KEG Nyrt. Igazgatótanácsának éves jelentése a Társaság 2011. évi üzleti tevékenységéről (konszolidált, IFRS szerinti, auditált)
1
I.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
a./ A KEG Nyrt bemutatása: A Társaság neve: Részvénytársaság
KEG
Közép-európai Gázterminál
Nyilvánosan
Működő
A Társaság rövidített cégneve: KEG Nyrt. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg.11-10-001604 A Társaság székhelye: 2545 Dunaalmás 0704/35. A Társaság alaptőkéje: 5.986.035.200.Ft kilencszáznyolcvanhatmillió-harmincötezer-kettőszáz forint.
azaz
Ötmilliárd-
A Társaság alakulásának időpontja: A Társaság működése 1991-ig, a jogelőd Globimpex Kft. megalakulásáig vezethető vissza, amely 1999. október 18-án alakult KEG Közép-európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársasággá. A Társaság Nyilvánosan Működő Részvénytársasággá alakulására 2008 novemberében, részvényeinek tőzsdei bevezetésére 2009. május 22-én került sor. A KEG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdére 14.965.088 db törzsrészvényét bevezette. A Társaság működésének időtartama: határozatlan A Társaság üzleti éve: a naptári évvel egyező, amely minden év január 1-től december 31-ig tart A Társaság fő tevékenységi köre: gázkereskedelem 3523’08 Gázelosztás- kereskedelem A Társaság Könyvvizsgálója: Duna–Controll Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (2120 Dunakeszi, Bagoly u. 12., cégjegyzékszáma: 13-09-105166, Kamarai nyilvántartási száma: 002368. A Társaság internet elérhetősége: www.lpg.hu A Társaság e-mail címe:
[email protected] A Társaság központi elérhetősége: Telefon: 34/450-377 Fax: 34/550-031
b./ A KEG Nyrt tevékenységi körének bemutatása: A KEG Nyrt. fő profilját a cseppfolyós propán-bután gáz (angol rövidítéssel: LGP) forgalmazása képezi. Az importból, vagy a MOL Nyrt-től éves szerződés alapján nagykereskedelmi áron vásárolt LPG-t tárolja, palackozza, vagy tartályos formában a végfelhasználóknak kiszállítja. A Társaság az ország egész területére szállít és a nagyobb régiókban saját képviselőkkel rendelkezik. Vevői között megtalálhatók az ipari és mezőgazdasági létesítmények, valamint a lakossági fogyasztók. A termékválasztékot autógáz töltőállomás üzemeltetésével, és palackos gáz forgalmazásával szélesítette. Rendelkezik turistapalack töltésre alkalmas korszerű töltőberendezéssel, illetve saját fejlesztésként, Magyarországon egyedülálló módon 5 2
és 11 kg-os, és 45 kg-os biztonsági szelepes acélpalackkal. Ez utóbbi egyszerű, biztonságos csatlakoztatást, és a robbanással szemben tökéletes védelmet biztosít. Főbb termékek, szolgáltatások: A tartályos gázszolgáltatás több ipari és háztartási felhasználót szolgál ki. A Társaság partnerei között megtalálhatóak pékségek, fémdaraboló üzemek, autószalonok és egyéb mezőgazdasági üzemek. A KEG Nyrt. által szállított gáz minősége megfelel az MSZ 1601-es Magyar Szabványnak. A Társaság 2001-ben kezdte meg a 11,5, a 23 és 11 kg-os motorüzemű palackok forgalmazását. Az új PB palacktöltő üzembelépésével az üzletág forgalma és az ellátásbiztonság jelentősen megnőtt. A disztribúciós rendszer fejlesztése folyamatosan történik, amelyhez viszonteladói partnerek jelentkezését a Társaság folyamatosan fogadja. A Stafétagáz palack biztonsági szeleppel kerül forgalomba. Ez azt jelenti, hogy magas hőmérséklet vagy akár nyílt láng okozta nyomásnövekedés esetén, a palack szelepe a beállított, biztonságos nyomáshatár felett tartalmát a levegőbe fúvatja le, ezzel megakadályozza a robbanást. A stafétagáz palack az Európai Uniós normák szerint 10 évre minősített, forgalmazását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlásával kezdtük meg. Az extra könnyű palackcsalád forgalomba helyezése 2010-ben kezdődött. A hagyományos szerkezeteknél lényegesen kisebb súlyú, kedvező esztétikai adottságokkal rendelkező palackokkal kapcsolatos piaci visszajelzéseket bíztatónak ítéljük. Bértárolás: A KEG Nyrt. 2008-ban helyezte üzembe Közép-Európa legnagyobb LPG tartályát. Ezzel, valamint a kapcsolódó jogi háttér rendezésével megnyílt a lehetőség arra, hogy a dunaalmási terminál idegen áru bértárolásával, az áru megrendelő igényei szerinti konfekcionálásával logisztikai szolgáltatásokat végezzen. A kapacitás lehetőséget biztosít arra, hogy a Társaság szerepet vállaljon a stratégiai készletezés feladatainak ellátásában. Bérpalackozás: Meglévő palacktöltő kapacitásunk lehetőséget biztosít arra, hogy kiszélesítsük a korábbi években megkezdett szolgáltatást. A logisztikai arculat hangsúlya lehetőséget kínál arra, hogy az LPG piac szereplőivel kiszélesítsük együttműködésünket. c, Stratégiai céljaink Rövidtávú célunknak tartjuk, hogy javítsuk belső működési hatékonyságunkat. Annak érdekében, hogy eredményeinket javítsuk az egyre élesedő versenykörnyezetben, határozott költségkontrollal tervezzük részben ellensúlyozni a dráguló árubeszerzési és működési költségeinket. Ez megtakarításokat eredményezett már 2011-ben is. Tovább kívánjuk stabilizálni a társaság pénzügyi helyzetét, különös tekintettel a magas hiteltörlesztési kötelezettségekre és a likvidítás folyamatos biztosítására. Minden piaci szegmensben további volumen növekedést tűztünk ki célul, a gazdaságosság és a fajlagos mutatók javításával együttesen. Ehhez kereskedelmi tevékenységünk folyamatos felülvizsgálatára, működésünk további optimalizálására van szükség. A KEG Nyrt az átlátható és elszámoltatható működésre törekszik, a hatékony kockázatkezelés biztosítása mellett.
3
d. A Társaság gazdálkodásának legfontosabb, mérőszámai:
Árbevétel Értékesítés költségei Bruttó haszon Üzleti eredmény Adózott eredmény Mérlegfőösszeg
2010
2011
1 893 342 1 777 660 115 682 -695 009 -826 328 7 178 106
4 092 301 3 538 161 554 140 -631 007 -875 474 6 769 998
változás [%] 216,1% 199,0% 479,0% 90,8% 105,9% 94,3%
A Társaság árbevételének jelentős növekedésében meghatározó szerepe van a Visonka Nyrt gazdálkodásának, amelyet az elmúlt év második felétől konszolidál a KEG Nyrt. A növekményben 30,8%-os bővüléssel van jelen az anyavállalat forgalmának bővülése, az ezt meghaladó részt a konszolidációs hatás magyarázza. A bruttó haszon jelentős mértékű növekedését az anyavállalat és a Visonka Nyrt. gazdálkodása eredményezte: az érték alakulásában 57%-ban a leányvállalat működése volt meghatározó, a fennmaradó hányad az anyavállalat működési hatékonyságának javulásával hozható összefüggésbe. A vállalatcsoport egészére elmondható, hogy az alapanyag árak jelentős mértékű emelkedése meghatározó volt az eredményadatok alakulása szempontjából. Az üzleti eredmény alakulására a működést meghatározó költségek dinamikus emelkedése, és a ráfordítások folyamatos racionalizálása volt hatással. A pénzügyi ráfordítások ugyan jelentős mértékben csökkentek a bázissal összehasonlítva (66,8%), de a vállalatcsoportot finanszírozó banki hitelek állománya miatt a kamatterhek még mindig jelentős terhet rónak a gazdálkodásra. Az adózott eredmény alakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy az anyavállalat jelentős összegben számolt el értékvesztést, kisebb részben vevő követelésekkel, nagyobb részt pedig az érdekkörében lévő ingatlanok óvatosságból történő átértékelésével kapcsolatban. A mérlegfőösszeg csökkenését a beruházások elmaradása, valamint az előző évinél alacsonyabb szintű vevő és készletfinanszírozás okozta. e, Gazdasági környezet bemutatása 2011-ben a világgazdaság kisebb ütemben bővült, mint az azt megelőző évben. A konjunktúra lendületvesztése a globális gazdaságban meghatározó nemzetgazdaságok számos, növekedést korlátozó belső problémájára (például inflációs nyomás, államháztartási, illetve munkaerő-piaci egyensúlytalanságok) vezethető vissza. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011- ben a világgazdaság növekedése 3,8% volt az előző évhez képest. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 1,8%-kal emelkedett. Az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménybővülése is lassult, 2011-ben 1,5%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés motorját továbbra is Németország (3,0%) jelenti, bár a bővülés dinamikája jelentősen mérséklődött. (KSH) 4
