KABA VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA évi MÓDOSÍTÁS

KABA VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2011. évi MÓDOSÍTÁS KABA Város Önkormányzat Képviselő- testületének 22/2004,(VIII.16.)sz. rendeletével jóváhagyott, 34/2007. (X. 19.) sz. 12/2010.(V.21.) és 5/2012.(II.17.) sz. rendeletével módosított Helyi Építési Szabályzata egységes szerkezetben

Összeállítva: Módosítás

:

Mikroklíma Kft: Gara Zsigmond vezető településtervező: 2004. Cívisterv Bt. : Zsemberi István vezető településtervező: 2007-2011.

Kaba HÉSZ 1

TARTALOMJEGYZÉK A SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATHOZ Tervek: SZ-1m x

A külterület szabályozási terve

SZ-1/Gm

Északnyugati gazdasági terület és környezetének szabályozási terve

M 1:20 000 M 1:6000

SZ-2m x

A belterület és környezetének szabályozási terve M 1: 4000

SZ-3

Városközpont szabályozási terve

HÉSZ: I. Fejezet 1.§ általános előírások 2.§

a rendelet szerkezete

3.§

területfelhasználási egységek

4.§

egyes szabályozási jelek értelmezése

5.§

az építés helyi feltételei általában

II. Fejezet Az övezetek részlete előírásai: 6-7-8-9.§

lakóterületek

10-11.§

vegyes területek

12-13-14.§

gazdasági területek

15.§

üdülőterületek

16.§

különleges területek

17-18.§

közlekedési területek

19-20.§

zöldterületek

21.§

erdőterületek

22-23-24.§

mezőgazdasági területek

25-26-27-28.§

vízgazdálkodási területek

29.§

funkcióváltásra szánt területek

M 1:2000

Kaba HÉSZ 2

III. Fejezet Az értékvédelem általános előírásai 30.§

az épített környezet védelme

31.§

a természeti környezet védelme

32.§

a környezet védelme

33.§

a környezetállapot

IV. 34.§

Fejezet sajátos jogintézmények

V. Fejezet 35.§ záró rendelkezések 1.sz. melléklet A HÉSZ-ben szerepeltetett, helyi sajátosságokból adódó fogalmak meghatározása 2. sz. melléklet Az állattartó épületek védőtávolságai

Kaba HÉSZ 3 1

Beiktatta: 7/2005.(III.25.) Ö. r. Hatályos: 2005. III. 25-től

KABA Város Önkormányzat Képviselő- testületének 22/2004,(VIII.16.)sz. rendeletével jóváhagyott, 34/2007. (X. 19.) sz.2,12/2010.(V.21.) sz.3 és 5/2012.(II.17.) sz.4 rendeletével módosított

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA egységes szerkezetben

Kaba Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A. §-ának (2) bekezdése alapján A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatkörében, az e tv. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ának (3) bek. a) pontjában kapott hatáskörében az alábbi rendeletet alkotja.

2

Alaprendeletet módosító 2007. évi rendelet Alaprendeletet módosító 2010. évi rendelet 4 Alaprendeletet módosító 2012. évi rendelet 3

Kaba HÉSZ 4

I. FEJEZET 1. § Általános előírások A rendelet hatálya: (1)

Területi: Kaba igazgatási területe.

(2)

Szakmai: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 1.§-a szerinti eljárások.

Tervi mellékletei: 1.sz. mell. A Hész alkalmazásával kapcsolatos fogalmak Külterület szabályozási terv 4 M= 1:20 000 2.sz. mell. - Sz-1mx 3.sz. mell. - Sz-1/Gm Északnyugati gazdasági terület és környezetének szabályozási terve M=1: 6 000 x 4 4.sz. mell. - Sz-2m Belterület és környezetének szabályozási terve M= 1: 4 000 M=1: 2000 5.sz. mell. - Sz-3 SZ-3 Városközpont szabályozási terve 3 6.sz. mell.

Országos- és térségi övezetek lehatárolása 4

A/3

2. § A rendelet szerkezete (1)

Az OTÉK általános érvényű előírásait a helyi érdekeknek megfelelően a HÉSZ konkretizálja és pontosítja, ezért a kettőt együtt kell alkalmazni. Ahol az övezeti jelhez HÉSZ előírás nem tartozik, ott az OTÉK vonatkozó előírása érvényes

(2)

A HÉSZ rendelkezik a) településen található és tervezett területfelhasználási egységekről, b) egyes szabályozási jelek értelmezéséről, c) az építés feltételeiről általában, d) az építés feltételeiről övezetenként - a funkcionális tartalom és - a normatív küszöbértékek vonatkozásában, e) az értékvédelemről - az épített környezet - a természeti környezet és - az emberi környezet vonatkozásában.

Kaba HÉSZ 5

3. § A területfelhasználási egységek (általános és sajátos használat szerint) Beépítésre szánt területek: (1)

Lakóterület: -

kertvárosias: Lke

-

kisvárosias: Lk-1, Lk-2

-

falusias: Lf

(2)

Vegyes terület: településközpont vegyes: Vt-1, Vt-2, Vt-3

(3)

Gazdasági terület: -

kereskedelmi szolgáltató: Gksz

-

jelentős mértékű zavaró hatású ipari: Gip-1

-

egyéb ipari: Gip-2

-

mezőgazdasági ipari terület: Gmg 3

(4)

Üdülőterület: üdülőházas: Üü

(5)

Különleges terület: -

sportolási célú: Ksp

-

strand gyógyászati szerepkörrel is: Kst

-

kegyeleti célú: Kk-1, Kk-2

-

Hulladékkezelők és lerakók: Kh-1, Kh-2, Kh-3

Beépítésre nem szánt területek: (6)

Közlekedési célú területek: a)

közúti, hiearchia szerint: - főút: KÖu-1 - országos mellékút: KÖu-2 - helyi gyűjtőút: KÖu-3, KÖu-3/a - kiszolgáló út, - kerékpárút, - mezőgazdasági feltáró út: KÖu-4 - közterületi parkoló: P - gyalogostér: KÖgy

Kaba HÉSZ 6

c)

vasúti: - vasútállomás, - kétvágányú villamosított vasút: KÖk-1 - iparvasút: KÖk-2

(7)

(8)

(9)

(10)

Zöldterület: -

Díszpark: Z-1

-

Közpark: Z-2

Erdőterület: -

Gazdasági: Eg

-

Védelmi: Ev

-

egészségügyi szociális turisztikai: Ee

Mezőgazdasági: -

általános (részben másodlagos hasznosítással): Má-1, Má-2/a,b,c

-

kertes: Mk

Vízgazdálkodási: -

Folyóvizek: V-1

-

állóvizek (a víztározó havária esetén a mezőgazdasági általános egy részének másodlagos használata): V-2, V-3

-

védett vízbázis: V-4 4. § Egyes szabályozási jelek értelmezése

(1)

Az Mb –vel jelölt területek beépítésének feltétele a felszín, a talaj és a víz rendezését megoldó mérnöki beavatkozás. Építési engedélyt csak talajmechanikai szakvéleményt és statikus szaktervező által készített alapozási tervet is tartalmazó dokumentációra adható.

