Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja 2012. május-június Búcsúzunk Gyõzõ bácsitól
“Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain, tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy, hullott almát a kertben, vagy egy bölcsõt talán ajtó mellet, piros ernyõ alatt, de késõ már, gyerünk, ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán, ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.” (Weöres Sándor: Bolero)
Tíz évvel ezelõtt az iskolaújság számára kértem egy cikket Gyõzõ bácsitól, jelesül szóljon a ballagó diákokhoz. Gondolatai ma is idõszerûek. Közreadásával idézzük föl alakját, gondoljunk Rá hálával és szeretettel!
Kedves Nyolcadikosok! Minden évben szomorúságot okoz számomra, hogy búcsúznom kell a ballagó diákjainktól. Igen szomorúságot, mivel mindegyiktek egy-egy színfoltja, egyénisége volt az iskolánknak. A sok jó és a kevés rossz cselekedetetek hozzátartozott az iskola életéhez. Tudjátok, a rosszat elfelejti az ember, és csak a szép illetve jó dolgok maradnak meg emlékezetünkben! Tudom, hogy Ti mindannyian alapvetõen becsületes, jóakaratú gyerekek voltatok. Kérem, hogy ezt a tulajdonságotokat õrizzétek meg, még akkor is, ha úgy érzitek, hogy nagy "haszonnal" nem kecsegtet. Bízzatok szüleitekben, támaszkodjatok rájuk, és hallgassátok meg tanácsaikat! A szülõk mindig jót akarnak, szeretnék, ha elkerülnétek, illetve jól oldanátok meg az életben fölmerülõ problémákat. Az élet nehézségeitõl nem kell megijedni, föl kell venni a harcot, és akaraterõtök, tudásotok segítségével le kell gyõzni azt! Tiszteljétek, becsüljétek embertársaitokat és ez olyan többletenergiát szabadít fel bennetek, amely könnyebbé és esélyesebbé teszi életeteket. Egy latin közmondás így hangzik:
"Dum spiro, spero." Vagyis "Amíg élek remélek." A remény soha nem veszhet ki belõletek, újból- és újból meg kell kísérelni még a reménytelennek tûnõ helyzetek megoldását is.
Emlékezzetek jó szívvel volt iskolátokra, gondoljatok arra, hogy tanítóitok, tanáraitok mindig jót akartak Nektek! Mindig szeretettel és örömmel várunk vissza Benneteket, akár tanácsért jöttök, akár segítségért fordultok Hozzánk. Tudjátok:
"Legyetek jók, ha tudtok, A többi nem számít." Gyõzõ bácsi (Közreadta: Illés Kati néni)
GIZMÓ, A LUSTA CICA Egyszer volt, hol nem volt, a nagyvilágban élt egyszer egy kiscica, kinek Gizmó volt a neve. Gizmó nem járt iskolába, egész nap csak lustálkodott és szundikált az ágyacskájában és nem törõdött semmivel. Egy szép õszi délután felkerekedett, hogy találkozzon a barátjával. Mielõtt elindult volna, az anyukája így szólt hozzá: Kisfiam! Hazafelé bevásárolnál? - Igen. -válaszolta Gizmó. - Összeírtam, hogy mit kell venned és itt van tíz erdõfillér. A cica útnak indult. Idõben oda is ért a barátjához, Pamacshoz. Pamacsról tudni kell, hogy õ egy kiskutya, és már másodikos az iskolában. Pamacs nagyon szeret iskolába járni, és nagyon jó tanuló. Miután végeztek a játszótéren, hazaindultak. Majd eszébe jutott Gizmónak, hogy neki még vásárolnia kell, így hát Pamacs is vele tartott. Bementek az üzletbe, és Gizmó elõvette a bevásárló listáját, de nem tudta elolvasni mi van odaírva, hiszen õ nem is tud olvasni. Szégyenlõsen, de megkérte Pamacsot, hogy segítsen neki.Felolvasta a listát, és segített a boltban megkeresni a tejet, a kenyeret és a sajtot. Késõbb, amikor a pénztárnál fizetésre került a sor, Pamacs látta, hogy a barátja tanácstalanul forgatja a kezében az erdõfilléreket és segélykérõen néz rá. Ekkor jött rá, hogy Gizmó számolni sem tud. Így hát segített neki fizetni. Mikor kijöttek a boltból, Gizmó megköszönte barátja segítségét. Pamacs csak ennyit mondott: - Az iskolában ezt mind megtanulhatod. Megtanulhatsz olvasni, számolni és még írni is. Elköszöntek egymástól, és mindketten hazaindultak. Hazafelé Gizmó egész úton azon gondolkodott, hogy most már elég a lustálkodásból, õ is szeretne iskolába járni, - Anyukám! -kiáltotta Gizmó már az ajtóból- én is iskolába akarok járni! Az anyukája elmosolyodott,és szorosan megölelte cica fiát.
