ÜZLETSZABÁLYZAT. Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Tompa, Szabadság tér 16. Cg:

Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet 6422. Tompa, Szabadság tér 16. Cg: 03-02-000296.

ÜZLETSZABÁLYZAT

Tevékenységi engedély száma és kelte: ÁPTF engedély száma: 904/1997/F. 1997. november 28 ÁPTF engedély száma: 10/1999. 1999. január 26. PSZÁF engedély száma: E-I-592/2005. 2005. június 08. PSZÁF engedély száma: E-I-284/2008. 2008. március 27.

Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága a 2010. július 22-én megtartott Igazgatósági ülésén a 14/2010-4/3b. számú határozatával elfogadta, egyben a korábban hatályos Üzletszabályzat hatályát veszti. Egységes szerkezetbe foglalt módosítások: 17/2010-5/3a sz. Ig. Határozat hatályos 20l0 december 11 napjától. 7/2011-2/5 c/4 . sz. ig hat, hatályos: 2011. március 1. napjától Kelt:Tompa, 2011. február 23. . ………………………………… igazgatóság elnöke

1

Tartalomjegyzék

I.

Általános rendelkezések

II. Betétgyűjtés III. Hitel és pénzkölcsön nyújtása IV. Pénzforgalmi szolgáltatások V.

Pénzügyi szolgáltatás közvetítése

VI. Bankkártya VII. Biztosítási ügynöki tevékenység VIII. Kiszervezett tevékenység IX. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítására

2

I. Általános rendelkezések

Jelen Üzletszabályzat tartalmazza a takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatások feltételeit. Amennyiben a takarékszövetkezet általános szerződési feltételeket alkalmaz, melyeket üzletszabályzat mellékletei. A takarékszövetkezet és az ügyfele közötti szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a magyar jog alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az alábbi magatartási kódexeknek vetette magát alá: (A magatartási kódex: olyan - piaci önszabályozás keretében létrehozott - megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.) -

-

A Takarékszövetkezet a 2009. szeptember 6-án kelt „A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartás kódex” - rendelkezéseinek alá vetette magát. A takarékszövetkezet csatlakozott „az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódexről” (2001/193/EK) című ajánláshoz és alkalmazza az abban megfogalmazott tájékoztatási elveket, gyakorlatot. A fenti magatartási kódexek elérhetők a takarékszövetkezet Ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben, illetve a www.pszaf.hu honlapon.

Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg. Fogyasztói szerződés esetében az általános szerződési feltétel alkalmazóját terheli annak bizonyítása, hogy az általa egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, annak lényegére - ha a szerződés megkötésének módja, körülményei azt lehetővé teszik - előzetes tájékoztatást kapjon és azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadja. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Tisztességtelen az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. 3

Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető. Nem minősül tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A Takarékszövetkezet és az Ügyfelek üzleti kapcsolatára a vonatkozó jogszabályok rendelkezései és az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A Takarékszövetkezet és Ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát a vonatkozó jogszabályok keretei között létrehozott egyes szerződések határozzák meg. Az üzletszabályzat alkalmazásában Felek: az Ügyfél és a Takarékszövetkezet. Ügyfél az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, amelynek /akinek részére a Takarékszövetkezet pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújt. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: gazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany és az egyéni vállalkozás. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, az alapítvány gazdasági tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg.

1. Üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása Az Üzletszabályzatok és azok módosításai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti és megismerheti. A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatait jogosult módosítani új pénzügyi szolgáltatások bevezetése, vagy meglévő szolgáltatások megszűntetése, módosítása esetén. A Takarékszövetkezet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzé teszi - elektronikus szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, a honlapján is elérhetővé teszi - Üzletszabályzatait, szerződési feltételeit, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét, valamint ezek módosításait. Az ügyfél kívánságára a Takarékszövetkezet ingyenesen rendelkezésre bocsátja üzletszabályzatait és a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

2. Takarékszövetkezet és az Ügyfél együttműködése, tájékoztatás A Takarékszövetkezet és az Ügyfél üzleti kapcsolataiban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.

4

A takarékszövetkezet ügyfeleit közérthetően és egyértelműen köteles tájékoztatni a pénzügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, illetve módosulásáról. Az Ügyfél 5 munkanapon belül köteles értesíteni a Takarékszövetkezetet, amennyiben személyét vagy - jogi személy esetén - jogi státuszát érintő változás történt, elnevezése, címe, jegyzett tőkéjének mértéke vagy a Takarékszövetkezethez bejelentett képviselőjének személye megváltozott. Az Ügyfél köteles megadni minden, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyeket a Takarékszövetkezet döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből adódó esetleges kárért. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Takarékszövetkezetet, ha valamely, a Takarékszövetkezettől várt értesítés nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére szóló értesítéseket az Ügyfél rendelkezéseinek megfelelően, a Takarékszövetkezet hivatali helyiségében az Ügyfélnek vagy az ügyfél meghatalmazottjának adja át, vagy az általa megadott kézbesítési címre küldi. A tájékoztatás történhet papíron vagy tartós adathordozón, illetve elektronikus úton is. Tartós adathordozónak minősül: az olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más a Takarékszövetkezeten kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél részére szóló iratokat a Takarékszövetkezet nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya vagy pedig az elküldést igazoló kézjeggyel ellátott feladójegyzék a Takarékszövetkezet birtokában van. Az előző pontban foglaltak nem vonatkoznak a bankjegyekre, értékpapírokra, valamint egyéb értéket képviselő okmányokra, küldeményekre, amelyeket fokozott biztonsággal kell kezelni. A Takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal megválasztott módon továbbítja ezeket a küldeményeket, de az Ügyfél költségére és veszélyére. Az olyan iratokat, amelyek kézbesítése megtörténtét hitelt érdemlően kell igazolni célszerű tértivevénnyel célszerű kézbesíteni. A szokásos postai idő elteltével a Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. A szokásos postai idő mértékére vonatkozóan a Magyar Posta Hirdetményeiben foglalt határidők az irányadóak. A Takarékszövetkezethez írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről.

5

A takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, ahol az Ügyfél számláját vezetik, illetve ahol a szerződést kötötték vagy amit a Takarékszövetkezet erre a célra megadott az Ügyfél részére. Folyamatos szerződések esetén a Takarékszövetkezet évente legalább egy alkalommal, valamint a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást /kivonatot/ köteles küldeni az Ügyfelei részére. A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a Takarékszövetkezet legkésőbb 90 napon belül tartozik az Ügyfélnek írásban megküldeni.

3. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet képviselete A Takarékszövetkezet az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében köteles meggyőződni az Ügyfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások vagy megbízások teljesítése előtt kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását. A Takarékszövetkezet képviseletére és aláírásra jogosultak névsorát és aláírását a Takarékszövetkezet üzlethelyiségében - az ügyfél által látható helyen - kifüggeszti. Az Ügyfél a takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Ügyfél részére a takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetője vagy annak megbízottja ilyenként bemutat. Az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben dolgozó alkalmazottak a takarékszövetkezet képviselőinek tekintendők. A Felek a másik fél bejelentett képviselőit és aláírásaikat jogosultak mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog visszavonásáról szóló írásos értesítés nem érkezett meg. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásain szereplő aláírásokat gondosan köteles megvizsgálni és ha azt tapasztalja, hogy az aláíró jogosulatlan vagy aláírása a bejelentett mintától eltérő, a Takarékszövetkezet az ok megjelölésével a megbízást nem teljesíti. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan megbízások teljesítéséért, amelyeknek jogosulatlan vagy hamísított voltát a tőle elvárható gondos vizsgálat alapján sem lehetett felismerni.

4. Írásbeliség Mind a Takarékszövetkezet, mind az Ügyfél az egymásnak szóló értékesítéseket, megbízásokat, valamint szerződéseket kötelesek írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. A Takarékszövetkezet pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet és a szerződés egy eredeti példányát köteles az Ügyfélnek átadni. A telefaxon érkező megbízást, közleményt teljes értékű írásbeli bejelentésként kell kezelni.

6

A telefonon, táviratban érkező megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet az írásbeli megerősítésig függőben tartja. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefonkapcsolatban vagy a táviratban előforduló tévedés, félreértés következménye, hacsak a tévedés nem a Takarékszövetkezet hibájából ered. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél külön kérésére az írásos megerősítés kézhezvétele előtt teljesít rendelkezést.

5. Ellenérték Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot illetőleg díjat és költségtérítést fizet. A Takarékszövetkezet által felszámított térítés mértékét és megváltoztatásának feltételeit a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti szerződés, általános szerződési feltételek, Hirdetmények tartalmazzák. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is. Az ellenérték megfizetése - ellenkező kikötés hiányában - felmerüléskor esedékes. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél a jogszabályban illetve a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. A kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat naptári napokra a jelen Üzletszabályzatban meghatározott képletek alapján kell számítani. Ha a takarékszövetkezet a szerződéseiben kikötötte a kamatok, díjak, költségek törvényben meghatározott feltételek (ok-lista) szerinti egyoldalú megváltoztatásának jogát, úgy az új mértékeket Hirdetményben, postai úton, vagy elektronikus úton teszi közzé. A módosított ellenérték a hatályba lépés időpontjában a szerződés részéve válik, amennyiben az ügyfél nem tesz a jogviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot.

6. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények lehető legteljesebb figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el.A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. A Takarékszövetkezet azonosító irat elvesztéséből vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet. A Takarékszövetkezet nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok módosításáért. Nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.

7. Üzleti titok, banktitok és bankinformáció 7.1. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása 7

a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a takarékszövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette. A takarékszövetkezet ügyvezetése dönt abban a kérdésben, hogy milyen információ, stb. minősül üzleti titoknak. A takarékszövetkezet vezető állású személyei és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. 7.2. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára és a takarékszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. (A banktitok szempontjából Ügyfél mindenki, aki a takarékszövetkezet szolgáltatását igénybe veszi.) A felek jogügyletei tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire vonatkozó adatok.

7.3. Titoktartási kötelezettség A Takarékszövetkezet - ideértve a tisztségviselőket (Igazgatóság és Felügyelőbizottság tagjai), a vezető állású és egyéb alkalmazottakat - a tudomására, illetve birtokába jutott üzleti titkot vagy banktitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitkok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat a jogszabályokban (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény) meghatározott körön kívül az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézmény Ügyfeleinek hátrányt okozzon. 7.4. Titoktartási kötelezettség alóli mentesség Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha - a takarékszövetkezet Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, - törvény (Hpt.) a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, 8

- a takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

7.5. A központi hitelinformációs rendszer A központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR) olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a takarékszövetkezet és egyéb referenciaadatszolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése. A KHR nyilvántart valamennyi olyan természetes személyt, illetve vállalkozást, akinek vagy amelynek referenciaadatait a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli. A takarékszövetkezet a KHR-be való adatot szolgáltató referencia szolgáltatónak minősül. 7.5.1. A KHR részére történő adatszolgáltatás célja: - a takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatala, - tájékoztatás nyilvántartottak/ügyfelek részére. 7.5.2. A KHR-nek átadható referencia-adat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás kezelhet. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 1.1 azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím. 1.2. a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés összege és devizaneme, d) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek (minimálbért folyamatosan több mint 90 napon keresztül meghaladó késedelem) bekövetkezésének időpontja, e) a 130/C. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.

9

1.3 a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) perre utaló megjegyzés. 1.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), b) a letiltás időpontja, c) a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, d) a jogosulatlan felhasználások száma, e) az okozott kár összege, f) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, g) perre utaló megjegyzés.

Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 1.1 azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, d) adószám. 1.2 pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok: a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, e) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés. 1.3 azon bankszámlákkal (fizetési számlákkal) kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a) a szerződés azonosítója (száma), b) a bankszámla/fizetési számla száma, c) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, d) a sorba állított követelések összege és devizaneme, e) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, f) perre utaló megjegyzés, 1.4 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, b) perre utaló megjegyzés.

10

7.5.3. Az adatkezelés időtartama: A KHR a referenciaadatokat fő szabály szerint öt évig kezeli. Az öt év letelte után referenciaadatok véglegesen és vissza nem állítható módon törlésre kerülnek. A KHR haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a referenciaadatot - ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az érintett szerződésből eredő követelésnek másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására nem került sor, vagy ha a referenciaadat-szolgáltató az érintett szerződésből eredő követelést nem referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át, - ha az jogellenesen került a KHR-be, - az érintett szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a teljesítéstől számított egy év elteltével. 7.5.4. A KHR-ből való adatátadás más referencia-adatszolgáltató részére: A KHR kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot vehet át, és kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhat át a referenciaadat-szolgáltatónak. A nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. A KHR-ben nyilvántartottakról kizárólag pénzügyi szolgáltatásra, kereskedelmi kölcsön nyújtására, befektetési hitel nyújtására, értékpapírkölcsönzésre irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, illetve az ügyféltájékoztatás megtételéhez lehet adatokat szolgáltatni. 7.5.5. Tájékoztatás kérése: Bármely referenciaadat-szolgáltatónál (ideértve a takarékszövetkezetet is) bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A tájékoztatás a kérelmező számára évente egy alkalommal díjtalan, további tájékoztatás kérése esetén a takarékszövetkezet mindenkori hirdetményében meghatározott díjat kell fizetni. 7.5.6. Az adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati eszközök: 7.5.6.1. Kifogás A KHR-ben nyilvántartott kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-be való átadása, azoknak a KHR által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A kifogást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz vagy az adatot szolgáltató takarékszövetkezethez kell írásban benyújtani. A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni. A kifogásnak való helyt adás esetén haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a változást a KHR-ben át kell vezetni. 7.5.6.2. Peres eljárás A nyilvántartott a referenciaadat-szolgáltató (takarékszövetkezet) és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen kereset indíthat: - a referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, - a nyilvántartott referenciaadatok helyesbítése vagy törlése céljából, - az ügyfél-tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt (az ügyfél erre irányuló kérése esetén a róla nyilvántartott adatokról) - a kifogás eredményéről való tájékoztatás elmulasztása miatt

11

Határideje: - a sérelmesnek tartott tájékoztató kézhezvételét követő 30 napon belül; - az ügyfél-tájékoztatási kötelezettség, illetve a kifogás eredményéről való tájékoztatás elmulasztása esetén a válaszadásra előírt határidő eredménytelen elteltét követő 30 napon belül; A keresetlevelet a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi (városi) bíróságnál kell benyújtani vagy ajánlott levélben postára adni. A KHR a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a referenciaadatok kezelésének felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadatok kezelésének felfüggesztését rendelte el, akkor a referenciaadatokat zárolni kell (az adattovábbítás lehetetlen). A referenciaadat kezelésének felfüggesztését, a kezelés felfüggesztésének megszűntetését, a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül végre kell hajtani. 7.5.7. Ügyféltájékoztatás: A takarékszövetkezetnek a következő pénzügyi szolgáltatások nyújtása esetén - hitel és pénzkölcsön - pénzügyi lízing - garanciavállalás/ kezesség vállalás, egyéb bankári kötelezettség vállalás - elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; írásban tájékoztatni kell ügyfeleit az alábbiakról: 7.5.7.1. a természetes személy ügyfeleket - a szerződéskötés kezdeményezését megelőzően arról, hogy a takarékszövetkezettel szerződéses jogviszony létesítése esetén adatai bekerülhetnek a KHR-be, ha a szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható; - a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy adatai bekerülhetnek a KHR-be, ha: = ha a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. (Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.) = a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre,

12

= a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel, = ha vele szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C.§-ában meghatározott bűncselekmény (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés) elkövetését állapítja meg. - az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően arról, hogy adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, (lejárt és meg nem fizetett tartozás összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll) - a KHR részére való adatátadást követően legfeljebb nyolc napon belül, annak megtörténtéről.

7.5.7.2. a vállalkozásnak minősülő ügyfeleket a szerződés megkötését megelőzően arról, hogy adatai bekerülhetnek a KHR-be: - bankszámlával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelés fennállása esetén, - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettség megszegése és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés felmondása vagy felfüggesztése esetén, - továbbá arról, hogy a vállalkozásokkal kötött pénzügyi szolgáltatási szerződés adatai minden esetben átadásra kerülnek a KHR részére.

8. Információnyújtás Hitelreferencia-szolgáltatásnak minősül az ügyfélről való banktitkot nem sértő díjazás ellenében történő bankinformáció nyújtás, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés. A Takarékszövetkezet a fentieken kívül, az alapinformáción felül bankinformációt az Ügyfél írásbeli meghatalmazása alapján az abban megjelölt keretek között nyújt. A felhatalmazás lehet eseti és általános vagy az információkérők meghatározott körére korlátozott és minden esetben egyértelműen meg kell, hogy jelölje az adandó információ tartalmi körét. A felhatalmazás alapján adott információról a Takarékszövetkezet másolat küldésével haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfelet. Az információnyújtásra való felhatalmazás esetén a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, melyet Hirdetményben tesz közzé. A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen követelést. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott információ felhasználása során keletkezett kárért akkor felel, ha valótlan adatot szolgáltatott. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és felelősséget nem vállal. 13

9. Közreműködő igénybevétele A Takarékszövetkezet az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Közreműködő lehet a Takarékszövetkezet által a pénzügyi szolgáltatások ellátására igénybevett természetes vagy jogi személy (pl. bankügynök, stb) A közreműködő mind a takarékszövetkezet, mind az Ügyfél vonatkozásában köteles a banktitkot, üzleti titkot megtartani. Amennyiben a titoktartási kötelezettség alól a jogszabályok felmentést adnak, az ebből eredő következményekért a Takarékszövetkezet nem felelős.

10. A megbízások általános szabályai A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha az Ügyfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, ezt a megbízáson fel kell tüntetni, illetve arról a Takarékszövetkezetet más módon értesíteni kell. A Takarékszövetkezet nem felel a megbízó által tévesen megadott adatok helyességéért.

11. Ügyfél átvilágítás Az ügyfél átvilágítást, ügyfél azonosítást és az azonosító adatok rögzítését minden a takarékszövetkezet által végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi és egyéb szolgáltatás keretében el kell végezni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály alapján. A nemzetközi pénzátutalások esetén - az 1781/2006/EK rendeletében foglaltak alapján alkalmazni kell a takarékszövetkezet e tárgyú belső eljárási rendjében („pénzmosási” szabályzatában) foglaltakat, amely tartalmazza a takarékszövetkezet által küldött vagy fogadott bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok ellenőrzésére, nyilvántartására, továbbítására, továbbá a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalások észlelésére és kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatókra nézve. A takarékszövetkezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor köteles az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégezni. A takarékszövetkezet ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; 14

d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A b) pont szerinti átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer / pénzváltásnál: ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer /pénzváltásnál: ötszázezer/ forintot. Az ügyfél köteles a takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. A tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell. A takarékszövetkezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a takarékszövetkezet köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

11.1. Ügyfél azonosítás Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok bemutatását és a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét a következők szerint: természetes személy: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, - 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén: - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy azonosító okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; - egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, - külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; 15

- cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. Az ügyfél azonosítás során a takarékszövetkezet által nyilvántartott és rögzített adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A takarékszövetkezet az ügyfélazonosítás (átvilágítás) során az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. Ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a pénzmosás megelőzéséről rendelkező belső szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzíthető. 11.2. Az ügyfél kötelezettsége Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. E kötelezettség teljesítése érdekében a takarékszövetkezet köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. Ha a takarékszövetkezet által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – úgy 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfélt az adatokban bekövetkezett változások közlésére. 11.3. A pénzmosásról szóló jogszabályi kötelezettségek betartása A takarékszövetkezet minden ügyintézője köteles betartani a pénzmosásról szóló jogszabály és a tárgybani belső szabályzata rendelkezéseit a pénzügyi szolgáltatási ügyletkötések során. Ha a takarékszövetkezet nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

16

A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi körei:

-

Betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása.

-

Hitel és pénzkölcsön nyújtása – ideértve a faktorálást, ide nem értve a forfetírozást.

-

Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása.

-

Váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység.

-

Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) üzletszerű végzése forintban

-

Függő biztosításközvetítői - biztosítási ügynöki – tevékenység

-

A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítására

17

II. Betétgyűjtés (ÁPTF.904/1997/F.sz. engedély)

Betét: betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetén a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősül, ha annak értéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás és b) a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása. A takarékbetétekről az 1989. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezik, mely szerint takarékbetét: a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat ellenében elhelyezett pénzösszeg.

1. Betételhelyezés A takarékbetét-szerződés alapján való betételhelyezés esetén az Ügyfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni. A betételhelyezés írásbeli szerződés, betétkönyv, vagy egyéb okmány alapján történhet. Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. A természetes személyeknek bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betét legkisebb összege 100.- Ft, illetőleg fix címletű betéteknél a legkisebb címletnek megfelelő pénzösszeg. Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét-szerződésben a betétestől különböző, de takarékbetét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet köteles azonosítani a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály és belső szabályzata szerint. Azonosítás hiányában takarékbetétet nem lehet elfogadni, illetve a kedvezményezett megjelölése nem fogadható el. A takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet

18

-

1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint - 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. - az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.

Betétvédelemben részesülnek a névre szólóan elhelyezett betétek. A betétbiztosítás feltételeiről a takarékszövetkezet az ügyfeleit tájékoztatja Hirdetmény útján. A betétbiztosítás szempontjából betétnek minősül a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír is (Hpt. 2. sz. melléklet IV/1.pont). A biztosítottságot a betéti okiraton fel kell tüntetni. Amennyiben a betétre a törvény értelmében a biztosítás nem terjed ki, azt ilyen értelmű záradékkal kell ellátni. Betétvédelemben akkor részesül bármely betét, ha a betétes azonosítható, illetve a betét névre szólóan kerül elhelyezésre. A betétes nevén kívül legalább két azonosító adatot kell nyilvántartani a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében, melyek a következők:

-

Természetes személynél: név anyja neve lakcím születési idő

Jogi személynél: - megnevezés - székhely - adószám - tb törzsszám

Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. Az OBA a befagyott tőkeösszeg után a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot (az előző bekezdés szerinti összeghatárig) a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás törvény szerinti kezdő időpontjáig. (Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő 5 munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.) Fenntartásos betétkönyvnél - több tulajdonos esetén - a betéteseknek aláírásukkal hitelesítve rendelkeznie kell arról, hogy részükre a betét együttesen vagy külön-külön fizethető ki. Hitelintézetek egyesülése esetén a kártalanítási összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei - a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig. Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. Közösségi betétek esetén a kártalanítási összeghatárt - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - társasházak és lakásszövetkezetek esetén lakásonként kell számításba venni, építőközösségek és iskolai takarékossági csoportok esetén a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.

19

A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás 50 ezer euro összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, k) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő gazdálkodó szervezet /vállalkozás által elhelyezett, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire, továbbá o) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint p) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, q) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.

2. Betétek okmányai A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes, vagy kedvezményezett megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. A betéti okiraton fel kell tüntetni a betétes, kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és idejét, valamint a betét biztosítottságára vonatkozó utalást és betétbiztosításhoz szükséges további azonosító adatokat.

20

A takarékszövetkezet a betétest és a kedvezményezettet, illetve az általuk meghatalmazott személyt köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerint azonosítani és az azonosítás adatait a betét, illetve a betét-szerződés megszűnését követő legalább 8 évig megőrizni. Azonosítás hiányában a takarékszövetkezet takarékbetétet, illetve kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. Az azonosítás az I. fejezet 11. pontjában foglaltak szerint és az ott feltüntetett adatokkal történik.

3. Rendelkezési jogosultság a betét felett: A névre szólóan elhelyezett betétek elhelyezhetők fenntartás nélkül vagy fenntartással. A betétről kiadott okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket, valamint a betét biztosításra vonatkozó feltételeket. •

A névre szólóan fenntartás nélkül elhelyezett betétet a hitelintézet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett – , illetve meghatalmazottja részére fizeti vissza.

•

A névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a hitelintézet az okiratban megnevezett, azonosított személy - a betétes vagy a kedvezményezett - , illetve meghatalmazottja részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan – a takarékszövetkezethez intézett írásbeli nyilatkozattal - módosíthatja. (A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.)

Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. Meghatalmazás: A takarékbetét felett a betétes vagy a kedvezményezett meghatalmazott útján is rendelkezhet. A meghatalmazás lehet általános (a meghatalmazó valamennyi jogügyletére kiterjedő) vagy eseti (egy esetre, ügyletre kiterjedő). A meghatalmazásra a Ptk képviseletre és meghatalmazásra vonatkozó szabályait kel alkalmazni. A nem névre szólóan megnyitott takarékbetétek feletti rendelkezés, azok névre szólóvá alakítása: - A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást a takarékszövetkezet elvégezi. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. - A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfélátvilágítást a takarékszövetkezet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a takarékszövetkezet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át. 21

-

-

A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes. A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor. A takarékszövetkezet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pénzmosás megelőzéséről szóló hatályos törvény szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.

A nevesítést követően a betétokirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a takarékszövetkezetet felelősség nem terheli.

4. A betétek lekötése Betéti szerződés alapján a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre lekötött. Az Ügyfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a szerződésben meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa, amelynek megszegése a kamatra való jogosultság teljes, vagy részleges elvesztésével jár, vagyis amennyiben a betétes a lekötési idő előtt kívánja a betétet felvenni azt megteheti, azonban a lekötési idő előtt felvett betétekre a kikötött kamat nem jár. A takarékszövetkezet nem ír elő olyan minimális időtartamot, amíg a betétet nem lehet kivenni. A lekötési idő előtt felvett betétek kamatozásának feltételeiről, a kamat mértékéről a Takarékszövetkezet Hirdetménye rendelkezik.

5. A betétek kamatai A kamatszámítás módja, képlete: Kamat = tőke x kamatláb x napok száma 360 x 100 A kamatozás kezdő és utolsó napja: A betét - ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik - az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. A takaréklevél-betét az elhelyezés hónapjának első napjától a megszűnést megelőző hónap utolsó napjáig kamatozik (havi kamatozás). A mindenkor érvényes kamatlábakat a Takarékszövetkezet előzetesen legalább 15 naptári nappal napilap és üzlethelyiségeiben kifüggesztett Hirdetménye útján teszi közzé.

22

Az egységesített betéti kamatláb-mutató: A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló jogszabály (82/2010.(III.25.) Kormányrendelet) alapján a hitelintézeteknek az üzletszabályzatban az egyes általa kinált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) is ki kell számítani, illetve közzé kell tenni. Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén az EBKM-et ki kell kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. A betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban és kereskedelmi kommunikációban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza. Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. Határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a hitelintézet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe. Ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) - ide nem értve az adófizetési kötelezettséget - levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértékének is - a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben, illetőleg jól érthetően el kell hangzania. Ha a betéthez állami támogatás kapcsolódik és a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata, bármilyen költsége vagy az állami támogatás mértéke, illetve összege, a támogatással és a támogatás nélkül számított EBKM értékét is meg kell adni. Ha a takarékszövetkezet az EBKM számításánál valamilyen kedvezményt vesz figyelembe, és e kedvezmény valamilyen feltételtől függ (kár a takarékszövetkezet, akár az ügyfél oldaláról), a kereskedelmi kommunikációnak legalább a részletes feltételek pontos elérhetőségét tartalmaznia kell. Kedvezményes kamattal meghirdetett, automatikusan megújuló betét esetén a szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak és kereskedelmi kommunikációnak a kedvezményes EBKM értéke mellett a közzététel időpontjában hatályos kondíciós lista szerinti nem kedvezményes EBKM értékét is tartalmaznia kell. Ha a takarékszövetkezet olyan összetett szolgáltatást kínál, ahol a betét mellett befektetési jegyet is kötelező vásárolni, a kereskedelmi kommunikációnak vagy a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak a betétrészre vonatkozó EBKM értékét követően tartalmaznia kell - megegyező megjelenítésben - az alábbi szöveget: „Az ajánlat másik elemét képező befektetési alap hozama az alapban lévő befektetési eszközök hozamától függően változó lehet. Az alap múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra.”

23

Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az alábbi képletet kell alkalmazni: n

Elhelyezettbetét = ∑ i =1

(k + bn) 1 + r *t

i

i

365

ahol n = kamatfizetések száma r = az EBKM értéke t = a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i = az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap.

ahol n = kamatfizetések száma r = az EBKM értéke t i = a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i = az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

Az EBKM kiszámításához a következő képletet kell alkalmazni, ha lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap.

ahol n= kamatfizetések száma r= az EBKM értéke ti= a betét elhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+b,v)i= az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

Az EBKM számításához a következő képletet kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik:

ahol n = a betétbefizetések száma, Bi = az i-edik betétbefizetés összege, ti = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, r = az EBKM értéke, m = a kifizetések száma, tj = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, Kj = a j-edik kifizetés összege. 24

6. A kamat jóváírásának időpontja: A kamatozás megelőlegezett kamatjóváírással történik. A betét utáni kamat - teljes kifizetés esetét kivéve - minden év december 31-én esedékes, - minden év december 31-én írja jóvá a Takarékszövetkezet a betétszámlán, majd a takarékbetétkönyvben. Az évi napok száma 360, minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). A lekötött betéteknél minden egyes betételhelyezésnek el kell tölteni a lekötési időt. Kifizetés esetén mindig a legrégebbi befizetésből történik a felvét. Lekötési időt elfekvő betét a - lekötési időnek megfelelő kamat %-kal - tovább kamatozik. Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletekre történő felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő Hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő.

7. A kamat mértékének megváltoztatása: A Takarékszövetkezet jogosult a betéti kamatok mértékét egyoldalúan módosítani, ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte. A kamat módosítást a hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezetnek napilapban közzé kell tenni és az üzlethelyiségeiben Hirdetmény formájában ki kell függeszteni. Ha az Ügyfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő - ha a szerződés másként nem rendelkezik - 30 nap, az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetén 90 nap. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Ügyfél nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből Hirdetményében közzétett levonásokat eszközölhet.

csak

jogszabályban

előírt

és

A mindenkori kamatok mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

8. A takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek típusai 8.1. Kamatozó könyves takarékbetét Könyves takarékbetétet bármilyen összegben minden természetes személy elhelyezhet. A Takarékszövetkezet a betétes részére betétkönyvet szolgáltat ki. A betétbe betétet elhelyezni, kivétet eszközölni - lekötési időt ki nem töltött betétnél a kamat veszteség figyelembevételével - bármikor lehet. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el.

25

A takarékbetét elhelyezhető lekötési idő szerint - lekötési idő meghatározása nélkül (látra szóló) - előre meghatározott lekötési időre. (A lekötési időket a Hirdetmények, illetve az aktuális betéti konstrukciók tartalmazzák) A takarékbetét csak névre szólóan helyezhető el, rendelkezés szerint lehet fenntartással vagy fenntartás nélkül. Fenntartásos betétkönyvet két vagy több személy is nyithat, de rendelkezni kell a betétkönyvből való kifizetés esetére, hogy a betéttulajdonosok együttesen vagy külön-külön jogosultak a betét felett. A fenntartásos betét tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a betétösszeget az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetét tulajdonos hagyatékához; a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is rendelkezhetnek. Takarékbetétkönyvben forgalmazás csak a betétkönyv egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén - a betét összegét és a betétest megillető kamatot a betétkönyv bevonása ellenében lehet kifizetni.

8.2. Takaréklevél A takaréklevél betétek lehetnek fix összegűek, előnyomottak vagy biankóbetétek. A takarékszövetkezet fix összegű takarékleveleket bocsát ki. A fix összegű takaréklevél-betétek címletei: 5.000.- Ft 10.000.- Ft 20.000.- Ft 50.000.- Ft A takaréklevél esetén kamat csak a teljes naptári hónapok után jár. A takaréklevélre elhelyezett összeghez - mivel az fix címletű - újabb összeget hozzátenni, vagy abból elvenni a felváltás esetét kivéve nem lehet. A nagyobb címletű takaréklevél kisebb címletűre jogfolytonosan felváltható. A felváltott takaréklevél az eredeti elhelyezés időpontjától kamatozik. A felváltott takaréklevél ellenértékének egy része készpénzben is kifizethető. Az év ugyanazon hónapjában megnyitott kisebb címletű takaréklevelek magasabb címletűre jogfolytonosan beválthatók. A takaréklevél kamatát külön felvenni nem lehet, azt a betétösszeg, illetve felváltás esetén a részösszeg felvételével egyidejűleg fizeti ki a Takarékszövetkezet.

8.3. Lakáscélú betétek A lakáscélú megtakarításokról a 90/1987. PM rendelet szól, ami 1997.I.1-től hatályát vesztette, de rendelkezéseit a már megkötött ilyen célú betétszerződésekre alkalmazni kell. A Lakáscélú megtakarítás olyan takarékossági megállapodás, amelyben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga, vagy az általa megnevezett kedvezményezett részére minden hónapban - 5 éven keresztül - 100-zal maradék nélkül osztható forintösszeget helyez el. 26

Az elhelyezett betét és kamata felett - a megállapodás időtartama alatt - a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás lejáratával, amennyiben a kedvezményezett nagykorú a kedvezményezett, a kedvezményezett nagykorúságáig a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartam lejárta után a megtakarítást tovább lehet folytatni, illetve a betétszámlán a befizetéseket és kamatát tartani. Lakáscélú betétből részösszeget kivenni nem lehet. A betételhelyező fontos okból (pl: betegség) a megállapodásban vállalt befizetéseket szüneteltetheti. A szüneteltetés idejével a megállapodás időtartama meghosszabbodik. A betételhelyező a befizetett lakáscélú megtakarítások után a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott adókedvezményben részesül. A lakáscélú betétek - az 1996. évi CXII tv. szerint - államilag és OBA által garantáltak. A Takarékszövetkezet a lakáscélú betétek után a Hirdetményben meghirdetett kamatot fizet. A Takarékszövetkezet minden év december 31-én a tárgyévi kamatot jóváírja a betétszámlán. A befizetésekről a jóváírt kamatról és az év végi számlaegyenlegről évente írásban értesíti a betételhelyezőt a Takarékszövetkezet. A lakáscélú betét kamatozása a befizetés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A kamatszámítás képlete megegyezik a betéti kamatszámítás általános képletével. A megállapodás időtartamát és a 60 befizetést elért betétszámlán "számlazárás" történik, ami során a befizetések után - azok időpontjától - + kamatjóváírás történik. A megállapodásban vállalt feltételek teljesítése esetén külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint külön kölcsön adható.

8.4. Takarék számlabetét A Takarék számlabetét elsődleges célja, hogy a természetes személyek részére korszerűbb számlás megtakarítási lehetőséget biztosítson, szélesebb megtakarítói kör megnyerését szolgálja. A Takarék számlabetét olyan betét, mellyel lehetőség nyílik – tetszőleges összegű, gyakoriságú, és elhelyezés szempontjából változatos formában (készpénz, jóváírás, stb.) történő rugalmas megtakarításra. Kifejezetten megtakarítási célokat szolgáló konstrukció, mely fizetési számla/ takarékszövetkezeti bankszámla nélkül is működhet. Megtakarítói kör devizajogi státustól függetlenül, a természetes személyek. A betétszámla elhelyezhető (a törvényes képviselő jognyilatkozata alapján) korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves), illetve cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) természetes személyek nevére is. A Takarék számlabetét két névre is szólhat (tulajdonos és társtulajdonos minőségben). A választható lekötési időszakok A megtakarítás céljainak megfelelően az ügyfél 1, 2, 3 hónapos lekötési időszakok közül választhat. 27

A betét minimális összege 10.000 Ft, maximális összege nem korlátozott. A betét összege bármikor felvehető. A kamatláb a lekötési időn belül fix. A kamat elszámolása mindig a lekötés lejártakor történik. A kamatozás a befizetés napján kezdődik, és a kifizetést megelőző napon végződik. 8.5. Értékpapírszerű egyéb betétek Az értékpapírszerű formában kiállított betét takarékbetétnek minősül. Az értékpapírszerű formában kiállított betéti okiratokra is jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A takarékszövetkezet által forgalmazott egyes konstrukciókat és általános szerződési feltételeiket a Hirdetmények tartalmazzák. (Pl: Matrac betétjegy)

8.6. Egyéb betétek A Bankszámla szerződés pozitív egyenlegére a jelen fejezet betéti szabályai megfelelően alkalmazandók. A részletes szabályokat a Pénzforgalmi szolgáltatások fejezet tartalmazza.

9. A betétszámlák megszűntetésének módja, költsége: A takarékszövetkezetnél nyitott betétszámlák megszűntetése az ügyféllel megkötött szerződés rendelkezései szerint történik. A határozatlan időre megkötött szerződések esetén – amennyiben a szerződés erről nem rendelkezik, úgy bármelyik fél indokolás nélkül jogosult a betétszámlát azonnali hatállyal vagy felmondási idő kikötésével, a másik félhez írásban címzett jognyilatkozattal felmondani. A megszűntetés költsége: díjmentes.

28

III. Hitel és pénzkölcsön nyújtása (ÁPTF.904/1997/F.sz. engedély) 1.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.

1.2. Pénzkölcsön nyújtása: a)

b)

c)

d) e) f) g)

a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni, követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi, és határidős minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet, önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása (a jelzáloghitelintézetekről szóló külön törvény szerint), zálogkölcsön nyújtása anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete (csoportfinanszírozás) A hitelképesség vizsgálata, hitel és kölcsönszerződések előkészítése, a folyósított kölcsönök nyilvántartása, figyelemmel kísérése, ellenőrzése behatása is hitel –és pénzkölcsön nyújtásnak minősül.

2. A hitelezés általános szabályai A hitelezési folyamat részei: 1. az ügyfél tájékoztatása, 2. kölcsönigénylés, 3. a kölcsön igény átvétele/befogadása, 4. a kölcsön engedélyezésre való előkészítése, 5. fedezetértékelés, 6. kölcsönbírálat, engedélyezés vagy elutasítás, 7. szerződéskötés, (ideértve a biztosítéki szerződéseket is) 8. kölcsönfolyósítás ( – kölcsönszámla megnyitása) 9. a hitel célszerinti felhasználásának ellenőrzése, 10. szerződésszerű teljesítés esetén a hitel megszüntetése, ennek elmaradása esetén a kölcsön és járulékainak behajtásához szükséges intézkedések megtétele.

