignifikáns összefüggést csak az alkalmi dohányzás esetében tapasztaltunk. Az alkalmi dohányzást az idősebb diákok veszélyesebbnek gondolják, mint a fiatalabb társaik. Azok a kollégisták, akik szakiskolában vagy gimnáziumban tanulnak mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányzást veszélyesebbnek tartják, mint a más iskolákban tanulók. A szakmunkásképzőbe járó válaszadókra ennek ellenkezője jellemző: a fogyasztás gyakoriságától függetlenül kevésbé tartják egészségromboló hatásúnak a dohányzást, mint a többi diák. Mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányzás esetében elmondható, hogy minél intenzívebben dohányzik a válaszadó, annál kevésbé tartja veszélyesnek ezt a szokást. A dohányzás veszélyességének megítélése – dohányzási szokások szerint (átlagok) Alkalmi dohányzás még ki sem próbálta 2,10 csak kipróbálta, de azóta nem szívott 2,03 már leszoktam 2,00 alkalmanként rágyújt 2,01 rendszeresen dohányzik 1,93 Dohányzási szokások

Rendszeres dohányzás 3,42 3,29 3,22 3,22 3,08

A dohányzás veszélyességére vonatkozó nézetek mellett a kollégisták dohányzással kapcsolatos véleményét is vizsgáltuk. A dohányzással kapcsolatos véleményt ötfokú skálán mértük. (Az 1-es skálaérték jelentése: „egyáltalán nem ítéli el”, 5-ös jelentése: „nagyon elítéli”. Minél magasabb a válaszokból számított átlag, annál magasabb fokú elutasítást jelez.) A diákok az alkalmi dohányzást kevésbé ítélik el, mint a rendszeres cigarettázást. A dohányzás megítélése – nemek szerint (átlagok)

fiú lány Együtt:

Alkalmi dohányzás 2,10 1,82 1,95

Rendszeres dohányzás 2,99 3,00 2,99

26


A különböző iskolatípusokban tanuló fiatalok véleménye csak a rendszeres dohányzás megítélésében tér el szignifikánsan. A gimnazisták és a szakiskolások a legelutasítóbbak, a szakmunkásképzők diákjai pedig a legelfogadóbbak a rendszeres cigarettázással szemben. A válaszadók dohányzásról alkotott véleményét erőteljesen befolyásolják saját dohányzási szokásaik, azaz minél intenzívebben dohányzik valaki, annál kevésbé viszonyul negatívan mind az alkalmi, mind a rendszeres dohányzáshoz. (Az adatokat lásd az alábbi táblázatban.) A dohányzás megítélése – dohányzási szokások szerint (átlagok) Alkalmi dohányzás még ki sem próbálta 2,74 csak kipróbálta, de azóta nem szívott 2,19 már leszoktam 1,83 alkalmanként rágyújt 1,54 rendszeresen dohányzik 1,44 Dohányzási szokások

Rendszeres dohányzás 3,98 3,63 3,05 2,62 1,82

27


Alkoholfogyasztás A megkérdezettek kollégista diákok mindössze 3,5%-a állította, hogy nem fogyasztott még soha alkoholt. A tanulók több mint egytizede egyszer kóstolta ugyan szeszes italt, de azóta nem ivott, több mint háromnegyedük azonban alkalmi fogyasztónak minősítette magát9. Alkohol rendszeres fogyasztásáról 173 fő (5,1%) számolt be. A kutatásban részt vevő fiatalok alkoholfogyasztási szokásai Rendszeres fogyasztó 5,1% (173 fő) Még nem próbálta 3,5% (121 fő)

Alkalmi fogyasztó 79,4% (2713 fő)

Egyszeri kipróbáló 12,0% (410 fő)


Nemek szerint vizsgálva a kérdést a következő megállapításokat tehetjük. Mind a fiúk, mind a lányok több mint háromnegyede az alkalmi alkoholfogyasztók csoportjába sorolta magát. A fiúk körében a rendszeres alkoholfogyasztók, a lányok között az egyszeri kipróbálók aránya magasabb. Alkoholfogyasztási szokások – nemek szerint Alkoholfogyasztási szokások még ki sem próbálta csak megkóstolta, de azóta nem ivott alkalmi alkoholfogyasztó rendszeres alkoholfogyasztó Összesen:

Fő 57 161 1241 127 1586

Fiú Százalék 3,6 10,2 78,2 8,0 100,0

Fő 64 249 1472 46 1831

Lány Százalék 3,5 13,6 80,4 2,5 100,0


9

Alkoholfogyasztási szokásaikat – a dohányzáshoz hasonlóan – a válaszadók maguk minősítették. 28


A magukat rendszeres alkoholfogyasztónak minősítő válaszadók átlagéletkora a legmagasabb (17,94 év), az alkoholt egyszer kipróbálóké a legalacsonyabb (16,99). Egyáltalán nem iszik: Csak megkóstolta: Alkalmi fogyasztó: Rendszeres fogyasztó:

átlag 17,13 év átlag 16,99 év átlag 17,67 év átlag 17,94 év

Sem az iskola típusa, sem a kollégium jellege nem befolyásolja statisztikailag szignifikáns módon a diákok alkoholfogyasztási szokásait, és e tekintetben a válaszadók családi háttere (kivel él egy családban) sem bizonyult fontos tényezőnek. A rendszeres alkoholfogyasztók elégedetlenebbek a kollégiumi szabályokkal, mint az alkoholt nem, vagy legfeljebb kipróbálási szinten ismerő társaik: mind a szabályok szigorúságára, mind azok túlzott lazaságára gyakrabban panaszkodtak. Ezek a diákok a kollégiumi foglalkozásokat is unalmasabbnak értékelték, mint a többi tanuló. A kollégiumi nevelőkkel való kapcsolat minősége és az alkoholfogyasztási szokások között szintén statisztikailag szignifikáns összefüggés tapasztalható. Minél közelebbi a válaszadók kapcsolata az alkohollal, annál nagyobb arányban tartják rossznak kollégiumi nevelőikkel való viszonyukat. A rendszeres alkoholfogyasztás a fővárosi, és településtől függetlenül a nagy, legalább 400 fő befogadására alkalmas kollégiumokban élő tanulókra jellemző az átlagosnál nagyobb gyakorisággal. Szintén az alkoholfogyasztási szokásokat jellemzi, hogy a megkérdezettek voltak-e már részegek életükben, és ha igen, akkor milyen gyakran fordult ez elő velük. A vizsgálatban részt vevő kollégisták mindössze egynegyede (25,5%) nem volt még soha részeg életében. „Mindössze” egyszer részegedett le a válaszadók 18,4%-a, 56,1%-uk pedig már több alkalommal is berúgott.

29


Volt-e már részeg soha nem volt részeg 25,5% (876 fő) többször is volt már részeg 56,1% (1929 fő)

csak egyszer volt részeg 18,4% (632 fő)


Az alkoholfogyasztás gyakoriságának megfelelően a lerészegedés is inkább a fiúk szokása. Már az alkoholt nem fogyasztók arányában is lényeges különbség van a fiúk és a lányok között (17,8% és 32,1%), a többszöri lerészegedés esetében azonban még szembetűnőbb a különbség a két nem között: a fiúk 69,5, a lányok 44,6%-a volt már többször is részeg. Volt-e már részeg – nemek szerint Volt-e már részeg igen, többször is igen, de csak egyszer nem, még soha Összesen:

Fiú Fő 1105 202 284 1591

Százalék 69,5 12,7 17,8 100,0

Fő 824 430 592 1846

Lány Százalék 44,6 23,3 32,1 100,0


A többszöri lerészegedésről beszámoló diákok idősebbek (átlagosan 17,89 évesek), mint azok a tanulók, akik életükben csak egyszer voltak részegek, vagy még egyszer sem. Többször volt már részeg: Csak egyszer volt részeg: Még soha nem volt részeg:

átlag 17,89 év átlag 17,42 év átlag 17,00 év

30


Mindegyik vizsgált iskolatípus esetében elmondható, hogy a diákoknak legalább a fele több alkalommal is volt már részeg életében. A gimnáziumban tanuló válaszadók közel harmada soha nem volt még részeg, és körükben relatíve legkisebb azok részaránya, aki már többször leittasodtak. E tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzetet a szakmunkásképző intézetekben és a szakközépiskolákban regisztráltuk. Részegség – az iskola típusa szerint iskola típusa gimnázium


Volt-e már részeg többször is csak egyszer még soha 425 133 262 51,8 16,2 32,0 1151 357 475 58,0 18,0 24,0 172 73 66 55,3 23,5 21,2 157 65 69 54,0 22,3 23,7

Összesen 820 100,0 1983 100,0 311 100,0 291 100,0


Az alkoholfogyasztási szokások összefüggést mutatnak azzal a körülménnyel, hogy a válaszadó mekkora összegű havi zsebpénzzel rendelkezik. A rendszeres alkoholfogyasztásról és többszöri lerészegedésről beszámoló diákok gazdálkodhatnak a legtöbb zsebpénzzel, az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók pedig a legkisebb átlagos összeggel. Alkoholfogyasztás és a havi zsebpénz összege Alkoholfogyasztási szokások nem próbálta egyszer kipróbálta alkalmi fogyasztó rendszeres fogyasztó Volt-e már részeg nem volt egyszer többször

10 11

A diákok havi A diákok havi zsebzsebpénze (összes)10 pénze11 átlag

6 282 Ft 7 310 Ft 9 904 Ft 16 642 Ft

6 282 Ft 7 328 Ft 9 753 Ft 15 105 Ft

7 245 Ft 7 866 Ft 11 620 Ft

7 271 Ft 7 892 Ft 11 260 Ft

az összes megadott értékkel számolva az extrém értékek kizárásával 31


Mind a kollégiumi szabályokat túlzottan szigorúnak, mind az azokat lazának tartók között nagyobb arányban fordulnak elő olyan válaszadók, akik többször voltak már részegek. Azok a diákok, akik már többször is voltak részegek életükben, rosszabbul érzik magukat a kollégiumban, mint társaik: a kötelező kollégiumi foglalkozásokat túl soknak és unalmasnak tartják, úgy érzik, hogy a nevelőtanárok nem a számukra megfelelő módon törődnek velük (túl soknak vagy ellenkezőleg, túl kevésnek tartják a rájuk irányuló figyelmet), és a nevelőikkel való viszonyukat sem érzik túlzottan jónak. A vizsgálatban résztvevő fiatalok életében az alkoholfogyasztás elsősorban a különböző szórakozási alkalmakhoz kapcsolódik. A fogyasztás helyszínét tekintve a fiatalok leggyakrabban diszkóban vagy egyéb szórakozóhelyen, kocsmában, presszóban isznak szeszes italt. Az alkoholfogyasztás alkalmai közül legtöbb diák a bulikat, bálokat említette, közel 500 tanuló viszont arról számolt be, hogy neki az alkoholfogyasztáshoz nincs szüksége semmilyen különleges alkalomra. Az alkoholfogyasztás helyszínei: -

diszkóban vagy más szórakozóhelyen: 2080 említés kocsmában, presszóban: 1500 említés otthon: 701 említés kollégiumban: 394 említés étteremben: 45 említés vendégségben: 44 említés ahol tartózkodom: 35 említés mindenhol: 19 említés

Az alkoholfogyasztás alkalmai: 12 -

12

buli, bál: 2143 említés ritka ünnepi alkalmak: 1108 említés nem kell hozzá semmilyen különleges alkalom: 497 említés otthon, ha hazamegy a kollégiumból: 416 említés hét közben, a kollégiumi kimenő idején: 322 említés hétvégén, ha a kollégiumban marad: 126 említés „néha, ha van kedve”: 32 említés koncertek: 9 említés ha a társaság azt kívánja: 5 említés rokonlátogatás: 3 említés meccs után: 3 említés

A felsorolások az említések számát tartalmazza. A diákok a több választ is megjelölhettek. 32


A dohányzáshoz hasonlóan az alkoholfogyasztás veszélyességét is négyfokozatú skála segítségével minősítették a diákok. (A skála 1-es értékének jelentése: nem veszélyes, a 4-es érték jelentése: nagyon veszélyes.) A tanulók véleménye szerint az alkalmankénti alkoholfogyasztás alig veszélyes, a szeszes italok rendszeres fogyasztása azonban komolyan veszélyezteti az egészséget. A lányok mindkét alkoholfogyasztási formát veszélyesebbnek tartják, mint a fiúk. Az alkoholfogyasztás veszélyességének megítélése – nemek szerint (átlagok)

fiú lány Együtt:

Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás 1,86 3,27 2,01 3,54 1,94 3,42

A különböző típusú iskolákba járó válaszadóknak az alkoholfogyasztás veszélyességéről alkotott véleménye eltérő. Mind az alkalmi, mind a rendszeres alkoholfogyasztást a szakmunkás tanulók ítélték a legveszélyesebbnek, ennek ellenére – mint azt a korábbiakban már láttuk – meglehetősen elterjedt szokás körükben alkoholfogyasztás. Mind az alkalmi, mind a rendszeres alkoholfogyasztást legkevésbé veszélyesnek a gimnazista diákok minősítették. Az alkohol alkalmi és rendszeres fogyasztását is azok a diákok minősítették a legveszélyesebbnek, akik soha nem ittak még alkoholt, az ellenkező véleményt pedig a magukat rendszeres alkoholfogyasztónak minősítő fiatalok képviselték. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg a lerészegedés gyakorisága és az alkoholnak tulajdonított veszélyesség között is: a gyakran lerészegedő dákok kevésbé ítélték egészségkárosító hatásúnak az alkoholfogyasztást, mint társaik. Alkoholfogyasztás veszélyességének megítélése – alkoholfogyasztási szokások szerint (átlagok) Alkoholfogyasztási szokások nem próbálta egyszer kipróbálta alkalmi fogyasztó rendszeres fogyasztó

Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás 2,37 3,63 2,18 3,57 1,99 3,42 1,79 2,85 33


Míg az alkalmi alkoholfogyasztás elfogadott dolognak számít a fiatalok vizsgált közösségeiben, a rendszeres ivás már kevésbé. (Az alkoholfogyasztás megítélését a dohányzásnál már ismertetett ötfokozatú skálával mértük.) A lányok az alkalmi fogyasztás tekintetében elfogadóbbak, mint a fiúk, a rendszeres alkoholfogyasztást azonban szigorúbban ítélik meg. Az alkoholfogyasztás megítélése – nemek szerint (átlagok)

fiú lány Együtt:

Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás 1,81 3,44 1,79 4,01 1,80 3,75

Az alkohol alkalmi fogyasztását a gimnáziumban és a szakközépiskolában tanulók tartják a leginkább elfogadhatónak, a legelutasítóbbak pedig a szakmunkás tanulók. A rendszeres fogyasztás esetében regisztrált véleménykülönbségek minimálisak. Az alkoholfogyasztás megítélése – az iskola típusa szerint Iskola típusa gimnázium szakközépiskola szakmunkásképző szakiskola

Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás 1,71 3,77 1,79 3,73 2,02 3,75 1,85 3,76

Az alkoholt soha nem próbáló diákok ítélik el legerősebben mind az alkalmi, mind a rendszeres alkoholfogyasztást, legkevésbé pedig a magukat rendszeres alkoholfogyasztónak minősítő tanulók. Az alkoholfogyasztás megítélése – alkoholfogyasztási szokások szerint (átlagok) Alkoholfogyasztási szokások nem próbálta egyszer kipróbálta alkalmi fogyasztó rendszeres fogyasztó

Alkalmi Rendszeres alkoholfogyasztás 3,05 2,67 1,63 1,54

4,27 4,39 3,72 2,26

34


A DIÁKOK ILLEGÁLIS DROGOKHOZ VALÓ VISZONYA Az illegális drogok kipróbálása iránti érdeklődés A fiatalok illegális kábítószerekhez való viszonyulását jól tükrözi, hogy megfordult-e már valaha a fejükben a tiltott drogok kipróbálásának gondolata. A megkérdezett kollégista diákok több mint egyharmada, 38,6%-a gondolt már arra, hogy kipróbáljon valamilyen illegális kábítószert. Megfordult-e már a fejében, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert?

Igen 38,6% (1328 fő) Nem 61,4% (2109 fő)


A válaszadó neme, és különösen az életkora jelentősen befolyásolja az illegális drogok kipróbálásához való hozzáállást. A fiú tanulók mutatnak nagyobb érdeklődést a kábítószerek kipróbálása iránt: a fiúk 41,5, a lányok 36,1%-a gondolt már erre. Minél idősebb válaszadói csoportot tekintünk, annál magasabb azok aránya, akiknek a fejében már megfordult az illegális kábítószerek kipróbálásának gondolata. A kutatásban részt vevő legfiatalabb tanulóknak kevesebb mint egyötöde gondolt már a tiltott drogok kipróbálására, a 19 évnél idősebbeknek viszont a fele.

35


Megfordult már a fejében, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert – korcsoportok szerint Korcsoport 15 éves 16 éves 17 éves 18 éves 19 éves 20 éves vagy idősebb

Százalék* 15,7 29,5 37,2 44,9 50,3 50,0

*Az adott korcsoport százalékában.

Ugyanezt az összefüggést jelzik az évfolyamok szerinti eredmények is: az I. évfolyamra járó diákok negyede, az V-VI. évfolyam tanulóinak viszont közel fele foglalkozott már gondolatban az illegális kábítószerek kipróbálásával. Megfordult már a fejében, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert – évfolyamok szerint Korcsoport I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam IV. évfolyam V-VI. évfolyam

Százalék* 26,5 36,5 46,0 47,1 48,9

*Az adott évfolyam százalékában.

Az oktatási intézmény típusa és a kollégium jellege nem mutatkozott fontos szempontnak az illegális kábítószerek kipróbálásával kapcsolatos „kíváncsiság” tekintetében, a kollégium elhelyezkedése és nagysága azonban igen: főként a fővárosi, és településtípustól függetlenül a nagyobb, 400 főnél több diákot befogadó kollégiumokban lakó tanulókat foglalkoztatja az illegális drogok kipróbálása. A vizsgálatban részt vevő kollégiumi diákok otthoni, családi körülményei közül az állandó lakóhely típusa, valamint a család – és ezen keresztül a tanuló – anyagi helyzete bizonyult fontos tényezőnek e kérdéssel összefüggésben. Minél nagyobb településen található a diákok állandó lakóhelye, annál nagyobb az esélye annak, hogy foglalkoztatja őket a drogok kipróbálásának gondolata: a megyeszékhelyen lakó válaszadók közel fele (48,6%-a) gondolt már az illegális kábítószerek kipróbálására, míg a falun élőknek 36,2%-a. Azon fiatalok többsége, akik fejében megfordult 36


már a tiltott drogok kipróbálásának gondolata, az átlagosnál rosszabb anyagi helyzettel jellemezhető családokból származnak, havi zsebpénzük átlagos összege azonban – saját bevallásuk szerint – meghaladja azon társaikét, akik számára nem vonzóak a kábítószerek. Megfordult-e már a fejében, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert Megfordult-e már a fejében…

igen nem Együtt:

A család anyagi helyzete*

A diákok havi zsebpénze (összes)13 átlag

A diákok havi zsebpénze14

2,92 2,84 2,88

12 031 Ft 8 372 Ft 9 782 Ft

11 587 Ft 8 339 Ft 9 589 Ft

* a kisebb átlag jelzi a jobb anyagi helyzetet

Az illegális kábítószerek kipróbálása azon tanulók számára nem vonzó, akiknek a szabadideje nem túl sok, de nem is túlságosan kevés és úgy érzik, kollégiumi nevelőik éppen annyit törődnek velük, amennyi számukra megfelelő. A kábítószer kipróbálását vonzónak tartó fiatalok viszont vagy túl sok, vagy túl kevés szabadidővel rendelkeznek, a kollégiumi nevelők gondoskodását pedig vagy túlzottan megterhelőnek, vagy ellenkezőleg, kevésnek érzékelik. Ezek a diákok rosszabbul érzik magukat a kollégiumban és a kollégiumi nevelőkkel való kapcsolatukat is rosszabbnak tartják, mint társaik. A kábítószer kipróbálásával foglalkozó fiatalok nagyobb arányban gondolják azt, hogy ha komoly problémájuk lenne, sem otthon, sem a kollégiumban nem lenne senki, akivel ezt meg tudnák beszélni, illetve bizonytalanabbak voltak abban, hogy lenne-e a környezetükben ilyen személy. A drogos élmények megszerzése iránti érdeklődés az esetek nagyobb részében valósággá is vált: az illegális drogok kipróbálásával foglalkozó diákok 61%-a fogyasztott már valamilyen kábítószert. A kábítószerrel történő első kínálás A vizsgálatban részt vevő tanulók közül 1305 főnek, azaz 37,8%-uknak kínáltak már életében kábítószert. Az első kínálás körülményei közül a drogot kínáló személyre és a kínálás helyszínére kérdeztünk rá az adatfelvétel során. A droggal kínált diákok döntő többségének, 81%-ának nem egy ismeretlen, számára idegen személy kínált először illegális ká13 14

az összes megadott értékkel számolva az extrém értékek kizárásával 37


bítószert, hanem saját ismerőse vagy barátja. Idegen személyt mindössze e fiatalok 12,5%-a említett (85 fő már nem emlékezett a kínáló személyére). A kollégista középiskolások körében végzett kutatásunk eredménye egybevág azzal a hazai és nemzetközi tapasztalattal (lásd az ESPAD vizsgálatok vonatkozó részeit), hogy az illegális drogok kínálásában a dealerek, az ismeretlen „beetetők” szerepe elenyésző, ugyanakkor meghatározó a baráti társaság, a kortárs kapcsolatok. Az első kínálás helyszínének gyakorisági sorrendje a következőképpen alakult: -

diszkóban vagy más szórakozóhelyen: 551 említés otthon, baráti társaságban: 403 említés a kollégiumban: 171 említés az iskolában: 79 említés utcán, parkban: 51 említés panzióban: 6 említés

A droggal kínált fiatalok leggyakrabban diszkóban vagy más szórakozóhelyen, illetve otthon, barátaik társaságában találkoztak először a kínálás szintjén a tiltott kábítószerekkel. Ez a körülmény szintén a kortárs kapcsolatok fontosságát jelzi, hiszen a fialatok többnyire baráti társasággal járnak diszkóba és a más, egyéb szórakozóhelyekre. Az illegális drogok fogyasztásának elterjedtsége Kutatásunk egyik fontos célkitűzése volt, hogy megtudjuk: a hazai középiskolás kollégiumokban élő diákok mekkora hányada került már közvetlen kapcsolatba az illegális drogokkal. További lényeges kérdés, hogy e diákok között mekkora az egyszeri kipróbálók, az alkalmi és a rendszeres droghasználók aránya. A megkérdezett kollégista diákok döntő többsége, közel háromnegyede egyáltalán nem fogyasztott még illegális kábítószert. Egyszer kipróbálta, de azóta nem használt drogot 14,7%-uk, alkalmanként egytizedük fogyaszt kábítószert, rendszeres droghasználónak pedig 34 fő minősítette magát15. Mivel a rendszeres drogfogyasztók száma nagyon alacsony, az elemzés további részében az alkalmi és rendszeres kábítószer-használók adatait együttesen kezeljük. 15

A diákok maguk minősítették kábítószer-fogyasztási szokásaikat, azaz nem mi kategorizáltuk, hogy ki minősül rendszeres vagy alkalmi fogyasztónak. 38


Kábítószer-fogyasztási szokások Csak megkóstolta, de azóta nem fogyasztott 14,7% (497 fő) Alkalmanként fogyaszt 10,3% (349 fő)

Egyáltalán nem fogyasztott még kábítószert 74,0% (2511 fő)

Rendszeresen fogyaszt 1,0% (34 fő)


Eltérések mutatkoztak a fiúk és a lányok között a kábítószer-fogyasztás gyakoriságát illetően. A vizsgálatban részt vevő fiúk harmada (32,6%-a), a lányok ötöde (20,3%-a) fogyasztott már életében valamilyen illegális kábítószert. Mind az egyszeri kipróbálók, mind a magukat alkalmi vagy rendszeres droghasználónak vallók aránya a fiúk körében magasabb. Kábítószer-fogyasztási szokások – nemek szerint Hogyan minősítené kábítószer-fogyasztási szokásait egyáltalán nem fogyasztott még kábítószert csak megkóstolta, de azóta nem fogyasztott alkalmi vagy rendszeres fogyasztó Összesen:

Fiú

Lány Fő Százalék

Fő

Százalék

1047

67,3

1464

79,7

262

16,9

235

12,8

245

15,8

138

7,5

1554

100,0

1837

100,0


Az életkor növekedésével tendenciaszerűen nő az illegális drogokat kipróbálók, illetve alkalmilag vagy rendszeresen használók aránya. A 15 éveseknek kevesebb mint 10%-a fogyasztott tiltott drogot az adatfelvétel időpontjáig, a 17 éveseknek egynegyede, a 19 éveseknek és idősebbeknek pedig már több mint egyharmada. Egyértelműen növekvő tendencia a kipróbálás vonatkozásában figyelhető meg (lásd a következő táblázatban feltüntetett adatokat).

