Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet 6422. Tompa, Szabadság tér 16. Cg: 03-02-000296.
ÜZLETSZABÁLYZAT
Tevékenységi engedély száma és kelte: ÁPTF engedély száma: 904/1997/F. 1997. november 28 ÁPTF engedély száma: 10/1999. 1999. január 26. PSZÁF engedély száma: E-I-592/2005. 2005. június 08. PSZÁF engedély száma: E-I-284/2008. 2008. március 27. Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága 2015. március 31.-én megtartott Igazgatósági ülésén a 8/2015-3/3 a. számú határozatával elfogadta, egyben a korábban hatályos Üzletszabályzat hatályát veszti. Hatályos: 2015. február 1. Kelt: Tompa, 2015. március 31.
Kabai Józsefné Igazgatóság elnöke
1
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések .................................................................................................. 3 1.1. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása ................................................................ 5 1.2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás ................................ 5 1.3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete.......................................................... 7 1.4. Írásbeliség .................................................................................................................... 7 1.5. Ellenérték ..................................................................................................................... 7 1.6. A Takarékszövetkezet felelőssége ............................................................................... 8 2. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció ................................................................... 9 2.1. Üzleti titok ................................................................................................................... 9 2.2. Banktitok ..................................................................................................................... 9 2.8. Titoktartási kötelezettség ............................................................................................. 9 2.8. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség ................................................................... 9 3. A központi hitelinformációs rendszer ....................................................................... 14 3.1. A KHR részére történő adatszolgáltatás célja…………………………………........14 3.2. A KHR-nek átadható referencia-adatok köre……………………………………….14 3.3. Az ügyféllel valóírásabeli kommunikáció, tájékoztatás formái…………………….20 3.4. Tájékoztatás kérése…………………………………………………………………20 3.5. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök………………………….21 3.6. Információnyújtás…………………………………………………………………...21 4. Közreműködő igénybevétele………………………………………………………..22 5. Amegbízások általános szabályai…………………………………………………...22 6. Ügyfélátvilágítás……………………………………………………………………22 7. Betétgyűjtés…………………………………………………………………………25 7.1. Betételhelyezés .......................................................................................................... 25 7.2. Betétek okmányai ...................................................................................................... 28 7.3. Rendelkezési jogosultság a betét felett ...................................................................... 29 7.4. A betétek lekötése ...................................................................................................... 30 7.5. A betétek kamatai ...................................................................................................... 30 7.6. A kamat jóváírásának időpontja ................................................................................ 32 7.7. A kamat mértékének megváltoztatása ...................................................................... 33 7.7 A kamat mértékének megváltoztatása……………………………………………...33 7.8. A takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai .............................................. 33 7.8.1. Kamatozó könyves takarékbetét ............................................................................... 33 7.8.2. Takaréklevél .............................................................................................................. 34 7.8.3. Lakáscélú betétek ..................................................................................................... 34 7.8.4. Takarék számlabetét ................................................................................................. 34 7.8.5. Értékpapírszerű betétek ............................................................................................ 35 7.8.6. Egyéb betétek ........................................................................................................... 35 7.9. A betétszámlák negszüntetésének módja, költsége .................................................. 36 7.10. A betétesek tájékoztatása .......................................................................................... 36 8. Hitel és pénzkölcsön nyújtása .................................................................................. 36 8.1.1. Hitelnyújtás ................................................................................................................ 36 8.1.2. Pénzkölcsön nyújtása ................................................................................................. 36 8.2. A hitelezés általános szabályai ................................................................................. 37 8.2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás ............................................................................ 37 8.2.2. Kölcsönigénylés........................................................................................................ 37 8.2.3. A kölcsönigény befogadása ...................................................................................... 37 2
8.2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés…………………...37 8.2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés) ............................................ 38 8.2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése ............................................... 38 8.2.7. Kölcsönfolyósítás .................................................................................................... 39 8.2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése ........................................... 39 8.2.9. A szerződés megszűnése .......................................................................................... 39 8.2.10. Szerződésszegés ...................................................................................................... 39 9. Biztosítékok…...…………………………………………………………………..41 9.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok...……………………………….41 9.1.1. Biztosítékok (a 2014. március 15. napja előtt létrejött biztosítéki jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések) .................................................................................................... 41 9.1.2. Biztosítékok (a 2014. március 15. napját követően létrejött biztosítéki jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések) ............................................................................... 53 9.1.2.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok………………………………...53 9.1.2.2. A hitel - illetve kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettségek, biztosítási szerződések ( szerződési biztosítékok köre )…………………………………………………54 9.1.3. Az egyes szerződési biztosítékok .......................................................................... 55 10. A fogyasztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai ........................................ 65 10.3.1. A hitelszerződést megelőző tájékoztatás ............................................................... 68 10.3.1. A takarékszövetkezet a fogyasztót - a fogyasztó által megadott információk alapján - (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni: ………………………………………………………………………………...69 10.3.4. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai:………………………...72 10.5. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma ............................................................... 73 10.6. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításának szabályai…...75 10.7. A hiteldíj a hitelek kamata, kezelési költsége…………………………………79 10.8. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció………………………………85 10.9. A kölcsönök törlesztése ........................................................................................ 85 10.10. A szerződés megszüntetése a fogyasztó által……………………………………87 10.11. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások ..... 88 11. Egyes fogyasztási tipusú kölcsönök ...................................................................... 89 11.1. Személyi kölcsön: ................................................................................................ 89 11.2. Jelzáloghitel……………………………………………………………………..89 11.3. Bankszámlahitel ................................................................................................... 89 11.4. Kedvezményes építési kölcsönök és támogatások………………………………91 11.4.1. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom…………………………………...96 11.5. Takarékszövetkezet által nyújtott lakáscélú ( piaci kamatozású ) hitelek feltételei ………………………………………………………………………………….97 12. Vállalkozói Hitelezés…………………………………………………………..97 13. Faktoring……………………………………………………………………...102 14. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása ............................................................. 107 15. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése ............................................................... 126 16. Bankkártya szolgáltatás ................................................................................... 127 17. Biztosítási ügynöki tevékenység ........................................................................ 145 18. Kiszervezett tevékenység ................................................................................... 145 19. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítására .............. 147 20. A fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönök és pénzügyi lízing esetén alkalmazandó szabályok ................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3
Mellékletek .......................................................................................................... 186
21.
1. Általános rendelkezések Jelen Üzletszabályzat tartalmazza a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatások feltételeit. Amennyiben a Takarékszövetkezet általános szerződési feltételeket alkalmaz, azok az üzletszabályzat elválaszthatatlan mellékletei. A Takarékszövetkezet és az ügyfele közötti szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a magyar jog alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az alábbi magatartási kódexeknek vetette magát alá: (A magatartási kódex: olyan - piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.) -
-
A Takarékszövetkezet a 2009. szeptember 6-án kelt „A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartás kódex” - rendelkezéseinek alávetette magát. A Takarékszövetkezet csatlakozott „az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről” (2001/193/EK) című ajánláshoz és alkalmazza az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket, gyakorlatot. A fenti magatartási kódexek elérhetők a Takarékszövetkezet ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben, a Takarékszövetkezet honlapján, illetve a http://www.pszaf.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/magatartasi_kodex linken
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, annak lényegére - ha a szerződés megkötésének módja, körülményei azt lehetővé teszik - előzetes tájékoztatást kapjon és azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadja. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Tisztességtelen az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. 4
Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Nem minősül tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A Takarékszövetkezet és az Ügyfelek üzleti kapcsolatára a vonatkozó jogszabályok rendelkezései és az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Az üzletszabályzat alkalmazásában Felek: az Ügyfél és a Takarékszövetkezet. Ügyfél az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, amelynek /akinek részére a Takarékszövetkezet pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, az alapítvány gazdasági tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. 1.1. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása Az Üzletszabályzatok és azok módosításai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti. A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatait jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése, vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzé teszi - elektronikus szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, a honlapján is elérhetővé teszi - Üzletszabályzatait, szerződési feltételeit, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét, valamint ezek módosításait. Az ügyfél kívánságára a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja üzletszabályzatait és a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. 1.2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról 5
késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. A Takarékszövetkezet ügyfeleit közérthetően és egyértelműen köteles tájékoztatni a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, illetve módosulásáról. Az Ügyfél 5 munkanapon belül köteles értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét vagy - jogi személy esetén - jogi státuszát érintő változás történt, elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek vagy az ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott kézbesítési címre küldi. A tájékoztatás történhet papíron vagy tartós adathordozón, illetve elektronikus úton is. Tartós adathordozónak minősül: az olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata / elektronikus példánya vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. Az olyan iratokat, amelyek kézbesítése megtörténtét hitelt érdemlően kell igazolni, tértivevénnyel célszerű kézbesíteni. A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. A szokásos postai idő mértékére vonatkozóan a Magyar Posta Hirdetményeiben foglalt határidők az irányadóak.
6
A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről. A Takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Ügyfél számláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték, vagy amit a Takarékszövetkezet erre a célra megadott az Ügyfél részére. Folyamatos szerződések esetén a Takarékszövetkezet évente legalább egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást /kivonatot/ köteles küldeni az Ügyfelei részére. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni. 1.3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő, okirattal történő igazolását. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetője vagy annak megbízottja ilyenként bemutat. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a Takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást nem teljesíti. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni. 1.4. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értékesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek átadni. A telefaxon érkező megbízást, közleményt teljes értékű írásbeli bejelentésként kell kezelni. 7
A telefonon, táviratban érkező megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet az írásbeli megerősítésig függőben tartja. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefonkapcsolatban vagy a táviratban előforduló tévedés, félreértés következménye, hacsak a tévedés nem a Takarékszövetkezet hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél külön kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést. 1.5. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet által felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés, általános szerződési feltételek, Hirdetmények tartalmazzák. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. A kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a jelen Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell számítani. Ha a Takarékszövetkezet a szerződéseiben kikötötte a kamatok, díjak, költségek törvényben meghatározott feltételek (ok-lista) szerinti egyoldalú megváltoztatásának jogát, úgy az új mértékeket Hirdetményben, postai úton, vagy elektronikus úton teszi közzé, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tájékoztatási határidők betartásával. A módosított ellenérték a hatályba lépés időpontjában a szerződés részéve válik, amennyiben az ügyfél nem tesz a jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot. Szerződés egyoldalúan nem módosítható a Takarékszövetkezet részéről új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. 1.6. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért, ha azok hamisított volta a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem ismerhető fel. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.
8
2. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció 2.1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A Takarékszövetkezet vezető állású személyei és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. 2.2. Banktitok Minden olyan, az egyes ügyfelekről a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára továbbá a Takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. (A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki / amely a Takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi.) A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok. 2.3. Titoktartási kötelezettség A Takarékszövetkezet - ideértve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai), a vezető állású és egyéb alkalmazottakat - a tudomására, illetve birtokába jutott üzleti titkot vagy banktitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a jogszabályokban (Hpt) meghatározott körön kívül a Takarékszövetkezet, illetve az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Takarékszövetkezetnek, vagy a Takarékszövetkezet Ügyfeleinek hátrányt okozzon. 2.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség
9
Az üzleti titok megőrzésére vonatkozó titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel (MNB), b) Országos Betétbiztosítási Alappal (OBA), önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal, c) MNB-vel, d) nemzetbiztonsági szolgálattal, e) Állami Számvevőszékkel (ÁSZ), f) Gazdasági Versenyhivatallal (GVH), g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, h) vagyonellenőrrel i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel szemben. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. c) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben. A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet vagy az MNB által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából, vagy b) ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását az államháztartásért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha - a Takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, - törvény (Hpt.) a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, - a Takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. 10
A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, e) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel, j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral. k) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával l) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel m) lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral n) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.
11
o) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, p) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Takarékszövetkezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot. c) a Takarékszövetkezet a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti, b) a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt. -ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől. (8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, a Takarékszövetkezet számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni. (9) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a banktitok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan, c) a Takarékszövetkezet, valamint a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy részéről a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás, d) a Takarékszövetkezet által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a Takarékszövetkezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó 12
személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása, g) a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása 1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, 2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából az államháztartásért felelős miniszter részére. h) a Takarékszövetkezet által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához, j) a Takarékszövetkezet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, k) a Hpt. IX fejezetében, a Tpt. XIX/A. és XIX/B. fejezetében, valamint a Bit. Nyolcadik részének III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás, l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére. m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított. n) a Takarékszövetkezet által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás, o) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása. p) az MNB részére, írásbeli megkeresés alapján az MNB tv. 4. § (1)-(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatai teljesítése érdekében végrehajtott műveletei biztosítékául szolgáló hitelkövetelésekre vonatkozó adatátadás, q) a Takarékszövetkezet által a Takarékszövetkezettel szerződéses kapcsolatban levő közvetítő részére a közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás, r) Felügyelet által a Hpt. szerinti válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek.
13
s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés. t) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás. 3. A központi hitelinformációs rendszer A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben (2011. évi CXXII. törvény) meghatározott referenciaadatok kezelhetők. A nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR nyilvántart valamennyi olyan természetes személyt, illetve vállalkozást, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. A Takarékszövetkezet a KHR-be való adatot szolgáltató referenciaadat-szolgáltatónak minősül. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A KHR-ben rögzített adatok banktitoknak minősülnek és ennek megfelelő jogi védelem alatt állnak. Nem jelenti a banktitok sérelmét a Takarékszövetkezet részéről - a KHR.tv szerinti - a KHR-be, illetve e rendszerből referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott adatszolgáltatás. 3. 1. A KHR részére történő adatszolgáltatás célja: - a Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatala, - tájékoztatás nyilvántartottak/ügyfelek részére. A szerződéskötést megelőzően a Takarékszövetkezet köteles ismertetni természetes személy Ügyfelével a KHR-ből a hitelképesség megállapítása érdekében beszerzett adatokat, valamint az adatokból a hitelképességre vonatkozóan levonható következtetéseket, szükség esetén az figyelmezteti Ügyfelét a pénzügyi szolgáltatási szerződés (hitelfelvétel, stb) kockázataira. A Takarékszövetkezet csak abban az esetben köt szerződést az Ügyféllel, ha – a KHR-ben lévő információra is tekintettel – megfelelő adósnak tartja.
14
3. 2. A KHR-nek átadható referencia-adat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. A Takarékszövetkezet az Ügyfél adatainak egy részét a szerződés megkötése után, más részét bizonyos események bekövetkeztekor adja át a KHR-nek. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: pénzügyi szolgáltatási szerződés, befektetési hitelszerződés, értékpapír kölcsönzési szerződés, hallgatói hitelszerződés. A pénzügyi szolgáltatások körében az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések: - hitel és pénzkölcsön nyújtása; - pénzügyi lízing; - olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; - kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; A KHR törvény 2.§.(1). bek. g) pontja alapján az egyéni vállalkozó nem minősül a KHRben nyilvántartott természetes személynek. A Takarékszövetkezet az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során – az MNB honlapján közzétett mintatájékoztató alapján - tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a szerződéskötést követően átadásra kerülnek, valamint a törvényben meghatározott esetekben átadásra kerülhetnek. Az írásbeli tájékoztató átvételét, illetve megtörténtét a szerződéskötéskor az ügyfél aláírásával igazolja. Az adatok átadását megelőzően a Takarékszövetkezet köteles beszerezni az Ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez. (kivéve a B. pont szerinti adatok átvételét.) A hozzájáruló nyilatkozat az Ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére vonatkozik. Ha az ügyfél ezen nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat és hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben az időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az Ügyfél nem járul hozzá adatainak más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezéséhez, átvételéhez, úgy a KHR-től az A/ d) pont szerinti, valamint a B. pont szerinti adatok vehetők át a KHR-ből. Amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, a hozzájárulás megtagadását a KHR tartalmazza. 15
Az Ügyfél - a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása alatt - a Takarékszövetkezet útján írásban kérheti, hogy az A/ a-b) pont szerinti adatait a szerződés megszűnését követő legfeljebb 5 évig a kezelje még a KHR. Az Ügyfél e kérését írásban bármikor visszavonhatja - a szerződéses jogviszony megszűnéséig a Takarékszövetkezet útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül. Adatátadás természetes személyek esetén A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a Takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: Azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma (az 1992. évi LXVI. törvény szerint), f) lakcím, g) levelezési cím, h) elektronikus levelezési cím. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs), d) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, A szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatszolgáltatás alapja): a) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, b) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: (amennyiben az ügyfél nem járul hozzá adatainak a KHR-ből történő lekérdezéséhez) a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai (1.1 szerinti azonosító adatok, és 1.2 szerinti szerződés adatai) d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHRből. B) Az egyes eseményekhez kapcsolódó adatszolgáltatás:
16
Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére (az ügyfél külön hozzájárulása nélkül) átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén külön-külön kell figyelembe venni. (A minimálbér aktuális összegéről a Takarékszövetkezetnél érdeklődhet, illetve tájékozódhat a Nemzeti Adó-és Vámhivatal weboldalán: http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/minimalber.html ) Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - ügyféli minőség (adós, adóstárs) - a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága. - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatátadás tervezett végrehajtását megelőzően 30 (naptári) nappal a Takarékszövetkezet írásban tájékoztatja Ügyfelét arról, hogy a fenti adatai fognak bekerülni a KHR-be, ha nem rendezi mulasztását. A tartozás rendezésére a figyelmeztetést követően is van lehetőség. b) Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása Az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során - valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve - hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274–277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a szerződés adatai: - az igénylés elutasításának időpontja, indoka, - okirati bizonyítékok, 17
- jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. c) Kártyavisszaélések nyilvántartása Az ügyféllel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 392 – 394.§-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos alábbi adatok: - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), - a letiltás időpontja, - a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, - a jogosulatlan felhasználások száma, - az okozott kár összege, - a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, - perre utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: A B. pontbeli adatok az adatátadástól számított 5 évig maradnak a KHR-ben, és ezen időszak alatt hozzájárulás nélkül is felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához. Hitelmulasztás esetén a tartozás teljesítésétől számított 1 évig maradnak az adatok a KHR-ben. Adatátadás vállalkozások esetén A Takarékszövetkezet a vállalkozást a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja az alábbiakról: - az adatátadás céljáról, - a szerződéskötést követően átadásra kerülő adatok köréről, - arról, hogy adatai a törvényben meghatározott esetben bekerülnek a KHR-be, - arról, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja. A) Szerződéskötéshez kapcsolódó adatátadás, a KHR-ben nyilvántartott adatok Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződéskötés esetén a Takarékszövetkezet az alábbi adattípusokat adja át a szerződéskötést követően a KHR-be: Azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám / nyilvántartási szám, d) adószám. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), 18
b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, d) a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja. A szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatok (rendszeres adatátszolgáltatás alapján): a) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, b) fennálló tőketartozás összege és pénzneme. A jelen pontban felsorolt adatok a szerződés megszűnését követően törlésre kerülnek a KHRből. B) Egyes eseményekhez kapcsolódó adatátadás Az alábbi esetekben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadásra kerülhetnek a következő adatok: a) Hitelmulasztás nyilvántartása Az Ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: - a szerződés típusa és azonosítója (száma), - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, - a szerződés megszűnésének módja, - a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja, - a mulasztás bekövetkezésének időpontja, - a mulasztás bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, - a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, - a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, - előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, - fennálló tőketartozás összege és pénzneme. Az adatkezelés időtartama: a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megszűnésének időpontja, ha azonban a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított öt év b) Szerződésszegés nyilvántartása - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés esetén: Az Ügyfél készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
19
Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadáséra irányuló szerződésre vonatkozó adatok: - a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, - perre utaló megjegyzés. Az adatkezelés időtartama: az adatátadástól számított öt év c) Sorban állás nyilvántartása Az Ügyfél fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. Átadásra kerülő adatok: az A/1.1) pont szerinti azonosító adatok, valamint a pénzforgalmi számlával kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: - a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), - a sorba állított követelések összege és devizaneme, - a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, - perre utaló megjegyzés. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás fő szabály szerint az adatkezelés oka megszűnésétől számított öt évig kezeli az adatokat, ezt követően véglegesen és vissza nem állítható módon törli azokat. Törölni kell az adatot akkor is, ha azok jogellenesen kerültek a KHR-be, illetve ha az adatszolgáltató nem állapítható meg. Az adatkezelés időtartama: a követelések sorba állítása megszűnését követő öt év Tájékoztatás az adatátadásról: Amennyiben a Takarékszövetkezet Ügyfeléről adatot ad át a KHR részére, erről az átadást követő legfeljebb 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja. Az Ügyfél kérésére a tájékoztatás e-mailben is teljesíthető. A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik a szerződés fennállása alatti rendszeres havi adatátadásra (havonta fennálló tőketartozás összegéről és pénzneméről). 3. 3. Az ügyféllel való írásbeli kommunikáció, tájékoztatás formái: -
személyes találkozáskor történő írásbeli dokumentumátadás, postai úton való közlés a KHR-ben nyilvántartott előzetes hozzájárulása esetén elektronikus kommunikáció.
3. 4. Tájékoztatás kérése: Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A kérelem eredményéről szoros törvényi határidők alapján az Ügyfél levélben, vagy kérése esetén e-mailben kap hivatalos tájékoztatást. (A Takarékszövetkezet a kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul /legkésőbb 2 munkanapon belül/ továbbítja, 20
amely 3 napon belül a kért adatokat zárt módon visszaküldi. A Takarékszövetkezet a kért adatokat a kézhezvételt követően zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul /legkésőbb 2 munkanapon belül/ eljuttatja a kérelmezőnek.) 3. 5. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök: Kifogás A KHR-ben nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-be való átadása, kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A kifogás a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz vagy a kifogásolt adatot átadó Takarékszövetkezethez nyújható be írásban. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás, illetve a Takarékszövetkezet köteles a kifogást a kézhezvételét követő 5 munkanapon kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül tájékoztatni. A kifogásnak való helyt adás esetén a változást a KHR-ben haladéktalanul átvezetik. Peres eljárás Az ügyfél, mint a KHR-ben nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat a kifogás kivizsgálásáról szóló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál. A keresetlevelet a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál kell benyújtani vagy ajánlott levélben postára adni. A KHR a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor a referenciaadatokat haladéktalanul, legkésőbb két munkanapon belül zárolni kell (az adattovábbítás lehetetlen). A referenciaadat zárolását, a zárolás megszűntetését, a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően a KHR-ben haladéktalanul végrehatják. 3.6. Információnyújtás Hitelreferencia-szolgáltatás: a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy b) a külön törvényben meghatározott Központi Hitelinformációs Rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés. A Takarékszövetkezet a fentieken kívül, az alapinformáción felül bankinformációt az Ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti és általános vagy az információkérők meghatározott körére korlátozott és minden esetben egyértelműen meg kell, hogy jelölje az adandó információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott információról a Takarékszövetkezet másolat küldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az információnyújtásra való felhatalmazás esetén a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, melyet Hirdetményben tesz közzé. 21
A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és felelősséget nem vállal. 4. Közreműködő igénybevétele A Takarékszövetkezet az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Közreműködő lehet a Takarékszövetkezet által a pénzügyi szolgáltatások ellátására igénybevett természetes vagy jogi személy (pl. bankügynök, stb) A közreműködő mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél vonatkozásában köteles a banktitkot, üzleti titkot megtartani. Amennyiben a titoktartási kötelezettség alól a jogszabályok felmentést adnak, az ebből eredő következményekért a Takarékszövetkezet nem felelős. 5. A megbízások általános szabályai A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet más módon értesíteni kell. A Takarékszövetkezet nem felel a megbízó által tévesen megadott adatok helyességéért. 6. Ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítást - az ügyfél-azonosítást és az azonosító adatok rögzítését, a személyazonosság igazoló elenőrzését, a tényleges tulajdonosi nyilatkozat kitöltését és a monitoring tevékenységet - minden, a Takarékszövetkezet által végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében el kell végezni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály (Pmt.) alapján. A nemzetközi pénzátutalások esetén - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján alkalmazni kell a Takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében “Pénzmosási Szabályzat” – Pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok foglaltakat, amely tartalmazza a Takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatókra nézve. A Takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor köteles az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégezni.
22
A Takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás, esetén; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / pénzváltásnál: ötszázezer / forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /pénzváltásnál: ötszázezer/ forintot. Az ügyfél köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A Takarékszövetkezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. 6.1. Ügyfél azonosítás Az ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi személyazonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott személyazonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: természetes személy: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén: - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént. - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
23
- külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; - cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. Az ügyfél azonosítás során a Takarékszövetkezet által nyilvántartott és rögzített adatokat az 1. sz. Melléklet, illetve a Takarékszövetkezet által alkalmazott ügyviteli szoftver adatbázisa tartalmazza. A Takarékszövetkezet az ügyfélazonosítás (átvilágítás) során az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás megelőzéséről rendelkező belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzíthető. 6.2. Az ügyfél kötelezettsége Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. E kötelezettség teljesítése érdekében a Takarékszövetkezet köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ha a Takarékszövetkezet által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – úgy 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfélt az adatokban bekövetkezett változások közlésére. 6.3. A pénzmosás-megelőzésről szóló jogszabályi kötelezettségek betartása A Takarékszövetkezet minden ügyintézője köteles betartani a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály és belső szabályzat rendelkezéseit a pénzügyi szolgáltatásokra, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó ügyletkötések során. Ha a Takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján számlán keresztüli művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. 24
A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi körei: -
Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása.
-
Hitel és pénzkölcsön nyújtása – ideértve a faktorálást, ide nem értve a forfetírozást.
-
Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása.
-
Váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység.
-
Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) üzletszerű végzése forintban
-
Függő biztosításközvetítői - biztosítási ügynöki – tevékenység
-
A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a Takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítására
7. Betétgyűjtés (ÁPTF.904/1997/F.sz. engedély) Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetén a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak értéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás és b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása, c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz. A takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezik, mely szerint takarékbetét: a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg. 7.1. Betételhelyezés A takarékbetét-szerződés alapján való betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet 25
meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni. A betételhelyezés írásbeli szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. A természetes személyeknek számlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 100.- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét-szerződésben a betétestől különböző, de takarékbetét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A Takarékszövetkezet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett - családi és utónevét - születési helyét és idejét. A Takarékszövetkezet a betétes és a kedvezményezett vonatkozásában köteles alkalmazni az ügyfél-átvilágításnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály és a Takarékszövbetkezet belső szabályzata szerinti intézkedéseket. Átvilágítás hiányában takarékbetétet nem lehet elfogadni, illetve a kedvezményezett megjelölése nem fogadható el. A Takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet - 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint - 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. - az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. Betétvédelemben részesülnek a névre szólóan elhelyezett betétek. A betétbiztosítás feltételeiről a Takarékszövetkezet az ügyfeleit Hirdetmény útján tájékoztatja. A betétbiztosítás szempontjából betétnek minősül a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír is (Hpt. 6.§. (2) bek. 1)pont). Annak tényét, hogy a betét az OBA által biztosított a betéti okiraton fel kell tüntetni. Amennyiben a betétre a törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki, azt ilyen értelmű záradékkal kell ellátni. Betétvédelemben akkor részesül bármely betét, ha a betétes azonosítható, illetve a betét névre szólóan kerül elhelyezésre. A betétes nevén kívül legalább két azonosító adatot kell nyilvántartani a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében, melyek a következők:
-
Természetes személynél: név
Jogi személynél: - megnevezés 26
- anyja neve - lakcím - születési hely és idő
- székhely - adószám - tb törzsszám
Az OBA a befagyott tőkeösszeg után a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot (az előző bekezdés szerinti összeghatárig) a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás törvény szerinti kezdő időpontjáig. (Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő 5 munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.) Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki. Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére - a befagyott betétből, valamint - azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet azért vonta vissza, mert fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek, illetve a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetve vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet, a tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának (betétek befagyása, vagy a Felügyelet határozata az engedély visszavonásáról, vagy a felszámolási eljárás kezdeményezése) napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás fentebb meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap a befagyott tőkeösszeg után, valamint azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet vonta vissza a fentebb említett okok miatt, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás kezdő időpontjáig legfeljebb 100.000 euró összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére. Hitelintézetek egyesülése esetén a kártalanítási összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig. Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. Közösségi betétek esetén a kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni. A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre 27
emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás százezer euró összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet /vállalkozás által elhelyezett, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire, továbbá o) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint p) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, q) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. 7. 2. Betétek okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes, vagy kedvezményezett megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betéti okiraton fel kell tüntetni a betétes, kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és idejét, valamint a betét biztosítottságára vonatkozó utalást és betétbiztosításhoz szükséges további azonosító adatokat. A Takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet, illetve az általuk meghatalmazott személyt köteles a pénzmosás és a terrorizmus finandszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerint átvilágítani és az azonosítás adatait a betét, 28
illetve a betét-szerződés megszűnését követő legalább 8 évig megőrizni. Átvilágítás hiányában a Takarékszövetkezet takarékbetétet, illetve kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. 7.3. Rendelkezési jogosultság a betét felett: A névre szólóan elhelyezett betétek elhelyezhetők fenntartás nélkül vagy fenntartással. A betétről kiadott okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket, valamint a betét biztosításra vonatkozó feltételeket.
A névre szólóan fenntartás nélkül elhelyezett betétet a Takarékszövetkezet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett – , illetve meghatalmazottja részére fizeti vissza.
A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a Takarékszövetkezet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett - , illetve meghatalmazottja részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan – a Takarékszövetkezethez intézett írásbeli nyilatkozattal - módosíthatja. (A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.)
Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre (bárki az egész összeg felett rendelkezhet). Meghatalmazás: A takarékbetét felett a betétes vagy a kedvezményezett meghatalmazott útján is rendelkezhet. A meghatalmazás lehet általános (a meghatalmazó valamennyi jogügyletére kiterjedő) vagy eseti (egy esetre, ügyletre kiterjedő). A meghatalmazásra a Ptk képviseletre és meghatalmazásra vonatkozó szabályait kel alkalmazni. A nem névre szólóan megnyitott takarékbetétek feletti rendelkezés, azok névre szólóvá alakítása: - A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a és akire vonatkozóan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló hatályos törvény (Pmt.) szerinti ügyfél-átvilágítást a Takarékszövetkezet elvégezi. Az ilyen takarékbetétet a Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. - A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a Takarékszövetkezet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a Takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. - A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.
29
-
-
A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor. A Takarékszövetkezet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.
A nevesítést követően a betétokirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a Takarékszövetkezetet felelősség nem terheli. 7.4. A betétek lekötése Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa. Ennek megszegése a kamatra való jogosultság teljes, vagy részleges elvesztésével jár, vagyis amennyiben a betétes a lekötési idő előtt kívánja a betétet felvenni, azt megteheti, azonban a lekötési idő előtt felvett betétekre nem a szerződésben kikötött kamat jár. A Takarékszövetkezet ügyfelei számára nem ír elő olyan minimális időtartamot, ameddig a betétet nem lehet kivenni. A lekötési idő előtt felvett betétek kamatozásának feltételeiről, a kamat mértékéről a Takarékszövetkezet Hirdetménye rendelkezik. 7.5. A betétek kamatai A kamatszámítás módja, képlete: Kamat = tőke x kamatláb x napok száma 360 x 100 A kamatozás kezdő és utolsó napja: A betét - ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik - az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A takaréklevél-betét az elhelyezés hónapjának első napjától a megszűnést megelőző hónap utolsó napjáig kamatozik (havi kamatozás). A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet előzetesen legalább 15 naptári nappal az üzlethelyiségeiben kifüggesztett Hirdetménye útján, valamint elektronikus úton, honlapján teszi közzé. Az egységesített betéti kamatláb-mutató: A betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló jogszabály (82/2010.(III.25.) Kormányrendelet) alapján a Takarékszövetkezetnek Üzletszabályzatban az
30
egyes általa kinált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítania, illetve közzé kell tennie. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén a Takarékszövetkezet az EBKM-et köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. A betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban és kereskedelmi kommunikációban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az Üzletszabályzat tartalmazza. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló, vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a Takarékszövetkezet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) - ide nem értve az adófizetési kötelezettséget - levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértékének is - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben, illetőleg jól érthetően el kell hangoznia. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke, illetve összege, a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értékét is meg kell adni. Ha a Takarékszövetkezet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (akár a Takarékszövetkezet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikációnak legalább a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmaznia kell. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak és kereskedelmi kommunikációnak a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmaznia kell. Ha a Takarékszövetkezet olyan összetett szolgáltatást kínál, ahol a betét mellett befektetési jegyet is kötelező vásárolni, a kereskedelmi kommunikációnak vagy a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak a betétrészre vonatkozó EBKM értékét követően tartalmaznia kell - megegyező megjelenítésben - az alábbi szöveget: „Az ajánlat másik elemét képező befektetési alap hozama az alapban lévő befektetési eszközök hozamától függően változó lehet. Az alap múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra.” Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az alábbi képletet kell alkalmazni:
31
( k bv )
n
Elhelyezet
tbetét
i 1
1
r
*t
i
i 365
ahol n = kamatfizetések száma r = az EBKM értéke t = a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i = az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap.
ahol n = kamatfizetések száma r = az EBKM értéke t i = a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i = az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:
ahol n = a betétbefizetések száma, Bi = az i-edik betétbefizetés összege, ti = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, tj = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, Kj = a j-edik kifizetés összege. 7.6. A kamat jóváírásának időpontja: A kamatozás megelőlegezett kamatjóváírással történik. A betét utáni kamat - teljes kifizetés esetét kivéve - minden év december 31-én esedékes, - minden év december 31-én írja jóvá a Takarékszövetkezet a betétszámlán, majd a takarékbetétkönyvben. Az évi napok száma 360, minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). A lekötött betéteknél minden egyes betételhelyezésnek el kell tölteni a lekötési időt. Kifizetés esetén mindig a legrégebbi befizetésből történik a felvét. Lekötési időt elfekvő betét a - lekötési időnek megfelelő kamat %-kal - tovább kamatozik. Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletekre történő 32
felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő Hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. 7.7. A kamat mértékének megváltoztatása: A Takarékszövetkezet jogosult a betéti kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítást a hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek Üzlethelyiségeiben Hirdetmény formájában ki kell függeszteni, valamint elektronikus úton, honlapján közzé kell tennie. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő - ha a szerződés másként nem rendelkezik - 30 nap, az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetén 90 nap. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt és Hirdetményében közzétett levonásokat eszközölhet. A mindenkori kamatok mértékét a Hirdetmény tartalmazza. 7.8. A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai 7.8.1. Kamatozó könyves takarékbetét Könyves takarékbetétet bármilyen összegben minden természetes személy elhelyezhet. A Takarékszövetkezet a betétes részére betétkönyvet szolgáltat ki. A betétbe betétet elhelyezni, kivétet eszközölni - lekötési időt ki nem töltött betétnél a kamat veszteség figyelembevételével - bármikor lehet. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetét elhelyezhető lekötési idő szerint - lekötési idő meghatározása nélkül (látra szóló) - előre meghatározott lekötési időre. (A lekötési időket a Hirdetmények, illetve az aktuális betéti konstrukciók tartalmazzák) A takarékbetét csak névre szólóan helyezhető el, rendelkezés szerint lehet fenntartással vagy fenntartás nélkül. Fenntartásos betétkönyvet két vagy több személy is nyithat, de rendelkezni kell a betétkönyvből való kifizetés esetére, hogy a betéttulajdonosok együttesen vagy külön-külön jogosultak a betét felett rendelkezni. A fenntartásos betét tulajdonosa – ha nagykorú - úgy is rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a betétösszeget az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetét tulajdonos hagyatékához; a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is rendelkezhetnek.
33
Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. Takarékbetétkönyvben forgalmazás csak a betétkönyv egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén - a betét összegét és a betétest megillető kamatot a betétkönyv bevonása ellenében lehet kifizetni. 7.8.2. Takaréklevél A takaréklevél betétek lehetnek fix összegűek, előnyomottak vagy biankóbetétek. A Takarékszövetkezet fix összegű takarékleveleket bocsát ki. A fix összegű takaréklevél-betétek címletei: 5.000.- Ft 10.000.- Ft 20.000.- Ft 50.000.- Ft A takaréklevél esetén kamat csak a teljes naptári hónapok után jár. A takaréklevélre elhelyezett összeghez - mivel az fix címletű - újabb összeget hozzátenni, vagy abból elvenni a felváltás esetét kivéve nem lehet. A nagyobb címletű takaréklevél kisebb címletűre jogfolytonosan felváltható. A felváltott takaréklevél az eredeti elhelyezés időpontjától kamatozik. A felváltott takaréklevél ellenértékének egy része készpénzben is kifizethető. Az év ugyanazon hónapjában megnyitott kisebb címletű takaréklevelek magasabb címletűre jogfolytonosan beválthatók. A takaréklevél kamatát külön felvenni nem lehet, azt a betétösszeg, illetve felváltás esetén a részösszeg felvételével egyidejűleg fizeti ki a Takarékszövetkezet. 7.8.3. Lakáscélú betétek A lakáscélú megtakarításokról a 90/1987. PM rendelet szól, ami 1997.0I.01-től hatályát vesztette, de rendelkezéseit a már megkötött ilyen célú betétszerződésekre alkalmazni kell. A Lakáscélú megtakarítás olyan takarékossági megállapodás, amelyben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére minden hónapban - 5 éven keresztül - 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeget helyez el. Az elhelyezett betét és kamata felett - a megállapodás időtartama alatt - a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás lejáratával, amennyiben a kedvezményezett nagykorú a kedvezményezett, a kedvezményezett nagykorúságáig a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartam lejárta után a megtakarítást tovább lehet folytatni, illetve a betétszámlán a befizetéseket és kamatát tartani. Lakáscélú betétből részösszeget kivenni nem lehet. A betételhelyező fontos okból (pl: betegség) a megállapodásban vállalt befizetéseket szüneteltetheti. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik.
34
A betételhelyező a befizetett lakáscélú megtakarítások után a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott adókedvezményben részesül. A lakáscélú betétek - a 2013. évi CCXXXVII tv. szerint - államilag és OBA által garantáltak. A Takarékszövetkezet a lakáscélú betétek után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizet. A Takarékszövetkezet minden év december 31-én a tárgyévi kamatot jóváírja a betétszámlán. A befizetésekről a jóváírt kamatról és az év végi számlaegyenlegről évente írásban értesíti a betételhelyezőt a Takarékszövetkezet. A lakáscélú betét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A kamatszámítás képlete megegyezik a betéti kamatszámítás általános képletével. A megállapodás időtartamát és a 60 befizetést elért betétszámlán "számlazárás" történik, ami során a befizetések után - azok időpontjától - + kamatjóváírás történik. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint külön kölcsön adható. 7.8.4. Takarék számlabetét A Takarék számlabetét elsődleges célja, hogy a természetes személyek részére korszerűbb számlás megtakarítási lehetőséget biztosítson, szélesebb megtakarítói kör megnyerését szolgálja. A Takarék számlabetét olyan betét, mellyel lehetőség nyílik – tetszőleges összegű, gyakoriságú, és elhelyezés szempontjából változatos formában (készpénz, jóváírás, stb.) történő rugalmas megtakarításra. Kifejezetten megtakarítási célokat szolgáló konstrukció, mely fizetési számla/ Takarékszövetkezeti bankszámla nélkül is működhet. Megtakarítói kör devizajogi státustól függetlenül, a természetes személyek. A betétszámla elhelyezhető (a törvényes képviselő jognyilatkozata alapján) korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves), illetve cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) természetes személyek nevére is. A Takarék számlabetét két névre is szólhat (tulajdonos és társtulajdonos minőségben). A választható lekötési időszakok A megtakarítás céljainak megfelelően az ügyfél 1, 2, 3 hónapos lekötési időszakok közül választhat. A betét minimális összege 10.000 Ft, maximális összege nem korlátozott. A betét összege bármikor felvehető. A kamatláb a lekötési időn belül fix. A kamat elszámolása mindig a lekötés lejártakor történik. A kamatozás a befizetés napján kezdődik, és a kifizetést megelőző napon végződik. 7.8.5. Értékpapírszerű egyéb betétek Az értékpapírszerű formában kiállított betét takarékbetétnek minősül. Az értékpapírszerű formában kiállított betéti okiratokra is jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A Takarékszövetkezet által forgalmazott egyes konstrukciókat és általános szerződési feltételeiket a Hirdetmények tartalmazzák. (Pl: Matrac betétjegy) 7.8.6. Egyéb betétek 35
A Bankszámla szerződés pozitív egyenlegére a jelen fejezet betéti szabályai megfelelően alkalmazandók. A részletes szabályokat a Pénzforgalmi szolgáltatások fejezet tartalmazza. 7.9. A betétszámlák megszűntetésének módja, költsége: A Takarékszövetkezetnél nyitott betétszámlák megszűntetése az ügyféllel megkötött szerződés rendelkezései szerint történik. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén – amennyiben a szerződés erről nem rendelkezik, úgy bármelyik fél indokolás nélkül jogosult a betétszámlát azonnali hatállyal vagy felmondási idő kikötésével, a másik félhez írásban címzett jognyilatkozattal felmondani. A megszűntetés költsége: díjmentes. 7.10. A betétesek tájékoztatása: A Takarékszövetkezet köteles az Alappal (OBA), önkéntes betétbiztosítássalkapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek befagyása vagy a hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által visszavonása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni. A Takarékszövetkezetnek tájékoztatni kell a betétest arról is, hogy az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a betétre a Hpt. 213.§ ban meghatározott esetekben. 8. Hitel és pénzkölcsön nyújtása (ÁPTF.904/1997/F.sz. engedély) 8.1.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. 8.1.2. Pénzkölcsön nyújtása: a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni, b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi, c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, a)
36
d) önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása (a jelzáloghitelintézetekről szóló külön törvény szerint), e) zálogkölcsön nyújtása f) anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás) g) A hitelképesség vizsgálata, hitel és kölcsönszerződések előkészítése, a folyósított kölcsönök nyilvántartása, figyelemmel kísérése, ellenőrzése behatása is hitel –és pénzkölcsön nyújtásnak minősül. 8.2. A hitelezés általános szabályai A hitelezési folyamat részei: 1. az ügyfél tájékoztatása, 2. kölcsönigénylés, 3. a kölcsön igény átvétele/befogadása, 4. a kölcsön engedélyezésre való előkészítése, 5. fedezetértékelés, 6. kölcsönbírálat, engedélyezés vagy elutasítás, 7. szerződéskötés, (ideértve a biztosítéki szerződéseket is) 8. kölcsönfolyósítás ( – kölcsönszámla megnyitása) 9. a hitel célszerinti felhasználásának ellenőrzése, 10. szerződésszerű teljesítés esetén a hitel megszüntetése, ennek elmaradása esetén a kölcsön és járulékainak behajtásához szükséges intézkedések megtétele. 8.2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás: A Takarékszövetkezet a hiteligénylő ügyfeleknek minden szükséges tájékoztatást megad annak érdekében, hogy az ügyfél - a lehetséges variációk közül - a számára legjobban megfelelő hiteltípust válassza. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy valótlan adatok közlése a hitel/kölcsön felmondását vonhatja maga után, ami a későbbiekben a hitelezésből történő kizárást eredményezheti. A Takarékszövetkezet jogosult a fogyasztónak minősülő ügyfél esetén - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet 7.5. pont) 8.2.2. Kölcsönigénylés: Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Ha az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. A hitelkérelem összeállításához a Takarékszövetkezet segítséget ad. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. 8.2.3. A kölcsönigény befogadása: A kölcsön igény akkor számít befogadottnak, amikor a Takarékszövetkezet által meghatározott és az ügyféllel ismertetett, a hiteligény elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum, adat a Takarékszövetkezet rendelkezésére áll és nem áll fenn az ügyfél hitelezését kizáró ok (pl: csőd, felszámolási eljárás, cégbejegyzés hiánya, folyamatban lévő
37
peres eljárás, KHR-ben negatív szereplés, köztartozás, stb). Amennyiben szükséges, a Takarékszövetkezet hiánypótlásra kéri fel az ügyfelet. 8.2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés: A befogadott hitelkérelmek alapján azok részletes tartalmi vizsgálatára és értékelésére kerül sor. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. A Takarékszövetkezet a fedezettség számításánál nem veszi figyelembe az adósok, adóstársak bérjövedelmét, azoknál a kisebb összegű (maximum 500 ezer forintot meg nem haladó) hiteleknél ahol nem kérünk ingatlan fedezetet. Ezen hitelek „fedezetlen hitelek” kategóriába sorolandók. 8.2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés): A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a hitelezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései, valamint a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó, továbbá az adósminősítésre és a fedezetek értékelésére vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen összegű törlesztő részlet fizetésére képes illetve, hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja tovább az igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. A meghozott döntés tartalmazza a kölcsön konkrét összegét, futamidejét, törlesztési feltételit, egyéb kondícióit, a biztosítékokat. A kölcsönigény engedélyezéséről illetve elutasításáról az ügyfelet a legrövidebb időn belül értesíteni kell. 8.2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése: A kölcsönt igénylő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. A szerződéskötést megelőzően az ügyfelet azonosítani kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzőséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint. A szerződés érvényesen létrejön egyszerű magánokirati formába foglalva, kivételes esetben a döntéshozó fórum határozata alapján a szerződést közokiratba (kétoldalú szerződés vagy egyoldalú tartozáselismerő okirat) kell foglalni. A hitel, illetve kölcsönszerződések általában a következőket tartalmazzák: - a hitel típusát, elnevezését, - a szerződő felek nevét, levelezési címét, - a hitel futamidejét, - a hitel összegét és lehívásának, folyósításának feltételeit, - a hitelért az ügyfél által fizetendő ellenszolgáltatást (kamat, jutalék, díj, költség, stb) és módosításának szabályait, - a törlesztési feltételeket, 38
-
a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származó kötelezettségeket, a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, a felek felmondási jogának lehetőségét, feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, az ügyfél előtörlesztéshez való jogát, feltételeit, egyéb a felek által lényegesnek tartott, illetve jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, rendelkezéseket.
A Takarékszövetkezet a hitel/kölcsönszerződés biztosítékaként megköti az ügyféllel a szükséges biztosítéki szerződéseket a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A szerződéseket a Takarékszövetkezet részéről két, a hitelszerződések aláírásra feljogosított képviselőnek kell aláírnia. 8.2.7. Kölcsönfolyósítás A kölcsön folyósítására a kölcsön -és biztosítéki szerződések megkötését követően és a folyósítás feltételéül előírtak teljesülése esetén kerülhet sor. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet készpénzfizetéssel, átutalással (az adós által megjelölt számlára) bankszámlára átvezetéssel, egyéb módon. A folyósítás történhet egy összegben és több részletben. 8.2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése: Az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott célra használhatja fel, amennyiben ilyen cél meghatározásra került a szerződésben. A kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását és az adós fizetőképességét a Takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt bármikor jogosult ellenőrizni. Az adós a hitelcél teljes vagy részleges megvalósulását a szerződésben meghatározott módon tartozik igazolni. A Takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében vizsgálja és rendszeresen figyelemmel kíséri - különösen az adós adatszolgáltatására tekintettel - a hitel céljának megfelelő felhasználását és a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Az adós nem szerződésszerű magatartása esetén fel kell szólítani őt a szerződésszerű teljesítésre, illetve tárgyalásokat kell folytatni. Szükség esetén indokolt lehet újabb fedezetek bevonása is. Amennyiben a hitel visszafizetése veszélyeztetve van, a kölcsön felmondása mellett az adóssal szemben bírósági eljárást kell kezdeményezni. Amennyiben az adósnak átmeneti fizetési gondja van, alapos vizsgálat után sor kerülhet a hitel halasztására vagy prolongálására. 8.2.9. A szerződés megszűnése Megszűnik a szerződés a kölcsön és járulékainak maradéktalan, szerződésszerinti visszafizetésével. Az Ügyfél - a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitel/kölcsönszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is megszüntetni. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenti. A kölcsön visszafizetése esetén a Takarékszövetkezettel megkötött biztosítéki szerződések is megszűnnek, illetve ezek megszűntetéséről a felek intézkednek. 39
8.2.10. Szerződésszegés: A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon természetes személy adós azonosító adatait, aki a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a Takarékszövetkezettel hitelviszonyt létesítettek. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában - jogosult bírósági úton érvényesíteni. Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 6:382.§ (4)-(5) bekezdésében, 6:387§-ában, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. A Takarékszövetkezet részéről történő felmondás okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülhetnek különösen az Ügyfél alábbi magatartásai: - a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása fizetési felszólítás ellenére - az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja, - az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése, - valótlan információk közlése, adatok eltitkolása vagy a Takarékszövetkezet más módon való megtévesztése, amennyiben ez a kölcsönnyújtás feltételeit befolyásolhatta volna, - az adós a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette a Takarékszövetkezetet (amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta) - számlaszerződés felmondásáról, valamint a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül más hitelintézetnél számla-nyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, - a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése, - a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós felszólítás ellenére nem egészíti ki, - az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, 40
-
-
az adós hitelképtelenné válik, az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - megakadályoz, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, a szerződésben meghatározott más súlyos szerződésszegés magvalósítása.
9. Biztosítékok A Takarékszövetkezet a hitelezés előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességtől jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a Takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról, illetve kiegészítéséről a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni. 9.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok A Takarékszövetkezet erre irányuló szerződési kikötés esetén az Ügyfél bármelyik nála vezetett számlája terhére jogosult követelését beszámítással érvényesíteni.
Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a termelésben, illetve a kereskedelemben résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat pótolni és a változásról tájékoztatni a Takarékszövetkezetet.
A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani.
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítési módja: A Takarékszövetkezet lejárt követelését a kielégítési joga megnyílta után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján érvényesíti. Közvetlen érvényesítésre opció, óvadék, engedményezés esetén van mód. Egyéb esetekben bírósági eljárás útján történik az igényérvényesítés: Zálogszerződés esetén peres úton kell a Takarékszövetkezetnek érvényt szereznie követelésének. Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, tartozáselismerő nyilatkozat, zálogszerződés esetén a bíróság a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, s ennek alapján a Takarékszövetkezet a peres eljárás mellőzésével kezdeményezheti a végrehajtási eljárás megindítását. A kielégítés történhet a zálogtárgy közös értékesítésében való megállapodással, illetve ezzel üzletszerűen foglalkozó személynek is adható megbízást. A zálogtárgy értékesítésére feljogosított a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. 41
Következmény: az igényérvényesítést követően a biztosíték felett a dolog tulajdonosa elveszti rendelkezési jogát, illetve a tulajdonjogát. A biztosítékokból való igényérvényesítés esetén az esetleges többletértékkel az ügyfél felé el kell számolni.
A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget /visszavásárlási értéket a Takarékszövetkezetre engedményezni.
Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Ennek elmaradása esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél költségére a díjat befizeti és a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvényt, illetve másolatát részére átadni. A Takarékszövetkezet a konkrét szerződésben az is előírhatja, hogy az Ügyfél a biztosítási díjat közvetlenül a Takarékszövetkezetnek utalja át, s egyben bízza meg azzal, hogy a biztosítási díjat a Takarékszövetkezet fizesse a biztosító intézetnek.
