MONOR STRÁZSAHEGY MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI ANYAG. Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök környezetvédelem: TK

MONOR STRÁZSAHEGY 328/2003. (IX.11.) sz. határozattal elfogadott Szerkezeti terv és 11/2004. (IV.27.) önk. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat

MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI ANYAG

Megrendelő: Monor Város Önkormányzata Pogácsás Tibor polgármester 2200 Monor, Kossuth L. u. 78‐80.

Tervező: Völgyzugoly Műhely Kft 2083 Solymár, Bimbó utca 20. Tel/Fax: 06‐1‐439‐04‐90 Mobil: 06/20‐913‐8575, 06/70‐938‐3221 www.vzm.hu, [email protected] Településrendezés:

Ferik Tünde ‐ okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT/1É 13‐1259/06 Bérczi Szabolcs ‐ okl. településmérnök okl. környezetgazdálkodási agrármérnök

Tájrendezés, környezetvédelem: Közlekedés:

Vízi közművek, energiaközművek, távközlés:

Fotók:

Szilágyi Hajnalka ‐ okl. tájépítészmérnök TK 01‐5257 Tóth Attila ‐ okl. építőmérnök, közlekedéstervező (K1d‐1 01‐10559) (TP‐Terv Mérnöki Iroda Kft.) Hanczár Emőke – okl. építőmérnök (MK: 01‐2418) (KÉSZ Kft.) Ferik Tünde, Bérczi Szabolcs VZM1187/11 2012. augusztus monor_szab_120827

MONOR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS MUNKAKOZI ANYAG

2

BEVEZETŐ

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető .......................................................................................5 1. ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE ..............................5 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .............................................................7 II. Településszerkezeti terv ..................................................................9 III. Szabályozási terv és helyi építési szabályzat....................................... 11 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ............................................................. 21 1. TERVI ELŐZMÉNYEK ....................................................................... 22 1.1. A MAGASABB RENDŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA ....................... 22 1.1.1. Országos Területrendezési Terv (OTrT).......................................................... 22 1.1.2.Pest megyei területrendezési terv (PMTrT) ..................................................... 24 1.2.3. A területre vonatkozó hatályos rendezési terv értékelése ................................... 27 1.2.4. Hatályos településszerkezeti tervhez képest történő változások ........................... 29 1.2.5. Területi mérleg ...................................................................................... 30

2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT ...................................................... 31 2.1. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK ................................................................... 31 2.2. A STRÁZSAHEGY SZERKEZETE ................................................................. 32 2.3. TERÜLETHASZNÁLATOK ....................................................................... 33 2.3.1. Különleges terület - pincefalu .................................................................... 33 2.3.2. Különleges terület - borgazdaság ................................................................. 34 2.3.3. Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ ............................... 34

3. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT ........................................................ 35 3.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT...................................................................... 35 3.1.1. Tájszerkezet .......................................................................................... 35 3.1.2. Tájhasználat .......................................................................................... 35 3.1.3. Biológiai aktivitás-érték számítás ................................................................ 37 3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT .............................................................. 37 3.2.1 A felszíni és felszín alatti vizek védelme, talajvédelem ...................................... 37 3.2.2. Levegőtisztaság-védelem ........................................................................... 37 3.2.3. Hulladékkezelés...................................................................................... 37 3.2.4. Zaj- és rezgésvédelem .............................................................................. 37

4. KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ................................................................... 38 4.1. HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT ............................................................ 38 4.1.1. Földrajzi adottságok ................................................................................ 38 4.1.2. Környezeti állapot ................................................................................... 39 4.1.3. Tájszerkezet, területhasználatok ................................................................ 39 4.2. A TERVI VÁLTOZATOK ÉS A VÁLASZTÁS INDOKAI, A TERVBEN LEÍRTAK ELMARADÁSA 40 4.3. A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A TERVBEN, ILLETVE A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVI MEGOLDÁSOK............................................. 40 4.4. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN KIVÁLTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE . 40 4.5. INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK .................................................................... 41 4.6. MONITOROZÁSI JAVASLATOK ................................................................. 41 4.7. ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................. 41 VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


3

BEVEZETŐ

5. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT ................................................................. 42 6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT .................................................... 43 7. KÖZMŰFEJLESZTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT......................................... 47 7.1. VÍZELLÁTÁS ...................................................................................... 47 7.2. VÍZELVEZETÉS ................................................................................... 48 7.2.1. Szennyvízelvezetés .................................................................................. 48 7.2.2. Csapadékvízelvezetés ............................................................................... 48 7.3. ENERGIAELLÁTÁS ............................................................................... 48 7.3.1. Villamosenergia ellátás ............................................................................. 49 7.3.2. Földgázellátás ........................................................................................ 49 7.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT ....................................... 50 7.4.1. Vezetékes hírközlési létesítmények .............................................................. 50 7.4.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ....................................................... 50

MELLÉKLETEK ................................................................................. 51

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


BEVEZETŐ

4

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Bérczi Szabolcs okleveles településmérnök, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök kijelentjük, hogy Monor Településrendezési Terv módosítása során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, valamint az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés nem vált szükségessé.

Budapest, 2012. augusztus

Ferik Tünde Vezető településtervező

Bérczi Szabolcs okl. településmérnök okl. környezetgazdálkodási agrármérnök

TT/1É 13-1259



5

BEVEZETŐ

I. BEVEZETŐ 1. ELŐZMÉNYEK, A TERV CÉLJA, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE Monor város hatályos településrendezési terve 2004-ben készült. A hatályos településszerkezeti terv rendelkezik a Strázsahegyi területfelhasználásokról, a szabályozási terv és helyi építési szabályzat pedig (a megfelelő építési paraméterekkel) meghatározta szőlőhegy övezeteit. A lassan 10 éves szabályozás egyes részei ma már nem kezelik megfelelően az itt felmerült problémákat, ezért a város önkormányzatának képviselő-testülete a Strázsahegyi településrendezési eszközök felülvizsgálata, és új részletes szabályozás mellett döntött. A képviselő-testület a 422/2011. (IX.15.) testületi határozatában a tervezési munkákkal a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka 2011. novemberében kezdődött. A vizsgálatok munkarész 2012. februárjában került kidokumentálásra. A vizsgálati munkarészre, valamint a 2009-ben készített fejlesztési koncepcióra alapozva készült el a Strázsahegy fejlesztési koncepciója, melyet a város képviselőtestülete 255/2012. (VI.14.) számú határozatával fogadott el. A fejlesztési koncepció alapján készült el a Strázsahegy területére vonatkozó új Szerkezeti terv, majd a Szabályozási terv. Jelen dokumentáció a településrendezési terv munkaközi változata, mely a település képviselőtestületéhez kerül benyújtásra előzetes véleményezés céljából, hogy a felmerülő kérdéseket, észrevételeket át lehessen vezetni a terven annak államigazgatási egyeztetését megelőzően. A Szerkezeti és a Szabályozási tervhez közös alátámasztó munkarészek készülnek.



6


SZERKEZETI TERV


SZERKEZETI TERV

7

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


8


SZERKEZETI TERV


9

SZERKEZETI TERV

II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Határozati javaslat Monor város Önkormányzatának Képviselőtestülete a többször módosított 328/2003. (IX.11.) számú képviselő-testületi határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervet a TSZT-M jelű tervben foglaltak szerint módosítja, és az alábbi területfelhasználás változásokat fogadja el: 1. A Strázsahegyi pincefalu területét különleges mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területből (Mg-Gksz) különleges pincefalu területbe (K-p) sorolja át. 2. A Strázsahegyi pincefaluhoz kapcsolódó 9417/1, 9417/2 9417/3, 9417/4 hrsz-ú ingatlanok területét különleges mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területből (Mg-Gksz) különleges borgazdasági területbe (K-bg) sorolja át. 3. A Strázsahegyen, a Téglagyári pincéktől keletre elhelyezkedő 11193/1, 11246, 11247, 11249/1 hrsz-ú ingatlanok területét kertes mezőgazdasági területből (Mk) különleges beépítésre nem szánt - közösségi központ területbe (Kk-kk) sorolja át. A jelenleg hatályos Településszerkezeti Terv Leírását a TSZT-M tervlap szerint lehatárolt területre vonatkozóan módosítja az alábbiak szerint: II.2. Területfelhasználás tagolása A település közigazgatási területének részei az alábbi területfelhasználási egységekbe vannak besorolva: Beépítésre szánt területek: Ezen belül lakóterületek, azaz - Nagyvárosias lakóterület - Kisvárosias lakóterület - Kertvárosias lakóterület - Falusias lakóterület vegyes területek, azaz - Településközpont vegyes terület gazdasági területek, azaz - Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület üdülőterület, azaz - Hétvégi házas terület különleges terület, azaz - Különleges – kereskedelmi terület - Különleges – sportterület - Különleges – temető terület - Mezőgazdasági üzemi létesítmények területe - Különleges - pincefalu területe - Különleges - borgazdasági terület - Különleges – egyéb - Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület



SZERKEZETI TERV

10

Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési- és közműterület Zöldterületek, azaz - Közpark, közkert terület Mezőgazdasági terület Erdőterület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ Védett, védelemre tervezett és védő területek

Monor, 2012.

Pogácsás Tibor polgármester

dr. Urbán Hajnalka jegyző


MONOR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS MUNKAKÖZI ANYAG

11

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

III. SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Monor város Önkormányzat képviselőtestületének .../2012. (…) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 11/2004. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Monor város Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) a) pontja és 32. cikk (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 7.§ (3) c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, ugyanezen törvény 9.§ (3) bekezdésben foglalt feladatkörében eljáró Pest megyei Kormányhivatal – Építésügyi Hivatal Állami Főépítész, KözépDuna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Budapest főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Pest megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Pest megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Pest megyei Kormányhivatal Földhivatala, Pest megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Pest megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala egyetértésével, a helyi építési szabályzatról szóló 11/2004. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el: 1. §

A helyi építési szabályzatról szóló 11/2004. (IV.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) 1.§ (3) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép: 1.§ (3) Jelen helyi építési szabályzat csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú „Monor város Belterület Szabályozási Terv” c. és M=1:20 000 ma „Monor város - Külterület Övezeti Terv” tervlappal, valamint az M=1:4000 ma. „Strázsahegy Szabályozási Terv” tervlappal (továbbiakban Szabályozási Terv) együtt érvényes.

2.§

A HÉSZ 2.§ (3) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép: 2.§ (3) A HÉSZ mellékletei: 1.sz. melléklet: Fogalom magyarázat 2.sz. melléklet: Építés lejtős terepen 3.sz. melléklet: A nyúlványos telek kialakításának és a több telket érintő telekrendezés egyedi szabályai 4.sz. melléklet: Út mintakeresztszelvények 5.sz. melléklet: Pincefalu lehatárolása 6.sz. melléklet: Hagyományos pincetípusok 7.sz. melléklet: Helyi védett épületek 8.sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

3.§

A HÉSZ 3.§ (2)-(3) bekezdések helyébe a következő bekezdések lépnek: 3.§ (2) Beépítésre szánt területek: lakóterületek, ezen belül - Nagyvárosias lakóterület (Ln) - Kisvárosias lakóterület (Lk) - Kertvárosias lakóterület (Lke) - Falusias lakóterület (Lf) - Tartalék lakóterület T(Lke) üdülőterület - Hétvégiházas üdülőterület (Üh) vegyes terület, ezen belül - Településközpont vegyes terület (Vt) gazdasági terület, ezen belül - Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) - Ipari gazdasági terület (Gip) - Tartalék gazdasági terület T(Gksz) - feltételek megléte esetén felhasználása megvizsgálandó különletes terület, ezen belül - Különleges kereskedelmi terület (KK) - Különleges rekreációs terület (KR) VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


12


- Különleges temető terület (KT) - Különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület (Ksp) - Mezőgazdasági üzemi létesítmények területe (K-M) - Különleges pincefalu terület (K-p) - Különleges borgazdasági terület (K-bg) - Különleges - egyéb - Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Mg-Gksz) besorolásúak. (3) Beépítésre nem szánt területek: Zöldterület (közkert - Kk, közpark - KP) Közlekedési és közműterületek (KÜ) Mezőgazdasági területek általános mezőgazdasági terület (Má) kertes mezőgazdasági terület (Mk) Erdőterületek Védelmi rendeltetésű erdőterület (VE) Gazdasági rendeltetésű erdőterület (E-G) Vízgazdálkodási terület (V-Cs) Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ (Kk-kk) besorolásúak.

4.§

A HÉSZ 5.§ (6) bekezdésben az „e rendelet 11-15.§-a tartalmazza” szövegrész helyébe az „e rendelet 11-13.§-a tartalmazza” szöveg lép.

5.§

(1) A HÉSZ 8/A.§ (7) bekezdésben az „A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben” szövegrész helyébe az „MK-2 övezetben” szöveg lép. (2) A HÉSZ 8/A. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki: 8/A.§ (8) Mk1 övezet földrészletein csak élősövény vagy drótfonatos kerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető.

