VISONKA Nyrt évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal Független könyvvizsgálói jelentés

1

Konszolidált mérleg

3

Konszolidált átfogó eredménykimutatás

4

A konszolidált saját tőke változása kimutatás

5

Konszolidált Cash Flow kimutatás

6

Kiegészítő melléklet a konszolidált pénzügyi beszámolóhoz

7

Üzleti jelentés

33

A 8-47 . oldalon található mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részét képezik 2


VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Mérleg Melléklet

2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok,gépek,berendezések Immateriális javak Goodwill Egyéb tartósan adott kölcsön Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Vevők és egyéb éven belüli követelések Tényleges adókövetelés Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Eszközök összesen

12 13

468 854 2 015 59 470 928

496 918 2 367 59 499 344

14

97 061

252 897

15

345 160 2 854 19 745 464 820 935 748

476 684 331 46 344 776 256 1 275 600

17 17

490 000 1 -16 140 473 861 473 861

490 000 1 33 876 523 877 523 877

18 22

67 346 1 759

112 244 1 435

69 105

113 679

19 20

1 281 58 245

1 632 44 898

21

333 256

391 514

392 782

638 044

935 748

1 275 600

22

16

FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Saját részvények Eredménytartalék Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat)

Melléklet

2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

Értékesítés nettó árbevétele

3

2 270 745

3 568 391

Értékesítés költségei

4

-2 091 396

-3 248 464

Bruttó haszon

179 349

319 927

Anyagköltségek Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások

6

3 232 122 741 43 582

16 612 136 269 71 776

12,13

26 950

27 588

7

14 467

23 325

Működési költségek

210 972

275 570

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

-31 623

44 357

Értékcsökkenés és amortizáció Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

Pénzügyi tevékenység nettó eredménye Adózás előtti eredmény

8

-18 124 -49 747

-26 407 17 950

Jövedelemadók

9

269

2 684

-50 016

15 266

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

Teljes átfogó jövedelem

-50 016

15 266

Anyavállalatra jutó rész

-50 016

15 266

1 960 000

1 960 000

-26

8

-26

8

Adózott eredmény

Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma Egy részvényre jutó eredmény (Ft) Alap Hígított

10


VISONKA Nyrt. 2013.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált saját tőke változás kimutatása a 2012.december 31-ével végződő évről

Melléklet Egyenleg 2012. január 1-én

Jegyzett tőke eFt 490 000

Tőketartalék eFt 1

Eredménytartalék eFt 18 610

Saját Összesen Nem irányító Saját tőke részvények részesedés összesen eFt eFt eFt eFt -

508 611

-

508 611

Teljes átfogó jövedelem 15 266

ebből tulajdonoshoz kapcsolódó

15 266

15 266

Nem pénzbeni apport Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2012. december 31-én

490 000

1

33 876

-

523 877

-

523 877

Teljes átfogó jövedelem -50 016

ebből tulajdonoshoz kapcsolódó

-50 016

-50 016

Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2013. december 31-én

490 000

1

-16 140

-

473 861

-

473 861

VISONKA Nyrt. 2013.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált Cash Flow kimutatás- IFRS 2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

Működési tevékenységből származó cash flow -50 016

15 266

26 950

27 588

-351

-55

324

104

155 836 129 001

-96 774 -161 055

-258 258

247 912

Működési tevékenységból származó nettó cash flow Befektetési tevékenységből származó cash flow

3 486

32 986

Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése

1 114

2 072

352

-61

1 466

2 011

-31 551

-46 064

Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow

-31 551

-46 064

Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása

-26 599

-11 067

Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege

46 344

57 411

Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege

19 745

46 344

Adózott eredmény Korrekciók: Tárgyévi értékcsökkenés Céltartalékok változása Értékvesztés Halasztott adó Mérlegben pénzmozgást nem jelentő tételek (apport) Működő tőke változásai Készletek változása Vevő és egyéb követelések változása Forgatási célú értékpapírok változása Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása

Immateriális javak beszerzése Részesedés beszerzése Befektetési tevékenységból származó nettó cash flow Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Banki hitel felvétel/(visszafizetés) Rövid lejáratú hitel igénybevétel Részvénykibocsátás Visszavásárolt saját részvények

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

I. Általános rész A VISONKA Nyrt. (továbbiakban a „Társaság“) a Magyar Köztársaságban került bejegyzésre. A Társaság székhelye: 6075 Páhi, III. körzet 51. A Társaság jogelődje a VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1996. január 31-én alakult meg, amely 2009. december 31-én zártkörűen működő részvénytársasággá, 2011. április 28-án nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult át. A Társaság részvényei 2011. június 22-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére. A kibocsátott részvények darabszáma, értéke Darabszám

Névérték

Részvény fajta

Tőzsdei kategória

1 960 000

250 Ft/db

„A” sorozatú törzsrészvény

T

Az „A” sorozatú törzsrészvények mindegyike azonos jogokat képvisel. A Társaság elsősorban takarmányok - tápok, extrudált termékek, premixek - gyártásával és kereskedelmével foglalkozik. Az előállított keveréktakarmányok főként baromfitápok. Tulajdonosok és részarányuk a részkönyv alapján (2013. december 31-én) Tulajdonosok KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. (2545 Dunaalmás, hrsz.0704/35) Közkézen

Részarány 69,41% 30,59%

A részvénykönyv adatai alapján 2013. december 31-én a közkézhányadon belül 5%-ot meghaladó részesedéssel rendelkező tulajdonosa nem volt a Társaságnak. Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező, ezért a részvénykönyv nem teljesen tükrözi a tulajdonosi struktúrát. Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2013.12.31-én) Társaság neve

Cégbejegyzés helye

Törzstőke

Tulajdoni hányad

Szavazati arány

Tevékenység

Páhi Zöld Energia Kft.

Magyarország

62 000 e Ft

100 %

100 %

Saját tulajdonú Ingatlan bérbeadás

A VISONKA Zrt. 2011.év elején döntött a Páhi Zöld Energia Kft. (székhely: 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11.) 100%-os részesedésének a beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. A VISONKA Zrt.-nek jelentős gazdasági érdeke fűződött a Páhi Zöld Energia Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez, így a VISONKA Zrt. a

A 8-47 . oldalon található mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részét képezik

2

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Páhi Zöld Energia Kft. egyszemélyes tulajdonosává vált. A Társaság Páhi Zöld Energia Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe. A VISONKA Nyrt. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, vagy társult vállalkozásnak minősül. 1.1. A Társaság pénzügyi beszámolója A könyvelés és beszámoló készítés a helyi hatályos törvények és számviteli előírások alapján történik. Az IFRS szabályainak való megfelelés érdekében a helyi beszámolók módosítására került sor. Jelen beszámoló a VISONKA Nyrt. cégcsoport pénzügyi helyzetét és tevékenységének, illetve pénzforgalmának eredményét, saját tőke változását mutatja be. A VISONKA Nyrt. először 2011-ben készített az Európai Unió Nemzetközi Jelentéskészítési Standardok szerint, azaz az IFRS szerint konszolidált éves beszámolót. A jelen konszolidált pénzügyi beszámoló fordulónapja 2013. december 31. A Csoport az IFRS standardokat 2011. január 1-jén adaptálta.

Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A konszolidált éves beszámolót az Igazgatótanács 2014. március 27-én fogadta el. A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. A beszámoló készítésének alapja A konszolidált éves beszámoló a 2012. december 31-én kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készült. Az anyavállalat a nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. Annak érdekében, hogy a nemzetközi konszolidált beszámoló összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardekkel, bizonyos módosításokat kellett végrehajtani a Csoport magyar konszolidált beszámolóján. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel.

Az értékelés alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következő eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek


3

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója bemutatásra: származékos pénzügyi instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok és értékesíthető pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti.

2. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. 2.1. A számviteli politika lényeges elemei A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők 2.1.1. A konszolidáció alapja Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a VISONKA Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik.