A Takarékszövetkezet a rá engedményezett befolyó biztosítási összeget /visszavásárlási értéket követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani.
Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is.
A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek elege tesz-e.
Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget választása szerint - az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Üzletfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen.
A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges.
42
A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli.
9.1.1. Biztosítékok (a 2014. március 15. napja előtt létrejött biztosítéki jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések) A takarékszövetkezet a hitelezés előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességtől jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról, illetve kiegészítéséről a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok A Takarékszövetkezet az Ügyfél bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére – erre irányuló szerződési kikötés, illetve az Ügyfél felhatalmazása alapján - jogosult követelését érvényesíteni, illetve beszámítani. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a vállalkozás gazdálkodásában résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat a szerződéskötés-kori érték állandóságának biztosítása érdekében pótolni és a változásról tájékoztatni a takarékszövetkezetet. A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: A takarékszövetkezet kielégítési jogának megnyílása után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján történik az igényérvényesítés. Közvetlen érvényesítésre az alábbi esetekben van mód: opció, óvadék, engedményezés, beszedési megbízás. Zálogjog érvényesítése az alábbiak szerint történhet: a.) A zálogtárgy értékesítésére bírósági végrehajtás mellőzésével akként kerül sor, hogy arra jelzálogjogosult árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek ad megbízást. A zálogtárgy értékesítése, tulajdonjogának átruházása a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében történik a 12/2003. (I.30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. b.) A zálogtárgy értékesítése történhet a zálogtárgy közös értékesítésben való megállapodással vagy értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó személynek is adható megbízás. A zálogtárgy értékesítésére feljogosított a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására.
43
A zálogtárgy értékesítésének bevétele a zálogjogosultat illeti, de a zálogjogosult köteles a zálogkötelezettel elszámolni és a követelését és járulékait meghaladó bevételt kiadni. A zálogtárgy legalacsonyabb értékesítési ára ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi érték 70%-a. A szakértőt a zálogjogosult és a zálogkötelezett közösen választja ki. Amennyiben a zálogjogosult és a zálogkötelezett 10 banki napon belül nem tud megegyezni a szakértő személyében, úgy a zálogjogosult jogosult önállóan szakértőt választani. A zálogtárgy értékesítésére a kielégítési jog megnyiltától számított 6 hónap áll rendelkezésre. Amennyiben ezen idő alatt a zálogtárgyat a megbízott nem tudja értékesíteni, úgy az értékesítési megállapodás a kielégítési jog megnyiltát követő 6. hónap utolsó napján hatályát veszti. c.) Amennyiben a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés eredménytelensége miatt a megállapodás hatályát veszti, vagy a felek másképp nem állapodtak meg, úgy a zálogjogosult igényét bírósági végrehajtás útján érvényesítheti. d.) Közjegyzői okiratba nem foglalt zálogjog esetén Fizetési meghagyásos eljárással (közjegyzői okiratba nem foglalt zálogjog esetén közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás) vagy peres eljárással (bírósági hatáskörbe tartozó igényérvényesítés) kell a takarékszövetkezetnek érvényt szereznie követelésének. e.) Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, tartozáselismerő nyilatkozat, zálogszerződés esetén a bíróság a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, és ennek alapján a takarékszövetkezet a peres eljárás mellőzésével kezdeményezheti a végrehajtási eljárás megindítását. Következmény: az igényérvényesítést követően a biztosíték felett a dolog tulajdonosa elveszti rendelkezési jogát, illetve a tulajdonjogát. A biztosítékokból való igényérvényesítés esetén az esetleges többletértékkel az ügyfél felé el kell számolni. A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül - fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget a Takarékszövetkezetre engedményezni. Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvényt részére átadni. A Takarékszövetkezet a rá engedményezett befolyó biztosítási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is. A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is a biztosítékok meglétét, és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek elege tesz-e. 44
Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget - választása szerint - az Üzletfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen. A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli. A jogi biztosítékok köre A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét is figyelembe véve - hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi biztosítékot alkalmazhatja: -
zálogjog óvadék engedményezés (követelés, árbevétel) opció készfizető kezesség, bankkezesség, garantőr intézmények kezességvállalása bankgarancia, garantőr intézmények garanciavállalása (Garantiqua Hitelgarancia Zrt; Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) beszedési megbízásra felhatalmazás
A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként nem fogadhat el: -
-
a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. olyan biztosítékot, amit az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat, jelzálog esetén a biztosíték értékének 70 %-át meghaladó mértékben már lekötött biztosítékot.
A takarékszövetkezet meghatározza azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyeket fedezetként elfogad, továbbá azt, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ezen paramétereket a mindenkor érvényes fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. A hitel fedezete lehet Készfizető kezesség (Ptk. 274.§ (2). )
45
A készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. A készfizető kezességvállalás az egyedi kölcsönszerződések részeként, annak a készfizető kezes általi aláírásával jön létre. Bankkezesség (Ptk. 272-276.): Az adós tartozásának megfizetéséért hitelintézet kezességet vállalhat. A bankkezesség mindig készfizető kezesség. Garantőr intézmények készfizető kezességet vállalhatnak az adós tartozásának megfizetéséért. (Garantiqua Hitelgarancia Zrt; Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) Garancia vállalás Bankgarancia (Ptk. 249.§.) Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet /egyéb szervezet garanciát vállalhat. A bankgarancia ügylet szereplőit, érvényesítésének feltételeit, a bankgarancia nyilatkozat tartalmazza. Garantőr intézmények garanciát vállalhatnak az adós tartozásának megfizetéséért. (Garantiqua Hitelgarancia Zrt; Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) Óvadék (Ptk. 270-271.§) Követelés biztosítására óvadéki szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Az óvadék tárgya lehet készpénz, bankszámla-követelés, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz és hitelkövetelés. Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is, hitelkövetelés esetén az átadás az azt tanúsító, illetve érvényesítéséhez szükséges okiratok rendelkezésre bocsátását. Ha az óvadék tárgya hitelkövetelés, és azt a jogosult kielégítési jogának megnyílta előtt a kötelezettnek teljesítik, a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására köteles. Óvadék tárgyául szolgáló hitelkövetelésen azt a követelést kell érteni, amely hitelintézettel kötött kölcsönszerződésből származik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óvadék tárgyát képező hitelköveteléssel szemben a beszámítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányuló szerződéses kikötés vagy joglemondó nyilatkozat érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Az óvadék olyan dologi biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezet az adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Amennyiben a Takarékszövetkezet kielégítési jogával él, az óvadékba kerülő tárgyi dologgal vagy a számlán kezelt pénzeszközzel történő elszámolás alapjául az óvadéki szerződésben kikötött érték szolgál. Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, per-, igény- és tehermentességéért. Óvadékot nemcsak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is (pl.: kezes) felajánlhat. 46
Az óvadéki tárgyat átvevő Takarékszövetkezet köteles gondosan őrizni, és - mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába - az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. Amennyiben az óvadék tárgyát a Takarékszövetkezet értékesíti, vagy tulajdonába veszi, úgy az óvadék tárgyának értékesítéséből befolyó vételárnak a követelést meghaladó része az óvadék tárgyának tulajdonosát illeti, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a Takarékszövetkezet elszámol. Az óvadékra egyebekben – a Ptk. 254. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a zálogjogra vonatkozó közös szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Zálogjog (Ptk. 251-269.§) A zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Dolog egy részén azonban nem lehet zálogjogot alapítani, kivéve az ingatlan önálló tulajdoni hányadát. A zálogjog fajtái: Jelzálogjog: A zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, a kötelezett köteles a zálogtárgy épségét megőrizni. Kézizálogjog: A zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga. Keretbiztosítéki zálogjog: Meghatározott jogviszonyokból, vagy jogcímeken keletkező, illetve jövőbeli követeléseket ingatlanra vonatkozóan keretbiztosítéki jelzálogszerződéssel lehet biztosítani. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A bejegyzési kérelemnek azt a legmagasabb - kamatokkal és járulékos költségekkel megnövelt összeget kell tartalmaznia - amelyen belül a takarékszövetkezet a zálogtárgyból kielégítést kereshet. Vagyont terhelő zálogjog: követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. A zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerződés hatálybalépését követően megszerzett – a vagyont, vagyonrészt érintő – valamennyi dologra és jogra is, attól az időponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. A kielégítési jog megnyíltával a zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át. A vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges. A zálogjog keletkezése: A zálogjog a takarékszövetkezet, mint zálogjogosult és az ügyfél, mint zálogkötelezett közötti írásbeli szerződés alapján jön létre.
47
Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés teljes bizonyító erejű rangsorcsere esetén ügyvéd által ellenjegyzett - magánokiratba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ingóságot vagy vagyont terhelő zálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (külön törvény rendelkezései szerint) vezetett nyilvántartásban való bejegyzése szükséges. A bejegyzés feltünteti a követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, amelyekre a zálogjog kiterjed. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjogi nyilatkozat közokiratba elegendő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni. (közjegyzői közreműködés nélkül). A nyilatkozat alapján a zálogjogot a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bejegyezni. A bejegyzéshez nem fűződik közhitelesség. Jelzálogszerződések: I. Jelzálogszerződés tartalma: Zálogszerződésben meghatározott kölcsönjogviszonyból fennálló hitelezői követelés biztosítására a Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult a zálogtárgyból (ingó, ingatlan) kielégítést kereshet, ha a kölcsönszerződés adósa/kötelezettje nem teljesít. II. A zálogkötelezett felelősségének terjedelme: a kölcsönjogviszonyból eredő teljes tartozásra kiterjed, beleértve a kölcsöntartozás járulékait, (a kölcsönszerződésben kikötött ügyleti és késedelmes kamatot, egyéb díjakat és jutalékot, a követelés illetőleg a zálogjog érvényesítésének költségét, és a zálogtárgyra fordított szükséges költségeket). III. A jelzálogszerződés tárgya: ingó és ingatlan dolog a.) Ingatlan fedezetként elfogadható: - üdülő, hétvégi ház - vállalkozási tevékenységet szolgáló ingatlan - korlátozott mértékben földterület - építési terület - lakás-ingatlan - tanya, gazdasági épület, önálló helyrajzi számmal rendelkező garázs és egy egyéb ingatlanok A zálogkötelezettek tulajdonjogát legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltű eredeti és hiteles tulajdoni lap másolattal, vagy a Takarékszövetkezet megbízásából a Takarnet rendszeren keresztül lekért nem hiteles vagy hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Ha az ingatlannak nem a hiteligénylő a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, akkor valamennyi ingatlantulajdonosnak a kölcsönszerződést dologi adósként, az ingatlan fedezeteként történő lekötésére irányuló jelzálogjog szerződést pedig zálogkötelezettként alá kell írnia. A zálogtárgyak meghatározása során a jelzálogszerződésekben rögzíteni kell ingatlan esetében az ingatlan helyrajzi számát, alapterületét, természetbeni fellelhetőségét és a 48
zálogkötelezettek tulajdoni hányadát, és a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét. Az érvényesen létrejött kölcsönszerződés és jelzálogszerződés alapján a Takarékszövetkezetet megillető jelzálogjogot - a kölcsön összege és járulékai erejéig - az ingatlan nyilvántartásba be kell bejegyeztetni. A bejegyzés díjköteles, melyet a hiteligénylő tartozik megfizetni. Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés teljes bizonyító erejű (a felek és két tanú által aláírt) rangsorcsere esetén ügyvéd/jogtanácsos által ellenjegyzett - magánokiratba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére – 2011.01.01-től – jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis. 2011.01.01. előtt megkötött jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés vonatkozásában sincs akadálya: a) a követelés, illetve a tartozás tekintetében történő jogutódlásnak (engedményezés, tartozásátvállalás, a jogutódlás egyéb esetei), b) a szerződés módosításának, c) a követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjogról történő lemondással egyidejűleg más ingatlanon jelzálogjog alapításának (fedezetcsere), vagy d) a szerződés megszüntetése és azonos vagy más hitelezővel a kötelezett által kötött új szerződés (kölcsönkiváltás) jelzálogjoggal való biztosításának, ha - a b) és d) pontban foglalt esetben - a biztosítandó követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb. A követelés mértéke a korábbinál nem terhesebbnek akkor tekinthető, ha annak összege - az alkalmazott árfolyamok különbözőségéből és az eredeti kölcsöntartozás megszüntetésével, illetve az azt kiváltó kölcsön folyósításával összefüggésben igazoltan felmerülő díjakból, költségekből adódó többletköveteléstől eltekintve - nem haladja meg az eredeti követelés még fennálló összegét. b.) Ingó jelzálogjog tárgya lehet, bármely egyedi azonosító alapján vagy ingó vagyontárgy csoportként gyűjtőnévvel meghatározható, konkrét jelzálogszerződésben rögzített vagyoni értéket képviselő forgalomképes vagyontárgy. Ingóságok közül zálogként fogadható el gépjármú, műszaki cikk, alvázszám és motorszám gyári szám szerint azonosítva, vagy késztermék, árukészlet, alapanyagok, tenyészállatok, stb. konkrét forgalmi értékkel meghatározva, mely értékkel, mint minimum készletekkel a zálogjogot nyújtónak állandóan saját tulajdonként kell rendelkeznie. A zálogtárgyak meghatározása során az ingó dolog azonosítására alkalmas módon kell az ingó dolgot az eseti szerződésekbe megjelölni. IV. A zálogkötelezett jogai és kötelezettségei 1) A zálogkötelezett a jelzálogszerződésben hozzájárulását adja a jelzálogjog ingatlannyilvántartási, illetve a Magyar Közjegyzői Kamaránál vezetett közjegyzői nyilvántartásba történő bejegyzéshez
49
2) A Zálogkötelezett köteles szavatolni, hogy a jelzálog tárgyát képező dolog felett koráltalanul jogosult rendelkezni, a zálog tárgya mentes minden olyan pertől, igénytől és tehertől, mely zálogjogosultnak zálogszerződésből alapuló jogait sértené. 3) Zálogkötelezett köteles a jelzálogjog tárgyát képező dolgot rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, gondoskodni arról, hogy annak forgalmi értéke ne csökkenjen, azt kár ne érje. 4) Zálogkötelezettek kötelesek tájékoztatni a zálogjogosultat a dolog értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett mindennemű változásról haladéktalanul. 5) Zálogkötelezett köteles a zálogtárgyra igazolható módon vagyonbiztosítási szerződést kötni, melynek kedvezményezettje a zálogjogosult Takarékszövetkezet. A biztosítási szerződést eredeti példányban kell bemutatni a zálogjogosultnak, annak fénymásolatának rendelkezésre bocsátásával együtt. A biztosítási szerződést a kölcsönjogviszonyból eredő követelés teljes megszűnése előtt zálogkötelezett nem szűntetheti meg, a biztosítás díját a biztosítási szerződés szerint köteles fizetni. 6) A zálogkötelezett köteles a zálogjogosult hozzájárulását kérni a zálogtárgy bármilyen jellegű megterheléséhez, elidegenítéshez (elidegenítésnek minősül a dolog eladása, apportálása, vételi jog biztosítása, elajándékozás vagy cseréje, terhelésnek minősül az ingatlan további dolog zálogba adása, bérbeadása, használatba adása, megszűnő jelzálogjog esetén a ranghely fenntartása, vagy arról 3. személy javára való lemondás, szolgalmi, haszonélvezeti, használati, elővásárlási, visszavásárlási jog alapítása). 7) Zálogkötelezett köteles haladéktalanul értesíteni zálogjogosultat, hogy a zálogtárgyra más személy javára végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra. A zálogkötelezett kötelezettségeinek megszegése esetén zálogjogosult jogosulttá válik az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására. V. Zálogjogosult jogai és kötelezettségei 1.) Zálogjogosult jogosult ellenőrizni a zálogjoggal terhelt zálogtárgy állagának megóvását, rendeltetésszerű használatát. Amennyiben a zálogjogosult azt tapasztalja, hogy a zálogkötelezett vagy 3. személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések megtételét. 2.) Amennyiben a zálogjogosult a zálogtárgy állagának romlása következtében követelése kielégítését veszélyeztetve látja, úgy kérheti a zálogtárgy helyre állítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását zálogkötelezettektől. Ha a zálogkötelezett a jogosult felhívásának határidőn belül nem tesz eleget a Zálogjogosult kielégítési jogát gyakorolhatja. 3.) A zálogtárgy folyamatos biztosítottságának meglétét a jelzálogjogviszony fennállása alatt a Zálogjogosult rendszeresen ellenőrzi, amely történhet a biztosítási díj átutalási megbízása esetén az átutalások teljesíthetőségének rendszeres figyelemmel kísérésével, illetve a biztosító által időszakonként kibocsátott igazolás bemutatásával, vagy az ügyfél erre irányuló felhatalmazása alapján a takarékszövetkezet biztosítótól való információkérése alapján. 4.) A Zálogjogosult a zálogtárgy értékállóságát a kölcsönjogviszony, illetve a zálogjogviszony fennállása alatt rendszeresen felülvizsgálja. VI. Haszonélvezeti és özvegyi jog Amennyiben a zálog tárgyát haszonélvezeti vagy özvegyi jog terheli, úgya vagyontárgy abban az esetben fogadható el zálogtárgyként, ha a haszonélvezeti- vagy özvegyi jog az ingatlannyilvántartásban törlésre kerül, vagy a jog jogosultja a hitelügyletbe adóstársként, vagy készfizető kezesként kerül bevonásra. Más esetben az ingatlan korrigált hitelfedezeti értékét 50
csökkenteni kell a haszonélvezeti jog értékével. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott metodika alkalmazható. A zálogjogosult igényérvényesítése esetén a haszonélvező az általa használt lakóingatlant köteles kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban csereingatlan biztosítása és más elhelyezési igény nélkül vevő rendelkezésére bocsátani.
VII.
Zálogjog, jelzálogjog megszűnése
Felek között megszűnik a zálogszerződés: - az alapul szolgáló kölcsönszerződésből eredő követelés teljes kiegyenlítésre kerül, - zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzésével, - zálogjogosult követelésének a zálogtárgyból való kielégítésével. A jelzálogjog megszűnése esetén a jelzálogjogosult legkésőbb 15 napon belül köteles kiadni a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt a jelzálog kötelezettek részére. Ha a zálogtárgy elpusztul (ha a zálogtárgy értékcsökkenésért vagy elpusztulásáért a zálogkötelezett felelős,) továbbá a zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le és a kárért a zálogjogosult nem felelős, zálogkötelezettől, illetőleg a biztosítékadására kötelezettől megfelelő, új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet követelhet a Zálogjogosult Takarékszövetkezet. A zálogtárgy elpusztulásának értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti. A zálogtárgy károsodása elhárítása érdekében értékesítésre kerül, a vételár lép a zálogtárgy helyébe. Az értékesítéshez a tulajdonos beleegyezése szükséges. VIII.
A zálogjog érvényesítése
Amennyiben a kölcsönszerződés adósa a lejáratkor vagy a szerződés egyéb okból való megszűnésekor (pl. felmondás) nem teljesíti a zálogjogosultat megillető követelést, úgy a zálogjogosult a biztosítéki zálogszerződésből eredő jogának érvényesítését kielégítési joga megnyílta után a jogosult a 3.1. pontban foglaltak szerint érvényesítheti igényét. Opciós szerződés ingatlanra vagy ingóságra (Ptk. 375. §. ) Az opciós szerződés alapján a dolog tulajdonosa biztosítéki céllal vételi jogot engedélyez, amely alapján a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. A takarékszövetkezet határozott idejű opciót köt ki, mely legfeljebb 5 évre szólhat. Az opciós szerződés tárgya lehet bármely forgalomképes dolog. Ingatlan esetében az eseti szerződésben fel kell tüntetni az ingatlan helyrajzi számát, természetbeni fellelhetőségét, ingatlan-nyilvántartási megjelölését, alapterületét és a tulajdoni hányadokat és az opciós vételárat. Ingó dolog esetében, az ingó dolog azonosítására szolgáló minden adatot fel kell tüntetni. Az eladó az eseti szerződés aláírásával hozzájárul a vételi jognak, a dolog jellegétől függően a 51
Magyar Országos Közjegyzői Kamara előtt vezetett zálogjogi nyilvántartásba, vagy az ingatlan-nyilvántartásba történő befejezéséhez. Nem lehet opció tárgya - az olyan ingatlan, amelynek tulajdonjogát a takarékszövetkezet, mint jogi személy nem szerezheti meg pl.: külterületi termőföld, még vevőkijelölés kikötése esetén sem - fogyasztóval kötött biztosítéki célú vételi jog kikötése esetén a vételi jog kötelezettje által lakott lakóingatlan. Az opciós vételár: Az opciós szerződésben meghatározott vételár alapjául szolgáló forgalmi érték nem lehet kevesebb a vétel tárgyát képező dolog értékéről 6 hónapnál nem régebben készített szakértői véleményben meghatározott értéknél. Az igénybe vett szakértő illetve adóés értékbizonyítvány költségét, annak felmerülésekor eladó tartozik viselni. A vételi jog gyakorlása: A takarékszövetkezet, mint vevő, vételi jogát az opciós szerződésben meghatározott időpontig - az eladóhoz intézett írásbeli, egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja, ha az alapul szolgáló kölcsönszerződéssel összefüggésben lejárt követelése keletkezik. A felmondással való lejárttá válásáról szóló tájékoztatást és a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot tértivevényes levélben közli a takarékszövetkezet az eladóval. Elszámolás: Amennyiben a takarékszövetkezet vagy az általa kijelölt személy opciós jogával él, a tulajdonszerzést követő, ésszerű határidőn belül köteles az opció tárgyát értékesíteni. Az értékesítést követő 15 napon belül az eladóval szemben valamennyi követelés beszámítása után a vételárból fennmaradó összeget az eladó részére ki kell fizetni. Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a takarékszövetkezet által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja (a takarékszövetkezet) a vételáron felül - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a felek közötti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére. A vételi jog jogosultja (a takarékszövetkezet) a követelése, annak járulékai és az általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles. Ezen rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a takarékszövetkezet a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi, illetve a vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi). Engedményezés (Ptk. 328-331.) Az engedményezéssel az adós másokkal szemben fennálló követelését a takarékszövetkezetre átruházhatja. Beszedési megbízásra felhatalmazás A bankszámlával rendelkező adós - akár a kölcsönszerződésben, akár külön felhatalmazó levélben - felhatalmazást/megbízást adhat a takarékszövetkezetnek arra, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén, illetve lejárt követelés beszedése céljából a számláját vezető hitelintézethez beszedési megbízást nyújtson be. A 52
számlavezető hitelintézet a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével teljesíti a megbízást. Biztosítások A Takarékszövetkezet előírhatja vagyon vagy életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is. A biztosítási szerződésben a takarékszövetkezet kedvezményezeti minőségét ki kell kötni. Elidegenítési és terhelési tilalom A biztosítékul szolgáló dologgal való - a dolog tulajdonosát megillető - rendelkezési jog korlátozható vagy kizárható. Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. A tilalom azt jelenti, hogy a tulajdonjog másra nem ruházható át és a tulajdon tárgya biztosítékul sem adható. Az elidegenítési és terhelési tilalom ellenére gyakorolt rendelkezési jog semmisséget eredményez. Az a személy, akit a tilalom védett, kártérítéssel léphet fel a tilalmat be nem tartó másik féllel szemben. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére alapítható. Ha az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a jogosult hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. 9.1.2. Biztosítékok (a 2014. március 15. napját követően létrejött biztosítéki jogviszonyokra vonatkozó rendelkezések) Az üzleti (hitel, kölcsön) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességtől - jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson megfelelő biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát – különösen amennyiben a biztosíték értéke, érvényesíthetősége csökken és/vagy a fennálló tartozás növekedése folytán további biztosíték bevonása válik szükségessé – egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a Takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A Takarékszövetkezet az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között létrejött megállapodásokat , a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és a Fedezetértékelési szabályzata előírásait is figyelembe véve dönt arról, hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel meg. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a Takarékszövetkezet felhívására haladéktalanul gondoskodni. 9.1.2.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok - A Takarékszövetkezet az Adós, illetve Biztosítéknyújtó bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére - erre irányuló szerződési kikötés, illetve az Adós, illetve Biztosítéknyújtó felhatalmazása esetén - jogosult lejárt követelését érvényesíteni.
53
- Az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a vállalkozás gazdálkodásában résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat a szerződés kötéskori érték állandóságának biztosítása érdekében pótolni és a változásról tájékoztatni a Takarékszövetkezetet. - A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: A Takarékszövetkezet kielégítési jogának megnyílta után vagy amennyiben jogszabály vagy a felek megállapodása lehetővé teszi közvetlenül a biztosítékból bírósági végrehajtás nélkül, vagy bírósági eljárás, illetve végrehajtás útján történik az igényérvényesítés. A biztosítékokból való kielégítés esetén az esetleges többletértékkel az Ügyfél felé el kell számolni. - A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül – fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál – a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvény másolatát részére átadni. - Ha az Adós esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is. - A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét, és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesz-e. - A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha a követelésnek további biztosításához már nem szükséges. - A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Adóst terheli. 9.1.2.2. A hitel- illetve kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettségek, biztosítéki szerződések (szerződési biztosítékok) köre: A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét figyelembe véve - hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi biztosítékot alkalmazhatja:
54
készfizető kezességi szerződés (ideértve a garantőr intézmények kezességvállalását is) garanciaszerződés óvadék jelzálogjog (ingón, ingatlanon, jogon, illetve követelésen) kézizálogjog (óvadék) beszedési megbízásra felhatalmazás.
A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként nem fogadhat el: saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő részjegyet, olyan biztosítékot, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, hitelintézettel (takarékszövetkezettel) szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt. A Takarékszövetkezet meghatározza azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyeket fedezetként elfogad, továbbá azt, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ezen paramétereket a mindenkor érvényes fedezetértékelési szabályzat tartalmazza. 9.1.3. Az egyes szerződési biztosítékok 9.1.3.1.Készfizető kezességi szerződés I. A készfizető kezesség általános szabályai A készfizető kezes a Takarékszövetkezettel írásba foglalt megállapodásában arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (Adós) nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A készfizető kezes nem követelheti, hogy a jogosult (Takarékszövetkezet) a követelést először a kötelezettől hajtsa be (nem illeti meg a Ptk. 6:419.§- szerinti sortartás kifogása). Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen kötelesek helytállni a jogosulttal szemben. Kezesség a kezességi szerződésben megjelölt egy vagy több hitelszerződés, kölcsönszerződés, garanciaszerződés, illetve egyéb fennálló vagy jövőbeli, feltételen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezett értékkel bíró egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A kezes általi készfizető kezességvállalásra vonatkozó kötelezettség a kezességi szerződésnek a kezes és a Takarékszövetkezet aláírásával jön létre. II. Fogyasztó által vállalt készfizető kezességre vonatkozó különös szabályok: Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ha a jogosult nem tesz eleget ezen tájékoztatási kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt
55
kezességet, a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja. III. Garantőr intézmények, illetve pénzintézetek is készfizető kezességet vállalhatnak az adós tartozásának megfizetéséért. (Garantiqa Hitel Garancia ZRt.; AVHG Alapítvány; MV Zrt.) 9.1.3.2. Garanciaszerződés Garanciaszerződés, illetve garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan írásba foglalt kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak (Takarékszövetkezet) fizetést teljesíteni. A garantőr kötelezettségvállalása független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett (Adós) érvényesíthet a jogosulttal szemben. A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét. A garantőr azonban érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal (Takarékszövetkezettel) szemben saját személyében megilletik. A Takarékszövetkezet nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt kijelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles. A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. Az Adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet /egyéb szervezet (ideértve a garantőr intézményeket is, különösen: Garantiqa Hitel Garancia ZRt.; AVHG Alapítvány MV Zrt.) garanciát vállalhat. A bankgarancia ügylet szereplőit, érvényesítésének feltételeit, a garancia nyilatkozat, garanciaszerződés tartalmazza. A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként a fogyasztónak minősülő személy általi garanciavállalást. 9.1.3.3. Zálogjog I. A zálogjog alapítás, létrejötte, a zálogszerződés A Takarékszövetkezet a zálogjoga alapján az Adóssal szembeni követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (Adós) nem teljesít. A zálogjog létrejöttéhez a zálogjognak a Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult és a zálogkötelezett általi megalapítása, valamint az szükséges, hogy a zálogkötelezett a zálogtárgy felett rendelkezési joggal bírjon, azaz jogosult legyen a zálogtárgy zálogjoggal való megterhelésére. 56
A zálogjog megalapításához zálogszerződés írásbeli megkötése, és erre tekintettel a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog) vagy a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges. A zálogszerződésben a felek meghatározott zálogtárgyon meghatározott követelés biztosítása céljából zálogjogot alapítanak. II. A zálogtárgy A zálogtárgy fajta és mennyiség szerint vagy más, a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással is meghatározható. A meghatározás magába foglalhat olyan vagyontárgyat is, amely még nem létezik, vagy amely felett a zálogkötelezettet nem illeti meg a rendelkezési jog. A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon – különösen az alapul fekvő egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával – kell meghatározni. A meghatározás még létre nem jött követelést is magában foglalhat. III. A fogyasztói zálogszerződés Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében nem használatos, továbbá zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, akkor a zálogtárgy kizárólag a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg és a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését. IV. Jelzálogjog: IV.1. Jelzálogjogot - ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, - ingó dolog, jog esetén, ha annak tulajdonjogát, a jog fennállását közhiteles nyilvántartás (lajstrom) tanúsítja, a jelzálogjog megalapításához a megfelelő lajstromba, - egyéb ingó dolog, valamint jog, illetve követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. IV.2. Ingatlan-nyilvántartásba vagy lajstromba való bejegyzésre zálogszerződés vagy zálogkötelezetti bejegyzési engedély alapján kerülhet sor, ha az egyedileg meghatározza a zálogtárgyat és a zálogkötelezett a dolognak vagy jognak az ingatlan-nyilvántartás, illetve lajstrom szerinti tulajdonosa vagy jogosultja. IV.3. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba egyedileg vagy körülírással meghatározott zálogtárgy esetében kerülhet sor bejegyzésre, és a bejegyzésnek nem akadálya, hogy a bejegyezni kívánt zálogtárgy a bejegyzés időpontjában nem létezik vagy azon a zálogkötelezettet még nem illeti meg a rendelkezési jog. V. Kézizálogjog és óvadék V.1. Óvadék alapítható: - pénzen - értékpapíron (nyomdai úton előállított okiraton, illetve dematerializált értékpapíron) - fizetési számla követelésen 57
- jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon. Pénz és értékpapír, mint óvadék: Az óvadék kézizálogjogként alapítható zálogszerződés megkötésével, és erre tekintettel a pénz vagy értékpapír birtokának Takarékszövetkezet, mint zálogjogosult részére való átruházásával alapítható. A birtokátruházást pótolja, ha az óvadék tárgyát a felek közös birtokban tartják vagy részükre harmadik személy, mint zálogtartó őrzi. Ha az óvadék tárgya harmadik személy albirtokos birtokában van, úgy a birtok átruházása a dolog kiadása iránti igény átruházásával is történhet, amennyiben a tulajdonos az albirtokost az elzálogosításról értesíti. V.2. Dematerializált értékpapír és fizetési számla követelés, mint óvadék: Az óvadék a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti olyan írásbeli megállapodással alapítható, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti. Amennyiben a számlavezető és a zálogjogosult személye megegyezik, úgy a közte és a számlatulajdonos közötti zálogszerződéssel alapítható. A számlavezető ezen zálogjogot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni. Jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgy, mint óvadék: Az óvadék alapításához az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. V.3. Egyéb ingóságokon való kézizálogjog létrejötte: A zálogjog megalapításához zálogszerződés írásbeli megkötése, és a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása szükséges. VI. A zálogjoggal biztosítható követelés Zálogjog egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltételen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható. Amennyiben a zálogszerződés megkötésének időpontjában nem határozható meg a biztosítani kívánt pénzkövetelés, úgy ezen pénzkövetelés zálogjoggal abban az esetben biztosítható, amennyiben a kielégítési jog megnyíltakor, illetve a kielégítési jog gyakorlásakor egyértelműen meghatározható. A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál, és kiterjed a követelés kamataira, a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. Ha a felek meghatározzák a keretösszeget, amelynek erejéig a Takarékszövetkezet kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a keretösszeget nem haladják meg. VII. A zálogtárgy helyébe lépő érték vagy más dolog A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. 58
A zálogtárgy helyébe lép a zálogtárgy kisajátításért kapott kártalanítás vagy erre vonatkozó követelés, tovább a zálogtárgy károsodás elhárítása miatti értékesítése esetén a befolyt vételár. Hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyának rendes gazdálkodás körében való értékesítése esetén az értékesítésből származó bevétel lép az eredeti zálogtárgy helyébe. Ha a zálogkötelezett vagy személyes kötelezett az eredeti zálogtárgy helyett új zálogtárgyat vagy a zálogtárgy értékének csökkenése esetén kiegészítő zálogtárgyat adott, ezen zálogtárgy az eredeti helyébe vagy mellé lép. Az elzálogosított követelés teljesítéseként szolgáltatott, illetve az elzálogosított követelést biztosító zálogjog, kezesség vagy más biztosíték alapján befolyt pénz vagy más vagyontárgy az eredeti zálogtárgy helyébe lép. VIII. Egyetemleges zálogjog: Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek a biztosítására több zálogtárgyat terhel, akkor a megfelelő nyilvántartásba fel kell tűntetni, hogy a zálogjog egyetemleges, kivéve, ha valamennyi zálogtárgy tekintetében ugyanaz a zálogkötelezett, és a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba van bejegyezve. Egyetemleges zálogjog esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál, amelyek vonatkozásában a zálogkötelezett határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét. IX. Kézizálog tárgyának és az óvadéknak birtoklása, használata és hasznosítása, és védelme A zálogjogosult (Takarékszövetkezet) jogosult a kézizálog (óvadék) tárgyát birtokban tartani, és köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni. A zálogjogosult köteles a zálogtárgyat saját vagyonától és más zálogkötelezett által adott zálogtárgytól elkülönítve őrizni és nyilvántartani. A zálogjogosult köteles a zálogtárgyat kezelni, ha a zálogtárgy természete azt szükségessé teszi a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint. A zálogjogosult a zálogtárgyat nem használhatja, nem hasznosíthatja, más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ez a zálogtárgy tulajdonosának károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegése esetén felelős minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be. A zálogjogosult köteles a zálogtárgy hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt. A zálogjogosult köteles beszedett hasznokkal a zálogkötelezettnek elszámolni. A beszedett hasznokat a zálogjogosult jogosult a költségei fedezésére fordítani, az ezt meghaladó hasznokat pedig köteles a zálogkötelezettnek kiadni. Ha a zálogjog tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a zálogkötelezettet megilleti a zálogtárgy használatának és az azzal való rendelkezésnek a joga, a zálogjogosult tulajdonjogot szerez és a zálogjog megszűnésekor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a zálogkötelezettnek visszaadni. A zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett jogosult ellenőrizni a zálogtárgy állagát, használatát. Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett – a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére - a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében. A zálogjogosult felszólítás és határidőtűzés nélkül jogosult a zálogtárgyat értékesíteni, ha a felszólítás elháríthatatlan akadályba ütközik vagy a 59
zálogkötelezett intézkedésének bevárása a zálogtárgy további jelentős értékcsökkenésével járna. Ha a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett más megfelelő vagyontárgyat ajánl fel, és ez a kielégítési jogot nem veszélyezteti, a zálogjogosult köteles a zálogtárgyat visszaadni. Az óvadék tárgya és egyéb nyilvános információ alapján egyértelműen meghatározható értékkel rendelkező osztható zálogtárgy vagy a biztosított követelés értékének változása esetén a zálogkötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, illetve a zálogjogosult a túlzott biztosíték zálogkötelezett részére való arányos kiadására köteles. A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. X. A jelzálogjog tárgyának birtoklása, használata, hasznosítása, és védelme A zálogkötelezett jogosult a jelzálogjog tárgyát birtokában tartani, rendeltetésszerűen használni, hasznosítani, és köteles épségben megőrizni. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog kötelezettje a rendes gazdálkodás körében jogosult a körülírással meghatározott zálogtárgyat feldolgozni, átalakítani, egyesíteni, vegyíteni és elidegeníteni. A zálogjogosult ellenőrizheti a zálogtárgy állagát, használatát. Ha a zálogkötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a zálogjogosult gyakorolhatja a károsodás veszélye esetén a veszélyeztetettet (Ptk. 6:553.§) megillető jogokat. Ha a zálogtárgy értékének csökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezett – a zálogjogosult megfelelő határidőt tartalmazó felszólítása ellenére - a zálogtárgy állapotát nem állítja helyre, nem ad megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés mértékének megfelelő kiegészítő biztosítékot, a zálogjogosult a zálogtárgyat értékesítheti a további értékcsökkenés megelőzése érdekében. A zálogkötelezett jogosult a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítani, ha ez a biztosított követelés kielégítését nem veszélyezteti. XI. Zálogjog követelésen: Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való – az elzálogosított követelést és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó – írásbeli értesítését követően a zálogjogosulttal szemben hatálytalan zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje közötti szerződés módosítása. A zálogkötelezett köteles a zálogjog megalapítását követően haladéktalanul írásban értesíteni az elzálogosított követelés kötelezettjét. Az értesítésben meg kell jelölni az elzálogosított követelést, a zálogjogosultat, annak székhelyét és számlaszámát, azzal, hogy az értesítés kézhezvételét követően elzálogosított követelés kötelezettje csak a zálogjogosult részére teljesíthet (teljesítési utasítás). XII. Hitelbiztosítéki nyilvántartás: A nem lajstromozott ingó dolgokon (ideértve a gépjárművet is), jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat, valamint a Ptk.-ban meghatározott egyéb biztosítéki jogokat (tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye, lízing, faktoring) tartalmazza a zálogkötelezettek személyhez kapcsolódóan.
60
Ezen nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett szerződési biztosíték csak abban az esetben tekinthető érvényesen létrejött biztosítéknak, ha az ide bejegyzésre került. Ezen nyilvántartásba való bejegyzés érdekében való nyilatkozatok megtételére a nyilvántartás felhasználóiként nyilvántartásba vett személyek jogosultak. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot, ha a zálogjogosult teszi, az alapján a zálogjog bejegyzésére akkor kerül sor, ha a bejegyzéshez a zálogkötelezett elektronikus formában ezen nyilvántartás honlapján tett nyilatkozatával hozzájárult. a zálogkötelezett teszi, úgy a zálogjog bejegyzésére a nyilatkozat alapján kerül sor. A bejegyzésre irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell: zálogkötelezett, illetve a zálogjogosult adatait (természetes személy: családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési nevét, születési idejét, lakcímét, jogi személy, jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezet esetén: elnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát/nyilvántartási számát, adószámát, nyilvántartást vezető bíróság, hatóság megnevezését) a zálogkötelezett képviseletében eljáró személynek az előző bekezdés szerinti adatait zálogtárgy megjelölést, gépjármű egyedileg történő elzálogosítása esetén annak egyedi azonosítóját (alvázszámát) a zálogkötelezett döntése szerint azt az összeget, amelynek erejéig a zálogtárgy a kielégítésre fedezetet biztosít. A zálogjog törlésére vonatkozó nyilatkozatot, ha zálogjogosult teszi, úgy a törlésre a nyilatkozat alapján kerül sor a zálogkötelezett teszi, úgy a törlésre akkor kerül sor, ha a zálogjog törléséhez a zálogjogosult hozzájárult, vagy a zálogkötelezetti nyilatkozat megtételétől számított 30 napon belül nem tesz a zálogjogosult a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot. XIII. A zálogjog érvényesítése XIII.1. A kielégítési jog megnyílta, a kielégítési jog gyakorlásának formái A zálogjogosult kielégítési joga – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bíróság végrehajtáson kívül történhet. A fizetésiszámla-követelést terhelő zálogjog érvényesítése bírósági végrehajtás útján történhet. Ezen rendelkezés nem érinti a fizetési számla követelésen fennálló óvadék esetén a zálogjogosultnak az óvadékból való közvetlen kielégítési jogát. XIII.2. A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása - a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése - a zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult általi megszerzése, vagy - az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése útján 61
történik a zálogjogosult választása szerint. A) A zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése - A Takarékszövetkezet köteles az értékesítésre vonatkozó szándékáról írásban értesíteni a Ptk. 5:131.§ (1) bekezdésében meghatározott személyeket, a Ptk. 531.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal. Az értesítés és az értékesítés között legalább tíz – fogyasztói zálogszerződés esetén legalább harminc – napnak kell eltelnie. Nem köteles előzetesen értesítést küldeni a Takarékszövetkezet a Ptk. 531.§ (4) bekezdés esetén (pl. gyorsan romló áru, tőzsdei áru). - A zálogtárgyat jogosult értékesítés céljából a Takarékszövetkezet a kielégítési joga megnyíltát követően birtokba venni. Ingóság esetén legalább 10 napos, ingatlan estén legalább 20 napos, lakóingatlan esetén legalább 3 hónapos határidőt kell szabni, amely határidőn belül a zálogkötelezett köteles a Takarékszövetkezet birtokbavételét lehetővé tenni, és köteles tartózkodni mindazon magatartástól, ami a Takarékszövetkezetet az értékesítésben akadályozná. - A birtokbaadás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének. Amennyiben zálogkötelezett a felszólításban megjelölt határidőben nem adja át a zálogtárgyat, úgy a zálogtárgy értékesítése során a zálogtárgy birtokának átruházhatóságának bizonytalansága miatti értékcsökkenés következményeit zálogkötelezett köteles viselni. - Az értékesítés során a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, valamint a zálogkötelezett és a személyes kötelezett érdekei figyelembevételével kell eljárni. - Az értékesítés során a takarékszövetkezet a zálogtárgy tulajdonosa helyett a nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására magánúton vagy nyilvánosan, a zálogtárgy eredeti állapotában vagy annak ésszerű feldolgozása, átalakítása után. - A Takarékszövetkezet az értékesítést követően haladéktalanul írásbeli elszámolást köteles készíteni a Ptk. 5:135.§ (1) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal, amely értesítést meg kell küldenie a zálogkötelezettnek, és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek, valamint késedelem nélkül köteles elszámolni a zálogtárgyat terhelő esetleges többi zálogjog jogosultjával, és a fennmaradó összeget pedig köteles a zálogkötelezettnek kiadni. B) A zálogtárgy tulajdonjogának megszerzése a zálogjogosult által - Ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a kielégítési jog megnyílta követően lehetséges a Takarékszövetkezetnek a zálogkötelezettel olyan megállapodást kötni, amely alapján a Takarékszövetkezet megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát a követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében. Az ilyen megállapodás megkötése kapcsán a Ptk. 5:137.§ rendelkezései alkalmazandóak. - Amennyiben a biztosíték tárgy óvadéknak minősül, úgy az óvadék tárgyától függően XIII.4. pontban foglalt rendelkezések alkalmazhatóak. C) Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése - Ha a zálogjog tárgya követelés, úgy a Takarékszövetkezet teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a követelést. Ez a szabály megfelelően alkalmazandó, a jelzálogjog tárgya jog. - Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés zálogjoggal vagy kezességgel van biztosítva, a Takarékszövetkezet a követelés jogosultjának a zálogjogból, illetve kezességből fakadó jogait is gyakorolhatja. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, akkor a követelés jogosultja (zálogkötelezett) köteles a Takarékszövetkezet kérésére a zálogtárgy birtokát részére átruházni. XIII.3. Kielégítési jog gyakorlása fogyasztói zálogszerződés esetén 62
Fogyasztói zálogszerződés esetén a zálogtárgy tulajdonát – az óvadék kivételével – a zálogjogosult nem szerezheti meg, és csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a kielégítési jog megnyílta után a felek a nyilvános értékesítési módtól eltérő értékesítési módban eltérően állapodtak meg. XIII.4. Kielégítési jog gyakorlása óvadék esetén Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, illetve tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre. A zálogjogosult a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi értékén kell figyelembe venni. XIV. A zálogjog megszűnése zálogjogosult lemond a zálogjogáról és kézizálog esetén a zálogtárgyat visszaadja, illetve jelzálogjog esetén a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból a zálogtárgy elpusztul, megszűnik, anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe a kézizálog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve ha késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indít a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony megszűnik, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet a zálogjoggal biztosított követelés elévül zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi. A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezetett, zálogkötelezettet vagy harmadik személy megillető megtérítési követelés biztosítására. Ha a zálogjoggal biztosított követelés megszűnt vagy elévült, és nem áll fenn olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, a zálogjogosult köteles a zálogtárgyat a zálogkötelezettnek visszaadni, a zálogjog törléséhez hozzájárulni, és a zálogkötelezett számlavezetőjét vagy azt a harmadik személyt aki mint zálogtartó a zálogtárgy birtokában van vagy akinek a számláján a zálogtárgyat a zálogjogosult javára jóváírták, a zálogjog megszűnéséről írásban értesíteni. XV. A zálogkötelezett jogai és kötelezettségei 1) A Zálogkötelezett köteles szavatolni, hogy a jelzálog tárgyát képező dolog felett koráltalanul jogosult rendelkezni, a zálog tárgya mentes minden olyan pertől, igénytől és tehertől, mely zálogjogosultnak zálogszerződésből alapuló jogait sértené.
63
2) Zálogkötelezett köteles a jelzálogjog tárgyát képező dolgot rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, gondoskodni arról, hogy annak forgalmi értéke ne csökkenjen, azt kár ne érje. 3) Zálogkötelezettek kötelesek tájékoztatni a zálogjogosultat a dolog értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett mindennemű változásról haladéktalanul. 4) Zálogkötelezett köteles az ingatlan, illetve ingó zálogtárgyra igazolható módon vagyonbiztosítási szerződést kötni, mely vonatkozásban Zálogkötelezett köteles tájékoztatni a biztosítót arról, hogy a biztosított vagyontárgyon a zálogjogosultnak zálogjoga áll fenn, amely miatt a biztosított vagyontárgy (zálogtárgy) értékcsökkenése, elpusztulása esetén járó összeg a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A zálogkötelezett köteles a biztosítási szerződésben rögzíteni a biztosító által a biztosított (zálogkötelezett) előzetes írásbeli hozzájárulása alapján a zálogjogosultnak átadható, adott esetben biztosítási titoknak is minősülő adatok körét. A zálogkötelezett köteles hozzájárulást adni ahhoz, hogy a zálogjogosult és a biztosító a köztük megkötött kétoldalú megállapodásban rendezzék a zálogkötelezett előzetes írásbeli hozzájárulása alapján átadható adatok körét, az információátadás gyakoriságát és módját. A zálogjogkötelezett és a zálogjogosult a zálogszerződésben kötelesek megállapodni a biztosítási összeg felhasználásának részletes szabályairól, és erről a zálogkötelezett köteles értesíteni a biztosítót. A zálogkötelezett köteles a biztosítási szerződést eredeti példányban kell bemutatni a zálogjogosultnak, annak fénymásolatának rendelkezésre bocsátásával együtt. A biztosítási szerződést a kölcsönjogviszonyból eredő követelés teljes megszűnése előtt zálogkötelezett nem szűntetheti meg, a biztosítás díját a biztosítási szerződés szerint köteles fizetni. 5) A zálogkötelezett köteles a zálogjogosult hozzájárulását kérni a zálogtárgy bármilyen jellegű megterheléséhez, elidegenítéshez (elidegenítésnek minősül különösen a dolog eladása, apportálása, vételi jog biztosítása, elajándékozás vagy cseréje, terhelésnek minősül különösen az ingatlan további dolog zálogba adása, bérbeadása, használatba adása, szolgalmi, haszonélvezeti, használati, elővásárlási, visszavásárlási jog alapítása). 6) Zálogkötelezett köteles haladéktalanul értesíteni zálogjogosultat, hogy a zálogtárgyra más személy által vagy javára végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra. A zálogkötelezett kötelezettségeinek megszegése esetén zálogjogosult jogosulttá válik az eseti szerződésben megjelölt kölcsönszerződés rendkívüli felmondására. XVI. Zálogjogosult jogai és kötelezettségei 1.) A zálogtárgy folyamatos biztosítottságának meglétét a jelzálogjogviszony fennállása alatt a Zálogjogosult rendszeresen ellenőrzi, amely történhet a biztosítási díj átutalási megbízása esetén az átutalások teljesíthetőségének rendszeres figyelemmel kísérésével, illetve a biztosító által időszakonként kibocsátott igazolás bemutatásával, vagy az ügyfél erre irányuló felhatalmazása alapján a takarékszövetkezet biztosítótól való információkérése alapján. 2.) A Zálogjogosult a zálogtárgy értékállóságát a kölcsönjogviszony, illetve a zálogjogviszony fennállása alatt rendszeresen felülvizsgálja. 9.1.3.4. Engedményezés Az engedményezéssel – biztosítéki céllal – a nem természetes személy adós másokkal szemben fennálló hitelkövetelését a Takarékszövetkezetre átruházhatja. 9.1.3.5. Beszedési megbízásra felhatalmazás A fizetési számlával rendelkező Adós – akár a kölcsönszerződésben, akár külön felhatalmazó levélben – felhatalmazást/megbízást adhat a Takarékszövetkezetnek arra, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén, illetve lejárt követelés 64
beszedése céljából a számláját vezető pénzintézethez beszedési megbízást nyújtson be. A számlavezető pénzintézet a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével teljesíti a megbízást. 9.1.3.6. Biztosítások A Takarékszövetkezet előírhatja vagyon vagy életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is. 9.1.3.7. Elidegenítési és terhelési tilalom Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik. Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát a tilalom biztosítja. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés a tilalommal biztosított jog jogosultjának a rendelkezés jogosultjához intézett hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik. Az ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem korlátozza. Az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a dolgon csak elidegenítési tilalom áll fenn, vagy ha a rendelkezés jogát a tilalom más módon korlátozza. Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon jogszabály vagy bírósági határozat alapján ingatlannyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. 9.1.3.8. Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége a Ptk 6:99.§-a alapján Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben (az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve) meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. 10. A fogyasztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai A felelős hitelezés mind a Takarékszövetkezet, mint hitelező, mind az ügyfél részéről kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A felelős hitelezés során a Takarékszövetkezet olyan fogyasztó magatartását veszi alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet tájékoztatásával elősegíti a felelős fogyasztói döntést. 10.1. A fogyasztói hitelezéssel kapcsolatos fogalmak -
fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
-
hitelező: olyan jogalany, aki vagy amely önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében hitelt nyújt, 65
-
hitelközvetítő: olyan - a hitelezőtől eltérő - jogalany, aki önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége keretében, ellenszolgáltatás ellenében, ideértve bármilyen díjat, jutalékot vagy költséget a) a fogyasztónak hitelt ajánl, vagy b) a hitelszerződés megkötése érdekében a fogyasztónak segítséget nyújt, vagy c) a hitelező nevében a fogyasztóval hitelszerződést köt,
-
hitel: a hitelszerződés alapján nyújtott szolgáltatás,
-
lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.
-
jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel,
-
lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.
