KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2011. OKTÓBER 27.
BESZÁMOLÓ az ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET részére a KASZ 2010. október 14-i Országos Értekezlete óta végzett munkáról Beszámolónkban a KASZ helyzetét, elért eredményeit értékeljük az elmúlt évben elvégzett munkánk, és annak a tagjaink élet- és munkakörülményeire tett hatása tükrében. A beszámoló helyzetértékelő részében figyelembe vesszük az alapszervezeti, a megyei és az országos tapasztalatokat, az összegezhető véleményeket. A korábbi Országos Értekezleteken és Kongresszusokon kialakított beszámolási rendszer szerint adunk számot a KASZ programjának megvalósításáról és az elmúlt egy év teljesítéséről. I. A KASZ-RA HATÓ TÁRSADALOMPOLITIKAI, KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS A SZAKSZERVEZET FELADATAI EZEK ALAKÍTÁSÁBAN A 2010. évi kormányváltás óta eltelt egy évben az országgyűlés rohamtempóban fogadott el törvényeket. Szinte minden hónapra – sőt volt olyan időszak is –, hogy minden napra jutott valamilyen törvény, törvénymódosító javaslat, vagy a társadalom különböző rétegeit érintő nagyobb horderejű bejelentés. A tavaly júniusban meghirdetett 29 pontos akciótervben a többi között a bankadóról, a háztartási alkalmazottakról, a pálinkafőzés szabadságáról, a közszféra végkielégítéseinek különadójáról, a jegybankelnök fizetéséről szóló törvények is helyet kaptak. Közülük van olyan, ami már alkotmányellenesnek minősült. A 2010. évi őszi önkormányzati választások elsöprő jobboldali sikere után nem sokkal később napvilágot látott a második gazdasági akcióterv, amelyben szerepelt az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása és az egyes ágazatok különadójának bevezetése is. Ez év első félévében – Magyarország soros EU-s elnöksége idején – a kormány törvényalkotási dömpingje visszafogottabbá vált. Januárban az új Széchenyi-tervet, márciusban pedig a Széll Kálmán-tervet mutatták be, amelynek fő területei a munka világa, a nyugdíjak, a gyógyszerkassza és a tömegközlekedés. Április közepére elkészült a konvergencia program, amelynek célja az adósság és a költségvetési
2
hiány csökkentése. Közben a parlament elfogadta a 2012. január 1-jén életbe lépő új alkotmányt. Ez év július 22-én nyilvánosságra hozták a régóta ígért új Munka Törvénykönyve tervezetét. Az anyag számos, a munkavállalókat hátrányosan érintő elemet tartalmaz, melynek a szakszervezeti konföderációk hangot is adtak. A munkaadók ezzel szemben üdvözlik a rugalmasságot és versenyképességet hangsúlyozó szöveget. Abban a szakszervezetek és a munkaadók is megegyeznek, hogy háromoldalú egyeztetés szükséges. A valódi vitának azonban nincsenek meg a keretei, ugyanis az OÉT megszűnt, a helyette felállítani kívánt Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács még nem jött létre. Négy hónap szünet és egy sor, a munkavállalókat érintő döntés után tavaly szeptemberben ismét összehívta a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Addigra már számos, a gazdaságot érintő kérdésben döntöttek: pl. az egykulcsos jövedelemadóról, a magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztéséről, a nyugdíjbiztosítási járulék emeléséről. A szociális partnerekkel még együtt döntöttek a minimálbér és a szakmai bérminimum ügyében, valamint a 46 %-os bérajánlásról, majd a kormány megszüntette a háromoldalú fórumot. Az országos érdekegyeztetés új fórumaként 2012-től a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) kezdi meg működését. Az érdekegyeztetés színtere az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek mellett kiegészül többek között a civilekkel, kamarákkal és a történelmi egyházak képviselőivel is. A kormány képviseletében a miniszterek a jövőben csak meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt az üléseken. Az új testület döntéseket nem hoz; konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. Az OÉT megszűntetésével a kormány saját magát hatalmazta fel a munkavállalókat érintő törvények megalkotására, a minimálbér, a szakmai bérminimum és az elvárt béremelés meghatározására. Ez azért furcsa, mert ezzel beleavatkozik a gazdasági szférába. A bérkérdések a gazdaság szereplőire tartoznak. Az pedig, hogy egy jogkör nélküli testületet hoznak létre, azt jelenti, hogy szociális ügyekben nem készülnek érdemi párbeszédre. Az OÉT megszűntetésével makroszinten megszűnt az érdekegyeztetés. Az ágazati érdekegyeztetés rendszerén egyelőre nem változtattak. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok továbbra is működnek. Annak ellenére, hogy ez év elején az ágazati bérmegállapodás aláírása a munkáltatói érdekképviseletek ellenállása miatt elbukott, a bizottság ülésein érdemi egyeztetés folyik a kereskedelem időszerű kérdéseiről. Az OÉT megszűntetése az MSZOSZ-t eddig betöltött konföderációs szerepének az újragondolására készteti. A társadalmi egyeztetés levelező szinten ugyan megmaradt, amelyben továbbra is az MSZOSZ képviseli a hozzá tartozó ágazatok véleményét, de érdemi feladatokat nem lát el, hiszen megszűnt az a terep, ahol eddig tevékenykedett. Tevékenysége demonstrációk szervezésére, sajtó és médiaszereplésekre, és a „levelező” tagozat fenntartására korlátozódott.
3
A rokon (szolgáltató) szakmákkal történő szorosabb együttműködés elősegítése érdekében a TÁMOP 2.5.1. pályázat keretében a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a HVDSZ 2000-rel közösen alapított Szolgáltatói Szakszervezeti Szövetséget a jövőben további csatlakozó tagokkal kívánjuk bővíteni. A Szövetségen belül az együttműködés első lépéseként az üdültetési és az oktatási tevékenység koordinálását szeretnénk megvalósítani. Ezen belül kerülne sor az elkövetkezendő időszakban az alapszervezeti titkárok képzésére.
