KEG KÖZÉP EURÓPAI GÁZTERMINÁL NYRT. BIZTONSÁGI JELENTÉS

KEG – KÖZÉP EURÓPAI GÁZTERMINÁL NYRT. BIZTONSÁGI JELENTÉS

Készítette a KEG megbízásából

az

AGEL-CBI KFT.

BUDAPEST 2010-04-06. VERZIÓ 2.0

1. TARTALOMJEGYZÉK 1. TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................. 1 ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................................................................... 3 1.1 A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK ....................................................... 3 1.1.A) Szervezet és személyzet ....................................................................................................................... 7 1.1.B) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése ................ 13 1.1.c) Üzemvezetés....................................................................................................................................... 14 1.1.d) A változások kezelése ........................................................................................................................ 14 1.1.E) Védelmi tervezés ............................................................................................................................... 15 1.1.F) Belső audit és vezetőségi átvizsgálás ................................................................................................ 15 1.2 A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ........................................................................................... 17 1.2.1 Az ipari környezet ............................................................................................................................... 17 1.2.2 A veszélyes üzem érintett környezetének területrendezési elemei ....................................................... 18 1.2.3 Más üzemeltetők veszélyes tevékenysége ............................................................................................ 25 1.2.4 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk .......................................................... 25 1.2.5 A természeti környezet veszélyeztetettsége .......................................................................................... 26 1.3 A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA ..................................................................................................... 42 1.3.1 A veszélyes ipari üzemekre vonatkozó információk ............................................................................ 42 1.3.2 Helyszín leírása .................................................................................................................................. 43 1.3.3 A veszélyes anyagok............................................................................................................................ 44 1.3.5 A veszélyes tevékenységre vonatkozó legfontosabb infomációk ......................................................... 46 1.3.5.B) A létesítmények üzemmódjai, anyagáramai .................................................................................. 47 1.3.5.C. A fő üzemmódok technológiájának leírása..................................................................................... 48 1.4 INFRASTRUKTÚRA ....................................................................................................................................... 69 1.4.A) Külső elektromos és más energiaforrások ........................................................................................ 69 1.4.B) Külső vízellátás ................................................................................................................................. 69 1.4.C) Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás .............................................................................. 69 1.4.D) Belső energiatermelés ...................................................................................................................... 69 1.4.E) Belső elektromos hálózat .................................................................................................................. 69 1.4.F) Tartalék elektromos áramellátás ...................................................................................................... 70 1.4.G) Tűzoltóvíz hálózat ............................................................................................................................. 71 1.4.H.) A melegvíz és más folyadék hálózatok ............................................................................................. 71 1.4.I.) A híradó rendszerek .......................................................................................................................... 71 1.4.J) Sűrített levegő ellátó rendszerek ........................................................................................................ 71 1.4.K) Munkavédelem .................................................................................................................................. 72 1.4.L) Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás ............................................................................................. 72 1.4.M) Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítménye ......................................................... 72 1.4.N) Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek ............................................................................................. 72 1.4.O) A biztonsági szolgálat ....................................................................................................................... 72 1.4.P) Környezetvédelmi szolgálat .............................................................................................................. 73 1.4.Q) Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat ............................................................................................. 73 1.4.P) A katasztrófavédelmi szervezet ......................................................................................................... 73 1.4.S) Javító és karbantartó tevékenység ..................................................................................................... 73 1.4.T)A laboratóriumi hálózat ..................................................................................................................... 73 1.4.U) A szennyvíz és csapadékvíz hálózatok .............................................................................................. 73 1.4.V) Az üzemi monitoring hálózatok ......................................................................................................... 74 1.4.W) A tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek. .............................................................. 74 1.4.X) A beléptető rendszer és az idegen behatolás elleni védelem ............................................................. 75 1.6 A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása ................................................................................... 76 1.7 A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................ 79 1.7.1 A súlyos baleset lehetőségének azonosítása az újonnan létesítendő palacktöltő üzemrészben ........... 79 1.7.2 Következmény analizis ........................................................................................................................ 86 1.7.3 Az új töltőcsarnok lehetséges csúcseseményei frekvenciáinak meghatározása ................................ 104 1.7.4 Kockázatok meghatározása .................................................................................................................. 4 1.7.5. Javaslat a veszélyességi övezetek meghatározására.......................................................................... 10

Nyilvános Biztonsági Jelentés

1

1.8 ESZKÖZ RENDSZER ...................................................................................................................................... 12 1.9 BIZTONSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ............................................................................................................. 13 1.9.1. Az egyes munkakörökben elvégzendő, a biztonságirányításra kiható feladatok, egyben hatáskörök 15 1.9.2. A biztonsági irányítási rendszer normái ............................................................................................ 20 1.9.3. A biztonsági irányítási rendszer működése ........................................................................................ 20 1.9.4. A változások kezelése ......................................................................................................................... 21 4. SZ. MELLÉKLET: ......................................................................................................................................... 22 BELSŐ VÉDELMI TERV ....................................................................................................................................... 22 7.1 A VESZÉLYES HELYZET MEGHATÁROZÁSA ......................................................................................... 22 7.2 A VESZÉLYHELYZET ELHÁRÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ERŐK, ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA .................... 22 7.3 VESZÉLYELHÁRÍTÁSI FELADAT ........................................................................................................... 23 7.4 A FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBA BEVONT SZERVEZETEK, ERŐK ÉS ESZKÖZÖK .................................. 23 7.5 AZ ÜZEM DOLGOZÓINAK RIASZTÁSA ÉS VÉDELME .............................................................................. 24 7.6 A VESZÉLYHELYZETI IRÁNYÍTÁS ........................................................................................................ 24 7.7 A KÜLSŐ SZERVEZETEKKEL TARTANDÓ KAPCSOLAT .......................................................................... 25 7.8 A ÜZEM KÜLSŐ KÖRNYEZETÉBEN KIALAKULT VESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁBAN NYÚJTOTT SEGÍTSÉG ......... 25 7.9 A BELSŐ VÉDELMI TERV VÉGREHAJTÁSÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS ................................................. 25 7.10 MELLÉKLET A BELSŐ VÉDELMI TERVHEZ ....................................................................................... 26


2

ELŐZMÉNYEK E Biztonsági Jelentés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben, és a 18/2006 (I. 26.) Korm. rendelet 4. § -ában foglaltak alapján, taZrtalmi és formai szempontból a Rendelet 2. sz. mellékletének 1.11. fordulata szerint készült, a telephely bővítésével összefüggő létesítési engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében. Az Egységes Tervezési Program (ETP) szerint készült és beadott Biztonsági Jelentést ezen eljárásban alapként tekintjük, mivel a fejlesztés alatt álló üzem minden lényeges paraméterét tartalmazza. A jelen eljárásban benyújtandó dokumentum a bővítés tárgyát képező új palacköltő üzemrész Biztonsági Jelentése, természetesen a meglévő és a korábbi jelentésben megjelenített üzemi kapcsolatok figyelembe vételével Cégadataink: Cégnév: Cím: A berendezés helye:

Középeurópai Gázterminál (KEG) Nyrt 2545 Dunaalmás KEG Nyrt telep, 10. fő út 74 kmsz. 0704/35 hrsz.

1.1 A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK Az üzem vezetése kialakította a súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó vállalati Irányelveket. A dokumentumot az üzemeltető első számú vezetője aláírta, és megismertetését elrendelte. A dokumentum az üzemben található. Az Irányelvek legfőbb nyilatkozata annak a szándéknak a kinyilatkoztatása, hogy az üzemeltető a lehető legnagyobb biztonság érdekében a jogszabályi kötelezettségek betartásán túl megismer és bevezet minden olyan módszert vagy intézkedést, aminek következtében az üzemeltetés a mindenkori legbiztonságosabb gyakorlatnak felel meg. Az Irányelvek a következő fő célkitűzéseket tartalmazza: a.) Felhívja a figyelmet a 2/2002 (I. 23.) BM sz. rendelettel kiadott biztonsági műszaki követelményekre. Célként határozzák meg a vonatkozó biztonsági követelmények, szabványok szabványtárban való gyűjtését, naprakészen tartását, és meghatározzák a tevékenység üzemi felelősét.


3

b.) Az üzemben végrehajtandó változások és fejlesztések tervezéséhez beruházói szempontként meghatározták azt, hogy a tervek feleljenek meg a biztonsági célkitűzéseknek, és a 18/2006. (I. 26.) Korm. sz. rendelet előírásainak. A tervdokumentációknak bizonyítaniuk kell azt, hogy a tervezett berendezésnek a környezetre és a biztonságra gyakorolt hatása az elfogadható mértéknél nem jelent nagyobb kockázatot. A célkitűzések teljesülését a tervek ellenőrzésénél vizsgálják. c.) Az Irányelvekben lefektették azt, hogy a berendezések üzembe helyezésénél vagy ismételt üzembe helyezésénél milyen ellenőrzési folyamatot kell végigvinni. Az üzemi Munkavédelmi Szabályzat és a Minőségbiztosítási Kézikönyv az eljárást a felelősök megjelölésével tartalmazza. d.) Az Irányelvek kifejezik azt a szándékot, hogy a teljesítéshez a meglévő üzemi szabályzatokat, az Ügyrendet, a Szervezeti szabályzatot, a Munkaköri leírásokat és a biztonságtechnikai szabályozást összhangba hozzák a kitűzött célokkal, és ezeknek megfelelően dolgozzák át a Minőségügyi Munkautasításokat is. Az elhatározott munkákat végre is hajtották. e.) Az üzemen vagy a technológián elhatározott változtatásokat biztonsági szempontból is kiemelten elemzik. Ezekre nézve a biztonsági jelentésnél alkalmazott kockázatelemzési módszereket alkalmazzák. A változásokat az illetékes hatósággal, a területi Műszaki Biztonsági Felügyelettel jóváhagyatják. A változásokhoz kapcsolódó üzemi szabályozást (Minőségügyi Munkautasítások, Üzemi technológiai utasítás) módosítják, a változásoknak megfelelően. Ha a változások az üzem biztonsági helyzetét, a biztonsági jelentés tartalmát megváltoztatják, jelentésmódosítást nyújtanak be a Hatóságnak. A teendőket az üzem Minőségügyi Kézikönyve tartalmazza. f.) Az Irányelvek szándékot fejez ki, és utasítást tartalmaz arra nézve, hogy az üzem technológiai folyamatait Minőségügyi Utasítás-ba foglalják. Az Utasításnak a következőket kell tartalmaznia: 

Az üzemben előforduló üzemmódok meghatározását: a tárolási üzemet: sem betárolás, sem tankautó töltés nincs, a gépek nincsenek feszültség alatt - áttárolás, nyomásfokozás és víztelenítés - a betárolást: folyékony gáz szállító tankautó vagy vasúti tartálykocsi tartalmát a tároló tartályokba fejtik - a kitárolást: a telepített tartályokból közúti gázszállító tartályautót és vasúti vagont töltenek. - pébépalack töltést és –forgalmazást Az üzemi folyamatok fő kritériumait és a helyes működés fizikai paramétereit. A kezelő személyzettel szembeni szakmai, egészségügyi és kondícionális követelményeket. Az egyes üzemmódokhoz tartozóan a tevékenységek, műveletek konkrét leírását, a határparamétereket, a súlyos veszélyek megfogalmazását. A berendezések ellenőrzési követelményeit. A karbantartások végzését A környezetvédelmi tevékenységet A vészhelyzeti működés részletes leírását. -

      

g.) A veszélyes anyagok beszerzési eljárásai, a primer gázbeszerzés, a vasúti és közúti fuvarozás, a beszállítás módja, az áruátvétel követelményei, a vámolási eljárásokkal szembeni elvárások az Irányelvekben meghatározottak. Nyilvános Biztonsági Jelentés

4

h.) Az Irányelvek meghatározza a harmadik féllel történő együttműködés alapkövetelményeit. Ezek a szempontok, amiket az együttműködésben szem előtt kell tartani:  Vevők - ismerjék az üzem biztonsági követelményeit, és tartsák be azokat, - a szállító eszközeik feleljenek meg az üzemre vonatkozó biztonsági követelményeknek  Szállítók- kifogástalan eszközökkel minőségileg átvizsgált és átvett terméket szállítanak. A követelmények a Minőségügyi Kézikönyv termékellenőrzés c. fejezetében meg vannak határozva.  Alvállalkozó partnerek - munkavégzési engedélyükben a biztonsági követelmények meg vannak határozva. Ezek alapja a Tűzvédelmi Szabályzat.  Ellenőrzést végző partnerek - üzemi ellenőrzési terv és minőségbiztosítási auditok léteznek. Az ellenőrzésekbe szakcégeket vonnak be. - Az üzem működését a Hatóság is ellenőrzi. - Az ellenőrzések során megállapított hibákat kijavítják, korrigálják, ezek tényét Kiküszöbölési jelentésben rögzítik. i.) A munkavégzés engedélyezési rendszerében saját alkalmazottakat és idegen cégek alkalmazottait különböztetnek meg. A saját alkalmazottakat műveleti utasításokkal, a tárgyi feltételek és az alkalmassági kritériumok meghatározásával foglalkoztatják. Eltérést egyedi engedéllyel engedélyeznek a tárgy és az engedély érvényességének megjelölésével. A külső cégek alkalmazottai munkáját az előbbi egyedi engedély szabályozza. Az engedélyezők hatásköre Szervezeti Szabályzatban rögzített. j.) Az Irányelvek a karbantartás fontosságát kifejezi. Karbantartási terv létezik a bevont berendezések megjelölésével, a karbantartási periódus meghatározásával, az elvégzett karbantartások tényének és felelősének rögzítésével. A tervben a karbantartási ciklusokat a veszélyességtől és a meghibásodások várható gyakoriságától függően határozzák meg. A karbantartási utasításokat a felelősöknek az adott egységre vonatkozóan évente adják ki. k.) Az üzemben történő technológiai rendellenességeket és az esetleges baleseteket jegyzőkönyvezik, okaikat felderítik, az indokolt változtatásokat bevezetik. A minőségbiztosítási eljárási rendben a vezetés részvételével tartott rendszeres értekezleteken elemzik a fenti rendellenességek kialakulásának okait, és határozatot hoznak a kiküszöbölést célzó intézkedések végrehajtására. A változtatásokat a teljes üzemi szabályozáson átvezetik. A Minőségügyi Kézikönyv (MK) eljárás-utasítást tartalmaz a katasztrófa veszélyt okozó esetek OKF-nek történő bejelentésére, az együttműködésre, és a Biztonsági Jelentés időszerűségének fenntartására. Az értekezletek tapasztalatai alapján intézkednek a belső biztonsági ellenőrzések gyakoriságára és tematikájára nézve. l.) Az Irányelvek előírják a biztonság felülvizsgálatát minden, az arra kiható változás észlelésekor vagy bevezetésekor. A felülvizsgálatot külső, független cégek végzik. A változások csak az elfogadott kockázattal azonos vagy kisebb kockázatot eredményezhetnek. A vizsgálatok által meghatározott változásokat az MK-ban, a Változtatásokra előírtak szerint vezetik át az üzemi szabályozásokon.


5

m.) Az Irányelvek a műszaki monitor és beavatkozó rendszer működtetésében minőségi kritériumot állapít meg a felügyelt paraméterek és helyszínek megadásával. Ezek:  Gázkoncentráció érzékelés  Tűzérzékelés  Nyomás, hőmérséklet és tartályszint távadás  Riasztó eszközök  Vizuális figyelés  Tűzvédelmi és palásthűtő rendszer A fenti rendszerek működési próbái tervezetten és rendszeresen történnek meg. n.) Az Irányelvek fontos célként határozza meg a vezetés és a személyzet folyamatos képzését, melynek fő céljai az üzemi technológiai ismeretek fenntartása, a változott technológia és az új biztonsági állapot megismerése, a műszaki fejlődés követése, a veszélyt okozó események tanulságainak megismertetése. A képzés programterv alapján történik, melyben az egyes tevékenységi szinteknek megfelelő témákat terveznek. A képzés módszerei:  Tervezett, vagy rendkívüli oktatás-értekezlet külső szakértő bevonásával az alkalmazottak számára  Rendelet- és szabványfigyelés, iparági hírek beszerzése, kiadványok gyűjtése, konferenciák anyagai, internetes anyagok. Kiadványtár fenntartása a vezetés számára


6

1.1.A) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET 1.1.A.1.AZ EGYES MUNKAKÖRÖKBEN ELVÉGZENDŐ, A BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSRA KIHATÓ FELADATOK, EGYBEN HATÁSKÖRÖK

a) Vezérigazgató Az üzemi szabályzatok a Biztonsági Irányelvekben lefektetett összhangjának biztosítása, a szabályzatok kiadása.

célokkal való

Az üzemi technológiának a biztonsági szempontból történő legkorszerűbb szinten tartása a rendszeres szakértői felülvizsgálatokon keresztül. A veszélyes anyagok beszerzési eljárásai, a primer gázbeszerzés, a vasúti és közúti fuvarozás, a beszállítás módja, az áruátvétel követelményei, a vámolási eljárásokkal szembeni elvárások szabályozása . A harmadik féllel történő együttműködés alapkövetelményeinek meghatározása. Ezek:  

A vevők, a szállítók, az alvállalkozó partnerek, az ellenőrzést végző partnerek feladatainak meghatározása Az üzemi ellenőrzési terv és minőségbiztosítási auditok témájának és ütemezésének meghatározása Az ellenőrzésekbe szakcégeket vonnak be.  Az üzem működését a Bányakapitányság is ellenőrzi. Az ellenőrzések során megállapított hibák kijavításának ellenőrzése. A munkavégzés engedélyezési rendszerének kiadása saját alkalmazottakra és idegen cégek alkalmazottaira vonatkozóan. Az üzemi Karbantartási terv jóváhagyása a bevont berendezések megjelölésével, a karbantartási periódus meghatározásával, az elvégzett karbantartások tényének és felelősének rögzítésével. Az üzemben történő technológiai rendellenességeket és az esetleges baleseteket jegyzőkönyvezik, okaikat felderítik, az indokolt változtatásokat bevezetik. A Vezérigazgató a minőségbiztosítási eljárási rendben a vezetés részvételével tartott rendszeres értekezleteken elemzi a fenti rendellenességek kialakulásának okait, és határozatot hoz a kiküszöbölést célzó intézkedések végrehajtására. A változtatásokat a teljes üzemi szabályozáson átvezetik. (Minőségügyi Kézikönyv) A vezetés és a személyzet folyamatos képzése módjának és rendszerességének meghatározása, az üzemi technológiai ismeretek fenntartása, a változott technológia és az új biztonsági állapot megismerése, a műszaki fejlődés követése, a veszélyt okozó események tanulságainak megismertetése. A vészhelyzeti tevékenység begyakoroltatása, a meghatározott normaidőkön belüli cselekvőképesség fenntartása. A Biztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó külső szervezetekkel való kapcsolattartás.


7

b) Termelési vezető A működés során a biztonságos működést biztosító szabályozásokra vonatkozó javaslatok kidolgozása, az erre vonatkozó szabványok és rendeletek alkalmazásával. Az üzem fejlesztését célzó műszaki és biztonságtechnikai tervek felülvizsgálata a biztonsági irányelvek érvényre jutása szempontjából. A karbantartási és biztonsági felülvizsgálati feladatok végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. A fejlesztésben résztvevő cégek biztonsággal szemben támasztott feltételeinek meghatározása, biztonsági munkájuk ellenőrzése. A technológia biztonságának a korszerű szinten tartása. A beosztott alkalmazottak feladatkörére vonatkozó javaslattétel. A veszélyhelyzetek minősítésére vonatkozó javaslattétel, vagy a veszély minősítése. A balesetek, veszélyhelyzetek után azok okainak kivizsgálása, a tapasztalatok levonása, szükséges intézkedések kidolgozása. A rendelettel meghatározott esetekben a balesetről az OKF-nek jelentés megküldése. A biztonsági munkában a Minőségirányítási vezetővel történő együttműködés. A biztonsági munkában a Hatóságokkal történő együttműködés. A veszélyhelyzeti belső védelmi terv végrehajtásának irányítása. Képzettségi kritérium:

Szakirányú felsőfokú végzettség, sokéves szakmai gyakorlat, felelős műszaki vezető képesítés. A felkészítés módja:

Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Veszélyelhárítási gyakorlatok. c) Minőségirányítási és környezetirányítási vezető A működés során a biztonságos működést biztosító szabályozásokra vonatkozó javaslatok kidolgozása, az erre vonatkozó szabványok és rendeletek alkalmazásával. Az üzem fejlesztését célzó műszaki és biztonságtechnikai tervek felülvizsgálata a biztonsági irányelvek érvényre jutása szempontjából.


8

A fejlesztésben résztvevő cégek minőséggel és környezetvédelemmel szemben támasztott feltételeinek meghatározása, biztonsági munkájuk ellenőrzése. A technológia biztonságának a korszerű szinten tartása. A minőségirányítási rendszer korszerű szinten tartása. A balesetek, veszélyhelyzetek után azok okainak kivizsgálásában részvétel, a tapasztalatok levonása, szükséges intézkedések kidolgozása. A biztonsági munkában a Termelési vezetővel és a Beruházási vezetővel történő együttműködés. A biztonsági munkában a Hatóságokkal történő együttműködés. Képzettségi kritérium:

Szakirányú felsőfokú végzettség, sokéves szakmai gyakorlat. A felkészítés módja:

Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Veszélyelhárítási gyakorlatok. d.) Beruházási vezető Az üzem fejlesztését célzó műszaki és biztonságtechnikai tervek felülvizsgálata a biztonsági irányelvek érvényre jutása szempontjából. A karbantartási és biztonsági felülvizsgálati feladatok végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. A fejlesztésben résztvevő cégek biztonsággal szemben támasztott feltételeinek meghatározása, biztonsági munkájuk ellenőrzése. A beosztott alkalmazottak feladatkörére vonatkozó javaslattétel. A biztonsági munkában a Hatóságokkal történő együttműködés. Képzettségi kritérium:

Szakirányú felsőfokú végzettség, sokéves szakmai gyakorlat A felkészítés módja:

Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok.


9

Veszélyelhárítási gyakorlatok. e.) Műszakvezető Feladata és hatásköre az üzem napi munkájának irányítása; Az üzemi szabályzatok betartatása; A fejlesztésben résztvevő cégek biztonsági munkájának ellenőrzése. A rendellenes működésről a vezetés informálása; Az üzemnapló vezetése; A biztonsági munka tapasztalatainak értékelésében való részvétel. A vészhelyzeti riasztás végrehajtása, Ha magasabb beosztású dolgozó nincs az üzemben, a vészhelyzet minősítése. A Vészhelyzeti terv végrehajtása. Képzettségi kritérium:

Legalább szakképesítés, sokéves szakmai gyakorlat, műszakvezető képesítés. A felkészítés módja:

Szakirányú továbbképző kurzusok. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Üzemi konzultációk, publikált események elemzése. Veszélyelhárítási gyakorlatok. f.) A szállítási művezető A tankautó vezetők munkájának irányítása. A járművek előírásszerű műszaki és biztonsági állapotának fenntartása. Vészhelyzetben, szükség esetén a tankautóknak a veszélyeztetésből történő kimentése. Képzettségi kritérium:

Legalább középfokú végzettség, sokéves szakmai gyakorlat, ADR szakvizsga. A felkészítés módja:


10

Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Üzemi konzultációk, publikált események elemzése. Veszélyelhárítási gyakorlatok. g.) A hegesztési felelős A javítások és a fejlesztések során alkalmazott hegesztések technológiájának meghatározása, ellenőrzése. Az elkészült hegesztések minőségellenőrzése. h.) Az üzemeltető a biztonságirányítás során jogosított külső tűzvédelmi szakértő, ADR szakértő, munkavédelmi szakértő és villamos szabványossági szakértő munkáját veszi igénybe. A külső biztonságtechnikai közreműködők munkájukat terveken alapuló megbízással, és a belső munkavégzés feltételeit tartalmazó eseti munkavégzési engedélynek megfelelően végzik. A biztonságirányítási rendszerben a rendellenességek kezelése esetükben is a 3.3 pontnak megfelelően történik.

1.1.A.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A fentieknek megfelelő organigramot az alábbi ábra tartalmazza:


11

Vezérigazgató Dr. Steier József Heg-i felelős Polgár István

Adminisztrátor Kámfor Andrea

Külső ADR szakértő Vikor Béla

Beruházási vezető Polgár István

Külső munk.véd szakértő Lóczy Béla

Kereskedelmi adminisztráció Kozma Beáta

Menedzser Linczmajer Zoltán

Töltőüzem vezető

Minőségirányítási vezető Környezetirányítási vezető Takács József

Kereskedelmi vezető Mike Péter

Pollák Attila

Műszakvezető, kezelők

Fejlesztő mérnök Szopkó László

Pénzügy Vajda Józsefné

Logisztikai menedzser Horváth Rita

Szállítási művezető Mayer Ferenc

Vasútüzem vezető Katona János

Karb. vezető Bargel Ferenc

Gjmű vezetők Karbantartók

Raktáros Lőrincz László; Csordás József


12

1.1.B) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése a biztonsági irányítási rendszer keretében működik, az alábbiak szerint: 











Rendszeres megelőző karbantartási rendszer működtetése. Éves karbantartási terv alapján a karbantartó szervezet végzi el a teljes üzem berendezéseinek ellenőrzését, és mindazon eltérések kijavítását, melyek a következő karbantartási időpontig terjedő időszakban eltérést vagy gázkiáramlást okozhatna. Az ismétlődő eltérésekről a változtatási javaslattal értesítik a termelési vezetőt. A technológiai paraméterek állandó figyelése, a normálüzemi paraméterekkel történő összevetés, az eltérések regisztrálása. A kezelők –négy fő műszakonként- a gépek és a szerelvények funkcionális hibáit és a gázkiáramlást az üzemnaplóban rögzítik, és a tényt a termelési vezetőnek vagy a termelési művezetőnek jelentik. Az eltéréseket-hibákat a következmények ismeretében értékelik, súlyos veszélyhelyzet esetén –Belső védelmi terv, Veszélyhelyzeti terv-, vagy utasításra a technológiai folyamatot megszakítják, a tartályokat lezárják. Az eltéréseket okozó hibák kijavítása, és ennek regisztrálása. A karbantartók –2 fő műszakonként- vagy a kezelők a hibás berendezést vagy szerelvényt kijavítják. Az üzem működési és tömörségi próbáját elvégzik. A cserélt egység műbizonylatát az üzemi dokumentációba illesztik. Az eseményt az üzemnaplóban rögzítik. Az üzemet a termelési vezető vagy a termelési művezető utasítására újraindítják. Az események adta kockázat utólagos értékelése. A termelési vezető az eseményeket és a személyzet bevonásával értékeli annak eldöntésére, hogy indokolt-e a technológiai folyamat változtatása, illetve az eredeti biztonság helyreállt-e. Az eseményt és a várható következményt a biztonsági szakértővel elemzi, és értékelőlap (eseményfa) segítségével meghatározza a kialakult kockázat mértékét. A 18/2006 (I. 26.) sz rendelet 9. mellékletének megfelelő esetekben a fentieken túl az OKF-nek jelentést küld. Helyesbítő tevékenység. Az értékelés eredményétől függően a termelési vezető dönt az esemény tanulságainak oktatási tervbe vételéről, technológia vagy berendezés típusváltásról vagy más, a megelőzést szolgáló intézkedés bevezetéséről annak érdekében, hogy az eredeti, elfogadható biztonsági szint helyreálljon. Korszerűsítés. A technika ismert eredményeinek biztonságot növelő hatását a termelési vezető és a minőségirányítási vezető évente értékeli. Az indokolt fejlesztéseket az éves gazdasági tervezés során beépíti, a vezérigazgató jóváhagyásával kivitelezteti.


13

1.1.C) ÜZEMVEZETÉS A vezetési rendszert a 1.1.A. pontban mutattuk be.

1.1.D) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE A működés során szükségessé váló, az alkalmazott technológiára illetve az adott körülményekre vonatkozó, a biztonság megtartását illetve növelését célzó változtatásokat az előző pont szerint kezelik. A fejlesztések – változtatások menete az Irányelveknek és a Minőségbiztosítási Kézikönyvnek megfelelően a következő: 





 

A berendezések cseréje, fejlesztés vagy módosítás – a továbbiakban változtatás – céljának és biztonsági célkitűzésének, feltételeinek meghatározása. Formája Beruházási javaslat, Módosítási javaslat. Készíti a Beruházási-, a minőségirányítási és a Termelési vezető. Jóváhagyja és végrehajtását elrendeli a Vezérigazgató. Tervezés. Ennek során a tervezett megoldásokban rejlő kockázatok feltárása előzetes veszélyelemzéssel, az emberi feladatelemzés és az emberi hibák feltárása a tervezett rendszerben. Végzi a tervező, bevonva a Töltőüzem- a Minőségirányítási- és a Beruházási vezető, valamint a biztonsági szakértő. A munkát dokumentálják. Kivitelezés. A kivitelező az üzem által minősített, a munka elvégzésére jogosítvánnyal rendelkező szervezet, mellyel az üzem kivitelezési szerződést kötött. Ez tartalmazza a munka céljának és biztonsági követelményeinek meghatározását, a kivitelezés ellenőrzésének módját, a műszaki átvétel feltételeit. A kivitelezést a Termelési vezető és a Beruházási vezető ellenőrzi, a szerelési naplóban dokumentálja. A műszaki átvétel alkalmával a kivitelező a tervező jelenlétével, tesztek és különböző üzemhelyzet szimulációk végzésével bemutatja a rendszer működését, az emberi hibák következményeit, és a megkívánt egyéb biztonsági feltételek teljesülését. A Biztonság Irányítási Rendszer változását, amit a kivitelezés okozott pl. munkakörökben vagy ellenőrzési feladatokban, az üzemi szabályozásban átvezetik. Ha a változás a BJ tartalmát, a biztonsági paramétereket érinti, a változásokra az üzem elvégezteti a baleseti kockázat elemzését, a BJ-t módosítja a módosításokat nyilvántartó lapot kitölti, és a változásról az OKF-nek jelentést küld.


14

1.1.E) VÉDELMI TERVEZÉS

     

A védelmi tervezés normáit az üzemi szabályzatok tartalmazzák, melyek a Biztonsági irányelvekkel összhangban vannak. Ezek: Szervezeti szabályzat Munkaköri leírások Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Minőségügyi utasítások Környezetvédelmi utasítás

1.1.F) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS FOLYAMATOS FEJLESZTÉS

A folyamatos fejlesztés a biztonsági irányítási rendszeren belül a kockázatok optimális szintjének elérésére; a veszélyforrások (anyagok, technológiák, termékek) veszélyességének csökkentésére illetve a dolgozók, épített és természetes környezet védelmének növelésére irányul. (Lásd a biztonsági irányítási rendszer modelljét ) A kockázatok objektív értékelése érdekében figyelemmel kísérjük és mérjük mindazokat a tevékenységeket, folyamatokat és tényezőket melyek ezekre hatással vannak. A szükséges mérési megfigyelési és ellenőrzési tevékenységek egyes szintjeit a következő pontok tartalmazzák. VESZÉLYFORRÁSOK MÉRÉSE, ADATGYŰJTÉSE ÉS MEGFIGYELÉSE

A dolgozókat és a környezetet érő ártalmak, veszélyforrások mérését és változási tendenciáinak figyelemmel kisérését és mérését a vonatkozó eljárásokban, technológiákban vagy munkautasításokban kell szabályozni. A szabályozásnak ki kell térni a mérés, ellenőrzés módszereire, a beavatkozás kritériumaira és követelményeire valamint a helyesbítő és megelőző tevékenységekre vonatkozó felelősségek meghatározására. A mérések, ellenőrzések legfontosabb területei; a munkahelyi expozíció mértéke, a veszélyes anyagforgalom, a keletkező hulladék és káros anyag kibocsátás mértéke. Figyelemmel kell kísérni továbbá a nem kívánatos események (havária, balesetek) számát és változásának tendenciáját is. A felsorolt megfigyelési és mérési adatokat a munkahelyi vezetők, a biztonságtechnikai szervezet, illetve a szabályozásokban kijelölt személyek kötelesek elemezni. Az elemzések alapján nekik kell kezdeményezni azon helyesbítő és megelőző tevékenységek kidolgozását és végrehajtását melyek által a biztonsági rendszer folyamatos fejlesztése, megvalósul.


15

A BIZTONSÁGTECHNIKAI FOLYAMATOK FIGYELEMMEL KISÉRÉSE

A biztonságtechnikai folyamatok figyelemmel kisérése a teljes menedzsment feladata. A biztonságtechnikai vezető a folyamatoknak a szabályozásoktól történő eltávolodása, illetve a bekövetkező rendkívüli események esetén, azokat jelzi, jelenti a felső vezetés számára. Feladata továbbá a biztonságtechnikai folyamat fejlesztése és a változások érvényesítése a vonatkozó szabályozó dokumentumokban. A BIZTONSÁGI RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA

A biztonsági rendszer működését, tervezett felülvizsgálatok, szemlék alapján kell végrehajtani. A szemlék során a biztonságtechnikai szervezet a biztonságtechnikai és a minőségügyi dokumentumokban, jogszabályokban és a vállalati irányelvekben meghatározott követelményeknek való megfelelést, valamint a folyamatok működésének biztonságát, probléma mentességét vizsgálják. A biztonsági rendszer hatékonyságát a szemle jelentések alapján a menedzsmentnek értékelni kell. Az értékelés alapján helyesbítő és megelőző intézkedéseket kell indítani.


16

1.2 A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 1.2.1 AZ IPARI KÖRNYEZET

Az üzem a 10. sz. főközlekedési út Dunaalmás - Almásfüzitő szakaszán a 74 sz. km-nél fekszik, déli kerítése az úttengelytől 55 méterre van. Az üzem elhelyezkedését a BJ 6.6 fejezete, elrendezését a T1 sz. Technológiai alaptérkép mutatja, melyet az 2.sz. melléklet tartalmaz.