(2)

A belterületen a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal: a)

ahol az alaptérképi állapottal szemben változtatást okoz, az OTÉK szerinti tervezett szabályozási vonal

b) ahol az alaptérképi állapottal megegyezik, jelképes jel. (3)

Beépítésre szánt és nem szánt terület határa: a)

belterületen az elválasztó vonalak, és övezeti határvonalak, valamint a tervezett belterületi határ által meghatározott.

Kaba HÉSZ 7

b) Az igazgatási területen az SZ-2/m terv területének érvényességi határa és az övezeti határ. (4)

Övezet határa: ahol a (2), (3) bekezdés szerinti határvonalakkal nem esik egybe.

(5)

Építési vonal: jelölve van a gyűjtő és forgalmi utakon, a szükséges helyeken, az újonnan beépülő

a)

területeken, valamint ott, ahol -

az utcaképi elvárásokat és

-

a későbbi beavatkozás lehetőségének kialakítását szolgálja.

Ott, ahol nincs jelölve, a jelenlegi telekhatártól számított 3,0-6,0 m között változik iterációs módszerrel úgy, hogy a nagyobb értékeket az utca szűkület mértékének függvényében kell alkalmazni. Az előkert mérete az utcaszűkület megszüntetése után adódik egységesen 3,0 m-ben. A szűkület megszüntetése az alaptérképi adottságokhoz igazodva helyszíni szemle alapján történjen. b) az építési vonal által meghatározott előkertben

(6)

-

a gazdasági területen park, parkoló és kapusház létesíthető

-

egyéb helyeken felépítmény nem létesíthető.

Építési határvonal: a) ahol a hátsó határvonal jelölve van az

-

a területhasználat célszerűségét, illetve

-

a zavaró áthatások mérséklését

szolgálja. b) ahol nincs jelölve:3

-

Az oldalkert mérete oldalhatáron álló beépítési mód esetén az övezetben előírt legnagyobb építménymagassággal megegyező érték, szabadonálló beépítési mód esetén az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság felével megegyező érték.

-

A hátsókert mérete az Oték előírásai szerint határozandó meg.

c) A 25 m-t meg nem haladó mélységű telkeknél a hátsó építési vonal lehet a hátsó

telekhatár is de ott a fal tűzfalként történő kialakítása kötelező.

Kaba HÉSZ 8

(7)

Építési hely: az (5), (6) bekezdés által meghatározott területen belül az övezetenkénti előírásoknak megfelelő telekhányadig helyezhetők el építmények úgy, hogy a főrendeltetési épülethez igazodjanak és védőtávolságaik a szomszédos telkekre és a közterületekre nem nyúlhatnak át. A lakó övezetekben (Lf, Lke, Lk-jelű építési övezetek) az utcafronti telekhatártól számított 25 m távolságig úgynevezett lakózóna került kijelölésre, ahol a lakó funkciót zavaró, az övezetben egyébként elhelyezhető építmények (gazdasági tevékenység célját szolgáló, ill. állattartó épületek) nem helyezhetők el. Az övezetben megengedett tevékenységek közül a kereskedelmi, szolgáltató

tevékenységek

számára

szolgáló

építmények

a

lakó

zónában

elhelyezhetőek. A többi szabályozási jel az OTÉK-ban meghatározottakon túl egyéb jelentéstartalmakat nem hordoz. 5. § Az építés helyi feltételei általában (1)

Az építési telek: a) méretének normatív előírásai az övezetenkénti táblázatokban rögzítve, b) a normatív méret minimum-értékként való betartása telekcsoport újraosztása

esetén kötelező, c) a kialakult helyzet kezelésének célja a telekállomány méretadottságainak

lehetséges mértékű kiegyenlítése, ezért a telekegyesítés, telekfelosztás és telekhatár rendezés során -

a normatív érték kétszeresét meghaladó méretű telek belterületen3 ne keletkezzen,

-

a normatív értéket el nem érő telek területe nem csökkenhet,

-

a kisebb méretű telek növelése során az érintett nagyobb méretű telek területe a normatív érték alá nem csökkenhet,

-

a telek homlokmérete a normatív érték 90 %-a alá nem csökkenhet.

d) az az építési telek, amelyen az OTÉK (és a tűzrendészeti szabályzat) által előírt

távolságok betartása esetén egy lakóház és egy személygépkocsi elhelyezése nem oldható meg, nem minősül lakóteleknek.

Kaba HÉSZ 9

(2)

A közművek és építményeik: Az OTÉK előírásain túl a) a szennyvízelvezetés és elhelyezés során

-

a vezetékkel ellátott területen építési engedély csak egyidejű rákötési kötelezettséggel adható, ez egyúttal a használatbavétel feltétele,

-

az ellátatlan területen a közműpótló (és az árnyékszék űrgödre) csak zárt, szigetelt kivitelben készíthető 3

b) a gazdasági területeken a technológiához rendelt infrastruktúrák egyidejű

megvalósítása is kötelező, c) a településképet befolyásoló elemek közül

-

lemezházas trafó és gáznyomásszabályozó,

-

sugározott hírközlés tornya,

-

légvezeték és légkábel

nem létesíthető a Vt-1 a Kst és a Mácsai Sándor-Kiss Ernő-István Király u. által határolt Lk-2 övezetekben, d) a térségi vezetékek védősávjait az ágazati előírások szerint kell betartani.

(3)

Egyéb építmények: 3 a) terepszint alatti építmény:

-

a belterületen –közműpótló kivételével- nem,

-

gazdasági területen csak a technológiai szükséglet

céljára létesíthető. Szükséges mértékét méretezéssel kell igazolni. b) közterületen építmény közparkban és turisztikai erdőben létesíthető. Közút

területén csak reklámhordozó és buszváró létesíthető a közlekedés biztonság előírásai szerint.

Kaba HÉSZ 10

II. FEJEZET AZ ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI A beépítésre szánt területek építési övezetei Lakóterületek 6. § Kisvárosias-1. (1)

Övezeti jele: Lk-1.

(2)

A közművesítettség mértéke: teljes (részleges csak átmenetileg, a feltételek biztosításáig engedélyezhető).