29

A hiteligénylő ügyfélnek a takarékszövetkezettel tagsági viszonyt kell létesítenie és a mindenkori Hirdetményben meghatározott számú és névértékű részjegyet kell jegyeznie és befizetnie. A tagsági viszony a hitelviszony megszűnéséig nem szüntethető meg. 2.1. Szerződéskötés előtti tájékoztatás: A takarékszövetkezet a hiteligénylő ügyfeleknek minden szükséges tájékoztatást megad annak érdekében, hogy az ügyfél - a lehetséges variációk közül - a számára legjobban megfelelő hiteltípust válassza. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy valótlan adatok közlése a hitel/kölcsön felmondását vonhatja maga után, ami a későbbiekben a hitelezésből történő kizárást eredményezheti. A Takarékszövetkezet jogosult a fogyasztónak minősülő ügyfél esetén - az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. (lásd: 1. fejezet 7.5. pont) 2.2. Kölcsönigénylés: Hitelt az e célra szolgáló nyomtatványon lehet igényelni. A hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat és az egyéb dokumentumokat is. Ha az Ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. A hitelkérelem összeállításához a takarékszövetkezet segítséget ad. A Takarékszövetkezet jogosult az igénylő által közölt adatok felülvizsgálatára, ellenőrzésére. 2.3. A kölcsönigény befogadása: A kölcsön igény akkor számít befogadottnak, amikor a takarékszövetkezet által meghatározott és az ügyféllel ismertetett, a hiteligény elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum, adat a takarékszövetkezet rendelkezésére áll és nem áll fenn az ügyfél hitelezését kizáró ok (pl: csőd, felszámolási eljárás, cégbejegyzés hiánya, folyamatban lévő peres eljárás, KHRben szereplés, köztartozás, stb). Amennyiben szükséges, a takarékszövetkezet hiánypótlásra kéri fel az ügyfelet. 2.4. A kölcsön engedélyezésre való előkészítése - fedezet értékelés: A befogadott hitelkérelmek alapján azok részletes tartalmi vizsgálatára és értékelésére kerül sor. A takarékszövetkezet fedezet nélkül nem nyújthat kölcsönt. A kölcsön elbírálásának és folyósításának feltétele a felajánlott és a Takarékszövetkezet által elfogadott fedezetek rendelkezésre állása. Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Ügyfél vagyoni viszonyáról, üzleti eredményéről, hitel fedezetéről, értékéről és érvényesíthetőségéről. 2.5. Kölcsönbírálat, döntés (elutasítás vagy engedélyezés): A Takarékszövetkezet a kölcsönkérelmet az elbíráláskor hatályban lévő, a hitelezésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései, valamint a Takarékszövetkezet kockázatvállalásra, hitelezésre vonatkozó, továbbá az adósminősítésre és a fedezetek értékelésére vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi. Az egyedi hitelbírálat során a Takarékszövetkezet azt vizsgálja, hogy a kölcsönigénylő milyen összegű törlesztő részlet fizetésére képes illetve, hogy az igényelt kölcsön futamideje alatt jövedelmi és egyéb vagyoni viszonyait tekintve milyen változás várható. Vizsgálja tovább az 30

igénylő korábbi, más célra felvett kölcsöneinek visszafizetésével, valamint a Takarékszövetkezettel fennálló, illetve fennállt egyéb jogviszonyaival kapcsolatos tapasztalatokat is. A meghozott döntés tartalmazza a kölcsön konkrét összegét, futamidejét, törlesztési feltételit, egyéb kondícióit, a biztosítékokat. A kölcsönigény engedélyezéséről illetve elutasításáról az ügyfelet a legrövidebb időn belül értesíteni kell. 2.6. Kölcsönszerződés, biztosítéki szerződés megkötése: A kölcsönt igénylő és a Takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket az Ügyfél (adós) és a Takarékszövetkezet jogait, kötelezettségeit, a szerződést biztosító mellék kötelezettségeket, valamint a jogszabályok által meghatározott egyéb tartalmi követelményeket. A szerződéskötést megelőzően az ügyfelet azonosítani kell a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályok rendelkezései szerint. A szerződés érvényesen létrejön egyszerű magánokirati formába foglalva, kivételes esetben a döntéshozó fórum határozata alapján a szerződést közokiratba (kétoldalú szerződés vagy egyoldalú tartozáselismerő okirat) kell foglalni. A hitel, illetve kölcsönszerződések általában a következőket tartalmazzák: - a hitel típusát, elnevezését, - a szerződő felek nevét, levelezési címét, - a hitel futamidejét, - a hitel összegét és lehívásának, folyósításának feltételeit, - a hitelért az ügyfél által fizetendő ellenszolgáltatást (kamat, jutalék, díj, költség, stb) és módosításának szabályait, - a törlesztési feltételeket, - a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származó kötelezettségeket, - a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, - a felek felmondási jogának lehetőségét, feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, - az ügyfél előtörlesztéshez való jogát, feltételeit, - egyéb a felek által lényegesnek tartott, illetve jogszabály által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, rendelkezéseket. A takarékszövetkezet a hitel/kölcsönszerződés biztosítékaként megköti az ügyféllel a szükséges biztosítéki szerződéseket a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. A szerződéseket a takarékszövetkezet részéről két, a hitelszerződések aláírásra feljogosított képviselőnek kell aláírnia. 2.7. Kölcsönfolyósítás A kölcsön folyósítására a kölcsön -és biztosítéki szerződések megkötését követően és a folyósítás feltételéül előírtak teljesülése esetén kerülhet sor. Az engedélyezett kölcsön összegét a Takarékszövetkezet a kölcsönszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak bármelyikének javára jogosult teljesíteni. Az engedélyezett kölcsön folyósítása történhet készpénzfizetéssel, átutalással (az adós által megjelölt számlára) bankszámlára átvezetéssel, egyéb módon. A folyósítás történhet egy összegben és több részletben. 31

2.8. A kölcsön céljának megfelelő felhasználás ellenőrzése: Az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott célra használhatja fel, amennyiben ilyen cél meghatározásra került a szerződésben. A kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását és az adós fizetőképességét a takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt bármikor jogosult ellenőrizni. Az adós a hitelcél teljes vagy részleges megvalósulását a szerződésben meghatározott módon tartozik igazolni. A takarékszövetkezet az általa folyósított valamennyi hitel esetében vizsgálja és rendszeresen figyelemmel kíséri - különösen az adós adatszolgáltatására tekintettel - a hitel céljának megfelelő felhasználását és a kölcsönszerződésben foglaltak teljesítését, különös tekintettel a törlesztési határidőkre és a fedezetekre. Az adós nem szerződésszerű magatartása esetén fel kell szólítani őt a szerződésszerű teljesítésre, illetve tárgyalásokat kell folytatni. Szükség esetén indokolt lehet újabb fedezetek bevonása is. Amennyiben a hitel visszafizetése veszélyeztetve van, a kölcsön felmondása mellett az adóssal szemben bírósági eljárást kell kezdeményezni. Amennyiben az adósnak átmeneti fizetési gondja van, alapos vizsgálat után sor kerülhet a hitel halasztására vagy prolongálására. 2.9. A szerződés megszűnése Megszűnik a szerződés a kölcsön és járulékainak maradéktalan, szerződésszerinti visszafizetésével. Az Ügyfél - a tartozás teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitel/kölcsönszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is megszüntetni. Amennyiben az Ügyfél él ezzel a jogával a Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott hiteldíjat arányosan csökkenti. A kölcsön visszafizetése esetén a takarékszövetkezettel megkötött biztosítéki szerződések is megszűnnek, illetve ezek megszűntetéséről a felek intézkednek. 2.10. Szerződésszegés: A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában – jogosult bírósági úton érvényesíteni. A Takarékszövetkezet jogosult – az Ügyfél tájékoztatása mellett - az Ügyfél és az egyéb személyes kötelezettek, valamint az igényelt és felvett hitel adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítani a Hpt-ben meghatározott esetekben. A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon természetes személy adós azonosító adatait, aki a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, valamint azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik a takarékszövetkezettel hitelviszonyt létesítettek. A Takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett tartozást, annak járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleges felmerülő költségeket az Ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal 32

szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában - jogosult bírósági úton érvényesíteni. Takarékszövetkezet a hitelszerződést és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 525. §-ban, illetőleg a szerződésben meghatározott esetekben jogosult felmondani, amely azonnali hatályú is lehet. A Takarékszövetkezet részéről történő felmondás okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülhetnek különösen az Ügyfél alábbi magatartásai: - a törlesztő részletek megfizetésének elmulasztása fizetési felszólítás ellenére - az adós a kölcsönt a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja, - az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése, - valótlan információk közlése, adatok eltitkolása vagy a takarékszövetkezet más módon való megtévesztése, amennyiben ez a kölcsönnyújtás feltételeit befolyásolhatta volna, - az adós a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette a takarékszövetkezetet (amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta) - bankszámla szerződés felmondásáról, valamint a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül más hitelintézetnél bankszámla-nyitásról, valamint további hiteltartozás vállalásáról azonnal tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, - a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése, - a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós felszólítás ellenére nem egészíti ki, - az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, - az adós hitelképtelenné válik, - az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - megakadályoz, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, - a szerződésben meghatározott más súlyos szerződésszegés magvalósítása.

3. Biztosítékok A takarékszövetkezet a hitelezés előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Az üzleti (hitel) kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességtől jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról, illetve kiegészítéséről a Takarékszövetkezet felhívására azonnal gondoskodni.

3.1. A biztosítékokra vonatkozó általános szabályok • A Takarékszövetkezet erre irányuló szerződési kikötés esetén az Ügyfél bármelyik nála vezetett bankszámlája terhére jogosult követelését beszámítással érvényesíteni.

33

•

Az Ügyfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesítéséről. Ha a biztosítékul a termelésben, illetve a kereskedelemben résztvevő, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyat pótolni és a változásról tájékoztatni a takarékszövetkezetet.

•

A Takarékszövetkezet jogosult bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni és a biztosítékokból történő kielégítés sorrendjét megválasztani. A szerződést biztosító mellék kötelezettségek érvényesítési módja: A takarékszövetkezet lejárt követelését a kielégítési joga megnyílta után vagy közvetlenül a biztosítékból, vagy bírósági eljárás és végrehajtás útján érvényesíti. Közvetlen érvényesítésre opció, óvadék, engedményezés esetén van mód. Egyéb esetekben bírósági eljárás útján történik az igényérvényesítés: Zálogszerződés esetén peres úton kell a takarékszövetkezetnek érvényt szereznie követelésének. Közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, tartozáselismerő nyilatkozat, zálogszerződés esetén a bíróság a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el, s ennek alapján a takarékszövetkezet a peres eljárás mellőzésével kezdeményezheti a végrehajtási eljárás megindítását. A kielégítés történhet a zálogtárgy közös értékesítésében való megállapodással, illetve ezzel üzletszerűen foglalkozó személynek is adható megbízást. A zálogtárgy értékesítésére feljogosított a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Következmény: az igényérvényesítést követően a biztosíték felett a dolog tulajdonosa elveszti rendelkezési jogát, illetve a tulajdonjogát. A biztosítékokból való igényérvényesítés esetén az esetleges többletértékkel az ügyfél elé el kell számolni.

•

A Takarékszövetkezet jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Takarékszövetkezet a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget /visszavásárlási értéket a Takarékszövetkezetre engedményezni.

•

Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Ennek elmaradása esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél költségére a díjat befizeti és a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

•

Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvényt, illetve másolatát részére átadni. A Takarékszövetkezet a konkrét szerződésben az is előírhatja, hogy az Ügyfél a biztosítási díjat közvetlenül a Takarékszövetkezetnek utalja át, s egyben bízza meg azzal, hogy a biztosítási díjat a Takarékszövetkezet fizesse a biztosító intézetnek. 34

•

A Takarékszövetkezet a rá engedményezett befolyó biztosítási összeget /visszavásárlási értéket követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani.

•

Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az ügyféllel történő előzetes egyeztetést követően, az Ügyfél érdekeinek fegyelembevételével is.

•

A Takarékszövetkezet vagy megbízottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek elege tesz-e.

•

Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, az érvényesítés során befolyt összeget választása szerint - az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja vagy biztosítékként kezelheti. A Takarékszövetkezet felhívására az Üzletfél köteles gondoskodni arról, hogy a Takarékszövetkezet részére a fizetés megtörténjen.

•

A Takarékszövetkezet feloldja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésnek további biztosításához már nem szükséges.

•

A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli.

3.2. A jogi biztosítékok köre: A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni az Ügyfél lehetőségeit, fizetőképességét is figyelembe véve - hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel. A Takarékszövetkezet követelésének biztosítására az alábbi biztosítékot alkalmazhatja: a) zálogjog - jelzálogjog (ingó, ingatlan) - kézizálogjog - vagyont terhelő zálogjog - keretbiztosítéki zálogjog b) óvadék c) engedményezés - árbevétel, állami támogatás engedményezése d) opció e) beszedési megbízásra felhatalmazás f) készfizető kezesség, g) adós, adóstárs jövedelme h) hitelintézet, egyéb szervek által vállalt garancia, kezesség i) számlára érkező jóváírás, illetve befizetés - bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén és támogatások előfinanszírozásánál. 35

A Takarékszövetkezet ügyleti biztosítékként nem fogadhat el: • saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő részjegyet, • olyan biztosítékot, amit az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzáloggal terhelt zálogtárgyat, • hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, A takarékszövetkezet meghatározza azon idegen kibocsátású értékpapírok körét, amelyeket fedezetként elfogad, továbbá azt, hogy milyen értékben ismeri el azokat fedezetként. Ha egy értékpapír árfolyama jelentősen csökken a Takarékszövetkezet jogosult további fedezetet kérni, vagy a fedezetlenné vált hányadot azonnali hatállyal felmondani.

3.3. A hitel fedezete lehet: 1. Készfizető kezesség (Ptk. 274.§ (2). ) A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemelegesen felelnek. A biztosíték alapja a kezes munkáltatója által igazolt havi nettó jövedelem, amely alapján fedezetként figyelembe vehető max. 36 hóra vetített nettó alapbérének 33 %-a. 2. Adós, adóstárs jövedelme Az adós, adóstárs jövedelme elsősorban a fogyasztási típusú hitelek esetében vehető figyelembe. A biztosíték alapja a kötelezett munkáltatója által igazolt havi nettó jövedelem, amely alapján fedezetként figyelembe vehető az adós, adóstárs max.36 hóra vetített nettó alapbérének 33 %-a. 3. Óvadék (Ptk. 270-271.§) Az óvadék tárgya lehet értékpapír, pénz, bankszámla követelés, egyéb külön törvényben meghatározott pénzügyi eszköz. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Az óvadék olyan dologi biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezet az adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék tárgyából bírósági végrehajtási eljárás nélkül közvetlenül kielégíthesse. Amennyiben a Takarékszövetkezet kielégítési jogával él, az óvadékba kerülő tárgyi dologgal vagy pénzeszközzel történő elszámolás alapjául az óvadéki szerződésben kikötött érték szolgál. Az óvadékot adónak szavatosságot kell vállalnia az óvadék tárgyának a valódiságáért, perigény- és tehermentességéért. Óvadékot nemcsak az adós, hanem más kötelezettségvállaló is (pl: kezes) felajánlhat. Az óvadéki tárgyat átvevő Takarékszövetkezet köteles gondosan őrizni, és - mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába - az egyéb eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani és kezelni. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. 36

Amennyiben az óvadék tárgyát a Takarékszövetkezet értékesíti, vagy tulajdonába veszi, úgy az óvadék tárgyának értékesítéséből befolyó vételárnak a követelést meghaladó része az óvadék tárgyának tulajdonosát illeti, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a Takarékszövetkezet elszámol.

4. Zálogjog (Ptk. 251-269.§) A zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Dolog egy részén azonban nem lehet zálogjogot alapítani, kivéve az ingatlan önálló tulajdoni hányadát. A zálogjog - a felek megállapodásától függően - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Követelés biztosítékául a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gt. kötelezett vagyona vagy vagyonának meghatározott része is szolgálhat. A zálogjog kiterjed a kötelezett által a szerződés hatályba lépését követően szerzett valamennyi dologra, jogaira. A zálogjog fajtái: Jelzálogjog: A zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, a kötelezett köteles a zálogtárgy épségét megőrizni. Kézizálogjog: A zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga. (a kötelezett azonban köteles a zálogtárgy épségét megőrizni). Vagyont terhelő zálogjog: követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. A zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerződés hatálybalépését követően megszerzett – a vagyont, vagyonrészt érintő – valamennyi dologra és jogra is, attól az időponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. A kielégítési jog megnyíltával a zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át. A vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges. Keretbiztosítéki jelzálogjog: Meghatározott jogviszonyokból, vagy jogcímeken keletkező, illetve jövőbeli követeléseket ingatlanra vonatkozóan keretbiztosítéki jelzálogszerződéssel lehet biztosítani. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A bejegyzési kérelemnek azt a legmagasabb kamatokkal és járulékos költségekkel megnövelt összeget kell tartalmaznia - amelyen belül a takarékszövetkezet a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A zálogjog keletkezése: A zálogjog szerződés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján keletkezhet. A zálogszerződést írásba kell foglalni.

37

Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés teljes bizonyító erejű (a felek és két tanú által aláírt) - rangsorcsere esetén jogtanácsos által ellenjegyzett - magánokiratba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjogi nyilatkozat közokiratba elegendő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni. (közjegyzői közreműködés nélkül). A nyilatkozat alapján a zálogjogot a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bejegyezni. A bejegyzéshez nem fűződik közhitelesség. Ingóságot vagy vagyont terhelő zálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (külön törvény rendelkezései szerint) vezetett nyilvántartásban való bejegyzése szükséges. A bejegyzés feltünteti a követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, amelyekre a zálogjog kiterjed. A zálogtárgyból való kielégítés (ha jogszabály kivételt nem tesz) bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Az Ingatlan fedezetekről általában: Ingatlanfedezetként - jelzálogszerződéssel - elfogadható: - üdülő, hétvégi ház - garázs, műhely - földterület, építési telek - lakásingatlan (lakott ingatlan esetében befogadó nyilatkozat egyidejű átadása szükséges) A tulajdonjogot legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltű, eredeti és hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Ha az ingatlannak nem a hiteligénylő a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, valamennyi ingatlantulajdonosnak, haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a haszonélvezőnek a kölcsönszerződést alá kell írnia, illetve a biztosítéki szerződést vele kell megkötni. Az érvényesen létrejött kölcsönszerződés, illetve a fedezet alapítására irányuló szerződés alapján a Takarékszövetkezetet megillető jogosultságnak - a jelzálogjognak a kölcsönösszeg és járulékai erejéig - az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. A bejegyzés illetékköteles, melynek megfizetése a hiteligénylőt terheli. Ingó jelzálog: Ingóságok közül zálogként elfogadhatók: forgalomképes vagyontárgyak stb.

gépjárművek,

műszaki

cikkek,

egyéb

5. Opciós szerződés ingatlanra vagy ingóságra (Ptk. 375. §. ) Az opciós szerződés alapján a dolog tulajdonosa vételi jogot engedélyez, amely alapján a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az opció szólhat határozatlan

38

vagy határozott időre. A határozatlan időre kikötött opció 6 hónap elteltével megszűnik. A határozott idejű opció kikötése 5 évre szólhat. Nem lehet opció tárgya - az olyan ingatlan, amelynek tulajdonjogát a takarékszövetkezet, mint jogi személy nem szerezheti meg pl: külterületi termőföld, még vevőkijelölés kikötése esetén sem - fogyasztóval kötött biztosítéki célú vételi jog kikötése esetén a vételi jog kötelezettje által lakott lakóingatlan. Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a takarékszövetkezet által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja (a takarékszövetkezet) a vételáron felül - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a felek közötti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére. A vételi jog jogosultja (a takarékszövetkezet) a követelése, annak járulékai és az általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles. Ezen rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a takarékszövetkezet a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi, illetve a vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi). Ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben a takarékszövetkezet biztosítja a fogyasztó ügyfélnek, hogy mielőtt a takarékszövetkezet élne vételi jogával, a szerződésben meghatározott, de legalább 90 napot biztosít az adósnak arra, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. Fogyasztóval kötendő, ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a takarékszövetkezet külön kockázatfeltáró nyilatkozatban feltárja a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. A nyilatkozat tartalmazza a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosított-e az ügyfélnek haladék, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát.

6. Engedményezés (Ptk. 328-331.) Az engedményezéssel az adós másokkal szemben fennálló követelését a takarékszövetkezetre átruházhatja. Számlára érkező jóváírás, illetve befizetés - Bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén és támogatások előfinanszírozásánál.

7. Garanciavállalás - Kezességvállalás Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet, egyéb szervezet garanciát vállalhat. Bankgarancia (Ptk. 249.§.)

39

Az adós tartozásának megfizetéséért más hitelintézet, egyéb szervezet kezességet vállalhat. A bankkezesség mindig készfizető kezesség. Kezesség vállalás (Ptk. 272-276.)

9. Beszedési megbízásra felhatalmazás A bankszámlával rendelkező adós – akár szerződésben, akár külön felhatalmazó levélben – felhatalmazást adhat a takarékszövetkezetnek arra, hogy a kölcsönszerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén, illetve lejárt követelés beszedése céljából a számláját vezető hitelintézethez beszedési megbízást nyújtson be. A számlavezető hitelintézet a fedezet erejéig a jogszabályban meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével köteles a megbízást teljesíteni.

10. Biztosítások A Takarékszövetkezet előírhatja vagyon vagy életbiztosítás (kölcsönfedezeti vagy egyéb életbiztosítás) megkötését is. A biztosítási szerződésben a takarékszövetkezet kedvezményezetti minőségét ki kell kötni.

11. Elidegenítési és terhelési tilalom A biztosítékul szolgáló dologgal való - a dolog tulajdonosát megillető - rendelkezési jog korlátozható vagy kizárható. A jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom köthető ki szerződéssel, melyet csak az érintett dolog tulajdonjogának átruházása alkalmával lehet kikötni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. A tilalom azt jelenti, hogy a tulajdonjog másra nem ruházható át és a tulajdon tárgya biztosítékul sem adható. Az elidegenítési és terhelési tilalom ellenére gyakorolt rendelkezési jog semmisséget eredményez. Az a személy, akit a tilalom védett, kártérítéssel léphet fel a tilalmat be nem tartó másik féllel szemben. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére alapítható. Ha az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a jogosult hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. 4. A fogyasztók részére történő kölcsönnyújtás szabályai A felelős hitelezés mind a takarékszövetkezet, mint hitelező, mind az ügyfél részéről kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A felelős hitelezés során a takarékszövetkezet olyan fogyasztó magatartását veszi alapul, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. Ennek érdekében a takarékszövetkezet tájékoztatásával elősegíti a felelős fogyasztói döntést.

40

4.1. A fogyasztói hitelezéssel kapcsolatos fogalmak -

fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A takarékszövetkezet kötelezettséget vállalt - a fogyasztókat érintően - az I. fejezetben megjelölt magatartási kódexek rendelkezéseinek és elveinek betartására,

-

hitelező: olyan jogalany, aki vagy amely önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében hitelt nyújt,

-

hitelközvetítő: olyan - a hitelezőtől eltérő - jogalany, aki önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége keretében, ellenszolgáltatás ellenében, ideértve bármilyen díjat, jutalékot vagy költséget a) a fogyasztónak hitelt ajánl, vagy b) a hitelszerződés megkötése érdekében a fogyasztónak segítséget nyújt, vagy c) a hitelező nevében a fogyasztóval hitelszerződést köt,

-

hitel: a hitelszerződés alapján nyújtott szolgáltatás,

-

lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

-

jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel,

-

lakáscélú jelzáloghitel: olyan jelzáloghitel, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

-

hitelszerződés: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott hitelszerződés és kölcsönszerződés, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a fogyasztó részletfizetést teljesít,

-

fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés: olyan hitelszerződés, amellyel a hitelező a fogyasztó fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

-

kapcsolt hitelszerződés: olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy - a hitelnyújtástól eltérő - szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha a) a hitelt maga a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy b) harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették,

-

fogyasztó által fizetendő teljes összeg: a hitel teljes összege és a hitel teljes díja, 41

-

hitel teljes összege: a hitelnek a hitelszerződésben meghatározott teljes összege vagy felső összeghatára,

-

hitel teljes díja: a hitelező által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet,

-

teljes hiteldíj mutató: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában kifejezve,

-

hiteltúllépés: fizetési/bankszámlához kapcsolódó olyan hitel, amelyet a hitelező a hitelkeret-szerződés szerinti összegét meghaladó összegben, vagy ilyen szerződés hiányában bocsát a fogyasztó rendelkezésére,

-

előtörlesztés: a hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése,

-

hitelkamat: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg,

-

rögzített hitelkamat: a hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került,

-

változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.

-

referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása,

-

kamatperiódus: a hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni,

-

tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,

4.2. A hitel/kölcsön szerződés megkötése előtt a takarékszövetkezet -

-

lehetővé teszi ügyfelei számára a saját eltérő feltételű termékek közötti összehasonlítást javasolja ügyfeleinek, hogy a felelős hitelfelvételi döntéshez fontolják meg háztartásuk teljes teherviselő képességét, igény szerint segítséget nyújt a teherviselő képesség felméréséhez felhívja az ügyfelek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi honlapjára és az ott szereplő termékleírásokra, összehasonlítást segítő alkalmazásokra (hitelkalkulátor, háztartási költségvetés-számító program) 42

-

-

-

-

-

személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást szóbeli magyarázattal is kiegészíti nem tekinti az ügyfelek életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítása indokának a hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően meggyőződik arról – ha a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) való szereplés valószínűleg a hitelkérelem elutasításával jár –, hogy ügyfele szerepel-e a KHR-ben, ezzel megkímélve az ügyfeleket a hitelező részére fizetendő indokolatlan költségektől, továbbá felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a KHR-ben való szereplés várhatóan a hiteligény elutasításával jár, ezért javasolja az ügyfélnek, hogy éljen az évente egyszeri ingyenes adatlekérés lehetőségével. ügyel arra, hogy amennyiben a hitelnyújtás feltétele hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötése, úgy erre csak a pozitív hitelbírálat közlését követően kerüljön sor (feleslegesen nem) amennyiben a hitelezéssel kapcsolatban értékbecslés készül, és annak díját az ügyfél fizeti, úgy lehetőséget biztosít az értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részének megismerésére egy példánya, vagy kivonata átadásával az ügyféltájékoztatás megtörténtét igazoló nyilatkozat egy aláírt példányát átadja az ügyfélnek legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetősége a szerződés díjmentes felmondására felhívja a szerződés megkötésében közreműködők figyelmét arra, hogy a takarékszövetkezet által a jövőben esetlegesen kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárolóként nem vehetnek részt a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályokat a hitelezés minden folyamatában érvényesíti, panaszkezelési szabályzatát nyilvánosságra hozza és tájékoztatja ügyfeleit a vitás kérdések rendezésének szabályairól, az igénybe vehető fórumokról az ügyfélpanaszok benyújtásának és elbírálásnak rendjéről.

A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei A természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A takarékszövetkezet nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével. A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a természetes személy, illetve háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. A takarékszövetkezet gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják. 4.3. A hitelszerződést megelőző tájékoztatás A takarékszövetkezet, mint hitelező az előzetes tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak annak érdekében, hogy - a fogyasztó a hitelszerződés megkötésekor megalapozott döntést hozhasson, melynek alapja a hitelszerződésekre vonatkozó különböző ajánlatok összehasonlítása, továbbá - a fogyasztó felmérhesse, hogy a hitel az igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének megfelel-e. A felvilágosítás (aktív kitanítási kötelezettség) kiterjed a hitel fő jellemzőire, a hitelnek fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának 43

következményeire, ideértve a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére vonatkozó tájékoztatásra. A felvilágosításnak egyértelműnek és tömörnek kell lennie. A fogyasztó a hitelszerződést megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy a felvilágosítást megkapta. A takarékszövetkezet előzetes tájékoztatási kötelezettségének kellő időben, papíron vagy más tartós adathordozón tesz eleget azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné. 4.3.1. A takarékszövetkezet a fogyasztót - a fogyasztó által megadott információk alapján (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejéről, 5. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 6. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, (mennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni) 7. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 8. a fogyasztó által fizetendő teljes összegről, (Ha a 7-8. pont vonatkozásában a fogyasztó a takarékszövetkezetet tájékoztatja az általa előnyben részesített hitel jellemzőiről, takarékszövetkezet a teljes hiteldíj mutató és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg tekintetében ezeket veszi figyelembe.) 9. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegéről, a törlesztőrészletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről, 10. a fizetési/bankszámlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező, 11. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és módosításuk feltételeiről, 12. adott esetben a közjegyzői díjról, 13. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 14. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 15. a fizetés elmulasztásának következményeiről, 16. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 17. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 44

18. az előtörlesztéshez való jogról, és annak esetleges költségeiről, 19. arról, hogy amennyiben a takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, úgy fogyasztót haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja, 20. arról, hogy a fogyasztó – díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen – kérheti a hitelszerződés tervezetének (mintaszerződés) egy példányát, melyet rendelkezésére kell bocsátani. 21. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról. 22. Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem - a hitelszerződésben, vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint - tőkeképzésre fordítják, a takarékszövetkezet köteles egyértelműen és tömören tájékoztatni a fogyasztót, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. 4.3.2. Fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén a takarékszövetkezet a fogyasztót (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni: 1. a hitelező (hitelközvetítő) nevéről, cégnevéről és levelezési címéről, 2. a hitel típusáról, 3. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejéről, 5. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referenciakamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, (mennyiben az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, úgy a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni) 6. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 7. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 8. arról, hogy amennyiben a takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, úgy fogyasztót haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja, 9. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról, 10. a hitel felmondásának feltételeiről és módjáról, 11. olyan fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján a kölcsönt a takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni arról, hogy a takarékszövetkezet bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 12. olyan fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján a kölcsönt három hónapon belül vagy a takarékszövetkezet felszólítására kell visszafizetni a szerződés megkötését követően felmerülő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és ezek módosításának feltételeiről.

45

4.3.3. Jelzáloghitel esetén a takarékszövetkezet a fogyasztót (jogszabályban előírt formanyomtatvány kitöltésével) az alábbiakról köteles tájékoztatni („két lépcsős tájékoztatás”): a) Az általános tájékoztatás tartalmazza a következőket: A takarékszövetkezet, mint hitelező / hitelközvetítő neve (cégneve) és címe (székhelye), A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok: - felhasználási célok (amelyre a hitel fordítható), - a jelzáloghitel biztosítékai, - a takarékszövetkezet által kínált jelzáloghitelek típusai, - a rögzített és a változó kamatozású hitelek közötti különbségek rövid ismertetése, ideértve a fogyasztót érintő hatásokat, - a kamatozás típusai: rögzített, változó és ezek kombinációi, - egy tipikus jelzáloghitel fogyasztót terhelő költsége, - a jelzáloghitelhez kapcsolódó költségek listája, (pl: adminisztratív, biztosítási, jogi és közvetítői költségek), - a takarékszövetkezet által kínált törlesztési lehetőségek, beleértve a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztés gyakoriságát, - az előtörlesztés lehetősége és annak feltételei, - szükséges-e a fedezetül szolgáló ingatlan értékelése, ha igen, ki végzi el, - a lakáshitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre és egyéb állami támogatásra vonatkozó általános tájékoztatás, illetve tájékoztatás arról, hogy hol lehet további felvilágosítást kapni, - adott esetben a hitelbírálat időtartama. b) A személyre szóló tájékoztatás tartalmazza az alábbiakat: - bevezető: amely tartalmazza, hogy a tájékoztatás a takarékszövetkezet ajánlatát tartalmazza,mely nem jelent egyik fél részéről sem kötelezettségvállalást - a takarékszövetkezet, mint hitelező / hitelközvetítő neve (cégneve) és címe (székhelye), - a termék leírás, - a kamatozás feltételei (típus a rögzített kamatperiódus időtartama,) - a THM mértéke - a hitel összege és devizaneme - a futamidő, - a törlesztése száma és gyakorisága, - egyéb egyszeri költségek, - egyéb rendszeres költségek, - az előtörlesztés lehetősége és feltételei, díja, - a panaszkezelés elérhetősége, - törlesztési táblázat, - kötelező számlavezetés feltétele, - kamattörlesztéses, befektetéssel kombinált hitel esetén: türelmi idő, kamatfizetések gyakorisága, befektetési formák jellemzői A tájékoztatást a fogyasztó által meghatározott hitelcélhoz igazodva (konkrét hitelösszegre és futamidőre) a hitelbírálat elvégzését megelőzően kell átadni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tájékoztatókkal kapcsolatos kérdésekben illetékes szervezetről/ügyintézőről a név és telefonszám megadásával.

46

4.3.4. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség egyéb szabályai: - Amennyiben a takarékszövetkezet hitelközvetítőként jár el úgy az előzetes tájékoztatással egyidejűleg köteles tájékoztatni a fogyasztót, hogy egy vagy több hitelező képviseletében jár el. A hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését megelőzően köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztót tájékoztatni a részére fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről. - A fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani, kivéve ha a takarékszövetkezet a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni. - A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség: Hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - módosítása esetén a takarékszövetkezet a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényéről, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a takarékszövetkezet a fogyasztót rendszeresen honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referenciakamatláb változásáról.

4.4. Hitelképesség vizsgálat A felelős hitelezés követelménye alapján a takarékszövetkezet minden esetben köteles a fogyasztó hitelképességét értékelni. Az értékelés alapjául szolgáló információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás (KHR adatlekérdezés) igénybevételén alapulhatnak. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. A hitelképesség értékelésének követelménye nemcsak a hitelszerződés megkötése előtt terheli a takarékszövetkezetet, hanem ennek olyan módosítása esetén is, amikor a hitelösszeget a felek megnövelik. Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének növelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a hitelező köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni. Ha a takarékszövetkezet a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja. A takarékszövetkezet belső szabályzatában rögzíti: - a hitelezhetőségi vizsgálat alanyi körét, amely a természetes személyre vagy a természetes személy háztartására terjedhet ki, utóbbi esetben a háztartás fogalmának meghatározását is; 47

-

az egyes hiteltípusoknál a hitelezhetőségi limit kiszámítása szempontjából figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját; a megkívánt igazolások meghatározását, illetve a nyilatkozat tartalmát a természetes személy más hitelnyújtóval szemben fennálló egyéb hiteleiről; a természetes személy meglévő hitelei beszámításának technikáját a hitelezhetőségi limit kiszámításakor; a hitelezhetőségi limit kiszámításának módszerét az egyes hiteltípusoknál.

4.5. A fogyasztói kölcsönszerződés tartalma A hitel/kölcsönszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni. 4.5.1. A hitelszerződés tartalmazza: 1. a hitelező takarékszövetkezet (hitelközvetítő) nevét, cégnevét és levelezési címét, a felügyeleti hatóságának nevét és székhelyét 2. a hitel típusát, 3. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejét, 5. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát 6. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 7. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 8. a fogyasztó által fizetendő teljes összeget, 9. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, Ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, a hitelszerződésbe a egyértelműen és tömören bele kell foglalni, hogy a részletek megfizetése nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését, kivéve, ha a szerződésben a felek erről megállapodtak. 10. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, 11. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, költséget, jutalékot -, ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét,

48

12. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, 13. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - és módosításuk feltételeit, 14. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 15. a fizetés elmulasztásának következményeit, 16. adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget, 17. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, 18. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, továbbá azt, hogy a fogyasztó elállása esetén a takarékszövetkezet a visszafizetésig járó szerződésszerinti kamaton kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód, valamint hogy a fogyasztó elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a takarékszövetkezet által vagy egy harmadik fél és a hitelező előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik. 19. kapcsolt hitelszerződések esetén azt a tényt, hogy - a fogyasztó jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja, - a fogyasztót megilleti a törlesztés visszatartásának joga, ha a) az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik, vagy a szerződés hibás teljesítése a termék rendeltetésszerű használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerű igénybevételét lehetetlenné teszi, és b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója nem tett határidőben eleget, A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a takarékszövetkezetet. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót. A kapcsolt hitelszerződés esetén a hitelező és az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója előzetesen megállapodik a késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő, határidőben nem rendezett fogyasztói követelésekkel kapcsolatos tájékoztatásról, és a hitelezőnek a törlesztés visszatartása miatt kieső kamatbevételének megtérítéséről. 20. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, 21. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit, 22. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, 4.5.2. A fizetési /bankszámlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés tartalmazza: 1. a hitelező takarékszövetkezet (hitelközvetítő) nevét, cégnevét és levelezési címét, a felügyeleti hatóságának nevét és székhelyét 2. a hitel típusát, 3. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, (ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ez eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton 49

kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek, a takarékszövetkezet ennek lehetőségét köteles jelezni) 4. a hitel futamidejét, 5. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, Ha az egyes hitelkamatok alkalmazásának feltételei eltérnek egymástól, a hitelkamat módosításának gyakoriságára, feltételeire és eljárási szabályaira vonatkozó tájékoztatást valamennyi hitelkamat tekintetében meg kell adni. 6. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 7. a hitel teljes díját a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, 8. olyan fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret esetén, amely alapján nyújtott kölcsönt a hitelező felszólítására kell visszafizetni, a hitelező jogát, hogy bármikor jogosult a hitel teljes összegének visszafizetését követelni, 9. az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, valamint 10. a hitelkeret szerződés megkötését követően felmerülő, a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -, és ezek módosításának feltételeit.

Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza a fent meghatározott tartalmi elemeket. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

A hitel/kölcsönszerződés fennállása alatt a takarékszövetkezetnek a fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania. Jelzáloghitel esetén a hitelező évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek.

4.6. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításának szabályai Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb szerződési feltétel, ideértve az ok-okozati lista, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a takarékszövetkezet akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, és a takarékszövetkezet rendelkezik írásbeli „Árazási elvek”-kel.

50

A takarékszövetkezet a lakossági hitel-, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat, díj és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzíti, amely nem nyilvános. Az Árazási Elvek a takarékszövetkezet sajátosságai figyelembevételével a legfontosabb előre látható - a szerződésekben alkalmazott kamat, díj és költség módosítására hatással bíró - árazási szempontokat tartalmazzák. A takarékszövetkezet nemcsak az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvezőtlen, hanem kedvező irányú változását is alkalmazza. A Takarékszövetkezet egyoldalúan jogosult a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, amennyiben az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak. Az alábbiakban megjelölt valamely ok változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díjvagy költségelemének módosítását. A takarékszövetkezet a kamat-, díj- és költségelemekre kihatással bíró, huzamosabb ideig fennálló okok változása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a fogyasztói kölcsönszerződés kamat-, díj- vagy költségelemének egyoldalú módosításáról. A szerződésekben alkalmazott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró – a Magatartási Kódexben meghatározott és a takarékszövetkezet által alkalmazott – ok-listát a takarékszövetkezet jelen Üzletszabályzatában teszi közzé. Ok-lista 1.

