Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

A számvitel és az adózás kapcsolata, valamint a 2016-tól hatályos változások Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

 Az Országgyűlés által 2015. június 16-án

elfogadott és 2015. június 24-én kihirdetett 2015. évi LXXXI. törvény (módosító törvény) tartalmazza a 2016. évi adótörvény változásokat:  Az első és talán legfontosabb elem, hogy a

személyi jövedelemadó (Szja tv.) rendszerében az egykulcsos, arányosnak mondott adó a jelenlegi 16 százalékról 15 százalékra csökken 2015.09.25.

2

SZJA törvény változásai 2015  Az első házasok kedvezménye

Legalább az egyik fél az első házasságát köti 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig Együttesen havi 5000 Ft adócsökkentést eredményező adóalap csökkentés Közösen is érvényesíthető, vagy megosztható az adóbevallásban

2015.09.25.

3

 Az Országgyűlés által 2015. június 16-án

elfogadott és 2015. június 24-én kihirdetett 2015. évi LXXXI. törvény (módosító törvény) tartalmazza a 2016. évi adótörvény változásokat:  módosul az első házasok kedvezménye. megtartják a havi 5 000 forint összegű „adómegtakarítást”, csupán az 1 százalékos adócsökkentésből kifolyólag az eddigi havi 31 250 forint helyett havi 33 335 forint lesz az adóalap-kedvezmény. 2015.09.25.

4

családi kedvezmény  A kétgyermekesek családi

kedvezményének fokozatos emelésére kerül sor  Mértéke 2016-tól 4 év alatt 10 ezer Ft-ról 2019-re 20 ezer Ft-ra nő

2015.09.25.

5

Családi kedvezmény  Az érvényesítésére jogosultak körének

kiegészítése  a nevelőszülő nevelt gyermekek után családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosult – így év közbeni érvényesítés is lehetséges

2015.09.25.

6

Családi kedvezmény  Az igénybevételére vonatkozó

szabályozás pontosítása  

2015.09.25.

közös nyilatkozat szükségessége élettársak esetében a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az élettársai nyilvántartásba bejegyzés ügyszámát, továbbá a lakóhelyet és a tartózkodási helyet

7

Járulékkedvezmény 2014 január 1-vel hatályba lépett a családi járulék kedvezmény intézménye. A változás lehetővé teszi a családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított személynek, hogy az igénybe nem vett családi kedvezmény személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő összegét(16%), levonhassák a 7 %-os egészségbiztosítási járulékból és a 10%-os nyugdíjjárulékból

2015.09.25.

8

Családi kedvezmény egy eltartott esetén 2016-tól kezdve 66 670 forint (62 500 forint helyett), mely során marad a 10 000 forint összegű „adómegtakarítás”, kettő eltartott esetén: - 2016-ban 83 330 forint (78 125 forint helyett), tehát marad a 12 500 forint összegű „adómegtakarítás”, - 2017-ben 100 000 forint (93 750 forint helyett), tehát marad a 15 000 forint összegű „adómegtakarítás”, - 2018-ban 116 670 forint (109 375 forint helyett), tehát marad a 17 500 forint összegű „adómegtakarítás”, - 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint (125000 forint helyett), tehát marad a 20 000 forint összegű „adómegtakarítás”, három és minden további eltartott esetén 2016-tól kezdve 220 000 forint, tehát marad a 33 000 forint összegű „adómegtakarítás”. 2015.09.25.

9

A családi kedvezmény és az adóazonosító jel használatának szabályai  A 2015. szeptember 8-tól hatályos Szja

törvénymódosítás alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében csak 2017. január 1-jétől válik kötelezővé.  Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása. 2015.09.25.

10

Járulékkedvezmény

A családi kedvezmény az adóalap kedvezmény, A családi járulékkedvezmény adókedvezmény

2015.09.25.

11

Járulékkedvezmény A családi adókedvezményt és a járulékkedvezményt egyedül, vagy megosztással is lehet érvényesíteni, erről nyilatkozni kell. Amennyiben a járulékkedvezményre több jogosult is van, csak egyszer lehet érvényesíteni a nyilatkozatnak megfelelően. Először egészségbiztosítási járulékként,(ez a 7%) ezen belül sorrendben természetbeni egészségbiztosítási járulékként(4%), majd pénzbeli egészségbiztosítási járulékként nem kell levonni, de amennyiben van fennmaradó összeg, akkor a fennmaradó összeg a nyugdíjjárulékot csökkenti.

2015.09.25.

12

2015. évi szabály Ha a családi kedvezményt kell átkonvertálni családi járulékkedvezményre, akkor 0,16-tal szorzunk. A másik irányba is kell majd átjárást biztosítanunk, melyet a 625 %-os számmal kell elvégeznünk.

A 625 % úgy kerül meghatározásra, hogy ha 16-ot megszorzunk 6,25-tel, akkor pont 1-et kapunk, tehát ez az a szám, amelyikkel családi kedvezményt át lehet konvertálni családi járulékkedvezménnyé, és fordítva

2015.09.25.

13

2016. évi szabály Ha a családi kedvezményt kell átkonvertálni családi járulékkedvezményre, akkor 0,15-tel szorzunk. A másik irányba is kell majd átjárást biztosítanunk, melyet a 667%-os számmal kell elvégeznünk.

A 627 % úgy kerül meghatározásra, hogy ha 15 %-ot megszorzunk 6,67-tel, akkor pont 1-et kapunk, tehát ez az a szám, amelyikkel családi kedvezményt át lehet konvertálni családi járulékkedvezménnyé, és fordítva

2015.09.25.

14

Kiküldetési rendelvény  Lehetőség:

elektronikus úton zárt rendszerben kezelt bizonylat is lehet, amennyiben tartalma megfelel az előírásoknak.

2015.09.25.

15

Személyi kedvezmény  Igénybe veheti:

rokkantsági járadékban, fogyatékossági támogatásban részesülő is. (min.bér 5 %-a)

2015.09.25.

