Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja 2009. május Az ifjúság bájos vidéke Tele van napfénnyel, virággal, Himbálják illatos fuvalmak, Bezengi csattogó madárdal. Derûs ábránd, álom, reménység Szór pazarul fényt, illatot. Nem látni ottan ködöt, árnyat, Csak a bimbófejtõ napot. (Reviczky Gyula: Május - részlet)
E számunk tartalmából:
Paranormális jelenségek A szent öreg
MÛVÉSZETI GÁLA - 2009. MÁRCIUS
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ KÉPEKBEN
Bianka és Róbert, a mûsorvezetõk
Stöckert Gyõzõ igazgató
A 4.b és a 8.b közös elõadása
Az 1.b osztály produkciója
Az 1.a osztály elõadása
Szabadkai Petra és Csermely Luca
Barabás András hegedûl
Sztanó András és Remsei Maxim
A 3.b osztály produkciója
A 5.b osztály elõadása
A 6.b osztály elõadása
A 7.a osztály és a Csókkirály
A 3.a-s “Pinokkiók”
A 5.a osztály elõadása
Az 4.a osztály produkciója
A 8-as lányok
Az 7.b osztály elõadása
A 2. osztályosok tánca
FÖLD ALATTI MESEVILÁG Amikor beléptünk az Aggteleki cseppkõbarlangba, egy gyönyörû föld alatti mesevilág tárult elénk. Bámulatos volt nézni a különbözõ cseppköveket, melyek élõlényekre hasonlítottak: teknõsbéka, kiterjesztett szárnyú sas, fejjel lefelé lógó ponty, háttal ülõ juhász. Barátnõmmel, Dórival egy-kettõt mi is elneveztünk. Egy macskát, két libikókázó törpét. Csak úgy szárnyalt a fantáziánk. Nekem legjobban a Hang-terem tetszett. Ez volt a legcsodálatosabb. Szólt a zene és közben különbözõ fények villogtak. Otthon alig tudtam elmesélni a sok-sok látnivalót! Tóth Liliána 4.b
MEGALKOTTAM A NAPLEMENTÉT Leültem a szobámba, mert éppen nem volt semmi dolgom. Egyszer csak kinéztem az ablakon, s megláttam a világ egyik legszebb természeti eseményét, a naplementét. Csodálatos volt. Másnap elõvettem egy festõpólót, öt darab ecsetet egy dobozt, amibe vizet töltöttem, egy festõ vásznat és sok-sok színes festéket. Nekiálltam festeni. Elõször a füvet festettem meg, azután a hegyeket, majd a Napot. Mellé felhõket, mögé az eget. Legvégül a pipacsokat. Gyönyörû tájkép lett belõle. Szüleimnek is nagyon tetszett. Nagymamám éppen Amerikába készült, így megkértem, hogy vigye el az unokatestvéreimnek. A Naplemente képem így most kint van Amerikában a csodák országában. Majoros Norma 4.b
PARANORMÁLIS JELENSÉGEK A Paranormális jelenségek cikksorozat újabb epizódját tartod kezedben. Észak -Amerika és India Észak-Amerika déli részén található a híres NAZCA fennsík. Itt láthatók azok a földkupacok, amelyek a földrõl nézve csak domboknak tûnnek, de 700-800 m magasból már tisztán kivehetõ geometriai alakzatok és képek láthatók. Pl.: kolibri, aminek a farka ûrhajóból kicsapódó lángokra emlékeztet, egy pók, amin olyan részletek vannak, amit azon a fajtán csak mikroszkóppal lehet látni. Egyébként ilyen, vagy ehhez hasonló pók egész Amerikában nincs. Mellesleg ezeket a képeket több száz kilométer magasságból is lehet látni. Vajon kik és miért készítették ezeket? És hogyan? Több tudós azzal érvel, amikor ezt az ufókkal hozzák összefüggésbe, hogy a homokos talaj nem bírná ki az ufó súlyát. Miért kell az ufóknak leszállniuk? Nem lehet, hogy másképp szállnak ki? A paleoseti szószólói azt mondják, hogy nem az ufók készítették a rajzokat, hanem az akkor ott élõ emberek az ufó-istenek tiszteletére emelték ezeket, és azért, hogy megjelöljék a helyet, hogy az "istenek" máskor is visszatérjenek. Ez a CARGOKULTUSZ, ami azt jelenti, hogy primitívebb népek mindig tisztelik és meg-
próbálják leutánozni azokat a dolgokat, amelyek a nálunknál fejlettebb civilizációból érkeznek. India a misztikumok országa. Több mint kilencszáz istenük nevét rajtuk kívül nem sokan tudják. Az õsi vallási könyveikben részletesen le van írva isteneik eredete és cselekedeteik. Könyveiknek akár "Az ufók földi története" címet is adhatták volna. Ezekben le van jegyezve, hogy a Föld körül hatalmas ûrbázisok keringtek, az istenek háborúztak egymással, lézerszerû fegyvereikkel. Az embereknek vimánáknak nevezett légi jármûveik voltak. A vimána, két fedélzetes, kerek légi jármû, kerek ablakokkal és kupolával, majdnem olyan, ahogyan a repülõ csészealjat elképzeljük. A szél sebességével repült és dallamos hangot adott. Ilka aa
RIPORT PATÓ PÁL ÚRRAL Kedves olvasóim! Ma Pató Pál úrral találkozunk.
