Két ország, egy cél, közös siker! Tájékoztató

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Két ország, egy cél, közös siker!

Tájékoztató Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-Környezetgazdálkodási Támogatásáról 2009 – 2014 Kézikönyv

Szeged 2010

Csongrád Megyei Agrár Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft.


Összeállította: Csongrád Megyei Agrár Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgató: Szabó Zoltán 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 17. Tel.: 06 62/551-000, Fax: 06 62/551-001 e-mail: [email protected] honlap: www.gazdaportal.hu

Forrás: • 61/2009.(V. 14.) FVM rendelet • 33/2009.(III. 27.) FVM rendelet • Környezetkímélő Gazdálkodás c. Tájékoztató (ÚMVP) • Tanácsadói Kézikönyv (ÚMVP IH)

Tájékoztató Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-Környezetgazdálkodási Támogatásáról 2009 – 2014 Kézikönyv

Szeged 2010


Tartalom

Általános rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Döntés a részvételről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Támogatás igénylése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Kötelezettségek, előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 MePAR lehatárolások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Kötelezettségvállalás módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Kapcsolat más jogcímekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Kötelező feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Határidő napló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről I. Fejezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 A 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alkalmazásában használatos fogalmak meghatározása 2. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 A támogatott célterületek, a támogatás jellege 3. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (II. Fejezet) Az egyes támogatások igénybevételének részletes szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 I. Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport . . . . . . . . . . 55 A 13. §, 14. § és 16. §-ban foglaltakról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 58. § . . . . . . . . . . . . . . 57 Tanyás gazdálkodás célprogram 59. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram 60. § . . . . . . . . . . . . . 59 Szántóföldi természetvédelmi zonális célprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 61. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram 62. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 63. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 64. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Erózió elleni célprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 1. Vízerózió elleni célprogram 65. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 2. Szélerózió elleni célprogram 66. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 II. Gyepgazdálkodási agrár-környezet-gazdálkodási célprogram csoport . . . . . Extenzív gyepgazdálkodás célprogram 67. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram 68. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok . . . . . . . . . . . . . . 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 69. § . . . . 2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 70. § . . . . . . . . Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai . . . . . . . Környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram 71. § . . . . . . . . . . . . . . .

71 71 72 73 73 75 77 77

Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram 72. § . . . . . . . . . . . . . . . . 79 III. Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport . 80 A 13. §, 14. § és 16. §-ban foglaltakról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram 73. § . . . . . . . . . . . . . . . 82 Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram 74. § . . . . . . . . . . . . . . 83 Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram 75. § . . . . . . . . . . . . . . . . 84 IV. Vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Vizes élőhelyek létrehozása célprogramok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Nádgazdálkodási célprogram 76. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 A természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram 77. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram 78. § . . . . . . . . . . . . . . 88 2. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . 89 A) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport . . . . . . . . . . . 89 B) Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport . . . . . . . 90 C) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport . . . . 91 D) Vizes élıhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 61/2009. (V. 14.) FVM R. 9 számú melléklet helyébe a 31/2010 (III. 30.) FVM rendelet 1. számú melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . 92 10. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . . 96 11. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . . 96 12. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . . 97 13. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . 100 17. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . 103 Növényvédelmi minimumkövetelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 A) 2010. december 31-ig minimumkövetelményként figyelembe veendő előírások 103 B) 2011. január 1-jétől minimumkövetelményként figyelembe veendő előírások . 103 18. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . 104 19. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . 106 20. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . 108 Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási terv értelmezéséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Talajvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Bővített talajvizsgálat: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Teljekörű talajvizsgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Talajmintavétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Tápanyagmérlegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Mintavételi vázlatok talajminták vételéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 21. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . 118 61/2009. (V. 14.) FVM R 22. számú melléklete helyébe 3. melléklet a 31/2010. (III. 30.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . . . 142


Követelmények és feladatok összefoglalója a 2009-2014. évek agrár-környezetgazdálkodási támogatás előírásairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 I. Általános, mindegyik célprogramra vonatkozó előírás: . . . . . . . . . . . . . . 144 II. Szántóföldi és ültetvény célprogramok közös előírásai: . . . . . . . . . . . . . 145 III. Integrált szántóföldi célprogram külön előírásai: . . . . . . . . . . . . . . . . 145 IV. Ültetvény programok főbb, újabb előírásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 V. Határidők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 A támogatás célja 1. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 Fogalmak 2. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 A támogatott célterületek, a támogatás jellege 3. § . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 A támogatás mértéke 4. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 A támogatás igénybevételének feltételei 5. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 Sövénytelepítés 6. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 Mezővédő fásítás 7. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 Füves mezsgye létesítése 8. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Ültetvények sorközgyepesítése 9. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 Környezetvédelmi célú gyeptelepítés 10. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 Természetvédelmi célú gyeptelepítés 11. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 Rovarteleltető bakhát létesítése 12. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 Természetes alapanyagú kerítés kialakítása 13. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 Természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítése 14. § . . . . . . . 157 15. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 Támogatási kérelem benyújtása 16. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 A támogatási kérelem elbírálása 17. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 Kifizetési kérelem benyújtása 18. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 A támogatás folyósítása 19. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Ellenőrzés 20. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Jogkövetkezmények 21. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Záró rendelkezések 22. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 Az Európai Unió jogának való megfelelés 23. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 1. számú melléklet a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelethez . . . . . . . . . . . . . . 163 Telepíthető, illetve invazív cserje- és fafajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163 Természetes alapanyagú, engedélyezett (fa, nád vessző) madárvédelmi berendezések mezőgazdasági területen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 A kézikönyvben használt rövidítések: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 Jogszabályok: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 További információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 MVH ügyfélszolgálatok elérhetősége: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 MVH regionális illetékességű megyei kirendeltségeinek elérhetősége, levelezési címe, valamint a hozzájuk tartozó illetékességi területek . . . . . . . . . . 176

Általános rész 1. Mi az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) célja? • a vidéki területek fenntartható fejlődésének elősegítése; • a környezet állapotának megőrzése és javítása; • a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése; • a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló környezettudatos gazdálkodás erősítése; • a fenntartható tájhasználat kialakítása; • a minőségi termékek előállításának segítése; • az élelmiszerbiztonság fokozása; • a környezetkímélő gazdálkodás szellemiségének elterjesztése; • a gazdálkodók jövedelembiztonságának elősegítése. 2. Mit kell tudni AKG támogatásokról általában? Az ÚMVP intézkedés keretében önkéntes alapon öt évig, a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében tíz évig AKG kötelezettségeket vállaló mezőgazdasági termelők és egyéb földhasználók (pl.: természetvédelmi hasznosítást végző közhasznú társaságok, nemzeti park igazgatóságok valamint nonprofit tevékenységet végző szervezetek) támogathatóak. Az intézkedésben meghatározott előírások teljesítéséért járó kifizetés terület, azaz hektár alapú vissza nem térítendő támogatás. Az előírások előre meghatározott csomagokban – azaz célprogramonként vállalhatóak. A támogatás az előírások teljesítésével összefüggő többlet költségeket és elmaradt bevétel/jövedelem ellentételezését szolgálja. A támogatás igénybevételéhez a célprogram előírásait be kell tartani, azok nem alanyi jogon járnak. A támogatási időszak az ötéves célprogramok esetében 2009. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig tart. A környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetében a támogatási időszak 2009. szeptember 1-től 2019. augusztus 31-ig tart. 3. Milyen további támogatások igényelhetők még az AKG-ban részt vevő területekre? Az AKG kifizetés nem zárja ki, hogy egyidejűleg ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetők legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel: • az EMGA-ból finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás; • az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás; • az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása; • az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló Natura 2000 gyepterületek kompenzációs támogatása.


5


4. Hogyan épül fel a célprogramok rendszere? A korábban az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés részét képező őshonos állattartással kapcsolatos támogatások külön intézkedés keretében, külön támogatási jogszabály alapján lesznek igényelhetők. A korábbi AKG célprogramokhoz képest egyes célprogramok megszűntek, más célprogramok viszont új elemként jelennek meg. • Nem lesz alapszintű szántóföldi célprogram, méhlegelő célú növénytermesztés célprogram, gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram valamint az extenzív halastavak fenntartása célprogram. • Új elemként szerepelnek ugyanakkor a szélerózió elleni és a vízerózió elleni célprogramok, a szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram, a szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, valamint a hagyományos gyümölcstermesztés célprogram. A célprogramok közti váltásra nincs lehetőség. 5. Milyen célprogramok segítik az AKG célokat? Az AKG intézkedés közvetlenül és közvetve is több cél megvalósítását támogatja. A legfontosabb célok alapján az alábbi kategóriák határozhatók meg. • Talajvédelmi célok teljesülését szolgálják az erózió elleni szántóföldi célprogramok valamint a gyeptelepítési célprogramok; • Természetvédelmi célokhoz járulnak hozzá a zonális természetvédelmi célprogramok valamint a vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok; • Élelmiszerbiztonsági célokat szolgálnak mind a vegyszermentes gazdálkodáson alapuló ökológiai gazdálkodási célprogramok, mind a környezetkímélő növényvédő szereket alkalmazó integrált gazdálkodási célprogramok is, kiemelten az ültetvényes gazdálkodás, mely termékek (gyümölcsök és szőlő) közvetlenül is eljuthatnak a fogyasztó asztalához; • Az állattartás támogatásához járul hozzá valamennyi gyepgazdálkodási célprogram; • Tájgazdálkodási és földhasználatváltási célt szolgál a tanyás gazdálkodási célprogram valamint a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram.

6

Döntés a részvételről 6. A támogatási összegek mi alapján kerültek meghatározásra? Az egyes célprogramok támogatási összegei részletesen kidolgozott, többek közt a Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutatóintézet több évre vonatkozó statisztikai adataival alátámasztott költségszámításokon alapulnak, mely számítások az elmaradt jövedelmek és felmerülő többletköltségek alapján, a kötelező előírásokon túlmutató célprogram előírások függvényében kerültek meghatározásra. Az AKG célprogramok tekintetében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (továbbiakban: JFGK), a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartására vonatkozó előírások (továbbiakban: HMKÁ-előírások), valamint a tápanyag-gazdálkodási és növényvédő szer használatra vonatkozó minimum-követelmények alkalmazása olyan alapfeltétel, amelynek teljesítéséért a gazdálkodók nem kapnak térítést. Agazdálkodó részére a támogatási ősszeg forintban kerül kifizetésre. A forint/euró átváltási árfolyam – 2808/1998/ EK rendelet 4. cikk (2) bekezdés alapján – minden gazdálkodási évben azon év január 1-ei árfolyama, amelyben a kifizetési kérelem jóváhagyásáról szóló határozatot meghozták. 7. Ki és milyen feltételek mellett jogosult a támogatások igénybevételére? A támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki: • a földterületek hasznosításával összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli; • a célprogramba bevont területen a teljes támogatási időszak alatt jogszerű földhasználó; • megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek. A célprogramok jogosultsági feltételei két részből adódnak össze: – a teljes célprogram igénybevételének feltételei – az adott évre vonatkozó kifizetés feltételei. 8. Meddig kell a vállalt kötelezettségeket betartani? A legtöbb agrár-környezetgazdálkodási célprogramra 5 éves kötelezettséget kell vállalni, kivétel ez alól a környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram, amely 10 éves kötelezettségvállalást jelent. A kötelezettségvállalás nem a támogatási kérelem beadásától, hanem 2009. szeptember 1-tői indul. 9. Miként lehet igazolni, hogy ki a jogszerű földhasználó? A támogatási kérelem benyújtásakor a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a célprogramba bevonni kívánt területre vonatkozóan a földhasználati nyilvántartásban, a támogatási időszak teljes időtartamára – legkésőbb 2009. szeptember 1-jétől kezdődően -jogosult a támogatható földterület használatára.


7


Amennyiben a földhasználó belterületi, művelés alól kivett területekre nyújt be támogatási kérelmet, akkor a támogatási kérelem benyújtásakor arról kell nyilatkoznia, hogy legkésőbb 2009. szeptember 1-tői jogosult a földterület használatára vagy a földterület tulajdonosa és azt mezőgazdasági művelésre használja. Amennyiben adott földterület tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja a tulajdonosi jogokat és a földhasználó nem jogosult a földterület használatára a teljes támogatási időszak vonatkozásában, akkor legkésőbb 2009. szeptember 1-jétől rendelkeznie kell az MNV Zrt. vagy a vagyonkezelő arra vonatkozó nyilatkozatával, hogy a támogatható földterületet a teljes támogatási időszak alatt használhatja. Erről a földhasználónak a támogatási kérelem benyújtásakor kell nyilatkoznia. A termőfőidről szóló 1994. évi LV. tőrvény 25/8. § alapján valamennyi földhasználónak tőrvényi kőtelezettsége a földhasználat bejelentése a földhasználati nyilvántartásba. 10. Milyen területek jogosultak a támogatásra? Azon területek után vehető igénybe támogatás, melyeken: • a területazonosítási kérelem alapján jóváhagyott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területet a célprogramban előírtaknak megfelelően hasznosítják; • a területazonosítási kérelmen feltüntetésre kerülnek a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület elhelyezkedését az Egységes Országos Vetületi Rendszerben legalább 3 méter pontossággal megadó koordináták (a továbbiakban: EOV koordináták); • az egy célprogramba bevitt földterület mérete eléri a célprogramonként meghatározott minimálisan támogatható terület nagyságát, azonban nem haladja meg a célprogramonként meghatározott maximálisan támogatható terület nagyságát; A tanyás gazdálkodás célprogram esetén a tanya az a lakott terület, amely tanyaként, majorként vagy mezőgazdasági termelés céljára létesített külterületi lakó és gazdasági épületként van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. A célprogramban a maximális támogatható terület 50 hektár. Amennyiben a támogatásba bevinni kívánt földterület nagyobb, mint 50 hektár, akkor az 50 hektárt meghaladó területrész nem támogatható. • szántóföldi és gyepgazdálkodási célprogramok esetében: legalább 1 ha a támogatható terület; • ültetvény célprogramok esetében: legalább 0,5 ha a minimálisan támogatható terület. A szántóföldi célprogramok esetében 1 tábla maximális mérete 75 hektár lehet. 11. Milyen esetekben veszíti el a gazdálkodó részlegesen vagy teljes mértékben a támogatási jogosultságát, és kell visszafizetnie az előző években felvett támogatást? Az előző években felvett támogatást minden olyan esetben vissza kell fizetni, amikor • adott terület vonatkozásában a támogatásra jogosult kötelezettségvállalása megszűnik, s a továbbiakban ezt nem vállalja vagy nem vállalhatja valamely más gazdálkodó; és • a kötelezettségvállalás megszűnése nem indokolható a vis majorra vonatkozó szabályok alapján. Továbbá minden olyan szabálytalanság esetén, mely a Támogatási Rendelet alapján S14 szankciót von maga után (a támogatásra jogosult az intézkedésből a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan

8

már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni). Részleges vagy teljes területcsökkenés esetén a területre kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és a visszavonással érintett terület támogatási jogosultsága megszűnik. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése az adott gazdálkodási év támogatási összegéből történő levonással is teljesíthető. A fentiek számos esetben előfordulhatnak, az alábbi felsorolásban csak a legfontosabbakat emeljük ki: • a támogatásra jogosult nem tudja igazolni a jogszerű földhasználatot, s erre például helyszíni ellenőrzés vagy a blokk túligényléséhez kapcsolódó adategyeztetés során fény derül; • a földterület a helyszíni ellenőrzés során nem jól elkülönített más területektől, s ezen további területekre a földhasználat jogszerűsége nem igazolható. A jogszerű földhasználat a földhasználati nyilvántartás alapján, művelés alól kivett területek esetén pedig bérleti szerződéssel vagy tulajdoni lappal igazolható. A terület nem jogosult AKG támogatásra azon esetekben, amikor a földhasználó más földhasználókkal együttesen műveli azt, s az egyes földhasználók területének a határai nem elkülönítettek egymástól. Alapos mérlegelést igényel a kérelmező részéről, hogy megfelel-e ezeknek a szabályoknak. Különösen körültekintést igényelnek például az integrátorok kezelésében levő területek és az egyes osztatlan közös tulajdonban levő területek. A földhasználat jogszerűségét minden esetben igazolni kell, s a területet jól el kell különíteni más földhasználók területeitől! 12. Milyen kockázatokat vállal az, akinél nem biztosított, hogy ő legyen a terület földhasználója a kötelezettségvállalás teljes 5 éves időtartama alatt? Minden földhasználó, aki úgy vállal AKG kötelezettséget, hogy a földhasználat jogszerűsége a teljes támogatási időszak tekintetében bizonytalan, kockázatot vállal. A földhasználat jogszerűségének a megszűnésével (például a bérleti szerződésnek a megszűnése) vissza kell fizetni az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület tekintetében az addig felvett támogatását akkor, ha az új jogszerű földhasználó a kötelezettséget nem veszi vagy nem veheti át. Természetesen ez nem vonatkozik a vis major szabályok alapján indokolható esetekre. Kötelezettségátadás és jogutódlás esetén kötelezettségvállalással érintett egybefűggő területnél kisebb területet átadni nem lehet. A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület teljes egészére kifizetett támogatást vissza kell fizetni akkor is, ha a földhasználati jog megszűnése ennek csak egy részét érinti! 13. Milyen kockázatokat vállal a kötelezettség átvevője? A kötelezettség átvevője többszörös kockázatot vállal. Vállalja egyrészt a kötelezettség átadója által minden kötelezettségvállalással kapcsolatos cselekedetének jövőbeni esetleges


9


AKG támogatást érintő szankcióit. Vállalja másrészt annak a kockázatát, hogy amennyiben a hátralevő támogatási időszak teljes egészére nem tudja vállalni a kötelezettséget (például megszűnik a terület jogszerű földhasználata), úgy a kötelezettségvállalás megszűnését követően a terület további földhasználóknak nem adható már át. Természetesen ezek nem vonatkoznak a vis major szabályok alapján indokolható esetekre. Egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület csak egy alkalommal adható át. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a kötelezettség átvevője nem adhatja tovább azt a területet, amelyet más földhasználótól vett át. A kötelezettség átvevője a kötelezettség átadója által elkövetett olyan szabálytalanságokért is szankcionálható, melyekre a későbbiekben derűt fény. 14. Kinek a nevén legyen az állatállomány nyilvántartva? A támogatás végrehajtásához, valamint az előírások betartására vonatkozó ellenőrzésekhez fontos, hogy a jogosultsági feltételként szereplő állatállomány egyértelműen beazonosítható legyen. Ezért írja elő a Támogatási Rendelet, hogy a jogosultsági feltételként szerepeltetett állatállománynak a támogatást igénylő tenyészetében kell szerepelnie. Kérjük ezért, hogy ennek érdekében időben gondoskodjanak a gazdálkodók arról, hogy az állatok tartójaként a támogatást igénylő a támogatási időszak teljes időtartama alatt szerepeljen a kötelező nyilvántartási rendszerekben (ENAR és TIR). Mindez nem jelenti azt, hogy a területet nem lehet bérlegeltetésben hasznosítani, mivel a célprogram előírások teljesítésének helyszíni ellenőrzése során figyelembe vehetők a bérlegeltetés keretén belül legeltetett állatok is. A Gazdálkodási Naplóban azonban ezeket az állatokat is fel kell tüntetni. Tehát, ha egy gazdálkodónak a földterülethez mérten megfelelő nagyságú istállózott szarvasmarha állománya van, akkor ezzel az állománnyal megfelel a jogosultsági feltételeknek, a gyepterületét pedig legeltetheti bérlegeltetéssel. Az AKG támogatás keretében csak a legeltethető állatállomány számítható be a gyepgazdálkodási célprogramok esetében rögzített saját állatállományba, tehát a baromfi és a sertés nem. 15. Hogyan számítják ki az állatlétszámot? A támogatási jogosultsághoz kapcsolódó állatlétszámot minden gazdálkodási évben ellenőrzi az MVH a kifizetési kérelmek adminisztratív ellenőrzése során. Ilyenkor a kifizetési kérelem benyújtásának gazdálkodási évére számolják az éves állategységet, mégpedig az adott gazdálkodási évre meghatározott napi állományadatok éves átlaga alapján. A célprogram előírások teljesítésének helyszíni ellenőrzésekor az állategység a gazdálkodási napló adatai alapján kerül meghatározásra. Legeltetési sűrűség számításakor a ténylegesen a területen legeltetett állatok állategységben meghatározott értékét kell elosztani a legeltetett terület nagyságával, a legeltetési napok figyelembevételével, amely gazdálkodási évenként nem lehet kevesebb 160 napnál. Ha az időjárási körülmények megengedik, télen is lehet legeltetni, ekkor a legeltetett napok száma természetesen nő.

10

16. Megváltozhat-e a támogatási jogosultság a MePAR fizikai blokk megváltozásakor? Az AKG támogatásokat mezőgazdasági hasznosításban lévő területekre lehet igényleni. Az ilyen területek a MePAR rendszerben is megjelenítettek. Az egyes fizikai blokkok támogatható területe megtalálható a blokk adatai között, a nem támogatható területek pedig fedvényként, kék vonallal határolt pöttyözött területként jelennek meg a fizikai blokkban. A nem támogatható területek lehatárolása a légifelvételek képe alapján történik. Ha a felvételek szerint a területen nem történik mezőgazdasági művelés, akkor a blokk változásvezetése során bizonyos területek nem támogathatóvá válhatnak. Az AKG igénylés önmagában nem garantálja azt, hogy a blokk támogatható területe nem változik! Ha egy kérdéses terület AKG programban támogatott ugyan, de annak előírásszerű használata nem valósul meg, akkor a terület nem támogathatóvá válhat. Mivel a nem támogatható területekre támogatás nem igényelhető (kivéve nádgazdálkodási célprogram), a terület többé nem jogosult AKG kifizetésre sem. Bizonyos AKG célprogramok jogosultsági feltétele MePAR-lehatároláshoz kötött. Ilyen például, hogy természetvédelmi célprogramot csak MTÉT területen, vízerózió elleni célprogramot csak lejtős területen lehet igénybe venni. A MePAR fizikai blokkjainak változásai az ilyen támogatási jogosultságot nem érintik. A MePAR tekintetében vizsgálandó támogatási jogosultságokat a támogatási és a területazonosítási kérelem feldolgozása során, az akkor érvényes MePAR állapot alapján vizsgálja az MVH, s a támogatási döntést ez alapján hozza meg. A MePAR későbbi módosításai a már meghozott döntést nem befolyásolják, s így a terület támogatási jogosultsága az esetleges későbbi MePAR fizikai blokk módosulások esetén is megmarad. A fentiektől külön és eltérően kell kezelni azonban azokat az eseteket, amikor a MePAR fizikai blokkok módosítása a terület – a támogatási döntést követő – megváltozásának a következménye. Példaként említhetjük azt az esetet, mikor egy fizikai blokkot egy újonnan épített autópálya szel át. A támogatási kérelmet az ilyen esetekben módosítani szükséges


11


Támogatás igénylése 17. Milyen szabályok vonatkoznak osztatlan közös tulajdonban levő területekre? Osztatlan közös tulajdonban levő területek akkor vehetnek részt az intézkedésben, ha: • a gazdálkodó igazolja a jogszerű földhasználatot; • a jogos földhasználat a Földhivatali Nyilvántartásba bejegyzésre került; • a gazdálkodó által művelt területegység jól elkülönül a más gazdálkodók által művelt területektől, például tájba illeszkedő módon (fakarókkal) megjelölésre került. Az egybeművelt tábla nem jogosult támogatásra. A jogszerű földhasználat osztatlan közös tulajdon esetén is földhasználati nyilvántartás alapján igazolható. A jogszerű földhasználat feltétele, hogy a földhasználó: a) a közös tulajdonban álló földrészlet támogatással érintett részét a tulajdonosok által tulajdoni hányaduk arányában, szótöbbséggel hozott határozat alapján használja; vagy b) a földrészlet támogatással érintett területének elkülönült használatára a tulajdonosok közötti érvényes használati megosztás, megállapodás alapján jogosult. Egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belűt több mezőgazdasági termelő által azonos növénykultúra művelésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület, amely esetében az egyes gazdálkodók által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el. A 44/2007. (VI.8.) FVM rendeleten túl nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, amennyiben az osztatlan közös tulajdon megszüntetése után a 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §-árvak (4) bekezdésében meghatározott ok miatt az ingatlan-nyilvántartás szerinti területnagyság nem egyezik az addig művelt földterület méretével vagy elhelyezkedésével. 18. Mely célprogramok esetén kötelező bejelenteni a művelési ág megváltozását? Környezetvédelmi és természetvédelmi célú gyeptelepítés, valamint vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogramok esetén az adott földterület gyep, legelő vagy rét művelési ágba történő átvezetését a földterület elhelyezkedése szerint illetékes első fokú körzeti földhivatalnál kell kezdeményezni. A gyeptelepítést, valamint a vizes élőhely létrehozását követő első kifizetési kérelemhez mellékelni kell a művelési ág változás átvezetéséről rendelkező földhivatali határozat másolati példányát. Amennyiben a földhivatali határozat kézhezvétele a kifizetési kérelem benyújtásáig nem történik meg, úgy a kifizetési kérelemhez a művelési ág változás átvezetésére irányuló kérelem földhivatalhoz történő benyújtásáról kiállított igazolás másolatát kell mellékelni. Ezt követően a művelési ág változás átvezetéséről rendelkező földhivatali határozat kézhezvétele esetén, a kézhezvételtől számított 8 napon belül annak másolati példányát be kell nyújtani a támogatásra jogosult székhelye illetve lakhelye szerint területileg illetékes MVH megyei kirendeltségére.

12

19. Mire kell odafigyelni családi gazdaság esetén? • Mivel a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti családi gazdaság nevében annak vezetője jogosult eljárni, AKG kérelmet is a családi gazdaság vezetője jogosult benyújtani, tehát a kérelmező a családi gazdaság vezetője. • A gyepterületekhez kötődő jogosultsági feltételekben előírt állatállománynak a kérelmező tenyészetében kell szerepelnie, nem fogadható el a családi gazdaság tagjának tenyészetében lévő állatállomány. Tehát a Tenyészetinformációs Rendszerben az állatok tartójaként a kérelmezőnek kell nyilvántartásban lennie. • A földhasználati nyilvántartásba a kérelmező nevére a nem az ő tulajdonában levő földterületekre is be kell jelenteni a szívességi földhasználatot. • Az agrárvégzettség igazolásához a családi gazdaság alapító okiratának másolata és a végzettséget igazoló dokumentum másolata szükséges, ebben az esetben a családtag agrárvégzettsége is elfogadható. 20. Milyen területi egységeket különböztetünk meg? A tábla a legkisebb területi kategória: • tábla: a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy növényfajt termeszt egy földhasználó, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is; • mezőgazdasági parcella: egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó; • növénycsoport: olyan növényfajok vagy növényfajták összessége, amelyekre ugyanazon hektáronkénti támogatási összeg vonatkozik; • kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: egy célprogramba bevitt és egy egységként meghatározott, összefüggő, egy fizikai blokkon belüli, jól láthatóan elkülöníthető földterület (kivéve: az ökológiai gazdálkodási célprogramok esetében a különböző ökológiai státuszú területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell tekinteni és kimérni); • fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület. Egy fizikai blokk példáján szemléltetjük a területi egységek közötti összefüggéseket. A blokkban egy gazdálkodó kettő célprogramban igényel támogatást. A célprogramokat ’A’ és ’B’ betűkkel jelöljük: • A integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram; • B extenzív gyepgazdálkodás célprogram. Míg az A célprogramba a blokk bal és jobb oldalán található területek, addig a B célprogramba a blokk középső részén található területek kerültek bevonásra. A kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területet kötváll. egységnek rövidítjük. A kifizetési kérelmekben tehát ÚMVP AKG esetén is a legkisebb területegységenként – jelen esetben táblánként – kell a támogatást igényelnie a gazdálkodóknak. Az uniós jogszabályok változásai miatt megváltoztak az eddigi elnevezések!


13


Az agrár környezetgazdálkodási célprogramoknál a legkisebb támogatható táblaméret 0,3 ha. Az első évi kifizetési kérelmet a 2010-ben benyújtandó egységes kérelemmel együtt kell benyújtani. 21. Hány kérelmet adhat be egy gazdálkodó, és az mire vonatkozhat? • Egy gazdálkodó a saját nevében csak egy támogatási kérelmet adhat be. • Egy támogatási kérelemben több AKG célprogram is igényelhető. • Egy táblára csak egy AKG célprogram alapján igényelhető támogatás. 22. Melyek a támogatás és kifizetés igénylésének legfontosabb lépései? • Támogatási kérelem beadása 2009. június 1.-június 30. között. Ebben a kérelemben a célprogramba bevonni kívánt területek nagyságát kell feltüntetni fizikai blokkonként. A területek pontos elhelyezkedését nem kell feltüntetni. • Területazonosítási kérelem beadása – a támogatási kérelemre hozott helyt adó vagy részben helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül. Ebben e kérelemben a támogatási határozatban előzetesen jóváhagyott területek pontos elhelyezkedését kell megadni EOV koordinátákkal. • Kifizetési kérelem – minden évben május 15-ig az egységes kérelemmel együtt (első alkalommal 2010-ben). Ebben a kérelemben a területazonosítási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott területek után igényelhető a kifizetés. 23. Mikor és hogyan kell benyújtani a támogatási kérelmet? A támogatási kérelmeket elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani 2009. június 1. és 30. között. A támogatási kérelem elektronikus fogadásának tényét az MVH automatikus értesítéssel igazolja. A támogatási kérelem módosítására a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig, azaz június 30-ig van lehetőség. A támogatási kérelmet az arra vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig vissza lehet vonni, ha azonban a támogatást helyt adó vagy részben helyt adó határozat már jogerőre emelkedett, a támogatásból csak a terület teljes visszavonásával lehet kilépni. Amennyiben a visszavonás az után történik, hogy a területre az AKG kifizetés már megtörtént, úgy a kifizetett összeget vissza kell fizetni. Egy alkalommal lesz lehetőség a támogatási kérelem benyújtására, az intézkedés várhatóan nem kerül újra meghirdetésre 2013-ig! A támogatási és területazonosítási kérelem benyújtásakor NINCS lehetőség késedelmes benyújtásra (mint például a kifizetési kérelmeknél május 15. után 25 napig), itt a határidő elmulasztása jogvesztő hatályú! Az elektronikus kérelem benyújtásában a falugazdászok, a Magyar Agrárkamara tanácsadói, illetve a szerződés tartalmától függően a megbízott szaktanácsadók is segítséget nyújtanak.

14

24. Milyen dokumentumokat kell csatolni a támogatási kérelemhez? A támogatási kérelem benyújtása során mellékelni kell • a Támogatási Rendelet melléklete szerinti, a kérelem pontozásához szükséges dokumentumokat (pl.: agrár felsőfokú végzettségről bizonyítvány másolata, szaktanácsadóval kötött szerződés másolata); • az egyes célprogramok igénybevételéhez szükséges csatolandó igazolásokat (pl.: tanyás gazdálkodásnál a tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát). A támogatási kérelemhez nem kell mellékelni a blokktérképet, valamint a területhasználatra vonatkozó földhaszon bérleti szerződéseket. 25. Hogyan történik a kérelmezett terület feltüntetése? A támogatási kérelemben fizikai blokkonként kell feltüntetni az adott célprogramban igényelt terület nagyságát. Nem kell feltüntetni – sem elektronikusan, sem papír alapon –, hogy az adott fizikai blokkon belül hol helyezkedik el a célprogramba bevinni kívánt terület. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a támogatási kérelemben: • ökológiai gazdálkodási célprogramok esetében a terület átállási státuszáról; • ültetvény célprogramok esetében az ültetvénycsoportról (almatermésűek, csonthéjasok és héjasok, bogyósok illetve szőlő). A területek adott fizikai blokkon belüli pontos elhelyezkedését a területazonosítási kérelemben kell feltüntetni azon területekre vonatkozóan, melyeket a támogatási határozatjóváhagyott. Ökogazdálkodás esetén szántóföldi gazdálkodásnál az ökológiai gazdálkodásra való áttérés kezdetétől számított két évben tekinthető „átállás alattinak” a terület, míg ültetvényes gazdálkodás esetében ez három évet jelent, ezt követően a területet „átálltnak” kell tekinteni. Az átállási időszak lejártának pontos meghatározásában az ökológiai ellenőrző szervezetek által kiállított igazolás az irányadó. 26. Milyen adatok tekintetében nincs lehetőség hiánypótlásra? • Ügyfél-azonosítási információk (regisztrációs szám). • Támogatási jogosultságra vonatkozó adatok, különösen célprogram azonosító, a fizikai blokkazonosító vagy területméret adatok. • Pontozáshoz szükséges igazoló dokumentumok. Ezeket az adatokat kötelező megadni a kérelem-beadási határidő leteltéig, azaz legkésőbb 2009. június 30-ig. 27. Miért van szükség a pontozásra, és hogyan történik? Pontozásra abban az esetben kerül sor, ha a rendelkezésre álló forráskerethez képest nagyobb támogatási igényt jelenítenek meg a benyújtott támogatási kérelmek. Ekkor szükséges a támogatási kérelmeket objektív – környezeti, vidékfejlesztési, gazdasági – szempontok figyelembe vételével rangsorolni, és a magasabb pontszámmal rendelkezőket támogatni.


