A V I I I . K E R Ü L E T I Ö N K O R M Á N Y Z AT I N G Y E N E S L A P J A X V I . é v fo l ya m 5 . s z á m I 2 0 0 8 . m á r c i u s 1 1 . I M e g j e l e n i k : k é t h e t e n t e
Józsefváros - a bevándorlók szemével
KÉPES HÍREK Koszorúzás Bajza József halálának 150. és Csortos Gyula születésének 125. évfordulójáról emlékeztek meg március 3-án a Fiumei úti temetõben a tisztelõk és a magyar közélet neves képviselõi. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagjai, (balról jobbra) Baloghné dr. Ormos Ilona, dr. Katona Tamás, Radnainé dr. Fogarasi Katalin fõtitkár, dr. Gedai István és dr. Holló József tábornok helyezték el az emlékezés virágait Bajza József sírjánál
A roma fesztivál Február 23-án az Apáczai kiadó elõadótermében nagy sikerrel rendezték meg a Cigány Kulturális és Mûvészeti fesztivált, amelynek keretében négy autentikus festõmûvész is bemutatta alkotásait. Varga László, Herkovics József, Kún Pál és Kökény Róbert képeiben egy héten át gyönyörködhetett a közönség. A fesztiválon közremûködött a Khamarro együttes, a Szilvási Gipsy Band, Szomora Zsolt és zenekara, Csonka Gábor és a Fekete angyalok, valamint a Parno Basevara együttes. A táncok és zenei produkciók sorát cigány írók és költõk prózai alkotásai színesítették.
Ovisok exkluzív farsangja Február 26-án pókemberek, várkisasszonyok népesítették be és maga Darth vader is megjelent a Tátika Óvoda nagytermében. Õk voltak a legsikeresebb jelmezek viselõi az óvoda hagyományos rendezvényén. Az est fénypontja az óvó nénik színi-elõadása volt, aminek keretében a „Kis vakond” nadrágja címû mesét alakították színdarabbá. A Tátika óvoda elsõ ízben rendezte zártkörûen a farsangi bált, amelynek részleteirõl a szülõk is csak az ovisok elbeszéléseibõl ismerhettek meg részleteket.
Fotó: Nyári Gyula
2
Fotó: Nyári Gyula
Reneszánsz bál A Deák-Diák Iskola ebédlõterme reneszánsz bálteremmé változott. Az iskola az idén – tekintettel a reneszánsz évre – A XVI. századot idézõ farsangot rendezett. Bubnó Tamás, a zenei vezetõ, a zenei újjászületés korszakos mûveirõl mesélt, majd az iskola valamennyi korosztálya lovagnak vagy várkisaszszonynak öltözött. Az Énekes Iskola rendezvénye a szülõk körében is nagy sikert aratott.
Fotó: Nyári Gyula
KULTÚRA
A Váradi Roma Café zamatai a még nem szerepel a kvíz-játékok kitalálandó kérdései közt, hogy melyik zenekarhoz köthetõk a „Ha cigány vagy, ne tagadd!”, az „Elrohannék messze-messze”, a „Járok kelek a világban”, az Elhagytam a hazámat”, a “Nem akarok soha többet bûnben élni” címû dallamok. Aki már ma tudja, hogy ezek a Váradi Roma Café emblematikus dallamai, azok talán több száz mai, dúdolt, énekelt sláger birtokosai. Esztéták bizonygatják, hogy a szalonzenéhez, cigányzenéhez, kávéházi és éttermi muzsikához egy megerõsödött polgári társadalom szükséges. A Váradi Roma Café zenei világa készen várja, hogy ez a polgári társadalmi réteg kiszélesedjen, és megfogalmazza igényeit. A rangidõs Váradi 42 éves, õ a Gyula, az idõsebbik. Van egy Pepének becézett fiatalabb Gyula is, õ az énekes szekció tagja, 21 éves. Van egy Mariónak becézett Váradi is, õ a fiatalabbik Váradinak, a Robinak a fia, 19 éves. Édesapja az egyik alapító, az idõsebbik Róbert, 40 éves. A családi formációban Botos Tibor gitározik, Berki Artúr pedig a billentyûs, akár Hammond-orgonáról, akár Roland-zongoráról van szó. A Váradi Café hat éve alakult, és elsõ koncertje óta töretlen népszerûségnek örvend. Ahogy mondani szokás: szalad a szekér. Szinte minden nap koncerteznek, próbáik egybeesnek a fellépésekkel. - Kiszolgálni, megszolgálni a közönséget! Ez az elv az iránytû! Ehhez meg kell érezni az elvárást, beletalálni a zenei igényesség szintjébe, és nem alámenni a színvonalnak! - mondja Váradi Róbert, a zenekar egyik arca és frontembere. - Milyen felismerések kellettek ahhoz, hogy ilyenek legyenek, amilyenek? - kérdezem - Dörömbölt a romák életét körülvevõ valóság. A tönkretett, válságba került cigányzenekarok, ellehetetlenült zenész-
M
Mélytüzû, ízes zamatú a mûfaj, akár a kávéra, akár a zenekar varázsolta hangulatra gondolok. Eredete a klasszikus kávéházi muzsikára, a nemes szalonzenére a Seress Rezsõvel jelzett kiskocsmák lelkiségére vezethetõ vissza. Benne van ugyanakkor a zenei rögtönzés, a világszámok tökéletes ismerete, az adott hely közönségének lelki hullámhossza, és a képesség, hogy korunk mindennapi valóságát dalban, szövegben sûrítsék. Egyedi a mûvészetük, nehéz utánozni õket. dinasztiák helyzete. Az, hogy nagynevû prímások a szekrény tetejére tették a hangszereiket, vagy egyszerûen zaciba rakták, mert a kávéházak becsuktak, az éttermekben, sörözõkben zenegépek és nyerõgépek zajongtak, elfogytak a törzsvendégek, és a zenész érdekvédelem a nullával volt egyenlõ. Hat éven át játszottunk Járóka Sándorral; az iskola, a képzés nem lehetett volna jobb, a kilátások, a jövõ viszont egyre sötétebbé vált. Ekkor ötlöttük ki a Váradi Cafét, elektronikus és vokálos hangzásvilággal, és dallamokba, versbe írtuk a bennünket körülvevõ életet, és a megmaradt érzelmi indulatokat. Harminc országban turnéztunk, a world-music kategóriába soroltak bennünket. A negyedik nagylemezünk készül. – Mit szól szárnyalásukhoz a sok taccsra tett, parkoló pályán veszteglõ nagynevû józsefvárosi
cigányzenekar? Irigyek, vagy büszkék? – Mi hívõk vagyunk, gondolkozásunkat, viselkedésünket kemény erkölcsi, hitbéli szabályok vezetik. Rajtunk nem tanulmányozhatók a sztár-allûrök. Azt hiszem, szerethetõk va-
gyunk, és sokan a cigányzene átmentõinek tartanak bennünket – Minden mai zenekarnak van klubja, szûkebb rajongótábora. Önöket józsefvárosiként ismerik, de nem tudni a kerületi „rejtekhelyükrõl”… – Az eredet, a kötelékek valóban ide horgonyoznak bennünket, de az a két hely, ahol „állandóan” vagyunk, kívül esik Józsefvároson. Péntekenként a XVIII. kerületi kaszinóban (Baross utca 39.), máskor a XVII kerületi DFX klubban (Pesti út 41/c) muzsikálunk. – Már majdnem mindent elértek, amit elérhettek. Milyen céljaik maradtak? – A mögöttünk sorakozó családok biztonságának megteremtése. Gondolja el, máris kilenc pulya élete függ attól, hogy miképpen dolgozunk. Közben állandóan feszít bennünket, hogy miképpen segíthetnénk az egész cigányság ügyén, vagy legalább a józsefvárosi zenészcsaládok reménytelen állapotán. Ki kellene találni, hogy milyen legyen az a fórum, ahol zenész, képzõmûvész, énekes, színész, versmondó és kézmûves józsefvárosi, aki mind-mind roma, együtt megmutathatja az országnak képességeit, ha már a Jóisten tehetséggel áldotta meg õket. Ne legyen vagyonõr, meg portás, meg utcaseprõ, ha muzsikusnak, mûvésznek találta ki õket az Isten… H.I.
3
AKTUÁLIS
Meghívó a Józsefvárosi Önkormányzat március 15-én, 9 órakor tartja az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján megemlékezését a Szentkirályi utca 23. szám alatti Katona József emléktáblánál.
Jöjjön, emlékezzen, ünnepeljen velünk!
Új szakmai egyesület Kerületi székhellyel, az Orczy Fórum Városközpontban (Baross u. 131.) alakult meg az Építészek, Mérnökök, Képzõmûvészek Egyesülete, az EMK. A szervezet azért jött létre, hogy segítse, támogassa az építészek, mérnökök, képzõmûvészek mûvészi alkotó tevékenységének kibontakozását, egykori – mára szinte megszûnt – együttmûködését, elõsegítse szakmájuk elvesztett presztízsének viszszaszerzését és növelését. Az új egyesület harcot indít a mára már mindent elöntõ korrupcióval (alkotmányellenes zsûrizésekkel, szakmai „pontozásokkal”, kamarai fizetett „utóképzésekkel”, stb. ) szemben. Alapító tagjai: Földvári Éva DÍJ-díjas építész, Balogh Balázs a Mûszaki Egyetem Építészmérnöki Karának professzora, Ybl-díjas építész, Csete György Kossuth,- Ybl- és Prima Primissima-díjas építész, Kovács András DÍJ-díjas építész, Pávó Zsigmond okl. mérnök statikus, Dr. Sebõk Ferenc c. egyetemi tanár, okl. mérnök statikus, Szabó András okl. mérnök statikus, Fajó János az Iparmûvészeti Egyetem volt tanára, Munkácsy-díjas képzõmûvész, Mengyán András a norvég Bergeni Képzõmûvészeti Egyetem professzora, képzõmûvész, Kévés György Kossuth,- Ybl- és Prima-díjas építész, a Kévés és Építésztársai Zrt. elnöke, aki az elnöki tisztet is betölti. Az EMk kiállításai: (jelenleg:) Fajó János képzõmûvész „Elipszisek” címû kiállítása, majd F/80’ címmel, az idén 80 éves Callmeyer Ferenc Ybl-díjas kiváló építész, az Építész Kamara elsõ elnökének életmû kiállítása, majd áprilisban a világhírû brazil építész, idén 101 éves és ma is alkotó Oscar Niemeyer életmû kiállítása nyílik. A kiállításokra és rendezvényekre az Egyesület és a közel 10 éves Galéria szeretettel várja kedves vendégeit.
Lezárták a Kisfaludy utcát A Kisfaludy utca Práter utca és Üllõi út közötti szakaszát csõtörés miatt le kellett zárni, gépkocsival nem járható. Vízcsõtörés miatt ugyanis megsérült az épülõ mélygarázs munkagödrének az utat megtámasztó része. A beomlás veszélye miatt az utat várhatóan júniusig - az élet- és balesetvédelmi szempontokat szem elõtt tartva – nem nyitják meg a jármûforgalom elõtt. Az okozott kényelmetlenségért a Fõvárosi Vízmûvek Zrt. A lakosság elnézését és türelmét kéri.
A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár VIII/2-e könyvtárában (Kálvária tér 12.) március 28-án 17kor Oroszország ma címmel az Irodalmi Körben Gede Márton ismerteti Malgin, Andrej : Az elnök tanácsadója és Revazov Arsen: Magány-12 c. könyvét. Mindenkit szeretettel várunk!
4
AKTUÁLIS Szociáldemokrata színekben Kilépett a szocialista pártból Hárs Gábor országgyûlési képviselõ és átigazolt a szociáldemokratákhoz. A szándékot már korábban megszellõztette az országos sajtó, de ezeket hivatalosan csak most erõsítette meg az érintett, aki 24 párttársához hasonlóan, március 4-én kilépett a szocialista pártból, és belépett a szociáldemokrata párt józsefvárosi szervezetébe. Burány Sándor, az MSZP fõvárosi elnöke nem titkolta rosszallását: azt mondta, hogy remélhetõleg Hárs Gábor az utolsó olyan képviselõ, aki nem egyéni jelöltként, hanem az MSZP listáján került be a parlamentbe, és aki úgy lép ki a pártból, hogy nem mond le sem az országgyûlési, sem a helyi képviselõi helyérõl.
Csécsei Béla Józsefváros polgármestere és párttársa Gusztos Péter (SZDSZ) parlamenti képviselõ közös sajtótájékoztatón ismertette kifogásait, a kerületi képviselõtestület által elfogadott népszavazásról szóló önkormányzati tájékoztatással kapcsolatban.
