KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14.
BESZÁMOLÓ az ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET részére a KASZ 2009. október 29-i Országos Értekezlete óta végzett munkáról Beszámolónkban a KASZ helyzetét, elért eredményeit értékeljük az elmúlt évben elvégzett munkánk, és annak a tagjaink élet- és munkakörülményeire tett hatása tükrében. A beszámoló helyzetértékelő részében figyelembe vesszük az alapszervezeti, a megyei és az országos tapasztalatokat, az összegezhető véleményeket. A korábbi Országos Értekezleteken és Kongresszusokon kialakított beszámolási rendszer szerint adunk számot a KASZ programjának megvalósításáról és az elmúlt egy év teljesítéséről. I. A KASZ-RA HATÓ TÁRSADALOMPOLITIKAI, KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS A SZAKSZERVEZET FELADATAI EZEK ALAKÍTÁSÁBAN A 2010. évi kormányváltás, a jobboldal kétharmados többsége a politikai és társadalmi párbeszéd teljes hiányát, és soha nem látott törvényalkotási dömpinget eredményezett. Az új kormány megválasztása óta szinte nap, mint nap újabb, önálló képviselői indítvánnyal keresztülvitt törvénymódosításokra ébredhettünk. A kihirdetett 29 ponttal pedig majdnem minden társadalmi réteg megkapta a maga ígéretét: a határon túl élő magyarok a kettős állampolgárságot, a piacpárti külföld az ország versenyképességének megőrzéséhez az egykulcsos adó ígéretét, a hazai kisember az energiaár befagyasztását, a vezetői jövedelmek és a végkielégítések radikális megkurtítását, a vidéki férfilakosság meg elnyerte a pálinkafőzés szabadságát. A bankok is kaptak, méghozzá elég nagy tehernövekedést, amit minden bizonnyal tovább fognak hárítani. Az érdemi adócsökkentés terve viszont a következő esztendőre tolódott. Képlékenyek még az új kormány elképzelései. Egyelőre annyit tudunk csak a közeljövő személyi jövedelemadójáról, hogy mértéke 16 % lesz, ötvözni fogja a családi és az egykulcsos adó elemeit, kivezetik belőle az adójóváírást. A cél, hogy a nettó keresete senkinek ne legyen kevesebb, mint a mostani rendszerben.
2
Ehhez azonban legalább annyira meg kellene emelni a minimálbért, hogy annak reálértéke ne változzon. Az őszi bértárgyalásokon olyan megegyezésnek kellene születnie, amely nemcsak megőrzi, de növeli a minimálbér nettó értékét, különösen akkor, amikor az egykulcsos, 16 %-os szja-val a magasabb keresetűek járnak majd lényegesen jobban. A magyar gazdaság növekedése, ha lassan és vontatottan is, de beindult. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2010-ben véget ér a recesszió. A GDP, amely 2008 tavasza óta negyedévről negyedévre csökkent, a 2010. januármárciusi időszakban már 0,9 %-kal meghaladta az előző negyedévit. 2010 májusában a fogyasztói árak a tavalyi év azonos időszakához képest 5,1 %kal voltak magasabbak, míg az év első öt hónapjában az infláció 5,8 % volt. Egy év alatt a járműüzemanyagok drágultak a legjelentősebben, ebben a körben 27 %os volt az áremelkedés. Az élelmiszerárak viszont 1,3 %-kal estek tavaly májushoz képest. Az EU többi tagországában 2010 áprilisához viszonyítva 2 %-kal voltak magasabbak az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 27 ország között 5,7 %-kal Magyarországon volt a legmagasabb az áremelkedés, utána Görögország következett 4,7 %-kal. (Ecostat adatai) Az előrejelzések 2010-re éves szinten 4,8 %-os inflációt prognosztizálnak. Az egész évre vonatkozó érték két markánsan eltérő időszakra bontható, az első két negyedéves ütemet (6,0 és 5,7 %) lényegesen alacsonyabb inflációs ráta követi az utolsó két negyedévben (4,0 és 3,7 %). Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2010. május 7-én tartotta utolsó ülését. Az elmúlt időszak baloldali kormányzása alatt többé-kevésbé, de működött, ám a jobboldal valami oknál fogva nem kívánja működtetni az országos érdekegyeztetésnek ezt a színterét. A tavalyi évben egységes parlamenti támogatással elfogadott törvény biztosítja az OÉT jogi keretek szerinti működését, azaz csak biztosítaná. Már nemcsak a szakszervezeti, hanem a munkáltatói oldal is sürgeti a tanács összehívását, hiszen számos olyan törvény született az utóbbi időben, amelyek szociális vitája elengedhetetlen lett volna. Igaz, „levelező tagozaton” működteti a kormány, de ez nem helyettesíti az OÉT valódi küldetését. A kormány célja olyan intézményesített társadalmi párbeszéd, amely hatékonyabb és egyszerűbb, mint a jelenlegi rendszer. A foglalkoztatáspolitikát érintő jogszabály-módosításokat decemberre ütemezte a parlament. Ennek a nagy törvénycsomagnak a részeként szabná át a kabinet az OÉT feladatait. Emellett megváltoztatná az ágazati párbeszédbizottságok feladatainak a szabályozását, az európai üzemi tanácsról szóló szabályt, s a Munka Törvénykönyvét is. Az egyre türelmetlenebbé váló szakszervezeti konföderációk elvárják, hogy a hatályos OÉT-törvény értelmében a fórumot a kormány összehívja, melyen érdemi tárgyalásokra kerüljön sor, azok időben, az oldalak egyenlő felelősségével folyjanak, és valódi megállapodásokig vezessenek el.
