Kompetencia alapú oktatás - projekt A projekt során 7 pedagógus 60órás továbbképzésben elsajátítja és alkalmazza a kompetencia alapú oktatást. További 60órában olyan tanulásszervezési technikákat sajátítanak el, amelyek segítik őket a differenciált oktatásban, az egyéni képességfejlesztésben, illetve megismerkednek hatékony tanulás-módszertani eljárásokkal. Az intézményi menedzsment részt vesz 60 órás képzésen, amely az intézményi szervezeti kultúra fejlesztéséhez nyújt szakmai segítséget. A projekt ideje alatt az alábbi kompetenciaterületeken és évfolyamokon kezdődik meg a kompetencia alapú oktatás: " matematikai logika kompetencia az első osztályban /1fő/ " olvasás - szövegértés kompetencia az ötödik osztályban /1fő/ " szociális kompetencia a 2. osztályban/1fő/ " idegen nyelvi kompetencia ötödik osztályban /1fő/ " életpálya-építési kompetencia a ötödik osztályban /1fő/ " életpálya-építési kompetencia a hetedik osztályban /1fő/ " IKT kompetencia a hetedik osztályban. /1fő/
Hét pedagógus megismeri és alkalmazza a SDT tananyagokat különböző tantárgyhoz kapcsolódóan. A 2005-2006-os tanévben az iskolába járó tanulók 48% - a, majd két év múlva diákjaink 92 % - a részesül a kompetencia alapú oktatásban . Az intézmény vezetése korszerű, a vezetésben, szervet fejlesztésben hasznosuló ismereteket szerez. A projekt segítségével gazdagodik pedagógusaink pedagógiai kultúrája, szakmai együttműködő képessége tovább fejlődik. A tanítás - tanulás folyamat során emelkednek tanítványaink kulcskompetenciái. Ezért esélyük lesz az élethosszig tartó tanulásra, cselekvő, motivált emberekké válhatnak. Megnőnek életesélyeik az által, hogy későbbi életük során használható tudásra tesznek szert.. A projekt során az iskola diákjai, tanárai alkalmassá válnak a digitális technika alkalmazására, kezelésére, felhasználására. Gazdagodik intézményünk számítástechnikai eszközparkja, a mellékletben szereplő eszközökkel. Tanulóink a kompetencia fejlesztés során elfogadóbakká válnak növekszik empatikus képességük. Elfogadják mások, más etnikumhoz, népcsoporthoz tartozó társaik kultúráját, szokásait. A szociálisan hátrányban élő roma és nem roma tanulók alkalmassá válnak életpályájuk építésére, ez által a szociális hátrányok újratermelődése csökkenhet. A 2006-2007-es tanév végén a projekt- és fejlesztési tervek megvalósítását, a kitűzött célok teljesítését partnereink, oktatási szakértők és a célcsoportok képviselőinek bevonásával zárókonferencia keretében értékeljük, összegezzük és rövid kiadványban, valamint nyilvános iskolai fórumon tájékoztatjuk településünk lakóit az elért eredményekről. Az első év lezárásával egy időben elkezdődik a következő tanév előkészítése, amelynek során kiválasztásra kerülnek a programba belépő új tanulócsoportok, osztályok, megkezdődik a pedagógusok felkészülése a következő tanévre.
A második évben kapcsolódik be az óvoda a programba mely előkészítheti az iskolai kompetenciafejlesztést. Versenyképes tudásuk, illetve ennek a tudásnak a gyakorlati alkalmazása kihathat közvetlen és tágabb környezetünk gazdasági - társadalmi folyamataira. 4.1.1. Óvodai nevelés : A 2004/2005 -s tanévtől kezdődően működik közös irányítás alatt a község két intézménye. Az óvodában kiépült a Comenius 1 minőségbiztosítási rendszer, cigány kulturális programot dolgoztunk ki.Nagycsoportban fejlesztőfoglalkozások segítik a gyermekek képesség kibontakozását. 4.1.2. Általános iskolai oktatás: A község egyetlen iskolájában 2005. szeptember elsején 197 tanuló kezdte meg a tanévet, 22 pedagógus irányításával. A gyerekek 11 tanuló csoportban tanulnak. A csoportlétszámok ideálisak, ezért van lehetőségünk minden tanulóhoz eljutni. / Nem szívesen használom az elcsépelt gyermekközpontú, egyénreszabott,…. és hasonló kifejezéseket/ Az eljutni kifejezés a pedagógiánk, pedagógiai akaratunk, hitvallásunk közvetítését jelenti a tananyagok tanítása közben. 4.1.3. Napközis nevelés Az iskola egyik legfontosabb tevékenysége. A szülők, családok szociális helyzete, elfoglaltsága, iskolai végzettsége ( ld. helyzetelemzés ) indokolja a délutáni foglalkozások felvállalását. Jelenleg 4 alsós és egy felsős csoport működik 102 tanulóval. A szülők szívesen íratják be a csoportokba a gyerekeket, azon kívül, hogy " jó helyen vannak" segítő, gondos tervszerű pedagógiai munkát végzünk velük. Lehetőség van fejlesztésre, illetve más délutáni foglalkozásra. Minden igényt kielégítő, kulturált körülmények között biztosítjuk az étkezést a község 100 főt befogadó ebédlőjében. 4.1.4. Cigány kisebbségi nevelés: Fontosnak tartjuk, hogy a kisebbséghez tartozó szülők és gyerekek ápolják, elevenítsék fel a lassan kihaló hagyományaikat. Ezzel együtt legalább annyira fontos, hogy a többséget képviselő nem cigány réteg ismerje meg ezeket a hagyományokat , értse, fogadja el, és vegyen részt a felkínált tevékenységekben. Lényeges megemlíteni, hogy a hosszú évek munkájának eredményeként a felsőoktatásban végzett és jelenleg is ott tanuló, volt cigány származású diákjaink száma 10 fő körül van. Örülünk, hogy a tantestületnek is van cigány kisebbséghez tartozó tagja. 4.1.5. Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés Iskolánk igazgatója 2003 szeptemberétől az Országos Oktatási Integrációs Hálózat tanácsadójaként dolgozik.A Dél - Dunántúli régió két bázisiskolájával dolgozott, ahol segítette az IPR - bevezetését, adaptációra való előkészítését.Látva a program adta fejlesztési lehetőségeket 2003. szeptemberétől az iskola megkezdte saját IPR -es rendszerének kidolgozását. 4.1.6 .Sajátos nevelésű tanulók oktatása A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók integrációs nevelése mellett felvállaltuk a sajátos nevelésű tanulók fejlesztését. Intézményünkben jelenleg 5 tanulóval foglalkozunk.
