Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja 2008. június
Itt van a nyár, Zöldbe öltözött a táj. Virágos mezõ ontja illatát, Kis patak fut héthatáron át. A selymes fû között tücsök hegedül, Dalát a gyenge szellõ hallgatja egyedül. (Döbrentei Kornél: Nyár)
E számunk tartalmából:
Paranormális jelenségek Az 1838-as pest-budai árvíz S további írások, rejtvények... Kellemes idõtöltést kívánunk!
A KÖLTÉSZET NAPJA PLAKÁTPÁLYÁZATON JUTALMAT KAPTAK
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ KÉPEKBEN
És akkor a jutalmazottak:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Busa Nikolasz Mare Mihály Kertes Diana Malák Péter Kuhár Petra Csanádi Fanni Bartos Barbara Szavcseff Beatrix Fõti Roland Ferkovics Fanni John Hung Lamm Tóth Liliana Orosz Vivien Szabó Flóra Simon Péter Kiss Petra Péter Bianka Pirovits Evelin
2.a 2.a 2.a 2.b 2.b 2.b 2.b 2.b 2.b 2.b 2.b 3.b 4.a 4.a 4.a 4.b 7.b 7.b Gratulálunk!
PARANORMÁLIS JELENSÉGEK Egy cikksorozattal jelentkezem: ha érdekel a múltad más megvilágításban, akkor feltétlenül olvass tovább! Megpróbálom bemutatni a régi világ néhány megmagyarázhatatlan rejtélyét: ez, pedig a paleo-seti és az ufo-k. Hogy mi is az a paleo-seti? Egy fogalomkör, ami felöleli és megmagyarázza az õskori és ókori idõket, és számos rejtélyre derít fényt. E tudományág híres képviselõje Erich von Daniken svájci kutató. 10 könyve jelent meg ebben a témában. A cikkek forrása is ezek a könyvek. Néhány amerikai rejtély Dél-Amerika a paleo-seti kutatók kincsesbányája, mivel csak úgy hemzseg a pre-asztronautikai utalásoktól. Pre-asztronautika: az óidõben történt ûrutazásokkal foglalkozó tudományág. Például ott vannak a kõbe faragott négerfejek. Játsszunk el a gondolattal, hogy kerülhettek oda több ezer, sõt tízezer évvel ezelõtt! És egyáltalán: a primitív afrikaiak hogy gyõzhették le az óceánt; vagy talán az atlantisziak voltak azok; esetleg az ufok? Egyik sem valószínû, sokkal inkább az a magyarázata, hogy van egy olyan szakasza a történelmünknek, amit még nem ismerünk, csak a mondákból. A másik furcsaság az, hogy amikor a szakállas Cortes bevonult az inkák városaiba, mindenütt ünnepelték, mivel visszatértek az istenek, akik korábban már voltak itt és elhozták a jólétet, de aztán elhajóztak. Kik lehettek a csodálatos hajósok? Az egyiptomiak? Lehet, de nem valószínû, mert az egyiptomiakra nem jellemzõ a barna körszakáll és a fehér bõr. Bizonyított tény, hogy a vikingnek, sõt talán az egyiptomiak is elérték Amerikát, bár errõl írásos bizonyítékot nem találtak, de az egyiptomi hajók hihetetlen hasonlóságokat mutatnak az amerikaiakkal. Lehetséges, hogy egy letûnt, de fejlett civilizáció járt ott? Ha igen, akkor itt az újabb probléma: Hány éve intelligens az ember? És a maják miért "hazudtak", amikor az írták, hogy X. király 30000 évig uralkodott? Lehet, hogy óriások voltak, vagy képesek voltak a fénysebességgel történõ utazásra? A legnagyobb városnak az elrendezése miért az Orion csillagképet tükrözi? Vajon a dél-amerikai piramisok miért hasonlítanak egy ûrhajóhoz, és miért lehet megkapni belõlük a "pi" értéket, holott azt Arisztotelész fedezte - újra? - fel?