Közép Európai Gázterminál

A terület Dunapart, a Duna határfolyami része. Az országhatár északon a sodorvonal mentén, a rajzon feltüntetett vonalon húzódik. A telep nyugati oldalánál töltéssel elválasztott zagytároló van, mely régen használaton kívül került. A zagytároló és a telep között folyik a Fényes patak, melynek minimális vízszintje szabályozott, a telep átlagos szintjénél kb. 7 méterrel lejjebb van. A patak a Dunába ömlik. A patak telep melletti szakaszán vízkivételi mű van, mely a telep palásthűtő vizét biztosítja. A telep északi és keleti határövezete dunapart, mely bozótossal benőtt, lakatlan övezet. Keletre kb. két kilométerre van Dunaalmás település széle. Innen délnyugatra dombos terület indul, szőlőműveléssel, házakkal, de ez a telepet egy kilométernél jobban nem közelíti meg. A teleptől délre és délnyugatra rétek, bozótosok, kaszálók vannak, árkokkal szabdalt a terület. Rendkívül ritkán lakott, lakóházak 500 méteren belül nincsenek. A területet érintő településrendezési terv mellékelve. Eszerint kikötő számára terület van fenntartva az üzemtől keletre kb. 600 méterre kezdődően, és idegenforgalmi intézményközpont kb. 1300 méterre.


17

Az üzemtől délre vasútvonal halad, a Budapest – Komárom vasútvonal, mely gyér forgalmú. Erről leágazó pályaszakasz vezet az üzem területére. Az iparvágányon 4 db. vasúti tartályvagon lefejtő helyet képeznek majd ki, a Központi Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet engedélye alapján. Az üzemen kívül, 500 m-es körzeten belül csak alkalmi mezőgazdasági munkás dolgozik.

1.2.2 A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI

A területet érintő településrendezési terv mellékelve. 1.2.2.A) A LAKOTT TERÜLET JELLEMZÉSE

A KEG telepe Dunaalmás és Almásfüzitő között helyezkedik el, melyet az alábbi műholdas térképpel mutatunk be.


18

Dunaalmás Koordináták:északi szélesség. 47.72961° keleti hosszúság. 18.32170° Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Komárom-Esztergom

Kistérség

Tatai

Rang

község

Terület 14,77 km² Népesség  Összesen: 1698 fő (2001)  Népsűrűség: 114,96 fő/km² Irányítószám Körzethívószám

2545 34

Fekvése Komárom-Esztergom megye É-i peremén, a Gerecse északi nyúlványainál található 1500 lakosú Dunaparti település. Tatabánya 17 km, Komárom 16 km, Tata 7 és fél, Almásfüzitő 4 km távolságra található. Nevének eredete A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s ezekről az almaligetekről nevezték el a települést ALMÁS-nak. Története Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorlás kori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, ALMAS alakban.        

A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak. 1093-ban I. László király birtokai közt szerepel. 1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szt. Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szt. László adományát. 1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. A tatárjárás alatt elnéptelenedett, de 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a benczésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.


19

         

1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor neve Rév-Almás . A zsámbéki basátol a törökök idejében egy malmot kapott adományba a település. 1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza. 1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek. 1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is. 1848-ban Klapka György seregei itt ütköztek meg a császári csapatokkal, s közben a község területén is heves utcai harcok folytak.

A település kőbányájából hordott kövekből építették fel pl. a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigettio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát azonban mára már bezárták. A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről. Nevezetességei   

Római katolikus temploma barokk stílusban épült. Itt élt 1798-tól haláláig, 1855. február 15-ig Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály Lillája. Sírja a község temetőjében található. Itt született Nagy Géza, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának matematika-fizika tanára 1911. január 26-án.

A település az KEG területétől kb. 1.5 km-re kezdődik. Lakosainak száma nyáron az idegenforgalom miatt növekszik, kb. 2500 főre becsülhető.


20

Almásfüzitő Koordináták: északi szélesség 47.72723° keleti hosszúság. 18.25715°

Régió

Közép-Dunántúl

Megye

Komárom-Esztergom

Kistérség

Komáromi

Rang

község

Terület 8,19 km² Népesség  Összesen: 2369 fő (2001)  Népsűrűség: 289,26 fő/km² Irányítószám Körzethívószám

2931 34

Fekvése Komárom-Esztergom megye északi részén a Duna jobb partján fekszik, a legközelebbi város Komárom (10 km. A két településrész: Almásfüzitő-felső (kólónia=lakótelep) és Almásfüzitő gyártelep. A két rész egymástól két km-re található a 100-as út mellett. A MÁV-nak két állomása is van a településen. Története A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt. Latin neve Azaum volt. A neve először egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt. A török hódoltság idején elnéptelenedett. 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. 1958-ig Szőnyhöz tartozott. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek. A település mai neve 1895-től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített. Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egy Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a tő pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek. A római korban az 1. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes vádművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a fő téren látható. Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható. A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században Nyilvános Biztonsági Jelentés

21

felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő, szesz és enyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett. 1891-ben megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom helyi érdekű vasút. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült. 1884-től a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett. Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni. Az olajfeldolgozás Az 1910-ig terjedő időben Magyarországon hat kisebb nagyobb kőolaj-finomító működött. Ezek a feldolgozók világító petróleumot, később benzint, és gázolajat gyártottak. A Vacuum Oil Campany 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és erről nevet kapó vákuum technológiával rendelkező finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig az üzemek építése, próbaüzemi gyártások, a személyzet betanítása történt meg. Az üzemszerű termelést 1907-től³ kezdték meg [1] Galíciai paraffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből az adminisztratív alkalmazottak száma 30 körüli volt. A "Gargoyle" védjegyű olajokat amerikai receptura szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptura és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak. Az I. világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett, hogy a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékeket állítsanak elő. Az országban kőolaj hiány miatt 1921-ig és politikai okokból nem volt termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ az elavult berendezésektől szabadulni szeretett volna, s a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Campany Co. meg akarta tartani a piacait és az eladóhálózatot ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés. Azonban 1923-ban a téli dunai jeges árak jelentős károkat okoztak. A 6000 m2 üres tartályokat kiszakította a helyüktől. 1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett. 1931-ben elindították a folyamatos desztillációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50000 t/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolaj termelés fedezte a feldolgozóipar gyártási kapacitásait. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30%-ából viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak gyártani. Parrafindús pakurájából paraffintalanítás jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani. Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalat magyar állami kezelésbe lett véve. 1942. január 12-től "Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek a Magyar Királyi Kincstár kezelésében" lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légi riadó majd később a bombatámadások. Az első 1944.június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 tonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyt szét illetve borult lángba.


22

A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva működőképes volt. 1944. augusztus 9. délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltéseket nem bírta el. Átszakította és bezúdult a gyár területére. Az utolsó a (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje. A timföldfeldolgozás 1941-ben a Dunavölgyi Timföldipari Rt. (német tőkerészesedésű) 60000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A II. világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330000 tonna/év kapacitásra bővítették. A ’80-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították. Csak nem kohászati timföldet állítottak elő. A Hungalumina Kft. 1995-től a vagyonkezelő szerepét töltötte be. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a kft. veszteségeiért, 1997-ben a gyár végleges leállítására került sor. Emiatt 700 fő munkanélküli lett. Mai élete Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatornahálózattal rendelkezik és a távfűtés is megoldott. A 19. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között. Iskolája 1900-ban alakult meg. Új épületet 1923-ban kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az Almásfüzitő Baráti Körnek és a Kertbarátok Körének, mely 1984 óta borversenyeket szervez. A házban található meg a Polgármesteri Hivatal is. Almásfüzitő település az üzemtől 1-6 km-re fekszik. lakosainak száma 2369, ebből az üzemhez 1 km. távolságra lévő Kiskolónián kb. 900 fő él.

1.2.2.B) A LAKOSSÁG ÁLTAL LEGINKÁBB LÁTOGATOTT LÉTESÍTMÉNYEK

Dunaalmás Közintézmények: iskola 130 tanuló óvoda 36 gyerek templom 2 db művelődési ház önkéntes tűzoltó egylet, 15 fő, gépkocsi, alapfelszerelés Almásfüzitő


23

Közintézmények: Kiskolónia: óvoda 29 gyerek orvosi, fogorvosi rendelő művelődési ház teleház Nagykolónia: iskola 181 tanuló óvoda 40 gyerek bölcsöde 20 gyerek orvosi, fogorvosi rendelő templom művelődési ház sportház idősek klubja 30 fő

1.2.2.C) KÜLÖNLEGES ÉRTÉKEK, NEVEZETESSÉGEK

Dunaalmás Természeti értékek: római kori kőbányák, gyógyforrás, Dunapart, sziget, horgászati lehetőségek, lovaglás Almásfüzitő Természeti értékek: római kori kőbányák, horgásztó, Dunapart, szabadidő központ Látnivalói:"Vacuum" szegecselt tartályok (ipari műemlék), nemzetközi motorcsónak versenyek, yacht kikötő 1.2.2.D) ÉRINTETT KÖZMŰVEK

Mindkét település teljesen közművesített

1.2.2.E) AZ IPARI ÜZEM KÖRNYEZETÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A telephely környezetében dominóhatás szempontjából figyelembe veendő létesítmények nincsenek.


24

1.2.3 MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE A telephely környezetében dominóhatás szempontjából figyelembe veendő létesítmények nincsenek. 1.2.4 A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK 1.2.4.A) METEOROLÓGIAI JELLEMZŐK

A terjedési számításokhoz szükséges meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Alkalmazott Meteorológiai Osztályától szereztük be. Dunaalmás és Almásfüzitő térségére vonatkozóan a pestszentlőrinci meteorológiai állomás szolgáltatta az adatokat, ugyanis a közelben nem működik olyan meteorológiai állomás, ahonnan a szükséges adatokat hiánytalanul megkaphattuk volna. Ezért a terjedési számításokban, a meteorológiai szolgálat szakembereinek javaslata alapján a Pestszentlőrinc-ről származó mérési adatokat használtuk fel, melyeket meteorológiai mátrixba rendeztünk. A számításokhoz szükséges adatokat a lehető leghosszabb időre visszamenőleg átlagolva, havi bontásban kértük. A kapott adatok alapján négy fő - időjárás szempontjából különböző esetben végeztük el számításainkat. A négy fő eset a következő : Nyári nappal (szélsebesség: 2.6 m/s, Pasquill-stabilitás: A/B) Nyári éjszaka (szélsebesség: 2.6 m/s, Pasquill-stabilitás: E) Téli nappal (szélsebesség: 2.5 m/s, Pasquill-stabilitás: C) Téli éjszaka (szélsebesség: 2.5 m/s, Pasquill-stabilitás: F) A terjedésszámításokhoz szükséges paraméterek a következők voltak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

5cm-es talajhőmérséklet havi átlaga Havi szélátlag Az órás szélsebesség főirányok szerinti abszolút gyakorisága Havi napfénytartam összege Havi átlaghőmérséklet Relatív nedvesség havi átlaga Globálsugárzás átlagos havi összegei Borultság időszakos átlaga féléves bontásban

Az adatok a 3., a 7. és a 8. kivételével az 1951 – 2001 közötti időszak átlagát jelentik. A 3. pontban 1991 – 2001 –ig, a 7. pontban 1967 – 2001 –ig míg a 8. pontban 1997 – 2001 –ig tartó időszakokra történt az átlagolás.

1.2.4.B) GEOLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK

A terület Dunapart, a Duna határfolyami része. Az országhatár északon a sodorvonal mentén, a rajzon feltüntetett vonalon húzódik. A telep nyugati oldalánál töltéssel elválasztott zagytároló van, mely régen használaton kívül került. A zagytároló és a telep között folyik a Fényes patak, melynek minimális vízszintje


25

szabályozott, a telep átlagos szintjénél kb. 7 méterrel lejjebb van. A patak a Dunába ömlik. A patak telep melletti szakaszán vízkivételi mű van, mely a telep palásthűtő vizét biztosítja. A telep északi és keleti határövezete dunapart, mely bozótossal benőtt, lakatlan övezet. Keletre kb. két kilométerre van Dunaalmás település széle, míg Almásfüzitő kb 1,5 km-re kezdődik. Innen délnyugatra dombos terület indul, szőlőműveléssel, házakkal, de ez a telepet egy kilométernél jobban nem közelíti meg. A teleptől délre és délnyugatra rétek, bozótosok, kaszálók vannak, árkokkal szabdalt a terület. Dunaalmás, erdők, festői dombok tövében meghúzódó, 1500 lelket számláló gyönyörű Duna parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén. Dunaalmás a Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján , a tatai Öreg-tóból eredő Által-ér mellett terül el. A Gerecse hegység, mely mészkőből áll, csaknem a Dunáig húzódik. Dunára néző lejtőit szőlők és gyümölcsösök borítják. A terület délkeleti része hegyes, a nyugati sík. Ez a síkság a Kisalföld legkeletibb része. A szomszédos falvak: kelet felől Neszmély, nyugat felé Almásfüzitő és Naszály, délre Szomód és Dunaszentmiklós. A területen bőven található 20-24 fokos kénhidrogénes víz. A hegyről a vidék szép látképe tárul a néző elé. Éghajlata kellemes, enyhe és páradús. A levegő tiszta, hirtelen hőváltozások nincsenek és az erős szelek is elkerülik a vidéket. Dunaalmás földrajzi fekvéséből következően a történelemben mindig jelentős szerepet játszott. Területe már ősidők óta lakott hely. Bizonyítja ezt az a nagyszámú lelet, amelyet az építkezések, a földmunkák és ásatások hoztak napfényre. A község területén feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására már a római korban odafigyeltek. A melegvizű forrás köré medencét, fürdőházat építettek a rómaiak. A Dunapart a község egyik legfontosabb természeti kincse, amelyből kiemelésre érdemes az un. Kis-sziget. A Duna és az Által-ér folyó öleli át a kis ovális alakú szigetet, amely a falu lakóinak felüdülését nyújtó pihenőhelye, az itt kikötő vizitúrázók paradicsoma.

1.2.5 A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A természeti hatások közül az éghajlati sajátosságok miatt csak a csapadék számottevő. A villámcsapás hatását a kiépített és folyamatosan ellenőrzött villámvédelmi rendszer levezeti, ezért ez számottevő veszélyt nem jelent. A terület szeles, szélcsend éves átlagban nem fordul elő. A jellemző átlagos szinoptikus szélsebesség 1.5 –2.5 m/s, a leggyakoribb (25 %) szélirány északi. A szél hatása a veszélyekre kifejezetten előnyös. A környezetet az üzem irányából a csapadék és a palásthűtő víz illetve a baleseti tűz terheli. A csapadékvíz az üzem területén elszivárog, mert a terület gyakorlatilag burkolatlan illetve a belső, burkolt utakról a Duna felé elfolyik. Az esőztető berendezések negyedévenkénti próbájának egyperces időtartama - 2500 dm3 - a csapadék hatásával azonos. Az esőztetők (teljes havária esetén) óránként max. 600 m3 vizet biztosítanak. A palásthűtővíz szennyezést nem tartalmaz, és a berendezéstől nem szennyeződik. Az üzemet a külső természeti hatások közül árvíz veszélyezteti.


26

A földrengés általi veszélyezettség bemutatása:

Dunaalmás 50 km-es környezetében 456 - 2007 közötti időszakban keletkezett 1.0 - 8.0 magnitúdójú földrengések (összesen 396 db földrengés felel meg a válogatási szempontoknak) Év

Hónap

Nap

1599. október

1.

1757. augusztus

Óra : Perc Mélység Magnitúdó Intenzitás (U T C*) (km) (Mátl) (Imax)

Helység (epicentrum)

08 : -

-

5.6

VIII

Komárom

-

- : -

-

3.5

V

Komárom

1759. -

-

- : -

-

2.9

IV

Komárom

1763. június

28.

04 : 15

-

3.5

V

Komárom

1763. június

28.

04 : 30

-

6.3

IX

Komárom

1763. július

2.

- : -

-

3.5

V

Komárom

1763. július

23.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1763. július

24.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1763. július

26.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1763. július

29.

- : -

-

2.9

IV

Komárom

1763. október

8.

13 : -

-

3.5

V

Mór

1764. március

4.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1764. április

-

- : -

-

2.2

III

Komárom

1764. május

-

- : -

-

2.2

III

Komárom

1764. június

20.

18 : 30

-

2.5

III-IV

Komárom

1764. június

21.

03 : 30

-

2.5

III-IV

Komárom

1764. június

23.

17 : 30

-

2.5

III-IV

Komárom

1764. június

28.

00 : 45

-

2.2

III

Komárom

1764. június

28.

05 : -

-

2.9

IV

Komárom

1764. július

6.

22 : 30

-

2.2

III

Komárom

1764. július

7.

01 : -

-

2.2

III

Komárom

1764. július

17.

07 : -

-

2.9

IV

Komárom


27

1764. július

30.

03 : -

-

2.9

IV

Komárom

1764. augusztus

17.

01 : -

-

2.9

IV

Komárom

1764. augusztus

17.

03 : -

-

2.2

III

Komárom

1764. szeptember 10.

22 : -

-

2.9

IV

Komárom


18 : 30

-

2.9

IV

Komárom


04 : 15

-

2.9

IV

Komárom

1764. december

30.

00 : -

-

2.2

III

Komárom

1764. december

30.

01 : -

-

2.9

IV

Komárom

1765. január

6.

02 : 15

-

2.9

IV

Komárom

1765. február

5.

22 : 45

-

3.5

V

Komárom

1765. június

23.

08 : 45

-

2.9

IV

Komárom

1765. december

30.

06 : -

-

2.2

III

Komárom

1767. március

17.

09 : 30

-

2.9

IV

Komárom

- : -

-

2.9

IV

Komárom

1767. szeptember 8. 1771. április

30.

07 : 30

-

2.9

IV

Komárom

1772. január

23.

- : -

-

2.9

IV

Komárom

1774. október

22.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1780. június

26.

21 : 20

-

3.9

V-VI

1783. április

21.

20 : -

-

2.2

III

Komárom

1783. április

22.

02 : 45

-

5.2

VII-VIII

Komárom

1783. április

22.

11 : -

-

3.5

V

Komárom

1783. május

31.

11 : -

-

4.2

VI

Komárom

1783. június

3.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1783. július

1.

- : -

-

2.9

IV

Komárom

1783. november

14.

- : -

-

2.9

IV

Kurtakeszi

1783. december

4.

04 : 30

-

2.2

III

Komárom

1783. december

10.

04 : -

-

3.5

V

Komárom

1783. december

19.

- : -

-

2.9

IV

Komárom

1784. június

15.

- : -

-

3.5

V

Komárom


28

Márianosztra

1784. augusztus

7.

03 : 40

-

4.2

VI

Komárom

1784. augusztus

7.

10 : 50

-

2.9

IV

Komárom

1785. február

22.

14 : 30

-

2.2

III

Komárom

1786. április

8.

14 : -

-

2.2

III

Komárom

1786. július

8.

05 : -

-

4.2

VI

Komárom

1796. -

-

02 : -

-

2.9

IV

Komárom

1800. március

14.

19 : -

-

2.9

IV

Komárom

1803. december

25.

- : -

-

2.9

IV

Komárom


19 : 45

-

4.6

VI-VII

Komárom

1807. -

-

19 : -

-

2.9

IV

Komárom

1810. január

14.

17 : 09

8

5.4

VIII

Mór

1810. január

14.

18 : -

-

3.9

V-VI

Mór

1810. január

14.

22 : 30

-

2.9

IV

Mór

1810. január

15.

03 : -

-

2.9

IV

Mór

1810. január

21.

14 : -

-

4.2

VI

Mór

1810. február

3.

- : -

-

3.5

V

Mór

1810. február

22.

23 : 30

-

3.5

V

Mór

1810. március

1.

- : -

-

3.5

V

Mór

1810. március

4.

- : -

-

3.5

V

Mór

1810. április

1.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1810. április

14.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1810. május

14.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. május

15.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. május

27.

08 : -

-

4.9

VII

Mór

1810. május

28.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. május

29.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. május

30.

- : -

-

4.2

VI

Mór

1810. május

31.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1810. június

3.

- : -

-

4.2

VI

Mór


29

1810. június

21.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. június

24.

14 : -

-

3.9

V-VI

Mór

1810. július

4.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. július

4.

06 : 30

-

2.9

IV

Mór

1810. július

8.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. július

9.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. július

10.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. július

13.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1810. július

14.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. július

18.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. július

26.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. július

29.

- : -

-

2.2

III

Mór


01 : -

-

2.9

IV

Mór


- : -

-

2.5

III-IV

Mór


05 : 30

-

2.2

III

Mór

1810. október

1.

11 : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

4.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

4.

11 : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

5.

01 : -

-

2.9

IV

Mór

1810. október

8.

05 : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

11.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

12.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

13.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

15.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

26.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

27.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

29.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

30.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. október

31.

- : -

-

2.2

III

Mór


30

1810. november

1.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. november

3.

18 : -

-

2.9

IV

Mór

1810. november

9.

14 : 15

-

2.2

III

Mór

1810. november

16.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. november

16.

04 : -

-

2.2

III

Mór

1810. december

4.

15 : -

-

2.2

III

Mór

1810. december

8.

13 : 30

-

2.2

III

Mór

1810. december

12.

19 : -

-

2.2

III

Mór

1810. december

13.

- : -

-

2.2

III

Mór

1810. december

20.

- : -

-

3.5

V

Mór

1810. december

21.

16 : 30

-

4.2

VI

Mór

1811. január

2.

- : -

-

2.2

III

Mór

1811. január

4.

12 : -

-

2.2

III

Mór

1811. január

5.

20 : -

-

2.2

III

Mór

1811. január

6.

00 : -

-

2.2

III

Mór

1811. január

7.

- : -

-

2.2

III

Mór

1811. április

21.

05 : -

-

2.9

IV

Mór

1811. április

24.

02 : -

-

3.5

V

Mór

1811. május

8.

14 : -

-

2.2

III

Mór

1811. június

24.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1811. június

28.

01 : 15

-

3.5

V

Mór

1811. július

3.

14 : -

-

2.9

IV

Mór

1811. július

7.

09 : -

-

2.9

IV

Mór

1811. július

9.

09 : -

-

2.9

IV

Bodajk

1811. július

29.

02 : -

-

2.2

III

Mór

1811. augusztus

9.

05 : -

-

3.5

V

Mór

1811. augusztus

11.

- : -

-

2.2

III

Mór

1811. augusztus

11.

20 : -

-

2.9

IV

Mór

1811. augusztus

25.

23 : -

-

2.9

IV

Mór


31

- : -

-

2.2

III

Mór

01 : -

-

3.9

V-VI

Mór


- : -

-

3.2

IV-V

Mór


07 : -

-

2.2

III

Mór

1811. augusztus

26.

1811. szeptember 6.

1811. október

23.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1811. október

24.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1811. október

31.

09 : -

-

2.9

IV

Mór

1811. november

-

- : -

-

2.2

III

Mór

1811. december

8.

11 : -

-

2.2

III

Mór

1811. december

15.

23 : 30

-

2.2

III

Mór

1811. december

28.

00 : -

-

2.2

III

Mór

1811. december

29.

01 : -

-

2.2

III

Mór

1811. december

30.

01 : -

-

2.2

III

Mór

1812. január

24.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. február

12.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. február

15.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. február

27.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. március

19.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. március

23.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. április

21.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. május

6.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1812. május

16.

- : -

-

2.9

IV

Mór


- : -

-

2.9

IV

Mór

1.

20 : 30

-

2.2

III

Aka

1813. szeptember 6.

07 : 15

-

3.5

V

Mór


- : -

-

3.5

V

Mór


- : -

-

3.5

V

Mór

1813. november

12.

- : -

-

3.5

V

Mór

1814. május

4.

- : -

-

2.2

III

Mór

1812. október


32

1814. május

7.

16 : 15

-

4.2

VI

Mór

1814. május

10.

02 : 37

-

4.9

VII

Mór

1814. május

11.

- : -

-

2.9

IV

Mór

1814. május

14.

16 : 26

-

3.5

V

Mór

1814. június

3.

05 : 15

-

3.5

V

Mór

10 : 30

-

4.2

VI

Mór

1815. szeptember 11. 1820. január

-

- : -

-

3.5

V

Mór

1820. február

-

- : -

-

3.5

V

Mór

1822. február

6.

07 : 30

-

2.2

III

Szőny

1822. február

16.

07 : -

-

2.2

III

Komárom

1822. február

17.

16 : 30

-

2.9

IV

Komárom

1822. február

18.

16 : 15

-

4.2

VI

Komárom

1822. február

21.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1822. február

23.

07 : -

-

2.2

III

Komárom

1822. február

23.

19 : 45

-

2.2

III

Komárom

1822. február

24.

06 : 45

-

2.2

III

Komárom

1822. február

26.

17 : 45

-

2.2

III

Komárom

1822. február

27.

06 : -

-

1.8

II-III

Komárom

1822. február

27.

20 : 15

-

1.8

II-III

Komárom

1822. március

1.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1822. március

3.

20 : 45

-

2.9

IV

Komárom

1822. március

5.

14 : -

-

2.2

III

Komárom

1822. április

8.

08 : -

-

2.9

IV

Komárom

1822. április

23.

14 : 30

-

2.9

IV

Komárom

1822. május

3.

05 : 50

-

2.9

IV

Komárom

1822. július

22.

01 : 30

-

2.5

III-IV

Komárom

1822. július

22.

03 : -

-

2.5

III-IV

Komárom

1822. július

25.

16 : 45

-

2.2

III

Komárom

1822. július

25.

19 : 30

-

2.2

III

Komárom


33

1822. augusztus

9.

22 : -

-

2.2

III

Komárom

1822. augusztus

12.

06 : 30

-

2.9

IV

Komárom

1822. augusztus

25.

01 : 45

-

2.9

IV

Komárom


18 : 30

-

2.2

III

Komárom

1822. december

24.

00 : 15

-

2.9

IV

Komárom

1824. június

15.

23 : -

-

3.5

V

Mór

1824. július

3.

05 : -

-

3.5

V

Mór

1827. június

14.

02 : -

-

2.9

IV

Mór

1827. június

25.

17 : -

-

2.9

IV

Mór

1827. július

3.

06 : -

-

2.9

IV

Bodajk

1832. február

21.

02 : -

-

2.9

IV

Komárom

1838. július

22.

- : -

-

2.2

III

Komárom

1841. április

1.

10 : 30

-

2.2

III

Komárom

1841. október

24.

12 : 10

-

4.2

VI

Komárom

1843. március

3.

19 : -

-

2.2

III

Komárom

1845. május

9.

13 : -

-

3.5

V

Komárom

1851. július

1.

21 : 15

-

4.9

VII

Komárom

1851. július

2.

03 : -

-

2.2

III

Komárom

1851. július

17.

21 : -

-

2.9

IV

Komárom

1856. június

22.

- : -

-

3.5

V

Mór

1857. június

9.

15 : 47

-

3.5

V

Komárom

1857. december

8.

21 : 25

-

2.2

III

Komárom

1857. december

10.

04 : -

-

2.2

III

Komárom

1857. december

10.

07 : -

-

2.2

III

Komárom

1859. december

30.

15 : 10

-

3.5

V

Bikol

1862. április

18.

02 : 30

-

2.5

III-IV

Komárom

1862. április

18.

03 : -

-

2.5

III-IV

Komárom

1863. március

29.

- : -

-

2.2

III

Komárom

07 : 30

-

2.9

IV

Komárom



34

1863. október

20.

17 : -

-

3.5

V

Mór

1864. április

9.

18 : 45

-

3.5

V

Csatka

1864. április

9.

19 : 45

-

2.2

III

Csatka

1866. február

27.

18 : 30

-

2.9

IV

Komárom

1866. február

27.

19 : 57

-

2.9

IV

Komárom

1866. március

20.

21 : 15

-

2.9

IV

Komárom

1866. április

21.

17 : 45

-

2.2

III

Komárom

1870. június

30.

17 : 30

-

3.5

V

Alcsút

1875. április

13.

15 : 07

-

2.9

IV

Komárom

1877. december

13.

18 : -

-

2.9

IV

Csallóköz

1877. december

13.

20 : -

-

2.9

IV

Csallóközaranyos

1877. december

13.

22 : -

-

2.2

III

Csallóköz

1877. december

14.

01 : -

-

2.9

IV

Csallóköz

1885. március

14.

11 : 45

-

2.9

IV

Esztergom

1886. március

27.

07 : 50

-

2.9

IV

Izsa

1887. március

4.

20 : 30

-

2.2

III

Izsa

1887. december

17.

23 : 45

-

2.2

III

Izsa

1888. január

18.

10 : 16

-

2.5

III-IV

Szend

1888. augusztus

16.

03 : 21

-

2.2

III

Alcsút

1888. augusztus

16.

04 : 25

9

3.4

V

Szend

1888. augusztus

17.

05 : 30

-

3.2

IV-V

1889. június

18.

14 : 20

-

2.9

IV

Esztergom

1889. július

11.

00 : -

-

2.2

III

Aka

1889. július

11.

02 : 30

-

3.2

IV-V

Aka

1892. február

3.

10 : 15

-

2.2

III

Izsa

1894. március

25.

13 : -

-

2.2

III

Kisbér

1896. április

14.

- : -

-

3.5

V

Vérteskéthely

1898. március

11.

19 : 45

-

2.9

IV

Mór

1898. március

23.

20 : 00

-

2.2

III

Mór


35

Bakonysárkány

1904. augusztus

3.

10 : 03

-

3.2

IV-V

Komárom

1904. augusztus

3.

10 : 49

-

2.2

III

Komárom

1904. augusztus

5.

07 : 37

-

2.9

IV

Dunaörs

1904. november

12.

09 : 05

-

2.2

III

Dunaörs

1904. december

20.

06 : 30

-

2.2

III

Komárom

1904. december

20.

06 : 53

-

1.8

II-III

Komárom

1905. március

4.

02 : -

-

2.2

III

Lándor

1905. július

16.

11 : 50

-

1.5

II

Szomód


03 : -

-

2.2

III

Nagyigmánd

1905. november

12.

09 : -

-

2.5

III-IV

Komárom

1906. április

29.

09 : 25

-

2.9

IV

Köbölkút

1906. április

29.

10 : 30

-

2.5

III-IV

Köbölkút

1910. augusztus

31.

20 : 50

-

2.2

III

Komárom

1914. november

25.

16 : 12

-

4.4

V-VI

Mór

1921. május

4.

17 : 37

-

3.5

V

Győr

1921. május

4.

18 : 15

-

2.2

III

Komárom

1921. május

4.

18 : 35

-

2.2

III

Komárom

1921. december

13.

22 : 30

-

2.2

III

Komárom

1921. december

14.

03 : 45

-

2.9

IV

Komárom

1922. január

7.

00 : 00

-

2.2

III

Mór

1922. január

7.

02 : 30

-

3.2

IV-V

Mór

1922. december

9.

14 : -

-

2.2

III

Komárom

1922. december

9.

21 : -

-

2.2

III

Komárom

1922. december

9.

23 : -

-

2.9

IV

Komárom

1923. március

13.

23 : 30

-

3.2

IV-V

Komárom

1923. augusztus

18.

05 : 55

-

2.9

IV

Komárom


00 : 45

-

2.2

III

Komárom

1929. november

15.

00 : 40

-

2.9

IV

Komárom


19 : 30

-

2.9

IV

Mór


36


21 : 30

-

2.2

III

Mór


03 : -

-

1.5

II

Mór

1931. április

18.

12 : 15

-

1.5

II

Bakonycsernye

1931. október

31.

15 : 08

-

4.2

VI

Nagybörzsöny

1933. december

19.

10 : -

-

1.5

II

Töröspuszta

1933. december

19.

17 : 00

-

2.2

III

Mór

1934. április

26.

16 : 55

-

4.1

V-VI

1940. november

18.

09 : 45

-

2.2

III

Csókakő

1941. március

15.

- : -

-

1.5

II

Csókakő

1942. május

19.

08 : 52

-

2.9

IV

Bácsa

1947. október

10.

18 : 23

-

3.4

IV

Nyergesújfalu

1948. április

15.

00 : 05

-

2.7

V

Csobánka

1948. augusztus

7.

07 : 06

-

2.9

IV

Biatorbágy

1949. január

20.

05 : 16

-

2.9

IV

Bátorkeszi

1952. március

10.

05 : 24

-

3.4

V

Mór

1952. május

14.

17 : 17

-

3.2

IV

Esztergom

1952. december

5.

16 : 44

-

3

IV

Dad-Szák

1953. június

10.

03 : 30

-

2.5

III-IV

Bajót

1956. március

8.

01 : 20

-

2.5

III-IV

Vámosmikola

1956. szeptember 7.

07 : 30

-

2.9

IV

Ógyalla

1957. április

20.

03 : 30

-

2.9

IV

Nagyigmánd

1960. december

17.

10 : 45

-

2.2

III

Ács-Bana

1963. február

7.

15 : 40

-

2.5

III-IV

Komárom

1969. február

9.

23 : 08

-

4.6

V

Bakony

1983. január

28.

14 : 10

-

2.9

IV

Budapest

1984. augusztus

9.

07 : 40

11

2.5

IV-V

Komárom

1985. augusztus

15.

20 : 40

-

2.5

II

Berhida

1988. november

7.

16 : 56

14

2.6

-

Szend

1989. június

22.

11 : 05

12

2.9

III-IV


37

Esztergom

Komárom


16 : 49

-

1.6

-

Csallóköz

1991. április

7.

19 : 24

7

2.2

IV

Örsújfalu

1993. július

12.

05 : 01

-

2.8

III-IV

Győr

1993. augusztus

27.

02 : 34

30

3.7

III-IV

Vál


21 : 10

-

2.5

-

1995. január

23.

19 : 43

15

2.2

IV

1995. május

4.

06 : 55

19

3

-


08 : 26

12

3.7

V-VI

1996. december

3.

04 : 17

2

1.8

-

Veszprémvarsány

1997. február

11.

14 : 19

10

1.5

-

Szlovákia

1997. május

23.

23 : 40

11

1.9

-

Zámoly

1997. július

16.

10 : 52

7

1.4

-

Komárom

1997. augusztus

15.

09 : 50

4

1.4

-

Dunaalmás

1997. szeptember 5.

09 : 21

19

1.3

-

Csákvár


10 : 10

10

1

-

Csép

1997. október

8.

15 : 40

10

1.2

-

Piliscsaba

1997. október

11.

15 : 41

16

1.1

-

Szomor

1997. december

19.

11 : 34

7

1.4

-

Zsámbék

1998. január

28.