A takarékszövetkezet vállalja, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosít egyoldalúan. 1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása a) a Takarékszövetkezet – hitelezési szerződés szerinti jogviszonyait szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; b) a Takarékszövetkezet – hitelezési szerződés szerinti jogviszonyait közvetlenül érintő tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: a) Magyarország hitelbesorolásának változása, b) az országkockázati felár változása (credit default swap), c) a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; d) a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása; e) a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása; f) refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; g) a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.

51

1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása a) Az Ügyfél/Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél/Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. b) A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. c) A Takarékszövetkezet vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon Ügyfeleknél/Adósoknál, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. d) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. 2. A takarékszövetkezet vállalja, hogy a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyébjutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében emel. 3. A takarékszövetkezet vállalja, hogy az 1. és 2. pont mellett vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosít egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, melyet nyilvánosságra hoz és arról a Felügyeletet értesíti. 4. A Takarékszövetkezet az Oklistában felsorolt, az adott Kamat-, díj-, vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is köteles érvényesíteni, azaz a feltételek, körülmények kedvező változása esetén az érintett Kamat-, díjés/vagy költségelemet megfelelően csökkenteni. 5. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a hitelező a fogyasztót rendszeresen, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. 6. A Takarékszövetkezet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Takarékszövetkezet nem jogosult továbbá az egyes Kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. 7. A szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű – és automatikusan nem megújítható – hitelek esetében az ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket a takarékszövetkezet nem módosítja. Az egyoldalú, az Adós számára kedvezőtlen módosítást – referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal Hirdetményben teszi közzé a Hitelező. A módosítás hatályba lépését hatvan 52

nappal megelőzően a Takarékszövetkezet az Adóst (a módosítás oka, ok-okozati feltételek és a várhatóan fizetendő törlesztő részlet egyidejű közlésével) – a referencia kamatlábhoz kötött kamat módosítása kivételével – postai úton köteles értesíteni. Amennyiben az Adós a közölt változásokat nem fogadja el, úgy jogosult – a referencia kamatlábhoz kötött kamat módosítása kivételével – a módosítás hatálybalépése előtt a szerződés díjmentes előtörlesztésre, illetve felmondására, mely esetben a szerződés a módosítás hatályba lépésének napjával megszűnik. Az Adós felmondása esetén a felek haladéktalanul elszámolnak egymással, és az Adós köteles az eredeti ügyleti kamattal illetve kondíciókkal a teljes tartozását a felmondási idő lejáratáig visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Takarkszövetkezet a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az Adóssal szemben. Ha az Adós a módosítás hatálybalépéséig írásban a szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. 4.6.1. A fogyasztóval kötött lakáscélú hitel/kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosításának speciális szabályai -

A fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosításának általános szabályaitól eltérően - a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések a takarékszövetkezet által a fogyasztó /adós számára kedvezőtlenül – a 2010. évi XCVI. törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem módosíthatók. Az ilyen szerződések a takarékszövetkezet által az adós számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatók, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. Ezen rendelkezést a Módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre is alkalmazni kell.

-

A szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Ezen rendelkezést a Módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) követően felmondott, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre kell alkalmazni. A Módosító törvény hatálybalépését megelőzően felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kilencven napos időtartamot a Módosító törvény hatálybalépésétől kell számítani.

-

A szerződésmódosítás végrehajtása Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezésekre kiterjedő, az ügyfél számára kedvező egyoldalú szerződésmódosítást a Takarékszövetkezet az 53

Üzletszabályzat (általános szerződési feltételek) módosításával hajtja végre, mely módosítás a szerződés részévé válik. A módosításról az érintett ügyfeleket a Takarékszövetkezet - legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen - postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti, (elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi).

4.7. A hiteldíj, a hitelek kamata, kezelési költsége A hiteldíj a kölcsönért fizetendő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan teljesítendő ellenszolgáltatást. 4.7.1. A teljes hiteldíj mutató (THM) A THM az ügyfelek megfelelő tájékoztatásául, a különböző hitelajánlatok összehasonlítására szolgál. A hitel teljes díját, illetve felszámítandó valamennyi költséget szerződésbe kell foglalni. A díjak mindenkori mértékét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. A hitel teljes díja: a takarékszövetkezet által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. A THM számításánál figyelembe kell venni: a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a takarékszövetkezet számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a takarékszövetkezet előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket (Ha a fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a takarékszövetlezetnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges.) d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint f) a biztosítás és garancia díját a (kivéve: jelzáloghitelnél) A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj,

54

e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a takarékszövetkezet nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) ha a visszafizetés ütemezése nincs meghatározva, akkor a hitel lejárati időtartamát egy évnek kell tekinteni és tizenkét egyenlő részletben, havonta történő törlesztéssel kell számolni; d) ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni; e) ha a hitelszerződés szerint a fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével; f) ha a visszafizetés ütemezése meghatározott, de a törlesztőrészletek összege változó lehet, a szerződésben meghatározott legalacsonyabb törlesztőrészletet kell figyelembe venni, hitelkártyák esetén az egyes elszámolási időszakokat követő türelmi időszakok végén a nyilvánosan meghirdetett minimális törlesztésekkel és a futamidő végén a fennmaradó teljes tartozás megfizetésével kell számolni; g) e bekezdés eltérő rendelkezése hiányában, ha a hitelszerződés több lehívási és törlesztési időpontot tartalmaz, a legkorábbi időpontot kell figyelembe venni; h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt 375 000 forintnak kell tekinteni; i) fizetési/bankszámlához kapcsolódó hitel esetén a teljes hitelösszeget a hitelszerződés teljes időtartamára lehívottnak kell tekinteni, a hitelszerződés időtartamát - ha az nincs meghatározva - három hónapnak kell tekinteni; j) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; k) ha a takarékszövetkezet egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor.

55

4.7.2. A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni:

C : k Dl: m: m’: t k: sl : X:

a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma, az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, a THM értéke.

A képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. 4.7.3. Jelzáloghitelek esetén a képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, d) ha a takarékszövetkezet a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálog-hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni, e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. A jelzáloghitelhez szükséges vagyonbiztosítás díját a THM számításánál nem kell figyelembe venni.

56

Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM értékének meghatározásakor a fogyasztó által a lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak teljesített befizetéseket is figyelembe kell venni az alábbiak szerint: - A lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak történő fizetéseket a fogyasztó szerződése szerinti gyakorisággal kell figyelembe venni azzal, hogy azok esedékességének napjaként a hitelezőnek járó törlesztés esedékességének napját kell tekinteni. - Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a lakás-takarékpénztártól történő hitelfelvétellel nem kell számolni és a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díjnak a megtakarítási részre eső összegét kell figyelembe venni. - Befektetési egységhez kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitel esetén a THM meghatározásakor a befektetés várható hozamát nullának kell tekinteni. - Életbiztosítási szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén, ha az életbiztosítási szerződés indexálást tartalmaz, az indexált díjat kell figyelembe venni a THM meghatározásakor. 4.7.4. A THM-re vonatkozó kereskedelmi kommunikáció Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint, futamideje 1 év, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. Nem egyenletes törlesztésű hitelnél is alkalmazni kell a fenti feltételeket, de az eltérő törlesztési módot feltűnő módon jelezni kell. Egyenletes törlesztésű hitel az a legfeljebb 6 hónapos türelmi idejű hitel, amelynek visszafizetése havonta, azonos összegű törlesztéssel történik. Azonos összegű törlesztés alatt értendő minden olyan kölcsöntörlesztés, amely esetében a tőketörlesztési időszakban a tőketörlesztés és a kamat forintban vagy devizában meghatározott együttes összege állandó. Ha a takarékszövetkezet az adott hitelt nem nyújtja a fenti feltételekkel és a takarékszövetkezet által kínált feltételek érdemben attól eltérőek, abban az esetben a THM számításakor a fenti feltételekhez legközelebbi - a hiteltípusra létező - összeget és futamidőt kell figyelembe venni. Ezt a kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon jelezni kell. Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania. A jelzáloghitelre vonatkozó nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek feltűnő módon tartalmaznia kell a THM értékét azzal a kiegészítéssel, hogy - a THM meghatározása az aktuális feltételek és a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, - a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát a deviza alapú kölcsönöknél 57

- a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát változó kamatozású kölcsönöknél. Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált jelzáloghitel esetén a kereskedelmi kommunikációban a THM értékét a legrövidebb megtakarítási idejű lakás-takarékpénztári termék figyelembevételével, havi 20 ezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni. A takarékszövetkezet egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek: a) teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és b) összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot. Az ilyen kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

4.7.5. A nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték • változó mértékű ügyleti kamat, • kezelési költség, • hitel befogadási díj, • rendelkezésre tartási jutalék, • rulírozási díj • késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat, • egyéb díjak, jutalékok. A kölcsönökért felszámítható egyéb díjak és költségek:
nyomtatvány költség
zárlati költség
folyósítási jutalék
felszólítás díja
felmondás előtti felszólítás díja
felmondás díja
halasztási díj
szerződés módosítás díja, (rendkívüli előtörlesztés esetén is)
telekkönyvi eljárási illetékek
közokiratba foglalás
törlési engedély kiállításának díja
KHR tájékoztatás kérése a Takarékszövetkezet
egyenleg közlés díja
szokásos ügymeneten felüli díja
rendkívüli előtörlesztés díja
értékbecslés díja
hitel kiváltási díja (idegen banki hitelekre)
bankinformáció (igazolás kiadása), minden egyéb igazolás A felszámított kamatok, kezelési költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza.

58

A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap. A kezelési költség lehet: - egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, - évi egyszeri kezelési költség, mely az év elején fennálló tartozás után számolható fel 360 napra, - évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után számolható fel az alábbi képlet alapján kezelési költség = tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x 100 4.8. A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a takarékszövetkezet a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal teszi közzé Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: - a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), - a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, - a hitel teljes összege, - a hitel futamideje, - a teljes hiteldíj mutató, - termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint - a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege. Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a takarékszövetkezet ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.

4.9. A kölcsönök törlesztése A lakossági hiteleket általában havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, 59

negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A havi törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós, adóstárs nettó jövedelme - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége - adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása - egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés.

4.9.1. A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbításáért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben az Adós a lakáscélú jelzálog-hitelszerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, úgy a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépéstől számított 35. napot követően kezdeményezett futamidő meghosszabbításokra kell alkalmazni.

4.9.2. Előtörlesztés: A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a takarékszövetkezet csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. A takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. A költségek mértéke nem haladhatja meg az 60

előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet. Ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet, úgy a költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, Nem jár költségtérítés - a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén. - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt - ha tizenkét hónap alatt egy alkalommal a fogyasztó által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kétszázezer forintot. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát. Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos 2 %-ot meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát. A fenti költségen felül a takarékszövetkezet az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. Nem jár költségtérítés - ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt - a fogyasztó részleges vagy teljes előtörlesztése (végtörlesztés) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. Lakás célú jelzáloghitel előtörlesztése esetén felszámítható hitelezői költségek Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át, a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a Takarékszövetkezetet költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését megelőzően fogyasztóval megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépésétől számított 15. napot követően teljesített előtörlesztésekre is alkalmazni kell.

4.10. A szerződés megszűntetése a fogyasztó által Teljesítés: A szerződés megszűnhet a szerződésszerű teljesítéssel, vagyis a hitel és járulékai fogyasztó részéről való maradéktalan visszafizetésével.

61

Felmondás: A fogyasztó a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott felmondási idővel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis. Ha a határozatlan idejű hitelszerződés a takarékszövetkezet rendes felmondási jogát lehetővé teszi, a takarékszövetkezet a határozatlan idejű hitelszerződést rendes felmondással legalább két hónapos felmondási idővel felmondhatja. A határozatlan idejű hitelszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a hitelező jogosult a fogyasztó lehívási jogát - a takarékszövetkezeten kívül álló, a szerződésben meghatározott indok esetén - letiltani. A takarékszövetkezet az ügyfél szerződésszegése esetén a szerződésben kikötött feltételekkel jogosult a kölcsönt azonnali hatállyal felmondani (lásd: ált szabályok és ÁSZF) Elállás: A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. A fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították. Az elállásról (felmondásról) a fogyasztónak az erre vonatkozó nyilatkozatát 14 napon belül postára kell adni vagy egyéb igazolható módon takarékszövetkezetnek el kell küldeni. A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. 4.11. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások A takarékszövetkezet az ésszerűség és a takarékszövetkezet üzletpolitikájának lehetőségein belül alternatív megoldásokat biztosít a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. Lehetővé teszi a hitelek átütemezését, vagy a törlesztési időszak meghosszabbítását, vagy egyéb módon segíti a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleket és az érintett ügyfélkört – tájékoztató levél, információs füzet, stb. – tájékoztatja az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről.

A végrehajtási eljárás előtti és alatti felelős hitelezői magatartás elvei A követeléskezelés során a takarékszövetkezet az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően jár el, a méltányosság szem előtt tartásával. Az ügyfél szerződésszegése esetén írásbeli fizetési felszólításban felhívja az ügyfél figyelmét − a teljes fennálló tartozás összegére, − a fizetendő ügyleti és késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő, − a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, stb.), 62

−

az ingatlanfedezet lehetséges elvesztésére, illetve az ügyfél mulasztásának várható jogkövetkezményeire.

A takarékszövetkezet az első kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén minden, általában elvárható lépést megtesz, hogy az ügyféllel kapcsolatba kerüljön, a megkeresésre az ügyfél érdemben reagáljon. Sikeres kapcsolatfelvétel és az ügyfél együttműködési hajlandósága esetén kialakítja a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az ügyfélnek lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre. Amennyiben a megelőző intézkedések ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem kerülhető el, úgy a takarékszövetkezet követelését peres eljárás vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti, majd végrehajtási eljárásra kerül sor. A takarékszövetkezet a végrehajtás során együttműködik az adóssal helyzetének rendezése érdekében, ennek során lehetőség szerint együttműködik a helyi önkormányzatokkal is. A takarékszövetkezet alkalmazottja és azzal egy háztartásban élő közeli hozzátartozója az a takarékszövetkezet által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként nem vehet részt. Az ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben biztosítja az ügyfélnek, hogy mielőtt a takarékszövetkezet élne vételi joggal, legalább 90 napot biztosít az adósnak arra, hogy saját maga értékesíthesse ingatlanát. A fedezet értékesítését követően ésszerű határidőn belül elszámol az adóssal a befolyt vételárral. 5. Egyes fogyasztási típusú kölcsönök: 5.1. Személyi kölcsön Felhasználási cél meghatározása nélkül fogyasztónak nyújtott kölcsön. 5.2. Jelzáloghitel Ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is fedezete mellett fogyasztónak nyújtott hitel. A hitel célja lehet ingatlan vagy lakáscásárlás(építés, stb) vagy felhasználási cél meghatározása nélküli. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra külön szerződés alapján a Takarékszövetkezet javára jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba a kölcsön és járulékai erejléig. Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség vállaláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75 %-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő. A meghatározott arány számításánál figyelembe kell venni az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzáloggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét. Ha a takarékszövetkezet ugyanannak a természetes személynek ugyanazon ingatlanára többféle pénznemben nyújt hitelt, akkor a limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre. 63

5.3. Bankszámla hitel A takarékszövetkezet a fogyasztó Számlatulajdonos igénye és hitelbírálat alapján külön szerződésben foglalt feltételek szerint folyamatosan megújítható hitelkeretet tart a Számlatulajdonos rendelkezéséresére a bankszámlán. Az engedélyezett hitelkeret terhére - a lejáratai időn belül - egy összegben vagy részletekben kölcsön vehető igénybe. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül a hitelkeret terhére kölcsönt folyósít úgy, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, melyek teljesítéséhez a Számlatulajdonos bankszámla követelése egyébként nem nyújtana fedezetet. A számlára érkező jóváírással, készpénz befizetéssel a fennálló hitelösszege csökken, ami a még rendelkezésre álló hitelkeret összegét növeli. A számlára történő befizetéseket a Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret ismételt feltöltésére fordítja, majd teljesíti a tárgynapi terheléseket. A hitelkamat és egyéb díjak összegét a Takarékszövetkezet a havi zárlat időpontjában számolja fel. A hitelkeret rendelkezésre tartásának feltételei: - a bankszámla-szerződés legalább 3 hónapja fennálljon - a bankszámlára rendszeres havi munkabér (nyugdíj stb. ) érkezzen - egyéb: egyedi elbírálás alapján A hitelkeret teljes összege: a Számlatulajdonos fizetőképességétől függően a hitelkérelem benyújtását megelőző három hónap rendszeres jóváírásainak egy havi átlagában - maximum 100 e Ft-ban - lehet meghatározni. A hitelkeret összegét az egyedi hitel-keretszerződések tartalmazzák. Igénybe vett hitelkeret lejárata: 1 (egy) éves határozott időtartam. Megszűnik a szerződés az 1 éves időtartam lejártával, ha bármelyik szerződő fél a szerződés végleges megszüntetésének szándékát a lejáratot megelőzően legalább 15 nappal a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozatában bejelenti. A hitelkeret felülvizsgálata: A Takarékszövetkezet a hitelkeret összegét a futamidő lejárta előtt az Adós/Számlatulajdonos hitelképességét – az ügyfélminősítéssel összefüggésben – évente, szükség esetén gyakrabban (legkésőbb november 30-ig) felülvizsgálja. Amennyiben a hitelkeret fenntartásának szerződés szerinti feltételei nem változnak, és egyik fél sem él a szerződés megszűntetésére vonatkozó jogával, úgy a szerződés hatálya változatlan feltételekkel további egy-egy évvel meghosszabbodik. A hitelkeret módosítása: Amennyiben a hitelkeret fenntartásának szerződés szerinti feltételeiben az alábbi változások következnek be, és egyik fél sem él a szerződés megszűntetésére vonatkozó jogával, úgy a takarékszövetkezet az éves felülvizsgálat alapján a szerződés szerinti hitelkerettől eltérő összegű hitelkeretre vonatkozó szerződésmódosítást jogosult az Adós/Számlatulajdonos számára felajánlani: Adós fizetési fegyelmének és hitelképességének változása vagy a számlára érkező rendszeres jóváírás változása, megszűnése esetén.

64

A takarékszövetkezet a hitelkeret módosításának mértékét úgy állapítja meg, hogy a módosult ügyfél-minősítési kategóriához előírt szükséges fedezet (a hitelkeret és járulékait figyelembe véve) biztosítva legyen. Hiteltúllépés: A bankszámla nyitására vonatkozó keretszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a fogyasztó jogosult hiteltúllépésre. Ilyen megállapodás esetén a takarékszövetkezet a fogyasztót köteles rendszeresen (papíron vagy más tartós adathordozón) tájékoztatni a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, a vonatkozó referencia-kamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, Ha a hiteltúllépés időtartama az egy hónapot meghaladja, a takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni az alábbiakról: - a hiteltúllépés tényéről, - a hiteltúllépés összegéről, - a hitelkamatról, és - a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a hiteltúllépés egy hónapot meghaladó voltából származik. A hitelkeret megszűnése: A szerződés megszűnése esetén, illetve amennyiben a szerződés nem kerül meghosszabbításra, a Számlatulajdonos köteles a szerződés alapján fennálló Kölcsön teljes összegét, a hitel teljes díját, valamint a hitelkerettel kapcsolatban a szerződés alapján felszámított költség, díj és egyéb tartozást – egy összegben a szerződés megszűnéséig megfizetni.

5.4. Kedvezményes építési kölcsönök és támogatások (2011. 01. 01-től alkalmazzuk.) A takarékszövetkezet az Európai Megállapodás a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információkról szóló önkéntes magatartási kódex (2001/193/EK) ajánlásának alkalmazására vállalt kötelezettséget a lakáshitelek esetében. A kódex alapján a takarékszövetkezet vállalja, hogy a fogyasztók számára biztosítja - a kínálatában szereplő lakáshitelekről szóló általános információkat - a szerződéskötést megelőzően az európai szabványosított információs adatlapon benyújtandó személyre szóló információkat. A takarékszövetkezet által tett ajánlat elfogadásáról való végső döntés a fogyasztóé. Az ajánlás szerint lakáshitel: a fogyasztónak lakáscélú ingatlan megvásárlására/építésére vagy a már birtokában lévő lakáscélú ingatlan átalakítására nyújtott hitelek, amelynek biztosítéka vagy ingatlan jelzálog vagy valamely uniós tagállamban e célra általánosan használt hitelfedezet. A fogyasztónak nyújtandó általános információk keretében a lakáshitelekre vonatkozó előzetes tájékoztatónak tartalmaznia kell (vagy mellékelni kell) a következő információkat: -

a hitelező /hitelközvetítő neve, címe a hitel célja a biztosíték formája 65

-

a rendelkezésre álló lakáshitelek típusainak leírása a fix és változó kamatozású termékek közötti különbségek rövid leírásával, beleértve a fogyasztót érintő hatásokat a kamatláb típusai (fix, változó, fix és változó kombináció) a tipikus lakáshitel fogyasztóra háruló költségeinek feltüntetése a járulékos költségek jegyzéke (pl: adminisztratív, biztosítási, jogi és közvetői ktg-k, stb.) a törzstőke hitelezőnek való törlesztésének különféle lehetőségei (ideértve a törlesztő részletek számát, gyakoriságát, összegét) van-e lehetőség a lejárat előtti visszafizetésre amennyiben igen, úgy ennek feltételei szükséges-e a tulajdon értékbecslésre, amennyiben igen, azt kinek kell elvégezni a lakáshitelek kamataira vonatkozó adókedvezményre, vagy más közpénzből nyújtott támogatással kapcsolatos információ, illetve az információ nyújtás helye ahol szükséges: a mérlegelési időszak tartalma annak igazolása, hogy a takarékszövetkezet a kódexet aláírta és annak feltüntetése, hogy a kódex rendelkezésre áll a takarékszövetkezetnél

A kódex lapján az európai szabványosított információs adatalapot a fogyasztó a hitelező takarékszövetkezettől szerezheti be. Az adatlap a következőket tartalmazza: 1. a bevezetőben az arról való tájékoztatást, miszerint az információ szolgáltatás nem jogilag kötelező ajánlat, nem kötelezi a hitelező takarékszövetkezett a hitel jóváhagyására 2. a termék leírását 3. a névleges kamatlábat (legalább a típus, rögzített időszak tartamának megjelölésével) 4. a hitel éves százalékban kifejezett hiteldíját, vagy a reálkamatot 5. a hitelösszegét és pénznemét 6. a szerződés időtartamát 7. a törlesztő részletek számát és gyakoriságát (amely változhat is) 8. az állandó törlesztő részletű (annuitásos) lakáshitel esetén: az egyes törlesztő részletek nagyságát (amely változhat) 9. a türelmi idős lakáshitel esetén: a rendszeres kamattörlesztések összegét és a visszafizetési eszközbe fizetett minden egyes rendszeres kifizetés összegét 10. a nem ismétlődő további költségeket 11. az ismétlődő költségeket, amelyeket a részletfizetések nem tartalmaznak 12. a lejárat előtti visszafizetés feltételeit 13. tájékoztatás a panaszkezelés szervezetéről – a kapcsolattartó neve, címe, telefonszáma 14. törlesztési táblázat szemléltetését 15. arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az ügyfélnek a takarékszövetkezetnél kell rendelkezni bankszámlával, amelyre a fizetését utalják.

A lakáscélú támogatások és kedvezményes kölcsönök alapvető szabályait a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet tartalmazza, mely 2001. február 1. napjától hatályos, az ezt megelőző időszakban megkötött kölcsönszerződésekre pedig a korábban hatályos és többször módosított 106/1988.(XII.26.) MT sz. és az ennek végrehajtásáról szóló 77/1988.(XII.27.) PM-ÉVM sz. rendelet irányadó. 2009. október 1. napjától a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásának szabályait a 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendelet tartalmazza. 66

A Takarékszövetkezet az előbbi rendeletekben és az üzletpolitikájában szabályozott feltételekkel - közvetíti a lakáscélú támogatásokat, - lakásépítéshez, lakás- és lakóingatlan-vásárláshoz, továbbá egyéb építési célokra saját feltételei, illetve Hirdetményében foglaltak szerint kölcsönt nyújt. Lakásépítési kedvezmény és kölcsönök - egyedi bírálat alapján - a későbbiekben meghatározott előfeltételek és indokoltság fennállása esetén nyújthatók. A támogatást igénybe vevő ügyfél, illetve adós és a Takarékszövetkezet közötti jogviszony szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét üzleti feltételeket, az adós és a hitelező jogait, valamint kötelezettségeit. A kölcsön és a támogatások iránti igényeket az e célra szolgáló nyomtatványokon lehet benyújtani, melyekhez mellékelni kell az igénybevételre való jogosultság elbírálásához szükséges iratokat. A támogatásokat és a kölcsönt egy hitelintézettől kell igényelni. Aki a támogatásra való jogosultsághoz és a kölcsönigény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közli, vagy ilyenről nyilatkozik, illetve a kölcsönt nem az engedélyezett célra használja fel, viselni kell a hivatkozott jogszabályokban foglalt jogkövetkezményeket. A Kincstár az ügyfélnél a közvetlen támogatás, valamint a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított - Ptk 232.§-a szerinti kamattal - növelt összegének – visszatérítése iránt. A Takarékszövetkezet a kölcsönt a másik fél szerződésszegése miatt felmondhatja, s az ügyleti kamattal együtt fennálló teljes tartozás azonnal esedékessé válik. A felmondott kölcsöntartozás visszafizetéséhez törlesztési támogatás nem számolható el. A lakáscélú támogatások folyósításának feltétele az igénybevételre való jogosultság igénylő általi igazolása.

A) Nyújtható hitelek, támogatások feltétele a 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet szerint A Takarékszövetkezet a bevezetőben említett jogszabályokban foglalt feltételek szerint nyújtja a lakáscélú támogatásokat: a) lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, b) fiatalok otthonteremtő támogatása, c) akadálymentesítési támogatás, d) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása, e) kiegészítő kamattámogatás, f) kamattámogatás lakóház felújítására és viziközmű létesítésére, g) kamattámogatás települési önkormányzatok részére, h) kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez, i) települési önkormányzatok támogatása a Kormányrendeletben meghatározott célok érdekében 67

Az a -c. pont támogatásai – közvetlen támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. A közvetlen támogatások közös feltételei: Közvetlen támogatást új lakás építéséhez, vásárláshoz, lakás bővítéséhez, szövetkezet tulajdonában lévő, új lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, valamint a Kormányrendelet által meghatározott használt lakás vásárlásához a lakáscélú jogszabályban nagykorú támogatott, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésben vett kiskorú támogatott vehet igénybe. 2009. július 1-jén vagy azt követően a) a lakásépítési kedvezményre, b) a fiatalok otthonteremtési támogatására, c) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására, d) kiegészítő kamattámogatásra, e) az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatására a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti állami támogatás nem nyújtható.

A/1. Lakásépítési kedvezmény Állami támogatásként lakásépítési kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és felépített, megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermekeke és más eltartott családtagja után az építési költség, vételár megfizetéséhez. A kedvezmény nyújtható: 1. új lakás felépítésére, (családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér beépítésének kivételével 2. az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására, 3. olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50 %-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül - bármely építtető esetében, illetőleg - két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést és emeletráépítést is 4. a 3 vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeiknek több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítésére, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50 %-os arányú tulajdonában állt, továbbá ha az értékesített lakás eladási árának a lakáscélú támogatásokról szóló Kormányrendeletben meghatározott tételekkel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és az együtt költöző eltartott gyermekeke tulajdoni hányada nem lehet kevesebb mint az értékesített lakásban volt. A lakásépítési kedvezmény összege: A lakásépítési kedvezmény összegét a mindenkori lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály határozza meg. A kedvezmény összege a lakásépítési költség (eladási ár) 65 %-át nem haladja meg.

68

A/2. Fiatalok otthonteremtési támogatása Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeket nevelő, 35 év alatti házastársak, élettársak vagy egyedülálló személyek a használt lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg a kormányrendeletben meghatározott értéket. A/3. Akadálymentesítési támogatás A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire állami támogatás vehető igénybe. A támogatás új lakásépítés, vásárlás esetén, valamint meglévő lakáson végzett akadálymentesítés esetén, illetve az építtető, vásárló által eltartott mozgássérült közeli hozzátartozó vagy élettárs esetén igényelhető a kormányrendelet által meghatározott összegben. A/4. Kamattámogatások - Kiegészítő kamattámogatás: Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal a 30 millió Ft-ot meg nem haladó összegű – telekár nélkül számított – általános forgalmi adót tartalmazó építési költség vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha egyikük - a lakáscélú jogszabály szerint támogatott vagy gyermekét nevelő támogatott, valamint a Gazdasági Minisztérium engedélyével rendelkező külföldi. Az építési költség, vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb 15 millió Ft összegű hitelintézeti vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel kölcsön kamatainak megtérítéséhez az állam 20 évig kamattámogatást nyújt. Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége meghaladja a 30 millió forintot, a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell felső határként alkalmazni. - Kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, magánszemély, egyéni vállalkozó természetes személy részére értékesítés vagy bérbeadás céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet és szerződésben vállalja, hogy a lakást értékesíti vagy legalább 20 évre bérbe adja, illetve a bérlet időtartama alatt értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - áfá-t is tartalmazó eladási ára, bérbeadás esetén építési költsége nem haladja meg a 30 millió Ft-ot. - Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú építési teleknek nem minősülő telekingatlanát lakótelekké alakítja és vállalja, hogy a ráépített ingatlannal együtt 5 éven belül értékesíti, úgy erre a célra a felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. - Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás A felújítási alapképzés előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti és társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez, hitelintézettől felvett kölcsön törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke: a törlesztés első 5 évében a kamat 70 %a, a második 5 évben a kamat 35 %-a. - Kamattámogatás települési önkormányzatok részére A települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez igénybe vett hitelintézeti kölcsön kamatainak 70 %-át a 69

központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja a kormányrendeletben meghatározott bevétel-kiadás viszonyának függvényében. A/5. Települési önkormányzatok által nyújtható támogatás A település önkormányzatok kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást nyújthatnak a rászoruló családoknak lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztő részleteinek, bérleti díjnak megfizetéséhez, vagy más lakással kapcsolatos költségek viseléséhez. Az odaítélés és igénybevétel feltételeit az önkormányzatok rendeletben állapítják meg.

B) A 134/2009. (VI. 23.) Kormányrendelet szerint nyújtható kamattámogatások Állami támogatásként kamattámogatás vehető igénybe a központi költségvetésből a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerűsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz. A kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét az állami adóhatóság és a Magyar Államkincstár ellenőrzi. A kamattámogatás fenti jogszabály szerinti igénybevétele feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet/takarékszövetkezet köteles ellenőrizni. A kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet/Takarékszövetkezet havi elszámolása alapján. Kamattámogatást vehet igénybe a jogszabályi feltételek igazolása esetén a) a fiatal és a többgyermekes támogatott személy - Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, - egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, b) a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére. A támogatott személy kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz kamattámogatás nem nyújtható. A rendelet szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a törlesztés is csak forintban történhet. Az építési költség, a vételár vagy a korszerűsítés költsége kiegyenlítéséhez felvett kamattámogatott hitelintézeti kölcsön mindenkori összegét a jogszabály határozza meg. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. A kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértékét a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései szerint az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam százalékában ( a jogszabály hatályba lépése idején: a 110%-a, növelve 3 százalékponttal) határozza meg. A kamattámogatás konkrét mértékét a rendelet határozza meg.

70

A hitelintézet /takarékszövetkezet a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. A hitelintézet/ takarékszövetkezet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez/ takarékszövetkezethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötése és a támogatott kölcsön folyósítását nem tagadható meg.

5.4.1. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom Az építkezés idejére, valamint a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 5 év, (2000. 02. 01-től) 10 év elteltéig a kakásépítési kedvezményre és az adóvisszatérítési támogatásra az állam javára, valamint teljes visszafizetésükig a takarékszövetkezeti kölcsönök összegéig a felépített, vásárolt lakást jelzálogjog terheli. A kölcsönt nyújtó takarékszövetkezetet a jelzálogjog az államot megelőző ranghelyen illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásba a fenti követelések megszűnéséig, illetve teljes visszafizetésükig a jelzálog jogosultja javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyzést a takarékszövetkezet kezdeményezi. (Lakáscélú kölcsönök esetében a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése illetékmentes.)

5.5. A takarékszövetkezet által nyújtott lakáscélú (piaci kamatozású) hitelek feltételei A takarékszövetkezet saját üzletpolitikájában foglaltak szerint Hirdetményében közzétett mértékű (piaci) kamatozással is folyósít lakás célú hiteleket – lakásvásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés céljára. Lakóingatlan vásárlás: Az általános hitelezési irányelvekben foglaltakon kívül 30 % saját erő, adás-vételi szerződés, tulajdoni lap bemutatása mellett. A futamidő maximum 20 év.

6. Vállalkozói hitelezés A kölcsön a vállalkozások jogszerű tevékenységével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében termelési, szolgáltatói, egyéb tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére nyújtható. Vállalkozói jellegű kölcsönben részesíthetők: a Ptk. szerinti gazdálkodó szervek, illetve vállalkozások ( a továbbiakban: vállalkozások), ideértve a mikrovállalkozókat is. Gazdálkodó szervezetnek minősül az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi 71

személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; Vállalkozásnak minősül a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell. Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Vállalkozói hitelkérelmet olyan vállalkozás nyújthat be, akit/amelyet a takarékszövetkezet hitelképesnek minősít és megfelelő mértékű saját erővel is rendelkezik. Vállalkozói hiteligény esetén célszerű előírni az adósnak a takarékszövetkezetnél való számlavezetést. A vállalkozói hitelezésre a hitelezés általános szabályai megfelelően irányadóak (III/2. pont) az alábbiak figyelembevételével. 6.1. A lehet: • • • • • • •

nyújtott hitelek után a takarékszövetkezet által felszámított ellenérték (díj, költség) változó mértékű ügyleti kamat, kezelési költség, hitel befogadási díj, rendelkezésre tartási jutalék, rulírozási díj késedelmes teljesítés esetén – az esedékessé vált (lejárt) összes tartozás után késedelmi kamat, egyéb díjak, jutalékok.

A kölcsönökért felszámítható egyéb díjak és költségek: Mindenkori " Hirdetményben " meghatározott:
nyomtatvány költség
zárlati költség
folyósítási jutalék
felszólítás díja
felmondás előtti felszólítás díja
felmondás díja
halasztási díj
szerződés módosítás díja, (rendkívüli előtörlesztés esetén is)
telekkönyvi eljárási illetékek
közokiratba foglalás
törlési engedély kiállításának díja 72










KHR tájékoztatás kérése a Takarékszövetkezet egyenleg közlés díja szokásos ügymeneten felüli díja rendkívüli előtörlesztés díja értékbecslés díja hitel kiváltási díja (idegen banki hitelekre) bankinformáció (igazolás kiadása), minden egyéb igazolás

A felszámított kamatok, kezelési költség és egyéb díjak, jutalékok megnevezését és mértékét a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza. A kamat és késedelmi kamat felszámítása a következő képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés időpontjának megfelelő nap. A kezelési költség lehet: - egyszeri kezelési költség, melyet az adósoknak a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, - évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után számolható fel az alábbi képlet alapján kezelési költség = tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x 100

6.2. Kölcsönkérelem A kölcsönigénylés nyomtatványon.

írásban

történik

a

takarékszövetkezetnél

rendelkezésre

álló

6.3. Kölcsönbírálat A kölcsönbírálat célja, hogy a kölcsönkérelem alapján a hitelcél, az adóminősítés, fedezetértékelés szempontjait figyelembe véve a kölcsön mértékére, kamatára és fedezetére vonatkozó előterjesztés elkészüljön. A hitelcél jövedelemtermelő képességét a kölcsönigénylő által készített és a Takarékszövetkezet által ellenőrzött gazdasági számítás alapján kell vizsgálni. Rövid lejáratú hitelek - pl: bankszámla hitel-keretszerződés forgóeszköz-hitel: a vállalkozó átmeneti forráshiányból adódó pénzszükséglet igényeinek kielégítését szolgálja. Lejárata 1 év. A bírálat a) a kölcsönigénylő gazdálkodására, vagyoni helyzete általános jellemzőinek b) rövidtávú fizetőképességet bemutató mutatószámok c) felajánlott biztosítékok 73

vizsgálatából áll. Hosszú lejáratú hitelek – pl: beruházási hitel a vállalkozó állóeszközeinek fejlesztésére, felújítására szolgáló forrásainak kiegészítését szolgálja. Lejárata maximum 10 év. A bírálat során - a fenti szempontokon túl - vizsgálni szükséges: - a vállalkozó jövőbeli gazdálkodására vonatkozó kalkulációkat, - a beruházás piaci megalapozottságát, jövedelmezőségét, hatását. A kölcsön engedélyezése annak feltételezésével történik, hogy a törlesztő részleteket az adós a hitel felvétele során termelt jövedelemből meg tudja fizetni. Ennek ellenére szükséges a kölcsön további biztosítékainak vizsgálata és minősítése. A hitel fedezete lehet: bankgarancia, bankkezesség, zálogjog, óvadék, engedményezés, bankszámlához kapcsolódó beszedési megbízás, közraktárjegy, stb. (lásd: jelen fejezet Biztosítékok köre alcímét) A hitelbírálat során a Takarékszövetkezet ellenőrzi a sajáterő és a felajánlott fedezet meglétét. A hitelbírálat a vonatkozó szabályzatban meghatározott hatáskörök figyelembevételével történik. A takarékszövetkezet éven belüli és éven túli mezőgazdasági hiteleket folyósít forgóeszköz finanszírozás és beruházás céljára őstermelők részére. A takarékszövetkezet részt vesz állami támogatások folyósításának lebonyolításában is. A hitelezés folyamata az általános hitelezési irányelvek alapján történik. Őstermelő Űgyfelek részére Agrártámogatások Előfinanszírozását is végzi a takarékszövetkezet. Feltételeit és folyamatát a konstrukcióra vonatkozó eljárási rend szabályozza. 6.4. Szerződéskötés A hitelengedélyezést követően történik a kölcsön és a biztosítéki szerződések megkötése, írásba foglalása. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél (vállalkozó) között aláírandó szerződés rögzíti a - a felek (illetve képviselőik) megnevezését - a kölcsön összegét és felhasználási célját - kölcsön folyósításának feltételeit - a lejáratot, törlesztési feltételeket - a hitel díját - kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjakat, - a szerződés egyoldalú hitelezői módosításának feltételeit és okait - az adós adatszolgáltatási kötelezettségét - a kölcsön felhasználásának ellenőrzését - a kölcsön visszafizetésének biztosítékait - egyéb a felek által lényegesnek tartott kikötéseket. Az engedélyezett kölcsönt a szerződésben meghatározott ütemezés szerint kell folyósítani. A kölcsön folyósítása történhet - készpénzfizetéssel - átutalással az Ügyfél (vállalkozó) által megadott számlára. 74

Az engedélyezett kölcsön hitelcélnak megfelelő felhasználását ellenőrizni kell. Nem a célnak megfelelően használt hitelt a Takarékszövetkezet felmondhatja. A tőke és kamatainak visszafizetése a kölcsönszerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. A kölcsönszámlára történő befizetés összege a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeiről rendelkező jogszabályok alapján kerül a számlán jóváírásra.