II. A KASZ MŰKÖDÉSI TEREPE, FELKÉSZÜLÉS A VÁLTOZÁSOKRA Szakszervezetünk tevékenysége alapvetően – mint az előző időszakban is - a kereskedelemben és a takarékszövetkezeti szektorban folyik. 1. A kereskedelmi ágazat jellemzői a.) A vásárlási szokások változása az elmúlt egy évben Magyarországon 2010-ben a közép-kelet európai országok közül az egyik legmagasabb, közel 5 százalékos inflációt tapasztalhattunk. A növekvő átlagárak visszafogták a háztartások költéseit. A GFK Hungária felmérésének adatai alapján a fogyasztók vásárlásaik során elsősorban a hipermarketeket és a kisboltokat részesítették előnyben. A hipermarketek által kínált versenyképes árszint komoly versenyelőnyt jelentett többek között a szupermarket csatornával szemben. Megnőtt a kisbolt láncok szerepe is. A magyar fogyasztók bizonyos rétegeiben kialakult az a szokás, hogy csak a napi életvitelhez legszükségesebb cikkeket vásárolják meg egy-egy alkalommal, ezáltal gyakran kis összegeket költenek a lakóhelyükhöz legközelebbi kisbolt láncban, megtakarítva ez által az utazási költséget is. A tendencia nem meglepő, hiszen az elmúlt két év gazdasági nehézségei, illetve az idei évben tapasztalható gyorsan emelkedő élelmiszer infláció, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében az új adózási rend további kihívást jelent a pénztárcák számára. Felértékelődik a vásárlás előtti információgyűjtés. Akciós újságok, katalógusok alapján összegyűjtött árak figyelembe vételével a vásárlók tudatosan vásárolnak. Ezáltal csökken az áruházláncok iránti lojalitásuk. Tovább emelkedik az alacsonyabb árú, sajátmárkás termékek iránti kereslet is. Kevesebb a nagybevásárlás, csökken a kosárátlag.
4
b.) Bolttípusok forgalma A 2011. január-májusi időszakban a kereskedelmi csatornák piaci részesedésében jelentős változások figyelhetők meg. A magyar háztartások érezhetően többet költenek a diszkont üzletekben, mint az előző év hasonló időszakában. Míg 2010 májusában a magyar háztartások 50 százaléka vásárolt valamilyen diszkont láncban, addig ez a szám 2011 májusában 53 százalék volt. A diszkont csatorna piacrésze vidéken valamivel magasabb, mint Budapesten és Pest megyében. Bár a diszkont csatorna nem nevezhető a napi bevásárlások helyszínének, mégis egyre nagyobb versenyt jelentenek a hagyományos kereskedelmi csatornák számára is. (Forrás: GFK Hungária) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011. első félévében a kiskereskedelmi forgalom volumene stagnált az előző év azonos időszakához viszonyítva. A júniusi forgalom volumene 0,5 %-kal maradt el az előző havitól. Január-június hónapokban a kiskereskedelmi eladások 45 %-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 19 %-a az üzemanyag-, 12 %-a a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott, a többi üzlettípus részesedése 24 % volt. c.) A kereskedelem munkaerőhelyzete Több mint egy évvel a választások után még mindig nem látszik, hogyan lesz Magyarországon tíz év alatt egymillió, ebből a kormányzati ciklus végéig, 2014-re pedig háromszázezer új munkahely. A munkahelyek számának a vártnál lassabb emelkedéséért azonban nem lehet csak a kedvezőtlen világgazdasági helyzetet okolni. A válságadók bevezetésével a kormány „különadóztatási” politikája a kereskedelmet is elérte. A tavalyi évben a kereskedelemben bevezetett ágazati különadó jelentős terhet rótt a kereskedelmi cégekre: visszavetette a fejlesztéseiket és csökkentette a beruházásaikat. Közvetetten ugyan, de a különadó hatását megérezték a fogyasztók és a munkavállalók is. A fogyasztók az árak emelkedésével szembesültek, míg a munkavállalók a 2010. évi bérfejlesztések elmaradását, a munkaidő csökkentését, üzletek bezárását vélték felfedezni az intézkedés hatására. 2010-ben a versenyszférában a 2009-es válság során elbocsátottak jelentős része újra munkához juthatott. Az év folyamán 73 ezer új munkahely keletkezett. Több munkahely is keletkezhetett volna, ha a válságadókkal sújtott vállalkozások a különadót nem azzal próbálták volna ellentételezni, hogy elbocsájtják a dolgozóikat, és ezzel igyekeznek kigazdálkodni a pluszterhet.
