KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, - ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, - elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentıségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, - egyszerő kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, - egyszerő kémiai számítási feladatok megoldása, - az aktuálisan felmerülı, kémiai ismereteket is igénylı problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerőbb logikai összefüggések értelmezése, - az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerő használata, - grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, - szakszerő írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés. Az emelt szintő kémia érettségin ezen túlmenıen az alábbi kompetenciák megléte szükséges: - az ismeretanyag belsı összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerése, - a kémia tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása, - egyszerő kémiai kísérletek tervezése, - több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylı, összetett kémiai számítási és elméleti feladatok, problémák megoldása, - a mindennapi életet befolyásoló kémiai természető jelenségek értelmezése, - a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel összefüggı problémák értelmezése.

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Általános kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 1.1. Atomszerkezet Atom

Fogalmi szint

Értse Tudja alkalmazni Elem

Fogalmi szint

Elektronszerkezet

Értse Fogalmi szint

Értse, értelmezze

Tudja

A periódusos rendszer Fogalmi szint Értse

Emelt szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhı), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a mőszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hundszabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgáz-szerkezet.

a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot. alhéj és héj fogalma; spin.

az atompályák elektronjainak maximális számát, az alapállapotú atom elektronszerkezetének kiépülését az alhéjak energetikai sorrendje alapján. felírni az alapállapotú atom teljes elektronszerkezetét az elsı négy periódus elemeinél, megállapítani a telített héjak és alhéjak számát. az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, mezık (s-, p-, d-, f-mezı). fıcsoport és mellékcsoport. az egy fıcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.

Tudja

Az atomok mérete

Az ionok

Fogalmi szint Értse Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Értse, értelmezze

Tudja

Elektronegativitás (EN)

1.2. Kémiai kötések Elsırendő kémiai kötések

Fogalmi szint Értse Tudja

ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.

Értelmezze

az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendő kötések erıssége közti különbségeket.

Fogalmi szint Értse

Értelmezze

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát a d-mezı elemeinél, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

az atomméret változásait a periódusos rendszer periódusaiban. a periódusos rendszer azonos periódusában lévı elemek atomsugarát. ionsugár, ionizációs energia fogalma, jele, mértékegysége; elektronaffinitás, jele, mértékegysége. a kationok képzıdését atomokból, az anionok képzıdését az atomok és a belılük képzıdı anionok, illetve kationok mérete közti kapcsolatot; az ionizációs energia változását a atomokból, elnevezésüket (-id). periódusos rendszerben. jelölni az elemek kationjait, és felírni képzıdési egyenletüket összehasonlítani az egy fıcsoportba, illetve egy periódusba atomjaikból. tartozó elemeket elsı ionizációs energiájuk szerint. jelölni az elemek anionjait, és felírni képzıdési egyenletüket összehasonlítani az adott nemesgáz szerkezetével egyezı atomjaikból. elektronszerkezető ionok méretét. elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy fıcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

Fogalmi szint

Értse Tudja Másodrendő kémiai kötések

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezıben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atommag és az atom méretviszonyai. az atomméret változásait a periódusos rendszer fıcsoportjaiban. a periódusos rendszer azonos fıcsoportjában lévı elemek atomsugarát. kation fogalma, anion fogalma.

1.3. Molekulák, összetett ionok Molekula A kovalens kötés

Fogalmi szint Fogalmi szint

Értse, értelmezze

Tudja

A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint Értelmezze

Tudja Összetett ionok


Tudja

1.4. Anyagi halmazok Anyagi halmaz

Fogalmi szint Tudja

molekula fogalma, jelölése; kötı és nemkötı elektronpár. - és -kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált kötés. a - és a -kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzıit, a delokalizált -kötést a benzol molekulája alapján. ábrázolni a kötı és nemkötı elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszerő molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezıket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását. összetett ion fogalma. összetett ionok képzıdésének lehetıségeit: a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethetı összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

kötéstávolság fogalma.

a -kötés kialakulásának feltételeit, a kötéshossz összefüggéseit.

a molekula alakját meghatározó tényezıket: - a ligandumok száma, - a központi atomhoz tartozó nemkötı elektronpárok száma. megállapítani a molekulák téralkatát, megállapítani adott képlető molekula polaritását. komplex ion fogalma. komplex ion képzıdését a réz(II)ion akva- és amminkomplexének példáján.

megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében.

anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a fázisok komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minısége száma, illetve homogenitás szerint. (elem, vegyület) szerint.

Állapotjelzık

Fogalmi szint

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Fogalmi szint

Értse, értelmezze

Tudja

1.4.1. Egykomponenső anyagi rendszerek 1.4.1.1. Kristályrácsok - Ionrácsos kristályok - Atomrácsos kristályok

- Fémrácsos kristályok

- Molekularácsos kristályok

jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 C (standard-állapot). gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapot-változások. a gázhalmazállapot általános jellemzıit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzıit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzıit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendő erık és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában. adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötıerık kapcsolatát.

Fogalmi szint

rácsenergia.

Tudja besorolni Fogalmi szint Értse, értelmezze Fogalmi szint

az elemeket és vegyületeket a megfelelı rácstípusba. a rácspontokon lévı részecskék, rácsösszetartó erı. az ionrácsos anyagok fizikai jellemzıit. a rácspontokon lévı részecskék, rácsösszetartó erı.

Értse, értelmezze

a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzıit. a rácspontokon lévı részecskék, rácsösszetartó erı.

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni

a fémrácsos anyagok jellemzıit.

Fogalmi szint

a rácspontokon lévı részecskék, rácsösszetartó erı.

Értse, értelmezze

a molekularácsos anyagok jellemzıit.

standard nyomás és 0 C. a folyadékok további általános jellemzıi (felületi feszültség, viszkozitás).

egyszerő kísérletek értelmezését (a felületi feszültséggel, a viszkozitással és a diffúzióval kapcsolatban); forráspontviszonyok becslésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötıerık kapcsolatát.

elemi cella, koordinációs szám.

a SiO2 rácsának szerkezetét.

a fémek fizikai tulajdonságait a megadott fizikai adatok alapján.

Tudja értelmezni 1.4.1.2. Átmenet a kötés- és rácstípusok között 1.4.2. Többkomponenső rendszerek 1.4.2.1. Csoportosítás

1.4.2.2. Diszperz rendszerek

1.4.2.3. Kolloid rendszerek

1.4.2.4. Homogén rendszerek

Értelmezze

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

homogén, heterogén és kolloid rendszer. a többkomponenső rendszerek jellemzıit (a diszpergált részecske mérete). Fogalmi szint a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió). Tudjon értelmezni egyszerő kísérleteket. Tudja besorolni a kísérletek során képzıdı diszperz rendszereket a megfelelı típusba. Fogalmi szint a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépı kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület. Értse, értelmezze


Tudjon Tudja

példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életbıl.

Fogalmi szint

elegy, oldat.

Fogalmi szint

Értelmezze

a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzıit. értelmezni a szol-gél átalakulást a hétköznapi életbıl vett példák alapján.

Értse - Oldatok

a másodlagos kötıerık típusa, az olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján. a kovalens és az ionkötés közti átmenetet megadott példavegyületek tulajdonságai alapján.

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hımérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hımérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minıséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát,

a gázelegyek és a folyadékelegyek tulajdonságai közti eltéréseket (térfogati kontrakció). túltelített oldat, oldáshı fogalma.

a molekuláris anyagok oldódását; az oldhatóság hımérsékletfüggésének felhasználását az anyagok

az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. Tudja Tudjon

alkalmazni a hasonló hasonlót old elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat.

Tudja Egyéb 1.5. Kémiai átalakulások Kémiai reakció

Képlet

az anyagszerkezetrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


Tudja

kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). az aktiválási energiát az energiadiagramon. összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. a kémiai egyenlet minıségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerő sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerő ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerő sztöchiometriai egyenletek rendezését.

Fogalmi szint

endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram.

Értse

a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérı energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. reakcióhı fogalma, jelölése (rH), mértékegysége, elıjele; képzıdéshı fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióhı kiszámításának módját a képzıdéshı-adatok

Tudja megadni Kémiai egyenlet

Fogalmi szint Értse, értelmezze

1.5.1. Termokémia 1.5.1.1. A folyamatok energiaviszonyai

1.5.1.2. Reakcióhı

Tudja ábrázolni Fogalmi szint Értse

oldhatósági grafikonokat készíteni. megállapítani az oldáshı exoterm, illetve endoterm jellegét a rácsenergia és a hidratációs energia ismeretében.

Tudja használni

Tudja jelölni Fogalmi szint

átkristályosítással történı tisztítására; az oldáshı kapcsolatát a rácsenergiával és a hidratációs energiával.

felírni a vizes oldatban lezajló reakciók ionegyenleteit.

a Hess-tétel érvényességének magyarázatát

Tudja

1.5.2. Reakciókinetika 1.5.2.1. Fogalmi szint Reakciósebesség

alapján. ábrázolni a reakcióhıt energiadiagramon.

a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hımérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

Értelmezze

Tudja elemezni 1.5.2.2. Katalízis

Fogalmi szint Értelmezze Tudja ábrázolni

1.5.3. Egyensúly 1.5.3.1. Megfordítható Értse reakciók 1.5.3.2. Egyensúly Fogalmi szint

Értelmezze

Tudja 1.5.4. A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1. Sav-bázis

Fogalmi szint

(energiamegmaradás) és alkalmazásának lehetıségeit. felírni adott képzıdéshıhöz tartozó reakció egyenletét, meghatározni a reakcióhı (képzıdéshı) értékét energiadiagramon, más energiaértékek alapján.

a reakciósebesség koncentrációfüggését megadott sebességi egyenlet alapján, a hımérséklet reakciósebességre gyakorolt hatását. a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerő kísérleteket. katalizátor fogalma. a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén. a megfordítható folyamat lényegét. dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetıségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3H2 2NH3 és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra értelmezni a legkisebb kényszer elvét megadott reakciók megadott reakcióegyenlet alapján. esetében.