15


Tekintve, hogy a program valamennyi céljának elérése egyaránt fontos, ezért valamen�nyi célprogram külön-külön kerül pontozásra és rangsorolásra. A támogatási kérelmeket az MVH a jogosultsági feltételek vizsgálatát követően rangsor állításával bírálja el, a Támogatási Rendelet mellékletében meghatározott pontrendszer alapján. 28. Ki és mire kaphat többletpontokat? A Támogatási Rendelet melléklete alapján az alábbiakban a legfontosabb pontozási szempontok kerülnek ismertetésre. Területi szempontok Többletpontra jogosult az a gazdálkodó, akinek az AKG célprogramba bevinni kívánt területe a következő területi kategóriák valamelyikébe esik: • Natura 2000 terület; • Nitrát-érzékeny terület; • Sérülékeny vízbázis védőterület (SVB); • Kedvezőtlen Adottságú Terület (KAT); • Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) zónarendszer; • Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében (VTT) érintett megépült tározók térszintjei alapján; • Hátrányos helyzetű terület – a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet és 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet szerint. A támogatási kérelem elektronikus kitöltésekor a terület blokktérképen történő beazonosítása során az érintetett területi kategóriák automatikusan megjelenítésre kerülnek a felületen, a területi érintettség földhasználó által történő bizonyítására nincs szükség. A többletpont nagysága/mértéke az adott célprogramba bevitt terület érintettségének arányában kerül számításra. A célprogramba be nem vitt területekre többletpont nem jár Példa: tegyük fel, hogy a gazdálkodó összesen 10 ha területre kér támogatást extenzív gyepgazdálkodás területen. A 10 ha-ból 5 ha Natura 2000 blokkban található. Az arányosítási szabályból kővetkezően a Natura 2000 területre kapható 12 többletpontból a gazdálkodó ennek 5/10 részére, azaz 6 többletpontra jogosult. Egyéb szempontok • Korábbi Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) AKG résztvevő. Abban az esetben jár a többletpont, ha a földhasználó az NVT AKG intézkedés első négy évére helyt adó, vagy részben helyt adó kifizetési határozattal rendelkezik (illetve kötelezettség átadás esetén, ha az átvevő az átvétel utáni minden évre helyt adó, vagy részben helyt adó kifizetési határozattal rendelkezik), és a támogatási kérelmet az NVT AKG intézkedés megegyező célprogram csoportján belül nyújtja be. A többletpont ugyanazon célprogramcsoporton belűt adható, azaz amennyiben korábban szántóföldi célprogramban került támogatásra, akkor többletpont bármely szántóföldi célprogram igénylésekor beszámításra kerül. Kivétel: • szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai valamint vi-

16

zes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram esetén a többletpont akkor kerül beszámításra, ha a földhasználó az NVT AKG intézkedés első négy gazdálkodási évében szántóföldi illetve gyepgazdálkodási célprogram csoporton belül kifizetési kérelmet nyújtott be, amelyekre helyt adó illetve részben helyt adó határozattal rendelkezik; • természetes vizes élőhelyek, mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram esetén a többletpont akkor kerül beszámításra, ha a földhasználó az NVT AKG intézkedés első négy gazdálkodási évében gyepgazdálkodási célprogram csoporton belül kifizetési kérelmet nyújtott be, amelyekre helyt adó illetve részben helyt adó határozattal rendelkezik. Az NVT AKG keretében teljes visszavonást kérő, vagy a célprogram keretében vállalt kötelezettséget teljes mértékben átruházták, illetve a kizárt kérelmezők nem jogosultak a többletpontra. • Agrár felsőfokú végzettség – az elfogadható végzettségeket a Támogatási Rendelet melléklete tartalmazza. A többletpont természetes személyeknek és gazdasági társaságoknak adható. • Agrár középfokú végzettség – a többletpont a 23/2007. (IV. 17) FVM rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott végzettséggel rendelkező természetes személyeknek és gazdasági társaságoknak adható. • Van szaktanácsadói szerződése – a jogosult szaktanácsadási rendszerek: FVM szakértői névjegyzékben szereplő szaktanácsadók; Területi Szaktanácsadási Központtal történő szerződés; ÚMVP szaktanácsadók. • Fiatal gazdálkodó (azon gazdálkodó, aki rendelkezik a fiatal gazdálkodói igazolással). • Termelői Csoport/ Termelési és Értékesítési Szövetkezet tagja (szántóföldi és gyepgazdálkodási célprogramoknál). • Tenyésztőszervezeti tagság (gyepgazdálkodási és vizes élőhelyes célprogramoknál). • Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsi tagság (ültetvény esetében). • Állatállománnyal rendelkezik (szántóföldi célprogramoknál). A kérelmezőnek legalább 0,2 állategység/hektár, ENAR-ban a kérelmező tenyészetébe bejelentett állattal kell rendelkeznie. A végzettséget igazoló okiratnak az egyszerű másolata is elegendő, nem szükség hiteles másolat. Többletpont csak az egyik típusú agrárvégzettségért adható. Amennyiben a földhasználó agrár felsőfokú és középfokú végzettséget igazoló okiratot is mellékel a támogatási kérelemhez, csak az agrár felsőfokú végzettség megléte kerül figyelembe vételre. • Védett őshonos állattal rendelkezik. A célprogram keretén belül legeltethető, ENAR-ban a kérelmező tenyészetébe bejelentett állatállomány legalább 20 %-a védett őshonos kell, hogy legyen. • Ökológiai gazdálkodásból származó állattal rendelkezik (gyepgazdálkodási célprogramnál). A célprogram keretén belül legeltethető, ENAR-ban a kérelmező tenyészetébe bejelentett állatállomány legalább 20%-ának igazoltan „öko”állatnak kell lennie. • Adott célprogramba bevitt földterület aránya.


17


A teljes gazdaság célprogrammal azonos hasznosítási irányú területének mekkora része kerül bevonásra. Minél több területet visz be a célprogramba, annál több pontra jogosult a kérelmező. A támogatási kérelem benyújtási időszakának utolsó napja (2009. június 30.) szerinti ENAR-ban bejelentett állatállományon alapul a pontozás. 29. Hogyan történik a ponthatár megállapítása? A célprogramok ponthatárai az intézkedés forráskerete illetve a támogatási kérelmek által lefedett terület nagyságának függvényében kerülnek meghatározásra. 30. Milyen következményei vannak a blokk túligénylésének? Amennyiben a támogatási kérelemben adott blokkra beadott kérelmek adatai alapján a blokkban az MVH túligénylést állapít meg, úgy felszólíthatja az érintett gazdálkodókat az adatok helyesbítésére, a földhasználat jogszerűségének az igazolására. Amennyiben a blokk az adategyeztetést követően továbbra is túligényelt, úgy az MVH arányos visszaosztással csökkenti a túligénylés megszűnéséig először azon gazdálkodók adott blokkra bejelentett területét, akik nem válaszoltak, majd ezt követően azon gazdálkodók területét, akik választ adtak az adategyeztetés során. Mindez a blokkban igazolt jogszerű földhasználatok figyelembevételével történik. Az MVH az ellentmondások feloldása céljából helyszíni szemlét rendelhet el. A támogatási kérelemre hozott határozatban azon túligényelt területek, melyek státuszát a kérelmezők nem rendezik (visszaosztott területek) elutasításra kerülnek. 31. Miért van szükség területazonosításra? A támogatási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott területek Egységes Országos Vetületi Rendszerben megadott koordinátákkal (EOV koordináták) történő beazonosítása a területek elhelyezkedésének pontos meghatározása miatt szükséges, megelőzve ezzel a területeltéréseket és az ebből fakadó szankciókat. A mérés a gazdák érdekeit is szolgálja, hisz a támogatási, illetve kifizetési kérelmekben az MVH területi ellenőrei által végzett mérések módszereivel megegyező módon végzett mérésből származó, a valóságnak megfelelő területadatok fognak szerepelni. A területek előzetes felmérésével megelőzhetők a későbbi helyszíni ellenőrzésen a területeltérésből származó szankciók. A támogatásba bevont terület elhelyezkedésének pontos ismerete révén továbbá egyértelműen meghatározható, hogy egy feltárt szabálytalanság AKG területen található-e vagy sem. A területazonosítást – területmérést a támogatási határozat kézhezvételénél korábban saját felelősségre is elvégezheti a földhasználó. 32. Mikor és hogyan kell benyújtani a területazonosítási kérelmet? A területazonosítási kérelmet a támogatási határozat jogerőre emelkedését követően, de a kifizetési kérelmet megelőzően legkésőbb május 15-ig elektronikus úton kell benyújtania az MVH részére. A kérelemnek tartalmaznia kell a támogatási határozattal előzetesen jóváhagyott területek) legalább 3 méter pontossággal megadott EOV koordinátáit. A területazono-

18

sítási kérelemben a célprogramba behozni kívánt területeket kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként kell feltüntetni. A területazonosítási kérelem részeként nem kell benyújtani a mérési jegyzőkönyv másolati példányát. A mérési jegyzőkönyvnek azonban rendelkezésre kell állnia, azt a kérelmezőnek meg kell őriznie, mert az MVH felszólíthatja a gazdálkodót a jegyzőkönyv másolatának benyújtására, illetve helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja azt. 33. Kötelező-e a területazonosítás? Igen. Az EOV koordináták megadása abban az esetben is kötelező, ha a támogatott terület egybeesik a fizikai blokk támogatható területével. Amennyiben a kérelmező a támogatási határozatában jóváhagyott területekre nem nyújt be területazonosítási kérelmet, úgy nem lesz jogosult kifizetési kérelmet benyújtani. Az EOV koordinátákkal körbemért kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek egy pontját a terepen jól látható – tájba illeszkedő – módon meg kell jelölni. Nem a táblákat vagy parcellákat kell lemérni, hanem a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeken 34. Miért fontos a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület elhelyezkedésének a pontos meghatározása? Fontos, hogy az előírt pontossággal és az ezt teljesíteni tudó GPS készülékekkel történjen a területmérés. Ellenkező esetben csökkentett támogatásra, illetve hivatalból indított kizárásra számíthat a gazdálkodó. 35. Hogyan határozható meg pontosan a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület mérete és elhelyezkedése? A területek pontos elhelyezkedésének meghatározásához olyan GPS készülékre van szükség, amely képes a jogszabályban meghatározott legalább 3 méteres pontosságú mérés biztosítására. Ez azt jelenti, hogy a mért pont koordinátái és a pont valós elhelyezkedése között a távolság nem több 3 méternél. A mérésnél figyelembe kell venni a Támogatási Rendelet mellékletét. A mérést mérési jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, amit a gazdálkodónak a helyszíni ellenőr rendelkezésére kell bocsátania. Mindazok a legfeljebb 4 m széles elemek (pl. falak, árkok, sövények, teraszfalak, öntözőárkok), amelyek hagyományosan részei az adott régió bevált mezőgazdasági gyakorlatának, a terület részeinek tekintendők, s ennélfogva beletartoznak a mért területbe is. 36. Mire kell figyelni a szántóföldek mérésénél? Szántóföldi célprogramok esetében a szántóföldi zöldségnövénnyel és vegyes szántóföldi növénnyel borított egybefüggő területeket a táblaforgó beszámításával, egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Szántóföldi növénytermesztés túzok valamint kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramok esetében az évelő szálas pillangós takarmánynövénnyel és a vegyes szán-


19


tóföldi növénnyel borított területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram esetében a különböző ökológiai státuszú területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. 37. Mire kell figyelni gyepterületek mérésénél? Gyepgazdálkodási célprogramok esetében a szomszédos kaszálót és a legelőt egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. A területen lévő fák, facsoportok abban az esetben szolgálhatnak a támogatás alapjául, ha az azok alatti gyepterületet legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítják. Az állatok által használt állandó terelő illetve felhajtó utak nem számíthatók bele a támogatható területbe. 38. Mire kell figyelni az ültetvények mérésénél? Az ültetvényekre vonatkozó célprogramok esetében a Támogatási Rendelet melléklete szerinti ültetvénycsoportokat (almatermésűek, csonthéjas és héjas, bogyós, szőlő, vegyes) külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. Ültetvények esetében a termesztés-technológia részeként értelmezhető művelt területeket hozzá kell számítani a jogosult területhez. Az ültetvény terület határainak megállapítása során, amennyiben az ültetvényt művelő utak veszik közre (pl.: gépek forgására biztosított területek), akár két oldalról, akár négy oldalról a művelő utak legfeljebb 3,5 méteres területe beszámítható. Amennyiben nincsen művelő út az ültetvény körül, a lombkorona középpontjától mért, legfeljebb a sortávolság felének megfelelő terület számítható be. Ha a ültetvény körbekerített és határai rögzítettek (pl.: kerítéssel), legfeljebb 3,5 méteres terület számítható be. Az adott régió bevált mezőgazdasági gyakorlatának hagyományosan részét képező, legfeljebb 4 méter széles elemek (pl. teraszfalak, öntözőárkok) a terület részének tekintendők. Ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram esetében a különböző ökológiai státuszú területeket külön kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területként kell kimérni. 39. Mire kell figyelni nádas mérésénél? Nádgazdálkodás célprogram esetén az ingatlan-nyilvántartás alapján nádas művelési ágú, legalább 80%-ban kétéves náddal borított területet kell kimérni. Minden nádas terület esetében a támogatási jogosultság feltétele, hogy a területnek a földhasználati nyilvántartás alapján nádas művelési ágú földterületnek kell lennie. 40. Mi a következménye, ha a területazonosítási kérelmen bejelentett terület nagysága eltér a támogatási határozaton előzetesen jóváhagyott terület nagyságától? A területazonosítási kérelemben a támogatási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott területeket kell szerepeltetni. A területazonosítási kérelmen nem lesz lehetőség nagyobb terület megadására, mint

20

amennyire a támogatási kérelemre hozott helyt adó vagy részben helyt adó határozat előzetesen jóváhagyott területe alapján a kérelmező jogosult. A gazdálkodónak minden olyan esetben, amikor a területazonosítási kérelemben bejelentendő terület meghaladja a támogatási kérelemre hozott határozat területét: • vagy ki kell hagynia a többletet okozó kötelezettségvállalással egybefüggő területeit a területazonosítási kérelemből; • vagy oly módon kell módosítania az egyes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területeket és az ezekhez kapcsolódó méréseket, hogy többlet ne jelentkezzen. Ha a területazonosítási kérelmen a területméret kisebb, mint az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban jóváhagyott területméret, úgy a véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban a területazonosítási kérelemben bejelentett területméret kerül elfogadásra. 41. Mi történik, ha több gazdálkodó kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei között átfedés van? Amennyiben a területazonosítási kérelmen bejelentett területek egy vagy több gazdálkodó tekintetében átfedik egymást, úgy az MVH felszólítja az érintett gazdálkodókat a területek helyesbítésére, továbbá az előzetesen támogatásra jogosultakat felszólíthatja a földhasználat jogszerűségének az igazolására. Az adott válaszok figyelembevételével az MVH dönt az átfedő területekről. A döntés lehetséges kimenetele, hogy a helyesbítést követően is átfedő részek jogosulatlan területnek minősülnek és elutasításra kerülnek. 42. Ki végezheti a területmérést? Nincsen jogszabályban rögzítve, hogy ki végezheti ezeket a méréseket. Amennyiben a mérésre vonatkozó feltételeket – pl.: 3 méteres pontosság, EOV koordináta, illetve mérési jegyzőkönyv kiállítása – teljesíti a gazdálkodó, akár saját maga is elvégezheti a mérést. Lehetőség van szaktanácsadó, vagy különböző cégek megbízására is, de ennek igénybevétele a gazdálkodó döntése. 43. Kapható-e bármilyen ellentételezés a területmérés elvégzéséért? Igen. Minden egyes gazdálkodó 20 eurónak megfelelő forintösszegre jogosult, továbbá 2 eurónak megfelelő forintösszegre hektáronként, amely összeget nem kell számlával alátámasztania. A jogosult összeg az első gazdálkodási évre jutó támogatással egyidejűleg kerül kifizetésre. Ez az összeg csak a területazonosítási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott területek után kerül kifizetésre, az elutasított vagy átfedés miatt kizárt terűletek esetén nem! 44. Mikor kell viselnie a területmérés költségeit a gazdálkodónak? A területmérés költségeit a gazdálkodónak viselnie kell: • hivatalból indított részleges kizárás esetén;


21


• a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részét érintően az ültetvény kivágásra majd újratelepítésre kerül, és az újratelepített ültetvény után alacsonyabb támogatási összeg igényelhető; • nem termelő beruházás intézkedés keretében sövénytelepítést vagy mezővédő fásítást, illetve füves mezsgye telepítés végrehajtása esetén a nem termelő beruházásba bevont terület tekintetében; • amennyiben a területmérésre a határozat kézhezvételét megelőzően saját felelősségre került sor, és a terület nem kerül jóváhagyásra. Hivatalból indított részleges kizárás során az MVH meghatározza a kizárt földterületet valamint a kizárás következtében lecsökkent földterületet beazonosító EOV koordinátákat legalább 3 méter pontossággal. A kimérés költségét a támogatásra jogosult viseli. Részben helyt adó határozat esetén azon területek vonatkozásában kell a költséget a gazdálkodónak viselnie, melyekre a részben helyt adó határozat nem vonatkozik. 45. Ki adhat be kifizetési kérelmet? Kifizetési kérelmet az nyújthat be, aki rendelkezik a területazonosítási kérelemre hozott jóváhagyó vagy részben jóváhagyó határozattal. 46. Mikor és hogyan kell benyújtani a kifizetési kérelmet? A kifizetési kérelmet 2010-től évente, az egységes kérelem részeként, május 15-ig kell elektronikusan benyújtani. A kifizetés a területazonosítási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott EOV koordináták által beazonosított területeken, táblaszinten igényelhető. Kifizetési kérelmet május 15-ét követően további 25 napig be lehet nyújtani, ugyanakkor a támogatás mértéke a vonatkozó EK rendeletek alapján munkanaponként napi 1%-kal csökkentésre kerül. További információ http://e-kerelem.mvh.gov.hu/ 47. Lehet-e módosítani a kifizetési kérelmen? A kifizetési kérelemben feltüntetett adatok módosítására, vagyis olyan változtatásokra (pl. területi adatok módosítása, bizonyos növénykultúrákra történő változtatás), melyek érintik a támogatási összeget, a kérelmezőnek a kérelem benyújtási határidejének lejárta után legfeljebb 25 nap áll rendelkezésére úgy, hogy a módosítások a kifizetéskor figyelembevételre kerüljenek. A kifizetési kérelem május 15-ét követő módosításai esetén az érintett parcellák támogatási mértéke a vonatkozó EK rendeletek alapján munkanaponként napi 1%-kal csökkentésre kerül. A kifizetési kérelem pontosítására, vagyis olyan változtatásokra, melyek nem érintik a támogatási összeget, a gazdálkodási év végéig, illetve helyszíni ellenőrzés esetén az erről szóló értesítésig elektronikus úton van lehetőség.

22

48. Milyen mellékleteket kell benyújtani a kifizetési kérelemhez? A kifizetési kérelemhez NEM kell mellékelni a blokktérképet! A kifizetési kérelem benyújtásakor elektronikus táblarajzot kell készíteni a kérelemkitöltő felületen. A környezetvédelmi, illetve természetvédelmi célú gyeptelepítés, illetve a vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogramok esetében a gyeptelepítést, valamint a vizes élőhely létrehozását követő első kifizetési kérelemhez mellékelni kell a művelési ág változás átvezetéséről rendelkező földhivatali határozat másolati példányát. Amennyiben a földhivatali határozat kézhezvétele a kifizetési kérelem benyújtásáig nem történik meg, úgy a kifizetési kérelemhez a művelési ág változás átvezetésére irányuló kérelem földhivatalhoz történő benyújtásáról kiállított igazolás másolatát kell mellékelni. Ezt követően a művelési ág változás átvezetéséről rendelkező földhivatali határozat kézhezvétele esetén a kézhezvételtől számított 8 napon belül annak másolati példányát be kell nyújtani a támogatásra jogosult székhelye illetve lakhelye szerint területileg illetékes MVH megyei kirendeltségére. 49. Mi történik a kifizetési kérelem beadásának elmulasztása esetén? Amennyiben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évben nem nyújt be kifizetési kérelmet, úgy arra a gazdálkodási évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban adott gazdálkodási évben is fennállnak. Ha a gazdálkodó a támogatási időszak alatt egynél több alkalommal nem nyújt be kifizetési kérelmet (vagy a kifizetési kérelme egynél több alkalommal teljes mértékben elutasításra kerül), a gazdálkodó az intézkedésből a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül, és az addig kapott teljes támogatási összeget vissza kell fizetnie. Az MVH helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a kőtelezettségek betartását abban az esetben is, ha nem került benyújtásra kifizetési kérelem. 50. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen túlnyúló táblára? A táblák kialakítását nem feltétlenül a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül kell végezni. A kialakított táblák határai nem feltétlenül kell, hogy kövessék a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület határait. Amennyiben egy, a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen levő tábla egy része túlnyúlik a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen, úgy az AKG előírásokat a teljes táblán be kell tartania a földhasználónak, a túlnyúló részen található meg nem feleléseket a szankciók kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, mintha azok a bent levő táblarészen kerültek volna megállapításra. A támogatás kiszámítása azonban ebben az esetben is a területazonosítási kérelemre hozott határozatban jóváhagyott területnagyság alapján történik, a túlnyúló táblarészre támogatás nem adható. A gazdálkodónak a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen túlnyúló táblarészen is jogszerű földhasználónak kell lennie. Ellenkező esetben, és amennyiben a belűire és kívülre eső terület nem jól elkülönített a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület tekintetében nem jogosult támogatásra a gazdálkodó.


23


51. Milyen szabályok vonatkoznak az egybeművelt táblára? Egybeművelt tábla AKG-ban nem támogatható. Amennyiben a szomszédos területeken más a földhasználó, úgy a támogatásra jogosultnak gondoskodnia kell arról, hogy a területek az ellenőrzések során jól elkülönítettek legyenek. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés egybeművelést állapít meg, a területre kifizetés nem adható. 52. Mi a következménye, ha a helyszíni ellenőr által mért terület elhelyezkedése részben vagy egészben nem a kötelezettségvállalás egységen helyezkedik el? A helyszíni ellenőrzés során mért területnek a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel átfedő részére történhet kifizetés. Mivel a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek elhelyezkedése a területazonosítási kérelmen megadott adatok alapján ismert, ezért annak metszete a helyszíni ellenőrzésen mért területek metszetével meghatározható. Támogatás a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen kívül eső területekre nem fizethető.

24

Kötelezettségek, előírások 53. Melyek azok a feltételek, amelyeket a gazdaság teljes területén kell betartani? • a teljes támogatási időszak alatt a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírások részét képező: • HMKÁ előírások; • a külön jogszabályokban meghatározott JFGK-k betartása; • a teljes támogatási időszak alatt a tápanyag-gazdálkodásra és a növényvédő szer használatra vonatkozó, a támogatási rendeletben meghatározott minimumkövetelmények betartása; • gazdálkodási napló vezetése. 54. Milyen kötelezettségeket, előírásokat kell betartani a program során? A gazdálkodónak először is a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania a) a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírásokat (HMKÁ és JFGK előírások ös�szessége); b) a tápanyag-gazdálkodásra valamint a növényvédő szer használatra vonatkozó minimumkövetelményeket; c) az egyes célprogramokra vonatkozó előírásokat. Az a) és b) pontban szereplő előírásokat a gazdaság teljes területén be kell tartani, míg a c) pontban szereplő célprogram-előírásokat értelemszerűen csak a célprogramba bevitt területen. 55. Mi az a „Kölcsönös megfeleltetés”? A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszere két nagy részre osztható, mely mind tartalmában, mind szabályozásában eltér egymástól. Egyrészt uniós rendeletekben és irányelvekben foglalt előírásokra-jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre –, másrészt a mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartását szolgáló előírásokra. 2009 első negyedévében valamennyi gazdálkodóhoz eljuttatásra került a „Gazdálkodói kézikönyv”, mely a kölcsönös megfeleltetés előírásait tartalmazza. 56. Melyek azok a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények? Előbbi előírásokat Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeknek (továbbiakban: JFGK) hívjuk, amelyeket a 73/2009/EK tanácsi rendelet II. melléklete sorol fel. A JFGK-k 2009-ben és 2011-ben fokozatosan kerülnek bevezetésre. A kölcsönös megfeleltetés olyan előírásokat tartalmaz, melyek már részei a magyar szabályozásnak és melyeket a gazdálkodók a hatékony gazdálkodás érdekében, illetve a gyakorlatnak megfelelően egyébként is megtesznek (pl. a járványos állatbetegségek megelőzésére tett óvintézkedések.)


25


57. Mi az a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”? A kölcsönös megfeleltetés követelményrendszerének másik eleme a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását szolgáló előírások csoportja, melyeket összefoglalóan Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (továbbiakban: HMKÁ) előírásoknak nevezünk. Magyarország a HMKÁ előírásokat az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében határozza meg. 58. Melyek azok a tápanyag-gazdálkodási és növényvédő szer használatra vonatkozó minimumkövetelmények? A tápanyag-gazdálkodási valamint a növényvédő szer használatra vonatkozó minimumkövetelmények olyan iránymutatások összessége, amely a hatályos jogszabályokból kiemelten tartalmazza azokat az alapvető előírásokat, amelyek segítségével a környezettudatos gazdálkodás elősegíthető. A tápanyag-gazdálkodási, valamint a növényvédő szer használatra vonatkozó jogszabályi előírások jelentős hányada részét képezi a fent említett kölcsönös megfeleltetésnek. A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozóan a 2009-től betartandó JFGK-kon túl csak egy minimumkövetelményt kell betartaniuk az AKG-ban részt vevőknek. A növényvédő szer használatra vonatkozó JFGK-kat azonban csak 2011-től kell betartaniuk a gazdálkodóknak, de az AKG-ban résztvevő gazdálkodóknak azokat a támogatási időszak kezdetétől, azaz 2009. szeptember 1-től be kell már tartaniuk. 2011-től azonban ezeket az előírásokat a kölcsönös megfeleltetés elemeként kell betartani, nem AKG minimumkövetelményként. 2011-től a JFGK-kon túlmenően a növényvédő szer használatra vonatkozó előírások közül csak egy előírást kell betartani AKG minimumkövetelményként. A fenti előírásoknak a gazdaság teljes területén történő betartását az MVH ellenőrei az illetékes szakhatóságok bevonásával helyszínen is ellenőrzik. Az ellenőrzéskor az esetleg előforduló meg nem feleléseket azok mértéke, súlyossága és tartóssága szerint értékelik, majd az így kapott eredmény alapján szabják ki a meghatározott mértékű szankciót. A tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó AKG minimumkövetelmény Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat. A növényvédő szer használatra vonatkozó AKG minimumkövetelmény „Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről (pl.: növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható).” Az ökológiai gazdálkodás célprogramban csak a 834/2007/EK rendelet és 889/2008/ EK rendeletben meghatározott anyagok használhatóak 59. Hogyan kell vezetni a Gazdálkodási Naplót? Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodóknak gazdaságuk teljes területére vonatkozóan Gazdálkodási Naplót kell vezetniük. A Gazdálkodási Napló

26

célja, hogy a gazdálkodó nyilvántartsa a gazdaságában végzett különböző gazdálkodási tevékenységeket, nyilvántartást vezessen az állatállományának változásáról, a növényvédelmi tevékenységekről, stb. A Gazdálkodási Napló biztosítja a kötelező előírások és az egyes célprogram-előírások ellenőrizhetőségét. A naplót papír alapon és elektronikus formában is lehet vezetni, beküldeni a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalhoz csak elektronikus úton kell, és csak bizonyos adatok beküldése szükséges. A Gazdálkodási Napló, Irányító Hatósági közleményben meghatározott adatait minden lezárt gazdálkodási év után szeptember 1. és november 30. között kell benyújtani. A Gazdálkodási Napló kitöltési útmutatója IH közleményben kerül megjelentetésre, még a kötelezettség vállalás kezdő időpontját megelőzően. A naprakész nyilvántartás azt jelenti, hogy a naplóban napi bontásban kell vezetni a növényvédelmi kezelésekről készült nyilvántartást, vagyis a permetezési naplót. Ezeken túl minden adatot heti bontásban kell vezetni, kivétel az állatállomány változásának nyomon követése, melyet elegendő havi bontásban rögzíteni. Minden tevékenységet legkésőbb az elvégzését követő 1 héten belűt rögzíteni kell. Az első gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási naplót 2010. szeptember 1. és november 30. között kell elektonikusan feltőltenil benyújtani. Kötelező a teljes gazdálkodási napló vezetése, hiszen a helyszíni ellenőrzés a gazdálkodási napló eredeti példánya alapján történik. A napló eredeti példányát, elektronikusan vezetett napló esetében pedig az adott gazdálkodási év lezárását követően kinyomtatott példányát a támogatási időszak végét követő második gazdálkodási év végéig meg kell őrizni. Az elkészített tápanyag-gazdálkodási tervektől való eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell az eltérés indoklásával együtt. A Gazdálkodási Napló beküldésének vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs. Azon AKG intézkedésben részt vevő gazdálkodók, akikre a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszenynyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008 (Vl. 29.) FVM rendelet is vonatkozik, a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, tábla művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjainak vezetésével egyben eleget tesznek a fenti rendelet szerint kötelezően vezetendő folyamatos nyilvántartásnak is. Emellett természetesen a fenti rendelet melléklete szerinti adatlapon is köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. 60. Kell-e képzésen részt venni a támogatási időszak ideje alatt? Az AKG támogatásban részesülő gazdálkodóknak kötelező részt venniük a 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet alapján szervezett AKG képzéseken, melyen az előírások betartásához, az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó ismereteket kapnak. A támogatási időszak alatt két képzési időszak lesz, a gazdálkodóknak mindkét képzési időszak folyamán részt kell vennie egy-egy képzésen. Az első képzési időszak a támogatási időszak első két gazdálkodási évét, míg a második képzési időszak a fennmaradó három gazdálkodási évet


27


öleli fel. Vállalkozások, szervezetek esetében a képzésen a kijelölt alkalmazottnak, tagnak kell részt vennie. Családi gazdálkodás esetén a családi gazdaság tagja is részt vehet a képzésen. A képzések költségei 100%-ban visszaigényelhetők a 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet alapján. 61. Milyen célprogram előírásokra lehet számítani? Minden célprogram esetében külön előíráscsomagok kerültek meghatározásra, melyeket a gazdálkodónak a célprogramba vont területén a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania. A célprogramok összes előírásának betartása kötelező. Az előírások be nem tartása szankciót von maga után. Az egyes előíráscsomagokban vannak közös elemek, bizonyos előírások több célprogramban is megjelennek. 62. Melyek a főbb előírások szántóföldi célprogramok esetén? A szántóföldi célprogramok esetében fontos előírás például: • a talajvizsgálatra és tápanyag-gazdálkodási tervre alapozott, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás alkalmazása; • a földhasználati terv készítése és végrehajtása; • a vetésváltás szabályainak betartása; • a vetésszerkezeti előírások betartása; • az előrejelzésre és megelőzésre alapozott növényvédelem. Közös előírás például az, hogy a növényvédelem során kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazhatók. Az alkalmazható növényvédő szerek körét az IH vezetője 2009-ben augusztus 31-ig, ezt követően évente január 31-ig közleményben teszi közzé. Fontos, hogy egyes előírások teljesítése csak akkor minősül teljesítettnek, ha azok elvégzéséről a támogatásra jogosult az MVH-t értesíti. Ilyen előírás a zöldtrágyázás elvégzése, a másodvetésű növény termesztése, illetve a középmély szántás munkálatának elvégzése. A zöldtrágya növény talajba történő forgatását megelőző 10 munkanapon belűt a támogatásra jogosultnak az MVH által közleményben közzétett módon be kell jelentenie az MVH-nak a munkálat végzésének helyét és időpontját, valamint a zöldtrágyázásra kerűltő növényfajt. A szántóföldi természetvédelmi zonális célprogramoknál további előírás még a hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt, rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazásának tiltása, a műtrágyával kijuttatható nitrogén hatóanyag mennyiségének korlátozása, növényvédő szer mentes táblaszegély meghagyása. Nagyon fontos előírás, hogy szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni vadriasztó lánc használatával együtt, és a terület egy részét kaszálatlanul kell hagyni. Madárbarát kaszálás: olyan kaszálás, amelyet a kaszálandó terület középpontjából vagy a táblaszél mellől indulva, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc használata mellett végeznek

28

63. Melyek a főbb előírások gyepgazdálkodási célprogramok esetén? A gyepgazdálkodási célprogramoknál nagyon fontos feltétel, hogy a gazdálkodó rendelkezzen a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállománnyal. Ennek a jogosultsági feltételnek az ellenőrzése során kizárólag azok a legeltethető állatok kerülnek figyelembe vételre, melyek a kötelező nyilvántartásokba a kérelmező tenyészetébe bejelentésre kerültek. A legeltethető állatfajok közé általánosságban a szarvasmarhafélék, a lófélék, a juh és a kecske tartozik. Nem minden célprogramban lehet minden állatfajt legeltetni. Kérjük, ellenőrizze a jogszabályban az adott célprogramban legeltethető állatfajok körét! A gyepterületeket legeltetéssel vagy kaszálással lehet hasznosítani. A csak kaszálásos hasznosítás során is rendelkezni kell a szükséges legeltethető állatállománnyal, de értelemszerűen ebben az esetben az állatokat nem legeltetik. A gyepeket nem szabad túllegeltetni. Tekintettel arra, hogy a gyepek legeltetéssel szembeni tűrőképessége a gyep típusától és egyéb körülményektől is függ, nem került meghatározásra maximális legeltethető létszám. A túllegeltetés ténye a gyep felszínén okozott károsodás alapján kerül megállapításra a helyszíni ellenőrzések során. A legeltetéssel történő hasznosítás esetén is engedélyezett az egyszeri kaszálás, a kaszálásos hasznosítás során azonban a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható. Mindkét esetben tilos azonban a felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés. A gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok esetében a fentieken túl minden kaszálás során madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni vadriasztó lánc használatával együtt. A kaszálásra területi és időbeli korlátok is vonatkoznak. Ezeknél a célprogramoknál azonban természetvédelmi okokból nem kötelező az évente kétszeri kaszálás, elegendő egy is. Fontos hogy a kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon , illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját. Eltérő támogatási összeg jár a kaszálásos és a legeltetéses hasznosítás esetén. Egy terület hasznosítási kódja évente változhat, melyet a kifizetési kérelemben kell jelezni. 64. Miként teljesíthető az extenzív gyepgazdálkodási célprogramban az állatállomány-növelés? Gyepgazdálkodás esetén a célprogram 3. évének végére, a 4. évtől kezdődően a kérelmező tenyészetében a kötelező nyilvántartásokban bejelentett legeltethető állatállománynak el kell érnie a 0,3 ÁE/ha sűrűséget a célprogramba bevitt legelőterületre vonatkozóan. Amennyiben a kérelmező csak akkora gyepterületet visz be a programba, amelyre vonatkoztatva már a program elején rendelkezik a hektáronkénti 0,3 állategységgel, úgy nincsen szükség további állománynövelésre. Javasolt csak akkora gyepterülettel belépni a programba, amekkorára az állatállomány biztosított, hiszen legeltethető állatállomány hiányában a támogatási összeg csökkentésre kerülhet. Javasoljuk, hogy a gazdálkodó akkora területtel lépjen be a célprogramba, hogy a meglévő állatállományával már a célprogram indulásakor elérje a 0,3 ÁE/ha állatsűrűséget.


29


65. Hányszor kell kaszálni a gyepterületeket? A gyepgazdálkodási célprogramokban évi kétszeri kaszálás előírása került meghatározásra. Magyarország gyepterületeinek 75-80%-án a kétszeri kaszálás nem okoz problémát, ahol pedig az időjárási és egyéb körülmények nem engedik ezt meg, vis maior esetként lehet eljárni. Továbbá vis maior kérelem benyújtása esetén mentesülhetnek azok a gazdálkodók is a terület kétszeri kaszálása alól, akiket a természetvédelmi hatóság természetvédelmi célok miatt erre kötelez. HMKÁ előírások közé tartozik, hogy a mezőgazdasági területeket gyommentes állapotban kell tartani. Ez a gyakorlatban a gyepterületek esetében minimálisan az évenkénti egyszeri kaszálást jelenti. Az AKG intézkedés előírásainak az uniós előírások alapján túl kell mutatniuk többek közt a HMKÁ előírásokon. Ez azt jelenti, hogy csak HMKÁ-n túlmutató, minimum évi kétszeri kaszálásért adható AKG támogatás. Ha a gazdálkodó egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen vis maior körülmény miatt legalább háromszor nem tudja a célprogram előírásai szerinti hasznosítást megvalósítani, úgy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területe a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül, de a területre eddig felvett támogatási összeget nem kell visszafizetnie. 66. Melyek a főbb előírások ültetvény célprogramok esetén? Az ültetvény célprogramoknál szintén kell talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni vagy készíttetni, de itt a kötelezően elvégzendő levélanalízis eredményeit is figyelembe kell venni. A szántóföldi célprogramokhoz hasonlóan itt is csak környezet kímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazhatóak, és a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. Új elem az előírások között, hogy különböző mennyiségben szexferomon csapdákat és madárodúkat kell elhelyezni az ültetvényben. Ez utóbbiak hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez, és egyben segítik a környezetkímélő növényvédelmet is. A madárodúkat lehet az ültetvényben valamint az ültetvény szélső sorától számított 100 méteres távolságban is elhelyezni. 67. Mely területeken kell betartani a vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat? Fontos kihangsúlyozni, hogy a szántóföldi célprogramok esetében célprogramonként meghatározott vetésszerkezeti előírások a kötelezettségvállalás teljes időszakára vonatkoznak, és csak a célprogramba bevitt területeken kell betartani azokat. Az előírásokat tehát nem a gazdaság teljes területére vonatkozóan kell betartani, hanem csak a kötelezettségvállalással érintett területekre. A vetésszerkezetet a főnövények vonatkozásában kell teljesíteni, ezen előírás teljesítésekor a másodvetés nem fogadható el. A gazdaságnak a támogatásba be nem vont területein a gazdálkodó az ökológiai és ökonómiai szempontok mérlegelése után szabadon dönthet a vetésszerkezetről. Javasoljuk, hogy a gazdálkodó csak akkora területen igényeljen agrár környezetgazdálkodási támogatást, amely területen 5 évre vonatkozóan tudja vállalni a vetésszerkezetre vonatkozó kötelezettségeket.

