Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

M e g al ap o z ó v i z s g á la t o k

Helyzetelemző, h e l yz e t é r t é k e l ő dokumentum

T e r ve z ő : A r t V it al T e r ve z ő , É p ít ő é s K e r e s k e d e l m i Kf t . 2014.

Kaba Településrendezési Tervéhez

HELYZETELEMZŐ, HELYZETÉRTÉKELŐ DOKUMENTUM

Külzetlap

Település tervező/ Építész vezető tervező ……………………………… Végh József TT-15-0023 É/1-15-0124

Település tervező / projektvezető: ……………………………… Labbancz András TT-15-0378

Tervező munkatárs:

……………………………… Gál Georgina

2 ART Vital Kft.



Tartalomjegyzék

Külzetlap Tartalomjegyzék 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése. A tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése. 2.1.1. Területfejlesztési dokumentumok 2.1.2. Területrendezési tervek 2.1.3. Szomszéd települések településszerkezeti terveinek településfejlesztést befolyásoló megállapításai 2.1.4. Településfejlesztési koncepció elhatározásai 2.1.5. A település társadalma 2.1.6. Humán infrastruktúra 2.1.7. A település gazdasága 2.1.8. Az önkormányzat gazdálkodása, településüzemeltetés 2.1.9. Táji, természeti adottságok, zöldfelületi rendszer 2.1.10. Az épített környezet 2.1.11. Közlekedés 2.1.12. Közművek 2.1.13. Környezetvédelem 2.1.14. Katasztrófa elleni védelem, klimatikus viszonyok 2.2. Helyzetfeltárás keretében vizsgált, a helyzetelemzés során értékelt tényezők kölcsönhatás mátrixa 3. HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. Helyzetelemzés eredményeinek értékelés, szintézis. 3.1.1. A folyamatok értékelése, Kaba város fejlesztéseit befolyásoló külső-belső tényezők értékelése 3.1.2. Külső-belső tényezők összefoglaló értékelése (SWOT) 3.1.3. A településfejlesztés és a – rendezés kapcsolata 3.1.4. A településfejlesztést befolyásoló tényezők, korlátok és lehetőségek 3.2. Problématérkép/értéktérkép 3.2.1. Problématérkép 3.2.2. Értéktérkép 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek szegregációval veszélyeztetett területei

3 ART Vital Kft.

2 3

5 5 6 6 6 11 11 11 11 12 12 14 14 14 15 16 18 18 27 27 27 27 27 28 28

2. HELYZETELEMZÉS



2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése. A tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése. 2.1.1.

Területfejlesztési dokumentumok

1. Az OFTK átfogó fejlesztési célja közül Kabára értelmezhető: - értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés. Ez a kis- és középvállalkozások esetén jelenthet támogatásokat. Elsősorban a biztonságos élelmiszerellátás, illetve a helyi gazdaság erősítése értelmezhető a jövőbeni fejlesztésirendezési tervezés során. - Népességi fordulat: Ebből az egészséges életmód, a gyógyulás elősegítése, a sport, a kultúra és közművelődés, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a kulturális és épített környezet megőrzése értelmezhető, mint a későbbiekben fejlesztési potenciál kihasználási lehetőség. - Térségi potenciálra alapozott térszerkezet: Ebből is felfedezhető olyan elem, mely Kaba fejlesztési elképzeléseibe beépíthető, illetve figyelembe vehető. Elsősorban a (kis)térségi együttműködés lehetőségeit kell keresni, mely egyúttal a város-vidék kapcsolatot is erősíti. A térségi önfenntartó képesség növelése egyúttal a felzárkóztatás egyik eszköze lehet. - A természeti erőforrások megőrzése és a környezet védelme: Itt is több területtel kell összevetni a város lehetőségeit. Elsősorban az élelmiszer-, az energia, a környezet, valamint a klímabiztonság megteremtése emelhető ki. De ide tartozik az élővilág védelme, az egészséges élet környezeti feltételeinek biztosítása célkitűzések is, melyek a jövőbeni fejlesztésekben figyelembe veendő és kihasználható célterületeket jelentenek. - A specifikus célok közül is több értelmezhető a város számára a jövőbeni fejlesztésirendezési döntések során: o az import kiváltó gazdasági termelés ösztönzése o a gyógyítás elősegítése (egészségügy és sport) o öngondoskodó társadalom és romaintegráció elősegítése o természeti értékek védelme, környezetminőség javítása o vidéki térségek értékalapú fejlesztése (foglalkoztatás növelése, épített örökség védelme, vidékfejlesztés) o az elérhetőség és mobilitás rendszere (város és vonzáskörzete, a foglalkoztatási központok a kiemelt céljai). 2. Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció Kiemeli Kaba termálvíz készletében, annak hasznosításában (gyógyászat) rejlő lehetőségeket. A kedvező természeti adottságokra épülő mezőgazdaság helyi gazdaságban játszott szerepének megőrzését is hangsúlyozza. Gazdasági erő tekintetében a nagyobb városok után közvetlenül megjelenik Kaba, mely főként ipari jelentőségű.

5 ART Vital Kft.



2.1.2.

Területrendezési tervek:

1. Térségi területfelhasználásban Kabán a mezőgazdasági térség a meghatározó. Ezért a termőföld védelme elsődleges a későbbi fejlesztések tervezésénél. A (beépített) települési térséget alapvetően kompakt módon kell megőrizni, mely egyet a belső tartalékok hasznosításával, mivel a beépítésre szánt területek növelése csak mérsékelt lehet. Ez az egyedi építmények által igénybe vett térség esetén azt is jelenti, hogy pontszerű, vagy vonalszerű infrastrukturális hálózati fejlesztéseket lehetőleg a leggyengébb termőképességű területekre kell koncentrálni. 2. Térségi övezetek érintettsége szintén befolyásolja a tervezett fejlesztések térbeli-fizikai lehetőségeit. o Az országos ökológiai folyosó hálózat magterületén építmény elhelyezése nem javasolható (kivéve a gyepgazdálkodás építményeit). A környezetszennyező tevékenységeket, a vizuális környezetszennyezést kerülni kell. Ez a látványvédelem egyik eszköze is egyben, mely a Natura 2000 területek esetén kiemelten fontos követelmény. A puffer terület a magterület védelmét hivatott biztosítani, az irányelvek a magterületre vonatkozókkal szinte teljesen megegyeznek. Külön figyelmet érdemel az hogy újonnan beépítésre szánt terület kijelölése nem javasolt. o Erdőterület Kabán elsősorban a volt cukorgyári terület mellett, védőerdő funkcióval van jelen, melyeket tényleges funkciójuk megtartása mellett indokolt fejleszteni. 2.1.3.