-
hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít,
-
fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés: olyan hitelszerződés, amellyel a hitelező a fogyasztó fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére,
-
kapcsolt hitelszerződés: olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy - a hitelnyújtástól eltérő - szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha a) a hitelt maga a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy b) harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették,
-
fogyasztó által fizetendő teljes összeg: a hitel teljes összege és a hitel teljes díja,
-
hitel teljes összege: a hitelnek a hitelszerződésben meghatározott teljes összege vagy felső összeghatára,
-
hitel teljes díja: a hitelező által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet,
66
-
teljes hiteldíj mutató: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve,
-
hiteltúllépés: fizetési/bankszámlához kapcsolódó olyan hitel, amelyet a hitelező a hitelkeret-szerződés szerinti összegét meghaladó összegben, vagy ilyen szerződés hiányában bocsát a fogyasztó rendelkezésére,
-
előtörlesztés: a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése,
-
hitelkamat: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg,
-
rögzített hitelkamat: a hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került,
-
változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.
-
referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása,
-
kamatperiódus: a hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni,
-
tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,
10.2. A hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt a Takarékszövetkezet -
-
-
lehetővé teszi ügyfelei számára a saját eltérő feltételű termékek közötti összehasonlítást javasolja ügyfeleinek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg háztartásuk teljes teherviselő képességét, igény szerint segítséget nyújt a teherviselő képesség felméréséhez felhívja az ügyfelek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program) személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást szóbeli magyarázattal is kiegészíti nem tekinti az ügyfelek életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának a hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően meggyőződik arról – ha a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) milyen adatokkal van nyilvántartva és felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a KHR negatív adatbázisában való szereplés várhatóan a hiteligény elutasításával jár, ezért javasolja az ügyfélnek, hogy éljen az ingyenes adatlekérés lehetőségével. 67
-
-
-
-
-
a szerződéskötést megelőzően a takarékszövetkezet köteles ismertetni Ügyfelével a KHR-ből a hitelképesség megállapítása érdekében beszerzett adatokat, valamint az adatokból a hitelképességre vonatkozóan levonható következtetéseket, szükség esetén az figyelmezteti Ügyfelét a pénzügyi szolgáltatási szerződés (hitelfelvétel, stb) kockázataira. A takarékszövetkezet csak abban az esetben köt szerződést az Ügyféllel, ha – a KHR-ben lévő információra is tekintettel – megfelelő adósnak tartja. ügyel arra, hogy amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése, úgy erre csak a pozitív hitelbírálat közlését követően kerüljön sor (feleslegesen nem) amennyiben a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél fizeti, úgy lehetőséget biztosít az értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részének megismerésére egy példánya, vagy kivonata átadásával az ügyféltájékoztatás megtörténtét igazoló nyilatkozat egy aláírt példányát átadja az ügyfélnek legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetősége a szerződés díjmentes felmondására felhívja a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra, hogy a Takarékszövetkezet által a jövőben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat a hitelezés minden folyamatában érvényesíti, panaszkezelési szabályzatát nyilvánosságra hozza és tájékoztatja ügyfeleit a vitás kérdések rendezésének szabályairól, az igénybe vehető fórumokról az ügyfélpanaszok benyújtásának és elbírálásnak rendjéről.
A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei A természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A Takarékszövetkezet nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével. A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a természetes személy, illetve háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. A Takarékszövetkezet gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják. 10.3. A hitelszerződést megelőző tájékoztatás A Takarékszövetkezet, mint hitelező az előzetes tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak annak érdekében, hogy - a fogyasztó a hitelszerződés megkötésekor megalapozott döntést hozhasson, melynek alapja a hitelszerződésekre vonatkozó különböző ajánlatok összehasonlítása, továbbá - a fogyasztó felmérhesse, hogy a hitel az igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének megfelel-e. A felvilágosítás (aktív kitanítási kötelezettség) kiterjed a hitel fő jellemzőire, a hitelnek fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, ideértve a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére vonatkozó tájékoztatásra. A felvilágosításnak egyértelműnek és tömörnek kell lennie. 68
A fogyasztó a hitelszerződést megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy a felvilágosítást megkapta. A Takarékszövetkezet előzetes tájékoztatási kötelezettségének kellő időben, papíron vagy más tartós adathordozón tesz eleget azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné. 10.3.1. A Takarékszövetkezet a fogyasztót - a fogyasztó által megadott információk alapján - (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a Takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejéről, 5. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 6. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, (mennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni) 7. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 8. a fogyasztó által fizetendő teljes összegről, (Ha a 7-8. pont vonatkozásában a fogyasztó a Takarékszövetkezetet tájékoztatja az általa előnyben részesített hitel jellemzőiről, Takarékszövetkezet a teljes hiteldíj mutató és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg tekintetében ezeket veszi figyelembe.) 9. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegéről, a törlesztőrészletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről, 10. a fizetési/bankszámlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező, 11. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és módosításuk feltételeiről, 12. adott esetben a közjegyzői díjról, 13. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 14. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 15. a fizetés elmulasztásának következményeiről, 16. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 17. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 18. az előtörlesztéshez való jogról, és annak esetleges költségeiről,
69
19. arról, hogy amennyiben a Takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, úgy fogyasztót haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja, 20. arról, hogy a fogyasztó – díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen – kérheti a hitelszerződés tervezetének (mintaszerződés) egy példányát, melyet rendelkezésére kell bocsátani. 21. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról. 22. Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem - a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint - tőkeképzésre fordítják, a Takarékszövetkezet köteles egyértelműen és tömören tájékoztatni a fogyasztót, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. 10.3.2. Fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztót (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a Takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejéről, 5. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, (mennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni) 6. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 7. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 8. arról, hogy amennyiben a Takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, úgy fogyasztót haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja, 9. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról, 10. a hitel felmondásának feltételeiről és módjáról, 11. olyan fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján a kölcsönt a Takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni arról, hogy a Takarékszövetkezet bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 12. olyan fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján a kölcsönt három hónapon belül vagy a Takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni a szerződés megkötését követően felmerülő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és ezek módosításának feltételeiről.
70
10.3.3. Jelzáloghitel esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztót (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni („két lépcsős tájékoztatás”): a) Az általános tájékoztatás tartalmazza a következőket: A Takarékszövetkezet, mint hitelező / hitelközvetítő neve (cégneve) és címe (székhelye), A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok: - felhasználási célok (amelyre a hitel fordítható), - a jelzáloghitel biztosítékai, - a Takarékszövetkezet által kínált jelzáloghitelek típusai, - a rögzített és a változó kamatozású hitelek közötti különbségek rövid ismertetése, ideértve a fogyasztót érintő hatásokat, - a kamatozás típusai: rögzített, változó és ezek kombinációi, - egy tipikus jelzáloghitel fogyasztót terhelő költsége, - a jelzáloghitelhez kapcsolódó költségek listája, (pl: adminisztratív, biztosítási, jogi és közvetítői költségek), - a Takarékszövetkezet által kínált törlesztési lehetőségek, beleértve a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztés gyakoriságát, - az előtörlesztés lehetősége és annak feltételei, - szükséges-e a fedezetül szolgáló ingatlan értékelése, ha igen, ki végzi el, - a lakáshitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre és egyéb állami támogatásra vonatkozó általános tájékoztatás, illetve tájékoztatás arról, hogy hol lehet további felvilágosítást kapni, - adott esetben a hitelbírálat időtartama. b) A személyre szóló tájékoztatás tartalmazza az alábbiakat: - bevezető: amely tartalmazza, hogy a tájékoztatás a Takarékszövetkezet ajánlatát tartalmazza,mely nem jelent egyik fél részéről sem kötelezettségvállalást - a Takarékszövetkezet, mint hitelező / hitelközvetítő neve (cégneve) és címe (székhelye), - a termék leírás, - a kamatozás feltételei (típus a rögzített kamatperiódus időtartama,) - a THM mértéke - a hitel összege és devizaneme - a futamidő, - a törlesztése száma és gyakorisága, - egyéb egyszeri költségek, - egyéb rendszeres költségek, - az előtörlesztés lehetősége és feltételei, díja, - a panaszkezelés elérhetősége, - törlesztési táblázat, - kötelező számlavezetés feltétele, - kamattörlesztéses, befektetéssel kombinált hitel esetén: türelmi idő, kamatfizetések gyakorisága, befektetési formák jellemzői A tájékoztatást a fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva (konkrét hitelösszegre és futamidőre) a hitelbírálat elvégzését megelőzően kell átadni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tájékoztatókkal kapcsolatos kérdésekben illetékes szervezetről/ügyintézőről a név és telefonszám megadásával.
71
A fogyasztói jelzáloghitelek esetén a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződés tervezetét köteles a szerződéskötést megelőzően legalább 7 nappal ügyfele rendelkezésére bocsátani. Egyéb, nem jelzálog típusú hitel esetében ezt csak az ügyfél kérésére kell megtennie. A fogyasztók részére nyújtott hitelek szabályait részletesen a 2009. évi CLXII. törvény szabályozza 10.3.4. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai: - Amennyiben a Takarékszövetkezet hitelközvetítőként jár el úgy az előzetes tájékoztatással egyidejűleg köteles tájékoztatni a fogyasztót, hogy egy vagy több hitelező képviseletében jár el. A hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését megelőzően köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztót tájékoztatni a részére fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről. - A fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani, kivéve ha a Takarékszövetkezet a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni. - A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség: Hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - módosítása esetén a Takarékszövetkezet a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényéről, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Takarékszövetkezet a fogyasztót rendszeresen honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referenciakamatláb változásáról. 10.4. Hitelképesség vizsgálat A felelős hitelezés követelménye alapján a Takarékszövetkezet minden esetben köteles a fogyasztó hitelképességét értékelni. Az értékelés alapjául szolgáló információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás (KHR adatlekérdezés) igénybevételén alapulhatnak. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A hitelképesség értékelésének követelménye nemcsak a hitelszerződés megkötése előtt terheli a Takarékszövetkezetet, hanem ennek olyan módosítása esetén is, amikor a hitelösszeget a felek megnövelik. Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének növelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a hitelező köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni. Ha a Takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul
72
és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja. A Takarékszövetkezet belső szabályzatában rögzíti: - a hitelezhetőségi vizsgálat alanyi körét, amely a természetes személyre vagy a természetes személy háztartására terjedhet ki, utóbbi esetben a háztartás fogalmának meghatározását is; - az egyes hiteltípusoknál a hitelezhetőségi limit kiszámítása szempontjából figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját; - a megkívánt igazolások meghatározását, illetve a nyilatkozat tartalmát a természetes személy más hitelnyújtóval szemben fennálló egyéb hiteleiről; - a természetes személy meglévő hitelei beszámításának technikáját a hitelezhetőségi limit kiszámításakor; - a hitelezhetőségi limit kiszámításának módszerét az egyes hiteltípusoknál. 10.5. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma A hitel/kölcsönszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni. 10.5.1. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalmazza: A fogyasztói kölcsönszerződések típusainak tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. Tv. tartalmazza. A törvény 16. §-a: A hitelszerződés – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – egyértelműen és tömören tartalmazza: 1. a hitel típusát, 2. a szerződő felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét), 3. a hitelközvetítő nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét), 4. a hitel futamidejét, 5. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, 6. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát, 7. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, 8. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 9. a fogyasztó által fizetendő teljes összeget, 10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, 11. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, 12. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, költséget, jutalékot –, ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét,
73
13. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, 14. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve díjat, jutalékot és költséget – és módosításuk feltételeit, 15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 16. a fizetés elmulasztásának következményeit, 17. adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget, 18. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, 19. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, ideértve a 21. § (4) és (5) bekezdését, 20. a 22. § szerinti jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit, 21. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, 22. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit, 23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, valamint 24. a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét. (2) Ha az (1) bekezdés 7. pontja szerinti egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. (3) Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, a hitelszerződésbe a hitelező köteles egyértelműen és tömören belefoglalni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. (4) Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés egyértelműen és tömören tartalmazza: a) az (1) bekezdés 1–5. pontjában, 7. pontjában és 8. pontjában foglaltakat, b) a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, c) olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, d) az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint e) a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást – ideértve a díjat, jutalékot, költséget –, és ezek módosításának feltételeit. (5)Ha az e § szerinti tartalmi kellék hiánya a szerződés létrejöttét nem érinti, a hitelező a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a fogyasztónak a szerződés kellékhiányából származó kárát. 10.5.2. A fizetési /bankszámlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés tartalmazza: 1. a hitelező Takarékszövetkezet (hitelközvetítő) nevét, cégnevét és levelezési címét, a felügyeleti hatóságának nevét és székhelyét 2. a hitel típusát,
74
3. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a Takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejét, 5. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 6. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 7. a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, 8. olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 9. az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint 10. a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -, és ezek módosításának feltételeit. Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza a fent meghatározott tartalmi elemeket. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A hitel/kölcsönszerződés fennállása alatt a Takarékszövetkezetnek a fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania. Jelzáloghitel esetén a hitelező évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. 10.6. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításának szabályai A Takarékszövetkezet jogosult a kamatot és a kezelési költséget, a felszámítható jutalékok és díjak mértékét a Hpt.-ben és az Fht.-ban (a fogyasztónak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. törvény) foglaltak szerint egyoldalúan módosítani. Kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt lehetővé teszi. A Hitel és kölcsönszerződésekre a Ptk. 6:382-6:389. §-ai, a Hpt. 279. §-a irányadóak.
75
Hpt. 279. § „(1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban – ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formát is – köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. (2) A pénzügyi intézmény és az ügyfél az (1) bekezdés szerint megkötött szerződésben megállapodhat arról, hogy meghatározott körben azonosított elektronikus úton kötnek pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést. Az ilyen módon létrejött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés e törvény alkalmazásában írásbeli szerződésnek minősül. (3) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is. (13) A (4) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. (14) Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. (15) Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. (16) A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.” Az Fht. rendelkezései a fogyasztók részére nyújtott hitelekre vonatkozóan: „17/C. § (1) A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a hitelszerződésben meghatározott a) fix kamatozással, vagy b) a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. (2) A 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a) a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, b) legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy c) fix kamatozással nyújtható. (3) A (2) bekezdés szerinti hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. 17/D. § (1) Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének 76
megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. (2) A hitelező a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a) a hitelkamatot legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. (3) Ha a hitelező a (2) bekezdés szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja.” 10.6.1. A fogyasztóval kötött lakáscélú hitel/kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosításának speciális szabályai -
A fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosításának általános szabályaitól eltérően - a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések a Takarékszövetkezet által a fogyasztó /adós számára kedvezőtlenül – a 2010. évi XCVI. törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem módosíthatók. Az ilyen szerződések a Takarékszövetkezet által az adós számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatók, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. Ezen rendelkezést a Módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre is alkalmazni kell.
-
A szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Ezen rendelkezést a Módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) követően felmondott, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre kell alkalmazni. A Módosító törvény hatálybalépését megelőzően felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kilencven napos időtartamot a Módosító törvény hatálybalépésétől kell számítani.
-
A szerződésmódosítás végrehajtása Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezésekre kiterjedő, az ügyfél számára kedvező egyoldalú szerződésmódosítást a Takarékszövetkezet az Üzletszabályzat (általános szerződési feltételek) módosításával hajtja végre, mely módosítás a szerződés részévé válik.
77
A módosításról az érintett ügyfeleket a Takarékszövetkezet - legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen - postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti, (elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi).
10.6.2. A fogyasztóval kötött jelzáloghitel-szerződések egyoldalú módosításának speciális szabályai Jelzáloghitel-szerződés esetén a takarékszövetkezet a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a takarékszövetkezetnek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia: a) referencia-kamatlábhoz kötve, vagy b) a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített. c) A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a Takarékszövetkezet a már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. Az a) pontban meghatározott esetben a fogyasztó által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a takarékszövetkezet egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja: - a fogyasztó egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy - a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a takarékszövetkezetre engedményezett vagyonbiztosítást a takarékszövetkezet postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti. Az egyoldalú hitelezői módosításra okot adó itt meghatározott feltételek változásának felárra gyakorolt hatását a takarékszövetkezet belső szabályzatában rögzíti. Az a) pontban meghatározott esetben a referencia-kamatláb - forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam, - euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR, - svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR.
78
Referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. A b) pontban meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíteni kell. A közvetlen értesítés elküldésének legalább 90 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni. A b) pontban meghatározott kamatozás esetén az új kamatperiódus kezdetét megelőző kilencven nap alatt - a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén a Hpt. 210. § (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az ügyfél jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelező részére nem fizeti meg. A 2012. január 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzáloghitelszerződés esetében - ha az nem felel meg a fenti rendelkezéseknek – az Adós, mint fogyasztó 2012. május 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés - számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő - módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozására és az átlátható árazás biztosítása érdekében a jelen pont rendelkezéseinek azzal, hogy az új hitel a) forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel, b) euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euró alapú hitel, euróhitel vagy más - a c) pontban meg nem határozott - devizahitel, c) svájci frank hitel, svájci frank alapú hitel, euróhitel, euró alapú hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frank hitel vagy svájci frank alapú hitel. A már fennálló jelzáloghitel szerződésnek az ügyfél kérése szerinti módosítására, újrakötésére vagy kiváltására az a fogyasztó jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzálog-hitelszerződés módosításához, újrakötéséhez vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a pénzügyi takarékszövetkezet számára hiánytalanul benyújtja. A jelzáloghitel-szerződéssel rendelkező fogyasztó módosításra, vagy újrakötésre vonatkozó igénybejelentését a követeléssel rendelkező takarékszövetkezet nem utasíthatja el és a szerződés módosításáért, újrakötéséért vagy annak kiváltásával kapcsolatos előtörlesztéséért díjat, költséget, jutalékot nem számíthat fel. A szerződés módosításának, újrakötésének vagy a kiváltásának és az ehhez kapcsolódó egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak a közvetítésére, valamint egyéb közreműködői feladatok ellátására, továbbá egyéb együttműködés részeként történő részvételre közvetítő nem jogosult akkor sem, ha a váltás más szolgáltatások értékesítése részeként vagy ehhez kapcsolódóan történik. 10.7. A hiteldíj, a hitelek kamata, kezelési költsége
79
A hitel teljes díját, illetve felszámítandó valamennyi költséget szerződésbe kell foglalni. A díjak mindenkori mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A hitel teljes díja: a Takarékszövetkezet által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. A Takarékszövetkezet – az alábbi kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan kölcsönt, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Kivételek: - hitelkártya-szerződéshez vagy - fizetési számlához kapcsolódó, vagy - a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint - a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A THM mértéke szempontjából az érintett naptári megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 10.7.1. A teljes hiteldíj mutató (THM) A THM az ügyfelek megfelelő tájékoztatásául, a különböző hitelajánlatok összehasonlítására szolgál. A hitel teljes díját, illetve felszámítandó valamennyi költséget szerződésbe kell foglalni. A díjak mindenkori mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A hitel teljes díja: a Takarékszövetkezet által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. A THM számításánál figyelembe kell venni: a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a Takarékszövetkezet számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a Takarékszövetkezet előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket (Ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a takarékszövetlezetnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges.) d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint f) a biztosítás és garancia díját a (kivéve: jelzáloghitelnél) A THM számításánál nem vehető figyelembe: 80
a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a Takarékszövetkezet nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) ha a visszafizetés ütemezése nincs meghatározva, akkor a hitel lejárati időtartamát egy évnek kell tekinteni és tizenkét egyenlő részletben, havonta történő törlesztéssel kell számolni; d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) ha a visszafizetés ütemezése meghatározott, de a törlesztőrészletek összege változó lehet, a szerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztőrészletet kell figyelembe venni, hitelkártyák esetén az egyes elszámolási időszakokat követő türelmi időszakok végén a nyilvánosan meghirdetett minimális törlesztésekkel és a futamidő végén a fennmaradó teljes tartozás megfizetésével kell számolni; g) e bekezdés eltérő rendelkezése hiányában, ha a hitelszerződés több lehívási és törlesztési időpontot tartalmaz, a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitel esetén a teljes hitelösszeget a hitelszerződés teljes időtartamára lehívottnak kell tekinteni, a hitelszerződés időtartamát - ha az nincs meghatározva - három hónapnak kell tekinteni; j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a Takarékszövetkezet egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a 81
díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. 10.7.2. A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni:
Ck: Dl: m: m’: tk: sl : X:
a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.
A képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. 10.7.3. Jelzáloghitelek esetén a képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a Takarékszövetkezet a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. A jelzáloghitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni. 82
Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM értékének meghatározásakor a fogyasztó által a lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak teljesített befizetéseket is figyelembe kell venni az alábbiak szerint: - A lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak történő fizetéseket a fogyasztó szerződése szerinti gyakorisággal kell figyelembe venni azzal, hogy azok esedékességének napjaként a hitelezőnek járó törlesztés esedékességének napját kell tekinteni. - Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a lakás-takarékpénztártól történő hitelfelvétellel nem kell számolni és a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díjnak a megtakarítási részre eső összegét kell figyelembe venni. - Befektetési egységhez kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a befektetés várható hozamát nullának kell tekinteni. - Életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén, ha az életbiztosítási szerződés indexálást tartalmaz, az indexált díjat kell figyelembe venni a THM meghatározásakor. 10.7.4. A THM-re vonatkozó kereskedelmi kommunikáció Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint, futamideje 1 év, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell a fenti feltételeket, de az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. Egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban vagy devizában meghatározott együttes összege állandó. Ha a Takarékszövetkezet az adott hitelt nem nyújtja a fenti feltételekkel és a Takarékszövetkezet által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor a fenti feltételekhez legközelebbi - a hiteltípusra létező - összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell. Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy - a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, - a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát a deviza alapú kölcsönöknél 83
- a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát változó kamatozású kölcsönöknél. Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a kereskedelmi kommunikációban a THM értékét a legrövidebb megtakarítási idejű lakás-takarékpénztári termék figyelembevételével, havi 20 ezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni. 10.7.5. A nyújtott hitelek után a Takarékszövetkezet által felszámított ellenérték változó mértékű ügyleti kamat, kezelési költség, hitel befogadási díj, rendelkezésre tartási jutalék, rulírozási díj késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat, egyéb díjak, jutalékok. A kölcsönökért felszámítható egyéb díjak és költségek: nyomtatvány költség zárlati költség folyósítási jutalék felszólítás díja felmondás előtti felszólítás díja felmondás díja halasztási díj szerződés módosítás díja, (rendkívüli előtörlesztés esetén is) telekkönyvi eljárási illetékek közokiratba foglalás törlési engedély kiállításának díja KHR tájékoztatás kérése a Takarékszövetkezet egyenleg közlés díja szokásos ügymeneten felüli díja rendkívüli előtörlesztés díja értékbecslés díja hitel kiváltási díja (idegen banki hitelekre) bankinformáció (igazolás kiadása), minden egyéb igazolás A felszámított kamatok, kezelési költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza. A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap.
84
A kezelési költség lehet: - egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, - évi egyszeri kezelési költség, mely az év elején fennálló tartozás után számolható fel 360 napra, - évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után számolható fel az alábbi képlet alapján kezelési költség = tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x 100
10.8. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a Takarékszövetkezet a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal teszi közzé Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: - a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), - a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, - a hitel teljes összege, - a hitel futamideje, - a teljes hiteldíj mutató, - termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint - a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege. Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a Takarékszövetkezet ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt. 10.9. A kölcsönök törlesztése A lakossági hiteleket általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós, adóstárs nettó jövedelme - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége - adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása 85
- egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés. 10.9.1. A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbításáért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben az Adós a lakáscélú jelzálog-hitelszerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, úgy a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépéstől számított 35. napot követően kezdeményezett futamidő meghosszabbításokra kell alkalmazni. 10.9.2. Előtörlesztés: A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. A Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. A költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet. Ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet, úgy a költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, Nem jár költségtérítés - a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén. - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt
86
- ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát. Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos 2 %-ot meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát. A fenti költségen felül a Takarékszövetkezet az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. Nem jár költségtérítés - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt - a fogyasztó részleges vagy teljes előtörlesztése (végtörlesztés) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. Lakás célú jelzáloghitel előtörlesztése esetén felszámítható hitelezői költségek Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át, a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a Takarékszövetkezetet költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését megelőzően fogyasztóval megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépésétől számított 15. napot követően teljesített előtörlesztésekre is alkalmazni kell. 10.10. A szerződés megszűntetése a fogyasztó által Teljesítés: A szerződés megszűnhet a szerződésszerű teljesítéssel, vagyis a hitel és járulékai fogyasztó részéről való maradéktalan visszafizetésével. Felmondás: A fogyasztó a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott felmondási idővel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis. Ha a határozatlan idejű hitelszerződés a Takarékszövetkezet rendes felmondási jogát lehetővé teszi, a Takarékszövetkezet a határozatlan idejű hitelszerződést rendes felmondással legalább két hónapos felmondási idővel felmondhatja.
87
A határozatlan idejű hitelszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a hitelező jogosult a fogyasztó lehívási jogát - a Takarékszövetkezeten kívül álló, a szerződésben meghatározott indok esetén - letiltani. A Takarékszövetkezet az ügyfél szerződésszegése esetén a szerződésben kikötött feltételekkel jogosult a kölcsönt azonnali hatállyal felmondani (lásd: ált szabályok és ÁSZF) Elállás: A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. A fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították. Az elállásról (felmondásról) a fogyasztónak az erre vonatkozó nyilatkozatát 14 napon belül postára kell adni vagy egyéb igazolható módon Takarékszövetkezetnek el kell küldeni. A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. 10.11. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások A Takarékszövetkezet az ésszerűség és a Takarékszövetkezet üzletpolitikájának lehetőségein belül alternatív megoldásokat biztosít a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. Lehetővé teszi a hitelek átütemezését, vagy a törlesztési időszak meghosszabbítását, vagy egyéb módon segíti a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleket és az érintett ügyfélkört – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tájékoztatja az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről. A végrehajtási eljárás előtti és alatti felelős hitelezői magatartás elvei A követeléskezelés során a Takarékszövetkezet az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően jár el, a méltányosság szem előtt tartásával. Az ügyfél szerződésszegése esetén írásbeli fizetési felszólításban felhívja az ügyfél figyelmét a teljes fennálló tartozás összegére, a fizetendő ügyleti és késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő, a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.), az ingatlanfedezet lehetséges elvesztésére, illetve az ügyfél mulasztásának várható jogkövetkezményeire. A Takarékszövetkezet az első kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén minden, általában elvárható lépést megtesz, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljön, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon. Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél együttműködési hajlandósága esetén kialakítja a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. 88
Amennyiben a megelőző intézkedések ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem kerülhető el, úgy a Takarékszövetkezet követelését peres eljárás vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti, majd végrehajtási eljárásra kerül sor. A Takarékszövetkezet a végrehajtás során együttműködik az adóssal helyzetének rendezése érdekében, ennek során lehetőség szerint együttműködik a helyi önkormányzatokkal is. A Takarékszövetkezet alkalmazottja és azzal egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az a Takarékszövetkezet által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként nem vehet részt. Az ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben biztosítja az ügyfélnek, hogy mielőtt a Takarékszövetkezet élne vételi joggal, legalább 90 napot biztosít az adósnak arra, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. A fedezet értékesítését követően ésszerű határidőn belül elszámol az adóssal a befolyt vételárral. 11. Egyes fogyasztási típusú kölcsönök: 11.1. Személyi kölcsön Felhasználási cél meghatározása nélkül fogyasztónak nyújtott kölcsön. 11.2. Jelzáloghitel Ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is fedezete mellett fogyasztónak nyújtott hitel. A hitel célja lehet ingatlan vagy lakásvásárlás(építés, stb) vagy felhasználási cél meghatározása nélküli. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra külön szerződés alapján a Takarékszövetkezet javára jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsön és járulékai erejéig. Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75 %-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő. A meghatározott arány számításánál figyelembe kell venni az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzáloggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét. Ha a Takarékszövetkezet ugyanannak a természetes személynek ugyanazon ingatlanára többféle pénznemben nyújt hitelt, akkor a limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre. 11.3. Bankszámla hitel A Takarékszövetkezet a fogyasztó Számlatulajdonos igénye és hitelbírálat alapján külön szerződésben foglalt feltételek szerint folyamatosan megújítható hitelkeretet tart a Számlatulajdonos rendelkezéséresére a bankszámlán. Az engedélyezett hitelkeret terhére - a lejáratai időn belül - egy összegben vagy részletekben kölcsön vehető igénybe. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül a hitelkeret terhére kölcsönt folyósít úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez a Számlatulajdonos bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A számlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitelösszege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. A számlára történő befizetéseket a 89
Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket. A hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet a havi zárlat időpontjában számolja fel. A hitelkeret rendelkezésre tartásának feltételei: - a bankszámla-szerződés legalább 3 hónapja fennálljon - a bankszámlára rendszeres havi munkabér (nyugdíj stb. ) érkezzen - egyéb: egyedi elbírálás alapján A hitelkeret teljes összege: a Számlatulajdonos fizetőképességétől függően a hitelkérelem benyújtását megelőző három hónap rendszeres jóváírásainak egy havi átlagában - maximum 100 e Ft-ban - lehet meghatározni. A hitelkeret összegét az egyedi hitel-keretszerződések tartalmazzák. Igénybe vett hitelkeret lejárata: 1 (egy) éves határozott időtartam. Megszűnik a szerződés az 1 éves időtartam lejártával, ha bármelyik szerződő fél a szerződés végleges megszüntetésének szándékát a lejáratot megelőzően legalább 15 nappal a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozatában bejelenti. A hitelkeret felülvizsgálata: A Takarékszövetkezet a hitelkeret összegét a futamidő lejárta előtt az Adós/Számlatulajdonos hitelképességét – az ügyfélminősítéssel összefüggésben – évente, szükség esetén gyakrabban felülvizsgálja. Amennyiben a hitelkeret fenntartásának szerződés szerinti feltételei nem változnak, és egyik fél sem él a szerződés megszűntetésére vonatkozó jogával, úgy a szerződés hatálya változatlan feltételekkel további egy-egy évvel meghosszabbodik. A hitelkeret módosítása: Amennyiben a hitelkeret fenntartásának szerződés szerinti feltételeiben az alábbi változások következnek be, és egyik fél sem él a szerződés megszűntetésére vonatkozó jogával, úgy a Takarékszövetkezet az éves felülvizsgálat alapján a szerződés szerinti hitelkerettől eltérő összegű hitelkeretre vonatkozó szerződésmódosítást jogosult az Adós/Számlatulajdonos számára felajánlani: Adós fizetési fegyelmének és hitelképességének változása vagy a számlára érkező rendszeres jóváírás változása, megszűnése esetén. A Takarékszövetkezet a hitelkeret módosításának mértékét úgy állapítja meg, hogy a módosult ügyfél-minősítési kategóriához előírt szükséges fedezet (a hitelkeret és járulékait figyelembe véve) biztosítva legyen. Hiteltúllépés: A bankszámla nyitására vonatkozó keretszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a fogyasztó jogosult hiteltúllépésre. Ilyen megállapodás esetén a Takarékszövetkezet a fogyasztót köteles rendszeresen (papíron vagy más tartós adathordozón) tájékoztatni a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, a vonatkozó referencia-kamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, Ha a hiteltúllépés időtartama az egy hónapot meghaladja, a Takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni az alábbiakról: 90
-
a hiteltúllépés tényéről, a hiteltúllépés összegéről, a hitelkamatról, és a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a hiteltúllépés egy hónapot meghaladó voltából származik.
A hitelkeret megszűnése: A szerződés megszűnése esetén, illetve amennyiben a szerződés nem kerül meghosszabbításra, a Számlatulajdonos köteles a szerződés alapján fennálló Kölcsön teljes összegét, a hitel teljes díját, valamint a hitelkerettel kapcsolatban a szerződés alapján felszámított költség, díj és egyéb tartozást – egy összegben a szerződés megszűnéséig megfizetni. 11.4. Kedvezményes építési kölcsönök és támogatások (2011. 01. 01-től alkalmazzuk.) A Takarékszövetkezet az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódex (2001/193/EK) ajánlásának alkalmazására vállalt kötelezettséget a lakáshitelek esetében. A kódex alapján a Takarékszövetkezet vállalja, hogy a fogyasztók számára biztosítja - a kínálatában szereplő lakáshitelekről szóló általános információkat - a szerződéskötést megelőzően az európai szabványosított információs adatlapon benyújtandó személyre szóló információkat. A Takarékszövetkezet által tett ajánlat elfogadásáról való végső döntés a fogyasztóé. Az ajánlás szerint lakáshitel: a fogyasztónak lakáscélú ingatlan megvásárlására/építésére vagy a már birtokában lévő lakáscélú ingatlan átalakítására nyújtott hitelek, amelynek biztosítéka vagy ingatlan jelzálog vagy valamely uniós tagállamban e célra általánosan használt hitelfedezet. A fogyasztónak nyújtandó általános információk keretében a lakáshitelekre vonatkozó előzetes tájékoztatónak tartalmaznia kell (vagy mellékelni kell) a következő információkat: -
a hitelező /hitelközvetítő neve, címe a hitel célja a biztosíték formája a rendelkezésre álló lakáshitelek típusainak leírása a fix és változó kamatozású termékek közötti különbségek rövid leírásával, beleértve a fogyasztót érintő hatásokat a kamatláb típusai (fix, változó, fix és változó kombináció) a tipikus lakáshitel fogyasztóra háruló költségeinek feltüntetése a járulékos költségek jegyzéke (pl: adminisztratív, biztosítási, jogi és közvetői ktg-k, stb.) a törzstőke hitelezőnek való törlesztésének különféle lehetőségei (ideértve a törlesztő részletek számát, gyakoriságát, összegét) van-e lehetőség a lejárat előtti visszafizetésre amennyiben igen, úgy ennek feltételei szükséges-e a tulajdon értékbecslésre, amennyiben igen, azt kinek kell elvégezni a lakáshitelek kamataira vonatkozó adókedvezményre, vagy más közpénzből nyújtott támogatással kapcsolatos információ, illetve az információ nyújtás helye 91
-
ahol szükséges: a mérlegelési időszak tartalma annak igazolása, hogy a Takarékszövetkezet a kódexet aláírta és annak feltüntetése, hogy a kódex rendelkezésre áll a Takarékszövetkezetnél
A kódex lapján az európai szabványosított információs adatalapot a fogyasztó a hitelező Takarékszövetkezettől szerezheti be. Az adatlap a következőket tartalmazza: 1. a bevezetőben az arról való tájékoztatást, miszerint az információ szolgáltatás nem jogilag kötelező ajánlat, nem kötelezi a hitelező Takarékszövetkezett a hitel jóváhagyására 2. a termék leírását 3. a névleges kamatlábat (legalább a típus, rögzített időszak tartamának megjelölésével) 4. a hitel éves százalékban kifejezett hiteldíját, vagy a reálkamatot 5. a hitelösszegét és pénznemét 6. a szerződés időtartamát 7. a törlesztő részletek számát és gyakoriságát (amely változhat is) 8. az állandó törlesztő részletű (annuitásos) lakáshitel esetén: az egyes törlesztő részletek nagyságát (amely változhat) 9. a türelmi idős lakáshitel esetén: a rendszeres kamattörlesztések összegét és a visszafizetési eszközbe fizetett minden egyes rendszeres kifizetés összegét 10. a nem ismétlődő további költségeket 11. az ismétlődő költségeket, amelyeket a részletfizetések nem tartalmaznak 12. a lejárat előtti visszafizetés feltételeit 13. tájékoztatás a panaszkezelés szervezetéről – a kapcsolattartó neve, címe, telefonszáma 14. törlesztési táblázat szemléltetését 15. arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél kell rendelkezni bankszámlával, amelyre a fizetését utalják. A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályait a 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet tartalmazza, mely 2001. február 1. napjától hatályos, az ezt megelőző időszakban megkötött kölcsönszerződésekre pedig a korábban hatályos és többször módosított 106/1988.(XII.26.) MT sz. és az ennek végrehajtásáról szóló 77/1988.(XII.27.) PM-ÉVM sz. rendelet irányadó. 2009. október 1. napjától a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásának szabályait a 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendelet tartalmazza. A Takarékszövetkezet az előbbi rendeletekben és az üzletpolitikájában szabályozott feltételekkel - közvetíti a lakáscélú támogatásokat, - lakásépítéshez, lakás- és lakóingatlan-vásárláshoz, továbbá egyéb építési célokra saját feltételei, illetve Hirdetményében foglaltak szerint kölcsönt nyújt. Lakásépítési kedvezmény és kölcsönök - egyedi bírálat alapján - a későbbiekben meghatározott előfeltételek és megfelelő indokok fennállása esetén nyújthatók. A támogatást igénybe vevő ügyfél, illetve adós és a Takarékszövetkezet közötti jogviszony szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az adós és a hitelező jogait, valamint kötelezettségeit.
92
A kölcsön és a támogatások iránti igényeket az e célra szolgáló nyomtatványokon lehet benyújtani, melyekhez mellékelni kell az igénybevételre való jogosultság elbírálásához szükséges iratokat. A támogatásokat és a kölcsönt egy hitelintézettől kell igényelni. Aki a támogatásra való jogosultsághoz és a kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közli, vagy ilyenről nyilatkozik, illetve a kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, viselni kell a hivatkozott jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket. A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az ügyfélnél a közvetlen támogatás, valamint a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított - Ptk 232.§-a szerinti kamattal - növelt összegének – visszatérítése iránt. A Takarékszövetkezet a kölcsönt a másik fél szerződésszegése miatt felmondhatja, s az ügyleti kamattal együtt fennálló teljes tartozás azonnal esedékessé válik. A felmondott kölcsöntartozás visszafizetéséhez törlesztési támogatás nem számolható el. A lakáscélú támogatások folyósításának feltétele az igénybevételre való jogosultság igénylő általi igazolása. A) Nyújtható hitelek, támogatások feltétele a 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet szerint A Takarékszövetkezet a bevezetőben említett jogszabályokban foglalt feltételek szerint nyújtja a lakáscélú támogatásokat: a) lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, b) fiatalok otthonteremtési támogatása, c) akadálymentesítési támogatás, d) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása, e) kiegészítő kamattámogatás, f) kamattámogatás lakóház felújítására és viziközmű létesítésére, g) kamattámogatás települési önkormányzatok részére, h) kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez, i) települési önkormányzatok támogatása a Korm. rendeletben meghatározott célok érdekében Az a -c. pont támogatásai – közvetlen támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. A közvetlen támogatások közös feltételei: Közvetlen támogatást új lakás építéséhez, vásárláshoz, lakás bővítéséhez, szövetkezet tulajdonában lévő, új lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, valamint a Korm. rendelet által meghatározott használt lakás vásárlásához a lakáscélú jogszabályban nagykorú támogatott, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésben vett kiskorú támogatott vehet igénybe. 2009. július 1-jén vagy azt követően a) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményre, b) a fiatalok otthonteremtési támogatására, c) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására, d) kiegészítő kamattámogatásra, 93
e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti állami támogatás nem nyújtható. A/1. Lakásépítési kedvezmény Állami támogatásként lakásépítési kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és felépített, megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermekeke és más eltartott családtagja után az építési költség, vételár megfizetéséhez. A kedvezmény nyújtható: 1. új lakás felépítésére, (családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér beépítésének kivételével 2. az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására, 3. olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50 %-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül - bármely építtető esetében, illetőleg - két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést és emeletráépítést is 4. a 3 vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeiknek több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítésére, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50 %-os arányú tulajdonában állt, továbbá ha az értékesített lakás eladási árának a lakáscélú támogatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott tételekkel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és az együtt költöző eltartott gyermekeke tulajdoni hányada nem lehet kevesebb mint az értékesített lakásban volt. A lakásépítési kedvezmény összege: A lakásépítési kedvezmény összegét a mindenkori lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály határozza meg. A/2. Fiatalok otthonteremtési támogatása Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeket nevelő, 35 év alatti házastársak, élettársak vagy egyedülálló személyek a használt lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott értéket. A/3. Akadálymentesítési támogatás Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható. Az akadálymentesítési támogatás a) akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző - a Ptk. 8: 1.§ (1) bek. 1.2. pontja szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
94
b) meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ba) ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő – a Ptk. 8: 1.§ (1) bek. 1.2. pontja szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, bb) ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. 8: 1.§ (1) bek 1.2. pontja szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy. A/4. Kamattámogatások - Kiegészítő kamattámogatás: Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal a 30 millió Ft-ot meg nem haladó összegű – telekár nélkül számított – általános forgalmi adót tartalmazó építési költség vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha egyikük - a lakáscélú jogszabály szerint támogatott vagy gyermekét nevelő támogatott, valamint a Gazdasági Minisztérium engedélyével rendelkező külföldi. Az építési költség, vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb 15 millió Ft összegű hitelintézeti vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel kölcsön kamatainak megtérítéséhez az állam 20 évig kamattámogatást nyújt. Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége meghaladja a 30 millió forintot, a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell felső határként alkalmazni. - Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, magánszemély, egyéni vállalkozó természetes személy részére értékesítés vagy bérbeadás céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet és szerződésben vállalja, hogy a lakást értékesíti vagy legalább 20 évre bérbe adja, illetve a bérlet időtartama alatt értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - áfá-t is tartalmazó eladási ára, bérbeadás esetén építési költsége nem haladja meg a 30 millió Ft-ot. - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú építési teleknek nem minősülő telekingatlanát lakótelekké alakítja és vállalja, hogy a ráépített ingatlannal együtt 5 éven belül értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. - Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás A felújítási alapképzés előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti és társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez, hitelintézettől felvett kölcsön törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke: a törlesztés első 5 évében a kamat 70 %a, a második 5 évben a kamat 35 %-a. A támogatás nem vehető igénybe a “Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez. - Kamattámogatás települési önkormányzatok részére A települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez igénybe vett hitelintézeti kölcsön kamatainak 70 %-át a központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja a kormányrendeletben meghatározott bevétel-kiadás viszonyának függvényében.
95
A/5. Települési önkormányzatok által nyújtható támogatás A település önkormányzatok kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családoknak lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztő részleteinek, bérleti díjnak megfizetéséhez, vagy más lakással kapcsolatos költségek viseléséhez. Az odaítélés és igénybevétel feltételeit az önkormányzatok rendeletben állapítják meg. B) A 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerint nyújtható kamattámogatások Állami támogatásként kamattámogatás vehető igénybe a központi költségvetésből Magyarország területén lévő lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerűsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz. A kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét az állami adóhatóság és a Magyar Államkincstár ellenőrzi. A kamattámogatás fenti jogszabály szerinti igénybevétele feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet/Takarékszövetkezet köteles ellenőrizni. A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet/Takarékszövetkezet havi elszámolása alapján. Kamattámogatást vehet igénybe a jogszabályi feltételek igazolása esetén a) a fiatal és a többgyermekes támogatott személy - Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, - egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, b) a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére. A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható. A rendelet szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a törlesztés is csak forintban történhet. Az építési költség, a vételár vagy a korszerűsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön mindenkori összegét a jogszabály határozza meg. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértékét a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései szerint az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam százalékában ( a jogszabály hatályba lépése idején: a 110%-a, növelve 3 százalékponttal) határozza meg. A kamattámogatás konkrét mértékét a rendelet határozza meg. A hitelintézet /Takarékszövetkezet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. A hitelintézet/ Takarékszövetkezet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet 96
szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez/ Takarékszövetkezethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötése és a támogatott kölcsön folyósítását nem tagadható meg. 11.4.1. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom Az építkezés idejére, valamint a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 5 év, (2000. 02. 01-től) 10 év elteltéig a kakásépítési kedvezményre és az adóvisszatérítési támogatásra az állam javára, valamint teljes visszafizetésükig a Takarékszövetkezeti kölcsönök összegéig a felépített, vásárolt lakást jelzálogjog terheli. A kölcsönt nyújtó Takarékszövetkezetet a jelzálogjog az államot megelőző ranghelyen illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásba a fenti követelések megszűnéséig, illetve teljes visszafizetésükig a jelzálog jogosultja javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyzést a Takarékszövetkezet kezdeményezi. (Lakáscélú kölcsönök esetében a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése illetékmentes.) 11.5. A Takarékszövetkezet által nyújtott lakáscélú (piaci kamatozású) hitelek feltételei A Takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú hiteleket – lakásvásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés céljára. Lakóingatlan vásárlás: Az általános hitelezési irányelvekben foglaltakon kívül 30 % saját erő, adás-vételi szerződés, tulajdoni lap bemutatása mellett. A futamidő maximum 20 év. 12. Vállalkozói hitelezés A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatói, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők: a Ptk. szerinti gazdálkodó szervek, illetve vállalkozások ( a továbbiakban: vállalkozások), ideértve a mikrovállalkozásokat is. Gazdálkodó szervezetnek minősül az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; Vállalkozásnak minősül 97
a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, gazdasági társaság az egyéni cég és az egyéni vállalkozó. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell. Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Vállalkozói hitelkérelmet olyan vállalkozás nyújthat be, akit/amelyet a Takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik. Vállalkozói hiteligény esetén célszerű előírni az adósnak a Takarékszövetkezetnél való számlavezetést. A vállalkozói hitelezésre a hitelezés általános szabályai megfelelően irányadóak (III/2. pont) az alábbiak figyelembevételével. 12.1. A nyújtott hitelek után a Takarékszövetkezet által felszámított ellenérték (díj, költség) lehet: változó mértékű ügyleti kamat, kezelési költség, hitel befogadási díj, rendelkezésre tartási jutalék, rulírozási díj késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat, egyéb díjak, jutalékok. A kölcsönökért felszámítható egyéb díjak és költségek: Mindenkori " Hirdetményben " meghatározott: nyomtatvány költség zárlati költség folyósítási jutalék felszólítás díja felmondás előtti felszólítás díja felmondás díja halasztási díj szerződés módosítás díja, (rendkívüli előtörlesztés esetén is) telekkönyvi eljárási illetékek közokiratba foglalás törlési engedély kiállításának díja KHR tájékoztatás kérése a Takarékszövetkezet egyenleg közlés díja szokásos ügymeneten felüli díja rendkívüli előtörlesztés díja értékbecslés díja hitel kiváltási díja (idegen banki hitelekre) bankinformáció (igazolás kiadása), minden egyéb igazolás 98
A felszámított kamatok, kezelési költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza. A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap. A kezelési költség lehet: - egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, - évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után számolható fel az alábbi képlet alapján kezelési költség = tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x 100 12.2. Kölcsönkérelem A kölcsönigénylés nyomtatványon.
írásban
történik
a
Takarékszövetkezetnél
rendelkezésre
álló
12.3. Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél, az adóminősítés, fedezetértékelés szempontjait figyelembe véve a kölcsön mértékére, kamatára és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön. A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített és a Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. Rövid lejáratú hitelek - pl: bankszámla hitel-keretszerződés forgóeszköz-hitel: a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. Lejárata 1 év. A bírálat a) a kölcsönigénylő gazdálkodására, vagyoni helyzete általános jellemzőinek b) rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok c) felajánlott biztosítékok vizsgálatából áll. Hosszú lejáratú hitelek – pl: beruházási hitel a vállalkozó állóeszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10 év. A bírálat során - a fenti szempontokon túl - vizsgálni szükséges: - a vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat, - a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását.
99
A kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az adós a hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel fedezete lehet: bankgarancia, bankkezesség, zálogjog, óvadék, engedményezés, bankszámlához kapcsolódó beszedési megbízás, közraktárjegy, stb. (lásd: jelen fejezet Biztosítékok köre alcímét) A hitelbírálat során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét. A hitelbírálat a vonatkozó szabályzatban meghatározott hatáskörök figyelembevételével történik. A Takarékszövetkezet éven belüli és éven túli mezőgazdasági hiteleket folyósít forgóeszköz finanszírozás és beruházás céljára őstermelők részére. A Takarékszövetkezet részt vesz állami támogatások folyósításának lebonyolításában is. A hitelezés folyamata az általános hitelezési irányelvek alapján történik. Őstermelő Űgyfelek részére Agrártámogatások Előfinanszírozását is végzi a Takarékszövetkezet. Feltételeit és folyamatát a konstrukcióra vonatkozó eljárási rend szabályozza. 12.4. Szerződéskötés A hitelengedélyezést követően történik a kölcsön és a biztosítéki szerződések megkötése, írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti a - a felek (illetve képviselőik) megnevezését - a kölcsön összegét és felhasználási célját - kölcsön folyósításának feltételeit - a lejáratot, törlesztési feltételeket - a hitel díját - kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjakat, - a szerződés egyoldalú hitelezői módosításának feltételeit és okait - az adós adatszolgáltatási kötelezettségét - a kölcsön felhasználásának ellenőrzését - a kölcsön visszafizetésének biztosítékait - egyéb a felek által lényegesnek tartott kikötéseket. Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A kölcsön folyósítása történhet - készpénzfizetéssel - átutalással az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára. Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását ellenőrizni kell. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. A kölcsönszámlára történő befizetés összege a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről rendelkező jogszabályok alapján kerül a számlán jóváírásra. 12.5. A kölcsönök törlesztése 100
A vállalkozói hiteleket a szerződésben foglaltak szerint, általában negyedéves, havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége - adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása - az egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés. Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a Hitelezési szabályzatban meghatározott módon felszólítja a hátralék rendezésére az esedékességet követő meghatározott időtartamon belül. A felszólítások (adósok, kezesek) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. Az ügyfél a szerződés megszűntetése érdekében élhet a határidő előtti teljesítés, törleszté s jogával. A hitel részleges vagy teljes előtörlesztésre vonatkozó lehetőséget és feltételeit, költségét a kölcsönszerződés tartalmazza. 12.6. A kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosítása Kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés – külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, körülmények esetére ezt lehetővé teszi. A Takarékszövetkezet egyoldalúan jogosult a vállalkozói kölcsönszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, az alábbi költségelemekre kihatással lévő ok-okozati feltételek esetén: 1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása 101
1.1. a Takarékszövetkezet - hitelszerződés szerinti jogviszonyait szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; 1.2. a Takarékszövetkezet - hitelszerződés szerinti jogviszonyait közvetlenül érintő tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; 1.3. kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: 2.1. Magyarország hitelbesorolásának változása, 2.2. az országkockázati felár változása (credit default swap), 2.3. a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; 2.4. a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása; 2.5. a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása; 2.6. refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; 2.7. a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása. 3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása 3.1. Az Ügyfél/Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél/Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. 3.2. A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. 3.3. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. Az egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal Hirdetményben teszi közzé a Takarékszövetkezet, illetve az ügyfelek számára elektronikus úton is elérhetővé teszi. A Hirdetményben történő tájékoztatás során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik, illetve tájékoztatást kell adni a módosítás okairól. Amennyiben az adós a közölt változásokat nem fogadja el, köteles az eredeti ügyleti kamattal a teljes tartozását a változás hatályba lépésének napjáig visszafizetni, ellenkező esetben a Takarékszövetkezet a Hirdetményben meghatározott időponttól kezdődően a módosított mértékű hiteldíjat jogosult felszámítani. 102
A szerződést a Takarékszövetkezet nem módosíthatja egyoldalúan új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege, vagy felső határa egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. A Takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja a a megkötött szerződés szerződési feltételeit. 13. Faktoring (A tevékenység végzését a PSZÁF a E-I-592/2005 számú határozatával engedélyezte.) 13.1. Általános szabályok: A faktorálás követelések átruházása ellenérték fejében engedményezés útján. A faktoring tevékenység a pénzkölcsön speciális fajtája, követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával, vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A faktoring tevékenység végzése forintban történik. A faktoring tevékenységre a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, mely szerint: A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel. A követelések engedményezése (megvásárlása) tételes vagy keretjellegű lehet. 13.2. A felek személye: Az engedményező, az engedményes és a kötelezett, a deviza jogszabályok alapján belföldinek minősülő, valamint külföldi tulajdonban lévő Magyarországon bejegyzett telephellyel, székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, vállalkozások lehetnek. Engedményező: A Takarékszövetkezet azon ügyfelei – deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások – amelyek / akik a Takarékszövetkezetnél pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznek, illetve ilyen számla nyitására vállalnak kötelezettséget és tevékenységi köre üzletszerű termékértékesítés illetve szolgáltatás nyújtása. A követelés eladója (mint termékértékesítést végző, szolgáltatást nyújtó, szállító) – a jogviszony jogosultja. Az engedményező minden esetben készfizető kezességet vállal a kötelezett teljesítéséért. Az engedményező a faktorral szemben készfizető kezesként felel az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig.