39


Kábítószer-fogyasztási szokások – korcsoportok szerint

Korcsoport 15 éves

(fő) (%) 16 éves (fő) (%) 17 éves (fő) (%) 18 éves (fő) (%) 19 éves (fő) (%) 20 éves (fő) vagy idősebb (%)

Kábítószer-fogyasztási szokások alkalmi/ nem foegyszeri rendszeres gyasztott kipróbáló fogyasztó 274 9 13 92,6 3,0 4,4 602 73 47 83,4 10,1 6,5 542 97 74 76,0 13,6 10,4 446 111 86 69,3 17,3 13,4 323 92 91 63,8 18,2 18,0 265 101 63 61,8 23,5 14,7

Összesen 296 100,0 722 100,0 713 100,0 643 100,0 506 100,0 429 100,0


A drogfogyasztási szokások tekintetében az egyes iskolatípusok között az alábbi különbségeket regisztráltuk. Az illegális drogot soha nem próbálók aránya a szakközépiskolában tanuló diákok között volt a legalacsonyabb és a gimnazisták között a legmagasabb. A szakiskolásoknak közel egyharmada, a gimnazistáknak azonban „csak” 22%-a használt már valamilyen tiltott kábítószert. A szakközépiskolások és a szakmunkásképző intézetekben tanuló fiatalok drogfogyasztási szokásai hasonlóak. Az illegális kábítószerek használata tehát a mintába került diákok közül a szakiskolába járó kollégisták között a legelterjedtebb. Kábítószer-fogyasztási szokások – iskolatípusok szerint



Kábítószer-fogyasztási szokások alkalmi/ Összesen nem foegyszeri rendszeres gyasztott kipróbáló fogyasztó 630 91 87 808 78,0 11,3 10,8 100,0 1439 301 217 1957 73,5 15,4 11,1 100,0 228 41 38 307 74,3 13,4 12,4 100,0 198 53 36 287 69,0 18,5 12,5 100,0


40


Az illegális drogok kipróbálása, illetve fogyasztása a fővárosban található, és településtől függetlenül a nagy diáklétszámú kollégiumok lakói körében jellemző. A drogfogyasztási szokásokban tapasztalható, korábban már ismertetett nemek szerinti különbséget tükrözi a kollégiumok jellege szerinti vizsgálat is. A fiúkollégiumokban a legmagasabb a tiltott drogokat kipróbálók, illetve fogyasztók aránya (31,2%), majd a koedukált intézmények (25,8%) és végül a lánykollégiumok (17,6%) következnek a drogfogyasztás elterjedtsége szerinti sorban. A kábítószer kipróbálásának esélye a kollégiumban eltöltött évek számával arányosan nő: a drogot soha nem próbáló diákok átlagosan 2,1 éve, a droggal már kapcsolatba került tanulók átlagosan 2,6 éve laknak kollégiumban. (A kollégiumban eltöltött évek száma természetesen nem független az életkortól.). A tanulók otthoni, családi körülményei közül számos tényező mutat összefüggést a fiatalok kábítószer-fogyasztási szokásaival. A középiskolai kollégiumokban élő diákok kábítószerekhez való viszonyát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen típusú településen található az állandó lakóhelyük. A községekben élő tanulók körében a legmagasabb, 77,2% a drogot soha nem próbálók részaránya, a megyeszékhelyeken élők között pedig a legalacsonyabb, 62,8% (a megyeszékhelyen kívüli városokban élők esetében ugyanez az arány 71,0%). Mind az egyszeri kipróbálás, mind az alkalmi vagy rendszeres fogyasztás gyakorisága a település nagyságának növekedésével párhuzamosan emelkedik. A család összetételével és nagyságával kapcsolatban a következő megállapításokat fogalmazhatjuk meg. A drogot nem próbálók aránya a teljes, két édesszülős családban élő diákok között a legmagasabb, az édesszülő nélküli családformában élők esetében pedig a legmagasabb. Az „újrastrukturált” családban (édesszülő és nevelőszülő) és az egyszülős (egy édesszülős) családokban élők a drogfogyasztás elterjedtsége tekintetében köztes helyet foglalnak el. A drogot soha nem próbáló diákok – az egy háztartásban élők átlagos számát tekintve – nagyobb létszámú családokban élnek, mint a magukat alkalmi vagy rendszeres fogyasztónak valló tanulók.

41


Kábítószer-fogyasztási szokások – családösszetétel szerint

Családösszetétel teljes család

(fő) (%) újrastrukturált család (fő) (%) egyszülős család (fő) (%) édesszülő nélküli család (fő) (%)

Kábítószer-fogyasztási szokások alkalmi/ Összesen nem foegyszeri rendszeres gyasztott kipróbáló fogyasztó 1860 349 260 2469 75,4 14,1 10,5 100,0 191 42 35 268 71,2 15,7 13,1 100,0 389 90 66 545 71,4 16,5 12,1 100,0 58 15 21 94 61,7 16,0 22,3 100,0


Az átlagosnál jobb anyagi helyzetű családokban élő tanulók között a legkevésbé elterjedt a drogfogyasztás, illetve a kábítószerek kipróbálása, a család szociális helyzetének romlásával azonban nő a drogfogyasztás valószínűsége. Az átlagos szintet meghaladóan jó anyagi körülmények között élő családok gyerekeinek 75,6%-a nem próbálta még ki a kábítószerezést, ugyanez az arány az átlagos anyagi viszonyokkal jellemezhető családokban 74,6%, az átlagosnál rosszabb gazdasági helyzetű családok esetében pedig 66,4%. A tanuló rendelkezésére álló havi zsebpénz esetében azonban ennek némiképpen az ellenzője tapasztalható: azok a tanulók gazdálkodhatnak átlagosan a legkevesebb zsebpénzből, akik nem kerültek kapcsolatba a kábítószerekkel, a magukat alkalmi vagy rendszeres droghasználónak vallók pedig átlagosan a legtöbből. A diákok havi zsebpénze – kábítószer-fogyasztási szokásaik szerint Kábítószerfogyasztási szokások

A diákok havi zsebpénze (összes)16

A diákok havi zsebpénze17 átlag

nem fogyasztott egyszeri kipróbáló alkalmi/rendszeres fogyasztó Együtt:

16 17

8 387 Ft 11 520 Ft

8 366 Ft 11 569 Ft

16 058 Ft

14 736 Ft

9 762 Ft

9 589 Ft

Az összes megadott értékkel számolva az extrém értékek kizárásával 42


A szülők iskolai végzettsége a család életmódjának, értékrendszerének egyik fontos meghatározó tényezője. Éppen ezért a tanulók kábítószerfogyasztási szokásait a szüleik iskolai végzettsége szerint is megvizsgáltuk. (E kérdés természetesen csak a legalább egyik édesszülőjével együtt élő válaszadók esetében értelmezhető.) Mind az édesanya/nevelőanya, mind az édesapa/nevelőapa iskolai végzettségét tekintve a legmagasabb iskolai végzettségű anyák és apák gyerekei körében a legmagasabb az illegális kábítószerekkel már kapcsolatba került fiatalok aránya. Kábítószer-fogyasztási szokások és az édesanya/nevelőanya legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, főiskola

71,8

érettségi

73,4

14,7 11,9

74,6

16,5 8,9

szakmunkásk., szakisk. legfeljebb 8 osztály

14,2 8,4

77,4

0% nem fogyasztot

13,2 15,0

20%

40%


60%

80%

100%

alkalmi/renszeres fogyasztó

Kábítószer-fogyasztási szokások és az édesapa/nevelőapa legmagasabb iskolai végzettsége egyetem, főiskola

72,1

15,5

12,4

érettségi

72,6

14,0

13,4

szakmunkásk., szakisk. legfeljebb 8 osztály

15,4

73,7

0% nem fogyasztot

14,8 9,1

76,1

20%


40%

60%

10,9

80%

100%

alkalmi/renszeres fogyasztó

Az elemzés további részében a drogfogyasztási szokások és a kollégiumi élet különböző tényezőinek összefüggéseit vizsgáltuk. Az illegális kábítószereket nem próbáló tanulók döntő többsége úgy vélte, a kollégiumi 43


szabályok elviselhetőek, nem túl szigorúak, de nem is túl lazák. Az illegális drogot soha nem próbáló diákok tartják legelfogadhatóbbnak a kollégiumi előírásokat. A tiltott drogot nem próbálók csoportjától a rendszeres kábítószer-fogyasztók csoportjáig haladva csökken a kollégiumi szabályokat elfogadhatónak tartók aránya és nő azoké, akik a kötöttségeket túlzottan lazának, vagy ellenkezőleg, túl szigorúnak tartják. Az illegális kábítószerekkel már kapcsolatba került fiatalok unalmasabbnak tartják a kötelező kollégiumi foglalkozásokat, mint a drogokat nem próbáló társaik és úgy érzik, a kötelező foglalkozások száma több is a kelleténél. Ezek a fiatalok úgy gondolják, kollégiumi nevelőikkel való kapcsolatuk rosszabb, mint a többi diáké és nevelőik gondoskodását eltúlzottnak, számukra megterhelőnek érzik, vagy éppen ellenkezőleg: úgy vélik, nevelőik elhanyagolják őket. Szabadidejük értékelésében ugyancsak szélsőségesebbek azon társaiknál, aki nem próbálkoztak még a kábítószerezéssel, azaz nagyobb arányban minősítették nagyon kevésnek vagy nagyon soknak szabadon eltölthető idejüket. A kollégista társakkal való kapcsolatukban nem mutatkozott jelentős különbség, a drogot már próbáló tanulók kevésbé jó társas viszonyait azonban jelzi, hogy az alkalmi vagy rendszeres fogyasztók közülük minden ötödik, a drogot nem próbálók közül viszont csak minden 10. diák vélte úgy, hogy ha komoly problémája lenne, nem tudna kihez fordulni. A válaszadó diákok relatív többsége (32,3%-a) úgy véli, a drogfogyasztás tekintetében nincs különbség a kollégiumban lakó és nem kollégista diákok között. 13,3%-uk állította, hogy a kollégista diákok közül többen fogyasztanak kábítószert, ennek ellenkezőjét viszont 26,9%-uk. A fiú tanulók véleménye jelentős mértékben eltér a lányok véleményétől: a fiúk 27, a lányok 37%-a szerint nincs különbség kollégisták és nem kollégisták között, viszont a fiúknak 17,4, a lányoknak 9,8%-a gondolja azt, hogy a kollégisták között több a drogfogyasztó. Szerinted a kollégista diákok közül többen fogyasztanak kábítószert, mint a nem kollégisták közül? igen nem nincs különbség nem tudja Összesen

Fő 457 922 1109 942 3430

Százalék 13,3 26,9 32,3 27,5 100,0

Nem válaszolt: 24

44


Minél nagyobb településen található a kollégium, illetve minél magasabb diáklétszámú kollégiumról van szó, a tanulók annál nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a kollégisták között több a drogfogyasztó. A válaszadó neme, a kollégium elhelyezkedése és nagysága mellett a drogfogyasztási szokások is számottevően differenciálják a véleményeket. A drogos tapasztalatokkal nem rendelkezők a legbizonytalanabbak a kollégista és nem kollégista tanulók drogfogyasztási szokásaiban mutatkozó különbség megítélésében és ők gondolják legnagyobb arányban azt, hogy e tekintetben nincs különbség. A kábítószer-fogyasztás intenzitásának növekedésével párhuzamosan nő azok részaránya, akik úgy vélik, a kollégisták közül többen használnak kábítószereket, mint a nem kollégisták közül. A kollégista diákok közül többen fogyasztanak kábítószert, mint a nem kollégisták közül? – drogfogyasztási szokások szerint alkalmi/rendszeres fogyasztó egyszeri kipróbáló nem fogyasztott