Szomszéd települések településszerkezeti terveinek településfejlesztést befolyásoló megállapításai

A szomszédos települések Kabához hasonlóan nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területekkel kapcsolódnak a kabai területekhez. Minden település esetén alapvetően a mezőgazdasági építési használat a jellemző. Ipari (zavaró) területek a közigazgatási határ környékén nincsenek. Ezért alapvetően a vonalas infrastruktúra hálózatok fenntartása, fejlesztése jelent településfejlesztési, -rendezési, üzemeltetési hatást egyik-másik település esetén. kiemelten fontos lesz a tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonalának figyelembe vétele és az abból következő gazdaságfejlesztési lehetőségek tervezése – a jövőben a településfejlesztési – rendezési dokumentumokban. 2.1.4.

Településfejlesztési koncepció elhatározásai

2003-ban került elfogadásra, 2006-ban egy alkalommal módosították. A koncepció elhatározásainak jó része az elmúlt 12 évben megvalósult. - elkészült a városias településközpont - átépült, bővült az orvosi rendelő - megújult az óvoda - elkészült a városközpont és az állomás közötti kerékpárút - felújították a városközponton is áthaladó összekötő utat - vízrendezési fejlesztéseket hajtottak végre - a fürdő is fejlesztésre került - a polgármesteri hivatal épülete is visszanyerte eredeti karakterét 6 ART Vital Kft.



- a Sári Gusztáv Általános Iskola művészeti oktatásnak is helyet adó helyi védett épülete is felújításra, bővítésre került. - talán a legfontosabb beruházás a nemrég befejeződött szennyvíz csatornahálózat bővítésépítés volt, mivel a Báránd és Tetétlen települések szennyvizeit is befogadja. Az elmúlt időszak nagyobb fejlesztései a városban

(Forrás: Kaba Város Önkormányzata)

Egyes fejlesztési elképzelések a megváltozott gazdasági környezet miatt már nem időszerűek. Elsősorban a cukorgyár 2007. évi bezárása jelenti azt a kedvezőtlen fordulatot, mely a gazdaságfejlesztési irányokat megváltoztatta. Ezen fejlesztéseket a hatályos 7 ART Vital Kft.



településrendezési eszközök is tartalmazzák. A megvalósult elemei a településfejlesztési koncepcióra alapozottak voltak. Ennek megfelelően megvalósult, illetve részben megvalósult - a sportpálya bővítés, - lakóterület fejlesztés a Bocskai-kertnél, - ipari-gazdasági területek kijelölése, megszüntetése, illetve közparkká alakítása több területen, - záportározó kialakítása a Tégláskert észak-nyugati részén. A koncepció és a településszerkezeti terv elhatározásaira alapozva 2013.-ban elkészült Kaba város integrált városfejlesztési stratégiája. Végrehajtására azonban pályázati források hiányában néhány kivétellel nem kerülhetett sor. Átfogó és tematikus céljai azonban ma is időszerűek, ezért a 2014-202. évekre készítendő új integrált településfejlesztési stratégia (ITS) készítésénél ezen elhatározásokat értékelni és ennek alapján figyelembe kell venni. Az IVS további fontos elemeket is tartalmaz. - SWOT analízis a város erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit bemutatva (a tematikus célok megalapozására is)

8 ART Vital Kft.



-

meghatározta a partnerség fő célcsoportjait, célkitűzéseit meghatározta a városfejlesztési akcióterületeket o városközponti, funkcióbővítő o szociális, városrehabilitációs Kaba akcióterületei

(Forrás: www.kaba.hu, szerkesztve) Jelmagyarázat piros keret: városközpont, azon kívül városközponton kívüli belterület 1, 2, 3 pink pontozott területek: szegregátum I, II:szociális városrehabilitáció akcióterületei

9 ART Vital Kft.



10 ART Vital Kft.



o

anti-szegregációs beavatkozási terv Kabán három szegregátum található. Megjelenési formája munkahelyi, oktatási és lakóhelyi típusban is jelen van. A lakhatási integráció településrendezésben is figyelembe veendő szabályozást kíván, de az önkormányzat aktív részvétele is szükséges (pl. fejlesztési alap). 2.1.5.

A település társadalma

A város népesedési, demográfiai helyzetét elemezve az látható, hogy a település lakossága lassan fogy. Ezt az elvándorlás felgyorsulása mellett a természetes szaporulat csökkenése okozza. A cigány népesség viszont növekvő tendenciát mutat. Az elvándorlás oka a foglalkoztatottságban beállt változás, melyet a 2008. évi gazdasági környezet megváltozása okozott. A város jelentős erőfeszítést tesz a társadalmi fenntarthatóság érdekében, a helyi identitás erősítésével. 2.1.6.

Humán infrastruktúra

A település intézményellátottsága a megyei kisvárosi átlag körül van. Bölcsődével, óvodával, általános iskolával, művelődési és szociális intézményekkel is rendelkezik. Az idősek otthona nyugalmat, kedvező lakhatási körülményeket biztosít lakóinak. Az egészségügyben orvosi rendelő, gyermekorvosi ellátással, fogorvosi ellátással, védőnői szolgálattal működik. Ezen szolgáltatások együttesen az alapellátásokat jó szinten biztosítják, de a fejlesztés lehetőségét, sőt szükségességét, is magában foglalják. 2.1.7.

A település gazdasága

A város gazdasági súlya, teljesítő képessége a cukorgyár bezárása után jelentősen csökkent. a kedvező változás – egyben kitörési pont – a cukorgyári ipari terület gazdasági célú (újra) hasznosítása lehetne. A gazdaság fejlesztését befolyásoló tényezők közül a közúti és vasúti kapcsolat közelsége kedvező. A település pozícióját azonban jelentősen javíthatja az M4 autópálya Püspökladány – Berettyóújfalu közötti szakaszának megépítése, mely várhatóan a település közigazgatási területén, délen fog haladni, lehajtóval Püspökladány – Kaba közigazgatási határánál, a kabai oldalon. Az ebből következő gazdaságfejlesztési lehetőségeket figyelembe kell venni a településfejlesztési –rendezési tervezés során. 2.1.8.

