A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fax.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497 [email protected] www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu

TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031 „A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon” projekt

Innováció Tantárgytömbösített oktatásszervezés - tantárgyi integráció az 5. évfolyamon

Történelem tanmenet (A TÖRTÉNELEM, MAGYAR ÉS AZ INFORMATIKA TANTÁRGYAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI)

2010.

A TANKÖNYVI LECKÉK FELDOLGOZÁSA 1. óra

A tantárgy bevezetése I. ÉLET AZ ŐSKORBAN

2. óra

A bevezető olvasmány feldolgozása

Koncentráció magyarral és informatikával A tanulók képzeletében a „történelem előtti Mikor jelent meg Földünkön az idők” gyakran differenciálatlan képként jelen- ember? –olvasmány feldolgozás nek meg. Mintha egy időben éltek volna a Ember dinoszauruszok és az ősemberek. Elsősorban SDT: Műveltségi területek » Történelem » Törezt az anakronisztikus képzetet igyekszik he- és társadalom » ténelem » Az őskor és az ókor világa » lyesbíteni ez a bevezető olvasmány, ezért érAz őskor » Az emberré válás » A demes feldolgozására egy teljes órát fordítani. Homo sapiens A földrészek eltávolodásának folyamatát jól Műveltségi területek » Ember és szemléltethetjük úgy, hogy egy vázlatos (a társadalom » Történelem » Történekontinensek körvonalain kívül keveset muta- lem » Az őskor és az ókor világa » tó) világtérképből kivágjuk a földrészeket, s Az őskor » Az emberré válás » A az időben visszafelé haladva egymáshoz il- Homo habilis lesztjük, majd újra mai helyükre húzzuk őket Műveltségi területek » Ember és természet » Ember a természetben » (írásvetítő vagy táblai mágneses applikáció). Fogalmak: (ősmajmok, emberszabású majmok, értelmes ember)

3. óra

1. A történelem kezdete I. A lecke gondolatmenetének csomópontjai a következők: az ember nem a majomtól származik; az emberelődök testi felépítésének fejlődése; egy lelőhely (Vértesszőlős) bemutatása; ősi szerszámok, eszközök; a társadalmi fejlődés kezdetei. Az anyag nem bonyolult, de sokfelé ágazó, ezért – a kiegészítő olvasmánynyal együtt – feldolgozására két tanórát ajánlunk. Ebben az esetben az első órán a tankönyv 8. oldalának aljáig juthatunk el. A Vértesszőlősről szóló bekezdést további érdekességekkel bővíthetjük László Gyula Emlékezzünk régiekről... című könyve 23–25. oldalának feldolgozásával. Fogalmak: őskor, őskori ember (ősember), (közös ős, agykoponya) Topográfia: Afrika, Vértesszőlős, (Olduvai hasadék) Kronológia: körülbelül félmillió évvel ezelőtt

2

5. osztály » Tájékozódás az időben » A történelmi események és a természetföldrajzi folyamatok összevetése » Természetföldrajzi folyamatok időbelisége » A Föld keletkezése

4. óra

1. A történelem kezdete II.

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke második felének feldolgozása mel- Ishi, az utolsó vadember-olvasmány lett sort keríthetünk az Ishiről szóló olvas- feldolgozás mány megbeszélésére. Az olvasmány Theodora Kroeber Ishi, az utolsó vadember című könyve alapján készült. A könyv felhasználásával további érdekességeket mesélhetünk. Fogalmak: eszközhasználat és eszközkészítés, marokkő (szakóca), kovakő, obszidián, lándzsa, dárda, kőbalta, íj, nyíl, vadászat F. 2., 3., 6. Hf. 3.

5. óra

Műveltségi területek »

Művészetek »

Művészettörténet » Művészettörténet » Művészettörténet 7. évfolyam » Paleolitikum » Lelőhelyek és régészeti iparok » Az őskori iparok » Az őskori iparok

2. Hogyan élt az őskori ember?

Koncentráció magyarral és informatikával A kerettanterv nagy súlyt fektet az élet- A barlangi medve vagy mamutmód-történeti ismeretekre. Elsősorban ezzel állatleírás foglalkozik ez a lecke. A jégkorszakról szóló rész – a kerettanterv szellemében – a tanMűveltségi területek » Földünk és könyv legújabb kiadásában kiegészítő anyag- környezetünk » Földrajz » Földünk és ba került. környezetünk » Természetföldrajz » Fogalmak: horda, (jégkorszak), munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, „tűzfúró” F. 1., 3., 4., (5.) Hf. 2., (6.) Sz. 11–12. old.

Földtörténet » Jégkorszak

Földtörténeti fogalmak »

Műveltségi területek » Ember és természet » Ember a természetben » 5. osztály » Tájékozódás az időben » A természeti folyamatok időrendisége » Lineáris természeti folyamatok » Mamut

Szakmacsoportok » Közlekedés » Közlekedési alapismeret » Közlekedési alapismeretek » A közlekedésről általában » Közlekedési alapfogalmak » Közlekedési alapfogalmak magyarázata » Ősközösség és a kezdetleges munkamegosztás » Az ősközösség

3

6. óra

Helytörténeti óra

Koncentráció magyarral és informatikával

Ha van rá lehetőségünk, tekintsünk meg egy olyan helytörténeti kiállítást, amelyben szerepel őstörténeti tárgyú anyag! 7. óra

3. Művészet vagy varázslat? Az őskori művészet legfőbb jellegzetessége- Én is részt vettem egy mamut vainek bemutatása mellett a lecke kitér az őskori dászaton- tanulói fogalmazás művészet – máig is vitatott – céljaira, feladataMűveltségi területek » IKT » IKT ira. Nyilvánvaló, hogy ezen alkotások eseté- kompetenciafejlesztésre alkalmas tevékenyben nem lehet szétválasztani a kultikus, díszítő ségek » Ember és társadalom » Tör9. osztály » Az őskori (esetleg oktató) funkciókat – egyszerre több ténelem » ember életmódja » Az őskori vadászok célt szolgáltak. A lecke topográfiai ismeretei életmódja » Őskori rajz (Lascaux, Altamira) – a kerettanterv szelleMűveltségi területek » IKT » IKT mében – a kiegészítő anyagba kerültek. kompetenciafejlesztésre alkalmas tevékenyFogalmak: barlangrajz, mágia (varázslat), szertartás, szellemek, (túlvilág) F. 1., 4., 6., (7., 8.) Hf. 2., 3, 5. Sz. 13. old. (A lapon másodikként szereplő szöveg és kép jól alkalmazható a „képi információk gyűjtése” kerettantervi cél megvalósítására.)