103
Kötelezett: Az engedményezővel üzleti kapcsolatban álló deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások. Az átruházott követelés kötelezettje (mint vevő) – a jogviszony kötelezettje. Törekedni kell arra, hogy a kötelezett is rendelkezzék a Takarékszövetkezetnél bankszámlával, de ez nem feltétele a faktorálásnak. Engedményes: A követelés megvásárlója (a Takarékszövetkezet) – a jogviszony jogosultjának helyébe lépő faktor. 13.3. A faktoring tárgya: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata nem haladja meg az egy évet. Ezen ügylet általában bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt, pénzkövetelésre szóló engedményezés (egyéb járulékok, mint pl. kamat, késedelmi kamat, kötbér, stb. nem vásárolhatók meg). A Takarékszövetkezetet a követelések átvételétől kezdődően nemcsak annak a joga illeti meg, hogy a kötelezettől a fizetést követelje, hanem a továbbiakban mindazok a jogok is megilletik, amelyek az alap ügyletet képező jogügyletből az átadás időpontjáig az engedményezőt megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlévőségek beszedésével kapcsolatos jogok is. Csak olyan követelések vásárolhatók meg, amelyek igazoltan tényleges szolgáltatás nyújtásokon, illetve termékértékesítéseken alapulnak. A faktorálandó követelés konkrét tárgyát és terjedelmét a faktoring szerződés tartalmazza. 13.3.1. Nem lehet a faktoring tárgya: -
-
-
Vitatott, peresített, lejárt, értékpapírban megtestesülő követelés. Lejárt a követelés (ha a számlafizetés esedékessége már lejárt, és a kiegyenlítés nem történt meg. Elévült követelés. (A gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje öt év.) Olyan számla követelés, amelynek fizetési módja váltó, vagy a kötelezett által az engedményezőnek adott, a kötelezett bankjában lévő számlájára vonatkozó azonnali inkasszóban valósul meg (kivételt képez ez alól a Takarékszövetkezetnél vezetett számlára vonatkozó azonnali beszedési megbízási jog). Olyan ügyféltől származó követelés, amelyben az ügyfélnek a kötelezettel szemben kötelezettsége áll fenn, illetve a kötelezett beszámítási lehetőség érvényesítésével élhet. A felszámolás, csőd, végelszámolás alatt álló ügyfél követelése, illetve az ügyfélnek felszámolás csőd vagy végelszámolás alatt álló kötelezettjével szembeni követelés. Kifejezetten bizonytalan követelés. Amely követelés engedményezését jogszabály kizárja.
13.3.2. A megvásárolható követelés paraméterei: 104
-
Az engedményező és kötelezett között létrejött valós jogügyletből származik. Nem lehet kifejezetten bizonytalan követelés. A követelés fizetési határideje maximum egy év. A kötelezett képes a követelés teljesítésére. Per – teher és igénymentes. Behajtható és végrehajtható. A számla bruttó értékének maximum 100 %-a.
13.3.4. A faktoring szerződés az alábbiakat tartalmazza: -
-
a szerződő felek megnevezését, azonosításához szükséges adatokat, a szerződés tárgyát (a faktorálandó követelés megnevezését, összegét), a díjakat, kamatokat (kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt lehetővé teszi) a szerződés teljesítésének feltételeit, a főkövetelés, díjak, költségek megfizetésének esedékességeit, a szerződés megszűnésének, felmondásának feltételeit, a szerződés biztosítékait, egyéb a felek által lényegesnek tartott és a jogszabályok által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, rendelkezéseket.
13.4. Biztosítékok: A faktoring ügyletre az engedményező készfizető kezességvállalásán felül a kockázati döntés szerint további fedezeteket is be lehet vonni. A Takarékszövetkezet az ügylet megkötése előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, továbbá azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A Takarékszövetkezet követelése tekintetében - függetlenül az ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességétől - jogosult megkövetelni, hogy az ügyfél nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a Takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A biztosítékok köre: - jelzálogjog (ingó, ingatlan), vagyont terhelő zálogjog, keretbiztosítéki zálogjog - óvadék - vételi jog (opció) - azonnali beszedési megbízás - készfizető kezesség - bankgarancia, bankkezesség - egyéb biztosíték – eseti döntéstől függően 13.5. Ellenérték: Faktorálás esetén a Takarékszövetkezet a faktorálandó követelésnek a faktoring díjjal csökkentett összegét fizeti meg az engedményezőnek
105
Faktoring díj: a faktorálandó követelés alapulvételével a faktoring hozamkamatlábnak megfelelő, a futamidő függvényében megállapított faktoring diszkontkamatlábbal számított érték. A faktorálandó követelés az engedményezőnek a kötelezettel szemben fennálló követelésről kibocsátott számla bruttó értékének maximum 100 %-a. A követelés lejárata: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata a követelésről kiállított számla keltétől számított egy évet nem haladhatja meg. Faktorálási költségek Faktoring díj (ügyleti kamat): A faktoringdíj a faktorálandó követelés értékéből kerül levonásba. Kiszámítása: C =
kxnxi 30 000
k: faktorálandó követelés bruttó értékének 100%-a n: kamatnapok száma (a követelés megvásárlásának - faktorálás - napjától a követelés esedékességének napját megelőző naptári napig terjedő időszak, naptári napokban.) i: faktoring diszkontkamatláb %-ban c: faktoringdíj r: faktoring hozamkamatláb % A faktoring diszkontkamatláb % meghatározása: i=
360xr 30000 + (rxn)
Bírálati díj: A faktorálandó követelés értéke után a benyújtáskor, illetve a szerződés megkötésekor fizeti meg az Engedményező. A faktorálási költségek, díjak mindenkori mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetményben, kondíciós listában teszi közzé. Jelen szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az alábbi követelések megvásárlása esetén is: - természetes személyeknek a Magyar Állammal szemben fennálló követeléseinek megvásárlására amelynek tárgya állami támogatás vagy uniós támogatás, a követelés értékének maximum 100 %- áig. A faktoring szerződésben meghatározott kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az
106
ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. A Takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. Az egyoldalú szerződésmódosításra a vállalkozói kölcsönszerződésekre vonatkozó jelen fejezet (8.6. pont) rendelkezései irányadóak.
14. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása (ÁPTF. 904/1997/F. számú engedély) A jelen Üzletszabályzat a pénzforgalomi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft) és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet (Pft vhr), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) keretei között tartalmazza a Takarékszövetkezetnél a pénzforgalomra vonatkozó szabályokat. 14.1. A pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak Pénzforgalmi szolgáltatás: - a fizetési számlára történő készpénzbefizetést, illetve a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, - a készpénzátutalás, - az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, azért az alábbi esetekben a pénzforgalmi szabályokat nem kell alkalmazni: 107
- készpénzzel - bankjeggyel és érmével - történő fizetési művelet (a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélkül) - a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet, - a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása, - jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, - cash-back szolgáltatás (fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte), - a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, - a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet, - a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet, - értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet, - a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is, - az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak, - az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között, - a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet, - az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, - a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek. Közvetítő pénzforgalmi szolgáltató Egy másik pénzforgalmi szolgáltató részére, annak ügyfelei fizetési műveleteinek teljesítése érdekében számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. 108
Keretszerződés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó dokumentumok – Ügyfélszerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek, Kondíciós Listák, Hirdetmények, Díjszabások – és szerződések összességét jelenti, olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás a Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla, mint bankszámla megnyitását is. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni. A keretszerződés érvényes létrejön a felek aláírásával (egyszerű magánokirat). Fizetési számla/ bankszámla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató/Takarékszövetkezet egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. A Takarékszövetkezet, mint hitelintézet által vezetett fizetési számla bankszámla. Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla/bankjszámla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott – ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és elszámolási alszámláit, valamint külföldi vállalkozásnak az adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számláját is -, továbbá az a fizetési számla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően, kifejezetten pénzforgalmi számlaként kerül megnyitásra. A pénzforgalmi számla mellett – a számlatulajdonos kérésére a számlavezető Takarékszövetkezet meghatározott célra szolgáló – elkülönített számlákat is nyithat, melyek a pénzforgalmi számlával együttesen egységes fizetési számlának tekintendők. A Számlatulajdonos részére szabad pénzeszközeinek elhelyezése érdekében, magasabb hozam elérése céljából lekötött betétszámla, mint fizetési számla nyitható. Bankszámlaszerződést kötő felek: a Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató, illetve számlavezető és a számlatulajdonos. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Rendelkezésre jogosult: a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, illetve a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított személy. Fizetési művelet: valamely fizetési mód szerinti fizetési megbízás lebonyolítása Fizetési megbízás: az arra jogosult által fizetési művelet teljesítésére adott megbízás, továbbá a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés. 109
Terhelési nap: az a nap, amikor a Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését ( CD vagy DVD lemez, flopy, email). Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére, mint a telefon, telefax.
Banki munkanap A fizetési megbízások teljesítéséhez szükséges időtartam szempontjából banki munkanapnak az a nap tekintendő, amelyen a Takarékszövetkezet fizetési művelet teljesítése céljából nyitva van. Ha a Takarékszövetkezet a pénzforgalmi műveletet olyan napon végzi, amely ténylegesen pihenőnap vagy munkaszüneti nap, akkor a megbízás teljesítése azon a munkanapon kezdődik, amelyen az Elszámolóház szolgáltatást végez. Munkanap záró időpontja A Takarékszövetkezet mint pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott azon időpont, ameddig a fizetési megbízást átveszi vagy jóváírást teljesít. A Takarékszövetkezet a munkanap záró időpontjaként a fizetési megbízás átvételére és a jóváírás teljesítésére eltérő időpontokat jelölhet meg, és ezen belül a munkanap záró időpontját a keretszerződésben meghatározott szempontok - így különösen a fizetési mód altípusa, a devizanem, a pénznemek közötti átváltás szükségessége - alapján eltérően is meghatározhatja. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. 14.2. A Bankszámla (mint fizetési számla) megnyitása A bankszámlaszerződéssel a Takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél /számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. A hitelintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. Amennyiben a Számlán a bankszámlavezetés szerződés szerinti költégeire nincs fedezet és arról a Számlatulajdonos a Takarékszövetkezet írásbeli felszólítására sem gondoskodik, úgy ezen magatartás súlyos szerződésszegésnek minősül, mely esetben a Takarékszövetkezet jogosult a keretszerződést azonnali hatállyal felmondására is. A Takarékszövetkezet a bankszámlanyitást a pénzforgalomról szóló jogszabályok alapján a Bankszámlák vezetésére vonatkozó Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott igazoló okmányok bemutatásához, illetve a számlatulajdonos vagy a nevében eljárni jogosult 110
azonosításához és a Hirdetményében meghatározott mértékű számlanyitási díj befizetéséhez köti. A bankszámlát a Takarékszövetkezet az egyedi pénzforgalmi jelzőszám /nemzetközi pénzforgalmi jelzőszám (IBAN), és a számlatulajdonos teljes vagy rövidített neve alapján tartja nyilván. A pénzforgalmi jelzőszámot a Pft.vhr szabályai szerint alakítja ki. Pénzforgalmi számlát a Takarékszövetkezet az annak nyitására jogszabály erejénél fogva kötelezett ügyfelek, illetve azon az egyéb ügyfelek részére nyit, akik szabad akaratukból pénzforgalmi számla nyitásáról rendelkeznek. Pénzforgalmi számlának nem minősülő bankszámlát a Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, illetve azon ügyfelek részére nyit, akik ilyen szerződés megkötésére tesznek ajánlatot (a természetes személy nem rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalma lebonyolítására szolgál). 14.3. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása A bankszámla feletti rendelkezés a bankszámla keret-szerződésben, Általános Szerződési Feltételekben meghatározott módon (írásban, elektronikusan, stb.) történhet. (Az aláírás a felek megállapodása szerint meghatározott módon elektronikus kódolással helyettesíthető, ha a felek elektronikus adatátviteli kapcsolatban állnak egymással.) A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározhatja a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a Takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A Takarékszövetkezet a rendelkezésre jogosult személytől csak azután fogad el rendelkezést, ha azonosítása már megtörtént. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy - a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa, - a rendelkezési jog gyakorlása során a Takarékszövetkezet a megbízáson feltüntetett aláírás (ideértve az elektronikus kódot is) megegyezik-e a bejelentett aláírásával (elektronikus kódjával). 14.3.1. A rendelkezési jogosultság bejelentésének módja: A Számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy a bankszámla felett rendelkezésre jogosultak nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módjára vonatkozó egyéb kikötéseket az erre a célra szolgáló és a Takarékszövetkezet által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon (a továbbiakban: aláírásbejelentő kartonon) kötelesek bejelenteni. Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szerevezet esetén a bejelentés módja:
111
- A vezető bejelentési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal (cégaláírási nyilatkozat) / ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintával, illetve egységes szerkezetbe foglalt, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett, az új képviselő nevét tartalmazó társasági szerződéssel, alapszabállyal, alapító okirattal, stb.) igazolja. - A Takarékszövetkezet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. - A Takarékszövetkezet nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történő elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkező károkért. Ha a vezető megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik. - Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető bejelentése érvényes. - Ha a számlatulajdonos szervezet létesítő okirata alapján a vezetők közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett bejelentés az érvényes. - Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. - Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg. - Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a Takarékszövetkezet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet A szerződéses kapcsolat fennállása alatt a számlatulajdonos, illetve képviselője, a meghatalmazottja köteles az azonosító adataiban bekövetkezett bármely változásról öt munkanapon belül értesíteni a Takarékszövetkezetet. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából származó károk kockázatát a számlatulajdonos viseli. A rendelkezésre bejelentett személyekben történt változásokat (pl: új személyek bejelentését, stb) a számlatulajdonos a bejelentésre vonatkozó szabályok szerint köteles megtenni. 14.3.2. A rendelkezési jog bejelentésének egyéb szabályai: - Amennyiben a Számlatulajdonosnak több bankszámlája és/vagy pénzforgalmi számlája, lekötött betétszámlája van, és az aláírásbejelentő kartonon bejelentett, rendelkezni jogosult személyek az egyes számlák esetében eltérnek, úgy a számlatulajdonos köteles megjelölni azt az aláírásbejelentő kartont, amelyen azok a természetes személyek szerepelnek, akik az új, megnyitásra kerülő bankszámla felett is rendelkezhetnek. - A bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó meghatalmazás lehet állandó (a visszavonásig érvényes) vagy eseti (egy alkalomra szóló) is, mely a meghatalmazó okiratban meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére jogosít. Az eseti meghatalmazást a számlatulajdonos közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles megadni oly módon, hogy az egyértelműen tartalmazza a meghatalmazó és meghatalmazott személyazonosságának a megállapításához szükséges adatokat és a rendelkezési jog tartalmát. - A bankszámla feletti rendelkezési joggal meghatalmazott személyek rendelkezési jogosultságát a Takarékszövetkezet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az aláírási jogban beállott változást (módosítást, törlést) a számlatulajdonos a Takarékszövetkezettel írásban nem közli. 112
- A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a fizetési számlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható. Az elektronikus banki szolgáltatás esetén a számlatulajdonos a keretszerződés/bankszámlaszerződés aláírásával egyidejűleg az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az ügyfélterminál minden egyes felhasználójára vonatkozóan megadott adatok mellett köteles rendelkezni az elektronikus aláírásra jogosultak nevéről és aláírási pontszámáról. Az aláírásbejelentő kartont a számlavezető kirendeltség ez esetben is bekéri a számlatulajdonostól.
14.3.3. A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása -
A számlatulajdonos a fizetési számlája felett szabadon rendelkezik, kivéve a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközöket, melyek az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel.
-
A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a Takarékszövetkezet jogszabályi felhatalmazás alapján terhelheti meg a bankszámlát fizetési számlák közötti fizetéssel – nevezetesen: hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalással, valamint ha 2009. november 1. előtt a bírósági végrehajtás általános feltételei már fennálltak, a pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtására jogosult a kötelezett fizetési számlája, bankszámlája terhére beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett (fizető fél) erre vonatkozó felhatalmazása hiányában, ha annak feltételei fennállnak – végrehajtás keretében, amelyről előzetesen nem értesíthető a kötelezett számlatulajdonos. = átutalási végzés (bírósági intézkedés): Pénzkövetelés behajtása céljából a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére a pénzforgalmi szolgáltatónál (Takarékszövetkezetnél) kezelt, adós rendelkezése alatt álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz. A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt számlára. = hatósági átutalás (végrehajtói intézkedés bírósági -, közigazgatási -, adó végrehajtási eljárásban): A végrehajtó a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt hatósági átutalási megbízással intézkedik a végrehajtói letéti számla javára. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni. 113
= pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtása: a behajtás feltételei: a) ha a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - fizetési számlával, bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik, b) a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. §-ának megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és c) a jogosult a behajtást végző pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. -
A számlavezető Takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett esedékes, lejárt követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt.
-
A számlavezető Takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési műveleteinek helyesbítésére.
A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés /ÁSZF alapján. 14.4. Tájékoztatás 14.4.1. A tájékoztatás lehet = előzetes tájékoztatás (szerződéskötés, fizetési megbízás előtt) = fizetési megbízáshoz kötött utólagos tájékoztatás a fizető fél és a kedvezményezett részére. A Takarékszövetkezet csak azokról a díjakról, költségekről egyéb fizetési kötelezettségről tud előzetes tájékoztatást adni az ügyfélnek, amelyekről információja van. A Takarékszövetkezet a Pft-ben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztó terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, egyébként a tájékoztatási kötelezettség körében a Takarékszövetkezet jogosult a Hirdetményben meghatározott költségtérítést felszámítani. A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a Takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, - a Takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat 114
Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat, egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni. 14.4.2. Az ügyféllel való kapcsolattartás módja A Takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettségének írásban Hirdetmény (ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben/ügyféltermeiben) útján vagy postai úton tesz eleget, a Bankszámlák vezetésre vonatkozó ÁSZF-ben meghatározott módon. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost magyar nyelven az általa megadott címre postai úton továbbított ügyfélforgalmi értesítővel tájékoztatja vagy az elkészített ügyfélforgalmi értesítőt a Számlatulajdonos külön nyilatkozatára – annak személyes átvételig – visszatartja („visszatartott levelezés”). 14.4.3. Az ügyfél előzetes tájékoztatása 14.4.3.1. A keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettség A Takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz amennyiben a keretszerződést megkötését megelőző tájékoztatást a keretszerződés részévé teszi és az ügyfélnek a bankszámlaszerződést, ÁSZF-t /Üzletszabályzatot, Hirdetményeket, Díjszabásokat, formanyomtatványokat átadja. A tájékoztatás tartalma megegyezik a szerződés kötelező tartalmi elemeivel. A Takarékszövetkezetnek a fizető felet kérésére a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatatja a teljesítés időtartamáról és a tételesen fizetendő fizetési kötelezettségéről (díjról, költségről a Díjszabás alapján). A tájékoztatás formája lehet papír alapú vagy teljesíthető tartós adathordozón. A papír alapú tájékoztatást a Takarékszövetkezeti ügyintéző adja át az ügyfélnek, illetve az a Takarékszövetkezet ügyféltermeiben az ügyfelek rendelkezésére áll. Ha a keretszerződés megkötése az ügyfél kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a Takarékszövetkezet a keretszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatást megadni. A Takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt - az ügyfél kérésére - bármikor köteles a szerződési feltételeket és az előzetes tájékoztatási kötelezettség szerinti adatokat papíron vagy tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A pénzforgalmi keretszerződésekre a magyar jog szabályai az irányadóak. 14.4.3.2. A keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatás A Takarékszövetkezet - a fizető fél kérésére - a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően a következő adatokról köteles tájékoztatást adni: - a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és
115
-
tételesen a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy fizetési kötelezettségről.
A Takarékszövetkezet az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményeiben/Díjszabásban a fizetési megbízások teljesítésének feltételeiről, díjáról közérthető módon, írásban adja meg előzetes tájékoztatását. 14.4.3.3. Az ügyfél utólagos tájékoztatása (bankszámla forgalmáról, egyenlegéről) A Takarékszövetkezet köteles utólagos, a fizetési megbízásokhoz kötött tájékoztatást adni a fizető fél és a kedvezményezett részére. A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a Takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A fogyasztó (fizető, kedvezményezett) fél kérelmére a Takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal bankszámla kivonattal eleget tesz utólagos tájékoztatási kötelezettségének papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen (postai úton vagy személyes átadással) 14.4.3.4. Egyéb tájékoztatás A Takarékszövetkezet bármikor köteles a fizető fél részére lehetővé tenni, hogy bankszámlájának aktuális egyenlegét bankkártya birtoklása esetén a Számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (pl: ATM- Internetbank, stb) ellenőrizhesse. 14.5. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés - megkötésének módjára, - időtartamára, - megszűnésére, - módosítására, - a jogviták rendezésére vonatkozó szabályokat a keretszerződés, illetve a Bankszámlák vezetésre vonatkozó ÁSZF tartalmazza. 14.6. A fizetési megbízások és teljesítésük 14.6.1. Fizetési módok és az azokon belüli altípusok Ha a fizetési módot jogszabály kötelezően nem írja elő - a következő fizetési módok alkalmazhatók: Fizetési /bankszámlák közötti fizetési módok különösen aa) átutalás, 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, 3. rendszeres átutalás, 116
4. hatósági átutalás, átutalási végzés. ab) beszedés - a felhatalmazó levélen alapuló beszedés, - váltóbeszedés, - csekkbeszedés, - csoportos beszedés, - határidős beszedés - okmányos beszedés. ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés - fizetés bankkártyával ad) okmányos meghitelezés (akkreditív) Fizetési/bankszámlákhoz kötődő készpénzfizetési módok különösen: - készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása - készpénzbefizetés fizetési számlára - készpénzkifizetés fizetési számláról Fizetési/bankszámla nélküli fizetési mód különösen: - készpénzátutalás A fizetési megbízásokat a számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (általában írásban vagy elektronikus úton) kell a Takarékszövetkezethez eljuttatni. A fizetési megbízások adatait, a megbízások érkezésének időpontját a Takarékszövetkezet rögzíti és tárolja. Ha a Számlatulajdonosok egymás között más fizetési módban nem állapodnak meg, a pénzforgalmi bankszámláról történő kifizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. A számlatulajdonosnak a fizetési megbízásokat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon, az egyes fizetési módok esetében a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban rögzített, a teljesítéshez szükséges adattartalom feltüntetése mellett kell megadnia. A Takarékszövetkezet - ingyenesen - a nyomtatványokat a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja, és csak az e nyomtatványokon adott megbízásokat fogadja el teljesítésre. 14.6.2. Értéknap A hatályos pénzforgalmi jogszabályok, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesülésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás kedvezményezettjének fizetési számláján jóváírják. Az Értéknapokat a Takarékszövetkezet teljesítési rendre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza.
117
Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál történik, a pénzforgalmi szolgáltató a terhelést és a jóváírást azonos értéknappal teljesíti. 14.6.3. A fizetési megbízás átvételének és befogadásának időpontja, tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontja A fizetési megbízások átvételének, befogadásának és teljesítésének rendjét, határidejét a Takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. 14.6.3.1. A fizetési megbízás átvétele A papír alapon kezdeményezett fizetési megbízások átvétele munkanapon belül a beérkezés sorrendjében történik. A fizetési megbízás adatait és a beérkezésének időpontját a Takarékszövetkezet rögzíti és tárolja. A számlatulajdonosok fizetési megbízásaikat postai úton vagy közvetlen benyújtással, valamint a Keretszerződésben rögzített külön megállapodás alapján juttathatják el a Takarékszövetkezethez. A Takarékszövetkezet - külön szerződés alapján - elektronikus úton is befogad fizetési megbízásokat. A teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizető fél által közvetlenül, vagy a kedvezményezett által vagy rajta keresztül közvetve benyújtott fizetési megbízás a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához nem munkanapon beérkezett fizetési megbízást a következő munkanapon átvettnek kell tekinteni. Ha törvény vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást sorbaállítja, a teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a teljesítéshez (részteljesítéshez) szükséges fedezet a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll. A teljesítési határidő számítása szempontjából az átutalási végzés átvételének időpontja az az időpont, amikor az átutalási végzés alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az átutalási kötelezettsége beáll. Ezt a rendelkezést az átutalási végzésen alapuló kifizetésre és az átutalási végzésben megjelölt pénzösszeg visszatartására is alkalmazni kell. A forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetében a teljesítési határidő számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást befogadta. Ha a fizetési megbízás terhelési nap feltüntetésével került benyújtásra, a fizetési megbízás átvételi időpontja az az időpont, amikor a terhelési napon a fizetési megbízás befogadása megtörtént. 14.6.3.2. A fizetési megbízás befogadása: A Takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítési határidejét - a Számlatulajdonos/ Kedvezményezett által megjelölt későbbi időpont (teljesítési dátum), vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a fizetési megbízás befogadásának időpontjától számítja. 14.6.3.3. A fizetési megbízás teljesítése, a teljesítés sorrendje
118
A fizetési megbízás teljesítésének feltétele a pozitív számlaegyenleg. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízásokat a számla tárgynapi fedezete (azaz az előző napi záróegyenleg és a tárgynapi jóváírásoknak a teljesítésnél a feldolgozás során még figyelembe vehető része) erejéig teljesíti. A fizető fél és a Takarékszövetkezet eltérő tartalmú megállapodása hiányában a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére nem teljesíti a Takarékszövetkezet. A számlatulajdonos külön, eseti rendelkezése nélkül, de a számlatulajdonos Keretszerződésben rögzített felhatalmazása alapján a Takarékszövetkezet beszámítási jogával élve megterhelheti a Számlatulajdonos nála vezetett bankszámláját a számlavezetési tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonossal szemben - a pénzforgalmi szolgáltatói tevékenysége körében keletkezett esedékes követelését - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban felsorolt előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat megelőzően teljesíti. A Takarékszövetkezet a téves bejegyzésének helyesbítését nem tekinti fizetési műveletnek. A téves számlavezetői bejegyzésből eredő bármely irányú eltérés a bankszámla egyenlegében nem eredményezhet a számlatulajdonos vagyonában beálló változást. Forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója úgy határozza meg a munkanap záró időpontját, hogy az még azon a munkanapon biztosítsa a számláján jóváírt összegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátását, amelyen a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató részére vezetett számlán jóváírták. Ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján való jóváírás nem munkanapon történt, a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató a következő munkanapon haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. Forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetén az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét (itt: befogadását) követő négy órán belül jóváírásra kerüljön, ha a) a fizetési megbízás átutalás teljesítésére szól, ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást, b) a fizetési megbízást a fizető fél nem papír alapon nyújtja be, és c) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszer közvetlen tagja. A teljesítési határidő hat óra, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetett módon csatlakozik. A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési művelet összegét a) forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetén a részére vezetett számlán történt jóváírás munkanapján, b) euróban történő, különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) nem igénylő fizetési művelet esetén a részére vezetett számlán történt jóváírásról szóló értesülés munkanapján, oly módon írja jóvá a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési számláján, és annak részére a fizetési művelet adattartalmát oly módon továbbítja, hogy a kedvezményezett 119
pénzforgalmi szolgáltatója ugyanazon a munkanapon eleget tudjon tenni azon kötelezettségének, hogy a saját számláján történt jóváírását követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és oly módon írja jóvá a kedvezményezett fizetési számláján, hogy azzal a kedvezményezett azonnal tudjon rendelkezni. közvetítő pénzforgalmi szolgáltató: egy másik pénzforgalmi szolgáltató részére, annak ügyfelei fizetési műveleteinek teljesítése érdekében számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlák között történik, a pénzforgalmi szolgáltató a) csoportos beszedés és a pénznemek közötti átváltást igénylő fizetési művelet esetében a terhelést és a jóváírást azonos munkanapon teljesíti, b) egyéb fizetési művelet esetében a fizető fél fizetési számlájának a megterhelését követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. 14.6.3.4. A fizetési megbízások visszautasítása A Takarékszövetkezet visszautasítja a fizetési megbízás teljesítését - ha az a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, - a fedezet hiánya miatt - a sorbaállított fizetési megbízást a sorbaállítás időtartamának eredménytelen elteltét követően. A Takarékszövetkezet visszautasíthatja: - a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást A visszautasított fizetési megbízást teljesítésre át nem vettnek kell tekinteni. A fizetési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a Takarékszövetkezet értesíti a számlatulajdonost. A megindokolt visszautasítás esetén a Takarékszövetkezet a keretszerződés alapján a tényleges és közvetlenül felmerült költséggel arányos, Hirdetményben meghatározott díj felszámítására jogosult. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízás visszautasításáról szóló értesítést e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a keretszerződésben meghatározott módon a) haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési megbízás átvételét, b) terhelési nap megjelölése esetén legkésőbb a terhelési napot, c) a sorbaállítás időtartamának lejárta esetén legkésőbb a sorbaállítás utolsó napját követő munkanapon küldi meg vagy teszi elérhetővé az ügyfél számára. A Takarékszövetkezet a jogszabály rendelkezésén vagy megállapodáson alapuló ellenjegyzéssel ellátott, valamint csatolt okiratot tartalmazó papíralapú fizetési megbízások teljesítésének visszautasítása esetén a fizetési megbízást és az okiratot visszaküldi az ügyfélnek Beszedési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a a visszautasított fizetési megbízásról szóló értesítési kötelezettségének a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján, a beszedési megbízás hozzá történt beérkezésével azonos módon tesz eleget. Ha a Takarékszövetkezet a részére egy másik pénzforgalmi szolgáltató által elektronikus úton továbbított fizetési megbízás teljesítését az azon szereplő, a jóváírást vagy terhelést azonosító
120
adatok hibája, hiánya vagy egyéb ok miatt nem tudja elvégezni, erről a visszautasítás okának közlésével legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon a) belföldi forint fizetési forgalomban a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával, b) egyéb fizetési megbízás esetén a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával vagy más módon értesíti a fizetési megbízást részére továbbító pénzforgalmi szolgáltatót. 14.6.3.5. A fizetési megbízások sorbaállítása, részteljesítés A fedezethiány miatt nem teljesíthető, vissza nem utasított átutalási és beszedési megbízást a Takarékszövetkezet (jogszabály eltérő rendelkezése hiányában) legfeljebb harmincöt nap, csoportos beszedési megbízást legfeljebb a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra sorbaállítja. A sorbaállítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg. A Takarékszövetkezet a beszedési megbízásoknak a fizető fél számláján való sorba állításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése szempontjából a Számlatulajdonos részére vezetett valamennyi fizetési számla egy fizetési számlának minősül. A sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a fizetési megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. 14.6.3.6. Készpénzfizetési (pénztári) műveletek Készpénz felvétel A Takarékszövetkezet lehetőséget biztosít a Számlatulajdonosnak készpénzfelvételi utalványfüzet igénylésére, amely forint készpénzfelvételre használható fel. Készpénzfelvétel esetében a Takarékszövetkezet nem alkalmaz részteljesítést. Készpénz befizetés A készpénz befizetése a Takarékszövetkezetnél és a számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában alkalmazott befizetési bizonylat felhasználásával történik. 14.7. A fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módja A fizetési megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet által történt átvételét követően a (A Pftben meghatározottaktól eltekintve) a számlatulajdonos nem vonhatja vissza, kivéve a számlatulajdonos írásbeli kérelme alapján a teljesítési rendről szóló Hirdetményben meghatározott időpontig, amennyiben a Takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítéséről még írásbeli igazolást nem állított ki. A fizetési megbízás jóváhagyása, több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyása a számlatulajdonos előzetes nyilatkozata alapján történik. Előzetes jóváhagyásának minősül a fizetési megbízás benyújtásának és bejelentett módon történő aláírásának vagy egyedi azonosító kód használatának együttes megtörténte. 14.8. A Takarékszövetkezet felelőssége
121
14.8.1. A Takarékszövetkezet helyesbítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése A Számlatulajdonos ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő hatodik hónapnak a bankszámla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a Takarékszövetkezetnél a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. A Takarékszövetkezet a kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni. 14.8.2. A Takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a Takarékszövetkezet haladéktalanul köteles megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani és megtéríteni a fizető fél kárát. 14.8.3. A Takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége, és a visszafizetés feltétele Amennyiben a Takarékszövetkezet a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, úgy köteles visszatéríteni a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. A visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. A Takarékszövetkezet a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. 14.9. Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések A Takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta forgalmi jutalékot és díjat számít fel, és más szervek által a Számlavezető helynek felszámított tényleges költségeket (pl. postai készpénz-forgalom költségeit, posta költséget stb.) a Számlatulajdonosra áthárítja. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet arra, hogy a jutalékok és a díjak összegével bankszámláját, illetve - amennyiben a Számlatulajdonos nem rendelkezik bankszámlával, akkor - a betétszámláját külön rendelkezése nélkül megterhelje. A Számlatulajdonos pénzforgalmi számláinak vezetéséért, a pénzforgalom lebonyolításáért a tartozik forgalom után felszámítandó forgalmi jutalék számításának a módja: A forgalmi jutalék számításának a módja: tartozik forgalom×jutalék (‰) 1.000
122
A Takarékszövetkezet a bankszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után az egyenleg nagyságától függően a Számlatulajdonosnak mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül havonta ír jóvá. Lekötött betétszámlák esetén a kamat jóváírása a Betéti Keretszerződésben rögzített esedékességkor történik. A Takarékszövetkezet a kamatok mértékéről, a jutalékokról és a díjakról az általa közzétett aktuális Hirdetményben ad tájékoztatást, illetve azok aktuális mértékét a keretszerződésbe foglalja. A kamatszámítás módja: Kamat = tőke x kamatláb x időszak napjai 360 100 14.10. Internetbanki szolgáltatás Az Electra Internet Banking a Takarékszövetkezet internetes felhasználói felülete, amelynek segítségével a Számlatulajdonos, valamint az általa kijelölt Felhasználók a weben keresztül a nap 24 órájában el tudják érni, a szolgáltatásba bevont fizetési számlákhoz kapcsolódó információkéréseket, fizetési megbízásokat, nyomon követhetik, valamint lekérdezhetik azok állapotát. 14.10.1. Az Internet Banking szolgáltatás igénybevételének feltételei Internet Banking szolgáltatás igénybevételére az a Számlatulajdonos jogosult, aki annak igénybevételére szolgáltatási szerződéssel (a hozzá kapcsolódód Általános Szerződési Feltételekkel- ÁSZF.) és Pénzforgalmi Keretszerződéssel rendelkezik. A Keretszerződés bármely okból történő megszűnése esetén azzal egyidejűleg a Szolgáltatási szerződés is megszűnik. A szolgáltatás igénybevételéhez Számlatulajdonosnak az alábbi technikai, műszaki feltételekkel kell rendelkezni: - személyi számítógép; - Microsoft Windows (’95, ’98, NT4.0, 2000, XP, Vista) operációs rendszer; - folyamatosan frissített vírusellenőrző program; - internet kapcsolat; - internet böngésző: Internet Explorer 5.0 vagy Firefox, Opera; - SMS fogadására alkalmas telefonkészülék és működő SMS szolgáltatás valamely távközlési szolgáltatónál. Az Internet Banking szolgáltatás minden nap 24 órán keresztül igénybe vehető, kivéve a karbantartási, hibajavítási időket, amelynek időpontjáról és tartamáról a Takarékszövetkezet az internetes honlapján ad tájékoztatást. A szüneteltetésből adódó esetleges károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget.
123
Az Internet Banking szolgáltatáson keresztül küldött információ titkosított, a rendszer védekezik az illegális belépések ellen. A szolgáltatást csak érvényes felhasználó azonosítóval és bejelentkezési jelszóval rendelkező Felhasználó tudja igénybe venni. 14.10.2. A szolgáltatás díja A Számlatulajdonos az Internet Banking szolgáltatás igénybevételéért, az Electra Internet Banking rendszeren keresztül benyújtott fizetési műveletekért, megbízásokért, illetve igénybevett szolgáltatásokért díjat, költséget, jutalékot, kamatot tartozik fizetni a Takarékszövetkezet részére, melyek megfizetésének módját és esedékességét a Takarékszövetkezet aktuális Hirdetménye tartalmazza. A Számlatulajdonos, illetve felhasználó által alkalmazott rendszerek használatával, üzemeltetésével járó telefonvonal, internet igénybevétel és kapcsolódó egyéb más költség kizárólag a Számlatulajdonost terheli. 14.10.3. A szolgáltatást használók köre A Számlatulajdonos a Szolgáltatási szerződés megkötése során, — vagy módosítás esetén később, a Szolgáltatási szerződés hatálya alatt — köteles rendelkezni egyrészt az Internet Banking szolgáltatásba bevonandó számlák köréről, másrészt az Electra Internet Banking rendszerhez rendelt Felhasználók személyéről valamint azok rendelkezési jogosultságának köréről. (Számlatulajdonos és Felhasználok a továbbiakban együttesen: Felhasználó). Az elektronikus banki műveletek teljesítésekor a Takarékszövetkezet azt tekinti jogszerű Felhasználónak, akit a Számlatulajdonos a rendelkezésnek megfelelően, a Takarékszövetkezet számára ekként bejelentett. 14.10.4. A Felhasználó azonosítása Az adatok jogosulatlan hozzáférés elleni védelme érdekében az Electra Internet Banking rendszerbe történő bejelentkezés során a Felhasználó azonosítása a felhasználó azonosító, majd a bejelentkezési jelszó megadásával történik. A felhasználó azonosítókért, valamint a bejelentkezési jelszóért való felelősség azok átvételét követően a Számlatulajdonost terheli. Az Internet Banking szolgáltatáson belül az SMS hitelesítési mód teszi lehetővé a kapcsolt szolgáltatások, termékek igénybevételének Felhasználók általi biztonságos jóváhagyását. A Felhasználó köteles a felhasználó azonosítót, valamint a bejelentkezési jelszót mindenkivel szemben titkosan kezelni és megőrizni, továbbá a legnagyobb gondossággal eljárva biztosítani, hogy arról jogosulatlan harmadik személy tudomást ne szerezzen, hozzá ne férjen. Az azonosító adatok jogosulatlan harmadik személy általi felhasználásából eredő károkért kizárólag a Számlatulajdonos felel. Amennyiben a Takarékszövetkezet észleli, hogy a felhasználói jelszavak kikerültek a Felhasználó birtokából, jogosult – a Számlatulajdonos haladéktalan értesítése mellett - a számla javára/terhére érkező megbízások végrehajtását megtagadni. 14.10.5. A fizetési műveletek, megbízások átvétele, befogadása, teljesítése A Takarékszövetkezet az Electra Internet Banking rendszer igénybevételével kezdeményezett fizetési műveleteket, megbízásokat a papír alapon benyújtottakkal egyenértékűnek tekinti, azokat azonos tartalmi követelményekkel fogadja be és kezeli. 124
Az Electra Internet Banking rendszeren keresztül a Takarékszövetkezet felé továbbított fizetési műveletek, megbízások megadására, befogadására, visszavonására és teljesítésére is a Pénzforgalmi Keretszerződésben, valamint az annak elválaszthatatlan mellékletét képező vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben, mindenkor a hatályos vonatkozó Hirdetményekben, a fizetési megbízások befogadásának és teljesítésének rendjéről szóló Tájékoztatóban, valamint betéti műveletek esetében a Betéti Keretszerződésben rögzített előírások az irányadók. A Felhasználónak a beazonosítást követően adott megbízásai visszavonhatatlanok és azokért teljes felelősséget vállal. A fizetési művelet, megbízás abban az esetben tekinthető a Takarékszövetkezet részéről átvettnek, ha az Electra Internet Banking rendszer közli a Felhasználóval a fizetési művelet, megbízás átvételének a tényét. Az átvétel ténye még nem jelenti a fizetési művelet, megbízás befogadását és teljesítését. Azon fizetési műveletek, megbízások esetén, amelyek rögzítése közben valamilyen technikai probléma merült fel és ezáltal az Electra szerver azt/azokat nem tudta fogadni, a szóban forgó fizetési művelet, megbízás „a megbízások állapota” c. menüpontban nem jelenik meg, a Takarékszövetkezet a fizetési műveletet, megbízást „nem átvettnek” tekinti. 14.10.6. A Számlatulajdonos tájékoztatása Az Electra Internet Banking rendszeren keresztül kezdeményezett fizetési műveletek, megbízások teljesüléséről a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost utólag - a Pénzforgalmi Keretszerződésben, a vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben meghatározott módon és gyakorisággal - számlakivonat (a Számlatulajdonosnak megküldésre kerülő, illetve az Electra Internet Banking rendszeren keresztül lekérdezhető, megjeleníthető) útján tájékoztatja. 14.10.7. Eljárás a kommunikációs kapcsolat hibája esetén Ha a szolgáltatás igénybevétele a Számlatulajdonos távközlési szolgáltatója által biztosított elektronikus adatátviteli vonal meghibásodása vagy a kommunikációs kapcsolat akadályoztatása miatt nem lehetséges, akkor a Számlatulajdonosnak lehetősége van a Pénzforgalmi Keretszerződésben rögzített feltételek teljesítése mellett a fizetési műveleteket, megbízásokat papír alapon személyesen a Takarékszövetkezethez benyújtani. A hiba elhárítását követően vissza kell térni az Electra Internet Banking rendszeren keresztül történő adattovábbításra. Erről a Számlatulajdonosnak értesítenie kell a Takarékszövetkezetet. 14.10.8. Egyéb rendelkezések A Számlatulajdonos (Felhasználó) köteles a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni és a hozzáférési jogosultság letiltását kezdeményezni, ha észlelte, hogy az Electra Internet Banking rendszer használatához és a Felhasználó azonosításhoz szükséges titkos adatai – a felhasználó azonosító, valamint a bejelentkezési jelszó, csomagazonosító kód, az SMS fogadására bejelentett mobil telefonkészülék SIM kártyája - kikerültek a birtokából (őrzése alól), vagy ezen azonosító adatok jogosulatlan harmadik személy tudomására jutottak, továbbá jóváhagyás nélküli fizetési műveletet, megbízást kezdeményezett, illetve ha a számlakivonaton jóvá nem hagyott fizetési megbízás került feltüntetésre. A bejelentés megtételére az ÁSZF rendelkezései az irányadóak.
125
A bejelentés megtételét megelőzően, illetve az azt követően bekövetkezett kár felelősségi és kárviselési szabályai az alábbiak: - ha a kár nem a Számlatulajdonos/Felhasználó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be, a Számlatulajdonos a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb 45.000,- Ft, azaz negyvenötezer forint mértékig viseli; - nem terheli a Számlatulajdonost a fenti összeg erejéig sem a felelősség, ha a kárt olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a biztonsági elemek – így a Számlatulajdonos/Felhasználó által használt azonosítókódok – nélkül használtak vagy a Takarékszövetkezet nem biztosította a bejelentés vagy letiltás lehetőségét a Számlatulajdonosnak/Felhasználónak; - a bejelentést követően a Takarékszövetkezet viseli a kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek, megbízások vonatkozásában, amelyek a Számlatulajdonos/Felhasználó birtokából kikerült vagy ellopott azonosító adatok, kódok használatával történtek, vagy az Electra Internet Banking rendszer jogosulatlan használatából erednek. A Takarékszövetkezet mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési műveletekkel, megbízásokkal összefüggésben keletkezett kárt a Számlatulajdonos csalárd módon eljárva okozta vagy a kárt az Electra Internet Banking rendszer biztonságos használatra vonatkozóan jelen szerződésben, valamint a Felhasználói kézikönyvben (4. számú melléklet) előírt kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozott, illetve ha bizonyítja, hogy a kár a Számlatulajdonos/Felhasználó szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott szerződésszegése folytán következett be. A bejelentést követően a Takarékszövetkezet az Electra Internet Banking rendszerhez történő hozzáférési jogosultság letiltását haladéktalanul elvégzi, a letiltás feloldásáig a rendszer nem használható. A letiltást követően az Internet Banking szolgáltatás a hozzáférési jogosultságok Takarékszövetkezet által történő ismételt aktiválását követően vehető igénybe. 14.10.9. A szolgáltatási szerződés módosítása és megszűnése A Takarékszövetkezet fenntartja magának a jogot arra, hogy a Szolgáltatási szerződésben és a felhasználói kézikönyvben rögzített, az Internet Banking Szolgáltatás nyújtására, illetve igénybevételére vonatkozó feltételeit bármikor módosíthassa. A Takarékszövetkezet jogosult a Számlatulajdonos számára nem kedvezőtlen módosítását bármikor, feltételek nélkül kezdeményezni. A módosításról a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost legkésőbb a módosítás hatályba lépését megelőző banki munkanapon hirdetmény útján tájékoztatja. A Szolgáltatási szerződésre vonatkozó egyoldalú, a Számlatulajdonos számára kedvezőtlen módosítást a Takarékszövetkezet a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább 2 hónappal korábban kezdeményezi Hirdetmény formájában. A Takarékszövetkezet a módosítást a Számlatulajdonos részéről elfogadottnak tekinti, ha a módosítás hatályba lépését megelőző banki munkanapig nem tájékoztatta a Takarékszövetkezetet arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Amennyiben a Számlatulajdonos a módosítást nem fogadja el és ezt közli írásban a Takarékszövetkezettel a módosítás hatályba lépését megelőző napig, a Takarékszövetkezet a módosítás el nem fogadását a Számlatulajdonos részéről azonnali hatályú felmondásnak tekinti. 126
15. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység) A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF a 10/1999 sz. határozatában 1999. január 26-án engedélyezte a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; A Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatás közvetítésére megbízottként más hitelintézettel, mint megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján jogosult az MNB engedélye, illetve bejelentés alapján. A Takarékszövetkezet ügynöki tevékenységét a megbízási szerződésben meghatározott körben és felelősséggel látja el oly módon, hogy az általa az ügyfelekkel megkötött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződések kötelezettje a Megbízó lesz. A Takarékszövetkezet, mint ügynök eljárásáért a megbízó úgy felel, mintha saját maga járt volna el. A Takarékszövetkezet és az ügyfelek közötti jogviszony tartalmára nézve a közöttük létrejött szerződés rendelkezései, valamint a közvetített szolgáltatásra vonatkozó Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A Takarékszövetkezet általa végzett ügynöki tevékenység keretében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó szerződéseket a saját cégnevét használva, ügynöki minőségének feltüntetésével köti meg. A Takarékszövetkezet által végzett ügynöki tevékenységek felsorolása: Bankkártya szolgáltatás 16. Bankkártya szolgáltatás PSZÁF E I-622/2004(mint ügynöki tevékenység) Bankkártya szolgáltatást, mint ügynöki tevékenységet a Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRt. (a továbbiakban: Bank) megbízásából végzi. 16.1. Alapfogalmak: Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. a) a csekk, b) az elektronikus pénzeszköz,
127
c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely kizárólag kilencezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a negyvenötezer forintot. Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége. Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása. Kártyatulajdonos: A kártyát kibocsátó Bank, amely a nemzetközi kártyatársaság elsődleges tagságát megszerezte. Kártyaigénylő: az a személy, aki/amely az integrációs Takarékszövetkezet bankkártya szolgáltatásait igénybe kívánja venni, és a kártya alapjául szolgáló bankszámla tekintetében önálló rendelkezési jogosultsággal bíró jogalany. Kártyabirtokos: az a személy, akinek a nevére a kártyát kiállították, és aki a Számlatulajdonos megbízása alapján kizárólagosan jogosult a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára. Olyan jogalany, aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá, vagy fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad. Kártyakibocsátó: az a Hitelintézet, amely a számlatulajdonossal kötött szerződésben kötelezettséget vállal, hogy az elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) használatát a kártyabirtokos számára biztosítja. A Bank Integrációs logoval jelölt, GBC-s és nemzetközi logos bankkártyák kibocsátója, amely a GIRO Bankkártya Zrt.-n keresztül biztosítja az Integráció részére a nemzetközi 128
kártyatársaságok hálózatához történő csatlakozást, a belföldi/külföldi kártyatranzakciók lebonyolítását, illetve elszámolását. A Takarékbank Zrt. csúcsbanki funkciójából adódóan képviseli a Számlavezető Helyeket, és a nevükben eljár a nemzetközi kártyatársaságokkal szemben. Bankkártya: A Bank (vagy a Takarékszövetkezet) által kibocsátott - saját emblémával és/vagy nemzetközi emblémával - készpénzkímélő fizetési eszközként használható plasztik lap, amely hordozza a Kibocsátójára, a Kártyaforgalmazóra, a Kártyabirtokosra és a kártya alapjául szolgáló számlára vonatkozó adatokat. A bankkártya olyan távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz, amellyel birtokosa rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követeléséről vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségről. Bankkártya szerződés: A Számlatulajdonos, a Kártyabirtokos és a Kártyakibocsátó Bank – vagy annak ügynökeként eljáró Kártyaforgalmazó Takarékszövetkezet (mint Számlavezető Hely) - által megkötött egyedi szerződés, amely a Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek rendelkezései alapján jött létre. A Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan része a Bankkártya Igénylőlap és annak Mellékletei, a hatályos Hirdetmény, a vállalkozói bankkártyához kapcsolódó Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek, valamint minden egyéb, a Bankkártya Szerződésben elválaszthatatlan részként meghatározott dokumentum. Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek: A Takarékbank Zrt. és az Integrációs Számlavezető Helyek Bankkártya Üzletági Feltételeit szabályozó dokumentum, illetve az Üzletszabályzat jelen fejezete, amely tartalmazza a bankkártya leírását, a bankkártya szolgáltatással kapcsolatos fogalmak és eljárások meghatározását, a szerződéssel összefüggő eljárásokat, a bankkártya használatának és biztonságban tartásának és letiltásának szabályait, a Bankkártya Szerződés alanyainak jogviszonyában irányadó rendelkezéseket, valamint a bankkártya kibocsátására, használatára, érvényességére, megújítására, pótlására, és visszaszolgáltatására vonatkozó előírásokat. A Bankkártya Üzletszabályzat és a Vállalkozói/ Lakossági Bankkártyák Általános Szerződési Feltételei a Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan részét képezik. Hirdetmény: A Takarékszövetkezet valamennyi ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett, Takarékszövetkezet által kiadott hivatalos közlemény, amely a Bankkártyaszerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Takarékszövetkezet hirdetményben teszi közzé a szerződéssel illetve a kártyával kapcsolatos a., feltételeket, b., díjak és költségek, kamatok mértékét (kondíciós lista) c., egyéb információkat és d., módosításokat. Kártyaszámla: A Takarékszövetkezetnél vezetett azon számla /vagy alszámla/, amely a kártyával lebonyolított tranzakciók elszámolására szolgál. Számlatulajdonos: A kártyatranzakciók alapjául szolgáló számla tulajdonosa. 129
Takarékkártya: Az Integráció és a GBC emblémával (lógó) ellátott bankkártya termék, amelynél a kártyahasználat fedezete forintban áll rendelkezésre, és amellyel fizetést teljesíteni csak belföldön, forintban lehet. PIN (Personal Identification Number) kód: A kártyához tartozó, kizárólag a Kártyabirtokos által ismert 4 karakteres személyi azonosító szám, amely egyes tranzakciók tekintetében lehetővé teszi a kártya elektronikus berendezésekben történő használatát. A PIN a kártyabirtokos személyi aláírása, titkos jelszava, amellyel azonosítja önmagát a bankkártya szolgáltatások igénybevételekor. Kártyabizonylat: Az elfogadóhely által a kártyatranzakcióról kiállított bizonylat, amely a kártya és az elfogadó adatait, valamint a tranzakcióra vonatkozó adatokat tartalmazza. Hitelesítés: olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ellenőrizze a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes biztonsági elemeit is. Logo: Az a közös jel, embléma, amely a bankkártyákon és a kártyát elfogadó helyeken szerepel és tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy melyek azon a helyek, ahol a kártya felhasználható. GBC: A GIRO Bankkártya T.- t jelöli, mely társaság a tagbankokkal kötött együttműködési megállapodás és szolgáltatói szerződés keretében végzi az AT és POS felügyeletet, ellátja a kártyatranzakciók autorizációját, és az elszámoló központi funkciókat. Autorizáció: A kártyakibocsátó ill. a nevében eljáró engedélyezési központ által a tranzakciós kérésre adott engedély /felhatalmazás/. Elfogadóhely: Mindazon hely (ATM, bankpénztár, kereskedelmi elfogadóhely), ahol az integráció és /vagy GBC lógó feltüntetésre került és a kártya felhasználható. Kereskedelmi elfogadóhely : A Bankkal, Takarékszövetkezettel vagy más hitelintézettel szerződéses viszonyban álló kereskedelmi, illetve szoláltatói egység, ahol a kártya elfogadás módjára vonatkozó szerződés alapján, a Kártyabirtokos a kártya segítségével pénzbeli ellenszolgáltatást egyenlíthet ki. ATM (Automated Teller Machine): Bankkártyával, PIN kód megadásával működtethető pénztári funkciókat ellátó automata, amely alkalmas készpénzfelvételre, (készpénzbefizetésre) és a egyenleglekérdezésre. POS (Point of Sale Terminál): A kereskedőknél vagy egyéb elfogadóhelyeken felszerelt, a kártyával lebonyolítandó tranzakciót lehetővé tevő elektronikus berendezés. Imprinter: 130
Kártyalehúzó gép, amelyet a kártya elfogadásakor, a kártyán található dombornyomott felületet fölhasználva, a kártyabizonylat kiállítására használnak. Limit: Meghatározott időszakon belül a tranzakciók összegére és/vagy számára vonatkozó megkötés, melyet a kártya kibocsátója vagy forgalmazója határoz meg. Floor limit: Az az összeghatár, amely felett a kártyát kereskedelmi elfogadóhelyen fizetésre elfogadni csak előzetes fedezetvizsgálat (engedély kérés) alapján lehet. Tiltólista: Forgalomból kizárt kártyákról készült jegyzék. 16.2. A bankkártya A bankkártyák kibocsátója és tulajdonosa a Bank. A bankkártya forgalmazója a Bank, valamint a Takarékszövetkezet, mint számlavezető hely, amely a bankkártya kibocsátásban a Bank ügynökeként vesz részt, és a számlatulajdonos bankszámláját vezeti. Bankkártya Típusok: - A MasterCard Business - A MasterCard Electronic Business - Gazdakártya MasterCard Electronic Business típusú bankkártya. - Széchenyi Kártya - Kölyökkártya - Cirrus/Maestro és a Cirrus/Maestro ifjúsági bankkártya - MasterCard Standard - VISA bankkártya A Bank által kibocsátott és a Takarékszövetkezet által forgalmazott Bankkártyák leírását az ÁSZF tartalmzza. 16.3. Bankkártya Igénylés és Szerződéskötés A bankkártya és az elektronikus pénzeszköz fizetési műveletre azoknál a jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál és egyéni vállalkozóknál használható fel, amelyek ezek elfogadására a Takarékszövetkezettel, illetve a kibocsátóval szerződést kötöttek. A Kártyaigénylőnek a Takarékszövetkezet által rendelkezésére bocsátott kártya igénylőlapot és Bankkártya szerződést kell aláírva Takarékszövetkezethez benyújtania. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos által megfelelően kitöltött és aláírt Bankkártya Igénylőlap és mellékletei, valamint a Bankkártya Szerződés szerződéskötési ajánlatnak, írásbeli kérelemnek minősül. Bankkártya szerződést csak Számlatulajdonos, illetve a számla önálló rendelkezési joggal bíró társtulajdonosa köthet. A számla feletti együttes rendelkezési joggal bíró társtulajdonosok külön-külön nem köthetnek szerződést. A számla önálló rendelkezési joggal bíró társtulajdonosa aláírása nélkül a másik társtulajdonos által kötött szerződés érvénytelen.