3
AZ MSZOSZ-t az utóbbi egy év mozgalmas politikai és gazdasági eseményei kicsit kimozdították „holtpontjáról”. Húsz éves múlttal, a VII. kongresszusára készülve, a munka világának egyre nehezedő feltételei között, a munkahelyek elvesztése mellett a tagság fogyásával szembesülve rádöbbent, hogy komolyabban át kell gondolnia a jövőjét. Az új politikai helyzet, a tagság elégedetlensége, a munkahelyi problémák sokasodása, a szakszervezeti verseny – mind olyan szempontok, amelyek azt sugallják, hogy az MSZOSZ-nek változtatnia kell eddigi programján, azon keresztül pedig a szervezeti felépítésén is. Egyértelműen látszik, hogy a kis taglétszámú tagszervezetek egyetlen esélye a túlélésre: a szövetségi integráció. Egy állandóan változó világban az MSZOSZ-nek is meg kell újulnia. Szükség van az MSZOSZ modernizálására, a közös erőforrások hatékonyabb felhasználására, hatékony együttműködésre. A KASZ ugyanúgy, mint eddig, továbbra is az MSZOSZ-ben, az idetartozó tagszervezetekkel együtt kíván politizálni. A rokon (szolgáltató) szakmákkal történő szorosabb együttműködés elősegítését szolgálta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, az Európai Szociális Alap Kht. közreműködésével megvalósult TÁMOP 2.5.1. pályázatunk, melynek keretében megalapítottuk a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a HVDSZ 2000-rel közös Szolgáltatói Szakszervezeti Szövetséget. A Szövetség bíróságon bejegyzett önálló szervezet, amelyben az alapító szakszervezetek megőrzik szervezeti és vagyoni önállóságukat, de könnyebb lesz a közös munka és fellépés az érdekegyeztetésben. A Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság mára jogilag teljesen intézményesült keretek között működik. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok közül ez év januárjában szinte az elsők között jelentkeztünk be, hoztuk újra létre a törvényi szabályoknak megfelelően. Ám az új felállásban sem működik hatékonyabban, sőt az új kormányzás az eddig rendelkezésre álló forrásokat is leszűkítette. Az őszi törvényalkotási csomagban az OÉT-törvény mellett az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény módosítása is napirenden van.
4
II. A KASZ MŰKÖDÉSI TEREPE, FELKÉSZÜLÉS A VÁLTOZÁSOKRA Szakszervezetünk tevékenysége alapvetően – mint az előző időszakban is - a kereskedelemben és a takarékszövetkezeti szektorban folyik. 1. A kereskedelmi ágazat jellemzői a.) A vásárlási szokások változása a válság hatására A 2009-es év a válság jegyében telt el, ami nemcsak a makrogazdasági mutatókra nyomta rá a bélyegét, hanem a vásárlói szokások fokozatos változására is. A fogyasztók az áfa kulcs emelkedés és a 4 % feletti infláció ellenére átlagosan ugyanakkora összeget költöttek egy vásárlásra 2009-ben, mint egy évvel korábban. A Gfk Hungária felmérésének adatai alapján elmondható, hogy a válság kezdetekor a vásárlásonkénti költések összegét a háztartások a megvásárolt árucikkek mennyiségének racionalizálásával (visszafogásával) csökkentették, míg a második félévtől egyre inkább az akciós, olcsó áruk felé fordult a fogyasztók figyelme. A kereskedelmi láncok sajátmárkás termékei súlyának növekedése a termékkategóriákon belül alacsonyabb forintban kifejezett alkalmankénti költést eredményezett. A vásárlási szokások megváltozásában nagy szerepet játszott az élményszerű (magas kosárértékkel bíró) nagybevásárlások arányának csökkenése. Ennek hatása főként a hipermarket-csatornákban mutatkozik meg, ahol 2008-hoz képest csökkent az egy alkalommal elköltött átlagos pénzösszeg, és ezzel párhuzamosan növekedett a vásárlások gyakorisága. A kisbolt-láncok az alacsonyabb árszintet képviselő termékek kínálatával igyekeznek a válság ellenére is megtartani a vevőkörüket. Itt 2009 második félévétől figyelhető meg a kosárméret fokozatos csökkenése. b.) Bolttípusok forgalma A kereskedelmi csatornák közül a 2009-es évben a szupermarketek érték el a legnagyobb növekedést. A vásárlói hatókör közel 7 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, részben az új boltnyitásoknak, valamint a Plus diszkontlánc tagjainak Spar szupermarketekké történő átalakításának köszönhetően. Emellett elmondható, hogy az élményszerű nagybevásárlások aránya visszaesett, és ez a tendencia kedvez a csatornának. A szupermarket a vásárlók szemszögéből nézve több olyan előnnyel (pl. gyors vásárlási lehetőség, lakóhelyhez közeli elhelyezkedés, sok akciós termék) is rendelkezik, amelyet a vásárlók előszeretettel kihasználnak.