6.§

A HÉSZ 12.§ újraszabályozásra került: 12.§ (1) Monor területén helyi értékvédelmi terület - pincefalu az 5.sz melléklet szerinti, és a szabályozási terven ábrázolt, K-p építési övezetbe sorolt terület. (2) A területen a kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utak a szabályozási terven jelölt, kiszabályozott utak kivételével nem létesíthetők. (3) A területen csak egységes tájékoztató illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos. (4) A területen új pince/présház a meglévő épületek által meghatározott építési vonalban foghíjként, kizárólag korábbi pince/présház helyére építhető. (5) Helyi értékvédelmi területen az utcavonalas beépítés, az épületek ritmusa, a tetőidom, tetőforma védendő. Meglévő épület felújítása, új épület építése során a 6.sz. melléklet szerinti 6 pincetípus valamelyikének jellemzőihez kell alkalmazkodni. (6) A területen új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervet is kell tartalmaznia. (7) A helyi értékvédelmi területre készülő új illetve átalakításra szánt épületek terveit főépítész által irányított helyi építészeti tervtanácshoz kell benyújtani véleményezésre. (8) Helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. (9) Helyi értékvédelmi területen helyi védett, hagyományos pincetípusok (6.sz. melléklet) valamelyikébe tartozó pince bontása tilos. (10) Új pince/présház építménymagassága nem haladhatja meg a 2,5 m-t, a homlokzatmagasság pedig a 3,0 m-t. A pincék gerincmagassága nem lehet több, mint 5,0 m. (11) A pincefalu helyi védett területén új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos pincékhez igazodó (ld. 6.sz. melléklet) tömeg- és téralakítással. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


13


(12) A homlokzat csak vakolt - festett (meszelt) felületű lehet, tégla- illetve kőburkolattal részben ellátható. A lábazat tégla-, kőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű illetve deszka. (13) Deszkaorom esetén csak állóhézagos deszkaorom építhető, melybe padlásablak, szellőző, fűrészelt díszítés a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó motívummal elhelyezhető. (14) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 35-42° tetőhajlásszöggel. A tetőfedés anyaga csak nád és hagyományos vörös illetve barna agyagcserép lehet. (15) Az egyes építmények jellemző homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, szürkével tört fehér, pasztellsárga árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók. (16) A pincefalu területén csak fa szerkezetű nyílászárók építhetők. A nyílászárók színe a pincefalu hagyományos színvilágához alkalmazkó barna, zöld, kék. (17) Az épületeken csak teli ajtó alkalmazható. (18) A területen tetőtérbeépítés nem lehetséges. (19) A pincefalu területén térdfal nem építhető, erkély, loggia nem helyezhető el.

7.§

A HÉSZ 13.§ újraszabályozásra került: 13.§ (1) Monor területén a 7.sz. melléklet szerinti, és a Szabályozási terven ábrázolt épületek részesülnek helyi védelemben. (2) Helyi védett épületek bővítése, átalakítása, felújítása során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát megőrző, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. (3) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a) az épület jellegzetes tömegét eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz; b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. (4) Helyi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

8.§

A HÉSZ a következő 17/B.§-sal egészül ki: 17/B.§ (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmény alkalmazható: elővásárlási jog. (2) A település területén elővásárlási jog illeti meg a Szabályozási terven jelölt és a 8. számú melléklet szerinti területeket. (3) Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

9.§

A HÉSZ a következő 62/C., 62/D.§-szal egészül ki: Különleges terület - pincefalu 62/C.§ (1) Különleges terület - pincefalu terület a Szabályozási területen K-p jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - pincefalu területen: a) pince - présház b) borturizushoz kapcsolódó funkciójú, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épületek ba) 25 m2 alapterületet el nem érő épületek esetén legfeljebb 1 pihenőhelyiséggel bb) 25 m2 alapterületet meghaladó épületek esetén legfeljebb 2 pihenőhelyiséggel helyezhetők el. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


14


(3) A különleges terület - pincefalu építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

A

2

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagasság jele (m²) (m) (%) a (m)

3

B

K-p

SZ

K

K

K

20

2,5

G Minimális zöldfelületi aránya (%) 60

H Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója 0,2

kialakult

(4) Különleges terület- pincefalu területen lakóépület nem helyezhető el. (5) Új épület kizárólag egykori présház helyére építhető, az építési övezetben előírt beépítettség megtartásával. (6) A területen épülő épületek tömegére, megjelenésére, anyaghasználatára vonatkozó előírásokat a 12-13.§-ok tartalmazzák. (7) Az építési övezetben kerítés építése tilos. (8) Az építési övezetben űrgödrös árnyékszék elhelyezése tilos. (9) Újonnan kialakított pince nem nyúlhat közterület alá. (10) Az építési övezet építési telkei hiányos közművesítettség esetén is beépíthetők. (11) Új épületek építése csak zárt szennyvíztároló, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés megléte esetén lehetséges. Különleges terület - borgazdaság 62/D.§ (1) Különleges terület - borgazdasági terület a Szabályozási terven K-bg jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorbana szőlőhegyen történelmileg kialakult, soros elrendezésű, a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági, valamint szociális funkciók mellett ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató épületek helyezhetők el. (2) Különleges terület - borgazdasági területen a) szőlőfeldolgozás és palackozás épületei b) borturizushoz kapcsolódó funkciójú, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épületek c) oktatási, bemutató épületek d) szálláshely szolgáltató épületek a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án helyezhetők el. (3) A különleges terület - borgazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és építési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK A

2

C D E F Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építmények Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető legnagyobb övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége építménymagasság jele (m²) (m) (%) a (m)

3

B

K-bg

SZ

SZ

3000

30

25

4,0

G Minimális zöldfelületi aránya (%) 50

H Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója 0,4

szabadon álló

(4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén is beépíthetők. (5) Új épületek építése esetén a szennyvíz-elhelyezésről gondoskodni kell. (6) Az építési övezet területén meglévő épület bővítése, átépítése illetve új épület építése megjelenésében és építészeti stílusában csak a 6.sz. melléklet szerinti 6 pincetípus valamelyikének jellemzőit magán viselve vagy azzal harmonizáló módon lehetséges. (7) Az építési övezet területén engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia. 10.§

A HÉSZ 71.§ újraszabályozásra került:



15


71.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk1 jellel jelölt, kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység övezete. (2) Kertes mezőgazdasági területen szőlő- és gyümölcstermesztést, -feldolgozást, bortárolást, borértékesítést és a tulajdonos ott tartózkodását szolgáló gazdasági épület, a borturizmust szolgáló vendéglátó építmények, valamint kivételes esetben lakó- és szállás funkciójú építmények helyezhetők el. (3) Kertes mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület, továbbá medence, nyílt tűzivíztározó nem helyezhető el. (4) Kertes mezőgazdasági területen legalább 60%-ban szőlő- ill. gyümölcsműveléssel hasznosított telken szabad építeni. (5) Mk1 övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m; c) a beépíthető legkisebb telekméret 3000 m2; d) beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m; e) beépítési mód szabadon álló; f) legnagyobb beépíthetőség 3%; g) legnagyobb építménymagasság 4,5 m; h) terepszint alatti beépíthetőség maximális alapterülete 10%. (6) Az övezetben legalább 10000 m2-es telekméret, s legalább 30 m széles telek esetén szállás- illetve lakófunkciót is tartalmazó épület is elhelyezhető, mely nem haladhatja meg a beépítés 50%-át. (7) Mk1 övezetben több önálló telekből szőlőhegyi birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek után számítva csak az egyik telken is kihasználható (szőlőhegyi birtokközpont), ha a telek területe legalább 4000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. Az övezetben birtokközpont akkor létesíthető, ha a birtoktest legalább 1 ha nagyságú, a Strázsahegyi kertes mezőgazdasági területen lévő - a hegybíró által igazoltan szőlőműveléssel hasznosított birtoktest. A szőlőhegyi birtokközpont beépítése az alábbiak szerint lehetséges: a) a beépítési módja szabadon álló; b) a legnagyobb beépíthetőség 20%; c) a legnagyobb építménymagasság 7,5 m; d) a terepszint alatti beépíthetőség max. alapterülete 30%; e) az építhető alapterület legfeljebb 1500 m2; f) az építés feltétele a birtoktesthez beszámított telkekre az építési és elidegenítési tilalom bejegyzése, valamint a keletkező szennyvizek jogszabályban meghatározott módon történő gyűjtése vagy telken belüli tisztítása egyedi szennyvíztisztító berendezéssel. A fenti bekezdésben foglalt szálláshely funkció elhelyezésének lehetősége az OTÉK-tól eltér, ezért az előírás érvényesítéséhez az OTÉK 111.§ alapján az Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. 11.§

A HÉSZ a következő 85/B.§-sal egészül ki: 85/B.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ terület a Szabályozási terven Kk-kk jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a hagyományos szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos oktatási és bemutató funkciók mellett turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ területen a szőlőművelést és szőlőfeldolgozást bemutató épületek, az ezt kiszolgáló turisztikai, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szociális épületek, valamint szakrális építmények helyezhetők el. (3) Az övezet földrészletein csak élősövény vagy drótfonatos kerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. (4) Kk-kk övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m; c) a beépíthető legkisebb telekméret 10 000 m2; d) beépíthető legkisebb telekszélesség 30 m; VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


16


e) beépítési mód szabadon álló; f) legnagyobb beépíthetőség 5%; g) legnagyobb építménymagasság 3,5 m, szakrális építmények esetén 10 m; h) terepszint alatti beépíthetőség maximális alapterülete 10%. (5) Az övezet területén engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia.

12.§

A HÉSZ 14.§, 15.§, 16.§-ok hatályukat vesztik. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13.§

Jelen rendelet 1.sz. melléklete a HÉSZ 5.sz. melléklete, a rendelet 2.sz. melléklete a HÉSZ 6.sz. melléklete, a rendelet 3.sz. melléklete a HÉSZ 7.sz. melléklete, a rendelet 4.sz. melléklete a HÉSZ 8.sz. melléklete.

14.§

Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

Monor, 2012.

Pogácsás Tibor polgármester

dr. Urbán Hajnalka jegyző

Kihirdetve: Monor, 2012. dr. Urbán Hajnalka jegyző



17


1.sz. melléklet - Pincefalu lehatárolása

2.sz. melléklet - Hagyományos pincetípusok A pincefalu területén 6 történelmileg kialakult épülettípus különböztethető meg. Az egyes típusok a 6.sz. melléklet szerinti megjelenéssel, az alábbi jellemzőkkel írhatók körül: 1-es típus Oromzatos, alacsony, „kunyhó” jellegű épület. Utcafrontra merőleges nyeregtetővel. Csak az épület tengelyében van megfelelő belmagasság. Náddal, cseréppel fedett; vályogtégla, tégla falazatú. 2-es típus Teljes belmagasságú, de alacsony és ezért mennyezet többnyire nincs benne eredetileg. A tető mindig kontyolt, elsősorban náddal fedett, de az átalakítottakon már cserépfedés van. Csak ajtaja van és szellőzése. A falazat anyaga: vályogtégla, sarokerősítéses sárfal, esetleg tégla. 3-as típus Teljes belmagasságú oromzatos épület utcára merőleges nyeregtetővel. Eredetileg náddal fedett szintén, de többnyire már cserépfedésű. Rendszerint csak ajtaja van szellőzővel, esetenként egyoldali kisméretű ablak. 4-es típus Deszkaoromzatú, nyeregtetővel fedett. A deszkaoromzat azért született, mert a sárgerenda túlnyújtásával a tetőt meghosszabbították, így fedett előtér keletkezett, amit oszlopokkal támasztottak alá, vagy csak könyökfákkal erősítették, esetenként mindkettő nélkül készült (esetleg az idők folyamán „kikopott” az alátámasztás). Az oszlopok többnyire fából készültek, ritkábban téglából. A tönkrement deszkázatot sok esetben utólag rombuszfával leburkolták. Az épületek mérete nagyobb és a fedett résszel kibővülve mindenféle időjárás esetén jól használható. Ezeken az épületeken is csak ajtó van szellőzővel, ritkábban kisméretű ablak. A lábazat határozottan megjelenik, téglából, kőből készül. 5-ös típus Az épület 90°-ban elfordul, utcával párhuzamos nyeregtetővel fedett, de nem épül össze, továbbra is önálló épület. Szimmetrikus elrendezésben két kisebb méretű ablak is megjelenik a nagyobb homlokzati felületen. Általános az erősítő sarok téglapillérek építése, amit a nagyobb méret indokol, a többnyire itt is használt vályogtégla és sárfal esetében. A fejlődés végpontján a bejárat felett kicsi oromzat készül, díszítő motívumokkal, nagyobb méretű csüngőeresszel. 6-os típus A párhuzamos gerinc adta lehetőséggel kialakult a tornácos elrendezés. A túlfuttatott tető négy fa oszlopra támaszkodik, vagy téglapillérekre. Az épület méretrendje megegyezik az 5. típussal, de a tornác jelentős használati változást tesz lehetővé. A bejárati kiemelt tető itt is megtalálható a legfejlettebb változatoknál.