(3)

3

Funkcionális tartalom:

a) maximális lakásszám: 4. (többlakásos

épület egytömegben társasházként

létesíthető) b) egyéb megengedett funkciók:

-

a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

-

egyházi, egészségügyi, szociális épület, az alapfokú ellátás céljára, illetve oktatási épület ágazati előírás szerint,

-

sportépítmény: nézőközönséget nem vonzó, szabadtéri sportolási lehetőséget korlátozottan biztosító (max. röplabdapálya mérettel),

-

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény

c) az állattartás saját szükségletre korlátozott (4)

Beépítési mód: oldalhatáron (csurgótávolságra) álló, de az eseti helyzetek (saroktelek, lapos telek, területigényes egyéb funkciók, építési-oldal váltás, telekméret adottság, stb.) kezelhetősége érdekében megengedhető szabadon állóan és ikresen, kialakított beépítés is, akkor ha a táblázatban a zárójeles beépítési módokhoz rendelt telekméreti előírások közül legalább a szélességi méret adott.

(5)

A normatív előírásokat az 1.) sz. táblázat tartalmazza a következő megkötésekkel: a) a beépíthetőség mértéke sávosan szabályozott a következők szerint:

-

a táblázatban meghatározott 35 % a normatív telekméretre vonatkozik,

-

a normatív méreten felüli – annak kétszereséig terjedő - telekhányad a beépítettség mértékénél max. 20 %-ig vehető számításba,

-

a normatív telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítettség mértékénél nem vehető számításba,

Kaba HÉSZ 11

-

területigényes funkcióknál az elvi engedélyezés során a gépjárművek forgalmából, elhelyezéséből, a rakodási szükségletekből (max. 3,5 tonnás gépjárművek figyelembevételével); a szabadtéri tevékenységekből és azok környezeti hatását mérséklő elemekből, a zöldfelületi és parkolási előírásokból adódó követelményeket is érvényesíteni kell, az ágazati előírások, technológiai tervek és az illetékes szakhatósági előírások alapján.

b) az építménymagasságnál a normatív méret:

-

betartása során összetett épülettömeg esetén a homlokzatonkénti megengedett eltérés + 1,0 és - 1,5 m.

-

betartása templomtoronynál és oktatási épületnél nem, egyéb épületnél kötelező. 7. § Kisvárosias-2.

(1)

Övezeti jele: Lk-2.

(2)

3

A közművesítettség mértéke: teljes (részleges engedmény nem adható). A

szennyvízelvezetés közüzemi hálózatának megépítéséig zárt szennyvíztározó létesítése megengedett, a közüzemi hálózat elkészülte utáni rákötési kötelezettség mellett. (3)

Funkcionális tartalom: a) maximális lakásszám: 2. b) egyéb megengedett funkciók:

a rendeltetési egységek csak egy tömegű épületben helyezhetők el -

önálló rendeltetési egységként az övezetben kialakítható lakóházméretet nem

meghaladó nagyságrenddel (225 m2), -

lakóépület részeként

40 m2-nél

nem

nagyobb

területigényű

sajátos

szolgáltatások befogadására, (4)

állattartás az idegenforgalmat szolgáló hobbitartásra korlátozott.

Beépítési mód: oldalhatáron álló hajlított házas, a későbbi zártsorúsíthatóság lehetőségének fenntartásával.

(5)

A normatív előírásokat az 1. sz. táblázat tartalmazza a következő megkötésekkel: a) a beépítettség mértéke sávosan szabályozott a következők szerint:

-


-

a normatív méreten felüli – annak 1,5-szöröséig terjedő - telekhányad a beépítettség mértékénél max. 25 %-ig vehető számításba,

Kaba HÉSZ 12

-

a normatív telekméret másfélszeresét meghaladó telekhányad a beépítettség mértékénél nem vehető számításba.


-

betartása során a kötelezően egy tömegben megjelenített összetett épülettömeg adottságai miatt a megengedett eltérés + 1,0 és – 2,0 m lehet. 8. § Kertvárosias.

(1)

Övezeti jele: Lke.

(2)

A közművesítettség mértéke: teljes (részleges csak átmenetileg, a feltételek biztosításáig engedélyezhető).

(3)

Funkcionális tartalom: a) maximális lakásszám: 2. (egy épületben) b) egyéb megengedett funkciók 3

-

a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

-

egyházi, egészségügyi épület az alapfokú ellátás céljára, illetve oktatási épület ágazati előírás szerint

-

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. Feltétel: •

tehergépjármű forgalma nem haladja meg a napi egy fordulót max. 1,5t-ás gépjármű figyelembevételével,

•

területszükséglete nem haladja meg a normatív telekméret másfélszeresét

-

szálláshely szolgáltató épület:

-

helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény (KMB, polgárőrség)

-

sportépítmény: csak kondi terem, fitness terem céljára, lakóépülettel együtt,

c) az állattartás saját szükségletre korlátozott (4)

Beépítési mód: oldalhatáron (csurgótávolságra) álló, de az eseti helyzetek (saroktelek, lapos telek, területigényes egyéb funkciók, építési-oldal váltás, telekméret adottság, stb.) kezelhetősége érdekében elvi engedélyezési eljárás során megengedhető szabadonállóan és ikresen kialakított beépítés is, akkor ha a táblázatban a zárójeles beépítési módokhoz rendelt telekméreti előírások közül legalább a szélességi méret adott.

Kaba HÉSZ 13

(5)


-


-

a normatív méreten felüli – annak kétszereséig terjedő - telekhányad a beépítettség mértékénél max. 15 %-ig vehető számításba,

-

a normatív telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítettség mértékénél nem vehető számításba,

-

területigényes intézményeknél ágazati előírások szerint.


-


-

betartása templomtoronynál nem, de oktatási és egyéb épületnél kötelező. 9. § Falusias

(1)

Övezeti jele: Lf.

(2)

A közművesítettség mértéke: részleges (a feltételek létrejötte esetén a teljesre való áttérés lehetőségének biztosításával).

