Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

Számviteli törvény változásai és gyakorlati alkalmazása Horváth Józsefné Okl. adószakértő, okl. könyvvizsgáló

SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) módosításai  Transzferár-módosítás (Szt. 47.§ (10), 73. § (4), 78. § (8)  A beszámoló pénzneme (Szt. 20. § (4)(5) Könyvvezetés USA dollárban

2014.09.29.

2

A devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó fői szabályok:  - a könyvvezetés és a beszámoló készítés a

létesítő okiratban rögzített devizában történhet,  - azon vállalkozások is magyar nyelven kell, hogy elkészítsék a beszámolójukat, amelyek egyébként a létesítő okiratban rögzített devizában vezetik könyveiket,  - a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. 2014.09.29.

3

Euróban és USA dollárban történő könyvvezetés  2014. január 1 –jétől bármely vállalkozás

saját döntésétől függően, külön feltételek nélkül, az euro mellett már USA dollárban is teljesítheti számviteli nyilvántartási és beszámoló készítési kötelezettségét.

2014.09.29.

4

 Bármely vállalkozó USA dollárban készítheti el

éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja 2014.09.29.

5

Példa a nyitómérleg elkészítéséhez a forintról USA dollárra való áttérés esetén  Amennyiben olyan devizában kifejezett

eszközzel vagy forrással rendelkezünk, amely eltér a dollártól, akkor az analitikus nyilvántartásban szereplő devizát, az MNB által közzétett devizák december 31-i keresztárfolyamán számítjuk át, és ez fog szerepelni a mérlegben, illetve a főkönyvi számlán. A keresztárfolyam a kétfajta deviza egymáshoz viszonyított arányát jelenti.

2014.09.29.

6

Például, ha 215,67 forint az USD és 296,91 forint az EUR, akkor a keresztárfolyam, vagyis, hogy egy dollár mennyi eurót jelent, akkor (215,67 : 296,91 = 0.7263) az érték 0,73. Ha fordítva van akkor azt kapjuk meg, hogy 1 euro mennyi dollárt jelent (296,91 : 215,67 = 1,3766 az érték 1,37

2014.09.29.

7

Abban az esetben, ha egy német vevővel szemben december 31-én 4.000 euro követelésünk van az analitikus nyilvántartásunk szerint, akkor a nyitómérleghez szükséges átszámítás a következő lesz az MNB által meghirdetett keresztárfolyammal: 4.000 EUR * 1,37 USD/EUR = 5480 USD 2014.09.29.

8

Ez az összeg kerül a mérlegbe. Ezt követően elvégezzük az átszámítást a főkönyvben szereplő forintösszegből a december 31-i MNB dollár árfolyammal: 1.160.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 5387 USD Átszámítási különbözet (keresztárfolyamos - átszámított): 5480 USD - 5387 USD = - 93 USD 2014.09.29.

9

A nyitómérleg forrás-oldalán az átszámítási különbözet előjele fordítottan alakul az eszközoldalhoz képest.

Például, ha van egy dollárban felvett kölcsönünk, melynek forintértéke a főkönyvben 636.000 forint, az analitikában pedig 3.000 dollár szerepel, akkor a mérlegbe a 3.000 dollár kerül, valamint az áttéréskor ezzel nyitjuk a főkönyvi számlát. Ez volt az analitikában szereplő érték. 2014.09.29.

10

Az átszámítás a zárómérlegből az MNB december 31-i árfolyamán történik: 636.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 2.949 USD Átszámítási különbözet (átszámított - eredeti): 2949 USD - 3.000 USD = - 51 USD Az analitikában szereplő kölcsön összege nagyobb a december 31-én átszámított értéknél.

2014.09.29.

11

December 31-i átszámítás szerint: 800.000 HUF : 215,67 HUF/USD = 3.709 USD Átszámítási különbözet (átszámított eredeti): 3.709 USD- 4.000 USD = - 291 USD (A forrásoldal összevont különbözete: 51 - 291 = - 342 USD)

2014.09.29.

12

Devizás tételek értékelése (Szt. 60.§ (4)(5) Európai Központi Bank (EKB) árfolyama  Új előírás, hogy a devizás tételek értékelésére

a választott hitelintézet devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyama mellett választható az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama is.  Hatálybalépés: Először a 2014-ben induló üzleti évre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett a 2013. évben induló üzleti évre.

2014.09.29.

13

Számviteli politikában választható átszámítási árfolyamok

 Új előírás 2014. január 1-től, hogy a

devizás tételek értékelésére a választott hitelintézet devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlaga,  illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB)

árfolyama mellett választható az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama is. 2014.09.29.

14

 A külföldi pénzértékre szóló eszközök és

kötelezettségek forintra történő átszámításánál, a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett, valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is. Az általános szabályok szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetet viszont a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. 2014.09.29.

15

Évközi gazdasági események árfolyam-különbözetei Devizában befizetett törzstőke: A devizában átutalt tőke az átutaláskor érvényes választott devizaárfolyamon, amely leggyakrabban az MNB hivatalos árfolyama vagy a kereskedelmi banki középárfolyam: T 386. Deviza betétszámla K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség 2014.09.29.

16

A befizetett tőke elszámolása jegyzett tőkeként a cégbírósági határozattal egy időben a társasági szerződésben meghatározott értékben: T 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség K 411. Jegyzett tőke

2014.09.29.

17

Ha több tulajdonos teljesít devizában tőkebefizetést és a tulajdonosok közül még nem mindenki teljesítette a befizetést, de a bejegyzés már megtörtént, akkor a társasági szerződésben meghatározott árfolyamon és összegben: T 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K 411. Jegyzett tőke 2014.09.29.

18

A devizában befizetett tőke az átutaláskor érvényes választott devizaárfolyamon: T 386. Deviza betétszámla K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke

2014.09.29.