5
A diszkontok forgalmát alapvetően befolyásolta a fent említett Spar-Plus tranzakció miatt más csatornába irányuló vásárlóerő átcsoportosulás. Elsősorban a szupermarketek tudtak jelentős forgalmat elnyerni a csatornától, de közel ugyanekkora értékben tudtak a hipermarketek is vásárlásokat elhódítani. Az elmúlt évben mért affinitási indexek – amelyek azt mutatják meg, hogy a háztartások mennyire hajlamosak egymás alternatívájaként használni adott kereskedelmi csatornákat – arra mutatnak rá, hogy a magyar háztartások vásárlásaik során hajlamosak egymással felváltani a hipermarketeket, szupermarketeket és a diszkontokat, míg a független kisboltok és a kisbolt láncok egészen más vásárlói megítélés alá esnek, és leginkább egymással versenyeznek. A hazai kisbolt-láncoknál mért vásárlások egyre inkább szóródnak a csatornák között. A szupermarketek és a diszkontok exkluzívabb megjelenésükkel, nagyobb termékválasztékukkal jobban vonzzák a vásárlókat, ezért a hazai tulajdonú láncok kisboltjainak szerepe fokozatosan csökkenni fog. Annak ellenére, hogy a válság hatására a fogyasztók egy része inkább az előre megtervezett, utazással nem járó, visszafogott fogyasztás mellett dönt, melyben átmenetileg nagyobb szerephez juthatnak a lakóhelyhez közeli kis üzletek, egyre több független kisbolt tulajdonosa dönt vállalkozásának felszámolása mellett. Ezek a kis alapterületű üzletek mind az infrastruktúrájukat, mind pedig a beszerzési lehetőségeiket tekintve komoly versenyhátrányba kerültek. Nem tudják felvenni a versenyt a modern kereskedelmi csatornák alacsony árszintjével, széles áruválasztékával és akciós kínálatával. (Forrás: GFK Hungária Piackutató Intézet felmérése) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010. első félévében 4,7 %-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Január-június hónapokban a kiskereskedelmi eladások 45 %-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 17 %-a az üzemanyag-, 13 %-a a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott, a többi üzlettípus részesedése 25 % volt. c.) A kereskedelem munkaerőhelyzete A globális gazdasági válság továbbgyűrűző hatására a negatív munkaerő-piaci tendenciák felerősödtek. 2010. március-májusban az egy évvel korábbihoz képest továbbra is csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 9,8 %-ról 11,5 %-ra nőtt. A kereskedelemben alkalmazásban állók létszáma 2010 első félévében – 342,8 ezer fő – 3,4 %-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A nemzetgazdaságon belüli részaránya 12,8 %.
6
A KASZ tagjai elsősorban az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a szövetkezeti kereskedelemben, a takarékszövetkezeteknél, valamint kb. 30 multinacionális cégnél dolgoznak. A kereskedelemben (és a járműjavításban) 2010 első hat hónapjában az 5 fő feletti vállalkozásoknál foglalkoztatott 342.800 főhöz viszonyítva ugyanezen időszaki összes taglétszámunk 5,7 %-ot, az aktív taglétszámunk pedig 5,3 %ot képvisel. Az adatokból látszik, hogy a szakmán belül kevés taggal rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tagszervezésre.
d.) Kereseti viszonyok a kereskedelemben A KSH 2010. január-júniusi adatai szerint a kereskedelemben a bruttó átlagkereset 6,5 %-kal (185.593,- Ft-ra) nőtt, míg a nemzetgazdaság növekedése 3,0 %-os az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nettó átlagkereset a kereskedelemben 10,1 %-kal nőtt a 2009. január-júniusi adatokhoz viszonyítva, döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának köszönhetően. Kereseti adatok 2010. január-június hónapban: Kereskedelem Megnevezés
Nemzetgazdaság összesen Vált. %-a Ft/fő 2009-hez
Ft/fő
Vált. %-a 2009-hez
Havi bruttó átlagkereset
185 593
106,5
204 105
103,0
Havi nettó átlagkereset
122 499
110,4
133 412
109,6
Forrás: KSH – Létszám és keresetek a nemzetgazdaságban 2010. január-június Az általános gazdasági és pénzügyi válság hatására az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a bértárgyalások fontossága. A 2010-es évre vonatkozó bértárgyalások eredményességét nagyban befolyásolta az ország rossz gazdasági kilátása, hiszen a versenyszférában működő cégek bérfejlesztési hajlandóságát ez határozta meg leginkább. Alapszervezeteinknél a bértárgyalások 2009 végén, ill. 2010 elején az általában szokásosnál is több nehézséggel folytak. Az adórendszerbeli változások miatt különváltak a természetbeni juttatásokról szóló tárgyalásoktól. A 2010. évi
7