Hárs Gábor országgyûlési képviselõ
Hárs Gábor döntése hátterérõl az alábbi tájékoztatást adta a Józsefváros olvasóinak: 17 évig voltam az MSZP-ben, s 8 évig a kerületi szervezet elnöke. Büszke vagyok arra, hogy kétszer választottak meg országgyûlési képviselõnek, s megtiszteltetés számomra, hogy tagja lehetek az önkormányzati testületnek is. Baloldali ember voltam és vagyok, s ezen öregkoromban sem kívánok változtatni. Hogy ezt melyik pártban teszem, azt másodlagosnak tartom. Úgy ítélem meg, hogy most nem a szûk pártpolitizálás, hanem a baloldal többirányú erõsítése az elsõdleges. Meggyõzõdésem, hogy a két párt együtt többet tehet a baloldalért, a kerületért, mint külön-külön. Ehhez kívánok hozzájárulni – immár az MSZDP tagjaként, elsõsorban azonban képviselõként. 5
CÍMLAPSZTORI A BEVÁNDORLÓK
Józsefváros, a magyar fõváros olvasztótégelye A szülõk pálcikával, a fiatalok villával A „Józsefvárosi piac” lélekszáma és területe alapján akár egy nagyobb falu is lehetne. Ha pedig demokratikus úton kapná a nevét, akkor az minden bizonnyal vietnámi lenne. Itt mindenki úgy boldogul, ahogy tud: éttermet, kiskereskedést, rosszabb esetben konténert nyit. A Józsefvárosi piacon sétálva a külföldrol érkezõket arról kérdeztük: hogyan látják hazánkat, és egyáltalán: mi a véleményük rólunk? VIII. kerületben él az ország legjelentõsebb vietnámi és kínai közössége. Rajtuk kívül laknak, dolgoznak itt afgánok, törökök, románok, de más nemzetek tagjai is. Józsefváros egészét tekintve a külföldiek aránya különösen a fiatal korcsoportban ugrott meg – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ifjabb generáción belül elérik a népesség 10 százalékát. Több szociológus arra figyelmeztet: a csoportok között erõsíteni kell a kapcsolatot, amelyben a civil szervezeteknek döntõ szerepük lehet. „Az egynyelvû és egyszokású ország gyenge és esendõ… a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” – tanácsolta István királyunk fiának, Imre hercegnek.
A
6
Ahhoz, hogy a jövõben elfogadni, megérteni, szeretni tudjuk egymást, elsõ lépcsõben nem hasztalan ismerni egymás véleményét.
Allah és a függöny
Kamil úgy járt, mint sok török: hódítani jött ide, majd rabul ejtette szívét egy magyar hölgy, így azóta is hazánk „foglya”. Elõször 1986-ban érkezett hozzánk: sofõrként hetente kétszer
tette meg az Isztambul-Budapest útvonalat. Egy ideig vezetett, üzletelt, majd egy különösen kedves utasban Kamil megtalálta hû társát. „Persze, azért van egy másik szerelem is” – kacsint Kamil, hisz a Besiktasért (török fociklub szerk.) még itt is dobog a szív. – A nyolcvanas években kimondottan szerettünk itt élni, de mára keserûek, agresszívek lettek az emberek. Szomorúan nézem a televízió mûsorait is. Bocsánat, hogy ezt mondom, de abban csak az idétlenkedés, ostobaság, „kurválkodás” megy – folytatja szókimondóan és hibátlan magyarsággal. – Törökországban a család szerepe sokkal fontosabb. A fiatalok anyjuktól, apjuktól kapják a mintákat, büszkék a családjukra, az országukra. Itt szól mögöttünk a rádió, hallja? Percek óta egy magyar dal nincsen... – illusztrálja gondolatait. – Soha nem volt nehéz együtt élni Kamillal, a törökök könnyedebbek és nyitottabbak – veszi át a szót a magyar feleség. – Kamil a mai napig nem fogyaszt disznóhúst, de pálinkát és vörösbort néha kortyolunk. Ilyenkor lehúzzuk a redõnyt, úgy Allah nem látja – árulják el mosolyogva. Üzletüket 1994-ben nyitották, és a Józsefvárosi piacról is megvan a véleményük. Mint megtudjuk: Törökországban minden önkormányzat, kerület üzemeltet egy piacot. Ellenõrzi, felügyeli, vezeti, így a piacok ellenõrzött körülmények között versenyeznek. – Nem értem, hogy önöknél ez miért nem éri meg az önkormányzatoknak, miért adnak mindent külföldi kézre; itt még a takarítást is külföldiek végzik napi 7000 forintért. Egy pavilon havi bérlete 120.000 forint. Vajon nem éri meg a több ezer pavilont az önkormányzatnak kulturált formában
üzemeltetni? – kérdezi Kamil, majd hozzáteszi: lassan már õ sajnálja a magyart.
Egyedül nem megy
Kamiltól elköszönve egy vietnámi ruhakereskedõ standjánál állunk meg, de nevezhetnénk éppen professzor úrnak is, hisz korábban matematikusként egyetemen tanított. Hamar kiderül, hogy a vietnámiak igen tartózkodóak, mert egyikük sem hajlandó elárulni a nevét, és a fényképezés is csak „hosszas udvarlás” után sikerül. Ruhaárus matematikusunk végül kötélnek áll, így a nõi felsõk között megtudjuk: korábban évekig több vietnámi egyetem katedráján állt, de a PhD diplomát már az ELTE-n szerezte. Annak idején továbbképzésre érkezett hozzánk, ám elõtte otthon két évig tanulta a nyelvet. A „hol jobb?”- kérdés számára is nehéz. „Politikailag? Gazdaságilag? A mindennapokban?” – kérdez vissza. – Mi 1984-ben jöttünk ide, akkor Magyarország na-
A BEVÁNDORLÓK CÍMLAPSZTORI gyon tetszett. Akkor itt volt jobb – feleli érdeklõdésünkre. Meglátása szerint ma már nálunk sem boldog mindenki, „itt is kialakultak az alsó rétegek, és ott nagyon nehéz élni.” Büszke a fiára, aki egyetemen tanul, és a késõbbiekben Budapesten szeretne élni boldogan, nyugodtan. Szimpatikusak számára a magyarok, mosolyogva említi, hogy járt már Tokajban és a Balatonon is. Kulturális különbségként elsõk között említi a család szerepét. Elmondása szerint Vietnámban a kapcsolatok erõsebbek, míg nálunk az emberek leginkább egyedül találnak otthont.
Otthon meghalni
Magyarországon jelenleg 25 ezer kínai dolgozik, döntõ hányaduk étteremben, ruházati boltban, vegyeskereskedésben vagy piacon. Szinte minden magyar család kapott már valamit Kínából, egyszer
A Diverzi Fesztivál keretében, február végén ismertették annak a nemzetközi kutatásnak a tapasztalatait, amelyet a józsefvárosi bevándorlók helyzetérõl az MTA intézetei közösen végeztek 2007 áprilisa és augusztusa között. Józsefvárosra azért esett a választás, mert itt a külföldi népesség szembetûnõen jelen van, részaránya eléri a 6,5 %-ot, ami meszsze felülmúlja az országos 1,5%-os szintet. Itt él az ország egyik legjelentõsebb kínai és vietnámi közössége, de jelentõs a szomszédos országokból – Ukrajnából, Romániából, Szlovákiából - ide érkezõ, többségükben magyar nemzetiségûek aránya is. A bevándorlás jótékonyan hat a kerület népességének korstruktúrájára: fiatalítja azt, mivel fõleg az aktívabbak, fiatalabbak hagyják el hazájukat – többnyire – a jobb megélhetés reményében. Foglalkoztatásuk meghaladja a kerületi átlagot: számos kisvállalkozás áll a külföldiek tulajdonában vagy üzemeltetik azt. Az illegális foglalkoztatás nagyságára nincs adat. A vállalkozások zöme a kereskedelemben és a vendéglátásban mûködik. Az itt élõk számára gazdasági hasznot jelent a lakás vagy az üzlethelyiség külföldieknek való bérbeadása, és különféle szolgáltatásokat is nyújtanak nekik, pl. vigyáznak a gyerekre, fõznek stb. A bevándorlók szervezetei elsõsorban saját közösségük belsõ összetartozását vagy a szülõhazához fûzõ kapcsolatokat erõsítik. A kerület oktatási intézményeiben jelen vannak a külföldi gyerekek. Az elõzõ tanévben 67 óvodás, 87 általános iskolás és 188 középiskolás volt köztük. Szám szerint a Tolnai Lajos utcai és a Gyerek-virág óvodákba, illetve a
(párszor…) használatos pólót, szezonális strandpapucsot, fehérnemût, karácsonyfaégõt vagy éppen csilivili mobilelõlapot. – A kínaiak kimondottan és egybehangzóan szeretik Magyarországot, a fiatalok különösen – árulja el lapunknak Teiko a piaci rengeteg egyik standjánál. Többségük Budapesten képzeli el a jövõt, egyre több, aki
Losonczi téri Általános Iskolába járnak a legtöbben. A külföldi gyerekek oktatásához a pedagógusok nem kapnak túl sok állami segítséget; az eredmények elsõsorban lelkesedésüknek köszönhetõek. Mint Scheer Ferencnétõl, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsõdék vezetõjétõl megtudtuk, a bevándorló szülõk már itt született gyerekei jól, akcentus nélkül beszélnek magyarul. A szülõk szókincse 5-600 szó, de ezzel is elboldogulnak. Általában a bölcsõdébe elõször tolmáccsal, egy magyarul tudó, régebben itt élõ honfitársukkal érkeznek, de egy év múlva már meg tudják értetni magukat. Arra kérdésre, hogy vannak-e vegyes házasságok, a vezetõnõ így válaszolt: nem sok. Eddig azt volt a jellemzõ, hogy magyar férfi választott magának külföldi feleséget, de ez mostanra megfordult, és a magyar nõk is találnak külföldi párt maguknak. (k.m.)
magyarokkal barátkozik, „magyarul” öltözködnek, magyar iskolába járnak. Az idõsebbek is jól érzik magukat nálunk, bár õk nehezen boldogulnak a nyelvvel, és „merevebben tartják” az otthonról hozott hagyományokat. A Pesten élõ kínai családokban a szülõk pálcikával esznek, a fiatalok villával. Az üzlet miatt ugyan mindenki marad, de az elsõ generációból sokan „otthon szeretnének
meghalni” – teszi hozzá egy 56 éves kiskereskedõ. Gyermekeiket mégis szívesebben tudják nálunk, ezért magyarnak nevelik. Már Teiko is egyre többet szeretne tudni magyarul, velünk együtt él, dolgozik, szórakozik. A magyar állampolgárságot viszont eddig mindössze százuknak sikerült megkapni, mert Kína nem ismeri el a kettõs állampolgárság intézményét. LL – V. M.
7
Külföldi állampolgárok Magyarországon
tartozik: az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország), valamint Norvégia és Izland. (Az Európai Unió tagállamai közül a következõ 5 ország - Bulgária, Ciprus, Egyesült Királyság, Írország és Románia – ugyanakkor továbbra sem része a schengeni térségnek).
agyarország 2007. december 21-étõl vált a schengeni térség teljes jogú tagjává. Ezért vízum nélkül utazhatnak Magyarországra az EU-, illetve EGT-tagállamok állampolgárai (Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint néhány más ország, mint pl. az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Horvátország, Izrael, Japán, Kanada, Svájc, Vatikán, Venezuela állampolgárai. Vízummentesek az EGT-tagállamok állampolgáHosszútávú tartózkodás rainak családtagjai, amennyiben rendelkeznek az EGT-állampolgár családtagja számára kiállított tartózkodási kártyával, A 90 napot meghaladó tartózkodás szabályozása vagy valamely schengeni tagállam által kiállított tartózkodási nemzeti hatáskör, tehát nincs egységes gyakorlat a schengeni tagállamok között. A Magyarországengedéllyel. ra hosszabb távra beutazni kívánó külföldi tarVízumkötelezett külföldiek beutazása tózkodási engedély iránti kérelmet nyújthat be. A schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot meg Ennek pozitív elbírálása esetén egy egyszeri, tarnem haladó tartózkodásra vonatkoznak. A hosszú távú, 90 napot tózkodási engedély átvétele céljából történõ bemeghaladó tartózkodás szabályait az egyes tagállamok saját utazásra, és legfeljebb 30 napos tartózkodásra jonemzeti jogszabályai határozzák meg.Lényeges változás Ma- gosító vízumot kap. A tartózkodási engedély kégyarország teljes jogú schengeni tagságával, hogy: relemhez - a beutazás céljától függõen - különbö– Magyarországra is érvényesek a schengeni tagállamok által zõ támogató dokumentumokra van szükség. kibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek, ugyanakkor A hosszútávú tartózkodás célja lehet: Keresõ– a magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schen- tevékenység, vagy tanulmányok folytatása, csageni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási ládegyesítés, látogatás, gyógykezelés, kutatás, engedélyek is érvényesek a teljes schengeni térségben. vagy önkéntes tevékenység folytatása. A schengeni államok körébe 2007. december 21-tõl 24 ország Forrás: Külügyminisztérium
M
ÜGYINTÉZÕ
CÍMLAPSZTORI A BEVÁNDORLÓK
Külföld a belföldön agyarországon a VIII. kerületben él a legtöbb külföldi. – Számuk egyes nyugat-európai városokhoz viszonyítva nem magas, ám „amíg nincs probléma nem érdemes vele foglalkozni” megközelítésnek komoly veszélyei lehetnek – véli Kõszeghy Lea, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. A tartózkodási engedéllyel a kerületben élõ külföldiek száma megközelítõleg 6-7%, de a nem nyilvántartott személyek miatt ez a szám a valóságban még ennél is magasabb lehet. A VIII. kerületben él az ország egyik legjelentõsebb kínai és vietnami közössége – a hivatalos adatok szerint Józsefváros külföldi népességének harmada. A külföldi gyerekek a józsefvárosi oktatási intézményekben az országos átlagnál jóval nagyobb számban jelennek
M
8
meg, amely az iskolák részérõl is válaszokat igényelhet. A Józsefvárosban több ilyen példát is találunk – Tolnai Lajos utcai óvoda, Gyerek-virág óvoda, Katica óvoda, Losonci téri általános iskola. – Mivel a VIII. kerületben különféle nyelvi, kulturális háttérrel, célokkal, rendelkezõ csoport van jelen, a jövõben nagyon fontossá válik a különféle intézmények, civil szervezetek együttmûködése, kommunikációja. Ezért ezen szervezetek támogatása, a közöttük levõ kapcsolathálók kialakulása lehet az út a külföldiek társadalmi integrációjához – véli zárszavában Kõszeghy Lea. LL – V.M.
