Semsey Hajnalka nap

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap

1A. Tétel: A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok. 1. A büntetőjog fogalma: A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bűncselekményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket. Védelmi funkciója van, forrása csak törvény lehet. A bűncselekmény és a bűnözés alkotják az alappilléreit. Tág értelemben: a büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogy: mely emberi magatartások bűncselekmények, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, a bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen jogkövetkezményeket lehet alkalmazni (anyagi jog), a jogi normák összességét, melyek meghatározzák, hogy mely szervek által milyen eljárás keretében kell elbírálni a bűncselekményeket (eljárási jog). szabályokat, melyek meghatározzák a kiszabott büntetések, intézkedések végrehajtási rendjét (büntetés-végrehajtási jog). Szűk értelemben: csak az anyagi büntetőjogot értjük. 2. A büntetőjog felosztása: A büntetőjog 3 részre oszlik: a) Anyagi büntetőjogra: mely meghatározza, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekményeknek és e bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen szankciókat kell alkalmazni. 2 része: A különös rész az egyes bűncselekményekkel foglalkozik, az általános rész pedig a minden bűncselekményre vonatkozó általános elveket rögzíti. Az általános rész a bűncselekmény, a bűnelkövető és a büntetés alapelveit fogalmazza meg. b) Büntetőeljárási jogra: amely meghatározza, hogy a bűncselekmények elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni. A büntetőeljárást végző szervekhez szól, ellentétben az anyagi joggal, ami közvetlenül az állampolgárokhoz szól. c) Büntetés-végrehajtási jogra: mely meghatározza, hogy bűncselekmények elvetőivel szemben kiszabott szankciókat hogyan kell alkalmazni. Büntetőjog tárgya: A büntetőjog tárgya maga a bűnözés, és a bűnözés elleni küzdelem. 3. A büntetőjog helye a jogrendszerben: A jogi kapcsolatok, a jogalanyok egymáshoz való viszonya alapján elvileg 2 különböző típusú jogterület alakult ki: 1. A magánjog Az azonos jogi helyzetű, mellérendeltségben lévő jogalanyok közötti jogviszonyra ad szabályozást. 2. A közjog az alá-és fölérendeltségi viszonyban lévő állami közhatalom képviselője és a polgárok jogi kapcsolatára ad szabályozást. Az államnak több jogosultsága van, mint kötelezettsége. A büntetőjogra is ez a hierarchikus viszonyjellemző, ezért a büntetőjog egy közjogi jellegű jogág, független azonban a többi közjogtól: az alkotmányjogtól, a közigazgatási jogtól, a nemzetközi jogtól. Korábban a közjog része volt, de a 18-19. század környékén függetlenedett a többi jogterülettől. 4. A büntetőjog tudományának főbb irányai: 1) Klasszikus iskola A modern értelemben vett büntetőjog-tudomány időben első irányzata a 18. és a 19. században. Képviselője: Cesare Beccaria, „A bűntettekről és a büntetésekről” című munkája 1764. a büntetés legyen nyilvános, gyors, szükséges, adott körülmények között a legenyhébb, a bűncselekményekkel arányban álló és a törvények által megszabott. A klasszikus büntetőjogi irányzat alaptételei, alapelvei köréből kiemelkedők az alábbiak: Törvény előtti egyenlőség elve: a törvényhozás csak mindenkire egyaránt kötelező törvényeket alkothat. Nullum crimen sine lege elve: bűncselekménynek csak az a magatartás minősülhet, amit a törvény az elkövetése előtt annak nyilvánít. Nulla poena sine lege elve: a bűncselekmény elkövetőjével szemben csak a törvényben előírt büntetés alkalmazható. 1

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A büntetőjogi felelősségnek az elkövető szabad akaratára történő alapozása (indeterminizmus). A büntetés célja a bűncselekménnyel arányos, proporcionális megtorlás. A klasszikus irányzat sajátosságai: Merev tettbüntetőjogi felfogás, amely az elkövetőre nem volt tekintettel. A bűncselekményt kizárólag jogi jelenségnek tekintő jogközpontú szemlélet. Fogalomelemző módszer alkalmazása, illetve a módszer mindinkább öncélú túlhajtása. A tudatban tükröződik a cselekmény. 2) A pozitivista irányzat A bűncselekmény természetes és társadalmi tényjelenség, amelyet az elkövetőhöz való kapcsolatában kell szemlélni, s amelyet az antropológia és a szociológia tudományos eszközeivel kell vizsgálni. A megtorlás helyébe a társadalom védelme, az elkövető bűnössége helyébe, pedig az elkövető veszélyessége lép. Felfogásukban az egyéni erkölcsöt a társadalmi erkölcs helyettesíti. 3) Közvetítői iskola A kriminálpolitikai célgondolat megjelenése a jellemző. Az 1889-től működő Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület (NBE) is a reformmozgalom tolmácsolója lett. Az NBE alapító triásza a német Franz von Liszt, a belga Prins és a holland van Hamel volt. A közvetítő irányzaton belül leginkább a Franz von Liszt irányzat emelhető ki, amely az előző 2 elemeit egyesíti. A jogkövetkezmények területén a Liszt-féle irányzatot a dualisztikus szankciórendszer jellemzi = határozott tartamban kiszabott ún. célbüntetés + bűntettesek bizonyos kategóriáival szemben határozatlan tartamú biztonsági intézkedések. 4) A défense sociale mozgalom A bűnözést társadalmi problémaként kezelve „jogiatlan” büntetőpolitikai elképzeléseket fogalmazott meg. Tényleges alapítása és működése közvetlenül a II. világháborút követően kezdődött meg. A mozgalom radikális csoportjához tartozott az olasz alapító Gramatica (1960). Személyre szabott intézkedésre van szükség. 5) Egyéb tudományos irányzatok: a) A társadalomvédelem irányzata: A mérsékeltebb irányú új társadalomvédelem mozgalmának vezető egyénisége a francia Marc Ancel. Hangsúlyozza a felelősség morális jellegét (indeterminista), és az egyén felelősségtudatára apellál. Hangsúlyozza a garanciális jogintézmények szükségességét, továbbá a humanizmus fontosságát. Ellenzi a halálbüntetést. Az elkövető reszocializációját, és társadalmi rehabilitációját tűzi ki alapcélul. b) Treatment ideológia: A fejlett nyugati államokban az 1960-1970-es években a treatment ideológia, azaz a kezelési gondolat volt az uralkodó a nemzetközi elméleti vitákban. A bűntettes javításával vagy gyógyíttatásával akarták elérni, hogy ez a személy a szabadon bocsátását követően ne jelentsen veszélyt a környezetére. c) Neoklasszikus felfogás: A megtorlást a büntetőjogi intézményrendszer középpontjába helyezi. A törvényesség, az egyenlőség, a jogállamiság, a tett és az elkövetője közötti arányossági viszony fokozottabb követelményét állítja előtérbe a büntetéskiszabás, a büntetőeljárás és a végrehajtás során. d) Áldozatorientált irányzat: A középpontba a konkrét bűncselekmény áldozatát, sérelemének lehető legszélesebb körű orvoslását és ezzel együtt a büntetőeljárásban a sértett aktív részvételét állítja. Az érdeklődés egyre inkább a tett és az áldozat felé fordul. e) Günther Jakobs ellenség-büntetőjog koncepciója: A „kemény-kéz” büntetőpolitikájának tudományos szintű elvi megalapozása. Címzettjei a terrorista bűnelkövetők. 4 FŐ ISMÉRVE 1./ nem a már elkövetett, hanem a majd elkövetendő bűncselekményre való összpontosítás (azaz a büntetendőség előrehozatala) 2./ a büntetendőség előrehozatalával nem szabad a büntetést csökkenteni 3./ eljárásjogi garanciák folyamatos leépítése 4./ büntető törvényhozás folyamatos átalakulása a bűncselekmények elleni háború törvényhozásává (úgynevezett küzdelmi törvényhozás) 5. Bűnügyi tudományok: Azok a tudományok tartoznak ide, amelyeknek tárgya a bűnözés. 1. Jogi (normatív) bűnügyi tudományok: Ide sorolható az anyagi büntetőjog, a büntető eljárási jog, a büntetés-végrehatási jog tudománya. 2. Nem jogi (empirikus) bűnügyi tudományok: Idetartozik a kriminológia, a kriminalisztika és a különböző segédtudományok. A kriminálpolitika közvetítő szerepet tölt be a büntetőjog és a kriminológia között. (Fogalma: a már elkövetett bűncselekményekre adott, illetve adandó büntetőjogi válaszstratégiák gyűjtőfogalma) 2

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Kriminológia: a büntetőjog szociológiája. Nem a büntetőjoggal, hanem az annak alapjául szolgáló jelenséggel, a bűnözéssel foglalkozik. A tárgya a bűnözés. Képviselője: Cesare Lombroso. Részterületei: Kriminál- aetológia: a bűnözés individuális és társadalmi okait kutató tudomány. Kriminál-morfológia: a bűnözés jelenségi arculatát, szerkezetét, módszereit, számarányait, területi, életkori, nemek szerinti megoszlását írja le. Kriminál-poenológia: a büntetés végrehajtás céljaival, módszereivel, a bűnözők átnevelésével foglalkozó tudomány. Viktimológia: a sértetté válás okaival foglalkozó tudomány. Kriminalisztika: bűnügyi nyomozástan. A történeti tényállás felderítésének módszertana. Két alapterülete a k.technika és a k.taktika. Képviselője: Hans Groß. A krimináltechnika a bizonyítékok beszerzésének és rögzítésének technikai eszközeivel és módszereivel foglalkozik (DNS-vizsgálat, ujjnyom-rögzítés, traceológia: lábnyomok és egyéb tárgyi nyomok rögzítése, hangfelvétel, fényképezés stb.) A krimináltaktika a nyomozás taktikája. Ide tartozik a terhelt, a sértett és a tanú kihallgatásának lélektana, a kihallgatások sorrendje, a szembesítések taktikája, a tárgyi bizonyítékok bemutatásának időrendi megtervezése. Bűnügyi tudományok segédtudományai: igazságügyi elmekórtan; igazságügyi orvostan; egyéb szakterületek (kriminálstatisztika, kriminálpedagógia) A szabálysértés és a bűncselekmény A szabálysértési jog a közigazgatási jog része, amely nagyon sokban hasonlít a büntetőjoghoz. A szabálysértések ugyanolyan jogellenes cselekmények, mint a bűncselekmények, csakhogy kisebb mértékben veszélyesek, károsak a társadalomra nézve. Ez az a lényegi különbség, ami elhatárolja a szabálysértéseket a bűncselekményektől. A bűncselekmény elkövetője megszeg egy alapvető társadalmi normát, tettével rendszerint igen súlyos következményt idéz elő, pl. egy másik ember halálát okozza, vagy másnak nagy vagyoni kárt okoz. Ezeket a sérelmeket általában lehetetlen, vagy csak igen nehezen lehet orvosolni – többségében igazgatási jellegű – előírást szeg meg, következményük, ha vagy egyáltalán könnyebben elhárítható, az eredeti állapot, rend, könnyebben helyreállítható. Vannak olyan cselekmények, amelyeknek van bűncselekményi és van szabálysértési alakzatuk is. így pl. ha valaki legfeljebb 10ezer Ft értékű dolgot lop el, csak szabálysértés miatt felel. Ha az ellopott dolog értéke efölött az összeg fölött van, már bűncselekmény miatt vonják felelősségére. Első esetben a bíróság mértéke legfeljebb 100e Ft lehet, az utóbbi esetben azonban az elkövető akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. 2 alapfelfogás: Kvalitatív jellegű elhatárolás: a szabálysértés lényegét, minőségét tekintve alapvetően más, mint a bűncselekmény. Elhatárolás: a jogtárgy elleni támadás súlyossága. Kvantitatív: mennyiségi jellegű elhatárolás szerint a szabálysértés és a bűncselekmény között graduális, fokozatbeli különbség mutatható ki a jogtalansági tartalom tekintetében. Ez utóbbi megközelítés gyakoribb. A szabálysértések, vagyis a kisebb súlyú cselekmények nem homogén természetűek: léteznek kriminális jellegű és igazgatás-ellenes szabálytalanságok. Az elhatárolás számos ismérv figyelembevételével történik.

3


2A. Tétel: A büntetőjog alapelvei. 1. A büntetőjog fogalma: A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák az egyes bűncselekményeket és azok elkövetőire kiszabható büntetéseket. Védelmi funkciója van, forrása csak törvény lehet. A bűncselekmény és a bűnözés alkotják az alappilléreit. 2. Büntetőjog tárgya: A büntetőjog tárgya maga a bűnözés, és a bűnözés elleni küzdelem. 3. Jogállami büntetőjog: Fogalma: A jogállam az az állam, amely a jog uralma alatt áll. A jogállam politikai ellentétele a rendőrállam. A jogállam a közhatalmi jogosítványait korlátozza, és állampolgárai szabadságát és biztonságát széles körben garantálja. Eszerint a jog mértéke és magyarázata önmagának, és a jogállam formális fogalma csak a jogbiztonság megteremtését mutatja. A jogbiztonságot itt a nullum crimen…, nulla poena… és a visszaható hatály tilalma testesíti meg. Rájöttek azonban, hogy a jogbiztonság a jogot nem teszi elfogadhatóvá, (ld. III Bir. joga) így jelent meg a jogállam materiális fogalma. Ez a jog igazságosságát jelenti. Ezeknek a jogoknak (korlátozásoknak) a teljesség igénye nélküli felsorolása: véleménynyilvánítás szabadsága, tisztességes eljárás, az információhoz jutás szabadsága, védelemhez való jog, egyesülési és gyülekezési fellebbezési jogosultság, szabadsága, többszöri eljárás tilalma, független és pártatlan bíróság, ártatlanság vélelme. 4. Az anyagi büntetőnormák legalitása: A büntetőjog legalitását a magyar AB szerint az jelenti, hogy csak törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket és a büntetést, illetve a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia, szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie (ultima ratio). Utolsó kitétel, hogy csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet ítélni (kivéve…) Ergo a magyar AB a jogbiztonságot a materiális jogállam elé helyezi a német igazságossággal szemben. Fontos, hogy a magyar Alkotmány nem biztosít jogot az igazságosság érvényesülésére. Ha meggondoljuk jogos, mert az igazságnak nincs egzakt definiálható fogalma. Anyagi legalitás azt jelenti, hogy: - előreláthatóság, - - szükségességi és arányossági teszt - - anyagi igazságosság: abszolút jogok védelme (kriminalizációs kötelezettség), bűnösségi elv. Tételes jog: Ahol részletes szabályok vannak, a jogkövetkezmények kiszámíthatóak, tehát jogbiztonság van. Ez a jogállam formális ismérve. Igazságosság: Materiális ismérve a jogbiztonságnak. Tükrözi az egyenlőség elvét, elviselhetőek és követhetőek. Összeütközés esetén a jogbiztonság erősebb. Ha azonban olyan súlyos az ellentmondás, hogy feloldhatatlan és elviselhetetlen, az igazságosság megelőzi. 5. Büntetőjog alapelvei: a) Nullum crimen sine lege elve: Nincs bűncselekmény törvény nélkül. A nullum crimen sine lege jelenti azt, hogy amit törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni. b) Nulla poena sine lege elve: Nincs büntetés törvény nélkül. A nullum crimen elvéhez kapcsolódóan, a nulla poena elve azt mondja ki, hogy a bűncselekményekre csakis a törvényben meghatározott büntetési tételek alkalmazhatóak. Jelenti ez azt is, hogy ezeket a büntetéseket is csak a törvényben szabályozott módon lehet alkalmazni. 4

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap c) Nullum crimen sine culpa elve: Nincsen bűncselekmény bűnösség nélkül. Bűnösségen alapuló felelősség alapjairól van szó. Két kivétel alóla: a kényszergyógykezelés, mint intézkedés, ahol nem beszámítható elmebeteget ápolnak le, és önhibából eredő ittas/bódult állapot, ahol a beszámíthatóság nélkül varrnak be. d) A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma: Főszabály szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni. Tehát az alkalmazása csak súlyosabb büntető rendelkezésnél tilos, enyhébbnél természetes az érvényesülése. Ne felejtsd, amit korábban mondtunk, közbenső enyhébb tv-re nem vonatkozik, és a halmazatnál sem lehet összeválogatni a legjobb összetételt!!! e) A büntetőjog ultima ratio jellege, illetőleg a szükségesség és az arányosság követelményének elve: A büntetőjog jelenti a legszigorúbb és legsúlyosabb beavatkozást az egyéni szférába. Éppen ez az indoka annak, hogy a büntetőjog csak kisegítő jellegű, "végső eszköz" lehet. Az állami kontrolleszközök kiválasztásánál a büntetőjogot utolsóként szabad alkalmazni, és csak akkor, ha a büntetőjog a közérdek érvényesítéséhez, illetve a közrend megőrzéséhez elengedhetetlen. Tehát a büntetőjog eszerint csak a legsúlyosabb jogsértésekre legutolsó eszközként legitim. Csak akkor lógassuk fel, ha nincs más: végső megoldás: a halál ☺. Szükséges az a büntetés, ami az elkövető javításához/ártalmatlanná tételéhez elengedhetetlen. Arányos, ami a tett súlyával megegyezően szigorú, ergo nem kell kivágni a hamisan vádoló nyelvét. Elég bemetszeni ☺. f) Az analógia tilalma: A büntetőjogban analógia NINCS. Joghézag azonban van. Ilyenkor pedig ugye szóba jön az analógia. Ha sportszerűtlen az ember, egészen jól lehet álcázni az analógiát kiterjesztő értelmezésnek. Meg is tette az LB például az áramlopások kapcsán. Az áramot egyszer meg lehet fogni, a PTK szerint pedig ami megfogható, az birtokolható, tehát dolog. Akkor pedig el is lehet lopni. ☺ Elég erőltetett… megoldásként törvényileg módosították a dolog fogalmát. Főszabály szerint annyit kell tudni, hogy tilos az analógiát a tettes hátrányára alkalmazni, új büntető tényállást létrehozni vele, vagy a már meglévőt kiterjeszteni, esetlen a büntetést szigorítani. g) Büntetőeljárási garanciák: A büntetőjog garanciáit tehát az alapelvek betartása biztosítja, továbbá a jogállamiság eszméje szorosan összefügg a büntetőeljárás alapvető garanciáival. 6. A kétszeres értékelés tilalma (non bis in idem): Tág értelemben azt jelenti, hogy a bűnelkövetőt ugyanazon cselekmény miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal sújtani. Szűkebb értelemben: leginkább a büntetés kiszabása körében alkalmazott elv, amely szerint a bíróság általában nem értékelheti a büntetés kiszabása során súlyosbító vagy enyhítő körülményként a törvényhozó által törvényi tényállási elemként már értékelt körülményeket. Ez a tilalom azt is kizárja, hogy a bíróság kétszeresen, bár eltérő megnevezéssel értékelje ugyanazt a tényt, állapotot, körülményt. A kétszeres végrehajtás tilalmát is magában foglalja: ugyanazon büntetendő cselekmény jogkövetkezményeként alkalmazott szankció kétszer nem hajtható végre. A kétszeres értékelés tilalmát tekinthető az egység és a többség tana elvi alapjának is, amelynek értelmében az egy vagy több bűncselekmény megállapítása során egy körülmény sem értékelhető kétszeresen, de semmi sem maradhat értékelés nélkül. A kétszeres értékelés tilalma eljárásjogi akadály is, ami a többszörös eljárás tilalmával fejezhető ki. Ennek értelmében, ha az elkövető cselekményét a bíróság már jogerősen elbírálta (res iudicata), ellene ugyanazon cselekményért újabb rendes eljárás nem indítható. Ez a tilalom az elkövető személyének és az eljárás tárgyául szolgáló cselekménynek az azonossága esetén áll fenn. A kétszeres értékelés tilalma jelentkezik a nemzetközi büntetőjog keretében is. Az elv a humanitárius jogot sértő személyekkel szemben eljáró nemzetközi törvényszékekre ugyancsak irányadó, azonban ezek kivételképpen akkor is eljárhatnak a nemzeti bíróság által elítéltekkel szemben is, ha a) azt a cselekményt, amelyért bíróság elé állították, köztörvényes bűncselekménynek minősítették; vagy b) a nemzeti bíróság eljárása nem volt pártatlan vagy független, azt azzal a céllal folytatták le, hogy megvédjék a terheltet a nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonástól, vagy a bűnüldözés nem volt megfelelő. A kétszeres értékelés tilalma a törvényhozást is köti, vagyis a kétszeres értékelés tilalmába ütköző büntetőjogi rendelkezések meghozatala nem engedhető meg.

5


3A. Tétel: A büntetőjog forrásai. A büntető törvény időbeli, területi és személyi hatálya. I. A büntetőjog forrásai: Alaki jogforrás a jog fizikai megjelenési formája, például a JAT, azaz a 2010. évi CXXX törvény, amely kimondja, hogy büntetőjog kizárólagos forrása csak törvény lehet. FONTOS: papír formában vagy CD-jogtár formában is alaki jogforrás. 1. Az alaki jogforrások a következők: Nemzetközi jog (Az Alkotmány 7.§ (1) szerint „a Magyarország jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”) Magyarország Alaptörvénye: A legalitás elve, a szükségesség és arányosság feltétele általában büntetőjogi jogforrás belőle, a részletes szabályok pedig a bűncselekmények alapjait képezik, pl. a tulajdonhoz való jog a lopásnál, az élethez való jog az emberölésnél. Alkotmánybíróság Határozata (Sokan vitatkoznak vele, hogy jogforrás-e. Békés szerint igen, mivel a törvényszöveg részbeni megsemmisítésével a megmaradt résznek új értelmet ad, ezzel kvázi jogot alkot. Neki tehát biztosan lehet mondani. További érv a halálbüntetés eltörlése is. Az azonban biztos, hogy aki jól érvel, bebizonyíthatja a vizsgabizottságnak az ellenkezőjét is. Az ilyet hívjuk széllel szemben pis…nak. Azt hiszem a KRESZ szabályait sem a forgalmi vizsgán kell ecsetelni a vizsgabiztosnak, hanem esetleg utána egy pódiumon a BM-ben.) A) Törvény a 2010. évi CXXX törvény szerint TÖRVÉNY a büntetőjog kizárólagos forrása. Bűncselekményi tényállásról, büntetésről, büntetőeljárásról és büntetés-végrehajtásról CSAK törvényben lehet rendelkezni. B) Törvényerejű rendelet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozta őket, néhány még hatályban van. Pl. 1979. évi 5 tvr. azaz a Btké, ami hatályba léptette a Btk.-t, és a bv. tvr. az 1979. évi 11. tvr. C) Keretdiszpozíciót kitöltő normák például a KRESZ szabályai, ami a közlekedési bűncselekmények alapját képezik, mert a KRESZ-t kell megszegni az elkövetőnek a tényállásszerűséghez. D) Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata kötelező erejű a bíróságokra nézve, ezért tekinthető jogforrásnak. Ilyen a korábban létező elvi döntés, amire példa a III. BED az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről, vagy a Büntető Kollégiumi állásfoglalások közül a 93as, ami kimondta, hogy a garázdasággal halmazatban testi sértést is ki kell szabni ha a cselekménnyel megvalósul és nem súlyosabban büntetendő az elsőnél, utolsóként pedig az irányelv, amelyek közül név nélkül a 15.-ös említhető, ami az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szól. FONTOS: NEM jogforrás sem a szokásjog, sem a bírói gyakorlat. Még az LB kötelező erejű iránymutatása sem, ugyanis feladata a jogértelmezés, nem a jogalkotás. II. A büntető törvény hatálya: Hatályos az a jogszabály, amely alkalmazható. Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. 1. Hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható. 2. Érvényes akkor lesz, hogy jogalkotásra jogosult szerv hozza, meghatározott formában és megtörténik a kihirdetése. 3. Hatály az alkalmazhatóságra ad választ, azt jelenti, hogy az érvényes jogszabályok egy része még nincs hatályban, hatályban van, vagy már nincs hatályban. Hatály vonatkozásában a büntetőjog területén a kezdő időpontja az esetek túlnyomó részében a büntetőjogi szabályban meg van határozva, esetenként az elkövetéssel lép hatályba, esetleg később időpontot jelöl meg. Előfordul olyan is, különösen büntető kódexeknél, amikor maga a törvény nem is rendelkezik a hatályba lépéséről, hanem külön törvény rendelkezik a hatályba lépésről (1979. évi 5 tvr. léptette hatályba a Btk.-t). 4. A büntető törvény Azokat a büntető törvényeket, amelyek büntetőjogi normák teljes rendszerét tartalmazzák, a büntetőjogot átfogóan szabályozzák, büntető törvénykönyvnek (Btk.), illetőleg büntető kódexnek nevezzük. Ilyen volt az első magyar Btk., a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. tc. (Csemegi Kódex), és ilyen a hatályos Btk., az 1978. évi IV. törvény is.

6

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Vannak olyan büntető törvények, amelyek nagyobb számú büntetőjogi normával módosítják, illetőleg egészítik ki a büntető törvénykönyvet. Közülük a jelentősebbek egy részét büntető novellának nevezik. I. Büntető Novella (1908. évi XXXVI. (36) tc), II. Büntető Novella (1928. évi X. tc.), III. Büntető Novella (1948. évi XLVIII. (48) tv.) 5. Időbeli hatály: Btk. 2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. Alaptörvény XXVIII. Cikk: (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya, és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tiltja a visszaható hatályú bűncselekmények és büntetések alkalmazását. Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből is következik ennek az elvnek a tiszteletben tartása. A büntető törvény időbeli hatálya arra vonatkozik, hogy mikortól kezdve meddig alkalmazható a büntető jogszabály. A bűncselekmény elkövetési idejének meghatározása az egymozzanatú bűncselekményeknél nem okoz problémát, mert ez esetekben a törvényi tényállás elemei egyszerre valósulnak meg. Ez az előreláthatóság követelménye, negatív oldalról pedig a visszaható hatály tilalmának tükörképe. Az Alkotmány is tartalmazza: 57. § (4) „Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.” 6. Ahol a tényállási elemek nem egy időben valósulnak meg, a jogtudomány több elméletet dolgozott ki a probléma megoldására: a.) Magatartás (tevékenység) elmélet: szerint az elkövetési idő, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát is kifejtik, vagyis az adott tényálláshoz tartozó valamennyi magatartást megvalósították. Pl. több hónapig tartó méregadagolással elkövetett emberölés esetén, az utolsó adag méreg beadása lesz az elkövetési időpont. Pl.: elkövetési idő, mikor az utolsó mozzanatot is kifejtették. (pl. folyamatos mérgezésnél az utolsó adag beadása). b.) Cselekményegység elmélet: bűncselekmény elkövetésének ideje az, amikor az elkövető az adott tényálláshoz tartozó bármely magatartási elemet megvalósította. Pl. az előző példánál az elkövetési időpont lesz az első adag és az utolsó adag beadott méreg is. Pl.: elkövetési idő mikor bármely magatartási elemet megvalósították. (pl. bármelyik adag beadása). c.) Okfolyamat elmélet: a bűncselekmény elkövetési ideje az, amikor az okfolyamat már önállóan, a tettes magatartásától függetlenül fejlődik. Pl. elkövetés időpontjának számít annak az adag méregnek a beadása, amellyel már a halálos eredményhez elegendő méreganyag gyűlik fel a sértett szervezetében. Pl.: elkövetési idő, mikor az okfolyamat már a tettestől függetlenül lejátszódik (pl. már benne van a halálos adag méreg). d.) Eredményelmélet: a bűncselekmény elkövetési ideje a törvényi tényállás megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezése. Pl. a megmérgezett sértett halálának bekövetkezése. Pl.: elkövetési idő mikor az eredmény bekövetkezik (pl. mikor elpatkol a méregtől a delikvens). Annak eldöntésénél, hogy adott esetben mely elméletet kell alkalmazni, abból kell kiindulni, hogy a 2. § alkalmazásában melyik felel meg leginkább a nullum crimen sine lege elvének, tehát, hogy nincs bűncselekmény törvény nélkül. A visszaható hatály alóli kivétel: Az új büntető törvény rendelkezései kizárólag a hatálybalépés idején jogerősen el nem bírált cselekményekre alkalmazhatók, egyébként nincs visszaható ereje. Tehát annak az elkövetőnek a javára, akinek a cselekményét már jogerősen elbírálták, nem lehet az enyhébb törvényt alkalmazni. Bűnhalmazat esetén előfordulhat, hogy az új büntető törvény az egyik cselekmény tekintetében enyhébb, a másikat illetően súlyosabb rendelkezéseket tartalmaz. A régi és új büntető törvény együttes, kombinált alkalmazása kizárt. A jogerős elbírálást követően rendkívüli perorvoslat alapján a bíróság a jogerőt feloldja, megismételt eljárásban a cselekmény újbóli elbírálására kerül sor, és a Btk. 2. §-nak alkalmazására lehetőség nyílik. 7

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 7. A Különös Rész keretszabályaira vonatkozó rendelkezések 1/1999. BJE (a LB jogegységi határozata): 1. keretszabályok változása nem érinti a büntetőjogi felelősséget (keretdiszpozíció esetén) 2. a keretszabály és az azt kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után nagy mértékű változás következik be (olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti), e változás az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg (kivétel: a meghatározott időre szóló jsz.ok) 8. Területi és személyi hatály az állam büntetőhatalmi és joghatósági körét határozza meg Btk. 3. § A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre (területi elv), valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény (személyi elv). A magyar törvényt kell alkalmazni a MK határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is (quasi területi elv). 4. § A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az: a.) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő (kettős inkrimináció), b.) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e (állami önvédelem elve), c.) emberiség elleni (XI. Fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő (feltétlen büntetőhatalom elv). A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. A 4. § eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el (mivel nemzetközi kihatásai is lehetnek). 4 ELV ALAKULT KI: 1. A területi elv (princípium territoriale) alapja az állam szuverenitása. Így az állam büntetőhatalma a területén elkövetett v.mennyi bűncselekményre kiterjed az elkövető állampolgárságától függetlenül. A quasi területi elv: a belföldi terület forgalmát terjeszti ki (hajót, légi jármű). 2. A személyi (honossági, állampolgársági) elv (princípium personale) szerint az állam büntetőhatalma saját állampolgáraira terjed ki tekintet nélkül arra, hogy a bűncselekményt mely állam területén követik el. 3. Az állami önvédelem elve (princípium reale) szerint a hatály az adott állam büntetőjoga által védett jogi tárgyak elleni bűncselekményekre terjed ki, függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától. 4. A feltétlen bütetőhatalom (egyetemesség) elve (princípium universale) szerint büntetni kell a bárhol, bárki által s bármilyen jogi tárgy ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt. Önmagában egyik elv érvényesítése sem biztosítja teljes körűen az állam büntetőhatalmának az érvényesülését, mert részben hiányos védelmet adna, részben túlságosan kiterjesztené a védelem körét, ezért a Btk. az elveket kombináltan alkalmazza: A kettős állampolgár a Btk. alkalmazásában magyar állampolgárnak tekintendő. A hontalan személy nem magyar állampolgár. Ahhoz, hogy a bűncselekmény belföldön elkövetettnek minősüljön, elegendő, hogy a magyar büntetőjog szempontjából jelentős valamely mozzanata (így akár az elkövetési magatartás, akár az eredmény) belföldön valósuljon meg. A kettős inkrimináció elve: azt jelenti, hogy amennyiben mindkét helyen bűncselekménynek minősül az elkövető cselekménye, akkor lehetőség van a külföldi által külföldön elkövetett bűncselekmény magyar elbírálására. Ekkor az ún. képviseleti elven alapul a magyar büntető joghatóság.

8


4A. Tétel: A nemzetközi bűnügyi jogsegély. Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban. A nemzetközi bűnügyi együttműködés két és többoldalú szerződéseken nyugszik. Eredetileg a Btk. határozta meg a szabályait, de a rohamos fejlődés miatt indokolttá vált külön törvény hozatala. 1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről (Nbj) szóló 1996. évi XXXVIII. (38) törvény. 1. § Célja, hogy szabályozza a büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést. 2. § A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja a Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét. közrendi záradék. Ennek vizsgálata az ÖNKORMÁNYZATI ÉS RENDÉSZETI MINISZT., illetve a Legfőbb Ügyész hatásköre (ők a döntésre jogosultak). A Nbj törvény kiegészítő jellegű törvény, csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, vagy nem tér ki. A nemzetközi büntetőjog fogalma a nemzetközi bűncselekmények meghatározását és az emiatti felelősségre vonás szabályait öleli fel. A háborús és emberiség elleni bűncselekmények e körbe tartoznak. A nemzetközi szintű büntetőjogi felelősség megállapítására jogosult állandó bíróság Hágában jött létre először, (1998. július 17-én fogadták el Rómában a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát az ENSZ tagállamai) a népírtás, a háborús bűntettek, az emberiség elleni bűncselekmények és az agresszió bűncselekményének elbírálására. Magyarország 2003. november 30-i hatállyal erősítette meg a Statútumhoz való csatlakozását, ezzel kötelezettséget vállalt arra, hogy jogát a Statútummal összhangba hozza. A nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályai az ún. transznacionális büntetőjog részét képezik, amelynek keretében az egyes államok kógens jellegű normák segítségével maguk határozzák meg büntető joghatóságukat, de teret engednek más államok büntető igazságszolgáltatásának is. 2. Jogforrási szempontból: Az egyes államok egymás között megkötött kétoldalú (bilaterális) megállapodásait, illetve viszonossági gyakorlata mellett a multilaterális (többoldalú) szabályozású egyezmények játszanak szerepet a bűnügyi együttműködés bonyolításában. Hazánkban eredetileg a Btk. és a Be. Szabályozta az összes , nemzetközi együttműködést szolgáló intézményt, azonban indokolt volt egy külön törvény megalkotása, amely a bűnügyi együttműködés általános kereteit határozza meg. Ez a ma is hatályos 1996. évi XXXVIII. Törvény (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről). Az Nbj. Alkalmazását megelőzi minden, a tárgykört érintő rendelkezés, amelyet nemzetközi szerződésben fogadtak el, ezért a transznacionális büntetőjognak lényeges jogforrási köre a Magyarország által megkötött kétoldalú szerződések, illetve azok az egyezmények, amelyekhez hazánk csatlakozott. A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei (1996. XXXVIII. tv) E törvény hatályon kívül helyezte a Btk. 7-9.§-át. 3. A törvény körülírja a bűnügyi jogsegély formáit, ezek: a kiadatás a büntető eljárás átvétele illetve átadása a szabadságvesztés végrehajtásának átvétele illetve átadása eljárási jogsegély a külföldi állammal kapcsolatos feljelentés. Általános feltétel: a jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető, és nem terjeszthető elő, ha az csorbítja a Magyarország felségjogát, veszélyezteti a biztonságát és sérti a közrendet. A törvény szerint ezt egyrészt az igazságügyminiszter, másrészt a legfőbb ügyész vizsgálja. A jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha: a cselekmény a magyar törvény és a külföldi állam joga szerint is büntetendő, ha az nem katonai vagy politikai bűncselekményre vonatkozik. 3. Ennek általános feltételei a következők. kettős inkrimináció (mind a magyar, mind a külföldi államban büntetendő a cselekmény pozitív feltétel) nem politikai, katonai vagy ezekkel szorosan összefüggő bűncselekményről van szó negatív feltétel, az egyetlen kivétel alóla a szándékos emberölés, ami túlnyomó jelentőségű a politikai bűncselekményhez képest. 9

Semsey Hajnalka

2012.03.18. nap viszonosság (ha a másik állam fordított helyzetben várhatóan szintén teljesítené a kérést.) A külföldön folyó eljárás, kiszabott büntetés, vagy annak végrehajtási módja nem ellenkezik a magyar jogállami alapelvekkel, nem sérti az emberi jogokat (ha sérti, akkor csak feltételhez kötötten lehet teljesíteni a jogsegélyt.)

A kiadatás: A Magyarországon lévő személy a külföldi állam megkeresése alapján akkor adható ki, ha a cselekményre nézve mindkét állam büntető törvénye folytán 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabását rendeli (eljárási kiadatás); a szabadságvesztés végrehajtása céljából, ha a ténylegesen kiszabott szabadságvesztés tartama a 6 hónapot meghaladja (végrehajtási kiadatás). A törvény szerint nincs helye a kiadatásnak, ha: a bűncselekmény illetve a büntetés – amelyre a kiadatás irányul – bármely országban elévült illetve erre nézve az elkövető kegyelemben részesült; a megkereső államban az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem terjesztették elő; a magyar bíróság a cselekményt már jogerősen elbírálta, az elkövető menedékjogot kapott. Ha a kiadatást kérő államban a törvény a halálbüntetés kiszabását lehetővé teszi: a kiadatásnak csak akkor van helye, ha a megkereső állam biztosítékot nyújt arra, hogy amennyiben halálbüntetés kiszabására kerül sor, azt nem hajtják végre. A kiadatási kérelem teljesítése esetén a külföldi fogvatartás tartamát a büntetésbe be kell számítani. A büntetőeljárás átadása: Ebben az esetben a Magyarországon folyó büntetőeljárásnak a külföldi állam igazságszolgáltatása részére való átadásról van szó, melynél a célszerűség a fő szempont. A célszerűség akkor áll fenn, ha az elkövető Magyarországon van, így az eljárás itt lefolytatható, de indokolt, hogy az állampolgársága vagy az állandó lakóhelye szerinti eljárásban vonják felelősségre, vagy pedig ha nincs Magyarországon és a kiadatásának nincs helye, vagy pedig azt megtagadták. A büntetőeljárás átvétele Ebben az esetben a külföldön folyó büntetőeljárás átvételéről van szó. A külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás akkor vehető át: ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt külföldi állampolgár. Erről a kérdésről a legfőbb ügyész elsősorban célszerűségi szempontok alapján dönt. A külföldön előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztése be kell számítani. Külföldi állam által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának az átvétele. Az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, valamint a bevándorolt külföldi állampolgárok a más állam bírósági által kiszabott szabadságvesztés végrehajtását teszi lehetővé a törvény. Itt is célszerűségi szempontok az elsődlegesek. Itt elsődlegesen az elítélt áll a középpontban, ezért általános feltétel, hogy az elítélt ehhez hozzájáruljon, továbbá, hogy még legalább 1 évi szabadságvesztés legyen hátra. A döntés az igazságügyminiszter kezében van. Magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átadása. Főszabály az, hogy a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést a magyar hatóság hajtja végre. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést más állam hatóságai hajtsák végre: ha erre a külföldi állam kötelezettséget vállal, és az elítélt ehhez hozzájárul. A magyar állampolgárra kiszabott szabadságvesztés átadásának is helye van, ha az állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye is külföldön van. A szabadságelvonással járó intézkedések (pl. kényszergyógykezelés) átvételére is lehetőséget nyújt a törvény. További intézmények Büntetőeljárás átadása és átvétele Főleg közlekedési balesetek miatt indult eljárásokról van szó. Erről az Európa Tanács keretében 1964-ben multilaterális egyezmény is született. Ez nem csak az igazságszolgáltatás hatékony működését szolgálja, alkalmas lehet a joghatósági konfliktusok mérséklésére és az elkövetők társadalmi rehabilitációs esélyeinek javítására. Egyesek szerint csak akkor 10

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap kerülhet rá sor, ha az elkövető letartóztatásban van, mások szerint ez tulajdonképpen burkolt kiadatás, s csak akkor van szó róla, ha a terhelt már elhagyta a bűncselekmény helye szerinti országot. (És persze az az ország akarja visszakérni.) Az átadás különösen akkor célszerű, ha a magyarországi terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az lejárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásának nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem került sor. Kötelező az átadás, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben a külföldi által belföldön, a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy légijárművön elkövetett bűncselekmény üldözéséről Magyarország nemzetközi szerződésben lemondott. A büntetőeljárás átadását az ügyész a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyésznél kezdeményezi, azt követően a bíróság az igazságügy miniszternél. A döntésről a külföldi hatóság értesítése mellett az ügyészt vagy a bíróságot is tájékoztatni kell. Ha átveszik az eljárást, idehaza meg kell szüntetni. A terheltet az Interpol közreműködésével adják át. Ha nem veszik át, vagy a másik államban kivonja magát a büntetőeljárás alól, a terhelttel szemben a megszüntetett eljárás folytatható. Átvenni magyar állampolgár vagy Magyarországra bevándorolt ügyét lehet külföldi megkeresésre. Ha magánindítványos az ügy, szükséges a külföldi magánindítvány. Ha csak nálunk magánindítványos, odakint nem, az indítványra jogosultat fel kell hívni annak megtételére. Feljelentés külföldi államnál Ha nem került sor büntetőeljárás átadására és a terhelt külföldön tartózkodik, a tárgyalás pedig távollétében nem tartható meg, vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azután a bíróság az igazságügy miniszternél kezdeményezheti. Az elbírálásra joghatósággal rendelkező államnál tehető meg. A döntésről az ügyészt vagy bíróságot értesítik, pozitív válasz esetén az eljárást nálunk megszüntetik, ahogy a fenti intézménynél. Szabadságvesztés és szabadságelvonással járó intézkedés átadása és átvétele Sokáig nem lehetett más állam ítéletét végrehajtani. A változást a második világháború utáni nagy népmozgás kényszerítette ki. Ekkor már nem csak a bűnüldözés a cél, hanem az elkövető reszocializációja is, azt pedig jobban szolgálja a hazai környezetben végrehajtott büntetés. Az általános garanciák itt is érvényesülnek, a külföldi ítélet nem sértheti az ország közrendjét, alapvető nemzeti érdekeket, az eljárásban pedig biztosítani kell az alapvető emberi jogokat, a védelmet, a vádlott személyes meghallgatását, s a bűnösséget bizonyítani kell. A külföldi ítéletet végrehajthatóvá szolgáló eljárás az exequatur eljárás. Szabadságvesztés végrehajtását akkor lehet átvenni, ha az elítélt ahhoz hozzájárult, és legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy határozatlan idejű büntetése. Harmadik feltétel, hogy magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, vagy bevándorolt személy. Nem vehető át végrehajtás, ha nálunk már jogerősen elbírálták az ügyét. A megkeresést az igazságügy miniszter fogadja, s ha nem ütközik közrendi záradékba, megküldi a Fővárosi Bíróságnak. A feltételek fennálltáról dönt a bíróság majd visszaküldi az iratokat engedélyezésre. Azaz a már látott eljárás. Ha engedélyezik az átvételt, azt a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben kell letölteni. Az átvételtől számított három hónapon belül tárgyaláson megállapítják a külföldi ítéletnek megfelelő büntetést, ha pedig ilyen nálunk nincs, a magyar kereteknek megfelelőt. A büntetés nem lehet súlyosabb a külföldinél és a lehető legjobban kell egyeznie azzal. A feltételes szabadságra és a végrehajtásra a magyar szabályok vonatkoznak. Büntetés végrehajtást átadni akkor lehet, ha ahhoz az elítélt hozzájárult, és a külföldi állam kötelezettséget vállal a végrehajtásra. Magyar állampolgár akkor adható ki, ha állandó lakhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van. Az igazságügy miniszter keresi meg az ügyben a külföldi államot. Ha pedig kivonja magát a végrehajtás alól, Magyarországon szeretettel várják egy meleg vasbeton falú összkomfortos garzonnal a Markó utcában… ☺ Ha perújítás, felülvizsgálat vagy közkegyelem folytán változik a büntetés hossza, erről értesítik a külföldi államot. Külföldi bíróság szabadságelvonással járó intézkedését akkor lehet átvenni, ha ilyen intézmény van Magyarországon is. Eljárási jogesély Ma már nem követelik meg a kettős inkriminációt hozzá, hiszen ez az elkövető javát is szolgálhatja, ha pl. mentő körülmények bizonyításáról van szó. Egyedül a közrendi klauzula indokolja a megtagadást. Nemzetközi szerződésnek vagy az állam belső jogának kell rögzíteni a megkeresés feltételeit. Ahol a megkeresés feltétele a kettős inkrimináció, ott a bűncselekményt is meg kell határozni a döntés érdekében. Ahol nem feltétele, ott a viszonosság a követelmény. Ha a kérelmező állam képviselői is részt akarnak venni az eljárásban, ahhoz a fogadó állam hozzájárulása szükséges. Korábban mindez diplomáciai csatornákon bonyolódott, ami nagyon hosszadalmas volt. Cél, hogy ezt az igazságügy minisztériumok közötti, majd közvetlen eljáró hatóságok közti kapcsolattal váltsák fel. Ez a gyors eljárás garanciális követelményéből is adódik. Az Nbj.-ben nincs felsorolva, milyen jogsegélyt adhat a magyar állam, csak néhány példa. Így kiterjedhet nyomozási cselekmény teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, terhelt és tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására, szemlére, házkutatásra, motozásra, lefoglalásra, országon átszállításra, iratok, tárgyak megküldésére, iratkézbesítésre, bűnügyi nyilvántartási adatok kiadására, ideiglenes átadásra. A magyar eljárásokat kell alkalmazni, vagy kérelemre a külföldit akkor, ha az a magyarral összeegyeztethető. Pl. nem a jó kis magyar pisztolyokkal megy az átszállítás, hanem mondjuk hangtompítós lézercélzós, torkolattűz elvezetéses MP5 géppisztollyal, ha amerikaiakról van szó. ☺ Ha a külföldi képviselők is jelen akarnak lenni, a cselekmény idejéről értesítik őket. A megkereséseket a legfőbb ügyész fogadja és engedélyezi, illetve juttatja el a kijelölt ügyésznek. Józsikám, ma rossz napod van… jönnek az amcsik 11

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap kihallgatni, és szabadnapos a tolmács… ☺ Úgyhogy ezennel elismerem, hogy a kellő nyelvtudással rendelkezel. ☺ (Máskor nem kérsz nyelvpótlékot… ☺) Ha bíróság általi teljesítést kérnek, mindez az igazságügy miniszter feladata, és a bírósággal játssza el ugyanezt. Külföldi állam megkeresésénél ugyanez van fordítva. Kedves legfőbb ügyész úr… szeretnék menni kihallgatni az amcsikhoz. Rég láttam azt a két tornyos várost, meg izzadni az amerikai magyar tolmácsot mikor szleng kifejezéseket fordíttatok. ☺ Ha szakértő vagy tanú Magyarországra érkezik megkeresés alapján, a korábban elkövetett bűncselekményei miatt nem vonható felelősségre, csupán nyolc nappal azután, hogy az ország területének elhagyását engedélyezték neki, vagy ha visszatért ide. Itt hagytam az órámat. Nem tetszett megtalálni?? Deeeeeeeeeee… már bekészítettük a cellába! ☺ A külföldön tartózkodó személyt nem lehet a magyar hatóság előtti megjelenésre kényszeríteni, azaz ha nem jelenik meg, nem alkalmazhatóak vele szemben a kényszerintézkedések. KÖNYV ALAPJÁN I. A NEMZETKÖZI BŰNÜGYI JOGSEGÉLY 1. A büntető joghatóság: Jelentősége a jogállamok) tagállamok) közötti hatáskör megosztása, amelyet elsősorban kölcsönös megállapodások és az EU tagság rendje szabályoz. Tárgya: 1. Személyi és területi joghatóság meghatározása 2. a quazi joghatóság meghatározása (lobogó elv) Típusa: 1. rendes joghatóság: államok közül melyik lesz az illetékes az adott ügyben 2. rendkívüli joghatóság: 3. korlátozott joghatóság: 4. korlátlan joghatóság: 5. potenciális: 6. aktuális joghatóság: Joghatóság: egy adott állam szerveinek (bíróságainak és más hatóságainak) az az eljárási kötelezettsége, hogy nemzetközi elemmel bíró ügyekben: nemzetközi kollíziós magánjogi tényállásokból adódó jogviták eldöntésében eljárjanak 2. A büntető joghatóság elvei: Területi elv: Területi elv értelmében annak az államnak a joga szerint kell eljárni, ahol az adott cselekmény történt. Hajó fedélzetén (úszó államterület) a lobogó szerinti állam joga érvényesül, repülőgépen (lebegő államterület) pedig a lajstromozó állam joga. Személyi elv: Személyi elv értelmében annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek az állampolgárai érintettek a cselekményben. Az aktív fordulat szerint az elkövető állampolgársága dönt, míg a passzív fordulat szerint a sértett állampolgársága. Kompetencia elv: a nemzetközi szerződések megosztják a kompetencia konfliktusokat az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely és az elkövetés állama között. Védelmi elv: Védelmi elv vagy hatás elv értelmében annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek az érdekét a konkrét cselekmény közvetlenül veszélyezteti. Egyetemes büntetőhatalom elve: Univerzalitás elve értelmében valamennyi állam eljárhat, ha olyan súlyú bűncselekmény történt, amely valamennyi állam érdekét sérti. Ilyen eset az imperatív normába való ütközés, tehát az ún. erga omnes jellegű kötelezettség megsértése. Képviseleti elv: származékos joghatóság, az egyezmények a joghatóságokat megosztják az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely és az elkövetés helyének állama között. Lehetővé teszi az eljárás lefolytatását akkor is, ha arra eredeti joghatósággal rendelkező állam nem képes. 3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános pozitív feltételei: Európa: a) Viszonosság: a szuverenitást juttatja kifejezésre. Lehet állandó és egyedi esetre korlátozott. Formailag miniszteri viszonossági nyilatkozatok kicseréléséről van szó, amelyben bizonyos súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban általános érvényűen, vagy különös bűncselekmények esetén részleges együttműködésről állapodnak meg. b) Kettős inkrimináció: a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett állam joga szerint büntetendő cselekmény legyen. 12