4.1.7. Alapfokú művészeti nevelés: 2003. szeptemberében kötöttünk együttműködési megállapodást a Szegedi Táltosokért Művészeti Iskolával, melynek tagintézménye vagyunk. A művészeti iskola működése óta van lehetőségünk művészeti csoportok működésére. Korábban szűkös források nem tették lehetővé a csoportok működésének feltételeit. Jelenleg 100 tanuló dolgozik, tanul az alábbi csoportokban: Ettől a tanévtől tervezzük a zongora és a népzene tanszak beindítását. Az óvoda nevelőtestülete most ismerkedik az integrációs pedagógiai rendszerrel, ezért a kompetencia alapú nevelésbe a második körbe kapcsolódnak be./2007/2008/ Az iskola 2003 óta fejleszti azokat a programjait, melyet az Integrációs felkészítés Pedagógia Rendszere leír. Ezt megelőzően is számos területen próbálkoztunk fejleszteni tanítási gyakorlatunkat. Pl: Tanítás-tanulása /Oroszlán Péter AKG mintája ,gyakorlata alapján/ A fejlesztések során azt tapasztaltuk, hogy a legnagyobb lemaradásunk a kulcskompetenciákat fejlesztő programjainkban van. Fontos lenne az egységes pedagógiagondolkodás módszertani alaptézisekről. Nem vagyunk elégedettek az évenkénti olvasás - szövegértés és a matematika - logikai képességek eredményeivelsem, még akkor sem, ha a mérések figyelembe veszik a hátrányos szociális hátteret. Fejlesztési elképzeléseinkben az alábbi területeket jelöljük meg: 1. Tanulói kompetenciák fejlesztése: olvasás - szövegértés, matematikai logika, önálló tanulási képességek fejlesztése, önismeret és társas kapcsolatok fejlesztése, infokommunikációs kultúra fejlesztése, multikultúrális tartalmak megismerése, elfogadása, 2. Tanári kompetenciák fejlesztése: hatékony tanulói megismerési technikák, kooperatív módszerek és tanulásszervezési eljárások, SDT alkalmazása a tanórán stb, projekt pedagógia, epochális oktatás A vezetés számára elvégzendő - a fejlesztések irányítása, fenntarthatósága érdekében - egy szervezetfejlesztő tréning. A fenti területek eredményes elsajátítását, majd alkalmazását feltétlenül fejlesztendőnek gondoljuk. 2001-ben a Soros alapítvány keretében az "Innovatív módszerek a roma tanulók nevelésében" című pályázaton nyertünk. A pályázat megvalósulása során érettségizett, roma tanulók egyetemi, főiskolai felvételi előkészítőit szervezte iskolánk. Értéke: 980.000 Ft 2. 2002 -ben csoportos pályázat keretében építettük ki a Comenius minőségirányítási rendszer partner központú elemét.
Értéke: 3.600.000 Ft 3. 2004. -ben konzorciumi partnerként nyertünk a HEFOP 2.1.3 . pályázatán, mely a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítését támogatja. A projekt zárása 2006. áprilisában történik. Értéke: 2.960.000 FT A fentieken kívül számos országos, regionális és megyei pályázat nyersei vagyunk. Témák szerint :- Részképességzavarok szűrése, képességfejlesztés - hátránykompenzáció - szabadidő, turisztika - informatikai eszközbővítés projekt menedzsmentje Boda Zoltán projekt menedzser, az életpálya építési kompetencia bevezetője a 7. osztályban Az iskola igazgatója 17 éve. Biológia technika szakos tanár, igazgatásszervező, közoktatásvezető diplomákkal rendelkezik,47 éves. Tapasztalata van a kisebbségi nevelés, a projekt tervezés terén. 2003-tól az Országos Oktatási Integrációs Hálózat szaktanácsadója. Részt vett az Integrációs Pedagógiai Rendszer iskolai bevezetésében számos intézmény segítőjeként. Dolgozott régiós szakmai műhelyekben. Két iskola -Decs, Báta -IPR-es tanácsadójaként tapasztalatot szerzett menedzsmentben végzett munkáról. 2004.-től mint konzorciumi partnerintézmény vezető lát el projekt irányítási feladatokat a Hefop 2.1.3 pályázatban. Bali Mária:a menedzser akadályoztatása esetén a projekt szakmai vezetését végzi.Az IKT kompetencia bevezetője a 7. osztályban.a menedzser akadályoztatása esetén a projekt szakmai vezetését végzi Az iskola igazgató helyettese 25 éve. Hefop pályázat megvalósítója. Magas szintű számítástechnikai ismeretei vannak. Kiváló szervező. Csizmazia Sándorné: A pályázati program külső szaktanácsadója. Szakmai vezető HEFOP 3.1. 2. projekt, projektvezető Comenius 2000 minőségfejlesztési program, minőségügyi tanácsadás, tantervi szakértés - tanácsadás / NAT, helyi tanterv / , tanácsadás - intézményi innováció, megyei szintű szakmai programok szervezése, megyei szaktanácsadói rendszer működésének koordinálása. Görbe Józsefné a projekt pénzügyi vezetője 1970 -től az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező iskola gazdasági vezetője.2004 - a részben önálló intézmény gazdasági ügyintézője. Mérlegképes könyvelő, adótanácsadó. A napi gazdálkodási feladatokon túl számos pályázat /HEFOP 2.1.3, KOMA, ISM,SOROS/ pénzügyi tervének készítője lebonyolítója. Jártas az EU-s pályázatok elszámolásában, az időszaki jelentések elkészítésében. Pontos ,precíz szakember. Felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkezik. Megvalósítók Csuhainé Tóth Csilla, tanító az életpályaépítési kompetencia bevezetője az 5.. osztályban
