800
SZARVAS GÁBOR.
H A Z A I I RODALOM. A Tomor*Váradi «Magyar olvasókönyv* (I. köt.) egy pár nevezetesebb helyének magyarázata. ,,Mén-Maróth aklában annyi a pompaló, mint háremében szép leány “ (140. 1.) — Másutt is, de különösen e helynél pillanatra sem szabad a tanárnak szem elől tévesztenie, hogy 10— 11 éves gyerme kekkel van dolga, a kik az életviszonyok ismeretében még majdnem teljesen járatlanok ; meg kell tehát nekik tőviről-hegyire magyaráz nia mi a lány s különösen mi a szép lány; miért szeretjük a szép lányokat; mi a hárem, hogy van berendezve; hány és milyen termek ből áll, melyek ezekben a legszükségesebb bútordbarabok stb. Szó val, ha valahol, itt van helye a «quis, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quomodo, quando* részletes kifejtésének, Ha minderről tiszta fogal mat nyert a gyermektanuló, a tanár áttér ama kérdés megfejtésére, hány lova volt Mén-Maróthnak. «Annyi lova, mint szép lány háre mében.* Kiindulás alapjául a leghatalmasabb török császár, II. Szulejman szolgálhat, a kinek Dr. Goldziher szerint 300 szép hölgye volt háremében. Ha eszerint tekintetbe vesszük, hogy a mi MénMaróthunk a rettegett nagy úrhoz képest csak olyan félhúsú potentata volt, legföljebb 150-re tehetjük háreme szép hölgyeinek számát. Mén-Maróthnak tehát körülbelül másfél száz lova volt aklában. E két tételnek földerítésével könnyű lesz immár a tanárnak rávezetni tanít ványait a szerkesztők intencziójára, melyet e hely fölvételével czéloztak, a tulajdonképi kérdés megoldására : találja ki a tanítvány, miért nevezték voltaképen Bihar fejedelmét M én-Maróthnak ? A «lovak», de különösen a «150 szép leány# egészen szájába rágja a feleletet. „ A holló és a róka“ (16.) — Ez a mese kétszer van elmondva egymásután, egyszer prózában, másszor versben. Az elsőnek ez a rö vid foglalatja: A holló maszlagba mártott húst lop, egy fára száll vele s enni kezdi. A róka látja, erősen vásik foga a falatra s így kezd Kzólani: «Jupiter madara, juttass nekem is szegénynek a falatbóH* A holló örül, hogy sasnak nézik"őt s jutalmul odaveti a ravasz hízel gőnek a konezot s elröpú'l. A róka megeszi s megdöglik tőle. A másik az ismert Phwdrus-féle mese : A holló sajtot falatoz. «Mily szép ma dár ! Ha a hangod is ilyen, a minők tollaid, te vagy a szárnyasok királya.* A holló énekhangra nyitja ajakát, a sajtot kiejti, a róka felkapja s elfut vele. . . . Ha a tanár eléggé kicsudálkozta magát, a
807
HAZAI IRODALOM.
következő kérdéseket állítja maga és tanítványai elé. Vall-e kárt, tőrbe megy-e az ostoba, ha a hízelkedés szavain gyönyörködve valónak ve szi, a mit mondanak ? Az első mese azt mondaj : nem, még a méreg sem árt neki, a második azt feleli igen. Második kérdés : Sikert arat-e a fortélylyal párosúlt okosság, az Odysseus-féle agyafúrtság ? Az első mese azt tanítja: a ravasz-okos életével fizet, a második: hogy meg nyeri jutalmát. Mi lehet a való ? Melyik boldogúl az életben, melyik diadalmaskodik a másikon, melyik jutalmazóbb tulajdonság: az élel messég-e vagy az ostobaság ? S e kérdésekkel az okos tanár rányi tott a mesében rejlő tulajdonképi tanúlságra, hogy sok dolgot voltaképen tudni nem lehet, de nem is kell, még ha az ember aprobált középiskolai tanár is. „Közön lónak túrós a háta“ (2.) — Némelyek érthetetlennek tartják ezt a közmondást. Én nem ; mert különben 10 éves gyerme kek számára írt könyvbe nem volna fölvéve, sőt még nehéznek sem mert akkor a tudós szerkesztők felvilágosító jegyzetet csatoltak volna hozzá. (Igaz, hogy a jegyzetekkel fukarkodnak s csak olyanokat ma gyaráznak, a melyekről föltehető, liogy a tanár sem tudja, pl. tKáptalan a feje = sokat tud. Piacz-utczába e helyett utczában. Mihent= mihelyt. Scythia Ázsiával határos stb. — de ha a mi közmondásunk is ezek közé tartoznék, bizonyára tudták volna, mi a kötelességük.) Én így magyarázom : A senki lovát senki sem kíméli ; a folytonos s erŐ6 hajtástól a ló hátán a nyereg tajtékot ver, melyet a buta köz nép t ú r ó n a k nézett, s innen a mondás. De nem lehetetlen az sem, liogy az ily lónak fölsebzett hátát a tudatlan nép orvosság gyanánt túróval kente be, hogy meggyógyúljon. Különben erre nézve a tudós szerkesztők adhatnak legilletékesebb felvilágosítást.1) „ Hunor és Magor jámbor halász- és vadász-éUtet éltek“ (128.) Ha ezt a hun j á m b o r s á g r ó l szóló adatot ama másikkal egybe vetjük, a melyet a tudós szerkesztők Almos vezérről mondanak, hogy t. i. «Álmosnak mind testi, mind lelki tulajdonai fejedelmiek valának. Ékes, b a r n a á b r á z a t a , f e k e t e nagy s z e me i , magas és karcsú termete, k e z e i t ö m é r d e k e k és u j j a i ho s.z-
l) Nekem van egy régi szótárom, ebben ezt találom: « Turoe nebit : voll geschwiir. >* S z e d ö.**) *) Nokéin is van egy szótárom, abban meg ez á l l : « Túr : ulcus saniosum». Tehát a közös Mnak nem t u r ó - s , hanem t i i r - o s a háta.