Az önkormányzat gazdálkodása, településüzemeltetés

Az önkormányzat költségvetése kiegyensúlyozott, pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik. a településfejlesztésben a költségvetési kiadások optimalizálására törekednek. A város és lakosaink a teherbíró képességéhez kívánják igazítani a fejlesztések mértékét. a településre a tervszerű fejlesztés jellemző, melyet az is igazol, hogy Kaba hitel nélkül gazdálkodott és nem kellett az államnak átvállalnia adósságot. Gazdaságfejlesztés segítését

11 ART Vital Kft.



alapvetően az önkormányzat hivatalának apparátusa végzi. Ugyanígy a közfoglalkoztatást is az apparátus végzi. Az önkormányzat intézményei és a humán infrastruktúrák kiépítése egymással összhangban fejlődnek. Ezen intézmények jól kiépítettek, területi fejlesztésük esetleges szükségességét a településrendezés során vizsgálni kell. Itt kell megjegyezni, hogy az általános iskolához építendő – folyamatban lévő fejlesztésként megvalósuló – tornaterem helye biztosított, területi fejlesztés nem szükséges. A településüzemeltetés főbb feladatait a város városgazdálkodási társasága végzi. A közüzemi szennyvízhálózat kiépítése 2015. évben befejeződött. Fontos teendő még a szilárd hulladék kezelés, melyben hulladék udvar kijelölése szükséges a településrendezés során. 2.1.9.

Táji, természeti adottságok, zöldfelületi rendszer

A település külterülete tipikusan mezőgazdasági táj. Erdő mindössze az egykori cukorgyár környezetében található. Meghatározó a NATURA 2000 hálózattal való érintettség. Ez tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület. Itt a táj látványa – a töretlen látómező – megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel rendelkezik. Mivel ezek egy része a Hortobágyi Nemzeti Park része, ezért annak kezelési tervében foglaltakat is figyelembe kell venni a jövőbeni fejlesztések tervezésénél. A táj jelen adottságai egyes esetekben rendezetlenséget, vizuális tájszennyezést okoz, mely így tájhasználati konfliktusokat eredményez. Ezek általában külterületi ipari, mezőgazdasági épületek, építmények. Ezért ezeket (pl. hirdetőállványok, gazdátlan létesítmények) – az önkormányzat közreműködésével is – fel kellene számolni. Ezt a szabályozás eszközeivel is lehet és kell kezelni. A város zöldfelületi rendszere jól kiépült elsősorban minőségi fejlesztést igényel. Ez az utca, illetve településképet negatívan befolyásoló, rontó elemek felszámolását is jelenti egyben. Fontos megállapítás még, hogy a fejlesztendő zöldfelületi elemek részei lehetnek a településrendezés során a település beépített területeit körülvevő, kijelölendő zöld gyűrűnek. 2.1.10. Az épített környezet A település halmazos szerkezetű, szerves növekedésű. Ez olyan érték, melynek megőrzése fontos a településrendezés során. A történelmi településmag egyedi építészeti értéket is őriz. A helyi értékvédelem is erre épülve nyert teret és elfogadottságot a település életében. Ez egyben potenciális fejlesztőerőt is jelent, melyet érdemes kihasználni a jövőben is. A lakó és gazdasági területek és a településközpont jól elkülönül, jelentősebb környezeti konfliktusok nem generálódnak. A településszerkezetben megjelenik még az üdülőházas és különleges hasznosítású terület is (sport, fürdő, idegenforgalom, településüzemeltetés). Ezek környezeti hatása sem minősül jelentősnek. A konfliktusok elsősorban a szlömösödött, szegregációs vagy azzal veszélyeztetett területeket jellemzi alapvetően azonos építési használatú környezetben. A volt cukorgyár településszerkezetben kedvezően helyezkedik el. Jelenleg alulhasznosított annak ellenére, hogy közúti, vasúti megközelítése jónak nevezhető. Ennek egyik oka a gyár

12 ART Vital Kft.



tulajdonosi szerkezete, mely az egyben történő értékesítésben érdekelt. Ennek megvalósulása az M4-es gyorsforgalmi út megépítésével több esély mutatkozik. A telekstruktúra, a telekméretek, az azokon lévő épületek szintszáma, a beépítés sűrűsége a halmazos településszerkezet történeti fejlődésék szerves eredménye. Intenzív változás nem jellemző, csak a fejlődés eredményekénti kisebb növekedés tapasztalható. Tehát a családi házas beépítés továbbra is jellemző marad. Az utcák vonalvezetése, a térarányok is a halmazos településszerkezetre vezethetők vissza. A szűk utcák esetén a nagyobb előkertek szabályozása jelentheti a légtérarányok növekedését, mely a későbbi (esetleges) utcaszélesítéseket is lehetővé teszi, teheti. Az épített környezet a külső- belső településképpel megőrizte öröklött jellemzőit, melyben a fejlődés minőségi változást eredményezhet, de jelentős átalakulást nem. A védett épített környezet egyik fontos eleme éppen a településszerkezet kell hogy legyen. Az utcák vonalvezetése egyéb jellegzetességei (pl. zugok) megőrizendők.

(Forrás: saját szerkesztés)

