VISONKA Nyrt évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

1

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal Független könyvvizsgálói jelentés

3

Konszolidált mérleg

5

Konszolidált átfogó eredménykimutatás

6

A konszolidált saját tőke változása kimutatás

7

Konszolidált Cash Flow kimutatás

8

Kiegészítő melléklet a konszolidált pénzügyi beszámolóhoz

9

Üzleti jelentés

41

A 9-54 . oldalon található mellékletek a konszolidált beszámoló elválaszthatatlan részét képezik

2

3

4


VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Mérleg Melléklet

2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok,gépek,berendezések Immateriális javak Goodwill Egyéb tartósan adott kölcsön Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Vevők és egyéb éven belüli követelések Tényleges adókövetelés Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Eszközök összesen

11 12

496 918 2 367 59 499 344

526 578 2 306 528 884

13

252 897

156 123

14

476 684 331 46 344 776 256 1 275 600

313 933 2 027 57 411 529 494 1 058 378

490 000 1 33 876 523 877 523 877

490 000 1 18 610 508 611 508 611

112 244 1 435

157 142 1 272

113 679

158 414

18 19

1 632 44 898

1 687 46 064

20

591 514

343 602

638 044

391 353

1 275 600

1 058 378

21

15

FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Saját részvények Eredménytartalék

16 16 16

Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen

17 21


5

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat)

Melléklet

2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

Értékesítés nettó árbevétele

3

3 568 391

3 285 062

Értékesítés költségei

4

-3 248 464

-2 968 909

Bruttó haszon

319 927

316 153

Anyagköltségek Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások

5

16 612 136 269 71 776

10 339 127 419 80 334

11,12

27 588

26 694

6

23 325

14 650

275 570

259 436

44 357

56 717

Értékcsökkenés és amortizáció Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó Működési költségek Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység nettó eredménye Adózás előtti eredmény

7

-26 407 17 950

-38 934 17 783

Jövedelemadók

8

2 684

2 637

15 266

15 146

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

Teljes átfogó jövedelem

15 266

15 146

Anyavállalatra jutó rész

15 266

15 146

1 960 000

1 388 677

8

11

8

11

Adózott eredmény

Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma Egy részvényre jutó eredmény (Ft) Alap Hígított

9


6


VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált saját tőke változás kimutatása a 2012.december 31-ével végződő évről

Melléklet Egyenleg 2011. január 1-én

Jegyzett tőke eFt 459 764

Tőketartalék eFt 1

EredménySaját Összesen Nem irányító Saját tőke tartalék részvények részesedés összesen eFt eFt eFt eFt eFt 33 700

-

493 465

-

493 465

Teljes átfogó jövedelem ebből tulajdonoshoz kapcsolódó

15 146

15 146

15 146

-30 236

0

0

Nem pénzbeni apport Jegyzett tőke emelés

16

30 236

Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2011. december 31-én

490 000

1

18 610

-

508 611

-

508 611

Teljes átfogó jövedelem 15 266

ebből tulajdonoshoz kapcsolódó

15 266

15 266

Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2012. december 31-én

490 000

1

33 876

-

523 877

-

523 877

7

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált Cash Flow kimutatás- IFRS 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

Működési tevékenységből származó cash flow Adózott eredmény Korrekciók:

15 266

15 146

Tárgyévi értékcsökkenés Céltartalékok változása Értékvesztés Halasztott adó Mérlegben pénzmozgást nem jelentő tételek (apport) Működő tőke változásai Készletek változása Vevő és egyéb követelések változása Forgatási célú értékpapírok változása Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása

27 588

26 694 987

Működési tevékenységból származó nettó cash flow Befektetési tevékenységből származó cash flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése Immateriális javak beszerzése

-55 104

233

-96 774 -161 055

21 100 -88 299

247 912

95 717

32 986

71 578

2 072

-114 670

-61

-485 117 180

Részesedés beszerzése Befektetési tevékenységból származó nettó cash flow

2 011

2 025

-46 064

-47 914

Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow

-46 064

-47 914

Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása

-11 067

25 689

Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege

57 411

31 722

Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege

46 344

57 411

Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Banki hitel felvétel/(visszafizetés) Rövid lejáratú hitel igénybevétel Részvénykibocsátás Visszavásárolt saját részvények

8

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

I. Általános rész A VISONKA Nyrt. (továbbiakban a „Társaság“) a Magyar Köztársaságban került bejegyzésre. A Társaság székhelye: 6075 Páhi, III. körzet 51. A Társaság jogelődje a VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1996. január 31-én alakult meg, amely 2009. december 31-én zártkörűen működő részvénytársasággá, 2011. április 28-án nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult át. A Társaság részvényei 2011. június 22-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére. A kibocsátott részvények darabszáma, értéke Darabszám

Névérték

Részvény fajta

Tőzsdei kategória

1 960 000

250 Ft/db

„A” sorozatú törzsrészvény

B

Az „A” sorozatú törzsrészvények mindegyike azonos jogokat képvisel. A Társaság elsősorban takarmányok - tápok, extrudált termékek, premixek - gyártásával és nagykereskedelmével foglalkozik. Az előállított keveréktakarmányok főként baromfitápok. Tulajdonosok és részarányuk a részkönyv alapján (2012. december 31-én) Tulajdonosok KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. (2545 Dunaalmás, hrsz.0704/35) Közkézen

Részarány 82,37% 17,63%

A részvénykönyv adatai alapján 2012. december 31-én a közkézhányadon belül 5%-ot meghaladó részesedéssel rendelkező tulajdonosa nem volt a Társaságnak. Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező, ezért a részvénykönyv nem teljesen tükrözi a tulajdonosi struktúrát. Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2012.12.31-én) Társaság neve

Cégbejegyzés helye

Törzstőke

Páhi Zöld Energia Kft.

Magyarország

62 000 e Ft

Tulajdoni Szavazati hányad arány 100 %

100 %

Tevékenység Saját tulajdonú Ingatlan bérbeadás

A VISONKA Zrt. 2011.év elején döntött a Páhi Zöld Energia Kft. (székhely: 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11.) 100%-os részesedésének a beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. A VISONKA Zrt.-nek jelentős gazdasági érdeke fűződött a Páhi Zöld Energia Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez, így a VISONKA Zrt. a


9

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Páhi Zöld Energia Kft. egyszemélyes tulajdonosává vált. A Társaság Páhi Zöld Energia Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe. A VISONKA Nyrt. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, vagy társult vállalkozásnak minősül. 1.1. A Társaság pénzügyi beszámolója A könyvelés és beszámoló készítés a helyi hatályos törvények és számviteli előírások alapján történik. Az IFRS szabályainak való megfelelés érdekében a helyi beszámolók módosítására került sor. Jelen beszámoló a VISONKA Nyrt. cégcsoport pénzügyi helyzetét és tevékenységének, illetve pénzforgalmának eredményét, saját tőke változását mutatja be. A VISONKA Nyrt. először 2011-ben készített az Európai Unió Nemzetközi Jelentéskészítési Standardok szerint, azaz az IFRS szerint konszolidált éves beszámolót. A jelen konszolidált pénzügyi beszámoló fordulónapja 2012. december 31. A Csoport az IFRS standardokat 2011. január 1-jén adaptálta.

Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A konszolidált éves beszámolót az Igazgatótanács 2012. március 25-én fogadta el. A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. A beszámoló készítésének alapja A konszolidált éves beszámoló a 2012. december 31-én kibocsátott és hatályos standardok és IFRIC értelmezések szerint készült. Az anyavállalat a nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. Annak érdekében, hogy a nemzetközi konszolidált beszámoló összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardekkel, bizonyos módosításokat kellett végrehajtani a Csoport magyar konszolidált beszámolóján. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel.

Az értékelés alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következő eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek


10

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója bemutatásra: származékos pénzügyi instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok és értékesíthető pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti.

2. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. 2.1. A számviteli politika lényeges elemei A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők 2.1.1. A konszolidáció alapja Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a VISONKA Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik.


11

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem irányító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem irányító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem irányító tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem irányító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül Közös vezetésű vállalkozások A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált éves beszámoló megfelelő soraival. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek arányosan konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve , ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. A közös vezetésű vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás.


12

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 2.1.2. Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételeket, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A magyar forint (HUF) a funkcionális pénznem a Csoport összes társaságánál. A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Csoport prezentálási pénzneme. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális


13

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron 2.1.3. Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. 2.1.4. Jelentős becslések A vezetőségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelentős becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. 2.1.5. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az erdménykimutatásban jelenik meg. A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalékalkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek.