Folytatjuk...
BRINGÁK Mirõl is olvashatsz az alábbi cikkben? 1. 2.
a mountain bike jelentése a bicaj karbantartása
Vágjunk is bele.... Mi is az a mountain bike? A mountain bike hegyi kerékpárt jelent, amit a 70-es években egy csapat kaliforniai hippi talált ki. Akkor még csak országúti, vékonykerekes bicikliket használtak, de a hippik nevükhöz híven felmentek a hegytetõre és onnan aztán csak egy út volt: lefele. Ezt ma egyébként downhillnek hívjuk, azaz hegyenlefelének. A mountain bikeozás alábbi fajtáit különböztetjük meg: -
-
-
-
Downhill: hegyi lefelé, amit nagy szintkülönbségû pályákon ûznek. A downhill bicajok méregdrága elõl-hátul rugózó alumínium vagy titánium anyagú vázzal szerelt spéci gépek. Cross-country: erdei körpályán lezajló agresszív versenyzés, a cross-bicók szintén magas árúak, de merevek (elõl teleszkóposak, rugózóak), és vázuk hagyományos felépítésû aluminium. Freeride: sziklás erdei hegyi terepen ûzött extrém tekerés. A freeride bicók nagyban hasonlítanak a downhill gépekhez, de alacsonyabb árfekvésûek és nem rugóznak akkorát, mint a downhillerek. Duál szlalom: épített ugratós földpályán való szlalomos kétszemélyes versenyzés. Gépei lehetnek merevek, illetve elõl-hátul rugózósak.
A bicaj alapvetõ karbantartása: Mielõtt útra kelsz: ellenõrizd, hogy a kerekek fel vannak-e rendesen fújva (ajánlott a nyomás szabályozása is, mert pl. terepen jobb a puhább gumi) a kormányszár egy vonalban van-e az elsõ kerékkel a lánc meg van-e olajozva vagy be van-e fújva WD-40-nel fog-e a fék rendesen, rendesen állnak-e a fékpofák
-
reagál-e az elsõ és a hátsó átdobó (váltó) a váltókar mozgatására szoros-e a hajtókar, a fejcsapágy, a nyeregcsõ
Lánckarbantartás: emeld fel a hátsó részét bicódnak, és kezeddel kezdd el tekerni a hajtókart, és figyeld a lánc tájékát. A lánc kicsit zörögni fog, mert feltételezhetõ, hogy nem szoktad Te sem mindig rendben tartani gépedet, ezért, figyeld meg, hogy akadozik-e valahol. Ha igen, akkor valószínûleg valami bejutott a váltórendszerbe, vagy a fogaskerekek közé. Az enyhe bedõlést ki lehet óvatosan korrigálni, nagyobb baj esetén, azonban vidd cangádat szervizbe!
ié M rt t za
hu ja
-
ki a
-
õr nd re
t
va
??
di
??
t er M
it
ga fo ?
s!
dá
ga fo
e
-j
a
a
! bé
i
ik
t len
l tú . t a j r e ap lok es it, m . nu a d t e. é ak za em stik g az val álas s i k v e t zó on P ik m õtte rek s l h e y d eg ott epõ an le a gy , l m ! - iáb ik te y? icíl angz öt g t n ho Sz h dö gy ogy tt y o g - H m, h tudo -Ú a at st va sok l Ké -O t tá - A Te bl z , én se M a mm azt eg cso i, his szó ki le én ze la e me m l az sik g elt eg a p rá ör y i ol ra ese tem k: cró te l. ! m ab or a mo dá gy ma or t! ói mb
tö
l?