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékőség, Brönsted-

savállandó és bázisállandó (Ks, Kb), disszociációfok.

reakciók Értse, értelmezze Tudja felismerni

sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserısség. a Brönsted-féle sav-bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserısséget. a Brönsted-féle sav-bázis párokat a tanult egyértékő savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32- és a víz reakciójában.

Tudja értelmezni

- A vizes oldatok kémhatása


Tudja

- Sav-bázis indikátorok

Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja megadni

- Közömbösítés


Tudjon jelölni

- Sók hidrolízise

Értelmezze Tudja

a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pHértékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidionkoncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkezı pH-változás irányát. univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz.

Ks és Kb kapcsolatát az egyensúlyi koncentrációkkal; a savés báziserısség, valamint a Ks és Kb kapcsolatát. a Brönsted-féle sav-bázis párokat többértékő savak és a víz reakciójában, a Brönsted-féle sav-bázis párokat egyéb (pl. CO32- + H3O+) reakciókban, az amfotériát megadott egyensúlyi folyamatok alapján, a nemvizes közegben végbemenı sav-bázis reakciókat megadott példák alapján.

a vízionszorzatot (levezetéssel együtt).

értelmezni a sav, illetıleg bázis vízbe kerülésekor lejátszódó egyensúlyeltolódást, megbecsülni az erıs és gyenge savból, illetve bázisból készült, azonos koncentrációjú oldatok pHviszonyát. metilnarancs.

egyszerő kémcsıkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különbözı kémhatású oldatokban. a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcóit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfémoxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

semlegesítés. a közömbösítés és a semlegesítés közti kapcsolatot, a savbázis titrálás elvi alapjait.

megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel.

1.5.4.2. Elektronátmenettel járó reakciók

Fogalmi szint

oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma.

Értelmezze

az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait. az oxidációs szám alapján történı egyenletrendezés elveit. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és rendezni oxidációs számok alapján a redoxi egyenleteket. redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszámváltozás alapján. egyszerő kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. csapadék, gázfejlıdés. komplexképzıdés.

Értse Tudja

1.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban végbemenı kémiai reakciók

1.5.4.4. Egyéb reakciók 1.5.5. Elektrokémia 1.5.5.1. Galvánelem

Tudjon elemezni Fogalmi szint

Értelmezze

a csapadékképzıdési reakciókat és a gázfejlıdési reakciókat konkrét példán.

Tudja felírni

a csapadékképzıdési és a gázfejlıdéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

Tudjon elemezni Fogalmi szint

vizes oldatban lezajló különbözı kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerő kísérleteket. egyesülés, bomlás, disszociáció.

Tudja besorolni

a tanult kémiai reakciókat a megfelelı reakciótípusba.

Fogalmi szint

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erı fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. a Daniell-elemet. az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-

Jelölje Értelmezze és

ionegyenlettel a csapadékképzıdési reakciókat, a komplexképzıdési reakciókat konkrét példán, ionegyenlettel a gázfejlıdési reakciókat. a csapadékképzıdési reakciók ionegyenletét a tanult vagy megadott csapadékok esetében, a komplexképzıdési reakciók sztöchiometriai és ionegyenletét a tanult, illetve megadott képlető komplexek esetében, gázfejlıdéssel járó reakciók ionegyenletét.

standardpotenciál fogalma, elektródpotenciál.

jelölje Értse

Tudja jelölni

1.5.5.2. Elektrolízis

1.5.5.3. Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4. Egyéb

elemben. az elektromotoros erı és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerő galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.

Tudjon értelmezni Tudja megbecsülni a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Fogalmi szint elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. Értse az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenı (kis feszültséggel történı) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében. Tudja jelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében. Tudja megállapítani Fogalmi szint Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze Tudja használni

az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a standard hidrogénelektród felépítését.

egyszerő kísérleteket a galvánelemekkel kapcsolatban.

az indifferens elektródok között végbemenı (kis feszültséggel történı) elektrolízis folyamatait a kénsav-, a NaCl-, a NaOH-, a Na2SO4-, a ZnI2-, és a CuSO4-oldat esetében, valamint az ebbıl kikövetkeztethetı esetekben; a NaCl-oldat Hg-katódos elektrolízisének folyamatait.

az oldatban bekövetkezı változásokat (töményedés, hígulás, kémhatásváltozás stb.).

2. Szervetlen kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK Középszint 2.1. Hidrogén Anyagszerkezet

izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T). a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság, sőrőség. Értse az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát, a hidrogéngáz levegıhöz viszonyított sőrőségét. Értse a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal, a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentıségét. Tudjon értelmezni egyszerő kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban. Elıfordulás, elıállítás, Fogalmi szint laboratóriumi elıállítás (cink + sósav) felhasználás Tudja értelmezni az elıfordulásával, ipari elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. Egyéb Tudja használni a hidrogénrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.2. Nemesgázok Anyagszerkezet Értse a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét. Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot. Értse reakciókészségüket. Egyéb Tudja értelmezni az elıfordulásukkal, ipari elıállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. Tudja használni a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1. Halogénelemek

Emelt szint


a nagy diffúziósebességét, a diffúziósebességgel kapcsolatos (mázatlan agyaghengeres) kísérletet. a reakcióit fémekkel.

a nemesgázok rácstípusát.

- Anyagszerkezet

Értse

- Tulajdonságok

Fogalmi szint

a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben.

Értse Fogalmi szint Értelmezze

- Elıállítás - Felhasználás, elıfordulás

a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása. a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel (a standardpotenciálok alapján). Tudjon értelmezni egyszerő kémcsıkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján. Tudja megadni Fogalmi szint a klór laboratóriumi elıállítása sósavból. Értse Tudja szemléltetni a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján Tudja értelmezni

- Élettani hatás

Fogalmi szint

Egyéb

Értse Tudja használni

2.3.2. Halogénvegyületek - Csoportosítás

2.3.2.1. Hidrogénhalogenidek (HF, HCI, HBr, HI) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

a klór elıfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat. mérgezı hatás, a klór keletkezésének lehetıségei, veszélyei a háztartásban.

a vegyértékhéjuk szerkezetét, molekulaszerkezetüket, polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság vízben és egyéb oldószerekben, jódtinktúra, Lugol-oldat (KI-os jódoldat). az op. és a fp., illetve a szín változásának anyagszerkezeti magyarázatát a csoportban. reakciójuk vízzel, lúgoldattal, oxidáló hatásuk. a reakcióikat fémekkel, a reakciójukat hidrogénnel, a reakcióikat más halogenidekkel, a kémiai reakcióikat az oxidációsszám-változás alapján. a kísérletek várható tapasztalatait és azok magyarázatát. ipari: elektrolízissel. a sósav és a kálium-permanganát reakciójának egyenletét. a halogének sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján a halogének elıfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

a fertıtlenítı hatás magyarázatát. a halogénekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint Tudja

kötéstípus szerint (ionos és kovalens). csoportosítani a tanult kloridokat.

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse

a HCl molekulaszerkezetét, polaritását. a HCl színe, szaga, standard halmazállapota. sav-bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav). a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.

csoportosítani a tanult halogenideket, felismerni az átmeneti kötéstípusú halogenideket fizikai adataik alapján.

molekulaszerkezetüket, polaritásukat. szín, szag, fp.-viszonyok. a forráspontviszonyok anyagszerkezeti magyarázatát. a saverısségük változását a csoportban, a hidrogén-

Tudja - Elıfordulás, elıállítás, felhasználás 2.3.2.2. Kısó (NaCl) - Halmazszerkezet - Tulajdonságok - Elıfordulás, felhasználás 2.3.2.3. Ezüsthalogenidek (AgCl, AgBr, AgI) - Tulajdonságok - Felhasználás 2.3.2.4. Hypo (NaOCl-oldat) 2.3.2.5. Egyéb 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei (O, S, Se, Te)

2.4.1 Oxigén - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Tudja értelmezni

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja értelmezni

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja használni

értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerő kémcsıkísérleteket. a HCl elıfordulásával, elıállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

halogenidek reakcióit, a HF hatását az üvegre. értelmezni a hidrogén-halogenidekkel kapcsolatos egyszerő kémcsıkísérleteket. a hidrogén-halogenidek elıfordulásával, elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

a kısó rácstípusa. a kristályrács szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát. az elıfordulásával, elıállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.

szín, vízoldékonyság, fényérzékenység a felhasználásukkal kapcsolatos információkat. kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei - környezetvédelmi szempontok. a folyamatokat reakcióegyenlettel is. a halogénvegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

Müller Ferenc (tellur).

Értse

az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

allotrópia. az O2 szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés.

Tudja értelmezni

- Elıfordulás - Élettani szerep


- Elıállítás, keletkezés Fogalmi szint (O2) - Felhasználás, Tudja értelmezni elıállítás - Egyéb Tudja használni 2.4.2. Oxigénvegyületek - Csoportosítás 2.4.2.1. Dihidrogénperoxid (H2O2) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Fogalmi szint

az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerő kísérleteket. elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben. az O2 jelentıségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felsı, illetve az alsó légrétegekben. ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegıbıl). az elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. az oxigénrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.


molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátságok, fertıtlenítı szer (hajszıkítés) a vízoldhatóság anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat.

Értse Tudja értelmezni 2.4.2.2. Oxidok - Csoportosításuk Víz (H2O) - Anyagszerkezet - Tulajdonságai

- Természetes vizek

Tudja

csoportosítani rácstípus szerint a tanult oxidokat.


molekulaszerkezetét, alakját, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sőrőség és annak függése a hımérséklettıl. az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát. amfotéria. autoprotolízisét. a reakcióit savakkal, bázisokkal. édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esıvíz).

Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja Fogalmi szint

peroxidok.

Értse

- Vízkeménység


- Élettani szerep

Fogalmi szint

Fontosabb fémoxidok

Fogalmi szint

Tudja 2.4.2.3. Hidroxidok Fontosabb fémhidroxidok

Fogalmi szint

Értse Tudja Fogalmi szint Egyéb 2.4.3. Kén - Anyagszerkezet

- Tulajdonságok

- Egyéb

a természetes vizek tisztaságát - a környezetvédelmi szempontokat (mérgek, eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esık kialakulását. állandó és változó keménység. a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere). oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hıháztartásban. a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal. a nátrium-hidroxid (lúgkı, marónátron), a kalcium-hidroxid (oltott mész) színe, halmazállapota, rácstípusa, elıállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása. a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiaviszonyait. felírni a reakciójukat savakkal.

Tudja használni

az oxigénvegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.


a kén molekulaszerkezete. a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél elıforduló allotrópiát. szín, halmazállapot, oldhatóság.

Fogalmi szint Értse Értse Tudja értelmezni Tudja értelmezni Tudja használni

a vízlágyítási eljárásokat leíró reakcióegyenleteket.

az alumínium-oxid, réz(I)-oxid, a réz(II)-oxid és a vas(III)oxid halmazállapota, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása. felírni reakciójukat savakkal. az alumínium-hidroxid színe, halmazállapota, fontosabb felhasználása.

felírni a reakcióját savakkal és lúgoldatokkal. a kálium-hidroxid, a réz(II)-hidroxid, a vas(II)-hidroxid, a vas(III)-hidroxid színe, halmazállapota, vízoldhatósága.

a kén melegítése közben bekövetkezı szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén). a reakcióját oxigénnel, fémekkel. a kénnel kapcsolatos egyszerő kísérleteket. az elıfordulásával, elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a kénrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.4.4. A kén vegyületei 2.4.4.1. Dihidrogénszulfid, kén-hidrogén (H2S) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

- Élettani hatása - Elıfordulás, elıállítás, felhasználás - Sói 2.4.4.2. Kén-dioxid (SO2) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

- Elıállítás - Felhasználás - Környezetszennyezı hatás 2.4.4.3. Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4. Kénessav (H2SO3) és sói - Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság. a reakcióját vízzel, a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját kén-dioxiddal, Fe2+-, Pb2+- és Ag+-ionnal. a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerő kísérleteket. mérgezı hatása. az elıfordulásával, ipari elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. szulfidok.

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint

Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értse Értse

Fogalmi szint Tudja értelmezni

molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyezı hatását. kénbıl. az elıállítás reakcióegyenletét. kénsavgyártás, konzerválás. a savas esık kialakulását és hatását.

a forráspont és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. redukáló és oxidáló hatása. a további oxidációja során kialakuló egyensúlyt. piritbıl, szulfitokból. az elıállítás reakcióegyenleteit.

a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel.

sav-bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat.

2.4.4.5. Kénsav (H2SO4) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Értelmezze Fogalmi szint Értse

- Ipari elıállítás - Felhasználás

Tudja értelmezni Értse Fogalmi szint

- Egyéb - Sói - Fontosabb szulfátok

Tudja szemléltetni Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

2.4.4.6. Nátriumtioszulfát (fixírsó, (Na2S2O3) 2.4.4.7. Egyéb 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1. Nitrogén - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, halmazállapot, sőrőség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés szabályai. a fp. anyagszerkezeti magyarázatát, az elegyítés közben bekövetkezı változásokat. sav-bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás. a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves vegyületekre gyakorolt elszenesítı hatását a különbözı típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket. a kénsavgyártás lépéseit. akkumulátor, vízelvonó szer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer- és mosószergyártás. a kénsav sokoldalú felhasználását a tanult példák alapján. a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi elıírásokat. szulfátok. a gipsz, a rézgálic és a keserősó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, fıbb felhasználása.

Fogalmi szint

felhasználása a fényképészetben, a komplexképzı sajátsága.

Tudja használni

a kénvegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Értse

a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság. reakciókészség. a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

hidrogén-szulfátok.

- Elıfordulás, elıállítás, felhasználás - Egyéb 2.5.2. Nitrogénvegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Tudja értelmezni Tudja használni

Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja értelmezni

- Elıfordulás - Elıállítás - Felhasználás - Sói

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

2.5.2.2. Nitrogénoxidok Nitrogén-monoxid (NO) - Tulajdonságok, elıállítása, élettani hatás

hidrogénnel és oxigénnel. az elıfordulásával, elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. a nitrogénrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát. szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság. az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a szökıkút-kísérletet. az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerő kísérleteket. sav-bázis sajátsága. reakcióját vízzel, savakkal. szerves anyagok bomlásterméke. ipari elıállítása. az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit. hőtés, mőtrágya, salétromsavgyártás. ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, mőtrágya, sütıpor (szalalkáli). az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.

komplexképzı sajátsága. a komplexképzı sajátságát.

a laboratóriumi elıállítását ammóniumsókból.

Fogalmi szint

szín, halmazállapot, vízoldékonyság, környezetszennyezı hatás

Értse

a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi elıállítását salétromsavból.

Nitrogén-dioxid (NO2) - Tulajdonságok, élettani hatás - Elıállítás 2.5.2.3. Salétromossav (HNO2) - Sói 2.5.2.4. Salétromsav (HNO3) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

szín, szag, sőrőség, halmazállapot, oldékonyság, mérgezı, környezetszennyezı hatás reakcióját vízzel. laboratóriumi elıállítás. a laboratóriumi elıállítás kísérletét.

Fogalmi szint

nitritek, a nitritek élettani hatása.

Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

a molekula szerkezetét. szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. a vízoldhatóság anyagszerkezeti okát.

sav-bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység). Értse a reakcióját vízzel, bázisokkal, a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását. Tudjon értelmezni egyszerő kémcsıkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban. - Elıállítás - Felhasználás - Sói


- Fontosabb nitrátok


2.5.2.5. Egyéb

Értelmezze Tudja használni

az oxidáló hatásának változását a töménységgel (reakcióegyenlettel is).

ipari elıállítás nitrogénbıl. az ipari elıállítás lépéseit. választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, mőtrágyagyártás, festékipar, robbanószeripar. nitrátok. az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a pétisó összetételét. a nitrogénvegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a nitrátion szerkezetét. a nátrium-nitrát (chilei salétrom), a kálium-nitrát és az ezüstnitrát (lápisz, pokolkı) színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb felhasználása, környezetvédelmi szempontok. a lápisz gyógyászati felhasználását.

2.5.3. Foszfor - Anyagszerkezet

- Tulajdonságok

- Élettani hatás - Felhasználás, elıfordulás, elıállítás

2.5.4. Foszforvegyületek 2.5.4.1. Difoszforpentaoxid (P2O5) - Tulajdonságok 2.5.4.2. Foszforsav (ortofoszforsav (H3PO4) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

- Élettani hatás, felhasználás - Sói - Anyagszerkezet


allotrópia.


a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.

Tudjon értelmezni Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

egyszerő kísérleteket. gyúlékonyság. reakcióját oxigénnel. a módosulatok eltérı élettani hatása.

az allotróp módosulatok közti különbség anyagszerkezeti magyarázatát. a halmazállapot és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.

a módosulatok gyúlékonyságbeli eltéréseit. az eltérı élettani hatás anyagszerkezeti magyarázatát.

gyufa (Irinyi János).

Tudja értelmezni

a felhasználásával, elıfordulásával, elıállításával kapcsolatos információkat.


szín, halmazállapot, higroszkóposság. a reakcióját vízzel, a vízelvonó hatását.


a molekulaszerkezetét.

Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse

szín, szag, halmazállapot, oldékonyság. az op. és a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. sav-bázis jelleg, észterképzés. a reakcióját vízzel. az elıfordulásával, biológiai jelentıségével, ipari elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. foszfátok.

disszociációját három lépésben, reakcióját NaOH-dal, különbözı anyagmennyiség-arányban.

hidrogén- és dihidrogén-foszfátok. a foszfátion szerkezetét.

2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói - Szabályos sók

Fogalmi szint

- Savanyú sók

Fogalmi szint

2.5.4.4. Egyéb

Tudja használni

a foszforról és a foszfor vegyületeirıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1. Szén - Elıfordulás

Fogalmi szint

- Tulajdonságok


- Felhasználás

Értelmezze Fogalmi szint Értse Tudja felírni Fogalmi szint

- Egyéb

Tudja használni

gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének), természetes (ásványi) és mesterséges szenek. a módosulatok halmazszerkezetét. a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos vezetése. anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait. redoxi sajátság. a szén reakcióját szén-dioxiddal, vízgızzel, oxigénnel. a reakció egyenletét különbözı fém-oxidokkal. redukáló, ötvözıanyag, tüzelıanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród, szénkefe, ékszer. a szénrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

2.6.2. A szén vegyületei 2.6.2.1. Szénmonoxid (CO) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

- Elıfordulás - Élettani hatás

Értse Fogalmi szint Értse Tudja felírni Fogalmi szint Fogalmi szint

a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota, vízoldékonysága, fıbb felhasználása (vízlágyítás, mőtrágyák, mosószerek), környezeti hatásuk (eutrofizáció). a nátriummal és kalciummal alkotott savanyú sói, színük, halmazállapotuk, vízoldékonyságuk, fıbb felhasználásuk, környezeti hatásuk.

a molekulaszerkezetét. szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság. égését. szerepét a vasgyártásban. képzıdés nem tökéletes égéskor. mérgezı hatás, teendık szén-monoxid-mérgezés esetén.

a polaritását. komplexképzı sajátság. a vízoldékonyság anyagszerkezeti magyarázatát. reakcióját különbözı fém-oxidokkal,

- Elıállítás, felhasználás

Értelmezze Tudja értelmezni

a mérgezı hatást. elıállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.