14


A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Épületek 7-50 év Építmények 7-70 év Gépek, berendezések 3-25 év Járművek 5 -10 év A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport terven felüli értékcsökkenést számol el azokra a tárgyi eszközeire, amelyek esetében az eszközök nettó könyv szerinti értéke várhatóan nem térül meg azok jövőbeni jövedelemtermelőképessége alapján. A Csoport szükséges kalkulációkat a hosszútávú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. 2.1.6. Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek 3-10 év 2.1.7. Goodwill A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve vegyesvállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. 2.1.8. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés költségei a felmerülés évében az eredmény terhére kerülnek


15

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg 2.1.9. Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelésű készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok súlyozott átlagos beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait és a termelő gépek értékcsökkenését, karbantartását. 2.1.10. Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. 2.1.11. Pénzügyi eszközök Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök az alábbi négy csoportba sorolhatók: nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt (“kereskedési célú”) pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartott befektetések és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. A kezdeti megjelenítést követően azok a pénzügyi eszközök, amelyek “kereskedési célúnak” vagy “értékesíthetőnek” minősülnek, valós értéken kerülnek értékelésre, a kereskedési célú értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség egyéb bevételként (ráfordításként) kerül elszámolásra, az értékesíthető értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy veszteség pedig a saját tőke különálló elemeként jelenik meg, amíg a befektetés értékesítésre vagy más módon kivezetésre nem kerül a könyvekből, vagy amíg az adott befektetésen értékvesztést el nem számolnak, amely időpontban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. Az egyéb hosszú lejáratú befektetések, amelyek lejáratig tartottnak minősülnek, mint például egyes kötvények, az első megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték számítása a beszerzéskori diszkont vagy prémium figyelembevételével történik a lejáratig tartó időszak alatt. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetések esetében a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizációs időszak alatt keletkező nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra A tőzsdei forgalomban résztvevő befektetések esetén a piaci érték a mérlegfordulónapon kihirdetett hivatalos árfolyam alapján kerül meghatározásra. Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok esetén a piaci érték a hasonló/helyettesítő pénzügyi befektetés piaci értéke, amennyiben ez a módszer nem alkalmazható, akkor a piaci érték a befektetéshez kapcsolódó eszköz becsült jövőbeni pénzáramlása alapján kerül meghatározásra. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök


16

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközök felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jövőbeni pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a későbbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét. Az értékpapír-befektetések teljesítés-napi árfolyamon és kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre. Azok a rövid lejáratú befektetések, amelyek kereskedési célból tartott értékpapírokat tartalmaznak, a következő beszámoló időpontjában érvényes valós piaci értéken szerepelnek, és értéküket a mérleg fordulónapján érvényes nyilvánosan jegyzett árfolyam szerint számolják. A nem realizált nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető értékpapírok esetében a nem realizált nyereség és veszteség a saját tőkében kerül elszámolásra mindaddig, amíg az értékpapír értékesítésre nem kerül, vagy értékvesztés elszámolási döntés nem születik, amikor is az addig a saját tőkében elszámolt kumulált nyereség vagy veszteség az adott időszak eredménykimutatásában kerül elszámolásra 2.1.12. Származékos pénzügyi eszközök A származékos pénzügyi instrumentumok kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre, a következő beszámoló időpontjában pedig valós piaci értékre kerülnek átértékelésre A fedezeti ügyleteken kívüli származékos pénzügyi instrumentumok valós piaci értékében bekövetkezett változást az eredménykimutatás tartalmazza. 2.1.13. Céltartalékok A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az


17

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. 2.1.14. Társasági adó A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. 2.1.15. Lízing Pénzügyi lízingről beszélünk abban az esetben, amikor a lízing feltételei szerinti, az eszközbirtoklásból származó összes kockázat és költség a lízingbe vevőt terheli. Minden egyéb lízing operatív lízingnek minősül.


18


Pénzügyi lízing estén a Vállalatcsoport által lízingelt eszközök a Csoport eszközeinek minősülnek és megszerzéskori, piaci értéken kerülnek kimutatásra. A lízingbe adó felé felmerülő kötelezettség a mérlegben pénzügyi lízing kötelezettségként jelenik meg. A lízinggel kapcsolatosan felmerülő költségek, amelyek a beszerzett eszközök valós értékének és a teljes lízingkötelezettségnek a különbségei, az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a lízing teljes futamideje alatt, úgy, hogy egy állandó, időszakosan megjelenő ráfordítást jelentsenek a kötelezettség fennálló összegére vonatkozóan az egyes időszakokban. Az összes kötelezettség és a lízingelt eszköz megszerzéskori piaci értékének különbözetéből adódnak, vagy a releváns lízing futamidején túl - annak érdekében, hogy a fennmaradó kötelezettség egyenlegében bekövetkezett változás időről időre nyomon követhető legyen -, vagy az egyes beszámolási időszakokban kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra 2.1.16. Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. 2.1.17. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. 2.1.18. Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra 2.1.19. Szegmens információk Üzleti szempontból a Csoport egy szegmensnek tekinthető: takarmánytermelés és értékesítés, valamint bérgyártás. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapján készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. 2.1.20. Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják.


19


2.2. A számviteli politika változásai A Csoport számviteli politikája 2012 évben akként módosult, hogy összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok-kel, valamint az anyavállalat által alkalmazott számviteli politikával. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. 2012-ben a Csoport alkalmazza az összes, 2012. január 1-jével hatályos IFRS standardot, módosításokat és értelmezéseket, melyek a Csoport működése szempontjából relevánsak. IFRS 7 – Pénzügyi instrumentumok: Közzététel Hatályos 2011. január 1.-jétől A módosítás hatásaként a gazdálkodót kvalitatív közzétételek bemutatására ösztönzi az előírt kvantitatív közzétételekkel kapcsolatban, hogy elősegítse, hogy a felhasználók egy átfogó képet formálhassanak a pénzügyi instrumentumokból eredő kockázatok természetére és terjedelmére vonatkozóan. Ez a módosítás tisztázza továbbá a hitelezési kockázattal kapcsolatos és a birtokolt fedezetekre vonatkozó közzétételek elvárt szintjét, valamint könnyítést biztosít az újratárgyalt hitelek közzétételére vonatkozóan. Hatályos 2011. július 1.-jétől Az IASB az IFRS 7-re vonatkozóan megerősített közzétételi követelményeket vezetett be a mérlegen kívüli tevékenységeket érintő átfogó áttekintés részeként. A módosítás oly módon került kialakításra, hogy biztosítsa azt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói képesek legyenek megfelelően értelmezni a pénzügyi eszközök átadásával járó tranzakciókat, beleértve minden lehetséges kockázat hatását, amely annál a gazdálkodónál marad, amely az eszközt átadta. A módosítás további közzétételeket ír elő abban az esetben, ha aránytalan mennyiségű átadási tranzakció kerül vállalásra a beszámolási időszak vége felé. Nem gondoljuk, hogy a standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. A módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja, mert a Csoportnak nincsenek ilyen pénzügyi instrumentumai. IFRIC 14 – A minimális finanszírozási követelmények előlegei Hatályos 2011. január 1.-jétől Az IFRIC 14 abból a célból került módosításra, hogy az IFRIC 14 egy nem szándékolt következményét orvosolja, mely szerint a gazdálkodók bizonyos esetekben nem jeleníthették meg eszközként a minimális finanszírozási követelmények előlegeit. Mivel a Csoportnak nincsen ilyen előleg fizetése, a módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja. IAS 24 – Kapcsolt felek közzétételei Hatályos 2011. január 1.-jétől Az IAS 24 változásai egyszerűsítik a közzétételi kötelezettségeket azon gazdálkodók kapcsán, amelyeket a kormányzat ellenőriz, közösen ellenőriz, vagy jelentős befolyással bír, és tisztázza a kapcsolt fél meghatározását. Az IAS 24 úgy került megváltoztatásra, hogy a jelentést készítő gazdálkodó mentesül az IAS 24 szerinti általános közzétételi kötelezettségek alól a kormányokkal és a kormányokhoz kapcsolódó társaságokkal folytatott folytatott tranzakciók és függő egyenlegek tekintetében. A módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi


20

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja. IFRS 1 – Pénzügyi Kimutatások első alkalmazása – Súlyos hiperinfláció Hatályos 2011. július 1.-jétől Az IFRS 1 IASB által történő ezen módosítás célja, hogy iránymutatást nyújtson azoknak a gazdálkodóknak, amelyek számára felmerül a súlyos hiperinfláció. Az iránymutatást alkalmazhatják mindazok a gazdálkodók, amelyek vagy folytatják az IFRS-nek megfelelő beszámolókészítést, vagy amelyek először készítenek IFRS alapján pénzügyi kimutatásokat. A módosítás értelmében, ha egy gazdálkodó IFRS-ekre történő áttérésének a dátuma a funkcionális pénznem normalizálásának napjára, vagy későbbre esik, a gazdálkodó összes, a normalizálási dátum előtt birtokolt eszközét és kötelezettségét azoknak az IFRS-ekre történő áttérés napján érvényes valós értékein is értékelheti és ezen valós értékeket tekintheti az eszközök és kötelezettségek vélelmezett bekerülési értékének a nyitó IFRS szerinti pénzügyi helyzet kimutatásba. A módosítás átvétele sem a Csoport pénzügyi helyzetét, sem a teljesítményét nem befolyásolja. 2.) A Csoport szempontjából nem releváns, 2012-ben hatályos standardok, módosítások és értelmezések IAS 12 – Jövedelemadók módosításai 2012. január 1. A módosítások kivételt biztosítanak az IAS 12 általános szabályai alól az IAS 40 Befektetési célú Ingatlanok alapján valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatban, azáltal hogy bevezeti azt a megdönthető feltételezést, hogy a befektetés könyv szerinti értéke az értékesítés során teljesen megtérül. A vélelem abban az esetben dönthető meg, ha a befektetés tárgya amortizálható és egy olyan üzleti modell keretében van tartva, hogy minden gazdasági hasznot egy időszakon keresztül kiaknázzon, az értékesítés által történő hasznosítással szemben. Mivel a Csoport nem rendelkezik befektetési célú ingatlannal, így a módosított standard nem volt hatással a Csoport pénzügyi jelentéseire 3.)Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket a Csoport a hatálybalépésük előtt nem alkalmaz IAS 1 – Pénzügyi kimutatások prezentálás Hatályos 2012. július 1.-jétől A módosítások megtartják az eredmény és egyéb átfogó eredmény egyetlen átfogó vagy két különálló, de egymást követő kimutatásban történő bemutatásának lehetőségét. Ugyanakkor, az egyéb átfogó eredményben szereplő tételeket az eredménybe utólagosan át nem sorolható és utólagosan átsorolható tételek szerinti csoportokba kell gyűjteni az egyéb átfogó eredmény tételének adóhatásával együtt, amelyre ugyanolyan alapú allokáció van előírva. A módosítást 2012. július 1-én vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni. IAS 19 – Munkavállalói juttatások módosításai 2013. január 1. Az IASB számos módosítást adott ki az IAS 19-el kapcsolatban. - Eltörlik a “folyosó megközelítést”, ezzel megkövetelik a gazdálkodótól, hogy a meghatározott juttatási program kötelezettségeiben és a program eszközökben lévő változásokat akkor jelenítse meg, amikor azok felmerülnek.