4

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem irányító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem irányító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem irányító tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem irányító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül Közös vezetésű vállalkozások A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései equity módszerrel kerülnek bevonásra. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek equity módszerrel konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. Az eredménykimutatásban egyetlensorban kerül kimutatásra a közös vállalkozás működésből származó eredményének Csoportra jutó része. A Csoport és a közös vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a közös vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával


5

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 2.1.2. Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételeket, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A magyar forint (HUF) a funkcionális pénznem a Csoport összes társaságánál. A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Csoport prezentálási pénzneme. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken


6

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron 2.1.3. Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. 2.1.4. Jelentős becslések A vezetőségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelentős becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. 2.1.5. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az erdménykimutatásban jelenik meg. A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalékalkatrészek felhasználása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja


7

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Épületek 7-50 év Építmények 7-70 év Gépek, berendezések 3-25 év Járművek 5 -10 év A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport terven felüli értékcsökkenést számol el azokra a tárgyi eszközeire, amelyek esetében az eszközök nettó könyv szerinti értéke várhatóan nem térül meg azok jövőbeni jövedelemtermelő képessége alapján. A Csoport szükséges kalkulációkat a hosszútávú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. 2.1.6. Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek 3-10 év 2.1.7. Goodwill A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve vegyesvállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. 2.1.8. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés költségei a felmerülés évében az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell


8

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg 2.1.9. Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelésű készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok FIFO módszer szerinti, tényleges beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait és a termelő gépek értékcsökkenését, karbantartását. 2.1.10. Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. 2.1.11. Pénzügyi eszközök Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök az alábbi négy csoportba sorolhatók: nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt (“kereskedési célú”) pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartott befektetések és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. A kezdeti megjelenítést követően azok a pénzügyi eszközök, amelyek “kereskedési célúnak” vagy “értékesíthetőnek” minősülnek, valós értéken kerülnek értékelésre, a kereskedési célú értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség egyéb bevételként (ráfordításként) kerül elszámolásra, az értékesíthető értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy veszteség pedig a saját tőke különálló elemeként jelenik meg, amíg a befektetés értékesítésre vagy más módon kivezetésre nem kerül a könyvekből, vagy amíg az adott befektetésen értékvesztést el nem számolnak, amely időpontban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. Az egyéb hosszú lejáratú befektetések, amelyek lejáratig tartottnak minősülnek, mint például egyes kötvények, az első megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték számítása a beszerzéskori diszkont vagy prémium figyelembevételével történik a lejáratig tartó időszak alatt. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetések esetében a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizációs időszak alatt keletkező nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra A tőzsdei forgalomban résztvevő befektetések esetén a piaci érték a mérlegfordulónapon kihirdetett hivatalos árfolyam alapján kerül meghatározásra. Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok esetén a piaci érték a hasonló/helyettesítő pénzügyi befektetés piaci értéke, amennyiben ez a módszer nem alkalmazható, akkor a piaci érték a befektetéshez kapcsolódó eszköz becsült jövőbeni pénzáramlása alapján kerül meghatározásra. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközök felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jövőbeni


9

VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a későbbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét. Az értékpapír-befektetések teljesítés-napi árfolyamon és kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre. Azok a rövid lejáratú befektetések, amelyek kereskedési célból tartott értékpapírokat tartalmaznak, a következő beszámoló időpontjában érvényes valós piaci értéken szerepelnek, és értéküket a mérleg fordulónapján érvényes nyilvánosan jegyzett árfolyam szerint számolják. A nem realizált nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető értékpapírok esetében a nem realizált nyereség és veszteség a saját tőkében kerül elszámolásra mindaddig, amíg az értékpapír értékesítésre nem kerül, vagy értékvesztés elszámolási döntés nem születik, amikor is az addig a saját tőkében elszámolt kumulált nyereség vagy veszteség az adott időszak eredménykimutatásában kerül elszámolásra 2.1.12. Származékos pénzügyi eszközök A származékos pénzügyi instrumentumok kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre, a következő beszámoló időpontjában pedig valós piaci értékre kerülnek átértékelésre. A fedezeti ügyleteken kívüli származékos pénzügyi instrumentumok valós piaci értékében bekövetkezett változást az eredménykimutatás tartalmazza. 2.1.13. Céltartalékok A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelés eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez.



2.1.14. Társasági adó A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. 2.1.15. Lízing Pénzügyi lízingről beszélünk abban az esetben, amikor a lízing feltételei szerinti, az eszközbirtoklásból származó összes kockázat és költség a lízingbe vevőt terheli. Minden egyéb lízing operatív lízingnek minősül. Pénzügyi lízing estén a Vállalatcsoport által lízingelt eszközök a Csoport eszközeinek minősülnek és megszerzéskori, piaci értéken kerülnek kimutatásra. A lízingbe adó felé


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója felmerülő kötelezettség a mérlegben pénzügyi lízing kötelezettségként jelenik meg. A lízinggel kapcsolatosan felmerülő költségek, amelyek a beszerzett eszközök valós értékének és a teljes lízingkötelezettségnek a különbségei, az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a lízing teljes futamideje alatt, úgy, hogy egy állandó, időszakosan megjelenő ráfordítást jelentsenek a kötelezettség fennálló összegére vonatkozóan az egyes időszakokban. Az összes kötelezettség és a lízingelt eszköz megszerzéskori piaci értékének különbözetéből adódnak, vagy a releváns lízing futamidején túl - annak érdekében, hogy a fennmaradó kötelezettség egyenlegében bekövetkezett változás időről időre nyomon követhető legyen -, vagy az egyes beszámolási időszakokban kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra 2.1.16. Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. 2.1.17. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. 2.1.18. Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra 2.1.19. Szegmens információk Üzleti szempontból a Csoport egy szegmensnek tekinthető: takarmánygyártás és értékesítés, valamint bérgyártás. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapján készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. 2.1.20. Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 2.2. A számviteli politika változásai A Csoport számviteli politikája 2012 évben akként módosult, hogy összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok-kel, valamint az anyavállalat által alkalmazott számviteli politikával. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. 2013-ben a Csoport alkalmazza az összes, 2013. január 1-jével hatályos IFRS standardot, módosításokat és értelmezéseket, melyek a Csoport működése szempontjából relevánsak. IAS 12 – Nyereségadók módosításai 2012. január 1. A módosítások kivételt biztosítanak az IAS 12 általános szabályai alól az IAS 40 Befektetési célú Ingatlanok alapján valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatban, azáltal hogy bevezeti azt a megdönthető feltételezést, hogy a befektetés könyv szerinti értéke az értékesítés során teljesen megtérül. A vélelem abban az esetben dönthető meg, ha a befektetés tárgya amortizálható és egy olyan üzleti modell keretében van tartva, hogy minden gazdasági hasznot egy időszakon keresztül kiaknázzon, az értékesítés által történő hasznosítással szemben. Bevezeti továbbá azt a követelményt, miszerint az IAS 16 standard szerinti újraértékelési modellel értékelt nem értékcsökkenő eszközök halasztott adóját mindig azok értékesítési ára alapján kell meghatározni. Mivel a Csoport nem rendelkezik befektetési célú ingatlannal, így a módosított standard nem volt hatással a Csoport pénzügyi jelentéseire 3.)Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket a Csoport a hatálybalépésük előtt nem alkalmaz IAS 1 – Pénzügyi kimutatások prezentálás Hatályos 2012. július 1.-jétől A módosítások megtartják az eredmény és egyéb átfogó eredmény egyetlen átfogó vagy két különálló, de egymást követő kimutatásban történő bemutatásának lehetőségét. Ugyanakkor, az egyéb átfogó eredményben szereplő tételeket az eredménybe utólagosan át nem sorolható és utólagosan átsorolható tételek szerinti csoportokba kell gyűjteni az egyéb átfogó eredmény tételének adóhatásával együtt, amelyre ugyanolyan alapú allokáció van előírva. A módosítást 2012. július 1-én vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. IAS 19 – Munkavállalói juttatások módosításai Az IASB 2013 novemberében közzétette az IAS 19 – Munkavállalói juttatások módosítását. A módosítás a munkavállalók vagy külső felek meghatározott juttatási programokba befizetett hozzájárulásait érinti, mely a Csoport számára nem releváns. Így a módosított standard nem lesz hatással a Csoport beszámolójára. Az Európai Unió még nem fogadta be a módosított standardot. IFRS 7 – Pénzügyi instrumentumok: Közzététel A 2011 decemberében közzétett, az egymást ellentételező megállapodásokra vonatkozóan