Nemesné Sudár Edit,tanár az idegennyelvi kompetencia bevezatője az 5. osztályban. Rasch Lászlóné, tanító, fejlesztőpedagógus a szociális kompetencia bevezetője a 2. osztályban. Szigetné Hinkel Margit tanító a matematikai logika kompetencia bevezetője 1. osztályban. Virág Éva, magyar-történelem-angol szakos tanár a szövegértési-szövegalkotási kompetencia bevezetője az 5. osztályban. Boda Zoltán biológia technika szakos tanár,igazgató,az élet pályaépítési kompetencia bevezetője a 7. osztályban. Bali Mária:az IKT kompetencia bevezetője a 7. osztályban
Bogyiszló Tolna megyében a Duna és a Sió találkozásánál fekszik. A településen leépülőben van a mezőgazdasági tevékenység, közepes vállalkozásból csak néhány akad. Az önkormányzatiság óta jelentős fejlesztésen ment át a település. Kiépültek a közművek, a telefon, a gáz, a szennyvízcsatorna. Sokat költöttek az úthálózat korszerűsítésére is. A fenti fejlesztések jelentős forrásokat kötött le, ezért az oktatási intézmények épületeire kevés jutott. Az iskolának tornaterme, tornaszobája, zsibongója, öltözője nincs, az egész épület felújításra szorul. Kívánnivalót hagy maga után az oktatási eszközpark is. Jelentős mértékű a munkanélküliség községünkben., mely meghaladja az országos átlagot. Településünk szerepel a 7/ 2003 ( 1.14) kormányrendeletben. A Térség jellemzői: A környező településeknek is hasonló gondjai vannak. A szomszéd városokban - Tolna 6 km, Szekszárd 12 km - is zömmel a mezőgazdasági tevékenység, illetve az ehhez kapcsolódó feldolgozói, kereskedelmi tevékenység jellemző. Korábban fővárosi nagyvállalatok telephelyei voltak Szekszárdon, de ezen üzemek az ismert okok miatt megszűntek, illetve sok kis vállalkozásra, KFT -re bomlottak. Tolnán országosan is híres textil ipari üzemek működtek.Ezekbe az üzemekbe sok bogyiszlói, különösen képzetlen és szakmunkás képesítéssel rendelkező ember dolgozott. Leginkább a nők számára jelentett munkalehetőséget. Az ismert társadalmi - gazdasági folyamatok éppen ezeket az üzemeket, illetve az itt dolgozókat érintettek legjobban. Számosan kerültek olyan helyzetbe, akiknek az átképzésük, továbbképzésük szinte lehetetlen.Nehéz számukra a váltás, az átállás más területekre éppen az újratanulás nehézségei miatt. Ha azt akarjuk, hogy községünkben élőknek nagyobb esélye legyen megtalálni a megélhetés forrásait, ha segíteni akarunk a nőknek, a hátrányban élőknek, a kisebbséghez tartozóknak feltétlenül fejlesztenünk kell azon stratégiai kompetenciáikat mely alkalmazkodó képességüket növeli.
Ehhez a feladathoz nélkülözhetetlenek a kompetenciafejlesztésre képes pedagógusok. A korábbi továbbképzéseink zömében tantárgyi, műveltségterületi innovációkhoz kapcsolódtak. Ha a fenti célokat szeretnénk megvalósítani , akkor tanárainknak rendelkeznie kell a kompetencia fejlesztés képességével. A jelenlegi intézményi eszközpark nem teszi lehetővé a korszerű oktatást. 2004 szeptemberében konzorciumi tagként sikeresen pályáztunk a HEFOP /2004/2.1.3. pályázatra. Ezzel lehetőséget kaptunk, hogy három iskolával közösen / Báta, Berkesd, Kölked / fejlesszük tovább integrációs tervünket. Hol tartunk a pályázat lezárása előtt 6 hónappal az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetésével? Jelentős mennyiségű munkán vagyunk túl, melyet egy 12 főből álló pedagógus csoport végzett, ügyelve arra, hogy a munka fontos állomásaiba beavassa nevelőtestület minden tagját. A fenti felsorolásból látszik, hogy vannak folyamatban lévő munkáink. A fejlesztőmunka az eredményen, az együttdolgozás örömén kívül elismerést váltott ki szűkebb és tágabb környezetünkben is. A jelenlegi pályázat újabb segítség lenne a hatékony tanulóbarát, személyiségközpontú, pedagógiai fejlesztéshez. A projekt eszközpark bővítést és módszerekben való gazdagodást jelentene.