né
g re
e as ! a ag r úr ? g m ste lben o old me ivi , b , Õr lt c bb. a a is vo on at gen mi ldog K I o s : - - É ég b r: te jonc er: M s Ú est c: me n m Õr Õr Újo
a ,h m e õl a k t en. i l en b á s é v nö el év ülö m, a t K e k ! g sé éze og f e l n ! i fe gig len zn a a t vé met ányo t i d e e on ccs kell re h m e m yon set zt - A nden ag ene N d mi m! min H , át . - H ztje fõ
-T
an zü ító ti k : M :M n o y er elv nd t ün d, a k A m pap et a nti, am a n m a szó yan ié rt m y h el le oz elvn nev tt se e e ! ju k? zth at a
An
. ek. pja gyer a a a az ált be rgött prób t r tke ?nyö álla t - kö elmet ogy z l a ,h o é a t e j a t z r í ll a it elv egy á neki apa. azt l t é é e n b em az tik ik Pis l nek zzük zélni mely e é a s r egy sze lebe yant, tni!" u, v nnan te ol p gy ilos e - A e ho e "T ünk -D egy v r kko -A n? ea ,J n, et óa gy nd le la ál ? ia li " et ek em er sz am. t én ves a r r ed ag u ié M em, r m a k y o - N kk "lég - A gy ho
REJTVÉNY - KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK
A keresztrejtvény megfejtése II. Rákóczi György (1648-1660) erdélyi fejedelemmel kapcsolatos.
AZ 1838-AS PEST-BUDAI ÁRVÍZ ISMERETLEN EMLÉKIRATÁNAK RÉSZLETE 1838-BÓL Régen számos város valamely folyóvíz partjára települt. Ez nagy hasznára vala a város lakóinak, minthogy a dereglyék s tutajok számtalan portékát hoztak s vittek messzi vidékekre, s az idegeneknek pénzzel kellett megváltania a folyón való általmenetelt. Ám a folyó nem mindig kegyes azokhoz, kik életük társául választják. Aki ott volt Pesten és Budán az 1775. esztendõben, február 16.-ik napján, a maga szemével láthatta, mire képes a mi szelíd, fenséges Dunánk.1 Aki pedig át is vészelte azon idõket, Istennek adott hálát, hogy túlélte a legnagyobb árvizet, mit a világ látott. S ki tudta volna képzelni is, hogy 1838-ban annál még sokkalta rettenetesebb ár zúdul Pestre s Budának alant fekvõ részeire! Tán még ma is, pedig még nem telt el sok idõ az óta, s még nem javíttatott ki minden, mi akkor romba dõlt, még ma is hitetlenkednek az ifjabbak, s kik maguk ott nem voltak, így kiáltván fel, midõn az árvízrõl beszélni hallanak: mese az csak, nem való! Pedig bizony való volt, a legborzasztóbb való minden szó belõle, s csak reményleni lehet, hogy a jövõ nemzedékek számára puszta mese leend. Azért álljon itt a történtek bizonyságául naplóm, mit azokban a szörnyûséges napokban írtam, midõn úgy tûnt, senki és semmi nem marad abból a viruló két városból, mi egykor Pestnek s Budának neveztetett.
"1838. január 13. A Csepel-szigetnél lévõ jégtömböt ágyúkkal kezdik lõni. Ez nem jó jel, némelyek, kik emlékeznek még az 1775. évi árvízre, azt mondják, ebbõl még baj lesz. Visszaemlékezvén azokra az évekre, mikor még kisfiú voltam, és azokra a csapásokra, melyeket 1775-ben, az árvíz idején elszenvedtem, megkönnyebbülök, tudván, hogy megalakult az árvízbizottság, és a Duna partjának legmélyebb
részén védgátakat építettek. Azóta le is zárták a folyam felé nyíló csatornákat. Bár már az 1775-ös árvíz után is gondoskodtak az árvíz elleni védekezésrõl. 1838. tele rettenetesen hideg volt. A Duna észak felõl béfagyott, s amikor olvadni kezdett, levált egy jégtömb, melyet egészen a Csepel-szigetig hordotta el a víz, mint amikor valaki egy hógolyót legurít egy dombról, és az amíg az leér egyre csak növekszik, aminthogy a jégtömbbel is sok más jégtömb egyesült. Ez aztán Csepel-szigetnél eltorlaszolta az ár útját. Ahogy már megírtam elkezdték ágyúzni a jégtömböt kevesebb sikerrel, mint lelkesedéssel. A Duna végül kiáradt, vize elöntötte Pestet, és Budát.2 1838. márczius 13: Ennek a napnak a vége unalmasnak ígérkezett, ezért elhatározám, hogy elmegyek a Magyar Játékszín esti elõadására. Romani és Bellini Beatrice di Tencát adták3. A közönség a darabot igen lelkesen fogadá, tapstól visszhangzott a színházterem. Ám a tapsvihar egyszeriben elcsendesede, midõn a színházterembe a félrevert harangok, és kiáltozó emberek rémisztõ hangja szûrõdött kintrõl. A terembõl kezdtek elmenni az emberek, Víz! Víz! Kiáltozással, mások, mint Bártfay vagy Szemere, fegyelmezetten helyökön maradtak. Magam is sejtém, hogy nagy baj lehet odakünn.