13 ART Vital Kft.



Az építészeti értékvédelem a műemlékek mellett a helyi értékekre is kiterjed. A helyi védelem a település múltjában jelentős oktatási, kulturális, de még ipari identitási értékek hordozói. Felújításuk, közcélú hasznosításuk a jövő fejlesztéseinél előirányozható. A településrendezés során a szabályozási környezettel is elő kell segíteni az önkormányzat ezirányú szándékainak megvalósíthatóságát. 2.1.11. Közlekedés A közúti közlekedés meghatározója a 4. sz. főút. Emellett a környező településekkel összekötő mellékutak jelentik a meghatározó úthálózatokat. Ezen utak nagyobb része felújításra szorul, alapvetően a külterületi szakaszokon. Ezen azonban állami tulajdonban és kezelésben lévő utak, így az önkormányzatoknak ezekre közvetlen hatása nincs. A vasúti közlekedés is jelentősnek mondható, mint a 100-as jelű vasútvonal része. Jelenleg állami beruházás keretein belül felújításának előkészítése zajlik. A cukorgyári iparvágány jelenleg még szunnyadó potenciális fejlesztést jelent a város számára. 2.1.12. Közművek Ivóvíz: jelenleg ivóvíz minőségjavító program folyik a településen, melynek befejeztével az egészséges ivóvízellátás megoldottnak tekinthető. Vízgazdálkodás: A vízbázis védelme a területrendezési tervekből következő szabályozási feladat. Az építések, fejlesztések az így megalkotott építési szabályozáshoz kell, hogy igazodjanak A termálvíz hasznosítása megoldott. A szennyvízelvezetés tisztítás szintén megoldottnak tekinthető a nemrég befejezett KabaBáránd-Tetétlen közös kistérségi szennyvíztisztító –kezelő műtárgyaival. 2.1.13. Környezetvédelem A településnek összességében jól kiépített és jól is működő kommunális és műszaki infrastruktúra rendszere van. A szennyvízhálózat megvalósítása jelentős környezetvédelmi fejlesztésnek minősül. Megoldandó azonban még a csapadékvíz csatornahálózat kiépítése, illetve a felszíni vízelvezetés a település teljes területén. A környezetbarát hulladékgazdálkodás megoldása további előrelépés lehet a környezet védelmének biztosításához. A zajvédelem egyik eszköze lehet a települési utcák útburkolatának fejlesztése. A vizuális környezetszennyezés felszámolása a vonzó(bb) településkép biztosítását is elősegítheti. Ennek egyik eszköze a helyi építési szabályozás kell legyen.

14 ART Vital Kft.



2.1.14. Katasztrófa elleni védelem, klimatikus viszonyok A település földtani adottságai ebből a szempontból kedvezőek. Alulbányászott területekkel, csúszásveszélyeztetettséggel nem kell számolni. Földrengéssel veszélyeztetett terület nincs a településen. A vízrajzi veszélyeztetettség kedvező. Árvízvédelemmel nem kell foglalkozni. Belvíz veszélyeztetettség a város belterületének délnyugati városrészében jelentkezhet. Az ebből adódó beépítési korlátozásokat a településrendezés során kell megállapítani. A jövő tervezett fejlesztéseinél a klimatikus viszonyok változásához való alkalmazkodással is számolni kell. A településrendezés során ki kell alakítani a klimatikus viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó tagolt településszerkezetet. A település zöldfelületi rendszere, a vízfolyások és állóvizek, erdőfoltok és fasorok akklimatizáló hatásukkal segíthetik elő a város légcseréjét, a levegő tisztaságát.

15 ART Vital Kft.



Település társadalma

Humán infrastruktúra

Gazdaság

Önkormányzati gazdálkodás

Táji természeti adottságok, zöldfelületi rendszer

Épített környezet

Közlekedés

Közművek

Környezetvédelem, klimatikus viszonyok

Területfejlesztési- rendezési dokumentumai Településfejlesztésirendezési dokumentumai

Településfejlesztésirendezési dokumentumok

Területfejlesztésirendezési dokumentumok

H A T Ó T É N Y E Z Ő K

2.2. Helyzetfeltárás keretében vizsgált, a helyzetelemzés során értékelt tényezők kölcsönhatás mátrixa H A T Á S V I S E L Ő K

++

-

+

+

Ø

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

++

++

++

++

+

+

Ø

-

-

-

-

-

+

++

Ø

-

-

-

-

Ø

+

Ø

++

+

Ø

+

+

+

++

+

++

+

++

+

++

++

++

+

++

++

Település társadalma

-

+

Humáninfrastruktúra

-

+

+

Gazdaság

Ø

+

+

+

Önkormányzati gazdálkodás

Ø

+

+

++

Ø

Táji, természeti adottságok, zöldfelületi rendszer

-

+

Ø

-

-

+

Épített környezet

-

+

++

+

+

+

++

Közlekedés

-

+

-

+

++

+

+

++

Közmű

-

+

+

+

++

++

+

++

+

Környezetvédelem, klimatikus viszonyok

-

+

++

++

++

+

++

++

++

Illeszkedés- kölcsönhatás kapcsolat ++ + Ø -

erős, közvetlen kapcsolat a vizsgált tényezők között áttételes kapcsolat nincs kapcsolat, vagy ezen a szinten nem értelmezhető bizonytalan kapcsolat, vagy ezen a szinten nem meghatározó

16 ART Vital Kft.

+ +

3. HELYZETÉRTÉKELÉS



3.1. Helyzetelemzés eredményeinek értékelés, szintézis. 3.1.1. A folyamatok értékelése, Kaba város fejlesztéseit befolyásoló külső-belső tényezők értékelése A város fejlődését befolyásoló, eddig áttekintett tényezők: a) gazdasági-földrajzi adottságok b) természeti erőforrások c) demográfiai adottságok, illetve változásai d) gazdasági szerkezet és változása e) a városi szerepkör f) infrastruktúra g) tulajdonviszonyok h) az épített környezet állapota a) Gazdasági-földrajzi adottságok: Kaba a megye jelentősebb városainak közvetlen követője a gazdaság állapotát illetően. Azonban ennek fejlesztése lehetséges, hiszen potenciális fejlesztési erőforrásokkal rendelkezik a város. Ennek egyik lehetősége a volt cukorgyári terület revitalizációjában rejlik. Másik fejlesztési forrás a 4. sz. főút és a 100-as vasútvonal érintettsége, mellyel jelenleg is kapcsolódik az ország térszerkezete szerinti külső városi gyűrű településeihez. Ezt a pozíciót tovább erősítheti az M4 autópálya település déli részén történő megépítése. b) Természeti erőforrások: A természeti erőforrások közül a város gazdaságát a mai napig is a termőföld határozza meg. Ezek (6642 ha) 64%-a kiváló, 27%-a jó minőségi osztályba tartozik. Másik természeti erőforrás a gyepgazdálkodásra épülő állattenyésztés. A 1020 ha nagyságú legelőterület 86%-a jó minőségi osztályba sorolt. Ezen adottságok mellett fontos még idegenforgalmi, gyógyászati szempontból a termálvíz, mint természeti erőforrás. Ezt a város fürdője hasznosítja. c) Demográfiai adottságok, illetve változásai: Kabán a népességi csúcs 1920-as években volt 7100 lakossal. A rendszerváltáskor, 1990-ben 6400 fővel rendelkezett, melyet kisebb ingadozásokkal 2006-ig meg is tartott. Ezt követően további csökkenés zajlott le és az állandó népesség 6200 fő körül alakult. a népességszám csökkenése a gazdasági változások következménye, melyet csak részben tudott kompenzálni a bevándorlás. Az országra jellemző folyamat Kabán is lejátszódott. Mivel a város nem tud kellő és képzettségüknek megfelelő munkát adni a diplomás fiataloknak, azok elvándorolnak. A város jövője szempontjából a születések számának csökkenése és a társadalom elöregedése jelent kihívást, veszélyt.

