A KEG Nyrt. KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE 2010

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010.

A KEG Nyrt. KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE 2010.

1


I.

A KEG Közép-Európai Gázterminál Nyrt. bemutatása

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. Magyarország cseppfolyós propán-bután gáz (LPG) szolgáltatójaként 2000 januárjában kezdte meg működését Dunaalmáson. Főbb tevékenységeink: -

LPG (cseppfolyós PB gáz) forgalmazás logisztikai szolgáltatás alternatív ellátó- szintetikus gázrendszer kiépítése

Meglévő kapacitások: -

16 ha saját tulajdonú telephely (részben fejlesztési terület) 4750 m3 tároló térfogat Iparvágány, 30 m3/óra vasúti lefejtő kapacitással 1 db saját tulajdonú és 3 bérelt vasúti tartálykocsi 100.000 db/hó kapacitású palacktöltő üzem

Rövid távú „földalatti gáztározó-projekt” elnevezésű fejlesztési célunk dunaalmási üzemegységünk tároló kapacitásának bővítése további 3 db, egyenként 4000 m3 térfogatú földtakarásos tartály telepítésével. Kereskedelemfejlesztésünk részben a nemzetközi kapcsolatok, részben pedig a hazai alternatív ellátó-rendszerek irányába történik. Kiemelt programunk a földgáz bázisú nagyfogyasztók (üzemek, települési ellátó rendszerek) „megtámasztása” csúcsidőszakban, amikor a földgázszolgáltató volumenkorlátozással kénytelen élni, vagy a tarifarendszeren keresztül növeli a földgázfelhasználás költségeit. Az SNG a földgáz-ellátás megszakításakor alternatív tüzelőanyagként alkalmazható, földgázhálózat nélküli helyekre is telepíthető, földgázra épült rendszerekre változtatás nélkül adaptálható, használható nagy földgázfogyasztók fogyasztási csúcsainak levágására, ösztönzi a fogyasztók megszakíthatóvá válását, a teljesítménydíjak csökkenésével mérsékelheti a fűtési költségeket, környezetbarát, alkalmazásával a fűtőolaj kiváltható, alacsony üzemeltetési költségekkel bír, emberi felügyelet nélkül is biztonságosan működik Ebben a tekintetben hangsúlyos, hogy a dunaalmási terminál a hazai ipari termelés mintegy 80%-át lefedő 100 km sugarú kör középpontjában van, a szlovák-magyar határon fejlődő ipari- logisztikai környezetben. (Ipari parkok: Tatabánya, Tata, Esztergom, Oroszlány, Kisbér, Győr, Székesfehérvár). A cég 2001-ben kezdte meg a palackos PB-gáz forgalmazását, mely időponttól palackos viszonteladói hálózatát folyamatosan fejleszti lefedettségének országos méretűre növelése érdekében. Társaságunk vállalja komplett tartályos fűtési rendszerek tervezését, engedélyeztetését, kivitelezését és azt követően PB-gázzal történő ellátását A KEG NyRt. által forgalmazott autógáz felhasználása a környezetvédelmi előnyök mellett az energiahordozók ésszerű kihasználását jelenti. A gáz üzemanyagok az úgynevezett alternatív 2

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. üzemanyagok közé tartoznak, a hagyományos járművek hajtására viszonylag egyszerű átalakítással felhasználhatók. Európa legnagyobb LPG tartálya a 4000 m3 térfogatú tároló kapacitását 2007. október 8-tól lehet lekötni MSZ EN 1601-es minőségű gáz tárolására. Természetesen ennél kisebb tartályok is rendelkezésre állnak a mennyiségi igényeknek megfelelően. A minimum leköthető tároló kapacitás 330 m3 (megközelítőleg 3 vagon, figyelembe véve a nemzetközi kereskedelmi szabályozást). A KEG Nyrt. Magyarország területén két központi telephellyel rendelkezik A dunaalmási terminálon 2010. július 8-án megtörtént az új karusszeles palacktöltő üzemünk műszaki átadása, ami 100.000 db/hó kapacitású üzemet jelent. A KEG Nyrt. földrajzi elhelyezkedésének és Duna közelségének köszönhetően komplett LPG logisztikai szolgáltatást nyújtunk a régió piaci szereplőinek. Rendelkezünk vasúti kapacitással technológiai rendszerünk egyaránt alkalmas az európai és az orosz típusú vagonok fogadására. Tartályautóink segítségével képesek vagyunk az ország bármelyik pontjára eljuttatni az LPG-t. Másik telephelyünk a Kaposváron található - mintegy 100 ezer m2 összterületű, egybefüggő ipartelep - melyen Társaságunk energetikai és logisztikai központot fejleszt, továbbá ez a terület lesz a bázisa az alternatív energiákhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, beruházásoknak.

II.

Általános megállapítások a 2010. évről

II/1.) Gazdasági környezet, az energiaágazat helyzete A 2010-es évet az elhúzódó globális gazdasági válság hatásai határozták meg. A kilábalás régiónk egyes országaiban – különösen a vizsgált időszak utolsó negyedévében – különböző ütemben zajlott: Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Észtország erősen teljesített, miközben többek közt Magyarország, Horvátország és Románia lemaradása folytatódott. A régió növekedése továbbra elsősorban a németországi ipari fellendülésnek köszönhető, miközben a belső kereslet gyenge a magas munkanélküliség és a gyenge hitelállomány bővülés miatt. A legtöbb régiós országban 2011-ben várható különböző mértékű fiskális megszorítások miatt valószínűsíthető, hogy a gazdasági növekedés üteme az elkövetkező időszakban még nem fog dinamikus bővülést produkálni. A kilábalásra nézve az egyik legfőbb kockázatot az Euró-zóna folytatódó válsága jelentheti. Magyarországon az ipari termelés volumenének 2009-es 17,7%-os visszaesése után 2010ben 10,5%-os növekedése volt tapasztalható az előző évekhez viszonyítva. Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 decemberében 8,5%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 6%-kal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 11,8%-kal csökkent. (KSH Gyorstájékoztató 2011. február)

3

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. A volumenindex az elmúlt két évben az alábbiak szerint alakult: (Előző év azonos időszaka = 100%) 2009

2010

január

77,4

103,5

február

71,0

108,2

március

84,2

104,2

április

72,8

110,0

május

77,8

114,2

június

81,2

115,3

július

80,6

109,4

augusztus

80,3

117,8

szeptember

85,3

111,2

október

86,9

108,5

november

93,0

114,7

december

101,4

108,5

100,0

110,5

IPARI TERMELÉS VOLUMENINDEXÉNEK ALAKULÁSA 140 120 100 80 60 40 20

2009

december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

január

0

2010 Volumenindex

100%

4

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. A hazai gazdasági teljesítmény csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez. A gazdasági kilábalás a korábban vártnál lassúbbnak bizonyul, amiben elsősorban a belső keresleti tényezők játszanak szerepet. A háztartások eladósodottsága, a foglalkoztatási viszonyok kedvezőtlen alakulása a belső kereslet növekedését az érintett időszakban nem támogatta. A háztartások eladósodottsága miatt Magyarországon a belső kereslet nagyobb mértékben és tartósabban esett vissza, mint más országokban. Az ipari felhasználásra és a háztartások keresletére változatlanul a válság során kialakult alacsony szint, ezzel egy időben az alapanyag beszerzések költségeinek számottevő növekedése volt a jellemző. A Fogyasztói Várakozások Indexének (FVI) alakulásában 2010-ben folyamatos növekedés volt megfigyelhető. A növekedés oka, hogy átmenetileg javult az ország rövid és hosszú távú gazdasági helyzetének megítélése - a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozások viszont nem változtak. A Vásárlási Hajlandóság Indexének (VHI) az eddigi mérsékelt növekedése szeptemberben megállt. Az index stagnálása azzal magyarázható, hogy változatlan maradt a háztartások jelenlegi pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése, és a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv. Bíztató ugyanakkor, hogy Németországban három éves csúcson áll a fogyasztói bizalom. A gazdaság általános helyzetére és a személyes jövedelmekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak, a fogyasztók pedig bíznak benne, hogy a gazdasági fellendülés tovább folytatódik a következő hónapokban. Hazánkban egyelőre viszonylag alacsony, de stabil a vásárlási hajlandóság. Jelentősebb növekedés akkor következhet be, ha a gazdasági enyhülés kézzelfogható jelei megjelennek az emberek mindennapjaiban. (Napi Gazdaság, GFK Hungária) Az ipari termelés volumenadataival szoros összhangot mutat a GDP alakulása (KSH 2010. IV.- előzetes)

Év\Negyedév

(Előző év azonos időszaka = 100%) IV. I-II. I-III. I-IV. 97,8 102,0 101,5 100,6

2008

I. 102,0

II. 101,9

III. 100,5

2009

93,6

92,6

92,8

94,9

93,1

93,0

93,5

2010

99,4

100,8

102,2

102,4

100,1

100,8

101,2

GDP ALAKULÁSA 2008-2010 104 102 100 98 96 94 92 90 88 86 I.

II.

III.

2008

IV.

I.

II.

III.

IV.

2009 Tény

I.

II.

III.

IV.

2010 100%

5

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. 2010-ben – előzetes adatok szerint – 1085 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 29,4 PJ-lal, 2,8%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az energiafelhasználást egyrészt a fűtési igény előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatti növekedése, másrészt a feldolgozóipar egyes ágazatainak növekvő energiaigénye alakította. A gazdaság relatív energiaigényessége – a GDP 1,2%-os emelkedése mellett – 1,6%-kal nőtt. Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül 38% hazai termelésből, 62% behozatalból származott. Termelésből közel azonos (0,5%-kal nagyobb) mennyiség állt rendelkezésre, mint 2009-ben. A nagyobb részarányt képviselő energiaforrások közül a földgáz termelése 2,5%kal, a kőolajé 5,7%-kal csökkent, míg a széné és az atomerőművi villamos energiáé 2,0, illetve 2,1%-kal nőtt. Növekedés jellemezte a szerény mennyiségű megújuló energiaforrásokat: a tűzifa előállítása 11%-kal, az egyéb megújuló energiaforrásoké 5,2%-kal nőtt. Az energiahordozók behozatala – fűtőérték alapján számolva – 4,8%-kal emelkedett, ezen belül az import közel felét kitevő kőolaj és kőolajtermékeké 7,6%-kal, a széné 27%-kal nőtt. Az energiakivitel 26%-kal volt több, mint 2009-ben, mennyisége a belföldi felhasználás 12%-ának felelt meg. A termelés és az import mennyiségének alakulása nemcsak a nagyobb igények kielégítését biztosította, hanem lehetővé tette a készletek 10,0 PJ-lal való növelését is. A gazdasági teljesítménnyel arányosan volt megfigyelhető a hazai gazdaság energiafelhasználásának alakulása, amely az év átlagában mintegy 2-3 %-kal haladta meg az előző évit. A felhasználás növekedése inkább az év második felére volt jellemző. (KSH Jelentés, 2010/12)

Energiafelhasználás előző év

PJ

azonos hó = 100

2008 2009 2010 2008 2009 2010 január

122,5

117

115 106,1

február

112

103

105 106,7

március

108

95

97

108

88 102,1

április

83,5

70

71

105

83,8 101,4

május

70

60

64

100

85,7 106,7

június

73

67

71

100

91,8

július

75

73

75

98,7

97,3 102,7

augusztus

73

73

76

100

100 104,1

szeptember

79

74

77

100

93,7 104,1

október

98,5

93

96

97

94,4 103,2

november

113

108

106

92,6

december

118,8

123 100,4

95,5

98,3

92 101,9

95,6

106

98,1

90,8 103,5 104,7

6


A HAZAI GAZDASÁG ENERGIA FELHASZNÁLÁSA [PJ] 140 120 100 80 60 40 20 január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december

0

2008.

2009.