Távlati célok: "a projekt sikeres befejezésétől azt várjuk, hogy munkánkkal elősegítjük tanulóink élethosszig tartó tanulását, motiváltabbak, sikeresebbek lesznek "olyan kompetenciákat alakítunk ki, fejlesztünk, melyek tanulóink későbbi életszakaszában, élethelyzetében hasznosíthatók legyenek."ezáltal nő az esélyük a munkaerőpiacán "nő a társadalmilag hátrányos helyzetben lévő roma népcsoport esélyegyenlősége "emelkedik a nők foglalkoztatása"képesek lesznek saját életpályájuk építésére "az életpálya tervszerű építésétől azt várjuk, hogy az eddig kihasználatlan páratlan környezeti adottságok az idegenforgalom, a turisztika számára vonzóak lesznek, munkát, megélhetést biztosítanak "növekszik az egymás iránti tolerancia,csökken a középiskolai lemorzsolódás aránya "fontos, hogy átalakuljon, gazdagodjon az intézményben dolgozó pedagógusok tanítási eszköztára. "mindezek azt eredményezhetik, hogy az intézményt fenntartó önkormányzat, a szülők illetve az iskola partnerei körében nő az intézményi munka ismertsége, elismertsége. Rövid távú célok: "a pályázatban résztvevő pedagógusok /7 fő 120 órás /továbbképzés után alkalmassá válnak a kulcskompetenciák közvetítésére "alkalmassá válnak más tantestületi tagok felkészítésére/belső továbbképzés/ "az óvodapedagógusok a második ciklusban, továbbképzésük után alkalmazzák a programot "átalakul az intézményi munka pedagógiai tartalma,/Ped.program - helyi tantervmikrotantervek kiegészülnek a komp. alapú oktatás eszközrendszerével/ "a tanulók aktív részesei, cselekvői lesznek a tanóráknak, ezért fel kell hogy váltsa a zömmel frontális tanítási módszert a tanulók együttműködésére épülő, cselekedtető módszertár. / kooperatív, projekt, drámapedagógia /
"nevelőink eszközként tudják használni a számítógép, az informatika adta lehetőségeke,használják az SDT-t, a különböző számítástechnikai eszközöket kezeljék "emelkedni fog a pedagógiai munka hatékonysága, csökken a korai iskolaelhagyók száma "az egész fejlesztő folyamat során célunk, hogy folyamatos kommunikációt tartunk fenn a fenntartóval, a partnereinkkel, a hozzánk más fejlesztések során kapcsolódó intézményekkel, és a médiákkal "korszerű vezetési, szervezetfejlesztési ismeretekkel gazdagodik az intézményvezetés "a szülői közösség a - fejlesztésbe bevont tanulók által - fokozott érdeklődést mutat az iskola irányában Közvetlen célcsoport: a nevelőtestület A 22 fős bogyiszlói nevelőtestület 14 -15 éve szinte változatlan összetételű. Három munkaközösségben dolgozunk. ( alsó - felső - napközi )Gyakorlatot szereztünk a csoportos fejlesztésben, így dolgoztuk ki a pedagógiai programot, a minőségbiztosítási rendszert.A HEFOP pályázat során tanultuk meg igazán a fejlesztőcsoportokban való munkát, az időszaki jelentések készítését, illetve a csoport produktumának, a keletkezett dokumentumoknak az elkészítését.A testület tagjai folyamatosan adják át megszerzett ismereteiket egymásnak ennek színterei a nevelőtestületi, munkaközösségi, csoport megbeszélések, bemutatók. A helyzetelemzésben található tanári kompetencia térkép mutatja, hogy az alapdiplomán kívül milyen más ismeretek birtokában vagyunk. Közvetett célcsoport: a tanulók Az iskola tanulólétszáma a következő években számottevően nem változik, mely előre vetíti a csoport és a pedagóguslétszám viszonylagos állandóságát is.A helyzetelemzés táblázataiból kitűnik, hogy a szülők iskolai végzettsége alacsony, mely kihat a hozzánk járó tanulók eredményeire. Köztudott, hogy a mai Magyarországon mennyire befolyásoló tényező az iskolai eredményességben a szülői háttér. /Pisa 2003/Ugyanakkor egyre nagyobb számban jelentkezik a tágabb és szűkebb környezetünkből is az az igény, hogy biztosítsunk olyan alapokat, indítsuk úgy útra tanítványainkat, hogy versenyképes, használható ismereteik legyenek a munka és a tanulás piacán.
1. A tanulás Az intézményből továbbképzésre vállalkozók meghallgatják a központi program felépítését, a program elemeket megismerik. Bemutatkozik szakmai tanácsadónk aki Tolna M. Pedagógiai Intézet munkatársa és az általuk vezetett TIOK egyik irányítója. Meglátogatnak olyan TIOK -hoz kapcsolódó iskolát, melyekben a fejlesztés folyik. Anyagot gyűjtenek megjelent hozzáférhető projekttermékekből.Részt vesznek a kötelező és a választott továbbképzéseken. Beszerezzük az igényelt tanulói fejlesztőcsomagokat, eszközöket, felszereljük a tantermeket. 2.Alkalmazás - adaptálásI. A továbbképzésen a résztvevők a megismert programcsomagot bemutatják a nevelőtestületnek és az érintett szülőknek. Megkezdik saját gyakorlatukat, a tantárgyaik tanítása során alkalmazzák a megtanult kulcskompetenciák fejlesztésének módszerét. Az alkalmazás ideje alatt folyamatosan tájékoztatják egymást az eredményekről, az akadályokról, bemutató órákat tartanak.Külső szakértőt, mentorokat /általános-kompetencia/ hívunk, akik részt vesznek negyedévente egy alkalommal a projektértekezleten. A megvalósítok minden megtartott 4 óra után összegző feljegyzéseket készítenek saját tevékenységükről. 3.Dokumentálás
A kompetencia területek felelősei összegzik gyakorlati munkájukat, alkalmazási javaslatot készítenek a helyi tanterv megváltoztatására. A menedzsment tanulmányozza, egyezteti a terveket a készítőkkel. A tervjavaslatokat szakértővel egyeztetjük. Elkészül a 6 kompetencia terület terve szerkesztett formában. 4. Alkalmazás - adaptálás II. Újra alakulnak a műveltségi területeket fejlesztő csoportok.Ezek a csoportok készítették el az intézmény pedagógiai programjának helyi tanterveit. Tagjai a műveltségi területet/ tantárgyakat / tanító alsós ill. felsős választott tanárok. Mind a 10 műveltségterületi csoport résztvevői meghallgatják a hat kompetencia terület alkalmazási tervét.A tantárgyakat tanítók átvizsgálják a tantervi mikrotanterveiket és folyamatosan tervezik a kompetencia fejlesztési módszerek beépítését.A tantárgyakat tanítók látogatásokon vesznek részt a TIOK intézményeiben, ahol az ott tanítókkal felveszik a kapcsolatot, megismerik az ott végzett munkát.A tapasztalatok alapján elkészítik az átalakított mikrotanterveiket szerkesztett formában. Szakértővel véleményeztetik terveiket.A nevelőtestület megismeri az átalakított helyi tantervet, elfogadja. Az intézmény partnerszervezetei, fenntartó, szülők, kisebbségi önkormányzat, kapcsolódó iskolák, DÖK, megismerik az átalakított programot, afenntartó lóváhagyja.Résztvevők: nevelőtestület + partnerek 5.Minőségbiztosítás A projek egész időtartama alatt /Tanulás, Alkalmazás -adaptálás I. - II./ nagy figyelmet fordítunk a programcsomagok pontos adaptálására. folyamatos kapcsolatot tartunk a TIOK intézményekkel, együttműködünk velük a kialakuló műhelymunkák során.A bevezetés második évének végén összehasonlító mérés végzünk. Az intézmény éves minőségirányítási tervének alapja a kompetencia alapú oktatás lesz. mennyiségi mutatókkal (bemenet-kimenet, ráfordítás, igénybe vevők…) minőségi mutatókkal ( tartalmi értékelés, szerződés szerinti teljesítés, szubjektív minőségi mutatók pl. SWOT analízis) Az eredményt közös értekezleten értékeljük, mely új fejlesztéseket indíthat el, ill. az esetleges hiányosságok pótlását eredményezheti. Részletes bemutatás a A/13 mellékletben
15 A projekt megvalósításának forrását döntően képzésekre költjük. A tervezett képzések minőségét, hatékonyságát a központi program garantálja. A tanulók által használt kompetencia csomagok ár - érték viszonyára jelenleg nincsenek ismereteink. A bevezetéshez szükséges eszközök pontos listájának a beszervezésére közbeszerzést folytatunk le. A menedzsment, illetve a célcsoport díjazására arányos az általunk végzett fejlesztőmunka megvalósításával.