18




19


3.sz. melléklet - Helyi védett épületek Strázsahegy, pincefalu

4.sz. melléklet - Sajátos jogintézmények Elővásárlási jog Strázsahegy, pincefalu 10101, 10102, 10103, 10104, 10105, 10107, 10108, 10109, 10110, 10111, 10112, 10113, 10114, 10115, 10116, 10117, 10118 hrsz 10401, 11402, 11403, 11404, 10405, 10409, 10410, 10411/1, 10448, 11449, 11450, 11451, 11452, 11453, 11454, 11455, 11456, 11457, 11458, 11459, 11460, 11461, 11462, 11463, 11464, 11465, 11466, 10467 hrsz 10061, 10062, 10063, 10064, 10065, 10066, 10067, 10068, 10069, 10070, 10071, 10072, 10073, 10074, 10075, 10076, 10081, 10082, 10083, 10084, 10085, 10086, 10087, 10088, 10089, 10090 hrsz 9701, 9702, 9703, 9704, 9705, 9706, 9707, 9708, 9709, 9710, 9711, 9712, 9713, 9714, 9715, 9892, 9893, 9894, 9895, 9896, 9897, 9899, 9900, 9901, 9902, 9903, 9904, 9905, 9906, 9907, 9908, 9909, 9910/1, 9911, 9912, 9914, 9915, 9916, 9917, 9918, 9919, 9920, 9921, 9922, 9923, 9924, 9925 hrsz 9932, 9933, 9934, 9935, 9936, 9937, 9938, 9939, 9940, 9941, 9942, 9943, 9944, 9950, 9951, 9952, 9953, 9954, 9955, 9956, 9957, 9958, 9959, 9971, 9972, 9973, 9974, 9975, 9976, 9977, 9978, 9979, 9991, 9992, 9993, 9994, 9995, 9996, 9997, 9998, 9999, 10000, 10001, 10002, 10003, 10004, 10005, 10006, 10007, 10008, 10009, 10010, 10011, 10012, 10013, 10014, 10021, 10022, 10023, 10024, 10025, 10026, 10027, 10028, 10029, 10030, 10031, 10032, 10033, 10034, 10035, 10036, 10037, 10041, 10042, 10043, 10044, 10045, 10046, 10047, 10048, 10049, 10050, 10051, 10052, 10053, 10054, 10055, 10056, 10501, 10502, 10503, 10504, 10505, 10506, 10511, 10512, 10513, 10514, 10515, 10521, 10522, 10523, 10524, 10525, 10539, 110540/2, 10540/3 hrsz 9417/10, 9417/11, 9417/13, 9419, 9420, 9421, 9422, 9722, 9723, 9724, 9725, 9726, 9727, 9728, 9729, 9730 ,9731, 9732, 9733, 9734, 9735, 9736, 9737, 9738, 9739, 9740, 9741, 9742, 9743, 9744, 9745, 9746, 9747, 9748, 9749, 9750, 9751, 9752, 9753, 9754, 9755, 9756, 9757, 9758, 9759, 9760, 9761, 9762, 9763, 9764, 9765, 9766, 9767, 9768, 9769, 9770, 9771, 9772, 9773, 9774, 9775, 9776, 9777, 9778, 9780, 9781, 9782, 9783, 9784, 9785, 9786, 9787, 9788, 9789, 9790, 9801, 9802, 9803, 9804, 9805, 9806, 9807, 9808, 9809, 9810, 9811, 9812, 9813, 9814, 9815, 9816, 9817, 9818, 9819, 9820, 9821, 9822, 9823, 9824, 9825, 9826, 9827, 9828, 9831, 9832, 9833, 9834, 9835, 9836, 9837/1, 9837/2, 9838, 9839, 9840, 9841, 9842, 9843, 9844, 9845, 9846, 9847, 9861, 9862, 9863, 9864, 9865, 9866, 9867, 9868, 9869, 9870, 9871, 9872, 9873, 9874, 9876, 9877, 9878, 9879, 9880, 9881, 9882, 9883, 9884, 10796, 10797,10802, 10803, 10805, 10806, 10807, 10808, 10809, 10810, 10811, 10816, 10819, 10820, 10821 hrsz 11253, 11311, 11341, 11351, 11369, 11382, 11396, 11413, 11426, 11445, 11458, 11480, 11495, 11508,

11254, 11255, 11256, 11257, 11301, 11302, 11303, 11304, 11305, 11306, 11307, 11308, 11312, 11313, 11321, 11322, 11331, 11332, 11333, 11334, 11335, 11336, 11337, 11338, 11342, 11343, 11344, 11345, 11346, 11347/1, 11347/2, 11348, 11349, 11350/1, 11350/2, 11352, 11355, 11356, 11357, 11360, 11361, 11362, 11363, 11364, 11366, 11367, 11368, 11370, 11371, 11372, 11373, 11374, 11375, 11376, 11377, 11378, 11379, 11380, 11381, 11383, 11384, 11385, 11386, 11387, 11388, 11390, 11391, 11392, 11393, 11394, 11395, 11397, 11398, 11399, 11400, 11401, 11402, 11403, 11404, 11405, 11406, 11411, 11412, 11414, 11415, 11416, 11417, 11418, 11419, 11420, 11421, 11422, 11423, 11424, 11425, 11427, 11428, 11429, 11430, 11431, 11432, 11433, 11441, 11442/1, 11442/2, 11443, 11444, 11446, 11447, 11448, 11449, 11450, 11451, 11452, 11453, 11454, 11455, 11456, 11457, 11461, 11462, 11463, 11471, 11472, 11473, 11474, 11475, 11476, 11477, 11478, 11479, 11481, 11482, 11483, 11484, 11485, 11486, 11487, 11488, 11491, 11492, 11493, 11494, 11496, 11497, 11498, 11499, 11500, 11501, 11502, 11503, 11504, 11505, 11506, 11507, 11509, 11511, 11512, 11513, 11514, 11515, 11516, 11517, 11518, 11519, 11520, 11521, VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


20


11522, 11523, 11524, 11525, 11526, 11527, 11528, 11531, 11532, 11533, 11534, 11535, 11536, 11537, 11538, 11539, 11541, 11542, 11543, 11544, 11545, 11546, 11547, 11548, 11549, 11550, 11551, 11552, 11553, 11554/1, 11554/2, 11555, 11556, 11557, 11558, 11559, 11560, 11561, 11562, 11563, 11564, 11565, 11566, 11567, 11568, 11569, 11570, 11571 hrsz Strázshegy, közpark 9173/2, 9174, 9304/1, 9304/3, 9304/4 hrsz



ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

21

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


22


1. TERVI ELŐZMÉNYEK 1.1. A MAGASABB RENDŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA 1.1.1. Országos Területrendezési Terv (OTrT) A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTrT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTrT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTrT 1-4 §.) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTrT 5.§.) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTrT 6.§.): Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a) legalább 1000 ha területű térségek: • erdőgazdálkodási térség, • mezőgazdasági térség, • vegyes területfelhasználású térség, • települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: • vízgazdálkodási térség, • építmények által igénybe vett térség, • települési térség. Az OTrT Szerkezeti Terve Monor közigazgatási területén az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg: y

Erdőgazdálkodási térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt.”

y

Mezőgazdasági térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók.”

y

Vegyes területfelhasználású térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak.”

y

Vízgazdálkodási térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.” VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


23


y

Települési térség: „Országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak.”

y

Építmények által igénybevett térség: (Országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények) „Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak.”

Az OTrT területfelhasználási kategóriái közül a Strázsahegy mezőgazdasági térségbe tartozik. Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTrT 12.§. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTrT 13.§. – 16.§.): - Országos ökológiai hálózat övezete; - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete; - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; - Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete; - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete; - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete; - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete; - Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete; - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete; - Együtt tervezhető térségek övezete; - Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete.



24


Monor közigazgatási területén az OTrT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi övezetek találhatók meg: • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete • Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete • Országos ökológiai hálózat övezete • Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete • Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete A Strázsahegyet az OTrT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbiak érintik: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete: Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Monor teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik.

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete: Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. Monor teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. A Budapesti Bányakapitányság 2012. június 21-én kelt (ikt.sz. BBK/1706-2/2012) levelében úgy nyilatkozott, hogy a Strázsahegy ásványvagyon-gazdálkodási terület nem található

1.1.2.Pest megyei területrendezési terv (PMTrT) Pest megye területrendezési tervét 2006-ban hagyták jóvá, majd Pest megye közgyűlése 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendeletével módosította azt. A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit. A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére és védelmére.



25


Az országos térségi területfelhasználási kategóriáknak megfelelően hozták létre a megyei területfelhasználási kategóriákat, amelyek a következő, legalább 50 ha területű térségek: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség, d) városias települési térség, e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség, g) építmények által igénybe vett térség.

A megyei területfelhasználási egységek közül az alábbiak találhatók meg Monoron: • • • • • •

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, városias települési térség, vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség.

A Strázsahegy területét vegyes területfelhasználású hasznosítású térségként jelöli a terv. A vegyes területfelhasználású térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető. A Strázsahegytől észak-nyugatra és észak-keletre erdőgazdálkodási térséget jelöl a terv. A megyei szerkezeti tervben erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


26


Térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények: A Strázsahegyet térségi szénhidrogén szállítóvezeték keresztezi, és tőle északra halad el az M4-es autópálya tervezett nyomvonala. A Területrendezési terv az alábbi övezeteket határozza meg: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Világörökség és világörökség várományos terület övezete Történeti települési terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területének övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete

A megyei és országos övezetek közül az alábbiak érintik Monor közigazgatási területét: • • • • • • • • •

Ökológiai folyosó övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete

A Strázsahegyet a fent említett övezetek közül a következők érintik: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Az övezetre vonatkozóan nincsenek előírások.



27


Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Az övezetre vonatkozóan nincsenek előírások. Monor teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. A Budapesti Bányakapitányság 2012. június 21-én kelt (ikt.sz. BBK/1706-2/2012) levelében úgy nyilatkozott, hogy a Strázsahegy ásványvagyon-gazdálkodási terület nem található

Széleróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti. A településszerkezeti tervben előírt területfelhasználások, valamit a helyi építési szabályzatban kijelölt építési övezetek illetve övezetek nem növelik a szélerózió mértékét.

1.2.3. A területre vonatkozó hatályos rendezési terv értékelése Monor Településrendezési terv Tervező: A.D.U. Építész Iroda Kft. Felelős tervező: dr. Gajdos István Jóváhagyás: 2004 A városra 2004-ben készült új, OTÉK alapú településrendezési terv, mely szerkezeti tervből, szabályozási tervből és helyi építési szabályzatból áll. A Strázsahegy egykori szőlőhegy, később zártkerti terület Monor külterületén található, a település szerkezeti terve kertes mezőgazdasági területként jelöli. A hegy középső keleti részén elhelyezkedő pincefalu térsége mezőgazdasági terület kereskedelmi, gazdasági szolgáltató övezeteként van kijelölve. A Helyi Építési Szabályzat az alábbiak szerint rendelkezik a Strázsahegyről: Az egykori zártkerti területeken (Mk övezet) szőlőtermesztés és feldolgozás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1000 m2-t meghaladó telekterületen, legfeljebb 3 %-os beépítéssel. Az övezetben lakóépület nem helyezhető el. A pincefalu területén (Mg-Gksz övezet) szőlőfeldolgozás és borászat épülete mellett elhelyezhető kereskedelmi, vendéglátó épület is, valamint külső legfeljebb 15 m2-es pihenőhely. Az egyes funkciókra területi korlátozás nincs, a pincefalu bármely részén elhelyezhetők ezen funkciójú létesítmények. A területre szigorú beépítési paraméterek vannek meghatározva, a maximális építménymagasság 2,8, a maximális gerincmagasság 5,5 m. A területen 120 és 200 m2 közötti telekagyság alakítható ki. A legnagyobb beépíthetőség 30%. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


28


Az épületek tömege és anyaghasználata csak a meglévő, hagyományos pincékhez igazodó lehet. (burkolatok anyaga, színe, tetőhéjazat, nyílászárók anyaga stb.) A Strázsahegy területén tehát kertes mezőgazdasági terület illetve mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület területfelhasználási egységek vannak kijelölve. A Strázsahegyre lakóterületeket nem jelöl ki a településrendezési terv. A Településrendezési terv részeként elkészített örökségvédelmi hatástanulmány részletesen foglalkozik a Strázsahegyi pincesorokkal, mint helyi épített értékekkel.