Ja ví t ó , 53
Digitized by
Google
808
SZARVAS GÁBOR.
szakvalának. S jóllehet pogány vala, mégis a Szentlélek ajándéka vala b e n n e (175, 136), kétségtelen lesz előttünk, hogy őseink, a scythák, hunnok és első magyarok szerfölött istenfélő, vallásos, sze líd és békeszerető nép voltak ; hogy Álmos és népe nem karddal, bu zogánnyal, kopjával és nyilakkal, hanem olvasóval, szentelt vízzel és. tömjénfüsttel vonult át az erdélyi havasokon, s tulajdonkép a radnai búcsúra jött, a hol szerecsésen el is imádkozta Mén-Maróttól és Szvatopluktól azt a szép országot, a hol a bánáti búza, a tokaji bor, 8 Yodianer «Olvasókönyvei• t e r e mn e k . ,,A Balaton . . . Hazánknak négy tava van : a rélenczei, a palicsi, a Fertő és a Balaton.“ (84.) — A mathematikusok azt tanítják, hogy határozatlan mennyiségekkel való műveletek eredménye szintén osak határozatlan mennyiség lehet. E tétel alaptalanságát nagyon könynyű dolog kimutatni. «Egynéhány* határozatlan mennyiség; mágia ha tégy néhányhoz* «egynehányat* adok, az összeg nem határozatlaD, hanem határozott s?ám lesz, t. i. k é t n éh á n y. Ugyancsak e mathematikai tétel tarthatatlanságát bizonyítja Olvasókönyvünk nek felhozott helye is. «Sok* és «több* határozatlan mennyiségek, mégis ha a «sokból* «többet* kivonok, marad 4. Ez így bizonyítható be. Könyvünk határozott hangja szerint apodiktikus igazság, hogy • Magyarországnak összesen négy tava van*; de más részről az is két ségtelen tény, hogy t a v a Magyarországnak sok van. Összesen 4 tehát csak úgy «lehet*, ha előbb a s o k b ó l t ö b b e t levonunk. A jövő mathematikusai nagy köszönettel tartoznak a szerkesztőknek, hogy ezt a helyet a Balaton-Album kamarájának homályából Olva sókönyvük napvilágára hozták s a tudománynak hozzáférhetővé tet ték. . . ,,Lápokban és mocsárokban igen gazdag hazánk.11 — Emelkedet tébb, választékos, a köznapitól eltérő kifejezés. így mondjuk a jó ízlés követelése szerint: A főváros némely, különösen régibb házai poloskákban, svábokban és más férgekben igen g a z d a g o k . A 60-as évtized szárazsággal, éhséggel, háborúval s kolerával áldott volt, stb. „ Eddigelé gazdag volt.“ Az emberi dolgok, különösen a gazdagság múlandóságára czéloz. Tehát tulajdonként azt akarja mondani, hogy valamint egyéb, úgy ez a lápos-mocsáros gazdagság sem áll valami szilárd alapon; egy éj s könuyen elvihet mindent valamely man& vagy az a hétfejű sárkány, a mely könyvünk szerint rokonságban áll a lernai hydrával. (104. 1.) Ezt az olvasmányt, mint különösen ér dekest és tanulságost, a melyben zamatos magyar nyelven szépen el van mondva, ki és hol úszta által a Balatont, ki mérte meg hosszú ságát és ki szélességét, s a melyben levegői szélvész s egyéb nevezetes-
HAZAI IRODALOM.
