Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2013. február
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................ 7 B) Az I. számú É-i akcióterület – mint szociális városrehabilitációs akcióterület ....... 13 C) A II. számú D-i akcióterület - mint szociális városrehabilitációs akcióterület ....... 13 2. BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 17 2.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ........................................ 17 2.2.ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN ......................................................................................... 19 2.3 KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVEK FUNKCIÓI ................................................................... 21 3. HELYZETÉRTÉKELÉS .................................................................................................. 24 3.1. KABA SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN .................................................................... 24 3.1.1. Püspökladányi Kistérség ........................................................................................ 27 3.1.2. Püspökladányi Járás .............................................................................................. 29 3.2. KABA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETELEMZÉS ........................................................... 32 3.2.1. A város bemutatása ................................................................................................ 32 3.3. VÁROSSZERKEZET .......................................................................................................... 34 3.3.1. Falu a múltban ....................................................................................................... 34 3.3.2. Dinamikus évtizedek ............................................................................................... 34 3.3.3. A szocialista iparváros ........................................................................................... 35 3.4. GAZDASÁG ..................................................................................................................... 36 3.4.1. A vállalkozási struktúra általános jellemzése ........................................................ 37 A Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban 2008ban 25, 2009-ben 27, 2010-ben 29 db volt, amely szintén alul marad az országos és regionális átlagtól. .................................................................................................. 41 3.4.2. Ágazati szerkezet, vállalkozások ............................................................................ 41 3.4.3.A mezőgazdasági szektor bemutatása ..................................................................... 41 3.4.3. Az ipari szektor bemutatása ................................................................................... 42 3.4.4. A szolgáltatási szektor bemutatása ........................................................................ 43 3.4.5. Üzleti infrastruktúra ............................................................................................... 46 3.4.6.Gazdaságfejlesztés .................................................................................................. 47 3.4.7. Információs társadalom ......................................................................................... 47 3.4.8.Turizmus .................................................................................................................. 48 3.4.9. A kultúra szerepe Kabán ........................................................................................ 50 3.4.10. 2014-ig szóló gazdasági terv bemutatása röviden ............................................... 50 3.4.10.1. Településfejlesztési célkitűzések................................................................. 51 3.4.10.2. Település ellátási szolgáltatási feladatok ................................................... 53 3.4.10.3. Intézmények tevékenysége .......................................................................... 53 3.5. TÁRSADALOM ................................................................................................................. 56 3.5.1. Demográfia............................................................................................................. 56 A lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya az alábbiak szerint oszlik meg: ...................................................................................................... 57 3.5.2. Képzettség............................................................................................................... 61 3.5.3. Foglalkoztatás ........................................................................................................ 61 3.5.4. A lakosság jövedelmi és szociális helyzete ............................................................. 68 3.5.5. Társadalmi önszerveződés ...................................................................................... 71 3.5.6.Egyházi felekezetek .................................................................................................. 74
2
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.5.7. A lakosság egészségügyi helyzete ........................................................................... 75 3.6. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ................................................................................................ 76 3.6.1. Éghajlat, levegő, víz ............................................................................................... 76 3.6.2. Csapadékvíz-elvezetés ............................................................................................ 77 3.6.3. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás ................................................................. 77 3.6.4. Kommunális hulladék ............................................................................................. 78 3.6.5. Zajkibocsátás, légszennyezés ................................................................................. 79 3.6.6. Természetvédelem, tájvédelem, környezetvédelem ................................................. 79 3.6.7. Városi épített értékek .............................................................................................. 80 3.6.8. Települési infrastruktúra ........................................................................................ 83 3.6.8.1. Lakásállomány ............................................................................................... 83 3.6.9. Települési környezeti infrastruktúra ellátottság ..................................................... 85 3.6.10. Ivóvízellátás, közművek ........................................................................................ 87 3.6.11. Szennyvízelvezetés és elhelyezés ........................................................................... 87 3.6.11.1. Kaba-Tetétlen-Báránd Önkormányzati Szennyvíztársulás .................... 88 3.6.12. Kommunális hulladék ........................................................................................... 88 3.6.13. Földgázellátás ...................................................................................................... 89 3.6.14. Villamosenergia, közvilágítás .............................................................................. 89 3.6.15. Telekommunikáció ................................................................................................ 90 3.6.16. Tömegközlekedés .................................................................................................. 91 3.6.17. Magán gépjárművek ............................................................................................. 92 3.7. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................... 93 3.7.1. Oktatás-nevelés ...................................................................................................... 93 3.7.1.1. Óvodai nevelés ............................................................................................... 93 3.7.1.2. Általános iskola .............................................................................................. 94 3.7.2. Egészségügy ........................................................................................................... 97 3.7.3. Közigazgatás .......................................................................................................... 99 3. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG ........................................................................... 101 ÖSSZBALESETEK ................................................................................................................. 103 3.7.4. Szociális ellátás .................................................................................................... 104 3.7.5. Szabadidő, kultúra, sport ..................................................................................... 107 3.7.6. Korábbi időszakok fejlesztései ............................................................................. 108 3.7.7. Összegzés .............................................................................................................. 113 3.7.8. Kaba Város SWOT analízise ................................................................................ 115 4.VÁROSRÉSZEK TERÜLETI LÉPTÉKŰ MEGKÖZELÍTÉSE ................................ 117 4.1.VÁROSKÖZPONT ............................................................................................................ 118 4.1.1.Városközpont funkció ............................................................................................ 118 4.1.1.1. A városrész gazdasági adottságai............................................................... 118 4.1.1.2. A városrész demográfiai és szociális jellemzői ......................................... 119 4.1.1.3. A városrészen működő intézmények és civil szervezetek: ....................... 121 4.1.1.4. A városrész infrastrukturális jellemzői: ................................................... 122 4.1.2.Városközpont nevezetességei ................................................................................. 122 4.1.3. Társadalmi gazdasági helyzet .............................................................................. 123 4.1.4. Környezeti helyzet, problémák ............................................................................. 124 4.2. VÁROSKÖZPONTON KÍVÜLI BELTERÜLET ...................................................................... 125 4.2.1.Városközponton kívüli belterület funkciói ............................................................. 125 4.2.1.1 A városrész gazdasági adottságai................................................................ 125 4.2.1.2. A városrész demográfiai és szociális jellemzői ......................................... 126 4.2.2.3. A városrész infrastrukturális jellemzői ..................................................... 128
3
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.2.2. A Városközponton kívüli belterület nevezetességei .............................................. 128 4.2.3. Társadalmi-gazdasági helyzet ............................................................................ 128 4.2.4.Városrészi problémák ............................................................................................ 129 4.3. KÜLTERÜLET ................................................................................................................ 129 4.4.SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE .......................................................................................................... 130 4.4.1. Statisztikai adatok elemzése a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján ...... 132 4.4.1.1. Demográfiai mutatók a szegregátumban .................................................. 132 3. SZEGREGÁTUM ............................................................................................................ 132 4.4.1.2. Iskolai végzettség szerinti megoszlás ......................................................... 133 4.4.1.3. Foglalkoztatottság a szegregátumban ....................................................... 133 4.4.1.4. Lakáskörülmények a szegregátumban ...................................................... 134 4.4.1.5.Gazdaság ....................................................................................................... 135 4.4.1.6.Közösségi egyéb funkciók ............................................................................ 136 4.4.2. Összegzés .............................................................................................................. 137 5.STRATÉGIA ..................................................................................................................... 138 5.1. KABA VÁROS JÖVŐJE ÉS A HOZZÁ VEZETŐ ÚT ............................................................... 138 5.2. AZ ÚJABB SIKEREKHEZ VEZETŐ LÉPÉSEK .................................................................... 139 5.2.1. Átfogó célok .......................................................................................................... 139 5.2.2. Tematikus célok .................................................................................................... 144 5.2.2.1. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése ......................................... 144 5.2.2.2. Gazdasági erőforrások újraélesztése ......................................................... 146 5.2.2.3. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme ....................................... 147 5.2.2.4. Humán erőforrások fejlesztése és megóvása ............................................. 147 5.2.2.5. A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése ......... 148 5.2.3. A városrészek kitűzött céljai ................................................................................. 151 5.2.3.1.Városközpont ................................................................................................ 151 5.2.3.2. Városközponton kívüli területek ................................................................ 154 5.2.3.3. Külterületek ................................................................................................. 156 5.3. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ..................................................................................... 157 5.3.1. A városközpont kvázi akcióterülete ...................................................................... 160 5.3.2. Városközponton kívüli akcióterületek .................................................................. 162 5.3.2.1. Az I. számú É-i akcióterület ....................................................................... 162 5.2.3.2. A II. számú D-i akcióterület ....................................................................... 164 5.3.3.Minden területegységre vonatkozó beavatkozás ................................................... 166 5.3.3.1. Beavatkozások ............................................................................................. 166 5.3.3.2. Pénzügyi terv: .............................................................................................. 167 5.3.3.2.1. Forrásigény a Városközpontban: ............................................................ 167 5.3.3.2.2. Forrásigény az É-i akcióterülten: ........................................................... 168 5.3.3.2.3. Forrás igény az É-i akcióterülten: .......................................................... 169 5.4. A KÖZÉPTÁVON TERVEZETT FUNKCIÓBŐVÍTŐ ÉS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAMOK 169 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK RÉSZLETESEN – TEMATIKUS RÉSZCÉLOK, KONKRÉT CÉLOK ................................................................................. 169 5.4.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése, felújítása ........................................... 170 5.4.2. Szociális intézmények fejlesztése, felújítása ......................................................... 170 5.4.3. Orvosi ellátás fejlesztése, szakrendelések intézményi működési feltételeinek megteremtése .................................................................................................................. 171 5.4.4. Közszolgálati funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (polgármesteri hivatal) . 171
4
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.4.5. Új funkciók betelepítése a városközpontba .......................................................... 171 5.4.6. A városi környezet és infrastruktúra fejlesztése ................................................... 172 Infrastruktúra fejlesztése ........................................................................................ 172 Városi úthálózat tehermentesítése ...................................................................... 172 Belterületi úthálózat fejlesztése .......................................................................... 172 Szennyvízelvezető csatornahálózat további fejlesztése, szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelése .......................................................................................... 173 Ivóvízellátás fejlesztése, központi ivóvízbázis védelme .................................... 173 Közterültek fejlesztése ............................................................................................ 173 Játszóterek építése .............................................................................................. 173 Parkok, települési zöldfelületek kialakítása ....................................................... 174 HELYI IDENTITÁSTUDAT ERŐSÍTÉSE, KÖZÖSSÉGFORMÁLÁS ......................................... 174 Városmarketing kialakítása (városi televízió és települési hírportál fejlesztése) .. 175 Ipari célú területfejlesztés ...................................................................................... 175 Ipari park fejlesztése ................................................................................................... 175 Ipari területek bővítése, fejlesztése ........................................................................ 175 Ipari park kialakítása ...................................................................................... 176 Befektetés-ösztönzés erősítése ....................................................................... 176 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................. 177 6. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK ................................................................... 187 6.1.A FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA ................................................ 187 6.2. ANTI-SZEGREGÁCIÓS BEAVATKOZÁSI TERV.................................................................. 188 7. A STARTÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI, KOHERENCIÁJA ........ 189 7.1. KÜLSŐ KOHERENCIA ..................................................................................................... 189 7.1.1.Összhang a Településfejlesztési Koncepcióval ..................................................... 189 7.1.2. Összhang a Szerkezeti Tervvel ............................................................................. 190 7.1.3. Az önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang ........................................................................................................................................ 192 7.1.4. A Települési Környezetvédelmi Tervvel való összhang ........................................ 193 7.1.5.Összhang Regionális fejlesztési tervdokumentumokkal ........................................ 193 7.1.6. Országos Területfejlesztési Koncepció................................................................. 194 7.1.7. Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja ...................................................................................................................... 196 7.1.8. Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) ................................................ 197 7.1.9.Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja ......................... 199 7.1.10. A Püspökladányi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja ................... 200 7.2. A STRATÉGIA FŐBB BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................................. 201 7.3. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ......................................................................... 203 7.3.1. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai ............. 204 7.3.2. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai .................................................... 206 8.AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI ........................................................................................................................... 214 8.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................................. 214 8.2. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK ............................................................................................................................................ 217 8.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI ......................................................... 219
5
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 8.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ......................................................................... 221 9.PARTNERSÉG.................................................................................................................. 222 9.1. PARTNERSÉG ÉS AZ IVS................................................................................................ 222 9.2. A CÉLCSOPORTOK TÁJÉKOZTATÁSA, AZ IVS TÁRSADALMASÍTÁSA .............................. 224 9.2.1. Lakossági fórum, kérdőívek .................................................................................. 224 9.2.2. Mélyinterjúk alkalmazása .................................................................................... 225 9.2.3. Magánszféra – vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe ........................................................................................................................................ 226 9.2.4. Civil szervezetek bevonása, tájékoztatása ............................................................ 226 9.2.5. Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába ........................................................................................................................................ 227 10. AZ IVS ÉS A SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK........................................................ 228 10.1. A PARTNERSÉG JELLEMZŐEN VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, AZOK ÉRTÉKELÉSE ................. 228 10.2. A PARTNERSÉG FENNTARTÁSA ................................................................................... 229 11. AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE („MONITORING”) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁSLÁSA .............................. 230 12. ANTI SZEGREGÁCIÓS TERV ................................................................................... 234 12.1. LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓT BIZTOSÍTÓ ESZKÖZÖK ........................................................ 235 12.2. OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ............................................................................................... 237 12.2.1. Korai óvodáztatás megteremtése ....................................................................... 237 12.2.2. Az iskolában való megfelelés a szegregátum lakosainak ................................... 238 12.2.3. A továbbtanulás szorgalmazása ......................................................................... 238 12.3. AZ ÉRINTETT LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁS HELYZETÉNEK JAVÍTÁSA, MUNKAERŐ PIACI INTEGRÁCIÓ......................................................................................................................... 239 12.3.1. Az általános iskolai végzettség megszerzése ...................................................... 239 12.3.2. A munkanélküli lakosok reintegrálása a munkaerő piacra ................................ 240 12.4. SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER BEAVATKOZÁSOK ........................................................ 240 12.5. EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK ...................................................................................... 241 12.6. KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK ............................................................................ 241 12.7. ÖSSZEFOGÁS A HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT A CIVIL SZERVEZETEKKEL, CKÖ-VEL, HELYI VÁLLALKOZÓKKAL, ÖNKORMÁNYZATTAL ................................................................ 242
6
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
I. Kaba Város Képviselő-testülete - a település lakóitól kapott felhatalmazás alapján – a hatályos jogszabályokat és a magasabb területi dimenziójú terveket figyelembe véve, a saját hivatali testülete és külső szakértői munka igénybevételével létrehozta Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. A tanulmány születésének éve – 2013 – jelenti egy időszak végét (a 2007-2013 közötti uniós programozási időszak ugyanis véget ér), de egyben egy újabb kezdetét is, hiszen az IVS készítésének idején már a 2014-2020 közötti uniós programozási időszak tárgyalásai zajlanak. A jövőben a város továbbra is a fejlődés útját kívánja járni, nem megfeledkezve egyetlen lakójáról sem. A stratégia célja, hogy a jelen viszonyainak tényszerű ismerete és a feltáruló tendenciák alapján kiválassza a legvonzóbb és reálisan leginkább megvalósítható jövőképet, és az eléréséhez szükséges munkát olyan egységekre, programokra bontsa, melyek nyomán elérhetővé válik. Két típusú városrehabilitációs tevékenységet különböztetünk meg: funkcióbővítő, valamint szociális célú város rehabilitációt. A funkcióbővítő rehabilitáció alapvető célja a városi területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása, mely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a város vonzereje erősödjék, mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások, illetve intézmények, szervezetek számára. Mivel Magyarország városai nem jártak elől az organikus fejlődésben az elmúlt évtizedekben és a szocializmus időszakában sem, így hazánk különböző városai és városi rangra emelt települései nem egyenértékűek, már csak megjelenésükben sem nyugat-európai testvéreikkel. A funkcióbővítő város rehabilitáció módszertanán keresztül fejlődéseket lehet elérni a XXI. században. A szociális célú városrehabilitáció olyan városrészeket érint, amelyek társadalmi és többnyire ebből adódóan, fizikai állapota is lényegesen rosszabb, mint az települési, regionális szinten elfogadható lenne. A rehabilitáció célja, a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminőségének és esélyeinek javítása. A városrehabilitációs program során az adott akcióterületen valósulnak meg felzárkóztató programok, mind az épített környezet, mind a
7
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája társadalmi helyzet tekintetében. Bár egy település eltérő elemeket kell, hogy hordozzon szövetében, a társadalom dinamikája kialakít elit és kevéssé tetszetős városrészeket, villa és ipar negyedeket, azonban a szociális piacgazdaság eszméjén keresztül vizsgálva a helyzetet az európai társadalom, európai közösség nem engedheti meg, hogy egyes csoportjai az átlaghoz képest szinte értelmezhetetlen lemaradásban, „gettószerű” városrészekben éljenek, mert ez olyan feszültségek és problémák forrása lehet, melyek a rendszer fenntarthatóságát kérdőjelezhetik meg. Így törekednünk kell a városi szövet revitalizációjára, hogy egy regionálisan értelmezett kritikus szint alá egy városrész mutatói ne essenek. A problémás terület integrálása, a megújuló városi szövet biztosíthatja a település hosszú távú fenntarthatóságát. II. A tanulmány a város középtávú településfejlesztési stratégiáját és operatív programjait tartalmazza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megfelel a területfejlesztési programokra vonatkozó hatályos jogszabályoknak, illeszkedik az Új Széchenyi Terv céljaihoz, összhangban van az Észak-Alföldi Régió Fejlesztési koncepciójával, Hajdú-Bihar megye területfejlesztési
koncepciójával,
a
Püspökladányi
Kistérség
Területfejlesztési
Koncepciójával. Kaba az elmúlt 10 évben számos fejlesztési programot dolgozott ki önállóan, illetve a térségi szereplőkkel együttműködve. Első településfejlesztési koncepciója 2003-ban került összeállításra, amely az elmúlt 10 évben lényegesen módosult. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési terv összhangban van, a városrészekre kitűzött célok megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi. III. Ha Kabáról beszülünk, elsőként a cukorgyártásra asszociálunk még a mai napig is. Kaba volt a „cukor város”, azonban elveszítette ezt a pozícióját. Összefoglalóan elmondható, hogy Kaba a régió és az ország atipikus városa, volt agrár-ipari város, hiába a fejlesztési tervek az agráriumra fektették a hangsúlyt, a helyi ipar fejlődése tapasztalható volt az elmúlt évtizedekben.
8
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba 2003-ben emelkedett városi rangra, korábban többször viselt mezővárosi címet, melyet a történelem során nem tudott tartósan megtartani. Megállapítható, hogy a város az Észak-Alföldi régió átlagos helyzetéhez képest jobb gazdasági állapotban van jelenleg, de lehetséges ezen helyzetnek a még tovább történő javítása, ugyanis Kaba lehetőségeket hordoz még magában, amelyek már középtávon eredményekre vezethetnek. A város lakosságának gerincét nagyobb részben a több évszázada itt élő családok leszármazottai, kisebb részben a betelepültek adják. A város lakóira jellemző az összetartás, és hagyománytisztelet. A város lehetőségeihez mérten a lehető legjobb feltételeket kívánja nyújtani lakóinak. A város közigazgatási területe 9503 ha, belterülete 256 ha, teljes területének népsűrűsége 65 fő/km2 körül mozog, amely az országos átlag 60%-a. Ennek alapján megállapítható, hogy a településen rendkívül alacsony a népsűrűség. Kaba városának lakossága az 1920-as években mintegy 7100 fővel tetőzött, népessége 1990-re 6404 fő volt, a pozitív természetes szaporulat és a minimális elvándorlás hatására 2001-re csak 0,5%-kal csökkent a lakosság száma, 6369 főre. 2006-ban 6335 főre csökkent a lakosságszám, majd 2012-ben már csak 6218-an éltek Kabán. Infrastrukturális szempontból jól ellátott kisváros Kaba, de még hiányosságokkal küzd, az infrastrukturális fejlesztések folyamatban vannak, amelyek tervezése során az IVSnek alappillérnek kell lennie. Kaba közszolgáltatásai kielégítik a helyi alapigényeket, de a minőségi fejlesztésekre a jövőben is kellő hangsúlyt kell fektetni. Az oktatás területén az esélyegyenlőség és a művészetoktatás fejlesztése, a szakorvosi ellátás szélesítése elérendő cél a közbiztonság javítása mellett. Kaba szociális ellátórendszere igen széles, kellően javítja a város lakóinak és ellátott térségének életminőségét, a szociális ellátórendszer fenntartása stratégiai érdek.
9
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A településen az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek és jelentős fejlesztések zajlanak folyamatosan. Folyamatban van a város szennyvíz hálózatának fejlesztése, a korábbi sikeres belvízvédelmi beruházást újabb követi, további fejlesztésen esik át a település infrastruktúrája.
IV. A településre az IVS-ben felállított SWOT analízis célja, hogy a város jellemzőit áttekinthető táblázatos formában tárja elénk. A város életét meghatározó tényezőket belső és külső tényezőkre bontja. A helyi jellemzőket Erősségek és Gyengeségek formájában összegezi. A külső tényezőket pedig a Veszélyek és Lehetőségek fogalomkörében azonosítja. A módszer által elkészített elemzés igen szemléletes, lehetőséget nyújt a pozitív és a negatív tényezők összevetésére. Belső tényezők Erősségek
Gyengeségek
Kedvezőtlen demográfiai folyamatok
Balneológiai vonzerő: Termálvízkészlet a város alatt
Foglalkoztatási lehetőségek csökkenése, magas munkanélküliség
A városrészek megőrizték falusias képüket
Munkavállalók nem megfelelő képzettsége
Megfelelő városmarketing hiánya
Kis és középvállalkozások hiánya
Kereskedelmi szálláshely hiánya
Idegen nyelvismeret hiánya
Bel- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai
Gyűjtő és kerékpárút hiánya
Jelentős mezőgazdasági potenciál
Jelentős pályázati beruházások történtek Magas színvonalú szociális ellátás Javuló közbiztonság Környezet jó állapota
Külső tényezők Lehetőségek A turizmus erősödése a régióban, növekvő kereslet az egészség- és az ökoturizmus iránt
Veszélyek A környező nagyobb települések „turista-elszívó” hatása, jobban kiépített
10
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Együttműködési programok kistérség többi településével
mezőgazdasági feldolgozó ipar erősítése a város szociálisan rétegeinek felemelése
turisztikai infrastruktúrája
a
lecsúszó
A tőkebeáramlás hiánya, befektetők elmaradása Negatív demográfiai folyamatok erősödése
V. A település városrészeinek lehatárolása a KSH által készített módszertan alapján készült, melynek fő szempontjai, a területrendezési kapcsolódó fogalmak alapján, a beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak. A város IVS-ban elkülönített városrészek
-
I. Központi városrész
-
II. Központon kívüli lakott területek valamint a település külterülete (amely nem minősül elkülönült városrésznek, csupán a belterülettől való elhatároltsága miatt került önállóan megjelölésre, és ennek alapján néhány releváns körülmény alapján külön is értékelésre kerül, amennyiben az indokolt) A központi funkciókat betöltő belterületen koncentrálódnak a legfontosabb
intézmények. A központi belterületen komoly gazdasági potenciál összpontosul, mivel a településen működő gazdálkodó szervezetek jelentős része itt működik. A városközponton kívüli belterületen a város lakosságának több mint 90%-a lakik, így állapota és jellemzői lényegében a teljes településre döntő mértékben kihatnak. A város központját gyűrűként körül ölelő zóna zömében családi házakkal beépített. Az utcahálózat nem rendelkezik kiépített, összefüggő gyűjtőúthálózattal. Az utcák jelentős részben burkoltak, rendezettek. Forgalmukkal városból kivezető, a városközpont környéki, illetve a település külső határán futó utcák emelkednek ki, ez utóbbiak gyűjtőúti funkciókat látnak el.
11
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba városában szegregátumnak azokat a területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%, szegregációval veszélyeztetett a terület, ha ez az arány eléri a 40 %-ot, amennyiben lakóinak száma meghaladja az 51 főt. A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján előállított és az önkormányzatnak megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fő vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan. A 2001-es KSH adatok felvétele óta eltelt évtizedben az 1. számú szegregációt magában foglaló terület szegregálódása felgyorsult, egyre több alacsony társadalmi státuszú család költözik a helyi idősek által üresen hagyott alacsony komfortfokozatú házakba, amelyek rendszerint látványosan leromlanak a tulajdonos váltást követően. Félő, hogy rövidesen a roma kisebbség koncentrációja a szegregátum övezte utcákban megközelítheti azt a kritikus mértéket, amely után a korábbi többségi társadalom kiköltözése menekülésszerűen megindul a szlumosodó körzetből. A szegregáció újabb szintre léphet és expandálódhat, mely már nagyságrendekkel nagyobb befektetés árán számolható csak fel. A 3. számú szegregátum mutatói és mérete nem teszi lehetővé, hogy a város szerkezetébe hatékonyan integrálódjon. A telepszerűen megjelenő szegregátumot hosszú távon és csupán a lakosok mobilizálásával lehet felszámolni.
VI. A város stratégiája az alábbi elvek mentén került meghatározásra: Kaba jövőképe, amely az IVS átfogó célját is megtestesíti: „Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása.” Kaba településfejlesztési feladatainak és missziójának teljesítésében öt fő fejlesztési cél elérése szükséges az IVS időszakában (tematikus célok):
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
12
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gazdasági erőforrások újraélesztése Természeti erőforrások kiaknázása és védelme Humán erőforrások fejlesztése és megóvása A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése
VII. A város területén 3 akcióterület kijelölése történt meg az alábbiak szerint: A) A városközpont területe, mint funkcióbővítő akcióterület Az akcióterület lehatárolása: Baross G. u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Rákóczi F. u. - Rózsa u. - Petőfi u. Vörösmarty u. - Bethlen u. B) Az I. számú É-i akcióterület – mint szociális városrehabilitációs akcióterület Az akcióterület lehatárolása: Hajnal u. - Rákóczi u. - Baross u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Belterületi határ C) A II. számú D-i akcióterület - mint szociális városrehabilitációs akcióterület Az akcióterület lehatárolása: Batthyány u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Petőfi u. - Csarkó u. - Bárándi u. - Belterületi határ Az egyes akcióterületekre tervezett beavatkozások az IVS megfelelő fejezeteiben részletesen kifejtésre kerültek, és ütemek, prioritások, pénzügyi tervek kerültek felállításra a gondos tervezés érdekében.
VIII. Az IVS elkészítése során maximális volt a törekvés, hogy az alábbi ágazati alapdokumentumokkal való szerves összhang megteremtésre kerüljön: Országos Területfejlesztési Koncepció
13
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja A Püspökladányi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja
IX. Az IVS egy külön fejezetében feltárásra kerültek azok a kockázatok, amelyek az IVSben foglalt célkitűzésekre és tervezett beavatkozásokra veszélyt jelenthetnek. A kockázatok elhárításának is eszközeként, továbbá az IVS hatékony megvalósítása érdekében felállításra került az IVS menedzsmentjének szervezete is.
X. Kabán egyre nagyobb szerepet kap a tervezési feladatok és a megvalósuló fejlesztések során a partnerség elvének érvényesülése. Mivel az IVS-nek helyi érdekeket kell szolgálnia, így elengedhetetlen volt az összes érintett helyi szereplő lehető legszélesebb körű bevonása, annak kidolgozásába és végrehajtásába egyaránt. Az önkormányzat a partnerség keretében belül három fő fórumot alkalmazott az eddigiekben: 1. A település honlapja – folyamatosan frissülő információkkal 2. Kifüggesztésre kerül valamennyi elfogadott rendelet, közlemény a Polgármesteri Hivatalban és a településen több helyszínen 3. Város önkormányzatának hivatalos lapja Az IVS társadalmasításhoz kapcsolódó megtett lépések az alábbiak voltak az önkormányzat részéről: 1. Lakossági fórum, kérdőívek 2. Mélyinterjúk alkalmazása 3. Magánszféra – vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe 4. Civil szervezetek bevonása, tájékoztatása 5. Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába
14
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 6. Szakterületi egyeztetések A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével követi nyomon az önkormányzat, Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendszeres beszámolók keretében kap tájékoztatást az IVS megvalósításáról.
XI. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat Magyarországon tovább erősíti több tényező. Az egyik az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása, valamint a mélyszegénység miatti tartós életforma elterjedése és fennmaradása. A másik az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, valamint
az
ezzel
járó
növekvő
munkanélküliség,
és
az
iskolázatlan
lakosság
foglalkoztatottságának megoldatlansága. A szegregációs folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség közötti konfliktusok halmozódása és megoldatlansága. A kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében az IVS részeként kidolgozásrab került antiszegregációs program, amely az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: 1. Lakhatási integrációt biztosító eszközök 2. Oktatási integráció - Korai óvodáztatás megteremtése - Az iskolában való megfelelés a szegregátum lakosainak - A továbbtanulás szorgalmazása 3. Az érintett lakosság foglalkoztatás helyzetének javítása, munkaerő piaci integráció - Az általános iskolai végzettség megszerzése - A munkanélküli lakosok reintegrálása a munkaerő piacra 4. Szociális ellátórendszer beavatkozások 5. Egészségügyi programok 6. Közösségfejlesztő programok 7. Összefogás a hatékony együttműködésért a civil szervezetekkel, CKÖ-vel, helyi vállalkozókkal, önkormányzattal
15
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
XII. E dokumentum elkészítését megelőzően a városnak nem volt sem ilyen szemlélettel készült városfejlesztési stratégiája, sem olyan egyéb dokumentuma, amely be tudta volna tölteni azt az űrt, amelyet egy ilyen alapvető, stratégiai jellegű dokumentum hiánya jelent egy hasonló nagyságú és szerkezetű település életében. Az IVS elkészítését megelőzően a város fejlesztései nem voltak összehangolva, leginkább az az elv határozta meg a települése fejlesztéspolitikáját, hogy milyen uniós és hazai forrású támogatási lehetőségeket tudott megpályázni és esetlegesen elnyerni a település. Az IVS elkészítését követően alapelvvé válik az, hogy a fejlesztések integráltan, e dokumentumra támaszkodva kerüljenek megtervezésre a jövőben. Az IVS egyes fejezeteiben megfelelően kifejtésre kerül, hogy mind a funkcióbővítő, mind a szociális városrehabilitációnak adottak a helyi feltételei, amennyiben megfelelő pénzügyi forrás (akár uniós támogatás, akár hazai támogatás, akár önkormányzati és/vagy egyéb saját forrás) erre rendelkezésre áll. Az IVS továbbá a városrehabilitációs fejlesztési elképzeléseken felüli egyéb fejlesztési irányokat is komplex középtávú stratégiába szerkeszti. A jövőben a város vezetése igazodni kíván az IVS-ben rögzített célkitűzésekhez, a jövőben folyamatos monitoringnak veti alá a szellemében megvalósuló programok hatékonyságát, településre kifejtett hatását, és megteszi - amennyiben szükséges - a kellő változtatásokat.
16
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2. BEVEZETÉS
2.1.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fogalma Az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, ugyanakkor
megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készült. Az IVS célja, hogy a településen meglévő fejlesztési szándékot a lehető legmagasabb színvonalon fogja össze és értékelje, egy egységes és reális összehasonlíthatóság lehetőségét megteremtő dokumentum formájában. Az IVS lehetőséget biztosít arra, hogy az országos és regionális programokhoz a település koncepciózus fejlesztési tervvel illeszkedjen az egyes pályázatok koherens rendszerében, a fő problémákra koncentrálva. Jelen tanulmány a 2009. január 28-án kiadott Városfejlesztési kézikönyvben kiadottak szerint készült, figyelemmel a 314/2012. (XI.08.) Kormány rendeletben leírt új követelmény rendszerre, melynek megfelelően 2013. december 31-ig az IVS felülvizsgálásra kerül. Az IVS több bevezető és módszertani leíró részt követően egy részletes helyzetelemzést tartalmaz, mely tematizálva, a vizsgált város szinte valamennyi objektíven megítélhető és összehasonlítható tulajdonságára kiterjed. Ezt követően a település egyes szignifikánsan elkülönülő egységeinek azonosítására kerül sor, majd a funkcionális városszerkezeti egységek elemzésére kerül bemutatásra, kitérve olyan speciális egységekre, mint a városi szövetben azonosítható szegregátumok. A stratégia terv fejezetében a megismert helyzet alapján részletes tematizált projektszintű tervezés történik, mely az elképzelt programok városon belüli helyét is azonosítja, majd az IVS kitér a terv relevanciájának vizsgálatára, bemutatja illeszkedését más tervdokumentumokhoz.
17
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az IVS következő része a megvalósíthatóság eszközeit (mint például a kulcsfontosságú partnerség) tárgyalja. Végül kitér a tervek és programok következetes után követési módszertanára, monitoringjára. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. AZ IVS területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja az érintett partnerek céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli az IVS. Az IVS-ben meghatározásra került a stratégiai cél, a hozzárendelt irányvonalak összessége, valamint az is, hogy milyen településen kívánunk élni:
-
ahol mindig jó élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, és nő a rekreációs célú zöldfelületek aránya, ahol az utak állapota javul.
-
amely a lehető legteljesebb közszolgáltatásokat nyújtja lakóinak, ahol biztosított a magas egészségügyi és szociális ellátás.
-
amelyben fenntartható módon kerülnek kihasználásra a természeti erőforrások, új és bővülő energetikai felhasználási profil mellett, ahol erősek a kis- és középvállalkozások, ahol befektetővonzó környezet van, ahol az önkormányzat partnerségben dolgozik a gazdasági szektorral.
-
ahol a meglévő igényeknek megfelelő sportolási, szabadidős infrastrukturális háttér biztosított a lakosság számára.
-
ahol a hátrányos helyzetű társadalmi réteg nem bővül tovább, gazdaságilag és szociálisan egyaránt integrálódik.
-
amely megtartja térszerkezeti pozícióját, jó kapcsolatban van a térség településeivel és részükre biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést a jelenlegi példaértékű programok folytatásaként.
18
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az Európai Unió irányelvei szerint (Lipcsei Charta) a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása és a hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. A 2007-2013-as időszakban a régiók önálló regionális operatív programok keretében ösztönzik a városrehabilitációs programokat, melynek irányelvei alapvetően azonosak minden régióban. Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program keretében a funkcióbővítő városrehabilitációs akciók célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe.
2.2.Alkalmazott módszertan Két típusú városrehabilitációs tevékenységet különböztetünk meg: funkcióbővítő, valamint szociális célú város rehabilitációt. A funkcióbővítő rehabilitáció alapvető célja a városi területek olyan integrált, akcióterületi alapú megújítása, mely érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a város gazdasági és társadalmi aktivitása élénküljön, a város vonzereje erősödjék, mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások, illetve intézmények, szervezetek számára. Mivel Magyarország városai nem jártak elől az organikus fejlődésben az elmúlt évtizedekben és a szocializmus időszakában sem, így hazánk különböző városai és városi rangra emelt települései nem egyenértékűek, már csak megjelenésükben sem nyugat-európai testvéreikkel. A funkcióbővítő város rehabilitáció módszertanán keresztül fejlődéseket lehet elérni a XXI. században. A szociális célú városrehabilitáció olyan városrészeket érint, amelyek társadalmi és többnyire ebből adódóan, fizikai állapota is lényegesen rosszabb, mint az települési, regionális szinten elfogadható lenne. A rehabilitáció célja, a helyi hátrányos helyzetű lakosság
19
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája életminőségének és esélyeinek javítása. A városrehabilitációs program során az adott akcióterületen valósulnak meg felzárkóztató programok, mind az épített környezet, mind a társadalmi helyzet tekintetében. Bár egy település eltérő elemeket kell, hogy hordozzon szövetében, a társadalom dinamikája kialakít elit és kevéssé tetszetős városrészeket, villa és ipar negyedeket, azonban a szociális piacgazdaság eszméjén keresztül vizsgálva a helyzetet az európai társadalom, európai közösség nem engedheti meg, hogy egyes csoportjai az átlaghoz képest szinte értelmezhetetlen lemaradásban, „gettószerű” városrészekben éljenek, mert ez olyan feszültségek és problémák forrása lehet, melyek a rendszer fenntarthatóságát kérdőjelezhetik meg. Így törekednünk kell a városi szövet revitalizációjára, hogy egy regionálisan értelmezett kritikus szint alá egy városrész mutatói ne essenek. A problémás terület integrálása, a megújuló városi szövet biztosíthatja a település hosszú távú fenntarthatóságát. A városrehabilitációs akciókat a település Integrált Városfejlesztési Stratégiájára alapozva szükséges megvalósítani, emellett a programok által érintett központokra akcióterületi terveket is szükséges kidolgozni. Sajnálatos módon az európai közösség 40 évre visszatekintő támogatási rendszere, állandó kritika tárgya az euro szkeptikusok, de az integráció élharcosai részéről is. Fő probléma a hatékonyság kérdése, a cél, hogy igazságosan, de kellő hatást is kiváltva kell befektetni a rendelkezésre álló erőforrásokat. A problémakör különböző időszakokban és szinteken született kezelési módjaira, szélesedő alapelveire, most nem térünk ki, de megjegyezzük, hogy az IVS egy ilyen, a hibák sorozatos javítása alatt formálódott szemléletmód eredménye. Ennek célja a fejlesztések tudományos alapú keretbe és logikai rendszerekbe foglalása, melyeken keresztül a természetes módon ezerféle városfejlesztési szándék igazodik a jelentkező forrásokhoz, mely forrásokat magasabb szintű hasonló alapelven létrehozott elvek alapján kerülnek szétosztásra. A települések városfejlesztési programjainak alapdokumentuma az
Integrált
Városfejlesztési Stratégia, amely egy középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározza a városok középtávú (7-8 évre szóló) városfejlesztési tevékenységeit, tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül.
20
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. AZ IVS területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja az érintett partnerek céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli az IVS.
2.3 Középtávú fejlesztési tervek funkciói Kaba az elmúlt 10 évben számos fejlesztési programot dolgozott ki önállóan, illetve a térségi szereplőkkel együttműködve. Első településfejlesztési koncepciója 2003-ban került összeállításra, amely az elmúlt 10 évben lényegesen módosult. A települése az alábbi főbb dokumentumokkal rendelkezik, amelyek az IVS kidolgozásának alapjául szolgáltak: - 2005. decemberétől rendelkezik Kaba város szociális szolgáltatásszervezési koncepcióval, melynek célja a negatív társadalmi jelenségek kiszélesedésével járó, a város lakóinak napi életét megkeserítő jelenségek tervszerű városi szintű kezelése. - 2009-ben született meg Kaba város sportkoncepciója, melynek célja a város országos szinten igen szűkös sport létesítményeinek optimális kezelése. Cél továbbá az, hogy a lakosság legnagyobb részének rendelkezésére álljanak a helyi létesítmények, a tömegsport támogatása és az egyes sportágak megfelelő tárgyi eszközeinek biztosítása mellett. - 2010-ben Kaba–Báránd–Sáp-Tetétlen Társulati Közoktatási esélyegyenlőségi tervet fogadott el, melynek alapja a közös intézmény fenntartás, melyet részben a törvényi környezet és a gazdasági célszerűség motivált, de a jó partneri viszony, a segítő szándék szelleme is áthatja az együttműködést.
21
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
- 2010. évben jött létre a települési környezetvédelmi terv, illetve a területrendezési terv is megújult, melyeket a változó jogszabályi környezet eredményezett, ugyanakkor a város jövőjére vonatkozóan is felállítottak célkitűzéseket a dokumentumok. A környezetvédelmi terv a város saját minőségi követelmény rendszere a környezet átfogó, koncepcionális védelme érdekében. - 2011-ben 2014-ig szóló gazdasági tervet fogadott el a város. A város választott vezetői szándékaik komolyságát olyan nyilatkozatban fogalmazták meg, amely a település fejlesztésének alapvető dokumentuma egy önkormányzati ciklus időtartamára vonatkozóan. -a
településfejlesztési
koncepció
és
a
településrendezési
terv
olyan
alapdokumentumai a város szerkezeti felépítésének, amelyek alapul szolgáltak az IVS-ben meghatározott városrészi lehatárolásoknak. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fentiekben felsorolt stratégiai anyagokra építve, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével készült, szem előtt tartva az Integrált Városfejlesztési Stratégiával szemben megfogalmazott formai és tartalmi követelményeket. Kaba Integrált Városfejlesztési Stratégiája a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve került kidolgozásra. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiával szemben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. A
tervezés
stratégiai
alapját
a
város
településfejlesztési
koncepciója,
településrendezési terve képezte. A településrendezési tervben kidolgozott helyzetértékelés, valamint a stratégiaalkotás teljesen összhangban van a jelen dokumentumban foglaltakkal. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia épít a településfejlesztési koncepcióban meghatározott helyzetértékelésre, valamint a településrendezési tervekre.
22
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési terv összhangban van, a városrészekre kitűzött célok megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi.
23
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3. HELYZETÉRTÉKELÉS Ha Kabáról beszülünk, elsőként a cukorgyártásra asszociálunk még a mai napig is. Kaba volt a „cukor város”, azonban elveszítette ezt a pozícióját. Összefoglalóan elmondható, hogy Kaba a régió és az ország atipikus városa, volt agrár-ipari város, hiába a fejlesztési tervek az agráriumra fektették a hangsúlyt, a helyi ipar fejlődése tapasztalható volt az elmúlt évtizedekben. A település országos és regionális tervdokumentációkhoz való viszonyát külön alfejezet tárgyalja, de előre bocsátva elmondható, hogy a város köztes állapotú, a depressziós és kiugróan jó állapotú települések közötti olyan település, melyben a megvalósuló fejlesztések a legoptimálisabban hatnak, az elérhető legtöbb hasznot hajtják.
3.1. Kaba szerepe a településhálózatban A város újkori megszületéséig számos közigazgatási egységhez tartozott Kaba, míg kialakult a mai helyzet. Az egykor csak a termőföld mennyiségétől és minőségétől függő mezőváros ma a modern Magyarország városa. Kaba városa az Alföldön, az Észak-Alföldi Régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található. A város a 4-es fő út mellett fekszik, amely egyben biztosítja a 190 km-re lévő főváros, a 32 km-re lévő megyeszékhely, valamint a 10 kilométerre fekvő járási székhely közúti elérhetőségét. A települést a 3407-es út köti össze Nádudvarral, Tetétlennel és Földessel, a 4801-es út Báránddal és Sárrétudvarival köti össze, valamint a 4802-es út Derecskével köti össze. A város elérhetősége így összességében jónak mondható, az állami közutak állapotai is kielégítőek. A városhoz legközelebb az M3-as autópálya található, mindössze 30 kilométerre, északkeletre, amely nem túl kedvező.