131
A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos a Bankkártya Igénylőlap aláírásával hozzájárul, hogy az általa közölt adatokat a Takarékszövetkezet ellenőrizze. A bankkártya megszemélyesítése csak a Kártyabirtokos személyi azonosító okmányában szereplő nevére történhet. Az önálló rendelkezési joggal bíró Számlatulajdonos saját számlája terhére az általa felhatalmazott személy részére társkártya kibocsátását kérheti. A Számlatulajdonos a számlája felett - a Takarékszövetkezet által jóváhagyott limit erejéig - rendelkezési jogot ad a társkártya birtokos(ok)nak. A Takarékszövetkezet a szerződést megkötheti, ha a kártyaigénylő megfelel a hirdetményben közzétett feltételeknek, és pénzügyi helyzetét a Takarékszövetkezet megfelelőnek ítéli. A Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződés aláírását indokolás nélkül megtagadni. Erről a Számlatulajdonost a Bankkártya Szerződés és a Bankkártya Igénylőlap benyújtásától számított 15 napon belül értesíti. A szerződés a Takarékszövetkezet által történő aláírás időpontjában lép hatályba. A Takarékszövetkezet az általa aláírt szerződés egy példányát megküldi a Kártyaigénylőnek. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos a bankkártya rendelkezésre bocsátása tekintetében a Bankkal áll szerződéses viszonyban, függetlenül attól, hogy a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámláját a Takarékszövetkezet vezeti. A bankkártyán a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt neve van feltüntetve. A Számlatulajdonos valamint a Kártyabirtokos vállalja, hogy a Bankkártya Igénylőlapon megadott bármely adat változásáról haladéktalanul, írásban értesíti a Takarékszövetkezetet. A bejelentés elmulasztásából származó károk a Számlatulajdonost illetve a Kártyabirtokost terhelik. A megkötött Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan része a Bankkártya Igénylőlap, a hatályos Hirdetmény, a Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek, és minden egyéb, a Bankkártya Szerződésben elválaszthatatlan részként meghatározott dokumentum. A szerződés tartalmazhatja: - a bankkártya használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatár lehetőségét, - az ügyfél bejelentési kötelezettségét a bankkártya birtokából való kikerülése, ellopása, jogosulatlan, jóvá nem hagyott használata esetén és a bankkártya biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeket, - a Takarékszövetkezet zárolási lehetőségét, ha a felek erről megállapodtak, - a fizető felet terhelő, a jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában meghatározott felelősségi szabályokat, - a Takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultságát a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a bankkártyával történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítésének szabályait. 16. 4. Bankkártya Szerződés módosítása A Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződésben, a Hirdetményben, valamint az Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben foglaltakat egyoldalúan módosítani. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosítás a 14.5. valamint a 14.6. pontban meghatározott 132
feltételek, körülmények bekövetkezése folytán válik szükségessé, a Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződés, a Hirdetmény, valamint az Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek egyes feltételeit akár az ügyfél számára kedvezőtlenebbül is megváltoztatni. A Bankkártya szerződésben meghatározott díjat vagy költséget érintő az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a Bnak a hatályba lépés napját megelőzően legalább két hónappal közzéteszi a Számlavezetett Takarékszövetkezeti Hirdetményben illetve az ügyfelek számára elektronikus úton is elérhetővé teszi. változásokról legkésőbb a módosítás hatálybalépését hatvan nappal megelőzően. Ha az ügyfél a módosítás hatályba lépéséig írásban a Bankkártya Szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. A felmondási idő lejártáig a Bankkártya Szerződés az eredeti feltételekkel áll fenn. Amennyiben a módosítás hatályba lépésének időpontjáig felmondó nyilatkozat nem érkezik, a módosítás az ügyfél részéről elfogadottnak minősül, azaz két hónap leteltével automatikusan hatályba lép. A Bank jogosult arra, hogy a Bankkártya Igénylőlapon meghatározott, a kártyához tartozó megállapított időszaki limitet legalább évente felülvizsgálja és a Számlatulajdonos hitelképességének negatív változása esetén egyoldalúan módosítsa. 16. 5. Bankkártya Szerződés megszűnése A Bankkártya Szerződés megszűnik a) közös megegyezéssel a Szerződő felek által meghatározott időpontban, b) felmondással, a felmondási idő lejártával, c) a számlára vonatkozó szerződés megszűnésével egyidejűleg, d) a szerződő fél halálával, / a szerződő szervezet megszűnésével, illetve a Takarékszövetkezet erről való hivatalos tudomásszerzésével egyidejűleg, e) a Kártyabirtokos pénzforgalmi bankszámla feletti rendelkezési jogának megszűnésével, illetve a Számlatulajdonos /Kártyabirtokos számla feletti önálló rendelkezési jogosultságának korlátozottá válásával, illetve megszűnésével A Bankkártya Szerződés felmondására bármelyik Szerződő fél a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal jogosult - az ügyfél 30 napos felmondási idővel, indokolás nélkül, - a Bank két hónapnál rövidebb felmondási idővel nem mondhat fel., kivéve a súlyos vagy ismételt szerződésszegés esetén azonnali hatállyal, ha a Kártyabirtokos, a Számlatulajdonos nem tartja be a Bankkártya Szerződésben foglaltakat. A Bankkártya Szerződés megszűnése esetén a Számlatulajdonos köteles a bankkártyával kapcsolatos esedékes fizetési kötelezettségeit kiegyenlíteni, és egyúttal fedezetet biztosítani a Takarékszövetkezet számára a megszűnés napjáig keletkezett és később elszámolásra kerülő (már végrehajtott, de még el nem számolt tranzakciókból eredő) kifizetésekre, és az azokhoz kapcsolódó bankköltségekre. A Bankkártya Szerződés felmondása, megszűnése esetén a Takarékszövetkezet kizárólag a Szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. A Bankkártya Szerződés megszűnésével egyidejűleg a Kártyabirtokos köteles a bankkártyáját a számlavezető Takarékszövetkezetnél leadni. 16.6. A bankkártya rendelkezésre bocsátása 133
A Takarékszövetkezet a Bankkártya Szerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban értesíti a Kártyabirtokost, hogy a kártyát személyesen átveheti, miután fényképes, aláírást tartalmazó személyi okmánnyal igazolta magát. Amennyiben a Kártyabirtokos e kötelezettségének nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet a bankkártya átadását megtagadja. A Kártyabirtokos a személyes átvételkor köteles a kártyán szereplő adatokat ellenőrizni, majd az adatok helyessége esetén, a bankkártyát a kijelölt helyen aláírni. Amennyiben a kártya átvétele az értesítés keltezésének napjától számított 30 napon belül nem történik meg, a Takarékszövetkezet minden további megkezdett hónap után letéti díjat számíthat fel. A letéti díj összegét a hatályos Hirdetmény tartalmazza. Az át nem vett kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződést azonnali hatállyal felmondani. A kártyához 4 karakteres személyi azonosító kód (a továbbiakban: PIN kód) tartozik, melyet a Takarékszövetkezet lezárt, sértetlen borítékban ad át a Kártyabirtokosnak. A Takarékszövetkezet a kibocsátás során gondoskodik arról, hogy a PIN kódot, vagy a bankkártya használatához szükséges más hasonló azonosító adatot a Kártyabirtokoson kívül senki más ne ismerhessen meg. A bankkártya a Bank tulajdona, azt a Kártyabirtokos saját kockázatára, rendeltetésének megfelelően a Bankkártya Szerződésben meghatározott feltételek betartásával – amely feltételeket a Takarékszövetkezet legkésőbb a Bankkártya Szerződés aláírásakor megismertet a Kártyabirtokossal - használhatja. 16.7. A bankkártya érvényessége A bankkártya a rajta feltüntetett érvényességi időszak utolsó napjának 24. órájáig érvényes. A társkártya lejárati ideje független a főkártya érvényességi idejétől, de a lakossági bankszámlaszerződés megszűntetésének időpontjában a főkártyát és a társkártyát - a rajta feltüntetett érvényességi időtől függetlenül – egyaránt lejártnak kell tekinteni. A Számlatulajdonos által igényelt bankkártyák lejárati ideje független egymástól, de a bankszámlaszerződés megszűntetésének időpontjában a kapcsolódó bankkártyákat - a rajtuk feltüntetett érvényességi időtől függetlenül - lejártnak kell tekinteni. Bankkártya Szerződés megszűnéséről a Számlatulajdonos köteles a Kártyabirtokosokat értesíteni. Ennek elmulasztásából eredő kár a Számlatulajdonost terheli. 16.8. A bankkártya és a hozzátartozó PIN kód használata, őrzése A Kártyabirtokos köteles a PIN kódot titkosan kezelni, ennek megszegéséből eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. A bankkártyát kizárólag a Kártyabirtokos használhatja, azt másra nem ruházhatja át, letétbe nem helyezheti. A PIN kódot tartalmazó borítékot lehetőség szerint a kód megjegyzése után azonnal meg kell semmisíteni. Amennyiben a PIN kódot tartalmazó borítékot a Kártyabirtokos nem semmisíti meg, köteles azt a bankkártyától teljesen elkülönítve tárolni. A Kártyabirtokos súlyosan gondatlan magatartásának minősül, ha a PIN kód illetéktelen személy tudomására jut. A Kártyabirtokos köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a bankkártya illetve a PIN adataihoz senki ne férhessen hozzá. Amennyiben illetéktelen személy tudomására jutnak a 134
fenti adatok, a Kártyabirtokos köteles haladéktalanul jelenteni, és a bankkártyát letiltatni a jelen Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek 16. pontjában foglaltak szerint. 16.9.
A bankkártya használata
9.1. Bankkártyával készpénzfelvételre, illetve termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére a kártya alapjául szolgáló számlaegyenleg erejéig, de legfeljebb a Bankkártya Szerződésben meghatározott limit mértékéig van lehetőség. 9.2. A Takarékszövetkezet a bankkártya használatával kapcsolatban hozzá benyújtott fizetési igényeket teljesíti és a kártya alapjául szolgáló bankszámlára terheli, a beérkező jóváírási tételeket pedig jóváírja a Számlatulajdonos számláján. 9.3. A bankkártya útján adott fizetési megbízás, illetve fizetési művelet visszavonhatatlan, kivéve, ha a megbízással, illetve a fizetési művelettel egyidejűleg az összeg nem került meghatározásra. 9.4. A Takarékszövetkezet fizetési igényt csak abban az esetben utasít vissza, ha az ügyfél személyazonosságában kétely merül fel, ha a kártyát letiltották, ha a kártya érvényessége lejárt, ha a terhelésre a kártya alapjául szolgáló bankszámlán nincs fedezet, és ha a kereskedelmi elfogadóhely részére előzetes fedezetvizsgálatot előírt, de ez nem történt meg. 9.5. A Számlatulajdonos köteles a kártya alapjául szolgáló bankszámlán folyamatosan biztosítani a kártyával lebonyolított tranzakciók elszámolásához szükséges fedezetet. 9.6. A Takarékszövetkezet biztosítja a Számlatulajdonos részére a bankkártyán tárolt vagy rendelkezésre bocsátott pénzösszeg nagyságának ellenőrzését, mely történhet ATM-en illetve telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. 16.10. Készpénzfelvétel bankjegykiadó automatából A bankkártyával készpénz vehető fel belföldön és külföldön bankjegykiadó automatából (ATM), a Bank által meghatározott összeg erejéig. Az ATM bizonylat formájában tájékoztatást ad a tranzakció összegéről és az Integráció tulajdonában lévő, valamint a GBC elszámolási körbe tartozó ATM esetén a rendelkezésre álló számlaegyenlegről, rögzít minden műveletet, amely ellenkező tényállás bizonyításáig hitelesen igazolja a műveletek és a tranzakciók megtörténtét és a tranzakciók összegét. A kártyával történő készpénzfelvétel összege a tranzakciót elfogadó bank által elszámolásra történő benyújtásának értéknapjával kerül a Számlatulajdonos bankszámláján terhelésre. Bankjegykiadó automata használata esetén a 3. hibás PIN megadása után az automata a tranzakciót visszautasítja, és a bankkártyát visszaadja vagy bevonja. Visszaadás esetén az ügyfél a bankkártyát csak másnap 00:00 órától használhatja. Bevonás esetén az ügyfél a (36)/(06)/(1) 202-37-77/620-628-as melléken, vagy a (36)/(06)/(1) 212-02-02-es telefonszámon, illetve belföldről a (06)/(40) 100-100-as telefonszám felhívásával azonnal értesítheti a Hitelintézetet.
135
16.11. Készpénzbefizetés bankkártyával ATM terminálon keresztül A bankkártyával készpénz csak az Integráció által üzemeltetett és erre alkalmas (depozit funkcióval rendelkező) ATM-eken keresztül fizethető be a Számlatulajdonos bankszámlájára. Készpénz befizetési tranzakció a kártya és a PIN kód használatával, és kizárólag az ATM által kiadott boríték felhasználásával végezhető. Az ATM-be befizetéskor elhelyezett borítékokat a Takarékszövetkezet alkalmazottaiból álló bizottság bontja fel. Az ATM terminálon keresztül történő befizetéseknél a Takarékszövetkezet az utólagos, bizottságilag ellenőrzött összeget írja jóvá a bankszámlán abban az esetben is, ha az nem egyezik a Kártyabirtokos által megadott összeggel. A befizetett összeg a tranzakció napjától számított 3 banki munkanapon belül kerül jóváírásra a befizetés napját követő nap dátumával. A befizetett összeg kamatozásának kezdete a befizetést követő nap.
16.12. Készpénzfelvétel a bankpénztári, illetve postai elektronikus kártyaolvasó terminálon keresztül Készpénzfelvétel a bankpénztári, illetve a postahivatali elektronikus kártyaolvasó terminálon (POS) a kártya és a PIN kód használatával, az adott elfogadó bank vagy Magyar Posta Zrt. által meghatározott módon történik. A tranzakcióról készült bizonylatot a Kártyabirtokos köteles ellenőrizni és aláírni. A bankfiók, illetve a Posta ügyintézője jogosult a Kártyabirtokostól személyazonosságának igazolása céljából erre alkalmas hivatalos okmányt kérni, és a személyazonossággal kapcsolatos kétely felmerülése esetén jogosult a kártyát visszatartani. A PIN kód - az elfogadóhely által meghatározott számú - helytelen megadása esetén is jogosult az ügyintéző a kártyát visszatartani. 16.13. Termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése ATM terminálon keresztül és kereskedelmi elfogadóhelynél 13.1. A bankkártya segítségével termékek és szolgáltatások ellenértéke kiegyenlíthető: a) ATM terminálon keresztül, azon termék/szolgáltatás amelynek lehetőségét az ATM üzemeltetője biztosítja, b) személyesen a kereskedelmi elfogadóhelyen POS terminálon keresztül, vagy, mechanikus kártyaolvasó (a továbbiakban: imprinter) használatával, illetve c) MasterCard Business valamint Széchenyi Kártya esetén, a kártyaszám megadásával az Interneten, telefonon, faxon vagy postai úton történő megrendeléskor. Az Internetes használatot a kibocsátó bank korlátozhatja, a bankkártya használatát egyes kereskedő típusoknál letilthatja. Az Interneten keresztüli szerencsejáték a bankkártyával nem engedélyezett. 13.2. Amennyiben a kártyával történő fizetés személyesen történik, akkor a tranzakció a bankkártya használatával, a kártyatársasági szabályok által meghatározott módon történik.
136
13.3. A bankkártyával a Kártyabirtokos csak a ténylegesen megtörtént vásárlások és szolgáltatások ellenértékét fizetheti meg. 13.4. A kereskedelmi elfogadóhelyen kártyával vásárolt áruval, illetve elvégzett szolgáltatással kapcsolatos reklamáció elfogadása esetén az ellenérték visszatérítését az elfogadóhely és a Kártyabirtokos egymás között rendezi. 13.5. Telefonon, postai úton vagy Interneten történő megrendelés esetén a tranzakció csak a bankkártya számának és lejárati idejének megadásával hajtható végre. MasterCard Business illetve Széchenyi Kártyával telefonon, postai úton vagy Interneten történő megrendelés esetén a tranzakció a bankkártya számának és lejárati idejének megadásával hajtható végre. A kereskedelmi elfogadóhely kérhet még további, a bankkártyán szereplő adatokat, mint a kártyán szereplő név, illetve a CVV2 kód. 13.6. A külföldről megrendelt terméket, illetve szolgáltatást a vonatkozó vám és egyéb jogszabályok, valamint a kereskedelmi elfogadóhely által meghatározott szabályok szerint lehet igénybe venni, illetőleg visszamondani. 13.7. A bankkártyával történő fizetés a kereskedelmi kártyaelfogadó helyen a kártyatársaságok által meghatározott szabályok szerint történik. Amennyiben a bankkártya nem kér PIN kódot a tranzakció során, a kereskedő által kiállított bizonylatot a Kártyabirtokosnak aláírásával kell elismernie, és annak egyeznie kell a kártyán található aláírási panelen szereplő aláírással. Abban az esetben amikor a tranzakció PIN kód megadásával történik, a kiállított bizonylatot az ügyfélnek nem kell aláírnia, nem szerepel rajta aláíró sáv. 13.8. Az elfogadóhely kérésére a Kártyabirtokos köteles a személyazonosság igazolására szolgáló okmányt ellenőrzés céljából bemutatni. További kétség esetén az elfogadóhely jogosult a bankkártya visszatartására. 13.9. A Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a bankkártyával vásárolt termékekért és igénybevett szolgáltatásokért, illetve az ezekkel kapcsolatos károkért (beleértve az Internetes számítógépes csalást is) így nem részese a Kártyabirtokos és az elfogadóhely között esetlegesen felmerülő jogvitáknak, de köteles a felek közötti jogvitákhoz kapcsolódóan - a banktitok betartásával - a szükséges tájékoztatást, illetve adatot megadni. 13.10. A Kártyabirokos és a Számlatulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a Kártyabirtokos a bankkártyát csak a bankszámlán fedezetül rendelkezésre tartott összeg erejéig használja. 13.11. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos bankszámláját a GBC-től, illetve a MasterCard-tól kapott tranzakciós adatok, alapján terheli meg. Az elfogadó banknak ATM tranzakció esetén 7 nap, POS tranzakció valamint papíralapú tranzakció esetén 30 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a tranzakciót a kibocsátó felé. Az Integrációs és GBC elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelése a tranzakciót követő banki munkanapon történik. A MasterCard elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelésére azon a banki munkanapon kerül sor, amikor az elfogadó banktól beérkezett a Takarékbank Zrt.-hez a tranzakció elszámolásra. 137
13.12. A Takarékszövetkezet a külföldön végzett tranzakciók elszámolásánál alkalmazott – a 14.7. pont szerint meghatározott - árfolyamról és konverziós költség mértékéről az ügyféltérben kifüggesztett hatályos Hirdetményben ad tájékoztatást. 16.14. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek 14.1. A Kártyabirtokosnak nyújtott bankkártya szolgáltatásokért a Bank/Takarékszövetkezet kamatokat, jutalékokat, díjakat és költségeket jogosult felszámítani, és azokkal a kártya alapjául szolgáló számlát automatikusan megterhelni. 14.2 A bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámlára vonatkozó kamatszámítás módja: tőke × a kamat mérték (%) x napok száma 100 x 360 14.3. A felszámítható kamatok, jutalékok, díjak, költségek: - Tranzakcióhoz nem kapcsolódó, időszakosan jelentkező díjak - Egyes eseményekhez kapcsolódó díjak - Tranzakciókhoz kapcsolódó díjak - Közvetített szolgáltatás díjának továbbterhelése 14.4. A bankkártya szolgáltatásokkal összefüggő kamatok, jutalékok, díjak és költségek részletes felsorolását, illetve mértékét a hatályos Hirdetmény tartalmazza. 14.5. A Banknak jogában áll a kamatok, jutalékok, díjak és költségek mértékét – a jogszabályi változásokra, a bankkártya szolgáltatással összefüggésben igénybevett külső szolgáltatók áremelésére, a működési költségek és a bankkártya üzletági kockázatok növekedésére tekintettel - egyoldalúan módosítani. A Bnak a módosítás hatályba lépése előtt legalább 2 hónappal előre közzéteszi az új díjakat, illetve költségeket tartalmazó Hirdetményt. 14.6. A bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámlaösszegre felszámított kamatláb változása a módosítást közzétevő Hirdetményben megjelölt napon lép hatályba. Az évi 0,7 százalékpontos vagy azt meghaladó mértékű kamatláb-módosításról a Bnak/Takarékszövetkezet a legközelebbi számlakivonaton tájékoztatja a Számlatulajdonost. 14.7. A külföldön végzett tranzakciók elszámolása a tranzakció feldolgozásának napján érvényes, a Nemzetközi Kártyatársaságok által alkalmazott feldolgozási árfolyamon kerül átszámításra elszámolási devizanemre, majd az elszámolási devizanemről a Bank külkereskedelmi deviza eladási árfolyamán történik a forintra való átszámítás. 14.8. A Bank a bankkártya szolgáltatásai, szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez más személyek, szolgáltatók közreműködését is igénybe veheti. A Hitelintézet a saját nevében igénybevett/megvásárolt, de a Számlatulajdonos/ Kártyabirtokos részére megrendelt és továbbértékesített szolgáltatások (közvetített szolgáltatás) ellenértékét jogosult a megrendelő Számlatulajdonos felé továbbszámlázni.
138
14.9. A Bank/Takarékszövetkezet a bankkártyával végrehajtott fizetési műveletekről havonta értesíti a Számlatulajdonost a postai úton kézbesített bankszámlakivonattal, mely tartalmazza a fizetési műveletek összegét és időpontját, a tranzakcióknál felszámolt díjakat és jutalékot, valamint – külföldi pénznemben meghatározott tranzakciók esetén – a külföldi pénznemben meghatározott értéket, illetve a forintra történő átváltási árfolyamot. 16.15. A bankkártya megújítása A Bank a kártya lejáratának napját megelőző 30 nappal a Bankkártya Szerződés alapján automatikusan megújítja, ha - a Számlatulajdonos pénzügyi megítélése nem változott és - a kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos részéről eltérő tartalmú írásos nyilatkozat nem érkezett. Az új kártyát a Kártyabirtokos személyesen, a lejárt kártya egyidejű visszaszolgáltatásával veheti át. 16.16. A bankkártya kötelezettsége
letiltása,
a
Számlatulajdonos,
Kártyabirtokos
bejelentési
16.1. A kártya letiltása - a hatályos Hirdetményben közölt letiltási díj felszámítása mellett - a Számlatulajdonos, a Kártyabirtokos illetőleg a Bank/Takarékszövetkezet rendelkezése alapján történik. 16.2. Bankkártyája elvesztését, ellopását, elrablását, illetve, ha a bankkártya adatai, vagy a hozzátartozó PIN kód jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, vagy ha a Számlatulajdonos olyan műveletet fedezett fel a bankszámlakivonaton, amelyet nem kíván elismerni, illetve ha a Kártyabirtokos pénzforgalmi bankszámla feletti rendelkezési joga megszűnt, az erre vonatkozó tényt - a bankkártya letiltása érdekében a Kártyabirtokos illetve a Számlatulajdonos köteles azonnal telefonon vagy személyesen bejelenteni: - a forgalmazó Takarékszövetkezet bármely egységében, munkaidő alatt telefonon, személyesen, vagy írásban, vagy - a Takarékbank Zrt. központi ügyfélszolgálatán 0-24 óráig, a (36)/(06)/(1) 212-0202es, illetve a belföldről hívható (06)/(40) 100-100 as telefonszámon Kártyalopás, elrablás, illetve visszaélés gyanúja esetén a Kártyabirtokosnak illetve a Számlatulajdonosnak haladéktalanul feljelentést kell tennie a Rendőrségen, és a feljelentés másolatát el kell juttatnia a Takarékszövetkezethez. A bankkártya letiltása, valamint a költség- és kockázatvállalás vonatkozásában a letiltás időpontjában Magyarországon érvényes helyi időt kell irányadó időnek tekinteni. A bejelentés akkor minősül megtettnek, ha azt a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos tette, megadta a szükséges adatokat (Számlatulajdonos szervezet neve, kártya fajtája, kártya száma, Kártyabirtokos neve, anyja neve, Kártyabirtokos születési ideje, levelezési címe, személyazonosító okmányának száma). A Kártyabirtokos és a Számlatulajdonos súlyosan gondatlan magatartásának minősül, ha a Kártyabirtokos és a Számlatulajdonos nem tesz eleget a bankkártya letiltására vonatkozó, azonnali bejelentési kötelezettségének. A bejelentésekről a Bank/Takarékszövetkezet hangfelvételt készít, valamint nyilvántartást vezet, melyet 18 hónapig megőriz. A Bank/Takarékszövetkezet a 139
bejelentések tényéről, tartalmáról és időpontjáról a Kártyabirtokos illetve a Számlatulajdonos kérésére, - ugyanarra a bejelentésre vonatkozóan egy alkalommal térítésmentesen igazolást ad ki, egy éven belüli bejelentésre vonatkozóan az igény bejelentésétől számított 15, egy évnél régebbi bejelentésre vonatkozóan 30 munkanapon belül. 16.3. Tekintettel arra, hogy a bejelentő személy személyazonosságának ellenőrzésére a telefonos letiltás esetén csak korlátozottan van lehetőség, a Bankot/ Takarékszövetkezetet nem terheli felelősség a letiltás következményeiért, ha az illetéktelen személytől érkezik. 16.4. A letiltással kapcsolatosan a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost terhelő kötelezettségek elmulasztásából, vagy az illetéktelen letiltásból illetve a letiltással kapcsolatos visszaélésből eredő, a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost ért károkért a Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 16.5. A Bank jogosult letiltani a kártyát, ha - a kártya elvesztéséről, ellopásáról, elrablásáról illetve hamisításáról tudomást szerez és a kártyát a Kártyabirtokos, Számlatulajdonos nem tiltotta le, - ha a Kártyabirtokos a Bankkártya Szerződésbe foglaltakba, illetve jogszabályba ütközően használja a bankkártyát, - a Bankkártya Szerződés megszűnt és a kártya nem került visszaszolgáltatásra. 16.6. A kártya Banki letiltása esetén, a Takarékszövetkezet köteles a Kártyabirtokost a letiltást megelőzően, de legkésőbb a letiltást követően haladéktalanul értesíteni a letiltás tényéről és annak okairól, a Kártyabirtokos által a bankkártya igénylőlapon megadott telefonszámon, illetve – annak érdekében, hogy az értesítést a Kártyabirtokos írásban is kézhez kapja – ezzel egyidejűleg gondoskodik az értesítés részére postai úton történő eljuttatásáról. legkésőbb a következő munkanapon. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget az értesítés elmaradásából eredő károkért, amennyiben a Kártyabirtokos az általa megadott telefonszámon vagy értesítési címen nem elérhető. 16.7. Letiltott kártya státusza nem változtatható meg, a letiltott kártya helyett pót-, illetve új kártyát kell igényelni. 16.8. Telefonos letiltás esetén az ügyfél az ügyintéző kérésére nyilatkozik arról, hogy igénylie a bankkártya pótlását. Amennyiben igényli, a kártya legyártásra kerül, az igénylés írásban történő megerősítésére pedig akkor kerül sor, amikor az ügyfél átveszi az új kártyát a Takarékszövetkezetnél. 16.9. A Bank jogosult felfüggeszteni a kártya használatát, ha a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos nem tartja be a Bankkártya Szerződésben foglaltakat. 16.17. A bankkártya pótlása A Kártyabirtokos írásban pótkártyát igényelhet, ha a kártya a lejárati időn belül rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált (technikai csere). A pótkártya érvényességi ideje megegyezik az eredeti kártya érvényességi idejével.
140
Amennyiben a Kártyabirtokos neve megváltozik, és ezt személyazonosító okmányában is érvényesítteti, írásban névváltozás miatti technikai cserét kérhet. A pótkártya érvényességi ideje megegyezik az eredeti kártya érvényességi idejével. A Kártyabirtokos szóban/írásban kérheti ellopott/elveszett/elrabolt bankkártyájának pótlását, az ellopott/elveszett/elrabolt bankkártya lejárati idején belül. Ebben az esetben a bankkártya új kártyaszámmal és PIN kóddal kerül kibocsátásra. A pótkártya érvényességi ideje 2 év, Széchenyi Kártya pótlása esetén a pótkártya érvényességi ideje 1 év. A pótkártya átvételének feltételei megegyeznek a 6. pontban leírtakkal. A kártya pótlása a hatályos Hirdetményben közzétett pótkártya díj felszámítása mellett történik. 16.18. A bankkártya visszaszolgáltatása A Kártyabirtokos köteles a birtokában lévő kártyát a Bank részére haladéktalanul visszaszolgáltatni, ha a) a bankkártya letiltásra került b) a Bank új, illetve pótkártyát bocsát rendelkezésére c) a kártya alapjául szolgáló pénzforgalmi bankszámla és/vagy Bankkártya Szerződés megszűnik d) a Bank erre felszólítja. A bankkártya a Takarékbank Zrt. kizárólagos tulajdona. Amennyiben a bankkártyát a Kártyabirtokos nem szolgáltatja vissza, a Bank jogosult a bankkártyát - a hatályos Hirdetményben közzétett letiltási díj felszámítása mellett - letiltani. A visszaadás elmulasztásából és esetleges további jogtalan használatból eredő károkért a felelősség a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost terheli. 16.19. Segítségnyújtás, reklamáció 19.1. A Kártyabirtokos a Bankkártya Szerződés hatályba lépésétől kezdődően a bankkártya szolgáltatásokkal kapcsolatos információ-, illetve segítségkérés céljából elsősorban a számlavezető Hitelintézethez fordulhat. Segítségkérésre igénybe vehető a Takarékbank Zrt. Bankkártya Back Office Osztály által 0-24 óráig üzemeltetett ügyfélszolgálat is, a (36)/(06)(1) 202-37-77/620-628-as melléken. Amennyiben a Kártyabirtokos reklamációt kíván bejelenteni, azt munkaidőben a számlavezető Takarékszövetkezetnél, munkaidőn kívül, a Takarékbank Zrt. által 0-24 óráig üzemeltetett (36)/(06)/(1) 2120202-es telefonszámon teheti meg. 19.2 A Számlatulajdonos, illetőleg a Kártyabirtokos a bankszámlakivonat, terhelési értesítő valamint az egyes tranzakciókról készült bizonylatok alapján a tranzakciók elszámolásával kapcsolatos reklamációt jelenthet be a számlavezető Takarékszövetkezetnél az erre rendszeresített nyomtatványon írásban. A Takarékszövetkezet a reklamáció kivizsgálásához az eredeti bizonylatok és egyéb dokumentumok bemutatását is kérheti. A kért dokumentumok benyújtásának elmulasztásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget.
141
19.3 A reklamáció bejelentésének határideje a kérdéses tranzakciót feltüntető bankszámlakivonat, illetve terhelési értesítő kiállításától számított 40 nap. A Számlatulajdonos köteles a Takarékszövetkezetet haladéktalanul értesíteni abban az esetben, ha a bankszámlakivonatot a megelőző elszámolási időszak zárónapját követő hónap 20. napjáig nem kapja kézhez. 19.4 Amennyiben a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos a reklamációt a 19.3. pontban meghatározott határidőben nem jelenti be, a polgári jog szabályai szerint az elévülési időn belül érvényesítheti igényét, de a reklamáció időbeni bejelentésének elmulasztásából eredő kárért a Bank/ Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 19.5. Az Integráció által üzemeltett pénzkiadó automaták működésével, használatával kapcsolatos reklamációk a 19.1. pont szerinti helyeken jelezhetők. A Takarékszövetkezet a reklamációt kivizsgálja és lehetőségei szerint támogatást nyújt a tranzakció lebonyolításához. A Bank/Takarékszövetkezet az automata helytelen használatából eredő kárért nem vállal felelősséget. 19.6. A kártyával fizetett termékekért, szolgáltatásokért a Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 19.7. Amennyiben a reklamáció a Bank/Takarékszövetkezet saját hatáskörében elintézhető, a Hitelintézet 15 napon belül értesíti a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost a panaszával kapcsolatban megtett intézkedésekről és döntésről. A Takarékszövetkezet a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos megalapozott reklamációja esetén, a reklamáció kivizsgálását követően írja jóvá a kifogásolt összeget a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámláján. 19.8. Amennyiben a reklamáció elbírálása a Bank/Takarékszövetkezet, illetve az Integráció hatáskörén kívül esik, vagyis arra a Nemzetközi Kártyatársaságok által meghatározott szabályok vonatkoznak, a Bank a nemzetközi szabályokban előírt határidőn belül bírálja el a reklamációt és alaptalan kifogás esetén elutasítja azt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül írásban értesíti; megalapozott vagy részben jogos kifogás esetén a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost megillető összeget – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – a reklamációs eljárás lezárását követően megtéríti; amennyiben a reklamáció elintézése más hitelintézet hatáskörébe tartozik, a Hitelintézet regisztrálja a panaszt, és azt azonnal továbbítja az illetékes Hitelintézethez. A reklamáció elintézése a Nemzetközi Kártyatársaságok által kötelezően előírt szabályok és határidők alapján történik. A panasz elintézéséről a Takarékszövetkezet haladéktalanul, írásban értesíti a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost. 19.9. A reklamáció elutasítása esetén, amennyiben a Nemzetközi Kártyatársaság szabályai szerint a Bank lehetségesnek tartja, a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos kérelme alapján a Bank a Nemzetközi Kártyatársaságnál, illetve annak tagbankjánál külön eljárást kezdeményezhet.
142
19.10 A külön eljárás iránti kérelmet a számlavezető Takarékszövetkezetnél nyomtatvány kitöltésével az eljárás indokoltságát alátámasztó információk megadásával lehet megtenni. 19.11 A kérelem előterjesztésének határideje a reklamáció elutasítását tartalmazó értesítés kézhezvételének időpontjától számított 15 nap. 19.12 A Nemzetközi Kártyatársaságnál kérelemre indult eljárás költsége a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost terheli. 19.13. A reklamációval összefüggő költségekre vonatkozó rendelkezéseket a hatályos Hirdetmény tartalmazza. 19.14. A Takarékszövetkezet a hibás tranzakciókra, tranzakciós költségekre, jóváírásokra vonatkozó reklamációkkal csak a vitatott tranzakció bizonylatainak az elfogadóhellyel szerződésben álló, a pénztárat működtető, illetve készpénzkiadó automatát üzemeltető Takarékszövetkezettől a Takarékbank Zrt-hez történő megérkezését követően tud érdemben foglalkozni. 16.20. Felelősségviselés 20.1. A Számlatulajdonos illetve a Kártyabirtokos szerződésszegéséből, mulasztásából eredő károkért a Bank nem tartozik felelősséggel. Amennyiben a Kártyabirtokost ért kárral kapcsolatos felelősségvállalásról van szó, úgy a felelős a Bank. A Kártyabirtokost ért minden olyan kárért, amelyért való felelősségét a Bank nem zárta ki, a Takarékbank Zrt. áll helyt. 20.2. A titkos személyi azonosító szám (PIN kód) más személy (nem a Kártyabirtokos) általi használatával véghezvitt tranzakciókért kizárólag a Kártyabirtokos felel. 20.3. A jelen Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek 16. pontjában írt bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt a Kártyabirtokos legfeljebb negyvenötezer forint erejéig viseli az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott bankkártyával történtek, vagy a bankkártya jogosulatlan használatából erednek, kivéve ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód nélkül használtak, vagy a kibocsátó nem gondoskodott arról, hogy a Kártyabirtokos a bejelentési kötelezettségét bármikor megtehesse. A kibocsátó mentesül a fenti bekezdésben meghatározott felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a bankkártya használatára, a személyes biztonsági elemek biztonságban tartására vonatkozó szabályok vagy a bejelentési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta. A bejelentést követően a kibocsátó viseli a kárt - legfeljebb 15 millió forint erejéig – az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél 143
birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek. 20.4. A bankkártya jogosulatlan személy általi használatából eredő olyan kifizetést, amely a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, illetőleg a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó távértékesítési ügyletekkel kapcsolatos, a Kártyabirtokos kérésére törölni kell, és az ilyen megbízásból eredően kifizetett összeget a kibocsátó köteles az ügyfél részére jóváírni vagy részére visszafizetni. Az ügyfél a kérelem iránti jogáról nem mondhat le. 20.5. Kizárólag a Kártyabirtokost és a Számlatulajdonost terheli felelősség, ha a bankkártyát a Kártyabirtokos nem rendeltetésszerűen használja, illetve a visszaszolgáltatandó kártyát nem adja le, és ebből eredően kár keletkezik. Csalárd eljárásnak, illetve a használatra vonatkozó kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésének minősülnek például az alábbiak: - a bankkártyával történő tranzakciót a PIN kód hibátlan megadásával hajtották végre; - az ügyfél az általa el nem ismert bankkártya tranzakcióról kapott sms-értesítés után nem tette meg a bejelentést a Hitelintézet felé; - az ügyfél más személy részére átadta azon kódokat/azonosítókat, melyek lehetővé tették a kártya használatát 20.6. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos(ok) egymás közötti jogviszonya a Bank felé hatálytalan, az ebből eredő jogviták vonatkozásában a Bank nem felelős a Kártyabirtokos(ok) által a Számlatulajdonosnak okozott károkért a Hitelintézet nem vállal felelősséget. 20.7. Hamis vagy hamisított kártyával véghezvitt tranzakciókért a bank nem vállal felelősséget. 16.21. Egyéb rendelkezések 21.1. A Kártyabirtokos az egyes tranzakciókról készült bizonylatot, valamint a kártya használatával kapcsolatos valamennyi dokumentumot a saját érdekében köteles megőrizni, és szükség esetén a Bank/Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. Ellenkező esetben az esetleges reklamációt a meglévő, illetve a Takarékszövetkezet a birtokában lévő dokumentumok alapján bírálja el. 21.2. A Számlatulajdonos illetve a Kártyabirtokos kártyára vonatkozó adataiban, illetve a Bankkártya Szerződéssel összefüggő valamennyi lényeges körülményben történt változást köteles a számlavezető Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. 21.3. A Számlatulajdonos kérésére a bankszámla legkorábban a bankszámlához kapcsolódó valamennyi kártya visszaszolgáltatását követő 60 nap elteltével szüntethető meg. 21.4. A bankszámla titkos adatairól a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos hozzájárulása nélkül csak a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben meghatározott esetekben ad felvilágosítást harmadik személy részére. Ez alól kivételt jelent a tiltólista elfogadóhelyek és kifizetőhelyek részére történő közzététele a Takarékszövetkezet által,
144
illetőleg részükre az egyes tranzakciók végrehajtásával kapcsolatosan a szükséges fedezet meglétéről vagy hiányáról történő információszolgáltatás. 21.5. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a Bankkártya Szerződést megszegő Számlatulajdonosról és Kártyabirtokosról a Takarékszövetkezet információt szolgáltat az illetékes szerveknek. 21.6. A banküzemi tevékenység biztonságának emelése céljából a Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos hozzájárul a Bankkártya Szerződésben szereplő, szerződési valamint személyes adataiknak a központi hitelinformációs rendszerbe történő felvételéhez. A Takarékszövetkezet az adatokat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló – többször módosított - 2011. évi CXXII. törvényben meghatározott esetekben és tartalommal küldi meg a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A központi hitelinformációs rendszer nyilvántartja azon bankkártya birtokos természetes személyek azonosító adatait, akik a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre, b) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel, c) ha vele szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk - ban meghatározott bűncselekmény (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés) elkövetését állapítja meg. A központi hitelinformációs rendszer nyilvántartja azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik - elektronikus pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, ill. ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására szerződést kötöttek, - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségüket megszegték és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződést a hitelintézet/Takarékszövetkezet felmondta vagy felfüggesztette. 21.7. A Bankkártya Szerződésben, a Bankkártya Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló – többször módosított - 2013. évi CCXXXVII. törvény, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, a pénzforgalomra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok, a Büntető Törvénykönyv, valamint a Bank Általános Üzletszabályzata vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 17. Biztosítási ügynöki tevékenység A Takarékszövetkezet biztosítási ügynöki – biztosítás közvetítői tevékenységét a Hpt. 7.§. (3) bek. b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján folytathat a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályok (2003. évi LX. törvény) feltételeinek betartásával. A Takarékszövetkezet a biztosítási ügynöki tevékenységet függő biztosításközvetítőként látja el biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján. 145
Függő biztosításközvetítői tevékenység: Egy biztosító termékeit, vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti. Függő biztosításközvetítőnek minősül az a tevékenység is, amelyet a főtevékenységhez kapcsolódó termékre, szolgáltatásra vonatkozóan, kiegészítő tevékenységként végez a Takarékszövetkezet, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki. Az ügynöki tevékenység végzésének részletes szabályait és feltételeit a biztosítóval megkötött megállapodások, valamint a biztosító által a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott Ügyviteli Szabályzatok és Általános Szerződési feltételek tartalmazzák. 18. Kiszervezett tevékenységek Kiszervezésnek minősül, ha a Takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt. A Takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó adatkezelést kiszervezte az alábbi tevékenységekre: Kiszervezett tevékenységek: 1. A Takarékszövetkezet által indított, illetve a Takarékszövetkezet részére címzett GIRO – és klíring üzenetek (BZSR, UGIRO, Integrácíós Kliring ) kezelése, közvetítése, adatforgalmának technikai lebonyolítása. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft., 1122. Budapest, Pethényi út 9. A kiszervezés időtartama: határozatlan 2. KHR referencia adatok továbbításával kapcsolatos tevékenység. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft., 1122. Budapest, Pethényi út 9. A kiszervezés időtartama: határozatlan 3. EuroBank szoftver-rendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások (jogszabálykövetés, felhasználói támogatás, karbantartás, szoftverhibák elhárítása, szoftverfejlesztés) biztosítása, Migrációs tevékenység A kiszervezett tevékenységet végző: TAK-INVEST Informatikai és Szolgáltató Kft. 1148. Budapest, Fogarasi út 64. 146
A kiszervezés időtartama: 2008.08. 29-tól 2008. 09.01-ig b.) TAK-INVEST Kft. ( 1148 Budapest, Fogarasi út 64.) - az EUROBANK szoftver-rendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások ( jogszabálykövetés, felhasználói támogatás, karbantartás, szoftver hibák elhárítása, szoftverfejlesztés, ) biztosítása. 4. Elektra Internet Bank Ing szolgáltatás adatforgalmának technikai lebonyolítása a kiszervezett tevékenységet végző által kifejlesztett szoftverrendszer igénybevételével. A kiszervezett tevékenységet végző: Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (1122. Budapest, Pethényi köz 10.) 5. A Takarékszövetkezet által az Ügyfelei számára biztosított Telefonos Panaszkezelési Ügyfélszolgálat szolgáltatás technikai és személyi hátterének, üzemeltetésének biztosítása. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) 6. Tartalék szerver és adatparki rendszerkörnyezet biztosítása a tartalék szerver eléréséhez szükséges központi kommunikációs eszközökkel együtt a Takarékszövetkezet hálózatában működő alkalmazások, különös tekintettel a számlavezető rendszer rendelkezésre állásának biztosítása érdekében. A tartalék szerver éles üzemi használata esetén kommunikációs kapcsolatok (internet banking rendszer, onile kártya authorizációs rendszer) átállításának biztosítása – tartalék infrastruktúra Biztosítás nyújtására szerződés alapján (ISAFE Informatikai Zrt. ( 1036. Budapest, Galagonya u. 5.) 19. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a Takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítására irányuló tevékenység (A tevékenység végzésének engedélyszáma: PSZÁF E-I-284/2008.Kelte: 2008. március 27.) A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) 7.§.(3) bek. j.) pontjában foglalt törvényi felhatalmazás alapján a Takarékszövetkezet az alábbi pénzügyi szolgáltatásokon kívüli tevékenység üzletszerű végzésére jogosult: „Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a Takarékszövetkezet tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység ingatlanok vonatkozásában” A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása céljából (jellemzően hitel-tulajdonrész csereügylet kapcsán) a Takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok kezelésére, hasznosítására az alábbi szabályok az irányadóak. Hitel-tulajdonrész csereügylet esetén a Takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlan kezelése magában foglalja -
az állagmegóvási tevékenységet az állag rendszeres ellenőrzésének tevékenységét
147
-
az állagmegóvás érdekében a szükséges kivitelezői munkálatok megrendelése, elvégeztetése, ellenőrzése, a számlák pénzügyi felülvizsgálata a vagyonbiztosításra előírt rendelkezések, szerződési feltételek betartásának ellenőrzését a hasznosítás céljából történő hirdetési tevékenységet a hasznosítással kapcsolatos megbeszélések, tárgyalások folytatását ügyfelekkel a hasznosításra vonatkozó határozott idejű (max: 3 éves) szerződések előkészítését és megkötését (általában bérleti szerződés keretében) a hasznosítási szerződések betartásának ellenérzését, ezek megszegése esetén a szükséges intézkedések megtételét a hasznosítás megszűnése esetén az ingatlan visszavételét és a rendeltetésszerű használaton kívüli értékcsökkenés, károk megtérítésére irányuló igényérvényesítést (megállapodás útján vagy peres úton)
A fenti módon a Takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok 3 éven belüli elidegenítése érdekében mindent meg kell tenni. A hasznosítási szerződések: az eset sajátosságainak megfelelően a Polgári törvénykönyvben nevesített szerződéstípusok. A hasznosítás kérdésében meghozott döntést követően ésszerű határidőn belül a kijelölt ügyféllel a szükséges szerződést meg kell kötni és gondoskodni kell a szerződésnek a szükséges nyilvántartásokba való bejelentéséről. A hasznosítási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia (szerződési feltételek): -
-
-
a felek neve, azonosító adatai a hasznosítandó ingatlan pontos megjelölése a hasznosítás időtartamának meghatározása (max: 3 év) a hasznosításért/használatért járó díj meghatározása, fizetésének módja, esedékessége, egyéb feltételei, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei: a Takarékszövetkezet részéről azonnali hatályú felmondási jog, az ingatlan kiürítésének kötelezettsége, esetleges károk megfizetése stb. meghatározandó, hogy az ingatlan fenntartásával, állagmegóvásával, felújításával járó költségek viselésére melyik szerződő fél köteles, a költségek beszámításának feltételei az ingatlan használatával járó közüzemi díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség meghatározása a hasznosítás lejártát követően a Takarékszövetkezettel szerződő fél elhelyezésre, csere ingatlanra nem tarthat igényt, a lejáratot követő legkésőbb egy hónapon belül az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiürítve, tisztán a Takarékszövetkezet részére át kell adni felek egyéb jogainak és kötelezettségeinek meghatározása.