6.5. A kölcsönök törlesztése A vállalkozói hiteleket a szerződésben foglaltak szerint, általában negyedéves, havi törlesztő részletekben kell visszafizetni. A kölcsönigénylő (adós) részére meg lehet állapítani ettől eltérő ütemezésű törlesztő részleteket, (pl: több havi, negyedéves, éves, lejáratkor egyösszegű stb.) illetve az első törlesztés időpontját a folyósítást követő hosszabb idő elteltével is meg lehet állapítani. A törlesztő részlet a következő szempontok figyelembevételével kerül kialakításra: - adós esetleges egyéb fizetési kötelezettsége - adós által vállalt visszafizetési határidő - adós eddigi banki magatartása - az egyedi ügylet sajátosságai Az adósnak a felvett kölcsönt a szerződésben foglalt feltételek szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a kölcsönszerződésben meghatározott időpontban a szerződésben részletezett ütemben és összegben esedékes. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a Takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az Ügyfélnek (adósnak). A kölcsönszámlára történő befizetés összege az alábbi sorrendben kerül jóváírásra a számlán: - függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok - egyéb költségek és kamatok - tőke törlesztés. Azokat az adósokat, akik szerződésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget a Takarékszövetkezet a Hitelezési szabályzatban meghatározott módon felszólítja a hátralék rendezésére az esedékességet követő meghatározott időtartamon belül. A felszólítások (adósok, kezesek) eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést azonnali hatállyal felmondani és a szükséges intézkedéseket megtenni a követelés behajtása érdekében. Az ügyfél a szerződés megszűntetése érdekében élhet a határidő előtti teljesítés, törleszté sjogával. A hitel részleges vagy teljes előtörlesztésre vonatkozó lehetőséget és feltételeit, költségét a kölcsönszerződés tartalmazza.

75

8.6. A kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosítása Kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés – egyértelműen meghatározott feltételek, körülmények esetére – ezt lehetővé teszi. A Takarékszövetkezet egyoldalúan jogosult a vállalkozói kölcsönszerződésben a kamat-, illetve költség- és díjtételeinek mértékét megváltoztatni, az alábbi költségelemekre kihatással lévő ok-okozati feltételek esetén: 1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása 1.1. a Takarékszövetkezet - hitelszerződés szerinti jogviszonyait szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; 1.2. a Takarékszövetkezet - hitelszerződés szerinti jogviszonyait közvetlenül érintő tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; 1.3. kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. 2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: 2.1. Magyarország hitelbesorolásának változása, 2.2. az országkockázati felár változása (credit default swap), 2.3. a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; 2.4. a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása; 2.5. a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása; 2.6. refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; 2.7. a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása. 3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása 3.1. Az Ügyfél/Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél/Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. 3.2. A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. 3.3. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. 76

Az egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat módosítása kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal Hirdetményben teszi közzé a takarékszövetkezet. A Hirdetményben történő tájékoztatás során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik, illetve tájékoztatást kell adni a módosítás okairól. Amennyiben az adós a közölt változásokat nem fogadja el, köteles az eredeti ügyleti kamattal a teljes tartozását a változás hatályba lépésének napjáig visszafizetni, ellenkező esetben a takarékszövetkezet a Hirdetményben meghatározott időponttól kezdődően a módosított mértékű hiteldíjat jogosult felszámítani. A szerződést a Takarékszövetkezet nem módosíthatja egyoldalúan új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege, vagy felső határa egyoldalúan az Adós számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben való tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat, díj, vagy költségelem milyen mértékben változik. Az Adós számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.

9. Faktoring (A tevékenység végzését a PSZÁF a E-I-592/2005 számú határozatával engedélyezte.) 9.1. Általános szabályok: A faktorálás követelések átruházása ellenérték fejében engedményezés útján. A faktoring tevékenység a pénzkölcsön speciális fajtája, követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával, vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A faktoring tevékenység végzése forintban történik. A faktoring tevékenységre a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, mely szerint: A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését másra (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel. A követelések engedményezése (megvásárlása) tételes vagy keretjellegű lehet.

77

9.2. A felek személye: Az engedményező, az engedményes és a kötelezett, a deviza jogszabályok alapján belföldinek minősülő, valamint külföldi tulajdonban lévő Magyarországon bejegyzett telephellyel, székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, vállalkozások lehetnek. Engedményező: A takarékszövetkezet azon ügyfelei – deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások – amelyek / akik a takarékszövetkezetnél pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznek, illetve ilyen számla nyitására vállalnak kötelezettséget és tevékenységi köre üzletszerű termékértékesítés illetve szolgáltatás nyújtása. A követelés eladója (mint termékértékesítést végző, szolgáltatást nyújtó, szállító) – a jogviszony jogosultja. Az engedményező minden esetben készfizető kezességet vállal a kötelezett teljesítéséért. Az engedményező a faktorral szemben készfizető kezesként felel az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig. Kötelezett: Az engedményezővel üzleti kapcsolatban álló deviza belföldinek minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezetek, vállalkozások. Az átruházott követelés kötelezettje (mint vevő) – a jogviszony kötelezettje. Törekedni kell arra, hogy a kötelezett is rendelkezzék a Takarékszövetkezetnél bankszámlával, de ez nem feltétele a faktorálásnak. Engedményes: A követelés megvásárlója (a takarékszövetkezet) – a jogviszony jogosultjának helyébe lépő faktor.

9.3. A faktoring tárgya: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata nem haladja meg az egy évet. Ezen ügylet általában bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt, pénzkövetelésre szóló engedményezés (egyéb járulékok, mint pl. kamat, késedelmi kamat, kötbér, stb. nem vásárolhatók meg). A Takarékszövetkezetet a követelések átvételétől kezdődően nemcsak annak a joga illeti meg, hogy a kötelezettől a fizetést követelje, hanem a továbbiakban mindazok a jogok is megilletik, amelyek az alap ügyletet képező jogügyletből az átadás időpontjáig az engedményezőt megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlévőségek beszedésével kapcsolatos jogok is. Csak olyan követelések vásárolhatók meg, amelyek igazoltan tényleges szolgáltatás nyújtásokon, illetve termékértékesítéseken alapulnak. A faktorálandó követelés konkrét tárgyát és terjedelmét a faktoring szerződés tartalmazza.

78

9.3.1. Nem lehet a faktoring tárgya: -

-

-

Vitatott, peresített, lejárt, értékpapírban megtestesülő követelés. Lejárt a követelés (ha a számlafizetés esedékessége már lejárt, és a kiegyenlítés nem történt meg. Elévült követelés. (A gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzkövetelések elévülési ideje öt év.) Olyan számla követelés, amelynek fizetési módja váltó, vagy a kötelezett által az engedményezőnek adott, a kötelezett bankjában lévő számlájára vonatkozó azonnali inkasszóban valósul meg (kivételt képez ez alól a Takarékszövetkezetnél vezetett számlára vonatkozó azonnali beszedési megbízási jog). Olyan ügyféltől származó követelés, amelyben az ügyfélnek a kötelezettel szemben kötelezettsége áll fenn, illetve a kötelezett beszámítási lehetőség érvényesítésével élhet. A felszámolás, csőd, végelszámolás alatt álló ügyfél követelése, illetve az ügyfélnek felszámolás csőd vagy végelszámolás alatt álló kötelezettjével szembeni követelés. Kifejezetten bizonytalan követelés. Amely követelés engedményezését jogszabály kizárja.

9.3.2. A megvásárolható követelés paraméterei: -

Az engedményező és kötelezett között létrejött valós jogügyletből származik. Nem lehet kifejezetten bizonytalan követelés. A követelés fizetési határideje maximum egy év. A kötelezett képes a követelés teljesítésére. Per – teher és igénymentes. Behajtható és végrehajtható. A számla bruttó értékének maximum 100 %-a.

9.3.4. A faktoring szerződés az alábbiakat tartalmazza: -

-

a szerződő felek megnevezését, azonosításához szükséges adatokat, a szerződés tárgyát (a faktorálandó követelés megnevezését, összegét), a díjakat, kamatokat (kamatot, díjat, egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt lehetővé teszi) a szerződés teljesítésének feltételeit, a főkövetelés, díjak, költségek megfizetésének esedékességeit, a szerződés megszűnésének, felmondásának feltételeit, a szerződés biztosítékait, egyéb a felek által lényegesnek tartott és a jogszabályok által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, rendelkezéseket.

9.4. Biztosítékok: A faktoring ügyletre az engedményező készfizető kezességvállalásán felül a kockázati döntés szerint további fedezeteket is be lehet vonni.

79

A takarékszövetkezet az ügylet megkötése előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezetek rendelkezésre állnak-e, továbbá azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A takarékszövetkezet követelése tekintetében - függetlenül az ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességétől - jogosult megkövetelni, hogy az ügyfél nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékát egészítse ki, oly mértékben, amennyiben a takarékszövetkezet követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A biztosítékok köre: - jelzálogjog (ingó, ingatlan), vagyont terhelő zálogjog, keretbiztosítéki zálogjog - óvadék - vételi jog (opció) - azonnali beszedési megbízás - készfizető kezesség - bankgarancia, bankkezesség - egyéb biztosíték – eseti döntéstől függően

9.5. Ellenérték: Faktorálás esetén a Takarékszövetkezet a faktorálandó követelésnek a faktoring díjjal csökkentett összegét fizeti meg az engedményezőnek Faktoring díj: a faktorálandó követelés alapulvételével a faktoring hozamkamatlábnak megfelelő, a futamidő függvényében megállapított faktoring diszkontkamatlábbal számított érték. A faktorálandó követelés az engedményezőnek a kötelezettel szemben fennálló követelésről kibocsátott számla bruttó értékének maximum 100 %-a. A követelés lejárata: Az engedményező által a kötelezett részére történő termékértékesítésből, szolgáltatás nyújtásából eredő pénzfizetésre szóló követelések, melyek lejárata a követelésről kiállított számla keltétől számított egy évet nem haladhatja meg. Faktorálási költségek Faktoring díj (ügyleti kamat): A faktoringdíj a faktorálandó követelés értékéből kerül levonásba. Kiszámítása: C =

kxnxi 30 000

k: faktorálandó követelés bruttó értékének 100%-a n: kamatnapok száma (a követelés megvásárlásának - faktorálás - napjától a követelés esedékességének napját megelőző naptári napig terjedő időszak, naptári napokban.) i: faktoring diszkontkamatláb %-ban c: faktoringdíj r: faktoring hozamkamatláb %

80

A faktoring diszkontkamatláb % meghatározása: i=

360xr 30000 + (rxn)

Bírálati díj: A faktorálandó követelés értéke után a benyújtáskor, illetve a szerződés megkötésekor fizeti meg az Engedményező. A faktorálási költségek, díjak mindenkori mértékét a Takarékszövetkezet Hirdetményben, kondíciós listában teszi közzé. Jelen szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az alábbi követelések megvásárlása esetén is: - természetes személyeknek a Magyar Állammal szemben fennálló követeléseinek megvásárlására amelynek tárgya állami támogatás vagy uniós támogatás, a követelés értékének maximum 100 %- áig. A faktoring szerződésben meghatározott kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a takarékszövetkezet számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. A takarékszövetkezet az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. Az egyoldalú szerződésmódosításra a vállalkozói kölcsönszerződésekre vonatkozó jelen fejezet (8.6. pont) rendelkezései irányadóak.

81

IV. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása (ÁPTF. 904/1997/F. számú engedély) A jelen Üzletszabályzat a pénzforgalomi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft) és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet (Pft vhr), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) keretei között tartalmazza a takarékszövetkezetnél a pénzforgalomra vonatkozó szabályokat. 1. A pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak Pénzforgalmi szolgáltatás: - a fizetési számlára történő készpénzbefizetést, illetve a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, - a készpénzátutalás, - az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, azért az alábbi esetekben a pénzforgalmi szabályokat nem kell alkalmazni: - készpénzzel - bankjeggyel és érmével - történő fizetési művelet (a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélkül) - a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet, - a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása, - jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése, - cash-back szolgáltatás (fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte), - a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán, - a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet,

82

- a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet, - értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet, - a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is, - az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak, - az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között, - a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet, - az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, - a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek. Keretszerződés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó dokumentumok – Ügyfélszerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek, Kondíciós Listák, Hirdetmények, Díjszabások – és szerződések összességét jelenti, olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla, mint bankszámla megnyitását is. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni. A keretszerződés érvényes létrejön a felek aláírásával (egyszerű magánokirat). Fizetési számla/ bankszámla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató/takarékszövetkezet egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. A takarékszövetkezet, mint hitelintézet által vezetett fizetési számla bankszámla. Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla/bankjszámla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott – ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és elszámolási alszámláit, valamint külföldi vállalkozásnak az adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi 83

számláját is -, továbbá az a fizetési számla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően, kifejezetten pénzforgalmi számlaként kerül megnyitásra. A pénzforgalmi számla mellett – a számlatulajdonos kérésére a számlavezető takarékszövetkezet meghatározott célra szolgáló – elkülönített számlákat is nyithat, melyek a pénzforgalmi számlával együttesen egységes fizetési számlának tekintendők. A Számlatulajdonos részére szabad pénzeszközeinek elhelyezése érdekében, magasabb hozam elérése céljából lekötött betétszámla, mint fizetési számla nyitható. Bankszámlaszerződést kötő felek: a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató, illetve számlavezető és a számlatulajdonos. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Rendelkezésre jogosult: a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, illetve a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított személy. Fizetési művelet: valamely fizetési mód szerinti fizetési megbízás lebonyolítása Fizetési megbízás: az arra jogosult által fizetési művelet teljesítésére adott megbízás, továbbá a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés. Terhelési nap: az a nap, amikor a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését ( CD vagy DVD lemez, flopy, email). Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére, mint a telefon, telefax. Banki munkanap A fizetési megbízások teljesítéséhez szükséges időtartam szempontjából banki munkanapnak az a nap tekintendő, amelyen a takarékszövetkezet fizetési művelet teljesítése céljából nyitva van. Ha a takarékszövetkezet a pénzforgalmi műveletet olyan napon végzi, amely ténylegesen pihenőnap vagy munkaszüneti nap, akkor a megbízás teljesítése azon a munkanapon kezdődik, amelyen az Elszámolóház szolgáltatást végez.

84

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

2. A Bankszámla (mint fizetési számla) megnyitása A bankszámlaszerződéssel a takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél /számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. A hitelintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. Amennyiben a Számlán a bankszámlavezetés szerződés szerinti költégeire nincs fedezet és arról a Számlatulajdonos a Takarékszövetkezet írásbeli felszólítására sem gondoskodik, úgy ezen magatartás súlyos szerződésszegésnek minősül, mely esetben a Takarékszövetkezet jogosult a keretszerződést azonnali hatállyal felmondására is. A takarékszövetkezet a bankszámlanyitást a pénzforgalomról szóló jogszabályok alapján a Bankszámlák vezetésére vonatkozó Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott igazoló okmányok bemutatásához, illetve a számlatulajdonos vagy a nevében eljárni jogosult azonosításához és a Hirdetményében meghatározott mértékű számlanyitási díj befizetéséhez köti. A bankszámlát a takarékszövetkezet az egyedi pénzforgalmi jelzőszám /nemzetközi pénzforgalmi jelzőszám (IBAN), és a számlatulajdonos teljes vagy rövidített neve alapján tartja nyilván. A pénzforgalmi jelzőszámot a Pft.vhr szabályai szerint alakítja ki. Pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet az annak nyitására jogszabály erejénél fogva kötelezett ügyfelek, illetve azon az egyéb ügyfelek részére nyit, akik szabad akaratukból pénzforgalmi számla nyitásáról rendelkeznek. Pénzforgalmi számlának nem minősülő bankszámlát a takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, illetve azon ügyfelek részére nyit, akik ilyen szerződés megkötésére tesznek ajánlatot (a természetes személy nem rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalma lebonyolítására szolgál).

3. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása A bankszámla feletti rendelkezés a bankszámla keret-szerződésben, Általános Szerződési Feltételekben meghatározott módon (írásban, elektronikusan, stb.) történhet. (Az aláírás a felek megállapodása szerint meghatározott módon elektronikus kódolással helyettesíthető, ha a felek elektronikus adatátviteli kapcsolatban állnak egymással.) A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározhatja a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A Takarékszövetkezet a rendelkezésre jogosult személytől csak azután fogad el rendelkezést, ha azonosítása már megtörtént. 85

A takarékszövetkezet a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy - a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa, - a rendelkezési jog gyakorlása során a takarékszövetkezet a megbízáson feltüntetett aláírás (ideértve az elektronikus kódot is) megegyezik-e a bejelentett aláírásával (elektronikus kódjával). 3.1. A rendelkezési jogosultság bejelentésének módja: A Számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy a bankszámla felett rendelkezésre jogosultak nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módjára vonatkozó egyéb kikötéseket az erre a célra szolgáló és a takarékszövetkezet által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon (a továbbiakban: aláírásbejelentő kartonon) kötelesek bejelenteni. Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szerevezet esetén a bejelentés módja: - A vezető bejelentési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, illetve egységes szerkezetbe foglalt, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett, az új képviselő nevét tartalmazó társasági szerződéssel, alapszabállyal, alapító okirattal, stb.) igazolja. - A takarékszövetkezet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e. - A takarékszövetkezet nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történő elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkező károkért. Ha a vezető megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik. - Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető bejelentése érvényes. - Ha a számlatulajdonos szervezet létesítő okirata alapján a vezetők közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett bejelentés az érvényes. - Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. - Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg. - Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a takarékszövetkezet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet A szerződéses kapcsolat fennállása alatt a számlatulajdonos, illetve képviselője, a meghatalmazottja köteles az azonosító adataiban bekövetkezett bármely változásról öt munkanapon belül értesíteni a takarékszövetkezetet. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából származó károk kockázatát a számlatulajdonos viseli. A rendelkezésre bejelentett személyekben történt változásokat (pl: új személyek bejelentését, stb) a számlatulajdonos a bejelentésre vonatkozó szabályok szerint köteles megtenni.

86

3.2. A rendelkezési jog bejelentésének egyéb szabályai: - Amennyiben a Számlatulajdonosnak több bankszámlája és/vagy pénzforgalmi számlája, lekötött betétszámlája van, és az aláírásbejelentő kartonon bejelentett, rendelkezni jogosult személyek az egyes számlák esetében eltérnek, úgy a számlatulajdonos köteles megjelölni azt az aláírásbejelentő kartont, amelyen azok a természetes személyek szerepelnek, akik az új, megnyitásra kerülő bankszámla felett is rendelkezhetnek. - A bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó meghatalmazás lehet állandó (a visszavonásig érvényes) vagy eseti (egy alkalomra szóló) is, mely a meghatalmazó okiratban meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére jogosít. Az eseti meghatalmazást a számlatulajdonos közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles megadni oly módon, hogy az egyértelműen tartalmazza a meghatalmazó és meghatalmazott személyazonosságának a megállapításához szükséges adatokat és a rendelkezési jog tartalmát. - A bankszámla feletti rendelkezési joggal meghatalmazott személyek rendelkezési jogosultságát a takarékszövetkezet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az aláírási jogban beállott változást (módosítást, törlést) a számlatulajdonos a takarékszövetkezettel írásban nem közli. - A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a fizetési számlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható. Az elektronikus banki szolgáltatás esetén a számlatulajdonos a keretszerződés/bankszámlaszerződés aláírásával egyidejűleg az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az ügyfélterminál minden egyes felhasználójára vonatkozóan megadott adatok mellett köteles rendelkezni az elektronikus aláírásra jogosultak nevéről és aláírási pontszámáról. Az aláírásbejelentő kartont a számlavezető kirendeltség ez esetben is bekéri a számlatulajdonostól. 3.3. A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása -

A számlatulajdonos a fizetési számlája felett szabadon rendelkezik, kivéve a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközöket, melyek az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel.

-

A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a takarékszövetkezet jogszabályi felhatalmazás alapján terhelheti meg a bankszámlát fizetési számlák közötti fizetéssel – nevezetesen: hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalással, valamint ha 2009. november 1. előtt a bírósági végrehajtás általános feltételei már fennálltak, a pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtására jogosult a kötelezett fizetési számlája, bankszámlája terhére beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett (fizető fél) erre vonatkozó felhatalmazása hiányában, ha annak feltételei fennállnak – végrehajtás keretében, amelyről előzetesen nem értesíthető a kötelezett számlatulajdonos. = átutalási végzés (bírósági intézkedés): Pénzkövetelés behajtása céljából a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére a pénzforgalmi szolgáltatónál (takarékszövetkezetnél) kezelt, adós rendelkezése alatt 87

álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz. A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és azt az adósnak ne fizesse ki. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt számlára. = hatósági átutalás (végrehajtói intézkedés bírósági -, közigazgatási -, adó végrehajtási eljárásban): A végrehajtó a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt hatósági átutalási megbízással intézkedik a végrehajtói letéti számla javára. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni. = pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtása: a behajtás feltételei: a) ha a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - fizetési számlával, bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi számlával rendelkezik, b) a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. §-ának megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és c) a jogosult a behajtást végző pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. -

A számlavezető takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett esedékes, lejárt követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt.

-

A számlavezető takarékszövetkezet - a felek keretszerződésben foglalt megállapodása alapján - jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési műveleteinek helyesbítésére.

A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés /ÁSZF alapján.

4. Tájékoztatás 4.1. A tájékoztatás lehet 88

= előzetes tájékoztatás (szerződéskötés, fizetési megbízás előtt) = fizetési megbízáshoz kötött utólagos tájékoztatás a fizető fél és a kedvezményezett részére. A takarékszövetkezet csak azokról a díjakról, költségekről egyéb fizetési kötelezettségről tud előzetes tájékoztatást adni az ügyfélnek, amelyekről információja van. A takarékszövetkezet a Pft-ben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztó terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, egyébként a tájékoztatási kötelezettség körében a takarékszövetkezet jogosult a Hirdetményben meghatározott költségtérítést felszámítani. A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat, egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni. 4.2. Az ügyféllel való kapcsolattartás módja A takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettségének írásban Hirdetmény (ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben/ügyféltermeiben) útján vagy postai úton tesz eleget, a Bankszámlák vezetésre vonatkozó ÁSZF-ben meghatározott módon. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost magyar nyelven az általa megadott címre postai úton továbbított ügyfélforgalmi értesítővel tájékoztatja vagy az elkészített ügyfélforgalmi értesítőt a Számlatulajdonos külön nyilatkozatára – annak személyes átvételig – visszatartja („visszatartott levelezés”). 4.3. Az ügyfél előzetes tájékoztatása 4.3.1. A keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettség A takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz amennyiben a keretszerződést megkötését megelőző tájékoztatást a keretszerződés részévé teszi és az ügyfélnek a bankszámlaszerződést, ÁSZF-t /Üzletszabályzatot, Hirdetményeket, Díjszabásokat, formanyomtatványokat átadja. A tájékoztatás tartalma megegyezik a szerződés kötelező tartalmi elemeivel. A takarékszövetkezetnek a fizető felet kérésére a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatatja a teljesítés időtartamáról és a tételesen fizetendő fizetési kötelezettségéről (díjról, költségről a Díjszabás alapján). A tájékoztatás formája lehet papír alapú vagy teljesíthető tartós adathordozón. A papír alapú tájékoztatást a takarékszövetkezeti ügyintéző adja át az ügyfélnek, illetve az a takarékszövetkezet ügyféltermeiben az ügyfelek rendelkezésére áll. 89

Ha a keretszerződés megkötése az ügyfél kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a takarékszövetkezet a keretszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a tájékoztatást megadni. A takarékszövetkezet a szerződés fennállása alatt - az ügyfél kérésére - bármikor köteles a szerződési feltételeket és az előzetes tájékoztatási kötelezettség szerinti adatokat papíron vagy tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A pénzforgalmi keretszerződésekre a magyar jog szabályai az irányadóak. 4.3.2. A keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatás A takarékszövetkezet - a fizető fél kérésére - a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően a következő adatokról köteles tájékoztatást adni: - a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és - tételesen a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy fizetési kötelezettségről. A Takarékszövetkezet az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményeiben/Díjszabásban a fizetési megbízások teljesítésének feltételeiről, díjáról közérthető módon, írásban adja meg előzetes tájékoztatását. 4.3.3. Az ügyfél utólagos tájékoztatása (bankszámla forgalmáról, egyenlegéről) A takarékszövetkezet köteles utólagos, a fizetési megbízásokhoz kötött tájékoztatást adni a fizető fél és a kedvezményezett részére. A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A fogyasztó (fizető, kedvezményezett) fél kérelmére a takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal bankszámla kivonattal eleget tesz utólagos tájékoztatási kötelezettségének papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen (postai úton vagy személyes átadással) 4.3.4. Egyéb tájékoztatás A takarékszövetkezet bármikor köteles a fizető fél részére lehetővé tenni, hogy bankszámlájának aktuális egyenlegét bankkártya birtoklása esetén a Számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (pl: ATM- Internetbank, stb) ellenőrizhesse.

5. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés - megkötésének módjára, - időtartamára, - megszűnésére, - módosítására, - a jogviták rendezésére 90

vonatkozó szabályokat a keretszerződés, illetve a Bankszámlák vezetésre vonatkozó ÁSZF tartalmazza.

6. A fizetési megbízások és teljesítésük 6.1. Fizetési módok A számlatulajdonos pénzforgalmi számlájával kapcsolatban - ha a fizetési módot jogszabály kötelezően nem írja elő - a következő fizetési módok alkalmazhatók: Fizetési /bankszámlák közötti fizetési módok: aa) átutalás, 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, 3. rendszeres átutalás, 4. hatósági átutalás, átutalási végzés. ab) beszedés - a felhatalmazó levélen alapuló beszedés, - váltóbeszedés, - csekkbeszedés, - csoportos beszedés, - határidős beszedés - okmányos beszedés. ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés - fizetés bankkártyával ad) okmányos meghitelezés (akkreditív)

Fizetési/bankszámlákhoz kötődő készpénzfizetési módok: - készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása - készpénzbefizetés - készpénzkifizetés A fizetési megbízásokat a számlatulajdonossal kötött megállapodás szerinti módon (általában írásban vagy elektronikus úton) kell a takarékszövetkezethez eljuttatni. A fizetési megbízások adatait, a megbízások érkezésének időpontját a takarékszövetkezet rögzíti és tárolja. Ha a Számlatulajdonosok egymás között más fizetési módban nem állapodnak meg, a pénzforgalmi bankszámláról történő kifizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni.

91

A számlatulajdonosnak a fizetési megbízásokat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon, az egyes fizetési módok esetében a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban rögzített, a teljesítéshez szükséges adattartalom feltüntetése mellett kell megadnia. A takarékszövetkezet - ingyenesen - a nyomtatványokat a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja, és csak az e nyomtatványokon adott megbízásokat fogadja el teljesítésre. 6.2. Értéknap A hatályos pénzforgalmi jogszabályok, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesülésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás kedvezményezettjének fizetési számláján jóváírják. Az Értéknapokat a takarékszövetkezet teljesítési rendre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza. 6.3. A fizetési megbízás átvételének és befogadásának időpontja, tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontja A fizetési megbízások átvételének, befogadásának és teljesítésének rendjét, határidejét a takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza. 6.3.1. A fizetési megbízás átvétele A papír alapon kezdeményezett fizetési megbízások átvétele munkanapon belül a beérkezés sorrendjében történik. A fizetési megbízás adatait és a beérkezésének időpontját a takarékszövetkezet rögzíti és tárolja. A számlatulajdonosok fizetési megbízásaikat postai úton vagy közvetlen benyújtással, valamint a Keretszerződésben rögzített külön megállapodás alapján juttathatják el a takarékszövetkezethez. A takarékszövetkezet - külön szerződés alapján - elektronikus úton is befogad fizetési megbízásokat. 6.3.2. A fizetési megbízás befogadása: A takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítési határidejét - a Számlatulajdonos/ Kedvezményezett által megjelölt későbbi időpont (teljesítési dátum), vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a fizetési megbízás befogadásának időpontjától számítja. 6.3.3. A fizetési megbízás teljesítése, a teljesítés sorrendje A fizetési megbízás teljesítésének feltétele a pozitív számlaegyenleg. A takarékszövetkezet a fizetési megbízásokat a számla tárgynapi fedezete (azaz az előző napi záróegyenleg és a tárgynapi jóváírásoknak a teljesítésnél a feldolgozás során még figyelembe vehető része) erejéig teljesíti. A fizető fél és a takarékszövetkezet eltérő tartalmú megállapodása hiányában a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére nem teljesíti a takarékszövetkezet. A számlatulajdonos külön, eseti rendelkezése nélkül, de a számlatulajdonos Keretszerződésben rögzített felhatalmazása alapján a takarékszövetkezet beszámítási jogával élve megterhelheti a Számlatulajdonos nála vezetett bankszámláját a számlavezetési tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonossal szemben - a pénzforgalmi szolgáltatói tevékenysége körében keletkezett 92

esedékes követelését - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban felsorolt előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat megelőzően teljesíti. A takarékszövetkezet a téves bejegyzésének helyesbítését nem tekinti fizetési műveletnek. A téves számlavezetői bejegyzésből eredő bármely irányú eltérés a bankszámla egyenlegében nem eredményezhet a számlatulajdonos vagyonában beálló változást. 6.3.4. A fizetési megbízások visszautasítása A takarékszövetkezet visszautasítja a fizetési megbízás teljesítését - ha az a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, - a fedezet hiánya miatt - a sorbaállított fizetési megbízást a sorbaállítás időtartamának eredménytelen elteltét követően. A takarékszövetkezet visszautasíthatja: - a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást A visszautasított fizetési megbízást teljesítésre át nem vettnek kell tekinteni. A fizetési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a takarékszövetkezet értesíti a számlatulajdonost. A megindokolt visszautasítás esetén a Takarékszövetkezet a keretszerződés alapján a tényleges és közvetlenül felmerült költséggel arányos, Hirdetményben meghatározott díj felszámítására jogosult. 6.3.5. A fizetési megbízások sorbaállítása, részteljesítés A fedezethiány miatt nem teljesíthető, vissza nem utasított átutalási és beszedési megbízást a takarékszövetkezet (jogszabály eltérő rendelkezése hiányában) legfeljebb harmincöt nap, csoportos beszedési megbízást legfeljebb a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra sorbaállítja. A sorbaállítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg. A takarékszövetkezet a beszedési megbízásoknak a fizető fél számláján való sorba állításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése szempontjából a Számlatulajdonos részére vezetett valamennyi fizetési számla egy fizetési számlának minősül. A sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. 6.3.6. Készpénzfizetési (pénztári) műveletek Készpénz felvétel A takarékszövetkezet lehetőséget biztosít a Számlatulajdonosnak készpénzfelvételi utalványfüzet igénylésére, amely forint készpénzfelvételre használható fel. Készpénzfelvétel esetében a takarékszövetkezet nem alkalmaz részteljesítést. Készpénz befizetés

93

A készpénz befizetése a takarékszövetkezetnél és a számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában alkalmazott befizetési bizonylat felhasználásával történik.

7. A fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módja A fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet által történt átvételét követően a (A Pftben meghatározottaktól eltekintve) a számlatulajdonos nem vonhatja vissza, kivéve a számlatulajdonos írásbeli kérelme alapján a teljesítési rendről szóló Hirdetményben meghatározott időpontig, amennyiben a takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítéséről még írásbeli igazolást nem állított ki. A fizetési megbízás jóváhagyása, több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyása a számlatulajdonos előzetes nyilatkozata alapján történik. Előzetes jóváhagyásának minősül a fizetési megbízás benyújtásának és bejelentett módon történő aláírásának vagy egyedi azonosító kód használatának együttes megtörténte.

8. A takarékszövetkezet felelőssége 8.1. A takarékszövetkezet helyesbítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése A Számlatulajdonos ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő hatodik hónapnak a bankszámla megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a takarékszövetkezetnél a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. A takarékszövetkezet a kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni. 8.2. A takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a takarékszövetkezet haladéktalanul köteles megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani és megtéríteni a fizető fél kárát. 8.3. A takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége, és a visszafizetés feltétele Amennyiben a takarékszövetkezet a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, úgy köteles visszatéríteni a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. A visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. A takarékszövetkezet a fizető fél visszatérítésre vonatkozó

94

igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja.

9. Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések A takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta forgalmi jutalékot és díjat számít fel, és más szervek által a Számlavezető helynek felszámított tényleges költségeket (pl. postai készpénz-forgalom költségeit, posta költséget stb.) a Számlatulajdonosra áthárítja. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezetet arra, hogy a jutalékok és a díjak összegével bankszámláját, illetve - amennyiben a Számlatulajdonos nem rendelkezik bankszámlával, akkor - a betétszámláját külön rendelkezése nélkül megterhelje. A Számlatulajdonos pénzforgalmi számláinak vezetéséért, a pénzforgalom lebonyolításáért a tartozik forgalom után felszámítandó forgalmi jutalék számításának a módja: A forgalmi jutalék számításának a módja: tartozik forgalom×jutalék (‰) 1.000 A takarékszövetkezet a bankszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után az egyenleg nagyságától függően a Számlatulajdonosnak mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül havonta ír jóvá. Lekötött betétszámlák esetén a kamat jóváírása a Betéti Keretszerződésben rögzített esedékességkor történik. A takarékszövetkezet a kamatok mértékéről, a jutalékokról és a díjakról az általa közzétett aktuális Hirdetményben ad tájékoztatást, illetve azok aktuális mértékét a keretszerződésbe foglalja. A kamatszámítás módja: Kamat = tőke x kamatláb x időszak napjai 360 100

10. Internetbanki szolgáltatás Az Electra Internet Banking a takarékszövetkezet internetes felhasználói felülete, amelynek segítségével a Számlatulajdonos, valamint az általa kijelölt Felhasználók a weben keresztül a nap 24 órájában el tudják érni, a szolgáltatásba bevont fizetési számlákhoz kapcsolódó információkéréseket, fizetési megbízásokat, nyomon követhetik, valamint lekérdezhetik azok állapotát.

95

10.1. Az Internet Banking szolgáltatás igénybevételének feltételei Internet Banking szolgáltatás igénybevételére az a Számlatulajdonos jogosult, aki annak igénybevételére szolgáltatási szerződéssel (a hozzá kapcsolódód Általános Szerződési Feltételekkel- ÁSZF.) és Pénzforgalmi Keretszerződéssel rendelkezik. A Keretszerződés bármely okból történő megszűnése esetén azzal egyidejűleg a Szolgáltatási szerződés is megszűnik. A szolgáltatás igénybevételéhez Számlatulajdonosnak az alábbi technikai, műszaki feltételekkel kell rendelkezni: - személyi számítógép; - Microsoft Windows (’95, ’98, NT4.0, 2000, XP, Vista) operációs rendszer; - folyamatosan frissített vírusellenőrző program; - internet kapcsolat; - internet böngésző: Internet Explorer 5.0 vagy Firefox, Opera; - SMS fogadására alkalmas telefonkészülék és működő SMS szolgáltatás valamely távközlési szolgáltatónál. Az Internet Banking szolgáltatás minden nap 24 órán keresztül igénybe vehető, kivéve a karbantartási, hibajavítási időket, amelynek időpontjáról és tartamáról a takarékszövetkezet az internetes honlapján ad tájékoztatást. A szüneteltetésből adódó esetleges károkért a takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. Az Internet Banking szolgáltatáson keresztül küldött információ titkosított, a rendszer védekezik az illegális belépések ellen. A szolgáltatást csak érvényes felhasználó azonosítóval és bejelentkezési jelszóval rendelkező Felhasználó tudja igénybe venni. 10.2. A szolgáltatás díja A Számlatulajdonos az Internet Banking szolgáltatás igénybevételéért, az Electra Internet Banking rendszeren keresztül benyújtott fizetési műveletekért, megbízásokért, illetve igénybevett szolgáltatásokért díjat, költséget, jutalékot, kamatot tartozik fizetni a takarékszövetkezet részére, melyek megfizetésének módját és esedékességét a takarékszövetkezet aktuális Hirdetménye tartalmazza. A Számlatulajdonos, illetve felhasználó által alkalmazott rendszerek használatával, üzemeltetésével járó telefonvonal, internet igénybevétel és kapcsolódó egyéb más költség kizárólag a Számlatulajdonost terheli. 10.3. A szolgáltatást használók köre A Számlatulajdonos a Szolgáltatási szerződés megkötése során, — vagy módosítás esetén később, a Szolgáltatási szerződés hatálya alatt — köteles rendelkezni egyrészt az Internet Banking szolgáltatásba bevonandó számlák köréről, másrészt az Electra Internet Banking rendszerhez rendelt Felhasználók személyéről valamint azok rendelkezési jogosultságának köréről. (Számlatulajdonos és Felhasználok a továbbiakban együttesen: Felhasználó). Az elektronikus banki műveletek teljesítésekor a takarékszövetkezet azt tekinti jogszerű Felhasználónak, akit a Számlatulajdonos a rendelkezésnek megfelelően, a takarékszövetkezet számára ekként bejelentett.