(3)

Funkcionális tartalom: a) maximális lakásszám: 2. (egy épületben) b) 3egyéb megengedett funkciók

-

mező és erdőgazdasági üzemi építmény önálló rendeltetési egységként is, ha területigénye nem haladja meg a normatív telekméret 2-szeresét, tehergépjármű forgalma a napi három fordulót,

-

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

-

szálláshely szolgáltató épület

-

kézműipari építmény: önálló rendeltetési egységként is, ha területigénye nem haladja meg a normatív telekméret 2-szeresét, tehergépjármű forgalma a napi két fordulót,

-

helyi igazgatási, egyházi, egészségügyi, szociális épület az alapfokú ellátás céljára, illetve oktatási épület ágazati előírás szerint,

-

sportépítmény

-

üzemanyagtöltő: ha minden oldalról közterület határolja,

c) az állattartás kistermelői mértékre korlátozott

Kaba HÉSZ 14

(4)

Beépítési mód: oldalhatáron (csurgótávolságra) álló, de az eseti helyzetek (saroktelek,

3

lapos telek, területigényes egyéb funkciók, építési-oldal váltás, telekméret adottság, stb.) kezelhetősége érdekében megengedhető szabadon állóan és ikresen, kialakított beépítés is, akkor ha a táblázatban a zárójeles beépítési módokhoz rendelt telekméreti előírások közül legalább a szélességi méret adott. (5)


-


-

a normatív méreten felüli – annak 2-szereséig terjedő - telekhányad a beépítettség mértékénél 15 %-al vehető számításba,

-

a normatív méreten felüli – a 2 és 2,5-szörös közötti – telekhányad a beépítettség mértékénél 7,5%-al vehető számításba,

-

a normatív méret 2,5-szörösét meghaladó telekhányad a beépítettség mértékénél nem vehető számításba,

-

területigényes funkcióknál az elvi engedélyezés során a gépjárművek forgalmából, elhelyezéséből, a rakodási szükségletekből (max. 3,5 tonnás gépjárművek figyelembevételével); a szabadtéri tevékenységekből és azok környezeti hatását mérséklő elemekből, a zöldfelületi és parkolási előírásokból adódó követelményeket is érvényesíteni kell az ágazati előírások, technológiai tervek és az illetékes szakhatósági előírások alapján.


-


-

betartása templomtoronynál és oktatási épületnél nem, egyéb épületnél kötelező.

Kaba HÉSZ 15

1.sz. táblázat A lakóterületek normatív előírásai az övezet jele

kialakítható legkisebb telek

beépítési módja

területméret [m2]

szélessége [m]

zöldje [%]

O (SZ) (IKR)

600 800 600 + 600

16 20 14 + 14

30 35 25

O** O (SZ) (IKR)

500 700 900 700 + 700

20 18 20 15 + 15

Lk-1 Lk-2 Lke

legnagyobb * beépítettség [%]

Megengedett legnagyobb építménymagasság [m]

35

7,5

20

45

6,0

50

30

6,0

O 900 18 Lf 40 30 6,0 (SZ) 1000 20 (IKR) 800 + 800 15 + 15 * : a jelzett értékeket együtt kell alkalmazni az övezetenkénti előírásokkal ( a beépítettség sávos szabályozása; az építménymagasság eseti kezelése, egyúttal utcai homlokzatmagasságként való értelmezése). **: az O beépítés hajlított házas formája kötelező. 3

10.§.

A településközpont vegyes területek általános előírásai (1)

Kaba városközpontjának területén az OTÉK 6.§. (3) és 15. §. Alapján a lakóterületek és intézmények rugalmasabb, vegyesen történő elhelyezésére: Vt : településközpont vegyes terület került kijelölésre, melyeket a szabályozási terv tüntet fel. A Helyi Építési Szabályzat az adottságokat és elvárásokat figyelembe véve, a fenti területeket további övezetekre bontja: Vt-1

Településközpont vegyes terület, fsz -> fsz+ 1 emeletes, oldalhatáron álló , lazább beépítéssel

Vt-2

Településközpont vegyes terület, fsz -> fsz+ 1 emeletes, zártsorú, intenzív beépítéssel

Vt-3

Településközpont vegyes terület, fsz -> fsz+ 2 emeletes beépítéssel, szabadonálló laza beépítéssel (oktatási, igazgatási, egyházi létesítmények)

Kaba HÉSZ 16

Vt-3*

Településközpont vegyes terület, fsz -> fsz+ 2 emeletes beépítéssel, szabadon álló beépítéssel

(2)

A telek beépítésének általános szabályai: a)

A telken belül, az OTÉK 42.§. (2) bekezdésében előírt gépjármű elhelyezését kell biztosítani. Vagy épületben, vagy gépjárművel megközelíthető szabad területen. A szükséges gépjárművek 50 %-a közterületen is kialakítható, az önkormányzattól „megváltott”, bérelt területen, amennyiben ez az ingatlantól 200 méteres távolságon belül biztosítható. Ennek részletes szabályait az önkormányzat parkolási rendelete tartalmazza.

b)

Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,5- 0,9 m közötti magasságban helyezendő el.

c)

A településközpont vegyes területeken, a kialakítani kívánt rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni.

d)

A vegyes területeken állattartó épületek csak kisállatok tartása céljából helyezhetők el.

e)

A közterület felöl minden önálló telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani, kell. Zártsorú beépítés esetén az e célra kialakított kocsiáthajtó szabad szélessége és belmagassága legalább 3,00 méter legyen.

f)

A meglévő lapostetős épületekre, a meglévő építménymagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

3

11.§.

Településközpont vegyes terület - Vt-1 építési övezet (1)

Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)

Az elhelyezhető rendeltetési egységek száma nincs korlátozva.

(3)

a) Az övezetben elhelyezhető:

Kaba HÉSZ 17

-

Lakóépület

-

Igazgatási épület

-

Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-

Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-

Sportépítmény

-

A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4) Az építési hely meghatározása szempontjából az övezet telkeinek beépítése oldalhatáronálló. Az építési hely a közterület határához (utcavonalhoz) csatlakozik Az épületeket utcavonalon állóan, vagy attól 3 méterre lévő építési vonalon kell elhelyezni. Ahol az Sz-3 –jelű szabályozási terv kötelező utcafronti építési vonalat jelöl, ott az épület kötelező az utcavonalon állóan elhelyezni. (5)

Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

Beépítési módja

Övezeti jele

Oldalhatáron álló

Vt-1

Az építési telek Építmények Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb legnagyobb Területe Szélessége Mélysége Beépítettsége magasság (m) (m2) (m) (m) % 600

16

25

40

7,5*

Saroktelek, illetve 18 m- nél szélesebb telek esetében,az építési helyen belül szabadonálló épület elhelyezés is megengedett. *Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. (6)

A telek területének min. 20 %-át, saroktelken 10 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe 25 % értékben beszámítható.

(7)

Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízelvezetés közüzemi hálózatának megépítéséig zárt szennyvíztározó létesítése megengedett, a közüzemi hálózat elkészülte utáni rákötési kötelezettség mellett.