Monor hatályos településszerkezeti terve - Strázsahegy (kivágat)



29


1.2.4. Hatályos településszerkezeti tervhez képest történő változások A hatályos településszerkezeti tervhez képest történt legfontosabb változás, hogy a monori pincefalu területe mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területfelhasználás (MgGksz) helyett különleges terület - pincefalu területfelhasználásba lett besorolva. További, a pincefaluhoz kapcsolódó változás, hogy a magterületek szomszédságában található szőlőterületeketmelyek korábban Mg-Gksz területfelhasználásként voltak jelölve a szerkezeti terven - kertes mezőgazdasági területként határoztuk meg. A pincefalu északi részén elhelyezkedő, Cimbora Borházhoz kapcsolódó területeket különleges terület - borgazdaság területfelhasználásba soroltuk, tekintettel a területen tervezett fejlesztésekre. (A 2003-as, hatályos településszerkezeti terven a terület kertes mezőgazdasági területként volt jelölve, azonban egy 2012. évi módosítás során Mg-Gksz területfelhasználást kapott.) A Szent Orbán tértől keletre elhelyezkedő területet zöldterület - közkertként jelöltük, tekintettel a távlati elképzelésekre, melyek szerint a Szt. Orbán tér környezete rendezvénytérként működne. A Téglagyári pincéktől nyugatra elhelyezkedő szőlőterület mintegy 1 ha-os részén különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ terület került kijelölésre - a korábbi kertes mezőgazdasági terület helyett, a tulajdonos fejlesztési elképzeléseivel összhangban.

Strázsahegy szerkezeti terv - módosítási javaslat VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


30


1.2.5. Területi mérleg

Területfelhasználási kategória Beépítésre szánt terület Mezőgazdasági, Mgkereskedelmi, Gksz gazdasági terület Beépítésre nem szánt Kertes mezőgazdasági Mk terület Vízgazdálkodási V terület Közlekedési Köu terület

Területfelhasználási kategória Beépítésre szánt terület Különleges terület K-p - pincefalu Különleges terület K-bg - borgazdaság Beépítésre nem szánt Kertes mezőgazdasági Mk terület Zöldterület Z Vízgazdálkodási V terület Különleges beépítésre nem Kk-sk szánt terület pinceskanzen Közlekedési Köu terület

TERÜLETI MÉRLEG – A HATÁLYOS TSZT SZERINT ha Strázsahegy területe

262,68 ha

16,24

234,76 1,81 9,87

TERÜLETI MÉRLEG – A TERVEZETT TSZT SZERINT ha Strázsahegy területe 9,04 0,29

240,11 0,45 1,39 1,1 10,3


262,68 ha


31


2. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 2.1. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK Monor Pest megye középső részén helyezkedik el, a fővárostól 20 km-re délkeleti irányban. A közel 20 ezer fős város a monori kistérség székhelye, melyet további 14 településsel együtt alkot. Monor a budapesti agglomeráció keleti részénél helyezkedik el (bár hivatalosan nem része a budapesti agglomerációnak), a Budapest-Szolnok-Debrecen tengelyt jelentő 4-es főút, és az ezzel párhuzamos vasútvonal mentén. A város térszerkezeti kapcsolataira alapvetően ez a két tényező van legnagyobb hatással, ezek alakították legnagyobb mértékben a település szerkezetét, fejlődését. Monor speciális térszerkezeti helyzetére jellemző, hogy egyszerre érvényesülnek egymással ellentétes demográfiai folyamatok: a 4-es főút szomszédsága és a kistérségi székhely a KeletMagyarországról, valamint a kistérségből érkezők bevándorlását és ingázását eredményezi, míg a főváros közelsége miatt nő a kiköltözések és elingázások száma.

Monor térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu

A STRÁZSAHEGY SZERKEZETI KAPCSOLATAI A Strázsahegy Monor belterületétől északnyugatra helyezkedik el, szorosan kapcsolódva a belterülethez. A belterülethez fűződő viszonya alapvetően meghatározza a hegy szerkezetét - a település térszerkezeti tengelyeihez csatlakozva alakultak ki a Strázsahegy szerkezeti tengelyei. A hegy alapvetően észak-dél irányban tagolt, a szerkezeti egységeket tagoló tengelyek a Szt. Orbán térre vezető Strázsahegyi dűlő, a Mendei út, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utca. Ezen sugarasan elhelyezkedő tengelyek végpontja Monor központjában mutat, s egyenletes távolságban oszlik el a Péteribe és Gombára vezető országos mellékutak között. A STRÁZSAHEGY TÉRSÉGI KAPCSOLATAI A Strázsahegy sok szálon kapcsolódik Monor városához. A szőlőterületek és pincék tulajdonosainak nagytöbbsége monori lakos (vagy monori kötődésű), s a szőlőművelési és borászati hagyományaik is innen származnak. Fontos továbbá, hogy az elmúlt években a városból kiköltözők megnövekedett száma miatt még szorosabb lett a kapcsolat a hegy és a város között, s elmosódott a belterület és az egykori zártkert határa. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


32


Monor, Strázsahegy, Topográfiai térkép (Forrás: TÉKA, tajertektar.hu) A Strázsahegy a Kunsági borvidék része, ennek megfelelően fontosak a borvidék többi szőlőtermő területeivel, azok pincészeteivel (pl. Cegléd és vidéke borrend, soltvadkerti Frittman pincészet) fenntartott kapcsolatai. A Kunsági borvidéken túl a hegyközség (és a borrend) jó kapcsolatot ápol egyéb borrendekkel, borrégiókkal az országban (Duna Borrégió, Balaton Borrégió, Magyarországi Borrendek Szövetsége stb.). Kiemelt jelentősége van a Strázsahegyen megtalálható pincefalunak, ennek megfelelően a Borrend vezetői fontosnak tartják a szoros együtmműködést, jó kapcsolatot az ország jelentős pincefalvaival, pincesoraival (pl. Györköny, Hajós, Cák, Palkonya, Paks, Tokaj).

2.2. A STRÁZSAHEGY SZERKEZETE Egy település tájszerkezetét főként a domborzati-, vízrajzi- és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek alakítják. A monori Strázsahegy a Monori-Irsai-dombság része, mely a Gödöllői-dombság folytatásaként nyúlik be az Alföld síkvidékeibe, ennek megfelelően tagolja a síkvidékeken elterülő szántókat, erdőket. A Strázsahegy hagyományosan több szerkezeti egységre osztható. Ezen részegységek nevei többségében magukon viselik a szőlőművelésből adódó „hegy” szót (Malomhegy, Kutyahegy, Temetőhegy, Laposhegy, Alsó- és Felső-Strázsa), kivétel ezalól a Völgykút és a Forrás. A hegy mozaikos tájszerkezettel rendelkezik, ám alapvetően észak-dél irányban tagolt. A szerkezeti egységeket elválasztó vonalas szerkezeti elemek a Szt. Orbán térre vezető Strázsahegyi dűlő, a Mendei út, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utca. Ezen sugarasan elhelyezkedő tengelyek végpontja Monor központjába mutat, s egyenletes távolságban oszlik el a Péteribe és Gombára vezető országos mellékutak között. A hegy déli részén elhelyezkedő természetes szerkezeti elem a Völgykút déli részén húzódó Nyugati övcsatorna, mellyel párhuzamosan az elmúlt években közlekedési útvonalak alakultak ki.



33


Monor, Strázsahegy – Ortofotó (Google Earth) Az elmúlt évek változásai, a Strázsahegy déli részének lakóterületként történő használata jelentősen átalakították a hegy szerkezetét. A zártkerti szőlőterületek visszaszorulásával egyidőben olyan utakkal sűrűn szabdalt, kis részegységekből álló területek jöttek létre, melyek révén a terület jelentős elaprózódáson ment keresztül.

2.3. TERÜLETHASZNÁLATOK A Strázsahegy karakterének megfelelően - a pincefalu területén kívül - a kertes mezőgazdasági területek dominálnak. Az ettől eltérő területhasználatokat az alábbiakban jellemezzük.

2.3.1. Különleges terület - pincefalu A Strázsahegyen elhelyezkedő pincefalu területét különleges terület - pincefaluként szabályoztuk. A szabályozás során az elsődleges cél a pincefalu épületállományának illetve telekszerkezetének megőrzése volt, ennek következtében az övezetben szigorú előírásoknak megfelelve lehet új épületet elhelyezni illetve épületet átalakítani. Különleges pincefalu területen szabadon álló beépítést ír elő a terv, a megengedett beépítettség jellemzően 20%, a maximális építménymagasság 2,5 m. Ez utóbbi a pincefalu jellegének megőrzése miatt került bele a szabályozásba. Hasonló okok miatt a pincefalu teljes területe helyi értékvédelmi területként lett kijelölve, melyen belül az épületek homlokzatmagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága pedig legfeljebb 5,0 m lehet. A helyi értékvédelmi területen belül a szabályozás további előírásokat tesz az épületek átalakítása, felújítása illetve új épületek építése esetén az épületek telken belüli elhelyezésére, továbbá azok anyaghasználatára, színezésére. Az építési övezetben a pincék védelmében vezetékes vízellátás kiépítése tilos, hiszen a vízvezetékrendszer bármiféle meghibásodása a szomszédos pincék beomlásához vezethet.



34


2.3.2. Különleges terület - borgazdaság A Strázsahegyen, az egykori Kele-pince (ma Cimbora Borház) mellett elterülő területet különleges terület - borgazdaságként szabályoztuk. A Borház tulajdonosa jelentős fejlesztésekre szánta el magát, az egykori pinceépület felújítása mellett szőlőfeldolgozót, valamint vendéglátó, bemutató és szállás épületeket tervez elhelyezni a területen. Különleges borgazdaság területen szabadon álló beépítést ír elő a terv, a megengedett beépítettség legfeljebb 25%, a legnagyobb építménymagasság 4,0 m. Borgazdasági területen ezen mutatók elég szigorúak, ám mivel a terület a pincefalu központi magterületének közvetlen szomszédságában helyezkedik el, így szükséges volt ezen szigorú beépítési paraméterek alkalmazása.

2.3.3. Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ A Téglagyári pincéktől nyugatra elhelyezkedő szőlőhegyi területet különleges beépítésre nem szánt terület - pinceskanzenként szabályoztuk. Különleges beépítésre nem szánt terület - pinceskanzen alapvető célja a Strázsahegyi szőlőművelés múltjának bemutatása: a szőlőművelési technológiák mellett a monori pincefalura jellemző pincetípusok bemutatása a cél. Ennek érdekében különleges beépítésre nem szánt pinceskanzen területen a szőlőművelést és szőlőfeldolgozást bemutató épületek elhelyezése a cél, emellett - a skanzen jelleg erősítése miatt - turisztikai, vendéglátó és szakrális épületek elhelyezésére van lehetőség. Különleges beépítésre nem szánt területen a legnagyobb megengedett beépíthetőség 5%, a legnagyobb építménymagasság pedig 3,5 m - szakrális épületek esetében ez 10 m. (A felsorolt területhasználatok mellett a tervezési területen megtalálhatók - a hatályos településrendezési tervben is már kijelölt - falusias illetve kertvárosias lakóterületek a hegy déli részén.)



35


3. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 3.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1.1. Tájszerkezet A terület rendkívül változatos tájhasználattal rendelkezik, a különböző területhasználatok egy sajátos, mozaikos tájszerkezetet hoztak létre. Ez a mozaikos tájszerkezet jellemzi mind a Strázsahegy egészét, mind az egyes részterületeit. (A tájszerkezet leírást bővebben lásd az Alátámasztó munkarészek 2.2. fejezetében.)