16

Munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás - Adható lakás akadálymentesítéséhez is. - Olyan hitel törlesztéséhez is, melynek felhasználásával szerzett lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel még őt terheli. - Egyéni vállalkozó is elszámolhatja költségként, ha ad ilyen támogatást a dolgozójának.

2015.09.25.

17

Cafetéria  Változatlan az adómentes juttatások

köre - lakáscélú támogatás 5 MFt/év - sportutalvány korlátlan - kultúra utalvány évi 50.000 Ft - kockázati biztosítások

élet és egészség bizt. A min.bér 30 %-áig, teljes életre szóló 2017-ig 2015.09.25.

18

Béren kívüli juttatások (35,7 %)  Felső határ: 450.000 Ft,

de 200.000 Ft felett csak SZÉP kártya

- Erzsébet utalvány - helyi bérlet - iskolakezdési utalvány - meleg étkeztetés - iskolarendszerű képzés - üdülési szolgáltatás munkáltató üdülőjében - SZÉP kártya 2015.09.25.

19

Béren kívüli juttatások túllépése (51,17%)

 200.000 Ft és 450.000 Ft között adott

juttatásoknál – SZÉP kártya kivételével – (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 27 % EHO-t kell fizetni)

2015.09.25.

20

 A Széchenyi Pihenő Kártya szerinti juttatás esetén az éves

rekreációs keretösszeg:  évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;  a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;  évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is [Szja. tv. 70. § (4b) bek.] Fontos, hogy a 200 ezer forintba a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg nem számít bele! 2015.09.25.

21

 Béren kívüli juttatások 2016. január 1-

jétől 35,51 %. (1,19 szeres szorzóval növelt alap után 15 % szja és 14 % EHO)

2015.09.25.

22

Egyes meghatározott juttatások (51,17 %) - csekély értékű ajándék évi háromszor - üzleti ajándék - belső szabályzat alapján dolgozónak adott juttatás (telefonhasználat)

2015.09.25.

23

 Egyes meghatározott juttatások

2016. január 1-jétől 49,98 % lesz. (1,19 szeres szorzóval növelt alap után 15 % szja és 27 % EHO)

2015.09.25.

24

Biztosítás  2014. január 1-jétől megkötött

nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összeg után továbbra is 20 % rendelkezési jogosultságra (max. 130 eFt) van lehetőség az szja bevallásban.  Ha a kockázati díjrész meghaladja az alapbiztosítás teljes díjának 10 %-át, akkor nem adható nyilatkozat.  Kiegészítő biztosításokra nem jár a kedvezmény 2015.09.25.

25

Biztosítás  Üzleti nyugdíjbiztosítás:

A biztosítás kedvezményezettje a szerződés egész tartalma alatt csak a biztosított lehet. (kivéve haláleset) A szerződés csak négy kockázati elemet tartalmazhat: nyugdíjba vonulás öregségi korhatár elérése 40 % egészségkárosodás haláleset 2015.09.25.

26

Biztosítás

 A társaság adómentesen fizetheti

a vezető tisztségviselőjére kötött felelősségbiztosítás díját

2015.09.25.

27

Biztosítás  2015. január 1-jétől egyéni

vállalkozóknak csak a személy biztosítás díja számolható el költségként, amelynek biztosítottja az alkalmazott. (további feltétel: szja tv. 11. mell. 5.)

2015.09.25.

28

Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony: mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Idénymunka esetén: azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Alkalmi munka esetén: a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári nap, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap lehet. 2015.09.25.

29

Egyszerűsített foglalkoztatás  Bejelentési kötelezettség:

elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül a 15T1042E jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon, telefonon keresztül a 185-ös telefonszámon

2015.09.25.

30

Egyszerűsített foglalkoztatás  Közteher-fizetés:

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként: mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1 000 forint, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint. A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell

2015.09.25.

31

Egyszerűsített foglalkoztatás  Nem kell jövedelmet megállapítani és

bevallást beadni, ha az ebből származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az év első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy – ha részére alapbérként legalább a bérminimum 87 %-a jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát. 2015.09.25.

32

Bizalmi vagyonkezelés a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani

 Ha

minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése

 Nem

 Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó, mint

vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke

2015.09.25.

33

Bizalmi vagyonkezelés  Osztalékból

származó jövedelemnek minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon áll a tőkerészéből és hozamból, ha a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni

 A

2015.09.25.

34

Bizalmi vagyonkezelés minősül osztaléknak a hozam, ha a magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte

 Nem

 Adómentes a vagyonkezelő által a kezelt vagyon

(kivéve hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték, nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá ha a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el

2015.09.25.

35

SZJA 2016. Egyebek  A törvény a kamatjövedelmek

tekintetében átmeneti rendelkezést fogalmaz meg. Ha a juttatást megalapozó időszak 2016. január 1-jét megelőzően kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történt, úgy a 15 százalékos adókulcs a 2016-tól kezdődő időszakra eső jövedelem-részre arányosan alkalmazandó.

2015.09.25.

36

2016 évi várható minimálbérről.  Várhatóan 5,5 százalékkal nőhet jövőre a

minimálbér (most bruttó 105 ezer, ez ezek szerint 110.775 forintra emelkedhet), a nyugdíjak 1,6 százalékkal lehetnek magasabbak – közölte a miniszterelnökséget vezető miniszter. A minimálbér-emelés nem csak azokat érinti, akik ennyit keresnek, hanem azokat is, akik a minimálbérhez kötött ellátást illetve kedvezményeket kapnak.  Ilyen például a gyed, de a vállalkozók minimális járulékalapja is ehhez kötött. 2015.09.25.

37

A 2016. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

1. március 5., szombat munkanap 2. március 14., hétfő pihenőnap

3. október 15., szombat munkanap 4. október 31., hétfő pihenőnap

2015.09.25.

