Készült: Tompa város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén.
Jelen vannak:Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Fenyvesi Zoltán Kovács Gábor Kószó László Kucsó István Gubics Lajos Kiss Anikó
Tanácskozási joggal meghívottak Barta Attiláné jegyző Gavlik Melinda aljegyző Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető Dr. Szénás Tamás ügyvéd Ladányiné Pilisvári Andrea településüzemeltetési ügyintéző Farkas Tibor Pénzügyi Bizottság külső tagja Külön megjelentek Dr. Csényi Attila vállalkozó Fila László ügyvéd Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő (Jobbik) Dr. Apáti István országgyűlési képviselő (Jobbik)
Lakosság részéről 51 fő
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a résztvevőket, megnyitja a rendkívüli nyílt testületi ülést. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 7 fővel határozatképes.
2 Dr. Homoki-Szabó Róbert: A napirendi pontok az SZMSZ szerint kerültek kihirdetésre és a képviselő-testület számára megismerésre. A mai testületi ülésre 3 napirendi pont lett előterjesztve. A tegnapi nap folyamán egy napirendi pontot utólag küldtünk ki a képviselőknek, amelyet a mai Pénzügyi Bizottsági ülésen a bizottság tárgyalt. Ez pedig az elővásárlási jog, az előterjesztésben szerepel a hrsz. és a jogosult. A napirendi pontokon a sorrendet szeretném megváltoztatni, és felvételre kérni ezt az elővásárlási jogot. Szeretném, hogy ha a közbeszerzési bonyolítással kezdenénk, az elővásárlási jog lenne a 2. napirendi pont, 3. lenne a temetővel kapcsolatos napirendi pont, és a 4. lenne a városközpont felújításával kapcsolatos napirendi pont. Kérdésem a képviselőkhöz, hogy van-e napirendi ponthoz napirendi pontként egy újabb felvételre alkalmasnak vélt anyaguk? Parancsolj! Fenyvesi Zoltán: Tisztelettel köszöntöm a Polgármester Urat, képviselő-társaimat és a jelenlévőket! Azzal a módosító indítvánnyal fordulnék a Tisztelt Testülethez, hogy a városközpont rekonstrukciós napirendi pontot zárt ülésben tárgyalja a testület. Gyakorlatilag, engedjék meg nekem, hogy két mondatot erről ejtsek. Az előző testületi ülés, ami szintén ugye zárt ülés volt, ott született egy testületi döntés arról, hogy a városközpont rekonstrukcióval kapcsolatos bírósági feljelentést, a Soltút felé a testület nem kívánja megtenni. Sajnos nem tudtam részt venni azon a testületi ülésen, mert a Kucora János titkárunk beteg volt, és nem kaptam sms-ben értesítést a testületi ülésről és egy rendkívüli testületi ülés volt, nem voltam sajnos e-mail közelben, gyakorlatilag lemaradtam róla. És úgy gondolom, hogy az egyik kedves ismerősöm akkor megfogalmazta, mert ugye már több soron napirenden volt ez a városközpont felújítása, hogy a testület és a Polgármester Úr egy kicsit elbeszélnek egymás mellett, mintha nem értenék, hogy miről van szó. Ezért fontosnak tartottam megnevezni az a célt. Ugye a városközpont rekonstrukciót kétféleképpen lehet közelíteni: az egyik az, ahogy a testület közelítette, hogy elkészült egy beruházás, aminek a garanciális javítását szeretnénk érvényesíteni egy céggel szemben, a másik oldal pedig az volt, amiről a Polgármester Úr beszélt, hogy korrupcióval gyanús ez az ügy, és ezt ki kell vizsgálni. Az elmúlt másfél év az arról szólt, hogy próbáltunk egyeztetéseket kezdeményezni, megbíztuk a Polgármester Urat, de ezek az egyeztetések nem vezettek sikerre. Mielőtt bíróságra adta volna a testület az ügyet, úgy döntött, hogy egy Városközpont Bizottság, egy 3 fős bizottság feláll, és tárgyalásokat kezdeményez. Ennek a tárgyalásnak az eredményeképpen vállalt a cég egy garanciális határidőt, ugye többször beszéltünk már erről, az önkormányzat megbízott egy független műszaki szakértőt, és ennek a szakértőnek a vezetésével le lett folytatva egy tárgyalás, amiben az összes műszaki kérdés megválaszolásra került. Vannak még ehhez kiegészítések, most itt olvastam, hogy a szakértőasszony mit nyilatkozott, Soltút mit nyilatkozott, de mivel ez egy folyamat, ezért egy adott pillanatról tudunk beszélni. Az adott pillanatban született egy jegyzőkönyv, ami ezeket megállapította. Ez alapján a testület úgy döntött, hogy megvárjuk a bíróságra menést azzal a céllal, hogy ezt teljesítik, és valóban beigazolódik az, amit akkor itt mondtak, hogy ők ezt meg akarják csinálni. Vagy be fog igazolódni az, amit a Polgármester Úr mondott, hogy nem teljesítik, és szószegő a cég. A másik oldal ugye, amiről szeretnék két mondatot: Polgármester Úr nyilatkozta, hogy korrupció volt. Én annak nagyon örülök, hogy a Jobbikos képviselők ezt interpellálás formájában a Parlament elé vitték. Én azt gondolom, hogy ennél a városközpont rekonstrukciónál, de bármelyik nagy beruházást veszem, ahol arról van szó, hogy korrupciós helyzet alakult ki ma Magyarországon, a csapból is ez folyik. Felülről ezt rendbe kell tenni! A városnak az az érdeke, hogy ezt tegyék rendbe. Egy vizsgálatot fognak indítani magas szintű szakértők bevonásával, akik ki fogják vizsgálni, hogy itt mi történt. Az, hogy nekem mi a véleményem, vagy a másik embernek mi a véleménye ebben az ügyben, abból a szempontból részletkérdés, amikor majd egy konkrét vizsgálati eredményre hivatkozva tudunk véleményt nyilvánítani.
3 Az, hogy nagy, széles körben itt most a lakosságot miről tudnánk tájékoztatni? Én azt gondolom, hogy nem lenne szerencsés elébe menni az ügyeknek, hogy most ki hibázott, vagy mit csinált. A vizsgálat lefolytatása után lehet arról érdemben nyilatkozni, hogy ezt elhibázta a cég, vagy hibás az előző vezetés, vagy hibás a cég. Azt gondolom, hogy amikor arról beszéltünk, hogy ez a Városközpont Bizottság álljon fel, akkor volt még egy alternatíva, mégpedig az, hogy független bírósági szakértőt rendeltetünk ki, aki igazságot tesz, hogy kinek van igaza. Ez 1 millió forintba került volna akkor a városnak, én azt gondolom, hogy egyrészről nagyon hálás hogy fölülről kezdődött ez a vizsgálat, nagyon remélem, hogy úgy fogják rendezni, hogy nem a tompaiak fogják kifizetni a vizsgálat költségeit, és kiderül az, hogy mi is történt ebben az ügyben. Felelősen azt gondolom, hogy a cégnek az ügyeiről -úgy mondom ezt, mint vállalkozó,- arról, hogy mi történt, szónoklatokat lehetne hallgatni. Nagyon sokat hallgattuk a Polgármester Urat, hogy ő mit gondol erről, hallgattuk a Jobbikot, hogy mit gondol erről. Nyilván más politikai pártoknak más véleménye van, meg van egy tompai vélemény, amivel mindannyian rendelkezünk. Én azt gondolom, hogy zárt ülésre kell vinni, el kell dönteni, nem is rejtem véka alá a véleményemet egyébként. Tehát gyakorlatilag azt gondolom, az elmondottakból hangzik is, hogy nagy valószínűséggel nem fogom azt támogatni, hogy a város pénzén kockáztassunk ilyen ügyeket. Én azt gondolom, hogy tisztázza le az állam, hogy a benne szereplő szereplők, akik egy közbeszerzésben részt vehetnek, megfelelnek-e az elvárásoknak, korrekt módon járnak-e el, és korrekt módon számolnak-e el. És azt gondolom, hogy fölülről kell megtisztulnia, még egyszer mondom, ennek az országnak! Végső konklúzióként annyi, hogy megnyugvással szolgálhat ez a cégnek, Tompának, a Polgármester Úr elgondolásainak, és azt gondolom, hogy ez mindenkinek a megelégedésére van. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen Képviselő Úr! Elnézést Éva néni, egy pillanat! Képviselő Úr! Szeretném, hogyha megjelölné a Szervezeti Működési Szabályzatban azt a pontot, amely alapján ezt a napirendi pontot zárt ülés keretében kell tárgyalnunk. Fenyvesi Zoltán: Igazából ugye a Polgármester Úr most azt mondja, hogy húzzak egy szabályra rá egy olyan dolgot, ami azt gondolom, hogy emberi kérdés. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérdésem még egyszer. A kérdésem egyértelmű volt, a szakaszt jelölje meg! Fenyvesi Zoltán: Én azt gondolom, hogy… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor segítek. Fenyvesi Zoltán: Egy pillanat. Megkérdezem az Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy ügyrendi kérdésben ez járható út e? Kucsó István: Véleményem szerint járható út. Szeretnék kérni egy SZMSZ-t. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, akkor segítenék. Az SZMSZ szabályzat 17-es szakasza az ülések nyilvánossága: a képviselő-testület ülése nyilvános, ha erről a lakosságot a havonta megjelenő Tompai Élet című önkormányzati helyi újságban, helyi kábel Tv önkormányzati csatornáján 3 alkalommal tájékoztatja, illetőleg a www.tompa.hu honlapon olvasható. A képviselő-testület zárt ülést tart:
4 a. Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszaadása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személy tárgyalásakor, ha az érintett nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A nyilatkozat megkérése történhet előzetesen írásban, vagy az ülésen szóban, napirendi pontok megtárgyalása előtt. Ebbe ez nem tartozik bele jegyző asszony, igaz? Köszönöm! b. Önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi kapcsolatos megtételekor. Ez? Ez sem. Köszönöm szépen!
és
kitüntetési
vagyonnyilatkozattal
Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés által a pályázat kiírására, ha nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Üzleti érdekre hivatkozva zárt ülés tartását az érintett kezdeményezheti. Hol a Soltút?
Fenyvesi Zoltán: Képviselő Úr kapott valamilyen értesítést, hogy mi van a Soltút-tal? Kucsó István: Igen, én kaptam. Nem csak én, mindenki kapott ma egy e-mailt, 11 óra körül, hogy későn kapták meg az értesítést, és így nem tud olyan ember eljönni a Soltút-tól, aki képviselhetné a céget.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó. Kucsó István Valóban az e-mailt mi is hétfőn este kaptuk meg, tehát itt még a három napos előzetes megküldés is megkérdőjelezhető ezek után. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel a Soltút nem kezdeményezte a zárt ülést, de még egyszer mondanám, az üzleti érdeke neki sérülhet, ő nem kezdeményezte a zárt ülés tartását, innentől kezdve az ülés nyilvános! Bocsánat, jegyző asszony! Az öné a szó! Viszont az ülés nyilvános! Barta Attiláné: De a testület viszont dönthet arról, hogy ő zárt ülés keretében óhajtja, független attól, hogy… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem! Bocsánat! Akkor rendelheti el, hogyha erre a pontra ráhúzható. Jól lenne, hogy ha a jogszabály szerint értelmeznénk. A másik pedig, amit a képviselő Úr elmondott. Hétfői nap folyamán a Parlamentben interpellálták ezt a kérdést. A mai napon a Petőfi Népében ez a kérdés megjelent. Amit Ön mondott, január 31-ére bízta meg a testület a Városközpont Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat a Soltút-tal. Igaz? Február 28-án nyílt ülés keretében tárgyaltuk ezt a napirendi pontot. Igaz? Nem került döntés ebben a kérdésben, mert a testület 5 tagja fölállt, és elhagyta a tárgyalótermet. Újra össze kellett hívnom a testületet, akkor zárt ülést kezdeményeztek, noha nem volt jogalapjuk rá. Még egyszer mondom, a Soltút akkor sem volt itt, Kovács Gábor kezdeményezte a zárt ülés tartását, üzleti érdekre hivatkozva, még egyszer mondom, az érintett kezdeményezheti. Most nem értem, hogy a Soltút érdekében mért a Kovács képviselő Úr járt el? Az üzleti, bocsánat, a testületi döntés, határozat, az önkormányzat érdekét sértette, ezért óvással éltem, a határozat ellen, ezért van ma napirendi ponton itt ez az ülés. Még egyszer mondom, tárgyaltuk nyílt ülés keretében, egyszer tárgyaltuk zárt ülés keretében, amit nem kellett volna, tehát az ülés nyilvános! Parancsolj!
5 Fenyvesi Zoltán: Két dolgot jegyeznék meg. Az egyik ugye az ülés nyilvánossága vagy zártsága. Abban az esetben, hogy ha, olyan módon tudok egy nyilvános ülést vezetni, ami nem sérti azokat az érdekeket, melyek azt gondolom, hogy most még szinte minden feltételezési szakaszban van, mint ahogy elmondtam, tényként nem tudjuk ezt kezelni. Ha feltételezési szakaszban van, akkor nem tehetem meg azt, hogy a Soltút képviselői -amikor volt például a bejárás,- mint a bűnözők, ki voltak kockázva kérem szépen a TV képernyőn, hogy nem járultak hozzá az arcukhoz. De úgy voltak bemutatva, mint aki eljött ide, mint egy műszaki szakember aki véleményt mondott egy adott ügyről, gyakorlatilag a TV-ben meg úgy szerepelt, mint egy bűnöző, aki ellopta a város vagyonát. Én azt gondolom, hogy nagyon sok olyan tétel van, ami morálisan nem fér abba bele, ahogyan most ezt az ügyet próbálja rendezni a Polgármester Úr. Azt gondolom, hogy meg kell találni azt az utat, amin lehet menni. És mikor vannak kész tények a kezemben, az alapján hozok döntést. A másik pedig, hogy én a nyilvános ülést is támogatnám bizonyos formában. De hogyha ennyire hivatkozunk az SZMSZ-re, akkor az a probléma, hogy egy adott ügyben van egy írásbeli előterjesztés. Minden polgármester és minden testület ezzel szembenéz, hogy kap a testület egy írásbeli előterjesztést. Ezt szóban kiegészíti a polgármester, néhány szóban, amit úgy gondol, hogy hozzátesz és ezt megvitatja a testület. Nálunk úgy néz ki, hogy egy előterjesztés fél óráig tart, míg a Polgármester Úr elővezeti, utána pedig félbeszakad egy ülés, mert nem kap szót az a képviselő, aki fölteszi a kezét, és 20 percig tartja. Ha tudjuk parlamentális és demokráciai keretek közé helyezni az ülést, én felőlem mehet nyíltan is. De abban az esetben ha nem, akkor teljesen felesleges! Tehát azt gondolom, hogy zárjuk akkor rövidre, kár még egyszer feltenni ugyanezt a lemezt, és azt gondolom, hogy a lakosságot pedig felelősségteljesen kell tájékoztatni. Tehát ez ebbe nem fér bele. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Na, szóval akkor még egyszer kérdezem, hogy az SZMSZ mely pontja szerint akarjátok ti ezt zárt ülés kereteiben kezelni, mert erre vonatkozóan nincsen pont. Tehát azért még egyszer mondanám, a testület működését a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Fenyvesi Zoltán: Akkor azt gondolom, hogy a testületnek erősen el kell gondolkodnia azon, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatát leporolja. Ez még a Lengyelné László Veronika idején készült, nem aktuális a mostani helyzethez és azt gondolom, hogy fölösleges, fölösleges, akkor belefogni ebbe. Tehát vagy megadjuk egymásnak a kellő tiszteletet és szót és nem próbálunk jogszabályokat előhozni, amivel megpróbálunk takarózni, hanem egyenesen oda kell állni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, hát akkor semmi gond! Kovács Gábor: És a 3 napot, azt gondolom, hogy be kellett volna tartani. Hogy ha azt gondoljuk, hogy hétfőn délután elküldjük, akkor holnap kellett volna testületi ülést tartani. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! A múlt héten négy napos ünnep volt. Szerdán dolgoztunk utoljára. Mikor kellett volna elküldeni a testületi meghívókat? Kovács Gábor: Figyelj! Vagy elkülditek szerdán, vagy pedig elkülditek, ahogy most is elküldtétek hétfőn, és akkor csütörtökön lehet tartani, ha már a Szervezeti és Működési Szabályzatot vesszük alapul, abban le van írva, hogy 3 munkanap.
6 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Szeretnék egy dolgot kérdezni. A közbeszerzés lebonyolítására szerdán mentek ki az ajánlatok. Azért, mert akkor vettük észre, hogy ebben az esetben közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Hétfőre kértük be az ajánlatokat, tehát hétfőn mehettek ki a meghívók. Az elővásárlási jog szintén csütörtökön, vagyis szerdán került képbe. A másik kettő, a Soltút, illetőleg a temető ügyében azért nem tudtunk érdemben nyilatkozni, mert Csényi Úrral hétfőn tárgyaltam és jelezte felém, hogy meg tudta csinálni a látványtervet, amit majd itt be fogunk mutatni. Tehát innentől kezdve öt nappal korábban esély sem volt rá. Jegyző asszony? Barta Attiláné: Szerdán még nem voltak meg az anyagaink a testületi ülésre. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hát, ha nekem nem hiszik el, akkor a jegyzőnek higgyék el! Jó? Köszönöm szépen. Tehát akkor… Kovács Gábor: Ha te az SZMSZ-re hivatkozol, azt gondolom, akkor a képviselőknek is ugyanolyan joguk van az SZMSZ-re hivatkozni, meg mindenkinek. És azt gondolom, hogy a testületi anyagoknak az elküldésénél az nem lehet szabadon választott gyakorlat, hogy hivatkozol és takarózol különböző dolgokkal. Akkor tarthattuk volna ezt a testületi ülést és mindenkit ide hívhattál volna ezen a héten mondjuk péntekre, vagy akár csütörtökre is, és megfeleltünk volna a szabályoknak. Tehát azt gondolom, hogy ez nem szabadon választott gyakorlat. Kiss Anikó: Az elmúlt másfél évben szinte soha nem kaptuk meg 3 napon belül. 1-2 napon belül kaptuk meg csak az anyagot. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jegyző asszony! Megkapták három napon belül, vagy nem? Barta Attiláné: Megkapták. Kiss Anikó: Én ezt panaszul szóvá tettem, erről jegyzőkönyvek készültek és folyamatosan mindig valami kibúvót keresel, hogy miért nem kaptuk meg az anyagokat. Én ezt már számtalanszor szóvá tettem, hogy 1-2 napunk van felkészülésre, meg hétvégén kapjuk meg az anyagot, és hétfőn meg tárgyalni kell. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Képviselő asszony! A testületi ülések, rendes testületi ülések hétfőn fél kettőkor kezdődnek. Pénteken délig dolgozunk, pénteken délben küldjük ki az anyagot. Nincs meg a 3 nap, a 72 óra? Kiss Anikó: Hát nagyon sokszor nincs meg. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hogy-hogy? Bocsánat! Ha pénteken megy ki, pénteken délben elküldöm, és hétfőn fél kettőkor… Kiss Anikó: Az elmúlt másfél évben számtalanszor szóvá tettem ezt, jegyzőkönyvben szerepel, én nagyon sajnálom, hogy a Polgármester Úr memóriája ilyen szelektív, és csak arra emlékszik, amire akar, én erre nem tudok mit mondani. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jegyző asszony! Ön hogy látja? Önök küldik ki a testületi ülések anyagát. Megvan a három nap, vagy nincs meg a 3 nap?
7 Barta Attiláné: Akkor tudjuk kiküldeni a testületi anyagot, amikor össze tudjuk állítani, illetve aláírásra kerül, és jóvá van hagyva a meghívó is. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát, hogyha pénteken délben kiküldjük és hétfőn fél kettőkor van testületi ülés, akkor megvan? Barta Attiláné: Péntek déltől hétfő fél kettőig, mondjuk akkor igen, akkor a 3 nap megvan, de viszont a hétvége beleesik, nem munkanap, most erre például nem tér ki az SZMSZ. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Had kérdezzek valamit. Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat Fenyvesi Zoltán szerint, mely Lászlóné Veronika idejében készült. Erről én tehetek, hogy azt írja, hogy 3 nappal előtte? És bocsánat! A munkaterv szerinti ülések is, mindig hétfőre vannak dátumozva. Barta Attiláné: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ezt nem én határoztam el, bocsánat! Átvettünk egy működő gyakorlatot. Az előző testület, képviselő-testületben Kiss Anikó benne volt. Miért nem módosítottátok az SZMSZ-t? Csak kérdés. Kiss Anikó: Most bocsánat! Teljesen elbeszélsz, és teljesen másról beszélsz. Nekem az a problémám, hogy eddig ugye mindig egy évre előre meghatároztuk, hogy mikor lesznek a testületi ülések Szinte, soha nem akkor voltak az elmúlt másfél évben. Te állandóan tologatod, mindig elpakolod, tehát egyszerűen saját kényed-kedved szerint irányítgatod. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, köszönöm szépen! Kiss Anikó: És úgy, hogy természetesen soha senki meg nem kérdez bennünket, hogy egyáltalán ráérünk-e? Neked ez a főállásod, ez a munkaköröd. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Fenyvesi Úr! Fenyvesi Zoltán: Köszönöm szépen! A lakosoknak szeretném elmondani, hogy azért fontos az, mert úgy tűnik, mintha most részletkérdéseken vitatkozna a Polgármester Úr meg a testület, de higgyék el nekem, hogy akkor születik rossz döntés, hogyha az előkészítetlen, nincsenek megfelelően szakmailag alá alapozva, oda van rángatva, hogy gyorsan döntsd el, és belemész egy olyan dologba, ami neked rossz. És amikor ugye fontos ügyeket kell tárgyalni, és azt mondják, hogy te, mint képviselő, készülj fel arra -mint jelenleg ma,- hogy traktorokat szeretne venni az önkormányzat, hogy te ezen a kérdésben legyél képben. Jó-e az a cég, aki azt hozza? Ár-érték arányban megfelel-e? Döntsél városközpont rekonstrukcióról, ahol műszaki kérdéseket feszegetnek, döntsél csatornáról, ahol építkezésről van szó, vagy döntsél személyi kérdésekben. Nincs meg az idő arra, hogy mindennek utánanézz és fölkészülj. Ha pedig ide jön az, mint az előző testületi ülésen, engedjék meg, hogy két szót ejtsek róla: Az informatikával dolgoztam az elmúlt tíz évben. Ide hoztak egy olyan döntést, amit „gyorsban” meg kellett oldani, hogy mikrohullámmal internet szolgáltatást lehessen elérni a Víztorony tetejéről. Előkészítetlen volt a dolog. Át lett gyorsan taposva, én azt gondolom, hogy lett volna véleményem a dologról, hogy miért igen, miért nem. Ezt nem lehetett előkészítve egy normális ülésen megbeszélni, és megérvelni, hanem ott van, hogy már föl fog települni egy olyan cég, aki nagyon könnyen előfordulhat, hogy nem lesz rentábilis, nem lesz előfizetője, de nekünk van valamink, amivel nem megyünk messzire.
8 Tehát én arról szeretnék beszélni, hogyha munkát, érdemi munkát akar végezni a testület, annak meg kell adni a módját. És az nem az, hogy két nappal előtte összekapom, hogy most nézd meg és az alapján döntsél. Köszönöm szépen!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én köszönöm! Én az utolsó mondatára referálnék. Az, hogy a cég rentábilis-e vagy nem rentábilis, az engem hidegen hagy. Éves szinten 150 ezer bérleti díjat fizet azért, mert a Víztornyon fölállít egy adóvevőt. Bocsánat! Köszönöm szépen! A testületi ülésre visszatérve. Ugye elővásárlási jog, amelyet a képviselő testület, Bizottság már tárgyalt, erre vonatkozóan kérem napirendre venni, aki egyetért vele, kérem kézfelemeléssel szavazzon! Amit az elővásárlási jogról döntött a Bizottság, azt szeretném napirendre venni.
Megállapítja, hogy a képviselő-testület 7 igen szavazattal, Ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi, Javasolt napirendet fogadta el:
4. Előterjesztés elővásárlási jog gyakorlásáról.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ugye a napirendi pontokat kértem megváltoztatni. Szeretném, hogy ha először a közbeszerzés bonyolításáról esne szó, az lenne az első napirendi pont, a második lenne az elővásárlási jog, harmadik a temető környezetének és a negyedik pedig a Városközpont Bizottságának témája. Kérem, kézfelemeléssel szavazzon, aki ezzel a napirendi pontokat megszavazza. Kovács Gábor: A módosítóról kell először szavaznunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Ez is egy módosító volt, és ezt először én terjesztettem elő. Kovács Gábor: Bocsánat. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó? A második módosító indítvány, az Fenyvesi Zoltáné volt. Először volt az enyém. Tessék odafigyelni kérem! Tehát, napirendi pontok: közbeszerzés, elővásárlás, temető, városközpont. Aki ezzel egyet ért, kézfelemeléssel szavazzon! 1 ért vele egyet, 6 pedig tartózkodik. Akkor mi a sorrend jegyző asszony ebben az esetben? Barta Attiláné: A testületnek kell eldönteni, hogy milyen sorrendben akarja. Tehát itt akkor újra föl kell tenni a kérdést, hogy milyen napirendi pontokat szeretnénk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor átadom a szót, jegyző asszony! Határozzák meg a sorrendet! Barta Attiláné: Az ülést, azt neked kell vezetni.
9 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Stimmt, csak kérdezem akkor, hogy mi legyen a sorrend? Akkor valami javaslatot tegyenek már! Kovács Gábor: Eredetiben, ahogy megkaptuk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: És akkor az utolsó legyen az elővásárlási jog?
Barta Attiláné: Nem… Akkor hogy szeretnétek? Terjeszd elő akkor Gábor, mint testületi tag. Légy szíves terjeszd elő a sorrendet! Kovács Gábor: Most negyedik legyen az elővásárlási jog? Kucsó István: Az elővásárlási jog? De miért? Kovács Gábor: Akkor vegyük előre? Kucsó István: Vegyük előre. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Elhiszem, hogy ez egy komoly probléma, de nem hiszem, hogy ez egy ilyen kardinális kérdés, hogy most… Barta Attiláné: Nekem az a javaslatom, hogy az első két napirendi pont a teleknek az elővásárlási joga, illetve a közbeszerzési, közbeszerzéssel kapcsolatos napirendi pontok legyenek, és akkor természetesen utána a temetőnek a bemutatása illetve annak a … Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azért ez a sorrend, mert az első két napirendi pontokkal elméletileg 5 perc alatt végezhetnénk, utána beszéltük meg, hogy az egyházközségnek a képviselő-testülete is idejön. Én így beszéltem meg mindenkivel, hogy ez lesz az első napirendi pont, és utolsólag a városközpont a negyedik. Mertem így előterjeszteni a napirendi pontokat. Na szóval, mi a javaslat? Ki ad javaslatot a napirendi pontokra, ha az enyémet nem fogadta el a képviselő-testület? Kovács Gábor: Akkor azt gondolom, hogy kanyarodjunk vissza a te első javaslatodhoz. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Közbeszerzés, elővásárlás, temető, városközpont. Aki egyet ért, kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a képviselő-testület 5 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az alábbi Napirendi pontokat fogadta el:
10 NAPIRENDI PONTOK:
1.
Közbeszerzés bonyolítására érkezett ajánlatok bírálatáról Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert
2.
Előterjesztés elővásárlási jog gyakorlásáról Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert
3. Tompa közigazgatási területén lévő temetők környezetének szebbé tételéről, üzemeltetéséről Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert Csényi Attila 4. 11/2012. (I.31.) képviselő- testületi határozat végrehajtása- Városközpont Bizottság beszámolója Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Mielőtt a módosító indítványra szavaznánk, azért még egyszer jelezném, hogy mely rendelet, mely szakasza szerint szeretnénk zárt ülésre tenni? Még egyszer mondom, alap generális szabály a testületi ülések nyilvánossága. Attól akkor lehet eltérni, hogyha erre hivatkozóan van rendelkezés, vagy törvény. A rendeletben nincs ilyen, amire a Fenyvesi Zoltán képviselő hivatkozik. Tehát, az ülés nyilvános! Szeretném, hogyha a képviselő-testület vagy a jegyző megmutatná nekem azt a jogszabály helyet, ami alapján ez a napirendi pont zárt ülés lenne. Parancsolj! Barta Attiláné: Szeretném mondani, itt a zárt ülésre vonatkozóan, hogy az SZMSZ rendelete alapján, vagyonnal való rendelkezésről, tehát igazából a park, a parkunk, az a vagyonunk, tehát egy vagyontárgyunk, forgalomképtelen vagyontárgy, tehát innentől kezdve, hogyha ők úgy gondolják, hogy ennek a vagyontárgynak a megtárgyalása zárt ülést igényel, akkor ehhez joguk van. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Értem jegyző asszony, és had kérdezzek valamit! 80 millió forint közpénzből készült ugye a ... Barta Attiláné: Tudom, de attól függetlenül, most mindegy, hogy milyen értékű ez a vagyontárgyunk, lehet az 100 ezer forint értékű is, ha ők úgy gondolják, hogy azt zárt ülés keretein belül óhajtják megtárgyalni, akkor zárt ülés keretében kell. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tessék! Dr. Szénás Tamás: Tisztelettel köszöntök mindenkit! Én nem akarok itt jogászkodni, tényleg. Igazából csak a jegyző választáskor nyilatkozta az egyik jelölt, hogy a Fenyvesi képviselő Úrral egyetértve, az önkormányzat nem minden szabályzata állja ki mindenütt a próbát.
