Készült: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján 2013. áprilisában
Szentes Város Polgármestere U-25431/2013.
ELŐTERJESZTÉS Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. április 25-i ülésére Szentes Város 2014. évi költségvetési koncepciójáról
Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (1) bekezdése értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester április 30-áig nyújtja be a Képviselő-testületnek. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 26. § (1) bekezdése értelmében a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és az Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntések figyelembevételével állítja össze. Az Áht. 13. § (1) bekezdése szerint az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-éig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt (a Kormány gazdaság- és pénzügypolitikájának fő irányai az előterjesztés időpontjában nem voltak ismertek). A fentieken túl az Ávr. 26. § (2) bekezdése értelmében a polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia. Az Ávr. 26. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési koncepció tervezetét a Képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. Az Áht. 87. § (1) bekezdése értelmében a polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. A fenti jogszabályi hivatkozás szerint nincs összhang az Áht. 24. § (1) bekezdése és az
1
Áht. 87. § (1) bekezdése között, ezért jelen előterjesztés az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatót nem tudja tartalmazni. A jogszabályokban foglalt határidő olyan feladat elé állította az Önkormányzatot, melynek teljesítése a hiányzó információk, az ismeretlen - költségvetést befolyásoló - makrogazdasági mutatók, de leginkább az önkormányzati feladatellátást érintő központi elképzelések ismeretének hiánya nem teszi lehetővé a 2014. évet teljes mértékben megalapozó koncepció elkészítését. Ezért a 2014. évi bevételeket és a fizetési kötelezettségeket jelen előterjesztés keretében viszonylagos pontossággal sem lehet bemutatni, ezért a Tisztelt Képviselő-testület részére kizárólag a költségvetés-készítés további munkálatainak meghatározására teszek javaslatot, eleget téve ezzel az Ávr. 26. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Kérem, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni és az Önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepcióját elfogadni szíveskedjenek. Szentes, 2013. április 15. Szirbik Imre
2
Bevezetés A korábbi szabályozáshoz képest a határidőket illetően megváltoztak az önkormányzati költségvetési koncepció elkészítésére vonatkozó szabályok. Az új szabályozás szerint a 2014. évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármesternek április 30-ig kell benyújtania a képviselő-testületnek. Az előre hozott határidő - a közel egy év múlva elfogadásra kerülő 2014. évi költségvetés megalapozását szolgáló - a koncepció megfogalmazásában nem kis problémát jelent. A gyorsan változó, kiszámíthatatlan társadalmi és gazdasági környezetben a központi elképzelések ismerete nélkül, a helyi elképzeléseket egyre gyakrabban felülíró szabályozó változások miatt a koncepció az Önkormányzat működését érintő, a jelenlegi ismeretekre alapozott saját döntéseire korlátozódhat. Az átfogó, stratégiai jellegű folyamatok előrevetítésének, koncepcionális elképzelések megfogalmazásának nagymértékben gátat szab az állam és az önkormányzat kapcsolatainak változása. Jelen helyzetben a költségvetési koncepció készítésénél a gazdasági programban megfogalmazott célok, elképzelések, a különböző szakmai területeket érintő koncepciókban elfogadott feladatok, az ismert környezeti változások kerültek előtérbe, az előzőekben részletezett ismeretek hiánya miatt erősen becslésekre alapozottan. A költségvetési koncepció legfőbb célja a 2014. évi költségvetés kialakításához szükséges alapelvek, valamint a főbb célkitűzések meghatározása. A jogszabály által előírt új határidő arra ösztönzi a költségvetési rendelet előkészítőit, hogy használják ki a rendelkezésre álló időt a 2014. évi költségvetést megalapozó előkészítő, elemző munka elvégzésére, illetve a kapcsolódó rendeletek felülvizsgálatára, megalkotására. A koncepció összeállításnál az alábbi szempontok kerültek figyelembevételre: ■
A koncepció a jelenlegi ismeretekre alapozva tartalmazza a bevételek és a kiadások számba vételét. ■ A bevételek növelése, illetve megalapozása érdekében javaslatot fogalmaz meg a saját bevételek, helyi adórendeletek stb. módosítására. ■ A folyamatban lévő fejlesztéseken túl további fejlesztési kiadásra csak az alapvető működés biztosításán túl rendelkezésre álló források függvényében lesz mód, ezért a koncepció ezen a téren jelentős beruházások megvalósításával nem, illetve csak magas támogatottságú pályázatok esetében, azok előkészítési, illetve önerő biztosításához szükséges kiadásokkal számol. ■ Felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásának folyamatában tovább kell keresni a bevételek növelésének és a kiadások csökkentésének lehetőségeit, beleértve az intézményvezetőkkel történő egyeztetéseket, az intézményszerkezet átalakításának lehetőségeit is. A költségvetési koncepció fő feladata, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat költségvetésének tervezését, a hosszú távon is kiegyensúlyozott és takarékos gazdálkodás megalapozását.