17,7

23,6

13,8

11,4

0%

23,2

nem

16,1

42,5

29,0 20%

igen

42,6

28,9 40%

60%

nincs különbség

20,5

30,7 80%

100%

nem tudja

A fogyasztott illegális drogfajták és a kábítószer-fogyasztás alkalmai, helyszínei Az illegális droghasználat elterjedtsége mellett fontos információt jelent a vizsgált populációról, hogy tagjai milyen típusú kábítószereket fogyasztanak. A megkérdezett kollégista diákok a klasszikus kábítószerfajtákat tekintve a kannabiszt használták legnagyobb arányban: a válaszadó tanulók egynegyede fogyasztott már marihuánát életében egy vagy több alkalommal. A tanulók több mint egytizede számolt be visszaélésszerű gyógyszerhasználatról (13,8%-uk fogyasztott már nyugtatót, altatót vagy más kábító hatású gyógyszert orvosi javaslat nélkül), illetve ezen gyógyszerek és alkohol egyidejűleg történő fogyasztásáról (13,4%). A többi 45


vizsgált drogfajta közül az ún. diszkódrogok (speed, ecstasy) fogyasztása esetében regisztráltunk 5%-nál magasabb kipróbálási-fogyasztási arányt (7,5%). (A részletes adatokat lásd a következő táblázatban.) A kérdés szempontjából releváns egyéb választ 23 fő adott, közülük 21 tanuló a „gyógyszer és energiaital” együttes fogyasztást említette, egy-egy fő pedig a crack-et és az angyalport. A valaha fogyasztott drogok Drog marihuána (fű, füves cigi) speed, ecstasy

(fő) (%) (fő) (%) szipu (fő) (%) LSD (fő) (%) (fő) kokain (%) heroin (fő) (%) ópium (fő) (%) nyugtató, altató, (fő) kábító gyógyszer* (%) nyugtató, altató, (fő) gyógyszer+alkohol (%)

soha 2545 74,5 3153 92,4 3289 96,6 3341 98,2 3359 98,8 3370 99,3 3338 99,0 2927 86,2 2944 86,7

Fogyasztotta-e egyszer többször 317 556 9,3 16,3 125 132 3,7 3,9 72 43 2,1 1,3 36 24 1,1 0,7 27 13 0,8 0,4 18 7 0,5 0,2 17 16 0,5 0,5 254 215 7,5 6,3 249 205 7,3 6,0

Összesen 3418 100,0 3410 100,0 3404 100,0 3401 100,0 3399 100,0 3395 100,0 3371 100,0 3396 100,0 3398 100,0

*orvosi javaslat nélkül

A legtöbb vizsgált kábítószer esetében az egyszeri kipróbálók száma meghaladja az adott drogot többször fogyasztók számát, kivételt csak a kannabisz és a diszkódrogok jelentenek. A leggyakrabban használt kábítószer-fajták közül a marihuána és a diszkódrogok használata a fiúk körében gyakoribb, a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás pedig elsősorban a lányokra jellemző. (A nemek szerinti különbséget csak a magasabb említésszámú drogok esetében vizsgáltuk.)

46


Az adott drogokat valaha fogyasztók aránya – nemek szerint Drog marihuána speed, ecstasy nyugtató, altató, kábító hatású gyógyszer (orvosi javaslat nélkül) nyugtató, altató, más gyógyszerek alkohollal

Fiú 31,7% 8,6%

Lány 20,2% 6,6%

11,3%

15,9%

13,0%

13,7%

A valaha fogyasztott drogok mellett a jelenleg használt kábítószerfajtákat is megvizsgáltuk. A jelenleg legnagyobb gyakorisággal fogyasztott kábítószernek a marihuána bizonyult, amit a válaszadó tanulók 10,2%-a használ alkalmilag vagy rendszeresen, az adatok szerint azonban az alkalmi fogyasztás dominál. Jelenleg is fogyaszt nyugtatót, altatót vagy más, kábító hatású gyógyszert (orvosi javaslat nélkül) a válaszadók 4,8%-a, alkohollal együtt 3,9%-uk, diszkódrogokat pedig 3,2%-uk. A visszaélésszerű gyógyszerhasználat és a diszkódrogok esetében is az alkalmi fogyasztás az elterjedtebb forma. A jelenleg fogyasztott drogok Drog marihuána (fű, füves cigi) speed, ecstasy

(fő) (%) (fő) (%) szipu (fő) (%) LSD (fő) (%) kokain (fő) (%) heroin (fő) (%) ópium (fő) (%) nyugtató, altató, (fő) kábító gyógyszer* (%) nyugtató, altató, (fő) gyógyszer+alkohol (%)

Jelenleg fogyasztja-e alkalman- rendszenem ként resen 3064 298 51 89,9 8,7 1,5 3294 93 15 96,9 2,7 0,4 3370 19 9 99,1 0,6 0,3 3369 20 6 99,2 0,6 0,2 3385 6 10 99,5 0,2 0,3 3381 10 4 99,6 0,3 0,1 3367 9 7 99,5 0,3 0,2 3228 134 28 95,2 4,0 0,8 3261 113 18 96,2 3,3 0,5

Összesen 3413 100,0 3402 100,0 3398 100,0 3395 100,0 3401 100,0 3395 100,0 3383 100,0 3390 100,0 3392 100,0

*orvosi javaslat nélkül

47


A valaha fogyasztott drogokhoz hasonlóan a jelenlegi használat esetében is kimutathatóak a nemi különbségek: marihuánát és diszkódrogokat a fiúk, altatót, nyugtatót vagy más kábító hatású gyógyszerszert orvosi javaslat nélkül (alkohollal vagy anélkül) a lányok fogyasztanak gyakrabban. Az adott drogokat jelenleg fogyasztók aránya – nemek szerint Drog marihuána speed, ecstasy nyugtató, altató, kábító hatású gyógyszer (orvosi javaslat nélkül) nyugtató, altató, más gyógyszerek alkohollal

Fiú 14,0% 3,8%

Lány 7,0% 2,6%

4,0%

5,5%

3,6%

4,1%

A kábítószer-fogyasztó diákok droghasználati szokásainak szintén lényeges tényezője, hogy hol, milyen környezetben, milyen társaságban fogyasztják ezeket a szereket. A kérdésre adott válaszok szerint a vizsgált populáció droghasználó tagjai elsősorban buliban, diszkókban és más szórakozóhelyeken fogyasztják az illegális szereket, másodsorban azonban a kollégiumban. A kábítószer-fogyasztás helyszíne18: -

buliban, diszkóban vagy más szórakozóhelyen: 335 említés a kollégiumban: 143 említés otthon: 108 említés az iskolában: 58 említés parkban, utcán: 21 említés

A drogfogyasztás alkalmait tekintve leggyakrabban a hétvégi eltávozás, illetve hét közben a kollégiumi kimenő ideje alatt fogyasztanak illegális kábítószereket a tanulók.

18

A felsorolás az említések számát tartalmazza. A diákok a több választ is megjelölhettek. 48


A kábítószer-fogyasztás alkalmai19: -

otthon, ha hazamegyek a kollégiumból: 202 említés hét közben a kollégiumi kimenő idején: 135 említés „buliban”: 65 említés hét közben az iskolában: 61 említés „ha olyan a kedve”: 50 említés hétvégén, ha a kollégiumban maradok: 38 említés „ahol adódik”: 6 említés

A drogfogyasztás okai Kutatásunkban a kábítószer-fogyasztás okait két kérdésen keresztül vizsgáltuk. Egyrészt a droggal már kapcsolatba került diákoktól megkérdeztük, miért használják ezeket a tiltott szereket, másrészt az összes tanulótól megkérdeztük, véleményük szerint miért fogyasztanak a fiatalok kábítószert. A droggal már kapcsolatba került fiatalok nyitott kérdésben indokolhatták drogfogyasztásuk okát. Válaszaikat a következő csoportokba soroltuk: -

csak úgy, poénból: 108 említés hangulatjavítás érdekében (felpörget, ellazít): 92 említés mert jó: 67 említés egyszer fiatal, most kell kipróbálni: 56 említés kikapcsolódás, megnyugvás érdekében: 45 említés haverok miatt, mert mások is csinálják: 27 említés kíváncsiságból: 21 említés gondok, problémák miatt: 6 említés csak jeles alkalmakkor fogyaszt: 3 említés növeli a fantáziát: 2 említés

A vizsgálat eredménye szerint a drogot már próbáló diákok többsége határozott indok nélkül próbálta ki, illetve használja a különböző kábítószereket (lásd a „csak úgy” és az „egyszer vagyok fiatal” típusú válaszokat), illetve azért, mert fogyasztásuk jó érzést okoz és általuk elérhető a kívánt hangulat (a drog a használt szertől függően felpörget vagy ellazít). A vizsgálat során – drogfogyasztási szokásaitól függetlenül – minden tanulótól megkérdeztük, hogy véleményük szerint miért fogyasztanak kábítószert a fiatalok. A kérdőívben felsorolt lehetséges okokat a válasz19



adók 1-7-ig rangsorolták (1-est adtak az általuk legfontosabbnak tartott tényezőnek, 7-est pedig a legkevésbé jellemző oknak). A következő táblázat a válaszok átlagértékeit tartalmazza. Minél kisebb az átlag, annál fontosabb az adott tényező. Miért fogyasztanak a fiatalok kábítószert? Miért fogyasztanak a fiatalok kábítószert? Szórakozás, jó hangulat kedvéért Mert gondjaik, problémáik vannak, amit nem tudnak megoldani Új élmények megszerzése miatt Másokhoz akarnak hasonlítani, mások is ezt csinálják „Lázadás” miatt, mások akarnak lenni, mint a többség Mert nem vigyáznak magukra, önpusztító életet élnek Mert jó dolgukban nem tudják, hogy mint csináljanak

Átlagok 2,95 3,47 3,62 3,77 4,09 4,86 4,90

A középiskolai kollégiumokban élő diákok véleménye szerint a fiatalok elsősorban azért használnak kábítószereket, mert szórakozni akarnak, jól akarják érezni magukat. A motivációs tényezők rangsorában második helyen a megoldhatatlannak tűnő gondok, problémák állnak, harmadik helyre az élménykeresés került, negyedik helyen pedig a kortárscsoportra jellemző mintakövetés szerepel. A fiúk és a lányok véleménye hasonló (mindkét nembeliek a szórakozás, jó hangulat elérését sorolták az első helyre), bár a fiúk az új élmények megszerzését fontosabb oknak tartották, mint a lányok (a fiúk által adott válaszokból kialakult rangsorban ez az indok szerepel a második helyen), a lányok pedig a gondok, problémák szerepét gondolták lényegesebbnek. A középiskola típusa szerint is mutatkoztak különbségek a kérdés megítélése kapcsán. Iskolatípustól függetlenül a diákok a legfontosabb oknak a szórakozást tartották, amit a szakközépiskolába és a szakmunkásképzőbe járó tanulók esetében a nehéz élethelyzet (gondok, problémák), majd az élménykeresés követ (a szakiskolások esetében is ezek az okok állnak a második-harmadik helyen, de fordított sorrendben). A gimnazisták körében a szórakozás és a gondok, problémák után a harmadik helyen a mintakövetés áll, ami a többi iskolatípusban tanuló diákok esetében nem szerepel a három legfontosabbnak tartott ok között. Másképp ítélik meg a kábítószer-fogyasztás hátterében álló okok fontosságát azok a diákok, akik maguk is használtak vagy használnak illegális drogokat. A legfontosabbnak tartott tényező mindhárom csoport esetében a „szórakozás, jó hangulat elérése”. A drogot nem próbáló diákok a gon50


dok, problémák jelentőségét gondolták másodsorban meghatározónak, ezzel szemben a drogot kipróbálók és jelenleg is fogyasztók az élménykeresést tartották fontosabbnak (mint láttuk, a drogfogyasztás okának indoklásában is a gondok, problémák jóval kisebb említésszámmal szerepelnek, mint az élménykeresés, a szórakozás). A drogot nem próbálók által harmadikként említett mintakövetés nem szerepel a droggal már kapcsolatba került fiatalok válaszaiból kialakult rangsor első három helyén. Miért fogyasztanak a fiatalok kábítószert? – kábítószer-fogyasztási szokások szerint Miért fogyasztanak a fiatalok kábítószert?