19

A keletkezett árfolyamveszteség elszámolása, amennyiben az átutaláskor érvényes devizaárfolyamon számított tőkeérték alacsonyabb a társasági szerződésben meghatározott összegnél: T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség

2014.09.29.

20

A keletkezett árfolyamnyereség elszámolása, amennyiben az átutaláskor érvényes devizaárfolyam számított tőke értéke magasabb a társasági szerződésben meghatározott értéknél: T 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettség K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 2014.09.29.

21

Devizára szóló belföldi szállítói kötelezettség elszámolása,  Devizára szóló belföldi szállítói

kötelezettség elszámolása, ha a választott árfolyam a választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlaga  A belföldiek egymás közötti kapcsolatában van arra lehetőség, hogy az ellenértéket az általuk választott devizában határozzák meg. 2014.09.29.

22

A beszerzés elszámolása a választott hitelintézet deviza vételi és eladási árfolyamának átlaga alapján: T 1–3. Eszközök K 4541. Belföldi szállítók Az általános forgalmi adó elszámolása a választott hitelintézet deviza vételi és eladási árfolyamának átlaga alapján: T 368. Technikai számla az áfa elszámolásához K 4541. Belföldi szállítók 2014.09.29.

23

A technikai számla egyenlegének megfelelően a keletkezett különbözetet a pénzügyi műveletek eredménye terhére vagy javára kell elszámolni. Abban az esetben, ha a 368. Technikai számla az áfa elszámolásához nevű számlának tartozik egyenlege van, a különbözet elszámolása a pénzügyi műveletek ráfordításával szemben a következő módon történik: T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 368. Technikai számla az áfa elszámolásához 2014.09.29.

24

Abban az esetben, ha a 368. Technikai számla az áfa elszámolásához nevű számlának követel egyenlege van, a különbözet elszámolása a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben a következő módon történik: T 368. Technikai számla az áfa elszámolásához K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége. Ezen elszámolásnak megfelelően az általános forgalmi adó összege már az Áfa törvényben meghatározott MNB árfolyamon jelenik meg a főkönyvi nyilvántartásban, de az áfa alapja nem, ezért az áfa bevalláshoz mindenképpen szükséges egy kiegészítő nyilvántartást vezetni.

2014.09.29.

25

Kötelezettség kiegyenlítésének árfolyam-különbözete Pénzügyi teljesítés elszámolása a pénzügyi teljesítés napjára vonatkozóan a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyama alapján: T 4541. Belföldi szállítók K 386. Deviza betétszámla

2014.09.29.

26

A keletkezett realizált árfolyamveszteség elszámolása: T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 4541. Belföldi szállítók vagy A keletkezett realizált árfolyamnyereség elszámolása: T 4541. Belföldi szállítók K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 2014.09.29.

27

Kötelezettség kiegyenlítésének pénzeszköze A szállítói tartozás nyilvántartási árfolyama a következő lehet: 1. A szállítói tartozás keletkezésének időpontjában érvényes, a vállalkozás számviteli politikájában meghatározottaknak megfelelő árfolyam, ami a számviteli törvény előírásai szerint a következő lehet: a) főszabály szerint: - a választott hitelintézet devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlaga, - MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam. - az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama 2014.09.29.

28

b) speciális esetek: - a hitelintézet, ill. MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta esetén a szabadpiaci árfolyam jegyzett devizára átszámított értékét a főszabály szerint kell átszámítani forintra, - a megbízható és valós összkép követelménye a főszabály szerinti értékelés mellett nem teljesül, a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket egységesen kell vagy csak devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamon forintra átszámítani, - barter ügylet esetén az első teljesítés napján érvényes a főszabály, illetve a speciális esetekben alkalmazható árfolyamon kell forintra átszámítani.

2014.09.29.

29

2. Amennyiben a teljesítés éve nem azonos a pénzügyi teljesítés évével és a vállalkozás átértékelte a külföldi pénzértékre szóló eszközeit és kötelezettségeit, akkor az átértékelés során alkalmazott árfolyam. A devizában fennálló szállítói tartozás teljesítése deviza betétszámláról a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyamán: T 454. Szállítók K 386. Deviza betétszámla 2014.09.29.

30

Az árfolyamveszteség elszámolása pénzügyi műveletek ráfordításaként, ha a pénzügyi teljesítés időpontjában a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyama magasabb, mint a szállítói tartozás nyilvántartási árfolyama: T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyam vesztesége K 454. Szállítók Az árfolyamnyereség elszámolása pénzügyi műveletek bevételeként, ha a pénzügyi teljesítés időpontjában a deviza betétszámla könyv szerinti árfolyama alacsonyabb, mint a szállítói tartozás nyilvántartási árfolyama: T 454. Szállítók K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége 2014.09.29.

31

Példa:Könyvelésből kivezetett, kiegyenlített kötelezettség és a pénzeszköz csökkenésének forintban lévő eltérése Az analitikus nyilvántartás szerint a külföldi szállítók között egy darab számla szerepel, melynek összege: 24.000 EUR. A vállalkozás az üzleti év december 26-án tartozásának felét a devizabetét számlájáról átutalta, melyről a bankértesítés megérkezett. A választott hitelintézet devizaárfolyamai a pénzügyi teljesítéskor: - vételi: 295 Ft/EUR, - eladási: 300 Ft/EUR. Külföldi szállító egyenlege: 7.032.000 Ft. Jelen esetben a vállalkozás választott árfolyama a választott hitelintézet devizavételi és deviza-eladási árfolyamból számított átlagárfolyama. Ebben az esetben a könyv szerinti árfolyam 293 Ft/EUR, s az utaláskor érvényes árfolyam 297,5 Ft/EUR, így árfolyamveszteség keletkezett, magasabb összeget kellett utalnia. 2014.09.29.