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója előírt közzétételekhez kapcsolódó változtatások 2013. január 1-jével lépnek hatályba, de a korábbi alkalmazás megengedett. A változás érinti az IFRS 7 jelenlegi beszámítással kapcsolatos közzétételeit is. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. IFRS 10 – Konszolidált pénzügyi kimutatások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 10 az ellenőrzést a konszolidáció egységes alapjaként használja a befektetés természetétől függetlenül, megszüntetve ezzel a kockázatokra és hasznokra épülő megközelítést, amely a SIC-12-ben található. Az IFRS 10 az ellenőrzés 3 elemét azonosítja:

és azdálkodó feletti ellenőrzés használatának képessége, a befektetőt illető hozamok befolyásolása céljából. Egy befektetőnek rendelkeznie kell mindhárom elemmel, hogy arra a következtetésre. IFRS 11 – Közös Megállapodások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 11 az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardot és a SIC-13 Közös Vezetésű Vállalkozások –Befektetők nem pénzbeli hozzájárulása értelmezést váltja ki. Az IFRS 11 megszünteti a közös vezetésű vállalkozások esetében az arányos konszolidáció alkalmazását. Ehelyett az equity módszert kell használni azon társaságok esetében, melyek megfelelnek a közös vezetés definíciójának. Az új standard alkalmazásának volt hatása a Csoport pénzügyi helyzetére. IFRS 12 – Egyéb gazdálkodókban lévő érdekeltségek közzétételei Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 12 tartalmazza az IAS 27 konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó közzétételi követelményeket, továbbá a korábban az IAS 31 és IAS 28 által előírt közzétételi szabályokat. IAS 27 – Egyedi pénzügyi kimutatások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IAS 27 módosításra került az IFRS 10 kibocsátása miatt, de a megmaradó leányvállalatok, közös vezetésű vállalatok és a társult vállalatok egyedi pénzügyi kimutatásaira korlátozódik. IAS 28 – Társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 13 egységes iránymutatást biztosít az IFRS keretén belül a valós értékelés minden formájára. Az IFRS 13 nem jelent változást abban, hogy egy társaságnak mikor kell alkalmaznia a valós értékelést, hanem inkább iránymutatást ad, hogyan határozza meg a valós értéket az IFRS szerint, amikor a valós értékelés kötelező vagy lehetséges. A standard nincs hatással a Csoport pénzügyi helyzetére és eredményére.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója IFRS 13 – Valós értéken történő értékelés Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 13 2011 májusában került kibocsátásra és egy egységes keretelvet határoz meg a valós érték meghatározására, amely alkalmazható a pénzügyi és a nem pénzügyi eszközökre is. A standard nem tartalmaz követelményeket arra vonatkozóan, hogy mikor van szükség a valós érték meghatározására; előírja, hogyan kell a valós értéket meghatározni, ha másik standard megköveteli IAS 34 Közbenső beszámoló Tisztázza a közbenső beszámoló szegmens információit az összes eszközzel kapcsolatban, hogy javítsa az összhangot az IFRS 8 Működési Szegmensek standard követelményeinek megfelelően. A standard 2013. január 1-én, vagy azt követően kezdődő üzleti évtől hatályos. Az IFRS-ek javításai 2012 májusában az IASB módosításokat adott ki a következő standardokkal kapcsolatban, elsősorban azzal a céllal, hogy megszüntesse az ellentmondásokat és pontosítsa azok megfogalmazását. A módosítások a 2013. január 1-én, vagy azt követően kezdődő üzleti évtől alkalmazandók, és a Csoport pénzügyi helyzetére és teljesítményére nincsenek jelentőshatással. IAS 1 Pénzügyi Kimutatások Prezentálása A javítás tisztázza a különbséget az önkéntes kiegészítő összehasonlító adatok, és a minimálisan szükséges összehasonlító adatok között. IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések A javítás tisztázza, hogy azok a főbb alkatrészek és karbantartási berendezések, melyek megfelelnek a tárgyi eszközök fogalmának, nem minősülnek készletnek. IAS 32 Pénzügyi instrumentumok, Bemutatás A javítás egyértelművé teszi, hogy tőketulajdonosoknak járó elosztásból eredő jövedelem adókat az IAS 12 Nyereségadók standard előírásainak megfelelően kell elszámolni.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 3. Árbevétel Az értékesítés konszolidált nettó árbevételének megoszlása tevékenységenként 2013.12.31 eFt Keveréktakarmány gyártás Extrudált termékgyártás Belkereskedelem Keveréktakarmány bérgyártás Közúti teherszállítás Eladott /értékesített/ közv. szolg. Egyéb tevékenységek Összesen

2012.12.31 eFt

1 855 884

2 816 218

57 447

314 528

324 077

397 026

26 523

33 433

2 928

4 868

11

205

3 875

3 113

2 270 745

3 568 391

A Társaság csoport szinten 36,4 százalékos csökkenés mellett, 2013. évben 2 270 745 eFt árbevételt ért el, a 2012 évben elért 3 568 391 eFt–tal szemben. Valamennyi főbb tevékenység árbevétele csökkent. A keveréktakarmány gyártás árbevétele 960 334 eFt-tal, az extrudált termékek árbevétele 257 081 eFt-tal, a belkereskedelmi tevékenység árbevétele 72 949 eFt-tal csökkent. A keveréktakarmány és az extrudált termékek árbevételének változását az értékesítés volumenének csökkenése és az értékesítési árak növekedése együtt befolyásolta. A belkereskedelem árbevételének alakulása az értékesített mennyiség növekedése és az értékesítési árak csökkenésének eredménye. 4. Értékesítés költségei

Értékesítés költsége Összesen

2013.12.31 eFt 2 091 396

2012.12.31 eFt 3 248 464

2 091 396

3 248 464

Az értékesítés önköltsége 2013. évben 1 157 068 eFt-tal csökkent az előző évi szinthez viszonyítva. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. Az ipari eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2013. évben 14,7%-kal emelkedtek, a mezőgazdasági eredetűeké 3,3%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az alapanyagok beszerzési árában bekövetkezett 4,7%-os emelkedést nem tudtuk az értékesítési árakban maradéktalanul érvényesíteni. Alapanyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény felhasznált, valamint értékesített készletre jutó értéke összesen 32 412 eFt –tal csökkentette az értékestés önköltségét. 5. Személyi jellegű rafordítások A személyi jellegű ráfordítások értéke 2013-ban 122 741 eFt volt, ami 13 528 eFt-tal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva (2012. év: 136 269 eFt). A változás főként a csökkenő termelés eredménye. A 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli közgyűlés az Igazgatóságot és a Felügyelőbizottságot megszüntette, és döntött arról, hogy az Igazgatótanács, valamint az Audit Bizottság tagjai, az Igazgatótanács Elnöke kivételével tisztségükkel összefüggésben juttatásban nem részesülnek. A kedvezőtlen piaci folyamatokra


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója való tekintettel a Társaság létszámleépítésre kényszerült. A korábbi 36 fő munkavállalói létszám év végére 9 fővel, 27 főre csökkent. A költségcsökkentési terv keretében hozott intézkedés 2013. évben a végkielégítések kapcsán többlet költséget eredményezett. 6. Igénybevett szolgáltatások 2013.12.31 eFt 8 591 290 11 755 579 103 3 790 1 680 340 1 206 1 798 2 399 11 118 363 1 250 43 582

Szállítás-rakodás, raktározás költségei Bérleti díjak Karbantartási költségek Hirdetés, reklám, propaganda költségek Oktatás és továbbképzés költségei Szakértői díjak - ebből beszámoló könyvvizsgálati díja Szakkönyvek, folyóiratok előfizetési díja Telefon, posta, futár ktg. Tagsági díjak Biztosítási díjak Egyéb igénybevett szolgáltatások Hatósági, igazgatási díjak, illetékek Egyéb Összesen

2012.12.31 eFt 27 948 253 21 521 478 131 3 300 1 680 345 1 395 670 2 471 10 134 580 2 550 71 776

Az igénybe vett szolgáltatások értéke jelentős mértékben, 28 194 eFt-tal csökkent 2012. évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási költségek együttesen 29 123 eFt-tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. 7. Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó eredménye

Bírságok, kártérítések Készletek értékvesztése visszaírása Követelések értékvesztése Követelések értékvesztése visszaírása Behajthatatlan követelés Helyi adó Egyéb adók Tárgyi eszközök terven felüli écs Kapott késedelmi kamatok, bírság Hiányzó állományból kivezetett készlet értéke Céltartalék-képzés Céltartalék feloldása Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Egyéb Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