-
Jó napot! Jó napot! Hogy van manapság? Ó, köszönöm szépen jól vagyok! Látom a háza nagyon romos, az öltözéke is egy kicsit kopott. Na és a kert! Jól jönne magának egy takaros menyecske és egy szappan. Igen, igen, de ej ráérünk arra még. Egy kertész és egy ügyes ács is kel lene. Igen, igen, én is gondoltam rá, de ej ráérünk arra még. De mégis mikor? A tetõn befolyik az esõvíz. De még csak 3 lyukon! Az ablakon nem lehet kilátni a kosztól. De legalább nem kell függöny. A kabátján elkopott az anyag. De legalább nem kell nyári kabát.
Úgy látom, nem változik meg Pató Pál úr. Így hát viszontlátásra olvasóim! Lóránt Sára 5.a
-K
A ön z eg tö -T tte ér é er mé ki s az sz ez et t a elef es na ánt en gy e én fá gy k -m t z id ? s is se ondj iráf. - ké öntö gít a a rd t ez t fá et ia t e z eg z a n ül. gy ér. rr kic De as sit az ét . ér áló ta ze lef án t
at
jö
n
eg
yv
mk
llá
Vi
on
a,
.
me
át
ak
dj
ala
et
dd
leh
i, uc
em
Eg
tn
ny
yo
-M
os
-A
A
cs
iga
gy
ha
er
ek
sz
kö
ny
ör
ög
az
an
yu ká as j íne ának rt : ke öt n! ór am úlv a
id
-H
-A
zt
-D
ok to
r
A
ki s
sz
áz
lá
ne bá o bú m cs rv pa cs tu ak do -M i, n osn nas tí m elyi agy ak: zk zi m od on g e k ik ta gm láb fá az nu on ad j a lt da ? lá am n ba sz i, m m e . ám r t ol ni én . m ég
án
ys
ro
sz
lán
kö
lyö
k eg Az k y rm an örü emb on y l er d ja . tk en jam rás er niv , h zó ge aló ogy l: ta va fa l! ne j át ss za z
zo
al. ziv s u ny ik a ni! z o . : roz álk tal moto torra rdezi , n o é e k k b le l a m eg rdõ isz m z e i! Elv s felü dve a e y z : g s i, ezi me e nyu yusz or a m d r e gké edv Gyer eli a n amik élsz? me Am el nnal, m f a f l. r j e . a áva -N Nem dve ú d -Jó yolcv n e n Ho a m sz? gy ek n e r ét: n o l n é ö ik ni! medv f j Me z m o a Õ r em . a l, -N Nem snap moto dezi zza á á r k z ké .M zle ks egy n vis i meg nne m e a é z nt M haz most nyus egi i m z a , ? s zi nyu edve mikor félsz yus a n m , a m A k e . lna Gyere nnel, -N Nem adék. gál e v e k t M ö sza zi: la a záz s k k rde z? me ni e é e û . n k t r e n s g é fel me m fél medv nem Me lva e a ú s i m -N eleli yan idõ -f -, ug y . g E i em t. -N nyusz edál p a k fé zól -s n ige -Én
M ié er rt v t a an le fa ve r gõ ka be az bo n n or jt em osz . le lán be n gh ak? et a
M
Szabó Dóra 4.b
Mógor Laci bácsi rajza
REJTVÉNY - KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK A kérdõjel helyérõl hiányzik egy szám. Melyik az?