Értelmezze 2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok


a laboratóriumi elıállítást (hangyasavból).

a molekulaszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, sőrőség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég). levegıhöz viszonyított sőrőségét.

a forráspont és a kondenzálhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.


- Elıfordulás, keletkezés - Élettani és ökológiai hatás - Laboratóriumi elıállítás - Felhasználása 2.6.2.3. Szénsav (H2CO3) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

- Sói - Fontosabb karbonátok

éghetıség (nem éghetı). a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát), a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel. Tudjon értelmezni egyszerő kísérleteket. Fogalmi szint légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke. Fogalmi szint

a különbözı koncentrációjú CO2 hatása az élı szervezetekre.


az üvegházhatást. mészkıbıl sósavval.


a laboratóriumi elıállítás egyenleteit. hőtés, üdítıitalok, tőzoltás.

Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni

a molekulaszerkezetét. sav-bázis jelleg. bomlékonyságát, reakcióját vízzel. egyszerő kémcsıkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban. karbonátok, hidrogén-karbonátok. a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalcium-karbonát (mészkı, márvány), a magnézium-karbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, fıbb felhasználása.


a kétlépéses disszociációját.

Értse - Fontosabb hidrogénkarbonátok

2.6.2.4. Egyéb 2.6.3. Szilícium - Anyagszerkezet - Tulajdonságai - Elıfordulás - Felhasználás - Egyéb 2.6.4. Szilíciumvegyületek 2.6.4.1. Szilíciumdioxid (SiO2) - Halmazszerkezet - Tulajdonságok

- Elıfordulás - Felhasználás - Az üveg 2.6.4.2. Szilikonok - Szerkezet - Gyakorlati jelentıség

Fogalmi szint

Értse Tudja értelmezni Tudja használni

Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építıipari felhasználását. a szódabikarbóna, a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát színe, halmazállapota, vízoldhatósága, fıbb felhasználása, jelentısége. a cseppkı és a vízkı képzıdését. a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat. a szénvegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

termikus bomlásukat.

a szódabikarbóna lúgos hidrolízisét, termikus bomlását.

rácstípusát. félvezetı sajátsága. a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal. gyakorisága, agyagásványok. elektronika, ötvözı elem. a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

a kvarc rácstípusa. a rácsszerkezetét. a kvarc sajátságai: UV-áteresztıképesség, hıtágulás. az ömlesztést szódával (vízüveg-képzıdést), a reakcióját HFdal. drágakövek, homok. üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás. összetétele, felhasználása. a halmazszerkezetével összefüggı sajátságait (olvadás). elemi összetétel. a sziloxánkötést és kialakulását. szilikonolaj, -zsír, -gumi.

2.6.4.3. Egyéb

Értse Tudja használni

2.7. Fémek - Tulajdonságok

Fogalmi szint

- Ötvözetek

- Elıállítás

Értelmezze Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse

- Korrózió

Fogalmi szint Értelmezze Tudjon elemezni

2.7.1. Az s-mezı fémei - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

Tudja értelmezni - Elıfordulás - Elıállítás - Ionjaik

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát. a szilíciumvegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. szín, hı- és elektromos vezetés, sőrőség (könnyő- és nehézfémek). a szín anyagszerkezeti okát. ötvözet fogalma. az ötvözetek típusai, szerkezete és tulajdonságai közti összefüggéseket megadott információk alapján. hidrogénes redukcióval, termikus bontással.

elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes). az alkalmazott elıállítási mód, az anyagi minıség, a tisztaság és a gazdaságosság közti kapcsolatot. a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos fémvédelem). a rozsdaképzıdés folyamatát. a helyi elem képzıdését, az aktív és a passzív védelmet (horganyzott és fehér bádog). egyszerő kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel kapcsolatban.

alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés. a vegyértékelektron-szerkezetüket. sőrőség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál). a viselkedésüket levegın (a tárolási körülményeket), reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben megmutatkozó különbségek okát. a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerő kísérleteket. vegyületekben (példákkal).

a lángfestés anyagszerkezeti magyarázatát.

peroxid képzıdését. reakcióikat lúgoldatokkal.

olvadékelektrolízissel. ionjaik töltése, színe. a szín és az elektronszerkezet kapcsolatát.

- Élettani hatás Fogalmi szint 2.7.2. A p-mezı fémei 2.7.2.1. Alumínium - Tulajdonságok Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint

- Elıfordulás - Elıállítás - Felhasználás - Ionja 2.7.2.2. Ón és ólom - Tulajdonságok



Ba2+ és Sr2+ mérgezı hatása.

szín, sőrőség, megmunkálhatóság, elektromos és hıvezetés.

redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció savoldattal, passziválódás. Értse a viselkedését levegın, a reakcióit nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és savoldatokkal. Tudjon értelmezni egyszerő kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban. Fogalmi szint bauxit, kriolit, agyagásványok. Fogalmi szint bauxit, timföld. Értse az alumíniumgyártás fıbb lépéseinek kémiai folyamatait. Fogalmi szint fıbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek). Fogalmi szint színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).

- Egyéb 2.7.3. A d-mezı fémei - Fıbb jellemzıik Fogalmi szint Értse

2.7.3.1. Vascsoport (Fe, Co, Ni) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe.

szín, sőrőség, megmunkálhatóság. a viselkedésüket szabad levegın. savas ólomakkumulátor, ötvözıanyag, mérgezı hatás.

a sőrőség és a megmunkálhatóság halmazszerkezeti okait. amfotéria (reakció savval és lúgoldattal), akva- és hidroxokomplex a reakcióját fém-oxidokkal (termit), lúgoldatokkal.

az alumíniumgyártás lépéseinek reakcióegyenleteit.

oxidációs számaik. az ólom reakcióit oxidáló és nem oxidáló savakkal.

sőrőség, EN, standardpotenciál. többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erıs polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam).

a vas vegyértékelektron-szerkezetét. a vas mechanikai tulajdonságai. redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás. a viselkedésüket levegın, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal.

vegyértékelektron-szerkezetüket. ferromágnesség. a vas megmunkálhatósága és a rácstípus közti kapcsolatot. a nikkel és a kobalt reakcióit nemfémekkel, savakkal.

- Az ionok

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

- Elıfordulás - Elıállítás


- Felhasználás 2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Fogalmi szint

- Elıfordulás - Ionjaik

- Élettani hatás - Felhasználás

egyszerő kísérleteket. oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+) a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok). vasércek. az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a termékeket. öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).

Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

ötvözıanyag (Co, Ni).

a vegyértékelektron-szerkezetüket.

szín, sőrőség, megmunkálhatóság, elektromos és hıvezetés. redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegın. Értse a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal. Tudjon értelmezni egyszerő kísérleteket. Fogalmi szint Fogalmi szint oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+). Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

biológiai jelentıségük, illetve mérgezı hatásuk. elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzımővészet, ötvözetek (sárgaréz, bronz); vegyületeik: permetezés (rézgálic).

- Egyéb

Értse Fogalmi szint Értse Tudjon értelmezni Tudja értelmezni

vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát. nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál). a viselkedését levegın, a reakcióját nemfémekkel, savakkal. egyszerő kísérleteket. az elıfordulásával, elıállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos információkat.

2.7.3.4. Higany - Anyagszerkezet - Tulajdonságok


2.7.3.3. Cink - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Ni2+, Co2+, vízmentes Co2+).

az oxidáló és nem oxidáló savakkal végbemenı reakciók egyenleteit. elemi állapotban, illetve vegyületekben (szulfidos ércek). oxidációs számok (Cu+). a réz(II)- és az ezüstionok reakcióját NaOH-, illetve ammóniaoldattal. fényképészet (ezüst), analitikai kémia.

amfotéria. a reakcióját tömény, oxidáló savakkal.

oxidációs száma halmazállapot, sőrőség, standardpotenciál, redoxi sajátság,

oxidjának bomlékonysága. a viselkedését levegın, a reakcióját kénnel, oxidjának termikus bontását (egyenlettel), a reakcióját oxidáló és nem oxidáló hatású savakkal (reakcióegyenletekkel). mérgezı hatása elemi állapotban, illetve vegyületeiben. elektrotechnika, hımérık, katalizátor, amalgámok.

Értse

- Élettani hatás - Felhasználás 2.7.3.5. Egyéb

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja használni

2.7.3.6. Egyéb átmenetifémvegyületek Káliumpermanganát (hipermangán, KMnO4) - Tulajdonságai

Fogalmi szint

- Felhasználás - Egyéb

Fogalmi szint Tudja használni

a fémekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

színe, halmazállapota, vízoldhatósága, redoxi sajátsága, termikus bontása. fertıtlenítés, oxidálószer. a kálium-permanganátról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3. Szerves kémia VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

Emelt szint

Középszint 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzıi Szerves anyag

A szerves molekulák szerkezete


a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. a szénatom molekulaképzı sajátságait. konstitúció, konfiguráció, konformáció.

Értse

Izoméria - Az izoméria típusai

Tudja Fogalmi szint Értse

Tudja Homológ sor

Funkciós csoport A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok - Reakciótípusok

Fogalmi szint Tudja meghatározni Fogalmi szint Tudja felismerni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

konformerek. az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat.

megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek. a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.

felírni adott molekulaképlető vegyületek konstitúciós izomerjeit. homológ sor fogalma.

optikai izoméria, kiralitás fogalma, enantiomerpár, diasztereomer-pár. a geometriai izoméria kialakulásának feltételét, a kiralitáscentrum, illetve a kiralitás feltételét, egy konkrét példán az enantiomerpár, illetve a diasztereomer-pár fogalmát. felismerni a geometriai izomereket, felismerni a kiralitáscentrumot a molekulában. az adott homológ sor összegképletét.

funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint. az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezıket. a -kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció.