21

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója - Minden nyereséget vagy veszteséget azonnal az egyéb átfogó eredményben kell elszámolni. A módosítások emellett bevezetnek egy új megközelítést a meghatározott juttatási kötelezettségek és a program eszközök változásának a bemutatására, úgy, hogy a változásokat 3 összetevőre bontja: - Működési költség – az eredményben kerül elszámolásra és tartalmaz minden jelenlegi és múltbéli működési költséget, csakúgy, mint a rendezések nyereségeit és a veszteségeit. - Nettó kamat – az eredményben kerül elszámolásra és a beszámolási időszak kezdetén érvényes diszkontráta, valamint minden egyes beszámolási időszak elején érvényes nettó meghatározott juttatási kötelezettség vagy eszköz alapján kerül kiszámításra. - Újraértékelés – az egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra és magába foglalja a meghatározott juttatási kötelezettségek aktuáriusi nyereségeit és veszteségeit, a juttatási programeszközök nettó időértékének aktuális hozamtöbbleteit, valamint a juttatások elszámolásának korlátozásában fellépő változásokat, ha van ilyen. A standard 2013. január 1-től lép életbe visszatekintő alkalmazással, néhány korlátozott kivétellel. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. IAS 32 – Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás Előírja a pénzügyi instrumentumok kötelezettségként vagy saját tőkeként történő besorolásának és bemutatásának, illetve a pénzügyi eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolásának alapelveit. Azon módosítások (2011. december), amelyek a beszámítással kapcsolatos előírások bizonyos szempontjait tisztázzák, 2014. január 1-től hatályosak. A korábbi alkalmazás megengedett. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásai. IFRS 7 – Pénzügyi instrumentumok: Közzététel A 2011 decemberében közzétett, az egymást ellentételező megállapodásokra vonatkozóan előírt közzétételekhez kapcsolódó változtatások 2013. január 1-jével lépnek hatályba, de a korábbi alkalmazás megengedett. Nem gondoljuk, hogy a módosított standard alkalmazása miatt jelentősen változnának a Csoport pénzügyi kimutatásaiban szereplő közzétételek. IFRS 9 – A pénzügyi kötelezettségek számvitelével kapcsolatos bővítések beépítése Hatályos 2015. január 1.-jétől Az IFRS 9 kibocsátásával az IASB az első fázishoz érkezett abban a folyamatban, amelynek célja az IAS 39 kiváltása, és amely az IAS 39 által meghatározott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolására és értékelésére van hatással. A standardot 2015. január 1-től vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell alkalmazni. A folyamat következő fázisaiban az IASB a fedezeti ügyletekkel és a pénzügyi eszközök értékvesztésével kapcsolatos előírásokat fogja módosítani. IFRS 10 – Konszolidált pénzügyi kimutatások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 10 az ellenőrzést a konszolidáció egységes alapjaként használja a befektetés természetétől függetlenül, megszüntetve ezzel a kockázatokra és hasznokra épülő


22

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója megközelítést, amely a SIC-12-ben található. Az IFRS 10 az ellenőrzés 3 elemét azonosítja: a befektetés tárgyát képező gazdálkodó irányítása és befektetőt illető hozamok befolyásolása céljából. Egy befektetőnek rendelkeznie kell mindhárom elemmel, hogy arra a következtetésre IFRS 11 – Közös Megállapodások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 11 a közös megállapodások két fajtáját fogalmazza meg: közös tevékenységek és a közös vezetésű vállalatok. A két típust a közös megállapodásban lévő felek jogai és kötelezettségei különböztetik meg egymástól. A közös tevékenységnél, a közös megegyezésben szereplő feleket az eszközökkel kapcsolatban jogok illetik meg, a kötelezettségekkel kapcsolatban pedig terhek vonatkoznak rájuk. Ezzel ellentétben egy közös vezetésű vállalatban a feleket a közös megállapodás nettó eszközeire vonatkozó jogok illetik meg. Az IFRS 11 útmutatást biztosít a közös megállapodás fajtájának meghatározására. IFRS 12 – Egyéb gazdálkodókban lévő érdekeltségek közzétételei Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 12 egy gazdálkodó leányvállalatokban, közös megállapodásokban, társult vállalkozásokban és speciális egységekben lévő részesedései közzétételének követelményeit egy átfogó közzétételi standardba ötvözi. Ezek közül számos közzétételi követelmény már megtalálható volt az IAS 27-ben, az IAS 31-ben, és az IAS 28-ban, míg a többi új. IAS 27 – Egyedi pénzügyi kimutatások Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IAS 27 módosításra került az IFRS 10 kibocsátása miatt, de az egyedi pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelenlegi útmutató megmaradt. IAS 28 – Társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IAS 28 módosításra került, hogy az IFRS 10 és IFRS 11 kibocsátása miatti változásokkal összhangban legyen. IFRS 13 – Valós értéken történő értékelés Hatályos 2013. január 1.-jétől Az IFRS 13 2011 májusában került kibocsátásra és egy egységes keretelvet határoz meg a valós érték meghatározására, amely alkalmazható a pénzügyi és a nem pénzügyi eszközökre is. A standard nem tartalmaz követelményeket arra vonatkozóan, hogy mikor van szükség a valós érték meghatározására; előírja, hogyan kell a valós értéket meghatározni, ha másik standard megköveteli IFRIC 20 – Külszíni bányaművelés termelési szakaszával kapcsolatos lefejtési költségek Hatályos 2013. január 1-től Az IFRIC 20 minden olyan természeti erőforrásra alkalmazandó, amely külszíni bányászati műveléssel kerül kiaknázásra, és a következő célokra irányul: Az Értelmezést akkor kell alkalmazni, amikor a termelési lefejtési költség felmerül, vagy az


23

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója első időszak elején, amikor bemutatásra kerül. Az értelmezés nem lesz hatással a Visonka beszámolójára, mivel a Csoport nem végez bányászati tevékenységet. IFRS 1 – A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása Az IFRS-ek Javításai (2012. május) eredményeként létrejött, az IFRS 1 ismételt alkalmazásával és a hitelfelvételi költségek korábbi számviteli szabályozás szerinti aktiválásával kapcsolatos módosítások a 2013. január 1-től kezdődő időszakra hatályosak. A korábbi alkalmazás megengedett. 3. Árbevétel Az értékesítés konszolidált nettó árbevételének megoszlása tevékenységenként 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

2 816 218

2 430 790

Extrudált termékgyártás

314 528

313 918

Belkereskedelem

397 026

498 399

33 433

33 591

3 868

4 624

205

460

3 113

3 280

3 568 391

3 285 062

Keveréktakarmány gyártás

Keveréktakarmány bérgyártás Közúti teherszállítás Eladott /értékesített/ közv. szolg. Egyéb tevékenységek Összesen

A Társaság csoport szinten 8,6 százalékos növekedés mellett, 2012. évben 3 568 391 eFt árbevételt ért el, a 2011 évben elért 3 285 062 eFt–tal szemben. A keveréktakarmány gyártás és az extrudált termékgyártás kivételével, valamennyi tevékenység árbevétele csökkent. A keveréktakarmány gyártás árbevétele 385 428 eFt-tal, az extrudált termékek árbevétele 610 eFt-tal emelkedett, a belkereskedelmi tevékenység árbevétele 101 373 eFt-tal csökkent. A keveréktakarmány gyártás árbevételének változását az értékesítés volumenének és az értékesítési árak növekedése együtt befolyásolta. Az extrudált termékek és a belkereskedelem árbevételének alakulása az értékesített mennyiség csökkenésének és az értékesítési árak emelkedésének eredménye. 4. Értékesítés költségei 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

Értékesítés költsége

3 248 464

2 968 909

Összesen

3 248 464

2 968 909

Az értékesítés önköltsége 2012. évben 279 555 eFt-tal meghaladta az előző évi szintet. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. A mezőgazdasági eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2012. évben 8,9%-kal, az ipari eredetűeké 13,7%-kal voltak magasabbak az előző évhez viszonyítva. Az árváltozást nem tudtuk az értékesítési árakban maradéktalanul érvényesíteni. Alapanyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény felhasznált, valamint értékesített készletre jutó értéke összesen 45 052 eFt –tal csökkentette az értékestés önköltségét.


24

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 5. Személyi jellegű rafordítások A személyi jellegű ráfordítások értéke 2012-ben 136 269 eFt volt, ami 8 850 eFt-tal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. (2011.év: 127 419 eFt). A változás elsősorban a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló bérrendezés és a béren kívüli juttatások adótartalma változásának eredménye, kisebb részben pedig a megnövekedett termelésnek köszönhető. 6. Igénybevett szolgáltatások 2012.12.31 eFt Szállítás-rakodás, raktározás költségei Bérleti díjak Karbantartási költségek Hirdetés, reklám, propaganda költségek Oktatás és továbbképzés költségei Szakértői díjak - ebből beszámoló könyvvizsgálati díja Szakkönyvek, folyóiratok előfizetési díja Telefon, posta, futár ktg. Biztosítási díjak Egyéb igénybevett szolgáltatások Hatósági, igazgatási díjak, illetékek Egyéb Összesen

2011.12.31 eFt

27 948 253 21 521 476 131 3 300

31 367 853 23 076 55 87 2 424

345 1 395 2 471 10 134 580 2 550 71 776

334 1 382 2 345 16 308 1 195 908 80 334

1 680

1 794

Az igénybe vett szolgáltatások értéke jelentős mértékben, 8 558 eFt-tal csökkent 2011. évhez viszonyítva. A költségcsoportot 2011. évben a Társaság részvényeinek tőzsdei bevezetése kapcsán igénybe vett szolgáltatások értéke 10 663 eFt-tal növelte. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási költségek együttesen 4 974 eFt-tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest.

7. Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó eredménye

Bírságok, kártérítések Készletek értékvesztése visszaírása Követelések értékvesztése Követelések értékvesztése visszaírása Behajthatatlan követelés Helyi adó Egyéb adók Tárgyi eszközök terven felüli écs Kapott késedelmi kamatok, bírság Hiányzó állományból kivezetett készlet értéke Céltartalék-képzés Céltartalék feloldása Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Egyéb Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

2012.12.31 eFt 421 1 337 -85 2 660 1 727 2 300 -3 285 15 205 -190 3 279 -44

2011.12.31 eFt 4 259 -101 2 071 2 010 2 056 61 -3 436 8 225 190 -700 15

23 325

14 650


25

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Az egyéb bevételek és ráfordítások nettó eredménye 2011. évhez viszonyítva 8 675 eFt-tal romlott. Az egyéb ráfordítások összege 7 683 eFt-tal emelkedett, az egyéb bevételek 988 eFttal csökkentek. 2012 évben a NAV-val szembeni 2 600 eFt áfa-követelés leírására kényszerült a követelés elévülése miatt. Főként a magas készlet egységárak miatt, a gyártási és tárolási veszteségek értéke közel 7 000 eFt-tal emelkedtek 2011. évhez viszonyítva. A tárgyidőszakban vevőkövetelésekkel kapcsolatosan 1 337 eFt összegű értékvesztés került elszámolásra. Új ráfordításelem 2012. évben a tárgyévben bevezetett élelmiszerláncfelügyeleti díj, amelynek összege 3 279 eFt volt. 8. Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2012.12.31 eFt 19 879

2011.12.31 eFt 22 786

-694

-594

Részesedés értékvesztése

4 947

14 935

Diszkont értékpapír kamata

-

-3

2 275

2 063

Árfolyamveszteség

-

36

Árfolyamnyereség

-

-289

26 407

38 934

Fizetett kamatok Kapott kamatok

Bankköltség

Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége

A pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2012. évben -26 407 eFt volt, 12 527 eFt-tal kevesebb, mint az előző évben (2011. év: -38 934 eFt). Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. Összege 2011. évhez viszonyítva 2 897 eFt-tal csökkent. A Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedés elszámolt értékvesztése a pénzügyi tevékenység nettó veszteségét 4 947 eFt-tal (2011. év: 14 935 eFt) növelte. 9. Jövedelemadók A csoportszintű tárgyévi társasági adó az egyes társaságok helyi szabályok szerint megállapított adózandó nyeresége alapján került meghatározásra. 2010. július 1-jétől a társasági adó kulcsa 10% éves 500 millió forint adózás előtti eredmény alatt, és 19% maradt az 500 millió forintos szintet meghaladó eredményre vonatkozóan. Jelenleg Magyarországon az egyes adóhatóságok által előírásra, kiszabásra kerülő adónemek körét több vonatkozó törvény szabályozza. Ezen jogszabályok többek között kiterjednek az általános forgalmi adó, a társasági-, helyi adók, valamint a bérhez kapcsolódó adók, járulékok körére. Az adóval kapcsolatos elszámolások ellenőrzési jogköre az adóhatóságokat illeti, amelyeknek, jogszabályi meg nem felelés illetve jogszabály sértés esetén, jogukban áll különféle bírság, mulasztás kiszabása a törvény adta kereteken belül. A vezetőség meggyőződése, hogy a beszámolóban szereplő adókötelezettségek értéke a jogszabályi előírásokkal összhangban áll. Ugyanakkor bármely adóhatóságnak jogában áll eltérő álláspont kialakítása, aminek hatása akár jelentős mértékű is lehet. A jövedelemadókhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások a következőkből tevődnek össze: 2012.12.31

2011.12.31

eFt

eFt

Társasági adó Halasztott adó

2 580 104

2 404 233

Összesen

2 684

2 637


26


Jövedelemadók levezetése

Adózás előtti eredmény Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (10%) Le nem vonható költségek adóhatása Adótörvény szerint veszteségre elismert halasztott adó leírása, újra elismerése Jövedelemadók összesen

2012.12.31

2011.12.31

eFt

eFt

15 266

15 146

-1 527 -1 215

-1 515 -2 455

58 -2 684

1 333 -2 637

10. Egy részvényre jutó eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. 2012.12.31 Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény (eFt) Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db)

2011.12.31

15 266

15 146

1 960 000

1 388 677

8

11

Egy részvényre jutó eredmény (alap és hígított) (Ft)

11. Leányvállalat Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2012.12.31-én) Társaság neve

Cégbejegyzés helye

Törzstőke

Páhi Zöld Energia Kft.

Magyarország

62 000 e Ft

Tulajdoni Szavazati hányad arány 100 %

100 %

Tevékenység Saját tulajdonú ingatlan bérbeadás

A Társaság Páhi Zöld Energia Termelő és Hasznosító Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe.


27

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 11. Leányvállalat (folytatás) Érték adatok eFt-ban Megszerzés napján Részesedés leányvállalatban

119 328

Részesedés értékvesztése 100%

Anyavállalati % Megszerzés

Vásárlás

Jegyzett tőke

62 000

Saját tőke valós értéke a megszerzés napján

60 736

Vételár feletti többlet - ebből beazonosítható ingatlanokhoz kapcsolódó érték

58 592

Nem beazonosítható többletérték (goodwill)

51 167 7 425

A Társaság a megszerzés napjára készítetett vagyonértékelés alapján az ingatlanhoz (épület) rendelt 51.676 eFt tartalékot, míg a be nem azonosított részt évközben a goodwill soron mutatja ki. A társaságot a teljeskörű konszolidáció módszerével a bejegyzés napján érvényes valós értéken vette fel az anyavállalat a konszolidált beszámolóba. 2011. december 31-én a Társaság - figyelembe véve a részesedés független könyvvizsgáló által medállapított piaci értékét - 14.935 eFt értékvesztést számolt el a goodwill teljes összegében, illetve a beazonosított rejtett tartalék összegében. 2012 évben - ugyancsak a független könyvvizsgáló által elvégzett értékelés alapján - az ingatlanhoz kapcsolódó tartalékok értékéből 4 947 eFt értékvesztésre került. A VISONKA Zrt. 2011.év elején döntött a Páhi Zöld Energia Termelő és Hasznosító Kft. 100%os részesedésének a beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. A VISONKA Zrt.-nek jelentős gazdasági érdeke fűződött a Páhi Zöld Energia Termelő és Hasznosító Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez, így a VISONKA Zrt. a Páhi Zöld Energia Kft. egyszemélyes tulajdonosává vált. A Páhi Zöld Energia Kft. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, vagy társult vállalkozásnak minősül.


28

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 12. Ingatlanok, gépek, berendezések

Ingatlanok

Műszaki gépek, berendezések

Egyéb berendezések

141 633

55 416

Adatok eFt-ban Befejezetlen Összesen beruházás

Bruttó könyvszerinti érték 2011. január 1.

373 185

Konszolidációs bővülése miatti növekedés

104 740

5 944

576 178

1 780

106 520

Növekedés és átsorolás

11 507

1 810

10 492

23 809

Csökkenés és átsorolás

-56

-1 455

-13 372

-14 883

477 925

153 084

55 771

4 844

691 624


206

2 527

1 858

2 635

7 226


-5 822

-35

-905

-4 669

-11 431

472 309

155 576

56 724

2 810

687 419

52 546

56 141

28 889

2012. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés

2012.december 31. Halmozott értékcsökkenés 2011. január 1.

137 576


3 156


12 566

9 711

3 503

25 780


-17

-56

-1 393

-1 466

68 251

65 796

30 999

2012. január 1.

3 156

0

165 046


787


12 072

9 976

3 647

25 695


-115

-35

-877

-1 027

80 995

75 737

33 769

0

190 501

2011. január 1.

320 639

85 492

26 527

5 944

438 602

2012. január 1.

409 674

87 288

24 772

4 844

526 578

2012. december 31.

391 314

79 839

22 955

2 810

496 918

2012.december 31.

787

Nettó érték


29

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 13. Immateriális javak Adatok eFt-ban Goodwill

Egyéb immateriális javak

Összesen

Bruttó könyvszerinti érték 2011. január 1. Konszolidációs bővülése miatti növekedés

5 065 7 425

5 065 7 425

Növekedés

867

867

Csökkenés

-761

-761

5 171

12 596

506

506

5 677

13 102

3 242

3 242


384

384


-761

- 761

2012. január 1.

7 425

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás Csökkenés és átsorolás 2012. december 31.

7 425

Halmozott értékcsökkenés 2011. január 1.

Értékvesztés

7 425

2012. január 1.

7 425

7 425 2 865

10 290

445

445

7 425

3 310

10 735

2011. január 1.

0

1 823

1 823

2012. január 1.

0

2 306

2 306

2012. december 31.