Az ábra vízszintes sorai csupa négy betûs szavakból állnak. Ezekbõl három betût beírtunk, neked a negyediket kell kitalálnod, és a helyére írni. Ha jól dolgoztál, a függõleges oszlopban egy budapesti lakónegyed nevét kapod!
Húzd ki az ábrából a megadott szavakat! A kimaradt betûkbõl egy magyar költõ nevét kapod.
A SZENT ÖREG KAZINCZY FERENC 1829. februárjának eleje volt, amikor Pestre érkezett, több napos utazás után. Beteg lett, másnap mégis elment vacsorázni a Bártfay házba. Bártfayék otthona az Üllõi út 17. szám alatt volt, a család 1822-tõl lakott itt, s a pesti írók és költõk találkozó helye lett. Számos barátság szövõdött itt: a fiatal ügyvéd Bártfay és Kisfaludy Károly, Kölcsey és Vörösmarty között. Ide siettek azon a hideg februári napon is az immár hagyománnyá vált irodalmi estre és az utána következõ vacsorára. Sorra érkeztek a vendégek, a barátok. Az utolsók között volt az Kazinczy Ferenc "öreg", ki egyébiránt nem is volt törzsvendég. - Jöjjön beljebb, Kazinczy uram! Hamarost be fogom mutatni Önnek néhány ifjú barátomat. Ihol egy karszék, addig se álldogáljon. S Bártfay már újabb érkezõ vendégek felé fordult, Fáy Andrást tessékelte beljebb, vagy Vörösmartyt. Ki volt hát ez a Kazinczy, a "szent öreg"? "Miközben egy különálló asztalhoz ültem, Bártfay sorra beljebb invitálá vendégeit. Én még mindig fáradt valék tegnapi érkezésem után, az elõttem sürgõ-forgó fiatalság még inkább megfájdítá fejem. Hogy idõmet múlassam, elõvettem füzetkémet, 'melybe emlékeimet szoktam jegyezni, s 'mely a hosszú esztendõk során szinte életem románja lett. E naplókönyvem mindenhova elkísért, jóban-rosszban mindig a zsebemben volt, most is ott lapult, félt tán, hogy elõ találom venni. Hát lehetett is oka rá, mert ha elõ nem vettem volna, az ördögbe is, nem emlékeztem volna az én kerek hetven évemre. De talán jobb is így, legalább megkapott a nosztalgia, 's visszaemlékeztem egy históriára, az én históriámra. Hetven évvel ezelõtt születtem 1759. október 27-én, Érsemjénen. Apám Kazinczy József, anyám Bossányi Zsuzsanna volt. Igen csak voltak, mert már nincsenek az élõk között, egyedüli szeretteim immár feleségem, Török Zsófia, 's fiam, Kazinczy Lajos. Nyolc esztendõs koromig anyám nagybátyjánál, Bossányi Ferencnél nevelkedék, ott írtam elsõ levelemet szüleimnek Regmenecre1. Három hónapig a Debreceni Református Kollégium hallgatója voltam, majd kilenc esztendõsen tanulmányaimat
Késmárkon folytattam. Az ógörög nyelvvel Sárospatakon ismerkedtem meg 1769-ben, és nagy örömömre 1773-ban felvettek a retorikai osztályba. A következõ év szomorúságot hozott rám és a családomra, bekövetkezett amitõl rettegtem: apám halála, mégpedig március 20-án. 1775-ben megjelent elsõ könyvem2 (ezeket a szavakat írtam a legcifrábban kicicomázva a naplómba), ezt anyám pénzének köszönhetem. A fõiskolán a jog mellett belefogtam a teológia tanulásába, egy francia katonatiszttõl pedig franciául kezdtem el tanulni. 1779-ben, július 15-én letettem utolsó vizsgáimat is. 1780-ban megismerkedtem Révai Miklóssal Nagyváradon. Ezekben az években sokat foglalkoztam a mûvészetekkel: megtanultam táncolni, fuvolán zenélni, rajzolni, fösteni. Ezekben az években olvastam a legtöbbet: a Bártfay László német írók különösképpen érdekeltek.3 Majd szerelmes levék Ninos Steinmetz özvegy katonaorvosné leányába. 1784. október 13-án táblabíróvá neveztek ki Abaúj megyében. 