2010.

A HAZAI GAZDASÁG ÉVES ENERGIAFELHASZNÁLÁSA 2007 - 2010 [PJ] 1140 1120 1100 1080 1060 1040 1020 1000 2007

2008

2009

2010

A magyar LPG piac 2010. évre érvényes fontosabb jellemzői az alábbiak: -

Hét LPG forgalmazó birtokolja a piacot, melyek közül egynek van termelése (MOL) és mindösszesen négynek palacktöltő üzeme. A forgalom közel 40%-a palackban realizálódik, ahol továbbra is az alumínium gázpalack a piacvezető. 7

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. -

-

A forgalomba bekerült elfekvő palackok miatt megnőtt a felújítási költséghányad, ami palackonként meghaladja a 2400 Ft-ot. Az ellátásbiztonság kérdése előtérbe helyezte a szintetikus gáz (SNG) rendszerek iránti érdeklődést, amely potenciálisan növelheti az LPG iránti igényt. A tartósan magas energiaárak rákényszerítik a fogyasztókat, hogy költségeiket új megoldásokkal csökkentsék. Az SNG-vel megvalósítható csúcslevágás a lekötési díjak jelentős csökkentését teszi lehetővé számos nagyvállalat számára, miközben teljes alternatívát is jelenthet földgáz kimaradás esetére. Az autógáz térhódításának egyik átmeneti akadálya, hogy a magyar jogszabály alkotók késnek az EU mélygarázsra vonatkozó szabályozásának rendeletbe iktatásával. Így a parkolóházak, valamint a magánszemélyek ebből adódó félelme továbbra is akadályozza a térnyerést.

II/2.) Megállapítások a KEG Nyrt. 2010. évi gazdálkodásáról A beszámolási időszakot még mindig az elhúzódó gazdasági válság hatásai jellemezték. Az export és tartályos üzletág forgalmát meghatározó ipari felhasználás visszaszorult, a 2010. évi növekedés ellenére sem tudott visszakerülni a válságot megelőző szintre. A háztartások jövedelmeinek zsugorodása következtében mérséklődött a lakossági fogyasztás is. Ezzel egy időben jelentősen emelkedtek az alapanyag beszerzéssel kapcsolatos költségek, amit a földgázkitermelés és a finomítói kapacitások visszafogása és ezzel a fajlagos költségek növekedése magyarázhat. A KEG Nyrt. 2010. üzleti évre megfogalmazott célja a működési folyamatok racionalizálása, valamint a kereskedelmi kapcsolati rendszer felülvizsgálata és újra strukturálása volt. Ezzel összefüggésben megújította működési szervezetét is.

A 2010. üzleti évet az egyes termékcsoportok közötti súlypont-áthelyezés jellemezte: csökkenő forgalom mellett, de növekedett a palackos értékesítés részaránya elsődlegesen a fűtési gáz forgalmazási arányának rovására. A konfekcionálatlan termékcsoport forgalma visszaszorulásának főbb okai: - 2010. májusában közös megállapodás alapján lezártuk a TIG Zrt. stratégiai készleteinek feltöltésére és tárolására vonatkozó megállapodásunkat - Az export forgalmat elsődlegesen finanszírozási nehézségek miatt nem sikerült bővíteni. - A saját tulajdonú tartályok telepítései – szintén finanszírozási okok miatt – elhúzódnak. - Az alternatív energiaellátásra vonatkozó projektek csak az év utolsó negyedében indultak. (Suzuki)

8


2009. ÉVI VOLUMEN MEGOSZLÁS

Palackos

Fűtési

Autógáz

2010. ÉVI VOLUMEN MEGOSZLÁS

Palackos

Fűtési

Autógáz

Az árbevétel megoszlása a volumenekéhez hasonló képet mutat. Ki kell emelni, hogy számottevő forgalom-bővülés mellett (a 2009-es forgalmat 305%-on teljesítve) növekedett a szolgáltatások, ezen belül kiemelten a logisztikai szolgáltatások részaránya.

2009. ÉVI ÁRBEVÉTEL MEGOSZLÁS

Palackos

Fűtési

Autógáz

Szolgáltatások

2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL MEGOSZLÁS

Palackos

Fűtési

Autógáz

Szolgáltatások

9

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. Az értékesítés volumen adatainak havonkénti alakulását mutatja az alábbi ábra: ÉRTÉKESÍTETT VOLUMEN HAVONKÉNTI ALAKULÁSA 2009-2010 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200

2009

be r de ce m be r

no ve m

au gu sz tu s sz ep te m be r

0

2010

A volumenek alakulásában mindkét fő termékcsoportnál visszaesés tapasztalható. A palackos termék forgalmazásánál volumen oldalon a vevői kapcsolatrendszer korábban említett újra strukturálása miatt tapasztalhatunk visszaesést, amit részben ellentételez a megtartott, illetve újonnan szerződött partnerkapcsolatok minőségének javulása. A tartályos forgalmazásban a TIG-es együttműködés megszűntét, és az alternatív energiaellátó rendszerek beléptetésének késői időpontját kell kiemelni. Valamennyi területen éreztették hatásukat a jelentős részben a beszerzési árak dinamikus emelkedésével összefüggésbe hozható finanszírozási nehézségek. Ezzel hozható összefüggésbe, hogy az augusztustól megkezdődött, részben szezonális hatásnak betudható növekedés novemberben megtorpant. Decemberben kezdte meg a KEG Nyrt. alapanyag ellátásának import bázisát kiépíteni. A jövedelmezőségi szempontok szerint kimondottan előnyös konstrukció kiszélesítésére azonban az említett finanszírozási korlátok miatt nem volt lehetőség. A TARTÁLYOS ÉRTÉKESÍTÉS MEGOSZLÁSA 2009

A TARTÁLYOS ÉRTÉKESÍTÉS MEGOSZLÁSA 2010

18%

45%

12%

55%

58% 12%

Fűtési

Export

Autógáz

Tig

Fűtési

Autógáz

10


ÁRBEVÉTEL HAVONKÉNTI MEGOSZLÁSA 2009-2010 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000

-50 000

2009-értékesítés

2009-szolgáltatások

2010-értékesítés

no ve m be r de ce m be r


0

2010-szolgáltatások

Az árbevétel alakulásában a korábbiaknál nagyobb súlyt kaptak a logisztikai szolgáltatások. A TIG Zrt.-vel megszüntetett együttműködést követően bértárolási együttműködés indult a MOL Nyrt-vel, biztosítva ezzel a 4000 m3 térfogatú tartály korábbiaknál hatékonyabb kihasználását. A logisztikai szolgáltatások körében kell megemlíteni a Magyar Suzuki Zrt.-nél kialakított alternatív energiaellátó rendszer kialakításában és alapanyag ellátásának biztosításában való részvételt. Az év végi telepítés – októberi üzembe helyezés – miatt alapanyag oldalon jelentős hatással a kapcsolat az éves teljesítményre ugyan nem volt, de a projekt pilot értékét tekintve az év jelentős eseményeként kell kiemelni. A jelzett változások pozitív hatásai – a logisztikai szolgáltatási kör kiszélesedése mellett - az értékesítési fajlagosok alakulásában mutatkoztak meg. ÉRTÉKESÍTÉSI FAJLAGOSOK ALAKULÁSA 2009-2010 300 250 200 150 100 50

2009

be r

de ce m

be r no ve m


0

2010

11

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. Az üzleti év végére elmondható, hogy az előző évben alkalmazott nyomott árazás piaci hatásait a KEG Nyrt. kezelte, értékesítései a hazai piacon kialakult mindenkori árszint centrumában történtek. Meg kell említeni a vevőkapcsolatok minőségére mutató másik fontos jellemzőt, a partnerek által tanúsított fizetési fegyelmet. A KEG Nyrt. a korábbiaknál nagyobb súlyt fektet a partnerkapcsolatok ápolására, ezzel együtt a kintlévőségek időben és hatékonyan történő kezelésére. Az energiaárak általános növekedése az LPG piacán is éreztette hatását. A beszerzett alapanyag 2010-ben súlyozottan 40%-ot meghaladó mértékben került többe, mint egy évvel korábban. Ez mind a készletek, mind a vevők finanszírozásában többletfeladatokat, alkalmanként feszültségeket okozott a gazdálkodásban. BESZERZÉSI FAJLAGOSOK ALAKULÁSA 2009-2010

25 0 20 0 15 0 10 0 50 0

2009

2010

A beszerzési egységárak mérséklésében az alternatív források – import – feltárása bizonyult hatékony eszköznek. Az első ügyletek lebonyolítására 2010 decemberében került sor. Ezek, valamint az ezeket követő beszerzések eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy jelentős – 15-25% - nyi költségmegtakarításra van lehetőség.

A KEG Nyrt működésében a 2010. év meghatározó jelentőségű volt, a vázoltakon túl több szempontból is: • 2011 januárjában a Magyar PB-Gázipari Egyesület (MPE) a Társaság tagfelvételi kérelmét egyhangú határozatával elfogadta, melynek következtében a KEG Nyrt. az MPE teljes jogkörű tagvállalatává vált. Az MPE a tagjai érdekvédelmére, a közös szakmai munka összehangolására létrejött társadalmi szervezet, melynek megfogalmazott céljai között szerepel az országos, helyi és felhasználói energetikai és PB-gáz technológiai feladatok megoldásának elősegítése, a tagok szakmai ismereteinek bővítése, a PB-gáz felhasználás nemzetközi tapasztalatainak és normáinak közvetítése a magyar szakemberek és felhasználók felé, a gazdaságos és környezetkímélő PB-gáz felhasználás elősegítése, a közvélemény e célból történő formálása, a PB-gáz iparág és szolgáltatás szakmai képviselete bel-és külföldön, a hazai energetikai ipar támogatása, a PB-gáz ellátással és 12


•

felhasználással kapcsolatos szabályozások és előírások kezdeményezése, véleményezése és formálása, az iparág műszaki-biztonságtecnikai színvonalának emelése. Az egyesületi célok teljesítése során az MPE feladata a tisztességtelen verseny minden megjelenési formájának leküzdése, illetve más illetékes szervek ez irányú tevékenységének segítése. Az év során három alkalommal hajtottunk végre tőkeemelést: I. 2010. január 12-én tőkeemelés 367.147 db darab új, 400 Ft névértékű és 550 Ft kibocsátási értékű, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító (’A’ sorozatú) dematerializált törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatalával. A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát a Társasággal szemben fennálló, elismert követelések képezték. A tőkeemelést végrehajtották: A CAPI-TALL LLC (11850 Dr. Martin Luther King Street N, Saint Petersburg, FL. US 33716) az őt megillető 170.210.097 Ft összegű, elismert követelés, a SUPERLATIVE SERVICE LIMITED (CO.: 56853., Suite 41/42, Victoria House, 26 Main Street, Gibraltar) az őt megillető 23.985.029 Ft összegű, elismert szállítói követelés, valamint a Seres és Társa Épületgépészeti és Mélyépítési Kft-t (Cg.: 13-09-104564., 2134 Sződ, Dózsa György út 154.) az őt megillető 7.736.691 Ft összegű, elismert szállítói követelés apportjával. II.

2010. március 31.: zártkörű alaptőke emelés keretében 5.592.545 db új, 400 Ft névértékű és kibocsátási értékű, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító (’A’ sorozatú) dematerializált törzsrészvény kibocsátásával a Társaság alaptőkéjének 2.237.018.000 Ft-tal történő, 3.474.062.800 Ft-ra való felemelésére került sor. Az alaptőke felemelésére nem pénzbeli hozzájárulás (apport) ellenében került sor. Az apport tárgya az „ANONYMUS” Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg:14-09-306584, székhely: 7400 Kaposvár, Arany J. u. 97.) törzstőkéjének 100%-át megtestesítő, összesen 480.000.000 Ft névértékű üzletrészeinek tulajdonjoga, melyek összértéke: 2.237.018.000 Ft. A tőkeemelést végrehajtották: -

„N-JOY MÉDIA” Reklám és Marketing Korlátolt Felelősségű Társaság (7400 Kaposvár, Arany J. u. 97.; Cg. 14-09-302937) tagnak a fentiekben megjelölt társaság törzstőkéjének 40%-át megtestesítő, 192.000.000 Ft névértékű üzletrészének értéke: 894.807.200 Ft, 2.237.018 db KEG részvény ellenében.