18 ART Vital Kft.



19 ART Vital Kft.



Foglalkoztatottság Kaba 2011-es 6369 fős lakossága közül 1774 volt foglalkoztatott a KSH adatai szerint, ami a teljes népesség 28%-át jelenti. 587 főt tartottak nyilván munkanélküliként, 2060 fő volt inaktív kereső, 1948 főt eltartottnak tekintettek. A számok az országos átlagnál lényegesen rosszabb képet festenek a településről a foglalkoztatás tekintetében. A helyzetet és az arányokat alapvetően megváltoztató folyamatok napjainkig sem kezdődtek meg érezhetően, 2012-ben a munkanélküliek száma 627-re nőt. A város foglalkoztatási helyzetét jelentősen befolyásolta a cukorgyár bezárása, vagyis 1980. és 1990. között 750 fő volt foglalkoztatva átlagosan évente, a gyár 110-130 kampány napot teljesített, mely időszakban jelentős segédmunkás állományt is foglalkoztatott. A rendszerváltást követően a cég intenzív racionalizáláson esett át, 2005-ben a dolgozók száma nem érte el a 180 főt sem. E dolgozók főleg a magasan kvalifikált, mérnők végzettségű személyek voltak, nem kabai kötődésűek, az alacsonyabb képzettségű dolgozók többsége szintén nem kabai lakhellyel rendelkező személy volt. A munkanélküliek számának alakulása

Országos tendencia, hogy az elmúlt években országos szinten is megnőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettséget szerzők aránya a népességen belül. Ez megmutatkozik Kaba foglalkoztatási és munkanélküliségi adataiban is. A tapasztalatok szerint a magasabb végzettségűek (gimnázium, szakközépiskola, technikum, egyetem és főiskola) körében a fiatal, 17-25 év közötti korosztály aránya a legmagasabb. Az álláskeresők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása azt igazolja, hogy a magasabb végzettséggel (érettségi, diploma) rendelkezők nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, azaz ezt a társadalmi réteget a munkanélküliség kevésbé érinti. 20 ART Vital Kft.



A főiskolát és egyetemet végzettek elhelyezkedési esélyei azonban az elmúlt 4 éves időszakban országosan is kedvezőtlenebbé váltak, nincs ez másként Kabán sem. A jelenlegi munkaerő-piaci igények és a felsőfokú oktatási kínálat közötti strukturális különbségek miatt a felsőfokú végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a jövőben várhatóan tovább fog emelkedni. A 2001-es KSH adatai alapján Kabán a munkaképes korú lakosság aránya 57%, ebből munkanélküliek aránya 18% (a tartósan munkanélküliek aránya 7%); a munkanélküliek nembeli megoszlását tekintve a nők vannak többségben (59%) a férfiakkal szemben (41%). A munkanélküliek végzettségét tekintve az alábbi adataink vannak: 0,3% felsőfokú végzettségű; 31,7% középiskolát végzett; 19% szakmunkás képesítéssel rendelkezik; a munkanélküliek nagy részének, 49%-nak pedig semmilyen szakképzettsége nincs. A városból más településre eljáró ingázók aránya 6%, míg Kabán több mint kétszer ennyi (16%), más településről bejáró ingázó talál munkát. A tartós munkanélküliség összességében kedvezőtlen gazdasági kilátásokat jelenthet rövid távon, melynek megfordítása hosszabb kitartó fejlesztési beruházások eredményeként lehetséges. d) Gazdasági szerkezet és változásai: A település gazdaságában évszázadokon keresztül a mezőgazdaság, illetve az ahhoz kötődő termékfeldolgozás és kereskedelem volt a jellemző. 1945 után a város gazdaságának jelentős része termelő szövetkezetekbe integrálódott, mint a szocializmus jellemző termelési formája. 1970-es években ezeket egészítette ki a cukorgyár ipari termelő egysége. A város gazdaságának magja az elmúlt időszakban egy termelő szövetkezetbe koncentrálódott a település egészén, amely mellett csak a cukorgyár és az Agroferm jogelődje jöhetett lére. A rendszerváltást követően a Kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet szétesett, a helyi gazdasági életben akkor még jelentős háztáji gazdaságok fokozatosan eltűntek, néhány családi gazdálkodó termel még ma is. A termelő szövetkezet üzemágai megszűntek vagy privatizálódtak, kisebb részben felszámolódtak, míg más részei vállalkozásokként működtek tovább. A város kereskedelmi és szolgáltató szektorában a kiskereskedelem is teljesen új alapokon indult 1990. után. Vállalkozási struktúra általános jellemzése

21 ART Vital Kft.



Kabán az országos tendenciához hasonlóan a működő vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások száma, az ingatlanügyletekben és gazdasági szolgáltatásokban működő vállalkozások száma. Kabán a „kereskedelem, javítás” nemzetgazdasági ágazatban a működő vállalkozások 25 %-a tevékenykedik, ez az arány országosan 21,8 %, regionálisan 25,21 %, megyei szinten pedig 23,60 %, tehát ezen adatokhoz képest Kabán jóval több cég működik a kereskedelemben. Kabán az országos átlaghoz (3,33 %) viszonyítva közel 4-szer annyi működő vállalkozás volt a mezőgazdasági ágazatban (14 %), 3-szor annyi, mint a megyében (4,85 %) és a régióban (4,96 %).

Kabán a vállalkozások gazdasági ágazat szerinti megoszlása egyező az országos tendenciákkal, a településen termelő szektor nem működik, a kereskedelem azonban az országos átlagokhoz képest is jóval fajsúlyosabban van jelen a településen, ugyanez mondható el a mezőgazdaságról. A mezőgazdaság, halászat, erdőgazdaság nemzetgazdasági ágakban a működő vállalkozások száma nem változott túlzottan, továbbra is 2001-ben 40 db volt, 2006ban és 2007-ben visszaesett ez a szám 31-32 db-ra, majd 2010-ben 37 db volt ez a szám, amely az országos átlaghoz képest magasabb, amely azt erősíti meg, hogy Kabán erős a mezőgazdasági szektor. Ez a tendencia nem az országos átlaghoz igazodik, ott jellemzően a kereskedelmi szektor a kiemelkedő. A működő vállalkozások száma az építőiparban 2008-ban 50 db volt Kabán, amely szám 2009-ben és 2010-ben is 49 db-ra változott. Ez a tendencia szintén alul marad az országos és regionális átlagtól. A bányászat, kőfejtés területén működő vállalkozások száma és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ággal foglalkozó vállalkozások száma 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben is 0 volt, amely a város adottságából adódó eredmény. A Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban 2008-ban 25, 2009ben 27, 2010-ben 29 db volt, amely szintén alul marad az országos és regionális átlagtól.