38

Kilépés a magánnyugdíjból 2016.  Magánnyugdíj pénztárból történő visszalépés.

A módosítások értelmében nem minősül bevételnek a személyi jövedelemadó szempontjából a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok részére a magánnyugdíj pénztár által átutalt tagi kifizetés.  Abban az esetben, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tag a tagi kifizetés címén kapott összeget nem veszi fel, hanem önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltatja, az összevont adóalapba tartozó jövedelmét terhelő személyi jövedelemadó terhére az átutalt összeg 20 százalékának megfelelő, de maximum 300 ezer forint adóvisszatérítéséről rendelkezhet. 

2015.09.25.

39

Egyéni vállalkozó 2015.

 Jövedelem (nyereség) minimum

a vállalkozói bevétel 2 %-a

2015.09.25.

40

Őstermelő 2015.  Az elhatárolt veszteséget a

mezőgazdasági őstermelő a következő 5 adóév őstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben számolhatja el.

2015.09.25.

41

Közös őstermelői tevékenység közös őstermelői igazolvány nyilatkozatával kapcsolatos szabályozás kibővül a közös háztartás, és a közös háztartásban élő családtag fogalmakkal.  közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége ;  közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostohaés nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is) 42 [Szja. tv. 78/A. § (2a) bek.]

 A

2015.09.25.

KATA 2015.  Bejelentkezéskor : TAJ szám  Kiesik a KATA-ból az a vállalkozó, akinek az

állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100.000 Ft-ot. A megszűnésről az adóhatóság határozatot hoz és a megszűnés időpontja: annak a hónapnak utolsó napja, amikor a határozat jogerőre emelkedik. 2015.09.25.

43

KATA  Szünetelés:

a kisadózó tárgyhónapot követő hó 12-ig köteles bejelenteni, ha a tárgyhónapra nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége, de ezt nem kell havonta megismételnie, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból nem írja elő a KATA fizetési kötelezettséget. 2015.09.25.

44

KATA  Vélelmezett munkaviszony akkor is

megdőltnek kell tekinteni, ha van 36 órát meghaladó munkaviszonya

2015.09.25.

45

KIVA  2015 január 1-jétől egységesen

negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig kell bevallani és befizetni az adóelőleget. Az 500 millió Ft értékhatár átlépését csak a negyedévek első napján kell vizsgálni. Adóalanyiság megszűnésekor 2 évi nem választható újra.

2015.09.25.

46

EVA

 Osztalék utáni adót kiváltó adó bevallása három

egyenlő részletben a Tao, vagy a Kiva bevallásban vallja [Eva tv. 18. § (3) bek.]  Eva választás feltétele, hogy nincs az önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása [Eva tv. 10. § (2) és (4) bek.]

2015.09.25.

47

Szociális hozzájárulási adó munkabérek értékének megőrzését célzó kedvezmény kikerül → helyette a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye [Eat. 459. § (2) bek. a) pont]  Új kedvezmény → a kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény [Eat. 459. (2) bek. e) pont]  A részmunkaidős foglalkoztatás esetén kikerült az anyasági ellátásban részesülök kedvezményének figyelembe vétele, tehát itt nincs arányosítás [Eat. 463. § (5) bek.]  A

2015.09.25.

48

Kedvezmények  A szakképzettséget nem igénylő munkakörben

foglalkoztatott FEOR 9. főcsoport Munkaviszony Bruttó bér Max. 100 ezer Ft. 14,5 %-a  Kizárólag szakképzettséget nem igénylő munka  Részmunkaidő 100 ezer forintnak arányos része 2015.09.25.

49

A 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott 25 év alatti, max. 180 nap munkaviszony Bruttó bér, max. 100 ezer Ft. 27%-a első 2 évben 25 év alatti, 180-nál több idővel rendelkező; 55 év feletti Bruttó bér, max. 100.000 Ft. 14,5%-a

2015.09.25.

50

A tartósan álláskereső személyek  Bruttó bér, max. 100.000 Ft. 27%-a

Első két év  Bruttó bér, max. 100.000 Ft. 14,5-a

Harmadik év

2015.09.25.

51

GYED – GYES [GYET] mellett – után foglalkoztatott  Bruttó bér max. 100 ezer Ft. 27%

első két évben  Bruttó bér max. 100.000 Ft. 14,5% harmadik évben Részmunkaidőnél megszűnt az arányosítás

2015.09.25.

52

2015. július 1-jétől 25 év feletti és az 55 év alatti mezőgazdasági foglalkoztatottak után is érvényesíthető szociális hozzájárulási kedvezmény! FEOR (2012.01.01-én hatályos) 6. főcsoport 61 csoportjába tartozó, 7. főcsoport 7333 csoportba tartozó, 8. főcsoport 8421 csoportba tartozó Mértéke: a munkabérnek, de legfeljebb 100.000 Ft-nak a 14,5 %-a Nem érvényesíthető a kedvezmény: a költségvetési szerv kifizető esetén, azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, 2015.09.25.

53

 Költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti a

szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, a huszonöt év alatti és az ötven év feletti foglalkoztatottak, és az anyasági ellátásban részesülő foglalkoztatottak utáni adókedvezményeket [Eat. 463/A. §]

2015.09.25.

54

Eho  A külföldi illetőségű előadóművész után a kifizetőt,

vagy ha nincs a magánszemélyt (14 %, 450 ezer forintig) is eho fizetési kötelezettség terheli [Eho. 2/A. §, és 3/B. §]  Bérenkívüli juttatások után 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség [Eho. 3. § (4) bek.] → fogalmi pontosítás a változások miatt  Az eho alól mentes jövedelmek kiegészülnek → az egészségkárosodást szenvedett bányászok keresetkiegészítése [Eho. 5. § (1) bek. d) pont] 2015.09.25.