96

10.4. A Felhasználó azonosítása Az adatok jogosulatlan hozzáférés elleni védelme érdekében az Electra Internet Banking rendszerbe történő bejelentkezés során a Felhasználó azonosítása a felhasználó azonosító, majd a bejelentkezési jelszó megadásával történik. A felhasználó azonosítókért, valamint a bejelentkezési jelszóért való felelősség azok átvételét követően a Számlatulajdonost terheli. Az Internet Banking szolgáltatáson belül az SMS hitelesítési mód teszi lehetővé a kapcsolt szolgáltatások, termékek igénybevételének Felhasználók általi biztonságos jóváhagyását. A Felhasználó köteles a felhasználó azonosítót, valamint a bejelentkezési jelszót mindenkivel szemben titkosan kezelni és megőrizni, továbbá a legnagyobb gondossággal eljárva biztosítani, hogy arról jogosulatlan harmadik személy tudomást ne szerezzen, hozzá ne férjen. Az azonosító adatok jogosulatlan harmadik személy általi felhasználásából eredő károkért kizárólag a Számlatulajdonos felel. Amennyiben a Takarékszövetkezet észleli, hogy a felhasználói jelszavak kikerültek a Felhasználó birtokából, jogosult – a Számlatulajdonos haladéktalan értesítése mellett - a számla javára/terhére érkező megbízások végrehajtását megtagadni. 10.5. A fizetési műveletek, megbízások átvétele, befogadása, teljesítése A Takarékszövetkezet az Electra Internet Banking rendszer igénybevételével kezdeményezett fizetési műveleteket, megbízásokat a papír alapon benyújtottakkal egyenértékűnek tekinti, azokat azonos tartalmi követelményekkel fogadja be és kezeli. Az Electra Internet Banking rendszeren keresztül a Takarékszövetkezet felé továbbított fizetési műveletek, megbízások megadására, befogadására, visszavonására és teljesítésére is a Pénzforgalmi Keretszerződésben, valamint az annak elválaszthatatlan mellékletét képező vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben, mindenkor a hatályos vonatkozó Hirdetményekben, a fizetési megbízások befogadásának és teljesítésének rendjéről szóló Tájékoztatóban, valamint betéti műveletek esetében a Betéti Keretszerződésben rögzített előírások az irányadók. A Felhasználónak a beazonosítást követően adott megbízásai visszavonhatatlanok és azokért teljes felelősséget vállal. A fizetési művelet, megbízás abban az esetben tekinthető a Takarékszövetkezet részéről átvettnek, ha az Electra Internet Banking rendszer közli a Felhasználóval a fizetési művelet, megbízás átvételének a tényét. Az átvétel ténye még nem jelenti a fizetési művelet, megbízás befogadását és teljesítését. Azon fizetési műveletek, megbízások esetén, amelyek rögzítése közben valamilyen technikai probléma merült fel és ezáltal az Electra szerver azt/azokat nem tudta fogadni, a szóban forgó fizetési művelet, megbízás „a megbízások állapota” c. menüpontban nem jelenik meg, a Takarékszövetkezet a fizetési műveletet, megbízást „nem átvettnek” tekinti. 10.6. A Számlatulajdonos tájékoztatása Az Electra Internet Banking rendszeren keresztül kezdeményezett fizetési műveletek, megbízások teljesüléséről a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost utólag - a Pénzforgalmi Keretszerződésben, a vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben meghatározott módon és gyakorisággal - számlakivonat (a Számlatulajdonosnak megküldésre kerülő, illetve az Electra Internet Banking rendszeren keresztül lekérdezhető, megjeleníthető) útján tájékoztatja. 97

10.7. Eljárás a kommunikációs kapcsolat hibája esetén Ha a szolgáltatás igénybevétele a Számlatulajdonos távközlési szolgáltatója által biztosított elektronikus adatátviteli vonal meghibásodása vagy a kommunikációs kapcsolat akadályoztatása miatt nem lehetséges, akkor a Számlatulajdonosnak lehetősége van a Pénzforgalmi Keretszerződésben rögzített feltételek teljesítése mellett a fizetési műveleteket, megbízásokat papír alapon személyesen a Takarékszövetkezethez benyújtani. A hiba elhárítását követően vissza kell térni az Electra Internet Banking rendszeren keresztül történő adattovábbításra. Erről a Számlatulajdonosnak értesítenie kell a Takarékszövetkezetet. 10.8. Egyéb rendelkezések A Számlatulajdonos (Felhasználó) köteles a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni és a hozzáférési jogosultság letiltását kezdeményezni, ha észlelte, hogy az Electra Internet Banking rendszer használatához és a Felhasználó azonosításhoz szükséges titkos adatai – a felhasználó azonosító, valamint a bejelentkezési jelszó, csomagazonosító kód, az SMS fogadására bejelentett mobil telefonkészülék SIM kártyája - kikerültek a birtokából (őrzése alól), vagy ezen azonosító adatok jogosulatlan harmadik személy tudomására jutottak, továbbá jóváhagyás nélküli fizetési műveletet, megbízást kezdeményezett, illetve ha a számlakivonaton jóvá nem hagyott fizetési megbízás került feltüntetésre. A bejelentés megtételére az ÁSZF rendelkezései az irányadóak. A bejelentés megtételét megelőzően, illetve az azt követően bekövetkezett kár felelősségi és kárviselési szabályai az alábbiak: - ha a kár nem a Számlatulajdonos/Felhasználó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be, a Számlatulajdonos a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb 45.000,- Ft, azaz negyvenötezer forint mértékig viseli; - nem terheli a Számlatulajdonost a fenti összeg erejéig sem a felelősség, ha a kárt olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a biztonsági elemek – így a Számlatulajdonos/Felhasználó által használt azonosítókódok – nélkül használtak vagy a Takarékszövetkezet nem biztosította a bejelentés vagy letiltás lehetőségét a Számlatulajdonosnak/Felhasználónak; - a bejelentést követően a Takarékszövetkezet viseli a kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek, megbízások vonatkozásában, amelyek a Számlatulajdonos/Felhasználó birtokából kikerült vagy ellopott azonosító adatok, kódok használatával történtek, vagy az Electra Internet Banking rendszer jogosulatlan használatából erednek. A Takarékszövetkezet mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési műveletekkel, megbízásokkal összefüggésben keletkezett kárt a Számlatulajdonos csalárd módon eljárva okozta vagy a kárt az Electra Internet Banking rendszer biztonságos használatra vonatkozóan jelen szerződésben, valamint a Felhasználói kézikönyvben (4. számú melléklet) előírt kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozott, illetve ha bizonyítja, hogy a kár a Számlatulajdonos/Felhasználó szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott szerződésszegése folytán következett be. A bejelentést követően a Takarékszövetkezet az Electra Internet Banking rendszerhez történő hozzáférési jogosultság letiltását haladéktalanul elvégzi, a letiltás feloldásáig a rendszer nem használható. 98

A letiltást követően az Internet Banking szolgáltatás a hozzáférési jogosultságok Takarékszövetkezet által történő ismételt aktiválását követően vehető igénybe. 10.9. A szolgáltatási szerződés módosítása és megszűnése A Takarékszövetkezet fenntartja magának a jogot arra, hogy a Szolgáltatási szerződésben és a felhasználói kézikönyvben rögzített, az Internet Banking Szolgáltatás nyújtására, illetve igénybevételére vonatkozó feltételeit bármikor módosíthassa. A Takarékszövetkezet jogosult a Számlatulajdonos számára nem kedvezőtlen módosítását bármikor, feltételek nélkül kezdeményezni. A módosításról a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost legkésőbb a módosítás hatályba lépését megelőző banki munkanapon hirdetmény útján tájékoztatja. A Szolgáltatási szerződésre vonatkozó egyoldalú, a Számlatulajdonos számára kedvezőtlen módosítást a Takarékszövetkezet a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább 2 hónappal korábban kezdeményezi Hirdetmény formájában. A Takarékszövetkezet a módosítást a Számlatulajdonos részéről elfogadottnak tekinti, ha a módosítás hatályba lépését megelőző banki munkanapig nem tájékoztatta a Takarékszövetkezetet arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Amennyiben a Számlatulajdonos a módosítást nem fogadja el és ezt közli írásban a Takarékszövetkezettel a módosítás hatályba lépését megelőző napig, a Takarékszövetkezet a módosítás el nem fogadását a Számlatulajdonos részéről azonnali hatályú felmondásnak tekinti.

99

V. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység)

A Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet részére az ÁPTF a 10/1999 sz. határozatában 1999. január 26-án engedélyezte a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) Ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek; A takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatás közvetítésére megbízottként más hitelintézettel, mint megbízóval megkötött megbízási szerződés alapján jogosult a PSZÁF engedélye, illetve bejelentés alapján. A takarékszövetkezet ügynöki tevékenységét a megbízási szerződésben meghatározott körben és felelősséggel látja el oly módon, hogy az általa az ügyfelekkel megkötött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződések kötelezettje a Megbízó lesz. A takarékszövetkezet, mint ügynök eljárásáért a megbízó úgy felel, mintha saját maga járt volna el. A takarékszövetkezet és az ügyfelek közötti jogviszony tartalmára nézve a közöttük létrejött szerződés rendelkezései, valamint a közvetített szolgáltatásra vonatkozó Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A takarékszövetkezet általa végzett ügynöki tevékenység keretében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó szerződéseket a saját cégnevét használva, ügynöki minőségének feltüntetésével köti meg. A Takarékszövetkezet által végzett ügynöki tevékenységek felsorolása: Bankkártya szolgáltatás

100

VI. Bankkártya szolgáltatás PSZÁF E I-622/2004(mint ügynöki tevékenység)

Bankkártya szolgáltatást, mint ügynöki tevékenységet a takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRt. (a továbbiakban: Bank) megbízásából végzi. 1. Alapfogalmak: Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. a) a csekk, b) az elektronikus pénzeszköz, c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. Kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely kizárólag kilencezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható, vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a negyvenötezer forintot. Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége. Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítása. Kártyatulajdonos: A kártyát kibocsátó Bank, amely a nemzetközi kártyatársaság elsődleges tagságát megszerezte. Kártyaigénylő: 101

az a személy, aki/amely az integrációs Takarékszövetkezet bankkártya szolgáltatásait igénybe kívánja venni, és a kártya alapjául szolgáló bankszámla tekintetében önálló rendelkezési jogosultsággal bíró jogalany. Kártyabirtokos: az a személy, akinek a nevére a kártyát kiállították, és aki a Számlatulajdonos megbízása alapján kizárólagosan jogosult a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára. Olyan jogalany, aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá, vagy fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad. Kártyakibocsátó: az a Hitelintézet, amely a számlatulajdonossal kötött szerződésben kötelezettséget vállal, hogy az elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) használatát a kártyabirtokos számára biztosítja. A Bank Integrációs logoval jelölt, GBC-s és nemzetközi logos bankkártyák kibocsátója, amely a GIRO Bankkártya Zrt.-n keresztül biztosítja az Integráció részére a nemzetközi kártyatársaságok hálózatához történő csatlakozást, a belföldi/külföldi kártyatranzakciók lebonyolítását, illetve elszámolását. A Takarékbank Zrt. csúcsbanki funkciójából adódóan képviseli a Számlavezető Helyeket, és a nevükben eljár a nemzetközi kártyatársaságokkal szemben. Bankkártya: A Bank (vagy a Takarékszövetkezet) által kibocsátott - saját emblémával és/vagy nemzetközi emblémával - készpénzkímélő fizetési eszközként használható plasztik lap, amely hordozza a Kibocsátójára, a Kártyaforgalmazóra, a Kártyabirtokosra és a kártya alapjául szolgáló számlára vonatkozó adatokat. A bankkártya olyan távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz, amellyel birtokosa rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követeléséről vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségről. Bankkártya szerződés: A Számlatulajdonos, a Kártyabirtokos és a Kártyakibocsátó Bank – vagy annak ügynökeként eljáró Kártyaforgalmazó Takarékszövetkezet (mint Számlavezető Hely) - által megkötött egyedi szerződés, amely a Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek rendelkezései alapján jött létre. A Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan része a Bankkártya Igénylőlap és annak Mellékletei, a hatályos Hirdetmény, a vállalkozói bankkártyához kapcsolódó Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek, valamint minden egyéb, a Bankkártya Szerződésben elválaszthatatlan részként meghatározott dokumentum. Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek: A Takarékbank Zrt. és az Integrációs Számlavezető Helyek Bankkártya Üzletági Feltételeit szabályozó dokumentum, illetve az Üzletszabályzat jelen fejezete, amely tartalmazza a bankkártya leírását, a bankkártya szolgáltatással kapcsolatos fogalmak és eljárások meghatározását, a szerződéssel összefüggő eljárásokat, a bankkártya használatának és biztonságban tartásának és letiltásának szabályait, a Bankkártya Szerződés alanyainak jogviszonyában irányadó rendelkezéseket, valamint a bankkártya kibocsátására, használatára, érvényességére, megújítására, pótlására, és visszaszolgáltatására vonatkozó előírásokat. A Bankkártya Üzletszabályzat és a Vállalkozói/ Lakossági Bankkártyák Általános Szerződési Feltételei a Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

102

Hirdetmény: A Takarékszövetkezet valamennyi ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett, Takarékszövetkezet által kiadott hivatalos közlemény, amely a Bankkártyaszerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Takarékszövetkezet hirdetményben teszi közzé a szerződéssel illetve a kártyával kapcsolatos a., feltételeket, b., díjak és költségek, kamatok mértékét (kondíciós lista) c., egyéb információkat és d., módosításokat. Kártyaszámla: A Takarékszövetkezetnél vezetett azon számla /vagy alszámla/, amely a kártyával lebonyolított tranzakciók elszámolására szolgál. Számlatulajdonos: A kártyatranzakciók alapjául szolgáló számla tulajdonosa. Takarékkártya: Az Integráció és a GBC emblémával (lógó) ellátott bankkártya termék, amelynél a kártyahasználat fedezete forintban áll rendelkezésre, és amellyel fizetést teljesíteni csak belföldön, forintban lehet. PIN (Personal Identification Number) kód: A kártyához tartozó, kizárólag a Kártyabirtokos által ismert 4 karakteres személyi azonosító szám, amely egyes tranzakciók tekintetében lehetővé teszi a kártya elektronikus berendezésekben történő használatát. A PIN a kártyabirtokos személyi aláírása, titkos jelszava, amellyel azonosítja önmagát a bankkártya szolgáltatások igénybevételekor. Kártyabizonylat: Az elfogadóhely által a kártyatranzakcióról kiállított bizonylat, amely a kártya és az elfogadó adatait, valamint a tranzakcióra vonatkozó adatokat tartalmazza. Hitelesítés: olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ellenőrizze a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes biztonsági elemeit is. Logo: Az a közös jel, embléma, amely a bankkártyákon és a kártyát elfogadó helyeken szerepel és tájékoztatja a kártyabirtokost arról, hogy melyek azon a helyek, ahol a kártya felhasználható. GBC: A GIRO Bankkártya T.- t jelöli, mely társaság a tagbankokkal kötött együttműködési megállapodás és szolgáltatói szerződés keretében végzi az AT és POS felügyeletet, ellátja a kártyatranzakciók autorizációját, és az elszámoló központi funkciókat. Autorizáció: A kártyakibocsátó ill. a nevében eljáró engedélyezési központ által a tranzakciós kérésre adott engedély /felhatalmazás/.

103

Elfogadóhely: Mindazon hely (ATM, bankpénztár, kereskedelmi elfogadóhely), ahol az integráció és /vagy GBC lógó feltüntetésre került és a kártya felhasználható. Kereskedelmi elfogadóhely : A Bankkal, Takarékszövetkezettel vagy más hitelintézettel szerződéses viszonyban álló kereskedelmi, illetve szoláltatói egység, ahol a kártya elfogadás módjára vonatkozó szerződés alapján, a Kártyabirtokos a kártya segítségével pénzbeli ellenszolgáltatást egyenlíthet ki. ATM (Automated Teller Machine): Bankkártyával, PIN kód megadásával működtethető pénztári funkciókat ellátó automata, amely alkalmas készpénzfelvételre, (készpénzbefizetésre) és a egyenleglekérdezésre. POS (Point of Sale Terminál): A kereskedőknél vagy egyéb elfogadóhelyeken felszerelt, a kártyával lebonyolítandó tranzakciót lehetővé tevő elektronikus berendezés. Imprinter: Kártyalehúzó gép, amelyet a kártya elfogadásakor, a kártyán található dombornyomott felületet fölhasználva, a kártyabizonylat kiállítására használnak. Limit: Meghatározott időszakon belül a tranzakciók összegére és/vagy számára vonatkozó megkötés, melyet a kártya kibocsátója vagy forgalmazója határoz meg. Floor limit: Az az összeghatár, amely felett a kártyát kereskedelmi elfogadóhelyen fizetésre elfogadni csak előzetes fedezetvizsgálat (engedély kérés) alapján lehet. Tiltólista: Forgalomból kizárt kártyákról készült jegyzék.

2. A bankkártya A bankkártyák kibocsátója és tulajdonosa a Bank. A bankkártya forgalmazója a Bank, valamint a takarékszövetkezet, mint számlavezető hely, amely a bankkártya kibocsátásban a Bank ügynökeként vesz részt, és a számlatulajdonos bankszámláját vezeti. Bankkártya Típusok: - A MasterCard Business - A MasterCard Electronic Business - Gazdakártya MasterCard Electronic Business típusú bankkártya. - Széchenyi Kártya - Kölyökkártya - Cirrus/Maestro és a Cirrus/Maestro ifjúsági bankkártya - MasterCard Standard - VISA bankkártya A Bank által kibocsátott és a Takarékszövetkezet által forgalmazott Bankkártyák leírását az ÁSZF tartalmzza 104

3. Bankkártya Igénylés és Szerződéskötés A bankkártya és az elektronikus pénzeszköz fizetési műveletre azoknál a jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál és egyéni vállalkozóknál használható fel, amelyek ezek elfogadására a takarékszövetkezettel, illetve a kibocsátóval szerződést kötöttek. A Kártyaigénylőnek a Takarékszövetkezet által rendelkezésére bocsátott kártya igénylőlapot és Bankkártya szerződést kell aláírva Takarékszövetkezethez benyújtania. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos által megfelelően kitöltött és aláírt Bankkártya Igénylőlap és mellékletei, valamint a Bankkártya Szerződés szerződéskötési ajánlatnak, írásbeli kérelemnek minősül. Bankkártya szerződést csak Számlatulajdonos, illetve a számla önálló rendelkezési joggal bíró társtulajdonosa köthet. A számla feletti együttes rendelkezési joggal bíró társtulajdonosok külön-külön nem köthetnek szerződést. A számla önálló rendelkezési joggal bíró társtulajdonosa aláírása nélkül a másik társtulajdonos által kötött szerződés érvénytelen. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos a Bankkártya Igénylőlap aláírásával hozzájárul, hogy az általa közölt adatokat a takarékszövetkezet ellenőrizze. A bankkártya megszemélyesítése csak a Kártyabirtokos személyi azonosító okmányában szereplő nevére történhet. Az önálló rendelkezési joggal bíró Számlatulajdonos saját számlája terhére az általa felhatalmazott személy részére társkártya kibocsátását kérheti. A Számlatulajdonos a számlája felett - a takarékszövetkezet által jóváhagyott limit erejéig - rendelkezési jogot ad a társkártya birtokos(ok)nak. A Takarékszövetkezet a szerződést megkötheti, ha a kártyaigénylő megfelel a hirdetményben közzétett feltételeknek, és pénzügyi helyzetét a Takarékszövetkezet megfelelőnek ítéli. A Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződés aláírását indokolás nélkül megtagadni. Erről a Számlatulajdonost a Bankkártya Szerződés és a Bankkártya Igénylőlap benyújtásától számított 15 napon belül értesíti. A szerződés a Takarékszövetkezet által történő aláírás időpontjában lép hatályba. A Takarékszövetkezet az általa aláírt szerződés egy példányát megküldi a Kártyaigénylőnek. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos a bankkártya rendelkezésre bocsátása tekintetében a Bankkal áll szerződéses viszonyban, függetlenül attól, hogy a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámláját a takarékszövetkezet vezeti. A bankkártyán a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt neve van feltüntetve. A Számlatulajdonos valamint a Kártyabirtokos vállalja, hogy a Bankkártya Igénylőlapon megadott bármely adat változásáról haladéktalanul, írásban értesíti a takarékszövetkezetet. A bejelentés elmulasztásából származó károk a Számlatulajdonost illetve a Kártyabirtokost terhelik. A megkötött Bankkártya Szerződés elválaszthatatlan része a Bankkártya Igénylőlap, a hatályos Hirdetmény, a Bankkártya Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek, és minden egyéb, a Bankkártya Szerződésben elválaszthatatlan részként meghatározott dokumentum.

105

A szerződés tartalmazhatja: - a bankkártya használatára vonatkozó fizetési műveleti értékhatár lehetőségét, - az ügyfél bejelentési kötelezettségét a bankkártya birtokából való kikerülése, ellopása, jogosulatlan, jóvá nem hagyott használata esetén és a bankkártya biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeket, - a takarékszövetkezet zárolási lehetőségét, ha a felek erről megállapodtak, - a fizető felet terhelő, a jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában meghatározott felelősségi szabályokat, - a takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultságát a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a bankkártyával történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítésének szabályait.

4. Bankkártya Szerződés módosítása A Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződésben, a Hirdetményben, valamint az Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben foglaltakat egyoldalúan módosítani. Amennyiben az egyoldalú szerződésmódosítás a 14.5. valamint a 14.6. pontban meghatározott feltételek, körülmények bekövetkezése folytán válik szükségessé, a takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződés, a Hirdetmény, valamint az Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek egyes feltételeit akár az ügyfél számára kedvezőtlenebbül is megváltoztatni. A Bankkártya szerződésben meghatározott díjat vagy költséget érintő az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a Bnak a hatályba lépés napját megelőzően legalább két hónappal közzéteszi a Számlavezetett Takarékszövetkezeti Hirdetményben, valamint az ügyfelet a módosításról és az ebből adódó változásokról legkésőbb a módosítás hatálybalépését hatvan nappal megelőzően postai úton, vagy más a Bankkártya Szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti. Ha az ügyfél a módosítás hatályba lépéséig írásban a Bankkártya Szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. A felmondási idő lejártáig a Bankkártya Szerződés az eredeti feltételekkel áll fenn. Amennyiben a módosítás hatályba lépésének időpontjáig felmondó nyilatkozat nem érkezik, a módosítás az ügyfél részéről elfogadottnak minősül, azaz két hónap leteltével automatikusan hatályba lép. A Bank jogosult arra, hogy a Bankkártya Igénylőlapon meghatározott, a kártyához tartozó megállapított időszaki limitet legalább évente felülvizsgálja és a Számlatulajdonos hitelképességének negatív változása esetén egyoldalúan módosítsa.

5. Bankkártya Szerződés megszűnése A Bankkártya Szerződés megszűnik a) közös megegyezéssel a Szerződő felek által meghatározott időpontban, b) felmondással, a felmondási idő lejártával, c) a számlára vonatkozó szerződés megszűnésével egyidejűleg, d) a szerződő fél halálával, / a szerződő szervezet megszűnésével, illetve a takarékszövetkezet erről való hivatalos tudomásszerzésével egyidejűleg, e) a Kártyabirtokos pénzforgalmi bankszámla feletti rendelkezési jogának megszűnésével, illetve a Számlatulajdonos /Kártyabirtokos számla feletti önálló rendelkezési jogosultságának korlátozottá válásával, illetve megszűnésével

106

A Bankkártya Szerződés felmondására bármelyik Szerződő fél a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal jogosult - az ügyfél 30 napos felmondási idővel, indokolás nélkül, - a Bank két hónapnál rövidebb felmondási idővel nem mondhat fel., kivéve a súlyos vagy ismételt szerződésszegés esetén azonnali hatállyal, ha a Kártyabirtokos, a Számlatulajdonos nem tartja be a Bankkártya Szerződésben foglaltakat. A Bankkártya Szerződés megszűnése esetén a Számlatulajdonos köteles a bankkártyával kapcsolatos esedékes fizetési kötelezettségeit kiegyenlíteni, és egyúttal fedezetet biztosítani a takarékszövetkezet számára a megszűnés napjáig keletkezett és később elszámolásra kerülő (már végrehajtott, de még el nem számolt tranzakciókból eredő) kifizetésekre, és az azokhoz kapcsolódó bankköltségekre. A Bankkártya Szerződés felmondása, megszűnése esetén a Takarékszövetkezet kizárólag a Szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Bankkártya Szerződés megszűnésekor a Takarékszövetkezet a bankkártya éves díj időarányos, hónapokra bontott részét visszatéríti az ügyfélnek. A Bankkártya Szerződés megszűnésével egyidejűleg a Kártyabirtokos köteles a bankkártyáját a számlavezető Takarékszövetkezetnél leadni.

6. A bankkártya rendelkezésre bocsátása A Takarékszövetkezet a Bankkártya Szerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban értesíti a Kártyabirtokost, hogy a kártyát személyesen átveheti, miután fényképes, aláírást tartalmazó személyi okmánnyal igazolta magát. Amennyiben a Kártyabirtokos e kötelezettségének nem tesz eleget, a Takarékszövetkezet a bankkártya átadását megtagadja. A Kártyabirtokos a személyes átvételkor köteles a kártyán szereplő adatokat ellenőrizni, majd az adatok helyessége esetén, a bankkártyát a kijelölt helyen aláírni. Amennyiben a kártya átvétele az értesítés keltezésének napjától számított 30 napon belül nem történik meg, a Takarékszövetkezet minden további megkezdett hónap után letéti díjat számíthat fel. A letéti díj összegét a hatályos Hirdetmény tartalmazza. Az át nem vett kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Takarékszövetkezet jogosult a Bankkártya Szerződést azonnali hatállyal felmondani. A kártyához 4 karakteres személyi azonosító kód (a továbbiakban: PIN kód) tartozik, melyet a Takarékszövetkezet lezárt, sértetlen borítékban ad át a Kártyabirtokosnak. A Takarékszövetkezet a kibocsátás során gondoskodik arról, hogy a PIN kódot, vagy a bankkártya használatához szükséges más hasonló azonosító adatot a Kártyabirtokoson kívül senki más ne ismerhessen meg. A bankkártya a Bank tulajdona, azt a Kártyabirtokos saját kockázatára, rendeltetésének megfelelően a Bankkártya Szerződésben meghatározott feltételek betartásával – amely feltételeket a Takarékszövetkezet legkésőbb a Bankkártya Szerződés aláírásakor megismertet a Kártyabirtokossal - használhatja.

7. A bankkártya érvényessége A bankkártya a rajta feltüntetett érvényességi időszak utolsó napjának 24. órájáig érvényes. 107

A társkártya lejárati ideje független a főkártya érvényességi idejétől, de a lakossági bankszámlaszerződés megszűntetésének időpontjában a főkártyát és a társkártyát - a rajta feltüntetett érvényességi időtől függetlenül – egyaránt lejártnak kell tekinteni. A Számlatulajdonos által igényelt bankkártyák lejárati ideje független egymástól, de a bankszámlaszerződés megszűntetésének időpontjában a kapcsolódó bankkártyákat - a rajtuk feltüntetett érvényességi időtől függetlenül - lejártnak kell tekinteni. Bankkártya Szerződés megszűnéséről a Számlatulajdonos köteles a Kártyabirtokosokat értesíteni. Ennek elmulasztásából eredő kár a Számlatulajdonost terheli.

8. A bankkártya és a hozzátartozó PIN kód használata, őrzése A Kártyabirtokos köteles a PIN kódot titkosan kezelni, ennek megszegéséből eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. A bankkártyát kizárólag a Kártyabirtokos használhatja, azt másra nem ruházhatja át, letétbe nem helyezheti. A PIN kódot tartalmazó borítékot lehetőség szerint a kód megjegyzése után azonnal meg kell semmisíteni. Amennyiben a PIN kódot tartalmazó borítékot a Kártyabirtokos nem semmisíti meg, köteles azt a bankkártyától teljesen elkülönítve tárolni. A Kártyabirtokos súlyosan gondatlan magatartásának minősül, ha a PIN kód illetéktelen személy tudomására jut. A Kártyabirtokos köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a bankkártya illetve a PIN adataihoz senki ne férhessen hozzá. Amennyiben illetéktelen személy tudomására jutnak a fenti adatok, a Kártyabirtokos köteles haladéktalanul jelenteni, és a bankkártyát letiltatni a jelen Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek 16. pontjában foglaltak szerint.

9. A bankkártya használata 9.1. Bankkártyával készpénzfelvételre, illetve termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére a kártya alapjául szolgáló számlaegyenleg erejéig, de legfeljebb a Bankkártya Szerződésben meghatározott limit mértékéig van lehetőség. 9.2. A Takarékszövetkezet a bankkártya használatával kapcsolatban hozzá benyújtott fizetési igényeket teljesíti és a kártya alapjául szolgáló bankszámlára terheli, a beérkező jóváírási tételeket pedig jóváírja a Számlatulajdonos számláján. 9.3. A bankkártya útján adott fizetési megbízás, illetve fizetési művelet visszavonhatatlan, kivéve, ha a megbízással, illetve a fizetési művelettel egyidejűleg az összeg nem került meghatározásra. 9.4. A Takarékszövetkezet fizetési igényt csak abban az esetben utasít vissza, ha az ügyfél személyazonosságában kétely merül fel, ha a kártyát letiltották, ha a kártya érvényessége lejárt, ha a terhelésre a kártya alapjául szolgáló bankszámlán nincs fedezet, és ha a kereskedelmi elfogadóhely részére előzetes fedezetvizsgálatot előírt, de ez nem történt meg. 9.5. A Számlatulajdonos köteles a kártya alapjául szolgáló bankszámlán folyamatosan biztosítani a kártyával lebonyolított tranzakciók elszámolásához szükséges fedezetet. 108

9.6. A Takarékszövetkezet biztosítja a Számlatulajdonos részére a bankkártyán tárolt vagy rendelkezésre bocsátott pénzösszeg nagyságának ellenőrzését, mely történhet ATM-en illetve telefonos ügyfélszolgálaton keresztül.

10.

Készpénzfelvétel bankjegykiadó automatából

A bankkártyával készpénz vehető fel belföldön és külföldön bankjegykiadó automatából (ATM), a Bank által meghatározott összeg erejéig. Az ATM bizonylat formájában tájékoztatást ad a tranzakció összegéről és az Integráció tulajdonában lévő, valamint a GBC elszámolási körbe tartozó ATM esetén a rendelkezésre álló számlaegyenlegről, rögzít minden műveletet, amely ellenkező tényállás bizonyításáig hitelesen igazolja a műveletek és a tranzakciók megtörténtét és a tranzakciók összegét. A kártyával történő készpénzfelvétel összege a tranzakciót elfogadó bank által elszámolásra történő benyújtásának értéknapjával kerül a Számlatulajdonos bankszámláján terhelésre. Bankjegykiadó automata használata esetén a 3. hibás PIN megadása után az automata a tranzakciót visszautasítja, és a bankkártyát visszaadja vagy bevonja. Visszaadás esetén az ügyfél a bankkártyát csak másnap 00:00 órától használhatja. Bevonás esetén az ügyfél a (36)/(06)/(1) 202-37-77/620-628-as melléken, vagy a (36)/(06)/(1) 212-02-02-es telefonszámon, illetve belföldről a (06)/(40) 100-100-as telefonszám felhívásával azonnal értesítheti a Hitelintézetet.

11.

Készpénzbefizetés bankkártyával ATM terminálon keresztül

A bankkártyával készpénz csak az Integráció által üzemeltetett és erre alkalmas (depozit funkcióval rendelkező) ATM-eken keresztül fizethető be a Számlatulajdonos bankszámlájára. Készpénz befizetési tranzakció a kártya és a PIN kód használatával, és kizárólag az ATM által kiadott boríték felhasználásával végezhető. Az ATM-be befizetéskor elhelyezett borítékokat a Takarékszövetkezet alkalmazottaiból álló bizottság bontja fel. Az ATM terminálon keresztül történő befizetéseknél a Takarékszövetkezet az utólagos, bizottságilag ellenőrzött összeget írja jóvá a bankszámlán abban az esetben is, ha az nem egyezik a Kártyabirtokos által megadott összeggel. A befizetett összeg a tranzakció napjától számított 3 banki munkanapon belül kerül jóváírásra a befizetés napját követő nap dátumával. A befizetett összeg kamatozásának kezdete a befizetést követő nap.

12.

Készpénzfelvétel a bankpénztári, illetve postai elektronikus kártyaolvasó terminálon keresztül

Készpénzfelvétel a bankpénztári, illetve a postahivatali elektronikus kártyaolvasó terminálon (POS) a kártya és a PIN kód használatával, az adott elfogadó bank vagy Magyar Posta Zrt.

109

által meghatározott módon történik. A tranzakcióról készült bizonylatot a Kártyabirtokos köteles ellenőrizni és aláírni. A bankfiók, illetve a Posta ügyintézője jogosult a Kártyabirtokostól személyazonosságának igazolása céljából erre alkalmas hivatalos okmányt kérni, és a személyazonossággal kapcsolatos kétely felmerülése esetén jogosult a kártyát visszatartani. A PIN kód - az elfogadóhely által meghatározott számú - helytelen megadása esetén is jogosult az ügyintéző a kártyát visszatartani.

13.

Termékek és szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése ATM terminálon keresztül és kereskedelmi elfogadóhelynél

13.1. A bankkártya segítségével termékek és szolgáltatások ellenértéke kiegyenlíthető: a) ATM terminálon keresztül, azon termék/szolgáltatás amelynek lehetőségét az ATM üzemeltetője biztosítja, b) személyesen a kereskedelmi elfogadóhelyen POS terminálon keresztül, vagy, mechanikus kártyaolvasó (a továbbiakban: imprinter) használatával, illetve c) MasterCard Business valamint Széchenyi Kártya esetén, a kártyaszám megadásával az Interneten, telefonon, faxon vagy postai úton történő megrendeléskor. Az Internetes használatot a kibocsátó bank korlátozhatja, a bankkártya használatát egyes kereskedő típusoknál letilthatja. Az Interneten keresztüli szerencsejáték a bankkártyával nem engedélyezett. 13.2. Amennyiben a kártyával történő fizetés személyesen történik, akkor a tranzakció a bankkártya használatával, a kártyatársasági szabályok által meghatározott módon történik. 13.3. A bankkártyával a Kártyabirtokos csak a ténylegesen megtörtént vásárlások és szolgáltatások ellenértékét fizetheti meg. 13.4. A kereskedelmi elfogadóhelyen kártyával vásárolt áruval, illetve elvégzett szolgáltatással kapcsolatos reklamáció elfogadása esetén az ellenérték visszatérítését az elfogadóhely és a Kártyabirtokos egymás között rendezi. 13.5. Telefonon, postai úton vagy Interneten történő megrendelés esetén a tranzakció csak a bankkártya számának és lejárati idejének megadásával hajtható végre. MasterCard Business illetve Széchenyi Kártyával telefonon, postai úton vagy Interneten történő megrendelés esetén a tranzakció a bankkártya számának és lejárati idejének megadásával hajtható végre. A kereskedelmi elfogadóhely kérhet még további, a bankkártyán szereplő adatokat, mint a kártyán szereplő név, illetve a CVV2 kód. 13.6. A külföldről megrendelt terméket, illetve szolgáltatást a vonatkozó vám és egyéb jogszabályok, valamint a kereskedelmi elfogadóhely által meghatározott szabályok szerint lehet igénybe venni, illetőleg visszamondani. 13.7. A bankkártyával történő fizetés a kereskedelmi kártyaelfogadó helyen a kártyatársaságok által meghatározott szabályok szerint történik. Amennyiben a bankkártya nem kér PIN kódot a tranzakció során, a kereskedő által kiállított bizonylatot a Kártyabirtokosnak aláírásával kell elismernie, és annak egyeznie kell a 110

kártyán található aláírási panelen szereplő aláírással. Abban az esetben amikor a tranzakció PIN kód megadásával történik, a kiállított bizonylatot az ügyfélnek nem kell aláírnia, nem szerepel rajta aláíró sáv. 13.8. Az elfogadóhely kérésére a Kártyabirtokos köteles a személyazonosság igazolására szolgáló okmányt ellenőrzés céljából bemutatni. További kétség esetén az elfogadóhely jogosult a bankkártya visszatartására. 13.9. A Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a bankkártyával vásárolt termékekért és igénybevett szolgáltatásokért, illetve az ezekkel kapcsolatos károkért (beleértve az Internetes számítógépes csalást is) így nem részese a Kártyabirtokos és az elfogadóhely között esetlegesen felmerülő jogvitáknak, de köteles a felek közötti jogvitákhoz kapcsolódóan - a banktitok betartásával - a szükséges tájékoztatást, illetve adatot megadni. 13.10. A Kártyabirokos és a Számlatulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a Kártyabirtokos a bankkártyát csak a bankszámlán fedezetül rendelkezésre tartott összeg erejéig használja. 13.11. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos bankszámláját a GBC-től, illetve a MasterCard-tól kapott tranzakciós adatok, alapján terheli meg. Az elfogadó banknak ATM tranzakció esetén 7 nap, POS tranzakció valamint papíralapú tranzakció esetén 30 nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a tranzakciót a kibocsátó felé. Az Integrációs és GBC elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelése a tranzakciót követő banki munkanapon történik. A MasterCard elszámolási körben végrehajtott tranzakciók terhelésére azon a banki munkanapon kerül sor, amikor az elfogadó banktól beérkezett a Takarékbank Zrt.-hez a tranzakció elszámolásra. 13.12. A Takarékszövetkezet a külföldön végzett tranzakciók elszámolásánál alkalmazott – a 14.7. pont szerint meghatározott - árfolyamról és konverziós költség mértékéről az ügyféltérben kifüggesztett hatályos Hirdetményben ad tájékoztatást.

14.

Kamatok, jutalékok, díjak, költségek

14.1. A Kártyabirtokosnak nyújtott bankkártya szolgáltatásokért a Bank/Takarékszövetkezet kamatokat, jutalékokat, díjakat és költségeket jogosult felszámítani, és azokkal a kártya alapjául szolgáló számlát automatikusan megterhelni. 14.2 A bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámlára vonatkozó kamatszámítás módja: tőke × a kamat mérték (%) x napok száma 100 x 360 14.3. A felszámítható kamatok, jutalékok, díjak, költségek: - Tranzakcióhoz nem kapcsolódó, időszakosan jelentkező díjak - Egyes eseményekhez kapcsolódó díjak - Tranzakciókhoz kapcsolódó díjak - Közvetített szolgáltatás díjának továbbterhelése

111

14.4. A bankkártya szolgáltatásokkal összefüggő kamatok, jutalékok, díjak és költségek részletes felsorolását, illetve mértékét a hatályos Hirdetmény tartalmazza. 14.5. A Banknak jogában áll a kamatok, jutalékok, díjak és költségek mértékét – a jogszabályi változásokra, a bankkártya szolgáltatással összefüggésben igénybevett külső szolgáltatók áremelésére, a működési költségek és a bankkártya üzletági kockázatok növekedésére tekintettel - egyoldalúan módosítani. A Bnak a módosítás hatályba lépése előtt legalább 2 hónappal előre közzéteszi az új díjakat, illetve költségeket tartalmazó Hirdetményt. 14.6. A bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámlaösszegre felszámított kamatláb változása a módosítást közzétevő Hirdetményben megjelölt napon lép hatályba. Az évi 0,7 százalékpontos vagy azt meghaladó mértékű kamatláb-módosításról a Bnak/Takarékszövetkezet a legközelebbi számlakivonaton tájékoztatja a Számlatulajdonost. 14.7. A külföldön végzett tranzakciók elszámolása a tranzakció feldolgozásának napján érvényes, a Nemzetközi Kártyatársaságok által alkalmazott feldolgozási árfolyamon kerül átszámításra elszámolási devizanemre, majd az elszámolási devizanemről a Bank külkereskedelmi deviza eladási árfolyamán történik a forintra való átszámítás. 14.8. A Bank a bankkártya szolgáltatásai, szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez más személyek, szolgáltatók közreműködését is igénybe veheti. A Hitelintézet a saját nevében igénybevett/megvásárolt, de a Számlatulajdonos/ Kártyabirtokos részére megrendelt és továbbértékesített szolgáltatások (közvetített szolgáltatás) ellenértékét jogosult a megrendelő Számlatulajdonos felé továbbszámlázni. 14.9. A Bank/Takarékszövetkezet a bankkártyával végrehajtott fizetési műveletekről havonta értesíti a Számlatulajdonost a postai úton kézbesített bankszámlakivonattal, mely tartalmazza a fizetési műveletek összegét és időpontját, a tranzakcióknál felszámolt díjakat és jutalékot, valamint – külföldi pénznemben meghatározott tranzakciók esetén – a külföldi pénznemben meghatározott értéket, illetve a forintra történő átváltási árfolyamot.

