ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET
2008. november 06.
1
KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2008. NOVEMBER 6.
BESZÁMOLÓ az ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET részére a KASZ 2007. október 17-18-i IV. Kongresszusa óta végzett munkáról Beszámolónkban a KASZ helyzetét, elért eredményeit értékeljük a IV. Kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkánk, és annak a tagjaink élet- és munkakörülményeire tett hatása tükrében. Mind a beszámoló, mind a helyzetértékelő részben figyelembe vesszük az alapszervezeti, a megyei és az országos tapasztalatokat, az összegezhető véleményeket. A korábbi Országos Értekezleteken és Kongresszusokon kialakított beszámolási rendszer szerint adunk számot a KASZ programjának megvalósításáról és az elmúlt egy év teljesítéséről. I. A KASZ-RA HATÓ TÁRSADALOMPOLITIKAI, KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS A SZAKSZERVEZET FELADATAI EZEK ALAKÍTÁSÁBAN Az elmúlt évek kormányzati munkáját lényegében a különböző programok egymás utáni meghirdetése jellemezte (négy év – hat program), melyeket nem is sikerült végrehajtani. A kormány nem szervezett a programok mögé társadalmi támogatást, így a szakszervezetekkel sem alakult ki érdemi párbeszéd. Mindez csak erősítette a társadalmi támogatás szinte teljes elvesztését, és a kormányzati munka szakmai színvonala is igen siralmassá süllyedt. A 2008. februárjában meghirdetett „munka-tudás-tulajdon” programhoz a munkaügyi miniszter egyetlen szakszervezet véleményére sem volt kíváncsi. Igencsak polgárpukkasztó a „munka” programjáról beszélni, miközben az európai fejlesztési pénzek jelentős részét úgy költötték el, hogy folyamatosan csökkent a munkahelyek száma. A „tudás” programját elemezve pedig – itt és most – csak a szakképzettség és a szakképzés színvonalának romlásával jellemezve láthatjuk a kormányzati teljesítményt. Az államigazgatás romló színvonala végső soron a rossz kormányzás mellett jelentős problémát okozott az is, hogy a gyengülő gazdasági teljesítményt a munkavállalók szenvedték meg (pl. a létszámleépítések miatt), de romlott a munkavállalók biztonsága és nőtt a kiszolgáltatottság is. Ma már ott tartunk, hogy meg kell védeni a munka világa törvényeit (nemrég még mi akartunk új MT-t), hogy a versenyképesség javításának ürügyén ne
2
növekedjen tovább a kiszolgáltatottság, ne romoljon tovább a foglalkoztatottak biztonsága („El a kezekkel a Munka Törvénykönyvétől!”). A szakszervezeteknek világos álláspontot kell kialakítaniuk az őszi adóreformmal kapcsolatban. A kisebbségi kormányzás minden hektikussága ellenére sem fogadható el az adókedvezmények megnyirbálása, nem alakítható át az adórendszer a munkavállalók hátrányára; sőt miután ők viselték a konvergencia-program terheit, az sem fogadható el, hogy kimaradjanak a változások kedvező hatásaiból. A helyzet súlyossága miatt nem elég csak véleményt mondani, hanem cselekvési program kell az álláspontunk érvényesítésére. Ha szükséges, az utcára is ki kell menni! A fontosabb, munkavállalókat érintő kérdések munkáltatókkal és a kormánnyal való egyeztetésének színtere az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Az OÉT-ben kötött hároméves bérmegállapodás - a kötelező legkisebb munkabérről és a képzettségtől függő garantált bérminimumról – feltétlen pozitívum volt a korábban évente zajló bérmegállapodásokhoz képest. A munkavállalók számára garanciát jelentett, a munkáltatók számára pedig tervezhetőbbé tette az élőmunka költségeit. A bérmegállapodás harmadik ütemében (2008-ban) a minimálbér 5.3 %-kal, a kötelező bérminimumok pedig 15 %-kal emelkedtek. Ez az érintettek számára komoly előrelépést jelentett, még ha újabb bérfeszültség is jelentkezett átmenetileg. A munkáltatók minden energiát a megállapodás módosításába fektettek: az OÉT-ben akarták meghátrálásra bírni a kormányt. Az ágazati KSZ létrehozására nem is maradt energia, pedig itt lett volna mód a „finom” szabályozásra. Egyebekben az OÉT rossz hatékonysággal működött. Konzerválódott a szervezete. Egyre inkább belterjessé válik és önmagáért működik. Aligha tartható fenn hosszú távon ez az egyeztetési forma. A „folyamatos működés” mellett is meg lehetett szüntetni a munkaügyi perek költségmentességét, mely az utólagos felháborodás és kormányzati „mea culpa” ellenére mind a mai napig nem változott. Márpedig a nagyon magas menedzser jövedelmeket kivéve az „ingyenes” munkaügyi per intézményére Magyarországon szükség van. Eredménytelen és erőtlen tárgyalások folytak az 50 %-os menettértidíjkedvezmény évi egyszeri biztosításáról, amely megszűntetéséről ugyancsak egyeztetés nélkül „suttyomban” döntött a gazdasági miniszter. A szakszervezeti konföderációk elvárják, hogy az OÉT fórumain érdemi tárgyalásokra kerüljön sor, azok időben, az oldalak egyenlő felelősségével folyjanak és valódi megállapodásokig vezessenek el. Az MSZOSZ az országos érdekegyeztetésben folyamatosan visszaszorul, teret veszít. Ez igaz a kommunikációban is (kisebb szervezetek jobban látszanak), igaz az álláspontok megismertetésében, igaz az akciók szervezése során, sőt a megszerezhető források elosztásánál is