55

 Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó

természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 000 Ft.  kivéve, ha igazolják más EU tagállamban fennálló biztosításukat,  Azok a személyek akikre a Tbj. szerint a biztosítás nem terjed ki 2015.09.25.

56

Nem kell megfizetni az eho-t  Az egyes bányászati dolgozók tb.

kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott kereset-kiegészítés után.  A kereset-kiegészítéssel összefüggésben a kincstárt jelenleg 27% egészségügyi hozzájárulás terheli

2015.09.25.

57

Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. § k) 2.  Az alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege. 2015.09.25.

58

Járulékalap  Tbj 36.§ (1)-(2)  2015. január 01-től a jogalkotó pontosította a

kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmének meghatározását, amikor ügyvezetői tevékenységet lát el

 ekkor a nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetői

tevékenysége alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem

2015.09.25.

(juttatott) 59

Egészségügyi szolgáltatási járulék változása Tbj 19.§ (4)

január 01-től az EHO tételes összege 6.930 Ft, naponta 231 Ft  2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forintról 7050 Ft, naponta 235 forintra nő.  2015.

2015.09.25.

60

Egészségügyi szolgáltatási járulék változása  Ki az alanya:

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás  Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után  Az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult 

2015.09.25.

61

Harmadik állam polgárának foglalkoztatása [Tbj. 11. § b)]  a Magyarországon be nem jegyzett külföldi

munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező külföldi munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg (ez ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el).

2015.09.25.

62

2 évnél hosszabb kiküldetés [Tbj. 11/A §] 2 évnél hosszabb munkavégzés esetén mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a) a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan 2 évnél hosszabb idejűvé válik, b) az a) pontban említett körülmény a munkavégzés kezdetét követő legalább 1 év után következik be (amelyet a dolgozó 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Szociális hozzájárulási adó 2 év után van! 2015.09.25.

63

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

2015.09.25.

64

Felsőoktatási támogatási megállapodás:

 felsőoktatási támogatási

megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás 2015.09.25.

65

Felsőoktatási támogatási megállapodás:

 Az adózás előtti eredményt csökkenti a visszafizetési

kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti eredmény összege, feltétel igazolás  Az adózás előtti eredményt növeli a felsőoktatási intézmény támogatása miatt elszámolt kedvezmény, amit a támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően 2015.09.25.

66

Felsőoktatási támogatási megállapodás  Elismert költség, ráfordítás a felsőoktatási

támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke

2015.09.25.

67

Jövedelem-(nyereség-) minimum szabály

 2015. január 01-től hatályon kívül került a jövedelem-

(nyereség-) minimum csökkentő tételei közül az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke

2015.09.25.

68

Veszteségelhatárolás szabály a veszteségelhatárolás szabályát korlátozásra került 2015. január 01-től adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét

2015.09.25.

69

Veszteségelhatárolás szabály  Cégfelvásárlás esetén is szigorodott az elhatárolt

veszteség felhasználásának szabálya:  Az adózó az elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, milyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző 3 adóév átlagában számított összegében képvisel  Csökkenő árbevétel, bevételnél a veszteség leírása is csak lassabb ütemben valósulhat meg, figyelembe véve az 5 éves korlátot és az 50 %-os szabályt

2015.09.25.

70

Rendelkezés az adóról  Első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni

A rendelkezés az adóról jogintézmény lényege:  Az adóalany az adóelőleg, adóelőleg kiegészítése, illetve adó meghatározott részéről TAO tv szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, amit az adóhatóság a kedvezményezettek javára teljesít (a feltételek fennállása esetén)  Az adózót az átutalt összegre jóváírás illeti meg, amelyet az adózó TAO folyószámláján csökkentő tételként jelenik meg

2015.09.25.

71

Rendelkezés az adóról Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hó utolsó napjáig elektronikus úton, NAV nyomtatványon rendelkező nyilatkozatot tehet a havi, negyedéves TAO kötelezettsége 50 %-nak kedvezményezett célra történő felajánlásáról Ez a nyilatkozat az adóéven belül 5-ször módosítható

Ha az adózó az adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásáról nem rendelkezik, akkor az adóelőleg kiegészítéséről szóló bevallásában, vagy az éves adóbevallásában teheti meg, a fizetendő adó 80 %-ig

2015.09.25.

72

Rendelkezés az adóról  Az adózó az alábbi kedvezményezett célok javára

rendelkezhet az adóról:  Filmalkotás támogatása  Előadó-művészeti tevékenység támogatása  Látvány-csapatsport támogatás  Az adózó a felajánlásért a kedvezményezett szervezettől főszabály szerint ellenszolgáltatásra nem jogosult (szponzori szerződés keretében kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével, a rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5%-a kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül)

2015.09.25.

73

Rendelkezés az adóról Az adózó által felajánlott és az adóhatóság által átutalt összeg utáni adózót megillető jóváírás A jóváírás összege: Adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 %-nak a 7,5 %-a A fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 %-nak 2,5 %-a A jóváírás alapjába nem számít bele a látvány csapatsportok támogatásakor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás és az 1 % 2015.09.25.

74

Nem elismert költségen belüli változás

 2015. január 1-jétől nem a vállalkozási

tevékenység érdekében felmerülő költség, ráfordítás a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel

2015.09.25.

75

Növekedési adóhitel  2016. január 1-től új kedvezményt

vezetnek be, melynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni.

2015.09.25.

76

Növekedési adóhitel  A kedvezményre való jogosultság

feltételei a következők: a

társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött;  az adóévben és az azt megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, vagy szétválásban;  az adóévi adózás előtti eredménye eléri a megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értéknek ötszörösét. 2015.09.25.