80 9
ségek is fordúlnak elő, el ne mulassza a tanár tanítványaival ol vastatni. „A pogányok Noéja" 97. — Ez a Noé nem más, mint Deukalion, a ki egymaga menekült meg feleségével a nagy vízözön veszé lyéből. Ezt nem azért említjük még, mintha tanáraink nem tudnák, hanem, hogy figyelmeztessük őket, mily szépen tudják a szerkesztők a bibliai s görög vallási személyeket s viszonyokat párvonalba he lyezni. Ilyen egybevetések még a következők: „ Geniusok, vagyis nemtök, kik a keresztény őrangyaloknak felelnek meg. ( 102 .) Ilyen fogal muk volt a görögöknek a pokolról, melyről a biblia azt mondja, hogy ott leszen sirás, jajgatás és a fogak csikorgatása, a mi körülbelül a három po koli folyóban van jelképezve." (104.) Tehát S t y x (hideg víz) = s i rás; Acheron (jajfolyó) ==j a j g a t á s ; P h l e g a t o n (lángfolyó) = f o g a k c s i k o r g a t á s a . E helyek tárgyalásánál alkalmat vehet magának a tanár, hogy az egybevetést tovább folytassa ; pl. Jupiter, a pogányok Jehovája; Plútó a rómaiak Belzebubja ; Hermes, a görögök Gábriel arkangyala stb., s így tanítványaival már jó eleve megismer tetheti azt a budai hegyoldalon leleplezett igazságot, hogy a görög nép az ő vallási fogalmait részben a zsidóktól, részben a kereszté nyektől kölcsönözte s aztán pogány módra eltorzította. Ide vág némi leg a szerkesztőknek ama jegyzete, melyet a 135. lapon találunk s a mely tanárt és tanítványt egyként arra tanít, hogy „egy-egy nemze dékre körülbelül száz év esik.i( Ez a kijelentés ó-testamentorai viszo nyokra van alapítva, ama kor szempontjából van felállítva, a mely ben Metuzsalem élt, a mikor az emberek középszámítással körülbelül 300 esztendeig éltek. „.4 görögök istenei . . . Dionysos, a rómaiaknál, valamint nálunk is fíachus, a bor-isten.“ — A magyar és római nép fő jellemvonásainak rokonságát, gondolkozásmódjának azonosságát, melyet hazai tudó saink már rég megállapítottak, a Vodianer hiteles festéke is megerő síti : Dionysos, nálunk még a rómaiaknál Bacchus; más népnél egynél sincs meg. Csak a németet említjük meg ; nála Bacchus tud valevőleg Bachmann . . . „Pallas-Athérn, a háborít és a finom női munkák istennője.“ (101. 1.) A tanár ne ütközzék meg rajta, midőn a háborút és finom női munkákat mint egy kéz foglalkozását hallja fölemlíteni. Nagyon egybetartozó dolgok, ha a mint kell, a finom női kézi munkán itt t é p é s t és a v ö r ö s k e r e s z t hölgyeit értjük . . . „Hermes, a rómaiaknál Mercurius az istenek futára, az ékesszólás, keres kedés és a toloajság istene. A gyorsaság jeléül mind\ vállain mind lábain szárnyakat visel. így látható a pesti Dunaparton is a börze-épület tor
810
SZARVAS GÁBOR.
nyain.“ (102.) — Hermes Mercuriust eszerint nem úgy kell képzel nünk, a mint pl. Yergil elénk állítja, liogy fejére teszi szárnyas süvegét, lábára köti szárnyas saruját s nyílsebességgel repül a légben ••földön-vízen át Cartliagó felé*, hanem ő egy tökéletesített «kengyel futó*, nem «röpér», hanem «futár*, mint a szerkesztők nevezik; a szárnyak csak a gyorsaság jeléül vannak bokájára é s v á l l a i r a illesztve, a mint ez a börze-épület tornyain is látható. Itt még egy csodálatos tüneményről kell megemlékeznünk mely a Lloyd-épület két tornyán szokott végbemenni. Ha ugyanis az ember Budáról, az Ilona utczai nagy épületből nézi a börze-épület Mercuriueát, azt a csodát tapasztalja, hogy a szárnyak a v á l l a k o n vannak. Minden egyéb pontról azonban a süvegen láthatók. A görög istenek és hősök általában véve igen hálás tárgy az okos tanár kezében, a melyet tanítványai épületére sok tekintetben felhasználhat. Pl. a Hercules-monJa igen alkalmas minta az úgyne vezett «policzájrapport* elkészítésére: A híres csavargó és zsivány, Hercules. «1. Megfojtotta a nemeai oroszlánt, és bőrét ruha gyanánt viselé. 2. Megölte alernai sárkányt. 3. Az erymanthusi vadkant ele venen vitte Eurystheus király elé. 4. Lenyilazta a Stymphalos tó óriás madarait. 