22 ART Vital Kft.



Pozitív elem ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti élénk együttműködés termelésük és értékesítésük terén, amely a településen működő vállalkozások közötti élénk kapcsolatot és egymásra utaltságot is megjeleníti. e) A városi szerepkör: Kaba 2003-ban kapott városi rangot, előtte többször viselt mezővárosi címet, mely a történelem során folyamatosságot azonban nem jelentett. Kaba mindig is a püspökladányi járáshoz, kistérséghez tartozott, jelentősebb központi szerepkör nélkül. Inkább méreténél fogva vált a térség egyik meghatározó településévé. Jelenleg Kabát még mindig a cukorgyártással hozzák összefüggésbe annak ellenére, hogy ezt a pozícióját már több éve elvesztette. Ennek ellenére is agrár-ipari városként lehet jellemezni, mivel a helyi ipar fejlődése meghatározó volt az elmúlt évtizedekben. f) Infrastruktúra ellátottság Közlekedési ellátottság: Meghatározó a 4. sz. főút és a 100-as jelű vasútvonal települési érintettsége. Ezen túl kiemelt jelentőséggel bír a településközponton is áthaladó összekötő mellékút, mely ellehetetleníti a város főterének összekapcsolódását, akár forgalomcsillapított térré történő fejlesztését. Ennek megoldására csak forgalomszervezési eszközök állnak rendelkezésre. Közműellátottság: A teljes körű közműellátottság és annak minősége alapvető fontosságú az életminőség emeléséhez. 2015 előtt egyes településrészek ellátottsága és fejlettsége eltérő volt. A befejeződött szennyvízberuházás e téren jelentős változást hozott. Ivóvízellátás: Jelenleg (a város központjában lévő ivóvíz kutak és víztorony által) a város 42 km hosszú ivóvíz hálózatán csupán alig tucatnyi telek nem érhető el. Éves szinten 186000 m3 vizet fogyaszt a lakosság, a szolgáltatást 2013. január 1.-tól a Hajdúsági Vízművek Zrt. biztosítja. A hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tűzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhető. A vízmű a jelenlegi vízigényeket a nyári időszakban nem elégíti ki megfelelő módon, a hálózat is fejlesztésre szorul. A települési ivóvíz minősége a vonatkozó kormányrendeletek alapján nem megfelelő koncentrációban tartalmaz ammóniumot, ezért ivóvízminőség javító beruházást kell végrehajtani. Kaba csatlakozott az erre vonatkozó ivóvízminőség javító programhoz. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 42 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% volt 2011-ben. Földgázellátás: A gázellátás kiépítettsége közel 100%-os, jelenleg a településen 64 km hosszú az összes gázcsőhálózat. A csőhálózat kiépítése egy nagy szakaszban történt 1995-ben, amikor 1993ban közel 50 km, majd a következő évben további 65 km hálózat épült, ezt követően minimális bővítéssel emelkedett 78,3 km-re a gázcsőhálózat hossza. Az összes gázfogyasztó száma (2011.) 1797 db, éves szinte 11000 Em3 gázt fogyaszt a lakosság. Kabán a lakások 70%-án 23 ART Vital Kft.



megoldott a gázfűtés. A gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya az elmúlt években kismértékben ugyan, de folyamatosan növekedett. 2005-től a gáz árának növekedésével a gázfogyasztók száma, valamint az elhasznált gáz mennyisége folyamatosan csökken. A lakosság kezd áttérni alternatív fűtési megoldásokra (pl.: fa, szén, elhanyagolható mértékben megújuló energiaforrások). A gázellátást a TIGÁZ ZRT. végzi a településen jelenleg is. Villamosenergia: Az elektromos energia hálózati ellátás 100 %-ban biztosított, beleértve a külterületi lakott helyeket is. 2011-ben 2540 db háztartási fogyasztót tartottak nyilván, amelyek 6400 ezer kWh villamos energiát fogyasztottak, míg az összes villamosenergia-fogyasztó száma 2770 db volt, számukra a szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége 65000 ezer kWh volt 2011-ben. Kaba villamosenergia ellátását jelenleg az EON Zrt. biztosítja országos távvezetékről. A közvilágítás 20 kV-os légvezetékes hálózat Kaba kül- és belterületén elhelyezett oszloptranszformátor állomásokhoz a helyi adottságoknak megfelelő nyomvonalakon lett bevezetve. Felmerült lakossági igény a közvilágítási rendszer kismértékű bővítésére új lámpatestek elhelyezésével. Távközlés: A város telekommunikációs rendszere igen megkésve fejlődött ki a kistérségben és a régióban lévő településekhez képest. Az elektromos hálózat kiépülésével a rádió és a tévé készülékek elterjedése az 1970-es években általános lett, ma már e készülékekről nem készülnek összehasonlító statisztikák. A telefonhálózat kiépítése az 1990-es évek elején gyorsult fel, majd az 1997-től megjelenő mobilszolgáltatók hatására a távbeszélő fővonalak száma esett, míg a telefonnal rendelkező háztartások és személyek száma nőtt. A vezetékes fővonalak számának stabilizálódása az előfizetési díjak mérséklődésével, és a más vonalas alapú szolgáltatással való kapcsolt szolgáltatásával magyarázható. g) Tulajdonviszonyok: Az önkormányzati ingatlanvagyon mennyisége és elhelyezkedése a városközpontban koncentrálódik. Ezek alapvetően a közszolgáltatásokhoz kapcsolódnak és nem adnak lehetőséges ezekkel való gazdálkodásra, vagyongyarapításra. Ezért az önkormányzati ingatlanvagyon a város működtetése és a további közösségi fejlesztési célok megvalósíthatósága szempontjából értékelhető, hasznosítható. Ezek az ingatlanok így önálló, jelentős gazdasági hasznot jelentő fejlesztési potenciállal nem rendelkeznek. A magántulajdon és a magánvállalkozások biztosítják a piaci alapú szolgáltatásokat, kereskedelmet egyre nagyobb kínálatban és változatossággal. Ez egyben része lehet a városközpont vonzó településképi kialakításának és megőrzésének.