A Fogyasztói Várakozások Indexének (FVI) alakulásában 2011-ben folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, másfél évi folyamatos visszaesést követően 2012 februárjában mértek először növekedést. A kialakult helyzet oka, hogy az ország rövid és hosszú távú gazdasági helyzetének megítélése romlott, a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére, valamint a megtakarítási képességre vonatkozó várakozásai visszaesést mutattak. A belföldi felhasználás alakulását jelentősen befolyásoló háztartások fogyasztási kiadásainak volumene a I. negyedévet leszámítva enyhén növekedett az év folyamán, ennek ellenére az év egészében stagnálás mutatkozott. A közösségi fogyasztás 2011 minden negyedévében csökkent, az év egészében 1,3%-os mérséklődés következett be. A háztartások tényleges fogyasztásának és a közösségi fogyasztásnak együtteséből számított végső fogyasztás 2011 egészét tekintve lényegében nem változott (KSH) 2011-ben hazánk bruttó hazai terméke – a KSH és az Ecostat közös, korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint – 1,7%-kal emelkedett. A szektorok közül a mezőgazdaság kibocsátása 10%-kal, az iparé 5,4%-kal haladta meg a 2010. évi szintet. Az építőipar teljesítménye ezzel szemben 7,8%-os csökkenést mutat, amelyen belül az épített lakások száma 39%-kal esett vissza. A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke 11%-kal múlta felül a megelőző évi szintet, a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnált... A foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 779 ezer fő volt, 0,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött egy év alatt, éves szintje 11% volt. 2011-ben a nettó átlagkereset 141 100 forintot tett ki, folyó áron 6,4%-kal magasabb összeget, mint 2010-ben. Idén januárban a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet 5,5%-kal, a decemberit pedig 2,1%-kal haladták meg. (KSH jelenti, 2011/12) Árfolyam információk: Az euró 11,6%-kal erősödött a forinttal szemben (a 2010. december 31-i 278,75 Ft/euró árfolyamról a 2011. december 31-i 311,13 Ft/euró árfolyamra). Az átlagos Ft/euró árfolyam a 2010. évi 276,46-ról 2011-re 279,08-ra nőtt. Az USA dollár 15,4%-kal erősödött a forinttal szemben (a 2010. december 31-i 208,65 Ft/dollár árfolyamról a 2011. december 31-i 240,68 Ft/dollár árfolyamra). Az átlagos dollár/Ft árfolyam a 2010. évi 209,33-ról 2011-re 199,58-ra csökkent. A Társaság-tevékenységhez kötődő főbb ágazatok helyzete: A rendszerváltozás óta a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson ment keresztül, amelynek legszembetűnőbb jellemzője az energiaintenzív iparágak fokozatos visszaszorulása. Ennek eredményeként a hazai össztermék jelentős növekedése mellett a halmozatlan bruttó energiafelhasználás gyakorlatilag stagnált, illetve csak 2000 után kezdett lassan növekedni. Eközben az energiahordozók hazai termelése erőteljesen csökkent. A gazdaságban és az energiaszektorban lezajlott sokrétű minőségi változás eredőjeként a hazai gazdaság egységnyi – vásárlóerő-paritáson számított – GDP-re 5
vetített energiafelhasználása mintegy 10%-kal magasabb az EU25 átlagánál. Az energiahordozók áremelkedése azonban a rendszerváltás óta legalább másfélszeresen haladja meg az átlagos infláció ütemét. A naturáliában mért fajlagos energiafelhasználás radikális javulását tehát nem követte az egységnyi kibocsátás energiaköltségének csökkenése. A jövőben a magyar energiapolitika legfontosabb feladata, hogy járuljon hozzá a gazdaság versenyképességének javulásához. A hazai energiapolitika feladatai között az egyik legfontosabb feladat, hogy diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat, az energiafajtákat és a szállítási csatornákat. Növelni kell a stratégiai készletezést, pl. meg kell teremtenie a stratégiai gáztárolás lehetőségét. Mindezeken túl Magyarországnak is gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő kapacitástartalék álljon rendelkezésre folyamatosan az egész infrastruktúrában.
400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 1990
1995
2000
2005
2010
2015
2020
2025
2030
Primer energiahordozók GDP Egységnyi GDP-re jutó primerenergia-felhasználás
(Hegedűs Miklós: Energiapolitikai kérdések, lehetséges válaszok) 2011 első tizenegy hónapjában 963 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 10 PJ-lal, 1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az energiafelhasználást egyrészt a fűtési igény – az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatti – növekedése, másrészt a feldolgozóipar egyes ágazatainak növekvő energiaigénye alakította. A gazdaság relatív energiaigényessége – a GDP 1,7%-os emelkedése mellett – 0,7%-kal csökkent. Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül 39% hazai termelésből,61% behozatalból származott, s mind a termelt, mind az importált energia mennyisége az előző évi szint alatt maradt. A termelés mennyisége 2,9%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A nagyobb részarányt képviselő energiaforrások közül a földgáz termelése 16%-kal, a kőolajé 12%-kal csökkent, míg a széné 3,1%-kal nőtt. Az energiahordozó behozatal – fűtőérték alapján számolva – 8%-kal csökkent, ezen 6
belül az import felét kitevő kőolaj és kőolajtermékek behozatala 2,1, a széné 7,9, a földgázé 17%-kal. Az energiakivitel 10%-kal volt több a 2010. január–novemberinél, mennyisége a belföldi felhasználás 14%-ának felelt meg. (KSH)
Időszak
2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december
Energiafelhasználás előző év petajoule azonos évkezdettől hó = 100,0
115,0 105,5 96,5 71,0 64,0 71,0 75,0 76,0 77,0 96,0 106,0 132,0
98,3 102,4 101,6 101,4 106,7 106,0 102,7 104,1 104,1 103,2 98,1 107,7
98,3 100,2 100,6 100,8 101,6 102,1 102,2 102,4 102,6 102,7 102,1 102,8
113,0 108,0 97,0 70,0 65,0 72,0 74,0 78,5 79,0 93,5 113,0
98,3 102,4 100,5 98,6 101,6 101,4 98,7 103,3 102,6 97,4 106,6
98,3 100,2 100,3 100,0 100,2 100,4 100,2 100,5 100,7 100,4 101,0
Mezőgazdaság: A 2011. év mezőgazdasági szempontból is kimondottan hektikusan alakult, amit az állandóan változó nemzetközi gazdasági helyzet, a mezőgazdasági termékek volatilitása, és az ideálisnak koránt sem mondható időjárás is befolyásolt. Egymást érték a különböző tervek, javaslatok, becslések mind hazai, mind európai viszonylatban. A mezőgazdaság megerősítését hangsúlyozva, már az idei (2012.) év elején, a kormány bemutatta a Darányi Ignác Tervet, ami szintén az agrárium értékeinek megőrzését, megújítását és annak minőségét helyezte előtérbe. 7
Végeredményben, a mezőgazdaság 2011. évi teljesítményéről összegezve elmondható, hogy az év végére a magyar gazdaság húzóágazatává vált. A KSH 2012.február 16-i tájékoztatója szerint, 2011-ben a mezőgazdasági termékek árszínvonala az előző évi 16,8%-os növekedés után 19,3%-kal nőtt a 2010. évihez képest. A növényi termékeknél 21,6, az élő állatok és állati termékek esetében 15,3%-os volt az áremelkedés. A gabonafélék ára 30,1%-kal meghaladta a 2010. január–decemberit. 2011-ben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,9%-kal nőttek, ami a folyó termelő felhasználás árszínvonalának 14,7%-os növekedéséből, valamint a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 0,8%-os csökkenéséből következett. 2011-ben a takarmányok ára is jelentősen, 27,6%-kal emelkedett az előző évihez viszonyítva: az egyszerű takarmányoké 38,3, a keveréktakarmányoké 21,7%-kal. Visszatekintve a 2011.év kezdetére, a baromfipiacról is elmondható, hogy nem volt kellőképpen kiszámítható, nem lehetett tudni, hogyan fogják befolyásolni e területet az ágazatot is érintő hazai és nemzetközi változások. Egy biztos, az év nem kezdődött jól a baromfipiac számára, ahogy a VISONKA Nyrt. szempontjából is érezhető visszaesés volt az első negyedév. Tekintettel arra, hogy a VISONKA Nyrt. ezen a piacon értékesíti az általa gyártott keveréktakarmányt, a baromfipiac és az ezt érintő változások közvetlenül befolyásolhatják a Társaság eredményeit. A bizonytalanságot növelték azok a hírek is, amik szerint a baromfitermelők visszamondják a telepítéseket, takarmányigényeket. A 2012. február 24-én, KSH által megjelentetett statisztikai tükör adatai alapján a tyúkfélék száma decemberben 33 millió volt, 1,2 millióval (4 százalékkal) több az egy évvel korábbinál, a 2011. június 1-jeihez viszonyítva 4,2 millióval (11 százalékkal) fogyott. A közel 11,4 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 1,2 millióval (9 százalékkal) kevesebb, a hat hónappal ezelőttinél 1,4 millióval (14 százalékkal) több volt. A VISONKA Nyrt.