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 1. Absztrakt: az adott cselekmény mindkét államban büntetendő, függetlenül az elkövető büntethetőségétől. 2. Konkrét. Az elkövető az adott cselekmény miatt büntetendő. Nincs egységes felfogás, de a kiadatás általános elve. Magyarország: A nemzetközi együttműködés általános feltételeiről törvény rendelkezik (1. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről (Nbj) szóló 1996. évi XXXVIII. (38) törvény.). A törvényekben a viszonosságról és a kettős inkriminációról rendelkeznek függetlenül az EU szabályozástól. Kettő pozitív elvet határoz meg a törvény: 1. kettős inkrimináció és a viszonosság. Emellett negatív feltételek a következők: A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános negatív feltételei: 1. A bűncselekmény természete, 2. A büntetés jellege, 3. A ne bis in idem elv. 1.-2.: cselekmény politikai (pl. állam léte, külső és belső biztonsága, legfőbb állami szervek és intézmények ellen, kivéve például az emberiség elleni bűncselekmények), katonai vagy gazdasági (adó-, illetek-, vám- és deviza bűncselekmények) Jellege, illetve halálbüntetéssel vagy testi büntetéssel való fenyegetettsége. 3. A ne bis in idem elv: Kétszeres eljárás tilalma. Levezethető a jogállamiság elvéből (illetve pergazdaságossági szempontok alapján is + kapcsolat: anyagi igazságosság elve, jogbiztonság és egyenlőség elve). Az egyen állami büntetőhatalommal szembeni védelme. Az államokban: res iudicata, jogerős ítélet, azaz ítélt dolog. Tiltja, hogy az elkövetővel szemben ugyanazon cselekmény miatt kétszer járjanak el. 4. A nemzetközi bűnügyi jogsegély formái: kiadatás büntetőeljárás átadása, átvétele a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele illetve átengedése a vagyonelkobzás az elkobzás, ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése eljárási jogsegély feljelentés külföldi államnál 5. Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban: a) Szervezetek: ENSZ és egyezményei: kábítószer kereskedelem, pénzmosás, szervezet bűnözés, prostitúció üldözése INTERPOL: Európa tanács: OECD: Schengeni egyezmény: határok megnyitásáról Tamperei következtetések és a Hágai program: igazságügyi csúcstalálkozó volt, ahol három fő témában döntöttek. 1. Menekült és bevándorlás politika. 2. Szabadság, biztonság és jog térségének kialakítása. 3. Határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. Eurojust: 6. Európai Unió stratégiája a harmadik országokra kiterjedően: a transznacionális bűncselekmények miatt jelentős kérdéssé vált a harmadik országokkal való együttműködés kérdése, melyet az alábbiak szempontjából fontos tárgyalni. emberi jogok érvényesülésének támogatása az intézmények és a felelősségteljes kormányzás megerősítése terrorizmus elleni küzdelem szervezett bűnözés Mindezeknek a megvalósításának eszközei: kétoldalú és egyedi megállapodások nemzetközi szervezetek regionális együttműködés operatív együttműködés 13


5.A. Tétel: A bűncselekmény fogalma. A bűncselekmények súly szerinti felosztása. I. A bűncselekmény-fogalom történeti fejlődése: A XIX. sz. első felében a bűncselekmény objektív és szubjektív elemeit különböztették meg, és kialakultak a bűncselekmény fogalmának építőelemei: cselekmény, tényállás(szerűség), jogellenesség, bűnösség, melyek ekkortájt még nem különültek el egymástól. A fogalmi gondolkodás középpontjában a jogellenesség és a jogtalanság kategóriája helyezkedett el, ez magába zárta a tényállásszerűséget és a bűnösséget is. Jhering német professzor 1867-ben tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy létezik egy „objektív jogellenesség”, vagyis a jogellenesség olyan kategória, amely nem függ a cselekvő büntethetőségétől, illetve a bűnösségétől (szándékosságától vagy gondatlanságától). 1880 és 1904 között Liszt, Beling és Radbruch átvették az objektív jogellenesség fogalmát és tovább tökéletesítették. A század végén a jogellenesség és bűnösség fogalom elválik egymástól. Amíg az objektív, a külvilágban megjelenő történés a jogellenességhez tartozik, addig az azt kísérő lelki folyamat a bűnösséghez számít. E dogmatikai fogalomalkotás jelenős eredménye, hogy elválasztja az objektívet a szubjektívtől. Az objektív és szubjektív között kialakult a „tényállásszerűség” fogalma. A német büntetőjogban 4 irányzat alakult ki: A) Klasszikus bűncselekmény-fogalom: - a tényállásszerűség csupán gyanújele a tőle elkülönülő jogellenességnek, a tényállásszerű cselekmény bár rendszerint jogellenes, de hogy az adott esetben is az-e, az csak a következő fogalmi elem (a jogellenesség) szintjén dől el. - cselekmény: akaratlagos testi mozgás, mely külvilági változást eredményez, itt még nem jelenik meg a mulasztás. - bűnösség: a tettes lelki, szellemi folyamatainak összefoglalása, előfeltétele a beszámítási képesség. Formái a szándékosság és a gondatlanság. - jogellenesség: jogellenességet kizáró okok hiánya - Beling és vagy Liszt B) Neoklasszikus bűncselekmény-fogalom: - A bűnösség lényegét a felróhatóságban, szemrehányhatóságban, mint értékítéletben jelölte meg. → jogszerűtlen magatartástól való tartózkodás elvárhatósága is megjelenik. - megjelenik a szubjektív jogellenességi elemek tana - cselekményfogalomnak a mulasztásra is kell vonatkoznia (tehát a tevésre és a mulasztásra egyaránt). - tényállásszerűség: objektív és szubjektív elemek - Heller Erik, Schultheisz Emil Finalista bűncselekmény-fogalom: C) A II. világháború után Welzel bonni professzor dolgozta ki a finalitás elméletét. Ez az irányzat tagadja a jogellenességnek és bűnösségnek, mint objektívnek és szubjektívnek a szembeállítását, és a szubjektív jogellenességi elemeket nem kivételnek tekintette, hanem a szabály rangjára emelte. A szándékosság és gondatlanság átkerül a jogellenességi ismérvek közé, a bűnösség pedig csak felróhatóság marad. Közvetítő bűncselekmény-fogalom: Jelenleg is uralkodó irányzat, mely a neoklasszikus és a finalista megoldások szintézise → „szándékosság kettős helyéről” szóló tan → tényálláshoz és bűnösséghez egyaránt tartozik: - jogtalanság a tényállásszerű magatartás, illetve eredmény értéktelensége - bűnösség a tettes felfogásának és gondolkodásmódjának értéktelensége

14

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap II. A bűncselekmény fogalma a magyar büntető-jogtudományban: A bűncselekmény fogalmára nézve az alábbi három korszakot különböztetjük meg: 1) törvényi tényállás kategóriájának kidolgozása (Edvi Illés Károly) 2) korai fogalmi meghatározások jelentek meg, de ezekkel párhuzamosan a törvényi tényállás önállósága is fennmaradt. Ezen fogalmaknak két változata van: bűncselekmény = jogellenes (jogtalan) és büntetendő cselekmény (Angyal, Finkey) bűncselekmény = jogellenes (jogtalan), bűnös és büntetendő cselekmény (Vámbéry, Irk) 3) törvényi tényállás önállóságának felszámolása, bűncselekmény = tényállásszerű, jogtalan, és bűnös cselekmény (Schultheisz) III. A hatályos bűncselekmény-fogalom összetevői: 1. tényállásszerűség – büntetendőség 2. társadalomra veszélyesség – jogellenesség 3. bűnösség: az elkövető és a cselekmény közti pszichikus viszony, amely miatt neki a cselekmény felróható. Tényállástani összetevői: szándékosság és gondatlanság. A gondatlanság azonban csak akkor büntetendő, ha azt törvény büntetni rendeli. (Btk. 10. §.) IV. A bűncselekmény fogalma a Btk.-ban: Btk. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Lényeges, hogy a Btk. szándékosságon alapul, ahogy a fenti szakaszból is látszik. Ha nem ír róla, mindig szándékosságról van szó, a gondatlanságot pedig külön említi ahol az is büntetendő. A társadalomra veszélyesség azonos a materiális jogellenességgel. Innentől a BŰNCSELEKMÉNY arról ismerszik meg, hogy: tényállásszerű, a társadalomra veszélyes, jogellenes, bűnös. MINDEN ISMÉRV FONTOS! a./ Tényállásszerű: A tényállásszerű cselekmény az, amely kimeríti valamely különös részben található törvényi tényállás ismérveit. A tényállás úgy fogalmaz róla, hogy „amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli". A bűncselekményi minősítésnek egyenlő feltétele a cselekmény társadalomra veszélyessége és büntetni rendeltsége. Önmagában az egyik ismérv sem elegendő a bűncselekmény megvalósulásához. A törvény a büntetés kiszabását tehát törvényi tényállás alkotásával rendeli el. Ha a cselekmény kimeríti mind az általános rész, mind a különös rész rendelkezéseit, akkor büntetni rendelt. A tényállásban elválik a szubjektív az objektívtól, az objektív ismérvek a társadalomra veszélyességet, a szubjektív ismérvek a bűnösséget alakítják. Az Általános rész szabályai közül csak azok vesznek részt a tényállásszerűség alakításában, amelyeket a törvényi tényállás megnevez. A jogállamiság szempontjából szólni kell még a keretdiszpozíciókról; ezek körében a tényállás olyan külön normát zár magába, amelynek szövege nem a Büntető Törvénykönyvben lett kihirdetve; ezáltal megismerhetősége korlátozott. A tényállásszerűségen belül önálló jelentősége van az objektív ismérveknek; ezek hordozzák a társadalomra veszélyességet, a jogellenességet. b./ Társadalomra veszélyesség – jogellenesség: Btk. 10. § 2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A társadalomra veszélyesség: egyrészt jogalkotási, másrészt jogalkalmazási kategória. 1. A jogalkotás számára a társadalomra veszélyesség a bűncselekménnyé nyilvánítás indoka; a jogalkotó eszközöl egy kiválasztást, s nyilvánít bizonyos cselekményeket bűncselekménnyé, hogy az állami, a társadalmi vagy a gazdasági rendet sértik vagy veszélyeztetik. A társadalomra veszélyesség értékelése és a bűncselekménnyé nyilvánítás a jogalkotó feladata. Abban a körben, amelyben a törvény társadalmi viszonyokat említ meg olyanokként, mint amelyek sértése vagy veszélyeztetés veszélyes a társadalomra, lényegében a jogtárgyakra utal. 2. A jogalkalmazás számára csak az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely sérti vagy veszélyezteti az említett társadalmi viszonyokat; a Btk. azonban azzal a lehetőséggel számol, hogy a cselekmény az elkövetéskor veszélyes a társadalomra, de csak csekély fokban.

15

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap c./ Bűnösség – a büntetni rendeltség: 1. Erkölcsi színezetű jogi kategória. 2. Perjogi bűnösség alakult ki legelőször, ami azt fejezi ki, hogy a bíróság „bűnösnek mondja ki” a vádlottat a bűncselekmény elkövetésében és ezért őt büntetéssel sújtja. Eszerint: a vádlott kimerítette valamely bűncselekmény törvényi tényállását és hiányoznak a büntetőjogi felelősségre vonás akadályai. 3. Az alanyi bűnösség a perjogin belül elrejtve létezett; amikor a XIX. Század büntetőjog tudománya kialakította a jogellenesség fogalmát, s azon a bűncselekmény külső tárgyi megjelenését értette, ezzel szemben keresték a belső, „lelki” mozzanatokat. A bűnösség lehet szándékos, vagy gondatlan. V. A bűncselekmény súly szerinti kategóriái: Btk. 11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (2) A bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség. A 11. § (2)-n túl vétségnek minősül a gondatlan bűncselekmény is. A súly szerinti kategorizálást először az 1810. évi Napóleoni Btk. vezette be. A súly szerinti tagolást a Csemegi Kódex is magáévá tette. Az 1878. évi Btk. bűntettet és vétséget ismert, melyet az 1879. évi KBTK. egészített ki. A Hármas felosztás 1950-ig tartott, mikor a BTÁ a vétség kategóriáját mellőzte. Az 1955. évi 10. tvr. megszüntette a kihágást és bevezette a közigazgatási szabálysértést. Az 1971. évi 28. tvr. visszaállította a vétség fogalmát. Az 1978. évi Btk. bűntettet és vétséget ismer. A bűntett-vétség elhatárolásának büntető-eljárásjogi jelentősége van. A Be. külön szabályozza a vétségi eljárást. Bűntett miatt fegyházban vagy börtönben, vétség miatt pedig fogházban kell végrehajtani a szabadságvesztést. Bűntett miatt a szabadságvesztésre ítélet fegyház esetén 4/5, börtön esetén ¾ büntetés kiállásával lehet szabadulni legkorábban. Ugyanez vétségnél 2/3. Gondatlan vétség esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a büntetés kitöltésével mentesül az elítélt, míg bűntett és szándékos vétség esetén a törvényben meghatározott várakozási idő után. A felfüggesztés próbaideje bűntett esetén: 1-2-3-4-5 év lehet. Vétségnél 1-2-3 év. A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége az alábbi esetekben van: - a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál [Btk. 43-44. §, Btk. 111. §]; - a feltételes szabadságra bocsátásnál [közvetett módon, ugyanis ez a végrehajtási fokozattól függ, Btk. 47. §]; - a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének megállapításánál [Btk. 89. § (3) bekezdés]; - a törvényi mentesítésnél [Btk. 102. § (1) bek. c) pont]; - a katonai büntetőjogban a büntethetőséget megszüntető okot illetően [Btk. 124. §].

16


6.A. Tétel: A tényállástan általános kérdései. Az elkövetési magatartás, az elkövetési tárgy, a szituációs elemek. I. A tényállástan általános kérdései: Tényállás fogalma: Azoknak az ismérveknek a törvényi megfogalmazása, amelyek megléte nélkül nem valósulhat meg bűncselekmény. Tehát adott bűncselekmény-típus törvényi ismérveinek összessége. Tényállásszerű cselekmény az, amely kimeríti valamely különös részben található törvényi tényállás ismérveit. Bűncselekménynek 1. Jogellenesnek, 2. Tényállásszerűnek és 3. Bűnösnek kell lennie. 4. Társadalomra veszélyességet a törvényalkotó fogalmazza meg. a./ Fajtái: Általános tényállás: valamennyi bűncselekmény törvényi tényállásainak közös elemeit tartalmazza. Különös törvényi tényállás: a törvényi tényállásokat a törvényalkotó a Kódex különös részében fogalmazza meg. A törvényi tényállás, egy adott bűncselekmény törvényi ismérveinek az összessége. A bűncselekmény fogalom és a törvényi tényállás egymással nem azonosítható. A bűncselekmény fogalom egyik eleme a társadalomra veszélyesség. Történeti tényállás: ez nem más, mint a valóságban megjelenő valamely emberi magatartás büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró körülményeinek az összessége. b./ Tartalmi szempontból megkülönböztetünk: Leíró tényállási elemeket: csak felismerést igényel. Olyan ténykérdésről van szó, melynek eldöntése egyszerű ténymegállapítást igényel. Normatív tényállási elem: jogalkalmazói értelmezést, értékelést igényel, nem elegendő az egyszerű ténymegállapítás Pl.: jelentős érdeksérelem, súlyos veszély, közvetlen veszély. A tényállási elemeket tartalmi és formai szempontok szerint csoportosíthatjuk. Azokat a tényállási elemeket, amelyek kivétel nélkül hozzátartoznak valamennyi bűncselekményhez, szükséges tényállási elemeknek nevezzük. TÉNYÁLLÁSI ELEMEK tankönyv szerinti csoportja: Tárgyi oldal Szükséges ismérvek Rendszerinti ismérvek Esetleges ismérvek (nem feltétlenül szerepelnek a törvényi tényállásban)

1. Cselekvés (elkövetési magatartás) 2. Elkövetési tárgy/Passzív alany 3. Eredmény 4. Okozati összefüggés 5. Elkövetés helye 6. – II– ideje 7. – II– módja 8. – II– eszköze

II. A törvényi tény: Objektív (tárgyi) oldal: a jogellenességet alakítja. Jogi tárgy: amit a bűncselekmény sért vagy veszélyeztet, Elkövetési magatartás (aktív: tevőleges, passzív: mulasztás) Elkövetési tárgy: amire a bűncselekmény irányul (ha ez személy, akkor = passzív alanynak mondjuk) Alany: az elkövető, aki létrehozza a bűncselekményt Okozati összefüggés Eredmény: külvilági változás, mely az elkövetőn kívül következik be Esetleges elem: az eredmény bekövetkezéséhez szükségesek Szituációs elemek: hely, idő, mód, eszköz, illetve egyéb

Alanyi oldal 1. Szándékosság 2. Gondatlanság -

Szubjektív (alanyi) oldal: bűnösséget alakítja. Szándékosság (egyenes, eshetőleges) vagy Gondatlanság (tudatos, hanyag). Motívum (indítóok) Célzat

3. 4.

Motívum Célzat

Tettességhez szüksége elemek: közönséges bűncselekmény különös bűncselekmény szükségképpeni közreműködés

17

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap III. Jogi tárgy: A jogi tárgy nem dolog, hanem jogászi absztrakció terméke. A XIX. században merült fel a kérdés, mi a büntetőjogi jogvédelem tárgya. Jhering szerint a jogvédte érdekek. Az újkantiánus értékfilozófia az érdek fogalmát az érték fogalmával cserélte fel. A XX. század közepén Magyarországon terjedt el a nézet, hogy a jogvédelem tárgya a társadalmi viszony. A jogvédte érdek fogalmával a materiális jogellenesség fogalmával találkoztunk, mert az a jogvédte érdekek sérelmét fejezi ki. Társadalmi viszonyok sértését vagy veszélyeztetését a 10. § (2) fejezi ki.

A jogi tárgy nem valóságos, fizikai értelemben vett tárgyat jelent, amit a bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet. A fogalom értelmezése a következők szerint értelmezendő: közvetlen tárgy, amit a jog védeni rendel (pl.: lopásnál az idegen dolog) különös tárgy: a társadalmi viszonyok egy meghatározott köre (pl.: vagyon) általános tárgy: egy olyan elméleti rendszer, amely valamennyi bűncselekmény törvényi tényállásának közös elemeit tartalmazza (adott állam jogrendje) IV. Elkövetési magatartás: a) Két alapformája van: a. TEVÉS: egyrészt az aktív magatartás, a tevékenységgel vagy tevéssel megvalósuló magatartás, Kizárólag tevéssel megvalósítható bűncselekmények: pl. rablás, erőszakos közösülés. Tevést bárki megvalósíthatja. b. MULASZTÁS: másrészt a passzív magatartás, a mulasztással megvalósuló magatartás. Kizárólag mulasztással megvalósítható bűncselekmények: pl. segítségnyújtás vagy feljelentés elmulasztása. A mulasztásnál nem bárki a felelős, hanem speciális személy, konkrétan az, aki pl. a gyerek felügyeletét vállalta. Mulasztást követ el, ha hagyja, hogy egy autópályán játsszon a gyerek. b) A mulasztásos deliktumoknak 2 csoportjuk van: - tiszta mulasztásos bűncselekmény: a mulasztás önmagában, eredményre tekintet nélkül büntetendő (immateriális deliktum), pl. segítség elmulasztása - vegyes mulasztásos bűncselekmények: teljes megvalósulásához a mulasztáson kívül a tényállásszerű eredmény bekövetkezése is szükséges (materiális deliktum). Pl. segítségnyújtás halálos kimenetelű elmulasztása. V. Az elkövetési magatartás szerinti osztályozás: Akár tevéssel, akár mulasztással is megvalósítható bűncselekmények: Három csoportra oszthatók: 1) A törvényi tényállás TARTALMAZZA külön-külön mind a tevési, mind a mulasztási változatot. Így a magánlaksértés elkövetési magatartása a bemenetel, illetőleg a bennmaradás. 2) A törvényi tényállás a tevési és a mulasztási változatot NEM TÜNTETI FEL, viszont jelöli a kötelességeknek azt a körét, amelyeknek megszegése az elkövetési magatartás. Ilyen például a hűtlen kezelés, a kiskorú veszélyeztetése. 3) Nyitott törvényi tényállás: a törvény az elkövetői magatartást külön nem határozza meg, hanem az EREDMÉNYRE HELYEZI A HANGSÚLYT. E deliktumoknál a tényállásszerű eredményt előidéző legkülönfélébb tevékenység, illetőleg az annak bekövetkeztét meg nem akadályozó mulasztás az elkövetési magatartás. (Pl. emberölés, testi sértés, rongálás.) A nyitott törvényi tényállások szükségképpen eredmény-bűncselekményt tételeznek fel, ennélfogva mulasztásos változatuk mindig vegyes mulasztásos deliktum, az összes többi csoportba egyaránt tartozhatnak eredmény-bűncselekmények és tényállásszerű eredménnyel nem rendelkező bűncselekmények. A nyitott törvényi tényállások által szabályozott bűncselekményeknél a nem tevés csak akkor minősül mulasztásnak, ha az elkövetőt speciális jogi kötelezettség terhelte az eredmény megakadályozására nézve. Alapulhat: - nem büntetőjogi jogszabályon (szülő gondviselési kötelességén); - polgári jogi szerződésen (pl. kisgyermeknek anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalt gondozása); - munkaviszonyon; - hivatáson, foglalkozási szabályon; - harmadik személyért való felelősségen, valamint a védelmi funkció önkéntes átvételén (pl. aki az eltévedt óvodás hazakísérésére vállalkozik, köteles őt a közúti forgalomban a veszélytől megóvni); - az elkövető megelőző, veszélyt vagy sérelmet létrehozó előző tevékenységén (pl. valaki mást gondatlanul bezár egy helyiségbe, ezért nem büntethető, de ha a történtekről tudomást szerez, s ennek ellenére a bezárt személyt nem engedi ki, mulasztásával valósítja meg a személyi szabadság megsértését.) 18

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A tevékenység és a mulasztás az elkövetési magatartásnak csupán a két alapformája. Lehetséges az is, hogy az elkövetési magatartás tevékenységi és mulasztásos elemeket egyaránt tartalmaz, vagyis tevési és mulasztásos mozzanatok szövedékével valósul meg. Ilyen eset, ha valaki a közlekedési bűncselekményt úgy valósítja meg, hogy vezetés közben a KRESZ előírása ellenére nem fékez. A bűncselekmények egy részének törvényi tényállásában csupán egyetlen elkövetési magatartás található. Vannak olyan tényállások is, amelyekben több elkövetési magatartás szerepel. A magatartások egymáshoz való viszonya lehet vagylagos, de lehet konjunktíve összekapcsolt is. A mulasztás nem abszolút semmi, hanem a cselekvési lehetőség és képesség ellenére valaminek a nemtevése, kötelesség-ellenes nemtevés. A mulasztás kezdete az az időpont, amikor a cselekvési kötelezettség beáll, a cselekvési lehetőség is fennforog, s az elkövető ennek ellenére nem fejti ki a megfelelő tevékenységet. Ha az elkövető a lehetségesnél csak később tesz eleget a kötelességének, a mulasztás megvalósul, de a társadalomra veszélyessége az utólagos tevékenységgel megszűnhet vagy csekéllyé válhat, illetőleg a mulasztásos eredmény-bűncselekményeknél az önkéntes eredmény elhárítás állapítható meg. VI. Elkövetési tárgy vagy passzív alany: a törvényi tényállásban megjelölt az a dolog vagy személy, amire vagy akire az elkövetési magatartás behatást gyakorol, vagy mint behatás irányul. Pl. lopásnál az idegen dolog, a levéltitok megsértésénél a másnak közlést tartalmazó zárt küldemény. Nincs minden bűncselekménynek elkövetési tárgya. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek passzív alanyává csak meghatározott személyes tulajdonsággal vagy körülménnyel – személyes kvalifikáltsággal – rendelkező egyén válhat. Így a kiskorú veszélyeztetése csak kiskorú, hivatalos személy elleni erőszak csak hivatalos személy sérelmére követhető el. VII. A passzív alany és a sértett nem azonos fogalmak: A passzív alany alanyi jogi, míg a sértett eljárásjogi fogalom. A kettő rendszerint egybeesik, de olykor el is válik egymástól. a. Így a csalás passzív alanya az, akit a tettes tévedésbe ejtett vagy tévedésben tartott, míg a sértettje az, aki a cselekmény folytán kárt szenved, s ezek nem mindig azonosak. b. Minden passzív alany a bűncselekménynek sértettje is, de nem minden sértett passzív alany. Passzív alanya az erőszakos bűncselekménynek van. VIII. Szituációs elemek: 1. Az elkövetés módja Minden bűncselekményt valamilyen módon követ el a tettes, ám ennek a törvény nem tulajdonít jelentőséget. Kivétel: az erőszakos bűncselekmények, pl. az emberölés minősített esete, a különös kegyetlenség a végrehajtás során. 2. Az elkövetés eszköze A bűncselekmény jellegétől függően a tettes számos esetben eszközt használ a szándékos elkövetés során. A Btk. azonban ennek nem tulajdonít jelentőséget. Kivétel: pl. ha az eszközt törvényi tényállási ismérvként fogalmazza meg, rendszerint minősített esetben, pl. lopott kulcs használata a fegyverrel elkövetett lopás során. 3. Az elkövetés helye A helynek a törvényi tényállás nem szokott jelentőséget tulajdonítani. Kivétel: pl. lopás súlyosabban minősül, ha közveszély helyszínén követték el. 4. Az elkövetés ideje Rendszerint nincs jelentősége, de néhány szándékos bűncselekményt súlyosabban minősít az idő. Pl. katonai bűncselekményeknél a háború ideje, magánlaksértés esetén, ha éjjel követik el.

19


7.A. Tétel: Az eredmény, az okozati összefüggés és az objektív beszámítás. Eredmény: Az eredményt a törvényi tényállás fogalmazza meg. A tárgyi oldalon helyezkedik el, nem minden bűncselekmények van. (rendszerinti ismérv) Lehet sértő, azon belül vagyoni típusú (kár), biológiai (halál, sérülés, betegség), vagy társadalmi típusú (jelentős érdeksérelem, pl. utálnak), vagy veszélyeztető, ami a sérelem bekövetkeztének objektív lehetőségét jelenti. (Közvetlen veszély illetve veszély lehet.) Lényeg, hogy az eredmény a korábbi állapothoz képest bekövetkező változás, ami ok-okozati összefüggésben áll az elkövető által kifejtett cselekménnyel.

Szükséges ismérvek

Rendszerinti ismérvek (csak a tárgyi oldalon vannak) Esetleges ismérvek (nem feltétlenül szerepelnek a törvényi tényállásban)

Tárgyi oldal Elkövetési magatartás

1) 2) 3) 1) 2) 3) 4)

Eredmény Okozati összefüggés Elkövetési tárgy Elkövetés helye Elkövetés ideje Elkövetés módja Elkövetés eszköze

Alanyi oldal 1) A bűncselekmény alanya 2) Bűnösség (szándékosság, gondatlanság)

1) 2)

Motívum Célzat

Azok a bűncselekmények, amelyeknek nincs eredménye, immateriális bűncselekmények, és befejezetté válnak az elkövetési magatartás tanúsításával. Az immateriális bűncselekmények is okozhatnak sérelmet illetve előidézhetnek veszélyt. A tiszta mulasztásos és a tiszta tevékenységi bűncselekmények immateriálisak. (pl. elsőre feljelentési kötelezettség elmulasztása, utóbbira a szóbeli becsületsértés.) Az akár tevéssel, akár mulasztással megvalósítható bűncselekmények MIND materiálisak. A vegyes mulasztásos bűncselekmények is. I. Az eredmény fogalma, fajtái: a) Fogalma: az elkövetési magatartás következtében a külvilágban beálló azt a változást értjük, melyet a törvényi tényállás leír. Azért rend szerinti ismérv, mert nem minden tényállás tartalmaz eredményt. Az eredmény a bűncselekmény törvényi tényállásának tárgyi oldalán elhelyezkedő rendszerinti ismérv. Az eredmény valamely külvilágban bekövetkező változás. Eredménye csak a materiális bűncselekményeknek van. Az eredmény fajtája szerint megkülönböztetünk sértő és veszélyeztető materiális bűncselekményeket. b) Fajtái: a. MATERIÁLIS bűncselekmények: eredmény-bűncselekmények b. IMMATERIÁLIS bűncselekmények: alaki bűncselekmények II. Materiális bűncselekmények: A materiális bűncselekmény akkor befejezett, ha az eredmény beáll, addig a cselekmény kísérlet szakaszban van. A) SÉRŐ: (van kísérleti szakasza, azaz lehet neki) A sértési eredmény: olyan tényleges sérelmet (halált, testi sértést, kárt) idéz elő, amely a külvilágban valamilyen elváltozást jelent, jól felismerhető, természettudományos módszerrel, egzakt módon mérhető. A sértő eredmény lehet: − biológiai típusú eredmény: halál, testi sérülés; − vagyoni bűncselekményeknél: a kár (pl. csalás: vagyoni hátrány); − gazdasági eredmények: adóbevétel csökkenése, vámbevétel csökkenése; − társadalmi eredmények: pl. a köznyugalom megsértése garázdaság esetén. B) VESZÉLYEZTETŐ: (ennek nincs kísérleti szakasza) Materiális bűncselekmények: amelyeknél eredményként a veszélyhelyzet létrejötte szerepel, mely nem mást, mint a sérelem lehetőségének a bekövetkezése. Ezek jellegzetessége, hogy nincs kísérleti alakzatuk.

20

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap III. Immateriális bűncselekmények: Az immateriális bűncselekmények az elkövetési magatartás kifejtésével befejezetté válnak. a) Fajtái: − −

Tiszta mulasztásos bűncselekmények: ilyen lehet a segítségnyújtás elmaradása. Tiszta tevékenységi bűncselekmények: ilyen például a szóbeli becsületsértés.

IV. Az okozati összefüggés: Az okozati összefüggésnél azt vizsgáljuk, hogy a törvényi tényállásban foglalt eredményt az elkövetési magatartás okozta-e. Ha igen, akkor: szándékosan vagy gondatlanul. A tettes csak azért az eredményért felel, amelyet bűnösen okozott, amelyet szándéka vagy gondatlansága átfogott. Az okozati összefüggés kérdése csak materiális bűncselekmények esetén vetődhet fel, ideértve a veszélyeztetési cselekményeket is. A materiális bűncselekmények esetében az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállni, amely lehet közvetlen és közvetett. Önmagában az okozati összefüggés megléte nem dönti el a büntetőjogi felelősséget, hanem ezt mindenkor a bűnösséggel összefüggésben kell vizsgálni. Ennek során azt kell vizsgálni, hogy a cselekmény volt-e az ok, és az eredmény volt-e az okozat. Az elkövető kizárólag azért az eredményért felel, amelyet bűnösen hozott létre. V. Az okozatossági teóriák Az okozati összefüggést CSAK materiális bűncselekményeknél vizsgáljuk. Nem természettudományos igénnyel, hanem abból a szempontból történik a vizsgálat, hogy a büntetőjogi felelősség egyik alkotóelemét felderítsük. Mivel a büntetőjog számára szükségtelen az eredmény létrehozásában közrejátszó valamennyi ok felismerése és elemzése. Biológiai típusú eredménynél az orvostani vizsgálatok elengedhetetlenek. Egyéb esetben van, hogy szakértő igénybevétele nélkül vizsgálja a bíróság. A bíró csak a büntetőjogilag releváns okokat vizsgálja. Csak az emberi magatartás tekinthető jelentős oknak, méghozzá az a magatartás, aminek objektív hatására következett be az eredmény. (Ergo a cselekmény az ok, az eredmény az okozat.) Az okozati összefüggésen kívül az is fontos, hogy az elkövető az összefüggés fennforgását belássa, vagy beláthassa. Az okozati összefüggésre több teória van. 1) Feltételek egyenértékűségének tana (conditio sine qua non elmélet): A természet világában a jelenségek egymással összefüggenek. Filozófiai jellegű elmélet. A conditio sine qua non elmélet a feltételek egyenértékűségének a tana, alapvetően természettudományos alapállású. Az elmélet szerint az eredmény létrejöttében közrejátszó minden ok egyenlő értékű (pl. az anya, aki gyilkos gyermekét a világra hozza). Minden jelenség okozatos, és az okozatoknak több oka is van, melyek egyenértékűek egymással. Vizsgált feltételek gondolati letakarása: ha így az eredmény nem következett volna be, akkor ez a feltétel az eredménynek oka volt. Csak a külvilágban megjelenő emberi cselekmények relevánsak, bűnösség szükséges. Alapvető hibája az, hogy a társadalmi folyamatokat azonosítja a természet folyamataival és azt egyoldalúan fogja fel. Pl.: Józsi befordul a sarkon a kocsival. A vállról indítható rakétavetővel a kocsi alá lövök, mire felborul és kivasalja Gizit, aki szabályosan gyalogátkelőn kel át, csak piros a lámpa. Mivel Józsi egyébként előtte viharzott volna el, ha nem lövök alá a rakétával, Gizi életben marad. Conditio sine qua non Gizi halálával kapcsolatban. Más kérdés, hogy gondatlanság volt, mert nem Gizit akartam péppé aprítani… vagy nagyon trükkös vagyok. ☺ Hibája: nagyon sok okkal dolgozik, nem alkalmas a mulasztás okozatosságának levelezetésére sem.

2) Okkiválasztó elméletek (adekvát kauzalitás elmélete): Okfolyamat jogszempontú elszigetelése (felelősség a tárgyi oldalon van). Az adekvát kauzalitás teóriája: ok az az emberi magatartás, amelynek tanúsításakor az eredmény objektíve előrelátható volt. Szubjektív előreláthatóság: a tettes tudatában bűnösség jelenik meg (bűnösség). Objektív előreláthatóság. Természettudományok mindenkori állása (szakértő)! 21

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Minthogy a büntetőjog számára a filozófiai okozatosság nem használható, kialakultak olyan elméletek, amelyek a jogilag releváns ok megragadására törekedtek. Így születtek meg a különböző okkiválasztási teóriák. Ezek közül az ítélkezési gyakorlatban az adequat kauzalitási elmélet hatott: ok az az emberi magatartás, amelynek a következménye az eredmény, mely előre látható. Ez a teória nem az elkövető tudatához méri az előreláthatóságot, hanem azt objektíve fogja fel a kor természettudományos felfogása, a bíró tapasztalata, a szakértő közvetítésével kialakított bírói tudat alapján. Pl.: jellegzetes, hogy ha egy részeget elgáncsolok, akkor az nem tompítja az esést, és tipikusan olyan agyi sérülést szenved, ami akár halálos is lehet. (ellencsapódásos agysérülés, az agy külső felszínén levő vékony agyi erek felszakadnak és vértolulást okoznak, ami az agy oxigénellátását akadályozza, elnyomja az agysejteket mert nem tud elfolyni, stb. stb.) Ellentéte a szubjektív előreláthatóság, azaz a tettes tudatával mért előreláthatóság, ez azonban a bűnösség fogalmi körébe tartozik.

3) Relevancia elmélet: Az elmélet alapján különbséget kell tenni az okozati összefüggés megléte és annak büntetőjogi relevanciája között: az okozatosság tényét a conditio sine qua non elmélet alapján kell eldönteni. a relevanciát pedig valamely okkiválasztási (többnyire az adekvát kauzalitási) teória alapján kell eldönteni. Különbséget kell tenni a természttudományos és a jogilag releváns okozatosságok között! Pl. orvos rossz gyógyszert ír fel, mivel én vettem be, az okozati összefüggés rajtam áll be – természettudományos szempontból. Jogilag nem így van, még gondatlan sem vagyok. Az irányzat egyes képviselői a relevanciát objektív beszámíthatóságnak is nevezik.

Vizsgán kérdezték a tételhez: A praeterintencionális bűncselekmény: Ilyen deliktumokról akkor beszélhetünk, ha az elkövető felelősségét olyan eredmény határozza meg, amely a szándékán túl következett be. A szándékon túli eredményre az elkövető bűnössége vagy egyáltalán nem, vagy pedig a gondatlansága terjedhet ki. Hazánkban 1961 előtt felelősségre vonták az ilyen deliktumot megvalósító személyt. A Btk. ezt az eredetileg kánonjogi eredetű felelősségi formát kiiktatta, és azt a szabályt vezette be, hogy az eredményre, mint minősítő körülményre legalább a gondatlanságnak ki kell terjednie. (Btk. 15. §).

22


8.A. Tétel: A szándékosság és a gondatlanság. I. A bűncselekmény alanyi elemei: Szükséges elemek

Esetleges elemek

Bűnösség: az elkövető és cselekménye közötti pszichikus viszony, amely miatt neki cselekményét felróhatjuk

Célzat: az elkövetőnek a törvényi tényállásban értékelt célja.

Motívum: tudatosult szükséglet (cselekvésre indító ok). a./ -

A bűnösség formái: a bűnösség tehát a bűncselekmény szükséges eleme. két alakját szabályozza a Btk. megnyilvánulási formái: BŰNÖSSÉG Szándékos Egyenes (dolus directus)

Eshetőleges (dolus eventualis)

Gondatlan Tudatos gondatlanság (luxuria)

Hanyagság (negligentia)

II. Bűnösség, mint az alanyi oldal szükséges eleme lehet: 1) Szándékos Egyenes: Aki magatartása következményét kívánja. Magatartásának következményét előre látja. Eshetőleges: Magatartásának következményébe bele nyugszik, közömbös. Magatartásának következményeit előre látja. 2) Gondatlan Tudatos gondatlanság: Magatartásának következményeinek elmaradásában könnyelműen bízik. Magatartásának lehetséges következményeit előre látja. Hanyag gondatlanság: Amit nem lát előre, ahhoz érzelmileg nem is viszonyulhat. Magatartásának következményeit előre nem látja, mert hiányzik az elvárható figyelem. III. Alannyá válás feltétele: - A bűncselekmény emberi magatartás, ezért az embert a bűncselekmény alanyának nevezhetjük. - Alanya nem lehet gyermekkorú (14. év alatt), de lehet 14-18 év közötti fiatalkorú és a 18. életévét betöltött felnőtt. - Alapvető feltétel a büntethetőségre, hogy a bűncselekmény elkövetője a törvényi tényállás valamennyi elemét megvalósítsa, továbbá vele szemben jogellenességet kizáró okok ne álljanak fenn pl.: beszámítási képesség hiánya. - A bűncselekmény alanya tettesként, vagy részesként vehet részt a bűncselekmény elkövetésében. - Az alany lehet speciális tettes, melyet a tényállás úgy jelöl: „az a hivatalos személy, aki …” illetve lehet általános alany, akiről a tényállás úgy szól: „az aki. …” . - Az elkövetési magatartások lehetnek szándékosak vagy gondatlanok. A bűnösség alkotóelemei, összetevői: 1) a törvényi tényállás tárgyára, a tárgyi oldal ismérveire kiterjedő szándékosság vagy gondatlanság; 2) legalább korlátolt beszámítási képesség; 3) a társadalomra veszélyesség tudata, vagy negligentia esetén e tudat lehetősége. IV. Esetleges elemek az alanyi oldalon: A) Motívum: Tudatosult szükséglet, a cselekvésre indító ok, célirányos emberi cselekmény előzi meg. Az elhatározást a tudatban motivációs folyamat előzi meg. A motívumot a büntetőjog csak a szándékos cselekményeknél veszi figyelembe, gondatlanoknál nem. A szándékos bűncselekményeknél minősítő körülmény lehet, pl. aljas indokkal elkövetett emberölés. B) Célzat: Az elkövetőnek a törvényi tényállásban indokolt célja. Szintén csak szándékos bűncselekménynél van. A gondatlan bűncselekményeknél az elkövető büntetőjogilag nem tiltott célt követ. Pl. Kórházba akartam jutni,

23

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap hogy fájdalomcsillapítót szerezzek be, nem azért, hogy elgázoljam Gizikét. Lehet alapeseti a célzat, pl. vagyoni haszonszerzés a csalásnál, vagy lehet minősítő körülmény, pl. aljas cél emberölésnél. V. A szándékosság: A szándékosság A szándék lélektani, a szándékosság pedig jogi fogalom. A szándék a célt is magában foglalja, a lélektani szándék nem tételezi fel a beszámítási képességet. A szándékosság nem azonos a célzatossággal, mert szándékosan cselekszik az is, akinek a szándéka csupán eshetőleges. A Btk. 13. §-a határozza meg a szándékos elkövetést: 13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A Btk. a szándékosság 2 fokozatát határolja el: - az egyenes szándékot (dolus direktus) = a következmény kívánása; - az eshetőleges szándékot (dolus eventualis) = a következményekbe való belenyugvás. A szándékosság mindkét változatában az érzelmi, tudati oldal azonos, a különbség az érzelmi oldalon van ( a következmény kívánása vagy az abba való belenyugvás ). Materiális bűncselekmények esetén a tudat kiterjed: 1) a bűncselekmény elkövetési tárgyára (passzív alany); 2) az eredmény lehetőségére és az okozati folyamat jellegére ( az elkövető tudatának nem kell teljesen átfognia az okozati lánc minden tagját, csak annak a lényegét ); 3) ha az elkövetés módja, eszköze, ideje és helye a törvényi tényállás része: az elkövető tudatának erre is ki kell terjednie. Immateriális bűncselekmény esetén a tudat átfogja: 1) a bűncselekmény elkövetési tárgyának az ismeretét, 2) a tárgyi oldal ismérveit; 3) a cselekmény jogtárgy-sértő jellegét az elkövetési magatartás hordozza: ezt a tulajdonságot tudnia kell ( pl. becsületsértés esetén: a kifejezés lealacsonyító jellegét ). A tényállási ismérvek tudata azt jelenti, hogy az elkövetőnek a tényállási ismérvekkel jellemzett életbeli valóságát kell felismernie, ( pl tudnia kell a hivatalos személy elleni erőszaknál, hogy akit megüt, az rendőr, de nem kell ismernie azt, hogy a rendőr az értelmező rendelkezés szerint hivatalos személy ) és ez vonatkozik a minősítő körülményekre is. A szándékosság érzelmi oldala alapján a Btk. különbséget tesz egyenes szándék és eshetőleges szándék között. Egyenes szándék esetén az elkövető az általa előre látott következményt kívánva cselekszik. Az eshetőleges szándék jellemzője a következményekbe való belenyugvás, amely az eredmény iránti közömbösséget mutatja. Az egyenes és eshetőleges szándék közötti különbségtételnek elsősorban a materiális bűncselekmények esetében van jelentősége, mivel a kívánás és a belenyugvás az előre látott eredményekhez kapcsolódó érzelmi viszonyt jelenti. A cselekmény jogi minősítése szempontjából az egyenes és az eshetőleges szándékkal való elkövetésnek nincs jelentősége; mégis vannak olyan bűncselekmények, amelyek kizárólag egyenes szándékkal követhetőek el. Ezek a célzatos bűncselekmények, amelyeknél a törvényhozó a célzatot is beépíti a törvényi tényállásba ( pl. csalás, lopás csak egyenes szándékkal valósíthatók meg ). Sértési és veszélyeztetési szándék A materiális bűncselekmények közül vannak, amelyek a törvényi tényállásban foglalt sértő, mások viszont veszélyeztető szándékot fogalmaznak meg. A sértési szándéknak a tényleges sérelemre kell kiterjednie; a szándékos veszélyeztetési cselekmények esetében a szándék csak a veszélyhelyzet előidézésére terjedhet ki, vagyis a sérelem objektív lehetőségére. Ha az elkövető szándéka ezen túlmegy, akkor már sértő szándékról beszélünk. Ha a szándék csak a sérelem lehetőségére terjes ki, de magára a sértésre nem: un. limitált veszélyeztetési szándékról beszélünk. VI. A gondatlanság: 14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A Btk. a gondatlanság 2 változatát fogalmazza meg: - a tudatos gondatlanságot = luxuriát; - a hanyag gondatlanságot = a negligentiát. 24

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A tudatos gondatlanságot az érzelmi oldalon: a következmények előre látása; érzelmi oldalon pedig az eredmény bekövetkezése elmaradásában való könnyelmű bizakodás jellemzi. A luxuria elkövetőjének a tudata átfogja: - az elkövetési tárgyat; - a tárgyi oldal ismérveit – az elkövetési magatartást, az eredményt, az okozati összefüggést - ,minthogy a gondatlan bűncselekmények nem lehetnek mások, mint materiális bűncselekmények. A luxuria elkövetője az érzelmi oldalon bízik az eredmény elmaradásában, de ez a bizakodás könnyelmű. Az eshetőleges szándék és a tudatos gondatlanság elhatárolása igen nehéz, csak az értelmi és érzelmi oldal együttes vizsgálata alapján lehetséges. A tudatos gondatlanság jellemzője: ·az elkövető az eredmény lehetőségét nem veszi komolyan; bár komolyan veszi, a következményt el akarja kerülni, de sikertelenül. Hanyag gondatlanság esetében hiányzik az eredmény előre látása; nem lehet kettéosztani értelmi és érzelmi oldalra. Az elkövető nem azért bűnös, mert az eredményt nem látta előre, hanem azért, mert az eredményt előre kellett volna látnia, és azt előre láthatta volna is, ha a kellő figyelmet és körültekintést tanúsította volna. Az elkövető magatartását a büntetőjog objektív mércével méri: az elkövetővel azonos társadalmi feladatot ellátó személyekről alkotott modell képzeletbeli viselkedése és gondolkozása alakítja ki és azt vizsgálja, hogyan viselkedett volna az elkövető helyében. Ha úgy látja, hogy a modell nem látta volna előre az eredményt és azt nem tudta volna elkerülni: elesik a büntetőjogi felelősség. Ezt nevezzük objektív gondossági kötelességnek: mely a társadalmi feladatok, állások, hivatások, munkakörök szerinti kötelességet jelent. Ez a kategória a társadalmi követelményeken alapul, ugyanakkor a különböző munkakörök, állások szerinti mérce eltérő lehet. (más a vállalati főnök kötelezettsége, mint a szakmunkásé). Az objektív gondossági kötelezettség vizsgálatánál 2 esetcsoportot különböztetünk meg. 1) Vannak olyan esetek, amelyeknél az objektív kötelezettség külön – nem büntetőjogi – normában van megfogalmazva. (ilyen, pl. a KRESZ). Ritkán előfordulnak olyan esetek is, amelyeknél kimutatható az objektív gondossági kötelezettség megszegése, de az elkövető szubjektív mérce szerint mégsem bűnös. (pl. a kezdő sebész úgy végzi a műtéte, ahogy azt megtanulta, de a műtét közben belépő professzor utasítására eltér attól, és a beteg meghal). Ezekben az esetekben a sérelem okozója nem tudta az objektív gondossági kötelezettségnek megfelelő szintet elérni, ezért az eredmény lehetőségének felismerése vagy az eredmény elkerülése nem volt tőle elvárható. 2) Vannak olyan esetek, amikor valaki magánemberként és nem valamely hivatás gyakorlójaként vesz részt a társadalomban. Ezekben az esetekben sokkal nehezebb az objektív gondossági kötelezettség körülhatárolása, mert ilyenkor nem áll rendelkezésre olyan – büntetőjogon kívüli – norma, amelyhez a kötelezettség szintjét mérni lehet. ( pl. a szülő kötelezettségét a gyermek irányában nem írja körül semmi) A “tőle elvárhatóság” kettős tartalmú: egyrészt azt a társadalmi szerepet jelöli, amelyet az egyén a társadalomban betölt; másrészt jelzi az egyén szubjektív teljesítőképességét. Ha az objektív gondossági kötelezettséget nem a foglalkozási ágak szerinti modellek, hanem a magánemberi modellek képviselik, igen nagy szerepe van az egyén elmebeli állapotának, iskolázottságának, intelligencia – szintjének. A hanyag gondatlanság mindenkor magában foglal bizonyos határozatlansági elemet, mert a bűncselekmény eredménye bizonyos mértékig a véletlentől is függ. Az eredmény lehetősége előre nem meghatározott, a cselekvő célja nem rendezi az okozati lánc egyes tagjai és a cselekmény eredménye többnyire büntetőjogilag nem tilalmazott magatartás mellékkövetkezménye. A Btk. a büntetőjogi következmények szempontjából nem tesz különbséget a luxuria és a negligentia útján elkövetett bűncselekmények között, és a szankciók azonosak. A törvény modellként a szándékos bűncselekményt állítja be, az ugyanarra a bűncselekményre vonatkozó gondatlan elkövetést enyhébben szankcionálja. VII. A szándékos és a gondatlan bűncselekmények közötti különbség A gondatlan bűncselekménynek nincsenek megvalósulási szakaszai, stádiumai, nincsen előkészület, sem kísérlet, csak befejezett materiális bűncselekmény. A gondatlan bűncselekmény elkövetője nem felelhet súlyosabb eredményért a ténylegesen okozottnál.

25

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A gondatlan bűncselekményhez nem kapcsolódhat bűnrészesség, társtettesség, csak önálló tettességről lehet szó. A gondatlan elítélés vétség, a büntetés végrehajtásának fokozata fogház. Az elkövet a büntetés kitöltésével mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, a gondatlan elkövetés nem alapozza meg a visszaesést. VIII. Az eredményért, mint a bűncselekmény minősítő körülményéért való felelősség. A vegyes bűnösség. 15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Vegyes bűnösség jön létre, ha az alperesi törvényi tényállási elemeket a tettes szándéka, a minősítő eredményt pedig a gondatlanság fogja át. Kényszerű a vegyes bűnösség, ha a minősítő eredményre csak a gondatlanság terjedhet ki, mert ha azt a szándék fogja át, úgy más cselekmény jön létre. Amennyiben a minősített eset hatályosulását más (minősítő) körülmény vonja maga után, a súlyosabb minősítés feltétele, hogy e körülményt is átfogja a tettes szándéka. Az eredmény tipikusan olyan bűncselekményeket minősít súlyosabban, amelyek alapeseti törvényi tényállása is tartalmaz valamilyen eredményt. Az alapeseti tényelemekre és a minősítő eredményre kiterjedő bűnösségi alakzatok így alakulhatnak: 1. a szándék az alapesetet és a minősítő eredményt is átfogja. pl. maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés körében a következményt a tettes tudomásul vette, azt kívánta vagy abba belenyugodott. 2. a szándék az alapeseti tényállási ismérvekre, a gondatlanság a minősítő eredményre terjed ki. Ugyancsak a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés példájánál maradva előfordulhat, hogy a tettes szándéka csaka testi sértés okozására terjedt ki, a maradandó fogyatékosságra nem. 3. a szándék átfogja az alapesetet, a minősítő eredményre azonban sem a szándék, sem a gondatlanság nem terjedt ki. Ilyenkor a szándékos bűncselekmény alapesete szerint kell a cselekményt minősíteni. 4. a gondatlan bűncselekmény alapeseti tényállási ismérveit is és a minősítő eredményt is gondatlanság fogja át. Ezek véletlenszerűen jelennek meg, mert az okozati láncot nem fogja át a tettes szándéka. a gondatlanság a gondatlan bűncselekmény alapeseti tényállási ismérveire kiterjed, a minősítő eredményre azonban nem. Ilyenkor a gondatlan bűncselekmény alapesete szerint kell a cselekményt minősíteni. Praeter intentionalis bűncselekmények: vannak olyan cselekmények, ahol a minősítő körülmény a törvényi tényállás szerint is CSAK gondatlan lehet, pl. a halált okozó testi sértés. Ilyenkor, ha szándék is kiterjed a minősítő körülményre, az már emberölésnek számít, és másik tényállás alapján kell elítélni a tettest. NEM TELJESEN ugyanaz, mint a vegyes bűnösség!