24 ART Vital Kft.



h) Épített környezet és annak térbelisége: Kaba sajátos – halmazos – településszerkezettel és területfelhasználással rendelkezik. A történelmi városmagot minden irányból homogénnek mondható városrészek vesznek körül, melyek elsősorban kertvárosias illetve falusias használatúak. Ennek megfelelően kompakt várostestről beszélhetünk. Ehhez csatlakozik a cukorgyári iparterület, mely különösebb konfliktust ebben a formában nem okoz a településszerkezetben. A fentiek miatt is kezelte a 2013. évi integrált városfejlesztési stratégia városközponti és azon kívüli területek megosztásában a városrészeket. A városrészek lehatárolása a KSH által készített módszertan alapján készült, melynek fő szempontjai, a területrendezési kapcsolódó fogalmak alapján, a beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak. A lehatárolás IVS módszertanának megfelelően nem vesz figyelembe a módszertanba nem tartozó vagy szubjektív szempontokat. A város IVS-ében elkülönített városrészek: - I. Központi városrész - II. Központon kívüli lakott területek valamint a település külterülete (amely nem minősül elkülönült városrésznek, csupán a belterülettől való elhatároltsága miatt került önállóan megjelölésre, és ennek alapján néhány releváns körülmény alapján külön is értékelésre kerül, amennyiben az indokolt). A vasút is a történelmi települési területen kívül épült meg, mely szerencsés adottságnak tekinthető. A vasút és az akkori település között törvényszerűen összenövesztett településrész szervesen illeszkedett a települési szövethez. A mezőgazdasági területek aránya jelentős a külterületen. A mezőgazdasági terület és építési használat ezért domináns. A védett természeti területeken a természetközeli állapotok fenntartása és megőrzése kiemelten fontos. Kaba madártávlatból

(Forrás: www.googleearth.com, 2013.)

A fenti műholdas felvétel bár távoli, de látszanak rajta a várost övező termőföldek és a várost övező mezőgazdasági üzemek. Külön felirattal kiemelve közülük az Ipari Parkot. A város közép pontjában piros vonallal kiemelve látható a városközpontként azonosított városszerkezet egység. 25 ART Vital Kft.



3.1.2. Külső-belső tényezők összefoglaló értékelése (SWOT) Belső tényezők -

-

-

Erősségek Gazdag hagyományok, felhalmozott kulturális tőke Fejlődő humán infrastruktúra, jellemzően jó ellátási viszonyok Jelentős mezőgazdasági potenciál Balneológiai vonzerő: Termálvízkészlet a város alatt A városrészek megőrizték falusias képüket Jelentős pályázati beruházások történtek Magas színvonalú szociális ellátás Javuló közbiztonság Környezet jó állapota Erős civil szféra, együttműködési készség

-

Gyengeségek Romló demográfiai szerkezet (elvándorlás, elöregedés) Kedvezőtlen demográfiai folyamatok csökkenő népesség Foglalkoztatási lehetőségek csökkenése, magas munkanélküliség Munkavállalók nem megfelelő képzettsége Megfelelő városmarketing hiánya Kis és középvállalkozások hiánya Idegen nyelvismeret hiánya Bel- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai Alacsony jövedelmi színvonal

Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek A turizmus erősödése a régióban - A környező nagyobb települések növekvő kereslet az egészség- és az „turista-elszívó” hatása, jobban ökoturizmus iránt kiépített turisztikai infrastruktúrája Együttműködési programok a - A tőkebeáramlás hiánya, befektetők kistérség többi településével elmaradása mezőgazdaság feldolgozó ipar - Negatív demográfiai és szociális erősítése folyamatok erősödése, elöregedés a város szociálisan lecsúszó - Helyi társadalmi konfliktusok rétegeinek felemelése kialakulása (szegregációval Környezettudatos, szolidáris veszélyeztetett területek, helyi (befogadó) helyi közösség kialakítása munkavállalók, ingázók Proaktív közösség erős helyi civil - Gyengülhető helyi társadalmi háló társadalmi háló Szoros együttműködés a lakosság, a gazdaság szereplői és az önkormányzat között

26 ART Vital Kft.



3.1.3.

A településfejlesztés és a –rendezés kapcsolata

A jelen településfejlesztési koncepció hosszú távú elképzeléseket rögzít és irányokat jelöl ki az integrált településfejlesztési stratégia számára. Egyúttal a készülő településszerkezeti tervben ezen irányokat át kell venni. Ha a stratégia érvényességi ideje alatt a jogi környezet változik, a tervezett fejlesztések pontosodnak, akkor ez a településrendezési eszközök módosítását is igényelheti. A jelenlegi, 2013-ban elfogadott IVS az előző programozási időszak fejlesztéseihez készült, ezért új, a 2020-ig szóló ITS készítése indokolttá válhat, melynek során a korábbi IVS anyagai szolgáltathatnak kiindulási alapot. 3.1.4.

A településfejlesztést befolyásoló tényezők, korlátok és lehetőségek

Ezen tényezőket természeti és mesterséges épített elemek alkotják. A természeti korlátok közé sorolhatók az országos ökológiai hálózat szerinti magterület és pufferterület, továbbá a NATURA 2000 területek, melyeken belül beépítésre szánt terület – főszabályként – nem jelölhető ki. Az épített korlátokat alapvetően az infrastruktúra hálózat nyomvonalainak területei alkotják. a nehézkes átjárhatóság miatt a vasúti átjárás korlátozó hatása emelhető ki. Kisebb korlátozó hatása van a helyi védelemnek, továbbá a változtatásra nem alkalmas településrészeknek (pl. temetők területei, fürdő, de a volt cukorgyár területe is). 3.2. Problématérkép/értéktérkép 3.2.1.