8. óra

4. Az élelemtermelés kezdete

ségek » Ember és társadalom » Történelem » 9. osztály » Az őskori ember életmódja » Az őskori vadászok életmódja » Barlangrajz Műveltségi területek

»

Művészetek

» Ének-zene » Ének-zene » 910. osztályos ének-zene tananyag » Függelék » Zeneesztétika » A zene eredete » Barlangrajz


Az anyag elsősorban azzal foglalkozik, hogyan alakította át az éghajlat megváltozása Ősi magyar szavak gyűjtése, helyess ennek következtében a termelő életmód írása – földműveléssel kapcsolatban kialakulása az ember életmódját, illetve mindez hogyan hatott vissza a szerszámkészítés fejlődésére. Fogalmak: földművelés, állattenyésztés, termelés, kapa, ásó eke, sarló, háziasítás, csiszolt kőeszközök Kronológia: több ezer évvel ezelőtt F. 1., 2., 3. Hf. 4., (5.) Sz. 14–15. old. A pecséthenger rajzának elemzésével képi információkat gyűjtünk.

4

9. óra

5. Mesterségek születése I.


A feldolgozás során elsősorban azt érzékeltessük, hogy milyen új szükségleteket elégí- Ősi magyar szavak gyűjtése, hetettek ki az új eszközök, eljárások, és azok lyesírása – mesterségekkel kapcsohogyan feleltek meg egyre jobban az igények- latban nek. A szövőszék és a fújtató rekonstrukciós rajzának elemzésével „Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése” – kerettantervi célt érjük el. Fogalmak: kézművesség, fazekasság, fonás, szövés, fémolvasztás F. 1., 5., 6., 7., (8.) Hf. 2., 3., (4., 9.) Sz. 16. old.

10. óra

5. Mesterségek születése II.

Koncentráció magyarral és informatikával Ha két órát fordítunk az anyag feldolgozá- A jégember halála-olv. feldolg. sára, akkor részletesen megbeszélhetjük a Műveltségi területek » Földünk és kiegészítő anyagrészeket, ami alapvető fo- környezetünk » Földrajz » Földtani galmak tisztását teszi lehetővé (fazekasko- adatbázisok » A földtan története » Híres ősmaradrong, szövőszék stb.). Feladatul adhatjuk, Híres ősmaradványok » ványok képe és leírása » Ötzi, a tetovált hogy a gyerekek készítsék el a fontosabb eszjégember » Ötzi a tetovált jégember közök egyszerű modelljeit. Másrészt ezen az órán dolgozhatjuk fel az Ötziről szóló olvasMűveltségi területek » Földünk és mányt (20. oldal). környezetünk » Földrajz » Földtani adatbázisok » A földtan története » Híres ősmaradványok » Híres ősmaradványok képe és leírása » Ötzi, a tetovált jégember » Ötzi, a tetovált jégember

11. óra

6. Az első földművelő közösségek A lecke legfontosabb gondolata az, hogy a természeti hatások hogyan teszik lehetővé az öntözéses földművelés kialakulását. A megtermelt felesleg pedig az állammá szerveződés egyik fontos feltétele. Itt szerepel a tankönyvben az első „kötelezően ajánlott” olvasmány (a kerettanterv szerinti két témából egyet kötelező feldolgozni a tanév során): Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban.

5

Fogalmak: öntözéses földművelés, csatorna, gát, zsilip, fölösleg, csere, kereskedelem, falu, város, állam, ókor F. 1., 2., 3., 4., (8.) Hf. 5., 6. Sz. 17. old.

12. óra

Gyűjtögető, halászó, vadászó népek napjainkban

13–14. óra

Ismétlés, összefoglalás

Az olvasmány feldolgozása

F. 1–8. 15. óra

Ellenőrző óra Az ellenőrzéshez – itt és később – ajánljuk a Történelem témazáró feladatlapok 5. című kiadványt (raktári szám: NT-00575/F).

II. HOL REJTŐZIK A MÚLT? 16. óra

7. A történelem forrásai A történelmi forrásokról szóló – voltaképp az egész tantárgyat bevezető – fejezet azért szerepel az őskor után, mert így már „élő” példákat tudunk mutatni az őskori tárgyi emlékek köréből. Másrészt ez a rész „szárazabb” ismereteket tartalmaz, ezért módszertanilag nem tartottuk helyesnek a tanév legelején szerepeltetni. A gyerekek számára természetes, hogy a múltat elsősorban könyvekből (esetleg filmekből, idősebb emberek elbeszéléseiből stb.) ismerhetjük meg. Ez a lecke egyrészt az elsődleges forrásokról ad ismereteket, másrészt több szempontból csoportosítja azokat. Fogalom: történelmi forrás (tárgyi emlékek, írott és képi források, hagyományok) F. 1., 2., 4., (7.) Hf. 5., 6. Sz. 4–5. old.

6

17. óra

8. Az „elsüllyedt” történelem I. Az előző órán megismert történelmi források közül a tanulókat elsősorban a régészeti leletek érdeklik, s ez természetes is, hiszen ezek konkrét, kézzelfogható emlékek. Érdemes ezért a lecke feldolgozására két órát fordítani: az elsőn főleg a tankönyvi anyag gondolatmenetét kövessük, a másodikon pedig az olvasókönyv olvasmányait használjuk fel. Fogalmak: régészet, régészeti lelet, ásatás, kutatóárok F. 1., 2., (3., 4) Hf. 5. Sz. 6–7. old.

18. óra

8. Az „elsüllyedt” történelem II. A lecke feldolgozására fordított második órán alaposan átismételhetjük az előző órán megbeszélteket (például a tankönyv 31. oldalán szereplő kérdések és a vázlat alapján). Ezenkívül újabb érdekességeket beszélhetünk meg (például László Gyula Emlékezzünk régiekről... című könyvét felhasználva). F. 6., (7., 8.) Sz. 8–9. old.

Koncentráció magyarral és informatikával A nyelvtudomány és történelem tudomány kapcsolata:nyelvrokonság, jövevényszavak gyűjtése Műveltségi területek »

Anyanyelv

és irodalom » Magyar nyelv » MAGYAR NYELV » ÁLTALÁNOS NYELVÉSZETI ISMERETEK » A világ nyelvei » A nyelvek fejlődése » Nyelvcsalád és nyelvrokonság Műveltségi területek »

Ember és

társadalom » Történelem » Történelem » A középkor története (476-1492) » A korai középkor » A magyar nép eredete és vándorlása » A magyar nép eredete és vándorlása » A magyar nép vándorlása - Etelköz és Levédia » Egy finnugor (hanti) család Műveltségi területek »

Anyanyelv

és irodalom » Magyar nyelv » MAGYAR NYELV » NYELVTÖRTÉNET » A nyelv folytonosan változik » A nyelv változásának szemléltetése » Jövevényszavak