10 : 57

8

1.1

-

Lábatlan

1998. április

13.

17 : 08

5

1.4

-

Vérteskozma

1998. április

15.

10 : 28

10

1.5

-

Szár

1998. április

23.

10 : 27

2

1.4

-

Zámoly

1998. május

5.

11 : 32

10

1.6

-

Szlovákia

1998. május

13.

10 : 27

10

2.2

-

Vértesboglár

1998. július

3.

09 : 56

8

2

-

Csákvár

1998. július

17.

09 : 57

6

2.2

-

Oroszlány

1998. augusztus

10.

09 : 56

10

1.9

-

Bodmér

1998. augusztus

14.

08 : 58

0

2.1

-

Csákvár

1998. augusztus

26.

10 : 22

7

1.7

-

Vérteskozma


38

Komárom Berhida Esztergom Börzsöny


09 : 41

2

1.5

-

Vértes

1999. június

20.

14 : 28

6

1.8

-

Csákvár

1999. augusztus

22.

12 : 03

8

2

-

Szlovákia

1999. október

13.

18 : 50

10

1.8

-

Etyek

2000. február

4.

12 : 20

14

1.8

-

Nyergesújfalu

2000. február

16.

13 : 22

13

2.4

-

Szárliget

2000. február

23.

11 : 52

10

1

-

Etyek

2000. február

27.

01 : 31

10

1.3

-

Szárliget

2000. április

4.

10 : 27

9

1

-

Herceghalom

2000. május

1.

17 : 54

4

2.6

-

Vámosszabadi

2000. május

1.

19 : 07

10

1.6

-

Vének

2000. május

2.

02 : 09

6

1.5

-

Magyarország/Szlovákia

2000. május

25.

04 : 47

10

1.5

-


2000. június

9.

08 : 24

10

1.6

-


2000. június

25.

02 : 27

7

2.5

-


2000. június

28.

19 : 19

8

2.6

-

Vámosszabadi

2000. július

16.

04 : 34

2

1.9

-



10 : 17

10

1.4

-

Ács

2000. november

6.

13 : 58

12

1.5

-

Dunaszentmiklós

2000. november

23.

12 : 30

4

1.1

-

Tök

2000. december

1.

03 : 35

1

2

-

Lovasberény

2001. február

14.

10 : 32

10

1.1

-

Vértesboglár

2001. március

29.

22 : 42

9

2.9

-

Komárom

2001. április

23.

10 : 55

10

1.1

-

Lábatlan

2001. május

4.

03 : 34

11

1

-

Pilisszentkereszt

2001. május

26.

04 : 30

10

1.9

-

Komárom

2001. augusztus

26.

00 : 50

8

1.9

-

Gánt

2001. november

21.

10 : 42

9

1.2

-

Bajót

2002. február

22.

11 : 52

10

2.9

IV


39

Környe

2002. március

28.

13 : 29

10

1

-

Dág

2002. március

28.

13 : 34

10

1.2

-

Budakeszi

2002. szeptember 6.

04 : 32

13

1.1

-

Gánt

2003. február

7.

10 : 43

15

1.1

-

Nagysáp

2003. május

2.

21 : 31

7

1

-

Lábatlan

2003. december

17.

07 : 39

14

1.8

-

Komárom

2004. február

2.

05 : 53

12

1.5

-

Oroszlány

2004. április

1.

11 : 12

10

2.3

-

Felsődobos

2004. augusztus

7.

18 : 37

0

1.3

-

Vértesszőlős

2004. augusztus

17.

18 : 00

6

3.4

-

Tárkány

2004. augusztus

17.

22 : 51

3

1

-

Nagyigmánd

2004. augusztus

18.

09 : 01

10

3.2

-

Tárkány

2004. október

14.

09 : 44

10

2.8

-

Tárkány

2005. február

17.

15 : 30

10

1

-

Nagyegyháza

2005. március

2.

15 : 47

13

1.2

-

Tarján

2005. március

16.

12 : 46

10

1.1

-

Tát

2005. május

26.

16 : 36

10

1.1

-

Szomor

2005. június

13.

18 : 38

10

1.1

-

Környe

2005. július

28.

17 : 01

10

1

-

Tatabánya

2005. augusztus

7.

22 : 13

10

1

-

Fehérvárcsurgó


13 : 27

10

1

-

Dorog

2005. október

4.

09 : 16

0

1.3

-

Szlovákia

2005. november

7.

15 : 38

11

1.1

-

Környe

2006. október

10.

03 : 36

10

2

-

Nagyveleg

2007. március

26.

14 : 33

5

1.9

-

Mór

2007. augusztus

9.

04 : 22

13

1.7

-

Szlovákia

*

UTC a világidőt jelöli, melyhez képest a Magyarországon használt közép-európai idő télen +1 óra, nyáron +2 óra


40

Dunaalmás 50 km-es körzetében bekövetkezett 1-8 magnitúdójú földrengések eloszlása. Az 50 km sugarú kör területe: 5E+4 x 5E+4 = 2,5E+9 m2 456 és 2007 évek között 396 rengést regisztráltak, amiből 4-7 közötti magnitúdójú 29 db volt. Igy a 4-7 közötti rengések éves gyakorisága 29/(2007-456)= 1,5E-2 rengés/év frekvencia adódik, mely 2,5E+9 m2 területre vonatkoztatható. Abban az esetben, ha feltételezzük, hogy rengés/rengések hatásterülete 1E+5 m2 (0,1 km2), annak geometriai valószínűsége, hogy egy aktuális rengés (4-7 közötti magnitúdójú) üzemi területet érint: 1E+5/2,5E+9= 4E-5. Ebből következik, hogy az üzem tervezése és az integrált kockázata számításakor a földrengés gyakoriságát 6E-7/év gyakorisággal figyelembe vettük. Árvíz veszélyeztetés bemutatása A 2002 évi nyári rekordárvíz az üzemi területet elöntötte. A tárgyi épület padlószintjét – a mértékadó 110,8 mBf-es árvízszintet – 111,8 mBf abszolút magasságúra terveztük. (Tervezői Nyilatkozat mellékelve) Az üzemen kívül, 500 m-es körzeten belül csak alkalmi mezőgazdasági munkás dolgozik.


41

1.3 A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA 1.3.1 A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK Cégadataink: Cégnév: Cím: A berendezés helye:

Középeurópai Gázterminál (KEG) Nyrt 2545 Dunaalmás KEG Nyrt , 10. főút 74 kmsz, 0704/35 hrsz.

Cseppfolyósított propán- és pébégáz tároló és – elosztó üzem, szolgáltató központ. Cégnév: Közép-Európai Gázterminál Kereskedelmi és Szolgáltató Zárt Részvénytársaság Cím: 2545 Dunaalmás Pf.: 10 Cégjegyzékszám: CG. 11-10-001604 Adószám: 11927095-2-11 Statisztikai számjel: 11927095 2956 11401 Cégünk fő tevékenysége: SzJ 3523 Gázelosztás-kereskedelem 1.3.1.A) A VESZÉLYES ÜZEM (ÚJ PALACKTÖLTŐ ÜZEMRÉSZ) RENDELTETÉSE

A Társaság a saját tulajdonában levő telephelyén új gázpalacktöltő üzemcsarnokot kíván építeni. Az építendő csarnok 21x14 m alapterületű és egy töltő gépsort fog befogadni. A töltés emberi felügyelettel, automatikusan fog történni, a konténerbe való be és kirakodás az első időszakban emberi erővel fog történni. A konténereket a csarnok végfalán levő kapuk felnyitása után targonca emeli le illetve fel, és szállítja a konténeres tároló területre. . 1.3.1.B) FŐBB TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

Az üzem fő tevékenysége a beállított szállítójárművek folyékony propán vagy pébégáz tartalmának lefejtése, a tárolótartályokba töltése, ezekben tárolása, igény szerint a tartályokból tankautók, és a palackok töltése.


42

1.3.1.C) A DOLGOZÓK LÉTSZÁMA, A MUNKAIDŐ

Az üzem dolgozói az alábbi munkarendben és létszámmal dolgoznak a fejlesztés után: Üzemirányítás (termelési-, kereskedelmi- és beruházási vezetők, managerek, töltőtelep vezető, szállítási művezető, termelési művezető) és adminisztráció: munkanapokon, 1 műszak, 14 fő. Tárolóüzem és karbantartók: esetenként, 4 műszak, 3 fő/műszak = 12 fő. Háztartási palacktöltés, kezelők munkanapokon, 4 műszak, 4 fő/műszak=16 fő.

1.3.2 HELYSZÍN LEÍRÁSA Az ingatlan gazdasági és ipari felhasználású területen a 10-es főút 74. kilométerénél fekszik a Duna felőli oldalon. A telken a közművek közük elektromos áram áll rendelkezésre. Az ingatlan útcsatlakozással ellátott, parkolók a telken belül biztosítottak. Az új palacktöltő szerkezete: Az új épület acélvázas szerkezetű lesz. Az ALKER Kft. acél keretes Tartó szerkezeti rendszerével fog készülni 4x5,22 méter raszter mérettel. Külső munkák: A telepítés helyén földmunka készül, tömörített feltöltés a csarnok területe alatt. A csarnokot a környezetétől 80 cm-rel ki keli emelni az előírások szerint. Töltőcsarnok szükséges védőtávolságai (5/1975 NIM B29 OBF szerint): a) telekhatártól ( töltőtelep határa) 30 m b) műhely épülettől 30 m c) iroda épülettől 40 m d) tűzvédelmi létesítménytől 30 m e) PB-tartálytól (1000 m3 felett) 20 m f) tárolótértől 30 m Külső tárolótér szükséges védőtávolságai (5/1975 NIM B29 OBF szerint): g) telekhatártól (töltőtelep határa) 15 m-kézi, 25 m konténeres h) műhely épülettől 30 m i) iroda épülettől 50 m j) tűzvédelmi létesítménytől 40 m k) PB-tartálytól (1000 m3 felett) 20 m Az épület műszaki adatai Épület hasznos alapterülete (m2) Belmagasság (m) Építménymagasság (m) Padlószint (m) Gerinc magasság (m)


294,28 3,80 - 5,47 4,50 ±0,00 + 5,63

43

1.3.3 A VESZÉLYES ANYAGOK

A töltőtelep propánt, butánt és keverékeit fogadja, tárolja, tölti, és továbbítja. A 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet 1. §-ában és 1. mellékletében megadott kritériumoknak megfelelően a KEG Zrt. felső küszöbértékű veszélyes üzemek kategóriájába sorolandó. Ennek alapján, a Rendelet 6. §-ának értelmében a biztonsági jelentés tartalmi és formai követelményeiként a Rendelet 2. mellékletében megadottakat tekintettük irányadónak. Az üzemben tiszta propán, illetve MSz 1601 szerinti cseppfolyósított gázelegy betárolása (vasúti és közúti tartálykocsiból tartályba), tárolása a megadott tartályokban, kitárolása (tartályból vasúti és közúti tartálykocsiba, valamint vasúti tartálykocsiból közúti tartálykocsiba), tartályok közötti átfejtése, háztartási PB-palackok töltése és tárolása történik. Az üzem területén háztartási PB-palack cseretelep és autógáz töltő telep is működik. Az alábbi táblázat tartalmazza a propán és a bután néhány lényeges fizikai tulajdonságának összehasonlítását: 1. táblázat: Tulajdonság Molekulatömeg (g) Forráspont (K) Lobbanáspont (K) Robbanási határok (V%) Kritikus nyomás (MPa) Kritikus hőmérséklet (K) Kritikus sűrűség (kg/m3) Moláris hőkapacitás (J/ mol K)

Propán 44,09 231 169 2,3-9,5 4,24 369,8 220,5 73,56

Tulajdonság

Propán-Bután gáz jellemző adatai max. 0,2% max. 60% max. 2% max. 10% max. 0,5% max. 50 mg/kg max.5 mg/kg max. 10 mg/kg 1140 kPa 150 kPa 0,525 – 0,555 g/cm3

N2, O2, H2, tart. összessen Bután C5 frakció Telítetlen monoolefinek Diének Illó kén Elemi kén Kénhidrogén Víztartalom Gőznyomás (40 Co-on) Gőznyomás (-15 Co-on) Folyadéksűrűség (15 Co-on)

Bután 58,124 272,65 199 1,8-8,4 3,797 425,16 228 97,51

A telephelyen cseppfolyós gázokon (propán, PB-gáz) kívül egyéb robbanás vagy tűzveszélyes anyag nem tárolható. A telepen toxikus anyagokat nem használnak, és nem tárolnak. [23]


44

2. táblázat:

A 18/2006.(I.26.) kormány rendelet hatálya alá tartozó veszélyes anyagok a 10.pontban felsorolt kiegészítésekkel Korm. rendelet 1. Táblázat. Az anyag CAS szám: IUPAC név: Kereskedelmi neve: név:

Empirikus Veszélyformula: jel:

R mondat: Készlet Tárolóhely Megjegy tonnában: -zés

Propán, 74-98-6 illetve pb mix 74-98-6 106-97-8

C3H8

R:12

propán

propán

F+

10004

251,252,T- 1A,T-1B, T1,T2, 4001,4002, 4003,4004, V1,V2,V3, V4,11,12,5, C

A 2. számú táblázat a veszélyes anyagok maximálisan jelen lehető mennyiségeit és egyéb tulajdonságait tartalmazza. A PB-re vonatkozó adat azt az esetet jelenti, amikor minden tartályban PB-t tárolnak. A propánt, illetve a PB-gázt a Korm. rendelet 1. számú táblázata tartalmazza, amelyek alsó küszöbmennyisége 50 tonna, felső küszöbmennyisége 200 tonna. Összegzésként elmondható, hogy a további vizsgálatra kerülő anyagok közé – a megadott adatok alapján – minden szükséges anyag felvételre került. A telephelyen cseppfolyós gázokon (propán, PB-gáz) kívül egyéb robbanás vagy tűzveszélyes anyag nem tárolható. A telepen toxikus anyagokat nem használnak, és nem tárolnak.


45

1.3.5 A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK 1.3.5.A) A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK

Ellenőrző funkció

Gázkoncentráció

Fő tevékenység

A gáz fajtánként elkülönített tárolása TÁROLÁS

Tűzjelzés Átfejtett gáztömeg Segédenergia megléte Vagon elmozdulás

A beállított vagonok előkészítése, lefejtése és a gáz tartályokba töltése. BETÁROLÁS

Elektromos energia megszüntetés, Gázvezeték gyorselzárás, Tartályvagon gyorselzárás, Palásthűtés indítás, Átfejtés megállítás, Vészjelzés

Tankautók igény szerinti mennyiséggel való megtöltése. KITÁROLÁS

Tartályból-tartályba ÁTTÁROLÁS PÉBÉPALACK TÖLTÉS Háztartási palack tárolás, ki-beszállítás Gázforgalmi adminisztráció


Beavatkozás

46

Tűzoltás, Vészhelyzeti kenység

tevé-

Az üzemben folyó tevékenységek rendszere:

Az üzem indítása

Üzemen kívülre helyezés

Fő tevékenység, lefejtés, tárolás, töltés Karbantartás, javítás

Üzemvezetés

Biztonsági ellenőrző és beavatkozó rendszer

Őrzés, védelem Palacktöltés Tölhetö palackok: • 5 KG acél palack, • 11,5KG alumínium, • 11 KG acél, 11 KG aluminium

átmérő 230 mm, védősapkával és fogantyúval átmérő 260 mm, fogantyús védőssapkáva átmérő 300 mm, védőkarimával átmérő 300 mm, védőkarimával

Szeleptípusok: • 5 KG acél: • 11KGalu: • 11 KG acél:

oldalt csatlakozó (F típusú) oldalt csatlakozó (F típusú) oldalt csatlakozó (F típusú), háztartási palackhoz oldalt csatlakozó 22 mm-es átmérővel gyorscsatlakozó szelep, emelőtargonca palackhoz

1.3.5.B) A LÉTESÍTMÉNYEK ÜZEMMÓDJAI, ANYAGÁRAMAI Elvárt termelés 300 palack/óra 6 beépített mérleggel (további bővítési lehetőség 600 palack/óra) Megadott töltési idő 300gramm/másodperc Palack a láncpályára kerül, kézi adatbevitel a tára súlyról a töltőmérleg adattárolójába, kézi szelepnyitás a belépési oldalon, palack töltés, kézi szelepzárás, súlyellenőrzés (szükség esetén súly korekció), 1. szivárgás ellenőrzés (zárt szelepállás), 2. szivárgás ellenőrzés (nyitott szelepállás záró vakanyával) szivárgás esetén kézi áthelyezéssel a palack visszafejtöbe. Adatgyűjtés, feltöltve a töltésirányítási rendszerbe.


47

Nem meghatározottan működő: Palettázás, zsugorfóliázás kézi felhelyezéssel, (védősapkák felszerelése). 1.3.5.C. A FŐ ÜZEMMÓDOK TECHNOLÓGIÁJÁNAK LEÍRÁSA Hálózati nyomás : PB hálózat: :Differecialis nyomás minimum 10 bar a töltőüzemben, egyben a felsőhatár. Működési határ +/- 1 bar. Sűrített levegő hálózat: 6 bar, működési határok +/-1 bar. Levegő szárítóval a harmatpont (5°C) alá hűtve. Elektromos hálózat: Feszültség: 230/400V ±10% - 50hz Ez a legkedvezőbb csatlakozás az összes berendezés felszereléséhez, a PLC vezérléshez egyenáramról működő inverter (szünetments tápegység)javasolt, ajánlatunk nem tartalmazza, bár tudjuk használata kívánatos. A berendezés és ajánlott beállításai megfelelnek az Európai szabályoknak és előírásoknak. Kisfeszültségű készülékek Utasítás 73/23/CEE. Elektromos anyagok biztonságos felhasználási területe. EMC (Elektro-mágneses kompatibilitás ) Utasítás 89/336/CEE. Elektromos anyagok részére. Gép (biztonság) (Franciaország és csak Európa) Utasítás 98/37/CE. Az összes gép számára. Fontos ellenőrzések, mérések Utasítás 90/384/CEE Határozat 2001-387. Anyagok veszélyes zónában Utasítás 94/9/CE. Összes gép számára veszélyes övezetben Nyomás alatti berendezések Utasítás 97/23/CE. Sűrített levegő, PB üzemi készülékek és csővezetékek. Csomagolás és környezetvédelem Utasítás 94/62/CE Palacktárolás A palackokat a töltőteremből és a kereskedelmi hálózatból konténerben hozzák a tárolóba, és helyükre kézzel mozgatják. A palackok töltetnyomását, tömörségét, a tároló gázkoncentráció mentességét az adott műszakban négyóránként, hordozható nyomásmérővel és gázkoncentráció mérővel ellenőrzik, a felhevült – magas nyomású – palackokat vízzel hűtik, a szivárgó palackot visszafejtik. Háztartási palack szállítása A tevékenység tele és üres palackok tárolása, teherautó kézi le-fel rakodása. Csővezetékek folyadék fázisának eltávolítása.


48

A kompresszor szívó oldal rákapcsolódik a kiválasztott tartály gázfázisára, a kompresszor beindul és a nyomó oldal rákapcsolódik az ürítendő vezetékekre. Ezzel egyidőben a kiválasztott tartály elzáró szerelvényei nyitnak. Amikor az erre a célra beépített szintjelzők érzékelik a leürülést, a kompresszor leáll és az elzáró szerelvények zárnak. A technológiai rendszer nyomásmentesítése (lefúvatás) A karbantartási munkák, vizsgálatok elvégzése céljából időnként szükséges a technológiai rendszer egyes elemeinek teljes nyomástalanítása. E célból külön lefúvató rendszer van kiépítve. E művelet megindítása előtt az érintett szakaszból a meglévő üzemi berendezésekkel a folyadék fázist el kell távolítani. Az üzem fő egységeinek ismertetett üzemmódjain kívül az Indítás üzemmódja: teljes üzemellenőrzés, egyebekben az ismertetett üzemmódoktól nem tér el. Leállás: Összes zárószerelvény zár, és Lefúvatás. Vészleállás: Összes zárószerelvény zár, és vészhelyzeti intézkedések. Részleges működés: Valamelyik egység Leállás üzemmódban

1.3.5.D AZ ÜZEM FŐ EGYSÉGEINEK ISMERTETÉSE

1. Szállító láncpálya A szállító láncpályának galvanizált acélkerete van. A CC600 típusú vaslánc lesz használatban, a csúszó felület alá poliuretán szalagot tervezünk (az ATEX utasítás szerint), amely csökkenti a súrlódást a lánc és a láncpálya között (antisztatikus kivitelezés) és biztosítja a töltőcsarnok és a berendezések tisztaságát. A meghajtó villamos motor robbanás-biztos kivitelű az európai uniós előírásoknak megfelelően. 2. Görgősoros szállítópálya A görgősoros szállítópálya galvanizált acélkeretből készült és galvanizált 50 mm átmérőjű acél görgőkkel van ellátva, köztük lévő rés 3 mm, a tengely átmérője 12 mm (18 görgő méterenként). Minden egyes görgő golyóscsapágyazott. A szállítópálya a lábakat tartalmazza, kivéve amik nincsenek beágyazva betonba. 3. Pneumatikus beadagoló Ez az egység pneumatikusan működik, merőlegesen áll a láncpályára és bevezeti automatikusan az üres PB palackokat az üres karusszel mérlegekre. Az egység tartalma - 1 mozgó palackot megállító egység - 1 palacktolókar beleérve vezető egységet (tolókar átmérő.25 + csővég) - 1 egy rögzített tolóelemt a szállító rendszeren. - 1 készlet a sűrített levegő komponens automatikus működést biztosító elem.


49

Biztonság Az automatika tilt az alábbi esetekben: • A palack nem tölhető hibás orientáció esetén. • A palack nem tölthető ha a láncpálya áll. Teljesítmény: 1200 palack / óra a láncpályán beállított sebesség 16 m/perc Fogyasztás: Levegő : 0,04Nm3 / palack 6 bar-os sűrített levegő ellátással Ellátás meghatározása: Levegő :Gyors szabályozású levegő elvételi szelep - R1/2". 4. Karusszel keret, szerkezet Alapvető jellemzők Az elektromos meghajtású karusszel szerkezet összehangoltan működik az elektronikusan vezérelt palack adagolóval, a töltet vagy az anyagáram mérése szerint. A szerkezeti egység elemei: 1 kiemelkedő központi oszlop amely beállítható háromlábú, biztosítja a PB gáz ellátást. Egyszerű kapcsolat a PB ellátó lánchoz a csatlakozási pont és a 3" (DN80) királytengelyen keresztül. 1 forgó szerkezet korláttal ellátva 1 meghajtó egység robbanásbiztos motorral 1,1 KW-os (meghajtás levegővel töltött dörzskerékkel) 1 PB elosztó hálózat 1 Sűrített levegő elosztó hálózat 1 elektromos elosztó hálózat a láncpályához elektromos töltőberendezésekhez (elektromos jelátvitel a kezdettől karrusel bemenetétől a kimenetéig egy elektromos forgó rendszeren) 5. Elektromos töltőmérleg A töltő leáll automatikusan ha a teljes súlyból levont tára súly eléri a névleges töltet értékét. (a töltőasztaloknak a száma 6). Az előnyök: A rendszer teljesen elektronikus és biztonságos elektromos alkatrészeket használ. (EExia). Pontosság • Kijelzett súly egség 50 gr, a belső egység pontossága 5g • Ézéketlen a palackban lévő PPB gáz nyomására (automatikus elektromos szűrőrendszer). • Mérés előtt a nullpontját be kell állítani. • A mérőcella 450kg terhelhetőségű. • Elektrosztatikus porszórású festék használata. • Billentyűzet védetségi foka IP67,élettartam: 10 millió kapcsolás. 6. PB nyomás szabályozás Tervezési alapelv, hogy a karusszel bemenetéhez szükséges nyomást biztosítja a csatlakozási ponton. A szerkezeti egységek az alábbiak : PB cső átmérő 3" és összekötő darab átmérő2". PB szabályozó szelep átmérő 2".


50

Nyomásmérő óra a leválasztó szeleppel Szűrő 100 micron 2 db biztonsági szelep Tisztító, ellenőrző szelep Csatlakozások: PB csatlakozási pont : Karimás csatlakozás átmérő 3" PN40 RF. PB visszavezető vonal Karimás csatlakozás átmérő 2" PN40 RF. LPG kimeneti pont Karimás csatlakozás átmérő 3" PN40 RF. Az automatikus irányító egység 1 belső biztonságos ULIS pic kijelző, mely tartalmazza a mért információkat, oszlopra szerelve. Vészleállító, ami leválasztja a mérőműszert probléma esetén 1 beállított elektro-pneumatikus egység ami vezérli az egész rendszert Kisebb pneumatikus egységek Biztonságos szolenoid szelepek ATE ATEX , NEC 505 : zóna 0 harmonizálva a CEI 60079-0-hoz, CEI 60079ia IIB T4 EN45501 : C3, 3000d / 5000d OIML R76 : 3000 osztály, e > 5g Fogyasztások Elektromos : 12V, 100mA max. SIRAGA által megadott 85W-max 264V AC, 47-440HZ Levegő 0.015 Nm3 maximum / töltési szakasz . 7. A töltőfej 1 PB flexibilis csö, hozzáfogatva automatikusan a PB szelephez 1 Függő szállító pálya segíti a feltöltőfejet és a leszorítást 1 oldalról használható töltő fej 1 fémszerkezetű palack központosító A mérő állvány alkatrészei 1 tiszta acél lemez, 1 töltést mérő cella (300kg). (OIML R60) 1 Maximális súlyhatároló 1 átadó/ leadó egység mechanikus kapcsolat nélkül 1 mágneses szenzor a palack kiadagolásához


51

8. Elektromos ellenőrző mérleg Cél, hogy automatikusan ellenőrizze a súlyt a PB palackoknál töltés után és továbbítsa azt a láncpályán. A gép a felhasználó által meghatározott töltési súlyhatárokon belül beállítható, összhangban az IEC 79-10 I osztállyal, továbbá összhangban a NEC Art 500 (USA). 9. A CAPM rendszer (Computerre! vezérelt termelés irányítás) Alapvető leírások: A CAPM rendszer felismeri és fogadja a gyártási adatokat a különböző SIRAGA berendezésektől, ügy mint : o töltő karusseltől o ellenőrző mérleg o szivárgás ellenőrző Ezek az adatok elérhetők a belső hálózaton, vagy bárhol a világon telefon vonalon keresztül, interneten vagy intraneten keresztül. . A CAPM rendszerjellemzői : o A termelési folyamat rögzítése palacktípus és/vagy gépbeállítás szerint o feltöltött palackok száma o kiadott palackok száma o megmaradt gáz súlya a palackban, feltöltés előtt o összes felhasznált gáz o a karussel által helyesen töltött palackok (histogram által) o megfelelő töltés minden egyes töltőfejen o folyamatos adatkövetés minden egyes palackról o folyamatos feljegyzés a hibákról (hasznos a termelés elemzés számára) Panel Alapadatok : Ez a gép ellátja elektromosan és levegővel minden egyes SIRAGA gépet, ULIS Plc-vel vezérelve. Ez a következőkbő áll: - 1 fém állvány . - 1 elektromos transzformátor,240V AC (50-60 Hz) / 12Vdc (10 kimenet) - 1 Be/Ki kapcsoló Eex kivitelben - 1 levegő beállító egység, Szűrő, szabályozó, olajozó 2 szűrővel : _ 1 biztonsági szelep, átmérő Vz". __ 1 légszárító egység 0,01 p-es szűrővel (az elekromosan vezérelt szelepeknek) __ 1 áramló levegőt olajozó 40 pm-es szűrővel(dugattyú...) 10. Töltettömeg korrekció Alapbeállítások Ezt az alkatrészt úgy tervezték, hogy kiegyenlíti a súlyt az alultöltött vagy túltöltött palackban, majd kiadja az ellenőrző mérleg után (a szállítósorra). ELŐNYÖK:


52

A rendszer teljesen elektronikus és biztonságos elektromos alkatrészeket használ, (EEx ia). Pontosság: • Súly kijelző 20g, belső egység 2g. • érzéketlen a palackban lévő nyomásra (automatikus elektromos feltöltő rendszer). • Nullpont beállítása minden mérés előtt Kivitel • Feltöltő cellák 300kg, (Maximális töltési súly: 450Kg). • Elektrosztatikus porszórású festék használata. • Billentyűzet védetségi foka IP67,élettartam: 10 millió kapcsolás. Előnyök: • Kevesebb pneumatikus alkatrész. • az automata-diagnózis felhasználható az üzemvitel segítésére és a hiba állapotok meghatározására. • Az üzemelés során szakaszos jelzés kapható lépésről lépésre A CAPM rendszer a következőket tartalmazza a veszélyességi területeken kívül: ^ 1 ellenőrző állomás (PC / Windows, jellemző beállítás a legutolsó SIRAGA technológia szerint) o SIRAGA CAPM program o 1 színes nyomtató o 3 kommunikációs kábel (a zóna határánál hosszabb) ami az összes karusszelhez kapcsolódik o 1 karussel csatoló egység/PC , alkalmas 3 karussel csatlakozására o 1 egyenáramú átalakító (gyújtószikramentes leválasztás) o 1 PC Anywhere program o 1 modem az internet kapcsolathoz 11. Pneumatikus vákuum szivattyú Ezt az alkatrészt úgy tervezték, hogy a hibás palackból visszafejti a folyékony PB-t a palackból a tárolóba. Teljesítmény : 19 l/min P = 3 bar nyomáskülönbséggel Ez a következőkből áll - 1 kéthatású dugattyús szivattyú - 1 előre legyártott PB hajlékony szívó és nyomó cső , ezek felszerelve 3 járatú szeleppel, - 1 festett acél tartószerkezet - 2 PB flexibilis cső, 0 1/2", 3 m hosszú, 1 a szívó oldal részére, egy a nyomóóoldal részére, minden egyes karimás kötéssel,0 1" ANSI 300.RF - 1 BE/KI pneumatikus kapcsoló, ami vezérli a szivattyútt. Hozam: 19 liter/min P=3 bar nyomáskülönbséggel PB : Karima pár átmérő 1" ANSI 300, toldat 40 Levegő : Gyorscsatlakozó szelep a levegő szabályozóhoz - átmérő 1/2" PB " 2 LPG flexibilis cső. 1=1.2 m. leválasztó szeleppel átmérő 1/2" NPT Levegő: 0.005 Nrri3 maximum/ töltőszakasz Elektromosság : 12V, 100mA max. A SIRAGA által ajánlott 85-264V AC, 47-440HZ Ez az egység a következőkből áll


53

- 1 festett acél keret. - 1 súlymérő mérleglap egy 300kg méréshatárú mérőcellával, egy tiszta fém felületű palack befogadó lappal. - 1 speciális palack tartó lap, amely a megfelelő vízszintes helyzetbe állítja a plalackot - 1 biztonságosULIS plc (SIRAGA által készített) mely biztosítja a a pontos mérési információkat és kijelez, felszerelve egy festett acél oszlopra. - 1 vagy 2 töltőfej , mennyisége opció szerint választható. - 2 automata LPG visszafejtő szelep pneumatikus vezérléssel (töltés és leürítés). - 1 beállító elektro-pneumatikus egység, mely a rendszert vezérli - 1 festett fém rögzítő szerkezet a mérleg szintezéséhez Folyamatleírás A palack a mérlegen a vízszintes pozícióban van beállítva.Az operátor csatlakoztatja a töltőfejet a palack szelephez és beüti a billentyűzeten a palack tára súlyát (vagy a teljes súlyát), akkor a gép beállítja a töltősúlyt automatikusan. ATEX , NEC 505 : zóna 0 harmonizálva a CEI 60079-0, CEI 60079-11(11 1D/G EEx ia IIBT4) EN4550 EN45501 : C3, 3000d / 5000d OIML R76 : 3000 divisions, e > 5g 12. Kézi elektromos szivárgás ellenőrző Alapvető leírás: Ezt a berendezést úgy tervezték, hogy érzékelje a gázszivárgást a szelepnyaknál vagy a szelepnél. Ez a következőkből áll: - 1 tartóoszlop, felszerelve a kisoroló görgősor rendszerhez ,ez tartja a tesztfejet ehhez felszerelve. - 1 kézi érzékelőfej egy szeleptakaró burával, ami lezárja. - 1 elektropneumatikus készlet, ami biztosítja a működését a berendezésnek. - 1 biztonságos ULIS PLC rendszer, ami vezérli a mérőkamrát. (IP 67) - 1 biztonságot elektromos elemező doboz MŰKÖDÉSI LEÍRÁS: A gáz érzékelő harang részére az elszívást Venturi cső elvén működő sűrített levegős egység biztosítja tartósan. Ha nincs ott palack csak az érzékelőharangot körülvevő levegő, akkor kell a mérőműszert kalibrálni. Ha az érzékelő harangon van egy szelep, a levegő a harang alatt elemezhető. Ha a gáz koncentrációja magasab mint az előre beállított érték, a hibás palack jelző információt ad az operátor részére piros lámpával Pontosság: szabályozható 3 tól5 g/óra Termelés 500 palack/óra (max)

. Előnyök: • Beállítható érzékelési szint


54

• A ULIS PLC rendszer lehetővé teszi a kezelőnek, hogy ellenőrizze a gép beállított paramétereit, (periódus idő, teljesítés... • Megjeleníthetőek az adatok kiemelve a periódus idő alatt is. • Automata diagnózis elektromos kártyáról • Állapot üzenet átadása, segítség a hibajavító szerelő számára • Tesztelhető elektromos szelepek, elosztórendszer és érzékelők szimulálva (beálítástól beállításig) • Nem érzékeny a hőmérséklet változásra (-10 C° tói +50 C°) • A berendezés : Eex II. 2G T4 • A gép ATEX és CE bizonyítvánnyal kerül leszállításra. Teljesítmény Levegő 4,3 normál liter/perc 6 báros nyomáson Elektromos hálózat 230V AC 0.3 KW 13. Pneumatikus kulcs a szelepzáró csavarmenetes vakanya részére Ezt a készüléket úgy tervezték, hogy felcsavarja a műanyag vakanyát a palack szelepre. Ez a következőkből áll: - 1 pneumatikus kulcs, egy csatlakozó burával, ami kapcsolódik a plackszelepen lévő vakanyához - 1 ellensúly - 1 levegős flexibilis cső, ami ellátja a pneumatikus kulcsot. - 1 palackmegállító egység

14. Automatikus szivárgás ellenőrző berendezés Alapvető leírás: Ezt a berendezést úgy tervezték, hogy érzékelje a gáz szivárgást a palack szelepnél (egy oldalról) elzárás után. Ez az egység tartalmaz egy automatikus szelepnyitó- és záró rendszert. Ez a berendezés műbizonylatolva van a felhasználó részére, az 1-es veszélyességi zónára, az IEC 79-10 és 1. osztályra, mely összhangban van a NEC Art 500 (USA). Előnyök: • Az érzékelési szint beállítható • Egy adatbevételi kijelzés, amely adatot nyújt az egész körfolyamatról. • Automatikusan ellenőrzi a beállításokat. • Automatikus hibaüzenet megjelenítése • Elektropneumatikus szelepek ellenőrzése, megosztva elektronikus és mechanikus érzékeléssel. • Nem érzékeli a hőmérséklet-változásokat (-10°C tól +50° C- ig). Ez a következő egységekből áll: - 1 festett acél keret - 1 szállítópálya mozgását megállító egység. - 3 palack központosító egység, egy szelepnyitási pozícióhoz, egy tesztelési pozícióhoz és egy a szelepzárási pozícióhoz.