1785. augusztusában Bécsbe utaztam, hogy Van Swieten közoktatásügyi miniszternek bemutatkozzam, és a Szepes, Sáros, Zemplény, Ung, Bereg, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves, Jászság és Kis-Kunság megyei iskolák tanfelügyelõi tisztét kérjem magamnak. November 11-én ezt meg is kaptam, és öt évig tartottam4. 1787. november 13-án Barótival és Batsányi Jánossal együtt Kassán megindítottam a Magyar Museum címû lapot. 1790-ben ugyancsak Kassán Orpheus címen új folyóiratot alapítottam, melybõl nyolc füzet jelent meg két kötetben. 1789. május 31-én súlyosan megbetegedtem5, mi vélem azelõtt is gyakorta megesett. 1790. tavaszán a Szent Korona Magyarországra hozatott, s én tagja lettem a koronaõrségnek. A korona õrszobájában tettem magyarra Shakespeare Hamletjét. 1791-ben állásomból letéteték, és ezzel elveszett jövedelmem nagy része is. Midõn II. Lipót császár meghólt6, utóda, I. Ferenc Budára hívta a rendeket. 1792. májusában az alsó táblán Vécsey Ferenc báró követe valék. Június 17-én a királynál udvari kamarai titoknokság hivataláért folyamodtam, de ezt Hajnóczy József kapta meg. Az országgyûlés után hazatértem, és másfél esztendeig Alsóregmecen dolgoztam. Belekeveredvén Martinovicsék conspiratiójába, 1794. december 14-én éjjel anyám házában elfogtak, s Budára szállítottak. 1795. május 8-án fõvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítéltettem, de ezen ítélet a király által várfogsággá eny-
híttetett. Szeptember 27-éig tehát Budán tartottak fogva, utána Brünnbe szállítottak. Október 5-én léptük át a magyar határt Holicsnál. Brünnbe, a spielbergi várhegyre október 7-én érkezék. Börtönöm nedves volt, s a föld alatt, elkeseredésembe valósággal belebetegedék, fel sem tudtam kelni szalmazsákomról. Késõbb sorsom, az égnek hála, jobbra fordult, minthogy József fõherceg utasítására december 21-én egy emeleti szobába helyeztettem, 'hol saját költségemen élhettem 's könyvekhez is juthattam, melyek nélkül a börtön béli életet nem bírtam volna. 1796. január 6án ismét átszállítottak, a Brünn melletti obroviczi tömlöcbe, innen tovább Kufstein várába, majd Pozsonyon és Pesten át Munkácsra. 1801-ben végül kegyelmet kaptam ugyanazon király kezétõl, 'ki egyszer már életemet is megmentette. 2387 napot töltöttem fogságban, életemnek e szomorú, s igen hosszú idejérõl bõvebben is írtam máshelyt.7 Ezenközben jószágaim is kevesebbre méntek, anyám csak Széphalmot és szõlõjét adta birtokomba; de ez a szegénység mégis jobb volt mint a rabság, s hogy még szebbé tegyem, feleségül vevém Török Lajos gróf leányát, Török Zsófiát. 1804. november 11-én keltünk egybe. Két év múlva kényszeríttettem könyvtáram eladására Kazinczy Ferenc találkozik Kisfaludy Károllyal kétezer forintért, a Sárospataki Református Kollégiumnak. (Az a sok könyv annyi örömet adott nékem, a szent lapokkal még a börtönben is jobban éreztem magamat, s most nagy szomorúságomra el kelle adnom õket.) 1812. volt életem legutálatosabb esztendeje. Ha valaki látná naplókönyvemet, biztosan megkérdezné hogy azokon a lapokon miért mosódott el az írás? Bizony nem víznek a nyoma az, hanem könnyé, oly záporé, melyet nem mennydörgés, hanem sírásom kísért. Ezen a szerencsétlen napon halt meg anyám. A testvéreivel való osztozkodásban igen kicsiny birtokot kaptam, s ezeken is egymásután túladni kényszeríttettem. A sanyarú körülmények ellenére idõm s erõm legjavát továbbra is nagy célomnak, a magyar nyelv megújításának s nemesítésének szenteltem. Az 1804ik esztendõ telén ismét súlyos betegség vert le lábamról, 'melybõl Szentgyörgyi József gyógyított ki, 'kivel késõbb sok levelet váltottunk. Az irodalomban 1820-as években kaptam kitüntetett helyet, híremet Kisfaludy Károlynak köszönhetem,8 'kinek személyes ismeretségére erõsen vágyom. Az ifjú írók, mint Szemere, Kölcsey, Berzsenyi, Fáy és sokan