Kábítószer-fogyasztási szokások egyszeri kipró- alkalmi/rendnem fogyasztott báló szeres fogyasztó

Szórakozás, jó hangulat kedvéért Mert gondjaik, problémáik vannak, amit nem tudnak megoldani Másokhoz akarnak hasonlítani, mások is ezt csinálják Új élmények megszerzése miatt „Lázadás” miatt, mások akarnak lenni, mint a többség Mert nem vigyáznak magukra, önpusztító életet élnek Mert jó dolgukban nem tudják, hogy mint csináljanak

I.

I.

I.

II.

III.

III.

III.

IV.

V.

IV.

II.

II.

V.

V.

IV.

VI.

VII.

VI.*

VII.

VI.

VI.*

* A két válasz esetében számolt átlag egyenlő.

A kábítószerhez való hozzájutás Az illegális kábítószerhez való hozzájutás – kutatásunk eredménye szerint – jellemzően a barátok, ismerősök segítségével, rajtuk keresztül történik: tőlük veszik vagy kapják a fiatalok a drogokat. Az ismerősök említésszámával összevetve – az első kínáláshoz hasonlóan – az idegenek szerepe elhanyagolhatónak tűnik. Kitől szerzi be a kábítószereket? -

ismerőstől, baráttól veszi: 220 említés ismerőstől, baráttól kapja: 180 említés idegentől veszi: 20 említés idegentől kapja: 13 említés

51


A tiltott drogok beszerzésének legfontosabb helyszínét a „bulik”, a diszkók és más szórakozóhelyek jelentik, azonban az iskolát és a kollégiumot több mint száz tanuló említette olyan helyként, ahol hozzá lehet jutni különböző illegális kábítószerekhez. Hol szerzi be a kábítószereket? -

buliban, diszkóban vagy más szórakozóhelyen: 123 említés otthon: 87 említés az utcán: 82 a kollégiumban: 73 említés az iskolában: 25 említés iskolában, kollégiumban, bárhol, mert mindenhol beszerezhető: 23 említés

A visszaélésszerű gyógyszerhasználathoz szükséges nem orvos által felírt nyugtatót, altatót vagy más kábító hatású gyógyszert a fiatalok elsősorban otthonról hozzák, azonban ezek – állításuk szerint – barátoktól, ismerősöktől is beszerezhetőek. Hol szerzi be a nem orvos által felírt nyugtatót, altatót vagy más kábító hatású gyógyszert?20 -

otthonról hozza: 171 említés a barátaitól, ismerőseitől kapja: 165 említés „gyógyszertárban”: 16 említés „veszi”: 2 említés

A kábítószerek különböző helyeken történő beszerzésének nehézségét (vagy éppen könnyűségét) a diákok ötfokú skálán értekék, ahol az 5-ös jelentette, hogy az adott helyen az illegális drogok beszerzése nagyon könnyű, az 1-es pedig azt, hogy lehetetlen. Az ábrákon a válaszokból számított átlagokat tüntettük fel. (Minél magasabb az átlag, annál könnyebb az adott helyen illegális kábítószerhez jutni.) A megkérdezett kollégista diákok szerint kábítószerhez jutni egyes helyeken nehéz ugyan, de sehol sem lehetetlen. Legkönnyebben diszkókban és különböző szórakozóhelyeken lehet tiltott kábítószereket beszerezni, a drogokhoz való hozzájutást a szórakozóhelyeken a fiatalok többsége kifejezetten könnyűnek tartja. A diszkókat és egyéb szórakozóhelyeket követően a baráti társaságban és az utcán való drogbeszerezést minősítették a legkönnyebbnek a tanulók. Ennél nehezebbnek tartják az iskolában 20



történő hozzájutást, legnehezebbnek pedig a drogok kollégiumban történő beszerzését minősítették. Az előre megadott válaszok mellett a tanulók ún. egyéb válaszokat is adhattak: 11 fő említette, hogy dealertől is lehet drogot vásárolni, és három fő jelezte, hogy ezek „otthon” is beszerezhetőek. Hol lehet ma a legkönnyebben kábítószerhez jutni? – nemek szerint együtt

fiú

nagyon 5,00 könnyű

4,68

4,00

4,63 4,57

nehéz 3,00

3,67 3,63 3,58

3,30

lány

3,77 3,23

3,24 3,19

3,70 3,61

2,96 2,72

baráti társaságban

a kollégiumban

diszkóban, szórakozóhelyeken

az iskolában

1,00 lehetetlen

az utcán

2,00

A drogokhoz való hozzájutás nehézségének megítélésében meglehetősen egyöntetűnek mutatkozott a fiúk és a lányok véleménye, jelentősebb eltérés csak a kollégiumban történő drogbeszerzés esetében tapasztalható, amit a lányok lényegesen nehezebbnek ítéltek, mint a fiúk. A kollégium területi elhelyezkedése nem befolyásolta jelentősen a diákok véleményét – kivéve a kollégiumban történő drogbeszerzés nehézségének megítélését. A kollégiumban a droghoz való hozzájutást a budapesti kollégiumokban lakó fiatalok tartották a legkönnyebbnek, a városokban található kollégiumok lakói pedig a legnehezebbnek. Nem csak a település 53


jellege, hanem a településen belül a kollégium elhelyezkedése is befolyásolja azt, hogy a tanulók szerint milyen nehéz vagy könnyű hozzájutni illegális kábítószerekhez a kollégiumban. A tanulók véleménye szerint a drogok beszerzése a települések külső részén, a külvárosokban található kollégiumokban a legkönnyebb, ennek ellenkezője pedig a települések központjában elhelyezkedő kollégiumokat jellemzi. Az illegális drogokhoz való hozzájutás nehézségének/könnyűségének megítélését számottevően befolyásolja a fiatalok kábítószerhez való viszonya. A magukat alkalmi vagy rendszeres droghasználónak minősítő fiatalok – az utcán történő beszerzés kivételével – mindenhol könnyebbnek tartják a drogokhoz való hozzáférést, mint a kevesebb drogos tapasztalattal rendelkező vagy a drogot soha nem próbáló társaik. Legnagyobb mértékű véleményegyezés a diszkókban és az utcán való beszerzés tekintetében mutatkozott: az előbbi helyeken a fiatalok egybehangzó véleménye szerint könnyedén beszerezhetőek a kábítószerek, az utóbbi helyeken pedig kisebb nehézségek árán, de nagyobb erőfeszítések nélkül hozzá lehet jutni tiltott drogokhoz. A drogot soha nem próbáló fiatalok a kábítószerek beszerzését kollégiumukban és iskolájukban nehéznek gondolják, és azt még baráti társaságukban sem tartják könnyűnek. Hol lehet ma a legkönnyebben kábítószerhez jutni? – kábítószer-fogyasztási szokások szerint nem fogyasztott


nagyon 5,00 könnyű

alkalmi/rendszeres fogyasztó

4,68

4,00

3,66

nehéz 3,00

3,57 3,55

3,57 3,52

4,22

4,64 4,61

3,49 3,26

3,12

3,96 3,55

2,79

2,00

baráti társaságban

a kollégiumban

dizskóban, szórakozóheyeken

az iskolában

az utcán

lehetetlen 1,00

54


A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek Kutatásunk keretében a legális és illegális kábítószerek fogyasztásának elterjedtsége mellett a diákok kábítószer-fajtákkal, a kábítószerek hatásával, és a kábítószerezés következményeivel kapcsolatos ismereteit is megvizsgáltuk. A kábítószerek fajtáira, hatásaira és fogyasztásuk következményeire vonatkozó ismereteik pontosságát a fiatalok maguk minősítették. A megkérdezett diákok kétötöde arról számolt be, hogy a drogtémában pontos ismeretekkel rendelkezik, a tanulók számottevő hányada azonban úgy vélte, nem rendelkezik kellő ismeretekkel a drogokról: a válaszadók fele nagyon hiányosnak minősítette drogokkal kapcsolatos tudását és 8,1%-uk jelezte, hogy egyáltalán nincsenek ilyen ismeretei. A kábítószerek fajtáira, hatásaira és fogyasztásuk következményeire vonatkozó ismeretek pontossága Ismeretek nincsenek ismeretei csak nagyon hiányos ismeretei vannak pontos ismeretei vannak Összesen

Fő 276

Százalék 8,1

1704

49,8

1442 3422

42,1 100,0


A kábítószerekről való ismeretek pontossága eltérést mutat a nemek tekintetében. A fiúk 43,7%-a, míg a lányok 40,8%-a minősítette pontosnak ismereteit, a lányoknak azonban a fiúknál kisebb hányada nem rendelkezik semmilyen – kábítószerekkel kapcsolatos – ismerettel (lányok: 6,2%, fiúk: 10,3%). Az életkor előrehaladtával megfigyelhető tendencia, hogy a tanulók egyre pontosabb tudásanyaggal rendelkeznek e témában. A drogokkal kapcsolatos ismeretekkel nem rendelkező fiatalok átlagéletkora 17,1 év, a hiányos tudású diákoké ennél magasabb, 17,5 év, míg a pontos ismeretekkel rendelkező diákoké 17,8 év. Ezt az összefüggést jelzik az évfolyamonkénti bontásban feltüntetett adatok: az V-VI. évfolyamok kivételével minél magasabb évfolyamot tekintünk, annál magasabb a pontos tudással rendelkezők és alacsonyabb az ismeretekkel egyáltalán nem bírók részaránya.

55


A kábítószerek fajtáira, hatásaira és fogyasztásuk következményeire vonatkozó ismeretek pontossága – évfolyamok szerint

Évfolyamok I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam VI. évfolyam V-VI. évfolyam

Ismeretek pontos isnincsenek meretei ismeretei vannak 12,0% 35,8% 8,1% 40,4% 6,6% 47,5% 4,5% 47,8% 4,7% 45,5%

A különböző oktatási intézményekben tanuló fiatalok eltérő pontosságú tudásanyaggal rendelkeznek a kábítószerekről. Az ismeretek pontossága tekintetében a gimnáziumokban a legkedvezőbb a helyzet: a gimnazista válaszadók tartották legnagyobb arányban pontosnak ismereteiket, és körükben vannak a legkevesebben a teljesen informálatlanok. A gimnáziumokkal szemben a szakmunkásképző intézetekben a legrosszabb a helyzet e tekintetben, ugyanis a szakmunkás tanulók között a legalacsonyabb a pontos ismeretekkel bírók részaránya, az ismeretekkel egyáltalán nem rendelkezőké viszont az egyik legmagasabb. A kábítószerek fajtáira, hatásaira és fogyasztásuk következményeire vonatkozó ismeretek pontossága – iskolatípusok szerint



nincsenek ismeretei 43 5,3 174 8,8 29 9,4 28 9,7

Ismeretek hiányos ismeretei vannak 380 46,7 994 50,2 175 56,8 137 47,2

pontos ismeretei vannak 390 48,0 811 41,0 104 33,8 125 43,1

Összesen 813 100,0 1979 100,0 308 100,0 290 100,0


A kábítószerekre vonatkozó ismeretek pontossága erős összefüggést mutat azzal, hogy a válaszadót foglalkoztatja-e a drogok kipróbálásának gondolata, illetve kipróbált-e vagy fogyaszt-e valamilyen tiltott drogot. 56


A drog kipróbálásának gondolatával foglalkozó tanulók ismeretei sokkal pontosabbak, mint azon társaiké, akik számára nem vonzóak a tiltott kábítószerek. A drog kipróbálása iránt érdeklődő fiatalok több mint fele (55,3%-a) minősítette pontosnak a kábítószerekkel kapcsolatos tudását, és mindössze 2,0%-uk jelezte, hogy egyáltalán nem rendelkezik ilyen típusú tudással. Ezzel szemben a drog iránt nem érdeklődő diákoknak csak egyharmada (33,8%-a) gondolta azt, hogy ismeretei pontosak, 11,9%-uk pedig teljesen informálatlannak vélte magát e témában. Még szembetűnőbb a különbség, ha a droggal kapcsolatos ismeretek pontosságát a drogfogyasztási szokások függvényében vizsgáljuk. A saját drogos élményekkel rendelkező fiatalok pontosabbnak ítélik ismereteiket, mint azok a társaik, akik nem fogyasztottak soha tiltott kábítószert. Az ismeretek minősítésére már egyetlen drogos élmény (egyszeri kipróbálás) is jelentős hatást gyakorol. A kábítószerek fajtáira, hatásaira és fogyasztásuk következményeire vonatkozó ismeretek pontossága – kábítószer-fogyasztási szokások szerint Kábítószerfogyasztási szokások nem fogyasztott

(fő) (%) egyszeri kipróbáló (fő) (%) alkalmi/rendszeres (fő) fogyasztó (%)

nincsenek ismeretei 253 10,2 10 2,0 1 0,3

Ismeretek hiányos ismeretei vannak 1348 54,1 219 44,4 108 28,3

pontos ismeretei vannak 887 35,7 264 53,6 272 71,4

Összesen 2488 100,0 493 100,0 381 100,0


Az illegális kábítószerekkel kapcsolatos tudás pontossága mellet azok forrása is fontos információt jelent. A kutatás során használt kérdőívben felsorolt információforrásokat a diákok ötfokú skálán értékelték 5-össel jelölték azt a forrást, ahonnan a legtöbb, 1-essel azt, ahonnan a legkevesebb ismeretet merítették. A válaszok átlagértékei alapján kialakult fontossági sorrendet a következő ábra szemlélteti. (Minél magasabb az átlag, annál fontosabb az adott ismeretforrás.)