-

Solymász-95 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (8756 Zalasárszeg, Petőfi Sándor u. 25., Cg. 20-09-067535) tagnak a fentiekben megjelölt társaság törzstőkéjének 40%-át megtestesítő, 192.000.000 Ft névértékű üzletrészének értéke: 894.807.200 Ft, 2.237.018 db KEG részvény ellenében.

-

Koppány-köve Korlátolt Felelősségű Társaság (7400 Kaposvár, Arany János u. 97., Cg.14-09-309653) tagnak a fentiekben megjelölt társaság 20 %-át megtestesítő, 96.000.000 Ft névértékű üzletrészének értéke: 447.403.600 Ft, 1.118.509 db KEG részvény ellenében.

III. 2010. július 6-án új, 400 Ft névértékű és kibocsátási értékű, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító (’A’ sorozatú) dematerializált törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatalával a Társaság alaptőkéjének 2.511.972.400 Ft-tal történő, 5.986.035.200 Ft-ra való, apport ellenében megvalósuló felemelésére került sor. 13

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. Az apport tárgyai: -

-

-

-

-

•

A PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt-nek (1113 Budapest, Bocskai u. 77-79.; Cg.01-10-042533) a Társasággal szemben fennálló 81.004.897.- Ft összegű, a Társaság által elismert, a könyvekben nyilvántartott, lejárt - szállítói követelés, tagi kölcsön és kamata címén keletkezett - követelése. Az apport értéke – figyelembe véve a független könyvvizsgálói jelentést – a követelés könyv szerinti értékével egyező, azaz 81.004.897.- Ft. Az apportot a PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. szolgáltatta. A Visonka Zrt. (6075 Páhi, III. körzet 51.; Cg.03-10-100423) által kibocsátott 225.284 db 1000.- Ft névértékű, mindenben azonos jogokat biztosító (‘A’ sorozatú) névre szóló törzsrészvény. Az apport értéke – figyelembe véve a független könyvvizsgálói jelentést – 994.700.000.- Ft. Az apportot a PHYLAXIA 1912. Holding Nyrt. szolgáltatta. A Visonka Zrt. (6075 Páhi, III. körzet 51.; Cg.03-10-100423) által kibocsátott 234.480 darab, 1000.-Ft névértékű, mindenben azonos jogokat biztosító (‘A’ sorozatú) névre szóló törzsrészvény. Az apport értéke – figyelembe véve a független könyvvizsgálói jelentést – 1.035.300.000.- Ft. Az apportot a GYE-MA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Kőhíd u. 17.; Cg.03-09-103570) szolgáltatta. Az EURO GENERÁL Építő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak (9026 Győr, Vízmű u. 2.; Cg:08-09-008700) a Társaság felé fennálló 282.356.330.- Ft összegű lejárt, a Társaság által elismert és a könyveiben szereplő szállítói követelés, valamint 45.994.932.- Ft összegű lejárt, a Társaság által elismert és a könyveiben szereplő, tagi kölcsön és kamatai címén fennálló követelés, összesen 328.351.262.- Ft lejárt, elismert követelése. Az apport értéke – figyelembe véve a független könyvvizsgálói jelentést – a követelés könyv szerinti értékével egyező, azaz 328.351.262.- Ft. Az apportot az EURO GENERÁL Kft. szolgáltatta. Az „N-JOY MÉDIA” Reklám és Marketing Korlátolt Felelősségű Társaságnak (7400 Kaposvár, Arany J. u. 97.; Cg.14-09-302937) a Társasággal szemben fennálló 72.616.438.- Ft összegű, lejárt, elismert, a Társaság könyveiben szereplő követelése. Az apport értéke – figyelembe véve a független könyvvizsgálói jelentést – a követelés könyv szerinti értékével egyezı, azaz 72.616.438.- Ft. Az apportot az „N-JOY MÉDIA” Kft szolgáltatta

Üzembe helyeztük 100.000 db/hó kapacitású karusszeles töltőüzemünket. A beruházásnál felhasználjuk a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében elnyert vissza nem térítendő támogatást.

A fent ismertetett legfontosabb események részben már jelentkeznek a vállalat 2010. évi gazdálkodási eredményeiben, részben viszont a jövőbeni fejlődési potenciált alapozzák meg, így a mutatókban majd a következő években vehetők számításba.

14

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. Az eredmények részletes vizsgálatát megelőzően bemutatjuk a KEG Nyrt. konszolidált, IFRS szerinti legfőbb gazdálkodási mutatóit:

Tételek megnevezése (e Ft-ban) Mérleg főösszeg Saját tőke Értékesítés nettó árbevétele Üzleti eredmény Teljes átfogó jövedelem

2010.12.31 7.178.106 5.347.374 1.893.342 -631.007 -826.328

2009.12.31 2.679.170 1.343.536 1.364.985 -23.784 -116.715

Index 267,9% 398,0% 138,7%

III/1.) A KEG Nyrt árbevételei, működési bevételei •

•

A KEG Nyrt. árbevétele a konszolidációba vont leányvállalatok forgalmának köszönhetően növekedett a jelentéssel érintett időszakban. A bemutatott bevételek 65,3%a konszolidációs hatás. Az anyavállalat forgalma a kedvezőtlen gazdasági környezet, az energiaárak drasztikus emelkedése és az ebből fakadó finanszírozási nehézségek, valamint a korábbiakban ismertetett struktúraváltás következtében szorult vissza. A bevételek belföldi forgalomból származnak. Az árbevétel struktúrája: 2010

2009

eFt

eFt

Termék Gázértékesítés Takarmányértékesítés Ingatlan bérbeadás Összesen

•

638.613

1.364.985

1.209.075

-

45.654

-

1.893.342

1.364.985

A Társaság gázértékesítésből származó bevétele jelentősen csökkent az előző évi bevételhez képest. A csökkenés fő oka, hogy a Társaság a 2010-től a minőségi vevőkapcsolatokat helyezte az értékesítési stratégia középpontjába szemben a megelőző időszakkal, amikor volumen-centrikus politikát folytatott a kereskedelmi kapcsolatok megőrzése, illetve szélesítése érdekében. Az ügyfélszintű jövedelmezőség, mint elvárás a vevőkapcsolatok erózióját vonta maga után. Emellett a dinamikusan növekvő alapanyag árak miatt a Társaság beszerzéseiben nehézségek jelentkeztek, melynek következtében az ellátási kötelezettséggel járó piacbővítés akadályoztatva volt. 2010-ben a Társaság az említett jövedelmezőségi megfontolások mentén megszüntette együttműködését egy jelentős partnerével (TIG), amely az előző évben mintegy 330 mFt nettó árbevételt jelentett a KEG számára. Az árbevétel képződésének legfontosabb területe a palackos üzletág, innen származik a forgalom 69,5%-a. Az Nyrt. gazdálkodásának 2010 évi alakulására ennek az üzletágnak a jellemzői voltak a legnagyobb hatással. A hivatkozott hatékonyság javító intézkedések következtében az előző évivel összehasonlítva 49,6%-os volumencsökkenés ellenére az árbevétel tömege csak 34,9%-kal zsugorodott. Az értékesítés éves súlyozott fajlagosai a bázishoz képest 29,6%-kal javultak. 15

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. •

• • •

A legnagyobb visszaesés a fűtési ágazatban figyelhető meg. Az árbevétel – az előző évi 35,7%-kos növekedés után – 89,5%-kal csökkent. Ezt egyértelműen a TIG Zrt-vel megszüntetett együttműködés hatásának kell tulajdonítani. Ki kell emelni, hogy az értékesítés éves súlyozott fajlagosait összehasonlítva az egy évvel korábban a TIG-es kapcsolatban realizáltakkal 125,0%-os növekedés figyelhető meg. Ugyanez az összehasonlítás a bázisév üzletági átlagával 99,2%-os javulást mutat. Az előző évben is alacsony - 5,8%-os részarányt – képviselő export kibontakoztatása a vizsgált időszakban finanszírozási okokra visszavezethetően nem történt meg. A KEG Nyrt. stratégiájának kiemelten fontos eleme az export részarányának jelentős növelése. A vállalatcsoporton belül és stratégiai partnercégek körében folytatódott a beszerzésieladási szinergiák erősítése a kölcsönösen előnyös üzleti lehetőségek feltárásával, de ennek árbevétel-növelő hatása jelentősebb összegben a jövőben jelentkezik majd. A bevételeken belül alacsony részaránnyal ugyan, de erősödött a logisztikai szolgáltatások szerepe. A 2008. óta végzett bérpalackozási tevékenység mellett megnövekedett a 4000 m3-es óriástartály kapacitásainak hatékonyabb kihasználását célzó bértárolás jelentőssége. 2010. szeptembere óta a MOL Nyrt. részére végzünk tárolási szolgáltatást. Az üzletág forgalma 2009.-hez képest 205,2%-kal nőtt.

III/2.) A KEG Nyrt költségei és ráfordításai: •

A költségszerkezetben meghatározó súllyal jelentkeznek az árubeszerzés költségei. Különösen jelentős növekedések történtek ezen a területen mind az energiaárak – ezen belül az LPG – mind pedig a takarmányozási alapanyagok árainak területén. Ezek a változások nagyban hozzájárultak a jelzett finanszírozási problémák kialakulásához. 2010

2009

eFt

eFt

658.705

801.470

1.076.469

-

Ingatlan bérbeadás közvetlen önköltsége

21.256

-

Alvállalkozói tevékenységek

21.230

-

1.777.660

801.470

Gázértékesítés önköltsége Takarmányértékesítés önköltsége

Összesen

16


•

•

• •

• •

A ráfordítások második legsúlyosabb eleme a személyi ráfordításoké. A 2009. évihez képest tapasztalható 28,6%-os növekményt teljes egészében a konszolidációba vont leányvállalatoknál jelentkező ráfordítások magyarázzák. A KEG Nyrt ráfordításait a bázisévhez képest 1,3%-kal mérsékelte. A költségcsoport szintentartását az új, hatékony vállalati működéshez szükséges, illetve jelentős fejlesztési elképzelések megvalósításához kialakított szervezeti struktúra magyarázza. A költségcsoportban alkalmazott ráfordítások több területen – import beindítása, logisztikai arculat szélesítése, SNG rendszer elindítása, kereskedelmi kapcsolatrendszer felülvizsgálata az értékesítési fajlagosok kiigazításával, nyomáspróbázással kapcsolatos feladatok költséghatékony kezelése - már 2010-ben is hasznosultak, az elindított folyamatokat a következő időszakban kell kiszélesíteni és hatékonyan a tevékenységbe illeszteni. Az igénybevett szolgáltatások körében már érvényesültek a 2008 végétől kezdődően folyamatosan foganatosított intézkedések hatásai. Ezek eredményeként a költségcsoport ráfordításai az előző évi 5,8%-kos csökkenés után 26,0%-kal mérséklődtek tovább. További tartalékokat látunk a ki- és beszállítás megszervezésében, és az értékesítési hálózat működtetésében. Az elszámolt értékcsökkenés 51,3%-kos növekedéséből 28,9%-ot magyaráz a KEG Nyrtnél végrehajtott eszközbővítés - 100.000 db/hó kapacitású palacktöltő gépsor üzembe helyezése -, a többi a konszolidációs hatás következménye. Jelentős változás tapasztalható az egyéb bevételek és ráfordítások nettó értékének alakulásában. Az 550,9%-os növekedés mögött az alábbi kiemelt események állnak: o 2007-ben a Társaságnál a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága jövedéki adó hiányt állapított meg különböző jövedéki adó kérdésekben, valamint ehhez kapcsolódóan adóbírságot, késedelmi kamatokat és mulasztási bírságot összesen 127.438 eFt összegben. A határozat jogerőre emelkedett, de a KEG Nyrt. felülvizsgálati kérelemmel élt a Legfelsőbb Bíróság előtt, mely kérelmet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált, így az ítéletet hatályon kívül helyezte és a Megyei Bíróságot új eljárásra utasította. A peres eljárás a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt folyamatban van. o 2010. december 9-én a Társaság peren kívüli egyezség során megállapodott a GANZ Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Zrt „f.a” felszámolójával, mely szerint a KEG 190.800 eFt kártérítési igényét (vállalkozási szerződés késedelmes és hibás teljesítése miatt) a GANZ tulajdonában lévő dokumentált műszaki rajzok, gyártási rajzok, gyártási eljárások átadásával egyenlítette ki. A rajzok elismert ellenértéke 190.800 eFt. A rajzokat a Társaság szellemi termékként vette nyilvántartásba. Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések, és a működés finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. A ráfordítások a bázisévi adat 99,99%-án, vagyis gyakorlatilag azonos szinten realizálódtak. A pénzügyi műveletek nettó veszteségének jelentős része értékpapírok árfolyam veszteségéből származik.