24
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kaba elhelyezkedése és megközelíthetősége Forrás: www.google.hu A település vasúti elérhetőségét a 100-as villamosított vasúti fővonal biztosítja, melyen Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony városokkal biztosít közvetlen összeköttetést. Az 1976-ban megszüntetett 104-es Kaba – Nádudvar vasútvonal iparvágányként üzemelt. A város már a honfoglalás óta lakott hely, mely történelme során többször elpusztult és számos közigazgatási egységhez tartozott. Életét termékeny földterületei határozták meg, agrár jellege a XX. században is csupán átalakult, élelmiszeripar központtá vált. A város - bár többször kapott települési kiváltságokat - tartós fejlődését a történelmi események hátráltatták. Igazi központi szerepkörrel sohasem bírt a város, de mérete és népessége nyomán a térség meghatározó települése volt. A kiegyezést követen az Alföld lecsapolása és a mezőgazdasági termékek iránt élénkülő kereslet nyomán jelentős fejlődésen ment keresztül. A XX. század elejére Hajdú megye nagyközsége lett, amely nem jutott térségi központi szerepkörökhöz.
25
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Hajdú-Bihar megye 1950-es megalakulásával a püspökladányi járáshoz került, 2013tól kezdődően a járások újbóli kialakítást követően Kaba ismét a Püspökladányi Járáshoz tartozik. Központi szerepkört csupán a szomszédos falu, Tetétlen tanácsi igazgatása nyomán látott el az önkormányzati rendszer kialakulásáig. Kaba gazdaságát az agráripari fejlődés 1960 és 1990 közötti kiemelkedő időszaka biztosítja ma is. A fermentáló üzemek, hizlaldák, terménytárolók sorából kiemelkedik a Hajdúsági Cukorgyár 1979-es megnyitása, mely élelmiszeripari profilt adott a városnak. A gyár létesítését követően a város sok járulékos beruházással gazdagodott, de alapvető településszerkezeti változáson nem ment keresztül. A város oktatási szociális rendszeréből csupán a középiskola megléte hiányzik. Kiskereskedelme nélkülözi a külföldi üzletláncokat.
Fejlesztési pólusok és tengelyek hazánkban Forrás Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005-ben elfogadott és jelenleg is hatályos változata alapján az OTK fő prioritásai a következők, melyek a dokumentum stratégiai fejezetét követő illeszkedést feltáró fejezetében külön kifejtésre kerülnek: -
a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,
26
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban,
-
az innováció térbeli terjedésének elősegítése
-
a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása,
-
az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása. A város fejlesztései nem mondanak ellent a szociális piacgazdaság elveinek, a
fenntartható fejlődés a közösségi forrásokból való fejlesztésekből valósul meg többek között, de ezt deklarálja a város elmúlt húsz évének pénzügyi stabilitása. A város jellegénél fogva csak korlátozott számú és késleltetett innováció befogadására képes, relatív kis mérete, szigorú gazdálkodása nem ad teret a kísérletezésre, ugyanakkor a bizonyított innovációk elől nem zárkózik el a város (pl. napenergia hasznosítás), a törvényi előírásoknak és a lakossági igényeknek törekszik eleget tenni (pl.: szennyvíz hálózat, eközigazgatás). A város 2012-es Településrendezési terve nem csak az összes hatályos rá vonatkozó jogszabállyal, hanem modern város építészeti elképzelésekkel is összhangban van. A város nemcsak lakóinak igényeit kívánja kielégíteni, hanem szemléletüket és hozzáállásukat formálandó innovatív elemeket is bevezet (pl.: gyűjtőút hálózat). A város erőforrásainak korábbi felhasználásakor a fenntarthatóság nem volt kiemelt szempont, ma már a városi gyógyfürdő termálvizét is több célúan kívánja használni a város, mely attitűd a jövő beruházásaival válik igazán bevetté a városban.
3.1.1. Püspökladányi Kistérség Az Országos Területfejlesztési Tanács 2001. decemberi határozata alapján 2002. és 2003. között lezajlott a kistérségek rendszerének felülvizsgálata, amelynek eredményeként 168 területfejlesztési- statisztikai kistérség került kialakításra. A kistérségek új rendszerét a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18.) kormányrendelet tette közzé, 2004. január 01. határnappal.
27
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2004. évben így jött létre a Püspökladányi Kistérség, amelynek települései az alábbiak: Püspökladány, Nádudvar, Kaba, Földes, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Báránd, Nagyrábé, Szerep, Tetétlen, Sáp, Bihartorda, Bihardancsháza, összesen 13 település. A Püspökladányi Kistérség összes terület 955 km2, 53691 fő az összes lakossága. A Püspökladányi Kistérség területén a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás jött létre, amelynek a legfőbb célja és feladata a társulásban lévő önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott társulási megállapodásban foglalt feladat- és hatáskörök magas színvonalon történő ellátása a közoktatás, szociális intézményi ellátás, gyermekjóléti alapellátás, egészségügyi ellátás, településüzemeltetés, közbeszerzési ellátás bonyolítása, belső ellenőrzés, közmunka programok szervezése területén. A jelenleg érvényben lévő, a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet alapján Püspökladányi Kistérség a 34. a kistérségek közötti rangsorban, tehát a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, de nem sorolható a leghátrányosabb helyzetű komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé.
Magyarország 2013-tól működő járáshálózata
28
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Forrás: www.jaras.info.hu (2013) 3.1.2. Püspökladányi Járás A város fejlődése szempontjából megatározó fejlesztési pólus Debrecen, melynek agglomerációs zónáján kívül esik a város. A város jelentősen kötődik továbbá Püspökladányhoz és Hajdúszoboszlóhoz is. A település 2003-ben kapta meg a városi címet, mely után 2007-ben elvesztette helyi gazdaságának országos rangú zászlóshajóját, a cukorgyártást. Ez nem várt gazdasági megrázkódtatás volt Kabának, emiatt kiesett a jelentős élelmiszeripari városok sorából. A járási törvényt (a 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról) az Országgyűlés 2012. június 4-i döntésével fogadta el, és ezen jogszabállyal megszületett a törvényi szabályozás a járási hivatalok kialakításáról. A járási rendszer kialakítása utáni időszak még túl rövid ahhoz, hogy az ezen rendszerből fakadó sajátosságokat részletesen elemezni lehessen, erre tekintettel jelen fejezetben a járási rendszer alapvetéseit elemezzük kizárólag. A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magában foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre. Minden egyes járásban – kormányrendeletben kijelölt – járásszékhelyen jöttek létre a járási hivatalok, melyek a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működnek. A járási hivatal kétféleképpen biztosítja az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. Ezen elosztási rend szerint működik Kabán is az ügyfélfogadás a járási rendszerben. A járási hivatalok székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét Kormányrendelet - 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról - határozza meg. A járások kialakításának alapelve, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors
29
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. A járási rendszer 2013-as újraszervezésével újból a püspökladányi kistérséghez tarozik Kaba városa.
Járási hivatal
Járási hivatal
Járási hivatal illetékességi területe
székhelye Püspökladányi
Püspökladány Báránd, Bihardancsháza, Bihartorda, Biharnagybajom,
Járási Hivatal
Földes,
Kaba,
Nagyrábé,
Püspökladány,
Sáp,
Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen A püspökladányi járás legfontosabb adatai Forrás: www.jaras.info.hu (2013) Egy adófizetőre jutó Járás
személyi
Regisztrált
jövedelemadó alapot
vállalkozások száma
képező jövedelem
ezer lakosra
Társas vállalkozások száma ezer lakosra
(ezer forint) Püspökladányi járás
1391
146
20
A püspökladányi járás gazdasági mutatói Forrás: www.jaras.info.hu (2013)
Hajdú-Bihar megye járásainak társadalmi mutatói
30
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
www.jaras.info.hu A fentiek alapján elmondható, hogy a Püspökladányi járás az egyik legrosszabb társadalmi mutatókkal rendelkező járás. A Püspökladányi Járási Hivatalhoz átkerült az állami igazgatási feladok egy része, úgymint: - Okmányiroda - Szociális igazgatás egy része - Gyámügyi igazgatás - Szabálysértési ügyintézés
31
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Hajdú-Bihar megye járásai (2013) Forrás: www.jaras.info.hu A járási közigazgatási rendszer bevezetése mellett a tervezési statisztikai egységként a kistérség továbbra is megmarad az új járások mellett, mint területfejlesztési egység. 3.2. Kaba egészére vonatkozó helyzetelemzés 3.2.1. A város bemutatása
32
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba 2003-ben emelkedett városi rangra, korábban többször viselt mezővárosi címet, melyet a történelem során nem tudott tartósan megtartani. Maga a település már a honfoglalást megelőzően is lakott hely volt, első írásos említése 1212-ből való. Középkori életéről ismereteink hiányosak, életében a Bocskai féle szabadságharc hozott meghatározó fordulatot, amikor is a városba is települtek hajdúk. Az újkor időszakában a települést többször érték támadások, kiegyensúlyozott fejlődésnek csak a XVIII. században indult. Az egykori hajdúszabadságából csak néhány elemet megtartó település mezőgazdaságára alapozva gyorsan fejlődött, de a környező települések közül nem emelkedett ki. 1857. április 15-én különleges esemény történt az akkori falu életében, a falutól északra agy meteor csapódott a földbe, amely esemény máig sem merült feledésbe. A kiegyezés időszakának gazdasági fellendülése Kabára is hatással volt, vasútállomást kapott és az akkor épült 4-es főút bekapcsolta az ország vérkeringésében. Az I. első világháború jelentős véráldozatokat hozott, de fejlődését szerencsére ez sem törte meg. A II. második világháború jelentős helyi károkkal ját, mely után a település tőkés mezőgazdaságának alapvető átalakulása következett. A mezőgazdasági kollektivizálás igen erős hangsúlyt kapott az 1950-es években, majd az 1960-es évektől a mezőgazdasági termelés központosult és gépesült, számos beruházás nyomán a település gazdasága igen gyorsan fejlődött. A város életének meghatározó éve volt 1979., amikor is a Hajdúsági Cukorgyár megkezdte a termelését a településen. Ezen időponttól a település agrárprofilja élelmiszeriparival bővült. A cukorgyár működése dinamizálta a település életét, a gyárhoz kapcsolódó beruházások ma is jelentősek (lakótelep, utak). A rendszerváltást követően a mezőgazdaság visszaesése Kabát is elérte, a legtöbb üzemág vállalkozási formában tudta folytatni tevékenységét. A település megőrizve jelentőségét, 2003-ben annak az elképzelésnek a jegyében kapta meg a városi rangot, hogy a jövőben igazi agráripari várossá fejlődik. Ez irányú törekvését a cukorgyár 2007-es bezárása törte meg. A jelentős ipari tevékenység megszűnése után a város nem került kilátástalan helyzetbe, megmaradt erőforrásaira építve továbbra is stabilan gazdálkodik és fejlődik.
33
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.3. Városszerkezet
3.3.1. Falu a múltban A város mai központjának helyén régészeti leletek, és a fennmaradt feljegyzések szerint már a honfoglalás korától létezett település. A város akkori lakói a Dél-Hajdúság Kösely folyó által formált, árvizektől mentes térszínére települtek, melyen házaikat a kor gyakorlatának megfelelően az aktuális igények szerint építették egymás mellé. A halmazfalu, melynek szigorúan vett utcahálózata még alig lehetett, a népesség számának emelkedésével koncentrikusan bővült, központját a mára már elpusztult egykori temploma képezte. Többszöri elnéptelenedése és újra népesedése során nem történtek tervezett telekrendezések. A település magjának utcahálózat-fejlődéséről nem maradtak pontos feljegyzések. Kör alakja és zugos lakótömb feltárás szerkezete a hajdúvárosokhoz hasonló. A pókhálószerűen elhelyezkedő utcahálózathoz a számos zsákutca (zug) csatlakozik. A hálózat kiemelt részei a városból ki és azon átvezető utcák, melyek szélesebbek is. A város központja körül kialakult egyfajta belső körút-kezdemény, míg a település XX. századi beépítésének határa körben egy külső körút létrejöttét hozta.
3.3.2. Dinamikus évtizedek A város szerkezete a XX. század során két további egységgel bővült. Egyik a város északi részén, a várost a vasútállomással összekötő út mentén kialakult lakótömb, másik pedig a település déli részén, a Tetétlenre vezető út mentén kialakult „Oncsa” nevű lakótömb, melyek kialakulását a kor lakás-, és házhely hiánya hívta életre. A város körül elszórtan létrejött mezőgazdasági üzemek nem ritkán egykori tanyák helyén épültek fel, mely tanyák mára eltűntek.
34
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.3.3. A szocialista iparváros Az 1976-ban elindult, KGST együttműködésben megvalósult óriás beruházás volt a „kabai cukorgyár” kialakítása. A beruházás teljesen zöldmezős típusú volt és mintegy 500 hat szakított ki a település külterületének nyugati részéből. Az ipari komplexum a város szövetétől teljesen különálló, a város térszerkezeti fejlődésére elsősorban a szervizút rendszerének kiépítésével hatott, mellyel a város elkerülő utakhoz jutott. A gyár egykori szolgálati lakótelepe ma a város 200 lakójának nyújt külterületi, ugyanakkor modern lakókörnyezetet, ezen a területen jött létre a „Kaba ház” idős otthon, illetve ezen területe további fejlesztési lehetőségekkel is bír, bevonzhatja a városba az ipari befektetéseket. A város korábban követte a mikrodomborzati formák adta adottságokat, majd a táj antropogén átformálása nyomán ettől eltávolodott. A város közel kör alakja, központból szerkesztett izokrónok vonalára illeszkedett, mindaddig, míg a tervszerű telekosztások meg nem kezdődtek. A város alakját a természeti tényezők ma már nem befolyásolják. Utcahálózata „zugos” típusú, az ősi halmazfalvak, kimért telekhatárokat nem ismerő időszakát követő mesterséges közterület-magánterület elválasztás eredménye. A város szerkezetének rendezési tervben is megjelenő problémája a modern közlekedési igényeknek nem megfelelő utcaszélesség, ugyanakkor előnye az organikus nyomvonali kép. További direkt probléma a már említett természeti adottságoktól való eltérés, amely nyomán a város olyan területei is beépültek, melyek korábban vizenyős részek voltak, így jelentős belvízproblémák keletkeztek. E probléma megnyugtató kezelése ma is tart és az IVSben is megjelölt fejlesztések nyomán oldható fel.
35
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kaba madártávlatból Forrás: www.googleearth.com, 2013. Az ábra Kaba állapotát mutatja 400 km magasságból. A kép bár távoli, jól látszanak rajta a várost övező termőföldek és a várost övező mezőgazdasági üzemek. Külön felirattal kiemelve közülük az Ipari Parkot. A város közép pontjában piros vonallal kiemelve látható a jelen IVS-ben városközpontként azonosított városszerkezet egység.
3.4. Gazdaság A város gazdaságának magja az elmúlt időszakban egy termelő szövetkezetbe koncentrálódott a település egészén, amely mellett csak a cukorgyár és az Agroferm jogelődje jöhetett lére. A rendszerváltást követően a Kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet szétesett, a helyi gazdasági életben akkor még jelentős háztáji gazdaságok fokozatosan eltűntek, néhány családi gazdálkodó termel még ma is. A termelő szövetkezet üzemágai megszűntek vagy privatizálódtak, kisebb részben felszámolódtak, míg más részei vállalkozásokként működtek
36
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája tovább. A város kereskedelmi és szolgáltató szektorában a kiskereskedelem is teljesen új alapokon indult 1990. után. A város gazdasági instabilitását a cukorgyár megszűnése tetőzte, mely után újabb szakaszába lépett Kaba gazdasági története.
3.4.1. A vállalkozási struktúra általános jellemzése A 980 bejegyzett vállalkozása közül 255 társas típusú, ez más településekkel összehasonlítva igen pezsgő gazdasági életet is bizonyíthatna, de sajnos a település gazdasági helyzete számos problémával küzd, ilyen a kényszervállalkozók, önfoglalkoztatók nagy száma.
A
vállalkozások
számában
megfigyelhető
növekedés
(2010.)
is
egyfajta
válságtünetként értelmezhető Kabán. Kabán a regisztrált gazdálkodó szervezetek száma 2000-2012. között jelentősen növekedett, kiemelkedő növekedés 2008. évtől kezdődött, (2000-ben a regisztrált vállalkozások száma 320 volt, 2008-ban 962-re emelkedett a szám). 2007-ben 358 db regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, míg 2008-ban 962 db-ot, ami 604 új regisztrált vállalkozást jelentett a településen), ezt követően jelentősebb változás nem történt. Ezen kimagasló növekedés oka, hogy a törvényi változások értelmében módosult a regisztrált vállalkozások számításának módja. 2012-ben 980 regisztrált vállalkozás működött a településen. A városban 8 szövetkezet működött 2001-ben, melyből négy mezőgazdasági jellegű. 36 korlátolt felelősségű társaság és 71 betéti társaság működött, melyek profilja döntő részben mezőgazdasági profil volt. Kaba városának legnagyobb iparűzési adófizetői 2011-ben az AGROFERM Rt, a Kabai Táp Rt., a Bon Freeze Kft., valamint a HAGE és KITE Rt-k helyi üzemegységei.
37
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Regisztrált vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/
A működő vállalkozások (2011.) 17%-a volt jogi személyiséggel rendelkező, míg 83 %-a jogi személyiséggel nem bíró szervezet. Az adatok jelentősen eltérnek az országos, a régiós és a megyei átlagoktól. 2011-ben országosan a működő vállalkozások 29,24 %-a volt jogi személyiségű, a régióban 20,95 %, míg Hajdú-Bihar megyében 23,26 %, tehát a településen sokkal inkább a jogi személyiség nélküli (jellemzően egyéni vállalkozások) vállalkozási formát választották. A működő vállalkozások számában 2007-tól 2009-ig visszaesés volt megfigyelhető, mely a gazdasági válság hatásának volt köszönhető. Többnyire kisvállalkozások működnek a településen, 2011-ben 217 vállalkozás foglalkoztatott 10 főnél kevesebb munkavállalót, 8 vállalkozás 10 és 20 fő közötti, 4 vállalkozás 20 és 50 fő közötti és 4 vállalkozás 50-250 fő közötti munkavállalói létszámot foglalkoztatott. Többnyire a 10 fős kisvállalkozások a jellemzőek Kabán és a 10 főtől több személyt foglalkoztató vállalkozások száma szinte rendkívül alacsony.
38
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kabán az országos tendenciához hasonlóan a működő vállalkozások között meghatározó a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások száma, az ingatlanügyletekben és gazdasági szolgáltatásokban működő vállalkozások száma.
A működő gazdasági társaságok számának változása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ Működő vállalkozások számának alakulása nemzetgazdasági áganként Kabán a „kereskedelem, javítás” nemzetgazdasági ágazatban a működő vállalkozások 25 %-a tevékenykedik, ez az arány országosan 21,8 %, regionálisan 25,21 %, megyei szinten pedig 23,60 %, tehát ezen adatokhoz képest Kabán jóval több cég működik a kereskedelemben. Kabán az országos átlaghoz (3,33 %) viszonyítva közel 4-szer annyi működő vállalkozás volt a mezőgazdasági ágazatban (14 %), 3-szor annyi, mint a megyében (4,85 %) és a régióban (4,96 %).
39
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az építőipari vállalkozások száma Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ Kabán a vállalkozások gazdasági ágazat szerinti megoszlása egyező az országos tendenciákkal, a településen termelő szektor nem működik, a kereskedelem azonban az országos átlagokhoz képest is jóval fajsúlyosabban van jelen a településen, ugyanez mondható el a mezőgazdaságról. A mezőgazdaság, halászat, erdőgazdaság nemzetgazdasági ágakban a működő vállalkozások száma nem változott túlzottan, továbbra is 2001-ben 40 db volt, 2006-ban és 2007-ben visszaesett ez a szám 31-32 db-ra, majd 2010-ben 37 db volt ez a szám, amely az országos átlaghoz képest magasabb, amely azt erősíti meg, hogy Kabán erős a mezőgazdasági szektor. Ez a tendencia nem az országos átlaghoz igazodik, ott jellemzően a kereskedelmi szektor a kiemelkedő. A működő vállalkozások száma az építőiparban 2008-ban 50 db volt Kabán, amely szám 2009-ben és 2010-ben is 49 db-ra változott. Ez a tendencia szintén alul marad az országos és regionális átlagtól. A bányászat, kőfejtés területén működő vállalkozások száma és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ággal foglalkozó vállalkozások száma 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben is 0 volt, amely a város adottságából adódó eredmény.
40
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban 2008-ban 25, 2009-ben 27, 2010-ben 29 db volt, amely szintén alul marad az országos és regionális átlagtól. Pozitív elem ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti élénk együttműködés termelésük és értékesítésük terén, amely a településen működő vállalkozások közötti élénk kapcsolatot és egymásra utaltságot is megjeleníti.
3.4.2. Ágazati szerkezet, vállalkozások A térség gazdasági helyzetével foglalkozó tanulmányok közös megállapítása, hogy Kaba kiváló termőterületekkel és jó közlekedési elérhetőségekkel rendelkező város. A város jövőjét a magas minőségű élelmiszer alapanyagok és késztermék előállítása jelenti, amelyhez kapcsolódhatnak ipari tevékenységek és geotermális erőforrások kiaknázása, a turizmus fejlesztése.
3.4.3.A mezőgazdasági szektor bemutatása A gazdasági társaságok számának változását a gazdasági környezet és a gazdasági válság eredményezte. Az egykori termelő szövetkezetek a 90-es években elaprózódtak, átalakultak korlátolt felelősségű társasággá. A település fluviális löszön kialakult termő talajai magas aranykorona értékűek, a mezőgazdaság számára jó alapot biztosítanak, megjelenik a mezőgazdaságban a kukorica, a takarmány búza és árpa termesztés. A vetésforgók és a piaci viszonyok éves változása szerint, az időjárás szélsőségeire tekintettel termesztenek étkezési gabonákat, burgonyát hagymát, zöldségeket, csemegekukoricát, cukorrépát, a gyengébb földeken repcét, napraforgót vetnek, de borsó, szója is előfordul, fő szálastakarmány a lucerna. Gyümölcsös csak pár hektár létezik Kaba területén, ugyanakkor jentős a halastavak mérete (150 ha). Az állattartás gerince a sertéstartás, melyhez csatlakozik a baromfitartás és kevés marha és juhtartás. Az állatállomány visszaesése erőteljes, a növénytermesztés területén az intenzív kultúrák törnek előre.
41
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A mezőgazdasági társaságok sorsát a városban is megjelenő országos jelentőségű mezőgazdasági cégek (KITE, HAGE) tevékenysége is erősen befolyásolta. Az ország európai integrációját követő mezőgazdasági politika érintette Kabát, a támogatási rendszereknek a helyi termelők is haszonélvezői. Az ország mezőgazdasági térképén Kaba még ma is szerepel. A háztáji gazdaságok szerepét egyre inkább átveszik a modern kombinátok és a földbirtokok is egyre koncentráltnak, de az ágazat foglalkoztatottjainak és cégeinek száma továbbra sem csökken.
3.4.3. Az ipari szektor bemutatása A város munkavállalói közül 2001-ben a KSH adatai szerint 534 fő volt ipari foglalkoztatott, akiknek jelentős része eljáró volt. A helyi ipari üzemek közül a korábban az Eastern Sugar Rt. által üzemeltetett cukorgyár volt a legmeghatározóbb, 2007-es megszüntetésével közel 180 fő került elbocsájtásra. A gyár területén a megszüntetést követően ipari park jött létre, kiszolgáló létesítményei hasznosítására több terv is született, melyek közül még egy sem valósult meg. Területe igazán nagy, közel 250 ha, amelyből a gyár maga 73 ha foglalt el egykor. A gyár fennmaradó oxidációs tórendszere természetvédelmi területi minősítést kapott, ugyanis a napi 14000 m3 vízfelhasználás hozadékát kezelő tórendszerben védett madárfajok kezdtek el költeni, kócsagtelep is kialakult. A gyár központi csarnoka üresen áll, a 100 m-es kémény épen maradt. A 4 darab egyenként 20000 t befogadóképességű silótározó Európában páratlan kapacitású, a gyárhoz kapcsolódó csomagoló részleg részben került megszüntetésre, ma csökkentett kapacitással ugyan, de termel. Épen maradt még a gyár 2000 m2-es irodaháza, 5000 m3-es köbméteres olajtartályai, mázsaháza, réparaktára, és több kisebb kiszolgáló létesítmény.
42
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gyártelep jelen formában egy csonk, amely barnamezős 3. generációs ipari parkként működhetne, ha kellő létszámú vállalkozás töltené fel, a jelenlegi szállítmányozó és javító műhelyen túl. A gyár részegységei közül a csomagolási részlege működik még ma is csökkentett kapacitással, amelyet a SugarPack Kft. üzemeltetet. Továbbra is működik a KabaTarg targonca szerviz, mely az egykori termelő szövetkezet melléküzemági hagyományaira épít. A parkban akár több 10 hektáros telkek is kialakíthatóak, melyhez az alapinfrastruktúra lényegében adott és a betelepülők igényei szerint gyorsan és olcsón kiegészíthető egy 3. generációs ipari park szintjére. Jelentős élelmiszeripari profillal a Bon Freeze Kft. konzerv- és fagyasztóüzeme működik, melynek fő profilja a csemegekukorica, és a zöldborsó konzerválása.
3.4.4. A szolgáltatási szektor bemutatása A szolgáltatási szektor 168 vállalkozása 596 főnek ad munkát. Az alkalmazottak a város oktatási, egészségügyi, szociális és kereskedelmi egységeiben foglalkoztatottak, vagy eljárók. A városban nem működik bevásárló központ, a kiskereskedelmi forgalmat helyi vállalkozók, a Hajdú-COOP Zrt. és az Egyetértés COOP Zrt. végzik. A településen két étterem és 19 bolt, és 25 egyéb vendéglátóhely működik. A kiskereskedelmi egységek számában tapasztalható visszaesés okai az öregedő és elszegényedő társadalom egyre csökkenő vásárlóerejében, és változó bevásárlási szokásaiban keresendő. A településen a vendéglátóhelyek száma sajnálatos módon csökkent, 2000-ben még 30, míg 2006-ban 35 működő vendéglátóhely volt a településen, mely 2012-ben 25-re csökkent. Az italüzletek száma nem igazán változott 2000. és 2011. között, 14 és 12 darab között változott a számuk, a munkahelyi étkezdék száma 2-3 között változott, az éttermek, egyéb étkezdék száma szintén 16 és 14 között mozgott.
43
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kereskedelmi egységek között a kiskereskedelmi üzletek vannak nagyobb számban. A kiskereskedelmi üzletek közül is az élelmiszer jellegű üzletek részaránya (25%) a legmagasabb. Jellemző a kiskereskedelemben, hogy egyéni vállalkozások üzemeltették az üzletek 36%-át 2012-ben.
A kiskereskedelmi hatósági engedélyek számának alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ Fontos tényező egy város életében az iparűzési adó nagysága, és annak az egyes szektorok közötti megosztása. Megállapítható, hogy az iparűzési adó változása csak részben függ a tényleges helyi termeléstől, a regionális cégek (gyakran multinacionális vállalkozások) gazdasági műveletei jelentősen torzítják azt.
44
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az iparűzési adó bevételek alakulása Kabán Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ Az önkormányzati beszámolók adatai szerint a város iparűzési adóból származó bevételei jelentős mértékben nőttek 2006. és 2011. között, amely a cukorgyár megszűnése ellenére történt meg, és ez jelzi a település gazdasági potenciálját. Év
Iparűzési adóbevétel (eFt)
Iparűzési adót fizetők száma (db)
2006
281.178
340
2007
173752
342
2008
275701
358
2009
245090
374
2010
178019
569
2011
142974
567
2012
214359
583
Iparűzési adóbevétel Kaba teljes területén (forrás: önkormányzati adatszolgáltatás) Az iparűzési adó (IPA) mértéke 2012. január 1-től 2%, 2006. évtől kezdődően nőtt az iparűzési adót fizetők száma, az is megállapítható, hogy az adóbevétel stagnálása elsősorban a vállalkozások bevétel stagnálásának köszönhető. A 2011. évhez képest 2012. évben nőtt az iparűzési adóbevétel, az iparűzési adót fizetők száma pedig 2006. évtől kezdően szintén
45
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája növekedést mutat. A 2%-os IPA jelentős bevételt jelent a város számára, azonban ennek döntő részét az akcióterületen kívüli termelővállalkozások fizetik be az önkormányzat számlájára.
Megnevezés Működő vállalkozások összesen (db) és ezen belül:
Kaba 255
iparban aktív vállalkozások (db)
38
mezőgazdaságban aktív vállalkozások (db)
29
szolgáltatási szektorban aktív vállalkozások (db) Iparűzési adó összesen (eFt)
19 214.359
Működő vállalkozások száma/összetétele és az iparűzési adó bevétel 2011. évben forrás: önkormányzati adatszolgáltatás
3.4.5. Üzleti infrastruktúra Az üzleti infrastruktúrák és a magas színvonalú üzleti szolgáltatások elérhetősége fontos előfeltétele a versenyképes vállalkozói szféra kialakulásának. Az üzleti infrastruktúrák közé a vállalkozási övezetek, ipari parkok, logisztikai és innovációs központok, valamint inkubátorházak tartoznak. A városban az üzleti infrastruktúra fejlettsége elmarad a megfelelő szinttől. Kabán található ipari park, a régi cukorgyár területe, azonban ennek a kihasználtsága nem teljes körű, néhány a régi gyárból megmaradt tevékenység ellátására épülő gazdasági társaság működik ezen a helyen. Kabán nem található inkubátor ház, sem üzleti szolgáltató központ. Részben emiatt minimális a befektetői érdeklődés a település kijelölt gazdasági és ipari területei iránt, amely még kiaknázatlan lehetőségeket hordoz magában. Másrészt ezeken a területeken valamennyi infrastruktúrára való csatlakozás lehetősége biztosított. A területek jellemzően zöldmezős beruházásra biztosíthatnak helyet.
46
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.4.6.Gazdaságfejlesztés A gazdaság élénkítése, illetve ennek érdekében megtett intézkedések kiemelten fontosak a település további fejlődésének érdekében. Jelenleg a településen a gazdaságfejlesztés eszköztárából a vállalkozásoknak nyújtott közvetlen gazdaságfejlesztési eszközöket egyedi elbírálás alapján tudja biztosítani az önkormányzat. A településre betelepülni szándékozó vállalkozások számára minden esetben a feltételeket külön megvizsgálva tud különböző kedvezményeket, illetve lehetőségeket biztosítani az önkormányzat. Ezen kedvezményeket azonban – az önkormányzat szűkös költségvetése miatt – igen korlátozottan tudja biztosítani. A másodlagos eszközök közül a térségi fejlesztési programokban való részvétel nyújthat lehetőséget a településre betelepülő vállalkozások számára a fejlődésre. Felmerült az igény a település mezőgazdasági területeinek fejlesztésére vonatkozóan, melyet az önkormányzat mezőgazdasági feltáró út építésével tud támogatni.
3.4.7. Információs társadalom A modern kommunikációs technológiához való hozzáférés elengedhetetlen feltétele a gazdasági fejlődésnek, a telekommunikációs eszközök korlátozott elérhetősége szűkíti a térségi szereplők kommunikációs lehetőségeit, illetve lassítja az országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét. Az információhoz jutás akadályozottsága egy terület elszigetelődéséhez vezet, ami korlátozza a társadalmi fejlődést, kevésbé vonzóvá tesz egy térséget a fiatal, képzett munkaerő és a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek számára. A városban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. A településen az internetezésre alkalmas vezetékes telefonhálózat és a hazai mobiltelefon hálózatok szolgáltatásai (mindhárom mobil szolgáltató) is teljes körűen elérhetők.
47
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gazdálkodó szervezetek és magánemberek számára a gyors és hatékony, elektronikus módon történő ügyintézés szempontjából azonban hiány mutatkozik. Az önkormányzat biztosítja ugyan az elektronikus ügyintézés lehetőségét, amely azonban további fejlesztésre szorul.
3.4.8.Turizmus A kereskedelmi szálláshelyek száma a településen 19 db, az idegenforgalom nem számottevő. A vendégek száma összesen 139 fő volt a településen 2012-ben, a vendégéjszakák száma pedig 381. A megyében eltöltött vendégéjszakák számához viszonyítva elhanyagolható a kabai vendégéjszakák száma. A turizmus, kereskedelmi szálláshelyek száma elhanyagolható Kabán, ennek ellenére számos történelmi, természeti értékekkel rendelkezik, amelyeket az alábbiak szerint kívánunk bemutatni. A város turisztikai profilját megalapozó termálfürdő már igen korán, a hajdúszoboszlói fürdő létesítése után néhány évvel létrejött. 2004-től minősített bromidosjodidos alkáli kloridos gyógyvize van, melyre csupán egy kisebb, három medencés fürdő épült. A fürdő B-106-os jelű kútja fúrásakor +8,5m-es nyugalmi vízszint mellett 820 l/perc hozamot 48°C-on produkált. A fürdő területének 2006-ban befejezett bővítése és fejlesztése nyomán napjainkra térségi jelentőségre tett szert, további területi és műszaki fejlesztése tervezett, hiszen a jegyvásárlási adatokból kiderül, hogy a kabai lakosoknak nyújtott kedvezményt csak a látogatók egy része veszi igénybe, vagyis a fürdő vendégeinek jentős része nem kabai lakos, a környező teleülésekről vagy távolabbról érkező vendég. A város fürdője a turisztikai célokon túl a helyi lakosság kiszolgálásával is javítja a lakosok életszínvonalát. Kabai meteorit: a Mácsai Sándor Művelődési Ház előtti parkban 1857. április 15-én meteorit hullott Kaba határában. Ebből a meteoritkőből következtettek a tudósok arra, hogy más égitesteken is vannak szerves vegyületek.
48
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A református templom mellett az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából állított emlékmű került elhelyezésre, illetve szintén a templomkertben tekinthető meg a Trianon emlékmű. Kaba további nevezetessége a Nyikómalomfalváról kapott székelykapu, amelyet a 2005-ös nagy árvíz sújtotta település megsegítésére nyújtott adományért „cserébe” kapta Kaba városa. Kaba városában található kiemelt oltalmat élvező emlék-tölgyfák, amelyeket 1896-ban Magyarország ezeréves emlékére ültettek a kabaiak elődei. A Városháza előtti parkban az 1848/49-es forradalom 150. évfordulóján avatott köztéri alkotás található, amely 496 kabai nemzetőrnek állít emléket. Sári Gusztáv emlékfala: az általános iskola központi épületének előterében az iskola névadójának – Sári Gusztávnak – az emlékfala látható. 2000. augusztus 28-án vette fel az intézmény a kabai születésű, Apáczai Csere-János díjjal kitüntetett tanár, igazgató, szakfelügyelő nevét. Az újító, alkotó pedagógus nemcsak szűkebb környezetében, hanem megyei, országos szinten is elismerést vívott ki magának. Barabás Samu iskola és kultúrház: Barabás Samu fáradhatatlan munkásságának az eredménye, érdemét hálával örökíti meg az Eklézsia. Barabás Samu 1921-36 között volt Kaba község református lelkésze. Országgyűlési képviselőként sokat tett a település fejlődéséért. Munkálkodása nyomán 1927-ben került átadásra a négy tantermet, két szolgálati lakást, mozgóképszínházat magában foglaló épület. A város csendes, falusias hangulata nyomán falusi turizmusnak is ideális célpontja, melyhez kapcsolódó szálláshelyek a termál turisztikai vendégek előtt is nyitva állnak. A város szállodával nem rendelkezik, 19 regisztrált szállásadójánál 68 ágy áll a vendégek rendelkezésére.
49
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Jelentősebb szálláshelyek a településen Kaba Város Önkormányzata
3.4.9. A kultúra szerepe Kabán A településen a kulturális infrastruktúra – bár több esetben nem megfelelőek az infrastrukturális feltételek – biztosítja, hogy számos települési rendezvény kerüljön megszervezésre. Az önkormányzat nagy jelentőséget tulajdonít a helyi társadalmi egység megteremtésének, a helyi identitástudat kialakításának, erősítésének, ezért elengedhetetlennek tartja a helyi társadalmi szövet igényeinek megfelelő közösségi terek, közösségi házak kialakítását, a meglévő közösségi színterek fejlesztését.
3.4.10. 2014-ig szóló gazdasági terv bemutatása röviden A város 2011-ben született gazdasági tervének első része az önkormányzat működésének feltételeit fekteti le, majd a következő három feladatot tűzi ki célul: I. Településfejlesztési feladatok II. Település ellátási feladatok III. Intézmények tevékenysége
50
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az egyes feladatok részletes bemutatását az alábbiak szerint mutatjuk be, tekintettel arra, hogy az IVS készítése során kiemelt figyelmet fordítottunk a gazdasági tervvel való összhang biztosítására. Mindezt oly módon kívántuk elérni, hogy egyrészt a gazdasági program által megadott kereteket, irányokat kitöltöttük tartalommal, másrészt pedig a gazdasági programban nem szereplő fejlesztési stratégiai elemeket illesztettünk be az IVS-be. (Terjedelmi korlátokra tekintettel az egyes feladatok bemutatását röviden, tényszerűen, pontokba foglalva mutatjuk be.)
3.4.10.1. Településfejlesztési célkitűzések Alapvető cél, hogy a fejlesztési célok tekintetében érvényesüljön a folyamatosság, arányosság, a korábbi és áthúzódó feladatok összhangja az új célkitűzésekkel. A város rendezési tervével összhangban szükséges döntést hozni a beruházásokról, felújításokról, korszerűsítésekről. Indokolt esetben kerülhet sor a város rendezési tervének módosítására a közérdek és magánérdek arányait szem előtt tartva, figyelembe véve annak költség kihatását. Jelentős költségvetési hiány mellett nagy körültekintést igényel a kötelezően ellátható feladatok mellett, az önként vállalt feladatok meghatározása és költsége. A jövőben is kiemelt feladatként kezeli a város a munkahely teremtést, ösztönözni kívánják a városban letelepedni kívánó ellátó, szolgáltató vagy termelő tevékenységet végző vállalkozásokat. Ehhez kedvező területi és egyéb – földrajzi, infrastrukturális - feltételek biztosíthatók. Az önkormányzati beruházások, felújítások során – azonos feltételek, megfelelő műszaki felkészültség esetén – előnyben kívánják részesíteni a helyi vállalkozásokat. Előre tervezett főbb feladatok -
szennyvízhálózat kiépítése, tisztító telep kialakítása
-
belvíz védekezési munkálatok szükség szerinti megvalósítása
-
új árkok kialakítása, meglévő korszerűsítése
-
városközpont további korszerűsítése, ezzel összefüggésben az útcsere végrehajtása
-
átkelő forgalom más utakra terelése, szilárd útburkolatok bővítése, meglévő felújítása
51
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
szeméttelep rekultivációja
-
gyógyfürdő kezelés kiterjesztése
-
fürdő gázhasznosítás megvalósítása, mellyel a középületek fűtése megoldódna
-
napközis konyha, ebédlő felújítása
-
óvoda, iskola intézményeinek további korszerűsítése
-
közösségi terek létesítése, korszerűsítése – több generációs játszótér kialakítása, sportpálya létesítményeinek felújítása
-
környezetvédelmi
feladatok,
a
peremterületek
roncsolt
esztétikai
városképi
szempontból elhanyagolt részek fokozatos rendbe tétele, fák, bokrok ültetése. A gazdasági programmal összhangban szükséges készíteni az éves költségvetéseket. Tekintettel kell lenni arra, hogy a beruházások, felújítások, nagyobb összegű beszerzések járulékos költségei – pályázatkiírás, közbeszerzési eljárás, versenytárgyalás bonyolítás, műszaki ellenőrzés, reklám, marketing tevékenység – milyen módon csökkenthető, amivel növelhető lenne a műszaki tartalomra vagy pótlólagos beruházásra fordítható összeget. A megrendelések, megbízások kellő részletességgel tartalmazzák a műszaki tartalmat, a rendeltetésszerű használathoz szükséges valamennyi feltételt, előírásokat. Ezek szolgálják a jó minőségű kivitelezést, garanciát, hiánypótlást, újabb költségek megelőzését, vagy hosszadalmas és költséges eljárásokat. A közmunka programok előnyben részesítése fontos feladat, mert ezzel a lakosság életkörülményeit jobbá lehet tenni, a közmunkások által végzett munkával a lakóhelyüket élhetőbbé lehet tenni. Ösztönözni szükséges a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat a fejlesztési, településképi (út, járdaépítés) feladatokban való aktívabb közreműködésre, amely hasznos mind a városnak, mind maga a vállalkozás is gazdasági előnyben részesül ezáltal.
52
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.4.10.2. Település ellátási szolgáltatási feladatok Hangsúlyos cél, hogy az önkormányzat a település ellátási szolgáltatási (igazgatási) feladatait intézményei, társulások útján, vagy vállalkozások útján látja el, továbbá figyelemmel kíséri egyéb ellátó, szolgáltató szervek tevékenységét. A szennyvízcsatorna hálózat fokozatos kiépítéséhez kapcsolódóan gondoskodni kell az érintett ingatlanok rendszerre csatlakozásáról. A lakossági csatlakozást segíteni kell az engedélyezési eljárás egyszerűbbé tételével, kedvező költségekkel. Az önkormányzat továbbiakban is segíti a rendőrség munkáját, közös érdek a közrend és közbiztonság javítása. Az önkormányzat elvárja a hatékony és jogszerű munkát a településen, amit az önkéntes segítők támogatásával is elő kíván segíteni. Kiemelt figyelmet kap a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. működésének javítása és az irányításával megvalósuló közhasznú és közcélú munkavégzés szervezett és hatékony biztosítása, illetve a társaság által végzett szolgáltatói jelleg erősítése. Cél a jelenlegi jó színvonalú egészségügyi ellátás megtartása, a lehetőségekhez képest még több szakellátás biztosítása, fejlesztése. További cél, hogy kapjon nagyobb szerepet az egészségnevelés és a megelőzést elősegítő szűrővizsgálatok. Településpolitikai
célkitűzésekben
és
döntésekben
törekedni
szükséges
a
közmegegyezésre és az átláthatóságra, ösztönözni szükséges a településképet és a lakosság közérzetét javító kezdeményezéseket. Az önkormányzati ingatlanok védelme és állagmegóvása szintén fontos cél.