19–20. óra

9. Az időszámítás Vitatott, hogy az ötödikes anyag mely pontján foglalkozzunk először az időszámítással. Javasoljuk, hogy – a tankönyvi megoldásnak megfelelően – ekkor, az ókori Kelet tárgyalása előtt, mert így néhány Krisztus előtti évszám 7

megtanításával meg tudnunk felelni a következő kerettantervi célnak: „A Kr. e., Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása”. A lecke három gondolati egységre épül: miért vált szükségessé az idő mérése; egy időszámítási rendszer kezdőpontjának meghatározása; a történelem korszakai. Fogalmak: keresztény időszámítás, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, évezred, a történelem korszakai Kronológia: Kr. e. 3000 körül Személyek: Jézus Krisztus F. 1., 2., 4., 5. Hf. 3., 7. 21. óra

Összefoglalás

III. AZ ÓKORI KELET 22. óra

10. Mezopotámia

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke a mezopotámiai városállamok (majd Hammurapi törvényeibirodalom) kialakulását és működését mutatja forráselemzés be, központjában a kor emberének életével. A tankönyv 37. oldalának képe és szövege alapján Szakmacsoportok » Rendészet » rekonstrukciós rajzelemzést végezhetünk. Rendészeti alapismeretek » TársaFogalmak: öntözéses földművelés, sumerok, városállam, építészet, birodalom, toronytemplom, ékírás Topográfia: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Babilon Kronológia: Kr. e. 2000 után Személyek: (Gilgames), Hammurapi F. 1., 2., 3., (6.) Hf. 4., 5. Sz. 20–21. old.

dalomismeret, életmód » A jog » A jog működésének alapvető kategóriái » A jog, mint legerősebb társadalmi norma meghatározása, funkciói » A jog, mint normarendszer » Hammurapi törvényei Műveltségi területek »

Ember és

társadalom » Történelem » Történelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori Kelet » A mezopotámiai társadalom » Hammurapi törvényei » Hammurapi a vagyonról Műveltségi területek »

Ember és

társadalom » Történelem » Történelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori Kelet » A mezopotámiai társadalom » Hammurapi törvényei » Hammurapi a családról Műveltségi területek » társadalom »

8

Történelem »

Ember és Törté-

nelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori Kelet » A mezopotámiai társadalom » Hammurapi törvényei » Hammurapi a lopásról

23. óra

11. Az Egyiptomi Birodalom Az öntözéses földművelésen alapuló államok tárgyalásakor ne csak a hasonlóságokat, hanem a különbségeket is emeljük ki. Egyiptom esetében ez: a termékeny iszap szerepe. Jó példát mutathatunk be a társadalom és a környezet kölcsönhatására és az emberi együttműködés alkotó szerepére. A társadalom ábrázolásánál a szokásos „társadalmi piramis” helyett szerencsésebb a „szilvamagszerű” szemléltető ábra (42. oldal), hiszen a társadalmi hierarchia csúcsa és alja jelentette a legkevesebb embert. Fogalmak: fáraó, piramis, írnok Topográfia: Egyiptom, Nílus Kronológia: körülbelül 5000 éve (Kr. e. 3000 körül) Személyek: Ménész F. 1., 2., 6., (7., 8.) Hf. 3., 5 Sz. 23. old. (képi forrás elemzése!), 25. old.

24. óra

12. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek Életmód-történeti – s ezért könnyen érthető, feldolgozható – lecke. Hangsúlyozzuk, hogy az egyes tudományágak fejlettségének mi volt az oka, és milyen szerepet játszott az egyiptomiak életében a vallás és a művészetek! Fogalmak: szobrászat, többistenhit, balzsamozás, múmia Személyek: Ozirisz, Ízisz, Ré F.1., 3., 4., 6., (9.) Hf. 2., 5., 14., (8., 10.) Sz. 28. old., (29–30. old.)

25. óra

Hogyan építették a piramisokat?

9


Olvasmányfeldolgozás A téma a gyerekeket általában nagyon érdekli, ezért – idő híján – házi olvasmányként is feladhatjuk. Ha van rá lehetőség, mégis érdemes külön órát fordítani rá, éppen érdekessége miatt. Ajánlott: Angelika Vahlen: Az ókor világcsodái


Földünk és

környezetünk » Földrajz » Földünk és környezetünk » Csillagászat » Szférikus csillagászat és csillagászattörténet » Csillagászattörténet » Az őskor és az ókor csillagászata » Csillagászat az ókori Egyiptomban » A gízai piramisok Műveltségi területek »

Földünk és

környezetünk » Földrajz » Földünk és környezetünk » Társadalomföldrajz » Regionális társadalomföldrajz » Regionális földrajz - Afrika földrajza » Afrikával kapcsolatos képek » Afrika - Egyiptom, Kheopsz-piramis Műveltségi területek »

Földünk és

környezetünk » Földrajz » Földünk és környezetünk » Társadalomföldrajz » Regionális társadalomföldrajz » Regionális földrajz - Afrika földrajza » Afrikával kapcsolatos képek » Afrika - szfinx és piramis Egyiptomban Műveltségi területek »

Művészetek

» Művészettörténet » Művészettörténet » Művészettörténet 7. évfolyam » Témák és formák. Az Óbirodalom építészete » A piramisok » A piramisok » A piramisok Műveltségi területek »

Ember és

társadalom » Történelem » Történelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori Kelet » Az egyiptomiak vallása » Az egyiptomi sírok és túlvilág » Egy piramis Műveltségi területek »

Ember és

társadalom » Történelem » módtörténet - őskor és ókor » hatalom az ókorban » Állam civilizációkban » Szimulációk vezetőkről, államról, írásról » opsz piramis építése Műveltségi területek »

ÉletÁllam és az ókori az ókori A Khe-

Ember és

társadalom » Történelem » Életmódtörténet - őskor és ókor » Állam és hatalom az ókorban » Állam az ókori civilizációkban » Szimulációk az ókori

10

vezetőkről, államról, írásról » misépítés technikája Műveltségi területek »

A pira-

Ember és

társadalom » Történelem » Életmódtörténet - őskor és ókor » Állam és hatalom az ókorban » Állam az ókori civilizációkban » A vezető az ókori civilizációkban » Piramisépítés, rekonstrukció Műveltségi területek » társadalom » ténelem atlasz » Múmia

Ember és

Történelem » TörKépek » Ókor »

Saját power point bemutató

26. óra

13. A Távol-Kelet I. Az ókori India

Koncentráció magyarral és informatikával A Távol-Kelet feldolgozása nem tantervi Saját power point bemutató anyag. Ez viszont ellentmond a kerettanterv bevezetésében megfogalmazott azon célnak, hogy „A(z) … egyetemes emberi identitást formálja, erősíti.” Másrészt – tapasztalataink szerint – a tanulók többségét igen csak érdeklik ezek az ismeretek. Ezen okokból a tankönyvben mégis szerepel az ókori India és Kína, s noha csak egy leckében, a feldolgozás során ajánljuk, hogy két órát szánjon rá! Az indiai öntözéses földművelés jellegzetességeként emeljük ki a monszun szerepét. A társadalom és a vallás legfőbb jellegzetességei (kasztrendszer és lélekvándorlás) látszólag nehezen érthetők a tanulók számára, de általában nagyon érdeklik őket, különösen az utóbbi. A lecke kapcsán jól bemutatható egy vallás változása (hinduizmus  buddhizmus). Fogalmak: monszun, kasztok, hindu vallás, lélekvándorlás, (buddhizmus) Topográfia: India, Indus, Gangesz Kronológia: A Kr. e 2. évezred közepén Személyek: (Buddha) F. 1., 2. Hf. 3., 4. Sz. 34–35. old.