3
folyamatosan veszítünk. Ezt a folyamatot feltétlenül meg kell állítani, vitát kell kezdeményeznünk a tagszervezetek között a továbblépésről. A KASZ ugyanúgy mint eddig, továbbra is az MSZOSZ-ben, az idetartozó tagszervezetekkel együtt kíván politizálni. Szükség van azonban az MSZOSZ modernizálására, a közös erőforrások hatékonyabb felhasználására, hatékony együttműködésre. Az MSZOSZ mindig büszke volt a soraiban megtalálható szakértelemre, sőt ezt igyekezett meg is jeleníteni a különböző témák vitája során. Mára az MSZOSZ egy kicsit „elaludt”. Érdekünkben áll a rokon (szolgáltató) szakmákkal szorosabb együttműködés kialakítása, sőt határozott lépéseket tettünk egy „szolgáltatói szakszervezeti szövetség” létrehozására a HVDSZ 2000-rel (Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete 2000). Ennek hátterében már egy közös szervezetfejlesztési pályázat is áll, amely az uniós forrásokból kíván (31,5 millió forintot) kapacitásbővítésre, humánerőforrás-fejlesztésre, szakértői bázis növelésére fordítani. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság mára intézményesült, bizonyos forrásokkal is rendelkezik. Ennek ellenére működése nem volt kellően eredményes. Nem tudtunk megállapodni az ágazati KSZ létrehozásában (pedig most a munkáltatóknak is közvetlen érdeke lett volna a KSZ a bérminimum miatt), sőt ágazati bérajánlásban sem. Nehezíti a megállapodásokat, hogy a három munkáltató igen erős érdekellentéte sokszor megakadályozza az egységes munkáltatói álláspontot. Jobban működik az egyeztetés, ha harmadik féllel szemben közösen kell fellépni, mint pl. a kerekítés szabályainak alkalmazása során (1-2 Ft-os megszüntetésekor), vagy a 200 Ft-os érme bevezetésének előkészületeinél, vagy az ellenőrző hatóságokkal történő egyeztetéseknél, ill. az új fogyasztóvédelmi törvény kidolgozása során. Együttműködni tudunk, kifelé közösen fellépni tudunk, egymással megállapodni eddig még nem sikerült! II. A KASZ MŰKÖDÉSI TEREPE, FELKÉSZÜLÉS A VÁLTOZÁSOKRA Szakszervezetünk tevékenysége alapvetően – mint az előző időszakban is - a kereskedelemben és a takarékszövetkezeti szektorban folyik, de más szakmai területeken dolgozók közül is sokan a KASZ tagjai lettek az elmúlt évben (pl. Complex Kiadó Kft, kölcsönzött, közvetített munkavállalók). 1. A kereskedelmi ágazat jellemzői a.) Üzlethálózat A kiskereskedelmi üzlethálózatban évek óta ugyanaz a négy tendencia érvényesül: ¾ az üzlethálózat bővülése fokozatosan lassult, ¾ erősödött a területi koncentráció, ¾ növekedett az egy üzletre jutó alapterület nagysága,
4
¾ fokozódott az üzemeltetői koncentráció (független kisboltok száma csökkent). Az elmúlt években az üzlethálózat bővítése elsősorban a fővárosra és a városokra irányult. Tovább növekedett a bevásárlóközpontok és a nagy alapterületű, széles áruválasztékú hipermarketek száma. Új üzletláncok jelentek meg a piacon (LIDL, ALDI). A kimutatások szerint ma a bevásárlóközpontokban és hipermarketekben vásárol a lakosság közel 60 %-a. Megállapítható, hogy a szakmán belüli arányok a „nagy cégméret” irányába tolódnak el. A hazai üzletállomány szerkezetében megindult egy lassú átalakulási folyamat, amelyben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesüzletek számának fokozatos csökkenése következtében az arányok eltolódtak a nem élelmiszer főtevékenységű egységek felé. A főként élelmiszert forgalmazó üzletek állománya tovább szűkült. A folyamat mögött a forgalom hipermarketekbe való koncentrálódása áll, mely a kisebb alapterületű vegyesüzletek megszűnését idézte elő. Ezzel egyidejűleg a nem élelmiszer főtevékenységű egységek tovább terjeszkedtek. A hazai kiskereskedelmi üzlethálózatot évek óta az üzemeltetői koncentráció erősödésének folyamata jellemezte, hiszen az üzletek egyre nagyobb hányada összpontosult a nagyobb hálózatot működtetőknél. A hazai kis, és mikrovállalkozások nagy többségének egyre nagyobb kihívásokkal kell megküzdeniük, s közülük főleg a láncba tömörülő, jó helyen fekvő, illetve speciális igényeket kielégítő egységek tudnak csak az egyre éleződő versenyben a piacon maradni. Az áfészek elvesztették piacvezető szerepüket, s egyre inkább elmaradtak versenytársaiktól. A fogyasztási szövetkezetek nagy többsége évről évre szűkíti tevékenységét, s gyakran választják az egységek bérbeadásának módját eredményességük növelése reményében. A multinacionális cégek folyamatosan bővítik hálózatukat, akár úgy is, hogy más gazdálkodó szerveket, illetve azok egységeit felvásárolják (pl. legutóbb a SPAR vette meg a PLUS-t). b.) Forgalom Magyarországon 2007. év második felében a kiskereskedelmi forgalom volumene a bázisidőszakhoz viszonyítva 4% csökkenést mutatott, ez év első négy hónapjában pedig 2,6 %-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