-t leginkább érintő állatállomány: lúd-, kacsa- és pulykaállomány alakulása: A lúdállomány 2011. december 1-jén 1,2 millió volt, 140 ezerrel (10 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A kacsaállomány (4,4 millió) 1,4 millióval (negyedével), a pulykaállomány (több mint 3 millió) 114 ezerrel (4 százalékkal) csökkent ezen időszak alatt. A lúdállomány 60, a kacsaállomány 40, míg a pulykaállomány 13 százalékát tartották 2011 decemberében az egyéni gazdaságok. Ludat 39 ezer, kacsát 113 ezer, pulykát 24 ezer háztartásban tartottak, ebből 18, 52, illetve közel 12 ezer tekinthető egyéni gazdaságnak. 2011 decemberében 73 gazdasági szervezet tartott ludat, 68 kacsát, illetve 109 pulykát. 2011 első 11 hónapjában a vágólúd felvásárlási ára 33, a vágókacsáé 16, a vágópulykáé 14 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest. Fentiek miatt számítani kell a VISONKA Nyrt. egyre éleződő versenyhelyzetére a magyar és külföldi forgalmazókkal szemben egyaránt Ipari ingatlan bérbeadás Az ingatlanpiaci helyzet általában szoros összefüggésben van a gazdaság általános állapotával. 8
A Budapest Research Forum (március 5) szerint alig bővült tavaly az ipari ingatlanok kínálata. Az ipari ingatlanok 90 százaléka úgynevezett “big box” típusú raktár, bevezető utak mellett található nagyméretű logisztikai létesítmény. Az A-kategóriás ilyen létesítmények bérleti díja 3,8 euró havonta és négyzetméterenként. A városi A+ kategóriás logisztikai létesítményekben 5 euró a fajlagos bérleti díj. A kihasználatlanság 20,9 százalékon állt múlt év végén, a Colliers International szerint elképzelhető, hogy az idén már 20 százalék alá esik. Tavaly 150 ezer négyzetméter ipari ingatlanra kötöttek új bérleti szerződést, az újratárgyalás és a szerződés hosszabbítás 176 ezer négyzetmétert tett ki. A fórum – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers International, a Cushman & Wakefield, a DTZ, az Eston International, a GVA Robertson és a Jones Lang LaSalle – adatai szerint 2011 negyedik negyedévében az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 100 891 négyzetméter volt, ami megközelíti a 2011 első negyedévének kiemelkedő bérbeadási szintjét. 2011-ben összesen 329 100 négyzetméterre kötöttek bérleti szerződést, ami 57 százalékkal magasabb a 2010-es bérlői aktivitásnál, ennek ellenére 23 900 négyzetméterrel csökkent a bérbe adott terület nagysága egy év alatt. A kiemelkedő kereslet miatt a kihasználatlan ipari ingatlanterület aránya 1,5 százalékponttal csökkent a negyedik negyedévben, a teljes állomány 20,9 százalékára. A bérbeadottság szintje mindkét kategóriában emelkedett, a logisztikai parkok esetében 79,8 százalékra, a városi logisztikánál pedig 72,5 százalékra. Tamás Éva, a DTZ ipari ingatlantanácsadója elmondta, hogy tavaly az ipari ingatlanpiac elindult a stabilizáció útján; ez leginkább a bérbeadásokban nyilvánult meg; a bérbeadási szint enyhén emelkedett, és 2011 harmadik negyedévében meghaladta a 2010 egészére vonatkozó adatokat. Amíg tavaly összesen 210 270 m²-t adtak bérbe, addig, 2011 októberéig a bérbeadások összege elérte a 228 208 m² -t. Az elmúlt évet is a szerződéshosszabbítások jellemezték, a január-szeptember időszakot vizsgálva a teljes bérbeadások felét tették ki, míg az új szerződések 34 százalékot. A bérbeadásokban a logisztikai tevékenységet végző cégek képviseltették magukat a legnagyobb arányban.
II.
A konszolidációban részt vevő társaságok 2011. évi üzleti tevékenységének bemutatása
A KEG Nyrt (anyavállalat) TEVÉKENYSÉGE Üzleti év értékelése A 2011. év gazdálkodásáról általánosságban elmondható, hogy a KEG Nyrt. gazdálkodása stabilizálódó alapokra került. Ebben nagy szerepe van a belkereskedelmi kapcsolatrendszer sikeres átalakításának, a banki háttér restrukturálásának, a beszállítói háttér diverzifikálásának és a belső működési környezet átalakításának. A kereskedelmi kapcsolatrendszer, és ezzel a forgalom a 9
második negyedévtől folyamatosan bővült, elsődlegesen az autógáz forgalmazás terén sikerült a piaci pozíciókat számottevően erősíteni. A következő diagram a termékértékesítés havonkénti értékének alakulásán keresztül mutatja, hogy az értékesítés alapjainak kialakítása megtörtént, a piaci kapcsolatrendszer bővül. Az értékesített volumen alakulása – összehasonlítva az egy évvel korábbival – az alábbiakat mutatja:
A görbe jól mutatja, hogy az év első felében történt átszervezések átmenetileg lelassították a kibocsátást, az új struktúra azonban a forgalom folyamatos bővülését tudta biztosítani. Az árbevétel alakulásában az értékesítési forgalomnak van meghatározó szerepe. A szolgáltatások növekvő forgalommal, de viszonylag alacsony súllyal vannak jelen a KEG Nyrt. gazdálkodásában. Szerepük elsődlegesen a rendelkezésre álló kapacitások minél hatékonyabb kihasználásában jelenik meg.
Az értékesítés fajlagosainak alakulása is rámutat a reorganozációs folyamatra: megtörtént a kedvezőtlen feltételrendszerben működtetett kapcsolatok felszámolása, illetve átalakítása, majd a piaci körülményeket, és a vállalati érdekeket egyaránt szem előtt tartó bővítési folyamat indult el. A fajlagosok alakulásával kapcsolatban 10
kiemeljük, hogy pozícióinkat a határokon átnyúló kereskedelem által is kiélezett piaci versenyhelyzetben kell erősítenünk.
Belső átrendeződés történt a termékértékesítés szerkezetében. Jelentősen megnövekedett az autógáz forgalmazás szerepe, miközben megszűnt a palackos forgalmazás dominanciája. Abszolút értékben és arányaiban növekedett a fűtési gáz értékesítése, tehát a forgalmat az egyes termékcsoportok között a vállalat sikeresen diverzifikálta.
A 2011. évi értékesítési forgalmat a palackos termék esetében a piaci kapcsolatok felülvizsgálata, felújítása, az autógáz és a fűtési célú gáz esetében pedig a kapcsolati kör dinamikus bővítése jellemezte. Az alapanyag beszerzés fajlagos költségei az előző évivel összehasonlítva jelentősen növekedtek. 11
Az erőteljesen megemelkedett hazai beszerzési költségek miatt a vállalat jelentősen növelte import beszerzéseit.
A KEG Nyrt gazdálkodása szempontjából a 2011. év kiemelkedő jelentőséggel bír: Az év első felében új menedzsment állt fel azzal a célkitűzéssel, hogy az általa egyeztetett és az Igazgatótanács által elfogadott üzleti elképzeléseket, piaci, gazdasági folyamatokat végrehajtsa. Az új vezetés egyeztette terveit a vállalat legnagyobb finanszírozójával, a Raiffeisen Bankkal. Az egyeztetésben a Bank független szakértőt vont be az üzleti elképzelések felülvizsgálata céljából, majd annak zárójelentését figyelembe véve a KEG Nyrt. által kezdeményezett finanszírozási struktúramódosítást végrehajtotta. A módosítás eredményei: - működés sajátosságaihoz illeszkedő adósságszolgálat - kereskedelmi kapcsolatok körének szélesítéséhez fizetési garancia - strukturált külkereskedelmi ügyletekhez LC keret A kereskedelmi kapcsolatok felülvizsgálata mentén megtörtént az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan együttműködések átalakítása.
12
A működés hatékonyságának javítása érdekében költségcsökkentő intézkedéseket hajtottunk végre a szolgáltatói kapcsolatok felülvizsgálatával, a költségfelhasználások korábbinál tudatosabb alakításával és kontrolljával. Folyamatosan értékeljük teljesítményünket, a negatív jelenségekre a legrövidebb határidőn belül reagálunk. Jelentős mértékben javult a fizetési fegyelem. A megújult partnerkörben jelentős fizetési elmaradás nem tapasztalható. Megerősítettük, és további fejlődési lehetőséget látunk az autógáz forgalmazásában. A termék 2011-ben „második lábat” biztosított a palackos forgalmazás mellett, és mérsékelte annak túlsúlyát. Előkészítettük, és a beszámolással érintett időszakot követően elindítottuk bérmunka konstrukciónkat, javítva palacktöltő üzemünk kihasználtságát. Az év végére a korábbi szintet megközelítő létszámú szakember gárdával dolgoztunk.