27. óra

13. Távol-Kelet II. A Nagy Fal mögött: Kína

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke második részének legfontosabb gon- Saját power point bemutató

11

dolatai: az árasztásos földművelés jellegzetességei (tankönyvi ábraelemzés); az ókori kínai találmányok; a Nagy Fal (a császári hatalom jelképe is). Ugyanezen órán feldolgozhatjuk a leckét követő olvasmányt. Fogalmak: Nagy Fal, nomád népek Topográfia: Kína, Sárga-folyó (Hoang Ho), Kék-folyó (Jangce) Személyek: „Első Császár” F. 1., 3 Hf. 2., 4. Sz. 37–38. old. 28. óra

Az ókori India és Kína (részösszefoglalás) A fecske népe című olvasmány feldolgozása

29. óra

14. Hogyan írtak az ókori Keleten? A kerettantervi cél „Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében”. A lecke az ékírással, a hieroglifákkal és a kínai írással foglalkozik. Nagyon fontos az utolsó bekezdésben szereplő hangjelölő írás jelentőségének megértetése. Fogalmak: ékírás, hieroglifa, hangjelölő írás Topográfia: Mezopotámia, Egyiptom, Kína F. 1., 2., 3., 5. Hf. 4. Sz. (Ehhez a leckéhez az olvasókönyv nem ad olvasmányt.)

Koncentráció magyarral és informatikával Bemutatjuk az írás funkcióit, az írásmódok és az írást hordozó anyag közti összefüggést! /Az ékírástól a hangjelölő írásig/ Műveltségi területek » Anyanyelv és irodalom » Magyar nyelv és irodalom 1-6. » 5.o. nyelvtan » Ember, beszéd, nyelv » Írástörténet » Az írás születése » Az ékírás » Az ékírás alakulása Műveltségi területek » Anyanyelv és irodalom » Magyar nyelv és irodalom 1-6. » 5.o. irodalom » Mese, mítosz, monda » A Mítosz » A teremtésmítosz » A sumérok » Agyagtábla Műveltségi területek » Anyanyelv és irodalom » Magyar nyelv és irodalom 1-6. » 5.o. nyelvtan » Ember, beszéd, nyelv » Írástörténet » Az írás születése » Az ékírás » Ékírásos jelek Műveltségi területek

»

Ember és

társadalom » Vallástörténet » Vallás- és Kultúrtörténet » Indiai vallások » A szikh vallás kialakulása és szervezete » A szikh vallás szervezete » Hieroglif írás Műveltségi területek »

12

»

Művészetek

Művészettörténet »

Művészettör-

ténet » Művészettörténet 7. évfolyam » Egyiptom művészete: Bevezetés. Archaikus kor » Fogalom gyűjtemény » Hieroglif írás Műveltségi területek

»

Ember és

társadalom » Történelem » Történelem atlasz » Képek » Ókor » Egyiptomi hieroglif írás Szakmacsoportok » Nyomdaipar » Nyomdaipari alapismeretek » Nyomdászat történelme » A nyomdászat előzményei » Az írás » Az írás fejlődése 2 » Kínai írás Műveltségi területek

»

Ember és

társadalom » Történelem » Életmódtörténet - őskor és ókor » Vallás, tudomány, gondolkodásmód és mentalitás az ókorban » Tudomány és iskolák az ókori civilizációkban » Hit és kétely a jósok tudományában az ókori civilizációkban » Kínai jóslócsontok, korai írásjelekkel Szakmacsoportok » Nyomdaipar » Nyomdaipari alapismeretek » Nyomdászat történelme » A könyvnyomtatás » Gutenberg találmánya » A könyvnyomtatás előzményei » A papír feltalálása Műveltségi területek »

Anyanyelv és

irodalom » Magyar nyelv » MAGYAR NYELV » A NYELVI SZINTEK RENDSZERE » Az írás kialakulása, fajtái » Az írás jelentősége » A föníciai ábécé

30. óra

15. Az „ígéret földje”


A tankönyv szövege, képei és a képekhez tartozó kérdések alapján elemezzük a táj jel- Biblia - forráselemzés legzetességeit. Az anyag súlypontja a legfontosabb ószövetségi történetek feldolgozása. Előtte bevezetőként az Ószövetséggel, a lecke végén pedig Izrael állammal foglalkozik a könyv. Fogalmak: Biblia, Ószövetség, zsidó vallás, egyistenhit, eredendő bűn, özönvíz Topográfia: Palesztina, Izrael, Kánaán, Jeru13

zsálem Kronológia: Kr. e. 1000 körül Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon F. 1., 2., 4., 5. Hf. 3., 6., (7., 8., 9.) Sz. 41. (a szöveg és kép alapján a parittya működési elve) és 44. old.

31. óra

Fönícia lakói: „a tenger fuvarosai”


Az előző téma olyan bőségesen nyújt érdekes történeteket, hogy még ezen óra felében- Az olvasmány feldolgozása harmadában érdemes ezekkel foglalkozni. Műveltségi területek » Művészetek » Az óra másik részében feldolgozhatjuk a Művészettörténet » Művészettörténet Föníciáról szóló olvasmányt. (Tengeri keres» Művészettörténet 7. évfolyam » A kedelem, cédrus, bíborfestés, hangjelölő kis-ázsiai államok, Szíria, Fönícia és Izráel írás.) művészete » Szíria és Fönícia » Fönícia

Topográfia: (Fönícia, Büblosz, Türosz) F. 10., 11. Sz. 39. old. 32–33. óra

Ismétlés, összefoglalás F. 1–6.