5
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2008. áprilisában az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 0,8 %-kal, az eurózóna országaiban 2,9 %-kal csökkent az előző év azonos hónapjának szintjéhez képest. A tagállamok közül a leggyorsabban Románia (18 %) és Litvánia (14 %) kiskereskedelmi forgalma bővült, ugyanakkor hazánkon kívül még számos országban mértek csökkenést. c.) A kereskedelem munkaerőhelyzete A kereskedelemben alkalmazásban állók létszáma 2008. év első négy hónapjában – 365,6 ezer fő – 2,5 %-kal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. A nemzetgazdaságon belüli részaránya 13,3 %, folyamatosan növekvő. A KASZ tagjai elsősorban az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a szövetkezeti kereskedelemben, a takarékszövetkezeteknél, valamint kb. 30 multinacionális cégnél dolgoznak. A kereskedelemben (és a járműjavításban) 2008 első négy hónapjában az 5 fő feletti vállalkozásoknál foglalkoztatott 365.600 főhöz viszonyítva ugyanezen időszaki összes taglétszámunk 5,3 %-ot, az aktív taglétszámunk pedig 4,8 %-ot képvisel. Az adatokból látszik, hogy a szakmán belül kevés taggal rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tagszervezésre. d.) Kereseti viszonyok a kereskedelemben A kereskedelmi ágazat 2008. évi bérfolyamataira ható külső körülmények az előző évihez képest kedvezőbb kiinduló helyzetet eredményeztek. A 2007. évihez hasonló negatív állami intézkedések nem következtek be. Az inflációs várakozások is kedvezőbben alakultak ebben az évben.
6
A kereskedelemben a bruttó átlagkereset ez év első öt hónapjában 10,4 %kal nőtt a bázisidőszakhoz képest, a nettó átlagkereset pedig 9,0 %-kal növekedett, azaz az év eleji adókorrekciók 1,4 % pont romlást eredményeztek. A KASZ munkahelyi szervezeteinek 57 %-ánál történt bértárgyalás, alapvetően szakszervezeti kezdeményezésre. Ezek közül, a korábbihoz képest tovább csökkenő arányban, az esetek 32 %-ában foglalták írásba a bérmegállapodást. A többségnél vagy szóban, vagy valamilyen emlékeztető formájában rögzítve történt a „megállapodás”. A bérfejlesztést megvalósító vállalkozások 42 %-ánál kizárólag a jogszabály által előírt „ráállás” történt meg. Az Országos Érdekegyeztető Tanács bérajánlása 5-7,5 %-os bruttó éves átlagkereset emelkedést tartalmazott. Ez évben az OÉT ajánlást a vállalkozások 36 %-ánál tartották be. Az alsó érték alatt a cégek 16 %-a maradt, míg a felső határt 48 %-uk lépte túl. A magasabb keresetemelkedés irányába történt elmozdulás oka egyrészt a kötelező bérminimum bérnövelő hatása a gyengébb vállalkozásoknál, másrészt a verseny növekedése által kikényszerített, illetve az előző évi elmaradás pótlására vonatkozó munkáltatói szándék az erősebb, multinacionális cégek esetében. A minimálbért, valamint a kötelező bérminimumot el nem érő dolgozók a vállalkozások 49 %-ánál nem az átlagos vállalkozási szintű béremelési mértéket kapják meg, csak a ráálláshoz szükséges kiegészítés összegét. A kötelező béremeléssel erőteljesen érintett területen fordul elő, hogy a minimálbérre és a bérminimumra való ráálláson kívül nem volt, ill. nem is várható további béremelés. A munkáltatók 6 %-ánál jelezték, hogy 2008-ban (a kötelezőn felül) egyáltalán nem lesz béremelés és 12 %-uknál halasztották el a bérezésre vonatkozó döntést egy későbbi időpontra. Az érdemi béremelés elmaradását, ill. halasztását a cégek a romló pénzügyigazdasági helyzettel, a piaci pozíció romlásából eredő forgalomcsökkenéssel, a versenytársak erősödésével indokolták. Több helyről jelezték, hogy a keresetek általános fejlesztéséről a vállalkozás idei eredményének függvényében a későbbiekben döntenek. Kereseti adatok 2008. január-július hónapban:
Kereskedelem Megnevezés
Nemzetgazdaság összesen Vált. %-a Ft/fő 2007-hez
Ft/fő
Vált. %-a 2007-hez
Havi bruttó átlagkereset
171.120
110,2
196.215
108,1
Havi nettó átlagkereset
109.381
108,5
120.743
107,2
7
Forrás: KSH – Létszám és keresetek a nemzetgazdaságban 2008. januárjúlius
III. AZ ÉRDEKVÉDELEM SZEREPLŐI, S AZOK JELLEMZŐI 1. A munkaügyi munkavállalók)