19 HEFOP/2004/2.1.3-hez A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén
Az integrációs felkészítés bevezetésére számos ponton kapcsolódik a kompetencia alapú oktatáshoz: "Együttműködés: partnerkapcsolatok kiépítése "Kulcskompetencia fejlesztés -önálló tanulás fejlesztése -kommunikációs képességet fejlesztő programok -komplex művészeti programok "Szociális kompetenciát fejlesztő, metálhigiénia programok "Módszertani elemek -kooperatív tanulás szervezése -projekt módszer "Életpálya építés - a továbbtanulásra való felkészítő programokban. Mindkét projekt célja a kompetencia alapú tudás fejlesztése, a tanárok, tanítók szoros együttműködését feltételezi az iskola használóival.
20 1.Hátrányos helyzetű roma gyermekek Tevékenység, megjelenés: A iskolánk működése komplexen tükrözi az integrált oktatás alap követelményét, az együttnevelést, mivel a fejlesztendő kompetenciák, illetve tananyag feldolgozás az együtttanulásra épít. A kompetencia területek bevezetése erősíti az előbbieket.A "tanulásbarát környezet", a konstruktív módszerek és a taneszközök figyelembe veszik a tanulók igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A pedagógusok elsajátítják a hatékony kooperatív tanulási technikákat (drámapedagógia, projekt módszer…) és alkalmazzák a gyakorlatban is, amely a komplex személyiségstruktúrát fejleszti. A tanulás szervezeti és módszertani formák az egyéni képességfejlesztésre alapoznak. A meglévő és készülő multikulturális programok az előítélet mentes szemléletmódot segítik elő Elvárható eredmény: Alkalmazható tudás.Kevesebb évismétlők száma és az iskolát idő előtt elhagyók száma. Nő az érettségit adó középiskolában tanuló hátrányos helyzetű és roma tanulók száma 2.Nők Tevékenység, megjelenés: Az iskolák szülői partnerkapcsolatai eddig is kiválóan működtek, de a pályázat megvalósítása új együttműködési formákat feltételez, mely e téren is újabb lehetőségeket nyit meg. A hagyományos családi munkamegosztásban az édesanya feladata a gyermeknevelés, ezért inkább Ő tart kapcsolatot az iskolával. Elsősorban számukra kívánjuk nyitottá tenni az intézményt, gyermekneveléssel kapcsolatos szaktanácsadással, előadási kínálattal Elvárható eredmény: A permanens, az élethosszig tartó tanulás szemléletének elsajátítatása. Növekszik a tanulás értéke, tanulók iskolai motivációja.Új alkalmazható ismeretekkel nő a munkaerő piaci esély. Információcsere gyorsabbá válik..
3.Sajátos nevelési igényű tanulók Tevékenység, megjelenés: A képességeikhez alkalmazkodó módszerekkel, szervezeti formákkal az Ő lehetőségeiket szélesítjük Elvárható eredmény: A képességeiknek megfelelő fejlesztésével jussanak el oda, hogy nőjön a munkaerő piaci esélyük. 4.Az iskolából kikerült fiatalok csoportja Tevékenység, megjelenés: Az iskolából kikerült fiatalok munkaerő-piaci értéke és esélyeik növelése érdekében az általános iskola biztosítja az információáramlás csatornáinak és az önképzés tartalmainak kialakítását és a hozzáférés lehetőségét. Elvárható eredmény: A magas munkanélküliségi rátával rendelkező, hátrányos helyzetű település népességmegtartó képességének erősítéséhez, az elsősorban a fiatalokat érintő elvándorlási mutató javításához Az élethosszig tartó tanulás szemléletének elsajátítatása. Új alkalmazható ismeretekkel nő a munkaerő piaci esély.