3.4.10.3. Intézmények tevékenysége Cél, hogy az Általános Művelődési Központ továbbra is a jogszabályi előírásoknak megfelelően működjön. Az intézményi összevonást követően a tervek szerint a művelődési
53
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ház kihasználtsága és az ott folyó szakmai munka tovább fejlődik. Cél továbbá, hogy az intézmény közvetlen és közvetett partnereinek megfeleljen, illetve továbbra is használja ki a kistérségi társulás által nyújtott lehetőségeket. A nevelés és oktatás tekintetében a tehetséggondozás és a felzárkóztatás továbbra is kiemelt célkitűzés. Az oktatás során hangsúlyos, hogy a tanulók olyan tudás birtokába kerüljenek, amelyet eszközként tudnak használni a mindennapi életben. Célkitűzés továbbra is, hogy az általános iskolában alkalmazott integrációs pedagógiai rendszer a jövőben is hangsúlyos maradjon, mely a halmozottan hátrányos tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgálja. Továbbra is fontos igény, hogy a kimagasló szakmai színvonalon működő művészeti oktatás igyekezzen megtartani a beindult szakokat. A napközi otthonos óvodában a jövőben is a minőségelvű nevelés megvalósítására szükséges törekedni, a költséghatékony, jogszerű és szakszerű működtetés és az optimális kihasználtság biztosításával. A könyvtár színvonalas működésének további fenntartása is cél. Célszerű lenne a könyvtárnak aktívabb szerepet vállalni a helytörténeti örökség fenntartásában. A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményi társulás által fenntartott intézményként (2011-ig működött társulás által fenntartott intézményként) három településen (Kaba, Báránd, Sáp) tíz szociális alapszolgáltatási és két gyermekjóléti és alapellátási feladatot lát el. A legnagyobb igény az idős emberek és hozzátartozójuk részéről egy ápolást és gondozást nyújtó szociális intézmény létrehozására van. A Polgármesteri Hivatal munkájában főbb célkitűzések az ügyintézés minőségének, szakszerűségének megtartása, lehetőség szerint a minőség javítása, a településen elérhető szolgáltatások számának növelése. A közigazgatás átalakítása során törekedni szükséges arra, hogy a településnek a térségben kialakított szerepe megmaradjon, lehetőség szerint erősödjön.
54
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2011. óta a város főterének rekonstrukciója, a belvíz program folytatódott, átadásra került a megújult rendelőintézetet és megvalósult a Hétszínvirág óvoda bővítése, valamint az általános iskola egyik épületének felújítása. Az egyes projektek az IVS későbbi fejezeteiben részletesen bemutatásra kerülnek. Hatásukat tekintve az óvoda felújítás tekinthető a legerőteljesebbnek, hiszen ebben az esetben intézménykiváltás valósult meg, a többi felújítás kisebb bővítéseket eredményezett. A belvíz program két projektjében a város É-i részén valósult meg a belvízelvezető rendszer felújítása. A belvízvédelmi beruházások potenciális vis maior károktól mentik meg Kabát. A városközpont megújulásának eredménye kevéssé számszerűsíthető, mint az intézmények energetikai megújításából eredő megtakarítás. Összegezve elmondható, hogy a város az Észak-Alföldi régió átlagos helyzetéhez képest jobb gazdasági állapotban van jelenleg, de lehetséges ezen helyzetnek a még tovább történő javítása, ugyanis Kaba lehetőségeket hordoz még magában, amelyek már középtávon eredményekre vezethetnek. Ugyanakkor a jövőben a városvezetésének városmarketinget erősítő terveket, elképzeléseket kell kidolgoznia, majd pedig megvalósítania, ugyanis ezen a területen Kaba jelentős lemaradásban van. Kiemelendő továbbá, hogy a korábbi cukorgyár megszüntetésével okozott megrázkódtatások után a jelenlegi helyzetből a városnak újra gazdasági felemelkedésre van szüksége, amelyhez leginkább a külföldi működő tőke beáramlása nyújthat segítséget. Kaba egykori természetes kötődése Nagyváradhoz közel száz éve megszűnt, Kaba kapcsolata lazult Berettyóújfaluval is, azonban a Debrecennel kialakult évszázados gazdasági kapcsolatok az elmúlt évtizedben is intenzíven fejlődtek. A megyeszékhely és Kaba gazdasági érdekei több ponton is találkoznak, a jövőben még szorosabb együttműködésre kell törekedni, például arra, hogy a város profitálni tudjon Debrecen gazdasági dinamizmusából, minél több tőkét és vállalkozást vonzzon a városba, és használja ki a település ehhez kapcsolódó potenciálját (például azt, hogy az Agrártudományi centrum eredményeit Kaba termőterületén és állattenyésztő telepein is alkalmazzák).
55
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.5. Társadalom A város lakosságának gerincét nagyobb részben a több évszázada itt élő családok leszármazottai, kisebb részben a betelepültek adják. A város lakóira jellemző az összetartás, és hagyománytisztelet. A város lehetőségeihez mérten a lehető legjobb feltételeket kívánja nyújtani lakóinak. A város közigazgatási területe 9503 ha, belterülete 256 ha, teljes területének népsűrűsége 65 fő/km2 körül mozog, amely az országos átlag 60%-a. Ennek alapján megállapítható, hogy a településen rendkívül alacsony a népsűrűség.
3.5.1. Demográfia Kaba városának lakossága az 1920-as években mintegy 7100 fővel tetőzött, népessége 1990-re 6404 fő volt, a pozitív természetes szaporulat és a minimális elvándorlás hatására 2001-re csak 0,5%-kal csökkent a lakosság száma, 6369 főre. 2006-ban 6335 főre csökkent a lakosságszám, majd 2012-ben már csak 6218-an éltek Kabán. Kaba városának lakónépessége és állandó népessége az alábbiak szerint alakul 2000. és 2011. évek között:
Mutatók Időszak
Állandó Lakónépesség népesség száma (fő) száma (fő)
2000. év 6472
6644
2001. év
6446
6622
2002. év
6422
6589
2003. év
6414
6566
2004. év
6454
6572
2005. év
6443
6567
2006. év
6322
6483
2007. év
6211
6421
56
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. év
6087
6339
2009. év
6000
6265
2010. év
5922
6218
2011. év
5932
6218
www.ksh.hu A fentiekből megállapítható, hogy a népességszám, az állandó és lakónépesség egyaránt folyamatosan csökken (egy évet – 2004. év – kivéve), ez a tendencia állapítható meg az országos adatokból és a regionális adatokból is. A lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya az alábbiak szerint oszlik meg: 0-14 éves korosztály a lakónépesség 20%-a 15-59 korosztály a lakónépesség 60%-a 60 év felettiek a lakónépesség 19%-a. Az elmúlt évek népességmozgalmának számadatai már ennél dinamikusabb mozgásról tanúskodnak. Az ország más városaihoz hasonlóan Kaba sem tud fiataljainak kellő számú, képzettségüknek megfelelő munkát adni, így a fiatal diplomások sokszor kénytelenek elhagyni szülővárosukat. Ezzel szemben az idősebbek korosztály nagyvárosokból való visszatérése is létező jelenség. A város jövője szempontjából a születések számának folyamatos csökkenése, a társadalom elöregedése igazán veszélyes jelenség. Ez ellen az önkormányzat is megpróbál küzdeni, de erőfeszítései csak az országos családpolitikai rendszer támogatásaival vezethetnek eredményre. Az állandó népesség kor szerinti megoszlása a következő: 0-19 év közötti a lakosság 30%-a; 20-39 év közötti 28%-a; 40-59 év közötti 23%-a; 60 év feletti a népesség 19%-a. Kaba városában a 2012. január 1-i statisztikai adatok szerint a lakosságszám: 6.218 fő. Ebből a 0-18 év közöttiek száma: 1163 fő. A gyermeklétszám alakulása: 0-3 éves korosztály:
57
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 189 fő, 4-6 éves korosztály: 159 fő, 7-14 éves korosztály: 489 fő, 15-18 éves korosztály: 326 fő. Kabán az élve szültetések és halálozások számát 2005. és 2009. között az alábbi táblázat mutatja be, amelyből megállapítható a születésszám csökkenése és a halálozások számának növekedése, amely általános tendencia a kistérségben, a megyében és országosan is. Természetes fogyás Kabán, 2005-2009 Élve születések száma (fő)
Halálozások száma (fő)
Természetes fogyás (fő)
56
98
-42
61
89
-28
50
72
-22
54
90
-36
46
76
-30
www.kaba.hu A vándorlási egyenleg folyamatos negatívumot mutatott 2006. és 2010. között, amely trend a fiatal diplomások és a munkaképes korúak elvándorlásából adódik és egybeesik a környező településeken tapasztalhatóval, a 2011-es év tekintetében az odavándorlások növekedése a gazdasági válság folytatódásával, a szűkülő nagyvárosi, külföldi munkalehetőségekkel magyarázható. A vándorlás trendje előnytelen, de mértéke még kezelhető és a város szándékai szerint tovább javítható.
58
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Oda és elvándorlások alakulása 2007-2011 között a városban Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ A trend megfordulása és tartós pozitív iránya az elkövetkező fejlesztési időszak feladatainak egyike, az elmúlt tíz éves alakulása kevéssé helyi, mint országos gazdasági társadalmi tényezőkkel és nehezen definiálható okokkal magyarázható. Mindezt alátámasztja az alábbi táblázat is. Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Odavándorlás Elvándorlás Egyenleg 189 162 27 156 194 -38 163 159 4 217 194 23 194 140 54 240 198 42 160 257 -97 152 238 -86 108 200 -92 124 180 -56 139 224 -85 205 176 29 Kaba vándorlási egyenlege Forrás : KSH
59
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az országos és regionális arányokhoz képest az elmúlt tíz év változásait is figyelembe véve a helyi arányok nem tekinthetők kiugrónak, megfelelnek illetve jobbak az országos és területi átlagoknál. Hiszen a fiatalkorúak aránya magasabb az országos adatoknál, míg az időskorúak aránya alacsonyabb. E jelenség a hasonló méretű alföldi városokra általában jellemző, hiszen a felnőtt korba lépő lakók egy részét a város elveszti elvándorlásuk miatt, míg az időskorúak száma és ezzel aránya nő, ugyanakkor elmarad az urbánusabb területek mutatóitól.
Kaba öregedési mutatójának változása Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/
A települések lakosságának nemzetiség szerinti megoszlása (%), 2001 Település
Magyar (%) 97,90
Kaba
Cigány (%) 2,80
Román (%) 0
Német (%) 0,1
Nem válaszolt (%)
Lengyel (%) 0
1,40
Forrás: KSH
A fenti táblázatból megállapítható, hogy Kaba lakosságának 97,90 %-a a 2001. évi népszámlálás során magyarnak, míg a lakosság közel 2,80 %-a cigány nemzetiségűnek tartja magát, a településen minimális, 0,1%-os lakosságszám vallotta magát más, német nemzetiségűnek.
60
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.5.2. Képzettség A településen az oktatásnak sok évszázados hagyományai vannak. Egykor a Debreceni Kollégum diákjai közül páran Kabán teljesítették a mai gyakorlatuknak megfelelő időszakukat, így a környező településeknél kevéssel jobb a lakosok iskolázottsága. A 2001-es népszámlási adatok idején a 7 éves kor felettiek között még 144 olyan személy élt a településen, akinek nem volt teljesített iskolai évfolyama, 1483-an 8 általánosnál kevesebbel, 1809-en legalább 8 általánossal rendelkeztek (38%). 1293 éretségi nélküli, míg 836-an érettségit adó középiskolai képzést fejeztek be. A diplomások száma 268 fő volt (5%). A számok 5875 fős lakosságra vetítve értendők és megegyeznek a térség városainak arányaival.
3.5.3. Foglalkoztatás Kaba 2011-es 6369 fős lakossága közül 1774 volt foglalkoztatott a KSH adatai szerint, ami a teljes népesség 28%-át jelenti. 587 főt tartottak nyilván munkanélküliként, 2060 fő volt inaktív kereső, 1948 főt eltartottnak tekintettek. A számok az országos átlagnál lényegesen rosszabb képet festenek a településről a foglalkoztatás tekintetében. A helyzetet és az arányokat alapvetően megváltoztató folyamatok napjainkig sem kezdődtek meg érezhetően, 2012-ben a munkanélküliek száma 627-re nőt. A város foglalkoztatási helyzetét jelentősen befolyásolta a cukorgyár bezárása, vagyis 1980. és 1990. között 750 fő volt foglalkoztatva átlagosan évente, a gyár 110-130 kampány napot teljesített, mely időszakban jelentős segédmunkás állományt is foglalkoztatott. A rendszerváltást követően a cég intenzív racionalizáláson esett át, 2005-ben a dolgozók száma nem érte el a 180 főt sem. E dolgozók főleg a magasan kvalifikált, mérnők végzettségű személyek voltak, nem kabai kötődésűek, az alacsonyabb képzettségű dolgozók többsége szintén nem kabai lakhellyel rendelkező személy volt. A cég bezárása okán a dolgozók jentős végkielégítést és a jogszabályi előírásoknak megfelelő juttatást kaptak, átképzési programokon vehettek részt személyenként több, mint 100.000 Ft értékben. Az elbocsátott dolgozók közül sokan gépészek, vegyészek, mérnökök voltak, akik különösebb átképzés nélkül helyezkedhettek el debreceni vagy közeli hasonló profilú cégeknél.
61
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A gyárból a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem jogutód szervezet jött létre, hanem az üzem egyes egységeit (csomagoló, melasz raktár) különböző vállalkozások működtették tovább, amelyek közül több társaság korábban is működött. A korábbi volt cukorgyári dolgozók közül 40-50 főt ezen vállalkozások foglalkoztattak, így a gyárbezárás nem okozta a munkanélküli tömegek hirtelen megjelenését, azonban a beszállítókat ért károkról mai napig nincs pontos adatunk. A cukorrépa termesztésével foglalkozókat kártalanították, a cukorrépa termelése nem állt le a térségben, exportra és a kaposvári gyárba évente több száz vagon répa érkezik a gyár egykori beszállítóitól. Az elmúlt évek egyre szélesedő közmunka programjai a munkanélküliek mind nagyobb részének nyújtanak időszakos vagy huzamosabb idejű foglalkoztatást. A közmunkaprogramok nem oldják meg az alapvető foglalkoztatási problémákat, de a résztvevők számos előnyhöz jutnak munkabérükön kívül is, a rendszeres hasznos elfoglaltság és munkatapasztalat, valamint az új ismeretek által. A munkanélküliek számának alakulását az alábbi táblázatban lévő adatsor mutatja be: Munkanélküli Férfi Év
Összesen Lakónépesség
Nő
2000
333
282
615
2001
307
263
570
2002
333
235
568
2003
310
239
549
2004
287
248
535
2005
312
270
582
2006
280
296
576
2007
340
358
698
2008
354
334
688
2009 2010
435 339
358 307
793 646
2011
197
224
421
6653 6622 6591 6560 6568 6570 6567 6421 6401 6339 6265 6218
Munkanélküliségi arány 9,24% 8,61% 8,62% 8,37% 8,15% 8,86% 8,77% 10,87% 10,75% 12,51% 10,31% 6,77%
Adatok a város munkanélküliségének alakulásáról Forrás: www.kaba.hu
62
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Országos tendencia, hogy az elmúlt években országos szinten is megnőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettséget szerzők aránya a népességen belül. Ez megmutatkozik Kaba foglalkoztatási és munkanélküliségi adataiban is. A tapasztalatok szerint a magasabb végzettségűek (gimnázium, szakközépiskola, technikum, egyetem és főiskola) körében a fiatal, 17-25 év közötti korosztály aránya a legmagasabb. Az álláskeresők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása azt igazolja, hogy a magasabb végzettséggel (érettségi, diploma) rendelkezők nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, azaz ezt a társadalmi réteget a munkanélküliség kevésbé érinti. A főiskolát és egyetemet végzettek elhelyezkedési esélyei azonban az elmúlt 4 éves időszakban országosan is kedvezőtlenebbé váltak, nincs ez másként Kabán sem. A jelenlegi munkaerő-piaci igények és a felsőfokú oktatási kínálat közötti strukturális különbségek miatt a felsőfokú végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a jövőben várhatóan tovább fog emelkedni. A 2001-es KSH adatai alapján Kabán a munkaképes korú lakosság aránya 57%, ebből munkanélküliek aránya 18% (a tartósan munkanélküliek aránya 7%); a munkanélküliek nembeli megoszlását tekintve a nők vannak többségben (59%) a férfiakkal szemben (41%). A munkanélküliek végzettségét tekintve az alábbi adataink vannak: 0,3% felsőfokú végzettségű; 31,7% középiskolát végzett; 19% szakmunkás képesítéssel rendelkezik; a munkanélküliek nagy részének, 49%-nak pedig semmilyen szakképzettsége nincs. A városból más településre eljáró ingázók aránya 6%, míg Kabán több mint kétszer ennyi (16%), más településről bejáró ingázó talál munkát. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy 2000. és 2011. között a nyilvántartott álláskeresők száma hogyan oszlik meg az érintettek képzettsége alapján.
63
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Időszak
Általános iskola 8 Főiskol Szakközépisk osztályánál ai Szakiskolai olai, Egyetemi kevesebb Általános végzetts Szakmunkás végzettségű technikumi, végzettségű Nyilvántartot végzettség iskolai égű végzettségű nyilvántart gimnáziumi nyilvántart t álláskeresők gel végzettségű nyilván nyilvántartott ott végzettségű ott száma rendelkező nyilvántartott tartott álláskeresők álláskereső nyilvántarto álláskereső összesen (fő) nyilvántart álláskeresők állásker száma (fő) k száma tt k száma ott száma (fő) esők (fő) álláskeresők (fő) álláskereső száma száma (fő) k száma (fő) (fő)
2000. év
615
38
299
193
14
65
5
1
2001. év
570
33
267
175
15
76
3
1
2002. év
568
34
282
159
13
75
4
1
2003. év
549
37
269
156
13
69
4
1
2004. év
535
32
276
140
15
66
6
1
2005. év
582
34
287
155
17
81
7
1
2006. év
576
32
285
159
15
77
5
3
2007. év
698
34
330
182
24
118
8
2
2008. év
688
33
332
192
28
95
7
1
2009. év
793
34
353
236
33
127
8
2
2010. év
646
35
282
184
32
101
8
4
2011. év
421
17
178
111
18
89
6
2
forrás: www.ksh.hu Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a 2012. évben Kaba városában hogyan alakult a munkanélküliség, a munkanélküli lakosság számából, hány fő tartósan munkanélküli, a lakosságon
belül
hány
háztartásban
részesülnek
rendszeres
szociális
segélyben,
gyermekvédelmi támogatásban.
Munkanélküliek száma a településen Ebből tartósan munkanélküli Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? Hány gyermek után igényelnek rendszeres kedvezményt?
Összesen 627 157 288 288 gyermekvédelmi 649
64
ebből
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak 232 halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 417 Adatok a város 2012-es szociális helyzetéről Forrás: www.kaba.hu
Munkanélküliek és a segélyezettek számának változása 2000 és 2012 között Forrás: http://www.afsz.hu/ A munkavállaló korú népesség számának 2006-ig tartó emelkedése a korábbi magasabb születésszámokat produkáló évek hozadéka volt, amely egy prosperáló gazdaságban az ismételt növekedés egyik támasza lehet. A trendet a születésszámok drámai romlása és a társadalom korábban aktív korú rétegeinek tömeges időskorba érése okozza és összességében kedvezőbb gazdasági kilátásokat vetít elénk.
65
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A munkaképes korú népesség számának változása Forrás: http://www.afsz.hu/ A teljes lakosságot tekintve 2010-ig a munkanélküliség az elmúlt tíz évben ingadozó volt, majd határozott növekedést mutatott, mely trendet a közmunkaprogramok beindulása törte meg határozottan. A munkanélküliek közül a férfiak hagyományosan felülreprezentáltak, amely kulturális, nemi okokra, nem pedig a nők jobb munkaerő piaci helyzetére vezethető vissza. A
város
foglalkoztatottságának
helyzete
az
országos
átlaghoz
viszonyítva
kedvezőtlenebb, a munkanélküliség az országos átlagnál magasabb, ugyanakkor viszont a térség más településeihez viszonyítva alacsonyabb. Ez több tényezőnek köszönhető: az önkormányzat - a meglehetősen szűkös kereteket maximálisan kitöltve - él a közhasznú foglalkoztatás lehetőségével, igyekszik segítséget nyújtani a munkaerőpiacról átmenetileg kikerülteknek. A munkanélküliek naprakész tájékoztatása érdekében folyamatos, jó kapcsolatot tart fenn a munkaügyi központ kirendeltségével, a gazdálkodó, valamint a civil szervezetekkel.
66
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba lakosságának főbb mutatói a foglalkoztatottság tekintetében 2001-es KSH mutatói szerint az alábbiak szerint alakulnak:
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
Kaba összesen 6 369 20,5 60,3 19,2 39,3 5,9
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
54,1
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
28,9
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
42,7 48,5 6 490 39,3 5,9 44,9 62,9 24,9
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
7,5
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
16,8
A KSH 2001-es adatai szerint a legfőbb társadalmi foglalkoztatási mutatók Forrás: KSH
67
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.5.4. A lakosság jövedelmi és szociális helyzete A település lakosságának jövedelmi helyzetében elemezni kívánjuk az önkormányzat által nyújtott különböző szociális ellátási formákat, mint a megélhetés egyik sajnálatos forrását. Az ellátások rendszere két fő csoportra osztható: 1. eseti szociális juttatások 2. rendszeres szociális juttatások. 1. Az eseti szociális ellátások közé sorolhatók:
Lakásfenntartási támogatás
Átmeneti segély
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Temetési segély Ezek az ellátások egyszeri, gyorssegély jelleggel működő támogatások.
Mutatók
Időszak
2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év
Rendkí Lakásfe vüli nntartá Átmene gyerme Temetési Temet si ti Rendkív kvédel segélyben ési Lakásfen támogat Ámenet segélyre üli mi részesülte segély ntartási ásra i felhaszn gyermek támogat k száma ezés támogatá felhaszn segélyez ált védelmi ásra (pénzbeli esetein s esetei ált és esetei összeg támogatá felhaszn és ek összeg (1000 s esetei ált természet száma (1000 Ft) összeg beni) (fő) Ft) (1000 Ft) 402 603 320 865 324 1090 324 498 244 649 306 886 318 444 1213 2215 419 1038 232 442 96 325 74 276 2934 7812 67 373 15 62 -
68
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év
4764 8796 7239 7295
20687 41152 43594 45628 35326 30248 31751
76 60 62 61 49 36 35
471 262 446 545 406 385 525
16 7 9 4 4 3 3
114 23 61 25 16 12 25
59 36 40 31 37 32
624 432 600 465 589 512
Az eseti szociális ellátásban részesültek számának alakulása 2001-2011. években Forrás: KSH adatbázis – STATINFO, 2000-2011. A fenti ábra alapján jól látható, hogy a vizsgált időtávon a lakásfenntartási segélyben részesültek száma kimagaslóan magas a többi eseti szociális ellátáshoz képest. A lakásfenntartási támogatás esetszáma folyamatosan emelkedett, a legmagasabb létszámban, 2006. évben 8796 esetszám került regisztrálásra, amely jól mutatja a lakosság szociális helyzetének folyamatos romlását. A fenti ábra is jól illusztrálja, hogy az eseti szociális ellátások közül az önkormányzat lakásfenntartási támogatásokra fordítja a legnagyobb összeget (45.658 eFt), ez is bizonyítja a helyi lakosság rossz életkörülményeit, szociális helyzetét, lakásfenntartási, megélhetési problémáit. 2. A rendszeres szociális ellátások rendszere biztosítja a különböző ellátásból kikerültek számára, hogy juttatást kapjanak. Ezeknek az ellátásoknak - ellentétben az eseti jelleggel nyújtott,
egyszeri
támogatásoknak
-
visszahúzó
hatása
lehet
többek
között
a
foglalkoztatottság szempontjából, hiszen az ellátottság megléte miatt csökken a munkakeresés intenzitása.
69
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Rends zeres Ren szociál dsze Ren is res dsze segély gyer res Ápol re mek gyer ási felhas véde mek díjb znált lmi véde an Ápolási összeg tám lmi rész díjra (rende ogat tám esíte felhaszn lkezés ásba ogat ttek ált re n ásra évi összeg állási rész felha átlag (1000 támog esíte szná os Ft) atásba ttek lt szá n átlag össz ma részes os eg (fő) ülők szá (100 adatai ma 0 Ft) nélkül (fő) ) (1000 Ft)
Rends zeres szociál is segély ben részesí tettek átlago s száma (rende lkezés re állási támog atásba n részes ülők adatai nélkül ) (fő)
Az önkorm ányzat által nyújtott , rászorul tságtól függő egyéb (pénzbe ni és termész etbeni) támogat ásokra felhaszn ált összeg (1000 Ft)
Az önkorm ányzat által nyújtott , rászorul tságtól függő egyéb (pénzbe ni és termész etbeni) támogat ási esetek száma (eset)
2000. év
3878
1118
2001. év
2869
934
2002. év
11821
3497
2003. év
2703
467
2004. év
9524
3069
22659
4914
Rendsz eres szociális segélyre felhaszn ált összeg 2006.07. 01-től (1000 Ft)
Rendsz eres szociális segélybe n részesít ettek átlagos száma 2006.07. 01-től (fő)
Idősk orúak járadé kában részesí tettek évi átlago s száma (fő)
Idősk orúak járadé kára felhas znált összeg (1000 Ft)
Óvodáz tatási támogat ásra felhaszn ált összeg (pénzbe ni és termész etbeni) (1 000 Ft)
Óvodá ztatási támog atásba n részes ültek száma (pénz beni és termé szetbe ni) (fő)
2005. év 2006. év
38110
251
7
1838
2007. év
87964
313
5
1711
2008. év
99854
315
5
1873
74
24009
2009. év
6
1849
72
26507
34332
96
550
2010. év
7
2292
61
21816
17781
59
680
8
2921
58
21027
17509
57
550
2011. év
8
409
30
A rendszeres szociális ellátásban részesültek számának alakulása 2000-2011. években Forrás: KSH adatbázis – STATINFO, 2000-2011., Kabán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2008-ban 2.915 fő részesült (számuk évről-évre folyamatosan emelkedik), rendszeres szociális segélyben 315 fő részesült, amelyre együttesen 99.854 e Ft-ot fordított az önkormányzat. Időskorúak járadékában 8 fő részesült 2011-ben, összesen 2.921 e Ft-ot biztosított az önkormányzat erre a járadéktípusra. Ápolási díjat 74 fő kapott 2008-ban, 24.009 e Ft-ot fordított az önkormányzat a díjfizetésre.
70
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az önkormányzat által nyújtott rászorultságtól függő egyéb támogatás száma 4914 eset volt 2005-ben, az erre fordított összeg 22659 eFt, 2005-ben. Ugyanakkor a településen a nyugdíjban illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma is kiugróan magas. A településen jelentős az önkormányzati és nem önkormányzati forrásból finanszírozott különböző szociális juttatást igénybe vevők száma, akik számára ezen juttatás az egyetlen meghatározó jövedelemforrás. Ezért számuk távlati csökkentése rendkívül fontos, azonban ez az ellátórendszer szerkezeti változtatását, valamint országos szintű intézkedést igényel.
3.5.5. Társadalmi önszerveződés A településen évszázados hagyományai vannak az egyleteknek, önszerveződéseknek. A teljesség igénye nélkül, már az 1940-es években működő tűzoltózenekart vagy a kórusokat lehetne kiemelni a múltból. A rendszerváltást követően új lendületet kapott az immár civil szférának nevezett önszerveződés és számos csoport jött étre a városban. A Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület már több mint 120 éves múltra tekint vissza, ezzel a város legrégebbi egyesülete. Kabai díszítőművészeti szakkör 1969-től működik. A szép korúakat összefogó egyesületek a következők: - Őszirózsa Hagyományőrző Egyesület (1999) - Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesülete (2001) - Kabai Versbarát Kör (2006) - Kabai Nótabarát Klub (2006)
71
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2003. augusztus 20-án a város lakóinak összefogásában bemutatásra került az István a király című rockopera. Az előadás átütő sikere után a résztvevők Kabai Nyári Színház néven alapítottak egyesületet és minden nyáron amatőr társulati bemutatókkal örvendeztetik meg a város lakóit. Fiatal motorosok baráti köre a Hunnia Motoros Egyesület 2006-tól működik. A város sport életét a Meteorit SE futball szakosztálya vezeti, mely mellett működik még a Fontana Kick-box SE, Sárréti Bushido Karate SE, és a Griff Íjász Egyesület is. A sporthorgászokat fogja össze a "Kaba-Bojárhollós" Horgászegyesület és a Kabai Horgász Egyesület, a Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület a város természetvédő csoportja. Kaba Városi Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség) igen fontos és nagy megbecsültségnek örvendő egyesülete Kabának. Kaba városában alapítványok jöttek létre a város közoktatási intézményeinek támogatására, a gyermekek és tanulók tehetséggondozásának segítésére. A civil szervezetek közösségi szerepvállalása a polgárőrség tekintetében kiemelkedő a többi egyesület közül, de a Kabai Nyári Színház szerepkör sem elhanyagolható a városban. Sajnos a támogatási források szűkülésével tevékenységük intenzitása is lanyhult. A településen működő civil szervezeteket az alábbi összefoglaló táblázatban mutatjuk be: Sorszám 1.
Megyei nyilvántartási szám 3648/2010
2.
309/2008
3.
3532/2012
4.
3314/2007
5.
1164/1998
Szervezet neve
Székhely
„Kabai-Bojárhollós” Horgászegyesület A Kabai Általános Iskoláért Alapítvány Grif Íjjász Egyesület GIE Gulipán Természetvédő, Kulturális és Életmód Egyesület Hitélet Szeretet
Kaba Kaba Kaba Kaba
Kaba
72
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
6.
3225/2006
7.
1877/2007
8.
1823/2008
9.
1944/2009
10.
4028/2012
11.
2412/2008
12.
1012/2007
13.
256/2009
14.
2373/2012
15.
1524/2002
16.
1424/2012
17.
3029/2005
18.
2384/2005
19.
291/2008
20.
1873/2007
21.
1835/1998
22.
519/1994
23.
870/2010
24.
2494/2007
25.
3011/2005
26.
1215/2009
Alapítvány HUNNIA Motoros Alapítvány Kaba Közbiztonságáért Alapítvány Kaba Támasz Alapítvány Kaba Város Közműfejlesztéséért Alapítvány Kaba Város Polgárőrség Közhasznú Egyesület (Kabai Polgárőrség) Kabai Fontana KickBoksz Sportegyesület Kabai Hétszínvirág Alapítvány Kabai Horgász Egyesület Kabai Kézilabdások Sportegyesülete Kabai Kulturális és Művelődési Alapítvány Kabai Meteorit Közhasznú Sportegyesület Kabai Nyári Színház Közhasznú Egyesület Kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesülete Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület Kabai Önkéntes Tűzoltókért Alapítvány Kabai Szarvasmarhatenyésztők, Tejtermelők és Állattartók Egyesülete Kabai Vállalkozók Ipartestülete Lizingyári Dolgozók Demokratikus Szervezete Őszirózsa Hagyományőrző Egyesület Összefogás a Sárréti Kistérségért Egyesület Rákóczi Vadásztársaság
Kaba Kaba Kaba Kaba
Kaba
Kaba Kaba Kaba Kaba Kaba Kaba
Kaba Kaba Kaba Kaba Kaba Kaba
Kaba Kaba
Kaba
Kaba Kaba
73
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 27. 28.
992/2006 3706/2009
Sári Gusztáv Alapítvány Kaba Sárréti Bushido Karate Kaba Sportegyesület – Kaba Kaba civil szervezetei forrás: www.birosag.hu
A civil szervezetek közötti összefogás biztosítása sajnálatos módon nem igazán alakult ki a településen, így arra a jövőben mindenképpen hangsúlyt kell fektetni a településen.
3.5.6.Egyházi felekezetek A város lakosságának többsége református vallású, a hívek száma meghaladja a kétezret, templomuk a város főterén a városképet meghatározó épület, gyülekezetet és a szomszédos Tetétlen falu gyülekezetét Suhajda István és neje gondozza, a református egyház tartja fenn a város kegyeleti parkját. A város második legnagyobb felekezete a római katolikus, számuk közel 400, templomuk 1989-ben egy volt kápolna helyére épült, saját plébánosa nincs, a lelkészi szolgálatot a püspökladányi plébános látja el. A település legkisebb egyháza a baptista, imaházuk a Petőfi utcán áll, tagjainak száma 70 fő körüli. A felekezetek hitéletükön túl más társadalmi feladatot (a temetőüzemeltetésen túl) nem látnak el. A népesség vallási összetételére vonatkozóan szintén a 2001. évi népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, amely alapján:
római katolikus: 6 %;
görög katolikus: 1 %;
egyéb katolikus: 0,5 %;
református: 30 %;
más egyházhoz, felekezethez tartozik: 4 %;
nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 52%;
ismeretlen, nem válaszolt: 7,5 %
74
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.5.7. A lakosság egészségügyi helyzete Az egészségi állapot összefügg egyrészt a népesség általános rossz egészségi állapotával, életkilátásaival, a rossz és romló morbiditási helyzettel, valamint azzal, hogy az egészségügyi intézményrendszer már évtizedek óta az átalakulás folyamatában van a tisztán állami felelősségű, tulajdonú és működtetésű, valamint a piaci elven működő és az állam által csak közvetve befolyásolható modell között. A legrosszabb helyzetben az összességében társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott hátrányos helyzetű északkeleti, északi, valamint a déli periférián található térségek vannak. Az egészségügyi állapot mutatója a kistérségben rossznak tekinthető, ellentétben a környező kistérségekkel, területekkel. A település lakói a településen lévő 3 háziorvosi praxisban 41000-szer jelentek meg 2011-ben vagy kereste fel a háziorvos a betegét otthonában, a gyermek házi orvosnak 9200 esetett kellett ellátnia 2011-ben. A betegek korcsoportonként és betegségenként való megoszlásában nincs rendhagyó vagy jelentős eltérés a megyei vagy az országos átlaghoz képest. A városban rendszeresek a tüdőszűrő vizsgálatok, tuberkulózis előfordulása nem jellemző. Fő halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, a rákos megbetegedés, és az Alföldön igen gyakori öngyilkosság is évente 5-10 ember halálát okozza. A 2011-ben bekövetkezett 68 haláleset közül 29 volt férfi, 47 születés közül pedig 18 volt fiú. Az előző számadat a világháborús és az életmódbeli okokra vezethető vissza illetve általánosan alacsonyabb a férfiak élettartama. A születési arány eltolódás ugyanakkor véletlen, hiszen az országos és regionális átlag 2-3% fiútöbblet. Az egészségügyi állapoton túlmutat az abortuszok évi átlagos 30-as esetszáma, amely több az országos egyharmados aránynál és ha csak felük kihordásra kerülhetne, megszűnne a városban jellemző természetes népességszám csökkenés.
75
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.6. Települési környezet
3.6.1. Éghajlat, levegő, víz A település döntő részben a Hajdúsághoz és azon belül a Dél- Hajdúság nevű kistájhoz tartozik, míg közigazgatási területének déli része átnyúlik a Nagy- Sárrétre. E tájegységek a pleisztocén korban nyerték el mai alakjukat, mikor a már feltöltődő Pannon tó helyét a környező intenzíven emelkedő hegységekből eredő folyók töltötték fel. Ma ezeket a folyókat a Sajótól a Kőrösig ismerjük, a mintegy 15 millió éve folyamatosan süllyedő medence elmúlt 30000 évben nyerte csak el mai arculatát, mikor is a Nyírség kiemelkedésével már csak a Kösely folyó elődei formálták Kaba felszínét. Utolsó nagy átalakulás a würm jégkorszak utolsó glaciálisai után a mogyoró korban bekövetkezett interglaciális klímaoptimum idején zajlott le. Ekkor nyerte el mai megjelenését, melyet a paleolitikumi embercsoportok megjelenése egyből továbbformált. Kaba éghajlata mérsékelten meleg és száraz, évi csapadékösszege 550 mm körüli, átlagos évi középhőmérséklete 10 °C, 2000 napsütéses óra mellett a fagymentes napok száma megközelíti a 200-at, így éghajlata kedvez a növénytermesztésnek. Az elkövetkező évtizedekben a klíma kontinentális irányba való tolódása várható, amely rontja a mezőgazdasági termelés biztonságát. Kaba területén leggyakoribb az É-ÉK-i szél, levegőminőségét közeli szennyező források nem veszélyeztetik, fő szennyező forrása a közlekedés és a téli fűtési időszak. Kaba vízrajzát az egykori Kösely által kialakított medermaradványok határozzák meg, a terület relatív vízhiányos, de a tavaszi- őszi időszakban belvízzel veszélyeztetett. A belvizek levezetését több 10 km-nyi csatornahálózat végzi. Az említett relatív vízhiány enyhítésére 1956-ban a város közigazgatási területének K-i határán futó Keleti-főcsatorna és öntöző mellékcsatornái jöttek létre.
76
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kaba ivóvizét egykor ásott és ártézi kutakból, ma a város központjában fúrt kutakból nyeri. Jelentős ivóvízkincse mellett minősített gyógyvizet adó kutakkal is rendelkezik a város. A város környezete szinte tökéletes síkság, amelyben csak kisebb, 2-3 méteres eltérések fordulnak elő az elhagyott folyómedrek, egykori övzátonyok, part menti buckák miatt. Kabán a talaj minősége kettős arculatú, a déli terület egykori mocsarain jórészt rétiszikes talajok alakultak ki, amelyek leginkább legeltetésre, halastavak létesítésére alkalmasak, a város többi területe szántó, mivel itt különböző csernozjom talajok alakultak ki, melyek igen kedveznek a mezőgazdaságnak.
3.6.2. Csapadékvíz-elvezetés A város beépített területe, árvízvédelmi létesítményekkel nem rendelkezik, árvízvédelmet szolgáló művek megépítésével nem kell és nem lehet számolni. A víz- és széljárási viszonyok a településre nézve nem kedvezőek. A város csapadékvíz elvezetése megfelelő, de a meglévő rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell. A belvíz emiatt nem jelent a belterületeken kiemelt problémát, kezelhető szinten van. Talajeróziónak fokozottan kitett terület nincs. A meglévő csatornahálózatot közmunkások tartják rendben, akiket a Városgondnokság felügyel. Meteorológiai, hidrometeorológiai és geológiai adatok: Évi csapadék: 530-550 mm Átlaghőmérséklet: 10,0-10,2 0C Fagyos napok átlagos száma: 91,1 nap Évi átlagos párolgás: 606 mm Uralkodó szélirány: É, DNY 3.6.3. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás A jövőben megoldott lesz Kaba városában a lakossági szennyvíz vezetékes gyűjtése, melynek tisztítására és a projekt teljes megvalósításra a Tetétlen- Báránd – Kaba Önkormányzati Szennyvíztársulás jött létre.
77
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kaba önkormányzati rendeletben kívánja szabályozni a településen lévő lakossági folyékonyhulladék gyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának szabályait. A rendelet a csatornázott területeken lévő (a csatornázott területek aránya jelenleg 60%), de a csatornahálózatra rá nem kötött ingatlanok tulajdonosait kedvezményekkel kívánja ösztönözni a bekötésre. A csatornahálózattal el nem látott településrészeken, illetve a meglévő csatornahálózatba be nem kötött ingatlanokról a szennyvizet az önkormányzattal szerződésben álló közszolgáltató szállítja el a jövőben. Az egyedi szennyvízgyűjtés feltételeit a közeljövőben szintén rendelet határozza majd meg. Az alábbi kimutatás a közüzemi szennyvízhálózatba elvezetett szennyvíz mennyiségét és a közüzemi szennyvízhálózat hosszának változását mutatja 2000. és 2011. között.
Időszak
2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év
A közüzemi szennyvízgyűjtő -hálózatban (közcsatornába n) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) 13,9 15,6 29,5 118,6 121 132 142 107 117 148 171 107,6
A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) 11,3 16,1 26,5 31,2 34 34 34 34 34 23 23 23
www.ksh.hu
3.6.4. Kommunális hulladék Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (3) bekezdése alapján hulladékgazdálkodási rendeletet alkotott.
78
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kaba önkormányzata szerződéses viszonyban áll az AKSD Kft. társasággal, a város kommunális hulladékát a lakások gyűjtőedényeiből heti rendszerességgel AKSD Kft. zárt gyűjtőautói a lerakóba szállítják. 2012. évben az elszállított hulladék mennyisége: 1622.7 tonna volt A település több pontján (7 db) létesültek szelektív hulladékgyűjtő szigetek, melyek a települési kommunális hulladék mennyiségi csökkentése mellet fontos szemléletformáló szerepkört is betöltenek. A település külterületén korábban működő szemétlerakó ma már nem üzemel, teljes rekultivációja még nem történt meg.
3.6.5. Zajkibocsátás, légszennyezés A városban a legjelentősebb környezeti zajforrás a közlekedésből ered, ezen kívül számolni kell a szórakoztató tevékenységből eredő zajokkal is. A polgármesteri hivatalhoz nem érkeztek üzemi környezetből zajt kifogásoló panaszok, szórakoztató tevékenységből eredő zajra sem érkezett panasz az elmúlt időszakban. A cukorgyár bezárásával jelentősen csökkent a zajterhelés. A
város
jelentős
ipari
légszennyező
tényezővel
nem
rendelkezik,
Kaba
levegőminőségét az egyedi fűtések, a közlekedés és az egyéb ipari, mezőgazdasági tevékenység határozza meg. A közlekedési eredetű légszennyezés a település mellett lévő 4. számú főközlekedési út határozza meg, a légszennyező anyag terhelés mértékét növeli, hogy a városban nincs minden utca szilárd burkolattal ellátva.
3.6.6. Természetvédelem, tájvédelem, környezetvédelem A szikes területek élővilága ép és a NATURA 2000-es védelem alatt áll. Tájvédelmi jelentősége az itt elterülő Dögös pusztának van, melyet a város rendezési terve is rögzít, a terület építési tilalom alatt áll. A terület a jövőben része lehet a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetnek.