3.2. Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán (paraffin, cikloparaffin) - Nevezéktan

Tudja felismerni

az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

Fogalmi szint

Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

Fogalmi szint

az elsı tíz normális láncú alkán neve, az elsı négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo-propil) nevei, a szénatom rendősége. az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszerőbb elágazó láncú alkánokat. a konstitúciós izoméria lehetıségeit. a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.

Értse

- Izoméria - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

- Kémiai reakciók

Tudja elnevezni Értse Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Hasonlítsa össze Értelmezze Tudja

- Elıfordulás


- Felhasználás

Fogalmi szint

éghetıség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hıbontás. reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel. a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom elıállítását metánból. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket. felírni tökéletes égésük egyenletét. felírni egyenlettel az egyszerőbb alkánok klórozását. földgáz, kıolaj, a kıolaj-feldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a kıolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek

az elsı húsz normális láncú alkán neve, az alkilcsoportok rendősége.

az egyszerőbb győrős, oldalláncot tartalmazó alkánokat.

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. az azonos szénatomszámú alkánizomerek olvadás- és forráspontját; az alkán és cikloalkán fp., op.-ját. krakkolás.

a nagyobb szénatomszámú szénhidrogének krakkolását, a folyamat termékeit. felírni tökéletes égésük egyenletét általános képlettel is.

benzinreformálás.

Értse 3.2.2. Alkének (olefinek) Alkén (olefin) - Nevezéktan

- Izoméria

- Molekulaszerkezet - Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja megadni Fogalmi szint Értse Tudja felismerni Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Értelmezze

Tudja

- Elıállítás 3.2.3. Több kettıs kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1. Diének - Nevezéktan - Anyagszerkezet

(szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) elıállítása. a szintézisgáz elıállítását.

alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. a kettıs kötés helye mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. az egyszerőbb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. az izomériát a butén példáján. a geometriai izomereket más olefinek esetében. a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ sorban. kormozó égés levegın, addíció (halogén-, hidrogénhalogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerő kémcsıkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét.


iparban kıolajból. az etén laboratóriumi elıállításának egyenletét.


dién fogalma. buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kettıs kötés fogalma (delokalizáció).

az op. és fp. kapcsolatát a molekula térszerkezetével. Markovnyikov-szabály.

a kormozó égés okait.

felírni tökéletes égésük egyenletét általánosan is, jelölni az egyszerőbb alkének addíciós folyamatait (alkalmazni a Markovnyikov-szabályt), a termékek elnevezésével, jelölni az egyszerőbb alkének polimerizációs folyamatait. az etén etanolból való elıállításának kísérletét.

általános összegképlet.

az buta-1,3-dién téralkatát.

- Tulajdonságok


- Felhasználás 3.2.3.2. Természetes poliének


halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. mőgumi kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok.

Értelmezze

3.2.4. Alkinok Alkin Fogalmi szint 3.2.4.1. Etin (acetilén) - Molekulaszerkezet Értse - Fizikai Fogalmi szint tulajdonságok Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse, értelmezze

Tudja értelmezni - Elıállítás

Fogalmi szint

- Felhasználás 3.2.5. Aromás szénhidrogének - Nevezéktan

Tudja értelmezni Fogalmi szint

3.2.5.1. Benzol - Molekulaszerkezet

Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani

a kaucsuk és a vulkanizált kaucsuk (gumi, ebonit) közötti szerkezeti különbséget, a karotinoidok színének molekulaszerkezeti magyarázatát. alkin fogalma.

általános összegképlet.

téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerő kísérleteket. robbanékonyság, égés, addíció. a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerő kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelentıségével kapcsolatos információkat. aromás vegyület.

savi sajátságát, a sóképzését nátriummal.

arilcsoportok (fenil, benzil), orto, meta, para helyzet. a benzol egyszerő származékainak elnevezését. hat delokalizált -elektron. a térszerkezetét, polaritását.

az aromás jelleg energiaviszonyait. a kötési energiát és a kötéstávolságot más szénhidrogénekhez viszonyítva.

- Tulajdonságok


- Elıállítás Fogalmi szint - Élettani hatás Fogalmi szint 3.2.5.2. Toluol, sztirol Fogalmi szint Értse - Felhasználás Fogalmi szint 3.2.5.3. Naftalin - Molekulaszerkezet - Tulajdonságok

- Felhasználás 3.2.5.4. Egyéb 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés

Anyagszerkezet Tulajdonságok

Kémiai reakciók

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja használni

Fogalmi szint Tudja Értse Fogalmi szint Értse Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Értelmezze

szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel).

a kormozó égés magyarázatát. aromatizációval (benzinreformálás).

rákkeltı hatás. képletük, halmazállapotuk. a sztirol polimerizációját. oldószer (toluol: benzol helyett is), mőanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT). 10 delokalizált pi-elektron. az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, szublimáció. az op. és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. szubsztitúció. a halogén-szubsztitúcióját és körülményeit. molyriasztó, mőanyagok, festékek alapanyaga. a szénhidrogénekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

alkil-halogenid, szabályos elnevezés. a tanult szénhidrogénekbıl származtatott vegyületek elnevezését. polaritásukat. a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.

polimerizáció (vinil-klorid).

rendőség.

a molekula tömegének és polaritásának kapcsolatát a fizikai tulajdonságokkal. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot az azonos szénatomszámú szénhidrogénekével. szubsztitúció, elimináció, Zajcev-szabály. a Zajcev-szabályt; az elimináció és a szubsztitúció kapcsolatát az alkalmazott körülményekkel.

Tudja elemezni

Felhasználás

Környezetvédelmi vonatkozások Egyéb 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerő funkciós csoportok Összetett funkciós csoportok és származtatásuk Vegyületcsoportok 3.4.1. Hidroxivegyületek 3.4.1.1. Alkoholok

- Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint

Fogalmi szint

oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hőtıfolyadék (freon-12), tőzoltószer (szén-tetraklorid), mőanyag (tetra-fluor-eténbıl teflon, vinil-kloridból PVC). mérgezı hatás, ózonlyuk, savas esı.

Tudja használni

a halogénezett szénhidrégekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport).

Tudja Fogalmi szint

felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. karboxil-, észtercsoport.

Tudja felismerni Fogalmi szint Tudja

a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav. csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.


alkohol fogalma. a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékőségét, rendőségét, az egyértékő, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. a tanult vegyületek rendőségét, értékőségét.

Tudja megállapítani Fogalmi szint Tudja

- Anyagszerkezet - Tulajdonságok

egyszerőbb alkil-halogenidek szubsztitúciós és eliminációs reakcióit. különbözı alkil-halogenidek elıállítási módjait.


az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszerőbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. a polaritásukat. szín, szag, sőrőség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében).

a rendőséget és értékőséget ismeretlen vegyületekben.

Értse Tudja - Kémiai reakciók

Fogalmi szint

Értse Tudja - Elıfordulás - Élettani hatás - Elıállítás

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

- Felhasználás

Értse, ismerje Tudja értelmezni

3.4.1.2. Fenolok 3.4.1.2.1. Fenol - Anyagszerkezet - Tulajdonságok - Kémiai reakciók

- Élettani hatás - Felhasználás 3.4.2. Éterek - Nevezéktan - Anyagszerkezet - Tulajdonságok

Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja elnevezni Értse Fogalmi szint Értelmezze

a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különbözı alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelı becsülni különbözı alkoholok fp- és op.-viszonyait, moláris tömegő alkánokéhoz. oldhatóságát. sav-bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai értelmezni az alkoholok kémiai reakcióit a megadott tulajdonságaival kapcsolatos egyszerő kémcsıkísérleteket. vegyületek esetében, a reakciók jelölését általánosan is. észterekben, kötötten. az etanol, a metanol mérgezı hatása. a glikol mérgezı hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol (eténbıl, illetve erjesztéssel). az elıállítási egyenleteket. az elıfordulásukkal, elıállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. a felhasználással kapcsolatos tulajdonságokat. fenolok fogalma. karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. a téralkatát. halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. sav-bázis sajátság, sóképzés. a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek a savi erısségét az etanolhoz és a szénsavhoz viszonyítva, az elnevezésével). oxidációval szembeni érzékenységét. baktériumölı, mérgezı. fertıtlenítı szer, mőanyaggyártás. csoportnevek + éter. az egyszerőbb étereket. a polaritásukat. oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján. az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

Tudja viszonyítani

- Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

a dietil-éter gyúlékonysága. szimmetrikus étereké. a dietil-éter elıállítását etanolból, a reakció körülményeit. a dietil-éter felhasználása.

3.4.3. Oxovegyületek - Csoportosítás - Nevezéktan


aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében.

- Elıállítás


- Kémiai reakciók

Tudja Értse Fogalmi szint Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse

Tudja

- Elıállítás - Felhasználás - Élettani hatás

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

3.4.4. Karbonsavak - Csoportosítás

Fogalmi szint

- Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint

redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerő kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján formaldehid (metanolból). formaldehid (tartósítás, mőanyagipar), aceton (oldószer).

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelı moláris tömegő alkoholokéhoz, alkánokéhoz. savas hidrolízis. vegyes étereké.

triviális név (benzaldehid, akrolein). az egyszerőbb oxovegyületek elnevezését.

op.-ot, fp.-ot, oldhatóságot az azonos szénatomszámú alkoholokéhoz és éterekéhez. addíció. a paraformaldehid keletkezését.

értelmezni az egyszerő oxovegyületek redoxi átalakítását, felírni az aldehidek ezüsttükörpróbájának és Fehlingreakciójának egyenletét (általánosan is).

a formalin összetételét. formaldehid (sejtméreg, baktériumölı hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus). csoportosítás értékőség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav

triviális név (vajsav).

acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve. Tudja



a karboxilcsoport polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában.