Másnap Pamacs és Gizmó már együtt mentek az iskolába. Írta: Gál Nikolett 2. b.
A KALANDVÁGYÓ KISCICA Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiscica, aki unatkozott és már nagyon szeretett volna vadászni. Macskamama azt mondta neki: Kis cicám, te még túl pici vagy a vadászathoz. Dehogy vagyok kicsi! Már a tejet is egyedül lefetyelem a tálkámból. - válaszolta a kölyökmacska sértõdötten. Ügyes vagy, de sokat kell még erõsödnöd, fejlõdnöd és legfõképp tanulnod. - Felelte az anyukája. Megsértõdött erre a kis macskakölyök és bebújt a kuckójába. Méghogy én nem vagyok erõs és ügyes? - Duzzogott magában. - Majd én megmutatom, hogy nálam jobb vadász nincs a földön! Azzal uzsgyi, elszaladt. Futott, futott, ahogy csak a lába bírta. Kirohant az ajtón, átszaladt az udvaron, átugrott a kerítésen és máris az utcán találta magát. Nagyon izgalmas helynek találta az utcát, ahol autók mentek, emberek sétáltak. Az út túloldalán volt egy erdõ, ahol mókusok ugrándoztak, madarak repkedtek. Meglátott egy pillangót és meg akarta fogni. Azt gondolta magában: Hej, de jó lenne elkapni azt a szép lepkét! Utána iramodott a cica és átszaladt az úttesten. Hirtelen fékcsikorgás és dudaszó csapta meg a fülét. Az autó alig tudott megállni, majdnem elgázolta. Nagyon megijedt. Behúzta a farkát, összegömbölyödött és becsukta a szemét.
A macskamama látta, hogy bajban van a kicsinye, ezért odarohant és kimentette. Hazacipelte a remegõ kiscicát. Megmosdatta és megsimogatta. - Látod cicuskám, hogy még sokat kell tanulnod a vadászathoz! Soha ne szaladj ki az útra és mindig nézz körül! A kismacska ezután mindig szót fogadott a mamájának és jó vadász lett belõle mire felnõtt. Máig is élnek, ha meg nem haltak. Írta: Szöllõsi Szonja Kata 2. b.
A LEGJOBB BARÁTOM Hogyan is kezdhetnék hozzá? A legjobb barátom... Ki is? Nem igazán tudom megnevezni azt a sok gyereket, aki a legjobb lehetne. Vannak focimániások, vannak csatamániások, de ha egyet kéne választanom… Kit is válasszak? Inkább felsorolom, és döntsétek el ti, hogy ki lehet a legjobb. Íme: Andris jólelkû, Bence kedves, Marciban ugyan ki találna egyetlen hibát is? Petivel jól el lehet beszélgetni, Rajmival és Bernivel nevetni, végül Fricivel játszani. Nálam nem igazán létezik az, hogy valaki nem a barátom. Mivel ha nem lenne a barátom valaki, az azt jelentené, hogy ki van zárva az életünkbõl. Tehát nem létezik. Milyen dolog az, hogy egy érzõ lényt láthatatlanná teszünk? Egy osztály vagyunk, szinte már egy család. Írta: Jurkievicz Levente 3. b.
A LÁTHATATLAN EMBER ARCAI Gárdonyi Géza Az író halálának 90. évfordulójára.
Élménybeszámoló egy kiállítás kapcsán 2012. április 3-án magyartanárunk vezetésével ellátogattunk a Petõfi Irodalmi Múzeumba, ahol közösen megnéztük a Gárdonyi Géza emlékkiállítást. A múzeumlátogatás apropója az volt, hogy most tanuljuk az Egri csillagok címû regényt. A múzeumban idõszaki kiállítást készítettek Gárdonyi Géza emlékére. Két szobát rendeztek be az író emlékeivel. Ez egy vándorkiállítás, amely az ország több városában látható lesz. Jelenleg Budapesten a Petõfi Irodalmi Múzeumban látható még 2012. október 2-ig. Az elsõ teremben török fegyverek, katonák és az Egri Vár rajza, valamint egy óriás kirakó található.