adótörvény módosítások az adómentesen adott természetbeni juttatásokat hátrányosan érintették, különös tekintettel a hideg étkezési utalványokra. Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelmi cégek 80 %-a megtartotta a béren kívüli juttatásokat, és sok helyen az adóterhet is átvállalták a munkáltatók. A 2010-ben is megtartott juttatások közül első helyen a melegétkezési-utalvány szerepel. A hidegétkezési jegyeket a magas adóteher miatt egyáltalán nem tartották meg a cégek, ahol eddig „hideget” adtak, ott szinte majdnem mindenhol átváltották „melegre” ugyanolyan értékben. Ritka kivétellel még a 25 %-os adóterhet is felvállalták. Második, harmadik helyen az egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás szerepel. Megmaradt juttatásként a helyi utazási bérlet, viszont az iskolakezdési támogatást és az üdülési csekket nem mindenhol adják a dolgozóknak. Azok a cégek, amelyek cafetéria rendszer keretében adták a dolgozóiknak a természetbeni juttatásokat, a hidegétkezési és a kultúra-utalvány kivételével meghagyták a rendszer kedvezményes adózású elemeit. Többségük azonban a 2009-es szinten tartotta a bruttó összeget, ami azt jelenti, hogy az adóterhek bevezetése miatt a dolgozóknak jelentősen csökkentek a juttatásai. Nagyon kevés az olyan cég, amely az erre fordított bruttó keretet megnövelve bevállalta az adóterhet. A munkáltatók gyakran kitértek az érdemi tárgyalások elől, számos helyen elfogadhatatlanul és indokolatlanul alacsony kereset-növelési javaslatokat tettek, miközben a munkavállalók már az infláció által megnövelt kereskedelmi árakat, gáz- és villanyszámlát, illetve utazási költségeket fizették. Több alapszervezetünk jelezte, hogy a cégek rossz gazdálkodási helyzete következtében a munkavállalók egyáltalán nem számíthattak bérfejlesztésre. Miután 2009-ben sok helyen elmaradt a béremelés, a cégek többsége az idén is az inflációnál kisebb mértékű emelést (2-3 %) ajánlott a kisebb keresetűeknek (0120 ezer forint). A 2010. évi bértárgyalásokat nehezítette az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2009. december 1-jei megállapodása, mely a 4 %-os infláció ellenére azt ajánlotta a cégek számára, hogy csak azokon a munkahelyeken legyen béremelés, ahol a keresetek növelésének feltételei biztosítottak, vagyis a vállalkozás piaci helyzete, a bevételi és kiadási szerkezete, illetve a teljesítmények ezt megalapozzák. Mindezen szempontokat figyelembe véve, az idei bértárgyalások komoly feszültségeket tartogattak. Tovább nőttek az egyenlőtlenségek a munkavállalók között (fizikai-szellemi, beosztott-menedzser, főváros-vidék viszonylatban), ami a rosszabbul járókat az átlagosnál is hátrányosabban érintette. Az ország pénzügyi stabilizációjára, a bérnövekedés visszafogására irányuló törekvések negatív hatásait tehát éppen az a nagy létszámú, kiskeresetű réteg fizeti meg, amely a konjunktúra idején a dinamikusabb keresetnövekedésből sem részesült annyira, hogy megélhetésében a minőségi változáshoz közelítő hatások is érvényesülhettek volna.
8
III. AZ ÉRDEKVÉDELEM SZEREPLŐI, S AZOK JELLEMZŐI 1. A munkaügyi munkavállalók)
kapcsolatok
individuális
szereplői
(munkaadók,
A KASZ minden évben számba veszi és értékeli az alapszervezeteknél a vállalatvezetés és a munkavállalók között kialakult kapcsolatokat. Elsődlegesnek tekinti a foglalkoztatás biztonságát, a munkahelyek megőrzését és a párbeszéd fontosságát. A vállalkozások első lépése a válsághelyzetre való tekintettel minden esetben a kiadások csökkentése volt, ezen belül jellemzően a külső szolgáltatások leépítésére, és a belső költségek racionalizálására került sor. Ez utóbbi jellemzője a dolgozói béremelések elhalasztása, illetve a csökkent tevékenység melletti nélkülözhető munkaerő elbocsátása. 2009-ben a legnagyobb létszámveszteséget a nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar szenvedte el. Emellett a kereskedelem területén is jelentősen mérséklődött a foglalkoztatottak létszáma. A gazdasági válságra adott munkaerő-piaci válaszok közül széles körben alkalmazzák a(z átmeneti) munkaidő-csökkentést. A másik elterjedt forma a teljes munkaidős szerződések egy részének átsorolása, hogy a munkával rendelkezők száma minél magasabb maradhasson. Az elmúlt időszakban megnőtt a törvények be nem tartásából adódó szabálytalanságok száma. A munkáltatók úgy érzik, hogy a válságra való hivatkozással felrúghatják a Munka Törvénykönyve szabályait, súlyosan érdeksértő intézkedéseket vezethetnek be. A munkavállalók nem mernek fellépni saját érdekükben. Sokszor írnak alá - kényszer hatására – közös megegyezést, vagy nevük elhallgatását kérve fordulnak hozzánk panaszaikkal. 2. A munkaügyi kapcsolatok kollektív szereplői: az üzemi tanácsok működése A 2007. év végi üzemi tanács választások eredményeiből látszik, hogy a KASZ a kereskedelemben az egyedüli reprezentatív ágazati szakszervezet. A KASZ-hoz tartozó alapszervezeteknél – ott ahol az üzemi tanácsok hároméves mandátuma lejár – 2010-ben újabb választások szükségesek. A 2009. évi az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény értelmében a KASZ ágazati párbeszédben való részvételéhez rendkívül fontos, hogy 2012. augusztus 19-ig minden kereskedelmi munkáltatónál legyen regisztrált üzemi tanács vagy üzemi megbízott.