Kaba HÉSZ 18

11/A.§.3 Településközpont vegyes terület - Vt-2 építési övezet (1)


(2)


(3)

a) Az övezetben elhelyezhető: -

Lakóépület

-


-


-


-

Sportépítmény

-


c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4)

Az építési hely meghatározása szempontjából az övezet telkeinek beépítése zártsorú., előkert nélküli. Az építési hely a közterület határához (utcavonalhoz) csatlakozik.

(5)


(6)

Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízelvezetés közüzemi hálózatának megépítéséig zárt szennyvíztározó létesítése megengedett, a közüzemi hálózat elkészülte utáni rákötési kötelezettség mellett.

(7)

Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni.

Beépítési módja

Övezeti jele

Zártsorú

Vt-2

Az építési telek Építmények Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb legnagyobb Területe Szélessége Mélysége Beépítettsége magasság (m) (m2) (m) (m) % 300

16

20

60

7,5*

*Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét.

Kaba HÉSZ 19

11/B.§.3 Településközpont vegyes terület - Vt-3 építési övezet (1)


(2)


(3)

a) Az övezetben elhelyezhető: -

Lakóépület

-


-


-


-

Sportépítmény

-


d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (4)

Az építési hely meghatározása szempontjából az övezet telkeinek beépítése szabadon álló, előkert nélküli. Az építési hely a közterület határához (utcavonalhoz) csatlakozik Az épületeket utcavonalon állóan, vagy attól 5 méterre lévő építési vonalon is el lehet elhelyezni. Ahol az Sz-3 –jelű szabályozási terv kötelező utcafronti építési vonalat jelöl, ott az épület kötelező az utcavonalon állóan elhelyezni.

(5)

Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a következő táblázat szerint kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Legkisebb

Beépítési módja

Szabadon álló Szabadon álló

Építmények

Legkisebb

Legnagyobb legnagyobb

Mélysége Beépítettsége

magasság

Övezeti

Területe

Szélessége

jele

(m2)

(m)

(m)

%

(m)

Vt-3

700

20

35

35

10,5*

Vt-3*

700

20

35

60

10,5*

Kaba HÉSZ 20

*Az övezetben, az utcai homlokzatmagasság nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékét. (6)


(7)

Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni. A szennyvízelvezetés közüzemi hálózatának megépítéséig zárt szennyvíztározó létesítése megengedett, a közüzemi hálózat elkészülte utáni rákötési kötelezettség mellett. Gazdasági területek 12. § Kereskedelmi szolgáltató terület

(1)

Övezeti jele: Gksz

(2)

A közművesítettség mértéke: teljes (a technológiához tartozók is).

(3)

Funkcionális tartalom: a) Védőterületet és védőtávolságot nem igénylő tevékenységek számára, azzal hogy a

technológiai tervnek igazolnia kell, miszerint a környezetterhelés a telekhatáron nem haladja meg a szomszédos – más rendeltetésű – területekre előírt határértékeket b) Egyéb megengedett funkciók: OTÉK szerint azzal a megkötéssel, hogy azok nem

lehetnek önálló rendeltetési egységek. (4)

Az építészeti megjelenítés feltételei: a) Az első építési vonalon csak építészetileg is megtervezett építmények létesíthetők.

A zavaró látványok takarásáról (reklámfelület, növényzet, stb.) gondoskodni kell. b) A technológia miatt esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne

képezzenek. (5)

A normatív előírásokat a 3. sz. táblázat tartalmazza. 2

13. § Ipari terület-1. (1)

Övezeti jele: Gip-1.

(2)

Az övezetbe azok az ipari létesítmények elhelyezésére szolgáló gazdasági területek tartoznak, ahol jelentős mértékben zavaró hatású, védőtávolságot igénylő tevékenységek is elhelyezhetőek.

Kaba HÉSZ 21

(3)

Az övezet azon ingatlanjain, melyek lakóterület közelében találhatók, a szabályozási terven meghatározott védőerdő kialakításán túl, a lakóterület szélétől számított 150 m távolságig zajvédelmi övezetet kell lehatárolni, melyen belül csak zajszegény technológiák, tevékenységek helyezhetők el.

(4)

Az övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

(5)

Az övezetben egyébként megengedett legnagyobb építménymagasság mellett, a technológiából adódó építmények esetén az építménymagasság nem esik korlátozás alá.

(6)

Az övezetre vonatkozó normatív előírásokat a 3. számú táblázat tartalmazza.” 14. § Ipari terület-2. (egyéb)

(1)

Övezeti jele: Gip-2

(2)

A közművesítettség mértéke: teljes (a technológiához tartozók is).

(3)

Funkcionális tartalom: a) Védőterületet és védőtávolságot nem igénylő tevékenységek számára, azzal hogy a

technológiai tervnek igazolnia kell, miszerint a környezetterhelés a telekhatáron nem haladja meg a szomszédos – más rendeltetésű – területekre előírt határértékeket -

a Batthyány utca folytatásában kiépítendő feltáró úttól északra eső terület a könnyű és élelmiszeripar

-

a délre eső az építőanyag, a fémfeldolgozás, a gépjármű és gépjavítás és a szállítmányozás helyszíne

b) Egyéb megengedett funkciók: mint Gksz-nél

(4)

A megjelenítés feltételei: mint Gksz-nél

(5)

A normatív előírásokat a 3. sz. táblázat tartalmazza.

(6)

Telekalakítási terv készítése kötelező a térségi szerepkörű vezetékek ágazati előírások szerinti kezelésével.

(7)

Az övezetben egyébként megengedett legnagyobb építménymagasság mellett, a technológiából adódó építmények esetén az építménymagasság nem esik korlátozás alá .2

Kaba HÉSZ 22

14/A. § 3,4 „Kmü” építési övezet – Különleges Mezőgazdasági üzemi terület (1)

Az övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol üzemi, vagy nagyüzemi állattartás, mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

(2)

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a 3. sz. táblázat szerint kell meghatározni. *A táblázatban jelölt minimális alakítható telekméret a meglévő telkek megosztása, telekalakítása, bővítése esetén alkalmazható.

(3)

A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4)

A telepeknek részleges közművel, ezen belül legalább saját minősített fúrott kúttal kell rendelkezni.

(5)

A telepeken, üzemeken belül keletkező szennyvíz, technológiai víz, trágya, trágyalé összegyűjtéséről, kezeléséről zárt rendszerű műtárgyakban a környezetvédelmi hatóság utasításának megfelelően telken belül kell gondoskodni.