5
Mindezek ellenére a KSH adatai szerint 2011. II. negyedévében a regisztrált munkanélküliek száma 13 ezer fővel (2,7 %-kal) csökkent 10,8 %-os munkanélküliségi rátát eredményezve. A kereskedelemben alkalmazásban állók létszáma 2011 első félévében – 338 ezer fő – 1,4 %-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A nemzetgazdaságon belüli részaránya 12,6 %. A KASZ tagjai elsősorban az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a szövetkezeti kereskedelemben, a takarékszövetkezeteknél, valamint a multinacionális cégeknél dolgoznak. A kereskedelemben (és a járműjavításban) 2011 első hat hónapjában az 5 fő feletti vállalkozásoknál foglalkoztatott 338.000 főhöz viszonyítva ugyanezen időszaki összes taglétszámunk 5,5 %-ot, az aktív taglétszámunk pedig 5,2 %-ot képvisel. Az adatokból látszik, hogy a szakmán belül kevés taggal rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tagszervezésre. d.) Kereseti viszonyok a kereskedelemben Nem kedvez a foglalkoztatás bővítésének az sem, hogy a kormány a munkáltatókkal próbálja megfizettetni az adórendszer elhibázott átalakítását. A kormány 2011. évben bevezetésre került adócsomagja számos alapvető változást hozott a személyi jövedelemadó és a járulékok fizetésében. Az egykulcsos adó, az adójóváírás csökkentése, a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése, valamint a tervezettnél valószínűleg nagyobb mértékű infláció miatt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott megállapodás szerinti számszerűleg magasabb minimálbér, garantált bérminimum és a 4-6 %-os bruttó béremelés csupán a felsorolt változások kiküszöbölésére volt elegendő. Ezen kötelező bérelemekre való ráállásban érintett munkavállalók esetében reálbér-növekedés nem, csak a nettó bérek nominális növekedése valósult meg. Az egykulcsos személyi jövedelemadó idei bevezetésével a munkavállalók 80 százaléka rosszul járt. Az ő kompenzálásukat a fizetések ígéretekkel, fenyegetéssel és „bérkommandózással” kikényszerített emelésével oldották meg, s ugyanehhez az eszközhöz folyamodnak jövőre is az adójóváírás fokozatos kivezetése miatt. A KSH 2011. január-júniusi adatai szerint a kereskedelemben a bruttó átlagkereset 6,1 %-kal (196.978,- Ft-ra) nőtt, míg a nemzetgazdaság növekedése 3,6 %-os az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nettó átlagkereset a kereskedelemben 8,3 %-kal nőtt a 2010. január-júniusi adatokhoz viszonyítva, döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának köszönhetően.
6
Kereseti adatok 2011. január-június hónapban: Kereskedelem Megnevezés
Nemzetgazdaság összesen Vált. %-a Ft/fő 2009-hez
Ft/fő
Vált. %-a 2009-hez
Havi bruttó átlagkereset
196 978
106,1
211 381
103,6
Havi nettó átlagkereset
132 688
108,3
140 329
105,2
Forrás: KSH – Létszám és keresetek a nemzetgazdaságban 2011. január-június A 2011. évtől életbe lépett adó- és járuléktörvények értelmében nominálbér növekedés csak a bruttó 300 ezer, illetve az e feletti kereseti kategóriákban valósult meg, míg a reálbérek bruttó 350 ezer forint felett kezdtek növekedni. A többi bérsávban dolgozók, ha nem kaptak legalább 4-6 %-os béremelést, eleve rosszabbul jártak 2011-ben. Ez az emelés azonban náluk is csak nominális szinten jelentkezett. Ha nem kapta meg a munkavállaló ezt az egyébként a minimálbér felett már csak ajánlott emelést, akkor az átlag bruttó 200 ezer forint fizetés több mint négyezer forinttal lett kevesebb ebben az évben. Az egykulcsos adónak köszönhetően csak a magasabb keresetű, elsősorban vezető beosztású munkavállalók jártak jól. Az alacsonyabb keresetűeknél az egy-két gyermek után járó kedvezmény tompította a negatív hatásokat, ám a minimálbéresek, illetve a szakmai bérminimumot kereső munkavállalók hiába rendelkeznek kettő vagy több gyermekkel, éves jövedelmük nem volt elég ahhoz, hogy a több gyermek után járó kedvezményt igénybe vehessék. A KASZ a 2011. évi bértárgyalások lefolytatásában is segítette az alapszervezeti titkárok munkáját. Szakszervezetünk munkahelyi szervezeteinek 68,2 %-ánál történt alapszervezeti kezdeményezésre bértárgyalás. Ez 8 %-kal magasabb, mint a korábbi években tapasztalt arány. A lefolytatott bértárgyalások több mint a fele – 57,2 %-a – végződött bérmegállapodás megkötésével. Sajnos, még mindig igen magas a száma (64,8 %) a szóban megkötött megállapodásoknak. Felmérésünk szerint a vállalkozások 79 %-ánál megvalósult az OÉT által ajánlott 4-6 %-os bérfejlesztés. A cégek 76,3 %-ánál a béremelések január 1-jétől léptek életbe, de a vizsgált munkahelyi szervezetek között akadnak olyanok is (5,2 %), ahol csak a II. félévtől kapták meg a dolgozók a bérfejlesztést. A kötelező bérelemekre (minimálbér, szakmai bérminimum) való ráállás szinte valamennyi vizsgált szervezetnél megtörtént.
7
Az idei évben a bérfejlesztést megvalósító vállalkozások 20 %-ánál a „kötelező” elemekre való ráálláson kívül egyéb béremelést nem jeleztek. A korábbi évek gyakorlatához képest csökkenő tendenciát mutat azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a kötelező emelésen kívül egyéb bérfejlesztést nem adnak dolgozóiknak. A béren kívüli juttatások közül étkezési hozzájárulást szinte kivétel nélkül minden cégnél – ahol képviselettel rendelkezünk – fizetnek. A juttatás emelkedéséből az előző évhez viszonyítva látszik, hogy a legtöbb munkáltató a bérkompenzációt az étkezési utalvány emelésével oldotta meg. A vállalkozások mindössze 4,8 %-ánál történt ennek a juttatási formának a csökkentése, esetleg megszűntetése. Azok a cégek, amelyek korábban adtak üdülési csekket, helyi utazási bérletet, iskolakezdési támogatást és önkéntes nyugdíj-, ill. egészségpénztári hozzájárulást a dolgozóiknak – egy-két esetet kivéve – megtartották azokat.