55

- 1 kitoló egység, a szállítási pályáról a hibás palackok részére - 1 ellenőrző fej, egy fedővel ellátva a szelepre, és zár a palackra. - 1 pneumatikus palack szelep nyitó rendszer - 1 pneumatikus palackszelep záró csavaró szerkezet, forgató- nyomaték határoló eszközzel, és egy digitális kijelző, amely ellenőrzi, hogy a szelep ténylegesen el van zárva. - 1 pneumatikus készlet és egy elektro-pneumatikus alkatrész, a gépházon belül, amely biztosítja a gépnek a folyamatos működését, egy gázfeltöltés elleni programmal. - 1 belső biztonsági PLC ULIS elektronika . - 1 infravörös elektromos érzékelő egy robbanás-biztos dobozban. Működési leírás: Amikor az érzékelőbúra a szelepen tesztpozícióban van, a belső levegő ellenőrzése infravörös elektronikai egységgel történik. Ha a mintában gázkoncentráció az előírt mintánál magasabb, akkor félretolja egy másodlagos szállítókörre Tejlesítmény: Érzékelési határ: Beállítható 1,5 tői 5 g/h-ig Termelés: 1200 palack/óra maximum, ha a szállítópálya sebesség 17 m/mn -re van beállítva és az érzékelési határ 5 g/h . 15. Palack visszafejtő egység Alapvető leírás: Ezt a berendezést úgy tervezték, hogy ürítse ki az LPG palackokat, csatlakoztatható a palack tetején lévő szelephez, kis vagy közepes kapacitással. Megjegyzés: Ez az egység csatlakoztatva van a gázkompresszor egységhez. Ez a következőkből áll: - 1 festett fém egység, mely fejen állva csatlakoztatja a palackokat. - 1 folyadék figyelő egység egy nézőüveggel elléátva. Ez a folyadék figyelő karimás csatlakozóval rendelkezik. Átmérő 1" ANSI 300 RF a másik végén szabad karimával. Minden más a következővel van ellátva:: - 1 szelep adapter - 1 leválasztó szelep felszerelve a folyadékfigyelő egységre. - 1 LPG flexibilis cső az adapter és a leválasztó szelep között. Helyek száma : 5 hely Kapcsolódási pont helyenként : 1

Kapcsolódó üzemi létesítmények    

Meglévő gömbtároló (251, 252) Csőcsorda csővezetékekkel és tartozékokkal Géptér (K, SZ1): 4 db 4”-os csatlakozású, térfogat kiszorításos elven működő szivattyú, szállítóteljesítmény 1000 l/perc,db, és 4 db gázkompresszor, 250 m3/ óra, db. Palacktöltő géptér: 1 db térfogat-kiszorításos elvű feladó és 1 db. centrifugál szivattyú.


56

Segédüzemi berendezések 

Villamos erőátviteli vezetékrendszer a kapcsolóés biztonsági berendezésekkel/szekrényekkel/ a meghajtómotorok táplálására. Egységes érintésvédelmi és villámvédelmi rendszert építenek ki, mely az üzem összes létesítményét védi.



2 db légkompresszor, légtartály, préslevegő hálózat és levegő előkészítő rendszer a pneumatikus gépek (távműködtetett szerelvények) ellátására, 6 bar névleges nyomáson. A levegővezeték a csőtartókon kábel csatornában ötrétegű műanyagcsőben vagy rézcsőben vezetett.



Hírközlő rendszer az üzem és a külvilág, valamint az üzemen belüli munkahelyek kapcsolatának biztosítására. A hírközlő rendszer lényeges biztonságtechnikai funkciókkal is rendelkezik. A kezelőszemélyzetnek az üzemi területen dolgozó tagjai a diszpécserrel, illetve a diszpécser az üzem vezetőivel RB-s rádiótelefonnal állandó kapcsolatot tartanak.



Térfigyelő kamera rendszer épül ki az üzem létesítményei illetve a munkahelyei figyelésére, mely állandó képet közvetít az üzemvezetés és a diszpécser számára.



Tűzjelző közvetlen telefonvonal, mely katasztrófa minősítésű vészhelyzetben a külső védelmi terv beindításának alapinformációját képes közvetíteni a tűzoltóságra.



Műszer-automatika: lehetővé teszi az egyes technológiai folyamatok kiválasztását és levezénylését, beállított biztonságtechnikai paraméterek tartását, szerelvények távvezérlését, programozható automatikai elemek a

Épületek, építmények      

Vezérlő helyiség (1): a műszer-automatika vezérlőegységeit magába foglaló szekrény, a technológiai folyamatábra és az abba épített kezelőelemek elhelyezésére szolgál. Kazánház és fenntartási épület (3): Az épületben van elhelyezve a légkompresszor és a központi villamos elosztó (FE). Géptéri kezelő (5): a működő gázszivattyúk, kompresszorok állandó kezelőfelügyelőszemélyzet jelenlétét igénylik. Ezen személyzet időjárási viszontagságoktól védett, a gépekre közvetlen rálátást biztosító tartózkodóhelye ez az épület. Tankautó parkírozó (11): A használaton kívüli tankautók helye. Tartálytároló (12): A használaton kívüli pébétartályok tárolóhelye. A tartályok csak gázfázisú pébével töltöttek. Fogadóépület, telepi úthálózat(1, 8)

Az üzem területére be- és kilépő személy,- jármű- és anyagforgalmat figyelemmel kell kísérni (nyilvántartani kell). Ezt részben számítógépes rendszer oldja meg (a palackforgalom, a tartályvagonos és a tankautós szállítások vonatkozásában ). Az üzemen belüli mozgást, kültéri tárolást útburkolati jelek, felfestések, jelzőtáblák segítik.


57

Biztonsági berendezések 



 



Tűzivíz gépház (2) és vezetékhálózat (Tv) A telepi vízhálózat vízgépházból induló földi műanyag vezeték. A vezetéken a létesítményektől maximum 50 m-es távolságra földfeletti tűzcsapok és csapszekrények létesülnek. A tűzivíz vezeték biztosítja a palásthűtők vízellátását. A legnagyobb vízigény a vagonlefejtő egységeknél lép fel, összes vízigény : Q = 9408 l/min. A többi tartály vízigénye egy katasztrófa helyzetet figyelembe véve ugyanennyi, így a tűzivíz rendszer megkívánt teljesítménye kb. 19 000 l/min. Az egyidejűségeket figyelembe véve az indokolt kapacitás 10 000 l/min. A kapacitásra tekintettel a vízgépház jellemzői:  feltöltött, nyomás alatti csőrendszer, üzemszerűen álló szivattyúkkal  tűzoltó vízigény felléptekor a szivattyú indul, teljes teljesítményét 30 s alatt eléri.  a rendszer minimum 2 óra folyamatos működésre képes. Tűzjelző automatika: az üzem teljes területén kiépített hálózatra a technológia és az épületek kijelölt helyein telepített érzékelőkből, kézi jelzőkből, és a beavatkozó automata központból áll, mely automatikusan indítja a szükséges palásthűtést, és jelzést küld a Tűzoltóságra. Helyi tűzvédelmi eszközök: az elkészítendő tűzvédelmi tervfejezetnek megfelelően elhelyezett, különféle méretű porral oltó készülékek összességét jelenti. Vészkikapcsoló hálózat: a technológiai rendszer kijelölt helyein üzemzavar, kezelési hiba, tűzeset, gázömlés stb. esetére biztosítani kell az azonnali kikapcsolás lehetőségét Erre szolgálnak a vészkikapcsolók, melyek bármelyike áramtalanítja az összes gépet, és elzárja a tartályok csatlakozásait. A világítás és a palásthűtés üzemképes marad, a jelző funkciók működnek. Térvilágítás: kell működtetni az éjszakai időszakban vagyonvédelmi okokból, és az ilyenkor a szabadtéren végzett munkák könnyítésére. A térvilágítás mellett az éjszakai munkára számításba vett helyeken, a vagonlefejtőnél, a géptérben, a palacktöltő géptérben, a bárka lefejtő géptérben és a mélytározó géptéren munkahelyi világítást terveznek. A világítás fokozata és kivitele az érvényes rendelkezések által meghatározott. Az oszlopok elektromos szerelése gyújtóforrást nem képez. A fényforrások a talajszintről kezelhetők és javíthatók, melyet csörlős megoldás biztosít úgy, hogy az oszlopfő javításhoz a talajra engedhető le.

Az irányítástechnika leírása Az irányítástechnikai rendszer tartalmazza a technológiai biztonságos működtetéséhez szükséges vezérlési, mérési, jelzési és reteszelési feladatokat. Az irányítástechnikai rendszer biztosítja egyrészt a technológia teljes körű manuális vezérlését, másrészt a meghatározott technológiai feladatok automatikus vezérlést . A technológiai tér robbanás veszélyes övezetein belül csak a megfelelő robbanás elleni védelemmel ellátott villamos berendezések kerülnek felszerelésre.


58

Az irányítástechnika részei:

    

A kezelő helyiségben (vezérlő terem) elhelyezett vezérlő szekrény, amelyben helyet foglalnak a szükséges mérő műszerek, villamos berendezések, elemek és amelynek előlapján találhatók a főbb kezelő szervek, jelzések. A kezelő helyiségben elhelyezett szinoptikus technológiai folyamatábra ami tartalmazza a technológia kezeléséhez szükséges csővezetékeket, technológiai berendezéseket, azok kezelő és fényjelző elemeit. A kezelő helyiségben elhelyezett számítógép konfiguráció, melynek segítségével a kezelő automatikusan működteti a meghatározott technológiai folyamatokat. (feladatokat). A technológiai téren elhelyezett mérő, érzékelő és végrehajtó villamos elemek. A műszerterem, a technológiai tér és a villamos energia átviteli helyiség közötti kábelezés.

1.3.5.E. AZ IRÁNYÍTÁSTECHNIKA FELADATAI:



A technológia kézi vezérlése. A technológiai csatlakoztatásoknak és elzáró szerelvényeknek a tesztpanelon (technológiai folyamatábrán) kézi nyomógombbal történő megfelelő beállítása után a technológiai feladatok a szükséges villamos gépek kézi nyomógombbal történő működtetésével vezérelhetők. A gépek indíthatók, leállíthatók a kezelő épületből, a vezérlő szekrényen elhelyezett BE és KI nyomógombokkal, illetve a helyszínről, a gépek mellett felszerelt nyomógombokkal, és indításuk tiltható a helyszíni tiltó kapcsolóval. Az elzáró szerelvények nyithatók, zárhatók a kezelő épületből. A technológiai folyamatábrán az egyes technológiai elemek pillanatnyi állapotáról az elem mellett felszerelt jelző fények tájékoztatnak. Kézi vezérlés esetén a töltési tömegmérési adatokat, határértéket a tömegmérő mutatja, és a töltést ez alapján a kezelő állítja le.



A technológia automatikus vezérlése. A számítógépes folyamatirányító rendszer biztosítja, hogy meghatározott beprogramozott technológiai feladatok automatikusan végre hajtódnak. Ekkor a kezelő számító gépen menüből kiválasztja a végre hajtandó feladatot, és hozzá rendeli a folyamatban résztvevő technológiai berendezéseket (vagonok, tartályok, szivattyúk). Az irányítástechnikai rendszer automatikusan beállítja a feladat indulási állapotának megfelelő elzáró szerelvényeket, amit a kezelő ellenőrizhet. Ezután a kezelőnek – ha vagontöltésről van szó – kötelezően be kell állítani a számítógépes programban a töltési adatokat, határértékeket és menüből elindítja a technológiai folyamatot, ami automatikusan végre hajtódik. A feladatok végre hajtása közben a rendszer a villamos gépeket, elzáró szerelvényeket a pillanatnyi igényeknek megfelelően működteti. Az egyes folyamatok pillanatnyi állapotáról a rendszer fény és hangjelzésekkel tájékoztatja a kezelőt.


59

Az automatikus vezérlési üzemmódnál az alábbi technológiai feladatok választhatók: 

Vagonok (max 4 db.) leürítése tároló tartályokba (max. 8 db.) szivattyúkkal (max. 4 db.). A folyamat során a vagonok egymástól különböző időpontban ürülnek le, A leürült vagon folyadék elvételi vezetékét a rendszer elzárja. Ezenkívül biztosítja, hogy a leürítési folyamatban maximum annyi szivattyú üzemelhet, ahány vagon éppen ürítés alatt van. Ez megakadályozza a kavitáció kialakulását a szivattyúk szívó oldalán. Egy vagon leürüléséről a vagonok folyadék fázis vezetékében elhelyezett folyadék érzékelő kapcsolók tájékoztatják a rendszert. A vagonok leürítési folyamatánál a kezelő igényeinek megfelelően kompresszoros rásegítés történik. Ezt a rendszer a kompresszorral párhuzamosan kapcsolt gömbcsap lezárásával illetve a kompresszorhoz csatlakoztatott négyútu gömbcsap működtetésével, oldja meg. Ha a töltés alatt álló tároló tartály megtelt, a leürítési folyamat megáll.



A leürült vagonok gázfázisának leszívása. A rendszer csatlakoztatja a kompresszort a vagon gázfázisához és a kiválasztott tartályhoz, és elindítja a kompresszort. A leszívás befejeződik, ha a kompresszor szívó oldalán beépített nyomáskapcsoló 1 bar – nál kisebb értéket érzékel.



Vagonok töltése: A rendszer a tartály(ok) a vagon(ok) a szivattyú(k) kiválasztása és a tömegáramlás mérő(k) megfelelő adatokkal való feltöltése után beállítja az elzáró szerelvényeket, és a kezelő kívánságára elindítja a töltési folyamatot. Ha az egyes vagonok töltése elérte a teljes töltet 90%-át fényjelzés és nyugtázható hangjelzés figyelmezteti a kezelőt. A vagon tele töltése esetén a vagon töltése leáll. Az összes vagon tele töltése esetén leállnak a szivattyúk.



Átszívás tartályból tartályba: A tartályok és szivattyúk kiválasztása után a rendszer az elzáró szerelvények működtetésével beállítja a megfelelő kapcsolatot, majd a kezelő kívánságára elindítja a folyamatot. A folyamat leáll, ha szívó oldalon már gázfázis jelentkezik (folyadék érzékelő kapcsoló) illetve a töltött tartály megtelt.



Folyadék fázisú vezetékek leürítése: A folyadékkal telt vezetékekből a kiválasztott kompresszorral a kiválasztott tartályba fúvatják a folyadékot. A vezeték, a kompresszor és a tartály kiválasztása után a rendszer megnyitja a vezeték tartály felöli végét, és rákapcsolja a gázfázisra, a másik végébe a kompresszor gázfázist kezd táplálni. A folyadék a tartályba áramlik. Ha a vezeték tartály felőli oldalán a folyadékérzékelő gázfázist érzékel, a folyamat leáll, az elzáró szerelvények zárnak.


60



A technológia gáztalanítása (lefúvatás): A kezelő a technológiai téren elvégzi a megfelelő kapcsolásokat, vagyis a lefúvatandó technológiai elemek lefúvatási helyeit rányitja a fő lefúvató vezetékre. Ezután a számító gépes program menüjéből elindítja a lefúvatási folyamatot. A rendszer a lefúvató vezetéket rányitja a lefúvató csőkéményre


61

1.3.5.F. A BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉST BIZTOSÍTÓ IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI FELADATOK



Tiltás A technológiai rendszer letiltható kézi vezérléssel, és bizonyos vészhelyzet kialakulásakor automatikusan. Tiltás esetén a technológiai rendszerben: - leállnak a villamos gépek, - minden elzáró gázszerelvény elzár, -.normálvagonok főszelepei elzárnak, - nyugtázható hangjelzés a kezelő épület külső oldalán, - fényjelzés a vezérlő szekrényen a TILTÁS feliratú jelzőlámpán

A villamos rendszer csak a tiltás feloldása után indítható el. A tiltást feloldani csak a tiltást generáló hibák megszüntetése után lehet. A tiltást feloldani a VSZ szekrényen lévő Tiltás feloldása nyomógomb megnyomásával lehet. Ezt a rendszer hálózati bekapcsolása után is mindig el kell végezni. A tiltás módozatai Manuális tiltás: Veszélyhelyzet kialakulásakor a rendszer lehetővé teszi egy nagyméretű piros színű nyomógomb megnyomásával a technológia teljes leállítását. A rendszeren tíz helyen, a kezelő helyiségben, a gáztartályoknál egy a felső kezelőjárdán a feljárónál, kettő a térszinten a szélső tartályoknál, a géptérben és az utolsó vagonállásnál a térszinten, és a vagonállások felső kezelő járdáján állásonként egy, nagyméretű tiltó nyomógomb van elhelyezve. Bármelyik megnyomásakor tiltás keletkezik. A nyomógombok működtetés után benyomva maradnak, ezért a rendszer újra indítása előtt ki kell húzni alapállapotukba. Automatikus tiltás: Automatikus tiltás az alábbi esetekben jön létre: A vezérlő szekrény bekapcsolásakor minden esetben (a tiltás funkció tesztje) A vagonlefejtésre, ha a vágánysorompó nincs lezárva, Gázveszély érzékelésénél (ARH nagyobb 40%-nál) Az esőztetés kézi vagy automatikus elindításánál, Ha a vagonok földelése nem megfelelő Ha a tűzivíz hálózat nyomása alacsony, Ha a működtető levegő nyomása alacsony Ha az elektromos energia kimarad 

Palásthűtő rendszer

A négy tartályvagonhoz és a földfölötti pébé tartályokhoz palásthűtő van kiépítve. A palásthűtés a tartálypalástok hűtését szolgálja. Ha egy tartálynál tűz keletkezik, akkor nemcsak annál a vagonállásnál vagy tartálynál indul el, hanem a szomszédosoknál is. Ezt a vezérlő rendszer logikai áramkörei biztosítják Az palásthűtés elindulásakor a technológia letiltódik. Az palásthűtés kézzel illetve automatikusan indítható.


62

A kézzel való indítás a vezérlő szekrényről történik. Az automatikus indítást a vagon lefejtő csatlakozásoknál (nyolc helyen), és a tartályoknál felszerelt hőmérsékletérzékelők (kapcsoló) biztosítják. Ha ezek bármelyike 80 C fok-nál magasabb környezeti hőmérsékletet érzékel, a megfelelő tartályoknál elindul a palásthűtés. A palásthűtés a tüzivíz hálózatba épített elektro-pneumatikus gömbcsapok vezérlésével történik. Minkét vezérlés esetén a palásthűtést leállítani a vezérlő szekrényen lévő „palásthűtés leállítása” nyomógomb megnyomásával lehet. A leállítás csak akkor történik meg, ha a jelvezérlés (a hő érzékelése) megszűnt. A palásthűtés folyamatai a vezérlő terem fényjelzéseivel követhetők. 

Szélsebesség mérés A szélsebesség kijelzése a kezelő helyiségben és a lefejtő állásoknál számkijelzős berendezéssel történik. A kijelzés két egész és egy tizedes pontosságú, és m/sec egységben mutatja a szélsebességet.



Vezetéknyomás jelzés Ha a technológia rendszeren a nyomás meghaladja az 1 bar értéket, működésbe lépnek a vágánykapu oszlopára és a gépegységre szerelt sárga fényű villogó lámpák, és a vezérlő szekrényen a megfelelő jelzőlámpa.



Tartályok túltöltés elleni védelme Minden tartályra szintkapcsoló van felszerelve. A megengedett felső szintnél fény és nyugtázható hangjelzés történik, ezenkívül a vész-szintnél letiltja a töltést, és lezárja a tartályokat.



Tartályok túlnyomás és magas hőmérséklet elleni védelme Minden tartályra nyomás- és töltethőmérséklet távadó van felszerelve. A megengedett felső értékeknél –15.6 bar, 40 0C- fény és nyugtázható hangjelzés történik.



Vagonok túltöltés elleni védelme A tömegáramlás mérő (C-MASS) vezérli a töltési folyamatot. A beállított betöltendő tömegérték 90%-ánál előjelzés történik (hangjelzés, fényjelzés), a betöltendő tömeg 100%-ánál a töltés leáll, és a megfelelő elzáró szerelvények lezárnak. (vagon megtelt fényjelzés)



Vagon- és tankautó földelés ellenőrzése A robbanás veszélyes tér miatt szükséges a tartályvagonok és tankautók sztatikus feltöltődés elleni földelése. A szabvány szerint a tartálytest és a föld közötti levezető ellenállás értékének 1Mohm alatt kell lenni. A tartálykocsi földelése nagy súlyánál és a fémes szerkezeti kialakításánál fogva a kerekeken keresztül a leföldelt sínekhez megtörténik, így a sztatikus feltöltődés kizárt. Villamos mérések igazolják, hogy a vagontest és a sín között nem mérhető értékelhető ellenállás. A villamos rendszer egy erre kialakított gyújtó szikramentes kábelnek a töltés megkezdése előtt a vagontestre való csatlakoztatásával ellenőrzi a vagontestnek a földdel való összeköttetését.


63

Az ellenőrző áramkör a rendszer működését, elindítását mindaddig tiltja, amíg a vagon földeltségét nem érzékeli. Megfelelő fényjelzések a vezérlő teremben. 

Robbanás elleni védelem Kritikus helyekre gázérzékelők felszerelésével a rendszer érzékeli a gázszivárgást vagy gázömlést. Az ARH 20%-nál előjelzés történik (nyugtázható hangjelzés). Az ARH 40%-nál a rendszer letiltja a technológiát, leállítja a gépeket, lezárja a tartályokat, vagonokat. A gázérzékelők elhelyezése:    

a 4000 m3-es tartályok dómján és az alsóelvételi alagútban 8 db, a meglévő tartályoknál 4 db, a vagonállásoknál összesen 4 db, a géptérben összesen 2 db. a palacktöltőben 2 db, összesen 20 db,



Tűzivíz és működtető levegő hiányának jelzése, tiltás A működtető levegő és az esőztető rendszer bemenő víz nyomását nyomáskapcsolók érzékelik. Ha a levegő nyomása 4 bar alá illetve a bemeneti víznyomás 2 bar alá süllyed, a kezelő helyiségben kigyullad a „víz nyomás alacsony” vagy „levegő nyomás alacsony” jelzőlámpa és megszólal a nyugtázható hangjelzés. Ezenkívül TILTÁS generálódik és nem indulhat, vagy leáll a technológia.



A vágánysorompó lezárásának biztosítása A töltés megindítása előtt a vágánysorompót a kezelőnek le kell zárni. Ennek hiányában a rendszer nem indítható el. Ezt a rendszer kulcsos kapcsoló megfelelő kiépítésével biztosítja.

1.3.5.G. A TECHNOLÓGIA FŐ PARAMÉTEREI

A pébétartályok szerelvényezése Mérettől függetlenül az összes telepített pébétartályt az alábbi műszerekkel szerelik fel:  LIA folyamatos szintmérő, helyi és távjelzéssel, kijelölt szinteken külön jelkimenettel. A szint jele súlymérésből származtatott is lehet.  LA előzőtől független szintjelző (szintkapcsoló), kijelölt szinteken külön jelkimenettel  PI nyomástávadó  P helyi nyomásmérő  TI hőmérséklet-távadó, helyi kijelzéssel is

A technológiába épített gépek fő paraméterei darabonként   

Gázkompresszor kapacitás: Gázkompresszor villamos teljesítmény: Gázszivattyú kapacitás:


64

212 m3/ó 30 kW 950 l/min

 



 

Gázszivattyú villamos teljesítmény: 15 kW Palacktöltő átemelő szivattyú: Típus: Blackmer LGL 2” Teljesítmény: 220 l/min Max. nyomásemelkedés: 10.5 bar Motorteljesítmény: 5 kW Palacktöltő nyomószivattyú: SIHI D80/40 Teljesítmény: 120 l/min Max. nyomásemelkedés: 10.5 bar Motorteljesítmény: 10 kW Töltőkarok a vasúti vagonlefejtőn: DN 80/50 Töltőkarok a tankautó töltőkön: DN 80/50

A technológiai pébé csőhálózat A telepi csőhálózat cserével új nyomvonalra kerül. Szabadon, csőtartókon szerelt acélvezetékekből áll. A kiválasztott csőanyag –20 +50 oC közötti üzemi hőmérsékletre alkalmas. A nyomvonal a T 1 rajzon „C” jellel van jelölve. A szerelvényezés a T 2 sz. Elvi csőkapcsolási rajzon látható. A tartályokhoz, beleértve a vasúti vagonok tartályait is, a következő csővezetékek vezetnek:  folyadékfázis szívóvezeték a tartályoktól a géptérig  folyadékfázis nyomóvezeték a géptértől a tartályokig  folyadékfázis nyomóvezeték és visszatérő vezeték a palacktöltő géptértől a töltőépületig  gázfázisú összekötő vezeték  lefúvató vezeték a fáklyáig  sűrített levegő A csővezetékek a telepen tárolt összes anyagfajta szállítására szolgálnak. A gázfázis vezetékek legalább a gépegységtől a vagonlefejtő karokig hőszigeteltek. A hőszigetelés megoldását a hőátadási viszonyokkal úgy méretezik, hogy a tartályba jutó gázfázis hőmérséklete legalább 10 oC-kal a harmatpont fölött legyen. A csőtartók acélszerkezetűek. A csöveket a tartóra bilincsek rögzítik, melyek a hőtágulási mozgást lehetővé teszik. A csőtartók egyben a sűrített levegő vezetéket és az elektromos kábelek kábelcsatornáit is tartják. A csőszerelvények A csőhálózatba szerelt szakaszoló-elzáró szerelvények gömbcsapok. A hajtóműves gömbcsapon meghajtása pneumatikus szöghajtómű állásjelzéssel. A tartályok becsatlakozásához minden ponton elzáró tervezendő a tartályok egyenként történő lefúvathatóságának érdekében. A bezárható folyadékfázisú csőszakaszokba hőtágulási lefúvató szelepeket kell építeni, melyek lefúvó kivezetését a lefúvató vezetékbe kell kötni. A csővezetékekbe a zárószerelvények közelében nyomásmérőket kell építeni. A végpontokra légtelenítő szerelvények tervezendők.


65

Csőméretek A töltőtelep csővezetékeinek méreteit az Egységes Tervezési Program (ETP)

1.3.5.B) A KÉMIAI REAKCIÓK, A FIZIKAI VAGY A BIOLÓGIAI FOLYAMATOK

A technológiában a logisztikával összefüggő fizikai folyamatokon kívül sem reakciók, sem biológiai folyamatok nincsenek. 1.3.5.C) A VESZÉLYES ANYAGOK IDŐSZAKOS TÁROLÁSA

Az üres és a feltöltött palackokat a nyitott tárolóhelyiségben tartják, ide, illetve innen történik a tehergépkocsival való szállítás.

1.3.5.D) A TÁROLÁSSAL KAPCSOLATOS MŰVELETEK

Az új csarnokot a szociális épület felő! két bejáraton, a tárolótér felől 1 bejáraton lehet megközelíteni. A dolgozók a meglevő szociális blokkot használják , innen közelítik meg az épületet. Az áru (konténeres pb palackok) targoncás be és kirakodással kerül be az épületbe a 3 db kézi nyitású kapun keresztül. A kapu nyitószerkezetének robbanásbiztos kialakításúnak kell lennie. A targonca a nyitott tárolóba szállítja a feltöltött konténeres tárolású palackokat, és innen hozza az üreseket. 1.3.5.D) EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Alapozás A talajmechanikai szakvélemény alapján a talaj tömörített feltöltés. Erre kerül még az épület 80 cm-es kiemelése miatt 40 cm tömörített feltöltés, majd 15 cm szemcsés (változó szemnagyságú kő) feltöltés (TRG=95%), 5 cm szerelőbeton, műanyag, talajnedvesség elleni (2 rtg. PE fólia) szigetelés, fölötte vasbeton lemezalap készül 20 cm vastagságban 1,0 t teherbírással, acélhaj bedolgozással, mely a csarnok padlója is lesz egyben. Az acélváz keretek csavarozással, talplemezzel kerülnek rögzítésre, szélrács merevítésekkel, amelyek monolit vasbeton pillérfejekre terhelnek. Lábazati gerenda monolit vasbetonból készül helyszíni utólagos hőszigeteléssel, műanyag alapú lábazatvakolattal. Padlóépítés A készülő vasbeton lemezalap acélhaj bedolgozással biztosítja az új csarnok padlóját, erre kerül az antisztatikus műgyanta padlóréteg a szikramentes kialakítás érdekében.


66

Teherhordó szerkezet

Vázszerkezet: Az épület fő tartószerkezete az ALKER által előre gyártott egyedi acél keret vázszerkezet, falváz oszlopokkal, szelemenekkel. Külső falak mentén monolit vasbeton lábazati gerendák készülnek. A tető tartószerkezete egyedi acél szerkezet , hőszigetelt kivitelben. Külső falak mentén monolit vasbeton lábazati gerendák készülnek szintén hőszigetelt kivitelben. Födém Tetőfödém: Az acél főtartókra helyezett 15 cm vastagságú ásványgyapot töltetű tűzvédelmi tetöpanel szerkezet készül. Falszerkezetek Homlokzati (határoló) falak A csarnokon falvázra és fö keretállásra helyezett acél Z szelemenen 10 cm vastagságú ásványgyapot töltetű tűzvédelmi falpanel szerkezet készül. Belső válaszfalak, füstkötényfal: Nincsenek. Tetőhéjalás Alacsony lejtésű tetöpanel szerkezet fedés RAL 9001 színben, eresznél esőcsatornával, kültéri lefolyóval RAL 7046 színben. Homlokzatképzés Csarnoképület homlokzata ásványgyapot töltetű falpanel szerkezet készül RAL 9001 színben. Szigetelések Talajnedvesség elleni szigetelés: 2 rtg. PE fólia talajnedvesség elleni szigetelés. Csapadékvíz elleni szigetelés: Raktárcsarnoknál a tetőszerkezet tetöpanel burkolattal készül. Üzemi víz elleni szigetelés: Nem készül Hőszigetelés: A csarnok falaiba 10 cm, tetőszerkezete 15 cm vastag ásványgyapot hőszigetelés került betervezésre előregyártott panelben elhelyezve. A csarnok hőhídmentes kialakítással valósítandó meg. A csarnok lábazati YTONG falára 8 cm ásványgyapot hőszigetelő vakolatrendszer kerül. A csarnok padlójába a vasbeton lemezalap alatt 5 cm kiemelten teherbíró extrudált polystirol hab hőszigetelés kerül. (pl. Austrotherm XPS G BG50)


67

Nyílászárók Homlokzati nyílászárók: A hosszanti átellenes homlokzatokon, valamint a nyugati homlokzaton 1 óra tűzállóságú acél menekülő ajtók betervezése volt szükséges RAL 7044 színben. A csarnok keleti oldalán elhelyezkedő alumínium (RAL7044) kapuk a füstlevegő utánpótlásra is figyelembe lettek véve, így kívülről is nyitható kívitelüeknek kell lenniük. A homlokzaton bevilágítás és keresztszellőztetés céljára műanyag szerkezetű szalagablakok kerülnek beépítésre. Felülvilágítók, füstkupolák: Gyártócsarnok felett pl. ESSMANN rendszerű műanyag füstkupolák készülnek nem égve csepegő lemezzel. (Lásd emeleti alaprajzot.) A beépítés során figyelemmel kell lenni a füstszakaszonként előírt min. 5,90 m2 és 0,7cv értékkel rendelkező füstkupolák alkalmazására, ezt a tervezett mennyiség biztosítja. (Bővebben lásd tűzvédelmi leírás.) A nyitható kupolákon túl bevilágító sávok készülnek a füstkupolákkal átellenes tetösíkokon, 100x200 bevilágító méretekkel. Burkolatok Padlóburkolat: Csarnokban antisztatikus műgyanta ipari burkolat.


68

1.4 INFRASTRUKTÚRA 1.4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK A berendezések villamos energiáját a telephely transzformátorának főelosztó szekrényéből kiinduló tápkábel biztosítja. Ez földkábel, nyomvonala az üzem területén halad, csatlakozása a lehető legrövidebb. A kábel fogadása zárt szekrényben megoldott. 1.4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS Ivóvíz: Az ingatlanon az ÁNTSZ által korábban engedélyezett házi vízellátó rendszer biztosítja a vízellátást, illetve emberi fogyasztásra palackos ivóvizet használnak. A tervezett beruházás a vízhálózatot nem érinti. Tűzivíz: Felszín feletti tűzcsap telken belül 5 db. A meglevő oltóvíz tároló 180 m3/ó kapacitást tud biztosítani. Jelenleg folyó beruházással, a kikötő építésével kapcsolatban új tüzívíz medence kialakítása történik.

1.4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS A tervezett beruházás ezt a pontot nem érinti.

1.4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS Lásd: 1.4.H. pont.