9
Szakszervezeti tevékenységünk eredményességének tekinthető, hogy ebben az évben üzemi tanács választásra kerül sor három olyan alapszervezetünknél is (BAUMAX, KIKA, OBI), ahol korábban nem működött üzemi tanács. Nagy kihívást jelent ebben az évben az üzemi tanács választás a TESCO-nál, itt ugyanis a korábbitól eltérő módon kerül sor a választásra, és egy „konkurens” szakszervezettel is fel kell vennünk a versenyt. Szakszervezetünk érdekképviseleti és érdekvédelmi munkájának eredményessége, többek között a kollektív szerződés megkötésének lehetősége, fellépésünk hatékonysága múlik azon, hogy a munkahelyeken reprezentatívak legyünk. 3. A munkaügyi kapcsolatok intézményei Lényegesen nem változott a KASZ érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások körében a kollektív szerződéssel való lefedettség. A multinacionális cégeknél szakszervezetünk nagy erőfeszítései ellenére igen kevés sikerrel járnak a kollektív szerződés megkötésére irányuló kezdeményezéseink. Egyes cégeknél már több éve tárgyalunk a szerződés tartalmáról, de a munkáltatói elzárkózás miatt még nem került sor a KSZ aláírására. A KASZ évek óta arra törekszik, hogy a kereskedelemben legyen minden munkáltatóra kiterjedő ágazati kollektív szerződés és bérmegállapodás. Az ágazati kollektív szerződés megkötésére mind a mai napig nem került sor a munkáltatói oldal időhúzó magatartása miatt. Ha hatályba lép – a már oly régóta emlegetett – új Munka Törvénykönyve, a kollektív szerződések az eddiginél sokkal nagyobb jelentőségűek lesznek a munkahelyeken és az ágazatokban egyaránt. Ám ehhez az szükséges, hogy ne csak a munkavállalók, ill. a szakszervezetek legyenek érdekeltek a kollektív szerződéskötésben, hanem a munkáltatók is. IV. AZ
ÉRDEKVÉDELEM ESZKÖZEI
LEGFONTOSABB
TARTALMI
KÉRDÉSEI,
1.) A KASZ az elmúlt egy évben sem adta fel a vasárnapért folytatott küzdelmet. 2010 márciusában úgy Magyarországon, mint az Európai Unióban ismét napirendre került az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése. Brüsszelben az Európai Parlament épületében megtartott Első Szabad Vasárnap Konferencia összegyűjtötte mindazokat, – kezdve a politikai pártoktól egészen a civil szféráig, egyházi intézményekig és szakszervezetekig – akik elutasítják a vasárnapi foglalkoztatást. A konferencián elfogadásra került, hogy egymillió uniós állampolgár aláírása szükséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze az üzletek
10
vasárnapi zárva tartásának megvitatását, és egy egységes uniós irányelvet fogadjanak el ezzel kapcsolatosan. Addig, amíg az uniós aláírásgyűjtő ív nem készül el a KASZ úgy döntött, hogy a honlapján számba veszi és regisztrálja mindazokat, akik támogatják ezt a kezdeményezést. Az általános pénzügyi és gazdasági válság hatására napjainkban Magyarországon egyre több kereskedelmi lánc egyetért a vasárnap kötelező pihenőnappá nyilvánításával – feltéve, hogy ezt valamennyi kereskedelmi vállalat betartja. Egyes multinacionális cégek szerint a vásárlók szeretik azt a fajta szabadságot és kényelmet, amit a vasárnapi nyitva tartás lehetővé tesz számukra. Ennek a szabadságnak az árát azonban hazánkban közel félmillió munkavállaló fizeti meg. 2.) 2010. május 14-én a leköszönő Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Miniszter által aláírt, és 3 nap múlva életbe lépett rendelettel egy csapásra leértékelte a szaktárca a kereskedelem területén egy sor munkakörben (ruházat, cipő, zöldség-gyümölcs, papír-írószer, könyv, lakberendezés, piacfelügyelő) a szakképesítést. Többszöri próbálkozásuk „sikereként” egy salátatörvénybe ágyazottan született meg a rendelkezés. E szerint a felsorolt munkakörök betöltését már idejétmúlt dolog szakképzettséghez kötni. A KASZ véleménye szerint a képzési követelmények lazítása a szakma presztízsének további leépüléséhez, a szakma felhígulásához, a területen dolgozók helyzetének romlásához vezet. Szakszervezetünk keresi a módját a rendelet felülvizsgáltatásának, és ennek eredményéül a szakképzés presztízsének megőrzését. Fontosnak tartjuk, hogy a pénztárosok megkapják a szakmai bérminimum összegét, melynek érdekében levelet írtunk az illetékes miniszternek. 3.) Érdekképviseletünk egyik legfontosabb feladatköre a munkaügyi egyeztetés. Az elmúlt időszakban egyre több szakszervezeti és nem szakszervezeti tag is segítségünket kérve felkereste a KASZ tisztségviselőit. Az alapszervezeti szintű egyeztetéseket első lépésben a helyi szervezetek végzik, de számos esetben a KASZ megyetitkárai, a központi vezetők, szakértők és a jogsegélyszolgálat közreműködésével sikerült csak eredményeket elérni. A munkáltatók képviselőivel többek között az alábbi témákban folytattunk egyeztetéseket: • A KIKA Lakberendezési Kft-nél többszöri tárgyalás eredményeként elértük, hogy a dolgozóknak tiszta személyi alapbérként kerüljön kifizetésre a szakmai bérminimum összege. • A SPAR-nál hosszadalmas egyeztetések után sikerült csak a kollektív szerződés módosítást aláírnunk, valamint a gépkocsivezetőket érintő hátrányos munkáltatói intézkedések ügyében is konzultációt kezdeményeztünk.