0

2 367

2 367

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés Csökkenés 2012.december 31. Nettó érték


30

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 14. Készletek

Anyagok

2012.12.31

2011.12.31

eFt

eFt

237 179

151 112

-

-

15 533

4 778

185

233

252 897

156 123

Befejezetlen termelés Saját előállítású takarmányok Áruk Összesen

A készletek 2012. december 31-i záró értéke 252 897 eFt volt (2011. december 31-én: 156 123 eFt). A változás +62,0 százalék. A vásárolt készletek értéke 86 019 eFt -tal, a késztermékek 10 755 eFt-tal növekedtek. Anyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény a vásárolt készletek 2012. december 31-i értékét 5 466 eFt-tal csökkentette.

15. Vevők és egyéb éven belüli követelések 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

381 227

269 917

-

-

Vevőkövetelések értékvesztése

-3 324

-1 986

Egyéb követelések

97 297

45 417

Egyéb követelések értékvesztése

-

-85

Szállítóknak adott előlegek

-

-

Aktív időbeli elhatárolások

1 484

670

476 684

313 933

Vevőkövetelések Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Összesen

A követelések 2012. december 31-i záró értéke 476 684 eFt volt, 162 751 eFt –tal több, mint az előző évben (2011. december 31-i záró: 313 933 eFt). A legjelentősebb változás a vevőállományban (+111 310 eFt), és az egyéb követelésekben (+51 880 eFt) következett be. 16. Pénzeszközök 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

3 278

1 114

Bankbetétek

43 066

56 297

Összesen

46 344

57 411

Pénztár, csekkek


31

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 17. Jegyzett (alaptőke) és tartalékok A Társaság jegyzett tőkéje 2012. december 31-én 1 960 000 db részvényből állt. A részvények névértéke 1 000 Ft/db. A részvények számának változását és a 2011 évi tőkeemeléseket az alábbi táblázat mutatja: Részvények száma

Jegyzett tőke változása

Tőketartalék változása

(db)

eFt

eFt

459 764

Esemény

2010.12.31

459 764

1

2011.04.28

1 839 056

2011.04.28

120 944

30 236

2011.12.31

1 960 000

490 000

1

2011.12.31.

1 960 000

490 000

1

Részvények névértékének változás Jegyzett tőke emelés eredménytartalékból

2012. évben a kibocsátott részvények számában és a jegyzett tőkében változás nem történt. Részvények névértékének változás A Társaság Közgyűlése 2011. április 28-án a Társaság zártkörű működési formáját nyilvánosan működő részvénytársasági formára változtatta, egyidejűleg döntött a Társaság részvényei névértékének 1.000, -Ft –ról 250,- Ft-ra történő módosításáról. Jegyzett tőke emelés eredménytartalékból A Társaság Közgyűlése 2011. április 28-án 120 944 db új, 250 Ft névértékű és kibocsátási értékű, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító (’A’ sorozatú) dematerializált törzsrészvény forgalomba hozatalával a Társaság alaptőkéjének 30 236 eFt-tal történő felemeléséről döntött. Az alaptőke felemelésére az eredménytartalék terhére került sor. 18. Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában:

Hitelnyújtó

Commerzbank Zrt. Összesen

Hitel lejárata

2016.06.30

Devizaneme

2012.12.31 eFt

HUF

112 244

157 142

112 244

157 142

2011.12.31 eFt

A Társaság hitele beruházás finanszírozás céllal került felvételre. A hitelek változó kamatozásúak, a kamat mértéke jellemzően 3 havi BUBOR + 3,5%. A hitelek biztosítékait képezik a Társaság eszközein lévő vagyontterhelő zálogjogok, ingatlan jelzálog, vevőköveteléseken lévő csendes zálogjog, óvadék.)


32


19. Céltartalékok A Társaság várható kötelezettségekre képzett céltartalék összege 2011-ben és 2012-ben az alábbiak szerint alakult: eFt

Jogcímek Nyitó egyenleg 2011. január 1.

700

Tárgyévben képzett céltartalék

1 687 700

Céltartalék felhasználás Záró egyenleg 2011. december 31.

1 687

Tárgyévben képzett céltartalék

1 632 190

Céltartalék felhasználás Záró egyenleg 2012. december 31.

1 632

Tárgyévben a Társaság az időarányosan ki nem vett szabadságokra 1 632 eFt, az előző évben 1 497 céltartalékot képzett. Az előző évben peresített garanciális kötelezettségekre képzett 190 eFt céltartalék 2012. évben felhasználásra került. 20. Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában Hitelek, kölcsönök megnevezése Beruházási hitel éven belül esedékes része

Devizaneme HUF

Összesen

2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

44 898

46 064

44 898

46 064

21. Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

Szállítói kötelezettségek

510 688

296 723

Vevőktől kapott előlegek

1 776

1 776

77 543

43 591

1 507

1 512

591 514

343 602

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Összesen

A szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2012. december 31-i záró értéke 591 514 eFt volt, az előző évinél 247 912 eFt -tal több (2011. december 31-i záró: 343 602 eFt). A legjelentősebb változás a szállítóállományban (+213 695 eFt), és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekben (+34 052 eFt) következett be.


33


22. Halasztott adó A halasztott adó a kötelezettség módszerrel kerül kiszámításra az ideiglenes különbözetek alapján.

2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

59

-

Halasztott adó kötelezettségek

-1 435

-1 272

Nettó egyenleg december 31-én

-1 376

-1 272

Halasztott adó eszközök

A halasztott adó követelés és kötelezettség részletei a következőképpen alakultak: Halasztott adó követelés (kötelezettség)

Változás

Egyenleg 2011. január 1-én

Egyenleg 2011. december 31-én

Változás

Egyenleg 2012. december 31-én

Adótörvény szerint elhatárolható veszteség

1 130

-1 013

117

-58

59

Tárgyi eszközök és immateriális javak

-2 372

626

-1 746

-731

-2 477

0 203

150 -203

150 -

13 547

163 547

0

207

207

125

332

-1 039

-233

-1 272

-104

-1 376

Céltartalék Készlet Vevők értékvesztés Nettó halasztott adó követelés (kötelezettség)

23. Pénzügyi instrumentumok A konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő pénzügyi instrumentumok a tevékenységhez kapcsolódó befektetések és követelések, egyéb követelések, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek A pénzügyi instrumentumokat a Csoport fajtájuk és vételi szándék alapján különböző kategóriákba sorolja.


34

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Az alábbi táblázat a Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek a könyvszerinti és a valós értékét mutatja be 2012. december 31-én és 2011. december 31-én: 2012 eFt

2011 eFt

Könyv szerinti Valós érték érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések - követelések Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek Pénzügyi eszközök összesen

-

-

-

-

476 684

476 684

313 933

313 933

46 344

46 344

57 411

57 411

523 028

523 028

371 344

371 344

157 142

157 142

203 206

203 206

591 514

591 514

343 602

343 602

748 656

748 656

546 808

546 808

Pénzügyi kötelezettségek Kölcsönök amortizált bekerülési értéken Szállítók és egyéb kötelezettségek amortizált bekerülési értéken Pénzügyi kötelezettségek összesen

A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megfelelően reprezentálja a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét. A maximum hitelkockázati kitettség a fordulónapokon az alábbi volt: Pénzügyi eszközök 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések

-

-

476 684

313 933

46 344

57 411

- követelések Pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek


35


24. Értékvesztések A vevőkövetelések korosítása az alábbiak szerint alakult:

Nem lejárt 0 és 90 nap között lejárt 91 és 180 nap között lejárt 181 és 365 nap között lejárt

Bruttó

Értékvesztés

Bruttó

Értékvesztés

2012 eFt

2012 eFt

2011 eFt

2011 eFt

328 949

203 689

48 923

62 918

31

-13

3 324

-3 311

3 311

- 1 986

381 227

-3 324

269 918

- 1 986

Éven túl lejárt Összesen

2011. évben a VISONKA Nyrt. - 365 napot meghaladó vevő nem fizetés miatt - 1 986 443 Ft összegben értékvesztést számolt el. 2012. június 21. napján meghagyásos eljárást kezdeményeztünk adós ellen, 3 310 738 Ft tőkeösszegű tartozás miatt, amely a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult. A Kiskőrösi Városi Bíróság (2013-tól járásbíróság) előtt 2013. január 8. napján tartott első tárgyaláson alperes nem jelent meg, amire tekintettel bírósági meghagyás került kibocsátásra, kötelezték az adóst a követelt 3 310 738 Ft és járulékai megfizetésére. A beszámoló elkészítésének napjáig a Kiskőrösi Járásbíróságtól nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy a meghagyás jogerőssé vált-e. 2012. évben, a még értékvesztéssel nem módosított követelés (3 310 738 Ft) és a 2011. évben elszámolt értékvesztés (1 986 443 Ft) különbözetére (1 324 292 Ft) értékvesztést számoltunk el. A vizsgált időszakban más vevő - 181 és 365 nap között lejárt - nem fizetése miatt, további 13 149 Ft összegű értékvesztés elszámolására kényszerültünk. 2011 évben a vevő követeléseken túl az egyéb követelésekre további 85 eFt értékvesztés lett elszámolva, amely 2012 évben visszaírásra került. Kölcsönök és követelések értékvesztése az alábbiak szerint változott: 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

Nyitó egyenleg január 1-én

2 071

-

Eredménnyel szemben elszámolt elszámolt értékvesztés miatti veszteség

1 338

2 071

-85

-

3 324

2 071

Értékvesztés visszaírása Záróegyenleg december 31-én


36


Szegmens információk 2012. december 31.