3.1.2. Tájhasználat A Strázsahegy 7 részterületre osztható, ezen egységek beszédes nevekkel rendelkeznek, melyek a korábbi területhasználatokra engednek következtetni. Az egyes részterületek a következők: - Felső-Strázsa - Alsó-Strázsa - Völgykút - Laposhegy - Temetőhegy - Forrás - Téglagyári-pincék



36


A korábban szinte a hegy teljes egészét borító szőlőterületek jelentősen visszaszorultak, jelenleg a hegy csupán mintegy 30-40%-án művelnek szőlőt, s a szőlő- és gyümölcsterületek együttes aránya is csak kevéssel haladja meg az 50%-ot. Ennek fő oka, hogy korábban többségében családi kisparcellás szőlőművelést folytattak, ám az elmúlt évtizedekben a fiatalabb generációk nem kívánták folytatni a családi örökséget, s felhagyták ezen területeket. Az apró, 2-3000 m2-es birtokok többsége így lett gazdátlan, ezen területek ma parlagon hevernek, vagy elbozótosodtak. A családi birtokok felhagyásával párhuzamosan az elmúlt évtizedben egy ezzel ellentétes irányú folyamat is beindult. Mind az országban, mind Monoron divatba jött a szőlészet-borászat, rangja lett a minőségi boroknak, s a bortermő vidékeknek, így Monoron is egyre többen kezdtek el (újra) foglalkozni hobbiborászkodással. Ezzel párhuzamosan a borászatból élő emberek - akik a Strázsahegy fejlesztésén munkálkodnak - újabb földeket vásároltak, s több helyen új szőlőt telepítettek. Ennek megfelelően az elmúlt évtizedekben a Strázsahegy birtokszerkezete is átalakult: az elaprózodott kis családi birtokok egy részén nagyobb birtokok jöttek létre, míg nagy részükön teljesen megszűnt a szőlőművelés, helyükön parlag-, bozót- és „lakóterületek” alakultak ki. A bozótos és a parlagterületek főleg a hegy peremvidékein (északi- és délnyugati területek) jellemzőek, de számuk azon területekenis nő, ahol egyre inkább elterjednek a lakó- és üdülőfunkciók (déli területek, a belterület szomszédságában). A szőlőterületek nagy része a hegy közepén koncentrálódik: a pincefalvaktól északra, a Mendei út - Irsai Olivér dűlő - Locsodi út - Bereki dűlő - Csabagyöngye út által határolva. Emellett nagyobb összefüggő szőlőterület található a hegy északkeleti (Akácos sor környékén), valamint keleti részén (Forrás dűlő és Téglagyári pincék között). A szőlőművelési módok között egyaránt megtalálhatók a kordonos(alsókordonos, felsőkordonos), valamint gyalogművelési módok (fejművelés, bakművelés). A hegy külső területein (északi, keleti és nyugati szélén egyaránt) találhatóak 2-4 hektáros, egybefüggő szántóterületek, összességében azonban a szántóföldi növénytermesztés nem jellemző területhasználata a Strázsahegynek. A szántóterületeken többségében kalászosokat és kukoricát termesztenek. A Strázsahegy nem bővelkedik felszíni vizekben, a területen található egyedüli felszíni víz a Nyugati övcsatorna, mely nyugat-kelet irányban halad át a hegy déli részén. A csatorna vízhozama rendkívül változó, csapadékmentes időszakokban szinte teljes kiszárad. Fontos emellett megemlíteni a hegy szomszédságában elhelyezkedő egykori forrást, mely revitalizációját követően komoly turisztikai potenciált jelenthet. A Strázsahegyen az elmúlt évtizedben megindult kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt mind jobban teret nyernek a lakóterületek is. Ezek Monor belterülete felől kiindulva észak felé terjeszkednek, mára a hegy alsó negyedét-harmadát foglalják el. Meg kell jegyezni, hogy a hegy szerkezeti tengelyei, fő közlekedési kapcsolatai mentén (Strázsahegyi dűlő, Mendei út) jóval északabbra jutottak, mint átlagosan. (pl. a Strázsahegyi dűlő mentén a Szt. Orbán térnél is találkozhatunk lakóházzal, míg a hegy egyéb részein körülbelül a Szürkebarát dűlő magasságában húzható meg a lakóterületek északi határa.). Hasonlóképpen nő az üdülőházak száma, ezek egy része a hegyen elszórva található (s a présházak, pincék átépítésével jött létre), másik részük a lakósorokba beépülve koncentráltan van jelen. A szabályozás során a Strázsahegy beépítésre nem szánt területeinek egésze kertes mezőgazdasági területként került kiszabályozásra, mely 3%-ban építhető be. Az övezetben a szőlő- és gyümölcstermesztést, -feldolgozást, bortárolást és borértékesítést szolgáló gazdasági épület mellett vendéglátó épületek illetve - különleges esetben - szállás- és lakófunkciójú épületek is elhelyezhetők. Utóbbiak legalább 1 ha-os telken építhetők, a szőlőhegyi jelleg megőrzése érdekében. Hasonló okokból a Strázsahegy egészén csak az a telek építhető be, mely legalább 60%-ban szőlő- illetve gyümölcstermesztéssel hasznosított. A monori szőlőtermesztés és szőlőművelés fejlesztési lehetőségeinek érdekében a szabályozás lehetőséget ad ún. szőlőhegyi birtokközpont kialakítására, mely esetben a szőlőhegyi birtoktest telkeinek 3%-os beépítési lehetősége összevonható egy telekre (szőlőhegyi birtokközpont). A szőlőhegyi birtokközpont kialakításának feltételei a legalább 4000 m2 területű beépíthető telek, valamint a legalább 1 ha nagyságú, strázsahegyi kertes mezőgazdasági területen elhelyezkedő, szőlőműveléssel hasznosított birtoktest megléte, mely esetben a birtokközpont telke legfeljebb 20%-os mértékig beépíthető. A vendéglátó- és szállás funkciójú épületek kertes mezőgazdasági területen való elhelyezése, valamint a „szőlőhegyi birtokközpont” létesítésének lehetősége az OTÉK-tól eltér, így ezen előírások érvényesítéséhez az OTÉK 111.§ alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.



37


3.1.3. Biológiai aktivitás-érték számítás Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. Az 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. A monori Strázsahegy területén a településszerkezeti terv módosítása során újonnan beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, tehát a fenti rendelkezés értelmében jelen esetben nem szükséges a település területére biológiai aktivitás érték változással számolni. Mindemellett elmondható, hogy a módosítás során az intenzívebb beépítésű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (MgGksz) helyén több helyen kertes mezőgazdasági terület került kijelölésre, mely nem jár a biológiai aktivitás csökkenésével.

3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLAT A Strázsahegyen csak kevés szennyezési forrás található, a területen közvetlen emissziós (ipari létesítmény) forrás nem található. A legfőbb környezeti kockázati tényezőt az árnyékszékek okozta talajterhelés jelenti, további környezeti terhelést jelenthet az őszi-tavaszi munkák során az autósforgalom okozta porterhelés.

3.2.1 A felszíni és felszín alatti vizek védelme, talajvédelem A Strázsahegyen található felszíni víz a Gyáli-patak 1.sz. ága, mely kis vízhozama miatt váltokozó vízállású. A terület nem rendelkezik nagy mennyiségű felszín alatti vízkészlettel, az első vízadó réteg eléréséhez mintegy 20-25 m mélyre kell fúrni. Ezzel együtt a felszín alatti vizek és a talaj védelmére nagy figyelmet kell fordítani, mivel a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint Monor a nitrátérzékeny települések közé tartozik. A felszín alatti vizekre, valamint a talajra vonatkozóan környezeti veszélyforrást jelentenek a pincék mögött álló űrgödrös árnyékszékek, melyek emésztőgödre az esetek nagytöbbségében nem ellenőrzött, így tartalmukat a talajba szikkasztják. Egyéb - jóval kisebb jelentőségű - veszélyforrás a szőlőművelés során használt vegyszerek talajba kerülése. (Utóbbi esetben a vegyszerek kis mennyisége miatt nem beszélhetünk jelentős talaj- illetve felszín alatti vízszennyezésről.)

3.2.2. Levegőtisztaság-védelem A Strázsahegy esetében levegőszennyezésről érdemben nem beszélhetünk, a területen nem található a levegőtisztaságot veszélyeztető ipari üzem, s nincs jelentős átmenőforgalom sem. (Monor esetében fontos szennyezőforrás a város mellett elhaladó 4-es főút, azonban ennek hatása nem érezhető a szőlőhegy területén, mivel a város túlsó oldalán helyezkedik el.) Időszakos terhelést jelent az őszi- illetve tavaszi szőlőművelési munkák miatt megnövekedett autósforgalom, melyek - a burkolatlan utak miatt - jelentősen növelik ezen időszakokban a levegő szálló por koncentrációját.

3.2.3. Hulladékkezelés Monoron korábban az egykori agyagbánya területén, a Strázsahegy szomszédságában helyezkedett el a városi hulladéklerakó, melyet az ezredfordulót követően bezártak, majd rekultiváltak. (Ezt követően alakították ki a regionális hulladéklerakót Cegléden, ahová a térség hulladékai elszállításra kerülnek.) A hulladéklerakó helyén 2011-ben hulladékgyűjtő udvar létesült. A Strázsahegyen sok helyen találhatunk nagyobb mennyiségű eldobált szilárd hulladékot, melyet főleg az életvitelszerűen itt tartózkodók hozzáállása okoz. Bizonyos helyeken illegális hulladéklerakók is találhatók, melyeket felszámolni szükséges. A strázsahegyi szilárd hulladékokat érintő problémakör az itt élők környezettudatoságának erősítésével, továbbá szemétgyűjtő akciókkal kezelhető, így komolyabb hulladékkezelési problémákról nem beszélhetünk.

3.2.4. Zaj- és rezgésvédelem Zajterhelés általában a közlekedésből, nagyobb ipari feldolgozó üzemek működéséből származhat. A Stázsa-hegyet érintő zaj- és rezgésterhelésről érdemben nem beszélhetünk, mivel a területen ipari létesítmény nem helyezkedik el, s itt elhaladó átmenő forgalom sincs. Időszakos zaj- és rezgésterhelést jelent a megnövekedett személyautó-forgalom az őszi és tavaszi szőlőművelési munkák során, ám teherforgalom híján ez is elenyésző mértékű. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


38


4. KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 4.1. HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) 1.§ (3) a) pontja alapján várható környezeti hatásuk alapján eseti meghatározás alapján dönthető el, hogy a tervhez kapcsolódóan szükséges-e a környezeti vizsgálat elkészítése. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2012. június 25én kelt levelében (ikt. sz.: KTVF: 36922-1/2012) úgy nyilatkozott, hogy a Rendelet 4.§ (2) bekezdése, valamint a benyújtott előzetes tájékoztatás alapján a környezeti vizsgálat szükségessége nem megállapítható, tekintettel arra, hogy a tervmódosítással érintett területeken a pontos változtatási szándék nem került meghatározásra. A Felügyelőség fenntartja a jogot, hogy a módosítási szándék ismeretében az eljárás későbbi szakaszában kérjen környezeti vizsgálatot. Jelen előzmények ismeretében a város önkormányzata a környezeti vizsgálat elkészítése mellett határozott.

4.1.1. Földrajzi adottságok* Monor az Észak-magyaroszági-középhegység nagytáj, a Cserhát-vidék középtáj és a Monor-Irsaidombság kistáj területén, annak dél-nyugati részén fekszik. Domborzat, földtani adottságok A kistáj átlagosan 150 m tengerszint feletti magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A felszín sakktáblaszerűen tagolt: a Ny-DNy felé meredek, ÉK felé lankás lejtésű felszínt az ÉNy-DK-i irányú szimmetrikus eróziós-deráziós völgyek és az ÉK-DNy-i irányú aszimmetrikus völgyek tagolják. Az átlagos vízfolyás-sűrűség 2,3 km/km2, Monor és Gomba között az átlagosnál magasabb, 4-6 km/km2. Az átlagos relatív relief 30 m/km2. A kistáj nyugati pereme közepesen erózióveszélyes. A medencealjzat alapja felső-pannóniai agyagos üledékekből épül, erre az Ős-Duna helyenként több száz méter vastagságú keresztrétegzett homokot terített. A pleisztocén második felétől kissé megemelkedett, a felszínét lösz borította be. A Monor és Bénye közötti eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hátak 200 m tengerszint feletti átlagos magasságúak, Ny-i peremeiken áthalmozott futóhomok csatlakozik hozzájuk. Talajtani jellemzők A széles dombhátak löszös anyagain csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjom talajok képződtek, melyek a kistáj 80 %-át elfoglalják. A mészlepedékes csernozjom talajok a csernozjom barna erdőtalajokat váltják fel az alacsonyabb térszíneken. Löszön képződtek és vályog mechanikai összetételűek. Kifejezetten kedvező vízgazdálkodású, felszíntől karbonátos, igen jó termékenységű talajok. A löszdombok peremén néhány foltban humuszos homoktalajok találhatóak. Területi részarányuk 6 %. Termékenységükre a szélsőséges vízgazdálkodás és a csekély természetes tápanyagtőke jellemző. A kistáj mezőgazdasági hasznosíthatósága kedvező. Éghajlat A kistáj mérsékelten meleg-száraz éghajlatú. A napfényes órák száma 1950-2000 között van, ebből nyáron 790-800, télen 185-190 órán át süt a Nap. Az évi középhőmérséklet 10,2 °C, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,0-17,2 °C közötti. Április 2-6. és október 19-21. között a napi középhőmérsékletek meghaladják a 10°C-ot. A fagymentes időszak hossza 195 nap körüli. A legkésőbbi tavaszi fagy április 10-e, az első őszi pedig október 25-e körül várható. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 33,0-33,5 °C közötti, a leghidegebb téli napok minimum hőmérséklete pedig -16,0 °C között alakul. Az évi csapadékmennyiség 510-540 mm között van, ebből a vegetációs időszakban 300 mm-re lehet számítani. A 24 órás csapadékmaximumot Monoron jegyezték föl, mennyisége 143 mm volt. A földeket átlagosan 35 napig takarja hó, amelynek átlagos maximális vastagsága 20 cm. Az ariditási index 1,30 körüli, az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt van. A kistájat általánosságban jó napfény- és hőellátottság jellemzi, viszont csapadékban igen szegény.