15.

A bankkártya megújítása

A Bank a kártya lejáratának napját megelőző 30 nappal a Bankkártya Szerződés alapján automatikusan megújítja, ha - a Számlatulajdonos pénzügyi megítélése nem változott és - a kártya lejáratát megelőző 60 nappal a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos részéről eltérő tartalmú írásos nyilatkozat nem érkezett. Az új kártyát a Kártyabirtokos személyesen, a lejárt kártya egyidejű visszaszolgáltatásával veheti át.

112

16.

A bankkártya letiltása, a Számlatulajdonos, Kártyabirtokos bejelentési kötelezettsége

16.1. A kártya letiltása - a hatályos Hirdetményben közölt letiltási díj felszámítása mellett - a Számlatulajdonos, a Kártyabirtokos illetőleg a Bank/Takarékszövetkezet rendelkezése alapján történik. 16.2. Bankkártyája elvesztését, ellopását, elrablását, illetve, ha a bankkártya adatai, vagy a hozzátartozó PIN kód jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, vagy ha a Számlatulajdonos olyan műveletet fedezett fel a bankszámlakivonaton, amelyet nem kíván elismerni, illetve ha a Kártyabirtokos pénzforgalmi bankszámla feletti rendelkezési joga megszűnt, az erre vonatkozó tényt - a bankkártya letiltása érdekében a Kártyabirtokos illetve a Számlatulajdonos köteles azonnal telefonon vagy személyesen bejelenteni: - a forgalmazó takarékszövetkezet bármely egységében, munkaidő alatt telefonon, személyesen, vagy írásban, vagy - a Takarékbank Zrt. központi ügyfélszolgálatán 0-24 óráig, a (36)/(06)/(1) 212-0202es, illetve a belföldről hívható (06)/(40) 100-100 as telefonszámon Kártyalopás, elrablás, illetve visszaélés gyanúja esetén a Kártyabirtokosnak illetve a Számlatulajdonosnak haladéktalanul feljelentést kell tennie a Rendőrségen, és a feljelentés másolatát el kell juttatnia a Takarékszövetkezethez. A bankkártya letiltása, valamint a költség- és kockázatvállalás vonatkozásában a letiltás időpontjában Magyarországon érvényes helyi időt kell irányadó időnek tekinteni. A bejelentés akkor minősül megtettnek, ha azt a Számlatulajdonos, illetve a Kártyabirtokos tette, megadta a szükséges adatokat (Számlatulajdonos szervezet neve, kártya fajtája, kártya száma, Kártyabirtokos neve, anyja neve, Kártyabirtokos születési ideje, levelezési címe, személyazonosító okmányának száma). A Kártyabirtokos és a Számlatulajdonos súlyosan gondatlan magatartásának minősül, ha a Kártyabirtokos és a Számlatulajdonos nem tesz eleget a bankkártya letiltására vonatkozó, azonnali bejelentési kötelezettségének. A bejelentésekről a Bank/Takarékszövetkezet hangfelvételt készít, valamint nyilvántartást vezet, melyet 18 hónapig megőriz. A Bank/Takarékszövetkezet a bejelentések tényéről, tartalmáról és időpontjáról a Kártyabirtokos illetve a Számlatulajdonos kérésére, - ugyanarra a bejelentésre vonatkozóan egy alkalommal térítésmentesen igazolást ad ki, egy éven belüli bejelentésre vonatkozóan az igény bejelentésétől számított 15, egy évnél régebbi bejelentésre vonatkozóan 30 munkanapon belül. 16.3. Tekintettel arra, hogy a bejelentő személy személyazonosságának ellenőrzésére a telefonos letiltás esetén csak korlátozottan van lehetőség, a Bankot/ Takarékszövetkezetet nem terheli felelősség a letiltás következményeiért, ha az illetéktelen személytől érkezik. 16.4. A letiltással kapcsolatosan a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost terhelő kötelezettségek elmulasztásából, vagy az illetéktelen letiltásból illetve a letiltással kapcsolatos visszaélésből eredő, a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost ért károkért a Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget.

113

16.5. A Bank jogosult letiltani a kártyát, ha - a kártya elvesztéséről, ellopásáról, elrablásáról illetve hamisításáról tudomást szerez és a kártyát a Kártyabirtokos, Számlatulajdonos nem tiltotta le, - ha a Kártyabirtokos a Bankkártya Szerződésbe foglaltakba, illetve jogszabályba ütközően használja a bankkártyát, - a Bankkártya Szerződés megszűnt és a kártya nem került visszaszolgáltatásra. 16.6. A kártya Banki letiltása esetén, a Takarékszövetkezet köteles a Kártyabirtokost a letiltást megelőzően, de legkésőbb a letiltást követően haladéktalanul értesíteni a letiltás tényéről és annak okairól, a Kártyabirtokos által a bankkártya igénylőlapon megadott telefonszámon, illetve – annak érdekében, hogy az értesítést a Kártyabirtokos írásban is kézhez kapja – ezzel egyidejűleg gondoskodik az értesítés részére postai úton történő eljuttatásáról. legkésőbb a következő munkanapon. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget az értesítés elmaradásából eredő károkért, amennyiben a Kártyabirtokos az általa megadott telefonszámon vagy értesítési címen nem elérhető. 16.7. Letiltott kártya státusza nem változtatható meg, a letiltott kártya helyett pót-, illetve új kártyát kell igényelni. 16.8. Telefonos letiltás esetén az ügyfél az ügyintéző kérésére nyilatkozik arról, hogy igénylie a bankkártya pótlását. Amennyiben igényli, a kártya legyártásra kerül, az igénylés írásban történő megerősítésére pedig akkor kerül sor, amikor az ügyfél átveszi az új kártyát a Takarékszövetkezetnél. 16.9. A Bank jogosult felfüggeszteni a kártya használatát, ha a Számlatulajdonos vagy a Kártyabirtokos nem tartja be a Bankkártya Szerződésben foglaltakat.

17.

A bankkártya pótlása

A Kártyabirtokos írásban pótkártyát igényelhet, ha a kártya a lejárati időn belül rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált (technikai csere). A pótkártya érvényességi ideje megegyezik az eredeti kártya érvényességi idejével. Amennyiben a Kártyabirtokos neve megváltozik, és ezt személyazonosító okmányában is érvényesítteti, írásban névváltozás miatti technikai cserét kérhet. A pótkártya érvényességi ideje megegyezik az eredeti kártya érvényességi idejével. A Kártyabirtokos szóban/írásban kérheti ellopott/elveszett/elrabolt bankkártyájának pótlását, az ellopott/elveszett/elrabolt bankkártya lejárati idején belül. Ebben az esetben a bankkártya új kártyaszámmal és PIN kóddal kerül kibocsátásra. A pótkártya érvényességi ideje 2 év, Széchenyi Kártya pótlása esetén a pótkártya érvényességi ideje 1 év. A pótkártya átvételének feltételei megegyeznek a 6. pontban leírtakkal. A kártya pótlása a hatályos Hirdetményben közzétett pótkártya díj felszámítása mellett történik.

114

18.

A bankkártya visszaszolgáltatása

A Kártyabirtokos köteles a birtokában lévő kártyát a Bank részére haladéktalanul visszaszolgáltatni, ha a) a bankkártya letiltásra került b) a Bank új, illetve pótkártyát bocsát rendelkezésére c) a kártya alapjául szolgáló pénzforgalmi bankszámla és/vagy Bankkártya Szerződés megszűnik d) a Bank erre felszólítja. A bankkártya a Takarékbank Zrt. kizárólagos tulajdona. Amennyiben a bankkártyát a Kártyabirtokos nem szolgáltatja vissza, a Bank jogosult a bankkártyát - a hatályos Hirdetményben közzétett letiltási díj felszámítása mellett - letiltani. A visszaadás elmulasztásából és esetleges további jogtalan használatból eredő károkért a felelősség a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost terheli.

19.

Segítségnyújtás, reklamáció

19.1. A Kártyabirtokos a Bankkártya Szerződés hatályba lépésétől kezdődően a bankkártya szolgáltatásokkal kapcsolatos információ-, illetve segítségkérés céljából elsősorban a számlavezető Hitelintézethez fordulhat. Segítségkérésre igénybe vehető a Takarékbank Zrt. Bankkártya Back Office Osztály által 0-24 óráig üzemeltetett ügyfélszolgálat is, a (36)/(06)(1) 202-37-77/620-628-as melléken. Amennyiben a Kártyabirtokos reklamációt kíván bejelenteni, azt munkaidőben a számlavezető Takarékszövetkezetnél, munkaidőn kívül, a Takarékbank Zrt. által 0-24 óráig üzemeltetett (36)/(06)/(1) 2120202-es telefonszámon teheti meg. 19.2 A Számlatulajdonos, illetőleg a Kártyabirtokos a bankszámlakivonat, terhelési értesítő valamint az egyes tranzakciókról készült bizonylatok alapján a tranzakciók elszámolásával kapcsolatos reklamációt jelenthet be a számlavezető Takarékszövetkezetnél az erre rendszeresített nyomtatványon írásban. A Takarékszövetkezet a reklamáció kivizsgálásához az eredeti bizonylatok és egyéb dokumentumok bemutatását is kérheti. A kért dokumentumok benyújtásának elmulasztásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 19.3 A reklamáció bejelentésének határideje a kérdéses tranzakciót feltüntető bankszámlakivonat, illetve terhelési értesítő kiállításától számított 40 nap. A Számlatulajdonos köteles a Takarékszövetkezetet haladéktalanul értesíteni abban az esetben, ha a bankszámlakivonatot a megelőző elszámolási időszak zárónapját követő hónap 20. napjáig nem kapja kézhez. 19.4 Amennyiben a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos a reklamációt a 19.3. pontban meghatározott határidőben nem jelenti be, a polgári jog szabályai szerint az elévülési időn belül érvényesítheti igényét, de a reklamáció időbeni bejelentésének elmulasztásából eredő kárért a Bank/ Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget.

115

19.5. Az Integráció által üzemeltett pénzkiadó automaták működésével, használatával kapcsolatos reklamációk a 19.1. pont szerinti helyeken jelezhetők. A Takarékszövetkezet a reklamációt kivizsgálja és lehetőségei szerint támogatást nyújt a tranzakció lebonyolításához. A Bank/Takarékszövetkezet az automata helytelen használatából eredő kárért nem vállal felelősséget. 19.6. A kártyával fizetett termékekért, szolgáltatásokért a Bank/Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. 19.7. Amennyiben a reklamáció a Bank/Takarékszövetkezet saját hatáskörében elintézhető, a Hitelintézet 15 napon belül értesíti a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost a panaszával kapcsolatban megtett intézkedésekről és döntésről. A Takarékszövetkezet a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos megalapozott reklamációja esetén, a reklamáció kivizsgálását követően írja jóvá a kifogásolt összeget a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámláján. 19.8. Amennyiben a reklamáció elbírálása a Bank/Takarékszövetkezet, illetve az Integráció hatáskörén kívül esik, vagyis arra a Nemzetközi Kártyatársaságok által meghatározott szabályok vonatkoznak, a Bank a nemzetközi szabályokban előírt határidőn belül bírálja el a reklamációt és • alaptalan kifogás esetén elutasítja azt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül írásban értesíti; • megalapozott vagy részben jogos kifogás esetén a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost megillető összeget – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – a reklamációs eljárás lezárását követően megtéríti; • amennyiben a reklamáció elintézése más hitelintézet hatáskörébe tartozik, a Hitelintézet regisztrálja a panaszt, és azt azonnal továbbítja az illetékes Hitelintézethez. A reklamáció elintézése a Nemzetközi Kártyatársaságok által kötelezően előírt szabályok és határidők alapján történik. A panasz elintézéséről a Takarékszövetkezet haladéktalanul, írásban értesíti a Kártyabirtokost/Számlatulajdonost. 19.9. A reklamáció elutasítása esetén, amennyiben a Nemzetközi Kártyatársaság szabályai szerint a Bank lehetségesnek tartja, a Kártyabirtokos/Számlatulajdonos kérelme alapján a Bank a Nemzetközi Kártyatársaságnál, illetve annak tagbankjánál külön eljárást kezdeményezhet. 19.10 A külön eljárás iránti kérelmet a számlavezető Takarékszövetkezetnél nyomtatvány kitöltésével az eljárás indokoltságát alátámasztó információk megadásával lehet megtenni. 19.11 A kérelem előterjesztésének határideje a reklamáció elutasítását tartalmazó értesítés kézhezvételének időpontjától számított 15 nap. 19.12 A Nemzetközi Kártyatársaságnál kérelemre indult eljárás költsége a Kártyabirtokost illetve a Számlatulajdonost terheli. 19.13. A reklamációval összefüggő költségekre vonatkozó rendelkezéseket a hatályos Hirdetmény tartalmazza. 116

19.14. A Takarékszövetkezet a hibás tranzakciókra, tranzakciós költségekre, jóváírásokra vonatkozó reklamációkkal csak a vitatott tranzakció bizonylatainak az elfogadóhellyel szerződésben álló, a pénztárat működtető, illetve készpénzkiadó automatát üzemeltető Takarékszövetkezettől a Takarékbank Zrt-hez történő megérkezését követően tud érdemben foglalkozni.

20.

Felelősségviselés

20.1. A Számlatulajdonos illetve a Kártyabirtokos szerződésszegéséből, mulasztásából eredő károkért a Bank nem tartozik felelősséggel. Amennyiben a Kártyabirtokost ért kárral kapcsolatos felelősségvállalásról van szó, úgy a felelős a Bank. A Kártyabirtokost ért minden olyan kárért, amelyért való felelősségét a Bank nem zárta ki, a Takarékbank Zrt. áll helyt. 20.2. A titkos személyi azonosító szám (PIN kód) más személy (nem a Kártyabirtokos) általi használatával véghezvitt tranzakciókért kizárólag a Kártyabirtokos felel. 20.3. A jelen Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek 16. pontjában írt bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt a Kártyabirtokos legfeljebb negyvenötezer forint erejéig viseli az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott bankkártyával történtek, vagy a bankkártya jogosulatlan használatából erednek, kivéve ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód nélkül használtak, vagy a kibocsátó nem gondoskodott arról, hogy a Kártyabirtokos a bejelentési kötelezettségét bármikor megtehesse. A kibocsátó mentesül a fenti bekezdésben meghatározott felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a bankkártya használatára, a személyes biztonsági elemek biztonságban tartására vonatkozó szabályok vagy a bejelentési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta. A bejelentést követően a kibocsátó viseli a kárt - legfeljebb 15 millió forint erejéig – az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek. 20.4. A bankkártya jogosulatlan személy általi használatából eredő olyan kifizetést, amely a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, illetőleg a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó távértékesítési ügyletekkel kapcsolatos, a Kártyabirtokos kérésére törölni kell, és az ilyen megbízásból eredően kifizetett összeget a kibocsátó köteles az ügyfél részére jóváírni vagy részére visszafizetni. Az ügyfél a kérelem iránti jogáról nem mondhat le.

117

20.5. Kizárólag a Kártyabirtokost és a Számlatulajdonost terheli felelősség, ha a bankkártyát a Kártyabirtokos nem rendeltetésszerűen használja, illetve a visszaszolgáltatandó kártyát nem adja le, és ebből eredően kár keletkezik. Csalárd eljárásnak, illetve a használatra vonatkozó kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésének minősülnek például az alábbiak: - a bankkártyával történő tranzakciót a PIN kód hibátlan megadásával hajtották végre; - az ügyfél az általa el nem ismert bankkártya tranzakcióról kapott sms-értesítés után nem tette meg a bejelentést a Hitelintézet felé; - az ügyfél más személy részére átadta azon kódokat/azonosítókat, melyek lehetővé tették a kártya használatát 20.6. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos(ok) egymás közötti jogviszonya a Bank felé hatálytalan, az ebből eredő jogviták vonatkozásában a Bank nem felelős a Kártyabirtokos(ok) által a Számlatulajdonosnak okozott károkért a Hitelintézet nem vállal felelősséget. 20.7. Hamis vagy hamisított kártyával véghezvitt tranzakciókért a bank nem vállal felelősséget.

21.

Egyéb rendelkezések

21.1. A Kártyabirtokos az egyes tranzakciókról készült bizonylatot, valamint a kártya használatával kapcsolatos valamennyi dokumentumot a saját érdekében köteles megőrizni, és szükség esetén a Bank/Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani. Ellenkező esetben az esetleges reklamációt a meglévő, illetve a Takarékszövetkezet a birtokában lévő dokumentumok alapján bírálja el. 21.2. A Számlatulajdonos illetve a Kártyabirtokos kártyára vonatkozó adataiban, illetve a Bankkártya Szerződéssel összefüggő valamennyi lényeges körülményben történt változást köteles a számlavezető Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. 21.3. A Számlatulajdonos kérésére a bankszámla legkorábban a bankszámlához kapcsolódó valamennyi kártya visszaszolgáltatását követő 60 nap elteltével szüntethető meg. 21.4. A bankszámla titkos adatairól a Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos hozzájárulása nélkül csak a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben meghatározott esetekben ad felvilágosítást harmadik személy részére. Ez alól kivételt jelent a tiltólista elfogadóhelyek és kifizetőhelyek részére történő közzététele a Takarékszövetkezet által, illetőleg részükre az egyes tranzakciók végrehajtásával kapcsolatosan a szükséges fedezet meglétéről vagy hiányáról történő információszolgáltatás. 21.5. A Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos tudomásul veszi és hozzájárul, hogy a Bankkártya Szerződést megszegő Számlatulajdonosról és Kártyabirtokosról a Takarékszövetkezet információt szolgáltat az illetékes szerveknek. 21.6. A banküzemi tevékenység biztonságának emelése céljából a Számlatulajdonos és a Kártyabirtokos hozzájárul a Bankkártya Szerződésben szereplő, szerződési valamint személyes adataiknak a központi hitelinformációs rendszerbe történő felvételéhez. A Takarékszövetkezet az adatokat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 118

– többször módosított - 1996. évi CXII. törvény XX/A fejezetében meghatározott esetekben és tartalommal küldi meg a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A központi hitelinformációs rendszer nyilvántartja azon bankkártya birtokos természetes személyek azonosító adatait, akik a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre, b) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel, c) ha vele szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C.§-ában meghatározott bűncselekmény (készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés) elkövetését állapítja meg. A központi hitelinformációs rendszer nyilvántartja azon vállalkozások azonosító adatait, amelyek/akik - elektronikus pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, ill. ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására szerződést kötöttek, - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségüket megszegték és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződést a hitelintézet/takarékszövetkezet felmondta vagy felfüggesztette. 21.7. A Bankkártya Szerződésben, a Bankkártya Üzletszabályzatban és Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló – többször módosított - 1996. évi CXII. törvény, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, a pénzforgalomra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok, a Büntető Törvénykönyv, valamint a Bank Általános Üzletszabályzata vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

119

VII. Biztosítási ügynöki tevékenység

A takarékszövetkezet biztosítási ügynöki – biztosítás közvetítői tevékenységét a Hpt. 4.§. b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján folytathat a biztosítási tevékenységről szóló jogszabályok (2003. évi LX. törvény) feltételeinek betartásával. A takarékszövetkezet a biztosítási ügynöki tevékenységet függő biztosításközvetítőként látja el biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján.

Függő biztosításközvetítői tevékenység: Egy biztosító termékeit, vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti. Függő biztosításközvetítőnek minősül az a tevékenység is, amelyet a főtevékenységhez kapcsolódó termékre, szolgáltatásra vonatkozóan, kiegészítő tevékenységként végez a takarékszövetkezet, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki. Az ügynöki tevékenység végzésének részletes szabályait és feltételeit a biztosítóval megkötött megállapodások, valamint a biztosító által a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott Ügyviteli Szabályzatok és Általános Szerződési feltételek tartalmazzák.

120

VIII. Kiszervezett tevékenységek

Kiszervezésnek minősül, ha a takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt. A takarékszövetkezet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaihoz kapcsolódó adatkezelést kiszervezte az alábbi tevékenységekre:

Kiszervezett tevékenységek: 1. A takarékszövetkezet által indított, illetve a takarékszövetkezet részére címzett zsíró – és klíring üzenetek (BZSR, UGIRO, Integrácíós Kliring ) kezelése, közvetítése, adatforgalmának technikai lebonyolítása. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft., 1122. Budapest, Pethényi út 9. A kiszervezés időtartama: határozatlan

2. KHR referencia adatok továbbításával kapcsolatos tevékenység. A kiszervezett tevékenységet végző: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft., 1122. Budapest, Pethényi út 9. A kiszervezés időtartama: határozatlan 3. EuroBank szoftver-rendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások (jogszabálykövetés, felhasználói támogatás, karbantartás, szoftverhibák elhárítása, szoftverfejlesztés) biztosítása, Migrációs tevékenység A kiszervezett tevékenységet végző: TAK-INVEST Informatikai és Szolgáltató Kft. 1148. Budapest, Fogarasi út 64. A kiszervezés időtartama: 2008.08. 29-tól 2008. 09.01-ig b.) TAK-INVEST Kft. ( 1148 Budapest, Fogarasi út 64.) - az EUROBANK szoftver-rendszerrel kapcsolatos szoftver-támogatási szolgáltatások ( jogszabálykövetés, felhasználói támogatás, karbantartás, szoftver hibák elhárítása, szoftverfejlesztés, ) biztosítása. 121

4. Elektra Internet Bank Ing szolgáltatás adatforgalmának technikai lebonyolítása a kiszervezett tevékenységet végző által kifejlesztett szoftverrendszer igénybevételével A kiszervezett tevékenységet végző: Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (1122. Budapest, Pethényi köz 10.)

122

IX. A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanfedezet hasznosítására (A tevékenység végzésének engedélyszáma: PSZÁF E-I-284/2008.Kelte: 2008. március 27.)

A Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1966. évi CXII. törvény (Hpt) 4.§.(3) bek. i.) pontjában foglalt törvényi felhatalmazás alapján a Takarékszövetkezet az alábbi pénzügyi szolgáltatásokon kívüli tevékenység üzletszerű végzésére jogosult: „Pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a takarékszövetkezet tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység ingatlanok vonatkozásában” A pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása céljából (jellemzően hitel-tulajdonrész csereügylet kapcsán) a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok kezelésére, hasznosítására az alábbi szabályok az irányadóak. Hitel-tulajdonrész csereügylet esetén a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlan kezelése magában foglalja -

az állagmegóvási tevékenységet az állag rendszeres ellenőrzésének tevékenységét az állagmegóvás érdekében a szükséges kivitelezői munkálatok megrendelése, elvégeztetése, ellenőrzése, a számlák pénzügyi felülvizsgálata a vagyonbiztosításra előírt rendelkezések, szerződési feltételek betartásának ellenőrzését a hasznosítás céljából történő hirdetési tevékenységet a hasznosítással kapcsolatos megbeszélések, tárgyalások folytatását ügyfelekkel a hasznosításra vonatkozó határozott idejű (max: 3 éves) szerződések előkészítését és megkötését (általában bérleti szerződés keretében) a hasznosítási szerződések betartásának ellenérzését, ezek megszegése esetén a szükséges intézkedések megtételét a hasznosítás megszűnése esetén az ingatlan visszavételét és a rendeltetésszerű használaton kívüli értékcsökkenés, károk megtérítésére irányuló igényérvényesítést (megállapodás útján vagy peres úton)

A fenti módon a takarékszövetkezet tulajdonába került ingatlanok 3 éven belüli elidegenítése érdekében mindent meg kell tenni. A hasznosítási szerződések: az eset sajátosságainak megfelelően a Polgári törvénykönyvben nevesített szerződéstípusok. A hasznosítás kérdésében meghozott döntést követően ésszerű határidőn belül a kijelölt ügyféllel a szükséges szerződést meg kell kötni és gondoskodni kell a szerződésnek a szükséges nyilvántartásokba való bejelentéséről.

123

A hasznosítási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia (szerződési feltételek): -

-

-

a felek neve, azonosító adatai a hasznosítandó ingatlan pontos megjelölése a hasznosítás időtartamának meghatározása (max: 3 év) a hasznosításért/használatért járó díj meghatározása, fizetésének módja, esedékessége, egyéb feltételei, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei: a takarékszövetkezet részéről azonnali hatályú felmondási jog, az ingatlan kiürítésének kötelezettsége, esetleges károk megfizetése stb. meghatározandó, hogy az ingatlan fenntartásával, állagmegóvásával, felújításával járó költségek viselésére melyik szerződő fél köteles, a költségek beszámításának feltételei az ingatlan használatával járó közüzemi díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség meghatározása a hasznosítás lejártát követően a takarékszövetkezettel szerződő fél elhelyezésre, csere ingatlanra nem tarthat igényt, a lejáratot követő legkésőbb egy hónapon belül az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiürítve, tisztán a takarékszövetkezet részére át kell adni felek egyéb jogainak és kötelezettségeinek meghatározása.

124

1. számú melléklet

Az üzleti kapcsolattal vagy ügyleti megbízással kapcsolatosan a következő ügyféladatokat köteles az ügyintéző rögzíteni: − családi és utónevét (születéskori nevét); − állampolgárságát; − lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést); − és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait); − születési helyét, idejét; − anyja nevét. Az ügylettel kapcsolatosan a következő ügyféladatokat köteles az ügyintéző rögzíteni jogi személy ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: A jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet − a neve és rövidített neve; − székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe; − cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma; − főtevékenysége; − képviseletére jogosultak neve és beosztása; − kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai.

125

2. sz. melléklet A ………………..…..sz . kölcsönszerződés 1. sz. melléklete

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő szerződéshez Hatálybalépés napja: 2010. június 11. A jelen ÁSZF magában foglalja a Takarékszövetkezet és az Ügyfél között létrejött Szerződéshez kapcsolódó, annak elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételeket. Ezek rendelkezései jogilag kötelezik mind a Takarékszövetkezetet, mind az Ügyfelet, kivéve, ha a Felek a Szerződésben másként rendelkeznek. I. Fogalmak

A jelen ÁSZF-ben és azon Szerződésekben, amelyeknek a jelen ÁSZF részét képezi, az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak: "Adós" jelenti azt a Fogyasztónak minősülő természetes személyt, aki a Takarékszövetkezettel Kölcsönszerződést köt. "ÁSZF" jelenti a jelen Általános Szerződési Feltételeket. „Biztosítéknyújtó” jelenti a hitel/kölcsön biztosítékát nyújtó, a Takarékszövetkezettel biztosítéki szerződést kötő készfizető kezest valamint a zálogkötelezettet. „Eseti Igazolások, Számlaegyenlegek Díja” jelenti az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díjat, ide nem értve a Takarékszövetkezet által az Adós részére díj-, költség-, és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot. "Éves Zárlati Költség" jelenti a Takarékszövetkezet által az Ügyfél részére megnyitott hitelszámla után a Hirdetményben meghatározott mértékű költséget, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes. "Előtörlesztési Díj" jelenti a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben meghatározott mértékben az Ügyfél által a Takarékszövetkezetnek megfizetendő díjat. "Felügyelet" jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. "Fogyasztó" jelenti az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt. "Folyósítási Jutalék" jelenti a Szerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű díjat, melynek megfizetése az első folyósítással egyidejűleg esedékes.

126

"Takarékszövetkezet" jelenti a [Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet] (székhely: 6422 Tompa Szabadság tér 16. cégjegyzékszám: 03-02-000296 Felügyeleti hatósága: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013. Bp. Budapest, Krisztina krt. 39. "Hitelkeret" jelenti a Hitelkeret szerződés alapján a Takarékszövetkezet által a Számlatulajdonos rendelkezésére bocsátott összeget, melynek terhére és erejéig a Takarékszövetkezet Kölcsönt nyújt a Számlatulajdonosnak. "Hitelkeret Szerződés" jelenti a Takarékszövetkezet és a Számlatulajdonos között létrejött fizetési számlához kapcsolódó Számlahitel szerződést. "Hirdetmény" jelenti az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentumot, mely az adott Szerződés alapján a Takarékszövetkezet által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek. Ennek megfelelően jelenti Lakosság részére nyújtandó Fogyasztási kölcsönök, Folyószámla hitel Hirdetményt, a Lakáscélú hitel Hirdetményt. "Hitelbírálati Díj" jelenti a Takarékszövetkezet által a benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért felszámított és az Ügyfél által megfizetendő díjat, melynek mértéke a kérelmezett Kölcsön összegének százalékában vagy konkrét összegben, a Hirdetményben kerül meghatározásra "Hpt." jelenti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt. "Kamat" jelenti az Ügyleti Kamatot és a Késedelmi Kamatot. "Kamatfelár" jelenti azt az éves százalékban kifejezett értéket, mely az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Takarékszövetkezet által meghatározásra. "Kamatperiódus" jelenti azt a Szerződésben meghatározott időtartamot, amely alatt az Ügyleti Kamat mértéke egyoldalúan a Takarékszövetkezet által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott időtartam utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. "Kezelési Költség" jelenti a Szerződésben és a Hirdetményben, a mindenkori fennálló, és az Ügyfél által vissza nem fizetett Kölcsön összegének százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű díjat, melynek megfizetése a Szerződésben rögzített időpontokban esedékes. „Késedelmi Kamat” jelenti azt a Szerződésben és a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Takarékszövetkezetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. „Központi hitelinformációs rendszer (KHR)” jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a pénzügyi intézmények (referenciaadat-szolgáltatók) biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése.

127

"Kölcsön" jelenti a Kölcsönszerződésben megjelölt, a Takarékszövetkezet által az Adósnak visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott pénzösszeget, továbbá a Hitelkeret terhére és erejéig a Takarékszövetkezet által a Számlatulajdonosnak nyújtott összeget. "Kölcsönszerződés" jelenti a Lakáscélú hitel és a Személyi Kölcsön termékekre vonatkozó kölcsönszerződést. “lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés” ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. ”jelzáloghitel” a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel, ”lakáscélú jelzáloghitel” olyan jelzáloghitel, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. "Magatartási Kódex" jelenti a piaci önszabályozás keretében 2009-ben létrehozott megállapodást és szabályegyüttest, amely a lakosság részére nyújtott hitelezési tevékenység teljes körében alkalmazandó és követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet aláírják és magukra nézve kötelezőnek ismerik el. "Oklista” jelenti az alábbi 2.3 pontban található feltételeket, illetve körülményeket. ”Szokásos ügymeneten felüli intézkedés díja (egyenleg közlésen kívüli levelezés” jelenti az Ügyfél kérésére részére megküldött értesítésekhez kapcsolódóan a Takarékszövetkezet által felszámításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat. "Rendelkezésre Tartási Díj" jelenti a Hitelkeret Szerződés alapján, a Számlatulajdonos rendelkezésére tartott, általa igénybe nem vett Hitelkeret százalékában a Hirdetményben meghatározott mértékű, a Számlatulajdonos által a Takarékszövetkezetnek megfizetendő díjat, melynek megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Hitelkeret Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a Hitelkeret megnyílásának napja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. "Rendkívüli Ügyintézési Díj" jelenti a Hirdetményben meghatározott mértékű, az Ügyfél által a kérésére történő, szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor (halasztás, és egyéb esetekben) fizetendő díjat. "Számlatulajdonos" jelenti azt a Fogyasztónak minősülő természetes személyt, aki a Takarékszövetkezettel Hitelkeret Szerződést köt. "Szerződés" jelenti a Kölcsönszerződést, és a Hitelkeret Szerződést. "Szerződésmódosítási Díj" jelenti az Ügyféllel megkötött Szerződés, illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a futamidő hosszabbítást, fedezetcserét, adóskiengedés a kötelemből stb. is) esetén a Takarékszövetkezet által felszámított díjat. Mértéke szerződésmódosításonként konkrét összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - a Hirdetmény az irányadó. 128

„Tartós Adathordozó” jelenti azt az eszközt, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. „Teljes Hiteldíj Mutató”, „THM” jelenti azt a belső kamatlábat, amely mellett az Ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az Ügyfél által a Kölcsön folyósításáig bezárólag a Kölcsönnel kapcsolatban - a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításának képletét a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) kormányrendelet tartalmazza. "Ügyfél" jelenti az Adóst, a Számlatulajdonost, és a Biztosítéknyújtót. "Ügyleti Kamat" jelenti a Szerződésben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél a folyósított Kölcsön összege után fizet a Takarékszövetkezetnek. Az Ügyleti Kamatot a Takarékszövetkezet a folyósított Kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a Kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a Kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a Kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Takarékszövetkezet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. Az ügyleti kamat lehet fix mértékű, vagy változó. A változó kamat egyedileg változtatható. 2.

Egyoldalú módosítás

2.1

A Takarékszövetkezet a Szerződésben kizárólag Kamatot, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. A Kamat-, díj- vagy költségelemnek az Ügyfél számára kedvezőtlen Takarékszövetkezet általi egyoldalú módosítására akkor van lehetőség, ha az Oklistában található bármelyik feltétel, vagy körülmény megváltozása a módosítandó Kamat-, díj- vagy költségelemre ok-okozati kihatással bír. A Takarékszövetkezet nem automatikusan, hanem a megváltozott ok, körülmény változása hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a Kamat-, díj-, vagy költségelem egyoldalú módosításáról.

2.2

A Takarékszövetkezet az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül bármikor módosíthatja egyoldalúan az Ügyféllel kötött Szerződés feltételeit. A Takarékszövetkezet az Adóssal kötött Kölcsönszerződésben kikötött Kamatot, díjat, illetve költséget érintő egyoldalú szerződésmódosítást a Magatartási Kódex, valamint a Hpt. 210. § (3)-(4) bekezdéseinek megfelelően készített árazási elvek alapján, ezen elvek figyelembe vételével hajtja végre. Az árazási elvek üzleti titoknak minősülnek és az ügyfelek felé nem nyilvánosak, azonban az árazási elvek megfelelőségét és alkalmazásának gyakorlatát a Felügyelet ellenőrizheti. Az ellenőrzés során a Felügyelet figyelembe veszi a Magatartási Kódex rendelkezéseit is.

2.3

A Takarékszövetkezet a Szerződésben meghatározott Kamat, díj, költség Adósra nézve kedvezőtlen egyoldalú módosításának jogát az alábbi Oklistában meghatározott feltételek, illetve körülmények valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolhatja:

2.3.1 A jogi, szabályozói környezet változása:

129

• a) a Takarékszövetkezet – Szerződés szerinti jogviszony szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; • b) a Takarékszövetkezet – Szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; • c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

2.3.2 A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: • • • • • •

•

a) Magyarország hitelbesorolásának változása, b) az országkockázati felár változása (credit default swap), c) a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; d) a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása; e) a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása; f) refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; g) a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.

2.3.3 Az Ügyfél kockázati megítélésének változása •

•

•

a) Az Ügyfél, illetve a kölcsönügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. b) A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. c) A nyújtott Kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

130

A Takarékszövetkezet vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít Kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamatláb változásáról a Hitelező Takarékszövetkezet az Ügyfeleit rendszeresen az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétett Hirdetményiben tájékoztatja. 2.4 A Takarékszövetkezet az Oklistában meghatározottakon kívül vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan Kamatot, díjat, költséget. Ezen egyoldalú módosításról - annak alkalmazásával egyidejűleg - a Takarékszövetkezet a Felügyeletet értesíti, és azt nyilvánosságra hozza. 2.5 A Takarékszövetkezet az egy évet meg nem haladó futamidejű – és automatikusan nem megújítható - Szerződést nem jogosult egyoldalúan az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. 2.6 A Takarékszövetkezet az Oklistában felsorolt, az adott Kamat-, díj-, vagy költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is köteles érvényesíteni, azaz a feltételek, körülmények kedvező változása esetén az érintett Kamat-, díj-, és/vagy költségelemet megfelelően csökkenteni. 2.7 A Takarékszövetkezet az egyoldalú szerződésmódosítás során a Szerződésben meghatározott költségeket és díjakat évente maximálisan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emeli. 2.8 A Takarékszövetkezet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Takarékszövetkezet nem jogosult továbbá az egyes Kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani. 2.9 A Szerződésben meghatározott Kamatot, díjat vagy költséget érintő, az Adós számára kedvezőtlen egyoldalú módosítást – Referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a Referenciakamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – a módosítás hatálybalépését legalább hatvan nappal megelőzően a Takarékszövetkezet hirdetményben közzéteszi, és az Adóst a módosítás hatálybalépését legalább hatvan nappal megelőző időpontban feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón is értesíti a módosítás tényéről; a kamat és az azon felül az Ügyfél által a Takarékszövetkezetnek fizetendő minden egyéb ellenszolgáltatás (díj, költség) új mértékéről; a módosítást követően az Ügyfél által várhatóan fizetendő törlesztőrészletről; és ha a módosítás kapcsán a törlesztőrészletek száma, vagy gyakorisága változik, ennek tényéről. 2.10 Az Adós a számára kedvezőtlen egyoldalú módosítás hatálybalépése előtt – Referencia-kamatlábhoz kötött Kamat esetén a Referencia-kamatláb változásából eredő 131

kamatváltozás kivételével – jogosult a Kölcsönszerződés ingyenes előtörlesztésére és felmondására. Amennyiben az Adós a megváltozott kondíciókat nem fogadja el, azt a Felek az Adós általi, a módosítás hatálybalépésének napjával történő felmondásnak tekintik. A Takarékszövetkezet az Adós által írásban megtett, legkésőbb módosítás hatálybalépésének napjáig benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet és az Adós haladéktalanul kötelesek elszámolni egymással, és az Adós köteles az eredeti Kamattal illetve kondíciókkal a teljes tartozását haladéktalanul visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Takarékszövetkezet a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesítheti az Adóssal szemben. Ha az Adós a módosítás hatálybalépéséig írásban a Kölcsönszerződést nem mondja fel, vagy a Kölcsönszerződés az előbbiek szerint nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű Kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított Kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. 2.11. A fogyasztóval kötött lakáscélú hitel/kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosításának speciális szabályai -

A fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú hitelezői módosításának általános szabályaitól eltérően - a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések a takarékszövetkezet által a fogyasztó /adós számára kedvezőtlenül – a 2010. évi XCVI. törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem módosíthatók. Az ilyen szerződések a takarékszövetkezet által az adós számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatók, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. Ezen rendelkezést a Módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre is alkalmazni kell.