Problématérkép

Környezeti (fizikai) problémák - a volt cukorgyár területe alulhasznosított - a vasút a közúti közlekedést lassítja - a települési főteret kettészeli az állomáshoz vezető út - dobozüzem elhanyagolt állapotú - fizikailag leromlott szegregátumok léte - települési „kapu” kiépítésének hiánya - mezőgazdasági gépek belterületen történő tárolásának megoldatlansága - klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak való kitettség - vonzó, attraktív közösségi terekből hiány van a településen - hulladékudvar hiánya - dűlőutak használatában a valós, illetve az ingatlannyilvántartás szerinti jogi állapot eltér - volt cukorgyári zagytározók - rendezetlen környezeti nyomvonalas létesítmények Társadalmi problémák: - elvándorlás jelentős mértékű - foglalkoztatottság csökkenése - szegregáció veszélye - a magántulajdonú cukorgyári ipartelep tulajdonosai nem érdekeltek az aktív hasznosításban - a fiatalok által igényelt szabadidős programokhoz nem igazodnak a város lehetőségei 27 ART Vital Kft.



3.2.2.

Értéktérkép

Fizikai környezeti - kabai meteorit ismertsége - gyógyvíz jelenléte - felújított helyi védett épületek - a település halmazos szerkezete - nagyarányú, kiváló mezőgazdasági területek - közművesítettség kiépülése - gondozott zöldterületek - a főtér rendezettsége - NATURA 2000 környezet megléte - országos és helyileg védett épületek Társadalmi: - jelentős a civil szervezetek jelenléte - kulturális hagyományok ápolása - önkormányzat szociális ellátási rendszere - sportegyesületek tevékenysége - a főtér közösségformáló szereppel is bír - a kabai kötődés, szellemiség megléte 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek szegregációval veszélyeztetett területei A 2013. évi IVS a települést alapvetően két részre osztotta, a városközpontra és a városközponton kívüli lakott területre. Ehhez képest a megalapozó vizsgálatok eredményeként ennél differenciáltabb városrész lehatárolásokra bontható a település egésze. (1) Városközpont (2) Lakóterület (3) Belterülethez csatlakozó ipari zóna területe (4) Egyéb külterületi településrész

28 ART Vital Kft.


HELYZETELEMZŐ, HELYZETÉRTÉKELŐ DOKUMENTUM ( Forrás: saját szerkesztés)

(1) Városközpont A történelmi településközpont területe, ahol a legtöbb települési közszolgáltatás található. Itt az egyházi, önkormányzati intézmények mellett egyéb szolgáltató funkciók is jelen vannak. Ennek megfelelően a hatályos településszerkezeti terv szerint itt a településközponti vegyes településfelhasználás a jellemző. Védett épületek (műemlék, illetve helyi védett) is itt jellemzőek, éppen a történelmi múlt örökség őrző területe miatt. A területet szinte körbe övezi a kisvárosi lakóterület gyűrűje. A városközpontban jelentős gazdasági potenciál összpontosul, a gazdálkodó szervek jelentős része itt jelenik meg. E területen a lakosság mintegy 6%-a él és összetételükben a belterület többi részéhez képest a fiatal, 14 éven aluliak aránya kisebb, míg a felnőttek és idősek arány nagyobb. Az iskolai végzettség tekintetében az általános iskolát végzettek aránya jóval a települési átlag alatt, míg a felsőfokú végzettségűek aránya jóval a települési átlag felett van. Ez a jól képzett munkaerő szükségességével összhangban van. A központi funkció további ismérve a foglalkoztatottak magas aránya, mely a lehatárolt területre az előzőeken túl jellemző. (2) Lakóterület A Dél-keleti városrész zömében családi házas beépítésű. A városközponthoz közvetlenül csatlakozó és az állomáshoz vezető út két oldalán kertvárosias, illetve azt lehetővé tevő területfelhasználáson kívül a falusias területfelhasználás és építési használat van jelen. Azonban az állattartás és a háztáji növénytermelés már nem jellemző. A terület infrastruktúrával jól ellátott. A zöldfelület viszont igen alacsony, kevés a közösségi köztér. Az északi területrészen kevés ipari funkció és a sport-rekreációs terület is található. A városközponton kívüli belterületen a város lakosságának több mint 90%-a lakik, így állapota és jellemzői lényegében a teljes településre döntő mértékben kihatnak. A lakosságot ellátó kiskereskedelmi egységek és italboltok a zónába elszórtan helyezkednek el. Jelentősebb közösségi és rekreációs térként a strandfürdő és a város északi peremén elhelyezkedő sporttelep rendelkezik. Forgalmukkal a városból kivezető, a városközpont környéki, illetve a település külső határán futó utcák emelkednek ki, ez utóbbiak gyűjtőúti funkciókat látnak el. (3) Belterülethez csatlakozó ipari zóna Ez a települést dél-nyugatról, még a vasúti pályán is átnyúló ipari zóna területe. Bár külterület, de alapvetően beépítésre szánt, illetve azzá fejleszthető terület, legfontosabb eleme a volt cukorgyár. A belterülettől általában az átmenetet képező, beépítésre nem szánt területekkel van elválasztva a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében. (4) Egyéb külterület Ide a beépítésre nem szánt, döntően mezőgazdasági használatban lévő külterületi részek tartoznak. Itt a nagytáblás mezőgazdasági termelés a jellemző, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó funkciókon kívül építés nem jellemző. Ez ugyan nem minősül önálló városrésznek, de megjelölése a teljesség érdekében történik.

29 ART Vital Kft.



Szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása

( Forrás: saját szerkesztés)

A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján előállított és az önkormányzatnak megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fő vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan. A pink színnel jelölt tömbök közül legészakabbra fekvő a Hajnal u. - Ifjúság u. - Baross u. Báthory u. határolta tömb, az 1. számú szegregátum. A város Ny-i oldalán elhelyezkedő pink tömböt az Árpád fejedelem u. - József A. u. - Mátyás király u. - Arany J. u. vonala keretezi, ez a 2. számú szegregátum. A város DNy-i negyede, a Belterületi határ - Batthyány u. - Dankó P. u. - Kazinczy u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Gyöngyvirág u. - Törpe u. - Fürdő u. körülfogta rész hagyományosan a romák lakta területe a 3. számú szegregátum. Az ábrán látható további három pink színű egység közül csak a délkeleti tekinthető valódi szegregátumszerű tömbnek. A város D-i részén megjelölt szegregációval veszélyeztetett területek helyzete még jobb, mint a több három azonosított szegregátumé, de a terület jellemzően alacsony társadalmi státuszú családok lakóhelye.

30 ART Vital Kft.

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Recommend Documents