KÖZTÜNK ÉLNEK
Ica néni és négyszáz fõs családja Gódor Lajosnét szûkebb-tágabb családja, a négyszáz fõs lakóközösség javasolta Arcél rovatunk szereplõjének, kihangsúlyozva, hogy embersége, szakértelme, szorgalma révén egyike a nagyon kevés budapesti közös képviselõnek, akit becsülni, szeretni nem csak illik, de szinte kötelezõ. em csak Ica néninek, de Icukámnak, sõt elnök-asszonynak is szólítják - ez helyismeret és korosztály kérdése. Gódor Lajosné ugyanis 1961 óta lakik a Százados út 5., 20/D épületében, és amikor a lakóközösségek szószólót, ügyintézõt választottak, szinte azonnal õ lett a kiszemelt. 1994-ben elnöke lett a VIII/2es Lakásfenntartó Szövetkezetnek, mivel elõtte két éven át felügyelõ-bizottsági tagként szerzett helyismeretet. Persze, ahhoz, hogy egy négyszáz fõs közösség megelégedésére végezze valaki a munkát, nem csak helyismeretre, de türelemre, leleményességre, beleérzõ-képességre és pszichológiai érzékre is szüksége van. - Lehet szeretni egy ilyen munkát?- kérdezem sután, amire felparázslik a tekintete, és egy szuszra sorolja: „Minden nap más, minden eset más, minden lakóm más, minden diadal és minden pofon mögött ott lapul az emberi teljesítmény. Az én esetemben
N
az, hogy magyartanárként, könyvtárosként pszichológusként, korábbi életemet hoztam be a lakóképviseleti munkámba, s hittem abban, hogy egy ekkora közösség is lelkesíthetõ, mozgatható, mûködtethetõ.” A tények és adatok imponálóak. 177 lakásban egyediek a vízmérõórák, 30 millióért újították fel a háztetõket, tízezer négyzetméteres parkolót és parkterületet vásároltak, és telik a figyelembõl friss murva terítésére, a homokozókban homokcserére, és ami ritkaság a pesti lakóközösségek életé-
ben: lakástakarék-számlán gyûjtik a megtakarításokat. A háztömbök millión felüli törzstõkéket gyûjtöttek össze. Icukának 2010-ig szóló tervei vannak, 48 kéménybélést szeretne felújítani, teljes vezetékcserét akar a villanyhálózatban, és a teljes gázvezeték-hálózatot át akarja vizsgáltatni. Most intézi, hogy a belsõ udvarok rózsatõit idõben takarja ki a gondnok, hogy a szeretett virágoskert bele ne fulladjon ebbe a bolondos tavaszba, és hogy megbékéléssel végzõdjék az a kirívó eset, amikor a négyszáz lakó egyike perrel terhel-
te mindennapjait. Gódorné Icuka hétfõtõl péntekig lót-fut, minden rendeletet ismer, minden elõírást átfordít a szövetkezet világára, és minden lakója nevében és helyett választja az ésszerû és a legkevesebb pénzbõl bonyolítható megoldásokat. Kicsit villanyszerelõ, kicsit postás, kicsit könyvelõ, kicsit orvos, mindenkihez van egy jó szava, egy kérdése, egy jó és egy rossz híre, amint azt napjaikban mondani szokás. A rossz hír egyébként ritka madár. Icuka személyes kudarcként éli meg, ha késik a szemetes és a tároló mellett halmozódik a szemét, és ima-malomként ismételgeti: egy mai közös képviselõnek kicsit polihisztornak s egyben ezermesternek is kell lennie, és ezt nem tanítják semerre. Amúgy egyedül él - felnõtt gyerekei, akiket válása után egyedül nevelt, diplomás emberekként repültek ki a Százados úti családi fészekbõl. Szûkebb családja helyébe kapott egy másik, bõvebbet, aztán gyorsan helyesbít: nem „helyett” kapta ezt a lakóközösséget, hanem a sajátja mellé. A Százados út 20/A-B-C-D, valamint a Hungária körút 2224/A-B-C-D-E háztömbök lakói állítják: Icukából csak egy van. Bár ne lenne igazuk, többen ismernék testközelbõl a megértést és a szeretet napi pillanatait Józsefváros más perifériáin. H.I.
Bõvült az ÖKO-Program A fûtéskorszerûsítésre eddig is volt mód, ám Budapesten ezzel a lehetõséggel eddig kevesen éltek. Pedig a távfûtéses épületekben élõknek az egyik legnagyobb problémát a magas fûtési számlák okozzák. Ennek az az oka, hogy a lakók nem tudják egyénileg szabályozni, hogy milyen meleg legyen a lakásokban. A fûtési rendszer korszerûsítésével, költségosztók alkalmazásával ugyanis a lakók között a fogyasztással arányosan oszlik meg a fûtés költsége. Azért, hogy a fogyasztók minél egyszerûbben végezhessék el a fûtéskorszerûsítést, a Fõtáv kidolgozta az ÖkoPlusz Programot. A szabályozással átlagosan 15 százalékkal lehet mérsékelni a fûtés költségét. A korszerûsítés lakásonként 150 ezer forintba kerül. A kormány sikeres pályázat esetén 35 %-os vissza nem térítendõ támogatást biztosít a közösségek (társasházak, lakásszövetkezetek) számára fûtéskorszerûsítés céljára.
9
FÓKUSZBAN ÉLET A JÓZSEFVÁROSBAN
Megélhetés a Józsefvárosban Józsefváros a végletek városrésze. Jómódúak, szegényebbek keresik benne a mindennapi megélhetés praktikáit. Elõzõ lapszámunk körkérdése után két józsefvárosi családhoz látogattunk, vállalva, hogy nem leszünk kedves vendégek, hiszen aki a családi költségvetés nagyon is személyes részletei felõl érdeklõdik, ritkán számíthat szívélyes fogadtatásra. A „Hogyan élnek?, „Mit fõznek?”, ”Mirõl álmodoznak?” - kérdései általában megfagyasztják a légkört, s még az sem segít, hogy dr. Várnai Andrásné a Deák-Diák Iskola igazgatónõjére hivatkozunk. A választás a Papp családra és Tótfalusi Annára esett; számunkra az õ életük jeleníti meg 2008 tavaszán a józsefvárosi valóságot.
Leporolom magamat, és feltápászkodom Tótfalusi Anna törékeny, alig-súlyú, 32 éves filigrán asszonyka. Négy gyermeket nevel, egy 16, egy 13, és két alsó-tagozatos Tótfalusiról gondoskodik. Szakképzett kereskedelmi dolgozó, de nem talál olyan pesti munkahelyet, ahol a kereskedelemben szokásos idõbeosztás mellett elláthatja a négy gyereket. Fõállású édesanyaként 24700 forintot kap, e mellé gyermeknevelési támogatás, családi pótlék és szociális juttatásként még 75 000 forint járul. A húsz négyzetméteres Dobozi utcai lakásban öten élnek. A galérián már nem egyenesedhet fel a nagyfiú, erõsen megkamaszodott. A gyerekek édesapja után kérdezek. Tótfalusi Anna tekintete élesre vált, mondatai a szépen fogalmazott érvekkel, keményen pattognak. - Ne kívánja, hogy megnevezzem az apákat, ne akarja, hogy nevükön soroljam a gyerekeket! Jó okom van, hogy védjem õket. Négy gyerek négy különbözõ iskolába jár, de mindegyikben azonos a napi vetélkedés témaköre. Nike-e a cipõd, Sony-e az Mp-3-asod, fotóz-e a mobilod? Ne csodálja, hogy szégyellik a szegénységüket! Ne tudja meg az újságolvasó, hogy kik õk, legfõképpen, hogy kik az apjuk! Nem háborúzok a gyerektartásért, ha adnak, van, ha nem adnak, nincs! A gyerekek a szabad akaratomból születtek, ha leszakad az ég, akkor is felnevelem õket! - Százezer forintból élnek öten. Ez nem fedezete a maga önbizalmának, keménységének. Egyszemélyes küzdelmet folytat. Mi ad erõt? - Van úgy, hogy azért csurran, csöppen. Ha van, aki elvállalja a két kicsi felügye10
letét, akkor lomtalanítást, takarítást vállalok. A bejövõ pénzbõl a lyukakat tömöm. Mindenre kapható vagyok, ha a gyerekek ellátása a tét. Néha azt mondom: Jaj, Istenem, nem bírom tovább, de más kapcsolatom az égiekkel nincs, és ezen ne csodálkozzon - az én gyerekkorom másról szólt. Azért hajtom magam, hogy az én gyerekeimnek is másról szóljon az élete, de nézzen körül, a sors ismétli önmagát. A falakon csurog a víz, spejz nincs, a hokedli felületéért közelharcot vívnak a gyerekek, mert azon írják a leckét. A lakás önkormányzati, háromszorosára emelték a bérét. A villany 17000, a gáz 4000, a lakbér 5000, sokszor magam sem értem, hogy jövök ki a pénzbõl, és tudom, hogy nálam szegényebben is élnek sokan. - Mi lenne a maguk életében az ötrõl a hat? - Egy nagyobb, száraz lakás. Mellettünk, itt a Doboziban lebontottak egy lerobbant házat. Látja, minden ott lakó jogcímnélküli, lakást kapott a hírek szerint, én, aki egy gramm közmûdíjjal nem vagyok adós, megint lemaradok. De töröm magam a gyerekekért, mert amit kibírok, az megerõsít. - A szülei nevelték ilyenné? - Nevelõotthonban nõttem fel. Ott tanított meg az élet, hogy, ha elesek, leporolom magam és feltápászkodom.
Heten, hétrõl hétre A Papp házaspárnak és öt gyerekének úgy hiányoztunk, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Aki végigcsinált már egy teljes lakástatarozást, az tudja, mit jelent összekapkodni a festékes vödröt, fóliát,
ecsetetlétrát, csak azért, mert jönnek az újságírók. Az Erdélyi utcai 100 négyzetméteren heten élnek, s éppen heten tataroznak. Családi alapon, mert másra nem telik.
A másnap a tét Pappék heten egy 26 négyzetméteres házmester-lakásban laktak hét éven át. Kilátástalan volt, hogy más segít rajtuk, ezért Pécelen saját maguk kezdtek egy házat építgetni, s el is jutottak a szerkezetkész állapotig. A gyerekek iskolái miatt mégis visszajöttek Józsefvárosba. Eladták a hét éven át épített házat meg a házmester-lakást, és vették ezt a 100 négyzetméterest, felújítandó fûtéssel. Papp László, a családfõ egy takarító- munkaközösségben dolgozik, rábízzák a lépcsõházakat, 190000-et kap, de a járulékokra elmegy belõle 60000 forint. Pappné gyermekápoló volt a Szabadság-hegyen, de a konvergencia elvitte alóla a munkahelyét. Most fõállású édesanya, de már munkát keres. Három fiú és egy ikerpár kislány nevelésének a gondja nehezíti az álláskeresést. -A Deák-Diák Iskola sokat segít – mondja. Táborok, szakkörök, benti ebédelés, csereüdülés könnyíti az életünket, s az is nagyon rokonszenves, hogy ez az iskola közösségeket nevel és nem zseniképzõ. Innen kiegyensúlyozott gyerekek kerülnek ki az életbe - mondja Pappné teli mosollyal. Látni, érezni, hogy õ az összetartó erõ, a jó értelemben vett tyúkanyó a családban. 25000 ezer a fõállású anyai fizetése, 75000 a családi pótlék, az összes csurranó-cseppenõ szociális támogatásokkal mintegy 250000-bõl gazdálkodnak. Nyö-
ÉLET A JÓZSEFVÁROSBAN FÓKUSZBAN gik a számlákat, általában egyhavi késésük van, de még mindig hisznek benne, hogy saját erõfeszítésük elõbbre viszi a család szekerét. 17000 a közös költség. Mostanában az átalányos villanyszámla különbség kiegyenlítése vágta õket földhöz, 27000-et fizettek. Ehhez jön a gáz, víz, közlekedés, iskolai cuccok öt gyerekre, no és az élelem. A lakástatarozás anyagköltségét úgy csípik le a többibõl, és mindenki csinál valamit. A gyerekek a meleg ételt tekintik minimumnak, s ezen belül mindenért hálásak. Igaz, még a májkrémes kenyeret is felmelegítve eszik, mert akkor az már melegszendvics. - Negyven éves korukra igazi nagy-családot teremtettek maguk köré. Lettek vagy akarták a gyerekeket? – kérdezem elég tapintatlanul. - Akartuk és lettek- mondja Pappné, a sorrend nagyon fontos. Kiegyensúlyozott, boldog gyerekekkel könnyebbek a napok, s annyi más örömet semmi nem kínál, mint az egymásért tevékenykedõ nagycsalád - mondja. Bútoraik még alig vannak, a tévé a földön, a számítógépen gyakran összevesznek, de az is van, mint sok minden más, ami a gyerekeket szolgálja. -„Erkölcsi alapú világképet akarunk
beléjük építeni. Ezért élünk” - szólal meg Papp László. - Mibõl áll Pappéknál az ünnepi menü?kérdezem -, mert az egyik csemete megszólal: Anyu, éhes vagyok. - Írja le, mert igaz. Bármilyen fõzelék a család kedvence. Amit kanállal lehet enni. Fõzelékkel ünnepeljük, ha a nagyfiút
A jég hátán is… Mi történik akkor, ha valaki elveszíti a munkáját, beteg lesz, esetleg több gyermeket szeretne vállalni? Mindennapos kérdések, amelyekre az ironikus válasz csak az lehetne, hogy „ne tegye”. Írásunkban egy négytagú, átlagos fõvárosi család példáján keresztül megpróbáljuk bemutatni a magyar valóságot, a megélhetés és a talpon maradás nehézségeit, esélyeit. Írásunkban a KSH adataira támaszkodunk. Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2007-ben: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban: 185 004 Ft, ami körülbelül 120 000 Ft nettó átlagkeresetet jelent; a közalkalmazottak havi nettó átlagkeresete: 126 545 Ft volt. A minimálbér 65 500 Ft, a nyilvántartott álláskeresõk száma 445 011 fõ volt. A háztartások átlagos létszáma 2006-ban: 2,60 fõ. Az egy fõre jutó évi összes személyes célú kiadás, 2006-os adat szerint: 712 523 Ft, (az inflációt figyelembe véve ez 2008-ban körülbelül 730 000 Ft. lehet). Az egy fõre jutó évi személyes célú kiadás (2006-ban), fõbb csoportok szerint: élelmiszer: 166 719 Ft., élvezeti cikkek: 34288 Ft, lakásfenntartás: 138 917 Ft, ru-
A
házkodás: 33147 Ft, egészségügy: 42 036 Ft, mûvelõdés, üdülés, szórakozás 56 922 Ft. Az általunk kiválasztott „mintacsaládban” a férj (45) egy középvállalkozás munkatársa, havi nettó: 128 ezer forintot keres, az egyéb jutalékokkal együtt 138 ezer forintot visz haza, felesége (38) közalkalmazott, havi nettó bére 98 ezer forint. Két gyermeket nevelnek, egy iskolás fiút (13), aki gimnáziumi felvételi elõtt áll, és egy nyolc éves kislányt. Két szobás, egyedi fûtésû öröklakásban élnek, a lakásra húszéves futamidõre hét millió forint kölcsönt vettek fel, aminek a havi törlesztõ részlete közel negyvenötezer forint. A családfõnek a munkájához szüksége van autóra, ezért is vásároltak egy hároméves, középkategóriás kocsit, aminek a havi törlesztõ részlete tizenhatezer forint.
felveszik az egyházi gimibe, és ha most éppen cserkésszé avatják a legkisebbet. Közben minden tatarozási aprómunkáért dicséret jár, hiszen mi egymásért csinálunk mindent, amire erõnk marad. Abban élünk, hogy minden nap lehet tenni valamit a másnapi jobbért és egymásért is. H.I.