79
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A cukorgyár volt ülepítő tavain magas természetvédelmi értékű, 8 védett és 3 fokozottan védett madárfaj költ évente, az egykori iparterületet a Hortobágyi Nemzeti Park gondozza, vélhetően természetvédelmi oltalom alá kerülhet a jövőben. Az előbbieken kívüli területek felül említést csupán néhány helyi védettséget élvező kocsányos tölgy érdemel a város központban. A települési zöldfelület aránya igen kicsi, lakosonként alig 2,1 m2, amely az ideálisnak tekinthető mennyiség alig tizede. Fő környezetvédelmi problémája a mezőgazdaság, míg kisebb részben az ipar jelenlétéből adódik. A cukorgyár megszűnésével jelentősen esett a környezetterhelés szintje, a ma is működő állattenyésztő telepek és az intenzív kultúrák több potenciális veszélyt és folyamatos terhelést jelentenek. További probléma a bezárt szeméttelep, amely részlegesen rekultivált, célkitűzés ezen szeméttelepnek a teljes rekultivációja pályázati forrásból.
3.6.7. Városi épített értékek A város építészeti értékekben kevéssé gazdag. Műemléki védelem alatt csupán a város református temploma áll, de ezen kívül több épület is érdemes a megóvásra, ezeket a település műemlékvédelmi zóna kialakításával kívánja megvédeni a településrendezési tervben, azonban ez csupán területi alapon határoz meg egy szándékot, az egyes épületek nem kerültek aznosításra. Azonaban kiemelendő a műemlékvédelmi zónán belül a Városháza, több közintézmény és neves helyi személyiségek szülőházai, melyek jelenleg is folyamatban lévő programok keretében felújítás alatt állnak. A kabai emlékházakon táblák hirdetik az épület egykori lakójának nevét, életútját. A városban 1950-et megelőzőn csak egy téglaépület épült és így máig védelemre érdemes állapotban alig maradtak épületek. Igazi értéket a templom épületén kívül a városháza 200 éves 320 m2 alapterületű, két szintű, teljesen alápincézett klasszicista stílusú épület képez.
80
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kaba belvárosának nevezetességei Forrás: Kaba Város Önkormányzata 2013. A fenti ábrán a város főterének környezetében az elmúlt száz év folyamán felállított közel tucatnyi emlékmű elhelyezkedése látható. A Mácsai Sándor Művelődési Ház előtti parkban elhelyezett emlékkő felirata arról tájékoztatja az erre haladókat, hogy 1857. április 15-én meteorit hullott Kaba határába (3.). A református templom mellett az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából állított emlékművet láthatjuk (4.). A templomkertben szintén megtalálható a Trianoni emlékmű (5.).
81
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Kabán található Nyírmártonfalvától kapott székelykapu, amelyet a 2005-os nagy árvíz sújtotta település megsegítésére kiküldött adományért „cserébe” kapott a város (6.). Kaba városa büszkélkedik kiemelt oltalmat élvező emlék-tölgyfákkal, melyeket 1896-ban Magyarország ezeréves emlékére ültettek elődeink. A parókia előtti téren Győrfi Lajos alkotása, a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István szobrot található (7.). A városháza előtti parkban az 1848/49-es forradalom 150. évfordulóján avatott köztéri alkotás található, mely 496 kabai nemzetőrnek állít emléket (8.). Az első és második világháború áldozatainak emlékműve a templomkertben került felállításra (9., 10.). Helyi értékvédelem alatt álló épületek a településen az alábbiak:
-
Hétszínvirág óvoda épülete (4183 Kaba, Batthyány u. 8.),
-
Városháza (Szabadság tér 1.) – egyben műemléki védelemre javasolt
-
Kultúriskola (Kossuth u. 1.)
-
Mácsai Sándor u 11. lakóépület
-
Bankiskola (Jókai u. 3.)
-
Polgárőrség (Rákóczi út 124.)
-
Kabai Nyomda és Dobozüzem épülete (Rákóczi út 138/a.)
-
Kazinczy F. u. 19. lakóépület
-
Rákóczi út 168. lakóépület
-
Báthory u. 45. lakóépület
-
Rákóczi út 138. jelenleg üzlet
-
Rákóczi út 122 jelenleg üzletház
-
Báthory u. 37. lakóépület
-
Mátyás király u. 127. lakóépület
-
Mácsai Sándor u. 50. lakóépület
82
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.6.8. Települési infrastruktúra
3.6.8.1. Lakásállomány A településen a XX. század második feléig szinte kizárólag vályogépítésű, egy, maximum két szobás lakóházak készültek, néhány kivételtől eltekintve. Gyökeres változást az 1960-tól meginduló házépítési programok hoztak, amelyek megváltoztatták a település lakásállományának összetételét. A két-három szobás sátor, majd nyeregtetős kivitelben készült téglaházak alapvetően változtatták meg a lakosok életkörülményeit. Az építkezési láz a 1990-es évekig tartott.
A lakások számának növekedése 2007-2011. között a városban Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/ A
lakásszám
jelentősebb
változásai
az
elmúlt
évtizedekben
nem
voltak
tapasztalhatóak. A 2003. és 2005. (18 darabos növekedés) között bekövetkezett növekedés egy szerencsés gazdasági időszak eredménye, melyet követően a szám lassú csökkenése mellett a minőség fokozatos javulására számíthatunk a jövőben.
83
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája használatba vett
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
elbontott
éves záróadat
Növekmény
2374 bázis érték (2001) 9 14 -5 12 11 +1 19 14 +5 20 7 +13 12 13 -1 11 9 +2 10 9 +1 8 4 +4 5 8 -3 5 4 +1 2 3 -1 A lakásállomány változásainak éves adatai
2369 2370 2375 2388 2387 2389 2390 2394 2391 2392 2391
Forrás: Kaba Város Önkormányzata
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
Kaba összesen 6 369 2 353 31,3 29,3
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
8,2
A lakásállomány legfőbb összesített mutatói 2001-ben Forrás: KSH 2001-ben 31,3% volt az alacsony komfortfokozatú lakások részaránya, valamint 29,3%-uk volt félkomfortos vagy komfort nélküli. Az egyszobás lakások aránya 8,2%. A számadatok az országos városi mutatókhoz képest rosszabb, míg a környező településekhez képest jobb képet festenek Kabáról. Az elmúlt évtized 94 új lakása több százalékkal javította, de nagyságrendileg és egyes területeken biztos nem változtatta meg a lakásállomány minőségi összetételét. A várost a városközponti területeken kívül kisvárosias, kertvárosias, és falusias beépítettség jellemzi az OTÉK szerint. A telkek mérete hektikusan változik, zárt utcafronti beépítettség csak néhány ház esetén jelenik meg, nem jellemző. A telkeken a kötelező jelentősen meghaladó zöldfelületi arány jellemző.
84
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.6.9. Települési környezeti infrastruktúra ellátottság
A település környezeti infrastruktúrával való ellátottsága – a közlekedési és közmű infrastruktúra megléte és minősége – alapvető fontosságú a megfelelő életminőség biztosításához. A településen a legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a település egyes területeinek infrastrukturális fejlettsége eltérő. Ezt több ok is magyarázza:
a megépítés és üzemeltetés egy ellátott lakosra jutó költségei miatt gazdaságtalan a megvalósítás
a közműre való csatlakozás iránti alacsony igény
a forráshiányos önkormányzat nem tudja biztosítani a megvalósításhoz kapcsolódó fejlesztési költséget (több esetben önrészt sem)
a lakosság nem tudja biztosítani a lehetséges alternatív megoldásokhoz szükséges forrásokat. Ezen problémák áthidalása, megoldása azonban hosszú távú feladat, és nem
biztosítható a megoldás csupán önkormányzati szerepvállalással, hanem más gazdasági és civil szereplők hatékony összefogása is szükséges a megoldáshoz. A település infrastrukturális ellátottságának helyzetére jellemző, hogy az alapvető műszaki és humáninfrastruktúrával rendelkezik, sőt az önkormányzat a forráshiány ellenére önként vállalt feladatokkal is segíti a humáninfrastruktúra fejlődését és a település problémáinak kezelését.
Összefoglaló táblázat Kaba infrastrukturális ellátottságáról Megnevezés Lakásállomány Közüzemi ivóvízvezeték-
2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2368 2369 2373 2371 2372 2098 2099 2106 2112 2372
85
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi 88 88,6 88,7 ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi 41 41 42 ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Közcsatorna 49 50 61 hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közüzemi 34 34 23 szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) Közcsatornába 107 117 148 tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) Rendszeres 2189 2238 2238 hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások Összes 1766 1176 1887 gázfogyasztók száma (db) Az összes 62,5 64,6 64,4 gázcsőhálózat hossza (km) Forrás: KSH Statinfo 2000-2011.
89
100
42
42
62
61
23
23
171
107
2103
2003
1940
1797
64,6
64,6
A közműolló változását tekintve látható, hogy a csatornahálózatba és az ivóvízhálózatba bekötött lakások arányában a 2007-2011. évek között jelentős fejlődés volt megfigyelhető.
86
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Számottevő javulás a jelenleg is zajló szennyvízberuházást követően várható. Valamennyi vizsgált évben kedvezőbb volt a mutató értéke a kistérséginek és alatta marad a megyei átlagnak. A közműolló országos adatát tekintve minden évben lényegesen kedvezőbb értéket mutat, mint a települési, a kistérségi, a megyei és a régiós adat. Az infrastrukturális adatokat tekintve megállapítható azonban, hogy azok átlagos települési adatok, nem mutatják a település egyes területei közötti ellátottsági különbségeket. Jellemző, hogy a település központjától a város külső része felé haladva az infrastruktúrával való ellátottság csökken, illetve romlik a színvonala.
3.6.10. Ivóvízellátás, közművek Jelenleg (a város központjában lévő ivóvíz kutak és víztorony által) a város 42 km hosszú ivóvíz hálózatán csupán alig tucatnyi telek nem érhető el. Éves szinten 186000 m3 vizet fogyaszt a lakosság, a szolgáltatást 2013. január 1.-tól a Hajdúsági Vízművek Zrt. biztosítja. A hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tűzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhető. A vízmű a jelenlegi vízigényeket a nyári időszakban nem elégíti ki megfelelő módon, a hálózat is fejlesztésre szorul. A települési ivóvíz minősége a vonatkozó kormányrendeletek alapján nem megfelelő koncentrációban tartalmaz ammóniumot, ezért ivóvízminőség javító beruházást kell végrehajtani. Kaba csatlakozott az erre vonatkozó ivóvízminőség javító programhoz. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 42 km, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100% volt 2011-ben. 3.6.11. Szennyvízelvezetés és elhelyezés
87
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.6.11.1. Kaba-Tetétlen-Báránd Önkormányzati Szennyvíztársulás 2012-ben a lakosság jelentős támogatásának is köszönhetően az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházásának előkészületei kezdődtek meg Kabán, Tetétlenen és Bárándon. A három település közös szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, ezért közös pályázatot nyújtott
be
a
szennyvízcsatorna
rendszer
kiépítésére
és
a
keletkező
szennyvíz
ártalmatlanítására. Az első fordulóban benyújtott pályázat sikerrel járt, így lehetőséget kapott a három település alkotta Kaba-Tetétlen-Báránd Önkormányzati Szennyvíztársulás, hogy beszerezze a szükséges engedélyeket és kidolgoztassa a beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervet és a későbbiekben megvalósítsa a beruházást. A 2012. évben az ártalmatlanításra került szennyvíz mennyisége a településen 107,6 m3 volt.
3.6.12. Kommunális hulladék Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (3) bekezdése alapján hulladékgazdálkodási rendeletet alkotott. Kaba önkormányzata szerződéses viszonyban áll az AKSD Kft. társasággal, a város kommunális hulladékát a lakások gyűjtőedényeiből heti rendszerességgel AKSD Kft. zárt gyűjtőautói a lerakóba szállítják. Szelektív hulladékgyűjtés 2005. óta működik a településen, jelenleg 7 gyűjtősziget van, ahol a háromfrakciós gyűjtőedényekben üveg, műanyag és papír másodnyersanyagok gyűjtése folyik. A település több pontján (7 db) létesültek szelektív hulladékgyűjtő szigetek, melyek a települési kommunális hulladék mennyiségi csökkentése mellet fontos szemléletformáló szerepkört is betöltenek.
88
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kommunális hulladékot heti egy alkalommal, 120-, illetve 1100-literes gyűjtőedényben szállítják el. Évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) a településen a lakosság számára díjtalan lomtalanítást is végeznek. A településről 2011-ban 2.03, 2007-ben közel 3000 tonna hulladékot szállítottak el összesen. A település külterületén korábban működő szemétlerakó ma már nem üzemel, teljes rekultivációja még nem történt meg.
3.6.13. Földgázellátás A gázellátás kiépítettsége közel 100%-os, jelenleg a településen 64 km hosszú az összes gázcsőhálózat. A csőhálózat kiépítése egy nagy szakaszban történt 1995-ben, amikor 1993-ban közel 50 km, majd a következő évben további 65 km hálózat épült, ezt követően minimális bővítéssel emelkedett 78,3 km-re a gázcsőhálózat hossza. Az összes gázfogyasztó száma (2011.) 1797 db, éves szinte 11000 Em3 gázt fogyaszt a lakosság. Kabán a lakások 70%-án megoldott a gázfűtés. A gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya az elmúlt években kismértékben ugyan, de folyamatosan növekedett. 2005-től a gáz árának növekedésével a gázfogyasztók száma, valamint az elhasznált gáz mennyisége folyamatosan csökken. A lakosság kezd áttérni alternatív fűtési megoldásokra (pl.: fa, szén, elhanyagolható mértékben megújuló energiaforrások). A gázellátást a TIGÁZ ZRT. végzi a településen jelenleg is.
3.6.14. Villamosenergia, közvilágítás Az elektromos energia hálózati ellátás 100 %-ban biztosított, beleértve a külterületi lakott helyeket is.
89
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2011-ben 2540 db háztartási fogyasztót tartottak nyilván, amelyek 6400 ezer kWh villamos energiát fogyasztottak, míg az összes villamosenergia-fogyasztó száma 2770 db volt, számukra a szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége 65000 ezer kWh volt 2011-ben. Kaba villamosenergia ellátását jelenleg az EON Zrt. biztosítja országos távvezetékről. A közvilágítás 20 kV-os légvezetékes hálózat Kaba kül- és belterületén elhelyezett oszloptranszformátor állomásokhoz a helyi adottságoknak megfelelő nyomvonalakon lett bevezetve. Felmerült lakossági igény a közvilágítási rendszer kismértékű bővítésére új lámpatestek elhelyezésével.
3.6.15. Telekommunikáció A város telekommunikációs rendszere igen megkésve fejlődött ki a kistérségben és a régióban lévő településekhez képest. Az elektromos hálózat kiépülésével a rádió és a tévé készülékek elterjedése az 1970-es években általános lett, ma már e készülékekről nem készülnek összehasonlító statisztikák. A telefonhálózat kiépítése az 1990-es évek elején gyorsult fel, majd az 1997-től megjelenő mobilszolgáltatók hatására a távbeszélő fővonalak száma esett, míg a telefonnal rendelkező háztartások és személyek száma nőtt. A vezetékes fővonalak számának stabilizálódása az előfizetési díjak mérséklődésével, és a más vonalas alapú szolgáltatással való kapcsolt szolgáltatásával magyarázható. Egyéni analóg
Év
Nyilvános
távbeszélő
távbeszélő
fővonalak
állomások
száma
száma (db)
(lakásfővonal)
Kábeltelevízió előfizetőinek száma (db)
ISDN vonalak száma (db)
(db)
90
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2000
15
1 474
2001
17
1 378
778
2002
15
1 300
715
2003
13
1 257
747
164
2004
8
1 220
828
178
2005
7
1 189
824
172
2006
7
1 161
678
170
2007
7
1 112
582
168
2008
7
1 086
472
162
2009
6
1 063
435
158
2010
3
960
517
166
2011
3
1 004
638
128
Kaba telekommunikációs adatai Forrás: KSH A várost lefedő kábeltelevízió hálózatra 828 voltak előfizetők 2004-ben, az előfizetői szám csökkenése a műholdas műsorszolgáltatás elterjedésével magyarázható. A kábelhálózatot jelenleg az Invitel Zrt. üzemelteti és szélessávú internet elérést is biztosít a városban. Mobilinternet 3G-es lefedettség mindhárom szolgáltatónál elérhető. A műholdas szolgáltatások természetesen korlátlanul elérhetők a város egész területén.
3.6.16. Tömegközlekedés A város helyközi, közösségi közlekedését elsősorben a város vasútállomása biztosítja, az ehhez csatlakozó helyközi buszjáratok a település tengelyén keresztül haladva nemcsak a környező kistelepülések elérését teszik lehetővé, hanem részben a város helyi tömegközlekedési igényét is kiszolgálják. Továbbá iskolabusz járatok segítik a diákok közlekedését.
A város 38 km-es úthálózatából 28 km burkolt, 1,1 kilométer kerékpárúttal és 42 kilométer járdával rendelkezik a város. Az értékek országos és régiós összehasonlításban nem a legrosszabbak, azonban fejlesztéseket igényelnek. 1859-től folyamatos a vasúti összeköttetés Kaba és a főváros, illetve Debrecen között, a 100-as fővonalon közlekedő vonatok közül menetrendi napoktól függően 55-65 járat áll
91
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája meg a vasútállomáson. Korábban 1976-ig Nádudvar felé szárnyvonal is működött (104-es), de forgalmát közútra terelték, mint ahogy Földes, Berettyóújfalu irányában is buszok szállítják az utasokat. A városon keresztül haladó helyközi járatok 6 helyen állnak meg, de kiépített megállójuk csak két helyen van, a napi járatszám menetrendi naptól függően 20-30 járat közötti. A város lakói leginkább kerékpárral közlekednek a városrészek között, bár csak 1,1 km belterületi kerékpárúttal rendelkezik a város. A járdák jelenleg átlagban 43 km hosszúságúak a városban, melyet inkább kis távolságokon és a belvárosban használnak az emberek, építésük az 1930-as évektől napjainkig folyamatos, legalább egyik oldalán járdával ellátott utca nincs a városban, a járdátlan oldalra bekötő járdák nem mindenütt épültek ki. Igen balesetveszélyes az az állapot, hogy a kiépített, de nem mindenütt jó állapotú járdahálózatot az aszfaltozott úttal el nem látott utcákban kerékpáros közlekedésre, illetve az aszfaltozott út elkészültével a járda helyett az utat használják gyalogosok.
3.6.17. Magán gépjárművek A település személygépjárműveinek száma az elmúlt 10 éven több mint 30%-al nőtt, mely szám alakulásában 2000-es bázisévhez képest 2007-ig a növekvő jövedelmek és életszínvonal játszott szerepet, míg a visszaesés a devizaválság és a gazdasági válság okozta recesszió és az üzemanyagár robbanás hozadéka. Vélhetően a gépjárművek futás kilométerét tekintve igazi harang görbét kapnánk, mivel a csökkenő reál keresetek mellett a gépjármű tulajdonosok kevesebbet közlekednek, eladni pedig a használt autópiac telítettsége, vagy a még folyamatban lévő részletfizetés miatt nem tudják. A város motorkerékpár állománya ezzel szemben növekszik. Itt a sport célú és a gépkocsit helyettesítő motorkerékpárok számát kell összevetnünk. Az előzőket, főleg szabadidős céllal vásárolják, míg utóbbiakra a gazdasági szükségszerűség kényszeríti tulajdonosaikat. Új elem a veterán motorkerékpárok újbóli üzembe, forgalomba helyezése hobby célból az elmúlt években.
92
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 3.7. Közszolgáltatások 3.7.1. Oktatás-nevelés 3.7.1.1. Óvodai nevelés A településen a 1990-es években még három óvoda működött, melyek közül ma már csak egyet tart fenn az önkormányzat. A mai társadalmi elvárásoknak megfelelő, racionális működtetés változásokat hozott a közelmúltban is az intézmény életében, ugyanis 2007. augusztus 1-jén megalakult Kaba, Báránd és Sáp Település Óvodai Intézményi Társulása. 2007-től kezdődően az óvoda intézményi társulási formában működik, Kaba székhellyel, 2008. augusztus 1-től ezen intézményi társuláshoz Tetétlen is csatlakozott, így mára négy település működik együtt az intézményi társulásban. A társult formában történő együttműködés a fenntarthatóság optimalizáltsága végett jött létre első sorban, természetesen a jogszabályi előírások figyelembe vételével. A települések oktatási intézményeiket a rossz gazdasági helyzetben is fenn kívánták tartani, nem akarták a gyerekeket utaztatni más településre, ezt segítette a társult formában történő együttműködés. A társulási megállapodásban és a jogszabályokban előírtak szerint a munkáltatói, gazdálkodási feladatokban korrekt, átlátható együttműködést alakítottak ki a települések a szakmai önállóságuk megőrzése mellett. Jelenleg így a városban Kabai Óvoda néven hét csoportban, 175 férőhellyel biztosított a településen élő kisgyermekek teljes körű, magas szakmai színvonalon történő óvodai nevelése. Települ és
Kaba
Óvodai csoport ok száma
7
Gyermek létszám Férőhelye k száma
215
2008/2009
176
2009/2010
181
Alkalmazottak száma
2010/2011
2011/2012
181 HHH 26 SNI 2
185 HHH 29 SNI 3
15 fő óvodapedagógus (közte 1 magasabb vezető) 1 fő félállású logopédus (4 település óvodájában végzi a beszédfejlesztést) 7 fő dajka (közte 1 részmunkaidős)
A kabai óvoda beiratkozott létszáma, a nevelők, gondozók létszáma Forrás: www.kaba.hu
93
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az óvodaköteles korú, 3. életévüket betöltött gyermekek közül 8 gyermek nem került beíratásra. A Hétszinvirág óvodai tagintézmény az IVS készítésének idején pályázat keretében megújul, a megújult óvodakomplexum a legmagasabb elvárásoknak megfelelő körülmények között látja el feladatát és fogadja a gyerekeket. Az óvodában rendelkezésre áll hét csoportszoba, tornaterem és melegítőkonyha, külön fejlesztő helyiségek és modern játszótéri bútorzattal ellátott több száz négyzetméteres park. Az intézmény saját logopédusa foglalkozik az SNI gyerekekkel, akik között sok a beszédtanulásban visszamaradt.
3.7.1.2. Általános iskola A város 1-8. osztályos tanulóinak általános iskolai oktatását a Sári Gusztáv Általános Iskola látja el 65 fős személyi állományával, az intézmény komplex általános iskolai nevelést biztosít a tanulók számára. Az intézmény alapfokú művészetoktatást is ellát, az iskolában szakköri foglakozások keretében zajlik több hangszer oktatása, táncoktatás és színjátszó kör működik a képzőművészeti csoportokon kívül. Az iskola 2013-tól a Püspökladányi Tankerülethez tartozik, mivel a járások kialakításával párhuzamosan a Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ átvette az iskolák szakmai felügyeletét és fenntartását (az üzemeltetésen kívül) és tankerületekbe sorolta azokat. Az oktatás egy telephelyen jelenleg két épületben folyik Kaba városában. Korábban 2007-től kezdődően az általános iskola intézményfenntartó társulás keretei között működött, az oktatási feladatok ellátására mikrotérségi társulás jött létre Kaba, Báránd és Sáp települések között, majd 2008. augusztus 1-jétől csatlakozott az intézményfenntartói társuláshoz Tetétlen település is. Tanulóinak létszáma az alábbi táblázatban láthatók szerint csökkent:
Tanév
Tanulólétszám
Csoportok
október 1-jén
száma
1-8. évf. 2008/2009. tanév
545
eltérő 13
1-8. évf. 24
eltérő 2
Napközis csoportok száma 1-8. évf. 3
Művészeti iskola október 1-jén
eltérő
létszám
-
174
94
Csoportok száma 12
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009/2010. tanév
522
12
22
1
3
-
150
11
2010/2011. tanév
491
9
22
1
4
-
169
12
2011/2012. tanév
470
5
21
1
4
-
153
12
Forrás: www.kaba.hu
Az iskola első sorban a helyi diákok oktatását biztosítja, más településről bejáró tanulók száma csak 1-2 fő. Az iskolában az elfogadott esélyegyenlőségi terveknek megfelelően és a jogszabályi előírások figyelembe vételével integrált formában történik az oktatás. Hátrányos helyzetű tanulók létszáma 238+5, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 102+5 volt a 2011/2012-es tanévben. Az iskola teljes tanulói létszámával együtt a hátrányos helyzetű tanulók számának évenkénti alakulását a lentebbi ábra szemlélteti. Az intézmény pedagógusainak átlagos létszáma 65 fő. Sajnálatos és negatív jelenségeket megfogalmazható tendencia, hogy az általános iskolába járó diákok számának dinamikus csökkenésével szemben a HH és HHH gyereke száma stagnál és a hátrányos helyzetű tanulók száma növekedést mutat. Így a hátrányos helyzetű tanulók aránya folyamatosan növekszik, mely rövid időn belül az idősebb korosztályok továbbtanulási arányára is negatív hatást gyakorolhat. 700 600 500 összes t.
400
HH 300
HHH
200 100 0 2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
Forrás: www.kaba.hu
95
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az intézmény megfelelő színvonalú oktató-nevelő munkáját bizonyítja a tanulók 2010-es országos kompetencia felmérésen elért átlag körüli eredménye, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. Kompetenciamérés 2010 KABA
évf.
iskola
Országos
matematika
6. évf.
1445 (1404; 1489)
1498 (1497; 1498)
8. évf.
1597 (1568; 1619)
1622 (1622; 1623)
6. évf.
1492 (1458; 1521)
1483 (1482; 1484)
8. évf.
1586 ((1562; 1608)
1583 (1582; 1584)
szövegértés
Forrás: www.kaba.hu
A város sportszakkörei közül kiemelkedik a birkózás, mely megyei és országos szinten is eredményes szakág, illetve megjelenik a ping-pong is. Az iskola elballagott tanulóinak 60%-a választott érettségit adó képzést, ezen adat is a nevelői munka sikerét bizonyítja. A 2011-es továbbtanulási arányok részletesen a következők: gimnázium szakközép szakiskola Speciális
1.helyen 2.helyen 3. 4. 5.
szakiskola
helyen
8.a
3
15
4
-
14
3
2 2 1
8.b
5
8
9
-
15
3
2 2
-
8.c
8
3
11
-
14
6
1 1
-
Elt. t.
-
-
-
4
4
-
-
Össz: 16
26
24
4
47
12
5 5
%
37
34
6
67
17
7
23
1
7 1
Forrás: www.kaba.hu
A tovább tanulási mutatók a hasonló adottságú városokhoz és a helyi középiskolai oktatás hiányához képest jók, bár még javítandóak, a helyi tanulókat a város iskolabusz járattal segíti átjuttatni Hajdúszoboszló és más szomszéd városok középiskoláiba.
96
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az érettségit nem adó képzésben részt vevő tanulók a környező városok szakmunkásképző intézeteiben kerülnek beiskolázásra, körükben főleg a lányok korai gyermekvállalása és a fiúk fiatal korban történő munkába állási kényszere miatt jelentős a lemorzsolódás. Az érettségit adó képzéseken a kihullás csak pár százalék, az érettségizettek fele egyetemen tanul tovább, de csak egy részük szerez végül diplomát. Sajnos a diákok továbbkövetési rendszere még tervezési szinten áll.
3.7.2. Egészségügy A város 1970-es években épült orvosi rendelője 2010-ben került fejlesztésre. A projekt segítségével lehetőség nyílik arra, hogy az eddig más épületben működő fogorvosi és védőnői szolgálatok a felújított, akadálymentesített épületben működhessenek. Így egy helyre koncentrálódnak az alapellátások, hatékonyabban tudnak különböző szűrővizsgálatokat, cukorbeteg, kardiológiai - valamint prevenciós célzatú kampányokat szervezni. A projekt lezárását követően az alábbi egészségügyi szolgáltatások kapnak helyet az orvosi rendelőben: háziorvosi-; gyermekorvosi-; fogorvosi-; védőnői ellátás; reumatológiai-; szemészeti szakrendelés;
otthoni
szakápolás;
diszpécserszolgálat,
egészségügyi
prevenciós
és
szűrővizsgálatok; tájékoztatás; ismeretterjesztés; ügyeleti ellátás; széles partneri kapcsolat kiépítése. A Központi Orvosi Rendelő főbb szolgáltatásainak bemutatását az alábbiak szerint tesszük meg.
Kabán három felnőtt háziorvosi praxis, egy gyermek háziorvosi praxis és egy fogorvosi praxis, valamint három védőnői körzet található. A fogorvos és a védőnői szolgálat kivételével az orvosi ellátás vállalkozásban működik. Az 1. számú körzetben Dr. Sütő Gabriella háziorvos praktizál, akit jelenleg Dr. Koncz Tamás helyettesít. A 2. számú körzetet Dr. Szalay Tünde háziorvos látja el, a 3. számú körzet Dr. Sáska Sándor háziorvos ellátási területe. A körzetekben a kártyaszám 1500-1700 között mozog, így biztosított a praxisok gazdaságos fenntarthatósága, azonban a házi orvosok túlterheltsége a magas kártyaszám, és így a magas esetszám miatt fokozott.
97
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város gyermek háziorvosa Dr. Ádám Mária, a praxisában az évi 10000 esetszám az átlagos, a város összes gyermeke és fiatalja, mintegy 1200 fő tartozik körzetéhez. Az orvosi ügyeletei ellátást 2011. szeptember 1-től az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. és az Országos Mentőszolgálat látja el. Az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. esetszáma a következő módon alakult az elmúlt években Kabán:
A kabai orvosi ügyelet esetszáma 2009-2011. Forrás: Kaba Város Önkormányzata A betegek háziorvosukat évente mintegy 41000-szer keresik fel vagy hívják otthonukba, mely évente mintegy 6,8 beteglátogatási alkalmat jelent. Ez a szám elmarad az országos átlagtól, azonban folyamatosan növekszik az alkalmak száma, amely sajnos a lakosság korösszetételére és nem a betegek egészségtudatosságára vezethető vissza. Kaba városában működik Védőnői Szolgálat is, a Védőnői Szolgálat célja: az egészségügyi alapellátás részeként - a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnők gondozási tevékenységüket azon családok körében végzik, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. A védőnői körzeteket Dr. Sáska Sándorné, Kádár-Németné Borsi Ildikó és Bojtiné Szabó Anett látja el. Fogorvosi ellátást jelenleg Dr. Bene József fogorvos, szakorvosi ellátást Dr. Bodnár Nóra reumatológus, és Dr. Juhász Levente szemész biztosít a városi rendelő intézetben.
98
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A város betegei fordulhatnak a Püspökladányi Rendelőintézethez vagy a területileg illetékes kórházhoz, a debreceni Kenézy Gyula Megyei Kórházhoz.
3.7.3. Közigazgatás Kaba város közigazgatási feladatait a város Képviselő-területe és az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának dolgozói látják el. A képviselő-testület tagjai a következők:
Szegi Emma, polgármester
Dr. Sáska Sándor
Dr. Kohári György István
Váradi Istvánné
Dr. Nagy István Zoltán
Dr. Kaszásné Sarkadi Anna
Borbély Vilmosné
Borbély Gyula
Csávás Antalné
A képviselő testület munkáját négy bizottság segíti, amelyek a következőek: 1. Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság Feladatai: - részt vesz az alapfokú oktatási, nevelési, közművelődési önkormányzati feladatokban; - közreműködik a sportszervezési feladatok ellátásában; - javaslatot tesz az állami, nemzeti, helyi ünnepségekre, kulturális és sport rendezvényekre; - kidolgozza és folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat törvényben előírt közművelődési feladatai helyi formáját; - helyi újság, helyi műsorszolgáltatás tevékenységének értékelése. A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság tagjai: Váradi Istvánné (elnök), Borbély Vilmosné, Csávás Antalné, Kovácsné Vágó Emese, Kiss Lajos Attila
99
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2. Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság Feladatai: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét; - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulásra, értékeli az azt előidéző okokat; - vizsgálja a hitelfelvétel indokait és megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését; - vizsgálati megállapításait közli a képviselő-testülettel, ha az a megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszékhez; - részt vehet az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzésében; -
közreműködik
a
testület
hatáskörébe
tartozó
kötelezettségvállalások
előkészítésében, önkormányzati vállalkozások (társulások) tapasztalatainak értékelésében; - közreműködik nemzetközi kapcsolatok előkészítésében; - ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési ügyekkel kapcsolatos szavazás ügyviteli, lebonyolítási feladatait; - javaslatot tesz a polgármester illetményének, alpolgármester tiszteletdíjának emelésére; - közreműködik a képviselő-testület munkáját érintő ügyrendi, jogi feladatok ellátásában; - nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát; - kivizsgálja a polgármesternél kezdeményezett önkormányzati képviselővel szemben összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést; - az építési telkek vevőinek kijelölése, telek visszavásárlás; - munkanélküliség alakulásának áttekintése; - segíti a helyi foglalkoztatást javító kezdeményezéseket; - véleményezi a képviselő-testület által tárgyalandó, a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket. A Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság tagjai: Dr. Sáska Sándor (elnök), Dr. Nagy István, Váradi Istvánné, Bujdosó Géza, Dr. Kaszás Lajos
100
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3. Szociális és Egészségügyi Bizottság Feladatai: - közreműködik az egészségügyi és szociális feladatok ellátásához kapcsolódó ügyekben; - figyelemmel kíséri az etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését; - segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai: Borbély Vilmosné (elnök), Csávás Antalné, Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Mária, Cseke Béláné, Kunkli Ferencné. 4. Települési és Mezőgazdasági Bizottság Feladatai: - a helyi mezőgazdaság alakulásának áttekintése; - a mezőgazdaságból élőket érintő kérdések megtárgyalása; - véleményezi a településfejlesztési, rendezési tervet; - közreműködik a környezetvédelmi feladatokban; - segíti a köztisztasági, településtisztasági tevékenységet; - figyelemmel kíséri az állattenyésztés, állategészségügyi, növényvédelem főbb céljainak megvalósulását; - figyelemmel kíséri a kereskedelmi, szolgáltatási, lakossági igények kielégítését; - véleményezi a vízellátás, vízrendezési, csatornázási ügyeket; - segíti a helyi tűzvédelmi feladatokat; - figyelemmel kíséri a lakás- és helyiséggazdálkodási ügyeket; - véleményezi a temetőgazdálkodáshoz kapcsolódó ügyeket; - a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek kijelölése. - javaslatot tesz a vállalkozások élénkítésére vonatkozó önkormányzati intézkedés csomagra. A Települési és Mezőgazdasági Bizottság tagjai: Dr. Nagy István (elnök), Borbély Gyula, Dr. Kaszásné Sarkadi Anna Mária, Apponyi Tibor, Husi István
A
polgármesteri
hivatal
dolgozói
feladatköréből
a
Hajdú-Bihar
Megyei
Kormányhivatal Püspökladányi Járási Hivatalának létrejöttével elvonásra került 2013. év
101
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája elejétől a szociális igazgatás egy része, az okmányirodai feladatok, a gyámügyi igazgatás, és a szabálysértési ügyek intézésének joga, így néhány (összesen 4 fő) dolgozó helyileg is a járási hivatalnál dolgozik tovább. Az önkormányzatnál maradt feladatköröket a polgármesteri hivatal köztisztviselői és egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozói a jegyző irányítása alatt a lakosság szolgálata érdekében látják el. A városüzemeltetési feladatokat a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. látja el. Kaba Város Önkormányzatának képviselő-testülete az önkormányzat gazdálkodási rendjének átszervezésére vonatkozó 15/2001. (II.15.) számú határozat alapján döntött a közhasznú társaság alapításáról, 2001. október 13-án. 2009-ben a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakulás történt a társaság életében, Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságként működik tovább.
A Kabai Rendőrőrs A Püspökladányi Körzeti Kapitányság parancsnoksága alatt a Kabai Rendőrőrs 15 fős személyi állománnyal látja el a rendészeti feladatait. Az őrsparancsnok Nádasdi János rendőr főhadnagy. A következő években az alapvetően jó kriminalisztikai mutatókkal rendelkező városban a vagyon elleni bűncselekmények csökkentésére törekszenek a helyi bűnüldöző szervek. 2011-ben 287 feljelentés született Kabán, ebből személy elleni bűncselekmény 30, közrend elleni bűncselekmény 35, vagyon elleni bűncselekmény 203 volt, melyből 158 lopás bűncselekménye volt. A mutatók csökkenő tendenciát mutatnak, de a lopások száma kiugróan magas még mindig, az adatok az országos átlagokhoz közelítenek, ezért indokoltak a vagyon és közbiztonságot fokozó intézkedések a településen.
102
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város baleseti statisztikái csökkenő tendenciát mutatnak, amely megegyezik az országos trendekkel. A városi rendőrőrs dolgozói baleset megelőzési tevékenységükön keresztül tovább kívánják csökkenteni a mutatószámokat. 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év Összbalesetek Halálos: Súlyos: Könnyű:
10
20
10
12
9
1 1 8
1 7 12
0 2 8
0 3 9
2 3 4
Kaba Város Területén Bekövetkezett Közúti Személyi Sérüléses balesetek Forrás: Kaba Város Önkormányzata A közlekedési morál jelentős javulása országos tendencia, amelyben Kaba elől jár, a közlekedési szabálysértések száma a felére csökkent, miközben nőtt az utcai rendőri jelenlét, és csökkent a balesetek száma.
2007. év 2008. év Közlekedési szabálysértések ÖSSZESEN Közrendvédelmi szabálysértések ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN
2009. év
2010. év
2011. év
284
259
222
157
137
9 293
4 263
2 224
6 163
5 142
Kabai lakosok által elkövetett szabálysértések Forrás: Kaba Város Önkormányzata A körzeti rendőrkapitányság a következő célokat tűzi ki maga elé, melyek mentén fejleszteni kívánja tevékenységét a következő években:
Az önkormányzattal történő együttműködés további javítását,
A takarékossági irányelvek betartását, a még kihasználható erőforrások keresését, bevonását,
103
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Állományunk megtartását, stabilizálását, az üresedő státuszok rövid időn belüli feltöltését. Állományunkról való fokozott gondoskodást, a változó feladatokra való folyamatos felkészítést,
A társszervekkel és a civil szervezetekkel való együttműködés érzékenyebbé tételét,
A felderítési és nyomozati eredményességünk szinten tartását, főként a vagyon elleni bűncselekmények visszaszorítását, a közterület biztonságának javítását,
Az Európai Unió által elvárt minőségi bűnüldözési munka végzését,
A közterületek biztonságának fokozását, térfigyelő kamerarendszer által.
3.7.4. Szociális ellátás A kabai szociális ellátó rendszer gerincét a Támasz Szociális Központ alkotja, amely 1997. december 16-án alakult meg. Az intézmény ekkor kizárólagosan Kabán látta el feladatait.
Négy fő
foglalkoztatásával
gondoskodtak a
gyermekjóléti
szolgáltatás,
családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés biztosításáról. Az ellátott szolgáltatások száma fokozatosan bővül. 2005. tavaszától a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás tagjai között egy egyeztető tárgyalássorozat kezdődött arra vonatkozóan, hogy melyik település kivel társul a közös feladatellátás érdekében. Ennek eredményeként Kaba, Báránd és Sáp képviselő-testülete intézményfenntartó
társulást
hozott
létre
és
megalapította
a
Támasz
Szociális
Alapszolgáltatási Központot, az intézmény székhelye Kaba lett. Mindhárom településen önálló (összesen négy) ingatlannal rendelkezik az intézmény, melyek a helyi önkormányzatok tulajdonában állnak. Az épületek fel vannak újítva, a helyiségek száma, nagysága, berendezése maximálisan biztosítja a feladatellátást. A központ három gépjárművel rendelkezik, melyek közül az egyik alkalmas kerekesszékben történő utaztatásra (akadálymentes kivitelű). Jelenleg 40 főállású közalkalmazottat foglalkoztatnak, megbízási szerződéssel hét társadalmi gondozót, két pszichológust és egy háziorvost. Munkájukat öt közcélú illetve közhasznú munkás segíti. A Támasz Szociális Alapellátási Központ mára Kaba Város Önkormányzata által fenntartott önállóan működő és gazdálkodó intézményként működik.
104
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az intézmény ellátja az önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladatait a szociális szféra keretei között. Az intézmény jelenleg az alábbi szociális alap- és szakfeladatok ellátásáról gondoskodik:
étkeztetésről, melyben 88 fő részesül a hét minden napján, éves szinten 23000 adag étel kerül kiosztásra.
házi segítségnyújtásról, 2011-ben 4 fő munkatárs 55 személyt segített naponta 3-4 látogatási akolommal.
jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, 2012-ben a korábbi 80-ról 250-re sikerült a rászorulóknál lévő jelzőkészülékek számát emelni, és ezzel jelentős kapacitás növelés történt az ellátottak körében.
családsegítésről, melyben 11 család részesült közvetlenül ellátásban.
nappali ellátásokról: - idősek klubja, 30 fő ellátottal, - pszichiátriai betegek nappali ellátása, 38 fő ellátottal, - szenvedélybetegek nappali ellátása, 49 fő bevonásával.
támogató szolgálatról, 800 estben 9000 km-t megtéve.
közösségi ellátásokról: - pszichiátriai betegek közösségi ellátása, - szenvedélybetegek közösségi ellátása.