30

68. A vetésszerkezeti előírásoknak minden évben meg kell felelni? Természetesen megfelelhet a támogatásra jogosult minden évben külön-külön is a vetésszerkezeti előírásoknak, ugyanakkor az esetleges meg nem felelés csak a támogatási időszak 5 évének összesített átlaga alapján kerül megállapításra. 69. Mit tartalmaz a földhasználati terv, és mit kell érteni annak betartásán? A szántóföldi célprogramok esetében a gazdálkodóknak évente, célprogramonként külön földhasználati tervet kell készítenie. A tervnek nem kell kiterjednie az egész gazdaság területére, csak a célprogramba bevont területekre kell, hogy vonatkozzon. A földhasználati tervben kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként kell feltüntetni az egyes táblák esetében a már vetett előveteményt, azaz az előző gazdálkodási év főnövényét vagy másodvetését, a hasznosításra kerülő főnövények körét. Továbbá az adott célprogramban rögzített vetésszerkezeti előírások szerinti növénykultúra csoportok esetében meg kell határozni a területnagyságot, az adott gazdálkodási évre vonatkoztatott százalékos részarányt, valamint a támogatási időszak teljes egészére vonatkoztatott százalékos részarányt. Fontos, hogy a tervben minden terület megfelelően nyomon követhető legyen. A tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni az adott gazdálkodási évre vonatkozóan. Amennyiben a főnövény betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, akkor a tervet a betakarítást követően kell haladéktalanul elkészíteni. Természetesen a szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal, illetve a szántóföldi növénytermesztés kékvércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramok esetében, amennyiben a teljes támogatási időszak alatt évelő szálas pillangós takarmánynövény (pl. lucerna) termesztésére kerül sor nem kell földhasználati tervet készíteni. 70. Mikor és hogyan kell talajvizsgálatot végeztetni? Talajvizsgálatot csak a szántóföldi és az ültetvény célprogramoknál kell végeztetni. Minden esetben bővített vizsgálat szükséges. A talajvizsgálatokat első alkalommal a támogatási időszakot megelőző gazdálkodási évben, vagy az első gazdálkodási évben, illetve második alkalommal a célprogram utolsó gazdálkodási évében kell végeztetni. Az NVT AKG intézkedésben részt vevő gazdálkodók esetében az ötödik gazdálkodási évben, vagyis a 2008. szeptember 1. és 2009. augusztus 31. között végzett, az adott földterületre vonatkozó teljes vagy bővített talajvizsgálat eredménye jelen célprogramok esetében elfogadásra kerül. Egyéb esetben az első alkalommal a talajmintát 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között, második alkalommal pedig 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között kell leadni a megfelelő vizsgálati paraméterekre akkreditációval rendelkező talajlaboratóriumoknak. Az átlag talajmintákat 5 hektáronként kell venni, az öt hektárnál kisebb kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek esetében elegendő egy mintavétel. A talajmintavételt bárki elvégezheti a támogatási jogszabály mellékletében foglalt követelmények alapján. Bővített talajvizsgálat: a talaj pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaC03, P2O5 K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu paraméterekre történő vizsgálata.


31


A talajvizsgálatokra akkreditált talajlaboratóriumok listáját az Irányító Hatóság vezetője közleményben teszi közzé. Amennyiben több gazdálkodónak a szomszédos területei ugyanazon célprogramban vesznek részt, a szomszédos kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek összevonhatók a mintavétel szempontjából, azonban ebben az esetben valamennyi földhasználónak rendelkeznie kell a talajvizsgáló laboratórium vizsgálati eredményével. 71. Ha a talajvizsgálat során kettő vagy több gazdálkodó közösen végzi a mintavételt és adja be a laboratóriumnak, kinek a nevére állítják ki az igazolást? A vizsgálatról kiadott igazoláson mindegyik, a közös vizsgálatot kérő gazdálkodó nevének szerepelnie kell. 72. Egy kérelmező két kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területét összevonhatja-e talajmintavétel szempontjából, ha nem szomszédosak, de egy blokkon belül vannak, és nem érik el öszszesen az 5 ha nagyságot? Igen, az ilyen esetekben a területek a talajvizsgálat szempontjából összevonhatóak. 73. Mit tartalmaz a tápanyag-gazdálkodási terv? A talajvizsgálatok eredményei alapján évente, célprogramonként külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és végrehajtani. Ha nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, mert nem készült el időben a laboratórium a vizsgálatokkal, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a területre vonatkozó öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény felhasználásával, vagy a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet. Ültetvények esetében a tápanyag-gazdálkodási terv készítésénél a levélanalízis eredményeit is figyelembe kell venni. A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a növénytáplálás céljára kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya; szervestárgya vagy egyéb termésnövelő anyag), műtrágya és szennyvíziszap esetén az N, P, K elemre, szervestrágya esetén az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. A tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni az adott gazdálkodási évre vonatkozóan. Amennyiben a főnövény betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, akkor a tervet a betakarítást követően kell haladéktalanul elkészíteni. Az első gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet és földhasználati tervet legkésőbb 2010. május 15-ig kell elkészíteni. Amennyiben a területes kizárólag szervestrágyázás történik, a kijuttatandó szervestrágya mennyiségének meghatározásához csak az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét kell figyelembe venni. Szennyvíziszap kihelyezésére a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet előírásainak betartása mellett van lehetőség. A tervben nem a kijuttatandó trágyamennyiséget kell feltüntetni, hanem a kijuttatandó hatóanyag (N, P, K) dózisokat.

32

74. Mit kell érteni a tápanyag-gazdálkodási terv betartásán? A tápanyag-gazdálkodási terv végrehajtása annyit tesz, hogy az abban meghatározott kijuttatandó hatóanyag dózisokat túllépni nem lehet, vagyis szankció a tervben meghatározott dózisokat meghaladó tápanyag-kijuttatás esetén jár. A tápanyag-gazdálkodási terv kijuttatható hatóanyagok maximális mennyiségre vonatkozó adatokat – elektronikus úton – kell benyújtani az MgSZH-hoz évente a Gazdálkodási Naplóval egyidőben, a terv eredeti példányát azonban a támogatási időszak végéig meg kell őrizni. Tápanyag-gazdálkodási terv meghatározott adatait első alkalommal 2010. szeptember 1. és november 30. között kell az MgSZH-hoz benyújtani. 75. Milyen szabályok vonatkoznak a vetésváltásra? A talaj tápanyagtartalmának kiegyensúlyozott hasznosítása érdekében és növényvédelmi szempontok alapján táblaszinten vetésváltási szabályokat kell betartani, melyek teljesítésébe a másodvetést is figyelembe kell venni. Ezek a szabályok az alábbiak: • cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthető 4 éven belül; • napraforgó csak egyszer termeszthető 5 éven belül; • szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül; • két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie; • lucerna után hüvelyes növény nem termeszthető; • az alábbi növények nem követhetik egymást a vetésváltásban: szója, olajrepce, napraforgó. A vetésváltási szabályok teljesítésébe a másodvetésben termesztett növények is beszámítanaki. Amennyiben másodvetést kíván a gazdálkodó megvalósítani, akkor a munkálatok elvégzését követő 10 munkanapon belűt köteles a munkálat végzésének helyét és időpontját bejelenteni az MVH-hoz az elvetett növényfaj megnevezésével együtt. 76. Mi a monitoring adatszolgáltatás, hogyan működik, és kikre vonatkozik? Az ÚMVP AKG támogatásban részt vevő ügyfelek között két egymástól független monitoring tevékenység fog folyni: 1. Minden, az ÚMVP támogatásában részesülő ügyfelet a Program pénzügyi forrásainak felhasználásával megvalósított projekt esetén rendszeres monitoring adatszolgáltatási kötelezettség terhel, melynek részletes szabályait az 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet állapítja meg. Amennyiben az ügyfél az adatszolgáltatási kötelezettségnek nem felel meg, a 2007. évi XVII. Törvény 71. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható. 2. A fenti monitoring adatszolgáltatáson túl a célprogram előírások gazdasági és környezeti hatásainak vizsgálata érdekében az FVM hatásindikátor monitorozó rendszert kíván működtetni az intézkedés teljes időtartama alatt. A hatásindikátor monitorozó rendszer nem terjed ki az összes AKG támogatottra, a támogatásra jogosultak közül bizonyos szempontok figyelembevételével (pl.: gazdasági méret, földterület


33


természetvédelmi és környezetvédelmi besorolása, stb.) az intézkedés keretében támogatott összterület 10%-ának megfelelő mintasokaság kerül kiválasztásra. A hatásindikátor monitorozó rendszer üzemeltetéséről, működéséről, a kiválasztásra kerülő támogatásra jogosultak szempontrendszeréről, a gyűjtendő adatok köréről, valamint a kiértékelés módszertanáról IH közlemény fog rendelkezni. A hatásindikátor monitorozó rendszerben résztvevő gazdálkodóknak együtt kell működnie a rendszert működtető szervezettel, részére a kért adatokat meg kell adnia és a területén végzett vizsgálatokban közre kell működnie. Azokat a gazdálkodókat, akik kiválasztásra kerültek a hatás-indikátor monitorozó rendszerbe, többlet költségek nem terhelik. 77. Ki ellenőrzi az előírások betartását? Az MVH évente ellenőrzi a jogosultsági feltételeket, a célprogram előírások valamint az egyéb kötelező előírások betartását. Az MVH az ellenőrzés során adminisztratív ellenőrzést, keresztellenőrzést és helyszíni ellenőrzést folytat, melybe más állami szerveket is bevonhat (pl.: természetvédelmi hatóság, talajvédelmi és növényvédelmi hatóság). Minden előírás esetén meghatározásra kerültek az ellenőrzési szempontok, a meg nem felelés módja és a meg nem feleléshez rendelt szankció. Ezeket a Támogatási Rendelet melléklete tartalmazza. 78. Az ellenőrzés során milyen kötelezettségei vannak a gazdálkodónak? • A gazdálkodónak az ellenőrzés alatt együtt kell működnie, az ellenőrzést lehetővé kell tennie, és a kért dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátania. • A földhasználónak az ellenőrzés során igazolnia kell, hogy rendelkezik a terület földhasználati jogával. (Ha a földhasználó egyben a terület tulajdonosa, akkor rendelkezésre kell állnia a nem hiteles tulajdoni lap másolatának.) • Rendelkezésre kell állnia a Gazdálkodási Napló, a tápanyag-gazdálkodási terv valamint a földhasználati terv adott gazdálkodási évre és a támogatási időszak korábbi éveire vonatkozó példányainak, a Gazdálkodási Napló elektronikus vezetése esetén annak kinyomtatott példányának. • A tervekben szereplő anyagok felhasználására vonatkozó adatok alátámasztására szolgáló számláknak és bizonylatoknak. • Ha a helyszíni ellenőrzés során kétség merül fel a szőlőültetvények termőképességét illetően, a támogatásra jogosultnak a helyszíni ellenőrzést követő 30 napon belül be kell nyújtania az MVH-hoz a szőlőterület elhelyezkedése szerint illetékes hegybíró által kiadott szőlő ültetvénykataszteri kivonatot, mely igazolja, hogy a szőlőültetvény használat alapján nem tartozik a felhagyott kategóriába. 79. Milyen jogkövetkezmények lehetnek, amennyiben az előírásokat a támogatott nem tartotta be? Területeltérés jogkövetkezményei A támogatás alapjául szolgáló terület méretének meghatározásánál, illetve az igényelt, valamint az ellenőrzés alapján megállapított valós terület méretéből adódó eltérések esetén az MVH a 1975/2006/EK rendelet 16. cikkében foglalt szankciókat alkalmazza.

34

Amennyiben az MVH helyszíni ellenőrei nagyobb területe mérnek a kifizetési kérelemben jelzetthez képest, akkor a kérelemben szereplő területnagyság alapján történik a támogatási összeg meghatározása. Általános kötelezettségek nem teljesítésének jogkövetkezményei Ha a gazdálkodó a Gazdálkodási Naplót nem naprakészen vezeti, vagy egyáltalán nem vezeti azt, az adott gazdálkodási évre a teljes intézkedésből kizárásra kerül. Ha nem küldi be a napló meghatározott adatait, akkor az adott évre jutó, a teljes AKG intézkedésre adott támogatási összeg 30%-kal csökkentve kerül kifizetésre. Ha a gazdálkodó a tápanyag-gazdálkodási terv meghatározott adatait nem küldi meg az MgSzH-nak, akkor az adott évre jutó, az érintett célprogramokra adott támogatási összeg 30%-kal csökkentve kerül kifizetésre. Ha a gazdálkodó az első képzési időszakban nem vesz részt agrár-környezetgazdálkodási képzésen, nem jogosult a második gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára, ha pedig a második képzési időszakban nem vesz részt képzésen, akkor az ötödik gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 30%-ára nem jogosult. Kölcsönös megfeleltetés nem teljesítésének jogkövetkezményei Ha a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során a gazdaság bármely területének vonatkozásában találnak meg nem felelést, az az AKG támogatásokra is kihatással van, vagyis a jogszabályban foglaltaknak megfelelően fog csökkeni a támogatás. Minimumkövetelmények nem teljesítésének jogkövetkezményei Ha a minimumkövetelmények ellenőrzése során a gazdaság bármely területének vonatkozásában meg nem felelést találnak, az az AKG támogatások mellett a KAT területek kompenzációjára, a Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó kompenzációs támogatásra, a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatásra és az erdő-környezetvédelmi támogatásokra is kihatással lesz, vagyis a EU-s jogszabályban foglaltaknak megfelelően fognak csökkeni ezek a támogatások is. 80. Milyen általános szabályok szerint kerülnek alkalmazásra a célprogram előírásokra vonatkozó jogkövetkezmények? Minden előírás esetén meghatározásra került, hogy táblánként, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként vagy célprogramonként, illetve minden évben, vagy csak bizonyos években kerül ellenőrzésre. A támogatási jogszabály melléklete tartalmazza azt is, hogy az egyes előírások esetén mit kell érteni meg nem felelés alatt. A szankció mértékének megállapításakor figyelembevételre kerül, hogy a meg nem feleléseknek vannak fokozatai – pl.: területi kiterjedés vonatkozásában – és az is, hogy hányadik alkalommal követte el a támogatásra jogosult a szabálytalanságot a támogatási időszak alatt. Összesen 15 szankciótípus létezik, melyek közül a legenyhébb a figyelmeztető levél, a legsúlyosabb pedig a teljes intézkedésből való kizárás a teljes támogatási időszakra, mely jogosulatlan igénybevételnek is minősül, így a már korábban megkapott támogatást is vis�sza kell fizetni. A két véglet közt a szankciók a kötelezettség-vállalással érintett egybefüggő terület, a célprogram, illetve a teljes intézkedés szintjén állapítanak meg különböző szintű támogatáscsökkentést, vagy a teljes támogatási időszakra vonatkozó kizárást.


35


A betartandó előírások megszegése esetén szankció kiszabására kerül sor, mely a legtöbb esetben a támogatási összeg csökkentett kifizetésével jár. A szankciók a szabálytalanság milyenségétől függően kerülnek meghatározásra. Egy célprogram keretében vállalt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetében: • amennyiben egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vagy a célprogram vonatkozásában több kötelezettségszegés is megállapításra kerül, úgy a magasabb százalékos arányú szankciót kell alkalmazni; • amennyiben több kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában is kötelezettségszegés kerül megállapításra, úgy minden egyes területre vonatkozó szankciót alkalmazni kell; • amennyiben a célprogramra és azon belüli kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre is kötelezettségszegés kerül megállapításra, úgy mindkét szankciót érvényesíteni kell. Szankció

Szankció szintje

Szankció időbelisége

Szankció mértéke

S0

nem releváns

Adott évre vonatkozó

figyelmeztető levél

S1

-3%

S2

-15%

S3 S4 S5

kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület


-60% -100% Teljes támogatási időszakra vonatkozó

S6

-30%

kizárás, jogosulatlan igénybevétel

S7

-3%

S8

-15%

S9 S10

Adott évre vonatkozó célprogram

-30% -60%

S11

-100%

S12

Teljes támogatási időszakra vonatkozó


S13


kizárás

Teljes támogatási időszakra vonatkozó


S14

intézkedés

81. Milyen növények termeszthetők az egyes célprogramokban? Minden egyes célprogram esetén meghatározásra került azoknak a növényeknek a köre, melyek az adott célprogram keretei között termeszthetőek. A csoportosítást a Támogatási Rendelet mellékletei tartalmazzák. A termeszthető növényekhez tartozó hasznosítási kódokat az IH, illetve az MVH közleményben teszi közzé.

36

MePAR lehatárolások 82. Melyek az AKG szempontjából fontos MePAR lehatárolások? MePAR fizikai blokk szinten lehatárolt területek: • Árvíz sújtotta terület; • Kedvezőtlen adottságú terület (KAT); • Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT, zóna); • Natura 2000 terület; • Nitrátérzékeny terület; • Sérülékeny vízbázis védőterület; • Széleróziós mintaterület; • VTT célterület. MePAR fizikai blokkon belül lehatárolt területek: • 12%-nál nagyobb lejtésszögű területek. A MePAR fizikai blokk szintű lehatárolás azt jelenti, hogy adott blokk teljes területe az adott lehatárolásba esik (pl.: Natura 2000 lehatárolás esetén a blokk teljes területe Natura 2000 terület). Vízerózió elleni célprogramba csak 12%-nál nagyobb lejtésszögű terűlet vonható be. A fizikai blokkon belüli lehatárolás azt jelenti, hogy a blokknak nem a teljes területe, hanem csak bizonyos részei érintettek a lehatárolás által. Ennek következménye, hogy annak pontos meghatározására, hogy adott terület érintett-e a blokkon belüli lehatárolásban, csak a terület pontos elhelyezkedésének a meghatározását követően van mód. 83. Hol lehet megtekinteni egy adott blokk elhelyezkedését, adatait? A www.mepar.hu internetes oldalon nyilvánosan elérhető MePAR böngésző. Ennek segítségével lekérdezhető egy adott fizikai blokk elhelyezkedése, adatai illetve a blokkot érintő lehatárolások adatai. Az egyes lehatárolásokban szereplő fizikai blokkok listáját az Irányító Hatóság közleményben teszi közzé. 84. Mit jelent az MTÉT zónarendszer? A Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) a korábbi Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerének felülvizsgálata során, azt alapul véve kerültek kialakításra. A felülvizsgálat során bizonyos területek elvesztették ÉTT/MTÉT besorolásukat, bizonyos területekkel azonban kibővült a hálózat. Az új hálózat 25 MTÉT területet foglal magába. A korábbi ÉTT-ként is nyilvántartott MTÉT-ek mellett új MTÉT-ek is kijelölésre kerültek: Bihari-sík, Bükkalja, Gerje-perje sík, Hanság, Homokhátság, Hortobágy, Kis-Sárrét, Sárvíz-völgye, Somogy, Taktaköz, Zámolyi-medence. A természetvédelmi célok nagyobb hasznosulása érdekében az egyes MTÉT-eket zónákra osztottuk fel. Ez egyrészről azt jelenti, hogy egyes természetvédelmi zonális célprogramokat egy MTÉT esetén csak bizonyos zónákban lehet választani, másrészről viszont vannak olyan célprogramok, melyek minden zónában igénybe vehetőek, de bizonyos zónákban (A, B, C zónák) a támogatási kérelmek rangsorolása során plusz pontot kap az adott zóna területén gazdálkodó. Például Baranya megye fás legelői MTÉT esetében mindhárom zónában igényelhető


37


támogatás a természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramra, a szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram azonban csak az A zónában választható. Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram esetén az A zónában 10 pontot kap a gazdálkodó, míg a B zónában csak 6 pontot, a C-ben pedig 4 többletpontot. 85. Mely területek vonhatók be szélerózió elleni célprogramba? Szélerózió elleni célprogramba két mintaterületen van lehetőség belépni: A) A Homokhátságon az alábbi települések meghatározott fizikai blokkjaiban: Ásotthalom, Balástya, Bócsa, Bordány, Bugac, Bugacpusztaháza, Csengele, Csólyospálos, Domaszék, Forráskút, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kaskantyú, Kiskunmajsa, Kistelek, Kömpöc, Mórahalom, Móricgát, Orgovány, Öttömős, Páhi, Pirtó, Pusztamérges, Ruzsa, Szank, Szatymaz, Tázlár, Üllés, Zákányszék, Zsana, Zsombó. B) A Nyírségben az alábbi települések meghatározott fizikai blokkjaiban: Apagy, Baktalórántháza, Balkány, Berkesz, Besenyőd, Biri, Bököny, Buj, Demecser, Érpatak, Fábiánháza, Gégény, Geszteréd, Gyulaháza, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hodász, Ibrány, Ilk, Jármi, Kállósemjén, Kálmánháza, Kántorjánosi, Kék, Kemecse, Kisléta, Kisvarsány, Kótaj, Laskod, Levelek, Magy, Máriapócs, Mátészalka, Nagycserkesz, Nagydobos, Nagyhalász, Nagykálló, Napkor, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírbogdány, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyíregyháza, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkáta, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Nyírpazony, Nyírtass, Nyírtelek, Nyírtét, Nyírtura, Nyírvasvári, Ófehértó, Ópályi, Őr, Papos, Petneháza, Pócspetri, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod, Sényő, Szakoly, Székely, Téglás, Terem, Tiszarád, Újfehértó, Vaja, Vásárosnamény, Vasmegyer. Az Irányító Hatóság közleményben jelenteti meg a jogosult MePAR fizikai blokkok listáját, melyek nem tartalmazzák a felsorolt települések teljes területeit 86. Mit kell tudni a Natura 2000 gyepterületeken történő AKG kifizetésekről? A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó földhasználati előírások és a gyepgazdálkodási célprogramok előírásai részben vagy egészben átfednek egymással. Amennyiben a gazdálkodó ugyanarra a területre mindkét típusú támogatást igénybe kívánja venni, ugyanazon előírások betartásáért tehát kétszeresen kerülne támogatásra. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a mindkét helyen szereplő, költségvonzattal járó előírások betartását csak az egyik támogatás keretén belül lehet kompenzálni. Ezért, ha a földhasználó Natura 2000 gyepterületen gazdálkodik, az ugyanarra a területre vonatkozó AKG támogatások összege a „közös” előírásokra vonatkozó támogatási részösszeggel csökkentésre kerül. A Natura 2000 gyepterületekre járó hektáronkénti 38 eurónak megfelelő forintösszegnyi kompenzációs támogatást a 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján lehet igényelni. A Natura 2000 kompenzációs támogatás nem igénylése nem mentesít a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben foglalt Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásainak betartása alól Amennyiben a gazdálkodó Natura 2000 gyepterületen gazdálkodik, az egységes kérelem kitöltésekor ne felejtse el beikszelni a Natura 2000 gyepterületeken tör fenő gazdálkodáshoz nyújtandó támogatást is.

38

Kötelezettségvállalás módosítása 87. Mi történik akkor, ha valaki nem tudja tovább betartani a vállalt kötelezettségeket? Az agrár-környezetgazdálkodási program céljainak eléréséhez öt éven keresztül be kell tartani a célprogram előírásait, mert ez az a minimális időtartam, ami alatt a környezet állapotában érezhető javulás tapasztalható. Ha ennél rövidebb ideig folytatnak a programnak megfelelő gazdálkodást egy adott mezőgazdasági területen, az nem hozza meg a kellő eredményt. Ebből adódóan a cél az, hogy a programba bevitt területeknek se a mérete, se az elhelyezkedése ne változzon az öt év alatt. Ha egy gazdálkodó már nem tudja/nem akarja tovább vállalni az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban előírt és általa 5 évre vállalt kötelezettségeket, akkor lehetőség van a területek visszavonására, illetve a kötelezettségek átadására. Célprogram váltásra nincsen lehetőség. 88. Mit jelent a célprogramba bevont területek visszavonása? A gazdálkodónak lehetősége van az adott agrár-környezetgazdálkodási célprogramba bevitt területének csökkentésére az első gazdálkodási évet követően. A visszavonásra vonatkozó kérelmet az MVH által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a kérelmező székhelye vagy lakhelye szerinti illetékes megyei MVH kirendeltségére. A kérelem benyújtásának határideje az adott gazdálkodási év december 31-e. A csökkentés okai lehetnek például az alábbiak. • A gazdaság átalakulása miatt a területek egy részét el kell adni, és az új tulajdonos a kötelezettséget nem tudja vagy nem akarja átvállalni. • Bérelt területnél a bérbeadó felbontja az 5 éves bérleti szerződést. A kérelmezőnek lehetősége van: • a teljes kérelem (a teljes, intézkedésbe bevitt földterület); • egy vagy több teljes célprogram; • egy adott célprogramba bevitt terület részleges visszavonására. Az utolsó pontban említett részleges visszavonás esetében a visszavont földterület csak kötelezettségvállalással érintett egybefüggő földterület lehet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minimálisan egy célprogramba bevitt összefüggő, egy fizikai blokkon belüli, jól láthatóan körülhatárolt, EOV koordinátákkal rendelkező földterületet lehet visszavonni. Az első gazdálkodási évben terület visszavonására nincsen lehetőség. A területcsökkentés illetve visszavonás esetén a célprogramra vonatkozóan korábban igénybe vett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint viszsza kell fizetni. 89. Van-e lehetőség visszafizetés nélkül kilépni a programból? Csak speciális esetekben van erre lehetőség, mint például a külön pontban részletezett vis maior eseteket. További lehetőség, amennyiben a földhasználó a területén egyéb támogatott intézkedést hajt végre, mint például:


39


• mezőgazdasági területek első erdősítése – 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet alapján; • nem termelő beruházásokat mezőgazdasági területeken – azaz fasor, sövénytelepítés, vagy gyeptelepítést – 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet alapján; • agrár-erdészeti rendszert hoz létre – 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet alapján. 90. Mit jelent a kötelezettségek átadása? Amennyiben – bármilyen okból kifolyólag – a támogatásba bevont területek földhasználója személyében változás következik be, lehetőség van a tényleges földhasználó részére az agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségek és jogok átvállalásának kérelmezésére. Kötelezettség átvételére csak a jogszerű földhasználó jogosult. A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet postai úton, egy példányban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a kötelezettség átadást kérelmező székhelye vagy lakhelye szerinti illetékes megyei MVH kirendeltségére a kötelezettség átadó és a kötelezettséget átvállalni kívánó együttes aláírásával. Az első gazdálkodási évben kötelezettségátadásra nincs lehetőség, csak gazdaságátadási támogatás igénybevétele esetén. A kérelem beadásának határideje az adott gazdálkodási év augusztus 31-e (mely évben még a kötelezettség átadója viseli a kötelezettséget). Kötelezettség átadása az alábbi módokon lehetséges: • jogutódlás (öröklés, gazdasági társaságok átalakulása); • egyszerű kötelezettség-átadás/átvétel: a támogatott gazdálkodó (magánszemély vagy cég) egy másik gazdálkodónak (magánszemélynek vagy cégnek) adja át a kötelezettséget. Kötelezettséget átadni csak az átadni kívánt célprogram, valamint az intézkedés jogosultsági kritériumainak megfelelő gazdálkodónak lehet. Célprogram-váltásra kötelezettségátadás és jogutódlás esetén sincs lehetőség. Ajogosultság megállapításához szükséges dokumentumokat a kérelmező köteles az MVH részére benyújtani. Egy adott területhez kapcsolódó kötelezettség – a jogutódlás és a vis maior esetek kivételével – egyszer adható át. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnél kisebb területet átadni nem lehet. A kérelemben több terület átadását is lehet kérelmezni, egy gazdálkodási évben azonban egy támogatásra jogosult legfeljebb egy kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet nyújthat be. 91. Mi a teendő kötelezettségátadás esetén a képzések terén és a gazdálkodási naplóval kapcsolatban? Az átadónak a kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumok másolati példányát, így különösen a gazdálkodási napló, a tápanyag-gazdálkodási terv, a földhasználati terv másolati példányát, a talajvizsgálati eredményeket, valamint a területazonosítás eredményeit (EOV koordináták) az átvevő részére biztosítania kell. Amennyiben a kötelezettségvállaló személyében változás történik, a kötelezettség átvevőjének szintén részt kell vennie mindkét képzési időszak folyamán egy-egy képzésen.

40

Amennyiben már csak egy képzési időszak áll rendelkezésére, azon a képzésen kötelezően részt kell vennie. 92. Mi a teendő akkor, ha a gazdálkodó vis major (elháríthatatlan külső ok) miatt nem képes tovább vállalni a kötelezettséget? Vis major esemény fennállása a kötelezettségek • adott gazdálkodási évre vonatkozó, vagy • a támogatási időszak fennmaradó részére vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól mentesíti a támogatásra jogosultat. Az első esetben a támogatásra jogosult részére a vis majorral érintett földterületre az adott gazdálkodási évben járó támogatási összeg teljes összege kifizetésre kerül. A második esetben az érintett földterületet vissza kell vonnia a gazdálkodónak, de az arra a területre már igénybe vett támogatást nem kell visszafizetnie. Ha nem kezdeményezi a visszavonást, és a területre vonatkozóan kifizetési kérelmet nyújt be, az intézkedésből a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül, és a már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetnie. A 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet alapján elsősorban a következő eseteket ismerhetők el: • az ügyfél halála; • az ügyfél hosszú távú munkaképtelensége; • a jogosult terület jelentős részének kisajátítása vagy jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás illetve a kérelem benyújtása időpontjában nem volt előrelátható; • a jogosult területet sújtó természeti csapás illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.); • az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés; • az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása. Vis majorként ismerhető el olyan különleges körülmény, cselekmény vagy esemény, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. Speciálisan az AKG intézkedés esetén az alábbi esetek ismerhetők el: • zárlati, vagy a Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító ellen hozott hatósági intézkedés; • a jogosult terület vonatkozásában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagy a Nemzeti Park Igazgatóság a földhasználóval kötött haszonbérleti szerződést írásban felmondja; • a jogosult területen a VTT program keretében árvízi tározó működtetésére került sor; • a támogatásra jogosultat az illetékes természetvédelmi hatóság kötelezi a célprogramban rögzített földhasználati előírások szerinti gazdálkodási tevékenység megváltoztatására. A vis maion kérelmet a 44/2007. (Vl. 8.) FVM rendelet 1. számú mellékletben szereplő forma-nyomtatványon kell beadni.


41


Ha a támogatásra jogosult egy kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában vis maion körülmény miatt legalább háromszor nem tudja a célprogram előírásai szerinti hasznosítást megvalósítani, úgy a támogatásra jogosult a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület vonatkozásában a célprogramból az adott célprogram támogatási időszakának lejáratáig kizárásra kerül a területre eddig felvett támogatási összeg visszafizetési kőtelezettsége nélkül. Ezekben az esetekben a gazdálkodónak az ügyben eljáró más szerv által kiadott irat másolatát a kézhezvételt követő tíz munkanapon belűt meg kell küldenie az MVH-nak. 93. Újratelepíthető-e az ültetvény? Lehetőség van az AKG célprogramba bevont szőlő és gyümölcs ültetvény kivágására és újratelepítésére a támogatási időszak alatt, erről azonban tájékoztatni kell az MVH-t. A kivágott ültetvényt a kivágást követő 12 hónapon belül újra kell telepíteni. A támogatásra jogosultnak az újratelepítés bejelentésével egyidőben nyilatkozatot kell tennie az újratelepítésre kerülő növényfajról. Ha az új telepítésű ültetvény után alacsonyabb támogatási összeg igényelhető, az új növényfaj szerint járó alacsonyabb támogatási összeg kerül kifizetésre. Ha azonban az új telepítésű ültetvény után magasabb hektáronkénti támogatási összeg igényelhető, mint a kivágott növényfajra, nem kerül kifizetésre magasabb támogatási összeg, a korábban meghatározott, kivágott ültetvényre vonatkozó kifizetésben részesül a gazdálkodó. Amennyiben csak a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részét érinti az ültetvény kivágása és újratelepítése, továbbá az új telepítésű ültetvény után alacsonyabb támogatási összeg igényelhető, úgy a támogatásra jogosult köteles az ültetvény elhelyezkedését legalább 3 méter pontossággal megadó EOV koordinátákat a kifizetési kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszakban elektronikus úton benyújtani. Így az újratelepített területre az új növényfaj szerint járó alacsonyabb támogatási összeg kerül kifizetésre. Amennyiben az új telepítésű ültetvény után magasabb hektáronkénti támogatási összeg igényelhető, mint a kivágott növényfajra, úgy a támogatásra jogosult részére az újratelepített terület vonatkozásában a területazonosítási kérelemre hozott határozat alapján járó korábbi támogatási összeg kerül kifizetésre. A területazonosítás költségeit a támogatásra jogosult viseli, arra külön kifizetés nem igényelhető. 94. Mi történik, ha a földhasználó az ökológiai gazdálkodásba bevont földterületen le kívánja rövidíteni az átállási időszakot? Amennyiben a támogatásra jogosult a támogatással érintett földterületre vonatkozóan átállási időszak lerövidítése iránti kérelmet nyújtott be az illetékes ökológiai ellenőrző szervhez, és azt az agrárpolitikáért felelős miniszter jóváhagyta, úgy az ökológiai gazdálkodási célprogramok esetében a támogatási összegek módosulnak attól a gazdálkodási évtől, amelyikben az adott földterület ökológiai státuszának változása megtörtént. Ha az átállási időszak lerövidítése csak a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részére vonatkozik, úgy a támogatási összegek számításánál a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területet ökológiailag átállt területként kell figyelembe venni.

42

Az engedélyezett kérelemről nem a gazdálkodónak kell jelentenie az MVH felé, hanem a két hivatal kőzött történik az információátadás. 95. Mi történik akkor, ha a tanyás gazdálkodás célprogram esetében az 5 éves időszak alatt a gazdálkodó még bérel vagy örököl földet, s így a célprogramba bevitt területe nem éri el a gazdaság mezőgazdasági hasznosítású területének 30%-át? A 30%-os jogosultsági feltétel csak a támogatási kérelem időpontjában kerül vizsgálatra, azt követően nem.


43


Kapcsolat más jogcímekkel 96. Milyen kapcsolat van az AKG és a nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatása között? Az ÚMVP keretei között lehetőség van nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatására. Ezek olyan beruházások, melyeknek közvetlen gazdasági eredménye nincs, de hozzájárulnak a vidéki táj megőrzéséhez, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növeléséhez, valamint az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának és teljesítésének elősegítéséhez is. Támogatást az AKG intézkedésben résztvevő, illetve a Natura 2000 területeken gazdálkodók vehetik igénybe sövénytelepítésre, mezővédő fásításra, füves mezsgye létesítésére, ültetvények sorközgyepesítésére, rovarteleltető bakhát létesítésére, gyeptelepítésre, természetes alapanyagú kerítések kialakítására és madárvédelmi berendezések telepítésére. Bármely ültetvény esetén igényelhető támogatás az ültetvény sorközgyepesítésére. Ha a nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés keretében a gazdálkodó sövényt vagy mezővédő fásítást vagy füves mezsgyét létesít, a beruházás területének agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága a beruházás megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de visszafizetni az arra a területre jutó összeget nem kell. Tehát a nem termelő beruházások támogatása jogcím igénybevételének bizonyos feltétele, hogy a támogatást igénylő részt vegyen az AKG intézkedésben. Ezekben az esetekben a nem termelő beruházás támogatása csak akkor lesz jóváhagyható, ha a beruházással érintett terület AKG programban részt vesz. Továbbá, az AKG környezetvédelmi célú, illetve természetvédelmi gyeptelepítés célprogramjai esetében csak azok a gazdálkodók jogosultak támogatásra, akik a gyeptelepítést a nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés keretein belül – vagy az agrár-erdészeti rendszerek intézkedés keretén belül – valósítják meg. Mivel ilyen szoros kapcsolat van a két intézkedés között, a támogatási kérelmek benyújtása és értékelése párhuzamosan történik. Ezért a nem termelő mezőgazdasági beruházások esetében is június 1. és június 30. között lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet tartalmazza. A nem termelő mezőgazdasági beruházások intézkedés esetén 2009 után is lesz lehetőség támogatási kérelem benyújtására. 97. Milyen kapcsolat van az AKG és az agrár-erdészeti rendszerek támogatása között? A szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport és a gyepgazdálkodási célprogram csoport célprogramjai esetén a támogatásra jogosult a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év végével az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása intézkedésbe bevonhatja. Amennyiben gyepgazdálkodási célprogramon belüli terület kerül bevonásra, úgy a terület támogatásra való jogosultsága megmarad. Amennyiben a gazdálkodó az agrár-erdészeti rendszerekbe bevont területén a fásítást illetve a gyepesítést adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, úgy az adott gazdálkodási évre vonatkozóan jogosult az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra.