5. Az amazonok királynéját megölte és övét elrabolta* stb. stb. A főistenek rovata fölé pedig csak ezt kellene írnunk «megérkeztek Budapestre*, s kész volna az «Idegenek névsora*. E u r ó p a s z á l l o d a Jupiter «az ég és föld ura, az istenek királya* Olymposról. A n g o l k i r á l y n ő . Neptunus, admirális, Óceániából. V a d á s z k tirt. Minerva, varrónő Athenaeből. H o t e l Ga r ni . Mars tábor szernagy, Pergamumból. Venus Cythereből. H u n g á r i a . Bacchus, borkereskedő. Cyprusból stb. stb. Ugyancsak a görög római mondákban két nevezetes dologgal találkozunk. Az egyik az, hogy «Hephástos Kyklopos nevű segédei vel az Aetna tűzhányó-hegy alatti műhelyében dolgozók*. (101.1.) A másik, hogy «az itt Aeneasról előadottak teszik legnagyobb részt az Aeneidos czímű l a t i n h ő s k ö l t e m é n y tartalmát, melynek szerzője Vergilius, l a t i n köl t ő. * (125.1.) E két helyen sokan erősen megbotránkoztak. «Ilyet még egy jobb harmadik osztálybeli tanuló sem követ el, hogy a genitivusokat nominativusnak nézze !“ mondá az egyik. «Ez oly nagy hiba, jegyzé meg egy másik, hogy bátran az elpusztúlt rhodusi colossus helyére lehetne állítani.*
HAZAI IRODALOM.
811
máskép fogom fel a dolgot, s azt hiszem, helyesen fogom fel. Magya rázat helyett két történetiét mondok el. Az első velem s így esett meg. Könyveket köttettem. ' — Aztán tudja rányomni a czímet ? kérdem a könyvkötőt. Vagy leírjam. Ő sértett önérzettel nézett rám s száraz rövidséggel jegyzi meg: Kérem, én Párizsban tanultam. Midőn a könyvek hazakerültek, vizsgálgatom s az egyiknek hátán ezt a czímet olvasom : ,,7)
HAZAI I KODALOM.
Ijateixiisch e
F o r m e n le h r e von Anton Bartal
und Kari Malmos i.
Autorisirte deutsche Ausgabe bearbeitet von Ivari Heinrich , Dr. Budapest, ISiSO. Eggenberger. Ára 90 kr. L a t e in is c h e s U e b u n g s b u c h .
pliil.
Lateinischer Text mit deutscli-lateini-
schen Uebungen fürdie I. und II. Klasse dér Mittelscliulen nebst
Wör-
terbueh und Erklárungen von Anton Bartal und Kari Malmosi. Autorosirte deutsclie Ausgabe bearbeitet von Kari Heinrich , Dr. phil. Budapest, 1880. Eggenberger. Ára 90 kr.
Nem ismertetés ezéljából vettük kezünkbe e két könyvet — hiszen évek során át való elterjedt használatuknál fogva bizonyára mindenki előtt ismeretesek — hanem csak egyszerűen jelezni akar tuk, hogy immár német fordításban is megjelentek, mit a kiadók több oldalról jövő fölszólításnak engedve eszközöltek. így már a kül földnek is bemutathatta magát a két munka, s hogy nem volt oka félni annak Ítéletétől, azt bizonyítja az a bírálat, melyet G. Stier, a Zerbst-i Francisceum irodalmi téren is tekintélyes igazgatója a P h i lohgi&che Rundschau első (1881-iki) évfolyamának 40-ik (első októberi) számában közölt. Bíráló, ki egyetemi éveiben nehány tanulmányai kat Németországban végző magyar ifjú körében — kiknek egyike Dr Greguss Ágost egyetemi tanár volt — nyelvünket annyira elsa játította, hogy fordításokat is eszközölhetett a magyarból németre, mondhatjuk, meglepő elismeréssel nyilatkozik e két könyvről. Dicséri az alaktannak egyszerű rövidségét, valamint {azon tulajdonságát, hogy a tudomány eredményeit — habár véleménye szerint többször túlságos részletességgel — a latinra nézve is oly könnyen és érthe tően teljesíti. Dicsérve emeli ki a gyakorló könyvnek azon tulajdon ságát, hogy a gyakorlatokat már kezdő tanulók számára is összefüggő olvasmányban adja. Végűi azt a tanácsot adja a szerzőknek, hogy nyomhassák le könyveiket az Ausztriában és Németországban elfo gadott orthográphiák szerint, hogy azok a külföldön is használtat hassanak. Valóban eunél elismerőbb nyilatkozatot nem is várhattak a szerzők ! És a midőn nekik ezen alkalommal igaz örömmel gratu lálunk, tesszük azt nem csak a magunk, hanem azt hisszük, teljes joggal a magyar classica philologia nevében is. x.