11
• Az OBI ügyvezetésével Együttműködési Megállapodást kötöttünk, és félévente egyeztetünk a munkavállalókat érintő kérdésekben. • A rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása a célunk a TESCOnál is. Bár ennél a cégnél nem egyedüli szakszervezetként vagyunk jelen, de reprezentativitásunkat megőriztük, és a vállalatvezetés is elismeri jelenlétünket. 4.) A beszámolási időszakban munkánk növekvő részét képezte tagjaink egyéni és csoportos jogvédelme, jogi tanácsadás a hozzánk fordulók részére. A korábbi évek gyakorlatát folytatva a bíróság elé került jogvitákat kivétel nélkül megnyertük. Néhány esetben a munkavállaló, illetve a munkáltató peren kívüli egyezséget kötött az ügy rendezése érdekében. A viták témái továbbra is a leltárhiány, illetve a munkaviszony jogellenes megszüntetése. A perek során érintett cégek többek között: Schlecker Kft, Libri, Auchan, Tesco, Spar. Szakszervezetünk a dm, valamint az Electroworld Kft-vel szemben az OMMF (Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség) vizsgálatát kezdeményezte az együttműködés hiánya miatt. Mindkét esetben a vizsgálat elmarasztaló volt, és a hatóság bírságot rótt ki a cégek felé. 5.) A korábban 2500 példányban kiadott, és tisztségviselőink, valamint tagjaink körében szétosztott „Védd magad” című kézikönyvünk nagy sikerére való tekintettel, elkészült a sorozat második kötete. Sőt, újabb pályázatot adtunk be az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez a harmadik kötetre, amely a kereskedelem egyes területein a munkavédelem gyakorlati alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Ez tükrözi, hogy szakszervezetünk minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy felhívja a dolgozók figyelmét a munkavédelmi szabályok betartására. 6.) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt TÁMOP 2.5.1. pályázatunk keretében több szempont alapján is fejlesztettük szervezetünket, hogy hatékonyabb érdekképviseleti munkát tudjunk ellátni. A fenti pályázat égisze alatt megvalósult képzéseinkről már az előző évi beszámolónkban számot adtunk. Ebben a beszámolási időszakban elkészült szervezetfejlesztési tervünk, kiadtuk az „Amit a bérről tudni kell” című szakmai kiadványunkat, felfrissítettük szórólapjainkat, a KASZ honlapja új külsőt kapott. Megújult honlapunkon a KASZ-online felületen tartjuk a kapcsolatot munkatársainkkal, elnökségi tagjainkkal, valamint számos fontos, aktuális témát jelentetünk meg rajta, amelyek érdeklik tagjainkat és segítséget nyújtanak tisztségviselőinknek. 7.) A mai változó politikai és gazdasági körülmények között fontos számunkra, hogy tagságunkat megőrizzük. Az újonnan belépő dolgozókat meg kell nyernünk a szakszervezet számára, a régieket meg kell tartanunk, a
12
kilépetteket pedig nyomon kell követnünk és meg kell győznünk arról, hogy ne adja fel tagságát, hanem az új munkahelyén is keresse a KASZ tisztségviselőit. Ezt a célt szolgálja tagkövető-tagnyilvántartó rendszerünk, melynek bevezetésén folyamatosan dolgozunk. 8.) A vizsgált időszakban nagy gondot és energiát fordítottunk a KASZtagoknak nyújtott szolgáltatások megtartására, továbbfejlesztésére. Legjelentősebb és legkedveltebb szakszervezeti szolgáltatásaink: ¾ teljes körű jogi tanácsadás és képviselet elsősorban a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben, ¾ a támogatásra rászorultak anyagi segítése a KASZ segélyezési rendszerének keretében (a rendszerbe belépett alapszervezeteknél), pl. 2010. I. félévében 605 fő részére 9.175 eFtot folyósítottunk. ¾ valamennyi szakszervezeti tag, és igény esetén családtagjaik balesetbiztosítása a nap 24 órájában, a világ bármely táján bekövetkezett baleset esetén a SIGNAL Biztosítóval kötött szerződés alapján, ¾ a munkavégzése során pszichés, vagy testi épségében károsodott tag anyagi támogatása, erkölcsi védelme az „Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” keretéből, ¾ rendszeres, közérdekű írásos tájékoztatók a tagok számára, melyet kiegészítenek a helyi alapszervezeti információk, ¾ a felújított badacsonytomaji üdülőnket szakszervezeti tagjaink és közvetlen hozzátartozóik kedvezményes térítési díjjal vehetik igénybe. Szolgáltatásaink körét ebben az évben egy kedvezményes Vodafonetarifacsomaggal bővítettük, melyet tagjaink tagságuk igazolása után vehetnek igénybe az ország bármely területén. 10) Minden, a tagságunkat érdemben érintő ügyben igénybe vesszük a külső nyilvánosságot. A beszámolási időszakban számos – a KASZ-szal kapcsolatos - aktuális üggyel foglalkoztak az országos és a helyi lapok, valamint az elektronikus média. Ezek voltak: az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése, munkaidő, pihenőidő betartásának szabályai, bérügyek, szakképzés. E nagyon fontos tömegtájékoztatási munkában a KASZ vezetőin kívül nagy szerepet játszottak megyetitkáraink is. A megyei sajtóval ők tartják a kapcsolatot, ugyanis a megyei városokban, községekben élő emberek elsősorban a helyi lapokból tájékozódnak.