Pénzügyi eredmények értékelése A KEG Nyrt. gazdálkodásának legfőbb mutatói: Tételek megnevezése (e Ft-ban)
2010.12.31 2011.12.31
Index
Mérleg főösszeg
6 789 066
6 199 393
91%
Befektetett eszközök
6 469 632
5 997 558
93%
Saját tőke
5 449 574
4 739 676
87%
656 107
857 807
131%
Üzleti eredmény
-726 320
-425 349
59%
Pénzügyi műveletek eredménye
-182 072
-300 713
165%
Értékesítés nettó árbevétele
KEG Nyrt árbevételei, működési bevételei A KEG Nyrt. árbevétele 31%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ebben meghatározó szerepe volt az új típusú kereskedelmi kapcsolatok keretében hangsúlyossá tett autógáz és fűtési gáz forgalmazásnak, amely a palackos értékesítés mellett növekvő forgalmat biztosít a vállalat számára. A palackos forgalmazás árbevétele az előző évhez képest 14,4%-kal csökkent, ennek oka a partnerkapcsolatok felülvizsgálata során kiesett alacsony jövedelmezőséggel rendelkező együttműködések leállítása volt. Csökkent a palackos forgalmazás részaránya is a KEG árbevételein belül (70%-ról 46%-ra), ennek – a forgalom visszaesése melletti - másik oka a többi termékcsoport – elsősorban az autógáz – forgalmának erőteljes növekedése. Az autógáz forgalmazás 10%-ról 34%-ra növekedett részarányával a második 13
legjelentősebb termékké nőtte ki magát, az előző évi forgalom több, mint négyszeresét teljesítve. 60%-kal növelte forgalmát a fűtési gáz értékesítése, forgalmának részarányát 9%-ról 11%-ra növelve. A szolgáltatások árbevételeit 6%-os növekedésükkel gyakorlatilag szintentartónak tekinthetjük, részarányuk 11%-ról 9%-ra esett vissza. Ebben a tevékenységi körben meghatározó a MOL Nyrt. részére végzett bértárolás. Bizonyosra vehető, hogy a következő üzleti évben beindított bérpalackozás ennek a csoportnak a forgalmát számottevő mértékben fogja emelni. A KEG Nyrt. költségei és ráfordításai: A költségszerkezetben meghatározó súllyal jelentkeznek az árubeszerzés költségei. Különösen jelentős növekedések történtek ezen a területen az LPG árainak területén. Amint a korábban bemutatott, beszerzési árak alakulását szemléltető ábrán látható, a gázárak az egy évvel korábbinál lényegesen magasabb szinten alakultak. Különösen nagymértékű volt a változás a hazai beszerzések esetében, ahol az előző évihez képest 29%-kal magasabb áron alakult a súlyozott beszerzési egységár. Ebben az USD-ben jegyzett ármozgások mellett a forint árfolyam ingadozásának is jelentős szerepe volt. Javította a gazdálkodás körülményeit, hogy az import beszerzéseket a hazai beszerzés árszintje alatt cca. 5%-kal sikerült realizálni. Itt is ki kell emelni a HUF/EUR és a HUF/USD árfolyam magas szintjének és ingadozásainak negatív hatásait. Az import beszerzés fajlagosai 4,5%-kal alatta maradtak a múlt évi HUF-ban meghatározott beszerzési egységáraknak. Mindezeknek megfelelően az import részarányát 8%-ról 47%-ra növeltük. A személyi jellegű ráfordítások 15,3%-os mérséklődése a költségracionalizálási folyamatokkal van összefüggésben. Az év első időszakában a létszámot a visszafogott forgalomnak megfelelően alakítottuk, majd az értékesítés növekedése mentén emeltük vissza a korábbi szintre. Az év végére az előző év véginek megfelelő szintű foglalkoztatási költségszintre tértünk vissza hangsúlyozva, hogy decemberi forgalmunk az egy évvel korábbi havi forgalom 2,5-szerese volt. A forgalom további bővítésével, az élőmunkát igénylő logisztikai szolgáltatási feladatok növelésével várható, hogy ezen a területen a ráfordításokat növelnünk kell. Az elszámolt értékcsökkenés 32%-os növekedése a múlt év közepén üzembe helyezett palacktöltő gépsor amortizációs ráfordításainak megjelenéséből adódik. Jelentős változás a „Részesedések, értékpapírok értékvesztése” soron elszámolt 207,7 mFt összegű ráfordítás. Ez részben a Visonka Nyrt. birtokolt részvényeinek tőzsdei árfolyammozgásai alapján elszámolt árfolyamveszteségből, részben pedig az Anonymus Kft. üzletrészének Igazgatótanácsi döntés alapján, óvatosságból történt soron kívüli leértékeléséből adódik. Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések, és a működés finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. 14
A KEG Nyrt eredményének vizsgálata
A 2011. év során foganatosított működési és szervezeti változások célja a tevékenység hatékonyságának számottevő javítása, az alternatív alapanyag ellátás bevezetése, a logisztikai tevékenységi kör szélesítése, a kereskedelmi kapcsolatrendszer korszerűsítése volt. Az alkalmazott költségmegtakarító intézkedések csak részben tudták ellentételezni a jövedelmezőségre gyakorolt kedvezőtlen hatást, nagyobb jelentőséggel az értékesítési kapcsolatok felülvizsgálata bírt. Másrészt a már ismertetett piaci viszonyok – elsődlegesen a palackos üzletágban – árleszorító hatással voltak, vagyis a bevételek növelése oldaláról korlátozták a KEG Nyrt. lehetőségeit. Mindezen körülmények között, a második negyedévvel kezdődően folyamatosan javuló gazdálkodási környezetben az üzemi szintű veszteséget a bázisévi érték 59%ára sikerült visszaszorítani. Az egyensúlyi gazdálkodás feltételeihez a forgalom további bővítésére, a beszerzések hatékonyságának javítására van szükség. A bruttó haszon alakulásában az alapanyagárak dinamikus növekedése volt meghatározó valamennyi területen. A pénzügyi műveletek eredményének alakulásában a fizetendő kamatok mértéke mellett meghatározó szerepet kaptak az árfolyam veszteségek, amelyeket értékpapírok árfolyam mozgásai kapcsán kellett a KEG Nyrt-nek elszenvednie.
Mérlegadatok
A befektetett eszközök állománya részben az elszámolt értékcsökkenés, részben pedig a részesedésekkel kapcsolatos értékvesztés miatt csökkent 2011-ben.
15
A forgóeszközök összetétele az alábbiak szerinti:
A készletek állományának szinten tartását a likviditási egyensúly megőrzése miatt kellett eszközölni. A stabilizációs folyamat mentén cél a technológiai készlet szintjének növelése. A követelések állományának mérséklődése a vevői konszolidáció eredménye. Vevőink rövid fizetési határidővel vásárolnak tőlünk, a kintlévőségeket napi rendszerességgel ellenőrizzük. A pénzeszközök állományának csökkenésében az előző beszámolási időszakban még óvadékként szereplő betét hiteltörlesztésre történt felhasználása játszik kulcsszerepet.
A saját tőke alakulásában a gazdálkodás negatív eredménye volt meghatározó. a 2011. évben megkezdett átalakításokat végigvezetve a KEG Nyrt. gazdálkodásának egyensúlya, jövedelemtermelő képessége helyre fog állni. A hosszú lejáratú kötelezettségek csökkenése az éven túli hitelek szerződés szerinti törlesztésével magyarázható. A rövid lejáratú kötelezettségek növekedése elsődlegesen a bankgaranciával biztosított szállítói finanszírozás belépésének következménye. 16
A KEG Nyrt LEÁNYVÁLLALATAINAK TELJESÍTMÉNYE
I.
A VISONKA Nyrt 2011. évi gazdálkodása
A VISONKA Nyrt. legfőbb gazdálkodási mutatói a következők szerint alakultak: Tételek megnevezése (e Ft-ban) Mérleg főösszeg Saját tőke
2011.12.31
Index
1 058 378
994 209
6,4%
508 611
493 465
3,1%
2011.12.31 Értékesítés nettó árbevétele
2010.12.31
2010.12.31
3 285 062
2 320 447
41,6%
Adózás előtti eredmény
19 793
2 145
922,7%
Nettó eredmény
15 146
- 883
1815,3%
I.1. Árbevétel- és eredményadatok áttekintése (2010. év bázis) I.1.1. Árbevétel
A VISONKA Nyrt. csoport szinten 41,6 százalékos növekedés mellett 2011. évben 3 285 062 eFt árbevételt ért el a 2010. évben elért 2 320 447 eFt –tal szemben. A közúti teherszállítás és az egyéb tevékenységek árbevétele kivételével valamennyi tevékenység árbevétele emelkedett. A keveréktakarmány gyártás árbevétele 473 848 eFt-tal, az extrudált termékek értékesítése 69 707 eFt-tal, a belkereskedelmi tevékenység árbevétele 421 847 eFt-tal nőtt. A keveréktakarmány gyártás árbevételének változását az értékesítési árak emelkedése, az extrudált termékek és 17
a belkereskedelem árbevételének alakulását az értékesítés növekedése és az értékesítési árak emelkedése együtt befolyásolta.
volumenének
I.2. Értékesítés költségei 2011.12.31
2010.12.31
Értékesítés költsége
eFt 2 968 909
eFt 2 061 505
Összesen
2 968 909
2 061 505
Az értékesítés önköltsége 2011. évben 907 404 eFt-tal meghaladta az előző évi szintet. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. A mezőgazdasági eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2011. évben 40,5%-kal, az ipari eredetűeké 13,9%-kal voltak magasabbak az előző évhez viszonyítva. Az árváltozást nem tudtuk az értékesítési árakban maradéktalanul érvényesíteni. Alapanyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény felhasznált, valamint értékesített készletre jutó értéke összesen 12 540 eFt –tal növelte az értékestés önköltségét.
18
I.3. Mérlegadatok változása
A készletek 2011. december 31-i záró értéke 156 123 eFt volt (2010. december 31-én: 177 223 eFt). A változás –11,9 százalék. A vásárolt anyagok és áruk 20 318 eFt csökkentek, a késztermékek 4 218 eFt-tal növekedtek.
A követelések 2011. december 31-i záró értéke 313 933 eFt volt, 90 709 eFt –tal több, mint az előző évben (2010. december 31-i záró: 223.244 eFt). A legjelentősebb változás a vevőállományban (+189 219 eFt), az egyéb követelésekben (+6 041 eFt) következett be.