3
Gazdasági-költségvetési környezet A finanszírozás feltételrendszere Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 117. § és 118. §-a részletesen tartalmazza a 2013. január l-jétől hatályos, a helyi önkormányzatok normatív alapú finanszírozási rendszerét váltó, feladatfinanszírozási rendszerek paramétereit. Lényegesen csökkent az állam és az önkormányzat kapcsolat rendszeréből származó állami hozzájárulások mértéke. A finanszírozási rendszer mellett 2013. január 01-től a helyi önkormányzatok feladatellátásában is lényeges változások következtek be, 2013. január l-jei feladat-átrendeződéssel számos, eddig önkormányzati feladat állami feladatellátási körbe került. A fentiekkel összefüggésben az eltelt rövid (3 hónap) tapasztalataira alapozva nem lehet megítélni a változások önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását, de nincs információ arra vonatkozóan sem, hogy az elkövetkezendő időszakban milyen intézkedések születnek akár az intézményrendszer, az ellátandó feladatok körét érintő további tervezett változtatásokról sem. A 2014. évi költségvetés finanszírozási feltételrendszerét a jelenleg érvényes szabályok szerint az alábbi forráskivonás érinti: Elvonásra kerül • a személyi jövedelemadó korábban helyben maradó része, • a jövedelemkülönbségek mérséklésére nyújtott kiegészítő támogatás, • a gépjárműadó 60%-a. További financiális problémákat okozhat a 2013. évben elkezdett adósságkonszolidáció, melynek végkimenetele csak az év második felében lesz pontosan ismert, de a 2014. évi költségvetést alapjaiban is érintheti. Az átalakult finanszírozási rendszer alapjaiban változtatta meg a következő évek költségvetési lehetőségeit, a megváltozott szerkezeten túl, a költségvetési paraméterek lényegesen szigorúbbak lesznek. Fel kell készülni arra, hogy a 2013. január l-jétől hatályba lépett Mötv. 118. § (1) bekezdése alapján a feladatalapú támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - jogszabályban meghatározott - kamatokkal terhelve a központi költségvetés részére visszafizetni. Felerősödik a kieső állami források helyi bevételekkel, kiadások csökkentésével történő pótlásának kényszere. A 2013. évtől hatályos rendelkezések szerint a 2014. évi költségvetésben működési hiány nem tervezhető, ezért az Önkormányzat feladatainak ellátásához szükséges forrásokat helyi intézkedések meghozatalával a korábbiaknál még körültekintőbb, és szigorúbb feltételek mellett kell biztosítani. Az adósságkonszolidáció költségvetésre gyakorolt hatása Az Önkormányzat - a 2013. február 28-án aláírt Megállapodás szerint - adósságátvállalásban részesül. A 2.611.009.077 forint összegű adósság állami átvállalásával kapcsolatos részletek
4
2013. év második felében válnak ismertté, így csak nagyvonalakban lehet számításokat végezni arra vonatkozóan, hogy a 2014. évi költségvetés kondícióira, illetve hosszabb távra a konszolidáció milyen hatást gyakorol. Az Önkormányzat gazdálkodásában lényeges és meghatározó lehet az, hogy az adósság mely elemei kerülnek átvállalásra, illetve a pénzügyi likviditás szempontjából döntő jelentőségű lehet az egyes adósságelemek átvállalási sorrendje. A következő évek gazdálkodása szempontjából az Önkormányzat számára – jelen feltételek mellett - a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha az adósságátvállalás a likvidhiteleket tartalmazná. Ebben az esetben a hosszú lejáratú kötvények törlesztése kezelhetőbb évi pénzügyi terhet jelentene az önkormányzat számára. Abban az esetben, ha az átvállalás a CHF-ben fennálló (kötvény) adósságállományt érintené legelőször, majd ezt követően az EUR-ban fennálló likvidhiteleket, az azt jelentené, hogy a városfejlesztési célú kötvény 2012. december 31-én fennálló forintba átszámított 2.308.631.620 Ft összegű tőkeállományának és járulékainak teljes egészét, illetve a az EUR-ban fennálló 1.257.720.989 Ft-ra átszámított összegből 302.377.557 Ft átvállalásával a 2012. december 31-én fennálló tőkeállományának 24,04 %-át érintené. Ez esetben a fennmaradó 955.343.432 Ft-os adósságállomány kezelésére olyan megoldást kell találni (hosszútávú hitellé való átalakítás), melynek terheit - az előző adósságon felül fennálló egyéb hitelek - képes elviselni, illetve a tőketörlesztés és járulékával kapcsolatos kötelezettségeit képes teljesíteni. A fentieket figyelembe véve az Állammal és a bankokkal a későbbiekben aláírásra kerülő háromoldalú megállapodások tartalma drasztikusan befolyásolhatja az Önkormányzat 2014. évi költségvetési gazdálkodásának lehetőségeit. A költségvetés tervezésének rendje Az önkormányzat éves „üzleti terve” az éves költségvetés, ami egy olyan alap, aminek biztosítania kell az önkormányzat kötelező, valamint önként vállalt feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket. A helyi önkormányzatok költségvetés tervezésével kapcsolatban a következő - jelenleg hatályos - jogszabályok tartalmazzák a főbb elvárásokat: • az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, • az Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet, • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, • a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, • a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, • az Adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XH. 30.) Korm. rendelet. Az egyes helyi önkormányzatok tervezési eljárása során az első lépést az előző pontban meghatározott központi szabályozás, a közzétett költségvetési irányelvek, a nemzetgazdasági előrejelzések, valamint az önkormányzatok saját közép- és hosszú távú programjainak a figyelembevétele jelenti. A tervező munka jelen szakaszában a következő dokumentumok áttanulmányozására és az önkormányzatra vonatkozó adatok költségvetési koncepcióba történő beépítésére lenne
5