44

2009. évben lehetőség van arra, hogy jelenleg szántóföldi hasznosítású területtel a kérelmező az AKG környezetvédelmi gyeptelepítési célprogramjába is bejelentkezzen, valamint az agrár er dészeti rendszerek támogatására vonatkozó kérelmet is benyújtsa. 99. Milyen kapcsolat van az AKG és a mezőgazdasági területek erdősítése támogatása között? A támogatásra jogosult az AKG célprogram keretében a támogatott területét a megkezdett gazdálkodási év befejeztével mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevonhatja. Az erdősített terület agrár-környezetgazdálkodási támogatásra való jogosultsága az erdőtelepítés megkezdésének gazdálkodási évétől megszűnik, de a gazdálkodót támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a gazdálkodó a mezőgazdasági erdősítési intézkedésbe bevont területén az erdőtelepítést az adott gazdálkodási évben nem kezdi meg, azonban az adott célprogram keretében vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az adott gazdálkodási évre vonatkozóan továbbra is jogosult az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra. Ezt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet 27. cikk (11) bekezdése szabályozza. A mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. További információ Az erdőtelepítéssel kapcsolatban az adott Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságainak ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni. Tájékoztatást adnak a kivitelezés előtti, tervezési, hatósági munkák sor rendjéről és az egyes lépésekhez szükséges szakemberigényről is. • www.fvm.hu • www.emva.eu • www.mvh.gov.hu • www.mgszh.gov.hu • www.termeszetvedelem.hu 98. További információkat honnan tudhatok meg? A Támogatási Rendelet részletesen tartalmazza a támogatás igénybevételéhez szükséges valamennyi szabályt. A www.umvp.eu honlapon a jogszabály teljes szövege és az Irányító Hatóság AKG támogatásokkal kapcsolatos közleményei megtalálhatóak, valamint egy kalkulátor a választani kívánt célprogram megismeréséhez. A támogatási jogszabály értelmezésével kapcsolatos kérdéseit az www.umvp.eu honlapon, valamint az [email protected] elektronikus címen teheti fel.


45


Kötelező feladatok Határidő napló

Gazdálkodási Napló vezetése

Minden célprogramcsoport esetén kötelező

agrár-környezetgazdálkodási képzésen való részvétel

Elkészítés/elvégzés

Benyújtás/bejelentés

ideje

ideje

naprakészen

képzési időszak

gyakorisága folyamatos

Szántóföldi növénytermesztés és ültetvénygazdálkodás célprogramcsoportok esetén Szántóföldi növénytermesztés célprogramcsoport esetén

tápanyaggazdátkodási terv készítése

zöldtrágyázás megvalósítása

másodvetés alkalmazása

46

2008. 09 1.¬ 2010. 08. 31. időszak alatt 2013. 09 1.2014. 08. 31. 09. 30-ig, vagy a főnövény lekerülését követően

elektronikus úton az MgSZH-ba

a támogatási alatt időszak 2 alkalommal

vis major esemény

talajmintavétel a bővített talajvizsgátat elvégeztetéséhez

09. 01.11. 30.

módja

vis major esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül

MVH részére a 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 1. mellékletének benyújtásával

minden év 09. 01.-11 30.

elektronikus úton az MgSZH-ba

a vetés beforgatását megelőző 15 munkanapon belül

az MVH által közleményben közzétett módon

a munkálatok elvégzését követő 15 munkanapon belül


a támogatási 2 alkalommal

első évben 2010. 05. 10. évente a támogatás ideje alatt legalább egyszer

a támogatás ideje alatt egy alkalommal

középmély lazítás elvégzése

földhasználati terv elkészítése Ültetvénygazdálkodás célprogramcsoport esetén Gyepgazdálkodás és vizes élőhelyeken történő gazdálkodás célprogramcsoportok esetén

09. 30-ig, vagy a főnövény évente lekerülését követően

levélmintavétel a levélanalízis elvégeztetéséhez

kaszálás esetén


a munkálat végzését követő 15 munkanapon belül


megkezdése előtt legalább 5 nappal az illetékes állami természetvédelmi szervnek

írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen

első évben 2010. 05. 10. évente

évente

évente legalább két alkalommal

47


61/2009. (V. 14.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről I. Fejezet A 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alkalmazásában használatos fogalmak meghatározása 2. §

E rendelet alkalmazásában: 1. állategység: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 5. számú melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték; 2. árvakelés: a betakarítás folyamán a kultúrnövény elpergett magjaiból kelt növényállomány; 3. árvíz sújtotta terület: olyan árvíz járta terület, amely a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) fizikai blokk szinten feltüntetésre került, és amelyet az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján közleményben jelentet meg; 4. átállási időszak: a nem ökológiai gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra való átállásra meghatározott átmeneti időszak, amelynek folyamán már az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelkezések alkalmazására kerül sor; 5. bővített talajvizsgálat: a talaj pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu paraméterekre történő vizsgálata; 6. búvóhely: olyan hasznos ízeltlábúak számára fából, nádból, lyukas téglából, agyagból vagy ezen anyagok együttes felhasználásával készített menedék, ahol azok szaporodhatnak, valamint menedéket találhatnak az időjárás viszontagságai ellen; 7. célprogram: agrár-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását elősegítő egyes gazdálkodási előírások összessége; 8. célprogram csoport: azonos hasznosítási irányba tartozó célprogramok; 9. erdősítési intézkedés: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet szerint igénybe vehető támogatás;

48

10. egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belül több földhasználó által azonos növénykultúra művelésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület, amely esetében az egyes földhasználók által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el; 11. előzetesen támogatásra jogosult: az a kérelmező, aki a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik; 12. elővetemény: a főnövényt megelőzően termesztett növény; 13. Érzékeny Természeti Területek (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 14. fás szárú energetikai célú ültetvény: a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott fajú, illetve fajtájú fás szárú növényekből létesített, biológiai energiahordozó termesztését szolgáló növényi kultúra, amelynek területe az 1500 négyzetmétert meghaladja; 15. felhagyott szőlőültetvény: az a szőlőültetvény, amely a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti szőlő ültetvénykataszter alapján a felhagyott kategóriába tartozik; 16. fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § a) pontjában meghatározott terület; 17. forgatásos talajművelés: különböző mélységű szántásos talajművelés; 18. földhasználati terv: a földhasználó által egy gazdálkodási évre vonatkozóan készített, a célprogramba vont földterületek vetésszerkezetére vonatkozó dokumentum, amely figyelembe veszi az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet, valamint e rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti vetésváltási szabályokat, a termőhelyi adottságokat és a tápanyag-gazdálkodási tervet is; 19. földhasználó: adott földterület viszonylatában az a hasznosításra jogosult személy, aki az ezzel összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli; 20. főnövény: az a növény, amely az adott gazdálkodási évben a leghosszabb ideig foglalja el a területet, és amit a földhasználó az adott évi kifizetési kérelmében megjelölt; 21. gazdálkodási napló: a 21. számú melléklet szerinti dokumentum, amelyet a földhasználó a gazdasága teljes területére vonatkozóan, a támogatási időszakban, az adott gazdálkodási évben végzett mezőgazdasági tevékenységeiről vezet; 22. gazdaság: a támogatásra jogosult által mezőgazdasági tevékenység céljából hasznosított mezőgazdasági területek, állatok, épületek és eszközök összessége; 23. gazdálkodási év: a tárgyév szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31ig tartó időszak;


49


24. hajtatásos termesztés: zárt légterű berendezésben (fóliasátor vagy üvegház) történő növénytermesztés; 25. hasznosítási irány: szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely; 26. homogén ültetvény: legalább 95%-ban egy növényfaj azonos vagy különböző korú egyedeiből álló ültetvény; 27. hüvelyes növény: bab, borsó fajok, lencse, takarmánybükköny, csillagfürt, szójabab, szegletes lednek, földimogyoró; 28. intézkedés: az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok összessége; 29. kaszáló: kizárólag kaszálással hasznosított gyepterület; 30. kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a MePAR fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 31. kérelmező: támogatási kérelmet benyújtó földhasználó; 32. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: egy célprogramba bevitt és egy egységként meghatározott, összefüggő, egy fizikai blokkon belüli, jól láthatóan elkülönített földterület (15. számú melléklet szerinti ábra); 33. legelő: olyan gyepterület, amelynek hasznosítása az őszi tisztító kaszáláson kívül legfeljebb évi egy kaszálás mellett az adott célprogramban legeltethető állatállomány legeltetésével történik; 34. levélanalízis: a levelek olyan laboratóriumi vizsgálata, amely alkalmas annak megállapítására, hogy az adott növény a talajban található felvehető tápanyagok közül melyeket és milyen mértékben hasznosítja; 35. lófélék: ló, szamár, öszvér; 36. madárbarát kaszálás: olyan kaszálás, amelyet a kaszálandó terület középpontjából vagy a táblaszél mellől indulva, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc használata mellett végeznek; 37. madárodú: mezőgazdasági területeken előforduló madárfajok táplálkozási, illetve fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 38. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiakban: MTÉT): az ÉTT felülvizsgálata során kialakított, a 6. számú mellékletben felsorolt és a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületek, amelyeken természetvédelmi célú célprogramok igénybevételére van lehetőség; 39. másodvetés: a főnövény után a következő gazdálkodási év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott kultúra; 40. MePAR: a Tv. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a MePAR rendeletben szabályozott rendszer; 41. mezőgazdasági hasznosítású terület: adott gazdálkodási évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem-

50

ről szóló rendelet) szerinti egységes kérelemben bejelentett szántó, gyep, ültetvény és konyhakert összes területe, amely a MePAR-ban lehatárolt támogatható területre esik; 42. mezőgazdasági parcella: egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó (15. számú melléklet szerinti ábra); 43. mozaikos, kisparcellás növénytermesztés: a hagyományos tájkép megőrzése céljából történő természetkímélő szántóföldi gazdálkodási mód, ahol az egyes táblák mérete szántóföldi zöldség-növénytermesztés esetén legfeljebb 0,5 hektár, egyéb szántóföldi növénytermesztés esetén legfeljebb 2 hektár; 44. módosítás: a támogatási igény növelésére irányuló adatváltozás bejelentése; 45. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 46. nitrátérzékeny terület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletében felsorolt területek; 47. növénycsoport: olyan növényfajok vagy növényfajták összessége, amelyekre ugyanazon hektáronkénti támogatási összeg vonatkozik; 48. ökológiai státuszú földterület: az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 834/2007/EK rendelet) alapján az ökológiai gazdálkodásra történő átállás alatti terület vagy az ökológiai gazdálkodásra átállt terület; 49. pihentetett terület: termesztésből legalább egy gazdálkodási évre kivont szántóterület; 50. pillangós növények: a hüvelyes növények és szálas pillangós takarmánynövények ös�szessége; 51. pontosítás: a módosításon kívül minden más adatváltozás bejelentése, ideértve a hátrányos jogkövetkezmény mellőzésére vagy csökkentésére irányuló bejelentést is, amelynek tárgya nem visszavonás, vis maior bejelentés, vagy a hasznosító személyében bekövetkezett változás; 52. részleges kizárás: hivatalból indult eljárás alapján a célprogramba bevitt földterület vagy a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület egy részét érintő területcsökkentés; 53. részleges visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján a célprogramba bevitt földterület egy részét érintő területcsökkentés; 54. sérülékeny vízbázis védőterület: a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet mellékletének A/2. részében felsorolt területek; 55. szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény; 56. szálas pillangós takarmánynövények: lucerna, bükköny-félék, vöröshere, bíborhere, fehér here, korcshere, perzsa here, alexandriai here, somkóró, takarmány baltacím, szar-


51


vaskerep, nyúlszapuka, szeradella, borsó, tarka koronafürt, görögszéna, fehérvirágú somkóró vagy ezen növények keveréke, füves keveréke; 57. széleróziós mintaterület: a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a Homokhátság és a Nyírség MePAR-ban meghatározott, fizikai blokk szinten lehatárolt mintaterületei; 58. szemeskukorica: hibrid kukorica, kukorica, pattogatni való kukorica; 59. szórványgyümölcsös: olyan szórt vagy szabályos elrendezésű homogén vagy vegyes gyümölcsfajokból álló ültetvény, amelyben hektáronként 30-150 darab, dió esetén 3080 darab egyedülálló gyümölcsfa vagy cserjésedő, illetve sarjakat nevelő gyümölcstermő haszonnövény található; 60. tanya: az a lakott terület, amely tanyaként vagy majorként, vagy mezőgazdasági termelés céljára létesített külterületi lakó- és gazdasági épületként van regisztrálva az ingatlan-nyilvántartásban; 61. tábla: a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyesgyümölcsösöket is (15. számú melléklet szerinti ábra); 62. táblaforgó: a táblán belül a műveleti fogások két végén kialakuló, a termőterület szerves részét képező, ideiglenes útjellegű, keresztfogásként külön munkával művelt, vetett vagy vetetlen üresjárati fordulósáv; 63. támogatási időszak: 2009. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszak, kivéve a 3. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjának 1. pontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogramot, amely esetében 2009. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. közötti időszak; 64. támogatásra jogosult: az az előzetesen támogatásra jogosult, aki a véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik; 65. támogatott terület: a véglegesen jóváhagyott területeket tartalmazó területazonosítási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban megjelölt terület; 66. tápanyag-gazdálkodási terv: a talajvizsgálat, valamint adott célprogramok esetében a levélanalízis eredményei alapján számított, szervestrágyával, műtrágyával, vagy egyéb, a növénytáplálás céljából legfeljebb kijuttatandó hatóanyagok évenkénti mennyiségét meghatározó terv; 67. teljes kérelem visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján az intézkedésbe bevitt földterület egészét érintő területcsökkentés; 68. teljes célprogram visszavonás: a támogatásra jogosult kérelme alapján a célprogramba bevitt földterület egészét érintő területcsökkentés; 69. túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, amelynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik; 70. vadriasztó lánc: a kaszálógép mellé vagy elé szerelhető olyan vadriasztó eszköz, amely alkalmas arra, hogy a kaszálás során a magas növényzetben megbúvó állatokat elrias�sza, menekülésre késztesse;

52

71. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének mintaterülete: a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban meghatározott földrészleteknek a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, a 8. számú mellékletben foglalt, a Tv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának cg) alpontja alapján az IH által közleményben megjelentetett területei; 72. zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene; 73. zóna: természetvédelmi szempontú, a támogatási kérelmek pontozása során eltérő pontértékkel rendelkező terület besorolási kategória, amely meghatározza, hogy mely természetvédelmi célprogramok vehetők igénybe az adott MTÉT területen; 74. zöldugar: legfeljebb három gazdálkodási évig tartó állandó vagy időszakos zöld növényi borítottság, amelyet legalább három fajból álló magkeverékkel, ebből legalább egy pillangós faj alkalmazásával alakítottak ki; 75. zöldtrágya-növény: olyan vetett növényfaj, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül a talajtermékenység javításának céljából. Az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek; 76. zsombékos: időszakosan vízzel borított területen kialakuló, csomókban fejlődő növényekből álló, magasfüvű, oszlopos gyepes társulások összessége, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek jönnek létre. A növényzet alatt rendszeres a tőzegképződés. 77. kalászos gabona: árpa, búza, durumbúza, tavaszi búza, kétszeres és egyéb búza, rozs, tritikálé, zab.


53


A támogatott célterületek, a támogatás jellege 3. § (1) E rendelet alapján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz vehető igénybe terület alapú, vissza nem térítendő támogatás: a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram; ab) tanyás gazdálkodás célprogram; ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram; ad) természetvédelmi zonális célprogramok: 1. szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram, 3. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 4. szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram; ae) erózió elleni célprogramok: 1. vízerózió elleni célprogram, 2. szélerózió elleni célprogram; b) gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram; bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram; bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok: 1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram, 2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram; bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai: 1. környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram, 2. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram; c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: ca) integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram; cb) ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram; cc) hagyományos gyümölcstermesztés célprogram; d) vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: da) nádgazdálkodás célprogram; db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram; dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram.

54

61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (II. Fejezet) AZ EGYES TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI I. SZÁNTÓFÖLDI AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT A 13. §, 14. § és 16. §-ban foglaltakról A 3. § (1) bekezdésének a) szántóföldi és c) ültetvény pontjaiban meghatározott célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bővített talajvizsgálatot végeztetni. A támogatási időszakot megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben vett talajminták alapján készült talajvizsgálatok akkor fogadhatók el, ha a talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadására 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között került sor. A támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2013. szeptember 1., végső időpontja 2014. augusztus 31. A támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben végzett talajvizsgálati eredmények alapján évente célprogramonként külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a területre vonatkozó öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény felhasználásával, vagy a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet. A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szántóföldi célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles évente célprogramonként külön, a támogatásba bevont területre vonatkozóan földhasználati tervet készíteni vagy készíttetni a 16. § (1) bekezdés szerinti vetésváltási szabályok figyelembevételével. Földhasználati tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő gazdálkodási évre vonatkozóan. (1) A vetésváltási szabályok betartását előíró célprogramok esetében a táblaszinten, a HMKÁ előírásokon túl alkalmazandó szabályok az alábbiak: a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthető 4 éven belül; b) napraforgó, szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül;


55


c) két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie; d) lucerna után hüvelyes növény nem termeszthető; e) szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban. (2) A vetésváltási szabályok teljesítésébe a másodvetést figyelembe kell venni. (3) A támogatásra jogosult a II. fejezetben meghatározott vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a teljes támogatási időszak alatt a célprogramban támogatott területen, célprogramonként köteles betartani. (4) Zöldugarra vonatkozó szabályok: a) az ugaroltatás ideje alatt tilos műtrágya és növényvédő szer alkalmazása; b) legalább 10 cm magas tarló alkalmazása mellett kaszálást vagy szárzúzást évente, június 15-ét követően lehet végezni; c) a zöldugart július 30. után lehet feltörni, a növényi részek talajba forgatásával; d) a zöldugarként hasznosított területen tilos gazdasági haszonállattal legeltetni és magot fogni; e) termesztett növényeknek csak méhészeti és zöldtrágyázási célú felhasználása lehetséges; f) a pihentetett terület nem vehető figyelembe zöldugarként. (5) A 29. § (3) bekezdése szerinti ritka növényfajták termesztése esetén egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül a ritka növényfajtát tartalmazó tábla mellett nem lehet ugyanolyan fajú, nem ritka növényfajtával borított táblát elhelyezni. (6) Az 58. § (4) bekezdés d) és g) pontja, az 59. § (4) bekezdés e) és h) pontja, a 60. § (4) bekezdés e) és h) pontja, a 65. § (4) bekezdés d) és g) pontja, valamint a 66. § (4) bekezdés d) és g) pontja szerinti előírásokat nem kell alkalmazni azon táblára vonatkozóan, amelyen a teljes támogatási időszak alatt évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik. (7) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célprogramok esetében a támogatásra jogosultnak az MVH által közleményben közzétett módon be kell jelentenie: a) zöldtrágyázás megvalósítása esetén a növényállomány beforgatását megelőző 15 napon belül a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját; b) másodvetés megvalósítása esetén a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül az elvetett növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját; c) középmély lazítás megvalósítása esetén a munkálat elvégzését követő 15 napon belül a megvalósítás helyét és időpontját.

56

Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 58. § (1) A támogatás célja a növényvédő szerek és trágyák szakszerű használatának elősegítése, és ezzel a környezeti terhelés csökkentése, a talaj állapotának védelme és javítása, a talaj-növény rendszer tápanyag-egyensúlyának helyreállítása, az élelmiszerbiztonság javítása, illetve a biológiai sokféleség fenntartásához való hozzájárulás. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltétel, hogy a legkisebb támogatható terület 1 ha. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; d) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása; e) a vetésváltás szabályainak betartása; f) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet; g) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet; h) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazhatók; i) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni. (5) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 171 euró/ ha-nak megfelelő forintösszeg; b) egyéb szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 155 euró/ ha-nak megfelelő forintösszeg; c) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 231 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; d) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 220 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.


57


Tanyás gazdálkodás célprogram 59. § (1) A támogatás célja a hagyományos, alacsony ráfordítású gazdálkodási rendszerek megőrzése, a kultúrtörténeti tájkép megőrzése, és a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a legnagyobb támogatható terület mérete legfeljebb 50 ha; c) legalább a gazdaság mezőgazdasági hasznosítású területének 30%-át be kell vinni a célprogramba; d) a tanyával megegyező településen helyezkedik el a kérelem alapját képező terület. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága egyéb szántóföldi növények esetén legfeljebb 2 ha, szántóföldi zöldségnövény termesztése esetén 0,5 ha lehet; c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati tervet kell készíteni és végrehajtani; d) mozaikos, kisparcellás növénytermesztés folytatása; e) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása; f) a vetésváltás szabályainak betartása; g) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet; h) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet; i) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazhatók; j) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni. (5) A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetén a célprogramba bevitt terület után 196 euró/ ha-nak megfelelő forintösszeg;

58

b) egyéb szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 184 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; c) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetén a célprogramba bevitt terület után 258 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; d) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növény esetén a célprogramba bevitt terület után 261 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg. (6) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a tulajdoni lap harminc napnál nem régebbi hiteles másolatát arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt területhez tartozó lakott terület az ingatlan-nyilvántartásban a 2. § 60. pontjában meghatározottak szerint van bejegyezve, és a tulajdoni lapon szereplő ingatlan részben vagy egészben a kérelmező tulajdonában vagy haszonélvezetében van.

Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram 60. § (1) A támogatás célja a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás, a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a tápanyagmérleg-egyensúlyának helyreállítása, valamint az élelmiszerbiztonság segítése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a célprogramba bevinni kívánt szántóterület valamely ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint; (4) A célprogram előírásai: a) a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/ EK rendelet előírásainak betartása; b) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; c) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; d) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; e) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása; f) a vetésváltás szabályainak betartása;


59


g) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet; h) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet; i) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni. (5) A támogatás mértéke szántóföldi művelés esetében: a) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 359 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszak után, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 203 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; c) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 212 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; d) egyéb szántóföldi növények esetében az átállási időszak utáni, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 161 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; e) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 485 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; f) a 13. számú melléklet szerinti ritka szántóföldi zöldségnövények esetében az átállási időszak után, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 274 euró/ ha-nak megfelelő forintösszeg; g) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növények esetében az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után 301 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; h) a 12. számú melléklet szerinti egyéb ritka szántóföldi növények esetében az átállási időszak utáni, már átállt időszakban a célprogramba bevitt terület után 217 euró/ ha-nak megfelelő forintösszeg. (6) A területazonosítási kérelemhez mellékelni kell a 39. § (4) bekezdés szerinti igazolást. (7) A kifizetési kérelemhez mellékelni kell a 43. § (5) bekezdésében foglalt igazolást. (8) A támogatásra jogosult legfeljebb két egymást követő gazdálkodási évben vehet igénybe átállási időszakra vonatkozó támogatást az alábbiak szerint: a) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg az átállást, úgy az átállási támogatásra két alkalommal jogosult; b) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évét megelőző évben kezdte meg az átállást, úgy egy alkalommal jogosult átállási támogatásra.

60

Szántóföldi természetvédelmi zonális célprogramok 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 61. § (1) A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a túzok, ugartyúk, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram általános előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; d) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos; e) melioráció és öntözés nem végezhető; f) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos; g) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását; h) március 1. és július 31. között a munkavégzés kizárólag napkeltétől napnyugtáig megengedett; i) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől


61


számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a j) pont figyelembevételével folytatható; j) a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (5) További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén: a) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni; b) tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett, amelynek során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket; c) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása engedélyezett; d) a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban; e) évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén: ea) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően; eb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni; ec) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező; ed) évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének kijelölt legalább 50%-án az első növedék június 15. után vágható le, a teljes terület másik legfeljebb 50%-án az első növedék április 25-ig, a második növedék június 30. után vágható le, azzal, hogy az első növedék levágása során a Dunavölgyi-sík, a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében az első kaszálás legkorábbi időpontja június 30.; ee) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját. (6) További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén: a) a vetésváltás szabályainak betartása; b) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása; c) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket; d) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 20% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legalább 10% őszi repce, legfeljebb 20% egyéb kultúra; e) a tábla szélein legalább 6 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni;

62

f) repce esetén a teljes repceterületnek az illetékes állami természetvédelmi szerv által kijelölt legalább 5, de legfeljebb 10%-án a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelező; g) kalászos gabonák betakarítása esetén minimum 25 cm magas tarlót kell hagyni; h) a vetésszerkezetben szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell ugyanezen célprogramnak az évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait. (7) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a) évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén 310 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén 303 euró/ha-nak megfelelő forintös�szeg.

2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram 62. § (1) A támogatás célja a vonulásuk során az ország egyes jellemző tájait érintő, jelentős lúd-, réce- és daruállományok számára megfelelő őszi-téli táplálkozóhely biztosítása, az általános madárvédelmi szántóföldi előírások mellett a speciális vetésszerkezet és a betakarítás korlátozásával a táplálékbázis megteremtése, az apróvad fajok életfeltételeinek javítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évikifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; d) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket;


63


e) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos; f) melioráció és öntözés nem végezhető; g) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása; h) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos; i) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását; j) szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén: ja) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni a tábla közepén, jb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni, jc) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező, jd) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját, je) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható; k) a vetésváltás szabályainak betartása; l) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szemeskukorica, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legfeljebb 10% egyéb kultúra; m) a szemeskukorica egy vagy több táblán elhelyezkedő teljes területének legalább 10%-án betakarítás előtt az érett állapotban lévő, lábon álló kukoricát szárzúzóval le kell zúzni, és a területet műveletlenül kell hagyni legalább február 28-ig. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 173 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

64

3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 63. § (1) A támogatás célja a vadon élő madarakra, apróvadra káros hatások csökkentése a növényvédő szerek korlátozott alkalmazásával, növényvédőszer-mentes táblaszegélyek kialakításával, megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák alkalmazásával, kevesebb műtrágya felhasználásával. A célprogram további fontos célja a különböző ragadozó madarak, illetve a fogoly és fürj életfeltételeinek biztosítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; d) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket; e) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos; f) melioráció és öntözés nem végezhető; g) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása; h) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos; i) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását; j) szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén: ja) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően, jb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni, jc) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező,


65


jd) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját, je) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható; k) a vetésváltás szabályainak betartása; l) a táblán egy gazdálkodási évben egyszer szabad gyomirtó szert használni; m) a tábla szélein legalább 3 méter széles növényvédőszer-mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni; n) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra; o) a célprogram 5 éve alatt legfeljebb egyszer végezhető középmély- vagy mélylazítás. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 220 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 64. § (1) A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a kék vércse, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai

66

céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram általános előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; d) hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos; e) melioráció és öntözés nem végezhető; f) rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos; g) rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását; h) március 1. és július 31. között a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett; i) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható. (5) További előírások évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén: a) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni; b) tápanyag-utánpótlás tilos, kizárólag telepítéskor és felülvetéskor megengedett, amelynek során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket; c) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása lehetséges; d) a lucerna felülvetése 5 év alatt egy alkalommal végezhető augusztus-szeptember hónapban; e) évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén: ea) minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni, a tábla szélével érintkezően, eb) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni, ec) kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező, ed) a célprogramba bevitt táblákon a kaszálást táblánként eltérő napon kell elvégezni, ee) évelő szálas pillangós takarmánynövények teljes területének lekaszálását az


67


első kaszálás esetében május 20-ig, a második kaszálás esetében június 30-ig be kell fejezni, ef) 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% kaszálásának befejezését követően a másik 50% kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni, eg) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját. (6) További előírások vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén: a) a vetésváltás szabályainak betartása; b) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása; c) tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/gazdálkodási év mértéket; d) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező fővetésű növények tekintetében: legfeljebb 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 20% zöldugar, legfeljebb 20% egyéb kultúra; e) a tábla szélein legalább 6 méter széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni; f) zöldugar szárzúzása, kaszálása esetén: fa) a célprogramba bevitt területeken a szárzúzást, kaszálást táblánként eltérő napokon kell elvégezni, fb) 3 hektárnál nagyobb tábla esetében minden szárzúzásánál, kaszálásnál a táblát két egyenlő részre kell osztani, az első 50% szárzúzásának, kaszálásának befejezése után a másik 50% szárzúzását, kaszálását csak 10 nappal később lehet elkezdeni, fc) madárbarát kaszálási, szárzúzási módszert kell alkalmazni, fd) szárzúzásnál, kaszálásnál vadriasztó lánc használata kötelező, fe) szárzúzás, kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a szárzúzás, kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; g) a vetésszerkezetben szereplő szálas pillangós takarmánynövény betakarítása esetén is alkalmazni kell a célprogramnak az évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítására vonatkozó előírásait. (7) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a) évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén 267 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) vegyes szántóföldi növénytermesztés esetén 233 euró/ha-nak megfelelő forintös�szeg.

68

Erózió elleni célprogramok 1. Vízerózió elleni célprogram 65. § (1) A támogatás célja a víz által okozott talajerózió (a továbbiakban: vízerózió) csökkentése, a talajminőség fenntartása, valamint a vízerózióval okozott vízszennyezés megelőzése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek 12%-nál nagyobb lejtésszögű, az 7. § (2) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt, jogosult területen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növényre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; d) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása; e) a vetésváltás szabályainak betartása; f) a célprogram 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül a főnövény vonatkozásában szemeskukorica, csemegekukorica, burgonya, csicsóka, dohány, cukorrépa, takarmányrépa és a napraforgó együttes részaránya legfeljebb 20% lehet; g) a célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet; h) tavaszi vetésű növények esetén téli, illetve tavaszi talajtakarás biztosítása takarónövényekkel, amelyeket tavasszal a talaj művelhetővé válását követően, de legfeljebb a vetést megelőzően két héttel kell aláforgatni; i) lejtő irányára merőleges művelés alkalmazása. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 211 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.


69


2. Szélerózió elleni célprogram 66. § (1) A támogatás célja a széleróziót befolyásoló egyes tényezők talajpusztulás csökkenés irányába ható módosítása, a talajminőség romlásának, a növényzet károsodásának, valamint a porszennyezés élő környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek szélerózió által érintett, a 8. § (2) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt, jogosult széleróziós mintaterületen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) egy tábla nagysága legfeljebb 75 ha; c) a támogatás minden szántóföldi növényre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint. (4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) évente földhasználati terv készítése és végrehajtása; d) a célprogram 5 éve alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása; e) a vetésváltás szabályainak betartása; f) a célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező a fővetésű növények tekintetében: az őszi vetésű vagy évelő növények aránya legalább 60% és a tavaszi vetésű növények aránya legfeljebb 40% lehet, valamint az alábbi növények összesített részaránya el kell, hogy érje a 20%-ot: köles, pohánka, cirkok, szudáni fű, mohar, rostkender, baltacim, bükkönyök, somkóró, homoki bab, lucerna, facélia, tarka koronafürt, csillagfürt; g) őszi vetésű növények betakarítását követően zöldtrágya növény termesztése, amelyeket tavasszal a talaj művelhetővé válását követően, de legfeljebb a vetést megelőzően két héttel kell a talajba keverni; h) csak egyszer lehet a célprogram 5 éve alatt forgatásos talajművelést alkalmazni. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 213 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

70

II. GYEPGAZDÁLKODÁSI AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT Extenzív gyepgazdálkodás célprogram 67. § (1) A támogatás célja a gyepterületekhez kötődő növényfajok és társulások, illetve állatfajok életfeltételeinek megőrzése, fenntartása, az extenzív gyepgazdálkodás által biztosított kedvező környezeti hatások fenntartása, valamint a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltétel, hogy a legkisebb támogatható terület 1 ha. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék, juh, kecske; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A célprogram előírásai: a) legeltetés esetén: aa) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása; ab) a gyepek túllegeltetése tilos; ac) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés tilos; ad) a célprogram 3. év végére legalább 0,3 állategység/ha legeltethető állatállományt kell elérni; ae) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni; af) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett; ag) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, amely után a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig a területről le kell hordani; b) kaszálás esetén: ba) a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható; bb) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos; bc) a kaszálást követően a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig a területről le kell hordani; bd) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után: a) nem Natura 2000 gyepterületen történő: aa) legeltetés esetén 108 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ab) kaszálás esetén 71 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) Natura 2000 gyepterületen történő: ba) legeltetés esetén 77 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) kaszálás esetén 40 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.


71


Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram 68. § (1) A támogatás célja a gyepterületekhez kötődő növényfajok és társulások, illetve állatfajok életfeltételeinek megőrzése, fenntartása, az extenzív gyepgazdálkodás által biztosított kedvező környezeti hatások fenntartása, valamint a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a célprogramba bevinni kívánt gyepterület valamely ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A célprogram előírásai: a) a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/ EK rendelet előírásainak betartása; b) legeltetés esetén: ba) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása; bb) gyepek túllegeltetése tilos; bc) felülvetés, öntözés tilos; bd) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni; be) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett; bf) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező, amely után a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig a területről le kell hordani; c) kaszálás esetén: ca) a gyepet legalább kétszeri kaszálással kell hasznosítani, amelybe az őszi tisztító kaszálás is beleszámítható; cb) felülvetés, szervestrágyázás és öntözés tilos; cc) a kaszálást követően a lekaszált anyagot legkésőbb október 31-ig a területről le kell hordani; cd) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után: a) nem Natura 2000 gyepterületen történő: aa) legeltetés esetén 116 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ab) kaszálás esetén 79 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) Natura 2000 gyepterületen történő: ba) legeltetés esetén 85 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) kaszálás esetén 48 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

72

(6) A területazonosítási kérelemhez mellékelni kell a 39. § (4) bekezdés szerinti igazolást. (7) A kifizetési kérelemhez mellékelni kell a 43. § (5) bekezdésében foglalt igazolást.

Gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 69. § (1) A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, amely fenntartja az MTÉT egységek magas természetes élőhelyeit és értékeit, valamint a túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása. A célprogram további célja a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti MePAR-ban lehatárolt, jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A program előírásai: a) legeltetés esetén: aa) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása; ab) a gyepek túllegeltetése tilos; ac) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni; ad) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos; ae) fogasolás, gyepszellőztetés tilos; af) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani; ag) a területen mindennemű vízelvezetés tilos; ah) villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott, a célprogram 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható; ai) a célprogramba bevitt teljes gyepterület legfeljebb 50%-án túzok költőhelyet kell kijelölni az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos véleménye alapján, ahol csak május 31. után folytatható legeltetés;


73


aj) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; ak) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező; b) kaszálás esetén: ba) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos; bb) fogasolás, gyepszellőztetés tilos; bc) szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről; bd) minden kaszáláskor táblánként legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen; be) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni; bf) kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges; bg) a területen mindennemű vízelvezetés tilos; bh) széna betakarításakor a munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig megengedett; bi) az első kaszálás június 15. után kezdhető meg azzal, hogy a Dunavölgyi-sík a Homokhátság, valamint a Hortobágy MTÉT esetében a kaszálás legkorábbi időpontja június 30.; bj) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; bk) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a bl) pont figyelembevételével folytatható; bl) a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján; bm) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a) nem Natura 2000 gyepterületen történő: aa) legeltetés esetén 155 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ab) kaszálás esetén 116 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) Natura 2000 gyepterületen történő: ba) legeltetés esetén 117 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) kaszálás esetén 78 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

74

2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 70. § (1) A támogatás célja a nedves rétek fokozottan védett, földön fészkelő madárfajainak (haris, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly) fészkelő- és táplálkozó helyének fenntartása e rétek megőrzésével és kíméletes hasznosításával, továbbá egyéb védett fajok élőhelyeinek biztosítása, mint például rákosi vipera, különböző kosbor fajok, kockás liliom, szibériai nőszirom, kígyógyökerű keserűfű, vérfű-hangyaboglárka, nyári tőzike, réti iszalag, kornistárnics. A célprogram céljai közé tartozik a védőzónák kialakítása a térség sérülékeny természeti területei körül, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti MePAR-ban lehatárolt, jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállomány; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A célprogram előírásai: a) legeltetés esetén: aa) a legeltetett területen legalább 0,2 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása; ab) a gyepek túllegeltetése tilos; ac) pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni, ad) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, öntözés, valamint a legelő állatok által elhullajtott trágyától eltekintve egyéb szervestrágyázás tilos; ae) fogasolás, gyepszellőztetés tilos; af) kaszálás évente egy alkalommal engedélyezett, úgy hogy a célprogram kaszálásra vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani; ag) a területen mindennemű vízelvezetés tilos; ah) villanypásztor csak az illetékes állami természetvédelmi szerv előzetesen kiadott, a célprogram 5 évére vonatkozó írásos véleménye alapján alkalmazható; ai) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; aj) fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv kijelölt munkatársát. A földhasználó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a földhasználót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül


75


nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a terület bármely részén folytatható; ak) őszi tisztító kaszálás elvégzése kötelező; b) kaszálás esetén: ba) felülvetés, vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás, szervestrágyázás és öntözés tilos; bb) fogasolás, gyepszellőztetés tilos; bc) szénabetakarításnál a levágott növényi részeket 1 hónapon belül le kell hordani a gyepterületről; bd) minden kaszáláskor táblánként legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérő területen; be) madárbarát kaszálási módszert kell alkalmazni; bf) kaszálásnál vadriasztó lánc használata szükséges; bg) a területen mindennemű vízelvezetés tilos; bh) az első kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület kijelölt legfeljebb 50%-án július 31. után kezdhető el – kivéve az Őrség-vendvidék, valamint a Hanság MTÉT-t, ahol a kaszálás a célprogramba bevitt teljes gyepterület 50%-án június 1. előtt, a másik 50%-án július 15. után – az illetékes állami természetvédelmi szerv írásos véleménye alapján; bi) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; bk) a gazdálkodási év során kizárólag kaszálás történik. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után: a) nem Natura 2000 gyepterületen történő: aa) legeltetés esetén 139 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ab) kaszálás esetén 116 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) Natura 2000 gyepterületen történő: ba) legeltetés esetén 101 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) kaszálás esetén 78 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

76

Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai Környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram 71. § (1) A támogatás célja a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés kockázatának megszüntetése, valamint a szerkezetváltás elősegítése és fenntartása az eróziónak kitett területeken. Emellett a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés kockázatának csökkentése az árvíz sújtotta területeken és az ártéri tájgazdálkodás és tájhasználat váltás megteremtése a VTT által érintett célterületeken. A biológiai sokféleség fokozása érdekében új füves élőhelyek létrehozása, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, valamint a sérülékeny vízbázisok kiemelt védelme. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a célprogram az alábbi területeken vehető igénybe: ba) sérülékeny vízbázisok védőterületén; bb) 12%-nál nagyobb lejtés szögű, a 7. § (2) bekezdése alapján MePAR-ban lehatárolt, jogosult szántóterületeken; bc) azon VTT által érintett területeken, amelyek területén megépült árvízi tározóra alapuló tájgazdálkodás valósul meg; bd) árvíz sújtotta területeken; be) Kedvezőtlen Adottságú Területeken fekvő, MePAR-ban lehatárolt, jogosult szántóterületeken. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt területre vonatkozóan a célprogram 2. évétől legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A célprogram előírásai a célprogram első évében: a) földhasználat és művelési ág váltás; b) a létrehozott gyepterületen vegyszeres gyomirtás évente egy alkalommal engedélyezett; c) kizárólag kaszálás megengedett egy alkalommal. (5) A célprogram előírásai a célprogram második évétől: a) a gyep ápolása évente legalább kétszeri kaszálással, illetve legeltetéssel; b) a kaszálás minden év május 1. után engedélyezett; c) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet; d) műtrágya, szervestrágya és növényvédő szerek alkalmazása tilos; e) a legeltetett területen legalább 0,1 állategység/ha legeltetési sűrűség alkalmazása; f) a gyepek túllegeltetése tilos;


77


g) a célprogram 3. év végére legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállományt kell elérni; h) a gyep felülvetése a célprogram tíz éve alatt egy alkalommal megengedett. (6) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a) az első gazdálkodási évben 238 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) a második gazdálkodási évtől kezdődően: ba) nem Natura 2000 gyepterületen 279 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) Natura 2000 gyepterületen 241 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

78

Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram 72. § (1) A támogatás célja a magas biodiverzitású gyepterületek kiterjedésének növelése, a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. A természetkímélő gyephasznosítási technológia lehetővé teszi a környező természetes és természetközeli gyepterületek karakterfajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, és ezzel rövid időn belül a természeteshez hasonló gyeptársulás jöhet létre. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területnek szántó hasznosítási irányú és a 8. § (1) bekezdésére tekintettel a 6. számú melléklet szerinti MePAR-ban lehatárolt, jogosult MTÉT egységen kell elhelyezkednie. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt területre vonatkozóan a célprogram 2. évétől legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék, juh; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A célprogram előírásai a célprogram első évében: a) földhasználat és művelési ág váltás; b) a létrehozott gyepterületen vegyszeres gyomirtás egy alkalommal engedélyezett; c) csak kaszálás megengedett egy alkalommal, a legeltetetés nem; d) kaszálás csak június 15-e után lehetséges; e) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját. (5) A célprogram második évétől a terület jellegétől, valamint az adott zónában választható célprogramtól függően a 69. § vagy 70. § szerinti célprogramok előírásait kell betartani. (6) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a) az első gazdálkodási évben 238 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) a második gazdálkodási évtől kezdődően: ba) nem Natura gyepterületen 305 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) Natura 2000 gyepterületen a második gazdálkodási évtől kezdődően 267 euró/ ha-nak megfelelő forintösszeg.


79


III. ÜLTETVÉNYEKRE VONATKOZÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT A 13. §, 14. § és 16. §-ban foglaltakról A 3. § (1) bekezdésének a) szántóföldi és c) ültetvény pontjaiban meghatározott célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, és a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bővített talajvizsgálatot végeztetni. A támogatási időszakot megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben vett talajminták alapján készült talajvizsgálatok akkor fogadhatók el, ha a talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadására 2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között került sor. A támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2013. szeptember 1., végső időpontja 2014. augusztus 31. A támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben végzett talajvizsgálati eredmények alapján évente célprogramonként külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és végrehajtani. Amennyiben nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a területre vonatkozó öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény felhasználásával, vagy a tervezett termésszinthez meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet. A 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szántóföldi célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles évente célprogramonként külön, a támogatásba bevont területre vonatkozóan földhasználati tervet készíteni vagy készíttetni a 16. § (1) bekezdés szerinti vetésváltási szabályok figyelembevételével. Földhasználati tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő gazdálkodási évre vonatkozóan. (1) A vetésváltási szabályok betartását előíró célprogramok esetében a táblaszinten, a HMKÁ előírásokon túl alkalmazandó szabályok az alábbiak: a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt csak egyszer termeszthető 4 éven belül; b) napraforgó, szárazborsó csak egyszer termeszthető 5 éven belül; c) két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie; d) lucerna után hüvelyes növény nem termeszthető; e) szója, olajrepce, napraforgó nem követheti egymást a vetésváltásban. (2) A vetésváltási szabályok teljesítésébe a másodvetést figyelembe kell venni.

80

(3) A támogatásra jogosult a II. fejezetben meghatározott vetésszerkezetre vonatkozó előírásokat a teljes támogatási időszak alatt a célprogramban támogatott területen, célprogramonként köteles betartani. (4) Zöldugarra vonatkozó szabályok: a) az ugaroltatás ideje alatt tilos műtrágya és növényvédő szer alkalmazása; b) legalább 10 cm magas tarló alkalmazása mellett kaszálást vagy szárzúzást évente, június 15-ét követően lehet végezni; c) a zöldugart július 30. után lehet feltörni, a növényi részek talajba forgatásával; d) a zöldugarként hasznosított területen tilos gazdasági haszonállattal legeltetni és magot fogni; e) termesztett növényeknek csak méhészeti és zöldtrágyázási célú felhasználása lehetséges; f) a pihentetett terület nem vehető figyelembe zöldugarként. (5) A 29. § (3) bekezdése szerinti ritka növényfajták termesztése esetén egy adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belül a ritka növényfajtát tartalmazó tábla mellett nem lehet ugyanolyan fajú, nem ritka növényfajtával borított táblát elhelyezni. (6) Az 58. § (4) bekezdés d) és g) pontjai, 59. § (4) bekezdés e) és h) pontjai, 60. § (4) bekezdés e) és h) pontjai, valamint 65. § (4) bekezdés d) és g) pontjai szerinti előírásokat nem kell alkalmazni az adott táblára vonatkozóan, amennyiben a táblán a teljes támogatási időszak alatt évelő szálas pillangós takarmánynövény termesztése történik. (7) A 3. § (1) bekezdés a) pontjai szerinti célprogramok esetében a támogatásra jogosultnak az MVH által közleményben közzétett módon be kell jelentenie: a) zöldtrágyázás megvalósítása esetén a vetés beforgatását megelőző 10 munkanapon belül a zöldtrágyázásra kerülő növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját; b) másodvetés megvalósítása esetén a munkálatok elvégzését követő 10 munkanapon belül az elvetett növényfajt, a munkálat végzésének helyét és időpontját; c) középmély lazítás megvalósítása esetén a munkálat végzését követő 10 munkanapon belül a megvalósítás helyét és időpontját.


81


Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram 73. § (1) A támogatás célja a mezőgazdasági termelés során nem szakszerűen felhasznált kemikáliából eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, a talaj állapotának védelme és javítása, az élelmiszerbiztonság segítése, valamint a biodiverzitás fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha; b) az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult minden gyümölcs faj és szőlő, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint, kivéve faiskola, csemetekert; c) a támogatás nem termő és termőre fordult ültetvényre igényelhető; d) kizárólag homogén ültetvény támogatható. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területének nagysága legalább 0,3 hektár. (4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; b) a 19. számú melléklet szerinti levélanalízis elvégzése évente; c) a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; d) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben nem juttatható ki; e) a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazása; f) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának és a várható kártétel megállapítása érdekében. 2 hektárnál kisebb terület esetén a kihelyezendő csapdák száma 1 db; g) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni; h) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként legalább 6 db madárodút kell elhelyezni a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. melléklete szerinti leírásnak megfelelően; i) a fa-, illetve tőkehiány a 10%-ot nem haladhatja meg. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint, kivéve a vegyes gyümölcsösöket: a) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 704 euró/hektár; b) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 518 euró/hektár; c) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 341 euró/hektár; d) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 486 euró/ha-nak megfelelő forintös�szeg.

82

Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram 74. § (1) A támogatás célja a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, kultúrtörténeti és genetikai szempontból fontos, veszélyeztetett fajták megőrzése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, valamint az élelmiszerbiztonság segítése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha; b) az ökológiai szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult minden gyümölcsfaj homogén vagy vegyes állományban és szőlő, a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint, kivéve faiskola, csemetekert; c) a támogatás nem termő és termőre fordult ültetvényre igényelhető; d) a célprogramba bevinni kívánt ültetvényterület valamely ökológiai ellenőrző szervezet nyilvántartásában szerepel. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területe legalább 0,3 hektár. (4) A célprogram előírásai: a) a 834/2007/EK rendelet ökológiai termelésre vonatkozó szabályainak és a 889/2008/ EK rendelet előírásainak betartása; b) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási, majd a célprogram utolsó évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat végeztetése; c) a 19. számú melléklet szerinti levélanalízis elvégzése évente; d) a talaj- és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; e) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának és a várható kártétel megállapítása érdekében. 2 hektárnál kisebb terület esetén a kihelyezendő csapdák száma 1 db; f) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés (növényvédelmi megfigyelés) alapján kell végezni; g) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként legalább 6 db madá rodút kell elhelyezni a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti leírásnak megfelelően; h) az ültetvényben hektáronként legalább 1 m2 területen a ragadozó ízeltlábúak számára megfelelő búvóhelyet, szaporodó helyet kell létesíteni, azt évente gondozni és 5 éven át fenntartani; i) a fa-, illetve tőkehiány a 15%-ot nem haladhatja meg. (5) A támogatás mértéke: a) az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint: aa) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 900 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;


83


ab) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ac) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 757 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ad) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 827 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; ae) vegyes ültetvénycsoport esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; b) átállás után, már átállt időszakban, a célprogramba bevitt területek után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint: ba) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 722 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bb) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bc) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 365 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; bd) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 525 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; be) vegyes ültetvénycsoport esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg. (6) A területazonosítási kérelemhez mellékelni kell a 39. § (4) bekezdés szerinti igazolást. (7) A kifizetési kérelemhez mellékelni kell a 43. § (5) bekezdésében foglalt igazolást. (8) A támogatásra jogosult kizárólag a 834/2007/EK rendelet alapján átállásra bejelentett terület vonatkozásában jogosult átállási támogatásra, az alábbiak szerint: a) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évében kezdte meg az átállást, úgy az átállási támogatásra három alkalommal jogosult; b) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évet megelőző évben kezdte meg az átállást, úgy kettő alkalommal jogosult átállási támogatásra; c) amennyiben a támogatási kérelem benyújtásának naptári évét megelőző második évben kezdte meg az átállást, úgy egy alkalommal jogosult átállási támogatásra.

Hagyományos gyümölcstermesztés célprogram 75. § (1) A támogatás célja a szórványgyümölcsös, mint hagyományos, tájképileg is jelentős gazdálkodási forma fenntartása, az alacsony növényvédőszer-használatból és tápanyag-gazdálkodásból származó környezeti előnyök fenntartása, valamint a biológiai sokféleség fenntartásához, illetve növeléséhez való hozzájárulás. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,5 ha; b) jogosult gyümölcs fajok: alma, körte, birs, naspolya, szilva, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, dió, mogyoró, mandula, szelídgesztenye homogén vagy vegyes állományban a 9. számú mellékletben meghatározottak szerint, kivéve faiskola, csemetekert. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területe legalább 0,3 hektár.

84

(4) A célprogram előírásai: a) a 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben vagy az első gazdálkodási évben, majd a célprogram utolsó gazdálkodási, majd a célprogram utolsó évében akkreditált laboratóriumban bővített talajvizsgálat elvégeztetése; b) a talajvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása; c) a fák tápanyagpótlása során kizárólag szerves trágya és komposzt használható; d) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben nem juttatható ki; e) ha az ültetvény talaját gyep borítja, évente legeltetéssel, illetve kizárólag június 15. után kaszálással hasznosítható a gyep azzal a feltétellel, hogy a levágott növedéket el kell távolítani; f) az ültetvényben legalább két különböző méretben hektáronként legalább 3 db madárodút kell elhelyezni a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti leírásnak megfelelően; g) növényvédelmi beavatkozásokra környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok használhatók; h) a gyümölcsfák esetében a koronaalakító metszést követően csak ritkító metszés végezhető – az őszibarack kivételével –, amelynek célja a fajtára jellemző természetes koronaforma megtartása; i) gondoskodni kell a kiöregedett, kipusztult fák pótlásáról; j) a célprogramba bevont területen a gyümölcsfák sűrűsége 30-150 db/ha, amelybe a területen elhelyezkedő szőlőtőkéket nem kell beszámítani, kivéve a dióültetvényeket, ahol a gyümölcsfák sűrűsége legfeljebb 80 db/ha. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után a 11. számú mellékletben meghatározott ültetvénycsoportok szerint a) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 600 euró/hektár; b) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 355 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; c) vegyes ültetvénycsoport esetén 478 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.


85


IV. VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM CSOPORT Vizes élőhelyek létrehozása célprogramok Nádgazdálkodási célprogram 76. § (1) A támogatás célja a náddal borított vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb nádassal fedett támogatható terület 1 ha; b) kizárólag a földhasználati nyilvántartás alapján nádas művelési ágú földterület támogatható. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltétele, hogy egy tábla területe legalább 0,3 hektár. (4) A célprogram előírásai: a) a területen nádgazdálkodást kell végezni; b) a nád aratása, és egyéb tevékenység végzése (különösen: szállítás, kihúzás) kizárólag december 1. és február 15. között engedélyezett, a nád rizómájának megsértése nélkül; c) az aratás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni; d) a nádas legalább 60%-át, legfeljebb 80%-át kell évente learatni, valamint 20%-ot kétévente változó helyen kell aratatlanul hagyni. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 61 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg. (6) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes körzeti földhivatal által kiadott harminc napnál nem régebbi földhasználati lap másolatot, amely szerint a terület nádas művelési ágba van bejelentve.

86

A természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram 77. § (1) A támogatás célja a vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése, élő-, táplálkozó- és költőhely biztosítása rovarok, kétéltűek és madarak számára, valamint a környezeti terhelés csökkentése. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 1 ha; b) a 8. § (4) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt, a 8. számú melléklet szerinti VTT mintaterületek mélyártéri gyepterületei, amelyek területén megépült árvízi tározóra alapuló tájgazdálkodás valósul meg. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt területre vonatkozóan legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, juh, lófélék; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A célprogram előírásai: a) a területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett a VTT területek árvízvédelmi elárasztását követő vízelvezetés kivételével; b) trágyázás, növényvédő szerek használata nem megengedett; c) a célprogramba bevitt területet kaszálással vagy legeltetéssel kell hasznosítani, legalább 0,1 állategység/ha legeltetési sűrűség mellett azzal, hogy a túllegeltetés tilos; d) a célprogram 3. év végére legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállományt kell elérni; e) kaszálni csak megfelelően száraz talajviszonyok mellett, madárbarát kaszálási módszerekkel lehet; f) kaszáláskor legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni; g) vadriasztó lánc használata kötelező; h) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; i) zsombékosok kaszálása tilos. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 115 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.


87


Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram 78. § (1) A támogatás célja a szántóföldi és gyepművelésre alkalmatlan területek kivonása, ezáltal a vizes élőhelyek területének növelése és fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése, valamint ártéri tájgazdálkodás és tájhasználat váltás megteremtése a VTT által érintett célterületeken. (2) Támogatási időszak teljes időtartama alatti jogosultsági feltételek: a) a legkisebb támogatható terület 0,3 ha; b) a 8. § (4) bekezdése alapján a MePAR-ban lehatárolt a 8. számú melléklet szerinti VTT mintaterületek mélyártéri szántóterületei, amelyek területén megépült árvízi tározóra alapuló tájgazdálkodás valósul meg. (3) Adott gazdálkodási évi kifizetés jogosultsági feltételei: a) egy tábla területe legalább 0,3 hektár; b) a célprogramba bevitt területre vonatkozóan legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte; c) legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, juh, lófélék; d) a 10. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban az állatállomány tartójaként a regisztrációs szám alapján a támogatást igénylőnek kell szerepelnie. (4) A célprogram előírásai: a) a területen biztosítani kell a megjelenő víz minél hosszabb ideig történő megmaradását; b) a területen a lecsapolás és a vízelvezetés nem megengedett a VTT területek árvízvédelmi elárasztását követő vízelvezetés kivételével; c) trágyázás, növényvédő szerek használata nem lehetséges; d) a célprogramba bevitt területet kaszálással vagy legeltetéssel kell hasznosítani, legalább 0,1 állategység/ha legeltetési sűrűség mellett azzal, hogy a gyep túllegeltetése tilos; e) a célprogram harmadik évének végére legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállományt kell elérni; f) kaszálni csak megfelelően száraz talajviszonyok mellett, madárbarát kaszálási módszerekkel lehet; g) kaszálás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni; h) vadriasztó lánc használata kötelező; i) kaszálás megkezdése előtt legalább 5 nappal írásban, elektronikus úton vagy telefaxon, illetve e-mail címen be kell jelenteni az illetékes állami természetvédelmi szervnek a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját; j) zsombékosok kaszálása tilos. (5) A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület után 195 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.

88

2. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez A támogatási összegek mértéke célprogramonként

A) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Támogatási rendszer

Célprogram Célprogram azonosító megnevezése AA

AB horizontális

AC

AD AD-1a

zonális

AD-1b AD-2 AD-3 AD-4a AD-4b AE AE-1 AE-2

Támogatás mértéke euró/ha-nak megfelelő forintösszeg Egyéb szántóföldi növény Integrált szántóföldi Egyéb szántóföldi növény – ritka növény növény Szántóföldi zöldség termesztés Szántóföldi zöldség – ritka növény Egyéb szántóföldi növény Tanyás Egyéb szántóföldi növény – ritka növény gazdálkodás célprogram Szántóföldi zöldség Szántóföldi zöldség – ritka növény Egyéb szántóföldi növény Átállás Egyéb szántóföldi növény – ritka növény alatti Szántóföldi zöldség Ökológiai Szántóföldi zöldség – ritka növény szántóföldi növény Egyéb szántóföldi növény termesztés Egyéb szántóföldi növény – ritka növény Átállt Szántóföldi zöldség Szántóföldi zöldség – ritka növény Természetvédelmi célprogramok Évelő szálas pillangós takarmánynövény Túzok élőhelyfejlesztési termesztése előírásokkal Vegyes szántóföldi növénytermesztés Vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal Madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal Évelő szálas pillangós takarmánynövény Kék vércse termesztése élőhelyfejlesztési előírásokkal Vegyes szántóföldi növénytermesztés Erózió elleni célprogramok Vízerózió elleni Szélerózió elleni


155 220 171 231 184 258 196 261 212 301 359 485 161 217 203 274 310 303 173 220 267 233 211 213

89


B) Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Támogatási rendszer

Célprogram azonosító BA

horizontális BB BC BC-1

BC-2 zonális BD BD-1

BD-2

90

Célprogram megnevezése

Támogatás mértéke euró/ha-nak megfelelő forintösszeg Legeltetés Nem Natura 2000 területen Kaszálás Extenzív gyepgazdálkodás Natura Legeltetés 2000 területen Kaszálás Legeltetés Nem Natura 2000 területen Kaszálás Ökológiai gyepgazdálkodás Natura Legeltetés 2000 területen Kaszálás Gyepgazdálkodási természetvédelmi célú zonális célprogramok Legeltetés Nem Natura Túzok 2000 területen Kaszálás élőhelyfejlesztési Legeltetés Natura előírásokkal 2000 területen Kaszálás Legeltetés Nem Natura 2000 területen Kaszálás Élőhelyfejlesztési előírásokkal Legeltetés Natura 2000 területen Kaszálás Szántóterületek gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai 1. gazdálkodási évben Környezetvédelmi Nem Natura 2000 területen 2. gazdálkodási célú gyeptelepítés évtől Natura 2000 területen 1. gazdálkodási évben Természetvédelmi Nem Natura 2000 területen 2. gazdálkodási célú gyeptelepítés évtől Natura 2000 területen

108 71 77 40 116 79 85 48 155 116 117 78 139 116 101 78 238 279 241 238 305 267

C) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Támogatási rendszer

horizontális

Célprogram azonosító


CA

Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés

CB

Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés

CC

Hagyományos gyümölcstermesztés

Támogatás mértéke euró/ha-nak megfelelő forintösszeg Almatermésűek 704 Bogyós 341 Csonthéjas és héjas 518 Szőlő 486 Almatermésűek 900 Csonthéjas és héjas 859 Bogyós 757 Átállás alatti Szőlő 827 Vegyes 859 Almatermésűek 722 Csonthéjas és héjas 557 Bogyós 365 Átállt Szőlő 525 Vegyes 557 Almatermésűek 600 Csonthéjas és héjas 355 Vegyes 478

D) Vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport Támogatási rendszer

Célprogram azonosító

horizontális zonális

DA DB DC

Célprogram megnevezése Nádgazdálkodás A természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése


Támogatás mértéke euró/ha-nak megfelelő forintösszeg 61 115 195

91

92

2

1

a)

Integrált szántóföldi

Tanyás gazdálkodás

Ökológiai szántóföldi

ab)

ac)

Célprogram

aa)

Jogszabályi hivatkozás 3. § (1)

Alexandriai here; Alexandriai here (vetőmag célra); Angol perje (vetőmag célra); Angyalgyökér; Ánizs; Anyarozs; Árpa; Articsóka; Bazsalikom; Bíborhere; Bíborhere (vetőmag célra); Bimbóskel; Borsikafű; Borsós kukoricacsalamádé; Borsós napraforgó-csalamádé; Brokkoli; Burgonya; Búza és kétsoros és egyéb búza; Cékla; Cérnatippan (vetőmag célra); Cikóriagyökér; Citromfű; Csemegekukorica; Csenkeszperje (vetőmag célra); Csicseriborsó; Csicsóka; Csomós ebír (vetőmag célra); Cukkini; Cukorborsó; Cukorcirok; Cukorrépa; Dinnye; Disznóbab; DohányBurley; Dohány- Virginia; Durumbúza; Ebtippan (vetőmag célra); Édes csillagfürt (mag); Édeskömény; Endívia; Fehér here (vetőmag célra); Fehér tippan (vetőmag célra); Fehérhere; Fehérvirágú somkóró; Fejes káposzta; Fejessaláta; Feketegyökér; Fénymag; Fokhagyma; Fonák lóhere (vetőmag célra); Földieper (szamóca); Földimogyoró; Francia perje (vetőmag célra); Futóbab; Fűszerpaprika; Füves lucerna és füves here; Galambbegysaláta; Gomborkamag; Görög széna; Gumós komócsin (vetőmag célra); Gyűszűvirág; , Hibrid perje (vetőmag célra); Hibrid kukorica; Hibrid napraforgó; Homoki bab; Izsóp; Jázmin; Juhcsenkesz (vetőmag célra); Kamilla; Kapor; Káposztarepce; Karalábé; Karfiol; Kelkáposzta; Kender (vetőmag célra); Keszthelyi keverék (rozs és káposztarepce); Kínai kel; Komlós lucerna; Komlós lucerna (vetőmag célra); Konyhakömény; Korcs v. svédhere (vetőmag célra); Korcshere; Koriander; Koronás baltavirág (vetőmag célra); Köles; Körömvirág; Kukorica; Legányféle keverék (pannon- vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék); Lencse; Lestyán; Levendula; Ligeti perje (vetőmag célra); Lilahagyma; Lóbab; Lódi lóhere (vetőmag célra); Lucerna; Lucerna (vetőmag célra); Macskagyökérfű; Majoranna; Mák; Máriatövis; Menta; Metélőhagyma; Meténg; Mezei borsó; Mezei csibehúr; Mézontófű; Mocsári perje (vetőmag célra); Mohar; Murokrépa; Mustármag; Nádképű csenkesz (vetőmag célra); Napraforgómag; Napraforgós kukoricacsalamádé; Négermag; Nyúlszapuka; Olajlenmag; Olajretekmag; Olajtökmag; Olasz perje (vetőmag célra); Óriás tippan (vetőmag célra); Őszi búzás pannon bükköny; Paprika; Paradicsom; Pasztinák; Pattogatni való kukorica; Perzsahere; Petrezselyem; Pohánka; Póréhagyma; Rebarbara; Réparepce; Retek; Réti csenkesz (vetőmag célra); Réti komócsin (vetőmag célra); Réti perje (vetőmag célra); Ricinusmag; Rost célra termesztett kender; Rostlen (vetőmag célra); Rozmaring; Rozs; Rozsos szöszösbükköny; Sáfrány; Sáfránymag; Sárgarépa; Sárkerep lucerna; Seprűcirok; Silócirok; Silókukorica; Somkóró; Sóska; Sovány perje (vetőmag célra); Spanyol Articsóka; Spárga; Spenót; Szárazbab; Szárazborsó; Szarvaskerep; Szegletes lednek; Szemescirok; Szeradella; Szezámmag; Szójabab; Szójás silókukorica; Szöszös bükköny (vetőmag célra); Szöszös ökörfarkkóró; Szudáni cirokfű; Szudánifű; Takarmánybaltacim; Takarmánybaltacím (vetőmag célra); Takarmányborsó; Takarmánybükköny; Takarmányfüvek; Takarmánykáposzta; Takarmánylucerna (vetőmag célra); Takarmánymályva; Takarmányrépa; Takarmányretek; Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Tárkony; Tarlórépa; Tárnics; Tavaszi búza; Tifon; Tojásgyümölcs; Torma; Tök; Tritikále; Uborka; Útifű; Vadrepcemag; Vegyes zöldség (konyhakert); Vörös csenkesz (vetőmag célra); Vöröshere (vetőmag célra); Vöröshagyma; Vöröshere; Zab; Zabos borsó; Zabos bükköny; Zeller; Zöldbab; Zöldborsó; Zsázsa

Termeszthető növények

61/2009. (V. 14.) FVM R. 9 számú melléklet helyébe a 31/2010 (III. 30.) FVM rendelet 1. számú melléklet Termeszthető növények és hasznosítások listája célprogramonként



93

3

a)

ad) 4.

ad) 3.

ad) 2

ad) 1.

Jogszabályi hivatkozás 3. § (1)


Alexandriai here; Alexandriai here (vetőmag célra); Angol perje (vetőmag célra); Angyalgyökér; Anyarozs; Árpa; Articsóka; Bazsalikom; Bíborhere; Bíborhere (vetőmag célra); Bimbóskel; Borsikafű; Borsós kukoricacsalamádé; Borsós napraforgó-csalamádé; Brokkoli; Burgonya; Búza és kétszeres és egyéb búza; Cékla; Cérnatippan (vetőSzántóföldi növénytermesztés mag célra); Cikóriagyökér; Citromfű; Csemegekukorica; Csenkeszperje (vetőmag célra); Csicseriborsó; Csicsóka; Csomós ebír (vetőmag célra); Cukkini; Cukorborsó; Cukorcirok; Cukorrépa; Dinnye; Disznóbab; Dohány- Burley; túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (vegyes szántóföldi Dohány- Virginia; Durumbúza; Ebtippan (vetőmag célra); Édes csillagfürt (mag); Édeskömény; Endívia; Fehér növénytermesztés esetén) here (vetőmag célra); Fehér tippan (vetőmag célra); Fehérhere; Fehérvirágú somkóró; Fejes káposzta; Fejessaláta; Feketegyökér; Fénymag; Fokhagyma; Fonák lóhere (vetőmag célra); Földieper (szamóca); Földimogyoró; Francia perje (vetőmag célra); Futóbab; Fűszerpaprika; Füves lucerna és füves here; Galambbegysaláta; Gomborkamag; Görög széna; Gumós komócsin (vetőmag célra); Gyűszűvirág; Hibrid perje (vetőmag célra); Homoki bab; Izsóp; Szántóföldi növénytermesztés Jázmin; Juhcsenkesz (vetőmag célra); Kamilla; Kapor; Káposztarepce; Karalábé; Karfiol; Kelkáposzta; Kender (vetőmag célra); Keszthelyi keverék (rozs és káposztarepce); Kínai kel; Komlós lucerna; Komlós lucerna (vetőmag vadlúd- és daruvédelmi előcélra); Konyhakömény; Korcs v. svédhere (vetőmag célra); Korcshere; Koronás baltavirág (vetőmag célra); Köírásokkal les; Körömvirág; Kukorica; Legány-féle keverék (pannon- vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék); Lencse; Lestyán; Levendula; Ligeti perje (vetőmag célra); Lilahagyma; Lóbab; Lódi lóhere (vetőmag célra); Lucerna; Lucerna (vetőmag célra);Macskagyökérfű; Majoranna; Mák; Menta; Metélőhagyma; Meténg; MeSzántóföldi növénytermesztés zei borsó; Mezei csibehúr; Mézontófű; Mocsári perje (vetőmag célra); Mohar; Murokrépa; Mustármag; Nádképű madár- és apróvad élőhely-fej- csenkesz (vetőmag célra); Napraforgómag; Napraforgós kukoricacsalamádé; Négermag; Nyúlszapuka; Olajlenlesztési előírásokkal mag; Olajretekmag; Olajtökmag; Olasz perje (vetőmag célra); Óriás tippan (vetőmag célra); Őszi búzás pannon bükköny; Paprika; Paradicsom; Pasztinák; Pattogatni való kukorica; Perzsahere; Petrezselyem; Pohánka; Póréhagyma; Rebarbara; Réparepce; Retek; Réti csenkesz (vetőmag célra); Réti komócsin (vetőmag célra); Réti perje (vetőmag célra); Ricinusmag; Rost célra termesztett kender; Rostlen (vetőmag célra); Rozmaring; Rozs; Rozsos Szántóföldi növénytermesztés szöszösbükköny; Sáfrány; Sáfránymag; Sárgarépa; Sárkerep lucerna; Seprűcirok; Silócirok; Silókukorica; Somkék vércse élőhely-fejlesztési kóró; Sóska; Sovány perje (vetőmag célra); Spanyol Articsóka; Spárga; Spenót; Szárazbab; Szárazborsó; Szarvaselőírásokkal (vegyes szántóföl- kerep; Szegletes lednek; Szemescirok; Szeradella; Szezámmag; Szójabab; Szójás silókukorica; Szöszös bükköny (vetőmag célra); Szöszös ökörfarkkóró; Szudáni cirokfű; Szudánifű; Takarmánybaltacim; Takarmánybaltacím di növénytermesztés esetén) (vetőmag célra); Takarmányborsó; Takarmánybükköny; Takarmányfüvek; Takarmánykáposzta; Takarmánylucerna (vetőmag célra); Takarmánymályva; Takarmányrépa; Takarmányretek; Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Tárkony; Tarlórépa; Tárnics; Tavaszi búza; Tifon; Tojásgyümölcs; Torma; Tök ; Tritikále; Uborka; Útifű; Vadrepcemag; Vörös csenkesz (vetőmag célra); Vöröshere (vetőmag célra); Vöröshagyma; Vöröshere; Zab; Zabos borsó; Zabos bükköny; Zeller; Zöldbab; Zöldborsó; Zsázsa; Zöldugar

Célprogram

94

5

4

a)

ae) 2.

ae) 1.