77

Növekedési adóhitel  Társaság megállapítja és bevallja a várható

növekedési hitelre jutó adó összegét, melynek 25 százalékát adóelőlegként két egyenlő részletben kell megfizetnie az adóévet követő adóév első két negyedévében.  A társaság az adóévi társasági adóbevallásában állapítja meg és vallja be a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét. Az adót a társaság hat egyenlő részletben fizeti meg, figyelembe véve a már megfizetett adóelőlegeket is. 2015.09.25.

78

Progresszív mentesítés  Ha a kettős adóztatást elkerülő

egyezmény erre lehetőséget biztosít, a külföldön adóztatható jövedelmet progresszió fenntartásával lehet mentesíteni.  Ez a jelenlegi abszolút mentesítéshez képest az érintett társaságok számára a ténylegesen fizetendő adó növekedését jelentheti. 2015.09.25.

79

Visszatérített bírságok.  2016-tól már a tárgyévben visszatérített

bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot.

2015.09.25.

80

Pénzügyi szervezetek különadója

2015.09.25.

81

Pénzügyi szervezetek különadója  Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési

Bankkal kötött megállapodással összhangban a különadó mértéke az adólap 50 milliárd forint feletti része után  2016-ban 0,53 %-ról 0,31 %-ra,  2017-ben és 2018-ban 0,21 %-ra csökken azzal, hogy a 2016–2018 közötti időszakra fizetendő különadó összege nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett különadó összegét. 2015.09.25.

82

Pénzügyi szervezetek különadója  hitelintézetek különadójának alapja

2016-ban már nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérleg-főösszeg lesz.  A 2016. évi változás kiveszi a kockázati tőkealap-kezelőket a befektetési alapkezelő fogalma alól, elkerülve így a kettős adóztatást.

2015.09.25.

83

Pénzügyi szervezetek különadója  Új adókedvezmény:  csökkenthető a bankadó kötelezettség – legfeljebb annak

30százalék-ával - ha a vállalati kölcsönök állománya a 2009. évi beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja közötti időszakban növekedést mutatott.  A kedvezmény összege 3 milliárd forint szorozva a vállalati kölcsönöknek az adott adóalanynál bekövetkezett növekményével és osztva az összes érintett adózónál bekövetkezett vállalkozói hitelállomány növekedésének együttes összegével

2015.09.25.

84

Általános forgalmi adó

2015.09.25.

85

Előleg? előlegnek minősül minden – nem kizárólag pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában – a teljesítést megelőzően adott, ellenértékbe beszámító vagyoni előny. A fizetendő adót a pénz jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetekben a vagyoni előny megszerzésekor kell megállapítani. A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Amennyiben csereügylet során valósul meg a teljesítést megelőzően a vagyoni előny juttatása, a fizetendő adót annak megszerzésekor kell megállapítani.

2015.09.25.

86

Motorbenzin áfája [Áfa-tv. 125. §a (2) bekezdésének j) pontja] A kiegészítő előírás értelmében levonhatóvá válik a motorbenzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfa azokban az esetekben, amikor a megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel, hogy közvetlen anyagráfordításként egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. 2015.09.25.

87

Fordított adózás [Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének c) pontja] A munkaerő kölcsönzése, továbbá iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében a fordított adózás alkalmazása – a módosítás szerint – nem függ attól, hogy az az építési munka, amelyhez a munkaerőt kölcsönözték építési hatósági engedélyhez, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött-e vagy sem. Az átmeneti rendelkezés szerint a főszabály az, hogy azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. 01. 01-jére vagy azt követő időpontra esik. 2015.09.25.

88

Építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatásnyújtás esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. 01. 01. napjára esik, vagy azt követi, de a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a fordított adózás szerint a fizetendő adót 2015. 01. 01. napját megelőzően kellene megállapítani, a rendelkezést – az átmeneti szabályozás szerint – nem kell alkalmaznia. Amennyiben az építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. 01. 01. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az előlegre vonatkozó előírásoknak megfelelően, a szolgáltatás igénybevevőjének adófizetési kötelezettsége az adóalanynak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik 2015.09.25.

89

Tételes áfa-jelentés értékhatára [Áfa-tv. 169. §-a d) pontjának dc) alpontja]

 2 millió forint összeg helyébe 1 millió

forint lép.

2015.09.25.

90

Nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással [Áfa-tv. 178. §-ának (1a) bekezdése] Az elektronikus hírközlő hálózatot biztosító mobilszolgáltatóktól a NAV-nak az online pénztárgépek felügyeletének ellátása érdekében számos adatra van szüksége (a szolgáltatás szüneteltetésére, megszűntetésére vonatkozóan). A módosítás ezen adatszolgáltatás jogi alapját teremti meg. 2015.09.25.

91

Használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzésének áfája [Áfa-tv. 222. §-a (1) bekezdésének a) pontja]

az egyedi, illetve a globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. 2015.09.25.

92

Viszonteladók áfalevonási jogosultsága A viszonteladók által értékesített használt személygépkocsik javítására, karbantartására jutó áfa 50%ra levonhatóvá válik. Ennek oka, hogy a különbözeti adózás szerint eljáró viszonteladóknak a különbözeti adózással értékesített termékeinek (használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség) beszerzéséhez (ideértve azok Közösségen belüli beszerzését is), importjához kapcsolódó áfa marad kizárólag levonási tilalom alatt, az egyéb inputáfa - az Áfa-tv. általános szabályaiban előírt feltételek fennállása esetén — levonhatóvá válik [Áfa-tv. 222. § (1) bekezdés]

2015.09.25.

93

Számla adattartalma A kezelőszemélyzet nélküli automatán keresztül történő termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást elegendő lesz 15 napon belül számlázni akkor is, ha a díjfizetés készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történt. Az adóalany vevő adószámát ezentúl a legalább 1 millió Ft áfatartalmú számlákon kell szerepeltetni (szemben az eddigi 2 millió Ft áfa értékhatárral).

2015.09.25.

94

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§) Fogalom (két esetkör): a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg 2015.09.25.