32

Ennek összege: 12.000 x (297,5-293) =54.000 Ft. Számolhatjuk másként is. A 12.000 EUR értéke könyv szerinti árfolyamon számolva: 12.000 EUR x 293 Ft/EUR = 3.516.000 Ft. Az átutalt összeg pedig 3.570.000 Ft. Láthatod, hogy többet utalt, mégpedig 3.570.000 – 3.516.000 = 54.000 Ft összeggel. Az árfolyam-veszteség könyvelése: T:876 Árfolyam- veszteség 54.000 K: 4542 Külföldi szállítók 54.000

2014.09.29.

33

Árfolyam-különbözet elhatárolásának lehetősége

2014.09.29.

A lízingdíj kamatrészének időbeli elhatárolása, ha a ténylegesen kifizetett kamat összege meghaladja az időarányosan fizetendő kamat összegét: T 391. Ráfordítások aktív időbeli elhatárolása K 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások A lízingdíj kamatrészének időbeli elhatárolása, ha a ténylegesen kifizetett kamat összege alacsonyabb, mint az időarányosan fizetendő kamat összege: T 872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások K 481. Ráfordítások passzív időbeli elhatárolása34

Befolyt követelés árfolyamkülönbözete  Devizás követelések bekerülési értéke  A devizás követelés értékelése csak

abban különbözik a követelésekétől, hogy a követelést nyilvántartjuk egy részt magában a keletkezett pénznemben (devizában), valamint annak átszámított forint értékében.

2014.09.29.

35

 A befolyt pénzeszköz bekerülési

árfolyama a banki vételi árfolyam, amennyiben a vevőkövetelésre befolyt deviza a forintszámlán kerül jóváírásra.  Ha deviza betét számlára kerül jóváírásra, akkor a bekerülési árfolyam a napi választott árfolyam lesz. 2014.09.29.

36

Könyvelésből kivezetett, kiegyenlített követelés és a pénzeszköz növekedésének forintban lévő eltérése REALIZÁLT ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZETEK a külföldi vevőköveteléseknél:  árfolyamnyereség, ha a befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama nagyobb a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyamánál  árfolyamveszteség, ha a befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama kisebb a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyamánál.

2014.09.29.

37

 A forintért vásárolt devizából adott

kölcsönök nyilvántartásba vétele, a megvásárolt deviza eladási árfolyamon számított értékével: T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K 384. Elszámolási betétszámla

2014.09.29.

38

– árfolyamnyereség (választott árfolyam magasabb, mint a deviza eladási árfolyama): T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége – árfolyamveszteség (választott árfolyam alacsonyabb, mint a deviza eladási árfolyama): T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 2014.09.29.

39

A meglévő devizából adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán számított értékével: T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K 386. Deviza betétszámla – árfolyamnyereség (választott árfolyam magasabb, mint a deviza könyv szerinti értéke): T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége – árfolyamveszteség (választott árfolyam alacsonyabb, mint a deviza könyv szerinti értéke) esetén: T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön

2014.09.29.

40

 A devizában adott kölcsönök törlesztő

részleteinek elszámolása a törlesztés jóváírásának napján, a forintban történő jóváírás esetén a forintban ténylegesen jóváírt összegben (devizavételi árfolyamon számított összeg), a devizában történő jóváírás esetén a jóváíráskor érvényes választott árfolyamon számított összegben:  T 384. Elszámolási betétszámla (forint jóváírás esetén)  T 386. Deviza betétszámla (deviza jóváírás esetén)  K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 2014.09.29.

41

– árfolyamnyereség (a könyv szerinti árfolyam alacsonyabb, mint a devizavételi, illetve a jóváíráskori választott árfolyam): T 193. Egyéb tartósan adott kölcsön K 9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége – árfolyamveszteség (a könyv szerinti árfolyam magasabb, mint a devizavételi, illetve jóváíráskori választott árfolyama): T 8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön 2014.09.29.

42

A devizában adott kölcsönök után a tárgy üzleti évben befolyt kamatok elszámolása a jóváírás napján, a forintszámlán történő jóváírás esetén a forintban ténylegesen jóváírt összegben (devizavételi árfolyamon számított összeg), devizában történő jóváírás esetén a jóváíráskor érvényes választott árfolyamon számított összegben: T 384. Elszámolási betétszámla (forint jóváírás esetén) T 386. Deviza betétszámla (deviza jóváírás esetén) K 9731. Tartósan adott kölcsön kapott (járó) kamata

2014.09.29.

43

A devizában adott kölcsönök után az üzleti évre időarányosan járó, de még nem esedékes kamatok elszámolása aktív időbeli elhatárolásként, a mérleg fordulónapi választott árfolyamon számított összegben: T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K 9731. Tartósan adott kölcsön (bankbetét) kapott (járó) kamata 2014.09.29.

44

A devizában adott kölcsönök után a tárgy üzleti évben a mérleg fordulónapját megelőzően esedékessé vált, de pénzügyileg nem rendezett, járó kamatok elszámolása a mérleg fordulónapi választott árfolyamon számított összegben: T 368. Különféle egyéb követelések K 9731. Tartósan adott kölcsön kapott (járó) kamata 2014.09.29.

45

A behajthatatlanná vált, hitelezési veszteségként leírandó tartósan kölcsönadott pénzeszköz elszámolása: T 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön

2014.09.29.

46

A tartósan adott kölcsönnel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján, a számított összegben: T 8662. Követelések elszámolt értékvesztése K 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 2014.09.29.

47

A tartósan adott kölcsönnel kapcsolatos értékvesztés visszaírásának elszámolása a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján, a számított összegben: T 199. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása K 966. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása 2014.09.29.

48

Az elengedett tartósan adott kölcsön elszámolása az erről szóló megállapodás alapján, könyv szerinti értéken: T 8893. Elengedett követelés könyv szerinti értéke K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön A tartósan adott kölcsön következő évi törlesztő részletének átsorolása, illetve átminősítés szerződésmódosítás esetén: T 3642. Tartósan adott kölcsönből átsorolt követelések K 193. Egyéb tartósan adott kölcsön Az átsorolt, illetve az átminősített adott kölcsönhöz kapcsolódó (esetleges) értékvesztés átsorolása: T 199. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása K 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása 2014.09.29.