Tudja viszonyítani - Kémiai reakciók


Tudja

- Elıállítás - Egyéb

Értse Tudja értelmezni

3.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak

Fogalmi szint

Tudja alkalmazni 3.4.4.3. A karbonsavak sói - Felhasználás 3.4.5. Észterek - Csoportosítás 3.4.5.1. Karbonsavészterek - Nevezéktan - Tulajdonságok

sav-bázis jelleg, észterképzıdés az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erısségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerő kísérleteket.

az egyszerőbb molekulák acilcsoportjának és savmaradékának elnevezését, a szabályos név megadását az adott képlet alapján. a karbonsavak dimerizációját.

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a megfelelı moláris tömegő alkoholokéhoz és észterekéhez. a hangyasav redukáló sajátsága, redukció primer alkohollá a savi erısség változását a homológ sorban, a hangyasav ezüsttükörpróbájának egyenletét, a hangyasav reakcióját brómos vízzel. felírni a karbonsavak sóképzésének egyenleteit, felírni a karbonsavak alkoholokkal való észteresítési reakcióját.

az ecetsav elıállításának folyamatait. az elıfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. tejsav, borkısav, szalicilsav, citromsav, piroszılısav, SzentGyörgyi Albert.

Fogalmi szint

az elıfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. elnevezésük, halmazállapotuk.

Értse

a szappan tisztító hatását.

Fogalmi szint

csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

Tudja Fogalmi szint

az egyszerőbb formiátok, acetátok elnevezését. halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és

az egyszerőbb karbonsav-észterek elnevezését.

gyümölcsészterek). Tudja viszonyítani - Kémiai reakció


- Elıállítás - Felhasználás

Fogalmi szint Tudja értelmezni

- Zsírok, olajok (gliceridek)


3.4.5.2. Szervetlensav-észterek 3.4.5.3. Egyéb 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok - Csoportosítás

- Elnevezés

- Tulajdonságok

- Kémiai reakciók

Tudja felírni Fogalmi szint Tudja használni

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Tudja

az op.-ot, a fp.-ot, oldhatóságot az azonos moláris tömegő karbonsavakéhoz, az oxovegyületekéhez. lúgos hidrolízis. az etil-acetát hidrolízisét. értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerő kísérleteket. savból és alkoholból. az elıfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentıségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását.

a zsírok és olajok eltérı halmazállapotát. tetszıleges glicerid lúgos hidrolízisének egyenletét.

nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer). az oxigéntartalmú szerves vegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

funkciós csoportjuk.

az elnevezés szabályai. a C1-C3 aminok elnevezését.

Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

felírni az egyszerőbb karbonsav-észterek hidrolízisét.

sav-bázis sajátság.

értékőség, rendőség, az egyértékő, nyílt láncú alkil-aminok homológ sorának általános képlete. felismerni az értékőséget, a rendőséget. triviális név (anilin). az egyszerőbb aminok elnevezését és csoportba sorolását a képlet alapján, a név alapján a képlet felírását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op., a fp. és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelı moláris tömegő alkánokéval. amidképzés.

Értse

a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését.

Tudja értelmezni 3.5.2. Aminosavak - Példák - Csoportosítás - Szerkezet - Tulajdonságok

- Elıfordulás 3.5.3. Savamidok - Elnevezés


- Kémiai reakciók 3.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1. Piridin - Tulajdonságok

az alkil- és aril-aminok reakcióját vízzel és hidrogénkloriddal.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja megbecsülni

aminosav fogalma. glicin. csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. az -aminosav általános szerkezete. az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. halmazállapotuk. a glicin op.-jának magyarázatát. amfotéria. a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját.


a fehérjékben, kötötten. funkciós csoport. az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid).

Tudja Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani

a természetes eredető aminosavak polaritását, sav-bázis tulajdonságát képlet alapján.

elnevezni az egyszerőbb amidokat. delokalizált pi-elektronrendszer. a polaritásukat, a síkalkatú -vázat. halmazállapot. az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

oldhatóság. a hidrogénkötés erısségét a megfelelı moláris tömegő karbonsavakhoz. savas hidrolízis, sav-bázis tulajdonság.

Fogalmi szint

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

kiralitásuk, a természetes eredető aminosavak konfigurációja.

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op.-ját és az oldhatóságát.


sav-bázis sajátság. a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.

- Jelentıség - Felhasználás 3.5.4.2. Pirimidin


vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. alkohol denaturálására. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását.

- Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

- Jelentıség 3.5.4.3. Pirrol - Tulajdonság

halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis sajátság. az oldhatóságát. a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. halmazállapot, oldhatóság, sav-bázis sajátság, szubsztitúciós hajlam. az oldhatóságát, olvadáspontját piridinéhez viszonyítva, a szubsztitúcióját brómmal, a reakció körülményeit, a szubsztitúciós készségét a benzoléhoz viszonyítva.

Értse, értelmezze

- Jelentıség 3.5.4.4. Imidazol - Tulajdonságok

- Jelentıség 3.5.4.5. Purin - Jelentıség 3.5.5. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6. Egyéb

3.6. Szénhidrátok Csoportosítás

szubsztitúciós hajlam. a halogén-szubsztitúcióját, a folyamat körülményeit, a benzolhoz viszonyított szubsztitúciós hajlamát.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze

porfinváz (klorofill, hemoglobin). konstitúció, aromás rendszer.

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

fehérjealkotó (protonátvivı szerep). konstitúció, aromás rendszer. a purinszármazékok nukleotidalkotók. élettani, pszichikai hatásuk.

Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében.

Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok.

amfotéria. amfoter sajátságát.

a polaritását. halmazállapot, oldhatóság. az oldhatóságát és az op.-ját, az op. pirroléhoz viszonyított értékét, reakcióját savval, bázissal.

3.6.1. Monoszacharidok - Összegképlet - Funkciós csoportok - Csoportosítás - Molekulaszerkezet - Izoméria

- Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudjon felismerni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja megállapítani Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Tudja 3.6.1.1. Glicerinaldehid 3.6.1.2. 1,3-dihidroxiaceton 3.6.1.3. Ribóz és 2dezoxi-ribóz 3.6.1.3. Glükóz (szılıcukor) - Molekulaszerkezet

- Tulajdonságok

Fogalmi szint

CnH2nOn (3 n 7). polihidroxi-oxovegyületek, győrős formában étercsoport. monoszacharidot megadott konstitúció alapján. csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és győrős konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. a győrővé záródást. D- és L-konfiguráció. a királis szénatomok és az izomerek számát. halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerő kémcsıkísérleteket. összegképlete, konstitúciója, jelentısége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.


észteresítés.

a Fehling- és ezüsttükörpróba egyenletét általánosan is.

az enantiomerpárt. összegképlete, konstitúciója, jelentısége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok építıkövei.


a nyílt láncú és győrős konstitúciójukat. összegképlet.

a D-konfigurációját, jelölését.

Értse

a molekula nyílt láncú és győrős konstitúcióját.

a D-konfigurációját, jelölését; a szék-konformációját, az izomerizációját vizes oldatban; -, á-anomereket és stabilitásukat.

Fogalmi szint Értelmezze Értse, értelmezze

szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. a fizikai tulajdonságait. az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehling-

a Fehling-próba reakcióegyenletét.

- Elıfordulás, jelentıség 3.6.1.4. Fruktóz (gyümölcscukor)


3.6.2. Diszacharidok - Származtatásuk - Tulajdonságok

3.6.2.1. Maltóz

3.6.2.2. Cellobióz

3.6.2.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor) - Szerkezet - Tulajdonságai - Jelentıség 3.6.3. Poliszacharidok - Tulajdonságok - Hidrolízisük

3.6.3.1. Cellulóz

Fogalmi szint Tudja felírni Fogalmi szint Értse

próbáját. vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. összegképlet, elıfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. a nyílt láncú és győrős konstitúcióját, az izomerizációját szılıcukorrá. monoszacharidokból, összegképletük.

a konstitúciós képletüket, a hidrolízisüket egyenlettel.

szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. Tudjon értelmezni egyszerő kémcsıkísérleteket. Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, elıfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítı). Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, elıfordulás kötött állapotban (cellulóz) Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei. Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Tudjon Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni Fogalmi szint

D-konfigurációját, jelölését.

konstitúció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. táplálék, növények. általános képletük, származtatásuk.

konfiguráció, jelölése, konformáció.



felismerni poliszacharidot konstitúciós képlete alapján. nem redukálók. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. enzimes és savas. a hidrolízis termékeit. a hidrolízisük egyenletét. alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid),

felhasználás (textil- és papíripar). 3.6.3.2. Keményítı


Értse

az oldhatóság szerkezeti magyarázatát. alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). a kimutatását jóddal.

3.6.4. Egyéb

Tudja használni

a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.7. Fehérjék Építıelemek Konstitúció


-aminosavak. peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosavszekvencia, Sanger). a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését. szekunder struktúra: -redı (fibroin), -hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.

Értse Térszerkezet


Kimutatás, reakciók

Fogalmi szint Értelmezze Tudja

Jelentıség

Fogalmi szint

Egyéb

Tudja használni

3.8. Nukleinsavak Építıelemek Konstitúció


az oldhatóság szerkezeti magyarázatát, a kimutatás szerkezeti magyarázatát.

-L-aminosavak.

kvaterner struktúra. a á-konformációt és az -hélixet, a kölcsönhatásokat a polipeptidlánc amidcsoportja, ill. oldalláncai között (a másodlagos, a harmadlagos és a negyedleges szerkezet esetén).

biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. a kicsapódási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerő kémcsıkísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelıs fonalak, energiahordozók (végsı energiatartalék). a fehérjékrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a

a kimutatási reakciókat.