2013.12.31 eFt 1 041 212 1 082 1 970 -272 6 972 3 563 -101

2012.12.31 eFt 421 1 337 -85 2 660 1 727 2 300 -3 285 15 205 -190 3 279 -44

14 467

23 325


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Az egyéb bevételek és ráfordítások nettó eredménye 2012. évhez viszonyítva 8 858 eFt-tal javult. Az egyéb ráfordítások 56 506 eFt-tal, az egyéb bevételek összege 65 364 eFt-tal emelkedett. Főként a termelés visszaesés, másrészt az alacsony készlet egységárak miatt, a gyártási és tárolási veszteségek értéke több, mint 8 000 eFt-tal csökkent 2012. évhez viszonyítva. A tárgyidőszakban vevőkövetelésekkel kapcsolatosan 212 eFt összegű értékvesztés került elszámolásra. 8. Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2013.12.31 eFt 11 715

2012.12.31 eFt 19 879

-331

-694

Részesedés értékvesztése

2 696

4 947

Diszkont értékpapír kamata

-

-

4 044

2 275

Árfolyamveszteség

-

-

Árfolyamnyereség

-

-

18 124

26 407

Fizetett kamatok Kapott kamatok

Bankköltség

Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége

A pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2013. évben -18 124 eFt volt, 8 283 eFt-tal kevesebb, mint az előző évben (2012. év: -26 407 eFt). Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. Összege 2012. évhez viszonyítva 8 164 eFt-tal csökkent. A Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedés elszámolt értékvesztése a pénzügyi tevékenység nettó veszteségét 2 696 eFt-tal (2012. év: 4 947 eFt) növelte. 9. Jövedelemadók A csoportszintű tárgyévi társasági adó az egyes társaságok helyi szabályok szerint megállapított adózandó nyeresége alapján került meghatározásra. 2010. július 1-jétől a társasági adó kulcsa 10% éves 500 millió forint adózás előtti eredmény alatt, és 19% maradt az 500 millió forintos szintet meghaladó eredményre vonatkozóan. Jelenleg Magyarországon az egyes adóhatóságok által előírásra, kiszabásra kerülő adónemek körét több vonatkozó törvény szabályozza. Ezen jogszabályok többek között kiterjednek az általános forgalmi adó, a társasági-, helyi adók, valamint a bérhez kapcsolódó adók, járulékok körére. Az adóval kapcsolatos elszámolások ellenőrzési jogköre az adóhatóságokat illeti, amelyeknek, jogszabályi meg nem felelés illetve jogszabály sértés esetén, jogukban áll különféle bírság, mulasztás kiszabása a törvény adta kereteken belül. A vezetőség meggyőződése, hogy a beszámolóban szereplő adókötelezettségek értéke a jogszabályi előírásokkal összhangban áll. Ugyanakkor bármely adóhatóságnak jogában áll eltérő álláspont kialakítása, aminek hatása akár jelentős mértékű is lehet. A jövedelemadókhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások a következőkből tevődnek össze: 2013.12.31

2012.12.31

eFt

eFt

Társasági adó Halasztott adó

4 265

2 580 104

Összesen

269

2 684


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Jövedelemadók levezetése

Adózás előtti eredmény Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (10%)

2013.12.31

2012.12.31

eFt

eFt

-50 016

15 266

-

-1 527

210

-1 215

59 269

58 -2 684

Le nem vonható költségek adóhatása Adótörvény szerint veszteségre elismert halasztott adó leírása, újra elismerése Jövedelemadók összesen 10. Egy részvényre jutó eredmény

Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. 2013.12.31 Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eFt) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) Egy részvényre jutó eredmény (alap és hígított) (Ft)

2012.12.31

-50 016

15 266

1 960 000

1 960 000

-26

8

11. Leányvállalat Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2013.12.31-én) Társaság neve

Cégbejegyzés helye

Törzstőke

Páhi Zöld Energia Kft.

Magyarország

62 000 e Ft

Tulajdoni Szavazati hányad arány 100 %

100 %

Tevékenység Saját tulajdonú ingatlan bérbeadás

A Társaság Páhi Zöld Energia Termelő és Hasznosító Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe. A társaságot a teljeskörű konszolidáció módszerével a bejegyzés napján érvényes valós értéken vette fel az anyavállalat a konszolidált beszámolóba. 2012. december 31-én a Társaság - figyelembe véve a részesedés független könyvvizsgáló által medállapított piaci értékét - 4.947 eFt értékvesztést számolt el a goodwill teljes összegében, illetve a beazonosított rejtett tartalék összegében. 2013 évben - ugyancsak a független könyvvizsgáló által elvégzett értékelés alapján - az ingatlanhoz kapcsolódó tartalékok értékéből 2 696 eFt értékvesztésre került. A Páhi Zöld Energia Kft. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással,


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója amely a számviteli előírások vállalkozásnak minősül.

szerint közös

vezetésű

vállalkozásnak,

vagy társult

12. Ingatlanok, gépek, berendezések Adatok eFt-ban Befejezetlen Összesen beruházás

Műszaki gépek, berendezések

Egyéb berendezések

477 925

153 084

55 771

4 844

691 624

Növekedés és átsorolás

206

2 527

1 858

2 635

7 226

Csökkenés és átsorolás

-5 822

-35

-905

-4 669

-11 431

472 309

155 576

56 724

2 810

687 419

739

968

1 707

-865

-2 518

-3 384

155 576

56 598

1 260

685 742

68 251

65 796

30 999

0

165 046

Növekedés és átsorolás

12 859

9 976

3 647

26 482

Csökkenés és átsorolás

-115

-35

-877

-1 027

80 995

75 737

33 769

14 197

9 625

3 430

27 252

-865

-865

Ingatlanok Bruttó könyvszerinti érték 2012. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés

2013. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás

-1

Csökkenés és átsorolás 2013. december 31.

472 308

Halmozott értékcsökkenés 2012. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés

2013. január 1.

0

190 501

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás Csökkenés és átsorolás 2013. december 31.

95 192

85 362

36 334

0

216 888

2012. január 1.

409 674

87 288

24 772

4 844

526 578

2013. január 1.

391 314

79 839

22 955

2 810

496 918

2013. december 31.

377 116

70 214

20 264

1 260

468 854

Nettó érték



13. Immateriális javak Adatok eFt-ban

Bruttó könyvszerinti érték 2012. január 1.

5 171

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés

506

Csökkenés 2013. január 1.

5 677

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás

48

Csökkenés és átsorolás 2013. december 31.

5 725

Halmozott értékcsökkenés 2012. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés

2 865

445

Csökkenés 2013. január 1.

3 310

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés

400

Csökkenés 2013. december 31.

3 710

Nettó érték 2012. január 1.

2 306

2013. január 1.

2 367

2012. december 31.

2 015



14. Készletek 2013.12.31 eFt Anyagok

95 096

237 179

-

-

1 780

15 533

185

185

97 061

252 897

Befejezetlen termelés Saját előállítású takarmányok Áruk Összesen

2012.12.31 eFt

A készletek 2013. december 31-i záró értéke 97 061 eFt volt (2012. december 31-én: 252 897 eFt). A változás -61,6 százalék. A vásárolt készletek értéke 142 083 eFt -tal, a késztermékek értéke 13 753 eFt-tal csökkent. Anyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény a vásárolt készletek 2012. december 31-i értékét 5 466 eFt-tal csökkentette.

15. Vevők és egyéb éven belüli követelések 2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

297 572

381 227

-

-

Vevőkövetelések értékvesztése

-3 536

-3 324

Egyéb követelések

50 183

97 297

Egyéb követelések értékvesztése

-

-

Szállítóknak adott előlegek

-

-

Aktív időbeli elhatárolások

941

1 484

345 160

476 684

Vevőkövetelések Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Összesen

A követelések 2013. december 31-i záró értéke 345 160 eFt volt, 131 524 eFt –tal kevesebb, mint az előző évben (2012. december 31-i záró: 476 684 eFt). A legjelentősebb változás a vevőállományban (-83 655 eFt), és az egyéb követelésekben (-47 114 eFt) következett be. 16. Pénzeszközök 2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

4 723

3 278

Bankbetétek

15 022

43 066

Összesen

19 745

46 344

Pénztár, csekkek


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 17. Jegyzett (alaptőke) és tartalékok A Társaság jegyzett tőkéje 2013. december 31-én 1 960 000 db részvényből állt. A részvények névértéke 250 Ft/db. Részvények száma

Jegyzett tőke változása

Tőketartalék változása

(db)

eFt

eFt

2011.12.31

1 960 000

490 000

1

2012.12.31

1 960 000

490 000

1

2013.12.31.