49

Év végén a követelés átsorolása részesedési viszonynak megfelelően (az átértékelést követően): T 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban K 193. Tartósan adott kölcsön vagy T 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben T 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben K 36. Egyéb követelések 2014.09.29.

50

Gyakorlati gazdasági események A választott árfolyam az MNB árfolyam, 294 Ft/DEV A vállalkozásnak nincs deviza számlája 1. eset: vételi árfolyam: 280 Ft, eladási árfolyam: 286 Ft MNB: 284 Ft A vevőkövetelés bekerülési értéke: 1000 karton*10 DEV/karton*294 Ft/DEV( MNB árfolyam) = 2.940.000 Ft A pénzügyi teljesítés napján a forintban vezetett bankszámlán jóváírt összeg: 10.000 DEV*280 Ft/DEV( vételi árfolyam)=2.800.000 10.000 Dev*( 294-280)=10.000*14=140.000 ez a realizált árfolyam veszteség, mert a befolyt pénzeszköz bekerülési árfolyama (280) kisebb, mint a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama(294) 2014.09.29.

51

Szünet. 15 perc

2014.09.29.

52

Behajtási költségátalány (Szt. 77. § (2)b), 81. § (2)b), Ptk. 301/A. § (3), 301/B. § (3)  A behajtási költségátalányt a késedelmi

kamattal azonosan kell elszámolni. Ennek megfelelően a mérleg fordulónapig felmerült és a mérleg készítés időpontjáig befolyt behajtási költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni, a főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg. A felmerült, de még be nem folyt behajtási költségátalányból származó követelések nyilvántartására – a késedelmi kamattal azonosan – a 0. Nyilvántartási számlaosztályban van lehetőség.

2014.09.29.

53

Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor (azaz a késedelembe esés időpontjával)

T 036 Egyéb követelések K 096 Egyéb bevételek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 088 Rendkívüli ráfordítások K 036 Egyéb követelések - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 086 Egyéb ráfordítások K 036 Egyéb követelések - a befolyáskor (vagy egyéb más módón történő rendezéskor) T 38 Pénzeszközök K 96 Egyéb bevételek (Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése: T 096 Egyéb bevétel K 036 Egyéb követelések - ha a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között folyik be, de az előző üzleti évet illeti, akkor az előző üzleti évet illető behajtási költségátalány elszámolása T 39 Aktív időbeli elhatárolás K 96 Egyéb bevételek 2014.09.29.

54

A behajtási költségátalányt fizető vállalkozásnál Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: - a felmerüléskor T 86 Egyéb ráfordítások K 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek - az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K Rendkívüli bevételek - az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98 Rendkívüli bevételek - a behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása T 47 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38 Pénzeszközök

2014.09.29.

55

Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség változásai (Szt. 117. § (1) A konszolidált beszámoló készítés kötelezettség szabályai is változtak a Számviteli tv. 117. § (1) bekezdés módosításával. A határértékek megemelése miatt - mérlegfőösszeg 5400 millió forint, éves nettó árbevétel 8000 millió forint, átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő sok vállalkozás ki fog kerülni a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól. A fenti módosításokat a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell első ízben alkalmazni. 2014.09.29.

56

Könyvvizsgálat alóli mentesülés (Szt. 155. § (5a) 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 2014.09.29.

57

 A Számviteli tv. módosított 155.§ 5/a azonban

kimondja, hogyha egy cégnek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van, a főszabálytól eltérően számára a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat. Akinek 2013as üzleti év mérleg fordulónapján ilyen köztartozása van, annak 2014-től kötelező a könyvvizsgálat. 2014.09.29.

58

Árfolyamveszteség megosztása 3 évre (Szt. 177. § (38)  A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség Sztv. 33. § (2)

bekezdése alapján halasztott ráfordításként elhatárolt árfolyamveszteségének összegét a kötelezettség 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egy összegű visszafizetése esetében az eddigi szabályoktól eltérően a vállalkozó saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részben is megszüntetheti. Az eddigi szabályok szerint a halasztott ráfordítás összegét legkésőbb a tartozás teljes visszafizetésekor, illetve a finanszírozott vagyoni értékű jog, tárgyi eszköz kivezetésekor meg kellett szüntetni.  Hatályba lépés napja: 2013. november 30.

2014.09.29.

59

Egyéb módosítások 1./ Üzleti év fogalma (Szt. 11. § (10) A Számviteli tv. 11.§ (10) bekezdésének módosítása értelmében amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig, mint mérleg fordulónapig tart. 2014.09.29.

60

2./ Saját tőke értéke (Szt. 21. § (6) Saját tőke: A módosítás előírja, hogy ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérleg fordulónapra elkészített Szt. szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Hatálybalépés: 2013. november 30. [Szt. 21. § (6)1 2014.09.29.

61

 Saját tőkeként a mérlegben csak olyan

tőkerészt lehet kimutatni, melyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy a tulajdonosok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál.

2014.09.29.

62

 Jegyzett tőkeként kell kimutatni a

vállalkozásnál a létesítő okiratban meghatározott tőkét, melyet cégformánként különböző néven nevezünk, úgymint alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, vagyoni betét.  2014. március 15-től a Kft jegyzett tőkéje 3.000.000 Ft 2014.09.29.

63

Mikor kell felemelni?  A Ptk. szerint a kft-knek 2016. március

15-ig kell kötelezően megemelniük a törzstőkéjüket 3 millió forintra, a jegyzett tőke emelése azonban 2014. március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a Cégbíróságra

2014.09.29.