Kaba HÉSZ 23

3.sz. táblázat 4 A gazdasági területek normatív előírásai az övezet

kialakítható legkisebb telek

jele

beépítési módja

területméret [m2]

szélessége [m]

zöldje [%]

legnagyobb * beépítettség [%]

Gksz Gip-1 Gip-2 Kmü

SZ SZ SZ SZ

1500 4000 1500 1000

20 40 30 30

20 40 25 25

50 30 50 40

2

Megengedett legnagyobb építménymagasság [m]

9,0 < 15,0 9,0 9,0

Üdülőterületek 15. § Üdülőházas üdülőterület 1) Övezeti jele: Üü. 2) Kialakult helyzet a jelenleg Silver major nevű területen, telken belüli fejlesztési lehetőséggel. 3) a következő keretszabályok betartásával: a) A beépítettség mértéke: max. 15 %, szabadonálló beépítéssel b) Max. építménymagasság: 7,5 m (esetleges kilátó kivételével) c) A terület megosztása, méretének növelése engedélyezhető.

Különleges területek 16. § A beépítésre szánt különleges területek övezetei (1)

Sportolási célú a) Övezeti jele: Ksp. b) A szabadtéri versenysport és szabadidős tevékenységek számára. c) Építmény csak a sport célokra létesíthető max. 10 %-os beépítettséggel és 9,0 m-es

építménymagassággal, szabadonálló beépítéssel. (2)

Strand a) Övezeti jele: Kst. b) Strandolási, úszásoktatási és gyógyászati szerepkörrel.

Kaba HÉSZ 24

c) A tömb lényegében átépítésre szánt terület, amelyre beépítési terv készítése

kötelező a következő feltételekkel: -

minden teleknek a főrendeltetést kell szolgálnia (gyógyászat, szálláshely, vendéglátás, stb.) akkor is, ha a lakófunkció is megmarad

-

a megmaradó építési telkek területe a tömbnek maximum 15%-át foglalhatja el, telken belül maximum 35%-os beépítettséggel minimum 50%-os zöldfelülettel, maximum 7,5m-es építménymagassággal, hajlított házas beépítéssel.

(3)

Kegyeleti célú 1-2. a) Övezeti jelei:

Kk-1: a jelenlegi temető a védett zsidótemetővel. Kk-2: kegyeleti park a tetétleni út mellett.

b) A Kk-1: övezet bejáratánál (a kerítésen kívül) egységesen tervezett pavilonok

létesíthetők kegyeleti tárgyak árusítása céljából. (4)

Hulladék lerakók és kezelők: Övezeti jelei: Kh. a) Kh-1 a cukorgyár és lizin üzem zagy- és használativíz tárolója folyamatos

monitoring kötelezettséggel b) Kh-2 kommunális szennyvíztisztító 300 m védőtávolságot igénylő technológiával c) Kh-3 kommunális szilárdhulladék lerakó. Átmeneti funkció, felszámolás utáni

rekultivációs és monitoring kötelezettséggel. (5)

Záportározó, és rekreációs terület Övezeti jelei: Kz. (a) Az övezet a belterület nyugati részén, került kijelölésre. Ott, ahol az adottságokat figyelembe véve záportározó megépítése vált szükségessé. A fő rendeltetés mellett azonban horgászásra, csónakázásra, pihenésre, kikapcsolódásra is lehetőséget ad a környezet. Emiatt a kiegészítő funkcióhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére is lehetőséget ad az övezeti előírás. (b) A területen a rekreációs funkcióhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, vendéglátó, kereskedelmi létesítmények is elhelyezhetők. (c) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 10 %-os beépítettségével kell elhelyezni, maximum 6,0 méteres építménymagassággal.

Kaba HÉSZ 25

(d) Telekalakítás során a meglévő ingatlanokat tovább osztani nem lehet. A meglévő ingatlanok összevonása, egyesítése lehetséges, sőt kívánatos. (e) A terepszint alatti építmények közül pince nem építhető. (f) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (g) A legkisebb, biztosítandó zöldterületi fedettség 50 %. 16/A. § 4 A beépítésre nem szánt különleges területek övezetei (1)

Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Övezeti jelei: Kk-id. (a) Az

övezet

a

belterület

környezetében

kikapcsolódásra is lehetőséget adó,

került

kijelölésre,

pihenésre,

idegenforgalmi szerepet is

betöltő

létesítmények elhelyezésére, ott ahol a környezet zöldterületi értékeinek megtartása is jelentőséggel bír. (b) A területen a rekreációs és idegenforgalmi funkcióhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, vendéglátó, kereskedelmi létesítmények helyezhetők el. (c) Az övezetben állattartás lovaglás és állatkert jellegű bemutatás céljából megengedett, kisüzemi, üzemi célú állattartás azonban nem engedélyezett. (d) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, maximum 7,5 méteres építménymagassággal. (e) Telekalakítás során a meglévő ingatlanokat tovább osztani nem lehet. A meglévő ingatlanok összevonása, egyesítése lehetséges, sőt kívánatos. (f) A terepszint alatti építmények közül pince nem építhető. (g) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (h)

A legkisebb, biztosítandó zöldterületi fedettség 70 %. Közlekedési területek 17. § Közúti

(1)

Főút: a) Övezeti jele: KÖu-1. b) Külön jogszabály hatálya alatt, a 2x2 sávosítás figyelembe vételével.

(2)

Országos mellékút: a) Övezeti jele: KÖu-2

Kaba HÉSZ 26

b) Külterületen külön jogszabály hatálya alatt; a belterület kritikus helyein minta-

keresztszelvény szerint. c)

KÖu-2/a övezeti jellel a cukorgyári út a következők szerint: 40 m építési-terület szélesség biztosítása kötelező, mert az út két oldalára tervezett egyéb ipari terület előkészítése és működtetése nem zavarhatja a cukorgyári út fő funkcióját, egyúttal országos mellékút, 3407 sz. út átkelési szakaszának alternatív nyomvonala.

(3)

Helyi gyűjtőút: a) KÖu-3 övezeti jellel a belterület gyűjtőútjai a következők szerint:

(4)

-

a még be nem épített területeken az OTÉK előírásait kell betartani

-

a kialakult helyzet •

ahol megfelel az OTÉK előírásainak, megtartása kötelező,

•

kritikus helyen minta-keresztszelvény szerint.

Kiszolgáló út: (övezeti jel nélkül) A belterület összes többi útja a következők szerint: -

a még be nem épített területeken az OTÉK előírásait kell betartani

-

ahol a kialakult helyzet nem éri el a 8 m-t, azok az utcák és a „zugok” vegyes használatú utcáknak minősülnek.

(5)

Kerékpárút: (övezeti jel nélkül az OTÉK hatálya alatt)

(6)

Mezőgazdasági feltáró út: KÖu-4 övezeti jellel, 15 m építési-terület szélességgel.