III. AZ ÉRDEKVÉDELEM SZEREPLŐI, S AZOK JELLEMZŐI 1. A munkaügyi munkavállalók)
kapcsolatok
individuális
szereplői
(munkaadók,
A KASZ minden évben számba veszi és értékeli az alapszervezeteknél a vállalatvezetés és a munkavállalók között kialakult kapcsolatokat. Elsődlegesnek tekinti a foglalkoztatás biztonságát, a munkahelyek megőrzését és a párbeszéd fontosságát. 2010-ben a kereskedelmi cégek a válságból való kilábalás után csupán lélegzetvételnyi időhöz juthattak, hogy újragondolják beruházásaikat, és munkaerő helyzetüket. A tavalyi év decemberétől számos olyan törvény született, amely kedvezőtlen helyzetet teremtett a kereskedelmi vállalkozások számára. A legelső komoly problémát a különadók bevezetése jelentette. A válságadóval érintett ágazatok – többek között a kereskedelem is – visszafogták beruházásaikat. Elmaradtak a tervezett boltnyitások, amelyek munkahelyeket teremthettek volna. A válságadókkal sújtott vállalkozások az adót akár elbocsátásokkal is megpróbálták ellentételezni. Megnőtt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. Az adótörvények módosítása elvett az átlag fogyasztótól, többletet nem nyújtott neki. A nettó 300 ezer forint alatt keresőknek még kevesebb maradt a pénztárcájában. Ezáltal nem nőtt sem a fogyasztás, sem az emberek megtakarítási hajlandósága. Örülnek, ha az árfolyamváltozások következtében megnövekedett hiteltörlesztő részleteiket fizetni tudják. Az elmúlt egy évben a munkáltatóknál tovább nőtt a törvények be nem tartásából adódó szabálytalanságok száma. Bár, a KASZ a tudomására jutott ügyekben fontosnak és elsődlegesnek tartja a munkáltatókkal történő egyeztetést, sok esetben
8
ezek nem minősülnek eredményesnek. Ilyenkor az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez, valamint a Munkaügyi Bírósághoz fordulunk jogorvoslatért.
2. A 2010. évi üzemi tanács választások eredményei és a kollektív szerződéses lefedettség a KASZ-nál A 2010. év végi üzemi tanács választások eredményeiből látszik, hogy a KASZ megőrizte reprezentativitását a kereskedelmi ágazatban. A KASZ működési területén a 2010-11. évben 168 helyen történt választás. Ebből 119 helyen került sor üzemi tanács és 49 helyen üzemi megbízott választására. Emellett 7 helyen – ahol még nem járt le a hároméves ciklus – működik ÜT, illetve üzemi megbízott. A választásra jogosultak száma az érintett munkáltatóknál 44.000 fő volt, ami 5.000 fővel kevesebb, mint a 3 évvel ezelőtti adat. Ennek oka a multinacionális cégeknél tapasztalható fluktuáció, továbbá a munkavállalói létszám csökkenése a nők 40 éves jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulásának eredményeképpen. A KASZ jelöltjeire leadott érvényes szavazatok aránya – tehát a reprezentativitást kifejező adat 73 %, ami 18,5 %-kal alacsonyabb, mint a három évvel korábbi volt, ugyanis nem sikerült még megtartanunk az üzemi tanács választásokat a TESCOnál. A cégnél a KASZ mellett jelen lévő KDFSZ (Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete) vitatta az egy 13 tagú üzemi tanács választását. Nemperes eljárásban a bírósághoz fordult annak eldöntése végett, hogy központilag, vagy telephelyenként kell-e üzemi tanácsot választani. Az ez év augusztusában megszületett bírósági döntés kimondja, hogy a hatályos jogszabályok alapján egységenként kell üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat választaniuk a munkavállalóknak. Így a döntés értelmében a cégnél az üzemi tanács választások szervezése valószínűleg hosszadalmas folyamat lesz. A 2010-11. évi üzemi tanács választások során olyan cégeknél is próbálkoztunk a választásokkal, ahol eddig nem működött ez az intézmény. Sajnos, a KIKA Lakberendezési Kft-nél mind az első, mind az ismételt forduló eredménytelenséggel zárult. Amellett, hogy a munkáltató szinte mindent elkövetett annak érdekében, hogy a dolgozók ne vegyenek részt a választásokon, a munkavállalók érdektelensége is közrejátszott a sikertelenségben. Szakszervezeti munkánk eredményességét jelenti, hogy első ízben sikerült üzemi tanácsot választanunk az OBI Barkácsáruháznál. Szép számmal kerültek be szakszervezeti tisztségviselők a központi üzemi tanácsba is. A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve a szakszervezetek reprezentativitását az üzemi tanács választásokon elért eredményektől teszi függővé, és ez egyben
9
meghatározza a kollektív szerződéskötési képességüket is. Ám köztudott, hogy 2012. január 1-jétől új Munka Törvénykönyve bevezetését tervezi a kormány. A tervezet értelmében az üzemi tanácsok több jogosítványt fognak kapni, a szakszervezetek reprezentativitását és kollektív szerződéskötési képességét már nem az ezeken elért eredmények fogják meghatározni. Ha a tervezet elfogadásra kerül, a szakszervezetek hátrányba kerülhetnek az üzemi tanácsokkal szemben. Az elmúlt évben lényegesen nem változott a KASZ érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások körében a kollektív szerződéssel való lefedettség. A multinacionális cégeknél szakszervezetünk nagy erőfeszítései ellenére igen kevés sikerrel járnak a kollektív szerződés megkötésére irányuló kezdeményezéseink. Egyes cégeknél már több éve tárgyalunk a szerződés tartalmáról, de a munkáltatói elzárkózás miatt még nem került sor a KSZ aláírására. Ha hatályba lép az új Munka Törvénykönyve, a kollektív szerződések az eddiginél sokkal nagyobb jelentőségűek lesznek a munkahelyeken és az ágazatokban egyaránt. A KASZ jövő évi programjában kiemelt figyelmet kell fordítanunk kollektív szerződéseink felülvizsgálatára, és minden olyan az Mt.-től eltérő megállapodás kollektív szerződésben történő rögzítésére, amely a munkavállalók érdekeit szolgálja.