Az intézmény ellátási területei: - Kaba város, Báránd, Biharnagybajom és Sáp község közigazgatási területén a fent megjelölt valamennyi szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás. - Tetétlen község közigazgatási területén bölcsődei ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. - Földes község közigazgatási területén pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása. -
Sárréti
Többcélú
Kistérségi
Társulás
közigazgatási
területén
pszichiátriai
és
szenvedélybetegek nappali ellátása. A szociális gondozóközpont Kabán kívüli egységei a központtól függetlenül, de vele szoros együttműködésben képesek működni. A korábbi bekezdésben feltüntetett adatok
105
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája kizárólag Kaba településére értendő adatok (a többi településen végzett ellátási volumen Kaba település IVS-nek készítése szempontjából nem releváns). Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy Kaba szociális ellátással történő lefedettsége kiemelkedő, mind az országos, mind a megyei lefedettséghez viszonyítottan. Működése mintaadó a megyében. A
gyermekjóléti
szolgálat
gondozási
tevékenysége
az
alábbiak
szerint
számszerűsíthető Kabán:
Alapellátásban Védelembe
utógondoz Ideiglenes
Átmen Tartós összesen
részesülők
ás
eti
vett
hatállyal
nevelt
elhelyezett nevelt gyermekek
30
33
1
---
16
---
80
családok
21
25
1
---
8
---
55
Forrás: www.kaba.hu
A bölcsőde szintén a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében működik, két 10-10 fős csoportban folyik a gondozás. A bölcsőde jól szervezett, rugalmas és folyamatos napirendet biztosít a gyerekeknek, rendszeres gyermekorvosi felügyel is biztosított a bölcsődében és a gyerekek fejlődése a jó minőségű játékok, fejlesztő eszközök között biztosított. A gyerekek számára életkoruknak megfelelő tanulási lehetőséget biztosítanak a gondozók, amely a megismerő folyamatok fejlődését erősítik. Az önkormányzat adatai alapján 2012-ben az alábbiak szerint folyósított támogatást az önkormányzat: Átmeneti segély: 29 fő, 783,3 Ft/fő/hó, azaz összesen 272.592. Ft/év Temetési segély: 27 fő, 1556 Ft/fő/hó, azaz összesen 504.000. Ft/év Tankönyvtámogatás: 234 fő (nem folyamatos), azaz összesen 1.857.000. Ft/év Idősek támogatása: 1040 fő, 2000 Ft/fő/ év, azaz összesen: 2.080.000.Ft/év Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma: 504 fő, akik 5.800.Ft egyszeri támogatásban részesültek.
106
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
„Kaba-ház”Idősotthon A „Kaba-ház” Idősotthon 1999. október 1-jén kezdte meg működését. Férőhelyeinek száma: 55 fő. Kaba város ipari területén, zöldövezeti környezetben működik. Az intézmény teljes körű ellátást nyújt a lakói számára, akik nemcsak Kabáról érkezhetnek, az idősek ápolását, gondozását ellátó intézmény az ország teljes területéről fogadja az ellátottakat. Az intézmény teljes kapacitás kihasználtsággal működik.
3.7.5. Szabadidő, kultúra, sport A város sport- és szabadidős tevékenységeinek fő színtere a városi sportpálya, ahol a Meteorit SE futball szakosztálya az egyik legkedveltebb szakosztály. Az iskolában birkózó szakosztály működik, illetve a női kézilabdacsapat nagy hagyományokra tekint vissza a pingpong szakosztály mellett. A városban élénk a küzdősport élet, karate, kung-fu, kick-boksz sportok mellett működik íjászklub is. A városban élénk a hip-hop kultúrához köthető sportélet is, melynek fő helyszíne a városi gördeszka park. A szabadidő eltöltésének kedvelt helyszíne a városi strand, mely mellett néhány szórakozóhely is nyitva ál szórakozni vágyók előtt. A kulturális élet fő színtere az 1980-ra elkészült művelődési ház, mely a hagyományőrző és nótaköröknek is otthont ad a kézimunka klub mellett. Az épület 240 férőhelyes színházterme mozielőadások színhelye is egyben, de nagyobb városi rendezvények esetén szűknek bizonyul, így egy multifunkcionális használatú sportcsarnok építése régóta indokolt. A város könyvtára a korábbi Vörös csillag MGTSZ irodaházában kapott helyet 25000 könyvtári könyvet felölelő állományával, a városi könyvtár egyben internet elérési pont is.
107
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008-ban a városi cím elnyerésének 5. évfordulóján a város helytörténeti gyűjteményt alapított, melynek elhelyezésére a város egyik volt óvodájában került sor. A város XIX-XX. századi életét bemutató kiállítást a Művelődési Ház gondozza.
3.7.6. Korábbi időszakok fejlesztései A településen az elmúlt időszakban jelentős fejlesztések történtek és jelentős fejlesztések zajlanak folyamatosan. Folyamatban van a város szennyvíz hálózatának fejlesztése, a korábbi sikeres belvízvédelmi beruházást újabb követi, további fejlesztésen esik át a település infrastruktúrája. A szociális ellátórendszer fejlesztése már megtörtént, megújult a város óvodája, mellyel helyben, modern körülmények között történhet az óvodai ellátás. Teljesen átépítésre és bővítésre került az orvosi rendelő épülete, amely így XXI. századi körülményeket biztosít az orvosok gyógyító munkájához. Többlépcsős beruházásként valósult meg a város központi terének rehabilitálása, ha csak a legmeghatározóbb Európai Uniós fejlesztéseket veszünk számba. Az úthálózati fejlesztések É, ÉK-i, korábban burkolt utakkal alig rendelkező városrészben koncentrálódtak az elmúlt években. Az úthálózat fejlesztései a területen lévő szegregálódó területeket is elérték, így az alacsonyabb státuszú csoportok közúti infrastruktúra hiányából adódó további koncentrálódása megelőzhető. Rossz időjárási körülmények között is könnyen megközelíthetővé váltak a házak, amely a komfortérzeten túl a mentők, tűzoltók és a közrendvédelem munkáját is megkönnyíti. Elszórt útépítések mellett a 12-es számmal jelölt kerékpárút építés volt kiemelkedő közlekedés biztonságjavító beruházás a város történelmi teste és a vasútállomás közötti 1,1 km-es szakasz megépítésével az állomás felé. A 6. számú beruházás az Ér utca és a hozzá kapcsolódó „Sirályos-tó” vízrendezését jelentette, vártározó megépítésével.
108
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városközpontban pontokkal jelölt intézményi felújítások hasznai jellegük miatt leginkább a fajlagos fenntartási költségek csökkenésében realizálódnak. A felújított rendelő akadálymentes épülete megkönnyíti az idősek és mozgáskorlátozottak mozgását az épületben. Az iskola és a szociális ellátó központ épülete kényelmesebb formában, megújult felszereltséggel szolgálja a tanulókat, gondozottakat, akár csak a megújult óvoda. A város XXI. századi megjelenésű főterének a helyi lakosok kényelmén túl a fürdő fejlesztésével együtt a turizmus fellendítésében van szerepe. A fürdő látogatószáma a felújítás után közel megduplázódott és főleg a környező településekről érkezőkkel bővült. A minősített gyógyvíz a város gyógyulni vágyó betegeinek is segít, ugyanakkor közösségi térként is szolgál a fürdő területe. A város többi részein megvalósult útépítések részben felújítások, részben szintén új utak építését jelentették. A beruházások mindegyike bizonyos arányú külső pénzügyi támogatással valósult meg, melyhez az önrészt hitel felvétele nélkül biztosította az önkormányzat. A beruházások hatása látványos a városban élők számára, közvetlenül javítja az életminőségüket. Rendkívül fontos tényező, hogy ilyen léptékű fejlesztéseket eladósodás nélkül vitt véghez a város, amely a jövő fejlesztési stratégiájának megvalósíthatóságát, az egyes város rehabilitációs programok sikerét is megalapozhatja. Az utóbbi években megvalósult főbb beruházások adatai a következő táblázatban kerültek összefoglalásra és adatokkal alátámasztásra: A pályázat címe
A pályázat kódja, neve
A fejlesztés célja
A beruházás összege
109
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
1
2
3
4
5
A kabai "Hétszínvirág" óvoda felújítása és korszerűsítése
Fürdőfejlesztés (NDP pályázat)
Szociális Alapszolgáltatások fejlesztése Kabán
Kaba belvárosának felvirágoztatása I. ütem
Kaba belvárosának felvirágoztatása II. ütem
ÉAOP-4.1.1/A_2-102010-0028 Nevelési intézmények fejlesztése
A "Hétszínvirág óvoda" felújítása, korszerűsítése. A nevelési környezet akadálymentes átalakítása. A beavatkozás eredményeként: Épület felújítás történik: 820 m2-en Játszó terület és zöldfelület fejlesztés: 1 665 m2 -en Akadálymentesen elérhető helyiségek száma: 30 db. Felújított, átalakított, a szabványoknak megfelelő befogadó képességű csoportszobák száma: 4 db. Nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges bútorok: 203 db
105 249 463
-
Kaba fürdő épület rekonstrukciója, riasztóhálózat kiépítése, napkollektor rendszer kiépítése, magastető építés, öltözőkabinok építése. Termálfürdő termálhálózat fejlesztése: A fürdő területén található gyógyvíz hőfokának hűtéséhez szükséges rendszer kialakítása 1 db hűtőtorony beépítéssel, 1 db kiegyenlítő tartály beépítéssel, csőszereléssel, elzáró szelepek, vízmérő óra és tolózár beépítéssel.
67 533 537
ÉAOP-4.1.3/C-2f2010-0001
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása (320 készülék biztosításával). Házi segítségnyújtás, Étkeztetés, Nappali ellátás, Közösségi ellátások (pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátása).
73 873 124
ÉAOP-5.1.1/E-20080032
Kaba városközpontjának felújítása, térburkolatok készítésével, parkosítással, utcai bútorok elhelyezésével és a városháza épületének teljes homlokzatfelújításával, kerítésének rendbetételével.
53 467 956
ÉAOP-5.1.1/E-092009-0008
628 m2 új térkőburkolat építését, 458 m2 burkolatfelújítást, 463,5 m2 emelt szintű zöldterület rendezést öntözőrendszer telepítésével, minőségi utcabútorok elhelyezését (összesen 38 db), felszíni vízelvezető rendszer építését, vízvezeték és csapadékvíz elvezető rendszer megvalósítását, aszfaltfelületű buszöböl felújítását.
54 723 213
110
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kaba város bel- és külterületi vízrendezése
Kaba város kül -és belterületén található vízelvezető csatorna rehabilitációja (a ÉAOP-5.1.2/D-2-09csatornaárok mélyítése, tisztítása, 2009-0034 keresztmetszetének bővítése), mely a városi belvízkárok elhárítását szolgálja.
71 959 142
7
Orvosi rendelő felújítása Kabán
ÉAOP-4.1.2/A-20080049
Az épületnek a bővítése, egészségházzá történő átalakítása oly módon, hogy a meglévő orvosi rendelők mellé került a védőnői és a fogorvosi szolgáltatás egyaránt.
79 847 599
8
A Sári Gusztáv Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése az esélyegyenlőség és az energiatakarékosság jegyében
ÉAOP-4.1.1/2F-2f2009-0008
A Kabai Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Iskola rekonstrukciója 100 fő férőhely kialakítására, összesen 966,47 m2 alapterületen
182 419 758
9
Önkormányzati út fejlesztés Kabán
TRFC
Hunyadi, Baross, Báthory utcák szilárd burk. útépítése
54 906 144
TEUR
Burkolat felújítás Hajnal, Árpád fejed., Gonda F, Bethlen G. utcákon
35 346 156
Vis maior
Hajdú u. 7. sz. alatti bölcsőde felújítása
20 215 795
6
Önkormányzati út fejlesztés Kabán II. 11 Bölcsőde rekonstrukció 10
12
Kerékpár út fejlesztés kabán
LEKI
Rákóczi utca egyesített gyalog- és kerékpárút építése
30 224 898
13
Önkormányzati út fejlesztés Kabán III.
LEKI
Kaba, Mártírok utca szilárd burkolatú útépítése
21 333 005
14
Önkormányzati út fejlesztés Kabán IV.
LEKI
Kaba, Kazinczy Ferenc utca útépítése
16 474 329
Az elmúlt időszak nagyobb fejlesztései a városban Forrás: Kaba Város Önkormányzata A fenti fejlesztésekből megállapíthatjuk, hogy a város központjában fejlesztések voltak, az oktatási intézmények közül az óvoda és az iskola is megújult, a szociális szféra intézményhálózata is fejlődött, és folyamatban van jelenleg is a szennyvíz beruházás és ivóvízminőség javító program megvalósítása. A fentiekből látható, hogy a bölcsőde intézmény, mint szociális intézmény nem került teljes körűen megújításra, ez még jövőbeni feladat, a megújult intézmények energetikai korszerűsítése elvárt követelmény a gazdaságos működtetés szempontjából.
111
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az úthálózat tekintetében is jelentős fejlesztések valósultak meg, azonban ez nem terjedt ki a város valamennyi útjára, további fejlesztések szükségességét alapozza meg az úthálózat hiánya, a burkolt utak 48%-os rendkívül alacsony aránya, továbbá cél az utak fejlesztése
által,
hogy
a
település
város
központon
kívüli
részei
még
inkább
összekapcsolódjanak a város központi területeivel. A fürdőben megvalósított beruházás és annak jövedelmező eredménye megalapozza a további fürdő fejlesztéseket a településen, amelyre a települése az elkövetkező időben fejlesztési potenciált kíván létesíteni.
112
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az elmúlt időszak nagyobb fejlesztései a városban Forrás: Kaba Város Önkormányzata 3.7.7. Összegzés Kaba egy szűk gazdasági profilú, településszerkezetében korábbi korok maradványait hordozó kisváros, melyben eddig is kiegyensúlyozott, a regionális programokhoz illeszkedő fejlesztések zajlottak. A település pozíciójának és élhetőségének biztosításához fontos, hogy továbbra is részletes tervezésen alapuló beruházások valósuljanak meg. A városban jelenlévő
113
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája negatív társadalmi folyamatok funkcióbővítő és szociális város rehabilitáció eszközeivel mérsékelhetőek és oldhatóak fel a jövőben. Kaba egy jól megközelíthető város az ország K-i részén, múltja nem mentes tragikus fordulatoktól, de alkalmas a jövőbeni kibontakozásra és fejlődésre. A fejlődés alapja egy prosperáló mezőgazdaság lehet és a ráépülő sokrétű feldolgozó ipar, valamint a kiszolgáló tevékenységek megjelenése. A gazdaság egyik új prosperáló eleme a turizmus lehet, melynek alapjai már léteznek a városban. A lakosság száma kis mértékben csökken, de a korösszetétele még egészségesnek mondható, jellemzően elöregedő társadalom a kabai lakosság, a későbbiekben kedvező folyamat lenne a születések számának növekedése, amelynek elérése érdekében a település vezetésének direkt intézkedéseket kell megtennie. A lakosság foglalkoztatottsági szintje nem rosszabb az országos és a regionális mutatóknál, de javítása a képzettségi szint emelésével párhuzamosan fontos. Civil és más társadalmi szervezeteinek száma nem kevés, ugyanakkor aktívabb társadalmi szerepvállalásuk a jövőben fokozandó, a polgárőrség támogatásával a sportegyesületek működési feltételeinek javításával. A város természeti erőforrásokban gazdag, természetvédelmi értékekben közepesen, míg műemlékekben szegényen ellátott település. A környezeti állapota kielégítő a városnak, a város jelentős ökológiai tartalékokkal bír. Infrastrukturális szempontból jól ellátott kisváros Kaba, de még hiányosságokkal küzd, az infrastrukturális fejlesztések folyamatban vannak, amelyek tervezése során az IVSnek alappillérnek kell lennie. Kaba közszolgáltatásai kielégítik a helyi alapigényeket, de a minőségi fejlesztésekre a jövőben is kellő hangsúlyt kell fektetni. Az oktatás területén az esélyegyenlőség és a
114
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája művészetoktatás fejlesztése, a szakorvosi ellátás szélesítése elérendő cél a közbiztonság javítása mellett. Kaba szociális ellátórendszere igen széles, kellően javítja a város lakóinak és ellátott térségének életminőségét, a szociális ellátórendszer fenntartása stratégiai érdek.
3.7.8. Kaba Város SWOT analízise A SWOT analízis célja, hogy a város jellemzőit áttekinthető táblázatos formában tárja elénk. A város életét meghatározó tényezőket belső és külső tényezőkre bontja. A helyi jellemzőket Erősségek és Gyengeségek formájában összegezi. A külső tényezőket pedig a Veszélyek és Lehetőségek fogalomkörében azonosítja. A módszer által elkészített elemzés igen szemléletes, lehetőséget nyújt a pozitív és a negatív tényezők összevetésére. Belső tényezők Erősségek
Gyengeségek
Kedvezőtlen demográfiai folyamatok
Balneológiai vonzerő: Termálvízkészlet a város alatt
Foglalkoztatási lehetőségek csökkenése, magas munkanélküliség
A városrészek megőrizték falusias képüket
Munkavállalók nem megfelelő képzettsége
Megfelelő városmarketing hiánya
Kis és középvállalkozások hiánya
Kereskedelmi szálláshely hiánya
Idegen nyelvismeret hiánya
Bel- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai
Gyűjtő és kerékpárút hiánya
Jelentős mezőgazdasági potenciál
Jelentős pályázati beruházások történtek Magas színvonalú szociális ellátás Javuló közbiztonság Környezet jó állapota
Külső tényezők Lehetőségek
Veszélyek
115
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A turizmus erősödése a régióban, növekvő kereslet az egészség- és az ökoturizmus iránt Együttműködési programok kistérség többi településével
a
mezőgazdasági feldolgozó ipar erősítése a város szociálisan rétegeinek felemelése
lecsúszó
A környező nagyobb települések „turista-elszívó” hatása, jobban kiépített turisztikai infrastruktúrája A tőkebeáramlás hiánya, befektetők elmaradása Negatív demográfiai folyamatok erősödése
116
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4.VÁROSRÉSZEK TERÜLETI LÉPTÉKŰ MEGKÖZELÍTÉSE A városrészek lehatárolása a KSH által készített módszertan alapján készült, melynek fő szempontjai, a területrendezési kapcsolódó fogalmak alapján, a beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak. A lehatárolás IVS módszertanának megfelelően nem vesz figyelembe a módszertanba nem tartozó vagy szubjektív szempontokat. A város IVS-ban elkülönített városrészek
-
I. Központi városrész
-
II. Központon kívüli lakott területek valamint a település külterülete (amely nem minősül elkülönült városrésznek, csupán a belterülettől való elhatároltsága miatt került önállóan megjelölésre, és ennek alapján néhány releváns körülmény alapján külön is értékelésre kerül, amennyiben az indokolt)
Településszerkezeti ábra Forrás: www.kaba.hu
117
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.1.Városközpont A városközpont Baross G. u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Rákóczi F. u. Rózsa u. - Petőfi u. - Vörösmarty u. - Bethlen u. határolta terület.
4.1.1.Városközpont funkció A város fejlődése során nem alakultak ki olyan városszerkezeti egységek, mint amelyek a település hagyományos központjában létrejöttek (a templom, piactér, városháza környéke). A legtöbbet használt közösségi helyektől távol nem épült ki közösségi funkció. Ennek oka, hogy a város mérete vagy valamilyen térszerkezeti rendező elem nem jött létre, nem települt a város mellé a legutolsó időkig. A település utcahálózata és formája is az egyközpontú városszerkezetet teszi indokolttá. Így a település központján kívül közösségi ellátó funkciót csak néhány intézmény, vállalkozás teremt. E néhány intézményről a városközponton kívüli városrész tárgyalásánál teszünk említést. A városi szövet É-i nyúlványa a vasútállomás elhelyezkedésének okán fejlődött ki, míg a DK-i kiszögellése egy szociális telekosztási program eredménye, de e folyamatok nem voltak képesek szatellit központok képzésére, a város térszerkezete monocentrikus maradt, a két beltelkes hajdúvárosi szerkezet elmosódott jegyeivel és a klasszikus alföldi települések lakott területövező elemeivel.
4.1.1.1. A városrész gazdasági adottságai A központi funkciókat betöltő belterületen koncentrálódnak a legfontosabb intézmények. A központi belterületen komoly gazdasági potenciál összpontosul, mivel a településen működő gazdálkodó szervezetek jelentős része itt működik.
118
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4.1.1.2. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Kaba teljes lakossága 6369 fővolt, a városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 385 fő volt (a lakosság 6,04 %-a). A városi adatszolgáltatás alapján jelenleg a városközpontban élők számuk emelkedett.
lakosságszám
Kaba egésze 6369 www.ksh.hu
Városközpont 385
A városrészben a KSH 2001-es adatai szerint a 0-14 éves korcsoport aránya a lakónépességen belül 19,7 százalék, a 15-59 év közötti korosztályé 55,1 százalék, míg az e fölötti életkorcsoport 25,2 százalékkal képviselteti magát.
Megállapítható, hogy a városközpontban alacsonyabb a 0-14 évesek aránya, magasabb az 15-59 év közötti és a 60 év feletti lakosság részaránya, mint a város egészében. A városközpontban azon lakosok aránya, amelyek legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 27,8 %, jóval alacsonyabb, mint a városi átlag. A felsőfokú végzettségűek aránya 16,2 %, több mint 2,7-szerese a városi adatoknak. Mindez összefüggésben van a városközpont központi funkció jellegével, hiszen itt jóval több magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató gazdálkodó egység és szolgáltató hely található valamint itt működnek a különböző funkciót ellátó közintézmények is. A városközpont központi funkció jellegét erősíti a foglalkoztatottak magas aránya (46,2 %), valamint az a tény, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is jóval kevesebb (míg a városi átlag 50,7 %, addig a városrészben 48,5 %).
119
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Foglalkoztatottak és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a településen és a városközpontban Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a lakosság fele (49,1 %), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők alacsonyabb arányt mutatnak. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a településen és a városközpontban A
városközpontban
az
alacsony
presztízsű
foglalkoztatási
csoportokban
foglalkoztatottak aránya (25,5%) a település egészéhez képest jóval alacsonyabb (44,9%), ugyanez igaz a gazdaságilag nem aktív népesség, a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek és azon aktív korúak (15-59 éves) arányára, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Ezen adatok is azt támasztják alá, hogy a város központi részén a kedvezőbb jövedelmi viszonyok között élő lakosság él. Kabán a 2001. évi adatok alapján a lakásállomány száma 2.353 db lakást tesz ki, míg a városközponton 168 db lakás található, ez a kabai lakásállomány 7 %-át teszi ki. Lakásállomány alakulása Alcsony konfort fokozatú, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, valamint az egyszobás lakások aránya összehasonlítása A városi átlaghoz képest a városközpontban az egyszobás lakások aránya igen alacsony 8,6 %. Emellett a városközpontban a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások (20,4%) aránya alacsonyabb a település egészéhez képest. Ez is a városközpont központi jellegét mutatja. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya viszont 0,3 %-kal alacsonyabb a település egészéhez képest.
120
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.1.1.3. A városrészen működő intézmények és civil szervezetek: A városközpont központi funkció jellegét tovább erősíti, hogy az intézmények jelentős része itt található. Intézményi ellátottság a városközpontban:
-
bankok, pénzügyi szolgáltatók: Kaba és Vidéke takarékszövetkezet (4183 Kaba, Rákóczi u. 120.) Magyar Posta Rt. (4183 Kaba, Szabadság tér 11.)
-
Közlekedési, távközlekedési funkciók: Távolsági buszmegállók
-
Közösségi funkciók: Könyvtár: Gonda Ferenc Városi Könyvtár (4183 Kaba, Szabadság tér 5.) Művelődési ház: Mácsai Sándor Művelődési Ház (4183 Kaba, Szabadság tér 9.) Helytörténeti kiállítás
-
Állami, igazgatási és hatósági funkciók: Polgármesteri hivatal (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) Kabai Rendőrőrs (4183 Kaba, Batthyány u. 2.)
-
Humán szolgáltatók: Körzeti orvos, házi orvos: (4183 Kaba, Béke u. 1.) Védőnői szolgálat (4183 Kaba, Béke u. 1.) Fogászati, reumatológiai szakrendelés (4183 Kaba, Béke u. 1.) Gyógyszertár: Sanitas Gyógyszertár (4183 Kaba, Szabadság tér 15-17.) Bölcsőde: (4183 Kaba, Jókai u. 4.) Óvoda (4183 Kaba, Batthyány u. 4.) Iskola (4183 Kaba, Kossuth u. 2.) Az önkormányzat szűkös anyagi forrásait igénybe véve is jelentős fejlesztéseket
hajtott végre az elmúlt években az intézmények működésének megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosítására, azonban valamennyi intézmény további fejlesztésre szorul.
121
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.1.1.4. A városrész infrastrukturális jellemzői: A városközpont kommunális infrastruktúrával jól ellátott. Valamennyi utca gázhálózattal, szennyvízcsatorna hálózattal, közvilágítással és elektromos áramellátással rendelkezik. Mindenhol elérhető továbbá a vezetékes víz és biztosított a csapadékvíz elvezetése is. A városközpontban jellemző kétoldali járda, amely azonban felújítást igényel több helyen. Míg a városban az egy lakásra jutó lakosok száma 2,7 fő, addig a városközpontban 2,29 fő, tehát jelentős számban találhatók itt üzletek, valamint különböző intézmények amelyekben nem laknak. A zöldfelületek aránya alacsony, a zöldfelületek becsült aránya 2 %. A városrész területén telepszerű vagy szegregált lakóterület nem található. Az intézmények tekintetében – oktatási, egészségügyi, közszolgáltatatási, stb. – egyaránt a szegregációmentes környezet kialakítására törekszik a fenntartó, amely kedvezően hat a város társadalmi folyamatainak alakulására és a különböző társadalmi csoportok integrációjára.
4.1.2.Városközpont nevezetességei A városközpont központi helye a Szabadságtér. A téren található a 200 éves klasszicizáló városháza, amely meghatározó eleme a településképnek és a Polgármesteri Hivatalnak is helyet biztosít. Az épület udvarán az Önkéntes Tűzoltó Egyesület szertára kapott helyet. Az 1736-ban épült és többször átalakított református templom a település egyetlen védett műemléke, a városképet 32 m-es tornyával uralja. A téren kapott még helyet a Mácsai Sándor Művelődési Ház, az áruház és számos szobor, emlékmű. A település főterének megjelenését az elmúlt évek átépítései jelentősen javították, csobogó kút, térburkolat lett elhelyezve.
122
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kaba városközpontja Forrás: www.kaba.hu, saját szerkesztés A település főutcája a Rákóczi utca, számos kereskedelmi és vendéglátó egységnek ad helyet, de itt található a Posta, a Takarékszövetkezet irodája is. A környező utcák mindegyike helyet ad egy, vagy több közintézménynek, megjelenésük városias.
4.1.3. Társadalmi gazdasági helyzet A központ másodlagos lakófunkcióját mutatja, hogy csupán 385 fő körül van a lakosságszáma és csak 168 lakóingatlant tartanak nyilván. A városközpontban koncentrálódik a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek kétharmada, azonban a realizáló népesség a városközponton kívül lakik. A területen lakók a város többi részéhez képest mutatott magasabb státusza a városközpontban elhelyezkedő, magasabb komfortfokozatú ingatlanokat lakó helyi értelmiségiek felülreprezentáltságából adódik.
123
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város közintézményei közül csak az óvoda nem található itt, a város szolgáltató szektorából pedig a fürdő és két étterem vegyes és italboltok helyezkednek el a városközponton kívül, tehát 95%-ban itt helyezkednek el a kiskereskedelmi üzletek Más tekintetben minden egyéb demográfiai statisztikai összehasonlítás az alacsony elemszám miatt nem adhat reális eredményt. A városközpont a népesség 5, a lakóingatlanok 7 %-át tömöríti. Így a város másik 95%-ával érdemben nem összehasonlítható, társadalom statisztikai mutatószámok között több helyen csak 0,5% az eltérés. Jövőbeli plasztikus formálhatóságához nagyban hozzájárul a számos foghíj telek, melyek szétszórt megjelenésük miatt leginkább magas minőségű lakó és társasházak kialakítására lehetnek alkalmasak.
4.1.4. Környezeti helyzet, problémák A városközpont korábban, a város többi részéhez képest gazdálkodási funkcióknak is helyet adó telkekből állt, mára e funkciói elvesztek, és közösségi célokat szolgáló intézmények vették át helyüket. Az egykori telekszerkezet felbomlóban van, zöld területekben igen szegény. A városközpont, az utóbbi évek lendületes fejlesztő munkája mellett is még további rehabilitációra szorul, közművesítése teljes. A település szerkezeti egysége működését egyetlen környezeti tényező sem veszélyezteti olyan mértékben, hogy az valamely funkcióját ne tudná ellátni. A főutca intenzív forgalma jelentős környezeti terhelés forrása, a központ utcái igen szűkek, szabványos kétirányú forgalomra alig alkalmasak. A jelentős gépjárműforgalom kiszolgálására nem áll rendelkezésre kellő számú parkoló, mint az a város Parkolási Koncepciójából is egyértelműen megállapítható. Az utcák határolta tömbökben több foghíjtelek és funkcióját vesztett terület található, melyek új közösségi funkcióval való ellátására már megszülettek a tervek. A központ forgalmi helyzetét a határát képező utcák szélesítése, és új parkolóhelyek létesítése javíthatja.
124
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A központi városrész jelen állapotában is ellátja funkcióját, de modernizálása folytatandó, új funkciók befogadásával kevéssé terhelhető. A városi központ a főtértől és néhány épülettől eltekintve nem városias megjelenésű, a városkép megjelenésében is megújulásra szorul, egyes részei kifejezetten balesetveszélyesek, és leromlott, elhanyagolt állapotúak. 4.2. Városközponton kívüli belterület A városközponton kívüli belterületen a város lakosságának több mint 90%-a lakik, így állapota és jellemzői lényegében a teljes településre döntő mértékben kihatnak. 4.2.1.Városközponton kívüli belterület funkciói A város központját gyűrűként körül ölelő zóna zömében családi házakkal beépített. Az utcahálózat nem rendelkezik kiépített, összefüggő gyűjtőúthálózattal. Az utcák jelentős részben burkoltak, rendezettek. Forgalmukkal városból kivezető, a városközpont környéki, illetve a település külső határán futó utcák emelkednek ki, ez utóbbiak gyűjtőúti funkciókat látnak el. Az egykori családi gazdálkodásra alkalmas méretűre formálódott telekszerkezet, jórészt elvesztette háztáji állattartó-növénytermesztő funkcióját. Az állattartás igen visszaszorult, és koncentrálódott, a terület lakóhelyi funkciói erősödnek. A lakosságot ellátó kiskereskedelmi egységek és italboltok a zónában elszórtan helyezkednek el. Jelentősebb közösségi, és rekreációs térként a strandfürdő és a város északi peremén elhelyezkedő sporttelep rendelkezik. A városközponton kívüli belterület az alábbi funkciókat tölti be jelenleg a településen: 4.2.1.1 A városrész gazdasági adottságai A központi funkciókat betöltő belterületen koncentrálódnak a legfontosabb intézmények és szolgáltatások, a városközponton kívüli belterület nem tölt be központi
125
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája funkciót, többnyire lakófunkciót tölt be. Kaba városa két részre osztható, városközpontra és városközponton kívüli belterületre.
4.2.1.2. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Kaba teljes lakossága 6369 fővolt, a városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 5778 fő volt (a lakosság 90.7 %-a). A városi adatszolgáltatás alapján jelenleg a városközpontban élők számuk emelkedett.
Kaba egésze lakosságszám
6369
Városközponton belterület 5778
kívüli
www.ksh.hu A városrészben a KSH 2001-es adatai szerint a 0-14 éves korcsoport aránya a lakónépességen belül 20,6 százalék, a 15-59 év közötti korosztályé 60,7 százalék, míg az e fölötti életkorcsoport 18,7 százalékkal képviselteti magát.
Megállapítható, hogy a városközponton kívüli belterületen alacsonyabb a 0-14 évesek aránya, magasabb az 15-59 év közötti és a 60 év feletti lakosság részaránya, mint a város egészében. A városközponton kívüli belterületen azon lakosok aránya, amelyek legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 40,7 %, amely kevéssel több, mint a városi átlag. A felsőfokú végzettségűek aránya 5,1 %, amely szintén megközelíti a városi átlagot. Mindez összefüggésben van azzal, hogy a városközponton kívüli belterület többnyire lakófunkciót tölt be. A városközponton kívüli belterület foglalkoztatottsági adatai hasonlóak a város egészére vonatkozó foglalkoztatottsági adatokkal, erre utal a foglalkoztatottak aránya (42,1 %), valamint az a tény, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya hasonló a város egészéhez (míg a városi átlag 49,1 %, addig a városrészben 48,1 %).
126
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Foglalkoztatottak és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a településen és a városközponton kívüli belterületen Az aktív korúakon belül rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik a lakosság fele (54,9 %), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (29,8%) és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők hasonló arányt mutatnak a városi átlagoz. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a településen és a városközponton kívüli belterületen A városközponton kívüli belterületen az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (46,1%) hasonló a település egészéhez (44,9%), ugyanez igaz a gazdaságilag nem aktív népesség, a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek és azon aktív korúak (15-59 éves) arányára, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. Ezen adatok is azt támasztják alá, hogy a város központon kívüli belterület lakosságának adatai hasonlóak a város egészére. Kabán a 2001. évi adatok alapján a lakásállomány száma 2.353 db lakást tesz ki, míg a városközponton kívüli belterületen 2119 db lakás található, ez a kabai lakásállomány 33,27 %-át teszi ki. Lakásállomány alakulása
Alcsony konfort fokozatú, a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások, valamint az egyszobás lakások aránya összehasonlítása A városi átlaghoz képest a városközponton kívüli belterületen az egyszobás lakások aránya hasonló a városi átlaghoz 8,5 %. Emellett a városközponton kívüli belterületen a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások (30,8%) aránya magasabb a település egészéhez képest. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya viszont 0,3 %-kal magasabb a település egészéhez képest.
127
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4.2.2.3. A városrész infrastrukturális jellemzői A városközponton kívüli belterület kommunális infrastruktúrával ellátott. Valamennyi utca gázhálózattal, közvilágítással és elektromos áramellátással rendelkezik. Mindenhol elérhető továbbá a vezetékes víz és biztosított a csapadékvíz elvezetése is. A városközponton kívüli belterületen az utak aránya jóval kevesebb a városi átlagoz képeset, az állapotuk pedig igen rossz. A városközponton kívüli belterületeken a szennyvíz elvezetés a jelenleg folyamatban lévő projekt eredményeként valósul meg. A városközpontban az egy lakásra jutó lakosok száma 2,7 fő, amely megegyezik a városközponton kívüli belterületen lévő számmal 2,7 fő, tehát ez a tény is azt erősíti, hogy ez a terület lakófunkciót tölt be. A zöldfelületek aránya alacsony, a zöldfelületek becsült aránya 2 %. A város központon kívüli belterületen van telepszerű vagy szegregált lakóterület, amely elemzését az IVS külön fejezete tárgyalja.
4.2.2. A Városközponton kívüli belterület nevezetességei A városrész rendhagyó eleme a központ közvetlen közelében elhelyezkedő városi strand. Kiépülése még az 1930-as években megkezdődött, és jelenleg is fejlesztés alatt áll. Mint a város fő turisztikai attrakciója, nem csak idegenforgalmi jelentőségű, hanem a helyi lakosság rekreációs bázisa is egyben. Sajnálatos módon egyéb nevezetesség nem található ezen a városrészen.
4.2.3. Társadalmi-gazdasági helyzet A városrész társadalmi mutatói közel megegyeznek a város egészével, mivel a városrész a város lakosságának 95%-a. Ebből adódóan levonható az a következtetés, hogy ezen városrész mutatószámai döntően meghatározzák, determinálják a település egészének
128
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája mutatószámait. Ennek alapján a városi szintű helyzetelemzésben bemutatott mutatók jelentős része közvetlenül megfeleltethető jelen városrész mutatóinak is. A városrész a lakófunkciója mellett több helyi társas- és egyéni vállalkozónak ad helyet. A lakosságot ellátó 1-2 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerboltok és italboltok kivételével nincs kiskereskedelmi tevékenység ezen városrészben. A szolgáltató szektort egyegy mesterember műhelye, telephelye képviseli. A mezőgazdasági vállalkozások központjai külterületen találhatók, a városrészben csak bejelentett székhelyük, vagy kisebb telephelyeik találhatóak. Az őstermelők portáikon folyamatosan csökkenő számban foglalkoznak állattartással. Az inaktívak kivételével a lakosság napközben elhagyja a területet, és vagy a város központjába, vagy a város külső területein lévő oktatási intézménybe, vagy munkahelyeire távozik, jelentős részük más településre ingázik. Összességében megállapítható, hogy a városrész szinte kizárólag lakófunkciót tölt be, noha alkalmas lehetne arra, hogy egyéb funkciók is megjelenhessenek a városrészben, és akár a városközpont mellett, vagy ad absurdum helyett is megjelenítsen olyan funkciókat, amelyek eddig nem működtek a városrészben, vagy a város egészében.
4.2.4.Városrészi problémák A városrész megjelenésében még magán hordozza a korábbi időszakok nyomait, ifrastuktúrája hiányos, közösségi funkciókban rendkívül szegény. A terület lakosainak érdekében a jövőben minden utcában törekedi kell az összközművesítésre, fejleszteni kell az úthálózatot, és közösségi rekreációs tereket kell kialakítani. A még ma is működő családi gazdaságok okozta környezeti hatások és a környező mezőgazdasági tevékenységet nem végző lakosok közötti érdekellentéteket már rövid távon is csökkenteni kell a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében.
4.3. Külterület A város sajátos szerkezeti eleme a város ipari parkjának északi részén elhelyezkedő egykori cukorgyári lakótelep, melyben 203 fő lakik jelenleg a statisztikai adatok szerint.
129
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város szövetéhez közvetlenül nem kapcsolódó telep a cukorgyár munkásainak lakhatását elégítette ki építésekor. Kifejezetten munkásszállói funkcióra épült tömbje öregek otthonává alakult, míg a többi lakótömb nagyobb méretű lakásait helyi lakosok foglalták el. A belterület határától több mint 1 km-re elhelyezkedő, a városhoz több úton és kerékpárúton is kapcsolódó lakótömb parkos, városias megjelenésű, egyáltalán nem a hagyományos értelemben vett külterületi jegyeket magán hordozó települési egység. Speciális, a települési átlagnál jobb társadalmi-szociális helyzetű, ugyanakkor nem meghatározó méretű egység a város egész szerkezetére nézve, ezért önálló részletes ismertetése az IVS ezen fejezetében nem indokolt. Az IVS középtávú tervdokumentum és ezen egység középtávon nem szorul meghatározó átalakításra, így állapotára különösebb figyelmet a továbbiakban nem szentelünk. Szintén külterületi ingatlanok a város gazdasági létesítményei, különösen az ipari park, de esetük speciális az IVS módszertana szerint, ha nem kötődik hozzájuk szegregátum, akkor csak a gazdasági fejlesztési tervek vizsgálatánál esnek számításba, mint lehetséges helyszínek.
Kaba külterületén egykor száznál több tanya létezett, melyek mára teljesen eltűntek, lakottak csupán a vadász- és gátőrházak maradtak.
4.4.Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése Kaba városában szegregátumnak azokat a területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%, szegregációval veszélyeztetett a terület, ha ez az arány eléri a 40 %-ot, amennyiben lakóinak száma meghaladja az 51 főt.
130
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A KSH által, a 2001-es népszámlálási adatok alapján előállított és az önkormányzatnak megküldött térkép alapján három szegregátum azonosítható a városban, ahol legalább 50 fő vagy azt meghaladó érintett lakos él koncentráltan.
Szegregátumok Kabán Forrás: KSH A pink színnel jelölt tömbök közül legészakabbra fekvő a Hajnal u. - Ifjúság u. Baross u. - Báthory u. határolta tömb, az 1. számú szegregátum. A város Ny-i oldalán elhelyezkedő pink tömböt az Árpád fejedelem u. - József A. u. Mátyás király u. - Arany J. u. vonala keretezi, ez a 2. számú szegregátum. A város DNy-i negyede, a Belterületi határ - Batthyány u. - Dankó P. u. - Kazinczy u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Gyöngyvirág u. - Törpe u. - Fürdő u. körülfogta rész hagyományosan a romák lakta területe a 3. számú szegregátum. Az ábrán látható további három pink színű egység közül csak a délkeleti tekinthető valódi szegregátum-szerű tömbnek. A város D-i részén megjelölt szegregációval veszélyeztetett területek helyzete még jobb, mint a több három azonosított szegregátumé, de a terület jellemzően alacsony társadalmi státuszú családok lakóhelye, így a jövőben szintén figyelmet érdemel.
131
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A szegregátumok vonatkozásában megjegyezhető, hogy a 3. számú szegregátum alakult ki a településen először, és a kialakulása óta sajnálatos módon nem is igazán tudott kitörni a szegregátum minősítésből. 4.4.1. Statisztikai adatok elemzése a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján
4.4.1.1. Demográfiai mutatók a szegregátumban A 2001. évi népszámlálás adatai alapján az 1. szegregátum területén a lakónépesség száma 83 fő, a 2. számú területen 94 fő, a 3. számú területen 298 fő volt. A város összlakosságához képest az 1. és 2. szegregátum mérete olyan kicsi, hogy lakossága nem éri el a szegregátum azonosításához szüksége minimális szám kétszeresét, így az alacsony elemszám, roppant kérdésessé teszi a statisztikai összehasonlító elemzés relevanciáját. Korstruktúra szempontjából az 1. és a 3. egység tűnik ki magas, 24% feletti 14 év alatti lakosságaránnyal, míg a 3. egység alig 11%-os 60 év feletti lakosságszáma egészen szélsőséges a település egészére vetítve.
Mutató megnevezése Lakónépesség száma
1. szegregátum
2. szegregátum
3. szegregátum
83
94
298
27,7
19,2
27,2
55,4
58,5
61,1
16,9
22,3
11,7
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Kaba és a szegregátum demográfiai adatai Forrás: KSH
132
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 4.4.1.2. Iskolai végzettség szerinti megoszlás A szegregátumokban a városi átlaghoz képest már félszer annyi a csak 8 általánost végzett személyek aránya, míg a diplomásoké a városi átlag fele az első két szegregátumban. Kiemelendő adat, hogy a 3. számú szegregátumban egyáltalán nem él diplomás végzettségű személy. 4.4.1.3. Foglalkoztatottság a szegregátumban Az 1. és 2. szegregátum foglalkoztatási mutatói a vizsgált szempontok tekintetében erősen kilengenek, ezt az egységek alacsony elemszáma okozza, de a torzulásokkal együtt is szignifikánsan a városi átlagnál rosszabb képet mutat. A DNy-i szegregátum foglalkoztatási mutatói minden vizsgált tényező szerint messze rosszabbak a városi átlagnál.
Mutató megnevezése
Szegregáció 1.
Szegregáció 2.
Szegregáció 3.