21A környezeti fenntarthatósági célkitűzések és elvek I.A követelmények elfogadása és megtartása Fenntarthatósági szempontok: -A fejlesztő tevékenységet a helyi önkormányzat szervesen illeszkedő Környezetvédelmi stratégiái és programjai segítik. -A hátrány kompenzációt célzó IPR fejlesztő projekt és ajelen pályázat a szülők igénye alapján, széleskörű egyetértésével és bevonásával történik. -Sajátos nevelési igényű tanulóink számára biztosítunk a harmonikus és emberies környezetet. -A világítási és fűtési rendszerek használatánál vezérelvünk gazdaságos, korszerű emberi szükségletek kielégítése -A keletkezett hulladékot, a környezetvédelmi előírások betartásával kezeljük. A környezetszennyezést minimálisra csökkentjük. -Takarításnál a környezetbarát termékek használatát részesítjük előnyben. -Tanulóinkat konstruktív pedagógiai módszerekkel a környezet védelmére tanítjuk. -Személyes mintakövetés (környezetvédő pedagógusok, civil szervezet) II.A meglévő értékek védelme és megőrzése Fenntarthatósági szempontok: -Az épületek küllemében törekszünk megőrizni a falusias arculatot. -A fejlesztő játékok, taneszközök, berendezési tárgyak beszerzésénél a természetes környezet megtartására törekszünk. Vásárlásnál az EU-s szabványokat követjük. III.A helyi közösség egészséges környezetének biztosítása hosszú távon. Fenntarthatósági szempontok: -A projekt tevékenysége mininálisra csökkenti a papírköltséget (szelektív papírhasználat, kétoldalas dokumentálás). -Elektronikus kapcsolattartás: korszerű, alacsony energiafogyasztású géppark használat
-A felnőttek, különösen a szülők részére szervezett előadások, kiállítások, fórumok, szülői értekezletek és fogadó órák, tanfolyamok az informatikai berendezések széleskörű és hatékony kihasználásával történnek
22 1.Kedvezőtlen gazdasági folyamatok a fenntartói oldalról. Kockázat: valószínűsége alacsony, hatása közepes. Megoldás: a pályázótól független forráskutatás - külső pénzeszközök bevonása. 2.Több forrást igényel a program. Kockázat: valószínűsége alacsony, hatása közepes. Megoldás: egyéb - helyi, pályázati források bevonása 3.Pedagógus(ok) szakmai kompetenciájának hiánya. Kockázat: valószínűsége közepes, hatása magas. Megoldás: helyi képzések biztosítása, tanácsadói közreműködés növelése, szakmai csoporton belül az egymástól való tanulás lehetőségének fokozott biztosítása 4.Pedagógus(ok) egy részének kiválása alulmotiváltsága: Kockázat: valószínűsége alacsony, hatása közepes. Megoldás: új pedagógus felkérése, felkészítése. 5.Vezetőváltás az intézmények élén. Kockázat: valószínűsége alacsony, hatása közepes. Megoldás: gyors és hatékony tájékoztatás a projektmenedzsment részéről. 6.Akadozó, nem megfelelő információ-áramlás. Kockázat: valószínűsége közepes, hatása nagy. Megoldás: a projektmenedzsment és a központi program készítői ill. a TIOK iskolák közötti kommunikáció további pontosítása, az okok gyors feltárása, megszüntetése, a technikai eszközök működésének folyamatos biztosítása. 7.Szakmai anyagok, tanulói csomagok késése, vagy nem megfelelő minősége. (központintézmény) Kockázat: valószínűsége közepes, hatása nagy. Megoldás: A menedzsment szoros kapcsolattartása a pályázatirányítóval. 8.A program továbbvitele a többi évfolyamokra. Kockázat: valószínűsége közepes, hatása nagy. Megoldás: A központ biztosítja az összes évfolyam számára a programcsomagokat. 9.A programcsomagok nem készülnek el könyvalakban, ill. nagyon drágák lesznek. Kockázat valószínűsége kicsi, hatása nagy. Megoldás. Az irányítok forrásokat találnak, tankönyvkiadókat versenyeztetnek. 10.A következő évekre nem lesz forrásunk továbbképzésekre. Kockázat valószínűsége kicsi, hatása nagy. Megoldás. Az irányítok forrásokat találnak, a továbbképzési normatív támogatást erre a célra használjuk.
23 Az eredmények továbbvitelére garancia hogy, az egész pályázatok folyamán biztosítjuk a nyilvánosságot a nevelőtestületen belül, hiszen rajtuk múlik az elterjesztés. A pályázati szándékot követően a munkatársak és a szülők minden fontos lépésről tájékoztatást kapnak. A menedzsment számítógépen bemutatót készített a megvalósításról, ill. az egész projektről. Minden pedagógus támogató nyilatkozatot írt alá, melyben vállalta, hogy együttműködik a megvalósítókkal. Fontos, hogy a helyi tantervi adaptációban részt vesz a nevelőtestület, ezért is magáénak érezheti a programot. A továbbvitelre vonatkozó elképzelések: 1. Az óvoda bekapcsolása a fejlesztésbe 2. Felmenőrendszerben való bevezetés 1.5.7. 3. Mind a négy választható kompetencia bevezetése minden évfolyamban. 4. Folyamatos továbbképzéssel biztosítani a bevont pedagógusok alkalmasságát. 5. Folyamatosan biztosítani a megjelent új programcsomagok megismerését a belépő pedagógusok számára.