57


A kábítószerekkel kapcsolatos információk forrása (átlagok) barátok, iskolatársak

3,32

tv, rádió, újságok

2,99

orvosok, más egészségügyi dolgozók

2,94

filmek

2,94

kollégiumi társak

2,93

iskolai tanárok

2,93

kollégiumi tanárok

2,46

szülők

2,41

rendőrök

2,29

saját tapasztalat

1,80

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

A megkérdezett kollégista diákok kábítószerekkel kapcsolatos informálódásában a kortársak és a tömegkommunikáció játsszák a legfontosabb szerepet: drogos ismereteik legfontosabb forrásaként a legtöbb diák barátait, iskolatársait, majd a tömegkommunikációs eszközöket (televíziót, rádiót, újságokat) említette. Az orvosok és más egészségügyi dolgozók a harmadik helyen szerepelnek ugyan, más felnőttek (köztük tanáraik, nevelőik és szüleik) által közvetített információkra azonban kevésbé támaszkodhatnak a fiatalok. A helyzetet némiképpen javítja, hogy sok tanuló vett részt kábítószerekről szóló tanfolyamon (233 fő), képzésen vagy előadáson (79 fő), és az Interneten is számos tanuló (122 fő) utánanézett az őt érdeklő kérdéseknek. A különböző képzéseken túl egyéb információforráséként 59 diák a testvérét említette, négy fő a könyveket és szórólapokat, egy fiatal pedig drogfogyasztó barátait. Azok a fiatalok, akik arról számoltak be, hogy pontos ismereteik vannak a kábítószerekről, elsősorban kortársaiktól (barátaiktól, iskolatársaiktól, kollégiumi társaiktól) és az egészségügyi dolgozóktól szerezték tudásukat. Minél kevésbé minősítették pontosnak a drogokkal kapcsolatos ismereteiket a fiatalok, annál fontosabb információforrásként jelölték meg a médiát és a filmeket. Az illegális kábítószereket soha nem próbáló diákok elsősorban barátaiktól, iskolatársaiktól, a médiából és az orvosoktól, egészségügyi dolgozóktól szerezték drogokkal kapcsolatos tudásukat. A magukat az egyszeri 58


kipróbálók közé soroló tanulók estében a baráti társaság és a média mellett a filmek jelentenek fontos információforrást, emellett saját tapasztalataikra is támaszkodhatnak. Az alkalmilag vagy rendszeresen drogot használó fiatalok esetében a média szerepe háttérbe szorul és a barátok mellett a saját élmények, tapasztatok jelentik a fő információforrásokat. A vizsgálatban részt vevő középiskolai kollégiumokban lakó diákok relatív többsége (41,2%-a) nem tudta megmondani, hogy van-e olyan kábítószer, aminek a fogyasztását Magyarországon nem tiltja a törvény. Több mint egyharmaduk szerint nincs ilyen drog, egyötödük szerint viszont van. Van-e olyan kábítószer, aminek a fogyasztását Magyarországon nem tiltja a törvény? Nem tudja 41,2% (1378 fő)

Nincs ilyen drog 36,9% (1232 fő) Van ilyen drog 21,9% (732 fő)


Azoktól a diákoktól, akik szerint van olyan kábítószer, aminek a fogyasztását hazánkban nem tiltja törvény, megkérdeztük, hogy mi az a szer. A diákok említései között legnagyobb gyakorisággal a dohányzás és az alkohol szerepelt, mint törvény által nem tiltott drog. A dohány és az alkohol mellett más élvezeti cikkek (pl. kóla, kávé, csokoládé, tea) is felkerültek a tanulók által összeállított listára. 65 fő említette, hogy „otthoni használatra”, illetve „megengedett mértékben” fogyasztható marihuána, és közel ennyien említették a gyógyszereket is.

59


Azok a kábítószerek, amiknek a fogyasztását Magyarországon nem tiltja a törvény: -

alkohol: 139 említés dohányzás: 129 említés kóla, kávé: 35 említés otthoni fogyasztásra marihuána, alkohol: 35 említés szipuzáshoz használt anyagok (oldószerek, ragasztók, patron): 33 említés marihuána, megengedett mértékben: 30 említés gyógyszerek: 28 említés a gyógyászatban felhasznált drogok: 28 említés ecstasy, speed: 8 említés csoki: 6 említés nyugtató alkohollal: 5 említés gomba: 2 említés bizonyos növények: 1 említés tea: 1 említés

Kutatásunk során megkértük a részt vevő diákokat, hogy a felsorolt illegális drogokról mondják meg, hogy azok ismereteik szerint a könnyű, avagy a kemény drogok kategóriájába tartoznak-e. A vizsgált drogok többsége esetében viszonylag egységes kategorizálás született (azaz a diákok legalább kétharmada ugyanazt a választ adta), amely szerint a marihuána könnyű drog, a kokain, a heroin és az ópium kemény drog. A speed és az ecstasy, és különösen az LSD besorolásában bizonytalanabbak voltak a tanulók, e drogok kategorizálásával kapcsolatban azonban a szakirodalomban sincs egységes, elfogadott álláspont. A kábítószerek kategorizálása a válaszadók szerint Drog marihuána (fű, füves cigi, hasis) speed, ecstasy (amphetamin származékok) LSD kokain heroin ópium

Kategorizálás kemény könnyű nem drog drog tudja 9,0 5,7 85,3

Összesen 100,0

31,2

59,5

9,3

100,0

49,6 88,7 89,7 72,9

34,3 4,3 3,4 13,6

16,1 7,0 6,9 13,5

100,0 100,0 100,0 100,0

60


Az illegális drogok veszélyességének megítélése A kábítószerek veszélyességére vonatkozó kérdéssor célja, hogy megtudjuk, mely szerek fogyasztását tartják a fiatalok egészségkárosító hatásúnak, ismereteik szerint van-e különbség az egyes drogok egészségre gyakorolt hatásában, vagy különbségtétel nélkül tartják veszélyesnek, vagy éppen veszélytelennek a kábítószerek használatát. (A drogok veszélyességének megítélése négyfokú nevesített skála segítségével történt.) A fiatalok legveszélyesebbnek a kemény drogok rendszeres fogyasztását tartják – a megkérdezett diákok több mint 90%-a ezt nagyon veszélyesnek ítélte – és közel kétharmaduk a kemény drogok alkalmi használatáról is így vélekedik. A könnyű drogok rendszeres fogyasztását is nagyon veszélyesnek gondolja a diákok több mint fele, e szerek alkalmi használatát viszont már kevésbé tartják egészségkárosító hatásúnak a diákok: több mint egyharmaduk szerint a könnyű drogok alkalmi használata egyáltalán nem vagy csak alig veszélyes és mindössze 17,7%-uk gondolja nagyon veszélyesnek. A drogfogyasztás veszélyességének megítélése kemény drogok (rendszeresen)

4,6

kemény drogok (alkalmilag)

3,5

könnyű drogok (rendszeresen)

6,3

könnyű drogok 7,2 (alkalmilag)

93,6 29,3 34,2

57,7

27,1

gyógyszerek 3,2 8,2 0%

66,3

48,0 40,1

20%

nem veszélyes

17,7 48,5

40%

alig veszélyes

60%

veszélyes

80%

100%

nagyon veszélyes

61


A visszaélésekre alkalmas gyógyszerek fogyasztását a válaszadó tanulók veszélyesebbnek vélik, mint a könnyű drogok alkalmankénti használatát, de nem tartják annyira egészségkárosítónak, mint bármilyen drog rendszeres, illetve a kemény drogok alkalmi fogyasztását. A különböző drogfélék fogyasztásának veszélyességi sorrendjét a fiúk és a lányok hasonlónak látják, a lányok azonban minden drogfajtát veszélyesebbnek tartanak, mint a fiúk. (A táblázatokban a válaszokból számított átlagok szerepelnek. Minél magasabb az átlag, annál veszélyesebbnek tartják az adott drogfajta fogyasztását a válaszadók.) A drogfogyasztás veszélyességének megítélése – nemek szerint Drog kemény drogok rendszeres fogyasztása kemény drogok alkalmi fogyasztása könnyű drogok rendszeres fogyasztása visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás könnyű drogok alkalmi fogyasztása

Fiú 3,86 3,60 3,37 3,30 2,63

Lány 3,94 3,62 3,57 3,37 2,87

A veszélyességre vonatkozó kérdésre adott választ sem az iskola típusa, sem a diákok életkora nem befolyásolta jelentősen, a drogfogyasztási szokások azonban igen. Mindegyik vizsgált drogféleség fogyasztását – a használat gyakoriságától függetlenül – a magukat alkalmi vagy rendszeres droghasználónak minősítők ítélték a legkevésbé veszélyesnek. A veszélyességi sorrend is e fogyasztói csoport esetben tér el a többi diák véleményétől, mégpedig abban, hogy ezek a tanulók a könnyű drogok rendszeres fogyasztásánál veszélyesebbnek tartják a visszaélésszerű gyógyszerhasználatot. A drogfogyasztás veszélyességének megítélése – kábítószer-fogyasztási szokások szerint

Drog kemény drogok rendszeres fogyasztása kemény drogok alkalmi fogyasztása könnyű drogok rendszeres fogyasztása visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás könnyű drogok alkalmi fogyasztása

Kábítószer-fogyasztás alkalmi/ nem foegyszeri rendszeres gyasztott kipróbáló fogyasztó 3,92 3,95 3,81 3,65 3,60 3,37 3,59 3,38 2,90 3,35 3,37 3,26 2,93 2,50 2,07

62


Annak ellenére, hogy a drogokkal már kapcsolatba került fiatalok szinte mindegyik kábítószerfajtát veszélyesebbnek ítélik, mint a drogot nem próbáló diákok, azaz lényegében tisztában vannak a kábítószerek egészségkárosító hatásával, egészégi állapotukat minimális mértékben ugyan, de jobbnak minősítik, mint azok a tanulók, akik még soha nem használtak drogot. Az egészségi állapot önértékelése – drogfogyasztási szokások szerint Drogfogyasztási szokások nem próbálta egyszeri kipróbáló alkalmi/rendszeres fogyasztó

Az egészségi állapot minősítése (átlag)21 1,86 1,92 1,87

A drogfogyasztók megítélése A fiatalok kábítószer-fogyasztással kapcsolatos attitűdjét ötfokozatú skála segítségével mértük, ahol az 1-es válasz jelentette, hogy a kérdezett az adott drogfajta használatát egyáltalán nem ítéli el, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon elítéli. (Az ábrán a válaszokból számított átlagok szerepelnek. Minél magasabb az átlag, annál nagyobb fokú elutasítást jelent.) A kábítószer-fogyasztás megítélése I. 5,00 nagyon elítéli 4,00

4,62 4,30

4,07 3,68

3,00

3,34

könnyű drogok (alkalmilag)

gyógyszerek



egyáltalán nem ítéli 1,00 el

kemény drogok (rendszeresen)

2,00

21

A válaszadók háromfokozatú nevesített skála segítségével minősítették egészségi állapotukat. Minél magasabb a válaszokból számított az áltag, annál jobbnak tartják a diákok egészségüket. 63