Egy kis matematika A KSH (2006-os adatai) szerint egy fõ havi átlagkiadása egy hónapban 59.376 Ft (2008-ban ez körülbelül 65 ezer forint). Ezt szorozzuk meg a család tagjainak számával, majd adjuk hozzá a hiteltörlesztéseket, és megkapjuk a négytagú család havi kiadásainak összegét: 300 000 forintot. Az általunk bemutatott családban két keresõ van, akiknek a nettó keresete öszszesen 246 ezer forint, vagyis ötvenezer forinttal kevesebb, mint egy átlagos négytagú család havi kiadása. Most akkor jöhet a százezer forintos kérdés: mibõl élnek meg? Nyerges
11
ÉVFORDULÓ 1848. MÁRCIUS 15.
Forradalom és szabadságharc Március 15. a nemzeti összetartozás, a szabadság és függetlenség iránti vágy szimbóluma. A közös nemzeti akarat és a tisztaszívû ifjúság birodalmakat meghátrálásra kényszerítõ erejének ünnepe. Az a ritka pillanata történelmünknek, amikor a nemzet egységesen lép fel a közös akarata érvényesítésére. 1848. március 15-e egy történelmi kor jelképe, egy olyan koré, amelyben az ország erejét nemzeti öntudat, alkotókedv járta át. Az 1825-ben Pozsonyba újra összehívott országgyûlést követõ reformkorban az ország jelentõs kulturális és gazdasági felemelkedésen ment keresztül. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, majd a harmincas évektõl Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Eötvös József, Deák Ferenc és számos más államférfi segedelmével maga a nemzet kezdte felemelni önmagát - politikai, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt. Sorra jelentek meg újabb és újabb hírlapok, politikai és irodalmi közlönyök. Színtársulatok járták be az országot, magyar szóval mûködött a közadakozásból felépült Nemzeti Színház, 1841. decemberében megalakult a Nemzeti Kör a magyar kultúra elõmozdításának szándékával. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy a magyar nemzet politikai akaratát kinyilvánítsa, eljusson a március 15-i vértelen forradalomhoz, majd az elsõ független magyar kormány megalakulásához. Maroknyi ifjú indult el 1848. március 15én kora reggel, és délutánra, tízezres tömeggé duzzadva történelmet írtak. A márciusi ifjak megfogalmazták az alapvetõ szabadságjogokat, nemzeti törekvése12
ink sarkalatos pontjait, úgymint a sajtó szabadságát, felelõs minisztériumot, évenkénti országgyûlést, törvény elõtti egyenlõséget, közös teherviselést, úrbéri viszonyok megszüntetését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és - nemzeti öszszetartozásunk fontos kritériumaként - uniót Erdéllyel. Nyerges Zoltán
1848. MÁRCIUS 15. ÉVFORDULÓ
A Pesti Nemzetõrök Zászlaja
A Magyar Nemzeti Múzeum
Petõfi Sándor kokárdája
Felvirradt. Márczius 15-ike volt 1848. Tizedik évfordulója annak a nagy katasztrófának, mellyel a korszellem óriási keze a régi Budapestet a föld színérõl eltörölte a jeges árvízzel, hogy helyet csináljon az újan emelkedõ dicsõ fõváros számára. Másodszor követelte a korszellem azt a csodát, mely eltörölje a régi korhadt Magyarországot s alapot teremtsen az új, az Európában számot vetõ, szabad Magyarországnak. [……] Márczius 14-én este adtunk egymásnak találkozást az én szállásomon, melynek lakosztályán Petõfiékkel osztoztunk. Másnap reggel négyen jöttünk össze, a kitûzött találkozó helyén: Petõfi, Vasvári, Bulyovszky és én; de a többi társaink Degré, Bozzay, Vajda János, Sükey, Pálffy Albert, Emõdy, Oroszhegyi, Dobsa a Pilwaxkávéházban vártak reánk, az „úgynevezett közvélemény asztalánál”. Kora reggel volt: borús, esõs idõ.
Petõfi az elmúlt éjjel megírta költeményét: „Talpra magyar, hí a haza!” Én pedig a pesti tizenkét pontját a fiatal Magyarországnak: „mit kíván a magyar nemzet?” a nép által megérthetõ magyarázattal alakítottam át. A tizenkét pont összeállítása Irinyi József mûve volt, aki azt a Pesti Kör elé terjeszté. A kérdés csak az volt márczius 15-ikének reggelén, hogy mi történjék a tizenkét pontos petitióval. Appelláljunk a népre! Ez volt közös megegyezésünk. Vasváry Pál, kezében elefántcsont-fogantyús botjával oly hevesen hadonászott, hogy a pálczatõr kirepült a botjából s az én falam szögletében állt meg a hegyével. „Jó ómen!” Elõre a vassal! S ezzel a szóval kezdõdött meg az örökké emlékezetes 1848-iki márczius 15-ike: a sajtószabadságnak, a népszabadságnak örökké emlékezetes napja.
A Nemzeti dal elsõ nyomtatott példánya (két versszak)
A tízenkét pont
Jókai Mór így emlékezik vissza az eseményekre
13
HELYTÖRTÉNET
1848-as emlékhelyeink Az idei március 15-én az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 160. évfordulójára emlékezünk. E jeles és kivételes évforduló alkalmából egy kis sétára szeretném invitálni a Tisztelt Olvasót, méghozzá Józsefváros 48-as emlékhelyeihez. étánk elsõ helyszíne a Nemzeti Múzeum lépcsõje, ahol két emléktáblát is találhatunk. Az elsõ emléktábla Vasvári Pál (18261849) filozófus, történész, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakjának állít emléket, aki egyik fõszereplõje volt a 12 pont megalkotásának. Mint õrnagy részt vesz az erdélyi harcokban. 1849. július 5-én Havasnagyfaluban hõsi halált halt. A másik emléktáblát „a magyar ifjúság állítatta…az ifjú magyarság lánglelkû énekesének és örök dicsõségének Petõfi Sándornak ki 1848. március 15-én délután a magyar szabadságnak elsõ szabad dalát e helyrõl szavalta el”. A valóságban azonban Petõfi soha sem szavalta el a múzeum lépcsõinél a Nemzeti dalt, de tartott itt egy beszédet március 15-én, amit március 27-én délután 5 órakor egy újabb követett, majd a március 31-én délután 5 órakor a múzeum elõtt tartott népgyûlésen felolvasta a királyhoz intézett proklamációját, és fegyverkezésre szólította fel az egybegyûlteket. A Nemzeti Múzeum kertjében két bronzszobrot találunk. Az egyik Józef Wysocki (18091874) lengyel honvédtábornoknak állít emléket, aki a parancsnoksága alatt lévõ mintegy 1200 fõs légióval harcolt a magyar szabadságharcban. A szobor talapzata hátulján azon városok nevei olvashatók (Arad, Szolnok, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom, Buda, Szõreg, Temesvár), ahol a légió résztvett a harcokban. A másik szobor báró Monti Sándor (1818-1954) ezredes-
S
14
nek állít emléket, aki olasz származása ellenére, mint a 4. hadtest hadosztályparancsnoka vett részt a szabadságharcban, bátorságáért pedig megkapta a harmadosztályú katonai érdemjelet. A Nemzeti Múzeumot elhagyva, az Üllõi úton, egy hosszú séta után érkezünk meg a Tömõ utca 6 szám alatt található épülethez, ahol is az emléktábla tanúsága szerint 1872 és 1876 között Táncsics Mihály (1799-1884) lakott. A Lohr János által épített ház alapkövét maga Táncsics tette le 1872. március 15-én, és abban emlékiratot helyezett el. Táncsics 1836-ban telepedett le Józsefvárosban, és két évvel késõbb innen is nõsült, felesége Seidel Teréz ugyanis egy józsefvárosi csizmadia lánya volt. Táncsicsot radikális írásai miatt 1847-ben elfogták, és sajtóvétség, vala-
mint izgatás vádjával elítélték. Budai börtönébõl 1848. március 15-én szabadították ki. A szabadságharc leverése után Tömõ utcai lakása padlója alatt rejtõzött mintegy nyolc éven keresztül. 1869-ben az Általános Munkásegylet elnökévé választja, mely egy józsefvárosi asztalosmûhelyben alakult meg. Az Arany Trombita címû lapjának szerkesztõsége a Sándor utca 19. szám alatt volt. A Tömõ utcai házat elhagyva, a Templom utca és a Hoch János utcán keresztül a Horváth Mihály térre érkezünk. Itt, a téren található a névadó, Kossuth-címerrel ékesített obeliszkje, melyet 1948ban a VIII. kerületi Nemzeti Bizottság emeltetett Horváth Mihálynak (1809-1878), aki mint katolikus pap, liberális történetíró 1849-ben Kossuth Lajos vallás- és közoktatásügyi miniszte-
re lett. 1849-ben emigrált; távollétében kötél általi halálra ítélték. Csak 1867-ben tért haza, majd elõsegítette az Országos Levéltár felállítását, és mint a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke irányító hatást gyakorolt a történelemkutatásra. A Horváth Mihály térrõl utunk az Õr utca 7. szám alá vezet, ahol egy szerény emléktábla hirdeti Pais Antal emlékét, aki kerékgyártó mesterként Gábor Áron (1814-1849) ágyúöntõ, tüzértiszt segítõtársa volt. (Az Õr utca Józsefváros legrégebbi utcája, mely 1967 óta védettséget élvez.) A Mátyás térnél a 99-es buszra felszállva utunk a MÁVAGkolónia 23-24. számú épülete elõtti udvarra vezet, ahol 1947. december 31-én az országban elõször az 1848-as forradalom és szabadságharc 100. évfordulója tiszteletére leplezték le Loósz János bronzba öntött Petõfi mellszobrát. Az Orczy-, majd a Fiumei úton végigsétálva betérünk a Nemzeti sírkertbe, ahol örök álmát alussza az elsõ felelõs magyar kormány miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos (18071849), és a többi 48-as: Deák Ferenc (1803-1876), Kossuth Lajos (1802-1894), Görgey Artúr (1818-1916), Klapka György (1820-1982), Jókai Mór (18251904), Táncsics Mihály (17991884), Csány László (1790-1849), Csemegi Károly (1826-1899) szabadságharcos, az elsõ magyar büntetõ kódex megteremtõje, Kozma Sándor (1825-1897) nemzetõr, az ügyészség megszervezõje, herczeg WoronieckiKorybut Miecislav (1825-1849), a lengyel lovas légió ezredese, Wierzbickli Longin (1825-1889) lengyel õrnagy, Lebó István (1831-1928), az utolsó 48-as honvéd, és még sokan mások. Ismertek és ismeretlenek, kik mind egy ügyért, a magyar nemzet függetlenségéért és szabadságáért áldozták életüket. Legyen könnyû az álmuk, mert megcselekedték, amit megkövetelt a haza! Máté András
EGYHÁZ
A Biblia éve a Nagyvárad téri református gyülekezetben Biblia a keresztyénség legfontosabb könyve. Abban különbözik minden más irodalmi alkotástól, hogy bár szövegét és tartalmát emberek írták le, de a szöveg ihletõje – hitünk szerint – maga Isten volt. Ez azt jelenti, hogy a Bibliában található információk, vonatkozzanak azok akár az emberre, akár Istenre, akár a transzcendens világra, magától Istentõl származnak. Ezért nevezzük a Bibliát isteni kijelentésnek. A Biblia évében a magyar keresztyének arra szeretnék felhívni az emberek figyelmét, hogy ezt a könyvet azért érdemes olvasni, mert benne a világmindenséget és az embert teremtõ Isten megmutatja nekünk az értelmes és boldog földi élet titkát, amit egyébként
A
minden ember keres. Sõt, Isten ebben a könyvben közli velünk a boldogan történõ meghalás és a boldog halál utáni élet titkát is. Isten e könyvön keresztül ki akar józanítani bennünket abból a hamis illúziónkból, hogy az ember boldogsága kizárólag a külsõ körülményeinek, a sok pénznek és a testi egészségnek függvénye. A Nagyvárad téri református
gyülekezetben ebben az esztendõben a vasárnapi istentiszteleteken a Biblia legfontosabb üzenetei hangzanak el. Kampányt kezdtünk azért, hogy legyen minden egyháztagunknak saját Bibliája. Csütörtök esténként 6 órai kezdettel külön tanfolyamokat indítottunk, melyeken segítjük a résztvevõket a Biblia jobb megértésében. Fontosnak tartjuk, hogy megis-
Mit jelent nekem a Biblia? Protestáns lelkésztestvérem után én is szeretném elmondani: mit jelent nekem a Biblia? Mint katolikus pap közel 50 év óta szolgálom Uramat, Jézus Krisztust. 1958-ban kezdtem meg teológiai tanulmányaimat, 4 féléven át, héberül és görögül is tanultam, hogy megismerjem Jézus „nyelvét”, amelyen tanítását, üzenetét elmondta. hat féléven át tartott a „Biblikum”, a Szentírásról szóló tanulmányi idõ, amelyet szigorlattal zártunk le. Amióta kikerültem a szemináriumból, papi tevékenységem mellett is rendszeresen olvasom, tanulom, „ismerkedem” vele. Számomra Isten Szava. Nem hivatkozási alap, amellyel Egyházam „igazát” bizonyítom, nem kard, amellyel „ellenségeimet” megsemmisítem. Nem eszköz, amellyel bebizonyítom, hogy mindenki más rossz, elvetendõ (bálványimádó, gonosz) – csak én vagyok a jó. Nekem a Biblia, Isten szeretetének könyve, amely bemutatja számunkra a Láthatatlant, a Felfoghatatlant. Istent, „aki emberré lett”, és itt „lakozott közöttünk”, hogy „életét adja értünk”. Ezért a Szentírást mindig nagy alázattal, szerénységgel, és félelemmel veszem kezembe. Ebben az érzésben az is van, hogy nem akarom elveszíteni Isten végtelen ajándékát. Papi életemben nekem az Oltáriszentség és Egyházam mellett: a „mindent” jelenti a Biblia! Bajzáth Ferenc a Szent József templom plébánosa
merjék az emberek a Biblia központi üzeneteit. A Biblia éve jegyében, április 21–25. között Biblia-hetet tartunk a Nagyvárad téri Református templomban. Minden este 6 órakor elsõsorban olyanokat várunk, akik bár nem egyháztagok, de akiket mégis érdekel, hogy milyen választ ad Isten a Biblián keresztül mai életünk nagy kérdéseire, krízis helyzeteire, egyéni és társadalmi válságainkra. Ezen a héten szeretnénk megszólaltatni majd olyan embereket is, akiknek az életét a Biblia olvasása nyomán Isten pozitív módon megváltoztatta, és emberi kapcsolataikat is meggyógyította. A Biblia-hétre minden érdeklõdõt ezúton is szeretettel hívunk. Dr. Sípos Ete Álmos református lelkipásztor
Nagyvárad téri Református Egyházközség Templom és altemplom 1089 Budapest, Üllõi út 90. Gyülekezeti ház - 1089 Budapest, Gaál Mózes u. 2. Áldott feltámadás ünnepet kívánunk minden kedves olvasónak!