Szélerózió

Vízerózió

Jogszabályi Célprogram hivatkozás 3. § (1) ad) 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén) a) ad) 4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (évelő szálas pillangós takarmánynövények termesztése esetén)

Alexandriai here; Alexandriai here (vetőmag célra); Angol perje (vetőmag célra); Angyalgyökér; Anyarozs; Árpa; Bazsalikom; Bíborhere; Bíborhere (vetőmag célra); Borsikafű; Borsós kukoricacsalamádé; Borsós napraforgócsalamádé; Burgonya; Búza és kétszeres és egyéb búza; Cérnatippan (vetőmag célra); Cikóriagyökér; Citromfű; Csemege kukorica; Csenkeszperje (vetőmag célra); Csicseriborsó; Csicsóka; Csomós ebír (vetőmag célra); Cukorcirok; Cukorrépa; Csillagfürt; Disznóbab; Dohány- Burley; Dohány- Virginia; Durumbúza; Ebtippan (vetőmag célra); Édes csillagfürt (mag); Fehér here (vetőmag célra); Fehér tippan (vetőmag célra); Fehérhere; Fehérvirágú somkóró; Fénymag; Fonák lóhere (vetőmag célra); Francia perje (vetőmag célra); Füves lucerna és füves here; Gomborkamag; Görög széna; Gumós komócsin (vetőmag célra); Gyűszűvirág; Hibrid perje (vetőmag célra); Homoki bab; Izsóp; Jázmin; Juhcsenkesz (vetőmag célra); Kamilla; Kapor; Káposztarepce; Kender (vetőmag célra); Keszthelyi keverék (rozs és káposztarepce); Komlós lucerna; Komlós lucerna (vetőmag célra); Korcs v. svédhere (vetőmag célra); Korcshere; Koronás baltavirág (vetőmag célra); Köles; Körömvirág; Kukorica; Legány-féle keverék (pannon- vagy szöszösbükköny, rozs, búza, árpa vagy bíborhere keverék); Lencse; Lestyán; Levendula; Ligeti perje (vetőmag célra); Lóbab; Lódi lóhere (vetőmag célra); Lucerna; Lucerna (vetőmag célra); Macskagyökérfű; Majoranna; Menta; Meténg; Mezei borsó; Mezei csibehúr; Mézontófű; Mocsári perje (vetőmag célra); Mohar; Murokrépa; Mustármag; Nádképű csenkesz (vetőmag célra); Napraforgómag; Napraforgós kukoricacsalamádé; Négermag; Nyúlszapuka; Olajlenmag; Olajretekmag; Olasz perje (vetőmag célra); Óriás tippan (vetőmag célra); Őszi búzás pannon bükköny; Pattogatni való kukorica; Perzsahere; Pohánka; Réparepce; Réti csenkesz (vetőmag célra); Réti komócsin (vetőmag célra); Réti perje (vetőmag célra); Rost célra termesztett kender; Rostlen (vetőmag célra); Rozmaring; Rozs; Rozsos szöszösbükköny; Sáfrány; Sáfránymag; Sárkerep lucerna; Seprűcirok; Silócirok; Silókukorica; Somkóró; Sovány perje (vetőmag célra); Szárazborsó; Szarvaskerep; Szegletes lednek; Szemescirok; Szeradella; Szezámmag; Szójabab; Szójás silókukorica; Szöszös bükköny (vetőmag célra); Szöszös ökörfarkkóró; Szudáni cirokfű; Szudánifű; Takarmánybaltacim; Takarmánybaltacím (vetőmag célra); Takarmányborsó; Takarmánybükköny; Takarmányfüvek; Takarmánykáposzta; Takarmánylucerna (vetőmag célra); Takarmánymályva; Takarmányrépa; Takarmányretek; Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Tárkony; Tárnics; Tavaszi búza; Tifon; Tritikále; Úfifű; Vadrepcemag; Vörös csenkesz (vetőmag célra); Vöröshere (vetőmag célra); Vöröshere; Zab; Zabos borsó; Zabos bükköny; Zöldborsó; Zsázsa

Alexandriai here; Bíborhere; Bükköny- félék; Csicseriborsó; Fehér here; Fehérvirágú somkóró; Görögszéna; Komlós lucerna; Korcshere; Lucerna; Mezei borsó; Nyúlszapuka; Perzsa here; Sárkerep lucerna; Somkóró; Szarvaskerep; Szárazborsó; Szeradella; Takarmány baltacím; Takarmányborsó; Tarka koronafürt; Tarkavirágú lucerna; Vöröshere vagy ezen növények keveréke, füves keveréke




95

11

10

9

8

7

6

Jogszabályi Célprogram Termeszthető növények hivatkozás 3. § (1) b) ba) Extenzív gyepgazdálkodás Állandó legelő (kaszált); Állandó legelő (legeltetett); Egyéb gyep (kaszált); Egyéb gyep (legeltetett); bb) Ökológiai gyepgazdálkodás bc) 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal bc) 2. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal d) db) Természetes vizes élőhelyek gondozása b) bd) 1. Környezetvédelmi célú földEgyéb gyep (kaszált); Egyéb gyep (legeltetett); használat váltás bd) 2. Természetvédelmi célú gyeptelepítés d) dc) Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése Alma; Birs; Cseresznye; Dió; Egyéb ribiszke; Homoktövis; Josta; Kajszibarack; Körte; Málna; Mandula; Meggy; Integrált gyümölcs és c) ca) Mogyoró; Naspolya; Őszibarack; Piros ribiszke; Piszke; Szeder; Szelídgesztenye; Szilva; Szőlőültetvények; Terszőlőtermesztés mesztett bodza Alma; Birs; Cseresznye; Dió; Egyéb ribiszke; Homoktövis; Josta; Kajszibarack; Körte; Málna; Mandula; Meggy; Ökológiai gyümölcs és szőlőc) cb) Mogyoró; Naspolya; Őszibarack; Piros ribiszke; Piszke; Szeder; Szelídgesztenye; Szilva; Szőlőültetvények; Tertermesztés mesztett bodza; Vegyes gyümölcsös Hagyományos gyümölcsterAlma; Birs; Cseresznye; Dió; Kajszi; Körte; Mandula; Meggy; Mogyoró; Naspolya; Őszibarack; Szilva; Szelídc) cc) mesztés gesztenye; Vegyes gyümölcsös d) da) Nádgazdálkodás Nád


10. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez A szántóföldi célprogramokban zöldségnövényként támogatható növények köre Articsóka

Bimbóskel

Brokkoli

Cékla

Feketegyökér

Paprika

Fokhagyma

Földieper (szamóca)

Futóbab

Cukkíni

Cukorborsó

Csemege kukorica

Dinnye

Endívia

Édeskömény

Fejessaláta

Fejeskáposzta

Fűszerpaprika

Galambbegysaláta

Karalábé

Karfiol

Kelkáposzta

Kínai kel

Lilahagyma

Metélőhagyma

Szárazbab

Paradicsom

Torma

Pasztinák

Petrezselyem

Póréhagyma

Rebarbara

Retek

Tök

Tojásgyümölcs

Uborka

Vöröshagyma

Zeller

Sárgarépa

Zöldbab

Sóska

Spanyol Articsóka

Spárga

Zöldborsó

Zsázsa

Spenót

11. számú melléklet a 6l/2009. (V. 14.) FVM rendelethez A támogatásra jogosult ültetvények köre, valamint a támogatási összegek megállapításához az egyes ültetvény fajok ültetvénycsoportonkénti besorolása „Almatermésűek” Alma Birs Körte Naspolya

96

„Csonthéjas és héjas” Cseresznye Dió Kajszibarack Mandula Meggy Mogyoró Őszibarack Szelídgesztenye Szilva

„Bogyós”

„Szőlő”

Fekete Ribiszke Szőlőültetvények Homoktövis Josta (Rikő) Málna Piszke/egres Ribiszke Szeder Termesztett bodza

„Vegyes” Vegyes gyümölcsös

12. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett ritka szántóföldi növényfajták listája Faj

Fajta Tiszavidéki

Búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum var. erythrospermum)

Mezőségi

Bánkúti 1201 Alakor (Triticum monoccocum L.) Tönke (Triticum dicoccon Schrank) Árpa (Hordeum vulgare L.)

Gádorosi fekete Mindszentpusztai fehér Bánkúti lófogú sárga Mezőhegyesi sárga lófogú Putyi

Kukorica (Zea mays L.)

Piros kukoricák hegi 12 hetes Száznapos Sárga magyar

Napraforgó (Helianthus annuus L.)

Nagykállói tf. Bajai fehér

Nemzetközi Termesztett Elterjedés hivatkozás terület (ha) FAO WIEWS (World Information and Early <1 ha géntartalék Warning System) FAO Treaty (International Treaty on Plant Genetic <1 ha géntartalék Resources for Food and Agriculture) ECP/GR (European Cooperative 5-10 ha Alföld Programme for Genetic Resources Networks) ECCDB (ECP/GR European Central Crop <1 ha géntartalék Data Basis) FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO 5-10 ha Őrség, Tiszántúl Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR


<1 ha

géntartalék

<1 ha

géntartalék

5-10 ha

Tiszántúl

<1 ha

géntartalék

<1 ha

géntartalék

97


Faj Köles (Panicum miliaceum L.)

Fajta Fenődi piros Mesterházai Jászberényi Tápiószentmártoni Futó fürjbabok Bokor fürjbabok Pacsibab Menyecskebabok Büdöskő-babok Fecskehasú babok

Veteménybab (Phaseolus Gyöngybabok vulgaris L.) Cukorbabok Gesztenyebabok Gyíkbabok Békahátúbabok Libamájbabok Békési rizsbabok Tolnai borsóbabok

Tűzbab (Phaseolus coccineus L.)

Csicseriborsó (Cicer arietinum L.)

Fehér salátabab Tarka salátabab Békéscsabai

Homoki bab (Vigna unguiculata (L.) Walp.)

Bajai

Lóbab (Vicia faba L.)

Tataházi

98

Mohácsi

Nemzetközi Termesztett Elterjedés hivatkozás terület (ha) FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék FAO WIEWS, ECP/GR <5 ha Alföld FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék FAO WIEWS, ECP/GR <1 ha géntartalék FAO WIEWS, FAO másodvetésként <50 ha Treaty, ECP/GR elterjedt házikertekben FAO WIEWS, FAO <5 ha az ország egész Treaty, ECP/GR területén FAO WIEWS, FAO másodvetésként <10 ha Treaty, ECP/GR az Alföldön FAO WIEWS, FAO <20 ha Alföld Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO szórványosan <5 ha Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <5 ha szórványosan Treaty, ECP/GR konyhakertekFAO WIEWS, FAO <10 ha ben az ország Treaty, ECP/GR egész területén konyhakertekFAO WIEWS, FAO <5 ha ben az ország Treaty, ECP/GR egész területén FAO WIEWS, FAO Duna-Tisza <10 ha Treaty, ECP/GR köze FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <1 ha géntartalék Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO <50 ha országszerte Treaty, ECP/GR

Nemzetközi hivatkozás

Termesztett terület (ha)

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Dél-Alföld

Porvai

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Aranyalma


<1 ha

Somogyi


<1 ha

Farmosi

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Nagykállói

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Helyi típusok

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Helyi típusok


<5 ha

Duna-Tisza köze

Helyi típusok


<1 ha

géntartalék

Helyi típusok

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Helyi típusok

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Helyi típusok

FAO WIEWS, ECP/GR

<50 ha

Alföld

Újszilvási

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Faj

Fajta

Földimogyoró Kisteleki, (Arachis hypogaea L.) Tápiószelei

Burgonya (Solanum tuberosum L.)

Csicsóka (Helianthus tuberosus L.) Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria L.) Fehérvirágú somkóró (Melilotus alba Medik.) Svéd here (Trifolium hybridum L.) Mezei csibehúr (Spergula arvensis L.) Takarmánymályva (Malva verticillata L.) Takarmány és sütőtök (Cucurbita maxima Duch.ex Lam) Takarmánydinnye (Citrullus colocynthoides Pang.)


Elterjedés

konyhakertekben az ország egész területén konyhakertekben az ország egész területén

99


13. számú melléklet a 61 /2009. (V. 14.) FVM rendelethez Kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett ritka zöldségfajták listája Faj

Paradicsom (Lycopersicon esculentum L.)

Zöldpaprika (Capsicum annuum L.)

100

Fajta

Termesztett terület (ha) <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha

géntartalék géntartalék géntartalék házikert

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

FAO FAO FAO FAO FAO FAO

<1 <1 <1 <1 <1 <1

ha ha ha ha ha ha

géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Nemzetközi hivatkozás WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS,

Mátrafüredi tf. Ökörszív Fóti Lugas Erdélyi (5198/01, 5204/02) Mosonmagyaróvári Leveleki Kisbuga Jándi Tolnai Nógrádi Erdélyi (5195/01, 5196/01, 5197/01) Tápláni konzerv

FAO FAO FAO FAO

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Bogyesz

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Bocskor

FAO WIEWS, ECP/GR

<5 ha

Kalinkói Gogos paradicsompaprika

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Szentesi

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Szentlőrinckátai Jászberényi Tiszakécskei Hegykői Lánycsóki Jászberényi Erdélyi tf. (5387/01) Nemesnádudvari

FAO FAO FAO FAO FAO FAO FAO FAO

<5 <5 <1 <1 <1 <1 <1 <1

Bugaci

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Csabacsüdi Erdélyi (5037/00, 5001 /03) Kótaji Ököritófülpösi Erdélyi (5035/00, 5193/03, 5499/01)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék Tápió-völgye, Jászság Békés és Hajdú megye géntartalék Békés és Csongrád megye Békés és Csongrád megye Tápió-völgye Jászság Duna-Tisza köze géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék Tisza-mente, Duna-Tisza köze géntartalék

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha

géntartalék géntartalék

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS,

WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS, WIEWS,

ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR

Elterjedés

ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR

ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR

ha ha ha ha ha ha ha ha

Faj Zöldpaprika (Capsicum annuum L.)

Fajta Soroksári Javított cecei Keszthelyi fehér

Boldogi Fűszerpaprika (Capsicum annuum Kalocsai var. longum) Dokomlási Vöröshagyma (Allium cepa L.)

Fokhagyma (Allium sativum L.)

Póréhagyma (Al lium porrum L.) Csokros hagyma (Allium cepa var. aggregatum G. Don)

Nemzetközi hivatkozás FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

Termesztett Elterjedés terület (ha) <1 ha géntartalék <1 ha géntartalék <1 ha géntartalék

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Mátraalja

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Kalocsa környéke

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Veszkényi Jászalsószentgyörgyi Alsógödi Kadarkúti Jászsági

FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS,

<1 <1 <1 <1 <1

Pásztói

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Cigándi Makói Sárospataki

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha

géntartalék géntartalék géntartalék Somogy megye géntartalék Északi Középhegység Tiszántúl Makó környéke Tokaj-Hegyalja

Nagykátai

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tápió völgye

Nagyrakocsi Nyíregyházi Csehimindszenti Erdélyi tf. (5446/01) Napkori

FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS,

<1 <1 <1 <1 <1

ha ha ha ha ha

Tiszántúl Tiszántúl Tiszántúl Tiszántúl Tiszántúl

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tápió völgye

FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS,

ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR

<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha < 1 ha <1 ha

Dél-Baranya géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Pest környéke

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Debrecen környéke

Metélő hagyma (Allium Taktaharkányi schoenoprasum L.) Téli sarjadék hagyma (Allium Nagykátai fistulosum L.) Villányi Csehimindszenti Fiadi Isztiméri Dunaföldvári Saláta Csókvári (Lactuca sativa L.) Kisbárapáti Hernádcécei Tarnamérai Nagykállói Biri Fejeskáposzta (Brassica oleracea Vecsési convar. capitata var. capitata f. Hajdúsági alba)


ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR

ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR

ha ha ha ha ha

101


Faj Kelkáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. sabauda)

Fajta Mohácsi ősz

Spenót Erdélyi tájfajták (Spinacea oleracea Békési L.)

Nemzetközi hivatkozás

Termesztett terület (ha)

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Mohács

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

Tiszántúl

Elterjedés

Újzélandi spenót (Tetragonia tetragoniodes (Pall.) O. Kuntze)

Sajószentpéteri

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Sóska (Rumex acetosa L.)

Dunaföldvári Pallagi

FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha <1 ha


FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

<1 ha

géntartalék

<1 ha

géntartalék

<1 ha

géntartalék

<1 ha <1 ha


Rebarbara (Rheum Tápiószelei rhaponticum L.)

Petrezselyem (Petroselinum crispum. (Mill.) Nym.)

Napkori Gyomaendrődi

FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR

Erdélyi

FAO WIEWS, ECP/GR

<1 ha

géntartalék

Paszternák (Pasti naca sativa L.)

Nagyváradi Semjéni Darnózseli Monostorapáti Kecskeméti Nagykállói Nagykállói

FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS, FAO WIEWS,

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék géntartalék

Pusztamonostori Sárgarépa (Daucus Nagykállói carota L.) Nagykállói

Zeller (Apium graveolens L.) Retek (Raphanus sativus L.)

102

ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR ECP/GR

ha ha ha ha ha ha ha

17. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez Növényvédelmi minimumkövetelmények A) 2010. december 31-ig minimumkövetelményként figyelembe veendő előírások 1.) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. (engedélyköteles termék: a növényvédő szer, növényvédőszer-hatóanyag, -adalékanyag, – segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz és anyag (a műszerek kivételével), valamint a termésnövelő anyag (kivéve a 2003/2003/ EK rendelet szerinti EK-műtrágya), engedélyköteles továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termék, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött;). 2.) A növényvédő szereket elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló intézkedések betartásával lehet tárolni. 3.) A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében, vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük. 4.) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű ember vásárolhatja, vagy használhatja fel. 5.) A növényvédő szer címkéjén és/vagy a használati utasításban foglalt korlátozásokat be kell tartani. 6.) Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. (pl.: növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható)

B) 2011. január 1-jétől minimumkövetelményként figyelembe veendő előírások Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről. (pl.: növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható)


103


18. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez Talajmintavétel során betartandó követelmények A talajvizsgálat elvégzéséhez a mintát kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területenként kell venni. Egy talajminta legfeljebb öt hektár területet reprezentálhat. Amennyiben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület nagyobb, mint öt hektár, akkor a területet megközelítőleg öthektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi egységek meghatározásánál figyelembe kell venni a parcella és táblahatárokat a tápanyag-gazdálkodási terv céljai szerint. Az utolsó gazdálkodási évben esedékes ismételt talajvizsgálatnál a mintákat ugyanazokról a helyekről kell venni. A mintavételi egységeknek talajtanilag egységesnek (homogénnek) kell lenniük, és az így kijelölt egységeken kell az átlagmintát begyűjteni. Az átlagminta egy meghatározott nagyságú terület jellemzésére szolgáló, több helyről, azonos talajmélységből vett azonos tömegű talajmintáinak keveréke. A mintavétel az alábbiak szerint történik: – szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként vett átlagminta, – állókultúráknál, maximum 5 hektáronként vett átlagminta. A részmintákat almatermésű, csonthéjas és héjas ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm; bogyós ültetvényeknél 0-20 cm, 20-40 cm; szőlő ültetvényeknél 0-30 cm, 30-60 cm mélységből kell venni. A mintázandó területről a felső, növényi maradványokat tartalmazó réteg eltávolítása után lehet mintát venni. Az azonos tömegű részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban, legalább 20 ponton ajánlott venni. Ezeket a részmintákat kell összekeverni, és az összekevert mintából 1-1 kg tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre. Tilos mintát venni: – szántóföldi kultúra esetén a táblaszélen 20 m-es sávban; – a forgókban; – szalmakazlak helyén; – műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén; – állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása utáni, de még a trágyázást megelőző időszak, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Mintavételre alkalmas még: – az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap utáni időszak; – tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázást követő100 nap után; – szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.

104

A mintát kódszámozott zacskóba kell gyűjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelynek tartalmaznia kell a következőket: – földhasználó neve, regisztrációs száma; – célprogram megnevezése; – gazdaság helye; – tábla jele; – minta kódja; – mintavétel időpontja; – mintavétel mélysége.


105


19. számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez Levélanalízis során betartandó követelmények Általános előírások: A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a talajmintavételi egységet, amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni. Az egy mintavételi egységről vett mintának két külön kezelt átlagmintából kell állnia, amelynek a két átló mentén szedett növényt, növényi szervet kell tartalmaznia. Egy mintát 50-100 db növény, vagy minimum 100 db növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Minden növényi szervet más növényről kell begyűjteni. Almatermésű, bogyós, csonthéjas és héjas ültetvényekben egy fáról legalább 2 db levelet kell leszedni a fa két, sorközi oldaláról, a koronaszint alsó harmadából. Szőlő esetén a leveleket (levéllemezt) az első fürt szárcsomójáról mintázzuk meg. Nem szabad mintát gyűjteni: - növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig; - lombtrágyázás után legalább 2 hétig; - sáros, szennyezett növényekről. A mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni. A szegélyhatás elkerülésére a tábla szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem lehet mintát venni. A mintát kódszámozott zacskóba kell gyűjteni és mintaazonosító jeggyel ellátni, amelyen a terület adatai mellett a növényfaj (fajta), valamint a növényi szerv neve és fejlettségi állapota is szerepeljen. A mintavételi egységről, egységekről táblánként mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni. A gyűjtött mintát zacskóba kell tenni, valamint a laboratóriumba történő juttatásig hűtőtáskában tartani. A mintákat lehetőleg a mintavétel napján szükséges a laboratóriumba juttatni. Mintavételi eszközök: – papír vagy etamin zacskók – rozsdamentes olló, kés, metszőolló, – mintaazonosító jegy, amelynek tartalmaznia kell a következőket: • földhasználó neve, regisztrációs száma • célprogram megnevezése • gazdaság helye • tábla jele • minta kódja • mintavétel időpontja, növény fenofázisa • növény megnevezése, fajta

106

A növénymintavétel módja, időpontja, helye ültetvények esetében Kultúra

Mintavétel l.

Szőlő Alma, körte, birs, naspolya Őszibarack, homoktövis Szilva, kajszi, meggy, cseresznye Dió Mandula, mogyoró, szelídgesztenye Piros és egyéb ribiszke, josta, piszke/egres

II. I. I. I. I. I.

Fenofázis

Teljes virágzásban (termőhajtásról) Éréskor (lombszíneződés kezdete előtt) Hajtásnövekedés befejezése után Éréskor a hajtásnövekedés befejezése után a csonthéj kialakulása után a csonthéj kialakulása után

I.

Éréskor

Termesztett bodza

I.

Éréskor

Málna, szeder

I.

Éréskor


Mintavétel helye

a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél az összetett levél csúcsi levéllemeze a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél a hajtás középső kifejlett levele a hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez a hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez

107

108

3

2

1

KötelezettségTábla vállalással sorszáma érintett (adott évi egybefüggő kifizetési terület kérelem sorszáma szerint) Tábla területe (ha)

Trágyázott Hasznosítási kultúra kód megnevezése

Gazdálkodási év:

N

P2O5 K 2O

Maximálisan kijuttatandó hatóanyag (kg/ha)

A) B) C) egyszerűsített talajvizsgálat levélanalízis mérlegszámítós

A tápanyaggazdálkodási terv alapja

Célprogram kód:

A tápanyag-gazdálkodási terv kötelezően beküldendő tartalmi elemei

20. számú melléklet a 6l/2009. (V. 14.) FVM rendelethez Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló, a 156/2004 (X. 27.) FVM rendelettel módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik („Helyes gazdálkodási gyakorlat” (156/2004. (X. 27.) FVM rendelet 2. melléklet 3/1 pont). A 150/2004. (X.12) FVM rendelet határozza meg az NVT alapján a központi költségvetés, valamint az EMOGA Garancia Részlege társfinanszírozásban megvalósuló agrár környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályait. A rendelet alapján célprogramonként az alábbi talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági évében a támogatásba bevitt területek vonatkozásában:

Bővített talajvizsgálat: • Alapszintű szántóföldi célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 18. § • Tanyás gazdálkodás célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelete 19.§) • Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 24. § • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 25. § • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 26. § • ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 27. § • ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 28. §

Teljekörű talajvizsgálat • Integrált szántóföldi célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 21, § • Ökológiai szántóföldi célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 22. § • Integrált ültetvény célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 36. § • Ökológiai ültetvény célprogramnál (150/2004. (X. 12) FVM rendelet 37. §


109


Talajmintavétel A pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel (MSz-08-02021977). A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet, Amennyiben egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt úgy a percellát 5 hektáros -lehetőleg homogén- mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők. A mintavételi területek (parcellák) kijelölését 1:10.000 léptékű térkép alapján ajánlatos elvégezni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből, és egységes módszerrel szabad venni: • szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, • rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, • állókultúráknál, max 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni. A mintázandó területről részmintákat átló mentén vagy zig-zag vonalban ajánlatos venni, úgy, hogy legalább 20 vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát. A részmintákat alaposan összekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg-nyi tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: • szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban, • a forgókban, • szalmakazlak helyén, • műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén, • állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Vehető még minta: • az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével • tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével • szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével

110

Mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók, ásó), vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1-2 kg talaj befogadására alkalmas polietilén zacskóba tenni melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat jellegét (szűkített stb.), a mintavétel helyét, idejét, a parcella jelét, a minta kódját, és a mintavétel mélységét.

l. táblázat: szervertrágyák átlagos összes nitrogéntartalma Szervestrágya típus N-tartalom % (eredeti nedvességtartalomra számított)

Szarvasmarha

Sertés

Juh

Baromfi

Vegyes

0,5

0,6

0,7

1,0

0,8

(Több évi laboratóriumi vizsgálati eredmények átlag értéke, NTKSZ)

2. táblázat: Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú, és érzékenységű területeken (mértékegység: kg/ha) Kedvezőtlen adottságú térségekben Nem kedvezőtlen adottsá ú térré ekben nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen területen területen ebből: ebből: ebből: ebből: kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható kiadható maximális maximális maximális maximális maximális maximális maximális maximális N szerves N szerves N szerves N szerves (kg/ha) eredetű N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) eredetű N (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha) (kg/ha) 170 170 200 200 220 170 300 300

Megjegyzés. Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronkénti kiadható nitrogén hatóanyag mennyiségét, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet a nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre.


111


3. táblázat: az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok tápanyag-utánpótlásra vonatkozó mennyiségi korlátozások évente maximálisan kijuttatható Nhatóanyag menyiség (kg/ha)

célprogram alapszintű szántóföldi tanyás gazdálkodás integrált szántóföldi gazdálkodás ökológiai szántóföldi gazdálkodás ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztése ÉTT szántóföldi növénytermesztés túzok- élőhely fejlesztési előírásokkal ÉTT szántóföldi növénytermesztés madár élőhely fejlesztési előírásokkal ÉTT lucernatermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal szántóföldi növénytermesztés élőhely fejlesztési előírásokkal

170 120 170 Nincs meghatározva (2. táblázat szerint) 120 90 90 90 csak felülvetéskor

90, csak istállótrágya és zöldtrágya alkalmazása megengedett 80 csak telepítéskor, műtrágya felhasználása Szántó fajgazdag gyeppé alakítása tilos ökológiai gyepgazdálkodás Nincs meghatározva (2. táblázat szerint) ÉTT gyepgazdálkodás túzok- élőhely fejlesztési csak a legelő állatok elhullott trágyája lehet tápelőírásokkal anyag-utánpótlás ÉTT gyepgazdálkodás harris élőhely fejlesztési csak a legelő állatok elhullott trágyája lehet tápelőírásokkal anyag-utánpótlás ÉTT gyepgazdálkodás élőhely fejlesztési előcsak a legelő állatok elhullott trágyája lehet tápírásokkal anyag-utánpótlás Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken 80 csak telepítéskor, műtrágya felhasználás tilos Integrált ültetvény Nincs meghatározva (2. táblázat szerint) ökológiai ültetvény Nincs meghatározva (2. táblázat szerint) ritka szőlő és „mölcsfajták termesztése tápanyag-utánpótlás nem engedélyezett

Összefoglalva, a trágyadózis meghatározásakor figyelembe kell venni a termesztendő növény tápanyagfelvételének sajátosságait, a tervezett (tervezhető) termés mennyiségét és minőségét, a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, az időjárási viszonyokat (havária eseteket pl. aszály), az alkalmazott agrotechnikai színvonalát, öntözés tényét, az elővetemény trágyázását és termésszintjét, a trágyázás módját és idejét, valamint a gazdaságossági kérdéseket.

112

4. táblázat: Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek „Összes” kioldható toxikus elem Króm összes Nikkel Réz Cink Arzén Kadmium Higany Ólom

határérték mg/kg szárazanyag 75 40 75 200 15 1 0,5 100

10/2000.(VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet

Tápanyagmérlegek A természeti adottságokhoz igazodó környezetkímélő, a talaj termékenységét megőrző tápanyag-gazdálkodásnak elengedhetetlen feltétele a termelő egység egyszerűsített tápanyagmérlegének időszakos elkészítése. Nitrogén esetében évente, foszfor és kálium esetében pedig legalább 5 évente célszerű az elmúlt időszakra vonatkozó (kumulált) tápanyagmérleget meghatározni. Az egyszerűsített mérleg beviteli oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor (P2O5-ben kifejezve), a kálium (K2O-ban kifejezve) hatóanyag bevitel, melybe beleértendő a műtrágyákkal, szerves trágyákkal, hígtrágyával, szennyvízzel, szennyvíziszappal, nem veszélyes hulladékokkal, egyéb termésnövelő anyagokkal illetve zöldtrágyával bevitt, valamint az előveteménynek a táblán maradó bemunkált melléktermékével bekerült tápanyag. Az egyszerűsített mérleg kivonási oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor (P2O5-ben kifejezve), a kálium (K2O-ban kifejezve) hatóanyag kivonás, amely a betakarított és a tábláról lekerült fő illetve melléktermékkel történik. Az 5 év alatt bevitt és kivont hatóanyagok mérlegének segítségével állapíthatjuk meg, hogy a talajt környezetkímélő módon tápanyagban gazdagítottuk, vagy talajzsarolás történt. 5. 6. 7. 8. táblázatokban a számítás segítéséhez közöljük a terméssel felvett átlagos tápanyagtartalmakat és a szervertrágya hasznosulására vonatkozó irányszámokat.


113


5 táblázat: A szántóföldön termesztett növények fő- és melléktermékkel felvett N, P, K, Ca és Mg tartalma Növény

N

P2O5

Őszi búza Rozs Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Rizs Kukorica Szemes cirok Szudánifű Cukorcirok Silókukorica Lukorré a Burgonya Borsó Zöldborsó Szója Bab Zöldbab Lóbab Fehér virágú csilla fürt Sárga virágú csillagfürt Lucernaszéna Vöröshere Napraforgó Repce Mustár Olajlen Rostlen Kender Seprűcirok Egynyári szálas zöldtakarmány Füveshere széna Egyéb pillangós széna Rét Legelő

27 27 27 23 28 22 25 29 4,5 4,2 3,5 3,5 5 50 19 62 55 13 52 70 77 27 23 41 55 50 40 12 9 33

11 12 10 9 12 10 13 10 1,2 1,4 1,5 1,5 2 17 5,6 37 25 2,8 23 28 21 7 5 30 35 25 13 6 8 37

2,5 18 20 17 20

K2O

CaO

MgO

kg/t 18 26 26 21 29 20 22 31 3.5 3,2 4,0 5,5 9 35 15,2 51 40 11,9 46 37 45 15 20 70 43 40 50 12 16 25

6 8 10 8 6 6 8 8 1 1,5 2,0 4,5 3 32 10 42 38 13 35 24 25 45 35 24 50 35 18 13 16 8

2 2 3 2 2 2 3 3 0,5 0,5 0,7 1,5 1 6 2 9 8 3 7 10 9 3 5 12 10 3 3 2 2 3

1,2

3,5

1,1

0,6

5 5 6 7

20 15 18 22

30 34 10 12

4 5 7 8

Forrás: Műtrágyázás irányelvei és üzemi számítási módszer MÉM-NAK 1979

114

6. táblázat zöldségnövények fajlagos NPK tartalma Növényfaj 1. Fejes saláta 2. Spenót 3. Sóska (4 évre) 4. a. Fejes káposzta-korai 4. b. Fejes káposzta-középkorai 4. c. Fejes káposzta-kései 5. a. Vöröskáposzta-középkorai 5. b. Vöröskáposzta-kései 6. a. Kelkáposzta-korai 6. b. Kelkáposzta-középkorai 6. c. Kelkáposzta-kései 7. a. Karfiol-korai 7. b. Karfiol-középkorai 7. c. Karfiol-kései 8. Brokkoli 9. a. Karalábé-korai 9. b. Karalábé-középkorai 9. c. Karalábé-kései 10. Bimbós kel 11. Étkezési paprika 12. Paradicsom 13. Csemege kukorica (csőtermés) 14. Gumós édeskömény 15. Uborka 16. Sárgadinnye 17. Görögdinnye 18. Spárgatök 19. Sütőtök 20. Spárga-halványító (15 évre) 21. Fűszerpaprika (friss tömegre) 22. Cékla 23. Sárgarépa 24. Petrezselyem 25. Pasztinák 26. Zeller 27. Téli retek 28. Hónapos retek 29. Torma 30. Dughagyma 31. Vöröshagyma (dughagymáról) 32. Vöröshagyma (magról)

Fajlagos NPK tartalom, kg/t** N 4.0 5.0 4.8 3.15 3.5 3.85 6.0 6.6 3.6 4.0 4.4 4.0 4.0 4.0 4.1 5.0 5.0 5.5 3.3 2.4 2.4 10.0 2.9 3.0 3.3 2.4 3.7 4.2 30 4.8 4.3 4.3 5.0 3.8 6.5 6.0 5.0 6.0 3.4 3.8 3.4


P2O5 1.8 1.6 1.5 1.2 1.3 1.4 1.7 1.9 1.8 2.0 2.2 1.6 1.6 1.6 1.6 4.0 4.0 4.4 1.0 0.9 1.0 4.0 1.3 1.5 1.2 1.1 0.9 1.0 12 1.6 1.5 1.8 2.4 1.5 2.5 3.0 2.0 2.4 1.3 1.2 0.9

K2O 5.0 7.0 6.8 3.9 4.3 4.7 7.0 7.7 4.5 5.0 5.5 5.0 5.0 5.0 6.0 8.0 8.0 8.8 3.4 3.5 4.5 11.0 9.7 4.0 6.0 5.6 4.0 6.6 36 6.5 8.0 6.0 6.0 5.5 8.0 5.0 5.0 10.2 4.0 4.2 3.5

115


33. Fokhagyma 34. Póréhagyma 35. Korai burgonya 36. Zöldbab 37. Zöldborsó

4.3 3.2 5.9 12.0 16.0

1.6 0.9 2.2 4.0 5.6

4.2 3.8 8.0 13.0 15.2

** Az a tervezett termésszint, amelyhez a szakirodalomban talált átlagos fajlagos tápelem-tartalmakat rendeltük. Átlagos fajlagos N-P2O5-K2O tartalmak. Forrás: Terhe, L, Csathó, P., Árendás, T., Németh, T., Marth, P., Cserni, L, Takácsné Hájos M., Kapitány, J., Kruppa, J., Barnóczki, A., Varga, I. Kappel, N. és Slezák, K. 2004: Új, költség- és környezetkímélő növénytáplálási szaktanácsadási rendszere szántóföldi zöldségnövényekre. Hajtatás, korai termesztés, XXX. évf. 2004. 2..