szükség: • központi költségvetésről szóló törvény tervezésének önkormányzatokra vonatkozó önálló fejezetében rögzített elvárások, • makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciók, előrejelzések, • nemzeti fejlesztési terv, • gazdasági és ágazati statisztikai adatok és jelentések, • önkormányzat gazdasági programja, • az önkormányzat különböző faladatainak ellátásához kapcsolódó koncepciók, • előző évek zárszámadási adatai, a 2013. évi gazdálkodás tapasztalatai (I-III. negyedév gazdálkodási adatai), • intézkedési tervek végrehajtásáról készült beszámolók. Mivel az előzőekben felsorolt dokumentumok nagyrésze nem áll rendelkezésre, illetve azok tartalma nem ismert, ezért a koncepció a helyi döntésekre, illetve adattartalmakra alapozhatott. A költségvetést előkészítő munka fontos állomása a költségvetési koncepció összeállítása, ami a költségvetési évre vonatkozó feladatok, a bevételek, valamint az ismert kötelezettségek felmérésén alapszik. A koncepció elkészítése során elengedhetetlen valamennyi feladat számbavétele, a források függvényében a feladatok rangsorolása, valamint a feladatellátás módjának és színvonalának áttekintése. A feladatok tekintetében mindenképpen szét kell választani a kötelező és az önként vállalt feladatokat, továbbá dönteni kell arról, hogy a nem kötelező feladatokat továbbra is folytatja-e az önkormányzat. Az egyes feladatok feltérképezése és az ellátásról való döntés esetében figyelemmel kell lenni az egyes területek szakmai jogszabályainak előírásaira, amelyek konkrét létszám- és eszközigényt is támasztanak a feladatellátással szemben. A fentieket figyelembe véve a jelenlegi ismeretekre alapozott bevételek és kiadások felmérése megtörtént, melynek alapján megállapítható, hogy amennyiben az önkormányzatok állami költségvetésből származó bevételei a jelenleg hatályos szabályok szerint kerülnek megállapításra, illetve az önkormányzati feladatok közül további feladatok nem kerülnek állami feladatkörbe, úgy a helyi bevételek inflációt (ami jelen időszakban nem ismert) követő emelésén túl nem eredményezhet bevételi növekedést, melynek terhére újabb feladatok felvállalhatók lennének. Az intézményi működési bevételek a szakmai jogszabályok, a központi szabályozás, valamint az intézmény-szerkezet átalakulás hatására (további feladatok államosítása) változhatnak. A helyi adók növelésére, újabb helyi adók bevezetésére a lakosság teherbíró képességét, a külső gazdasági környezet változását figyelembe véve nincs lehetőség. A 2014. évi helyi adót érintő jogszabályok változásai még nem ismertek. A koncepció készítése során így azok változatlanságával számolva kerültek számba vételre a várható 2014. évi adóbevételek. Az építményadóról szóló módosított 38/1999. (XII.31.) KT rendelet alapján az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő vállalkozási célt szolgáló épület, épületrész, az adó alanyai ezért elsősorban a vállalkozások. Az adó alapja az adótárgy hasznos alapterülete, mértéke 600,-Ft/m2, amely 2013. január 01-től alkalmazott mérték. Az adótárgyak köre
6
építmények esetében szinte állandó, változás évről - évre alig jelentkezik. A koncepció készítés időszakában nem ismert olyan jelentős alapterületű vállalkozási célra készülő épület, amely adótárgyként alapterületével jelentősen megemelhetné a 2014. évre várható építményadó bevétel összegét. Előre láthatóan ilyen épület lebontására, adótárgyként való megszűnésére sem kell számolni. 2014. évre adómérték emelés helyi döntés alapján nem várható, tekintettel arra, hogy emelés utoljára 2013. évben volt. Ezen tényezők figyelembevételével a 2014. évi építményadó a 2013. évi tervezettel azonos mértékben vehető figyelembe. Magánszemélyek kommunális adójában - hasonlóan az építményadóhoz - sem az adótárgyak számának jelentős bővülése, sem a törvényi adómérték emelése, sem az egyéb szabályok változása nem várható. A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 39/2011.(XII.31.) önkormányzati rendelet alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén magánszemély tulajdonában, bérletében, haszonélvezetében lévő lakás, a beépítetlen belterületi telek, a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adótétel belterületen 6.000,- Ft, külterületen 3.500,-Ft, egyéb külterületen 4.500,-Ft adótárgyanként, amely mértékek 2013. évtől kerültek megállapításra. A helyi szabályozás, és az adómérték törvényi változatlansága mellett bevétel növekedésre - a 2013. évben beszedhető 56.000 eFt-hoz viszonyítva - nem lehet számítani. Idegenforgalmi adót az a vendég fizet, aki a város területén legalább egy vendégéjszakát, nem állandó lakosként eltölt. 2014. évre sem adómérték változás nem tervezett, sem olyan szálláshelybővülés nem ismert, ami az adónemben tervezhető bevétel jelentős változását eredményezhetné. Így az adónemből várható bevétel számbavétele során a 2013. évre is várható 5.700 eFt-al megegyező bevétel tervezhető. A helyi iparűzési adó 1993. március 01. napjától került bevezetésre. Az adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személy, egyéb szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, őstermelő, aki a település illetékességi területén jövedelemszerzési tevékenységet folytat. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló módosított 3/1993. (II.19.) Kt. rendelete alapján az adómértéke egyező a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben megállapított 2%-os maximum értékkel. Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Sem az adó alapjában, sem mértékében olyan törvényi módosítás nem várható, amely az önkormányzat 2014. évi bevétele szempontjából növekedést vagy csökkenést eredményezne, az adóalanyok száma is közel azonos évről-évre, így a várható 2014. évi bevételt a 2013. évivel azonos szinten 1.108.000 eFt összegben lehet figyelembe venni. Gépjárműadó (átengedett központi adó) működtetése minden önkormányzat számára kötelező, mértékét és az önkormányzatnál maradó bevételi hányadot törvény határozza meg, mely egységes az ország teljes területén. 2013. évtől az önkormányzati adóhatóság által beszedett gépjárműadóból mindösszesen 40% illeti meg az önkormányzat költségvetését. Az adóztatás ezen szabályaiban, az adó mértékében 2014. évre a jelenlegi ismeretek szerint változás várhatóan nem lesz, így a jövő évi bevétel alakulására mindösszesen a településhez adózási szempontból tartozó gépjármű állományban bekövetkező változás - eladás, vétel, forgalomból kivonás, forgalomba helyezés - okozhat eltérést az előző évhez képest.