kapcsolatok
individuális
szereplői
(munkaadók,
A KASZ minden évben számba veszi és értékeli a tagszervezeteknél a vállalatvezetés és a munkavállalók között kialakult kapcsolatokat. Elsődlegesnek tekinti a foglalkoztatás biztonságát, a munkahelyek megőrzését és a párbeszéd fontosságát. A multinacionális cégeknél nagy a fluktuáció, a szakember elvándorlás. Az utánpótlás hiányosságai veszélyeztetik a cégek működését, fejlődését. A profit nagyságának fenntartásáért, növeléséért folyó kíméletlen harc során, a fokozódó létszámhiányból adódóan a vállalkozások különböző szintű – elsősorban közép - vezetőire elviselhetetlen nyomás nehezedik. A felülről érkező elvárásoknak való megfelelés kényszere miatt fokozódik a beosztottakkal szembeni érzéketlen, megalázó bánásmód, az elfogadhatatlan viselkedés és hangnem, mind több dolgozót vesznek rá fenyegetéssel hátrányos, jogellenes intézkedések elfogadására. Sok esetben a munkavállalók a negatív következményektől tartva nem merik nyíltan felvállalni az őket ért sérelmeket, nem fordulnak tanácsért, jogi segítségnyújtásért a szakszervezethez. A munkáltatói erőfölény ellensúlyozása érdekében a KASZ valamennyi tudomására jutott ügyben kitartóan és következetesen képviseli a munkahelyeken dolgozó tagjait. Aktívan részt vesz a vitás ügyek kezelésében és ezek akár bírósági úton történő rendezésében is.
2. A munkaügyi kapcsolatok kollektív szereplői: az üzemi tanácsok működése
A 2007. év végi üzemi tanács választások eredményeiből látszik, hogy a KASZ a kereskedelemben az egyedüli reprezentatív ágazati szakszervezet. A KASZ működési területén 2007. IV. negyedévben 148 helyen történt választás (ebből 103 üzemi tanács és 45 üzemi megbízott), emellett 7 helyen - ahol még nem járt le a 3 éves ciklus - működik megválasztott ÜT, ill. Ümb.
8
Különböző okokból 12 gazdálkodó szervezetnél halasztották későbbi időpontra a választást. A választási jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a KASZ jelöltjeire leadott érvényes szavazatok aránya 91,5 % volt, amely több mint 20 %-kal magasabb a három évvel korábbinál. Ennek oka elsősorban a szakszervezeti jelenlét fokozódása a nagy országos multinacionális cégeknél. A KASZ erősödését e területen nemcsak a jelöltállítási képesség – az alkalmas tagok jelenléte -, hanem a nem tag munkavállalók bizalmának növekedése is mutatja. Itt kell megjegyezni, hogy kb. 20 olyan cég található a KASZ működési területén, ahol a törvény értelmében üzemi tanács, üzemi megbízott választása szükséges lenne ugyan, de a szakszervezet erőfeszítései ellenére, a munkavállalói érdektelenség következtében ez nem valósult meg. A részvételi intézményrendszer működése szempontjából fontos tény, hogy a kereskedelem egészében azoknál a munkáltatóknál, ahol a KASZ képviselettel nem rendelkezik, sehol sem működik választott participációs szerv, azaz üzemi tanács. Az elmúlt időszaki választási eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti, melyből látszik, hogy választásról választásra egyre kisebb érdeklődés mutatkozik az üzemi tanács választások iránt. MEGNEVEZÉS Alapszervezetek száma/db Választásra jogosultak száma/fő Részvételi arány/% Érvényes szavazatok megoszlása/% : - KASZ reprezentativitás - független - egyéb szakszervezet Megválasztott ÜT-k/megbízottak száma ÜT-tagok/megbízottak megoszlása/% - KASZ-jelölt - független - egyéb szakszervezet
2007
2001 205 50.040 80,0
2004 180 42.367 82,1
148 48.983 75,4
69,3 30,7 0,0 229
71,1 28,9 0,0 180
91,5 8,5 0,0 155
81,4 18,6 0,0
81,5 18,5 0,0
91,1 8,9 0,0
3. A munkaügyi kapcsolatok intézményei A KASZ érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásoknál a kollektív szerződésekkel való lefedettség jóval kisebb az elvárhatónál. A multinacionális cégeknél a nagy erőfeszítések ellenére is igen kevés sikerrel járnak a kollektív szerződés megkötésére irányuló kezdeményezések, sőt volt olyan eset is, amikor a vállalat vezérigazgatója egyoldalúan felmondta
9