7. táblázat Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával (A zöldség és gyümölcstermő növények tápanyagellátásának új rendszere. Fekete Z, 1971) Gyümölcsfajok

N-t kg

100 k termés a talajból kivon P2O5-ot kg

K2O-ot kg

0,2 0,2 0,4 0,3 0,4 0,5 1,1 1,5 1,4

0,06 0,06 0,13 0,16 0,15 0,14 0,27 0,20 0,21

0,3 0,3 0,6 0,9 0,7 0,6 1,7 2,2 0,8

Alma Körte Kajszi Őszibarack Szilva Cseresznye Dió Mandula Gesztenye

8. táblázat A közepes minőségű almostrágya átlagos tápanyag-szolgáltatása

első évben második évben Mezőgazdaság számokban 1989

116

N

P2O5

K2O

18 12

kg/10t 20 15

40 20

Mintavételi vázlatok talajminták vételéhez

mintavételi egység (tábla)

mintavételi egység (tábla)

• • leszúrások (részmintavétel) helye


117

118 7 E - levélcím:

6 Telefonszám:

Növényvédelmi szakirányítójának neve és címe:

15 Kamarai regisztrációs száma:

13

12 E - levélcím:

11 Telefonszám:

Szaktanácsadó neve és címe:

16 Engedély száma:

14

Szaktanácsadó és szakirányító adatai (amennyiben alkalmaz a gazdálkodó szakembert)

10 Közterület neve, száma:

9 Helység, irányítószám:

8 Név:

5 Közterület neve, száma:

4 Helység, irányítószám:

Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a gazdálkodó adataitól)

3 Cégforma:

Gazdálkodó adatai

2 Ügyfél regisztrációs szám (MVH):

1 Név:

gazdálkodási évtől

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-Környezetgazdálkodási intézkedésében résztvevők és a Natura 2000, valamint a Kedvezőtlen Adottságú Területekre vonatkozó kiegészítő támogatást igénylők számára.

__ __ __ __ / __ __ __ __

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ

Gazdálkodási napló kötelező formaiés és tartalmi tartalmi követelményei Gazdálkodási napló kötelező formai követelményei

21. számú melléklet a 61/21. 2009. (V. 14.) FVM rendelethez: számú melléklet a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelethez

130


11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

15 16 17 18 19 20 21

kaszáló

legelő

nádas

zsombékos, láp

halastó

erdő

fásított terület

22

14

gyümölcs

konyhakert

13

AKG támogatásba vont terület nagysága (ha)

D

szőlő

gazdaság teljes területe hasznosítási irányonként (ha)

Szeptember 1-én

12

Terület hasznosítás megnevezése

C

szántó

B

egyéb baromfi

Baromfi Egyéb

tojótyúk

vegyes (6 hónap felett)

vegyes (6 hónap felett)

egyéb sertés

Baromfi

Kecske

Juh

Sertés

tenyészkoca 50 kg felett

6 hónapnál idősebb

Ló Sertés

24 hónap felett

6-24 hónapig

Szarvasmarha Szarvasmarha

6 hónapnál fiatalabb

Korcsoport

F

Szarvasmarha

Állatfaj megnevezése

E

Állatállomány összesítő

Összesítő adatlap __ __ __ __ / __ __ __ __ gazdálkodási évben

Földhasznosítási összesítő

A

GN-01

Célprogram csoport

szántó

ültetvény

gyep

vizes élóhely

célprogramon kívűli hasznosítás


119

G

H

darabszám (db)

állategység (ÁE)

Éves átlaglétszám

131

6

5

4

3

2

1

(adott évi kifizetési kérelem szerint)

Táblasorszám

b

II.

2009/2010. év 1. Változás 2. Változás -

-

Terület (ha)

MePAR blokkazonosítók

F

Nitrátérzékeny

Terület (ha)

c Főnövény/ másodvetés

d

Hasznosítási kód

e

Faj

f

Fajta

g

j

k

N

P2O5 K2O

Szervestrágya -

i l

N

P2O5

n

K2O

Műtrágya -

m

kijuttatott kijuttatott Szaporítóanyag hatóanyagok kg/ha hatóanyagok kg/ha típusa

h

o

q

terv

tény

Terméshozam (t/ha)

p

G

H

I

s

Vis maior

KAT terület

132

Megjegyzés

t

AKG kód

Jogosultságok

r

12%-os lejtő kitettség

Kötelezettségek Natura 2000

E

Mérési jegyzőkönyvének sorszáma: D

III. C

Földhasználat joga:

Lap sorszáma:

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók - GN-07 és GN-11 valamint a GN-12 alapján

Helyrajzi számok

Település

a

B

Sorszáma:

A

Gazdálkodási év

I.

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület azonosítási alapadatai

AKG - SZÁNTÓ - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK

Tápanyag gazdálkodási terv teljesült

120 Melléktermék/zöldtrágya talajba forgatása

GN-02



121

6

5

4

3

2

1

a

b


Táblasorszám

Terület (ha)

c

Helyrajzi számok

Település

II. C

2009/2010. év 1. Változás 2. Változás



-

-

D

Hasznosítási kód

d

kaszálások száma

e f

g h

i

j

k

l

Nitrátérzékeny

m


G

módja

GN-08 lapsorszám

Legeltetéses hasznosítás esetén

utolsó első második hozama kaszálás hozama kaszálás kaszálás kaszálás (tonna/ időpontja (tonna/ kezdete kezdete kezdete ha/év) (hónap-nap) ha/év) (hónap-nap) (hónap-nap) (hónap-nap)

Kaszálásos hasznosítás esetén

F Kötelezettségek

Natura 2000

E

I

Vis maior

n

KAT terület

Megjegyzés

o

AKG kód

Jogosultságok

H

Lap sorszáma:

Mérési jegyzőkönyv sorszáma:

Terület (ha)

III.

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók - GN-07 és a GN-08- alapján

B

Sorszáma:


AKG - GYEP - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK

A

Gazdálkodási év

I.

GN-03

122

5

4

3

2

1

I.

Fajta

Hasznosítási kód

Növényfaj

N Sor- és tőtáv

M Terület nagysága (ha)

O

P jelenlegi

F

Telepítés éve

Q

Nitrátérzékeny

G

c

Terület (ha)

b

Tábla sorszám (adott évi kifizetési kérelem szerint)

a

Gazdálkodási év

e

f g

h

i j

N

P2O5 K2O

N

P2O5 K2O

Szervestrágya Műtrágya kijuttatott kijuttatott Hasznosí- hatóanyagok kg/ha hatóanyagok kg/ha tási kód

d

k

m

terv

tény

Terméshozam (t/ha)

l

Madárodú (db/ha)

n

Rovarcsapdák száma

o

H

I

R

KAT terület

Vis maior

p

Megjegyzés

q

AKG kód

Jogosultságok

Művelési mód



E


Állománysűrűség (tő/ha) telepítéskor

-

D Terület (ha)

III.

Lap sorszáma:

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók - GN-07 és a GN-11 valamint a GN-12 alapján

L

K

J

-


Helyrajzi számok

Település 2009/2010. év 1. Változás 2. Változás

C

Földhasználatának joga:

B

II.


A

Sorszáma:

AKG - ÜLTETVÉNY - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK


GN-04

134



123

6

5

4

3

2

1

a

b


Tábla sorszáma

Kezelési terv száma

c

Helyrajzi számok

Település

II. C

2009/2010. év 1. Változás 2. Változás



-

D

Aratott terület nagysága (ha)

d

kezdete (hónap-nap)

e

vége (hónap- nap)

Nádaratás

f

módja

g

Tarló mérete (cm)

h

F

G

j

I KAT terület

Megjegyzés

k

AKG kód

Jogosultságok

Vis maior


Hozam (termelői nádkéve/ha)

i

Nitrátérzékeny


E

H

Lap sorszáma:


Terület (ha)

III.

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti napló - GN-07 alapján

B

Sorszáma:


AKG - NÁDAS - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK

A

Gazdálkodási év

I.

GN-05

124 _ _

_ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

_

_

_

_

_

2

_

Hasznosítási irány

Terület nagysága (ha)

Helyrajzi szám

MePAR blokkazonosító

_

előző évben

F

E

D

H

I

J

K

L

főnövény

másodvetés Natura 2000

nitrátérzékeny 12% lejtő

KAT terület

Kötelezettségek Hasznosítás kódja lehetséges jogosultságok

G

_ _ _ _ / _ _ _ _ gazdálkodási évben

C

Táblaösszesítő nem AKG-s területekről -

1

tárgyévben

A B Tábla sorszáma kifizetési kérelem szerint

GN-06 N

KAT

Natura

Igényelt komp. támogatás

M

Lap sorszáma:

Megjegyzés

O

136



125

F

kezdete

vége

A művelet megnevezése

G

anyag / termék megnevezése

Művelethez kapcsolódó adatok, kijuttatott anyag, betakarított termék(ek), melléktermék(ek)

E

H A művelet által érintett terület fajlagos mérték- nagysága mennyiség egység (1 ha) ( ha )

D

II.

B C Az elvégzett művelet időpontja (év-hónap-nap)

Lap sorszáma:

megnevezése

bejelentés időpontja

I J Tájékoztatás köteles események

Tábla sorszáma (adott évi kifizetési kérelem szerint):

A

Sorszám

I.

Folyamatos műveleti napló-táblánként

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma:

GN-07

Megjegyzés

K

126

15

14

13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

A

B

Legeltetett Legeltetés napok kezdete száma (év-hónap-nap)

GN-08


C

D Tábla sorszáma kifizetési kérelem szerint Legeltetett terület nagysága (ha)

E

állatfaj

F

G

(GN-01 F oszlop szerint)

korcsoport

Legeltetett állatok adatai

(GN-01 E oszlop szerint)

Legeltetési napló

darabszám

H

ÁE szám

I

Lap sorszáma:

Legeltetés módja

J

138



127

B

Megfigyelés időpontja (évhónap -nap)

A

Sorszám

GN-09

C Táblasorszám (adott évi kifizetési kérelem szerint)

E

hasznosítási kód

Termesztett növény megnevezése

D

fejlettségi állapota

F Megfigyelés módja/ eszköze

G

Növényvédelmi megfigyelések

megnevezése

H

fertőzés mértéke

Károsító(k)

I

fejlődési állapota

J

Agrotechnikai intézkedés sorszáma

K

Lap sorszáma:

Megjegyzés

L

128

B

A kezelést megalapozó Sor- megfigyelés szám bejegyzés (GN - 09) száma

A

GN-10

Kezelt kultúra

C

D A kezelt tábla sorszáma (adott évi kifizetesi kérelem szerint) A kezelt terület nagysága (ha)

E A kezelés időpontja (évhónap -nap)

F H

I

kereskedelmi megnevezés

K Élelmezésegészség-

L A betakarítás időpontja (évhónap -nap)

M

Lap sorszám:

mérték- ügyi várakoegysége zási idő (l/ha, (nap) l/m2)

A permetlé

J

mértékmennyi- egység mennyi(kg, l/ha, sége sége g/m2, g/fm)

A használt növényvédő szer

G

Nyilvántartás a növényvédő szeres kezelésekről

A felelős aláírása

N

140



129

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

B

Öntözött kultúra

Táblasorszám (adott évi kifizetési kérelem szerint)

Vízkivétel helye:

A

I.

GN-11

Öntözés kezdete - vége (év-hónap-nap)

C

D Öntözött terület nagysága (ha)

II. F

hatóanyag megnevezése mennyisége

Kijuttatott anyag (készítmény) kereskedelmi megnevezés

E

Vízkivételi engedély száma:

Öntözési nyilvántartás

G

mérték egysége

I

III. J

N

P2 O 5 K 2 O

L

mennyiség (m3)

Vízkivétel

üzemóra

K

Öntözés módja:

Hatóanyag tartalom kg/ha

H

lap sorszáma:

Megjegyzés

M

130

Összesen:

Trágyázás időpontja (hónap nap)

A

C

IV. D

E

F

G

Trágyázott kultúra megnevezése:

TrágyáKijuttatott szervestrágya Kijuttatott műtrágya zott terület hígtrágya mennyinagysá- istálló-trágya mennyi-sége mennyisége kódja megnevezése sége ga 3 (tonna/ha) (tonna/ha) (m /ha) (ha)

B

III. Tábla területe (ha):

Lap sorszáma:

I

J

mérték-

megnevezése mennyi-sége egység

V. L

M

Hasznosítási kód:

N

P2O5

K2O

kijuttatott hatóanyag mennyiség (kg/ha)

K

142

O TrágyáBedolgozást zás követő időpontja vetés (hónap- időpontja nap) (hónapnap)

N

II. Tábla sorszáma (adott évi kifizetési kérelem szerint):

Kijuttatott egyéb engedélyköteles anyagok

H

Trágyázási napló _ _ _ _ / _ _ _ _ gazdálkodási évben

I. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma:

GN-12



131

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

I.

Trágyatároló jele

A

C

E Trágya

hígtrágya)

D Szerves-trágya

rend. alapján)

Mérték-

F

)

előző évi marad-vány

G

kelet-kezett

H

Szervestrágya mérleg _ _ _ _ / _ _ _ _ gazdálkodási évben

Tárolás módja Tároló típus kódja megneve-zése egység (59/2008. FVM kapacitása rend. alapján) (59/2008. FVM (istálló, vagy (tonna vagy m3

B

Telep megnevezése:

GN-13 J

kijuttatott

Trágya vásárolt

I

Lap sorszáma:

átadott

K

záró

L

Tenyészet kódja (TIR-ben):

csökkenés összesen

Hó-végi záró állatlétszám

10

átminősítés /selejtezés

értékesítés (saját fogyasztás is)

elhullás / kényszervágás

növekedés összesen

átminősítés

vétel

szaporulat

Induló-, ill. hó-eleji állatlétszám

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Állományváltozás okai: szept A

okt B

nov C

dec D

VI. Tartásmód:

legeltetéses

almos:

jan E

febr F

márc G

ápr H

máj I

karám/kifutós:

jún J

Korcsoport megnevezése:

Lap sorszáma:

mélyalmos:

III.

állományváltozás havi bontásban

II. Fajta megnevezése:

Állatállomány-változási nyilvántartás _ _ _ _ / _ _ _ _ gazdasági évben

V. Éves átlagos állatlétszám:

IV.

növekedés

csökkenés

132

I. Faj megnevezése:

GN-14

júl K

egyéb:

hígtrágyás:

aug L

144



133

18 19 20 21

Tejelő tehén (650kg)

Hízómarha, anyatehén (24 hó felett) Lovak (600 kg)

Koca (10 malaccal, 9 kg-ig)

Utónevelt malac (8-35 kg-ig)

Szarvasmarha

Szarvasmarha

Ló

Sertés

Sertés

6

7

8

9

10 Hízó sertések, fiatal koca

17

Hízómarha (12-24 hónap)

Szarvasmarha

5

Sertés

16

Hízómarha (6-12 hónap)

Szarvasmarha

4

11

15

Üsző (12 - 24 hónap)

Szarvasmarha

3

22

14

13

Üsző (6 - 12 hónap)

Szarvasmarha

2

12

Borjú (0 -6 hónap)

Szarvasmarha

1

Egyéb

Anyanyúl + szaporulat

(anyakecske 80 kg + szaporulat)

Kecske Nyúl

(anyakecske 50 kg + szaporulat)

(anyajuh 70 kg + szaporulat)

(anyajuh 50 kg + szaporulat)

Liba

Kacsa

Pulyka

Brojlercsirke

Tojótyúk

Kategóriák

B

Kecske

Juh

Juh

Baromfi

Baromfi

Baromfi

Baromfi

Baromfi

Állatfaj

Kategóriák

Állatfaj

A

C Éves átlaglétszám (darab)

B

Állatállomány összesítő _ _ _ _ / _ _ _ _ gazdálkodási évben - (nitrátérzékeny terület esetén)

A

GN-15

C Éves átlaglétszám (darab)

134

B

sorszáma

nagysága (ha)

Kötelezettség vállalással érintett egybefüggő terület

A

GN -16

AKG célprogram kód

C E

jelzése

nagysága (ha) 0-25

szántó

0-20 20-40

bogyós ültetvény 0-30

30-60

szőlő - gyümölcs

állókultúrák

Mintavétel mélysége (cm)

F

Talajvizsgálati adatok nyílvántartása

Mintavételi terület (max. 5 ha)

D H

mintavétel időpontja (év-hónap-nap)

vizsgálati jegyzőkönyv száma

2008.szept 1. - 2010 aug. 31

Első mintavétel ideje

G J

mintavétel időpontja (év-hónap-nap)

vizsgálati jegyzőkönyv száma

2013. szept. 1 - 2014 aug. 31

Utolsó mintavétel ideje

I

Lap sorszáma:

146



135

B

hasznosítási kód

Változás előtt

gazdálkodási év

A

GN-17 D

E

hasznosítási kód

Változás után

tábla gazdálkodási év sorszáma

C

tábla sorszáma

F Változás típusa (másodvetés/ táblaváltozás)

G

B

hasznosítási kód

Változás előtt

gazdálkodási év

A

D

E

hasznosítási kód

tábla sorszáma

F

G Változás típusa (másodvetés/ táblaváltozás)

Lap sorszám: Változás után

tábla gazdálkodási év sorszáma

C

Táblaváltozás, illetve a másodvetés követésének adatlapja

136

Sorszám

Időpont (év-hónap-nap)

GN-18

GN adatlap száma

GN adatlap lapszáma Oszlop jelzése vagy sor száma

Megjegyzések Megjegyzés

Lap sorszáma:

148



137

17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Megjegyzés

F

16

Vis maior ok megnevezése

E

2

Bejelentés időpontja (hónap-nap)

D

15

A B C Táblasorszám Vis maior (adott Tábla által érintett évi területe (ha) terület kifizetési nagysága kérelem szerint)

A B C Táblasorszám Vis maior (adott Tábla által érintett évi területe (ha) terület kifizetési nagysága kérelem szerint)

Összesítő adatlap "vis maior" esetek nyilvántartására

1

Sorszám

GN-19

Sorszám

Bejelentés időpontja (hónap-nap)

D

E

Vis maior ok megnevezése

Lap sorszáma:

Megjegyzés

F

149

9

8

7

6

5

4

3

2

1

b

c

d

e

Táblasorszám Főnövény/ HaszGazdálko- (adott évi Terület másod- nosítási (ha) kifizetési dási év vetés kód kérelem szerint)

a

II. Terület nagysága:

Faj

f

Fajta

g

j

k

N

P2 O 5 K2O

Szervestrágya -

i

l

N

P2O5

n

K2O

Műtrágya -

m

kijuttatott kijuttatott Szaporítóanyag hatóanyagok kg/ha hatóanyagok kg/ha típusa

h

o

terv

tény

Terméshozam (t/ha)

p

q r

t

150

MegVis maior jegyzés

s

Lap sorszáma:

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók - GN-07 és GN-11 valamint a GN-12 alapján


AKG - SZÁNTÓ - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK


138 Melléktermék/zöldtrágya talajba forgatása

GN-02-K



139

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

b

c

Táblasorszám (adott GazdálkoTerület évi dási év (ha) kifizetési kérelem szerint)

a Hasznosítási kód

d

g h

Kaszálásos hasznosítás esetén

f

i

első második utolsó hozama kaszákaszálás kaszálás kaszálás (tonna/ lások Kezdete kezdete Kezdete ha/év) száma (hónap-nap) (hónap-nap) (hónap-nap)

e

k

l

m

kaszálás időpontja (hónap nap) hozama (tonna/ ha/év)

módja

GN-08 lapszám

Vis maior

n

Lap sorszáma:

Legeltetéses hasznosítás esetén

j

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók - GN - 07 és a GN - 08 alapján

II. terület nagysága:

AKG - GYEP - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK


GN-03-K

Megjegyzés

o

140

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1


c

Terület (ha)

b

Táblasorszám (adott évi kifizetési kérelem szerint)

a

Gazdálkodási év

e

f

g

h

i

j

N

P2 O 5 K2 O N

P2O5 K2O

Szervestrágya Műtrágya kijuttatott kijuttatott Hasznosíhatóanyagok kg/ha hatóanyagok kg/ha tási kód

d

k

m

terv

tény

Terméshozam (t/ha)

l

o

Madár- Rovarodú csapdák (db/ha) száma

n

Vis maior

p

Lap sorszáma:

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti naplók - GN-07 és a GN-11 valamint a GN-12 alapján


AKG - ÜLTETVÉNY - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK


GN-04-K

Megjegyzés

q

152



141

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

I.

Gazdálkodási év

a

b


Tábla sorszáma

Kezelési terv száma

c

Aratott terület nagysága (ha)

d

kezdete (hónap-nap)

e

vége (hónap- nap)

Nádaratás

f

módja

g Tarló mérete (cm)

h

Kitöltése a célprogramban előírt folyamatos műveleti napló - GN-07 alapján i Hozam (termelői nádkéve/ha)


AKG - NÁDAS - kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület - ALAPADATOK

Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület sorszáma:

GN-05-K

Vis maior

j

k

Megjegyzés

Lap sorszáma:

142

7

6

5

4

Szántóföldi növénytermesztés

Szántóföldi növénytermesztés és ültetvénygazdálkodás célprogram csoport esetén

Minden célprogram csoport esetén

2

3

Célprogramok

1

A

2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között

a támogatási időszak alatt 2 alkalommal

-

-

zöldtrágyázás MVH által közleményben közétett módon

-

a támogatási időszak alatt legalább egy alkalommal

Első gazdálkodási évre vonatkozóan 2010. május A második gazdálkotápanyag-gazdálko- 15, dási évtől kezdődően min- évente dási terv készítése den év szeptember 30-ig vagy a főnövény lekerülését követően

bővített talajvizsgálathoz talajmintavétel

2008. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között

a támogatási időszak alatt 2 alkalommal

agrárkörnyezetgazdálkodási képzésen képzési időszak való részvétel

D Elkészítés, elvégzés gyakorisága folyamatos

Elkészítés, elvégzés ideje

C

gazdálkodási napló naprakészen vezetése

B Adminisztrációs tevékenység

a növényállomány beforgatását megelőző 15 napon belül a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül

szeptember 1. és november 30. között

-

-

E Benyújtás, bejelentés ideje évente szeptember 1. és november 30. között

MVH által közleményben közétett módon

MVH által közleményben közétett módon

elektronikus úton az MgSzH-hoz

-

-

elektronikus úton az MgSzH-hoz

F Benyújtás, bejelentés módja

61/2009. (V. 14.) FVM R 22. számú melléklete helyébe 3. melléklet a 31/2010. (III. 30.) FVM rendelethez Célprogramok teljesítéséhez köthető legfontosabb adminisztrációs tevékenységek összefoglaló táblázata Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013


143

11

10

9

8

földhasználati terv elkészítése

Ültetvénygazdálkodás cél- levélanalízis program csoport esetén Szántóföldi és gyepgazdálkodási természetvédelmi célú zonális célprogramok, valamint kaszálás vizes élőhelyeken történő gazdálkodás célprogram esetén

Szántóföldi növénytermesztés célprogram csoport esetén

középmély lazítás

-

-

-

megkezdése előtt 5 nappal évente legalább két legalább az illetékes állami alkalommal természetvédelmi szervnek

évente

-

írásban, elektronikus úton, telefaxon vagy e-mailen

-

-

a támogatási időa munkálatok elMVH által közleszak alatt egy alka- végzését követő 15 ményben közétett lommal napon belül módon

Első gazdálkodási évre vonatkozóan 2010. május 15, A második gazdálkodási évtől kezdődően min- évente den év szeptember 30-ig vagy a főnövény lekerülését követően

-


Követelmények és feladatok összefoglalója a 2009-2014. évek agrár-környezetgazdálkodási támogatás előírásairól I. Általános, mindegyik célprogramra vonatkozó előírás: (1) A teljes támogatási időszak alatt gazdasága teljes területén be kell tartani: a) „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásait: b). Vetésváltásra vonatkozó előírások: ba) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa és dohány; bb) Egymás után három évig termeszthető: kukorica; bc) Több évig termeszthető maga után: évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, illetve energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növények, valamint a rizs; bd) Minden egyéb növény egy évig termesztheti. (2) További előírások: a) Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. b) Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. c) A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. d) A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. e) A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.” (3) További korlátozások: a) Cukorrépa, szója, burgonya, lóbab, csillagfürt, cékla 4 éven belül egyszer termeszthető, b) napraforgó, szárazborsó 5 éven belül egyszer termeszthető, c) két hüvelyes, ill. hüvelyes és szálas pillangós növény termesztése között 2 évnek kell eltelnie, d) lucerna után hüvelyes nem termeszthető, e) szója, olajrepce, napraforgó egymást nem követhetik (4) A kölcsönös megfeleltetés előírásait, (5) A tápanyag-gazdálkodás minimum követelményét: talajjavítás csak engedéllyel végezhető, (6) A növényvédő szer használatra vonatkozó minimumkövetelményeket: szerhasználat, raktározás, göngyölegkezelés, permetező gépek megfelelő állapota, stb. (7) Kötelező 2 képzésen való résztvétel.

144

II. Szántóföldi és ültetvény célprogramok közös előírásai: 1. Talajminta vétel és bővített talajvizsgálat; 2. Évente tápanyag-gazdálkodási terv készítése szeptember 30-ig, adattartalom elektronikus beadása (megadja a maximálisan kiadható NPK mennyiségeket, túllépést büntetik); Az első gazdálkodási évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet legkésőbb 2010. május 15-ig kell elkészíteni. 3. Évente földhasználati terv készítése szeptember 30-ig, adattartalom elektronikus beadása; Az első gazdálkodási évre vonatkozó földhasználati tervet legkésőbb 2010. május 15-ig kell elkészíteni. 4. Ültetvényben évente levélanalízis végeztetése; 5. Gazdálkodási Napló folyamatos (napi, heti és havi rendszerességgel) vezetése, elektronikus beadása minden év november 30-ig; 6. Évente monitoring adatok külön jelentése; 7. Esetleges hatásindikátor rendszerbe történő kijelölés esetén köteles abban közreműködni külön költségtérítés mellett.

III. Integrált szántóföldi célprogram külön előírásai: 1. Tábla nagysága 0,3 - 75 ha között, legkisebb támogatható terület: 1 ha; 2. Minden szántóföldi növény- és zöldségféle termeszthető a 9. sz. mellékletben felsoroltak szerint 3. Talajmintavétel az első és az utolsó évben; 4. Évente tápanyag-gazdálkodási és földhasználati terv készítése; 5. Öt év alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása; 6. Vetésváltás szabályainak betartása; 7. Öt év alatt a vetésszerkezeten belül - fővetésű növények tekintetében - az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60 %, a pillangós növények részaránya legalább 10 % lehet; 8. A célprogram 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet; 9. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazhatók előrejelzés alapján; 10. A növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni. A támogatás mértéke: a) szántóföldi zöldségnövények esetében a célprogramba bevitt terület után 171 euró/ha; b) egyéb szántóföldi növények esetében a célprogramba bevitt terület után 155 euró/ha; Pályázható célprogramok még: tanyás, öko, természetvédelmi zonális programok, integrált gyümölcs és szőlőtermesztés, gyep programok, vizes élőhely, stb.


145


IV. Ültetvény programok főbb, újabb előírásai Évente kötelező levélanalízis, Szexferomon csapdák és madárodúk kihelyezése Támogatás mértéke: szőlő: 486 euró/ha, csonthéjas és héjas: 518 euró/ha, almatermésűek: 704 euró/ha.

V. Határidők A pályázattal kapcsolatos ügyintézés csak elektronikus úton lehetséges. Ezt a gazdálkodó saját maga - ügyfélkapus regisztráció után – is intézheti, vagy az intézés előtt 15 nappal meghatalma¬zást ad képviseletére. l. Támogatási kérelem benyújtása (elektronikus úton) június 1 és június 30 között. Írásos mellékletek beadása postai úton. (Bírálatnál pontozásnál pont jár: Natura 2000, nitrát-érzékenység, KAT, korábbi NVT AKG résztvevő, agrárfelsőfokú végzettség; van szaktanácsadói szerződése, fiatal gazdálkodó, TÉSZ tagság, állatállomány megléte, gazdálkodó jogi státusza, gazdaság teljes szántó területének nagysága, célprogramba bevitt terület aránya.) 2. Támogatási kérelem előzetes jóváhagyása után, de a kifizetési kérelmet megelőzően legkésőbb május 15-ig Területazonositási kérelem beadása (elektronikus úton). Ennek tartalmaznia kell a Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek EOV koordinátáit és területeit. Egy sarokpontot tartósan meg kell jelölni. (Mérés: GPS készülékkel, külön járó költségtérítése: gazdálkodóként 20 eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá a jóváhagyott területek után hektáronként 2 eurónak megfelelő forintösszeg.) 3. A támogatási határozat kézhezvétele után talajmintavétel 2008. 09.01. – 2010. 08. 31. között. (Az előző AKG program utolsó évében megvett talajminta beszámít!) 4. A támogatási határozat kézhezvétele után, az első évben 2010. május 15-ig éves tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése, további években szeptember 30-ig. Adattartalma elektronikus úton beküldendő. 5. A támogatási határozat kézhezvétele után, az első évben 2010. május 15-ig éves főldhasználati terv elkészítése, további években szeptember 30-ig. Adattartalma elektronikus úton beküldendő. 6. Gazdálkodási Napló vezetése napi, heti, havi rendszerességgel, beküldése szeptember 1. - november 30. között elektronikus úton. 7. Évente monitoring jelentés beküldése elektronikus úton. 8. Kifizetési kérelem benyújtása május 15-ig elektronikus úton. FONTOS: ez az összefoglaló csak emlékeztető, nem mentesít a jogszabály ismerete alól!

146

33/2008. (III. 27.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el:

A támogatás célja 1. §

A támogatás célja a nem termelő beruházások révén a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájérték fenntartása, a növény- és állatvilág fajgazdagságának növelése, a környezeti állapotjavítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának és teljesítésének elősegítése, a Natura 2000 területek közjóléti értékének növelése, valamint a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez való hozzájárulás.

Fogalmak 2. §

E rendelet alkalmazásában: 1. első kivitel: a sövény, illetve mezővédő fásítás telepítésének első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés befejezéséig; 2. MePAR: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendeletben (a továbbiakban: MePAR rendelet) szabályozott rendszer; 3. Natura 2000 terület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-ának előírásai szerint a MePAR-ban lehatárolt terület; 4. telepítési engedély: az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 35. §-a alapján jóváhagyott telepítési-kivitelezési tervet engedélyező határozat; 5. áttört szerkezetű fásítás: olyan, legalább három sorban telepített, három szintet alkotó (cserjeszint, alsó és felső lombkoronaszint) fás szárú növényfajokból telepített fasor és fásítás, ahol a tervezett telepítés hosszirányú függőleges síkra vetített záródása lombos állapotban 70-90% között van; 6. füves mezsgye: gyeptelepítéssel létrehozott gondozott gyepsáv;


147


7. összefüggő terület: egy földhasználó adott évben az egységes kérelemben bejelentett területalapú támogatásba bevont egy fizikai blokkon belüli szomszédos tábláinak ös�szefüggő területe; 8. sérülékeny ivóvízbázisok védőterülete: a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, az irányító hatóság által közleményben megjelentetett terület; 9. árvíz sújtotta terület: olyan gyakorta árvíz járta terület, amely a MePAR-ban fizikai blokk szinten feltüntetésre került 10. 11. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének célterülete (a továbbiakban: VTT célterület): a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján külön jogszabályban meghatározott településeknek, a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt, az irányító hatóság vezetője által közleményben megjelentetett területei; 12. kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott, a MePAR tematikus rétegének megfelelően lehatárolt terület; 13. Érzékeny Természeti Területek (a továbbiakban: ÉTT): az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján a MePAR-ban fizikai blokk szinten lehatárolt terület; 14. Magas Természeti Értékű Területek (a továbbiakban: MTÉT terület): a Natura 2000 területek, illetve az ÉTT területek együttes, az irányító hatóság által közleményben megjelentetett területe; 15. rovarteleltető bakhát: a ragadozó ízeltlábúak megtelepedését elősegítő és fészkelésre alkalmas rovarteleltető földépítmény; 16. kerítés: olyan létesítmény, amely a rajta történő átjutást biztosító segédberendezéseivel (kapuk, vadrácsok, lépcsős vagy létrás átjárók) együtt képes a legelő háziállatok adott területen történő tartására; 17. gyeptelepítési terv: az irányító hatóság által közleményben kiadott útmutató és a 4. számú melléklet alapján elkészített tervdokumentum, mely a gyeptelepítés sikerességét, illetve annak a természeti adottságokhoz való igazodását irányozza elő; 18. mesterséges fészekodú: mezőgazdasági területeken előforduló védett madárfajok fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 19. mesterséges fészkelősziget: halastavak nyílt vízfelületén elhelyezett, cölöpökre rögzített, a halastavak környezetében előforduló védett madárfajok fészkelési lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 20. mesterséges denevérodú: mezőgazdasági területeken előforduló védett denevérfajok szaporodási lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés;

148

21. T-ülőfa: mezőgazdasági területeken vadászó védett vártamadarak (ragadozók, rovarevők) táplálkozási lehetőségeinek bővítésére szolgáló berendezés; 22. kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület: az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti földterület.

A támogatott célterületek, a támogatás jellege 3. § (1) Támogatás vehető igénybe az alábbi földhasználati intézkedésekre: a) első kivitelre: aa) sövénytelepítésre, ab) mezővédő fásításra; b) gyeptelepítésre: ba) füves mezsgye telepítésére, bb) ültetvény sorközgyepesítésére, bc) környezetvédelmi célú gyeptelepítésre, bd) természetvédelmi célú gyeptelepítésre; c) rovarteleltető bakhát létesítésére gyeptelepítéssel. (2) Támogatás vehető igénybe az alábbi eszközbeszerzésekre: a) gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítására, b) természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítésére. (3) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában meghatározott földhasználati intézkedésre támogatás kizárólag az (1) bekezdés aa), illetve ab) alpontjában meghatározott földhasználati intézkedés után nyújtott támogatással együtt, az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén ugyanazon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területhez, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén ugyanazon összefüggő területhez kapcsolódóan vehető igénybe. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pontjának ba) alpontjában szereplő támogatások alapjául a) a 2009. évben benyújtott támogatási kérelmek esetében csak a 6. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, valamint a 8. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területekkel legalább 10 méter hosszan érintkezően megvalósított földhasználati intézkedések, b) a 2010. évi támogatási kérelem benyújtási időszaktól kezdődően benyújtott támogatási kérelmek esetében a 6. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, valamint a 8. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen, illetve ezen területekkel legalább 10 méter hosszan érintkezően megvalósított földhasználati intézkedések minősülnek. (5) Az (1) bekezdés b) pontjának bb)-bd) alpontjaiban, valamint c) pontjában szereplő támogatások alapjának a 9. § (1) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 11. § (1) bekezdés, valamint a 12. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen megvalósított földhasználati intézkedések minősülnek.


149


(6) A (2) bekezdésben szereplő támogatások alapjának a 13. § (1) bekezdés és 14. § (1) bekezdés szerinti jogosultság alapjául szolgáló területen megvalósított, illetve a beszerzett eszköz üzembe helyezése minősül. (7) Az (5) bekezdéstől eltérően, az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti támogatás esetében a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosultság alapján abban az esetben igényelhető támogatás, ha a terület több mint 50%-a a 10. § (1) bekezdés b) pontjában előírt lejtésszögű.

A támogatás mértéke 4. § (1) A támogatás maximális mértéke a földhasználati intézkedéseknél az elszámolható kiadások 100%-a, de legfeljebb: a) sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; b) mezővédő fásítás esetén 800 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; c) füves mezsgye létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; d) ültetvény sorközgyepesítése esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha; e) környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha; f) természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg/ha; g) rovarteleltető bakhát létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter. (2) A támogatás maximális mértéke eszközbeszerzés esetén az elszámolható kiadások 100%-a, de legfeljebb: a) kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; b) madárvédelmi berendezések esetében a 2. számú mellékletben az egyes berendezési típusokra megállapított euróösszegnek megfelelő forintösszeg /berendezés. (3) E rendelet alkalmazásában a földhasználati intézkedésekkel kapcsolatban felmerült elszámolható kiadásnak minősülnek a következő tevékenységek költségei: a) terület-előkészítés; b) tápanyag-utánpótlás; c) szaporítóanyag-beszerzés és -tárolás; d) telepítés. (4) E rendelet alkalmazásában az eszközbeszerzés esetén felmerült elszámolható kiadásnak minősül: a) eszköz bekerülési költsége; b) alapanyag költsége; c) terület-előkészítés költsége; d) létesítés költsége; e) a létesítéshez kapcsolódóan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: EMVA általános rendelet) 31. §-ában meghatározottak szerinti kiadásokra és mértékben.