7
Tekintettel arra, hogy ezen változásokat az év első három hónapjának adataiból még előre látni nem lehet, a 2014. évi gépjárműadó bevétel a 2013. évivel azonos szinten vehető számba. Termőföld bérbeadás utáni jövedelemadó az éves bevétel összege 2003. óta folyamatos csökkenést mutat. A 2003. évtől érvényes SZJA törvény vonatkozó rendelkezései szerint, mentes az adó alól a termőföld bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbeadása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás/ szerződés alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Ma már a szerződések túlnyomó többségét úgy kötik, hogy az adómentesség igénybe vehető legyen - legalább 5 éves időtartamúak -, ezért az adónemben számottevő bevétellel számolni továbbra sem lehet. Késedelmi pótlék és bírság jogcímű bevétel nagysága mindig az adózók fizetési határidőkhöz való viszonyát, illetve az adózók jogszabálykövető magatartását tükrözik. Befolyásolja a hátralék összege, a késedelmes napok száma és a felszámítás időpontjában a jegybanki alapkamat mértéke, illetve a kért részletfizetési kedvezmények. A késedelmi pótlék éves mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese, jelenleg 10%, ami csökkenő értéket mutat. 2014. évre sem tervezhető több 12.000 eFt-nál. Talajterhelési díjat az előző évekhez hasonlóan az az ingatlantulajdonos, illetve fogyasztó fizet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötött rá. 2012. február 01-től a díj mértéke jelentős mértékben növekedett a korábbi 180 Ft/m3-ről 1800 Ft/m3-re. A koncepció készítés időszakában már beérkeztek a 2012. évi bevallások, látható, hogy az emelés hatására nagy mennyiségű ingatlant kötöttek rá tulajdonosaik a városi csatornahálózatra, tehát jelentősen csökkent az adóalanyok száma. Ugyanakkor az önkormányzat által biztosított kedvezmények miatt a ténylegesen fizetendő díj összege sem emelkedik, így a reálisan tervezhető éves bevétel összege nem több mint a 2013. évi 6.600 eFt. A vagyonhasznosításból származó bevételek növelése az esetben történhet meg, amennyiben a fizetőképes kereslet pozitív irányban lényegesen megváltozik. Lényeges bevételkiesést okoz a Vízmű Kft. átalakításával, a különféle adók, járulékok befizetésével, a rezsi csökkenéssel kapcsolatos szabályok változása. A vízművek összevonása miatt a város elesik a hiteltörlesztésnél figyelembe vett bruttó közel 140 millió Ft bérleti díjtól, ami 2013-hoz képest forráshiány növekedést jelent. A 2014. évi költségvetés kereteit alapjaiban megváltoztathatja az adósságkonszolidáció végrehajtása, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok által ellátott feladatokkal kapcsolatos központi döntés, illetve az ármegállapítás, valamint különböző terhek változásával összefüggő kötelezettségek teljesítése. A kiadások tekintetében a koncepció a 2013. évi adatokkal és szabályok szerinti kötelezettségekkel számolt. A kötelező feladatellátás feltételeit a számított bevételek továbbra sem fedezik, ezért a tervezőmunka folyamatában kiemelten kell kezelni a takarékosság, hatékonyság elveinek érvényesítésével meghatározott szükségletek rangsorolását, a szakmai területeket érintő különböző koncepcionális döntések felülvizsgálatát. Érvényt kell szerezni a koncepciókban, programokban foglaltak és a források összhangjának.