64

 A törzstőke emelése történhet a tagok

pénzbeli hozzájárulásán kívül korábban eredménytartalékba helyezett eredmény terhére is, tehát a kft. saját nyereségéből is jegyzett tőkét emelhet, illetve lehetőség van a tagok részéről nem pénzbeli, apporttal történő jegyzett tőke emelésére is.

2014.09.29.

65

Mi a helyzet a tőkevesztéssel? 

Tőkevesztés esetén a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról vagy amennyiben ennek a lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve - a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában - a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve - jogutód nélküli megszüntetéséről.

2014.09.29.

66

Közbenső mérleg készítése az évközi saját tőke megállapításához Közbenső mérleg zárlati feladatai  Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárásnál elvégzendő feladatokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hóközi is) így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni. 2014.09.29.

67

Eredménytartalék csökkentés jogcímei (Szt. 37. § (2) g) Megszűnő részesedés kezelése a számvitelben Eredménytartalék jogcímei:  az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.  ide értendő a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonából a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó rész a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összege is. Hatálybalépés: Először a 2014-ben induló üzleti évre kell alkalmazni.

2014.09.29.

68

Osztalék nem pénzbeli teljesítése (Szt. 39. § (2)a)  ha a jóváhagyott osztalék, részesedés,

kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.  Hatálybalépés: Először a 2014-ben induló üzleti évre kell alkalmazni. 2014.09.29.

69

Fontos megjegyezni, hogy jóváhagyott osztalékot egyéb eszközben csak akkor lehet teljesíteni, ha a társasági szerződés erre kifejezetten lehetőséget ad!

2014.09.29.

70

Köztartozással rendelkező cégek könyvvizsgálata  Új előírás, hogy a tárgyévet követő üzleti

évben a könyvvizsgálat alóli értékhatár alapján való mentesülést nem alkalmazhatja az a vállalkozó, amelynek a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.  Hatálybalépés: 2013. november 30. 2014.09.29.

71

Devizahitelek kiváltása - a devizahitel kivezetendő könyv szerinti árfolyamon - a Ft hitel állományba veendő - devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét nem kötelező a „visszafizetéshez” kapcsolódóan feloldani - három üzleti évben egyenlő részletben feloldható (visszafizetés éve és azt követő két évben oldható fel)

Következmény: céltartalék feloldódik 2014.09.29.

72

Megszűntették, de most újra létrejött 2014. április 1-ig kellett felállítani

2014.09.29.

73

- Eddigi törvényalkotási hiba: evás adóalanyoknál nem került be az Eva törvénybe a kényszertörlési eljárás, most be fog kerülni következmény: megszűnik az eva adóalanyiság - Bevételi nyilvántartás vezetése esetén visszakerül a számviteli törvény hatálya alá nyitómérleg készítési kötelezettség beáll, könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni 2014.09.29.

74

Jelentős, nem jelentős hiba Társasági adóváltozással összefüggésben - nem jelentős hiba társasági adóhatását önellenőrzéssel nem kell javítani Számvitel: jelentős összegű hiba fogalmának változása 2013-tól mérlegfőösszeg 2%-a, de legalább 1 millió Ft 500 millió Ft-os felső korlát törölve más szabályok nem változtak (előjeltől függetlenül kell a hibát és hatásait figyelembe venni)

2014.09.29.

75

Ellenőrzés könyvelése Tárgyév forgalmában kell elszámolni, tartalmának megfelelően Eredményt érintő hiba a hibahatásokkal együtt megduplázódik Saját tőkét és eredményt érintő hiba a hibahatásokkal együtt megháromszorozódik

2014.09.29.

76

E-útdíj Az utat használót (azaz a fuvarozó céget) terheli Így nem a fuvart megrendelőt Közvetített szolgáltatás fogalmát nem teljesíti Fuvar árát lehet változtatni (szerződsés módosítása)

2014.09.29.

77

Éves kötelező továbbképzés (Szt. 152. § (2)a-(2)b  A számviteli törvény szerint nem lehet

akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul  a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, 2014.09.29.

78

 b) az éves kötelező továbbképzések

szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy 2014.09.29.

79

 c) olyan nem szabályozott tőzsdén

jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.

2014.09.29.

80

 A számviteli törvény szellemében nem

lehet akkreditált szervezet az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynek tekintetében az előző pontokban meghatározott feltételek fennállnak.

2014.09.29.

81

szünet: 30 perc

2014.09.29.

82

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet)

a számviteli elszámolás során fejlesztési célra kapott támogatásnak minősül, amelyet a pénztárgép üzemeltetője kap.

2014.09.29.

83

 A vállalkozások augusztus 31-e után már csak

online pénztárgépet használhatnak.  Az átállást elmulasztó céget akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja a NAV, és e mellett az üzlethelyiséget is lezárhatja 12 nyitvatartási napra

2014.09.29.

84

 a tevékenységét 2014. augusztus 31-ét

követően kezdő, pénztárgéphasználatra kötelezett adóalany, illetve a 2014. augusztus 31-ét követően pénztárgéphasználati kötelezettséggel járó tevékenységet kezdő adóalany nyugtakibocsátási kötelezettségének – már a tevékenysége kezdetétől – kizárólag online pénztárgéppel tehet eleget.

2014.09.29.

85

 24/2014 (VII.31) NGM rendelet

visszahozta a korábbi pénztárgépek használhatóságát 2014.12.31-ig olyan esetben ha: a) az üzembe helyezett, e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép meghibásodik, b) a szerviz nem tud cserepénztárgépet biztosítani, amely tényt a szerviz - akár a 42. § (1) bekezdése szerinti 8 napos határidő lejártát megelőzően - a pénztárgépnaplóban rögzíti, c) nincs más olyan pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne, d) a 41. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének az üzemeltető eleget tesz, és e) a műszerész a pénztárgép javítási célú elszállítását a pénztárgépnaplóba bejegyzi.

2014.09.29.