1 960 000

490 000

1

2012. és 2013. évben a kibocsátott részvények számában és a jegyzett tőkében változás nem történt. Részvények névértékének változás A részvények névértékében sem a 2012., sem pedig a 2013. évben változás nem történt 18. Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában:

Hitelnyújtó

Hitel lejárata

Commerzbank Zrt.

2016.06.30

Összesen

Devizaneme

2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

HUF

67 346

112 244

67 346

112 244

A Társaság hitele beruházás finanszírozás céllal került felvételre. A hitel változó kamatozású. A kamat mértéke 3 havi BUBOR + 3,5%. A hitelek biztosítékait képezik a Társaság eszközein lévő vagyontterhelő zálogjogok, ingatlan jelzálog, vevőköveteléseken lévő csendes zálogjog, óvadék.) 19. Céltartalékok A Társaság várható kötelezettségekre képzett céltartalék összege 2013-ben és 2012-ben az alábbiak szerint alakult: Jogcímek

eFt

Nyitó egyenleg 2012. január 1.

1 687

Tárgyévben képzett céltartalék

1 632

Céltartalék felhasználás

190

Záró egyenleg 2012. december 31.

1 632

Tárgyévben képzett céltartalék

1 281

Céltartalék felhasználás

1 632

Záró egyenleg 2012. december 31.

1 281

Tárgyévben a Társaság az időarányosan ki nem vett szabadságokra 1 281 eFt, az előző


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója évben 1 632 eFt céltartalékot képzett. A 2011. évben peresített garanciális kötelezettségekre képzett 190 eFt céltartalék 2012. évben felhasználásra került. 20. Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában Hitelek, kölcsönök megnevezése Rövid lejáratú forgóeszköz fin. hitel Beruházási hitel éven belül esedékes része

Devizaneme

2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

HUF

13 347

HUF

44 898

44 898

58 245

44 898

Összesen

-

21. Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

Szállítói kötelezettségek

262 835

510 688

Vevőktől kapott előlegek

1 776

1 776

66 630

77 543

2 015

1 507

333 256

591 514

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Összesen

A szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2013. december 31-i záró értéke 333 256 eFt volt, az előző évinél 258 258 eFt -tal kevesebb (2012. december 31-i záró: 591 514 eFt). A legjelentősebb változás a szállítóállományban (-247 853 eFt), és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekben (-10 913 eFt) következett be. 22. Halasztott adó A halasztott adó a kötelezettség módszerrel kerül kiszámításra az ideiglenes különbözetek alapján. 2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

59

59

Halasztott adó kötelezettségek

-1 759

-1 435

Nettó egyenleg december 31-én

-1 700

-1 376

Halasztott adó eszközök


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A halasztott adó követelés és kötelezettség részletei a következőképpen alakultak: Halasztott adó követelés (kötelezettség)

Egyenleg 2012. január 1-én

Adótörvény szerint elhatárolható veszteség Tárgyi eszközök és immateriális javak Céltartalék Készlet Vevők értékvesztés Nettó halasztott adó követelés (kötelezettség)

Változás

Egyenleg 2012. december 31-én

Változás

Egyenleg 2013. december 31-én

117

-58

59

-

59

-1 746 150 -

-731 13 547

-2 477 163 547

237 -35 -547

-2 240 128 0

207

125

332

21

353

-1 272

-104

-1 376

-324

-1 700

23. Pénzügyi instrumentumok A konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő pénzügyi instrumentumok a tevékenységhez kapcsolódó befektetések és követelések, egyéb követelések, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek. A pénzügyi instrumentumokat a Csoport fajtájuk és vételi szándék alapján különböző kategóriákba sorolja. Az alábbi táblázat a Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek a könyvszerinti és a valós értékét mutatja be 2013. december 31-én és 2012. december 31-én: 2013 eFt

2012 eFt

Könyv szerinti Valós érték érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések - követelések Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek Pénzügyi eszközök összesen

-

-

-

-

345 160

345 160

476 684

476 684

19 745

19 745

46 344

46 344

364 905

364 905

523 028

523 028



Pénzügyi kötelezettségek Kölcsönök amortizált bekerülési értéken Szállítók és egyéb kötelezettségek amortizált bekerülési értéken Pénzügyi kötelezettségek összesen

125 591

125 591

157 142

157 142

333 256

333 256

591 514

591 514

458 847

458 847

748 656

748 656

A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megfelelően reprezentálja a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét. A maximum hitelkockázati kitettség a fordulónapokon az alábbi volt: Pénzügyi eszközök 2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések

-

-

345 160

476 684

19 745

46 344

- követelések Pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek 24. Értékvesztések A vevőkövetelések korosítása az alábbiak szerint alakult:

Nem lejárt 0 és 90 nap között lejárt 91 és 180 nap között lejárt 181 és 365 nap között lejárt Éven túl lejárt Összesen

Bruttó

Értékvesztés

Bruttó

Értékvesztés

2013 eFt

2013 eFt

2012 eFt

2012 eFt

220 640

328 949

72 401

48 923

645

-

31

-13

3 886

- 3 536

3 324

-3 311

297 572

-3 536

381 227

- 3 324

2012. évben a VISONKA Nyrt. vevő nem fizetés miatt 1 337 eFt összegben, 2013. évben - 365 napot meghaladó vevő nem fizetés miatt - további 212 eFt értékvesztést számolt el.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 2011 évben a vevő követeléseken túl az egyéb követelésekre további 85 eFt értékvesztés lett elszámolva, amely 2012 évben visszaírásra került. Kölcsönök és követelések értékvesztése az alábbiak szerint változott: 2013.12.31 eFt Nyitó egyenleg január 1-én Eredménnyel szemben elszámolt értékvesztés miatti veszteség Értékvesztés visszaírása Záróegyenleg december 31-én

2012.12.31 eFt

3 324

2 072

212

1 337

-

-85

3 536

3 324


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Szegmens információk 2013. december 31.

Átfogó jövedelem

Értékesítés nettó árbevétele Értékcsökkenés Üzlet eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

2 270 745

-

2 270 745

25 286

1 664

26 950

-41 552

9 929

-31 623 -18 124 -49 747

Adózás előtti eredmény

-269

Társasági adó Időszak eredménye

-50 016

Mérleg

Tárgyi eszközök Immateriális javak Készletek Vevőkövetelések Szegmenshez nem allokált eszközök Összes eszköz Szállítói és egyéb kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Szegmenshez nem allokált eszközök Összes kötelezettség

377 135

91 719

468 854

1 889

126

2 015

97 061

-

97 061

347 999

15

348 014

-

-

19 804 935 748

332 705

551

333 256

125 591

-

125 591 3 040 461 887


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Szegmens információk 2012. december 31. Átfogó jövedelem

Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

3 568 391

2 080

3 570 471

Értékcsökkenés

25 940

787

26 727

Üzlet eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

47 793

764

48 557

Értékesítés nettó árbevétele

-26 407 22 150

Adózás előtti eredmény

6 884

Társasági adó Időszak eredménye

15 266

Mérleg 401 069

95 849

496 918

2 224

143

2 367

Készletek

252 897

-

252 897

Vevőkövetelések Szegmenshez nem allokált eszközök

477 004

11

477 015

-

-

46 403

Tárgyi eszközök Immateriális javak

Összes eszköz Szállítói és egyéb kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Szegmenshez nem allokált eszközök

1 275 600 591 002

512

591 514

157 142

-

157 142 3 067

Összes kötelezettség

751 723

25. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek A Társaság 2013 és 2012 évben ingatlant bérelt leányvállalatától, a Páhi Zöld Energia Kft.-től. A vevő-szállító forgalom alakulását az alábbiakban mutatjuk be.

Vevő-szállító forgalom Kötelezettség a fordulónapon - ebből lejárt határidejű

2013.12.31 eFt 2 784

2012.12.31 eFt 2 633

1 405

210

1 170

-

Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra.