11 Na most én nem jogászkodni akarok, csak vitatkozni szeretnék a jegyző asszonnyal, hogy a vagyonnal való rendelkezés, az én szerintem a polgárjogi tulajdon vonatkozásában a használat, a hasznosítás, a rendelkezés, meg a tulajdonhoz való jognak a körébe tartozik. Na most én szerintem, miután itt egy megvalósult projektről beszélünk, itt nem rendelkezési jogról beszélünk, itt az lenne, hogy ha mondjuk valami vagyontárgyat akarnának Önök értékesíteni, illetve bocsánat az Önkormányzat értékesíteni. Barta Attiláné: Itt nem értékesítésről van szó. Dr. Szénás Tamás: Hát, de a rendelkezési jog az én jogászi álláspontom szerint ezt takarja, és hangsúlyozom, amit a Polgármester Úr itt elmondott, hogy az üzleti érdekre való hivatkozást a zárt ülés tartására az érintett kezdeményezheti. Na most én azt az e-mailt megkaptam, amit Önök faxon, ugyan úgy a Soltút azt jelezte, hogy ő nem tud jelen lenni, neki ez a határidő rövid, de nem kezdeményezte azt, hogy zárt ülést kér, vagy zárt ülés keretében kívánja ezt megtartani. Tehát ennek a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a 17. szakasz 3. bekezdés első és második mondatának szerintem együttesen kell fönnállni, mégpedig annak, hogy: vagyonnal való rendelkezésről döntsenek, ez üzleti érdeket sértsen, és ezt az üzleti érdek sérelmét, illetve hivatkozását az érintett kezdeményezheti. Na most itt én azt gondolom, hogy érintett, a Soltút lehetne. A Soltutat, már bocsánat, soha nem zavarta a, hogy zárt ülés vagy nyílt ülés keretében tartják meg itt az önkormányzat vonatkozásában az üléseket. Erre vonatkozóan soha nem volt kifogás, hangsúlyozván azt, amit a Fenyvesi képviselő úr is elmondott, hogy az első testületi ülés -ami rendes testületi ülés volt,- február 22-én, ha jól emlékszem, amikor nyílt ülés keretében tárgyalta volna a testület ezeket a dolgokat. De nem az enyém a … Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van, tehát még egyszer mondanám Szénás Urat megerősítve, jegyző asszonynak nincs jogalapja zárt ülés tartására. Képviselő Úr! Átadom a szót. Fenyvesi Zoltán: Jó. Köszönöm szépen Polgármester Úr! Azt gondolom, hogy a zárt ülésnek a kezdeményezését visszavonom, tennék egy olyan lépést, hogy tárgyaljuk nyílt ülésen. Legyen első napirendi pont, azokkal a kitételekkel, hogy -Polgármester Úrnak az érvelését mindannyian sokszor hallottuk arról, hogy mi történt,- nem vetíthet le olyat, amivel a céget rossz helyzetbe hozza, döntés előtt nem befolyásoljuk ezzel a történéseket. Én személy szerint nem járulok hozzá ahhoz, hogy olyat vetítsen, amivel lejáratja. Egy döntés után, ha majd lesz egy vizsgáló bizottsági döntés, akkor azt gondolom, hogy akkor ezt lehet majd széles körben prezentálni. A másik pedig az, hogy ha betartjuk azokat a szabályokat itt most egymás között, hogy szót kap a másik, és ha 30 percet beszél a Polgármester Úr, akkor 30 percet beszéljen mindannyiunk, és hogyha rövidre tudja fogni, és összefoglalva működhet ez, akkor én felőlem mehet nyílt ülésen. Nem szeretnék este 8-ig azon lógni itt, hogy a Soltút mit követett el, mi lesz a vizsgálat eredménye stb. Tényszerűen foglaljuk össze és döntsünk róla! Dr. Szénás Tamás: Csak ne első napirendi pontnak tárgyalják, mert az összes többi érintett lehet, hogy hamarabb elmenne. Fenyvesi Zoltán: Éppen ezért legyen az, és egyben motiváló arra, hogy erre a témára rövid idő alatt pontot teszünk, és nem húzzuk el. Legyen első napirendi pont!
12 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Szeretném jelezni, hogy a két országgyűlési képviselő fél 3-ra ígérte magát, és hozzá kívánnak szólni. A két országgyűlési képviselő fél 3-ra ígérte magát, addigra végeznénk a temetővel. Fenyvesi Zoltán: Engem nem befolyásol a két országgyűlési képviselő, egyetlen egy dolog miatt,… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Képviselő Úr! Lenne egy kérésem, kérdésem: egyetlen egy kérdésre válaszoljon: kinek a megbízásából ül ezen a széken? Fenyvesi Zoltán: Én a választók megbízásából ülök ezen a széken, és gyakorlatilag az, hogy abból a teremben hányan ülnek itt, akik rám szavaztak, ez egy másik kérdés, de azt gondolom, hogy ez egy testületi ülés, ahol a napirendi pontokat mi határozzuk meg. Első napirendi pont és rendezzük le! Kucsó István: Hát ez így hülyeség, ez értelmetlen! Kovács Gábor: Akkor menjünk haza! Barta Attiláné: Kérem a Polgármester Urat, hogy a rend fenntartását legyen szíves és... Dr. Homoki-Szabó Róbert: Természetesen! Rend fenntartását… Barta Attiláné: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Rend fenntartását kérem! A Polgármester rendre utasítása ellen kifogásnak helye nincsen, kérnék mindenkit, hogy ha kérdése van, akkor kézfelemeléssel jelezze, álljon oda a mikrofonhoz. Kucsó István: Bocsánat, kik kértek a mai testületi ülésre tanácskozási jogot? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mindenki, aki ott ül, a tanácskozási jogot megkérte Kucsó István: Tényleg? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen, szóban! Budai Béla : Ez se igaz! Fenyvesi Zoltán: Ez is egy eszeveszett probléma… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsásson meg Budai Úr, Ön nem. Akkor ne is szóljon hozzá, akkor ne is szóljon hozzá, kérem! Budai Béla : Igen? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen. A rendre utasítás ellen nincs kifogás! Bocsánat, a Polgármester rendre utasítása ellen nincs kifogás! Köszönöm szépen! Ön nem kért. Bocsánat, Molnár Úr sem, Ön mellett. Köszönöm szépen!
13 Kovács Gábor: Nem vagyunk népbíróság, hogy eldöntsed, hogy ki szólalhat föl! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem. Molnár Tibor: És akkor nem lehet hozzászólni? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem uram! Molnár Tibor: Nem lehet hozzászólni egy szót sem? Dr. Homoki-Szabó Róbert: De hozzá lehet szólni, de most mondta Budai Úr, hogy nem kértek tanácskozási jogot, akkor hogy akar? Molnár Tibor: Akkor most kérnék. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Testületi ülés előtt kell! Bocsásson meg! Kovács Gábor: Ez teljesen komolytalan! Fenyvesi Zoltán: Kutyakomédia szintjén vagyunk! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Egy kérdésem lenne! Azt nem értem, hogy mi a probléma a Soltúttal, amikor Önök a jegyzőkönyvet megcsinálták? Azt mondta, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak, a városnak az érdekeit szolgálják. Igaz képviselő Úr? Kucsó István: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor mi a probléma azzal, hogy most zárt ülés, nem zárt ülés, tárgyalhatjuk, nem tárgyalhatjuk? Kucsó István: Nem a témával, és nem is ezzel van a probléma, hanem azzal a módszerrel, ahogy ez már megint napirendre került. Ez már lassan több részből fog állni, mint egy teleregény, mert már nem tudom hanyadszorra tárgyaljuk. És végre eljutottunk egyszer egy olyan stádiumba, hogy van egy megegyezés a Soltúttal és van egy vállalt feladat, illetve van egy vállalt tevékenységük az ő részükről, hogy a garanciális felújításokat elvégzik. Én azt gondolom, hogy itt a minimum az, hogy megvárjuk a garanciális javításokat. Én addig napirendre sem venném legszívesebben ezt a kérdést. Várjuk meg az április 15-ére vállalt garanciális javításokat, várjuk meg Fónagy János államtitkár válaszából, amit ugye megfogalmazott az interpellációra. Csak ha vélhetőleg valaki ezt nem hallotta, idézném az államtitkár Úr válaszát: „Fejlesztési miniszter elrendelte, hogy a nemzeti fejlesztési ügynökség soron kívüli vizsgálatot indítson, és ezen belül rendkívüli helyszíni ellenőrzést is tartson. Amennyiben a vizsgálat során akár az elégtelen, az Ön által- mármint a képviselő asszony által- részletesen felsorolt elégtelen szolgáltatás műszaki tartalmára, vagy ezt kísérő egyéb szabálytalanságokra, netán bűncselekmény alapos gyanújára lehet következtetni, akkor a minisztérium, illetve a nemzeti fejlesztési ügynökség a törvényben megszabott és ilyenkor elvárható kötelezettségének eleget fog tenni. „ Tehát azt gondolom, hogy ez a dolog elindult egy rendezés útján, most az, hogy itt még egyszer napirendre vesszük és ilyen teátrális rendezés közepette ezt tárgyaljuk, ennek én értelmét nem látom. Ugyan én nem láttam a zárt ülésnek az értelmét sem, de a nyílt ülésen történt tárgyalásán volt egy döntésünk,…
14
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Bocsánat! Milyen döntésük volt? Kucsó István: Az, hogy elfogadta a testület a város… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mikor? Kucsó István: Az utolsó testületi ülésen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mikor fogadta el? Kucsó István: Az utolsó testületi ülésen Dr. Homoki-Szabó Róbert: Óvásra került? Kucsó István: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor döntést kell róla hozni újra? Kucsó István: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Tehát akkor ennek a testületi ülésnek van létjogosultsága, ennek a napirendi pontnak? Kucsó István: Hát, nem… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nincsen, nincsen? Óvással éltem ellene, mivel hogy az Önkormányzat érdekeit sérti. Bocsásson meg, azt hiszem… Fenyvesi Zoltán: Nem sérti az önkormányzat érdekeit. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem sérti az önkormányzatot? Hát akkor tárgyaljuk újra nyílt ülésen! Kucsó István: Az önkormányzat érdekeit az sérti, hogy Tompából nem híres település lett, hanem hírhedt. Az összes elektronikus média rólunk tárgyal. Sérti a régi képviselőket az a felvetés, hogy az országgyűlés képviselői, szélső jobboldali párt országgyűlési képviselője, úgy prezentálja ezt az egész beruházást, hogy „ha a Nokiás dobozok beszélni tudnának”, holott tudja mindenki, hogy a Nokiás dobozok milyen értelemben és milyen kapcsolatban voltak itt az elmúlt időszakban. Én, mint régebbi testületi tag, az előző testületnek tagja, én azt gondolom, hogy ezt maximálisan vissza kell utasítsuk, ezeket az utalásokat és az ilyen jellegű dolgokat, mert ilyen nem történt! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor mi a problémája, hogy zárt ülést kért? Akkor miért akarják zárt ülés keretében tárgyalni? Kucsó István: Nem az a probléma, nem. Alapvetően az,…
15 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsásson meg! Két mondatot szeretnék mondani, és utána folytathatja. Hogyha Önök mindenben jogszerűen jártak el, bocsánat, az előző testület, akkor mi akadálya van ennek, hogy nyílt ülés keretében tárgyaljuk, és adott esetben azt a jegyzőkönyvet, melyben a Soltúttal megállapodott a három tag, a Városközpont Bizottság, felolvassuk?. Akkor mi a problémája, hogy nyilvánosság elé hozzuk és ismertessék az abban foglaltakat? Ezt nem értem! Tehát, hogy ha én, bocsásson meg, hogy ezt mondom, és nem pejoratív jellegű értelemben mondom, de ha én tiszta vagyok, akkor ki merek állni, és akkor merem vállalni az abban foglaltakat. De azzal, hogy Önök zárt ülés keretében akarják tárgyalni, nem merik felvállalni abban a jegyzőkönyvben foglaltakat, értsék már meg, saját magukra, jelenlegi képviselő-testületre vet rossz fényt. Hát ki kell állni, és merni vállalni a véleményt, azt, hogy az abban foglaltakkal egyet értenek, és az a városnak az érdeke. Hát nem szabad ez ellen elbújni, hát az embereket pont ezért feszélyezi ez. Merjenek odaállni, merjék ismertetni azt, amit zárt ülés keretében a múltkor elmondtak. Hát nincs ezzel semmi probléma. Tessék! Fenyvesi Zoltán: Köszönöm szépen a szót, Polgármester Úr! Azt gondolom, hogy ez már a vizsgálat eredményének a megmagyarázása ahol most tartunk, én szeretném felhívni minden, teremben személyesen megjelent tompai lakos figyelmét, hogy a Szegedi Ákos ül a legutolsó sorban, a könyökéhez oda lett rakva az összes jegyzőkönyv, aki elveszi, mindenki két példányt vegyen, van egy 1-es oldal meg egy 2-es oldal. Aki ténylegesen azért jött ide, hogy tájékozódjon arról, hogy a tompai képviselő-testület mit tett azért, hogy a garanciális javítások elvégzésre kerüljenek -3 héten belül meg kell, hogy csinálják,- akkor meg lehet nézni a jegyzőkönyveket, és akkor azt mondhatják, hogy tájékoztatva vannak. Azt gondolom, hogy ez így teljesen korrekt. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Kucsó István: Szeretném még itt azt jelezni, hogy a facebook.com oldalon létrehoztunk egy tompai képviselők facebook oldalt, fel fogjuk tölteni tartalommal, úgyhogy kérem, hogy látogassák meg, mert ott ezek az információk mind meg fognak jelenni. Tehát tompai képviselők, ez a facebook oldal címe. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor mi oka van a zárt ülés tartására, hogy ha azt egy facebook-oldalon már megcsócsálják? Köszöntöm az országgyűlési képviselő Hölgyet és Urat! Jó napot Kívánok! Kucsó István: Azért vagyunk itt, hogy haladjunk, és hogy dolgozzunk, és nem azért, hogy… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Akkor a módosító indítványt: az első napirendi pont a Soltút, második akkor a temető. Csényi Úrék ráérnek? Köszönöm szépen! Első a Soltút, második a temető, harmadik a közbeszerzés, és negyedik elővásárlási jog. Aki ezzel a módosító indítvánnyal egyetért, kérem kézfelemeléssel szavazzon! Kovács Gábor: Vagy időt kérünk és megbeszéljük, vagy akkor nem lesz ma testületi ülés. Fenyvesi Zoltán: De egyébként kérhetünk két perc szünetet? Fél órája erről beszélünk, most nem múlik rajta semmi! Kovács Gábor: Legyen zárt ülés!
16
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kovács Úr! Miért bújik el a névtelenség, a sötététség homályába? Ha minden…
Kovács Gábor: Nem bújunk el! Nem bújunk el! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hát akkor vállalják a jegyzőkönyvet, ennyire egyszerű. Kovács Gábor: A jegyzőkönyv ott van! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsásson meg! Hát akkor azzal, hogy elmondják a véleményüket, ismertetésre kerül, hogy mi történt, ¾ óra az egész! Nincs tovább. Jó? Tehát akkor még egyszer mondom, módosító indítvány, Fenyvesi Úrnak a módosító indítványa: Soltút, temetkezés, közbeszerzés, elővásárlási jog. Aki ezzel egyet ért,… Kovács Gábor: Nekem lenne egy javaslatom! Azárt ülésre teszek újonnan javaslatot. Soltút Kft-vel kapcsolatos zárt ülést. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Legyenek szívesek! Bocsássanak meg, elnézést! Próbálkozom! Látom, hogy Önöket is zavarja, engem is! Képviselő Úr! Ön tett egy esküt. Tett egy esküt a városra, tett egy esküt, hogy a város érdekeit szolgálja. Ne tegye magát nevetségessé és a testületet sem. Itt van a sajtó. Már tényleg rajtunk röhög mindenki. Kucsó István: Hát persze.
Kovács Gábor: Önön… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát azért mondom, hogy hagyjuk ezt a zárt ülést, vállalja nyugodtan! A zászlótartó rúd eldőlt, nincs miről beszélni! Kovácsoltvas? Nem kovácsoltvas. Nincs miről beszélni! Vállalja már fel végre valahára! Kucsó István: Akkor meg miért akarunk tárgyalni? Most mondta a Polgármester Úr, hogy nincs miről beszélni! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsásson meg! A Városközpont Bizottságnak a jegyzőkönyvét akarjuk ismertetni, mert a február 28-ai testületi ülésen Önök fölálltak, elmentek, nem született döntés, a következő testületi ülést megóvtam, az önkormányzat érdekére hivatkozással, ezért tárgyaljuk, hogy végre legyen döntés. Ön az előbb azt mondta, hogy a Soltút április 15-ig megcsinálja a munkát. Nincs felhatalmazása rá az önkormányzat részéről, ugyanis nincs testületi döntés. Jó lenne jegyző asszony, hogyha végre a sarkára állna, és akkor ismertetné a képviselőkkel, hogy jogszabályt, meg rendeletet sértenek ez által. A Soltút nem jöhet ide,… Kovács Gábor: De garanciába bármikor ide jöhet.
17 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen? Az építési naplót kinek az engedélyével nyitják meg? Bocsásson meg! Nem az önkormányzatéval? Az önkormányzat miért nyitja meg, hogyha nincsen róla testületi döntés? Bárki idejön és majd furkálózik a város főterén? Jegyző asszony hogy látja? Barta Attiláné Nem, hát hogy ha jegyzőkönyvet vettünk föl a hibákról,… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, de nem volt felhatalmazva a Városközpont Bizottság arra,… Barta Attiláné: De nem ezt a jegyzőkönyvet. Vettünk föl róla már legalább 5 vagy 6 jegyzőkönyvet ezekről a hibákról, és nem minden hibát javítottak eddig ki. Tehát ők, most ha úgy döntenek, hogy mégis ide jönnek és elkezdik javítani, bejelentik, hogy a munkákat szeretnék megkezdeni,… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igaza van. Csak abban a két jegyzőkönyvben, amiben július 31ig és október 31-ig a Soltút vállalta a hibák kijavítását, teljesen ellentétes azzal a hiba tömeggel, amit a Városközpont Bizottság felvett. A Városközpont Bizottságnak a jegyzőkönyve,… Barta Attiláné: De akkor így most a bizottság, aki tárgyalt velük, tehát akkor azt a jegyzőkönyvet innentől kezdve akkor semmisnek kellene vennünk, tehát az előző jegyzőkönyveket kellene figyelembe vennünk.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Melyiket? De melyiket? Barta Attiláné: Pontosan, amiket eddig fölvettünk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De melyiket? Mert mindegyikben más van. Jegyző asszony! Akkor melyiket fogadjuk el? Erről kellene végre döntenie a testületnek. Hogy mik azok a hibák, amelyeket javítsunk ki, azt a határidőt megjelölni. Tehát ne legyünk már ennyire nevetségesek! Parancsoljon Fenyvesi Úr! Fenyvesi Zoltán: Igaza van a Polgármester Úrnak abban, hogy ezt testületi döntéssel le kell tisztázni. Én is azt gondolom, hogy elvégzett egy munkát a Városközpont Bizottság, ezt jegyzőkönyvbe foglalta, szakértő vezetésével végezte, nem született róla testületi döntés. Azt gondolom, hogy testületi döntés kell róla, hogy a garanciális javításokat elvégezhesse a Soltút. Én azt gondolom, hogy tárgyaljuk! Megjöttek a vendégek, első napirendi pontként nyílt ülésen és fogja mindenki viszonylag az ömlengéses részt rövidre. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Na szóval! Először a napirendi pontokat kéne megszavazni. Tehát azért most már tegyük ezt rendbe! Jó? Nem szeretnék röhejesnek látszani, bocsássanak meg, de nincsen napirendi pontokra vonatkozó döntés. Tehát, még egyszer mondanám: Soltút, temető, közbeszerzés, elővásárlási jog. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! Kovács Gábor: Tartsunk szünetet!
18 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem tartunk szünetet, nem húzzuk az időt. Mindenki erre vár. Tehát szeretném, ha végre felnőne a képviselő-testület ehhez a feladathoz. Ne kelljen már könyörögnöm! Ne legyünk ennyire röhejesek! Igazgató Úr! Kucsó István: Ugyan olyan röhejes az, hogy tizedik alkalommal beszélgetünk a Soltutas problémáról, amikor egyszer kellett volna normálisan megbeszélni, és leülni velük tárgyalni. És már rég nem itt tartanánk.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Képviselő Úr! Ha nyílt ülés keretében ismertethetjük azokat a problémákat, amelyek felmerülnek, ott, azon az oldalon mindenki érteni fogja, itt viszont megint nem fogja érteni senki se 11-edik alkalommal. Az ügyvéd Úr és a polgármester érteni fogja, Önök még mindig nem. Itt nem az a probléma, hanem az a probléma, hogy Önök nem hajlandók ezt megcsinálni rendesen. Kucsó István: Jó, a Soltutat hagyjuk utoljára. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Szünetet nem rendelek el, tehát azért mondom… Kucsó István: Nem is kértünk szünetet. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De, a Kovács Úr itt jelzi folyamatosan, mint Stohl Buci, hogy szünetet kérne. Tehát, jegyző asszony mi legyen? Barta Attiláné: Meg kell szavazni a napirendi pontokat, addig testületi ülést nem lehet tartani, amíg a napirendi pontok nincsenek megbeszélve. Kucsó István: Közbeszerzés, elővásárlás, temető, Soltút. Kovács Gábor: Ezt beszéltük meg. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, akkor az én napirendi pontom szerint megyünk, temetkezés. Kucsó István: Micsoda? Fenyvesi Zoltán: Nem. Kovács Gábor: Meg kell szavazni! Barta Attiláné: De hát még nincs,… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor most miről szavazunk? Barta Attiláné: Nincs megszavazva még a… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az, megvan már… Barta Attiláné: Hogy milyen sorrendben lesz… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Azt megszavazták!
19
Kucsó István: Mit? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az elsőt megszavazták! Barta Attiláné: De most… Kucsó István: Igen, az elővásárlást, hogy felvegyük a napirendi pontok közé. Fenyvesi Zoltán: Hogy fölkerüljön. Figyelj, volt ilyen, de… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Volt egy módosító, volt az én módosító indítványom, ami megszavazásra került,… Barta Attiláné: A sorrend lett megszavazva, hogy akkor milyen sorrendben legyen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A sorrend már szavazásra került. A temető, bocsánat… Barta Attiláné: De nem az elfogadása! Teljesen… Fenyvesi Zoltán: Had mondjak még egy dolgot! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Parancsolj! Fenyvesi Zoltán: Szeretném megkérni a képviselő-társaimat, tegyük az első napirendi pontnak a városközpont rekonstrukciós ügyet, beszéljük meg! Tudom, hogy te negyediknek szeretnéd,… Kovács Gábor: Mert van fontosabb! Fenyvesi Zoltán: Más fontosabb? Jó! Negyedik napirendi pont. Ok. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Fenyvesi Úr! Módosító indítványt kért a napirendi pontokra. Legyen szíves! Kucsó István: A sorrendet mondjad Zoli! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mondjon egy sorrendet, legyen szíves! Fenyvesi Zoltán: Legyen úgy, amit a Polgármester Úr mondott, hogy itt vannak a meghívott vendégek, akkor a városközpontnak a … Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Az én javaslatom az volt, hogy közbeszerzés, Fenyvesi Zoltán: Igen közbeszerzés, Dr. Homoki-Szabó Róbert: Elővásárlás, temető, Fenyvesi Zoltán: Elővásárlás, temető, Soltút, és nyílt ülésen.
20 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen. Föltehetem? Szavazásra feltenném. Kucsó István: Testületi ülésen a tapsolás, az nem tudom miért… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, valószínű azért, mert mindenki érzi a fonákságát ennek az egésznek. Kucsó István: Hát persze hogy érzi! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó! Akkor most már csináljuk komolyan! Aki egyet ért, kérem kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a képviselő- testület 7 igen szavazattal, az alábbi, nyílt ülés keretében tárgyalandó napirendi pontokat fogadta el:
NAPIRENDI PONTOK:
1.
Közbeszerzés bonyolítására érkezett ajánlatok bírálatáról Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert
2.
Előterjesztés elővásárlási jog gyakorlásáról Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert
3. Tompa közigazgatási területén lévő temetők környezetének szebbé tételéről, üzemeltetéséről Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert Csényi Attila 4. 11/2012. (I. 31.) képviselő- testületi határozat végrehajtása- Városközpont Bizottság beszámolója Előadó: dr. Homoki- Szabó Róbert
21 NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSA
1. Közbeszerzés bonyolítására érkezett ajánlatok bírálatáról Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kérném a hallgatóságot, hogy legyenek szívesek! Köszönöm szépen! Első napirendi pont,… Kószó László: El kell mennem 5 percre. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Parancsolj! Kószó László úr 5 percre elmegy, a képviselőtestület határozatképes 6 fővel. Az előterjesztést készítő: Vörös Zsuzsanna. Kucsó István: Visszajössz? Kószó László: Vissza. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Zsuzsanna légy szíves ismertesd a napirendi pontot! Vörös Zsuzsanna: Az előterjesztést kiküldtük, a 3 ajánlat beérkezett, az ajánlatot teljes közbeszerzés eljárás bonyolítására kértük mind a három cégtől, kérjük a képviselő-testület döntését. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azt kell tudni róla, hogy a START munkaprogram keretében nagy értékű eszközbeszerzésére van lehetőség. Traktorokra, két traktorra szeretnénk pályázni, illetőleg különböző eszközökre, traktoroknak a kiegészítőire: markolóra illetőleg tolólapra. Az összértéke 10 millió forint fölötti, ami azt jelenti, hogy közbeszerzési eljárásra köteles. Az ajánlatokat bekértük 3 cégtől, a Pénzügyi Bizottság tárgyalta, átadnám a Pénzügyi Bizottság elnökének a szót. Kovács Gábor: Köszönöm a szót! A Pénzügyi Bizottság a legalacsonyabb értéket javasolta elfogadni azzal a megkötéssel, hogy azért a következőkben érdemes lenne arra odafigyelni hogy ha már a nyilvánosságot ennyire szeretjük magunk előtt tolni, és az embereket egy kicsit félrevezetni,- hogy az a cég, amelyik szerintem a legkorrektebb ajánlatot adta, az kettő oldalban részletezte, hogy milyen módon fog bennünket segíteni, míg az az ajánlat, ami előttünk van és a legkevesebb értékre tesz javaslatot, az 13 sorban részletezte. És azt gondolom, hogy érdemes a közbeszerzéseket egészen finoman és óvatosan kezelni, mert úgy látszik, a közbeszerzésekkel nem csak az előző testület küzdött, hanem lehet, hogy ez is meg fog küzdeni, csak más lesz a vezető, mert lehetnek itt ebből a nem eléggé részletezetett ajánlatból később problémák. De a Pénzügyi Bizottság ezen túl lépett, és javaslatot tett a Hivatalnak, hogy legközelebb a megfelelő döntéshez megfelelő adatokat biztosítsanak a képviselő-testület számára. És a legkevesebbet ajánló, Imperial Tendernek a 317.500.forintos ajánlatát javasoltuk elfogadni.
22 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Azt azért tudnia kell a hallgatóságnak, hogy az ajánlati felhívásban jeleztük, hogy a teljes körű közbeszerzési eljárást le kell bonyolítania. Erre vonatkozóan kaptunk ajánlatot, ez után a nyertes céggel megbízási szerződést fogunk kötni, a szerződésben részletesen benne lesz, hogy milyen kötelezettsége van a megbízott cégnek. Tehát a várost semmilyen érdeksérelem ez ügyben nem érheti. Köszönöm szépen! Aki egyetért azzal a határozati javaslattal, hogy Tompa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Imperial Tender céget bízza meg a START munkaprogram keretén belül történő nagy értékű eszközbeszerzés… Bocsánat, nem láttam… Kiss Anikó: Az a kérdésem lett volna, hogy miért csak budapesti és debreceni cégeket kerestünk meg? Hogy közelebb, tehát mondjuk Halas, Szeged, Kecskemét, Baján lehet, hogy a kevesebb, vagy a kisebb távolság miatt, esetleg tudtunk volna még kedvezőbb ajánlatot kérni. Nekem csak ez a kérdésem, hogy miért Pest és Debrecen?
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azt kell tudni róla, hogy az Imperial Tender bruttó 317. 500.forintértékben tesz ajánlatot. Mekkora a teljes összeg? A közbeszerzési eljárás? Vörös Zsuzsanna: 15, 3 millió forint nettó érték. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ez az összeg nem kirívó. Ez, azt kell mondani, hogy még egy olcsó összeg. Stimmt? Kiss Anikó: Nem az összeg ellen van kifogásom, csak kérdezem, hogy miért budapesti és debreceni cég? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Polgármester ezt a 3 céget hívta meg, ha ez Önnek elég válasz. Erre jogosultságom van, ez történt. Kielégíti a válasz? Nem. Köszönöm szépen! Kiss Anikó: Nem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Folytatnám Tompa város Önkormányzat képviselő-testülete amennyiben nincs kérdés,- Imperial Tender céget bízza meg a Start munkaprogram keretében történő nagy értékű eszközbeszerzés közbeszerzési eljárásának bonyolításával, és a szükséges 317. 500.- Ft bruttót a 2012. évi költségvetésben biztosítja. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: Azonnal Felelős: Jegyző Aki egyetért a határozati javaslatban foglaltakkal, kérem kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a képviselő- testület 6 igen szavazattal, Ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
23 36/2012 (III. 21.) Képviselő-testületi határozat Közbeszerzés bonyolítására érkezett ajánlatok bírálatáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Imperial Tender céget bízza meg a Startmunka program keretében történő nagy értékű eszközbeszerzés közbeszerzési eljárásának bonyolításával, és a szükséges 317. 500.- Ft-ot a 2012. évi költségvetésben biztosítja. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: Azonnal Felelős: Jegyző
A határozatról a képviselők, jegyző, helyben; Imperial Tender cég levélben -értesülnek-
2. Elővásárlási jog gyakorlásáról Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Következő napirendi pont: elővásárlási joggal kapcsolatos napirendi pont, az előterjesztést készítő: Vörös Zsuzsanna A Bizottság tárgyalta a napirendi pontot, először is Zsuzsát kérném meg, néhány szóban ismertesse az előterjesztésben foglaltakat! Vörös Zsuzsanna: Az 1-es és a 6-os hrsz.-ra, tehát mindkét hrsz.-ot érintően épült építményre vonatkozó elővásárlási jogról van szó. Az építmény 1/A és 6/A hrsz.-mal rendelkezik, a 6-os hrsz. az önkormányzat tulajdona és a 6-os szám hrsz.-hoz 10 m2 van ebből az építményből és emiatt ugye a vevők közötti adás-vételhez a Földhivatal kéri az önkormányzat nyilatkozatát, hogy kíván-e elővásárlási jogával élni vagy nem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Határozati javaslatban 2 pontot terjesztettünk elő, az egyik az, hogy erre a 10m2-re vonatkozó területre az elővásárlási jogával élni kíván az önkormányzat, a másik napirendi pont pedig az, hogy nem kívánja gyakorolni az elővásárlási jogát. Én átadnám a pénzügyi Bizottság elnökének a szót. Hogyan döntött a Bizottság? Kovács Gábor: A Pénzügyi Bizottság úgy döntött, hogy Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete nem kívánja gyakorolni az elővásárlási jogát, erről lemondunk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Kérdés, módosító indítvány ehhez a napirendi ponthoz van-e? Kiss Anikó: Azt mondjuk már el, hogy tudják az emberek is, hogy a templomnál lévő sarki virágboltról van szó, ami előtte kocsma volt és most ott ilyen padok és asztalok vannak kihelyezve. Arról a kis földterületről van szó. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van. Kérdés? Módosító indítvány? Parancsolj!