148
20. A fogyasztóknak nyújtott hitelek, kölcsönök és pénzügyi lízing esetén alkalmazandó szabályok: Az Általános üzletszabályzat rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt rendelkezésekkel párhuzamosan kell alkalmazni a fogyasztóknak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötött szerződések esetén. Ahol a jelen fejezetben foglaltak eltérnek az általános üzletszabályzatban foglaltaktól, a jelen fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.
1. ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, MAGATARTÁSI KÓDEX A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Hitelintézet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hitelintézeti Törvény/Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. Alapfogalmak: 1.
2. 3.
4. 5. 6.
Adós: Az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést vagy hitelkeretszerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles. Deviza alapú hitel: jelenti a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződést. Devizahitel-szerződés: jelenti a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, vagy kölcsönszerződést, vagy pénzügyi lízingszerződést (azaz devizában nyilvántartott és devizában törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés) Előtörlesztés: jelenti a Hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítését. Felek: megjelölés jelenti az Ügyfelet és a Hitelintézetet együttesen. Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank: jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.
Fhtv.: jelenti a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt. Fix kamatláb: azt a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatlábat, amely a kölcsön teljes futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad. 9. Fogyasztási kölcsön: jelenti mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt. 10. Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül 7. 8.
eljáró természetes személyt. 11. Fogyasztó Ügyfél: jelenti a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet. 149
12. Hirdetmény: jelenti a Hitelintézeti kirendeltségekben (a Hitelintézet ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Hitelintézet honlapján közzétett tájékoztatót, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Hitelintézet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi. 13. Hitelintézet jelenti a Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet]-et. (székhely: [6422 Tompa, Szabadság tér 16]; cégjegyzékszám: 03-02-000296; tevékenységi engedély száma: ÁPTF .904/1997/F. 14. Hitelkamat jelenti a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeget. 15. Hitelszerződés: jelenti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) meghatározott hitelszerződést és kölcsönszerződést, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – pénzügyi lízing szerződést, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a Fogyasztó részletfizetést teljesít. 16. Honlap jelenti a Hitelintézet www.tompatksz.hu című weboldalát. 17. Jelzáloghitel Szerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt. 18. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra. 19. Kamatfelár-változtatási mutató: jelenti a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamatfelárváltoztatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 20. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra – referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelár-periódusra – érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelárperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértéke a kamatperiódus, kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra.
illetve
150
21. Kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelintézet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is. 22. Kamatváltoztatási mutató: jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Hitelintézet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely – alkalmazása esetén – a hitelszerződésben kerül meghatározásra. A Hitelintézet csak olyan Kamat-változtatási mutatót alkalmaz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – honlapján közzétett. (www.mnb.hu) 23. Keretszerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodást, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. 24. Késedelmi Kamat: jelenti azt a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A Fogyasztó Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a Fogyasztó Ügyfél szemben, amely nem haladja meg a Hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződés típusa tekintetében az Fhtv.-ben meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. 25. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. 26. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti ingatlanra alapított jelzálogjog 151
ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződést, a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget; 27. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. 28. Magatartási Kódex: jelenti azt a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodást és szabály együttest, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Hitelintézet csatlakozott a Magatartási Kódexhez, melyre tekintettel a Hitelintézet a Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel alávetette magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex 2015. február 1. napjától hatályos teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a Hitelintézet honlapján, illetve a fiókokban az Ügyfél kérésére ingyenesen hozzáférhető. 29. Pénzforgalmi Szolgáltatás: a. a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes b.
c. d.
e.
tevékenység, a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása,
f. a készpénzátutalás, 152
g. az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. 30. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referenciakamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referenciakamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referenciakamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról. 31. Rögzített hitelkamat jelenti a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamatot; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. 32. Szerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt. 33. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 34. Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: jelenti a hitel teljes díjának arányát a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban1 meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet. 1
A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó
153
35. THM maximum: A Hitelintézet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. 36. Ügyfél alatt értendő az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Hitelintézet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Hitelintézethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt. 37. Ügyleti év: az első ügyleti év a szerződés kötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg. 38. Ügyleti Kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatként, vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Hitelintézet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes Ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 39. Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 40. Végtörlesztés: jelenti az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű előtörlesztését. 41. Az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Feltételek, a Hitelintézet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Hitelintézett általi egyoldalú, illetve a Felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege 154
értendő.
2. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA, A HITELINTÉZET ÉS AZ ÜGYFÉL JOGVISZONYÁT RENDEZŐ EGYÉB ELŐÍRÁSOK 1.
2.
3.
4.
5.
Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában – a Hitelintézet és az Ügyfél közötti valamennyi szerződéses jogviszonyra. A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban – a Felek által megkötött Szerződés határozza meg. A Felek jogviszonyára - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jelen Üzletszabályzatban és mellékleteiben foglalt Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a Szerződésben foglalt szabályok az irányadók. Az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseinek eltérése esetén Általános Szerződési Feltételekben foglalt szabályok az irányadók. Amennyiben valamely kérdésről sem a Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Hitelintézeti törvény, a pénzforgalomra, valamint a Felek által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, így különösen a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) rendelkezései az irányadóak. A Hitelintézet általa nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti nemzetközi szerződéseket, szabályokat, szokványokat alkalmazza. Az Üzletszabályzat és a Szerződés rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell.
3. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA ÉS AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ÜGYFÉL ÁLTAL TÖRTÉNŐ ELFOGADÁSA 1.
Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Hitelintézet az Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Hitelintézet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Hitelintézettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Hitelintézet Honlapján. Az Ügyfél kérésére 155
2.
a Hitelintézet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát. Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket.
4. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 4.1. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok 1.
2.
3.
4.
Az Üzletszabályzatot a Hitelintézet a Szerződés Hitelintézet általi egyoldalú módosítására vonatkozó feltételek fennállása esetén jogosult egyoldalúan módosítani. A Hitelintézet az Üzletszabályzat módosításáról az Ügyfeleket az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályok szerint értesíti. A Hitelintézet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Hitelintézet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. A nem Fogyasztó Ügyfél számára kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Hitelintézet csak akkor módosíthat egyoldalúan, a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a Szerződés ezt a Hitelintézet számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A Szerződés kamatot, díjat érintő – a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Hitelintézet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. A Hitelintézet a tájékoztatás során megadja a módosítás okait is. 5. A Hitelintézet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Szerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé. 156
4.2. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén a Szerződés egyoldalú módosításra irányadó szabályok 1.
2.
A Hitelintézet a Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződésben kizárólag a hitelkamatot, kamatfelárat, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse.
3.
4.
5.
6.
7.
A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó Hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a Fogyasztó Ügyfél a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ha a Fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Hitelintézet részére nem fizeti vissza, a módosítás a Fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő. Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a Fogyasztó Ügyfél javára érvényesíti. Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelárváltoztatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet. Az egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal, a hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a kamatperiódus lejáratát megelőző legalább 90 nappal kell értesíteni a Fogyasztó Ügyfelet. A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a Hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan nem 157
8.
9.
módosíthatók. A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. Ilyen hitel esetében a hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Hitelszerződés esetén a referencia-
kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus) a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a Hitelintézet. 10. A Hitelintézet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a hitelkamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. Ha a Hitelintézet az ilyen kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja. 11. A Hitelintézet az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat a Hitelszerződésben meghatározza, és az – ideértve annak bármely összetevőjét is – a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat. 12. A Hitelintézet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat – annak növekedésével arányosan – a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Fogyasztó Ügyféllel való kapcsolattartás során közvetlenül a Fogyasztó Ügyfél érdekében, harmadik személy szolgáltatásával 158
összefüggésben a Fogyasztó Ügyfélre áthárítható módon merült fel. 13. A Hitelintézet a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a Hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. 14. A Hitelintézet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. 4.3. Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével
2.1. A Keretszerződés módosítását a papíron vagy más tartós adathordozón, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti. 2.2. A Keretszerződés módosításának 2.1 pont szerinti kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondani.
5. TELJES HITELDÍJ MUTATÓ 1.
2.
A teljes hiteldíj mutatóra (a továbbiakban: THM) vonatkozó alábbi szabályokat a Hitelintézet kizárólag a fogyasztóknak nyújtott hitel és pénzügyi lízing esetén alkalmazza az Fhtv.-ben meghatározott kivételekkel. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. (Az Üzletszabályzat jelen fejezetében alkalmazott fogalmak tekintetében a kiadásakor hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben alkalmazott fogalmakat kell irányadónak tekinteni.) A THM számításánál a Hitelintézet figyelembe veszi a fogyasztó által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a Hitelintézet számára ismertek, továbbá ha a szolgáltatás igénybevételét a Hitelintézet a Hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen 159
a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjait és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjakat a 4. pont f) alpontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási, hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás költségét, valamint f) a biztosítás és garancia költségét, a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás
3.
4.
költségének kivétellel. Az a)-f) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Hitelintézet kérésére igazolni köteles. Az 2. pont c) alpontjának alkalmazásánál, ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Hitelintézet a nála elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust veszi figyelembe, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges. A Hitelintézet a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe: a) a prolongálási (futamidő hosszabbítás) díj, b) a késedelmi kamat, c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői költség, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt Hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjai és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjak, ha a számla fenntartását a Hitelintézet nem írja elő az adott Hitelszerződéshez és díjait a
fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. 5. A THM számításánál a Hitelintézet úgy számol, hogy a Hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a Hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a Hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az 5.1. pontban meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani. 5.1. A Hitelintézet a THM kiszámításánál a következő számítási módszert alkalmazza: a) ha a Hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; 160
b) ha a Hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) olyan határozatlan idejű Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, a THM kiszámításánál ca) a hitel futamidejét az első lehívás időpontjától számított egy évnek, a tőke, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt történő teljesítésnek kell tekinteni, cb) - ha a fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben vagy a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit egy éves időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, vagy cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a Hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni; d) ha a Hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a Hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a Hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) olyan Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá, a THM kiszámításánál fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a Hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a Hitelszerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, vagy fb) - ha a Hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert - az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a fogyasztó első törlesztésének időpontjáig; g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni és ha a Hitelszerződésnek ga) feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ez az összeg - vagy a befizetendő minimumösszegre vonatkozó előírás 161
esetén a minimumösszeg - a Hitelszerződésben meghatározott időközönként jóváírásra kerül úgy, hogy első alkalommal a lehívás után egy teljes időszakkal kerül jóváírásra, ezt követően pedig minden alkalommal lehívásra kerül a hitelkeretből rendelkezésre álló rész; gb) nem feltétele egy meghatározott összeg meghatározott időközönként a fizetési számlán történő jóváírása, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a Hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül, a fizetési számlán a futamidő során nem történik jóváírás és a teljes tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozás visszafizetésére egy összegben kerül sor a futamidő végén; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) ha a törlesztés időpontja vagy összege a Hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik, ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor,
j)
ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és id) a fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat; ha a Hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor
érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a Hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor. A c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű Hitelszerződés olyan határozott futamidő nélküli Hitelszerződés, amely esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható. 162
5.2. A THM értékének meghatározására a az alábbi képletet alkalmazza:
Ck:
a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,
Dl: m: m’: tk:
az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,
sl:
ezért t1 = 0, az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,
X: a THM értéke. 5.3. Az 5.2. pontban leírt képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. 5.4. A THM számítása jelzáloghitel esetén 5.4.1. Jelzáloghitel esetén az 5.2. pontban meghatározott képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt 163
összeget nem veszi figyelembe a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy tekinti, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy tekinti, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított különvált zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak tekinti, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját veszi figyelembe. 5.4.2. A Hitelintézet a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem veszi figyelembe. 6. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. 7. Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamat- és 8.
árfolyamkockázatát. A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Hitelintézet hatályos hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Hitelszerződés tartalmazza.
6. AZ ÜGYFÉL ÉS A HITELINTÉZET KÖZÖTTI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE 1. A Szerződés az annak tárgyaként meghatározott ügylet mindkét Fél általi teljesítésével megszűnik. (i) a Felek erre irányuló írásbeli közös megállapodásával a megállapodásban a Felek által meghatározott időpontban; (ii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendes felmondásával a jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben kikötött felmondási idővel; (iii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal; (iv) a Fogyasztó Ügyfél alábbi 5. pont szerinti elállásával (felmondásával). A Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a megszűnés feltételeire és a Felek közötti elszámolásra a Felek írásbeli megállapodása az 164
4.1.
irányadó. Amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződési Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkeznek, az Ügyfél jogosult - tartozásainak rendezése mellett - a Szerződést az alábbi feltételekkel felmondani: - az Ügyfél a Keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal jogosult felmondani; - a Fogyasztó Ügyféllel kötött, határozatlan idejű Hitelszerződést a Fogyasztó Ügyfél jogosult bármikor, a Szerződésben meghatározott felmondási idővel felmondani; - egyéb szerződések esetében az Ügyfél jogosult a Szerződést bármikor, 30 napos felmondási idővel felmondani. Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződés Ügyfél általi rendes felmondására a teljes előtörlesztés alábbi 5.3. pontban meghatározott rendelkezései az irányadók. Amennyiben a Keretszerződés határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, azt az Ügyfél az első év elteltével díj-, költség-, vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen jogosult felmondani. Amennyiben az Ügyfél egy évet meg nem haladó futamidejű Keretszerződést, vagy egy évet meghaladó futamidejű
4.2.
5.1.
Keretszerződést az első év letelte előtt szüntet meg rendes felmondás útján, a Hitelintézet a felmondással kapcsolatban ténylegesen és közvetlenül felmerülő költségei Ügyfél általi megtérítésére jogosult. A Hitelintézetet ezen költségek vonatkozásában az Ügyfél felé elszámolási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően, a Keretszerződés felmondása esetén a Hitelintézet kizárólag a Keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézetet a rendes felmondás joga az alábbi feltételekkel illeti meg: - a határozatlan idejű Keretszerződést, valamint a Fogyasztó Ügyféllel kötött határozatlan idejű Hitelszerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján, az Ügyfélnek (Fogyasztó Ügyfélnek) papíron vagy más tartós adathordozón megküldött nyilatkozattal, két hónapos felmondási idővel jogosult megszüntetni; - egyéb, határozatlan idejű Szerződés esetében a Hitelintézetet a rendes felmondás joga harminc napos felmondási idővel, indokolási kötelezettség nélkül illeti meg. - határozott időre kötött egyéb Szerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján nem jogosult megszüntetni. A Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel Hitelintézet általi 165
folyósítására még nem került sor. A Fogyasztó Ügyfelet a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentes felmondási jog illeti meg abban az esetben, ha a hitelt a Hitelintézet már folyósította. Ha a Fogyasztó Ügyfél az Fhtv. 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási/felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja 5.2.
5.3.
A Fogyasztó Ügyfél 5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogát határidőben teljesítettnek kell tekintetni abban az esetben, ha a Fogyasztó Ügyfél elállásra/felmondásra irányuló nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a elküldi. A Fogyasztó Ügyfél a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a
5.5.
Szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Hitelintézetnek visszafizetni. A Hitelintézet a fenti 5.3. pontban meghatározott összegen felül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. A Fogyasztó Ügyfél fenti 5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogának gyakorlása
6.1.
azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Hitelintézet által vagy egy harmadik fél és a Hitelintézet előzetes megállapodása alapján harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. A jelen pontban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó a Fogyasztóval kötött Jelzáloghitel Szerződésre, valamint a Hitelintézet által a Fogyasztó Ügyfélnek fizetési számlához nyújtott olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Hitelintézet felszólítására az Ügyfélnek vissza kell fizetnie. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a
5.4.
Hitelintézet az Ügyféllel kötött Szerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni: (i) az Ügyfél alábbi 6.2. pontban meghatározott súlyos szerződésszegése esetén; (ii) az Ügyfél felróható magatartása miatt a szerződéses jogviszony további fenntartása nem várható el a Hitelintézettől; (iii) a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következik be, amely a megtérülést veszélyezteti; (iv) az Ügyfél a Szerződés megkötésekor, vagy a jogviszony fennállása során a Hitelintézettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Hitelintézetet; 166
6.2.
6.3.
7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
(v) a Polgári törvénykönyv 6:387. §-ában meghatározott esetekben Az Ügyfél súlyos szerződésszegésének minősül: - az Ügyfél Szerződésben foglalt együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása; - a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél fedezetelvonásra irányuló magatartása, azaz (i) a Felek által megkötött Hitelszerződésben meghatározott fizetési számla-szerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása; (ii) a Hitelintézet előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél fizetési számla nyitása vagy fenntartása; (iii) a Hitelintézet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása; - a Szerződésben meghatározott egyéb esetek. A Hitelintézet az Ügyféllel kötött Keretszerződést kizárólag akkor jogosult rendkívüli felmondás útján, azonnali hatállyal megszüntetni, ha az Ügyfél a kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. A szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél Hitelintézettel szemben fennálló tartozása azonnal - felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő utolsó napján - esedékessé válik. Amennyiben az Ügyfél az ekként esedékessé váló tartozását a Hitelintézettel ez irányú felszólítására nem egyenlíti ki, a Hitelintézet saját választása szerint jogosult eldönteni, hogy a követelését biztosító jogokkal milyen módon kíván élni. Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse. A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfélnek, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a Fogyasztó Ügyfél, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. A jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az előző pontban meghatározott írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a Fogyasztó Ügyfélnek bemutatni a fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően – egyes évekre összesítve, de a fogyasztó külön kérésére havi 167
7.5.
7.6.
7.7.
7.8. 7.9.
bontásban is – teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. Lakáscélú Hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. Amennyiben a deviza alapú lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az előző pontban írt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamat, költség, díj vagy jutalék nem számítható fel. A Hitelintézet a Szerződés felmondását az Adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldi meg, melynek igazolása a Hitelintézetet terheli. A Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Felek kötelesek elszámolni egymással. A felmondás nem érinti - a szerződés alapján - a Hitelintézet által visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek teljesítését.
7. EGYÜTTMŰKÖDÉSI
ÉS
TÁJÉKOZTATÁSI
KÖTELEZETTSÉGEK
ÉS
SZABÁLYOK 1.
A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni.
2.
A Hitelintézet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart. A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás, jogi személy Ügyfél esetén szervezeti változás (így különös tekintettel az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra) történt,
3.
4.
továbbá ha neve (cégneve), címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, illetve képviselője megváltozott. A Hitelintézet az Ügyfél által tett bejelentéseket 168
5.
6.
mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Hitelintézet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak. Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Hitelintézetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást, adósságrendezési eljárást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási, vagy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Hitelintézet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Hitelintézetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Hitelintézetnek haladéktalanul megküldeni. Az Ügyfél a Hitelintézet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Hitelintézet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél az egyedi szerződésben és mellékleteiben meghatározott
7.
8.
9.
körben köteles lehetővé tenni a Hitelintézet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír. Amennyiben a Hitelintézet az Ügyféllel szemben a Hitelintézeti törvény szerinti kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is benyújtani. Az egyes szerződések további rendszeres információszolgáltatási igényről is rendelkezhetnek. Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Hitelintézettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért. Folyamatos szerződések (ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is) esetén a Hitelintézet köteles évente egy alkalommal, valamint a Szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az Ügyfél részére.
10. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi 169
ügyleteiről kimutatást kérhet. Ezen kimutatást a Hitelintézet 90 napon belül küldi meg az Ügyfélnek írásban.
8. FOGYASZTÓ ÜGYFÉL TÁJÉKOZTATÁSA 1.
A Hitelszerződés megkötését megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére olyan felvilágosítást ad, amelynek alapján a Fogyasztó Ügyfél felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a Hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. Ezen felvilágosítás különösen a következőkre terjed ki: hiteltermékek legfontosabb jellemzői, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása és a fizetés elmulasztásának következményei, így különösen a Késedelmi kamat, a hitel felmondása és a biztosítékok érvényesítése. A felvilágosítás tömören és informatív módon, a Fogyasztó Ügyfél számára érthetően és áttekinthetően, reprezentatív példákkal ábrázolva bemutatja, hogy a hitelfelvétel törlesztése a Fogyasztó Ügyfél jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további
2.
3.
4.
5.
kockázatokkal kell számolnia, különösen kiemelve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. A Hitelintézet az általa kötött Hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a Fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében a Honlapon teszi hozzáférhetővé. A Hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a Hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott döntés érdekében a Hitelintézet kellő időben, de azt megelőzően, hogy bármilyen ajánlat vagy Hitelszerződés kötné, a Fogyasztó Ügyfelet az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében papíron vagy más tartós adathordozón az egyes termékekre vonatkozóan tájékoztatja. Ha a Hitelintézet az adott termékről készített tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a Fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a Fogyasztó kérésére a Hitelszerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja. Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a Szerződés tervezetét a Hitelintézet a Fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja. A Hitelszerződés kamatfeltételeinek változása esetén a Hitelintézet a következő tájékoztatást köteles nyújtani a Fogyasztó Ügyfél részére. A Kamatperiódus lejártát 170
6.
7.
megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a Fogyasztó Ügyfelet az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. A Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Felek a fentiektől eltérően a Hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfelet rendszeresen a Honlapon és az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a Referencia-kamatláb változásáról. A Hitelszerződésben alkalmazott kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal közli a Fogyasztó Ügyféllel a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegét, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényét.
8.
A Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal Hirdetményben teszi közzé állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a
hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást. 9. A Hitelszerződés elektronikus okirati formában való megkötése esetén a fenti rendelkezések a következőképp módosulnak. A Hitelintézet a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesítheti. A kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón teljesítheti azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő. 10. A Hitelintézet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi. 11. A Szerződés fennállása alatt a Hitelintézet a Fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a Fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania. 12. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a Fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. 13. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és Ügyleti Kamat és az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha az Ügyleti Kamat nem rögzített, vagy az 171
Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a Szerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek 14. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén a Hitelintézet, jogosult az Ügyfelet papíron vagy más tartós adathordozón utólagos tájékoztatás formájában tájékoztatni az alábbiakról: a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, e) a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, f) a hitelkamatról, g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint h) a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén. 15. Ha a Hitelintézet a tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványában foglaltaknak megfelelően az Ügyféllel szerződést kíván kötni, úgy annak kérésére a Szerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen az ügyfél rendelkezésére bocsátja. 16. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet a 15. pontban foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a Szerződés tervezetét az Ügyfél kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően rendelkezésre bocsátja.
9. KÉZBESÍTÉSI SZABÁLYOK 1.
2.
3.
A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) - amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Feltételek vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek 172
tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést (a) a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; (b)
Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.
4.
A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.
5.
Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon
6. 7. 8. 9.
kézbesítettnek kell tekinteni. A Hitelintézet által az Ügyfél ismert legutolsó kézbesítési címre feladott postai küldemény a feladástól számított 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a postai szolgáltató elköltözött / nem kereste / ismeretlen vagy cím elégtelen jelzéssel látta el. A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek. Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást. A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy más dokumentumot küldenek egymás részére. A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet ilyen formában értesíti az ügyfeleket különösen abban az esetben, ha az Üzletszabályzat, valamely ÁSZF, a Kondíciós lista illetve a Hirdetmény megváltozik. A Hirdetményeket azon a banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napot megelőző banki munkanapon, az üzleti órák alatt a kifüggesztés megtörtént. A Hitelintézet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.
10. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés - különösen, ha 173
az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. 11. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 12. A Hitelintézet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára. 13. A számláról küldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
10.
A HITELINTÉZET INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS INFORMÁCIÓKÉRÉSI JOGA A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZERREL SZEMBEN (A TOVÁBBIAKBAN: KHR)
Jelen üzletszabályzatban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak: Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet. Referenciaadat-szolgáltató: A (i) hitel és pénzkölcsön nyújtása; (ii) pénzügyi lízing; (iii) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; (iv) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a Diákhitel Központ, befektetési hitel nyújtása tevékenységet végző hitelintézet, a befektetési vállalkozás, valamint az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. .
174
Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót. .
16.1. Általános szabályok 16.1.1. Az adatkérési igényben megjelölt Nyilvántartottra vonatkozó Referenciaadaton kívül a KHR-ből a Referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. 16.1.2. Természetes személy Referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 16.3.3 pont szerinti tájékoztatás megadásához, valamint az alábbiakra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához használható fel: a) hitel és pénzkölcsön nyújtásra, b) pénzügyi lízingre, c) az elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, d) a kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, e) befektetési hitel nyújtása, f) Tpt-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzés. 16.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a Referenciaadatot továbbító Referenciaadat-szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a Referenciaadatszolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a Referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, alábbi 16.2.7.1. pontban meghatározott időpontig kell kezelni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a Referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. A Referenciaadat-szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt Referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A Referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott Referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van. 16.1.4. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadatszolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadatszolgáltató általi - a 16.1.5. szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt 175
bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 16.2.1.1-16.2.1.3. pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a 16.5.1.1. pontja és 16.5.1.2 pont a)d)alpontjai, valamint a16.5.1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában az írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. 16.1.5. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi természetes személy ügyfél esetében: a) - ha írásbeli nyilatkozatában ahhoz előzetesen hozzájárult - a 16.5.1.1-1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat, b) természetes személy ügyfél esetében - ha fenti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a 16.5. 1.5 pontja szerinti, továbbá a 16.2.1.1.16.1.1.3. alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [16.5. 1.2 pont e)-g) alpont, 16.5. 1.3-1.4 pont].
16.2. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai 16.2.1 A Referenciaadat-szolgáltató a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személynek a 16.5.1.1 -16.5.1.2. pont a-d; és k. pontja szerinti Referenciaadatait. 16.2.1.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 16.5.1.1.-16.5.1.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.
176
Ugyanazon személy ezen pont szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni. 16.2.1.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 16.5.1.1. és 16.5.1.3. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342., 343., 345. és 346. §ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. 16.2.1.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 16.5.1.1. és 16.5.1.4. pontja szerinti Referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi Iv. tv. 313/C. §-ában, vagy a 2012. évi C. törvény 374.§ (5) és 393.§ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. , 16.2.4. 16.2.4.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a Vállalkozásoknak a 16.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 16.5.2.1. és 16.5.2.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennállt 16.2.4.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 16.5.2.1. és 16.5.2.3. pontja szerinti Referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. 16.2.4.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 16.5.2.1. és 16.5.2.4. pontja szerinti Referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
177
16.2.5. 16.2.5.1. A 16.2.1.1. és 16.2.4.2. pontban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére átruházásra kerül. 16.2.5.2. A szerződésből eredő követelést átruházó Referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő Referenciaadat-szolgáltató részére. 16.2.6.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott Referenciaadatot "átruházás referenciaadat-szolgáltató részére" megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő Referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a Referenciaadatszolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.
16.2.7. 16.2.7.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a 16.2.7.3-bekezdésben foglalt kivétellel - a Referenciaadatokat a 16.2.7.2. pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. 16.2.7.2. Az 16.2.7.1. bekezdésben meghatározott határidő számításának kezdete: a) a 16.2.1.1. szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 16.2.1.1. szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége, b) ha a tartozás nem szűnt meg, az adat átadásának időpontja a 16.2.2., a 16.2.3. és a 16.2.4.3. szerinti esetben, c) az adat átadásának időpontja a 16.2.1.1., a 16.2.1.2., 16.2.1.3., és 16.2.4.1. szerinti esetben, d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 16.2.4.2. bekezdése szerinti esetben, e) a Vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja. 16.2.7.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a Referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be. A 16.2.1. szerint átadott referencia-adatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi 178
vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.
16.3. Ügyfélvédelem 16.3.1.
Az
adatszolgáltatás
tárgyát
képező
szerződés
előkészítése
során
a
referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a 16.2.1. pont szerint átadásra kerülnek, valamint a 16.2.1.116.2.1.3. § szerint átadásra kerülhetnek. 16.3.2. A 16.2.1.1 szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a 16.5.1.1. 16.5.1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének., 16.3.3. A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére a 16.3.1. bekezdés alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette. 16.3.4. A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adások és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében, - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 16.2.4.1. – 16.2.4.3. ban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be. 16.3.5. A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 16.5.1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 16.5.2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot. 16.3.6. A referenciaadat-szolgáltató a 16.3.5 szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről.
179
16.3.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti. 16.3.8. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadatszolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére. 16.3.9. Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 16.5. 1.2 pont i) alpontja, illetve 16.5. 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot. 16.3.10. Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi. 16.3.11. Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely Referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. 16.3.12. A Referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.
16.4. Kifogás és peres eljárás szabályai 16.4.1 16.4.1.1. A Nyilvántartott kifogást emelhet Referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a Referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. 16.4.1.2. A Nyilvántartott a 16.4.1.1. pontban foglalt kifogást a) a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó Referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be. 180
16.4.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a Referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadatszolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 16.4.1.4. A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a Nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni. 16.4.1.5. Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő Referenciaadatot - a Nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. 16.4.1.6. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadatszolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. 16.4.1.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően Referenciaadatot továbbított. . 16.4.2. 16.4.2.1. A Nyilvántartott Referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16.4.1.4. bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a Nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. 16.4.2.2. A Nyilvántartottat a 16.4.2.1. pont szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A 181
keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. 16.4.2.3. A 16.4.2.1.-16.4.2.2. bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az alábbi 16.4.2.4 16.4.5 pontokban részletezett eltéréssel kell alkalmazni. 16.4.2.4. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. 16.4.3. 16.4.3.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott Referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. 16.4.3.2. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a Referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. 16.4.3.3. Ha a bíróság a Referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Referenciaadatokat zárolni kell. 16.4.3.4. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. 16.4.3.5. A perben az eljárás szünetelésének csak abban az esetben van helye, ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy ha hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri. 16.4.4. 16.4.4.1. A Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a Referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben 182
a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. 16.4.4.2. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a Referenciaadat kezelését akkor is zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a Referenciaadat törlését rendelte el. 16.4.4.3. A Referenciaadat kezelésének zárolását, a zárolásátmegszüntetését, illetve a Referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. 16.4.4.4. A bíróság a Referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős 16.4.5
határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi. A 16.4.31..-16.4.4.4. pontban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.
16.5. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok 16.5.1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 16.5.1.1 Azonosító adatok: a) név, b) c) d) e)
f) g) h) 16.5.1.2 A
születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím elektronikus levelezési cím. 16.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói
hitelre vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) ügyféli minőség (adós, adóstárs) d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 16.2.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 16.2.1. pontban bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, 183
h) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme j) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme, k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 16.5.1.3 A 16.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. 16.5.1.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés. 16.5.1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum), b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, c) az ügyfél azonosító adatai, d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés 16.5.2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 16.5.2.1 Azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 16.5.2.2 A 16.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), 184
b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, e) a 16.2.4.1.pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja, f) a 16.2.4.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, i) a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, valamint pénzneme, k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme, l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. 16.5.2.3 Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a szerződés azonosítója (száma), b) a sorba állított követelések összege és devizaneme, c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, d) perre utaló megjegyzés. 16.5.2.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés.
17. 1. 2.
3.
JOGVITÁK RENDEZÉSE, ALKALMAZANDÓ JOG
A és az Ügyfél a közöttük létrejött Szerződésből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni. Amennyiben a Felek közöttük felmerült vitás kérdést nem tudják békés úton rendezni, a Szerződésből eredő jogvita eldöntésére - a Felek erre vonatkozó, kifejezett eltérő megállapodása hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni.
185
1. számú melléklet Az üzleti kapcsolattal vagy ügyleti megbízással kapcsolatosan a következő ügyféladatokat köteles az ügyintéző rögzíteni: családi és utónevét (születéskori nevét); állampolgárságát; lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést); és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait); születési helyét, idejét; anyja nevét. Az ügylettel kapcsolatosan a következő ügyféladatokat köteles az ügyintéző rögzíteni jogi személy ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: A jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a neve és rövidített neve; székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma; főtevékenysége; képviseletére jogosultak neve és beosztása; kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai.
186
2. sz. melléklet A …........................... sz . kölcsönszerződés 2. sz. melléklete ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő szerződéshez Hatálybalépés napja: 2015. február 1. A jelen ÁSZF magában foglalja a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között létrejött Szerződéshez kapcsolódó, annak elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételeket. Ezek rendelkezései jogilag kötelezik mind a Takarékszövetkezetet, mind az Ügyfelet, kivéve, ha a Felek a Szerződésben (a továbbiakban együtt: Termék) másként rendelkeznek. Az ÁSZF rendelkezéseit az adott szerződés típusra vonatkozó a mellékletben foglalt rendelkezésekkel párhuzamosan kell alkalmazni a fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötött szerződések esetén. Ahol az adott szerződéstípusra vonatkozó a mellékletben foglaltak eltérnek az ÁSZF – ben foglalt szabályoktól az adott mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.
1. Fogalmak A jelen ÁSZF-ben és azon Szerződésekben, amelyeknek a jelen ÁSZF részét képezi, az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak: "Adós" jelenti azt a Fogyasztónak minősülő természetes személyt, aki a Takarékszövetkezettel Kölcsönszerződést köt. "Általános tájékoztató" jelenti a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény mellékletében meghatározott tartalmú, a Takarékszövetkezet által az adott Terméknek az Ügyfél számára ajánlott, személyre szabott a Szerződés induló feltételeit tartalmazó tájékozatót. "ÁSZF" jelenti a jelen Általános Szerződési Feltételeket. „Biztosítéknyújtó” jelenti a hitel/kölcsön biztosítékát nyújtó, a Takarékszövetkezettel biztosítéki szerződést kötő készfizető kezest valamint a zálogkötelezettet. "BUBOR"(Budapest Interbank Offered Rate) jelenti azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik. „Eseti Igazolások, Számlaegyenlegek Díja” jelenti az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díjat, ide nem értve a Takarékszövetkezet által az Adós részére díj-, költség-, és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot. "Éves Zárlati Díj" jelenti a Takarékszövetkezet által az Ügyfél részére megnyitott hitelszámla után, és a hitelszámlán fennálló tőketartozás összege százalékában megállapításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes. 187
"Előtörlesztési Díj" jelenti a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben meghatározott mértékben, a Takarékszövetkezetnél az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Ügyfél által a Takarékszövetkezetnek megfizetendő díjat. „Esedékesség”
jelenti az Adós Szerződés szerinti fizetési kötelezettségeire meghatározott teljesítési napot, ideértve a törlesztő részletek, kamatok, díjak, költségek megfizetésére előírt fizetési határnapot. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja – eltérő megállapodás hiányában – az ezt követő első munkanap. "Felügyelet", „Felügyeleti Hatóság” jelenti a Magyar Nemzeti Bankot (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8–9.). „Fizetési számla” jelenti a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, ideértve a bankszámlát. "Fogyasztó" jelenti azt a természetes személy Adóst, aki az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljárva vesz igénybe valamely pénzügyi szolgáltatást. "Folyósítási Jutalék" jelenti a Szerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Takarékszövetkezetnél a folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztráció költségek megtérítésére szolgáló díjat, melynek megfizetése az első folyósítással egyidejűleg esedékes. "Takarékszövetkezet" jelenti a Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet (székhely:6422 Tompa, Szabadság tér 16.; cégjegyzékszám: 03-02-000296; tevékenységi engedély száma: ÁPTF.904/1997/F). „Hitelkamat”: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg. "Hitelkeret" jelenti a Hitelkeret szerződés alapján a Takarékszövetkezet által a Számlatulajdonos fizetési számláján rendelkezésére bocsátott összeget, melynek terhére és erejéig a Takarékszövetkezet Kölcsönt nyújt a Számlatulajdonosnak. "Hitelkeret Szerződés" jelenti a Takarékszövetkezet és a Számlatulajdonos között létrejött fizetési számlához kapcsolódó Számlahitel szerződést egységes egészként valamennyi mellékletével, a Hirdetményt és a jelen ÁSZF-et. "Hirdetmény/Kondíciós lista” jelenti az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentumot, melyben az adott Szerződés alapján a Takarékszövetkezet által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek. Ennek megfelelően jelenti a Lakosság részére nyújtandó Fogyasztási kölcsönök, a Folyószámla Hirdetményt, és a Lakáscélú hitel Hirdetményt. "Hitelbírálati Díj" jelenti a Takarékszövetkezet által a benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért felszámított és az Ügyfél által megfizetendő díjat, melynek mértéke konkrét összegben a Hirdetményben kerül meghatározásra. A Hitelbírálati Díjat csak abban az esetben kell megfizetni, ha Szerződéskötésre kerül sor. „Hitelelszámolási számla” jelenti a Takarékszövetkezet által az Adós részére nyitott azon számlát, melyre az Adós a Kölcsönt a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és részletekben törleszti, amennyiben az Adós nem rendelkezik a Takarékszövetkezetnél fizetési számlával. 188
„Hitel teljes díja”: a takarékszövetkezet által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. "Honlap" jelenti a www.tompatksz.hu weboldalt. "Hpt." jelenti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt. „Jelzáloghitel” jelenti a Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitelt/kölcsönt. "Kamat" jelenti az Ügyleti Kamatot és a Késedelmi Kamatot. "Kamatfelár" jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Takarékszövetkezet által meghatározásra. "Kamatfelár-változtatási mutató” jelenti a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutatót, amely a Szerződésben kerül meghatározásra és amelynek a Szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. (www.mnb.hu) „Kamatfizetési nap”: a Szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül. „Kamatforduló”: a következő kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Szerződés esetén, a referencia-kamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként a Kamatperiódus első napját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a Takarékszövetkezet. A legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Ügyleti Kamat esetén az új Kamatperiódus első napját. "Kamatperiódus" jelenti azt a Szerződésben meghatározott időtartamot, amely alatt az Ügyleti Kamat mértéke egyoldalúan a Takarékszövetkezet által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott időtartam utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. "Kamatváltoztatási mutató" jelenti a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Takarékszövetkezet által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszámot, amely a Szerződésben kerül meghatározásra és, amelynek a Szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. (www.mnb.hu) "Késedelmi Kamat” jelenti azt a Szerződésben és a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Takarékszövetkezetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. 189
"Központi hitelinformációs rendszer (KHR)” jelenti azt a zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. "Kölcsön" jelenti a Kölcsönszerződésben megjelölt, a Takarékszövetkezet által az Adósnak visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott pénzösszeget, továbbá a Hitelkeret terhére és erejéig a Takarékszövetkezet által a Számlatulajdonosnak nyújtott összeget. "Kölcsönszerződés" jelenti a Lakáscélú hitel és a Személyi Kölcsön termékekre vonatkozó kölcsönszerződést. “Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés” ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. ”Jelzáloghitel” a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel, ”Lakáscélú jelzáloghitel” olyan jelzáloghitel, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. "Referencia-kamatláb" jelenti azt a bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatlábat, amelynek mértékére a Takarékszövetkezetnek nincs ráhatása. A Takarékszövetkezet által a forintban nyújtott Kölcsön esetében alkalmazott referencia-kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott BUBOR kamatláb, amelynek a Szerződésekben történő alkalmazhatóságát a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette. A különböző futamidejű BUBOR-ok közül az adott ügyletre alkalmazandót a Szerződés tartalmazza. "Rendkívüli Levelezési Díj" jelenti az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Szerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Takarékszövetkezet által felszámításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott összegű díja. A törlesztési táblázat megküldéséhez kapcsolódóan a Takarékszövetkezet rendkívüli levelezési díjat nem számít fel. "Rendelkezésre Tartási Jutalék" jelenti a Szerződés alapján, a Számlatulajdonos rendelkezésére tartott, általa igénybe nem vett Hitelkeret százalékában a Hirdetményben meghatározott mértékű, a Számlatulajdonos által a Takarékszövetkezetnek megfizetendő díjat, melynek megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelkeret Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási jutalék felszámításának kezdő időpontja a Hitelkeret megnyílásának napja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. "Rendkívüli Ügyintézési Díj" jelenti a Hirdetményben meghatározott összegű, az Ügyfél által a kérésére, a jogszabály vagy a Szerződés rendelkezése alapján történő normál ügyintézést meghaladó, de szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor (halasztás, és egyéb esetekben) fizetendő díjat.
190
„Rögzített hitelkamat”: a Szerződésben, annak megkötésekor meghatározott, a teljes futamidőre vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Szerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. "Számlatulajdonos" jelenti azt a Fogyasztónak minősülő természetes személyt, aki a Hitelintézettel Hitelkeret Szerződést köt. "Szerződés" jelenti a Kölcsönszerződést, és a Hitelkeret Szerződést, azok valamennyi mellékletével a Hirdetménnyel és a jelen ÁSZF-fel együtt. "Szerződésmódosítási Díj" jelenti az Ügyféllel megkötött Szerződés, illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a futamidő hosszabbítást, fedezetcserét, adóskiengedés a kötelemből stb. is) esetén a Hitelintézet által felszámított díjat. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy konkrét összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - a Hirdetmény az irányadó. „Tartós Adathordozó” jelenti azt az eszközt, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. „Teljes Hiteldíj Mutató”, „THM” jelenti a hitel teljes díjának arányát a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve. A THM számításánál a Takarékszövetkezet – az arra vonatkozó külön jogszabályban2 meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a fogyasztó a hitel/kölcsönszerződés kapcsán megfizet. „THM maximum” A Takarékszövetkezet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont)3. A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. "Ügyfél" jelenti az Adóst, a Számlatulajdonost, és a Biztosítéknyújtót. "Ügyleti Kamat" jelenti a Szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatot, melyet az Ügyfél a folyósított Kölcsön összege után fizet a Takarékszövetkezetnek. Az Ügyleti Kamatot a Takarékszövetkezet a folyósított Kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a Kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a Kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a Kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Takarékszövetkezet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. Az ügyleti kamat lehet rögzített mértékű, vagy változó. A változó kamat lehet Referencia-kamatlábhoz kötött. A Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetében az ügyleti kamat mértéke megegyezik az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referenciakamatláb és az egyedileg meghatározott Kamatfelár összegével. A Referencia-kamatlábhoz kötött kamat a Referencia-kamatláb változásához igazodóan Kamatperiódusonként automatikusan változik, Kamatperióduson belül rögzített. A Szerződésben a A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó. A THM maximális mértékére vonatkozóan a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/A. § előírásai az irányadóak. 2 3
191
Takarékszövetkezet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes Ügyleti Kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. „Változó hitelkamat”: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 2.
Egyoldalú módosítás
2.1
A Takarékszövetkezet az Adós számára hátrányosan kizárólag a Szerződésben megállapított hitelkamatot, kamatfelárat, költséget és díjat módosíthatja egyoldalúan. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. Az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelárváltoztatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Takarékszövetkezet. Ha a Szerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Takarékszövetkezet ezt - a szerződéses kötelezettsége részeként - a Szerződésben foglalt szabályok betartásával az Adós javára mindenkor érvényesíti.
2.2
2.3
2.4
A Takarékszövetkezet a Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Szerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként, a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja.
2.5 A Takarékszövetkezet a Szerződés futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a)
a hitelkamatot legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató,
b)
a kamatfelárat legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató
alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. 2.6 Ha a Takarékszövetkezet a 2.5 pont szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja 2.7 A Szerződés kamatfeltételeinek módosítása esetén a Takarékszövetkezet - a 2.8 pont szerinti kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón tájékoztatja az Adóst a)
az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről,
b)
a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
2.8 A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Takarékszövetkezet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. 192
2.9 A Takarékszövetkezet a Szerződésben megállapodott költségeket azok felmerülésekor, a díjakat pedig évente egy alkalommal április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A Szerződésben megállapodott díjakat a takarékszövetkezet legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni. 2.10 Díj vagy költség módosítás esetén a módosítást a Takarékszövetkezet a hatálybalépést megelőző legalább 30 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón közli a fogyasztóval a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 2.7.b) pontja szerinti tájékoztatást 2.11 Ha a Szerződés eltérően nem rendelkezik a Takarékszövetkezet az ÁSZF 2.1 pont szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal értesíti az Adóst a Szerződésben meghatározott módon. 2.12
A Szerződés kamatfeltételeinek, díj vagy költség elemeinek módosításával kapcsolatos tájékoztatást a Takarékszövetkezet egyidejűleg az Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi honlapján.
2.13
A Takarékszövetkezet az Adós számára nem hátrányosan bármikor módosíthatja egyoldalúan az Adóssal kötött Szerződés feltételeit.
3.
Előtörlesztés
3.1
Előtörlesztésre vonatkozó közös szabályok
3.1.1 Az Adós a Takarékszövetkezethez intézett, erre irányuló írásbeli nyilatkozattal bármikor jogosult a Kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére. 3.1.2 Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet csökkenti a Kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Kölcsönszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó Ügyleti Kamattal és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 3.1.3 Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, majd a Kamatot kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani. 3.1.4 Az előtörlesztett összeg alapján az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – újraszámításra kerül. 3.1.5 Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Kölcsönszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarékszövetkezet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal. 3.1.6 Előtörlesztésnél a Takarékszövetkezet Szerződésmódosítási Díjat nem számít fel. 3.2 Személyi Kölcsönszerződés alapján nyújtott Kölcsön előtörlesztésére vonatkozó szabályok 3.2.1 A Takarékszövetkezet az Adós részleges vagy teljes előtörlesztése esetén az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére az alábbi korlátozásokkal jogosult, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor az Ügyleti Kamat rögzített: ezen, az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet meghaladja; 193
ezen, az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet nem haladja meg; ezen, az Adós által megtérítendő költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra az Adós által fizetendő Ügyleti Kamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. 3.2.2 A Takarékszövetkezet nem jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére, ha
3.3
az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt; tizenkét hónap alatt egy alkalommal az Adós által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kettőszázezer forintot. A Szabad Felhasználású Jelzáloghitel előtörlesztésére vonatkozó szabályok
3.3.1 Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg két százalékát. 3.3.2 Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet az előző bekezdések szerinti költségtérítés, amennyiben az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítés a Kölcsön teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha az Adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. 3.3.3 Amennyiben a Takarékszövetkezet a Szabad Felhasználású Jelzáloghitel biztosítékát képező ingatlan értékének felülvizsgálata során megállapítja, hogy a hitelfedezeti érték alapján az ingatlanra adható maximális hitel összegét az Adós fennálló tőketartozása 6 hónapon keresztül folyamatosan meghaladja, úgy a Takarékszövetkezet jogosult olyan összegű előtörlesztésére az Adóst felszólítani, amely ahhoz szükséges, hogy a fedezettség szintje helyreálljon. Az Adós a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles az előtörlesztést teljesíteni. Ezen előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet nem számít fel előtörlesztési díjat. Amennyiben arról a Felek megállapodnak, úgy az előbbi esetben lehetőség van arra is, hogy az Adós pótlólagos biztosítékot ajánljon fel a Takarékszövetkezet részére. 3.4
A Számlahitel előtörlesztésére vonatkozó szabályok
A fizetési számlához kapcsolódó Hitelkeret-szerződés esetén a Takarékszövetkezet nem jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére. 3.5. A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbításáért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben az Adós a lakáscélú jelzálog-hitelszerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, úgy a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel.
194
Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépéstől számított 35. napot követően kezdeményezett futamidő meghosszabbításokra kell alkalmazni. 3.6. A lakáscélú jelzáloghitel előtörlesztése Lakás célú jelzáloghitel előtörlesztése esetén felszámítható hitelezői költségek Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át, a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a Takarékszövetkezetet költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. 4.
A Szerződés megszüntetése
4.1.
A Szerződés megszüntetése az Adós részéről.
4.1.1 Ha az új kamatperiódusban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az Adósra hátrányosan változik, az Adós jogosult a Szerződés költség- és díjmentes felmondására. Az Adósnak a Felmondást a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal közölnie kell a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy az Adós fennálló teljes tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Takarékszövetkezetnek megfizesse. 4.1.2 Ha az Adós írásban a Szerződést nem mondja fel, vagy a Szerződés az előbbiek szerint nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást az Adós általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű Ügyeleti Kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított Ügyleti Kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. 4.1.3. A fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén az Adós a Szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha az Adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Takarékszövetkezetnek visszafizeti. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet az Adós által írásban a módosítás hatálybalépése előtt benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. 4.1.4 Az Adós a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja egy hónapos felmondási idővel. 4.2.
A Szerződés megszüntetése a Takarékszövetkezet részéről.
195
4.2.1 A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós a felszólítás ellenére nem nyújt megfelelő biztosítékot; b) az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse; c) az Adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d) az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Takarékszövetkezetnek adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Takarékszövetkezetet bármely egyéb módon megtéveszti; e) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; f) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét g) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki, h) az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Takarékszövetkezet által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti; i) az Adós a fenti 3.3.3 pontban meghatározott kötelező előtörlesztésre vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget; j) az Ügyfél más, a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott súlyos szerződésszegést követ el; k) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb esetekben. a)
Felmondási okot jelentő egyéb súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél (i) a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; (ii) a Takarékszövetkezetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel; (iii) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban ekként meghatározott egyéb tények, események, körülmények.
4.2.2 A Szerződés azonnali hatályú felmondása esetén az Ügyfél a felmondás időpontjában még fennálló teljes tartozása esedékessé válik, és azt köteles a Takarékszövetkezetnek egy összegben haladéktalanul megfizetni. 4.2.3 Az Ügyfél a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a Szerződés felmondása esetén a felmondás időpontjában még fennálló tartozásának összegével a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számláját külön megbízása nélkül a Takarékszövetkezet a jelen rendelkezés alapján megterhelje.
196
4.3 Elállási jog 4.3.1 Az Adós jogosult a Személyi Kölcsön és a Számlahitel esetében a szerződéstől, annak aláírása napjától számított 14 napon belül, indokolás nélkül elállni, amennyiben a Kölcsön folyósítására még nem került sor. Az Adós ezen Szerződéseket az aláírásának napjától számított 14 napon belül díjmentesen felmondhatja, amennyiben a Kölcsönt a Takarékszövetkezet már folyósította. 4.3.2 Az Adó előző bekezdésben foglalt elállási/felmondási jogát határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amennyiben az erre vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Takarékszövetkezetnek elküldi. 4.3.3 Az Adós a felmondásra vonatkozó nyilatkozatának Takarékszövetkezet részére történt elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a felvett Kölcsön összegét, valamint a Kölcsön folyósításának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a vonatkozó szerződés szerint megállapított Ügyleti Kamatot a Hitelintézetnek megfizetni. 4.3.4 Az Ügyfél elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a Kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Hitelintézet által vagy egy harmadik fél és a Hitelintézet előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. 5.