26


9.A. Tétel: A jogellenességet kizáró okok általános kérdései. I. A büntethetőség akadályai általában: Btk. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. - A bűncselekmény megvalósulásához alapvetően három feltétel megléte szükséges: 1.) a cselekmény társadalomra veszélyessége, 2.) tényállásszerűség (büntetni rendeltség), 3.) bűnösség. - Ha ez a három feltétel fennáll, bűncselekmény valósul meg, amelynek elkövetője büntetendő. - A büntethetőség a bűncselekmény elkövetése miatti büntetőjogi felelősségrevonás lehetősége. - A büntetés lehetősége a bűncselekmény megvalósulásával nyílik meg. Vannak azonban esetek, amikor a büntethetőség érvényesülését bizonyos körülmények akadályozzák: ezek a büntethetőség akadályai. A büntethetőség akadályainak csoportosítása: 1.) büntethetőséget kizáró okok, 2.) büntethetőséget megszüntető okok, 3.) büntetőeljárást akadályozó okok. A büntetendő bűncselekmény elkövetője éppen ezért nem mindig vonható büntetőjogi felelősségre, tehát nem feltétlenül büntethető. A Btk. több büntethetőséget kizáró okokat ismer. II. Büntetendő – büntethető: Amennyiben az első három feltétel fenn áll (társadalomra veszély, tényállásszerű, bűnös), akkor bűncselekmény valósul meg, és az elkövetőt büntetésben kell részesíteni. A büntethetőség, mint büntetőjogi kifejezés, a bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége. A büntetés lehetősége a büntetés megvalósulásával nyílik meg. Vannak azonban esetek, amikor a büntethetőség érvényesülését bizonyos körülmények akadályozzák. Ezek a büntethetőség akadályai. III. Büntethetőséget kizáró okok: - A büntethetőséget kizáró okok csoportjába azok a körülmények tartoznak, amelyek fennállása esetén nem valósul meg bűncselekmény. Ha a bűncselekmény megvalósulásának három feltételének valamelyikét kizárja valamely körülmény, akkor végső soron a büntethetőséget zárja ki. - A büntethetőséget kizáró okok mindig valamely bűncselekményi fogalmi elem kizárásán keresztül hatnak. Az elkövető cselekménye csak látszólagosan valósítja meg a törvényi tényállást, de a bűncselekmény konjuktív elemei közül valamelyik hiányzik. Az elkövetés időpontjában hiányzik az az egyik feltétel, vagy elem, amely megalapozná a bűncselekmény megállapítását. Tehát a kizáró okok fennállása esetén a cselekmény nem bűncselekmény, így elkövetője nem büntethető. - A büntethetőséget kizáró okok – értelemszerűen – három csoportba sorolhatók: 1.) a társadalomra veszélyességet kizáró okok, 2.) a tényállásszerűséget kizáró okok, 3.) a büntethetőséget kizáró okok. Taxatíve felsorolás a Btk. 22. § szerint: A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a magánindítvány hiánya, h) a törvényben meghatározott egyéb ok. 1. Egy ok magát a cselekményt zárja ki, ez a kényszer. Ha valaki kényszer hatása alatt cselekszik, akkor büntetőjogi értelemben magatartást sem tanúsított! 2. Tényállásszerűséget zárja ki a gyermekkor, kóros elmeállapot. Itt nincs beszámítási képessége, így nem lehet alany, hiányzik egy fő elem, nincs tényállásszerűség, tehát nincs bűncselekmény. 3. Társadalomra veszélyességet zárja ki a jogos védelem és a végszükség. 27

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 4. A bűnösséget zárja ki a tévedés, hiszen a tévedés a szándékosságot zárja ki. DE! A Btk. kimondja, hogy nem hivatkozhat tévedésre, aki gondatlanul követte el a bűncselekményt. A bűnösséget kizárja a fenyegetés, hiszen nincsen felróhatóság. DE! Azt azonban össze kell hasonlítani, hogy mit követett el és mivel fenyegették meg. V. Büntethetőséget megszüntető okok: A büntethetőség akadályainak második csoportját a büntethetőséget megszüntető okok képezik. 5. Ekkor az elkövető cselekménye bűncselekmény, az elkövetés pillanatában fennállnak a büntethetőség feltételei is. A bűncselekmény megvalósulása után azonban történik valami, ami megszünteti az eredetileg fennállt büntethetőséget. 6. A büntethetőséget kizáró és a büntethetőséget megszüntető okok nem ugyanazok, csak a gyakorlati kihatásuk azonos: megszüntetik az elkövető megbüntetését. Mivel egyik esetben van bűncselekmény, a másikban pedig nincs, a büntető felelősségre vonás bírósági elzárása másként történik: a) A büntethetőséget kizáró okok esetén felmentő ítélet születik. b) A büntethetőséget megszüntető okok esetén az eljárás végzéssel szűnik meg. Büntethetőséget megszüntető okok: Btk. 32. § A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. VI. A büntetőeljárást akadályozó okok: Azok az akadályok, amelyek elvi okból nem sorolhatók be a másik két csoportba. Ezek az okok a büntetőeljárás megindítását és lefolytatását akadályozzák. 7. Ilyenkor van bűncselekmény (ha nem lenne, akkor büntethetőséget kizáró okról beszélhetnénk), 8. A bűncselekmény megvalósulása után sem következik be olyan esemény, vagy körülmény, amely jogilag akadályozná a bűnelkövető felelősségre vonását. Ez az akadály azonban elhárítható, és ekkor a büntetés lehetetlenné válik. 9. A büntetőeljárást akadályozó körülmények meghatározott időtartamra korlátozottak (célszerűségi szempontok miatt: az elkövető hosszú idejű fenyegetettsége, zsarolása stb.) 10. Az időkorlát miatt egyes okok a felelősségre vonás végleges elmaradását okozhatják – ha az akadályt a meghatározott időtartamon belül nem hárítják el. Büntethetőség akadályai: Büntethetőséget kizáró okok Társadalomra veszélyességet zárja ki: 1. jogos védelem 2. végszükség Tényállásszerűséget zárja ki: 3. gyermekkor 4. kórós elmeállapot 5. kényszer Bűnösséget zárja ki: 6. rágalmazás esete 7. feljelentési kötelezettség elmulasztása 8. hamis tanúzás magára nézve 9. hivatali vesztegetés esete 10. lemenő rokon vérfertőzése (18év) Egyéb kizáró okok: 11. hivatali kötelesség teljesítése 12. orvosi tevékenység 13. sértett beleegyezése veszély esetén 14. sportverseny 15. eutanázia 16. megengedett kockázatvállalás

Büntethetőséget megszüntető okok 1. 2. 3. 4. 5.

Elkövető halála elévülés kegyelem tevékeny megbánás törvényben meghatározott egyéb ok

Büntetőeljárást akadályozó okok 1. 2.

Magánindítvány hiánya Feljelentés és kívánat hiánya

28

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 10.A. Tétel: A jogos védelem. I. A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK: A társadalomra veszélyességet zárják ki: Btk.-ban szabályzott

↓

1) 2)

a jogos védelem, a végszükség,

Elmélet, gyakorlat által kimunkált, szokásjogilag rögzült 1. sértett beleegyezése 2. fegyelmezési jog 3. megengedett kockázat jogszabály engedélye

Beszámítást kizáró 1. 2. 3. 4.

gyermekkor Kóros elmeállapot Ittas vagy bódult állapot Kényszer és fenyegetés

A bűnösséget zárja ki: 1) 2) 3) 4)

tévedés elöljáró parancsa jogos védelem végszükség

A jogos védelem helye a büntetőjog-tudomány rendszerében: a büntethetőséget képező dogmatikai rendszerében az első csoportot képező társadalomra veszélyességet kizáró okok egyik esete (csak kettő ilyen eset van tehát a másik ilyen a végszükség). Az államhatalom feladata az állampolgárok személyének és vagyonának védelme, de az állam nem képes polgárait minden támadástól megvédeni, ezért a védelmi funkciójának egy részét átengedi az állampolgároknak azzal, hogy feljogosítja őket a támadás visszaverésére. A jogos védelemben cselekvő tehát az állam által feljogosítva követi el cselekményét, amely minden esetben megfelel valamely bűncselekmény törvényi tényállásának. A cselekmény tehát büntetőjogi szempontból tényállásszerű ugyan, de nem minősül társadalomra veszélyesnek. Jogos védelmi helyzetben erőszak áll szemben erőszakkal, azonban csupán az egyik oldal tekinthető jogellenesnek. Így pontosan úgy fogalmazhatunk, hogy egy jogos pozíció áll szemben egy jogtalannal. II. Jogos védelem hatályos törvényi szabályozása: Btk. 29. § Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetve a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, és ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. a jogos védelem a cselekmény társadalomra veszélyességét zárja ki. Az ilyen helyzetben kifejtett cselekmény a társadalomra nem veszélyes. Ez még arra az esetre is igaz, ha a védekező az élete ellen támadót megöli. A jogos védelem tehát nem önvédelmet jelent, mert a védelmi cselekményt kifejtheti a megtámadott vagy bárki más. Annak sincs semmi jelentősége, hogy a megtámadott kérte-e a segítséget, avagy kifejezetten tiltakozott. A) Két legfontosabb tényezője: 1) Jogtalan támadás: A jogos védelmi helyzet a jogtalan támadással vagy azzal való közvetlen fenyegetéssel jön létre. Támadásnak olyan tevékenység vagy mulasztás minősül, amely megvalósítja a Különös Részben büntetni rendelt valamely bűncselekmény törvényi tényállásának objektív ismérveit, és olyan helyzet álljon fel, amely ennek a veszélyével fenyeget. Intézett a támadás, ha az elkövető a bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósítását már megkezdte. Közvetlenül fenyegető a támadás, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy rövid időn belül tartani lehet és annak kifejtésének akadálya nincs. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, amíg a megtámadott reálisan tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától, de ha a fenyegető kijelentés egy esetleges későbbi bántalmazást helyez kilátásba, jogos védelemről nem lehet szó. A jogtalan helyzet irányulhat: SZEMÉLY (élet, egészség, testi épség), JAVAK (nem vehető igénybe a kötelmi jogok érdekében) ÉS KÖZÉRDEK ELLEN. A támadásnak jogtalannak kell lennie a támadó szándékától függetlenül. Nem hivatkozhat jogos védelemre az, aki azzal az előzetes céllal provokálja ki a támadást, hogy a védekezés ürügyén a támadóval leszámoljon (célzatos, illetve szándékos provokáció). Ha a támadó és megtámadott egyaránt jogellenesen jár el, jogos védelmi helyzetre egyikük sem hivatkozhat (pl. kölcsönös tettlegesség). 2) Támadással szembeni védekezés: A védelmi cselekmény elhárító jellegű. Az elhárító cselekmény a támadás kivédése érdekében történő olyan szembeszegülés, amely aktív magatartásként a támadó ellen irányul és kimeríti a Különös Rész valamely bűncselekmény tényállási elemeit. Az elhárító cselekmény legjelentősebb ismérve a szükségesség. A nemtevéssel való védekezésre példa: ha a megtámadott nem hívja vissza kutyáját, amely a támadó ellen fordult. 29

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 3) A jogos védelem határait meghatározza a szükségesség és az arányosság mértéke: A) Arányosság: Btk. 29. § A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. kitérési kötelezettség nem terheli. Az elhárítás legfőbb jellemzője az arányosság, nem idézhet elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amilyet a jogtalan támadás okozott volna, kivéve: az élet ellen irányuló és a nemi szabadság elleni erőszakos támadás ellen. A jogos védelem megítélésénél sem a szükségesség, sem az arányosság követelményét nem sérti, ha az elkövető a testi épsége ellen irányuló jogtalan támadás elhárítása során, a védekezés folytán a támadójával szemben életveszélyt eredményező sérülést okoz. B) Szükségesség: Btk. 29. § Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. a beszámítási képesség hiánya miatt nem kerülhet sor felelősségre vonásra. A védekezés szükséges mértékének a túllépése (excessus) más esetben jogellenes. Aki az arányosság követelményét ezen okokból lépi túl – beszámítási képességet kizáró ok fennállása miatt – szintén nem büntethető. Az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövető felismerési, akarati vagy értékelő képességét kizáró vagy korlátozó tudatzavar, amely következtében a megtámadott a támadást az elhárítás időpontjában a valóságosnál súlyosabban ítéli meg, és ezért azt súlyosabban viszonozza. Viszont a tudatzavar eldöntése a bíróságé kompetenciája, nem elmeorvosé. 4) Megelőző jogos védelem: A Btk. bevezette a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a védekező vagy más személy, illetve javai elleni esetleges támadás megelőzése érdekében védőberendezést vagy védekező eszközt lehet alkalmazni. A törvény azonban szigorú feltételekhez köti ezt: nem lehet alkalmas az élet kioltására, csak a támadó ellen lehet igénybe venni és megfelelően fel kell hívni a berendezés működésére a kívülállók figyelmét.

Olyan jogtalan támadás elhárítását célozza, amely a jövőben a védekező vagy más személyre, illetve javai ellen irányul, tehát nem terjed ki a közérdekre. A támadással szemben nem elhárító cselekmény, hanem óvintézkedés, előkészület a védelemre. Btk. 29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az élet kioltására nem alkalmas, és azáltal a jogtalan támadó szenved sérelmet, Illetve ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. A megelőző jogos védelem csak akkor zárja ki a büntetendőséget, ha a fenti 3 feltétel együttesen érvényesül. 5) Jogos védelmi helyzet túllépése: 1. Excessus: A védekezés szükséges mértékének a túllépése (felismerési képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavar). 29.§ (2) Nem büntethető az, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert az ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. 29.§ (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének a felismerésében

2. Praetextus (időbeli túllépés): Ha a korábbi védelmi cselekmény a jogos védelmi helyzet megszűnése után tovább folytatódik. Nem beszélhetünk jogos védelmi helyzetről, nem vizsgálható az ijedtség és a felindulás. A jogos védelem és a végszükség között az a különbség, hogy a jogos védelemben cselekvő a támadó tevékenységével egy időben száll szembe a támadóval, a végszükségben tevékenykedő pedig ezek után kísérli meg a következmények enyhítését. 6) Korlátozások a jogos védelmi helyzetben: Ha a megtámadott a jogos védelmi helyzetet jogellenesen és felróhatóan, de nem célzatosan, illetve szándékosan okozta, akkor nem veszíti el teljesen a jogos védelmi jogát, azonban csak korlátok között élhet vele. Ezen korlátok a következők: a) b) c)

a megtámadottnak lehetőség szerint ki kell térnie a támadó elől; kitérési, illetve menekülési lehetőség hiányában csak defenzív, kímélően elhárító jellegű védekezést kell megkísérelnie; először olyan elhárítási megoldásokkal kell megelégedni, amelyeknek hatékonysága bizonytalan, így pl. idegen segítséget kell hívnia, ha ezáltal a támadót el tudja űzni, avagy kevésbé veszélyes elhárítási eszköz jöhet szóba.

30

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A támadás jogtalanságát nem zárja ki egymagában az, hogy arra a megtámadott szolgáltatott okot, de azt sem célzatosan, sem jogellenesen nem idézte elő. Az ilyen esetekben az erőszaktól való lehetőség szerinti tartózkodás mellett illeti meg a megtámadottat a jogos védelmi jog. 7) Nincs jogos védelmi helyzet: Ha valaki a javai elleni esetleges támadás elhárítása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt vagy védőberendezést alkalmaz (pl. áramot vezet gyümölcsöskertjének kerítésébe). De van a jelentősebb vagyon védelmét szolgáló olyan előzetes védelmi intézkedés esetén, amely kizárólag a jogtalan támadás megindításával lép működésbe. Tehát hatása ártatlan személyeket nem érinthet, és legfeljebb testi sértés okozására, tehát ölésre nem alkalmas: megfelelhet a megelőzést is szolgáló jogos védelem követelményeinek.

A jogos védelem esetén rendszerint megvan a szembeszállási jog, s a támadás elől való kitérési kötelezettség csupán kivétel. A lemenő ágbeli hozzátartozót terheli kitérési kötelezettség a felmenő támadásával szemben, viszont nem terheli kitérési kötelezettség a felmenőt, pl. az ittas fia által ellene intézett jogtalan támadás esetén. A kitérési kötelezettségű esetekben feltétel, hogy a kitérés, a menekülés lehetséges és teljesen veszélymentes legyen. Ennek hiányában a kitérésre, a menekülésre kötelezetteknek a jogtalan támadással szembeni elhárító magatartása jogos védelmi helyzetet alapozhat meg. A felismerhetően ittas, de tudatzavarban nem levő sértett jogtalan támadása esetén a megtámadottat nem terheli a kitérési kötelezettség. 8) A szükségesség ismérve a szembeszállási jogon belüli kettős korlát: a) a legenyhébb elhárítási mód választásának a követelménye, amennyiben nyilvánvaló, hogy többféle, egyaránt teljes biztonságot nyújtó elhárítási mód is rendelkezésre áll: a legenyhébb elhárítási mód választásának a követelménye arra az esetre vonatkozik, ha a szembeszállás során a támadás nyilvánvalóan többféle módon is teljes biztonsággal elhárítható. A támadónál és a védekezőnél lévő eszközök veszélyességén kívül a szemben állók adottságai, a számarány, a fizikai erőfölény és az ebből fakadó támadási és védekezési lehetőségek alapján kell a helyzetet értékelni. b) bizonyos mérvű arányosság: az arányosság relatív. Például a hazai bírói gyakorlattól eltérően a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértéssel és az erőszakos közösüléssel szemben arányos védekezés a támadó megölése. 9) A vélt jogos védelem: a jogos védelem ismérveinek téves feltételezése. Ilyen eset, • ha valaki a támadást vagy az azzal való közvetlen fenyegetést fennforgónak véli, holott az egyáltalán nincs, vagy még nincs, vagy már nincs; • ha téved a támadás jogtalanságában (pl. nem tud a támadó végszükséghelyzetéről, s olyan sérelmet okoz neki, ami csak jogos védelem címén megengedett); • ha a valóságos támadó helyett mást hisz annak. A vélt jogos védelem nem a ténybeli, hanem a társadalomra veszélyességben való tévedés körébe tartozik. A vélt jogos védelem addig terjed (tart), ameddig a tévedés. Így pl. ha valaki azt már tudja, hogy a saját téves feltételezéséhez képest is aránytalanul súlyos sérelmet okoz, a vélt jogos védelemre nem hivatkozhat. A jogos védelem 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. (3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. A végszükség 30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.

31


11.A. Tétel: A végszükség. 1) A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK: A társadalomra veszélyességet zárják ki: Btk.-ban szabályzott

↓

3) 4)







A végszükség helye a büntetőjog-tudomány rendszerében: a büntethetőséget képező dogmatikai rendszerében az első csoportot képező társadalomra veszélyességet kizáró okok egyik esete (csak kettő ilyen eset van tehát a másik ilyen a jogos védelem). - Végszükség esetén is érdekveszélyeztetést hárít el a cselekvő úgy, hogy másnak sérelmet okoz. Vannak azonban lényeges eltérések. - A végszükség (és a jogos védelem) esetei tipikusan kezdő formulája: „Nem büntethető … !” 2) A végszükség törvényi szabályozása: 30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.

-

-

A végszükség alapja: az állampolgárok védelme az állam feladata, de a védelmi jogból kénytelen átengedni egy részt az állampolgároknak, azokban az esetekben, amikor az államhatalmi védelem nem elegendő. Az állam csak a védelmi jogából enged át egy részt, és nem a felelősségre vonás jogából (ugyanaz a jogos védelemnél). Különbség: a végszükség esetén nem jogtalan támadás teszi szükségessé az elhárító tevékenységet, hanem egy olyan vészhelyzet kialakulása, amely nem róható a cselekvő terhére. Jogilag azért menthető ez a cselekmény, mert az emberi természettel egyező az az eljárás, miszerint az ember a neki fel nem róható módon keletkezett veszélyből igyekszik magát és javait menteni. Ebből következik, hogy ezt a mentést el kell ismerni más személye és javai, valamint a közérdek vonatkozásában is.

3) Veszély: - A végszükséget meghatározott veszély alapozza meg (és nem a jogtalan támadás, mint a jogos védelem esetében – ez az elhatárolás legfőbb ismérve). - A végszükséget előidéző veszély emberi magatartás következtében is előállhat, mégpedig háromféleképpen: 1. előidézhet veszélyt olyan emberi magatartás, amely nem értékelhető jogtalan támadásként. 2. jogtalannak is tekinthető támadás idézte elő a veszélyt, de a támadó már nincs a helyszínen (pl.: felgyújtott egy házat). 3. végszükséget keletkeztethet a jogtalan mulasztás is, amely nem hoz létre jogos védelmi helyzetet. A jogtalan mulasztónak – vagy másnak – aktivitásra kényszerítése azért a végszükség szabályai szerint értékelendő. -

-

Az emberi magatartások mellett a végszükséget megalapozhatják természeti eseménye, vagy állatok is. Az emberi magatartások, a természeti események és az állat viselkedése olyan helyzetet kell előidézzen, amely meghatározott sérelem beállásának a valószínűségét foglalja magába. Meghatározott érdekek veszélyének kell fennállnia. A vészhelyzet három lényeges alapismérve: 1. tényleges, 2. közvetlen, 3. véletlen.

32

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap TÉNYLEGES: a veszély csak tényleges lehet, a feltételezett nem elégséges. A tévesen feltételezett veszélyben cselekvő magatartását a „tévedésre” vonatkozó rendelkezések alapján kell értékelni. KÖZVETLEN: a veszély csak közvetlen lehet, ezt a törvény kifejezetten rögzíti is. A közvetlenség körülményei a jogos védelem közvetlen veszélyével azonosak. Két esete: 1.) Ha a veszély már elkezdődött: ténylegesen fennáll (beáll) egy veszély. A vélelmezett, de ténylegesen folyamatban nem lévő veszély nem keletkeztet végszükséget. Az ilyen vélt veszély elhárítása nem minősül végszükségben való cselekvésnek, azt a tévedés szabályozásának keretében kell értékelni. 2.) A veszély beálltának közvetlen veszélye fennáll: a veszélyhelyzet még nem állt be, de annak közvetlen veszélye fennáll. A védekezés joga így már a veszélyhelyzet beállta előtt megnyílik. A közvetlenség ekkor szűken értelmezendő, vagyis az elhárító cselekmény a veszélyhelyzetet csak nagyon rövid idővel előzheti meg. - Ha a veszélyhelyzet nem kezdődött meg, és beálltának nagyon rövid időn belüli veszélye nem áll fenn, nem lehet végszükségről beszélni. - Az elhárító cselekmény alkalmazásakor a végszükség beálltának befejezetlennek (el nem múltnak) kell lennie. Ha a veszélyhelyzet már elmúlt, nem beszélhetünk végszükségről. VÉLETLENÜL: a veszélyhelyzetnek véletlenül kell keletkeznie. „A veszély előidézése nem róható a terhére.” A veszély előidézése annak nem róható terhére, aki az előidézésben nem bűnös, tehát sem szándékos, sem gondatlan előidézés nem terheli (vétlenség = bűnösséghiány). Ez a követelmény azonban csak a végszükségben cselekvőre áll fenn. Csak az hivatkozhat végszükségre, akit a veszély vonatkozásában sem szándékosság, sem gondatlanság nem terhel. Nem feltétel azonban, hogy a végszükségben cselekvő személlyel szemben álló (megkárosított) személy is vétlen legyen. A végszükségben cselekvő személy okozhat kárt annak is, aki bűnös mulasztásával idézett elő valamilyen veszélyt. Ha a támadó olyan magatartást tanúsított, amely jogtalan támadásnak minősül, akkor nem a végszükség, hanem a jogos védelem szabályai az alkalmazandóak. 4) Menthető életviszonyok és a mentő tevékenység: - a menthető életviszonyok ugyan azok, mint a jogos védelemnél. - A törvényhozó felsorolja azokat az életviszonyokat, amelyek megtámadása jogos védelmet keletkeztet: 1. saját személye 2. mások személye 3. saját vagy mások javai 4. közérdek -

az életviszonyok felsorolása ismét megerősíti azt, hogy a törvényhozó nem csak a saját, hanem mások életének, javainak mentését, és a közérdek védelmét teszi lehetővé. - a támadás irányulhat személy vagy javak ellen is. A személy itt gyűjtőfogalmat jelent: ide tartozik az élet és testi épség, egészség mellett a becsület, az otthon használata, a magántitok sérthetetlensége, a mozgási, helyváltoztatási, a nemi szabadság. Ezek támadása jogos védelmi helyzetet keletkeztet, de ugyanezekre végszükség is fennállhat. - A Btk. szerint a közérdek elleni támadás is jogos védelmi helyzetet keletkeztet. Ha a közérdeket nem támadás, hanem veszély fenyegeti, végszükség is fennállhat. Ez a fogalom nem szűkíthető. Ide tartozik: a közrend, a köznyugalom, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás zavartalan működése, a politikai közhangulat stb. – nem csak vagyoni jellegű érdekeket jelent.

-

-

a menthető tevékenység első feltétele a szükségesség. Itt lényeges szempont, hogy a veszély „másként el nem hárítható”. Ez csak a cselekvés szükségességére utal, az arányosságra nem! mivel a „másként el nem háríthatóság” nem foglalja magába az arányosság követelményét, ezt külön meg kell fogalmazni: „a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint aminek elhárítására törekedett.” Szükségesség és arányosság a két feltétel, amely a kárt okozó cselekményt megengedetté, jogossá teszi. A szükséges és arányos cselekvések nem veszélyesek a társadalomra, sőt esetenként hasznosak. Ha valamelyik feltétel hiányzik a cselekmény jogtalan, és a jogtalan cselekménnyel szemben jogos védelemnek van helye. Aki végszükségben cselekedve túllépi a mentéshez szükséges mértéket, e túllépése jogtalan, és így a megtámadott jogos védelmi helyzetbe kerül. Jogtalan tehát az elhárítani kívánt sérelemmel azonos súlyú sérelem okozása is! A túllépés jogtalansága ellenére a büntethetőség kizárása vagy a korlátlan enyhítés lehetővé tétele más ok miatt indokolt lehet.

5) Kinek okoz sérelmet a végszükségben cselekvő? - Végszükség esetén a károsult rendszerint éppen olyan vétlen személy, mint a végszükségben cselekvő. 33

Semsey Hajnalka -

2012.03.18. nap Ha a károsult bűnös a veszély keletkezésében, magatartásának értékelése többféle lehet: 1. a veszélyhelyzetet a károsult jogtalan magatartásával idézte elő, de tevékenységét már befejezte. A fennálló veszély elhárítására ilyenkor a végszükségre vonatkozó rendelkezések az irányadók. 2. ha a támadó magatartás még folyamatban van, jogos védelmi helyzet áll fenn. 3. ha a károsult passzív magatartásával tette lehetővé a veszélyhelyzet kialakulását, ekkor a veszélyhelyzetben cselekvő végszükségben követi el cselekményét.

6) A mentésre jogosultak: - Bárki mentheti a veszélybe került és a törvényi tényállásban felsorolt érdekeket: nem csak az cselekszik végszükségben, akinek személyét és javait veszély fenyegeti, hanem az is, aki más személyét vagy javait, vagy a közérdeket menteni igyekszik (ugyanaz, mint a jogos védelemnél). - Kivétel: nem hivatkozhat végszüksége, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége. Az ilyen személyek nem menekülhetnek úgy, hogy az őket fenyegető veszélyt másra hárítják, vagy más személyét vagy javait károsítják. 7) A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka: - A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka nem alkalmazható, mert a Btk. 28. §-a törlésre került! - A törvény csak a büntetés alkalmazását zárja ki, megrovás – mint intézkedés – azonban a 71. § alapján kötelező.

34


12.A. Tétel: Gyermekkor, kóros elmeállapot, az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekmény. A tévedés. A kényszer és a fenyegetés. 1) A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK: A társadalomra veszélyességet zárják ki: Btk.-ban szabályzott ↓ 1) 2)







2) A büntethetőséget kizáró okok: Ilyenkor a büntethetőség nem is jön létre egyáltalán. Az elkövető cselekménye csak látszólagosan valósítja meg a törvényi tényállást, de a bűncselekmény három konjunktív eleme közül valamelyik hiányzik az elkövetés időpontjában. Voltaképpen a bűncselekmény nem teljesen valósul meg. Ezeket az okokat a Btk. 22. § sorolja fel. - mindig valamely bűncselekmény fogalmi elem kizárásán keresztül hatnak - az elkövető cselekménye csak látszólag valósítja meg a törvényi tényállást, de a bűncselekmény konjuktív elemei közül valamelyik hiányzik - a cselekmény elkövetésének az időpontjában hiányzik az egyik feltétel, az egyik elem, amely megalapozná a bűncselekmény megállapítását - A bűncselekmény megvalósulásához alapvetően három feltétel megléte szükséges: a cselekmény társadalomra veszélyessége, tényállásszerűség (büntetni rendeltség), bűnösség. A Btk. szerint büntethetőséget kizáró okok: 22. § A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. 3) Gyermekkor: - nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét nem töltötte be - törvényi vélelem: a 14. életévét be nem töltött személy nem képes rá, hogy felismerje magatartása súlyát - tehát nem tud az akaratának megfelelő magatartást tanúsítani - időpont számítása: a 14. életévét betöltött személy gyermekkorú születésnapjának 24. órájáig - a gyermekkorúval szemben alkalmazható szankciókat a megelőzés érdekében a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza - szankciók lehetnek: tartós javító-nevelő intézetbe vétel, utógondozás Btk. 23. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor 14 életévét nem töltötte be. - Az életkornak a büntetőjogi felelősségre vonhatóság szempontjából meghatározó jelentősége van. - A gyermekkor esetében a törvény azt vélelmezi, hogy aki még nem töltötte be a 14. életévét, az nem rendelkezik a büntetőjog által megkívánt beszámítási képességgel. A gyermekkorúak büntetlensége feltétlen, nem függ a szellemi fejlettségüktől, a vélelem nem dönthető meg. Aki a 14. születésnapján valósít meg bűncselekményt, az a büntethetőséget kizáró ok fennállása miatt nem vonható felelősségre, mert aznap, amikor betölti 14. életévét, még gyermekkorúnak számít 24:00 óráig (mindegy hány órakor született). Ha az elkövetési magatartást még 14. életéve előtt fejti ki, de az eredmény a 14. életév betöltése után következik be, büntetőjogi felelősségre vonásra ebben az esetben sem kerül sor, mert az elkövetés időpontjának van jelentősége.

35

Semsey Hajnalka -

2012.03.18. nap A gyermekkorúval szemben is alkalmazhatóak – a megelőzés érdekében – bizonyos intézkedések: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § sorol fel. Ilyen hatósági intézkedések: védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése.

4) Kóros elmeállapot: Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. - a büntetés korlátlanul enyhíthető,: - ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék - a kóros elmeállapot vagy teljesen kizárja, vagy korlátozza a beszámítási képességet - időleges személyiségzavar esetén ez csak enyhítő körülmény lehet - eldöntése igazságügyi elmeszakértő feladata (ha nem egyértelmű, bíróság megfigyelést rendel el) Btk. 24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben (pl. skizofrénia, mániákus depresszió), gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Egy adott elmeállapot az egyik esetben kizárhatja, egy másik cselekmény során csak korlátozhatja, vagy nem is érinti a beszámítási képességet. Ezek a kóros elmeállapotok csak akkor képeznek büntethetőségi akadályt, ha a beszámítást kizárják. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Ha az elmeműködés kóros állapota csak korlátozó tényezőként hatott közre. Ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt nem korlátozza a cselekménye következményeinek felismerésében, ezt nem alkalmazhatják, csak enyhítő körülményként lehet értékelni a büntetés kiszabásakor. (pl. személyiségzavar egyes esetei). A kóros elmeállapot eldöntése igazságügyi szakértői kérdés, melyet 2 szakértővégez el, amennyiben így nem dönthető el bizonyosan, a bíróság legfeljebb 1 hónapra (1x meghosszabbítható) elrendelheti a terhelt elmeállapotának megfigyelését. 5) Ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekmény: A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el - ebben az esetben tartalmilag beszélhetünk tudatzavarról, hiszen a cselekmény önhibából következik be A 24. § nem alkalmazható arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. Az önhibából eredő ittas vagy bódult állapot a kóros elmeállapot körében említett tudatzavarnak speciális változata, amelyre nézve a törvény a beszámítási képesség (bűnösség) kizárásának lehetőségét zárja ki. Csak a heveny ittasságra és bódultságra vonatkozik, az iszákos és a krónikus alkoholistára csak akkor, ha a cselekményt a heveny alkoholmérgezés állapotában követi el. Bódultság: az élvezetokozásra szolgáló szer (kábítószer) révén előidézett állapot. Egyéb mérgezés esetén nem alkalmazható. Az önhiba beszámítási képességet kizáró ittas vagy bódult állapot bekövetkezésére kiterjedő szándékosság vagy gondatlanság. Ebből a szempontból különbséget kell tenni a közönséges (típusos), valamint a patológiás (atípusos) részegség között. A közönséges részegség esetén az önhiba csaknem mindig fennforog, tehát ez a tudatzavar felróható. Kivétel, ha valaki téved az alkohol minőségében, mert pl. az italába tudtán kívül tömény szeszt öntöttek. 36

Semsey Hajnalka -

-

2012.03.18. nap A patológiás részegség már viszonylag csekély mennyiségű alkohol fogyasztásának a hatására bekövetkezik, mely esetén a kóros részegség csak ritkán fordul elő. A patológiás részegség nem látható előre, így az önhiba hiányzik. Ilyenkor a bíróság a 24. § (1) bekezdése alapján hoz felmentő ítéletet = elmebetegséggel egyenlő állapot. Az abortív patológiás részegség (átmeneti állapot) a III. sz. Büntető Elvi Döntés szerint a Btk. alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető. A kóros részegség megítélésére szakértői véleményt kell beszerezni, amely nem köti a bíróságot.

6) Tévedés: - nem büntethető az elkövető olyan tény miatt: - amelyről az elkövetéskor nem tudott - aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes - és erre a feltevésre alapos oka van - a tévedés nem zárja ki a büntethetőséget: - ha gondatlanság okozza, és - a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti a) Fajtái: - jogi tévedés: főként a gazdasági szabályokban tévedés a jellemző, mivel a jog itt változik a leggyorsabban, DE! a jogban való tévedés is büntetendő - ténybeli tévedés: - személyben vagy tárgyban való tévedés, amikor az elkövető eleve másra irányítja a cselekményét, mint ahol az bekövetkezik (pl.: életkorban-megrontás lesz) - elvétés: okozatosságban való tévedés esetén, amikor „A” megölését tervezi, de „B” hal meg, ilyenkor „A” esete kísérlet, míg „B” esete gondatlan elkövetés, ezek pedig halmazatban büntetendőek lesznek - lényeges tévedés: okozati összefüggésben való tévedés, mikor az elkövető ölési szándékkal megver valakit, majd azt gondolja, hogy az belehal a sérüléseibe, bele dobja a folyóba, és a halált okozó testi sértés helyett fulladás lesz a halál oka - társadalomra veszélyességben való tévedés: jogellenességet kizáró okban való tévedés, amikor vélt jogos védelemben támad, vagy vélt jogos végszükségben cselekszik tévesen - irreleváns tévedés: a fentiek mindegyike igaz Btk. 27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. A tévedés csak a szándékosságot zárja ki. 1. A ténybeli tévedés: a) Személyben vagy tárgyban való tévedés (error in persona/in obiecto): az elkövető eleve másra irányítja a cselekményt, mint akire vagy amire akarta. Pl.: életkorban: nincs megrontás vagy egy tárgy muzeális jellegében. b) Elvétés (aberratio ictus): okozatosságban való lényeges tévedés egyik esete. Az elkövető arra irányítja a cselekményét, akire akarta, de az céltévesztés folytán máson realizálódik. Ilyenkor a célba vett viszonylatában kísérlet, a sérelem tényleges elszenvedője viszonylatában pedig gondatlan bűncselekmény állapítandó meg. De a gondatlanság néha hiányozhat. Pl.: ha az elkövető nem látta a tényleges sértettet, és nem is tudott a jelenlétéről. c) Az okozati összefüggésben való lényegtelen tévedés (Dolus generalis): ha az eredményt nem az annak előidézésére szánt magatartás (pl. ölési szándék), hanem az elkövetés leplezését célzó további tevékenység okozza (pl. a tettes a sértettet ölési szándékkal bántalmazza, de nem tudja, hogy még él, bedobja a folyóba, s ott fullad meg az áldozat). A tévedés közömbös, megállapítják a szándékos emberölést. Közömbös a ténybeli tévedés: Ha olyan tényre vonatkozik, melyet szándékosságnak nem kell átfognia. Ennek esetei: a) Tényállási elem részletvonása (pl.: a sértett kiléte), mely konkrétabb, mint ahogy a tényállási elem a diszpozícióban szerepel b) Okozati összefüggés lényegtelen vonásában való tévedés c) Minősítő körülményt képező eredményben való tévedés (mivel arra elég a gondatlanságnak kiterjednie) d) Önhibából eredő ittas, bódult állapot következményében létrejövő tévedés.

37

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Releváns a tévedés: Ha olyan tényre vonatkozik, melyet a szándékosságnak át kell fognia. Ilyenkor rendszerint legfeljebb gondatlan bűncselekmény állapítható meg. DE! Előfordul, hogy a releváns tévedés ellenére szándékos bűncselekmény marad. Esetei: a) A tévedés folytán egy másik szándékos bűncselekmény valósul meg. Pl.: erőszakos közösülés helyett megrontás valósul meg, ha a sértett életkorában téved. b) Az eredmény kivételével a minősítő körülményben való tévedésnél megmarad a szándékos bűncselekmény alapesete. c) Ha az eredményre kiterjedő szándékkal eljáró elkövető kizárólag az okozati összefüggés lényeges vonásában téved, az okozati összefüggéssel együtt az eredmény sem írható az elkövető terhére, de megmarad mint kísérlet. Pl.: a szándékolt eredmény csakis a sértettnek egy nem ismert szervi rendellenessége folytán következik be. 2. A társadalomra veszélyességben (jogellenességben, tilalmazásban) való tévedés: a tényállási elemek ténybeli oldalával az elkövető tisztában van, de ennek ellenére téved mind a cselekménye materiális veszélyességében, mind a jogellenességében, mind a társadalmilag elitélendő voltában. A gyakorlatban az alábbi esetek jelentősek: • A jogellenességet kizáró okok fennállásnak téves feltételezése (pl. vélt jogos védelem, vélt végszükség); • Az elkövető valamely keretdiszpozíció tartalmát kitöltő más jogági, különösen igazgatási szabályban téved; • Az elkövető az előzetes tudakozódására, érdeklődésére a hiteles információ szolgáltatására jogosult hatóságtól téves felvilágosítást, tájékoztatást kap. A jogi tévedés tételes jogunkban nem szabályozott. A büntetőjogban való tévedés általában irreleváns, vagyis a büntetőjog nem tudása nem mentesít a felelősség alól. A jogi tévedés akkor valósul meg, ha az elkövető nem a kifejtett magatartásának tilalmazott voltában téved, hanem cselekményének jogi értékelésében. Pl. a büntetés mértékében. A tévedés kiváltó oka belső és külső egyaránt lehet. Belső, ha egy nem gyengeelméjű, de szellemileg visszamaradott fiatalkorú téved a cselekmény társadalomra veszélyességében. Külső, ha a tévedésre a hatóságtól kapott téves felvilágosítás szolgáltat alapot. A tévedésnek alapos okból kell származnia. Ha ez nincs meg, akkor gondatlanság áll fenn. Fordított irányú tévedés a vélt bűncselekmény, mely nem bűncselekmény. Ennek körébe tartozhat: Aki a cselekményét tévesen büntetendőnek tartja, mert a valóságban nem létező büntetőjogi tényállás meglétét, illetve megvalósulását hiszi Aki létező büntetőjogi tényállást tévesen értelmez és ezt a hátrányára kiterjeszti a tényismeret birtokában, mint pl. aki a közlekedési baleset során csak a saját gépkocsiját károsította, a helyszínről történő távozását azonban bűncselekménynek véli. A beszámítási képességet kizáró, illetve korlátozó okok: A beszámítási képességet kizáró belső ok a kóros elmeállapot, külső ok a kényszer és a fenyegetés. A Btk. közéjük ékelve szabályozza az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményt, és kizárja ezáltal azt, hogy az ilyen állapot kóros elmeállapotként az elkövető javára legyen írható. A beszámítási képességnek két összetevője van: a felismerési képesség (a cselekmény következményeinek előre látása) és akarati képesség (a felismerési képességgel rendelkező személy szabadon alakíthatja ki az akaratát és annak megfelelő magatartást is tud tanúsítani). Beszámíthatatlan, aki a cselekmény társadalomra veszélyességének a felismerésére vagy megfelelő magatartás tanúsítására képtelen. A beszámíthatóság hiányában az elkövető nem büntethető, de ha személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó cselekményt valósított meg, és tartani lehet attól, hogy a jövőben hasonló cselekményt követne el, feltéve, ha bíróság 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabna ki vele szemben, úgy a Btk. 74. § szerinti kényszergyógykezelés elrendelésének van helye. Részleges beszámíthatóságra tekintettel a kóros elmeállapotnak a beszámítási képességre gyakorolt hatását elvileg cselekményenként kell vizsgálni. Így pl. lehet, hogy ugyanaz a gyengeelméjű az elhagyott helyen talált tárgy jogtalan elsajátításának a társadalomra veszélyességét nem képes felismerni, de azt igen, hogy lopni nem szabad. 7) A kényszer és fenyegetés: - nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra 38

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap - a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban - a kényszer rendszerint fenyegetés hatására következik be, ami lehet fizikai erőszak vagy ráhatás - fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely félelmet kelt Btk. 26. § Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. Nem a felismerési képességet érintik, hanem az akarati képességet befolyásolják. A kényszer rendszerint erőszakban nyilvánul meg. Az erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. Az erőszak lehet akaratot megtörő (vis absoluta) pl.: ha valakit lekötöznek; és akaratot hajlító (vis compulsiva) pl. a bántalmazással kényszerítés. Fogalmilag az erőszak nélküli kényszerítés is lehetséges, mint pl. ha egy rendkívül rövidlátó személyt szemüvege eldugásával kényszerítenek mulasztásra. Btk. 138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A súlyos hátrány kilátásba helyezésével kiváltott félelemnek olyannak kell lennie, amely kizárja vagy korlátozza az akaratnak megfelelő cselekvést. Bírói gyakorlat súlyos hátrány fogalmi körébe vonja mindazon magatartások megvalósításának kilátásba helyezését, amelyek bűncselekmény-ként értékelhetők. A fenyegetés módja közömbös (pl.: lehet önsértéssel, különösen öngyilkossággal fenyegetés is). Meg kell különböztetni az egyes különös részi felelősséget fokozó fenyegetéstől. Ott az elkövető fejti ki, itt az elkövetővel szemben fejtik ki.

39


13.A. Tétel: A másodlagos büntethetőséget kizáró okok. 1) Másodlagos büntethetőségi akadályok: Büntethetőséget kizáró okok: a) gyermekkor, b) kóros elmeállapot, c) kényszer és fenyegetés, d) tévedés, e) jogos védelem, f) végszükség. -

olyan cselekmények ezek, melyek sem a jogellenességet, azaz társadalomra veszélyességet, sem a bűnösséget nem küszöbölik ki megvalósulás esetén a cselekmény bűncselekmény lesz ugyan, az elkövető azonban nem lesz büntethető a büntetőjog ebben az esetben is két fő kategóriát különböztet meg: másodlagos büntethetőséget kizáró okok másodlagos büntethetőséget megszüntető okok

2) Másodlagos büntethetőséget kizáró okok: Magánindítvány hiánya: - A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető (könnyű testi sértés, zaklatás, rágalmazás, erőszakos közösülés alapesete). - A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. - Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. - Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. - Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. - A magánindítvány nem vonható vissza. magánindítvány: sértett azon igénye, melyben kifejezésre juttatja, hogy kívánja az elkövető megbüntetését lehet magánvádas (a sértett képviseli a vádat) és lehet közvádas (az ügyész képviseli a vádat) az elkövető kilétéről szerzett tudomástól számított 30 napon belül kell benyújtani a törvényben meghatározott esetekben a./ Hozzátartozó: Az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa. b./ Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. Nem vonható vissza. A magánindítvány visszavonhatatlan (csak a közvádas bűncselekménynél van gyakorlati jelentősége: ha a magánindítványra üldözhető bűncselekmény eljárásjogi szempontból magánvádas is, a feljelentés visszavonása, illetve a magánvád ejtése esetén a hatóság az eljárást megszünteti) Joghatályos az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés is. c./ Magánindítvány alatt olyan nyilatkozatot értünk, amelyben az előterjesztésére feljogosított személy kifejezésre juttatja a bűnelkövető felelősségre vonására és megbüntetésére irányuló akaratát. A magánindítvány Be. 173. § (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. (2) A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. (3) A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt. (4) A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

40

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap d./ Magánvádas deliktumok: a vád képviseletét a sértett látja el, bár azt az ügyész ilyenkor is átveheti (pl. magánlaksértés; magántitok megsértése; levéltitok megsértése; rágalmazás; becsületsértés; kegyeletsértés; könnyű testi sértés). Jogpolitikai indok: a cselekmény viszonylag csekély absztrakt veszélyességi foka. e./ Közvádas bűncselekmények: a vádat eleve az ügyész képviseli. A jogpolitikai indok a sértett kímélete. (pl. erőszakos közösülés; szemérem elleni erőszak, stb.) 3)

Előterjesztésre való jogosultság: 1. Kizárólagos jogosultság: cselekvőképes sértettnek van: a polgári jog szabályai az irányadóak. Helyette másnak önálló előterjesztési joga nincs, viszont mást megbízhat vele 2. Párhuzamos: sértettnek, törvényes képviselőjének és a gyámhatóságnak (ha a sértett korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen) 3. Származékos: hozzátartozónak, ha a sértett meghalt. Több hozzátartozó esetén egyben párhuzamos is.

-

A magánindítványt a jogosult a bűncselekmény elkövetőjének a kilétéről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül terjesztheti elő. Párhuzamos jogosultság esetén a saját tudomásszerzése napján. Származékos jogosultság esetén legkésőbb a sértett halála napján. Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás, becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett csel. miatt megindult eljárásban amíg az I. fokú bírói határozathozatalra vissza nem vonul, a másik fél az elévülési időn belül akkor is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt.

-

Törvényben meghatározott egyéb okok: 4) Legfőbb Ügyész indítványának hiánya ha a legfőbb ügyész úgy nyilatkozik, hogy a külföldön meghozott ítéletet nem kell itthon folytatni a Btk.-ban általában meg van határozva, hogy mikor kell, ha nincs, akkor dönthet az ügyész Büntetőeljárás megindítása: a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett, de a magyar törvény hatálya alá tartozó cselekmény esetén, vagy ha a magyar büntetőtörvény hatálya alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, de az a magyar bíróság ítéletével nem azonos érvényű, a büntethetőség feltétele, hogy a BE megindítását a legfőbb ügyész elrendelje. 5) -

-

A kívánat hiánya Ha diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy a sértett és vele szemben rágalmazást vagy becsületsértést követtek el, akkor csak a sértett kívánalmának benyújtása után lehet elfogni, büntetni az elkövetőt A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton tett kívánatára büntethető.

6) -

A feljelentés hiánya Meghatározott szerv feljelentése: pl.: hamis vád, vagy hamis tanúzás esetében meg kell várni, hogy az alapeljárás (az az ügy, amiben hamisan vádolt vagy tanúskodott) befejeződjék, kivéve, ha az a hatóság, amelyik előtt történt az alapeljárás befejezését megelőzően megteszi a feljelentést

7) -

A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya A közjogi tisztséget betöltők: mint az országgyűlés képviselő, az alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlés biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlés biztosa, az adatvédelmi biztos, az állami számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei ellen – e tisztségük fennállása alatt – csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás. Velük szemben csak az arra jogosult (országgyűlés, köztársasági elnök, legfőbb ügyész) előzetes hozzájárulásával lehet a büntetőeljárást megindítani, ami a mentelmi jog felfüggesztését jelenti. A hivatásos bíró és az ügyész ellen, valamint az ülnök ellen ülnöki minőségében elkövetett bűncselekmény miatt csak az arra jogosult előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás.

-

8) Diplomácia és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség Btk. 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kell alapul venni. -

Egyéb ok: a cselekmény társadalomra veszélyességének elkövetéskori csekély foka: kis tárgyi súlyú bűncselekménynél nem büntetik meg az elkövetőt, hanem megrovásban részesítik immunitást nyújt a mentességet élvező személyeket fogadó állam büntető joghatóságának gyakorlása alól. A mentesség csupán a büntetőeljárás indítását, lefolytatását zárhatja ki, de nem jelenti azt, hogy az ilyen mentességet élvező személy Btk.-ba ütköző cselekménye ne lenne bűncselekmény. Büntetőeljárás a mentesség felfüggesztéséig nem végezhető.

41


14A. A büntethetőséget megszüntető okok. 1. Megszüntető okok általában: Btk. 32. § A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, -

eredetileg létrejött bűncselekmény, az elkövetés időpontjában az elkövető büntethetősége fennáll, azonban a későbbiekben történik valami, ami ezt a meglévő büntethetőséget kizárja. a bíróság az eljárást végzéssel szünteti meg.