Húsvéti ünnepi alkalmaink: Március 17-22. (hétfõ-szombat) 18.00 Evangelizációs Passió-hét az altemplomban Március 22. Nagypéntek 10.00 Úrvacsorás istentisztelet Március 23.Húsvétvasárnap 10.00 Úrvacsorás istentisztelet Április 24.Húsvéthétfõ 10.00 Úrvacsorás istentisztelet Személyes ügyek intézése (keresztelõ, házasság, temetés, egyéni lelki gondozás, gyülekezetbe történõ bejelentkezés) a Lelkészi Hivatalban. Hivatali idõ: H-P 9-13 óra között. Telefonos idõpont egyeztetés: 210-44-59.
Húsvéti üzenetünk Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz én-bennem, ha meghal is, él, és aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” (János 11,25) 15
ORCZY-PARK Kreatív-Mozgás-Zene-Tánc foglalkozás a közös elõadás: „Az 1848-49-es események Tánc-Lánc Egyesület szervezésében.Várjuk Józsefvárosban”. Elõadó: dr. Róbert Péter, tanár a 2,5-8 éves korú gyerekeket és szüleiket. Egyéb tanfolyamok: Jazz-balett ovisoknak és kisiskolásoknak, karate tanfolyam ovisoknak és kisiskolásoknak, nõi alakformáló torna, hastánc Joós Judittal, latin cardio, tánciskola kezdõknek, táncklub, „Táncterápia”, jógatorna Etka anyó erõgyûjtõ módszerével, Hatha Jóga
Orczy-park (VIII. Orczy út 1.) Tel.: 333-9501 Az Orczy-park közpark, nyitva tartás minden nap 06-22 óráig.
Tanfolyamainkról részletes tájékoztatást a 333-9501/113-as telefonszámon kérhetnek.
TÁNCHÁZ AZ ÜSZTÜRÜ ZENEKARRAL 15-én 15-tõl 21 óráig cigányzenekarral kísért nótahangverseny. A mûsort tánc és tombola követi. A nótakör mûvészeti vezetõje: Fényes György Minden hónap utolsó csütörtökén 15-tõl 18 óráig ingyenes nótadélután. További információ és felvilágosítás: 0630/246-0076 Március 16-án és 30-án 17 órától – 18.00-ig Gyerek táncház, 18 órától – 21.00-ig Felnõtt táncház. A belépés díjtalan. A táncházat Kis István és Kis Demeter Erika vezeti. Március 22-én, szombaton 9-12 óráig BABA-MAMA BÖRZE Elcserélheti, eladhatja gyermeke használt, kinõtt és megunt ruháit, játékait. Aki árusítani szeretne, asztalfoglalásért jelentkezzen a 333-9501/113-as telefonszámon. A vásárlóknak a belépés ingyenes!
Sportprogramok Zöld Torna Orczy - Foci Suli - Várjuk az 1993 és 1997 között született futball szeretõ gyerekeket. Orczy - Deák Foci Suli Az Orczy - Deák Foci Suli várja az 19951996-ban született futball szeretõ gyerekeket. Eskrima – Önvédelmi Harc Tanfolyam Capoiera tanfolyam Rögbi-edzések gyermekeknek és felnõtteknek
Szabadtéri sportolási lehetõségek: Mûfüves labdarúgó pálya: hétköznap és hétvégén reggel 7-tõl este 22 óráig labdarúgó nagypálya, atlétikai pálya, KRESZ park, erdei futópálya
A programokkal, a tanfolyamokkal és pályabérlésekkel kapcsolatban érdeklõdjenek a 333-13-03-mas telefonszámon napTanfolyamok: közben reggel 9.00-tõl délután 16.00-ig Magyar néptánc-tanfolyam táncházasok Deák Csaba sportszervezõnél. részére, heti rendszerességgel, keddenként Józsefvárosi Galéria 19-21 óráig, ahol Erdély különbözõ tájegységeinek táncaival ismerkedhetnek meg az 19-én 15 órakor Zenés barangolás a világ érdeklõdõk. Az elsõ féléves táncanyag: legszebb tájain - vetített képes elõadás– Kalotaszeg táncai. Hozzatok magatokkal tán- sorozat: Németország (Rajnai hajózás. A cos felszerelést (cserecipõ, szoknya). Bodeni-tótól Aachenig). Elõadó: Kiss Imre Vezetik: Kis István és Kis Demeter Erika nép- Károly tanár, idegenvezetõ tánc oktatók. Érdeklõdni a 06/20 266-6890-es telefonszámon Demeter Erikánál. 26-án 15 órakor A Városvédõ Csoporttal
Apróhirdetés
Zászlókiállítás Állandó kiállítás: „Hat földrész országai” Idõszakos: Franciaország címû plakátkiállítás. Megtekinthetõ március végéig Nyitva tartás: kedd, szerda, csütörtök, péntek 12-17 óráig. (József krt. 68.) A Józsefvárosi Kulturális és Sport Kht Gyermekrajz- pályázatot hirdet
„Az én Orczy-parkom” címmel A kerületben tanuló 6-14 éves általános iskolások számára. Rajzold le, milyennek látod az Orczy-parkot, milyen programokat szervezzünk Neked, amelyen szívesen vennél részt? Mozgasd meg a fantáziád! Feltételek: Pályázhatnak a kerületben tanuló 6- 14 éves korú gyermekek. Pályázónként 2 mû adható be A/4, vagy A/3 méretû lapon, tetszõleges technikával. Az alkotásokat nincs módunkban visszaküldeni. A rajzok hátoldalára kérjük ráírni az alkotás címét és a gyermek nevét, életkorát és az óvoda,vagy iskola címét. A pályamunkákat a Józsefvárosi Kulturális és Sport Kht . recepcióján lehet leadni.(1089 Bp. Orczy út 1.) Beadási határidõ: 2008. április 30. A pályamunkákból Gyermeknapon a Józsefvárosi Galériában kiállítást rendezünk, melyre minden pályázó meghívást kap. A beérkezett alkotásokat mûvészekbõl, pedagógusokból álló zsûri bírálja el, a díjazottakat (elsõ három helyezett és különdíjas) levélben értesítjük. Minden résztvevõ jutalmat kap. A pályázat fõvédnöke dr. Kocsis Máté, Józsefváros alpolgármestere. További információ: a 333-9501/113-as melléken.
Pannon csiga
VEGYES FOGSORJAVÍTÁS megvárható. 1089 Orczy út 29. Nyitva: 8-16 óráig. Tel: 303-2987 VIII. KERÜLETI új társasházban száraz, világos, raktározásra alkalmas 35 m2-es helyiség kiadó. Érd.: 06-30-213-4015 TÁRSASHÁZAK közös képviseletét - könyvelését külön is – vállaljuk. Tartozások behajtását kiemelten kezeljük. GENERÁL Kft. 1091 Üllõi út 69. (Klinikák metróállomásánál) Tel./Fax.: 216-8802 ELCSERÉLNÉM Üllõi úti 2. emeleti 56 m2-es galériás, önkormányzati lakásom kisebbre. Érd.: 06-30-288-2109
16
Újabb mélyponton a magyar gazdaság Az egy százalékot sem érte el a gazdasági növekedés az év utolsó negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jóval a várakozáson alul teljesített az ország - mindössze 0,7 százalékos volt a bruttó hazai össztermék bõvülése. A GDP éves növekedése is csak 1,3 százalék. Elemzõk recesszió közeli állapotokról beszélnek, egyesek szerint a gazdaság nem tért magához a megszorítások okozta sokkhatás után. Tavaly a fogyasztói árak 7,1 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek az átlagosnál nagyobb mértékben, majdnem 13 százalékkal drágultak: a lisztért 54 százalékkal kellett többet fizetni, a pékáru, a tojás, a tej pedig 20 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagárak is átlag felett emelkedtek - akárcsak a vezetékes gáz ára, ami 18 százalékkal nõtt.
Múzeum
Kiállítás
Színház
Operaest
PROGRAMAJÁNLÓ Józsefvárosi esték Gulyás Dénes, kiváló operaénekes a Józsefvárosi esték program-sorozat következõ fellépõje. A csodálatos hangú tenor fülbemászó áriák sorát hozza el a közönségnek, Hajnóczy Zsuzsa zongorakíséretével. A mûvész, aki egyben Nagykovácsi polgármestere, emberi és mûvészi hitvallásával is megismerteti a közönséget. Elõadás: 2008. március 13. 18 óra Helyszín: Apáczai Kiadó Színházterme (VIII. József körút 63.)
Szervusztok, Pajtikák! avagy Vitéz László és a többiek Ifjú Kemény Henrik, mint vásári mutatványos immár 75 éve járja a világot, kedves bábjával a híres-neves Vitéz Lászlóval. Vitéz László a mindig és minden helyzetben verhetetlen, leküzdhetetlen, pajkos és furfangos, eszes és vidám magyar népi bábhõs figurája. Piros ruhájában, hegyes sapkájában, csizmával a lábán évszázadok alatt sem változott. Mindig humoros helyzetekben gyõzi le az ördögöket, de még a halált is. A Kemény-család 25 Vitéz László játékából hármat hoz el ifjú Kemény Henrik a Bárka Színházba: A füttyös ördög Vitéz László és a krokodil Vitéz László és a csodaláda Elõadás: Március 23. 15.00, Bárka Színház
Beatrix hozománya - az itáliai majolikamûvészet és Mátyás király udvara A Reneszánsz Év keretében látható kiállítás a 15. század végi itáliai luxusmûvesség kiemelt mûfaját, a majolikamûvészetet mutatja be, hazai és külföldi múzeumok anyagából. A részben töredékes, de igen gazdag magyarországi anyagot Itáliából kölcsönzött, hasonló stílusú ép tárgyak egészítik ki, rámutatva a Magyar Királyság és az itáliai majolikamûvészet központjai közötti élénk kapcsolatokra. A kiállítás megtekinthetõ: március 26 – június 30. Helyszín: Iparmûvészeti Múzeum (IX. Üllõi út 33-37.)