*

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere



39


Vízrajz A kistáj az Alsó- és Felső-Tápió vízgyűjtőjére esik, eléggé száraz, gyenge lefolyású terület. Lefolyása csak a vastag lösztakaró jó tározóhatása miatt van. A vízhiányt tározókkal igyekeznek pótolni, a kistáj jelentős tavai között van a 12 hektáros Monori-tározó is. A talajvíz összefüggő, a völgyekben 2,4 m, a hátakon 4-6 m mélyen érhető el. Nátrium-kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, mérsékelten kemény és szulfátos. A rétegvizek mennyisége nem jelentős, mérsékelten vasasak és kemények. Az ártézi kutak száma magas, vízhozamuk a 100 l/percet, mélységük a 100 m-t ritkán lépi túl. Élővilág A kistáj nagy része kultúrterület, amelyen az egykori jellegzetes löszös erdősztyep-vegetáció jórészt teljesen visszaszorult, átalakult. Ez különösen a fás társulásokra vonatkozik, amelyeknek maradványai, degradált állapotai csupán néhány helyen lelhetők fel. A megmaradt zárványok felismerhetők például a tatár juhar (Acer tataricum), a pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum), vagy a parlagi rózsa (Rosa gallica) előfordulásáról. A fajok száma 700-800, a védett fajoké 20-40.

4.1.2. Környezeti állapot 4.1.2.1. Környezetvédelem A környezetvédelmi helyzetértékelést lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 3.2. Fejezetében.

4.1.2.2. Természetvédelem Monoron, s így a Strázsahegyen sem található védett természeti terület, s nem érinti a Natura2000 hálózathoz tartozó európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület sem. A 2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet - az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról - 1. melléklete tervezett Érzékeny Természeti Területként (ÉTT) határozza meg a Monor-Irsai halomvidéket, mely magába foglalja a Strázsahegy területét. (Tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.) A 61/2009 (V.14.) FVM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről - rendelkezik az ÉTT felülvizsgálata során kialakított magas természeti értékű területekről (MTÉT). Bár a 25 MTÉT között nem található meg a Monor-Irsai halomvidék, ennek ellenére a településrendezési eszközök felülvizsgálata során figyelembe kell venni ezen adottságokat, s a szabályozás során meg kell teremteni a természetkímélő gazdálkodás feltételeit a területen. A Strázsahegy területét nem érinti az Országos Ökológiai Hálózat, a terület északi szomszédságában elhelyezkedő erdőfolt az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosójának részét képezi, mely befolyással lehet a szomszédos területek szabályozására. A terület nem áll helyi természetvédelmi oltalom alatt.

4.1.3. Tájszerkezet, területhasználatok Tájszerkezet A tájszerkezet leírást lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 2.2. Fejezetében.

Tájhasználat A tájhasználatot alapvetően meghatározza a szőlőhegyi jelleg, így a területet döntő többségben szőlőtermesztéssel hasznosítják. Ennek következtében a tájban nincsenek karakteresen eltérő tájelemek, így a tájhasználat leírásánál a Strázsahegyet egy egységként elemezzük területfelhasználási szempontból. A tájhasználat leírást lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 3.1.2. Fejezetében.




40

4.2. A TERVI VÁLTOZATOK ÉS A VÁLASZTÁS INDOKAI, A TERVBEN LEÍRTAK ELMARADÁSA A településrendezési tervre egyetlen változat készült, ahogyan ez a településrendezési terv készítésének gyakorlatában többnyire megszokott. Ennek megfelelően a terv készítése során mindvégig szem előtt tartottuk az érvényes jogszabályokban foglaltakat, illetve a településrész környezet- és természetvédelmi érdekeit. Törekedtünk a körülmények és lehetőségek adta jobb környezeti állapot elérésére, ahogy ezt a környezeti vizsgálat további fejezeteiben, illetve az alátámasztó munkarészek egyéb fejezeteiben leírtuk. A tervben leírtak elmaradása: A településrendezési tervhez Helyi Építési szabályzat készült, melyet a képviselőtestület rendelettel fog jóváhagyni. A rendeletben előírtak betartása kötelező, illetve mivel a településrendezési terv mindössze kereteket biztosít az egyes konkrét beruházások számára, ezért a tervben leírtak elmaradásával nem célszerű számolni.

4.3. A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A TERVBEN, ILLETVE A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVI MEGOLDÁSOK Levegőszennyezés A Strázsahegy területén időszakosan megnövekszik a porterhelés. Távlati konfliktusként az autóval idelátogató megemlíteni. A településrendezési terv módosítása során javaslatot racionalizálására, a hegy turisztikai autóforgalmának stabilizálására, burkolatuk megszilárditására.

szőlőművelés autóforgalmából eredő turisták által okozott porterhelést kell tettünk a hegy járműközlekedésének csökkentésére, valamint egyes utak

Szennyvízkezelés A Strázsahegyen növekvő probléma a szennyvízkezelés. A szőlőhegyre beköltözők, valamint a pincék, présházak és üdülők telkén kialakított árnyékszékekben keletkező szennyvizek kezelése és elszállíttatása sok esetben nem történik szakszerűen, a tulajdonosok többnyire a talajba szikkasztják szennyvizüket. Az új szabályozás során tilos a pincefalu területén az árnyékszékek elhelyezése, továbbá a borgazdasági területek és a hegyen kialakítható birtokközpontok esetében is az építés feltételeként került meghatározásra a szennyvizek jogszabályban meghatározott módon történő gyűjtése. Határon átnyúló környezeti hatásokkal nem kell számolni.

4.4. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN KIVÁLTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A terv egész szemléletében a meglévő környezeti állapot javítására, illetve a természeti környezet megőrzésére törekszik. A természeti erőforrások tekintetében elsősorban a talaj és a felszín alatti vizek védelmét célozza meg a terv, emellet törekszik a jó minőségű levegő megőrzésére. A vizek és a talaj védelme érdekében a terv tiltja a pincefalu területén az űrgödrös árnyékszékek elhelyezését, s a hegy egészén az építés feltételeként írja elő a szennyvizek megfelelő módon történő gyűjtését és kezelését (illetve lehetőséget ad a telken belüli egyedi szennyvíztisztító elhelyezésére.) Ezzel csökkenthető a felszín alatti vizek és a talaj szennyezettsége. A Strázsahegy területén meglévő kultúrtáj megőrzése, szolid fejlesztése révén visszaszorítható az invazív gyomnövények terjeszkedése, a terület környezeti állapota javul, s ezáltal a város potenciálja is növekszik. A terv a meglévő épített és táji-természeti értékek megőrzésére törekedett, a tervben szereplő fejlesztések társadalmi és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása nem jelentős, s nem jár érdemi környezetterheléssel.



41


4.5. INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK Környezetvédelem

− Természetközeli szőlőművelési módszerek, környezetkímélő technológiák alkalmazása, a mezőgazdasági vegyszerhasználat felülvizsgálata;

− Mezőgazdasági művelésből származó időszakos porszennyezés csökkentése; − A szennyvizek kezelésének, elszállításának ellenőrzése; − Zöldterületek kialakítása, közparkok kiépítése, fenntartása; − Tiszta, rendben tartott közterületek (hulladékgyűjtők kihelyezése, árok karbantartása, tisztítása, padka fenntartása);

Táj és természetvédelem − Csekély termőképességű talajokon, erózióveszélyes területeken talajvédő gazdálkodás folytatása; − Terület szomszédságában elhelyezkedő ökológiai hálózat fenntartása, a meglévő elemek felülvizsgálata, szükség esetén minőségének javítása (pl. adventív fajok lecserélése honosra), új elemek létesítése; − Egyedi tájértékek felmérése, bemutatása; − A szükséges helyeken a bozótosodás megakadályozása, területek művelésben tartása; − Az agresszív adventív gyomfajok (lágy és fásszárúak egyaránt) irtása szakember vezetésével, tanácsaival (Nemzeti Park, illetve Erdészet segítségének igénybevételével), monitoringrendszer felállítása; − Nyugati övcsatorna bozótosodásának megakadályozása, folyamatos karbantartása;

4.6. MONITOROZÁSI JAVASLATOK A tervben a kijelölt fejlesztések ellenére – a környezetvédelmi intézkedések betartása mellett jelentős környezeti változások nem várhatók. Mindemellett a tervben foglaltak monitorozására az alábbi javaslatokat tesszük: − A tervben foglaltak környezeti hatásainak rendszeres felülvizsgálata javasolt 5 évente. − A terv jogszabályban előírt kötelező 10 éves felülvizsgálatának elvégzése során az új környezeti vizsgálat részeként javasolt kitérni a korábban jóváhagyott tervben foglaltak hatására azóta bekövetkezett változásokra. − A települést környezeti vonatkozásban is érintő más tervek hatásainak vizsgálata javasolt. − A rendezési terv keretein belül megvalósuló konkrét beruházások során a környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése. − A lakosság tájékoztatása az új beruházásokról, véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása a lakosság részére.

4.7. ÖSSZEFOGLALÓ A Strázsahegy területére készített településrendezési eszközök felülvizsgálata a meglévő épített és táji-természeti értékek megóvására törekedett. A terület fejlesztésére tett javaslatok, a szolid turizmus kialakítása a környezetvédelmi előírások, s a fontosabb intézkedések betartása mellett nem okoz elváltozást a terület környezeti állapotában. A Strázsahegy fejlesztési koncepciójával összhangban a terv a szőlészet-borászat fejlesztését, valamint kisebb vendéglátó- és szálláshelyek kialakítását célozta meg, melyek a környezetet nem terhelő tevékenységet folytatnak. Nagyobb mértékű beépítésre szánt terület a Strázsahegyen nem került kijelölésre. Azáltal, hogy a terv a táji, természeti értékek szem előtt tartásával készült, és a tájhasználatok tervezése során is kiemelt figyelemmel kezelte a természeti adottságokat, az érintett lakosság remélhetően magáévá teszi azt a környezettudatos szemléletmódot, ami minden fenntartható fejlődést követő település esetében elengedhetetlen. Csak ebben az esetben valósulhat meg a környezet jobbítására vonatkozó szándék, amely tervi szinten már megjelent. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


42


5. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT A településrendezési terv módosítása nem érint sem országos védelem alatt álló művi értéket, sem régészeti lelőhelyeket. A Strázsahegyi pincefalvak évszázados múlttal rendelkező értékek, melyek népi építészeti elemeket hordoznak. Sajnos az elmúlt évtized(ek) káros folyamatai miatt az itt elhelyezkedő értékes pincék egy része leromlott, rossz állapotú, illetve a felújítások során teljesen átalakult. Éppen ezért fontos az eredeti (vagy csak kis részben átalakított) pincék megóvása, az átalakított pincék visszaépítése és a pincefalvak hangulatának, jellegének megőrzése. A szabályozás során nagy hangsúlyt fektettünk a pincefalu egészének védelmére - a pincefalu egyes magterületeit helyi területi védelemre, az építészeti értéket képviselő, hagyományos pincéket pedig helyi egyedi védelemre javasolta a szabályozási terv. A pincefalu egységének megőrzése érdekében a terv szigorú beépítési paramétereket határoz meg a picefalu területén: a legnagyobb építménymagasság nem haladhatja meg a 2,5 m-t, a homlokzatmagasság a 3 m-t, s az épületek tetőgerince nem lehet magasabb 5 m-nél. Emellett a helyi építési szabályzat szigorú előírásokat fogalmaz meg az új - illetve átalakított- pincék tömegalakításával, formáival és anyaghasználatával kapcsolatban. (Az új épületek építése során a Strázsahegyen megtalálható hagyományos 6 pincetípus karakteréhez kell igazodni.) A településrendezési terv módosításához 2012. júniusában készült Örökségvédelmi hatástanulmány, mely a a 2004-es településrendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányt aktualizálta. Az Övht. a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet előírásait betartva készült. A Strázsahegy területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint régészeti lelőhely nem található. A Pest megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 2012. június 13-án kelt (XIV-P001/1058-3/2012. ügyiratszám) levelében jelezte, hogy a terv módosítása műemléki érdeket és régészeti lelőhelyet nem érint.



43


6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények” megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal.