Egyéb
5.1
Értesítések
5.1.1 A Felek az egymáshoz intézett nyilatkozatokat írásban kötelesek megtenni, és az egymásnak megküldendő nyilatkozatokat, értesítéseket, tájékoztatásokat stb. - amennyiben a Szerződés vagy a jelen ÁSZF eltérően nem rendelkezik - postai úton, közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral) vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. 5.1.2 Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett cím minősül. 5.1.3 A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést
(a) a Takarékszövetkezet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; (b) Ügyfél esetében a vele együtt élő, cselekvőképes, közeli hozzátartozója vagy élettársa tette. 5.1.4 A Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. 5.1.5 Az 5.1.4 pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell 197
tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a tudomásszerzés időpontja
a) ha nem kereste jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap, b) ha „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlésének napja, c) ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napja. 5.1.6 A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek. 5.1.7 Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást. 5.1.8 A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek értesítést vagy dokumentumot küldenek egymás részére. 5.1.9 A fizetési számlához kapcsolódó Számlahitel esetén a Hitelintézet, jogosult az Ügyfelet papíron vagy más tartós adathordozón utólagos tájékoztatás formájában az alábbiakról tájékoztatni: a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, e) a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, f) a hitelkamatról, g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint h) a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén. 5.1.10 A Takarékszövetkezet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Takarékszövetkezet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi. 5.2 A Takarékszövetkezet rögzíti, hogy csatlakozott a Magatartási Kódexhez. Erre tekintettel a Takarékszövetkezet a Magatartási Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel aláveti magát és annak előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a www.takarekpont.hu internetes oldalon, illetve a bankfiókokban az Ügyfél kérésére a magyar nyelvű szövege ingyenesen hozzáférhető. 5.3 Az Adósnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a felvett kölcsön és járulékai erejéig fedezetül szolgáló vagyontárgyakat biztosítja úgy, hogy a biztosítási szerződésben a Hitelezőt kedvezményezettként tüntetik fel és a biztosítási szerződést a kölcsön visszafizetésig nem szünteti meg. (A biztosítási szerződést a Takarékszövetkezetnek/Hitelezőnek be kell mutatni.) Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik és a Takarékszövetkezet/Hitelező, mint kedvezményezett részére történik a biztosítási összeg megfizetése, úgy az esedékes kölcsön és járulékainak megfelelő összegű
198
tartozást a Takarékszövetkezet/Hitelező jogosult a biztosítási összegbe beszámítani és a fennmaradó összeget a Hitelező köteles az Adósnak haladéktalanul megtéríteni. 5.4 Az Adós(-ok) /Készfizető kezes(-ek) hozzájárulását kell adnia ahhoz, hogy a Takarékszövetkezet/Hitelező a kölcsönkérelemben, ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokban, okiratokban foglalt személyes adatait, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, a hitelintézetekről pénzügyi vállalkozásokról, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései alapján a jelen szerződés szerinti elszámolás, kötelezettségek és jogosultságok teljesítésének igazolása, kockázatelemzési és értékelési célokra nyilvántartsa, feldolgozza és kezelje. Az adatszolgáltatás önkéntes, az adatok kezelése az adós/készfizető kezes hozzájárulásán alapul. A Takarékszövetkezet/Hitelező a rendelkezésére bocsátott adatok tekintetében biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat a hivatkozott törvényekben foglaltaknak megfelelően. 5.5 A Takarékszövetkezet/Hitelező termékeivel kapcsolatos reklám célú megkeresést (közvetlen üzletszerzés) és nyilvántartás vezetést nem végez. Az ÁSZF aláírásával az Ügyfél és a Takarékszövetkezet/Hitelező kijelenti, hogy annak tartalmát megismerte, megértette, és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A felek az egyedi kölcsönszerződéseikben a jelen ÁSZF-től eltérő kedvezőbb feltételekben megállapodhatnak. Kelt, ….........., …........... év …............ hó …........ napján …………………………………………
…………………………………………...
Adós:
Adóstárs:
Szig:
Szig:
…………………………………………
……………………………………….......
Készfizető kezes:
Készfizető kezes
Szig:
Szig: …………………………………………………. Takarékszövetkezet
Mellékletek: 2/I. számú ÁSZF melléklet a fogyasztóknak nyújtott fogyasztási kölcsön típusú forint kölcsön ügyeletek esetén 2/II. számú ÁSZF melléklet a fogyasztóknak nyújtott forint alapú jelzáloghitel ügyeletek esetén 2/III. számú ÁSZF melléklet a fogyasztóknak nyújtott fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret típusú forint kölcsön ügyeletek esetén
199
I. sz. melléklet
Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) Fogyasztóknak nyújtott fogyasztási kölcsön típusú forint kölcsön ügyletek esetében Hatályos: 2015. február 1. napjától
1.) Fogalmak Az Általános Üzletszabályzatban( a továbbiakban: Üzletszabályzat) meghatározott fogalmak a jelen ÁSZF-ben - külön, eltérő rendelkezés hiányában - az Üzletszabályzatban meghatározott jelentéssel bírnak. 1. Fogyasztási kölcsön: jelenti a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez Fogyasztó részére nyújtott kölcsönt és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt. 2. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Adóssal való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra. 3. Kamatfelár-változtatási mutató: A Felügyelet által honlapján közzétett Kamatfelár-változtatási mutatók közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelszerződés tartalmazza. 4. Kamatperiódus: A Kamatperiódus hossza a Hitelszerződésben kerül meghatározásra. 5. Kamatváltoztatási mutató: A Felügyelet által honlapján közzétett Kamatváltoztatási mutatók közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelszerződés tartalmazza. 6. Magatartási Kódex: az a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás és szabály együttes, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Hitelintézet csatlakozott a Magatartási Kódexhez, melyre tekintettel a Hitelintézet a Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel alávetette magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex 2015. február 1. napjától hatályos teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a Hitelintézet honlapján, illetve a fiókokban az Ügyfél kérésére ingyenesen hozzáférhető. 7. Referencia-kamatláb: A Felügyelet által honlapján közzétett Referencia-kamatlábak közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelszerződés tartalmazza.
2.) Szerződés alapján felszámítható valamennyi kamat, díj, költség fajta felsorolása és definiálása A felszámítható hiteldíj (kamatok, díjak, költségek) Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Hitelszerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Hitelszerződésben és – eltérő
200
megállapodás hiányában – a jelen ÁSZF-ben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket.
1. Ügyleti kamat: jelenti a Hitelszerződésben meghatározott mértékű hitelkamatot, melyet az Adós a folyósított Kölcsön összege után fizet a Hitelintézetnek. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított Kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a Kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a Kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a Kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes Ügyleti Kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti, a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. 2. Hitelkamat: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg 3.
Rögzített hitelkamat: a Hitelszerződésben, annak megkötésekor meghatározott, a teljes futamidőre vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került.
4. Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak. 5. Hitelbírálati-/projektvizsgálati díj: A Hitelintézet – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén a már megfizetett hitelbírálati díj nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható. 6. Eseti Igazolások, Számlaegyenlegek Díja: jelenti az Ügyfél kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díjat, ide nem értve a Hitelintézet által az Ügyfél részére díj-, költség-, és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó dokumentumokat. (pl. törlesztési táblázat) . Mértékére és megfizetésének időpontjára - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó 7. Éves Zárlati Díj: a Hitelintézet által az Ügyfél részére megnyitott hitelszámla után, a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes. 8. Rendelkezésre tartási díj: a jelenti a Hitelszerződés alapján, a Számlatulajdonos rendelkezésére tartott, általa igénybe nem vett Hitelkeret százalékában a Hirdetményben meghatározott, azonban a százalékban meghatározott Ügyleti Kamat 50%-ánál nem magasabb mértékű, a Számlatulajdonos által a Hitelintézetnek megfizetendő díjat, melynek megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelszerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási jutalék felszámításának kezdő időpontja a Hitelkeret megnyílásának napja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. 9. Folyósítási díj: jelenti a Hitelszerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Hitelintézetnél a
201
folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztráció költségek megtérítésére szolgáló díjat, melynek megfizetése az első folyósítással egyidejűleg esedékes. Mértéke nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot. 10. Szerződéskötési díj: a Hitelszerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 11. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Hitelszerződés illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Hitelintézet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Hitelintézet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 12. Feltételes hitelígérvény kiadási díj: a hitelígérvény kiadásával egy időben esedékes díj, amelynek mértékére - amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.. 13. Rendkívüli Levelezési Díj: jelenti az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Hitelszerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Hitelintézet által a Hirdetményben meghatározott időpontna és összegben felszámításra kerülő, díját. A törlesztési táblázat megküldéséhez kapcsolódóan a Hitelintézet rendkívüli levelezési díjat nem számít fel. 14. Rendkívüli Ügyintézési Díj: jelenti a Hirdetményben meghatározott összegű, az Ügyfél által a kérésére, a jogszabály vagy a Hitelszerződés rendelkezése alapján történő normál ügyintézést meghaladó, de szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor fizetendő díjat. 15. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Hitelszerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Hitelszerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Hitelintézet az Adós nála vezetett fizetési számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap. 16. Előtörlesztési Díj: jelenti a Hitelszerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Hitelszerződésben és/vagy meghatározott meghatározott feltételek szerint és mértékben, a Hitelintézetnél az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Adós által a Hitelintézetnek megfizetendő díjat.
3.) A kölcsönök hiteldíjának meghatározása 1. A Hitelintézet a hiteldíj mértékének meghatározását a Hpt.-nek, az Fhtv.-nek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek a kölcsönök árazására vonatkozó rendelkezései alapján hajtja végre.
2. A Hitelintézet - a 3. és 4. pontban meghatározott kivétellel – a Fogyasztó számára nem nyújt olyan hitelt, amelynek Teljes Hiteldíj Mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 3. A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek)
202
esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, a Teljes Hiteldíj Mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. 4. A kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében a Teljes Hiteldíj Mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. 5. Referencia-kamatlábhoz kötött Hitelszerződés esetén a kamat mértékét a választott referenciakamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. 6. A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
4.) Egyoldalú szerződésmódosítás 1. A Hitelintézet a Hitelszerződés bármely feltételét jogosult módosítani, ha a módosítás az Adós számára nem kedvezőtlen. Az Adós számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Hitelszerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé. 2. Az Adós számára hátrányosan kizárólag a Hitelszerződésben megállapított Ügyleti Kamat, Kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, az Üzletszabályzatban, a jelen ÁSZF-ben és a Hitelszerződésben meghatározott feltételek szerint. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. 3. Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt - a szerződéses kötelezettsége részeként - a Hitelszerződésben foglalt szabályok betartásával az Adós javára mindenkor érvényesíti. 4. A referencia-kamatlábhoz kötött Ügyleti Kamat esetén a Hitelintézet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a Referencia-kamatláb változásáról. 5. Az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet. 6. A Hitelintézet a Hitelszerződés futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes Kamatperiódusok lejárta után a) az Ügyleti Kamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a Kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. 7. Ha a Hitelintézet a kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja.
203
8. A Szerződés kamatfeltételeinek módosítása esetén a Hitelintézet a Kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal papíron, vagy más a Hitelszerződésben meghatározott Tartós Adathordozón tájékoztatja az Adóst a) b)
az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
9. Ha a Hitelszerződésében meghatározott Kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke az újabb Kamatperiódusban az Adósra hátrányosan változik, az Adós a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást az Adósnak a Kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy az Adós a fennálló tartozását legkésőbb a Kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse. 10. A Hitelintézet a Hitelszerződésben megállapodott költségeket azok felmerülésekor, a díjakat pedig évente egy alkalommal április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A Hitelszerződésben megállapodott díjakat a Hitelintézet legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni. 11. A kamaton kívüli díj vagy költség módosítás esetén a módosítást a Hitelintézet a hatálybalépést megelőző legalább 30 nappal papíron, vagy más a Hitelszerződésben meghatározott Tartós Adathordozón közli az Adóssal a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 8.b) pontja szerinti tájékoztatást 12. Ha a Szerződés eltérően nem rendelkezik a Hitelintézet a 2. pont szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal értesíti az Adóst a Hitelszerződésben meghatározott módon. 13. A Hitelszerződés kamatfeltételeinek, díj vagy költség elemeinek módosításával kapcsolatos tájékoztatást a Hitelintézet egyidejűleg az Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi honlapján.
5.) Előtörlesztés 1. Az Adós a Hitelintézethez intézett, erre irányuló írásbeli nyilatkozattal bármikor jogosult a kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére. 2. Előtörlesztés esetén a Hitelintézet csökkenti a kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó Ügyleti Kamattal és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 3. Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, díjat, majd a kamatot (Késedelmi és Ügyleti kamatot ebben a sorrendben) kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani. 4. Az előtörlesztett összeg alapján az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – újraszámításra kerül. 5. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Hitelszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Hitelintézet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal. 6. Előtörlesztésnél a Hitelintézet Szerződésmódosítási Díjat nem számít fel/felszámít.
204
7. A Hitelintézet az Adós részleges vagy teljes előtörlesztése esetén az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére az alábbi korlátozásokkal jogosult, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a kamat rögzített: az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a kölcsön Hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet meghaladja; az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a kölcsön Hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet nem haladja meg; az Adós által megtérítendő költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a kölcsön Hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra az Adós által fizetendő kamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. 8. Nem számítható fel előtörlesztési díj abban az esetben, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt, továbbá ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal az Adós által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot.
6. Tájékoztatási kötelezettségek 1. A Hitelintézet a Hitelszerződés fennállása alatt az Adós kérésére tájékoztatást ad a tartozásról törlesztési táblázat formájában a díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. 2. A Hitelszerződés elektronikus okirati formában való megkötése esetén a fenti rendelkezések a következőképp módosulnak. A Hitelintézet a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatást elektronikus úton is teljesítheti. A kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás a Hitelintézet papíron vagy más Tartós adathordozón teljesítheti azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő. 3. A Hitelintézet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi. 4. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Hitelintézetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, a hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról: a) végrehajtási eljárás kezdeményezése az Adós ellen b) ha a biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a Szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról; c)
bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az Adós Hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át (tíz százalékát) meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő;
d) bármely, az Adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről; e) az Adós teherviselő képességét befolyásoló körülményekben, jövedelmi, vagyoni, pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokról; f)
az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Hitelintézettel, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;
g) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről; h) az Adós Szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról; i)
a Hitelintézet és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül;
205
Az Adós jelen pontban írt tájékoztatási kötelezettségei elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelintézet jogosult a Hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
7. A Szerződés megszüntetése, felmondás 1. A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az Adósnak, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő Zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja az Adós, a Kezes, illetve a Zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. 2. A Hitelszerződésben, illetve a jelen ÁSZF-ben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta esetén a Hitelintézet jogosult - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, az adott körülmények által megengedett mértékben az Adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve – a Hitelkeret-szerződést azonnali hatállyal felmondani és a fennálló hitel/kölcsön tartozást egy összegben lejárttá tenni. 3. A Hitelintézet azonnali hatállyal jogosult felmondani a Hitelszerződést, ha: a)az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós a felszólítás ellenére nem nyújt megfelelő biztosítékot; b)az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse; c)az Adós a Hitelintézetet megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d)az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Hitelintézetnek adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Hitelintézetet bármely egyéb módon megtéveszti; e)az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; f) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét g)a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Hitelintézet felszólítására nem egészíti ki, h)az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Hitelintézet által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti; i) az Adós a fenti kötelező előtörlesztésre vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget; j)az Ügyfél más, a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott súlyos szerződésszegést követ el; k)a hitel hitelcélnak megfelelő felhasználása lehetetlen, vagy az Adós nem arra a célra használja fel,
l)a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb esetekben. Felmondási okot jelentő egyéb súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél (i) a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; (ii)a Hitelintézetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel; (iii) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban ekként meghatározott egyéb tények, események, körülmények.
206
Az Adós más, a jelen ÁSZF-ben, illetve a Hitelszerződésben meghatározott súlyos szerződésszegést követ el. 4. Hitelintézet jogosult a Hitelszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. 5. A Hitelintézet a Hitelszerződés felmondását az Adósnak, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő Zálogkötelezettnek is megküldi. 6.
Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A Hitelintézet a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után Késedelmi Kamatot felszámítani.
207
II. sz. melléklet
Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) Fogyasztóknak nyújtott forint alapú Jelzáloghitel ügyletek esetében Hatályos: 2015. február 1. napjától
1. Fogalmak A Általános Üzletszabályzatban( a továbbiakban: Üzletszabályzat) meghatározott fogalmak a jelen ÁSZF-ben - külön, eltérő rendelkezés hiányában - az Üzletszabályzatban meghatározott jelentéssel bírnak. 1.1.
Jelzáloghitel Szerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan
Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt vagy kölcsönt. 1.2.
Kamatfelár-változtatási mutató: A Felügyelet által honlapján közzétett Kamatfelár-
változtatási mutatók közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelszerződés tartalmazza.
1.3.
Kamatváltoztatási mutató: A Felügyelet által honlapján közzétett Kamatfelár-változtatási
mutatók közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelszerződés tartalmazza.
1.4.
Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti az ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve
az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződést, a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;
1.5.
Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között
megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. 1.6.
Magatartási Kódex az a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás és szabály
együttes, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon
208
pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Hitelintézet csatlakozott a Magatartási Kódexhez, melyre tekintettel a Hitelintézet a Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel alávetette magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex 2015. február 1. napjától hatályos teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a Hitelintézet honlapján, illetve a fiókokban az Ügyfél kérésére ingyenesen hozzáférhető. 1.7.
Referencia-kamatláb: A Felügyelet által honlapján közzétett Referencia-kamatlábak közül az
adott ügyletre alkalmazandót a Hitelszerződés tartalmazza.
2. Hitelszerződés alapján felszámítható valamennyi kamat, díj, költség fajta felsorolása és definiálása A felszámítható hiteldíj (kamatok, díjak, költségek) Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Hitelszerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Hitelszerződésben és – eltérő megállapodás hiányában – a jelen ÁSZF-ben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket. 1. Eseti Igazolások, Számlaegyenlegek Díja: jelenti az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díjat, ide nem értve a Hitelintézet által az Adós részére díj-, költség-, és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot. 2. Előtörlesztési Díj: jelenti a Hitelszerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Hitelszerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben meghatározott mértékben, a Hitelintézetnél az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Ügyfél által a Hitelintézetnek megfizetendő díjat. 3. Folyósítási díj: jelenti a Hitelszerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Hitelintézetnél a folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztráció költségek megtérítésére szolgáló díjat, melynek megfizetése az első folyósítással egyidejűleg esedékes. Mértéke nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot. 4. Ügyleti kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 5. Hitelbírálati-/projektvizsgálati díj: A Hitelintézet – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes
209
összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható. 6. Kezelési díj: a Hitelszerződésben meghatározott díj, melynek megfizetése a Hitelszerződésben rögzített időpontokban esedékes. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. 7. Rendelkezésre tartási díj: a Hitelszerződésben az Adós rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelszerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Hitelszerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban nem lehet magasabb a százalékban meghatározott Ügyleti Kamat 50%-ánál. 8. Folyósítási díj: a Hitelszerződésben a folyósított kölcsön/ igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése az első folyósítással illetve az aktuális lehívással egyidejűleg esedékes. Megfizetése - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy a Hitelintézet az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 9. Szerződéskötési díj: a Hitelszerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 10. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Hitelszerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki Hitelszerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a Hitelszerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, Hitelszerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Hitelintézet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Hitelintézet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. A futamidő meghosszabbításáért a Hitelintézet nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy költséget, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben a Hitelszerződés alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az Adós legalább kilencven napos késedelemben van, az Adós a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Hitelintézet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Hitelintézet nem számít fel semmilyen díjat, jutalékot vagy költséget. 11. Feltételes hitelígérvény kiadási díj: a hitelígérvény kiadásával egy időben esedékes díj, amelynek mértékére - amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 12. Rendkívüli Levelezési Díj: jelenti az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Hitelszerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Hitelintézet által felszámításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott összegű díját. A törlesztési táblázat megküldéséhez kapcsolódóan a Hitelintézet rendkívüli levelezési díjat nem számít fel. 13. Rendkívüli Ügyintézési Díj: jelenti a Hirdetményben meghatározott összegű, az Ügyfél által a kérésére, a jogszabály vagy a Hitelszerződés rendelkezése alapján történő normál ügyintézést meghaladó, de szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor (halasztás, és egyéb esetekben) fizetendő díjat.
210
14. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Hitelszerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Hitelszerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Hitelintézet az Adós nála vezetett fizetési számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.
3.) A kölcsönök hiteldíjának meghatározása 1. A Hitelintézet a hiteldíj mértékének meghatározását a Hpt.-nek, az Fhtv.-nek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek a kölcsönök árazására vonatkozó rendelkezései alapján hajtja végre. 2.A Hitelintézet - a 3. pontban meghatározott kivétellel – a Fogyasztó számára nem nyújt olyan hitelt, amelynek Teljes Hiteldíj Mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 3.A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, a Teljes Hiteldíj Mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. 4.Referencia-kamatlábhoz kötött Jelzáloghitel Hitelszerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. 5.A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
4.) Egyoldalú szerződésmódosítás 1. A Hitelintézet a Hitelszerződés bármely feltételét jogosult módosítani, ha a módosítás az Adós számára nem kedvezőtlen. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Hitelszerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé. 2. A Hitelintézet az Adós számára hátrányosan kizárólag a Hitelszerződésben megállapított Ügyleti Kamatot, Kamatfelárat, költséget és díjat módosíthatja egyoldalúan, az Üzletszabályzatban, a jelen ÁSZF-ben és a Hitelszerződésben meghatározott feltételek szerint. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. 3. Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a Kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt - a szerződéses kötelezettsége részeként - a Hitelszerződésben foglalt szabályok betartásával az Adós javára mindenkor érvényesíti. 4. Az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve Kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet. 5. A Hitelintézet a Hitelszerződés kamatperiódusok lejárta után
futamideje
alatt
legfeljebb
öt
alkalommal
az
egyes
211
a) az Ügyleti Kamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a Kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett Kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. 6. Ha a Hitelintézet a kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a Kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve Kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve Kamatfelár mértékébe betudhatja. 7. A Hitelszerződés kamatfeltételeinek módosítása esetén a Hitelintézet a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal papíron, vagy más a Hitelszerződésben meghatározott Tartós Adathordozón tájékoztatja az Adóst a) b)
az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
8. A referencia-kamatlábhoz kötött Ügyleti Kamat esetén a Hitelintézet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referenciakamatláb változásáról. 9. Ha a Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a Kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban az Adósra hátrányosan változik, az Adós a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást az Adósnak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy az Adós a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse. 10. A Hitelintézet a Hitelszerződésben megállapodott költségeket azok felmerülésekor, a díjakat pedig évente egy alkalommal április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A Hitelszerződésben megállapodott díjakat a Hitelintézet legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni. 11. Díj vagy költség módosítás esetén a módosítást a Hitelintézet a hatálybalépést megelőző legalább 30 nappal papíron, vagy más a Hitelszerződésben meghatározott Tartós Adathordozón közli az Adóssal a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 7.b) pontja szerinti tájékoztatást 12. Ha a Hitelszerződés eltérően nem rendelkezik a Hitelintézet a 2. pont szerinti egyoldalú hátrányos módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal értesíti az Adóst a Hitelszerződésben meghatározott módon. 13. Hitelszerződés kamatfeltételeinek, díj vagy költség elemeinek módosításával kapcsolatos tájékoztatást a Hitelintézet egyidejűleg az Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi honlapján.
5. Hitelszerződés rendelkezésre bocsátása: 1. Jelzáloghitel igénylése esetén a Hitelszerződés tervezetét a Hitelintézet a Fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja.
6. Előtörlesztés: Előtörlesztésre vonatkozó általános szabályok 1. Az Adós a Hitelintézethez intézett, erre irányuló írásbeli nyilatkozattal bármikor jogosult a kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére.
212
2. Előtörlesztés esetén a Hitelintézet csökkenti a kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó Ügyleti Kamattal és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 3. Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, díjakat, majd a kamatot (Késedelmi és Ügyleti kamatot ebben a sorrendben) kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani. 4. Az előtörlesztett összeg alapján az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – újraszámításra kerül. 5. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Hitelszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Hitelintézet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal. 6. Előtörlesztésnél a Hitelintézet Szerződésmódosítási Díjat nem számít fel/felszámít. 7. Nem számítható fel Előtörlesztési Díj ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt, ha az Adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített, lakáscélú jelzáloghitel esetében a Hitelszerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a Hitelszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. 8. Előtörlesztés esetén a Hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek Előtörlesztési Díj jogcímen történő megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg két százalékát. 9. A jelzáloglevéllel finanszírozott esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott Hitelszerződést is - a Hitelintézet jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, az előtörlesztett összeg 2 százalékát meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az Előtörlesztési Díj mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát. 10. A 8. és 9. pontban írt Előtörlesztési Díjon felül a Hitelintézet az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. 11. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített Előtörlesztési Díj mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át, a jelzáloglevéllel finanszírozott Hitelszerződés esetén az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.
7.
Tájékoztatási kötelezettségek
1. A Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal Hirdetményben teszi közzé állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást. 2. A Hitelszerződés elektronikus okirati formában való megkötése esetén a fenti rendelkezések a következőképp módosulnak. A Hitelintézet a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatást elektronikus úton is teljesítheti. A kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás a Hitelintézet papíron
213
vagy más tartós adathordozón teljesítheti azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő. 3. A Hitelintézet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi. 4. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a Fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. 5. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és Ügyleti Kamat és az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha az Ügyleti Kamat nem rögzített, vagy az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás ideértve díjat, jutalékot, költséget - a Hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. 6. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Hitelintézetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, a hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról: a) végrehajtási eljárás kezdeményezése az Adós ellen b) ha a biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a Szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról; c)
bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az Adós Hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át (tíz százalékát) meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő;
d) bármely, az Adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről; e) az Adós teherviselő képességét befolyásoló körülményekben, jövedelmi, vagyoni, pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokról; f)
az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Hitelintézettel, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;
g) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről; h) az Adós Szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról; i)
a Hitelintézet és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül; Az Adós jelen pontban írt tájékoztatási kötelezettségei elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelintézet jogosult a Hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
8. A Hitelszerződés megszüntetése, felmondás: 1. A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az Adósnak, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő Zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja az Adós, a Kezes, illetve a Zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
214
2. A Hitelintézet a Hitelszerződés felmondását az Adósnak, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő Zálogkötelezettnek is megküldi. 3. Egyidejűleg köteles továbbá a Hitelintézet az Adósnak bemutatni az Adós által a Hitelszerződés megkötésétől kezdődően - egyes évekre összesítve, de az Adós külön kérésére havi bontásban is - teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. 4. A lakáscélú Hitelszerződés esetében a Hitelszerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a Hitelintézet az Adós nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számít fel. 5. A Hitelszerződésben, illetve a jelen ÁSZF-ben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta esetén a Hitelintézet jogosult - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, az adott körülmények által megengedett mértékben az Adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve – a Hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a fennálló hitel/kölcsön tartozást egy összegben lejárttá tenni. 6. A Hitelintézet azonnali hatállyal jogosult felmondani a Hitelszerződést, ha: a)az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós a felszólítás ellenére nem nyújt megfelelő biztosítékot; b)az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse; c)az Adós a Hitelintézetet megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d)az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Hitelintézetnek adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Hitelintézetet bármely egyéb módon megtéveszti; e)az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; f) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét g)a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Hitelintézet felszólítására nem egészíti ki, h)az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Hitelintézet által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti; i) az Adós a fenti kötelező előtörlesztésre vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget; j)az Ügyfél más, a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott súlyos szerződésszegést követ el; k)a hitel hitelcélnak megfelelő felhasználása lehetetlen, vagy az Adós nem arra a célra használja fel,
l)a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb esetekben.
Felmondási okot jelentő egyéb súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél (i) a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; (ii)a Hitelintézetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel; (iii) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban ekként meghatározott egyéb tények, események, körülmények.
215
Az Adós más, a jelen ÁSZF-ben, illetve a Hitelszerződésben meghatározott súlyos szerződésszegést követ el. 7. Hitelintézet jogosult a Hitelszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. 8. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A Hitelintézet a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után Késedelmi Kamatot felszámítani.
216
III. sz. melléklet
Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) Fogyasztóknak nyújtott fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret típusú forint kölcsön ügyletek esetében Hatályos: 2015. február 1. napjától
1.) Fogalmak Az Általános Üzletszabályzatban( a továbbiakban: Üzletszabályzat) meghatározott fogalmak a jelen ÁSZF-ben - külön, eltérő rendelkezés hiányában - az Üzletszabályzatban meghatározott jelentéssel bírnak. 1. Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés, vagy Hitelkeret-szerződés: olyan hitelszerződés, amellyel a Hitelintézet a fogyasztó fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére. 2.Kamatfelár-változtatási mutató: Az adott ügyletre alkalmazandó, a A Felügyelet által honlapján közzétett Kamatfelár-változtatási mutatók közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelkeret-szerződés Szerződés tartalmazza. 3.Kamatperiódus: A Kamatperiódus hossza a Szerződésben kerül meghatározásra. 4.Kamatváltoztatási mutató: Az adott ügyletre alkalmazandó, a A Felügyelet által honlapján közzétett Kamatváltoztatási mutatók közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelkeretszerződés Szerződés tartalmazza. A Hitelintézet a Felügyelet honlapján közzétett Kamatváltoztatási mutatók közül az alábbiak valamelyikét alkalmazza: 5. Magatartási Kódex: az a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás és szabály együttes, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Hitelintézet csatlakozott a Magatartási Kódexhez, melyre tekintettel a Hitelintézet a Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel alávetette magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex 2015. február 1. napjától hatályos teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a Hitelintézet honlapján, illetve a fiókokban az Ügyfél kérésére ingyenesen hozzáférhető. 6. Referencia-kamatláb: A Felügyelet által honlapján közzétett Referencia-kamatlábak közül az adott ügyletre alkalmazandót a Hitelkeret-szerződés tartalmazza.
2.) Szerződés alapján felszámítható valamennyi kamat, díj, költség fajta felsorolása és definiálása 1. A felszámítható hiteldíj (kamatok, díjak, költségek) Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Hitelkeret-szerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Hitelkeret-szerződésben és –
217
eltérő megállapodás hiányában – a jelen ÁSZF-ben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket. 2. Ügyleti kamat: A Hitelkeret-szerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, melyet az Adós a folyósított Kölcsön összege után fizet a Hitelintézetnek. A Hitelkeret-szerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti, a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. 3. Hitelbírálati-/projektvizsgálati díj: A Hitelintézet – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható. 4. Eseti Igazolások, Számlaegyenlegek Díja: jelenti az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díjat, ide nem értve a Hitelintézet által az Adós részére díj-, költség-, és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot és a folyamatos Hitelkeret-szerződések esetén az évente egy alkalommal, valamint lejáratkor kiállított írásbeli kimutatást (kivonatot). 5. Éves Zárlati Díj: jelenti a Hitelintézet által az Ügyfél részére megnyitott hitelszámla után megállapításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes. 6. Kezelési díj: a Hitelkeret-szerződésben meghatározott díj, melynek megfizetése a Hitelkeretszerződésben rögzített időpontokban esedékes. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó. 7. Rendelkezésre tartási díj: a Hitelkeret-szerződésben az Adós rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelkeret-szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Hitelkeretszerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban nem lehet magasabb a százalékban meghatározott Ügyleti Kamat 50%-ánál.. 8. Folyósítási díj: a Hitelkeret-szerződésben a folyósított kölcsön/ igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése az első folyósítással illetve az aktuális lehívással egyidejűleg esedékes. Megfizetése - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy a Hitelintézet az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot. 9. Szerződéskötési díj: a Hitelkeret-szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
218
10.Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Hitelkeret-szerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Hitelintézet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Hitelintézet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 11. Feltételes hitelígérvény kiadási díj: a hitelígérvény kiadásával egy időben esedékes díj, amelynek mértékére - amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó 12. Rendkívüli Levelezési Díj: jelenti az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Hitelkeret-szerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Hitelintézet által felszámításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott összegű díját. A törlesztési táblázat megküldéséhez kapcsolódóan a Hitelintézet rendkívüli levelezési díjat nem számít fel. 13. Rendkívüli Ügyintézési Díj: jelenti a Hirdetményben meghatározott összegű, az Ügyfél által a kérésére, a jogszabály vagy a Hitelkeret-szerződés rendelkezése alapján történő normál ügyintézést meghaladó, de szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor (halasztás, és egyéb esetekben) fizetendő díjat. 14. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Hitelkeret-szerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Hitelkeret-szerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Hitelintézet az Adós nála vezetett fizetési számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.
3.) A kölcsönök hiteldíjának meghatározása 1. A Hitelintézet a hiteldíj mértékének meghatározását a Hpt.-nek, az Fhtv.-nek és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek a kölcsönök árazására vonatkozó rendelkezései alapján hajtja végre. 2. Fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. 3. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkeret-szerződés esetén a kamat mértékét a választott referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként kell a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani. 4. A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
4.) Egyoldalú szerződésmódosítás 1. A Hitelintézet a Hitelkeret-szerződés bármely feltételét jogosult módosítani, ha a módosítás az Adós számára nem kedvezőtlen. Az Adós számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az üzletszabályzata vagy az általános szerződési feltételek módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az üzletszabályzat vagy az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezése válik a Hitelkeret-szerződés részévé. A módosításról az érintett ügyfeleket – legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen – postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti, továbbá elektronikus
219
kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi. 2. Az Adós számára hátrányosan kizárólag a Hitelkeret-szerződésben megállapított Ügyleti Kamat, Kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, az Üzletszabályzatban, a jelen ÁSZFben és a Hitelkeret-szerződésben meghatározott feltételek szerint. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. 3. Ha a Hitelkeret-szerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt - a szerződéses kötelezettsége részeként - a Hitelkeret-szerződésben foglalt szabályok betartásával az Adós javára mindenkor érvényesíti. 4. A referencia-kamatlábhoz kötött Ügyleti Kamat esetén a Hitelintézet az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referenciakamatláb változásáról. 5. Ha a Hitelkeret-szerződés, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézet a Hitelkeret-szerződés egyoldalú hátrányos módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal értesíti az Adóst a Hitelkeret-szerződésben meghatározott módon. 6. A Hitelkeret-szerződés kamatfeltételeinek, díj vagy költség elemeinek módosításával kapcsolatos tájékoztatást a Hitelintézet egyidejűleg a Fogyasztó számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi honlapján. 7. A Hitelkeret-szerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén az Adós a Hitelkeretszerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha az Adós a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható Hitelkeret-szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ebben az esetben a Hitelintézet az Adós által írásban a módosítás hatálybalépése előtt benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. 8. Ha az Adós írásban a Hitelkeret-szerződést nem mondja fel, vagy az a 7. pontban írt feltételek teljesítésének hiányában nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást az Adós által elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Hitelintézet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű Ügyeleti Kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított Ügyleti Kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. 9. Az Adós a határozatlan idejű Hitelkeret-szerződést bármikor egy hónapos felmondási idővel, a Hitelintézet 2 hónapos felmondási idővel mondhatja fel.
5.) Előtörlesztés 1. A Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén a Fizetési számlán történő jóváírás a Hitelkeret-szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a Hitelkeret-szerződés alapján fennálló tartozás előtörlesztésének minősül. 2. Előtörlesztés esetén a Hitelintézet csökkenti a kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Hitelkeret-szerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó kamattal és a kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 3. A Hitelkeret-szerződés alapján fennálló tartozás előtörlesztése esetén nem kerül előtörlesztési díj felszámításra.
220
Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Hitelkeret-szerződésben vállalt havi törlesztő részletek amennyiben ilyen kikötésre került - rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. 4. Az Adósnak a Hitelkeret-szerződés alapján fennálló teljes tartozása megfizetése - erre vonatkozó külön kikötés hiányában - nem szünteti meg a Hitelkeret-szerződést.
6. Tájékoztatási kötelezettségek 1.A Hitelintézet a hitelszerződés fennállása alatt az Adós kérésére tájékoztatást ad a tartozásról törlesztési táblázat formájában a díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. 2.A hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén a Hitelintézet az Adóst a módosítás hatálybalépését megelőzően tájékoztatja papíron a módosítás tényéről, a fizetési kötelezettség új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 3.A Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén Hitelintézet díj-, költség vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen az Adóst papíron a következő adatokról tájékoztatja, a Felek által a Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződésben rögzített gyakoriságban: a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik, b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról, c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről, e) a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról, f) a hitelkamatról, g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, h) a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén. 4.Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Hitelintézetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, a hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról: a) végrehajtási eljárás kezdeményezése az Adós ellen b) ha a biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a Szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról; c)
bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az Adós Hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át (tíz százalékát) meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő;
d) bármely, az Adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről; e) az Adós teherviselő képességét befolyásoló körülményekben, jövedelmi, vagyoni, pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokról; f)
az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Hitelintézettel, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;
g) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről; h) az Adós Szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról; i)
a Hitelintézet és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül;
221
Az Adós jelen pontban írt tájékoztatási kötelezettségei elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Hitelintézet jogosult a Hitelkeret-szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
7. A Hitelkeret-szerződés megszüntetése, felmondás 1.A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az Adósnak, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő Zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja az Adós, a Kezes, illetve a Zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. 2.A Hitelkeret-szerződésben, illetve a jelen ÁSZF-ben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta esetén a Hitelintézet jogosult - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, az adott körülmények által megengedett mértékben az Adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve – a Hitelkeret-szerződést azonnali hatállyal felmondani és a fennálló hitel/kölcsön tartozást egy összegben lejárttá tenni. 3.A Hitelintézet azonnali hatállyal jogosult felmondani a Hitelkeret-szerződést, ha: a)az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós a felszólítás ellenére nem nyújt megfelelő biztosítékot; b)az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse; c)az Adós a Hitelintézetet megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d)az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Hitelintézetnek adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Hitelintézetet bármely egyéb módon megtéveszti; e)az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; f) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét g)a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Hitelintézet felszólítására nem egészíti ki, h)az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Hitelintézet által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti; i) az Adós a fenti kötelező előtörlesztésre vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget; j)az Ügyfél más, a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott súlyos szerződésszegést követ el; k)a hitel hitelcélnak megfelelő felhasználása lehetetlen, vagy az Adós nem arra a célra használja fel,
l)a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb esetekben.
Felmondási okot jelentő egyéb súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél (i) a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; (ii)a Hitelintézetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel; (iii)a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban ekként meghatározott egyéb tények, események, körülmények.
Az Adós más, a jelen ÁSZF-ben, illetve a Hitelkeret-szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegést követ el.
222
4.Hitelintézet jogosult a kölcsönszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. 5.A Hitelintézet a Hitelkeret-szerződés felmondását az Adósnak, a Kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő Zálogkötelezettnek is megküldi. 6. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A Hitelintézet a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után Késedelmi Kamatot felszámítani.
223
3. számú melléklet
Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Általános Szerződési Feltételei a bankszámlák vezetéséről Jelen ÁSZF a Takarékszövetkezet által kezelt bankszámlaszerződések, mint a Takarékszövetkezet által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának általános szerződési feltételeit tartalmazza, melynek rendelkezései 2015. február 01-től hatályosak. Az ÁSZF rendelkezései kiterjednek a hatályba lépést megelőzően megkötött keret-szerződésekre is, illetve azok módosításának tekintendő.
A Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató adatai: Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet/számlavezető), székhely:6422 Tompa, Szabadság tér 16. cégjegyzékszám: Cg.:03-02-000296 a felügyeletet ellátó szerv tevékenységi engedélyének száma és kelte: APTF904/1997/F 10/1999 számú határozat 1999. augusztus 24. Az ügyféllel való kapcsolattartás címe: postacím: 6422 Tompa, Szabadság tér 16. egyéb elérhetőségek: tel: 77-451-258 fax: 77-451-622 A bankszámla vezetésére vonatkozó irányadó jogszabályok: - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft) - a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet (Pft vhr) - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt) - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt) - A Polgári Törvénykönyv (Ptk) 1. A pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása tekintetében: Keretszerződés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó dokumentumok – Ügyfélszerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek, Kondíciós Listák, Hirdetmények, Díjszabások – és szerződések összességét jelenti, olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás a Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla, mint bankszámla megnyitását is. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni. A szerződés érvényes létrejön a felek aláírásával (egyszerű magánokirat). 224
Fizetési számla/ bankszámla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató/Takarékszövetkezet egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. A Takarékszövetkezet, mint hitelintézet által vezetett fizetési számla bankszámla. Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla/bankszámla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott – ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és elszámolási alszámláit, valamint külföldi vállalkozásnak az adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számláját is -, továbbá az a fizetési számla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően, kifejezetten pénzforgalmi számlaként kerül megnyitásra. A pénzforgalmi számla mellett – a számlatulajdonos kérésére a számlavezető Takarékszövetkezet meghatározott célra szolgáló – elkülönített számlákat is nyithat, melyek a pénzforgalmi számlával együttesen egységes fizetési számlának tekintendők. A Számlatulajdonos részére szabad pénzeszközeinek elhelyezése érdekében, magasabb hozam elérése céljából lekötött betétszámla, mint fizetési számla nyitható. Pénzforgalmi szolgáltatás: - a fizetési számlára történő készpénzbefizetést, illetve a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, - a készpénzátutalás, - az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. Bankszámlaszerződést kötő felek: a Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató, illetve számlavezető és a számlatulajdonos. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat. (pl: jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó.) Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés
225
megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Rendelkezésre jogosult: a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, illetve a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított személy. Fizetési művelet: valamely fizetési mód szerinti fizetési megbízás lebonyolítása Fizetési megbízás: az arra jogosult által fizetési művelet teljesítésére adott megbízás, továbbá a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés. Terhelési nap: az a nap, amikor a Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Banki munkanap A fizetési megbízások teljesítéséhez szükséges időtartam szempontjából banki munkanapnak az a nap tekintendő, amelyen a Takarékszövetkezet fizetési művelet teljesítése céljából nyitva van. Ha a Takarékszövetkezet a pénzforgalmi műveletet olyan napon végzi, amely ténylegesen pihenőnap vagy munkaszüneti nap, akkor a megbízás teljesítése azon a munkanapon kezdődik, amelyen az Elszámolóház szolgáltatást végez. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését (mint a CD vagy DVD lemez, flopy, e-mail). Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére, mint a telefon, telefax. 2. Bankszámla megnyitása A Takarékszövetkezet a bankszámlán kezeli és nyilvántartja a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket, teljesíti a szabályszerű fizetési megbízásokat, értesíti a számlatulajdonost számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről. A bankszámlanyitás feltétele a pénzforgalomról szóló jogszabályokban meghatározott igazoló okmányok bemutatása, illetve a számlatulajdonos vagy a nevében eljárni jogosult azonosításának elvégzése, bankszámlaszerződés megkötése, Hirdetményben meghatározott mértékű számlanyitási díj befizetése. Pénzforgalmi számlát a Takarékszövetkezet az annak nyitására jogszabály erejénél fogva kötelezett ügyfelek, illetve azon az egyéb ügyfelek részére nyit, akik szabad akaratukból pénzforgalmi számla nyitásáról rendelkeznek. Pénzforgalmi számlának nem minősülő bankszámlát a Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, illetve azon ügyfelek részére nyit, akik ilyen szerződés megkötésére tesznek ajánlatot (a természetes személy nem
226
rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalma lebonyolítására szolgál). A bankszámla nyitásához szükséges okiratok: Pénzforgalmi számlát a Takarékszövetkezet akkor nyithat, ha jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba már bejegyzett vállalkozás a nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte, a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának - csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtása során a cégbíróságtól kapott elektronikus tanúsítványt vagy annak hiteles papír alapú másolatát, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó az „Igazolás az egyéni vállalkozások nyilvántartásárban lévő adatokról” másolatát csatolta. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett részére a Takarékszövetkezet azt követően nyit számlát, ha a leendő számlatulajdonos - a jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta és a Takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte, illetve a természetes személy a személyazonosságot igazoló érvényes okiratokat bemutatta és a Takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte. A számlatulajdonos, illetve a nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy köteles a Takarékszövetkezetnek nyilatkozni a mikrovállalkozási minősítés elbírálásához szükséges foglalkoztatotti létszámra, árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó adatokról. A fentieken kívül a Takarékszövetkezet elvégzi a bankszámla tulajdonos nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy ügyfél-átvilágítását/azonosítását (a szükséges adatok közlésével, adatlap kitöltésével és az alapul szolgáló dokumentumok bemutatásával, tulajdonosi nyilatkozattal). Az ügyfél a számlanyitáskor köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra a személyre vonatkozóan, akinek a nevében, javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). A nyilatkozat hiányában a Takarékszövetkezet a szerződéskötést, ügyleti megbízás teljesítését megtagadhatja. A Takarékszövetkezet köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett számlatulajdonos igazolási kötelezettsége elmulasztásának következményei: - A pénzforgalmi számlát a Takarékszövetkezet azonnali hatállyal megszünteti, ha a nyilvántartásba még be nem jegyzett számlatulajdonos a pénzforgalmi számla megnyitását követő 90 (kilencven) napon belül a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 (harminc) napnál nem régebbi okirattal (cégkivonat) nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel.
227
- A nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte. - A nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni az az előzőekben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet. 3. A bankszámla feletti rendelkezés A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározhatja a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a Takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A bankszámla felett a természetes személy számlatulajdonos - a bankszámlaszerződésben meghatározott módon - önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet, illetve erre más személyt feljogosíthat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos a rendelkezésre bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A számla több személy nevére is szólhat. Több számlatulajdonos nevére szóló bankszámla felett a Számlatulajdonosok külön - külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a számlatulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. Több Számlatulajdonos nevére szóló bankszámla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. A túlélő Számlatulajdonos az elhalálozás napjától csak a tulajdoni hányadának megfelelő számlakövetelés felett rendelkezhet. Természetes személy a bankszámlájára halál esetére szóló rendelkezést adhat, mely esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, hanem a számlatulajdonos halála időpontjában fennálló számlaegyenleg általa megnevezett kedvezményezettre száll át. A volt számlatulajdonos által adott meghatalmazások, és a rendelkezésre jogosultak számla feletti rendelkezési joga megszűnik a halál időpontjában. Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez cégszerű aláírás, vagyis a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy bankszámlája feletti rendelkezéséhez az szükséges, hogy a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. az illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, társasági szerződéssel vagy egyéb létesítő okirattal) igazolja.
228
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett. A számlavezető Takarékszövetkezet jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett esedékes, lejárt követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt. A számlavezető Takarékszövetkezet jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési műveleteinek helyesbítésére. A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés (ÁSZF) alapján. A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása - A számlatulajdonos a bankszámlája/fizetési számlája felett szabadon rendelkezik, kivéve a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközöket, melyek az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. - A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a Takarékszövetkezet jogszabályi felhatalmazás alapján terhelheti meg a bankszámlát, nevezetesen fizetési számlák közötti fizetéssel - hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalással - végrehajtás keretében, amelyről előzetesen nem értesíthető a kötelezett számlatulajdonos. 4. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés megkötésének módja, időtartama, megszűnése, módosítása, a jogviták rendezése: 4.1. A szerződéskötés módja: A keretszerződést írásban kell megkötni papíron (tartós adathordozón). A Takarékszövetkezet a szerződés megkötése előtt a szerződés tartalmáról tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. 4.2. A szerződés időtartama: A felek a szerződés időtartamát, illetve megszűnésének időpontját az egyedi bankszámlaszerződésben határozzák meg. A szerződés létrejöhet meghatározott vagy határozatlan időtartamra. 4.3. A szerződés megszűnése: - Az ügyfél felmondása: Amennyiben a szerződésben felmondási idő nincs kikötve az ügyfél a keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja. Felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő egy hónapnál hosszabb nem lehet. Ha a keretszerződés határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, a keretszerződést az ügyfél az első év elteltével díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen felmondhatja, ezen kívül - minden más esetben pl: határozatlan vagy egy évet meg nem haladó időtartamú szerződés egy éven belül az ügyfél 229
felmondásakor a Takarékszövetkezet az ügyféltől ellenértékre jogosult. Az ellenérték nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülő költségeit. E tekintetben a Takarékszövetkezetnek az ügyfél felé elszámolási kötelezettsége áll fenn. - A Takarékszövetkezet felmondása: A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a határozatlan idejű keretszerződést a Takarékszövetkezet felmondhatja és a számlát megszűnteti. A felmondási idő két hónapnál rövidebb nem lehet kivéve, ha az ügyfél a keretszerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. Ez esetben a Takarékszövetkezet a felmondási időt a felmondó levélben meghatározza. Súlyos szerződésszegésnek minősül az Ügyfél/Számlatulajdonos részéről az olyan magatartás tanúsítása, amely lehetetlenné teszi a Takarékszövetkezet számára a jogviszony további fenntartását. Ilyen lehet különösen = az ügyfél részéről a Takarékszövetkezet bizalomvesztésére okot adó magatartás tanúsítása, vagy mulasztása vagy a Takarékszövetkezet jó hírnevének sérelmére elkövetett magatartása, = ha a számlavezetéssel kapcsolatos, illetve a Hirdetmény szerinti bankköltségek fedezetére az esedékesség időpontjában a számlán nincs fedezet és az ügyfél a költséghátralékot a Takarékszövetkezet felszólításának kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem rendezi. A Takarékszövetkezet ez esetben az ügyfélnek megküldött felszólító levelet az ötödik napján kézhez vettnek tekinti. A szerződési kötelezettség ismétlődő megszegésének minősül az egyéb, nem súlyos szerződésszegő magatartások legalább háromszori elkövetése függetlenül attól, hogy az ügyfelet a Takarékszövetkezet felszólított-e vagy sem a szerződésszegés megszűntetésére. A határozott időre kötött keretszerződés lejárata előtti felmondásának feltételeiről (módjáról és felmondási idejéről) a felek az egyedi szerződésükben megállapodhatnak. A felek a keretszerződés felmondása, megszűnése esetén kötelesek egymással elszámolni. A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a Takarékszövetkezet kizárólag a keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Azon időszakra, amelyre nézve az ügyfél ténylegesen már nem vett igénybe szolgáltatást már nem számítható fel díj és emiatt a teljes időszakra felszámítandó díjat arányosítani kell. Az elszámolás a felmondással egyidejűleg, vagy ha a felek a keretszerződésben felmondási időt kötöttek ki, a felmondási idő utolsó napjáig történik. A szerződés felmondása nem vonja maga után a betét számlaszerződés felmondását. A Takarékszövetkezet a keretszerződés felmondása esetén a bankszámla/számlák, valamint a kapcsolódó elkülönített számlák egyenlegét, valamint a megszolgált kamat összegét a számlavezetési díj, illetve az aktuális Hirdetményben rögzített jutalékok, díjak és költségek kiegyenlítését követően a Számlatulajdonos kérése szerint készpénzben kifizeti, vagy átutalási megbízással a Számlatulajdonos által írásban közölt fizetési számlára átutalja. A Takarékszövetkezet a számlán fennálló esetleges hiteltartozást a kapcsolódó szerződésben foglaltak szerint rendezi. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a Takarékszövetkezet a hatósági átutalási megbízás adóját, az átutalási végzés kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni köteles. A keretszerződés megszűntetése díjmentes.