1.4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT Elektromos csatlakozás A létesítmény villamos energiaellátása a beruházó tulajdonában lévő, a közelben elhelyezkedő műhely- és irodaépületben található főelosztóból történik földkábeles csatlakozó vezetékkel. Az energiaellátás a központi, áramszolgáltatói mérőberendezéssel mért villamos energiával történik. Feszültség: 3 x 400/230 V, 50 Hz. Érintésvédelem: TN-rendszer. Épületi elosztótábla Az épületi főelosztótáblát a főépületben, a bejárat közelében, az épület nyílásaitól mért biztonsági övezeten kívül kell felszerelni. Az elosztótábla tartalmazza a tűzvédelmi főkapcsolót, az áramkörök túláramvédelmi, kapcsoló és működtető elemeit. Áramköri vezetékek, szerelés


69

Az épületben robbanásveszélyes gáz manipulálása történik. Az épületben a gáz jelenlétének előfordulási gyakoriságát és mennyiségét a technológia határozza meg. A villamos berendezése ezek figyelembe vételével készül. Az épület tűzveszélyességi besorolása : A - fokozottan robbanásveszélyes. Minden áramköri vezeték rézerű NYM 1 kV típusú műanyag szigetelésű vezeték. A vezetékeket falon kívül, tartószerkezeten kell elhelyezni. Önálló, túláramvédelemmel és leválasztó kapcsolóval ellátott áramköröket kell kialakítani a gépészeti és technológiai berendezések részére. Az épületben gázérzékelő rendszerrel vezérelt vész-szellőzés működik. A gázérzékelő az alsó robbanási határérték 20 %-ánál (ARH 20) fény és hangjelzést ad, ami nyugtázható, valamint elindítja a vészszellőzést. Az alsó robbanási határérték 40 %-ánál (ARH 40) a vészszellőzés tovább üzemel, továbbá a gázérzékelő lekapcsolja az épület villamos berendezését, valamint nem nyugtázható jelzést ad. A szereléskor alkalmazott tömítettséget a helyiségek MSZ 2364 sz. szabvány szerinti besorolása alapján kell meghatározni. Az épületben csak a technológus tervező által meghatározott robbanásveszélyes térségek besorolása alapján kiválasztott, az MSZ EN 60079 szabványnak megfelelő villamos gyártmányokat szabad alkalmazni. Világítási berendezés A helyiségek mesterséges világítása a funkció és a tevékenység jellegének megfelelő megvilágítási szintet biztosító fénycsöves, robbanásbiztos lámpatestekkel történik. A lámpatestek védettségét a helyiségek MSZ 2364 sz. szabvány szerinti besorolása alapján kell meghatározni. Érintésvédelem- és villámvédelem Az épületekben a TN-rendszerű érintésvédelemnek megfelelö villamos berendezést kell létesíteni. Az épületek fémszerkezeteit és fémhálózatait be kell kötni a létesítendő EPH hálózatba. Az épületben a sztatikus feltöltődés és kisülés megakadályozására az MSZ 16040 szabványnak megfelelő földelő hálózatot kell kialakítani. Az épületrészre a 2/2002. BM sz. rendelet előírásai szerinti villámhárító berendezés létesítése szükséges. Villámvédelmi csoportjelek: R5 - M2 - T2 - K2 - S2 - H4. Villámhárító fokozatjele: V1 o - L1 o - F4/r - e - B3. Gondoskodni kell a villamos hálózat felől érkező túlfeszültség elleni védelemről. Az épületben háromszintű túlfeszültség elleni védelmet kell alkalmazni. Első szintet a főelosztó berendezésben, másodikat a helyi elosztótáblában, a harmadikat pedig helyileg, az érzékeny berendezésnél kell kialakítani. .

1.4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS Szünetmentes áramforrás a töltőtermi PLC-hez biztosított.


70

1.4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT A jelen beruházás a mértékadó tűzszakasz területe 294,28 m2. Ehhez az OTSZ 4 bar kifolyási nyomáson 900 l/perc oltóvíz mennyiséget ír elő. Ez a mennyiség a jelenlegi oltóvíz tárolóból (3000 l/perc) a meglevő 1 db, illetve a tervezett +1db tűzcsappal biztosítható. Az oltóvízellátás a jelenleg épülő kikötőhöz kapcsolódó medencével lesz biztosítva, konkrét megoldása a kiviteli tervek készítése során lesz meghatározva és egyeztetve az illetékes tűzoltósággal. Az épületen belül az OTSZ szerint a töltőcsarnokba - az ott elhelyezett anyagok vízzel való olthatatlansága miatt - nem szükséges fali tűzcsapokat létesíteni. 1.4.H.) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK A szomszédos épületben található műhelyben helyezünk el új gázkazánt, amely biztosítja a megfelelő hőmennyiséget. Az új csarnokban a fűtést melegvíz hőhordozós radiátorok és melegvizes sugárzóernyők szolgáltatják. A fűtővizet a térszint alatti előreszigetelt, közvetlenül földbe fektethető ISOPLUS csővezetékpárraI visszük át a meglevő szomszédos épületből. A kazán földgáztüzelésű, 60 kW teljesítményű, zárt égésterű kondenzációs falikazán (pl. Víesmann, Bruderus) lesz, melyet a meglevő TMK műhelyben kívánunk elhelyezni. A kazán a földgázt az épületen kívül már telepített gáztartályból kapja. Az égéstermék elvezető rendszer átmérője D= 120 mm, meghatározása a kazántípus pontos kiválasztása után lehetséges.

1.4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK Híradó rendszerek Az üzem az illetékes tűzoltósággal (Tatabánya Önkormányzati Tűzoltóság) és a vagonokat fuvarozó MÁV Állomás, Almásfüzitő forgalmi szolgálattevővel postai telefonösszeköttetés van kiépítve. A hírközlés kettőzött oly módon, hogy a személyzetnek bekapcsolt mobiltelefon is rendelkezésére áll. A telepi portaszolgálat személyesen és az üzemi, RB-s mobiltelefon rendszerrel riasztható. A telep külső munkavállalóit –ha ilyenek vannak- a portaszolgálat riasztja.

1.4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK 2 db légkompresszor, légtartály, préslevegő hálózat és levegő előkészítő rendszer a pneumatikus gépek (távműködtetett szerelvények) ellátására, 6 bar névleges nyomáson. A levegővezeték a csőtartókon kábel csatornában ötrétegű műanyagcsőben vagy rézcsőben vezetett.


71

1.4.K) MUNKAVÉDELEM Az üzem szervezetének a deklarált munkavédelmi filozófiának megfelelő Munkavédelmi Szabályzata van, és az üzemben érvényes Technológiai Utasítás is tartalmaz munkavédelmi fejezetet. Ezek meghatározzák a munkavédelem fejlesztését, az oktatási rendszert, a betartandó szabályokat, az alkalmazandó felszereléseket, a munkavédelem ellenőrzési rendszerét és a baleseti teendőket. Az üzem munkahelyeit és a technológiát deklaráltan az ergonómia és a balesetmentes munkavégzés követelményeinek megfelelően tervezték. 1.4.L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS A technológia, illetve a veszélyes anyag kismértékű kiáramlása egészségi kockázatot nem jelent, csak fizikai baleseti veszélyek léteznek. Az egészségvédelmi szabályoknak és a biztonságos, kockázatmentes technológiai fegyelem betartásának személyi feltételeit az üzemeltető azzal is biztosítja, hogy rendszeresen, évenként felülvizsgáltatja a személyzet munkaképességét befolyásoló egészségügyi követelményeket. A munkavégzés közvetlen ellenőrzésének alkalmával a mindenkori kondíciót is ellenőrzik. Az esetleges balesetek ellátására az üzemi irányító épületben elsősegélynyújtó hely működik, illetve a mentők értesítése az adott hírközlő berendezésekkel megoldott. Az üzem szerződéses alapon üzemorvosi szolgálatot vesz igénybe. 1.4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYE Az üzem általános vezetése a technológiai műveletektől távol lévő portaépületből történik. Ennek hírközlése a technológia helyszínével és a mentő szervezetekkel is kapcsolatban van. A veszélyhelyzetben használható menekülő utakat a T1 sz. rajz tünteti fel. A kimenekítési időket a tervező ellenőrizte. 1.4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK A baleseti mentést, a tűzoltást és a katasztrófahelyzet megelőzését az üzem szervezete és külső szervezetek végzik. A tűzoltóság a helyszíni teendőket rendszeres gyakorlattal gyakorolja, a tűzvédelmi terveket véleményezte és elfogadta. Katasztrófa helyzetben a mentés vezetője. A rendőrség a katasztrófahelyzet biztosításánál működik közre. Az üzem tevékenységét ismeri. Az illetékes MÁV állomás, Almásfüzitő állomásfőnöke a veszélyhelyzeti terveket véleményezte, szükség esetén a vasúti tartályvagonok elzárására, lefejtésére vagy mentésére a MÁV Vegyi Elhárító Részlegét riasztja 1.4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Illetéktelen behatolás ellen a telepi őrző-védő szolgálat véd. Nyilvános Biztonsági Jelentés

72

1.4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT Minőségügyi és Környezetvédelmi Vezető alá rendelt szervezet. (Lásd: Organigram)

1.4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Lásd: Belső Védelmi Terv 1.4.P) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET Lásd: Belső Védelmi Terv

1.4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG A kisebb hibák, tömítetlenségek javítását a kezelők végzik, sokéves gyakorlattal, és nyomástartó-edény kezelő szakvizsgával. A nagyobb felszerelést és jogosultságot igénylő, gázzal érintkező, nyomásalatti berendezések javítását szerződött cég végzi, amelyik MBF jogosultsággal és minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. Az üzem biztonsági szintjének korszerűségét az engedélyező hatóság megköveteli, és rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésbe az üzemeltető szakértőt von be. A javasolt változtatásokat az üzemeltető a szerződött céggel végrehajtatja.

1.4.T)A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT A joghatású méréseket akkreditált laboratóriumokban végeztetjük el.

1.4.U) A SZENNYVÍZ ÉS CSAPADÉKVÍZ HÁLÓZATOK A telepen zárt szennyvíztároló fogadja be a keletkezett szennyvizet, melyet rendszeres időközönként ürítenek. A tervezett beruházás a csatornahálózatot nem érinti. Csapadékvíz csatorna Jelenleg a meglevő épületekről esővíz szikkasztó árokba történik az épületekről a csapadékvíz elvezetése. Az új épületen keletkező vizeket is szikkasztó árokkal kívánjuk elvezetni. Az újonnan létesített utak szikramentes murva burkolatot kapnak, így a keletkező csapadékvíz elszivárog rajta.


73

1.4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK Irányítástechnikai rendszer PLC rendszer A 4-es pontban tárgyalt technológiai feladatok ellátására egy Moeller XC200 típusú PLC-t választottunk ki. A kiválasztáshoz az alábbi szempontokat vettük figyelembe: • Megbízható, kiterjedt referenciával és szerviz háttérrel rendelkező gyártó • A feladat mérete miatt közepes méret • Moduláris bővíthetőség • Fejlett kommunikációs lehetőség (beépített ETHERNET port – MODBUS-TCP, CANOPEN, Serial) A PLC a műszerépületben kerül telepítésre egy új műszerszekrénybe. A beszerelés és bekötés részleteit a „Primer műszerezési munkák” című terv tartalmazza. Operátor panel A művezetői irodába kerül telepítésre egy HMI Operátor panel. Típusa: Moeller XV-230-57CNN-1-10 Érintőképernyős kijelző 5,7", monocrom, memóriakártyával, IP65) A kijelzőn meg kell jeleníteni a technológia aktuális állapot jeleit, alarm jeleit. A normál technológiai beavatkozások (szerelvény nyitás, zárás, stb.) szintén innen végezhető. Alarm esemény bekövetkeztekor a nyugtázás szintén innen hajtható végre. Az operátor panel Ethernet Modbus TCP kommunikációs vonalon csatlakozik a műszerteremben elhelyezett Moeller PLC-hez. Folyamatirányító rendszer A dunaalmási telep tartályparkjának teljes rendszer felügyeletét ellátó HMI SCADA munkaállomás a főépületbe (iroda) lesz telepítve. SCADA rendszernek az egyéb szénhidrogén iparral foglalkozó vállalatok területen is bevált INTELLUTION iFIX csomagot jelöltük ki. A felügyeleti rendszer 1 db munkaállomásból áll (továbbiakban: MSZPC). A rendszer méretének figyelembe vételével 1 db iFIX Standard SCADA HMI PAK 300 I/O RT licensz kerül telepítésre új HP xw4300-DV085EA munkaállomásra 17”-os HP TFT monitorral és HP deskjet tintasugaras nyomtatóval. A megjelenítő munkaállomás ellátja az alrendszerektől jövő jelek fogadását és feldolgozását, valamint a megjelenítési feladatokat, továbbá ez a programcsomag végzi a PLC-n keresztül a technológiai beavatkozásokat. 1.4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK. Védelmi berendezések: - gázérzékelők: Kritikus helyekre gázérzékelők felszerelésével a rendszer érzékeli a gázszivárgást vagy gázömlést. Az ARH 20%-nál előjelzés történik (nyugtázható hangjelzés). Az ARH 40%-nál a rendszer letiltja a technológiát, leállítja a gépeket, lezárja a tartályokat, vagonokat. A gázérzékelők elhelyezése: a 4000 m3-es tartályok dómján és az alsóelvételi alagútban 8 db, a meglévő tartályoknál 4 db, a vagonállásoknál összesen 4 db, a géptérben összesen 2 db. a palacktöltőben 2 db,


74

összesen 20 db, - vész kikapcsoló: - hőérzékelő: nyomás-, hőmérséklet-, töltetszint távadás: minden tartályról 1.4.X) A BELÉPTETŐ RENDSZER ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁS ELLENI VÉDELEM Illetéktelen behatolás ellen a telepi őrző-védő szolgálat véd


75

1.6 A LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA

Az ipari balesetek kockázatainak meghatározása

Veszélyek azonosítása

Következmények azonosítása

Gyakoriságok meghatározása

Kockázat meghatározása

Kockázat értékelése

Veszély-azonosítás A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani:  

milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő.

Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció 1999. évi LXXIV. törvény szerint:


76

 

Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

A technológiai kockázatok Azoknak a helyeknek meghatározása, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: -

a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, technológiai leírás, egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke,

A kiválasztott technológiák részletes elemzése A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül – a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása) Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása) Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása) Hősugárzás (az 1-3 pont esetében) Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.) Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell. Repeszhatás

Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok


77

elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: -

az egyéni kockázat (Individual Risk), a társadalmi kockázat (Societal Risk), az azonos kockázattal bíró területek kontúrjai, az un izo-kockázati vonalak és a veszélyességi övezetek meghatározása.

A kiválasztott technológiák a kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. A következmény analízis és az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, FaulTrEASE, SAVE II, programokat és módszereket.


78

1.7 A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE 1.7.1 A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA AZ ÚJONNAN LÉTESÍTENDŐ PALACKTÖLTŐ ÜZEMRÉSZBEN

A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására a KEG Nyrt telephelye üzemeltetése során a PB-vel kapcsolatos azon súlyos ipari balesetek veendők figyelembe, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyeses anyagok nagy mennyiségű – kontrollálhatatlan - kiáramlása következik be. Mivel a kiáramlott anyagok tűz- és robbanás veszélyesek, az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatása különböző tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A tüzek hőenergiáját a sugárzás, a robbanások során felszabaduló kémiai energiát a keletkező nyomáshullámzás és a repeszek kinetikus energiája közvetíti. Az alkalmazott veszélyes anyagok esetében az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A beruházás tárgyát képező létesítmény átfogó vizsgálatát HAZOP vizsgálat keretében végeztük el. 1.7.1.1. HAZOP ELŐKÉSZÍTÉS

A HAZOP egy meghatározott rendszer vizsgálatára alkalmas olyan strukturált és módszeres technika, melynek célja · a rendszerbeli potenciális veszélyek azonosítása. E veszélyek között lehetnek olyanok, amelyek alapvetően csak a rendszer közvetlen környezetében értelmezhetők és olyanok is, amelyek hatóköre tágabb, pl. egyes környezeti veszélyek; · a rendszer működtetésével kapcsolatos potenciális problémák azonosítása és különösen a működési zavarok és termeléseltérések okainak feltárása, amelyek szolgáltatási problémákat eredményezhetnek. A HAZOP elemzés kiválasztása a módszer egyik nyilvánvaló előnyén alapult, nevezetesen, hogy az elemzés eredményeképpen rendelkezésre álló ismeretanyag – amely a potenciális veszélyek és működtetési problémák strukturált és módszeres feltárása révén vált ismertté – segítséget jelenthet a megfelelő biztonsági intézkedések meghatározásához. A HAZOP elemzést olyan „munkaülések” megszervezése révén hajtottuk végre, amelyek során a több szakterületet képviselő munkacsoport az elemzés vezetőjének irányítása mellett módszeres alapossággal megvizsgálta az adott terv minden releváns részét. Az előre meghatározott vezérszavak felhasználásával azonosítottuk az eredeti rendszertervtől való eltéréseket. Az alkalmazott technika célja az volt, hogy módszeressége révén serkentse a résztvevők képzelőerejét a veszélyek és működtetési problémák feltárása érdekében. A HAZOP vizsgálat teljes folyamatában azt tartottuk szem előtt, hogy tervezői és üzemeltetői tapasztalatok felhasználásával a kivitelezés megkezdését megelőzően javaslatokat tegyünk általunk szükségesnek vélt műszaki módosításokra, illetve a próbaüzemi tapasztalatok alapján elkészülő üzemi szabályzatok tartalmazzák a vizsgált rendszer működtetésével kapcsolatos


79

azonosított potenciális problémákat és működési zavarokat, továbbá a lehetséges szolgáltatási problémák okait. Sokféle eszköz és technika áll rendelkezésre a potenciális veszélyek és működési problémák feltárásához, melyek köre az ellenőrzőjegyzékektől, a hibamód és -hatás elemzésének folyamatán (FMEA) és a hibafaelemzésen keresztül a HAZOP-ig terjed. A projekt jelenlegi életciklusában – a rendelkezésre álló adatok mennyiségi és minőségi megfelelősége okán - a HAZOP vizsgálat volt a célnak a legmegfelelőbb. A HAZOP vizsgálatot az IEC 61882 szabvány szerint végeztük el. 1.7.1.2. TERVPREZENTÁCIÓ

A vizsgált rendszer pontos és teljes tervprezentációjának összeállítása az elemzési feladat előfeltétele. A tervprezentáció a rendszer olyan leíró jellegű modellje, amely megfelelőképpen jellemzi a vizsgált rendszert, annak részegységeit és elemeit, továbbá azonosítja ismérveiket. A prezentáció épülhet a fizikai konstrukcióra vagy a logikai szerkezetre, de világosan meg kell határozni, hogy mire vonatkozik. A tervprezentációnak minőségi vagy mennyiségi formában kell megjelenítenie az egyes részegységek és elemek rendszerfunkcióit. Meg kell adnia továbbá a rendszer és más rendszerek, a rendszer és kezelője/felhasználója, valamint esetlegesen a rendszer és környezete egymásra gyakorolt hatását. Az elemek vagy ismérvek tervezői szándéknak való megfelelése határozza meg a működés megfelelőségét és bizonyos esetekben a rendszer biztonságát. A rendszer bemutatása két fő részből áll: · a rendszerre vonatkozó előírások; · a terv fizikai és/vagy logikai-szerkezeti leírása. A tervezői követelmények olyan minőségi és mennyiségi követelmények, amelyeket a rendszernek teljesítenie kell, és amelyek alapul szolgálnak a rendszerterv és a tervezői szándék fejlesztéséhez. A felhasználóról ésszerűen feltételezett minden helyes és helytelen felhasználási körülményt azonosítani kell. Mind a tervezői előírásoknak, mind a végleges tervezői szándéknak eleget kell tennie a vevői elvárásoknak. A rendszerre vonatkozó előírások alapján a tervező kidolgozza a rendszertervet úm. meghatározza a rendszerkonfigurációt, valamint megadja az alrendszerek és rendszerkomponensek saját funkcióit. Megadja a komponensek specifikációját és kiválasztja magukat a komponenseket. A tervezőnek nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy a berendezésnek mit kell teljesítenie, hanem azt is biztosítania kell, hogy szokatlan feltételek közepette nem fog meghibásodni, vagy az előírt élettartama alatt nem fog elhasználódni. A nemkívánatos viselkedést vagy sajátságokat szintén fel kell tárni annak érdekében, hogy a tervezéssel kiküszöbölhetők legyenek vagy hatásuk a minimálisra csökkenjen a megfelelő tervezés révén. A fenti információ szolgál alapul a vizsgálandó részekre vonatkozó tervezői szándék azonosításához. A „tervezői szándék” képezi az alapját a vizsgálatnak és ennélfogva a lehető legteljesebb mértékig megfelelőnek és teljesnek kell lennie. A legtöbb dokumentált tervezői szándék általában a normális üzemeltetési feltételek közötti alapvető rendszerfunkciókra és rendszerparaméterekre korlátozódik. Azonban csak ritkán említik meg az esetleg előforduló rendkívüli üzemelési körülményeket és a nemkívánatos tevékenységeket (pl. a nagymértékű rezgéseket, a csővezetékbeli nyomáslengéseket (folyadékütés), a túlfeszültséghullámokat, amelyek meghibásodáshoz vezethetnek), pedig ezeket azonosítani kell és az elemzés során vizsgálni szükséges. Nem jelzik külön az olyan állagromlási mechanizmusokat sem, mint az öregedés, a korrózió, az erózió és egyéb mechanizmusok, amelyek az anyagjellemzők romlását okozzák. Mindezeket azonosítani kell és a megfelelő vezérszavak alkalmazásával


80

figyelembe kell venni az elemzésben. A várható élettartamot, a hibamentességet, a karbantarthatóságot és a karbantartást szintén azonosítani kell és figyelembe kell venni azokkal a veszélyekkel együtt, amelyek a karbantartási tevékenységek során kialakulhatnak, feltéve, hogy azok az adott HAZOP elemzés tárgykörébe tartoznak. A fenti elvárásokban rögzített tartalmi és formai követelményeknek megfelelő tervprezentáció az alábbiak szerint került átadásra: 1. Építési engedélyezési terv. Szerző: PLANBAU Kft 2. Töltési technológia helyretervezése. Szerző: SIRAGA 3. Folyamatellenőrzési és irányítástechnikai terv. Szerző: SIREMA Kft 4. Biztonsági Jelentés 1.7.1.3. HAZOP MUNKAÜLÉSEK

A HAZOP alapja a „vezérszavas vizsgálat”, amely a tervezői szándéktól való eltérések átgondolt felkutatása. E vizsgálathoz a rendszert részekre bontottuk oly módon, hogy minden egyes rész esetében a tervezői szándék megfelelőképpen meghatározható lett. A rendszer egy adott részére vonatkozó tervezői szándékot olyan elemekkel fejeztük ki, amelyek a rész alapvető sajátosságát megtestesítik és amelyek a rész természetes felosztásának megfelelnek, igy: · valamely technológiai forrásból származó input rendszerelemek; · a végzett tevékenység; . output rendszerelemek, melyek vizsgálatára abban az esetben került sor, ha ezek a rendszerelemek nem inputjai más csomópontoknak. A tervezői szándék így a következő elemeket foglalta magába: anyagok, tevékenységek, (erő)források és rendeltetési helyek, amelyek a rész elemeinek tekinthetők. A tárgybani beruházás működőképességének és veszélyeinek elemzése (HAZOP) során az alábbi vizsgálati stratégiát követtük:         

A palacktöltési rendszer részekre bontása Egy rész kiválasztása és a tervezői szándék meghatározása Az eltérés azonosítása vezérszavak alkalmazásával minden egyes elemre A következmények és az okok feltárása Annak megállapítása, hogy lényeges-e a probléma A védelmi, az érzékelő és a jelző mechanizmusok azonosítása A lehetséges javító/mérséklő intézkedések feltárása A javaslatok megfogalmazása A fentiek megismétlése előbb minden egyes elemre, majd a rendszer minden egyes részére  Minőségi kockázatelemzés, Kockázati mátrix felállítása. A fentiekben rögzített vizsgálatokat a hivatkozott szabványnak megfelelő HAZOP üléseken végeztük el.


81

1.7.1.4. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Az elvégzett HAZOP vizsgálatok összefoglaló jelentését az alábbiakban közöljük. A HAZOP alapján készült statisztika az alábbi eredményeket szolgáltatta: 1. A vizsgálat során 1 csomópontot ( a töltőterem) vettünk fel, azok technológiai kapcsolataival együtt. 2. Az elemzés 9 esetben tárt fel olyan eltéréseket, melyek során a vizsgált rendszer fizikai jellemzői a tervezettől eltérőnek mutatkoztak, vagy a feltárt folyamatok nem a tervezői/üzemeltetői akaratnak megfelelő lefolyásúak voltak. 3. A technológiai rendszer integritásának megszűnésével együtt járó devianciák száma 8 esemény, 1 esetben az eltérések nem jártak együtt veszélyes anyag kiszabadulásával. 4. A HAZOP vizsgálatot végző team az integritás megszűnésével együtt járó devianciák vonatkozásában döntéseket hozott azok súlyosságát és bekövetkezésük frekvenciáját illetően. A döntéshozatalt minden esetben a kollektív szakmai tapasztalat alapozta meg. 5. A veszélyes anyag kiszabadulásával járó eseményeket a megállapított súlyosságuk és gyakoriságuk figyelembe vételével kockázati mátrixba rendeztük, ahol a mátrix elemeit a HAZOP munkalapokon szereplő devianciaszámokkal azonosítottuk. 6. A sárga mezőbe került események segítségével alkottuk meg a súlyos következményekkel járó forgatókönyveket. Veszély típusa

Következmény

Ok

Hazop hivatkozás

Tömszelence tűz

Anyag: PB Tömszelence tűz

1 Nincs folyadékgáz 2 Elgázosodik a szivattyú 3 Rossz szerelvény állítás 4 Gyorszár zárva marad 5 Szivattyú előtti szűrők eltömődése 6 Főszűrő eltömődött

1.1.1.1 pont 1.1.5.1 pont

1. táblázat: PB okozta veszélyek, tömszelence tűz

Zárttéri robbanás

Veszély típusa

Következmény

Ok

1 Csőtörés, tömlő szakadás

Anyag: PB Folyadékgáz kiáramlás a töltő üzemben

2 A pneumatikus rendszer meghibásodása.

2. táblázat: PB okozta veszélyek, zárttéri robbanás


82

Visszaáramlás. 720 l folyadék PB (180 m3 gáz) kiáramlás

Hazop hivatkozás 1.1.1.1 pont 1.1.1.2 pont 1.1.1.3 pont 1.1.1.3 pont

Gőztűz

Veszély típusa

Következmény

Ok 1 Csőtörés, tömlő szakadás

Anyag: PB Folyadékgáz kiáramlás szabadban

Hazop hivatkozás 1.1.1.1 pont 1.1.1.2 pont 1.1.1.3 pont

3. táblázat: PB okozta veszélyek, gőztűz

Robbanás, repeszhatás

Veszély típusa

Ok

1 Tűz a töltőteremben üzem közben

Következmény Anyag: PB Tűzben állhatnak a palackok

2 A zsugorfóliázó gép meghibásodása

2 db palack túlmelegedése és felrobbanása

Hazop hivatkozás 1.1.2.1 pont 1.1.3.1 pont

1.1.2.1 pont 1.1.3.1 pont 3 Propán töltés PB helyett A palackok túltöltése és emiatt 1.1.4.1 pont 1.1.4.2 pont a palackok felhasadása. Előfordulhat a fogyasztónál is. 4. táblázat: PB okozta veszélyek, palackrobbanás, repeszhatás


83

A kockázati mátrix (A HAZOP 2. sz revíziója alapján) Zártság megszűnésének valószínűsége

Elhanyagolható 1

Konzekvencia súlyossága Nem jelentős Súlyos Jelentős 2 3 4

Katasztrofális 5

Nagyon magas 5

Magas 4

Átlagos 3

Alacsony 2

1.1.4.1 1.1.4.2

1.1.1.1 1.1.2.1 1.1.3.1 1.1.5.1

1.1.1.2 1.1.1.3

Nagyon alacsony 1

Jelmagyarázat   

Zöld mező: Elfogadható kockázat, különösebb védelmi intézkedésekre nincs szükség. Sárga mező: Magas kockázat, az üzemeltetőnek költség - haszonelemzéssel kell megállapítani a kockázatcsökkentés mikéntjét. Piros mező: Elfogadhatatlan kockázat, az üzemeltetőnek megelőző, vészelhárító és redundancia növelő intézkedéseket kell foganatosítani a kockázatcsökkentés érdekében.

Valószínűségi skála   

Nagyon alacsony: Ilyen típusú meghibásodásról az iparban nincs adat, a frekvencia kisebb, mint 10E-4/év. Alacsony: Ilyen típusú meghibásodás az iparban már előfordult, frekvenciája kisebb, mint 10E-3/év Átlagos: Ilyen típusú meghibásodás az iparban már előfordult néhányszor, frekvenciája kisebb, mint 10E-2/év


84

 

Magas: Ilyen típusú meghibásodás egy évben többször is előfordulhat a teljes ipari struktúrát tekintve, frekvenciája kisebb, mint 10E-1/év Nagyon magas: Ilyen típusú meghibásodás egy évben többször is előfordulhat egy vállalatnál, frekvenciája nagyobb, mint 10E-1/év.

Súlyossági skála     

Elhanyagolható: Kisebb mértékű személyi sérüléssel jár és nem okoz termeléskiesést. Nem jelentős: Munkaidő kieséssel járó sérülés, kisebb károk, és kis mértékű termeléskiesés. Súlyos: Súlyos sérülés, károk és részleges leállás. Hatása az üzemen belül marad. Jelentős: Maradandó sérülések és egészségkárosodások, komoly károk és termelésleállás. Hatás az üzem területén lívül kerül, elképzelhető, hogy elhagyja a létesítmény területét. Katasztrofális: Egy vagy több halálos baleset, kiterjedt károk, hosszú idejű termelésleállás. Hatás elhagyja a létesítmény területét.

A kockázati mátrix alapján az elfogadhatatlan (piros mezők) kockázatokat megtestesítő események száma 3db. A kockázat elemzést kierjesztettük a magas kockázatú (sárga mezők) azon részeire, melynek konzekvenciái a súlyos és jelentős kategóriába tartóznak. Ezek száma: 2db A fentiekben bemutatott minőségi kockázatelemzés alapján az alábbi forgatókönyvek kerültek kiválasztásra:   

Csőtörés/Szivattyútörés. A töltő üzembe belépő PB vezeték törése szabad téren, illetve az FAS 21 475 rendelési számú, SIHI 80/40 típusú szivattyú.törése (HAZOP, 1.1.1.2, 1.1.1.3 pont). Konzekvencia: Gőztűz. Csőtörés/Királytengely törése, töltőtömlő szakadás, vagy a pneumatikus rendszer meghibásodása a töltőteremben. (HAZOP 1.1.1.2, 1.1.1.3 pont). Konzekvencia: Zárt téri robbanás. Sorozatos palackrobbanás a kirakodási területen (9 teli konténer, 432 db 11,5 kg-os egységpalack) (HAZOP 1.1.4.1, 1.1.4.2 pont). Konzekvencia: Repeszhatás.