IV. AZ ÉRDEKVÉDELEM LEGFONTOSABB TARTALMI KÉRDÉSEI, ESZKÖZEI 1.) A KASZ az elmúlt egy évben sem adta fel a vasárnapért folytatott küzdelmet. Minden fórumon jelentős hangsúlyt kapott az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése. Annál is inkább, mivel a KDNP-s képviselők ebben a kormányzati ciklusban is beadták törvényjavaslatukat a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. A KASZ elnöke, alelnöke, megyetitkárai nyilatkozataikban kiemelték, hogy szakszervezetünk támogatja a vasárnapi boltbezárásokat a kereskedelem területén. A KASZ elnöke közös sajtótájékoztatón vett részt a KDNP képviselőjével, valamint az osztrák magánalkalmazottak szakszervezetének (GPA) elnökével, melyen hangsúlyozta, hogy nem igaz az az állítás, mi szerint a vasárnapi nyitva tartás több áru eladását és több ember foglalkoztatását jelentené. A kiskereskedelemben a szükséges létszámnál amúgy is 15-20 százalékkal kevesebben dolgoznak. A kormányfő elvetette az üzletek vasárnapi bezárásának kérdését. A magyar gazdaság pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy megengedhetné magának a vasárnapi boltbezárásokat. 2.) Érdekvédelmi munkánk során ebben az évben egy új problémával kellett szembenéznünk, mégpedig a „mystery shopping” (próbavásárlás) intézményével, melyet a munkáltatók a munkavállalók szankcionálására használnak fel. Szakszervezetünk állásfoglalást adott ki, melyben adatvédelmi szempontból aggályosnak találta a próbavásárlást, mint szankció
10
alkalmazását. Ezzel egyidejűleg pedig az adatvédelmi biztoshoz fordultunk állásfoglalásért. 3.) Érdekképviseletünk egyik legfontosabb feladatköre a munkaügyi egyeztetés. Az elmúlt időszakban egyre több szakszervezeti és nem szakszervezeti tag is segítségünket kérve felkereste a KASZ tisztségviselőit. Az alapszervezeti szintű egyeztetéseket első lépésben a helyi szervezetek végzik, de számos esetben a KASZ megyetitkárai, a központi vezetők, szakértők és a jogsegélyszolgálat közreműködésével sikerült csak eredményeket elérni. A munkáltatók képviselőivel többek között az alábbi témákban folytattunk egyeztetéseket: • • • •
kollektív szerződések módosítása tagjaink személyiségi jogainak védelme a dolgozók kamerával történő megfigyelése túlmunka és műszakpótlékok kifizetése a munkavállalóknak
4.) A beszámolási időszakban munkánk növekvő részét képezte tagjaink egyéni és csoportos jogvédelme, jogi tanácsadás a hozzánk fordulók részére. A korábbi évek gyakorlatát folytatva a bíróság elé került jogvitákat kivétel nélkül megnyertük. Nem egy esetben a munkavállaló és a munkáltató az ügy békés rendezése érdekében peren kívüli egyezséget kötött. A viták témái továbbra is a leltárhiány, illetve a felmondás jogszerűtlensége. A perek során érintett cégek többek között: Tesco, Spar, Auchan, Electro World Computer Kft, Vöröskő Kft. Szakszervezetünk a KIKA-val és a Bricostrore-ral szemben az OMMF (Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség) vizsgálatát kezdeményezte a műszakpótlékok kifizetésének elmaradása, valamint a szabálytalan munkaidő-nyilvántartás vezetése miatt. 5.) Ismételten nyertünk az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség által, a munkavédelmi bírságok hasznosítására kiírt pályázaton. Ez azt jelenti, hogy készül a „Védd magad” sorozat 3. kötete, amely a kereskedelem egyes területein a munkavédelem gyakorlati alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Szakszervezetünk minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy felhívja a dolgozók figyelmét a munkavédelmi szabályok betartására. 6.) A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottságnál megpályázható keretből többek között készítettünk egy „Munkaidő-nyilvántartó füzetet”, melyet minden tagunkhoz eljuttattunk tisztségviselőinken keresztül. Célja, hogy tagjaink saját maguknak vezethessék munkaidejüket, hiszen a munkáltatók
11
által vezetett munkaidő-nyilvántartás nem minden esetben felel meg a valóságnak. 7.) A mai változó politikai és gazdasági körülmények között fontos számunkra, hogy tagságunkat megőrizzük. Az újonnan belépő dolgozókat meg kell nyernünk a szakszervezet számára, a régieket meg kell tartanunk, a kilépetteket pedig nyomon kell követnünk és meg kell győznünk arról, hogy ne adja fel tagságát, hanem az új munkahelyén is keresse a KASZ tisztségviselőit. Ezt a célt szolgálja tagkövető-tagnyilvántartó rendszerünk, melynek működtetésén folyamatosan dolgozunk. 8.) A vizsgált időszakban nagy gondot és energiát fordítottunk a KASZ- tagoknak nyújtott szolgáltatások megtartására, továbbfejlesztésére. Legjelentősebb és a tagok által leginkább igénybe vett szakszervezeti szolgáltatásaink: ¾ teljes körű jogi tanácsadás és képviselet elsősorban a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben ¾ a támogatásra rászorultak anyagi segítése a KASZ segélyezési rendszerének keretében (a rendszerbe belépett alapszervezeteknél), pl. 2011. I. félévében 563 fő részére 8.854 e Ft-ot folyósítottunk. ¾ valamennyi szakszervezeti tag, és igény esetén családtagjaik balesetbiztosítása a nap 24 órájában, a világ bármely táján bekövetkezett baleset esetén a SIGNAL Biztosítóval kötött szerződés alapján ¾ a munkavégzése során pszichés, vagy testi épségében károsodott tag anyagi támogatása, erkölcsi védelme az „Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” keretéből ¾ rendszeres, közérdekű írásos tájékoztatók a tagok számára, melyet kiegészítenek a helyi alapszervezeti információk ¾ a felújított badacsonytomaji üdülőnket szakszervezeti tagjaink és közvetlen hozzátartozóik kedvezményes térítési díjjal vehetik igénybe ¾ kedvezményes Vodafone tarifacsomag, melyet tagjaink tagságuk igazolása után vehetnek igénybe az ország bármely területén. A fenti szolgáltatásokon kívül, számos egyéb, KASZ tagoknak igénybe vehető kedvezményes szolgáltatásra kötnek szerződést a KASZ megyetitkárai az ország különböző megyéiben. 9.) Minden, a tagságunkat érdemben érintő ügyben igénybe vesszük a külső nyilvánosságot. A beszámolási időszakban számos – a KASZ-szal kapcsolatos - aktuális üggyel foglalkoztak az országos és a helyi lapok, valamint az elektronikus média. Ezek voltak: az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése, munkaidő, pihenőidő betartásának szabályai, bérügyek, szakképzés. E nagyon fontos tömegtájékoztatási munkában a KASZ vezetőin kívül nagy szerepet játszottak megyetitkáraink is. A megyei sajtóval ők tartják a kapcsolatot, ugyanis a megyei városokban, községekben élő emberek elsősorban a helyi lapokból tájékozódnak.