34. óra

Ellenőrző óra

IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 35–36. óra

16. Istenek és hősök


Ez az anyag a görög mitológiával és mondavilággal foglalkozik. Ennek megfelelően a trójai háború mondai okát közli. Ha a 62. oldal térképvázlatát elemezzük (tagolt tengerpart, hegyes-dombos táj stb.), kitérhetünk a háború valóságos okára: óriási kereskedelmi és katonai jelentősége volt a tengerszoros mellett elhelyezkedő trójai várnak. Ha van rá lehetőségünk, fordítsunk a témára két órát, hiszen rengeteg érdekes mondát feldolgozhatunk még – az olvasókönyv hat oldalon keresztül tartalmaz ilyeneket (45–50. old.). Saját power point bemutató

14

Fogalmak: mítosz, mitológia, monda, többistenhit Topográfia: Balkán-félsziget, Görögország, Műveltségi területek » Ember és Olümposz, Trója, Spárta társadalom » EU ismeretek » EU Kronológia: Kr. e. 2. évezred ismeretek » A mediterrán országok » Személyek: Zeusz, Pallasz Athéné, Poszei- Görögország » Illusztráció gyűjtemény » A trójai faló dón, Hádész, Héra, Heléna, Odüsszeusz F. 1., 3., 4. Hf. 2., 6., (5., 7.) Sz. 45. old. Beszéljük meg a tanulókkal, hogy ez a monda (Prométheusz) voltaképp az őskorról szól. Az ember eleinte Miről beszélgethettek a görögök a védtelen, de a tűzhasználat elterjedésével trójai faló belsejében? Tanulói fo(fazekasság, téglaégetés, fémművesség galmazás stb.) egyre kevésbé kiszolgáltatott a természetnek. 37. óra

17. Mondák és valóság


A lecke két gondolatköre: a gazdaság és a politika. Lényeges a tankönyvben szereplő tájkép elemzése (66. old.): kopár, köves domboldalak  pásztorkodás. Az előző lecke térképvázlatára visszautalva beszéljük meg a tengeri kereskedelem fontosságát. A másik fő egység a városállamok kialakulásával foglalkozik – persze itt se mellőzzük a természetföldrajzi okokat! Kréta fénykora olv.feldolg. Fogalmak: akhájok, dórok, kereskedelem, városállam (polisz) Topográfia: Balkán-félsziget, Mükéné, Trója, Égei-tenger, Kis-Ázsia Kronológia: Kr. e. 800 körül Személyek: Heinrich Schliemann, Homérosz F. 1., 6., 7., (2., 3.) Hf. 4., 9. Sz. 54–55. old. (52–53. old.) 38. óra

18. Az olümpiák

Műveltségi területek

és

»

pusztulása-

Ember és

társadalom » Történelem » Történelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori görög kultúra » A Mediterráneum régi kultúrái » Knosszosz és Mükéné » Krétai civilizáció » A krétai kultúra eredete

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke egyetlen „nehezebb” elméleti feje- Én is részt vettem az ókori zete az első, amely a görög világot összekötő olümpián- tanulói fogalmazás tényezőkről szól. Megkönnyíthetjük ennek megértését, ha előbb a könnyen elképzelhető Műveltségi területek » Ember és anyagot (Héraklész-monda, az olümpiák ese- társadalom » Történelem » Történe-

15

ményei) beszéljük meg, majd erre támaszkodva az elméleti részt. Az otthoni tanulást a sorrendi csere nyilván nem nehezíti. A leckéhez kapcsolódó két olvasmány feldolgozását gyorsíthatjuk, ha az osztályt két csoportra osztjuk, majd rövid beszámolókat hallgatunk meg az olvasottakról. Elemezzük a lecke képeit is (a makett fényképének elemzése, egy esemény művészi ábrázolása stb.).

lem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori görög kultúra » Ami összeköt » A görög kultúra » Az olimpiai játékok » Vallási és pánhellén ünnepek

Fogalmak: hellének, (katonai szövetség), időszámítás, verseny Topográfia: Olümpia Kronológia: Kr. e. 776. Személyek: Héraklész, (Hajós Alfréd) F. 1., 2., 4. Hf. 3., (5., 7., 8., 9.) Sz. 57–58. old. Nevelési szempontból – ha megbeszéljük, értelmezzük – lényeges lehet a 60. oldalon szereplő vers.

39. óra

19. A „dicső Athén” Ebben az anyagban a könnyebben feldolgozható ismeretek szerepelnek az első részben (gazdaság, életmódtörténet). Bonyolultabb a demokráciáról szóló fejezet. Segítheti a megértést egy ilyen – vagy hasonló – táblázat: Fogalmak: jónok, ezüstpénz, amfora, arisztokraták, népgyűlés, démosz, demokrácia Topográfia: Athén, Attikai-félsziget Személyek: Homérosz F. 2., 3., 4. Hf. 1., 5., (6., 8.) Sz. 62–63. old.

Királyság kora Kik vezet- Királyok. ték Athént? (Arisztokrata származásúak.)

Arisztokratikus köztársaság kora Választott vezetők. (Arisztokrata származásúak.)

16

Szótár és lexikonhasználat Kutatómunka a könyvtárban

Demokrácia kora Választott vezetők. (Lehet arisztokrata vagy a démosz tagja.)

40. óra

20. Spárta, a katonaállam Abból a tényből, hogy a helóták és a körülla- Hol éltél volna szívesebben kók létszáma sokszorosan meghaladta a szabad Athénban vagy Spártában?-vita spártaiakét (a munkafüzet 2. feladata), levezethetők a lecke törvényekről és nevelésről szóló fejezetei. A tanulók képzeletét persze főleg a gyerekek életéről szóló részek ragadják meg, ezért ezeket érdemes az ajánlott olvasókönyvi fejezettel kibővíteni. A feldolgozás során öszszehasonlíthatjuk Spárta és Athén fejlődését, de tartózkodjunk az egyoldalú ítéletektől. Fogalmak: dórok, helóták, körüllakók, szabad spártaiak, vének tanácsa Topográfia: Spárta, Peloponnészosz-félsziget F. 1., 2., 4., (7., 8.) Hf. 3., (5.) Sz. 68–69. old.

41. óra

21. A marathóni csata

Koncentráció magyarral és informatikával A csodálatos görög mondavilág mellett a Saját power point bemutató görög–perzsa háborúk eseménysora szokta leginkább megragadni a tanulókat, ezért is fordít a tankönyv két leckét ennek feldolgozására. A háborúról szóló történetek megbeszélésén túl a lecke jó alkalmat nyújt a topográfiai készség fejlesztésére, és természetesen a hazaszeretetre nevelésre. A munkafüzet körvonalas térképére itt már nemcsak számokat és betűket, hanem a hadjáratok útvonalát is berajzolják a gyerekek – persze a történelmi atlasz segítségével. Fogalmak: gyalogság, (hoplita), lovasság, közelharc Topográfia: Perzsa Birodalom, (Milétosz), (Athosz-hegyfok), Marathón Kronológia: Kr. e. VI. század, Kr. e. 490. Személyek: Dareiosz, Miltiadész, Hérodotosz F. 1., 3., 4. Hf. 2., 5., 6. Sz. 72–73. old. (Lényeges a szöveg utáni 9. feladat – események leolvasása térképről szöveg segítségével.)