Közös jellemzőjük, hogy a jelzett okok esetében az elkövető cselekménye bűncselekménynek minősül, az elkövetéskor a büntethetőség feltételei is fennállnak, utóbb azonban – az okok miatt – a büntethetőség megszűnik. 2. Az elkövető halála: - kivéve a vagyonelkobzás ítéletét - fizikailag teszi lehetetlenné a megbüntetést - az elkövető az elkövetés és a jogerős elítélés közötti időben hel meg (<-> ha a jogerőre emelkedés után hal meg, az a végrehajthatóságot zárja ki). - elkobzás kimondására irányuló eljárása lefolytatható. 3. Elévülés: - ebben az esetben a büntethetőséget kizáró ok elévüléséről van szó, ami nem egyezik a büntetés elévülési idejével (büntetés elévülési ideje a bíró jogerős határozata után kezdődik meg) - jogi hatás: az elévülési idő után nem indokolt a büntetőjogi felelőségre vonás - oka: a hosszú idő eltelte nem segít a cselekmény felderítésében Elévülés: időmúlás következtében szűnik meg a büntethetőség: - a büntethetőség felső határának megfelelő idő, de minimum 3 év, - van olyan bűncselekmény, aminek nem évül el a büntethetősége (pl.: emberiség elleni bűncselekmény) - bűnhalmazat esetén egyes bűncselekmények elévülése különböző lehet Alapvetően a jogbiztonságot, az állam büntető igény érvényesítésének időbeli korlátok között tartását szolgálja. Jogi jelentősége: az időmúlás hatása érvényesülhet egyrészt a bűnelkövető büntethetősége tekintetében, másrészt a jogerős ítélet ítéletben kiszabott büntetés végrehajthatósága vonatkozásában. A büntetés funkciója által is igazolható jogintézmény az elévülés. Ha ugyanis a bűncselekmény elkövetése óta már hosszú, illetve hosszabb idő telt el, a büntetés már nem vagy alig érheti el célját. Célszerűségi szempontok is igazolják az elévülést, hiszen az idő múlásával elenyésznek a bizonyítékok. Az elkövető részéről a mentő, az enyhítő körülmények bizonyítása az idő múlásával egyre nehezebbé válik, így mind hátrányosabb helyzetbe kerülhet az eljárás során. Az utólagos bizonyítás az igazságszolgáltató hatóságokra is nagyon nehéz feladatot hárít. Az elévülés méltányossági okból is indokolt jogintézmény, mert egy már feledésbe ment bűncselekményért általában nem méltányos, hogy az elkövető akár az élete végéig megbüntethető legyen. Jogi természete vitatott 3 álláspont: 1/ anyagi jogi (az elévülésben igazi büntethetőséget megszüntető körülményt lát); 2./ eljárásjogi (elévülés = tisztán eljárási, üldözhetőségi akadály); 3./ anyagi és eljárásjogi (olyan büntethetőséget megszüntető ok, amely a BE szempontjából processzuális akadály (feljelentés elutasítására kerül sor, illetőleg a bíróság az elj-t megszünteti) Btk. 33. § (1) A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, 20 év; b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 3 év elteltével. Büntetési tétel: a Különös rész általi felső határ értendő, vagyis a halmazati büntetésre, v.mint a visszaesők büntetésére vonatkozó általános részi rendelkezések az elévülési időt nem hosszabbítják meg.

42

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap (2) Nem évül el a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek büntethetősége; b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet); c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai]; d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei; e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan követik el. Btk. 12. § Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. az egyes bűncselekmények büntethetősége külön-külön évül el. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. az egyes részcselekmények önálló elévülése kizárt. Btk. 34. § Az elévülés határidejének kezdő napja a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, pl. vegyes mulasztásos bűncselekmény b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének tisztán mulasztásos bűncselekmény d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. állapot bűncselekmények esetén. 35. § Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított BE-i cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje újrakezdődik. Pl. vádirat benyújtása, idézés kibocsátása Az elévülés nyugvása ha a BE-t felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. ekkor a felfüggesztés előtt és utáni idő az elévülés határidejébe beleszámít, csak a felfüggesztés ideje esik ki. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a BE-t azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte nem megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a BE azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a tv-ben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetve az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli. Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be. 4. Kegyelem: az elkövető elleni BE megindítását, illetve lefolytatását megakadályozó ún. eljárási kegyelemre a jogerős elbírálás előtti időben kerülhet sor. Személyi hatályát tekintve lehet közkegyelem és egyéni kegyelem. Közkegyelmet az OGY gyakorolhat. Az egyéni kegyelem jogát a KE gyakorolja. Az eljárási kegyelemre a BE jogerős befejezéséig lehet mód. - köztársasági elnök, illetve Országgyűlés hatásköre a kegyelem gyakorlás - egyéni kegyelem - eljárási kegyelem: a büntetőeljárás alól is mentesül az elkövető - végrehajtási kegyelem: a végrehajtás alól kap mentességet az elkövető - közkegyelem az Országgyűlés hatásköre 5. Tevékeny megbánás: Btk. 36. § Nem büntethető, aki a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni vétség vagy 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. büntethetőséget megszüntető ok anyagi jogi feltételei 43

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap az említett bűncselekmények A büntetés korlátlanul enyhíthető esetében, ha az elkövető az 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte és a sérelmet a fenti módon jóvátette. büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tévő ok anyagi jogi feltételei Az előzőek alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. § első két bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 2 év még nem telt el. Alapvető eljárásjogi feltétel sértett és elkövető közötti közvetítői eljárás sikeressége. A közvetítői eljárás részletes szabályai a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. tvben. Az ügy közvetítői elj-ra utalásáról főszabályként az ügyész dönt hivatalból vagy az elkövető/védő/sértett indítványára; tárgyalási szakban a bíróság is dönthet; időtartama maximum 6 hó lehet Nem feltétele a tevékeny megbánásnak a bűncselekménnyel okozott kár maradéktalan megtérítése - nem büntethető, aki a személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette 6. Cselekmény - társadalomra veszélyességének elbíráláskori megszűnése vagy csekéllyé válása. 7. Egyéb okok: - a tartás elmulasztásának alapesete miatt nem büntethető, aki tartási kötelességének az I. fokú ítéletig eleget tesz - a Btk. általános és különös része is szabályozza pl.: próbára bocsátás A büntethetőséget megszüntető „egyéb” okok csak a büntethetőséget küszöbölik ki, az viszont lehetséges, hogy ilyen esetben büntetőjogi intézkedésként megrovás kerüljön alkalmazásra. Az általános részben meghatározott „egyéb” okok: o az előkészülettől, illetve kísérlettől való önkéntes visszalépés o próbára bocsátásnál a próbaidő kedvező eltelte o tevékeny megbánás meghatározott esetei o katonai vétség miatt nem büntethető az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta 1 év eltelt A különös részben szabályozott „egyéb” okok közös vonása az utólagos jóvátételre irányuló törekvés. Nem taxatív felsorolás o a tartás elmulasztásának alapesete miatt nem büntethető, aki tartási kötelességnek az I. fokú ítéletig eleget tesz. o nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel o a lázadás résztvevője, ha a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására elhagyja o megszűnik a büntethetősége a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport résztvevőjének (de nem a szervezőjének és a vezetőjének), ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja; o tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik; Meghatározott bűncselekmények körében a törvény a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését teszi lehetővé. Így például a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény és a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése deliktumoknál a veszély önkéntes megszüntetése esetén. A hamis vádnál a vád hamisságának feltárása esetén az eljáró hatóság számára, a hamis tanúzás visszavonásának, illetőleg a vagyon elleni bűncselekmény körében a tevékeny megbánásnak az esetére.

44

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Nagyobb érdeke fűződik a társadalomnak a prevencióra (a büntetlenség kilátásba helyezésével visszalépésre sarkallja az elkövetőt), mint amilyen előnye a megbüntetésből (szankcióval) származna.

15A. A stádiumok tanának általános kérdései. Befejezettség és bevégzettség. 1. A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában A szándékos bűncselekmény megvalósulásának négy szakasza különböztethető meg: - bűncselekmény elhatározása (Jó lenne egy jogi diploma) - előkészület (Józsinak van egy, szagoljuk ki mikor nincs otthon…) - kísérlet (A fenébe, hogy nyílik ez az ajtó?) - befejezett bűncselekmény (Nem is volt nehéz kivenni ebből a képkeretből… na de mi ez a csiripelés? Tücsköket is tart?) A gyakorlatban valamennyi fázis nem feltétlenül valósul meg. A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék csak akkor releváns, ha az előkészület vagy a kísérlet is büntetendő. Az előkészület még nem valósít meg tényállási elemet (erről részletesebben később), a kísérlet pedig nem valósítja meg a tényállási elemeket maradéktalanul. (erről is) A stádiumok a törvényi tényálláshoz kapcsolódó viszonyuk alapján határolhatóak el. A különös részi tényállások különböző stádiumai egy-egy cselekményre elég sokfajta lehetőséget adnak. Például a lőfegyver engedély nélküli vásárlása lehet emberölés előkészülete, vagy befejezett lőfegyverrel visszaélés. A gondatlan bűncselekményeknek CSAK befejezett alakzata van. Ha más stádiumát is büntetni akarja a jogalkotó, akkor új sui generis tényállás szükséges. Pl. a súlyos testi sértés gondatlan változatán túl büntetendő lett a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Bizonyos szándékos bűncselekmény esetében a kísérlet fogalmilag kizárt A szándékos bűncselekmények esetében sem állapítható meg valamennyi stádium. Nincsen a - mulasztásos immateriális bűncselekményeknek (tiszta mulasztásos bűncselekmények) - a veszélyeztetési bűncselekményeknek - a praeterintencionális cselekményeknek - a verbális bűncselekményeknek. A bűncselekmény elkövetésére irányuló akarat elhatározás nem valósít meg bűncselekményt, legfeljebb ha kitudódik, a veszélyes fenyegetés nevű szabálysértés megállapítását vonja maga után, azt is a sértettre gyakorolt hatása és a köznyugalom megzavarása miatt. 2. Előkészület: Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. - a szándékos bűncselekmény első stádiuma, ahol az elkövető bűncselekményre irányuló szándéka a külvilág számára is megjelenik - az előkészület esetében a kifejtett cselekmény nem lép a törvényi tényállás keretei közé - ezért az elkövető magatartását még nem a tényszerűség, hanem a diszpozíció vagy annak elemei jellemzi -kizárólag akkor büntetendő, ha a különös rész erre utal - tárgyi oldalon már van külvilág felé cselekvés, ami célzatos, tehát a megvalósítás érdekében előkészületeket végez az elkövető, hogy megkönnyítse a megvalósítást Hogyan? A következő tevékenységekkel valósítja meg: - felhív, - ajánlkozik, - vállalkozik vagy - közös elkövetésben megállapodik. - Az általános rész csak definiálja az előkészületet, a különös rész határozza meg, hogy mely bűncselekmények előkészülete büntetendő, s az előkészületre milyen speciális szabályok irányadóak. Pl. az közös elkövetésben megállapodásnál nincsen önkéntes elállás kémkedés esetében. - Vannak sui generis előkészületi cselekmények is, ilyen például a kiskorú veszélyeztetése, a megrontás, vagy a hamis tanúzásra felhívás. - alanyi oldalon mindenképpen célzatos egyenes szándék jelentkezik Előkészületi magatartások - felhív, - ajánlkozik, - vállalkozik vagy - közös elkövetésben megállapodik. 45

Semsey Hajnalka -

-

-

-

2012.03.18. nap Az előkészületi magatartások köre törvényileg meghatározott. Céljuk valamely szándékos bűncselekmény elkövetésének lehetővé tétele, vagy megkönnyítése. Emiatt pedig, mivel céljuk egy bűncselekmény elkövetése, CSAK egyenes szándékkal valósíthatóak meg! Ilyen például az eszközök beszerzése, előkészítése, a helyszín megfigyelése, a sértett mozgásának kikémlelése. Felhívás az, ha mást személyt kérek a cselekmény elvégzésére fel, ajánlkozás ha felajánlom neki az elkövetést, vállalkozás pedig, ha elfogadom az ajánlatát. A közös megállapodás ezekkel szemben egy kétoldalú aktus. Mindezek tettesi és részesi cselekmény végrehajtására egyaránt vonatkozhatnak. Mindezek megvalósulhatnak szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is. Példa közös megállapodásnál erre, ha rendszeresen rablunk, mindig a szokásos felállásban, és intek a Pistinek, hogy a szokásos, mikor megyünk a bank mellett el. Fontos még, hogy a felhívás csak addig előkészület, amíg nem valósítja meg a felhívott a cselekményt. Ha kísérleti szakba jut, már akkor felbujtó vagyok. Amennyiben pedig már eredetileg megvolt benne a szándék, amit csak erősítettem, pszichikai bűnsegélyről van szó. A jogértelmezési nehézségek miatt az LB 5/1999. számú jogegységi határozatában részletesen foglalkozott a bűncselekmény előkészületével. Kifejtette, hogy mivel az előkészület még részben sem valósítja meg az elkövetési magatartást, ezért előkészület esetén nem lehet különbséget tenni tettesek és részesek között, illetve az előkészületnek nincsen kísérlete. Az előkészület rendbelisége attól függ általában, hogy hány bűncselekmény elkövetését célozza. Ha az előkészület után újabb stádium is megvalósul, nem büntethető érte. Értsd: az első példa szerint nem kapom meg halmazatban a lopás előkészületét, kísérletét és a befejezett lopást. Azért, mert a lopásnak nincs kísérlete és előkészülete, de ha lenne is, beolvadna a befejezett cselekménybe. Egyetlen kivétel ha több cselekményre készülök elő, legyen az törvényi egység vagy sem. Pl. Több embert akarok megölni, az egyik előkészület marad, a másikat megkísérlem, akkor egyrendbeli előkészület meg egyrendbeli kísérlet. Szóval ilyenkor érdemes számolni… törvényi egységnél elkerülhető a halmazat, ha mindkettőt megkísérlem vagy mindkettő előkészület marad. Fele-fele nem célszerű. Már Yoda is megmondta: Tedd, vagy ne tedd! De ne próbáld! ☺

a./ Önkéntes visszalépés 18. § (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése; b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti.

Ahogy a kísérletnél, előkészületnél is el lehet állni. Eredményt elhárítani is, abból a szempontból, ha a felhívást, ajánlkozást, vállalkozást vonja vissza az elkövető, és törekszik a többi meggyőzésére. Tehát ha közös elkövetésben egyezünk meg, akkor a büntethetőség elkerüléséhez TÖREKEDNEM kell arra, hogy elálljanak. Mindegy, hogy a két szép szememért állnak el, vagy bármely más okból. Ha nem törekszem, büntethető vagyok, akkor is ha nem valósul meg a cselekmény! Ez igaz a felhívás esetén is, hiába állok el a felhívásomtól, értesíteni kell a felhívottat. Ha közösen határozzuk el az elállást, az egyébként is mindenkinél büntetlenséget eredményez. Ha vannak akik továbbra is el akarják követni, csak a feljelentéssel mentesülhetek a felelősségrevonás alól. DE csak akkor, ha nem szándékosan olyan időben teszem, mikor már nem megakadályozható a cselekmény. Pl.: Csókolom rendőrbácsi, itten mellettem a Béla mindjárt lelövi a Pistikét, aki épp most halad át az utcán… Taktak… Lelőtte! Én nem akartam ám! Ne tessék bevinni! Fontos még, hogy elállni csak addig lehet, míg saját elhatározásból teszem. Ha már külső hatás vett rá az elállásra, pl. megzavartak, akkor büntethető vagyok, mert nem saját elhatározásomból nem bűnözöm b./ Maradék bűncselekmény 18. § (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.

Például, a fiammal megbeszéljük, hogy most aztán jól kiraboljuk ezt meg ezt. Másnap aztán fejmosás: hogy jut ilyen hülyeség eszedbe, fiacskám? Nem szép dolog! A kiskorú veszélyeztetése megvalósult akkor is. 3. Kísérlet: 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

- a kísérlet fogalmának három eleme van: a) szándékosság, b) tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtésének megkezdése, c) a be nem fejezett tett - a kísérlet esetén is befejezett bűncselekmény létrehozása a cél, és amennyiben a bűncselekmény eshetőleges szándékkal is megvalósítható, akkor annak kísérlete is büntetendő - tárgyi oldalon megjelenik az elkövetés megkezdése, és annak be nem fejezett stádiuma - az alanyi oldal már lehet egyenes és eshetőleges szándékú is - a büntethetőséget a befejezett tényállás büntetési tételei között találjuk 46

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap - alkalmatlan kísérlet: alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan tárgyon (passzív alanyon) Kísérlet kizárása Fogalmilag kizárt a következő cselekmények kísérlete: - gondatlan bűncselekmények - vegyes bűncselekmények - tiszta mulasztási bűncselekmények (immateriális mulasztásos cselekmények) - a bűncselekmény előkészülete (Kivétel, ha sui generis tényállás az előkészület, pl. hamis tanúzásra felhívásnál nem ér oda a levélben közölt felhívás.) - Részesi cselekmények, azaz a felbujtás és bűnsegély (Mert nincs meg az alapcselekmény, ha sikertelenül bujtok fel valakit vagy istápolom elkövetésre. Ez maximum előkészület felhívás formájában.) - Immateriális veszélyeztetési cselekmények (Pl. garázdaságnál nem veszélyes a jogi tárgyra a cselekményem, akkor a társadalomra sem, s nem is garázdaság.) - Egyes alaki bűncselekmények (pl. szóbeli becsületsértés, hamis vád szóban elkövetve) A vegyes bűncselekmények körében érdekes az, mikor a minősített eset eredménye már kísérleti szakaszban megvalósul. Pl. magzatelhajtásnál a koraszülés következtében az anya meghal, a gyermek viszont életben marad. Ilyenkor a halált okozó magzatelhajtás kísérlete állapítható meg. A halált okozó magzatelhajtás ugyanis a magzatelhajtás és a gondatlan emberölés törvényi egysége, ami nem bomlik fel amiatt, hogy az alapcselekmény csak kísérleti szakban maradt. (Egyébként magzatelhajtás kísérlete és gondatlan emberölés lenne ugye, azonban kétszer értékeltük ezzel az anya testi épségéhez fűződő társadalmi érdeket, mint jogi tárgyat.) Kísérlet csoportosítása - TELJES és nem TELJES (Attól függően, hogy az elkövető megtett-e mindent, teljesen megvalósította-e az elkövetési magatartást. Nem teljes kísérlet bármilyen bűncselekménynél lehet, teljes CSAK materiálisnál, azaz mikor az eredmény marad el, méghozzá az elkövetőn kívüli okból. Nem teljes kísérletnél önkéntes elállás, teljes önkéntes eredmény-elhárítás lehetséges. Vegyes mulasztásos bűncselekményeknél is az utóbbi van. ) - KÖZELI és TÁVOLI (A jogi tárgy közvetlen és közvetett veszélyeztetésén alapul az elhatárolás. Pl. közvetlen veszély, ha belevágok egy kardot a fejedbe, de az orvosok megmentenek. Közvetett veszély, ha nem talállak el.) Kísérlet büntetése 17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Túlzások nélkül: ciki! Mit is mondott Yoda? Tedd, vagy ne tedd! De ne próbáld! ☺ Ebből egérút a Btk. 138/B.§ a), ami szerint a kísérlet különös méltánylást érdemlő esetet eredményezhet, ami folytán enyhébb ítélet várható, illetve a 87. § (3) a kétszeri leszállással, ha a társadalomra veszélyesség is alacsony. A kiindulás azonban a befejezett cselekmény büntetési tétele! Alkalmatlan kísérlet 17. § (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. A társadalomra veszélyességet befolyásolja, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy eszközzel követik el. Az objektivista irányzatok különbséget tesznek abszolút és relatív alkalmatlanság között. Abszolút alkalmatlan tárgy a halott ember emberölésnél, alkalmatlan eszköz pedig egy tabletta C-Vitamin emberölésre. (Egy doboznyival már meg lehet fojtani valakit! ☺) Maradék cselekmények 17. § (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. No comment. Ha felgyújtom Rozit, hiába nem ég el, tönkremegy a kabátja és maradandó testi sértés is megvalósul. (Látható bőrfelülete ég meg.) Önkéntes visszalépés 17. § (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. A büntetlenség biztosítása azon a megfontoláson alapul, hogy a társadalomnak nyomatékosabb érdeke fűződik a jogsértő eredmény elmaradásához, mint az elkövető megbüntetéséhez.

4. Befejezett bűncselekmény: - a német büntetőjog különbséget tesz befejezett és bevégzett cselekmény között - a magyar büntetőjog befejezettnek tekinti a bűncselekményt, ha annak törvényi tényállása teljes egészében megvalósul - a cselekmény bevégzetté azonban csak akkor válik, ha a jogi tárgy elleni támadás ténylegesen véget ér (nem fejeződik be a jogi tárgy elleni támadás a tartós, illetve állapot bűncselekményeknél) - többnyire a tényállásoknál a befejezett és a bevégzett szakasz egybe esik, de nem minden esetben 47

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap - befejezett bűncselekmények tárgyi oldalán a törvényi tényállás teljes egészében megvalósult de a jogi tárgy elleni támadás még nem minden esetben ér véget - befejezett bűncselekmény alanyi oldalán szándékos vagy gondatlan magatartás lehetséges - bevégzett bűncselekmény tárgyi oldalán a teljes törvényi tényállás, és a jogi tárgy elleni támadás is beteljesedik - alanyi oldalon itt is szándékosság és gondatlanság lehetséges - mindegyik esetben a Btk. Büntetési tételeit kell alkalmazni a különös részben meghatározottak szerint 5. Befejezettség és bevégzettség szétválásának következtetései: - jogos védelmi helyzet a befejezettség után is fennállhat - bűnsegély és társtettesség is kifejthető a bevégzettségig - minősítő körülmények realizálódhatnak - elévülés a bevégzettségtől kezdődik meg A stádiumok szempontjából a végső stádium a befejezett bűncselekmény. Egyes különösrészi tényállások esetén azonban még folytatódhat bevégzett bűncselekmény: pl. lopás, mint bűncselekmény, a dolog eltulajdonításával válik befejezetté, de ha az elkövető nem tudja kivinni a lopott dolgokat a cégtől, akkor bevégzetté a kivitellel válik. A befejezett bűncselekmény és a bevégzetté válás általában egybeesik. Ha viszont elválik egymástól: befejezett, de be nem végzett a bűncselekmény, ha pl. a nemi szervek érintkezésbe jutása után az erőszakos közösülés tovább tart. De nem esik egybe a tartós, illetve állapot-bűncselekmények esetén sem. A tartós, illetve állapot-bűncselekmények hatásaként, eredményeként a bűnelkövető viszonylag hosszú vagy hosszabb időn át tartó jogellenes helyzetet, illetve állapotot hoz létre. Az ilyen bűncselekmények már a jogellenes helyzet és állapot létesítésével befejezetté válnak. Tartós bűncselekményeknél a deliktum a tényállás megvalósításával befejezett ugyan, de a jogi tárgy elleni támadás megújulhat, folytatható, és olyan hosszú ideig tart, míg az általa teremtett jogellenes helyzet, illetve állapot fennmarad. Tartós bűncselekmény pl.: a személyi szabadság megsértése, amely a személyi szabadságtól való megfosztás pillanatában befejezetté válik, de ezzel kezdetét veszi a jogellenes állapot, amely addig tart, amíg a sértett a szabadságát vissza nem nyeri. Állapot-bűncselekményeknél a jogellenes állapot létrehozásával már megvalósul a törvényi tényállás, azonban a jogellenes állapot fenntartására, megújítására a tettes részéről általában nincs szükség. Az állapot-bűncselekményeknél nem az elkövetés, hanem az állapot a tartós. Ilyen pl.: a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés esetében a robbanóanyag, robbanószer vagy ezek felhasználására szolgáló készülék engedély nélküli tartása, avagy a lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés esetében a lőfegyvernek vagy lőszernek engedély nélkül tartása. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek befejezetté válása maga is folyamat, s ilyenkor bizonyos szempontból (így az önkéntes visszalépés tekintetében) az első, más szempontból az utolsó mozzanat az irányadó. Ilyen alapon tehető különbség egyrészt a befejezett, másrészt a bevégzett bűncselekmény között. A befejezettség és a bevégzettség szétválasztásának konzekvenciái: o A bűncselekmény természetétől függően a jogos védelmi helyzet a befejezetté válást követően is fennállhat. o Főleg a tartós és az állapot-bűncselekményeknél a bűnsegély, de például az erőszakos közösülés esetén az annak befejezetté válása után a más által kifejtett erőszak alapján a társtettesség is egészen a bevégzettségig kifejthető. o A befejezetté válást követően, de a deliktum bevégzése előtt lehetséges a megvalósított alaptényálláshoz képest az adott bűncselekmény minősítő körülményének a realizálása is, mint pl. a személyi szabadság megsértése esetében a sértett sanyargatásával vagy jelentős érdeksérelmet okozva történő elkövetés. o A tartós és az állapot-bűncselekmények elévülési idejének a múlása nem a befejezetté válással, hanem a jogellenes állapot megszűnésével veszi kezdetét. A bűncselekmény bevégzetté válásától nyílik meg a magánindítvány előterjesztésének lehetősége. o Egység-többségtani szempontból a megvalósított deliktum a befejezetti szaktól a bevégzésig terjedő időszakban egy bűncselekményként értékelendő. Előfordul, hogy valamely előkészületi jellegű cselekményt sui generis deliktumként szabályoz a törvény. Ezek megvalósítása befejezett bűncselekmény. Ha a tv az előkészületet ilyen néven rendeli büntetni, az sui generis deliktumnak sohasem tekinthető (ha egy/több változatát szabályozza, akkor már vitássá válhat, hogy sui generis deliktumról vagy előkészületről van-e szó)

48


16A. A kísérlet és az attól való visszalépés. A szándékos bűncselekmény megvalósulásának 4 szakasza: bűncselekmény elkövetésének elhatározása előfeltétel, de önmagában nem büntetendő akkor sem, ha ismert. az előkészület nem tényállásszerű, csak diszpozíciószerű cselekmény. a kísérlet ezzel a törvényi tényállás keretei közé lép. A kísérlet a törvényi tényállás tárgyi oldalának részleges megvalósulása. Általában a közvetlen veszély jellemzi. befejezett bűncselekmény a törvényi tényállás teljes megvalósulása + bevégzettség a jogi tárgy elleni támadás végleges megszűnését jelenti. 1. A kísérlet: Btk. 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

- kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be, illetve, ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt a bűncselekmény miatt büntetendő - a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni - a büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. - nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja 2. A kísérlet két legfontosabb irányzata: a) Szubjektivista irányzat: A szubjektivista nézet szerint bármely cselekmény alkalmas a kísérlet megállapítására, amelyben a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék megvalósul, függetlenül attól, hogy egyáltalán veszélyezteti-e a jogi tárgyat, illetve hogy közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható-e a megvalósítani akart törvényi tényállással. - kísérlet minden cselekmény, amely bűncselekmény elkövetési szándékkal valósul meg - befejezett bűncselekmény büntetési tétele szerint büntessék, hiszen az alanyi oldalon teljes b) Objektivista irányzat: Az objektivisták szerint csak az a cselekmény kísérlet, ami közvetlenül veszélyezteti a bűncselekmény jogi tárgyát, mert a távoli veszély az előkészület. Ehhez igazodik a hazai álláspont, bár nem a közvetlen veszély, hanem a tényálláshoz való kapcsolat a megkülönböztető ismérv. Szubjektív elem azonban nálunk, hogy a bűncselekmény kísérlete ugyanúgy büntetendő, mint a befejezett cselekmény. Nálunk tehát a fogalom értelmezése körében az objektív, a büntetés tekintetében pedig a szubjektív álláspont érvényesül. (vegyes megoldás). - kísérlet az a cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti a védett jogi tárgyat - ha ez a veszély távoli, legfeljebb előkészület valósulhat meg - kisebb a veszélye a jogi tárgyra ezért enyhébben büntetendő a befejezett cselekménynél - a magyar rendszer mindkét megközelítésből merít - a kísérlet tehát kizárólag tárgyi szempontból határolható el a befejezett bűncselekménytől 3. A kísérlet ismérvei: a) Az elkövetés megkezdése: a bűncselekmény elkövetési magatartásának a megkezdése (ölés megkezdése) a) A bűncselekmény be nem fejezése: - nem valósul meg a törvényi tényállás összes eleme - materiális (magzatelhajtás) és immateriális (emberrablás) cselekmények lehetnek a) Szándékosság (egyenes vagy eshetőleges) 4. A kísérlet elkövetésének feltételei Kísérlet esetén csak a tárgyi oldal hiányos, az alanyi nem. A tettes szándéka befejezett bűncselekmény elkövetésére irányul. Ha a cselekmény eshetőleges szándékkal is megvalósulhat, ez elég a kísérlethez is. Ha azonban a tényállás motívumot vagy célzatot tartalmaz, ez ugyanúgy szükséges a kísérlethez. Ha a minősítés értékhatártól függ, az elkövető szándékát kell figyelembe venni. Pl. ha két embert akart megölni, akkor több emberen elkövetett emberölés kísérlete. Vannak vélelmek is, például arra, hogy ha egy tolvaj ki akar rabolni egy házat, akkor mire terjedt ki a szándéka. Ő ugyanis, hacsak nem tervezett gondosan, nem tudja mit talál bent, mennyi értéket szerezhet, nincs tehát kialakult szándéka sem. Erre az esetre van egy vélelem arra, hogy átlagosan mennyi készpénz meg érték van egy lakásban amit el lehet tulajdonítani, s ezért felel az elkövető.

49

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Hogy az bűncselekmény elkövetésének megkezdése mikortól kísérlet, az a törvényi tényállás elemzéséből derül ki. Az elkövetési magatartást kell megkezdeni. Pl. lopásnál az elvétel megkezdése a kísérlet, azaz ha megfogom a dolgot. Ha már el is teszem, befejezett, hiába vagyok a bolt vásárlóterében. Ez azonban csak a lopási szándékra vonatkozik… ha nem elteszem pl., hanem úgy szerzek birtokot, hogy megeszem, de a kijáratnál fizetek, az nem lopás. Többmozzanatú cselekménynél az első mozzanat a kísérlet, pl. emberölésnél kísérlet a méreg ételbe helyezése és felszolgálása. Vagy rablásnál az erőszak alkalmazása. Materiális bűncselekményeknél az eredmény létrehozására objektív alkalmas cselekmény kifejtése szükséges. Utolsó feltétel a be nem fejezettség. Lényeg, hogy bármely okból ne valósuljon meg az összes tényállási elem. Ilyen materiális bűncselekményeknél, ha nem következik be az eredmény. Például rálövök valakire, de az nem hal meg. Lehetséges, hogy azért, mert nem találom el, lehetséges hogy azért, mert túléli. Mindkét esetben kísérletről van szó.

5. Nincs kísérlete az alábbi cselekményeknek: Fogalmilag kizárt a következő cselekmények kísérlete: - gondatlan bűncselekmények - vegyes bűncselekmények - tiszta mulasztási bűncselekmények (immateriális mulasztásos cselekmények) - a bűncselekmény előkészülete (Kivétel, ha sui generis tényállás az előkészület, pl. hamis tanúzásra felhívásnál nem ér oda a levélben közölt felhívás.) - részesi cselekmények, azaz a felbujtás és bűnsegély (Mert nincs meg az alapcselekmény, ha sikertelenül bujtok fel valakit vagy istápolom elkövetésre. Ez maximum előkészület felhívás formájában.) - Immateriális veszélyeztetési cselekmények (Pl. garázdaságnál nem veszélyes a jogi tárgyra a cselekményem, akkor a társadalomra sem, s nem is garázdaság.) - Egyes alaki bűncselekmények (pl. szóbeli becsületsértés, hamis vád szóban elkövetve) - az úgynevezett pillanatnyi, vagyis az olyan bűncselekmények, amelyeknél a véghezvitel megkezdése és befejezése időbelileg egybe esik, ahogy pl.: a verbális becsületsértés A vegyes bűncselekmények körében érdekes az, mikor a minősített eset eredménye már kísérleti szakaszban megvalósul. Pl. magzatelhajtásnál a koraszülés következtében az anya meghal, a gyermek viszont életben marad. Ilyenkor a halált okozó magzatelhajtás kísérlete állapítható meg. A halált okozó magzatelhajtás ugyanis a magzatelhajtás és a gondatlan emberölés törvényi egysége, ami nem bomlik fel amiatt, hogy az alapcselekmény csak kísérleti szakban maradt. (Egyébként magzatelhajtás kísérlete és gondatlan emberölés lenne ugye, azonban kétszer értékeltük ezzel az anya testi épségéhez fűződő társadalmi érdeket mint jogi tárgyat.)

6. A kísérlet fajai: - távoli és közeli kísérlet, a jogtárgy a veszélyeztetése szempontjából, a büntetés kiszabásánál lehet jelentősége (A jogi tárgy közvetlen és közvetett veszélyeztetésén alapul az elhatárolás. Pl. közvetlen veszély, ha belevágok egy kardot a fejedbe, de az orvosok megmentenek. Közvetett veszély, ha nem talállak el.) - befejezett és befejezetlen kísérlet (az önkéntes visszalépés szempontjából van jelentősége) - teljes és nem teljes (Attól függően, hogy az elkövető megtett-e mindent, teljesen megvalósította-e az elkövetési magatartást. Nem teljes kísérlet bármilyen bűncselekménynél lehet, teljes CSAK materiálisnál, azaz mikor az eredmény marad el, méghozzá az elkövetőn kívüli okból. Nem teljes kísérletnél önkéntes elállás, teljes önkéntes eredményelhárítás lehetséges. Vegyes mulasztásos bűncselekményeknél is az utóbbi van. ) 7. Kísérlet büntetése 17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

Túlzások nélkül: ciki! Mit is mondott Yoda? Tedd, vagy ne tedd! De ne próbáld! ☺ Ebből egérút a Btk. 138/B.§ a), ami szerint a kísérlet különös méltánylást érdemlő esetet eredményezhet, ami folytán enyhébb ítélet várható, illetve a 87. § (3) a kétszeri leszállással, ha a társadalomra veszélyesség is alacsony. A kiindulás azonban a befejezett cselekmény büntetési tétele! 8. Alkalmatlan kísérlet: - - alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan módon - az elkövetés korlátlanul enyhíthető, illetve mellőzni is lehet 17. § (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el.

A társadalomra veszélyességet befolyásolja, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy eszközzel követik el. Az objektivista irányzatok különbséget tesznek abszolút és relatív alkalmatlanság között. Abszolút alkalmatlan tárgy a halott ember emberölésnél, alkalmatlan eszköz pedig egy tabletta C-Vitamin emberölésre. (Egy doboznyival már meg lehet fojtani valakit! ☺) Eszerint csak a relatív alkalmatlanság büntetendő, az abszolút nem. Ez azonban néha problémát okoz. Például ha üres zsebbe nyúl a zsebtolvaj, akkor is megbüntetik a gyakorlatban, pedig tulajdonképpen abszolút alkalmatlan tárgyon követte el a kísérletet. (A bíróságok szerint azért nem alkalmatlan tárgy, mert az elkövetési tárgyat azért nem érinti az elkövetési magatartás, mert nem a feltételezett helyen volt.)

50

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A szubjektivista nézet szerint minden kísérlet büntetendő, ahol a bűncselekmény végrehajtására irányuló szándék megjelenik az elkövetőnél. Vannak, akik szerint az alkalmatlan kísérlet a tévedés szabályai szerint ítélendő meg. Ilyen az, ha az elkövető tudja, hogy mi az alkalmas eszköz, s saját eszközét alkalmasnak is hiszi. Pl. összecseréli az éles töltényt a vaktöltényekkel. Ekkor egy releváns tényben téved. Alkalmatlan a tárgy, ha azon a szándékolt eredmény létrehozása nem lehetséges. Az eszköz akkor alkalmatlan, ha az adott körülmények között vagy az adott feltételek mellett nem alkalmas a szándékolt eredmény létrehozására. Csak akkor értékelendő így bármelyik, ha már a kísérlet megkezdésekor fennállt ez az állapot. Például kiteszem a mérgezett ételt, de fél óráig nem eszik meg és a méreg lebomlik: ekkor még relatív kísérletről van szó. Főleg az eszköz alkalmatlansága körében különböztethető meg az ontologikus és a homologikus tévedés. Előbbi a ténybeli körülményekre vonatkozik, pl. tévedésből nem mérget adja be az áldozatnak (ez büntetendő), az utóbbi pedig mikor az alkalmasságban téved, pl. a C-Vitaminról hiszi hogy mérgező és beadja (ez nem büntetendő). Az alkalmatlanság eszköznél mindig a konkrét helyzetben vizsgálandó, ahogyan azt éppen alkalmazták.

9. Maradék cselekmények 17. § (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. No comment. Ha felgyújtom Rozit, hiába nem ég el, tönkremegy a kabátja és maradandó testi sértés is megvalósul. (Látható bőrfelülete ég meg.) 10. A kísérlettől való önkéntes visszalépés: 17. § (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

A büntetlenség biztosítása azon a megfontoláson alapul, hogy a társadalomnak nyomatékosabb érdeke fűződik a jogsértő eredmény elmaradásához, mint az elkövető megbüntetéséhez. - a maradékbűncselekményért az elkövetőt büntethetik, mert a kísérlet önmagában is megvalósít más bűncselekményt - példa erre az emberölés kísérlete, ami önkéntes elállással kísérleti szakban marad, emiatt nem büntetik az elkövetőt, a maradékbűncselekmény azonban a súlyos testi sértés lesz, ami már büntetendő lesz a) Önkéntes elállás (befejezett, nem teljes kísérlettől): Önkéntes elállás nem teljes kísérlet, önkéntes eredményelhárítás pedig teljes kísérlet esetében lehetséges, azaz materiális bűncselekményeknél. Az önkéntességet már az előkészületnél részleteztük. Saját elhatározásból, akármennyire is büntethetőek az indokai. Ha a sértett ellenállása viszi erre, vagy már halottnak viszi például, az nem számít. Tehát semmilyen valós vagy vélt akadály nem jöhet szóba, s a bűncselekmény tervét teljesen fel kell adni, nem csak elhalasztani. b) Önkéntes eredmény-elhárítás (befejezett teljes kísérlettől): Önkéntes eredményelhárításnál alanyi oldalon az szükséges, hogy az elkövető céltudatosan azért cselekedjék, hogy az eredmény elmaradjon, és belső indokból, azaz önkéntesen. Tárgyi oldalon az eredmény tényleges elmaradása szükséges. (Megint egy trancsírozós példa, dehát ilyen a büntetőjog: ha megfojtják a sértettet, aki még nem teljesen hal meg, ezért biztos ami biztos elvágják a torkát, úgy hogy nem sérülnek meg a fő ütőerei, akkor a barbár gégemetszés megmentheti az életét. Az elkövetőt azonban nem.) - önkéntes belső elhatározásból és sikeres (csak materiális bűncselekményeknél) Nem minden bűncselekménynél van mód visszalépésre. Például ha rálövök valakire, de nem találom el, akkor önként már nem állhatok el ugye, mert a tényállás befejezett, azaz teljes kísérletről van szó, és az eredményt sem háríthatom el, mert az már rajtam kívül álló okból eleve nem következett be. Azt senki nem tekinti enyhítő körülménynek, hogy nem lőttem megint. Önkéntes eredményelhárításhoz igénybevehető orvos segítsége, a vállalkozó szellemű eredményelhárítónak nem kell telefonos utasítások alapján helyből elvégezni a műtétet. Többes elkövetés esetén a visszalépés személyenként külön vizsgálandó. Önkéntes elállásnál szükséges, hogy többiek emiatt ne tudják befejezni a bűncselekményt. Például önkéntes elállás, ha elmennek Rozihoz négyen, hogy kirabolják, de Böhöm Pisti, a legnagyobbik bevágja a durcát, mert nem ő foghatta le Rozit, pedig meg akarta tapizni kicsit közben. Nélküle pedig a többiek nem tudják levinni a hűtőt… ☺ Ha az eredményelhárításban nem vesz részt valaki ,vagy a társai mégis be tudják fejezni, kirabolják úgy a bankot, hogy a bokájukba kapaszkodva húzzák a sikoltozó Böhöm Pistikét, akkor utóbbi kísérletért felel, a többiek befejezett cselekményért.

51


17A. Az előkészület és az attól való visszalépés. 1.

A szándékos bűncselekmény megvalósulásának 4 szakasza: bűncselekmény elkövetésének elhatározása előfeltétel, de önmagában nem büntetendő akkor sem, ha ismert. az előkészület nem tényállásszerű, csak diszpozíciószerű cselekmény. a kísérlet ezzel a törvényi tényállás keretei közé lép. A kísérlet a törvényi tényállás tárgyi oldalának részleges megvalósulása. Általában a közvetlen veszély jellemzi. befejezett bűncselekmény a törvényi tényállás teljes megvalósulása + bevégzettség a jogi tárgy elleni támadás végleges megszűnését jelenti.

2. Az előkészület fogalma: A bűncselekményhez vezető folyamat legkorábbi stádiuma – a társadalomra veszélyesség itt a legkisebb nem szükséges általános érvénnyel büntetni az előkészület alanyát. Jogtechnikai megoldások: a) Valamennyi előkészületi magatartás büntetendő – ilyen tipikus bűncselekmény a terrorcselekmény, az emberölés, a pénzhamisítás, állam elleni bűncselekmény stb. b) A második megoldás az előkészület büntethetőségére: Nem valamennyi, hanem csak meghatározott előkészületi cselekményt vesz ki a törvényhozó. Ilyen a megállapodás, a kerítés bűncselekményből a Btk. 207. § (4) tehát aki felhív, vállalkozik, ajánlkozik, a közös elkövetésben megállapodik – és az ehhez szükséges feltételeket biztosítja. A fizikai bűnsegély ezen részének megfogalmazása szerepel az előkészület első fordulatában (az ehhez szükséges feltételek biztosítása). c) A harmadik megoldás az előkészület büntethetőségére: a delictum sui generis előkészület, mint befejezett bűncselekmény – ami azt jelenti, hogyha ezt, mint befejezett bűncselekményt tekintjük akkor ennek lehet kísérlete stb. Azaz mindazok a megállapítások igazak, amelyek a befejezett bűncselekményekre igazak. Példa: hamis tanúzásra felhívás, kábítószer fogyasztásra felhívás. 3. Fogalmi elemei: Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az előkészület a hétköznapi élet cselekményeivel érintkezik, ezért meg kell találni azt a pontot, ahol elválik a büntetendő cselekmény a büntetőjogilag közömbös cselekménytől: ez a pont a célzat. A bűncselekmény elkövetése céljából … - kitétel jelenti a célzatot. 4. -

Célzat: Ugyanaz a tevékenység lehet jogilag közömbös és előkészület egyaránt, a jogi jelentőségét egy bűncselekményhez fűződő kapcsolatától kapja ezt fejezi ki a célzat. Elkövető célja: bűncselekmény elkövetésének a lehetővé tétele = félreismerhetetlenül le kell lepleződnie a bűncselekmény elkövetésére irányuló elhatározásnak. Sem a gondatlan, sem a praeterintencionális bűncselekményeknek nincs előkészületük.

5.

Előkészületnek minősülő tevékenységek (az előkészületi cselekményeknek kettő nagy csoportja van): a) Tettekben megnyilvánuló előkészületi cselekmények: azon feltételek biztosítása, melyek a bűncselekmény elkövetéséhez szükségesek vagy azt megkönnyítik. b) Gondolatközlésben megnyilvánuló magatartások: a bűncselekmény elkövetésére való felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben megállapodás.

-

Gyűjtő kifejezéssel fogja át a legkülönbözőbb konkrét tevékenységben megnyilvánuló elkövetői magatartásokat. Itt is van kitétel az önkéntes elállásra és az önkéntes elhárításra, amelyek nagyvonalakban egyeznek a kísérletnél megismertekkel.

-

52

Semsey Hajnalka -

2012.03.18. nap Felhívás / felbujtás hasonlósága ↔ legfontosabb különbség: felhívásnál nem kerül sor a bűncselekmény elkövetésére, még az elkövetés megkezdésére sem (felhívás = eredménytelen felbujtás).

6. Az előkészület objektív (tárgyi) oldala: 1) A feltételek biztosítása tevékenységet feltételez: eszközök beszerzése, alkalmassá tétele. Kivétel mulasztásos változat: valaki nyitva hagyja az ajtót azért, hogy azon a gyilkos akadálytalanul bejuthasson. 2) A másik személy bűncselekményt kövessen el. Az előkészületi szakaszban az elkövető még nem tekinthető felbujtónak vagy bűnsegédnek. Az említett alakzatok egyoldalú aktusok, így a másik fél beszámítási képességétől és korától függetlenek. 3) Az ajánlkozásban az elkövető kijelenti, hogy hajlandó lenne bűncselekmény elkövetésére. 4) A vállalkozás bár egyoldalú nyilatkozat, a másik személy előzetes felhívására történik. 5) Az elkövetők ígéretet tesznek egymásnak arra, hogy a megegyezés szerinti bűncselekmény elkövetéséhez további magatartásokkal is hozzájárulnak. Szubjektív oldal: az előkészület célzatos bűncselekmény, ezért csak egyenes szándékkal valósítható meg. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja. Az előkészület a szándékos bűncselekmény megvalósulásának 2. stádiuma, amellyel az elkövetőnek a bűncselekményre irányuló szándéka és magatartása megjelenik a külvilágban. A kísérlettől eltérően az előkészület esetében a kifejtett cselekmény nem lép a törvényi tényállás keretei közé. Az előkészületi cselekmény a törvényi tényálláshoz még nem tartozik hozzá, így az előkészülettel nem a bűncselekmény tényállásában szereplő elemek valamelyikét valósítja meg az elkövető. Ennek folytán magatartását nem a tényállásszerűség, hanem csupán a diszpozíció jellemzi. Veszélyezteti a célba vett (befejezett) bűncselekmény védett jogi tárgyát, de ez a veszély csupán távoli. Az előkészületet a törvény általános jelleggel nem rendeli büntetni, hanem csak akkor, ha a Btk. különös része erre kifejezetten utal. Erre csak kivételesen, egyes súlyosabb bűncselekmények (emberölés, terrorcselekmények) esetén kerül sor. Az is előfordul, hogy a törvény nem általában rendeli büntetni az adott bűncselekmény előkészületét, hanem adott bűncselekmény elkövetési magatartásaként egyes konkrét előkészületi magatartásokat határoz meg. A 18.§ (1) szerint felsorolt magatartások a törvényi tényállás körén kívül esnek. Az előkészületet elsősorban ez különbözteti meg az önálló (sui generis) bűncselekményként meghatározott előkészületi jellegű bűncselekményektől. 7.

Kezdete és vége: Kezdete: a fent említett konkrét tevékenység megkezdése. Vége: a kísérlettel érintkezik → kísérlet kezdőidőpontja – itt a tényállás egyetlen eleme sem valósulhat meg (ha igen, akkor más kísérletről beszélünk).

8.

Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti Hogyha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.

9. Az előkészület ismérvei: a) Az előkészület elkövetési magatartásai: - a bűncselekményekhez szükséges, avagy azt könnyítő feltételek biztosítása - felhívás - ha a felhívás sikeres, akkor felbujtás ami akkor valósul meg, hogyha a cselekmény legalább kísérleti szakba lép. - a felhívás addig előkészület, amíg csupán szándékerősítő hatása van, a tettesi szándék kialakulását időbelileg megelőzi. - ajánlkozás - vállalkozás - közös elkövetésben történő megállapodás, ami kétoldalú előkészületi cselekményt feltételez, és többnyire a későbbi társtettesi elkövetésre irányul 10. Bűncselekmény elkövetése céljából fejti ki az előkészületet az elkövető: - hogyha cselekménye a társadalomra veszélyes, tényállásszerű és bűnös 53

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 11. Az előkészülettől való önkéntes visszalépés: - büntetőjogi jogkövetkezménye alapján: - nem büntetendő: - akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének még a megkezdése is - ha már megkezdte, és ezt követően áll el: a kísérlettől való önkéntes elállás miatt nem büntethető - önkéntes és végleges elállás: emiatt nem büntethető - több elkövető esetén az egyik személy elállása csak akkor büntetlenséget ha ennek folytán a többi elkövető sem kezdi meg a bűncselekmény véghezvitelét. - aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad - több elkövető van és közülük valaki teszi meg az első lépést - ha a vállalkozását vonja vissza, akkor a többiekre is a rábeszélés erejével hasson, és elálljanak a cselekménytől - aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti - több elkövető esetén van ennek jelentősége - feltétel, hogy a feljelentés megkezdése előtt, a felfedezés és a bűncselekmény végrehajtásának a megkezdése előtt történjék Objektív oldal: (a visszalépés 2 fajtája: elállás, eredmény elhárítás) az elállás passzív magatartás, mely csak akkor biztosít büntetlenséget, ha emiatt nem jut a cselekmény a kísérlet szakába, a felhívás, ajánlkozás, vállalkozás visszavonása, a többiek elállásának előidézésére való törekvés aktív magatartás, mely akkor is megszünteti a büntethetőséget, ha a többi elkövető bármely más okból nem juttatja a cselekményt a kísérlet szakába az előkészület feljelentése akkor is büntetlenséget biztosít, ha a többi elkövető a cselekményt kísérleti szakba juttatja. Szubjektív oldal: (végleges tervfeladás, önkéntesség) az elkövetői szándék megszűnik a visszalépés mindkét esete végleges tervfeladást is feltételez. Nem visszalépés a cselekmény folytatásának elhalasztása. önkéntesség – a tettes saját elhatározásából hagyja abba az elkövetési magatartást, vagy hárítja el az eredményt, holott módja lett volna a bűncselekmény befejezésére. Kizárja az önkéntességet, ha az elállási szándék döntő módon az adott helyzet kényszerítő hatása következtében alakult ki (valós vagy vélt akadály). 12. Maradékbűncselekmény: Btk. 18. § (3) Ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. Nem büntethető az elkövető, de az ún. maradék-bűncselekményért felelősséggel tartozik. - ha az önkéntes visszalépés kizárja az előkészületért történő felelősségre vonást, az úgynevezett maradékbűncselekményért az elkövető büntethető, tehát az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt. - maradékbűncselekmény lesz az, aminek a kísérlete is megvalósít valamely bűncselekményt, amit kiterjesztettek az alkalmatlan tárgyra elkövetett kísérletre is.