8
A feladatellátást biztosító intézményszerkezet felülvizsgálata, a racionális feladatellátás módozatainak keresése, a tartalékok feltárása napi feladat. A tervező munka jelen szakaszában a már ismert jogszabályok alapján döntést kell hozni a városüzemeltetési feladatokat ellátó Városellátó Intézmény gazdasági társasággá történő átalakításáról az alábbiak szerint: A Városellátó Intézmény (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) jelenlegi működési formája önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Nyilvántartása az államháztartásról szóló, 2011. évi CXCV törvény 104. § (1) bekezdése alapján az államháztartási rendszer része. Alapító jog gyakorlója: Szentes Város Önkormányzata. Alapító okirat száma: 10047/316/2003. Kelte 1994. 01. 01. A Városellátó Intézmény az alapító okiratában foglalt feladatokat kötelező önkormányzati feladatként, illetve önként vállalt alaptevékenységként látja el. 2012. év végén új hulladékgazdálkodási törvényt fogadott el az Országgyűlés (2012. évi CLXXXV. törvény, továbbiakban Ht.). A törvény sok módosítást és szigorú előírásokat vezetett be, ezek között lényeges változás, hogy a Városellátó Intézménynek, mint települési szilárdhulladék közszolgáltatónak új engedélyezési, és minősítési eljárást kell lefolytatnia annak érdekében, hogy közszolgáltatási tevékenységét tovább folytathassa. A Ht. 2.§ (1) bekezdés 15. pontja határozza meg a gazdálkodó szervezet fogalmát: „a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre. A Ht. 2. § (1) bekezdés 37. pontja alapján közszolgáltató: az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és e törvény szerint minősített gazdálkodó szervezet, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el. A Ht. alapján közszolgáltatóként kizárólag gazdálkodó szervezetet jelöl meg, miközben a gazdálkodó szervezet meghatározásánál Ht. 2. § (1) 15. pontjánál kiköti, hogy a költségvetési szerv nem láthat el hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet. A Ht. 89. § (2) bekezdése valamint a 94. §-a alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat 2014. január 01. után kizárólag nonprofit gazdálkodó szervezet láthat el. A Városellátó Intézmény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó tevékenysége keretében a lakossági települési hulladék átvételét, elszállítását, kezelését végzi Szentes, Szegvár, Nagytőke vonatkozásában. Szelektív hulladékgyűjtés működik Szentes területén. Amennyiben a Városellátó Intézményt a törvény nem gazdálkodó szervezetnek minősíti, akkor nem felel meg a Ht. 34. § (3) bekezdésének, -„a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak az OHÜ (Országos Hulladék Ügynökség) által minősített, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthet.”- így a jövőben költségvetési szerv formájában nem végezheti továbbiakban közszolgáltatói tevékenységét. Mivel a hulladékgazdálkodási tevékenység a lakosságot és a vállalkozásokat közvetlenül és jelentős mértékben érinti, és települési stratégiai kérdés, ezért nem mindegy, hogy ki végzi és
9
mennyiért. Mennyire lesz kiszolgáltatva a város egy másik közszolgáltató változó feltételeinek. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, valamint az OHÜ minősítést a Ht. 90. § (4) bekezdése szerint a közszolgáltatóknak 2013. július 01-ig kellene megszereznie, azonban a vonatkozó végrehajtási rendeletek (pl.: Ht. 11. § (11) bekezdés) eddig még nem jelentek meg. A fentiek alapján a Városellátó Intézmény költségvetési intézményi gazdálkodási formában nem tudja ellátni a jövőben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységét, ezért szükséges új gazdasági jogi forma létrehozása. A Ht.-ben előírt feltételeknek történő megfelelés - költségvetési szerv nem lehet közszolgáltató - a közszolgáltatás további ellátásához szükséges gazdálkodási forma megváltozását az alábbiak figyelembe vételével javasolt megfontolni: „A” változat: A Városellátó Intézmény megszűnik, mint költségvetési intézmény és 2013. július 01-től a továbbiakban nonprofit kft-ként végzi a tevékenységet. Az „A” változat előnye: • A viszonylag bonyolult, és a Városellátó Intézmény tevékenysége jellegétől idegen államháztartási könyvvitel helyett a rugalmasabb gazdálkodó szervezetekre jellemző könyvvitel javíthatja a teljes cég hatékonyságát. A költségvetési intézményi gazdálkodás megfelelő egy oktatási intézmény számára, de gúzsba köt egy jellemzően vállalkozási tevékenységet végző, szolgáltató profilú szervezetet. • A kialakításra kerülő nonprofit kft. az új működési formában továbbra is több lábon áll, az eltérő sajátosságú tevékenységek bevételei kiegyensúlyozottabb gazdálkodást tesznek lehetővé (a közszolgáltatás folyamatos, viszonylag jól számítható bevételei, illetve az egyéb pl.: építőipari kivitelezések eseti jelentősebb bevételei). • Az egyes tevékenységi területek az anyagi és műszaki erőforrásaik tekintetében az átalakulás után továbbra is különösebb nehézség nélkül segíthetik egymást. • Mivel az átalakulás érinti a teljes Intézményt, ezért az új gazdálkodási forma miatti határozottabb teljesítmény-kényszer hatással lesz a teljes dolgozói állományra. Az „A” változat hátránya: • A teljes átalakulás nagyobb feladat, mint a részleges (csak a közszolgáltatást érintő). • A tevékenységek közül az építési-bontási hulladék hasznosítási tevékenységet a Ht. 42.§. (5) bek. alapján az újonnan kialakítandó nonprofit kft. a közszolgáltatással együtt nem végezheti, ezért arra elkülönített gazdálkodó szervezetet kell alakítani a nonprofit kft-n belül (ez nem jelent nagy problémát, ugyanis a csak az építési-bontási hulladék hasznosítás tevékenysége nem túl összetett). • Az egységesen átalakulást követően a Ht. 50. § szerinti elkülönített nyilvántartás (annak érdekében, hogy a közszolgáltatás kiadásai, bevételei „tisztán bemutathatóak legyenek”) többlet számviteli feladatot jelent.
10
•
Amennyiben a költségvetési intézmény jelenlegi közalkalmazotti besorolású dolgozói állományából valaki nem kívánja a munkáját az új nonprofit kft-ben folytatni, akkor részére a meghatározott végkielégítést kell biztosítani. Nem mindegy, hogy ebből a szempontból 38 fő vagy 134 fő munkaviszonya változik.