19
A VISONKA Nyrt. hitelei beruházás finanszírozási céllal kerültek felvételre. A hitelek változó kamatozásúak, a kamat mértéke jellemzően 3 havi BUBOR + 3,5%. A hitelek biztosítékait képezik a Társaság eszközein lévő vagyont terhelő zálogjogok, ingatlan jelzálog, vevőköveteléseken lévő csendes zálogjog, óvadék (Commerzbank Zrt.), továbbá a beszerzett eszköz (Lombard Finanszírozási Zrt.)
A szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2011. december 31-i záró értéke 343 602 eFt volt, az előző évinél 95 717 eFt –tal több (2010. december 31-i záró: 247.885 eFt). A legjelentősebb változás a szállítóállományban (+63 356 eFt), az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekben (+32 074 eFt) következett be.
I.3.1.A VISONKA Nyrt. pénzügyi adataiból kalkulált, néhány fontosabb mutató
20
21
II.
Az Anonymus Kft. 2011. évi gazdálkodása Az Anonymus Kft. legfőbb gazdálkodási mutatói a következők szerint alakultak:
Tételek megnevezése (e Ft-ban)
2011.12.31
2010.12.31
Index
Mérleg főösszeg
545 182
586 763
92,9%
Saját tőke
493 005
546 965
90,1%
2011.12.31
2010.12.31
4 325
42 418
10,2%
-53 963
473
-11 408,6%
Értékesítés nettó árbevétele Adózás előtti eredmény
II.1. Árbevétel: Az Anonymus Kft. 2011-ben ingatlan bérbeadásából származó bevételt realizált. Az árbevétel a bázis időszakitól jelentősen elmaradt, ennek oka a bérleti hasznosítás lehetőségeinek szűkülésében van.
II.2. Értékesítés költségei: 2010 anyagköltség igénybevett szolgáltatások egyéb szolgáltatások eladott áruk besz.értéke személyi jellegű ráf. értékcsökkenés egyéb Összesen
3 063 2 772 1 524 25 826 4 345 7 537 17 669 62 736
2011 566 16 723 238 515 2 286 6 005 8 768 35 101 22
II.3. A főbb eredményadatok alakulása
II.4. A mérlegadatok alakulása Az eszközállomány változásait szemlélteti az alábbi diagram.
Az eszközállomány zsugorodását (7%) elsődlegesen a forgóeszközökben bekövetkezett változás okozta. A befektetett eszközök állományának csökkenését a tárgyi eszközök körében elszámolt értékcsökkenés magyarázza. A forgóeszközök a visszafogott gazdasági teljesítménnyel összhangban a vevőállomány, és az egyéb követelések csökkenése miatt mérséklődtek. A követelések állománya 38%-kal maradt alatta az egy évnél korábbinak.
23
A források összetétele az alábbiak szerinti:
A saját tőke változásában a 2011. gazdasági évben elszenvedett veszteség a meghatározó. Az Anonymus Kft. működésének finanszírozásában a rövid lejáratú kötelezettségek (46%), ezen belül a szállítók állományának (689,1%) növekedése a meghatározó.
II.5. Likviditási mutatók
24
III.
A Társaság 2011. évi konszolidált teljesítményének bemutatása
Működési eredmények 1. Az árbevétel éves összehasonlítása és megoszlása Az értékesítés konszolidált nettó megoszlása 2011 és 2010 években:
árbevételének
2011 eFt Termék Gázértékesítés Takarmányértékesít és Ingatlan bérbeadás Összesen
802.914 3.285.062 4.325 4.092.301
vezető
termékenkénti
2010 eFt 638.613 1.209.075 45.654 1.893.342
A Társaság gázértékesítésből származó bevétele jelentősen nőtt az előző évi bevételhez képest. A növekedés fő oka, hogy a Társaság 2011. közepétől megújított kereskedelmi szervezetével, újra strukturált finanszírozási hátterével intenzíven növelte értékesítését. A három fő termékcsoportban – palackos, tartályos fűtési és autógáz – folyamatosan növelte kibocsátását, felülvizsgálva és jelentősen bővítve korábbi kereskedelmi kapcsolatrendszerét. Folytatta bértárolásait, illetve előkészítette a következő évben bevezetett konfekcionálási szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét. A takarmányértékesítés árbevétele is jelentősen emelkedett. A keveréktakarmány gyártás árbevételének változását az értékesítési árak emelkedése, az extrudált termékek és a belkereskedelem árbevételének alakulását az értékesítés volumenének növekedése és az értékesítési árak emelkedése együtt befolyásolta. A növekedés mértékében szerepet játszik még, hogy a takarmányértékesítés árbevétele 2010-ben csak a második félévtől került a konszolidációs körbe, míg a 2011-es árbevétel teljes évi árbevétel.
25
2. Az értékesítés költségei
Gázértékesítés önköltsége Takarmányértékesítés önköltsége Ingatlanbérbeadás közvetlen önköltsége tevékenységek Alvállalkozói Összesen
2011 eFt
2010 eFt
568.737 2.968.909 515 3.538.161
658.705 1.076.469 21.256 21.230 1.777.660
A gázértékesítés önköltségének alakulásában a hazai és az import beszerzés aránya volt meghatározó. Mindkét beszerzési forrás költségeire jelentős hatást gyakoroltak az árfolyammozgások, amelyek különösen az év utolsó hónapjaiban okozták az input költségek számottevő mértékű növekedését. 3. Igénybe vett szolgáltatások
Szállítás-rakodás, raktározás költségei Bérleti díjak Karbantartási költségek Hirdetés, reklám, propaganda költségek Oktatás és továbbképzés költségei Könyvelési, könyvvizsgálati díj Üzletviteli tanácsadás Telefon, posta,futár ktg Biztosítási díjak Egyéb igénybevett szolgáltatások Hatósági, igazgatási díjak, illetékek Egyéb Igénybevett szolgáltatások összesen
2011 eFt
2010 eFt
51.123 22.642 43.923 20.333 1.050 10.724 35.763 7.004 8.545 60.856 4.899 20.571 287.433
39.532 20.661 22.960 2.384 13.850 32.457 6.248 5.536 20.963 7.877 6.743 179.211
26
4. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások
Értékesített befektetett eszközök bevétele Értékesített befektetett eszközök önköltsége Terven felüli értékcsökkenés, selejtezés Bírságok Készletek értékvesztése Kontaflex értékvesztése Jövedéki adó és bírság Behajthatatlan követelések, értékvesztés Iparűzési adó Egyéb adók Céltartalék Kapott támogatások Kapott késedelmi kamatok Ganz dokumentáció értékvesztése Anonymus goodwill értékvesztése Visonka goodwill értékvesztése Egyéb Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó
2011 eFt (1.316) 6.262 6.932 8.124 24.038 134.301 6.038 20.922 (510) (11.889) (3.365) 19.080 178.961 28.744 (3.249) 413.073
2010 eFt (8.527) 7.409 29.412 4.889 9.894 165.000 127.438 23.141 6.925 4.056 20.000 (35.544) (190.800) (14.505) 148.788
2011-ben a Társaság a meghatározhatatlan élettartammal rendelkező immateriális eszközök értékvesztését megvizsgálta. A megtérülő érték kiszámítása alapján értékvesztést számolt el a Ganz dokumentáció tekintetében 19.080 eFt összegben, a Visonka goodwill összegében 28.744 eFt értékvesztés került elszámolásra, míg az Anonymus társaságok goodwill-ja teljes összegében értékvesztésre került 178.961 eFt összegben a hozzá kapcsolódó ingatlanok, gépek, berendezések értékével együttesen. 2011-ben jogerőssé vált a VPOP jövedéki adó vizsgálat határozata, mely 9.596 e Ft jövedéki adó hiányt és 14.442 e Ft bírságot állapított meg a Társaság terhére. A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van, a határozat végrehajtása felfüggesztésre került. 2011-ben a KEG csoport jelentős összegben kényszerült követelések leírására. Az ANONYMUS Kft. leányvállalat 68.561 eFt követelése behajthatatlannak minősült 2011-ben. A KEG Nyrt. 49.882 eFt beruházásra adott előleg leírására kényszerült a partner fizetésképtelensége miatt.
27
5. Pénzügyi műveletek eredményei 2011 eFt 110.905 25.055 (181) (2.490) (7.409) 17.955 143.835
2010 eFt 87.354 989 9.844 5.496 3.212 (1.078) (2.458) 19.567 92.957 (1.487) 214.396
Fizetett kamatok Lízingek kamatai Árfolyamveszteség Értékpapírértékesítés árfolyamvesztesége Tulajdoni rész értékesítése Kapott kamatok Árfolyamnyereség Bankköltség Phylaxia részvények árfolyamvesztesége Badwill elszámolása Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége Az eredmény alakulásában meghatározó szerepe volt a konszolidációs hatásnak, továbbá annak, hogy jelentős árfolyam veszteséget eredményező befektetések értékesítésére 2011-ben nem került sor. 6. Egy részvényre jutó konszolidált eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát.
Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eFt) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlaga (ezer db) Egy részvényre jutó eredmény (alap és hígított) (Ft)
Mérleg
2011 (875.474)
2010 (826.328)
14.965.088
9.366.076
(59)
(88)
( 5 9 )
1. Eszközök Ingatlanok, gépek berendezések Az eszközkör nettó értékének alakulását a korábbi időszakban megkezdett beruházások üzembe helyezése, valamint a tervszerinti értékcsökkenés 28
elszámolása határozta meg. Mindezek eredőjeként az állomány 3%-kal mérséklődött, így a vállalatcsoport eszközeinek avulása szerény mértékű volt. Immateriális eszközök Az immateriális eszközök állományának nettó értéke 2011 során 18,8%-kal csökkent. Ennek alakulásában nagyságrendileg azonos mértékben játszik szerepet a tervszerinti értékcsökkenés, és az óvatosság elvének szem előtt tartásával elszámolt értékvesztés. 2010. december 9-én a KEG peren kívüli egyezség során megállapodott a GANZ Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Zrt „f.a” felszámolójával, mely szerint a KEG 190.800 eFt kártérítési igényét (vállalkozási szerződés késedelmes és hibás teljesítése miatt) a GANZ tulajdonában lévő dokumentált műszaki rajzok, gyártási rajzok, gyártási eljárások átadásával egyenlítette ki. 2011-ben a Ganz rajzokra értékvesztés került elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Készletek
Gázkészletek, göngyölegek Takarmánykészletek Összesen
kapcsolódó
2011
2010
eFt
eFt
140.27 3 156.12
164.433
3 296.39 6
341.656
177.223
A készletek év végi állománya az anyavállalatnál és a Visonka Nyrt-nél egyaránt csökkent az előző évihez képest. Ennek oka a megemelkedett alapanyagárak miatti feszesebb készletgazdálkodás volt. Vevők 2011 eFt 359.511 (4.096)
2010 eFt 237.633 (13.697)
Vevőkövetelések Vevőkövetelések értékvesztése Az állomány növekedését a Visonka Nyrt. érdekkörében bekövetkezett változások magyarázzák: a bővülés a forgalom növekedésével mutat szoros összefüggést. Az anyavállalatnál – a bővülő forgalom ellenére – a vevői kintlévőségek állománya alig változott.
29
2. Források Jegyzett tőke A Társaság jegyzett tőkéje 2011. december 31-én 14.965.088 db részvényből állt. A részvények névértéke 400 Ft/db. 2011-ben a jegyzett tőkében semmilyen változás nem történt. Hosszú lejáratú kötelezettségek A Társaság hitelei beruházási céllal kerültek felvételre. A hitelek jellemzően 3 havi BUBOR + 3,5%, esetenként BUBOR + 5% kamattal bírnak. A kötelezettség állományának alakulását, 11%-os csökkenését, az év során szerződés szerint teljesített tőketörlesztések, valamint az anyavállalatnál a működés körülményeihez igazodóan újra strukturált feltételrendszer határozta meg. Rövid lejáratú kötlezettségek A kötelezettségek állománya szerény mértékben, 3,6%-kal mérséklődött. A kötelezettségek állományának alakulásában jelentős szerepe volt, hogy az anyavállalat fő finanszírozójával, a Raiffeisen Bankkal 2011. során újra struktúrálta kötelezettségeit. Ennek részeként korábbi, éven belüli lejáratú működési hiteleinek felét átalakította 2014. végén lejáró, ütemezett tőketörlesztéssel működő forgóeszköz hitellé, multicurrency hitelét pedigmeghosszabbította 2012. június 30-ig. Ez utóbbi hitelkeret újabb egy évvel történő meghosszabbításáról a banki egyeztetések április második felében indulnak. A restruktúrálás keretein belül a Bank fizetési garanciát biztosított a Társaság részére, amely a szállítói finanszírozás bevonására ad lehetőséget. A Társaság a struktúrált ügyletek finanszírozása céljából előkészített akkreditív kerettel rendelkezik. Szállítók A szállítók állományának bővülése részben az alapanyag beszerzés árainak jelentős növekedésével, részben pedig a beszállítói kapcsolati kör stabilitásnak növekedésével magyarázható. Az anyavállalat az év során jelentős mértékben hajtott végre szállítói konszolidációt. Likviditási helyzet 2011 során a biztonságos likviditás szint megőrzésén volt a fő hangsúly. A Társaság vezetése továbbra is fontos prioritásként kezelte a Társaság likviditásának biztonságos szinten tartását. 30
IV.
Kiegészítő információk a társaság működéséről
Környezetvédelem: A Társaság célja, hogy ügyfelei is megismerjék a biztonság fokozása érdekében tett erőfeszítéseit. A célok között szerepel többek között a biztonsági szeleppel ellátott ún. KEG palackok népszerűsítése, az ügyfelek egyre magasabb színvonalon történő kiszolgálása és a biztonságnövelő kezdeményezések megismertetése az ügyfelekkel. A Társaságnak eddigi működése során jelentősebb környezetvédelmi problémája nem volt. A hulladék elhelyezés megfelel a jogszabályi és egyéb hatósági követelményeknek, a Társaság mindent megtesz az érvényes előírások betartása érdekében. A Társaság első alkalommal 2000. évben dolgozta ki minőségbiztosítási rendszerét és annak ISO 9001:1994 szerinti megfelelőségét nemzetközileg elismert testület tanúsította. A folytonosság fenntartása mellett a tanúsítás érvényességén belül azt továbbfejlesztette, tevékenységét az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményein alapuló minőségirányítási rendszer szerint végzi. Időközben bevezette és tanúsíttatta MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerét. Társaságunk az MSZ EN ISO 9001:2001 és MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok követelményeinek megfelelően 2008-ban létrehozott, dokumentált és bevezetett egy integrált irányítási rendszert. Ez garantálja, hogy a folyamatokban résztvevő, a minőséget és a környezeti tényezőket befolyásoló valamennyi munkatársunk tevékenysége és a tevékenységük eredménye minden szempontból megfeleljen a felhasználói, vevői igényeknek, illetve a integrált irányítási szabványok követelményeinek Az integrált irányítási rendszer érvényességi területére (palackos és tartályos propánbután gáz tárolása, logisztikai szolgáltatása, értékesítése, gáztechnológiai rendszerek tervezése és fejlesztése, autógáz töltőállomás üzemeltetése), társaságunk fő tevékenységére dokumentált eljárásokat vezettünk be, e tevékenységek végrehajtásának részletes leírását munkautasításokban rögzítettük. Az eljárások és munkautasítások által szabályozva működő Társaságunk tevékenysége során folyamatosan fejlesztjük és felülvizsgáljuk a környezetvédelmi és biztonságtechnikai területeken felmerülő kérdéseket, így biztosítva a megfelelő minőségű és színvonalú, a jogszabályokban, törvényekben is előírt irányelvek szerinti szolgáltatást. Az ágazatra és Társaságra jellemző kockázati tényezők: Kockázatkezelési politikánk: Kockázatkezelési rendszerünk magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, a szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési rendszer hatékony működtetése érdekében biztosítanunk kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit. 31
Az Igazgatótanács mindent megtesz azért, hogy lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat, a pénzügyi, jogi és egyéb kockázatot rendszeresen értékeljen és kezeljen. Kockázati tényezők: A pénzügyi helyzetünket, a működési eredményünket, illetve az értékpapírjaink kereskedési árát ezen kockázatok bármelyike negatívan befolyásolhatja. Nem csak az alábbiakban felvázolt kockázatokkal kell szembenéznünk. További, jelenleg nem ismert kockázatok vagy olyan kockázatok, melyeket jelenleg lényegtelennek tekintünk, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek a pénzügyi helyzetünkre, működési eredményeinkre, illetve az értékpapírjaink kereskedési árára. Gazdasági környezet, makrogazdaság: A Társaság működése és jövedelmezősége összefügg a nemzetgazdasági folyamatokkal. Amennyiben a makroökonómiai helyzetben negatív előjelű változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Társaság sem izolálhatja el magát. Az elmúlt években kialakult válság az egyes iparágak termelését és kibocsátását - differenciált mértékben ugyan, de - általában csökkenti. Az energia ipar jelentős globális változáson megy keresztül, aminek hatása a magyar piacon is érezhető és ezek hatásától nem tudjuk függetleníteni saját tevékenységünket sem. Jogi szabályozás A gyakran változó hazai jogi környezet (elsősorban az adózási jogszabályok) szintén kockázati tényezőként jelentkezik, tekintettel arra, hogy a változás jelentős hatást gyakorol a Társaság üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti eredményre. Erősödő verseny Minden nap meg kell küzdenünk az LPG nemzetközi és hazai piacán az egyre kiéleződő versennnyel. Folyamatosan változnak versenytársaink üzleti stratégiái és képességei is. Hatásuk eredményeinkre különböző tényezőktől függ, amelyeket pontosan nem áll módunkban mindig felmérni. Erőfeszítéseket teszünk a változó helyzetekre történő eredményes alkalmazkodásra, ezek hatásai azonban nem mindig azonosíthatóak be előre. A menedzsment véleménye szerint a Társaság termékei versenyképesek, ennek ellenére számítani kell arra, hogy a KEG Nyrt-nek egyre éleződő versenyben kell helytállnia mind a belföldi, mind a külföldi piacokon, a magyar és külföldi forgalmazókkal szemben egyaránt. Az éleződő versenyhelyzetben a KEG Nyrt. versenyelőnyének kell tekinteni az általa – hazai viszonylatban – egyedülállóan kialakított és működtetett energetikai logisztikai szolgáltatást, amelyet telephelyének közlekedési adottságai, valamint Közép-Európa legnagyobb LPG tároló tartályának üzemeltetése alapoz meg. Belföldi értékesítés Rövidtávon a hazai kilátások kiélezett piaci versenyt vetítenek előre, azzal, hogy több év után a PB piac várhatóan újra bővülni fog, mivel a földgáz árak az emelések hatására már kevésbé kedvezőek, mint korábban. A kiélezett 32