17


Fizetett kamatok Lízingek kamatai Árfolyamveszteség Értékpapír értékesítés árfolyamvesztesége Tulajdoni rész értékesítése Kapott kamatok Garancia díjak Árfolyamnyereség Bankköltség Részvények árfolyamvesztesége Badwill elszámolása Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége

2010

2009

eFt

eFt

87.354 989 9.844 5.496 3.212 (1.078) (2.458) 19.567 92.957 (1.487)

87.360 2.377 3.379 (233) 6.138 (13.933) 9.798 -

214.396

94.886

III/3.) A KEG Nyrt eredményének vizsgálata •

• • •

A 2010. év során foganatosított működési és szervezeti változások célja a tevékenység hatékonyságának számottevő javítása, az alternatív alapanyag ellátás feltételeinek kialakítása, a logisztikai tevékenységi kör szélesítése, a kereskedelmi kapcsolatrendszer korszerűsítése volt. Az ezzel kapcsolatos költségek értelemszerűen azonnal jelentkeztek, a változások eredményei azonban a későbbiekben mutatkoznak meg a KEG Nyrt. gazdálkodásában. Az alkalmazott költségmegtakarító intézkedések csak részben tudták ellentételezni a jövedelmezőségre gyakorolt kedvezőtlen hatást. Másrészt a már ismertetett piaci viszonyok – elsődlegesen a palackos üzletágban – árleszorító hatással voltak, vagyis a bevételek növelése oldaláról korlátozták a KEG Nyrt. lehetőségeit. A két hatás együttesen vezetett oda, hogy az üzemi szintű eredmény jelentősen zsugorodott. A bruttó haszon zsugorodásában az alapanyagárak dinamikus növekedése volt meghatározó valamennyi területen. Az üzleti eredmény alakulásában a bruttó haszon változásai mellett az egyéb bevételek és ráfordítások egyenlegének korábban részletezett változásai voltak meghatározók. A pénzügyi műveletek eredményének alakulásában a fizetendő kamatok mértéke mellett meghatározó szerepet kaptak az árfolyam veszteségek, amelyeket értékpapírok árfolyam mozgásai kapcsán kellett a KEG Nyrt.-nek elszenvednie.

18

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. III/4 A KEG Nyrt igazgatásában bekövetkezett változások •

A Társaság Közgyűlése 2010. március 22. hozott döntésével megszüntette az Igazgatóságot és a Felügyelő Bizottságot és felmentette azok tagjait. Létrehozta az Igazgatótanácsot (melynek létszámát évközben 7 főre emelte) és az Audit Bizottságot, megválasztotta azok új tagjait. • Társaság Igazgatótanácsa - munkáltatói jogkörében eljárva - Dr. Steier József operatív igazgatót 2010. április 13. napjával e tisztségéből felmentette, és egyidejűleg intézkedett munkaviszonyának megszüntetéséről. Az Igazgatótanács 2010. április 14. napjától 2015. március 22-ig terjedő időtartamra a Társaság operatív igazgatójává választotta Pimper Richárd Igazgatótanácsi tagot. • A Közgyűlés 2010. október 1-vel visszahívta a Társaság könyvvizsgálóját, a Kerek Auditor Könyvelő, Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaságot, és 2010. október 1. napjától 2015. április 30. napjáig a Társaság könyvvizsgálójának választotta a Duna-Controll Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaságot. Az év során megtörtént a teljes menedzsmentváltás amely megteremtette a hátterét a stratégiai elképzelések megvalósításának. Az új vezetés a Közgyűlés határozatainak megfelelően strukturálta át a KEG Nyrt. belső működését, korszerűsíti, illetve építi újra üzleti kapcsolatait.

19


Vállalatirányítás Igazgatótanács

Közgyűlés

Vezérigazgató

Stratégiai tanácsadó

Titkárságvezető

Gazdasági igazgató

Logisztikai és külkereskedelmi igazgató

Logisztikai manager

Vasúti és gépjármű csoportvezető

Pénzügyi és HR vezető

Jogi és kommunikációs igazgatóság

Műszaki és kereskedelmi igazgató

Biztonságtechnikai vezető

Gépkocsivezető Termelési igazgató és regionális kereskedelmi vezető

Regionális terület vezető

Vasúti üzemvezető- helyettes tolatás vezető Területi képviselő

Jövedéki és controlling csoportvezető

Adminisztrátor Termelési asszisztens

Kereskedelmi és marketing asszisztens

Területi képviselő

Kontrolling asszisztens Üzemviteli diszpécser

Karbantartók Töltő üzemi munkások

20

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. III/5.) Összegzés, jövőbeni kilátások, tervek •

•

•

• • •

Folytatódik a KEG Nyrt. által több éve promotált szintetikus gázrendszerrel kapcsolatos projektek térnyerése (SNG), amely első jelentős térnyerésének tekintjük a Magyar Suzuki Zrt-nél kialakított rendszert, és annak alapanyag ellátásában való részvételünket. További lehetőségeket látunk az energiagazdálkodás és biztonságnövelés kapcsán a földgáz csúcsok levágása mentén megfogalmazódó projektekben való részvételre. Tekintettel arra, hogy az utóbbi évek földgáz áremelései a kiegészítő díjakkal bizonyos fogyasztói kategóriában a propán-bután (LPG) gázt versenyképessé tették, így továbbra is az SNG gyorsuló általános használatára számítunk. Ez mind a háttértárolás, mind a tartályos értékesítés tekintetében jó növekedési kilátásokat biztosít. A palackos gázforgalmazás területén tovább folytatjuk kereskedelmi hálózatunk logisztikával összehangolt fejlesztését, ahol az általánosan használt alumínium palackok mellett szerepet kapnak kizárólag általunk használt biztonsági szelepes acélpalackjaink, illetve ipari és mezőgazdasági felhasználásban a 45 kg-os óriáspalackok. A 2010 nyarán üzembe helyezett. havi 100.000 palack töltésére képes új – karusszeles – töltőüzemünk kapacitásainak mind teljesebb kihasználása érdekében előrehaladott tárgyalásokat folytatunk bérpalackozásra vonatkozó együttműködéseink számottevő szélesítése érdekében. Stratégiai kérdésként kezeljük logisztikai szolgáltatásaink körének és volumenének további bővítését. Törekvéseinknek jó irányt ad a többéves múltra visszatekintő bérpalackozás, valamint a MOL-lal 2009-ben megkezdett tárolási együttműködés. Folytatjuk tárgyalásainkat annak érdekében, hogy exporttevékenységünket a Balkán irányában jelentősen bővíteni tudjuk. Ezzel összefüggésben megkezdtük új, dél-dunántúli technológiai központunk kialakítását. Folytatjuk a múlt évben megkezdett, működési költségek elemzésén alapuló költségmegtakarítási intézkedéseket. Felülvizsgáljuk és optimalizáljuk saját működésünk költségeit (gépkocsi használat, kommunikáció, adminisztráció), illetve szerződéses kapcsolatainkat (szállítás, karbantartás stb.), szervezeti átalakításokat hajtottunk/hajtunk végre a foglalkoztatással kapcsolatos költségek mérséklése céljából.

III/6 Mérleg fordulónap utáni események: 1. A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. Igazgatótanácsa 2011. március 16-i ülésén döntött a Társaság 100%-os tulajdonában álló Visonka Zrt. (6075 Páhi, III. körzet 51.; a továbbiakban úgy is, mint „Zrt.”) Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetésének és ezzel összefüggésben a Zrt. eddigi zártkörű működési formájának nyilvánosan működő részvénytársasági formára változtatásának szándékáról. Az Igazgatótanács felhatalmazta a Visonka Zrt. Igazgatóságát, hogy a Zrt. működési formaváltásával és a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos előkészítő tevékenységet elvégezze, és javaslatát döntésre a KEG Nyrt.Igazgatótanácsa elé terjessze. 2. A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. 100%-os tulajdonában álló Visonka Zrt. (6075 Páhi, III. körzet 51.; a továbbiakban úgy is, mint „Zrt.) Igazgatósága a KEG Nyrt. hozzájárulásával döntött a Páhi Zöldenergia Kft. (1051 Budapest, Hercegprímás u. 11.) 100%-os részesedésének a Visonka Zrt-be korábban beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. és az üzletrész átruházási szerződésekben meghatározott feltételek megvalósulására tekintettel a Páhi Zöldenergia Kft. (1051 Budapest, Hercegprímás u. 11.) egyszemélyes tulajdonosává 21

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. vált. A Visonka Zrt-nek jelentős gazdasági érdeke főződött a Páhi Zöldenergia Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez. 3. A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. , mint felperes, valamint a Ganz Híd, Daru és Acélszerkezet-gyártó Zrt. „f.a.” mint alperes közötti perben a Fővárosi Bíróság pert megszüntető végzése jogerőre emelkedett. 2010. december 16-án a felek peren kívüli megállapodást kötöttek, mellyel összefüggésben került sor a per jogerős megszüntetésére.

22

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. IV.

A társaság pénzügyi beszámolói

A.

Az anyavállalat és a konszolidálásba bevont leányvállalatok bemutatása

A.1.

KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. (anyavállalat) A cégcsoport internetes honlapjának címe: www.lpg.hu Az anyavállalat főtevékenysége:

Gázkereskedelem

A Társaság vezetője:

Pimper Richárd

A Társaság székhelye:

2545 Dunaalmás, 0704/35

A Társaság cégjegyzék száma:

11-10-001604

A Társaság adószáma:

11927095-2-11

Bejegyzett könyvvizsgáló:

Duna-Controll Könyvvizsgáló Kft. (2120 Dunakeszi, Bagoly u. 12., kamarai nyilvántartási szám: 002368).

A könyvvizsgálatért személyesen felelős:

Für Zsuzsanna bejegyzett könyvvizsgáló (005316) A Társaság 5 % feletti tulajdonosai a fordulónapon: 2010 Tulajdonos neve

2009 Tulajdoni hányad (%)

Phylaxia 1912 Holding Nyrt. N-Joy Média Kftl Koppány Köve Kft. Solymász-95 Kft. Egyéb

18.11 7.88 7.47 6.35 60.19

59.92 19.75

A cégcsoportba tartozó társaságok 2010.12.31.-én:

Név

Cégbejegyzés és tevékenység helye

KEG Integra Kft.

3526 Miskolc, Eperjesi út 15. I/7.

Anonymus Kft.