-

A szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet az Adós nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Ezen rendelkezést a Módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) követően felmondott, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre kell alkalmazni. A Módosító törvény hatálybalépését megelőzően felmondott fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésre a fentieket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kilencven napos időtartamot a Módosító törvény hatálybalépésétől kell számítani.

-

A szerződésmódosítás végrehajtása Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezésekre kiterjedő, az ügyfél számára kedvező egyoldalú szerződésmódosítást a Takarékszövetkezet az 132

Üzletszabályzat (általános szerződési feltételek) módosításával hajtja végre, mely módosítás a szerződés részévé válik. A módosításról az érintett ügyfeleket a Takarékszövetkezet - legkésőbb a módosítás hatálybalépését követő legközelebbi számlakivonattal együttesen - postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon is értesíti, (elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a módosítást az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi).

3.

Előtörlesztés

3.1

Előtörlesztésre vonatkozó közös szabályok

3.1.1 Az Adós bármikor jogosult a Kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére. 3.1.2 Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet csökkenti a Kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Kölcsönszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó Ügyleti Kamattal és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 3.1.3 Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, majd a Kamatot kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani. 3.1.4 Az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek megállapodnak, újraszámításra kerül. 3.1.5 Az előtörlesztés (eltérő megállapodás hiányában) nem mentesíti az Adóst a Kölcsönszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarékszövetkezet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal. 3.2 Személyi Kölcsönszerződés alapján nyújtott Kölcsön előtörlesztésére vonatkozó szabályok 3.2.1 A Takarékszövetkezet az Adós részleges vagy teljes előtörlesztése esetén az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére az alábbi korlátozásokkal jogosult, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor az Ügyleti Kamat rögzített:

133

• ezen, Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet meghaladja; • ezen, Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet nem haladja meg; • ezen Adós által megtérítendő költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra az Adós által fizetendő Ügyleti Kamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. 3.2.2 A Takarékszövetkezet nem jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére, ha • az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt; • tizenkét hónap alatt egy alkalommal az Adós által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kettőszázezer forintot. 3.3

A Szabad Felhasználású Jelzáloghitel előtörlesztésére vonatkozó szabályok

3.3.1 Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg két százalékát. 3.3.2 Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet az előző bekezdések szerinti költségtérítés, amennyiben az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt. Nem illeti meg a Takarékszövetkezetet a költségtérítés a Kölcsön részleges vagy teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha az Adós fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített. Lakás célú jelzáloghitel előtörlesztése esetén felszámítható hitelezői költségek Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az előtörlesztett összeg 1%-át, a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a Takarékszövetkezetet költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését megelőzően fogyasztóval megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépésétől számított 15. napot követően teljesített előtörlesztésekre is alkalmazni kell. 134

3.3.3 Amennyiben a Takarékszövetkezet a Szabad Felhasználású Jelzáloghitel biztosítékát képező ingatlan értékének felülvizsgálata során megállapítja, hogy a hitelfedezeti érték alapján az ingatlanra adható maximális hitel összegét az Adós fennálló tőketartozása 6 hónapon keresztül folyamatosan meghaladja, úgy a Takarékszövetkezet jogosult olyan összegű előtörlesztésére az Adóst felszólítani, amely ahhoz szükséges, hogy a fedezettség szintje helyreálljon. Az Adós a felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles az előtörlesztést teljesíteni. Ezen előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet nem számít fel előtörlesztési díjat. Amennyiben arról a Felek megállapodnak, úgy az előbbi esetben lehetőség van arra is, hogy az Adós pótlólagos biztosítékot ajánljon fel a Takarékszövetkezet részére. 3.4

A Számlahitel előtörlesztésére vonatkozó szabályok

A fizetési számlához kapcsolódó Hitelkeret-szerződés esetén a Takarékszövetkezet nem jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére. 3.5. A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítása A lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbításáért a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Amennyiben az Adós a lakáscélú jelzálog-hitelszerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább kilencven napos késedelemben van, úgy a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Takarékszövetkezet alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani. Ezen rendelkezéseket a módosító törvény hatálybalépését (2010. november 27.) megelőzően megkötött szerződések esetében a módosító törvény hatálybalépéstől számított 35. napot követően kezdeményezett futamidő meghosszabbításokra kell alkalmazni.

4.

A Szerződés megszüntetése

4.1

A Takarékszövetkezet jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha

• • • •

a) a Kölcsönre/Hitelkeretre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Ügyfél a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki; b) az Ügyfél vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetésének lehetőségét; c) az Ügyfél hitelképtelenné válik; d) az Ügyfél a Takarékszövetkezetet a Kölcsön/Hitelkeret összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon 135

•

• • • • • • • •

megtévesztette, amennyiben ez a Kölcsön/Hitelkeret összegének megállapítását befolyásolta; e) az Ügyfél a Kölcsön/Hitelkeret fedezetével, biztosítékával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a Szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi; f) a Kölcsön visszafizetése - a fedezetek értékcsökkenése, az Ügyfél fizetőképességének, illetve fizetőkészségének megváltozása következtében veszélyeztetve van; g) az Adós a fenti 3.3.4 pontban meghatározott kötelező előtörlesztésre vonatkozó felszólításnak a felszólításban megjelölt határidőig nem tesz eleget; h) az Ügyfél más, a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott súlyos szerződésszegést követ el; i) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb esetekben. • Felmondási okot jelentő egyéb súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél a) a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; b) a Takarékszövetkezetnél vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel; c) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban ekként meghatározott egyéb tények, események, körülmények.

4.2 A Szerződés azonnali hatályú felmondása esetén az Ügyfél a felmondás időpontjában még fennálló teljes tartozása esedékessé válik, és azt köteles a Takarékszövetkezetnek egy összegben haladéktalanul megfizetni. 4.3 Az Ügyfél a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a Szerződés felmondása esetén a felmondás időpontjában még fennálló tartozásának összegével a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számláját külön megbízása nélkül a Takarékszövetkezet a jelen rendelkezés alapján megterhelje. 4.4 Az Ügyfél jogosult a Személyi Kölcsön és a Számlahitel esetében a szerződéstől, annak aláírása napjától számított 14 napon belül, indokolás nélkül elállni, amennyiben a Kölcsön folyósítására még nem került sor. Az Ügyfél ezen szerződéseket az aláírásának napjától számított 14 napon belül díjmentesen felmondhatja, amennyiben a Kölcsönt a Takarékszövetkezet már folyósította. Az Ügyfél előző bekezdésben foglalt elállási/felmondási jogát határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amennyiben az erre vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Takarékszövetkezetnek elküldi.

136

Az Ügyfél a felmondásra vonatkozó nyilatkozatának Takarékszövetkezet részére történt elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a felvett Kölcsön összegét, valamint a Kölcsön folyósításának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a vonatkozó szerződés szerint megállapított Ügyleti Kamatot a Takarékszövetkezetnek visszafizetni. 4.5 Az Ügyfél elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a Kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Takarékszövetkezet által vagy egy harmadik fél és a Takarékszövetkezet előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

5.

Egyéb

5.1

Értesítések

5.1.1 A Felek az egymáshoz intézett nyilatkozatokat írásban kötelesek megtenni, és az egymásnak megküldendő nyilatkozatokat, értesítéseket, tájékoztatásokat stb. - amennyiben a Szerződés vagy a jelen ÁSZF eltérően nem rendelkezik - postai úton, közvetlen kézbesítés útján (személyesen) eljuttatni a címzett fél értesítési címére. 5.1.2 Mindegyik fél köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül. 5.1.3 A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést •

(a) a Takarékszövetkezet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; • (b) Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette. 5.1.4 A Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. 5.1.5 Az 5.1.4 pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. 5.1.6 Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást. 137

5.1.7 A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek értesítést vagy dokumentumot küldenek egymás részére. 5.1.8 A Takarékszövetkezet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Takarékszövetkezet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben teszi közzé. 5.2 A Takarékszövetkezet rögzíti, hogy csatlakozott a Magatartási Kódexhez. Erre tekintettel a Takarékszövetkezet a Magatartási Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel aláveti magát és annak előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Magatartási Kódex teljes szövege – magyar nyelven – megtekinthető a www.takarekpont.hu internetes oldalon, illetve a kirendeltségekben az Ügyfél kérésére a magyar nyelvű szövege ingyenesen hozzáférhető. 5.3

Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett kölcsön és járulékai erejéig fedezetül szolgáló vagyontárgyakat biztosítja úgy, hogy a biztosítási szerződésben a Hitelezőt kedvezményezettként tüntetik fel és a biztosítási szerződést a kölcsön visszafizetésig nem szünteti meg. (A biztosítási szerződést a Takarékszövetkezetnek/Hitelezőnek be kell mutatni.) Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik és a Takarékszövetkezet/Hitelező, mint kedvezményezett részére történik a biztosítási összeg megfizetése, úgy az esedékes kölcsön és járulékainak megfelelő összegű tartozást a Takarékszövetkezet/Hitelező jogosult a biztosítási összegbe beszámítani és a fennmaradó összeget a Hitelező köteles az Adósnak haladéktalanul megtéríteni. 5.4 Az Adós(-ok) /Készfizető kezes(-ek) hozzájárul ahhoz, hogy a Takarékszövetkezet/Hitelező a kölcsönkérelemben, ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokban, okiratokban foglalt személyes adatait, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a hitelintézetekről pénzügyi vállalkozásokról, valamint a pénzmosás megelőzéséről szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései alapján a jelen szerződés szerinti elszámolás, kötelezettségek és jogosultságok teljesítésének igazolása, kockázatelemzési és értékelési célokra nyilvántartsa, feldolgozza és kezelje. Kijelenti, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, az adatok kezelése hozzájárulásán alapul. A Takarékszövetkezet/Hitelező a rendelkezésére bocsátott adatok tekintetében biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat az 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően. 5.5 A Takarékszövetkezet/Hitelező kijelenti, hogy termékeivel kapcsolatos reklám célú megkeresést (közvetlen üzletszerzés) és nyilvántartás vezetést nem végez.

Az ÁSZF aláírásával az Ügyfél és a Takarékszövetkezet/Hitelező kijelenti, hogy annak tartalmát megismerte, megértette, és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A felek az egyedi kölcsönszerződéseikben a jelen ÁSZF-től eltérő kedvezőbb feltételekben megállapodhatnak.

Kelt,………………………………, ………… év …………………..hó ……. napján

138

…………………………………………

…………………………………………...

Adós

Adós

…………………………………………

………………………………………

Készfizető kezes

Készfizető kezes

…………………………………………………. Takarékszövetkezet

139

3. számú melléklet

Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Általános Szerződési Feltételei a bankszámlák vezetéséről Jelen ÁSZF a takarékszövetkezet által kezelt bankszámlaszerződések, mint a takarékszövetkezet által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának általános szerződési feltételeit tartalmazza, melynek rendelkezései 2009. november 1-től hatályosak. Az ÁSZF rendelkezései kiterjednek a hatályba lépést megelőzően megkötött keret-szerződésekre is, illetve azok módosításának tekintendő.

A Takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató adatai: Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet/számlavezető), székhely:6422 Tompa, Szabadság tér 16. cégjegyzékszám: Cg.:03-02-000296 a felügyeletet ellátó szerv tevékenységi engedélyének száma és kelte: APTF904/1997/F 10/1999 számú határozat 1999. augusztus 24. Az ügyféllel való kapcsolattartás címe: postacím: 6422 Tompa, Szabadság tér 16. egyéb elérhetőségek: tel: 77-451-258 fax: 77-451-622 A bankszámla vezetésére vonatkozó irányadó jogszabályok: - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft) - a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet (Pft vhr) - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt) - A Polgári Törvénykönyv (Ptk)

140

1. A pénzforgalommal kapcsolatos alapfogalmak az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása tekintetében: Keretszerződés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó dokumentumok – Ügyfélszerződés, Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek, Kondíciós Listák, Hirdetmények, Díjszabások – és szerződések összességét jelenti, olyan pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodás a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött, amely egy adott időszakra vonatkozóan meghatározza a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla, mint bankszámla megnyitását is. A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni. A szerződés érvényes létrejön a felek aláírásával (egyszerű magánokirat). Fizetési számla/ bankszámla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató/takarékszövetkezet egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. A takarékszövetkezet, mint hitelintézet által vezetett fizetési számla bankszámla. Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla/bankszámla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott – ideértve a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási és elszámolási alszámláit, valamint külföldi vállalkozásnak az adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számláját is -, továbbá az a fizetési számla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően, kifejezetten pénzforgalmi számlaként kerül megnyitásra. A pénzforgalmi számla mellett – a számlatulajdonos kérésére a számlavezető takarékszövetkezet meghatározott célra szolgáló – elkülönített számlákat is nyithat, melyek a pénzforgalmi számlával együttesen egységes fizetési számlának tekintendők. A Számlatulajdonos részére szabad pénzeszközeinek elhelyezése érdekében, magasabb hozam elérése céljából lekötött betétszámla, mint fizetési számla nyitható. Pénzforgalmi szolgáltatás: - a fizetési számlára történő készpénzbefizetést, illetve a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, - a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, - a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, - a készpénzátutalás, - az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.

141

Bankszámlaszerződést kötő felek: a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató, illetve számlavezető és a számlatulajdonos. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat. (pl: jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó.) Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és a szerződés megkötését megelőző üzleti évben éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeg. Rendelkezésre jogosult: a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, illetve a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított személy. Fizetési művelet: valamely fizetési mód szerinti fizetési megbízás lebonyolítása Fizetési megbízás: az arra jogosult által fizetési művelet teljesítésére adott megbízás, továbbá a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés. Terhelési nap: az a nap, amikor a takarékszövetkezet, mint pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti. Banki munkanap A fizetési megbízások teljesítéséhez szükséges időtartam szempontjából banki munkanapnak az a nap tekintendő, amelyen a takarékszövetkezet fizetési művelet teljesítése céljából nyitva van. Ha a takarékszövetkezet a pénzforgalmi műveletet olyan napon végzi, amely ténylegesen pihenőnap vagy munkaszüneti nap, akkor a megbízás teljesítése azon a munkanapon kezdődik, amelyen az Elszámolóház szolgáltatást végez. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését (mint a CD vagy DVD lemez, flopy, e-mail). Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére, mint a telefon, telefax. 2. Bankszámla megnyitása A takarékszövetkezet a bankszámlán kezeli és nyilvántartja a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket, teljesíti a szabályszerű fizetési megbízásokat, értesíti a számlatulajdonost számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről. A bankszámlanyitás feltétele a pénzforgalomról szóló jogszabályokban meghatározott igazoló okmányok bemutatása, illetve a számlatulajdonos vagy a nevében eljárni jogosult 142

azonosításának elvégzése, bankszámlaszerződés megkötése, Hirdetményben meghatározott mértékű számlanyitási díj befizetése. Pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet az annak nyitására jogszabály erejénél fogva kötelezett ügyfelek, illetve azon az egyéb ügyfelek részére nyit, akik szabad akaratukból pénzforgalmi számla nyitásáról rendelkeznek. Pénzforgalmi számlának nem minősülő bankszámlát a takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, illetve azon ügyfelek részére nyit, akik ilyen szerződés megkötésére tesznek ajánlatot (a természetes személy nem rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalma lebonyolítására szolgál). A bankszámla nyitásához szükséges okiratok: Pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet akkor nyithat, ha • jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba már bejegyzett vállalkozás a nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte, • a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának - csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtása során a cégbíróságtól kapott elektronikus tanúsítványt vagy annak hiteles papír alapú másolatát, • az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó az „Igazolás az egyéni vállalkozások nyilvántartásárban lévő adatokról” másolatát csatolta. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett részére a takarékszövetkezet azt követően nyit számlát, ha a leendő számlatulajdonos - a jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta és a takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte, illetve a természetes személy a személyazonosságot igazoló érvényes okiratokat bemutatta és a takarékszövetkezet az azonosítását elvégezte. A számlatulajdonos, illetve a nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy köteles a takarékszövetkezetnek nyilatkozni a mikrovállalkozási minősítés elbírálásához szükséges foglalkoztatotti létszámra, árbevételre és mérlegfőösszegre vonatkozó adatokról. A fentieken kívül a takarékszövetkezet elvégzi a bankszámla tulajdonos nevében eljáró, képviseleti joggal rendelkező személy ügyfél-átvilágítását/azonosítását (a szükséges adatok közlésével, adatlap kitöltésével és az alapul szolgáló dokumentumok bemutatásával, tulajdonosi nyilatkozattal). Az ügyfél a számlanyitáskor köteles a takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra a személyre vonatkozóan, akinek a nevében, javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). A nyilatkozat hiányában a takarékszövetkezet a szerződéskötést, ügyleti megbízás teljesítését megtagadhatja. A

143

takarékszövetkezet köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett számlatulajdonos igazolási kötelezettsége elmulasztásának következményei: - A pénzforgalmi számlát a takarékszövetkezet azonnali hatállyal megszünteti, ha a nyilvántartásba még be nem jegyzett számlatulajdonos a pénzforgalmi számla megnyitását követő 90 (kilencven) napon belül a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 (harminc) napnál nem régebbi okirattal (cégkivonat) nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel. - A nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte. - A nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni az az előzőekben meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet. 3. A bankszámla feletti rendelkezés A bankszámla felett a számlatulajdonos rendelkezhet. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy (cégképviselet) meghatározhatja a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyeket. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos, illetve az általa felhatalmazott és a takarékszövetkezethez írásban bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A bankszámla felett a természetes személy számlatulajdonos - a bankszámlaszerződésben meghatározott módon - önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet, illetve erre más személyt feljogosíthat. A bankszámla feletti rendelkezéshez a számlatulajdonos a rendelkezésre bejelentett személy aláírása és személyének azonosítása szükséges. A számla több személy nevére is szólhat. Több számlatulajdonos nevére szóló bankszámla felett a Számlatulajdonosok külön - külön önállóan, korlátozás nélkül, vagy a számlatulajdonosok együttesen jogosultak rendelkezni. Több Számlatulajdonos nevére szóló bankszámla esetében a Számlatulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket egyetemlegesen jogosultak gyakorolni, illetve kötelesek teljesíteni. A Számlatulajdonos köteles a Társtulajdonos elhalálozásának tényét a Takarékszövetkezetnek haladéktalanul bejelenteni. A túlélő Számlatulajdonos az elhalálozás napjától csak a tulajdoni hányadának megfelelő számlakövetelés felett rendelkezhet. Természetes személy a bankszámlájára halál esetére szóló rendelkezést adhat, mely esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, hanem a számlatulajdonos halála időpontjában fennálló számlaegyenleg általa megnevezett kedvezményezettre száll át. A volt számlatulajdonos által adott meghatalmazások, és a rendelkezésre jogosultak számla feletti rendelkezési joga megszűnik a halál időpontjában. Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez cégszerű aláírás, vagyis a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg 144

bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. A számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy bankszámlája feletti rendelkezéséhez az szükséges, hogy a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. az illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyző/ügyvéd által hitelesített aláírási címpéldánnyal, társasági szerződéssel vagy egyéb létesítő okirattal) igazolja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett. A számlavezető takarékszövetkezet jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett esedékes, lejárt követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt. A számlavezető takarékszövetkezet jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési műveleteinek helyesbítésére. A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés (ÁSZF) alapján. A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása - A számlatulajdonos a bankszámlája/fizetési számlája felett szabadon rendelkezik, kivéve a meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközöket, melyek az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. - A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a takarékszövetkezet jogszabályi felhatalmazás alapján terhelheti meg a bankszámlát, nevezetesen fizetési számlák közötti fizetéssel - hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalással - végrehajtás keretében, amelyről előzetesen nem értesíthető a kötelezett számlatulajdonos. 4. A felek közötti keretszerződés/bankszámlaszerződés megkötésének módja, időtartama, megszűnése, módosítása, a jogviták rendezése: 4.1. A szerződéskötés módja: A keretszerződést írásban kell megkötni papíron (tartós adathordozón). A takarékszövetkezet a szerződés megkötése előtt a szerződés tartalmáról tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. 4.2. A szerződés időtartama: A felek a szerződés időtartamát, illetve megszűnésének időpontját az egyedi bankszámlaszerződésben határozzák meg. A szerződés létrejöhet meghatározott vagy határozatlan időtartamra.

145

4.3. A szerződés megszűnése: - Az ügyfél felmondása: Amennyiben a szerződésben felmondási idő nincs kikötve az ügyfél a keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja. Felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő egy hónapnál hosszabb nem lehet. Ha a keretszerződés határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, a keretszerződést az ügyfél az első év elteltével díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen felmondhatja, ezen kívül - minden más esetben pl: határozatlan vagy egy évet meg nem haladó időtartamú szerződés egy éven belül az ügyfél felmondásakor a takarékszövetkezet az ügyféltől ellenértékre jogosult. Az ellenérték nem haladhatja meg a felmondás tényleges és közvetlenül felmerülő költségeit. E tekintetben a takarékszövetkezetnek az ügyfél felé elszámolási kötelezettsége áll fenn. - A takarékszövetkezet felmondása: A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a határozatlan idejű keretszerződést a takarékszövetkezet felmondhatja és a számlát megszűnteti. A felmondási idő két hónapnál rövidebb nem lehet kivéve, ha az ügyfél a keretszerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte. Ez esetben a takarékszövetkezet a felmondási időt a felmondó levélben meghatározza. Súlyos szerződésszegésnek minősül az Ügyfél/Számlatulajdonos részéről az olyan magatartás tanúsítása, amely lehetetlenné teszi a Takarékszövetkezet számára a jogviszony további fenntartását. Ilyen lehet különösen = az ügyfél részéről a takarékszövetkezet bizalomvesztésére okot adó magatartás tanúsítása, vagy mulasztása vagy a takarékszövetkezet jó hírnevének sérelmére elkövetett magatartása, = ha a számlavezetéssel kapcsolatos, illetve a Hirdetmény szerinti bankköltségek fedezetére az esedékesség időpontjában a számlán nincs fedezet és az ügyfél a költséghátralékot a takarékszövetkezet felszólításának kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem rendezi. A takarékszövetkezet ez esetben az ügyfélnek megküldött felszólító levelet az ötödik napján kézhez vettnek tekinti. A szerződési kötelezettség ismétlődő megszegésének minősül az egyéb, nem súlyos szerződésszegő magatartások legalább háromszori elkövetése függetlenül attól, hogy az ügyfelet a takarékszövetkezet felszólított-e vagy sem a szerződésszegés megszűntetésére. A határozott időre kötött keretszerződés lejárata előtti felmondásának feltételeiről (módjáról és felmondási idejéről) a felek az egyedi szerződésükben megállapodhatnak. A felek a keretszerződés felmondása, megszűnése esetén kötelesek egymással elszámolni. A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a takarékszövetkezet kizárólag a keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult. Azon időszakra, amelyre nézve az ügyfél ténylegesen már nem vett igénybe szolgáltatást már nem számítható fel díj és emiatt a teljes időszakra felszámítandó díjat arányosítani kell. Az elszámolás a felmondással egyidejűleg, vagy ha a felek a keretszerződésben felmondási időt kötöttek ki, a felmondási idő utolsó napjáig történik. A szerződés felmondása nem vonja maga után a betét számlaszerződés felmondását. A takarékszövetkezet a keretszerződés felmondása esetén a bankszámla/számlák, valamint a kapcsolódó elkülönített számlák egyenlegét, valamint a megszolgált kamat összegét a számlavezetési díj, illetve az aktuális Hirdetményben rögzített jutalékok, díjak és költségek kiegyenlítését követően a Számlatulajdonos kérése szerint készpénzben kifizeti, vagy átutalási megbízással a Számlatulajdonos által írásban közölt fizetési számlára átutalja. A

146

takarékszövetkezet a számlán fennálló esetleges hiteltartozást a kapcsolódó szerződésben foglaltak szerint rendezi. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a takarékszövetkezet a hatósági átutalási megbízás adóját, az átutalási végzés kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni köteles. A keretszerződés megszűntetése díjmentes. 4.4. A szerződés módosítása: A takarékszövetkezet jogosult a bankszámlaszerződésben, az annak elválaszthatatlan mellékletét képező jelen Általános Szerződési Feltételekben, a fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjében és a Hirdetményében meghatározott kamatot, díjat vagy költséget, illetve árfolyamot - a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével egyoldalúan módosítani. A betéti kamatok módosítását a hatálybalépést megelőzően 15 nappal az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben Hirdetményben teszi közzé a takarékszövetkezet. Amennyiben a számlatulajdonos 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást a számlatulajdonos részéről elfogadottnak tekintendő. Jutalék, díj, költség mértékének kedvezőtlen módosítása esetén, annak hatálybalépését 60 nappal megelőzően Hirdetmény formájában ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben teszi közzé a takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet a számlatulajdonos külön ezirányú kérelme alapján a módosításokra vonatkozó Hirdetményt írásban rendelkezésére bocsátja. Az egyoldalú kamatmódosítás joga az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolható: a. a jogi, szabályozói környezet változása: - a takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy kötelező egyéb szabályozók megváltozása, - a takarékszövetkezet közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése, - a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása, b. a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása: - a takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása, - a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; - a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, - a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása, - a takarékszövetkezet működési feltételeinek megváltozása Kivétel – azonnali szerződésmódosítás a takarékszövetkezet a jelen ÁSZF alapján jogosult a kamatlábat vagy átváltási árfolyamot módosítani értesítés nélkül és azonnal (automatikusan), ha a változás a takarékszövetkezet által alkalmazott referencia-kamatlábon és referencia-árfolyamon alapul. Ez esetben a változásról a takarékszövetkezet legkésőbb a hatálybalépés napján ügyféltermeiben hirdetményben tájékoztatja a Számlatulajdonosokat a szerződés módosításáról.

147

A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a takarékszövetkezetet tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Ez esetben a takarékszövetkezet a számlatulajdonosokat a kamatlábak és átváltási árfolyamok módosulásáról legkésőbb a hatályba lépés időpontjában az ügyféltérben kifüggesztett aktuális Hirdetmény formájában, illetve honlapján tájékoztatja. Kizárt a szerződés egyoldalú módosítása: - új díj vagy költség bevezetésével - az egyes díjak szerződésben meghatározott, ügyfél számára történő kedvezőtlen számítási módjának, konkrét összegének vagy felső határának megváltoztatásával 4.5. Jogválasztás A pénzforgalmi keretszerződésekre a magyar jog szabályai az irányadóak. 4.6. A szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumok: a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellet működő Békéltető Testület (6000. Kecskemét, Árpád krt. 4.telefon: 06/76/ 501-500. fax: 36 76 501-538 E-mail: [email protected] ) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület. 4.7. Bírósági illetékesség kikötése: A pénzforgalmi keretszerződéssekkel kapcsolatos jogviták esetén a bírósági eljárás megindítható - a pertárgy értékének függvényében - akár az általános illetékességgel rendelkező (alperes lakhelye/székhelye szerinti) bíróság előtt, akár (a Polgári Perrendtartásról szóló 1953. III. törvény 41. §-a alapján) alávetéses illetékességű, vagyis az egyedi bankszámlaszerződésben a felek által kizárólagos illetékességgel kikötött Bíróság előtt. 5. A takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettsége A takarékszövetkezet a Pft-ben előírt kötelező tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztónak minősülő ügyfél terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, egyébként a tájékoztatási kötelezettség körében a takarékszövetkezet jogosult a Hirdetményben meghatározott költségtérítést felszámítani. A felek a keret-szerződésben kiköthetik, hogy a takarékszövetkezet az ügyfél kérésére a Pftben (24.§. és 27.§) kötelezően meghatározottnál gyakoribb, részletesebb vagy a keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával való tájékoztatást nyújt, amelyért költségarányos (a tájékoztatás nyújtás tényleges és közvetlenül felmerülő), Hirdetményben meghatározott ellenértékre jogosult. Az ügyfél kérésére a szerződéses jogviszony fennállása alatt a takarékszövetkezet bármikor köteles a szerződési feltételeket rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél előzetes tájékoztatása: - A takarékszövetkezet az előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz amennyiben a keretszerződést megkötését megelőző tájékoztatást a keretszerződés részévé teszi és az ügyfélnek a bankszámlaszerződést, ÁSZF-t /Üzletszabályzatot, Hirdetményeket, formanyomtatványokat átadja.

148

- A takarékszövetkezetnek a fizető felet kérésére a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatatni kell a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és a tételesen fizetendő fizetési kötelezettségéről (díjról, költségről) - A takarékszövetkezet csak azokról a díjakról, költségekről egyéb fizetési kötelezettségről tud előzetes tájékoztatást adni az ügyfélnek, amelyekről információja van. Az ügyfél utólagos tájékoztatása: - a takarékszövetkezet köteles utólagos, a fizetési megbízásokhoz kötött tájékoztatást adni a fizető fél és a kedvezményezett részére Bankszámlakivonat A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja. A pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a takarékszövetkezet bankszámlakivonatot készít minden olyan banki munkanapon, amelyen a pénzforgalmi bankszámlán terhelés vagy jóváírás történt, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. A nem pénzforgalmi bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról a takarékszövetkezet a bankszámlaszerződésben meghatározott határidőben (időszakonként), de legalább havonta egy alkalommal bankszámlakivonatot készít, és azt - eltérő megállapodás hiányában - a számlatulajdonos részére továbbítja. Ha a meghatározott időszakban, illetőleg a hónapban nem történt terhelés, illetve jóváírás, elegendő, ha a legközelebbi terheléssel, illetőleg jóváírással érintett időszakban készül bankszámlakivonat. Ha a bankszámlán kizárólag költségterhelés, illetve kamatjóváírás miatt történt terhelés, illetve jóváírás, a takarékszövetkezet évente egyszer tájékoztatja - a naptári év végét követő hó 15. napjáig - a számlatulajdonost bankszámlakivonattal. Ha a számlatulajdonos úgy rendelkezik, hogy nem kéri a bankszámlakivonat részére történő továbbítását, hanem azt a takarékszövetkezetnél veszi át, a takarékszövetkezet a bankszámlakivonatot úgy kezeli, hogy az bármely banki munkanapon kérésre haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátható legyen. A számláról megküldött kimutatást - a bankszámlaszerződés eltérő rendelkezése hiányában elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban nem emelt kifogást. A Számlatulajdonos saját költségére a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyleteiről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást legkésőbb 90 napon belül el kell készíteni és az ügyfélnek írásban megküldeni. A fogyasztó (fizető, kedvezményezett) fél kérelmére a takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal - a tárgyhót követő 10. munkanapig - bankszámla kivonattal eleget tesz utólagos tájékoztatási kötelezettségének papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen (postai úton vagy személyes átadással). A Hirdetmények, díjszabások tartalmazzák - tételesen a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget,

149

- a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat Az ügyféllel megkötött egyedi szerződések tartalmazzák azokat a megállapodásokat, adatokat, a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek azonosítókat,egyéb rendelkezéseket, amelyekre az ÁSZF nem tér ki. Az egyedi szerződésekben az ügyfél javára az ÁSZF-től el lehet térni. 5.1. Az ügyféllel való kapcsolattartás módja: A takarékszövetkezet tájékoztatási kötelezettségének írásban Hirdetmény (ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben/ügyféltermeiben) útján vagy postai úton tesz eleget. A szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelve: a magyar. A takarékszövetkezet a számlatulajdonost magyar nyelven az általa megadott címre postai úton továbbított ügyfélforgalmi értesítővel tájékoztatja vagy az elkészített ügyfélforgalmi értesítőt a Számlatulajdonos külön nyilatkozatára – annak személyes átvételig – visszatartja („visszatartott levelezés”). A takarékszövetkezet a számlatulajdonosnak szóló írásbeli értesítéseket és okmányokat a Számlatulajdonos által e célra megadott címre postai úton küldi meg. A takarékszövetkezet - a pénzforgalmi jogszabályokban előírt kivételekkel - általában nem köteles a Számlatulajdonosnak szóló iratokat ajánlott, tértivevényes, illetve értékküldeményként postára adni. A takarékszövetkezet a számlatulajdonos kérésére és költségére másolatot ad az általa küldött értesítésről. Amennyiben az ügyfél részére a változás bejelentési kötelezettsége elmulasztása miatt nem kézbesíthetők a keretszerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok, úgy azokat közöltnek kell tekinteni a küldemény tértivevényes feladását követő ötödik napon. 6. Fizetési módok A fizetési számlák közötti fizetési módok: aa) átutalás, 1. egyszerű átutalás, 2. csoportos átutalás, 3. rendszeres átutalás, 4. hatósági átutalás, átutalási végzés. ab) beszedés - a felhatalmazó levélen alapuló beszedés, - váltóbeszedés, - csekkbeszedés, - csoportos beszedés, - határidős beszedés - okmányos beszedés. ac) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés - fizetés bankkártyával ad) okmányos meghitelezés (akkreditív) A fizetési (bank) számlához kötődő készpénzfizetési módok: 150

- készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása - készpénzbefizetés - készpénzkifizetés Ha a Számlatulajdonosok egymás között más fizetési módban nem állapodnak meg, a pénzforgalmi bankszámláról történő fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. 7. Fizetési megbízások és teljesítésük A számlatulajdonosnak a fizetési megbízásokat az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon, az egyes fizetési módok esetében a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban rögzített, a teljesítéshez szükséges adattartalom feltüntetése mellett kell megadnia. A takarékszövetkezet - ingyenesen - a nyomtatványokat a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja, és csak az e nyomtatványokon adott megbízásokat fogadja el teljesítésre. A hatályos pénzforgalmi jogszabályok, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás teljesülésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás kedvezményezettjének fizetési számláján jóváírják. Az Értéknapokat a takarékszövetkezet teljesítési rendre vonatkozó Hirdetménye tartalmazza. A takarékszövetkezet nem alkalmazhat korábbi terhelési értéknapot a fizető fél bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegével a számlatulajdonos számláját megterhelte. A takarékszövetkezet nem alkalmazhat későbbi jóváírási értéknapot a kedvezményezett bankszámláján annál a munkanapnál, mint amikor a fizetési művelet összegét a saját számláján jóváírták. Ha a fizető fél és a kedvezményezett között a fizetési művelet lebonyolítása a takarékszövetkezeten belül történik, a terhelés és a jóváírás azonos munkanapon és azonos értéknappal teljesül. A takarékszövetkezet a saját számláján történt jóváírását követően a fizetési művelet összegét haladéktalanul értéknappal látja el és oly módon írja jóvá a kedvezményezett számlatulajdonos ügyfele bankszámláján, hogy azzal azonnal tudjon rendelkezni. A bankkártyával történő fizetés akkor teljesül, amikor annak szabályszerű használatát elfogadják. Ha a takarékszövetkezet saját számláján való jóváírás nem munkanapon történt, a fizetési művelet összegét a következő munkanapon haladéktalanul a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátja. A takarékszövetkezet fő szabály szerint a nála befizetett készpénz összegét a számlatulajdonos bankszámláján az ügyfél azonnali rendelkezési jogának biztosítása mellett aznapi értéknappal haladéktalanul jóváírja, ha a készpénzbefizetés a) forintban, b) fogyasztónak vagy mikrovállalkozásnak minősülő számlatulajdonos javára a fizetési számla pénznemével megegyező pénznemben történik. A bankszámlára történő készpénzbefizetés vagy a bankszámláról történő készpénzkifizetés akkor teljesül, amikor a készpénzt a kifizető Takarékszövetkezet pénztáránál vagy a Postán 151

be- vagy kifizetik, illetve a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a Posta biztosítja. A készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a jogosult számára a készpénz a készpénzátutalásban megjelölt helyen rendelkezésre áll. A készpénzfizetés belföldi postautalvánnyal akkor teljesül, amikor a belföldi postautalványon feladott összeget a Posta a jogosult átvevő részére kifizeti vagy az átvétel lehetőségét biztosítja. Amennyiben a fizetési megbízás a hatályos pénzforgalmi jogszabályok előírásaiba ütközik, és a takarékszövetkezet ezt észleli, akkor a fizetési megbízás teljesítését megtagadja. (visszautasítás). 7.1. A fizetési megbízás átvételének és befogadásának időpontja, tárgynapi teljesítésre történő befogadás végső időpontja: A fizetési megbízás átvétele: A teljesítési határidők számítása szempontjából a fizetési megbízás átvételének időpontja az az időpont, amikor a fizetési megbízás a takarékszövetkezethez beérkezett. (A fizető fél nem munkanapon beérkezett fizetési megbízását a következő munkanapon átvettnek kell tekinteni). -

-

Az átvétel a beérkezés sorrendjében történik A fizetési megbízások teljesítése az átvétel sorrendjében történik. Az átvétel sorrendjére a takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. A készpénzfizetési megbízásokat – a kötelezően sorba állított fizetési megbízások kivételével – a takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül az egyéb átvett, számlavezető rendszerben rögzített tételekre. A fizetési megbízás sorbaállítása esetén az átvétel időpontja az az időpont, amikor a teljesítéshez (részteljesítéshez) szükséges fedezet a bankszámlán rendelkezésre áll.