13
V. A KASZ SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1. A KASZ testületei A KASZ testületei az alapszabályban és a szervezeti működési szabályzatban meghatározottak szerint rendszeresen működtek. Az Elnökség szükség szerint tartotta üléseit, melyeken döntően az aktuális kérdések, valamint a szakszervezeti munkához szükséges információk kerültek megvitatásra. A KASZ minden megyében és Budapesten is jelen van. Megyetitkáraink rendszeresen tartanak megyei/budapesti titkári fórumokat. Szakszervezetünk tevékenységében meghatározóak a munkahelyi alapszervezetek. Saját testületeik ülésein biztosítják a cégszintű szakszervezeti munka nyilvánosságát és hozzák meg döntéseiket a helyi érdekvédelmi munkával kapcsolatos kérdésekben. 2. A KASZ bizottságainak működése A beszámolási időszakban a Multinacionális Cégek Szakmai Bizottságának ülésére két alkalommal került sor. Az üléseken a gazdasági válság hatására a multinacionális cégeknél kialakult helyzetet, a KASZ jelenlétét, a bértárgyalások eredményeit, illetve a 2010. évi üzemi tanács választásokra való felkészülést vitatták meg a résztvevők. A cégek SZB-titkárai aktívan részt vettek a bizottság munkájában, és elmondták, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági és politikai helyzetben mindenképpen fontos, hogy a bizottsági munka megújuljon és a multi cégeket érintő aktuális kérdéseket, valamint a szakszervezet szerepét és helyzetét szervezett fórum kereteiben tárgyalhassák meg. A Takarékszövetkezetek és Pénzintézetek Országos Bizottságának ülése a beszámolási időszakban vezető váltás miatt elmaradt, de az év második felében a tagozat új vezetőjével egyeztetve megtartja értekezletét. Mindenképpen szükséges a tagozat megújítása, és egy átfogó szervezési terv kidolgozása e szektor bevonására a szakszervezeti munkába. A jelenlegi helyzeten változtatva új alapokra kell helyeznünk kapcsolatunkat a takarékszövetkezetekkel, aktívabb munkát kell vállalnunk a szervezés területén, és meg kell fogalmaznunk azokat a célokat, amelyeket ezen a területen szeretnénk elérni. 3. Rétegszervezetek A Fiatalok Tagozata az elmúlt évben az elvárhatónál kisebb aktivitással működött. A KASZ megújult honlapján külön felületet biztosított a tagozat számára, és minden segítséget megad ahhoz, hogy munkáját új alapokra helyezze. Ennek első lépéseként a tagozat vezetőjét a KASZ a jövőben főállású munkatársként alkalmazza. A tisztségviselők számára évi két alkalommal felkészítő oktatást tartunk, melyen kialakítjuk az elkövetkezendő időszak programjait, feladatait.
14
4. A szervezetpolitikában elért eredmények Az elmúlt időszakban szervezési munkánkban kiemelt fontosságot kapott a tagszervezés. E munkának elsődleges célja a meglévő tagok megtartása és új tagok megnyerése a KASZ számára. 2009. október-november hónapban „Tegyünk keveset, de tegyük sokan!” címmel nagyszabású, az egész országra kiterjedő tagszervezési akciót hirdettünk. Az elért eredményeket megyénként, alapszervezetenként és a beszervező személye alapján értékeltük. ¾ Országos eredmények: Az akció előtti hónaphoz képest a KASZ taglétszám növekedése összesen 917 fő volt, ami 5,5 %-os növekedést jelentett, tagdíjbevételünk pedig 9,5 %-kal (1,9 millió forint) emelkedett. ¾ Megyei-budapesti eredmények: A megyei értékelés alapján kimagasló eredményt ért el Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye. ¾ Alapszervezeti eredmények: Az országos és a megyei eredményeket alapvetően befolyásolta az AUCHAN, a SPAR és a TESCO SZB-titkárai által végzett tagszervező munka, továbbá meg kell még említenünk a Penny Marketnél elért jelentős taglétszám növekedést is. A fentieken túl sikerrel zárultak a megyei „portyanapok” Zala és HajdúBihar megyében, melyeken megyetitkáraink, SZB-titkáraink és a szervezés munkatársai az említett két megyében lévő kereskedelmi cégeket keresték fel és tájékoztatták a munkavállalókat a szakszervezetről. A napi szervezési munka mellett három megyében – Baranya, Hajdú-Bihar és Veszprém – osztályfőnöki óra keretén belül megyetitkáraink találkoztak a Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskolák diákjaival és tájékoztatást adtak részükre a KASZ-ról. Hajdú-Bihar és Szolnok megyékben folytattuk bemutatkozó akciónkat a plázákban, KASZ standot állítottunk fel, és terjesztettük szórólapjainkat. Kiemelkedő eredményeket értünk el Komárom-Esztergom megyében a takarékszövetkezetekkel való együttműködésben. Az elmúlt félévben két alapszervezetünknél – a TESCO-nál és a SPAR-nál – országos bizalmi testületi ülés megtartására került sor. A rendezvényeken a részvétel várakozáson felüli volt. A bizalmi munkatársak az ország minden részéről képviselték a tagságot, és megosztották a véleményüket olyan fontos kérdésekben, mint pl. a TESCO-nál a kollektív
15
szerződés kötési tárgyalások megkezdése, illetve a SPAR-nál a 2011. évi étkezési utalvány, valamint a kollektív szerződés fontossága. Az üléseken részt vettek a munkáltatók képviselői is. Az alapszervezetek száma, taglétszáma és bruttó tagdíjbevétele a beszámolási időszakban az alábbiak szerint alakult:
Év
Alapszervezetek száma/db
Szakszervezeti tagok száma/fő