(7)

Parkoló: P a) közterületi parkoló létesítése kötelező a strand, a sportpálya és a csatlakozó

közpark, a vasútállomás és a temető kiszolgálására, b) a többi parkolóhely az OTÉK előírása szerint

(8)

Gyalogostér: KÖgy a) köztárgyak elhelyezésének lehetőségével

(9)

A közúti közlekedési területen csak buszváró és reklámoszlop helyezhető el

(1)

18. § Vasúti KÖk-1 övezeti jellel: környezeti hatásvizsgálathoz kötött villamosított, kétvágányú vasút, a 3407 sz. közút szintbeni keresztezésével.

(2)

KÖk-2 övezeti jellel: iparvasút.

(3)

Az építési terület szélessége az OTÉK, egyebek külön jogszabály hatálya alatt.

(4)

Területi változást okozó beavatkozás esetén a rendezési terv módosítása kötelező.

Kaba HÉSZ 27

Zöldterületek 19. § Közpark-1. (1)

Övezeti jele: Z-1.

(2)

Rendeltetése: díszpark.

(3)

Területén csak köztárgy helyezhető el. 20. § Közpark-2.

(1)

Övezeti jele: Z-2.

(2)

Rendeltetése: közpark, 35% kettős hasznosítású vízfelülettel (ökológiai záportározási)

(3)

Funkcióváltás (roncsolt terület helyett) miatt a tájrehabilitációs tervhez kapcsolt beépítési terv készítése kötelező.

(4)

Z-2* jellel: füvesített, 30%-ban lombbal fedett terület átmeneti hasznosítással, funkcióváltás esetén szabályozási terv kötelezettséggel. Erdőterületek 21. §

(1)

Védelmi Ev, gazdasági Eg, egészségügyi szociális, turisztikai Ee övezeti jellel. Mezőgazdasági területek 22. § Mezőgazdasági általános 1.

(1)

Övezeti jele: Má-1.

(2)

Kiváló termőhelyi adottságú terület, ezért: -

beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,

-

birtoktest központ (tanya) létesítésének feltételei: •

Minimum 5 ha birtoktest méret

•

3%-os beépítettség, de egy birtoktest központban maximum 4500 m2 beépített terület létesíthető, min. 10 000 m2 udvarterülettel.

•

mozaikos talajminőség vizsgálat által kijelölt hely,

Kaba HÉSZ 28

•

az öntözés és melioráció működése, területe nem sérülhet, tehát a TIVIFE is szakhatóság,

•

a környezeti hatásokat is feltáró technológiai terv,

•

háromszintes látványtakaró növényzet kialakítása telken belül. 23. § Mezőgazdasági általános 2.

(1)

Övezeti jele: Má-2/a), b), c).

(2)

Jellemzően gyepterület, amelynek

(3)

(4)

-

egy része havária esetén belvíz vésztározó is: / a) index,

-

egy része a vésztározás mellett természetvédelemre is tervezett: / a), b) index,

-

egy része természetvédelemre tervezett terület: / b) index,

-

a fennmaradó rész átlagos használatú terület: / c) index.

Építmény: (tanya) -

az Má-2/a),b) övezetekben nem helyezhető el,

-

az Má-2/b) övezetben a HNP egyetértésével helyezhető el,

-

az Má-2/c) övezetben elhelyezhető.

A létesítés feltételei: -

Minimum 2 ha birtoktest méret

-

3 %-os beépítettség, de maximum 1000 m2 beépített terület, min. 3000 m2 udvarterülettel,

-

legalább technológiai leírás,

-

„tájba illő” megjelenítés. 24. § Mezőgazdasági kertes.

(1)

Övezeti jele: Mk.

(2)

Az OTÉK hatálya alatt azzal, hogy a lakófunkcióra váltó kerteknél a terven jelölt építési vonal és az építési hely hátsó határa kötelező, az átmeneti időszakban is.

Kaba HÉSZ 29

Vízgazdasági területek 25. § Közcélú nyílt csatornák medre és partja (1)

Övezeti jelük: V-1, a vízügyi előírások szerint.

(2)

Vizük csak vízgazdálkodásra használható, az odatartozó vízminőségi előírások betartásával. 26. § Állóvizek medre és partja (Horgásztó)

(1)

Övezeti jele: V-2. 27. § Állóvizek medre és partja (Sósvíztározó)

(1)

Övezeti jele: V-3, a vonatkozó ágazati jogszabályok szerint. 28. § Hidrológiai védőidom

(1)

Övezeti jele: V-4, a vonatkozó ágazati jogszabályok szerint. A funkcióváltásra szánt területek 29. §

(1)

Használata az átmeneti helyzetben a jelenlegivel megegyező (az adottságok nem romolhatnak).

(2)

Az erdő- és mezőgazdasági területek közös határa a Földhivatal, a HNP, az Erdőfelügyelőség és a Földművelésügyi Hivatal egyetértésével változhat. Ez a rendezési terv módosítását nem okozza.

Kaba HÉSZ 30

III.

FEJEZET

Az értékvédelem általános leírásai 30. § Az épített környezet védelme. (1)

Más jogszabály hatálya alatt a műemlék és környezete.

(2)

Területi védelem: a nagykörúton belüli terület szerkezete helyi védettségű, amelyen belül csak az utca keresztszelvényének korrekciója engedélyezhető a HÉSZ 4§. (5). b) pontja szerint.

(3)

Karakter és településkép védelem érdekében a belterületen tilos: -

lapos és kishajlású tető ( 25o alatti) létesítése, arra jellemző anyag alkalmazása,

-

süllyesztett garázs és típus garázskapu létesítése

az utcafronton -

a kisvárosi imázsnak megfelelő karakterű épületek tömeg-és homlokzati arányainak torzítása, akkor is, ha nem védettek.

(4)

Épületvédelem: a helyi értékvédelmi rendelet szerint.

(5)

Az ismert régészeti lelőhelyek és ex-lege védettség más jogszabály hatálya alatt. 31. § A természeti környezet védelme.

(1)

A védelemre tervezett területeken az oda vonatkozó előírásokat már a védettség előkészítése során is be kell tartani.

(2)

Az erdők, erdősávok, fasorok telepítése során meg kell őrizni a puszta látványát.

(3)

A természeti környezetbe elhelyezendő építményeknek igazodni kell a terület építési hagyományaihoz. Ennek megfelelően a minták a Hortobágy környéki és Sárréti hagyományőrző építmények. 32. § A környezet védelme

(1)

A talaj védelme: A terület defláció érzékeny és másodlagos szikesedésre hajlamos. E jelenségek felerősödését okozó beavatkozás tilos.