2010

2010

2009

2009

Tulajdoni hányad

Szavazati hányad

Tulajdoni hányad

Szavazati hányad

-

-

51%

51%

7400 Kaposvár, Arany J. u. 97.

100%

100%

-

-

Anonymus Bázis Kft.

7400 Kaposvár, Arany J. u. 97.

100%

100%

-

-

Visonka Zrt.

6075 Páhi, III.körzet 51.

100%

100%

-

-

A leányvállalatok teljeskörű konszolidáció keretében kerültek bevonásra. 23

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. A korábbi évben megjelenített KEG Integra Kft-ben való részesedését a Társaság 2010-ben értékesítette. 2010 folyamán a Csoport leányvállalati köre jelentősen kibővült, a 2010-ben újonnan konszolidációs körbe került vállalkozások mindegyikét a Csoport apporttal (tőkeemelés során) szerezte meg.

A.2.

Anonymus Kft. A KEG Nyrt. 2010. március 31-i ülésén 5.592.545 db új, 400 Ft névértékű és kibocsátási értékű, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító (’A’ sorozatú) dematerializált törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatalával a Társaság alaptőkéjének 2.237.018 eFt-tal történő felemeléséről döntött. Az alaptőke felemelésére nem pénzbeli hozzájárulás (apport) ellenében került sor. Az apport tárgya az „ANONYMUS” Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg:14-09-306584, székhely: 7400 Kaposvár, Arany J. u. 97.) törzstőkéjének 100%-át megtestesítő, összesen 480.000 eFt névértékű üzletrészeinek és annak leányvállalatának (Anonymus Bázis Kft.) tulajdonjoga volt, melyek összértéke: 2.237.018 eFt. Adatok eFt-ban Részesedés leányvállalatban 2.237.018 Anyavállalati % 100% Megszerzés: Apport Jegyzett tőke: 480.000 Saját tőke valós értéke a megszerzés napján 529.539 Vételár feletti többlet 1.707.479 Ebből beazonosítható ingatlanokhoz 1.626.457 kapcsolódó érték Nem beazonosítható többletérték 81.022 (goodwill) Az Anonymus társaságok elsődleges tevékenysége ingatlankezelés és ingatlan forgalmazás. A Társaság a megszerzés napjára készíttetett vagyonértékelés alapján az ingatlanokhoz (telek) rendelt 1.200.707 eFt tartalékot, míg a be nem azonosított részt a goodwill soron mutatja ki. A társaságot a teljeskörű konszolidáció módszerével a megszerzés napján érvényes valós értéken vette fel az anyavállalat a konszolidált beszámolóba.

A.3.

Anonymus Bázis Kft. A KEG Nyrt. az Anonymus Kft. megszerzésével egyidejűleg megszerezte annak 100%-os leányvállalatát az Anonymus Bázis Kft. tulajdoni részesedését is. Adatok eFt-ban Részesedés leányvállalatban Anyavállalati % Megszerzés: Jegyzett tőke: saját tőke valós értéke a megszerzés napján Alacsonyabb vételár (badwill)

130.000 100% Apport 130.000 131.487 1.487 24

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. A.4.

Visonka Zrt. A KEG Nyrt. Igazgatótanácsa 2010. július 6-án 6.279.931 darab új, 400 Ft névértékű és kibocsátási értékű, a korábbiakban kibocsátott részvényekkel azonos jogokat biztosító (’A’ sorozatú) dematerializált törzsrészvény zártkörű forgalomba hozatalával a Társaság alaptőkéjének 2.511.972 eFt-tal történő felemeléséről döntött. Az alaptőke felemelésére nem pénzbeli hozzájárulás (apport) ellenében került sor. Az apport tárgyai között szerepelt – többek között – a Visonka Zrt. (6075 Páhi, III. körzet 51.; Cg.03-10-100423) által kibocsátott 459.764 db 1000.- Ft névértékű, mindenben azonos jogokat biztosító (‘A’ sorozatú) névre szóló törzsrészvény. Az apport értéke 2.030.000 eFt. Adatok eFt-ban Részesedés leányvállalatban Anyavállalati % Megszerzés: Jegyzett tőke: saját tőke valós értéke a megszerzés napján Vételár feletti többlet Ebből beazonosítható ingatlanokhoz kapcsolódó érték beazonosítható többletérték (goodwill) Nem

2.030.000 100% Apport 459.764 493.945 1.536.055 419.185 1.116.870

A Visonka Zrt. takarmánykeverési és gabona-feldolgozási tevékenységgel foglalkozik.

25

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerinti konszolidált eredmény kimutatás 2010. december 31.-ével végződő évre (adatok E Ft-ban)

Értékesítés nettó árbevétele

2010

2009

eFt

eFt

1.893.342

1.364.985

(1.777.660)

(801.470)

Bruttó haszon

115.682

563.515

Anyagköltségek

32.105

34.396

Személyi jellegű ráfordítások

277.342

215.663

Igénybevett szolgáltatások

179.211

242.197

Értékcsökkenés és amortizáció

109.243

72.186

Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó

148.788

22.857

Működési költségek

746.689

587.299

Üzleti eredmény

(631.007)

(23.784)

Pénzügyi tevékenység nettó eredménye

(214.396)

(94.886)

Adózás előtti eredmény

(845.403)

(118.670)

19.075

1.955

(826.328)

(116.715)

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

Teljes átfogó jövedelem

(826.328)

(116.715)

(826.328)

(114.012)

-

(2.703)

9.366.076

2.725.465

Alap

(88)

(42)

Hígított

(88)

(42)

Értékesítés költségei

Jövedelemadók Adózott eredmény

Ebből: Anyavállalatra jutó rész Külső tulajdonosra jutó rész Törzsrészvények átlagos súlyozott száma Egy részvényre jutó eredmény (Ft)

26

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerinti konszolidált mérleg Eszközök - 2010. december 31.-ével végződő évre (adatok E Ft-ban) 2010

2009

eFt

eFt

ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Ingatlanok, gépek, berendezések

4.941.269

1.694.244

191.484

1.978

1.197.892

1.379

100

100

33.981

11.776

6.364.726

1.709.477

Készletek

341.656

336.068

Vevők és egyéb éven belüli követelések

389.556

381.620

Tényleges adókövetelések

6.669

4.866

Értékpapírok

4.814

154.200

Pénzeszközök

70.685

92.939

813.380

969.693

7.178.106

2.679.170

Immateriális javak Goodwill Egyéb részesedések Halasztott adókövetelések Befektetett eszközök összesen Forgóeszközök

Forgóeszközök összesen Eszközök összesen

Eszközök 2010.12.31.

Gáz üzletág

Tárgyi eszközök

1.967.596

857.964

1.689.959

4.515.519

Immateriális javak

189.757

1.645

82

191.484

Készletek

164.433

177.223

-

341.656

98.687

208.121

82.748

389.556

Vevőkövetelések

Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

Szegmenshez nem allokált eszközök

1.739.891

Összes eszköz

7.178.106

27

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerinti konszolidált mérleg Források - 2010. december 31.-ével végződő évre (adatok E Ft-ban) 2010

2009

eFt

eFt

FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Saját részvények Eredménytartalék

5.986.035 268.990 (117.180) (790.471) 5.347.374

1.090.186 238.724 11.050 1.339.960

Nem irányító részesedés Saját tőke összesen

5.347.374

3.576 1.343.536

602.002 1.127 603.129

311.786 311.786

Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

20.700 558.622 648.281 1.227.603

606.673 417.175 1.023.848

Kötelezettségek és saját tőke összesen

7.178.106

2.679.170

Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek Halasztott adó kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Kötelezettségek

Gáz üzletág

Takarmány üzletág

Egyéb

Összesen

Szállítói és egyéb kötelezettségek

394.797

231.315

22.170

648.282

Pénzügyi kötelezettségek

894.982

251.120

14.522

1.160.624

Szegmenshez nem allokált kötelezettségek Összes kötelezettség

21.827 1.830.733

28

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt - Konszolidált saját tőke változás kimutatása A 2010. december 31-ével végződő évről

Egyenleg 2008. december 31-én

Jegyzett tőke

Tőketartalék

Eredménytartalék

Saját részvények

Összesen

eFt

eFt

eFt

eFt

eFt

146.031

125.062

904.800

-

Új leányvállalat alapítása Tőkeemelés

185.386

92.693

Teljes átfogó jövedelem Egyenleg 2009. december 31-én Kötelezettség tőkésítése

238.724

146.859

55.073

11.050

-

Saját tőke összesen

1.175.893

-

1.175.893

-

6.279

6.279

278.079 (114.012)

1.090.186

Nem irányító részesedés

278.079

(114.012)

(2.703)

(116.715)

1.339.960

3.576

1.343.536

201.932

201.932

Anonymus vállalatok apportálása

2.237.018

2.237.018

2.237.018

Visonka vállalat apportálása

2.030.000

2.030.000

2.030.000

-

-

Átsorolás

(24.807)

24.807

Kötelezettség elengedése

81.004

81.004

81.004

Követelések apportálása

400.968

400.968

400.968

Leányvállalat értékesítése

-

Visszavásárolt saját részvények

(117.180)

Teljes átfogó jövedelem Egyenleg 2010. december 31-én

(826.328) 5.986.035

268.990

(790.471)

(117.180)

(3.576)

(117.180)

(3.576) (117.180)

(826.328)

-

(826.328)

5.347.374

-

5.347.374

29

KEG Nyrt. IFRS szerinti auditált, konszolidált éves jelentése 2010. KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. Konszolidált Cash Flow kimutatása A 2010. december 31-ével végződő évről 2010

2009

(826.328)

(116.715)

109.243 20.700 165.000 (21.078) 510.328

72.186 92.956 (11.776) -

(5.588) (9.739) 149.386 231.106

(147.483) (76.078) (38.277)

323.030

(225.187)

(470.269)

(143.897)

-

(1.379)

(470.269)

(145.276)

242.165

182.346

-

278.079

(117.180)

-

124.985

460.425

(22.254)

89.962

Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege

92.939

2.977

Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege

70.685

92.939

Működési tevékenységből származó cash flow Adózott eredmény Korrekciók: Tárgyévi értékcsökkenés Céltartalékok változása Értékvesztés Halasztott adó Részesedés apport Működő tőke változásai Készletek változása Vevő és egyéb követelések változása Forgatási célú értékpapírok változása Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása Működési tevékenységből származó nettó cash flow Befektetési tevékenységből származó cash flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése Részesedés beszerzése Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Banki hitel felvétel/(visszafizetés) Részvénykibocsátás Visszavásárolt saját részvények Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása

30


Mérleghez kapcsolódó kiegészítések Ingatlanok, gépek, berendezések Ingatlanok és telkek

Gépek. berendezések eFt

Befejezetlen beruházások eFt

Összesen

1.369.285

325.089

165.001

1.859.375

6.886

7.440

123.228

137.554

eFt

Bruttó érték 2008. december 31. Növekedés és átsorolás Csökkenés és átsorolás

(4.880)

(4.880)

2009. december 31.

1.376.171

327.649

Konszolidációs bővülése miatti növekedés

2.972.333

207.589

3.179.922

Növekedés és átsorolás

346.105

219.317

565.422

Csökkenés és átsorolás

(492)

(26.289)

(202.600)

(229.380)

4.694.117

728.266

85.629

5.508.013

2008. december 31.

61.137

184.537

-

245.674

Éves leírás

25.644

35.717

-

61.362

2010. december 31.

288.229

1.992.049

Halmozott értékcsökkenés

Csökkenés 2009. december 31.

(9.230)

(9.230)

86.781

211.024

106.869

81.116

187.985

Éves leírás

42.514

60.340

102.854

Csökkenés

(206)

(21.695)

(21.901)

235.958

330.785

-

566.744

2008. december 31.