Átfogó jövedelem

Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

3 568 391

2 080

3 570 471

Értékcsökkenés

25 940

787

26 727

Üzlet eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

47 793

764

48 557


-26 407 22 150

Adózás előtti eredmény

6 884

Társasági adó Időszak eredménye

15 266

Mérleg 401 069

95 849

496 918

2 224

143

2 367

Készletek

252 897

-

252 897

Vevőkövetelések Szegmenshez nem allokált eszközök

477 004

11

477 015

-

-

46 403

Tárgyi eszközök Immateriális javak

Összes eszköz Szállítói és egyéb kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Szegmenshez nem allokált eszközök Összes kötelezettség

1 275 600 591 002

512

591 514

157 142

-

157 142 3 067 751 723


37


Szegmens információk 2011. december 31.

Átfogó jövedelem

Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

3 285 062

1 374

3 286 436

Értékcsökkenés

25 467

548

26 015

Üzlet eredmény Pénzügyi műveletek nettó vesztesége

56 123

2 604

58 727


-38 934 19 793

Adózás előtti eredmény

4 647

Társasági adó Időszak eredménye

15 146

Mérleg 424 052

102 526

526 578

2 147

159

2 306

Készletek

156 123

-

156 123

Vevőkövetelések Szegmenshez nem allokált eszközök

315 940

20

315 960

-

-

57 411

Tárgyi eszközök Immateriális javak

Összes eszköz Szállítói és egyéb kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Szegmenshez nem allokált eszközök Összes kötelezettség

1 058 378 343 337

265

343 602

203 206

-

203 206 2 959 549 767

25. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek A VISONKA Zrt. 2011. évben 100%-os részesedést szerzett a Páhi Zöld Energia Kft.-ben. A részesedést értékesítő gazdasági társaságok egyike a 10%-os tulajdoni hányaddal rendelkező GYE-MA Kft. volt, amely gazdasági társaságban Dömök Gábor igazgatósági tag közeli hozzátartozója, ifj. Dömök Gábor 50%-os részesedéssel rendelkezett.


38

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A Társaság 2012 és 2011 évben ingatlant bérelt leányvállalatától, a Páhi Zöld Energia Kft.től. A vevő-szállító forgalom alakulását az alábbiakban mutatjuk be.

2012.12.31

2011.12.31

eFt

eFt

Vevő-szállító forgalom

2 633

1 975

210

222

-

-

Kötelezettség a fordulónapon - ebből lejárt határidejű

Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra. 26. Bér- és létszámadatok A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát és a foglalkoztatott munkavállalók bérköltségét mutatja be az alábbi táblázat:

Állománycsoport

Átlagos állományi létszám

Bér

Prémium jutalom

Jövedelem összesen

eFt

eFt

eFt

Szellemi

11

44 789

44 789

Fizikai

25

44 772

44 772

Dolgozók összesen

36

89 561

89 561

Teljes munkaidősök

34

86 209

86 209

2

2 532

2 532

Részmunkaidősök

Személyi jellegű egyéb kifizetések A tárgyévben személyi jellegű egyéb kifizetések címen összesen 10 114 eFt lett elszámolva. 27. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak javadalmazása Az igazgatóság (vezető tisztségviselők) és a felügyelő bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét mutatja be az alábbi táblázat: Állománycsoport

Munkabér összege

Tisztelet díj

Más járandóság

Összesen

eFt

eFt

eFt

eFt

Igazgatósági tagok

3 120

3 120

Felügyelő Bizottsági tagok

2 642

2 642

Összesen

5 762

5 762


39


Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak egyéb juttatásai Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai az üzleti évben semmiféle előleget, kölcsönt nem kaptak, nevükben garancia vállalására nem került sor. Korábbi vezető tisztségviselőkkel és felügyelő bizottsági tagokkal kapcsolatos kötelezettségek A korábbi vezető tisztségviselőkkel és felügyelő bizottsági tagokkal szemben semmiféle kötelezettség nem áll fenn. Könyvvizsgáló által felszámított díjak A tárgyévi üzleti évre vonatkozóan a könyvvizsgáló által kizárólag könyvvizsgálati díj került felszámításra, más szolgáltatásokat ellenérték fejében a könyvvizsgáló nem nyújtott. A beszámoló könyvvizsgálatáért felszámított díj összege: 1 680 eFt

28. Környezetvédelem Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők. Környezetvédelmi költségek Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra. Környezetvédelmi céltartalékok A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn.


40

41


1. Gazdasági környezet Világgazdasági folyamatok A 2012-es évben tovább lassult a világgazdaság növekedése. Az eurozónával kapcsolatos aggodalmak jelentősen befolyásolták a világgazdaság teljesítményét, amely a 2011-es 3,8 százalékos bővüléssel szemben, 2012-ben csupán 3,2 százalékos növekedést mutatott. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint, főként a feltörekvő és a fejlődő országok teljesítményének növekedése következtében 2013-ban a növekedés elérheti a 3,5 százalékot. Az euróövezeti GDP a 2012. évi 0,4 százalékos visszaesés után 2013-ban 0,2 százalékkal csökken. Közép-Kelet-Európa a 2012. évi 1,8 százalékos bővülés után 2013-ban 2,4 százalékos növekedésre számíthat. Hazai gazdasági folyamatok A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye , a kedvezőtlenül alakuló külső környezet és az alacsony belső kereslet hatására 2012-ben 1,7 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Bár a gazdasági teljesítmény visszaesése nemcsak Magyarországra volt jellemző, ugyanakkor mértéke meghaladta az eurózóna és a régió átlagát. A csökkenésben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság kedvezőtlen időjárással összefüggő gyenge teljesítménye is. Szenvedett a gazdaság a tovább zsugorodó lakossági fogyasztás miatt, aminek a hátterében a csökkenő reálbérek, a hitelállomány leépítése, valamint munkaerő-piaci bizonytalanságok miatti óvatos viselkedés áll. Nem támogatta a gazdaság növekedését a beruházások további csökkenése sem. A magyar gazdaság külső feltételei az idei évben alig javulnak, a belső piac zsugorodik, ezért a hazai gazdagág várhatóan stagnálni fog. A mezőgazdasági ágazat helyzete A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2012-ben előző évi áron számítva 24%-kal csökkent, elsősorban a rendkívüli szárazság következményeként. A mezőgazdaság kibocsátásának 9%-os volumencsökkenése a növényi termékek volumenének 16%-os visszaeséséből és az állattenyésztés kibocsátásának 1%-os emelkedéséből adódott. A KSH január 21-i Gyorsjelentése szerint 2012-ben 2%-kal nagyobb területen, az előző évinél 25%-kal kevesebb gabona termett és valamennyi fontosabb őszi betakarítású növény termésmennyisége elmaradt az előző évitől. Búzából 2012-ben az egy évvel korábbinál 9%-kal nagyobb területről 3%-kal kevesebb, közel 4,0 millió tonna termést takarítottak be. Kukoricát 3%-kal kisebb területről takarítottak be, mint 2011-ben. A 4 millió 741 ezer

tonnás termés 41%-kal maradt el az előző évitől.

A gabonafélék árindexe 19,4%-kal, az olajos növényeké 19,2%-kal emelkedett. Az élő állatok és állati termékek ára - a 2011. évi 15,3%-os növekedés után – 2012-ben további 11%-kal emelkedett. Az állati eredetű termékek költségét alapvetően meghatározó takarmány árak – a 2011. évi 27,6%-os emelkedést követően – 2012-ben további 9,2%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa – agrárolló - értéke 2012ben 108,1% volt, azaz 2011-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítási árak. (KSH Gyorstájékoztató 2013 február 15.)


42

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Baromfi ágazat helyzete A tyúkok száma decemberben 30 millió volt, 2,8 millióval (8 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2012. június 1-jei állapothoz viszonyítva az állomány 4,6 millióval (13 százalékkal) csökkent. A 12,1 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 334 ezerrel (3 százalékkal), a hat hónappal ezelőttinél 1,8 millióval (18 százalékkal) volt több. 2012 első 11 hónapjában a vágótyúkok felvásárlási ára 9, a tyúktojásé 54 százalékkal volt magasabb, mint 2011 azonos időszakában. A lúdállomány 2012. december 1-jén 1,1 millió volt, 105 ezerrel (9 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A 4,2 milliós kacsaállomány 194 ezerrel (4 százalékkal) volt alacsonyabb, mint 2011 decemberében. A pulykaállomány – 2,8 millió – 200 ezerrel (7 százalékkal) volt kevesebb az egy évvel korábbinál. 2012 első 11 hónapjában a vágólúd felvásárlási ára 8, a vágókacsáé 5, a vágópulykáé 7 százalékkal nőtt 2011 azonos időszakához képest. 2012. január és november között az élő lúd piaci átlagára 1 százalékkal alacsonyabb, ezzel szemben az élő kacsáé 14, az élő pulykáé pedig 6 százalékkal volt magasabb, mint 2011 azonos időszakában. A baromfi takarmánykeverékek értékesítési árai 2012 első 9 hónapjában 5 százalékkal magasabbak voltak a 2011. azonos időszakinál. Forrás: KSH Statisztikai Tükör VII. évfolyam 12. szám)

Az állatállomány a számunkra fontos baromfipiacon, és azon belül is a lúd, a kacsa és a pulyka állomány tekintetében tovább zsugorodott. A takarmánygyártás alakulása Az AKI jelentése szerint az összes takarmánykészítmény termelés a 2012-ben 27 ezer tonnával nőtt az előző évhez képest. Az éves belföldi értékesítés 1093 ezer tonna volt, ami 2 százalékkal több, mint 2011-ben. A hazai keveréktakarmány gyártás az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Becslésen alapuló adatok szerint a termelés 2012. évben 3 720 ezer tonna - előzetes becslés - volt, 60 ezer tonnával kevesebb, mint 2011. évben. Az előállított keveréktakarmányok 44 százaléka baromfitáp volt. Forrás: Gabonaszövetség

A haszonállat-eledelt előállítók mellett, azok konkurenciájaként jelentkező – zömmel külföldi érdekeltségű - hobbiállat-eledel gyártó üzemek termelése folyamatosan emelkedik. Az AKI adatai szerint a hobbiállat-eledel előállítása 2012-ben 9 százalékkal, 340 ezer tonnáról 370 ezer tonnára nőtt. A belföldi értékesítés 132 ezer tonnáról 165 ezer tonnára változott éves szinten. 2012. novemberében elkezdődött a termelés a MA-KA Kft. szentesi takarmánykeverő üzemében. Az egyre zsugorodó felvevő piac mellett, az új, korszerű takarmánykeverő üzem működése a Dél-alföldi régió takarmánygyártói, így VISONKA Nyrt. gazdálkodását is kedvezőtlenül befolyásolja.