230
4.4. A szerződés módosítása: A Takarékszövetkezet jogosult a bankszámlaszerződésben, az annak elválaszthatatlan mellékletét képező jelen Általános Szerződési Feltételekben, a fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjében és a Hirdetményében meghatározott kamatot, díjat vagy költséget, illetve árfolyamot - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével egyoldalúan módosítani. A betéti kamatok módosítását a hatálybalépést megelőzően 15 nappal az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben Hirdetményben teszi közzé a Takarékszövetkezet. Amennyiben a számlatulajdonos 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást a számlatulajdonos részéről elfogadottnak tekintendő. Jutalék, díj, költség mértékének kedvezőtlen módosítása esetén, annak hatálybalépését 60 nappal megelőzően Hirdetmény formájában ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben teszi közzé a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet a számlatulajdonos külön ezirányú kérelme alapján a módosításokra vonatkozó Hirdetményt írásban rendelkezésére bocsátja. Az egyoldalú módosítás joga az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolható: a. a jogi, szabályozói környezet változása: - a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy kötelező egyéb szabályozók megváltozása, - a Takarékszövetkezet közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése, - a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása, b. a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása: - a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása, - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; - a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, - a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása, - a Takarékszövetkezet működési feltételeinek megváltozása Kivétel – azonnali szerződésmódosítás a Takarékszövetkezet a jelen ÁSZF alapján jogosult a kamatlábat vagy átváltási árfolyamot módosítani értesítés nélkül és azonnal (automatikusan), ha a változás a Takarékszövetkezet által alkalmazott referencia-kamatlábon és referencia-árfolyamon alapul. Ez esetben a változásról a Takarékszövetkezet legkésőbb a hatálybalépés napján ügyféltermeiben hirdetményben tájékoztatja a Számlatulajdonosokat a szerződés módosításáról. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a Takarékszövetkezetet tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Ez esetben a Takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a kamatlábak és átváltási árfolyamok módosulásáról legkésőbb a hatályba lépés időpontjában az ügyféltérben kifüggesztett aktuális Hirdetmény formájában, illetve honlapján tájékoztatja. Kizárt a szerződés egyoldalú módosítása: - új díj vagy költség bevezetésével - az egyes díjak szerződésben meghatározott, ügyfél számára történő kedvezőtlen számítási módjának, konkrét összegének vagy felső határának megváltoztatásával
231
4.5. Jogválasztás A pénzforgalmi keretszerződésekre a magyar jog szabályai az irányadóak. 4.6. A szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumok: Pénzügyi Békéltető Testület (Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172. Telefon: +361-489-9100 e-mail:
[email protected] 4.7. Bírósági illetékesség kikötése: A pénzforgalmi keretszerződéssekkel kapcsolatos jogviták esetén a bírósági eljárás megindítható - a pertárgy értékének függvényében - akár az általános illetékességgel rendelkező (alperes lakhelye/székhelye szerinti) bíróság, illetve Törvényszék előtt, akár (a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. III. törvény 41. §-a alapján) alávetéses illetékességű, vagyis az egyedi bankszámlaszerződésben a felek által kizárólagos illetékességgel kikötött helyi bíróság vagy Törvényszék előtt. 5. A Takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettsége A Takarékszövetkezet a Pft-ben előírt kötelező tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztónak minősülő ügyfél terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, egyébként a tájékoztatási kötelezettség körében a Takarékszövetkezet jogosult a Hirdetményben meghatározott költségtérítést felszámítani. A felek a keret-szerződésben kiköthetik, hogy a Takarékszövetkezet az ügyfél kérésére a Pftben (24.§. és 27.§) kötelezően meghatározottnál gyakoribb, részletesebb vagy a keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával való tájékoztatást nyújt, amelyért költségarányos (a tájékoztatás nyújtás tényleges és közvetlenül felmerülő), Hirdetményben meghatározott ellenértékre jogosult. Az ügyfél kérésére a szerződéses jogviszony fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor köteles a szerződési feltételeket rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél előzetes tájékoztatása: - A Takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz amennyiben a keretszerződést megkötését megelőző tájékoztatást a keretszerződés részévé teszi és az ügyfélnek a bankszámlaszerződést, ÁSZF-t /Üzletszabályzatot, Hirdetményeket, formanyomtatványokat átadja. - A Takarékszövetkezetnek a fizető felet kérésére a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatatni kell a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és a tételesen fizetendő fizetési kötelezettségéről (díjról, költségről) - A Takarékszövetkezet csak azokról a díjakról, költségekről egyéb fizetési kötelezettségről tud előzetes tájékoztatást adni az ügyfélnek, amelyekről információja van. Az ügyfél utólagos tájékoztatása: - a Takarékszövetkezet köteles utólagos, a fizetési megbízásokhoz kötött tájékoztatást adni a fizető fél és a kedvezményezett részére
232
Bankszámlakivonat / ügyfélforgalmi értesítő A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a Takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a Takarékszövetkezet bankszámlakivonatot készít minden olyan banki munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. A nem pénzforgalmi bankszámlán (fizetési számlán) történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a Takarékszövetkezet a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként), de legalább havonta egy alkalommal bankszámlakivonatot készít, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. Ha a számlatulajdonos úgy rendelkezik, hogy nem kéri a bankszámlakivonat részére történő továbbítását, hanem azt a Takarékszövetkezetnél veszi át, a Takarékszövetkezet a bankszámlakivonatot úgy kezeli, hogy az bármely banki munkanapon kérésre haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátható legyen. A számláról megküldött kimutatást - a bankszámlaszerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást. A Számlatulajdonos saját költségére a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyleteiről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást legkésőbb 90 napon belül el kell készíteni és az ügyfélnek írásban megküldeni. A fogyasztó (fizető, kedvezményezett) fél kérelmére a Takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal - a tárgyhót követő 10. munkanapig - bankszámla kivonattal eleget tesz utólagos tájékoztatási kötelezettségének papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen (postai úton vagy személyes átadással). A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a Takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, - a Takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat,egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni. 5.1. Az ügyféllel való kapcsolattartás módja: A Takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettségének írásban Hirdetmény (ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben/ügyféltermeiben) útján vagy postai úton tesz eleget. A szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelve: a magyar. A Takarékszövetkezet a számlatulajdonost magyar nyelven az általa megadott címre postai úton továbbított ügyfélforgalmi értesítővel tájékoztatja vagy az elkészített ügyfélforgalmi 233
értesítőt a Számlatulajdonos külön nyilatkozatára – annak személyes átvételig – visszatartja („visszatartott levelezés”). A Takarékszövetkezet a számlatulajdonosnak szóló írásbeli értesítéseket és okmányokat a Számlatulajdonos által e célra megadott címre postai úton küldi meg. A Takarékszövetkezet - a pénzforgalmi jogszabályokban előírt kivételekkel - általában nem köteles a Számlatulajdonosnak szóló iratokat ajánlott, tértivevényes, illetve értékküldeményként postára adni. A Takarékszövetkezet a számlatulajdonos kérésére és költségére másolatot ad az általa küldött értesítésről. Amennyiben az ügyfél részére a változás bejelentési kötelezettsége elmulasztása miatt nem kézbesíthetők a keretszerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, úgy azokat közöltnek kell tekinteni a küldemény tértivevényes feladását követő ötödik napon. 6. Fizetési módok A fizetési számlák közötti fizetési módok: aa) átutalás, 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, 3. rendszeres átutalás, 4. hatósági átutalás, átutalási végzés. ab) beszedés - a felhatalmazó levélen alapuló beszedés, - váltóbeszedés, - csekkbeszedés, - csoportos beszedés, - határidős beszedés - okmányos beszedés. ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés - fizetés bankkártyával ad) okmányos meghitelezés (akkreditív) A fizetési (bank) számlához kötődő készpénzfizetési módok: - készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása - készpénzbefizetés fizetési számlára - készpénzkifizetés fizetési számláról Ha a Számlatulajdonosok egymás között más fizetési módban nem állapodnak meg, a pénzforgalmi bankszámláról történő fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. 7. Fizetési megbízások és teljesítésük A számlatulajdonosnak a fizetési megbízásokat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon, az egyes fizetési módok esetében a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban rögzített, a teljesítéshez szükséges adattartalom feltüntetése mellett kell megadnia. A Takarékszövetkezet - ingyenesen - a nyomtatványokat a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja, és csak az e nyomtatványokon adott megbízásokat fogadja el teljesítésre.
234
A hatályos pénzforgalmi jogszabályok, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesülésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás kedvezményezettjének fizetési számláján jóváírják. Az értéknapokat a Takarékszövetkezet teljesítési rendre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza. A Takarékszövetkezet nem alkalmazhat korábbi terhelési értéknapot a fizető fél bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegével a számlatulajdonos számláját megterhelte. A Takarékszövetkezet nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták. Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása a Takarékszövetkezeten belül történik, a Takarékszövetkezet a terhelést és a jóváírást azonos értéknappal teljesíti. Forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója úgy határozza meg a munkanap záró időpontját, hogy az még azon a munkanapon biztosítsa a számláján jóváírt összegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátását, amelyen a fizetési művelet összegét a pénzforgalmi szolgáltató részére vezetett számlán jóváírták. A bankkártyával történő fizetés akkor teljesül, amikor annak szabályszerű használatát elfogadják. A fizetési számláról történő készpénzkifizetés és a készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a készpénzt a kedvezményezett részére kifizetik vagy a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a kifizetést teljesítő pénzforgalmi szolgáltató biztosítja. 7.1. A fizetési megbízás átvételének és befogadásának időpontja, tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontja: A fizetési megbízás átvétele: A Takarékszövetkezet meghatározza a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat átveszi; ezen belül meghatározza azt a végső benyújtási határidőt, ameddig az átvett és befogadott fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy törvény és e rendelet eltérően nem rendelkezik - a tárgynapon teljesíti. A végső benyújtási határidő és a záró időpont között átvett további fizetési megbízások, valamint a nem munkanapon beérkezett fizetési megbízások teljesítéséből rá háruló feladatokat - ha az ügyfél későbbi határidőt nem jelöl meg vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik -a pénzforgalmi szolgáltató legkésőbb a következő munkanapon teljesíti. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízás beérkezésekor a megbízás adatai mellett a fizetési megbízás beérkezésének időpontját (év, hó, nap, óra, perc) is rögzíti és tárolja. -
A fizetési megbízások átvétel a beérkezés sorrendjében történik A fizetési megbízások teljesítése az átvétel sorrendjében történik. Az átvétel sorrendjére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. 235
-
A készpénzfizetési megbízásokat – a kötelezően sorba állított fizetési megbízások kivételével – a Takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül az egyéb átvett, számlavezető rendszerben rögzített tételekre.
A teljesítési határidők számítása szempontjából – a lentebb rögzítettek kivétellel - a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizető fél által közvetlenül, vagy a kedvezményezett által vagy rajta keresztül közvetve benyújtott fizetési megbízás a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához nem munkanapon beérkezett fizetési megbízást a következő munkanapon átvettnek kell tekinteni. Ha törvény vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást sorbaállítja, a teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a teljesítéshez (részteljesítéshez) szükséges fedezet a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll. Az átutalási végzés átvételének időpontja az az időpont, amikor az átutalási végzés alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának az átutalási kötelezettsége beáll. Ezt a rendelkezést az átutalási végzésen alapuló kifizetésre és az átutalási végzésben megjelölt pénzösszeg visszatartására is alkalmazni kell. A teljesítési határidő számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást a befogadta. Ha a fizetési megbízás terhelési nap feltüntetésével került benyújtásra, a fizetési megbízás átvételi időpontja az az időpont, amikor a terhelési napon a fizetési megbízás befogadása megtörtént. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a munkanapon belül meghatározhat egy olyan, a munkanap záró időpontját legfeljebb kettő órával megelőző végső határidőt, amelyet követően a beérkezett fizetési megbízást a következő munkanapon átvettnek kell tekinteni. A pénzforgalmi szolgáltató a munkanap záró időpontjaként a fizetési megbízás átvételére és a jóváírás teljesítésére eltérő időpontokat jelölhet meg, és ezen belül a munkanap záró időpontját a keretszerződésben meghatározott szempontok - így különösen a fizetési mód altípusa, a devizanem, a pénznemek közötti átváltás szükségessége - alapján eltérően is meghatározhatja. Munkanap záró időpontja: a pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott azon időpont, ameddig a fizetési megbízást átveszi vagy jóváírást teljesít. Amennyiben a fizetési megbízást kezdeményező ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltatója megállapodnak, hogy a fizetési megbízás teljesítését a pénzforgalmi szolgáltató a) egy meghatározott napon, b) egy meghatározott időszak eltelte után, c) azon a napon kezdi meg, amikor a fizető fél a pénzforgalmi szolgáltatója rendelkezésére bocsátotta a teljesítéshez szükséges fedezetet, az (1) bekezdés szerinti átvétel időpontjának ezt a megállapodott napot kell tekinteni. Amennyiben ez a megállapodott nap a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójánál nem munkanap, az átvétel időpontjának a következő munkanapot kell tekinteni.
236
A fizetési megbízás befogadása: A Takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítési határidejét – a Számlatulajdonos/ Kedvezményezett által megjelölt későbbi időpont (teljesítési dátum), vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a fizetési megbízás befogadásának időpontjától számítja. A fizetési megbízás befogadásának időpontja: a) átutalás esetén az az időpont, amikor a Takarékszövetkezet az átutalási megbízást a teljesítéséhez szükséges valamennyi adat - így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette, és a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll; b) hatósági átutalási megbízás, átutalási végzés ba) az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette. bb) a kedvezményezett által a pénzforgalmi szolgáltatója útján kezdeményezett hatósági átutalási megbízás esetén a befogadási időpont a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a hatósági átutalás megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat – így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette. c) beszedés esetén ca) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat ideértve a rendelkezésre jogosult azonosítását is -, okirat birtokában átvette, cb) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat, okirat birtokában átvette; d) készpénzfizetés esetén da) pénztári befizetésnél az az időpont, amikor a Takarékszövetkezet a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában a fizető féltől a készpénzt átvette, db) kifizetésnél az az időpont, amikor a fizetési megbízást a Takarékszövetkezet a kifizetéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette, és a fizetési megbízás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Befogadásra kerülnek a Takarékszövetkezethez személyesen benyújtott, a postai úton feladott, érkezett megbízások. A Takarékszövetkezet szóban, telefonon közölt, illetve e-mail üzenet formájában továbbított megbízást nem fogad el. A fizetési megbízások átvételének, befogadásának Takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza.
és
teljesítésének
rendjét
a
A Takarékszövetkezet a Keretszerződés alapján vállalja, hogy a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer – a továbbiakban: VIBER – alkalmazásával a forint átutalási megbízás átvételét követően haladéktalanul - rövid határidő mellett - teljesíti a belföldi bankközi átutalásokat a részére személyesen átadott vagy telefaxon a címére megküldött átutalási megbízások alapján. A számlatulajdonosok fizetési megbízásaikat postai úton vagy közvetlen benyújtással, valamint a Keretszerződésben rögzített külön megállapodás alapján juttathatják el a Takarékszövetkezethez. A Takarékszövetkezet - külön szerződés alapján - elektronikus úton is befogad fizetési megbízásokat.
237
A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a készpénzfelvételi utalványok valódiságáért, valamint a számlatulajdonos által elindított, de a Takarékszövetkezethez meg nem érkezett megbízásokért. Az ezekből származó kár kizárólag a számlatulajdonost terheli. A Takarékszövetkezet nem teljesíti az olvashatatlan készpénzfelvételi utalványokat, melyről személyesen tájékoztatja a számlatulajdonost. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, bel- vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következnek be. A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételes bizonylatokra vonatkozóan a Takarékszövetkezet közvetítői szerepet végez, tehát a Posta Elszámoló Központjától érkező tételes bizonylatokat felülvizsgálat nélkül továbbítja a számlatulajdonos részére. A befizető a pénzforgalmi számlán jóvá nem írt postai befizetésekre vonatkozó érdeklődéssel a postahelyen és a Posta Elszámoló Központon kívül a Takarékszövetkezethez is fordulhat. 7.2. A fizetési megbízás teljesítése, a teljesítés sorrendje A fizetési megbízás teljesítésének előfeltétele, hogy a számlatulajdonos pénzforgalmi számláján legyen számlaegyenleg. Amennyiben az egyszerű és a csoportos átutalási megbízás fedezete nem áll teljes egészében rendelkezésre a fizetésre kötelezett bankszámláján, akkor a Takarékszövetkezet részteljesítést nem végez. Csoportos beszedési megbízás kizárólag elektronikusan nyújtható be, melyet a Takarékszövetkezet külön szerződés alapján fogad be és dolgoz fel. A Számlatulajdonos a csoportos beszedési állományok benyújtására vonatkozó megállapodásban vállalja, hogy a csoportos beszedési megbízásokat a megjelölt terhelési napot legalább öt munkanappal megelőzően nyújtja be a Takarékszövetkezethez. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízásokat a számla tárgynapi fedezete (azaz az előző napi záróegyenleg és a tárgynapi jóváírásoknak a teljesítésnél a feldolgozás során még figyelembe vehető része) erejéig teljesíti. A jelen ÁSZF alapján a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére nem teljesíti a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet - a tárgynapi teljesítésre befogadott - a fizetési megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat egy bankműveleti munkanap alatt végzi el. Amennyiben a számlatulajdonos az átutalási megbízást teljesítési nap feltüntetésével nyújtja be, úgy a Takarékszövetkezet vállalja, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett teljesítési napon teljesíti a fizetési megbízást. A fizetési megbízások közül a Takarékszövetkezet először - a számlatulajdonos rendelkezése és az általa meghatározott sorrendre tekintet nélkül - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban foglaltak alapján benyújtott hatósági átutalás és átutalási végzés megbízásokat teljesíti. A számlatulajdonos és a Takarékszövetkezet között létrejött egyéb pénzforgalmi szolgáltatásra vagy kiegészítő pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján keletkező banki követeléseket a Takarékszövetkezet beszámítási jogával élve – a vonatkozó szerződésben rögzített hozzájáruló ügyfélnyilatkozat alapján – az előnyösen rangsorolt
238
hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett megbízások előtt teljesíti. A számlatulajdonos külön, eseti rendelkezése nélkül, de a számlatulajdonos Keretszerződésben rögzített felhatalmazása alapján a Takarékszövetkezet beszámítási jogával élve megterhelheti a Számlatulajdonos nála vezetett bankszámláját a számlavezetési tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonossal szemben - a pénzforgalmi szolgáltatói tevékenysége körében keletkezett esedékes követelését - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban felsorolt előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat megelőzően teljesíti. A Takarékszövetkezet a téves bejegyzésének helyesbítését nem tekinti fizetési műveletnek. A téves számlavezetői bejegyzésből eredő bármely irányú eltérés a bankszámla egyenlegében nem eredményezhet a számlatulajdonos vagyonában beálló változást. Ennek megfelelően a Takarékszövetkezet joga és kötelessége a saját tévedésén alapuló jóváírás vagy terhelés esetén a téves bejegyzést az elévülési időn belül, a számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden egyéb, a számlát érintő fizetési megbízást – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést, valamint az egyéb szerződési viszonyból származó zárolást megelőzően – helyesbíteni. A helyesbítésről a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével utólag tájékoztatja a Számlatulajdonost. A pénzforgalmi számlához kötődő készpénzfizetési megbízásokat, a csoportos beszedési megbízás teljesítéseket, valamint a Számlatulajdonosnak a Felhatalmazó levélben rögzített ezirányú rendelkezésének megfelelően a felhatalmazó levél alapján kezdeményezett beszedési megbízás teljesítéseket a számlán kötelezően sorba állított hatósági átutalás és az átutalási végzés teljesítését követően a szükséges fedezet megléte esetén a Takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül a Takarékszövetkezet nyilvántartásában rögzített egyéb ügyfélmegbízásokra. 7.3. A fizetési megbízások visszautasítása A Takarékszövetkezet visszautasítja a fizetési megbízás teljesítését - ha az a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, kivéve ha a nem felelő adattartalommal kiállított fizetési megbízást a Takarékszövetkezet a fizetési megbízást benyújtó saját ügyfele számára teljesítheti, ha a fizetési megbízás kiállítására (adattartalmára) vonatkozó szabályoknak való megfelelést a Takarékszövetkezet a fizetési megbízás visszautasítása nélkül is biztosítani tudja - fedezet hiánya miatt - jogszabály vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján sorbaállított fizetési megbízást a sorbaállítás időtartamának eredménytelen elteltét követően . A Takarékszövetkezet visszautasíthatja: - a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást Ha a pénzforgalmi szolgáltató a részére egy másik pénzforgalmi szolgáltató által elektronikus úton továbbított fizetési megbízás teljesítését az azon szereplő, a jóváírást vagy terhelést azonosító adatok hibája, hiánya vagy egyéb ok miatt nem tudja elvégezni, erről a visszautasítás okának közlésével legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon a) belföldi forint fizetési forgalomban a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával,
239
b) egyéb fizetési megbízás esetén a fizetési megbízás teljesítésének visszautasításával vagy más módon értesíti a fizetési megbízást részére továbbító pénzforgalmi szolgáltatót. A visszautasított fizetési megbízást teljesítésre át nem vettnek kell tekinteni. A fizetési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a Takarékszövetkezet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - értesíti a számlatulajdonost a visszautasítás tényéről, továbbá - jogszabály tiltó rendelkezése hiányában - lehetőség szerint annak okáról és a visszautasításra okot adó tényszerű hibák helyesbítéséhez szükséges eljárásról. A megindokolt visszautasítás esetén a keretszerződés alapján a tényleges és közvetlenül felmerült költséggel arányos, Hirdetményben meghatározott díj számítható fel. A pénzforgalmi szolgáltató az értesítést e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a keretszerződésben meghatározott módon a) haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési megbízás átvételét, b) terhelési nap megjelölése esetén legkésőbb a terhelési napot, c) a sorbaállítás időtartamának lejárta esetén legkésőbb a sorbaállítás utolsó napját követő munkanapon küldi meg vagy teszi elérhetővé az ügyfél számára. A pénzforgalmi szolgáltató a jogszabály rendelkezésén vagy megállapodáson alapuló ellenjegyzéssel ellátott, valamint csatolt okiratot tartalmazó papíralapú fizetési megbízások teljesítésének visszautasítása esetén a fizetési megbízást és az okiratot visszaküldi az ügyfélnek Beszedési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az értesítési kötelezettségének a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján, a beszedési megbízás hozzá történt beérkezésével azonos módon tesz eleget. A jogszabály rendelkezésén vagy megállapodáson alapuló ellenjegyzéssel ellátott, valamint csatolt okiratot tartalmazó papíralapú fizetési megbízások teljesítésének visszautasítása esetén a fizetési megbízást és az okiratot visszaküldi az ügyfélnek. 7.4. A fizetési megbízások sorbaállítása, részteljesítés A fedezethiány miatt nem teljesíthető, törvény vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján vissza nem utasított átutalási és beszedési megbízást a Takarékszövetkezet (jogszabály eltérő rendelkezése hiányában) legfeljebb harmincöt nap, csoportos beszedési megbízást legfeljebb a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra sorbaállítja. A sorbaállítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg. A Takarékszövetkezet a beszedési megbízásoknak a fizető fél számláján való sorba állításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. Az értesítés az eredeti beszedési megbízás adatait és a sorbaállítás utolsó napját tartalmazza. 1) A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése megelőzi az egyéb fizetési műveletek teljesítését. Az átutalás teljesítése szempontjából a Számlatulajdonos részére vezetett valamennyi fizetési számla (bankszámla, a számlatulajdonos szabad rendelkezésű elkülönített számlái, valamint lekötött betét számlái) pénznemtől függetlenül egy fizetési számlának minősül. A sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A sorba állítás időtartamának elteltét
240
követően a fizetési megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően a Takarékszövetkezethez beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni kell. ÁSZF alapján a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére nem teljesíti a Takarékszövetkezet. 2) A Takarékszövetkezet téves bejegyzésének helyesbítését szolgáló terhelő tranzakció – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést is megelőzve – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáig vagy az elévülési időpontig a Számlatulajdonos bankszámláján sorba állításra kerül. A Takarékszövetkezet a sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést teljesít. 3) A Számlatulajdonos és a Takarékszövetkezet között létrejött egyéb pénzforgalmi szolgáltatásra vagy kiegészítő pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján a Számlatulajdonos bankszámláján nyilvántartott, a Takarékszövetkezet, mint kedvezményezett javára rögzített követelést a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáig vagy az elévülési időpontig a Takarékszövetkezet sorba állítja. A Takarékszövetkezet beszámítási jogával élve a sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig a jelen ÁSZF 3. pont utolsó előtti bekezdése alapján a Számlatulajdonos által kezdeményezett megbízások teljesítése előtt - részfizetést teljesít (lásd: 5. o. szerint). 4) A Számlatulajdonos bankszámlájára érkező, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízásokat fedezethiány esetében, mint vissza nem utasított fizetési megbízásokat a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján a Számlatulajdonos által a Felhatalmazó levélben rögzített időtartamig, de legfeljebb 35 (harmincöt) napig sorba állítja. A sorba állítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a Takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. 5) A fedezethiány miatt nem teljesíthető csoportos beszedési megbízást a Takarékszövetkezet a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra állítja sorba a Számlatulajdonos bankszámláján. A sorba állítási idő alatt a Takarékszövetkezet részfizetést nem teljesít, a fedezet hiányában a sorba állítási időszak lejártát követően a csoportos beszedési megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. 6) Csoportos átutalási megbízást, valamint fizetési számláról kezdeményezett készpénzfizetést a Takarékszövetkezet nem állítja sorba, részfizetést nem teljesít, fedezet hiányában a megbízás teljesítését visszautasítja. 7) A Takarékszövetkezet – a hatályos pénzforgalmi jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában, illetve ha a Számlatulajdonossal kötött megállapodás hiányában – a bankszámlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető átutalási és beszedési megbízásokat visszautasítja. 8) A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája terhére befogadott, Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat max: 35 azaz harmincöt napig sorba állítja és az abban meghatározott módon teljesíti. A sorba állítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik.(Ez a rendelkezés a Számlatulajdonos és a Takarékszövetkezet közötti sorbaállítási megállapodásnak tekintendő)
241
9) Fizetési számla terhére befogadott fizetési megbízásokat, a Takarékszövetkezet téves bejegyzése miatt keletkezett helyesbítő tételeket, valamint egyéb szerződéses viszonyból származó számlavezetői követeléseket a kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti. 10)A fizető fél számláját vezető Takarékszövetkezet - a csoportos beszedési megbízás kivételével - a bankszámlán fedezet hiányában nem teljesíthető beszedési megbízások sorbaállításáról (a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján) haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. Az értesítés az eredeti beszedési megbízás adatait és a sorbaállítás utolsó napját tartalmazza. 7.4.1. A fizetési számla javára kezdeményezett fizetési művelet pénzforgalmi szolgáltatók közötti teljesítése A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanap végéig jóváírásra kerüljön. Papíralapú fizetési megbízás esetében a teljesítési határidő egy munkanappal meghosszabbodik. Forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetén az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét (itt: befogadását) követő négy órán belül jóváírásra kerüljön, ha a) a fizetési megbízás átutalás teljesítésére szól, ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást, b) a fizetési megbízást a fizető fél nem papír alapon nyújtja be, és c) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszer közvetlen tagja. A teljesítési határidő hat óra, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszerhez közvetett módon csatlakozik. A közvetítő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési művelet összegét a) forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi fizetési művelet esetén a részére vezetett számlán történt jóváírás munkanapján, b) euróban történő, különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) nem igénylő fizetési művelet esetén a részére vezetett számlán történt jóváírásról szóló értesülés munkanapján, oly módon írja jóvá a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési számláján, és annak részére a fizetési művelet adattartalmát oly módon továbbítja, hogy a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója ugyanazon a munkanapon eleget tudjon tenni azon kötelezettségének, hogy a saját számláján történt jóváírását követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és oly módon írja jóvá a kedvezményezett fizetési számláján, hogy azzal a kedvezményezett azonnal tudjon rendelkezni. közvetítő pénzforgalmi szolgáltató: egy másik pénzforgalmi szolgáltató részére, annak ügyfelei fizetési műveleteinek teljesítése érdekében számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlák között történik, a pénzforgalmi szolgáltató
242
a) csoportos beszedés és a pénznemek közötti átváltást igénylő fizetési művelet esetében a terhelést és a jóváírást azonos munkanapon teljesíti, b) egyéb fizetési művelet esetében a fizető fél fizetési számlájának a megterhelését követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja. 7.5. Készpénzfizetési (pénztári) műveletek Készpénz felvétel A Takarékszövetkezet lehetőséget biztosít a Számlatulajdonosnak készpénzfelvételi utalványfüzet igénylésére, amely forint készpénzfelvételre használható fel. A Számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal, a Takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján készpénzt vehet fel a Takarékszövetkezet pénztáránál. A Takarékszövetkezet a készpénzfelvételi utalványt – átvételi elismervény ellenében – a nála bejelentett módon aláírt meghatalmazásban szereplő személynek adja ki. A készpénzfelvételi utalványt jól olvashatóan, tintával, golyóstollal vagy írógéppel kell kitölteni. A felvenni kívánt összeget számmal és betűvel azonosan kell megjelölni, a kiállítás hónapját betűvel kell feltüntetni, s ezt követően a készpénzfelvételi utalványt a Takarékszövetkezetnél bejelentett módon alá kell írni. A készpénzfelvételi utalvány előlapján a kibocsátó Számlatulajdonos megnevezheti a készpénzfelvétellel megbízott természetes személyt. Ilyenkor a kiszolgáló pénztár az utalvány összegét csak a megnevezett személynek fizeti ki. Ha a készpénzfelvételi utalvány előlapján a kibocsátó Számlatulajdonos nem nevez meg készpénzfelvétellel megbízott személyt, úgy a kiszolgáló pénztár az utalvány összegét a bemutató személynek fizeti ki. A személyazonosságot minden esetben igazolni kell. A kiszolgáló pénztár a készpénzfelvételi utalvány igazolt, illetve az azt bemutató benyújtójával az utalvány hátlapját - az összeg átvételének elismeréseként - aláíratja, és feltünteti az igazolásnál, illetve a pénzfelvétel során felhasznált személyi okmány adatait. A beváltott készpénzfelvételi utalvány alapján a Takarékszövetkezet a kifizetett összeggel a kibocsátó Számlatulajdonos - készpénzfelvételi utalványon megjelölt – pénzforgalmi számláját megterheli. Ha a kellő időben bemutatott készpénzfelvételi utalvány összegének kifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján nem áll rendelkezésre, a Takarékszövetkezet az utalványt a benyújtó részére - a hátlapon szereplő pénzátvételi igazolást törölve - teljesítetlenül visszaadja. Készpénzfelvétel esetében a Takarékszövetkezet nem alkalmaz részteljesítést. A Takarékszövetkezet által kibocsátott - szigorú számadási kötelezettség alá vonható készpénzfelvételi utalvány három részből áll: a) a tőszelvényből (amely a füzetben visszamarad), b) az utalványból és c) a terhelési értesítés szelvényből. Nem teljesít a Takarékszövetkezet kifizetést a keltezés nélküli vagy előre keltezett és az olyan utalványra sem, amelyet hibásan vagy érthetetlenül állítottak ki, javították vagy sérült, illetve rontott. Érvénytelen az az utalvány is, amelyen a bankszámla számát nem megfelelően tüntették fel, előnyomott szövegében betoldást alkalmaztak, vagy amelyen az összeget
243
eltérően tüntették fel betűkkel és számokkal (illetve az összeg az utalványon és a terhelési értesítésen eltérően szerepel). Ezeket az utalványokat a Számlatulajdonosnak meg kell őriznie, és a legközelebbi készpénzfelvételi utalvány-füzet igénylésekor – áthúzással és lyukasztással érvénytelenítve – a Takarékszövetkezethez be kell küldenie. A készpénzfelvételi utalványt 8, azaz nyolc naptári napon belül (bemutatási határidő) kell bemutatni a Takarékszövetkezet pénztáránál készpénz kifizetés végett. Az ezt követően benyújtott készpénzfelvételi utalványra a kifizető hely kifizetést nem teljesít. A határidőt attól a naptól kell számítani, amely az utalványon, mint a kiállítás napja szerepel, de a határidőbe a kiállítás napját nem kell beleszámítani. Ha a határidő utolsó napja a Takarékszövetkezetnél munkaszüneti nap, a határidő a következő első munkanapon jár le. A kitöltetlen készpénzfelvételi utalványok elvesztése, illetéktelen kézbe kerülése (ellopása) vagy megsemmisülése esetén a Számlatulajdonosnak ezt a körülményt haladéktalanul, írásban be kell jelentenie a Takarékszövetkezetnek. Az elvesztett vagy illetéktelen kézbe jutott készpénzfelvételi utalvány benyújtását ebben az esetben a Takarékszövetkezet figyelemmel kíséri, de az esetleges beváltásáért felelősséget nem vállal. Ha a készpénzfelvételi utalvány számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kijelölt pénztáránál is beváltható, a bejelentést egyidejűleg ott is meg kell tenni. Az elvesztett (eltulajdonított stb.) készpénzfelvételi utalvány megkerüléséről a Takarékszövetkezetet haladéktalanul, írásban ugyancsak értesíteni kell. A Takarékszövetkezet a bejelentést 5 (öt) évig, azon belül a pénzforgalmi számla megszűnéséig tartja nyilván. A Számlatulajdonosnak – bankszámlája megszűnése esetén – a birtokában lévő felhasználatlanul maradt készpénzfelvételi utalvány-füzete(ke)t (utalványlapokat) a Takarékszövetkezethez vissza kell juttatnia. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzfelvétel a készpénzfelvételi utalványok felhasználásával történik. A Számlatulajdonosnak a felvenni kívánt forintösszeg erejéig fedezetet kell biztosítania a kifizető hely pénzforgalmi számláján. A fedezetbiztosító tranzakciót átutalási megbízás formájában kell elindítania a Takarékszövetkezetnél. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltatók önállóan határozzák meg az egyes kifizető helyeken a nagyösszegű kifizetések értékhatárát és a bejelentési határidőt, így a Számlatulajdonos a kijelölt kifizető helyen tájékozódhat ezen feltételekről. A készpénzfelvételi tranzakciók fedezeti összegét [amennyiben az a tárgynapon a kijelölt kifizető helyen kifizetésre kerül] a Takarékszövetkezet a tárgynapon könyveli. A Számlatulajdonos a jelen pontban részletezetteken túl úgy is kezdeményezhet forint készpénz felvételt bankszámlájáról, hogy a Takarékszövetkezethez személyesen benyújtja az előírt módon kitöltött kifizetési bizonylatot (készpénz felvételi lap). Az 500.000 Ft, azaz Ötszáz-ezer forint feletti kifizetési igényét a Számlatulajdonosnak a tényleges pénztári tranzakció kezdeményezését megelőzően, legkésőbb az előző banki munkanapon hétfőtől-csütörtökig 12 óráig, pénteken 11 óra 30 percig kell a Takarékszövetkezetnek bejelentenie.
244
Készpénz befizetés A készpénz befizetése a Takarékszövetkezetnél és a számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában alkalmazott befizetési bizonylat felhasználásával történik. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában befizetett összegeket a Takarékszövetkezet a fedezeti összeg fogadását követően haladéktalanul jóváírja a Számlatulajdonos bankszámláján.. 7.6. A deviza és valuta megbízások teljesítése forintszámlán a.) Deviza jóváírások a forintban nyilvántartott pénzforgalmi számlán A Takarékszövetkezet a bankszámlán bármelyik jogcímen korlátozás nélkül teljesíthet jóváírást. Mivel az átutalt összeg pénzneme eltér a fizetési megbízásban megjelölt pénzforgalmi számlának a devizanemétől, így a Takarékszövetkezet automatikusan, konverziós tranzakcióként jóváírja az összeget az átutalásban megjelölt bankszámlán. A Takarékszövetkezet a bankszámlák javára érkező devizaösszegeket mindenkor az aktuális Hirdetményben meghatározott árfolyamok alkalmazásával és értéknappal számolja el a Számlatulajdonossal. A Számlatulajdonos bankszámláján történő jóváírás értéknapja nem lehet korábbi, mint a küldő pénzforgalmi szolgáltató által megadott terhelési nap, azaz a Számlavezető hely nostro számláján történő jóváírás értéknapja, ez esetben a Számlatulajdonos számláján a fedezetbiztosítás napjával kerül jóváírásra az összeg. Az átutalással fizetési számlára érkező összegeket forintban írja jóvá a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos megbízásban megjelölt bankszámláján. b.) Devizaterhelések a forintban nyilvántartott pénzforgalmi számlán A Takarékszövetkezet azon pénznemekben teljesít átutalást, amelyekben valamely külföldi pénzforgalmi szolgáltatónál nostro számlát vezet. A Takarékszövetkezet aznapi feldolgozásra mindenkor az aktuális Hirdetményében közzétett időpontig beadott átutalási megbízásokat veszi át. Ezen időpont után benyújtott átutalási megbízásokat a Takarékszövetkezet következő banki munkanapon beérkezettnek tekinti és a teljesítési határidőket attól a naptól számítja. Amennyiben a Számlatulajdonos az átutalási megbízást teljesítési nap megadásával tölti ki, úgy a Takarékszövetkezet az átutalási megbízásban feltüntetett terhelési napon teljesíti a megbízást. A Takarékszövetkezet ragaszkodik ahhoz, hogy a fedezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján biztosított legyen. Külön megállapodás hiányában az olyan átutalási megbízásokat, amelyek összege meghaladja a terhelendő bankszámla egyenlegét, a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos egyidejű értesítése mellett visszaküldi, illetve a Számlatulajdonossal történt megállapodás alapján sorba állítja. A Takarékszövetkezet fedezetlen átutalási megbízás esetén részteljesítést nem végez. Ilyen esetben kéri a Számlatulajdonos ismételt rendelkezését. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos átutalási megbízásait mindenkor az aktuális Hirdetményben meghatározott árfolyam alkalmazásával és az ÁSZF szerinti értéknappal teljesíti.
245
8. A fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módja A Fizetési megbízások teljesítését - a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett átutalás kivételével – a Takarékszövetkezet akkor hajthatja végre, ha a számlatulajdonos, mint fizető fél azt előzetesen jóváhagyta. A fizetési megbízás jóváhagyása, több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyása a számlatulajdonos előzetes nyilatkozata alapján történik. Előzetes jóváhagyásának minősül a fizetési megbízás benyújtásának és bejelentett módon történő aláírásának vagy egyedi azonosító kód használatának együttes megtörténte. Csoportos beszedési megbízás teljesítésének számlatulajdonos általi előzetes jóváhagyása ezen fizetési megbízás teljesítésének feltételéül szolgáló – Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére, a felhatalmazás módosítása, megszüntetése formanyomtatvány vagy a Szolgáltató/Partner által készített Felhatalmazó levél Számlatulajdonos általi – a Takarékszövetkezetnél bejelentett módon történő - aláírásával és a Takarékszövetkezetnél elfogadás, nyilvántartásba vétel céljából történő benyújtásával együttesen valósul meg. Felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás teljesítésének számlatulajdonos általi előzetes jóváhagyása a felhatalmazó számlatulajdonos által - bejelentett módon történő aláírásával és a nyilvántartásba vétel céljából történő benyújtásával együttesen valósul meg. A tartalmilag megfelelő Felhatalmazó levelet nyilvántartásba veszi vagy elutasítja a Takarékszövetkezet. A befogadást, illetve elutasítást megelőzően a Takarékszövetkezet nem teljesíti a Felhatalmazó levél alapján benyújtott fizetési megbízásokat, azok teljesítését felhatalmazó levél hiányára hivatkozva visszautasítja. A nyilvántartásba vett Felhatalmazó levelet a Takarékszövetkezet a Felhatalmazó levél alapján benyújtott beszedési megbízás teljesítés Számlatulajdonos által történő előzetes jóváhagyásának tekinti. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával előzetesen jóváhagyja egyrészt a Számlavezető hely téves bejegyzésének a pénzforgalmi számlán történő helyesbítését, másrészt a számlavezetéshez kapcsolódó Keretszerződésben, valamint az aktuális Hirdetményben foglalt jutalék, költség és díj bankszámlán történő elszámolását. A számlavezető Takarékszövetkezet jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt. A számlavezető Takarékszövetkezet jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési műveleteinek helyesbítésére. A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés (ÁSZF) alapján. A fizetési megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet által történt átvételét követően a számlatulajdonos nem vonhatja vissza. Kivételek: - a számlatulajdonos által terhelési nap megadásával kezdeményezett átutalási megbízások, valamint a számlatulajdonos pénzforgalmi számlája terhére fogadott csoportos beszedési megbízások a terhelési napot megelőző banki munkanap végéig külön indoklás nélkül visszavonhat
246
-
-
a fizetési megbízás kedvezményezettje által közvetlenül vagy számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül benyújtott fizetési megbízás visszavonását a teljesítés napján kizárólag a Kedvezményezett, az általa kiállított írásbeli hozzájáruló nyilatkozat Takarékszövetkezethez történő benyújtásával kezdeményezheti beszedés megbízást a fizető fél a terhelést megelőző napig vonhatja vissza
A Takarékszövetkezet a megbízási díjak, jutalékok, kamatok mértékét, az egyes fizetési módoknál alkalmazott teljesítési határidőket, egyes egyéb számlavezetési feltételeket aktuális Hirdetményeiben teszi közzé. 9. A keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatás 9.1. Előzetes tájékoztatás A Takarékszövetkezet - a fizető fél kérésére - a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően a következő adatokról köteles a fizető felet tájékoztatni: - a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és - tételesen a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy fizetési kötelezettségről. A Takarékszövetkezet nem köteles a tájékoztatást megadni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési művelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre. 9.2. Utólagos tájékoztatás (bankszámla forgalmáról, egyenlegéről) A felek a keret-szerződésben kiköthetik, hogy a Takarékszövetkezet az ügyfél kérésére történő, a Pft. 24. §-ban és a 27. §-ban meghatározottnál gyakoribb utólagos tájékoztatás nyújtásában, amelyért a szolgáltató ellenértékre jogosult. Az ellenérték a Takarékszövetkezet tájékoztatása nyújtásának tényleges és közvetlenül felmerülő költségeinek felel meg. A fizető fél utólagos tájékoztatása A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a Takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja.
A Takarékszövetkezet, mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni és papír alapon (tartós adathordozón) rendelkezésére bocsátani: - a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, - a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, - tételesen a fizető fél által a Takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, - a Takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint - a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról.
247
Ha a fizető fél Fogyasztó: kérelmére a Takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal papíron (postai úton vagy személyes átadással) díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen köteles az utólagos tájékoztatást megadni. A kedvezményezett utólagos tájékoztatása A Takarékszövetkezet, mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni és papír alapon (tartós adathordozón) rendelkezésére bocsátani: - a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, - a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, - tételesen a fizető fél által a Takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, - a Takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint - a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról. Ha a kedvezményezett Fogyasztó: kérelmére a Takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal papíron (postai úton vagy személyes átadással) díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen köteles az utólagos tájékoztatást megadni. 10. A Takarékszövetkezet, mint szolgáltató felelőssége 10.1. A Takarékszövetkezet helyesbítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése A Számlatulajdonos ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő hatodik hónapnak a bankszámla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a Takarékszövetkezetnél a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó napja. A Takarékszövetkezet a helyesbítésre vonatkozó kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni. 10.2. A Takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a Takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a) megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani, és c) megtéríteni a fizető fél kárát.
248
10.3. A Takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége, és a visszafizetés feltétele Amennyiben a Takarékszövetkezet a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, úgy köteles visszatéríteni a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. A fizető fél részéről a fizetési művelet adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének megítélése során a Takarékszövetkezetnek a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe vennie. A feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizető felet terheli, a Takarékszövetkezet nem köteles, hanem jogosult a feltételek vizsgálatára. A fenti fizetési művelet visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. A Takarékszövetkezet a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. A visszatérítés elutasítása esetén a Takarékszövetkezet egyidejűleg tájékoztatja a fizető felet a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról. 11. Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések A Takarékszövetkezet a bankszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után a Számlatulajdonosnak mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden év december 31-én ír jóvá. Lekötött betétszámlák esetén a kamat jóváírása a Betéti Keretszerződésben rögzített esedékességkor történik. A kamat az alábbi módon kerül kiszámításra: Tőke (Ft) x futamidő(nap) x kamat mérték (%) 36.000 A Takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta forgalmi jutalékot és díjat számít fel, és más szervek által a Számlavezető helynek felszámított tényleges költségeket (pl. postai készpénz-forgalom költségeit) a Számlatulajdonosra áthárítja. A Számlatulajdonos pénzforgalmi számláinak vezetéséért, a pénzforgalom lebonyolításáért a tartozik forgalom után felszámítandó forgalmi jutalék számításának a módja: tartozik forgalom×jutalék (‰) 1.000 A Takarékszövetkezet a kamatok mértékéről, a jutalékokról és a díjakról az általa közzétett aktuális Hirdetményben ad tájékoztatást. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet arra, hogy a jutalékok és a díjak összegével bankszámláját, illetve - amennyiben a 249
Számlatulajdonos nem rendelkezik bankszámlával, akkor - a betétszámláját külön rendelkezése nélkül megterhelje. A Takarékszövetkezet jogosult a nála bankszámlán vagy - Betéti Keretszerződés alapján - a lekötött betétben elhelyezett összeg után járó kamat, továbbá a jutalék és díj mértékét egyoldalúan, a 4.4 pontban leírtak szerint, betét esetén a lekötési időn belül is módosítani. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet a hatályos adójogszabályok rendelkezései szerinti terheket (pl.: kamatadó) az adójogszabályokban meghatározottak szerint levonja. A Takarékszövetkezet az adott jogszabály(ok) alapján történő terhelésről a jelen ponton kívül más formában előzetesen nem értesíti a Számlatulajdonost. 12. Betétbiztosítás A Takarékszövetkezet által kezelt, valamennyi névre szóló betét (a látra szóló bankszámla/fizetési számla pozitív egyenlege, illetve a lekötött betéten tartott összegek) az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított, kivéve a Hpt 213§-ában meghatározott eseteket. A biztosítottak esetében az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a hatályos törvénynek az Országos Biztosítási Alap tevékenységére vonatkozó részében meghatározott összegig fizeti ki kártalanításként. (jelenleg: százezer euró összeghatárig) A betétbiztosítás és a kártalanítás feltételeit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 2013. évi CCXXXVII. törvény X. fejezete tartalmazza. 13. A Takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultsága (a fizetéssel kapcsolatos csalások visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából) és ennek szabályai: A Takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfélről a rendelkezésére álló banktitoknak minősülő adatokról – olyan tényről, információról, megoldásról vagy adatról, amely ügyfél személyére, személyes adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik - harmadik személy részére (jogszabályokban meghatározott esetek kivételével) az ügyfél meghatalmazása, illetve rendelkezése esetén és kizárólag a meghatalmazásban, illetve rendelkezésben meghatározott keretek között ad felvilágosítást. A Takarékszövetkezet jogosult a szerződéses jogviszony szerinti elszámolás biztosítása, illetve kockázatelemzési és értékelési célokra nyilvántartani, feldolgozni és kezelni a számlatulajdonos által rendelkezésére bocsátott személyével, illetve működésével kapcsolatos adatokat. Jogosult továbbá a jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából – pénzmosás megelőzése, felügyeleti és hatásági adatszolgáltatások teljesítése teljesítése, stb. céljából azokat továbbítani. A Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) való adattovábbítás A Takarékszövetkezet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítja a számlatulajdonos személyes adatait, valamint a keretszerződésben vállalt kötelezettségre és 250
az attól való eltérésre vonatkozó adatokat a KHR-ről szóló 2011. évi CXXII. törvény rendelkezésiben meghatározott esetekben és tartalommal.A KHR-rel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a Takarékszövetkezet külön tájékoztatásban tesz eleget. A Takarékszövetkezet - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatokat a pénzforgalmi bankszámla megnyitását, illetve megszűnését követő 8 napon belül elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságnak - (a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével) a pénzforgalmi bankszámlák nyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal Az adatkezelés tekintetében a Takarékszövetkezet biztosítja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott személyes adatok védelmét a törvény rendelkezéseinek megfelelően. 14. A fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó szabályok csődeljárás, adósságrendezési eljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló számlatulajdonos esetén A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett a vele szemben folyó csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt csak egyetlen pénzforgalmi számlával rendelkezhet és fizetési forgalmát azon köteles lebonyolítani. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a Takarékszövetkezetnek bejelenteni: - azt az értékhatárt (keretösszeget), amelynek összegét meghaladó megbízások csak a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők - a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását. A "Csődtörvény"-ben meghatározott követelések érvényesítése érdekében a hatósági átutalás és az átutalási végzés megbízást a Takarékszövetkezet a fizetési haladék tartama alatt is köteles befogadni és teljesíteni. A Takarékszövetkezet köteles a csődeljárás alatt álló Számlatulajdonossal szemben a fizetési haladék lejáratát követő naptól a csődeljárást megszüntető végzés közzétételéig, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott, értékhatárt meghaladó összegű beszedési megbízásokat - a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés kivételével - teljesítés előtt megküldeni a vagyonfelügyelőnek ellenjegyzés céljából. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos esetében a fizetési haladék tartama alatt a Takarékszövetkezet - a Számlatulajdonos által legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a bejelentett fizetési megbízási értékhatárt meghaladó összegű - fizetési megbízást kizárólag a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jóváhagyásával teljesít. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító, vagy megszüntető jogerős bírósági végzést. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos a pénzügyi gondnok hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását legkésőbb az adósságrendezési eljárást megindító végzés közzétételét követő 8 (nyolc) napon belül köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető 251
hitelintézetnek bejelenteni. A Takarékszövetkezet az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonossal, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szervvel (szervekkel) szemben az adósságrendezési eljárás tartama alatt benyújtott beszedési megbízásokat teljesítés előtt köteles ellenjegyzés céljából megküldeni a pénzügyi gondnoknak. A Takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla megterhelésére vonatkozó fizetési megbízást csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével rendelkező megbízások alapján teljesít. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató részére haladéktalanul bemutatni az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló bírósági végzést. A Takarékszövetkezet a felszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól csak a felszámolótól fogad el. A Takarékszövetkezet a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól a Számlatulajdonos nevét „felszámolás alatt”, illetve a pénzforgalmi bankszámla elnevezését "f.a." toldattal látja el. A számla felett a felszámoló, illetőleg az - igazolt felszámolók által bejelentett - aláírók a Számlatulajdonos "felszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhetnek. A Takarékszövetkezet a végelszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a végelszámolás közzétételéről szóló értesítés Takarékszövetkezet általi kézhezvételét követően csak a végelszámolótól, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosulttól fogad el. A Takarékszövetkezet a végelszámolás kezdő időpontjáról a jelen bekezdés szerinti értesülése időpontjában a pénzforgalmi számla elnevezését "v.a." toldattal látja el. A számla felett a végelszámoló, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosult a Számlatulajdonos "végelszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhet. Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése esetén, az ideiglenes vagyonfelügyelő vonatkozó jogszabály szerinti tevékenységének megkezdésével egyidejűleg a Számlatulajdonos köteles a Számlavezető helynek bejelenteni az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását, aki a vonatkozó jogszabályban meghatározott hozzájárulását a fizetési megbízásra rávezetett, a jelen bekezdés szerint bejelentett aláírásával („ellenjegyzem” szöveg feltüntetése mellett) gyakorolhatja.
Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet
252