árverseny azonban jelentős hatással van a társaság jövedelemtermelő képességére. Export A Társaság jövőbeni fejlődése nagymértékben függ attól, hogy mennyire tudja általában a kivitel és különösen a közép-kelet európai piacokra irányuló termékeinek exportvolumenét, ill. értékét növelni. A Társaság eddig is sokat tett az exportkapcsolatainak kiépítéséért, a menedzsment a belföldi értékesítéssel szemben nagyobb lehetőségeket lát az exportpiac fejlesztésében. Az LPG kereskedelem nemzetközi piacán tapasztalható árvolatilitás, finanszírozási és logisztikai bizonytalanságok egyes esetekben jelenthetnek kockázati tényezőt. Deviza árfolyamkockázat A Társaság működését az árfolyamkockázatok jelentősen befolyásolják. A közelmúlt pénzügyi válsága megnövelte a valuta-árfolyamingadozások volatilitását, ami befolyásolja az áruk és szolgáltatások beszerzésének költségeit is. A forint le- és felértékelődése a Társaság importbeszerzéseit folyamatosan alakítja. Beszerzéseink zömmel deviza (EUR, USD) alapon történnek, bevételeink zöme forint alapú. Egy esetleges váratlan leértékelés a Társaság jövedelmezőségére nézve negatívan hatna. Infláció, kamatkockázat Nem garantálható, hogy a Társaság az infláció negatív hatásait át tudja hárítani vevőire. Az infláció esetleges emelkedése a hitelkamatok emelkedését eredményezné, ami negatív hatással lenne a Társaság pénzügyi gazdálkodására. Hatósági kockázat A hatóságok jogosultak ellenőrizni a Társaság tevékenységét, esetleges negatív megállapításaik akár jelentősebb összegű kiadással járhatnak. Részvényekre vonatkozó információk A 2011-es év tőkepiaci folyamatai összességében rosszabbul alakultak, mint azt előzetesen várni lehetett. Az általános befektetői bizalmatlanság Magyarország esetében párosult a kormány intézkedései külső megítélésének romlásával, mely 2011 második felében a forint jelentős gyengülésében, az állampapírhozamok emelkedésében is jelentkezett. Mindezek negatív hatással voltak a Budapesti Értéktőzsde forgalmára, a BUX index jelentős csökkenésére, a bevezetett részvények forgalmának és árfolyamának csökkenésére is. A KEG Nyrt. birtokában lévő VISONKA Nyrt. részvények alakulása a 2011. június 22. és 2011. december 31. közötti időszakban: A VISONKA részvények többségi tulajdonosa a mai napig a KEG Nyrt. Az 1.960.000 darab részvényből a Társaság 2011. december 31-én 1.829.346 darab részvényt birtokolt, ami több mint 93% részesedésnek felelt meg. 33
Tekintettel arra, hogy 5%-ot meghaladó tulajdonosi bejelentés nem történt, így a VISONKA részvények egyetlen, 5%-ot meghaladó tulajdonosa továbbra is a KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. A KEG Nyrt. tőzsdei és tőzsdén kívüli forgalomban is értékesített részvényeket, de minden esetben ügyelt arra, hogy 1.000,-Ft alatt ne adjon el részvényt. Az értékesített VISONKA részvények eddig, több mint 130 millió forinttal járultak hozzá a KEG Nyrt. gazdálkodásához. A KEG Nyrt. főbb részvénytulajdonosai: A tulajdonosi bejelentések alapján a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvénymennyiségre vonatkozóan a beszámoló lezárásának napján 5%-nál nagyobb részesedéssel rendelkező részvényese nincs a Társaságnak. Osztalékpolitika: A Társaság akkor fizet osztalékot a közgyűlés ilyen irányú döntése alapján a részvényeseknek, ha megfelelő mértékű és felosztható nyereséget termel meg az adott pénzügyi évben. A Társaság vezetése jelenleg nem lát biztosítékot arra, hogy egy-két éven belül a részvényeseknek kifizethető osztalékalap keletkezik.
V.
Vállalatirányítás
A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a KEG Nyrt. Igazgatótanácsa elkészítette és a Közgyűlés elé terjesztette a Felelős Társaságirányítási Ajánlások alapján készített Felelős Társaságirányítási Jelentését, amely egyéb társaságirányításhoz kapcsolódó dokumentumokkal együtt a Társaság honlapján található meg.: A KEG Nyrt. vezető testületei: Igazgatótanács A Társaságnál egységes irányítási rendszer működik, az ügyvezetési és ellenőrzési funkciókat, az igazgatóság és a felügyelő bizottság törvényben meghatározott feladatait egységesen az Igazgatótanács látja el. Az Igazgatótanács jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatótanács működésének szabályait, feladat- és hatáskörét részletesen a Társaság Alapszabályának IV. pontja tartalmazza. Az Igazgatótanács 80%-os átlagos részvételi arány mellett 8 ülést tartott 2011. évben. A Társaság Igazgatótanácsának tagjai 2011. évben: Pimper Richárd, elnök 34
Borondics Dénes (igazgatótanácsi tagsága 2011. április 7. napján megszűnt) Diósi László Gerlei Zsolt (független) Málits József (független) Dr. Rédey Péter (független) Szakács Tibor Mihály (független; igazgatótanácsi tagsága 2011. március 25. napján megszűnt) 2011. április 26. napjától: Takács József (független) Velkey János (független)
Tagok bemutatása: Diósi László az Igazgatótanács tagja 1988-ban szerzett főiskolai diplomát humán területen, majd 1992-ben a SvájciMagyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezésében végezte el a Neuchatel-i Egyetem vállalkozóképző kurzusát. Műszaki ellenőr a Közúti Gépellátó Vállalatnál, majd 1982-től a Hazai Fésősfonó és Szövőgyárban műszaki–gazdasági tanácsadó, ezt követően 1986-1993. között az állami és politikai szféra különböző területein gazdaságpolitikai és iparfejlesztési kérdésekkel foglalkozott. 1995-től a Zálog és Kereskedő Rt-nél záloghitelezés és nemesfém kereskedelem területének igazgatója volt. 1996-1998. között az Újpesti Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának elnöke. 1996 végétől a Qwertel Rt. vezérigazgató-helyettese, 1998-tól a Salgó-Trade Kft. ügyvezető igazgatója volt 2010-ig. A Visonka Nyrt. Igazgatóságának 2009. december 31. napjától tagja, annak elnöke. A KEG Nyrt. Társaság Igazgatótanácsának 2010. október 1. napjától tagja. Gerlei Zsolt az Igazgatótanács független tagja 2007-ben végzett közgazdászként a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási Szakának pénzintézeti szakirányán. 1996-1997. között a speciális egészségügyi termékeket forgalmazó Dockerfon Kft. ügyvezető igazgatója volt. 1998tól a Sat-Text Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa. A Visonka Nyrt. Igazgatóságának 2009. december 31. napjától tagja. A KEG Nyrt Igazgatótanácsának 2010. március 22. napjától tagja. Málits József az Igazgatótanács független tagja 1996-ban végzett a székesfehérvári Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola gazdálkodási szakán, majd 1998-ban mérlegképes könyvelő vizsgát tett. 2006-ban szerzett diplomát a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola közgazdász szakán. 1997 novemberétől dolgozik az Alpha-Vet Kft-nél, melynek 2000-től pénzügyi igazgatója, jelenleg pedig az Alpha-Vet vállaltcsoport teljes pénzügyi és számviteli területét vezeti. Az Alpha-Vet Kft. cégvezetője, pénzügyi igazgatója; a Vetimpex Kft., a Pet-Invest Kft., a Fejér Megyei Ruhaipari Kft., a Hungarovet-Hungaropet Kft., az RSP Medinvest Kft. továbbá a Meditrade Kft. ügyvezetője, az Alpha Segítő Kéz Alapítvány elnöke. A KEG Nyrt. Igazgatóságának 2008. november 20. napjától, majd Igazgatótanácsának 2010. március 22. napjától tagja. A Társaság 2012. áprilisi éves rendes közgyűlése napjának hatályával Igazgatótanácsi tagságáról – audit bizottsági tagságára is kiterjedően – lemondott. 35