1.308.148

140.552

165.001

1.613.701

2009. december 31.

1.289.390

116.625

288.229

1.694.244

2010. december 31.

4.458.159

397.481

85.629

4.941.269

Konszolidációs bővülése miatti növekedés

2010. december 31.

-

297.806

Nettó könyv sz. érték

31


Immateriális eszközök Licenszjog

Egyéb immateriális eszközök

Összesen

eFt

eFt

eFt

Bruttó érték 2008. december 31-én

-

Növekedés és átsorolás

19.245

19.245

1.653

1.653

20.898

20.898

Csökkenés és átsorolás 2009. december 31-én

-

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás

190.800

5.094

195.894

(16.936)

(16.936)

190.800

9.056

199.856

-

16.133

16.133

2.787

2.787

18.920

18.920

Csökkenés és átsorolás 2010. december 31-én Halmozott értékcsökkenés 2008. december 31-én Éves leírás 2009. december 31-én

-

Konszolidációs bővülése miatti növekedés Éves leírás

1.306

5.082

6.388

(16.936)

(16.936)

1.306

7.066

8.372

2008. december 31-én

-

3.112

3.112


-

1.978

1.978


189.494

1.990

191.484

Csökkenés 2010. december 31-én Nettó könyv szerinti érték

32


Készletek 2010

2009

eFt

eFt

Gázkészletek

164.433

336.068

Takarmánykészletek

177.223

-

Összesen

341.656

336.068

Vevők, és egyéb, éven belüli követelések 2010

2009

eFt

eFt

Vevőkövetelések

237.633

84.205

Vevőkövetelések értékvesztése

(13.697)

(5.226)

Egyéb követelések

79.678

296.880

Aktív időbeli elhatárolások

85.942

5.761

389.556

381.620

Összesen

33


Jegyzett tőke és tartalékok Részvények száma

Jegyzett tőke változása

Tőketartalék változása

(db)

eFt

eFt

2009.12.31

2.725.465

1.090.186

2010.02.28

367.147

146.859

Esemény

238.724 55.073 Követelés apportja

2010.04.29

5.592.545

2.237.018

Anonymus társaságok apportja

2010.08.04

6.279.931

2.511.972

Visonka társaság apportja

2010.12.31.

14.965.088

5.986.035

293.797

Átsorolás (24.807) eredménytartalékba 2010.12.31.

14.965.088

5.986.035

268.990

Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2010

2009

eFt

eFt

Szállítói kötelezettségek

305.711

203.275

VPOP kötelezettség

127.438

-

78.029

48.591

Passzív időbeli elhatárolások

137.103

165.309

Összesen

648.281

417.175

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

34


Pénzügyi instrumentumok A konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő pénzügyi instrumentumok a tevékenységhez kapcsolódó befektetések és követelések, egyéb követelések, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek. A pénzügyi instrumentumokat a Csoport fajtájuk és vételi szándék alapján különböző kategóriákba sorolja. Jelenleg két kategória van használatban: eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok, valamint a kölcsönök és követelések. A Csoport számos pénzügyi kockázatnak van kitéve pénzügyi eszközein és kötelezettségein keresztül. A pénzügyi kockázatok legfontosabb elemei a kamatkockázat, likviditási kockázat, devizakockázat és a hitelezési kockázat. Az alábbi táblázat a Csoport pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek a könyv szerinti és a valós értékét mutatja be 2010. december 31-én és 2009. december 31-én: Adatok eFt-ban 2009

2010 Könyv szerinti érték

Valós érték

Könyv szerinti érték

Valós érték

4.814

4.814

154.200

154.200

389.556

389.556

381.620

381.620

70.685

70.685

92.939

92.939

465.055

465.055

628.759

628.759

1.160.624

1.160.624

918.459

918.459

Szállítók és egyéb kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

648.281

648.281

417.175

417.175

Pénzügyi kötelezettségek összesen

1.808.905

1.808.905

1.335.634

1.335.634

Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések - követelések Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Pénzügyi eszközök összesen

Pénzügyi kötelezettségek Kölcsönök amortizált bekerülési értéken

35


A Csoport valós értéken értékelt teljes eszköz és kötelezettség állománya a 3. szintre került besorolásra 2010-ben és 2009-ben, az eredménnyel szemben elszámolt értékpapírok kivételével, amelyekhez az 1.szintű valós értékelést alkalmazta a Társaság. Az 1. szintre besorolt valós értéken értékelt állomány jegyzett kötvényeket, részvényeket tartalmaz. A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megfelelően reprezentálja a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét. A maximum hitelkockázati kitettség a fordulónapokon az alábbi volt: Adatok eFt-ban 2010.

2009.

Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - jegyzett értékpapírok

4.814

154.200

389.556

381.620

70.685

92.939

Kölcsönök és követelések - követelések Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek

Értékvesztések A követelések korosítása az alábbiak szerint alakult: eFt Összesen

Bruttó

Értékvesztés

Bruttó

Értékvesztés

2010

2010

2009

2009

237.633

(13.697)

84.205

(5.226)

Kölcsönök és követelések értékvesztése az alábbiak szerint változott: eFt Nyitó egyenleg január 1-jén Eredménnyel szemben elszámolt értékvesztés miatti veszteség Záróegyenleg december 31-én

2010

2009

5.226

-

8.471

5.226

13.697

5.226

36


V.

Számviteli politika

Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. A számviteli politika lényeges elemei A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők: a)

A konszolidáció alapja

Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a KEG Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem irányító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem irányító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, 37


valamint a nem irányító tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem irányító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül elszámolásra, mint a társaság tulajdonosaira jutó érték. Közös vezetésű vállalkozások A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. A Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései arányos konszolidációval kerülnek bevonásra, azaz a közös vezetésű vállalkozások eszközeinek, forrásainak, bevételeinek és ráfordításainak arányos része összevonásra kerül a konszolidált éves beszámoló megfelelő soraival. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek arányosan konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. A közös vezetésű vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és – ahol ez értelmezhető – 38


kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra.

b)

Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek

Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételeket, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra. A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A magyar forint (HUF) a funkcionális pénznem a Csoport összes társaságánál. A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Csoport prezentálási pénzneme. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva – vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek.

A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyam-különbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg 39


a kölcsönök árfolyam-különbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron kerülnek kimutatásra.

c)

Árbevétel

Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. d)

Jelentős becslések

A vezetőségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelentős becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. e)

Ingatlanok, gépek, berendezések

A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az erdménykimutatásban jelenik meg.

40


A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalékalkatrészek pótlása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Épületek

50 év

Építmények

10 év

Gépek, berendezések Járművek

3-25 év 5 év

A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport terven felüli értékcsökkenést számol el azokra a tárgyi eszközeire, amelyek esetében az eszközök nettó könyv szerinti értéke várhatóan nem térül meg azok jövőbeni jövedelemtermelő képessége alapján. A Csoport szükséges kalkulációkat a hosszú távú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. f)

Immateriális javak

Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható. A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt: Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek

3 év 41


g)

Goodwill

A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve vegyesvállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. h)

Kutatás-fejlesztés

A kutatás-fejlesztés költségei a felmerülés évében az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg. i)

Készletek

A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelésű készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok súlyozott átlagos beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait és a termelő gépek értékcsökkenését, karbantartását. j)

Követelések

A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan.

k)

Pénzügyi eszközök

Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök az alábbi négy csoportba sorolhatók: nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt (“kereskedési célú”) pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartott befektetések és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. 42


A kezdeti megjelenítést követően azok a pénzügyi eszközök, amelyek “kereskedési célúnak” vagy “értékesíthetőnek” minősülnek, valós értéken kerülnek értékelésre. A kereskedési célú értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség egyéb bevételként (ráfordításként) kerül elszámolásra, az értékesíthető értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy veszteség pedig a saját tőke különálló elemeként jelenik meg, amíg a befektetés értékesítésre vagy más módon kivezetésre nem kerül a könyvekből, vagy amíg az adott befektetésen értékvesztést el nem számolnak, amely időpontban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. Az egyéb hosszú lejáratú befektetések, amelyek lejáratig tartottnak minősülnek, mint például egyes kötvények, az első megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték számítása a beszerzéskori diszkont vagy prémium figyelembevételével történik a lejáratig tartó időszak alatt. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetések esetében a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizációs időszak alatt keletkező nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. A tőzsdei forgalomban résztvevő befektetések esetén a piaci érték a mérleg fordulónapon kihirdetett hivatalos árfolyam alapján kerül meghatározásra. Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok esetén a piaci érték a hasonló/helyettesítő pénzügyi befektetés piaci értéke, amennyiben ez a módszer nem alkalmazható, akkor a piaci érték a befektetéshez kapcsolódó eszköz becsült jövőbeni pénzáramlása alapján kerül meghatározásra. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközök felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jövőbeni pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a későbbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét. Az értékpapír-befektetések teljesítés-napi árfolyamon és kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre. Azok a rövid lejáratú befektetések, amelyek kereskedési célból tartott értékpapírokat tartalmaznak, a következő beszámoló időpontjában érvényes valós piaci értéken szerepelnek, és értéküket a mérleg fordulónapján érvényes nyilvánosan jegyzett árfolyam szerint számolják. A nem realizált nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető értékpapírok esetében a nem realizált nyereség és veszteség a saját tőkében kerül elszámolásra mindaddig, amíg az értékpapír értékesítésre nem kerül, vagy értékvesztés elszámolási döntés nem születik, amikor is az addig a saját tőkében elszámolt kumulált nyereség vagy veszteség az adott időszak eredmény kimutatásában kerül elszámolásra. l)

Származékos pénzügyi eszközök

A származékos pénzügyi instrumentumok kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre, a következő beszámoló időpontjában pedig valós piaci értékre kerülnek átértékelésre. A fedezeti ügyleteken kívüli származékos pénzügyi instrumentumok valós piaci értékében bekövetkezett változást az eredménykimutatás tartalmazza.

43


m)

Céltartalékok

A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. n)

Társasági adó

A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik. A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak

44


a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. o)

Lízing

Pénzügyi lízingről beszélünk abban az esetben, amikor a lízing feltételei szerinti, az eszközbirtoklásból származó összes kockázat és költség a lízingbe vevőt terheli. Minden egyéb lízing operatív lízingnek minősül. Pénzügyi lízing estén a Vállalatcsoport által lízingelt eszközök a Csoport eszközeinek minősülnek és megszerzéskori, piaci értéken kerülnek kimutatásra. A lízingbe adó felé felmerülő kötelezettség a mérlegben pénzügyi lízing kötelezettségként jelenik meg. A lízinggel kapcsolatosan felmerülő költségek, amelyek a beszerzett eszközök valós értékének és a teljes lízingkötelezettségnek a különbségei, az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a lízing teljes futamideje alatt, úgy, hogy egy állandó, időszakosan megjelenő ráfordítást jelentsenek a kötelezettség fennálló összegére vonatkozóan az egyes időszakokban. Az összes kötelezettség és a lízingelt eszköz megszerzéskori piaci értékének különbözetéből adódnak, vagy a releváns lízing futamidején túl - annak érdekében, hogy a fennmaradó kötelezettség egyenlegében bekövetkezett változás időről időre nyomon követhető legyen -, vagy az egyes beszámolási időszakokban kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra. p)

Egy részvényre jutó eredmény (EPS)

Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik.