A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata Monor területét három országos közút érinti: a 3111 sz. 3112 sz. összekötő utak a település belterületén haladnak át, a 4 sz. főút a település déli szélén halad. A térség jelentős útja a 4 sz. főút, mely jelentős forgalmat bonyolít. A 4 sz. főút Budapest déli területéről indul az Üllői út folytatásaként, majd halad tovább déli-keleti irányba egészen Záhonyig. Kiépítése több szakaszon gyorsforgalmi útnak felel meg. Budapestet elhagyva az 4 sz. főút Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Albertirsa területén halad keresztül. A 4 sz. főúton elérhető Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Hajsúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza és egyéb nagyobb városok, a végén Záhonynál hagyja el az országot. Az utóbbi időben a 4 sz. főút jelentősége kissé csökkent, a nagyvárosok jelentős része most már autópályán is megközelíthető. A 4 sz. főútnak az M0 autópályának Üllő előtt van közös csomópontja. A 3111 sz. összekötő út Monor belterületéről indul és Maglódig halad, észak-nyugati irányban Péteri és Gyömrő településeket szeli át. A 3112 sz. összekötő út Monort és Tápióbicskét köti össze. A 4 sz. főútból ágazik ki és a térség dél-keleti iráéyban fekvő településeit köti össze (Bénye, Káva, Pánd, Tápióbicske). A 3112 sz. útból ágazik ki a 3113 sz. összekötő út Gombánál, mely Úri településen keresztül halad Sülysápig. A 31112 sz. összekötő út Péteri és a 4 sz. főút között húzódik. A 4605 sz. út a 4 sz. főúthoz csatlakozik Monornál, dél-nyugat felé halad Vasadig, majd Vasadon délkelet felé fordulva Csévharaszton, Nyáregyházán keresztül halad és csatlakozik a 405 sz. főúthoz. A 46102 sz. betkötőút szintén a 4 sz. főúthoz csatlakozik Monornál a 3112 sz. út folytatásaként. Dél felé haladva keresztezi Csévharaszt belterületén a 4605 sz. utat, majd a település déli területén ér véget. A gyorsforgalmi úthálózat Monor környezetében a következő módon érhető el: − Észak felé a 4 sz. főúton keresztül és az M0 autóúton az összes jelentős gyorsforgalmi út egyszerűen elérhető, Üllő felé 12 km-re. A település regionális és térségi közlekedési kapcsolatait a következő közúthálózat biztosítja: − Dél felé a 4605 sz. és 46102 sz. utak biztosítanak kapcsolatot a szomszédos településekkel. − Észak-nyugat irányú kapcsolatot biztosít a 3111 sz. út, dél-kelet irányú kapcsolatot biztosít a 3112 sz. út a szomszédos településekkel. Monor belterületén, délen halad a 100 sz. MÁV villamosított vasútvonal Budapest-Cegléd-Szolnok között.

A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata A tervezési területen két gyűjtőút (Acsádi utca) is keresztül halad, illetve a területet is gyűjtőút határolja (Csokonai utca). Ezekhez a gyűjtőutakhoz kapcsolódnak a sok helyen szűk, nem szabályozott lakóutcák, melyek jellemzően vegyes forgalmú utak. A lakóutcák nagy része összefüggő hálózatot alkot, kisebb részük zsákban végződik.

Csomópontok kialakítása A terület összes csomópontja szintbeni kiépítésű, a csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és kiszolgáló utak csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A kiszolgáló utak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkézszabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a hegyes szögű, szűk csomópontok indokolhatnak. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


44


Utak állapota A pincék, szőlők eléréséhez használt útvonalak Strázsa hegyen csak részben burkoltak, vízelvezetésük nem megoldott, szélességük nem szabályozott.

Közösségi közlekedés A település rendelkezik autóbusz pályaudvarral, mely Monor belvárosában található. Közvetlen távolsági járatok indulnak Budapest és a környező települések felé. Cegléd és Szolnok tápióbicskei átszállással érhető el. A távolsági járatok a 4 sz., 3111 sz., 3112 sz. és 4605 sz. utakon közlekednek. A menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. A településen helyi buszjárat nem közlekedik. A település vasúti közlekedéssel rendelkezik. A MÁV 100 a számú fővonala halad keresztül rajta. A vasútvonalon ütemes menetrend van érvényben. Monor déli részén levő vasútállomásról Budapest 45 perc alatt, Szolnok 1 óra alatt érhető el. A településtől 20 km-re található a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, mely közúton és vasúton egyaránt jól elérhető. A Strázsahegyre tömegközlekedéssel nem lehet kijutni.

Gyalogos és kerékpáros közlekedés A Strázsahegyen jellemzően járda nem található, a gyalogos forgalom közúton bonyolódik, az igen szűk utcákban nincs hely gyalogjárda építésére, ezek kiépítése nem szükséges. A Strázsahegyen kerékpárút nem található, a kerékpárosok közúton közlekednek. A területen arányaiban magas a kerékpárt használók száma, a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg.

Parkolás A hegyen a parkolás a legtöbb helyen nem megoldott. Közterületeken az igen szűk terület miatt nem lehetséges a parkolás, kialakított parkolóhely is csak néhány helyen lelhető fel. (Szt. Orbán tér, Bacchus tér). A parkolás jelenleg a legtöbb helyen ingatlanon belül megoldott, mert közterületen ez nem lehetséges. (Kivételt képez ez alól a pincefalu területe, ahol az esetek többségében az ingatlanon belül sincs megfelelő hely a személyautók parkolására.) További problémák forrása lehet, hogy a közterület határa nem egyértelmű, nagyon sok helyen nincs kerítés. Emiatt az sem eldönthető, hogy a közlekedő közűton vagy magánúton halad.

Országos közlekedéshálózati fejlesztések A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a város közlekedési rendszerének fejlesztési javaslatát, figyelembe véve a megyei és országos terveket. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője vagy végrehajtója más és más szervezet, néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb, bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. Monor térségét érinti a 4 sz. főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése, nyomvonalának áthelyezése. A tervezett M4 nyomvonala a hegy közvetlen szomszédságában halad el, meg kell oldani az ehhez való kapcsolódást, hogy az autóval ide érkezők közvetlenül eljuthassanak a Strázsahegyhez. OTrT alapján vasúthálózati fejlesztés is kapcsolódik a területhez. A jövőben Monor térségét is érinti a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony és Budapest-Szeged nagysebességű vasútvonal közös szakaszának építése. Monor térségében mellékúthálózat feljesztéseket a Pest Megyei Területrenedzési Terv, vagy az OTrT nem tartalmaz, a kiépült úthálózat szerkezete megfelelő. Az úton fenntartás jellegű rekonstrukciók szükségesek. A Megyei Terv országos kerékpárutat jelöl a 46102 sz. úton Monortól Csévharaszton át Inárcs felé, valamint Monor és Győmrő között Péterin keresztül a 3111 sz. úton.



45


Helyi közlekedéshálózati fejlesztések A település fejlesztésének egyik fontos eszköze a közlekedés komfortjának javítása. A fejlesztési területek szerkezetét a meglévő kiszolgáló utakhoz kapcsolódóan kell meghatározni. A terület jelenlegi közútjai rendkívül keskenyek, azonban az igények nem követelik meg, hogy mindegyiket gépjárvművel járható szélességűre kiszabályozzuk. Vannak olyan főbb közlekedési utak, amiken legalább a személyautó forgalmat meg kell engedni, emiatt a szabályozási szélesség növelése szükséges. A jelenleg főként kerékpárral, gyalaogosan használt 1,5-2 m széles utakat oly módon szabályoztuk ki, hogy szélességük gyalogútnak felel meg, azonban az ingatlantulajdonosok a közútkezelő engedélyével behajthatnak gépjárművel. Mivel ezek az utak nem túl sok ingatlant tárnak fel, nem várható jelentős zavaró forgalmi hatás. A behajtás korlátozását forgalomtechnikai eszközökkel kell megvalósítani. Az ilyen helyeken fontos a megfelelő tájékoztatás, és az engedélyek egyszerű kiadása az érintetteknek. A tervezési terület északi részén a 12731 hrsz-ú út folytatásaként kerül kiszabályozásra egy 2,00 m szélességű gyalogút a 9581 és 9596/8 hrsz. telkek között. Ehhez kapcsolódóan kerül kiszabályozásra a 9597/6 és 9596/2 hrsz. ingatlanok területéből 2,00 m szélességű gyalogút folytatásként. A 12731 hrsz. útra merőlegesen gyalogút kerül kiszabályozásra 2,00 m szélességgel a 9525/2 és 9512 hrsz. ingatlanok között a 12732 hrsz. telekhez csatlakozva. A 9574/5 hrsz. ingatlanból kerül kiszabályozásra új gyalogút a 9574/1 és 12736 hrsz. telkek összekötéseként 4,00 m szabályozási szélességgel. A 12730 és 12727 hrsz. telkeket kapcsolja össze a 2,00 m szélességgel kiszabályozott új gyalogút. Ehhez kapcsolódik merőlegesen egy 2,00 m szélességgel szabályozott déli irányban húzódó gyalogút a 9447 és 9413/2 hrsz. telkek között. A 9531/2 hrsz. ingatlan területéből kerül kiszabályozásra 3,00 m szabályozási szélességű gyalogút korlátozott gépkocsi forgalommal. A 9529/9 hrsz. telek 3,00 m szélességben kerül kiszabályozásra a 9562/1 és 9529/8 hrsz. telkek között. A gyalogút folytatásaként kerül kiszabályozásra egy új gyalogút korlátozott gépkocsi forgalommal 3,00 m szabályozási szélességgel a 9529/8 és a 10041 hrsz. ingatlanok között. A terület keleti részén kerül kiszabályozásra új gyalogút 2,00 m szabályozási szélességgel a 12737 hrsz. telek folytatásaként az 10407 és 104414 hrsz. telkek között. A 10434 hrsz. ingatlan területéből kerül kiszabályozásra 2,00 m szabályozási szélességű gyalogút. A 10543 j hrsz. ingatlan területéből kerül kiszabályozásra 4,00 m szabályozási szélességű gyalogút korlátozott gépkocsi forgalommal, mely a 12745 és 10547/7 telkeket köti össze. A 10547/7 hrsz. gyalogút folytatásaként kiszabályozásra kerül a 10548/ és 10549 hrsz. ingatlanok területéből 4,00 m szabályozási szélességű gyalogút. A 10569 és 10558/5 hrsz. telkek között kerül kiszabályozásra egy új 3,00 m szabályozási szélességű gyalogút korlátozott gépkocsi forgalommal. A 12741/1 és 12791 hrsz. utak között kerül kiszabályozásra egy új 2,00 m szabályozási szélességű gyalogút. A terület déli részén kerül kiszabályozásra 4,00 m szabályozási szélességre a 12750 hrsz. telek egy része. Ehhez csatlakozik egy új 4,00 m szabályozási szélességű gyalogút korlátozott gépkocsi forgalommal a 10915 és 10701/1 hrsz. telkek között. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


46


A 12751 és 10709/2 hrsz. telkek között kerül kiszabályozásra egy 4,00 m szabályozási szélességű gyalogút. A terület dél-nyugati oldalán kerül kiszabályozásra két új vegyes forgalmú út 6,00 m szabályozási szélességgel. Az egyik út a 9116/2 és 9067/3 hrsz. telkek közötti szakaszon kerül kiszabályozásra. A másik ehhez csatlakozik és a 9069/2 és 9005/4 hrsz. telkek között kerül kiszabályozásra.



47


7. KÖZMŰFEJLESZTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A monori Strázsahegy egykori szőlőhegy, majd zártkert, jelenleg sem belterületi része, így itt a közműhálózatok közül csak a villamosenergia ellátó hálózat épült ki részlegesen, a többi közmű nem épült még ki. A Strázsahegy Monor beépített belterületi részétől északi irányban helyezkedik el. A Strázsahegytől délre fekvő belterületi területi egységeken a közterületi utak nyomvonalai mentén a közművek kiépültek, amelyekkel ott a teljes közműellátás már régóta biztosított. A településrendezési javaslat szerint a tervezési terület legnagyobb mezőgazdasági övezetben marad, kivétel ezalól a Strázsahegy délkeleti lakóterületekhez kapcsolódó lakóterület, melyet a hatályos szabályozási módosításai jelöltek ki. (Bár a lakóterület nem a jelenlegi felülvizsgálat során ellenére a terület közműellátottságával jelen fejezetben is foglalkozunk.)

része továbbra is részén a meglévő terv illetve annak lett kijelölve, ennek

A Strázsahegy területén a stratégiai csoport döntése értelmében a közműellátást nem kívánják kiépíteni, egyedül a közlekedésbiztonságot növelő közvilágítás kiépítését javasolják. A hatályos tervben is szereplő lakóterületek beépítése esetén 35-40 lakóépület építése lehetséges, amely megvalósulását követően a teljes közműellátás biztosítása esetén várható összes többlet közműigény: Vízigény: Elvezetendő szennyvíz mennyisége: Villamosenergia igény: Földgáz igény:

24 m3/nap 20 m3/nap 200 kW 60 Nm3/h

A prognosztizált igények kielégítésének a lehetőségét a közmű-áganként készített fejlesztési javaslat rögzíti. A közműellátás feltétele a műszaki kapcsolat biztosításán túl, a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése közművenként alapbázis fejlesztésre.