Pimper Richárd az Igazgatótanács elnöke, vezérigazgató 1992-ben végzett a keszthelyi Nagyváthy János Szakközépiskolában, majd 1998ban Informatikus Közgazdász diplomát szerzett. 2002-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett MBA diplomát pénzügy, közgazdász szakirányon. Informatikai területen dolgozott külföldi és hazai cégeknél vezető pozícióban. 1999-től dolgozott a Xerox Magyarországnál Indirekt hálózati vezetőként, 2001-tól 2006-ig a Sun Microsystemsnél Szolgáltatási Üzletág vezetőként. 2006-tól 2007 márciusáig az Albacomp Vezérigazgató-helyettese. 2007-ben nyolc hónapig államtitkárként dolgozott. 2008-tól egy nagy magyarországi beruházás a Tópark egyik vezetője. 2010. április 14. napjától a KEG Nyrt. operatív igazgatója, vezérigazgató. A Társaság Igazgatótanácsának 2010. március 22. napjától tagja. Dr. Rédey Péter az Igazgatótanács független tagja 1982-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász oklevelet, 1984-ben egyetemi doktori fokozatot. 1982-1986-ig a Magyar Hirdető V. országos hálózat vezetőjeként kezdte munkáját. 1987-1989. között a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál marketing igazgató, majd 1989-1992 között a HUNGAROHANSA Kft-nél ügyvezető tisztséget töltött be. 1992től 1995-ig BUSZESZ Rt. marketing- és értékesítési igazgató helyettese, majd 2002ig a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. marketing igazgatója. 2002-től 2011-ig a Marketingtechnikai Intézet Kft. ügyvezetője, ezzel egyidőben 2005-2009 között a Central European Broker ZRT-nél marketing tanácsadással és 2009-2011 között a IM&A Magyarország Kft.-nél vezetői- és stratégiai tanácsadással foglalkozott. Korábban több részvénytársaság Igazgatóságának volt tagja. Felsőoktatási intézményekben, szakmai konferenciákon szakmai előadásokat tart. Nyelvismerete német tárgyalási szint, angol társalgási szint, orosz alapfok. A Társaság Igazgatótanácsának 2010. október 1. napjától tagja. Takács József az Igazgatótanács független tagja Végzettsége szerint villamosmérnök. 1970–1990ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd egy évig a TOP-CORDER Kft. Ügyvezető Igazgatója volt. 2000–2002 között a HRP KFT Kereskedelmi és Közbeszerzési üzletágvezetője. 2007–2008 között a KOPINT-DATORG Rt Felügyelő bizottsági tagja, majd 2007–2009-ben a HIGI SOFT RT Elnöke. 2010-2011 között a Zóna Taxi Rt Vezérigazgatója. 2002 –től dolgozik a Nádor Rendszerház KFT-nél, mint Stratégiai Igazgató. A KEG Nyrt. Igazgatótanácsának 2011. április 26. napjától tagja. Velkey János az Igazgatótanács tagja Drezdában a University of Transport Sciences és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett mérnök-szakközgazdász végzettséget. Angol és német nyelvismerettel rendelkezik. 1980-1983 a Magyar Posta Központi Járműtelep pénzügyi elemzője, 1983-1987 között az Egyesült Vegyiművek pénz- és adóügyi osztály igazgatója volt. 1987-től 1996-ig a Dreher Breweries LTD-nél dolgozott, 1992-től vezérigazgató-helyettesként értékesítési és kereskedelmi igazgató, 1994-től értékesítési és kereskedelmi igazgató munkakörben. 1997-1999 között a Brau Union Hungary LTD értékesítési és kereskedelmi igazgatója, majd 2000-től 2001.05.31-ig Linzben a BBAG Österreichische BrauBeteiligungs-Aktiengesellschaft külkereskedelmi igazgatója. 2001.06.01. és 36
2005.09.30 között a Brau Unon Románia, később Heineken Románia értékesítési és kereskedelmi igazgatója, igazgatóság tagja. 2005.11.04-től 2007.10.31-ig az Interbrew Borsodi Sörgyár értékesítési és kereskedelmi igazgatója. 2008.01.01. és 2011. között a Bulls Blood Zrt. ügyvezető igazgatója. A KEG Nyrt. Igazgatótanácsának 2011. április 26. napjától tagja. Igazgatótanács tagjainak javadalmazása: A Közgyűlés 7/2010. (03.22.) Kgy. határozata értelmében az Igazgatótanács elnökének díjazása: 150.000.- Ft bruttó/hó, az Igazgatótanács tagjainak díjazása: 100.000- Ft bruttó/hó. Az Igazgatótanács tagjainak 2011. évi javadalmazására vonatkozó tájékoztatást a Társaság hirdetményi helyein közzétette. Audit Bizottság: Az Audit Bizottságot a Közgyűlés az Igazgatótanács független tagjai közül választotta. Az Audit Bizottság feladatait, hatáskörét a Gazdasági társaságokról szóló (2006. évi IV. tv.) törvény tartalmazza. Tagjai: Gerlei Zsolt Málits József Dr. Rédey Péter Az Audit Bizottság 66%-os átlagos részvételi arány mellett 3 ülést tartott 2011. évben. Az Igazgatótanács 2011. évben az Audit Bizottság javaslatával ellentétes döntést nem hozott. Ügyvezetés: Az Igazgatótanács a tagjai közül egy operatív igazgatót választ, aki jogosult a vezérigazgatói cím használatára. Az operatív igazgató hatáskörébe tartozik az operatív vezetői teendők ellátása, a munkaszervezet vezetése. Az operatív igazgató ebbéli minőségében munkaviszonyban áll a társasággal, felette a munkáltatói jogokat az Igazgatótanács gyakorolja. A Társaság operatív igazgatója, vezérigazgató: Pimper Richárd A KEG Nyrt. Igazgatótanács tagjai és a stratégiai alkalmazottai nem rendelkeznek KEG részvénytulajdonnal.
Létszám: 2011. december 31-én 38 munkavállalónk volt. Az átlagos statisztikai állományi létszám 35 fő volt, megoszlása az alábbiak szerinti: Állománycsoport Szellemi Fizikai Összesen
Átlagos létszám 17 18 35 37
ADATLAPOK A KEG NYRT. ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES JELENTÉSÉHEZ
Általános információk a Társaság konszolidált beszámolójának pénzügyi adataira vonatkozóan: Auditált:
igen
Konszolidált:
igen
Számviteli elvek:
IFRS
A KEG Nyrt. vezető tisztségviselői, stratégiai alkalmazottai 2011. december 31-én: Megbízás kezdete 2010. március 22. 2010. március 22. 2010. március 22. 2010. október 1. 2010. október 1. 2011. április 26.
2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22.
KEG részvény -
tag
2011. április 26.
2015. március 22.
-
vezérigazgató logisztikai és külkereskedelmi igazgató műszaki, kereskedelmi és termelési igazgató gazdasági igazgató
2010. április 14.
2015. március 22.
-
Jelleg
Név
Beosztás
ITT ITT ITT ITT ITT ITT
elnök tag tag tag tag tag
SP
Pimper Richárd Málits József Gerlei Zsolt Diósi László Dr. Rédey Péter Takács József Velkey János Géza Pimper Richárd
SP
Pető Zoltán
SP
Csizmadia Géza
SP
Tóth Sándor
ITT
Megbízás vége
2010. október 1.
-
2011. április 8.
-
2011. május 12.
-
ITT – Igazgatótanács tagja SP – Stratégiai alkalmazott
A KEG Nyrt. 2011. évben közzétett tájékoztatásai: Megjelenés 2011.01.03. 2011.01.06. 2011.01.21. 2011.01.26. 2011.02.01. 2011.02.02.
Tárgy Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás a KEG Nyrt. Magyar PB Gázipari Egyesület tagságáról Tulajdonosi bejelentés Tulajdonosi bejelentés Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás részesedés-értékesítés cégjogi helyzetéről 38
2011.02.16. 2011.03.01. 2011.03.01. 2011.03.01. 2011.03.16. 2011.03.16. 2011.03.16. 2011.03.23. 2011.03.24. 2011.03.25. 2011.03.25. 2011.03.25. 2011.03.31. 2011.04.01. 2011.04.07. 2011.04.07. 2011.04.13. 2011.04.15. 2011.04.22. 2011.04.26. 2011.04.26. 2011.04.26. 2011.04.27. 2011.04.28. 2011.05.02. 2011.05.04. 2011.05.12. 2011.05.19. 2011.05.20. 2011.05.27. 2011.06.01. 2011.06.10. 2011.06.10. 2011.07.01. 2011.07.07. 2011.07.08. 2011.08.01. 2011.08.24 2011.08.30. 2011.09.01. 2011.09.01. 2011.10.03.
Tulajdonosi bejelentés Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás a Visonka Zrt. részesedés-szerzéséről Tájékoztatás per jogerős megszűnéséről Határozat a Visonka Zrt. működési formaváltásának szándékáról Közgyűlési meghívó Javadalmazási nyilatkozat Tájékoztatás közgyűlési előterjesztések időpontjáról Tulajdonosi bejelentés Közgyűlési előterjesztések Tájékoztatás közgyűlés napirendjének kiegészítéséről Tájékoztatás személyi változásról Tájékoztatás a Visonka Zrt. részesedés-szerzésének hatályosulásáról Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás részesedés értékesítésének cégbejegyzéséről Tájékoztatás személyi változásról A KEG Nyrt. közgyűléssel kapcsolatos tájékoztatása Tájékoztatás megismételt közgyűlésről Tájékoztatás a Visonka Zrt. részesedés-szerzésének cégbírósági bejegyzéséről Közgyűlési határozatok Éves jelentés Felelős Társaságirányítási Jelentés Tájékoztatás a Visonka Zrt-vel kapcsolatos részesedés-értékesítésről és döntésekről Tájékoztatás a Visonka Zrt. közgyűlésének határozatairól Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Összefoglaló jelentés Tájékoztatás személyi változásról Időközi vezetőségi beszámoló Tájékoztatás a VISONKA Nyrt. cégbejegyzéséről Közgyűlési jegyzőkönyv kivonata Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás a 2011. április 26-i rendes közgyűlés határozatainak megfelelő változások cégjegyzékbe történő bejegyzéséről A KEG Nyrt. hatályos Alapszabálya Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás szerződés-módosításról Tulajdonosi bejelentés Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás RAIFFEISEN Bank Zrt-vel megkötött új hitel keretmegállapodásról Féléves jelentés Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás perindításról Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról 39
2011.11.02. 2011.11.16. 2011.11.17. 2011.12.01. 2011.12.01.
Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Időközi vezetőségi beszámoló Tájékoztatás keretmegállapodás megkötéséről Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról A KEG Nyrt. tájékoztatása keretmegállapodás megkötéséről
40