24 Gubics Lajos: Szeretném megkérdezni, hogy ez a 400.- forint meg a 3. 500.- forint közötti különbség ez miért ilyen óriási nagy? Dr. Szénás Tamás: Azért, mert a 400.- forint az önkormányzatot illeti, a 3. 500.- forint pedig az egyházat … Vörös Zsuzsanna: Mert a terület különböző, ez alapján. Gubics Lajos: Köszönöm. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm! Kérdés? Módosító indítvány nincs? Aki egyet ért azzal, amit a Pénzügyi Bizottság az előterjesztésben is támogatott, hogy nem kívánja gyakorolni az elővásárlási jogát, az kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a képviselő- testület 6 igen szavazattal, Ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
35/2012 (III. 21) képviselő-testületi határozat Elővásárlási jog gyakorlásáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Tompa belterület 6/A. hrsz alatt felvett 10m2 nagyságú, földhasználati jog alapján létesült egyéb épület vonatkozásában az elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. A határozatról a képviselők, jegyző, helyben; Imperial Tender cég levélben -értesülnek-
3. Tompa közigazgatási területén lévő temetők környezetének szebbé tételéről, üzemeltetéséről Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Következő napirendi pont, a temető. Amikor az első lakossági fórumot tartottam, akkor itt felmerült egy-két Hölgy részéről a temető kérdése, és konkrétan a Bárómajori temetőnek a kérdése, hogy azt rendezni kellene valamilyen formában. Akkor sem, és utána sem tudtam, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani, ugyanis önkormányzati pénz erre vonatkozóan nincsen. Az egyházközösségnek van, de mégis a város lakosságát érinti, szereti ezt a temetőt, és valamilyen formában rendezni kellett volna a sorsát. Egy hónappal ezelőtt Csényi Attila bejött az irodába és elkezdtünk beszélgetni. Szó szót követett, aminek következtében kialakult egy olyan koncepció, mely alapján nem csak a Bárómajori temetőt, hanem a központi temetőt is szebbé -majdnem azt a szót használtam, hogy korszerűbbé,- kedvesebbé lehetné tenni. Mire gondolok? A központi temetőnél jobb oldalt egy üres terület van, amire szeretnénk egy parkot létrehozni.
25 Szeretnénk padokat telepíteni a temetőbe, szeretnénk a sírok közé ciprusokat ültetni, szeretnénk fedett kerékpártározót létrehozni, szeretnénk kamerarendszerrel biztosítani a temetőt, tehát hogy az értékek, virágok, egyéb értékek ne tűnjenek el a temetőből. A Báró majori temetőnél pedig az volt csak a kérésem Csényi Úr felé, és nagyon örülök neki, hogy a Csényi Úr részéről egy nagyon komoly fogadókészség jelentkezett, mely szerint kivinnénk oda a vizet a temetőbe, egy ravatalozónak nevezett kis fedett beállót létesítenénk, alatta le lenne betonozva, mellékhelyiséggel, vízviteli lehetőséggel, és ott is kiépíteni a kamerarendszert, hogy egy szép kis temető legyen. Mind a két temetőben autóknak parkolót alakítanánk ki, és mind a két temető körül -a központi temetőnél ugye most drótháló van,- azt élő sövénnyel, örökzöld élő sövénnyel körbeültetni. Fákkal, tölgyekkel, amit a Beliczai Úr felajánlott. Ugyanezt kint a Báró majori temetőnél. Aki már járt a Báró majori temető felé, láthatta, hogy Batik Úrtól kezdődően ki lett takarítva az a susnyós terület. Batik Tamás vállalta azt, hogy azt az utat gesztenyefával -amit Beliczai Pista bácsi ajánlott fel,- beülteti. A mostani ilyen akácos, susnyós részt a közmunkásokkal elkezdtük kitakaríttatni, eltüntetnénk, és oda annak a helyére kerülne körbe egy örökzöld élő sövény, közte pedig fákkal. Tehát egy rendkívül gondozott, átlátható, szép környezetet szeretnénk megvalósítani. Ez volt az eredeti elképzelés, amiről az elején elkezdtünk beszélgetni, utána hármasban leültünk a diakónus Úrral, Jagicza Úrral is, Ő pedig kiegészítette annyival, hogy a központi temetőben a régi ravatalozó épülete elbontásra kerülne, ugyanis Véh Béla úr vállalta a lebontást, és oda egy urnahelyet létesítenének. És innentől kezdve én úgy gondolom, hogy egy nagyon-nagyonnagyon szép temetőnk lenne. Bocsánat a kifejezésért, de igen. Jagicza Úr azt mondta, hogy az egyházközösség részéről a támogatás természetesen meg van. Most ez az önkormányzat részére mennyibe kerülne? Egy fillérbe sem kerülne! Ugyanis én jeleztem a Csényi Úrnak, hogy az önkormányzatnak erre vonatkozóan pénze nincs. Értelemszerűen a vállalkozónak is valamilyen formában meg kell, hogy érje ez a beruházás, ezért valamilyen formában szerződést kellene kötni Csényi Úrékkal. És a megbeszélésen, akkor már hárman voltunk, illetőleg, a jegyző asszony is részt vett a megbeszélésen, fölmerült annak a lehetősége, hogy kezelői jogot kapna a Csényi Úr vállalkozása egy határozott időre. A kérésem akkor is az volt a vállalkozó felé, hogy a temető díja, tehát a temetkezések díja a környéken a legolcsóbb legyen. Ezt az akkori megbeszélésen Csényi Úr vállalta, sőt azt is vállalta, hogy erre a testületi ülésre mindezen elképzeléseket egy látványterv formájában bemutatja Önöknek. Én átadnám a szót a Csényi Úrnak. Köszönöm szépen! Csényi Attila: Köszönöm! Kicsit kellemetlenül érzem magam, és megijedtem az előbb, elmondom őszintén, hogy a harmadik napirendi pontként kerül a temetőknek a tárgyalása, holott hát az én témám, az halál fontos téma! De hát az első kettő téma az ugye elég gyorsan lement, hogy egy kis ironikus bekezdéssel kezdjem… Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, mind a Polgármester Úrnak, mind a képviselőtestületnek, meghívott vendégeknek és az egyházközség tagjainak is, illetve hát nem utolsó sorban azoknak a lakosoknak, helyi lakosoknak, lokálpatriótáknak, akik eljöttek és megtisztelnek a figyelmükkel, hogy a tompai temetők karbantartásáról, -esetleg használhatom azt a kifejezést, hogy- középtávú fejlesztéséről beszélhessünk. Valóban tényleg így történt ez az egész, hogy találkoztunk a Polgármester Úrral és akkor vetődött föl ez a téma. 3-4 mondatban had mutassam be élettörténetemet Önöknek. Mégis, egy kicsit azért már szinte mondhatni azt, hogy egy évtizede a helyi lakosság szolgálatában állunk, megpróbálunk a lehető legjobb ár-érték arányban dolgozni, és a megfelelő, lehető legjobb színvonalon temetni. Én nekem nem ez a szakmám. Senki nem ennek születik. Én rendőrtiszt voltam 26 évig, alezredesként vonultam nyugdíjba, majd ezt követően édesapám tragikus halálát követően átvettem a cég vezetését.
26 Annyit kellene tudniuk, hogy Rendőrtiszti Főiskolát végeztem, majd ezt követően a Jogtudományi Egyetemen szereztem jogi diplomát, és jelen pillanatban az egy év alatt sikerült ebből a szakmából úgy érzem mindazon szakmai anyagot magamba szívni, ami alapján a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szövetsége elnökségi tagjai közé választott. Egy éve állok a lakosság szolgálatában, nem csak Tompán, Jánoshalmán, Kiskunhalason is. Nyitottam egy üzletet Bácsalmáson, most fogok Borotán, Mélykúton és Tompán. Ez egy Kft., a Kft. összes dolgozója az egyedüli irányításom alatt áll, a szakmai színvonal, minőség, az az én elvárásaim szerint történik. Ezt mindenki sajnos, akik itt vannak, biztosan voltak elhunyt hozzátartozóik, saját bőrükön tapasztalhatták, de bármi olyan múltbéli tapasztalatuk van, ami kritikaként érhetne, nagyon szívesen fogadom, mert a vállalkozásunk továbbfejlesztésén dolgozom egyfolytában. Ennyit magamról. Azzal kezdeném, hogy Tompán két temetőről volt szó, és én engedjék meg, hogy Központi temetőként és Báró temetőként nevezzem ezeket a területeket. Mint említettem, ez egy középtávú fejlesztési terv a részemről, legalábbis annak tekintem. Mindjárt azzal kezdeném, hogy tulajdonképpen mi fűződik a temetőhöz? Miért jó az, hogyha egy lakosságnak, egy településnek olyan temetője van, mint ami az országban számtalan helyen. Mert nem mindegy, hogy bemegyek egy településre -általában ugye a kisebb településszerkezeteknél rögtön mindjárt a temetőkbe botlik az ember- az, hogy az egy düledező, rozsdás drótkerítés, szemétkukákból kiömlő szemét fogadja az oda érkezőt, vagy pedig egy rendezett, esetleges tujafákkal, sövényekkel körbekerített temetőrész, ahol egy rendezett ravatalozó van, és méltó helyet biztosít halottaink eltemettetésére, illetve az oda kegyeleti céllal érkezők megemlékezési helyéül szolgálhat. Minden társadalomnak alapvető feladata az, hogy az elhunytak részére méltó temetkezési helyről gondoskodjon. Ez Tompának is feladata. Jánoshalmának is, Budapestnek is, minden településnek. A temető, az emberiség lelkiismeretének fokmérője, kultúrájának, civilizációjának kifejezője, és hát nem utolsó sorban a múltunk kézzel fogható bizonyítéka, hiszen ha visszagondolnak arra, hogy a régészeink alapvetően milyen területekből és milyen ásatási maradványokból mikre következtetnek, általában mindig a temetkezési szokások és a temetőben ott maradt múltunkból tudnak következtetni majdnem szinte mindenre. Szorosan kapcsolódik ez a lakóhelyhez, és miért írtam ezt? Ugyanakkor élesen el is válik. Ezeket a temetőket a település szerkezetében általában úgy alakították ki -mert ugye itt már régi időkről beszélünk,- hogy ez tulajdonképpen a lakosság számára megközelíthető legyen, és oda alkonyatkor és pirkadatkor is ki tudjanak menni az emberek. Helyi temetkezési szokások: Tompán meg vannak a helyi temetkezési szokások, amit tradicionálisan fogad el a lakosság. Ezt senki nem írja elő, nincs róla önkormányzati rendelet, nincs róla törvény, amit a lakosság a saját igényének megfelelően kialakított, és ez az általánosan elfogadott. Aki ettől eltér, az egy kicsit úgymond, azt mondják, hogy összesúgnak az emberek a háta mögött. Nem egy elítélendő, de maradjunk annál, hogy tradicionális közösségi hagyományokról van szó, de Sükösdön és Nemesnádudvaron is máshogy temetünk, mint ahogy Tompán. Ez a lakosság igénye. Mindebből adódóan a temetkezési szokások kialakítják az adott településen élő lakosoknak a temetők rendjére vonatkozó igényét is, ami azt jelenti, hogy hogyan nézzen ki az a temető. Ahogy bemegyünk egy temetőbe -és hogy egy kicsit gyakorlatiasabbá tegyem a témát,- bemegyünk a temetőbe, jobb oldalt, bal oldalt, sírok, sírhelyek, vagy esetleg egy park, vagy esetleg a nagyobb városi temetőknél -ugye Pécsett, én pécsi vagyok egyébként,- akár gépkocsival közlekedhető temető, óriási, hatalmas temetők vannak. Ez mindig attól függ, hogy a lakosság ezt hogyan alakítja ki, illetve hát a lakosság lélekszámától is függ.
27 Térjünk rá a tompai temetőkre! Nagyon érdekes helyzet van Tompán. Utána jártunk ennek a dolognak. A római katolikus egyház és a Polgármesteri Hivatal, illetve hát Önkormányzat, résztulajdonosi funkcióban van, ami azt jelenti, hogy a temető, a Központi temető és Báró temető is tulajdonképpen külön-külön két terület, két hrsz.-on levő területből tevődik össze, az egyik hrsz.-on levő terület a római katolikus egyház tulajdonát képezi, a másik pedig az önkormányzat tulajdonát. Miért tartom fontosnak kihangsúlyozni ezt a kérdést? Itt bármi féle olyan dolog -és én csak eszköz lehetek az Önök kezében, illetve a Polgármesteri Hivatal kezében, és a Katolikus Egyház kezében- ami a temető szépítésére és fejlesztésére vonatkozik, a két résztulajdonosnak egybehangzó, egybecsengő véleménnyel kell, hogy rendelkezzenek minden a tervről, és közös döntésnek kell születnie arról, hogy ezt én megtehetem, vagy nem tehetem. A két tulajdonosnak kell megegyezni, én csak eszköz vagyok. És térjünk rá rögtön mindjárt az elképzelésekre. Négy olyan fejezetre osztottam a mondandómat, amit úgy gondolok, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően Tompán kivitelezhető. Majdnem azt mondtam, hogy végrehajtani, de az a fegyveres testületnél… Parkosítás: és akkor kezdem rögtön a parkosítással, második az építészeti fejlesztés és amit hiányzó dolgoknak értékeltünk, azt is ebbe a fejezetbe raktam, majd vagyonvédelmi intézkedés és köztéri bútorzat fölállítása. Majd a muskátli balkon ládába, az később…. Tehát az is lesz, meg büdöske is ültetve, de az majd később, tehát egyelőre tulajdonképpen azokat az alapokat kellene letennünk, amire akár 5 év múlva is építkezni lehet. Parkosítás alatt mit értek? Mint Polgármester Úr is elmondta, a temető körülhatárolása nagyon fontos. Miért? Ott egy méltó, csendes, pormentes helyre van szükség, mert oda nem vidámkodni járnak az emberek. A temetők az élők, és a holtak közötti állandó kapcsolatot jelenti, ezért maga a temetőknek a körülhatárolása és a külvilágtól való, külvilág zajaitól való elhatárolása nagyon fontos. Mi szolgálhat erre a célra? Tujasor, ami főleg örökzöld, ugye hogy ne lombhullató legyen, hogy télen éppen csak a minimálisan lehulló leveleit kelljen takarítani. Vagy esetleg a sövények közül: hát itt nagyon sok féle sövény van, én nem vagyok botanikus, de tulajdonképpen itt a berkenye-féléktől kezdve a szúrós tövisig, illetve hát a fagyalokig, a vörös fagyal, stb., amit aztán később karban is kell tartani Magasra is lehet húzni, az igényeknek megfelelően, hogy az kezelhető legyen, és a célt kiszolgálja, amire ugye oda telepítették. Ha azt akarjuk, hogy ne lássanak be, akkor fölhúzom 2 m magasságig. Ha azt akarom, hogy csak határoló legyen, és egy kicsit porfogó, akkor 1, 5 m magasságig. Tehát ez teljesen a növény karbantartásától függ. Ahogy belépünk a Központi temetőbe -és ez terveim között szerepel, amennyiben ez az Önök véleményével is egyezik- és mindjárt a bejáratnál kezdeném: nagyon érdekes dolognak tartom Tompán azt, hogy a gyászjelentést kirakó tábla az a ravatalozó épületére került. Nem biztos, hogy mindenki bemegy a temetőbe, megteszi azt a 150 m-t a ravatalozóig azért, hogy megnézze, ki a halott. Tapasztalatból mondom, hogy a helyi lakosokat, azokat érdekli, hogy ki a helyi közösségből a halott. Nem akarom ezt elemezgetni, majd miért, meg hogy, de jókat szoktam én is a gyászjelentést kirakó tábla alatt beszélgetni -mivel tősgyökeres jánoshalmi vagyok,- jánoshalmi nénikkel, bácsikkal, stb., mert oda jönnek és ott beszélgetnek, beazonosítják, hogy ki a halott, stb., stb. Mindebből kifolyólag egy tölgyfából készített -még azon gondolkodom, hogy most üvegezett legyen-e, mert azért a randalírozást azt jó lenne megelőzni,- lepácolt, és a temető nagykapujának tégla pillérjeire, valamelyik oldalra készíttetnék legalább egy 4 vagy 5 gyászjelentést tartalmazható ilyen fa dobozt, ami le lenne pácolva. Aki elmegy arra biciklivel, nem kell hozzá, hogy bemenjen a temetőbe, tudni fogja, hogy ki a halott. Ahogy beindulunk a temetőbe, bal oldalt a faház mögött, találhatunk egy parkolóhelyet, ami parkolóhely domborzati viszonyai eléggé sok kívánnivalót hagy maga után. Füvesített rész egyelőre, és én azt mondom, hogy amennyire van pénzem, folyamatosan, de mint mondtam, először alapokat csináljunk, és utána építsünk.
28 Először egy nagy dózertraktorral simává tesszük azt a parkolót, és egy kicsit, egy ilyen kis partoldalt képezünk a négyzet alakú parkolónak a parkoló köré, természetesen a kijárathoz nem, és egyelőre ezt befüvesítjük. Ezt a füvesítést, ezt folyamatosan karban tartjuk, majd később erre lehet gyöngykavics, lehet vasúti kő, meg lehet más is, még fenyőmulcs is. De ezt a füvesítés előtt mindenféleképpen meg kellene tenni. Majd, ha jobboldalra tekintünk -és mindenki képzelje el a temetőt, az alaprajz segít. Hogy mindenki lássa, hogy miről van szó, itt van a temető bejárata. Ez az az alkotórész, amiről beszéltem, ezek a tüskék a ravatalozó épülete, a fönt lévő szerv az már itt a testületi ülést figyeli. Ez csak poén volt. A jobboldali rész, az a park. Így akkor el tudják képzelni. Úgy megyünk tovább, hogy a jobboldali részen, ott eléggé homokos a talajszerkezet. Ezen a talajszerkezeten arra gondoltunk, hogy rögtön most kora tavasszal április elejéig a füvesítést megkezdenénk, lefüvesítünk. A füvesítést követően kerülnének az örökzöldek elültetésre. Milyen örökzöldekre gondolok? A fenyőfélék családjából két vagy három féle: az erdei fenyő, a lucfenyő, meg lehet még normand is benne. De előzetes információim szerint jobban ért itt valaki a fákhoz, esetleg Ő majd tud nekem segíteni, a talajszerkezetek szempontjából, hogy mely növények szeretik ezeket a területeket. Ezeket beültetnénk örökzöldekkel, majd továbbhaladunk a sírhelyek felé. A sírhelyek közötti részeken ligetes elrendezésnek mondom én ezt, ami azt jelenti, hogy ránk kellene bízni, hogy hova ültetünk olyan, szintén örökzöldeket -és itt már kifejezetten nem fenyőféléről van szó, hanem tujaféléről, cédrusról, tujaféléről, inkább úgy mondom: hamis ciprus, smaragd tuja,amik oszlopos jellegűek és fölfele nőnek. Miért kell ez? Hogy ne terebélyesedjen. Senkinek a sírjára ne menjen rá. Illetve ahol kézzel visszük a koporsót a sírok között, ez bennünket se akadályozzon. Ezt nem tudom térképen fölrajzolni Önöknek, ezt karikákkal jelöltem a sírhelyes részen, hogy ezt akár a Diakónus Úrral, akár az egyházközség kinevezett tagjaival vagy képviselőkkel kimegyünk, és akkor azt mondjuk, hogy kb. ide kellene. Nagyon figyelni kell azt, hogy hol van kriptabejárat. Utána ez akadályozni fog mindenkit, a kriptához való közelítésben, ha ez megnő. Ezeket azért ültetjük el, hogy 15-20 év alatt olyan környezetet biztosítsanak, ami mindenkinek tetsző és egy zöld, normális kinézetű területté váljon. Illetve hát ezeknek termésük sincs, aminek így a potyogása nem sérti a műköveket, illetve a gránitot, és nem is szemetelnek. Ezeket a tujákat is még tavasszal el kellene ültetni. Ahogy bemegyünk a temető bejáratánál jobbra, ott fenyőfák vannak. Oda nem tartom szükségesnek, hogy még tovább terheljük a területet élő sövénnyel. Tehát az önkormányzati rész: jobb oldalt bemegyünk a kapun, ez a jobb oldali parkosított rész, ami most üres terület. Az mellett van a kerítés szakasz, hullámos vonallal jelöltem a kerítés szélét, mert hogyha elbontják ott a régi ravatalozó épületét, célszerűnek tartanám, hogy az önkormányzati területrészig nagy fákkal beültetni, szintén, amiknek nincsen termése, nem sért senkit, illetve hát kevesebbet szemetel. Majd az azt követő részen kerülne telepítésre az élő sövény. És ahogy látják a hullámos vonalat, egészen végig azon a területrészen körbehatárolva a temetőt, ameddig nem érünk el a jelenleg gépkocsi parkolóként üzemelő füves részig. Oda viszont már fákat kellene ültetni. Mert a mellette levő terület, ami nincsen vastagon kiemelve, az magántulajdon, ahhoz nekünk semmi közünk. Onnantól kezdve, és oda is olyant kellene, aminek nincs termése, hogy a gépkocsi parkolóban parkoló gépkocsikra se a dió, se a gesztenye ne hulljon rá, mert utána abból gondok lesznek. Ennyit a parkosításról, és akkor most még itt egy szót említenék a meglévő ravatalozó épületéről: látni fogják a ravatalozó épületén, hogy a nyeregtető nagykapu fele eső részén lenne egy olyan alkalmas rész, ahova egy olyan kamerát telepítenénk, ami egyelőre belátná a nagykaput.
29 Ez éjszakai látásmóddal bír, ami azt jelenti, hogy nem kell közvilágítás ahhoz, hogy képfelvételek készüljenek, és adatokat rögzítsen, hanem a kamerának önálló LED készlete van, ami saját magának termeli az áramot, abból ő olyan megvilágítást biztosít a látásszögbe, amit föl tud venni, ami rögzíthető. A kamera felszereléséhez célszerűnek tartottam, hogy itt vezetékek ne száguldozzanak a levegőbe össze-vissza, nem illik a temető képéhez. Az se nagyon igazán jó, mikor folyamatosan mindig ásva van, hogy földkábelek legyenek, ezért oda egy olyan adattároló egységet kell fölszerelni, aminek a ravatalozó épületét nagyon alkalmasnak találom. Főleg olyan részét, mondjuk nem az illemhelyet, ahová mindenki bemehet, hanem mondjuk a hűtőkamra részét, ahová ezt az adattároló egységet fölszereljük. Ha a tetőn van a kamera, és az alatta levő épületben az adattároló egység, innentől kezdve az mind vagyonvédelmi szempontból őrzött területnek minősül, illetve zárható helynek. Hála Istennek a ravatalozókat még nem nagyon törik… A kamera, az pedig akkor tulajdonképpen egy vezetékkel összeköthető a tároló egységgel, amit nem lehet látni, és esztétikailag nem rombolja a képet. Természetesen a kamera rendszer bármikor további fejekkel kiegészíthető. Mire gondolok itt? Tehát a temető legfölső sarkában jobb oldalon és a baloldalon, ha oda el van még helyezve a későbbiekben, majd ahogy lesz rá pénzünk, egy-egy kamera, az annak a látásszöge az egész temető területét befogja, innentől kezdve tulajdonképpen a tiltott légyottok megelőzhetők. Nem… Tehát tulajdonképpen a lopások, a virágok lopása, a vázák eltulajdonítása, azok megelőzhetők. Bármi olyan szabálysértés vagy bűncselekmény történne, sírledöntés -voltak olyan települések, ahol vannak sírledöntések, Pécsen rendszeresen csinálják,- akkor erről a Rendőr Őrsnek a parancsnoka tudni fog, hogy ott rendelkezésére áll az az adattároló egység, ami az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint 72 óráig őrizheti az adatokat. Ha 72 óráig nincs igénye valakinek arra, hogy visszanézze, akár a kerékpártárolóból eltulajdonított kerékpár lopás esetét, vagy akár a viráglopás esetét, akkor az adattároló egység automatikusan megszünteti és mindig csak az előző 72 óra adattartalma van rajta. De hát ezt tudni kell a képviselő-testületnek is, illetve hát a rendőrségnek is, hogy itt rendelkezésre áll egy ilyen nyomozást elősegítő eszköz. A kamerákról ennyit, de úgy is gondolom, hogy lesz majd kérdésük. Lehet, hogy nem minden jut eszembe, én beszéltem már kivitelezővel, megoldható így, ahogy elmondtam. Úgy is megoldható, hogy antennán átvezetjük mondjuk egy olyan közintézménybe, ahol 8 órás munkaidő van, és ebbe a 8 órás munkaidőben néha rápillant valaki. De hát nem hiszem, hogy erre szükség lenne egyelőre. Nagyon jó lenne a ravatalozó mellett esztétikailag ugyanúgy kinéző fedett kerékpártárolót építeni, aminek az alja egyelőre szintén csak füvesített lenne. Később erre is lehet kavicsot, meg majd ahogy lesz rá pénzünk, esetleg térkövet is. Mindkét oldalról betolható kerékpártárolóról van szó, nyeregtetős, fűrészelt fenyőáruból, ami olyanra lenne pácolva, mint a ravatalozó kinti pagoda részének a fa szerkezete. Tudják, olyan világos, olyan narancssárgás inkább, tehát nem az a sötétbarna. Nem kell mindennek feketének, sötétnek lenni egy temetőben. Ezt majd később látványterveken, az elképzeléseimet szeretném Önöknek bemutatni, de hát ehhez is várom a javaslataitokat, ez csak ami az én fejemben van. Ennek a teteje hódfarkú cserép kerülne borításra, mert a meglévő ravatalozó teteje is hódfarkú cserepes. Aztán áttérek, most átugrunk egy kicsit a Báró temetőre. Ott építészeti jellegű fejlesztésként arra gondoltam, hogy egyelőre egy kibetonozott rész, majd szintén fenyőfűrészelt oszlopokon álló, hódfarkú cseréppel borított, nyitott, négy oldaláról nyitott ravatalozó megépítésére kerülhetne sor. Egy egyszerű változatban, amihez csatlakozhatna egy illemhely is. Hát itt majd a víz kérdése, tehát a mosdó helyiség kialakítása lesz a fő feladat, mert most tulajdonképpen azt még le kell játszanunk, mert a pottyantós vécé, ami a régi temetőben van, azt az ÁNTSZ már nem nagyon engedi. Az illemhely kialakítására megteremtjük a lehetőséget inkább azt mondom, és meglátjuk, hogy az infrastruktúra meglétével hogyan tudunk ezzel élni. Tehát kellene azért ott egy illemhely. Ez lenne az a kerékpártároló, amire gondoltam. Egyszerű, fenyő fűrészelt áru és ugyanolyan színűre pácolva a fenyő fűrészelt áru, mint amilyen a ravatalozó külső része.