45


Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. q)

Mérlegen kívüli tételek

A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. r)

Visszavásárolt saját részvények

A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra. s)

Szegmens információk

Üzleti szempontból a Csoport két fő szegmensre osztható: Gáztermelés és –értékesítés és Takarmánytermelés és –értékesítés. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapán készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. t)

Osztalék

Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. A Csoport számviteli politikái megegyeznek a korábbi években használtakkal. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. 2010-ben a Csoport alkalmazza az összes, 2010. január 1-jével hatályos IFRS standardot, módosításokat és értelmezéseket, melyek a Csoport működése szempontjából relevánsak. 46


Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2010-ben alkalmazott: (i) IAS 27, IFRS 3 (módosított). Az IASB 2008 januárjában adta ki az IFRS 3 – Akvizíciók és IAS 27 - Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások módosított változatait. A jelentősebb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze: -

Az IFRS 3 lehetővé teszi a felvásárolt társaságban meglévő bármely nem irányító részesedés értékelését valós értéken, vagy a felvásárolt társaság goodwillje 100%-ának, és nem csak a goodwillnek a felvásárló társaságra eső részének elismerését ('teljes goodwill' opció). Ez az opció eseti alapon választható.

-

Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós érték és a fizetett ellenérték valamint a megszerzett nettó eszközök valós értéke közötti különbség. Amennyiben az akvizíció révén megszerzett részesedés mértéke nem éri el a 100%-ot, a Csoport dönthet arról, hogy a megszerzett részesedés teljes goodwilljét elismeri, nem csak a goodwill Csoportra eső hányadát. Következésképp a nem irányító részesedés egyenlegét az akvizíció időpontjában valós értéken lehet értékelni. Ha azonban a goodwill csak a megszerzett részesedés arányában kerül elismerésre, akkor az akvizíció időpontjában a nem irányító részesedés értékébe sem számítható be a nem irányító részesedésre jutó goodwill.

-

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett, tulajdonosok közötti tranzakciónak minősül, amelyet a saját tőkében kell kimutatni, és nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

-

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az éves eredményben kell elszámolni.

-

A felvásárlással kapcsolatos költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell a tárgyidőszakban költségként elszámolni és nem a goodwill értékében figyelembe venni. A felvásárlónak a felvásárlás időpontjában kell kötelezettségként elszámolnia a függő további kifizetéseket. Amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy, a felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS szabályoknak megfelelően az eredményben és nem a goodwill módosításaként kell elszámolni.

-

A módosított standard előírja, hogy a vállalkozás rendelje hozzá a rá eső veszteséget a nem irányító részesedéshez, még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedés negatív egyenlegű lesz.

47


-

A felvásárló és felvásárolt társaság között már korábban fennállt jogviszony tényleges rendezésének hatását az ellenérték meghatározása során nem szabad figyelembe venni.

-

Az IFRS 3 módosított változata a felvásárolt társaság részére az akvizíciót megelőző időszakban biztosított és az akvizícióval újra megszerzett jogaira (pl. szellemi termékek használatára vonatkozó jog) vonatkozó szabályokat tartalmaz.

-

A módosított IFRS 3 hatálya immár kiterjed a csak kölcsönös vállalkozásokat érintő üzleti kombinációkra, és a csak szerződés által megvalósuló akvizíciókra is.

A Csoport 2010. január 1-jével alkalmazta az IAS 27 és az IFRS 3 módosításait. A módosított standardok nem voltak jelentős hatással a Csoport átfogó eredmény kimutatására, sem mérlegére, mivel a Csoport a tárgyévben nem hajtott végre jelentős befektetési tranzakciókat. (ii) IFRS 2 Részvény alapú kifizetések (módosított). A csoporton belüli, készpénz elszámolású részvényalapú tranzakciókra vonatkozó módosítást 2009 júniusában tették közzé. A korábban hatályos standardok a csoporton belüli részvényalapú tranzakciók költségelszámolását csak akkor követelték meg, ha ezt tőkeinstrumentumban teljesítettként kellett elszámolni. A módosítás megoldást nyújtott a készpénz elszámolású részvényalapú tranzakciók eltérő gyakorlatú elszámolására, illetve megkövetelte, hogy amennyiben egy társaság termék vagy szolgáltatás formájában akár tőkeinstrumentumban, akár készpénzben teljesít tranzakciót, azt az egyedi pénzügyi kimutatásaiban is számolja el. Az IFRS 2 jelen módosításait visszamenőlegesen, a 2010. január 1-jével vagy ezen időpont után kezdődő pénzügyi években kell alkalmazni. A módosítások az IFRIC 8-ban (az IFRS 2 hatóköre) és IFRIC 11-ben (IFRS 2 Részvényalapú kifizetés – Csoporton belüli és saját részvényekkel kapcsolatos ügyletek) szereplő iránymutatás módosítását is magukba foglalják, így az IASB visszavonta az IFRIC 8-at és 11-et. Mivel a Csoport nem rendelkezik részvény alapú kifizetésekkel, ezért a módosított standard nem volt hatással a csoport pénzügyi kimutatásaira. (iii) IFRIC 18 Eszközátvétel ügyfelektől. Az értelmezés tisztázza azokat az IFRS követelményeket, amelyek olyan tranzakciókra vonatkoznak, amikor egy ügyféltől annak hálózatra kapcsolásához, vagy valamilyen termékkel vagy szolgáltatással történő folyamatos ellátásához tárgyi eszköz (vagy tárgyi eszköz beszerzésére szánt pénzeszköz) átvételére kerül sor. Az értelmezést a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, ugyanakkor visszamenőleges korlátozott alkalmazása is megengedett. A Csoport az IFRIC 18-at 2010. január 1-jével alkalmazta. Mivel a Csoportnál nem merül föl jelentős, az értelmezés hatálya alá tartozó tranzakció, így az értelmezésnek nem volt jelentős hatása a Csoportra. Az IFRS-ek javításai Az IASB 2009. áprilisában bocsátotta ki a főként szabályokat összehangoló, szövegezéseket tisztázó módosításainak gyűjteményét. A módosítások 2010. január 1-jétől hatályosak. A Csoport az alábbi módosításokat alkalmazásba vette, és az alkalmazásuk nem volt lényeges hatással a Csoport pénzügyi beszámolóira. 48


IFRS 2 -

Részvény alapú juttatások Az IFRS 2 standard kizárja hatóköréből azon tranzakciókat, amelyek megfelelnek az üzleti kombinációk IFRS 3 standard szerinti definíciójának.

IFRS 5 -

Értékesítési céllal tartott befektetett eszközök és megszűnő tevékenységek A módosítás pontosítja a közzétételi követelményeket az értékesítésre kijelölt befektetett eszközök (eszközcsoportok), illetve megszűnő tevékenységek vonatkozásában. A más IFRS-ekben megjelölt közzétételei követelmények nem vonatkoznak az ilyen eszközökre, kivéve, ha az adott standard közzétételt követel meg az értékesítési céllal tartott eszközökkel, illetve megszűnő tevékenységekkel kapcsolatban.

IFRS 8 -

Működési szegmensek A módosítás tisztázza, hogy az összes eszköz értéke akkor kerül bemutatásra, ha ezen értékről a társaság vezetése számára is történik beszámolás.

IAS 1 -

Pénzügyi kimutatások összeállítása A módosítás pontosítja a rövid- és hosszú lejáratú átváltható instrumentumok besorolásának kérdését.

IAS 7 -

Cash Flow kimutatás A módosítás előírja, hogy csak azon ráfordítások mutathatók be „befektetési” pénzáramként a cash flow kimutatásban, amelyek eszközök felvételéhez vezetnek.

IAS 17 -

Lízingek A módosítás meghatározza, hogy azon földterület lízingek vonatkozásában, amelyekről visszamenőlegesen rendelkezésre áll információ, a le nem járt lízing-részek besorolását az eredeti felvétel időpontjában fennálló feltételek alapján kell elvégezni. A társaság továbbá a megállapodás megkötésekor fennálló valós értéken köteles visszamenőlegesen felvenni azon lízing megállapodásokat, amelyeket jelenleg pénzügyi lízingként számol el.

IAS 32 -

Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás A módosítás a 2010. február 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi év vonatkozásában lép hatályba, és előírja, hogy rögzített darabszámú saját tőkeinstrumentum rögzített áron történő megszerzéséről szóló jogok, opciók és warrantok tőkeinstrumentumnak minősülnek, bármilyen devizában vannak denominálva. 49


IAS 36 -

Eszközök értékvesztése A módosítás meghatározza, hogy azon egység, amelyhez goodwill kerül allokálásra értékvesztés számítás céljára, nem lehet nagyobb, mint egy IFRS 8 standard szerint definiált működési szegmens.

IAS 39 -

Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés A módosítás pontosítja, hogy egy fedezeti instrumentum nyeresége vagy vesztesége mikor kerüljön átsorolásra saját tőkéből az eredménykimutatásba. Továbbá az üzleti kombináció részeként kötött forward szerződések kivételt képeznek az IAS 39 standard hatálya alól.

VI.

Kockázatkezelés

A Csoport számos befektetéssel rendelkezik olyan vállalatokban, amelyek változékony gazdaságban működnek. Ezen befektetések értéke kapcsolatban van a bennük rejlő kockázattal, amely a valuta gyengülésében rejlik, illetve amelyet meglehetősen mérsékel azon feltevés, hogy a nem pénzügyi eszközök piaci értéke változatlan maradhat. Az alapvetően pénzügyi eszközökre épülő befektetések teljes mértékben ki vannak téve a valuta leértékelődés kockázatának. Hitelkockázat A Csoport számos régióban áll kapcsolatban számára kiemelten fontos vevőkkel. A Csoport legjelentősebb vevőivel a management folyamatos, szoros kapcsolatot tart fenn. A kétes kinnlevőségekre képzett céltartalék a Csoport vezetősége által kerül meghatározásra a korábbi tapasztalatok és a fennálló gazdasági környezet jellemzői alapján. A Csoport számos ügyfélnek szállít termékeket vagy nyújt szolgáltatásokat. Figyelembe véve a szerződési volumeneket és a vevők hitelképességét, nem áll fenn jelentős hitelkockázat. A Csoport által működtetett ellenőrzési folyamat biztosítja, hogy csak megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező ügyfelek részére történik értékesítés és a hitelkockázat nem halad meg egy elfogadható szintet. Mivel a kockázati kitettség a Csoport számos partnere és vásárlója között oszlik meg, a Vállalatcsoportnak nincs jelentős követelés kockázat koncentrációja.

Likviditási kockázat A likvid pénzeszközök és a határidős pénzügyi instrumentumok követelés kockázata korlátozott. A rendelkezésre álló banki hitelek és tulajdonosi kölcsönök megfelelő feltételeket nyújtanak a likviditás biztosításához és a pénzügyi rugalmassághoz a Csoport számára.

50


Tőkekezelés A Csoport tőkekezelésének legfőbb célja a kedvező hitelbesorolás megtartása és a megfelelő pénzügyi mutatók biztosítása annak érdekében, hogy minél jobban támogassa az üzletmenetet és maximalizálja a Csoport részvényesi értékét. A Csoport a mindenkori gazdasági körülményeknek megfelelően alakítja ki és szükség esetén változtatja a tőkeszerkezetét. Ennek eszközeként dönt a Csoport az osztalékkifizetés összegéről, tőkét juttathat vissza a részvényeseknek vagy új részvényeket bocsáthat ki. Nem történt változás az ezzel kapcsolatos célkitűzésekben, politikában vagy eljárásokban a 2010. december 31-re, illetve 2009. december 31-ére végződő években.