az érvényben lévő kollektív szerződést, mondván, hogy egy új, korszerűbbet akar kötni helyette. Ennél a cégnél mind a mai napig nem született meg az új szerződés. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy a Penny Market Kft-nél 2008. január 1jei hatállyal életbe lépett a kollektív szerződést. A megkötött KSZ legfontosabb elemei: a munkarend, a munkaidő és pihenőidő mindkét fél számára elfogadható szabályozása, a szociális juttatások körének és mértékének rögzítése. Egyes cégeknél, pl. a TESCO-nál több éves tárgyalások eredményeképpen aláírás előtt áll a kollektív szerződés, de munkáltatói időhúzás miatt még nem került rá sor. A KASZ évek óta arra törekszik, hogy a kereskedelemben legyen minden munkáltatóra kiterjedő ágazati kollektív szerződés és bérmegállapodás. Az ágazati kollektív szerződés megkötésére mind a mai napig nem került sor. Legújabb törekvéseink között szerepel a takarékszövetkezeti szektorra is kiterjedő ágazati kollektív szerződés megkötése. A hároméves garantált szakmai bérminimum megállapodás ez év végével lejár. Elmondható, hogy a munkavállalói oldal számára mindenképpen hasznos volt és a jövőben törekednünk kell egy hasonló megállapodás megkötésére. Számos kritika hangzott el a munkáltatói oldalon abból a tévesen terjesztett információból kiindulva, hogy a szakszervezet nem volt hajlandó élni azzal a lehetőséggel, mely szerint a KASZ és a munkáltatói érdekképviseletek megállapodhatnak a garantált bérminimum csökkentéséről ágazati KSZ-ben. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottságban a KASZ a munkavállalói oldalt alkotó szervezeteként egyértelmű hajlandóságot mutatott és bizonyított a kötelező bérminimumok 2008-ra vonatkozó átmeneti csökkentésére. Ennek feltételeként – az Mt.-ben is előírtaknak megfelelően – az illetékes miniszter által az egész kereskedelemre kiterjesztett ágazati kollektív szerződés megkötését várta el, egyben egy olyan megállapodás létrejöttét, amely a munkavállalók számára kompenzálja a biztos jövedelem részbeni elvesztését. Annak ellenére, hogy a KASZ mindent megtett a megállapodás létrejötte érdekében (minta ágazati KSZ átadása, többféle javaslat a kompenzációra stb.) a munkáltatói oldal belső megegyezés képtelensége, illetve időhúzó magatartása miatt az ágazati KSZ megkötésére és így a bérminimumok átmeneti csökkentésére nem került sor. IV. AZ
ÉRDEKVÉDELEM ESZKÖZEI
LEGFONTOSABB
TARTALMI
KÉRDÉSEI,
1.) Szakszervezetünk folyamatosan figyelemmel kíséri a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók szakképzettségi szintjét, illetve a munkáltatók ezzel összefüggő intézkedéseit.
10
Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelemben nem áll rendelkezésre a megfelelő számú szakképzett munkaerő. Elsősorban a nagy alapterületű hiper- és szupermarketeket működtető vállalkozásoknál - a középfokú szakképzettséget igénylő munkakörök bérminimuma megfizetésének elkerülése végett – tapasztalataink szerint olyan munkaköri megnevezéseket alkalmaznak, amelyek nem szerepelnek jogszabályokban, illetve látszólag szakképzettséget nem igényelnek. Gyakori, hogy a korábban a valós munkafeladatnak megfelelő munkakört a munkaszerződés kényszerű módosításával változtatják meg, miközben az elvégzendő munka tartalma nem változik. Tapasztalatainkról tájékoztattuk az akkor még illetékes szociális és munkaügyi miniszter asszonyt és állásfoglalást kértünk a bolti pénztárosokra vonatkozó hatályos jogszabályok gyakorlati alkalmazásához. A miniszteri állásfoglalásból egyértelműen kiderült, hogy a bolti pénztárosi munkakör az adott kereskedelmi tevékenységre előírt (illetve azzal egy tekintet alá eső, hasonló vagy rokon) szak-, részszakképesítéssel ellátható, ezen túlmenően a munkakör betöltéséhez nem szükséges külön szakképesítéssel rendelkeznie, illetve szakképzettség nélkül e munkakör nem látható el. A KASZ a fentiekről közvetlenül is tájékoztatta az SZMM-hez tartozó két, az ügyben érintett ellenőrző hatóságot, az OMMF elnökét és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját kérve, hogy összehangolt ellenőrzéseik során a miniszteri álláspontnak megfelelő szellemben járjanak el. 2.) Fontos célunk a vasárnapi munkavégzés korlátozásának, az üzletek zárva tartásának kiharcolása az ország egész területén. Biztosítani kell, hogy a vasárnap a kereskedelemben is általános pihenőnap legyen. A nyitva tartás korlátozásához meg kell szereznünk a társadalom támogatását, ehhez minden szociálisan érzékeny erővel szövetkezünk. Támogattuk a KDNP által kezdeményezett ötpárti egyeztetést a Munka Törvénykönyve és a Kereskedelmi Törvény módosítására elkészített javaslatokról. Kiemelt esemény volt a Iustitia et Pax Bizottság szervezésében „A szabad vasárnap jelentősége” című konferencia, melyen a KASZ is részt vett. A KASZ támogatja a Kereskedelmi Törvény módosítását annak érdekében, hogy a vasárnap legyen általános szabadnap a kereskedelemben. Szeretnénk elérni, hogy vasárnap általában zárva legyenek az üzletek, és ez alól csak kivételek legyenek, mint ahogy ez Európában szokás. 3.) Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosítását. A módosítás eredményeképpen erősödtek a munkáltatókat érintő szigorítások, megnőtt a büntetések összege. A vállalkozások ezt sokszor úgy védik ki, hogy a büntetéseket megpróbálják áthárítani a dolgozókra, ami teljesen jogszerűtlen.