7.1. VÍZELLÁTÁS Monoron a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat a belterületen 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A hálózat, a kutak és minden műtárgy (tározók, gépházak, stb.) a település Önkormányzatának tulajdonában vannak, a rendszer üzemeltetését a KÖVÁL Zrt végzi. Az ellátás alapbázis szempontjából a rendszer saját kútjaiban kitermelt vízzel történik. A rendszeren 6 db kút áll rendelkezésre, amelyből jelenleg 4 üzemel, egy kút felújításra vár, egy kút pedig tartalék. A kutak átlagosan 200 m mélyek, az összkapacitásuk átlagosan 2600 m3/nap. A kutakból kitermelt víz a Vízműtelepen lévő 1000 m3-es térszíni tározóba kerül, amelyből a vízellátó hálózati rendszerbe a vizet szivattyúkkal nyomják. A hálózaton keresztül a víz egyrészt a fogyasztókhoz kerül, másrészben viszont a rendszeren keresztül az ellennyomó víztárolókét üzemelő térszíni, szintén 1000 m3-es térszíni magastároló medencébe. Ebből a magastározóból nyomják tovább a vizet a Gomba ellátására, ahol egy 500 m3-es medence üzemel. A monori medence medence túlfolyószintje 183,63 mBf. A hálózati rendszer fő gerincveztéke a Bajcsy Zsilinszky utcai dn 250-es méretű vezeték. Erről ágaznak le a kisebb méretű elosztó vezetékek, melyek méretei NÁ 100 és főleg NÁ 80. méretűek. A rendszer kiépítésének idejétől függően a vezetékek anyaga zömmel azbesztcement, csak az újabban kiépített vezetékek anyaga a korszerű műanyag. Monor minden beépített utcájában megépült a vízvezeték, zömmel körvezetékes rendszerrel, de a külterületek felé kifutó utcáknál azonban vannak ágvezetékek is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A hálózat a település topográfiai adottságai miatt egy nyomászónáról van felosztva, a zónában a víznyomást a már említett vízroló medence vízszintje határozza meg. A hálózatban víznyomás problémák nincsenek. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


48


A tervezési területen csak az Acsádi utca egy rövid szakaszán épült ki a vízvezeték dn 80 mérettel, anyaga KMPVC. A Strázsahegy egyéb területein a vezetékes vízellátás nem épült ki, a helyi vízigények tartályokból, fúrt kutakból vannak biztosítva. A hegy délikeleti részén korábban kijelölt lakóterületek számára a vízhálózat a közterületi utcák nyomvonalán továbbépíthető.

7.2. VÍZELVEZETÉS 7.2.1. Szennyvízelvezetés Monoron az utóbbi évtizedben kiépített elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A szennyvízcsatorna hálózat az általa összegyűjtött szennyvizeket az Önkormányzat tulajdonában lévő saját szennyvíztisztító telepre szállítja. A telep a Gyáli patak mellett épült meg, a tisztított szennyvizek befogadója a Gyáli patak. A telep tisztítási folyamata: mechanikai rács, homokfogó, eleveniszapos biológiai fokozat, utóülepítő, III. kémiai fokozat, szükség esetén fertőtlenítő vonal. A telep 2002 évben rekonstrukción esett át, jelenleg a telep tisztító kapacitása 3600 m3/nap. A telepen Monor, Monorierdő, Gomba, Csévharaszt, Vasad és Péteri területén keletkező szennyvizeket tisztítják meg. A telep a kibocsátott szennyvizek mennyiségét figyelembe véve szabad tisztító kapacitással rendelkezik. A csatornahálózat gravitációs rendszerű a település topográfiai adottságai miatt rajta átemelők és az azokból kivezető nyomóvezetékek üzemelnek. A gravitációs csatornák átmérője zömmel ∅ 20, csak a nagyobb gerinccsatornák átmérője ∅ 30-as. A csatornák anyaga KGPVC és néhány betoncsatorna szakasz is található a hálózati rendszeren. A tervezési területen az Acsádi utca, Váczy Mihály utca, Csokonai utca nyomvonalon üzemel szennyvízcsatorna, ennek fejlesztése - vezetékes víz híján - nem szükséges. A tervezett lakóterületek számára a szennyvízcsatorna hálózat a közterületi utcák nyomvonalán a legtöbb esetben gravitációsan továbbépíthető.

7.2.2. Csapadékvízelvezetés A település a Gyáli csatorna 1. számú ága és a Monori csatorna (24 számú) vízgyűjtő területén fekszik, a település kül és belterületeire eső csapadékvizeket ez a két vízfolyás és mellékágai szállítják el a végső befogadójukig, a Dunáig. A Gyáli csatorna Vizig kezelésű vízfolyás, a Monor területén lévő mellékágai önkormányzati kezelésűek. A vízfolyások medrei mind a beépített, mind a be nem épített területen lévő szakaszokon növényzettel erősen benőttek, sok helyen nagy a feliszapolódás. Az utcák víztelenítése jelenleg nyílt árkos módon történik, az árkok egy vagy kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, néhány út mentén szikkasztó árkokban gyűlik össze esők esetén a csapadékvíz. Sok keskeny szabályozású utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés, ezekben a nem burkolt utcákban az erózió mind az úttesten, mind pedig az út menti telkeken jelentős. A tervezési területen a burkolatlan utak mentén a vízelvezetés nem épült ki, a területre eső csapadékvizek a terület homokos talaján elszikkadnak. A terület mélyvonalán húzódik a Gyáli patak 1. számú ága, amely a területen ered. A csapadékvizek elhelyezésére továbbra is a szikkasztást javasoljuk.

7.3. ENERGIAELLÁTÁS A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata bár a vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. Településszinten a földgáz megérkezése gyökeresen megváltoztatta a község energiaellátását. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a község lakóterületein a termikus energiaigények teljeskörű VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


kielégítésére alkalmas, felváltva energiahordozók szerepét.


49

a

környezetet

erősebben

szennyező

nem

vezetékes

A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott területen. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra.

7.3.1. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a békéscsabai EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó kft. Az ellátás bázisa a Monoron üzemelő 120/20 kV-os alállomás, amelynek betáplálása az országos 120 kV-os hálózat 120 kV-os vezetékről kiépített bekötésével biztosított. Ez a vezeték érinti is Monor közigazgatási területének déli szélét. A Monori 120/20 kV-os alállomásról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózatok táplálják a település és környezetének fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások zömmel oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A Strázsahegyen a közvilágítás csak helyenként megoldott, a hegy közvilágítása nem elégíti ki az itt betöltött funkciók esetében elvárt követelményeket. (Egyes vendéglátó pincékhez vezető utak mentén nincs közvilágítás, az oszlopok és vezetékek sok esetben magánterületen vannak elhelyezve, szolgalmi jog bejegyzése nélkül.) Éppen ezért a hegy területén a közvilágítás fejlesztését javasoljuk. A hegyen két transzformátor állomás már kiépült, a villamosenergiát igénylők számára azokról az ellátás biztosítható. A korábban kijelölt lakóterületeken az új lakások ellátására a meglévő 0,4 kVos hálózat továbbépíthető.

7.3.2. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. Gödöllői Kirendeltsége. A település gázellátásának bázisa a Monori gázátadó állomás, amely az országos egységes nagynyomású földgáz alaphálózatról táplálkozik. A Szolnok-Vecsés nagynyomású gázvezeték táplálja be a gázfogadó állomást, a nyagynyomású gázvezeték Monor külterületén és így a tervezési területen is ÉNY-DK irányban halad keresztül. A gázátadó állomásról induló nagy-középnyomású vezeték szállítja a gázt Monorra és táplálja a település beépített területétől északkeletre, a Gombára vezető út mellett üzemelő gázfogadóját és nyomáscsökkentőjét. A nyomásszabályozótól épült ki a település középnyomású elosztó hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A tervezési terület irányába az Acsádi utcában épült ki egy rövid dn 63-as és az arról leágazó dn 32es KPE vezeték. A Strázsahegyen a gázellátásra nincs szükség, így annak kiépítését nem javasoljuk. (A korábban kijelölt lakóterületek számára a gázhálózat a közterületi utcák nyomvonalán továbbépíthető.)



50


7.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 7.4.1. Vezetékes hírközlési létesítmények Monor vezetékes távközlési ellátását jelenleg a UPC Zrt biztosítja. A település 29-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága már majdnem teljes körű, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat vegyesen földkábelekkel, illetve oszlopokra szerelt légvezetékekkel épült ki. A föld feletti távközlési hálózat számára többnyire önálló, saját oszlopsort helyeztek el. Így az utcákban jellemzően két oszlopsor található. Ezeknek az utcáknak az arculatát teljesen tönkretették, az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok. A városközpontban és a lakótelepen a hálózat föld alatti elhelyezésű. A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az új igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezési területen a vezetékes hálózat nem épült még ki, ennek kiépítése továbbra sem szükséges. A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal.

7.4.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Monoron valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Telenor, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.



51

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2012. www.vzm.hu


MELLÉKLETEK

52

AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Monor TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN

VÉLEMÉNYEZŐK

RÉSZT KÍVÁN VENNI

MEGJEGYZÉS

NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Kéri az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm.rend. előírásainak figyelembe vételét és betartását az egyeztetési eljárás során. Felhívja a figyelmet a magasabb szintű tervek és jogszabályok előírásainak betartására, valamint a tervekkel való összhangra. Felhívja a figyelmet az egyeztetési eljárás lefolytatásának rendjére. A terület nem érint országos védelem alatt álló természetvédelmi területet, s nem része a Natura2000 hálózatnak sem. Felhívja a figyelmet az alkalmazandó jogszabályokra az egyes környezeti elemek tekintetében. Jelzi, hogy az egyes tervek illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm.rend. szerinti környezeti vizsgálat szükségessége az előzetes adatok alapján nem megállapítható, és fenntartja a jogot, hogy a módosítási szándék ismeretében az eljárás későbbi szakaszában kérjen környezeti vizsgálatot.

1.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL – ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ

X

2.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

X

3.

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE

X

A tervezett funkcióváltáshoz közegészségügyi szempontból előzetesen észrevételt nem tesz.

4.

PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

X

Felhívja a figyelmet az jogszabályok, szabályzatok betartására.

5.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL – KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉGE

Nem nyilatkozott.

6.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI IRODÁJA

7.

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

8.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA

X

9.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁGA

X

10. 11.

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNYÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADMŰVELETI CSOPORTFŐNÖKSÉG

alkalmazandó előírásainak

X

X X

12.

BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

X

13.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL

X

A 2011. májusában készített régészeti hatástanulmány alapos, annak figyelembe vétele megfelelően szolgálja a régészeti örökség védelmét. A módosítás műemléki érdeket és régészeti lelőhelyet nem érint. Örökségvédelmi szempontból a módosítást nem kifogásolja. Nem nyilatkozott. A tervben szereplő elképzelésekkel kapcsolatban egzakt véleményt csak a véleményezési eljárás következő szakaszában tud adni. Ismerteti a vonatkozó jogszabályi (földvédelmi) előírásokat, valamint a településsel kapcsolatos általános földhivatali adatokat. Ismerteti az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény vonatkozó előírásait, s felhívja a figyelmet ezek betartására. Ismerteti a termőföld védelmére vonatkozó redelkezéseket. A településrendezési terv módosításával kapcsolatban észrevételt nem tesz. A területen sem ásványvagyon-gazdálkodási, sem földtani szempontból nem érintett. A kérelem teljesítéséhez hozzájárul.



MELLÉKLETEK

53

14.

NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG BUDAPESTI IGAZGATÓSÁG

15.

PÉTERI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

16.

GOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

X

17.

BÉNYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

X

18. 19. 20. 21.

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NYÁREGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA CSÉVHARASZT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA VASAD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

22.

MONORIERDŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

23.

PEST MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

X

X

X

Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. Az eljárás további szakaszában részt kíván venni. A terv módosításával kapcsolatban kifogást nem emel. A tervezett módosítások településük fejlesztési koncepciójával, településfejlesztési elképzeléseikkel nem ellentétesek, azokra nincs közvetlen vagy közvetett hatással. Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. Nem nyilatkozott. Az eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni. Tájékoztat, hogy Pest Megye Önkormányzata 2012- áprilisában jóváhagyta Pest Megye Területrendezési Tervét, mely a módosítás során kötelezően figyelembe veendő. Az OTÉK 3.§ (3) bekezdés 6. pontja alapján kéri a területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazolni - külön tervlapon -, valamint területi mérleg készítésével a PMTrT térségi területfelhasználási kategóriájának változásait kimutatni.



54


MELLÉKLETEK

MONOR STRÁZSAHEGY MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI ANYAG. Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök környezetvédelem: TK

Recommend Documents