86

Online pénztárgépekhez nyújtott támogatás számviteli elszámolása (16/2013. (VI.3.) NGM rendelet)

Példa: A pénztárgép – támogatással nem csökkentett – számlázott eladási ára 120.000Ft+27% áfa, támogatás összege 50.000Ft. Az üzembehelyezéskor a pénztárgép várható használati idejét 4 évben határozták meg, maradványérték nulla.

2014.09.29.

87

Számviteli elszámolás  

a pénztárgép beszerzőjénél (üzemeltetőnél) A beszerzett pénztárgép elszámolása számla alapján

 

T 16. Beruházások T 466. Előzetesen felszámított áfa

120.000Ft 32.400Ft



K 45.Szállítók

2014.09.29.

152.400Ft

88





A rendelet alapján igényelhető támogatás elszámolása a beszerzéskor T 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) 50.000Ft K 98. Rendkívüli bevételek 50.000Ft



A támogatás időbeli elhatárolása



T 98. Rendkívüli bevételek 50.000Ft K 48. Passzív időbeli elhatárolások 50.000Ft

2014.09.29.

89





A támogatás eladóra történő engedményezésének az elszámolása T 36. Egyéb követelések (pénztárgép eladóval szembeni követelés)



K 96. Egyéb bevételek





T 86. Egyéb ráfordítások

50.000Ft 50.000Ft 50.000Ft

K 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) 50.000Ft

2014.09.29.

90

  



A támogatás összegének beszámítása T 45. Szállítók 50.000Ft K 36. Egyéb követelések (pénztárgép eladóval szembeni követelés) 50.000Ft A beszámítás után fennmaradó tartozás kifizetése, pénzügyi rendezéskor

 

2014.09.29.

T 45. Szállítók K 38. Pénzeszközök

102.400Ft 102.400Ft

91

Az üzembehelyezés (aktiválás) elszámolása T 141. Műszaki gépek, berendezések, járművek  120.000Ft K 16. Beruházások 120.000Ft   Az értékcsökkenési leírás elszámolása egy üzleti évre [120.000x25%= 30.000Ft] T 57. Terv szerinti értékcsökkenési leírás  30.000Ft  K 149. Műszaki gépek, berendezések, járművek terv szerinti értékcsökkenése 30.000Ft 

2014.09.29.

92



Az értékcsökkenési leírással arányos támogatás feloldása [támogatási arány: 50.000Ft/120.000Ft= 41,66%, terv szerinti értékcsökkenéssel arányosan feloldandó támogatás összege: 30.000Ftx41,66%= 12.500Ft]



T 48. Passzív időbeli elhatárolások

12.500Ft



K 98. Rendkívüli bevételek

12.500Ft



vagy [a számviteli törvény 86. §-a (5) bekezdésének az előírása alapján]



K 96. Egyéb bevételek

2014.09.29.

12.500Ft 93

   



pénztárgép értékesítőnél Az eladási ár elszámolása T 31. Vevőkövetelések 152.400Ft K 911. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 120.000Ft K 467. Fizetendő általános forgalmi adó 32.400Ft

2014.09.29.

94





Az értékesítőre (eladóra) engedményezett támogatás elszámolása az értékesítéskor T 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés)



2014.09.29.

50.000Ft K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (pénztárgép üzemeltetővel szemben) 50.000Ft

95

A támogatás összegének beszámítása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (pénztárgép üzemeltetővel szemben) 50.000Ft K 31. Vevőkövetelések 50.000Ft  A beszámítás után fennmaradó követelés kiegyenlítése, pénzügyi rendezéskor 

T 38. Pénzeszközök K 31. Vevőkövetelések

2014.09.29.

102.400Ft 102.400Ft 96



A kiutalt támogatás elszámolása, pénzügyi rendezéskor

 

2014.09.29.

T 38. Pénzeszközök 50.000Ft K 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) 50.000Ft

97

Elektronikusan letétbe helyezett és közzétett beszámoló adatainak valódisága, ismételt közzététele (11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet módosítása) Beszámoló készítés, hogyan kerüljük el az adminisztrációs hibákat 1. „Hibás adószám-cégjegyzékszám páros” – Az űrlapon megadott adószám, vagy cégjegyzékszám nem egyezik meg a cégjegyzékben megtalálható adatokkal, amely ingyenesen megismerhető a http://www.e-cegjegyzek.hu/ oldalon. 2. „Ismeretlen, vagy régi a beküldött dokumentum típusa. Az űrlapok elérhetők a http://e-beszamolo.kim.gov.hu/ honlapon.” - Mindig a legfrissebb verziószámú nyomtatványon kell a beszámolót beküldeni, tehát pl. 2014-ben kizárólag a 14EB típusú nyomtatványok alkalmazhatók. 2014.09.29.

98

A 2013-as évről készíthető beszámolók bemutatatása, Mérleg és eredménykimutatás összeállítása kritikus pontok a zárási folyamat során Közzétételre és letétbe helyezésre benyújtható beszámoló típusok: a.) éves beszámoló b.) egyszerűsített éves beszámoló c.) mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (elsőként a 2013-as üzleti évre vonatkozóan nyújtható be) d.) összevont (konszolidált) éves beszámoló

2014.09.29.

99

Ha a céginformációs szolgálat azt észleli, hogy a közzétett beszámolóval együtt megküldött elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cég cégjegyzékének adataival, és ezáltal a beszámolót nem annak a cégnek a beszámolójaként tették közzé, mint amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik, a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. [3. § (5)] A cég kérelmére a már szabályszerűen közzétett beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére nincs mód. [3. § (6)] Hatálybalépés: 2013. december 1. 2014.09.29.

100

Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele IFRS-szakterületen (93/2002. (V.5.) Kormányrendelet módosításai

 A regisztrációhoz szükséges

szakképesítés igazolása A Korm. rendelet 2012-ben kihirdetett és 2013. évtől hatályos módosítása előírja, hogy a könyvviteli szolgáltatást végző természetes személyek IFRSszakterületen szerzett szakképesítéssel regisztráltathatják magukat, ha IFRSszakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazolnak.