„B” változat: A Városellátó Intézmény tevékenységi köréből kikerül a települési szilárdhulladék közszolgáltatás, és a közszolgáltatással érintett dolgozók, eszközök, berendezések, gépek, telephely(ek) átadásával megalakul egy önálló hulladékgazdálkodási közszolgáltató nonprofit kft. A „B” változat előnye: • A Ht. 50. § szerinti elkülönített nyilvántartás nem jelent problémát. • A teljes átalakításnál kevesebb munkával jár, pl.: kevesebb dolgozót érint. • Az építési-bontási hulladék hasznosítási tevékenység a jelenlegi formájában változatlanul maradhat a Városellátó Intézmény tevékenységi körében. A „B” változat hátránya: • A gazdálkodási forma változás feltételezett kedvező teljesítmény ösztönző hatása nem érvényesül a fennmaradó költségvetési intézmény körében. • A fennmaradó költségvetési intézmény gazdálkodását, bevételt hozó vállalkozói tevékenységét továbbra is akadályozza a nem megfelelő működési forma. • A kizárólag közszolgáltatással foglalkozó kft. TELJES mértékben kiszolgáltatott a jelenlegi bizonytalan jogi, és szakmai szabályozásnak (lerakó adó, azzal párhuzamosan 10-30 százalékos rezsicsökkentés, megbízhatatlan OHÜ elszámolás a szelektíven gyűjtött hulladékok tekintetében, közszolgáltatást végző cégek számának csökkentésére irányuló kormányzati szándék stb.). • A kizárólag közszolgáltatással foglalkozó kft. TELJES mértékben kiszolgáltatott lesz 2015. évtől a kialakítandó DAREH rendszer jelenleg ismeretlen hatásainak. • Jelenleg NEM ISMERT, hogy a Városellátó Intézmény egyes tevékenységi területei, szakfeladatai erőforrásaik tekintetében milyen mértékben vannak egymásra utalva (valószínűleg jelentősen, ami nem baj, csak NEM látjuk a mértékét, mérlegét, és ez a parkolás esetében jelentéktelen, de pl. mit eredményez, ha a Piac szakfeladatnak ki kell fizetnie a szemétszállítás költségeit). A Városellátó Intézmény operatív irányítását végző munkatársaival folytatott egyeztetés alapján, a jelenlegi ismeretekre alapozva az „A” változat (azaz az egységes, a teljes Városellátó Intézményt érintő nonprofit kft-vé történő átalakulás) szerinti gazdálkodási forma tűnik kedvezőbbnek. Működési szempontból jelentős módosulást ez a változat nem jelent, mivel a létrejövő nonprofit kft. továbbra is végezheti ugyanazt a feladatot, mint jelenleg, azzal az eltéréssel, hogy a törvényi előírások miatt az építési-bontási hulladék hasznosítására létre kell hozni egy külön gazdálkodó szervezetet, melynek ügyeit a Városellátó Intézmény jogutódja teljes mértékben intézheti.
11
Fejlesztések Az Önkormányzat elsődleges feladata lesz a korábbi, illetve a 2013. évben elkezdett beruházások befejezése, a pályázatok lezárását követően a kötelező fenntartási időszakban felmerülő költségek 2014. évi fedezetének biztosítása, az adósságkonszolidáció befejeztével ismertté váló adósságterhek fedezetének előteremtése, a 2014-2020. Uniós támogatási ciklus pályázati lehetőségeink kihasználására való felkészülés. Fejlesztési feladatok fontossági sorrendje: 1. Adósságszolgálati kötelezettségek teljesítése. 2. A nyertes pályázatok szerint pályázati forrásból megkezdett munkák folytatása, eredményes lezárása. 3. A 2013. évben beadásra került, de még el nem bírált pályázatok nyertessége esetén a beruházások megkezdése, befejezése. 4. Pénzeszköz átadással az ivóvízminőség javító program, és a Stand területén az új 50 m-es fedett uszoda és az élménymedencék, valamint a wellnes részleg megvalósítása. 5. Felkészülés a 2014-2020-as tervezési periódusra. A 2014. évi fejlesztési elképzelések megvalósítását a források szűkössége minden eddigieknél jobban behatárolja, ezért a költségvetés tervezése során kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a tartalékok feltárása, a fontossági sorrend betartása, a külső források megszerzésére irányuló tevékenység fokozása. Az önkormányzati feladatellátás intézményesített háttere Nevelési-oktatási feladatok Az intézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az alábbi jogszabályok az irányadóak: 1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 2. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3. 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Korm. r.) 4. 2012. évi CLXXXVIH. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 5. 20/2012. (VHI.31.) EMMIrendelet 6. 22/2013. (HI.22.) EMMI rendelet Köznevelés 2013. január l-jétől a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálybalépésével az oktatási-nevelési intézményhálózat jelentősen megváltozott. Az óvodák kivételével a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése különvált. A fenntartói feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ néven megalakult központi hivatal látja el. Az Önkormányzat az intézmények működtetéséhez a megkötött megállapodás alapján havi 21.525 eFt-al járul hozzá, ezen túlmenően az önkormányzat biztosítja a KIK által fenntartott köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon használatát.