DNS, RNS

Fogalmi szint

A DNS kettıs hélixe

Fogalmi szint

Egyéb

Tudja megállapítani Tudja használni

3.9. Mőanyagok Csoportosítás

Fogalmi szint

3.9.1. Természetes alapú mőanyagok 3.9.2. Szintetikusan elıállított mőanyagok 3.9.2.1. Polimerizációs mőanyagok 3.9.2.2. Polikondenzációs mőanyagok 3.9.2.3. Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb 3.10. Energiagazdálkodás Hagyományos energiaforrások


Tudja felírni Fogalmi szint

polinukleotidlánc sematikus jelölését. eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentıségben. összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. a komplementerlánc bázissorrendjét. a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). gumi, ebonit. csoportosítás az elıállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs). polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, mőgumi, felhasználásuk.

szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

Fogalmi szint

savas esı, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

Tudja használni

a mőanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Fogalmi szint

kıszén, kıolaj, földgáz.

Értse

az egyes energiaforrások használatának elınyeit és

plexi és felhasználásuk.

a polimerizáció egyenletét adott monomer esetén. aminoplasztok, poliészterek (terilén), poliamidok (nejlon), alapegységeik, felhasználásuk.

Megújuló energiaforrások

Tudja értelmezni

Alternatív energiaforrások Egyéb

Tudja értelmezni Tudja használni

hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vízi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, elınyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelıanyagcella) alkalmazását, elınyeit és hátrányait. az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

4. Kémiai számítások VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint 4.1. Az anyagmennyiség

Fogalmi szint

Értse

Tudja

4.2. Gázok

Fogalmi szint

Értse

Tudja alkalmazni

Emelt szint

relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele, mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke; sőrőség, jele, mértékegysége. a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel, a következı összefüggéseket: M = m/n, NA = N/n, = m/V. kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív kiszámítani a relatív atomtömeget az izotópok relatív atomtömegekbıl a képlet ismeretében, megállapítani és atomtömegébıl és elıfordulási arányából. jelölni az anyagok moláris tömegét, alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti összefüggéseket. Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris ideális gázok állapotegyenlete. gáztérfogat jele, mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 C-on és 25 C-on; gázok sőrősége; gázok relatív sőrősége. a következı összefüggéseket: a következı összefüggést: Vm = V/n, = M/Vm, pV = nRT. d = M1/M2. Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sőrőségével és az ideális gázok állapotegyenletét a kémiai számításokban. relatív sőrőségével kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban.

4.3. Oldatok, elegyek, keverékek Oldatok, elegyek, keverékek összetétele

Fogalmi szint

Tudja alkalmazni

tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiség-százalék (mólszázalék); anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva. a következı összefüggéseket: mB/m100% (m/m), VB/V100% (V/V), nB/n100% ( = n/n), cB = nB/Voldat a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeverékek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban; az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.

Tudja

átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.

Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok

Tudja

hogyan kell oldatot készíteni: - vízmentes anyagból és oldószerbıl, - hígítással, töményítéssel, - keveréssel.

Gázelegyekkel kapcsolatos számítások 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Összegképlet

Tudja alkalmazni

Értse

Fogalmi szint

tömegtört, térfogattört, anyagmennyiségtört (móltört), tömegkoncentráció, jele, mértékegysége

a következı összefüggéseket: WB = mB/m, B = VB/V, xB = nB/n, B = mBVoldat. a tömegszázalékkal, illetve tömegtörttel kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek, porkeverékek és gázelegyek összetételével kapcsolatban; a térfogatszázalékkal, illetve térfogattörttel kapcsolatos összefüggést gáz- és folyadékelegyekkel kapcsolatos számításokban; folyadékelegyeknél a térfogati kontrakciót; az anyagmennyiség-százalékkal, illetve törttel kapcsolatos összefüggést gázelegyek, porkeverékek és oldatok összetételével kapcsolatban; a tömegkoncentrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál; alkalmazni az oldhatósági adatokat az oldhatóság hımérsékletfüggésével kapcsolatos feladatokban, kristályvízmentes és kristályvizes sók esetén. hogyan kell oldatot készíteni kristályvíztartalmú anyagból.

a kémiai számításokban az átlagos moláris tömeg és a gázelegyek összetétele közötti kapcsolatot.

az összegképlet jelentése.

Értse Tudja

Sztöchiometria

4.5. Termokémia


Fogalmi szint Tudja

4.6. Kémiai egyensúly

a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget. alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai számításokban, meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg ismeretében. a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség. a kémiai egyenlet jelentéseit. használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban. alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban. reakcióhı, képzıdéshı fogalma, jele, mértékegysége, Hess tétele. meghatározni a reakcióhıt a képzıdéshıkbıl, használni a reakcióhıt az egyszerő sztöchiometriai számításokban.

Fogalmi szint Tudja

4.7. Kémhatás

4.8. Elektrokémia


pH, vízionszorzat. a vízionszorzatot: Kv = [H+][OH-].

Tudja

alkalmazni az egész számú pH és az erıs savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és [OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.

Fogalmi szint

standardpotenciál, elektromotoros erı, elektrolízis.

meghatározni porkeverékek és gázelegyek összetételét, szerves és szervetlen vegyületek összetételének (képletének) meghatározását a reakcióegyenlet alapján.

kötési energia, rácsenergia, hidratációs energia, ionizációs energia, elektronaffinitás használni a kötési energia, a rácsenergia, a hidratációs energia, az ionizációs energia és az elektronaffinitás adatokat reakcióhı és képzıdéshı kiszámításánál; meghatározni a reakcióhıt, a képzıdéshıt egyszerő körfolyamat segítségével. egyensúlyi koncentráció, kiindulási koncentráció kiszámítani az egyensúlyi állandót az egyensúlyi koncentrációkból, alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot. Ks, Kb, disszociációfok a következı összefüggéseket: Ks = [H+][A-]/[HA], Kb = [HB+][OH-]/[B], = c(disszociált)/c(bemérési). az egész számú pH-val kapcsolatos egyszerő számításokat erıs és gyenge savak, illetve bázisok esetén; a közömbösítési reakciók alapján történı sztöchiometriai számításokat; a sav-bázis titrálással kapcsolatos feladatokat; a különbözı pH-jú erıs sav-, illetve lúgoldatok összekeverésével kapcsolatos egyszerő számításokat. Faraday-törvények

Értse

a következı összefüggést: EMF = -

Tudja

kiszámítani az elektromotoros erıt standardpotenciálokból, ill. fordítva. az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerő sztöchiometriai számításokban.

Tudja alkalmazni

a Faraday-törvényt: m = kIt, Q/ne = F, ahol: F = 96 500 C/mol alkalmazni az elektrokémiai ismereteket (redoxi folyamatok irányának becslése) a sztöchiometriai számításokban. a feladatban megadott, illetve a tanultakból kikövetkeztethetı elektródfolyamatokat egyszerő sztöchiometriai számításokban, a Faraday-törvényeket a sztöchiometriai számításokban tanult, illetve megadott elektródfolyamatok esetén.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŐ VIZSGA

A vizsga szerkezete A vizsga írásbeli és szóbeli részbıl áll. A központilag összeállított írásbeli dolgozat megoldásának idıtartama 120 perc. Értékelése az érettségizı középiskolájában, a szaktanár által, központi javítókulcs alapján történik. Az írásbeli dolgozattal maximálisan 100 pont szerezhetı. Amennyiben a tesztlap itemeibıl származó összpontszám nem 100, akkor az elért pontszámokból számított százalékos teljesítmény egész számra kerekített értéke adja meg az írásbeli dolgozat pontértékét. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhetı.

Írásbeli vizsga A tesztlap megoldásának idıtartama 120 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegyő függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható.

Tartalmi szerkezet - A feladatlap tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. - A számítási feladatokkal elérhetı pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számítási részét választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegő kérdést oldja meg, 20% körüli érték. - Az elméleti feladatok az elérhetı összpontszámnak 60-80%-át teszik ki. - Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkalmazás szintő itemeket is tartalmazniuk kell. - A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. - A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz. - A feladatlap tartalmazhat egy alternatív feladatot: az egyik alternatíva inkább a kémiai anyagismeretet, a másik problémamegoldást igénylı feladattípus (pl. számítási feladat) lehet.

A feladatok és a feladatsor jellemzıi A feladatok lehetnek: - Feleletválasztásos teszt (ezen belül egyszerő, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges). - Az elméleti feladatok többi részét a következı feladattípusok teszik ki: táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemzı feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, grafikonok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában). - Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt). A feladatsor felépítése: - A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetıleg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb. - A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben megadott arányok érvényesülnek. - A feleletválasztásos teszt az elméleten belül minimum 15%. - Legalább egy számítási feladatot mindenki kap. - Minden feladatlap tartalmaz legalább egy - fıként - környezetkémiai problémát. - A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. - Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet. - Egy-egy feladat maximális pontszáma legfeljebb 15 lehet.

Értékelés Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

Szóbeli vizsga A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegyő függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható.

A tételek jellemzıi, összeállításuk A szóbeli vizsgatétel két kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése. A tétel két részének eltérı témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) kell érintenie.

Értékelés A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki: Értékelési szempontok 1. kérdés

a) Tartalmi helyesség b) Elıadásmód, logikai helyesség

2. kérdés

a) A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása b) A kísérlet tapasztalatainak értelmezése

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata

Max. pontszám 20 5 10 / 0 5 / 15 5

A segédeszközök szakszerő használata

5

Maximálisan elérhetı összes pontszám

50

A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség 0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplı témára.

1-3 pont

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplı témával kapcsolatban, de alapvetıen nincs tisztában a kérdés lényegével.