11
4.) A szakszervezet egyik legfontosabb feladatköre a munkaügyi egyeztetés. Az elmúlt időszakban egyre több szakszervezeti és nem szakszervezeti tag is segítségünket kérve felkereste a KASZ szervezeteit, tisztségviselőit. Az alapszervezeti szintű egyeztetések első lépésben a helyi szervezetek kezdeményezésében történtek, de számos esetben a KASZ megyetitkárai, a központi vezetők, szakértők és a jogsegélyszolgálat közreműködésével sikerült csak eredményeket elérni. 5.) Átérezve felelősségünket a munkavállalók, szakszervezeti tagjaink élet- és munkakörülményeinek alakításában, „Védd magad” címmel egy kézikönyvet állítottunk össze, melyben a munkavállalók minden rájuk vonatkozó munkavédelmi szabályt egy helyen megtalálnak. A könyv megjelenésével egyidőben „A munkavédelemben érdekképviseletet ellátó tisztségviselők tudatosságának és gyakorlati ismereteinek elmélyítése a kereskedelemben” címmel konferenciát rendeztünk, melyre neves előadókat hívtunk meg. 6.) A beszámolási időszakban munkánk növekvő részét képezte tagjaink egyéni és csoportos jogvédelme, jogi tanácsadás a hozzánk fordulók részére. Ez a szolgáltatásunk egyre népszerűbb és keresettebb mind tagjaink, mind a még nem tag dolgozók körében. A bírósághoz kerülő általunk képviselt pereket szinte kivétel nélkül megnyertük, vagy a munkáltató peren kívüli egyezségi ajánlatának elfogadásával zárultak az ügyek. 7.) 2008. márciusában a Fiatalok Tagozatával együttműködve a tagszervezés keretében „pláza-programot” indítottunk. Célul tűztük ki, hogy mind több fiatal munkavállalóval ismertessük meg a KASZ-t, megnyerjük őket a szakszervezeti mozgalom számára, így biztosítva a KASZ jövőjét. 8.) A vizsgált időszakban nagy gondot és energiát fordítottunk a KASZtagoknak nyújtott szolgáltatások megtartására, továbbfejlesztésére. Legjelentősebb és legkedveltebb szakszervezeti szolgáltatásaink: ¾ teljes körű jogi tanácsadás és képviselet elsősorban a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben, ¾ a támogatásra rászorultak anyagi segítése a KASZ segélyezési rendszerének keretében (a rendszerbe belépett alapszervezeteknél), pl. 2008. I. félévében 424 fő 6.485.900 Ft segélyt kapott. ¾ valamennyi szakszervezeti tag, és igény esetén családtagjaik balesetbiztosítása a nap 24 órájában, a világ bármely táján bekövetkezett baleset esetén a SIGNAL Biztosítóval kötött szerződés alapján,
12
¾ a munkavégzése során pszichés, vagy testi épségében károsodott tag anyagi támogatása, erkölcsi védelme az „Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” keretéből, ¾ rendszeres, közérdekű írásos tájékoztatók a tagok számára, melyet kiegészítenek a helyi alapszervezeti információk. 9.) A KASZ internetes honlapja – www.kasz.hu címmel eredményesen működik. A honlapot folyamatosan frissítjük, számos fontos, aktuális témát jelentetünk meg rajta, amelyek érdeklik tagjainkat és segítséget nyújtanak tisztségviselőinknek. 10) Minden, a tagságunkat érdemben érintő ügyben igénybe vesszük a külső nyilvánosságot. A beszámolási időszakban számos – a KASZszal kapcsolatos - aktuális üggyel foglalkoztak az országos és a helyi lapok, valamint az elektronikus média. Ezek voltak: az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése, a kerekítés szabályai, fogyasztói érdekvédelem, bérügyek, diszkrimináció, szakképzés. E nagyon fontos tömegtájékoztatási munkában a KASZ vezetőin kívül nagy szerepet játszottak megyetitkáraink is. A megyei sajtóval ők tartják a kapcsolatot, ugyanis a megyei városokban, községekben élő emberek elsősorban a helyi lapokból tájékozódnak. V. A KASZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE a.) A KASZ testületei az alapszabályban és a szervezeti működési szabályzatban meghatározottak szerint rendszeresen működtek. Az Elnökség, valamint a szakmai bizottságok szükség szerint tartják üléseiket, döntően aktuális kérdésekről, valamint az adott területen végzendő szakszervezeti munkához szükséges információkat vitatják meg. A KASZ minden megyében és Budapesten is jelen van. Megyetitkáraink rendszeresen tartanak megyei/budapesti titkári fórumokat. Szakszervezetünk tevékenységében meghatározóak a munkahelyi alapszervezetek. Saját testületeik ülésein biztosítják a cégszintű szakszervezeti munka nyilvánosságát és hozzák meg döntéseiket a helyi érdekvédelmi munkával kapcsolatos kérdésekben. A tagszervezés és az alapszervezeti munka hatékonyságának javítása érdekében, az alapszervezetek működése során fontos, hogy az SZBtitkárok időről-időre szöveges beszámolóban értékeljék az alapszervezeti munkát, számot adjanak a tagságnak arra a kérdésre, hogy „Mit ad a szakszervezet?”. A KASZ ehhez nyújtott segítséget, oly módon, hogy elkészített egy vázlatot az alapszervezeti beszámolóhoz. Fontos lenne, hogy a jövőben ne csak néhány, hanem az összes alapszervezet készítsen ilyen beszámolót.