30 A héjazat az pedig hódfarkú cserép. Ez, abba az első alkalommal fölszerelt kameraállásba belekerülne, amit említettem az előbb, hogy a biciklik is elektronikus módon őrizve legyenek. Ez már a Báró temetőbe tervezett egy egyszerű kivitelű, mégis az időjárás viszontagságaitól alapvetően védő olyan szerkezet, ahol méltó módon föl lehet a koporsót ravatalozni, az elhunytat ravatalozni, és tulajdonképpen azok a hozzátartozóknak sem kell kint a hóban és az esőben állni, akik a temetésen részt vesznek. Természetesen ez bármikor jobbra, balra, hátra fejleszthető, bármikor kirakható téglával, bármikor hozzáilleszthető hátulról egy illemhely. Csak itt fölhívnám a figyelmet, hogy az épület specifikumából adódóan ez már nem nyeregtetős, hanem ugye a hátsó részét kontyoltnak mondja az építészmérnök. Kontyolt tető, ami egy kicsit a huzatot megfogja. Tehát hogy ne legyen olyan huzatos az épület. Mert hogyha elölről is nyitott a nyeregtető, meg hátulról is, akkor ott átfúj a szél. De hát a bicikliknek ez nem árt, a gyászoló családoknak viszont igen. Itt hátulról látszódik ez a kontyolt rész, amiről beszéltem, ez megfogja az átfúvó szelet. Ennek is lehet a talapzata először beton, aztán arra lehet műkövet tenni, lehet horvát pattintott követ tenni, éppen ami praktikus, ami célszerű, és ami nem fagy föl. Nagyon fontos dolog. Illetve hát a terület kietlenségéből adódóan a legkisebb olyan veszélynek van kitéve, hogy ott azt rongálják, ellopják. Láthatják itt a képen azokat a kamerákat, de alapvetően biztos, hogy mindenki látott már ilyent. Az adatok tárolási rendjéről, idejéről beszéltem, arról is, hogy a rendőrség célszerű, ha erről tud, mert a rendőrség munkáját segíti. Éjszakai látásmódról beszéltem, továbbfejleszthetőségéről beszéltem, a kinti Báró temetőnél való kamera fölszerelésnek is ugye az áram szükséglet a lényege, illetve ott még ki kell találni egy olyat -mert az még nagyobb veszélynek van kitéve, mivel nincsen zárható helyiség,- hogy ott az adatok képi tárolása hogyan van továbbítva, illetve hát hogy az hova érkezik be. Mert ezek nem riasztós kamerák, tehát ezt fogja valaki, fölmászik, levágja, elviszi és kész. És ezek 100 ezer forintos kamerák. Térjünk rá egy kicsit a köztéri bútorzatra. A központi temetőben különböző padstílusokat is mutatok Önöknek. Célszerűnek tartjuk szintén szórt elhelyezéssel olyan padok kihelyezését, ahol az idős emberek, illetve hát mindazok, akik rászorulnak, kicsit meg tudjanak itt pihenni, le tudjanak ülni. Illetve már a temető park jellegének a kialakításakor is, maga esztétikai képként jobban tetszik nekem az, hogyha vannak egy temetőben padok elhelyezve, és hogy azoknak a lábai ne süllyedjenek. És akkor itt áttérek a gyakorlati részére. Tehát vannak olyan megoldások, amivel ugye ezek a padok bármikor bárhová áthelyezhetőek, rögzítettek, a talajba a talajmozgások révén nem süllyednek, visszahúzható, kiemelhető, irányítható, és az ülő részek, tehát maga a fenyő pallók, amik szintén ugyan olyan színűre lennének pácolva, mint a gyászjelentés kirakó, kerékpártároló, azok folyamatosan, az időjárás viszontagságai miatt, ha romlottak, akkor cserélhetők legyenek. Ezeket, jelenleg 10 olyan helyet tudok a Központi temetőben, ahova ki lehetne rakni. Később az Önök igénye szerint kripták bejáratának a figyelembe vételével, valamint hogy az útvonalon történő közlekedést ne akadályozza, lehet majd máshová is rakni. Egyet szeretnék kérni Önöktől, hogy nem a sírok, sírhelyek felé lesznek fordítva. Onnantól kezdve, azt képes valaki magántulajdonnak tekinteni, ha éppen úgy helyezem el azt a padot, hogy mondjuk egy sír mellé, és az ülő részét a sír fele fordítom. Tehát itt meg kellene barátkozni azzal a gondolattal, ha közösségi padokról van szó, akkor ezeket a padokat mindig az út irányába fordítom, ülőhellyel szemben, mert ezzel jelzem azt, hogy oda bárki leülhet. És senki nem gondolhatja azt, hogy jaj, oda nem merek leülni, mert rosszul vagyok, de nem merek leülni, mert a valakinek a padja. Vagy mit tudom én, absztrakt ötletek jönnek itt az embereknek. Meg hát lehet látni olyant is, aki egyébként annyira igényes a saját sírhelyére, illetve az emlékhelyére, hogy saját padot készíttet és azt ő oda saját maga rakja elé. Ez most is van. Csak akkor ezek egyformák lennének, ezeket ki lehet választani, hogy milyen stílusú padok legyenek, többféle van: van a merengő pad, van az alvó pad, van sokféle…
31 Mindenféleképpen fontos dolognak tartom azt, hogy a helyi vállalkozók az én pénzemen gazdagodjanak. Ez azt jelenti, hogy ha én vállalom ebbe a temetőkbe történő pénzbeleölést, akkor én azt a pénzt nem viszem el innen. Az építészeti fejlesztést tompai helyi vállalkozókkal szeretném megcsináltatni, ami azt jelenti, hogy ács, tetőfedő, az én embereimmel, akik itt laknak Tompán -mert ők eleve munka jogviszonyban vannak nálam,- s természetesen az első időszakban, főleg a park jellegű dolgok kialakításánál, kisebb ásásoknál számítanék a közmunka programban foglalkoztatottakra is. Hogy a mi irányításunk szerint, most ide kellene egy 10 m-es szakaszt egy ásónyomnyilag ásni, mert ide fagyal kerülne. De mondom, ez csak a kezdeti időszakban, mert később ők nem olyan sokat fognak tudni nekünk segíteni. Az összes olyan dolgot, amit létrehozunk, a jövőben történő karbantartását és a gondozását, értem a növényzetre is, a temető takarítását, a cégünk vállalja. Mit kérünk cserébe? A vállalkozói szabadság és más gazdasági versenytörvényben megfogalmazottak szerint, nem kérünk olyant, mint amit egyes vállalkozások. Például mi Kisszálláson nem temethetünk. Ilyen nics! Ha egyszer lesz időm rá, akkor valószínű, hogy írni fogok, a Belügyminisztériumnak, igen, az Államtitkár Úrnak, mert ilyen nincs, hogy egy vállalkozó olcsóbb árakkal, esetlegesen egy jobb színvonalon, egy településre nem mehet temetni. Ilyen nincs! Nem létezik önkormányzat, törvényesen nem létezik, önkormányzat és vállalkozó között köttetett olyan szerződés, ami kizár más, ugyanolyan tevékenységet, jobb árakon végző vállalkozó elől. Ez így van Kisszálláson. Csak hogy tudjanak róla. Nem kérek ilyent, jogot végeztem, egyet kérek: Kérem, segítsenek hozzá ahhoz, hogy mindennek, amit elmondtam, az anyagi hátterét, a finanszírozását én 5 év alatt valahogy visszakapjam. Mit jelent ez? Ha ide jönne egy külső vállalkozó, és ide jöhet, akkor az üzemeltetői szerződés alapján én had szabjam meg azokat az árakat, ami alapján ő bejöhet a temetőbe temetni. Jöjjön! Ha ő neki megéri, jöjjön! Nem fogom ezeket az árakat úgy megszabni, mint ahogy nekem megszabták Kiskunhalason, függetlenül ott akkor is jönnek hozzánk. De muszáj, mert akkor hol látom én 5 év alatt esetlegesen ennek a megtérülését? Tehát, most megszólal belőlem az üzletember, gazdasági tevékenységet folytató cég vagyunk, az emberek után tisztességesen fizetem a járulékokat, fizetem az iparűzési adót mindenhova, meg kell élnünk. Mit garantálok Önöknek? Jobb és jobb színvonalon történő temetést, mert az életem erre tettem föl, az életem hátralévő részét, hogy a temetkezési szakmában az egyre jobb színvonalon történő temetést részesítsem előnybe, keressem a továbbfejlesztés lehetőségeit - nem véletlen ma beszéltem a temetők fejlesztéséről is,- és olyan garantált árakat, mint ami most van. Tehát nem azt fogom tenni, hogy amikor esetlegesen egy szerződést a képviselő-testület, Polgármester Úr, illetve az egyházközség aláír velem a lakosság jóváhagyásával, hogy akkor gyorsan beszaladok a kiállító termünkbe, és minden koporsót fölárazok 5000.- forinttal. Nem. Tulajdonképpen ezeken az árakon maradok, ezt biztosítom mindig a lakosságnak, és nem fogom kihasználni a lakosság jóindulatát, ez akár szerződésben foglaltan is szerepelhet. Egyedül azt kérem, hogy tulajdonképpen, ha vállalom mindezeket és megpróbálom az Önök, és mondhatom azt, hogy a mi temetőnknek a szépítését kivitelezni, hogy ahhoz úgy segítsenek hozzá, hogy Önöknek ez egy forintjába nem kerül. De természetesen legyen meg a döntési lehetőségük arra, hogy kivel temettetnek. Köszönöm szépen! Nem tudom, fél órát beszéltem körülbelül. A további 15 percet arra szántam, hogy úgyis fog kérdés fölmerülni, javaslat, nagyon szívesen, mondom még egyszer, ezek az én agyamból pattantak ki. Ja, és akkor tulajdonképpen a kivitelezés, köszönöm szépen, a kivitelezés! Ezt majdnem elfelejtettem, nagyon fontosnak tartom, hogy magamat behatáridőzzem, és ellenőrizhetővé tegyem magamat. Ami azt jelenti, hogy amit vállalok, az addig kivitelezésre kerül. Mit tartok legelőször? Ugye a földmunkák, parkolók kialakítása április 30., parkosítás ugye a botanika, a növényvilág meg minden figyelembe vételével április 30-ig mindenféleképpen, az ültetéseket már lehet, hogy egy kicsit késő is. Meg kell csinálni a füvesítést, illetve a csemetéknek az elültetését. Érdekes dolog a déli kerítés felének sövényesítése.
32 Itt arról beszélnék, hogy a sövény telepítéskor -mert ültettem már sövényt,- az egy éves korkülönbséget nem nagyon lehet észrevenni. De próbáljuk ki, hogy milyen a talajszerkezet, hogy fog az ott kinézni, mennyire kezelhető és hogyan fogja meg. Ezért arra gondoltam, hogy a déli kerítés felének felét a rozsdás kerítés mentén belülről, lesövényesítjük és megnézzük egy évig, hogy mi történik. Fejlődik az a növény, vagy nem fejlődik? Ha fejlődik, akkor utána lehet folytatni a többit is és akkor majd meg lehet csinálni akár őszre, akár 2013 tavaszán a többi részt, de akkor egyhuzamba az egészet. Tulajdonképpen ezt úgyis legalább 3-szor, vagy 4-szer tövig vissza kell vágni azért, hogy jó sűrű legyen, bokros legyen, elérje, amiért ültetjük. Vagyonvédelmi kamera telepítéséről nekem nem sok beleszólásom van tulajdonképpen, ugye az ehhez hozzáértő Kft. az, ami egy hét alatt szerintem megcsinálja, tehát nem kell nagy határidőt biztosítani ehhez, ez május 30-a. A kerékpártárolók megépítésére június 30-át írtam ki, a Báró temető ravatalozó építésére augusztus 31-et. Báró temető sövénnyel való körülhatárolása, amiről nem beszéltem, és itt az előzetes egyeztetések alapján arra jutottunk, és még egy mondatot mondanánk, hogy ott tulajdonképpen a bokrok, vad sövények, illetve hát az egyes vadon nőtt fáknak a kiirtása az megtörténik. Ezt követően a temetőt körülhatároljuk teljes mértékben élő sövénnyel, és utána lehet akkor esetleg oda tölgyfákat, vagy valami olyan fákat ültetni, ami megfelelőek lennének. De hát ez megint igény kérdése, hogy milyen. Padok elhelyezését folyamatosan írtam ki, de 2013. 01. 01-et végső határidőként tűztem ki célul, mert addigra azért végezni kellene. Azért kell ezt folyamatosan, mert tulajdonképpen nem mindegy, hogy most hova ültetem a ligetes részeknél az örökzöldet. Aztán a padot, azt úgy kell majd elhelyeznem. Tehát minden összefüggésben van egymással, viszont, próbáltam a határidőket úgy tartani, hogy arra nekem is legyen pénzem. És ami a legpiszkosabb dolog, hozzávetőlegesen, nem elszámolásképpen, csak mégis lássák azt, hogy a számolásaim alapján és az utánajárás alapján milyen árakat szedtem össze. A kamerarendszernek az építése 400. 000.-, ravatalozó 350. 000,-, kerékpártárolók 200. 000.-, és a parkosítás, ami a legnagyobb összeget fölemészti, ez 740. 000.- forint. Nem az a 15 kiló fűmag, amit itt a helyi gazdaboltban fogok megvenni, és kollégám már utána járt, hogy 1000.forint kilója, ez 20. 000.- forint. Nem ez a 740. 000,- forint, hanem az 1000.- és az 1300.forint között levő smaragd tuja, illetve hát ez a kékes színű tujafa, és ami ilyen normális magasságúak. Tehát nem ilyen kicsi csemetékre gondoltam, hanem ami ültethető, 99 %-ban biztos, hogy az ott marad, megfogja, kicsit nehezebb is ellopni, mert persze ezzel is számolni kell. És akkor ezeknek az ára, ebből legalább számításaim szerint, hát a fenyőkből tuti, hogy kell 70-80 db, az a minimum, aztán a Báró temetőbe szintén. Én Orrfűn telepítettem sövényt átlósan, 9 db kell 1 méterbe. Egy méterbe, mert ilyen átlósan kell, tehát 10 m-be 90 db tő sövényre van szükség, ami azt jelenti, hogy 100 m-nél 900 db-ra. Jelen pillanatban a pécsi piacon kérdeztem, 60-70 forintért árulnak egyet, de lehet, hogy valaki azt mondja, hogy a helyi vállalkozó 40 forintért nevel nekem egy sövényt, akkor attól veszem meg. A padok hozzávetőlegesen, mutatok Önöknek egy képet róluk, például 25. 000.- forintra gondoltam egynél, de most ez lehet, hogy 19 lesz, de az is lehet, hogy 26. 500.- Nem találtam még mindaddig olyan és nem is akartam keresni olyan helyi szakembereket, akiktől konkrét árajánlatot kérjek, ameddig az Önök hozzájárulása nincs meg. Még egyszer mondom, én csak eszköz vagyok, erre hajlandó vagyok, ebben tudok segíteni, döntsenek róla! Köszönöm szépen a figyelmet, és akkor állok rendelkezésükre bárkinek valamilyen kérdése, javaslata, véleménye van, ha tudok, segítek és válaszolok. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Csényi Úr nagyon szépen köszönöm! Kérdés a képviselő-testület részéről ezzel kapcsolatban van-e? Parancsoljon!
33 Kiss Anikó: Mivel az Egyházközségé a temető, így nem vagyok abban biztos, hogy a Polgármester Úr vagy mi itt a képviselő-testületben kompetensek vagyunk, hogy ebben a témában döntést hozhassunk. De azért a gondolataimat, aggályaimat megosztanám Önökkel. Nagyon szépnek és kecsegtetőnek találom a Csányi Úrnak az ajánlatát, Csényi Attila: Csényi! Kiss Anikó: Csényi! Bocsánat, bocsánat! Bár gondolom, szeretne a helyében lenni, tehát úgy gondolom, hogy nem vehetjük el a tompai lakosoktól a választás lehetőségét, hogy mély gyászukban szerettüket kivel, vagy mely vállalkozóval szeretnék végső nyugalomra helyezni. Én úgy vélem, hogy nagy felháborodás lenne a lakosság körében, hogyha csak kizárólag Önöket választhatnák szükség esetén. Én azt gondolom, hogy az önkormányzatnak csak ahhoz van joga, jogosítványa, hogy a köztemetések tekintetében megállapodjon Önökkel, akár több évre is, de én úgy gondolom, hogy a lakosság nevében nem. Még ha Önök 5 évre fixálják is az áraikat, előfordulhat az, hogy más vállalkozó nyomottabb, jobb árakkal végzi a szolgáltatásait, hát ennek tükrében pedig egyértelműen kimondható, hogy az Önök vállalásait -tehát hogy a temető szépítését- azok a tompai lakosok fizetnék meg, akiknek az elhunytai, a hozzátartozói, tulajdonképpen az elkövetkezendő 5 évben fognak elhunyni. Hát én így ezek alapján, tehát most itt a fentiekben elmondottak alapján, én ezt így nem igazán tudom támogatni, mert ha tovább lépünk, és az Ön és a Polgármester Úr elképzeléseit támogatjuk, akkor joggal jelentkezhetne a többi vállalkozó. Akkor jöhet a könyvelő, jöhet az ács, jöhet a kőműves, a boltos, a hentes, hogy a tompai emberek csak és kizárólag náluk vásárolhassanak, illetve vehessék igénybe a szolgáltatásaikat. Én pedig úgy gondolom, hogy ezt Ön is beláthatja, hogy tulajdonképpen ez nonszensz lenne. Tehát itt egy olyan lavinát elindítanánk, amit nem biztos, hogy el szeretnénk indítani. Bennem ez fogalmazódott meg. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen, képviselő asszony! A határozati javaslatban nincsen kizárólagosság, de átadnám a szót Csényi Úrnak! Csényi Attila: Köszönöm szépen a felvetést. A temető tulajdonosának a feladata, kötelezettsége és joga is kezelői és üzemeltetői szerződést kötni. Az országban működő temetők 99 %-a üzemeltetői és kezelői szerződés alapján működik, és van rendbe tartva. A tompai temető, az ritka temetők közé tartozik, ahol még nincs. Jánoshalmán ugyanezt tesszük 15 éve 3 temetővel, a lakosság megelégedésére, de természetesen lehetőség van arra, hogy más vállalkozókat is megkeres a képviselő-testület, s megkérdezik tőle, hogy esetleg 2 millió forintot ő beletesz-e? Független attól, hogy a temettetők pénze van- e ebben benne vagy sem. Ha az önkormányzatnak erre nincs pénze, alapítványnak nincs erre pénze, az állam normatív hozzájárulásként a temetők karbantartására nem ad összeget, akkor meg kell találni azt a lehetőséget arra, ami az Önök, az itt élők lehetőségeiben benne van. Én ezt csak fölajánlottam, nehogy félreértés essék, én maradok akkor ugyanígy tovább a faházban bérlő, a lakosság igényeit kiszolgálom, ez csak egy lehetőség, amiről elkezdtünk beszélni, és nehogy oda kanyarodjunk vissza megint -és nem is akarok én itt politizálni, mert politikus nem leszek,hogy a Polgármester Úr és az én kitalálásom. Nem az én kitalálásom, hanem ez az Egyházközségnek, az itt élő keresztény embereknek, az Egyházközség képviselőinek is igénye, ugyanúgy a jánoshalmi és más települések igénye is, ugyanígy működik Kiskunhalason mind a 3 temető, ahol én 90. 000.- forintot fizetek temetésenként azért, hogy beléphessek a temetőbe.
34 Mégis, a hozzátartozók hozzám jönnek temettetni, tehát tulajdonképpen nincs itt korlátozva senki és semmi sem, de azért engedtessék már meg az, hogy tulajdonképpen egy privilegizált helyzetbe kerüljön az a vállalkozó, aki a saját pénzét beletömi más települések temetőinek a szépítésébe. Nekem erről ez a véleményem. És akkor tulajdonképpen hát ennyi. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen Csényi Úr! Csényi Attila: Mást nem tudok ezzel kapcsolatban elmondani, de nekem ez a véleményem. De az, hogy minden egyes temető, Pécsen az összes temető, de az más kérdés, mert ott az önkormányzat nem adta ki. 155.000.- forintot fizet minden külső temetkezési vállalkozó, a pécsi önkormányzatnak, mert Pécsett az önkormányzat tart fönn sírásókat és a temetőn belüli dolgozókat. 155. 000.- forintot kell fizetni minden egyes külsős temetkezési vállalkozónak azért, hogy oda bemenjenek. 470. 000.- forint egy átlagos koporsós temetés. Tompán ez 210. 000.- forint. Kiss Anikó: Bocsánat, illetve nem is a vállalkozó fizeti meg, tehát nem Önök, hanem a hozzátartozók. Csényi Attila: De hát akkor nekem hol van az érdekem benne? Kérdezem én. Én se vagyok ilyen jó szándékú ember ám. Kiss Anikó: Hát ezt mondom. Ezt mondom, hogy… Csényi Attila: Ne de eddig is megfizettettem tulajdonképpen, ha az Ön gondolkodásmódja szerint megyek. Ha akartam, és kisajtoltam volna az emberek pénztárcáját, eddig is megtettem volna, csak eddig én annyit tettem, hogy vettem rajta egy új autót. Eztán nem ezt teszem, hanem azt mondom, hogy ha Tompán van statisztika szerint évente 40 temetés, annak a 40 temetésnek az árából, minden temetés árából 30 %-ot visszapörgetek a temető karbantartására és szépítésére, amit nem én fogok élvezni, hanem azok az élők, és itt élő helyi lokálpatrióták, akik kimennek a hozzátartozóikhoz. Tehát működhetünk mi így is tovább, de hát ezt Önök döntsék el. Én nem fogom Önöket továbbra sem, hogy ha most nem kötnek velem, nem kötnek, de nem fogok többet a temetésekért kérni most sem, csak a temetéseken levő egyes profitot én másra költöm el. Most én kötelezve leszek arra, hogy azt a profitot, vagy a profitnak egy bizonyos részét visszaforgassam a temetők szépítésébe. Ha ez a profit ide nem kerül be a temetőbe, hát akkor nem tudom, de tulajdonképpen, amit én kérek, nem kizárólagosság, és ezt direkt ki is emeltem, hogy jogászemberként sem tartom alkotmányos dolognak ezt a kizárólagosságot, hanem egy olyan előnyt, versenyelőnyt és az embereknek a választási lehetőséget továbbra is fenntartani és biztosítani, hogy ha énrám haragszik, akkor nyugodtan jöjjön más temetni. Viszont ha én beleölöm az én pénzemet ebbe a temetőbe, akkor más úgy jöjjön ide a kényelmi viszonyok közé, és a szép temetőbe, hogy annak fizesse meg az árát. Kiss Anikó: Nem haragról van szó. Csényi Attila: Tudom. Kiss Anikó: Csak azt mondtam, hogy természetesen tudjuk, hogy több 100. 000.- forintba kerül egy temetés. És nekem csak ugye az az aggályom, hogy a hozzátartozóknak, nagyon sokaknak ugye akár hitelt kell felvenni. Nagyon nehéz helyzetbe kerülnek egy-egy temetésnél és hogy eldönthessék, akár végigjárhassanak 3-4 vállalkozót, és…
35
Csényi Attila: Eldönthetik, de akkor tulajdonképpen, ha végén más fog idejárni azok körülmények közé temetni, amit én teremtek meg, akkor hol lesz ennek, mint üzletemberként beszélek most, hol lesz ennek a megtérülése? Nekem ott lenne a megtérülése, ha bíznak bennem, és egy bátorság az Önök részéről is, bátorság az én részemről is, de azért merem vállalni, mert Jánoshalma összes temetőit ilyen szerződés alapján látjuk el, csak ott sokkal egyszerűbb volt a dolog. Ott az egyházközség tulajdonában állt a temető és azt mondta a Plébános és az egyházközség, hogy igen, újabb 5 évre, újabb 5 évre, és újabb 5 évre, mert Önök jól csinálják! És ott mivel nincs önkormányzati résztulajdon, ott nem volt a képviselő-testületnek beleszólása. Tehát annak van beleszólása, és még egyszer azzal kezdtem, hogy az önkormányzatnak és az egyházközségnek, akik résztulajdonosok. Először Önöknek, mint tulajdonosoknak kellene megegyezni abban, hogy ki akarják-e kezelői szerződésben ezt adni, vagy maradjon minden így. Én azt is tiszteletben tartom, és én nem erőlködök ebben, tehát alacsonyabbak sem lesznek a temetési árak és magasabbak sem, független attól, hogy létrejön-e egy kezelői szerződés vagy sem. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Képviselő asszonynak én válaszolnék. Csényi Úrral megállapodtunk, hogy megpróbáljuk a környék legalacsonyabb árát tartani. Tehát azért ez hangozzék el Csényi Úr részéről is. A másik pedig, a megállapodáson jelen volt Jagicza Úr is. Tehát ez a megállapodás hármunk között kvázi alátámasztást nyert. Tehát onnantól kezdve Jagicza Úr is azt mondta, hogy ezt a kérdést majd az egyháztestület képviselőivel is átbeszélik. Itt a testület is dönthet ebben a kérdésben, de elviekben az egyházközösség támogatta ezt az elképzelést. Csényi Úr így volt? Csényi Attila: Igen, és ha engem megtisztelnek, akkor én a döntést… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mikrofonnál, bocsásson meg. Csényi Attila: Ja, bocsánat! Ha megtisztelnek, a döntés megszületésekor nem is biztos, hogy nekem itt kellene lennem. Tehát beszélgessenek, tárgyaljanak! Én fölvetettem egy témát, ahogy gondolják, írják meg, kérjék ki a lakosság véleményét, minél szélesebb alapokon nyugodjék ez a döntés. Nem fogok kihátrálni az 5 éves szerződésben vállalt kötelezettségeim alól, természetesen, ha Isten közbeszól, akkor igen, de saját emberi akaratomból nem fogok. De ha Önök is megállapodnak valamiben, Önök is tartsák ahhoz magukat. Tehát én ezt így tartom korrekt dolognak, mint ahogy minden egyes temetésünkkor. Úgy gondolom, hogy a gyászoló családok is tapasztalhatták eddig, senkit nem verünk át, senkit nem próbálunk kizsebelni, sőt ha személyes kérésként folyamodnak hozzám, ezt az Erzsike, helyi lakos is el tudja mondani, amikor tudok anyagilag is segítek. Ennyit tudok emberileg tenni, de én úgy gondolom, hogy ha ebbe valamiféle döntés születik, mi ne legyünk itt. Nem akarok szakmából adódóan senkivel se ebben a témában vitázni, mert nem, nincs helye. Lehet, hogy utána találkozok a munkám során vele, és akkor nem emberi gyarlóságaimból adódóan sem úgy nézek rá, vagy bármi. Tehát én most saját magamat próbálom ezzel védeni, hogy én a szakmában, teljes mértékben korrekt akarok lenni mindenkihez, mindenki, aki megkeres minket, én olyan szolgáltatást akarok nyújtani, amit ő kifizet és ő azért elégedett legyen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm Csényi Úr! Képviselő Úr részéről, bocsánat, képviselő úr részéről lenne kérdés. Ha jól tudom, te az Egyházközösség tagja vagy. Kucsó István: Igen.
36
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Kucsó István: Köszönöm szépen! Szeretném először is megkérdezni, hogy a jelenleg működő cége, az jogutódja-e a Csényi és Társa. Temetkezési Kft.-nek, ami 2007. 07. hó 1-jén még működött? Csényi Attila: A Csényi és Társa Kft. azok mi vagyunk. Tehát temetkezési Kft. Ez volt a kérdés, vagy hogy tetszik érteni? Kucsó István: Így. Tehát akkor ez a szerződés az édesapjával köttetett? Csényi Attila: Igen, tehát elmondom a történetet, hogy ne legyen találgatás: az előző volt a Mementó, édesapám és a felesége alapították a céget, ők üzemeltették, majd ezt követően elváltak. A válást követően édesapám egyedül maradt, megalapította a Csényi és Társa Kft.-t, amiben akkor én már résztulajdonosként szerepeltem, de tevőlegesen a Kft. munkájában nem vettem részt, és a Mementó, az továbbra is azon a néven fut, ami Baja térségében tevékenykedik, és azt, úgymond, hogy mindenki értse, a mostoha anyám kezeli, viszi. Kucsó István: Jó. Ennyire részletesen azért nem voltam kíváncsi, csak ez lett volna a kérdésem… Csényi Attila: De nem hozzám tartozik. Kucsó István: Ugyanis a Csényi és Társa temetkezési Kft.-vel az egyházközségnek van egy megkötött, érvényben lévő kezelői szerződése, 2007. 07. 01-jén és gyakorlatilag, amit most Ön elmondott, ez ebben a szerződésben már szerepel. Tehát szerepel valamilyen szinten az, hogy mások hogyan temethetnek itt, milyen tarifa mellett. Én azt gondolom, hogy az Önkormányzat részéről az a felvázolt elképzelés, amit Ön bemutatott az önkormányzati területen, az részemről maximálisan támogatható, a többit pedig én azt gondolom, hogy az Egyházközségnek kellene ugyan ilyen prezentációt bemutatni, és ott kellene ugyanezeket elmondani. Bizonyos kételyek azért ott már megfogalmazódtak, itt a fejlesztési elképzelésekkel. Tehát egy picit most úgy érzem, hogy megelőztük a dolgot, elébe mentünk, egy kicsit elő kellett volna készíteni azon a szinten, mert amikor az egyházközség erről tanácskozott és beszélgetett, egy-két ötletet nem egészen így képzel el. Más javaslatok vannak. Én az önkormányzati részre vonatkozóan a részeket támogatom, és azt gondolom, hogy össze kell vetni azt, hogy mit tartalmaz az a megállapodás, ami 2007-ben köttetett akkor az Ön édesapja és a plébános úr között, hogy ezt milyen módon kellene módosítani, erről az egyházközségi képviselő-testület majd fog dönteni. Csényi Attila: Jó. Egyébként az volt a terv, hogy meghívjuk az egyházközség tagjait, mert azért nem előadóművész vagyok, hanem vállalkozó, tehát nekem sem olyan sok időm van ám -elmondom őszintén,- hogy ilyen előadásokat tartsak, mert ez miatt ma 3 programot mondtam le. De nagyon szívesen még egyszer elmondom. A saját dolgozóimat is azért hívattam ide, és tartottam itt, hogy ne kelljen nekik sem még egyszer elmondani, tehát annak a híve vagyok, hogy amit egyszer megtudunk csinálni, azt gyorsan, alaposan és kész, többet ne beszéljünk róla. Mert az csak időveszteség. De nagyon szívesen elmegyek az egyházközség tagjaihoz.
37 A lényeg alapvetően az, még egyszer mondom nem a szerződés megléte, esetleg abban egykét pontnak a kiemelése, hanem tulajdonképpen maga az, hogy mit tehetek meg a temetőn belül, mivel az egyházközség tulajdona, a képviselő-testület, illetve az önkormányzat tulajdona. Én egyetlen egy fát ott ki nem vághatok, egyetlen egy fát nem ültethetek mindaddig, amíg Önök a hozzájárulásukat nem adják. Köszönöm! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Képviselő Úrnak válaszolnék. Jagicza Úr ígérte, hogy az egyházközség képviselő-testülete erre a testületi ülésre itt lesz, egy közös ülés keretében eldöntjük ezt, és pontot teszünk rá. Amit a Csényi Úr is mondott, hogy ne külön napokon legyen ez a prezentáció bemutatva, hanem egy ülés keretében tudjunk ebben a kérdésben dönteni. Ez azt hiszem, Kucsó István: Bocsáss meg, kevesen vannak, úgyhogy biztosan nem fognak határozni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Azért mondom, hogy amikor Jagicza Úr is ott volt, akkor ő ezt vállalta, mi ennek tükrében terjesztettük elő ezt az előterjesztést. Csényi Attila: Teljes mértékben, tiszteletben tartom az egyházközség igényét, hiszen gondolat ébresztésként, ami az én fejemben volt, azt adtam elő. És ezért kérek mindenkit, képviselőket, egyházközségi tagokat, teljesen mindegy, hovatartozás nélkül, lakosokat, hogy ha tud jó ötletet, vagy akármit, ami kivitelezhető, van rá pénz, állok elébe. Csak segítsenek, ez egy vezérfonal, ennek lehetnek mellékágai, vagy más kivitelezése. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Akkor a kérdésem a képviselőkhöz, hogy kérdés, módosító indítvány az előterjesztéshez képest van-e? Kovács Gábor: Mi az előterjesztés? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mi legyen? Módosító indítványokat várok akkor. Kucsó István: Mi az előterjesztés? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Hát a határozati javaslatot mondanám, A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy intézkedjen a Tompa közigazgatási területén lévő 2 temető környezetének szebbé tételéről. A látványtervek, és a részletes költségvetés megismerése után 5 évre vonatkozóan kösse meg a Temető kezelői szerződést a Csényi és Társa Kft-vel, a lakosság érdekeit figyelembe véve. Ez egy általános, Kucsó István: Ez így nem jó… Dr. Homoki-Szabó Róbert: De hát ugye itt erről szólt a fáma, még egyszer mondom, hogy az egyházközség is jelen lett volna ezen a testületi ülésen, és itt tettünk volna erre pontot. Na most akkor a kérdésem az, hogy… Kucsó István: Temető kezelői szerződést mi nem tudunk kötni a temetővel. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van, de azért mondom, hogy a határozati javaslat az alapján készült el, ahogy a Diakónus úrral megállapodtam és a Csényi Úrral megbeszélésre került, hogy ezen a testületi ülésen mindkét testület itt lesz, és döntés születik.