(2)

A vizek védelme: A HÉSZ 25., 26., 27., 28.§-aiban foglaltak betartása a vonatkozó ágazati előírások alapján.

Kaba HÉSZ 31

(3)

A levegő tisztaságának védelme: Védett 2 övezetbe tartozik a Gip-1. Az összes többi övezet a védett 1 övezetbe tartozik.

(4)

A zaj és rezgés elleni védelem: Gip-1 és Gmg az ipari és intézmény épületekkel sűrűn beépített övezetbe tartozik, az összes többi terület lakóépületekkel és intézményekkel lazán beépített övezetbe tartozik.

(5)

Hulladék kezelés és elhelyezés: A kommunális hulladék elhelyezése a vonatkozó általános és helyi rendeletek szerint.

(6)

Védőtávolság: Tulajdonhoz nem kötött olyan távolság, amelyen belül -

lakó és üdülőterület

-

egészségügyi, szociális, művelődési és oktatási intézmény

-

élelmiszert előállító és forgalmazó létesítmény

nem helyezhető el. Minden egyéb esetben a telepítés lehetőségét elvi engedélyezési eljárás során kell eldönteni. Amennyiben a tevékenységet kell védeni a környezettől akkor minden esetben szakhatósági eljárás lefolytatása kötelező. Védőtávolság beléptetésének jogkövetkezményeit is az eljárás(ok) során kell tisztázni. (7)

Védőterület: a környezetterhelést okozó birtokában lévő olyan terület, amelynek határán a környezetterhelés nem terjed át a szomszédos ingatlanokra. 33. § A környezetállapot

(1)

A -

rendeletekben előírt övezetenkénti határértékeiről,

-

határértéket meghaladó kibocsátásokról, azok helyszíneiről,

-

kibocsátások okairól, a megszűntetésre vonatkozó kötelezésekről

a helyi környezetvédelmi rendelet és annak végrehajtási melléklete rendelkezik.

Kaba HÉSZ 32

IV.

FEJEZET

A terv végrehajtása érdekében elrendelt 34. § Sajátos jogintézmények A terv végrehajtása érdekében a város - az elővásárlási jog - a lejegyzés közút céljára - a beépítési kötelezettség - a helyreállítási kötelezettség és - a beültetési kötelezettség sajátos jogintézményét akarja alkalmazni. A jogintézmények konkretizálása a végrehajtási terv és a mindenkori éves költségvetés kidolgozásával együtt történik, önálló önkormányzati határozatok formájában. V.

FEJEZET

Záró rendelkezések 35. § Hatályba léptetés (1)

Ez a rendelet 2004. augusztus 16-án lép hatályba.

(2)

A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indított ügyeknél kell alkalmazni. 2

(3)

E rendelet hatályba lépésével egyidőben hatályát veszti a község helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 16/1993. (IX.23. ) Ö. rendelet, valamint az ezt módosító 17/2003. (V.15.) és 26/2003. (IX.11.) Ö. rendeletek.

Hatálybalépések: -

22/2004.(VIII.16.)

-

34/2007.(X.19.)

-

12/2010.(V.21.)

2010. július 20.

-

5/2012.(II.17.)

2012. március 19.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. április 27.

Szegi Emma polgármester

Dr. Csabai Zsolt jegyző

Az egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendelet közzétételének napja: 2012. május 2.

Kaba HÉSZ 33

1. sz. melléklet KABA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSÁHOZ A HÉSZ-ben idézőjellel szerepeltetett fogalmak meghatározása. egyéb megengedett funkciók: az OTÉK előírásainak övezetenkénti helysínre alkalmazása lapos telek: amelynek az utcával párhuzamos mérete nagyobb, mint az arra merőleges méret. sajátos szolgáltatások: exkluzív szolgáltatások (vendéglátás, szépségipar, egészségügy, stb.) az azt igénybe vevők számára. hajlított ház: az oldalhatáron álló beépítés olyan formája, ahol tetősík (és épülettömeg) egy része az utcával párhuzamos. A zártsorúsíthatóság érdekében a szomszéd felőli telekhatáron az utcától számított 15 m-ig tűzfalat kell kialakítani. településközponti

kialakítás:

az

intenzívebb

területhasználatot

biztosító

zártsorú,

csoportházegységes beépítés. zug: a tömbfeltárás sajátos módszereként kialakult közterület. a puszta látványa: nem telepíthetők olyan rendszerbe facsoportok, amelyek elzárják a végtelen érzékelését. normatív küszöbérték, normatív előírások – a Kaba város területén kialakított építési övezeteken belül -

kialakítható legkisebb telekterület méretet,

-

a beépítettség legnagyobb mértékét,

-

a megengedett legkisebb, legnagyobb építménymagasságot,

-

a zöldfelület legkisebb mértékét

szabályozó HÉSZ előírások az 1. 2. 3. táblázatban. A táblázat adatai küszöbértékek, mert azok be nem tartása esetén az építés nem engedélyezhető. Kivétel a telekterület méret a HÉSZ 5§. (1) c) pontja szerint.

Kaba HÉSZ 34

2. számú melléklet TARTÁS MÉRTÉKE

KIS**

HA-SZON-

NAGY

LAKÓ, ÜDÜ-

ÁSOTT

FÚROTT

CSATLAKO-

VÍZVEZE-

HASZON-

ÁLLAT

HASZON-

LŐ ÉP., KIS-

KÚT

KÚT

ZÓ VÍZ-

TÉKEK,

ÁLLAT

(max. db)

ÁLLAT

KER.ÜZLET

(min. m)

(min. m)

VEZETÉK

KERTICSAP

(max. db)

(min. m)

(min. m)

(min. m)

(max. db) SAJÁT SZÜKSÉGLETNEK

VÉDŐTÁVOLSÁGOK*

CSOPORTOSÍTÁS

→100

→5

→2

6

15

5

2

3

→500

15

15

5

2

3

→1000

20

20

5

2

3

→2000

30

25

5

2

3

→3000

50

30

5

2

3

→20

20

30

5

2

3

→50

35

40

5

2

3

→100

50

50

5

2

3

→5

10

15

5

2

3

→20

20

20

5

2

3

→30

30

25

5

2

3

MEGFELELŐ

K I S T E R M E L Ő I

* Védőtávolság alatt az állattartó épület legközelebbi nyílászárójának, szellőzőjének, vagy kifutójának a védendő építménytől való távolsága értendő (a védőtávolság a szomszéd telekre nem nyúlhat át!). ** Nagytestű háziszárnyas a max. darabszám 60 %-a lehet.

KABA VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA évi MÓDOSÍTÁS

Recommend Documents