95

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§) Új teljesítési időpont: 2016. január 1-jétől, könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatás esetében 2015. július 1-jétől

2015.09.25.

96

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§) Új teljesítési időpont: Főszabály: A teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Pl.: augusztusi könyvelési díj, akkor augusztus 31e lenne a teljesítési időpont, Pl.: 2016-ra vonatkozó bérleti vagy könyvvizsgálati díj, akkor 2016. december 31. Pl.:15-étől következő hónap 14-ig az időszak, akkor következő hónap 14-e teljesítési időpont 2015.09.25.

97

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§) Különös szabályok (I.) akkor a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. Pl.: az augusztus havi díj július 25-én kiállított számla alapján augusztus 10-ig esedékes, akkor július 25-e a teljesítési időpont. 2015.09.25.

98

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Különös szabályok (II.)  az elszámolással vagy fizetéssel érintett

időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap a teljesítési időpont, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik 2015.09.25.

99

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Pl.: ha az augusztus havi díj szeptember

10-ig esedékes, akkor szeptember 10-e a teljesítés időpontja.  Ha azonban például október 5-ig esedékes, akkor szeptember 30-a a teljesítés időpontja

2015.09.25.

100

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Átmeneti rendelkezések  Könyvelési, könyvvizsgálati,

adótanácsadási szolgáltatásnál az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni az új teljesítési időpont szabályt, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015 . június 30-át követő időpont 2015.09.25.

101

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Pl.: a júliusi könyvelési díjnál még a fizetési

határidő a teljesítési időpont akkor, ha a fizetési határidő július 1-je előtti. Ha azt követő, akkor már az új szabályt kell alkalmazni, tehát július 31-e előtti számlakiállítás és esedékes fizetés esetén a számla kiállítása a teljesítés, augusztus 1. és 30. közötti esedékes fizetésnél a fizetés esedékessége a teljesítési időpont, azt követően esedékes fizetésnél augusztus 30.

2015.09.25.

102

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Átmeneti rendelkezések  A többi folyamatosan teljesített

termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az olyan 2015 . december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2015 . december 31-ét követő időpont

2015.09.25.

103

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Ami változatlan a szabályozásban  Fő szabály szerint az elszámolási időszak nem lehet

hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja teljesítési időpont.  Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál, ha mégis hosszabb, akkor a hónap utolsó napja a teljesítési időpont.  Külfölditől igénybevett (nemzetközi fordított adózású) szolgáltatásnál egy naptári évnél nem lehet hosszabb az elszámolási időszak. Ha hosszabb, akkor december 31én adókötelezettség keletkezik.

2015.09.25.

104

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§) Ami változatlan a szabályozásban Nem alkalmazható a folyamatos teljesítésű szabály az Áfa törvény 10.§ a) pontja szerinti ügyletekre (zárt végű lízing, részletvétel). Devizás ellenérték esetén a számla kibocsátásának napja szerinti árfolyamon kell forintosítani az adófizetési kötelezettség megállapítása során (80.§). 2015.09.25.

105

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§) Ami változatlan a szabályozásban A gyűjtőszámlára vonatkozó szabályok változatlanok. Időszaki elszámolás szabályait akkor kell alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás megállapodást, továbbá nincs az időszakon belüli fizikailag elkülöníthető teljesítésekről külön egyenkénti teljesítési igazolás 2015.09.25.

106

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Pl.: A kiskereskedelmi üzletláncba

beszállító háztartási gép gyártó és az üzletlánc abban állapodtak meg, hogy havonta számolnak el a megrendelt gépekről. A felek havonta összesítik a szállítások összegét és egy számlát állítanak ki. Ez az elszámolás az áfa törvény rendelkezései alapján az 58.§ alá esik. 2015.09.25.

107

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Amennyiben nem havi (azaz időszakos)

elszámolásról állapodtak volna meg, akkor az adott termékértékesítéseknek külön-külön teljesítési időpontja lenne, azaz az egyes szállításokról külön lett volna szükséges a számlát kiállítani.

2015.09.25.

108

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Előző példa folytatása: Tekintettel arra, hogy

fizikailag elkülönült szállítások vannak, a felek előzetes megállapodása esetén gyűjtőszámlát is kibocsáthat az eladó.  A gyűjtőszámla abban különbözik az időszakos elszámolásra vonatkozó számlától, hogy a gyűjtőszámlában több ügylet, több teljesítési időpont szerepel, míg az időszakos elszámolás szabálya az adott ügyletekhez egyetlen teljesítési időpontot rendel. A gyűjtőszámlát az adott időszak (jelen esetben hónap) utolsó napját követő 15. napig kell kiállítani. 2015.09.25.

109

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  Pl.:Új ingatlanra vonatkozó adásvételi

szerződés esetén a felek részletfizetésben állapodnak meg: az első részlet (20%) a szerződés megkötésekor fizetendő, a második részlet (30%) az ingatlan birtokba adásával, majd azt követően a fennmaradó vételár egyenlő részletekben (10%-onként) évente fizetendő.

2015.09.25.

110

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  A példa folytatása: felek itt ugyan

részletfizetésben állapodnak meg, de részletvételként speciális megítélés alá esik (áfa törvény 10.§ a) pontja szerint adózik), amelyre az Áfa törvény 58.§- a nem alkalmazható.  Az első vételár-részlet megelőzi a birtokbaadást, (ami a teljesítési időpont) ezáltal az Áfa törvény 59.§-a szerint előlegnek tekintendő, előleg számlát kell kiállítani. 2015.09.25.

111

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§)  A birtokbaadáskor a teljes vételár 30%-a

fizetendő, de a birtokbaadáskor az áfa fizetési kötelezettség a teljes vételárra beáll, a teljes vételárról kell kiállítani a számlát. A további vételár-részletekről csak egyéb számviteli bizonylat állítható ki, nem számla.

2015.09.25.