Az író regényei közül az Egri csillagok, Az Isten rabjai és a Láthatatlan ember címû regények témájához kapcsolódó kéziratok, kiadványok, rajzok és ismertetõ szövegek voltak kiállítva. Láthattuk Gárdonyi "szobáját", íróasztalát amelyet az eredeti formájában próbálták megjeleníteni. Középpontban az írógépe állt, amellyel regényeit írta. Mindhárom regénye történelmi különbözõ korba ágyazva, elképzelt vagy valóságos szereplõket formált meg. A legnépszerûbb könyvek listájára került fel az 1901ben megjelent Egri csillagok címû regénye. Ennek hiteles szereplõit Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekébõl és feljegyzett forrásaiból merítette. Az Egri Vár védõinek névsorát ma is lehet olvasni a vár belsõ termének falán. A török hódítás, várháborúk idõszakába viszi az olvasót 1533-tól 1552-ig. A legrészletesebben az utolsó fejezetekben az 1552-es várostromot írta le. Ezek a legizgalmasabb részek a regényben. Misztikus tárgyak szerepelnek a történetben: pl. Dobó kardja, az Egri Vár alaprajza, Jumurdzsák amulettje. Az Isten rabjai Szent Margit életét és szenvedéseit mutatja be, aki IV. Béla lánya volt. Fogadalmának megfelelõen élt példát mutatva a többi apácának. Lehetõsége lett volna királynõhöz méltóan élni, de õ a fogadalmához, hitéhez hû maradt. Késõbb a pápa szentté avatta. A láthatatlan ember Attila hun király korába visz, a hunok életét és harcait jeleníti meg, ahol hõsként harcolnak a hunok a rómaiak ellen. A második teremben Gárdonyi Géza munkásságának és szabad-
idejének, hobbijának tárgyait, eredményeit láttuk kiállítva. Sokan nem tudják, hogy meséket is írt. Ezekkel szórakoztatta tanítványait, mert kezdetben pedagógusként, falusi tanítóként dolgozott. Amikor hazatért a tanításból, házának kapujában várták a környékbeli gyerekek, hogy meséljen nekik. Sok hobbija volt, sokoldalú érdeklõdéssel rendelkezett. Elsõsorban mûvészeti tevékenységeket és botanikai kutatásokat végzett. Rajzolt, festett. A festményei a terem falán láthatóak voltak. A portrék mellett kedvenc növényeit is lerajzolta, megfestette. Tanulmányozta a növényeket és a bogarakat. Sokat utazott, hiszen könyveinek témájához nem csak a könyvtárakban gyûjtötte az anyagot, hanem a helyszínt is alaposan bejárta, helytörténeti kutatásokat végzett. Egerben a várat, Isztambulban a múzeumokat és a Jedikulát is tanulmányozta. "Beleszeretett" regényének helyszínébe, az Egri Várba. Ennek bizonyítéka, hogy élete második felében odaköltözött Egerbe, a vár mellé, ott vásárolt földet. Ma is látható az Egerben, a vár mellett a Gárdonyi Emlékház, ahol szintén kiállítás nyílt, jelenleg is látogatható. Utazóbõröndjét, vándorbotját is láttuk. Szeretett pipázni, ezt pipa "gyûjteménye" bizonyította. Kedvelte és fogyasztotta a kávét, ezt kávékiöntõje jelezte számunkra. A kiállítás legérdekesebb része a titkosírás és annak megfejtése volt, ugyanis Gárdonyi Géza a naplóját saját maga által tervezett titkosírással írta. Ennek megfejtése igen nehéz feladat volt, de sikerült. Aki kíváncsi rá, látogasson el a kiállításra! A falakon olvasható volt az író életrajza:
Az író ferencvárosi vonatkozása:
,,Életének kis szakaszában az 1870-es években lett a Kálvin téri református gimnázium diákja. Az iskola elõterében az õ emléktáblája: Gárdonyi Géza a nemzet hõsi múltjának nagy álmodozója 1875tõl 1878-ig a három alsó osztályban ennek az iskolának volt a tanulója. " (Az idézet a Mesélnek a ferencvárosi utcák címû könyvbõl való.)
A 9. kerületben található Tinódi utca, amely a Mester utcából nyílik. Elnevezése Tinódi Lantos Sebestyénrõl történt. (Tinódi históriás énekeit Gárdonyi felhasználta az Egri csillagok címû regényében.) Ahogy mi, diákok a 9. kerületben végzünk helytörténeti munkát, hasonlóképpen Gárdonyi is regényeinek elõkészítésénél gyakran támaszkodott a helytörténeti kutatómunkájára. A dolgozatot készítették: A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola 6.osztályos csapata
Blikyán Róbert, Koncz Álmos, Sértz Bence, Sutka Gergõ Felkészítõ tanáruk: Sándor Gabriella
"Az embernek csak az arca ismerhetõ, de az arca nem õ. Õ az arca mögött van. Láthatatlan." (Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember címû regényébõl)
EMLÉKEZÉS ALBERT FLÓRIÁNRA
A fiatal játékos idõsebb korában edzõként dolgozott. Edzõként is népszerû volt. A fiatal tanítványai felnéztek edzõjükre. 1965-ben egyetlen magyar csapatként nyertek európai kupát. Albert Flórián 1967-ben lett az egyetlen magyar aranylabdás játékos.