12
A városban két körzetben 11 önkormányzati fenntartású óvoda működik. 2014. szeptemberétől minden 3 éves gyermeket fel kell venni, illetve kötelező óvodába járatni, ezért az óvodai férőhelyek számát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az intézmények alapvető feladatainak ellátásához szükséges előirányzatokat a feladatalapú tervezéssel kell kialakítani, de figyelembe kell venni az intézményi sajátosságokat, a tartalékok, a racionális működés lehetőségeit is. Közművelődés, közgyűjteményi feladatok Közművelődési intézmények esetében 2014. évben is elvárás a az önfinanszírozó képesség javítása, a szervező munka fokozása, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása. A Művelődési Központ feladatai 2013. évhez képest előreláthatólag nem növekednek, azonban a 2013. évi feladatbővülés éves tapasztalatait figyelembe véve szükséges átgondolni a feladatellátást, a Könyvtár Nkkft. és a Művelődési Központ tevékenységeinek kapcsolatát. Mindkét közművelődési intézmény esetében 2014. évben is szükséges pályázati úton („érdekeltségnövelő pályázat") a technikai eszközök fejlesztése, melyre az önrészt az intézmények saját bevétele és önkormányzati támogatás útján kell biztosítani. A tervezés során szükséges meghatározni azon feladatokat, amelyeket a közművelődési intézmények ingyenesen biztosítanak részben önkormányzati támogatással és azokat, melyeket piaci alapon kell a lakosság felé szolgáltatni. Bölcsődei szolgáltatás A bölcsődei férőhelyek - a fejlesztés eredményeként - előre láthatólag biztosítják a felmerülő igények teljesítését, azonban a kihasználtság folyamatos figyelemmel kísérése továbbra is indokolt. A költségek csökkentése érdekében az alapfeladatok sérelme nélkül nyújtott szolgáltatásokat 2014. évben is fenn kell tartani. A gyermekek és időskorú ellátásban részesülők étkeztetése A feladatok ellátását továbbra is a Központi Gyermekélelmezési Konyha működtetésével indokolt ellátni. A nemrégiben megújult, jól felszerelt intézményben a gazdálkodási fegyelem javításával, a folyamatok átláthatóságával biztosítani kell a megbízható és jó színvonalú szolgáltatás nyújtásának feltételeit. Meg kell találni a módját a csökkenő igénybevétel visszafordításának. Gyermekvédelmi feladatok A Családsegítő Központ feladatai közé tartozó gyermekjóléti szolgáltatáson kívül a Gyermekek Átmeneti Otthonát, a Családok Átmeneti Otthonát és a családsegítést, mint szolgáltatást továbbra is fenn kell tartani és működtetni kell a tanyagondnoki szolgálatot. A Központ továbbra is nagy hangsúlyt kell, hogy fektessen a prevencióra, amely hozzájárul a veszélyeztetett gyermekek számának fokozatos csökkenéséhez.
13
Egészségügyi feladatok Az Önkormányzat 2014. évben - amennyiben a lehetőségei engedi - folytatja az elkezdett „Egészség a célkeresztben” programot, támogatja a megelőzést segítő rendezvényeket. Sportfeladatok Az Önkormányzat továbbra is működteti a sportolás lehetőségeit biztosító intézményeit, támogatja a sport programokat. Az egyesületek működéséhez a forrás lehetőségek függvényében támogatást biztosít, és lehetőséget ad a létesítmények kedvezményes használatára. Szociális szolgálatok Az Önkormányzat 2014. évben is biztosítja a feltételeket a Dr. Sipos Ferenc Parkedő Otthon, a Gondozási Központ, a Hajléktalan Segítő Központ működtetéséhez. A szociális és gyermekvédelem területén az évről-évre változó központi költségvetési szabályok és normatívák, a folyamatosan módosuló jogszabályok, továbbá a lakosság szükségletei, igényei határozzák meg a feltételeket. Az elvárásoknak való minél jobb megfelelés érdekében az Önkormányzatnak ezért újabb és újabb lehetőségeket kell találnia a szolgáltatások fejlesztésére és finanszírozására. Szociálpolitikai juttatások A „Társadalom és szociálpolitikai juttatások" nyújtásának rendszere 2014. évben várhatóan ismét több ponton is változik. A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyar Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvénnyel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítására 2013.04.01-jei hatállyal sor került, de várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején újabb változtatásokra kerül sor. A jelenlegi módosítás egységesíti az illetékességi szabályokat, számos ellátás esetén rövidebbé teszi az eljárási határidőt, míg egyes ellátások esetében az eljárás megindításának helyét bővíti ki (polgármesteri hivatal, járási hivatal, kormányablak). Az aktív korúak ellátásával összefüggésben pontosítja a felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat, egységesíti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás eljárását, valamint számos fogalmat pontosít. A jegyzői gyámhatóság hatásköre pedig 2013.09.01. napjától újabb feladatkörrel bővül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális és gyermekvédelmi ellátásával összefüggésben. A törvénymódosítással egy időben hozott szociális ágazatot érintő egyes feladatokról szóló 1151/2013. (III. 26.) Korm. határozat ugyanakkor előrevetít más változást is a fent említett törvényekben. Az emberi erőforrások miniszteréhez delegált szociális területet érintő feladataként határozza meg többek között, hogy dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a szociális törvény, valamint a gyermekvédelmi törvény olyan tartalmú módosítását, amely alapján a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek hatáskörébe tartozó ellátások
14