mások, 'kik most itt vannak, nekem mutatták be elsõként kézirataikat, tõlem vártak ítéletet mûveik felõl. Az én agitációm folytán lett a nyelvújítás ügye országos üggyé. Ezen idõben pihentetõ utazásokat tettem, kettõt is: 1815-ben Pesten s Gyõrön át Bécsbe mentem, egy évre rá Erdélybe, mely utóbbi valóságos diadalmenetté lõn. A kezdeti haragos bizalmatlanság, 'mellyel a nyelv megújításáért való küzdelmeim kísértettek, lassan elcsitult. Foglalkoztam ezentúl megyei ügyekkel is: voltam Bihar megyében népszámláló, Zemplénben nemesi felkelést szerveztem, 1820-ban rám bízták a Zemplén megyei leveles téka rendezését…" Itt megállok, mert ez már életem jelenkora9, 's úgyseemlékezhetek tovább, mert íme Bártfay jön. - Barátom, most már szeretnék bemutatni Önnek egy jeles férfiút, Kisfaludy Károlyt, az Auróra almanach szerkesztõjét. Rokonszenvet érzett az eddig ismeretlen fiatal férfiú iránt. S még rokonszenvesebb volt a köszöntés, amit váltottak. Miközben Kisfaludy kézfogásából majdnem forró ölelés lett, Kazinczy e mondattal gyújtotta lángra barátságukat: - Igen tisztelt férfiú! Barátságodat kérem. Ezután nem sokkal a vacsora véget ért, és az est is lassan befejezõdött. Kazinczy az utolsók között köszönt el Bártfaytól és nejétõl. Egyedül, gyalog ment hazafelé, de talán jobb is volt így, újabb gondolatokkal terelte el figyelmét heves fejfájásáról. Merthogy erõsen fájt a feje az öregnek, láza is volt. -Biztosan járvány - gondolta - ezek a járványok sok szerencsétlenséget hoznak… 1 Kazinczy a XIX. század legtermékenyebb s legnagyobb levelezõje volt. 2 Magyarország geographica az az földi állapotjának lerajzolása, melyet egynehány fõ geographusok munkájából ki szedegetett (Kassa, 1775). 3 Példaképe, és kedvenc írója Johann Wolfgang Goethe volt. 4 II. József császár rendelkezései szerint mintegy kétszáz iskolát állított fel, s ezzel nagy elismerést szerzett magának. 5 Kassán már halálhírét költötték, amikor hirtelen jobban lett és meggyógyult. 6 II. Lipót 1792 március 1-én váratlanul hasnyálmirigy gyulladásban meghalt (Bécsben). 7 Fogságom naplója.
8 1820-as évekig Széphalom volt a magyar irodalom központja, ezt követõen Kisfaludy Károlynak sikerült Pestet irodalmi központtá tennie. 9 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága a történelmi osztály tagjává nevezte ki. 1831-ben az összes akadémiai gyûlésen részt vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó kiadványát. 1831-ben Zemplén megyében is kitört az országos kolerajárvány, augusztus 22-én Kazinczy is a járvány áldozata lett
Írta és készítette: Sztanó András, Szabados Levente, Szöllõsi Bálint
Lóránt Luca 7.b
Soós Flóra 6.a
Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja Megjelenik évente egyszer
E számban közremûködtek: Ilka, Lóránt Luca, Lóránt Sára, Majoros Norma, Mógor Laci bácsi, Soós Flóra, Szabados Levente, Szabó Dóra, Szöllõsi Bálint, Sztanó András, Tóth Liliána Felelõs kiadó: Stöckert Gyõzõ Igazgató