85

1.7.2 KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS 1.7.2.1 FORGATÓKÖNYV-1: CSŐTÖRÉS/SZIVATTYÚTÖRÉS

Dátum: 2007.09.07. Objektum neve: KEG Nyrt Hely: Új PB gáz töltőüzem Forgatókönyv száma: 1 A forgatókönyv leírása: A PB tartály vezetékének, vagy a töltést végző SIHI szivattyú katasztrofális törése épületen kívül.. Csőtörés/Szivattyútörés esetén az EFV (Excess Flow Valve) és a pneumatikusan távműködtetett szelep nem zár. Ebben az esetben 3” névleges kiáramlási keresztmetszetet feltételezve a 250 m3-es tartályból 10 percen keresztül PB áramlik ki. Számítandó a gőzfelhő kiterjedése az alsó robbanási határkoncentrációig. Adatok:  Levegő hőmérséklete 20 C°, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F, napszak éjjel.  A PB hőmérséklete 20 C°.  A tartály nyomása: 8,3  bar.  A vezeték átmérője: 3” 75 mm  A sérülés magassága a talajszinthez képest 0,5 m.  A kiáramlás iránya: szélirányú.  Kiáramlott anyag: PB, (jellemzőit lásd az alábbi fájlban), állandósult (steady state) állapot számítása. HAZOP: 1.1.1.1, 1.1.1.2, 1.1.1.3 pont A számítás során figyelembe vett PB jellemzők:


86

A forgatókönyvben megjelenített baleseti eseménysor az alábbi: 1. Forrásmodel felállítása: /S/A/V/E/ II Username: ASK Consultants Release: Spray Release Parameters: Molecular Mass Boiling Point Heat of Evaporation Specific Heat Storage Temperature Mass Released

52.4 231 4.45E5 2.6E3 293 125000

kg/kmol K J/kg J/kg/K K kg

Results: Cloud Volume Cloud Density Cloud Concentration Entrainment Air


mimimum 4.619E5 1.618 0.2706 6.224E5

maximum 2.138E6 1.307 0.05846 2.669E6

87

m³ kg/m³ kg/m³ kg

CHEMS-PLUS, Version 1.0 User : AGEL-CBI LTD Location: DUNAALMAS KEG

Page: 1 Sun Nov 25 18:33:26 2007

Problem Description ------------------SPHERICAL TANK D=8 M HOLE: 3 INCH LPG Material Data Sheet ------------------Substance Formula Structure

: PROPANE : C3H8 : CH3CH2CH3

Other Common Names -----------------N-PROPANE DIMETHYLMETHANE PROPYL HYDRIDE Physical Data ------------Molecular Weight Normal Boiling Point Lower Flammability Limit Upper Flammability Limit Liquid Molar Volume Reference Volume Temp

44.096 -43.622 2.100 9.500 1.212 -43.622

lbm/lbmol Degrees F Volume Percent Volume Percent ft3/lbmol Degrees F

Comments & Reference -------------------CHEM ABS NUM 74-98-6 Data entered and checked by G. A. Melhem Arthur D. Little, Inc. Cambridge, Massachusetts, 02140 The


Flash

Point

88

is

Inappropriate

CHEMS-PLUS, Version 1.0 User : AGEL-CBI LTD Location: DUNAALMAS KEG

Page: 2 Sun Nov 25 18:33:26 2007

PRESSURIZED LIQUID DISCHARGE ======================================= Tank Type = Spherical Diameter Total Volume Hole diameter Discharge Coefficient

26.2 9417 3 0.62

Contents Temperature Ambient Temperature Contents Vapor Pressure Contents Vapor Density Contents Liquid Density Liquid Height Liquid Volume Liquid Mass Vapor Volume Vapor Mass Peak Discharge Rate Duration of Discharge Discharge Velocity

[FT] [FT3] [INCHES]

68 68 8.274 1.106 31.28 18.68 7533 2.357E+05 1883 2083

[F] [F] [ATM] [LBS/FT3] [LBS/FT3] [FT] [FT3] [LBS] [FT3] [LBS]

10270 22.95 6687

[LBS/MIN] [MIN] [FT/MIN]

Note: 35.35 percent of the liquid discharged will flash

A közölt eredmények alapján megállapítható, hogy aeorosol típusú forrás esetén egy db 80 % V/V mértékben feltöltött 250 m3 tartály – amiből a palacktöltés során a PB-t nyerik – 1377 s (23 perc) alatt ürül le, átlagos tömegáram a leürülés közben 72,6 kg/s. 2. Diszperzió számítása /S/A/V/E/ II Username: ASK Consultants Dispersion: Expl. Continuous Release: Dense/Cold Gas/Vapour Parameters: Molecular Mass Specific Heat Lower Explosive Limit Upper Explosive Limit Initial Density Initial Release Temp. Entrainment Rate Wind Speed Stability Class Surface Roughness Z0 Release Rate


52.4 2.6E3 1.9 9.5 1.62 293 200 2 F 0.1 72.6

kg/kmol J/kg/K vol.% vol.% kg/m³ K kg/s m/s A to F m kg/s

89

Results: distance (m) cloudwidth (m) Lz (m) max.conc. (kg/m³) 5.0E+000 2.7E+001 7.3E+000 2.7E-001 1.1E+001 3.7E+001 5.2E+000 2.3E-001 1.8E+001 4.8E+001 4.4E+000 2.0E-001 2.7E+001 6.0E+001 3.9E+000 1.8E-001 3.7E+001 7.2E+001 3.5E+000 1.7E-001 5.0E+001 8.5E+001 3.2E+000 1.5E-001 6.5E+001 9.9E+001 3.0E+000 1.4E-001 8.2E+001 1.2E+002 2.8E+000 1.3E-001 1.0E+002 1.3E+002 2.6E+000 1.2E-001 1.3E+002 1.5E+002 2.4E+000 1.1E-001 1.6E+002 1.7E+002 2.3E+000 9.9E-002 2.0E+002 1.9E+002 2.2E+000 9.0E-002 2.4E+002 2.2E+002 2.1E+000 8.2E-002 3.0E+002 2.4E+002 2.0E+000 7.4E-002 3.6E+002 2.7E+002 2.0E+000 6.6E-002 4.4E+002 2.9E+002 2.0E+000 5.7E-002 5.3E+002 3.1E+002 2.0E+000 4.9E-002 6.4E+002 3.1E+002 2.0E+000 4.1E-002 Maximum Explosive Mass 2.1E+004 kg

A közölt eredmények alapján megállapítható, hogy aeorosol típusú kiáramlás esetén a diszperzió tranziensét követő stacioner állapotot jellemző 0.05846 kg/m³ (1,9 % V/V = ARH) koncentráció szélirányban mérve 440 m-ben alakul ki. Ebben a távolságban a felhő szélessége: 290 m, magassága 2 m. 3. Belső dominóhatást okozó térrobbanás nyomáshullámainak számítása /S/A/V/E/ II Username: ASK Consultants Explosion: Shockwave Parameters: Heat of Combustion Reactivity Class Limit lower(1), upper(2) Explosive Mass

5.02E7 J/kg 2 (1,2,3) 1 21000 kg

Results: Pressure (Pa) 1E4 3000 1000

Distance (m) 130.9 436.2 1309

Pos. Phase (s) 0.9493 0.9691 0.9875

/S/A/V/E/ II Username: ASK Consultants Explosion: Shockwave


90

Parameters: Heat of Combustion Reactivity Class Limit lower(1), upper(2) Explosive Mass

5.02E7 J/kg 2 (1,2,3) 2 21000 kg

Results: Pressure (Pa) 3E4 1E4 3000 1000

Distance (m) 109 327.1 1090 3271

Pos. Phase (s) 0.3264 0.3695 0.419 0.465

A kialakult robbanó képes elegyben a PB mennyisége: 21000 kg. A PB reakcióképessége közepes (a reakcióképesség ebben az esetben kifejezi a láng felgyorsulására való hajlamosságot). A SAVE által szolgáltatott jellemző túlnyomás értékek hatásai az alábbiak: Túlnyomás Pa 3 x 104 1 x 104 3000 1000

Hatás bar 0,3 0,1 0,03 0,01

Az épületek és berendezések súlyos sérülése Az épületek javítható sérülése, a lakások vakolatának megsérülése Sérülést okozó üvegkárok Üvegkárok

Amennyiben azt tételezzük fel, hogy a felhő olyan területen terül el, ahol láng gyorsulása nagy a sok akadály miatt (csővezetékek, épületek, stb.) akkor az adott reakció képesség mellett a paraméterek felső határát (upper limit) kell figyelembe venni. A robbanóképes elegy meggyulladásakor (nyílt téri robbanás) az üzem súlyos sérüléseket szenved el 3E4 Pa lökés hullám esetében 109 m-sugarú körön belül. A legtöbb téglaépület összeöl. A belső falak ledőlnek a járművek és az utak használhatatlanná válnak ebben a körzetben. A fémkeretes épületek összeomlanak, a csővezetékek megsérülhetnek a nagy kilengés miatt. A dobhártya megsérülhet. Kisebb sérülések érik az épületeket és a vezetékeket 1E4 Pa értéknél, 327 m sugarú körön belül. Sérülnek a tetők, betörhetnek a mérőműszerek üvegei, esetleg néhány vezeték eltörik. Az üvegcserepek okozhatnak emberi sérülést. A legtöbb ablak betörik 3000 Pa értéknél 1090 m távolságon belül. Üvegkárok jelentkeznek 3271 méteren belül. Amennyiben nem várható a láng nagyfokú gyorsulása, akkor az adott reakció képesség mellett a paraméterek alsó határát (lower limit) kell figyelembe venni. A robbanóképes elegy meggyulladásakor (nyílt téri robbanás). Kisebb sérülések érik az épületeket és a vezetékeket 1E4 Pa értéknél, 131 m sugarú körön belül. Sérülnek a tetők, betörhetnek a mérőműszerek üvegei, esetleg néhány vezeték eltörik. Az üvegcserepek okozhatnak emberi sérülést. A legtöbb ablak betörik 3000 Pa értéknél 436 m távolságon belül. Üvegkárok jelentkeznek 1309 méteren belül. /S/A/V/E/ II


91

Username: ASK Consultants Explosion: Shockwave Parameters: Heat of Combustion Reactivity Class Limit lower(1), upper(2) Explosive Mass

5.02E7 J/kg 2 (1,2,3) 1 21000 kg

Results: Pressure (Pa) 1E4 3000 1000

Distance (m) 130.9 436.2 1309

Pos. Phase (s) 0.9493 0.9691 0.9875

A telep adottságait figyelembe véve (a töltőterem 150 m-es telepítési távolsága a tárlolótéri technológiától, jól átszellőződő sík terep) a paraméterek alsó határát (lower limit) tartalmazó konzekvenciákat kell figyelembe venni, azaz belső dominóhatással nem kell számolnunk.


92

1.7.2.2 FORGATÓKÖNYV-2: CSŐTÖRÉS/KIRÁLYTENGELY TÖRÉS ÉPÜLETEN BELÜL

Dátum: 2007.09.07. Objektum neve: KEG Nyrt. Hely: Új PB gáz töltőüzem Forgatókönyv száma: 2 A forgatókönyv leírása: A töltőteremben található királytengely tömítésének katasztrofális meghibásodása épületen belül. Meghibásodás esetén a töltőteremben található differenciál szelep lép működésbe, ami a gáz kiáramlását megakadályozza. Számítandó a zárt téri robbanás hatásai. Adatok:  Levegő hőmérséklete 20 C°, páratartalom: 60%, szellőzés 14243 nm3/óra  A PB hőmérséklete 20 C°.  A vezeték nyomása: 15,4 bar  Épülettérfogat: 1424,3 m3  A vezeték átmérője: 3” 75 mm  A sérülés magassága a talajszinthez képest 0,5 m.  A kiáramlás iránya: függőleges  Kiáramlott anyag: PB, (jellemzőit lásd az alábbi fájlban), állandósult (steady state) állapot számítása. HAZOP: 1.1.1.1, 1.1.1.2, 1.1.1.3 pont Az „A" tűzveszélyességi osztályú 294,3 m2 alapterületű, 4,84 m átlagos belmagasságú töltőcsarnok védelmére a BM rendelet 5. melléklet I/9. fejezete szerint a szükséges hasadó felület hasadó-nyíló felület 0,2 m2/m3 Alapterület: 294,28 m2 Átlagos belmagasság: 4,84 Szükséges felület: A=294,28*4,84*0,2= 284,86 m2 Teljes falfelület: A=(84,37+68,73)*2= 306,20 m2 A robbanási túlnyomás levezetésére a töltőcsarnok falpaneléinek teljes felülete hasadó-nyíló felületként alakítandó ki. A kialakítás szendvicspanelből (<20kg/m2) történik, a felület rögzítéseit statikai számítás szerint úgy kell kialakítani, hogy az előírt 1,20 kN/m2-nél kisebb megnyílási nyomást adjanak. Ebben az esetben a zárt térben kialakuló – upper limit = 2 – robbanási nyomáshullám akadálytalanul terjed a töltőcsarnokon kívüli térben. /S/A/V/E/ II Username: ASK Consultants Explosion: Shockwave Parameters: Heat of Combustion Reactivity Class Limit lower(1), upper(2) Explosive Mass


5.02E7 J/kg 2 (1,2,3) 2 524 kg

93

Results: Pressure (Pa) 3E4 1E4 3000 1000

Distance (m) 31.9 95.71 319 957.1

Pos. Phase (s) 0.09551 0.1081 0.1226 0.1361

A kialakult robbanó képes elegyben lévő PB mennyiségét az alábbiakban részletezett megfontolás alapján számoltuk ki. A töltőcsarnok 1424,3 m3 térfogatú, melyben – a vonatkozó előírások szerint – 10 szeres légcsere/óra kényszerszellőzés van. A súlyos üzemzavar 10 perces lefolyású, ezért a légtérfogat számítása során ezt az adottságot figyelembe kell venni, azaz az effektív légtérfogat 14243/6 = 2374 m3. A PB vonatkozásában megállapított felső robbanási határkoncentráció 9,5 % V/V, ennek megfelelően a robbanóképes elegyben lévő PB mennyisége 2374 x 0,095 = 226 m3, ami 2,3 kg/m3 gázfázisú PB sűrűséget feltételezve 524 kg. A SAVE által szolgáltatott jellemző túlnyomás értékek hatásai az alábbiak: Túlnyomás Pa 3 x 104 1 x 104 3000 1000

Hatás bar 0,3 0,1 0,03 0,01

Az épületek és berendezések súlyos sérülése Az épületek javítható sérülése, a lakások vakolatának megsérülése Sérülést okozó üvegkárok Üvegkárok

Amennyiben azt tételezzük fel, hogy a felhő olyan területen terül el, ahol láng gyorsulása nagy a zárt tér miatt, igy az adott reakció képesség mellett a paraméterek felső határát (upper limit) vettük figyelembe. A robbanóképes elegy meggyulladásakor az üzem súlyos sérüléseket szenved el 3E4 Pa lökés hullám esetében 31,9 m-sugarú körön belül. A legtöbb téglaépület összeöl. A belső falak ledőlnek a járművek és az utak használhatatlanná válnak ebben a körzetben. A fémkeretes épületek összeomlanak, a csővezetékek megsérülhetnek a nagy kilengés miatt. A dobhártya megsérülhet. Kisebb sérülések érik az épületeket és a vezetékeket 1E4 Pa értéknél, 95,71 m sugarú körön belül. Sérülnek a tetők, betörhetnek a mérőműszerek üvegei, esetleg néhány vezeték eltörik. Az üvegcserepek okozhatnak emberi sérülést. A legtöbb ablak betörik 3000 Pa értéknél 319 m távolságon belül. Üvegkárok jelentkeznek 957,1 méteren belül.


94

1.7.2.3 FORGATÓKÖNYV-3: SOROZATOS PALACKROBBANÁS A KIRAKODÁSI TERÜLETEN

Dátum: 2007.09.07. Objektum neve: KEG Nyrt Hely: Új PB gáz töltőüzem Forgatókönyv száma: 3 A forgatókönyv leírása: A kirakodási területen tárolt 9 konténernyi, 432 db 11 kg-os egységpalack sorozatos felrobbanása következik be. Iniciáló ok: Tárolótéri tűz. Adatok:  Levegő hőmérséklete 30 C°, páratartalom: 60%.  Látótávolság: 5000 m  A palack felületének a nap hősugárzásának kitett hányada 50 %. HAZOP: 1.1.4.1, 1.1.4.2. pont Ennél a forgatókönyvnél – konzervatív módon – azt tételezzük fel, hogy a kirakodási területen tárolt 432 db palack egymás után, a tárolótéri tűz 35 kW/m2 hőterhelése, az egyes robbanási nyomáshullámok, valamint a keletkezett repeszek kinetikus energiája által közvetített belső dominóhatás következtében felrobbannak. A különböző tömegű, különböző szög alatt repülő repeszek trajektóriáit az alábbi SuperChems 3.0 verzió eredményei mutatják be:


95

Name: PBPALROB Description:25 L PB PALACK ROBBANAS >:************************ >: Ambient temperature, (K) ................................. Ambient pressure, (Pa) ................................... Soil temperature, (K) .................................... Water temperature, (K) ................................... Mean water flow velocity, (m/s) .......................... Mean water depth, (m) .................................... Relative humidity, (percent) ............................. Visual range, (m) ........................................ Roughness length (m) .....................................

293 1.013E+05 298 293 1 1 20 5000 0.3

Wind speed, (m/s) ........................................ Wind friction velocity, (m/s) ............................ Wind power law constant .................................. Wind speed reference height, (m) ......................... Stability class (A=0/B=1/C=2/D=3/E=4/F=5) ................ Monin-Obuhkov length (m) ................................. Water dew point (K) ......................................

2 0.1913 0.4908 10 4 85.71 269.4

User defined thermal radiation damage criteria: ---------------------------------------------Thermal radiation criteria name: DEFAULT Description: INST.DOM,FATALITY,SER.INJURYY Heat Flux, (kW/m2) 1.6

5

12.5

37.5

Time integrated heat flux value, (kJ/m2) 40


160

1430

96

Description: 25 L PBGAZPALACK Material of construction: STEEL Vessel Type: Vertical Cylindrical Length (m) ................................................. Inside diameter (m) ........................................ Vessel metal mass (kg) ..................................... Wall metal thickness (m) ................................... Base elevation with respect to scenario ground level (z=0) (m) ........................................................ Total vessel surface area (m2) ............................. Total volume (m3) .......................................... Maximum allowable vessel pressure (Pa) ..................... No fire loading specified No eductor specified No water sprays specified Vessel is not insulated Vessel does not have a cooling jacket Vessel does not have a heating jacket Vessel is visible to solar flux

0.6 0.25 5.5 0.0025 0 0.52 0.0295 1.5E+06

Vessel overpressurization: -----------------------User Inputs: Temperature (K) .......................................... Pressure (Pa) ............................................ Vv .......................................................

353 7E+06 0.294

Model Outputs: Air Cp/Cv ................................................ Chemical Cp/Cv ........................................... Reduced temperature ...................................... Reduced pressure ......................................... Initial shock overpressure ratio .........................

1.401 1.108 1.205 69.08 7.541

Calculated Overpressure +-----------------------------------------------------------------+ |# | Xs | Ys | Rs | OPc | +-----------------------------------------------------------------+ |0 | 0 | 0 | 0 | 1.104E+05 | +-----------------------------------------------------------------+ Xs:X-Coordinate. Downwind. - Ys:Y-Coordinate. Crosswind. - Rs:Radial position, m - OPc:Overpressure at user specified fenceline distance, Pa Calculated Distance and Area +-----------------------------------------------------------------+ |# | OPs | OPe | Xc | Ac | +-----------------------------------------------------------------+ |0 | 276 | 0.04003 | 644.1 | 1.303E+06 | |1 | 16500 | 0 | 21.31 | 1426 | |2 | 69000 | 0 | 7.192 | 162.5 | |3 | 1.99E+05 | 0 | 1 | 3.142 | +-----------------------------------------------------------------+ OPs:Overpressure (Pa) - OPe:User specified overpressure, Psi -


97

Xc:Radial distance to user specified overpressure, m - Ac:Hazard area to user specified overpressure, m^2

Fragment trajectory: -------------------User inputs: Fragment surface area (m2) ............................... Fragment diameter (m) .................................... Fragment mass (kg) ....................................... Fragment density (kg/m3) ................................. Fragment release angle with respect to horizontal (degrees) ................................................ Vessel rupture pressure (Pa) ............................. Initial vessel elevation (m) ............................. Fragment shape = Right circular cylindrical (long rod/side-on)

0.0625 0.25 0.9 2700 70 7E+06 0

Model outputs: Drag coefficient ......................................... Initial fragment velocity (m/s) .......................... Distance (m) .............................................

1.2 433.4 215.3


0.0625 0.25 0.9 2700 80 7E+06 0



98

1.2 433.4 159.3


0.0625 0.25 0.9 2700 80 5E+06 0


1.2 365.2 149.3


0.0625 0.25 0.9 2700 80 9E+06 0



99

1.2 492.2 166.9


0.197 0.5 1.32 2700 30 7E+06 0


1.2 1012 195.8


0.197 0.5 1.32 2700 20 7E+06 0



100

1.2 1012 190.9


0.197 0.5 1.32 2700 15 7E+06 0


1.2 1012 184.3


0.197 0.5 1.32 2700 30 5E+06 0



101

1.2 852.9 188.3


0.197 0.5 1.32 2700 30 9E+06 0


1.2 1150 200.9


0.197 0.5 1.32 2700 15 5E+06 0



102

1.2 852.9 177.3


0.197 0.5 1.32 2700 20 5E+06 0



103

1.2 852.9 183.7

1.7.3 AZ ÚJ TÖLTŐCSARNOK LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEI FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA

A kiválasztott forgatókönyvek esetében Hibafa elemzéssel állapítottuk meg a súlyos ipari balesetek bekövetkezésének gyakoriságát. A FaulTreese programcsomag felhasználásval megállapítottuk a hibafa metszethalmazainak fontosságát – a csúcsesemény frekvenciájára gyakorolt hatását -, a legnagyobb fontossággal bíró metszethalmaz elemeire vonatkozólag elvégeztük a kiválasztott metszethalmaz alapeseményeire vonatkozó un érzékenység vizsgálatokat. Ennek eredménye tájékozatást ad arra vonatkozólag, hogy a hibafa csúcseseményének frekvenciájának konkrét értéke milyen mértékű bizonytalanságot tartalmaz, az alapesemények felvételekor elkövetett hibák függvényében.


104

1.7.3.1 FORGATÓKÖNYV-1: CSŐTÖRÉS/SZIVATTYÚTÖRÉS

Dátum: 2007.09.07. Objektum neve: KEG Nyrt. Hely: Új PB gáz töltőüzem Forgatókönyv száma: 1 A forgatókönyv leírása: A PB tartály vezetékének, vagy a töltést végző SIHI szivattyú katasztrofális törése épületen kívül.. Csőtörés/Szivattyútörés esetén az EFV (Excess Flow Valve) nem zár. Ebben az esetben 3” névleges kiáramlási keresztmetszetet feltételezve a 250 m3-es tartályból 10 percen keresztül PB áramlik ki. Számítandó a gőzfelhő kiterjedése az alsó robbanási határkoncentrációig. Adatok:  Levegő hőmérséklete 20 C°, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F, napszak éjjel.  A PB hőmérséklete 20 C°.  A tartály nyomása: 8,3  bar.  A vezeték átmérője: 3” 75 mm  A sérülés magassága a talajszinthez képest 0,5 m.  A kiáramlás iránya: szélirányú.  Kiáramlott anyag: PB, (jellemzőit lásd az alábbi fájlban), állandósult (steady state) állapot számítása. HAZOP: 1.1.1.1, 1.1.1.2, 1.1.1.3 pont A forgatókönyvben megjelenített relációk alapján az Fk-1 frekvenciájának meghatározása az alábbi hibafa segítségével történt:


105

KEG1

Csõtörést követõ kiáramlás -7

1.21 x 10 /yr

Csõtörés

Szivattyútörés -8

-8

9.9 x 10 /yr

Csõtörés 1 -5

4.5 x 10 /yr

2.2 x 10 /yr

EFV1 hiba

Szivattyú törés -3

-5

2.2 x 10

1. x 10 /yr

EFV hiba -3

2.2 x 10

A hibafában megjelenő csúcsesemény súlyos balesetnek tekinthető, mivel a 250 m3 LPG elvesztésével kell számolnunk. Az alapesemények és forrásainak felsorolása: Csőtörés1: A CPR 18 H 3.7 Táblázat G.1 eseménye. Frekvencia 3E-6/m/óra. 150 m vezetékhosszat figyelembe véve: 150 m x 3E-7m/év= 4,5E-5/év meghibásodási gyakoriság adódik. Szivattyútörés: A CPR 18 H 3.8 Táblázat G.1 eseménye. Frekvencia 1E-5/év. Excess Flow Valve (EFV és EFV1)(Túláramlás gátló szelep meghibásodása). A szelep konstrukciója rúgóterhelésű tányéros szelep, azzal a lényeges különbséggel, hogy az ebben található rugónak itt. nem terhelési, hanem kitámasztási funkciója van. A zárás a meg növekedett áramlás miatt fellépő torlónyomás következtében áll elő. E rendszerelem működési igény szerinti meghibásodásának valószínűsége a csatolt Failure . xls file szerint VALVES/CHECK/UNASSISTED/FAILURE TO CHECK soron: 2,2E03/demand. Report for fault tree "c:\\risk\\faultrea\\keg2.flt" ;;; ;;; ;;; ;;; ;;; ;;; ;;; ;;; ;;; ;;; ;;; ;;;

This file was created by FaultrEASE Version 2.0 the fault tree graphing and editing program by Gregory C. Wilcox. For technical assistance, please call (617) 498-5476 or send email to [email protected] For current information, see our World Wide Web page at http://www.adlittle.com - keyword 'RiskWorks' FaultrEASE is copyright 1996 by: Arthur D. Little, Inc. Acorn Park Cambridge, MA 02140-2390


106

Frequency or Event Probability Source/Discussion -----------------------------------------------------------------------NIL Csõtörés 1 4.50 x 10^-5/yr NIL

EFV1 hiba

2.20 x 10^-3

NIL

Szivattyú törés

1.00 x 10^-5/yr

NIL

EFV hiba

2.20 x 10^-3

Cut sets, sorted by size: Events are compared by: LABEL Cut set number 1 (2 events) Statistic type = FREQUENCY Statistic = 2.2E-8/yr Type Reference CIRCLE NIL CIRCLE NIL

Label EFV hiba Szivattyú törés

Cut set number 2 (2 events) Statistic type = FREQUENCY Statistic = 9.9E-8/yr Type Reference CIRCLE NIL CIRCLE NIL

Label EFV1 hiba Csõtörés 1

<End of report>

Hibafa elemzés . Mivel a csúcsesemény kialakulása szempontjából a 2 sz. metszethalmaz fontossága a legnagyobb, érzékenység vizsgálatot az EFV hiba valószínűségében szereplő bizonytalanságnak a csúcsesemény frekvenciáját befolyásoló hatás kimutatására végeztük el. A hibafa elemeinek frekvencia-valószínűség konverziója után az érzékenység mérőszámát az alábbi összefüggés szerint számoljuk: S=(PT1/PT):(PE1/PE), ahol S érzékenység dimenzió nélkül PT1 a csúcsesemény megváltozott valószínűsége, PT a csúcsesemény eredeti valószínűsége PE1 az alapesemény megváltozott valószínűsége PE az alapesemény eredeti valószínűsége


107

Az EFV hibára vonatkozólag az érzékenység mérőszáma: 0.82 Ez azt jelenti, hogy ha az alapesemény valószínűsége meghatározásakor elkövetett százalékos hiba HE(%), a csúcsesemény százalékos hibájára 0.82 x HE (%) adódik.

1.7.3.2 FORGATÓKÖNYV-2: CSŐTÖRÉS/KIRÁLYTENGELY TÖRÉS ÉPÜLETEN BELÜL

Dátum: 2007.09.07. Objektum neve: KEG Nyrt Hely: Új PB gáz töltőüzem Forgatókönyv száma: 2 A forgatókönyv leírása: A töltőteremben található királytengely tömítésének katasztrofális meghibásodása épületen belül. Meghibásodás esetén a töltőteremben található differenciál szelep lép működésbe, ami a gáz kiáramlását megakadályozza. Számítandó a zárt téri robbanás hatásai. Adatok:  Levegő hőmérséklete 20 C°, páratartalom: 60%, szellőzés 14243 nm3/óra  A PB hőmérséklete 20 C°.  A vezeték nyomása: 15,4 bar  Épülettérfogat: 1424,3 m3  A vezeték átmérője: 3” 75 mm  A sérülés magassága a talajszinthez képest 0,5 m.  A kiáramlás iránya: függőleges  Kiáramlott anyag: PB, (jellemzőit lásd az alábbi fájlban), állandósult (steady state) állapot számítása.

A forgatókönyv frekvenciájának meghatározásakor hibafa felállítására nincs szükség, ugyanis a mellékelt Failure rate.xls fájlban szereplő ROTATING SEAL meghibásodási frekvenciája 0,7E-6/óra. 2112 töltőműszak-órát figyelembe véve az éves meghibásodások számát illetően 1,48E-3/év adódik. A leírásban szereplő differenciál szelep ugyanabban a forrásban CONTROL VALVE/DEMAND soron 3E-4 valószínűséggel hibásodik meg. A forgatókönyv frekvenciája ennek megfelelően 1,48 E- 3/év x 3E-4= 4,44E-7/év. Az alábbi táblázatban található nyomáshullámok térbeli terjedése: /S/A/V/E/ II Username: ASK Consultants Explosion: Shockwave Parameters: Heat of Combustion Reactivity Class Limit lower(1), upper(2) Explosive Mass

5.02E7 J/kg 2 (1,2,3) 2 524 kg

Results:


108

Pressure (Pa) 3E4 1E4 3000 1000

Distance (m) 31.9 95.71 319 957.1

Pos. Phase (s) 0.09551 0.1081 0.1226 0.1361

A nyomáshullámok okozta túlyomás káros hatásait az alábbi táblázat tartalmazza: A túlnyomás hatásnak elemzésekor az alábbi értékeket kell figyelembe venni. 30 mbar túlnyomás megfelel < 1 % halálozási aránynak 200 mbar túlnyomás megfelel 2 %-os halálozási aránynak 500 mbar túlnyomás megfelel 20-25%-os halálozási aránynak A túlnyomás hatásának részletesebb bemutatása az alábbi táblázatban található.


109

40 mbar 70 mbar Üvegkár nagy távolságon Az épületek könnyű belül. sérülése Kisebb szerkezeti károk. Károk a tetőszerkezetben és a könnyű szerkezetes elválasztó falakban.

200 mbar A súlyos károsodások kezdete A legtöbb fa kidől. A tető megemelkedik vagy összetörik. Részleges összeomlás

300 500 mbar Felhőn belül Az üzem súlyosan A nehéz gépek Súlyos helyi hatások károsodik károsodása A legtöbb téglaépület A házak összedőlnek A házak összedőlnek összedől.

Épületek

Kisebb szerkezeti kár. A legtöbb ablak betörik, néhány ajtó beszakad.

A faszerkezetek súlyosan sérülnek. Az utakat elzárja a törmelék. Néhány gépjármű használhatatlanná válik.

Ipari létesítmények

A könnyűszerkezetes épületek részleges összedőlése.

A telefon vezetékek elszakadnak. A belső falak összeomlanak. A falazat károsodik. A gépjárművek használhatatlanná válnak. Az utak járhatatlanná válnak. A fémkeretes épületek összedőlnek. A beton és téglaborítás elmozdul vagy tönkremegy. A hajók kisebb károsodása.

Általános Családi ház

A felszín feletti hírközlési rendszerek károsodnak. A vezetékek, műszerek és elektromos vezetékek törmelék okozta kisebb sérülése

Üzem

Ember

150 mbar Az épületek és üzemek sérülése Részlegesen dől össze. A közfalak tönkremennek. A tetők nagy része megemelkedik, néhány megsérül. Minden ablak megsérül, A fa eresztékek az ajtók beszakadnak. Az megsérülnek. A elválasztó falak és az gépjárművek károsodnak. ajtók keretei megsérülnek. A felső vezetékek leszakadnak a ráesett vagy repeszdaraboktól. A burkolat megsérül. Az A burkolatok jelentős épületek mérsékelten része megsérül. Súlyosan sérülnek. A könnyű sérülnek a keret nélküli szerkezetes épületek fém épületek. összedőlnek

Minden burkolat tönkremegy. Meg nem erősített falak összetörnek. A keret nélküli fém épületek összeomlanak. A keretes fémépületek megcsavarodnak. A mérőeszközök üvege Az érintett csővezeték betörik. A törmelékek rendszer megsérül. okozta kisebb károk. Repeszhatás. Az Néhány cső eltörik. elektromos és műszer vezetékek komolyan sérülnek

Repülő üvegszilánkok Üvegszilánk és leeső Üvegszilánk okozta sérülések. tárgyak okozta sérülés tárgyak


és

A rögzítőcsavarok károsodnak. Az acél kémények összedőlnek. A nagy kilengés miatt a csővezetékek károsodnak. Az alállomások megsérülnek. leeső Lehetséges a A dobhártya megsérülhet. transzlokáció okozta halál. Halálozási valószínűség 2%.

1

A vasbeton épületek A vasbeton szerkezetek súlyosan károsodnak. Az súlyosan károsodnak utak járhatatlanok. A gépjárművek mozgásképtelenek.

Minden épület összedől, A hajók elsüllyedése kivéve a vasbeton és valószínűsíthető. nyomásálló épületeket

Minden felszíni létesítmény tönkremegy. A transzformátorok súlyosan károsodnak. A gömb tartályok tartószerkezete megsérül.

A fekvő hengeres edények felborulnak. Áramkimaradás a motoroknál

20-25%-os halálozási 40 %-os halálozási valószínűség, belső valószínűség egy egy sérülések lehetségesek. emeletes épületen belül.

Tekintettel arra, hogy a nyomáshullámzás hatása nem okoz 1%-os halálozási arányt az üzemi területen kívüli környezetben (200 mbar üzemi területen belül: 95,71 m robbanás központjától számítva) ezt a forgatókönyvet a QRA-ban nem kell figyelembe venni.