54


18A. A bűncselekmény elkövetőiről általában. A tettes, közvetett tettes és a társtettesek. 1. Tettese minden bűncselekménynek van. Elkövetők: a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. TETTES: a bűncselekményben közreműködő valamennyi személy gyűjtőkategóriája. ELKÖVETŐK: általános érvényű meghatározás, a bűncselekmény megvalósulásában bármilyen módon közreműködő személy. Az elkövető és az alany nem azonos fogalom. ALANY: a büntethető elkövető, aki rendelkezik az alannyá válás feltételével, a beszámítási képességgel. Az elkövető a ténylegességre utal, nem a büntethetőségre. A gyerekkorú, a kóros elmeállapotú is elkövető, mégsem vonható felelősségre. Társtettese minden bűncselekménynek lehet – tettese, felbujtója és bűnsegédje azonban nem feltétlenül. Gondatlan bűncselekményeknél egyetlen elkövetői alakzat van, a tettesi. Btk. 19. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). 20. § (1) TETTES az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) KÖZVETETT TETTES az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. (3) TÁRSTETTESEK azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

2. A bűncselekmény elkövetőiről általában: Ha a bűncselekményt egyetlen személy valósítja meg, akkor ő a tettes. Ha viszont egy bűncselekményben több személy működik közre, ezen személyek büntetőjogi megítélésére két alapvető modell alakult ki: a) Egységes (monista) tettesség rendszere: a bűncselekmény elkövetésében valamilyen formában beszámítható valamennyi közreműködő a deliktum tettesének tekintendő, aki a deliktum elkövetésében közreműködik, illetve a bűncselekmény eredményének előidézéséhez hozzájárult. extenzív tettesfogalom. Az egyik tettes büntethetősége független a többi közreműködőétől. b) Az elkövetők közötti differenciálás dualista rendszere: megkülönböztetik a bűncselekményben részt vevők között a deliktum elkövetésének központi alakját, a tettest, továbbá a részest; aki általában a tetteshez képest alárendelt pozícióban működik közre a megvalósításban. restriktív tettes fogalom szerint az elkövetési magatartásban való közreműködés nem minden fajtája, hanem csak a Btk. tényállásában meghatározott cselekmény megvalósítása alapozza meg a tettességet. A magyar büntetőjog a szándékos bűncselekményekre a differenciális rendszert, a gondatlan vétségekre a monista szisztémát alkalmazza 3. A tettesség és a részesség elhatárolásának elméletei: Okozatossági teória: a bűnszerző elsődleges okot, a bűnsegéd másodlagos okot szolgáltat. A tettesi cselekmény oka a bűncselekménynek, a bűnsegély viszont csak feltétele a bűncselekmény megvalósulásának. Szubjektivista irányzat: minden elkövető cselekménye azonos jelentőségű oka a bűncselekmény megvalósulásának, objektív különbség nincs, s az elhatárolás csak szubjektív alapon történhet. Tettes az, aki a cselekményt saját érdekében állónak, a magáénak tekinti; míg bűnsegéd az, aki a cselekményt nem a sajátjának tartja. Feltétel-egyenlőségi elmélet: aki a törvényi tényállás keretei közé illő cselekményt fejt ki, az tettes; aki viszont azon kívül eső cselekménnyel működik közre a bűncselekményben, az részes. Tetturalom (Tatherrschaft)-elmélet: a tettes az, aki a bűncselekmény véghezvitelét uralja; míg a részes az, aki a bűncselekmény megvalósításához hozzájárul. Tetturalom alatt pedig a tényállásszerű történés-lefolyásnak a szándék által átfogott kézbentartása értendő a célzott tényállás-alakító irányítás tudatos lehetőségével. Tetturalommal eszerint az az elkövető rendelkezik, aki ténylegesen és tudatosan abban a helyzetben van, hogy a tényállás-megvalósítás az akarata szerint folyhat le, akadályozhatja 55

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap vagy félbeszakíthatja azt. A tetturalom-elmélet szerint az, aki a tényállást megvalósítja mindig tettes, azonban a közvetett tettes cselekménye egyáltalán nem, a társtettesé pedig nem feltétlenül tényállásszerű. A társtettességhez csak az szükséges, hogy az egyes cselekmények az összterv kivitelezésének szükségszerű részét képezzék. (ez az ún. funkcionális tetturalom) Ennek megfelelően a szervező mindig társtettes. 4. Tettesség: Az önálló tettes egyedül és közvetlenül a saját cselekményével valósítja meg a törvényi tényállást egészben. A cselekményhez fizikai eszközt vagy állatot felszanálhat, de az eszköz nem lehet más személy. A gondatlan bűncselekmény valamennyi elkövetője önálló tettes. A különös rész esetenként felbujtásszerű, illetve a bűnsegélyszerű magatartásokat önálló bűncselekményként, azaz sui generis részesi deliktumként szabályoz. Így pl. a bűncselekményre való rábírással felbujtásszerű magatartást határoz meg a 14. életévét betöltött kiskorú sérelmére elkövetett kiskorú veszélyeztetése bűntetténél. Bűnsegédi jellegű magatartásokat foglal a törvény a tényállásba a kábítószerrel visszaélés esetében, amikor is büntetni rendeli azt, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Az önálló tettesség önállósága még inkább hangsúlyozódik az ún. quasi sui generis részesi deliktumok esetén, amikor is a törvény bűncselekménynek nem minősülő cselekményekhez járuló részesi magatartásokat nyilvánít büntetendővé. Pl. az öngyilkosságban közreműködés. Az is előfordul, hogy a különös rész közvetett tettességszerű magatartást szabályoz önálló bűncselekményként. Pl. az intellektuális közokirat-hamisítás, amikor a tévedésben lévő hivatalos személyt eszközként használják fel a hamis tartalmú közokirat kiállítására. A közvetlen cselekvő eszközként felhasznált személy önálló tettesként felel, ha felelősségre vonható. Az egymás melletti tettesség elkövetői önálló tettesként felelnek. Kiegészült önálló tettesség: Átmenet az önálló és társtettesség között. Akkor valósul meg, ha a bűncselekménynek két elkövetője van, de az elkövetők cselekménye túllépés miatt eltérően minősül, ezért társtettesség nem állapítható meg (mert az alaptényállások nem azonosak). Pl. A és B betöréses lopásban állapodik meg, A kinn marad, B bemegy, de otthon van a sértett, akitől erőszakkal elveszi értékeit és így rablást követ el. (túllép a megállapodottakon). 5. A közvetett tettes: Az, aki a törvényi tényállást úgy valósítja meg, hogy más személyt lényegileg, mint eszközt használ fel a bűncselekmény elkövetésére. Ha valaki nem személyt, hanem pl. állatot használ eszközül, az nem közvetett, hanem önálló tettes. A felbujtó is mással követteti el a bűncselekményt, de e személyt nem mint puszta eszközt használja. Úgy értékeljük, mint az önálló tettest. A közvetett tettesség esetei: 1. gyermek felhasználása 2. olyan személy, akinek beszámítási képessége kizárt vagy korlátozott - kóros elmeállapotú személy - kényszer, fenyegetés hatása alatt álló személy 3. tévedésben lévő személy 4. katona az elöljáró jogellenes parancsára követi el cselekményét (az elöljáró mindig tettesként felel, függetlenül a katona büntethetőségétől) 5. különös bűncselekményeknél, ahol hiányzik a tettességhez szükséges személyes kvalifikáltság (pl. a katona elöljáróját nem katona barátjával bántalmaztatja) A felhasznált személy az első három esetben nem büntethető, vagy büntethető, de cselekménye enyhébben ítélendő meg. Különös bűncselekmények esetén a közvetett tettesség vagy maga az eszközszemély, vagy maga a közvetett tettes rendelkezik a személyes kvalifikáltsággal. A közvetett tettesség mindig tevékenységet feltételez (kivételesen mulasztást), illetve szándékosságot, és rendszerint felbujtásszerű cselekményt fejt ki. Vitatott, hogy milyen mozzanattal jut kísérleti szakba TK álláspontja: maga a felhasznált személy a tényállásszerű elkövetési magatartást megkezdi és ezzel tv-i tényállás keretei közé juttatja a cselekményt. 6. Társtettesség: Társtettesség általában a befejezetté válás előtt jöhet létre. 56

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 7. A társtettesség objektív oldala: a tv-i tényállás közös megvalósítása. Közös megvalósítás: mindegyik társtettesnek tényállásszerű elkövetési magatartást kell kifejtenie. Az is feltétel, hogy a tettestársak azonos törvényi tényállást valósítsanak meg. De nem feltétel az együttes jelenlét. Amennyiben az adott bűncselekménynek több konjunktív elkövetési magatartása is van (pl. rablás) a társtettesség gyakran úgy valósul meg, hogy az egyik társtettes az egyik, a másik társtettes a másik elkövetési magatartást realizálja. A társtettesség rendeltetése: hogy az is az egészért legyen felelősségre vonható, aki csak egy részét valósítja meg cselekményével. Ha az együttesen eljáró tettesek mindegyike külön-külön is az ugyanúgy minősülő bűncselekmény befejezett alakzatát hozza létre. többes tettesség forog fenn, s ilyenkor mindegyik tettes önálló tettesként felel (pl. együtt lopnak, de a zsákmányt a maguk számára veszik el) 8. A társtettesség szubjektív oldala: a szándékegység. A társtettesek szándékának ki kell terjednie a közösen elkövetett bűncselekmény objektív tényállási elemeire. Elég, ha eshetőleges szándékkal valósítható meg. Ha valamelyik társtettes többet vagy mást is tesz, mint amire a szándékegység kiterjedt, ez a társtettesség túllépése (excessus) A társtettes a társa által kifejtett ilyen túllépésért általában nem felel, sem mennyiségi, sem minőségi túllépés esetén. Mennyiségi túllépés: a társ súlyosabb cselekményt is megvalósít, mint amire a másik szándéka kiterjedt. Ilyenkor a másik társ csak az enyhébbért felel. Minőségi túllépés: a társ egy teljesen más bűncselekményt valósít meg, ezért a másik nem felel. Ha a bűncselekményt több személy cselekményének együtthatása hozza létre, de egymás tevékenységéről nem tudva járnak el – önálló tettesként mindegyikük csak a saját cselekményrészéért felel (ez az egymás melletti tettesség). 9. Társtettesség kizárt: (hiányoznak a társtettesség törvényi feltételei, pl. a közös elkövetés, a szándékegység) szükségképpeni többes közreműködés esetén gondatlan bűncselekmények esetén tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén (pl. segítségnyújtás elmaradása) vegyes bűnösségű bűncselekmények esetén egyes meghatározott különös bűncselekmények a törvényi tényállás szerkezete folytán (pl. hamis tanúzás, kitartottság) 10. Arra nézve, hogy a delicta propria társtettese ki lehet, 3 álláspont alakult ki: Első irányzat: bármely bűncselekmény társtettese bárki lehet. Második irányzat: ha a különös bűncselekmény elkövetési magatartását csak személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy képes kifejezni, társtettes is csak ő lehet. Ha viszont bárki képes kifejteni, társtettes is bárki lehet. Bírói gyakorlatunkban is általában ez az irányzat tükröződik. Harmadik felfogás: abból kiindulva, hogy a társtettesség is tettesség, a delicta propria mindegyikére nézve az vallja, hogy a társtettesnek is rendelkeznie kell a tettességhez szükséges személyes kvalifikáltsággal. Akinél tehát ez hiányzik, az az elkövetési magatartás fogalmi körébe tartozó cselekmény kifejtése ellenére is csak bűnsegédként felel. Nálunk általában csak katonai bűncselekmények tekintetében érvényesül: a katonai bűncselekményeknek nemcsak a tettese, hanem a társtettese is csak katona lehet.

57


19A. A részesség általános vonásai. A felbujtás és a bűnsegély. 1. Tettese minden bűncselekménynek van. Elkövetők: a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).

→ RÉSZESEK

Btk. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. 2. A részesség általános vonásai részesek azok, akik a tettes bűncselekmény elkövetésében tényállási elem megvalósítása nélkül közreműködnek. részesség megállapodására csak akkor kerülhet sor, ha a tettes cselekménye legalább kísérletet megvalósít. a részesi cselekmény időben rendszerint megelőzi a tettesi cselekményt és még mindig mellőzi a tettesi bűncselekmény befejeződését. Alakzatok: a./ felbujtó, b./ bűnsegéd. járulékos jellegű közreműködés a bűncselekményben mind a felbujtás, mind a bűnsegély tettesi alapcselekményt tételez fel, s csakis azzal összefüggésben jöhet létre. o limitált járulékosság: az alapcselekmény tényállásszerű és jogellenes; o teljes járulékosság: a tettesi alapcselekmény tényállásszerű, jogellenes és bűnös (+ a cselekmény szándékos bűncselekmény legyen, és legalább kísérleti szakba jusson) – ennek hiányában csak előkészület okozati összefüggésben kell lennie a tettesi alapcselekménnyel Ez az okozatosság a felbujtásnál előidéző, a bűnsegélynél pedig általában előmozdító jellegű. A felbujtás a tettesi alapcselekmény előtt, a bűnsegély pedig a tettesi alapcselekmény előtt és alatt tanúsítható (kivétel: befejezett, de be nem végzett bűncselekmény bűnsegély a jogellenes állapot befejezéséig kifejthető). Utólagos részesség nincs az a bűnkapcsolatok valamelyik alakzatát valósítja meg az, ami utólag kapcsolódik az alapcselekményhez csak szándékosan követhető el Ha a tettes többet vagy mást is tesz, mint amire a részes szándéka kiterjedt (túllépés: excessus; a felbujtás viszonylatában excessus mandati). Mennyiségi túllépés: a tettes súlyosabb cselekményt is megvalósít, mint amire a részes szándéka kiterjedt. Ilyenkor a részes csak az enyhébbért felel. Minőségi túllépés: a tettes egy teljesen más bűncselekményt valósít meg, ezért a részes nem felel, felbujtás vagy bűnsegély nem állapítható meg. A részes szándékának csak a tettesi alapcselekményre kell vonatkoznia, míg a részeseknek egymásról, egymás cselekményeiről nem szükséges tudniuk. A részességnek nincs kísérlete, mivel az arra irányuló sikertelen törekvés a magyar büntetőjog szerint előkészület. A részes tehát nem a saját cselekményének az eredménytelensége esetén, hanem akkor felel kísérlet címén, ha tettesi alapcselekmény reked meg a kísérlet szakaszában. 3. -

4.

A részesi alakzatok közös sajátosságai -tettesi alap bűncselekmény, melynél nem forognak fenn büntethetőséget kizáró körülmények (járulékos elkövetői alakzat, rendszerint megelőzi a tettesi cselekményt), -részesi tevékenység, melynek okozati kapcsolatban kell állnia vagy a tettesi cselekménnyel vagy a tettes által megvalósított cselekménnyel. Soha nem valósíthat meg tényállás elemet. szándékosság: társ tettességhez közelíti – mind a részesi tevékenységnek, mind a tettesi bűncselekménynek szándékosnak kell lennie. A felbujtás: Elkövetői magatartás: a rábírás. Szándékkiváltó hatású Hatására a tettes legalább kísérletet valósít meg Módja közömbös (írásban, szóban, ráutaló magatartással, felszólítással, rábeszéléssel, látszólagos lebeszéléssel: „túl gyáva vagy te ehhez!) 58

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A felbujtás elkövetési magatartása a rábírás, a rábíró nyilatkozat, azaz minden olyan gondolatközlés, amelyben az jut kifejezésre, hogy a címzett kövesse el a bűncselekményt. A rábírás fenyegetés formájában is történhet. Ha azonban a megfenyegetettet képtelenné tette az akaratának megfelelő magatartásra, felbujtás helyett közvetett tettesség jön létre. A felbujtásnak két együttes eredménye van: a) a rábíró nyilatkozat, mint döntő motívum hozza létre a címzettben a konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szilárd akaratelhatározást; valamint, hogy b) ennek alapján a címzett legalább a kísérlet szakaszába juttassa a tettesi alapcselekményt. Ha a fenti két eredmény valamelyike hiányzik, úgy a rábíró személy felelőssége az alábbiak szerint alakul a rábíró magatartás felhívásként értékelendő előkészületet valósít meg: o rábírás ellenére az akarat-elhatározás a címzettben ki sem alakult, mert például a felhívó nyilatkozatot egyértelműen visszautasította; o rábírás hatására az akarat-elhatározás kialakul ugyan a címzettben, de a bűncselekményt valamilyen okból nem juttatja a kísérlet szakába; o a tettes minőségi túllépése esetén (excessus mandati) Pszichikai bűnsegély valósul meg, ha a rábíró nyilatkozat megtételekor a címzettben már eleve adott volt a konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szilárd akarat-elhatározás (ez az omnimodo facturus esete), így a rábírásra irányuló nyilatkozat már nem szándékkiváltó, hanem csak szándékerősítő hatású, s ezért a felbujtás helyett pszichikai bűnsegély állapítható meg. Ha a címzett megelőzően foglalkozott ugyan már a bűncselekmény gondolatával, de ezt csak a rábíró nyilatkozat érleli szilárd akarat-elhatározássá, s ekkor nem bűnsegély, hanem felbujtás valósul meg. A rábíró magatartás felbujtást valósít meg akkor is (ez az alias facturus esete), ha a tettesben már a felbujtótól függetlenül megvolt ugyan a szilárd elhatározás egy konkrét bűncselekmény elkövetésére (pl. hogy lopni fog), de a felbujtó nyilatkozata folytán, annak megfelelően más bűncselekmény kivitelezési, végrehajtási módját választja, és így végül más deliktumot (pl. lopás helyett csalást) követ el. A rábíró nyilatkozatnak és a tettesi akarat-elhatározásnak okozati összefüggésben kell lennie egymással. A felbujtó szándékának át kell fognia a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit, valamint azt, hogy a címzett az ő rábíró nyilatkozatának a hatására követi el a bűncselekményt . A többségi felfogás szerint a felbujtó szándéka egyenes és eshetőleges egyaránt lehet. A gondatlan felbujtás kizárt. Az viszont lehetséges, hogy aki mást gondatlanul indít bűncselekmény elkövetésére, annak a magatartása beleillik valamely gondatlan deliktum tényállásának a keretei közé. Aki pedig azt, hogy gondatlan magatartása milyen következményekkel járt, a tettesi cselekmény befejezetté válása előtt felismeri, köteles azt tőle telhetően megakadályozni, mert különben a passzivitása mulasztásos bűnsegélyt valósít meg. A felbujtó csak a tettes által ténylegesen megvalósított cselekmény miatt vonható büntetőjogi felelősségre. közvetett felbujtó: a felbujtó felbujtója többes felbujtás: az egymással szándékegységben lévő több személy rábíró nyilatkozatának együtthatása hozza létre a címzettben a szilárd akarat-elhatározást (mindegyikük felbujtóként felel). Minden más esetben csak az a felbujtó, aki egymagában is determináló hatást gyakorol a tettesre, míg ennek hiányában csupán pszichikai bűnsegély állapítható meg. 5. A bűnsegély: Elkövetési magatartása: segítségnyújtás Lehet tevéses és mulasztásos bűnsegéd (az a személy, aki a más által elkövetett bűncselekmény megakadályozására nézve speciális jogi kötelezettség terhel, ennek ellenére nem tesz meg mindent a megakadályozás érdekében; pl. a szülő nem lép fel az ellen, hogy kiskorú gyereke bűncselekményt kövessen el) A mulasztásos bűnsegély esetén speciális jogi kötelezettség van a bűncselekmény megakadályozására, míg bűnös közömbösségnél éppen, hogy nincs ilyen jogi kötelezettség. A mulasztásos bűnsegélytől meg kell különböztetni az olyan esetet, mint amilyen a tettesre bátorítólag ható jelenlét az elkövetésnél a jelen lévő maradhat passzív, de nem a passzivitása, hanem a jelenléte hat bátorítólag a tettesre s ez akkor is pszichikai bűnsegély, ha az illetőt semmiféle jogi kötelezettség nem terhelte a megakadályozásra nézve. Mulasztásos bűnsegélyről a tettesnek nem kell tudnia (pl. éjjeliőr észleli a fosztogatást, de mellőzi a szükséges intézkedést akkor is mulasztásos bűnsegély állapítható meg a terhére) A büntetőjog által előírt feljelentési kötelezettség elmulasztása nem bűnsegély, hanem külön deliktum!!! A gondatlan bűnsegély nem bűnsegély, de lehetséges, hogy valamely gondatlan bűncselekmény tényállás keretei közé illik 59

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A bűnsegéd szándékának ki kell terjednie arra, hogy bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt, át kell fognia a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit. Ha az adott bűncselekmény eshetőleges szándékkal is elkövethető, elegendő az a bűnsegélyhez is. Az elkövetés módja szerint: o fizikai bűnsegéd az, aki a tettesi alapcselekmény külső feltételeihez járul hozzá (pl. eszközt ad a tettesnek). A társtettességtől el kell határolni az a törvényi tényálláson belüli cselekmény, míg a bűnsegély azon kívüli. o pszichikai bűnsegéd a tettesi szándéknak az egyetértés kifejezésre juttatásával való erősítése, tanácsadás az elkövetés módjára nézve. A felbujtás szándékkiváltó hatású, a pszichikai bűnsegély csupán szándékerősítő hatású. A bűnsegély eredménye a tettesi alapcselekmény előmozdítása. Ha a fizikai bűnsegély elmarad, de a segítségnyújtási törekvés a tettes szándékát erősíti, akkor pszichikai bűnsegély valósul meg. Ha viszont a magatartás sem fizikai, sem pszichikai úton nem mozdította elő a tettesi alapcselekményt, bűnsegély nem állapítható meg. Az eredménytelen segítségnyújtási törekvés = előkészület 6.

Közvetett bűnsegélyt valósít meg: o a felbujtónak nyújtott segítség; o a bűnsegédnek nyújtott segítség; o a bűnsegéd rábírása bűnsegélyre; o az olyan bűncselekményeknél, amelyek a sértett beleegyezése esetén is megvalósulhatnak, a sértett rábírása a bűncselekményhez való hozzájárulásra. Közvetett bűnsegély speciális esete terhes nőt rábírják, hogy abortőrhöz forduljon, ami az abortőr súlyosabban büntetendő cselekményéhez járuló közvetett bűnsegélyként is minősíthető.

60


20A. A társas elkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok. 1. A társas bűnelkövetés és formái: a társas bűnelkövetésnek nagyobb a társadalomra veszélyessége. néhány bűncselekménynél a szabálysértést bűncselekménnyé minősítő körülmény (magánlaksértés). a társas elkövetési alakzatok csak a bűncselekmény minősülését vagy a büntetés kiszabását befolyásolják, de ezek fennforgásától függetlenül az elkövető ugyanúgy tettes vagy részes lesz, mint egyébként. a társas elkövető szükségességére a törvényhozó különböző kifejezéseket használ: erőszakos közösülés esetén – súlyosabb a büntetés, ha a sértettel többen közösülnek. lázadás esetén – tömegzavargásban való részvétellel valósul meg (legalább 15-20 személy). nem azonos a társtettességgel! elkövetési formái: 1. többen (minimum 2 fő) 2. csoportosan (minimum 3 fő) 3. bűnszövetségben 4. bűnszervezetben A társas bűnelkövetés a jogi tárgyat ért sérelmet, illetőleg az azt fenyegető veszélyt fokozhatja, ezáltal pedig nagyobb a társadalomra való veszélyessége. Amennyiben a jogalkotó úgy találja, a társas elkövetést minősítő körülményként szabályozza a Btk. különös részében (bűnszövetségben vagy csoportos elkövetésként). A Btk. Általános Része pedig előírja, hogy aki az 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követi el, azzal szemben a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, de maximum 20 év. 2. A bűnszövetség: 137.§ Bűnszövetség akkor létesül, ha 2 vagy több személy bűncselekmények et szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, feltéve, hogy nem jön létre bűnszervezet. LB IV. Büntető Elvi Döntés szerint: Bűnszövetség létesül akkor is, ha 2 vagy több személy akár ugyanolyan, akár különböző jellegű bűncselekmények szervezett elkövetésében előzetesen megállapodik, és ennek alapján legalább egy bűncselekményt elkövettek, vagy annak elkövetését megkísérelték. ezt vette át a Btk.

Szükséges, hogy legalább egy olyan bűncselekményt juttassanak legalább a kísérlet szakba, amelynél a bűnszövetség minősítő körülmény (mindaddig a szövetkezés csak előkészület) Nem bűnszövetség: ha az előzetes megállapodás csak egyetlen bűncselekmény egyszeri elkövetésére vonatkozott, illetve ha a szervezett elkövetés pusztán alkalomszerűen ismétlődik, és akkor sem, ha a megvalósítás egyéni elhatározáson alapult. A bűncselekmények szervezett elkövetésének jellemzői: az elkövetők között felosztott szerepek, a végrehajtás tervszerű, következetes, hasonló bűnözési lehetőségek keresése. Megállapodás rendszerint szóban, de olykor ráutaló magatartással is létrejöhet Annak terhére is megállapítható, aki annak valamennyi tagját nem ismeri, de a körülményeinél fogva tudja, hogy a bűnszövetség feltételei fennforognak. A bűnszövetség keretében kifejtett magatartás a cselekmény jellege szerint tettességnek, társtettességnek, felbujtásnak vagy bűnsegélynek egyaránt minősülhet. A bűnszövetség akkor is megállapítható, ha csupán egyetlen tettes van, s egy vagy akár több bűnsegéd közreműködésével válik a bűnelkövetés szervezetté. A bűnszervezet a Btk. különös részében több mint 20 törvényi tényállás minősítő körülményeként fordul elő, mint pl. emberrablás, vesztegetés, közveszélyokozás, fegyvercsempészet, pénzhamisítás, csempészet, lopás, rablás, csalás esetén.

3. A bűnszervezet: 137.§ Bűnszervezet: 3 vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. ekkor a büntetési tétel felső határa kétszeresére emelkedik, de maximum 20 év.

A törvényi fogalom elemeinek együttesen teljesülése szükséges, és hogy a bűnszervezetben részt vevők legalább egy bűncselekmény befejezetti vagy kísérleti szakát megvalósítják. Ha tv-i elemek

61

Semsey Hajnalka

2012.03.18. nap teljesülnek, de kísérleti szakba nem jutott „bűnszervezetben részvétel” nevű előkészületi jellegű magatartás alapján minősülhet. Hosszabb időre szervezett tehát egy-két bűncselekmény alkalmi jellegű elkövetése nem felel meg a feltételeknek. A bűnszervezetben elkövetés bármely elkövetési alakzatban megvalósítható (tettesként, társtettesként, felbujtóként, bűnsegédként). Bűnszervezetet jellemző kriminológiai ismérvek: • jellegzetes szervezeti struktúra, szolidáris érdekközösség, nyereségorientáltság. A bűnszervezet tagjainak akarata alárendelődik a közös célt követő bűnszervezet, illetve irányítója akaratának. • Legális és illegális üzletek összekapcsolása a lakosság mindenkori igényeihez alkalmazkodva • Rugalmas, sokszínű technológia és módszertan érvényesül (a bűncselekmények megvalósítása és a profitszerzés érdekében), pl. fenyegetés, zsarolás, félelemkeltés, erőszak. • Infrastruktúra lehetőségeit tudatosan kihasználja (internet), nemzetközi jelleg (nk közlekedés, szállítás), mobilitás, jelentős befolyás elérésére való törekvés (politika, média, igazságszolgáltatás vezető köreibe). Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

4. A csoportos elkövetés: 137.§ Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább 3 személy vesz részt.egyidejű, együttes megvalósítás ez azt feltételezi, hogy akár tettesi, akár részesi minőségben közreműködők a bűncselekmény helyszínén vagy közelében vannak

A csoportos elkövetés fokozottabb társadalomra veszélyességét a csoport által keltett komolyabb félelem, illetve a csoporttal szembeni védekezés nehezebb volta alapozza meg. A csoportos elkövetés a Btk. különös részében általában minősítő körülményként fordul elő, mint pl. a hivatalos személy elleni erőszak, a garázdaság, a rablás, a kifosztás eseteiben. A bírói gyakorlat szerint a legalább 3 elkövetőbe nemcsak a tettesek, hanem a bűnsegédek és felbujtók is beszámítandók (2/2000 BJE), feltéve, hogy a tettesekkel egyidejűleg, együttesen működnek közre a bűncselekmény megvalósításában. A csoportos elkövetéshez sem szervezettség, sem előzetes megállapodás nem szükséges. Az is lehetséges, hogy az egymást nem is ismerő elkövetők akár alkalomszerű találkozásuk során valósítják meg a csoportosan elkövetett bűncselekményt. A csoportos bűnelkövetés ezáltal is különbözik a bűnszövetségtől és a bűnszervezettől. A csoportos bűnelkövetés esetében a csoport általában nem rendelkezik szilárd jellegű szervezeti rendszerrel, infrastruktúrával, vállalkozáshoz hasonló tevékenységi formával. Nincs jelentősége a megállapításkor, hogy a sértett az elkövetők jelenlétét vagy a bűncselekményben való részvételét észlelik e. A csoport tagjai egyazon bűncselekmény elkövetői. Ennél fogva a kísérlettől való önkéntes visszalépéshez annak megakadályozása is szükséges, hogy a csoport bármely tagja befejezettség szakaszába jutassa a bűncselekményt.

5. A bűnkapcsolatok: A bűnkapcsolat két elkülönült bűncselekménynek (az alapbűncselekménynek és a kapcsolódó bűnkapcsolati deliktumnak) absztrakt szinten, a törvényi tényállás alapján történő szükségképpeni összekapcsolódása. A bűnkapcsolatok nem külön tettességi-részességi alakzatok. Csak egy más által elkövetett alapcselekménnyel összefüggésben valósulhatnak meg, némiképp a részességhez hasonlóan szintén járulékos jellegűek. Más személyek által elkövetett vagy elkövetni készülő bűncselekményhez kapcsolódnak oly módon, hogy ez a járulékos magatartás a részesség körében már nem értékelhető. A bűnsegélyből váltak ki azon az alapon, hogy a részesség valamelyik kritériumával nem rendelkeznek. Azóta csak a különös részben önálló bűncselekményként való szabályozásuk esetén büntethetők, s ilyenkor a megvalósításuk tettesi cselekmény. a./ A bűnkapcsolatok jellemzői: tettesi alapcselekményt feltételez és azután fejtik ki önálló bűncselekmények b./ Bűnkapcsolatok formái: a Btk. Különös Része sui generis (különleges) bűncselekményként rendeli büntetni. 1) bűnpártolás; 62

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 2) orgazdaság, illetve az ilyen jellegű más bűncselekmények; 3) feljelentési kötelezettség elmulasztása; 4) pénzmosás; 5) a zendülés megakadályozásának elmulasztása (bűnös közömbösség). Az első 4 utólagos bűnkapcsolat (ezért nem bűnsegély!) c./ Bűnpártolás: a bűnpártolói tevékenység kifejtésére csak az alapbűncselekmény abbahagyása után kerülhet sor. Az elkövetési magatartást a bűnpártoló úgy tanúsítja, hogy erre irányuló megegyezés az alapbűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt nem volt. d./ Orgazdaság: járulékos bűncselekmény, feltételezi a tényállásban felsorolt alapbűncselekmények elkövetésének valamelyikét. Az alapbűncselekmény elkövetője az orgazdaság tettese nem lehet. Az alapbűncselekményből származó dolgok megvásárlására irányuló előzetes megállapodás nem az alapcselekményhez nyújtott bűnsegély, hanem az orgazdaság tettesi magatartása. e./ Feljelentési kötelezettség elmulasztása szűk körben büntetendő; 1. az felel, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy meghat. bűncselekmény elkövetése készül, de azt nem jelenti, illetve a hatóságot nem tájékoztatja (készülő emberrablás; készülő terrorcselekmény) hozzátartozó is felel 2. készülő vagy még le nem leplezett bűncselekmény feljelentésének, illetve jelentésének elmulasztásáért állapítható meg büntetőjogi felelősség (állam elleni bűncselekmény, készülő államtitoksértés s még le nem leplezett szándékos államtitoksértés; katona külföldre szökése; zendülés megakadályozásának elmulasztása) hozzátartozó nem felel 3. le nem leplezett bűncselekmény feljelentésének, bejelentési kötelezettségének elmulasztása alapozza meg a felelősséget (pénzmosás) hozzátartozó is felel f./ Pénzmosás: más személy által elkövetett büntetendő cselekményhez kapcsolódik, amely bármely szabadságvesztéssel fenyegetett büntetendő cselekmény lehet, amivel összefüggésben keletkezett anyagi javak elrejtését valósítja meg a pénzmosás elkövetője. g./ Bűnös közömbösség: a) mindennapi értelemben, pl.: a segítségnyújtás elmulasztása (ezek a deliktumok többnyire nem bűnkapcsolatként realizálódnak, nem egy más által elkövetett alapcselekményhez járulnak). b) bűnkapcsolati értelemben: a más által elkövetett bűncselekmények meg nem akadályozása az olyan személy részéről, akit a megakadályozásra nézve nem terhel a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges speciális jogi kötelesség. Csak akkor büntethető, ha a különös rész azt külön rendeli.

63


21A. Az egység és a bűnhalmazat. Egyetlen bűncselekmény megvalósulását egységnek, több bűncselekmény azonos elkövető által történt elkövetését pedig többségnek nevezzük. A többség akkor bűnhalmazat, ha az elkövető több bűncselekményét egy eljárásban bírálják el. Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. Az LB 5/1999 BJE határozata szerint a büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek egy vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul. 1. Egység: két válfaja: a természetes és a törvényi egység. a/. A természetes egység: A természetes egység körébe olyan jelenségek tartoznak, amelyek a természetes szemlélet szerint is egységet alkotnak, amelyek a közfelfogás szerint is egy magatartásnak, egy egységnek minősülnek. ESETEI: EGYMOZZANATÚ: Az elkövető egyetlen magatartással valósít meg egyetlen tényállást (pl. egy lövéssel öli meg áldozatát) TÖBBMOZZANATÚ: Ha valaki úgy öli meg a sértettet, hogy 10 késszúrást ejt rajta, az nem ó10 rendbeli, hanem egyrendbeli bűncselekményt valósít meg. Az elkövető részbűncselekményei egységbe olvadnak. Ennek a bűncselekménynek szoros a tér-, és időbeli kapcsolata, azonos sértett sérelmére kell elkövetni, egységes akarat-elhatározásból, ugyanazon tényállást. Pl.: egyazon eredmény okozása fűzi egybe az elkövető cselekményeit vagy ugyanazon elkövetési tárgyra irányul a többmozzanatú cselekmény. ÁLLAPOTBŰNCSELEKMÉNYEK: Egy jogellenes állapot fenntartása büntetendő. Az állapot fenntartása mindaddig egyetlen bűncselekményként értékelendő, amíg az állapot valamilyen oknál fogva véget nem ér pl.: lőfegyverrel visszaélés (pl.: „kábítószert tart” fordulat a kábítószerrel való visszaélés esetén). ISMÉTLŐDŐ MAGATARTÁSSAL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK: a törvényhozó bizonyos cselekmények ismétlődését kívánja meg ahhoz, hogy egyetlen bűncselekmény megvalósuljon pl.: a vásárlók megkárosításának vétsége, ha valaki a törvényben meghatározott módon ilyen tevékenységet folytat.

Ugyanazon elkövetési tárgyra irányuló bűncselekményi magatartás szintén természetes egységet hozhat létre (pl. 1/2000 BJE szerint a közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait ugyanarra az okiratra fejtik ki) Cselekményismétlődésnél, pl.: Tiltott szerencsejáték rendszeres szervezése; általában a diszpozíció gyakorítószóval fejezi ki: folytat, foglalkozik, űz, rendszeresen követ el. b/. A törvényi egység: a/. Folytatólagos bűncselekmény: Ugyanolyan bűncselekmény = részcselekmények ugyanabba az alaptényállásba illeszkednek. (bűncselekmény stádiuma közömbös) Egységes akarat-elhatározás – az elkövetőt ugyan az indíték vagy cél készteti további részcselekmények megvalósítására, mint amely az első részcselekményre indította Folytatólagos egységbe szándékos bűncselekmények és bizonyos vegyes bűnösséggel megvalósuló gondatlan bűncselekmények (pl. gondatlan hamis vád) olvadhatnak. Sértett azonossága akkor is megállapítható, ha a passzív alany és a sértett nem azonos. Nem csak természetes személyek, hanem jogi személyek, illetve önálló jogképességgel nem rendelkező egységeik sérelmére is megvalósulhat Rövid időköz tartamát a tv nem határozza meg Többszöri elkövetés: az elkövető legalább 2 csel-e meghatározott, ugyanolyan bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg. pl. a pénztáros sikkaszt folytatólagos egységben, illetve más vagyon elleni bűncselekmény, de élet-testi épség elleni bűncselekménynél is lehet (1 héten belül kétszer megveri) Ha eltérő a sértett, akkor többrendbeli (lopás a birtokostól való lopás tulajdonjogtól függetlenül) Bírói gyakorlat alapján a folytatólagosság megállapításának csak folyamatosan sérthető jogi tárgy esetén lehet helye Súlyosító körülményt képez b/. Összetett bűncselekmény (delictum compositum): A törvény ez esetben olyan részcselekményekből hoz létre törvényi egységet, amelyek egymással szoros kapcsolatban, összefüggésben állnak, rendszerint a cél és az eszköz viszonyában. (pl. rablásnál 64

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap célcselekmény a lopás, eszközcselekmény az személyi szabadság elleni támadás. Pl. lopás + rongálás = dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, mint minősített eset. Lopás + kényszerítés = rablás) c/. Összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum): Olyan súlyos a bűncselekmény, hogy a halmazati büntetés nem lenne elegendő, ezért indokolt a törvényi egység léte (pl. több emberen elkövetett emberölés így életfogytiglan, halmazatban pedig maximum 20 év lenne). Több tényállás keretei közé illő egyetlen cselekményből is létrejöhet (hivatalos személy ellen elkövetett emberölés) Nem szükséges, hogy az alkotórészek összefüggésben legyenek, pl. több emberen elkövetett emberölés egymástól független ölési cselekménnyel is megvalósítható = minősített eset lesz terrorcselekmény =személy elleni erőszak + közbiztonság elleni bűntettek hivatalos személy ellen elkövetett emberölés =szándékos emberölés + hivatalos személy elleni erőszak. d/. Törvényi egység különleges esete: Fő szabály szerint ahány sértett, annyi rendbeli a bűncselekmény. Vannak azonban olyan bűncselekmények, amelyeknél a tényállásban már eleve benne foglaltatik, hogy több sértett („más vagy mások”) esetén is egy bűncselekményt állapítható meg. (pl. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közúti veszélyeztetés) e/. Üzletszerűség: „üzletszerűen követi el a cselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.” ha az üzletszerűség az alaptényállás eleme, a többszöri elkövetés tv egység (zugírászat) ha az üzletszerűség minősítő körülmény, a többszörös elkövetést halmazatként értékeli halmazatot kell megállapítani, ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény üzletszerűség folytán BŰNCSELEKMÉNY ha a BŰNCSELEKMÉNY részcselekményei eleve egységbe olvadnak, üzletszerűség címén sem állapítható meg halmazat Földvári József: a bűncselekmény törvény definíciójából indul ki - ahhoz, hogy halmazatot lehessen megállapítani, a törvényi ismérveknek, illetve közülük legalább egynek többször kell megvalósulnia - a bűnhalmazat feltétele, hogy a cselekmény több vonatkozásban legyen veszélyes a társadalomra, vagy többszörösen büntetni rendelt (azaz többszörösen tényállásszerű), vagy az elkövető többszörösen bűnös legyen f/. Értékbefoglalás: 1. Btké. 28. (2) bekezdés (1975. évi 5. tvr.): Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjai 28. § (1) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292–293. §), az áru hamis megjelölését (296. §) százezer forintot meg nem haladó értékre, b) az árdrágítást (301. §) százezer forintot meg nem haladó értékű árura vagy húszezer forintot meg nem haladó nyereség elérése végett, c) d) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést húszezer forintot meg nem haladó kárt [313/C. § (2) bek. I. ford.] okozva, e) a lopást (316. §), a sikkasztást (317. §), a jogtalan elsajátítást (325. §) és az orgazdaságot (326. §) húszezer forintot meg nem haladó értékre, f) a csalást (318. §) és a rongálást (324. §) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva, g) a hűtlen kezelést (319. §) húszezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (2) Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált tulajdon elleni szabálysértés esetén, ha a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány érték-egybefoglalás folytán az (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott összeget meghaladja.

2. Halmazat: a) Valóságos halmazat Alaki – az elkövető egyetlen cselekménye valósít meg több bűncselekményt Anyagi – az elkövető több cselekménye valósít meg több bűncselekményt Homogén alaki: az elkövető egyetlen cselekményével ugyanazt a diszpozíciót valósítja meg többször (pl. nyilvánosság előtt egy kijelentéssel több embert sért) Heterogén alaki: elkövető egyetlen cselekményével több különböző diszpozíciót valósít meg (pl. elvétés esete, ha céltévesztés folytán emberölési kísérlet gondatlan súlyos testi sértéssel párosul) Homogén anyagi: elkövető több cselekményével ugyanazt a diszpozíciót valósítja meg többször (pl. többször lop anélkül, hogy valamelyik egységi kategória feltételei fennállnának)

65

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Heterogén anyagi halmazat: az elkövető több cselekményével több különböző diszpozíciót valósít meg (pl. egyszer lop, máskor rablást valósít meg) Halmazat megállapítására vezet: a sértettek száma; a sértettek többsége egymagában halmazat, de ha a lopásnak több sértettje van, annyi rendbeli bűncselekmény ugyanazon jogtárgy többszöri sérelme; de ha rövid időn belül, akkor természetes egység különböző jogtárgyak sértése; de nem mindig érvényesül a látszólagos halmazatnál bizonyos kivételektől eltekintve az üzletszerűség; de ellentmondásos a bírói gyakorlatban ha a tényállások között nincs szükségszerű kapcsolat. b) Látszólagos halmazat: Esetén a halmazat csak látszólagos, s valójában csupán egyetlen bűncselekmény állapítható meg. 2 változata: látszólagos alaki és látszólagos anyagi halmazat. c) Látszólagos alaki halmazat: Az elkövető egyetlen cselekménye illik bele két vagy több olyan diszpozíció keretei közé, amelyek közül az egyik megvalósulása kizárja a többi megállapítását. Elvek, melyek kiküszöbölik a halmazat megállapítását ilyen esetekben: Specialitás elve: A „lex specialis derogat legi generali” alapján csak a speciális bűncselekmény-ért lesz felelősségre vonható. Pl.: Az adócsalás esetén az elkövetőt csalásért külön nem vonják felelősségre, mert az adócsalás speciális bűncselekmény a csaláshoz képest. Konszumpció elve: Az átfogó diszpozíció elnyeli a kevesebb diszpozíciót. Feltétel, hogy a tényállások találkozása szükségképpeni, rendszerinti vagy legalábbis tipikus legyen. Pl. szükségképpenire – magzatelhajtással együtt jár a könnyű testi sértés, de a konszumálás révén az elnyeli. tipikus - a terhelt javára elkövetett hamis tanúzás tipikusan együtt jár bűnpártolással, de a konszumálás elnyeli. Szubszidiaritás elve: A törvény kifejezett rendelkezésén alapul. Két esete van. 1) „Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”: Csak akkor nincs halmazat, ha az egyazon cselekménnyel megvalósított másik bűncselekmény büntetési tétele súlyosabb. Pl.: Cserbenhagyásnál (ha lenne sérült, az már segítségnyújtás elmulasztása). 2) „Amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg” Pl.: a kényszerítés más (enyhébb) bűncselekményekhez képest (is) háttérbe szorul. d) Látszólagos anyagi halmazat: Az elkövető 2 vagy több cselekménye illik bele két vagy több olyan bűncselekményi alakzat keretei közé, amelyek közül az egyiknek a megvalósulása kizárja a többi megállapítását. Esetei: 1. Önállótlan részcselekmény (büntetlen előcselekmény): többszörös közreműködés (tettesként és részesként) ugyanabban a bűncselekményben csak az az alakzat állapítandó meg, amelyik a legjelentősebb támadás a jogi tárgy ellen 2. Összeolvadás (a nagyobb társadalomra veszélyességűbe beleolvad a kisebb): olyankor jön létre, ha az azonos sértettel szemben egységes akarat-elhatározásból kifejtett cselekmények egymással szoros tér –és időbeli kapcsolatban vannak (pl. testi sértésébe beolvad a becsületsértés) 3. Büntetlen eszköz-, utó –és mellékcselekmény: a bűncselekmények találkozása olyan gyakori, hogy az alkalmazandó rendelkezés szankciójában az eszköz-, az utó –és mellékcselekmény is értékelve van az alaptényállás büntetési tételénél a) Büntetlen eszközcselekmény: pl. a kettős házasság szükségképpeni eszközcselekménye az intellektuális közokirat-hamisítás, amely utóbbit azzal valósít meg, hogy az anyakönyvvezető előtt nőtlennek, vagy elváltnak vallja magát a tettes az érvényes fennálló házassága alatt, de a kettős házasságot csak ezzel a BŰNCSELEKMÉNY útján lehet megvalósítani b) Büntetlen utócselekmény: ha az utócselekmény csak fenntartja, de nem fokozza az előcselekménnyel előidézett sérelmet, halmazat nem állapítható meg (tolvaj megvalósítja jogtárgy sérelmét azzal, hogy elveszi a tárgyat, de ha azt utóbb megrongálja, rongálás már nem állapítható meg) c) Büntetlen mellékcselekmény: hol megelőzi, hol kíséri, hol pedig követi a nála mindig jelentősebb főcselekményt (pl.: nyereségvágyból elkövetett emberölés+ rablás).

66


22A. A szankció fogalma, fajai. 1. Szankció meghatározása és a joghátrány: A büntetőjogi szankció olyan kikényszeríthető, hátrányos tartalmú jogkövetkezmény, amelyet a bíróság bűncselekmény, illetve (büntető) jogellenes cselekmény elkövetőjével szemben, a társadalom védelme és az újabb bűnelkövetések megelőzése végett, a törvényben meghatározott feltételekkel és eljárásban alkalmaz, és amely kényszerrel is érvényesíthető, illetve ami kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló erkölcsi ítéletét.

Alapja (a hatályos szankciórendszer jellemzői): relatíve határozott, részben konjunktív, részben alternatív dualista szankciórendszer. büntetőjogi szankció célja: a társadalom védelme és a prevenció (megelőzés). A büntetőjogi szankció = joghátrány. Kereteit, fogalmi ismérveit a Btk. határozza meg.

A BÜNTETÉS CÉLJA: 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. Fogalmi ismérvei: Joghátrány, amelyet csak bűncselekmény elkövetése miatt általában beszámítási képességgel rendelkező természetes személlyel vagy jogi személlyel szemben bíróság vagy ügyészség alkalmazhat törvényes büntető-eljárás során, csak a Btk.-ban meghatározott cél érdekében, és amelynek végrehajtása kikényszeríthető (De! elsődleges a meggyőzés) Általában negatív erkölcsi értékítéletet közvetít a társadalom felől. 2. Büntetőjog alapelvei: A büntetőjogi szankciók jelentőségét a büntetőjog alapelveinek egy részével alátámaszthatjuk: a) Nullum crimen sine lege elve: Nincs bűncselekmény törvény nélkül. A nullum crimen sine lege jelenti azt, hogy amit törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni. b) Nulla poena sine lege elve: Nincs büntetés törvény nélkül. A nullum crimen elvéhez kapcsolódóan, a nulla poena elve azt mondja ki, hogy a bűncselekményekre csakis a törvényben meghatározott büntetési tételek alkalmazhatóak. Jelenti ez azt is, hogy ezeket a büntetéseket is csak a törvényben szabályozott módon lehet alkalmazni. c) Nullum crimen sine culpa elve: Nincsen bűncselekmény bűnösség nélkül. Bűnösségen alapuló felelősség alapjairól van szó. Két kivétel alóla: a kényszergyógykezelés, mint intézkedés, ahol nem beszámítható elmebeteget ápolnak le, és önhibából eredő ittas/bódult állapot, ahol a beszámíthatóság nélkül varrnak be. 3. Jogrendszerek Azon jogszabályok összességét, melyek az egyes büntetőjogi jogkövetkezményekre, azok alkalmazására és végrehajtására vonatkoznak, szankciórendszernek nevezzük. A szankciórendszer magába foglalja: - a bűncselekmény miatt kilátásba helyezett jogkövetkezmények meghatározásának módját, - alkalmazásuk elveit és - a végrehajtás körülményeit. Azt a rendszert, mely a jogkövetkezményeket tekintve vagy csak büntetések, vagy csak intézkedések alkalmazását tartja szükségesnek, monista rendszernek, amely pedig mindkettőt, azt dualistának nevezzük. Szanckiórendszerünk csúcsán sokáig a halálbüntetés állt. Mára azonban a Btk. szankciórendszere látszólag leegyszerűsödött, mert eltörölték a halálbüntetést és a munkajellegű büntetések hagyományos formáit. A rendszer szabadságvesztéscentrikus voltán úgy kívántak változtatni, hogy a törvény lehetővé tette a legtöbb mellékbüntetés önálló alkalmazását. Igent tág az intézkedések önálló alkalmazásának a körét is. Hatályos szankciórendszerünket hagyományosan hármas felosztás jellemzi, a fő és mellékbüntetések mellett az intézkedések képezik a harmadik pillért. A Btk. rendszere büntetések és intézkedések alkalmazását is lehetővé tevő dualista rendszer. Szankciók határozottságát tekintve lehet: abszolút meghatározott, abszolút határozatlan, relatív meghatározott és határozatlan szankciórendszer.