112

A folyamatosan teljesített ügyletek (58.§) Pl.:Egy adott könyvelési szolgáltatásról a felek minden hónap utolsó napján számolnak el (a ráfordított munkaórákat téríti meg a könyvelő cég ügyfele), 50 EUR/munkaóra értéken. Ha az adott hónapban 10 munkaóra merült fel, úgy az ügyfél felé 500 EUR kerülhet kiszámlázásra. Ugyanakkor az adó forintban történő megállapítását a számlakiállítás napján érvényes árfolyam határozza meg, (amely szabályosan az elszámolás napját követő 15 nap bármelyike lehet.)

2015.09.25.

113

Áfa változások 2016. év  A törvény kihirdetését követő naptól

kezdve közcélú adománynak minősül az oktatási intézmények részére alapfeladataik ellátását szolgáló eszközök átadása.

2015.09.25.

114

Áfa változások 2016. év  A módosító törvény értelmében 2016.

január 1-jétől kedvezményes, 5 százalékos adókulcs alá tartozik a friss, hűtött vagy fagyasztott házi sertéshús értékesítése.

2015.09.25.

115

Helyi adók

2015.09.25.

116

Bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó iparűzési adó szabálya  Helyi iparűzési adó alanyának minősül:

a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnál székhelynek minősül: a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye

a

 speciális szabály alapján telephelyet keletkeztet:

a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan 2015.09.25.

117

Telekadó mentesség mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett terület, ha annak teljes területe tényleges művelés alatt áll, és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja azonban mezőgazdasági művelésnek minősül a gyommentesítés, kaszálás is az ágazati jogszabályok alapján a

módosítása alapján, ha a földterületen gyomnövények megtelepedésének és megakadályozására alkalmas munkát

kizárólag a terjedésének

például gyommentesítést, kaszálást végeznek, ezek nem minősülnek mezőgazdasági művelésnek

2015.09.25.

118

Szövetkezeti mentesség  2015-től mentes az iparűzési adó alól az a

szövetkezet, 



amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik

 csekély összegű (de minimis) támogatásnak

minősül

2015.09.25.

119

települési adó Bevezetéséhez kapcsolódó korlátok: olyan adó vezethető be, amelyet, vagy amelyeket más törvény nem tilt, továbbá az önkormányzat bármely adótárgyra megállapíthat települési adót, de arra nem terjedhet ki törvényben szabályozott közteher ilyen közteher például a helyi adók, a központi adók, az illetékek.

a települési adónak, adóknak nem lehet az alanya állam, önkormányzat, szervezet, vagy vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozó, vagyis csak természetes személy lehet az alanya

2015.09.25.

120

Helyi adó – iparűzési adó  Az önkormányzat rendeletében jogosult a

háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.  Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

2015.09.25.

121

Közművezetékek adója  2016-tól átmeneti mentességet ad az új

nyomvonalon létesített közművek esetében, melynek értelmében az adókötelezettség csak az ilyen közművek üzembe helyezését követő hatodik év első napján keletkezik.  Hasonlóan az újonnan létesített közművekhez, a már meglévő vezetékes hírközlési vezetékhálózat olyan, 2016. január 1-jét követő fejlesztése is jogosultságot ad a mentességre, amely lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolati hozzáférést. 2015.09.25.

122

A reklámadó törvény módosítása A Parlament 2015. május 27-én fogadta el a reklámadóról szóló törvény módosítását.

A módosított törvény értelmében a reklám közzétevője illetve a saját célú reklám előállítója a következőképpen adózik:   

2015.09.25.

Az adómentes sáv a 100 millió forintig terjedő adóalapra szűkül; Az adóalap 100 millió forintot meghaladó részének adója 5,3%; Minden egyéb sáv megszűnik.

123

 Az átmeneti rendelkezések alapján az

adóalanyoknak választási lehetőségük van, hogy visszamenőleges hatállyal alkalmazzák-e az új adószámítási szabályt vagy időarányosan megosztják az adóalapjukat és a megfelelő részre alkalmazzák az új és a régi adószámítási szabályokat.

2015.09.25.

124

 A reklám közzétételét megrendelő

adóalanyok terhei annyiban csökkennek, hogy  a havi összesített 2,5 millió forintos értékhatár felett 5% reklámadót kell fizetniük az eddigi 20% helyett. Ezt a szabályt nem lehet visszamenőlegesen alkalmazni. 2015.09.25.

125

 A társasági adó törvény 2015. január 1-jétől

hatályos módosítása alapján a reklám közzétételével kapcsolatos költségek évi 30 millió forintot meg nem haladó része akkor is az adóalapban elismert költségnek számítanak, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának nyilatkozatával arról, hogy ő az adókötelezettségét teljesítette. A törvénymódosítás szerint ez a szabály már a 2014. évi társasági adó megállapításánál is alkalmazható és a módosítás ezen pontja már a törvény kihirdetését követő napon hatályba lép.

2015.09.25.

126

Környezetvédelmi termékdíj  A termékdíj köteles termékek köre a

következő termékekkel bővül 2015.01.01-től:  



2015.09.25.

egyéb műanyag termék egyéb vegyipari termék irodai papír

127

 Nem termékdíj köteles:

egyéb anyagból készült művirág, gyümölcsutánzat és ezek részei

2015.09.25.

128

 Termékdíj-köteles egyéb műanyag

termékek: műanyag művirág, levél és gyümölcsutánzat

2015.09.25.

129

egyéb vegyipari termék  Szappan:

szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények, testfelület mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények, szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta (3401) kivétel: a bruttó 50 kg-nál nagyobb kiszerélű termékek 2015.09.25.

130

egyéb vegyipari termék  Szerves felületaktív anyagok, felületaktív

készítmények, mosókészítmények és tisztítókészítmények (3402) Kivétel: a bruttó 50 kg-nál nagyobb kiszerelésű termékek

2015.09.25.