1

1.7.3.3 FORGATÓKÖNYV-3: SOROZATOS PALACKROBBANÁS A KIRAKODÁSI TERÜLETEN

Dátum: 2007.09.07. Objektum neve: KEG Nyrt Hely: Új PB gáz töltőüzem Forgatókönyv száma: 3 A forgatókönyv leírása: A kirakodási területen tárolt 9 konténernyi, 432 db 11 kg-os egységpalack sorozatos felrobbanása következik be túltöltés következtében. Adatok:  Lásd: Trajektória-számítások HAZOP: 1.1.4.1, 1.1.4.2. pont A tárolt palackok meghibásodását a következő események okozhatják: Ütés (ütközés, más tárgy); Hibás palack vagy szelep; A palackok leejtése a targoncáról; Tűz (cigaretta, rövidzárlat, kábel, villámlás); Gyújtogatás. Ezek az események nem vezetnek minden esetben tartós tűz és palack-BLEVE kialakulásához. Ezért számításaink során generikus adatot vettünk figyelembe a töltőüzemi „nagy” tűz kialakulása frekvenciáját illetően. A Purple Book szerint (3.2.1.fejezet, 8. sz megjegyzése) egy palack katasztrofális meghibásodása általában nem vezet halálos sérüléshez a telephelyen kívül. A sorozatos palackrobbanás forgatókönyveit az ideiglenes tűzterhelés számítása alapján tűzszakaszok területén tételeztük fel. A palack BLEVE speciális, mivel kizárólag egy okra vezethető vissza, nevezetesen a palack felületét érő 35 kW/m2 vagy nagyobb hőteljesítményre. A hatékony prevenció érdekében az alábbiakban röviden ismertetjük a folyamatot. Tűzben álló, vagy nagy mérvű hősugárzásnak kitett éghető cseppfolyós gázt tartalmazó tartályban a tűz égéshője hővezetés útján jut a folyadékfázissal nedvesített belső felületen keresztül a tartály belsejébe. Az ott tárolt anyag entalpiájának, tömegének és az eltelt időnek függvényében a gáz melegszik és azonnal forrni kezd. A tárolt anyag párolgáshőjének és a tartály nyomásának függvényében nagy mennyiségű gáz szabadul fel, aminek következtében a tartálynyomás nő. A folyadékfázissal érintkező tartályfelület lassabban a gőzfázissal érintkező gyorsabban melegszik. A folyamat előrehaladtával 3-7 perc múlva a hőmérséklet elérheti a folyadékfázisban a Tkritikus = 110 0 C, a gőzfázisban a 400-600 ºC-t. (A pébétűz lánghőmérséklete 2000 ºC). Egyrészt a hirtelen emelkedő nyomás, másrészt a palack anyaga folyáshatárának csökkenése miatt a tartály egy idő múlva felrobban. A tartály integritásának megszűnése következtében a kvázi egyensúlyi állapot azonnal megszűnik, az éghető anyag a keletkezett résen égő állapotban kivetődik. A formálódó tűzgömb élettartama rövid (néhány tized sec.), viszont az anyagban kötött kémiai energia a kialakuló hősugárzásban, illetve a keletkező repeszek inerciájának megváltozása révén enyészik el. A fentiekből következik, hogy a sorozatos palack BLEVE csak nagy teljesítményű, adott esetben hosszú ideig tartó külső tűzben jön létre; alacsony égéshőjű, utánpótlás nélküli tüzek sorozatos BLEVE-t nem tudnak okozni. A pébétárolás során fellépő nagy teljesítményű tüzek


2

a logisztikai rendszer súlyos meghibásodásából származtathatók: ezekben adott a magas égéshő (lánghőmérséklet), továbbá adott az utánpótlás is. Konzervatív feltételezéssel élve a hősugárzásnak kitett palackok BLEVE-jét követően palackonként 3 db repesszel számolunk. A feltételezés azért konzervatív, mert nem minden palack esetében keletkezik repesz, vannak olyan palackok, melyek csak felrepednek. A repesezk számát 3 db különböző tömegű repesz/palack értékkel vettük figyelembe , melyek 440 m/s kezdősebességgel max 215 m távolságra repülnek el. A figyelembe vett a hatásterület ennek megfelelően 215 m sugarú körrel definiált terület. A repeszek trajektóriáit a SuperChems 3.0 verziója segítségével határoztuk meg, a sorozatszámítás eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza: Felület (m2)

Átmérő (m)

Tömeg (kg)

0,0625 0,0625 0,0625 0,0625 0,197 0,197 0,197 0,197 0,197 0,197 0,197

0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

0,9 0,9 0,9 0,9 1,32 1,32 1,32 1,32 1,32 1,32 1,32

Kezdeti repülési szög (fok) 70 80 80 80 30 20 15 30 30 15 20

Hasadási nyomás (Pa) 7x106 7x106 5x106 9x106 7x106 7x106 7x106 5x106 9x106 5x106 5x106

Távolság 215,3 159,3 149,3 166,9 195,8 190,9 184,3 188,3 200,9 177,3 183,7

A célterület nagysága: T = 145146 m2 melyet 432 x 3= 1296 repesz talál el. (A palackdarabok a tér minden irányába azonos valószínűséggel repülnek.) A négyzetméterenkénti találati valószínűség egyenletes geometriai eloszlás, tovább átlagos emberi test felületét 0,56 m2 nagyságúnak véve, a találati valószínűség 5E-3. A létesítményekben bekövetkező nagy tűzeset frekvenciája. Generikus adat: 1e-4/év (Forrás: Cremer&Waner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijnmond area, Minor fire)


3

1.7.4 KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA 1.7.4.1 EGYÉNI KOCKÁZAT

Figyelemmel a 18/2006. (I.26.) Korm. rendelet 2. melléklet 1.7.1. pont d.) fordulatára, mely szerint az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségeit és következményeit a hatások által érintett területre kell integrálni, a súlyos balesetek valószínűségei és következményei az alábbiak szerint integrálhatóak

FK-1 kockázata

A FK-1 forgatókönyben szereplő gőztűz kockázati hatását a SAVEII programmal számítottuk ki, melyet az alábbi eredményfáj ábrája jeleni meg a térben:


4

1.7.4.2 ÖSSZESÍTETT EGYÉNI KOCKÁZAT A HŐSUGÁRZÁS VONATKOZÁSÁBAN

A hősugárzás hatásterületét az FK-1 izorisk görbéi tartalmazzák, továbbá figyelemmel arra, hogy az FK-2 és FK-3 forgatókönyvek nem tartalmaznak hősugárzással kapcsolatos hatásokat, további integrálásra nincs szükség. Megállapítások: A hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele: a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket.


5

b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A fentiek alapján megállapítható, hogy a KEG – KÖZÉP EURÓPAI GÁZTERMINÁL NYRT. új töltőüzeme vonatkozásában megállapított egyéni kockázat elfogadható, mert a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. 1.7.4.3 TÁRSADALMI KOCKÁZAT A HŐSUGÁRZÁS VONATKOZÁSÁBAN

A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. A társadalmi kockázatot az üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti.


6

Az F-N görbe x-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe ytengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen. A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A fentiek alapján megállapítható, hogy a KEG – KÖZÉP EURÓPAI GÁZTERMINÁL NYRT. új töltőüzeme vonatkozásában megállapított társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, mert az elfogadhatóságot megjelenítő egyenlőtlenség igaz állítást tartalmaz.


7

1.7.4.4.A REPESZHATÁS EGYÉNI ÉS TÁRSADALMI KOCKÁZATÁNAK MEGHATÁROZÁSA. EGYÉNI KOCKÁZATOK

A repeszek okozta halálozás egyéni kockázatát az alábbiak szerint határoztuk meg. EK FT

FE

To Lo Ti Li

EK = FT x FE x (To x Lo + Ti x Li) egyéni kockázat. léteítményekben bekövetkező tűzeset frekvenciája. Generikus adat: 1e-4/év (Forrás: Cremer&Waner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijnmond area, Minor fire) időérték, mely törtértékben kifejezi, hogy egy személy egy év alatt mennyi ideig van kitéve a baleset hatásának. Az érintett területen belül lakók esetében FE = 1. A közlekedési útvonalon haladók esetében az időtényező olyan kicsi, hogy elhanyagolható. az a törtrészben kifejezett idő, melyet a helyszínen lakó a lakáson kívül tölt. To = 0,11. annak a feltételezett valószínűsége, hogy egy lakáson kívül tartózkodó személy halálos sérülést szenved a repeszektől. az a törtrészben kifejezett idő, melyet a helyszínen lakó a lakáson belül tölt. To = 0,89. annak a feltételezett valószínűsége, hogy egy lakáson belül tartózkodó személy halálos sérülést szenved a repeszektől. Esetükben feltételezzük, hogy a felrobbanó palackokból származó repeszek a lakáson belül tartózkodókban nem tesz kárt. Li = 0

A repeszek okozta halálos sérülés valószínűsége kifejezhető a következő képlettel:

D

A

Lo = 1 – e-D x A egységnyi felületre jutó repeszek száma. Feltételezzük, hogy mindegyik repesz energiája eléri a 80 J értéket (halálozást okozó kinetikus energia). Figyelembe véve, hogy 1296 repeszdarab éri el a célterületet, a találati valószínűség: 9 x 10-3 a repeszhatásnak kitett személy effektív felülete. A = 0,56 m2. Lo = 1 – e-(0,009 x 0,56) = 0,005 EK = 1x10-4 x 1 x (0,11 x 0,005 + 0,89 x 0) = 5,5 x 10-8 /év

A számolt egyéni kockázat izorisk görbéje az alábbiak szerint határozható meg: A repeszhatás okozta egyéni kockázat kisebb, mint 5, 5E-8/év, R=215 m sugarú körön kívül

Megállapítások: A hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele: a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10-6 esemény/év és 10-5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.


8

c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A fentiek alapján megállapítható, hogy a KEG – KÖZÉP EURÓPAI GÁZTERMINÁL NYRT. új töltőüzeme vonatkozásában megállapított repeszhatás egyéni kockázata elfogadható, mert a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. TÁRSADALMI KOCKÁZAT A társadalmi kockázat értéke a következő képen határozható meg:

TK A LD

TK = A x LD x (To x Lo + Ti x Li) társadalmi kockázat az érintett terület nagysága (m2) népsűrűség az érintett területen (lakos/m2)

Az LD meghatározásához a következő megközelítést használtuk: Terület Város Külváros Vidék Mezőgazdasági terület

Sűrűség 4210 fő/km2 1310 fő/km2 210 fő/km2 20 fő/km2

A terület népsűrűségét a 20 fő/km2 értékűnek vettük. TK = 145146 x (2 x 10-5) x (5,5 x 10-4) = 1,5E-3 Az eredményt kiértékelve megállapítható, hogy a telepen a nagy tűz által okozott palackrobbanások következtében 1,5E-3 ember halála valószínűsíthető 10-4/év frekvenciával. Ez egyenértékű 15 ember halálával 10-8/év frekvenciával. Megállapítások:

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ez a feltétel itt tejesül: 1E-8<<(10-5xN-2)=8E-8. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN-2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.


9

A fentiek alapján megállapítható, hogy a KEG – KÖZÉP EURÓPAI GÁZTERMINÁL NYRT. új töltőüzeme vonatkozásában megállapított társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, mert az elfogadhatóságot megjelenítő egyenlőtlenség igaz állítást tartalmaz.

1.7.5. JAVASLAT A VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK MEGHATÁROZÁSÁRA

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I.17.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 5.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint a veszélyes üzem üzemeltetője javaslatot tesz a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére, melyet a 23. § (1) bekezdés szerint véglegesen a hatóság jelöl ki. A hatóság a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett települések polgármestereit és kezdeményezi a településrendezési tervben való feltüntetést. A kormányrendelet 5. sz. melléklet 2. pontja szerint a veszélyességi övezet kijelölése, illetve zónákra történő felosztása a sérülés egyéni kockázat alapján történik. A veszélyességi övezeteket a Biztonsági Jelentésben azonosított súlyos ipari balesetek frekvenciájának figyelembe vételével határoztuk meg. A sérülések egyéni kockázatainak meghatározása- a cseppfolyósított szénhidrogéngázok esetében, azok fokozottan tűzveszélyes tulajdonságai miatt – a különböző típusú égések hősugárzásai alapján történt. A veszélyességi övezetek meghatározása során az alábbi súlyos ipari baleseteket vettük figyelembe: Forgatókönyv Ismétlődések Hibafa Az esemény száma frekvenciája frekvenciája (1/év) (1/év) 1. számú szcenárió 1 db 1,21x10-7 2.42x10-7 Az alábbiakban kidolgozott eseményfákat a fentiekben bemutatott szcenáriókra építettük fel annak érdekében, hogy a hibafák csúcseseményeinek frekvenciáját az eseményfa kezdeti eseményének tekintve az összes lehetséges, releváns kimenetet meghatározzuk. Az eseményfák kidolgozása során konzekvensen követtük a CPR 12H 10. fejezetében leírt elveket, a cseppfolyósított folyadékgázok eseményeit illetően felhasználtuk a hivatkozott dokumentum10.4. szakaszában közölt – a különböző, páronként független - következmények előfordulásának valószínűségeit.


10

Súlyos ipari baleset

LPG elszabadulás A

Azonnali gyulladás B

Késleltetett gyulladás D

UVCE

Esemény Következmény kombináció

E ABD

Biztonságos

ABDE

Flash

ABDE

UVCE

AB

Jettűz

NEM

IGEN

Az eseményfákban feltüntetett események – halmazelméleti szempontból – komplementerhalmazukkal együtt teljes eseményrendszert alkotnak. Az események: A, B, …., a komplementer-halmazok pedig rendre: A, és B …… Ha az A esemény valószínűsége P(A), akkor az A esemény valószínűsége P(A)= 1- P(A). A kezdeti esemény frekvenciája F(A) Azonnali gyulladás valószínűsége P(B): 0,7 (Forrás: CPR 12H 10.4. szakasz) Késletetett gyújtás valószínűsége P(D): 0,7 (Forrás: CPR 12H 10.4. szakasz) A detonáció valószínűsége P(E): 0,1 (Forrás: CPR 12H 10.4. szakasz) A Flash (gőztűz) frekvenciája: F(A) x 0,3 x 0,7 x 0,9 = F(A) x 0,2 =1,21E-7 x 0,2=2.42x10-7/év A fentiek alapján megállapítható, hogy a hősugárzásra vonatkoztatott zónákat nem kell kijelölni, hiszen az esemény frekvenciája kisebb, mint 3E-7 sérülés/év.


11

1.8 ESZKÖZ RENDSZER A technológia üzemmódjai során a következő helyzetetek minősülnek veszélyhelyzetnek: Veszély: a.) tűz az üzem területén kívül a.) tűz az üzem területén, nem gázszivárgásból fakadóan b.) észlelhető gázszivárgás vagy gázömlés, mely 3 méternél nagyobb sugarú, ARH fölötti gázkoncentrációt eredményez, vagy 10 percnél tovább tart. Katasztrófaveszély: Tárolótartály, gázpalack, csővezeték, vasúti vagy közúti jármű tartályából elzárhatatlan, nagy keresztmetszeten keresztül történő folyadékfázisú gázkiáramlás.

Alapigény: A veszélyhelyzeti üzemirányítás feladatait ellátni képes, gyakorlott irányító szervezet, amelynek tagjai a különböző hatású helyzeteket felismerik, és ezekben feladatukat képesek végrehajtani. Ezen túl: Az a.) veszélyhelyzet megszüntetése a Tűzoltóság feladata. Az értesítéshez szükséges eszközök: postai és mobil telefon. A b.) veszély elhárításának eszközei, erői:  Tűzcsap és csapszekrény felszerelés, a telepen a T1 sz. rajzon feltüntetve.  50 kg-os porraloltók, a telepen a T1 sz. rajzon feltüntetve.  Erők: 4 fő telepi dolgozó A c.) veszély elhárításának eszközei, erői:  Az észleléshez telepített és hordozható gázérzékelő  Az elhárításhoz bronz szerszámkészlet, RB-s kézilámpa, pamut, lángálló munkaruha, gumitalpú bakancs, védőkesztyű, arcvédő sisak.  Üzemi palásthűtő rendszer  Erők: 2 fő technológia kezelő, és/ vagy 2 fő karbantartó dolgozó A katasztrófaveszély elhárításának a kimenekítésnek eszközei, erői:  Telefonok a tűzoltóság és a rendőrség riasztására  Állománytábla az üzemben tartózkodókról  Jelzőkürt, RB-s lámpa, zászló  A dolgozók járművei  Erők: Üzemet vezető személy, jelenlévő dolgozók.


12

1.9 BIZTONSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZER A biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja


13

Vezérigazgató Dr. Steier József Heg-i felelős Polgár István

Adminisztrátor Kámfor Andrea

Külső ADR szakértő Vikor Béla

Beruházási vezető Polgár István

Külső munk.véd szakértő Lóczy Béla

Kereskedelmi adminisztráció Kozma Beáta

Menedzser Linczmajer Zoltán

Töltőüzem vezető

Minőségirányítási vezető Környezetirányítási vezető Takács József

Kereskedelmi vezető Mike Péter

Pollák Attila

Műszakvezető, kezelők

Fejlesztő mérnök Szopkó László

Pénzügy Vajda Józsefné

Logisztikai menedzser Horváth Rita

Szállítási művezető Mayer Ferenc

Vasútüzem vezető Katona János

Karb. vezető Bargel Ferenc

Gjmű vezetők Karbantartók

Raktáros Lőrincz László; Csordás József


14

1.9.1. AZ EGYES MUNKAKÖRÖKBEN ELVÉGZENDŐ, A BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSRA KIHATÓ FELADATOK, EGYBEN HATÁSKÖRÖK d) Vezérigazgató Az üzemi szabályzatok a Biztonsági Irányelvekben lefektetett összhangjának biztosítása, a szabályzatok kiadása.

célokkal való

Az üzemi technológiának a biztonsági szempontból történő legkorszerűbb szinten tartása a rendszeres szakértői felülvizsgálatokon keresztül. A veszélyes anyagok beszerzési eljárásai, a primer gázbeszerzés, a vasúti és közúti fuvarozás, a beszállítás módja, az áruátvétel követelményei, a vámolási eljárásokkal szembeni elvárások szabályozása . A harmadik féllel történő együttműködés alapkövetelményeinek meghatározása. Ezek:   

A vevők, a szállítók, az alvállalkozó partnerek, az ellenőrzést végző partnerek feladatainak meghatározása Az üzemi ellenőrzési terv és minőségbiztosítási auditok témájának és ütemezésének meghatározása Az ellenőrzésekbe szakcégeket vonnak be. Az üzem működését a Bányakapitányság is ellenőrzi. Az ellenőrzések során megállapított hibák kijavításának ellenőrzése.

A munkavégzés engedélyezési rendszerének kiadása saját alkalmazottakra és idegen cégek alkalmazottaira vonatkozóan. Az üzemi Karbantartási terv jóváhagyása a bevont berendezések megjelölésével, a karbantartási periódus meghatározásával, az elvégzett karbantartások tényének és felelősének rögzítésével. Az üzemben történő technológiai rendellenességeket és az esetleges baleseteket jegyzőkönyvezik, okaikat felderítik, az indokolt változtatásokat bevezetik. A Vezérigazgató a minőségbiztosítási eljárási rendben a vezetés részvételével tartott rendszeres értekezleteken elemzi a fenti rendellenességek kialakulásának okait, és határozatot hoz a kiküszöbölést célzó intézkedések végrehajtására. A változtatásokat a teljes üzemi szabályozáson átvezetik. (Minőségügyi Kézikönyv) A vezetés és a személyzet folyamatos képzése módjának és rendszerességének meghatározása, az üzemi technológiai ismeretek fenntartása, a változott technológia és az új biztonsági állapot megismerése, a műszaki fejlődés követése, a veszélyt okozó események tanulságainak megismertetése. A vészhelyzeti tevékenység begyakoroltatása, a meghatározott normaidőkön belüli cselekvőképesség fenntartása. A Biztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó külső szervezetekkel való kapcsolattartás.


15

e)

Termelési vezető

A működés során a biztonságos működést biztosító szabályozásokra vonatkozó javaslatok kidolgozása, az erre vonatkozó szabványok és rendeletek alkalmazásával. Az üzem fejlesztését célzó műszaki és biztonságtechnikai tervek felülvizsgálata a biztonsági irányelvek érvényre jutása szempontjából. A karbantartási és biztonsági felülvizsgálati feladatok végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. A fejlesztésben résztvevő cégek biztonsággal szemben támasztott feltételeinek meghatározása, biztonsági munkájuk ellenőrzése. A technológia biztonságának a korszerű szinten tartása. A beosztott alkalmazottak feladatkörére vonatkozó javaslattétel. A veszélyhelyzetek minősítésére vonatkozó javaslattétel, vagy a veszély minősítése. A balesetek, veszélyhelyzetek után azok okainak kivizsgálása, a tapasztalatok levonása, szükséges intézkedések kidolgozása. A rendelettel meghatározott esetekben a balesetről az OKF-nek jelentés megküldése. A biztonsági munkában a Minőségirányítási vezetővel történő együttműködés. A biztonsági munkában a Hatóságokkal történő együttműködés. A veszélyhelyzeti belső védelmi terv végrehajtásának irányítása. Képzettségi kritérium:


Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Veszélyelhárítási gyakorlatok.


16

f)

Minőségirányítási és környezetirányítási vezető

A működés során a biztonságos működést biztosító szabályozásokra vonatkozó javaslatok kidolgozása, az erre vonatkozó szabványok és rendeletek alkalmazásával. Az üzem fejlesztését célzó műszaki és biztonságtechnikai tervek felülvizsgálata a biztonsági irányelvek érvényre jutása szempontjából. A fejlesztésben résztvevő cégek minőséggel és környezetvédelemmel szemben támasztott feltételeinek meghatározása, biztonsági munkájuk ellenőrzése. A technológia biztonságának a korszerű szinten tartása. A minőségirányítási rendszer korszerű szinten tartása. A balesetek, veszélyhelyzetek után azok okainak kivizsgálásában részvétel, a tapasztalatok levonása, szükséges intézkedések kidolgozása. A biztonsági munkában a Termelési vezetővel és a Beruházási vezetővel történő együttműködés. A biztonsági munkában a Hatóságokkal történő együttműködés. Képzettségi kritérium:


Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Veszélyelhárítási gyakorlatok.


17

g.) Beruházási igazgató Az üzem fejlesztését célzó műszaki és biztonságtechnikai tervek felülvizsgálata a biztonsági irányelvek érvényre jutása szempontjából. A karbantartási és biztonsági felülvizsgálati feladatok végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. A fejlesztésben résztvevő cégek biztonsággal szemben támasztott feltételeinek meghatározása, biztonsági munkájuk ellenőrzése. A beosztott alkalmazottak feladatkörére vonatkozó javaslattétel. A biztonsági munkában a Hatóságokkal történő együttműködés. Képzettségi kritérium:

Szakirányú felsőfokú végzettség, sokéves szakmai gyakorlat A felkészítés módja:

Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Veszélyelhárítási gyakorlatok. h.) Műszakvezető Feladata és hatásköre az üzem napi munkájának irányítása; Az üzemi szabályzatok betartatása; A fejlesztésben résztvevő cégek biztonsági munkájának ellenőrzése. A rendellenes működésről a vezetés informálása; Az üzemnapló vezetése; A biztonsági munka tapasztalatainak értékelésében való részvétel. A vészhelyzeti riasztás végrehajtása, Ha magasabb beosztású dolgozó nincs az üzemben, a vészhelyzet minősítése. A Vészhelyzeti terv végrehajtása.


18

Képzettségi kritérium:

Legalább szakképesítés, sokéves szakmai gyakorlat, műszakvezető képesítés. A felkészítés módja:

Szakirányú továbbképző kurzusok. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Üzemi konzultációk, publikált események elemzése. Veszélyelhárítási gyakorlatok. i.) A szállítási művezető A tankautó vezetők munkájának irányítása. A járművek előírásszerű műszaki és biztonsági állapotának fenntartása. Vészhelyzetben, szükség esetén a tankautóknak a veszélyeztetésből történő kimentése. Képzettségi kritérium:

Legalább középfokú végzettség, sokéves szakmai gyakorlat, ADR szakvizsga. A felkészítés módja:

Szakirányú továbbképző kurzusok. Hatósági, szakhatósági konzultációk. Szakértői tapasztalatcsere. Szakirodalom, szakmai kiadványok. Üzemi konzultációk, publikált események elemzése. Veszélyelhárítási gyakorlatok. g.) A hegesztési felelős A javítások és a fejlesztések során alkalmazott hegesztések technológiájának meghatározása, ellenőrzése. Az elkészült hegesztések minőségellenőrzése. i.) Az üzemeltető a biztonságirányítás során jogosított külső tűzvédelmi szakértő, ADR szakértő, munkavédelmi szakértő és villamos szabványossági szakértő munkáját veszi igénybe. A külső biztonságtechnikai közreműködők munkájukat terveken alapuló megbízással, és a belső munkavégzés feltételeit tartalmazó eseti munkavégzési engedélynek megfelelően végzik. A biztonságirányítási rendszerben a rendellenességek kezelése esetükben is a 3.3 pontnak megfelelően történik.


19

1.9.2. A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER NORMÁI A biztonságos üzemeltetés normáit az üzemi szabályzatok tartalmazzák, melyek a Biztonsági irányelvekkel összhangban vannak. Ezek:  Szervezeti szabályzat  Munkaköri leírások  Munkavédelmi szabályzat  Tűzvédelmi szabályzat  Minőségügyi utasítások  Környezetvédelmi utasítás A cég vezetése az üzem jelentős fejlesztését határozta el, mely során a technológiai folyamatok bővülnek, és a biztonság a beépített eszközök révén növekszik. A biztonsági normák a bővítés során szigorodnak. 1.9.3. A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSE A rendszer működése az alkalmazottak ismertetett kötelezettségeinek teljesítését jelenti. A működés eredménye a baleseti kockázat elfogadható szinten tartása. Ennek érdekében a biztonsági irányítási rendszer működési folyamata: 







rendszeres megelőző karbantartási rendszer működtetése. Éves karbantartási terv alapján a karbantartó szervezet végzi el a teljes üzem berendezéseinek ellenőrzését, és mindazon eltérések kijavítását, melyek a következő karbantartási időpontig terjedő időszakban eltérést vagy gázkiáramlást okozhatna. Az ismétlődő eltérésekről a változtatási javaslattal értesítik a Termelési vezetőt. a technológiai paraméterek állandó figyelése, a normálüzemi paraméterekkel történő összevetés, az eltérések regisztrálása. A kezelők –négy fő műszakonként- a gépek és a szerelvények funkcionális hibáit és a gázkiáramlást az üzemnaplóban rögzítik, és a tényt a Termelési vezetőnek vagy a Termelési művezetőnek jelentik. Az eltéréseket-hibákat a következmények ismeretében értékelik, súlyos veszélyhelyzet esetén –Belső védelmi terv, Veszélyhelyzeti terv-, vagy utasításra a technológiai folyamatot megszakítják, a tartályokat lezárják. az eltéréseket okozó hibák kijavítása, és ennek regisztrálása. A karbantartók –2 fő műszakonként- vagy a kezelők a hibás berendezést vagy szerelvényt kijavítják. Az üzem működési és tömörségi próbáját elvégzik. A cserélt egység műbizonylatát az üzemi dokumentációba illesztik. Az eseményt az üzemnaplóban rögzítik. Az üzemet az Termelési vezető vagy a Termelési művezető utasítására újraindítják. az események adta kockázat utólagos értékelése. Az Termelési vezető az eseményeket és a személyzet bevonásával értékeli annak eldöntésére, hogy indokolt-e a technológiai folyamat változtatása, illetve az eredeti biztonság helyreállt-e. Az eseményt és a várható következményt a biztonsági szakértővel elemzi, és értékelőlap (eseményfa) segítségével meghatározza a kialakult kockázat mértékét. A 18/2006 sz rendelet 9. mellékletének megfelelő esetekben a fentieken túl az OKF-nek jelentést küld.


20





helyesbítő tevékenység. Az értékelés eredményétől függően az Termelési vezető dönt az esemény tanulságainak oktatási tervbe vételéről, technológia vagy berendezés típusváltásról vagy más, a megelőzést szolgáló intézkedés bevezetéséről annak érdekében, hogy az eredeti, elfogadható biztonsági szint helyreálljon. korszerűsítés. A technika ismert eredményeinek biztonságot növelő hatását az Termelési vezető és a Minőségirányítási vezető évente értékeli. Az indokolt fejlesztéseket az éves gazdasági tervezés során beépíti, a Vezérigazgató jóváhagyásával kivitelezteti.

A rendszeres –éves- ellenőrzések tartalmát és bizonylatát, a melléklet tartalmazza. A hatóság – a Bányakapitányság- az általa választott időpontokban felülvizsgálatokat végez, melynek során az üzem állapotát összeveti az engedélyezett állapottal. Véleményét és előírásait jegyzőkönyvezi. A kiigazításokról a Termelési vezető igazoló feljegyzést küld a Hatóságnak.

1.9.4. A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE A működés során szükségessé váló, az alkalmazott technológiára illetve az adott körülményekre vonatkozó, a biztonság megtartását illetve növelését célzó változtatásokat az előző pont szerint kezelik. A fejlesztések – változtatások menete az Irányelveknek és a Minőségbiztosítási Kézikönyvnek megfelelően a következő:  A berendezések cseréje, fejlesztés vagy módosítás – a továbbiakban változtatás – céljának és biztonsági célkitűzésének, feltételeinek meghatározása. Formája Beruházási javaslat, Módosítási javaslat. Készíti a Beruházási-, a minőségirányítási és a Termelési vezető. Jóváhagyja és végrehajtását elrendeli a Vezérigazgató.  Tervezés. Ennek során a tervezett megoldásokban rejlő kockázatok feltárása előzetes veszélyelemzéssel, az emberi feladatelemzés és az emberi hibák feltárása a tervezett rendszerben. Végzi a tervező, bevonva a Töltőüzem- a Minőségirányítási- és a Beruházási vezető, valamint a biztonsági szakértő. A munkát dokumentálják.  Kivitelezés. A kivitelező az üzem által minősített, a munka elvégzésére jogosítvánnyal rendelkező szervezet, mellyel az üzem kivitelezési szerződést kötött. Ez tartalmazza a munka céljának és biztonsági követelményeinek meghatározását, a kivitelezés ellenőrzésének módját, a műszaki átvétel feltételeit. A kivitelezést a Termelési vezető és a Beruházási vezető ellenőrzi, a szerelési naplóban dokumentálja. A műszaki átvétel alkalmával a kivitelező a tervező jelenlétével, tesztek és különböző üzemhelyzet szimulációk végzésével bemutatja a rendszer működését, az emberi hibák következményeit, és a megkívánt egyéb biztonsági feltételek teljesülését.  A Biztonság Irányítási Rendszer változását, amit a kivitelezés okozott pl. munkakörökben vagy ellenőrzési feladatokban, az üzemi szabályozásban átvezetik.  Ha a változás a BJ tartalmát, a biztonsági paramétereket érinti, a változásokra az üzem elvégezteti a baleseti kockázat elemzését, a BJ-t módosítja a módosításokat nyilvántartó lapot kitölti, és a változásról az OKF-nek jelentést küld.


21

4. SZ. MELLÉKLET:

BELSŐ VÉDELMI TERV Az üzemnek a külső okokból, vagy rendellenes működésből származó veszélyes helyzetek hatásainak kiküszöbölésére vagy korlátozására Belső védelmi terve van. A terv célja   

a veszélyes helyzet kritériumainak meghatározása a veszélyhelyzet elhárításához szükséges erők, eszközök meghatározása a veszélyhelyzeti tevékenység szabályozása 1.1 A VESZÉLYES HELYZET MEGHATÁROZÁSA

A technológia üzemmódjai során a következő helyzetetek minősülnek veszélyhelyzetnek: Veszély: a.) tűz az üzem területén kívül c.) tűz az üzem területén, nem gázszivárgásból fakadóan d.) észlelhető gázszivárgás vagy gázömlés, mely 3 méternél nagyobb sugarú, ARH fölötti gázkoncentrációt eredményez, vagy 10 percnél tovább tart. Katasztrófaveszély: Tárolótartály, gázpalack, csővezeték, vasúti vagy közúti jármű tartályából elzárhatatlan, nagy keresztmetszeten keresztül történő folyadékfázisú gázkiáramlás. 1.2 A VESZÉLYHELYZET ELHÁRÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ERŐK,

ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA Alapigény: A veszélyhelyzeti üzemirányítás feladatait ellátni képes, gyakorlott irányító szervezet, amelynek tagjai a különböző hatású helyzeteket felismerik, és ezekben feladatukat képesek végrehajtani. Ezen túl: Az a.) veszélyhelyzet megszüntetése a Tűzoltóság feladata. Az értesítéshez szükséges eszközök: postai és mobil telefon. A b.) veszély elhárításának eszközei, erői:  Tűzcsap és csapszekrény felszerelés, a telepen a T1 sz. rajzon feltüntetve.  50 kg-os porraloltók, a telepen a T1 sz. rajzon feltüntetve.  Erők: 4 fő telepi dolgozó A c.) veszély elhárításának eszközei, erői:  Az észleléshez telepített és hordozható gázérzékelő


22



Az elhárításhoz bronz szerszámkészlet, RB-s kézilámpa, pamut, lángálló munkaruha, gumitalpú bakancs, védőkesztyű, arcvédő sisak.  Üzemi palásthűtő rendszer  Erők: 2 fő technológia kezelő, és/ vagy 2 fő karbantartó dolgozó A katasztrófaveszély elhárításának a kimenekítésnek eszközei, erői:  Telefonok a tűzoltóság és a rendőrség riasztására  Állománytábla az üzemben tartózkodókról  Jelzőkürt, RB-s lámpa, zászló  A dolgozók járművei  Erők: Üzemet vezető személy, jelenlévő dolgozók. 1.3 VESZÉLYELHÁRÍTÁSI FELADAT Az előző fejezetben elemzett baleseti helyzetek következményei súlyosak, ha gázkiáramlás történik, és a gáz begyullad. Amint az már fentebb bemutatásra került, az elemzés terjedelmébe vont anyag kikerülési esetek közös veszélye, hogy robbanás következhet be és ez a teljes telephelyre kiterjedő domino-eseményláncot indíthat el. Ebből eredően a következmények csökkentésével kapcsolatos intézkedések lényegében a vészelhárítási tervnek a teljes telephelyre kiterjedő katasztrófa elhárításával kapcsolatosan meghatározott intézkedéseivel egyeznek meg. Az alapvető feladat a gáztűz vagy-robbanás megakadályozása elsősorban a 4001-4 és a V1-4 tartályoknál. Ennek érdekében    

A szikrát okozó tevékenység kizárása, a gyújtóforrások teljes kiküszöbölése az üzemen belül, illetve gázkiáramlás esetén az üzem környezetében a közúton, a vasúton, és a folyón. a külső, nem gáztüzek esetén a feladat a mielőbbi tűzoltás, gázszivárgás vagy gázömlés esetén annak mielőbbi elhárítása elháríthatatlan gázömlés esetén az üzem kiürítése, a biztonsági övezet kiürítése, és az övezeten belüli terület lezárása

1.4 A FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBA BEVONT SZERVEZETEK,

ERŐK ÉS ESZKÖZÖK Szervezetek a.) Üzemi szervezet a belső elhárítási (tűzoltás és szivárgás elhárítás) feladatokra  Termelési vezető, műszakvezető, kezelők, szállítási művezető, karbantartók b.) Tűzoltóság az önerőből elolthatatlan üzemi, és a külső tüzek oltására c.) Rendőrség a terület kiürítési és -biztosítási feladatokra. d.) A Bányakapitányság és a Katasztrófavédelmi Hatóság a vészhelyzet utáni vizsgálatokra

Eszközök Veszélyhelyzeti szabályzatok: Tűzvédelmi Szabályzat (mellékletben), Veszélyhelyzeti terv. Az üzemi monitoring rendszer (gázkoncentráció, tartályszint, széladatok) a riasztásra


23

Az üzemi és az egyéni hírközlő eszközök, telefonok Az üzemi tűzoltóvíz hálózat és tűzoltóeszközök A karbantartás szerszámai és eszközei Kézi gázszivárgás jelzők RB-s kézilámpa, sűrítettlevegős kürt, piros zászló Egyéni védőeszközök Az üzemi dolgozók járművei a terület biztosításra

1.5 AZ ÜZEM DOLGOZÓINAK RIASZTÁSA ÉS VÉDELME A veszély észlelése az üzemi monitor rendszer adatai, vészjel vagy személyes észlelés alapján történik. A veszélyes helyzetről történő értesítést a jelen lévő legmagasabb beosztású üzemi vezető teszi meg, helyzetértékelés után, a veszély minősítésével együtt. A riasztás az üzemen belül veszélyt jelző fénnyel és dudával történik, a minősítés személyes közlés. A riasztás után az üzem minden dolgozója a Mellékletben lévő Veszélyhelyzeti terv és Tűzvédelmi Szabályzat reá vonatkozó tevékenységét hajtja végre. Az itt lefektetett feladatok és védőeszközök biztosítják a dolgozók személyes védelmét is. 1.6 A VESZÉLYHELYZETI IRÁNYÍTÁS A folyamatban a következő beosztású személyek vesznek részt: Termelési vezető: Pollák Attila,

lakástelefon:……………………………. mobiltelefon: 06-209 284 203 lakástelefon:……………………………. mobiltelefon: 06-20-9691-155 lakástelefon:……………………………. mobiltelefon: …………………………… lakástelefon:……………………………. mobiltelefon: ……………………………

Környezetirányítási vezető: Kaincz Petra Műszakvezető: Szállítási művezető: Technológia kezelő Karbantartó Tankautó vezetők Adminisztratív dolgozók A résztvevők feladatai:

A riasztási jelzést az észlelő személy továbbítja a Termelési vezetőhöz, a Műszakvezetőhöz, és a Környezetirányítási vezetőhöz, ha jelen vannak. A Termelési vezető, vagy a jelen lévő legmagasabb beosztású személy értékeli és minősíti a veszélyhelyzetet. A minősített veszélyről az üzem minden dolgozója személyes értesítést kap. A dolgozók a Veszélyhelyzeti Terv előírásai szerint végrehajtják feladatukat a veszélyhelyzet elhárulásáig. A Termelési vezető bejelenti a veszélyhelyzet végét.