67

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Az abszolút meghatározott rendszerben az adott bűncselekményre csak pontosan meghatározott nemű és mértékű szankció alkalmazható. A jogalkalmazó megállapítja a bűncselekmény miatt az elkövető felelősségét, mechanikusan ki kell szabnia az előírt szankciót. Pl. hűtlenségre fej és jószágvesztés. Az abszolút határozatlan sem a büntetés nemét, sem a kereteit nem írta elő. Relatív meghatározott: a törvényhozó a büntetés lehetséges nemeit illetve a kereteket határozza meg. Többi a jogalkalmazó feladata. (Ez a klasszikus.) Relatív határozatlan csak a büntetés vagy az intézkedés neme az adott. A törvényből ezenkívül tudható még annak alsó vagy felső határa, vagy esetleg mindkettő. Relatív határozatlan rendszer azonban a büntetés kiszabásakor tér el markánsan a többi rendszertől. A bíró ugyanis határozott időtartam nélkül szab ki büntetést. A felsorolt rendszerek egy-egy ország jogalkotásában párhuzamosan is előfordulhatnak. Például a magyar Btk. egyik fiatalkorúakkal kapcsolatos korábbi rendelkezése, hogy a javítóintézeti nevelés tartamát a bíróság nem határozza meg, legrövidebb időtartama egy év. A magyar Btk. ma kizárólag a relatív meghatározott rendszer talaján áll. A határok kijelölése történhet a különös részben a konkrét cselekmények szankciójának meghatározásánál, de történhet az általános részben is, például a generális minimum által. Büntetőjogi rendszerünk gyakran él az úgynevezett alternatív szankciók lehetőségével. A két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés számos esetben vagylagosan szerepel enyhébb büntetési nemekkel, az életfogytig tartó szabadságvesztés pedig kizárólag vagylagosan határozott ideig tartóval szabható ki. A törvény büntetések és intézkedések alkalmazását teszi lehetővé. A büntetési nemeket a 38. § határozza meg, elkülönítve a fő- és a mellékbüntetéseket. A főbüntetések felsorolása egyben súly szerinti rangsort is jelent. A mellékbüntetések részben jogfosztó, jogkorlátozó jellegűek, részben pedig vagyoni hátrány okozásával kívánják fokozni a büntetés céljának hatékony érvényesítését. A kiszabott fő- és mellékbüntetések együttes hatásában kell alkalmasnak lennie a büntetés céljának a megvalósítására. Közügyektől eltiltás és a pénzmellékbüntetés kivételével valamennyi mellékbüntetés önálló alkalmazását biztosítja a törvény. A közügyektől eltiltás csak súlyos esetekben indokolt, amikor sem a szabadságvesztés kiszabásától, sem annak végrehajtásától nem lehet eltekinteni. A mellékbüntetések önálló alkalmazásának jogi alapját az teremti meg, hogy olyan hátrányt jelentenek, amelyek önmagukban alkalmasak lehetnek a büntetés céljának realizálására. A törvényhozó eredetileg csak kivételesen biztosította a mellékbüntetések önálló alkalmazásának lehetőségét. A Btk. –nak az 1993. évi XVII. Tv. általi módosítását követően e feltétel megszűnt, s azóta kizárólag a büntetés céljának megvalósítása szabja meg alkalmazásának lehetséges körét. Erre azonban továbbra is csak legfeljebb három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetén van lehetőség. A törvény a legtöbb esetben szabadságvesztést helyez ugyan kilátásba, további rendelkezéseivel viszont szélesíti azt a kört, amikor szabadságvesztés helyett szabadságelvonással nem járó büntetés szabható ki. Az intézkedések részint nevelő, részint gyógyító jellegűek, van azonban társadalomvédelmi célokat szolgáló intézkedés is. Az intézkedések büntetés helyett, mellett vagy után kerülnek alkalmazásra. 4. A büntetőjogi jogkövetkezmények: A büntetőjogi jogkövetkezmények dualizmusa és monizmusa Monista jogkövetkezmény-rendszer: A törvényi szankciórendszer monista, ha egy meghatározott bűncselekmény jogkövetkezményeként a tv a szankciónak egyetlen fajtáját írja elő, és így a bíróság csak ezt az egy jogkövetkezmény-típust alkalmazhatja. A büntetőjogi szankciónak ez az egyetlen neme lehet a büntetés vagy intézkedés, de ez nem reális, törvényességi és hatékonysági szempontból is aggályos: Csemegi-kódex csak büntetést, olasz Btk. (Ferri, 1820 körül) csak intézkedéseket alkalmazott Dualista jogkövetkezmény-rendszer: A jogkövetkezmények kettősségét jelenti, amely a bűncselekményért felelős elkövetőt egyidejűleg terheli. 3 változata: 1. Konjunktív dualista rendszerben a törvény egyaránt rendelkezik büntetésről és intézkedésről, ezért a bíróság ugyanannak a deliktumnak a jogkövetkezményeként mind a büntetést, mind az intézkedést egymás mellett elrendelheti vagy el kell rendelnie. Az együttes alkalmazás négyféleképp történhet: Szabadságelvonással járó büntetés mellett ugyancsak szabadságelvonó intézkedést szabnak ki, mint pl. hazai jogunkban a szabadságvesztés-büntetés és a korábbi szigorított őrizet, avagy a szabadságvesztés és az alkoholisták kényszergyógyítása együttes alkalmazása esetében; Szabadságelvonással járó büntetéshez szabadságelvonás nélküli intézkedés kapcsolódik, mint pl. a szabadságvesztés mellett az elkobzásnak, avagy a pártfogó felügyeletnek az elrendelése; Szabadságelvonással nem járó büntetést szintén nem szabadságelvonó intézkedéssel együtt rendelik el, mint pl. a felfüggesztett szabadságvesztés mellett az elkobzásnak, avagy a pártfogó felügyeletnek az alkalmazása. Szabadságelvonással nem járó büntetést szabadságelvonó intézkedés követi, mely megoldás jobbára csak elvi lehetőség, de ténylegesen általában nem fordul elő. 2. Az alternatív dualista rendszer ismeri és szabályozza ugyan mind a két szankciónemet, de egy és ugyanazon bűncselekmény jogkövetkezményeként vagy csak büntetést, vagy csak intézkedés enged alkalmazni. Az alkalmazás tekintve monista, mivel csak az egyiket állapítja meg.

68

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 3.

A dualista helyettesítő (szubsztitúciós) rendszer a jogkövetkezmények dualizmusának sajátos változatát jelenti. A törvényhozó a szankciók mindkét nemét szabályozza, és a bíróság is mindkét szankciótípust kiszabhatja, ha a törvényi feltételek fennállnak. E rendszer kiindulópontja ezzel egyértelműen dualista. Viszont általában az intézkedés végrehajtása a büntetés végrehajtását megelőzi, és a büntetést egészben vagy részben helyettesíti. Pl. Németország, Svájc

5. Szankciórendszerek meghatározása: A szankciók meghatározásának módjai: A szankciókat, alkalmazásuk feltételeit csak a törvényhozó határozhatja meg. Mértékének meghatározásában a feladat megoszlik a törvényhozó és jogalkalmazó között. Ez alapján 4 megoldás alakult ki: 1. Abszolúte határozott szankciórendszer A büntetőjog legrégebbi időszakaiban volt uralkodó, amely rendszer az elkövetett bűncselekmény-re csak egy szankciót, illetve meghatározott büntetésmértéket állapított meg. Kritika: merev, kizárja az individualizációt, igazságtalanságra vezet. 2. Abszolúte határozatlan szankciórendszer Elsősorban a feudális és a korábbi korszakok jellemzője; tv legfeljebb csak annyit ír elő, hogy az adott cselekmény büntetendő, de nem rendelkezik a kiszabandó szankció nemére és mértékére nézve, azt a bíróság választja. Kritika: bírói mindenhatóság, önkény, jogbizonytalanság tág lehetősége. 3. A relatíve határozott szankciórendszer o A szankció meghatározásának feladata megosztva a törvényhozó és a bíróság között. o Első ízben az 1810. évi francia büntető törvénykönyv (Code pénal) alkalmazta. o a tv meghatározza: az egy bűncselekmény-re vonatkozó szankció nemét, a mértékének alsó és felső határát. o Ez történhet általános jelleggel a Btk. általános részében (generális minimumot, illetve maximumot jelenti), de történhet konkrétan az egyes különös részi büntetési tételekben is (speciális minimum, illetve maximum) o A relatíve határozott szankciórendszerrel kapcsolatban alakult ki az alternatív szankciók rendszere. Ebben az esetben a törvény az adott bűncselekménynél 2 vagy több szankciót, illetőleg büntetési tételt szabályoz, amelyek között a bíró számára választást enged. 4. A relatíve határozatlan szankciórendszer A törvényhozó meghatározza az adott bűncselekmény vonatkozásában az alkalmazható szankciót és a mértékének vagy csak az alsó, vagy csak a felső határát, esetleg mind az alsó, mind a felső általános keretét jelöli meg. A bíróság ítélete eredetileg nem rendelkezik egyértelműen meghatározott szankciótartamról. Mo nincs, de Norvégia, Ausztria, Svájc tartalmaz ilyen megoldást 6. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünk: 1) 38. § (1) Büntetések a) a szabadságvesztés, b) a közérdekű munka, c) a pénzbüntetés, d) a foglalkozástól eltiltás, e) a járművezetéstől eltiltás, f) a kiutasítás. 2) (2) Mellékbüntetések a) a közügyektől eltiltás, b) a kitiltás. (3) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható. (4) A büntetések – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – egymás mellett is kiszabhatók. (5) Ha a bűncselekményt e törvény kizárólag pénzbüntetéssel rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett más büntetés nem szabható ki. (6) Nem szabható ki a) szabadságvesztés mellett közérdekű munka, b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés. (7) Közügyektől eltiltás vagy kitiltás szabadságvesztés mellett szabható ki. 3) 70. § (1) Intézkedések 1. a megrovás, 2. a próbára bocsátás, 3. a kényszergyógykezelés, 4. 5. az elkobzás, 6. vagyonelkobzás, 7. a pártfogó felügyelet, 8. a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések.

69

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap (2) Az (1) bekezdés 1–3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, az 5. és 6. pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. (3) Az (1) bekezdés 8. pontja szerinti intézkedésekről külön törvény rendelkezik. 7.

8.

További változások: Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett bármelyik másik büntetés kiszabható, akár egymás mellett több is közülük. A büntetéseket lehet önállóan és egymással is kombinálni (kivétel: ha a Btk. kizárólag pénzbüntetéssel rendeli büntetni a bűncselekményt; vagy a szabadságvesztés mellett közérdekű munka nem szabható ki, valamint kiutasítás mellett közérdekű munka, vagy pénzbüntetés nem szabható ki.) Közügyektől eltiltás vagy kitiltás szabadságvesztés mellett szabható ki. Mellékbüntetést nem lehet most már kombinálni. Szankciórendszer jellemzői: Büntetőjogi szankciórendszerünk relatíve határozott. A törvény meghatározza a szankciót, illetve mértékének alsó és felső határát. A Btk. általános részében a generális minimumot és generális maximumot határozza meg. A különös részben az egyes bűncselekmények alapján a speciális minimumot és maximumot. Büntetőjogunkban a szankciórendszerre a jogkövetkezmények kettőssége a jellemző: dualista rendszerű. Eszerint a büntetések rendszere mellett a törvény szabályozza az intézkedéseket is, és e kettő szankciótípus jelenleg hatályos jogunkban, részben konjunktív dualista, részben alternatív dualista formában érvényesül. A büntetés az elsődleges szankcióforma, az intézkedések pedig a büntetések mellett kiegészítő jelleggel az elkövető személyiségének kedvezőbb irányban történő alakítására hivatottak. A hatályos Btk. büntetési tételeinek legnagyobb része kizárólagosan szabadságvesztés-büntetést ír elő. A tényleges szankcióalkalmazást illetően pedig a pénzbüntetés a leggyakrabban kiszabott jogkövetkezmény. A büntetőjogi szankció az elkövető szabadságának, jogainak megvonását vagy korlátozását foglalja magában, azaz hátrányt vagy e hátránnyal való fenyegetést jelent a bűnelkövető számára. Büntető jogellenes cselekmény hiányában nincs se büntetés, se intézkedés kiszabás, azaz a büntetőjogi szankció körében érvényesülni kell a nulla poena sine crimine elvnek. Teljességgel érvényesülni kell a nulla poena sine lege elvnek csak akkor rendelhető el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a Btk. előírja, és csak a törvényben meghatározott feltételek esetén. Általános célja, feladata: a társadalom védelme. Prevenciós célkitűzés. A büntetőjogi szankciót „főszabályként” a bíróság alkalmazhatja a törvényben meghatározott BE keretében (kivételek: megrovás, pártfogói felügyelet elrendelése) Kényszerrel is érvényesíthető, végrehajtható.

70


23A. A büntetés elméleti kérdései. (A büntetés jogalapja, célja, fogalma, szankciórendszer jellemzői.) 1. A büntetés fogalma és fogalmi ismérvei: A büntetés a bűnözés elleni küzdelem nem kizárólagos, még csak nem is elsődleges, de mindenképpen szükséges eszköze. Büntetés = olyan joghátrány, amelyet az állam arra feljogosított szervei bűncselekmény elkövetésével szemben a társadalom védelme, az újabb bűnelkövetők megelőzése végett a törvényben meghatározott módon szabnak ki és kényszerrel is végrehajtanak, és amely kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét.

2. A büntetés fogalmi ismérvei: a./ genius proximum: az elkövető szabadságának, jogainak korlátozását, illetve megvonását foglalja magában, azaz mindenképpen hátrányt, hátránnyal való fenyegetést jelent. Ez a hátrány az elkövető tudatától és személyiségétől függetlenül az általános társadalmi megítélés szerinti értékelést fejezi ki. Mivel a hátrány jogilag szabályozott, joghátrányról beszélünk. Súlyossága és időbeni kiterjedtsége koronként és büntetési nemenként változik. b./ differentia specifica: ezen ismérvek alapján lehet elhatárolni a hátrányokozás egyéb fajtáitól: - a bűncselekmény elkövetése - a beszámítási képesség elengedhetetlen a kiszabáshoz, végrehajtásához, a végrehajtás folytatásához - kiszabásra csak a bíróság jogosult - csak a törvényben (Be.) meghatározott formák betartásával szabható ki - kényszerjellegű 3. A büntetés alapja: - Az emberek életébe való nagyfokú beavatkozás miatt különös élességgel merül fel a jogalap kérdése: Szükséges ius puniundi fennállásának magyarázata (= milyen jogon bünteti az állam alattvalóit). - A fő kérdés tehát, hogy honnan ered az állam büntetőhatalma(?): i. Feudalizmus: az uralkodó kánonjogi és egyházi felfogás szerint a büntetés alapja Istentől ered, a célja pedig az isteni igazságosság megnyilvánulása. ii. Természetjogi felfogás: a büntetés alapja nem a bűnelkövető és az Isten, hanem a bűnelkövető és az állam közötti kapcsolat. (Hugo Grotius: a büntetés jogossága az emberi természetben rejlik, a büntetés jogosultsága pedig az államé, mivel az ember minden hatalmat az állam hatalmat az államra ruházott. – A háború és a béke jogáról című művében írt nézeteiről.) iii. Felvilágosodás: az irányzat a jogot tételes jognak tartja. Az állam az elkövető beleegyezése nélkül járhat el. Az állam büntetőjoga a társadalmi szerződésből származik. Montesquieu: hatalommegosztási elmélete óta nem a „vajon” és a miért” a kérdés, hanem az e joggal való visszaélés igazságos és célszerű keretei (itt kezd összeolvadni a jogalap és a cél kérdése). iv. Immánuel Kant: az állam büntetőjoga az egész feltétlen parancsából levezethető. v. Napjaink gondolkodása: a büntetéshez való jogot adottnak tekinti és az állam tényleges hatalmából vezeti le. A jogalapot a társadalmi célszerűségben és a gyakorlati szükségességben jelöli meg. A kérdést felváltotta a büntetőjogi felelősség mibenlétének és feltételeinek a megállapítására irányuló törekvés. - Most már nem a beavatkozás ténye, hanem a beavatkozás feltétele és terjedelme igényel elvi megalapozást. i. Az állam büntetőhatalmi igénye csakis a felelősség etikai alapján érvényesülhet.” 4. A büntetés célja: - Fontos összefüggés a jogalap és a cél között. - A célnak szerepe van a büntetési rendszer kialakításánál, az egyes büntetési nemek szabályozásánál is. A büntetési célelméletek osztályozása: - Abszolút büntetési elméletek - Relatív büntetési elméletek - Vegyes elméletek Büntetési célelméletek Abszolút büntetési elméletek

Relatív büntetési elméletek

Vegyes elméletek

71

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 5. Abszolút elméletek (abszolút teóriák): Történeti-filozófiai alapjai: első megfogalmazása Platóntól ered (a Törvények című művében említi). A megtorlási teóriák uralták a középkort, és a 18. századtól ismét előtérbe kerültek. a./ Az abszolút elméletek tételei: - a büntetés jogalapja az igazságos megtorlás, a bűnös jogtalan tettének igazságos viszonzása, kiegyenlítése a büntetésben rejlő rossz okozásával! - A büntetés létjogosultsága: az igazságosság eszméje, tehát a büntetés semmilyen célt nem szolgál, hanem önmagában hordja a célját. - Világnézeti megalapozása az indeterminizmus. - A büntetés célja: öncél, a megsértett igazság (Isteni és erkölcsi) és jogrend egyensúlyának eszmei helyreállítása. - A büntetés mértéke: az osztó igazságosság elve alapján minden elkövetően egyenlően, csak a cselekményre figyelemmel büntetendő (semmiféle hasznossági, célszerűségi szempontokra nem volt figyelemmel). b./ Az abszolút elméletek kritikája: - A büntetés szükségességét semmivel sem indokolják. - Öncélúság. - Múltra tekintettel tartják szükségesnek a büntetés alkalmazását (↔cél egyenlő jövőben megvalósuló eredmény képzetével). - A büntetés puszta megtorlássá válik. - Hiányzik a bűnelkövető differenciált szemlélete. - Hiányzik a bűncselekmény társadalmi, politikai jellegének az elismerése. c./ Képviselői: - Platón – tőle ered – Kant, Hegel, szabó András – továbbélés. 6.

Relatív elméletek: Történetisége: az abszolút teóriák kritikájaként, tagadásaként fejlődtek ki. Még tarkább képet mutatnak. Fejlettebb, haladóbb nézetek. - Szélsőséges idealizmus helyett valósághűbb válasz - Ez a válasz a tudományok fejlődési eredményeivel összhangban és azoknak megfelelően hangzott el. - A túlhaladást az oki meghatározottság elvének az elfogadása biztosította. -

Seneca: értelmesen senki nem azért büntet, mert bűnt követtek el, hanem, hogy a jövőben ne kövessenek el bűnt.

a./ Alaptételei: -

-

a büntetés célja: a büntetés hasznosságába, a megelőző szerepben van. A büntetés már nem öncél, hanem prevenciós eszköz. Filozófiai alapja: a determinizmus. Az alábbi elhatárolások (speciális-generális) abban különböznek, hogy a büntetés célját kivel szemben lehet elérni. A speciális prevenció elmélete: célja a bűntettes visszatartása újabb cselekmények elkövetésétől. Az új társadalomvédelem és a treatment-ideológia is ide kapcsolható. Kritikája, hogy sem a büntetés alkalmazásának előfeltételeit, sem pedig következményeit nem határolja be, illetve ez a már-már terápia jellegű intézkedésre emlékeztető büntetési rend határozatlan tartalmú jogkövetkezményekhez vezet. A generális prevenció elmélete: célja a társadalom tagjainak visszatartása a bűncselekmények elkövetésétől. Kritikája, hogy nem tudni pontosa, milyen magatartásoktól szeretne az állam visszatartani az embereket, illetve magában rejti a szigorú, korlátlan állami beavatkozás lehetőségét. Milyen módon, illetve milyen eszközökkel lehet elérni? A legjellegzetesebb elméletek: Mittelstädt – elrettentési elmélet: minél szigorúbb, kegyetlenebb büntetések alkalmazását hirdetik, ezek alkalmasak a félelem felkeltésre, visszatartó voltukat a nyilvánosság növeli. Feuerbach – pszichológiai kényszerelmélete: a pszichikumba juttatott hátrányképzetének le kell győznie a bűnelkövetést támogató képzetet – érzéki örömöt okoz a bűnelkövetés, tehát a képzet érzéki vágyak kielégítését kíséri büntetés képzetének ezeket az érzéki vágyakat kell visszaszorítani (helytelen: a lélektani okot az érzékiségben keresni – befolyásolhatóság, mint személyi sajátosság figyelmen kívül hagyása). Bentham – hasznosság: nézetét valamennyi relatív teóriára szokták vonatkoztatni. „Utilitárius elméletek”: a cél és a jogalap a hasznosságban van. A büntetés önmagában rossz – ennek okozására az állam csak akkor jogosult, ha azzal nagyobb rosszat képes elhárítani cél: az újabb bűnelkövetés megakadályozása. Liszt, Jhering - célbüntetés (Zweckstrafe): a jogrend védelme a cél ennek megvalósítása különbözőképpen történhet (elrettentés, javítás, ártalmatlanná tétel).

72

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap -

7.

Képviselői: Protagórasz, Seneca, Grotius. Speciális prevenció: Jhering, Liszt. Generális prevenció: Montesquieu, Beccaria, Feuerbach, Bentham.

A vegyes vagy közvetítői elméletek: -

Jellemzője az a törekvés, hogy az abszolút és relatív teóriák közé hidat építsenek egy olyan felfogás kialakításával, melyben helyet kapnak mindkét irányzat alapfeltételei. Hívei a büntetés igazságosságát annak hasznosságával, célszerűségével igyekeznek összekapcsolni Cél: olyan magatartás, mely újabb bűncselekmények megelőzésére alkalmas. Elismerik a megtorlást is, mint büntetési célt: hirdetik az elkövetett bűncselekmény súlyosságának figyelembevételét. Nemcsak a megelőzés szempontjai tekintetében előrehaladás az abszolút teóriákhoz képet: a megtorlást is másképpen értelmezték jogrend védelme (nem erkölcsi, isteni vagy jogi rend!). A büntetés alkalmazásával meghatározott gyakorlati célokat kell elérni, ezt csak az elkövetett bűncselekmény súlyához igazított büntetéssel lehet megvalósítani. Nagyobb garancia az állampolgárok számára az állami túlkapásokkal szemben azáltal, hogy nagyobb tulajdonságot biztosított a cselekményeknek. Napjaink felfogása ezen elmélet továbbfejlesztett változata lett. A BÜNTETÉS CÉLJA Abszolút elméletek INDETERMINIZMUS

Relatív elméletek DETERMINIZMUS Speciális prevenció Új társadalomvédelem Treatment-ideológia

8.

Generális prevenció

Vegyes elméletek

Modern elméletek

A büntetés célja hatályos jogunkban:

37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

a./ A rendelkezés a célt két szinten határozza meg: -

Megelőzés (egyén védelme érdekében, illetve általánosan) ez a konkrétabb Társadalom védelme

A büntetéseknek speciál- és generálpreventív hatásúaknak kell lenniük sorrendet nem állít fel a törvény a kettő között ↔ a tudományban vannak mindkét oldal elsőbbségét vallók. Generálprevenció (a büntetés a társadalom védelmére hivatott) Speciálprevenció (helyesebbnek tűnnek az emellett tűnő elvek: adott személyre szabják ki a büntetést, csak az egyéni megelőzéshez szükséges büntetés az igazságos) sokszor egymással ellentétbe kerülnek (konfliktusbűnözés, konok bűnözés)

b./ Generálprevenció: -

-

A legrégibb felfogás elrettentést várt el (minél borzalmasabb büntetések – nyilvánosság mellett) Modern felfogás e hatást kétféleképpen várja el: Elmaradhatatlanság által A benne megnyilvánuló meggyőzés által Legkomolyabb hatás: tapasztalat, hogy minden bűncselekményt jogkövetkezmény fog követni.

c./ Speciálprevenció: -

Fizikai megsemmisítéstől a javításig (megfélemlítés, jogi megjavítás, nevelés, meggyőződésen alapuló tartózkodás elérése). A megjavítás, a nevelés a legmagasabb rendű.

d./ A bűncselekmény elkövetése tehát háromféleképpen érhető el: -

9.

Az elkövető reszocializációjával (erkölcsi megjavítás, átnevelés) Visszatartásával Ártalmatlanná tételével (elszigetelés, vagy fizikai megsemmisítés)

Megtorlás gondolatának újjáéledése: -

Mellette szól a társadalom tagjainak igazságigénye: ha valaki bűncselekményt követ el, büntetésben kell részesülnie. A megtorlási igény különösen akkor erősödik fel, ha súlyos bűncselekmény elkövetői maradnak büntetlenül. A büntetőjog egésze, a büntetés is alkalmas az emberek tudati befolyásolására – nem mindenkire hatnak egyformán a büntetések.

73


24A. Az életfogytiglani szabadságvesztés (tartama, végrehajtási fokozata és a feltételes szabadságra bocsátás szabályai). 1. A halálbüntetés problémaköre a 23/1990. (X. 31.) AB határozat tükrében: A halálbüntetés helye a szankciórendszerben 2. A halálbüntetés a legsúlyosabb, az élet elvételét eredményező jogkövetkezmény, egyúttal a legrégibb büntetések közé tartozik, Hammurapi törvényei említik elsőként, a római jogba az Ótestamentumból került át a lex talionis elvével (szemet szemért, fogat fogért). • A halálbüntetés ellen elsőként Morus Tamás foglalt állást, csak a felvilágosodás időszakában jött létre az a mozgalom, mely a halálbüntetés eltörlését tűzte célul. Ezen mozgalmak eredménye, hogy először Toscana uralkodója eltörölte a halálbüntetést. A halálbüntetés a 19.sz. elejétől a rendesből a kivételes büntetés kategóriájába csúszott át, majd több állam e büntetés megszüntetése mellett döntött. • A halálbüntetés hazai alakulásában kiemelkedő Szemere Bertalan tanulmánya, aki a helyette az örökfogságot javasolta. • A Csemegi kódex igen szűk körre szorította a halálbüntetést, amely béke idején csak a király személye elleni felségsértés és a gyilkosság bűntettére engedte alkalmazni. • A második világháborút követően a háborús és népellenes bűncselekmények elkövetőinek, az új társadalmi, politikai, gazdasági rendszer védelmével összefüggésben megnőtt a halállal fenyegetett deliktumok száma. • Az 1950. évi Btá ugyancsak fenntartotta a halálbüntetést. Az 1961. évi Btk-ban a halálbüntetés alkalmazására 28 rendelkezés adott lehetőséget (12 katonai bcs.). • Az 1978. évi Btk. eredeti szabályozásában a halálbüntetés mindig vagylagos és kivételes jellegű főbüntetésként szerepelt. Az utóbbi évtizedekben halálos ítéletet a gyakorlatban a szándékos emberölés minősített eseteiben szabtak ki. Jelenleg a halálbüntetés szabályozása és alkalmazása, ill. eltörlése tekintetében a világ országai 4 csoportra oszthatók. 1. Államok, melyek büntető jogalkotása a halálbüntetést szabályozza és alkalmazza is (Kína, USA.); 2. A második csoport szabályozza a halálbüntetést, de a gyakorlatban – legalább egy évtizede -nem alkalmazzák (Belgium, Görögország) 3. A halálbüntetést a rendes (köztörvényes) bűncselekmények miatt eltörölték, de néhány különleges, elsősorban katonai bcs. esetében fenntartották (Olaszország, Anglia) 4. A teljes abolíció országai (Magyarország, Németország, Norvégia, Portugália, Svédország). • A halálbüntetés híveinek érve szerint az állam büntetési jogosultsága kiterjed az élet elvételére, hiszen az állam feljogosítja az egyént is arra, hogy az emberi élet ellen irányuló cselekményt az élet elvételével verjen vissza. A halálbüntetés nélkülözhetetlen a társadalom védelméhez. • Az ellenzők szerint az államnak nincs joga semmilyen címen az élet elvételéhez, a halálbüntetés összeegyeztethetetlen a modern büntetési elvekkel, a humanizmussal. Tévedés esetén helyrehozhatatlan szankció. A halálbüntetésnek nincs, vagy csupán elenyésző elrettentő hatása van. • A halálbüntetés eltörlését indokolja a jogállamiság gondolata is. Az állam a polgáraival szemben a büntető hatalmat csak civilizált mércéknek megfelelően és azok határai és korlátai között használhatja. • Helyeselhető az a nézet, hogy a halálbüntetés békeidőben, kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok között kriminálpolitikai szempontból célszerűtlen eszköz. A társadalom védelmét kielégítően biztosítja a hosszantartó, adott esetben életfogytig tartó szabadságvesztés. • A halálbüntetés eltörlésének irányába ható fontos lépés volt az 1989. évi XVI. tv, melynek értelmében a halálbüntetés már nem lehetett hazánkban a politikai leszámolás eszköze. • A módosított Alkotmány is rögzíti azt a követelményt, hogy "a Magyarországban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani". • 1990 októberében az Alkotmánybíróság a halálbüntetés alkotmányellenességéről hozott határozatot (23/1990). Úgy ítélték meg, hogy a Btk-nak és a kapcsolódó jogszabályoknak a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez, az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma korlátozásának tilalmába ütköznek. Halálbüntetés A kezdeti kíméletlen megtorlást, bosszút hirdető irányzatok után a gondolkodóknak szembe kellett nézniük azzal, hogy a halálbüntetés a büntetetési célok egy részével igen nehezen egyeztethető össze. Lemond ugyanis a nevelés és az egyéni visszatartás céljáról. Dickens szerint sosem veszi az állam a polgárainak rosszabbul hasznát, mint mikor felakasztja őket. ☺ (Van benne valami… büdös is… nem dolgozik… fertőző…) Nálunk a Csemegi kódex megalkotásakor a halálbüntetés fenntartását praktikus okokból támogatták. Korábban pedig II. József szükségtelennek tartotta és a 1843. évi Javaslat is mellőzte. A Csemegi kódex csak előre kitervelt gyilkosságra és király elleni gyilkossági kísérletre korlátozta. Lényeges áttörés csaknem 100 évig nem történt, mert az abolicionisták fő érveivel szemben mindig erősen hatott az ellenérv, hogy a jogos védelem az egyént is feljogosítja más életének kioltására, az elrettentő hatás pedig kedvezően befolyásolhatja a bűncselekmények alakulását. 1945 és 1990 között fokozatosan csökkent a halálbüntetéssel is fenyegetett tényállások száma. Az 1978. évi IV. tv. előkészítése során a halálbüntetés kivételes jellegét már nem csupán elvi síkon hangsúlyozták, s 1989-ben az állam elleni bűncselekmények köréből ki is iktatták.

74

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap ABH 23/1990 (X.31) A végső szót az AB 23/1990. (10.31.-i) határozata mondta ki. Ebben alkotmányellenesnek minősítették. Az indokok a következők voltak: a Magyarország elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. (Általános rendelkezések, első fejezet). A Magyarországban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amitől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (Alapvető jogok és kötelességek, 12. fejezet) A 8.§ (4) szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog olyan alapvető jog, amely gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, illetve nem korlátozható. Mindezek alapján megállapítható, hogy Magyarországon az élethez és az emberi méltósághoz való jog minden ember veleszületett sérthetetlen és elidegeníthetetlen joga. A magyar államnak az élethez és az emberi méltósághoz való jog tekintetében elsőrendű kötelessége, hogy tiszteletben tartsa és védelmezze. (Szevasz Pálinkás Gyuri bácsi… ☺ Aki SOHA senkit nem ítélt halálra, ezt ugye tudjátok? Csak helybenhagyta másodfokon az ítéleteket.) Az alkotmányellenesség kimondásánál az AB a 8.§ (2) alapján járt el, mely kimondja, hogy „A Magyarországban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartamát azonban nem korlátozhatja.” A Btk.-nak és kapcsolódó jogszabályoknak a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma korlátozásának tilalmába ütköznek. Tekintettel voltak arra is, hogy az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző érték, mely így határozott és áthághatatlan korlátot jelent az állam büntető hatalmával szemben. Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések. 2009. május 1-jétől a főbüntetések helyett büntetésekre módosult a megnevezés, míg a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetés a büntető jogkövetkezmények elsődleges és meghatározó szankcióformája. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünk: Büntetések: szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás. Mellékbüntetések: közügyektől eltiltás, kitiltás. Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. A szabadságvesztés a legáltalánosabb, legerőteljesebben visszatartó hatású büntetési nem. A szabadságvesztés az elkövető elszigetelése révén, közvetlenül szolgálja a társadalom védelmét. Azonban a börtönártalom komplex jelenség, mely az elszigeteltségből, bűnözők társaságából fakad, és mely nehezíti az újbóli beilleszkedést a társadalomba. 3.

Btk. 40. § A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. határozott ideig tartó: • generális minimuma 2 hónap • generális maximuma 15 év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén 20 év életfogytig tartó (határozatlan ideig tartó): • azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20. életévét betöltötte • a legsúlyosabb büntetés • kizárólag vagylagos büntetés, soha nem helyezi a Btk. Különös része kilátásba önállóan, csak a határozott ideig tartó szabadságvesztésmellett. • gyakorlati jelentősége az emberölés minősített eseteinél van

4. Végrehajtási fokozatai: Btk. 41. § A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. A büntetés-végrehajtási intézet kifejezés gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző fokozatú és típusú végrehajtási intézeteket, ideérve a speciális feladatokat ellátó intézményeket is. 5.

A végrehajtási fokozatok megállapítása során szempontok: bűncselekmény súlya és jellege a kiszabott büntetés mértéke a bűnelkövető előélete a bűncselekmény bűntett vagy vétség.

a./ Btk. 42. § Fegyházban kell végrehajtani: az életfogytig tartó szabadságvesztést. a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. a 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. Fejezet),

75

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap b) 1. terrorcselekmény, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés, bűnszervezetben részvétel, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei, 3. visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. fejezet) miatt szabták ki. b./ Btk. 43. § Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső. c./ Btk. 44. § Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. d./ Btk. 83. § A büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Egyéniesítés: a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 6. A végrehajtási fokozat utólagos megváltoztatása: Btk. 46. § A BVH alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a BVH rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során ez nem alkalmazható. 67. § A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül a) 15 évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén 20 év, b) 10 évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén 15 év, c) 5 évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén 10 év, d) 5 évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén 5 év elteltével. 7.

Feltételes szabadságra bocsátás: a bíróság az ítéletében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárhatja (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés) ilyenkor csak kegyelem által szabadulhat. vagy meghatározhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a legkorábbi időpontjával minimum a büntethetőség elévülési idejében: legalább 20 évben. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább 30 évben határozza meg. A törvény csak a minimumot határozza meg, a maximumot nem.

A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. A viselkedés, prognózis határozza meg a szabadlábra helyezését (feltételtől függ). jó magaviselet, stb. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. 48. § A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább 1 év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén 15 év. Ha a szabadságvesztés hátralevő része 1 évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb 1 évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítéletjogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre vagy egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi. A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. A feltételes szabadságra bocsátás engedélyezéséről a büntetés-végrehajtási bíró dönt. A döntés a BV intézet előterjesztése alapján, az elítélt meghallgatását követően történik. Ha a bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét legkésőbb 2 év múlva, azt követően 1 évente megvizsgálja.

76

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Feltételes szabadságra bocsátás 47. § (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha – különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (2) Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt – fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, – börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, – fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén – különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. (4) Nem bocsátható feltételes szabadságra a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el; b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki, c) az erőszakos többszörös visszaeső, d) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, e) aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg. 47/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. (2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. (3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a következő bűncselekmények esetén zárható ki: ha a bűncselekményt személy vagy dolog elleni erőszakkal követik el, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [139. § (1) bekezdés], a rombolás súlyosabban minősülő esete [142. § (2) bekezdés], a népirtás [155. § (1) bekezdés], az apartheid [157. § (1) és (3) bekezdés], a polgári lakosság elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [158. § (2) bekezdés], a bűnös hadviselés (160. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [160/A. § (1) bekezdés], a hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [163. § (2) bekezdés], az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés], az emberrablás súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (3) és (4) bekezdés], az emberkereskedelem súlyosabban minősülő esetei [175/B. § (5) bekezdés], a közveszélyokozás súlyosabban minősülő esete [259. § (3) bekezdés], a terrorcselekmény [261. § (1) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [262. § (2) bekezdés], a zendülés súlyosabban minősülő esetei [352. § (3) és (4) bekezdés], az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [355. § (5) bekezdés], a harckészültség veszélyeztetése súlyosabban minősülő esete [363. § (2) bekezdés], a parancsnoki kötelességszegés (364. §) és a kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól (365. §). 47/B. § (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja. (2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja. (3) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (4) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (5) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (6) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására az (1), (2), (4) és (5) bekezdés szerinti határozott tartamú szabadságvesztés miatt kerül sor, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztésbe beszámított előzetes fogva tartás, valamint házi őrizet idejének figyelembevételével kell megállapítani. 47/C. § (1) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

77

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap (2) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. 48. § (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év. (2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. (3) A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. (4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti. (5) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. 48/A. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani – ideértve a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést is –, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt. (2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti. (3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e.

78


25A. A határozott tartamú szabadságvesztés (tartama, végrehajtási fokozatai és a feltételes szabadságra bocsátás szabályai). 1. Szabadságvesztés: 40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések. A főbüntetések megnevezése büntetésekre módosult, a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetés a büntető jogkövetkezmények elsődleges és meghatározó szankcióformája. a./ Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünk: Büntetések: szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás. Mellékbüntetések: közügyektől eltiltás, kitiltás. Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. A szabadságvesztés a legáltalánosabb, legerőteljesebben visszatartó hatású büntetési nem. A szabadságvesztés az elkövető elszigetelése révén, közvetlenül szolgálja a társadalom védelmét. Azonban a börtönártalom komplex jelenség, mely az elszigeteltségből, bűnözők társaságából fakad, és mely nehezíti az újbóli beilleszkedést a társadalomba. a./ Btk. 40. § A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. határozott ideig tartó: • generális minimuma 2 hónap • generális maximuma 15 év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén 20 év életfogytig tartó (határozatlan ideig tartó): • azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 20. életévét betöltötte • a legsúlyosabb büntetés • kizárólag vagylagos büntetés, soha nem helyezi a Btk. Különös része kilátásba önállóan, csak a határozott ideig tartó szabadságvesztés mellett. • gyakorlati jelentősége az emberölés minősített eseteinél van b./ Végrehajtási fokozatai: Btk. 41. § A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed.

A büntetés-végrehajtási intézet kifejezés gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző fokozatú és típusú végrehajtási intézeteket, ideérve a speciális feladatokat ellátó intézményeket is. A végrehajtási fokozatok megállapítása során szempontok: bűncselekmény súlya és jellege a kiszabott büntetés mértéke a bűnelkövető előélete a) Fegyház - 2 évi vagy ennél hosszabb tartalmú szabadságvesztés, ha: - az elítélt többszörös visszaeső - a bűncselekményt bűnszervezetben követte el - 3 évi, vagy ennél hosszabb tartalmú szabadságvesztés ha: - állam vagy emberiség elleni bűncselekmény miatt - meghatározott bűncselekmények - meghatározott bűncselekmények minősített esetei - visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei - életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények miatt szabták ki - életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények

79

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap b) Börtön - a fegyházas börtönbüntetések kivételével börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha - bűntett miatt szabták ki - vétség miatt szabták ki és az elítélt VISSZAESŐ c) Fogház - a visszaeső elítélt kivételével - a vétség büntetését mindig fogházban kell végrehajtani d) Btk. rendelkezései a következőket mondják ki: - körülményekre való tekintettel az előbbiek lehetnek szigorúbban és enyhébben büntetendőek is – különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára tekintettel a./ A BÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK ELVEI: 83. § (1) A büntetést – céljának (37. §) szem előtt tartásával – a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni. (3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. (4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

b./ Átjárást a BV fokozatai között: - kedvezmény: ha az elítélt büntetés végrehajtása alatt kifogástalan magatartást tanúsít, a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralévő részét egyel enyhébb fokozatban hajtsák végre - hátrány: ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralévő részét egyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre - az elítélt pozitív vagy negatív irányú megváltozott magtartására figyelemmel azonban bíróság ezen határozatokat hatályon kívül helyezheti c./ Börtönrendszerek (történeti kitekintés): - magánelzárási vagy philadelphiai - hallgatási vagy auburn-i - fokozatos vagy angol progresszív - ír fokozatos 1. A halálbüntetés eltörlésével a szabadságvesztés lett a legsúlyosabb büntetési nem. A szabadságvesztést sokáig nem ismerték el, mint büntetőjogi szankciót. A börtönök ekkor még a „vizsgálati fogsághoz” hasonlatos funkciót töltöttek be, hogy a gyanúsítottat bíróság elé állíthassák. Később kialakult a gályarabság és a gyarmatokra való száműzés büntetése, de ezek inkább gazdaságosság követelménye miatt alakultak ki, s nem tekintehetőek a szabadság elvonásával történő büntetésnek. Ehhez ugyanis elengedhetetlen volt az, hogy az emberi szabadságot értékként fogadjuk el, amely Nyugat-Európában a feudalizmus felbomlásához köthető (XVI. század). Kezdetben négy formája alakult ki a szabadságvesztésnek: a) magánelzárási vagy philadelphiai rendszer: éjjel- nappal magánzárka, csak a Bibliát olvashatták, és csak istentiszteleten vehettek részt. b) hallgatási vagy auburni rendszer 1823: nappal közösen végzett munka, teljes csendben, éjjelre magánzárkát írtak elő. c) fokozatos vagy progresszív rendszer: 1. fok: teljes magánelzárás 2. fok: éjjel elzárás, napközben munkavégzés 3. fok: feltételes szabadságra bocsátás d) ír fokozatos rendszer alapján szabadulás előtt közvetítő intézet áll az elítéltek rendelkezésére.

2. A feltételes szabadságra bocsátás szabályai: - Két konjuktív feltétele van: a) Objektív feltétel: - meghatározott idő kitöltése (Btk.-ban rögzített, nem mérlegelés kérdése): - fogház fokozata esetén a büntetés minimum kettőharmadának letöltése - börtön fokozatnál a büntetés minimum háromnegyedének letöltése - fegyház fokozatnál a büntetés minimum négyötödének letöltése - „feles szabály” esetén a bíró mérlegelheti a körülményeket, és ezt rögzíteni kell az ítéletben

80

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap - a három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén külön méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel a büntetés felének letöltése esetén lehetősége van a feltételes szabadságra bocsátásra (kivéve többszörös visszaeső) - eljárásban a büntetés-végrehajtási bíró dönthet b) Szubjektív feltétel: - alaposan feltételezhető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető - BV Bíró e feladat teljesülését az elítélt kifogástalan magatartására alapozhatja, valamint az elítéltről okkal feltételezhető, hogy a jövőben törvénytisztelő életet fog élni Nem bocsátható feltételes szabadságra: - erőszakos többszörös visszaeső - bűnszervezetben bűncselekményt elkövető személy - szabadságvesztését önhibájából meg nem kezdő személy A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti: - ha az elítélt a feltételes szabadsága alatt újabb szabadságvesztésre ítélik - ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik - az elítélt magatartási szabályokat szeg meg - magatartási szabályokat ezalatt az idő alatt megszegi Feltételes szabadság tartalma: 48. § (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év. (2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. - azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, de legalább 1 év - a szabadságra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletre bocsátható, - a visszaeső feltételes szabadságra bocsátott elítélt kötelezően pártfogó felügyelet alatt áll (kötelező pártfogó felügyelet). 47. § (2) Főszabály: -

bármely szabadságvesztés esetén általános lehetőség kedvezmény mértéke a végrehajtási fokozathoz igazodik többszörös visszaeső is csak kizárásról

-

csak 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés idején különös méltánylás fokozattól függetlenül a fele rész letöltése után többszörös visszaeső nem ítéletében kell döntenie

47. §(3) Feles kedvezmény:

Kizárt: ha az elítélt 2 hónapot még nem töltött le bűnszervezetben követte el olyan szándékos bűncselekmény miatt ítélték el szabadságvesztésre, amit a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés után a végrehajtás befejezése előtt követett el Tartama: a szabadságvesztés hátralevő része, de legalább 1 év -

81

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 47. § A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha különösen a BVH alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. szubjektív feltételek Feltételes szabadságra bocsátásnak határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén csak akkor van helye (objektív feltétel), ha az elítélt fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább 4/5-öd részét, börtönben végrehajtandó büntetésének legalább 3/4-ed részét, fogházban végrehajtandó büntetésének legalább 2/3-ad részét kitöltötte. de minimum 2 hónapot! 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. feles szabály Kivéve, ha az elítélt többszörös visszaeső. Nem bocsátható feltételes szabadságra: a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el, b) aki a szabadságvesztésből legalább 2 hónapot nem töltött ki, c) az erőszakos többszörös visszaeső, d) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, e) aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg. 48. § A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább 1 év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén 15 év. Ha a szabadságvesztés hátralevő része 1 évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb 1 évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre vagy egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi. A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.

82


26A. A közérdekű munka és a pénzbüntetés. 1. A büntetés fogalma és fogalmi ismérvei: A büntetés a bűnözés elleni küzdelem nem kizárólagos, még csak nem is elsődleges, de mindenképpen szükséges eszköze. Büntetés = olyan joghátrány, amelyet az állam arra feljogosított szervei bűncselekmény elkövetésével szemben a társadalom védelme, az újabb bűnelkövetők megelőzése végett a törvényben meghatározott módon szabnak ki és kényszerrel is végrehajtanak, és amely kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét. 2. A büntetés fogalmi ismérvei: a./ genius proximum: az elkövető szabadságának, jogainak korlátozását, illetve megvonását foglalja magában, azaz mindenképpen hátrányt, hátránnyal való fenyegetést jelent. Ez a hátrány az elkövető tudatától és személyiségétől függetlenül az általános társadalmi megítélés szerinti értékelést fejezi ki. Mivel a hátrány jogilag szabályozott, joghátrányról beszélünk. Súlyossága és időbeni kiterjedtsége koronként és büntetési nemenként változik. b./ differentia specifica: ezen ismérvek alapján lehet elhatárolni a hátrányokozás egyéb fajtáitól: - a bűncselekmény elkövetése - a beszámítási képesség elengedhetetlen a kiszabáshoz, végrehajtásához, a végrehajtás folytatásához - kiszabásra csak a bíróság jogosult - csak a törvényben (Be.) meghatározott formák betartásával szabható ki - kényszerjellegű 3. A büntetés alapja: - Az emberek életébe való nagyfokú beavatkozás miatt különös élességgel merül fel a jogalap kérdése: Szükséges ius puniundi fennállásának magyarázata (= milyen jogon bünteti az állam alattvalóit). - A fő kérdés tehát, hogy honnan ered az állam büntetőhatalma(?): i. Feudalizmus: az uralkodó kánonjogi és egyházi felfogás szerint a büntetés alapja Istentől ered, a célja pedig az isteni igazságosság megnyilvánulása. ii. Természetjogi felfogás: a büntetés alapja nem a bűnelkövető és az Isten, hanem a bűnelkövető és az állam közötti kapcsolat. (Hugo Grotius: a büntetés jogossága az emberi természetben rejlik, a büntetés jogosultsága pedig az államé, mivel az ember minden hatalmat az állam hatalmat az államra ruházott. – A háború és a béke jogáról című művében írt nézeteiről.) iii. Felvilágosodás: az irányzat a jogot tételes jognak tartja. Az állam az elkövető beleegyezése nélkül járhat el. Az állam büntetőjoga a társadalmi szerződésből származik. Montesquieu: hatalommegosztási elmélete óta nem a „vajon” és a miért” a kérdés, hanem az e joggal való visszaélés igazságos és célszerű keretei (itt kezd összeolvadni a jogalap és a cél kérdése). iv. Immánuel Kant: az állam büntetőjoga az egész feltétlen parancsából levezethető. v. Napjaink gondolkodása: a büntetéshez való jogot adottnak tekinti és az állam tényleges hatalmából vezeti le. A jogalapot a társadalmi célszerűségben és a gyakorlati szükségességben jelöli meg. A kérdést felváltotta a büntetőjogi felelősség mibenlétének és feltételeinek a megállapítására irányuló törekvés. - Most már nem a beavatkozás ténye, hanem a beavatkozás feltétele és terjedelme igényel elvi megalapozást. i. Az állam büntetőhatalmi igénye csakis a felelősség etikai alapján érvényesülhet.” 4. A büntetés célja: - Fontos összefüggés a jogalap és a cél között. - A célnak szerepe van a büntetési rendszer kialakításánál, az egyes büntetési nemek szabályozásánál is. 5. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünk: Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések. Május 1-jétől a főbüntetések helyett büntetésekre módosult a megnevezés, míg a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetés a büntető jogkövetkezmények elsődleges és meghatározó szankcióformája.