2014.09.29.

101

A kérelmek elbírálásának menete 2015. június 30ig A szakképzés igazolásához 2015. június 30-ig benyújtott kérelmek esetén - a regisztráció előfeltételeként meghatározott egyéb követelmények teljesítése mellett - a kérelmezőnek igazolnia kell legalább hároméves IFRS-szakterületen szerzett szakmai gyakorlatot. Hatálybalépés: 2014. január 1. 2014.09.29.

102

 A szakmai gyakorlatra vonatkozó

igazolás megszerzésének lehetséges esetei  IFRS- szakterületen szerzett szakmai gyakorlatnak minősül az olyan, könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladat végzése, amely a nemzetközi számviteli standardok átfogó ismerete nélkül nem látható el. [11/A. § (4)] 2014.09.29.

103

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba

 A számviteli törvény rendelkezése a

megbízható és valós képet befolyásoló hiba minősítéséről  2013. január elsejétől hatályos számviteli törvényben hatályon kívül helyezték a 154. § (5)-(6) bekezdését, aminek következtében 2013. január 1-jétől a megbízható, valós összképet lényegesen befolyásoló hiba esetén nem kell ismételten közzétenni a beszámolót. 2014.09.29.

104

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba A számviteli törvény szerinti „jelentős hiba” és a Btk. szerinti „lényeges hiba” eltérő definíciójából adódó értelmezések bemutatása. Jelentős összegű hiba az, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként különkülön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;

2014.09.29.

105

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba  Számviteli fegyelem megsértésének esetei  Ez a bűncselekmény abban az esetben állapítható meg,

ha valaki a jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. Ilyen esetben az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2014.09.29.

106

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba  Bizonylati rend  A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem  A bizonylati elvre, a bizonylati fegyelemre vonatkozó

előírásokat a számviteli törvény tartalmazza.  Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell

2014.09.29.

107

A számvitel rendjének megsértése A számviteli törvény (továbbiakban: Számv. tv.) hatálya alá tartozó szervezetek és személyek lehetnek a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény alanyai. Az adminisztratív csődbűntett alanya leegyszerűsítve az a személy, aki a gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult.

2014.09.29.

108

A Számv. tv. és a Cstv. kapcsolatának – e két cselekmény kapcsán felmerülő – vizsgálata során megállapítható, hogy a Számv. tv. alapján a számvitel rendjének megsértése folyamatában rendszeresen felméri a működő vagyont és a gazdálkodás folytatásának elve érvényesül. Egy kritikus pillanatot, rövid folyamatot szabályoz az adminisztratív csődbűntett esetében a Cstv. akkor, ha a gazdálkodó szervezet nem tudja fenntartani, nem tudja folytatni, illetve nem kívánja folytatni a tevékenységét. 2014.09.29.

109

A bizonylati fegyelem betartása érdekében 

2014.09.29.

- minden gazdasági eseményről késedelem nélkül, az előírás szerinti és kellő példányszámban, bizonylatot kell kiállítani, - a hézagmentes feldolgozás biztosítása céljából az összes bizonylatot sorszámozni kell, - a feldolgozás teljességét, a bizonylatok adatainak hiánytalan könyvelését mindenkor ellenőrizni kell, - a bizonylatokat a szükséges feljegyzések, feldolgozások elkészülte után zárt rendben kell őrizni, irattározni, - a rendelkezéseknek megfelelően a bizonylatokat selejtezni kell.

110

 A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen

kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, amely megfelel az alaki és tartalmi előírásoknak, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A bizonylatokon a valóságnak meg nem felelő adatok rögzítése és ebből eredően a könyvvitelben valótlan adatok szerepeltetése a számviteli rend megsértésének minősül, és a cselekmény súlyától függő jogkövetkezményekkel jár.

2014.09.29.

111

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba  Könyvvezetési kötelezettség megszegése  Mivel a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen,

hogy a piac szereplői számára a döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre, alapvető társadalmi érdek fűződik a számviteli fegyelem akár büntetőjogi úton is történő kikényszerítéséhez. A bűncselekmény tárgya a számviteli előírások törvényes rendje, a gazdasági tevékenységet érintő korrekt és pontos információhoz fűződő érdek. 2014.09.29.

112

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba A bűncselekmény eredménye a megbízható és a valós képet lényegesen befolyásoló hiba előidézése vagy a vagyoni helyzet áttekintésének vagy ellenőrzésének meghiúsítása. Az áttekintés rendszerint a gazdálkodó szervezet általános helyzetére (pl. hitelképességére, likviditására, forgalmára) vonatkozó informálódás, és szükségessége általában valamely gazdasági partner részéről merül fel. Ezzel szemben az ellenőrzés hatósági eljárás keretében jelentkezik, amikor az ellenőrzésre jogosult szervek jogszabályi kötelezettségeik keretében informálódnak a gazdálkodó szerv számviteli helyzetéről.

2014.09.29.

113

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) számvitelt érintő rendelkezései – számviteli fegyelem megsértése, lényeges hiba Az alkalmazandó szankció - a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy - az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három, illetve – egyes szervezetek esetén – nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő- csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott - nettó árbevétel húsz százalékát és mérleg-főösszeg húsz százalékát, vagy - ötszázmillió forintot. (Btk. 403. § (4)) 2014.09.29.

114

Csődbűncselekmény  290. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási

eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén 

2014.09.29.

a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 115

 (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő

az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

2014.09.29.

116

 3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő

az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja. 2014.09.29.

117

 (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2014.09.29.

118

 6) Az (1)-(4) bekezdésben

meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.

2014.09.29.

119

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Jogszabályi háttér: 2003. évi XV. Törvény 2007. évi CXXXVI. törvény és 35/2007. (XII.29.) PM rendelet, 2013. évi LII. tv. Pénzügyi információs egységként működik a NAV Bűnügyi Főigazgatósága, Pénzügyi Információs Főosztálya (e-mail: fiunav.gov.hu) 2014.09.29.