Szakszervezeti bruttó tagdíjbev./ezerFt
2008
213
17.740
228.972
2009
197
18.341
258.186
2010. I. félév
191
18.170
129.648
a.) A 2009. évi Országos Értekezlet óta eltelt időszakban nagy gondot fordítottunk tisztségviselőink oktatására, hiszen mind a tagszervező, tagmegtartó, mind az érdekvédelmi feladatok színvonalas ellátásához elengedhetetlen, hogy munkatársaink jól felkészültek legyenek. 2010 februárjában számítógépes oktatást szerveztünk a multinacionális cégek SZB-titkárai, valamint a KASZ megyetitkárai és munkatársai részére. Ezen a KASZ belső levelezési rendszerének, valamint tagnyilvántartó rendszerének használatát és a számítástechnika alapjait sajátíthatták el a résztvevők. Országos sikert ért el a háromnapos „Megújuló tudás, megújuló szakszervezet” című felkészítő értekezletünk, melyet 200 régi és új szakszervezeti tisztségviselő részvételével ebben az évben Siófokon tartottuk. A háromnapos tréning olyan kiváló előadóknak adott helyet mint Kéri László politológus, Jávorkai Judit tréner, coach, valamint dr. Dudás Katalin OMMF elnök, dr. Kozák Ákos a Gfk Hungária ügyvezető igazgatója. A KASZ tisztségviselőinek lehetősége nyílt betekinteni a szakszervezet eddigi és ezt követő tevékenységébe, valamint tájékozódhattak az elkövetkező időszak politikai helyzetének alakulásáról, választ kaphattak a pódiumbeszélgetés résztvevőitől a szakmát érintő aktuális kérdésekre. Mint minden évben, ebben a beszámolási időszakban is megtartottuk a megyékben az aktuális adó- és tb jogszabály változásokra felkészítő oktatásunkat. Az oktatásokon kívül rendszeresen tájékoztattuk megyetitkárainkat, alapszervezeteink tagjait a szakmai témákat magyarázó és a tennivalókat meghatározó írásos anyagokkal. Átalakítottuk információs rendszerünket egy korszerűbb, informatikai alapon működő rendszerré, amely a KASZ újonnan elkészült honlapján keresztül a KASZ-online felületen valósul meg. A KASZ-online
16
használatához hozzáférést biztosítottunk az elnökség tagjainak, megyetitkárainknak, valamint a KASZ munkatársainak. Terveink között szerepel, hogy a rendszert elérhetővé tegyük az alapszervezeti titkárok részére is. Létrehoztuk a KASZ-Jogszabályfigyelőket, amelyekben rendszeresen tájékoztattuk tagjainkat az aktuális jogszabályváltozásokról. VI. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNK A globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint a térségünkben végbement globalizációs folyamatok minden korábbinál világosabbá tették a nemzetközi szintű munkavállalói érdekképviseletek fontosságát. A fenti folyamatok következményei, illetve a válságkezelési intézkedések hatásainak elemzése számos alapvető kérdést vet fel, melyekre a nemzetközi és az európai szakszervezeti mozgalom keresi a válaszokat. A munkavállalókra gyakorolt hatások, a nemzeti és közösségi érdekek ütköztetése, a globális szabályozások kérdése, a demokratikus, szociális értékeket érő kihívások szerepeltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom napirendjén. Magyar érdek is, hogy egységesebbé váljon a munka világának szabályozása, a méltányos megélhetést biztosító tisztes munka elérhetősége. A KASZ minden évben részt vesz a „Bécsi Párbeszéd” találkozón, mely fő témaként kezeli az üzletek vasárnapi nyitva tartásának szabályozását Európa valamennyi országában. Kiemelkedő jelentőségű nemzetközi esemény volt ebben az évben az első Európai Szabad Vasárnap Konferencia, mely Brüsszelben az Európa Parlament épületében került megrendezésre. A rendezvényen Európa valamennyi országának civil szervezetei, egyházai, szakszervezetei képviseltették magukat, és elfogadták azt a nyilatkozatot, mely szerint aláírásgyűjtésbe kezdenek annak érdekében, hogy a vasárnapi munkavégzést európai jogszabály korlátozza. Amennyiben elkészül az uniós aláírásgyűjtő ív, úgy a KASZ is csatlakozik ehhez az akcióhoz. Továbbra is fenntartjuk a V3-as (visegrádi) együttműködést a szlovák és a cseh társszervezetekkel, mert ennek keretében számtalan operatív egyeztetésre nyílik mód.
Az elmúlt húsz év alatt gyökeresen megváltozott a világ, változtak az emberek, és azok a követelmények is, amelyeket a szakszervezettel szemben támasztanak a munkavállalók. Ebből az következik, hogy nekünk – a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének – is változnunk kell! Egy sor kérdés van, amit fel kell tennünk magunknak: képesek vagyunk-e hatékonyan működtetni a szervezetünket? Meg tudjuk-e szólítani a munkavállalókat? Tudjuk-e őket megfelelően képviselni, ha kell erőt, egységet alkotva közösen fellépni?
17
Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre „igen”-nel válaszoljunk egy erős, egységes, dinamikus és modern szakszervezetre van szükségünk, melynek ereje a tagok összefogásában rejlik. Szükségünk van a fiatalok dinamizmusára, az utánpótlásra, arra, hogy a munka világába kikerülve tisztában legyenek jogaikkal. Továbbra is fontosnak tartjuk a szociális párbeszédet úgy országos szinten, mint a munkáltatókkal. Ahhoz, hogy szakszervezetünk sikeres és erős legyen minden kolléga együttműködésére és kitartó munkájára számítunk.
Budapest, 2010. szeptember 9.
KASZ ELNÖKSÉGE