1838. márczius 14: A rémisztõ szörnyeteg csak nem nyughatik. Kik megmérték, azt mondják, kilenc méternél is magasabban áll a víz. Emberek ezrei vagy talán tízezrei válnak földönfutóvá egyik napról a másikra, mindenük, s legfõképpen hajlékuk ott veszvén a hullámok között, s kényszerültek maguk a Ludoviceum 's az Invalidusok házában4 hajlékot keresni, hol sovány leveseken és kevés kenyéren élnek, gyötrõ aggodalmak közepett, hogy szeretteiket vajon viszontláthatják-e valaha. Félezernyi ház súlyosan megrongálódott, és csak ezer maradt épen a folyó két partján. Aki most talpra tud állni, rögvest mentéshez lát: tutajokon, csolnakokon, némelyek akár kidõlt ajtódeszkán is segíteni próbálnak a bajba jutottakon. E derék emberek sok-sok életet mentenek meg sajátjukra nem sokat nézve. Köztük van Wesselényi báró, kinek nagyszerû tetteit az utókor,
hiszem, hálával fogja emlegetni5. Isten éltesse sokáig e nagylelkû embert. Egy asszonyt is láttam, ki a reményüket vesztett embereket hívott házába, melyet mekímélt az ár.6 A Széna piaczon István fõherceg kenyeret oszt a népnek.7 Én egy kis csolnakon fölkerestem házamat, mely a Ferencz-városban vagyon. Ott az árvíz Luciferje személyesen köszönté az ártatlan polgárokat. 1838. márczius 15: Tegnap este a Két Oroszlán fogadóban húztam meg magam, a Széna piaczon8, mivel házamat elsodrá az ár. A fogadót csak kevéssé rontotta a víz, ezért sok ember éjszakázott. Borzalommal látám, hogy a szomszédos templom egy része is megrongálódott9. Kapuja elõtt az emberek tüzet gyújtottak, hogy éjszakára fedél nélkül maradva mellette melegedhessenek.10 Még Isten házát sem kíméli az ár! Úgy határoztam, ma visszamegyek házamhoz, hátha valamit megkímélt belõle a víz. Végigcsónakáztam a Ferencz-város utczáin, ami oly benyomást tett rám, mintha a messzi Velencében járnék gondolán. Csakhogy e vidék egészen más orczát mutatott: az utcákon nemhogy nem tolong a nép, de mintha egy lélek sem lakna bennük. A Soroksári utczán11 végihaladva elérkezék a Török Pál utczához, hol régi barátom lakott. A ház romokba hevert. A Köztelek utczánál a gyár is megrongálódva vala. Plückler Ignácnak félig leomlott likõrgyárához12 érvén láttam, amint némelyek belehörpintének a vízbe, hogy valami jóféle szesz nem keveredett-é belé. A majdnem párhuzamos Belgrádi utcza13 házai még inkább le valának omlasztva az ár által, s így tovább a Soroksári utczán. Fellner János telke mellett14 már majdnem otthon érezém magamat. Az ott álló római katolikus templomot oly siralmas állapotban vala, ki tudja, valaha is az Úrnak oltára elé járulhatok-e még benne.15 A mögötte elterülõ telek, hol most kis híján készen áll a Pesti Szegénygyermekek Kórháza16, szinte a föld színével vala egyenlõ. Végül Fellner János telke mögött megpillantám egykori házam maradványait. Amit akkor éreztem "leírni az én tollam és talán senkinek is tolla nem képes".17