54,1
69,6
70,9
71,4
28,9
50,0
50,9
51,1
42,7
29,2
27,0
26,7
48,5
54,2
68,6
58,9
Kaba összesen
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
133
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban
44,9
57,1
41,2
69,2
62,9
69,9
74,5
63,1
24,9
44,0
29,2
52,7
7,5
28,0
4,2
20,0
16,8
19,6
25,5
21,4
29,3
47,6
47,1
50,6
8,2
19,1
14,7
10,6
foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
Kaba és a szegregátumok foglalkoztatási és lakhatási mutatói Forrás: KSH
4.4.1.4. Lakáskörülmények a szegregátumban A lakások komfortfokozata szembetűnően alacsonyabb a városi átlagnál mindegyik szegregátumban. Míg átlagosan csak 30 % körüli a komfort nélküli házak aránya a városban, addig minden szegregátumban 50% feletti.
134
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az egyszobás lakások aránya egészen különleges. Az első két szegregátumban a városi átlag duplája körül mozog, míg a harmadikban az átlagnál alig 2%-al magasabb. Ennek okát a múltban lehet megtalálni. Az egykori szociálpolitikai alapú lakásépítési program eredménye mutatkozik meg ezen utóbbi, 3. szegregátum esetében, ugyanis az ezen a települési részen élők igénybe vették a szociálpolitikai kedvezmény nyújtotta lehetőségeket, és így jutottak lakáshoz ezeken a területeken. Ez a körülmény magának a szegregátumnak a kialakulásában is elemi erővel bírt, és mai döntően befolyásolja a szegregátum megítélését.
4.4.1.5.Gazdaság A 3. szegregátumban működik egy kereskedelmi egység (vegyesbolt), ezen kívül nincs más kereskedelmi egység és egyáltalán nem folyik sem mezőgazdasági, sem ipari, sem szolgáltató szektorba tartozó tevékenység egyetlen szegregátumban sem. A gazdasági inaktivitás a szegregátumban élők társadalmi életminőségével, alulképzettségével van közvetlen ok-okozati összefüggésben. Infrastruktúra Az 1. és 2. szegregátum infrastrukturális ellátottsága kielégítő, az utcái többnyire burkoltak, a telkek összközművesek. Az 1. szegregátum területén több utca is található, amely nem aszfaltozott és így rövid távon megoldásra vár. A 3. szegregátum területén jelentős hiányok vannak, amelyek pótlása rendkívüli nehézséget okoz a város számára. A D-i szegregátumban viszont jelentős eltérések mutatkoznak. Rendezettsége romatelepi viszonyokat idéz, bár közművesztettsége nem teljes, a meglévő közműveket sem használják a lakók szociális okokból. Általánosságban megjegyezhető, hogy a városi átlaghoz képest jelentős eltérések mutatkoznak a szegregátumok tekintetében a meglévő közműhálózatra történő rákötési hajlandóság vonatkozásában, hiszen ez a mutatószám a szegregátumok esetében szinte a fele a városi átlagnak. Mindez előtérbe helyezi azt, hogy a jelen IVS időpontjában induló szennyvíz beruházás eredményeként létrejövő hálózatra (amelynek eredményeként a településen 97 %-
135
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája os lesz a szennyvíz közmű lefedettség) való rácsatalkaozási hajlandóság növelése érdekében a településnek direkt és célzott intézkedéseket, akciókat kell megszerveznie.
4.4.1.6.Közösségi egyéb funkciók A lakóingatlanokon kívül csak néhány leromlott állapotú gazdasági épület található az ingatlanokon, közösségi térrel vagy közösségi funkciók ellátására alkalmas ingatlannal egyik szegregátum sem rendelkezik. Önkormányzati intézkedések a szegregátumokkal kapcsolatban A szegregátumok vonatkozásában az önkormányzat az elmúlt néhány évben az alábbiak szerinti tevékenységeket valósította meg: - folyamatosan indít be és folytat le sikeresen az önkormányzat közmunka programokat, amely közmunka programban foglalkoztatottak döntő hányada (a 2012. évi adatok alapján) 76 %-a valamely szegregátum, vagy szegregációval fenyegetet települési rész lakosa volt. Ezzel az önkormányzat biztosította a közmunka programban részt vevő lakosok (munkavállalók) számára, hogy munkavégzésért munkabárt kapjanak, és ezzel azon túlmenően, hogy családjaik számára megélhetési forrást biztosítottak, újra a társadalom hasznos tagjának érezhették magukat. - az önkormányzat úgy alakította ki az elmúlt néhány évben a fejlesztéspolitikáját, hogy a szegregátumok területét is igyekezett bevonni a különböző fejlesztések megvalósításába. Ennek köszönhetően a város teljes területén egészséges ivóvíz és szennyvíz hálózat fog kiépítésre kerülni az IVS készítésének időszakában keletkező, két nagyon jelentős volumenű KEOP pályázat által. A közmű hálózat fejlesztésével az önkormányzat a szegregátumok területén élők számára is ugyanolyan közmű ellátottságot fog tudni biztosítani, mint az a település bármely más részén elérhető. - az önkormányzat a szegregátumok úthálózatát igyekszik minden évben oly módon karbantartani, hogy legalább a közlekedés mindennapos feltételei biztosítottak legyenek.
136
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ennek alapján az elmúlt években is több alkalommal került sor a szegregátumok területén útfelújításra (kátyuzásra), járdafelújításra. - az önkormányzat az illetékes munkaügyi központtal együttműködve az utóbbi években több tucat, a szegregátumban élő lakos számára tette lehetővé a különböző képzéseken való részvételt. Megállapítható sajnos, hogy az önkormányzat, minden erőfeszítése ellenére nem tudott az elmúlt néhány évben olyan intézkedési csomagot megvalósítani a szegregátumok vonatkozásában, amellyel az abban élők életminőségét jelentősen, és közvetlenül javíthatta volna.
4.4.2. Összegzés
A 2001-es KSH adatok felvétele óta eltelt évtizedben az 1. számú szegregációt magában foglaló terület szegregálódása felgyorsult, egyre több alacsony társadalmi státuszú család költözik a helyi idősek által üresen hagyott alacsony komfortfokozatú házakba, amelyek rendszerint látványosan leromlanak a tulajdonos váltást követően. Félő, hogy rövidesen a roma kisebbség koncentrációja a szegregátum övezte utcákban megközelítheti azt a kritikus mértéket, amely után a korábbi többségi társadalom kiköltözése menekülésszerűen megindul a szlumosodó körzetből. A szegregáció újabb szintre léphet és expandálódhat, mely már nagyságrendekkel nagyobb befektetés árán számolható csak fel. A 3. számú szegregátum mutatói és mérete nem teszi lehetővé, hogy a város szerkezetébe hatékonyan integrálódjon. A telepszerűen megjelenő szegregátumot hosszú távon és csupán a lakosok mobilizálásával lehet felszámolni.
137
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.STRATÉGIA
5.1. Kaba város jövője és a hozzá vezető út Kaba gazdag történelmében mindig sikerült megtalálni a gazdagabb és sikeresebb jövő felé vezető utat. Ha áttekintjük a város intézményeit és megtekintjük köztereit, arra a megállapításra juthatunk, hogy a település korábban soha sem rendelkezett ilyen gazdag és impozáns közösségi terekkel. A jövőben e környezet élettel, tartalommal való megtöltése a cél. Modern gazdasági környezetben és teljes városi szintű infrastrukturális háttérrel való megtámogatása és kiteljesítése az elérendő cél. A munka végrehajtása közben nem elfeledkezve a múlt értékeiről és az emberi tényező központba helyezéséről. A XXI. század kihívásai Kabán:
A település népességének folyamatos csökkenése tapasztalható, a városkép javításával, a kisvárosi funkciók erősítésével és a lakófeltételek javításával kell elejét venni a további népességcsökkenésnek, vagy legalábbis lassítani kell azt.
A városban megjelenő szegregációs folyamatokat meg kell állítani, a már erősen szegregálódott területeket helyzetét javítani kell.
Bővíteni kell a rekreációs, szabadidős lehetőségeket, Kaba pillanatnyilag nem képes kihasználni a helyzeti és helyi energiáiból adódó turisztikai adottságaiban rejlő lehetőségeket.
A város mezőgazdaságra alapozott ipara még ma is meghatározó. Bár a közelmúltban elvesztette legnagyobb mezőgazdasági feldolgozó vállalatát, a cukorgyárat, a szektor nem vesztette el jelentőségét. Számos ma is termelő kisebb cég jelentős gazdasági hátteret biztosít Kabának. A növénytermesztés és az állattartás keretében termelődő élelmiszer alapanyagok feldolgozására a jövőben még újabb cégek települhetnek meg Kabán és a termelést segítő kiszolgáló tevékenységek is dinamikusan bővülhetnek a jövőben.
Szükség van a lakosság képzettségi szintjének növelésére (szakismeretek, nyelvtudás), ez ugyanis a versenyképesség növekedésének alapját képezi a XXI. században.
138
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A település hálózati szerepköre nem kitüntetett, ugyan akkor a közvetlen környezetében példamutató szervező és integráló munkát végez (szennyvíz kezelés, szociális ellátás, oktatás), így a jövőben is megmaradhat elismertsége, fejlődhet városi szerepköre.
A város környezeti állapota ma nem minden szempontból kielégítő, de a problémák közeli megoldásával és az eddig kihasználatlan erőforrások bekapcsolásával a város életébe a település fenntartható fejlődési pályán maradhat, javíthatja lakói életszínvonalát. Cél tehát a helyi természeti, társadalmi és gazdasági adottságokra építve diverzifikált,
versenyképes és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megteremtése, ez alapján Kaba jövőképe: „Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása.”
5.2. Az újabb sikerekhez vezető lépések
5.2.1. Átfogó célok A város kedvezőtlen gazdasági és finanszírozási helyzetben is meg kívánja tartani pénzügyi egyensúlyát. A kritikus helyzetekben történő helytállás és felelősségtudat mentén, a jövőben is a lehető legtöbb és legjobb fejlesztés megvalósítása a cél. A város műszaki infrastrukturális hátterét kiteljesítve mérsékelhetők a környezeti, közlekedési problémák. Az ezzel párhuzamos humán fejlesztések pedig a gazdaság dinamizálásában játszhatnak szerepet. Megfelelő prioritási sorrend és forrás felhasználás esetén a város ciklikus megújulása és fejlődése biztosított a jövőben is. Legfontosabb teendők a közeljövőben:
-
A település környezeti állapotának fejlesztése
-
Városi infrastruktúra kiteljesítése
139
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
A társadalmi problémák kezelése
-
A gazdasági szereplők számának, és teljesítményének növekedését biztosító feltételek megteremtése.
-
Megfelelő életkörülményeket biztosító városi intézmény rendszer, és helyi közösség felépítése. A stratégiai program átfogó célja, hogy – a megjelölt stratégiai fejlesztések és
feladatokhoz igazodóan – Kaba város településszerkezetének, területhasználatának, települési természeti és épített öröksége védelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészeti beavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Kaba város a jelenleginél komfortosabb, egészségesebb, esztétikusabb és szebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, turisztikai vonzereje, népességmegtartó ereje, valamint mind a működése, mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közben a fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson, a táji, természeti adottságok ne sérüljenek. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával és a környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város vezetése a múltban és a jövőben is szem előtt tartja az átgondolt, lefektetett, koncepcionális
alapokon
nyugvó
fejlesztői
munkát.
Ezt
bizonyítja
Kaba
Város
Településfejlesztési Koncepciójának 2003-as megalkotása és folyamatos fejlesztése, aktualizálása, a város Környezetvédelmi Programjának 2010-es megszületése, valamint a ciklikusan megújuló Gazdasági Programok rendszere. A gazdasági kibontakozást sokoldalú együttműködési program alapozhatja meg, mely egyben szolgálja a működő tőke városba való vonzását és az égető szociális gondok oldását. A gyengeségek felszámolásában és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésében a közszférára hárul a városkép megújítása, a város image-nek újrapozícionálása, az építészeti
140
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája műemlékek, illetve közösségi funkciót betöltő épületek felújítása, korszerűsítése, a városi forgalom újragondolása és szabályozása. A közszféra fő feladata továbbá a szegregációk kialakulását okozó kedvezőtlen folyamatok megállítása, és megfordítása infrastrukturális fejlesztésekkel, illetve humán erőforrás téren célorientált oktatási programok indításával. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a város ipari parkjának fejlesztése, funkcionális bővítése. A város különböző problémákkal és lehetőségekkel bíró egységei között a fejlesztések során prioritási sorrend felállítása szükséges. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrások mellett először a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró fejlesztéseket kell megvalósítani. Majd ügyelve a fejlesztések folyamatos pénzügyi megalapozottságára, a további területekre is kellő figyelmet kell fordítani. Kabán ezt a város ipari parkjának benépesülésén keresztül, a város fejlődő gazdasági pályára állítása jelentheti.
141
ÁTFOGÓ CÉL:
„Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása.” STRATÉGIAI CÉLOK ÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK
TEMATIKUS CÉLOK:
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
Gazdasági erőforrások újraélesztése
Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év
Természeti erőforrások kiaknázása és védelme
Humán erőforrások fejlesztése és megóvása
A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése
Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. Városközpont további korszerűsítése 2. Gyűjtőúthálózat kiépítése 3. Szennyvíz program befejezése 4. Belterületi vízrendezés befejezése 5. Út, járda, kerékpárút építése 6. Intézmények rekonstrukciója 7. Játszótér fejlesztések 8. Lakókörnyezeti minőség javítása 9. Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése 10. Közösségi közlekedés javítása 11. Közbiztonság javító programok 12. Helyi egészségügyi ellátás szélesítése
1. Gyógyfürdőre idegenforgalom dinamizálása
épülő
2. Termőterültek használata
2. Szennyező mérséklése
források
2. Informatikai oktató programok
teljes
3. Idegennyelvismereti programok
4. Helyben fellelhető energiahordozók használata
4. Munkaprogra mok folytatása, bővítése
5. Települési zöld területek növelése
5. Egészségügyi szűrőprogramok
3. Szeméttelep rekultivációja vonzó
4. Ipari parki benépesítése
6. Gazdasági zavaró mérséklése
1. Oktatási programok (szakmai)
optimális
3. Vállalkozásokat programok
5. Mezőgazdasági feldolgozó erősítése
1. Komplex termálvíz hasznosítás
szektor területek hatásainak
6. Természeti értékeke körültekintő védelme
143
1. Járási, kistérségi, megyei intézményi kapcsolatok 2. Egyedi települési arculat kialakítása 3. Civil egyesületi kapcsolatok növelése 4. Térségi együttműködés a környezetvédelembe n 5. Sportegyesül etek támogatása 6. Helyi civilek segítése 7. Helyi kulturális kezdeményezések folytatása 8. Aktív városmarketing kialakítása 9. Városi médiafelület növelése
5.2.2. Tematikus célok Kaba településfejlesztési feladatainak és missziójának teljesítésében öt fő fejlesztési cél elérése szükséges az IVS időszakában:
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése Gazdasági erőforrások újraélesztése Természeti erőforrások kiaknázása és védelme Humán erőforrások fejlesztése és megóvása A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése
5.2.2.1. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése A kulturális örökség megőrzése, a teremtett emberi, társadalmi értékek gondozása minden önkormányzat feladata, ezért a város vonzerejét, települési arculatát, karakterét javító fejlesztéseknek a város önkormányzata prioritást ad, ezzel együtt kell folytatni a városközpont korszerűsítését, kialakítani a gyűjtőutak hálózatát. A város jelenleg is tesz erőfeszítéseket a városszépítés terén. A város számos helyére helyeznek ki utcai bútorokat, padokat, számos virágágyás lett kialakítva a város arra alkalmas közterületein, évenként történik fásítás. Az ünnepi időszakban díszkivilágítás kerül elhelyezése a város főutcáján. A település törekszik az egységes utcakép kialakítására, új, egységes utcatáblák elhelyezésével, a központban információs táblák kihelyezésével járul hozzá a város a tájékozódás megkönnyítéséhez. A közterek és parkok, önkormányzati intézmények, iskolák korszerűsítése folyamatos szükségszerűség azok funkcióinak maradéktalan betöltése érdekében. Előrehaladott állapotban van a város szennyvíz programja és az ivóvízminőség javító program is hamarosan megvalósulhat a településen., amelyek rendkívüli prioritást hordoznak a település életében.
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városias jellegét egy településnek erősen meghatározza a közösségi tereinek az állapota, így erre is kellő figyelmet kell fordítani. A városban helyi járatok csak iskolabuszként működnek, de a városon keresztülhaladó helyközi buszközlekedés megállóinak kiépítésével erősíteni lehet helyi közlekedést segítő funkcióját is. A város lakosságának közérzetét nagyban befolyásolja a közbiztonság helyzete. Bár ezen a téren kedvező a helyzet, a közterületek felújítása, a közvilágítás korszerűsítése a közbiztonság fokozását segíti. A város közbiztonsági helyzete és a polgárok közbiztonságérzete nem mindig esik egybe, így a helyi polgárőr egyesületet is kiemelten kell segíteni. A közbiztonság javításához ma már modern technikai eszközök (pl.: kamerarendszerek) állnak rendelkezésre. Másik figyelemre méltó közérzet-befolyásoló tényező a belvízelvezetés problémájának megoldása, amely mind az utak, mind az épületek állagára kedvezőtlen hatással van, és jelentős többletkiadásokra kényszeríti mind a közszférát, mind a lakosságot az okozott károk helyreállítása következtében. Ennek a problémának a megoldása szintén kiemelkedő cél. A helyiek egészségi ügyi ellátását nagyban segíti, ha minél több szakellátáshoz jutnak hozzá helyben, és rendszeres szűrővizsgálatokon is könnyen részt vehetnek. A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója Játszótér-fejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása
145
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok Helyi egészségügyi ellátás szélesítése
5.2.2.2. Gazdasági erőforrások újraélesztése A város jelenleg az elmúlt időszak helyi és a mezőgazdaságot általában sújtó problémai miatt messze a potenciális lehetőségei alatt teljesít. A település gazdasági szerkezetében a termál turizmus felfuttatása szerencsés profilszélesítő elem lehet, kitörési pont, mely önmagában nem képes jövőképet adni a településnek, de a jövőben a szolgáltató szektornak meghatározó részévé nőheti ki magát. A gazdasági tevékenységek alapjaként a kiváló minőségű termőföldeket és az azon termelhető kitűnő minőségű mezőgazdasági terményeket, azaz élelmiszer-ipari alapanyagokat kell tekinteni. A termékek helyi feldolgozási arányának növelése számos üzem létrehozását eredményezheti, jelentős számú új munkahelyet teremthet. A fejlesztésekhez a város aktív települési vállalkozás élénkítő programok műkötetésével, a helyi lehetőségek befektetőkhöz történő eljuttatásával járulhat hozzá, a helyi vállalkozás-élénkítés számos, más településen is kipróbált eszközével. Gazdasági erőforrások újraélesztését elősegítő programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése
146
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.2.2.3. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme A város helyi természeti értékekben és természeti erőforrásokban igen gazdag, bár korábban e területen meglévő lehetőségeit nem kellő hatékonysággal használta ki. Először is a környezetet szennyező, károsító folyamatokat kell a lehető legalacsonyabb szintre szorítani, és a jelentősebb, pontszerű szennyező forrásokat megszüntetni. Azonban már ezzel párhuzamosan is megkezdődhetnek a helyi, alternatív és megújuló energiaforrások kiaknázására épülő projektelemek. Ennek tengelyében a város központjában megjelenő termálvíz és földgáz komplex energetikai hasznosítása állhat, kiegészülve városi bio- és megújuló energia programokkal. Továbbá nem feledkezhetünk meg a város közigazgatási területén elhelyezkedő, több ezer hektárnyi, jelentős természetvédelmi értékkel bíró NATURA2000 területről sem, amely a város jelentős ökológiai kincse és tartaléka. Az alacsony termőhelyi mutatókkal bíró, ugyanakkor nem is védett területek, a jövőben jelentős méretű energia növény ültetvényeknek adhatnak helyet, amelyek a helyi energetikai célok szolgálatában kerülhetnek felhasználásra, csökkentve a város fosszilis energiafelhasználási arányát. Természeti erőforrások kiaknázása és védelmét segítő programok Komplex termálvíz hasznosítás Szennyező források mérséklése Szeméttelep teljes rekultivációja Helyben fellelhető energiahordozók használata Települési zöld területek növelése Természeti értékek körültekintő védelme
5.2.2.4. Humán erőforrások fejlesztése és megóvása A város humánerőforrás helyzetének javítása két fő prioritás mellett kell, hogy megvalósuljon. Egyrészt a képzettségi szint és az ismeretek bővítésére, a napi munka
147
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája kultúrájának megismertetésére, majd ezen túl a város képzett szakembereinek helyben tartására, az egészségi állapotuk aktív és aktív koron túli megőrzésére van szükség. A város oktatási intézményei helyet adhatnak a helyi tanfolyamoknak, míg a közeli városok szakképző intézetei a szakmai oktatás helyszíneiként szolgálhatnak ahhoz, hogy a város aktív korú lakosságának képzettségi szintjében minőségi javulás következzen be. A képzésekhez munkaprogramoknak is kell kapcsolódniuk, hogy a munkapiacról korábban kiesett, vagy oda korábban nem is integrálódott személyek friss munkatapasztalatokat szerezzenek. A városnak kapcsolódnia kell a diplomásoknak, magasabban képzett szakembereknek munkahelyet biztosító programokhoz, az ilyen fiatalok minél nagyobb arányú helyben tartása érdekében. Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő programok Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok 5.2.2.5. A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése Kaba várhatóan a jövőben sem fog nagyobb térségi vezető szerephez jutni. Ugyanakkor a környező kisebb településekkel folytatott példamutató együttműködése mindenképpen folytatandó. Törekedni kell az érdekérvényesítésre és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való minél teljesebb ellátására (pl.: kihelyezett kormányablak helyben). A városnak hangsúlyozni kell sajátosságait, a környező településektől őt megkülönböztető, jobb adottságait. Az üzenetek szélesebb közönséghez való eljuttatásának ideális fóruma a helyi programok, rendezvények rendszere.
148
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A helyben meglévő hiányosságokat és korlátozott erőforrásokat összefogással ki lehet egészíteni. A város lakóinak szabadidős és sport tevékenységek rendezésére minél nagyobb számú és minél több funkcióval bíró helyszíneket kell felajánlani, gondolva itt multifunkciós közösségi terekre, sportlétesítményekre. A város helyi civil kezdeményezéseihez az önkormányzat koordinátori és az infrastrukturális feltételek biztosításán keresztül adhat segítséget. Jó példa erre a Kabai Nyári Színház évtizedes működési módja. A XXI. században különösen fontos, hogy a lehető legtöbb és legjobb információ, hír jusson el Kabáról a gazdaság irányítóihoz, vagy csak az egyszerű potenciális turistákhoz, ennek megvalósításához aktív városmarketingre van szükség, és város lakóihoz is a lehető legtöbb és legérthetőbb információt kell eljuttatni választott vezetőik munkájáról. A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítését célzó programok Járási, kistérségi és megyei intézményi kapcsolatok Egyedi települési arculat kialakítása Civil egyesületi kapcsolatok növelése Térségi együttműködés a környezet védelemben Térségi együttműködés a szociális ellátás területén Sportegyesületek támogatása Helyi civilek segítése Helyi kulturális kezdeményezések folytatása Aktív városmarketing kialakítása A városi médiafelület növelése A fejlesztési célok számszerűsítése a 2020-ben elérendő állapot tükrében
CÉLOK
INDIKÁTOR
VÁLTOZÁS
MÉRTÉKEGYSÉG
ELVÁRT TENDENCIA
149
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Átfogó cél:
Foglalkoztatási ráta
5
%
növekvő
Versenyképes vidéki központ
Munkanélküliségi ráta
5
%
csökkenő
SZJA növekedés
4
reálértékű SZJA (1000 Ft/fő) változás %
növekvő
1. Tematikus cél:
Kerékpárút hálózat hossza
5
km
növekvő
Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
Parkolóhelyek száma
30
db
növekvő
Közműolló
8
%
csökkenő
Zöldfelületek nagysága
5.000
m2
növekvő
2. Tematikus cél:
Vendégéjszakák száma/év
100
%
növekvő
Gazdasági erőforrások újraélesztése
Új vállalkozások száma
15
db
növekvő
Ipari park kihasználtsága
50
%
növekvő
Megújuló energiaforrások használata
120
kWh/év
Növekvő
3. Tematikus cél: Természeti erőforrások kiaknázása és védelme
4. Tematikus cél:
Termálvíz hasznosítás Védett területek állapota a közigazgatási területen Roncsolt, rekultivációra szoruló területek kiterjedése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül
Növekvő
Javuló
Csökkenő
10
%
Csökkenő
150
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Humán erőforrások fejlesztése és megóvása
Egyéni vállalkozók száma
15
db
Növekvő
5. Tematikus cél:
Közösségfejlesztő programba bevont lakosok száma
400
lakás
Növekvő
A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése
Legalább kistérségi szintű rendezvények száma
4
db/év
Növekvő
Kulturális rendezvények látogatottsága
20000
fő
Növekvő
5.2.3. A városrészek kitűzött céljai Az egymástól lényegesen különböző adottságú városrészekre a városi célrendszer nem ugyanúgy vonatkozik, de vannak célok, melyek minden városrész esetében érvényesek. A városfejlesztési projektek megvalósításánál törekedni kell arra, hogy a városi funkciók ne keveredjenek, a kifejezetten városközponti funkció ne kerülhessen a városközponton kívüli területre, ugyanakkor a szűk funkcionális-spektrumú, periférikus, esetleg szegregált egységek se maradjanak fejlett infrastruktúra és közösségi funkciók nélkül.
5.2.3.1.Városközpont A település városközpontja a település legfőbb reprezentációs arca. A településkép megjelenése, és a települési jó komfortérzet megteremtése nagyban múlik a városközpont kialakításán és használhatóságán. Az ott elhelyezkedő közfunkciók, építészeti emlékek és zöldfelületek révén a lakosság és az idegenforgalom számára is hangsúlyos szerepet képvisel, a településről alkotott vélemény fontos meghatározója, fokozott használatú és látogatottságú településrész. Megjelenésének, használhatóságának javítása, a zavaró hatások mérséklése
151
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ezért fokozottan szükséges feladat. A város imázsa elsősorban a városközponti területek fejlesztésével javítható. A városközpontban a közösségi, találkozási terek kialakítása, zöldterületek bővítése, aktív használata, a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális fejlesztések megvalósulása segíti az imázs javítását. Tervezett fejlesztések -
Városközpont további korszerűsítése Kabán a hajdúvárosi múltból és morfológiai megjelenésből adódna egy kissé elnyúlt, belvárosinak is nevezhető morfológiai rész, mára ez a településszerkezeti egység több szempontból elavulttá vált. A város központjában az utak jelenleg túl szűkek, a jelentkező forgalom biztonságos levezetéséhez az utak szélesítésére, új parkolóhelyek kialakítására van szükség. A rendszer áteresztőképességét egy városközpont körüli gyűjtő kiskörút növelné optimális szintre. A változó társadalmi szokások azt eredményezik, hogy a korábban még elégségesnek tűnő közösségi terek vészesen szűkösnek bizonyulnak. A városközpont gyalogos és kerékpáros forgalmának levezetését új sétányok nyitásával, a parkok bővítésével kell megoldani.
-
Intézmények rekonstrukciója Az elmúlt években számos intézmény újult meg és bővült ki, de az intézmények állapota ma is indokolja a korszerűsítést. A fejlesztéseknek kapacitásbővítésen túl az energiahatékonyságra és a megújuló energiák használatára kell koncentrálni.
-
A településkép javítása
152
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város megjelenését alapvetően meghatározza központi épületeinek karaktere. Kabán a református templom és a Városháza az a két épület, amely alapvetően karaktert ad a városközpontnak. A két fő épületen kívül több, helyi szinten jelentős, értékes épület található a város műemlékvédelmi zónáján belül és kívül, melyek megőrzése és felújítása szintén feladat. A város közintézményeinek döntő része 1960-1980-as években szocreál stílusúban épült, nem megkerülhetők, de megjelenésük sokban javítható, modern elemeivé válhatnak a városközpontnak.
-
Komplex termálvíz hasznosítás A város központjának szomszédságában elhelyezkedő termálfürdő kútjának földgázhozamát,
és
a
termálvíz
hulladék
hőhasznosítását
a
városközpont
intézményeinek energiaellátására kell alkalmazni.
-
Oktatási programok A város humán-erőforrás fejlesztésének helyszíneit a város központi területén elhelyezkedő oktatási intézményeknek kell biztosítaniuk, ahol egyrészt ezekhez a programokhoz helyet kell kialakítani, másrészt magát az oktatási programot is le kell bonyolítani.
-
Szennyvíz program befejezése A városi szennyvízcsatorna-hálózata pillanatnyilag még nem teljes és a keletkező szennyvíz kezelési rendszere is most van építés alatt. A rendszer mihamarabbi teljessé válása után a házak minél nagyobb számú rendszerre kötése kell, hogy következzen.
153
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.2.3.2. Városközponton kívüli területek Kabán a városközponton kívüli terület fő funkciója a város polgárainak lakóhelyet biztosítani, a város bizonyos, központba nem helyezhető gazdasági - társadalmi funkcióinak ellátása. Kabán a családi gazdaságok számára is helyet kell biztosítani, több vállalkozás működik szétszórtan a város külső területein. Egy modern kisvárosban a városközponton kívüli területnek rekreációs és közösségi funkciót is kell tudnia biztosítani a mindenkor felmerülő és folyamatosan bővülő társadalmi igényeket leképezve. A város központjához is közel helyezkedik el a város strandfürdője, mely a jövőben még tovább bővülve és fejődve képezheti a helyi idegenforgalom motorját. A város gazdasági helyzete és társadalmi összetétele sajnos alapját képezi a szegregátumok kialakulásának, ilyen egységből Kaba külső területein három található, melyek megszüntetése elsődleges cél kell, hogy legyen. Tervezett fejlesztések -
Gyűjtőút hálózat kiépítése A város egykori, hagyományos XIX. századi beépítésének határa mentén kialakult egy városi körgyűrű, amelybe befogazódva a városból kivezető utakkal a helyi gyűjtőút-hálózat alapját kapjuk, mely egyrészt már el is látja ezt a funkciót, de a jövőben célzott fejlesztésre van szükség a rendszer valódi kialakításához, és a rendszer fejlesztéséhez.
-
Belterületi vízrendezés A város XX. századi fejlődése során rendszerint beépítésre kerültek korábban vizenyős voltuk miatt szabadon hagyott területek. A városi vízvezeték-rendszer gyors
154
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája fejlődése a közműolló gyors szétnyílását okozta és a város alatti talajvízszint gyors emelkedését. Az így előállt rendezetlen helyzet a szélsőséges időjárási eseményekkel párosulva súlyos problémákat idézhet elő. A városban ma már a vízrendezés eléggé előrehaladott, jelentős beruházások valósultak meg a közelmúltban. A még fennálló problémák gyors tervszerű megoldása szükséges.
-
Játszótérfejlesztések A város gyermek- és fiatalkorú lakosságának szüksége van közösségi terekre, a homokozótól a gördeszka parkig. A város fejlesztése során az arra alkalmas területeken figyelmet kell fordítani a játszótérépítésekre is. A játszóterek nem csak a gyerekek, hanem szüleik és a kamasz fiatalok számára is fontos közösségi funkciókkal bírnak.
-
Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása A város gyógyfürdője immár 80 éves múltra tekint vissza, és pár éve XXI. századi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesztették. Mai állapotában is fontos intézménye a városnak, a környező településekről is rendszeresen nagy számban látogatják. A minősített gyógyvize és környező városok fürdőkultúrája megmutatja, ha kellő mértékben és átgondoltsággal fejlesztenek egy gyógyfürdőt, akkor az kamatoztatni tudja a befektetést. A haszonvétel kevésbé realizálódik jegybevétel formájában, inkább a település idegenforgalmára és vendéglátó ipari szektorára gyakorolt pozitív hatásként realizálódik. A kabai gyógyfürdő esetén ez a hatás remélhetően csak fokozódik a jövőben a további fejlesztések hatására, melyet a sport célú és gyógyászati használat is csak még tovább fokozhat.
-
Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése
155
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kisváros hagyományos közösségi tere a művelődési ház mellett a városi sportpálya. Alapvető funkciója a futballpálya befogadása, mely mellett számos más sportágnak is helyet tud biztosítani. A fiatalok hagyományos találkozóhelye, amely, ha megfelelő épületekkel van kibővítve, az egész év során szolgálhat közösségi térként valamennyi korosztály számára. A város külső területén indokolt még létrehozni speciális funkciójú közösségi teret a város roma kissebsége számára, amelyben szabadon élhetik meg kultúrájukat, hagyományaikat, erősíthetik közösségüket. -
Közbiztonság javító programok A város közbiztonsági szempontból nem tartozik az ország legrosszabb térségei közé, ennek ellenére a kisebb, főleg vagyon ellenes bűncselekmények igen nagy számban fordulnak elő. A város rendőrőrsén szolgáló rendőrök állományát hatékonyan segíti egy jól működő polgárőr szervezet. Egy ilyen szervezetnek viszont a kellő hatékonyságú működéshez tárgyi feltételekre is szüksége van. Ilyen például egy gépjármű vagy a polgárőr munka központjául szolgáló helyiség, iroda, lehetőleg a polgárőrök által leginkább megfigyelt területek közelében. A város polgárait a modern technika eszközeivel, térfigyelő kamerahálózattal is hatékonyan lehet védeni. A zárt rendszerű kamerahálózat készítette felvételek az esetleg jogsértő cselekedetek körülményeiről, elkövetőiről szerezhetnek képi információt, ami a későbbi rendőri felderítőmunka alapja lehet. Továbbá jelentős elrettentő erővel is bír a kamerák feltétele, amely így pszichikailag is hat az esetleges bűnelkövetőkre.
5.2.3.3. Külterületek A város mezőgazdasági-ipari jelegéből adódóan nem feledkezhetünk meg a külterületeken helyet foglaló, a város életét alapvetően meghatározó létesítményekről. A számos mezőgazdasági telephely és üzem közül kiemelkedik a város ipari parkja a volt
156
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája cukorgyár területén, mely nem a csak a város múltjának, de gazdasági jövőjének is színtere lehet. Ezen területek fejlesztése is hangsúlyt kell, hogy kapjon a fejlesztések tervezésénél. Tervezett fejlesztések
-
Termőterületek optimális használata A város külterületének termőföldjeit, mint a város múltjának alapját a jövőben is a legnagyobb helyi haszonvétel mellett kell művelni. Ennek egyik módja a helyi családi gazdálkodók minél nagyobb földterülethez juttatása, másik módja pedig a területeken olyan kultúrák beállítása, mely a helyi feldolgozóipar alapanyagaként szolgálhat.
-
Vállalkozásokat vonzó programok; Az ipari park benépesítése; Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése E három fejlesztési célt egy organikus egységként érdemes kezelni. A város hosszú távú gazdasági egyensúlyát új termelőüzemek megjelenése garantálhatja a rendelkezésre álló ipari park területén, amely a helyi adottságokhoz alkalmazkodva a helyi termények feldolgozását végzi.
5.3. Akcióterületek kijelölése Kaba
funkcióbővítő
és
szociális
városfejlesztési
programjai
keretében
a
városközpontban, illetve a városközponton kívüli belterületen kíván akcióprogramokat megvalósítani a 2007-2013, és 2014-2020. közötti tervezési időszakban. A város középtávon meghatározott céljainak elérését elsősorban e területek fejlesztése szolgálja. A külterületi fejlesztések Kaba esetében kevéssé illeszkednek funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs programok akcióterületeibe.
157
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az akcióterületek kialakításánál figyelembe vettük, hogy az akcióterületnek teljesítenie kell alapvető kritériumokat:
a városfejlesztési stratégiájában meghatározott problémára megoldást adjon,
az akcióterületeken megvalósítandó hiánypótló fejlesztések érdemi változást hozzanak a város egésze vagy a városrész szempontjából,
az akcióterületek a komplex és koncentrált beavatkozások színterei,
a fejlesztések minőségi javulást eredményeznek,
a tervezett fejlesztések reálisan megvalósíthatóak az adott idő és forráskeret figyelembe vételével,
az akcióterületi fejlesztésnek gazdaságélénkítő hatása is legyen,
érvényesüljön a magánbefektetők és a közszféra fejlesztési forrásainak egymást kiegészítő jellege az akcióterületi cél megvalósulása érdekében,
hatékony beavatkozás lehetősége a lakókörnyezet fizikai leromlásának megállítása és a társadalmi problémák kezelésére,
a megvalósuló fejlesztések eredménye hatással van az akcióterülethez kapcsolódó területekre is, Az akcióterületek lehatárolásánál további elvárás volt, hogy minden településrészben
kijelölésre kerüljön legalább egy akcióterület, és az akcióterületek lehetőleg ne lépjék át a városrészek határait, amennyiben ez nem szükséges mindenképpen. A lehatárolás eredményeképpen három akcióterületet határoztunk meg, amelyeken az önkormányzat középtávon fejlesztéseket kíván megvalósítani. Kaba belterületén lehatárolt városrészek különböző célrendszere mentén más-más fejlesztési feladatok adódnak. Míg a városközpontban elsősorban a központi, közszolgáltatási, közigazgatási és közösségi funkció erősítése a cél, addig más városrészek esetében a szegregáció oldása, és a lakókörnyezet fejlesztése jelenik meg prioritásként.
158
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Jelmagyarázat piros keret: városközpont, azon kívül városközponton kívüli belterület 1, 2, 3 pink pontozott területek: szegregátum I, II:szociális város rehabilitáció akcióterületei Kaba akcióterületei Forrás: www.kaba.hu, szerkesztve
159
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.3.1. A városközpont kvázi akcióterülete A városközpont területe nem lehet az IVS tematikája szerint ideális funkcióbővítő város rehabilitáció alanya, már csak alacsony lakosságszáma miatt sem, de jelen tanulmányunkban mégis felvázolunk egy ilyen típusú fejlesztési programot, hogy ezzel biztosítsuk az IVS alapvető szempontjának, a komplexitásnak a teljesülését. Kaba városközpontként meghatározott településrésze egységes, funkcionálisan egyveretű terület, mely a település közigazgatási, kereskedelmi, oktatási, szociális ellátással kapcsolatos funkcióinak ad helyet. Mivel a városközpontot szerkezete és intézményi ellátottságának homogenitása miatt nem célszerű több akcióterületre bontani, az IVS a városközpontban esedékes középtávú fejlesztésekhez a városrész területével megegyező akcióterületet határoz meg, mely terület fejlesztése fontos a város további fejlődése szempontjából. Az akcióterület lehatárolása: Baross G. u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Rákóczi F. u. - Rózsa u. - Petőfi u. Vörösmarty u. - Bethlen u.
ábra Kaba városközpontja Forrás: www.kaba.hu, szerkesztve
160
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Beavatkozások Városközpont I. ütem A városközpont fejlesztése például az ÉAOP-5.1.1/D „Funkcióbővítő települési fejlesztések” pályázathoz hasonló konstrukciók segítségével valósulhat meg. A projekt eléri, hogy a központ közlekedési csomópontjai, közterei mellett közintézményeinek egy része, valamint gazdasági szolgáltatók épületei újulhatnak meg a parkoló építések mellett. A projekt elemei röviden: - A belváros körüli gyűjtőút-hálózat megépítése, a szűk keresztmetszetű utcák kiszélesítésével, kerékpárút építéssel, új kapcsolódó parkolóhelyek kialakításával, a forgalmi rend újraszervezése mellett. - A városközpont köztereinek megújítása a belváros minél nagyobb területére történő kiterjesztése. A területrendezési tervben lefektetett új sétány kialakítása, a parkok bővítése. - A közintézmények energetikai korszerűsítése a megújuló és helyi alternatív energiahordozók alkalmazásával. - A közintézmények rekonstrukciójának folytatása, funkcionális bővítésük, az eszközállományuk bővítése. Városközpont II. ütem A jövőben a városközpont jelenlegi problémáinak megoldása után a város akkori anyagi helyzete és a pályázati lehetőségek átalakulása mellett a következő projektek válhatnak megvalósíthatóvá:
-
az iskola tornatermének sportcsarnoki funkciók ellátására való bővítése
-
fedett uszoda építése az oktatási intézményekben
-
a piaccsarnok építése
-
szabadtéri színpad létrehozása, és a művelődési ház bővítése
161
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
a Városi Tűzoltóság létrehozása
5.3.2. Városközponton kívüli akcióterületek A városközponton kívüli területeken két akcióterület kialakítása vált indokolttá. A fejlesztési szükségletek és lehetőségek mérlegelésénél a fejlesztések leghatékonyabb végrehajtását szem előtt tartva a város ezen része csupán két akcióterület kijelölését tette lehetővé.
5.3.2.1. Az I. számú É-i akcióterület Az akcióterület lehatárolása: Hajnal u. - Rákóczi u. - Baross u. - Báthory u. - Jókai u. - István király u. - Belterületi határ
Kaba I. számú É-i akcióterülete Forrás: www.kaba.hu, szerkesztve
162
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az É-i negyede hagyományos beépítésű, családi házas terület, ahol korábban a város lakói telkeiken mezőgazdasági termelést is végeztek, mely mára eltűnt illetve koncentrálódott, a múltra ma leginkább górék, kutricák, istállók emlékeztetnek. Korábban a mára szinte csak lakófunkcióval bíró területen nem volt prioritás a közösségi terek létrehozása, a közterületek fejlesztése, csupán az infrastruktúra került fejlesztésre, de ma még ez is hiányos. A területen csupán a volt Tüzép területe képez gazdasági zónát, mely funkcióját vesztette, kedvező fekvésénél fogva társas- vagy családi ház építésekre is alkalmas. A területen sajnos egy kisebb szegregátum is kialakult. Ennek felszámolása a leghatékonyabban szociális város rehabilitáció keretében oldható meg, amely integrált rendszerbe foglalja a területen végrehajtandó beavatkozásokat. Beavatkozások É-i akcióterület I. ütem
-
A város itt működő sportpályája mellett üresen álló telken egy multifunkcionális közösségi ház létrehozása. Az épület kapcsolódna a sporttelephez, kiegészítené azt. A sportpálya ma is működő közösségteremtő hatása így időben és funkcionálisan is kibővülhetne. Új sportok kapnának benne helyet, például a ping-pong. A létrejövő új ingatlan a sportpályán évente megrendezésre kerülő számos rendezvénynek is műszaki hátteret adhatna, javítaná a helyi közösségi élmények megélésének lehetőségeit.