12
V. A KASZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1. A KASZ testületei A KASZ testületei az alapszabályban és a szervezeti működési szabályzatban meghatározottak szerint rendszeresen működtek. Az Elnökség szükség szerint tartotta üléseit, melyeken döntően az aktuális kérdések, valamint a szakszervezeti munkához szükséges információk kerültek megvitatásra. A KASZ minden megyében és Budapesten is jelen van. Megyetitkáraink rendszeresen tartanak megyei/budapesti titkári fórumokat. Szakszervezetünk tevékenységében meghatározóak a munkahelyi alapszervezetek. Saját testületeik ülésein biztosítják a cégszintű szakszervezeti munka nyilvánosságát és hozzák meg döntéseiket a helyi érdekvédelmi munkával kapcsolatos kérdésekben. 2. A KASZ bizottságainak működése A beszámolási időszakban a Multinacionális Cégek Szakmai Bizottságának ülésére két alkalommal került sor. Az üléseken a gazdasági válság hatására a multinacionális cégeknél kialakult helyzetet, a bértárgyalások eredményeit, a készülő új Munka Törvénykönyvének tervezetét, illetve a tagszervezési munkát vitatták meg a résztvevők. A cégek SZB-titkárai aktívan részt vettek a bizottság munkájában, és elmondták, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági és politikai helyzetben mindenképpen fontos, hogy a bizottsági munka megújuljon és a multi cégeket érintő aktuális kérdéseket, valamint a szakszervezet szerepét és helyzetét szervezett fórum kereteiben tárgyalhassák meg. Megújult a Takarékszövetkezetek és Pénzintézetek Országos Bizottsága. Kiemelten fontos egy átfogó szervezési terv kidolgozása e szektor bevonására a szakszervezeti munkába. A jelenlegi helyzeten változtatva új alapokra kell helyeznünk kapcsolatunkat a takarékszövetkezetekkel, aktívabb munkát kell vállalnunk a szervezés területén, és meg kell fogalmaznunk azokat a célokat, amelyeket ezen a területen szeretnénk elérni. 3. Rétegszervezetek A Fiatalok Tagozata az elmúlt évben is az elvárhatónál kisebb aktivitással működött. Ismét bebizonyosodott, hogy bár nagyon fontos lenne a fiatalokat megnyerni a szakszervezeti mozgalom számára, ez csak nehéz és kitartó munka árán valósulhat meg. Keressük annak a lehetőségét, hogy a szakképző iskolákban osztályfőnöki órák keretében megismertessük a végzős diákokat a szakszervezettel, valamint neves előadók közreműködésével fiatalokat érdeklő, érintő előadásokat szervezzünk.
13
4. A szervezetpolitikában elért eredmények Az elmúlt időszakban szervezési munkánkban kiemelt fontosságot kapott a tagszervezés. E munkának elsődleges célja a meglévő tagok megtartása és új tagok megnyerése a KASZ számára. Az alapszervezetek száma, taglétszáma és bruttó tagdíjbevétele a beszámolási időszakban az alábbiak szerint alakult:
Év
Alapszervezetek száma/db
Szakszervezeti tagok száma/fő
Szakszervezeti bruttó tagdíjbev./ezer Ft
2009
197
18.341
258.186
2010
184
18.106
263.984
2011. I. félév
171
17.430
130.344
A táblázatból látható, hogy a KASZ taglétszáma csökkenő tendenciát mutat, mely gazdasági és társadalmi okokra egyaránt visszavezethető. Az elmúlt időszakban lezajlott gazdasági válság visszavetette a kereskedelmi cégek forgalmát. A kereskedelmi szakma strukturális változáson ment keresztül. A nagyobb áfészek, a multinacionális cégek a válság közepette talpon tudtak maradni, de az ország számos megyéjében a kisebb áfészek tőke- és munkahiánnyal küszködnek. Ezáltal üzleteik bezárására, a dolgozók elbocsátására kényszerültek. Ez a taglétszámunk alakulásában is megmutatkozik, hiszen csökkent az alapszervezeteink száma is. Vannak olyan cégek, amelyek túlélési stratégiaként a fúziót választották és felvásároltak más cégeket. Ezeken a helyeken az alapszervezeteink összeolvadtak, de már nem maradt meg az eredeti taglétszám, mert a cégek összeolvadása munkavállalók elbocsátásával is járt. Sőt, volt olyan alapszervezetünk is, ahol az egyik áfész felvásárlását követően az új cégvezető egyértelműen kijelentette, hogy nem működhet tovább a szakszervezet. A dolgozók pedig a munkahelyük elvesztésétől való félelem miatt inkább megszűntették az alapszervezetet. A multinacionális cégeknél a taglétszámunk alakulását a nagymértékű fluktuáció is befolyásolja. Tovább csökkentette a KASZ taglétszámát az is, hogy ez év január 1-jétől a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulhattak. Egyre több tagunk indokolja a szakszervezetből való kilépését azzal, hogy a növekvő anyagi terhei mellett mind jobban szüksége van arra az 1000-2000 forintra is, amit szakszervezeti tagdíjként levonnak tőle. Mindezek ellenére természetesen vannak olyan alapszervezeteink, folyamatosan nő a taglétszámunk, pl. AUCHAN, Penny Market.