Kutatásunk eredményei szerint a törvényileg tiltott drogok fogyasztását a diákok inkább elítélik, mint elfogadják, az elutasítás mértéke azonban drogfajtánként eltérő. Az illegális kábítószerek közül a fiatalok legerősebben a kemény drogok rendszeres használatát helytelenítik és a könnyű drogok alkalmi fogyasztásával szemben a legelnézőbbek. A fiúk és lányok véleménye e kérdésben nem mutat számottevő eltérést. Különbséget jelent, hogy a lányok szinte mindegyik drogfajta fogyasztását jobban elítélik, mint a fiúk, kivéve a nyugtatók, altatók és más, hasonló hatású gyógyszerek orvosi javaslat nélküli fogyasztását. Mint azt korábban láttuk, a visszaélésszerű gyógyszerhasználat a lányok körében gyakoribb. (Magyarországi felnőtt populációban végzett vizsgálatok szerint a fokozott gyógyszerfogyasztás elterjedt konfliktusmegoldó stratégia, ami elsősorban a nőkre jellemző.) A kábítószer-fogyasztás megítélése I. – nemek szerint Drog kemény drogok rendszeres fogyasztása kemény drogok alkalmi fogyasztása könnyű drogok rendszeres fogyasztása visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás könnyű drogok alkalmi fogyasztása

Fiú 4,51 4,22 3,86 3,75 3,20

Lány 4,71 4,37 4,25 3,63 3,45

Az a körülmény, hogy a válaszadó milyen típusú középfokú oktatási intézményben tanul, nem befolyásolja jelentősen a droggal kapcsolatos beállítódását. Ezzel szemben az életkor olyan tényező, amely hatást gyakorol a kábítószer-fogyasztás megítélésére: az idősebb diákok mind a könnyű drogok alkalmi, mind a rendszeres használatával szemben toleránsabbak, mint a fiatalabb tanulók, ami minden bizonnyal összefügg azzal, hogy az idősebb diákok több személyes tapasztalattal rendelkeznek a drogfogyasztással kapcsolatban, mint fiatalabb társaik. Mindegyik drogfajta használatát a kábítószert soha nem próbáló fiatalok ítélik el a legerősebben és a magukat alkalmi vagy rendszeres drogfogyasztónak minősítő diákok fogadják el a leginkább. A droghasználati szokásoktól függetlenül a kemény drogok alkalmi és rendszeres fogyasztását utasítják el legerősebben a fiatalok. Míg a dogos tapasztalatokkal nem rendelkezők a visszaélésszerű gyógyszerfogyasztással szemben a legtoleránsabbak, addig az illegális drogokat egyszer kipróbálók a könnyű drogok alkalmi használatát jobban el tudják fogadni, mint az orvosilag indokolatlan gyógyszerfogyasztást. Az alkalmi vagy rendszeres 64


kábítószer-használók pedig a könnyű drogok bármilyen intenzitással történő fogyasztását elfogadhatóbbnak tartják, mint a visszaélésszerű gyógyszerhasználatot. A kábítószer-fogyasztás megítélése I. – kábítószer-fogyasztási szokások szerint

Drog kemény drogok rendszeres fogyasztása kemény drogok alkalmi fogyasztása könnyű drogok rendszeres fogyasztása könnyű drogok alkalmi fogyasztása visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás

Kábítószer-fogyasztás alkalmi/ nem egyszeri rendszeres fogyasztott kipróbáló fogyasztó 4,71 4,56 4,16 4,46 4,11 3,57 4,35 3,72 2,67 3,74 2,55 1,70 3,73 3,64 3,44

A vizsgálatban részt vevő kollégista diákok több mint fele (56,7%-a) – a felsoroltak közül – azzal az állítással értett egyet, hogy a drogfogyasztás betegség, és aki drogozik, annak lehetőséget kell adni a gyógyulásra. A liberális drogpolitika szemléletét tükröző állásponttal (csak a kemény drogok fogyasztását kell büntetni, a könnyű drogokét nem) a válaszadók 15,7%-a értett egyet, azonban közel ekkora (15,3%-os) arányt képviselnek azok is, akik ennek ellenkezőjét (a drogfogyasztás bűncselekmény, aki elköveti, azt szigorúan meg kell büntetni) gondolják. A tanulók további 12,3%-ának választása szintén a liberális hozzáállást fejez ki: szerintük a drogfogyasztás magánügy, így abba senkinek nem lehet beleszólása. A kábítószer-fogyasztás megítélése II. A drogfogyasztás bűncselekmény, aki elköveti, azt szigorúan meg kell büntetni. Csak a „kemény drogok” fogyasztását kell büntetni, a „könnyű drogokét” nem. A drogfogyasztás magánügy, senkinek nem lehet beleszólása. A drogfogyasztás betegség, aki drogozik, annak lehetőséget kell adni a gyógyulásra. Összesen:

Fő

Százalék

515

15,3

531

15,7

416

12,3

1915

56,7

3377

100,0


65


A kérdés megítélésében nemek szerint a következő különbségek mutatkoztak. A lányok több mint kétharmada a drogfogyasztást betegségnek, a droghasználót betegnek tekinti, és mind a liberális, mind a büntetőjogi szigorítást kifejező állításokkal kevésbé értenek egyet, mint a fiúk. Ezzel szemben a fiúknak csak kétötöde tekinti betegségnek a drogfogyasztást, közel egynegyedük szerint csak a kemény drogok fogyasztását kellene büntetni, a könnyű drogokét nem, és 14,7%-uk egyértelműen magánügynek tartja a kábítószerezést. A kábítószer-fogyasztás megítélése II. – nemek szerint

A drogfogyasztás bűncselekmény, aki elköveti, azt szigorúan meg kell büntetni. Csak a kemény drogok fogyasztását kell büntetni, a könnyű drogokét nem. A drogfogyasztás magánügy, senkinek nem lehet beleszólása. A drogfogyasztás betegség, aki drogozik, annak lehetőséget kell adni a gyógyulásra. Összesen:

Fiú Fő Százalék

Lány Fő Százalék

294

19,0

221

12,1

360

23,2

171

9,4

228

14,7

188

10,3

667

43,1

1248

68,2

1549

100,0

1828

100,0


A válaszadók életkora a következőképpen befolyásolja a kábítószerfogyasztás megítélését. Nagykorúságuk eléréséig minél idősebb korosztályt tekintünk, a diákok annál kevésbé fogadják el, hogy a drogfogyasztás bűncselekmény és annál inkább szorgalmazzák a drogpolitika liberalizálását. A 19-20 évesek körében ismételten növekszik a kábítószerezést betegségnek, illetve bűncselekménynek minősítő kijelentések elfogadottsága. A drogfogyasztás betegségszemléletű megközelítésével a szakmunkásképző intézetben tanuló diákok értenek egyet legkevésbé, és körükben a leginkább elfogadott a kábítószer-fogyasztást bűncselekményként definiáló nézet. A drogfogyasztással kapcsolatos legliberálisabb beállítódás a szakiskolásokat jellemzi, a gimnazista és a szakközépiskolás diákok között a liberális nézetek elfogadottsága mellett a betegségszemléletű megközelítés támogatottsága magas. A drogfogyasztás megítélése kapcsán a legliberálisabbnak a budapesti kollégiumokban lakó fiatalok bizonyultak. Minél kisebb településen ta66


lálható kollégiumok lakóinak véleményét tekintjük, annál kisebb a liberális álláspontok támogatottsága és magasabb a betegség- és a bűncselekmény szemlélet elfogadottsága. A kábítószer-használat megítélése vonatkozásában a drogfogyasztó, illetve a drogot nem próbáló fiatalok véleménye jelentősen eltér. A tiltott drogok fogyasztásának intenzitásával párhuzamosan csökken a kábítószerezést betegségnek és – érthető módon – a drogfogyasztást bűncselekménynek tartó vélemények elfogadottsága és növekszik a liberális álláspontok támogatottsága. A kábítószer-fogyasztás megítélése II. – kábítószer-fogyasztási szokások szerint (megoszlás) Kábítószer-fogyasztás alkalmi/ nem egyszeri rendszeres fogyasztott kipróbáló fogyasztó A drogfogyasztás bűncselekmény, aki elköveti, azt szigorúan meg kell büntetni. Csak a kemény drogok fogyasztását kell büntetni, a könnyű drogokét nem. A drogfogyasztás magánügy, senkinek nem lehet beleszólása. A drogfogyasztás betegség, aki drogozik, annak lehetőséget kell adni a gyógyulásra. Összesen:

18,6

6,8

3,5

9,7

25,9

43,1

9,0

16,7

28,2

62,7

50,6

25,2

100,0

100,0

100,0

Kivel beszélnének legőszintébben a fiatalok drogokról? Kutatásunk során megkérdeztük a fiatalokat, hogy kivel beszélnek vagy szükség esetén kivel beszélnének legőszintébben a drogokról és a drogfogyasztásról. A 3454 diák közül 291 fő (8,4%) jelezte, hogy senkivel nem tudna őszintén beszélni erről a témáról. Ez nagy valószínűséggel a téma jellegéből és nem a társas kapcsolatok hiányából adódik, hiszen e tanulók kétharmada korábban arról számolt be, hogy ha komoly problémája lenne, mind az otthoni, mind a kollégiumi környezetében lenne olyan személy, akihez fordulhatna.

67


A kérdésre konkrét személyeket megjelölő fiatalok elsősorban kortársaikkal, azaz otthoni és kollégiumi barátaikkal tudnak őszintén beszélgetni a drogokról és a drogfogyasztásról. A vizsgálat eredménye szerint a tanulók közel egyharmada szüleivel is olyan viszonyban van, hogy őszintén tudnak beszélgetni erről a kérdésről. A többi felnőttel (orvossal, tanárral, nevelővel, rendőrrel) azonban már lényegesen kevesebben tudnának őszintén beszélni a drogokról. Kivel beszélne legőszintébben a drogokról22: -

otthoni barátaival: 1720 említés kollégiumi barátaival: 1706 említés szüleivel: 1237 említés orvossal, védőnővel: 552 említés kollégiumi nevelőivel: 260 említés rendőrrel: 222 említés iskolai tanárával: 171 említés partnerével (baráttal/barátnővel): 53 említés testvérével, rokonaival: 47 említés iskolai barátaival: 44 említés drogosokkal foglalkozó szervezettel: 4 említés tanácsadóval, előadóval: 4 említés bárkivel: 1 említés

A fiúk és nemtől függetlenül a droggal már kapcsolatba került válaszadók elsősorban otthoni barátaikat említették olyan személyekként, akikkel őszintén tudnak vagy tudnának beszélni a drogokról. A lányok és nemtől függetlenül azok a tanulók, akik soha nem fogyasztottak illegális kábítószert, elsősorban kollégiumi barátaik között találnának ilyen személyt. Kritikus helyzetben A kábítószerezéssel kapcsolatos beállítódásról és a drogproblémák kezelésével kapcsolatos informáltságról ad képet az a kérdés, amelyben megkérdeztük a diákokat, mit tennének, ha valamelyik szobatársukról vagy kollégiumi barátjukról kiderülne, hogy drogozik. Ebben a helyzetben a diákok döntő többsége megpróbálna valamilyen módon segíteni: megpróbálnák lebeszélni társukat a kábítószer-fogyasztásról, segítenének neki kapcsolatot teremteni egy drogosokkal foglalkozó szervezettel vagy barátaikkal, ismerőseikkel közösen próbálnák megtalálni a megoldást. 934 fő azonban nem tenne semmit, magánügynek tekintené a dolgot. 22



(Korábban e diákoknak csak egynegyede értett egyet azzal a nézettel, hogy a drogfogyasztás magánügy!). Tanáraihoz, nevelőihez csak kevés diák fordulna ezzel a problémával. Mit tenne, ha megtudná, hogy valamelyik szobatársa, kollégiumi barátja drogozik?23 -

megpróbálná lebeszélni a drogozásról: 2164 említés segítene neki egy drogosokkal foglalkozó szervezettel kapcsolatba kerülni: 1071 említés közös barátaikhoz, ismerőseikhez fordulna: 1024 említés semmit, ez az ő magánügye, semmi köze hozzá: 934 említés jelezné a kollégiumi nevelőknek: 215 említés jelezné a szüleinek: 171 említés nem tudja: 171 említés jelezné az orvosnak: 115 említés úgy tenne, mintha nem venné észre a dolgot: 80 említés jelezné a tanárainak az iskolában: 63 említés jelentené a rendőrségen: 37 említés