150

A támogatás igénybevételének feltételei 5. § (1) A támogatás igénybevételére – a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a kérelmező akkor jogosult, ha az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés igénybevételének feltételeiről szóló külön jogszabály alapján a tervezett beruházással érintett területre vonatkozóan az előzetesen jóváhagyott területekre vonatkozó támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik. (2) Támogatást vehetnek továbbá igénybe a Natura 2000 területek földhasználói, akik a művelethez kapcsolódó földterület hasznosításával összefüggésben felmerülő kiadásokat, illetve kockázatokat viselik, ha a területileg érintett nemzeti park igazgatóság igazolja, hogy a tervezett beruházás természetvédelmi értéke az adott területen magas. (3) Támogatás igénybevételére nem jogosult a) költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szervezet, amelyben a Magyar Állam tulajdoni hányada 50% felett van; b) az a gazdálkodó, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben végleges kizárásra került az (1) bekezdés szerinti agrár-környezetgazdálkodási intézkedésből; c) az a gazdálkodó, akinek a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári évben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet alapján nyújtandó támogatását az előírások nem teljesítése miatt 100%-kal csökkentették. d) az a gazdálkodó, aki a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) da) KEOP – 3.1.2 kódszámú „Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatása” pályázat, vagy db) a KEOP – 3.2.1 kódszámú „Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztése” támogatási konstrukció keretében támogatást nyert. (4) A beruházás a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napját követően az ügyfél saját felelősségére kezdhető meg. (5) A 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések esetén a beruházást legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő év május 31-éig meg kell valósítani. (6) A 3. § (2) bekezdésében szereplő eszközbeszerzés esetén az eszközbeszerzést legkésőbb a támogatási kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül végre kell hajtani. (7) A kifizetési kérelem benyújtását követően a beruházást: a) legalább 5 évig fenn kell tartani a 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések esetében; b) legalább 3 évig fenn kell tartani a 3. § (2) bekezdésében szereplő eszközbeszerzések esetében.


151


Sövénytelepítés 6. § (1) A 3. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerinti sövénytelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell egybefüggően legalább 1 hektár szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A telepítés során az 1. számú melléklet A. pontjában felsorolt cserjefajok közül azokat a termőhelyeknek megfelelő, a tájegységben őshonos (termőhely-honos) fajokat lehet felhasználni, melyekről a területileg érintett nemzeti park igazgatóság a kérelmező kérelmére jóváhagyó nyilatkozatot adott. (3) A támogatásra jogosult köteles a sövény telepítését az alábbi követelmények szerint elvégezni: a) a sövény mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább 1,5 méter, de legfeljebb 3 méter széles, kiterjedését a szélső tövektől számított 0,75 méter távolság (várható koronavetület) alapján kell számítani; b) a 250 méter hosszúságot meghaladó sövényen 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell hagyni, ahol a kiterjedés az a) pont szerint értendő; c) a sövény kiterjedése nem haladhatja meg az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett összefüggő terület 5%-át; d) a sövényt hosszanti oldalával az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület szélével, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett összefüggő terület szélével érintkezően kell telepíteni; e) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a sövénynek a lejtés irányára merőleges vetületi hossza nem lehet kevesebb, mint a tényleges hossz 70%-a; f) telepítésekor az utakat és gyalogösvényeket szabadon kell hagyni; g) a telepítés során igazoltan hazai eredetű szaporítóanyagot kell alkalmazni az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet előírásai szerint; h) a telepítést 2-3 éves, iskolázott, ismételt visszametszéssel többszörösen elágaztatott cserjével kell megvalósítani; i) a sövény telepítésében legalább három cserjefajt kell alkalmazni, és egyik faj részaránya sem haladhatja meg a 70%-ot; j) a sövénytelepítést – az alkalmazott pótlásokat is beleszámítva – úgy kell elvégezni, hogy biztosítva legyen az elültetett cserjék legalább 90%-ának sikeres megmaradása, és azok akadálymentes továbbfejlődése; k) a sövénytelepítés során az alkalmazható sortáv nem haladhatja meg az 1,2 métert, a tőtávolság pedig a 0,75 métert; l) a sövénytelepítésre fagymentes időszakban, a vegetációs időszakon kívül kerülhet sor. (4) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a telepített sövényben megjelenő, az 1. számú melléklet C. pontjában szereplő invazív cserje- és fafajok egyedeit úgy eltávolítani, hogy a telepített sövényben az e fajokból álló invazív borítás ne haladja meg az 1%-ot.

152

Mezővédő fásítás 7. § (1) A 3. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerinti mezővédő fásítás esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell: a) legalább 3 hektár egybefüggő szántó vagy gyep (rét, legelő) hasznosítású, aa) az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy ab) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, valamint b) az illetékes erdészeti hatóságnak az ügyfél nevére szóló, az adott területre vonatkozó jogerős telepítési engedélyével. (2) A telepítés során az 1. számú melléklet A. és B. pontjaiban felsorolt cserje- és fafajok közül azokat a termőhelyeknek megfelelő, a tájegységben őshonos (termőhely-honos) fajokat lehet felhasználni, melyekről a területileg érintett nemzeti park igazgatóság a kérelmező kérelmére jóváhagyó nyilatkozatot adott. (3) A támogatásra jogosult köteles a mezővédő fásítást az alábbiakban meghatározott követelmények szerint elvégezni: a) a fásítást legalább 250 m hosszú, legalább 6 m és legfeljebb 15 m széles egybefüggő területen kell megvalósítani; a fásítás szélességét a szélső cserjetövektől számított 0,7 m távolság (1,5 m várható koronavetület) alapján kell számítani; b) a 250 méter hosszúságot meghaladó fásításon 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell hagyni, ahol a kiterjedés az a) pont szerint értendő; c) a támogatással érintett egybefüggő fásítás kiterjedése a 0,5 ha-t nem érheti el; d) a fásítást áttört szerkezetű, őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani; e) a fásítást az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet előírásaival összhangban, az erdészeti hatóság által jóváhagyott telepítés-kivitelezési tervnek megfelelően kell elvégezni; f) a telepítés során az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet előírásai szerint igazoltan hazai eredetű szaporítóanyag használható fel; g) a fásítást az alábbiak szerint kell elhelyezni: ga) az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett összefüggő terület szélén, gb) a fasornak a vegetációs időszakban mért uralkodó szélirányra vonatkozó teljes merőleges vetülete a fasor tényleges hosszának 70%-át el kell érnie. (4) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a fásításban megjelenő, az 1. számú melléklet C. pontjában felsorolt invazív cserje- és fafajok egyedeit úgy eltávolítani, a telepített fásításban az e fajokból álló invazív borítás ne haladja meg az 1%-ot.


153


Füves mezsgye létesítése 8. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja szerinti füves mezsgye létesítése földhasználati intézkedés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású, a) az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a) a füves mezsgyét minimum 4 méter szélességben kell kialakítani úgy, hogy a füves mezsgye hossza megegyezzen a sövény vagy a mezővédő fásítás hosszával, de kiterjedése az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett összefüggő terület 10%-át ne haladja meg, b) a füves mezsgyét a 10. § (2) bekezdésében foglalt gyeptelepítési követelmények szerint kialakítani. (3) Az 5. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a támogatásra jogosult köteles a füves mezsgyét az alábbiak szerint fenntartani: a) a füves mezsgyén gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a füves mezsgye gyepfelszínének maradandó károsítása nem megengedett.

Ültetvények sorközgyepesítése 9. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti ültetvények sorközgyepesítése esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell egybefüggően legalább 0,5 hektár ültetvény hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a sorközgyepesítést a 10. § (2) bekezdésében foglalt gyeptelepítési követelmények szerint elvégezni. (3) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani: a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett.

154

Környezetvédelmi célú gyeptelepítés 10. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának bc) alpontja szerinti környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású területtel, amely a) sérülékeny ivóvízbázisok védőterületén, b) 12%-nál nagyobb lejtésű MePAR-ban lehatárolt területen, c) árvíz sújtotta területen, e) a Vásárhelyi Terv célterületén, vagy f) kedvezőtlen adottságú területen helyezkedik el. (2) A támogatásra jogosult köteles a gyeptelepítést az alábbiakban foglalt követelmények szerint elvégezni: a) a gyeptelepítéshez legalább három fajból álló fű magkeverékét kell használni, amely pillangós növény magkeverékével együttesen is alkalmazható; b) a telepítést gyeptelepítési terv alapján kell végrehajtani; c) műtrágya és szervestrágya alkalmazása vetéskor engedélyezett, de a maximálisan a területre kivihető nitrogén hatóanyag-tartalom nem haladhatja meg a 170 kg/hektárt. (3) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani: a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett.

Természetvédelmi célú gyeptelepítés 11. § (1) A 3. § (1) bekezdése b) pontjának bd) alpontja szerinti természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő szántó hasznosítású MTÉT területtel, melyen a beruházást megvalósítja és melyre vonatkozóan Natura 2000 terület esetében az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a területileg érintett nemzeti park igazgatóság igazolja, hogy a tervezett beruházás természetvédelmi értéke az adott területen magas. (2) A támogatásra jogosult köteles a gyeptelepítést az alábbiakban foglalt követelmények szerint elvégezni: a) a gyeptelepítéshez legalább öt fajból álló fű magkeverékét kell használni, amely pillangós növény magkeverékével együttesen is alkalmazható; b) a telepítést gyeptelepítési terv alapján kell végrehajtani; c) műtrágya és szervestrágya alkalmazása vetéskor engedélyezett, de a maximálisan a területre kivihető nitrogén hatóanyag-tartalom nem haladhatja meg a 90 kg/hektárt. (3) A támogatásra jogosult köteles az 5. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban a gyepfelszínt az alábbiak szerint fenntartani: a) a gyepfelszínen gyommentes állapotot kell biztosítani, és b) a gyepfelszín maradandó károsítása nem megengedett.


155


Rovarteleltető bakhát létesítése 12. § (1) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rovarteleltető bakhát létesítése esetén a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább 1 hektár egybefüggő, szántó hasznosítású, a) az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a bakhátat az alábbiak szerint kialakítani: a) a bakhát mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább 2 méter széles; b) a bakhát magassága 25-40 centiméter között lehet; c) a bakhátat kétirányú összeszántással kell kialakítani; d) a bakháton a 10. § (2) bekezdésben foglaltak szerint gyeptelepítést kell elvégezni; e) a bakhát kiterjedése nem érheti el az 5. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az érintett összefüggő terület területének 5%-át. (3) A támogatásra jogosult köteles a rovarteleltető bakhátat az 5. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban az alábbiak szerint fenntartani: a) a bakháton gyommentes állapotot kell biztosítani; b) a bakhát gyepfelszínének maradandó károsítása nem megengedett.

Természetes alapanyagú kerítés kialakítása 13. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítása esetében a támogatás feltétele, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell gyep (rét, legelő) hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A támogatásra jogosult köteles a kerítés kialakítása során az alábbiakban foglalt követelmények szerint eljárni: a) a kerítés fő szerkezeti elemei fa, nád, illetve vessző alapanyagokból készülhetnek; b) a kerítés magassága legalább 1,2 méter; c) a tartóoszlopokat úgy kell elhelyezni, hogy az egymástól való távolságuk ne haladja meg az 5 métert; d) a kerítés töréspontjainál és azoknál a tartóoszlopoknál, ahol a talajtani adottságok miatt nem biztosított azok állékonysága (pl. köves talaj, vízmosás), legalább minden tizedik tartóoszlopot legalább két oldaláról kiegészítő támasztékkal kell megerősíteni; e) a kerítéssel körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást biztosítani kell.

156

Természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítése 14. § (1) A 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítése esetében a támogatás feltétele, hogy a kérelmezőnek rendelkeznie kell gyep (rét, legelő), szántó, nádas, halastó hasznosítású, a) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben részt vevő területtel, vagy b) Natura 2000 területtel kell rendelkeznie, az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel. (2) A természetes alapanyagú, engedélyezett madárvédelmi berendezések létesítése esetén a 2. számú mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően kell eljárni az alábbiak figyelembevételével: a) a 2. számú mellékletben megadott műszaki leírásnak megfelelő berendezések beszerezhetők készen vagy annak megfelelően elkészíthetők saját kivitelezésben; b) madárvédelmi berendezések védett természeti területen, MTÉT területen, illetve Natura 2000 területen való kihelyezéséhez a területileg érintett nemzeti park igazgatóság előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges; c) a 2. számú mellékletben meghatározott „D” és „S” típusú fészekodúk, denevérodú, fészkelősziget és T-ülőfa kihelyezéséhez a területileg érintett nemzeti park igazgatóság írásos hozzájárulása szükséges.

15. §

A kérelmező nem jogosult támogatásra a) a 3. § (1) bekezdése a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti földhasználati intézkedés esetén azon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek szegélyein, amellyel érintkező szomszédos terület szegélyén megkezdett vagy befejezett sövénytelepítés, erdősítés, fásítás, illetve ültetvénytelepítés található; b) a 3. § (2) bekezdése b) pontjában szereplő madárvédelmi berendezések beszerzése esetén, ha a beruházással érintett terület ültetvényként hasznosított, és az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatásra vonatkozóan az előzetesen jóváhagyott területeket tartalmazó támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik.

Támogatási kérelem benyújtása 16. § (1) Támogatási kérelem 2009-ben június 1. és július 25. között, azt követően pedig évente június 1. és június 30. között nyújtható be elektronikus úton. A támogatási kérelem mellékleteit írott formában, postai úton kell benyújtani, az elektronikusan benyújtott kérelemmel azonos támogatási kérelem benyújtási időszakban az ügyfél lakhelye/székhelye szerint illetékes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) kirendeltséghez.


157


(2) Az elektronikus kérelembenyújtás technikai feltételeit az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 80/2008. Korm. rendelet) 2. § (1)-(5) bekezdései és 3. §-a szabályozzák. (3) A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően az alábbi adatok tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség: a) ügyfél-azonosítási információk; b) támogatási jogosultságra vonatkozó adatok, különösen a blokkazonosító, az intézkedés azonosító, illetve a területméret adatok. (4) A támogatási kérelemben fel kell tüntetni, hogy a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontja, b) pontjának ba) alpontja, c) pontja, továbbá (2) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések esetében hány méter hosszúságú beruházás, b) a 3. § (1) bekezdésének b) pontjának bb)-bd) alpontjai szerinti intézkedések esetében hány hektár kiterjedésű beruházás, c) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedés esetében hány darab berendezés után igényli a kompenzációs támogatást és azt melyik fizikai blokkban kívánja megvalósítani. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a beruházással érintett ingatlanra vonatkozó 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap-másolatot; b) azt a teljes bizonyító erejű okiratot, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást az okiratban feltüntetett ingatlanon megvalósítani és az ingatlant az 5. § (7) bekezdésében szereplő időszakok végéig használni, abban az esetben ha a beruházás nem saját tulajdonú, vagy más személy olyan jogával terhelt ingatlanon valósul meg, mely a beruházás megvalósítását, illetve a fenntartási kötelezettség lejártáig annak használatát korlátozza vagy kizárja; c) sövény létesítése esetén a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 6. § (2) bekezdésében szereplő jóváhagyó nyilatkozatát; d) mezővédő fásítás esetén: da) az erdészeti hatóság által kiadott telepítési engedélyt; db) a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 7. § (2) bekezdésében szereplő jóváhagyó nyilatkozatát; e) Natura 2000 terület esetén a területileg érintett nemzeti park igazgatóság 5. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatát; f) a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti intézkedések esetében a gyeptelepítési tervet; g) madárvédelmi berendezések beszerzése esetén a 14. § (2) bekezdés b) pontjában, illetve a 14. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes írásbeli hozzájárulásokat; (6) A támogatási kérelem nem foglalja magában a kifizetési kérelmet. (7) A kérelmező a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be.

158

(8) A kérelmező egy támogatási kérelemben a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben szereplő intézkedések közül több intézkedésre is igényelhet támogatást. (9) A támogatási kérelemhez az EMVA általános rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kell mellékelni az egyedi blokktérképet.

A támogatási kérelem elbírálása 17. § (1) A rendelkezésre álló keretösszegnek a 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések és a 3. § (2) bekezdésében szereplő eszközbeszerzési intézkedések közötti megosztásának arányát az irányító hatóság közleményben teszi közzé. (2) A benyújtott támogatási kérelmek intézkedésenként külön megállapított rangsor alapján kerülnek elbírálásra – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a 3. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában szereplő intézkedés kivételével, mivel az a 3. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában vagy ab) alpontjában szereplő intézkedéssel együtt kerül elbírálásra. (3) Amennyiben a támogatási kérelemben szereplő intézkedéshez kapcsolódó egyes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek, illetve az 5. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén összefüggő területek környezeti érzékenysége vagy a terület elhelyezkedése miatti besorolás eltérő, úgy a bírálat során a terület nagyságával súlyozott mérték kerül figyelembevételre. (4) A pontrendszer részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. Azt a minimális pontszámot, amelytől e rendelet alapján támogatás adható, az irányító hatóság közleményben teszi közzé. (5) A 2009. évben benyújtott támogatási kérelmek egyidőben kerülnek elbírálásra az ugyanarra a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre vonatkozóan az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében benyújtott támogatási kérelmekkel.

Kifizetési kérelem benyújtása 18. § (1) (2) Az elektronikus kérelembenyújtás technikai feltételeit a 80/2008. Korm. rendelet 2. § (1)-(5) bekezdései és 3. §-a szabályozzák. (3) A kifizetési kérelmet be lehet nyújtani: a) a 3. § (1) bekezdésében felsorolt földhasználati intézkedések esetén minden évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint, legkésőbb a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő második naptári évben; b) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt eszközbeszerzések esetén évente:


159


ba) április 1.-május 15. között, valamint bb) október 1-október 31. között, legkésőbb a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 18 hónapon belül. (4) A kifizetési kérelemhez mellékelni kell a beruházás megvalósulását igazoló tételes bizonylatokról készített számlaösszesítőt. (5) A kifizetési kérelem benyújtásának, a kiadások elszámolásának e rendeletben nem szabályozott kérdéseire az EMVA általános rendelet IV. fejezetének rendelkezéseit is alkalmazni kell. (6) Amennyiben a 3 § (1) bekezdésének b) pontjának bb)-bd) alpontjaiban szereplő földhasználati intézkedések esetében 2009. évben az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel egyazon támogatási kérelem beadási időszakban nyújtottak be támogatási kérelmet, és az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés területazonosítási kérelmére vonatkozó végleges helyt adó, illetve részben helyt adó határozatban foglalt jóváhagyott terület kisebb, mint az e rendelet szerinti támogatási kérelemben szereplő terület, az e rendelet szerint már meghozott helyt adó, illetve részben helyt adó támogatási határozat módosítását vonja maga után. (7) A (6) bekezdésben foglaltak értelmében a támogatást igénylő a módosított, helyt adó, illetve részben helyt adó határozatban foglalt jóváhagyott terület után nyújthat be kifizetési kérelmet.

A támogatás folyósítása 19. § (1) A támogatás a jogcímre vonatkozó helyszíni ellenőrzések lefolytatása után egy összegben kerül folyósításra. (2) Az MVH a 3. § (1) bekezdésében szereplő földhasználati intézkedések esetében a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti, és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel. (3) A támogatás elszámolásának alapját a támogatásra jogosult által benyújtott számlaös�szesítők képezik. (4) Amennyiben a 3. § (1) és (2) bekezdéseiben szereplő intézkedések esetében 2009. évben az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéssel egyazon támogatási kérelem beadási időszakban nyújtottak be támogatási kérelmet, a támogatás folyósításának feltétele, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés az érintett területre vonatkozó területazonosítási kérelme benyújtásra kerüljön.

160

Ellenőrzés 20. §

A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi.

Jogkövetkezmények 21. § (1) Ha a támogatásra jogosult a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7. § (2) és (3) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, valamint a 14. § (2) bekezdésében foglaltakat megszegi, akkor: a) részleges teljesítés esetén a támogatás 30%-át köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni; b) nem teljesítés esetén a támogatás egészét köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. (2) Ha a támogatásra jogosult a 5. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatást jóváhagyó határozatot vissza kell vonni. (3) Ha a támogatásra jogosult az 5. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a támogatás 75%-át köteles a jogosulatlan igénybevett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. (4) Amennyiben a támogatásra jogosult az 5. § (7) bekezdése a) pontjában szereplő időszak alatt a 6. § (4) bekezdésében, a 7. § (4) bekezdésében, a 8. § (3) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (3) bekezdésében, a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 12. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatás 15%-át köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni. (5) Amennyiben a 3. § (1) bekezdésének a) pontja és b) pontjának ba) alpontja szerinti földhasználati intézkedések esetében a támogatási kérelmet a 2010. évi támogatási kérelem benyújtási időszaktól kezdődően nyújtották be és az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatásban részesült területre vonatkozik, úgy annak a területrésznek, amelyen a beruházás megvalósult, az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultsága megszűnik, a támogatásra jogosultat azonban támogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli.


161


Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

22/A. §

E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet, valamint más, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásokról szóló 31/2010. (III. 30.) FVM rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) módosított rendelkezéseit az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés 23. §

Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 41. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

162

1. számú melléklet a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelethez Telepíthető, illetve invazív cserje- és fafajok A.) Fásításokban és sövényekben telepíthető cserjefajok

Acer tataricum – tatár juhar Amelanchier ovalis – fanyarka Amygdalus nana – törpe mandula Cerasus fruticosa – csepleszmeggy Cerasus mahaleb – sajmeggy Colutea arborescens – pukkanó dudafürt Cornus mas – húsos som Cornus sanguinea – veresgyűrű som Corylus avellana – közönséges mogyoró Cotinus coggygria – cserszömörce Cotoneaster integerrimus – szirti madárbirs Cotoneaster tomentosus – molyhos madárbirs Cotoneaster niger – fekete madárbirs Crataegus laevigata – cseregalagonya Crataegus monogyna – egybibés galagonya Euonymus europaeus – csíkos kecskerágó Euonymus verrucosus – bibircses kecskerágó Frangula alnus – kutyabenge Juniperus communis – közönséges boróka Ligustrum vulgare – vesszős fagyal Padus avium – zselnicemeggy Rhamnus catharticus – varjútövis benge Salix triandra – mandulalevelű fűz Salix purpurea – bíborfűz Salix viminalis – kosárkötő fűz Salix elaeagnos – parti fűz Salix rosmarinifolia – serevényfűz Salix caprea – kecsekefűz Salix cinerea – rekettyefűz Salix aurita – füles fűz Sambucus nigra – fekete bodza Sambucus racemosa – fürtös bodza Sarothamnus scoparius – seprőzanót Spiraea salicifolia – fűzlevelű gyöngyvessző Spiraea media – szirti gyöngyvessző Taxus baccata – tiszafa Viburnum lantana – ostorménbangita Viburnum opulus – kányabangita


163


B.) Fásításokban telepíthető fafajok

Acer campestre – mezei juhar Acer platanoides – korai juhar Acer pseudoplatanus – hegyi juhar Acer tataricum – tatár juhar Alnus glutinosa – mézgás éger Alnus incana – hamvas éger Betula pendula – bibircses nyír Betula pubescens – szőrös nyír Carpinus betulus – gyertyán Cerasus avium – madárcseresznye Fagus sylvatica – bükk Fraxinus angustifolia ssp. pannonica – magyar kőris Fraxinus excelsior – magas kőris Fraxinus ornus – virágos kőris Malus sylvestris – vadalma Populus alba – fehérnyár Populus x canescens – szürkenyár Populus nigra – feketenyár Populus tremula – rezgőnyár Pyrus pyraster – vadkörte Quercus cerris – cser Quercus petraea – kocsánytalan tölgy Quercus pubescens (Q. virgiliana) – molyhos tölgy Quercus robur – kocsányos tölgy Salix alba – fehér fűz Salix fragilis – törékeny fűz Sorbus aria – lisztes berkenye Sorbus aucuparia – madárberkenye Sorbus semiincisa – budai berkenye Sorbus terminalis – barkócaberkenye Tilia cordata – kislevelű hárs Tilia platyphyllos – nagylevelű hárs Tilia tomentosa – ezüst hárs Ulmus glabra – hegyi szil Ulmus laevis – vénic szil Ulmus minor – mezei szil Ulmus procera – érdeslevelű mezei szil

164

C.) Invazív cserje- és fafajok

Acer negundo – zöld juhar Ailanthus altissima – bálványfa Amorpha fruticosa – gyalogakác Celtis occidentalis – nyugati ostorfa Elaeagnus angustifolia – keskenylevelű ezüstfa Fraxinus americana – amerikai (fehér) kőris Fraxinus pennsylvanica – amerikai (vörös) kőris Lycium barbarum – ördögcérna Prunus serotina (Padus serotina) – kései meggy Pinus nigra – fekete fenyő Pinus silvestris – erdei fenyő Robinia pseudoacacia – fehér akác Syringa vulgaris – közönséges orgona Tamarix gallica – francia tamariska Tamarix ramosissima – ogyesszai tamariska


165


2. számú melléklet a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelethez Természetes alapanyagú, engedélyezett (fa, nád vessző) madárvédelmi berendezések mezőgazdasági területen A. Madárvédelmi berendezések kihelyezése B. Madárvédelmi berendezések műszaki leírása

166


167


A kézikönyvben használt rövidítések:

AKG: agrár-környezetgazdálkodás

EMGA: Európai Mezőgazdasági Garancia Alap

EMVA: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

ENAR: Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer

EOV: Egységes Országos Vetület

ÉTT: Érzékeny Természeti Területek

FVM: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

HMKÁ: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot

HMT: hasznosított mezőgazdasági terület

IH: Irányító Hatóság

JFGK: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

KAT: kedvezőtlen adottságú területek

MePAR: Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer

MgSzH: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

MTÉT: Magas Természeti Értékű Területek

MVH: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

N, P, K,: nitrogén, foszfor és kálium

NVT: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

TIR: Tenyészet Információs Rendszer

ÚMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

VTT program: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Program

168

Jogszabályok: 1994 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról 1994. évi LV. törvény a termőföldről

1999 95/1999. (XI. 5.) FVM rendelet a Szaktanácsadói Névjegyzékről

2000 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

2001 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

2002 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

2003 1782/2003/EK rendelete /Tanács/ (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről


169


2004 796/2004/EK rendelete /Bizottság/ (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól

2005 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről 1698/2005/EK rendelete /Tanács/ (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

2006 1975/2006/EK rendelete /Bizottság/ (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 1974/2006/EK rendelete /Bizottság/ (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról

170

2007 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról 834/2007/EK RENDELETE /Tanács/ (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről


171


2008 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendelet az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 889/2008/EK rendelete /Bizottság/ (2008. szeptember 08.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

2009 73/2009/EK rendelete /Tanács/ (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról 36/2009. (IV. 3.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

172

61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről

2010 108/2010/EU rendelete /Bizottság/ (2010. február 8.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK rendelet módosításáról 31/2010. (III. 30.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrá- környezetgazdálkodási támogatások igénybevétlének részletes feltételeiről szóló 61/2009 (V. 14.) FVM rendelet, valamint más, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról.

Figyelem!!! Módosult az: a.) agrár- környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009 (V. 14.) FVM rendelet, b.) más (EMVA) támogatásokról szóló miniszteri rendelet: 25/2007 (IV. 17.) FVM rendelet, 128/2007 (X. 31.) FVM rendelet, 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet, 36/2008 (IV. 3.) FVM rendelet


173


További információk a) Az ENAR-ral kapcsolatos tudnivalók hozzáférhetők: • ENAR Útmutató letölthető a www.enar.hu címen • egyéb információk elérhetők a www.enar.hu címen • telefonon, levélben az ENAR Központi Ügyfélszolgálati Irodáján 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 4. Tel.: 06 1 336-9458 Fax: 06 1 212-4995 E-mail: [email protected] b) Az erdőtelepítéssel kapcsolatban az adott Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóságainak ügyfélszolgálatán adnak tájékoztatást (tervezés, kivitelezés, hatósági munka, és a szükséges szakember igény). c) Minden, amit az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási támogatásról tudni kell! • ÚMVP Irányító Hatósága • FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály 1055 Budapest, Kossuth tér 11. Tel.: 06 1 301-4657 Fax: 06 1 301-5949 e-mail: [email protected] http: www.fvm.hu d) Honlapok – www.emva.eu – www.mvh.gov.hu – www.mgsz.gov.hu – www.termeszetvedelem.hu – www.umvp.eu – Minden, ami vidék! – www.umvp.eu/akg – Minden, amit az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási támogatásról tudni kell! – www.fvm.hu – úgynevezett „Támogatási kalkulátor” célprogramok ismertetése részletesen – gyakran ismételt kérdések – válaszok MVH és FVM honlapon egyaránt Központi elektronikus levélcím: [email protected]

174

MVH ügyfélszolgálatok elérhetősége: Megye

Kirendeltség címe

Levelezési cím

Telefon

Bács-Kiskun

6000 Kecskemét, Kisfaludy u.5.

6001 Kecskemét, Pf.:470.

06 76/814-520 06 76/814-521 06 76/814-540

Baranya

7621 Pécs, Rákóczi út 17.

7602 Pécs, Pf.: 365.

06 72/814-520 06 72/814-521

Békés

5600 Békéscsaba, Temető sor 8.

5620 Békéscsaba, Pf.: 45.

06 66/814-520 06 66/814-521

Borsod-AbaújZemplén

3500 Miskolc, Mindszent tér 1.

3501 Miskolc, Pf.: 646.

06 46/814-900 06 46/814-901

Csongrád

6723 Szeged, Római krt. 21.

6701 Szeged, Pf.: 26. és 504.

06 62/814-900 06 62/814-901

Fejér

8000 Székesfehérvár, 8002 Székesfehérvár, 06 22/814-520 06 22/814-521 Deák F. u. 7-9. Pf.: 297.

Főváros és Pest

1054 Budapest, Alkotmány u. 29.

1391 Budapest, Pf.: 248.

06 1/814-8900 06 1/814-8901 06 1/814-8962

Győr-MosonSopron

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

9021 Győr, Munkácsy u. 20.

06 96/814-542 06 86/814_521 06 96/814-543

Hajdú-Bihar

4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2.

4001 Debrecen, Pf.: 551.

06 52/814-520 06 52/814-521 06 52/814-544

Heves

3300 Eger, Eszterházy tér 8.

3301 Eger, Pf.: 169.

06 36/814-520 06 36/814-521

Jász-NagykunSzolnok

5000 Szolnok, József Attila u. 36.

5002 Szolnok, Pf.: 111.

06 56/814-523 06 56/814-521 06 56/814-525

KomáromEsztergom

2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1.

2801 Tatabánya, Pf.: 1394.

06 34/814-520 06 34/814-521

Nógrád

3100 Salgótarján, Bartók Béla út 17.

3101 Salgótarján, Pf.: 123.

06 32/814-520 06 32/814-521

Somogy

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3.

7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3.

06 82/814-920 06 82/814-901 06 82/814-900 06 82/814-921

4401 Nyíregyháza, Pf.: 422.

06 42/814-900 06 42/814-901 06 42/814-906

Szabolcs-Szatmár- 4400 Nyíregyháza, Bereg Hősök tere 9.

Fax

Tolna

7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11.

7101 Szekszárd, Pf.: 251.

06 74/814-520 06 74/814-521

Vas

9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 1.

9701 Szombathely, Pf.: 245.

06 94/814-520 06 94/814-521

Veszprém

8200 Veszprém, Levendula u. 1.

8202 Veszprém, Pf.: 791.

06 88/814-900 06 88/814-901 06 88/814-920 06 88/814-921

Zala

8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1.

8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142.

06 92/814-900 06 92/814-901


175


MVH regionális illetékességű megyei kirendeltségeinek elérhetősége, levelezési címe, valamint a hozzájuk tartozó illetékességi területek Cím

Illetékességi terület

Borsod-Abaúj-Zemplén 3500 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf.: 646. Tel.: 06 46/814-900 Fax: 06 46/814-901

Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye

Csongrád 6723 Szeged, Római krt. 21. 6701 Szeged, Pf.: 26. és 504. Tel.: 06 62/814-900 Fax: 06 62/814-901

Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

Pest 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. 1391 Budapest, Pf.: 248. Tel.: 06 1/814-8900, 06 1/814-8962 Fax: 06 1/814-8901

Főváros és Pest megye

Somogy 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. Te1.: 06 82/814-900, 06 82/814-920 Fax: 06 82/814-901, 06 82/814-921

Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 422. Tel.: 06 42/814-900, 06 42/814-906 Fax: 06 42/814-901

Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Veszprém 8200 Veszprém, Levendula u.1. 8202 Veszprém, Pf.: 791. Tel.: 06 88/814-900, 06 88/814-920 Fax: 06 88/814-901, 06 88/814-921

Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye

Zala 8900 Zalaegerszeg, Kölcsey u.2. 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142. Tel.: 06 92/814-900 Fax: 06 92/814-901

Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye

176

Csongrád Megyei Agrár Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft. 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 17. Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf.: 947. Tel.: 06 62/551-000, Fax: 06 62/551-001 e-mail: [email protected] honlap: www.gazdaportal.hu A szegedi székhelyű Csongrád Megyei Agrár Információs, Szolgáltató és Oktatásszervező Kht-t a Csongrád Megyei Agrárkamara hozta létre 1996-ban azzal a céllal, hogy az Agrárkamara munkáját kiegészítve elsősorban a szolgáltatás területén közhasznú tevékenységet lásson el. Törvényi előírásnak megfelelően 2009. június 1. napjától mint teljeskörű jogutód nonprofit közhasznú kft-ként működik tovább. Tevékenységének területei a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismertterjesztés, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és az euroatlanti integráció elősegítése, tudományos tevékenység, kutatás. A fenti tevékenységén kívül a 2005. évben átadott Agrár és Vidékfejlesztési Program Központ (AGROVIK) létrehozásával célul tűzte ki a mezőgazdasági és tipikusan vidéki tevékenységet végző kis és középvállalkozások segítését: • Olyan programokat, projekteket készít, mely a vállalkozók, hátrányos helyzetű önkormányzatok fejlesztését szolgálja. • Koordinálja az innovációs eredmények gyakorlati hasznosulását. • Közreműködik a különböző szintű projektek kialakításában, megvalósításában tanácsadással, infrastrukturális háttér biztosításával. • Az érintett vállalkozások piacra jutási lehetőségeit segítő rendezvényeket szervez.

Szolgáltatásaink: Pályázatkészítés • Projektterv-készítés • Projektkoordináció • Forráskoordináció • Pályázatfigyelés • Hitelpályázatok készítése • Pályázatok készítése • Projektelszámolás • Közbeszerzési eljárásban közreműködés

Tanácsadás • Támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás • Elektronikus tanácsadás: „Gazdaportál” • Pénzügyi-, könyvvezetési tanácsadás • Adótanácsadás • Egyéb mezőgazdasági szaktanácsadás • Környezetvédelem • Falusi turizmus • Innováció

Oktatás • Továbbképzések • Szaktanfolyamok, • OKJ-s képzések (Ezüstkalászos, Aranykalászos Gazda, Mg. Vállalkozói képzés) • Tananyagok szerkesztése

Speciális szolgáltatás • Adóbevallások elkészítése • Honlap-készítés • Piackutatás • Ügyviteli szolgáltatás

Szervezés • Rendezvények szervezése • Tanulmányutak szervezése • Kiállítások, vásárok szervezése • Cégképviselet

Reklámtevékenység • Reklámanyag készítés • Kiadványok szerkesztése • Cégbemutató szerkesztése

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok keretében a feladatok megvalósításával, a támogatások igénybevételével kapcsolatos előírások körében komplex szolgáltatást vállalunk.



Két ország, egy cél, közös siker! Tájékoztató

Recommend Documents