24 Partner szervezet megnevezése: -Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Pedagógiai Intézete Szerepe: Tanácsadása pályázat írás időszakában, negyedéves értékelő értekezleteken való közreműködés, kapcsolattermtés segítése a TIOK intézményekkel, információátadás, szakirodalommal való ellátás. Bevonás indoka: TIOK konzorciumi partner, szakértői hálózat, gyakorlati tapasztalat korábbi szakmai együttműködés. -TIOK intézmények Szerepük: A központi program első kipróbálói ezért szakmai kompetensei, gyakorlati tanácsok. Programcsomagok tanórai használatának gyakorlata. A pályázat megvalósítása során a bevezetés azonos szintjén álló személyek kommunikációja. A helyi tanterv módosításának tapasztalatai. Az eredmények továbbvitelének tapasztalatai. -SuliNova kht: Központi programfejlesztők, mentorok Szerepük: Konzultáció a fejlesztési célokról és a megvalósítási tapasztalatokról. Mentori segítség a gyakorlati munkához, különösen a differenciáláshoz, a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességfejlesztéséhez
Mit, miért, ill. miért így cselekszünk? Mérföldkövek 1. A tanulás, eszközbeszerzés: 2006.08.31-ig 2.Alkalmazás – adaptálás I: 2007.06.30.-ig 3.Dokumentálás: 2007.10.31-ig 4.Alkalmazás - adaptálás II. 2008:01.31 5.Minőségbiztosítás 208.01.30
Mit, miért, ill. miért így cselekszünk? A pályázatba bevont évfolyamok választásának részben adottak a feltételei /programcsomagok/, mégis a következő szempontokat tartjuk szem előtt. • • •
felmenőrendszer/1.o./ a várható jó eredmények miatt gyors intézményi lefedettség/1.,2., 5.,7. évf./ a kimenő évfolyamok tanulóinak mielőbbi segítése/ 7. évf./
A hozzánk járó gyerekeknek nagyon fontos, hogy szűkebb és tágabb környezetükben jelenleg és a későbbiek során is megfelelő módon eligazodjanak. Folyamatosan képesek legyenek a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Ehhez nélkülözhetetlen az élethosszig tartó tanulás,z pedig nem nélkülözheti a hat kulcskompetencia birtoklását. A bevezetés évében / 2006/ 2007 / az érintett tanulói létszám: • 1.osztály 23 fő • 2.osztály 20 fő • 5.osztály 19 fő • 7.osztály 31 fő A következő évben felmenőrendszerben vállaljuk a program továbbvitelét, melyhez várhatóan elkészülnek a programcsomagok és a taneszközök is, így 2007/2008 –as tanévben a létszámunk: • óvoda nagycsoport • 1. osztály 29 fő • 2. osztály 23 fő • 3.osztály 20 fő • 5. osztály 34 fő • 6. osztály 19 fő • 7. osztály 25 fő • 8. osztály 31 fő A folyamatban lévő Hefop pályázat jelentős erőket köt le a projekt zárásáig, ezért a menedzsment javaslatára, a nevelőtestület úgy döntött, hogy az első körben 6 kolléga végzi a bevezetést, a többiek az adaptációs folyamatban kapcsolódnak be a munkába. Erre az időre az előző pályázat eredményi már kidolgozottak lesznek, így azok a jelen projekt eredményeivel együtt épülnek be a pedagógiai programunkba. A projekt megvalósítása esetén a 7 résztvevő 120 órás továbbképzésen esik át. Itt megismerik a kötelező modulokat: • a programcsomagok alkalmazásának elméletét • az SDT hasznosításának ,felhasználásának lehetőségét. /az itt szerzett ismereteiket az általuk tanított összes tantárgy tanítása során alkalmazni tudják/ A kötelezően választható kompetenciák közül: • matematikai logika kompetenciát az első osztályban /1fő/
•
olvasás – szövegértés kompetenciát az ötödik osztályban /1fő/
A választható kompetenciák közül: • szociális, életviteli és környezeti kompetenciát a második osztályban /1fő/ • idegen nyelvi kompetenciát ötödik osztályban /1fő/ • életpálya-építési kompetenciát a ötödik osztályban /1fő/ • életpálya-építési kompetenciát a hetedik osztályban /1fő • IKT kompetenciát a hetedik osztályban. /1fő/ Azért választottuk ezeket a kompetenciákat, mert a bogyiszlói tanulók sikeres életpályájához ezek járulnak hozzá a leghatékonyabban. Azért avatkozunk be minden lehetséges évfolyamon, hogy átütő hatása legyen a kompetencia alapú oktatásnak. Szeretnénk megláttatni minden kollégával, hogy érdemes ezt tenni. Szeretnénk, ha minél több tanuló, szülő találkozna már az első körben ezzel a törekvéssel. Szeretnénk, ha ez napi téma lenne a tanáriban, a tantermekben a szülők között. Szeretnénk, ha az iskola használói éreznék, tapasztalnák, hogy valami jó, valami más történik velük! A tananyagmodulok közül a következőket szeretnénk elsajátítani: A tananyagmodulok közül az alábbi megszerzendő, tanítás során alkalmazható módszerek, szervezeti keretek jó lehetőséget adnak a hatékony tanulásszervezésre, kompetenciafejlesztésre. Ezek a technikák hiányoznak leginkább iskolai gyakorlatunkból • Tanulói differenciálás heterogén csoportban • Kooperatív módszerekre épülő együttműködés • Óvoda-iskola átmenet támogatása • Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnózis, patronáló rendszerek • A szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése • Árnyalt tanuló-értékelés a szülők bevonásával • Számítógép tanórai alkalmazása • Drámapedagógia az iskolában • Önismereti személyiségfejlesztő képzés pedagógusoknak • Digitális taneszközök használata az informatika tantárgy oktatásában • Multikultúrális tartalmak, interkulturális nevelés .
Az intézményvezetés : • a projek tervezéséhez, lebonyolításához szükséges, ill. • szervezet fejlesztési továbbképzésen vesz részt./1 fő/ A projekt megvalósításának első szakaszában/tanulás/ tehát a célcsoportból 6 fő pedagógus és 1fő vezető vesz részt aki egyben 7. osztályban az életpálya építési kompetencia bevezetését is végzi.. Az adaptációs szakaszban, mikor a megtanultak intézményi alkalmazására kerül sor a hospitálások, a választott kompetencia területek beszámolói alkalmával szinte mindenki érintett, aktív résztvevő lesz. Az első évfolyam munkájába bekapcsolódnak a nagycsoportos óvónők is. A projekt utolsó szakaszában a tapasztaltak helyi tantervbe való beépítésnél nélkülözhetetlen a teljes tantestület aktív részvétele.