38
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Parancsolj! Fenyvesi Zoltán: Én csak kérdezni szerettem volna, hogy ugye az egyházközség és az önkormányzattal közös tulajdon. És milyen arányban oszlanak a tulajdonviszonyok? Kinek a szava az, ami döntő? Azon felül, hogy nyilván morális szempontok szerint az egyházközség véleménye lesz az ügyben mérvadó… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Parancsolj! Igen, mert látszódik a területen… Kucsó István: 25-75 % Dr. Homoki-Szabó Róbert: Kisebbik rész a miénk. Tehát a mi részünk az, ahol bemegyünk ez a park rész, parkoló rész, a ravatalozónak a sarka, vonala. A régi ravatalozó már nem a miénk. Fenyvesi Zoltán: Maximum, támogató nyilatkozatot tudunk adni a tárgyalásokhoz, tehát szándéknyilatkozatot fejezhetünk ki akkor. Kucsó István: Akkor annyit, hogy az önkormányzati területen történő fejlesztést támogatjuk. Csényi Attila: Ez a rész, magánszemélyé, azért van határolva. Innentől kezdve maga a sírhely külön hrsz-on van, ami az egyház tulajdona. Fenyvesi Zoltán: Értem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van. Amiről mi dönthetünk, az a parkoló rész, és a parknak a kialakítása, illetőleg a sövénynek az elhelyezése, vagy ültetése. Jó, akkor volt egy módosító indítvány a részedről, ugye egy szándéknyilatkozat, hogy amennyiben az egyházközösség is támogatja ezt az elképzelést, akkor az önkormányzat mellé áll és a saját területére vonatkozóan a fejlesztő beruházásokat engedélyezi. Így van. Ez így járható? Kucsó István: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, ez a ... Parancsoljon! Csényi Attila Mondani szeretném… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mikrofonba legyen szíves. Csényi Attila: Most jutott eszembe, vannak például ilyen posztumusz címek. Például Tompa hírességei, köztiszteletben álló emberek. A jobboldali önkormányzati rész, ami parkosítva lesz, nagyon alkalmas arra, hogy valamikor később, oda egy urna sírfal kerüljön a kerítés mellé és azok a személyek kapjanak ott sírhelyet, akiket mondjuk az önkormányzat megtiszteli azzal, hogy köztemetést vállal, vagy pedig az elért, Tompáért-eredményekért, vagy ez csak egy ötlet. Tehát számos ilyen dolog lehet, amire az a parkosított terület jobb oldalt nagyon alkalmas lenne a jövőben, és ezért gondolkodtam hosszútávon, 10-15 évben. De bármi lehet ott.
39 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Csényi Úr! Köszönöm szépen, de az első lépést tegyük meg. Jó? Tehát. Akkor volt egy módosító indítvány, hogy az önkormányzat tulajdonában álló területre vonatkozó fejlesztéseket szándéknyilatkozat formájában támogatja, és értelemszerűen, ha az egyházközösségnek is megvan az erre vonatkozó döntése, akkor a szerződést kösse meg a Csényi és Társa Kft.-vel. Ez így helytálló? Ez a határozati javaslat, képviselő úr? Kucsó István: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Igen. Jegyző asszony megfelel? Barta Attiláné: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, akkor a módosító indítványról szavaznánk, aki ezzel egyet ért, kérem kézfelemeléssel szavazzon! Bocsánat! Igen, elfelejtettem mondani, hogy Kószó László Úr elment, de a napirendi pont tárgyalása előtt megérkezett, tehát a képviselő-testület újból 7 fővel határozatképes. Köszönöm szépen!
Megállapítja, hogy a képviselő- testület 6 igen szavazattal, 1 tartózkodással és ellenszavazat nélkül az alábbi támogató nyilatkozatot hozza:
37/ 2012 (III. 21) Képviselő-testületi határozat Tompa közigazgatási területén lévő temetők környezetének szebbé tételéről, üzemeltetéséről Az önkormányzat tulajdonában álló területre vonatkozó fejlesztéseket a képviselő-testület szándéknyilatkozat formájában támogatja, és ha az egyházközösségnek is megvan az erre vonatkozó döntése, akkor a szerződést kösse meg a Csényi és Társa Kft.-vel.
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor én az eredeti határozati javaslatot, azt vissza is vonnám. És akkor erről nem szavaznánk. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Következő napirendi pont lenne a városközpont, engedjék meg, hogy itt néhány dolgot -ugye itt volt egy kis előjáték- megemlítsek. A napirendi pontok tárgyalása során elmaradtak bizonyos beszámolók, amikről szeretnénk, ha a lakosság tájékoztatva lenne, kezdjük azzal, hogy csatorna projekttel kapcsolatban a közreműködő szervezettől kaptunk egy levelet, Vörös Zsuzsanna fogja ismertetni néhány szóban. Vörös Zsuzsanna: A szennyvíz beruházás 2. fordulós pályázata befogadásra került és támogatásra ítéltetett. A támogatási kérelemben benyújtott igényünket jóváhagyták, tehát 1 milliárd 248 millió 232 ezer forint támogatási összeget kapunk a második fordulóra, jelen pillanatban a támogatási szerződéshez még további dokumentumokat kérnek, és hamarosan aláírásra kerül.
40 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Meg lesz a csatorna, úgy látszik! Ivóvíz minőség javító program. Jegyző asszony, átadnám a szót.
Barta Attiláné: 2012. március 7-én Jásszentlászlón én vettem részt a minden napi ivóvizünk vízjavító konzoránci ülésen, ahol a tavalyi évről történt beszámolót, pénzügyi beszámolót hallhattuk. Ezen kívül elmondták, hogy a Széchenyi terv keretében beadott pályázat erre az ivóvízjavító programra elnyerte az első köri támogatást, tehát a támogatói szerződés megkötésére rövidesen sor kerül, és egy EK Kft. lesz a közreműködő szervezet. A gesztotevékenységet a Kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal fogja ellátni ebben a körben, a megvalósításunknak a tervek szerint 2014. dec. 31.-éig be kell, hogy fejeződjenek. Ezeket 2013. és 2014-ben fogják végrehajtani, 3-4 településen fogják egyszerre ezt az ivóvízjavító programot folyamatosan csinálni, egyelőre ennyit tudtak elmondani, valamint a 2012. évi munkatervnek az elfogadására került sor. Röviden ennyi volt az ülésen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen a beszámolót. Szénás Úrnak a beszámolóját szeretném, hogyha… Dr. Szénás Tamás: Nem akarom untatni a testületi ülésen résztvevőket. Kettő mondatban szeretném összefoglalni: gyakorlatilag az ügyvédi tevékenység az önkormányzattal 2011. január 3-a óta áll fönt megbízási szerződés alapján, ezen szerződés alapján főleg az önkormányzati testületi üléseken történő részvétel, illetve a jegyző asszony melletti jogi feladatok ellátása, illetve a szerződéses állomány ellenőrzése, annak a véleményezése képezi a feladatomat. Az elmúlt időszakban, tehát most március 6-ai testületi ülésen illetve a jelenlegi testületi ülésen veszek részt, illetve ha jól tudom, akkor márc. 26-án lesz még egy testületi ülés. Tehát ezen 3 testületi ülésből kettőn már részt vettem. Illetőleg a szerződéses állomány véleményezése kapcsán fölmerült a most tárgyalt elővásárlási jog, melyben Vörös Zsuzsannával a tegnap előtti napon konzultáltunk a használati szerződésről, valamint most a Könyvtár kapcsán. A Könyvtár a Külügyminisztériumtól kap 130. 000.- forintos támogatási összeget, illetve ennek a támogatási szerződésnek a véleményezése történt meg. Illetőleg a 19-én vettem kézhez az önkormányzat még egyetlen folyamatban lévő munkaügyi perének az elsőfokú ítéletét, ezt én magammal hoztam, és a Polgármester Úrral a testületi ülés után, ha minden igaz, akkor tudunk konzultálni. Köszönöm szépen!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én is köszönöm szépen. Viszontlátásra! Köszönjük szépen! Az elmúlt két hétben: Szegeden a Hulladékgazdálkodási Társulás tanácsi ülésén vettem részt. Az első társulási tanácson jeleztem azon problémámat, hogy a rekultiváció során a szeméttelepről az alvállalkozó emberei vittek el fát engedély nélkül. Ugye tettenérés történt, büntetőjogi feljelentést tettünk a rendőrségen, büntető előírás elindult. Akkor a társulási tanácson a polgármesterek -33 polgármester érintett ebben, 33 település érintett ebben a rekultivációban,- jelezték, hogy az alvállalkozót le kellene cserélni. Ez egy szerdai nap volt, csütörtökön és pénteken valamilyen szerencsétlenség folytán kimentem a területre, az alvállalkozó még dolgozott és ott kiderült, hogy a fémet is viszik folyamatosan a területről. Illetőleg az akkumulátort. Hétfőn munka értekezlet volt Szegeden, Ladányiné Pilisvári Andreával átmentünk erre a kooperációra, és ott jeleztem a mérnökszervezetnek, munkaszervezet vezetőinek a következő problémámat: nem csak hogy az alvállalkozó azon emberei, akik a fát vitték el még jelenleg is dolgoznak, hanem úgy néz ki, hogy még a fémet is illetéktelenek viszik el. Ott volt a kivitelezőnek a jogi képviselője, és végül a munkaszervezet jelezte, hogy ez az alvállalkozó fogja befejezni a beruházást.
41 A tegnapi nap folyamán, Kecskeméten voltam az Igazgató Úrral. Tavaly szeptemberben a Munkaügyi Hivatal, Munkaügyi Kirendeltség eljárást kezdeményezett az iskolánál. Meghallgatta az Igazgató Urat, és kérte az eljáró ügyintéző asszony, hogy az önkormányzat képviseletében én is vegyek részt ezen a meghallgatáson. Igazgató Úr néhány szóban ismertetné, hogy mi hangzott ott erről? Kucsó István: Ha meglesz a jegyzőkönyv, akkor abból majd megismerhetjük. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, néhány mondatot, nem szeretném a jegyzőkönyvet olvasni, mert több oldal. Néhány szóban, hogy ha igennel, nemmel válaszolna, hogy ezek elhangzottak-e ugyan úgy, akkor megköszönöm. Az előadó asszony azt mondta, hogy rendkívül veszteséges és pazarló a költségvetés, tehát az iskolának a működése. Brutálisak a túlórák. Kollektív szerződésben 300 túlórát határoznak meg, 2009-ben 7 tanárnak volt 400 óra fölötti a túlórája, takarítónőnek 737 óra túlóra került számfejtésre. Van olyan adminisztrátor, aki naponta egy órát túlórában takarítja a saját irodáját, mindakkor, amikor 5 takarítónő van. A konklúzió az az sajnos, hogy úgy néz ki, hogy igen, sok a tanár. Tehát ezt a Hölgy jelezte, és az önkormányzatot, mint fenntartót nagy valószínűség szerint bírság fogja illetni. Az összeget kérdeztem nagyságrendileg, hogy ez körülbelül milyen összeg lehet, a Hölgy nem tudott erre vonatkozóan válaszolni. Igazgató Úr ezek hangzottak el így? Kucsó István: Igen, tehát itt a vizsgált időszak 2009-től volt, elmondanám, hogy most már nincs sok túlóra, 2010. szeptemberétől a helyettesítések, amikből a túlórák adódtak, megszüntettem, gyakorlatilag itt egy jogértelmezési kérdés volt, amit mi tévesen értelmeztünk, illetve nem úgy, ahogy a munkafelügyelőség értelmez. Én a helyettesítést azt nem számoltam a túlórákba. Az összes elszámolt és kifizetett óra az megtartásra került, tehát valós teljesítések vannak mögötte, és az önkormányzat részéről pedig hiányoltak egy feladat ellátási tervet, ahol meg kellett volna az Önkormányzatnak, mint fenntartónak határozni az éves óratömeget és ez nem történt meg, tehát ebben az Önkormányzatnak is van ilyen jellegű mulasztása. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van, tavaly nyáron meg kellett volna nekünk határozni, hogy mi az a feladattömeg, tanári létszám és óraszám, amit engedélyezünk az iskola részéről. Ez nem történt meg. Kucsó István: Ugyanis 2010 óta a létszámunk már nem sok, előtte sem volt sok, az ellenőr nő is utána utánaszámolt és akkor korrigálta, tehát utána ezt tisztázta a félreértések miatt… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, azért mondom, hogy ez egy előzetes ismertetése annak, ami történt. A határozatot megkapjuk, és akkor a határozatot majd ismertetjük. Köszönöm szépen!
42
4. 11/2012. (I. 31.) képviselő- testületi határozat végrehajtása- Városközpont Bizottság beszámolója Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Következő napirendi pont: Városközpont Bizottság beszámolója. Ugye 2-3 mondatban akkor jelezném: először 2012. február 28-ai testületi ülésen kellett volna már a Városközpont Bizottságnak ismertetni a jegyzőkönyvet. Akkor nem sikerült ismertetni, nem került ismertetésre, mert a műszaki szakértő asszony nem írta alá a jegyzőkönyvet, Balázs Erika, illetőleg volt egy kis probléma, hogy a képviselő-testületből ketten maradtunk a testületi ülésen. Aki látta, 5 képviselő fölállt és elment, a napirendi pontok megszavazása előtt. Majd a rá következő testületi ülésen, zárt ülés keretében egy döntés született, ez a döntés ellen óvással éltem. Megítélésem szerint, az Önkormányzat érdekeit sértette az a testületi döntés, ami ott elfogadásra került. Ezen a testületi ülésen akkor nekem az a kérésem a képviselőktől, hogy valamilyen formában döntés szülessék a Soltúttal, pontosan a városközponttal kapcsolatos probléma megoldása érdekében. Ugye a jegyzőkönyv eddig még nem került ismertetésre. A zárt ülés keretében Kucsó képviselő Úr ismertette a jegyzőkönyvet. Akkor most átadnám a szót. Köszönöm szépen! Kucsó István: Köszönöm! Nem fogom a jegyzőkönyvet ismertetni, mert én azt egyszer már megtettem, én a napirendhez kapcsolódóan ugyanazt fogom elmondani, amit már a napirendi pontok sorrendjének, illetve napirendi pontoknak felvételének tárgyalása kapcsán és tárgyalási módjának kapcsán kifejtett vitában elmondtam. Megint csak idézni fogom, Fónagy János államtitkár válaszát: „Fejlesztési Miniszter elrendelte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség soron kívüli vizsgálatot indítson, és ezen belül rendkívüli helyszíni ellenőrzést is tartson. Amennyiben a vizsgálat során akár az elégtelen, az Ön által- mármint az interpelláló képviselő asszony által- részletesen felsorolt elégtelen szolgáltatás műszaki tartalmára, vagy ezt kísérő egyéb szabálytalanságokra, netán bűncselekmény alapos gyanújára lehet következtetni, akkor a minisztérium, illetve a nemzeti fejlesztési ügynökség a törvényben megszabott és ilyenkor elvárható kötelezettségének eleget fog tenni. „ Ez volt az Államtitkár válasza az interpellációra, amit képviselő Úr, jelen levő képviselő Úr is fogadott. Azt gondolom, hogy ha egy projektet, egy pályázati programot, maga a pályázatot legfelsőbb szinten kiíró cég fogja ellenőrizni, akkor ezt az ellenőrzést nekünk célszerű megvárni. A mi Bizottságunk munkája az volt, hogy a garanciális javításokkal kapcsolatos egyeztetéseket tegyük meg, és próbáljuk a Soltútnál elérni azt, hogy az elmúlt időszakban jelentkező és feltárt garanciális okokra visszavezethető problémákat oldja meg. Erre, én azt mondtam, hogy a Bizottság elvégezte a munkáját, mert ezt a határozatot, ezt a vállalást a Soltút megtette, megtette azt, hogy azokat a hiányosságokat, amelyet a szakértőasszony által feltárt jegyzőkönyvből lépésről-lépésre átvettünk, azokat, amelyek garanciális eredetűek és nem egyéb eredetű, azt ápr. 15-éig kijavítja és elvégzi. És én ennyit kívánok ehhez a témához hozzászólni, és nagyon kérem mindenkitől a tényszerű tárgyalást, mert azt gondolom, hogy ahhoz, hogy képviselői felelősséggel mi itt ülünk, és itt döntést hozunk, az nem motiválja, azt, hogy mindenféle helyről érkező indulatok itt elvigyék a napirendi pont tárgyalását. Nem véletlenül volt javaslat a zárt ülésre, mert ez sokkal súlyosabb kérdés attól, mint hogy adott esetben a teljes pályázati iratanyag, illetve pályázati folyamat ismerete nélkül erről véleményt alkothassunk, ha nincs nekünk ez az információ a birtokunkban. Köszönöm szépen!
43 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Hát akkor kezdjünk neki! A jegyzőkönyvet azért szeretném, hogyha ismertette volna, mert mint a képviselők, ismertetni fogjuk, Kucsó István: Igen, és ismételten szeretném elmondani, a facebook. com oldalt, létrehoztunk egy internetes felületet, tompai képviselők, és oda fel fogjuk tenni a jegyzőkönyvet. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen, de az itt jelenlévőknek én személyesen fogom ismertetni a jegyzőkönyvet. Tehát hogy ne menjen úgy senki sem haza, hogy kíváncsisága nincs kielégítve. De nem így szeretném kezdeni, hanem 2010. május 13-án. Van egy átadás-átvételi jegyzőkönyv, egy teljesítésigazolás, a kivitelező nyilatkozata, a kivitelező a Soltút. „A vállalt munkát jó minőségűen elvégeztük, a munkát és a munkaterületet átadom.” A megrendelő nyilatkozata: „a munkát és a munkaterületet átveszem”, ezek szerint a számla benyújtható. Ugyanazon a napon van még egy jegyzőkönyv, tárgy: a Tompa városközponthoz tartozó garanciális munkák soron kívüli elvégzéséről. Az alábbi felsorolt munkákat a kivitelező 2010. 07. hó 30-ig elvégzi. 1. A parkban a színpad két oldalán levő tuskók eltüntetése, 2. Művelődési Ház felső felének ráburkolása 6 cm vastag térkővel, így eltüntetve a szabványtól eltérő fellépőket, 3. Utcabútorok rögzítésének javítása betontuskóval, 4. Okmányirodánál 1 m2 burkolatsüllyedés javítása. Szeretném jelezni a képviselőknek és a jelenlevőknek, hogy ezek közül a munkák közül a tuskók eltüntetése, a mai napig ott van, 2012. márciusa van. A Művelődési Ház felső felének ráburkolása 2011. május után történt meg, amikor jeleztem a Soltútnak, hogy ezeket a munkákat meg kell csinálni. Utcabútorok rögzítésének javítása betontuskóval, szintén 2011ben történt meg. Az Okmányirodánál 1 m2 utcaburkolat vagy burkolatsüllyedés javítása, szintén akkor történt meg. Az pedig a felelősség kérdése, hogy miért adott ki egy teljesítési igazolást az Önkormányzat, ezt nem az én tisztem eldönteni. És nem is kívánom minősíteni, csak jeleztem, hogy van egy ilyen jegyzőkönyvünk. 2010 októberében lettem polgármester, és 2010. decemberében egy lakossági fórum keretében, eldőlt egy zászlótartó rúd. Ekkor jeleztük a Soltút Kft.-nek, hogy a zászlótartó rudat javítsa ki, a téli időjárásra tekintettel. Azt jelezték vissza, hogy március, 2011. március végéig ezeket a munkákat elvégzik. Nem végezték el ezeket a munkákat. Ekkor került sor, azt hiszem májusban, vagy áprilisban, Kecskeméten egy találkozóra, ahol a Soltút Ügyvezető Igazgatójával tárgyaltunk a Szénás Úrral egyetemben. Ott jeleztük az aggályunkat, hogy ezeket a munkákat, amelyek utána kiderültek, nem csak zászlótartó rúdról beszélhetünk, hanem beszélhetünk arról, hogy a Művelődési Ház előtt a lépcsőfeljáró elkezdett porlani, foszlani, hogy ezt ki kell javítani, illetőleg azokat az ismereteket, amelyeket láttunk: eldőlnek kukák, illetőleg festése a kovácsoltvas kerítésnek, idézőjelben kovácsoltvas, hogy nem megfelelő, illetőleg a kerti bútoroknak a festése sem megfelelő. Ezeket a hibákat javítsa ki. Akkor Rencsár Úr azt mondta, hogy a bankgaranciának az összegéből elégítsük ki magunkat, és szeretném jelezni, hogy egy 79 milliós beruházásnál 500 ezer forint volt a bankgarancia. Ebből az összegből lehetetlenség ezeket a munkákat kijavítani. Júniusban történt egy helyszínbejárás, akkor július 31-ig ígérték, hogy ezeket a munkákat kijavítják. A munkák kijavítása nem történt meg. Októberben szintén volt egy helyszínbejárás, akinek van helyi kábeltévéje, az láthatta, Fenyvesi Úr jelezte, hogy kitakarásra került a műszaki ellenőr, illetőleg a kivitelező részéről a képviselő. Nem azért, mert azt akartam, hogy bűnözők legyenek! Ők nem járultak hozzá, hogy az arcukat ismertessük.
44 Akkor, jegyzőkönyvben elismerték -ez már a második jegyzőkönyv, amit aláírtak-, hogy a feltárt hiányosságokat kijavítják október 31-re. Október 31-el nem történt meg a kijavítás. November első hetében bíztuk meg Balázs Erika szakértőasszonyt, hogy vizsgálja teljes körűen felül a beruházást. A beruházást felülvizsgálta, november 28-ai testületi ülésen a szakértőasszony ismertette a szakvéleményt. Akkor, ugye én már kezdeményeztem a büntetőjogi felelősségre vonást, illetőleg a polgári jogi igényünknek az érvényesítését. Akkor a képviselő-testület úgy döntött, hogy december 15-ig a kivitelező kapja meg a szakértő asszonynak a szakvéleményét, és a szakvéleményre reagáljon. 22-én, december 22-én volt testületi ülés, bocsánat 21-én volt testületi ülés, ezen a testület ülésen jeleztük, hogy nem történt meg a Soltút részéről a szakvéleményre adott válaszadás, aki látta, volt ott egy úriember, akit nem tudunk, hogy kicsoda volt, nem tudott érdemben hozzászólni, de a Soltút képviselője volt. A képviselő-testület úgy döntött, hogy január 31-ére hívjuk meg a Soltutat és egyeztessük a véleményünket. Tehát hogy az Önkormányzat részéről a műszaki szakértő asszony, illetőleg a Soltút ismertesse az ellenoldalú véleményeket. Január 30-án kaptunk egy faxot a Soltút részéről, hogy nem tud jelen lenni ezen a testületi ülésen, viszont egy ad-hoc bizottsággal szívesen tárgyal. Szeretném jelezni, mert a Soltút a mai nap folyamán egy faxot küldött, hogy nem tud megjelenni, és jelezte az Ügyvezető Igazgató, hogy mindig rövid határidőket tűz a polgármester, hogy ne tudjon részt venni a cég ezen a megbeszélésen. A január 31-ei testületi ülésre 23-án küldtük ki az értesítést. 8 nappal előtte. Nem voltak jelen, egy ad-hoc bizottság alakult, a testület ugye elfogadta ezt a Városvédő, vagy Városközpont Bizottságának a létrehozatalát, a 3 bizottsági elnök részvételével. Határnapként február 28-át tűzte ki, hogy a Városközpont Bizottság tárgyal a Soltút képviselőivel, és a jegyzőkönyvet ismerteti a képviselő-testületnek. Aki látta és ismeri annak a testületi ülésnek az anyagát, az tudja nagyon jól, hogy a testületi ülésen a jegyzőkönyv nem került ismertetésre, mert a szakértő asszony nem írta alá a jegyzőkönyvet. Én ugye néhány jogszabályt ott felolvastam, hogy mit kellene a képviselő-testület tagjainak figyelembe vennie ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzanak meg. A képviselők közül 5 képviselő fölállt és otthagyta a testületi ülést. A következő testületi ülés pedig zárt ülés volt. Azt zárt ülésen tárgyaltuk, ismertetésre került a jegyzőkönyv, és ott született egy döntés, amely véleményem szerint sérti az Önkormányzatnak az érdekét. Óvással éltem ellene, az óvást 3 napon belül kellett benyújtani és 15 napon belül kell tárgyalni ugyanazon napirendi pontot. Ez történik jelenleg. A műszaki szakértői véleményben ugye milyen problémák merültek fel? Ugye azt tudjuk, hogy a zászlótartó rúd eldőlt. Miért dőltek el a zászlótartó rudak? Azért mert a hat méter magas fém zászlótartó rudak a viacolorhoz kerültek rudanként négy tőcsavarral rögzítésre. A műszaki szakértői véleményben a kovácsoltvas kerítéselemeket a műszaki szakértőasszony idomacélnak minősítette, szeretném jelezni, hogy a közbeszerzési eljárás során is kovácsoltvasnak kellett volna lennie, kovácsoltvas került számlázásra. Idomacél van helyette. A kerítéselemeket tartó betonoszlopok azok nem betonoszlopok. Megbontottunk kettőt, kiderült, hogy téglából készültek, bontott téglából készültek ezek a betonoszlopok. A viacolor járdaburkolattal a szakértő asszonynak az volt a problémája, hogy nincs megfelelő szigetelés alatta. Vagy ha van is, nagyon kicsi, nem a törvényi előírásnak, meg műszaki előírásoknak megfelelő, ezáltal veszélyeztetheti oly módon a beruházást, hogy amennyiben a víz leszivárog a viacolor mentén, akkor abban az esetben telente szétfagyhat és fölnyomhatja ezt a Viacolor burkolatot. Továbbá a szökőkút, nem a terveknek megfelelően készült, nem ilyen szökőkútnak kellett volna elkészülnie. A probléma nem csak az, hogy nem ilyennek kellett volna elkészülnie, hanem az, hogy ezeket a terveket megfelelően kellett volna engedélyeztetni. Nem csak az, hogy ad-hoc jelleggel átváltoztatják. A műszaki tervezés, a műszaki ellenőrnek az engedélye nincs meg hozzá. Ugye a feljárót ismertettem, a Művelődési Háznak a feljáróját.
45 A kerti bútoroknál ugye nem csak arról beszélünk, hogy a festést láthatják -aki arra járt a parkban,- hogy egy év után már festeni kellett a padokat. Ugye leperegnek, hogy a szeméttároló edények eldőlnek, ugyanúgy a Viacolorhoz kerültek rögzítésre, a padok szintén. Ugye a tuskók nem kerültek kivágásra, a színpad két környékén, az oldalán. Illetőleg a legnagyobb tétel az, hogy a fa, a kitermelt fa az elszállításra került. Nem tudjuk, hogy hova, idézőjelben nem tudjuk, hogy hova került elszállításra, hogy körülbelül mennyi, mekkora lehetett ez a fatömeg. Ezt 100 m3-be vélem. Kovács Gábor: Azt nem hiszem… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor mutasd be légy szíves a fákat! A fával kapcsolatos problémakör azt jelenti, hogy van egy terv, amely alapján a Soltút jelezte, hogy erre igényt tartva szállította el. A szakértő asszony jelezte, hogy bontási törmelékként minősítette a Soltút ezen kivágott fatömeget. De ez, a törvény szerint nem minősül annak. Tehát a fatörmelék, a kivágott fa nem fatörmelék, ezáltal a Soltút nem vihette volna el, az Önkormányzatot illeti meg, az Önkormányzat tulajdonába kellett volna, hogy kerüljön. Ugye én tavaly nyáron lopás miatt büntető feljelentést tettem, akkor bűncselekmény hiányában lezárta a Rendőrség ezt az eljárást, mondván, hogy ez egy polgárjogi kárigény, ott kell kezdeményezni. Ez év februárjában sikkasztás miatt büntető feljelentést tettem az Ügyészségen, ugyan erre a fatömegre vonatkozóan, a múlt héten voltam a rendőrségen és megtörtént a meghallgatás, tehát a büntetőeljárás ez ügyben elindult. Milyen eljárási cselekményeket tettem még meg? Jeleztem a műszaki szakértőnek, Rácz Sándornak -tudni kell, hogy közel 3 millió forintot kapott azért a munkájáért, mint műszaki tervező és műszaki ellenőr, az önkormányzat megbízásából kellett volna hogy eljárjon, és járt is el,- hogy az életveszélyes és balesetveszélyes területekről a szökőkút vonatkozásában nyilatkozzon, hogy ez balesetveszélyesnek minősül- e vagy nem. Nem tette meg a nyilatkozatát és ezen ismeretében, illetőleg a szakértői vélemény alapján a Bács-Kiskun Megyei Érdekvédelmi Kamaránál etikai vizsgálatot kezdeményeztem. Ugye január, ez év január 2-ára adtam utasítást a jegyzőnek, akkor még nem jegyző volt a jegyzőasszony, hanem az aljegyzőt helyettesítő tanácsnok, hogy büntető feljelentést tegyen csalás, hűtlen kezelés, okirathamisítás ügyében. Ez, mindezidáig nem történt meg. Többször jeleztem ez irányú igényemet, nem történt meg. Fónagy János Úr jelezte az interpellációra adott válaszában, hogy az Önkormányzat polgári jogi kárigényével szemben még nem lépett fel. Hibás teljesítés miatt nem léphetett fel, ugyanis november 28-a óta 3-szor vagy 4-szer kezdeményeztem azt, hogy lépjünk, és nyújtsuk be jogos igényünket. Miért? Vannak különböző fórumok, mert ahogy hallom, megint megjelent néhány internetes blog bejegyzés, mely szerint a polgármester az előző vezetést akarja tönkretenni és a várost be akarja buktatni. Szó sincs erről. A műszaki szakértői vélemény egyértelmű. Aki látja ezt a Közparkot és valamennyire ért hozzá, az láthatja, hogy ezek a problémák valósak. A kivitelezőnek öt év jótállási kötelezettsége van, amely időn belül meg kell csinálnia a garanciális javításokat. 2010. május 13-a óta, mint ahogy kezdtem, már akkor, amikor átvette az előző polgármester és a jegyző ezt a kivitelezést, már akkor jeleztek garanciális problémákat. Tehát nem arról beszélünk, hogy Homoki Róbert meg akarja buktatni a Soltutat, vagy meg akarta buktatni az előző polgármestert, hanem arról van szó, hogy a garanciális hibákat a Soltút Kft., mint kivitelező nem hajlandó megcsinálni. Négy, eddig négy határidőt tűztek 2010. 07. hó 31-ét, 2011. március 30-át, 2011. július 31-ét és 2011. október 31-ét. A Városközpont Bizottságnak megmondták az 5. időpontot, 2012. április 15-e. Én a képviselő-testületnek többször jeleztem, hogy olyan, mintha egy kicsit hülyének lennénk nézve. Tehát, ha kiszaladunk az 5 éves jótállási időből, az 5 év alatt, és most nagyon egyszerűen, leegyszerűsítem a problémát: az önkormányzatnak az 5 év alatt van joga érvényesíteni a helyreállítási, javítási igényét, a kivitelezővel szemben.