26. Bér- és létszámadatok A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát és a foglalkoztatott munkavállalók bérköltségét mutatja be az alábbi táblázat: Átlagos állományi létszám

Állománycsoport

Bér

Prémium jutalom

eFt

eFt

Jövedelem összesen

Szellemi

11

44 219

eFt 44 219

Fizikai

24

37 960

37 960

Dolgozók összesen

35

82 179

82 179

Teljes munkaidősök

32

79 066

79 066

3

3 113

3 113

Részmunkaidősök Személyi jellegű egyéb kifizetések

A tárgyévben személyi jellegű egyéb kifizetések címen összesen 9 861 eFt lett elszámolva. 27. Az Igazgatóság/Igazgatótanács és a Felügyelő bizottság tagjainak javadalmazása Az Igazgatóság/Igazgatótanács (vezető tisztségviselők), és a Felügyelő Bizottság tagjainak 2013. évi juttatását mutatja be az alábbi táblázat: Állománycsoport

Munkabér eFt

Igazgatósági/Igazgatósági tagok

Tiszteletdíj eFt 2 576

Más járandóság

Összesen

eFt

eFt 2 576

Felügyelő Bizottsági tagok

1 886

1 886

Összesen

4 462

4 462

Az Audit Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottsági tiszteletdíjon felül külön tiszteletdíjban nem részesültek. Az Igazgatóság/Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság tagjainak egyéb juttatásai Az Igazgatóság/Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság tagjai az üzleti évben semmiféle előleget, kölcsönt nem kaptak, nevükben garancia vállalására nem került sor. Korábbi vezető tisztségviselőkkel és Felügyelő Bizottsági tagokkal kapcsolatos kötelezettségek A korábbi vezető tisztségviselőkkel és felügyelő bizottsági tagokkal szemben semmiféle kötelezettség nem áll fenn. Könyvvizsgáló által felszámított díjak A tárgyévi üzleti évre vonatkozóan a könyvvizsgáló által kizárólag könyvvizsgálati díj került felszámításra, más szolgáltatásokat ellenérték fejében a könyvvizsgáló nem nyújtott. A beszámoló könyvvizsgálatáért felszámított díj összege: 1 680 eFt



28. Környezetvédelem Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők. Környezetvédelmi költségek Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra. Környezetvédelmi céltartalékok A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 1. Gazdasági környezet Világgazdasági folyamatok A 2013-as évben tovább lassult a világgazdaság növekedése, amely a 2012-es 3,2 százalékos bővüléssel szemben, 2013-ben csupán 3,0 százalékos növekedést mutatott. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2014-ben a növekedés elérheti a 3,7 százalékot. Az euróövezeti GDP a 2013. évi 0,4 százalékos visszaesés után 2014-ben 1,0 százalékkal bővül. Közép-Kelet-Európa a 2013. évi 2,5 százalékos bővülés után 2014-ban 2,8 százalékos növekedésre számíthat. Hazai gazdasági folyamatok A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye a 2012 évi 1,7 százalékos csökkenést követően 2013 évben 1,1 százalékkal emelkedett. A GDP-bővülés alapvetően a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar ágazatok javuló teljesítményének eredménye. A mezőgazdaság a 2012-es rendkívül gyenge év után alacsony bázisról tudott emelkedni, az ipar elsősorban az autóipari kapacitásbővítések, az építőipar pedig nagymértékben az EU pénzből finanszírozott - hosszú távon nem fenntartható - állami beruházásoknak köszönhetően tudott a másfél évtizedes mélypontról javulni. A gazdaság növekedése, a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli. A további kedvező kilátásokat a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak. Elemzők szerint az idén 2,0 – 2,5 százalék közötti gazdasági növekedés várható. A mezőgazdasági ágazat helyzete A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2013-ban előző évi áron számítva – kedvezőnek nem mondható időjárás ellenére - 33%-kal emelkedett. A mezőgazdaság kibocsátásának 12%-os volumennövekedése a növényi termékek volumenének 22%-os emelkedéséből és az állattenyésztés kibocsátásának 2,6%-os csökkenéséből adódott. A KSH január 22-i Gyorsjelentése szerint 2013-ban 1,8%-kal nagyobb területen, az előző évinél 30%-kal több gabona termett és valamennyi fontosabb őszi betakarítású növény termésmennyisége (a burgonya és a cukorrépa kivételével) magasabb volt az előző évinél. Búzából 2013-ben az egy évvel korábbinál 2%-kal nagyobb területről 25%-kal több, 5,032 millió tonna termést takarítottak be. Kukoricát 5%-kal több területről takarítottak be, mint 2012-ben. A 6,725 millió tonnás termés 41%-kal több az előző évinél. A gabonafélék termelői ára 29,0%-kal, az olajos növényeké 22,4%-kal csökkent 2012. decemberéhez viszonyítva. Az élő állatok és állati termékek ára - a 2012. évi 11,0%-os növekedés után – 2013-ban további 3,4%-kal emelkedett. Az állati eredetű termékek költségét alapvetően meghatározó takarmány árak – a 2012. évi 9,2%-os emelkedést követően – 2013-ban 5,3%-kal nőttek, ugyanakkor az utolsó negyedévben 16,3%-kal alacsonyabbak voltak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa – agrárolló - értéke 2013ban 90,3% volt, azaz 2012-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékű csökkenésével szemben, a ráfordítási árak nőttek. (KSH Gyorstájékoztató 2014 január 22.)



Baromfi ágazat helyzete A tyúkok száma decemberben 29 millió volt, 1,5 millióval (5 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2013. június 1-jei állapothoz viszonyítva az állomány 5,4 millióval (16 százalékkal) csökkent. A 12,5 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 467 ezerrel (4 százalékkal), a hat hónappal ezelőttinél 1,3 millióval (11 százalékkal) volt több. 2012 első 11 hónapjában a vágótyúkok felvásárlási ára 9 százalékkal volt magasabb, a tyúktojásé 24 százalékkal alacsonyabb, mint 2012 azonos időszakában. A lúdállomány 2013. december 1-jén több mint 1,6 millió volt, 459 ezerrel (39 százalékkal) emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 4,4 milliós kacsaállomány 64 ezerrel (1,5 százalékkal) volt alacsonyabb, mint 2012 decemberében. A pulykaállomány – 2,5 millió – 273 ezerrel (10 százalékkal) volt kevesebb az egy évvel korábbinál. 2013 első 11 hónapjában a vágólúd felvásárlási ára nem változott, a vágókacsáé 13, a vágópulykáé 5 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. 2013. január és november között az élő csirke piaci átlagára 4 százalékkal, az élő pulyka piaci átlagára 18 százalékkal magasabb, ezzel szemben az élő lúdé 34, az élő kacsáé pedig 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2012 azonos időszakában. A baromfi takarmánykeverékek értékesítési árai 2013 első 9 hónapjában 4 százalékkal magasabbak voltak a 2012 azonos időszakinál. Forrás: KSH Statisztikai Tükör VIII. évfolyam 15. szám)

Az állatállomány a számunkra fontos baromfipiacon, és azon belül is a kacsa és a pulyka állomány tekintetében tovább zsugorodott. 2012. novemberében elkezdődött a termelés a MA-KA Kft. szentesi takarmánykeverő üzemében. Az egyre zsugorodó felvevő piac mellett, az új, korszerű takarmánykeverő üzem működése a Dél-alföldi régió takarmánygyártói, így VISONKA Nyrt. gazdálkodását is kedvezőtlenül befolyásolja.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 2.