-
A közösségi épület egyben a városrész közbiztonságát szolgáló polgárőr egyesületnek is bázisa lehet a jövőben, melyen nem csak az épület folyamatos használata valósul meg, hanem az egyesület is méltó körülmények között működhet.
-
A terület közbiztonsági helyzetének javítását egy térfigyelő kamera rendszer nagyban emelné a jövőben.
163
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
A városrész funkcióhiányos közterületein játszóterek létesítésével lehet érezhető változást elérni. Az új közösségi terek a szülők, gyermekeik és a fiatalok rekreációját, és hasznos szabadidő eltöltését egyaránt szolgálják, a közösségi élet fontos szinterei.
-
A terület alapinfrastruktúrája jelenleg még kihívásokkal küzd. A város utcáinak állapota roppant meghatározó a városkép, és a településrészi attitűd, nem is beszélve a lakóingatlanok egész éves akadálytalan megközelítése szempontjából.
-
A városrész belvízproblémáit a még fellelhető hiányosságok pótlása rendezné hosszú távon.
É-i akcióterület II. ütem
-
A települési közösségi és sportélet élénkülésével, a sporttelep további fejlesztése, bővítése válhat szükségessé: fedett lelátó, műfüves futballpálya, stb.
-
A településrész alkalmas további lakóingatlanok építésére is, például a volt Tüzép helyén, melyben a város is segítséget nyújthat, a városrész lakás állományának javításáért.
5.2.3.2. A II. számú D-i akcióterület A D-i akcióterület a város egy igen speciális negyede. Fő sajátossága igen kiterjedt méretű szegregátuma, mely sajnos legfőbb problémája is egyben. A városrész ÉK-i utcáit a város többi részéhez hasonló egykori paraszti udvarok sora alkotja, de a Mátyás király utcán túli részek sajnos a város egykori cigánytelepének a helyére épültek. Az elmúlt évtizedekben az egykori állapotokhoz képest jelentős átalakulás, fejlődés ment végbe, az emberhez méltatlan életkörülményeket biztosító putrik már régen eltűntek. Ugyanakkor az egykori szociális beavatkozások nem figyeltek a roma lakosság koncentráltságának oldására. A kisebbségi családok helyben történő integrációja aligha lehetséges, a családok egy részét a város többi részére kell átköltöztetni a jövőben.
164
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az akcióterület lehatárolása: Batthyány u. - Mátyás király u. - Kölcsey u. - Petőfi u. - Csarkó u. - Bárándi u. - Belterületi határ
Kaba II. számú D-i akcióterülete Forrás: www.kaba.hu, szerkesztve
Beavatkozások D-i akcióterület I. ütem
-
Hiányzó alapinfrastruktúra pótlása az akcióterület utcáiban, mellyel sokat javulhat a lakóházak egész éves megközelíthetősége is.
-
A városi anti-szegregációs program elemeinek koncentrálása a területen (képzés, munkaprogramok)
165
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
A szegregátum növekedésének megakadályozása az önkormányzat aktív szociális szerepvállalásával.
D-i akcióterület II. ütem
-
A szegregátum lakóinak munkahely létesítése az akcióterülettel szomszédos gazdasági területeken
-
A szegregátum lakóinak saját roma közösségi ház létrehozása a területen.
5.3.3.Minden területegységre vonatkozó beavatkozás Az önkormányzat tervez az akcióterületektől függetlenül minden területegységre vonatkozó fejlesztéseket. Ezek egyrészt a humán erőforrás fejlesztésére, másrészt az infrastruktúra kiépítésére vonatkoznak.
5.3.3.1. Beavatkozások -
a város gyűjtőút-hálózata a város valamennyi területének elérhetőségét javítja, mellyel párhuzamosan a kiszolgáló utak is megújulhatnak, járdák és kerékpárutak épülhetnek.
-
a szennyvíz hálózat kiterjesztése a város egészére, a közműolló zárása, a város környezeti állapotának javítása.
-
humánerőforrás fejlesztések, a képzetlen tartós munkanélküliekre külön koncentrálva a város lakóinak képzetségi szintjének átfogó emelése.
-
vállalkozások betelepülésének ösztönzése a Ipari parkba és az azon kívüli gazdasági területekre.
-
városmarketing kialakítása, a város pozitív imázsának minél szélesebb közönséghez való eljuttatásával.
-
egészségvédelmi programok megvalósítása a település lakóinak egészségi állapotának javítása érdekében.
-
környezetvédelmi problémák felszámolása, elsősorban a bezárt szeméttelepre koncentrálva.
-
az állami úthálózat fejlesztésének ösztönzése, ebben teljes körű partnerség kialakítása a Magyar Közút Zrt-vel.
166
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
energetikai célú fejlesztések a termálvíz és az egyéb, helyben elérhető, megújuló és alternatív technológiákra való koncentrálással.
5.3.3.2. Pénzügyi terv:
5.3.3.2.1. Forrásigény a Városközpontban: Városközpont I. ütem Összes forrásigény a projektelemk tekintetében: 1.320.000.000,-Ft - A belváros körüli gyűjtőút-hálózat megépítése, a szűk keresztmetszetű utcák kiszélesítésével, kerékpárút építéssel, új kapcsolódó parkolóhelyek kialakításával, a forgalmi rend újraszervezése mellett. 450.000.000,-Ft - A városközpont köztereinek megújítását a belváros minél nagyobb területére történő kiterjesztése. A területrendezési tervben lefektetett új sétány kialakítása, a parkok bővítése. 150.000.000,-Ft - A közintézmények energetikai korszerűsítése a megújuló és helyi alternatív energiahordozók alkalmazásával. 400.000.000,-Ft (több ütemben) - A közintézmények rekonstrukciójának folytatása, funkcionális bővítésük, az eszközállományuk bővítése. (320.000.000,-Ft) Városközpont II. ütem: Összes forrás igény a projektelemk tekintetében: 1.015.000.000,-Ft
-
az iskola tornatermének sportcsarnoki funkciók ellátására való bővítése (210.000.000,Ft)
-
fedett uszoda építése az oktatási intézményekben (350.000.000,-Ft)
-
a piaccsarnok építése (190.000.000,-Ft)
-
szabadtéri színpad létrehozása, és a művelődési ház bővítése (170.000.000,-Ft)
-
a Városi Tűzoltóság létrehozása (95.000.000,-Ft)
167
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.3.3.2.2. Forrásigény az É-i akcióterülten: Összes forrásigény az É-i akcióterület I. ütem: 512.200.000,-Ft
-
A város itt működő sportpályája mellett üresen álló telken egy multifunkcionális közösségi ház létrehozása. Az épület kapcsolódna a sporttelephez, kiegészítené azt. A sportpálya ma is működő közösségteremtő hatása így időben és funkcionálisan is kibővülhetne. Új sportok kapnának benne helyet, például a ping-pong. A létrejövő új ingatlan a sportpályán évente megrendezésre kerülő számos rendezvénynek is műszaki hátteret adhatna, javítaná a helyi közösségi élmények megélésének lehetőségeit. (134.000.000,-Ft)
-
A közösségi épület egyben városrész közbiztonságát szolgáló polgárőr egyesületnek is bázisa lehet a jövőben, melyen nem csak az épület folyamatos használata valósul meg, hanem az egyesület is méltó körülmények között működhet
-
A terület közbiztonsági helyzetének javítását egy térfigyelő kamera rendszer nagyban emelné a jövőben. .(12.700.000,-Ft)
-
városrész funkcióhányós közterületein játszóterek létesítésével lehet érezhető változást elérni. Az új közösségi terek a szülők, gyermekeik és a fiatalok rekreációját, és hasznos szabadidő eltöltését egyaránt szolgálják, a közösségi élet fontos szinterei. (12.000.000,-Ft)
-
A terület alapinfrastruktúrája jelenleg még kihívásokkal küzd. A város utcáinak állapota roppant meghatározó a városkép, és a településrészi attitűd, nem is beszélve a lakóingatlanok egész éves akadálytalan megközelítése szempontjából. (162.500.000,Ft)
-
A városrész belvízproblémáit a még fellelhető hiányosságok pótlása rendezné hosszú távon. (200.000.000,-Ft)
Összes forrásigény az É-i akcióterület II. ütem: 200.000,-Ft
-
A települési közösségi és sportélet élénkülésével, a sporttelep további fejlesztése, bővítése válhat szükségessé: fedett lelátó, műfüves futballpálya, stb. (200.000.000,-Ft)
168
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
A településrész alkalmas további lakóingatlanok építésére is, például a volt Tüzép helyén, melyben a város is segítséget nyújthat, a városrész lakás állományának javításáért.
5.3.3.2.3. Forrás igény az É-i akcióterülten: Összes forrásigény D-i akcióterület I.-II. ütem: 915.000.000,-Ft -
Hiányzó alapinfrastruktúra pótlása az akcióterület utcáiban, mellyel sokat javulhat a lakóházak egész éves megközelíthetősége is. (400.000.000,-Ft)
-
A városi anti-szegregációs program elemeinek koncentrálása a területen (képzés, munkaprogramok) (350.000.000,-Ft)
-
A szegregátum növekedésének megakadályozása az önkormányzat aktív szociális szerepvállalásával.
D-i akcióterület II. ütem -
A szegregátum lakóinak munkahelyek létesítése az akcióterülettel szomszédos gazdasági területeken
-
A szegregátum lakóinak saját roma közösségi ház létrehozása a területen. (150.000.000,-Ft)
5.4. A középtávon tervezett funkcióbővítő és városrehabilitációs programok Középtávú tematikus célok részletesen – tematikus részcélok, konkrét célok A középtávú tematikus célok között szinergikus kapcsolat van, így a célok elérésének hatásai egymást erősítik és további fejlődéseket generálnak a település életébenVárosi funkciók megerősítése, új funkciók bővítése A városi funkciók megerősítésével, új városi funkciók betelepítésével a település lakosság-, népességmegtartó ereje nő, a helyi lakosság, a befektetők, a társadalom szereplői számára vonzó, szolgáltató városközpont alakul ki, mely megfelelő színvonalú gazdasági, kulturális, társadalmi, közösségi szolgáltatásokat képes nyújtani a helyi társadalom különböző szereplői számára.
169
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.4.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése, felújítása Az oktatási, nevelési intézmények további fejlesztésével az oktatás és nevelés megfelelően magas színvonalú infrastrukturális háttér feltételei jöhetnek létre. Ez azt eredményezi, hogy a városban a képzettség aránya növekszik, a lakosság számára lehetőséget biztosít a munkaerőpiacon történő jobb integrációhoz.
5.4.2. Szociális intézmények fejlesztése, felújítása A helyi szociális ellátórendszer fejlesztésével a helyi hátrányos helyzetű lakosság társadalmi helyzete javul, a helyi társadalmi szövetbe való beilleszkedésük esélyi emelkednek. A szociális szféra ellátási formáinak bővítése a középtávú célok között szerepel, a szociális szolgáltató rendszer által biztosított szolgáltatások minél magasabb színvonalon történő nyújtása mellett. - Családsegítő Szolgálat fejlesztése: Cél: -
Intézményfejlesztés épületfelújítással, eszközfejlesztéssel
-
Jogszabályoknak megfelelő, személyiségi jogok figyelembe vételével zajló ügyintézés feltételeinek megteremtése
-
Kistérségi szerep erősödése
- Kabaház idősotthon fejlesztése: a jelenleg az ipari területen működő idősek otthonának fejlesztése Cél: -
Intézményfejlesztés épületfelújítással, eszközfejlesztéssel
-
Az idős korosztály számára megfelelő ellátási feltételek biztosítása, kedvező lakhatási feltételek biztosítása
-
Jogszabályoknak megfelelő működés, korszerű ellátási feltételek megteremtése
-
Új munkahelyek teremtése
170
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.4.3. Orvosi ellátás fejlesztése, szakrendelések intézményi működési feltételeinek megteremtése Az egészségügyi ellátás területén nyújtott szakellátások bővítése a cél, hogy a lakosság igényei minél szélesebb körben ki legyenek szolgálva. Cél: -
Az intézmény eszközellátásnak fejlesztése
-
A lakosság egészségügyi állapotának hosszú távú javulása
5.4.4. Közszolgálati funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (polgármesteri hivatal) A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztésekkel a szolgáltatások színvonala javul, a helyi társadalom közszféra iránti bizalma erősödik. Polgármesteri Hivatal fejlesztése és bővítése a további cél, a munkahely teremtés mellett.
5.4.5. Új funkciók betelepítése a városközpontba A településközpont funkcióinak, a szolgáltatások körének bővítésével javul a település megítélése, nő a város népességmegtartó ereje, emellett pedig emelkedik a település helyi identitástudata is. - Piaccsarnok fejlesztése: A településközpont városi jellegének erősítése és minőségi fejlesztése érdekében a piac fejlesztése fontos tényező. Cél: - Vonzó településközpont kialakítása - A város népességmegtartó ereje növekszik - A lakosság identitás tudatának erősítése - Ösztönzi a vállalkozásokat, befektetőket. - Zöldterület fejlesztések: A településközpont városi jellegének erősítése és minőségi fejlesztése érdekében annak zöldfelületei rekonstrukciója (parkok, közterek rendbetétele, fejlesztése, parkolók kialakítása)az élhető település megteremtése érdekében.
171
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Cél: -
Vonzó településközpont kialakítása
-
A város népességmegtartó ereje növekszik
- Bűnmegelőzési célzattal kamerák elhelyezése: A településközpont fontosabb, meghatározó közösségi funkciókat betöltő egységeinél térfigyelő kamerák elhelyezése, a rongálások elkerülésének, a bűnmegelőzés érdekében. Cél: -
Biztonságos település
-
Vonzó településközpont kialakítása
5.4.6. A városi környezet és infrastruktúra fejlesztése -
Infrastruktúra fejlesztése
Az épített környezet minőségének fejlesztése, a szociálisan hátrányos lakóterületek elszigetelődésének megakadályozása az elérhetőség biztosításával. -
Városi úthálózat tehermentesítése
A városi úthálózat fejlesztésének köszönhetően egyrészt javul a településen belüli közlekedés, mely támogatja a vállalkozások megtelepülését, másrészt pedig a településközpont tehermentesítésével a város zaj és porszennyezettsége csökken, mely növeli a település népességmegtartó ereje. Mivel a burkolt utak arány (48%) alacsony és igen rossz az utak állapota, kiemelt cél az útfejlesztés. Az útfejlesztés igénye kiterjed a mezőgazdasági utak fejlesztésére és az ipari utak fejlesztése is szükséges.
-
Belterületi úthálózat fejlesztése
A belterületi utak fejlesztésének, a csapadékvíz elvezetésének és az egyéb infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a város leszakadt, valamint leszakadó félben lévő településrészeink
megközelíthetősége
javul,
a
szegregátumokból
a
városközpont
172
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája megközelíthetősége könnyebbé válik, mely hatására a településrész megítélése pozitív irányba változik a városlakók szemében és a leszakadást okozó folyamtok megállíthatóvá, valamint visszafordíthatóvá válnak. -
Szennyvízelvezető csatornahálózat további fejlesztése, szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelése
Jelenleg is zajló szennyvíz elvezetésre és szennyvíztisztító telep kialakítását követően javul a település közműellátottsága.
-
Ivóvízellátás fejlesztése, központi ivóvízbázis védelme
A folyamatban lévő ivóvíz tisztító projekt lezárást követően a város ivóvíz minősége megfelel a jogszabályi követelményeknek. -
Közterültek fejlesztése
A település átfogó céljának elérése érdekében a város jobb megítélése szempontjából igen fontos a közterületek fejlesztése, olyan zöld övezetek, parkok létrehozása, mely biztosítja a lakosság komfortérzetét, valamint a nyugodt természeti környezetben történő kikapcsolódás lehetőségét, megteremtve ezáltal a városközpont, a városrészek olyan funkcionális egységeit, melyek egyben közösségi térként is szolgának a városlakók számára. -
Játszóterek építése
A játszóterek építése főként a városközponton kívüli területeken nagyon fontos (a városközpontban is csupán csak egy működik), ugyanis ezeken a városrészeken nem található egy sem.
173
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
Parkok, települési zöldfelületek kialakítása
A parkok, zöldterületek képzése biztosítja a város lakossága számára a természeti környezetben történő kikapcsolódás
lehetőségét,
mely egyúttal
közösségi
térként,
találkozóhelyként is funkcionál a lakosság számára. -
Helyi identitástudat erősítése, közösségformálás
A település városvezetése a helyi identitástudat megerősítésében látja a társadalmi kohézió megteremtésének lehetőségét. A város életében meghatározó szerepet betöltő aktív civil szervezetekkel együttműködve szükséges megteremteni a település egységes, integrált, összefogó társadalmi bázisát, mely a további fejlődés zálogát jelenti Kaba életében. A helyi társadalmi szövetben tapasztalható feszültségek felszámolásának eszközéül egyrészt a kultúra, másrészt pedig a sport, mint közösségformáló erő szolgálhat. Emellett a fejlesztésekhez kapcsolódóan fontos különböző bűnmegelőző programok végrehatása is a fejlesztések megóvása érdekében.
- Városi Sporttelep fejlesztése: A fejlesztés általános célkitűzése, hogy több sportolási lehetőségnek tudjanak helyet biztosítani a Sporttelepen, így kosárlabda, futás, futball, kondipark, kerékpár, röplabda, távolugrás, súlylökés. Eredmény:
Több sportolási lehetőség biztosítása valamennyi korosztály számára
A megrendezésre kerülő sportprogramok számának növekedése
Szabadidős programok eltöltésére alkalmas hely
Egyéb rendezvények számára is megfelelő helyet biztosít
A település lakosságának sportolásra fordított ideje növekszik, ezáltal egészségesebbé válik
Közösségformálás
Szegregátum lakosságának bekapcsolása a város társadalmi várkeringésébe
174
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
Városmarketing
kialakítása
(városi
televízió
és
települési
hírportál
fejlesztése) - Települési hírportál és televízió folyamatos karbantartása és fejlesztése : A település a lakosság tájékoztatása érdekében a település meglévő honlapját fejleszteni kívánja, interaktívvá tenni a lakosság ellátási színvonalának és a település vonzerejének növelése érdekében. A városi televízió adásainak sűrűbbé tételével a lakosok naprakész információt kapnak a város életéről, eseményeiről. A városi gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása A gazdaságfejlesztés a város hosszú távú fejlődésének fontos állomása, előfeltétele annak, hogy Kaba földrajzi és természeti adottságát kihasználva a gazdasági szféra képes legyen ide vonzani a vállalkozásokat, itt megtartani ezáltal pedig a városi lakosság számára munkahelyeket teremteni. Kaba településének gazdasági növekedési pályára történő állításának előfeltétele a potenciálisan betelepülő vállalkozások számára a működés infrastrukturális feltételeinek megteremtése, azok fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan fontos szerepet kell, hogy betöltsön a vállalkozások betelepülésének ösztönzése különböző önkormányzati eszközökkel (pl.: adókedvezmények, támogatások). -
Ipari célú területfejlesztés
Ipari park fejlesztése Ipari területek bővítése, fejlesztése A meglévő három ipari terület bővítési lehetőségeinek vizsgálata és bővítés a használaton kívüli önkormányzati tulajdonban lévő területekkel illetve az elhagyott magántulajdonban lévő területek bevonásával. Eredmény: -
Új vállalkozások megtelepedése
-
Új munkahelyek teremtése
175
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
A városba áramló befektetett tőke növekedése
-
A város gazdasági vonzereje növekszik
-
Kistérségi szerepkör erősödése
-
A város népességmegtartó ereje növekszik
-
Ipari park kialakítása
Ipari Park újraélesztése a magántőke bevonásával, a régi cukorgyár területének újra hasznosításával. Cél: -
Új vállalkozások megtelepedése hosszú távra
-
Jelentős önkormányzati bevétel, ami további fejlesztések alapját jelenti
-
Új munkahelyek teremtése
-
A városba áramló befektetett tőke növekedése, tőkeerős vállalkozások megjelenése
-
A város gazdasági vonzereje növekszik
-
Kistérségi szerepkör erősödése
-
A város népességmegtartó ereje növekszik
-
Befektetés-ösztönzés erősítése
A települése szempontjából reálisan betelepíthető vállalkozások körének meghatározása, az optimális vállalatméret és ennek ismeretében a befektetés-ösztönzési tevékenység erősítése. Az önkormányzat, a vállalkozások, a fejlesztési szerveztek és befektetés-ösztönző szervezetek, szakértők bevonásával aktív befektetés-ösztönzési tevékenység végzése. A befektetések ösztönzésére az önkormányzatnak az alábbi eszközök állnak rendelkezésére:
gazdaságdiplomáciai intézkedések megtétele
marketing eszközök (települési honlap, esetlegesen saját az ipari területeket bemutató honlap létrehozása, elektronikus befektetés-ösztönző kiadványok elkészítése)
Eredmény: -
Új vállalkozások megtelepedése hosszú távra
-
Új munkahelyek teremtése
-
Foglalkoztatottság növekedése
176
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
A városi munkanélküliség csökkenése
-
A város leszakadásának csökkenése
-
A város gazdasági vonzereje növekszik
-
A város népességmegtartó ereje növekszik
ÖSSZEFOGLALÁS A helyzetelemzésben feltárt, és a SWOT analízisben részletesen bemutatott veszélyekre és gyengeségekre a stratégiai fejezetben bemutatott tematikus célok és a tervezett konkrét beavatkozások az alábbiak szerint nyújtanak megoldási lehetőséget:
177
KABA VÁROS JÖVŐJE ÉS A HOZZÁ VEZETŐ ÚT
Tematikus cél I. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
Tematikus cél II. Gazdasági erőforrások újraélesztése
Tematikus cél III. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme
VÁROSKÖZPONT CÉLJAI
Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és megóvása
A VÁROSKÖZPONTON KÍVÜLI
Tematikus cél V. A település térségi szerepének és helyi identitásának az erősítése
KÜLTERÜLETEK CÉLJAI
BELTERÜLETEK CÉLJAI
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Városközpont további korszerűsítése Intézmények rekonstrukciója A településkép javítása Komplex termálvíz hasznosítás Oktatási programok Szennyvíz program befejezése
Gyűjtőúthálózat kiépítése Belterületi vízrendezés Játszótér fejlesztések Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása 5. Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése 6. Közbiztonságot javító programok 1. 2. 3. 4.
Termőföldek optimális használata 2. vállalkozásokat vonzó programok, ipari park benépesítése, mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése 1.
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Gyengeségek Kedvezőtlen demográfiai folyamatok 1.
Tematikus célokon belüli konkrét intézkedések a gyengeségek kezelésére Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő megóvása programok Tematikus célok reagálása
Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok Foglalkoztatási lehetőségek magas munkanélküliség 2.
csökkenése, Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő megóvása programok Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok
Gazdasági
erőforrások
újraélesztését
elősegítő
programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása
179
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése
Munkavállalók nem megfelelő képzettsége 3.
Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő megóvása programok Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok
Gazdasági
erőforrások
újraélesztését
elősegítő
programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése
180
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Megfelelő városmarketing hiánya 4.
Tematikus cél I. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése Tematikus cél III. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme
Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója Játszótér-fejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok Helyi egészségügyi ellátás szélesítése Természeti erőforrások kiaknázása és védelmét segítő programok Komplex termálvíz hasznosítás Szennyező források mérséklése Szeméttelep teljes rekultivációja
181
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Helyben fellelhető energiahordozók használata Települési zöld területek növelése Természeti értékek körültekintő védelme Kis és középvállalkozások hiánya
Tematikus cél II. Gazdasági erőforrások újraélesztése
5.
Gazdasági
erőforrások
újraélesztését
elősegítő
programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése
Kereskedelmi szálláshely hiánya 6.
Tematikus cél III. Természeti erőforrások kiaknázása és védelme Tematikus cél V. A település térségi szerepének és helyi identitásának az erősítése
Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése Természeti erőforrások kiaknázása és védelmét segítő programok Komplex termálvíz hasznosítás Szennyező források mérséklése Szeméttelep teljes rekultivációja Helyben fellelhető energiahordozók használata Települési zöld területek növelése Természeti értékek körültekintő védelme A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítését célzó programok
182
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Járási kistérségi és megyei intézményi kapcsolatok Egyedi települési arculat kialakítása Civil egyesületi kapcsolatok növelés Térségi együttműködés a környezet védelemben Térségi együttműködés a szociális ellátás területén Sportegyesületek támogatása Helyi civilek segítése Helyi kulturális kezdeményezések folytatása Aktív városmarketing kialakítása A városi médiafelület növelése
Idegen nyelvismeret hiánya 7.
Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő megóvása programok Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok
Bel- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai 8.
Tematikus cél I. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok
183
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója Játszótér-fejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok 9.
Gyűjtő és kerékpárút hiánya
Tematikus cél I. Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
Helyi egészségügyi ellátás szélesítése A városi környezet és infrastruktúra javítását segítő projektcsoportok Városközpont további korszerűsítése Gyűjtőút-hálózat kiépítése Szennyvíz program befejezése Ivóvíz program befejezése Belterületi vízrendezés befejezése Út, járda és kerékpárút építése Intézmények rekonstrukciója
184
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Játszótér-fejlesztések Lakókörnyezeti minőség javítása Közösségi terek számbeli és funkcionális bővítése Közösségi közlekedés javítása Közbiztonság javító programok Helyi egészségügyi ellátás szélesítése
Veszélyek
Tematikus célok reagálása
A környező nagyobb települések „turista- Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése elszívó” hatása, jobban kiépített turisztikai
Tematikus célokon belüli konkrét intézkedések a veszélyek kezelésére Gazdasági erőforrások újraélesztését elősegítő programok
infrastruktúrája Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása 1.
Termőterületek optimális használata Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése
A
tőkebeáramlás
elmaradása 2.
hiánya,
befektetők Tematikus cél II. gazdasági erőforrások újraélesztése
Gazdasági
erőforrások
újraélesztését
elősegítő
programok Gyógyfürdőre épülő idegenforgalom dinamizálása Termőterületek optimális használata
185
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Vállalkozásokat vonzó programok Az ipari park benépesítése Mezőgazdasági feldolgozó szektor erősítése Gazdasági területek zavaró hatásának mérséklése
negatív erősödése 3.
demográfiai
folyamatok Tematikus cél IV. Humán erőforrások fejlesztése és Humán erőforrások fejlesztését és megóvását segítő megóvása programok Oktatási programok (szakmai) Informatikai oktató programok Idegennyelv-ismereti program Munkaprogramok folytatása, bővítése Egészségügyi szűrőprogramok
186
6. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK
6.1.A Fenntartható környezeti fejlődés programja A program célja, hogy feltárja a városrészi, akcióterületi vagy ágazati szinten, középtávon tervezett fejlesztések várható környezeti hatásait, felmérje a környezeti állapotban bekövetkező veszteségeket és alternatívát kínáljon ezek kompenzálására. Alapvetően kijelenthető, hogy a fejlesztések a település környezeti állapotának javítását szolgálják, nincs olyan beruházás, amely hátráltatná a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Éghajlat változási Stratégia céljainak megvalósulását. A környezettudatos városfejlesztés fontos Kaba számára. A városközpontban tervezett fejlesztések a környezeti állapotban alapvetően nem okoznak veszteséget, sőt növelik a zöldfelületet. A településközpont funkcióbővítő fejlesztése, mely az első számú fejlesztési tervet jelenti Kabán, a már meglévő épületek felújításának részeként a közintézmények (Polgármesteri Hivatal, Művelődés Ház, oktatási intézmények stb.) energiatakarékossá tételéből és a közterek megújításából áll. A városközpontban a közterek megújítása, kerékpárút-hálózat bővítése, nem vesz el a jelenlegi zöldterületekből. Sőt a környező, leromlott állapotú zöldfelületek helyreállítása is megtörténik. Cél, hogy a védett fák megmaradjanak és illeszkedő, honos aljnövényzetet kapjanak. A sportcélú létesítmények szintén olyan területen kerülnek kialakításra, ahol a zöldfelület nem csökken a fejlesztések eredményeként. A forgalom átszervezése szintén a környezeti állapot javítását célozza, hiszen lényegesen csökkenthető lesz a gépjárművek által okozott szennyezőanyag kibocsátás a belvárosban, mivel az akadálytalan haladás megteremtésével kevesebbet kell a gépjárműveknek várakozni. A többi akcióterületen és a város egyéb pontjain tervezett fejlesztések is hasonló szemléletben valósulnak meg, hiszen az új építéssel járó fejlesztések elhanyagolt, alacsony környezeti és természeti értéket jelentő területeken valósulnak meg, ugyanakkor a helyi és országos szabályoknak megfelelő zöldfelület-fejlesztéssel járnak. A település célja, hogy pályázati források segítségével felújítsa és energiatakarékosság tegye a Városközponton kívüli középületeket is, ennek keretében oly módon újulhatnak meg, hogy a legszigorúbb
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája környezetvédelmi előírások betartásán túl napkollektoros és fotovoltaikus napelemes rendszerek segítségével, a megújuló energiák felhasználásával, hő- és villamos energia szempontjából részben önellátó épületek jöjjenek létre. Fűtési rendszereikre pedig a termálvíz hulladékhője segítene rá, amely hosszú távon a legkörnyezetkímélőbb megoldás. Az Ipari Park benépesítése során ügyelni kell arra, hogy csak tiszta BAT technológiákat alkalmazó vállalatok települjenek be, jelentős zaj-, vagy szennyezőanyag kibocsátású üzem ne működjön újra. Ezzel egy időben rekultiválásra kerülhetnek a környezeti szennyező források, így például a régi szeméttelep is. A lakásépítkezések kezdetben némi zöldterület csökkenést okozhatnak, de minden telken szintén kötelező a zöld növényzet kialakítása, az építési, illetve a használatbavételi engedély kiadásának ez feltétele.
6.2. Anti-szegregációs beavatkozási terv
Kaba anti-szegregációs programjában bemutatásra kerül a szegregátumként, vagy szegregációval veszélyeztetett területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat. Az antiszegregációs program részletesen a 12. fejezetben kerül bemutatásra.
188
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7. A STARTÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI, KOHERENCIÁJA
7.1. Külső koherencia 7.1.1.Összhang a Településfejlesztési Koncepcióval Kaba Város Önkormányzatának Településfejlesztési Koncepciója 2003-ban a városi cím elnyerését megelőző hónapokban készült, már a reménybeli ifjú város fejlődési kilátásának jegyében. Az elmúlt tíz évben sok változás és fejlődés történt a városban, melyekre a város vezetése a Koncepció kiegészítéseivel is reagált. A Koncepció legtöbb megállapítása ma is helytálló és illeszkedik „Egy, a közelmúltban jelentős gazdasági krízisen átesett település (cukorgyár megszűnése) sikeres és fejlődőképes XXI. századi kisvárossá formálása” jelmondat nyomán kidolgozott stratégiához. A Településfejlesztési Koncepció a következő városfejlesztési célokat, prioritásokat és városfejlesztési programokat jelöli meg: 1. Humán erőforrások fejlesztése, az egészségügyi, a szociális és a kulturális környezet javítása 2. A város közlekedési kapcsolatainak, s a belterületi úthálózatának fejlesztése 3. A város gazdaságának a Cukorgyár megszüntetését követő fejlesztése 4. Kaba idegenforgalmi, turisztikai szerepének növelése 5. A környezetvédelemi problémák megoldása 6. Kaba térségi koordinátor és szervező szerepének megtartása, és fejlesztése 7. A város megyei, regionális és országhatáron túli kapcsolatainak erősítése Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fenti célok megvalósulását támogatja, a benne megfogalmazott stratégiai beavatkozások minden célterületet komolyan érintenek. A humán erőforrások fejlesztése az oktatási intézmények felújításával, bővítésével és az antiszegregációs programok folytatásával történik. A város közlekedési kapcsolatai az utóbbi években alapvetően nem változtak, ám a belső rendszer hiányos, ezt orvosolja az IVS: a város peremterületein útburkolással, a központban a közlekedési hálózat átalakításával, és teljes
189
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája gyűjtőút-hálózat kialakításával. Az agrárgazdaság versenyképessé-tételét az IVS a benne támogatott oktatási programok kidolgozásával (biogazdálkodás) és a leendő Ipari Parkban az agrártermékek feldolgozásával foglalkozó üzemek támogatásával éri el. Az iparszerkezet bővítéséhez és az innováció elősegítéséhez az ipari park nyújt helyszínt. Az IVS-ben kiemelt helyen szerepel az idegenforgalom, turisztika szerepének növelése. A környezetvédelem hatékonyságát az új szennyvíztisztító megépítése, az épületek hőszigetelése és megújuló energiával való ellátása, valamint a zöldfelületek fejlesztése szolgálja. Az IVS a legnagyobb hangsúlyt a városközponti funkciók erősítésére és kisugárzó szerepének növelésére fekteti: a városközpont akcióterületén megvalósuló fejlesztések mind a település funkcióbővítését szolgálják, a közigazgatás, gazdaság intézményeinek fejlesztésével, elérhetőségével és a kulturális lehetőségek szélesítésével.
A város térségi szerepköre a már sikeres
együttműködések folytatásával, bővítések, a változó jogi környezethez és igényekhez való igazításával erősödhet. A város megyei és regionális kapcsolatainak erősítése a turizmus és a gazdasági együttműködés (ipari park) megteremtésével folytatható.
7.1.2. Összhang a Szerkezeti Tervvel Az IVS a Szerkezeti Tervet figyelembe véve készült. A két dokumentum egymáshoz igazodását a következő tématerületek mentén mutatjuk be részletesen: gazdasági területek fejlesztése, lakóterületek fejlesztése, településkép, műemlékvédelem és zöldterület fejlesztés. Gazdasági területek fejlesztése A 2010-ben készült tervben megjelenítésre kerülnek a Cukorgyár helyén létesült ipari park okozta változások. Az ipari park és annak közvetlen közelén kívül, a város Ny-i oldalán kerültek kijelölésre újabb ipari területek, amelyek helyszínül szolgálhatnak új cégek betelepüléséhez. A település belterületétől a többi égtáj irányában is van gazdasági terület. Ezek az egységek – melyek a termelőszövetkezeti időben jöttek létre - a korábbi Daróczi, Kutrica, és Gépállomás nevű területek. Mára már több cég működik ezeken a telephelyeken, a terv ezt figyelembevételével előirányozza területbővítésüket.
190
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város szövetében két gazdasági terület van még megjelölve, mint fenntartandó egység. Az egyik a Rákóczi - Hajnal utcák sarkán lévő egykori Tüzép telep, amely jelenleg inaktív, valamint a Rákóczi utca D-i részén a 2440 és 2441-es hrsz.-ú telkek, amelyek város vágóhídjának telkei, egy jelenleg is dinamikusan fejlődő húsipari vállalkozásnak adnak helyet. Lakóterületek fejlesztése A terv a jelenleg létező lakóterületek megtartása mellett, a város É-i részén jelöl ki új, a lakáscélú építkezésekre alkalmas területeket. Kabán a lakásépítés szempontjából kisvárosias és falusias kategóriák kerültek meghatározásra. A lakásépítkezés döntően családi házas formában várható elsősorban, a belvárosi részen többszintes lakóépületek építésére is volt már szándék. A lakos szám csökken, de az egy lakásban élők száma is, valamint a lakásállomány amortizációja is indokolja az új lakások építését, bár ez a gazdasági környezetnek is függvénye (jövedelem, hitel kínálat). Településkép, műemlékvédelem A Településszerkezeti Terv a főtéren található műemlékek (Városháza, református templom) környezetét műemléki jelentőségű területnek jelölte ki, amely több kisebb városképi jelentőségű utca szakasz és épület védelmét is szolgálja. Az IVS szintén nagy figyelmet fordít arra, hogy a műemlékek és azok környezete méltó módon járuljon hozzá a város egységes arculatának megteremtéséhez. A városközpont fejlesztése eddig is megtalálta az összhangot a műemlékek védelmével. Zöldterületek fejlesztése A város korábbi történelmi időszakaiban nem került kellő hangsúly a település zöldterületi indexének javítására. A rendezési tervben megfogalmazott városközponti átalakítások igazi fordulatot hoztak ebben. A városközpont funkcióbővítő rehabilitációja esetén jelentős hasznos zöld felületek nyílnának meg a város lakói előtt a város központjában.
191
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város központján kívül a fejlesztéseknek a sportpályára és környéke, valamint a város különböző részein rendelkezésre álló telkek adhatnak helyet. A Sportpálya melletti „Lőtér” nevű terület komplex városrehabilitációs projektnek alkalmas szintér, míg más helyeken kisebb parkok, játszóterek alakíthatók ki. Zöldterületi funkciókat láthat még el a városi strandfürdő, és a kegyeleti park területe is.
7.1.3. Az önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang A város jelenleg érvényben lévő 2011 és 2014 közötti időszakra készült Gazdasági Programjában a következő célok lettek nevesítve konkrétan:
-
szennyvízhálózat kiépítése, tisztító telep kialakítása
-
belvíz védekezési munkálatok szükség szerinti megvalósítása
-
új árkok kialakítása, meglévő korszerűsítése
-
városközpont további korszerűsítése, ezzel összefüggésben az útcsere végrehajtása
-
átkelő forgalom más utakra terelése, szilárd útburkolatok bővítése, meglévő felújítása
-
szeméttelep rekultivációja
-
gyógyfürdő-kezelés kiterjesztése
-
fürdő gázhasznosítás megvalósítása, mellyel a középületek fűtése megoldódna
-
napközis konyha, ebédlő felújítása
-
óvoda, iskola intézményeinek további korszerűsítése
-
közösségi terek létesítése, korszerűsítése – több generációs játszótér kialakítása, sportpálya létesítményeinek felújítása
-
környezetvédelmi
feladatok,
a
peremterületek
roncsolt
esztétikai,
városképi
szempontból elhanyagolt részek fokozatos rendbe tétele, fák, bokrok ültetése. Az
IVS
összességében
a
Gazdasági
Programmal
összhangban
készült,
a
dokumentumban megjelölt, még meg nem valósult fejlesztések szerepelnek az IVS-ben, illetve az IVS a következő évekre olyan fejlesztéseket nevesít, melyek céljaikat tekintve illeszkednek a korábbiakhoz, és beépíthetőek lesznek a következő négy évre vonatkozó Gazdasági Programba is.
192
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.1.4. A Települési Környezetvédelmi Tervvel való összhang A település 2010-es Környezetvédelmi Programja a következő intézkedéseket tartja szükségesnek a város környezetminőségének javítása és a fenntartható fejlődés elérése céljából: Természet és tájvédelem A zöldfelületek növelése és megóvása A települési és az épített környezet védelme Hulladékgazdálkodási program Zaj és rezgés elleni védelem Helyi közlekedésszervezés Energia-racionalizálási program Egyéb környezetvédelmi problémák kezelése Az IVS támogatja a fenti beavatkozásokat a környezetvédelmi projektek megvalósításával, illetve szükséges, hogy az egyéb fejlesztések kapcsán is mindig szem előtt legyenek a környezeti szempontok. A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatban kiemelendő, hogy a leendő ipari parkba és a vállalkozási övezetbe csak a környezetet nem szennyező, BAT eljárásokat alkalmazó betelepülőket vár az önkormányzat. A város a közeljövőben jelentősen emelni készül az energia mérlegében a helyi és főleg a megújuló energiák arányát.
7.1.5.Összhang Regionális fejlesztési tervdokumentumokkal Kaba városfejlesztési stratégiájának kialakítása tekintetében a következő területi tervdokumentumok vizsgálata szükséges: Országos Területfejlesztési Koncepció Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja A Püspökladányi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja
193
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az érintett tervek a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban a következő összefüggéseket tartalmazzák.
7.1.6. Országos Területfejlesztési Koncepció A 1996. évi XXI. törvény (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény) szövege rögzíti, hogy az ország távlati fejlesztésének alapját az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok és irányelvek jelentik. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a következők:
-
a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,
-
a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben és a területfejlesztési koncepciókban,
-
az innováció térbeli terjedésének elősegítése
-
a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása,
-
az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítása. A területi egyenlőtlenségek mérséklése, további válságterületek kialakulásának
megelőzése érdekében a hátrányos helyzetű kistérségek (társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, ipari szerkezetátalakítási térségek, mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei,
tartósan
jelentős
munkanélküliséggel
sújtott
térségek)
a
területfejlesztés
kedvezményezett térségei, melyek besorolásáról az Országgyűlés külön határoz. Az OTK „A régiók sajátos fejlesztési irányai” című fejezetében az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan gazdaságfejlesztési, humán infrastruktúra-fejlesztési és műszaki infrastruktúra-fejlesztési irányokat fogalmaz meg. A gazdaságfejlesztésen belül a kialakult ipari potenciálok megőrzését és szelektív fejlesztését, az agrárgazdaság integrált fejlesztését, az idegenforgalmi adottságok (Hortobágy, Tisza-tó, Tisza folyó, gyógyturizmus), valamint a régió logisztikai szerepének jobb kihasználását fogalmazza meg fejlesztési irányként. Kiemelt irányai: az egészségügyi és a szociális ellátás javítása, a közoktatás színvonalának emelése és a kutatás-fejlesztési tevékenység fejlesztése. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül az
194
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája OTK közlekedési (M4 autópálya, vasút, regionális repülőtér), vízgazdálkodási (csatornázás, szennyvíztisztítás, ivóvízminőség, árvízvédelem, Tisza tó komplex fejlesztési programjának folytatása) és energiaellátási irányokat jelöl ki. A „Gazdaságfejlesztés” irányon belül vonatkoztatható a térségre, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének a földminőséghez, a kialakult termelési kultúrához kell igazodnia, hangsúlyt kap továbbá az „elipartalanodás” megállítása, melyre lehetőséget kínál a Kabai Ipari Park. A Koncepció felsorolja a régió nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező területeit, így például a termálturizmust. A Koncepció kifejti továbbá, hogy a régió turizmusát komplex rendszerré kel szervezni, miközben a speciális, egyedi kínálatok maximális kiaknázása is megvalósul. A humán infrastruktúra-fejlesztés témaköre is több vonatkozásban érinti a kistérséget: szükséges ugyanis a járóbeteg-szakellátás kiegyenlítetté tétele, a szociálpolitikai intézmények céltudatos kiépítése, a közoktatás színvonalának emelése a kistérségekben. A Koncepció kiemeli, hogy a kisvárosoknak tudatosan kell területi oktatási feladatokat vállalniuk, hisz így a térségi folyamatok integrációjában fontos szerepet játszhatnak, ezért kiemelt fontosságú a középfokú oktatás differenciált fejlesztése a kistérségi központokban. A műszaki infrastruktúra fejlesztésén belül kiemelt alpontok közül az M3-as autópálya építése érinti a térséget, ez a fejlesztés már részben megvalósult. A vízgazdálkodással kapcsolatos ajánlások a 2000 lakos-egyenértéket meghaladó településeken a csatornázási és tisztítómű fejlesztéseket, a Tisza-tó komplex fejlesztési programjának folytatását tűzik ki. Az OTK kimondja, hogy a vízgazdálkodás a régió egésze számára stratégiai kérdés az árvízvédelem, valamint az ivóvízellátás és öntözés miatt. Tehát a felszíni és a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében szükséges a csatornázás és a szennyvíz kezelés nagyarányú fejlesztése. Az energiaellátás terén az OTK kitűzte Sajószöged-Debrecen között 400 kV-os alaphálózat kiépítését, és a Tiszalöki 220 kV-os táppont bővítését. Az OTK fentebb bemutatott részeiből egyértelműen megállapítható, hogy az IVS-ben megfogalmazott stratégiai célkitűzések és a tervezett konkrét beavatkozások az OTK-val összhangban kerültek felépítésre, meghatározásra.