közül az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás -önkormányzati segély megnevezéssel - összevonásra kerül. Kidolgozásra vár ezen kívül az Új Széchenyi Terv keretein belül egy olyan nyilvántartás feltételrendszer, melyek jogosultanként tartalmazza az - egyes rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételével kapcsolatos adatokat, elősegítve ezzel a szociális támogatások célzott felhasználását. A szociális ellátást érintő következő évi költségvetés kialakításában fontos a társadalom- és szociálpolitikai juttatások területén azon koncepció folytatása, miszerint az egyszeri, pénzbeli kifizetések helyett a szociális rászorultság igazolását követően inkább a hosszabb távú, természetben történő kifizetések váljanak a segítségnyújtás fő eszközeivé. Ezt a célt szolgálja a lakásfenntartási támogatás természetben, közműcégekhez történő utalása, lakhatást segítő támogatás hasonló elvek mentén történő nyújtása, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak részére az évi kétszeri támogatás Erzsébet utalványban történő folyósítása is. A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően 2014. évben is kiemelt figyelmet fordít az Önkormányzat a rászoruló lakosság szociális segélyezésére, a pénzbeli és természetbeni juttatások biztosítására. 2014. évben működtetni kívánja a „Szociális föld- és haszonállat programot”. A „Társadalom- és szociálpolitikai juttatások" nyújtásának rendszerén kívül szociális rászorultság alapján nyújtott támogatások között a lakás támogatás az eddigihez hasonló módon történik majd a jövőben is. A Képviselő-testület döntése alapján önként vállalt ellátandó feladatként 2014. évben megmarad az Önkormányzati ösztöndíjpályázat is. A belső szervezeti formákat és működési rendet a fent leírt koncepcióhoz igazítva kell kialakítani, megteremtve a az intézmények közötti szoros együttműködés lehetőségét is. Az ügyfélfogadás rendjének betartásával, a postai költségek, valamint az adminisztrációs terhek racionalizálásával, a meglévő státuszok megtartásával megfelelő szinten tartható, és elvárt színvonalon működhet a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokkal foglalkozó szervezeti egység. Humánpolitika A Közös Önkormányzati Hivatal létszáma 2013. év január 1-től 71,5 főben került meghatározásra. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény alapján a Hivatal szervezetéből kikerült az Okmányiroda, a Gyámhivatal, illetve a jegyzői gyám-és gyermekvédelmi feladatok egy része. Tekintettel arra, hogy a feladatcsökkenés és a létszám leépítés között nincs meg a megfelelő összhang - a visszamaradt, illetve a többletfeladatok miatt az apparátusban egyes területeken nagy a leterheltség - ezért a feladatok felülvizsgálata szükséges. Fontos, hogy a humánpolitikai referens folyamatosan kísérje figyelemmel a Hivatal munkájának szakmai fejlődését, a feladatok szakszerű, elvárásoknak megfelelő módon történő ellátása érdekében a dolgozók folyamatos fejlesztését, illetve a Hivatal céljaival összhangban megvalósuló képzések biztosítását.
15
Tisztelt Képviselő-testület! Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezet összeállításának feltétele a költségvetési koncepció által megfogalmazott tervezési elvek figyelembe vétele, a bevételi és kiadási főösszeg tervezett mértékére hatást gyakorló jogszabályok, tervezési irányelvek megjelenése, így különösen Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, a Magyarország 2014. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, az államháztartásra vonatkozó jogszabály, az adótörvények, valamint az ágazati jogszabályok megjelenése. Ezen fontos dokumentumok hiányában előterjesztett költségvetési koncepció az előzőek miatt az elkövetkezendő időszakban lényegesen módosulhat. …/2013. ( ) Tárgy: Szentes Város 2014. évi költségvetési koncepciója Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést és az alábbiak szerint dönt: 1.) A Képviselő-testület megállapítja, hogy a megváltozott jogszabályi határidők miatt a koncepció elkészítéséhez nem álltak rendelkezésre azok az információk, melyekre alapozva meg lehetne határozni a következő évi költségvetés pontos paramétereit. Ennek ellenére a helyi ismeretekre és a hatályos jogszabályokra figyelemmel elkészített 2014. évi költségvetési koncepciót az abban megfogalmazottak szerint - jogszabályoknak való megfelelés érdekében - elfogadja. 2.) Felhívja a Képviselő-testület a figyelmet arra, hogy az elkövetkezendő időszakban szükség van a folyamatok következetes figyelemmel kísérésére, a költségvetést előkészítő munkafázisban az elemzések elkészítésére, a jogszabályokban foglaltak nyomon követésére. Felelős: polgármester, jegyző Határidő: folyamatos 3.) A Képviselő-testület a 2014. évi költségvetés kidolgozása során kéri a korábbi gyakorlat szerinti feladatfinanszírozás, a takarékosság és a hatékony feladatellátást előtérbe helyező tervezési elvek alkalmazását. A költségvetésben a biztonsággal beszedhető bevételek tervezhetők, és elsőbbséget kell, hogy élvezzen a kötelező feladatok ellátásának biztosítása, a megkezdett beruházások befejezése, az adósságszolgálati terhek teljesítése. 4.) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása érdekében egyetért a Képviselőtestület a jelenleg költségvetési szervként működő Városellátó Intézmény gazdálkodási formájának átalakításával az alábbiak szerint: - „A” változat: A Városellátó Intézmény megszűnik, mint költségvetési intézmény, és 2013. július 01-től a továbbiakban nonprofit kft-ként végzi a tevékenységet. Ezzel egyidőben az inert hulladék kezelés feladatainak ellátására a Képviselőtestület külön Nkft-t alapít. - „B” változat: A Városellátó Intézmény tevékenységi köréből kikerül a települési szilárdhulladék közszolgáltatás, és a közszolgáltatással érintett dolgozók, eszközök, berendezések, gépek, telephely(ek) átadásával megalakul egy önálló hulladékgazdálkodási közszolgáltató nonprofit kft.
16
A Képviselő-testület felhívja a Városellátó Intézmény vezetőjét, hogy az átalakulás dokumentumait terjessze a soron következő képviselő-testületi ülésre. Felelős: Városellátó Intézmény vezetője Határidő: 2013. május A határozatról értesítést kap: 1. Szentes Város polgármestere, helyben 2. Városellátó Intézmény vezetője, Szentes 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája S z e n t e s, 2013. április 15.
17