43

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 2.

VISONKA Nyrt. részvényeinek alakulás a 2012. január 01. és 2012.december 31. között eltelt időszakban

A részvény neve: VISONKA, ISIN kódja: HU0000108550, névérték: 250,- Forint bevezetett mennyiség: 1.960.000 darab, kategória: „B”. A VISONKA részvények legnagyobb tulajdonosa a Közép-európai Gázterminál Nyrt.1.960.000 darab részvényből, a 2012. 11. 26-i tulajdonosi bejelentés alapján 69,41% részesedést birtokolt. 5%-ot meghaladó tulajdonosi bejelentés (a Keg Nyrt-, kívül) nem történt és a kibocsájtóhoz sem érkezett ilyen információ, így a VISONKA Nyrt. 5%-ot meghaladó tulajdonosa továbbra is a Közép-európai Gázterminál Nyrt.

grafikon: www.portfoliofinancial.hu

A részvények kereskedése 1.120,- forint és 503,- forint között mozgott. A legmagasabb, 1120,forintos árfolyamot többször is érintette a részvény az elő félévben, a legalacsonyabb, 503,forintos árfolyam épp az év végén, 2012. december 28-án volt. Az árfolyamértékben több alkalommal is megfigyelhető hirtelen volatilitás vélhetően olyan spekulatív tranzakciók eredménye, ami a részvények árfolyamának nagyobb mértékű csökkenését, vagy hirtelen emelkedését eredményezte.


44

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 3. Tulajdonosi struktúra 2012. december 31-én a Részvénykönyv alapján

Tulajdonosi kör

Tulajdoni arány (%)

Szavazati jog (%)

Részesedés (db)

Intézményi befektetők/társaságok

82,37

82,37

1 614 452

Munkavállalók és vezető tisztség viselők

0,02

0,02

426

82,39

82.39

1 614 878

Összesen

Az 5% feletti tulajdonnal rendelkező részvényesek 2012. december 31-én a Részvénykönyv alapján

Tulajdonos KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt.

Tulajdoni arány (%) 82,37

Szavazati jog (%) 82,37

Részesedés (db) 1 614 452

Vezető tisztségviselők tulajdonában lévő részvények 2012. december 31-én a Részvénykönyv és bejelentés alapján Diósi László

Igazgatóság elnöke

100 db

Dömök Gábor

Igazgatósági tag

426 db

Gerlei Zsolt

Igazgatósági tag

100 db

Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarországon a részvénykönyvi bejegyzés nem kötelező, ezért a részvénykönyv nem teljesen tükrözi a tulajdonosi struktúrát.


45

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 5. Mérlegelemzés VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Mérleg 2012.12.31 eFt

2011.12.31 eFt

Változás %

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok,gépek,berendezések Immateriális javak Goodwill Egyéb tartósan adott kölcsön Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Vevők és egyéb éven belüli követelések Tényleges adókövetelés Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök összesen Eszközök összesen FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Saját részvények Eredménytartalék Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek összesen Kötelezettségek és saját tőke összesen

496 918 2 367 59 499 344

526 578 2 306 528 884

-5,6 2,6 100,0 -5,6

252 897

156 123

62,0

476 684 331 46 344 776 256 1 275 600

313 933 2 027 57 411 529 494 1 058 378

51,8 -83,7 -19,3 46,6 20,5

490 000 1 33 876 523 877 523 877

490 000 1 18 610 508 611 508 611

0,0 0,0 82,0 3,0 3,0

112 244 1 435

157 142 1 272

-28,6 12,8

113 679

158 414

-28,2

1 632

1 687

-3,3

44 898

46 064

-2,5

591 514

343 602

72,2

638 044

391 353

63,0

1 275 600

1 058 378

20,5


46

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A konszolidált mérlegben kimutatott eszköz- és forrásérték 217 222 eFt-tal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A befektetett eszközök értéke 29 540 eFt-tal csökkent az előző évhez viszonyítva, a változás döntően az elszámolt értékcsökkenés eredménye. A készletek 2012. december 31-i záró értéke 252 897 eFt volt (2011. december 31-én: 156 123 eFt). A változás +62,0 százalék. A vásárolt készletek értéke 86 019 eFt -tal, a késztermékek 10 755 eFt-tal növekedtek. Anyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény a vásárolt készletek 2012. december 31-i értékét 5 466 eFt-tal csökkentette. A pénzeszközök értéke 2012. december 31-én 46 344 eFt volt, mely 19,3% csökkenést jelent a 2011. december 31-i állapothoz képest. Az eredménytartalék 82%-os emelkedés után 33 876 eFt-ot ért el. A változás oka a vizsgált időszakban elért +15 266 eFt teljes átfogó jövedelem. A hosszú lejáratú hitelek állománya a rövid lejáratú hitelek közé történt átsorolás miatt 2011. december 31-i állapothoz képest 44 898 eFt-tal (28,6%-kal) csökkent.

Vagyoni helyzet mutatói

2011. év

2012. év

Befektetett eszközök fedezettsége ( % ) (Saját tőke/Befektett eszközök)*100

96,2

104,9

Saját tőke aránya ( % ) (Saját tőke /Összes forrás)*100

48,1

41,1

Befektetett eszközök aránya ( % ) (Befektetett eszközök/Eszközök összesen)*100

49,9

39,1

108,1

143,5

Eladósodottság mértéke ( % ) (Kötelezettségek/Saját tőke)*100

2011. december 31. és 2012. december 31. között a szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értéke 247 912 eFt-tal emelkedett.

Pénzügyi helyzet alakulása Pénzügyi mutatók

2011. év

2012. év

Likviditási gyorsráta (Forgóeszközök - Készletek)/ Rövid lejáratú telezettségek *100

1,0

0,8

Likviditási mutató (Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

1,4

1,2

Hosszú távú likviditás (Forgóeszközök/ kötelezettségek)

0,8

1,0


47

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója 6. Eredménykimutatás elemzése VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat) 2012.12.31

2011.12.31

Változás

eFt

eFt

%

3 568 391

3 285 062

8,6

-3 248 464

-2 968 909

9,4

Bruttó haszon

319 927

316 153

-1,2

Anyagköltségek Személyi jellegű ráfordítások Igénybevett szolgáltatások

16 612 136 269 71 776

10 339 127 419 80 334

60,7 6,9 -10,7

27 588

127 419

3,3

23 325

14 650

59,2

275 570

259 436

6,2

44 357

56 717

-21,8

-26 407

-38 934

-32,2

17 950

17 783

0,9

2 684

2 637

1,8

15 266

15 146

0,8

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

Teljes átfogó jövedelem

15 266

15 146

Anyavállalatra jutó rész

15 226

Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés költségei

Értékcsökkenés és amortizáció Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó Működési költségek Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység nettó eredménye Adózás előtti eredmény Jövedelemadók Adózott eredmény

1

0,8

15 146

Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma

1 960 000

1 388 677

Alap

8

11

Hígított

8

11

Egy részvényre jutó eredmény (Ft)

2012. évben a Csoport árbevétele az előző évhez képest 8,6%-kal növekedve, 3 568 391 eFt volt. Ezen belül a tápértékesítés 2 814 448 eFt-tal szerepelt, amely 384 638 eFt-tal magasabb,


48

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója mint az előző évben, döntően a magasabb értékesítési árak és az értékesítés mennyiségének növekedése következtében. Eredményesség alakulása

Jövedelmezőségi mutatók

2011. év

2012. év

Eszközarányos adózott nyereség ( % ) (Adózott eredmény/Eszközök eszközök)*100

1,4

1,2

Árbevétel arányos eredmény ( % ) (Üzemi tevékenység eredménye/Értékesítés nettó (árbevétele)*100

1,7

1,2

Tőkearányos eredmény I. ( % ) (Adózott eredmény/Saját tőke)*100

3,0

2,9

Tőkearányos eredmény II. ( % ) (Adózott eredmény/Jegyzett tőke)*100

3,1

3,1

Az értékesítés költsége 2012. évben 279 555 eFt-tal (9,4%-kal) meghaladta az előző évi szintet. Az összes anyagköltség 2012. évben 3 323 546 eFt volt, mely 10,9% növekedést jelent a 2011. évhez képest. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. A mezőgazdasági eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2012. évben 8,9%kal, az ipari eredetűeké 13,7%-kal voltak magasabbak az előző évhez viszonyítva. A személyi jellegű ráfordítások értéke 2012-ben 136 269 eFt volt, ami 8 850 eFt-tal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. (2011.év: 127 419 eFt). A változás elsősorban a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló bérrendezés és a béren kívüli juttatások adótartalma változásának eredménye, kisebb részben pedig a megnövekedett termelésnek köszönhető. Az igénybe vett szolgáltatások értéke jelentős mértékben, 8 558 eFt-tal csökkent 2011. évhez viszonyítva. A költségcsoportot 2011. évben a Társaság részvényeinek tőzsdei bevezetése kapcsán igénybe vett szolgáltatások értéke 10 663 eFt-tal növelte. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási költségek együttesen 4 994 eFt-tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. A Csoport konszolidált üzleti eredménye 44 357 eFt volt 12 360 eFt-tal kevesebb, mint a 2011. évben. A 2012. évi pénzügyi veszteség 26 407 eFt volt, szemben a 2011. évi 38 934 eFt-tal. A tárgyévi veszteséget a Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedéssel kapcsolatosan elszámolt értékvesztés bázis időszakhoz viszonyított csökkenése (9 988 eFt), továbbá a hitelek után fizetett csökkenő kamat 2 907 eFt-tal mérsékelte. A konszolidált nettó eredmény +120 eFt-tal több, mint a 2011. évben.