Magyarázatok: 1. Az 1775-ös árvíz idején a Duna 864 cm-rel tetõzött, és 611 épületet pusztított el. 2. Ez a bekezdés késõbbi beszúrás. 3. Vincenzo Bellini darabját 1833-ban mutatták be Velencében a Teatro La Fenicében. Az árvíz idei pesti elõadását Wesselényi illetve Bártfay László is idézi Naplójában. 4. A Ludoviceum, más néven Ludovika tiszti akadémia (ma a Ludovika téren) 1830-36 között épült. Az árvíz épphogy megkímélte. Az Invalidusok háza (azaz rokkantotthon) a mai Városháza a XVIII. százaban épült, s hatalmas épülete szintén nem esett az árvíz áldozatául. 5. Valóban, Wesselényit már kortársai az "árvizi hajós" néven emlegették. 6. Hasonló esetet ír le (mely alapján gyaníthatjuk, jelen esetben nem feltétlenül a napló szerzõjének személyes élményérõl van szó) Eötvös József az 1839-ben kiadott Budapesti Árvízkönyv elsõ kötetének elõszavában, mely azonban a Gellérthegy lábánál történt. 7. Ez látható Schwindt Károly és Perlaska Domokos korabeli metszetén (Szénapiac képe a vízár után 1838. mart. 17-ken, 1838), közli: Gönczi. 8. Széna piac: a mai Kálvin tér. A piac szót nemcsak mai értelmében használták, hanem "tér" jelentésben is (az olasz piazza szóból). A Két Oroszlán fogadó, mely ezen a néven 1775-tõl létezett, a 9. szám alatt állt. 9. A református templom a 7. szám alatt. A templomot 1816-ban kezdték építeni Balla Antal tervei alapján neoklasszicista stílusban, de csak nem sokkal az árvíz elõtt, 1830-ban fejezték be. 10. Ld. a 7. sz. jegyzetet. 11. Soroksári út, annakidején a mai Ráday utcát nevezték így. 12. Plücker Ignác likõrgyára a mai Ráday utca 32. szám alatt állt. 13. Belgrádi utcának nevezték a késõbbi Két Nyúl, a mai Lónyai utcát. 14. A Bakáts teret legrégebben Fellner János telkének nevezték 15. A mai Bakáts téri templom helyén 1822-ben emeltek katolikus templomot, a Fellner János bognármester által adományozott telken. A templomot 1865-ben bezárták. Az árvíz sújtotta templom több korabeli ábrázoláson is látható: Schwindt Károly, Trentsenszky József és Torsch Leó kõnyomat-sorozatának egyik lapján (Franzstadt, 1838); Kohlmann Károly acélmetszetén (Ferencz város.); C. Klette Károly és Georg Scheht kõnyomatán (Franzstadt, 1838), mindet közli Gönczi 2002. A napló szerzõje talán épp a képeken ábrázolt összeomlott házak valamelyikében lakott. 16. Nyilvánvalóan késõbbi beszúrás (ld. a 2. számú jegyzetet) , mivel a Pesti Szegénygyermekek kórháza, a mai Schöpf-Mérei Kórház elõdje 1839-ben épült. 17. Ezt Wesselényi Miklós írta naplójában
Helytörténeti szakkör
Visszhang A Kosztolányi Dezsõ Általános Iskola hivatalos lapja Megjelenik kétszer egy évben
Szerkesztette: Ilka & B@ndee
Felelõs kiadó: Stöckert Gyõzõ Igazgató