4-7 pont

A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szők részletét tárgyalja.

8-11 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplı téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.

12-15 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplı téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát.

16-19 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplı téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által

feltett egy-két kiegészítı kérdésre nem tudja a választ. 20 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplı téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítı kérdésre helyesen felel.

1.b Elıadásmód, logikai helyesség 5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

1-2 pont A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerőtlenek.

0 pont A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.

2.a A kísérlet elvégzése, a tapasztalatok megállapítása 10 pont

5-9 pont

A vizsgázó szakszerően A vizsgázó rendelkezik elvégzi a kísérletet, a feladat megoldásához tapasztalatai helyesek. szükséges gyakorlati ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.

4-1 pont A vizsgázó a feladat megoldásához szükséges gyakorlati ismeretek egy részével rendelkezik, de a kísérletet nem tudja végrehajtani.

0 pont A vizsgázó nem rendelkezik a kísérlet elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretekkel.

2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 15 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

8-14 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.

1-7 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszerően használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.

1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

0 pont A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

A segédeszközök szakszerő használata 5 pont A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

3-4 pont

1-2 pont

0 pont

A vizsgázó csak A vizsgázó csak tanári felszólításra használja a segítséggel képes segédeszközöket a eligazodni a kérdések megoldásához. segédeszközök használatában.

A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

EMELT SZINTŐ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE A vizsga írásbeli és szóbeli részbıl áll. A szóbeli vizsgán maximálisan 50 pont szerezhetı.

ÍRÁSBELI VIZSGA A tesztlap megoldásának idıtartama 240 perc. A megoldáshoz íróeszközökön kívül számológép és négyjegyő függvénytáblázat (periódusos rendszer) használható.

Tartalmi szerkezet - A feladatlap közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. - A számítási feladatokkal elérhetı pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50% teszi ki. - Az elméleti feladatok az elérhetı összpontszámnak 50-60%-át teszik ki. - Az elméleti feladatoknak ismeret-, értés- és alkalmazás szintő itemeket is tartalmazniuk kell. - A feladatlap tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. - A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát, amely valamely kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezésén túl a témához kapcsolódó kémiai kérdéseket is tartalmaz.

A feladatok és a feladatsor jellemzıi A feladatok lehetnek: - Számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos tesztek egyaránt). - Az elméleti feladatok típusai a következık: Az elmélet pontszámának százalékában Feleletválasztásos tesztek

15-20%

Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés

25-40%

Elemzı feladatok (kísérletelemzés, táblázatok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. kis esszé formában)

30-40%

Esettanulmány

0-15%

A feladatsor felépítése: - A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetıleg minél több fajta kerül egy tesztlapba. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás stb.

- A tesztlap megszerkesztésénél a tartalmi szerkezetben, illetve a feladattípusoknál megadott arányok érvényesülnek. Mindezeken túlmenıen az elméleti feladatokon belül: - az alkalmazás szintő válaszok pontszáma az elméleti pontszámnak minimálisan 20%-a, - a környezetkémiával kapcsolatos kérdések az elméleti pontszámnak minimum 5%-át teszik ki, - egy-egy tárgykör (általános, szervetlen és szerves kémia) minimum 20%-ban fordul elı. - Legalább négy számítási feladatot mindenki kap. - A feladatlap tartalmazhat egy esettanulmány típusú problémát is. - Egy feladat összpontszáma nem haladhatja meg a 15-öt.

Értékelés Az írásbeli dolgozat értékelése központilag összeállított értékelési útmutató szerint történik.

SZÓBELI VIZSGA A felkészüléshez papíron és íróeszközön, valamint az esetleges laboratóriumi eszközökön kívül a négyjegyő függvénytáblázat (periódusos rendszerrel) használható.

A tételek jellemzıi, összeállításuk A szóbeli vizsgatétel három kérdést tartalmaz. 1. Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. 2. Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése. 3. Problémamegoldó feladat. A tétel három részének megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az 1. kérdés általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következı két kérdés egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.) Törekedni kell arra, hogy a 2. és 3. kérdés közel azonos nehézségő legyen.

Értékelés A felelet összpontszáma az alábbi szempontok szerint megállapított részpontszámok összegzésével alakul ki: Értékelési szempontok 1. kérdés 2. kérdés

3. kérdés

a) Tartalmi helyesség

Max. pontszám 15

b) Elıadásmód, logikai helyesség

5

a) A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása

5

b) A kísérlet elemzése

5

a) A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete

5

b) A probléma megoldása

5

Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata

5

A segédeszközök szakszerő használata

5

Maximálisan elérhetı összes pontszám

50

A részpontozás az alábbi szempontrendszer alapján történik: 1.a Tartalmi helyesség 0 pont

A vizsgázó nem a témáról beszél, tanári segítséggel sem tér át a kérdésben szereplı témára.

1-3 pont

A vizsgázó megemlít néhány információt a kérdésben szereplı témával kapcsolatban, de alapvetıen nincs tisztában a kérdés lényegével.

4-6 pont

A vizsgázó tisztában van a feladatával, hiányos tudása miatt azonban csupán egy szők részletét tárgyalja.

7-9 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplı téma egyes részeit csak felületesen tárgyalja, illetve a felelet több súlyos szaktárgyi tévedést tartalmaz.

10-12 pont

A vizsgázó a kérdésben szereplı téma egy nagyobb részletével nincs tisztában, vagy sok apró hibát ejt, vagy csak a tanári kérdésekre adott válaszokkal fejti ki a témát.

13-14 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplı téma legtöbb lényeges részletét önállóan tisztázza. A felelet hiányosságára vagy apróbb pontatlanságra vonatkozó, a tanár által feltett egy-két kiegészítı kérdésre nem tudja a választ.

15 pont

A vizsgázó felelete során a kérdésben szereplı téma minden lényeges részletét önállóan tisztázza, a tanár által feltett egy-két kiegészítı kérdésre helyesen felel.

1.b Elıadásmód, logikai helyesség 5 pont A felelet minden része logikus rendszerbe foglalt. A vizsgázó csak ritkán keresi a szavakat mondanivalója megfogalmazásához.

3-4 pont

1-2 pont

A felelet nagyrészt logikusan felépített, csak néhány logikai hibát tartalmaz. A vizsgázót többször kell kisegíteni a mondanivalója megfogalmazásánál.

A felelet sok súlyos logikai hibát tartalmaz, illetve a megfogalmazások szakszerőtlenek.

0 pont A felelet összefüggéstelen, logikai rendszere követhetetlen.

2.a A kísérlet elvégzése, illetve a várható tapasztalatok megadása 5 pont

3-4 pont

1-2 pont

A vizsgázó szakszerően A vizsgázó rendelkezik elvégzi a kísérletet, a feladat megoldásához tapasztalatai helyesek. szükséges ismeretekkel, de a kísérlet végrehajtásakor apró hibákat vét.

0 pont

A vizsgázó rendelkezik A vizsgázó nem a feladat megoldásához rendelkezik a kísérlet szükséges ismeretekkel, elvégzéséhez szükséges de a kísérletet nem tudja ismeretekkel. végrehajtani.

vagy A vizsgázó önállóan, és A vizsgázó csak tanári helyesen oldja meg segítséggel képes feladatát. megbecsülni a kísérlet várható eredményét.

A vizsgázó tanári segítséggel is csak a feladat megoldásához szükséges részismeretekkel rendelkezik.

A vizsgázó nem rendelkezik a feladat megoldásához szükséges ismeretekkel.

2.b A kísérlet elemzése Az alábbi pontok a felismert vagy a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait hibátlanul értelmezi.

3-4 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait kisebb tanári segítséggel értelmezi.

1-2 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel is csak hiányosan értelmezi.

0 pont A vizsgázó a kísérlet tapasztalatait tanári segítséggel sem képes értelmezni.

3.a A probléma megoldásához szükséges elmélet ismerete 5 pont A vizsgázó megérti a problémát, és rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel.

3-4 pont A vizsgázó rendelkezik a megoldásához szükséges ismeretekkel, de a problémát csak segítséggel ismeri fel.

1-2 pont A vizsgázó segítséggel ismeri fel a problémát, és a megoldásához szükséges összefüggéseket a tanár közli.

0 pont A vizsgázó segítséggel sem ismeri fel a problémát.

3.b A probléma megoldása Az alábbi pontok a felismert vagy akár a tanár által közölt probléma megoldására adhatók. 5 pont

3-4 pont

1-2 pont

0 pont

A vizsgázó a problémát A vizsgázó a problémát A vizsgázó a problémát A vizsgázó a problémát hibátlanul megoldja. kisebb tanári segítséggel tanári segítséggel is csak tanári segítséggel sem oldja meg. hiányosan oldja meg. képes megoldani. Szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata 5 pont A vizsgázó helyesen használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve hibátlanul alkalmazza a fizikai és kémiai jelrendszert.

3-4 pont A vizsgázó többnyire szakszerően használja a szakkifejezéseket, mértékegységeket, illetve a fizikai és kémiai jelrendszert. Hibáit tanári segítséggel korrigálja.

1-2 pont A vizsgázó a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában gyakran téved. Hibáit többször még tanári segítséggel sem tudja korrigálni.

0 pont A vizsgázó tájékozatlan a szakkifejezések, mértékegységek, illetve a fizikai és kémiai jelrendszer használatában.

A segédeszközök szakszerő használata 5 pont A vizsgázó önállóan és helyesen használja a segédeszközöket (periódusos rendszert, táblázatokat, grafikonokat stb.).

3-4 pont

1-2 pont

A vizsgázó csak A vizsgázó csak tanári felszólításra használja a segítséggel képes segédeszközöket a eligazodni a kérdések megoldásához. segédeszközök használatában.

0 pont A vizsgázó tanári segítséggel sem képes eligazodni a segédeszközök használatában.

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

Recommend Documents