A fizetési megbízás befogadása: A takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítési határidejét – a Számlatulajdonos/ Kedvezményezett által megjelölt későbbi időpont (teljesítési dátum), vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a fizetési megbízás befogadásának időpontjától számítja. A fizetési megbízás befogadásának időpontja: a) átutalás esetén az az időpont, amikor a takarékszövetkezet az átutalási megbízást a teljesítéséhez szükséges valamennyi adat - így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette, és a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll; b) hatósági átutalási megbízás, átutalási végzés ba) az az időpont, amikor a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette. bb) a kedvezményezett által a pénzforgalmi szolgáltatója útján kezdeményezett hatósági átutalási megbízás esetén a befogadási időpont a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a hatósági átutalás megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat – így különösen a rendelkezésre jogosult beazonosítását lehetővé tevő adat - birtokában átvette. c) beszedés esetén ca) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat ideértve a rendelkezésre jogosult azonosítását is -, okirat birtokában átvette, 152

cb) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója szempontjából az az időpont, amikor a beszedési megbízást a rá háruló feladatok teljesítéséhez szükséges valamennyi adat, okirat birtokában átvette; d) készpénzfizetés esetén da) pénztári befizetésnél az az időpont, amikor a takarékszövetkezet a teljesítéshez szükséges valamennyi adat birtokában a fizető féltől a készpénzt átvette, db) kifizetésnél az az időpont, amikor a fizetési megbízást a takarékszövetkezet a kifizetéshez szükséges valamennyi adat birtokában átvette, és a fizetési megbízás pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Befogadásra kerülnek a takarékszövetkezethez személyesen benyújtott, a postai úton feladott, érkezett megbízások. A takarékszövetkezet szóban, telefonon közölt, illetve e-mail üzenet formájában továbbított megbízást nem fogad el. A fizetési megbízások átvételének, befogadásának takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza.

és

teljesítésének

rendjét

a

A papír alapon kezdeményezett fizetési megbízások átvétele munkanapon belül a beérkezés sorrendjében történik. A fizetési megbízás adatait és a beérkezésének időpontját (év, hó, nap, óra, perc) a takarékszövetkezet a fizetési megbízáson/megbízásban rögzíti és tárolja. A takarékszövetkezet a Keretszerződés alapján vállalja, hogy a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer – a továbbiakban: VIBER – alkalmazásával a forint átutalási megbízás átvételét követően haladéktalanul - rövid határidő mellett - teljesíti a belföldi bankközi átutalásokat a részére személyesen átadott vagy telefaxon a címére megküldött átutalási megbízások alapján. A számlatulajdonosok fizetési megbízásaikat postai úton vagy közvetlen benyújtással, valamint a Keretszerződésben rögzített külön megállapodás alapján juttathatják el a takarékszövetkezethez. A takarékszövetkezet - külön szerződés alapján - elektronikus úton is befogad fizetési megbízásokat. A takarékszövetkezet nem vállal felelősséget a készpénzfelvételi utalványok valódiságáért, valamint a számlatulajdonos által elindított, de a takarékszövetkezethez meg nem érkezett megbízásokért. Az ezekből származó kár kizárólag a számlatulajdonost terheli. A takarékszövetkezet nem teljesíti az olvashatatlan készpénzfelvételi utalványokat, melyről személyesen tájékoztatja a számlatulajdonost. A takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, bel- vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következnek be. A postai készpénzforgalomhoz kapcsolódó tételes bizonylatokra vonatkozóan a takarékszövetkezet közvetítői szerepet végez, tehát a Posta Elszámoló Központjától érkező tételes bizonylatokat felülvizsgálat nélkül továbbítja a számlatulajdonos részére. A befizető a pénzforgalmi számlán jóvá nem írt postai befizetésekre vonatkozó érdeklődéssel a postahelyen és a Posta Elszámoló Központon kívül a takarékszövetkezethez is fordulhat. 7.2. A fizetési megbízás teljesítése, a teljesítés sorrendje A fizetési megbízás teljesítésének előfeltétele, hogy a számlatulajdonos pénzforgalmi számláján legyen számlaegyenleg. Amennyiben az egyszerű és a csoportos átutalási megbízás

153

fedezete nem áll teljes egészében rendelkezésre a fizetésre kötelezett bankszámláján, akkor a takarékszövetkezet részteljesítést nem végez. Csoportos beszedési megbízás kizárólag elektronikusan nyújtható be, melyet a takarékszövetkezet külön szerződés alapján fogad be és dolgoz fel. A Számlatulajdonos a csoportos beszedési állományok benyújtására vonatkozó megállapodásban vállalja, hogy a csoportos beszedési megbízásokat a megjelölt terhelési napot legalább öt munkanappal megelőzően nyújtja be a takarékszövetkezethez. A takarékszövetkezet a fizetési megbízásokat a számla tárgynapi fedezete (azaz az előző napi záróegyenleg és a tárgynapi jóváírásoknak a teljesítésnél a feldolgozás során még figyelembe vehető része) erejéig teljesíti. A jelen ÁSZF alapján a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére nem teljesíti a takarékszövetkezet. A takarékszövetkezet - a tárgynapi teljesítésre befogadott - a fizetési megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat egy bankműveleti munkanap alatt végzi el. Amennyiben a számlatulajdonos az átutalási megbízást teljesítési nap feltüntetésével nyújtja be, úgy a takarékszövetkezet vállalja, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett teljesítési napon teljesíti a fizetési megbízást. A fizetési megbízások közül a takarékszövetkezet először - a számlatulajdonos rendelkezése és az általa meghatározott sorrendre tekintet nélkül - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban foglaltak alapján benyújtott hatósági átutalás és átutalási végzés megbízásokat teljesíti. A számlatulajdonos és a takarékszövetkezet között létrejött egyéb pénzforgalmi szolgáltatásra vagy kiegészítő pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján keletkező banki követeléseket a takarékszövetkezet beszámítási jogával élve – a vonatkozó szerződésben rögzített hozzájáruló ügyfélnyilatkozat alapján – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett megbízások előtt teljesíti. A számlatulajdonos külön, eseti rendelkezése nélkül, de a számlatulajdonos Keretszerződésben rögzített felhatalmazása alapján a takarékszövetkezet beszámítási jogával élve megterhelheti a Számlatulajdonos nála vezetett bankszámláját a számlavezetési tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonossal szemben - a pénzforgalmi szolgáltatói tevékenysége körében keletkezett esedékes követelését - a hatályos pénzforgalmi jogszabályokban felsorolt előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzés követően, de még a Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat megelőzően teljesíti. A takarékszövetkezet a téves bejegyzésének helyesbítését nem tekinti fizetési műveletnek. A téves számlavezetői bejegyzésből eredő bármely irányú eltérés a bankszámla egyenlegében nem eredményezhet a számlatulajdonos vagyonában beálló változást. Ennek megfelelően a takarékszövetkezet joga és kötelessége a saját tévedésén alapuló jóváírás vagy terhelés esetén a téves bejegyzést az elévülési időn belül, a számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden egyéb, a számlát érintő fizetési megbízást – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést, valamint az egyéb szerződési viszonyból származó zárolást megelőzően – 154

helyesbíteni. A helyesbítésről a takarékszövetkezet az ok megjelölésével utólag tájékoztatja a Számlatulajdonost. A pénzforgalmi számlához kötődő készpénzfizetési megbízásokat, a csoportos beszedési megbízás teljesítéseket, valamint a Számlatulajdonosnak a Felhatalmazó levélben rögzített ezirányú rendelkezésének megfelelően a felhatalmazó levél alapján kezdeményezett beszedési megbízás teljesítéseket a számlán kötelezően sorba állított hatósági átutalás és az átutalási végzés teljesítését követően a szükséges fedezet megléte esetén a takarékszövetkezet azonnal lekönyveli, tekintet nélkül a takarékszövetkezet nyilvántartásában rögzített egyéb ügyfélmegbízásokra. 7.3. A fizetési megbízások visszautasítása A takarékszövetkezet visszautasítja a fizetési megbízás teljesítését - ha az a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felel meg, kivéve ha a nem felelő adattartalommal kiállított fizetési megbízást a takarékszövetkezet a fizetési megbízást benyújtó saját ügyfele számára teljesítheti, ha a fizetési megbízás kiállítására (adattartalmára) vonatkozó szabályoknak való megfelelést a takarékszövetkezet a fizetési megbízás visszautasítása nélkül is biztosítani tudja - fedezet hiánya miatt - jogszabály vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján sorbaállított fizetési megbízást a sorbaállítás időtartamának eredménytelen elteltét követően . A takarékszövetkezet visszautasíthatja: - a keretszerződésben vagy az ügyféllel kötött más megállapodásban foglalt feltételeknek meg nem felelő módon kiállított és benyújtott fizetési megbízást A visszautasított fizetési megbízást teljesítésre át nem vettnek kell tekinteni. A fizetési megbízás teljesítésének visszautasítása esetén a takarékszövetkezet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - értesíti a számlatulajdonost a visszautasítás tényéről, továbbá - jogszabály tiltó rendelkezése hiányában - lehetőség szerint annak okáról és a visszautasításra okot adó tényszerű hibák helyesbítéséhez szükséges eljárásról. A megindokolt visszautasítás esetén a keretszerződés alapján a tényleges és közvetlenül felmerült költséggel arányos, Hirdetményben meghatározott díj számítható fel. A takarékszövetkezet az értesítést a) haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon, b) terhelési nap megjelölése esetén a terhelés napját követő munkanapon, c) a sorbaállítás időtartamának lejártakor az ÁSZF-ben meghatározott módon küldi meg vagy teszi elérhetővé az ügyfél számára. A jogszabály rendelkezésén vagy megállapodáson alapuló ellenjegyzéssel ellátott, valamint csatolt okiratot tartalmazó papíralapú fizetési megbízások teljesítésének visszautasítása esetén a fizetési megbízást és az okiratot visszaküldi az ügyfélnek. 7.4. A fizetési megbízások sorbaállítása, részteljesítés A fedezethiány miatt nem teljesíthető, törvény vagy a számlatulajdonossal történt megállapodás alapján vissza nem utasított átutalási és beszedési megbízást a takarékszövetkezet (jogszabály eltérő rendelkezése hiányában) legfeljebb harmincöt nap, csoportos beszedési megbízást legfeljebb a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra sorbaállítja.

155

A sorbaállítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg. A takarékszövetkezet a beszedési megbízásoknak a fizető fél számláján való sorba állításáról a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. Az értesítés az eredeti beszedési megbízás adatait és a sorbaállítás utolsó napját tartalmazza. 1) A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése megelőzi az egyéb fizetési műveletek teljesítését. Az átutalás teljesítése szempontjából a Számlatulajdonos részére vezetett valamennyi fizetési számla (bankszámla, a számlatulajdonos szabad rendelkezésű elkülönített számlái, valamint lekötött betét számlái) pénznemtől függetlenül egy fizetési számlának minősül. A sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően a takarékszövetkezethez beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a kibocsátóját a fizetési megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni kell. ÁSZF alapján a bankszámla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére nem teljesíti a takarékszövetkezet. 2) A takarékszövetkezet téves bejegyzésének helyesbítését szolgáló terhelő tranzakció – az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést is megelőzve – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáig vagy az elévülési időpontig a Számlatulajdonos bankszámláján sorba állításra kerül. A takarékszövetkezet a sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést teljesít. 3) A Számlatulajdonos és a takarékszövetkezet között létrejött egyéb pénzforgalmi szolgáltatásra vagy kiegészítő pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján a Számlatulajdonos bankszámláján nyilvántartott, a takarékszövetkezet, mint kedvezményezett javára rögzített követelést a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáig vagy az elévülési időpontig a takarékszövetkezet sorba állítja. A takarékszövetkezet beszámítási jogával élve a sorba állítás időtartama alatt a rendelkezésre álló részfedezet erejéig a jelen ÁSZF 3. pont utolsó előtti bekezdése alapján a Számlatulajdonos által kezdeményezett megbízások teljesítése előtt - részfizetést teljesít (lásd: 5. o. szerint). 4) A Számlatulajdonos bankszámlájára érkező, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízásokat fedezethiány esetében, mint vissza nem utasított fizetési megbízásokat a takarékszövetkezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján a Számlatulajdonos által a Felhatalmazó levélben rögzített időtartamig, de legfeljebb 35 (harmincöt) napig sorba állítja. A sorba állítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik. A sorba állítás időtartamának elteltét követően a takarékszövetkezet a fizetési megbízás teljesítését visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából. 5) A fedezethiány miatt nem teljesíthető csoportos beszedési megbízást a takarékszövetkezet a terhelési naptól számított négy munkanap időtartamra állítja sorba a Számlatulajdonos bankszámláján. A sorba állítási idő alatt a takarékszövetkezet részfizetést nem teljesít, a fedezet hiányában a sorba állítási időszak lejártát követően a csoportos beszedési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet visszautasítja, a megbízást törli a nyilvántartásából.

156

6) Csoportos átutalási megbízást, valamint fizetési számláról kezdeményezett készpénzfizetést a takarékszövetkezet nem állítja sorba, részfizetést nem teljesít, fedezet hiányában a megbízás teljesítését visszautasítja. 7) A takarékszövetkezet – a hatályos pénzforgalmi jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában, illetve ha a Számlatulajdonossal kötött megállapodás hiányában – a bankszámlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető átutalási és beszedési megbízásokat visszautasítja. 8) A takarékszövetkezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája terhére befogadott, Számlatulajdonos által kezdeményezett fizetési megbízásokat max: 35 azaz harmincöt napig sorba állítja és az abban meghatározott módon teljesíti. A sorba állítás határideje a fizetési megbízás átvételét követő munkanapon kezdődik.(Ez a rendelkezés a Számlatulajdonos és a Takarékszövetkezet közötti sorbaállítási megállapodásnak tekintendő) 9) Fizetési számla terhére befogadott fizetési megbízásokat, a takarékszövetkezet téves bejegyzése miatt keletkezett helyesbítő tételeket, valamint egyéb szerződéses viszonyból származó számlavezetői követeléseket a kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti. 10)A fizető fél számláját vezető takarékszövetkezet - a csoportos beszedési megbízás kivételével - a bankszámlán fedezet hiányában nem teljesíthető beszedési megbízások sorbaállításáról (a kedvezményezett fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján) haladéktalanul értesíti a kedvezményezettet. Az értesítés az eredeti beszedési megbízás adatait és a sorbaállítás utolsó napját tartalmazza. 7.5. Készpénzfizetési (pénztári) műveletek Készpénz felvétel A takarékszövetkezet lehetőséget biztosít a Számlatulajdonosnak készpénzfelvételi utalványfüzet igénylésére, amely forint készpénzfelvételre használható fel. A Számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal, a takarékszövetkezettel kötött megállapodás alapján készpénzt vehet fel a takarékszövetkezet pénztáránál. A takarékszövetkezet a készpénzfelvételi utalványt – átvételi elismervény ellenében – a nála bejelentett módon aláírt meghatalmazásban szereplő személynek adja ki. A készpénzfelvételi utalványt jól olvashatóan, tintával, golyóstollal vagy írógéppel kell kitölteni. A felvenni kívánt összeget számmal és betűvel azonosan kell megjelölni, a kiállítás hónapját betűvel kell feltüntetni, s ezt követően a készpénzfelvételi utalványt a takarékszövetkezetnél bejelentett módon alá kell írni. A készpénzfelvételi utalvány előlapján a kibocsátó Számlatulajdonos megnevezheti a készpénzfelvétellel megbízott természetes személyt. Ilyenkor a kiszolgáló pénztár az utalvány összegét csak a megnevezett személynek fizeti ki. Ha a készpénzfelvételi utalvány előlapján a kibocsátó Számlatulajdonos nem nevez meg készpénzfelvétellel megbízott személyt, úgy a kiszolgáló pénztár az utalvány összegét a bemutató személynek fizeti ki. A személyazonosságot minden esetben igazolni kell. A kiszolgáló pénztár a készpénzfelvételi utalvány igazolt, illetve az azt bemutató benyújtójával az utalvány hátlapját - az összeg átvételének elismeréseként - aláíratja, és feltünteti az igazolásnál, illetve a pénzfelvétel során felhasznált személyi okmány adatait. A beváltott készpénzfelvételi utalvány alapján a takarékszövetkezet a kifizetett összeggel a kibocsátó Számlatulajdonos - készpénzfelvételi utalványon megjelölt – pénzforgalmi számláját megterheli. 157

Ha a kellő időben bemutatott készpénzfelvételi utalvány összegének kifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján nem áll rendelkezésre, a takarékszövetkezet az utalványt a benyújtó részére - a hátlapon szereplő pénzátvételi igazolást törölve - teljesítetlenül visszaadja. Készpénzfelvétel esetében a takarékszövetkezet nem alkalmaz részteljesítést. A takarékszövetkezet által kibocsátott - szigorú számadási kötelezettség alá vonható készpénzfelvételi utalvány három részből áll: a) a tőszelvényből (amely a füzetben visszamarad), b) az utalványból és c) a terhelési értesítés szelvényből. Nem teljesít a takarékszövetkezet kifizetést a keltezés nélküli vagy előre keltezett és az olyan utalványra sem, amelyet hibásan vagy érthetetlenül állítottak ki, javították vagy sérült, illetve rontott. Érvénytelen az az utalvány is, amelyen a bankszámla számát nem megfelelően tüntették fel, előnyomott szövegében betoldást alkalmaztak, vagy amelyen az összeget eltérően tüntették fel betűkkel és számokkal (illetve az összeg az utalványon és a terhelési értesítésen eltérően szerepel). Ezeket az utalványokat a Számlatulajdonosnak meg kell őriznie, és a legközelebbi készpénzfelvételi utalvány-füzet igénylésekor – áthúzással és lyukasztással érvénytelenítve – a takarékszövetkezethez be kell küldenie. A készpénzfelvételi utalványt 8, azaz nyolc naptári napon belül (bemutatási határidő) kell bemutatni a takarékszövetkezet pénztáránál készpénz kifizetés végett. Az ezt követően benyújtott készpénzfelvételi utalványra a kifizető hely kifizetést nem teljesít. A határidőt attól a naptól kell számítani, amely az utalványon, mint a kiállítás napja szerepel, de a határidőbe a kiállítás napját nem kell beleszámítani. Ha a határidő utolsó napja a takarékszövetkezetnél munkaszüneti nap, a határidő a következő első munkanapon jár le. A kitöltetlen készpénzfelvételi utalványok elvesztése, illetéktelen kézbe kerülése (ellopása) vagy megsemmisülése esetén a Számlatulajdonosnak ezt a körülményt haladéktalanul, írásban be kell jelentenie a takarékszövetkezetnek. Az elvesztett vagy illetéktelen kézbe jutott készpénzfelvételi utalvány benyújtását ebben az esetben a takarékszövetkezet figyelemmel kíséri, de az esetleges beváltásáért felelősséget nem vállal. Ha a készpénzfelvételi utalvány számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kijelölt pénztáránál is beváltható, a bejelentést egyidejűleg ott is meg kell tenni. Az elvesztett (eltulajdonított stb.) készpénzfelvételi utalvány megkerüléséről a takarékszövetkezetet haladéktalanul, írásban ugyancsak értesíteni kell. A takarékszövetkezet a bejelentést 5 (öt) évig, azon belül a pénzforgalmi számla megszűnéséig tartja nyilván. A Számlatulajdonosnak – bankszámlája megszűnése esetén – a birtokában lévő felhasználatlanul maradt készpénzfelvételi utalvány-füzete(ke)t (utalványlapokat) a takarékszövetkezethez vissza kell juttatnia. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltatónál történő készpénzfelvétel a készpénzfelvételi utalványok felhasználásával történik. A Számlatulajdonosnak a felvenni kívánt forintösszeg erejéig fedezetet kell biztosítania a kifizető hely pénzforgalmi számláján. A fedezetbiztosító tranzakciót átutalási megbízás formájában kell elindítania a takarékszövetkezetnél. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltatók önállóan határozzák meg az egyes kifizető helyeken 158

a nagyösszegű kifizetések értékhatárát és a bejelentési határidőt, így a Számlatulajdonos a kijelölt kifizető helyen tájékozódhat ezen feltételekről. A készpénzfelvételi tranzakciók fedezeti összegét [amennyiben az a tárgynapon a kijelölt kifizető helyen kifizetésre kerül] a takarékszövetkezet a tárgynapon könyveli. A Számlatulajdonos a jelen pontban részletezetteken túl úgy is kezdeményezhet forint készpénz felvételt bankszámlájáról, hogy a takarékszövetkezethez személyesen benyújtja az előírt módon kitöltött kifizetési bizonylatot (készpénz felvételi lap). Az 500.000 Ft, azaz Ötszáz-ezer forint feletti kifizetési igényét a Számlatulajdonosnak a tényleges pénztári tranzakció kezdeményezését megelőzően, legkésőbb az előző banki munkanapon hétfőtől-csütörtökig 12 óráig, pénteken 11 óra 30 percig kell a takarékszövetkezetnek bejelentenie. Készpénz befizetés A készpénz befizetése a takarékszövetkezetnél és a számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában alkalmazott befizetési bizonylat felhasználásával történik. A számlavezetett pénzforgalmi szolgáltató kiválasztott pénztárában befizetett összegeket a takarékszövetkezet a fedezeti összeg fogadását követően haladéktalanul jóváírja a Számlatulajdonos bankszámláján..

7.6. A deviza és valuta megbízások teljesítése forintszámlán a.) Deviza jóváírások a forintban nyilvántartott pénzforgalmi számlán A takarékszövetkezet a bankszámlán bármelyik jogcímen korlátozás nélkül teljesíthet jóváírást. Mivel az átutalt összeg pénzneme eltér a fizetési megbízásban megjelölt pénzforgalmi számlának a devizanemétől, így a takarékszövetkezet automatikusan, konverziós tranzakcióként jóváírja az összeget az átutalásban megjelölt bankszámlán. A takarékszövetkezet a bankszámlák javára érkező devizaösszegeket mindenkor az aktuális Hirdetményben meghatározott árfolyamok alkalmazásával és értéknappal számolja el a Számlatulajdonossal. A Számlatulajdonos bankszámláján történő jóváírás értéknapja nem lehet korábbi, mint a küldő pénzforgalmi szolgáltató által megadott terhelési nap, azaz a Számlavezető hely nostro számláján történő jóváírás értéknapja, ez esetben a Számlatulajdonos számláján a fedezetbiztosítás napjával kerül jóváírásra az összeg. Az átutalással fizetési számlára érkező összegeket forintban írja jóvá a takarékszövetkezet a Számlatulajdonos megbízásban megjelölt bankszámláján. b.) Devizaterhelések a forintban nyilvántartott pénzforgalmi számlán A takarékszövetkezet azon pénznemekben teljesít átutalást, amelyekben valamely külföldi pénzforgalmi szolgáltatónál nostro számlát vezet. A takarékszövetkezet aznapi feldolgozásra mindenkor az aktuális Hirdetményében közzétett időpontig beadott átutalási megbízásokat veszi át. Ezen időpont után benyújtott átutalási megbízásokat a takarékszövetkezet következő banki munkanapon beérkezettnek tekinti és a 159

teljesítési határidőket attól a naptól számítja. Amennyiben a Számlatulajdonos az átutalási megbízást teljesítési nap megadásával tölti ki, úgy a takarékszövetkezet az átutalási megbízásban feltüntetett terhelési napon teljesíti a megbízást. A takarékszövetkezet ragaszkodik ahhoz, hogy a fedezet a Számlatulajdonos pénzforgalmi számláján biztosított legyen. Külön megállapodás hiányában az olyan átutalási megbízásokat, amelyek összege meghaladja a terhelendő bankszámla egyenlegét, a takarékszövetkezet a Számlatulajdonos egyidejű értesítése mellett visszaküldi, illetve a Számlatulajdonossal történt megállapodás alapján sorba állítja. A takarékszövetkezet fedezetlen átutalási megbízás esetén részteljesítést nem végez. Ilyen esetben kéri a Számlatulajdonos ismételt rendelkezését. A takarékszövetkezet a Számlatulajdonos átutalási megbízásait mindenkor az aktuális Hirdetményben meghatározott árfolyam alkalmazásával és az ÁSZF szerinti értéknappal teljesíti. 8. A fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás visszavonásának módja A Fizetési megbízások teljesítését - a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett átutalás kivételével – a takarékszövetkezet akkor hajthatja végre, ha a számlatulajdonos, mint fizető fél azt előzetesen jóváhagyta. A fizetési megbízás jóváhagyása, több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyása a számlatulajdonos előzetes nyilatkozata alapján történik. Előzetes jóváhagyásának minősül a fizetési megbízás benyújtásának és bejelentett módon történő aláírásának vagy egyedi azonosító kód használatának együttes megtörténte. Csoportos beszedési megbízás teljesítésének számlatulajdonos általi előzetes jóváhagyása ezen fizetési megbízás teljesítésének feltételéül szolgáló – Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére, a felhatalmazás módosítása, megszüntetése formanyomtatvány vagy a Szolgáltató/Partner által készített Felhatalmazó levél Számlatulajdonos általi – a takarékszövetkezetnél bejelentett módon történő - aláírásával és a takarékszövetkezetnél elfogadás, nyilvántartásba vétel céljából történő benyújtásával együttesen valósul meg. Felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás teljesítésének számlatulajdonos általi előzetes jóváhagyása a felhatalmazó számlatulajdonos által - bejelentett módon történő aláírásával és a nyilvántartásba vétel céljából történő benyújtásával együttesen valósul meg. A tartalmilag megfelelő Felhatalmazó levelet nyilvántartásba veszi vagy elutasítja a takarékszövetkezet. A befogadást, illetve elutasítást megelőzően a takarékszövetkezet nem teljesíti a Felhatalmazó levél alapján benyújtott fizetési megbízásokat, azok teljesítését felhatalmazó levél hiányára hivatkozva visszautasítja. A nyilvántartásba vett Felhatalmazó levelet a takarékszövetkezet a Felhatalmazó levél alapján benyújtott beszedési megbízás teljesítés Számlatulajdonos által történő előzetes jóváhagyásának tekinti. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával előzetesen jóváhagyja egyrészt a Számlavezető hely téves bejegyzésének a pénzforgalmi számlán történő helyesbítését, másrészt a számlavezetéshez kapcsolódó Keretszerződésben, valamint az aktuális Hirdetményben foglalt jutalék, költség és díj bankszámlán történő elszámolását. A számlavezető takarékszövetkezet jogosult az általa a számlatulajdonos részére nyújtott bármely pénzügyi szolgáltatása következtében keletkezett követelését a Ptk beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszedési megbízással érvényesíteni, illetve azt teljesíteni a

160

hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését követően, de még a számlatulajdonos által kezdeményezett egyéb fizetési megbízások teljesítése előtt. A számlavezető takarékszövetkezet jogosult a számlaforgalommal kapcsolatos téves bejegyzéseinek, fizetési műveleteinek helyesbítésére. A számlavezető beszámításon alapuló fizetési megbízásához, illetve a téves fizetési műveletek helyesbítéséhez a Számlatulajdonos előzetes hozzájárulását megadottnak kell tekinteni a keretszerződés (ÁSZF) alapján. A fizetési megbízás teljesítését a takarékszövetkezet által történt átvételét követően a számlatulajdonos nem vonhatja vissza. Kivételek: - a számlatulajdonos által terhelési nap megadásával kezdeményezett átutalási megbízások, valamint a számlatulajdonos pénzforgalmi számlája terhére fogadott csoportos beszedési megbízások a terhelési napot megelőző banki munkanap végéig külön indoklás nélkül visszavonhat - a fizetési megbízás kedvezményezettje által közvetlenül vagy számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóján keresztül benyújtott fizetési megbízás visszavonását a teljesítés napján kizárólag a Kedvezményezett, az általa kiállított írásbeli hozzájáruló nyilatkozat takarékszövetkezethez történő benyújtásával kezdeményezheti - beszedés megbízást a fizető fél a terhelést megelőző napig vonhatja vissza A takarékszövetkezet a megbízási díjak, jutalékok, kamatok mértékét, az egyes fizetési módoknál alkalmazott teljesítési határidőket, egyes egyéb számlavezetési feltételeket aktuális Hirdetményeiben teszi közzé. 9. A keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokkal kapcsolatos tájékoztatás 9.1. Előzetes tájékoztatás A takarékszövetkezet - a fizető fél kérésére - a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően a következő adatokról köteles a fizető felet tájékoztatni: - a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról és - tételesen a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy fizetési kötelezettségről. A takarékszövetkezet nem köteles a tájékoztatást megadni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található, vagy a fizetési művelet teljesítése nem EGT-állam pénznemében történik, és az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató részére rendelkezésre. 9.2. Utólagos tájékoztatás (bankszámla forgalmáról, egyenlegéről) A felek a keret-szerződésben kiköthetik, hogy a takarékszövetkezet az ügyfél kérésére történő, a Pft. 24. §-ban és a 27. §-ban meghatározottnál gyakoribb utólagos tájékoztatás nyújtásában, amelyért a szolgáltató ellenértékre jogosult. Az ellenérték a takarékszövetkezet tájékoztatása nyújtásának tényleges és közvetlenül felmerülő költségeinek felel meg. A fizető fél utólagos tájékoztatása A bankszámla forgalmáról és egyenlegéről a takarékszövetkezet a számlatulajdonost a bankszámlakivonat útján tájékoztatja.

161

A takarékszövetkezet, mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni és papír alapon (tartós adathordozón) rendelkezésére bocsátani: - a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, - a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, - tételesen a fizető fél által a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint - a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról. Ha a fizető fél Fogyasztó: kérelmére a takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal papíron (postai úton vagy személyes átadással) díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen köteles az utólagos tájékoztatást megadni. A kedvezményezett utólagos tájékoztatása A takarékszövetkezet, mint a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni és papír alapon (tartós adathordozón) rendelkezésére bocsátani: - a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a kedvezményezett adatairól, - a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről, - tételesen a fizető fél által a takarékszövetkezet részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, - a takarékszövetkezet által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint - a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról. Ha a kedvezményezett Fogyasztó: kérelmére a takarékszövetkezet havonta legalább egy alkalommal papíron (postai úton vagy személyes átadással) díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen köteles az utólagos tájékoztatást megadni.

10. A takarékszövetkezet, mint szolgáltató felelőssége 10.1. A takarékszövetkezet helyesbítési kötelezettsége a jóvá nem hagyott vagy jóvá hagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése A Számlatulajdonos ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a fizetési művelet teljesítését követő hatodik hónapnak a bankszámla 162

megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a takarékszövetkezetnél a jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó napja. A takarékszövetkezet a helyesbítésre vonatkozó kérelem megvizsgálását követően haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget tenni.

10.2. A takarékszövetkezet felelőssége a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a takarékszövetkezet haladéktalanul köteles a) megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét, b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani, és c) megtéríteni a fizető fél kárát. 10.3. A takarékszövetkezetnek a fizetési művelet teljesítéséért való felelőssége, és a visszafizetés feltétele Amennyiben a takarékszövetkezet a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója, úgy köteles visszatéríteni a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. A fizető fél részéről a fizetési művelet adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének megítélése során a takarékszövetkezetnek a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe vennie. A feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizető felet terheli, a takarékszövetkezet nem köteles, hanem jogosult a feltételek vizsgálatára. A fenti fizetési művelet visszatérítésére vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti. A takarékszövetkezet a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt indokolással ellátva elutasítja. A visszatérítés elutasítása esetén a takarékszövetkezet egyidejűleg tájékoztatja a fizető felet a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról. 11. Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések A takarékszövetkezet a bankszámlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után a Számlatulajdonosnak mindenkor a vonatkozó aktuális Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül minden év december 31-én ír jóvá. Lekötött betétszámlák esetén a kamat jóváírása a Betéti Keretszerződésben rögzített esedékességkor történik. A kamat az alábbi módon kerül kiszámításra: Tőke (Ft) x futamidő(nap) x kamat mérték (%) 36.000

163

A takarékszövetkezet számlavezetési tevékenységéért havonta forgalmi jutalékot és díjat számít fel, és más szervek által a Számlavezető helynek felszámított tényleges költségeket (pl. postai készpénz-forgalom költségeit) a Számlatulajdonosra áthárítja. A Számlatulajdonos pénzforgalmi számláinak vezetéséért, a pénzforgalom lebonyolításáért a tartozik forgalom után felszámítandó forgalmi jutalék számításának a módja: tartozik forgalom×jutalék (‰) 1.000 A takarékszövetkezet a kamatok mértékéről, a jutalékokról és a díjakról az általa közzétett aktuális Hirdetményben ad tájékoztatást. A Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával felhatalmazza a takarékszövetkezetet arra, hogy a jutalékok és a díjak összegével bankszámláját, illetve - amennyiben a Számlatulajdonos nem rendelkezik bankszámlával, akkor - a betétszámláját külön rendelkezése nélkül megterhelje. A takarékszövetkezet jogosult a nála bankszámlán vagy - Betéti Keretszerződés alapján - a lekötött betétben elhelyezett összeg után járó kamat, továbbá a jutalék és díj mértékét egyoldalúan, a 4.4 pontban leírtak szerint, betét esetén a lekötési időn belül is módosítani. A Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a takarékszövetkezet a hatályos adójogszabályok rendelkezései szerinti terheket (pl.: kamatadó) az adójogszabályokban meghatározottak szerint levonja. A takarékszövetkezet az adott jogszabály(ok) alapján történő terhelésről a jelen ponton kívül más formában előzetesen nem értesíti a Számlatulajdonost. 12. Betétbiztosítás A takarékszövetkezet által kezelt, valamennyi névre szóló betét (a látra szóló bankszámla/fizetési számla pozitív egyenlege, illetve a lekötött betéten tartott összegek) az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított, kivéve a Hpt 100.§-ában meghatározott eseteket. A biztosítottak esetében az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a hatályos törvénynek az Országos Biztosítási Alap tevékenységére vonatkozó részében meghatározott összegig fizeti ki kártalanításként. (jelenleg: ötvenezer euró összeghatárig) A betétbiztosítás és a kártalanítás feltételeit a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény 97-107.§-ai tartalmazzák. 13. A takarékszövetkezet adatkezelési és adattovábbítási jogosultsága (a fizetéssel kapcsolatos csalások visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából) és ennek szabályai: A takarékszövetkezet kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfélről a rendelkezésére álló banktitoknak minősülő adatokról – olyan tényről, információról, megoldásról vagy adatról, amely ügyfél személyére, személyes adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a takarékszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik - harmadik személy részére (jogszabályokban meghatározott esetek kivételével) az 164

ügyfél meghatalmazása, illetve rendelkezése esetén és kizárólag a meghatalmazásban, illetve rendelkezésben meghatározott keretek között ad felvilágosítást. A takarékszövetkezet jogosult a szerződéses jogviszony szerinti elszámolás biztosítása, illetve kockázatelemzési és értékelési célokra nyilvántartani, feldolgozni és kezelni a számlatulajdonos által rendelkezésére bocsátott személyével, illetve működésével kapcsolatos adatokat. Jogosult továbbá a jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából – pénzmosás megelőzése, felügyeleti és hatásági adatszolgáltatások teljesítése teljesítése, stb. céljából azokat továbbítani. A Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) való adattovábbítás A takarékszövetkezet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe továbbítja a számlatulajdonos személyes adatait, valamint a keretszerződésben vállalt kötelezettségre és az attól való eltérésre vonatkozó adatokat a Hpt XX/A. fejezetében meghatározott esetekben és tartalommal.mA KHR-rel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a takarékszövetkezet külön tájékoztatásban tesz eleget. A Takarékszövetkezet - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény alapján a pénzforgalmi számlára vonatkozó adatokat a pénzforgalmi bankszámla megnyitását, illetve megszűnését követő 8 napon belül elektronikus adattovábbítás útján köteles bejelenteni a cégbíróságnak - (a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével) a pénzforgalmi bankszámlák nyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal

Az adatkezelés tekintetében a takarékszövetkezet biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat az 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően. 14. A fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó szabályok csődeljárás, adósságrendezési eljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló számlatulajdonos esetén A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett a vele szemben folyó csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt csak egyetlen pénzforgalmi számlával rendelkezhet és fizetési forgalmát azon köteles lebonyolítani. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a takarékszövetkezetnek bejelenteni: - azt az értékhatárt (keretösszeget), amelynek összegét meghaladó megbízások csak a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők - a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását. A "Csődtörvény"-ben meghatározott követelések érvényesítése érdekében a hatósági átutalás és az átutalási végzés megbízást a takarékszövetkezet a fizetési haladék tartama alatt is köteles befogadni és teljesíteni. A takarékszövetkezet köteles a csődeljárás alatt álló Számlatulajdonossal szemben a fizetési haladék lejáratát követő naptól a csődeljárást megszüntető végzés közzétételéig, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott, értékhatárt meghaladó összegű beszedési megbízásokat - a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés kivételével - teljesítés előtt megküldeni a vagyonfelügyelőnek ellenjegyzés céljából.

165

A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos esetében a fizetési haladék tartama alatt a takarékszövetkezet - a Számlatulajdonos által legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg a bejelentett fizetési megbízási értékhatárt meghaladó összegű - fizetési megbízást kizárólag a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jóváhagyásával teljesít. A csődeljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a takarékszövetkezetnek haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító, vagy megszüntető jogerős bírósági végzést. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos a pénzügyi gondnok hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását legkésőbb az adósságrendezési eljárást megindító végzés közzétételét követő 8 (nyolc) napon belül köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnek bejelenteni. A takarékszövetkezet az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonossal, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szervvel (szervekkel) szemben az adósságrendezési eljárás tartama alatt benyújtott beszedési megbízásokat teljesítés előtt köteles ellenjegyzés céljából megküldeni a pénzügyi gondnoknak. A takarékszövetkezet a pénzforgalmi számla megterhelésére vonatkozó fizetési megbízást csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével rendelkező megbízások alapján teljesít. Az adósságrendezési eljárás alatt álló Számlatulajdonos köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató részére haladéktalanul bemutatni az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló bírósági végzést. A takarékszövetkezet a felszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól csak a felszámolótól fogad el. A takarékszövetkezet a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól a Számlatulajdonos nevét „felszámolás alatt”, illetve a pénzforgalmi bankszámla elnevezését "f.a." toldattal látja el. A számla felett a felszámoló, illetőleg az - igazolt felszámolók által bejelentett - aláírók a Számlatulajdonos "felszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhetnek. A takarékszövetkezet a végelszámolás alatt álló Számlatulajdonos pénzforgalmi számlája feletti rendelkezést a végelszámolás közzétételéről szóló értesítés takarékszövetkezet általi kézhezvételét követően csak a végelszámolótól, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosulttól fogad el. A takarékszövetkezet a végelszámolás kezdő időpontjáról a jelen bekezdés szerinti értesülése időpontjában a pénzforgalmi számla elnevezését "v.a." toldattal látja el. A számla felett a végelszámoló, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosult a Számlatulajdonos "végelszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhet. Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése esetén, az ideiglenes vagyonfelügyelő vonatkozó jogszabály szerinti tevékenységének megkezdésével egyidejűleg a Számlatulajdonos köteles a Számlavezető helynek bejelenteni az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (közjegyző által) igazolt aláírását, aki a vonatkozó jogszabályban meghatározott hozzájárulását a fizetési megbízásra rávezetett, a jelen bekezdés szerint bejelentett aláírásával („ellenjegyzem” szöveg feltüntetése mellett) gyakorolhatja.

Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága

166