A PÁLYÁZAT MEGVALÓSULÁSÁNAK LÉPÉSEI
Tanulás
Menedzsment 1fő 60óra
Eszközbeszerzés
6 fő 120óra
Alkalmazás – Adaptálás I /osztályterem/
Dokumentálás
Alkalmazás – Adaptálás II. /helyi tantervmikrotantervek/
Minőségbiztosítás
RÉSZLETES LEÍRÁS 1. A tanulás 1.1. Részletesen elemezzük a pályázatot, a menedzsment ismerteti azokat a változtatási javaslatait melyek az eredeti pályázathoz képest módosulnak. /Akkor, ha nem a pályázott összeget nyerjük, ill. ha az eltelt idő alatt ismerté válnak új információk/ Résztvevők: menedzsment +megvalósítók
1.2. Az intézményből továbbképzésre vállalkozók meghallgatják a központi program felépítését, a program elemeket megismerik. Bemutatkozik szakmai tanácsadónk aki Tolna M. Pedagógiai Intézet munkatársa és az általuk vezetett TIOK egyik irányítója. Résztvevők: menedzsment +megvalósítók + 1 előadó 1.3.Meglátogatnak olyan TIOK –hoz kapcsolódó iskolát, melyekben a fejlesztés folyik. /Bonyhád, Szekszárd/ Résztvevők: menedzsment +megvalósítók
1.4.Anyagot gyűjtenek megjelent hozzáférhető projekttermékekből Résztvevők: menedzsment +megvalósítók 1.5.Részt vesznek a kötelező és a választott továbbképzéseken. Úgy tervezzük /ha rajtunk múlik/, hogy a 6 fő pedagógus és a vezetés távolléte ne jelentsen a napi intézményi munka szervezésében nagy terhet, ezért erre 2 negyedévet tervezünk. Résztvevők: menedzsment +megvalósítók
1.6.Beszerezzük az igényelt tanulói fejlesztőcsomagokat, eszközöket, felszereljük a tantermeket. Lebonyolító: a menedzsment 2.Alkalmazás – adaptálás 2.1.A továbbképzésen a résztvevők a megismert programcsomagot bemutatják a nevelőtestületnek és az érintett szülőknek. Résztvevők : menedzsment +megvalósítók +szülők 2.2.Megkezdik saját gyakorlatukat, a tantárgyaik tanítása során alkalmazzák a megtanult kulcskompetenciák fejlesztésének módszerét. Résztvevők: menedzsment +megvalósítók + diákok 2.3. Az alkalmazás ideje alatt folyamatosan tájékoztatják egymást az eredményekről, az akadályokról, bemutató órákat tartanak. Résztvevők: menedzsment +megvalósítók + a nevelőtestület tagjai
2.4. Külső szakértőt, mentorokat /általános-kompetencia/ hívunk, akik részt vesznek negyedévente egy alkalommal a projektértekezleten. Résztvevők: menedzsment +megvalósítók+ szakértő + mentorok 2.5.A megvalósítok minden megtartott 4 óra után összegző feljegyzéseket készítenek saját tevékenységükről. menedzsment +megvalósítók 3.Dokumentálás 3.1.. A kompetencia területek felelősei összegzik gyakorlati munkájukat, alkalmazási javaslatot készítenek a helyi tanterv megváltoztatására. Résztvevő: menedzsment +megvalósítók
3.2. A menedzsment tanulmányozza, egyezteti a terveket a készítőkkel. Résztvevők: menedzsment + megvalósítók
3.3.. A tervjavaslatokat szakértővel egyeztetjük. Résztvevő: szakértő + menedzsment +megvalósítók 3.4. Elkészül a 6 kompetencia terület terve szerkesztett formában. menedzsment 4. Alkalmazás - adaptálás II.
4.1.Újra alakulnak a műveltségi területeket fejlesztő csoportok. Ezek a csoportok készítették el az intézmény pedagógiai programjának helyi tanterveit. Tagjai a műveltségi területet/ tantárgyakat / tanító alsós ill. felsős választott tanárok. Mind a 10 műveltségterületi csoport résztvevői meghallgatják a hat kompetencia terület alkalmazási tervét. Résztvevők: műveltség területeket fejlesztő csoportok + menedzsment +megvalósítók 4.2.A tantárgyakat tanítók átvizsgálják a tantervi mikrotanterveiket és folyamatosan tervezik a kompetencia fejlesztési módszerek beépítését. Résztvevők: tantárgyat tanító tanárok + menedzsment +megvalósítók
4.3.A tantárgyakat tanítók látogatásokon vesznek részt a TIOK intézményeiben, ahol az ott tanítókkal felveszik a kapcsolatot, megismerik az ott végzett munkát Résztvevők: tantestület + TIOK iskolák tanárai 4.4.A tapasztalatok alapján elkészítik az átalakított mikrotanterveiket szerkesztett formában Résztvevő: menedzsment +megvalósítók + műv. ter. fejlesztő csop. 4.5.Szakértővel véleményeztetik terveiket. Résztvevők: műv. ter. csoport + szakértő + menedzsment +megvalósítók 4.6.A nevelőtestület megismeri az átalakított helyi tantervet, elfogadja. Résztvevők: nevelő testület 4.7. Az intézmény partnerszervezetei, fenntartó, szülők, kisebbségi önkormányzat, kapcsolódó iskolák, DÖK, megismerik az átalakított programot Résztvevők: nevelőtestület + partnerek 4.8. A fenntartó jóváhagyása előtt szakértővel véleményezteti a tervet
4.9.A fenntartó jóváhagyja a programot. 4.10.A beépített új elemekkel működik tovább az iskola. 5.Minőségbiztosítás A projek egész időtartama alatt /Tanulás, Alkalmazás –adaptálás I. - II./ nagy figyelmet fordítunk a programcsomagok pontos adaptálására. folyamatos kapcsolatot tartunk a TIOK intézményekkel, együttműködünk velük a kialakuló műhelymunkák során. A bevezetés második évének végén összehasonlító mérés végzünk. Az intézmény éves minőségirányítási tervének alapja a kompetencia alapú oktatás lesz. − mennyiségi mutatókkal (bemenet-kimenet, ráfordítás, igénybe vevők…) − minőségi mutatókkal ( tartalmi értékelés, szerződés szerinti teljesítés, szubjektív minőségi mutatók pl. SWOT analízis) Az eredményt közös értekezleten értékeljük, mely új fejlesztéseket indíthat el, ill. az esetleges hiányosságok pótlását eredményezheti.