Másképpen cselekednének egy ilyen helyzetben a fiúk és a lányok. Bár mind a fiúk, mind a lányok a „megpróbálnám lebeszélni a drogozásról” választ sorolták az első helyre, azaz többségük megpróbálna segíteni, a fiúk második leggyakrabban említett válasza a „nem tennék semmit, ez az ő magánügye, semmi közöm hozzá” válaszalternatíva volt, míg a lányok segítenének bajba került barátjuknak kapcsolatba kerülni egy drogosokkal foglakozó szervezettel. A felvetett hipotetikus helyzetre való reagálást annak függvényében is megvizsgáltuk, hogy a válaszadók korábban melyik – a drogfogyasztás minősítésével kapcsolatos kijelentéssel – értettek egyet. Azon tanulók, akik szerint a drogfogyasztás bűncselekmény, illetve a drogfogyasztás betegség, elsősorban arra törekednének, hogy megpróbálják lebeszélni a kábítószerezésről társukat. A liberálisabb nézetekkel (a drogfogyasztás magánügy; a könnyű drogok fogyasztását nem kellene büntetni) szimpatizálók közül viszont legtöbben a „nem tennék semmit, ez az ő magánügye, semmi közöm hozzá” válaszalternatívát jelölték meg. Ugyanez a hozzáállás jellemzi a magukat alkalmi vagy rendszeres droghasználónak tartó fiatalokat is (ők is magánügynek tekintenék barátjuk drogozását), míg az egyszeri kipróbálók és a drogot soha nem fogyasztók a többséggel megegyező módon cselekednének (megpróbálnák lebeszélni barátjukat a kábítószerezésről). 23



A megkérdezett fiatalok véleménye szerint, ha kollégiumi nevelőtanáruk tudomására jutna, hogy valamelyik kollégista diák drogozik, jelezné a problémát a tanuló szüleinek és maga is megpróbálná lebeszélni a diákot a kábítószerezésről, illetve segítené őt abban, hogy kapcsolatba kerüljön egy drogosokkal foglalkozó szervezettel. Több mint 700 tanuló gondolta azt, hogy kollégiumi nevelőtanára szólna erről az érintett diák iskolai tanárainak is, és több mint 500 fő szerint értesítené a rendőrséget. A kollégiumi tanár részéről feltételezett reagálás minden bizonnyal közrejátszik abban, hogy egy korábbi kérdés során mindössze 260 fő jelölte meg kollégiumi nevelőtanárát olyan személyként, akivel őszintén tud vagy tudna beszélni a drogokról. A válaszadó véleménye szerint mit tenne kollégiumi nevelőtanára, ha megtudná, hogy valamelyik kollégista diák drogozik24: -

jelezné a diák szüleinek: 2360 említés megpróbálná lebeszélni a drogozásról: 1837 említés segítene neki egy drogosokkal foglalkozó szervezettel kapcsolatba kerülni: 1413 említés jelezné a diák iskolai tanárainak: 738 említés jelezné az orvosnak: 703 említés jelentené a rendőrségen: 568 említés nem tudja: 264 említés nem foglalkozna az üggyel: 108 említés

A drogfogyasztó diákok a leszokásról A magukat alkalmi vagy rendszeres kábítószer-használónak valló fiataloktól megkérdeztük: ha abba szeretnék hagyni a kábítószerezést, kitől kérnének segítséget ehhez. A drogfogyasztó diákok közül 34 fő jelezte, nem akarja abbahagyni a kábítószerezést és további négy fő úgy gondolta, nincs szüksége a leszokásra, mert nem függő. A leszokásról meghozott döntést követően 121 diák nem kérne senkitől sem segítséget, a legtöbb fiatal azonban igényelné, hogy valaki segítségére legyen a leszokásban. Ők elsősorban barátaikhoz, drogosokkal foglalkozó szervezetekhez és/vagy szüleikhez fordulnának. (A leszokáshoz segítséget nem kérő fiatalok többsége viszont korábbi kérdésekre válaszolva azt állította: ha komoly problémával küszködne, az otthoni vagy a kollégiumi környezetében biztosan lenne valaki, akivel megbeszélhetné 24



gondjait, illetve található olyan személy a környezetében, akivel őszintén tud beszélni a drogfogyasztásról.) Ha abba akarja hagyni a kábítószerezést, kitől kérne segítséget a leszokáshoz25: -

25

barátaitól: 193 említés drogosokkal foglalkozó szervezettől: 131 említés szüleitől: 110 említés orvostól: 98 említés kollégiumi szobatársaitól: 49 említés iskolai tanáraitól: 17 említés kollégiumi nevelőitől: 16 említés partnerétől (barát/barátnő): 14 említés testvérétől: 1 említés



LEGÁLIS ÉS ILLEGÁLIS DROGOK – ÖSSZEHASONLÍTÁS Elemzésünk következő részében a legális és illegális drogok elterjedtségére vonatkozó adatokat vetjük össze. Megvizsgáljuk a legális és illegális drogok együttes használatát, továbbá kitérünk arra is, hogy a fiatalok e szerek közül melyeknek a fogyasztását tartják leginkább egészségkárosító hatásúnak, és hogyan viszonyulnak e szerekhez. A vizsgálatban részt vevő diákok több mint négyötöde (81,6%, 2810 fő) kipróbálta már a dohányzást vagy jelenleg is – alkalmilag vagy rendszeresen – dohányzik. 96,5%-uk (3296 fő) fogyasztott már életében alkoholt, 862 fő (26,0%) pedig már használt valamilyen illegális kábítószert. Az alább táblázatok a legális és illegális drogok együttes használatára vonatkozó adatokat tartalmazzák.

alkalmi rendszeres összesen

ALKOHOLFOGY.

A legális és az illegális drogok együttes használata – alkoholfogyasztás és dohányzás DOHÁNYZÁS alkalmi rendszeres összesen 616 fő 756 fő 1372 fő 44,9% 55,1% 100,0% 95,1% 88,3% 91,2% 32 fő 100 fő 132 fő 24,2% 75,8% 100,0% 4,9% 11,7% 8,8% 648 fő 856 fő 1504 fő 100,0%

100,0%

100,0%

A kérdőívet kitöltő diákok között az – alkalmilag vagy rendszeresen – alkoholt fogyasztók és emellett – alkalmilag vagy rendszeresen – dohányzók száma 1504 főt tesz ki, ami a válaszadók 43,5%-át jelenti. Az alkalmi alkoholfogyasztók több mint a fele (55,1%), a rendszeres alkoholfogyasztóknak viszont háromnegyede (75,8%) rendszeres dohányos is.

72



DROGFOGYASZTÁS

A legális és az illegális drogok együttes használata – alkoholfogyasztás és drogfogyasztás ALKOHOLFOGYASZTÁS alkalmi rendszeres összesen 291 fő 53 fő 344 fő 84,6% 15,4% 100,0% 93,9% 77,9% 91,0% 19 fő 15 fő 34 fő 55,9% 44,1% 100,0% 6,1% 22,1% 9,0% 310 fő 68 fő 378 fő 100,0%

100,0%

100,0%

Az alkalmanként vagy rendszeresen illegális drogokat használók és emellett alkalmilag vagy rendszeresen alkoholt is fogyasztók száma 378 fő (10,9%). Mind az alkalmi, mind a rendszeres kábítószer-fogyasztók csoportjára az alkalmi alkoholfogyasztás jellemző. (Az alacsony elemszámok miatt megállapításaink csak jelzésértékűek!)


DROGFOGYASZTÁS

A legális és az illegális drogok együttes használata – drogfogyasztás és dohányzás DOHÁNYZÁS alkalmi rendszeres összesen 59 fő 221 fő 280 fő 21,1% 78,9% 100,0% 96,7% 87,7% 89,5% 2 fő 31 fő 33 fő 6,1% 93,9% 100,0% 3,3% 12,3% 10,5% 61 fő 252 fő 313 fő 100,0%

100,0%

100,0%

A megkérdezett diákok közül 313 fő válaszolta, hogy alkalmilag vagy rendszeresen illegális drogokat fogyaszt és emellett – alkalmanként vagy rendszeresen – dohányzik is. Mind az alkalmi, mind a rendszeres drogfogyasztókra a rendszeres dohányzás jellemző. (Az alacsony elemszámok ez esetben is óvatosságra intenek!)

73


A legális és illegális drogok veszélyességének megítélése A legális és illegális drogok veszélyességének megítélésére vonatkozó kérdéssor célja, hogy felmérjük, e szerek fogyasztását – egymáshoz viszonyítva – milyen mértékben tartják a fiatalok egészségkárosító hatásúnak, ismereteik szerint van-e különbség az egyes drogok egészségre gyakorolt hatásában, illetve a fogyasztási gyakoriság megadása jelent-e különbségtételt a veszélyesség megítélésében. (A drogok veszélyességének megítélése négyfokú nevesített skála segítségével történt.) Legális és illegális drogok – a fogyasztás veszélyességének megítélése nagyon 4,00 veszélyes 3,25

3,42

3,48

visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás

rendszeres alkoholfogyasztás


3,00

3,34

rendszeres dohányzás

3,90 3,61



2,01

alkalmi dohányzás

1,00 nem veszélyes

1,94

alkalmi alkoholfogyasztás

2,00


2,76

A fenti ábra jól szemlélteti, hogy a fiatalok az illegális kábítószerek használatát tartják a legveszélyesebbnek: a kemény drogok rendszeres fogyasztását sorolva az első, alkalmi fogyasztását a második, a könnyű drogok rendszeres használatát a harmadik helyre. A legális drogok közül az alkohol rendszeres fogyasztását ítélik a leginkább egészségkárosító hatásúnak, még a rendszeres dohányzásnál is veszélyesebbnek. A diákok szerint kevésbé veszélyezteti az egészségét az, aki alkalmanként könnyű drogot fogyaszt, mint az, aki a legális drogokat rendszeresen használja.

74


A drogfogyasztás megítélése A felsorolt drogok közül a fiatalok legerősebben a kemény drogok (rendszeres és alkalmi) használatát utasítják el és az alkalmi alkoholfogyasztással szemben a legelnézőbbek. Az illegális drogok közül a könnyű drogok alkalmi használatát a diákok elfogadhatóbbnak tartják, mint a rendszeres dohányzást.

4,30

4,62


3,75

4,07


3,68

rendszeres alkoholfogyasztás

1,95

alkalmi dohányzás

egyáltalán nem ítéli1,00 el

1,80

alkalmi alkoholfogyasztás

2,00

rendszeres dohányzás

2,99

3,00

3,34


4,00

visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás

nagyon 5,00 elítéli


A legális és illegális drogfogyasztás megítélése

75


TARTALOM Bevezetés………………………………………………….……… A kutatásban részt vevő kollégiumok……………….…….. Az adatfelvétel módszere és körülményei……………….… A drog fogalma……………………………………………. A kutatás legfontosabb eredményei……………………………… A válaszadókról…………………………………………….…….. A kutatásban részt vevő kollégiumok………………….….. A kutatásban részt vevő diákok…………………………… A diákok kollégiumi élete…………………………….…… A diákok legális drogokhoz való viszonya………………………. Dohányzás…………………………………………………. Alkoholfogyasztás…………………………………………. A diákok illegális drogokhoz való viszonya…………………..…. Az illegális drogok kipróbálása iránti érdeklődés…………. A kábítószerrel történő első kínálás……………………….. Az illegális drogok fogyasztásának elterjedtsége…………. A fogyasztott illegális drogfajták és a kábítószerfogyasztás alkalmai, helyszínei……………………………. A drogfogyasztás okai……………………………………... A kábítószerhez való hozzájutás…………………………... A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek………………….. Az illegális drogok veszélyességének megítélése…………. A drogfogyasztók megítélése……………………………… Kivel beszélnének legőszintébben a fiatalok drogokról?….. Kritikus helyzetben………………………………………… A drogfogyasztó diákok a leszokásról…………………….. Legális és illegális drogok – összehasonlítás…………………….. A legális és illegális drogok veszélyességének megítélése… A drogfogyasztás megítélése……………………………….

2 2 3 3 5 6 6 7 13 21 21 28 35 35 37 38 45 49 51 55 61 63 67 68 70 72 74 75

76

Busa Csilla Varga Ivett Szentpétery Hajnalka. A középiskolai kollégiumokban élő fiatalok kábítószerekhez való viszonya

Recommend Documents