46 Ha kifutunk az 5 évből, onnantól kezdve a Soltút hátradől, és minden egyes javítási kötelezettség az önkormányzatot terheli. Milyen problémák lehetnek? Ugye lakossági bejelentés alapján a képviselő által szélsőjobboldali pártnak nevezett országgyűlési képviselők interpelláltak a Parlamentben. A zárt ülésre Hegedűs Lórántné Kovács Enikő országgyűlési képviselő asszony, illetőleg Dr. Apáti István Úr eljöttek, és végighallgatták a zárt ülésen elhangzottakat. Ők akkor már jelezték, hogy milyen következményei lehetnek ennek a kvázi nem teljesítésnek. Az Önkormányzat érdekében, és itt szeretném jelezni, hogy a képviselőkre vonatkozóan vannak már információk, és megtörtént esetről beszélünk. Mit jelent abban az esetben, hogy ha egy állami vagy Uniós pályázati pénzt kapunk? 1. Megrendelő. Tompa vonatkozásában az Attila utcai orvosi rendelőre 1, 8 millió forintot kaptunk a tetőfelújításra, még az előző ciklusban. Tavaly májusban a katasztrófavédelem 4 építészmérnöke lejött a területre, felülvizsgálták a beruházást, és akkor azt mondták, hogy az eredeti 100%, amit fel kellett volna újítani, megvalósítani, azt vesszük 100 %-nak, ahhoz képest 30 % valósult meg. És az 1 millió 800 ezer forintot, plusz 200 ezer forint kamatot leemelték az Önkormányzat számlájáról. Ez az ominózus „Tomicskó” ügy. Tehát ott nem arról beszélünk, hogy a Homoki támadja a Tomicskót, hanem arról beszélünk, hogy 2 millió forint közpénzt elvittek az önkormányzattól. Azért, mert egy vállalkozó a vállalkozási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget. Akkor ugye elkezdődtek a levelezések, és most eljutottunk oda, nagy nehezen, hogy helyi vállalkozó, nem a Tomicskó Úr, megteszi és a teljes összeget, ami ebben az ügyben keletkezett, a 2 millió forint, plusz szakértői, statikai vélemény, illetőleg az új vállalkozónak a költségét pereljük majd a TÉSZ Kft.-n. Nem azért, mert nekem nem szimpatikus a Tomicskó, vagy nem szimpatikus a TÉSZ Kft., hanem arról van szó, hogy több mint 2 millió forint ment ki az Önkormányzattól. És mint felelős önkormányzati vezető, minden egyes forintnak köteles vagyok utána menni. Na már most. Hogyan lehet ezt átplántálni a Soltútra, a tompai városközpontra, Tompa város önkormányzatára? Az Igazgató Úr, Kucsó képviselő Úr jelezte, hogy az Államtitkár Úr mit mondott. Azt mondta világosan, hogy megkeresik a felelősöket, tételesen átvizsgálják ezt a beruházást és akkor annak megfelelően lesz egy döntés. Tételezzük fel a legrosszabbat. Ha az NFÜ, tehát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, melyet a Nemzetgazdasági Miniszter asszony megbízott ennek az eljárásnak a lefolytatásával, ugyanazokat a hibákat észleli, amit az Önkormányzat által megbízott műszaki szakértő asszony, akkor adapszurdum, előfordulhat az, hogy a teljes összeget leemelik a számlánkról, amit pályázati pénzként megkaptunk, 49 millió forint. Ezt én világosan jeleztem már a képviselőknek is, a zárt ülés keretében is. Onnantól kezdve az Önkormányzatnak ezt a pénzt vissza kell fizetnie. Hogy utána milyen jogi lehetőségek vannak, hogy megyünk a Soltút után, és követeljük a pénzt, az már egy másik játék. Az pedig megint egy másik játék, hogy ebben az esetben mit csinál majd az Önkormányzat. Hogyan fizetünk bért? Hogyan működtetünk óvodát? Hogyan működtetünk iskolát? Egyáltalán mi lesz az önkormányzatisággal? A képviselő asszony jelezte a zárt ülés keretében, azt hiszem annyit elmondhatok, hogy itt nem csak az önkormányzat jár rosszul, hanem adott esetben a kivitelező is. Ugyanis amennyiben megállapítást nyer, hogy nem teljes körűen végezték el a munkát, a vállalkozási szerződés szerint, akkor onnantól kezdve a céget is kizárhatják a közbeszerzési eljárásokból. Na már most. Én azt hittem, hogy ez a zárt ülés során mindenki számára egyértelmű, már a képviselő-testület részéről és olyan döntés születik, amely mindenki számára megnyugvással ér fel. Soltút kivonul, megcsinálja azokat a problémákat, amelyeket a műszaki szakértői véleményben megfogalmaztunk, vagy amit a Városvédő Bizottság a jegyzőkönyvében ismertetett. Hogy én azt mondtam, hogy az Önkormányzat érdekeit sértő döntés született, ezt akkor fogják megérteni, amikor a jegyzőkönyvet ismertetem. Ugye jeleztem, hogy milyen problémákat sorolt fel a műszaki szakértő asszony és ehhez képest majd Önök majd látni fogják, hogy a jegyzőkönyvben milyen megállapítások születtek.
47
Jegyzőkönyv készült: Soltút Kft. 2012. február 23-án 14 órakor megtartott megbeszéléséről. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete részéről: Kiss Anikó, Kovács Gábor, Kucsó István képviselők /3 fő/. Balázs Erika felkért műszaki szakértő Kiszli László Soltút Kft. ügyvezetője Paska István Soltút Kft. műszaki vezetője
Kucsó István: Köszönöm a megjelenést a mai tárgyaláson, szeretném javasolni, hogy Tompa városközpont felújításával kapcsolatban felmerült garanciális javítások sorrendjét a 2011. október 4-én a bejárás alkalmából keletkezett jegyzőkönyv alapján tárgyaljuk. Kiszli László: A bejárásról készített jegyzőkönyvet, a Soltút részéről megjelent képviselők aláírták, mely aláírással nem a garanciális javítások jogosságát és az ott felmerült kéréseket ismerték el, hanem csak együttműködési szándékukat és részvételüket jelezték. Szeretném jelezni, hogy abban a két jegyzőkönyven, ami júliusban és októberben készült, nem ez történt. A Soltút elismerte, hogy ezeket a hibákat kijavítja és határidőket is tűzött ki rá… Kucsó István: Megkérdezi a megjelenteket, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a szakértői vélemény alapján tekintsék át a véleményezett és kifogásolt teljesítéseket. Javaslattal a bizottság és a Soltút Kft. tagjai egyetértenek. Balázs Erika: A viacolor útburkolat kivitelezésénél a nem megfelelő vízzárás miatt a térkő alatt medence alakulhat ki, melyben a felgyülemlett víz elvezetését meg kell oldani. Milyen rétegrendet alkalmaztak a kivitelezésnél? Kiszli László: Az előírások szerinti rétegrendet alkalmazta, és szerintük ez a vízzárás megfelelő, de azt nem vitatja, hogy extrém időjárási helyzetben a víz bemegy a viacolor útburkolat alá, és ott összegyűlhet a víz. Balázs Erika: Több variáció is van a probléma megszüntetésére, melyek közül a legjobb megoldásnak a zárószegély oldalirányban történő megbontása, majd kifúrása és azt követően geotextíliával történő zárást javasolja. Kiszli László: A javasolt megoldás kivitelezhető, a zárószegélyeket kifúrjuk. B.E: Úttal párhuzamosan kialakított parkolók mérete nem megfelelő, ezért keressünk megoldást arra, hogy hogyan kerüljön átépítésre. Kiszli László: A parkolók kialakítása a terveknek megfelelően történt. Véleménye szerint nagy kockázattal járna a tervektől való eltérés és az irányítóhatóság beleegyezése nélküli történő módosítás, változtatatás.
48 Balázs Erika: Tekintettel arra, hogy a hosszirányú méretét nem tudjuk megváltoztatni, ezért új felfestést javasol. Esetleg szóba jöhetne még a parkolók funkciójának átgondolása (pl: kerékpártároló, virágdézsa elhelyezése). Következő probléma, az Okmányiroda előtti parkoló és járda kialakítása. Nevezett részen nagyobb esőzéskor a víz nem tud elfolyni. Erre már javasolt szegélyátvágás megtörtént. Indokolt lenne, további áteresz kialakítása. Kiszli László: Kérdezi a műszaki vezetőt, hogy ez megoldható-e? Paska István: A szintezés miatt további átvágásnak nincs értelme, mert ahol átvágták, az a 0 szint. Tekintettel arra, hogy az úttest szintje magasabb, ezért a víz a kialakított vízelvezető rácson szívódik el. Balázs Erika: Gyephézagos elemekkel burkolt nyílt árkok felső szegélyező betonozása nem megfelelő. Talán a betonozás el is maradhatott volna. Kiszli László: Kivitelezéskor a megrendelő kérése volt az ilyenformán történő kialakítás. Balázs Erika: Köztéri bútorok rögzítése nem megfelelő. Szükséges lenne a gyártó cég minőségi tanúsítványa, valamint a beépítési leírás. Kiszli László: Nevezett dokumentumokat átadtuk a megrendelőnek, de ennek ellenére, mivel a megrendelő ezeket nem tudja bemutatni, ők újból megkérik a gyártótól. Szeretném jelezni, hogy nincsen erre vonatkozó átvételi jegyzőkönyvünk. Tehát megnéztük, nem kaptuk meg ezeket a dokumentumokat… Nevezett cégek: ROBU Kft. Baja; Mikóczy Kft. Debrecen (zászlórudak). Minden telepítést az előírások szerint végeztek, amennyiben ezek kimozdultak – véleményezhető a nem rendeltetésszerű használat – ill. zászlórudak esetében a nagyobb zászló felhelyezése. 6 m-es fém zászlótartó rudakról beszélünk és az 1x2m-es zászlók elhúzták. Ezek nagyok… Erről pontos választ a tanúsítványok megérkezését követően tudnak adni, de a rögzítést stabilan és biztonságosan megoldják. Balázs Erika: Megjegyzi, hogy a zászlórudaknak akkor is biztonsággal kell állni. Nem véletlen. Mekkora zászlót lehet rátenni? Egy 6 m-es zászlótartó rúdra? … Kiszli László: Szakértő asszony véleményét osztja, a garanciális javításban megfelelő módon rögzítik a zászlórudat. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a pályázat értelmében és a közbeszerzési ajánlatban is csak 1 db zászlórúd kivitelezése volt a feladat. Balázs Erika: A csobogó mélysége nagyobb, ezáltal baleset forrása lehet. Javasolt megoldás, hogy a tetejétől mért 40 cm-es magasságban kerüljön beépítésre egy rozsdamentes tartófelület vagy a csobogóra egy korlátot építeni.
49 Kiszli László: Sajnos ez nem tartozik a garanciális javítások körébe, de amennyiben felkérik, ajánlatot ad a probléma kiküszöbölésére. Nem ajánlatot kellett volna adni, hanem megvalósítani az önkormányzat, vagyis a cégnek... Balázs Erika: Kerítésépítésnél a beépítésre került kerítés elemek nem a klasszikus értelemben vett kovácsoltvas elemek, csak egy része az, ami kovácsoltvasnak tekinthető – csak a díszek. Az újrafestés után a kialakított kerítés esztétikailag és minőségileg is megfelelő. Kiszli László: A közbeszerzésnek megfelelő elemek kerültek beépítésre. Az ott elfogadott árak szerint történt meg a számlázás, a kerítéselemeket egy külső kivitelező cég szállította. Kifogásolja azt, hogy a kerítésárakkal kapcsolatban valótlan információk hangoztak el, mert semmi sem támasztja alá azokat az információkat, melyeket Tompa város polgármestere több fórumon is kijelentett. A benyújtott és kifizetett számlák alapján nyilatkoztam azt, amit. Tehát itt nem légből kapott dokumentumokról beszélünk. Tehát mikor arról beszélünk, hogy egy kapu 1 millió forintba került, az azért annyi, mert ez van leszámlázva. És ez került kifizetésre… Balázs Erika: Közbeszerzési eljárásban kalkulált árak magasak, ez felveti a tisztességtelen számlázás és haszon lehetőségét. Példaként az internetről beszerzett kovácsoltvas ajánlatot mutatja be. Irreálisnak tartja, hogy 1 kerítéselem több mint 1 millió forintba kerüljön. Kiszli László: A feltételezést határozottan visszautasítja, egyúttal betekintést enged szakértő asszony és a bizottsági tagok részére a beszerzett elemek számlájára. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az általuk benyújtott számla nem 1 elemre, hanem 67 m kerítésre vonatkozik, amelynek az össz. költsége beépítéssel együtt 1. 195. 900,-Ft. Az internetről beszerzett ár nem képezheti az összehasonlítást az általuk kalkulált árral. Balázs Erika: A felmerült ellentmondás feloldására kéri, hogy a jegyzőkönyvhöz később csatolhassa véleményét. A kerítés betonelemeivel kapcsolatban a feladat annak megállapítása volt, hogy régi vagy új téglából készült-e. Itt minőségi kifogás ezzel kapcsolatban nem merült fel. Ugye itt arról van szó, hogy beton elem, beton elemről kell beszélni és nem bontott tégláról. Az, hogy nincs minőségi kifogás, az nem azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárásnak megfelelően valósult meg, vagy a kiírásnak megfelelően valósult meg... Paska István: Bemutatja a tervdokumentációnak kerítésoszlopra vonatkozó részét, amely a szakértő asszony véleménye szerint megegyezik a kivitelezési terv szerintivel. Balázs Erika: Igen, ez maximálisan megfelel, nincs benne darab, darabolt tégla. Nem írta azt a véleményben, hogy ez rossz, vagy nem megfelelő lenne. Következő probléma a vízorr képzésnek a nem megfelelő volta. Javasolja a nagyobb hornyok kialakítását. Kiszli László: A kialakításokat az elvárásoknak megfelelően mélyítjük. Balázs Erika: Garanciális javításokról ennyi, nincs is több.
50
Kiszli László: Egy kardinális kérdés: a fák kitermelésének kérdése. Balázs Erika: Nem, neki csak mondták, hogy ezt is vizsgálja meg. Kiszli László: A jegyzőkönyvben szerepeltek a fakitermeléssel kapcsolatos megállapítások is. A megrendelővel kötött vállalkozási szerződés mellékletét képezi az organizációs terv, ennek a 9. pontja rendelkezik arról, hogy a területről elszállított törmeléket, hulladékot a saját tárolóba kell elhelyezni. Balázs Erika: Megkéri az Szolnok Megyei Környezetvédelmi Hatóság állásfoglalását, hogy a fa ebben az esetben törmeléknek minősül-e? Kovács Gábor: Szakértő által kitermeltetett fák rossz általános állapotban voltak, ezért a felújítás során a szakértő is megerősítette azt a véleményt, hogy ezeket a fákat ki kell termelni. Kérem a képeket! 2009-ben, amikor a kitermelés történt, Vankó Edével, Barta Alfréddal, és Kovácsovics Lászlóval vettük fel ezeket a képeket. A TV-felvételen is be lesznek vágva ezek a képek, az Önök fantáziájára bízom azt, hogy ezek a fák rosszak-e, ki kellett volna-e őket vágni... Kiszli László: Felajánlja a polgármesternek, hogy a Soltút telephelyén betárolt fát elviheti. Azonban jelzi, hogy ennek a fának a minősége nem olyan, amely alkalmassá tenné arra, hogy szociális segélyként a rászorulók részére kiosztható legyen. Valóban, ami a Soltút telephelyén van, lehet hogy az. Az amit elvittek, az nem olyan minőség. Látható!... Kucsó István: Az elmondottakon túl, van-e még olyan észrevétel, amely a garanciális javítások körébe tartozik? Az elhangzottak alapján összefoglalja azokat az elvégzendő munkákat, amelyekben most itt megegyeztek felek – a szegélykövek kifúrása, ahol a beszivárgó víz elszívódhat. Következő a bútorok rögzítése. Balázs Erika: Nem! Először szerezzük be a minőségi tanúsítványokat, és akkor megnézzük, hogy azoknak megfelelően készült-e el a rögzítés, mert ha igen, akkor el lehet menni a gyártóhoz, hogy az a leírás szerint úgy nem működik. Így akkor a kárigényt a gyártó felé kell majd érvényesíteni. Kiszli László: A 3. dolog akkor a csobogó volt, de ezt a működtetőnek kell megoldani. Nem a működtetőnek kell megoldani. Balesetveszélyes terméket, beruházást, nem adhat át a kivitelező. Az pedig, hogy a képviselő az Önkormányzat költségére akarja ezt megjavíttatni, ez megint egy szerintem felelőtlen döntés... Balázs Erika: Akkor kéri, hogy a jegyzőkönyvben úgy szerepeljen, hogy a fák kérdését és a kerítés mennyiségi egységeit és árát átnézi, és a véleményét megküldi a bizottság részére. Kucsó István: Időpontban pedig az elvégzendő javításoknak a 2012. április 15-ét jelölhetjük meg.
51
Kiszli László: Igen, rendben van. Balázs Erika: Függetlenül a tervtől, továbbra is javasolja a jogszabályi előírásoknak megfelelően a parkolók kialakításának megváltoztatását. Kucsó István: A szakértői véleményében amikor elmondta, hogy minden selejtes, semmi nem jó, akkor az személy szerint sokkolta. Most hogy leültünk, azért megállapítható, hogy erről szó sincs, a sok-sok hibából 1-2 garanciális javítás maradt. Megköszöni minden megjelent munkáját, az egyeztető tárgyalás egyértelműen kijelenthető, hogy eredményesnek értékelik a felek. Dr. Hokoki-Szabó Róbert: A testületi ülésen született egy döntés, azzal a testületi ülési döntés ellen óvással éltem. A két országgyűlési képviselő bekérte a teljes dokumentációt, és ennek tükrében interpellációt nyújtott be a Nemzetgazdasági Miniszterasszonyhoz. Ezt a 9 és fél perces interpellációt most önök meghallgathatják. Amennyiben. Ez hétfőn történt, most hét hétfőn.
-Interpelláció meghallgatása-
Dr. Hokoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Annyit szeretnék mondani, ugye hogy jeleztem, hogy a Soltút 4 határidőt tűzött, a Városvédő Bizottság az 5.-ben is megállapodott. Csak, amióta én vagyok polgármester 3-szor, ebből kétszer jegyzőkönyvben ismerte el a hiányosságokat, a vállalkozási szerződés 11-es pontjának 5. francia bekezdését felolvasnám: „Felek megállapodnak, hogy amennyiben a megrendelő – az az Önkormányzat- az elkészült egyes munkákkal szemben indokolt minőségi, vagy mennyiségi kifogást terjeszt elő, úgy a vállalkozónak 10 munkanapon belül köteles azt a saját költségén kijavítani, illetve megfelelő mennyiségre kiegészíteni, és a megrendelőnek elfogadásra ismételten bemutatni. 6. Felek megállapodnak, hogy megfelelő jogosult az esedékes a jogdíjat visszatartani, amíg a javítási munkálatokat a vállalkozó maradéktalanul el nem végzi.” Tehát hogyha a Soltút elismeri jegyzőkönyvben a hibákat, a szerződés alapján, a jótállási időn belül, 10 napon belül kellene kijavítani. Akkor én átadnám a szót a képviselőknek, amennyiben ha van kérdés, helyi képviselőknek, hogy most mi legyen? Ugyanis volt a Városvédő Bizottságnak egy felhatalmazása, jegyzőkönyv elkészült. Ehhez képest én a határozati javaslatot nem terjesztettem elő, pontosabban az eredeti határozati javaslatom az az volt, hogy a polgárjogi igényt érvényesítsük, büntető feljelentéseket tegyük meg Akkor, amikor a képviselők felálltak és elhagyták a testületi ülést február 28-án, akkor én a jegyzőtől megkérdeztem, hogy a büntető feljelentést mikorra tesszük meg, másnapra volt ígérve, a mai napig nincsen megtéve. Most már, mivel az országgyűlési képviselő asszony és képviselő Úr megtették, most már nekünk nem kell. Tehát ettől a feladattól mentesültünk. Kérdés van-e a képviselők részéről? Parancsoljon Kovács Úr! Kovács Gábor: Csak megjegyzésem lenne az egész témához. Én azt gondolom, hogy képviselőként mindig is hangsúlyoztuk, hogy láttuk, hogy vannak hibák, és soha nem mondtuk azt, hogy ezeket a hibákat mi elnézzük a Soltútnak.
52 Az, hogy te az ügyvéd Úrral elkezdtél tárgyalni, és nem tudtál eredményt elérni, én azt gondolom, hogy minden Tompáért tenni akaró képviselő ugyanúgy tett volna, ahogy mi is tettünk, hogy elmentünk és akkor megpróbáltuk azt a helyzetet, amit te létrehoztál abban a reációban megoldani, ahogy ez kialakult. Én azt gondolom, hogy innentől kezdve, miután a kezdeményezést átadtad úgymond az országgyűlés szintjére, így mi már most ebben a keretekben semmit nem tudunk tenni. Ebben a keretben várjuk azt, hogy a garanciális javítások kijavításra kerüljenek, illetve majd egy vizsgálat ezt a dolgot helyre fogja tenni. És azt gondolom, hogy esetleges büntetőjogi vagy polgárjogi felelősséggel ez a vizsgálat meg fogja alapozni. Azt gondolom, addig a képviselő-testületnek ez ügyben azon kívül, hogy pozitívan áll a dolgokhoz és mindent megtesz azért, hogy iratok időben átadásra kerüljenek, és információk eljussanak az irányító hatósághoz vagy az ellenőrökhöz, és azon kívül mást igazából nem tudunk tenni. Tehát ezért határozati javaslatot természetesen nem terjesztettél elő, mert nem tudunk mit, milyen megoldással előlépni. Az NFÜ-nek a vizsgálata konkrétumokat fog a kezünkbe adni, ehhez nem kell majd az ügyvéd urat újabb megbízással traktáljuk, olyan megállapításokat fog tenni a vizsgálat, ami teljesen egzakt módon bebizonyítja, hogy itt milyen jogi tevékenységet kell végezzünk és akkor innentől kezdve a dolog, az azt gondolom körbe ért. Tehát innentől kezdve most mi képviselőként igazából várhatunk csak. Ez az én véleményem. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Más hozzászólás? Egy kérdésem lenne képviselő Úr. Ugye az elmondásában, legalábbis én úgy értelmeztem, mintha rajtam múltak volna ezek a tárgyalások, amit a Soltúttal folytattam. Az én személyem miatt nem… Kovács Gábor: Én azt gondolom Polgármester Úr, ha ezt magadra veszed, akkor vedd magadra! Azt gondolom, ha egy problémát meg kell oldani és bármennyire is a település első emberének hívod magad, hogy te vagy, nem biztos, hogy nálad van a bölcsek köve és nem biztos, hogy minden problémát te tudsz megoldani. Azt gondolom, hogy ilyen módon érdemes elgondolkodni arról, hogy ha vannak előttünk megoldandó feladatok, és amelyekre esetlegesen - legyen az a csatorna beruházás, ami például jó apropóját fogja adni annak, hogy végre elmondhatod, hogyan gondoltad olcsóbbá tenni itt a legfőbb választási ígéretedet,megoldást kellene találni, én azt gondolom, hogy várjuk akkor azt a pár percet, amíg ezt elővezeted és innentől kezdve, azt gondolom, hogy teljesen révbe ért a település, és onnantól kezdve tolhatjuk azt a szekeret, hogy minden olcsóbb és jobb legyen, mert ezzel azt gondolom, hogy még érdekes kérdéseket fog felvetni. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Akkor mondhatom azt, hogy igen a válaszod? Ez a szép körmondat után csak. Igen. Jó. Akkor egy kérdésem lenne: a 2010. május 13-án aláírt jegyzőkönyv, melyet Belágyi Mihály és Káposzta József írt alá, melyben a garanciális munkák soron kívüli elvégzéséről volt szólt és a határidőt 2010. 07. hó 30-ig határozta meg a megrendelő, Belágyi Mihály és Káposzta József, akkor azt miért nem csinálta meg a Soltút? Ott Homoki Róbert, hogy került színre? Kovács Gábor: Én azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem nekem kell feltenni. Ezt a Belágyi Úrnak, a Káposzta Úrnak illetve a Soltútnak kell feltenni. Amikor elmentünk a Soltúthoz tárgyalni, jeleztük azt, hogy minden dokumentációt bocsássatok a rendelkezésünkre. Ez például nem szerepelt közte. Hogyha közte szerepelt volna, akkor a válasszal most előrukkoltam volna. Azt gondolom, hogy ne menjünk bele ebbe a dologba, az NFÜ fog jönni, ki fogja vizsgálni és innentől kezdve nem lesz az, hogy most csinálunk valamit, vagy sem. Teljesen egzakt dolog lesz. Kész! Köszönöm!
53
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Tehát akkor a te megítélésed szerint a Soltút mindenben jogszerűen, jóhiszeműen járt el... Kovács Gábor: Hát azt gondolom, pont ez volt az, amit én nem mondtam! Ezt egyikünk sem mondta és nem is mondtuk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: De érezted, hogy ha kvázi a felelősséget rám dobod azzal, hogy a polgármester nem tudott tárgyalni, mint ahogy az előző testületi üléseken ezt jeleztétek is, hogy azért, mert én nem tudok érdemben tárgyalni a Soltúttal. Kovács Gábor: Ezt nem… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ezt a 2010-es május 13-ai jegyzőkönyv támasztja alá, hogy ez nem Homoki Róbertnek a sara. Kovács Gábor: Ez pontosan így van. Én ezt nem is nyomtam a nyakadba, ne akard magadra venni, mert szerintem nem kell. Pontosan a tények mellett kellene maradni és ez a legnagyobb probléma ebben az egész ügyben, hogy azért a tények néha majd mást mondanak. De reméljük, hogy azért itt a tények majd kiderülnek. Ennyi. Tehát ezt többet ne ragozzuk! Pont. Vége van az ügynek. Most már nem rajtunk múlik. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az ügy most kezdődik! Dr. Szénás Tamás: Én csak annyit szeretnék hozzáfűzni, mint az Önkormányzat jogi képviseletében lévő ügyvéd, hogy azt azért ne gondolja a képviselő Úr, hogy ha az NFÜ kimondja, hogy itt van egy jótállási kötelezettség alatt történt, hát enyhén szólva nem szerződésszerű teljesítés, akkor majd az NFÜ fog az Önkormányzat helyett perre menni. Kovács Gábor: Nem, ezt nem gondoltuk, ezt nem mondtam! Dr. Szénás Tamás: Bocsánat képviselő úr, mert azt tetszett mondani az előbb, hogy Kovács Gábor: Hogy jöjjenek ki a tények és az NFÜ ki fogja deríteni. Dr. Szénás Tamás: Azt tetszett mondani, hogy ne traktálják az ügyvéd urat újabb megbízásokkal, majd az NFÜ vizsgálat megmondja, és akkor megszabja a jogi irányvonalat. De én megint csak azt tudom Önnek mondani, hogy az NFÜ vizsgálat nem azt fogja mondani, hogy igen, majd mi végig fogjuk ezt a pert vinni, meg igen, majd mi elvégeztetjük a Soltúttal a kijavítási kötelezettségüket. Csak én személy szerint, 3 levelet írtam a Soltútnak, egyre nem kaptam még jogi képviselőként sem választ. Ha azt gondolja a képviselő Úr, hogy a süketek párbeszédébe nem tudtunk szót érteni, ezt magamra veszem én is, mert hangsúlyozom, én írtam ezeket a leveleket, és a Soltúttól választ nem kaptam. Bár nem gondolom azt, hogy minden ügyvédi levélre föl kell emelni a tollat, vagy egyáltalán még a telefont is, azért azt ne tessék elfelejteni, és ezt minden testületi ülésen elmondtam, ahol én erre feljogosítva éreztem magam, ha az én házamat így csinálta volna meg a kivitelező, meg a képviselő Úrét, akkor vajon mi lett volna? Mert olyan a világon nincs, hogy egy kivitelező, aki 2010. 07. hónapot vállal, már az átadáskor is garanciás javításokat, bocsánat jótállási javítási kötelezettségre köteles.
54 Mert a jótállás meg a garancia között az a hatalmas nagy különbség, hogy a jótállás első osztályú minőségi javításokat feltételez, a garancia meg azt feltételezi, hogy hibás a termék, de annak még azért mennie kell valahogy a történetben végig. Megint azt mondom, hogy ha én magánszemélyként vagyok perben a saját kivitelezőmmel, nem várok rá másfél évet, hanem 2 hónap után benyújtottam a keresetet, mert látom, hogy nincs mire várni. Hogyha ezt az önkormányzat képviselő-testülete nem tette meg, megteheti. Azt is megteheti, hogy nem tesz határozati javaslatot, mert az is egyfajta lehetőség. Mint ahogy megteheti azt is, hogy megerősíti azt a határozati javaslatot, hogy várjuk meg az április 15-ét, vagy várja meg az Önkormányzat az április 15-ét. Azt viszont Ön is tudja, illetve nem biztos, hogy Ön, de Kucsó képviselő Úr tudja, hogy Balázs Erika képviselő asszony azért javasolta, nem az április 15-ét, hanem a június 15-ét, mert ezek akkora mértékű munkálatok, amit nem lehet összecsapni egy hónap alatt. És amikor Önök tárgyaltak februárban, akkor még lehet, hogy az április 15. kivitelezhetőnek és elvárhatónak tűnt, de megmondom őszintén én, nem láttam egyetlen Soltutas munkást sem kint. Tehát akkor én magamra vévén azt, amit a képviselő Úr mondott, hogy a Polgármester Úr alakította ki ezt a helyzetet, akkor én ezt ügyvédként magamra veszem, biztos nem írtam egyértelmű és elfogadható leveleket, bár hangsúlyozom, próbáltam a jog nyelvezetét megütni, de hangsúlyozom a másik oldalról egyetlen egy válaszlevelet sem kaptam. Igazából azt tartom fölháborítónak, elnézést, hogy ezt mondom, hogy a Soltút Kft.-től, akinek ISO minősítése van, jön egy aláíratlan fax, van rajta egy bélyegző, „sk” jelzéssel, meg az, hogy ma délelőtt kapnak egy e-mailt. Hát elnézést! Mikor tudta a Soltút, hogy neki meg kell jelennie? Gondolom hétfőn kiment a meghívó. Nem tudom, nekem is teljesen mindegy, de gondolom időben kiküldték nekik a meghívót, vagy ha nem, akkor, ha más nem -tudom, nagyon hálátlan szerep,- de mint ahogy megtette már egyszer a Soltút, legalább ideküldte a jogi képviselőjét. Nem? Volt már ilyen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: December 15-én. Dr. Szénás Tamás: Nagyon hálátlan feladat a jogi képviselőnek megjelenni, mert gyakorlatilag, mint Pilátus a krédóba beleesik. Na de hát ez a kivitelezői magatartás? Dr. Homoki-Szabó Róbert: A határozati javaslatom eredendően is az volt, a február 28-ai testületi ülésen, hogy a polgárjogi igényt érvényesítsük és a büntetőjogi igényt is. Tehát a büntetőjogi feljelentéseket tegyük meg. Ezek állnak. Ez a határozati javaslat ezt a testületi ülést ugye zárt ülés keretein belül tárgyaltuk és az a határozati javaslat nem került elfogadásra, hanem a testület által egy más határozati javaslat, ami ellen óvást nyújtottam be. Nagyon finoman próbáltam én ezt jelezni már egy pár testületi ülésen, hogy mi nem vagyunk országgyűlési képviselők, az az nincs mentelmi jogunk. Ott, annak a Hölgynek és az Úrnak van, nekünk nincs. Na már most. A büntetőjogi felelősség, az nekünk is megáll. A jegyzőnek meg különösen, mikor ő a törvényesség őre. Az pedig, hogy én már párszor utasítást adtam neki az elmúlt három hónapban, hogy tegyék meg a büntetőjogi feljelentést, ez idáig nem sikerült, nem nekem kell válaszolnom majd. Tehát hogyha ez a képviselő-testület felelős döntést szeretne hozni, vagy legalább a látszatát magára vonni, akkor valamilyen formában olyan döntést kellene hozni, hogy a Szénás Urat egy kicsit mozgatni. Ugye miről volt szó november 8-án? Hogyha december 15-éig a szakvéleményt nem véleményezi a Soltút, azonnali hatályú polgári jogi igényt kezdeményezünk. Mi volt Kovács Gábor képviselőnek a válasza? Hogy akkor ezt visszavontuk volna. De miért? A Soltút megcsinálta a munkálatokat? Nem csinálta meg a Soltút a munkálatokat. Akkor, miért kell visszavonni egy ilyen testületi döntést? Miért kell?