Hölgyek palettával Március végéig látogatható még a Magyar nõfestészet 1895-1950. címû tárlat a Nemzeti Múzeumban. A 20. században volt egy fontos mûvészeti jelenség - a nõi festészet -, amelyrõl éppúgy nem tudtunk, mint a több évszázaddal korábbi dolgokról. A festmények egy része annyi megpróbáltatáson ment keresztül, hogy csoda a fennmaradásuk. Az elhanyagoltság, szétszórattatás állapotából Saphier Dezsõ hozta vissza õket, mindent megtéve azért, hogy a múltnak ez a darabja a jelen tanulsága legyen. A kiállítás megtekinthetõ: március 24-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Skanzen Húsvéti készülõdés - Virágvasárnap A húsvéti ünnepkör és a kikelet szimbólumait családias hangulatban, saját kezûleg készíthetik el azok, akik ellátogatnak Virágvasárnap a szentendrei Skanzenbe. Formázhatnak természetes anyagokból tojástartó kosárkát, nyuszit és kiscsibét, elsajátíthatják a „tojáshímzés”, mézeskalács-írás (írókázás) és berzselés rejtelmeit, és tanulhatnak ügyességet igénylõ, böjti játékokat. Készíthetnek lélekmadárkát kifújt tojásból, szagos vizet lepárlással, húsvéti ajtó- és asztali díszeket friss növényekbõl. Március 16. vasárnap 10.00 - 16.00 óráig, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Húsvét A szentendrei Skanzenben a húsvéti program során hagyományõrzõ együttesek elevenítik fel az ünnepkör szokásait, népmûvészek mutatják be a húsvéti tojás díszítésének gazdag, többek között reneszánsz hagyományait. A Húsvétkertben a gyerekek húsvéti tojásjátékokat játszhatnak: tojáskapkodást, tojásgurítást, tojásütést. A Játékudvarban már-már feledésbe merülõ népi ügyességi és sportjátékokat lehet kipróbálni. A kétnapos rendezvényre érkezõ családokat bábjátékkal, népzenei bemutatókkal és táncházzal várják. Március 23 - 24. 9.00 - 17.00 óráig, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Friedrich Schiller: Don Carlos Schiller 1787-ben készült el a XVI. századi spanyol udvari környezetben játszódó Don Carlos-szal. Don Carlos, a fiatal trónörökös, lázadó és rajongó ifjú hõs, szerelmes mostohaanyjába, apja feleségébe, Erzsébetbe. II. Fülöp errõl a vonzalomról nem kíván tudni, de az udvar intrikusai tudomására hozzák. A fiút szinte felõrli a feladat, hogy egyszerre feleljen meg az apa birodalmi elvárásainak és barátja, Posa márki lánglelkû eszméinek. Bemutató: március 21., elõadások: március 22., 23., Bárka Színház.
A Józsefvárosi Zeneiskola „Érdekességek a nagyvilágból” címmel ad hangversenyt. A mûsorban hegedû, jazz duó, négykezes, két zongorás, nyolckezes mûvek szerepelnek. Fellépnek az iskola tanárai, növendékei és meghívott vendégek. Meglepetés vendég: Oláh Árpád Cumó. Elõadás: március 14-én, pénteken 18 órakor. Helyszín: Józsefvárosi Zeneiskola, Nap u. 33.
17
POSTALÁDA
Olvasói levelek Az olvasói leveleket szerkesztve és rövidítve közöljük, a levélírók véleményének tiszteletben tartásával. A megjelent levelek nem mindig tükrözik a szerkesztõség álláspontját.
Utcabútor-sirató
Tisztelt Szerkesztõség! A zok közé tartozom, akik nyugdíjas magányukból gyakran lejönajnálom. Tudom, hogy ritka, de egy
S
Mobiltelefon zt mondja a gyerek, aki alsó tagozatos, hogy már csak páran vannak az osztályban, akiknek nincs mobiltelefonjuk. Mert a többinek van. Sõt, vetélkedés van abban, hogy kinek milyen van. Szeretném ismerni a kerületi vezetõk álláspontját, hogy használható-e az iskolákban a mobiltelefon? Mert hallani arról, hogy a korszerû szabadság jegyében van, ahol engedélyezik, és persze, az elmaradottság jegyében, ahol nem. A szülõ álláspontja: jó, ha utána tudok szólni a gyereknek, hogy merre jár, s õ is hazaszólhat, ha netán késni fog. Ez elfogadható. De ha az óra azzal telik, hogy hol itt, hol ott csörren meg, illetve kezd zenebonázni a gyerekek telefonja, és netán vetélkednek vagy verekszenek a telefonok miatt, akkor bizony nem
A
irigylem a pedagógusokat. Szabályoz- pénzébõl mûködnek, az õ érdekeiket az za ezt valami rendelet? Az egész téma eddigieknél sokoldalúbban kellene képvia helyi önkormányzat egyeztetett ál- selniük. láspontján, vagy iskolánként változó Tisztelettel: egyezségen múlna? Halász István R F. né, egy tanácstalan szülõ józsefvárosi polgár a Népszínház utcából
önkormányzati lapot akkor érdemes csinálni, ha pártatlan. Ezzel nem azt mondom, hogy az elõzõ lap nem húzott félre, de úgy veszem észre az Önök ténykedése még annál is feltûnõbben jobbra dõl. Pedig lenne itt közös tennnivalónk elég. Például az hír, sõt országos hír, hogy egy jezsuita szerzetes éhségsztrájkol, de amint politikát csinálnak belõle (Heti Válasz) már nem való egy önkormányzati lapba. Miért nem írnak arról, hogy az etnikailag legsokszínûbb kerületben miért ilyen alacsony az emberek toleranciája, miért nem arról, hogyan kellene kitiltani a Magyar Gárda nevû csürhét a kerületbõl, ahogy már több kerület megtette vagy akár arról, hogy miért épülhetnek olyan csúnya, a kerületbe nem való épületek, melyek jó idõre elcsúfítják egy környék arculatát. Én nem vagyok újságíró, de úgy gondolom, ez lenne a dolguk. Hiszen az csak természetes, hogy minden helyi adófizetõ
nek az utcákra, terekre, hogy találkozzanak az élettel, az ismerõsökkel, sõt az ismeretlenekkel is. Emlékszem, ez kellemes program volt, mert idõrõl idõre megpihenhetett az ember, voltak padok, lócák, székek. Most nincsenek. Ismerem az indokolást is, miszerint ha volnának, akkor a hajléktalanok szállnák meg õket. Ez az, amire azt mondja az ember, hogy patt. A közterület-felügyelet tehetetlenségének bizonyítványa. Ez viszont nem pótolja az utcabútorokat, ami minden más kerületben van, nálunk Józsefvárosban nincs. Vécére menni csak úgy lehet, hogy az ember beóvatoskodik egy presszóba, vagy benzin-kútnál könyörög a „kulcsért”. Megalázó. Az, meg, hogy tántorgásig kell sétálnom, mert nincs pad, amin megpihenhetnék, a jelek szerint magánügy.... Valóban? Tálas Ferenc nyugdíjas olvasójuk József körút
Az Emma hurrikán pusztításai tavasz az Emma hurrikánnal jelezte érkezését. Március elsején iszonyú szélvihar söpört végig Európán. Magyarországra, Budapestre már a lecsillapodott lökéshullámok érkeztek, de ez is elég volt, hogy milliárdos károk keletkezzenek. Az Emma névre keresztelt szélvihar tetemes károkat okozott Józsefvárosban is. A keletkezett károkról Orosz Zoltán alezredest a Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság VIII. kerületi parancsnoka tájékoztatott minket. A parancsnok nyolcvan millió forintra becsüli a kerületben keletkezett károkat, amelyben tetõszerkezetek megrongálódása, gépkocsikra zuhant téglák, cserepek és kicsavart fák tételei szerepelnek.
A
18
Ötven ingatlanban esett kár, és mintegy 15-20 gépkocsi rongálódott meg vagy ment tönkre teljesen. Megrongálódott a Harminckettesek tere 2., 3. szám alatti ház; itt sebesülés is történt, a leomló tégla egy járókelõ fejsérülését okozta. A József krt. 75. számú ház kéménye a tetõre zuhant, s a leomló tetõ a födémet is átszakította. Majdnem ugyanez történt a Práter utca 69-ben, ahol 200-300 m2 -es felületen szakadt át a tetõ. A Tavaszmezõ utca 5. számú ház kéményét is ledöntötte a szél; a betonperemek a levegõben, a kéményseprõ-létra drótján lógnak. Az Illés utca 15-ben, a Nõvérszálló tetõzetén a cseréprögzítõ lemezt öt méter hosszan tépte fel az orkán. A sérültet a mentõk látták el. Az épület-
károk szakszerû felmérésére a Fõvárosi Mérnökügyelet statikusát is kirendelték. A tûzoltók minden káreseménynél megjelentek, és elhárították az életveszélyt. A beázások elhárítására a Védõháló Józsefváros Kft. fólialemezeket helyezett el. A helyreállításban a Gyarmati Te-
tõfedõ Bt. munkatársai indították a munkálatokat. A reggeli mûszakok indulásáig a Kerületi Rendõrkapitányság a Práter utcát az Illés utca felõl lezárta. A lakhatatlanná vált Práter utca 69. számú ház egyik lakóját, az önkormányzati tulajdonú lakásból fia fogadta be. Orosz Zoltán alezredes szerint a kerületi mentési munkálatok mintaszerû együttmûködéssel, a lehetõ legrövidebb idõ alatt zajlottak le. H.I.
MOZAIK
Rendõrségi hírek Életveszélyes késelés a villamoson A Blaha Lujza tér és a Király utca között a 4-6-os villamoson február 7-én 22 óra körül, szóváltást követõen bántalmaztak és késsel megszúrtak egy 40 éves férfit, aki életveszélyes sérülést szenvedett. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a bûncselekményt O. Olivér 35 éves, T. Zsoltné 40 éves, valamint H. Imre 27 éves budapesti lakosok és - az egyelõre ismeretlen helyen tartózkodó – H. Norbert 20 éves férfi követték el. O. Olivért és H. Imrét február 29-én 6 óra 30 perckor, míg T. Zsoltnét 10 óra 55 perckor a BRFK I. Életvédelmi Osztály beosztottjai Józsefvárosban, a Mátyás téren fogták el. **************
Illegális lõfegyver, lopott autók Állampolgári bejelentés alapján, miszerint február 26-án 20 óra körül két személy a Budapest VIII., Bérkocsis utcában található egyik lakásban lõfegyvert szándékozik értékesíteni, a BRFK Bûnözés Elleni Osztálya és az ORFK Terrorelhárító szolgálata öszszehangolt akció során 26-án 21 óra körül elfogta T. Hédit és Z. Józsefet, aki megpróbált elmenekülni. A helyszínen tartott házkutatás során a nyomozók lefoglaltak egy maroklõfegyvert és 29 darab hozzávaló lõszert, valamint Z. József fényképével ellátott, más nevére szóló szlovák személyi igazolványt és vezetõi engedélyt. Ezt követõen a nyomozók házkutatást tartottak a Budapest XVI., Ákos utca egyik mûhelyében is, melyet Z. József bérelt. A helyszínen lefoglalásra került egy körözés hatálya alatt álló, lopott Seat Alhambra típusú személygépkocsi és két darab szétbontás alatt álló személygépkocsi-fõdarab, külföldi biankó okirat, különbözõ indítókulcsok, valamint egy engedély nélkül tartott gáz-riasztó maroklõfegyver a hozzá tartozó tárral és lõszerekkel.
Százéves derûvel vszázada szemlélõdik, kutat, megfigyel és összegez dr. Kovács László közgazdász és etnográfus. A százévesek derûjével, korát meghazudtoló, tökéletes mondatokban, színes elõadással idézi élete legizgalmasabb fejezeteit. Festõ szeretett volna lenni, majd gépészmérnökként lett magyarság-kutató; kutatási területe a vándorló magyarság szokás-etikája és lelkisége volt. Németül, észtül és finnül ír, beszél és fordít, s latinul idézi a klasszikusokat. „Furor conservat” vallja, ami a naponkénti düh, illetve indulat-adagok tettre késztetésérõl szól. Dühe, forrpontja szorított alkotásra egész életében. A magyarság vándorlását Etelközbõl úgy adja elõ, hogy a hallgató filmként éli meg. A többtízezres marhacsordákkal a mindig rohanó folyókon való átkelést a kor szervezési bravúrjaiként meséli, akik
É
Nyelvöltögetõ Nagyon durva vagy megdöbbentõ? Ki kell venni az epekövét?- Nagyon durva! Lezuhant a tetõrõl?- Nagyon durva! Háromhetes húsból csinálták a pörköltet? - Nagyon durva! Megkérte az anyósa kezét? - Nagyon durva! Kétszázzal vette a kanyart? - Nagyon durva! Ez az a jelzõnk, mely a legnagyobb karriert futotta be, mindenre és minden helyzetben alkalmazható. Bármit hallasz, bármit kellene válaszolj, nem kell törnöd a fejed, hogy megdöbbentõt, elképesztõt, félelmetest, hallatlant vagy megrendítõt, elgondolkoztatót, esetleg lélegzetelállítót mondj, mondd, hogy nagyon durva. Így trendi vagy, menõ és korszerû. Ne törõdj azzal, hogy ez a jelzõ sorvasztja a nyelvet, gyalulja színeit! Látod, a fõember is ezt teszi. „Miniszterelnök átküldte központi vezetésnek jelentést, mely tartalmazza kabinet állásfoglalását is.” Mi a baj ezzel a mondattal? Az, hogy nincsenek benne névelõk. A miniszterelnök átküldte a központi vezetésnek a jelentést, mely tartalmazza a kabinet állásfoglalását is. „Nekem nagyon bejön!”- hangzik korunk legõszintébb vallomása, s még az újságíró-iskolát vezetõ fõembernek is „úgy jön le a dolog”, hogy „ezt meg ezt értelmezi belõle”. Úgy jön le - hangzik tehát az összegezés mindarra, amit közhírré tesznek, közölnek, tudatnak, s amit te tudomásul veszel. Nekem egyébként a mákostészta is bejön, meg a Wiener Walzer is, ami nem tánc, hanem gyorsvonat, s van egy csücsöri-szájú, jóalakú bemondó is, aki úgy bejön nálam, hogy utána magamra zárom az ajtót. Nem elõször és biztosan nem utoljára teszem szóvá, hogy a vezetõség, titkárság, parlament, focicsapat, tudományos akadémia, orvos-kongresszus, mind-mind „amely”, s nem a tisztelet, hanem a tudatlanság jele, ha ezek elé „aki” vonatkozó névmást teszünk. Mert, ha azt mondom: „a Legfelsõ Bíróság, aki kimondta”, az nagyon durva. Mármint hiba. H. I.
körülvesszük, tátott szájjal hallgatunk. A magyar életforma megértése egész életére kutatási témát adott, de segítette ebben az, hogy az Alföldön, rohanó ménesek közt gyerekeskedett. Lappföldi emlékei közt a hajdani finn államelnököt, Kekkonent emlegeti, akivel egy sátorban aludt, majd a lappföldi rénszarvasok vándorlásának titkairól beszél. Késõbb arról esik szó, mint némították el évtizedekre az állampárt idején, amiért Teleki Pál tanítványa, majd munkatársa volt. Csécsei Béla, Józsefváros polgármestere tûzijátékos csokoládétortával, vitamin-kosárral köszöntötte a Polgáron, 1908. március harmadikán született dr. Kovács Lászlót. Az ilyenkor szokásos szerencsekívánatok, protokoll-szövegek és jókívánságok
perceit, hamarosan az ünnepelt anekdotái váltották fel. A születésnapi köszöntõ után megfejtendõ maradt a kérdés: az alacsony átlagéletkorú Józsefváros milyen különleges fluidummal élteti bölcs öregjeit? Valamint hogyan lehetne fórumot teremteni, hogy a százévesek sokaknak mesélhessenek? Amíg mesélhetnek… H.I. 19
OTTHON Fõzzünk, vagy hideget együnk?