83

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Büntetések: szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás. Mellékbüntetések: közügyektől eltiltás, kitiltás. Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. 6. A közérdekű munka: 49. § A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. Az ítélő bíróság feladata meghatározni, hogy milyen munkát végezzen az elítélt. Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni. A konkrét feladatot és helyet a Bv. bíró határozza meg a hivatásos pártfogó javaslatára. A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi (munkaviszonyt nem létesít). Ezáltal az elítélt nincs korlátozva főállású munkaviszonyában. A közérdekű munka tartalmát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke 42 óra, legnagyobb mértéke 300 óra (tartalma napban 7-50 nap). A munka elvégeztetése semmilyen módon nem kényszeríthető ki, ez a kényszermunka tilalmából fakad. 50. § Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe az ügyész javaslatára szabadságvesztés lép (és ez már kikényszeríthető). Ezt fogházban kell végrehajtani. A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy 6óra közérdekű munka = 1 napi szabadságvesztés. A fennmaradó közérdekű munkának 1 napi szabadságvesztés felel meg. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés 2 hónapnál rövidebb is lehet. A közérdekű munka megkezdésére halasztás kérhető (3 hónap), de indokolt esetben ezt meghaladó idő is kérhető vagy újra elhalasztásra is van lehetőség. Közérdekű munkára vonatkozó részletes joganyagot a Bv. tvr. tartalmazza. Fiatalkorúakkal szemben akkor szabható ki, ha az ítélet meghozatalakor a 16. életévét betöltötte. A közérdekű munka a büntetések rangsorában a 2. helyen szerepel. A szabadságvesztésnél enyhébb, a pénzbüntetésnél súlyosabb büntetési nem. Közérdekű munka a közérdeket szolgáló tevékenység, a közösség érdekében végzett munka. A munka jellegének megválasztásánál alapvető szempont, hogy az elítélt közvetlenül érezze munkája társadalomra hasznos voltát és a társadalom részére való jóvátétel jellegét. (BH 1994/465). Célja, hogy az elkövető a közösség ellen elkövetett bűnét jóvátegye a közösség javára végzett munkával. 1950-ben jelent meg jogunkban a javító-nevelő munka, ami mint intézkedés, nem mint büntetés, kizárólag az elkövető javítására és nevelésére szolgált. A jelenlegi Btk. is ezt vette át, majd az 1987. évi III. törvény a Btk. módosításáról megtartotta ugyan a javító-nevelő munka eredeti változatát, de új végrehajtási formát is bevezetett, ez volt a közérdekű munkavégzés. A javító-nevelő munka lényege az volt, hogy az ítélet meghatározta a munkahelyet, ahol dolgoznia kellett az elítéltnek és keresményéből 5-30 % közötti összeget az állam javára kellett levonni. Az 1993. évi törvénymódosítással került kiiktatásra. 7. Pénzbüntetés: Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő jövedelme vagy vagyona van, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el, pénzbüntetésre is kell ítélni. Btk. 51. § Kiszámítása: meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát: legkisebb mértéke 30, legnagyobb mértéke 540 napi tétel. a bűncselekmény súlya, társadalomra veszélyessége, a bűnösség foka szerint, és enyhítő-, súlyosító körülmények figyelembevételével. Majd az egynapi tételnek megfelelő összeget (2.500 – 200.000 Ft), figyelemmel az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaira és életvitelére. Ebből levonják a létfenntartáshoz szükséges költségeket, a tartásdíjat, vagy egyéb kötelező jellegű kiadásokat, az így maradó összeg lesz irányadó. A kiszabásnak megfelelő jövedelem nem előfeltétele. Mértéke tehát: 75 ezer és108 millió Ft közötti. Ez a modell a Skandináv pénzbüntetési rendszer. A pénzbüntetést a megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatala hajtja végre. 84

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A bíróság az ügydöntő határozatában - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb 2 éven belül havi részletekben fizetheti meg. Sőt, halasztás is kérhető. 52. § Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni (mivel a pénzbüntetés is önkéntes, így nem kényszeríthető ki). A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés: 1 napi tétel helyébe 1 napi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés 2 hónapnál rövidebb is lehet. Az átváltoztatásról a bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára határoz. A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha a bíróság már átváltoztatta szabadságvesztésre. Ha szabadságvesztés mellett szabták ki, akkor a végrehajtási fokozatra az lesz irányadó, ha pénzbüntetés helyébe lép a szabadságvesztés, akkor fogház fokozatban kell végrehajtani. Fiatalkorúakra akkor szabható ki, ha önálló jövedelme vagy vagyona van. Átváltani csak behajthatatlansága esetén lehet. FOGALOM: olyan vagyoni hátrányt tartalmazó és a bíróság által megállapított értékű pénzbeli szolgáltatás, amelyet a bűncselekmény miatt elítélt az államnak tartozik megfizetni. 8. A pénzbüntetés alkalmazásának előnye: nem ragad ki a családi, társadalmi környezetből, és a zárt BVH intézeti megbüntetés káros hatásait is elkerüli az elkövető nem esik ki a munka társadalmi rendjéből, az állam számára pedig bevételi forrást jelent fokozható, jól egyénisíthető, mivel a büntetés az elkövető jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz igazítható e büntetéssel korlátozott a társadalmi megbélyegző hatás is a végrehajtás során lehetséges a részletekben történő fizetés a pénzbüntetéssel érzékeny visszatartó hatás érhető el hibás, téves ítélet esetén a tartalmi jóvátétel nem kizárt 9. A pénzbüntetés alkalmazásának hátránya: nem azonos hatású szegényre és gazdagra, így az alkalmazhatósága jelentős mértékben függ az elkövető vagyoni helyzetétől negatív hatású az elítélt családjára nem feltétlenül személyes jellegű büntetés, hiszen az elítélt helyett más is kifizetheti, és a hosszabb idejű létminimumra való korlátozás az elítéltnél kriminális ösztönzésként is megnyilvánulhat. a súlyosabb bűncselekményekre való alkalmazása pedig nem lehetséges. Többnyire szabadságvesztés és a közérdekű munka alternatív büntetéseként található meg, ritka egyedüli büntetésként való alkalmazása – ilyen pl.: a magántitok megsértése, a zugírászat. A közérdekű munka, a pénzbüntetés és a kitiltás végrehajthatósága 5 év elteltével évül el.

85


27A. A foglalkozástól eltiltás. A járművezetéstől eltiltás. A kiutasítás és a mellékbüntetések. 1. A büntetés fogalma és fogalmi ismérvei: A büntetés a bűnözés elleni küzdelem nem kizárólagos, még csak nem is elsődleges, de mindenképpen szükséges eszköze. Büntetés = olyan joghátrány, amelyet az állam arra feljogosított szervei bűncselekmény elkövetésével szemben a társadalom védelme, az újabb bűnelkövetők megelőzése végett a törvényben meghatározott módon szabnak ki és kényszerrel is végrehajtanak, és amely kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét.

2. A büntetés alapja: - Az emberek életébe való nagyfokú beavatkozás miatt különös élességgel merül fel a jogalap kérdése: Szükséges ius puniundi fennállásának magyarázata (= milyen jogon bünteti az állam alattvalóit). - A fő kérdés tehát, hogy honnan ered az állam büntetőhatalma(?): i. Feudalizmus: az uralkodó kánonjogi és egyházi felfogás szerint a büntetés alapja Istentől ered, a célja pedig az isteni igazságosság megnyilvánulása. ii. Természetjogi felfogás: a büntetés alapja nem a bűnelkövető és az Isten, hanem a bűnelkövető és az állam közötti kapcsolat. (Hugo Grotius: a büntetés jogossága az emberi természetben rejlik, a büntetés jogosultsága pedig az államé, mivel az ember minden hatalmat az állam hatalmat az államra ruházott. – A háború és a béke jogáról című művében írt nézeteiről.) iii. Felvilágosodás: az irányzat a jogot tételes jognak tartja. Az állam az elkövető beleegyezése nélkül járhat el. Az állam büntetőjoga a társadalmi szerződésből származik. Montesquieu: hatalommegosztási elmélete óta nem a „vajon” és a miért” a kérdés, hanem az e joggal való visszaélés igazságos és célszerű keretei (itt kezd összeolvadni a jogalap és a cél kérdése). iv. Immánuel Kant: az állam büntetőjoga az egész feltétlen parancsából levezethető. v. Napjaink gondolkodása: a büntetéshez való jogot adottnak tekinti és az állam tényleges hatalmából vezeti le. A jogalapot a társadalmi célszerűségben és a gyakorlati szükségességben jelöli meg. A kérdést felváltotta a büntetőjogi felelősség mibenlétének és feltételeinek a megállapítására irányuló törekvés. - Most már nem a beavatkozás ténye, hanem a beavatkozás feltétele és terjedelme igényel elvi megalapozást. i. Az állam büntetőhatalmi igénye csakis a felelősség etikai alapján érvényesülhet.” 3. A büntetés célja: - Fontos összefüggés a jogalap és a cél között. - A célnak szerepe van a büntetési rendszer kialakításánál, az egyes büntetési nemek szabályozásánál is. 4. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünk: Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések, 2009. május 1-jétől a főbüntetések helyett büntetésekre módosult a megnevezés, míg a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetés a büntető jogkövetkezmények elsődleges és meghatározó szankcióformája. Büntetések: szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás. Mellékbüntetések: közügyektől eltiltás, kitiltás. Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. 5. A foglalkozástól eltiltás: Foglalkozástól eltiltás 1. Bármilyen főbüntetés mellett és önállóan is alkalmazható, időtartama 1-10 évig terjed, ill. végleges is lehet; 2. Végleges eltiltás alól a bíróság az eltiltottat mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt és az eltiltott foglalkozása gyakorlására alkalmassá vált. 3. 2 csoportja: • Foglalkozási szabályok megszegésével követnek el bűncselekményt; • Foglalkozásuk felhasználásával követnek el szándékosan bűncselekményt. 3. Foglalkozásnak számít a gazdasági vezetői poszt, vezetői tisztségviselői minőség, FB-tagság. jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés megfosztja az elkövetőt attól a lehetőségtől, hogy a foglalkozásnak gyakorlásával újabb bűncselekményt kövessen el a törvényi követelmények teljesülése esetén bármely bűncselekmény elkövetése miatt kiszabható bármely büntetés mellett és önállóan is kiszabható

86

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Btk. 56. § Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. a foglalkozás eszköze a szándékos bűncselekmény véghezvitelének Illetve aki a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.

Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó. 57. § A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás min 1 év, maximum 10 év.

A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, a foglalkozástól eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti, vagy amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani. Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. akkor indokolt az igazolás, ha a hosszú eltiltást követően feltehető, hogy a gyakorlatból kiesett. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, vagy arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta. A bíróság célja az elkövetőt olyan hosszú ideig kizárni a foglalkozás gyakorlásából, hogy kellőképpen elrettentő ereje legyen egy esetleges újabb bűncselekmény elkövetését illetően. A bíróságnak mérlegelési jogköre van, egy bűncselekménynél sem kötelező! 6. A járművezetéstől eltiltás: Járművezetéstől eltiltás 1. Bármilyen főbüntetés mellett és önállóan is alkalmazható, ha az engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó szabályok megszegésével követ el bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. 2. Időtartama 1-10 évig terjed, vagy végleges (ha alkalmatlan). Ez alól a bíróság az eltiltás után 10 évvel mentesítheti. 3. Két csoportja: • Szabályok megszegésével követ el bűncselekményt (kiterjesztően alkalmazzák, pl. segítségnyújtás elmulasztása, vagy jármű tiltott átengedése); • Bűncselekmények elkövetésére járművet használ (legalább 2 bűncselekmény, a használás pedig jelentheti a tulajdonost, vagy az utast is). Kitiltás 1. Akit szabadságvesztésre ítélnek, és ha a körzetben tartózkodása veszélyezteti a közbiztonságot egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből kitiltható. Önállóan nem szabható ki!! 2. Időtartama 1-5 évig terjed, rendőrhatóság ellenőrzi, ha megszegi akkor szabálysértést követ el,. Kiutasítás 1. Bármilyen főbüntetés mellett és önállóan is alkalmazva, a nem magyar állampolgár (kivéve menekült!) kitiltható Magyarország területéről. 2. Időtartama 1-10 évig terjed, ill. végleges is lehet (csak ha jelenléte a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné). Pénzmellékbüntetés 1. Kötelező a pénzmellékbüntetés kiszabása ha (i) haszonszerzésből követik el a bűncselekményt, (ii) ha az elkövetőt határozott idejű szabadságvesztésre ítélik és az elkövető megfelelő jövedelemmel, vagyonnal rendelkezik, de (iii) akkor is kiszabható, ha nem haszonszerzésből történik és a bíróság úgy látja, hogy a ezzel jobban vissza lehet tartani az elkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésétől. 2. Egy összegben kell meghatározni, mértéke 10.000,- forinttól 10 millió forintig terjedhet; 3. Ha nem fizetik meg, fogházban letöltendő szabadságvesztésre váltják át, 1 nap 1.000-15.000-ig terjedő tétel. 4. Önállóan nem szabható ki, alkalmazható a többi mellékbüntetéssel.

87

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 7. A járművezetéstől eltiltás: jogfosztó-jogkorlátozó büntetés bármely büntetés mellett és önállóan is kiszabható. Önálló büntetésként alkalmazása akkor indokolt, ha arra lehet következtetni, hogy a járművezetéstől eltiltás önmagában is hatásosan szolgálja a büntetéskiszabási célokat. nem alkalmazható intézkedés mellett alkalmazása nem kötelező, bírói mérlegelés kérdése Kettő funkciót tölt be: mint büntetés, az elkövetett bűncselekmény megelőzést szolgáló reakció az alkalmatlan elkövetők közlekedésből való kizárásának eszköze. Btk. 58. § A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. ha csak 1x használta, akkor nem lehet eltiltani. A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat.

A járművezetéstől eltiltás körében járműnek: vasúti, légi, vízi és közúti járműveket kell tekinteni, így kerékpár például nem, mivel járművezetésre jogosító okmányhoz (engedélyhez) köti. Alkalmazható olyan elkövetők esetében is, akiknek nincs járművezetői engedélye, ugyanis az eltiltott a büntetés tartama alatt nem szerezhet vezetői engedélyt; járművezetést tiltott módon átengedő személy is eltiltható. A járművezetéstől eltiltás célja, hogy a bűncselekmény elkövetőjét ideiglenesen, vagy véglegesen megfosztja attól, hogy a közlekedésben járművezetőként részt vegyen. Alkalmazása akkor indokolt, ha a bűncselekmény elkövetési körülményeiből, vagy az elkövető személyiségéből arra lehet következtetni, hogy az elkövető járművezetőnkénti részvétele veszélyezteti a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét. Különösen indokolt az eltiltás ittas járművezetés esetén, ha az ittasság súlyos fokú, vagy a vádlott már volt büntetve ittas vezetés miatt. 59. § A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. Alkalmatlan: aki a jármű biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél, vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen + az is, akinél súlyos fokú jellemhiba észlelhető. A határozott ideig tartó eltiltás min 1 év, maximum 10 év.

Külföldi állampolgárságú terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltás hatálya csak a Magyarország területére terjed ki. A járművezetés újbóli gyakorlására, az igazolás szabályaira és a mentesítésre a fenti szabályok érvényesek (foglalkozástól eltiltás). A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták. 8. A kiutasítás: Az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy mindenkit, aki törvényesen Magyarország területén tartózkodik, megilleti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga. (Megjegyzés: ezt a részt én nem találom az Alaptörvényben, de itt hagyom: beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot. jogfosztó-jogkorlátozó büntetés, amely a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozza. a közérdekű munka és a pénzbüntetés kivételével bármely büntetés mellett és önállóan is egyaránt kiszabható csak nem magyar állampolgárral szemben alkalmazható, aki lehet külföldi, vagy hontalan. Kettős állampolgárral szemben nem alkalmazható. A kiutasítás végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság feladata (korábban a rendőrségé volt). Ha a kiutasított nem magyar állampolgár engedély nélkül visszatér az országba, akkor a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése vétségét követi el. Btk. 61. § Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Nem utasítható ki az, aki a külön törvényben meghatározottak szerint menedékjogot élvez. A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább 10 évi szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bűncselekmény, emberrablás, emberkereskedelem, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, kábítószerrel, illetve bűncselekménynek

88

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap bűnszervezetben történő elkövetése miatt, és - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki. A határozott ideig tartó kiutasítás min 1 év, maximum 10 év.

A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti. Végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiut. óta 10 év eltelt. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely 5 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. Kiutasításnak csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, a) aki a Magyarország területén legalább 10 éve jogszerűen tartózkodik, b) aki fiatalkorú, c) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. 9. Közügyektől eltiltás jogfosztó, jogkorlátozó jellegű mellékbüntetés. Kiszabására kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés mellett kerülhet sor. Jelentős hátránnyal jár. nemcsak magyar állampolgárral szemben alkalmazható, mert olyan jogosítványok gyakorlását korlátozza, amelyeket nem csak magyar állampolgárok gyakorolhatnak. egységes mellékbüntetés, nem lehetséges az elítélt jogosítványainak csak egy részétől való megfosztása. Btk. 62. § Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. Fiatalkorút csak 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani

A közügyektől eltiltott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.

és

népi

A közügyektől eltiltott elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az előző bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. 63. § A közügyektől eltiltás tartalma min 1 év, maximum 10 év. A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok szünetelnek, valamint amíg az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.

10. Kitiltás: jogfosztó-jogkorlátozó büntetés, amely a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozza. alkalmazása nem kötelező, bírói mérlegelés kérdése Kiutasítás (büntetés) Bármely büntetés mellett (kiv. közérdekű munka, pénzbüntetés) és önállóan is Csak nem magyar állampolgárral szemben Az ország egész területéről Tartama: határozottnál: 1-10 év, vagy végleges Végrehajtása a területi idegenrendészet feladata

Kitiltás (mellékbüntetés) Csak szabadságvesztés mellett alkalmazható, önállóan nem Bárkivel szemben Egy, több helységből; ország meghat. részéből Tartama: 1-5 év Végrehajtása a rendőrség feladata

89

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Megszegése bűncselekmény

Megszegése szabálysértés (pénzbírsággal sújtható)

Btk. 64. § A Btk. különös részében meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. Kitiltásnak akkor van helye, ha az elkövető meghatározott közig egységben a bűnelkövetést elősegítő környezettel, kapcsolatokkal rendelkezik.

A kitiltás tartama min 1 év, maximum 5 év. A beleszámítást, nem számítást a foglalkozástól eltiltás számítására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni. A Bv. törvényerejű rendelet értelmében köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetőleg a szabadságvesztésből szabadulását követő 8 napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet, illetve államigazgatási területet. Az általa szabadon választott helységbe távozhat, és ott a rendőrségnél köteles jelentkezni. A rendőrség fontos okból a kitiltás végrehajtását félbeszakíthatja, illetve engedélyezheti, hogy az elítélt rövid időtartamra visszatérjen olyan helységbe, ahonnan kitiltották. Ha az elítélt a kitiltásnak ellenszegül, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, ahol családja él. Elévülés: A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és közügyektől végrehajthatósága a) 5 évi vagy ezt meghaladó tartam esetén 10 év, b) 5 évet el nem érő tartam esetén 5 év elteltével évül el. A közérdekű munka, a pénzbüntetés és a kitiltás végrehajthatósága 5 év elteltével évül el.

eltiltás

90


28A. A büntetés kiszabásának általános kérdései. Btk. 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés elsődleges és meghatározó szankcióforma, előfeltétele a büntetendő cselekmény. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünk: Büntetések: szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás. Mellékbüntetések: közügyektől eltiltás, kitiltás. Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett bármelyik másik büntetés kiszabható, akár egymás mellett több is közülük. A büntetéseket lehet önállóan és egymással is kombinálni (kivétel: ha a Btk. kizárólag pénzbüntetéssel rendeli büntetni a bűncselekményt; vagy a szabadságvesztés mellett közérdekű munka nem szabható ki, valamint kiutasítás mellett közérdekű munka, vagy pénzbüntetés nem szabható ki.) Közügyektől eltiltás vagy kitiltás szabadságvesztés mellett szabható ki. Mellékbüntetést nem lehet most már kombinálni. A büntetés elméleti fogalma: a büntetőjogi szankció olyan hátrányos tartalmú jogkövetkezmény, amelyet a bíróság bűncselekmény, illetve (büntető) jogellenes cselekmény elkövetőjével szemben, a társadalom védelme és az újabb bűnelkövetések megelőzése végett, a törvényben meghatározott feltételekkel és eljárásban alkalmaz, és amely kényszerrel is érvényesíthető, illetve ami kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló erkölcsi ítéletét. társadalmi értékrendet is közvetít. Büntetőjogi szankciórendszerünk relatíve határozott és ismeri az alternatív büntetést. A törvény meghatározza a szankciót, illetve mértékének alsó és felső határát. A Btk. általános részében a generális minimumot és generális maximumot határozza meg. A különös részben az egyes bűncselekmények alapján a speciális minimumot és maximumot. Az alternatív dualista rendszer vagy csak büntetést, vagy csak intézkedés enged alkalmazni. Büntetési tétel: az egyes bűncselekményekre előírt büntetésnek a törvényben meghatározott neme és mértéke. A bíróságnak ezen kereten belül döntési jogköre van. Büntetéskiszabás: a bűncselekmény miatt, annak jogkövetkezményeként a büntetés nemének és mértékének, illetve esetlegesen a végrehajtás módjának a bűncselekmény elkövetőjével szemben, a tvben meghatározott keretek között, a konkrét eset körülményeinek figyelembevételével történő bírósági megállapítása. A büntetés kiszabásának elvei: Btk. 83. § A büntetést - céljának szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. a törvény meghatározza a kereteket, a bíró pedig kitölti a részletekkel. A büntetés kiszabása minden esetben a bíróság feladata, amely összetett értékelő tevékenységet igényel. A büntetés kiszabási gyakorlat egységessége és következetessége fontos követelmény, társadalmi érdek. 1) A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. 1. társadalomvédelem 2. prevenció a) speciális, egyéni prevenció a büntetés megelőzése, hogy az elkövető újból bűncselekményt kövessen el reszocializáció, visszatartás, ártalmatlanná tétel. b) generális prevenció: társadalom védelme érdekében más se kövesse el 3. megtorlás: mert az állam jogi épségét valaki megsértette, és hogy bűn büntetlenül nem maradjon. 2) A bűncselekmény társadalomra veszélyessége A társadalomra veszélyesség megalapozója az, hogy a cselekmény valamely jogi tárgyat sért vagy veszélyeztet. Ezt általában a büntetési tétel értékeli, de a büntetés kiszabásnál a konkrét cselekmény 91

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap társadalomra veszélyességét kell értékelni. (A társadalomra veszélyesség fokát rendszerint a bűncselekmény „tárgyi súlya” kifejezéssel szokás jelezni. Pl.: testi épség elleni bűncselekménynél az okozott betegség fejezi ki a társadalomra veszélyességet 3) Az elkövető társadalomra veszélyessége: a kiszabott büntetésnek igazodnia kell az elkövető társadalomra veszélyességéhez is a bűncselekménynek való minősítésnek nincs köze az elkövető társadalomra veszélyességéhez indokolt az elkövető személyiségének jelentőséget tulajdonítani a büntetéskiszabás során a bűnelkövető nem általában, hanem a bűncselekmény elkövetése folytán veszélyes a társadalomra az elkövetett bűncselekményből következtetünk a társadalomra veszélyesség mértékére (életmódja, előélete, bűncselekmény utáni magatartása fokozhatja) a vizsgálat az egyéni megelőzés szempontjából jelentős, mivel a büntetés kiszabással el kell rettenteni új bűncselekmény elkövetésétől 4) Az elkövető bűnösségének foka az elkövető büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a Btk. által büntetni rendelt, társadalomra veszélyes cselekményt az elkövető szándékosan, vagy gondatlanul követte el, ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti (a törvényhozó értékeli a szándékosságot, gondatlanságot). bűnösségi elv: a büntetésnek igazodnia kell az elkövető bűnössége fokához A bűnösség önmagában nem értékelendő, csak a bűnösség különböző foka a szándékos és a gondatlan bűnösség intenzitása Bűnösség = elkövető + a társadalomra veszélyes cselekmény közötti felróható pszichés viszony. Bűnösség feltétele a legalább korlátozott beszámítási képesség – enyhítő körülményként. 5) Az egyéb súlyosító és enyhítő körülmények A büntetésnek igazodni kell az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez is. Btk. nem sorolja fel ezeket a körülményeket, az LB 56 BK véleménye sorolja fel 1. enyhítő körülmények a) alanyi oldalon: büntetlen előélet; a beszámítási képessége nem annyira korlátozott, hogy ezt figyelembe vegyék, de mégis komoly szellemi leépülés; önfeljelentés; bűnösségre kiterjedő teljes és felderítő jellegű beismerő vallomás; kezdeményező, irányító szerep b) tárgyi oldalon: kísérleti szakban marad a bűncselekmény – objektíve enyhítő; felróható sértetti közrehatás, provokatív sértett; sértett megbocsátása; idő múlása; megtéríti a kárt, illetve kisebb nyomatékban, ha elkövetőtől függetlenül térül meg, ha az elkövető önhibáján kívül hosszú ideig áll a büntetőeljárás súlya alatt. 2. súlyosító körülmények: ha bizonyos bűncselekmények elkövetésének gyakorisága országos jelenség, és számuk növekedést mutat. Ha valamely cselekmény helyileg különösen elszaporodott, ez nyomatékos súlyosító körülmény. A büntetéskiszabással kapcsolatos általános értékelési elvek a)Egyéniesítés, individualizáció – olyan körülmények figyelembe vétele, amelyek csak egyes bűncselekményt jellemeznek: - törvényi egyéniesítés (az értékelés még nem az egyedi bűncselekményhez kötődik) - bírói individualizáció (egyedi jelenséget értékel) - végrehajtási individualizáció (személyi sajátosságok, tulajdonságok) b)Kétszeres értékelés tilalma – a bíróság nem értékelheti a büntetés kiszabása során súlyosító vagy enyhítő körülményként a tv-hozó által tv-i tényállási elemként már értékelt körülményeket (nem lehet kétszeresen értékelni ugyanaz a tényt, körülményt! Pl.: a bűnelkövető 18 éven aluli életkora nem lehet külön enyhítő körülmény, mivel a tv a fiatalkorúak cselekményeinek eltérő büntetőjogi elbírálását írja elő) c) Csak a fokozható tv-i tényállási elemek megvalósulási fokát értékelheti a bíróság – a tv-hozó által törvényi tényállási elemként értékelt körülményeknek további súlyosító vagy enyhítő hatást csak akkor lehet tulajdonítani, ha ezen tényállási elemek fokozhatók, és az adott minősítéshez szükséges mértéknél lényegesen súlyosabb vagy jelentősen enyhébb fokban valósultak meg. d)Minőségi értékelés elve – a büntetéskiszabási körülményeket mindig egymással egybevetve, összefüggésükben kell értékelni, és nem számuk, hanem súlyuk a döntő. e)Konkrét értékelés elve – a bíróság a büntetéskiszabási körülményeket sohasem elvont általánosságban, hanem mint reális társadalmi tényeket (pl. az elkövető személyi tulajdonságai) kell vizsgálnia és értékelnie. f) Relatív értékelés elve – a büntetéskiszabási körülmények helyes értékelése a bűncselekmények szerint eltérő lehet. 92


29A. A halmazati és az összbüntetés. A büntetés enyhítése. 1. Fogalmak: –

– –

– –

bűnhalmazatról akkor van szó, ha az követő egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és azokat egy eljárásban bírálják el. A Btk. 85. § (1) bekezdése értelmében bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. A halmazati büntetés kiszabásának anyagi jogi feltétele a halmazat megállapítása, amely az elbírált cselekmények jogi minősítésének körébe tartozik. A halmazati büntetés egyszeri elítélést jelent – ebből következik, hogy a halmazati büntetés utólagos felbontására törvényes lehetőség nincs. Nem vizsgálható az sem, hogy a halmazati büntetés keretében az egyes bűncselekmények miatt (időtartamú(?)) „részbüntetés került kiszabásra. Az egységes jellegnek jelentősége van a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés, illetve a visszaesés megállapítása szempontjából is. A törvényi meghatározás szerint bűnhalmazat fennállásakor „büntetést kell kiszabni” – de ez nem jelenti azt, hogy minden esetben büntetést kellene kiszabni: halmazat megállapítása esetén is alkalmazhatók mindazok a büntetéskiszabási lehetőségek, amelyeket egyetlen bűncselekmény elbírálása esetén igénybe lehet venni (pl.: megrovás, próbára bocsátás, mellékbüntetés kiszabása főbüntetés helyett önálló büntetésként).

2. Összbüntetés: – –

Jogtechnikai eljárás, előfeltétele a több ítélet: „ítélethalmazat”. Összbüntetésbe foglalására akkor kerül sor, amikor az elkövető több bűncselekményt valósít meg – de a halmazattal ellentétben akkor van helye, ha az elkövető több bűncselekményét egyazon vagy több bíróság több eljárásban bírálta el és külön-külön szabott ki büntetéseket.

3. Halmazati büntetés: a./ Kiszabása: kiszabására akkor kerül sor, ha a bíróság a vádlottat egy eljárásban b./ A halmazat kiszabására 3 büntetés-kiszabási elv alakult ki: – KUMULÁCIÓ: A régi időkben a halmazatban álló mindegyik bűncselekményre megállapították a törvényben rendelt büntetést, majd ezeket összeadták, majd (ha lehetett) akkor végrehajtották. Hátránya volt, hogy célszerűtlenül és embertelenül szigorú volt: pl.: 273 év fegyházbüntetés is kijöhetett az összeszámítások során. – ABSZORPCIÓ: az elkövetőt az általa elkövetett legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetési keretek között büntették. A legsúlyosabb bűncselekményre rendelt büntetés felső határát halmazat esetén sem lehetett átlépni. A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele elnyelte, abszorbeálta az enyhébb bűncselekmények büntetési tételét. Hátránya volt, hogy méltánytalanul nagy kedvezményt biztosított a bűnelkövető számára. Egy súlyosabb bűncselekmény elkövetése után „tetszőleges” számban követhet el kisebb súlyú bűncselekményt, mert a halmazati büntetés nem lehet súlyosabb a legsúlyosabb büntetés felső határánál. – ASZPERÁCIÓ: a bíróság halmazat esetén átlépheti a legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetés felső határát, de nem kumulálhat. Ez a megoldás elkerüli az előző formák hibáit. A legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetés felső határa különbözőképpen léphető át: o a büntetési tétel meghatározott hányadával vagy o pontosan meghatározott tartamban. 4. A hatályos Btk. szabályozása: 85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.

A hatályos Btk. az abszorpció és az aszperáció elvét kombinálja oly módon, egyben kimondja a kumuláció tilalmát is: – A magyar Btk. az abszorpció (általános szabály – (2) bekezdés) és az aszperáció (kisegítő lehetőség (3) bekezdés) elvének kombinációját tartalmazza. – Az abszorpció elvének értelmében a főbüntetést a halmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. – A Btk. 85. § (2) bekezdés szerinti abszorpciós elv elsősorban a szabadságvesztés büntetésre vonatkozik, de ha a büntetési tétel alternatív, a büntetési tételben szereplő bármelyik büntetési nem (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés) kiszabható.

93

Semsey Hajnalka –

–

2012.03.18. nap Amennyiben a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, Btk. 85. § (3) bekezdése értelmében a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa a felével megemelkedik. Az alkalmazás döntő feltétele: a büntetés céljának eléréséhez szükséges bűncselekményre megállapított büntetési tétel felső határának az átlépése. E felső határ csak a felével emelhető, két korlátozással: - a halmazati büntetés nem érheti el az egyes bűncselekményre megállapított büntetési tételek felső határának az együttes tartamát(kumuláció tilalma), és - nem haladja meg a 20 évet (Btk. 40. §).

–

–

–

–

A törvény hatályos szövege szerint a felső határ „a felével emelkedik” – tehát a felső határ emelkedik, és nem a felső határt kell átlépni. A Btk. 85. § (3) bekezdésének első fordulata az aszperáció elvének törvényi rögzítése – ez a korábbi szabályozás szerint csak kisegítő szabály volt az abszorpció elve (főszabály) mellett, azaz a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételkeretének emelése csak lehetőségként volt megfogalmazva. A hatályos törvényi szabályozás értelmében a büntetési keret felső határának az aszperáció elve szerinti emelése azonban nem csupán lehetőség, hanem kötelező rendelkezés: mivel a Btk. különös részében szabályozott bűncselekmények többsége határozott ideig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 85. § (3) bekezdésében foglalt szabályozások elveszették kisegítő jellegüket és általános szabállyá léptek elő. A büntetési keret felső határának tágítása azonban csak a bíróság „mozgásterét” bővítette, a bíróság mérlegelés alapján továbbra is jogosult a büntetést olyan mértékben kiszabni, hogy az a legsúlyosabb bűncselekményre irányadó büntetési keret tételei között marad. A törvény csak a halmazati büntetés felső határát rögzíti, az alsót nem. A halmazati büntetés legrövidebb tartama a legsúlyosabb bűncselekményre megállapított büntetési tétel alsó határa.

A halmazati büntetés tartalmazhat mellékbüntetést is: Bűnhalmazat fennállásakor a bűnhalmazatban lévő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést is ki lehet szabni, a mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg azonban a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket/időtartamot – azaz a felső határ átlépésére a mellékbüntetések körében nincs lehetőség. Btk. 86. § (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.

5. Halmazati büntetés tárgyalásról lemondás esetén és a tárgyalásról lemondás szabályai: A „tárgyalásról lemondás” külön eljárás szabályozása 2009. során változott: - a hatályos törvényszöveg szerint az általános szabályokat a Be. 533-535. §, az ügyészségre vonatkozó rendelkezéseket a Be. 537-540. §, a bíróság első- és másodfokú eljárására vonatkozó rendelkezéseket Be. 541-542. § tartalmazzák. Az eljárás lényege, hogy a terhelt a tárgyalás tartásához való jogáról mond le, és bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tesz az enyhébb büntetés fejében. a./ Feltételei: – - 8 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén van rá lehetőség. – A terheltnek a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást kell tennie. – Bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény esetében általában nincs lehetőség tárgyalásról lemondásos külön eljárásra. (ez itt nem így van!) – Az ügyész indítványozza a vádemeléskor azt, hogy a bíróság nyilvános ülés alapján hozott ítélettel állapítsa e meg a vádlott bűnösségét és szabja ki a büntetést. A bűnhalmazatra vonatkozó, a tárgyalásról lemondás jogintézményéhez kapcsolódó anyagi jogi rendelkezéseket a Btk. tartalmazza: Btk. 85/A. § (1) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §) a 85. § (1)–(2) bekezdéseinek rendelkezései irányadók azzal, hogy a büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (2) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §), ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.

94

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A tárgyalásról lemondás esetén a törvényhozó a büntetés kiszabása során kedvezményben részesíti a terheltet (az igazságszolgáltatás tehermentesítése miatt). Tárgyalásról lemondás esetén csökken a büntetési tétel felső határa. A felső határ csökkenése nem érinti az abszorpció és az aszperáció alkalmazásának lehetőségét, csak azt a tárgyalásról lemondás kedvezményével érintett bűncselekményre nézve kell alkalmazni. A büntetés kiszabása a tárgyalásról lemondás esetén (Btk. 87./C. §): A bűncselekmény szabadságvesztés büntetési kerete: 5-8 év 3-5 év 0-3 év

A tárgyalásról lemondás esetén kiszabható maximum szabadságvesztés: 3 év 2év 6 hónap

Ha az eljárásra a tárgyalásról lemondás szabályai szerint kerül sor, és a bíróság az adott eljárásban a vádlott több bűncselekménye miatt halmazati büntetést szab ki: – először minden egyes bűncselekmény vonatkozásában külön kell vizsgálni és megállapítani Btk. 87./C § rendelkezései alapján a szóba jöhető büntetési tételkeretet. – Majd ezen büntetési mértékek alapulvételével kell alkalmazni a halmazati büntetés kiszabására irányadó szabályokat. 6. Az összbüntetésbe foglalás: 1. Általában – Összbüntetés esetén a több bűncselekményt a bíróság több különböző eljárásban bírálja el, és több kiszabott jogerős, végrehajtandó, de még nem vagy nem teljesen végrehajtott ítéletben foglalt büntetést foglalja összbüntetésbe. – alapvető indoka: az elkövetővel szemben méltánytalan a több kiszabott büntetés folyamatos, megszakítás nélküli végrehajtása, de 1998-tól a fő cél az volt, hogy olyan helyzete teremtsenek vele, mintha a büntetést halmazati büntetésként szabnák ki. – Az összbüntetés előfeltétele: több ítélet megléte, összbüntetésre ítélethalmazat esetén kerül sor. Az összbüntetés elméleti felfogása megváltozott: – Korábban: több szabadságvesztésre szóló ítélet egymás utáni kiállása súlyosabb hátrányt jelent, mint a részletekben történő végrehajtás. – Mai felfogás: a kiszabott büntetéseket végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy az egyes ítéleteket folyamatosan, vagy megszakítottan hajtanak-e végre. Ez alól azonban ki kell venni azt az esetet, amikor a bíróságnak halmazati büntetést kellett volna kiszabnia, de azt azért nem tette meg, mert nem tudott erről. A bíróság ismerethiányából azonban nem származhat hátrány az elkövetőre nézve, az elkövetőtől pedig nem várható el. hogy beszámoljon más, még fel nem tárt bűncselekményéről is. Az összbüntetésbe foglalás során a bíróság az alapítéletekben kiszabott jogerős büntetésekhez kötve van.

–

Az összbüntetésre vonatkozó szabályokat a törvényhozó a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések között helyezte el, ennek ellenére az összbüntetésbe foglalás során a 83. § a büntetéskiszabási elvekre vonatkozó rendelkezései nem érvényesülhetnek, mert már jogerősen kiszabott ítéletekről van szó. Ezért az törvény az összbüntetésbe foglalás során nem is büntetés kiszabásáról, hanem összbüntetésbe foglalásról rendelkezik.

2. – – – –

Az összbüntetésbe foglalás feltételrendszere Az elkövetővel szemben több ítéletet hoztak; A büntetéseket kiszabó ítéletek jogerőre emelkedtek, Ezen ítéletek határozott idejű szabadságvesztésre büntetéseket tartalmaznak, Ezen büntetéseket olyan bűncselekmények miatt szabták ki, amelyek mindegyikét az elkövető a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el. – A 2/2002 BJE értelmében az összbüntetésbe foglalásnak akkor van helye, ha az elítélt: - Több, - Határozott ideig tartó, - Végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Ezeknek a feltételeknek az elsőfokú ítélet meghozatala időpontjában kell fennállniuk.

95

Semsey Hajnalka – –

2012.03.18. nap mivel a törvény szabadságvesztésről rendelkezik, így csak a főbüntetések foglalhatók összbüntetésbe, mellékbüntetések nem – a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés sem! azonos tartalmú mellékbüntetések közül – a pénzmellékbüntetés kivételével- azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Ez irányadó a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésre is. Nem foglalható összbüntetésbe: -Életfogytiglan -Pénzmellékbüntetés és közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.

–

– – –

–

a törvény értelmében összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre. ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek kell tekinteni. az összbüntetésbe foglaláshoz az elkövetőnek valamennyi bűncselekményét a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt kell elkövetnie. amennyiben a terhelt vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztést tartalmazó ítélet meghozatala után követi el a bűncselekményt, melyért ismételten végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik- az összbüntetésbe foglalás kizárt. Szintén kizárt az összbüntetésbe foglalás lehetősége, ha a terhelt a bíróság végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítéli, és a terhelt a próbaidő alatt újabb bűncselekményt valósít meg, amiért a bíróság végrehajtandó szabadságvesztést szab ki, és egyben a Btk. 91 § (1) bekezdés b) pontja alapján elrendeli a korábban kiszabott –de végrehajtásban felfüggesztett – szabadságvesztés végrehajtását.

2. Az összbüntetés kiszabása a Btk.-ban 2.1 Az összbüntetés tartama (Btk. 93. §): 1. Az összbüntetést úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetésnek el kell érnie az alapítéletekben kiszabott büntetések közül a legsúlyosabbat. 2. Az összbüntetésbe foglalás általános szabálya, hogy összbüntetés mértékének megállapítása során a leghosszabb időtartamú szabadságvesztés mértékét kell alapul venni, és a rövidebb időtartamú büntetés mértékének megfelelő csökkentésével kell az összbüntetés tartamát megállapítani. Minél hosszabbak az alapítéletekben foglalt büntetési tartamok, annál nagyobb mértékű a rövidebb büntetés mértékéből való utólagos elengedés. Az összbüntetést úgy is meg lehet állapítani, hogy annak mértéke a hosszabb szabadságvesztéssel azonos -.és a rövidebb szabadságvesztés teljes egészében elenyészik! Az összbüntetés esetén a kiszabott szabadságvesztés mértékének van meghatározó jelentősége, de az elengedés lehetséges mértékét az alapítéletekben kiszabott szabadságvesztésekre irányadó büntetési tételek is befolyásolhatják. A büntetés tartamára vonatkozó feltételek: – El kell érnie a legsúlyosabb szabadságvesztés büntetés tartamát – Nem érheti el a büntetések együttes tartamát – Nem haladhatja meg a 20 évet – Nem haladhatja meg a halmazati büntetésként kiszabható leghosszabb időtartamot A büntetés számításának menete: – Ki kell számolni a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének figyelembe vételével (felével emelkedik) a kvázi halmazati büntetés felső határát, amely azonban nem haladhatja meg a 20 évet. Ez utóbbi lesz az abszolút felső határ. – Az első határ a kiszabott legsúlyosabb szabadságvesztés tartama. Azonban nem lehet biztos, hogy az első határ és az abszolút felső határ skálája jelenti a keretet. – Az abszolút felső határon belül további korlátot jelent az, hogy az összbüntetés nem éri el a kiszabott büntetések együttes tartamát. Alsó határ A legsúlyosabb kiszabott szabadságvesztés

Felső határ 1. A kiszabott büntetések együttes tartamát nem érheti el

Felső határ 2. A legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határának másfélszeresét nem haladhatja meg

Abszolút felső határ 20 év

A halmazati büntetés kiszabásánál mind a 4 korlátot egyaránt figyelembe kell venni!

96

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 2.2 összbüntetésbe foglalás felfüggesztett szabadságvesztés esetén: Lehetőség van az összbüntetésbe foglalásra abban az esetben is, ha a terhelt korábban – egymással quasi halmazati cselekmények miatt 2 vagy több – eredetileg végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, majd később a Btk. 91 § (1) bekezdése alapján elrendelték a felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtását. Ebben az esetben az eredetileg végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztéseket az utólagos végrehajtás elrendelése miatt úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is végrehajtandó szabadságvesztést szabtak volna ki – így az összbüntetésbe foglalás feltételei már fennállnak. 2.3. Többszörös összbüntetésbe foglalás: Ha a terhelt büntetéseit korábban már összbüntetésbe foglalták, de egy újabb szabadságvesztést kiszabó alapítéletre tekintettek újabb összbüntetésbe foglalás válik szükségessé, az újabb összbüntetési ítéletben vissza kell térni az alapítéletekre. A quasi halmazati viszony megítélésénél nem a korábbi összbüntetési ítélet jogerőre emelkedését, hanem az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési idejét, illetve az alapítéletek jogerőre emelkedésének időpontját kell figyelembe venni. 2.4. Összbüntetésként megállapított végrehajtási fokozat (Btk. 94. §): Mivel az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés egységes büntetés, az összbüntetési ítéletben megjelölt büntetési-végrehajtási fokozat is egységes. 1. Főszabály: ha az alapítéletben kiszabott szabadságvesztések azonos végrehajtási fokozatot tartalmaztak, akkor ez irányadó az összbüntetési ítéletben megállapítandó fokozat szempontjából is. 2. a Btk. 94 § (1) bekezdése értelmében a különböző fokozatokban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés mértéke 3 év vagy ezt meghaladó tartamú. Illetőleg többszörös visszaesőnél 2 év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembe vételével kell meghatározni. 2.5. Feltételes szabadságra bocsátás lehetősége és a feltételes szabadságra bocsátás tartama összbüntetésbe foglalás esetén: - ha a feltételes szabadságra bocsátás nem kizárt, akkor erről az összbüntetési ítéletben rendelkezni kell. - A büntetés fele részének letöltése után az elítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a Btk. 47 (3) bekezdése alapján valamennyi alapítélet így rendelkezett. Ellenkező esetben a feltételes szabadság az összbüntetés egységes végrehajtási fokozatáshoz igazodik.

97


30A. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. Büntetés kiszabás különös és többszörös visszaesés, bűnszervezetben elkövetés. 1) Mi a különbség a büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a próbára bocsátás között? A büntetés végrehajtásának a felfüggesztése - hasonlóan a próbára bocsátáshoz - feltételes elítélést jelent. Amíg azonban a próbára bocsátás esetén a büntetés kiszabását halasztják el próbaidőre, addig a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén a már kiszabott büntetés végrehajtása nem kezdődik meg. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése sokkal konkrétabb, reálisabb fenyegetettséget jelent az elítélt számára. 2) A büntetés végrehajtásának felfüggesztése: Nem önálló büntetési nem, olyan reakció, mely a büntetés-végrehajtás módját változtatja meg. A büntetésvégrehajtás felfüggesztése kétarcú jogintézmény, amely a büntetés és az intézkedés között áll. A Btk. szerint a feltételes elítélés körébe tartozik, melynek 2 formája: o A próbára bocsátás (intézkedés) csak az elkövető bűnösségét mondja ki a bíróság, a büntetés kiszabását elhalasztja. o A büntetés végrehajtásának felfüggesztése a bíróság nem csak a bűncselekmény elkövetését állapítja meg, de kiszabja a büntetést is, melynek csupán a végrehajtását függeszti fel próbaidőre. CÉLJUK, hogy a bűnelkövetővel szemben mellőzzék a büntető jogkövetkezmények tényleges alkalmazását, és biztosítsák neki, hogy joghátrány nélkül marad, ha meghatározott időszak (próbaidő) alatt a számára előírt feltételeket, meghagyásokat teljesíti. A Btk. 2010. május elsejétől hatályos módosítása alapján: a szabadságvesztést kiszabó bíró 3 lehetőség közül választhat: elrendeli, hogy le kell tölteni a büntetést, próbaidőre felfüggeszti, vagy úgy dönt, hogy a szabadságvesztés egy részét le kell tölteni, a másik részét azonban próbaidőre felfüggeszti. 3) A szabadságvesztés végrehajtásának (teljes) felfüggesztése: Btk. 89. § A 2 évnél rövidebb szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A próbaidő tartama főszabály szerint 1-5 évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években és hónapokban kell meghatározni. Ez idő alatt az elítéltnek megfelelő magaviseletet kell tanúsítania, ha ezt betartja, nem kell büntetését letölteni, ha ezt nem tudja betartani, akkor le kell töltenie a büntetést. A bírói gyakorlatban a felfüggesztett büntetést leggyakrabban a halált vagy súlyos sérülést okozó testi sértéseknél illetve a közlekedési bűncselekményeknél alkalmazzák (mert legtöbbször gondatlanságból történt). 4) A büntetés végrehajtásának részbeni felfüggesztése: Célja: hogy különbséget lehessen tenni a bűncselekmények megítélésében. 90. § A 2-5 év tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a szabadságvesztés felének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A próbaidő tartama 2-5 évig terjedhet, de a felfüggesztett résznél rövidebb nem lehet. A próbaidő a végrehajtandó rész letöltése után kezdődik. A szabadságvesztés végrehajtandó részéből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. Részben felfüggesztett, mindegy hogy viselkedik, ha letelik az idő, szabadlábra helyezik. 5) Előző kettőre vonatkozó közös szabályok: 91. § A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, ha az elkövető a) erőszakos többszörös visszaeső, aki háromszor követett el személy elleni erőszakos bűncselekményt, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény következményei duplán súlyosak: nemcsak az újabb esetért kell az elítéltnek felelnie, de ilyenkor a korábbi, felfüggesztett büntetést is le kell ülnie. Nem függeszthető fel a büntetés végrehajtása a BK 153. sz. állásfoglalása értelmében, ha az elkövető jellegénél fogva súlyosabban megítélendő, nagyobb tárgyi súlyú bűncselekményt követett el; vagy ha a gondatlansága nagyfokú, és a bekövetkezett eredmény is súlyos; illetve ha az elkövetők szervezetten követték el bűncselekményt. 98

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet elrendelése kötelező. 91/A. § A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 91. §-ban foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, c) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, d) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. 91/B. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést [91/A. §] kell megfelelően alkalmazni. 6) Büntetés kiszabás különös és többszörös visszaesés esetén: A Btk. a visszaesést és jogkövetkezményeit az általános részben szabályozza. Az AB határozatában megállapította, hogy a visszaesők súlyosabb megbüntetése alkotmányosan igazolható, sőt a büntetőjog alkotmányos garanciái szükségessé teszik. A hatályos szabályozás szerint a bűncselekményt ismételten elkövetők a társadalomra veszélyességük alapján 4 csoportra oszthatók: o a visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlők o a visszaesők o a különös visszaesők o többszörös visszaesők csoportja A. Visszaesőknek nem tekinthető bűnismétlők: Azok, akiket már korábban is felelősségre vontak bűncselekmény elkövetése miatt, de vmilyen oknál fogva nem tekinthetők visszaesőknek. Esetei: o az elkövetőnek a jelenlegi, vagy a korábbi bűncselekménye gondatlan volt o az elkövetőt korábbi bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, o az elkövetőt szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, de a büntetés kitöltésétől vagy a végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény-e elkövetéséig már 3 év eltelt. B. Visszaesők: A szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el. A visszaesés csak szándékos bűncselekmények viszonylatában jöhet szóba, és ilyennek tekintendő a vegyes bűnösségű deliktum is. A korábban felfüggesztett büntetés kiszabásánál valamennyi szándékosan elkövetett bűncselekmény esetében általában súlyosító körülmény. Egyéb hátrányos jogkövetkezmény is kapcsolódik hozzá: pl. szigorúbb fokozatban való végrehajtás (azaz a fogház kizárt és a vétséget is börtönben kell végrehajtani). A visszaeső próbára bocsátható, de kötelezően pártfogó felügyelet alatt áll. C. A különös visszaesők: Az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el, Irányadók a visszaesőkre megállapított feltételek és hátrányok. Speciális hátrányos következmények, amelyek a többszörös visszaesőkre is vonatkoznak. Btk. 97. § A különös és a többszörös visszaesővel szemben főszabály szerint az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de maximum 20 év. Halmazati büntetés esetén a legsúlyosabb büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. A büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben büntetés enyhítésének nincs helye, és nem alkalmazható szabadságvesztés helyett más büntetési nem.