55 Hát felelős önkormányzati képviselőként 50 millió forint közpénz, plusz 29 millió, ami szintén önerőből, hitelből fizetünk, tehát 79 millió forint fölött ilyen lazán elsikkadunk? Képviselő Úr! Kovács Gábor: Én azt gondolom, hogy soha… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem adtam választ, nem adtam választ! Még befejezem! Jó? Kovács Gábor: Jó. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát, még egyszer mondom képviselő Úr! Megkapja a választ, de még egyszer mondom, itt a felelősség, az közös. És nem lehet utána kibújni alóla. És onnantól kezdve, hogyha az NFÜ lefolytatja a vizsgálatát, az amiről már beszéltem egyszerkétszer, elviszik azt a 49 millió forintot. Ne adj’ Isten, még egy kis kamatot. Itt a pénzügyi osztály vezetője, vagy a pénzügyi csoport vezetője agyvérzést kap, az Igazgató Úr odaáll a tantestület elé és jelzi, hogy nincs fizetés - az Ön feleségének is,- képviselő asszonyt is megkérném, hogy ugorjon el az óvodába, mert tudom, ott jók az állás ajánlásai, és akkor jelezze, hogy azért nincs, azért szűnik meg az óvoda, mert az önkormányzat fizetésképtelen. Ugyanis az új törvény szerint éven belüli hitelt lehet felvenni. Ha most 50 milliót leemelnek a számlánkról, plusz a kamatokat, melyik az a bank, amelyik egy önkormányzatnak ad? Ha nem kapunk, akkor miből fizetjük a folyófizetési kötelezettségeinket? Ez az egyik. A Soltúttól hogyan fogom behajtani? Évek telnek bele, mire bejön a pénz. Ugye? Tehát, ott áll egy ilyen csődhelyzet. Se pénz, se posztó. És akkor majd szaladgálunk. És akkor, amikor a polgármesterre próbáljuk terhelni a kakit, bocsánat a kifejezésért, a polgármester az egy év alatt semmi mást nem akart, csak megcsináltatni ezeket a munkákat. A műszaki szakértő mikor került felkérésre? Tavaly novemberben. Nem 2010. decemberében, amikor Homoki Róbert ide került polgármesternek, nem! Volt egy éve a Soltútnak. Három határidőt tűzött csak az én polgármesteri időm alatt. Tehát meg volt neki a lehetősége. És az amit, az ügyvéd Úr mond, cinikus velünk szemben. Kvázi hülyének néznek. Engem nem, mert én küzdök, mint malac a jégen. Igen. De Önök? És akkor ezért kérdeztem meg a Fenyvesi Urat, amikor a zárt ülésről beszélgettünk, hogy kinek az érdekében jár el? A Kovács Úrral múltkor, zárt üléstartás. Minek? Miért? Kinek az érdekét védjük? Ugye Dr. Apáti István Úr mit mondott a zárt ülés két óráját követően, mikor befejeztük? Azt hitte, Önről és a Kucsó Úrról, hogy Önök a Soltút képviselői. Apáti Úr! Így történt? Köszönöm szépen! Kovács Úr, parancsoljon! Kovács Gábor: Én azt gondolom, hogy az egész, amit a Polgármester Úr előad, azért itt nagy színház. Hát azért mindenkinek előbb-utóbb fel kell ébrednie. Azt gondolom, hogy azok a dolgok, amelyek azért rendesen félremagyarázásra kerültek, és amelyek a felelősségnek a hárítását,… És igen küzd, mint malac a jégen, ez nagyon dicséretes, csak azt gondolom, hogy azért ez a dobókocka ez 6 oldalú. Tehát azért itt vannak olyan ügyek, amelyekben ugyanaz a fajta aktivitás talán másként jelentkezik, és van, amiben azért az Önkormányzat érdekei talán sérülhetnek is, amikor egy ilyen malac a jégen próbál csúszkálni. De a témához visszakanyarodva, azt gondolom, hogy mi képviselőként soha nem mondtuk azt, hogy ezek a problémák ne legyenek megoldva, soha nem jelezted azt, amikor elmentél először mondjuk tárgyalni, vagy másodszor, vagy harmadszor, hogy elvinnél bennünket, lehívnád őket. Csak amikor már minden, minden veszve volt, akkor próbáltad a dolgokat feltenni egy lapra és a képviselőket rábírni arra, hogy pereljünk.
56 Mi erre azt mondtuk, hogy ne pereljünk, menjünk el és nézzük meg azokat a lehetőségeket, amelyek a kezünkben vannak és ilyen módon, azt gondolom, hogy megtettük, amit meg kellett. Az NFÜ-nek a vizsgálatát meg kell, hogy várjuk, egyáltalán mit érdemes tennünk, és mi az, amire várnunk kell és azt gondolom, hogy az a határozati javaslat, amit elfogadtunk, akkor ezt módosítóként én beterjeszteném, hogy április 15-ig várjuk meg, hogy megcsinálják, és hogyha utána nem, akkor ez teljesen egyértelmű, hogy innentől kezdve a büntető jogi felelősség, vagy a polgárjogi igény az már teljesen egyértelművé válik. Ezt ott is jeleztük a képviselőknek négyszemközt, ők ezt a lehetőséget elvetették, mert azt mondták, hogy megoldják ezt a problémát addig, innentől kezdve azt gondolom, hogy ezt a kört, amit mi magunkra vállaltunk, ez április 15-tel lezárul és onnantól kezdve pedig egy teljesen új fog megnyílni. Azt gondolom addig minimum a türelem, amiről lehet beszéljünk. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen a képviselő Úrnak! Képviselők részéről vane kérdés? Meg adnám a szót az országgyűlési képviselő asszonynak vagy Úrnak, megmondom miért. A kérdésem az, hogy az Önök gyakorlata szerint milyen végkicsengése lehet ennek? Milyen végkicsengése lehet ennek az esetnek? Mit látnak Önök, ugye bocsássanak meg, ismereteim szerint hoztak magukkal egy ügyvédet, aki a büntető feljelentést megtette. Köszönöm szépen! Bocsánat! Elnézést, szeretném bemutatni Hegedűs Lórántné Kovács Enikő, a Kucsó képviselő által szélsőjobboldali pártnak nevezett Jobbik képviselője. Hegedűs Lórántné Kovács Enikő: A jegyzőkönyv kedvére a mikrofonba szeretném mondani, hogy igen, megtettük Apáti István képviselő társammal a büntető feljelentést ismeretlen tettesek ellen. A szélsőséges mivoltunkra had térjek vissza Polgármester Úr röviden, mert egy kicsit meglepett engem, amikor ezt Ön mondta, hogy ez itt felmerült, és rögtön szeretném hozzátenni, hogy én ezt elismerem bizonyos értelemben, és magamra veszem. Igen mi szélsőségesek vagyunk képviselőtársammal, például szélsőségesen szeretjük az igazságot, továbbá szélsőségesen szeretjük a nyilvánosságot. Ezért is volt az, hogy itt az ülés előtt megkeresett engem az egyik képviselőtársuk telefonon és utána itt most személyesen, hogy külön szeretne beszélni velünk, négyszemközt. Én most had mondjam el itt nyilvánosan is, hogy ebben a kérdésben mi azért is kértünk be közérdekű adatigénylés kapcsán, vagy közérdekű adatigénylés módján adatokat, mert mi a tények -tehát amint hogyha kisétálok itt az ajtón és körbenézek a téren, azok- alapján, illetve az írásban foglalt tények alapján tájékozódtunk. És ehhez szeretnénk a jövőben is tartani magunkat. Tehát ennyit arról, hogy szélsőségesek vagyunk-e vagy sem. És igen, a zárt ülés keretében is elmondtam jómagam is, illetve a képviselő társam is, hogy tekintettel arra, hogy ezek a dolgok mindenki számára, Tompa város lakói számára teljesen nyilvánvalóak. Hiszen hogyha kimennek, láthatják ezeket a hibákat, amiket a fotók is mutattak, ezért nagyon szerencsétlennek és egészségtelennek tartom megmondom őszintén. Ha nem itt történik, hanem bárhol máshol, akkor is ugyanezt mondanám, hogy ezt ne zárt ülés keretében tárgyalja meg a képviselőtestület, mert nincs olyan önkormányzati érdek, meggyőződésem szerint, vagy meglátásom szerint, amit az Önkormányzat, gyakorlatilag a lakosság önkormányzata ne tudhatna meg és ne tájékozódhatna. És a nyilvánosságra még egy nagyon rövid,… Illetve had térjek oda vissza, hogy én óvnám a képviselő-testület bármely tagját, hogy az NFÜ-t úgy külön megkeresse, ahogy most engem, minket megkerestek így külön, mert ez nagyon-nagyon nem jól jönne ki. Tehát nyilvánvalóan a rendőrségi tanú meghallgatások azok személyre szabottan fognak megtörténni, tehát minden képviselőt külön-külön hallgatnak meg, hogy ha a rendőrség úgy gondolja. De az NFÜ-nél az ilyen külön kilincselések és egyéni érdekkijárások ezek nem szoktak jól kijönni, vagy nem az az egészséges vége a dolgoknak.
57 Még egyet el szeretnék mondani, hogy abban az esetben, amikor olyan adatok, nyilvánvaló tények jutnak a birtokomba, birtokunkba, amelyek hát viszályságokat tartalmaznak és hibákat, akkor nekünk, országgyűlési képviselőknek, de egyébként csakúgy, mint városvezetőknek, nincsen mérlegelési jogkörünk. Nekünk intézkedési kötelezettségünk van, hiszen esküt tett képviselők vagyunk, illetve Önök is esküt tett képviselők, és ezért is volt az, hogy úgy döntöttünk, nem egyedül, hanem többen átbeszélve az ügyvéd úrral is, megtesszük a szükséges lépéseket. Az interpelláció egyebekben pedig ugye kérdést jelent. Tehát ugye Önök is láthatták, én kérdést tudok föltenni a kormány képviselőinek, amit egyébként a Fónagy Miklós államtitkár Úr, aki megkérdezett engem, bocsánat! Fónagy János, igen. Fónagy János államtitkár Úr további iratokat kért tőlem az interpellációm mellékleteként, amit el is juttattam hozzá és jelezte is egyébként előre, hogy olyan érdemi választ fog adni, ami itt el is hangzott a válaszban. Hogy milyen következményei lehetnek ennek a dolognak, azt én nem tudom, megmondom őszintén, én megdöbbenve hallom, hogy egyes képviselők kvázi jelen időben beszélnek a jövőről, nem beszélve arról, hogy kijelentő módban, hogy mi lesz abban a bizonyos vizsgálatban. Ezt nem tudhatjuk, hogy mi lesz benne, nyilvánvalóan az is kérdéses, hogy erre a vizsgálatra mikor fog sor kerülni . Tehát én azt gondolom, hogy igenis, itt van a Soltútnak mit tennie, tehát ha én a Soltútnak lennék, én rohammunkában neki állnék a dolgoknak és megpróbálnám most minőségileg teljesen máshogy, tehát érdemben kijavítani azokat a hiányosságokat és azokat a hibákat, amiket eddig feltártak. Tehát hátha akkor az NFÜ jelenlévő képviselői, akik már nem csak az iratokat fogják tanulmányozni, hanem a helyszínen is, és hátha műszaki végzettségűek jönnek ki ide, akkor már mást, vagy egy kifejlődött állapotot találnak meg. Ugyanakkor hallom, hogy itt Önök egy KEOP-os pályázatba is belevágnak, vagy belevágtak, én óvnám Önöket attól nagyon! Hogy most nem 80 millió, hanem ugye 1, 2 milliárd forintról beszélgetünk. Hogy itt bármi hasonló jellegű hiba elkövetésre kerüljön. Vagy csak bárki gondoljon arra, hogy itt minden fillér nem élére állítva, elköltve kerüljön a helyére. Úgyhogy nem tudom, meg kell várni a vizsgálat eredményét, egy-egy ilyen helyszíni vizsgálat alkalmával nyilván nem csak itt fognak vizsgálódni, hanem az összes dokumentációt be fogják kérni, ahogy én is tettem annak idején Önöktől. Köszönöm! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Dr. Apáti István országgyűlési képviselő Úr, annyit szeretnék még bocsánat, annyit szeretnék még mondani, hogy a két képviselő, a képviselő asszony alpolgármester volt, a képviselő Úr pedig jegyző. Tehát gyakorlott közigazgatási szakemberekről beszélünk. Köszönöm szépen! Dr. Apáti István: Jó napot kívánok és tisztelettel köszöntök mindenkit! A konkrét kérdésre konkrét választ fogok adni. Majd aztán kénytelen leszek megismételni néhány mondatot, amit a zárt ülésen már elmondtam. Ha akkor nem zárt ülésre került volna sor, hanem nyílt ülés lett volna, akkor csak egyszer kellett volna mondanom, tehát egy elbeszélést megspórolnék. Tólig kategóriában az Önkormányzat számára legjobbtól, a legkedvezőbbtől a legrosszabbig haladva azt tudom elképzelni, hogy egyrészt amit Enikő képviselő társam itt elmondott az előbb, tehát a Soltút összekapja magát -ahogy mifelénk, én szatmári gyerek vagyok, ahogy mifelénk Szatmáron mondják, sovány disznó vágtában kivonul,- és elkezdi nagyon szaporán kijavítani ezt a nem kevés hibát. Rendesen megcsinálja a kerítést, idomacél helyett kovácsoltvas kerül be, a térburkolat is rendbe jön, és minden, nem akarom az egészet megismételni elölről, minden felmerült hibát kijavítanak. Ebben az esetben nyilván, hogy az NFÜ vizsgálat is adott esetben sokkal kedvezőbb képet fog mutatni. Attól még az én személyes véleményem, szakmai álláspontom nem változik. Szerintem, jogvégzett ember vagyok, igencsak megalapozott többek között a hűtlen kezelés is, egyéb más bűncselekmények mellett.
58 De akár ez egy nyomatékos enyhítő körülményként is jól jöhet még a büntetőeljárásban is. Jelzem, hogy ez nem oldja meg a büntetőjogi problémát abból a szempontból, hogy akkor meg nem történtté teszik azt, ami megtörtént, ez egy lehetőség. Ez egy lehetőség, de nyilvánvaló, hogy akár a polgári peres, akár a büntetőjogi úton, abszolút nem mindegy, hogy a Soltút milyen hovatartást, milyen hozzáállást fog tanúsítani. Nos, ez lehet a legkedvezőbb. Hiszen akkor megvalósul az, ami két éve, ki tudja miért -ezeket csak ugye találgatni tudjuk,nem akar megvalósulni. A legrosszabb pedig valóban az, amit a Polgármester már vázolt, a legsötétebb jövőképek egyike, hogy leemelhetik ezt a bizonyos összeget. Ez a veszély valószínűleg időben később következne be, vagy később állna be, de azért a valószínűsége jóval nagyobb, mint 5-10 %. Csak azért, mert készüljünk a legrosszabbra is, onnantól kezdve minden kedvezőbb, csak jóérzéssel tölti el az embert. A másik, higgyék el mindannyian nekem, hogy én életemben másodszor járok Tompán. Valószínűleg mindhárman így vagyunk ezzel, és én nem arroganciából, kioktatásból vagy sajátos furcsa humorom egyik megnyilvánulásaként mondtam azt a múltkor, hogy nem tudtam, hogy ki melyik térfélen játszik, mintha mondjuk, nem tudom, az volt az érzésem, hogy sokan nincsenek azzal tisztában, hogy kvázi furcsa politikai identitás zavar keretében, milyen mezben futnak a pályára, ki milyen mezben focizik. Valóban azt hittem, „első bálozóként” itt Tompán, hogy a Soltút képviselője ül a testületben, vagy a Soltút képviselőinek véleményét hallottuk. Tehát én a legőszintébben mondtam ezt, hiszen mi nagyon a testületi ülés kezdetére értünk be, és tényleg nem értem, hogy milyen takargatni valók merültek itt fel. Tehát én abszolút ösztönösen, első benyomásból meg tudtam ítélni. Nem minden képviselő volt jelen, látok itt néhány számomra új arcot is. Nekem az volt az érzésem, hogy -egy kicsit akkor lazítsam a hangulatot, hogy azok, és akinek inge, vegye magára, akinek meg nem inge, az meg ne vegye magára,- azok, akik a zárt ülés mellett kardoskodtak, azok úgy félnek az igazságtól, meg a következményektől, mint vámpír a napfénytől. Ez mindenfajta személyeskedés nélkül, ez egyszerű ténymegállapítás volt és én azt gondolom, akár magánemberként, akár egykori jegyzőként, hogyha nincs félni valóm, akkor nyugodtan kiteregetem a kártyákat, és nyugodtan engedem nyilvánosságra az egész ügyet, hiszen nincs mitől félnem, nyugodtan lehet aludni. 6 és fél évig voltam aljegyző illetőleg jegyző, ez az, amit nem mondtam volna el, hogyha Önök itt lehettek volna, vagy akkor is nyilvános ülés lett volna. Egy Mátészalka melletti kis településen, egy 3 ezres községben, Kocsordról van szó egyébként - fogarasi atombunker, Szalacsi videóról, esetleg innen ismerős lehet a település,- és mi is csináltunk Közparkot annak idején 2005-ben. Megjegyzem, mondjuk nem mértem le m2-re, hát ettől jóval magasabb minőségben mondjuk 30 millió forintért meg tudtuk oldani, de abban benne volt a közbeszerzés bonyolító, műszaki szakértő, ellenőr, különböző szakmai szolgáltatások, de maga az építőipari kivitelezés, olyan 25-26 millió körül megállt, ha jól emlékszem, olyan 26 millió forint körül. És szerintem nem sokkal nagyobb, igaz hogy Kocsord önmagában kisebb település, de azért nem voltak nagyságrendi eltérések, hogy 2-es, 3-as szorzót kellene mellé tenni. Bár igaz, hozzáteszem, hogy ez 2005-ös kivitelezés. Azóta nyilván volt némi infláció, megváltoztak a kivitelezésárak, és akkor is elmondtam, és most is elmondom Önöknek, hogy akkor én aljegyző voltam, és a megboldogult polgármesteremmel, ha így vezényeltük volna le a beruházást, akkor biztos, hogy úgy jártam volna, mint sok száz évvel ezelőtt, vagy ezer évvel ezelőtt Koppány. Négyfelé vágnak és biztos, hogy Kocsord négy különböző pontjára kitűznek a fejemmel az élen, hogyha én így veszem át és így bánok a közpénzén. És soha nem kellett félni, nem kellett zárt üléseket elrendelni, ott is volt Kábel TV és mégsem volt semmitől tartani valónk, félni valónk. És hát annyit talán engedtessék meg, hogy talán ékes bizonyítékát szolgáltathatjuk annak, hogy mennyire vagyunk mi szélsőjobboldaliak vagy sem.
59 A Polgármester Úr szélsőjobboldali pártként való megnyilvánulását én sajátos humornak vettem, tehát nem sértésnek, hanem kicsit egyfajta iróniának, vagy a helyzet érdekes vázolásának. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat! Képviselő úr! A Kucsó képviselő Úr által elmondottakat idéztem. Dr. Apáti István: Ja, értem. Értem, hát, akkor egyébként erre csak azt válaszolom, hogy mi pontosan annyira vagyunk szélsőségesek, mint amennyire egyes képviselők itt igazság szeretőek. Tehát semennyire. Meg erről egyébként csak annyit, erről egyébként csak annyit, mert ez egyébként nagyon érzékeny pontom és egy kicsit mindig berágok erre, hogy azon a településen, ahol én aljegyzőként, jegyzőként valóban a köz szolgálatában álltam -ezt mondom mindenkinek, aki itt szélsőségezik,- egy 25 % körüli cigány kisebbséggel kellet együtt élnünk és dolgoznunk. És elég annyi, hogyha a mai napig kimegyek a faluba és találkozom cigány emberekkel, akkor a kisebbség döntő többsége a mai napig azt mondja, szeretne engem jegyzőként valamikor még ott a faluban viszont látni. Ez úgy gondolom, hogy mindennél csattanósabb válasz arra, hogy valójában hogy gondolkodunk és valójában hogy bánunk az emberekkel. Tehát erről meg megint csak ennyit. Én úgy gondolom, hogy itt helyi képviselőknek nem az a dolga, hogy politikai pártokat kategorizáljanak, meg képviselőket anélkül, hogy ismernének minket, hanem az lenne a dolguk, hogy a település érdekeit szolgálják. Azt is elmondtam már, hogy képviselő és képmutató között óriási különbség van. És egy képviselőre -és ez vonatkozik Magyarország összes helyi önkormányzati, megyei és országgyűlési képviselőjére párt szinttől, gondolkodásmódtól, világnézettől függetlenül,- mindig igaz az a kijelentés, hogy nem attól képviselő, hogy vastag bőr van a képén, hanem attól képviselő, hogy a település, a megye és az ország érdekei szerint cselekszik. Pont. És egyébként, az az érzésem is kialakult -hogy én is végig csináltam néhány közbeszerzési eljárást, higgyék el, hogy tudom, miről beszélek, sőt, közbeszerzési referensképesítésem is van, még inkább tudom, miről beszélek,- hogy akkor tud így viselkedni egy kivitelező, hogy ha ki tudja miért, úgy érzi, hogy meg van védve. Hogy ha valaki valahogy be van védve. És úgy érzi, hogy következmények nélkül megtehet bármit. A Soltút bőrére is megy a játék, mert évekre kizárhatják az ő szempontjából a legrosszabb esetben, évekre kizárhatják a közbeszerzési eljárásokból, akkor a mai viszonyok között egy cég gyakorlatilag megfeküdt. Ha jól emlékszem az értékhatárokra, mert két éve nem foglalkozom közbeszerzési tevékenységgel, építéseken nettó 15 millió forint az az értékhatár, ami fölött már kötelező közpénzek elköltése esetén eljárást lefolytatni. Na most a legtöbb munka ezt jóval meghaladja, tehát innentől kezdve, hogy ha valaki nem tud elindulni közbeszerzési eljárásokban, azt finoman szólva is rendkívül súlyos következménynek kell minősíteni, vagy tekinteni. Tehát a legjobb megoldás az lenne, ha Önök továbbra, meg végre az erőnek nem a sötét, hanem a jó oldalára állva, és teljesen mindegy, hogy milyen viszonyuk van a polgármesterükkel, mert azt látom, hogy a vasárnapi húslevest nem együtt szokták kanalazni, azt valahogy észrevettem. Ennek az okait nem ismerem. Senkit nem ismerek Tompán, nem tudom, hogy ki kivel milyen viszonyban van, ez nem is tartozik rám. Nem is érdekes az ügy szempontjából. De próbáljuk elásni a csatabárdot, akár a saját jól megfontolt érdekükben, akár egyébként bármennyire furcsa a Soltút érdekében, mert neki is az lenne az érdeke, hogy ez rendbe jöjjön, és nem hagynák azt, hogy packázzanak Önökkel. Mert valóban itt egész egyszerűen madárnak néznek majdnem mindenkit, vagy szinte mindenkit, amikor már a negyedik határidőre sem hajlandóak teljesíteni. Mi ennek az oka? Hát az, hogy úgy érzik, hogy megtehetik. Hát nem tehetik meg! Vegyék tudomásul, hogy Magyarország törvényei rájuk is vonatkoznak.
60 És itt nem a polgármesterrel kellene lövészárok harcba, meg lövészárok háborúba, meg iszapbirkózásba bocsátkozni, hanem egy irányba húzzon mindenki, próbálja a valós vagy valótlannak vélt ellentéteit egy rövid időre félretenni, utána leboxolhatják majd egymás között, az egy teljesen más történet. A településnek az érdeke elsősorban az, hogy a létező legrosszabbat, a közel 50 millió forint visszafizetését mindenképpen elkerüljék. Ehhez képest meg munkabért fizessenek, meg működtessék az intézményeiket. Ahhoz képest már tized vagy húszadlagos probléma, hogy milyen viszonyban vannak, mennyire szeretik, vagy nem szeretik egymást. És természetesen nem vádolhatok senkit, nem gázolhatok bele senkinek a becsületébe, hogyha Önök így állnak a Soltúthoz, arról legfeljebb elképzeléseim vannak, hogy ez vajon miért történhet meg, de mivel bizonyítékok nem állnak a rendelkezésemre, meg titkosszolgálatunk sincs, meg fedett nyomozást sem tudunk elrendelni, ezért ezek csak feltételezések, bármennyire is valószínűsíthető hogy ezek megfelelnének a valóságnak, nem fogom most mondani. De hát csak annak áll az érdekében a legkeményebb fellépés és a legszigorúbb következmények irányába ható feljelentések megtétele, akinek nincs félnivalója az igazságtól és a következményektől. Úgyhogy nagyon rosszul áll hozzá képviselő úr! Nem fog a sült galamb a szájukba repülni, eddig se repült, ezután se fog, tehát próbáljanak polgárjogi igényt érvényesíteni. Csak javasolni tudom, én nem tudom, nem is akarom megmondani Önöknek, hogy hogy éljenek Tompán, meg mit csináljanak, meg miről mit gondoljanak, de polgárjogi igény érvényesítés irányába jól teszik, ha elmozdulnak és minden meglévő ráhatásukkal, kapcsolatukkal, kapcsolati tereik azonosításával megpróbálják a Soltutat arról meggyőzni, hogy villámgyorsan végezze el ezeket a garanciális javításokat, és álljon helyre ez úgy, ahogy majdnem két éve meg kellett volna valósulnia. Ez a létező legjobb forgatókönyv, ha úgy tetszik, ez lenne a Happy End ebből a szempontból. Minden más ettől csak sokkal rosszabb. Én első körben ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm, hogy meghallgattak! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Engedjék meg, én nem ismerem az ügyvéd urat. Elmondaná, hogy milyen büntetőjogi feljelentéseket tettek? Köszönöm szépen! Fila László: Tisztelettel köszöntök mindenkit, Fila László vagyok, és én kaptam a felkérést a szélsőséges erőfeszítéssel a magyar nemzeti érdekekért küzdő Hegedűs Lórántné Jobbikos képviselőtől, hogy tekintsem át ezeket az iratokat. Ezeket az iratokat egyébként egy közérdekű adatszolgáltatás keretében kaptuk meg, amelyet a Polgármester Úr, egy másik polgármester úrhoz viszonyítva, rendkívül gyorsan megküldött. Most tulajdonképpen egy másik ügyre, ahonnan éppen jövünk egyébként, egy közérdekű adatszolgáltatást ugye nem teljesítettek, és ez ügyben nyomozás folyik egy másik településen. De ettől függetlenül ugye a Tompai Polgármesteri Hivatal a képviselő asszony megkeresésére azonnal reagált és megküldte nekünk ezeket az iratokat. Most ezekkel az iratokkal kapcsolatban, ugye áttekintettem, amennyiben lehetőségem volt mélységeibe, illetve ami a rendelkezésünkre állt, és nekem megmondom őszintén, első benyomásom az volt, hogy ezt az ügyet nem lehet csak garanciális polgári jogi részéről megfogni. Ugye egy ügynek általában lehet két része, polgárjogi vagy büntetőjogi. Egyszerűen az a dolog, hogy egy zászlótartó rúdnak nincsen alapja, nincs egy betontuskó, egy betonpillér, amibe ugye bele van az helyezve… (első ránézésre nekem egy csatorna jutott az eszembe, mely Dél-Amerikát Észak-Amerikától elválasztja, vagy összeköti). És ugye valaki azt leigazolta, hogy az a teljesítés, az megtörtént. Hát itt nem biztos, hogy garanciális oldalról kell megnézni azt hogy, benne van-e az anyag, amit bele tettek vagy nincs benne.
61 Ezt természetesen lehet érvényesíteni polgári jogi úton, de nyilván azok a teljesítésigazolások, amelyek alapján az illetékes hatóságok Uniós pénzeket, tehát közpénzeket utaltak át a kivitelezőnek, nyilván azok valamilyen szinten megvizsgálásra kerültek, tehát a munkák megvizsgálásra kerültek, és valaki úgy gondolta, hogy ezek a teljesítések megfelelőek. Ennek érdekében ugye ezeket most már nem lehet tudni, sejteni lehet, hogy mi is volt ennek a következménye, és milyen következményei lehetnek ugye az Önkormányzat részére abban az esetben, hogy ha visszakérik a kiutalt támogatásokat. Ennek érdekében viszont ugye meg kellett tenni hivatalos személyként is és a képviselő asszonynak is meg kellett tenni a tudomására jutott bűncselekmény gyanús ügyben a feljelentést, és egy ügyben természetesen a feljelentés el is készült és a tegnapi napon a Polgármesteri Hivatal által szolgáltatott doboznyi irattal együtt a Központi Nyomozó Főügyészség részére átadásra is került. Ettől függetlenül az ügyet természetesen polgárjogi részen, tehát polgári peres eljárás keretében is vizsgálni lehet, az az Önök feladata, illetve hatásköre, a büntető jogi rész az nem ide tartozik és azt más illetékes hatóságok vizsgálják. Nekem az lenne a javaslatom, esetleg szakmai javaslatom az lenne, hogy a képviselő-testület, nyilván jó lenne mindenképpen, hogy együtt működjön a vizsgálódó hatóságokkal, testületileg és egyénileg is, illetve lehetőség szerint érvényesítsék polgárjogi igényeiket az illetékes bírósághoz. Köszönöm szépen!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Akkor az én határozati javaslatom, az kvázi menteni a menthetőt, olyan büntetőjogi feljelentést kellene tenni az Önkormányzat részéről és a polgárjogi igénynek az érvényesítését, amit eddig már 3-szor, vagy 4-szer előterjesztettem. Ezt most utoljára még megteszem. Ugye Kovács képviselő Úr részéről volt egy módosító indítvány. Az én határozati javaslatom az, hogy azonnali hatállyal a jegyző és a polgármester, a felelős, büntetőjogi feljelentést és polgárjogi igényt érvényesítsen az Önkormányzat ebben az ügyben. Ez a határozati javaslat, erre vonatkozóan kérek majd szavazást. Módosító indítvány? Kovács Gábor: Módosító indítványomat visszavonom, azt gondolom, hogy tartsunk most szünetet! Ez lenne az én ügyrendi javaslatom. 3 perc szünetet! Döntsünk róla képviselők, hogy legyen szünet! 3 perc. Csak beszéljük meg a dolgokat.