13
A KASZ figyelemmel kíséri az alapszervezetek gazdálkodását is. A „Pénzkezelési szabályzat” mintájának elkészítésével felhívtuk az alapszervezetek figyelmét arra, hogy a számviteli törvény minden egyes rendelkezését be kell tartaniuk. b.) A IV. Kongresszus óta eltelt időszakban szervezési munkánkban kiemelt fontosságot kapott a tagszervezés. E munkának elsődleges célja a meglévő tagok megtartása és új tagok megnyerése a KASZ számára. A 2008. április végi taglétszámot vizsgálva megállapítható, hogy taglétszámunk az előző évhez képest csökkent, ami több tényezőre is visszavezethető: ¾ előző év azonos időszakához viszonyítva 16 alapszervezetünk szűnt meg, ¾ főként a multinacionális cégeknél nagy a fluktuáció. A boltokból kilépő tagjainkat nem tudjuk nyomon követni. Töredékük tartja csak meg szakszervezeti tagságát. ¾ a 2008. január 1-jétől belépett új szabályozás miatt (a családtámogatási ellátásokat – pl. GYES - már nem a munkabér kifizetője, hanem a Magyar Államkincstár folyósítja) nehézségekbe ütközik gyesen lévő tagjainkat megtartani, a tagdíjakat bekérni. ¾ csak nagyon kevés alapszervezet működtet nyugdíjas tagozatot. Így sokan nyugdíjba vonulásuk után nem folytatják tovább tagságukat. Az alapszervezetek száma, taglétszáma és bruttó tagdíjbevétele a beszámolási időszakban az alábbiak szerint alakult:
Év
Alapszervezetek száma/db
Szakszervezeti tagok száma/fő
Szakszervezeti bruttó tagdíjbev./ezerFt
2006
247
20 665
210.284
2007
224
17.759
223.775
2008. I. félév
218
17.114
115.300
A szervezési munkát lehetőségeinkhez képest szervezetten, a megyetitkárok aktív közreműködésével központilag irányítottan végeztük. 2008. évi szervezetpolitikai célunk, hogy „Láttatni kell magunkat!”. Havi bontásban szervezési tervet dolgoztunk ki. Elsősorban az országos hálózatú multinacionális vállalkozásoknál kerestük meg a munkavállalókat, hogy megismerjék szakszervezetünket és az érdekvédelem legfontosabb tartalmi elemeit. Tapasztalataink szerint az egyik legnehezebb feladat a munkáltatóval való megegyezés arra vonatkozóan, hogy járuljon hozzá a KASZ-
14
munkatársak tagszervező munkájának végzéséhez, a dolgozók részére rövid ismertető és konzultációs megbeszélés megtartásához. A multinacionális cégeknél az SZB-titkárok egyéni kezdeményezéseire megtartott tagtoborzó akciók sikeresnek bizonyultak. Bár a nagy fluktuáció miatt az összes taglétszám tekintetében jelentősebb változást nem eredményeztek, de legalább szinten tartják a taglétszámot. Tisztán látszik, hogy fenti törekvéseink a taglétszám növelésére kevésnek bizonyultak. Ezért 2008. II. félévétől egy nagyszabású, az egész országra kiterjedő tagszervezési akciót indítunk be. A jövőre nézve mindenképpen fontos feladatunknak tekintjük egy egységes tagkövető rendszer bevezetését. Ez azt a célt szolgálná, hogy az egyes cégektől kilépő tagjainkat meg tudnánk tartani, ha nyomon követhetnénk, hogy a szakmában melyik vállalkozásnál áll újra munkába. c.) Mind a tagszervező, tagmegtartó, mind az érdekvédelmi feladataink színvonalas ellátásához elengedhetetlen – a rendszeresen írásban kiadott tájékoztatásokon felül – a tisztségviselők felkészítése, oktatása. Az éves felkészítőnket ebben az évben is Balatonfüreden tartottuk. Az előző évek pozitív tapasztalataira alapozva, a régi tisztségviselőinken kívül egyre több új tag és tisztségviselő vállalta, hogy részt vesz ezen az oktatáson, hiszen a jó szakszervezeti munka alappillére, hogy tisztségviselőink jól képzettek legyenek és naprakész információkat kapjanak a szakmában őket érintő változásokról, a kereskedelem és a politika jelenlegi, illetve jövőbeni helyzetéről. Ezen kívül az MSZOSZ által indított a munkavállalói érdekképviseletek választott tisztségviselőinek szervezett – képzési programon is vettek részt SZB-titkáraink (SPAR, KIKA, METRO, BAUMAX, AUCHAN), valamint a Fiatalok Tagozatának vezető tisztségviselője, melyet sikeresen el is végeztek. Az oktatáson kívül rendszeresen tájékoztatjuk megyetitkárainkat, alapszervezeteink tagjait a szakmai témákat magyarázó és a tennivalókat meghatározó írásos anyagokkal. A jövőben információs rendszerünket is át kívánjuk alakítani egy korszerűbb, informatikai alapon működő rendszerré. d.) A KASZ az utóbbi időben a takarékszövetkezeti területen a szokásos alapvető szervezeti tevékenységen túl az elvárhatónál kisebb aktivitással működött. E helyzeten változtatva új alapokra helyeztük a takarékszövetkezetekkel, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel szakmai kapcsolatunkat. 2008. áprilisában megújult a KASZ Takarékszövetkezetek-Pénzintézetek Szakmai Bizottsága, amely áttekintette e terület helyzetét és meghatározta az alábbi feladatokat:
