Kaba Város Önkormányzata
Pályázati intézkedési terület: A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének, finanszírozási struktúrájának értékelése, valamint a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú opcióinak és stratégiájának kidolgozása és a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározása
Dokumentum: Interaktív Szeminárium - 1. alkalom
Kapcsolódó pályázati monitoring mutató: Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány
ÁROP-1.A.5-2013-2013-0052
Bevezető Jelen beszámoló azzal a céllal íródott, hogy átfogó képet nyújtson Kaba Város Önkormányzata által az ÁROP tanácsadási folyamaton belül végzett munkájáról a „Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly” témában.
Eredményeket összefoglaló beszámoló Interaktív szemináriumok Vezetői konzultációk
Az interaktív szemináriumok módszertana és tartalmi elemei erőteljesen épülnek a megelőző két vezetői konzultációra, melynek tartalmi elemeit a fázisok közötti beszámoló dokumentumunkban rögzítettük. A szerves tartalmi összefüggést és az egymásra épülést a mellékelt ábra szimbolizálja. A második vezetői konzultáción meghatározásra kerültek az interaktív szemináriumok feladatai is azzal a megkötéssel, hogy a csoport – konszenzuson alapuló – döntése szerint ezek változtathatók.
A módszertan A tanácsadó továbbra is az eddigi módszertan alkalmazását javasolta, melyet a csoport elfogadott. A következő eszközök és módszertani elemek kerültek alkalmazásra. • • • • • •
strukturált beszélgetés kérdezéstechnika jövőképválasztás elemei kiscsoportos műhelymunka konstruktív vita ötletbörze (brain storming)
Az időtávok A vezetői konzultációkon a csoport döntése szerint a város hatékony gazdálkodására és a tartós költségvetési egyensúly elérésére irányuló munkája, együttgondolkodása tudatosan két ütemben zajlik.
Az első ütem – mely megegyezik az első interaktív szeminárium feladatával – a rövidtávú változásokhoz vezető jó gyakorlat kialakítása. Tekintettel a vezetői konzultációk eredményére ez nem más, mint a bevétel növelésének számos módjára irányuló munka. A második ütem – mely megegyezik a második interaktív szeminárium munkatervével – a hosszú távú változásokra irányuló együttgondolkodás, azaz a jövőtervezés.
Bevételek növelését célzó aktivitások Ötletek felsorolása a bevételek növeléséhez Célok meghatározása Pontos feladatkijelölés Ellenőrzési pontok meghatározása Határidők meghatározása Veszélyek azonosítása
A kitűzött feladatok megvalósítása Erőfforrások allokálása Felelősök megjelölése Támogatók megjelölése Határidők figyelése Ellenőrzés, kontroll Esetlegesen fellépő kockázatok kezelése Szükséges módosítások
Bevételek emelkedése A feladat teljesítésének értékelése, "ünneplés és elismerés" Tanulás az eredményekből A folytatás meghatározása Tudásmegosztás
Ötletbörze a bevételek növelésére Ötlet
Kreativ itás Másik ember gondolata
A tanácsadó javaslatára – melyet a csoport elfogadott – az ötletroham (azaz brain storming) eszköz került alkalmazásra. Ennek lényege, hogy a csoport folyamatosan ötletekkel rohamoz, melyek nem kerülnek sem elemzésre, hanem azokat – ahogy elhangzottak – egyszerűen feljegyzik. A módszer működésének motorja, hogy a másik ember ötlete, gondolata tovább ösztönözheti a kreatív gondolkodást. Az ötletroham körülbelül húszharminc percen át tart, s ha a tanácsadó úgy ítéli, hogy kimerült a csoport, akkor a felmerült ötletek szelektálása, csoportosítása, elemzése következhet.
Az ötletbörze hívó-kérdése a következő volt: „Mi foglalkoztat bevétel kapcsán városi, intézményi szinten?”
A bevételnövelés lehetséges eszközei – ötletek • • •
Pályázatok. „Mire lehet pályázni?” Visszafelé kell gondolkodni! Új szolgáltatások (például: könyvtár) Állami támogatások, mint alap
• • • • • • • •
Az alapítvány mozgásban tartása, támogatói kör, kötődés, közvetlen környezetben megszólítható támogatók Konyha építése és annak bérbe adása rendezvényekre, Vállalkozó/Konyha felújítás, építés Szociális bentlakásos idősek otthona, az Önkormányzat tulajdonában lenne, nem profitorientált az alapellátás, kiemelt és alap is lehetne egyszerre Gyógyfürdő: olyan közönségnek, akik meg is tudják fizetni, hétvégi szolgáltatások, masszázsok Gyógyfürdő fejlesztése: ebből többet lehetne profitálni (fedett gyógyfürdő medence és úszómedence szolgáltatások, étterem, programokat biztosítani idősöknek, akik a csendet szeretik Művelődési ház: új típusú munkaerő, önkéntesek, közfoglalkoztatottak, diákok számára közösségi szolgáltatás (50 óra), költségcsökkentés Bölcsőde: gyermekfelügyelet (üres férőhelyekre azoknak, akik nem járnak bölcsődébe fizetős szolgáltatás) Falusi turizmus
Az ötletroham során összegyűjtött gondolatokat a csoport inspirációként kezelte, s a következő négy csoportba sorolta őket, azokat tudatos pólusként megnevezve. A négy pólus meghatározását követően az egyes rész-területek feldolgozása következett. Városias központ, családias gyógyfürdővel és szolgáltatásokkal
Virágzó mezőgazdaság és ipari park kis és nagyvállalkozások részére
Falusias külváros, szeretettel fogadott vendéglátással, programokkal
Jelentős idegenforgalom és a helyi termékek értékesítése
A mellékelt ábrán is látható célok alapján a gyógyfürdővel kapcsolatos elképzelések és a falusi turizmus élénkítésére vonatkozó feladatok kerültek előtérbe. A mezőgazdaság és ipar, valamint a helyi termékek vonatkozásában a jól működő ipari park, illetve a helyi kukoricatermelésen alapuló édesítőszergyártás, az eritrit gyártása kerülhet fókuszba.
Lezárás Az interaktív szeminárium során a csoport magas bizalmi szinten, egymást támogatva és egymásra építkezve dolgozott. Kaba Város vezetésének modern és kreatív, újszerű megoldásokra való nyitott hozzáállása és támogatása felhatalmazást adott a csoportnak az új megoldások és utak keresésére. A csoportot vezető szervezetfejlesztő véleménye szerint a feltárt módszerek hatékonyan szolgálják a hosszú távon is fenntartható gazdálkodást és a költségvetési egyensúly létrejöttét.