42. óra

22. A perzsák újabb támadása A történetek feldolgozása mellett fektessünk Saját power point bemutató súlyt a tankönyvi képek, ábrák elemzésére. A hajót ábrázoló rajz alapján beszéljük meg a

17

döfőorr szerepét és a kormányevező működését. A madártávlati rajzok és térkép alapján pedig a tanulók könnyebben el tudják képzelni a csaták menetét. Fogalmak: háromevezősoros hajó, flotta, katonai szövetség Topográfia: Hellészpontosz, Thermophülaiszoros, Közép-Görögország, Szalamisz Kronológia: Kr. e. 480. Személyek: Xerxész, Leónidasz, Themisztoklész F. 1., 3., 4., (5.) Hf. 2. Sz. 76. old. (A tankönyvi rajz és a szöveg alapján a tanulók térképvázlatot készíthetnek a szalamiszi csatáról a tankönyv 83. oldalán szereplő csatatérkép mintájára.) A 79. oldalon érdekes példát olvashatunk arról, hogy hogyan kezeli Hérodotosz kritikával az egyik forrását. 43. óra

23. Athén a nagy győzelem után

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke lényege egyrészt a demokrácia kitel- Felszólaltam az athéni népgyűléjesedése és működése, másrészt az athéni tár- sen-meggyőzés sadalom metszete. A sorsolás és szavazás különbségét megvilágíthatjuk egy hétköznapi iskolai példával (valamilyen tisztviselő kiválasztása az osztály tagjai közül). A rabszolgák helyzetének megbeszélésekor hangsúlyozzuk azt a tényt, hogy sorsuk rendkívül különböző volt (példákkal). Így természetesen nem használhatjuk az „osztály” fogalmat. Fogalmak: népgyűlés, teljes jogú polgárok, (sorsolás, szavazás), szabadok, cserépszavazás, politika, rabszolgapiac Topográfia: Délosz Kronológia: Kr. e. V. század Személyek: Periklész, (Themisztoklész) F. 2., 3., 5., 9., (1.) Hf. 4., 6. Sz. Nehezebb, elméleti szöveg a demokráciáról szóló (80. old.). Ha feldolgozzuk, az utolsó mondat különös jelentőséget kaphat majd a római köztársaság válságának tárgyalásakor (tankönyv 114–115. oldal). Könnyebb szövegek: 82–83. old.

18

44. óra

24. Periklész korának műveltsége – tudományok, művészetek A lecke az athéni építészettel, szobrászattal, színházzal és tudományokkal foglalkozik, s gazdag képanyag illusztrálja. Beszéljük meg a képek alatt olvasható kérdésekre adandó válaszokat! A lecke végén szerepel a következő „kötelezően választható” anyag: A család és a gyermek az ókori Görögországban. Fogalmak: Akropolisz, Parthenón, oszlopcsarnok, (dór, jón, korinthoszi oszlop), színház Személyek: Mürón, Pheidiász, (Hippokratész), Hérodotosz F. 1., 2. Hf. 3., 4., 6. Sz. 88–89. old. Tehetséges tanulóknak: 89–90. old.

45. óra

25. Nagy Sándor birodalma


Beszéljük meg a kőhajító gép működését, a térképvázlat alapján pedig Nagy Sándor hódítá- Szótár és lexikonhasználat sait! Ez utóbbit vezessék át a tanulók a munkafüzet vázlatos térképére, s itt jelöljék az egyiptomi Alexandriát is (6. feladat)! A tankönyvi térkép alkalmat nyújt arra, hogy ismételjünk: mit tanultunk korábban a Nagy Sándor által meghódított államokról (Palesztina, Egyiptom, India)? Fogalmak: makedónok, makedón falanx, összgörög szövetség Topográfia: Makedónia, Perzsa Birodalom, Alexandria, Indus Kronológia: Kr. e. IV. század, (Kr. e. 336– 323.) Személyek: Nagy Sándor F. 3., 6., 7. Hf. 4., (8.) Sz. Miután a peloponnészoszi háború nem kerettantervi anyag, elsősorban a Nagy Sándor életéről szóló olvasmányokat dolgozzuk fel: 93–95. old. 46–47. óra

Ismétlés, összefoglalás 19

F. 1–10. Hf. 11–12. (szorgalmi: 13., 14.) 48. óra

Ellenőrző óra

V. AZ ÓKORI RÓMA 49. óra

26. A város alapítása


A kerettanterv itt is nagy súlyt fektet a mondákra és más érdekes történetekre, tehát ezekből induljunk ki. Nézzük meg a tájat bemutató képet (természet  gazdaság). A patrícius és plebejus fogalmakat ugyan a kerettanterv nem tartalmazza, de az általános műveltség szempontjából megtanítandónak véljük ezeket. (A patrícius réteget jól jellemzi a bemutatott szobor – 102. oldal.) Fogalmak: latinok, királyság, szenátus, patríciusok, plebejusok, nemzetség Topográfia: Itáliai- (Appennini-) félsziget, Róma, Tiberis Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. VIII. század Személyek: Aeneas, Romulus, Remus, Mars F. 1., 2., 3., 9., 10. Hf. 4., 5., (6., 7.) Sz. 97–98. old. 50. óra

27. A köztársaság A lecke a köztársaság kialakulását ismertető Róma küzdelme az etruszkokkalviszonylag nehezebb fejezettel kezdődik, majd olv.feldolg. két érdekesebb és érthetőbb témával – a terMűveltségi területek » Művészetek jeszkedésről és vallásról szólókkal – folytató- » Művészettörténet » Művészetdik. A gyerekekről tudósító olvasmányt feltét- történet » Művészettörténet 7. évfoAz etruszk művészet » A lenül dolgozzuk fel, legalább házi olvasmány- lyam » történelmi háttér » A történelmi háttér ként! »

Fogalmak: köztársaság, népgyűlés, konzul Kronológia: Kr. e. 510. Személyek: Jupiter, Juno, Minerva, Venus, Mars F. 1., 2., 7., (4., 5.) Hf. 3., (10.) Sz. Könnyen érthető szöveg a szent ludakról szóló (102. old.), a tehetségesebb tanulók pedig a törvényelemzést is elvégezhetik (101. old.).

20

A történelmi háttér

51. óra

28. „Hannibál a kapuk előtt!” Eseményekben gazdag, ezért viszonylag könnyen feldolgozható lecke. A könyv és a munkafüzet feladatai gazdagon kínálják a topográfiai készség fejlesztésének lehetőségeit. Elemezzük a tanulókkal tankönyv 108. oldalán szereplő rajzokat („szerkezetek működésének felderítése” – kerettanterv)! Próbáljunk különbséget tenni egy csata és a háború megnyerése között. Keressünk választ arra, milyen tényezők dönthetik el a háború kimenetelét! Fogalmak: punok, csapóhíd, provincia Topográfia: Észak-Afrika, Karthágó, Hispania, Szicília, Spanyolország, Alpok, Földközi-tenger partvidéke Kronológia: Kr. e. III. század közepe – Kr. e. III. század vége Személyek: Hannibál, Scipio F. 1., 2., 3., 4., (7.) Hf. 5., 6. Sz. 105–106. old.