131

Nem termékdíjköteles egyéb vegyipari termék  Illóolajok (3301)  Illatanyag keverékek (3302)

 Parfümök (3303)  Bőrápoló készítmények, sminkek, (3304)  Manikűr és pedikűrkészítmények (3304)  Száj- és fogápolási készítmények (3306)

2015.09.25.

132

Nem termékdíjköteles egyéb vegyipari termék  Egyéb kőolajtermék:

- kenőanyagok (3403) - műviaszok és elkészített viaszok (3404) - gyertyák, mécsesek és hasonlók (3406) - fogászatban használt gipszalapú egyéb készítmények, mintázópaszták (3407) 2015.09.25.

133

Irodai papír Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán szervetlen anyaggal bevonva, Kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is tekercsben, vagy téglalap alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve (4810)  Kivétel: könyv alappapír 2015.09.25.

134

Irodai papír Regiszter, jegyzetfüzet, notesz, írótömb, Előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló Termék, írómappa, iratrendező, dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb, kartonból album, minták, gyűjtemények számára készített Album (4820)  Kivétel: a reklámhordozó papírnak

minősülő termék

2015.09.25.

135

Csomagolószer  Csomagolószernek minősül 2015. január 1-

jétől: Párakötő anyag (3802) Élvédő profil csomagolási segédanyag (3916) Műanyag élvédő profil (3917) Műanyag rugalmas tömlő ( 3917 32, 3917-39) (pl. kolbászbél) Kerámiából készült termék csomagolására (6909 90) Vasból vagy acélból készült pántolószalag (7211)

2015.09.25.

136

2015-től boros üveg, sörös üveg, ásványvizes flakon nem kereskedelmi csomagolószer

2015.09.25.

137

Forgalomba hozatal 2015. Január 1-től: 2. § 14. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék tulajdonjogának a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van, ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását. 2015.09.25.

138

Nem minősül forgalomba hozatalnak Áfa tv.-ben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása nem minősül forgalomba hozatalnak.

2015.09.25.

139

Kézműipari tevékenység mentessége:  Nem terheli termékdíj-fizetési kötelezettség azt  a kis- vagy mikro vállalkozást, amely  a kézműipari szakmák jegyzékébe felvett (ideértve a művészi kézművességet is) tevékenységet végez, és  a kötelezettség keletkezését megelőző évben az éves nettó árbevétele (bevétele) nem haladta meg a 600.000 forintot, és  a kézműipari tevékenység keretében előállított áru csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagot használ 2015.09.25.

140

Kézműipari tevékenység mentessége:  A törvény fogalomhasználata alapján a

mentesítés a befizetésre vonatkozik, ebből következően az egyéb kötelezettségek (pl. nyilvántartás vezetése, bejelentés, bevallás) a kézműipari tevékenység végzőjét is terhelik

2015.09.25.

141

Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK)  A Családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) mint

vissza nem térítendő állami támogatás, az alábbi célokra igényelhető 2015. július 1-jét követően:  2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott  építési engedéllyel rendelkező és legalább „B” tervezett energetikai minősítésű új, összkomfortos lakás építéséhez,  használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal és legalább „B” energetikai minősítéssel rendelkező új lakás vásárlásához,  amennyiben építés esetén az áfa nélkül, a lakóépület nettó alapterületére számított, egy n2-re jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az áfa és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy n2-re jutó vételár nem haladja meg a  300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot. 2015.09.25.

142

 Legfeljebb 350 ezer Ft/m2 vételárú - a lakás nettó

alapterülete alapján számított -, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához, de a vételár nem haladhatja meg a területileg meghatározott vételár maximumot, amelyek a következők:  Alföld és Észak területi egysége megyeszékhelyeken a 25 millió Ft-ot,  

városokban a 19 millió Ft-ot, egyéb településeken a 16 millió Ft-ot.

 Dunántúl területi egysége

megyeszékhelyeken a 28 millió Ft-ot,  

városokban a 23 millió Ft-ot, egyéb településeken a 18 millió Ft-ot.

 Közép-Magyarország területi egysége

Budapesten a 35 millió Ft-ot,  

2015.09.25.

városokban a 28 millió Ft-ot, egyéb településeken a 23 millió Ft-ot.

143

Felügyelet felállítása a könyvviteli szolgáltatást végző szakmáknál  Az NGM adózásért és számvitelért felelős

helyettes államtitkára közlése szerint az adózási, számviteli szakemberek felügyeletét érintő szabályok kidolgozását az NGM végzi majd, együttműködve az érintett szakmai szervezetek képviselőivel.  Kifejtette: a vállalkozások és a költségvetési bevételek védelme indokolja a felügyelet felállítását, ami az elmúlt időszak brókerbotrányaihoz hasonló visszaélések megakadályozásában segíthet. 2015.09.25.

144

 Az állami felügyeleti tevékenység

megerősítése a feketegazdaság visszaszorításáért tett legfontosabb lépések egyike lehet. Az adócsalások megakadályozásáért, és ez a hatóság a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők, az okleveles adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzését kapná feladatul, illetve ez a szervezet felelne többek között a képzési követelmények kialakításáért, a működési engedélyek kiadásáért, a szolgáltatók munkájának áttekintésért és a hiányosságok esetén a szankciók kiszabásáért is.

2015.09.25.

145

Behajtási költségátalány  A 40 eurós behajtási költségátalányt a Ptk.

(2013. évi V. törvény) 6:155. § (2) bekezdése írja elő. Kötelező szabály, amelytől előre szerződésben nem lehet eltérni. Akkor is fennáll a kötelezettség, ha a tartozás nem éri el a 40 eurót. Kötelezett csak vállalkozás vagy hatóság lehet. Ez utóbbi akkor, ha vállalkozással kötött szerződés alapján áll fenn fizetési kötelezettsége és ezzel esik késedelembe .

2015.09.25.

146

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

2015.09.25.

147