VISONKA Nyrt. részvényeinek alakulás a 2013. január 01. és 2013.december 31. között eltelt időszakban

A részvény neve: VISONKA, ISIN kódja: HU0000108550, névérték: 250,- Forint bevezetett mennyiség: 1.960.000 darab, kategória: „T”. A VISONKA részvények legnagyobb tulajdonosa a Közép-európai Gázterminál Nyrt. 1 960 000 darab részvényből, a 2013. 12. 31-i tulajdonosi bejelentés alapján 69,41% részesedést birtokolt. 5%-ot meghaladó tulajdonosi bejelentés nem történt és a kibocsájtóhoz sem érkezett ilyen információ, így a részvénykönyv adatai alapján a VISONKA Nyrt. 5%-ot meghaladó tulajdonosa továbbra is a Közép-európai Gázterminál Nyrt.

grafikon: www.bét.hu

A részvények kereskedése évközben 603,- forint és 90,- forint között mozgott. Az utolsó tőzsdei kereskedési napon, 2013. december 30-án a záróárfolyam 110 Ft volt. 3. Tulajdonosi struktúra 2013. december 31-én a Részvénykönyv alapján Tulajdonosi kör

Tulajdoni arány (%)

Szavazati jog (%)

Részesedés (db)

Intézményi befektetők/társaságok

69,41

69,41

1 360 352

Munkavállalók és vezető tisztség viselők

0,02

0,02

426

69,43

69.43

1 360 778

Összesen


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Az 5% feletti tulajdonnal rendelkező részvényesek 2013. december 31-én a Részvénykönyv alapján Tulajdoni arány (%)

Tulajdonos KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt.

Részesedés (db)

Szavazati jog (%)

69,41

69,41

1 360 352

Vezető tisztségviselők tulajdonában lévő részvények 2013. december 31-én a Részvénykönyv és bejelentés alapján Dömök Gábor

426 db

Igazgatósági tag

Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező, ezért a részvénykönyv nem teljesen tükrözi a tulajdonosi struktúrát.

5. Mérlegelemzés VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Mérleg 2013.12.31 eFt

2012.12.31 eFt

Változás %

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok,gépek,berendezések Immateriális javak Goodwill Egyéb tartósan adott kölcsön Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Vevők és egyéb éven belüli követelések Tényleges adókövetelés Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Eszközök összesen

59 499 344

-5,6 -14,9 100,0 -5,7

97 061

252 897

-61,6

345 160 2 854 19 745 464 820 935 748

476 684 331 46 344 776 256 1 275 600

-27,6 762,2 -57,4 -40,1 -26,6

468 854 2 015 59 470 928

-

496 918 2 367


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Mérlegelemzés (folytatás)

FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Saját részvények Eredménytartalék Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen

490 000 1 -16 140 473 861 473 861

490 000 1 33 876 523 877 523 877

0,0 0,0 -147,6 -9,5 -9,5

67 346 1 759

112 244 1 435

-40,0 22,4

69 105

113 679

-39,2

1 281

1 632

-21,5

58 245

44 898

29,7

333 256

591 514

-43,7

392 782

638 044

-38,4

935 748

1 275 600

-26,6

A konszolidált mérlegben kimutatott eszköz- és forrásérték 339 852 eFt-tal csökkent az előző évhez viszonyítva. A befektetett eszközök értéke 28 416 eFt-tal csökkent az előző évhez viszonyítva, a változás döntően az elszámolt értékcsökkenés eredménye. A készletek 2013. december 31-i záró értéke 97 061 eFt volt (2012. december 31-én: 252 897 eFt). A változás -61,6 százalék. A vásárolt készletek értéke 142 083 eFt -tal, a késztermékek 13 753 eFttal csökkent. Anyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény a vásárolt készletek 2012. december 31-i értékét 5 466 eFt-tal csökkentette. A vevők és egyéb éven belüli követelések 2013. december 31-i értéke 345 160 eFt volt, 131 524 eFt-tal kevesebb a 2012. december 31-i értékhez képest. A pénzeszközök értéke 2013. december 31-én 19 745 eFt volt, mely 57,4% csökkenést jelent a 2012. december 31-i állapothoz képest. Az eredménytartalék 147,6%-os csökkenés után -16 40 eFt-ot ért el. A változás oka a vizsgált időszakban elért -50 016 eFt teljes átfogó jövedelem. A hosszú lejáratú hitelek állománya a rövid lejáratú hitelek közé történt átsorolás miatt 2012. december 31-i állapothoz képest 44 898 eFt-tal (40,0%-kal) csökkent.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Vagyoni helyzet alakulása Vagyoni helyzet mutatói

2013. év

2012. év

Befektetett eszközök fedezettsége ( % ) (Saját tőke/Befektett eszközök)*100

101,1

104,9

Saját tőke aránya ( % ) (Saját tőke /Összes forrás)*100

50,6

41,1

Befektetett eszközök aránya ( % ) (Befektetett eszközök/Eszközök összesen)*100

50,3

39,1

Eladósodottság mértéke ( % ) (Kötelezettségek/Saját tőke)*100

97,5

143,5

2013. december 31. és 2012. december 31. között a szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értéke 43,7%-kal, 591 514 eFt-ról 333 256 eFt-ra csökkent.

Pénzügyi helyzet alakulása Pénzügyi mutatók

2013. év

2012. év

Likviditási gyorsráta (Forgóeszközök - Készletek)/ Rövid lejáratú telezettségek *100

0,9

0,8

Likviditási mutató (Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

1,2

1,2

Hosszú távú likviditás (Forgóeszközök/ kötelezettségek)

1,0

1,0

6. Eredménykimutatás elemzése VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat)

Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés költségei Bruttó haszon Anyagköltségek

2013.12.31

2012.12.31

Változás

eFt

eFt

%

2 270 745

3 568 391

-36,4

-2 091 396

-3 248 464

-35,6

179 349

319 927

-43,9

3 232

16 612

-80,5


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Eredménykimutatás elemzése (folytatás)

122 741 43 582

136 269 71 776

-9,9 -39,3

26 950

27 588

-2,3

14 467

23 325

-38,0

210 972

275 570

-23,4

-31 623

44 357

-171,3

-18 124

-26 407

-31,4

-49 747

17 950

-377,1

269

2 684

-90,0

-50 016

15 266

-427,6

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

Teljes átfogó jövedelem

-50 016

15 266

Anyavállalatra jutó rész

-50 016

Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások Értékcsökkenés és amortizáció Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó Működési költségek Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység nettó eredménye Adózás előtti eredmény Jövedelemadók Adózott eredmény

1

-427,6

15 226

Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma

1 960 000

1 960 000

Alap

-26

8

Hígított

-26

8

Egy részvényre jutó eredmény (Ft)

2013. évben a Csoport árbevétele az előző évhez képest 36,4%-kal csökkent, 2 270 745 eFt volt. Ezen belül a keveréktakarmány értékesítés 1 855 884 eFt-tal szerepelt, amely 960 334 eFt-tal kevesebb, mint az előző évben, döntően a magasabb értékesítési árak és az értékesítés mennyiségének csökkenése következtében. Az értékesítés költsége 2013. évben 1 157 068 eFt-tal (35,6%-kal) csökkent az előző évi szinthez viszonyítva. Az összes anyagköltség 2013. évben 2 118 417 eFt volt, mely 36,3% csökkenés jelent a 2012. évhez képest. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. Az ipari eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2013. évben 14,7%-kal emelkedtek, a mezőgazdasági eredetűeké 3,3%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az alapanyagok beszerzési árában bekövetkezett 4,7%-os emelkedést nem tudtuk az értékesítési árakban maradéktalanul érvényesíteni.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A személyi jellegű ráfordítások értéke 2013-ben 122 741 eFt volt, ami 13 528 eFt-tal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. (2012.év: 136 269 eFt). A változás elsősorban a a termelés csökkenés eredménye. Az igénybe vett szolgáltatások értéke jelentős mértékben, 28 194 eFt-tal csökkent 2012. évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási költségek együttesen 29 123 eFt-tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. A Csoport konszolidált üzleti eredménye -31 623 eFt volt, 75 980 eFt-tal kevesebb, mint a 2012. évben. A 2013. évi pénzügyi veszteség 18 124 eFt volt, szemben a 2012. évi 26 407 eFt-tal. A tárgyévi veszteséget a Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedéssel kapcsolatosan elszámolt értékvesztés bázis időszakhoz viszonyított csökkenése (2 696 eFt), továbbá a hitelek után fizetett csökkenő kamat 2 907 eFt-tal mérsékelte. A konszolidált nettó eredmény -65 282 eFt-tal kevesebb, mint a 2012. évben. 7. Vállalatirányítási nyilatkozat A Társaság a jogszabályokban, a BÉT Szabályzatokban és a Társaság Alapszabá lyában előírt nyilvánosságra hozatali szabályokat alkalmazza. A megjelentetési helyek a Társaság Honlapja (www.visonka.hu) és a BÉT hivatalos elektronikus honlapja, valamint a PSZÁF honlapja. Társaság Vállalatirányítási Dokumentumai nyilvánosak. Ezen dokumentumok között megtalálhatók a Felelős Társaságirányítási Jelentése és a Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat. 8. A Társaság vezető testületei A Társaság vezető testületei 2013. szeptember 17. napjáig: Igazgatóság, Felügyelőbizottság, Audit Bizottság. A Társaság vezető testületei 2013. szeptember 17. napjától: Igazgatótanács, Audit Bizottság. A Közgyűlés 2013. szeptember 17-i ülésén hozott határozatával megszüntette az Igazgatóságot és a Felügyelőbizottságot, továbbá határozott arról, hogy a jövőben a Társaság ügyvezető szerve az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait ellátó, egységes irányítási rendszert megvalósító 5-11 tagú Igazgatótanács. 8.1. Igazgatóság/Igazgatótanács Az Igazgatóság/Igazgatótanács a társaság ügyvezető szerve, tagjait - köztük a vezérigazgatót - a Közgyűlés választja meg. Az Igazgatóság/Igazgatótanács saját tagjai között egyszerű többséggel választja meg elnökét. Az Igazgatóság/Igazgatótanács tagjai vezető tisztségviselők. A Társaság Igazgatóságának tagjai 2013. szeptember 17. napjáig: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