51


ADATLAPOK A KEG NYRT. ÉVES JELENTÉSÉHEZ A Társaság cégadatai A Társaság neve: KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Társaság rövidített cégneve: KEG Nyrt. A Társaság cégjegyzékszáma: Cg.11-10-001604 A Társaság székhelye: 2545 Dunaalmás 0704/35. A Társaság alakulásának időpontja: A Társaság működése 1991-ig, a jogelőd Globimpex Kft. megalakulásáig vezethető vissza, amely 1999. október 18-án alakult KEG Közép-európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársasággá; a változás bejegyzése 2000.01.24-én történt meg. A Társaság alaptőkéje: 5.986.035.200.- Ft A Társaság működésének időtartama: határozatlan A Társaság üzleti éve: a naptári évvel egyező, amely minden év január 1-től december 31-ig tart A Társaság fő tevékenységi köre: gázkereskedelem A Társaság internet elérhetősége: www.lpg.hu A Társaság e-mail címe: [email protected] A Társaság központi elérhetősége: Telefon: 34/450-377 Fax: 34/550-031 Befektetői kapcsolattartó: Pimper Richárd

PK1. Általános információk a pénzügyi adatokra vonatkozóan: Auditált: Konszolidált: Számviteli elvek:

igen igen IFRS

A Társaság vezető állású tisztségviselői, stratégiai alkalmazottai 2010. december 31-én: Jelleg

Név

ITT ITT ITT ITT ITT ITT ITT SP

Pimper Richárd Málits József Gerlei Zsolt Borondics Dées Diósi László Dr. Rédey Péter Szakács Tibor Pimper Richárd Borondics Dénes

Beosztás

elnök tag tag tag tag tag tag vezérigazgató kereskedelmi és műszaki SP igazgató logisztikai és SP Pető Zoltán külkereskedelmi igazgató SP Russói László gazdasági igazgató SP Csizmadia Géza termelési igazgató ITT – Igazgatótanács tagja SP – Stratégiai alkalmazott

Megbízás kezdete 2010. március 22. 2010. március 22. 2010. március 22. 2010. június 1. 2010. október 1. 2010. október 1. 2010. október 1. 2010. április 14.

Megbízás vége 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22. 2015. március 22.

Saját részvény -

2010. október 1.

-

2010. október 1.

-

2010. szeptember 1. 2010. december 8.

-

52


A Társaság 2010. évi közgyűlési határozatainak összefoglalása: Száma Tárgy, rövid tartalom 1/2010. (01.07.) Igazgatóság felhatalmazása az alaptőke felemelésére 2/2010. (01.07.) Könyvvizsgáló megválasztása 3/2010. (01.07.) A Társaság székhely címének módosítása 4/2010. (03.22.) 2009. évi beszámoló elfogadása 5/2010. (03.22.) Felelős Társaságirányítási Jelentés elfogadása 6/2010. (03.22.) Alapszabály módosítása 7/2010. (03.22.) Egységes irányítási rendszer bevezetése, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok visszahívása 8/2010. (03.22.) Igazgatóság elnökének visszahívása (Matyók György) 9/2010. (03.22.) Igazgatóság tagjának visszahívása (Buczi Miklós Sándor) 10/2010. (03.22.) Igazgatóság tagjának visszahívása (Dr. Steier József) 11/2010. (03.22.) Igazgatóság tagjának visszahívása (Málits József) 12/2010. (03.22.) Felügyelő Bizottság tagjának visszahívása (Dr. Jeszenszky Zoltán) 13/2010. (03.22.) Felügyelő Bizottság tagjának visszahívása (Virág, Stefan) 14/2010. (03.22.) Felügyelő Bizottság tagjának visszahívása (Budai Benjámin) 15/2010. (03.22.) Felügyelő Bizottság tagjának visszahívása (Kéninger Zoltán) 16/2010. (03.22.) Felügyelő Bizottság tagjának visszahívása (Onozó György) 17/2010. (03.22.) Igazgatótanács tagjának, elnökének megválasztása (Matyók György) 18/2010. (03.22.) Igazgatótanács tagjának megválasztása (Dr. Steier József) 19/2010. (03.22.) Igazgatótanács tagjának megválasztása (Málits József) 20/2010. (03.22.) Igazgatótanács tagjának megválasztása (Gerlei Zsolt) 21/2010. (03.22.) Igazgatótanács tagjának megválasztása (Pimper Richárd) 22/2010. (03.22.) Audit Bizottság tagjának megválasztása (Málits József) 23/2010. (03.22.) Audit Bizottság tagjának megválasztása (Gerlei Zsolt) 24/2010. (03.22.) Audit Bizottság tagjának megválasztása (Pimper Richárd) 25/2010. (03.22.) Igazgatótanács felhívása munkavállalók cégjegyzési jogának cégjegyzékből történő törlésére 26/2010. (04.26.) Fejlesztési tervek elfogadása 27/2010. (04.26.) 2009. évi konszolidált beszámoló elfogadása 28/2010. (06.01.) Igazgatótanács és Audit Bizottság tagjának megválasztása (Borondics Dénes) 29/2010. (10.01.)

Új igazgatótanácsi tag megválasztása (Diósi László)

30/2010. (10.01.)

Új igazgatótanácsi tag megválasztása (Szakács Tibor)

31/2010. (10.01.)

Új igazgatótanácsi tag és audit bizottsági tag megválasztása (Dr. Rédey Péter)

32/2010. (10.01.)

Igzagatótanács elnökének megválasztása (Pimper Richárd)

33/2010. (10.01.)

Könyvvizsgáló visszahívása

34/2010. (10.01.)

Új könyvvizsgáló megválasztása (Duna-Controll Kft.)

35/2010. (10.01.)

Alapszabály módosítása

53


A Társaság 2010. évben közzétett tájékoztatásai: Megjelenés Tárgy Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és 2010.01.04. az alaptőke nagyságáról 2010.01.07. Közgyűlési határozatok 2010.01.12. Tájékoztatás alaptőke-emelésről 2010.01.15. Közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat 2010.01.19. Hirdetmény helyreigazításról 2010.01.29. Tájékoztatás a 2010. január 7-i közgyűlés határozatainak cégbejegyzéséről 2010.01.29. A Társaság hatályos Alapszabálya Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és 2010.02.01. az alaptőke nagyságáról Könyvvizsgálói jelentés a Társaság 2010. január 12-i alaptőke-emeléséhez 2010.02.02. kapcsolódóan Tájékoztatás a 2010. január 12-i alaptőke-emelés cégjegyzékbe történő 2010.02.05. bejegyzéséről 2010.02.05. A Társaság hatályos Alapszabálya 2010.02.19. Közgyűlési meghívó 2010.02.19. Javadalmazási nyilatkozat 2010.02.22. Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos részesedésváltozásáról Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és 2010.03.01. az alaptőke nagyságáról 2010.03.01. Tájékoztatás személyi változásokról 2010.03.05. A Társaság vezetőinek szakmai pályafutása 2010.03.05. Bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvek 2010.03.05. Közgyűlési előterjesztések 2010.03.12. Tájékoztatás tulajdonosi bejelentésről 2010.03.22. Közgyűlési határozatok 2010.03.22. Éves jelentés 2010.03.22. Felelős Társaságirányítási Jelentés 2010.03.26. Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos részesedésváltozásáról 2010.03.26. Közgyűlési meghívó 2010.03.30. Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos részesedésváltozásáról 2010.03.31. Tájékoztatás alaptőke-emelésről Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és 2010.04.01. az alaptőke nagyságáról 2010.04.01. Tájékoztatás alaptőke-emeléshez kapcsolódóan 2010.04.09. Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos részesedésváltozásáról 2010.04.09. Közgyűlési előterjesztések 2010.04.13. Tájékoztatás személyi változásról 2010.04.16. Közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat 2010.04.19. Tájékoztatás 5% feletti tulajdonos részesedésváltozásáról 2010.04.20. Tájékoztatás személyi változásról 2010.04.20. Közgyűlési meghívó 2010.04.21. Összefoglaló jelentés 2010.04.22. Tájékoztatás a 2010. március 22-i közgyűlés határozatainak cégbejegyzéséről 2010.04.22. A Társaság hatályos Alapszabálya 54


2010.04.22. 2010.04.26. 2010.04.26. 2010.04.28. 2010.04.30. 2010.04.30. 2010.04.30. 2010.05.03. 2010.05.04. 2010.05.19. 2010.05.21. 2010.06.01. 2010.06.01. 2010.06.04. 2010.06.04. 2010.06.14. 2010.06.14. 2010.06.22. 2010.06.28. 2010.06.28. 2010.07.01. 2010.07.05. 2010.07.06. 2010.07.20. 2010.07.27. 2010.07.29. 2010.08.02. 2010.08.04. 2010.08.04. 2010.08.05. 2010.08.06. 2010.08.30. 2010.08.30. 2010.09.01. 2010.09.10. 2010.09.13. 2010.09.14. 2010.09.20. 2010.10.01.

Könyvvizsgálói jelentés a Társaság 2010. március 31-i alaptőke-emeléséhez kapcsolódóan Közgyűlési határozatok Éves jelentés Tájékoztatás vezető tisztségviselő részvényvásárlásáról Tájékoztatás alaptőke-emelés cégjegyzékbe történő bejegyzéséről A Társaság hatályos Alapszabálya Közgyűlési előterjesztések Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat Időközi vezetőségi beszámoló Tájékoztatás megismételt közgyűlésről Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Közgyűlési határozatok Hirdetmény Tőzsdei Tájékoztatóhoz Tőzsdei Tájékoztató Tulajdonosi bejelentés Éves jelentés Közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat Tájékoztatás a 2010. június 1-jei közgyűlés határozatainak cégbejegyzéséről A Társaság hatályos Alapszabálya Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás töltőüzem átadásáról Tájékoztatás alaptőke-emelésről Tulajdonosi bejelentés Tulajdonosi bejelentés Könyvvizsgálói jelentés a Társaság 2010. július 7-i alaptőke-emeléséhez kapcsolódóan Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás a 2010. július 7-i alaptőke-emelés cégjegyzékbe történő bejegyzéséről A Társaság hatályos Alapszabálya Tájékoztatás személyi változásról Közgyűlési meghívó Féléves jelentés Közgyűlési előterjesztések Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás szerződéskötésről (MOL Nyrt.) Tájékoztatás személyi változásról Tájékoztatás együttműködésről, gáztároló tartályok leszállításáról és kapcsolódó tevékenységek végzéséről Tájékoztatás megismételt közgyűlés időpontjáról Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és 55


2010.10.01. 2010.10.01. 2010.10.14. 2010.10.14. 2010.10.22. 2010.10.28. 2010.11.02. 2010.11.08. 2010.11.08. 2010.11.08. 2010.11.19. 2010.11.23. 2010.12.01. 2010.12.03. 2010.12.03. 2010.12.16. 2010.12.17. 2010.12.17.

az alaptőke nagyságáról Közgyűlési határozatok Tájékoztatás személyi változásról Hirdetmény Tőzsdei Tájékoztatóhoz Tőzsdei Tájékoztató Tulajdonosi bejelentés Közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tájékoztatás a 2010. október 1-jei közgyűlés határozatainak cégbejegyzéséről A Társaság hatályos Alapszabálya Tulajdonosi bejelentés Időközi vezetőségi beszámoló Tulajdonosi bejelentés Tájékoztatás a Társaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számáról és az alaptőke nagyságáról Tulajdonosi bejelentés Tájékoztatás szerződéskötésről Tájékoztatás megállapodásokról Tájékoztatás személyi változásról Tájékoztatás támogatás elnyeréséről

56


MELLÉKLETEK a KEG Nyrt. 2010. évi éves jelentéséhez: 1. 2. 3. 4. 5.

A KEG Nyrt. 2010. évi mérleg, eredmény-kimutatása A KEG Nyrt. 2010. évi beszámolójának kiegészítő melléklete Független könyvvizsgálói jelentés a KEG Nyrt. 2010. évi beszámolójához A KEG Nyrt. 2010. évi konszolidált beszámolója Független könyvvizsgálói jelentés a KEG Nyrt. 2010. évi konszolidált beszámolójához

57


NYILATKOZAT

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (2545 Dunaalmás, hrsz 0704/35. a továbbiakban: „Társaság”) kijelenti, hogy a Társaság által az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudása szerint elkészített összevont (konszolidált) 2010. évi éves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket. Dunaalmás, 2011. április 12.

Pimper Richárd elnök-vezérigazgató

58

A KEG Nyrt. KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE 2010

Recommend Documents