-A Polgármester Úr 5 perc szünetet rendel el-
Dr. Homoki-Szabó Róbert: A testületi ülést folytatnánk. A testületi ülés folytatódna! Köszönöm szépen, foglaljon helyet mindenki! Köszönöm szépen, a testületi ülés folytatódik. Megállapítom, hogy a képviselők jelen vannak, 7 fővel a képviselő-testület határozatképes. Képviselő úr, egy pillanat, Farkas Tibor kért szót. Farkas Tibor: Igen, köszönöm szépen! Tisztelt Országgyűlési Képviselők, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Jelenlévők! Örömömre szolgál, hogy van most lehetőségem Önöket most tájékoztatni néhány dologról, és most legelőször is a közparkról szeretnék beszélni. A tompai közpark fakitermeléséről, elvivéséről, esetleges elsajátításáról, ellopásáról szeretnék Önöknek beszélni.
62 Szokták mondani, hogy aki a fát szereti, rossz ember nem lehet. Na meg a virágot, a bort, stb. Ebben a parkban, a közparkban azért kellett kivágni a 90 %-ában élni akaró fákat, hogy a Bélágyi úr és társai végig tudják vinni a 80 millió Ft-os fals, selejtes beruházást, ahogy Balázs Erika szakértőasszony nyilatkozta, arra apellálva használtam ezeket a szavakat. 100 km-ről jöttek a kivitelezők, a favágók, megérte nekik a távolság is. Tompái idősek, szép kort megértek elmondták, hogy sírtak, amikor a fagyilkosok vágták az élni akaró ősfákat, és a sokfajta nemes fát: köztük gesztenyét, nyárt, nyírt, fenyőt, stb. de számomra nem ők voltak a fagyilkosok, ők a munkájukat végezték. Hanem azok voltak a fagyilkosok, akik a kivágásra az utasítást adták. Én úgy gondolom, mint a krimiben, hogy a gyilkosok köztünk vannak, mármint a fagyilkosok. És akkor még nem beszéltem a felbecsülhetetlen értékű bukszus és tujafákról. Dőltek a madáretetők, a madárfészkek, velük együtt dőlt az élet. Menekültek a védett madarak, menekültek a gerlék, a rigók stb. Megnyugtató, hogy jelenleg olyan polgármester van, aki a fákat nem irtja, hanem ülteti. Példa rá az újföldi játszótér. Az újszülött gyerekeknek az ott elültetett fák, vagy a futballpálya környékén elültetett tölgyek. És ezek után jönnek majd a kínai császárfák, stb. Hogy más pozitív példával is éljek Sajnos ez Kecskeméten történt meg, bár megtörténhetett volna nálunk is. Kecskemét belvárosában a lakott területeket előrejelző táblát annyira benőtte az út szélén egy fa, hogy a lombkoronájától nem lehetett látni a táblára írtakat. Ezért a fát ki kellett volna vágni, de az ottani önkormányzat, lakosság, és a Közúti Zrt. összefogásából inkább nem kis munkával a táblát szedték föl betontuskóstul, mindenestül, csak hogy megmentsenek ott egy élni akaró fát. Ugye ez nálunk nem így volt ezzel a sok fával. Visszatérve a tompai eltűnt fákra, amelyeket intenzíven kerestetik a lakosok a polgármesterrel együtt. Hiszen több teherautónyi fa tűnt el, érthető is, hogy mindannyian keressük, hisz az közvagyon, az önkormányzat értéke. A törvény betartásával én azt hiszem, hiszen Önök is tudják, ha mindent rendesen betartottak volna a fa kivágásával, elszállításával kapcsolatban, akkor azt hiszem, hogy nem kellene pereskednünk. Először is: 1. A kivágott fát osztályozni értéke szerint, hogy keményfa, puhafa, vagy fűrészáru, stb. 2. A szállítóautót lemérni üresen majd rakottan. 3. A szállítólevélre mérés után a mennyiség feltüntetését értékkel kellett volna megtenni 4. Menetlevelet viszont hogy honnan hová viszik, rendszámot, sofőr nevét, rakott súlyt feltüntetni. 5. És a végén az érték az önkormányzat kasszájába kerülhetett volna. Igazából, még egyszer el kell, hogy mondjam, ha a felsoroltakat betartjuk, akkor ezekből sem lett volna pereskedés!
Az első lépésben miután a jelenlegi polgármester a lakosokkal együtt utánajárt a fa hollétének, a Soltúttól olyan információt kapott, hogy az építési hulladék volt. Nos, tisztelt Tompaiak, hogyan lehettek volna építési hulladékok a mi gyönyörű ősfáink, azok a terebélyes fák, melyeket kettő Döbrögi sem ért volna át. Vagy az a több mint 80 cm-es, üvegbe bekeretezett farönk, mely még látványnak is ottmaradt a régi Polgármester úr hagyatékául.
63 A közparkban ezt középen meg tudjuk látni. Megjegyezném, nemcsak a Soltút vitte el a fát, hanem vitte azt helybéli sógor, koma, jó barát is. Valóban volt egy néhány fa, mely kiszáradt vagy életveszélyes volt, csak azokat kellett volna kivágni -hozzáértő emberek szerint is. Tehát ez volt az a mennyiség, az a selejtes, az a 10 %. Második lépésként megemlíteném azt a nagy megaláztatást, mely ért bennünket 2012. február 23-án. A jegyzőkönyvből szó szerint olvasok: Kiszli László, a Soltút Kft. ügyvezetője a következőt ajánlja fel a Soltúttal tárgyaló Kucsó Istvánnak, Kiss Anikónak és Kovács Gábornak: felajánlja a polgármesternek, mármint a mi polgármesterünknek, hogy a Soltút telephelyén betárolt fát elviheti, azonban jelzi, hogy ennek a fának a minősége nem olyan, amely alkalmassá tenné arra, hogy szociális segélyként a rászorulók részére kiosztható legyen. Erre a gyalázatra az ottani 3 képviselőnk a jegyzőkönyv alapján nem reagált, nekünk tompai adózóknak az érdekünkben. Sőt, Kovács Gábor elmondta szó szerint, hogy „Valóban rossz állapotban voltak a fáink!” És végezetül, a fákkal kapcsolatban tulajdonképpen annyit szeretnék elmondani, hogy a helybéli emberi mohóság a természetvédelemmel mennyire nem függ össze. Az akkori polgármester és az őt körülvevők képesek voltak feláldozni több évtizedig élni akaró ősfákat, nemes fákat, csak hogy a 80 milliós beruházás meg tudjon valósulni, és nyélbe ütődjön a biznisz. Nem törődve azzal, hogy a közpark elvesztette azt a gyönyörű, őseink által gondozott jellegét, és csak egy szinte virágoskertet látunk helyette, amelynél nem jutott se egy vízcsapra, se egy modern öntözőberendezésre, és a térkövezés sem tudott folytatódni, hiszen látják Önök is, félbe maradt. Sőt a színpad sem tudott megújulni, és sorolhatnám tovább azokat a dolgokat, melyek a beruházás minimumát képezték volna ennyi pénz mellett. Nem épült egy színpad sem, egy épület sem sehol, melyre rá lehetett volna fogni a kérdéses 80 milliót. Tudjuk, az értékes dolgokat az emberek nem tudják megőrizni a nagyvilágban, de ez viszont Tompán sem. Hiszen Tompán is így van. Folytatnám a következővel: A városközpont felújításáról, beruházásáról szeretném elmondani kimondottan, konkrétan a saját véleményemet: Nekem nem a Bélágyi úrral, mint magánemberrel volt problémám, hanem az elfogadhatatlan munkájával. És nekem nem a Soltúttal van problémám, mint céggel, hanem a szintén elfogadhatatlan, rosszul kivitelezett munkájával. Ahogy a szakértőasszony Balázs Erika nagy kutatás nélkül megtalálta az összes hibát és rossz kivitelezéseket, ugyanúgy jómagam a többi helyi vállalkozóval és elégedetlen lakosokkal együtt mi is észrevettük akár a nagy padkákat az okmányiroda vagy akár a Kultúr előtt. Továbbá észrevettük az eleinte egymillió forintos kapukat, melyek 150. 000 Ft-ot sem tudtak. Bár utólag már ezeket is folyóméterben látjuk, hogy kozmetikázták, stb.
64 Hogy miért mondom el a véleményemet? Több mint 20 éve ide adózok, többünk több 10 milliót vagy több milliót, vagy több 100 ezret, vagy több 10 ezret fizettünk idáig az önkormányzat kasszájába. Mi vállalkozók, adózók, sohasem foglalkoztunk, mire költik el a nehezen összekeresett pénzünket az önkormányzaton belül. Bíztunk abban, hogy jó kezekben van a közpénz és bíztunk abban, hogy jó kezekben van a közvagyon. De tévedtünk, hisz kibújt a szög a zsákból. Szakértői véleménnyel alátámasztva a 80 millió Ft-os beruházás sem tudhat esetleg felét a látottak és a hallottak alapján. Itt hivatkoznék kimondottan a szakértő asszony véleményére, mivel hogy ezt így felolvastam. Azért kell pereskednünk, mert a tisztességesen kifizetett, és a hitelből, pályázatból kapott pénzünkből nem kaptuk meg azt a minőségi anyagot, minőségi munkát, melyet keményen kifizettünk. Kétszer lettünk átvágva: egyszer a selejtes anyagokkal, másodszor a selejtes munkával. És még vagy 2023-ig fogjuk törleszteni a hitelt. Én ahhoz szólnék hozzá, és ahhoz mondok most véleményt, mely a szakmámhoz tartozik, azaz a festéshez. A Soltút embereivel 2011. október 4-én a bejárás alkalmával a következőket észrevételeztem, mint festőmester, szakember: 1. A padokkal kapcsolatban: ezekre a 3 rétegből csak 1 vékony lazúrréteget festettek fel, és sajnos valóban 1 évet sem bírtak ki. Bár megjegyezném, az önkormányzat főbejárata mellett jobb oldalról az egyik padot tompai kezek festették azóta le, a mellette lévőt a 100 km-ről jött munkások. Kérem, hasonlítsák majd össze a minőséget! Ez most is megtekinthető az önkormányzatnál. Valóban, ha az egyik padot a bejáratnál tetszenek bemenni, azt tompai ember festette le, a bal oldalit, azt a 100 km-ről jöttek. Azt hiszem úgy dukált volna ez az egész munka, ha mindegyik padunkat azt a helybéli vállalkozó festette volna le. Egyébként nem én voltam. 2. Áttérnék a vasszerkezet festésére: a kukák, kerékpártárolók, padok vasszerkezete mind csak 1 réteget kaptak alapozó nélkül. 3. lépésként megjegyezném, a kovácsoltvasnak mondott vaskapuk, kerítések is szintén egy vékony réteget kaptak fekete színben. Sőt, már ekkor az átrozsdásodás jelei mutatkoztak rajtuk, és az, hogy mindenhol be sem lettek festve. Azt viszont megmutattam az ottani Soltút embereinek is. Egy digitális rétegvizsgálóval megmértem a festékréteg-vastagságot a vasszerkezeten, és csak 35-40 millimikront mutatott a műszerem. Természetesen a 120 helyett. Tehát ezt is megmutattam a Soltút műszaki vezetőjének és a jelenlévőknek. Bár azt is megjegyzem, azóta már egyszer újrafestették, de most is csak 70 millimikront tud a 120 helyett. Tehát közöltem a Soltút műszaki vezetőjével és társával az észlelt hibáimat, hogy a padokon lévő faszerkezetre még az az 1 vékony réteg lazúr is keresztbe-hosszába volt felkenve, látszott, hogy hozzá nem értőek festették le. A vasszerkezeten lévő festékhiányosságokat, hibákat is észrevételeztem, és ezeket a hibákat is elismerték a lábazatfestés hibáival együtt. A Soltút műszaki vezetője, ügyvezetője is egyetértett velem, felvetéseimmel. Megjegyezném, amennyiben szakszerűen minden festendő felületet lekezeltek volna, természetesen az elismerésemet nyilvánítottam volna feléjük. De itt a szakszerűségről szó sem lehetett. És semmilyen műszaki dokumentáció, műbizonylat, semmi nem támasztotta alá, milyen alapozó közbenső vagy fedőfestékeket használtak, melyekre a gyártó cég garanciaévei lettek volna feltüntetve.
65 A továbbiakban megjegyezném: a megrendelő semmilyen szépérzékkel nem rendelkezett a festéssel, festésekkel kapcsolatban. Itt gondolok az önkormányzatra. Az Idősek Otthona előtt lévő kovácsoltvas utánzatkerítést feketére festettették, pedig itt élni akaró emberek laknak. Festették volna le mahagóni vagy antik réz vagy bármely odaillő színre. A másik a Kultúrház lépcsőfeljáró részei is egy lehangoltságot ábrázoló szürkés, kékes, feketés színnel vannak festve, ezt is inkább festették volna le valami vidámságot ábrázoló, odaillő színnel. Sorolhatnám sokáig a nagy beruházás nagy hibáit, de ami nem az én kompetenciám, azt sorolja, értékelje az ahhoz értő ember. Sajnálom, hogy Szalai Mihály László alpolgármester úr már nincs a képviselő-testületben, mert ő viszont kőművesként hitelesen tudott volna most hozzászólni az ő szakmájához illő munkálatokhoz, melyeket egyébként felsorolt az október 4-i bejárás alkalmából. Viszont a kivitelezéskor volt nekünk egy Szrenkó József építési szakemberünk az önkormányzat alkalmazásában, és Bélágyi Mihály polgármesterünk, aki szintén építészeti ismeretekkel rendelkezik. Csak az a kérdésem, hogy amikor a nagy beruházás folyt, fizetésért dolgoztak mindketten a Hivatalban, az egyikük sem vette észre ezeket a nevetséges nagy padkákat sem az önkormányzat, sem a Kultúrház előtt, és még jó, hogy át nem estek rajtuk, és meg nem ütötték a bokájukat. Az egyik úr ugye azóta aranybizniszben és ingatlanok értékesítésében utazik, a másik úr viszont Citroen Xsara Picasso-val hagyta el 2023-ig behitelezett Önkormányzatunkat. Mi pedig tisztelt adózók, így jártunk, pereskedhetünk évekig. Sőt, még mi megyünk Soltra tárgyalni, azaz Kovács Gábor, Kucsó igazgató úr és Kiss Anikó. Bár az Igazgató úr elmondta, ő ezekhez a munkálatokhoz nem ért. Kovács Gábor úr elmondta a kamerákba, ő azt sem tudja, mi a kovácsoltvas, vagy mi nem. Na jó, a 3. azért a hölgy, ő tudja, egyébként mindenhez ért. Én ehhez azért hozzátenném: úgy lenne jó, ha a tanár tanítana, az igazgató úr pedig felvirágozná az iskolát, hogy minél több diák ide járjon, az orvos gyógyítana, a kőműves építene, a könyvelő könyvelne, stb., mindenki azt csinálná, amihez ért. De azt végképp nem értem, hogy a Soltút emberei miért nem adták arcukat a tompai TV-s közvetítéshez. Kitakart arccal mutatkoztak, holott tudjuk, hogy a kitakart arcú embereket a Kékfényben vagy bűnt elkövetettek között látjuk (példa rá: Hunvald, Zuschlag, és társai stb.). És megjegyezném, hogy intézményvezetőnk, az iskolaigazgatónk, Kucsó István hogyan ment és hogyan adta nevét a kitakart arcú emberekkel tárgyalni. Pedig a rosszul kivitelezett munka nem is Solton van, hanem itt, Tompán. És még jó, hogy nem kérték el az önkormányzat mikrobuszát, sofőrjét ehhez a hírhedt tárgyaláshoz. És még jó, hogy nem mentek el a sikeres tárgyalásuk végén az adózók pénzén egy kis kerülőúttal „wellnessezni” Ráckevére. Kovács Gábor: Ezt visszautasítjuk! Farkas Tibor: Visszatérve: a jegyzőkönyv nem érkezett meg a határidőre, olyan, mint amikor az iskolában bejelenti a tanár, hogy 3 hét múlva nagy dolgozat, de nem tud felkészülni vagy elfelejt, és l-es jár neki érte. Sőt, ha reggel a 7 órási buszra nem érünk el oda időben, ő sem vár ránk egy percet sem, lekéstünk. Ez így van rendjén, módján. A képviselők nem hozták a jegyzőkönyvet időben, hogy a polgármester tájékoztassa a lakosságot róla, ezért nem tudták teljesíteni vállalt feladatukat időben. Majd miután számon lettek kérve, alpári módon, gőgösen viselkedtek, felálltak, és a folyosóról kiabáltak visszafelé. Kiemelve Kószó képviselő urat, valamint Fenyvesi Zoltán urat. Én örülök neki, hogy a Polgármester úr is és az Ügyvéd úr is alázattal hallgatták végig egyes képviselők modortalanságukat, gőgösségüket.
66 Ettől még sajnálatosabb a tompai emberek számára és egyben megbocsáthatatlan dolog történt március 6-án testületi ülés keretében, a tompai általános iskola igazgatója, Kucsó István, az Ügyrendi bizottság elnöke eldönti két, innentől kezdve számomra már alkalmatlan képviselőtársával, Kovács Gáborral és Kószó Lászlóval, hogy zárt ülés legyen a Soltúttal kapcsolatos jegyzőkönyvi anyag teljes nyilvánosságra bocsátásának kizárásával, tehát nincs nyilvános ülés, egyben televíziós közvetítés se ez által. Még az új Jegyzőnő sem osztotta véleményét ezzel kapcsolatban a lakossággal. Tehát még a képviselők saját szüleik se tudják az igazságot, hiszen a TV-ből sem tudtak informálódni. Nos, tisztelt adózók, úgy a 3 képviselő nem képvisel már bennünket, sőt semmiben sem néznek minket, adózókat, a lábukat törlik belénk, a választókba. Kizárták a folyosóra a nyilvánosság elől a helyi Fidesz elnökét, Dusnoki Tibort, kizárták a Jobbik elnökét, Nagy Teleki Istvánt, kizártak továbbá kettő helyi intézményvezetőt, könyvelőt, és sok civil lakost, Önökkel együtt, akiket nagyon is érdekelt volna az igazság, hogy végre megtudják, és végre lezárhattuk volna ekkor a park körüli teljes procedúrát. Számomra innentől kezdve hiteltelen, terméketlen, gyümölcstelen az egész képviselői hozzáállás. Továbbiakban az innováció útjára kellene lépni, feledni kéne a bukott MDF-es stb. politikát, nincs szükség a Blacednetre, a Tompablogra, a Sulinetről működtetett mocskolódásokra, a közhangulat felkavarására, az emberekben gyűlöletkeltésre, az emberek egymásnak ugrasztására, és vagy 80-100 embert moderálva megaláztak a saját szerverükről. Hiszen társadalmi elégedetlenség van országos szinten is, nem beszélve arról, hogy az utóbbi időben Tompán is mekkora káosz uralkodik a közpark körül. A továbbiakban keressük az igazságot, hiszen nem akarunk olyanért adózni 2023-ig, míg a hitel le nem jár, se rokkantnyugdíjasok, se nyugdíjasok, se kispénzből élők, se minimálbérből élők, se munkanélküliek, se vállalkozók, csak azért, mert egyes emberek rossz döntést hoztak, és saját szájuk-ízük szerint döntöttek, amikor ezt a beruházást végigvitték. A civil életünkben is mindannyiunknak joga van ahhoz, hogy amiért nehezen megdolgozik, azért a pénzért azt kapjon, amit fizet. Miért is lenne ez másképp az önkormányzatunknál itt Tompán, hiszen nekünk, lakosoknak ez itt az életünk egy része. És eszembe jutott József Attilának egy idézete: „József Attila: Ne légy szeles... Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres – Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes." (1936)
Végezetül, a fejlődést az innováció megújulási fejlődési és ezzel együtt az átalakítási folyamatokban látom. Újítások, új módszerek, gyorsítási folyamatok, melyek már azzal az újításokkal is elkezdődtek, hogy Tompa városunkban közgazdász politikusok, egyetemi oktatók, antropológusok, szívsebészek, egyéb értelmiségiek, professzorok jöttek és jönnek.
67 Véget kell vetnünk annak a folyamatnak, melyben gőgös emberek saját malmukra hajtják a vizet, és magukról tudják, hogy erősek, eltapossák a gyengéket, és a gyengéknek már nyilvánosságot, de még TV-közvetítést sem biztosítanának, ha rajtuk múlna. És búcsúznék Bölcskei Gusztáv református püspök idézetével, mert már én csak ebben tudok hinni, semmi másban: „az Isten az alázatosoknak ad kegyelmet, a gőgösöknek ellenáll". Köszönöm szépen!
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Módosító indítvány? Kovács Gábor: A módosító indítvány… Kucsó István: Várj egy picit! Tehát itt mindvégig, mióta itt ülünk, mindig a megegyezést és a megoldást keressük. Itt én szeretném jelezni és emlékeztetni a tisztelt jelenlévőket, hogy pont ez a látszólag tehetetlenségnek tűnő és időhúzásnak tűnő patt helyzet, ami itt kialakult, pont azért alakulhatott ki, mert már én novemberben jeleztem, hogy megoldást kell találni mielőtt a pályázati pénzt elbukjuk. Mielőtt beköszönne az, amit a Polgármester Úr is jelzett, hogy a támogatást vissza kell fizetni. Ezért vagyunk azon felelősséggel a városért és felelősséggel a választókért is, felelősséggel a település összes intézményéért, hogy a megoldást keressük és nem a „Nokiás dobozok” szellemétől félünk. Úgyhogy én ilyen mondatok után szeretném megkérni Gábort, hogy a határozati javaslatát mondja el. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, én csak egy mondatot mondanék hozzá a képviselő Úr által elmondottakhoz Apáti Urat, idézném: „Akkor meri megcsinálni egy kivitelező egy adott város vezetésével ezt a cinikus hozzáállást, hogyha nem lát egységfrontot.” Ha a polgármestert 6 képviselő hülyének nézi, és oda áll a kivitelező mellé. Ez a kivitelező már rég megcsinálta volna a beruházást, teljeses körűen első osztályú minőségben teljesítette volna, amennyiben azt látta volna, hogy a Polgármester mögött a képviselő-testület fel, vagy mögé sorakozott. Itt, amikor arról beszélünk, hogy a megoldást keressük, mindent kerestetek, csak ezt nem, tehát egy kicsit számomra… Kovács Gábor: Ez nem így van… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem így van. Semmi gond nincsen, ezért jutottunk ebbe a fázisba, tehát szeretném értékelni, hogy abba az esetben, amit az Apáti Úr is jelzett, hogy a legrosszabb verzió jön össze, nem csak az Önkormányzat bukik, bukik a Soltút is. De engem a Soltút nem érdekel, engem egy dolog érdekel, az hogy neked oda kell állni majd a tanári szobába és azt mondani, hogy most nincs fizetés. Bezárjuk az iskolát? Kucsó István: Pontosan azért keressük a megoldást mindenáron. Mindenáron megkeresni a megoldást, hogy ezt elkerüljük. És mielőtt az egészet időnap előtt perre vinnénk, bíróság elé vinnénk, meg kell a megoldást találni és ezeket a hibákat meg kell tenni, meg kell javítani. Tehát itt igazából ez a megoldás és nem a pereskedés. És ha ebben valóban nem lesz partner a Soltút, akkor ő bukja, akkor menjen a per. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, az én határozati javaslatom ismert, hallgatom a módosító indítványt.
68 Kovács Gábor: Ugyan az lesz a módosító indítványom, amivel már előrukkoltam, azt gondolom, hogy Apáti Úrnak azt a felvetését, hogy meg kell adjuk az időt arra, hogy az esetlegesen bekövetkező károkat kisebbítsük, ezért az április 15-ei határidőt azt gondolom, hogy a képviselő-testület tartsa be, adjunk lehetőséget arra, hogy azok a hibák kijavításra kerüljenek, és ez lenne a javaslatomnak a lényege. Azt gondolom, hogy amikor a Tibor ezt itt előadta, a zárt ülés az pont arról szólt volna, hogy ezt a cirkuszt, ezt a fajta sok mellémagyarázást elkerüljük. Én azt gondolom, amikor egyenlő közteherviselésről beszélünk, akkor szlovák rendszámú Mercedes-ből nem kell kikacsintgatni. És akkor innentől kezdve azt gondolom, hogy el is mondtam mindent, amit evvel kapcsolatban el kellett mondanom. Úgyhogy ennyi. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, köszönöm szépen! Ehhez egyetlen egy dolgot fűznék hozzá, a műszaki szakértő, Balázs Erika által elmondottakat, elnézést kérek, csöndet szeretnék! A szakértő asszony által elmondottak, ugye már azt jelezte februárban is, hogy április 15-ig első osztályú minőségben a Soltút az életben nem tud teljesíteni! Tehát ezt felejtsük el! Tehát itt a határidő, ez megint egy olyan, hogy akkor mi tűzünk olyan határidőt, ami eleve teljesíthetetlen. De semmi gond, csak azért mondom, akkor április 15. Akkor legyen április 15. Ennyi. Kovács Gábor: Ők vállalták. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ők vállalták? Semmi gond. Ez a módosító indítvány, tehát… Kovács Gábor: Elnézést, ez az, amit múltkor is elfogadtunk. Így van. Dr. Homoki-Szabó Róbert: A módosító indítványról szavazunk, nevezetesen, akkor kérném a határozati javaslatot! Jegyző asszony? Barta Attiláné: Aki előterjesztette, a képviselő úr! A képviselő úr elmondja a határozatot. Kovács Gábor: A képviselő-testület a városközpont bizottság által… Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, a jegyző a törvényesség őre, ő fogalmazza meg, mert annak lesz jogkövetkezménye. Jó? Tudjuk, ismerjük, április 15-ig, gondolom. Hallgatom! Barta Attiláné: Tompa Város Képviselő-testülete határozati javaslatában április 15-ei határidőt tűz ki a Soltút Kft. garanciális javításaira. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Akkor mondhatom azt, hogy az lenne a határozati javaslat, hogy Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a városközpont bizottság Soltúttal folytatott egyeztető tárgyalásai során írásban foglalt jegyzőkönyvben vállalt jótállási, garanciális tevékenység elvégzésére 2012. április 15-ei határidőt tűzte. Ez jó így? Kovács Gábor: Jó. Kucsó István: Igen. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen, akkor szavazás. Fenyvesi Zoltán: Polgármester Úr kérem,
69
Dr. Homoki-Szabó Róbert: Bocsánat, elnézést, nem láttam. Fenyvesi Zoltán: Köszönöm szépen! Mindenkinek a véleményét végighallgattam, nagyon sok munka volt ebben és az elmúlt évben, korábban 12 testületi ülés volt jellemzően, vagy maximum 14 egy évben, az elmúlt évben 45 testületi ülés volt. Az, hogy mennyi munka van ebben a városközpont ügyben, vagy egyéb ügyekben, azt gondolom, hogy ezeknek a számoknak a tükrében is látszik. Az elején azzal kezdtem a mondandómat, hogy két különböző dologról beszélünk, a Városközpont Bizottság a garanciális javítások kierőszakolására, kieszközlésére jött létre, azt mondták a képviselő-társaim, hogy eredményes tárgyalást folytattak. Én azt gondolom, hogy ez egy felelősségteljes magatartás, hogy ha álljuk a szavunkat, és azt mondjuk, hogy akkor az április 15-ét tartjuk. Ami a vonal másik részét érinti a korrupcióval, az elméletileg inkább így fogalmaznék, hogy a megfogalmazás szerint korrupcióval övezett beruházást azt pedig azt gondolom, hogy az a korrekt, hogy ha az NFÜ soron kívüli vizsgálatát megköszönöm a Hegedűs Lórántné Kovács Enikőnek, hogy meginterpellálta, azt gondolom, hogy egy olyan szintre lett víve az ügy, amivel minden tompai elégedett. Az látszik már itt is, azt gondolom, hogy zárt ülésről meg a véleménykülönbségről annyira látszik, hogy árokásás van már sajnos közöttünk, hogy 15 óra 45-től eddig tartott az, míg ezt a napirendi pontot átvettük. Én azt gondolom, hogy még egyszer több soron mindenki elmondta a véleményét, én azt gondolom, hogy a magam részéről mindenkinek köszönöm! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én köszönöm szépen! A határozati javaslatból a garanciális szót vegyük ki, a jótállás maradjon benne, tehát 100 %-os minőségben kell, hogy teljesítsen. Jó? Ez így megfelel? Jó. Köszönöm szépen! A módosító indítványról szavazunk, aki ezzel egyetért, kérem kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a képviselő- testület 6 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozza:
38/2012 (III. 21) képviselő-testületi határozat 11/2012. (I. 31.) képviselő- testületi határozat végrehajtása- Városközpont Bizottság beszámolója Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Városközpont Bizottság Soltúttal folytatott egyeztető tárgyalásai során írásban foglalt jegyzőkönyvben vállalt jótállási tevékenység elvégzésére 2012. április 15-ei határidőt tűzte. Határidő: 2012. április 15. Felelős: Jegyző
A határozatról a képviselők, jegyző, helyben -értesülnek–
70 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az eredeti határozati javaslatról, büntető feljelentést tegyünk és polgári jogi igényt érvényesítsünk, aki egyet ért kérem kézfelemeléssel szavazzon!
Megállapítja, hogy a képviselő- testület 1 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással nem fogadta el az eredeti határozati javaslatot
Dr. Homoki-Szabó Róbert: A mai testületi ülést berekesztem. Köszönöm szépen!
Kmft.
Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
Barta Attiláné jegyző