ahol
14
Az AUCHAN Magyarország Kft-nél egy év alatt – amióta függetlenített SZBtitkárunk van – megduplázódott a taglétszám. Ez köszönhető többek között az SZB-titkár és az áruházi bizalmiak összehangolt, jól szervezett munkájának. a.) A napi szervezési munka mellett négy megyében – Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Nógrád és Komárom-Esztergom – megrendezésre került a „Közösen a fogyasztókért” konferencia. A konferencia célja az volt, hogy felvegyük a kapcsolatot a megyei kormányhivatalokkal, mert ide kerültek mindazok a hatóságok, amelyeknek dolguk lehet a kereskedelemmel, a szolgáltatásokkal, így a fogyasztókkal is. A megyei alapszervezeti tisztségviselőinket a fogyasztó- és munkavédelmi, a népegészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságok vezető szakemberei tájékoztatták arról, hogy munkájuk során milyen változásokkal kell számolniuk. b.) A 2010. évi Országos Értekezlet óta eltelt időszakban nagy gondot fordítottunk tisztségviselőink oktatására, hiszen mind a tagszervező, tagmegtartó, mind az érdekvédelmi feladatok színvonalas ellátásához elengedhetetlen, hogy munkatársaink jól felkészültek legyenek. 2011 márciusában kezdődött és két hónapig tartott a KASZ mintegy 600 szakszervezeti bizalmijának felkészítése és oktatása. Az oktatás témája és módszere a bizalmiakra szabott volt, középpontban a tagtoborzással és tagmegtartással. Nekik készült az oktatás tematikáját feldolgozó „Bizalmi kézikönyv”. Az oktatás négy részből állt. Az első rész általában a szakszervezetekről szólt, a KASZ ágazati megjelenéséről. A második részben bemutattuk a KASZ programját, céljait, működését, és ebben a KASZ szakszervezeti bizalmijának szerepét. Ebben a második részben elemeztük a tagszervezési munkát, különösen nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy felkészítsük munkatársainkat a nem egyszer nagyon durván elutasító „NEM” válaszokra. A harmadik részben a KASZ jogi szakértői azokat a jogszabályokat ismertették, amelyeket a bizalmiaknak ismerniük kell ahhoz, hogy jó és hasznos tanácsokkal láthassák el a hozzájuk forduló tagokat. Az oktatás utolsó részében szituációs gyakorlatokra került sor, melyekből kiderült, hogy a bizalmiak mennyire sajátították el a felkészítő anyagát. Összességében az oktatás hasznosnak és hatékonynak bizonyult, amely az alapszervezetek taglétszám növekedésében is megmutatkozott. Továbbra is sikerrel zárult a háromnapos felkészítő értekezletünk, melyet 200 régi és új szakszervezeti tisztségviselő részvételével ebben az évben is Siófokon tartottuk „Közösen a munkavállalókért” címmel. A háromnapos tréning olyan kiváló előadóknak adott helyet, mint Kéri László politológus, Czuppon Rita, a NFH főosztályvezetője, valamint dr. Bakos József, az OMMF elnöke. A KASZ tisztségviselői tájékozódhattak a munkavállalókat érintő kormányzati intézkedésekről, a fogyasztóvédelem időszerű kérdéseiről, a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól. Fabrice Warneck, az UNI Európa titkára az EU országaiban zajló eseményekről, a vasárnapi zárva tartás uniós szabályozásáról tájékoztatta a résztvevőket.