120

A törvény hatálya kiterjed 

   

2014.09.29.

könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; könyvvizsgálói tevékenységet folytat; ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez; bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez. árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el,

121

 



  

2014.09.29.

pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytat; ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; 122

természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, - alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár 2014.09.29.

123

Ügyfél-átvilágítási kötelezettség 4.

5.

2014.09.29.

Az azonosításhoz kapcsolódóan a szolgáltató ellenőrzési jogköre és kötelezettsége kibővül. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során meghatalmazott személy azonosítását és meghatalmazása érvényességét is ellenőrizni kell. Szükség esetén hivatalos nyilvántartásból is lehet ellenőrizni az adatokat. Jogi személy megbízó esetén a képviselőnek nyilatkozni kell, hogy ki a tényleges tulajdonos, akinek az adatait rögzíteni szükséges (természetes személy adatai).

124

6.

7.

8.

2014.09.29.

Az ügylet azonosítása során indokolt esetben a pénzeszközök forrására vonatkozó információk is bekérhetők (természetes személyre vonatkozik) Az üzleti kapcsolat során minden összetett és szokatlan megbízásra figyelmet kell fordítani Közszereplőnek minősülő külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél esetén kötelező az ügylettel kapcsolatos pénzeszközök forrásáról információt kérni. 125

9.

2014.09.29.

A szolgáltató 2014. dec. 31-ét követően köteles megtagadni a megbízás teljesítését, amennyiben:  az ügyféllel 2013. 07. 01. előtt létesített kapcsolatot  az ügyfél 2014. dec. 31-ig nem jelent meg ügyfél-átvilágításra és  az átvilágítás az új előírások szerinti eredményei nem állnak maradéktalanul rendelkezésre 126

10. Az ügylet bejelentésekor a pénzmosás

gyanúját alátámasztó dokumentumokat is csatolni kell 11. A hatóság jogosult az üzleti titkot megismerni, írásbeli megkeresés esetén azt a szolgáltató köteles átadni 12. A felügyelet ellátása során a hatóságnak a hiányosságra tekintettel kell eljárnia 13. Szabályzatot kell készíteni, mely szabályzatot évente felülvizsgálni kell vizsgálni és szükség esetén módosítani

2014.09.29.

127

Pmt szabályzat  A szabályzatot Pmt életbelépését követő

90 napon belül kell elkészíteni, vagy módosítani.  Aki a Pmt. hatályba lépését követően kezdi

meg a tevékenységét, a tevékenysége megkezdését követő 90 napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt a felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyásra benyújtani!

2014.09.29.

128

A kijelölt személy bejelentése – írásban, postán, e-mailben, amit igazolni kell. Ha nincs erről bizonyíték, meg kell kérni a NAVtól az igazolást, arról, hogy tudnak a könyvvizsgálóról. Ha nem tudnak róla, akkor a bejelentést pótolni kell.  A kijelölt személy csak ügyfélkapus regisztrációval rendelkező személy lehet.  Amennyiben a kijelölt személy adataiban változás következik be, arról 5 munkanapon belül bejelentést kell tenni a felügyeleti szerv felé. 2014.09.29.

129

A szabályzat mellékletei Az azonosítási adatlap (1. mell) tartalma kibővült, a tényleges tulajdonosról külön kell nyilatkozni (2. mell) és mindkét lapon adatkezelési nyilatkozatot kell kérni b. A kijelölt személy és a változások bejelentése ügyfélkapun keresztül a PMT08 nyomtatványon lehetséges c. Külföldi lakóhellyel rendelkező személytől nyilatkozatot kell kérni, hogy nem minősül kiemelt közszereplőnek (3. mell) a.

2014.09.29.

130

 Amennyiben a külföldi személy a nyilatkozata alapján

közszereplőnek minősül, az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a megbízó meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.  Céges megbízó esetén az azonosítás a jogi személyre, annak képviselőjére, és a tulajdonos magánszemélyre, illetve jogi személy tulajdonos esetén annak képviseletét ellátó magánszemélyre is kiterjed.  Aki az előző években már működött és jóváhagyott szabályzattal rendelkezik, nem kell beküldeni a módosított szabályzatot!

2014.09.29.

131

definició  A pénzmosás minden olyan tevékenységet

felölel, amely a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzeszközök legális eredetűvé való átalakítására irányul.  A pénzmosás alapvető eleme, hogy az a pénzeszközök illegális eredete leplezésének a céljából valósuljon meg és a gazdasági folyamatokba való integrálása útján legyen "tisztára mosva".

2014.09.29.

132

 A pénzmosás, valamint az ahhoz

kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény törvényi tényállásait az 2012. évi C. törvény (Btk.) az alábbiak szerint határozza meg:"

2014.09.29.

133

Pénzmosás:Btk szerinti definiciója, szankciók Pénzmosás 399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

2014.09.29.

134

Pénzmosás:Btk szerinti definiciója (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. 2014.09.29.

135

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. 2014.09.29.

136

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként vagy e) ügyvédként követik el. 2014.09.29.

137

(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2014.09.29.

138

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

2014.09.29.

139

Ellenőrzési szempontok  Az üzleti kapcsolat során minden összetett és

szokatlan megbízásra figyelmet kell fordítani,  Közszereplőnek minősülő külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél esetén kötelező az ügylettel kapcsolatos pénzeszközök forrásáról információt kérni. 6. Az ügylet azonosítása során indokolt esetben a pénzeszközök forrására vonatkozó információk is bekérhetők (természetes személyre vonatkozik)  Jogi személy megbízó esetén a képviselőnek nyilatkozni kell, hogy ki a tényleges tulajdonos, akinek az adatait rögzíteni szükséges (természetes személy adatai). 2014.09.29.

140

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

2014.09.29.

141