RECEPT
A Nagypéntek, Nagyszombat és Húsvétvasárnap ünnepi étkei A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. Az étkezés rítusai pedig tájegységenként más-más módon õrzik a húsvéti hagyományokat. A húsvéti étkek legfontosabbja a birka volt, ezt mára másféle húsok helyettesíthetik. Sok helyen már szombaton „megvágják” a fõtt sonkát, de többnyire csak húsvétvasárnap reggelén tálalják. Megõrzendõ hagyomány, hogy kis asztalkán aprósütemény és itóka várja a beköszöntõ vendégeket; a kosárkában tálalt színes tojás és mákos bejgli is a tisztelet jele saját hagyományaink és a locsolók iránt. Kikezdhetetlen törvényszerûség, hogy olyan lesz a család húsvétja, amilyenné mi magunk tesszük, szervezzük. Felelõsen, szeretettel készüljünk rá, mert emléke „megül”, s tovább él, de ha legyintéssel intézzük el, magunkat tesszük szegényebbé. – Látja, Takácsné, most magam mondom, hogy hidegtál és a fõzés is „játszik”, máskülönben egy rohanás és teljes õrület lesz a húsvétja. Legszívesebben visszarepülnék az idõben, hogy újra átéljem a gyerekkori húsvétot, az akkori étkeket és szokásokat! – Aztán ki akadályozza meg, hogy ugyanazt végigcsinálja, amit akkortájt a felnõttek csináltak? – Beleszól ebbe a kordivat, a család meg a pénztárca. – Nálunk komolyan vették a böjtöt, alig vártuk a szombatot, hogy kinyíljon a kamraajtó! – Mi már a nagyhéten megsütöttük a fonott kalácsot meg a bejglit, anyám elõvette a hímzett asztalkendõt, letakarta a szakajtót, s abban vitte a templomba, papi áldásra. – Látja, szomszédasszony, ez nálunk úgy élte túl az idõt, hogy fonott kalácsot már nem sütök, megveszem készen, kicsit rámikrózok, s azt szelem meg a fõtt sonka alá! Újhagyma, retek, fõtt tojás-karika dukál hozzá, ha meg rászán még néhány forintot, vesz egy kaliforniai piros paprikát, felcsíkozza és megbolondítja vele a tálat. A reszelt torma, meg a tubusos majonéz a ráadás. – Maguknál még divat a tojásfestés? – Nézze, locsolkodók már nem nagyon jönnek, de az ünnep kedvéért megfestek pár tojást, méghozzá, úgy, ahogy a nagyanyó csinálta, cékla levével. Nagypénteken hal-rudacskákat sütök, mert adok a hagyományra. Persze, fagyasztottat. Majonézes krumpli jár hozzá, és túrógombóc nyomtatónak. Nagyszombaton nagy magyar húslevest tálalok, farhátból és pulykanyakból, bõséges zöldséggel, s a feléhez leves-metéltet, a másik feléhez májgombócot fõzök. Ez utóbbi is Mirelit. A levesnek ezt a másik 20
felét vasárnap adom fel. A szombati fõ-étkezés lecsós csirkecomb, túrós csuszával. Húsvét-vasárnap jön a húsleves és a rántott bõségtál, amihez hét szelet sertéscombot, hét csirkecombot, hét nagy gombafejet rántok, hozzá sok krumplipürét és hordós savanyú-káposztát kínálok. A záró felvonás a palacsinta-torta, amihez nem kell sok fantázia, csak palacsinta, amit rétegekben egymásra rakok, egy réteg barack-lekvár, egy réteg kakaó, egy réteg túró a titka, meg az, hogy cikkekben vágható. Húsvét hétfõ az a nap, amikorra kifogyunk az ötletekbõl, az energiából, s már túl lennénk az egészen. Ilyenkor jön a nagymama receptje. A félretett sonkalé kap fõszerepet. A hagyományok szerint savanyú bárányleves dukálna, de én ezt „meghamisítom”: hús nélküli tárkonyos levest rittyentek vajgaluskával. Leszedem a lé tetejérõl a zsírt, egy kis lábasban kevés liszttel összeforgatom a csíkokra vagdalt zöld tárkonyt, sok tejföllel, kevés liszttel behabarom, és összeforralom a sonkalével. Amíg forrni kezd, tíz deka vajat, egy tojást kevés liszttel kikeverek, és beleszaggatom a forrásban lévõ levesbe. Tárkonyos ecettel savanyítom. Másodiknak pedig rizsfelfújtat készítek. – Na látja, összehoztuk az ünnepi menüt, van, amit elõre meg lehet csinálni - majonézes krumpli, sonkás hidegtál, palacsinta torta, és a lecsós alap a szombati lecsós-csirkecombokhoz. Takarításra, frizurára is jut idõ, s higgye el, aránylag takarékosak voltunk. – Legyen gondja a terítésre! Ünnepi abrosz, barka-ág, egy szál gyertya feldobja az ünnepi asztalt! Gondoskodjon róla, hogy a család ne melegítõben ülje körül az asztalt! – Na és a legfontosabb! Vonja be a családot az elõkészületekbe! Jobb a közös öröm!
Majonézes krumpli Másfél kiló krumplit megfõzök, megpucolom, karikára vágom. Ecetes vízben kihûtöm. Két doboz tejfel, egy nagy tubus majonéz, egy fej reszelt hagyma, só, bors, mustár összekeverve, és alapos hûtés kell hozzá.
Túrógombóc Fél kiló tehéntúrót, három evõkanál lisztet, két evõkanál grízt, két tojást, egy csipet sót, pici vaníliás cukrot jól összedolgozunk, és fél órára állni hagyjuk. Vizes kézzel gombócokat formázunk belõle, és sós forró vízben, öt percig forraljuk. Ha már belül likacsos, akkor megfõtt, kész. Három dekányi meleg zsírra szedjük, tálra rakjuk, tejföllel meglocsoljuk, pirított morzsát, cukrot szórunk rá.
Rizsfelfújt Tizenöt deka rizst fél liter tej és egy deci víz keverékében, sütõben megfõzök. Két egész tojást készítek magam mellé, tíz deka cukrot, két deka vajat, reszelt citromhéjat, vaníliás cukrot, öt deka mazsolát belekeverek a megfõtt rizsbe. A fõzés utolsó perceit nyitott sütõajtó mellett érdemes végezni, hogy a rizsszemek megduzzadjanak. A tojássárgáját nyolc deka vajjal elkeverem, és hozzákeverem a már kihûlt rizshez, egy kávéskanál liszttel és a tojások felvert fehérjével átkavarom, s egy kizsírozott, morzsával behintett tepsibe vagy kuglóf-formába teszem, közepes hõmérsékleten fél órán keresztül sütöm. Porcukrot esetleg kakaót szórók rá, vagy baracklekvárral tálalom. (hegyi)
OTTHON
Háziasszonyoknak
Tavaszi tisztítókúra zervezetünknek felfrissülésre van szüksége a zord téli hónapok után. A megtisztulás egyik módja, ha méregtelenítõ kúrába kezdünk. Ez alatt csak zöldséget s gyümölcsöt eszünk, így megszabadítjuk szervezetünket a felgyülemlett mérgektõl és salakanyagoktól. Ajánlatos hetente egyszer ennek alávetni magunkat, de 2-3 napos kúrákat tartanunk. Igyunk sok folyadékot, legjobb, ha ásványvizet, gyógyteát, frissen centrifugált gyümölcslevet fogyasztunk. A zöldségek, gyümölcsök rengeteg vitamint, ásványi sót, nyomelemeket tartalmaznak. Rostjaik alaposan kitisztítják a bélnyálkahártyát, s a rátapadt méreganyagokat, ezzel nagymértékben szinte „kitakarítják” az emésztõrendszert. A kúra alatt kerüljük a citrusféléket és a nagyon savanyú növényeket (ribizli), mert azok kimarhatják a gyomornyálkahártyát. Így a nagypénteki böjt után nyugodt szívvel ehetünk a finom sonkából. Bõrünk is látványosan meghálálja böjtünket, eltûnnek az apró pattanások, kisimul, feszes lesz arcunk!
S
Apró, hasznos tanácsok – csak nõknek
Tojásfestés özeleg a húsvét, jönnek a locsolók, s a divatos csokitojások mellé saját készítésû, egyedi darabokat is ajándékozhatunk. Most két nagyon egyszerû, mutatós tojásfestõ módszert mutatunk be. A tojásfestéket az utasítás szerint elkészítjük, a tojásokat keményre fõzzük. A foltos tojáshoz tegyünk 2 teáskanál étolajat a tojásfestékbe. Mikor belemerítjük a tojást, a fes-
K
Szemünk fénye zemünk, s szemkörnyékünk érzékeny terület, így különösen nagy figyelmet kell szentelnünk ápolására. Az erõs fénytõl, naptól hunyorgunk, s az apró kis szarkalábak elmélyülhetnek, ha nem kapnak megfelelõ táplálást. Igen hatásos szemránckrémeket vásárolhatunk, s bizony 35 év felett ajánlott rendszeres használatuk! Fontos, hogy a krémet mindig kívülrõl befelé haladva, körkörösen masszírozzuk be, s vi-
S
ték nem fog ráragadni azokra a helyekre, ahol az olaj van, így különleges, valószerûtlen mintázatot érhetünk el. Ha csíkos tojást szeretnénk, tekerjünk zsinórt, szalagot a tojás köré, vagy tegyük egy krumplis hálóba, szorosan kössük rá, s így mártsuk a festékes vízbe. Nem tiszta csíkokat kapunk, hanem teljesen egyedi, különös mintázatot. Egyszerû módszer mindkettõ, ráadásul kellemes családi program.