49


7. Vállalatirányítási nyilatkozat A Társaság a jogszabályokban, a BÉT Szabályzatokban és a Társaság Alapszabályában előírt nyilvánosságra hozatali szabályokat alkalmazza. A megjelentetési helyek a Társaság Honlapja (www.visonka.hu) és a BÉT hivatalos elektronikus honlapja, valamint a PSZÁF honlapja. Társaság Vállalatirányítási Dokumentumai nyilvánosak. Ezen dokumentumok között megtalálhatók a Felelős Társaságirányítási Jelentése és a Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat. 8. A Társaság vezető testületei 8.1.

Igazgatóság

Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve, tagjait - köztük a vezérigazgatót - a Közgyűlés választja meg, megbízásuk vége határozatlan. Az Igazgatóság saját tagjai között egyszerű többséggel választja meg elnökét. Az igazgatóság tagjai vezető tisztségviselők.

Név

Beosztás

Megbízás kezdete

elnök

2009. dec. 31.

Dömök Gábor

tag

2009. dec. 31.

Gerlei Zsolt

tag

2009. dec. 31.

Diósi László

A Társaság Vezérigazgatója a Társasággal munkajogviszonyban áll. A vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottaival szemben. 8.2. Felügyelő Bizottság A Társaság ügyvezetésének ellenőrzését Felügyelő Bizottság végzi, a Bizottság négy főből áll. Név

Beosztás

Megbízás kezdete

elnök

2011. ápr. 28.

Hanyecz László János

tag

2011. ápr. 28.

Hámos György József

tag

2011. ápr. 28.

Müller Henrik

tag

2012. ápr. 13.

Dr. Vincze Gergely

8.3 Audit Bizottság A Felügyelő Bizottság független tagjai közül a Közgyűlés háromtagú Audit Bizottságot választ. Az Audit Bizottság véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámolót, javaslatot tesz a könyvvizsgáló személyére ás díjazására, figyelemmel kíséri a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelményeket és összeférhetetlenségi előírásokat,


50

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója ellátja a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendőket, értékeli a pénzügyi beszámolási rendszer működését, segíti az Igazgatóság munkáját a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében.

Név

Beosztás

Megbízás kezdete

Hanyecz László János

elnök

2011. ápr. 28.

Hámos György József

tag

2011. ápr. 28.

Müller Henrik

tag

2012. ápr. 13.

9. Foglalkoztatás politika A Társaságnál nincs külön HR részleg, hanem 1 személy látja el a munkaüggyel kapcsolatos feladatokat. A társaság foglalkoztatáspolitikáját alapvetően az határozta meg, hogy az üzleti feladatok ellátásához megfelelő mennyiségű és szerkezetű humán erőforrás legyen biztosítva. A csoport a munkaerővel való hatékony gazdálkodás mellett kiemelt hangsúlyt helyez a szervezet, valamint a személyzetfejlesztésre az egyéni ismeretbővítéstől a munkaerő képesség fejlesztéséig. A Társaság munkavállalóinak átlagbére 2012. évben az előző évhez viszonyítva 7,0%-kal emelkedett. .A képzés tekintetében továbbra is stratégiai célunk a jól képzett munkaerő biztosítása ,ezért munkavállalóink szakmai képzéseken vesznek részt. Munkatársaink képzésére 2012. évben 131 eFt-ot, az előző évben 87 eFt-ot fordítottunk. A Társaságnál foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2011 évben és 2012. évben 36 fő volt, mely létszám azonos a 2012. december 31-i záró létszámmal. 10. Kutatás és fejlesztés Kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei A tárgyidőszakban kutatási, kísérleti fejlesztési költség nem került elszámolásra. 11. Környezetvédelem, fenntarthatóság Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők. Környezetvédelmi költségek Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra.


51

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója Környezetvédelmi céltartalékok A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn. 12. A vállalkozás céljai és stratégiája A VISONKA Nyrt. pár év alatt szeretne egy olyan komoly, megbízható agrártársasággá válni, amelynek működése teljesen átlátható; amely folyamatos és megbízható gazdálkodási eredményeket produkál, nyereséget ér el, amelyből tőzsdei árfolyam-emelkedésen, és osztalékon keresztül befektetői is komoly profitot érhetnek el. Ha a nemzetközi és hazai tendenciák a növekedés és a bővülés irányában hatnak, abban az esetben az ezeken a területeken tevékenykedő vállalkozások is komoly fejlődés előtt állnak. Az eredményes stratégia kiválasztásához létfontosságú, hogy összefüggéseiben ismerjük a piac mozgásait, változásait, egyszóval a mezőgazdaságban uralkodó trendeket, hiszen egy trend időben való felismerése komoly profitot eredményezhet, ugyanakkor megmenthet egy jelentősebb veszteségtől is Működésünkben továbbra is kulcsfontosságú stratégiai partnereink az UBM Cégcsoport vállalkozásai. Stratégiai céljaink a kereskedelemben:     

A Közép alföldi piacainkon elért pozícióink erősítése, a vevői igényekhez igazított termék-fejlesztésekkel. Kiegyensúlyozott termékkínálat fenntartása és további bővítése. Kereskedelmi szolgáltatásaink színvonalának emelése és a megbízható fizetőképes vevőkör optimalizálása. Elsődlegesen az értékesítésben, beszerzésben, szolgáltatásokban rejlő szinergiák kiaknázása, valamint a berendezések folyamatos korszerűsítése A dolgozók megfelelő felkészültségének biztosítása érdekében a felsővezetés gondoskodik a szükséges képzésről szakmai, minőségügyi, környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági téren egyaránt.

Beruházási, fejlesztési elképzelések 



A üzemi területtel szomszédos 14 hektár ipari terület besorolású földterület a Társaság tulajdona, amely hasonló, vagy más ipari létesítmény kialakítására, illetve a jelenlegi bővítésére is alkalmas. Ezen lehetőséget kihasználva a táraság rövid és hosszú távú tervei közé tartozik, hogy a jelenlegi gabonatároló kapacitást megkétszerezze, biztosítva azzal a termelés több havi alapanyag-szükségletének elhelyezését, valamint a taktikai célú készletezést. Célunk, hogy nagykapacitású, energia takarékos extruder berendezés beszerzésével a full-fat szója piaci pozíciónkat az egyre növekvő hazai igényekkel összhangban növeljük.

13. A Társaság kockázatai, az ezekkel kapcsolatos változások és bizonytalanságok Árfolyamkockázat A forint le- és felértékelődése a gazdálkodás eredményességét közvetlenül és közvetve


52

VISONKA Nyrt. 2012.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója befolyásolja. A forint leértékelődése következtében emelkedik az importból származó ipari eredetű alapanyagok (fehérjehordozók, premix alapanyagok, stb), energiahordozók, alkatrészek beszerzési ára, és ösztönzőleg hat a belföldön megtermelt mezőgazdasági eredetű takarmány-alapanyagok kivitelére. Bevételeink forint alapúak, így az árfolyamok alakulása eredményünkre hatással van. Kamatlábkockázat Nem garantálható, hogy a Társaság az infláció negatív hatásait át tudja hárítani vevőire. Az infláció esetleges emelkedése a hitelkamatok emelkedését eredményezné, ami negatív hatással lenne a Társaság pénzügyi gazdálkodására. Tekintettel arra, hogy a Társaság kamatráfordításai az árbevétel fél százalékának környezetében alakulnak, a finanszírozás költségeivel kapcsolatos kockázati elemet nem tekintjük jelentősnek. Hitelezési kockázat: A Társaság pénzeszközei forintban vannak. A szabad pénzeszközeit megbízható, tradicionális pénzintézeteknél helyezi el. Az anyavállalat által felvett beruházási hitel szerződés szerinti kamatlábának mértéke évente változhat. Likviditási kockázat A Társaságnál a likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, valamint megfelelő mennyiségű hitelkeret lehetőség szerinti fenntartására. A Társaságra és az ágazatra jellemző kockázati tényezők A hazai piaci lehetőségeket nagyban befolyásolja az állattartó ágazat, ezen belül elsődlegesen a vizi-szárnyas termelés mindenkori helyzete. Az alapanyag árak alakulása kiemelt hatással van a Társaság termékeinek piaci lehetőségeire, a működés eredményének alakulására. Az alapanyagárak jelentős mértékű emelkedését a Társaság nem tudja minden esetben maradéktalanul vevőire hárítani, ez az eredmény csökkenését okozhatja. A Társaság működésének alapfeltétele a termelés megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyaggal történő ellátása. Ennek biztosítására többéves múltra visszatekintő beszállítói kapcsolatrendszer működik, ami minőségi oldalról megnyugtató módon kezeli a kockázatokat. 14. Az éves beszámoló után és a jelentés publikálása között bekövetkezett jelentősebb események Az éves beszámoló után és a jelentés publikálása között bekövetkezett jelentősebb esemény nem történt.


53

54

VISONKA Nyrt évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója

Recommend Documents