15
Az oktatás második napján a délutáni előadások központi témája a kereskedelem területén a vasárnapi zárva tartás és annak törvényi szabályozása volt. Meghívtuk a KDNP képviselőit, hogy adjanak tájékoztatást az általuk benyújtott, az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényjavaslatról. Kozák Ákos, a GFK Hungária ügyvezető igazgatója előadásában ismertette a válság utáni tendenciákat a kiskereskedelemben, a kiskereskedelmi forgalom megoszlását a bolttípusok között. Előadásában kitért többek között a fogyasztók körében végzett felmérés tapasztalataira is a vasárnapi zárva tartásról. A munkáltatói fórumon a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság munkáltatói oldalának képviselői közül Dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke és Házi Zoltán, az OKSZ alelnöke, valamint a KASZ részéről Dr. Sáling József elnök vett részt. A pódiumbeszélgetés keretében szó esett az országos érdekegyeztetés jövőjéről, a kereskedelemben a 2011. évi bérek alakulásáról, a 2011. évi bérmegállapodásban foglaltak megvalósulásáról, a Munka Törvénykönyve tervezett változásairól és a vasárnapi zárva tartásról. Az országos felkészítő oktatás utolsó napjának témája a KASZ-hoz tartozó alapszervezeteknél lezajlott bértárgyalások és a bizalmi oktatás tapasztalatainak értékelése volt. Mint minden évben, ebben a beszámolási időszakban is megtartottuk a megyékben az aktuális adó- és tb jogszabályváltozásokra felkészítő oktatásunkat. Az oktatásokon kívül rendszeresen tájékoztattuk megyetitkárainkat, alapszervezeteink tagjait a szakmai témákat magyarázó és a tennivalókat meghatározó írásos anyagokkal. 5. Országos szakszervezeti megmozdulások, demonstrációk Az utóbbi hónapokban megélénkült a szakszervezetek tevékenysége. Tiltakozó megmozdulások sora jelezte, hogy a kormány „megszorító” intézkedései, az érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása véget vetett a szakszervezetek türelmének. Az MSZOSZ által szervezett országos demonstrációkon a KASZ munkatársai, tisztségviselői és tagjai is szép számmal jelen voltak. A demonstrációs sorozat 2010 decemberében az egykulcsos személyi jövedelemadó, a 98 %-os különadó és a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása elleni tüntetéssel kezdődött. Majd ezt követte 2011. április 9-én az Európai Szakszervezeti Szövetség által szervezett demonstráció. Június közepén a „Dudálj velünk” autós megmozdulásra négy szakszervezeti konföderáció fogott össze. Tiltakoztunk a nyugdíjrendszer egyeztetés nélküli
16
átalakítása, a munkanélküli és a szociális ellátások drasztikus csökkentése, a Munka Törvénykönyvének átalakítása, a munkavállalók kiszolgáltatottságának növelése ellen. A demonstrációs sorozat azonban még nem ért véget. Ősszel tovább folytatódik, hiszen az országos érdekegyeztetés rendszerének a felrúgása, az új Munka Törvénykönyvének a szociális partnerek bevonása nélküli bevezetése, a háromoldalú egyeztetés hiánya nem tartható tovább. Szeptember 12-re a kormányzati ülés első napjára négy szakszervezeti konföderáció – köztük az MSZOSZ is – élőláncos demonstrációt szervez a Parlament köré, tiltakozásul a dolgozókat rabszolga sorba taszító új Munka Törvénykönyve ellen. Csaknem ötven ágazati szakszervezet részvételével akcióegység alakult. Az akcióegységben részt vevő szakszervezetek – többek között a KASZ is – megállapodtak abban, hogy 2011. szeptember 29-től szervezett, összehangolt sztrájk- és egyéb akciósorozatot indítanak. Ezzel tiltakoznak a munka világát érintő kedvezőtlen kormányzati döntések, az alkotmányos jogok elvesztése, az érdekegyeztetés totális szétverése miatt.
VI. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNK A globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint a térségünkben végbement globalizációs folyamatok minden korábbinál világosabbá tették a nemzetközi szintű munkavállalói érdekképviseletek fontosságát. A fenti folyamatok következményei, illetve a válságkezelési intézkedések hatásainak elemzése számos alapvető kérdést vet fel, melyekre a nemzetközi és az európai szakszervezeti mozgalom keresi a válaszokat. Magyar érdek is, hogy egységesebbé váljon a munka világának szabályozása, a méltányos megélhetést biztosító tisztes munka elérhetősége. Magyarországhoz hasonlóan Közép-Európa több országában – így Romániában és Szlovákiában is – napirenden van a munkajog reformja. Ez a szabályozás nemzeti hatáskörbe tartozik, de meg kell vizsgálni, hogy a jogszabályok nem sértenek-e uniós irányelveket. 2011. szeptember 17-én hasonló demonstrációra kerül sor a következő soros EU-s elnökséget ellátó Lengyelországban, Wroclaw-ban, mint Budapesten volt 2011. április 9-én. Az euro-demonstráción a szakszervezetek a munkavállalói, a szakszervezeti jogokat érő támadások, a kollektív alku rendszerét aláásó szabályozások, intézkedések és tervek, valamint a megszorításokat eredményező politikák ellen lépnek fel. A KASZ minden évben részt vesz a „Bécsi Párbeszéd” találkozón, mely fő témaként kezeli az üzletek vasárnapi nyitva tartásának szabályozását Európa valamennyi országában.
17
Az UNI-Europa nemzetközi szervezetünk „A szociális párbeszéd és a tagok szervezése a kereskedelemben” elnevezésű nemzetközi projekt keretében tartott szemináriumot a horvátországi Opatijában, melyen néhány SZB-titkár kolléga és a KASZ munkatársai közül hárman vettek részt. Továbbra is fenntartjuk a V3-as (visegrádi) együttműködést a szlovák és a cseh társszervezetekkel, mert ennek keretében számtalan operatív egyeztetésre nyílik mód.
Az elmúlt egy évben a kormány sorozatosan olyan intézkedéseket hozott, amelyek még kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat és családjaikat. A táppénz felső határának csökkentése, a munkanélküli járadék folyósításának drasztikus csökkentése, a passzív táppénz megszűntetése, a magánnyugdíjak államosítása, a korkedvezményes, a korengedményes nyugdíjak visszamenőleges megszűntetése, a Munka Törvénykönyvének egyeztetés nélküli módosítása… csakhogy néhányat említsünk. A szociális partnerekkel történő levelezés nem helyettesíti, és nem helyettesítheti az országos érdekegyeztetést. Ez nem más, mint az érdekegyeztetés nulladik foka. A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy a szakszervezetek „népe” része az ország népének. A történelem folyamán mindig is jelentős szerepük volt a szakszervezeteknek, csak más megközelítésben. Egy ilyen mozgalmat holmi zavaros törvényekkel ledegradálni, ellehetetleníteni nem lehet. A mai politikai és gazdasági világban a szakszervezetnek nagyon erős érdekmegjelenítő, érdekérvényesítő és érdekképviseleti szervezetnek kell lennie. Ehhez azonban közös felismerés és összefogás szükséges. A SZAKSZERVEZETEK EREJE AZ ÖSSZEFOGÁSBAN REJLIK. TEGYÜNK ÉRTE KÖZÖSEN!
Budapest, 2011. szeptember 8. KASZ ELNÖKSÉGE