15
¾ a KASZ és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség közötti kapcsolat érdemi újjáalakítása, ¾ az „Ágazati Kollektív Szerződés” tervezet naprakész állapotba hozása, ¾ a Pénzintézetek Ágazati Párbeszéd Bizottságának megalakulása időpontjától a KASZ képviselje a takarékszövetkezetek munkavállalóit a szervezetben, ¾ külön akcióterv alapján a tagszervezés beindítása, alapszervezetek alakítása, ¾ a takarékszövetkezeti alapszervezetek kiemelt támogatása, információval történő ellátása, a testületek megerősítése, személyi feltételek javítása, ¾ kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékszövetkezetek egyesülésére, a munkavállalók e témakörben történő munkajogi tájékoztatására. Ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek tisztségviselői, munkatársai az érdekvédelem területén jól képzettek legyenek és aktívan részt vehessenek a közös munkában kidolgoztunk számukra egy távoktatási programot, amelyet még ebben az évben szeretnénk elindítani. VI. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNK Az elmúlt évben az európai szakszervezeti mozgalom sokkal aktívabb lett. A korábbi alkukon, megállapodásokon alapuló szociális rendszerek egyre nehezebben működnek. Az Európai Szakszervezeti Szövetség meghírdette, hogy a szakszervezeteknek offenzívába kell lendülniük, különben az emberek a globalizáció nagy vesztesei lesznek, és hagyományos vívmányainkat (Munka Törvénykönyve, minimálbér, bértárgyalás, szociális juttatások, adókedvezmény stb.) sem tudjuk másként megvédeni. A KASZ az UNI tagszervezeteként folyamatosan részt vesz a kereskedelmi szekció munkájában. Itt mód van az egyes multinacionális cégekkel kapcsolatos konkrét egyeztetésekre (TESCO – angol USDAW, METRO – német Ver.di, SPAR – osztrák GPA stb.). Az UNI is dolgozott ki akciótervet a növekvő munkavállalói bizonytalanság, a „kétes munka” terjedésének (pl. munkaszerződés nélküli munka) megállítására. A nagy nyugat-európai szervezetek a közeljövőben konkrét akciókban gondolkodnak, ami átalakítja az UNI munkáját, szervezetét, sőt személyi állományát is. Ilyen akciók pl. a vasárnapi munka elleni bécsi összefogás, a LIDL, ill. a hasonló diszkontok elleni konkrét tiltakozó akció, európai üzemi tanács a Tesconál stb. Az európai társszervezetek visszatérnek a konkrét szakmai (bér, nyitva tartás, foglalkoztatás) és szervezeti együttműködéshez, és háttérbe kerülnek az utóbbi évek inkább szolidaritási akciói (pl. a gyermekmunka ellen). Ezt a változást mi is üdvözöljük, mert rendkívül hasznos. Továbbra is fenntartjuk a V3-as (visegrádi) együttműködést a szlovák és a cseh társszervezetekkel, mert ennek keretében számtalan operatív
16
egyeztetésre nyílik mód. Pl. a cseh Tesconál van KSZ, de egyeztetjük a nemzetközi tagdíjat is. Úgy tűnik, hogy a román társszakszervezetben rendeződtek a belső viszonyok, így mód nyílik a jövőbeni együttműködésre. Meg kell említeni, hogy az UNI irodája Brüsszelben van, aktív résztvevője az uniós mechanizmusnak, és számunkra is lehetővé teszi az unióval történő kapcsolattartást.
Az elmúlt egy évben bebizonyosodott, hogy eddigi módszereinkkel tagjainkat nehezen tudjuk megtartani. Az elkövetkezendő időszakban ahhoz, hogy a KASZ népszerűségét és szervezettségét megőrizzük a kereskedelmi dolgozók körében, valamint hogy újabb tagokat tudjunk toborozni szakszervezetünk számára, új átfogó szervezési koncepcióra van szükségünk. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a munkavállalók és a már meglévő tagjaink megszólítására, szóróanyagokkal történő ellátására, a KASZ országos szinten történő megismertetésére (reklám), az alapszervezetek hatékonyabb működésére, új információs rendszer kialakítására, szakképzett szakemberek és szakértők bevonására. Ehhez szükségünk van minden kolléga együttműködésére és kitartó munkájára. Budapest, 2008. szeptember 11. KASZ ELNÖKSÉGE