gyázzunk, a szemünkbe ne kerüljön. Borogatást is tehetünk alkalmanként szemhéjunkra kifõzött teafilterbõl. Akár hidegen, akár langyosan borogassuk szemünket a filterrel 10-15 percig. A patikában vásárolhatunk bórvízet. Ha egy kis likõrös pohárba öntjük, nagyokat pislogva szemfürdõt vehetünk, ami kitisztítja, fertõtleníti fáradt szemünket, és gyulladáscsökkentõ hatása is van. Ha valaki sokat ül a számítógép elõtt, frissítésnek napközben is öblögethet. Kiss Éva
a Józsefvárosi Galériában az Orczy-parkban
21
PUBLICISZTIKA
Azok a felelõtlen nyugdíjasok! sok hír között mindig akad egy, ami különösképpen megragadja az ember figyelmét. Ezen a héten a rádió krónikájában számoltak be egy felmérés eredményérõl, amely szerint a leendõ magyar nyugdíjasok egy csöppet sem törõdnek jövõjükkel. Erre a meglepõ következtetésre úgy jutottak a kutatók, hogy megvizsgálták a jövõbeli nyugdíjasok járadékfizetését, valamint az egyéb megtakarítási, befektetési formákat. Az eredmény lesújtó volt: egyrészt a mai
A
munkaképes korosztály egyharmada nem szerez jogosultságot nyugellátásra, másrészt pedig nem fektet be, nem köt nagy összegû életbiztosításokat, csak néz bambán maga elé, és várja, hogy majd az állam eltartsa. Micsoda felelõtlenség! – sugallta a tanulmányt ismertetése, hiszen ez a magatartás elõrevetíti a szegénységben eltöltendõ, idõs évek rémét. 2020-ra 250-500 ezer embernek nem lesz ellátása. farkasszemet nézõ ember nagy te az adót, a nyugdíjjárulékot, A probléma az, hogy e csak- többsége eddig sem ült ölbetett tehát mindent megtett, amit az nem félmilliós, szegénységgel kézzel, hanem dolgozott, fizet- állam és a közte meglévõ, társadalmi szerzõdés elõírt. Vagy ha nem, akkor azért, mert – bár dolgozott – nem fizették utána a járulékokat, vállalkozását elvitte az adó, munkahelyét a privatizáció, és különben is, elmúlt negyven éves, és ezért már nem kap munkát. Nem gondolnám, hogy ezt a problémát nekik kellene megoldaniuk. Azt viszont igen, hogy az illetékes kormányzati tényezõk elõre gondolkodjanak: mit fognak kezdeni félmillió ágrólszakadt, éhezõ nyugdíjas korúval. (koncz)
Abszurdisztán Mottó: Milyen ország az, ahol két kopaszra borotvált, joggingmelegítõs izomagy összeverekszik egy bevásárlóközpont parkolójában azon, hogy melyikük álljon be kocsijával a mozgássérülteknek fenntartott helyre? „Nem tiszteljük a másságot” - halljuk nap, mint nap az üres szólamot. Nem a másságot (ki az a más?) kell tisztelni, hanem a másikat. Sajnos, nem figyelünk egymásra, a legtöbben nem adják meg a másiknak az alapvetõ emberi tiszteletet, a rászorulók problémái mellett pedig közönyösen túllépnek, sõt sokan ki is használják a másik nyomorúságát. A segítségnyújtás és az elõzékenység nem divatos manapság. A törvényeknek már régen nincsen visszatartó ereje, minden kijátszható és eljátszható. Az egyik legpitiánerebb visszaélés azonban még így is a rokkantmatricák jogosulatlan haszná22
lata, és a rokkantparkolók elfoglalása. Nem bûncselekmények ezek, mondhatnánk, éppen csak kellemetlenséget okoznak olyanoknak, akik rászorulnak a kedvezményekre. De ez nem így van, ez egy pitiáner pofátlanság, ami pontos kórképet fest az adott ország lakosságáról, és jól jellemezi morális színvonalát. Egy normális országban fel sem merül, hogy valaki illetéktelenül vásároljon magának ingyenes parkolásra jogosító rokkantigazolványt, vagy elfoglalja a rászorulók elõl a nekik fenntartott parkolóhelyet. Magyarországon bizonyos körökben ez
nemhogy megvetendõ és lenézett cselekedet, inkább vagánynak számít. Sajnos, itt tartunk. Ideje lenne szembenézni a valós társadalmi és morális problémákkal, és nem üres frázisokat hangoztatni. Ny Z
REJTVÉNY Magyarok cselekedetei
Orczy Lõrinc (1718-1789)
"Nem kell mindig kaviár!" jsághír: „A rendõrség és az illetékes nyomozószervek nagyarányú kaviárhamisító bûnszövetkezetet lepleztek le. A tiltott és hamisított kaviárforgalom közel hárommilliárd forintos értékben károsította, illetve csapta be a kereskedõket, vendéglátósokat és a vendégeket.” A címet kölcsönvettem, mert mélyen egyetértek vele. Kicsit kárörvendek is, és a lecsúszott rétegek egyedeként kuncogok a tényen, hogy az újgazdag réteg státuszszimbólumainak egyik kapitális elemét, a kaviárt, ily könnyû hamisítani. Lehet, hogy már az interneten is olvasható az ál-kaviár receptje, mely szerint zselatinból golyócskákat kell formálni, egy éjszakán át hallével pácolni, alaposan megsózni, s gondosan adagolni az ártalmatlan ételfestéket, aszerint, hogy fekete avagy vörös kaviárt akarunk házilag elõállítani. Az üzleti forgalmazáshoz immár csak az ismerõs üvegecskét kell legyártatni, tíz forint per darab, s a buli elindult. Találkozásom a kaviárral fél évszázaddal korábbra tehetõ. Akkortájt voltam újonc tagja egy mûvészcsoportnak Moszkvában, s ott csábultam el, hogy megkóstoljam. Feldereng a Metropol-szálló érdemrendekkel feldíszített, Lenint is látott büfésnõje, amint letépi az aznapi Pravda felét, s tenyerével szto gram „íkrát” lapátol a vödörbõl a billenõs mérlegre. Élménybeszámolómban késõbb elõkelõ helyet foglalt el az ikrával létesített randevú, s lám hová fejlõdtünk, a honi érdeklõdés ikra-ügyben akkora, hogy a kaviárt már hamisítani is érdemes. „Aki a zselatin-golyócskákat nyeli, annak nem gyanús, hogy mit eszik?”- kérdi a nejem, aki mindig akadékoskodik. Nem gyanús - homályosítom fel – mert korábban soha nem evett igazit, nincs mércéje, amihez hasonlítson – válaszom- nem is sejtve, hogy egy általános érvényû társadalomfilozófiai tételt fogalmazok meg. Most azt a fószert kutatom, aki beavat a golyócska-formálás titkaiba. Zselatinom már van. H. I.
Ú
VASAS EZREDVÉG - ZENÉS IRODALMI ESTÉK A Vasas Szakszervezeti Szövetség Székházának Dísztermében (1086 Budapest, Magdolna u. 5-7.) 2008. március 28.-án (pénteken) 17 órai kezdettel Rímek, melódiák I. rész Simor András: Európa-Akol címû új verseskötetének, és Szántó Erika: Ember díszletek nélkül címû könyvének bemutatója II. rész Illényi Katica mûsora Házigazda: Baranyi Ferenc József Attila-díjas költõ, mûfordító Belépõjegyek 200.- Ft-os egységáron az Ezredvég kerületi aktivistáinál és a Vasas Központi Könyvtár Alapítványnál, valamint a helyszínen kaphatók
A 290 esztendeje született író, költõ, politikus kerületünk egyik útjának, terének és a népszerû „kertnek” is névadója. Élete, munkássága rejtvényünk témája.
VÍZSZINTES: 1. Legismertebb verse /a cím folytatása a függ. 26. sorban található/. 11. Finom szemcsés porból képzõdött talaj. 12. Átlagosan, röv. 13. Hatalmában tart. 15. Üvegbõl csekély mennyiséget nyom, présel. 16. Régi ûrmérték. 20. Háromszorozva: latin-amerikai eredetû tánc. 21. Ráférne egy kis letörölgetés! 23. Azon a helyen felrakott /pl. barikád/. 27. Megmerevedett társadalmi csoport. 29. A tantál vegyjele. 30. Zea …; a kukorica rendszertani neve. 32. Felsõbbrendû lény. 34. Tizenegyes, a németeknél. 36. Ezt a magas tisztséget töltötte be Abaúj vármegye élén. 38. Angol egyes. 39. Nantes folyója. 41. Kenyeret vág. 43. Omszk folyója. 44. A fénysûrûség mértékegysége, a jele sb. 49. Oscar-díjas amerikai színész /David, 1909-1983/. 51. Mély haranghang. 52. Czuczor Gergely írói álneve. 56. Egyházi szertartás. 58. A fogadására. 59. Zenei egyszólamúság /unisono/, röv. FÜGGÕLEGES: 1. Jótékonykodik. 2. Utca, több szláv nyelven. 3. Jellegzetes dunántúli vidék. 4. Szövetségi tartomány Indiában, a Brahmaputra szeli át. 5. Csehország sportjele. 6. Bakkecske, tájszóval. 7. One …; a foxtrott elõdje. 8. Galád, sötét lelkû. 9. Te, németül. 10. Vízzel elöntõ. 14. Csüng. 16. … Royal, királyi palota Párizsban. 17. Vonat, angolul. 19. Szálloda. 22. Holland város Nijmegentõl nem messze. 24. Énekes, régies szóval. 25. Becézett Emõke. 26. A verscím befejezése. 28. Férfi énekhang. 31. Sportszervilágmárka. 33. Filc. 35. Az egészséges életmódot népszerûsítõ sportág. 36. Orczy korának szellemi irányzata, õ is ennek jegyében tevékenykedett. 37. Arcrész. 40. Iri betûi, megkeverve. 42. … Olimpico; Róma olimpiai stadionja. 45. Zsigerel. 46. …-Concerto; Stravinsky szimfónikus jazzstílusban írt mûve /1945/. 47. Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. 48. Tagadószó. 50. A birtokában. 53. Ezeket a nagyszabású munkálatokat vezette 1774és 82 közt. 54. Apró mocsári hal. 55. Olasz elöljárószó /-nál, -nél, -on, -en, -ön/. 57. Elõadó, röv. 60. Régi felmenõ. Zábó Gyula Beküldendõ a vastagon szedett sorok megfejtése a szerkesztõség címére (1082 Harminckettesek tere 2.) Beküldési határidõ: 2008. március 28. Elõzõ rejtvényünk megfejtése: Ha betiltod az alkoholt, vodkát neveznek el rólad. Nyerteseink: Horovitz László (1086 Teleki tér 5.), Mayer Lászlóné (185 Mária u. 56.), Mády László (1086 Szûz u. 5-7.) A könyvjutalmat személyesen vehetik át a szerkesztõségünkben.
23
JELES NAPOK HÚSVÉT
Visszajönnek a harangok A keresztény világ egyik legjelentõsebb ünnepe Húsvét, amikor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A keresztény ünnep gazdag szokásvilága mellett a húsvét napjainkban is megõrizte tavaszünnep jellegét, a megújulással és a termékenységgel összefonódó népszokásokat.
patak vagy tó vízébe való merítést jelentett, vagy a kútból való öntözést. Ez a huszadik században tovább finomodott. Ma már kölnivel öntözik meg a lányokat, és a legények mellett a kisebb fiúk is részt vesznek a locsolásban. A locsolásért korábban tojást és szalonnát kaptak a legények, manapság a hímes tojás a jutalom.
Részletek a Parasztbibliából
Húsvéthoz, Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának történetéhez számos hagyomány és népszokás tartozik szerte a világon. Húsvétkor ér véget a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos pusztai böjtölésére emlékeztet, és önmegtartóztatásra szólít. A Húsvét magyar elnevezése is innen származik: a nagyböjt után ezen a napon vettek magukhoz húst elõször a hívek. A Húsvét egyházi ünnepe a nagycsütörtök-esti misével kezdõdik, emlékezve az utolsó vacsorára, melyet Jézus a tanítványaival töltött el. Ezután elhallgatnak a
A
harangok - a hagyomány szerint Rómába mennek -, és a feltámadásig csak kereplõk szólnak a szomorúság jeleként. Nagypénteken, Jézus kereszthalálának napján tartották a passiót: a Jézus kínszenvedésérõl, kereszthaláláról szóló játékot. Az emberek ma is a települések szélén lévõ kálvária-dombokra vonulnak, és megállnak az egyes stációknál, követve Jézus keresztvitelének útját. A templomokban az oltárokat letakarják. Nagyszombat reggelre virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a templomokat. A leglátványosabb nagyszombati szertartás az elsõsorban Közép-Európára jellemzõ - feltámadási körmenet. Estére, mikorra a harangok is „visszajönnek” Rómából, a húsvéti ünnepi vacsorán a böjt feloldásaként, szokás szerint sonkát, tojást, kenyeret, kalácsot és bort tálalnak. Húsvétvasárnap, a feltámadás napján, a középkori Magyarországon szokás volt a húsvéti határkerülés vagy határjárás. A szombaton megkezdett, hagyományos sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak, de e nap különleges ünnepi étele a bárány. Húsvéthétfõ a mulatságok napja; a tavasz egyik legvidámabb ünnepe, sok szabadtéri szórakozással. Országszerte általános volt a húsvéti bál a falvakban, a városok környékén pedig népünnepélyeket rendeztek a szabadban. A mai napig fennmaradt népszokás szerint hétfõn van a lányok locsolása (illetve Észak-Dunántúlon a vesszõzés). A locsolás az elmúlt századokban még a
– A húsvéti locsolkodás annak az emlékére van, hogy összementek az asszonyok, úgy mint most is: ha valami van, összefutnak az asszonyok és beszélgetik, hogy mi van. Oszt akkor ott is összementek az asszonyok és beszélgetik, hogy: – Feltámadt az Úr Jézus, feltámadt! A Pilátus ablaka alatt, vagy hol volt! Oszt a szolga kiment és végigöntötte õket egy vödör vízzel, hogy mit beszélnek ottan, menjenek onnan szét! Így van most is, ha valami van, összemennek az asszonyok. Mink úgy hallottuk, hogy arról van a locsolkodás. – Amikor az Úr Jézus halála volt a földön, meghalt az Úr Jézus, és akkor szertevitték másnap a hírt, hogy: - Feltámadt a Mester! És egy kisleány is híresztelni kezdte a falúban, hogy föltámadott az Úr Jézus. A kötényében tojás volt. S akkor azt mondta az egyik ember, hogy: - Nem hiszem el, hogy föltámadt Jézus, csak akkor, ha a kötényedben pirossá változik a tojás. És a tojás pirossá változott a kötényiben, attól kezdve van az a piros tojás. Nyerges Zoltán
Locsolóversek Én kis kertész legény vagyok, Rózsafákat locsolgatok. Meglocsolom az anyját, de még jobban a lányát. Szívembõl kívánom, a hímest elvárom! ************** Húsvét második napján mi jutott eszembe: Csuprot, vízipuskát vettem a kezembe. Elindultam véle hímeseket szedni; Adjátok hát lányok, ha nem sajnáljátok, Ha pedig sajnáljátok, rögtön porrá váltok.
JÓZSEFVÁROS a VIII. kerületi önkormányzat lapja Kiadja a Józsefvárosi Kulturális és Sport Kht. Felelõs kiadó: Szabó Lajos Fõszerkesztõ: dr. Koncz Mária Újságírók: Hegyi Imre, Nyerges Zoltán Szerkesztõség: Harminckettesek tere 2. Telefon: 210-4900, Fax: 210-7038. E-mail:
[email protected] Tipográfia: Patriot XIII. Bt. Tördelés: Imrik Attia Nyomda: Poster Press Kft. felelõs: Hajas Tamás Terjeszti a Magyar Posta. 24