52. óra

29. A köztársaság gondjai

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke kissé aránytalanul sokat foglalkozik a Rabszolga piacon-szerepjáték rabszolgafelkelésekkel, de ez nem véletlen. A parasztok elszegényedése, a földkérdés megoldatlansága sokkal nagyobb gondot jelentett a római államnak, ezt mégis inkább csak említsük, és a tanulók életkori sajátossági miatt Spartacus történetén keresztül jellemezzük ezt a korszakot. („A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise...” – kerettanterv.) A tankönyv 111. oldalának rajza alapján beszéljük meg, hogyan használták a gladiátorok fegyvereiket! Fogalmak: rabszolga, rabszolgapiac, gladiátor, polgárháború Topográfia: Délosz, Capua, Alpok, Dél-Itália, Szicília Kronológia: Kr. e. 73., Kr. e. I. század

21

Személyek: Spartacus F. 1., 3., 4., (8.) Hf. 2., 7. Sz. Egyszerűbb szöveg: 108. old. A válság részletesebb elemzéséhez (tehetséggondozás): 108–111. old. A Cicero-beszéd részlete lehetőleg hangozzék el az órán (112. old.)!

53. óra

30. A császárság

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke legfontosabb gondolata az, hogy az A légiók –olv. feldolg. erős központi (császári) hatalom hogyan oldja meg a válságot. Ugyanakkor (Nagy Sándor Műveltségi területek » Ember és után) itt van a következő alkalom arra, hogy társadalom » Történelem » Törtészínes, érdekes élettörténetet adjunk egy fontos nelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori Róma » A várostól a birotörténelmi személyiségről (Julius Caesarról). E dalomig » A Földközi-tenger medencécélra bőven meríthetünk az olvasókönyvből. A jének meghódítása » Róma hadserege tankönyv 114. oldalán lévő térkép segítségével » A római hadszervezet beszéljük meg, mely mai országokra terjedt ki ekkor a Római Birodalom! Műveltségi területek » Ember és Fogalmak: császár, teljhatalom, zsoldoshadsereg, légió, veterán Topográfia: Gallia, (Rubico) Kronológia: Kr. e. 44. március 15., Kr. e. 27től Kr. u. 14-ig Személyek: Julius Caesar, (Octavianus), Augustus F. 1., 5., 6., 8. Hf. 2., 3., 4., (7.) Sz. 113–117. old. Tehetségeseknek egy forráskritikai lehetőség: 117–118. old.

54. óra

Részösszefoglalás Az ókori Rómáról tanultak összefoglalásán túl – érdekessége miatt – ajánlatos a római hadseregről a tankönyvi olvasmánynál részletesebben beszélni (fegyverek, légiók, katonai tábor stb.). Kitűnően használhatjuk ehhez (és más életmód-történeti anyaghoz) Az antik Róma napjai című olvasókönyvet (szerk. Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.). 22

társadalom » Történelem » Történelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori Róma » A várostól a birodalomig » A Földközi-tenger medencéjének meghódítása » Róma hadserege » A római katona Műveltségi területek »

Ember és

társadalom » Történelem » Történelem » Az őskor és az ókor világa » Az ókori Róma » A várostól a birodalomig » A Földközi-tenger medencéjének meghódítása » Róma hadserege » A hadsereg felépítése

55–56. óra

31. A Római Birodalom A lecke alkalmat ad arra, hogy szemléltessük az – ebben az időben – olajozottan működő birodalmi egységet. Feltétlenül beszéljük meg a tankönyv 120. oldalán szereplő gazdasági térképet (ehhez kapcsolódik a munkafüzet 4. feladata). Az „őrült császárokról”, Caliguláról és Néróról további érdekességeket találunk az olvasókönyvben. Fogalmak: limes, latin nyelv és írás (ismétlésül: provincia, teljhatalom) Topográfia: Római Birodalom, Egyiptom, Britannia, Pannónia, Borostyánkőút, Africa, (Pompeji, Vezúv) Kronológia: Kr. u. 100 körül, Kr. u. I. század Személyek: Augustus, Néró F. 1., 2., 4., (5.) Hf. 3., 6., (7.) Sz. 122–123. old.

57. óra

32. Az „Örök Város” Kultúr- és életmód-történeti lecke. Összehasonlíthatjuk a különböző rétegek életkörülményeit. Figyeltessük meg a tanulókkal a Colosseum mai és rekonstruált képét! („Lelet és rekonstrukció összevetése.” – kerettanterv.) Beszéljük meg az egyes épületek funkcióját, s a kiegészítő anyagok közül a római gyerekekről szólót (tankönyv 125. old.). Fogalmak: Forum Romanum, amfiteátrum, Colosseum, diadalív, jogtudomány, szónoklat Személyek: Livius, Cicero, (Suetonius) F. 1., 2., 4. Hf. 3., 5. Sz. 126–128. old.

58. óra

33. Pannónia provincia

Koncentráció magyarral és informatikával A lecke után szerepel Az ókor és napjaink közlekedése című olvasmány. Ha ezt feldolgozzuk, érdemes a témát két órára bontani, s a másodikon megbeszélni a közlekedésről és Pompejiről szóló részeket. Az utóbbi ugyanis különleges érdekességekkel segít elmélyíteni a régészetről korábban szerzett ismereteket. Műveltségi területek »

Földünk és

környezetünk » Földrajz » Földtani adatbázisok » A belső (endogén) erők működése » Vulkáni katasztrófák » A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése » Az elpusztított Pompei


A lecke tárgyalásakor érdemes a limes fogalmát kialakítani, hiszen Pannóniának elsősorban katonai jelentősége volt a birodalom számára. A latin nevek kiejtését gyakoroltathatjuk a pannóniai városnevek segítségével (atlasz vagy munkafüzet 79. oldal 8. feladat).

23

Fogalmak: limes, Borostyánkőút Topográfia: Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Személyek: Augustus F. 1., 2., 6. Hf. 7., 8., 11. Sz. 137–138. old.

59. óra

34. A kereszténység A lecke feldolgozása különleges (de nem nehéz) feladat, hiszen – amennyire lehetséges – világnézeti semlegességgel kell közelítenünk a témához. A tankönyv megoldása erre az, hogy az evangélium fogalmának tisztázása után röviden leírja az evangéliumi történetet, természetesen nem foglalkozva azzal, ki miben hisz ezzel kapcsolatban. „Ez hit kérdése, ebben mindenki maga dönt.” (Tankönyv.) Emeljük ki Szent Pál szerepét a vallás elterjesztésében. Fogalmak: keresztény, Újszövetség, evangélium, Megváltó, próféta, apostol Topográfia: Júdea, (Palesztina), Betlehem Kronológia: Kr. u. 30. Személyek: Jézus, Mária, József, (Heródes), Júdás, Pilátus, Szent Pál F. 2., 4. Hf. 1., 3., (5.) Sz. 133–134. old.