99

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A fenti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a Különös Rész a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni (szándékos emberölés minősítő körülménye a különös visszaesés). 97/A. § Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel alsó határa a) 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén 1 évi szabadságvesztésre, b) 1 évi szabadságvesztés esetén 2 évi szabadságvesztésre, c) 2 évi szabadságvesztés esetén 3 évi szabadságvesztésre, d) 5 évi szabadságvesztés esetén 7 évi szabadságvesztésre, e) 10 évi szabadságvesztés esetén 12 évi szabadságvesztésre emelkedik. D./ A többszörös visszaesők: Az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el. A többszörös visszaesővé válás alapjául a 3. szándékos bűncselekmény elkövetése szolgál, amit a 2. bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított 3 éven belül valósít meg az elkövető. A többszörös visszaeséshez fűződő jogkövetkezmények: A többszörös visszaeső esetében is a felemelt felső határú büntetési kereteket kell figyelembe venni. Az a joghátrány is vonatkozik rájuk, melyeket a Btk. a visszaesőkre nézve előír. Ha különös visszaeső is, akkor ezt a büntetés kiszabása során értékelni kell. A BVH fokozat szigorúbb, azaz a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. A 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés felének letöltése után a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből a törvény kizárja. Nem bocsátható próbára. 7) A bűnszervezetben történő elkövetés Bűnszervezet: 3 vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Btk. 98. § A bűnszervezetben elkövetővel szemben a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de maximum 20 év. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Halmazati büntetés esetén a legsúlyosabb büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell alapul venni. A bűnszövetség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Jogkövetkezmények: Fegyházban kell végrehajtani a 2 évi vagy ennél hosszabb tartalmú szabadságvesztést. Nem bocsátható feltételes szabadságra. A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alól a bíróság az eltiltott személyt nem mentesítheti, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt került sor a végleges hatályú eltiltásra. A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel. Az elkobzás nem mellőzhető. Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. 8) A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén Ekkor az elkövető a beismerő vallomás megtétele mellett a tárgyaláshoz való jogáról lemond. Ezt a törvény kedvezménnyel honorálja: a büntetési tételkeret enyhítésével. Célja, hogy e jogintézmény hatékony érvényesülését elősegítse. A tárgyalásról lemondás esetén a törvényi büntetési tételkeret a kiszabható szabadságvesztés mértéke tekintetében változik meg. Btk. 87/C. § A tárgyalásról lemondás (BE XXVI. Fejezet) esetén a szabadságvesztés mértéke a) az 5-8 év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a 3 évet, b) a 3-5 év szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a 2 évet, c) a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a 6 hónapot nem haladhatja meg.

100


31A. A büntetés végrehajtását kizáró okok. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Ha a büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése előtt áll elő az állam büntetőigénye érvényesítésének az akadálya, akkor büntethetőségi, ha pedig a büntetést megállapító ítélet jogerőre emelkedése után, akkor végrehajtási akadályról beszélünk. 66. § A büntetés végrehajtását kizárja a) az elítélt halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőségi okok között ugyanez a 4 + tevékeny megbánás is szerepel. A) Az elítélt halála: Az elítéltnek a bűnösségéről és a büntetéséről rendelkező ítélet jogerőre emelkedése utáni halála természetszerűen kizárja a büntetésének, illetve a még végre nem hajtott részének végrehajtását. Kivétel: a vagyonelkobzás foganatosítását nem akadályozza, mert az elkobzott vagyon az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll. B) Az elévülés: Célszerűségi és méltányossági szempontok indokolják. Annál hosszabb az elévülés, minél súlyosabb a büntetés. A büntetés elévülése 67. § A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül a) 15 évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén 20 év, b) 10 évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén 15 év, c) 5 évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén 10 év, d) 5 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén 5 év elteltével. A közérdekű munka, a pénzbüntetés 3 év és a kitiltás végrehajthatósága 5 év elteltével évül el. Pénzmellékbüntetés 3 év. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és közügyektől eltiltás végrehajthatósága a) 5 évi vagy ezt meghaladó tartam esetén 10 év, b) 5 évet el nem érő tartam esetén 5 év elteltével évül el. Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott 15 évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény (XI. Fejezet) miatt kiszabott büntetés. 68. § A büntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását részben vagy egészben felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik. A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik. Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. Minden olyan intézkedés, melyet az illetékes hatóság a BVH érdekében tesz (pl. elfogatóparancs kibocsátása), késlelteti a büntetés elévülését. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik (elölről). C) A kegyelem: Az elítélt javára történő államhatalmi (államfői) beavatkozás kivételes eszköze, amelyhez humanitárius, méltányossági és társadalmi célszerűségi okokból folyamodnak. Attól függően, hogy a büntetőjogi felelősség érvényesítésének mely fázisában részesítenek valakit kegyelemben, 3 féle kegyelmet különböztethetünk meg: Eljárási kegyelem: a BE megindításának, illetve folytatásának képezi akadályát.

101

Semsey Hajnalka

2012.03.18. nap Végrehajtási kegyelem: a jogerős ítéletben megállapított büntetés végrehajtását kizáró körülmény. A kegyelem kiterjedhet a büntetett előélethez fűződő hátrányokra is. A kegyelem lehet teljes és részleges. A végrehajtási kegyelem sok esetben részleges, vagyis a büntetés bizonyos részét engedik el. Általános és egyéni kegyelem: o Általános kegyelem (közkegyelem): az OGY gyakorolja amnesztia elnevezéssel ismert. A törvényhozó humanitárius célokat szolgáló közhatalmi aktusa, amelyet szabad belátása szerint gyakorol, de feltételeinek megállapításánál nem sértheti a hátrányos megkülönböztetés alkotmányi tilalmát. o Egyéni kegyelem: a KE gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Döntése azonban csak akkor hatályosul, ha azt ellenjegyzi az ÖNKORMÁNYZATI ÉS RENDÉSZETI MINISZT. miniszter.

A vádirat benyújtását követő eljárási, illetve a végrehajtási kegyelmi kérelmet minden esetben az I. fokú bíróságon kell írásban kezdeményezni. A kegyelmi kérelem csak büntetésre, mellékbüntetésre vonatkozhat, intézkedésre nem. A kegyelmezési jogkör nem korlátozható bármely bűncselekmény elkövetője, illetve elítéltje bocsánatot nyerhet. A kegyelmezés gyakorlója a kiszabott büntetés nemét megváltoztathatja, a büntetés végrehajtását felfüggesztheti, részben, vagy egészben elengedheti a büntetést, mellékbüntetést. D) Törvényben meghatározott egyéb ok: Pl. az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélttel szemben kiszabott más büntetés nem hajtható végre (mint pl. a határozott ideig tartó szabadságvesztés és a közérdekű munka). Pl. a bíróság a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, és a próbaidő eredményesen telt el. Pl. a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik. Pl. az elkövető a jogerős elítélése után kóros elmeállapotúvá válik, hiszen az ilyen személlyel szemben céltalan és igazságtalan lenne a büntetés végrehajtása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól: A büntetés egyik célja az egyéni megelőzés, amely azt a célt szolgálja, hogy az elítélt törvénytisztelő polgárként visszailleszkedik a társadalomba. Ezért a büntetővégrehajtást követően gondoskodni kell az elítélt rehabilitációjáról. A mentesítés hatálya: 100. § A mentesítés folytán az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő (olyan erkölcsi bizonyítványt kap, mely a mentesített elítélését nem tünteti fel), és alapesetben nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e tv a korábbi elítéléshez fűz (visszaesőkre vonatkozó szigorúbb szabályok). A mentesítésnek büntetőjogi hatálya nincs, így a mentesítés hatálya csak a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezményekre terjed ki. Elítélés: a bíróság az elkövetővel szemben az elkövetett bűncselekmény miatt jogerős ítéletében büntetést szab ki (intézkedés nem elég). A mentesítés feltételei egy elítélésre vonatkoznak, így amennyiben az elkövetőt többször ítélték el, a mentesítés szempontjából az egyes elítéléseket külön-külön kell vizsgálni. A Btk. az együttes mentesítés jogintézményét nem ismeri! Külön-külön vizsgálandók a mentesítés feltételei akkor is, ha a büntetéseket összbüntetésbe foglalták. Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények részben büntetőjogon kívül érvényesülnek (büntetett előélet). Ezek a hátrányos jogkövetkezményeknek különböző joghatásokban állhatnak: az elítélt bizonyos munkakört nem tölthet be, bizonyos jogosítványokat nem szerezhet meg, illetve elveszti azokat, meghatározott társadalmi feladatot nem láthat el. Az 1992. évi LXIII. tv alapján a büntetett előéletre vonatkozó adatok különleges személyes adatnak minősülnek. A büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények érvényesítésének feltétele a bűnügyi nyilvántartás (2009. évi XLVII. tv). Bűnügyi nyilvántartások: a) a bűntettesek nyilvántartása, b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása, c) a BE hatálya alatt állók nyilvántartása és d) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása.

102

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A mentesítés módja: 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés (102.§): az elítélt erre irányuló kérelem nélkül, a törvény erejénél fogva, meghatározott időpontban, minden külön eljárás nélkül, automatikusan mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A törvényi mentesítést a kódex az életfogytig tartó szabadságvesztés kivételével minden más büntetésre elítélés esetében biztosítja. Időpontját differenciáltan szabályozza. 102. § A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés: a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján; c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján; d) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 1 évnél rövidebb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetve végrehajthatóságának megszűnését követő 3 év elteltével; e) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy 1-5 év szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő 5 év elteltével; f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő 10 év elteltével. A b) pont esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. A bírósági mentesítés (103.§): lehet előzetes és utólagos. 104. § A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. Az előzetes bírósági mentesítés hatálya: az ítélet jogerőre emelkedésének napja. 103. § A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, határozott tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, külön eljárásban, utólagos mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetve végrehajthatósága megszűnésétől a tv-i mentesítésnél meghatározott várakozási idő (3, 5 vagy 10 év) fele már eltelt. (102. § d-e-f pontjai) Bírósági mentesítésre az érdemes, aki a büntetés kitöltése óta úgy él és viselkedik, mint ahogyan az minden törvénytisztelő állampolgártól elvárható + a cselekményével okozott sérelmet, ha lehetősége volt, jóvátette. Nem részesülhet mentesítésben, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek. Ebben az esetben az elítélt csak kegyelem útján mentesülhet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A mentesítés egységessége azt jelenti, hogy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli akár törvényi, akár bírói mentesítést akadályozhatja, ha a büntetés tekintetében már adottak lennének a mentesítés feltételei, de az ahhoz kapcsolódó mellékbüntetés végrehajtása még nem fejeződött be vagy végrehajthatósága még nem szűnt meg. 105. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött v végrehajthatósága meg nem szűnt. A kegyelmi mentesítés: 106. § A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye, de az elítélt a mentesítésre érdemesnek mutatkozik. Pl. kegyelemben részesíthető az életfogytig terjedő szabadságvesztésre ítélt is. A kegyelmi mentesítésben részesített személy az elítéléshez fűződő büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő. A közkegyelmet az OGY, az egyéni kegyelmezés jogát a KE korlátlanul gyakorolja (indoklás nélkül). A KE kegyelméhez szükség van a kegyelmi határozat konkrét rendelkezésére is (önmagában a kegyelem ténye nem jelent mentesítésben részesítést).

103


32A. Az intézkedések fogalma és osztályozása. A pártfogó felügyelet. 1. Bevezető: Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések. 2009. május 1-jétől a főbüntetések megnevezés büntetésekre módosult, míg a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetőjogi szankció az elkövető szabadságának, jogainak megvonását vagy korlátozását foglalja magában, azaz hátrányt vagy e hátránnyal való fenyegetést jelent a bűnelkövető számára. 2. A szankció követelményei: A büntetőjog csak az igényelt esetekben, és csak a szükséges mértékig reagáljon szankcióval (szükségeség-arányosság). Kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak senkit sem lehet alávetni. Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy amellett rendel el, melynek során az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása következik be, célja, hogy az elkövető a jövőben ne kövessen el bűncselekményt. a./ Közös vonások: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mind a büntetés, mind pedig az intézkedés hátrányt jelent. Meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő cselekmény az előfeltétele alkalmazásuknak. Mindkét büntetőjogi szankció általános célja, alapvető közös feladata, hogy a társadalom védelmét szolgálja. Csak akkor rendelhetők el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a törvény előírja. Csak bíróság állapíthatja meg, a megszabott eljárási rendben. Általában sem a bűnelkövető, sem az állampolgár nem tesz különbséget köztük.

b./ A büntetések és az intézkedés különbségei:

a büntetés az elsődleges szankcióforma; az intézkedések pedig a büntetések mellett kiegészítő jelleggel az elkövető személyiségének kedvezőbb irányban történő alakítására hivatottak. a büntetetés generális és speciális prevenció céljait is szolgálja (egyben megtorló reakció), az intézkedés kizárólag speciális prevencióra irányul, de társulhat hozzá generál-preventív hatás is (egyben megelőző, védelmi reakció). a büntetés határozott, az intézkedés határozatlan tartamú. a büntetés beszámítható a bűnösen cselekvő elkövetővel szemben, az intézkedés beszámíthatatlan és nem bűnös elkövetővel szemben is alkalmazható. a büntetés büntetett előéletet eredményez, míg az intézkedés alkalmazása nem eredményez. minden bíróság által elrendelt anyagi jogi jogkövetkezmény, ami nem büntetés, az intézkedés. a) A büntetés kiszabása során a tettbűnösség mértéke az irányadó, a bűnösség és a büntetés között arányosság van, míg az intézkedésnél a bűnösség nem alapja, csupán előfeltétele az elrendelésnek. b) Egyes büntetésekre vonatkozó szabályokat nem, vagy másként kell alkalmazni az intézkedésekre (pl.: visszaható hatály, elévülési határidők).

3. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben elfoglalt helye: a./ Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. b./ Az intézkedés a kriminális jogkövetkezmények egyik faja, a társadalom büntetőjogi védelmének eszköze. Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy mellett rendel el az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása révén annak megelőzésére, hogy az elkövető a jövőben büntetéssel fenyegetett cselekményt kövessen el. Az intézkedés előfeltétele a jogellenes, büntetéssel fenyegetett cselekmény ennek hiányában nincs se büntetés, se intézkedés kiszabás, azaz a büntetőjogi szankció körében érvényesülni kell a nulla poena sine crimine elvnek. Teljességgel érvényesülni kell a nulla poena sine lege elvnek csak akkor rendelhető el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a Btk. előírja, és csak meghatározott feltételek esetén. Általános célja, feladata: a társadalom védelme. Prevenciós célkitűzés. Az intézkedés elrendeléséhez fontos a szükségességi, arányossági elvre figyelemmel lenni Bíróság alkalmazhatja BE keretében (kivéve megrovás és a pártfogó felügyelet).

104

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 4. Osztályozása a./ Az alkalmazásuk célja szerint: nevelő-intő intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, gyógyító-kuratív intézkedések: kényszergyógykezelés izoláló, biztonsági intézkedés: elkobzás, 1990-ig a szigorított őrizet nevelő-intő és biztonsági intézkedés: pártfogó felügyelet rendszertanilag nem besorolható intézkedés: vagyonelkobzás. b./ Alkalmazhatóságuk szerint: Csak önállóan, büntetés helyett alkalmazható: megrovás; próbára bocsátás; kényszergyógykezelés. Önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett kötelező alkalmazni: elkobzás; vagyonelkobzás. Büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható: pártfogó felügyelet. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről a 2001. évi CIV. törvény rendelkezik. c./ Korlátozottságuk szerint: szabadságelvonással járó intézkedés: kényszergyógykezelés, javítóintézeti nevelés (FK esetében) szabadságelvonással nem járó intézkedés: az összes többi d./ Intézkedések speciális, a büntetésektől eltérő célja: a) gyógyító jellegű intézkedés b) nevelő jellegű intézkedés c) a társadalom biztonsági igényének fokozott kielégítése Gyógyító jellegű Kényszergyógykezelés

Nevelő jellegű Megrovás Próbára bocsátás ezeket lehet büntető jellegű intézkedéseknek tekinteni.

A társadalom biztonsági igényének fokozott kielégítése Elkobzás: nem az a célja, hogy joghátrányt okozzon, hanem hogy az újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartson minden elkövetőt. Mégis sokszor súlyos hátrányt jelent pl.: amikor autót koboznak el az elkövetőtől. Pártfogó felügyelet: szintén a bűncselekmény további elkövetésétől óv. Vagyonelkobzás Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

e./ Funkciójuk szerint: Kizárólag fiatalkorúakkal szemben elrendelhető intézkedés Önállóan alkalmazott intézkedések (abban az esetben, ha az elkövető nem büntethető, vagy büntethető, de az intézkedés is elegendő a büntetés helyett) Kizárólag büntetés mellett alkalmazható intézkedés Önállóan vagy büntetés/másik intézkedés mellett alkalmazott intézkedések Kizárólag büntetés vagy intézkedés mellett elrendelhető intézkedés

-

Javítóintézeti nevelés

-

Megrovás Próbára bocsátás kényszergyógykezelés

-

elkobzás vagyonelkobzás A pártfogó felügyelet

5. Pártfogó felügyelet (PF) A bűncselekményt elkövetők ellenőrzését, irányítását, a társadalomba beilleszkedésük segítségét és támogatását szolgáló intézkedés. Célja az elkövető ellenőrzése, irányítása, annak figyelemmel kísérése, hogy a próbaidő, illetve a feltételes szabadság eredményesen teljen el, illetve annak megakadályozása, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el. (ezzel szemben az utógondozás célja a szabadságvesztésből szabadultnak segítség nyújtása a társadalomba való visszailleszkedéshez) Mindig járulékos jellegű intézkedés, önállóan soha nem rendelhető el, csak szabadságvesztés (büntetés) vagy próbára bocsátás (intézkedés) mellett alkalmazható. Az új szabályozás megszüntette az intézkedés kötelező elrendelését (törvény alapján), és alkalmazását az ügyész mérlegelési jogkörébe utalta, mivel felesleges minden elkövetőre nézve, mérlegelés nélkül előírni. Az ügyész elsősorban az elkövető személyét figyelembe véve dönthet arról, hogy az intézkedés elrendelése a vádemelés elhalasztásának eredményes eltelte érdekében szükséges-e. 105

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap a./ ELRENDELÉSE: 82. § pártfogó felügyelet rendelhető el: a) a vádemelés elhalasztásának tartamára, b) a feltételes szabadság tartamára, c) a próbára bocsátás próbaidejére, d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Pártfogó felügyelet alatt áll az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, próbára bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették – ilyenkor kötelező a pártfogó felügyelet elrendelése. Ezeket kivéve a pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet felének, de legalább 2 év eltelte után pártfogó felügyelői véleményében javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn. Kiutasítás mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs helye.

A pártfogó felügyelet az intézkedést elrendelő határozat jogerőre emelkedésnek napjával, illetve a szabadságvesztésből vagy javítóintézeti nevelésből (FK esetén) történő szabadulás napjával kezdődik. A pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő, illetve a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb 5 év. A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles az előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni. A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti pl., hogy a pártfogolt a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot; b) a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy nevelési-oktatási intézményétől, ahova jár, tartsa távol magát; c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson, d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt; e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék; f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be; g) meghatározott tanulmányokat folytasson; h) - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

A pártfogó felügyelet a Központi Igazságügyi Hivatal látja el a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatalok pártfogó felügyelői szolgálata útján. A pártfogó felügyelet végrehajtásában a Rendőrség működik közre, és közbiztonsági szempontból ellenőrzi a magatartást. Fiatalkorúakra vonatkozó szabályok: Csak kötelező elrendelési esetei vannak: A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. 6. További intézkedésekről röviden: a) Megrovás: A legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény. A bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti. Legfontosabb célja, hogy az elkövetőt törvénytisztelő magatartásra intse és nevelje. A bíróság mellett az ügyészség is alkalmazhatja. Csak kötelező alkalmazási esetei vannak. b) Próbára bocsátás: A feltételes elítélés azon változata, amikor a bíróság a bűncselekmény elkövetését és így az elkövető büntetőjogi felelősségét megállapítja, azonban a büntetés céljának szem előtt tartásával úgy foglal állást, hogy nem büntetést rendel el, hanem annak kiszabását meghatározott próbaidőre elhalasztja. Alkalmazására sor kerülhet tárgyalásról lemondás esetén is. A próbára bocsátás mellett mellékbüntetés nem alkalmazható. c) Kényszergyógykezelés: Célja a kóros elmeállapotú elkövetők gyógyítása, kezelése és ennek révén a bűnismétlés veszélyének kiküszöbölése. Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Legfeljebb a büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéstel is büntetendő bűncselekmény esetén maximum 20 évig tart. Az erre kijelölt zárt intézetben kell végrehajtani (IMEI – Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet). d) Elkobzás: előfeltétele: az elkövető egy bűncselekményt, vagy legalábbis büntetendő cselekményt követett el és az elkobzás (az elkobzandó tárgy) ezzel a cselekménnyel kapcsolatos. e) Vagyonelkobzás: A vagyonelkobzással nem jár együtt büntető jellegű joghátrány, hanem ez az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetése előtti (eredeti) vagyoni helyzetét állítja vissza. Mivel a vagyonelkobzás nem jelent vagyoni jellegű büntetést, így nem érinti az elkövető jogszerűen szerzett vagyonát. A törvényi feltételek fennállása esetén kötelező (nincs bírói mérlegelés).

106


33A. A megrovás és a próbára bocsátás. 1. Bevezető: Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések. 2009. május 1-jétől a főbüntetések megnevezés büntetésekre módosult, míg a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetőjogi szankció az elkövető szabadságának, jogainak megvonását vagy korlátozását foglalja magában, azaz hátrányt vagy e hátránnyal való fenyegetést jelent a bűnelkövető számára. 2. -

3.

A szankció követelményei: A büntetőjog csak az igényelt esetekben, és csak a szükséges mértékig reagáljon szankcióval (szükségeség-arányosság). Kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak senkit sem lehet alávetni. Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy amellett rendel el, melynek során az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása következik be, célja, hogy az elkövető a jövőben ne kövessen el bűncselekményt. Megrovás:

Btk. 71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés – ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást – alkalmazása is szükségtelen.

Kivéve elkobzás és vagyonelkobzás, mert megrovás alkalmazására ezek alkalmazásával együtt is sor kerülhet. (2) A megrovással a hatóság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől.

Ha az elkövető a határozat kihirdetésekor jelen van, akkor rögtön foganatosítja a bíró vagy az ügyész; egyéb esetben foganatosítása a határozat kézbesítésével történik. A megrovás a bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti. Csak bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható, azaz abban az esetben, ha a bűncselekmény valamennyi fogalmi elem megvalósul – de a bűncselekmény társadalomra veszélyessége csekély (nem éri el azt a szintet amely a büntetés vagy egyéb intézkedés alkalmazását indokolná) – ugyanakkor nem is hiányzik teljesen, tehát szankcionálást igényel. Feltételei: A legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény, nevelő jellegű intézkedés. A bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti, más ténylegesen bekövetkező, úgynevezett materiális joghátrány nélkül. Legfontosabb célja, hogy az elkövetőt törvénytisztelő magatartásra intse és nevelje. A bíróság mellett az ügyészség is alkalmazhatja. Csak kötelező alkalmazási esetei vannak. A megrovás tartalma elsősorban rosszallás: a hatóság kifejezésre juttatja, hogy az elkövető terhére megállapított bűncselekmény miatt büntetőjogi úton felelősségét megállapítja, felelősségre vonja. Másrészről felhívja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjék a bűncselekmény elkövetésétől. Mellette egyéb intézkedés általában vagyonelkobzásnak nincs akadálya!

-

nem

lehet

alkalmazni,

de

elkobzásnak,

Ügyész is gyakorolhat megrovást, nyomozás megszüntetése vagy megtagadása kapcsán (az ügyész is hatóság).

4. Próbára bocsátás: Nevelő jellegű intézkedés, amely ugyanazt a célt szolgálja, mint a büntetés. A feltételes elítélés azon változata, amikor a bíróság a bűncselekmény elkövetését és így az elkövető büntetőjogi felelősségét megállapítja, azonban a büntetés céljának szem előtt tartásával úgy foglal állást, hogy nem büntetést rendel el, hanem annak kiszabását meghatározott próbaidőre elhalasztja. Alkalmazására sor kerülhet tárgyalásról lemondás esetén is. A próbára bocsátás alkalmazásának egy mérlegelést nem tűrő és egy mérlegelést igénylő feltétele van: 1. Mérlegelést nem tűr, hogy a bűncselekmény legfeljebb vétség lehet, és maximum 3 évi 107

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetén alkalmazható. 2. Mérlegelést igénylő feltétel lehet, hogy a büntetés célja ezzel az intézkedéssel is elérhető kell, hogy legyen. Nincs helye próbára bocsátásnak, ha büntetés helyett önálló mellékbüntetés, illetve foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazása indokolt. A próbára bocsátás mellett mellékbüntetés nem alkalmazható. Btk. 72. § A bíróság a vétség, valamint a 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. Btk. 11. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség (gondatlan + szándékos). 5. a) b) c)

Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

A próbára bocsátás lehetőségét nem zárja ki a büntetett előélet, illetőleg a visszaeső minőség. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető (nem kötelező, csak lehetséges). Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll (pártfogó felügyelet elrendelése kötelező). A próbaidő tartama 1-3 évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni. A próbaidő egy ízben legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. 73. § (1) A próbaidő egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. (2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.

Ha az intézkedés a célját nem érte el a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt vagy azelőtt elkövetett bűncselekmény-e miatt a próbaidő alatt elítélik. Az utóbbi eset miatti megszüntetéskor az eljáró bíró az ügyeket egységesíti és azokat együttesen elbírálva (az elkövető több bűncselekmény-ét egy eljárásban), halmazati büntetést szab ki. A próbaidő eredményes elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik külön bírósági határozat nélkül. ez a másodlagos büntethetőséget megszüntető ok lesz – az elkövető büntethetősége megszűnik. 117. § Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. A próbaidő tartama 1-2 évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni.

A bíróság javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt vagy azelőtt elkövetett bűncselekmény-e miatt a próbaidő alatt elítélik. 6. Elévülés: A próbára bocsátás elévülését a törvény nem ismeri, így ezen intézkedés megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig a bűncselekménynek a büntethetősége el nem évül. Próbára bocsátás – felfüggesztett szabadságvesztés közti különbség (nem szabnak ki - kiszabnak büntetést).

108


34A. A kényszergyógykezelés. 1. Bevezető: Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések. 2009. május 1-jétől a főbüntetések megnevezés büntetésekre módosult, míg a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetőjogi szankció az elkövető szabadságának, jogainak megvonását vagy korlátozását foglalja magában, azaz hátrányt vagy e hátránnyal való fenyegetést jelent a bűnelkövető számára. 2. A szankció követelményei: A büntetőjog csak az igényelt esetekben, és csak a szükséges mértékig reagáljon szankcióval (szükségeség-arányosság). Kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak senkit sem lehet alávetni. Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy amellett rendel el, melynek során az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása következik be, célja, hogy az elkövető a jövőben ne kövessen el bűncselekményt. a./ Közös vonások: 7. Mind a büntetés, mind pedig az intézkedés hátrányt jelent. 8. Meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő cselekmény az előfeltétele alkalmazásuknak. 9. Mindkét büntetőjogi szankció általános célja, alapvető közös feladata, hogy a társadalom védelmét szolgálja. 10. Csak akkor rendelhetők el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a törvény előírja. 11. Csak bíróság állapíthatja meg, a megszabott eljárási rendben. 12. Általában sem a bűnelkövető, sem az állampolgár nem tesz különbséget köztük.

b./ A büntetések és az intézkedés különbségei:

a büntetés az elsődleges szankcióforma; az intézkedések pedig a büntetések mellett kiegészítő jelleggel az elkövető személyiségének kedvezőbb irányban történő alakítására hivatottak. a büntetetés generális és speciális prevenció céljait is szolgálja (egyben megtorló reakció), az intézkedés kizárólag speciális prevencióra irányul, de társulhat hozzá generál-preventív hatás is (egyben megelőző, védelmi reakció). a büntetés határozott, az intézkedés határozatlan tartamú. a büntetés beszámítható a bűnösen cselekvő elkövetővel szemben, az intézkedés beszámíthatatlan és nem bűnös elkövetővel szemben is alkalmazható. a büntetés büntetett előéletet eredményez, míg az intézkedés alkalmazása nem eredményez. minden bíróság által elrendelt anyagi jogi jogkövetkezmény, ami nem büntetés, az intézkedés. a) A büntetés kiszabása során a tettbűnösség mértéke az irányadó, a bűnösség és a büntetés között arányosság van, míg az intézkedésnél a bűnösség nem alapja, csupán előfeltétele az elrendelésnek. b) Egyes büntetésekre vonatkozó szabályokat nem, vagy másként kell alkalmazni az intézkedésekre (pl.: visszaható hatály, elévülési határidők).

3. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben elfoglalt helye: a./ Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. b./ Az intézkedés a kriminális jogkövetkezmények egyik faja, a társadalom büntetőjogi védelmének eszköze. Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy mellett rendel el az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása révén annak megelőzésére, hogy az elkövető a jövőben büntetéssel fenyegetett cselekményt kövessen el. Az intézkedés előfeltétele a jogellenes, büntetéssel fenyegetett cselekmény ennek hiányában nincs se büntetés, se intézkedés kiszabás, azaz a büntetőjogi szankció körében érvényesülni kell a nulla poena sine crimine elvnek. Teljességgel érvényesülni kell a nulla poena sine lege elvnek csak akkor rendelhető el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a Btk. előírja, és csak meghatározott feltételek esetén. Általános célja, feladata: a társadalom védelme. Prevenciós célkitűzés. Az intézkedés elrendeléséhez fontos a szükségességi, arányossági elvre figyelemmel lenni Bíróság alkalmazhatja BE keretében (kivéve megrovás és a pártfogó felügyelet).

109

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 4. Kényszergyógykezelés: Btk. 74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. (3) A kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. (4) A kényszergyógykezelést a (3) bekezdésben meghatározott tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.

Célja: Gyógyító jellegű intézkedés, amelynek célja elsősorban a kóros elmeállapotú elkövetők gyógyítása, kezelése és ennek révén a bűnismétlés veszélyének lehető kiküszöbölése, a társadalom védelme. A kényszergyógykezeltek rehabilitációját szolgálja az a lehetőség, hogy munkaterápiás foglalkozásokon vehetnek részt. 74. § Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. ezen konjuktív feltételek együttes fennállása esetén kötelező az intézkedés. Elrendelése: A kényszergyógykezelés azzal szemben rendelhető el, aki elmeműködésnek kóros állapota miatt nem büntethető, akinek a beszámítási képessége teljesen hiányzik. Ha azonban a kóros elmeállapota csak korlátozza a beszámítási képességében, az intézkedés elrendelésére nem kerülhet sor, büntetés elrendelésnek van helye, amely korlátlanul enyhíthető. Végrehajtása: A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben kell végrehajtani (IMEI – Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet). Tartalma: határozatlan tartalmú intézkedés – csak addig kell alkalmazni, amíg szükséges. -

-

-

-

2009. május 1-ig a kényszergyógykezelés addig tartott, amíg az szükséges volt de ez a határozatlan időtartamú intézkedés sértette a jogkövetkezmények pontos és egyértelmű meghatározásának a nulla poena sine lege elvéből (nincs büntetés törvény nélkül) fakadó követelményét. A 2009. május 1-jei változás következtében legfeljebb a 74. §-ban meghatározott bűncselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén pedig legfeljebb 20 évig tart. Ha ezt követően szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni (Eü törvény alapján). Ez azt jelenti, hogy a kóros elmeállapot alatt emberölést elkövetett elkövető a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, és a büntetési tétel felső határát követően véget ér a kényszergyógykezelése annak ellenére is, hogy nem gyógyult meg. Emiatt az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület az Alkotmánybírósághoz fordul, hiszen álláspontjuk szerint e szabályozás sérti az állampolgárok személyi biztonságát, és ezért alkotmányellenes a szabály. Az egyesület szerint nemcsak az utcára kerülő, hanem a polgári elmegyógyító intézetekbe elhelyezendő volt kényszergyógykezeltek is veszélyt jelentenek majd a közösségre – adta tájékoztatásul az MTI. A kényszergyógykezelést a meghatározott tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. Kényszergyógykezelés esetén a bíróság a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított 6 hónap eltelte előtt az ügyet újból megvizsgálja, és ha azt állapítja meg, hogy a kényszergyógykezelés szükségessége nem áll fenn, megszünteti azt. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata iránti eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a beteg meggyógyult-e, a bűnismétlés veszélye fennáll-e, és hogy a kényszergyógykezelés a társadalom védelme szempontjából a továbbiakban nem szükségtelen-e. 110

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 5. Az alkoholisták kényszergyógyítása: A Btk. korábban a 75.§-ában lehetővé tette az elkövető kényszergyógyításnak az elrendelést, ha a bűncselekmény alkoholista életmódjával függ össze és 6 hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. Ezt a 2009. évi Bn. aug. 9. napjával hatályon kívül helyezte. Az alkoholisták kényszergyógyításának eltörlését elméleti megfontolások és gyakorlati tényezők is indokolták. Az alkoholizmus szenvedélybetegség, így az alkoholistát beteg embernek kell tekinteni, és mint beteget kell kezelni. A gyógyító kezeléstől csak akkor várható eredmény, ha a beteg meg akar gyógyulni, és együttműködik a gyógyításban. Az általánosan elfogadott orvostudományi álláspont szerint a kezelés kikényszerítésével nem érhető el eredmény. Probléma volt a gyakorlatban, hogy ha a kényszergyógyítást olyan szabadságvesztés büntetés mellett rendelték el, amely nem foglalható összbüntetésbe, akkor a kényszergyógyítás tényleges megkezdéséig akár évek is eltelhettek. Ha a BVH intézetbe befogadott személy orvosi okok miatt rászorul, BVH egészségügyi szolgáltatás keretében részesül alkoholbetegséget gyógyító kezelésben.

111


35A. Az elkobzás és a vagyonelkobzás. 1. Bevezető: Korábban voltak főbüntetések, és mellékbüntetések. 2009. május 1-jétől a főbüntetések megnevezés büntetésekre módosult, míg a mellékbüntetések megnevezés megmaradt, de annak köréből néhány büntetési nem átkerült a büntetések közé. A szankció fajai: büntetés, intézkedés. A büntetőjogi szankció az elkövető szabadságának, jogainak megvonását vagy korlátozását foglalja magában, azaz hátrányt vagy e hátránnyal való fenyegetést jelent a bűnelkövető számára. 2. -

A szankció követelményei: A büntetőjog csak az igényelt esetekben, és csak a szükséges mértékig reagáljon szankcióval (szükségeségarányosság). Kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak senkit sem lehet alávetni. Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy amellett rendel el, melynek során az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása következik be, célja, hogy az elkövető a jövőben ne kövessen el bűncselekményt.

a./ Közös vonások: 13. Mind a büntetés, mind pedig az intézkedés hátrányt jelent. 14. Meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő cselekmény az előfeltétele alkalmazásuknak. 15. Mindkét büntetőjogi szankció általános célja, alapvető közös feladata, hogy a társadalom védelmét szolgálja. 16. Csak akkor rendelhetők el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a törvény előírja. 17. Csak bíróság állapíthatja meg, a megszabott eljárási rendben. 18. Általában sem a bűnelkövető, sem az állampolgár nem tesz különbséget köztük. b./ A büntetések és az intézkedés különbségei: a büntetés az elsődleges szankcióforma; az intézkedések pedig a büntetések mellett kiegészítő jelleggel az elkövető személyiségének kedvezőbb irányban történő alakítására hivatottak. a büntetetés generális és speciális prevenció céljait is szolgálja (egyben megtorló reakció), az intézkedés kizárólag speciális prevencióra irányul, de társulhat hozzá generál-preventív hatás is (egyben megelőző, védelmi reakció). a büntetés határozott, az intézkedés határozatlan tartamú. a büntetés beszámítható a bűnösen cselekvő elkövetővel szemben, az intézkedés beszámíthatatlan és nem bűnös elkövetővel szemben is alkalmazható. a büntetés büntetett előéletet eredményez, míg az intézkedés alkalmazása nem eredményez. minden bíróság által elrendelt anyagi jogi jogkövetkezmény, ami nem büntetés, az intézkedés. a) A büntetés kiszabása során a tettbűnösség mértéke az irányadó, a bűnösség és a büntetés között arányosság van, míg az intézkedésnél a bűnösség nem alapja, csupán előfeltétele az elrendelésnek. b) Egyes büntetésekre vonatkozó szabályokat nem, vagy másként kell alkalmazni az intézkedésekre (pl.: visszaható hatály, elévülési határidők). 3. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben elfoglalt helye: a./ Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. b./ Az intézkedés a kriminális jogkövetkezmények egyik faja, a társadalom büntetőjogi védelmének eszköze. Intézkedést a bíróság a büntetés helyett vagy mellett rendel el az elkövető nevelése, gyógyítása vagy izolálása révén annak megelőzésére, hogy az elkövető a jövőben büntetéssel fenyegetett cselekményt kövessen el. Az intézkedés előfeltétele a jogellenes, büntetéssel fenyegetett cselekmény ennek hiányában nincs se büntetés, se intézkedés kiszabás, azaz a büntetőjogi szankció körében érvényesülni kell a nulla poena sine crimine elvnek. Teljességgel érvényesülni kell a nulla poena sine lege elvnek csak akkor rendelhető el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt a Btk. előírja, és csak meghatározott feltételek esetén. Általános célja, feladata: a társadalom védelme. Prevenciós célkitűzés. Az intézkedés elrendeléséhez fontos a szükségességi, arányossági elvre figyelemmel lenni Bíróság alkalmazhatja BE keretében (kivéve megrovás és a pártfogó felügyelet).

4.

Elkobzás:

77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik, c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, d) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak.

112

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették. Elévülése: (5) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével. (6) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. Tulajdoni szabályozása: (7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. Mellőzése: 77/A. § (1) A 77. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott esetben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

-

Előfeltétele: az elkövető egy bűncselekményt, vagy legalábbis büntetendő cselekményt követett el és az elkobzás (az elkobzandó tárgy) ezzel a cselekménnyel kapcsolatos. Izoláló, biztonsági jellegű intézkedés, amely önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett egyaránt alkalmazható. Önállóan elrendelhető büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető ok miatti felmentő ítéletben, az eljárás megszüntetésének néhány esetében, ügyész indítványára, illetve hivatalból akár utólag is. Utólagos elkobzás (BE különleges eljárásában): ha a bíróság a tárgyalás alapján hozott ügydöntő határozatában az elkobzásról, illetőleg a vagyonelkobzásról nem rendelkezett, erről az ügyész indítványára, illetőleg hivatalból utólag határoz.

Az elkobzás jogi természete ellentmondásos. Magán viseli a büntetések jellegzetességeit, holott intézkedés. Célja elsődlegesen nem az, hogy joghátrány alkalmazásával tartson vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől, a gyakorlatban mégis sokszor súlyos hátrányt jelent az elkövetőnek. Az elkobzást a megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatala hajtja végre. 5. 77. § El kell kobozni azt a dolgot, Elkobzandó tárgyak: a) A bűncselekmény eszköze, amellyel a törvényi tényállás megvalósult, pl.: lopásnál használt hamis kulcs. b) Amely dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik pl.: lőfegyver, robbanóanyag. c) Amely bűncselekmény útján jött létre pl.: hamis pénz. d) Amelyre a bűncselekményt elkövették pl.: csempészett dolog. e) a sajtótermék, amelyben a bűncselekmény megvalósult. -

-

-

Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették. Az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább 5 év elteltével. A bírói gyakorlat szerint az elkobzás 5 éves elévülési ideje nem tekinthető abszolút határidőnek, vagyis az elévülés félbeszakításáról (újraindul) és nyugvásáról (onnan folytatódik, ahol abba maradt) szóló rendelkezések vonatkoznak rá. Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.

A bűncselekmény elkövetésének eszköze és tárgya (amelyre a bűncselekményt elkövették) esetén az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Mindez nem alkalmazható, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 113

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 6.

Vagyonelkobzás:

77/B. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, c) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, d) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, e) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. (2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. (3) Ha az elkövető, vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, illetőleg a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt. (4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében, az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. (5) Vagyonelkobzás nem rendelhető el a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek, c) az (1) bekezdés b) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. 77/C. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, a) ha a vagyon már nem lelhető fel, b) ha a 77/B. § alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna, c) a 77/B. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben. (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették. (3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. (4) A 77/B. § és a 77/C. § alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell.

A vagyonelkobzással nem jár együtt büntető jellegű joghátrány, hanem ez az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetése előtti (eredeti) vagyoni helyzetét állítja vissza. Mivel a vagyonelkobzás nem jelent vagyoni jellegű büntetést, így nem érinti az elkövető jogszerűen szerzett vagyonát. A törvényi feltételek fennállása esetén az intézkedés alkalmazása önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett egyaránt kötelező, tehát a törvény nem enged mérlegelést a bíróság számára. Vagyonelkobzásnak gyakorlatilag csak szándékos bűncselekmény miatt lehet helye, bár a tv erre nem utal kifejezetten. A gondatlanságból elkövetett bűncselekmény, általában az elkövető vagyonát nem gyarapítja.

7. 77/B. § Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy ennek helyébe lépett, vagy amellyel más természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany gazdagodott (feltéve, hogy a 3. személynél gazdagodásként ez megjelenik). a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni. A bizonyítás sikertelenségének kockázatait az elkövető viseli. a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, (pl. azzal szemben alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetőjét anyagilag támogatta). a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Elkobozni is csak az adott vagyoni előny tárgyát képező eredetiben meglévő vagyontárgyat lehet. A bűncselekmény büntethetőségének megszűnése nem érinti a vagyonelkobzás alkalmazását. Ha az elkövető, vagy a gazdagodott személy meghalt, a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra a vagyonra, amelyre a jogutódlás történt. Vagyonelkobzásra bármely bűncselekmény elkövetése esetén lehetőség van. A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették.

114

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap 8. Vagyonelkobzás nem rendelhető el a) arra a vagyonra, amely a BE során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek, c) a bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett vagyonra, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. Nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, amikor az elkövető felelősségét bűnösséget kizáró ok (kényszer vagy fenyegetés) zárja ki. Nincs lehetőség vagyonelkobzásra ténybeli tévedés esetén, ha a bűncselekménynek csak szándékos alakzata büntetendő. 9.

77/C. § A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, a) ha a vagyon már nem lelhető fel, b) ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna, c) a jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezett vagyon esetében.

Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. vagyis az állam a vagyonelkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével tulajdont szerez. Vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell. Ha a vagyonelkobzás és az elkobzás törvényi feltételei egyaránt fennállnak, csak a vagyonelkobzást lehet és kell elrendelni, ha az elkobzandó „bűncselekmény elkövetése útján létrejött” dolog „a bűncselekmény elkövetéséből eredő” vagyonnak tekintendő. Viszont nem alkalmazható a vagyonelkobzás, ha az elkobzandó dolog nem a bűncselekmény elkövetéséből ered, hanem más jellegű összefüggésben áll vele.

115


36A. A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések. 1. Bevezetés:

2. A fiatalkorú fogalma: Btk. 107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Dogmatikailag a felnőttek büntetőjoga irányadó a fiatalkorúakra, de a jogkövetkezmények területén érvényesül a speciális, az eltérő szabályozás. Btk. 108. § A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék, a társadalom szabályait megismerje, elfogadja, azokhoz alkalmazkodjon.

3. Jellemzők: a fiatalkorú nem ítélhető életfogytig tartó szabadságvesztésre a fiatalkorú erkölcsi felelőssége lényegesen kisebb, mint a felnőtteké. Oka a könnyebb befolyásolhatóság. a fiatalkorú testileg és szellemileg is lényegesen nehezebben viseli el a személyes szabadság hosszabb korlátozását, mint a felnőtt nagyobb eséllyel megfelelő neveléssel, folyamatos ráhatással helyes irányba befolyásolható. 4. Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünk: Büntetések: határozott tartamú szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás. Mellékbüntetések: közügyektől eltiltás, kitiltás. Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. + fiatalkorúak esetén a javítóintézeti nevelés is. Az intézkedések alkalmazása elsőbbséget élvez a büntetésekkel szemben. Büntetést kiszabni csak akkor kell, ha az intézkedés kiszabása nem célravezető. Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni pedig csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. A szankciók sorrendje: 1. szabadságelvonással nem járó intézkedések 2. szabadságelvonással nem járó büntetés 3. szabadságelvonással járó intézkedés (kényszergyógykezelés, javítóintézeti nevelés) 4. szabadságelvonással járó büntetés 5. Szabadságvesztés: A generális minimumot és maximumot is meghatározza a Btk. Btk. 110. § A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén 1 hónap. A bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama: a) 10 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén 10 év, b) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén 15 év ha még nem múlt el 16 éves, akkor maximum 10 év. A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 5 év akkor, ha a bűncselekmény 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

116

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú nevelésére, oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére. Btk. 111. § A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében kell végrehajtani. Tv csak 2 végrehajtási fokozatot (börtön, fogház) ír elő. A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b) az 1 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. Ezeken kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani. Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor 21. életévét betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a bíróság a felnőttekre vonatkozók alapján határozza meg a végrehajtási fokozatot. LÁSD FELNŐTTEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉS: Btk. 42. § Fegyházban kell végrehajtani: az életfogytig tartó szabadságvesztést. a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéset, ha az elítélt többszörös visszaeső, v a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. a 3 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha állam vagy emberiség elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, vagy katonai bűncselekmény miatt szabták ki. Btk. 43. § Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső. Btk. 44. § Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést. Feltételes szabadságra bocsátás: Btk. 112. § A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább 3/4-ed részét, b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább 2/3-ad részét kitöltötte. Erről döntés, csak a büntetés végrehajtása során születhet. A BV bíró a BVH intézet előterjesztése alapján, a fiatalkorú meghallgatása után határoz. Ha a bíró nem rendeli el, akkor az elítélt magatartásának megvizsgálására újabb határidőt állít. A feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll. 6. Közérdekű munka: 113. § fiatalkorúval szemben akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a 16. életévét betöltötte.

1997-től lehet alkalmazni közérdekű munkát a fiatalkorúakkal szemben is. A közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket a fiatalkorúakra változatlan tartalommal kell alkalmazni. 49. § A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni. Hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi (munkaviszonyt nem létesít). Tartalmát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke 42 óra, legnagyobb mértéke 300 óra (tartalma napban 7-50 nap).

A munka elvégeztetése semmilyen módon nem kényszeríthető ki, ez a kényszermunka tilalmából fakad. 50. § Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe az ügyész javaslatára szabadságvesztés lép (és ez már kikényszeríthető). Ezt fogházban kell végrehajtani. 6 óra közérdekű munka = 1 napi szabadságvesztés 7. A pénzbüntetés: Btk. 114. § (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

Önálló keresetnek számít az a bevétel, amely után TB járulékot fizetnek és az SZJA adóalapját képezi. Önálló jövedelem lehet az: ösztöndíj, jogügyletből származó rendszeres bevétel, DE nem lehet szociális juttatás. Kiszámítása: meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát (30-540), majd az egynapi tételnek megfelelő összeget (2.500 – 200.000 Ft). Mértéke tehát: 75 ezer és108 millió Ft közötti. 117

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Ha a pénzbüntetést nem fizeti, meg kell kísérelni a behajtást (fizetésletiltás, foglalás). A pénzbüntetést behajthatatlansága esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. 1 napi tétel helyébe 1 napi szabadságvesztés lép. Ha szabadságvesztés mellett szabták ki, akkor a végrehajtási fokozatra az lesz irányadó, ha pénzbüntetés helyébe lép a szabadságvesztés, akkor fogház fokozatban kell végrehajtani. 8. A foglalkozástól eltiltás: Btk. 56. § Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. a foglalkozás eszköze a szándékos bűncselekmény véghezvitelének 9. A járművezetéstől eltiltás: Btk. 58. § A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. ha csak 1x használta, akkor nem lehet eltiltani. Alkalmazható olyan elkövetők esetében is, akiknek nincs járművezetői engedélye (hogy ne is szerezhessen), járművezetést tiltott módon átengedő személy is eltiltható. A foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki arra alkalmatlan vagy méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás min 1 év, maximum 10 év. 10. A kiutasítás: Kiutasításnak csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye a fiatalkorúval szemben (és azzal szemben, aki a MK területén min. 10 éve jogszerűen tartózkodik, + akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne – feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné). Btk. 61. § Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt (lehet külföldi vagy hontalan), akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a MK területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. Végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság feladata. Végleges hatályú, ha min 10 évi szabadságvesztést ítéltek, határozott ideig tartó kiutasítás min 1 év, maximum 10 év. 11. Mellékbüntetések: Közügyektől eltiltás 115. § Fiatalkorút csak 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani. Btk. 62. § Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. A közügyektől eltiltott nem vehet részt választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben, stb. 63. § A közügyektől eltiltás tartalma min 1 év, maximum 10 év. A kitiltás: 116. § A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él. Ha családi környezet nem megfelelő, a kitiltásnak nincs akadálya. A kitiltás tartama min 1 év, maximum 5 év. Btk. 64. § A Btk. különös részében meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A Bv. tvr értelmében a kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetőleg a szabadságvesztésből szabadulását követő 8 napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet. Végrehajtása a Rendőrség feladata. 12. Intézkedések: Megrovás: Ezzel a hatóság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől.

118

Semsey Hajnalka 2012.03.18. nap Próbára bocsátás: 117. § fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. A próbaidő tartama 1-2 évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni. A bíróság javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt vagy azelőtt elkövetett bűncselekmény-e miatt a próbaidő alatt elítélik.

A javítóintézeti nevelés: Szabadságelvonással járó intézkedés 118.§ A bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. Tartama 1-3 évig terjedhet. A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább 1 évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább 1 év. Kötelező megszüntetés: A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. Mérlegelhető megszüntetés: Ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti. A megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be. Azt, aki a 19. életévét betöltötte, a javítóintézetből el kell bocsátani. A pártfogó felügyelet 119. § A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll.

Halmazati és összbüntetés 120. § A halmazati és az összbüntetés a 110. § (2) bekezdésének a) pontja esetén nem haladhatja meg a 20 évi, b) pontja és a (3) bekezdés esetén a 15 évi, a (4) bekezdés esetén a 7 év és 6 hónapi szabadságvesztést. (hivatkozásokat lásd a tétel elején) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja, ha erre a meghatározott cél elérése érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részét nem érheti el.

Egységes intézkedés 120/A. § Ha a bíróság a fiatalkor-val szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. (2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát (tilos a kumuláció). A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a 3 évet.

Az előzetes fogva tartás beszámítása 120/B. § Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani. 1 napi előzetes fogva tartás 1 napi javítóintézeti nevelésnek felel meg.

Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 121. § A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték, c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított 3 év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt 1-5 évig végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 1 évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorú-t, kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes.

119


120

Semsey Hajnalka nap

Recommend Documents