Még könyvet is írt Életem a Fradi címmel. Idézet a könyvébõl
"Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllõi úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllõi úti fák, csak azoknak nincs csípõn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípõn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent, én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a
Ferencváros legyen az életem. Örömök értek, csalódások - még vén fejjel is -, barátok hagytak el, de talán nem túlzás, ezrek jártak miattam meccsre. Ez volt a bázis, a futballanyaföld, ahová, mint a fel-feldobott kõ, mindig visszahulltam. Számtalan cikket írtak rólam, sõt könyveket is - még talán jót is -, ám túl közel még soha senkit nem engedtem magamhoz. Most, negyven évvel az Aranylabda csodája után, elérkezettnek láttam az idõt, hogy az eddigieknél többet mutassak meg magamból, életembõl, jó meg rossz meccseimbõl, hajdani s mai ünnep- és hétköznapjaimból. Remélem, nem lesz unalmas." Egyes szám elsõ személyben íródott könyv sok forrásértékû képpel és adattal mesél az aranylabdás Császár a pályafutásáról, a Fradiban eltöltött sikeres éveirõl, pályatársairól, edzõirõl, árulásokról és hûségrõl, magánéletrõl és focibundáról, botrányokról és csillogásról. Nemcsak a Császár "magántörténete" elevenedik meg a könyvben, hanem a Fradi csillogása és a bukása is." Könyvébõl és a fenti idézetbõl is kiderül, hogy a Fradi volt a mindene. Önkritikával beszél magáról és a csapatáról. Sok sikert megélt, de a kudarcok sem kerülték el. Jól tudta, hogy a kudarcok az élethez tartoznak. Mûvelt ember volt sportoló létére, hiszen írásában irodalmi idézeteket is használ. Sikeres embernek tartjuk, pályafutása eredményes volt. Sajnos a tavalyi évben megbetegedett, kórházba került, ahol már nem tudták meggyógyítani. Ezért emlékezünk rá, és írjuk róla a dolgozatot. Az iskolánkban is, a Ferencvárosban és Budapesten számos gyerek példaképe. Temetését több ezren kísérték. A rádió, a televízió, az újságok hírt adtak róla.
Elnevezték róla a Fradi pályát. Mi ellátogattunk a Fradi Múzeumba, és ott emlékeztünk rá közösen. Készítettünk néhány fotót is. Láttuk az utazóládáját és a mezét, cipõjét.
Utazóládája
A múzeumban számos fénykép, irat, különbözõ tárgyak õrzik az emlékét. Minden sportszeretõ embernek ajánljuk ennek a múzeumnak a kiállítását.
Ebben a stoplis cipõben focizott.
A dolgozatot készítõ csapat.
A dolgozatot készítették: Patakfalvi Dimitrisz, Szabó Dávid, Tóvárosi Tamás
-E
gy
pic
ih
an
gy a kiu bán a g -A - Z rik tába fe a u ne ha tiz n ön n e eg g – ye 9.. ás k dik yilko e ö . me 8. ..7 zbe me s a g, má ...6 n sz letrõ kar len r m ...7 á l. ni, eg ...8. mol: ez int .. ér fe t ltá ma dt as zé l!
ik n. más á en nf , a b á t b n dö ba án õ a ban i. s l . l ü a sz z e sik m a e á a . jo zz ul m i a nne ma ámo tlan érd i l e t b le é gh za - K Fe van - K me mo d? n. há ozo te eg? mi yik y m m eg m hog há á Az e , s zn m g mo udo á me h nt e k a -T ine tos M n o -P Mi
ér
tm
ás
-M
er
-É
sm er
ta
át
zi
iér
-M
zik
ta
ga
ar
en
zs
tm
ág
ás
pit
zik
bu
ll i
dõ
aá
vis
s.
ra
od
ke
rít
sz
tv
a?
és
an
.
en
?
REJTVÉNY KICSIKNEK-NAGYOKNAK
A jobb oldali szófa Weöres Sándor egyik 4 soros versikéjébõl készült? Melyikbõl?
Megfejtés a lap alján olvasható!
Weöres Sándor: Kis versek a szélrõl I.
Forrás: koltogeto.blog.hu
SUDOKU
Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja Megjelenik évente egyszer
E számban közremûködtek: Blikyán Róbert, Gál Nikolett, Jurkievicz Levente, Kati néni, Koncz Álmos, Patakfalvi Dimitrisz, Sértz Bence, Sutka Gergõ, Szabó Dávid, Szöllõsi Szonja Kata, Tóvárosi Tamás Felelõs kiadó:
† Stöckert Gyõzõ Igazgató