24

1.7 A KÜLSŐ SZERVEZETEKKEL TARTANDÓ KAPCSOLAT Külső tűz, vagy katasztrófaveszély esetén a külső védelmi terv végrehajtásához a riasztás a Műszakvezető, vagy az üzemben lévő legmagasabb beosztású személy feladata. A riasztás a következők közlésével a Tűzoltóságra történik telefonon, a 105 sz. telefonszámon:  mi okozza a veszélyhelyzetet  ha tűz van: annak helye, intenzitása, mi ég, mit veszélyeztet  ha gázkiáramlás van: a kiáramlás intenzitása (kg/perc), gáz- vagy folyadékfázis-e, szélirány, szélsebesség, az ARH koncentrációjú határ várható mérete, elérésének várható időtartama, megtett védelmi intézkedések.  információ kérés a külső védelem kapcsolattartó személyéről és elérhetőségéről. A külső védelmi terv végrehajtása során a külső kapcsolattartónak folyamatosan a következő információkat kell adni:  

a kiáramlás intenzitása az ARH zóna határa

1.8 A ÜZEM KÜLSŐ KÖRNYEZETÉBEN KIALAKULT VESZÉLY

ELHÁRÍTÁSÁBAN NYÚJTOTT SEGÍTSÉG A külső veszélyhelyzet, ami a közúton vagy a vasúton keletkezhet a tűz, vagy az éghető anyag kiáramlás. Ennek kezelésében nyújtott segítség a saját üzem biztosítása. Ebben a helyzetben az üzem összes tartályait elzárják, a veszélyeztetett vasúti kocsik kivontatását megrendelik, tűz esetén a palásthűtést megindítják. A tartályautók a veszélyeztetett területet elhagyják. A biztosított üzemben fölösleges dolgozók a külső védelem vezetőjének felajánlják segítségüket. 1.9 A BELSŐ VÉDELMI TERV VÉGREHAJTÁSÁRA TÖRTÉNŐ

FELKÉSZÍTÉS A tervet és a mellékletét képező utasításokat az üzem minden dolgozója megismerte, a munkakörére vonatkozó feladatokat vizsgadokumentummal dokumentáltan elsajátította. A terven a technológia vagy a külső körülményekben történő változás következményei miatt szükséges változtatásokat rendszeres oktatáson ismerik meg. A védelemben közvetlenül résztvevő személyek az egyes veszélyhelyzetnek megfelelő cselekvést szimulációs gyakorlatokon negyedévenként gyakorolják addig, míg a Vészhelyzeti tervben előírt normaidőkön belül nem teljesítenek. A védelmi feladatok ismerete és normaidőn belüli végrehajtása ezekben, a munkakörökben alkalmazási feltétel.


25

1.10

MELLÉKLET A BELSŐ VÉDELMI TERVHEZ

1. sz. melléklet Beléptetési szabályzat (A Tűzvédelmi Utasítás melléklete. Kiadva: 03. 07. 08.) A szabályzat tárgya: A KEG Nyrt üzemébe történő belépéskor a szikrakeltés érdekében végrehajtandó szabályok. Készítette: Külső MV szakértő Kiadta: Vezérigazgató Érvényes: 2002 01. 01. – visszavonásig Az üzem területén a szikraforrások kiküszöbölése érdekében a belépések során a következő szabályokat szigorúan be kell tartani: 1. Az üzem területére csak tankautók, az üzem járművei és az üzemi személyzet léphet be. 2. Idegen személyek és járművek csak az üzem vezetésének engedélyével tartózkodhatnak bent azután, hogy jelen szabályzat tartalmát megismerték. 3. Idegen munkavégzésre az e szabályokat is tartalmazó, írásos engedély alapján kerülhet sor, melyben az összes biztonsági szabály betartása is előírt. Az engedélyt a Termelési művezető adja ki. 4. A belépés a járművezetők esetében a járműben az üzemi kapun keresztül történik, a személyek az üzemi épület folyosóján át lépnek be. 5. A belépő személy csak gyapjú vagy pamut felsőruházatot viselhet. 6. A belépők gyufát, gyújtót, szikrakeltő (acél) eszközöket, fésűt, elektromos szerszámot, mobiltelefont és elektronikus eszközöket nem vihetnek be, ezeket a portán kell hagyni. Az eszközök leadását a Termelési művezető ellenőrzi. 7. A belépő idegen személyeket és járműveket nyilvántartó füzetben kell vezetni, a be- és kilépési időpont feltüntetésével. 8. Jelen szabályzatot a portán és a kapunál jól látható méretben és módon ki kell függeszteni. Dátum: Dunaalmás 2008-03-14


26

2.sz. melléklet Veszélyhelyzeti terv (csak tartalom, fedlap nélkül)

JELEN UTASÍTÁS A VESZÉLYHELYZETBEN TEENDŐ INTÉZKEDÉSEKET TARTALMAZZA A NORMAIDŐK A RIASZTÁS PILLANATÁTÓL SZÁMÍTVA ÉRTENDŐK. A CSEKÉLY VESZÉLYT JELENTŐ SZIVÁRGÁSOK ELHÁRÍTÁSÁT A TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZERINT VÉGZIK

A terv végrehajtásához szükséges eszközök, melyek mindig az üzem területén, a személyzetnél, vagy az üzemi épületben vannak:       

Egyéni védőfelszerelés. Lángálló munkaruha, védősisak, védőkesztyű, gumitalpú, orrbetétes cipő. Szikramentes csavarkulcskészlet és szerszámok a karbantartóknak és a technológia kezelőknek. Hordozható gázkoncentráció mérő, 4 db. Robbanásbiztos akkumulátoros kézilámpa 4 db. Sűrítettlevegős kürt Piros zászló 2 db. RB-s mobiltelefon 2 db.

A technológia üzemmódjai során a következő helyzetetek minősülnek veszélyhelyzetnek: 1. Minősítés: tűz az üzem területén kívül. 2. Minősítés: tűz az üzem területén, nem gázszivárgásból fakadóan. 3. Minősítés: gázömlés a …. helyen. Észlelhető gázszivárgás vagy gázömlés, mely 3 méternél nagyobb sugarú, ARH fölötti gázkoncentrációt eredményez, vagy 10 percnél tovább tart. 4. Minősítés: katasztrófaveszély. Tárolótartály, vasúti vagy közúti jármű tartályából elzárhatatlan, nagy keresztmetszeten keresztül történő folyadékfázisú gázkiáramlás. A veszélyt minősítő személy: A veszélyt minősíti a jelenlévő Termelési vezető, vagy a Műszakvezető, ebben a sorrendben. 1. Tevékenység az 1. sz. minősített veszélyhelyzetben: -

-

A tűzoltóságot a Műszakvezető értesíti a 105 telefonszámon, kérve a tűz eloltását. Ha a szélirány a tűztől az üzem felé mutat, az üzemben a lefejtést vagy a töltést be kell fejezni, a tartályok főelzáróit folyadék és gázfázisú oldalon is el kell zárni, a járművek szelepeire a vakkarimát fel kell helyezni. Normaidő: 5 perc. Végrehajtók: Műszakvezető, technológiát kezelő. Veszélyhelyzet vége: A tűz eloltása.


27

2. Tevékenység az 2. sz. minősített veszélyhelyzetben: A biztonsági gyorselzárókkal minden tartályt elzárni, illetve kizárni, a villamos berendezést lekapcsolni. Ha a vagont hősugárzás éri, a palásthűtőt be kell indítani. Végrehajtó: technológiát kezelő. - A tüzet az üzemi tűzoltó berendezésekkel el kell oltani. Végrehajtó: minden jelenlévő személy. Normaidő 5 perc. - Ha a tűzoltás ezidőn belül sikertelen, a tartályokat teljesen ki kell zárni, a tűzoltóságot kell értesíteni, a tűzoltást folytatni kell. Végrehajtó: Műszakvezető. Veszélyhelyzet vége: A gázkiáramlás megszűnése, a tűz vége. -

3. Tevékenység a 3. sz. minősített veszélyhelyzetben: -

-

A gázömlés előtti és utáni gömbcsapok zárásával, vészgomb benyomásával, ha ez nem működik kézzel a kiömlés táplálását meg kell szüntetni. - A tartályokat és a járművek tartályát ki kell zárni. Végrehajtó: Technológia kezelő. Normaidő: 2 perc. - A gázkoncentrációt hordozható koncentráció mérővel mérni kell. Meg kell állapítani az ARH övezet határát. Végrehajtó: Műszakvezető. - Ha az övezet a vagont eléri, indítani kell a palásthűtést. Ha tartályautóhoz közelít, ezek az üzemet hagyják el. Végrehajtó: gépkocsivezetők, Műszakvezető. Normaidő: azonnal. A gázkiáramlás elfojtását minden reális eszközzel folyamatosan meg kell próbálni az előírt szikramentes szerszámokkal és védőfelszerelésben. Végrehajtó: kezelő, karbantartó.

Ha a kiáramló gáz begyulladt és ég: Ha a lángsugárzás a vagont eléri, indítani kell a palásthűtést. Ha tartályautóhoz közelít, ezek az üzemet hagyják el. Végrehajtó: gépkocsivezetők, Műszakvezető. Normaidő: azonnal. Értesíteni kell a Tűzoltóságot a 105 sz. telefonon, -

-

Veszélyhelyzet vége: A gázkiáramlás megszűnése, a tűz vége. 4. Tevékenység a „Katasztrófaveszély” minősítésű helyzetben -

Az üzemet és az üzemi épületet el kell hagyni úgy, hogy a hordozható gázérzékelőket és éjjel a robbanásbiztos kézilámpákat a személyzet magához veszi. Végrehajtásért felelős: a jelenlévő Termelési vezető, vagy a Műszakvezető, ebben a sorrendben. A beruházást végző külső cégekre nézve a Beruházási Igazgató. Normaidő: 30 s.

-

A személyzet a biztonsági övezet határát – a 10-es főúton az üzemi bekötőút csatlakozásától Almásfüzitő irányában 1500 méter – hagyja el. Végrehajtásért felelős: a jelenlévő Termelési vezető, vagy a Műszakvezető, ebben a sorrendben. Normaidő: 180 s.


28

-

-

Értesíteni kell a Tűzoltóságot a 105-ös telefonszámon, a rendőrséget a 107-es telefonszámon. Végrehajtó: Műszakvezető. Normaidő: 2 perc. Értesíteni kell a MÁV vonalas telefonon Almásfüzitő MÁV állomást a történtekről, és kérni kell a vonatforgalom kizárását Almásfüzitő és Dunaalmás között. Végrehajtó: Műszakvezető. Normaidő: 3 perc. A forgalmat a 10 sz. főúton Dunaalmás és Almásfüzitő határán a piros zászlóval, kürttel, jelzéssel, éjjel lámpával meg kell kísérelni megállítani, vissza kell fordítani. Végrehajtó: Az üzem személyzete.

Veszélyhelyzet vége: A kiáramlás megszűnését követő 30 perc, vagy a külső védelem irányítójának közlése. Ezt követően a koncentráció mérésével igazolni kell a veszélyes koncentráció megszűnését. 0.2 ARH koncentráció alatt az üzem birtokba vehető. Végrehajtásért felel: Termelési vezető. A vészhelyzetet a vészhelyzeti tevékenységek befejeztével a Veszprémi Bányakapitányságnak jelenteni kell, és a helyszínt annak utasításai alapján meg kell őrizni. Végrehajtásért felel: Termelési vezető. A vészhelyzeti tevékenységet a Vezérigazgató által meghatározott gyakorisággal szimulációs módszerrel gyakorolni kell, és a normaidők teljesítéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Végrehajtásért felel: Termelési vezető.


29

3. sz. melléklet Tűzvédelmi Szabályzat.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI UTASÍTÁS

MEGNEVEZÉS MU 07-07 Tűzvédelmi szabályzat Dátum: 2009. 07. 21.

Jóváhagyta: Dr. Steier József vezérigazgató


30

BEVEZETÉS Az Nyrt tevékenységi körében cseppfolyósított propán- és pébégáz betárolását, tárolását, kitárolását, fenti gázok szállítását, helyszíni tárolótartályok feltöltését, turista-, illetve 11 kgos, 11,5 kg-os és 23 kg-os, valamint 40 kg-os acél-gázpalackok töltését, szállítását, valamint gázüzemű gépjárművek üzemanyaggal való kiszolgálását végzi. A társaság a foglalkoztatott létszám és a gázok fizikai adatai – fokozottan tűz- és robbanásveszélyes kategóriába tartozik – alapján is „Tűzvédelmi szabályzat”, továbbiakban szabályzat készítésére és hatályba léptetésére kötelezett. A szabályzat a belső szabályozási rendszer szerves része. A benne foglaltak maradéktalan betartása minden munkavállaló - vezetők és beosztottak – valamint a külsős munkavégzők és a „látogatók” számára is kötelező!

1.

Általános előírások



Az Nyrt a működési körében fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyag manipulációját végzi. A területén (telephelyen), a telepített munkahelyeken, illetve a szállító járműveken – továbbiakban munkahelyeken - állandó veszélyhelyzettel kell számolni,



Az irodaépület kivételével a munkahelyeken csak ANTISZTATIKUS öltözet viselhető a mobiltelefon használata TILOS, még kikapcsolt állapotban sem vihető be,



A munkavégzéshez – amennyiben írásos felhatalmazás az eltérésre nincs – a biztonsági övezet/ek határain belül csak szikramentes szerszámok, robbanás biztos elektromos berendezések és világító eszközök használhatók,



A munkahelyeken dohányzási tilalom van. Dohányozni kizárólag csak a DOHÁNYZÓHELY táblával megjelölt helyeken szabad,



A munkavállalók, a külsős munkavégzők és a látogatók (továbbiakban látogatók) számára a rájuk vonatkozó előírásokat és elvárásokat ismertetni kell. A kioktatásról hitelt érdemlő dokumentálási kötelezettség terheli a munkáltatót. Ennek ügyrendi előírásait a „Beléptetési szabályzat / 2 tartalmazza részletesen,



A munkafolyamatok közben rendszeresen ellenőrizni kell a légtér gázkoncentrációját. A vonatkozó belső szabályok előírása szerint a munkát az alsó robbanási határérték (ARH) 20 %-ánál azonnal be kell szüntetni és az MU – 07 – 04 „utasítás egyéb technológiai tevékenységre” előírásai lépnek életbe,


31



A munkahelyeken egyéb tűzveszélyes anyag (festékek, oldószerek, üzemanyag még átmenetileg is csak külön engedély birtokában tárolható, illetve használható,



Tűz és nyílt láng használata TILOS. Az egyedi alkalomra szóló tűzgyújtási engedély kiadásártól a szabályzat rendelkezik,



A kerítéssel ellátott biztonsági övezet minden kapujánál figyelmeztető, illetve tiltó táblát kell elhelyezni, amelyeknek - az „A” tűzveszélyességi osztály miatti – tartalma: o a dohányzás és nyílt láng használat tilalma, illetve o a belépés és tartózkodás korlátozása

2.

Tűzvédelmi feladatokat és kötelességek

VEZÉRIGAZGATÓ 

Mint a társaság vezetője teljes körű felelősséget visel a társaság tevékenységéért. Ennek keretében a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzése és elvégeztetése, illetve a végrehajtás ellenőrzése nem átruházható kötelezettségként terheli, o Felelős a tűzvédelem tárgyi- és személyi feltételeinek biztosításáért, o Kötelezett:  A létesítményre- és a működésre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok meghatározására, a tűzvédelmi szabályzat elkészíttetésére és hatályba helyezésére,  A létesítmény rendeltetésszerű, szabályos használata feltételeinek biztosítására, illetve ennek megkövetelésére,  Gondoskodik a tűzvédelmi felszerelésekről, biztosítja azok üzemképességét,  Elvégezteti az időszakos felülvizsgálatokat:  tűzoltó készülékek ellenőrzése és nyilvántartása,  elektromos hálózat tűzvédelmi felülvizsgálata  EBSZ felülvizsgálatok,  kémények időszakos felülvizsgálata  gázüzemű készülékek éves felülvizsgálata,  villámvédelmi rendszer felülvizsgálata, 2. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezésére, illetve a tevékenység elvégzéséhez szükséges feltételek meghatározására, 3. Gondoskodik a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozók szakvizsgáztatásáról, 4. A tűzvédelmi oktatások (újfelvételes-, illetve ismétlődő) megszervezéséért.


32



Jogosult - a felelősség megtartása mellett - a tűzmegelőzés, a tűzoltás, illetve a műszaki mentés egyes részfeladatainak átruházására, amelyet írásos utasítás formájában tehet meg. Ezek az alábbiak: Tűzvédelmi oktatások, Havária gyakorlat, Tűzvédelmi szakvizsgáztatás, A létesítmények használati szabályainak kidolgozása, munkautasítások, A létesítéssel kapcsolatos szaktárgyi anyagok előkészítése, További jogosultságok megadása,

TERMELÉSVEZETŐ (ÜZEMVEZETŐ) Fő feladata a munkafolyamatok szervezése, irányításaKötelezett a biztonságos munkavégzés fenntartatására és ellenőrzésére

feltételeinek

biztosítására,

állandó

Felelős  a műszaki adatok és információk alapján szükséges beavatkozások meghatározásáért és a munkautasításokon való átvezetéséért,  a hatósági engedélyeztetésért.

Felelős a munkavégzés tűzvédelmi előírásainak biztosításáért. Ezen belül:  Az utasítások meglétéért és napra készségéért,  A tűzvédelmi szakvizsgák meglétéért és hatályosságáért,  Az egyedi tűzgyújtási engedélyek kiadásáért,  A gázkoncentráció-mérők időszakos hitelesíttetéséért,

MINŐSÉGÜGYI VEZETŐ 

A vezérigazgatótól kapott megbízás alapján átruházott hatáskörben szervezi, ellenőrzi és felügyeli a tűzvédelmi oktatásokat, a havária gyakorlatot,



Kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal


33

PÉNZÜGYI ÉS BERUHÁZÁSI VEZETŐ 

A tűzvédelmi tevékenység ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet tervezni és a szükséglet szerint kellő időben biztosítani tartozik.



Felelősségi körébe tartozik annak biztosítása, hogy a beruházások tervébe a speciális tűzvédelmi előírások beépítésre kerüljenek.



A hatósági engedélyeztetések a termelési vezetővel közös feladatát képezik.



Kötelezett annak megszervezéséért és szerződésben való rögzítéséért, hogy a kivitelezés során a termelőüzem biztonsága ne sérüljön. A felelősségi körében koordinációs kötelezettség és minden építő cégre vonatkozó ellenőrzési kötelezettség is terheli.

A MUNKÁT IRÁNYÍTÓ KÖZVETLEN VEZETŐ Minden munkautasítás kiadása előtt meg kell győződnie azok végrehajtásának veszélytelenségéről. A munkafolyamatok/munkaműveletek személyi-, tárgyi- és technikai feltételeiért teljes körű munkajogi felelősséget visel. A konkrét munkaművelet végzéséhez biztosítani köteles az oda előírt összes munkaeszközt. Azok hiányában a munkavégzésre az utasítást kiadni TILOS. A személyi feltételek megléte magába foglalja, hogy a munkavállaló a szükséges ismeretekkel rendelkezik, azaz kioktatást kapott és arról a közvetlen vezető írásos dokumentummal rendelkezik. Felelőssége az előírt eszközök használatának megkövetelésére is kiterjed.

Általános kötelezettség A tűzesemények /gázömléssel járó havária események során mindenki, aki a telephelyen tartózkodik - függetlenül munkáltatója kilététől, valamint a hierarchiában betöltött szerepétől – KÖTELES a havária terv szerint eljárni! (tűzoltásban, mentésben, illetve menekülésben aktívan részt venni)


34

3.

A munkavégzés szabályai

Alapszabály I. A munkahelyeken csak az a feladat végezhető el:  amire a közvetlen munkairányító utasítást adott és  amelynek biztonságos elvégzése minden feltétel biztosított. o A munkavállaló a feladat elvégzésére kioktatással – szükség szerint jogosultsággal (pl. elektromos kapcsolási jogosultság, tűzvédelmi szakvizsga, targoncakezelői vizsga, stb.) - rendelkezik, o A szükséges öltözet, szerszám, illetve védőeszköz rendelkezésre áll, o A munkahelyen a gázkoncentráció a munka megkezdését megelőző legfrissebb mérési adatok szerint az ARH 20 %-át nem éri el, o A gázrendszeren végzett munkák esetén a folyamatos mérés biztosított. Alapszabály II. A munkavállaló köteles megtagadni a feladat végrehajtását, ha az:  életét-, a maga, vagy mások testi épségét-, a vagyon- és tűzbiztonságot veszélyezteti,  aminek elvégzésére a kellő ismeretanyaggal nem rendelkezik. Alapszabály III. Tűzgyújtás és nyílt láng használata – a kijelölt dohányzóhely és a műhely kivételével – csak írásos egyedi tűzgyújtási engedély birtokában történhet. Ennek hiányában a tűzgyújtás azonnali elbocsátással járó súlyos szabályszegés Általános szabályok:     

A munka befejezésekor, illetve a munkaidő végén az elektromos berendezések kikapcsolását, esetleg leválasztását a helyet/helyiséget utolsóként elhagyó személynek kell végrehajtania,l A közlekedési, a vízvételezési, valamint a tűzoltó készülékek megközelítési útvonala még ideiglenesen sem torlaszolható el, Minden munkaművelet előtt annak feltételeiről meg kell győződni, A munkaműveletek befejezésekor ellenőrizni kell a helyszínt, hogy ott esetleg tüzet okozó szerszám, eszköz, tárgy (pl. üvegcserép) nem maradt, A tűzoltó felszereléseket, ha azokat biztonsági okokból a munkavégzés helyszínére készítették a munka befejezése után haladéktalanul az eredeti helyükre kell visszaszállítani.


35

4.

Speciális munkavégzési szabályok:

4.1.

Hegesztés



Hegeszteni csak szakképzett, érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló jogosult. A közvetlen munkahelyi vezetőnek – aki szintén kötelezett a a szakvizsga letételére - ezért rendelkeznie kell azon munkavállalók nevét tartalmazó érvényesített listával akik ilyen feladattal megbízhatók.,



A műhely kivételével – ahol állandó tűzgyújtási engedély érvényes – csak eseti tűzgyújtási engedély birtokában végezhető hegesztés, Az eseti munkahelyen a szükséges mennyiségű tűzoltóeszközt – azonnal elérhetően és használhatóan – biztosítani kell. A hegesztéshez az oxigénpalackot függőlegesen (szükség szerint megdöntve, de a vízszinteshez viszonyítottan minimálisan 45 fokban) szabad használni. További előírás, hogy olajos ruhában, olajos kézzel illetve zsíros/olajos ronggyal a palackhoz, annak szelepéhez, a reduktorhoz a gázvezetékhez és a pisztolyhoz nyúlni TILOS.

 

4.2.

Tűzgyújtási engedély



A vezérigazgató az állandó tűzgyújtási engedély kiadási jogosultságát magának tartja fenn. A társaság területén Dohányzóhely minősítéssel az irodaépület mosdó előtere rendelkezik. A műhelyben – kizárólag zárt ajtó mellett – jelen szabályzat alapján a hegesztés engedélyezett (állandó tűzgyújtási engedély). Amikor erre sor kerül az ajtóra kívül NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA, BELÉPNI TILOS szövegű táblát kell – kötelezően – kihelyezni.



Átruházott hatáskörben az egyedi tűzgyújtási engedély kiadására egy személyben csak a termelésveztő jogosult.



Távolléte esetén a termelési művezető jogosult a megbízott töltőüzem vezető (az Ő akadályoztatása esetén a beruházási vezető és/vagy beruházási vezető) ellenjegyzése után az engedély megadására. (A töltőüzem vezető indokolt esetben és a fenti ellenjegyeztetéssel rendkívüli feljogosítással rendelkezik, de erről írásos jelentési kötelezettség terheli.), 

Az „ENGEDÉLY” mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza.


36

Az Nyrt területén kívül végzendő tűzveszélyes tevékenység engedélyesére fokozott figyelmet kell fordítani. 

A kerítésen kívüli fű, illetve bozót égetésekor állandó felügyeletet kell biztosítani és oltóvizet és/vagy tűzoltó készülékeket kell helyszínen készenlétben tartani.



Idegen munkáltató területén végzett tűzgyújtással járó munka előtt a tűzgyújtási engedélyt a „fogadó fél” illetékes vezetőjével ellen kell jegyeztetni.

Az Nyrt területén idegen cég által végzendő tűzgyújtással járó munka fokozott veszélyeztetettséget jelent. A kockázat elkerülése érdekében az alábbiakat kell érvényre juttatni: 



4.3.

A kivitelezővel kötendő szerződésben rögzíteni kell, hogy az önálló engedélyezés szigorúan TILOS. A szerződésnek tartalmaznia kell azokat az általános feltételeket is (például: állandó kapcsolattartás módja és technikája, a helyszín biztosítása és az oltóképesség szintje, esetleg az antisztatikus öltözet viselésére való kötelezés, stb.) amelyeket a kivitelezőnek mindenkor biztosítani kell. A szerződésbe foglalás kötelezettsége a beruházási vezetőt terheli. A kivitelező számára csak egyedi alkalomra (munkanapra) szóló engedély adható meg. Az Rt. részéről ellenjegyzésre csak a beruházási vezető, a termelési igazgató és a telepvezető jogosult.

Autógáz töltőállomás

A töltőállomás biztonsági övezetét figyelmeztető táblával kell ellátni. Ennek hiánya szabálysértés, amiért a közvetlen vezető és a munkát végző dolgozó is elmarasztalható. Az Nyrt általános előírásain felül az alábbiak betartása is kötelező: o A munkavégzés csak kesztyűben kezdhető meg, o A gépjárművet kizárólag álló motor mellett szabad tölteni, o Az esetlegesen kifolyt üzemanyagot haladéktalanul fel kell itatni, o A töltőállomás környezetébe semminemű éghető anyag nem vihető be. Még a rövid ideig tartó átmeneti tárolás is szigorúan tilos.


37

Besorolások

5.

(A telephely – a gáz fizikai-kémiai paramétereiből következőleg – különleges státuszú: potenciálisan „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A hatályos – a gazdaság egész területére általánosan érvényes – jogszabály érthetően nem ilyen szempontok szerint osztályoz. A telephely tételes besorolása: 

A gáz fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (1) b,



A tárolás és a forgalomba hozatal zárt rendszerben történik, ezért az – jegyzői engedély alapján – veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (8),



A nagyobb biztonság érdekében – vezetői döntés alapján – a „feldolgozás”, azaz minden manipulációs művelet (vagonfejtés, tartályautó töltés / ürítés, palacktöltés) függetlenül annak végzési helyétől és zárt rendszerű végrehajtásától „A” besorolású.

Megnevezés

**

tűzveszélyességi osztály

övezet (m)

Iroda épület, konténer iroda

„C”

Öltöző, iroda

„C”

Műhely

„D”

Vasúti lefejtő állomás *

„A”

20

Töltő üzem + terméktároló *

„A”

10

Tartályok**

„A”

10

Földel takart tartály*

„A”

10

Csővezetékek *

„C”

0,5

Termék tároló*

„C”

2

* önálló tűzszakasz minden tartály önálló tűzszakasz


38

Használati szabályok

6.

A telephelyen lévő szociális helyiségek, irodák – elhelyezkedésük miatt - nem igényelnek különleges használati előírásokat. Tűzvédelmi szempontból csak a villamos berendezések munkaidő végén történő kikapcsolása fontos. Kivétel a hűtők és a számítógép ill. fax . A telephelyen egyéb tűzveszélyes anyag még átmenetileg sincs. A karbantartás eseti festék – oldószer igénye külön engedéllyel kezelendő. Iratraktározás a telephelyen nincs. A dohányzás, illetve a nyílt láng használata az 1. fejezetben szabályozott.

Tűzoltó felszerelések

7.

A létesítési terv tartalmazza - az elsőfokú hatóság engedélyében jóváhagyta – a tűzoltó készülékek mennyiségét, méretét és felállítási helyét, valamint a tűzcsapokat. (A 2. számú mellékletben az alaprajzon bejelölt helyek.) 

A készülékeket negyedévente ellenőrizni kell és ennek tényét a nyilvántartáson aláírással kell igazolni,



A készülékek évente - arra feljogosított szakember által – ellenőrizendők,



A tűzi-víz hálózat évente, a felszerelések félévente ellenőrzés kötelesek

Oktatás

8. 

Az újfelvételes munkavállalót a beléptetéskor – a társaság tevékenységét és veszélyforrásait ismertető - előzetes, majd a konkrét munkakörrel kapcsolatos előírások megismertetését szolgáló gyakorlati oktatásban kell részesíteni. Ennek része jelen szabályzat előírásainak készség szintű elsajátítása is. Az oktatást az üzemvezető, vagy az asszisztens végzi,



Évente egy alkalommal ismeretfelújító oktatást kell tartani. Ezt a munka- és tűzvédelmi vezető (szolgáltató) végzi.



Az oktatásokat – az ISO szerinti formában – dokumentálni kell.


39

Tűzriadó terv

9.

A társaság a veszélyhelyzetek kezelésére „Vészhelyzeti utasítás”-sal rendelkezik. A jóváhagyott tervet a 3. számú melléklet tartalmazza.

Teendők tűzeseménykor:

10. 

Tűzjelzés aki tüzet észlel, azonnal jelezni köteles a bent tartózkodó vezetőnek, vagy a biztonsági szolgálatnak, aki a további intézkedéseket és jelentéseket megteszi, a tűzoltóság telefonszáma: 105, vagy a 112-es központi ügyeleti számon. A városi hívásra alkalmas, illetve fővonalú telefonkészülékek közelében jól látható helyen a riasztási telefonszámokat ki kell függeszteni! A bejelentésnek tartalmaznia kell: a tűzeset, káreset pontos helyét, mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben, a bejelentő nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát A tűzoltással kapcsolatos feladatok A tűz észlelését és jelzését követően a rendelkezésre álló tűzoltó készülékekkel és felszerelésekkel – A Vészhelyzeti utasításnak megfelelően - meg kell kezdeni a tűz oltását. Kötelezően betartandó szabályok: A munkavállaló a tőle elvárható mértékben köteles a tűz oltásában részt venni, Az oltást megelőzően meg kell győződni arról, hogy a tűz által veszélyeztetett területen tartózkodnak-e emberek. Az első feladat minden esetben a személyek mentése és a balesetek megelőzése. Meg kell győződni, hogy a területen elektromos áramütés veszélye nem áll fent.


40

A tűzesetek vizsgálata A tűzeseteket – még a magától kialvó, vagy a személyzet által a tűzoltóság beavatkozása nélkül eloltott tüzeket is kötelező bejelenteni, A magától kialvó, vagy a tűzoltóság beavatkozása nélkül eloltott tüzek esetében a helyszínt az oltást követő állapotban változatlanul kell hagyni, onnan tárgyakat elmozdítani-elszállítani a tűzvizsgálat befejezéséig nem szabad, A tűzoltóság a tűzesetek okának megállapítása céljából minden tudomására jutott tűz esetében tűzvizsgálatot tart. A tűzoltóság által tartott tűzvizsgálatról a tűzvédelmi hatóság - kérelem esetén - hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítvány tartalmazza a tűz idejére, helyére és keletkezési okára vonatkozó megállapításokat, továbbá, hogy a tűzvédelmi hatóság a személyi felelősség megállapítására kezdeményezett-e eljárást. Amennyiben anyagi kár, személyi sérülés nem történt a felelős vezető jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a munka- és tűzvédelmi vezetőnek


41

1. számú melléklet ENGEDÉLY TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE

Az engedély sorszáma:

…/200.

A munkát elrendelő

 

neve: beosztása:

………………… …………………

A munka részletes megnevezése: A munkavégzés pontos helyszíne: A munka elvégzésére utasított  személy neve:  szakmai végzettsége: o oklevél száma:  tűzvédelmi szakvizsga száma: o érvényességi ideje: A munkavégzést segítő munkavállaló/k

…………………… …………………… …………. ………….. …………… …………….

A munka személyes irányításával megbízott neve: …………………….., vagy A munkavégzést felügyelő személy neve: Előírások:

…………………

Gázérzékelő Tűzoltó készülék (6 kg–os porral oltó) darabszáma: …. Mentőöv kötéllel, Testheveder kötélzettel, Egyéb feltételek:

igen

nem

igen igen

nem nem

Az engedély érvényessége: 200.. év……………….. hó ….nap …órától Műszak befejezésig, vagy …….… óráig Engedélyező: Pollák Attila Termelési vezető

………………………….. termelési művezető Ellenjegyző: …………………………… Beosztás: …………………………….


42

2. számú melléklet Tűzvédelmi besorolások (alaprajzon az üzemben)

3. számú melléklet Rendszeresített tűzoltó készülékek (rajzon az üzemben)

4.számú melléklet Tűzriadó terv (üzemben)


43

KEG KÖZÉP EURÓPAI GÁZTERMINÁL NYRT. BIZTONSÁGI JELENTÉS

Recommend Documents