elnök

2009. dec. 31.

Dömök Gábor

tag

2009. dec. 31.

Gerlei Zsolt

tag

2009. dec. 31.

Diósi László


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A Társaság Igazgatótanácsának tagjai 2013. szeptember 17. napjától: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Megbízás vége

Dr. Németh Imre Sándor

elnök

2013. szept. 17.

2018. szept. 17.

Dömök Gábor

tag

2013. szept. 17.

2018. szept. 17.

Erdélyi Csilla

tag

2013. szept. 17.

2018. szept. 17.

Dr. Lőrincz Benedek

tag

2013. szept. 17.

2018. szept. 18.

Müller Henrik

tag

2013. szept. 17.

2018. szept. 17.

8.2. Felügyelő Bizottság A Társaság ügyvezetésének ellenőrzését 2013. szeptember 17. napjáig 4 tagú Felügyelő Bizottság látta el. A Társaság Felügyelő Bizottságának tagjai 2013. szeptember 17. napjáig: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

elnök

2011. ápr. 28.

Hanyecz László János

tag

2011. ápr. 28.

Hámos György József

tag

2011. ápr. 28.

Müller Henrik

tag

2012. ápr. 13.

Dr. Vincze Gergely

8.3 Audit Bizottság A Felügyelő Bizottság független tagjai közül a Közgyűlés háromtagú Audit Bizottságot választ. Az Audit Bizottság véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámolót, javaslatot tesz a könyvvizsgáló személyére ás díjazására, figyelemmel kíséri a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelményeket és összeférhetetlenségi előírásokat, ellátja a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendőket, értékeli a pénzügyi beszámolási rendszer működését, segíti az Igazgatóság munkáját a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében. A Társaság Audit Bizottságának tagjai 2013. szeptember 17. napjáig: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Hanyecz László János

elnök

2011. ápr. 28.

Hámos György József

tag

2011. ápr. 28.

Müller Henrik

tag

2012. ápr. 13.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A Társaság Audit Bizottságának tagjai 2013. szeptember 17. napjától: Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Megbízás vége

Dr. Németh Imre Sándor

tag

2013. szept. 17.

2018. szept. 17.

Erdélyi Csilla

tag

2013. szept. 17.

2018. szept. 17.

Müller Henrik

tag

2013. szept. 17.

2018. szept. 17.

A Társaság operatív tevékenységének irányítását a Közgyűlés által megválasztott, a Társasággal munkaviszonyban álló vezérigazgató végzi. A Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató, a vezérigazgató felett - megválasztása és visszahívása kivételével - az Igazgatóság/Igazgatótanács gyakorolta, illetve gyakorolja.

9. Foglalkoztatás politika A Társaságnál nincs külön HR részleg, hanem 1 személy látja el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A társaság foglalkoztatáspolitikáját alapvetően az határozta meg, hogy az üzleti feladatok ellátásához megfelelő mennyiségű és szerkezetű humán erőforrás legyen biztosítva. A csoport a munkaerővel való hatékony gazdálkodás mellett kiemelt hangsúlyt helyez a szervezet, valamint a személyzetfejlesztésre az egyéni ismeretbővítéstől a munkaerő képesség fejlesztéséig. A Társaság munkavállalóinak átlagbére 2013. évben az előző évhez viszonyítva 12,2%-kal csökkent. A képzés tekintetében továbbra is stratégiai célunk a jól képzett munkaerő biztosítása ,ezért munkavállalóink szakmai képzéseken vesznek részt. Munkatársaink képzésére 2013. évben 103 eFt-ot, az előző évben 131 eFt-ot fordítottunk. A Társaságnál foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2012 évben 36 fő, 2013. évben 35 fő volt. A munkavállalók záró létszáma a 2013. december 31-én 27 fő volt, 9 fővel kevesebb, mint 2012. december 31-én.

10. Kutatás és fejlesztés Kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei A tárgyidőszakban kutatási, kísérleti fejlesztési költség nem került elszámolásra. 11. Környezetvédelem, fenntarthatóság Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők.


VISONKA Nyrt. 2013. évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Környezetvédelmi költségek Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra. Környezetvédelmi céltartalékok A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn. 12. A vállalkozás céljai és stratégiája Az ügyvezetés főbb céljai közül a következők emelhetők ki:  a Társaság likviditásának helyreállítása, a gazdálkodás jövedelmezőségének javítása,  új tevékenységek – külkereskedelem, feldolgozóipari tevékenység - elindítása,  a szállítói és fizetőképes vevői kör bővítésével a piaci jelenlét és az alkuerő fokozása. 13. A Társaság kockázatai, az ezekkel kapcsolatos változások és bizonytalanságok Árfolyamkockázat A forint le- és felértékelődése a gazdálkodás eredményességét közvetlenül és közvetve befolyásolja. A forint leértékelődése következtében emelkedik az importból származó ipari eredetű alapanyagok (fehérjehordozók, premix alapanyagok, stb), energiahordozók, alkatrészek beszerzési ára, és ösztönzőleg hat a belföldön megtermelt mezőgazdasági eredetű takarmány-alapanyagok kivitelére. Bevételeink forint alapúak, így az árfolyamok alakulása eredményünkre hatással van. Kamatlábkockázat Nem garantálható, hogy a Társaság az infláció negatív hatásait át tudja hárítani vevőire. Az infláció esetleges emelkedése a hitelkamatok emelkedését eredményezné, ami negatív hatással lenne a Társaság pénzügyi gazdálkodására. Tekintettel arra, hogy a Társaság kamatráfordításai az árbevétel fél százalékának környezetében alakulnak, a finanszírozás költségeivel kapcsolatos kockázati elemet nem tekintjük jelentősnek. Hitelezési kockázat: A Társaság pénzeszközei forintban vannak. A szabad pénzeszközeit megbízható, tradicionális pénzintézeteknél helyezi el. Az anyavállalat által felvett beruházási hitel szerződés szerinti kamatlábának mértéke évente változhat. Likviditási kockázat A Társaságnál a likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, valamint megfelelő mennyiségű hitelkeret lehetőség szerinti fenntartására.



A Társaságra és az ágazatra jellemző kockázati tényezők A hazai piaci lehetőségeket nagyban befolyásolja az állattartó ágazat, ezen belül elsődlegesen a vizi-szárnyas termelés mindenkori helyzete. Az alapanyag árak alakulása kiemelt hatással van a Társaság termékeinek piaci lehetőségeire, a működés eredményének alakulására. Az alapanyagárak jelentős mértékű emelkedését a Társaság nem tudja minden esetben maradéktalanul vevőire hárítani, ez az eredmény csökkenését okozhatja. A Társaság működésének alapfeltétele a termelés megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal történő ellátása. Ennek biztosítására többéves múltra visszatekintő beszállítói kapcsolatrendszer működik, ami minőségi oldalról megnyugtató módon kezeli a kockázatokat. 14. Az éves beszámoló után és a jelentés publikálása között bekövetkezett jelentősebb események Az éves beszámoló után és a jelentés publikálása között bekövetkezett jelentősebb esemény nem történt.


VISONKA Nyrt évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

Recommend Documents