60. óra

35. A kereszténység elterjedése a biroda- Koncentráció magyarral és inlomban formatikával A lecke legfontosabb gondolatai: miért üldözték a római hivatalnokok (kezdetben) a keresztényeket; hogyan jött létre a keresztény egyház szervezete.

24

Fogalmak: vallás, mártír, egyház, pap, püspök, pápa (vasárnap, húsvét, karácsony) Topográfia: Palesztina Kronológia: Kr. u. 313. Személyek: Nagy Konstantin F. 1., 2., 3., 4. Hf. 5., 8., (6.) Sz. 141–142. old. 61. óra

36. Róma bukása A bukás tényezőinek (belső és külső tényezők) számbavétele mellett ismételjük át, mi mindennek köszönhette Róma több mint ezer éves fennállását (gazdasági, politikai tényezők: fejlett belkereskedelem, közigazgatás, hadsereg)! Fogalmak: barbár, népvándorlás, hunok, (szabad földbérlő) Topográfia: Nyugatrómai Birodalom, Keletrómai Birodalom Kronológia: II. század, III. század, Kr. u. 476. Személyek: Attila F. 1., 2., 3. Hf. 4., 5., (6.) Sz. 147–149. old.

62. óra

Mit örököltünk az ókori népektől? Az olvasmány feldolgozása

63–64. óra

Ismétlés, összefoglalás F. 1–10.

65. óra

Ellenőrző óra

VI. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE 66. óra

37. A magyar nép születése


A legtöbb gondot ebben az anyagban a történelmi forrásanyag ellentmondásossága jelenti (nyelvtudomány   mondák, bizánci és arab források). Úgy véljük, az ellentmondás felold25

ható: „minden mai magyar ember őse sokféle nép szülötte” (tankönyv 145. old.). Fogalmak: finnugor, őshaza, (vogul, osztják) Topográfia: Urál Kronológia: Kr. e. 3000 után, Kr. e. 1000 és Kr. e. 500 között Személyek: Hunor, Magor F. 1., 2., 8., (6., 7.) Hf. 3., 4., 5. Sz. 150. és 153. old.

67. óra

38. Élet a sztyeppén Életmód-történeti anyag. Legfontosabb annak A táltos olv.feld.megértetése, hogy a nomád pásztorkodás nem /meseszámok,népmesék/ egyenlő valamiféle „ősvadsággal”, hanem ponMűveltségi területek » Ember és tosan és aprólékosan szabályozott életforma társadalom » Történelem » Törtévolt. Ismét jó példát mutathatunk be a termé- nelem » A középkor története (476-Az érett középkor » Maszeti környezet és az emberek életmódja közöt- 1492) » gyarország az Árpádok korában » Szent ti kölcsönhatásra. A tankönyvi képek segítséLászló és Könyves Kálmán uralkodása » gével részletesen elemezzük a jurta építését, Viharos évtizedek István halála után » belsejét, külsejét! Honfoglalás kori sámán Fogalmak: jurta, sztyepp, nomád pásztorkodás, nagycsalád, nemzetség, törzs, táltos, (totemhit) Topográfia: Volga, Káma, Ősi Magyarország (Magna Hungaria) F. 1., 2., 5., (6., 7.) Hf. 3., 4. Sz. 154–155. old.


Művészetek

» Művészettörténet » Művészettörténet » Művészettörténet 8. évfolyam » Egy honfoglaló nép: a magyarok tárgyi kultúrája a 9-10. században » Magyar mitológia » Ősvallás és szellemkultusz » Ősvallásunk


Ember és

társadalom » Történelem » Életmódtörténet - őskor és ókor » A vadász kultúrák » A vadászkultúrák világképe » Sámánok és varázslók a korai kultúrákban » A samanizmus

68. óra

39. A vérszerződés

Koncentráció magyarral és informatikával A vérszerződés könnyen megjegyezhető (és A vérszerződés-szerepjáték általában a tanulók által is ismert) történetén túl lényeges annak megértetése, miért volt szükség Műveltségi területek » Ember és erős törzsszövetség létrehozására és fejedelem- társadalom » Történelem » Maválasztásra! gyar történelmi térképtár » A honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében » Képgyűjtemény » A vérszerződés

26

Fogalmak: kazárok, besenyők, törzsszövetség, fejedelem, Árpád-ház Topográfia: Don, Levédia, Etelköz Kronológia: VIII. század közepe Személyek: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Emese, Álmos, Árpád F. 1., 4., 7., 8. Hf. 2., 3., (5., 6.) Sz. 158–159. old.

69–70. óra

(Székely Bertalan festménye) Műveltségi területek »

Anyanyelv

és irodalom » Irodalom » Irodalom » 7. osztály » Az epika » A mondák » Magyar mondák » Magyar mondák » A vérszerződés » A vérszerződés

40. A honfoglalás Az első órán és a második óra első felén be- A honfoglalók mai öröksége című széljük meg a honfoglalás menetét és jelentősé- olvasmány feldolgozása / a népgét (térképhasználattal). A fennmaradó időben mesék, mondák, mondókák/ kerülhet sor A honfoglalók mai öröksége című olvasmány feldolgozására. Fogalmak: avarok, frankok, bolgárok, szláv népek, honfoglalás, székelyek Topográfia: Vereckei-hágó, Kárpátmedence, Alföld, Erdély, Felvidék, Dunántúl Kronológia: 895., 900. Személyek: Árpád F. 1., 2., 6., 7. (az utóbbi megoldásában segít a tankönyvi térkép) Hf. 4., 5., (9., 10.) Sz. 160–162. old.

71. óra 72. óra

Összefoglalás F. 1–4. Ellenőrző óra

Koncentráció informatikával: 1. 2. 3. 4. 5.

Stonehenge-kép és szöveg keresése Egyiptomi fáraók Bábel tornya.Milyen nyelvek vannak a világon? Kínai Nagy Fal-érdekességek az építésével kapcsolatban Trójai faló-képek 27

6. Hol rendeztek olimpiákat? 7. Periklész 8. Laokoón- Miért ölte meg őt és fiait a tengeri kígyó? 9. Hannibál 10. Spartacus és a gladiátorok fegyverzete 11. Hogyan ölték meg Julius Caesart? 12. Néró 13. A jurta készítése 14. Ősi magyarok viselete-kép és leírás 15. Vérszerződés –Hogyan történt? 16. Készíts keresztrejtvényt történelmi fogalmak felhasználásával!

28

A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon projekt. Innováció

Recommend Documents