195
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.1.7. Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programját 2002 őszén fogadta el az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. A stratégiai céljai a következők:
-
Diverzifikált,
versenyképes
gazdaság
megteremtése
a
Régió
stratégiai
elhelyezkedésére támaszkodva -
A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása a Régió teljes területén,
-
Aktív bekapcsolódás az EU csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása.
Ezen célokra támaszkodva öt fejlesztési prioritás került meghatározásra:
-
Gazdaságfejlesztés: A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, számottevően építve a régió jelentős vállalkozásainak és a helyi KKV-k együttműködésének erősítésére.
-
Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés: A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése, a vidéken élők életminőségének javításával párhuzamosan.
-
A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezet-és természetvédelem: Általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a logisztikai szerepkör erősítése, a fejlett környezetvédelmi infrastruktúra, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának megteremtése.
-
Humán erőforrás fejlesztés: A prioritás keretében az általános cél a régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása.
-
Szektorsemleges területek fejlesztése: Az általános célkitűzés a régió fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése.
196
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az egyes prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének – kiemelten a nők és férfiak esélyegyenlősége – elve. Az IVS kiemelten kezeli a fentebb bemutatott, szinte valamennyi átfogó, koncepcionális prioritást, és teljes körű összhangra törekszik ezen regionális fejlesztési alapdokumentummal.
7.1.8. Regionális Akcióterv, Észak-alföldi Régió (RAT) Az Akciótervet a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) munkatársai készítették el, s az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2004. február 12-i Tanácsülésén a 146/2004. (II. 12.) ÉARFT számú határozatában hagyta jóvá. A RAT célja alapvetően a ROP hatékony, a területi különbségek kiegyenlítésének elvét érvényesítő végrehajtása érdekében fogalmazódott meg, hogy meghatározza a ROP prioritásaihoz kapcsolódóan a régió sajátosságait, annak érdekében, hogy azok a tervezés következő szakaszában beépülhessenek a pályázati kiírásba, és hogy feltárja a régió legszükségesebb fejlesztési igényeit a ROP-hoz kapcsolódóan a koncentráció elvét alapul véve. A RAT a következőket javasolja: 1. A Régió versenyképes gazdaságának megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikációjának elősegítése, valamint az agrárgazdaság versenyképességének növelése:
-
a versenyképes mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése,
-
a meglévő mezőgazdasági és élelmiszeripari tapasztalatok további fejlesztése,
-
termelési-értékesítési együttműködések kialakítása,
-
tájjellegű, minőségi termelés bevezetése,
-
ipari beruházások arányának növelése,
-
termelési technológia korszerűsítése,
-
K+F és innovációs tevékenység élénkítése,
197
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
vállalkozói együttműködések élénkítése,
-
társas-és külföldi tulajdonú vállalkozások részarányának növelése,
-
befektetés-ösztönzés,
-
minőségi turisztikai kínálat megteremtése,
-
elérhetőség javítása,
-
környezetvédelmi-és vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése,
-
hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása,
-
oktatás korszerűsítése,
-
egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése.
2. A térségi különbségek mérsékléséhez szükséges a régióban az elmaradott kistérségek gazdasági teljesítményének javítása: -
Komplex vidékfejlesztés előtérbe helyezése,
-
átfogó térségfejlesztési tevékenységek megvalósítása.
3. Aktív bekapcsolódás az EU-csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása: -
Dekoncentrált, ill. decentralizált regionális és kistérségi intézményfejlesztés megvalósítására,
-
határmenti gazdasági együttműködési kapcsolatok bővítése,
-
régiómarketing tevékenység megvalósítása,
-
EU-konform képzési tematikák kialakítása és bevezetése,
-
részvétel az EU szakképzési programokban,
-
az információs technológiák széles körű alkalmazásának elterjesztése,
-
a Régióban működő KKV-k megerősítése, felkészítése és együttműködésük megerősítése,
-
új klaszterek szervezése az EU-csatlakozás lehetséges hatásai miatt,
-
a K+F tevékenység fejlesztése.
Annak ellenére, hogy a 2007-2013-as uniós programozási időszak utolsó évében járunk, mégis kiemelten kezelte az IVS-t azt a célt, hogy a RAT-tal teljes egészében konform fejlesztéspolitikát fogalmazzon meg, és úgy építse fel Kaba középtávú stratégiáját, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban is időtálló legyen.
198
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.1.9.Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és programja A fejlesztési dokumentum által kitűzött általános fejlesztési célok a következők:
-
A megye területi – gazdasági – társadalmi fejlődésének dinamizálása, felzárkózása az ország fejlettebb térségeihez,
-
Forgalmi, üzleti és szellemi tranzit szerepéből kiindulva egyfajta „regionális híd” szerepkör kiépítése és betöltése. Ezekből kiindulva a dokumentum az alábbi stratégiai célokat fogalmazza meg:
-
A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése,
-
Komplex gazdaságfejlesztés,
-
„Regionális híd” szerepkörének fejlesztése, periférikus helyzet felszámolása,
-
Debrecen EU regionális szerepkörének fejlesztése, szűkebb és tágabb hatásterületeire való kisugárzás szerepének kiteljesítése. A dokumentum a fenti stratégiai célok elérését stratégiai, illetve azokhoz rendelt
operatív programok megvalósításával kívánja elérni. Az 1. stratégiai cél eléréséhez a megyében a következő stratégiai programok rendelhetők:
-
Minőségi agrárfejlesztés,
-
Komplex vidékfejlesztés,
-
Idegenforgalom és turizmus koordinált fejlesztése. A 2. „Komplex gazdaságfejlesztés” stratégiai cél eléréséhez rendelt stratégiai
programok a következők:
-
A megye gazdaságának diverzifikálása, kommunikációs és információs rendszerek fejlesztése,
199
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája -
Munkahelyteremtés, vállalkozások ösztönzése, vállalkozási övezetek és logisztikai központok fejlesztése,
-
Humán erőforrások diverzifikált fejlesztése, az oktatás és a képzettség növelése. A 3. „Regionális híd” szerepkörének fejlesztése, periférikus helyzet felszámolása
stratégiai cél eléréséhez rendelt stratégiai programok a következők:
-
Tranzitfolyosók fejlesztése,
-
Határmenti és határon túlnyúló együttműködési lehetőségek kiszélesítése. A 4. stratégiai cél eléréséhez egy stratégiai programot rendeltek:
-
Regionális innovációs centrum fejlesztése.
Az IVS fentebb részletesen bemutatott, stratégiai fejlesztési elképzeléseket bemutató fejezete teljes egészében igazodik a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, azokra az alapvető megyei stratégiai célokra épít, amelyek a megyei területfejlesztési koncepcióban is prioritásként megfogalmazásra kerültek.
7.1.10. A Püspökladányi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja A Püspökladányi Kistérség Fejlesztési Koncepciója és Programja 2004-ben készült el. A koncepció még, mint Kistérség értelmezte a Kabát körülvevő szűkebb térséget, és Nádudvart is a mikro régió részeként elemezte. A 2013-ban létrejött Püspökladányi Járás bár méretében csökkent, a koncepció megállapításai helytállóaknak bizonyulnak az új közigazgatási egységre is. Az IVS-t majd tíz évvel megelőző dokumentum főbb következtetései és az ebből megfogalmazott Stratégiai terv akkori és a mai tartalma között alig található eltérés. A sok hasonlóság a térség lassú átalakulását, problémáinak tovább élését bizonyítja. Így különösen indokoltnak látszik az IVS-ben történő integrálása a korábbi megállapításoknak, a kabai sajátosságokra koncentrálva.
200
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 7.2. A stratégia főbb belső összefüggései A városrész-fejlesztési célok egymással és a városi szintű célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változik az egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévők megerősödnek, és indokolt mértékben bővülnek. Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések - alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez - következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérő adottságait, lehetőségeit, igényeit. A közterületek közösségi célú fejlesztése nem csupán egy központi, vagy perem terület jobbítását célozzák, hanem kiterjednek a más alapfunkciójú területekre is, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidő eltöltésének új, az egész városra kiterjedő hatókörű helyszíneit. A közterület-fejlesztések elősegítik a munkahelyteremtést, a jobb színvonalú, igényesebb munkahelyek létesítését, a meglévő munkahelyek átalakulását. A javuló környezeti feltételek új típusú szolgáltatások betelepülését is elősegítik, megteremtik újabb területi egységekben az idegenforgalom, beleértve a kistérségen belüli, egyes speciális szolgáltatásokra, lehetőségekre alapozott idegenforgalmi tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit. A
közterület
fejlesztések
jól
kapcsolódnak
a
városi
gazdaságfejlesztési,
vállalkozásösztönzési célokhoz. Lehetőséget teremtenek a tevékenységek fizikai kereteit bővítő fejlesztési elképzelések hátterének. Ez a város környezeti állapotára is kedvező hatással van, ugyanakkor az új típusú, új minőségszintű tevékenységek elősegítik a környezettudatosság magasabb szintjét. Mindezt jól szolgálják az egész városra kiterjedő, az alapinfrastruktúrát érintő tervezett fejlesztések, az új fejlesztésekből következő közlekedési és intézményi fejlesztések. A városközponti területeken tervezett akciók a városi identitás elmélyítését, az egész városra, illetve térségére vonatkozó feladatok ellátását, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintű közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka
201
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája minőségében megcélzott szint más típusú identitást, más területhasználatok, és a korábbitól eltérő, vagy eltérő intenzitású igényeket jelent. A város arculatának a megteremteni kívánt új identitásnak megfelelően kell alakulnia, a városi közigazgatás és a közszolgáltatások működése során ezt az új típusú városi minőséget közvetítő arculatot kell bevezetni és alkalmazni. Az új identitás nem csak a közszféra működését hatja át a jövőben, hanem jelentősen megváltoztatja és kiteljesíti a partnerségi kapcsolatokat, úgy a közszféra és a magánszféra közötti partnerség, mint a magánszféra egyes elemein belüli partnerségek vonatkozásában. Az IVS-ben meghatározott akcióterületi tervek egymással olyan összefüggő rendszert alkotnak, melyek lefedik a teljes település fejlesztésére irányuló stratégiai, komplex gondolkodást. Az egyes lehatárolt területek fejlesztési és/vagy probléma gócponthoz kötődnek, ahol azok az általános, jövőbemutató, a település jövőképét megalapozó akciók valósíthatók meg, amelyek a teljes település jövőbeni működését és fejlődését vihetik a stratégiában megkívánt irányba. A stratégiai célok azonosítása során olyan város jövőbeli képe bontakozik ki, amely egyértelműen ki kívánja használni kedvező adottságait, potenciális lehetőségeit el kívánja mélyíteni, és intézményes formába kívánja terelni azokat a sok esetben spontán folyamatokat, amelyek a várost jellemzik. A meghatározott célok a városfejlesztés tanulságai alapján humanizálni kívánják a város működését és rendszereit. A sajátos helyi identitás erősítésével, az életminőség javításával, és az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekkel, a gazdaságfejlesztés menedzselésével elsősorban a magas hozzáadott értékteremtés komplex megvalósítását kívánja szolgálni. A minőségi szolgáltatások kialakulása nemcsak a szűk városi lakókörnyezetben, hanem a térség egyes területeihez is kapcsolódva tölt be domináns szerepet. Az egyes részcélok (az infrastruktúrafejlesztések, a differenciált gazdaságfejlesztés és az itt élők életminőségének javítása) külön-külön és együttesen is a minőség emelését szolgálja a teljes városi tér összefüggésében. A kitűzött célok kölcsönösen egymásra épülnek, kiegészítik, erősítik egymást.
202
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészek célrendszere – melyben részletesen elemzésre kerültek a közlekedés, a közszolgáltatások, a közellátás, az idegenforgalom, a foglalkoztatás és az oktatás, továbbá az egészségügy és az anti-szegregáció programja – szorosan egymásra épül, a célok egymást - tekintettel a település méretére – kiegészítik. A foglalkoztatás és a vállalkozások igényei alapján fejlődik az oktatás. A közlekedési feltételek, városképi és funkcionális fejlődések hatással vannak a vállalkozói szolgáltatói kör fejlődésére és viszont, hatással van a meginduló idegenforgalomra. A fentebbiekből látható, hogy a közigazgatási ellátás, valamint az idegenforgalom és a közlekedés egymást kiegészítő célok. Az anti-szegregációs célok, az oktatás és a helyi foglalkoztatási célok szintén egymással koherens célok. A stratégia sikerét jelezné, ha az elkövetkező években egyre erősödő egyedi városi identitással rendelkező, azt környezete felé sugárzó, múltjával tisztában levő, változó jelenét irányító, sikeres jövőjében hívő Kabáról születhetne újabb tanulmány.
7.3. A stratégia megvalósíthatósága A kialakított városfejlesztési stratégia megvalósításában több belső, illetve külső és belső összefüggést kell elemezni, gazdasági, intézményi és egyéb hátteret kell vizsgálni. A város bevételeinek nem tud hangsúlyos része lenni a helyi bevételek rendszere, működése a normatív, és azt kiegészítő állami finanszírozási formákon alapszik A város működési kiadásainak aránya a teljes kiadásaihoz képest növekvő tendenciát mutat. Ez a tény az állami támogatások folyamatos reálérték csökkenésével arányosan nő. Ez a
folyamat
prognosztizálja
a
tervezett
fejlesztések,
beavatkozások
finanszírozási
szükségleteinek esetleges forráshiányát.
203
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Az önkormányzat évek óta tartalék forrásaiból folyamatosan fejleszti intézményeit és közterületeit. Ezen fejlesztési ütem felgyorsításához a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez nélkülözhetetlen a külső források intenzívebb bevonása. A külső források vizsgálatában két tényező vehető figyelembe. Egyrészt pályázati források, mely a 2007-2013 majd a 2014-2020 közötti időszakban kiemelten nagy hangsúlyt kapnak, ezért a lehetőségek hatékony kiaknázáshoz célszerű, ha a külső források igénybevételére az önkormányzat önálló tervet készít elő. Ehhez kapcsolódóan forrásokat kell rendelni nem csak a forrás előkészítésre, de az azok elérését célzó tervezési feladatokra is, melyből levezetve a megfelelő előzetes költségkalkulációk biztosíthatók. Fel kell készülni azonban arra, hogy a külső (pályázati, állami, stb.) támogatások, források folyamatos rendelkezésre állására mellett, a városnak célszerű a jelenlévő és a leendő potenciális partnerekkel való jó viszony kialakítása, amely források helyhez kötését és fejlesztésekhez való hozzájárulást érheti el. Segíteni és ösztönözni kell a vállalkozói szektor fejlesztéseit, melyek fejlődése szintén egyik kulcsa a stratégiában megfogalmazott célok elérésének. E stratégia megszületésekor az önkormányzati rendszer szabadságfokának szűkítése ment végbe, mely a források felhasználhatóságát megszabja, szűkíti (pl.: feladat finanszírozás). A gazdasági világválságot követő elhúzódó recesszió növekedésbe fordulása sajnos egyelőre várat magára. A városok adósság rendezési programjának városfejlesztési kihatásai egyelőre bizonytalanok. Ugyanakkor a stratégia elkészítésénél a város vezetése a széles közvélemény reakcióira reagálva olyan terv elkészítésére törekedett, amely a realitások talaján marad. A fejlesztések időbeli ütemezésével, hosszabb időtávon való megvalósításával számol, és biztosítottnak látja a város irányítását végző apparátus részéről a kellő szakértelem meglétét, amely a stratégia végig viteléhez, egy jobb város felépítéséhez szükséges.
7.3.1. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A városrész-fejlesztési célok egymással és a városi szintű célokkal összehangoltan és egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változik az
204
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévők megerősödnek. A központi városrész esetleges funkcionális bővítését, fejlesztését pedig úgy irányozza elő a stratégia, hogy az a szomszédos városrész fejlődését is elősegítse. Az egyes akcióterületi programokban tervezett fejlesztések - alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez - következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérő adottságait, lehetőségeit, igényeit. A közterületek közösségi célú fejlesztések nem csupán egy központi terület jobbítását célozzák, hanem kiterjednek a más alapfunkciójú területeken is, ezzel biztosítva a rekreáció, a szabadidő eltöltés új, az egész városra kiterjedő hatókörű helyszíneit. A közterület fejlesztések elősegítik a munkahelyteremtést, a jobb színvonalú, igényesebb munkahelyek létesítését, a meglévő munkahelyek átalakulását. A javuló környezeti feltételek új típusú szolgáltatások betelepülését is elősegítik, megteremtik újabb területi egységekben az idegenforgalom, beleértve a kistérségen belüli, egyes speciális szolgáltatásokra, lehetőségekre alapozott idegenforgalmi, tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit. A
közterület
fejlesztések
jól
kapcsolódnak
a
városi
gazdaságfejlesztési,
vállalkozásösztönzési célokhoz. Lehetőséget teremt tevékenységek fizikai kereteit bővítő fejlesztési elképzelések hátterének. Ez a város környezeti állapotára is kedvező hatással van, ugyanakkor az új típusú, új minőségszintű tevékenységek elősegítik a környezettudatosság magasabb szintjét. Mindezt jól szolgálják az egész városra kiterjedő, az alapinfrastruktúrát érintő tervezett fejlesztések, az új fejlesztésekből következő közlekedési és intézményi fejlesztések. A városközponti területeken tervezett akciók a városi identitás elmélyítését, az egész városra, illetve térségére vonatkozó feladatok ellátását, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintű közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka minőségében megcélzott szint más típusú identitást, más területhasználatok, és a korábbitól eltérő, vagy eltérő intenzitású igényeket jelent. A város arculatának a megteremteni kívánt új identitásnak megfelelően kell alakulnia, a városi közigazgatás és a közszolgáltatások működése során ezt az új típusú városi minőséget
205
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája közvetítő arculatot kell bevezetni és alkalmazni. Az új identitás nem csak a közszféra működését hatja át a jövőben, hanem jelentősen megváltoztatja és kiteljesíti a partnerségi kapcsolatokat úgy a közszféra és a magánszféra közötti partnerség, mint a magánszféra egyes elemein belüli partnerségek vonatkozásában.
7.3.2. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A kockázati tényezők azonosításának célja az integrált városfejlesztési stratégia célkitűzéseit
veszélyeztető
fő
kockázatok
beazonosítása.
A
beazonosított
negatív
kockázatokkal szemben a következő stratégiát alkalmazzuk: Elkerülés Áthárítás Csökkentés A pozitív események bekövetkezésének valószínűségét növelni kell.
Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósítása kapcsán az alábbi kockázatok foglalhatók össze. Szeretnénk megjegyezni, hogy a kockázatok azonosítása, elemzése, kezelése egy iteratív folyamat, teljes életciklusban jelen van, résztvevői, az érintett kör változhat. Eszközei: Ötletroham, Delphi módszer, interjú, ok-okozatielemzés, SWOT analízis.
1. Általános kockázat beruházási típusú fejlesztéseknél a beruházási költségek pontatlan megítélése, illetve a közbeszerzések és a kivitelezés elhúzódása, amely az EU támogatás esetén a vonatkozó n+2 éves szabály tekintetében jelentős kockázati tényező. A kockázat elkerülése a mindenre kiterjedő, pontos költség-meghatározás útján és szakszerű projektmenedzseléssel csökkenthető. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége Hatása a projekt céljaira
kicsi közepes
2. Kiemelt kockázat a partnerek hozzáállása a fejlesztési beruházások megvalósítása során. Gazdasági tevékenység folytatása lévén a piaci viszonyok örökös kockázati tényezőt
206
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája jelentenek a vállalkozásoknak, így részben kiszámíthatatlan a hosszú távú együttműködés mikéntje. A kölcsönös előnyök ismeretében azonban mindkét fél a kockázat minimalizálására törekszik, megfelelő üzleti alapokra helyezett kapcsolatban. Ez a konzorciumi megállapodásban is megjelenik. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
közepes
3. Egyes projektek kapcsán a végrehajtást hátráltathatja az ingatlanon belüli tulajdonosi érdekek különbözősége. Ezt kiküszöbölendő, az önkormányzat már előzetesen tett intézkedéseket a magántulajdonosokkal történő egyeztetésre. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
4. A fejlesztések megvalósulása komplex ingatlanfejlesztési beavatkozásokat (telekrendezés, bontás) igényelnek. Ez műszaki eredetű problémák kockázatát rejti, amelyek megoldása a tervezettnél több időt vesz igénybe, vagy költségnövelő hatású lehet. Ennek a kockázatnak a kezelése előzetes szakági (földtani, statikai) felmérésekkel történhet, amely az engedélyes és kiviteli tervek során megoldást nyer. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
közepes
5. A fejlesztések megvalósítása szempontjából kiemelt jelentőségű a közbeszerzések során a megfelelő kivitelezők határidőn belüli kiválasztása. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
6. Jogszabály-változásból
eredő
kockázatok.
Jogszabályok
és
egyéb
szabályok
korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Hatásukat a törvényváltozások folyamatos figyelemmel kisérésével lehet csökkenteni.
207
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
közepes
Hatása a projekt céljaira
nagy
7. Adminisztrációból eredő kockázatok. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekteket szigorú előírásoknak megfelelően kell lebonyolítani. Az átláthatóság, nyomon követhetőség az egyik legfontosabb alapelv. Az adatok feldolgozására, védelmére, a dokumentumok kezelésére iratkezelési szabályzatot kell készíteni, ezzel csökkentjük a adminisztrációs hibából eredő kockázatot.
8.
A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
Erőforrásbecslés, finanszírozási,
finanszírozást,
a Cash-flow-t
cash-flow kockázat.
negatívan
érinti. Az
IVS
Csökkenő saját forrás
a
megvalósítása során
az
önkormányzatnak a saját forrásai mellett folyamatosan keresnie kell az egyéb finanszírozási lehetőséget (Európa uniós és hazai támogatás, külső partner bevonása, hitelek stb.) ezzel megosztja a kockázatot. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
9. A kivitelezés minőségéből eredő kockázat. A fejlesztés lebonyolítása során nagy tapasztalattal rendelkező műszaki ellenőr foglalkoztatásával tudja csökkenti az esemény kockázatát. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
10. Vállalkozók kockázat vállalási hajlandósága. Fontos a helyi vállalkozók megnyerése, mert ez tovább erősíti a lakosság Kabához kötődését. A régi és új helyi vállalkozóknak segítséget kell nyújtani a fenntartható működésben. Ahhoz, hogy a helyi vállalkozások mellett megjelenjenek a tőkeerős befektetők is, az önkormányzatnak olyan környezetet kell biztosítani, ahol jól érzik magukat. Helyi adó kedvezmények, megfelelő képzettségű helyi szakemberek, jó infrastruktúrai ellátottság biztosítása. Az új ipar, szolgáltatás megjelenése emelheti a helyi adóbevételeket, ami pozitív hatással van a további fejlesztésekre. Vállalkozói kedv erősödése (pozitív hatás)
208
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
közepes
Hatása a projekt céljaira
nagy
Vállalkozói kedv csökkenése (negatív hatás) A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
11. Szabálytalanság elkövetéséből származó kockázatok. Jól szabályozott monitoring rendszert kell működtetni, hogy időben észleljük a hibákat és a megfelelő vizsgálat lefolytatása után ki tudjuk javítani a hibákat. A szabálytalansági eljárás megindítása negatívan befolyásolja az egész IVS megvalósíthatóságát, finanszírozhatóságát. A szabályok betartásáért felelős szakemberek folyamatos képzésével csökkenthető a kockázat. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
12. A lakosság érdektelensége. A projekt általános, hosszú távú célja a lakosság életkörülményeinek javítása. Olyan közérdekű fejlesztéseket kell megvalósítani, amely összhangban van a lakosság igényével. Városmarketing, disszemináció során olyan kommunikációs stratégiai terv készítése szükséges, amely megvalósítása kiváltja a lakosság és célcsoport pozitív érzéseit, növeli az identitást. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
13. Elemi kárból, katasztrófából eredő kockázat. Az elemi kár bekövetkezés hatásának csökkentése érdekében a kockázatot a biztosítóra ruházzuk át. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
kicsi
Hatása a projekt céljaira
nagy
14. Támogatási szabályok és a támogatás intenzitásának változása 2013-ban megváltozik az Európai Unió támogatási rendszere, új célokat és elvárásokat fogalmaz meg. A jogszabály változások előzetes egyeztetések eredményeinek folyamatos figyelésével lehet a hatásait csökkenteni. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
nagy
209
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Hatása a projekt céljaira
nagy
15. Nemzetközi és országos gazdasági hatásokból eredő kockázat. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
nagy
Hatása a projekt céljaira
nagy
16. A gazdaság visszaesése negatívan érinti az egész város régió gazdaságát, társadalmát. Gazdasági visszaesés önkormányzatra gyakorolt hatása. Csökken a saját forrásra elkülöníthető összeg, nő a feladat ellátási kötelezettsége. Folyamatosan keresnie kell a forráspótlás lehetőségeit például kötvény vagy részvény kibocsájtással. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
közepes
Hatása a projekt céljaira
nagy
17. Gazdasági visszaesés hatása a fejlesztésben részvevő vállalkozókra. A gazdaság negatív hatásainak következtében előfordulhat, hogy likviditási gondjaik keletkeznek. Az önkormányzat segítséget nyújthat a fejlesztés sikeres megvalósítása érdekében, kedvezményes hitel lehetőségeket vehet igénybe. Amennyiben nem tudja folytatni részvételét a projektben, az uniós szabályoknak megfelelően kell eljárni a visszafizetés elkerülése érdekében. A kockázat bekövetkezésének valószínűsége
közepes
Hatása a projekt céljaira
nagy
Kockázatok azonosítása 1. Kockázat
Való-
Hatás
A kockázat kezelésének
Projekt/
megnevezése
színűség
(1-7)
módja
tevékenység, amire a kockázat
(1-7)
vonatkozik Általános megvalósítás
2
4
A kockázat elkerülése a Teljes projekt mindenre kiterjedő, pontos költség-meghatározás útján és szakszerű projektmenedzseléssel csökkenthető.
210
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az önkormányzat átvállalja a beruházási értéket, az üzemeltetésbe új partnert von be Kisajátítási eljárás keretébeni ingatlanszerzés Megfelelő tervezői és kivitelezői kör kiválasztása Gondos, körültekintő közbeszerzési tanácsadó kiválasztása A jogszabályoknak megfelelően változtatni a projekt tervet
Gazdasági szolgáltatások fejlesztése
A partnerek 2 hozzájárulása a fejlesztési beruházások megvalósításához Ingatlanviszonyok 3 rendezetlensége Előkészítettség 2
4
Közbeszerzés
3
6
jogszabályok és egyéb 3 szabályok változása
6
Adminisztrációból eredő kockázatok
2
6
iratkezelési szabályzat
Erőforrásbecslés, 2 Finanszírozás, Cash Flow kockázat kivitelezésekből 2 származó kockázat
6
likvid forrás bevonása
6
vállalkozók kockázat 3 vállalási hajlandósága
4
Szabálytalanság kezelése
2
7
A lakosság 3 érdektelensége
7
Elemi katasztrófából kockázat klímaváltozás Támogatások
kárból, 2 eredő
6
2 és 3
2 6
megfelelő műszaki ellenőr Műszaki kivitelező alkalmazása, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a minőségi munkát. kedvező befektetési A fejlesztés egész környezet ideje alatti partner kapcsolat monitoring rendszer az egész projekt alkalmazása (hibaészlelése, végrehajtás idején, vizsgálat lefolytatása, hiba utókövetési javítása, jelentés, készítés) szakaszban is az előírások betartása, felelősség disszemináció során Partnerség az egész kommunikációs stratégiai fejlesztés és terv készítése a pozitív fenntartás alatt érzések, identitás növelése, a lakosság folyamatos tájékoztatása, civil szervezetek Biztosítások kötése, projekt Biztosítás,a terv fejlesztés egész ideje alatt megújuló energiahasznosítás Turizmus folyamatos befektető barát A támogathatóság,
5 3
Fejlesztendő közterületek Egész projekt közbeszerzések
az egész fejlesztés és utókövetés alatt törvényesség, elszámolások Adminisztráció, projekt előre haladási jelentés Erőforrás menedzsment
211
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája intenzitásuk változása
Nemzetközi és országos 5 gazdasági hatásokból eredő kockázat
környezet biztosítása.
6
finanszírozhatóság az egész fejlesztés ideje alatt befektetés ösztönzés, Gazdasági környezet önkormányzati belső az egész fejlesztés forrásokkal a kieső ideje alatt finanszírozási hiány biztosítása
Kockázatok azonosítása 2. Bekövetkezés Bekövetkezés valószínűsége hatása
a
stratégiai célra
közepes
kicsi
nagy
kicsi
-
Klímaváltozás
-
Járási vállalkozások versenyképességének emelkedése
-
közepes
-
A partnerek hozzájárulása a fejlesztési beruházások megvalósításához,
-
Ingatlanviszonyok rendezetlensége, jogszabályok és egyéb szabályok változása, Támogatások és intenzitásuk csökkenése
-
-
-
212
Gazdasági válság okozta struktúra változás Elöregedő társadalom Pályázati források elapadása
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája nagy
-
-
A beruházási költségek pontatlansága Tulajdonosi érdekek különbözősége
-
Előkészítettség
-
Szabálytalanságok kezelése
-
Elemi kárból, katasztrófából eredő kockázat
-
Vállalkozói kedv csökkenése
-
A lakosság érdektelenség kivitelezésekből származó kockázat
-
-
Közbeszerzés
-
Jogszabályok és egyéb szabályok változása (pl. ÁFA) A lakosság érdektelensége
-
-
Vállalkozói kedv változása
-
Gazdasági visszaesés önkormányzatra gyakorolt hatása
-
Gazdasági visszaesés hatása a fejlesztésben részvevő vállalkozókra
-
Gazdasági visszaesés hatása az egyházak működésére
-
-
213
Nemzetközi és országos gazdasági hatásokból eredő kockázat Támogatási szabályok és a támogatás intenzitásának változása
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
8.AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI
8.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek. Kaba esetében kiemelt fontosságú a nagyrészt nem beruházási jellegű önkormányzati fejlesztésekből (kivéve infrastruktúrafejlesztés) álló anti-szegregációs program. Ennek részletes kifejtése az Anti-szegregációs terv fejezetben történik. Szintén kiemelt jelentőségű, közvetve a fő cél, a foglalkoztatási szint javítása érdekében a humán erőforrás fejlesztés, ehhez kapcsolódóan nem beruházási jellegű fejlesztések történnek:
PROGRAMOK Általános iskolai végzetséggel nem rendelkezők számára program az iskola felnőtt ként való befejezéséhez. Szakképesítéssel nem rendelkezők piacképes szakmához juttatása. A fiatalok általános és középiskolai lemorzsolódásának megakadályozása mentor programok segítségével. Érettségizetteknek segítség a felsőfokú végzetség megszerzéséhez, a helyben maradáshoz.. A programok csökkentik a városban a szegregációt, azaz növelik a hátrányban lévő gyerekek felzárkózási esélyeit, a munkaerő piacon pedig a versenyképtelen szakmával rendelkező felnőtt lakosság munkavállalási esélyeit. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án kiadott Második, javított kiadású Városfejlesztési Kézikönyve funkcióbővítő és városrehabilitációs programok esetében a következő eszközök használatát javasolja:
214
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája • Városmarketing • Tervalku • Nem pénzügyi ösztönző rendszerek • Adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében. Kaba önkormányzatának még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája, az eszközöket folyamatosan kívánja kihasználja és továbbfejleszteni. Az Önkormányzat fentieken kívüli, kiemelt jelentőségű nem beruházási jellegű tevékenységei: Városmarketing A városmarketing alapját képezheti a település egyedi és könnyen megjegyezhető nevének országos ismertsége. A nyolcvanas évektől a „Kabai Cukor” márkanév (brand) lett amelyre az országban ma is emlékeznek. Sajnos e minőségi terméken keresztül, már nem folytatható tovább Kaba imázsának alakítása, de a helyi mezőgazdasági termékeken újra helyt kaphatna származási helyük feltüntetése, amely a termékeket előállító, forgalmazó cégek piaci helyzetét is javíthatná. A városmarketingben meg kell jeleníteni a város ipari parkját, jó forgalmi fekvését, a helyi termelési tapasztalatokat, a mezőgazdasági szektorban rejlő helyi erőforrásokat, és a hozzá kapcsolódó feldolgozóiparban rejlő lehetőségeket. A város új turisztikai profilját is ki kell bontani a város külső kommunikációjában. A város fürdője több hasonló méretű, és a Hajdúszoboszlói túlzsúfolt megakomplexum árnyékából kell, hogy kitűnjön. Mindez lehetséges, tekintettel arra, hogy a fürdőnek van: - szerencsés város központi fekvése, - emberi léptéke, - nyugalma, - számos kapcsolódó szolgáltatása, - és hajdúszoboszlói gyógyvíznél mára már jobb minőségű saját minősített gyógyvize. Az előzőekhez kapcsolódóan szükség lenne a város honlapjának fejlesztésére. A város honlapja nem elég vonzó, informatív, a város nem jelenik meg szisztematikusan az országos,
215
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája regionális elektronikus és írott médiában. E hiányok orvoslása a nem fejlesztési típusú feladatok között kiemelt fontosságú.
Tervalku Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. § első bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának függvényében az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel, beruházókkal – az érdekeinek megfelelően – a településrendezési szerződés keretén belül tervalkut köt. Tervalku legtöbbször olyan, a szabályozási tervben tett engedményeket jelent, amelyekért cserébe a magánfejlesztő önkormányzati fejlesztési feladatokat vállal át. Az önkormányzat és magánfejlesztő között létrejött megállapodás igyekszik ösztönözni a magántőke hozzájárulását valamely közösségi cél megvalósulásához (pl. a befektetés környezetében levő közterületek rendezése, színvonalas kialakítása, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel, többlet parkoló kapacitás építése és a város rendelkezésére bocsátása stb.). Az önkormányzat tehát engedményeket tehet a szabályozási előírásokból. Kaba város önkormányzata ennek elébe is ment, és az ipari parkkal szomszédos lakótelepet sorolta olyan lakóövezetbe, amelynek korlátozó előírásai alapvetően akadályozná az ipari parkba termelő cégek betelepülését. A tervalku tárgya lehet még a település vonatkozásában: - a helyi építési szabályzat adott fejlesztési területre vonatkozó kismértékű módosítása (pl.
a
telek
beépítési
százaléka
korlátozott
mértékben
megemelhető,
az
építménymagasság – ha a környezet és a városkép megengedi – kismértékben megnövelhető stb.), - ingatlan csere az önkormányzat tulajdonában lévő más ingatlannal, - kedvezményes bérleti szerződés biztosítása bizonyos önkormányzati ingatlanok esetében,
216
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - a megvalósuló ingatlan használatát elősegítő önkormányzati szolgáltatás-ellátási megállapodások vagy kapcsolódó önkormányzati fejlesztések, - önkormányzati garancia nyújtása fejlesztési támogatás vagy hitel igénybevételéhez, - illetve egyéb, a fejlesztés érdekében indokolt nem pénzügyi támogatási forma. A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket. Az IVS készítésének időszakában sajnálatos módon a településen még nem igazán működnek ezek a nem beruházási jellegű fejlesztési lehetőségek, hiszen döntően még mindig kizárólag beruházási szemléletű tervezés és előkészítés jellemzi a település gondolkodását.
8.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Az integrált stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”), másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális
és
hatékony
megvalósítását
(„operatív
menedzsment”).
A
projektmenedzsment általános kategóriái szerint csoportosítva tehát: a stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, míg az operatív menedzsment az eredményekért (mind a közvetlen, „outputok”, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget. A stratégiai és operatív menedzsment feladatainak tiszta szétválasztása alapvető fontosságú a felelősségek egyértelműsítése érdekében. Operatív menedzsment Az operatív menedzselést végző szervezeti egység adatokat szolgáltat az általa elvégzett fejlesztésekkel kapcsolatosan, de az ebből levonandó, a stratégiát érintő következtetésekben, döntésekben csak tanácsadó és véleményező szerepe van. Az operatív menedzsment céljainak meghatározása és eredményeinek értékelése a stratégiai menedzsment feladatok körébe tartozik.
217
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A városi önkormányzatok rendelkeznek olyan, a helyi viszonyokkal tökéletesen tisztában lévő, nem ritkán több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberekkel, akik az operatív irányítás hatékony megvalósítói lehetnek. Munkájukat pedig a hivatal teljes apparátusa kell, hogy segítse, az effektív fejlesztői, építői munka zökkenőmentessége érdekében. A település úgy kívánja az operatív menedzsment feladatokat biztosítani, hogy a Polgármesteri Hivatal megfelelő végzettségű és képzettségű, önmagukban kellő affinitást és helyi kötődést érző munkavállalói fogják a gerincét nyújtani a menedzsmentnek és ezt a szervezeti egységet kell, hogy igény szerint kiegészítsék olyan külső szakértők, akik egy-egy hiány képzettséget kívánnak biztosítani (pl. speciális műszak végzettségű szakemberek, területfejlesztési szakértő, ügyvéd, stb.). Stratégiai menedzsment A stratégia menedzsment szervezete nem választható el a város önkormányzatának szervezeti rendszerétől, tehát a feladatok az önkormányzati hivatal szakapparátusának újszerűen szoros együttműködését igénylik. Az együttműködés a hivatal szervezetében intézményesítésre kerül, stratégiai munkacsoport felállításával az érdekelt szakmai szervezeti egységek részvételével, és erős adminisztratív koordinációs jogosultsággal kerül felruházásra a városfejlesztési és vagyongazdálkodási egység. A stratégia munkacsoport tagjai az alábbi személyek lesznek: - polgármester, - jegyző, - 1 önkormányzati képviselő, - 1 intézményvezető (település közoktatási, szociális intézményei részéről). A stratégiai menedzsment fő tevékenységei:
Az IVS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok
218
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az IVS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése.
A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése.
A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS cél- és eszközrendszerébe.
Ugyanakkor Kaba alacsony létszámú önkormányzati személyi állománya, csupán négy több szakterületet is egyben lefedő önkormányzati bizottsága, nem teszi azt lehetővé, hogy külön, csak városfejlesztés feladataival foglalkozó csoport jöjjön létre. A menedzsment feladatokat szinte valamennyi dolgozó, és minden osztály munkájába be kell építeni, és így téve hatékonnyá és megvalósíthatóvá azt. Erre tekintettel került meghatározásra az, hogy a stratégia munkacsoportban tagsági jogot kapott mind a polgármester (aki vezeti a polgármesteri hivatalt), mind a jegyző (aki irányítja a polgármesteri hivatalt), hiszen ezáltal biztosítható a stratégiai menedzsment számára kellő szakértői és adminisztratív háttér az IVSel kapcsolatos helyes, szakszerű és gyors döntések meghozatal érdekében. Ugyanakkor az elkövetkező években a támogatási környezet változásaira reagálva, a hatékonyságot növelendő megtörténhet, mint ez a múltban is lezajlott, helyi illetve térségi fejlesztési csoport felalítása, speciális feladatkörrel.
8.3. Településközi koordináció mechanizmusai Kaba városa jelenleg járása második méretű és rangú települése a járásszékhely Püspökladány után. A régió központtól mért 30 km-es távolsága nem nagy, de kiesik annak közvetlen vonzáskörzetéből, agglomerációjából. Ugyanakkor a környező településekkel sokrétű együttműködést alakított ki az elmúlt években. Püspökladány és Kaba kapcsolata kiegyensúlyozottnak mondható, a két település közötti együttműködés alapja a térségi központ erőforrásainak megosztása. Számos közigazgatási, oktatási, egészségügyi feladatot vesz át Püspökladány Kabától, melyet a Kabán munkát vállaló püspökladányiak csoportjai egyensúlyoznak ki.
219
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Püspökladány és Kaba között térségi vezető szerepért való vetélkedés nem áll fenn, a települések érdekei nem sértik egymást, sőt több téren azonosak (közlekedési fejlesztések, turizmusfejlesztés, természetvédelem). Kaba relatív kis mérete és a vezetői részéről megnyilvánuló igen pozitív attitűd lehetőséget nyújt arra, hogy a város a környező kisebb települések között egyfajta koordinátori vezetői szerepet töltsön be. Az ésszerűség és a partnerség hívta életre a Kaba Báránd, Tetétlen és Sáp oktatási szövetségét az ésszerűsítés jegyében, melyet a 2013-ban létrejött Püspökladányi Tankerület bizonyos értelemben vett helyi elődjének is tekinthetünk. A szociális ellátórendszer is összefonódott a szintén három kisebb szomszédos község beintegrálásával. Igazán előremutat valódi település fejlesztési célt megvalósító kezdeményezés a város szennyvíz tisztítási problémájának Tetétlennel és Báránddal közös megoldása. Az integrált rendszer elkészültével a három település között egy további műszaki összekötőkapocs létesül, ami vélhetően hosszú évtizedekig fog működi. A rendszerváltást megelőzően csupán Tetétlenhez fűzték szoros közigazgatási szálak Kabát, azonban ma már sokkal kiterjedtebb településközi koordinátori szerepe. Az együttműködési tapasztalatokat remélhetően regionális szinten is kamatoztatni tudja, maga is nyertese lehet nagyobb területi együttműködéseknek a turizmusfejlesztés, gazdaságélénkítés, humán erőforrás fejlesztés, stb. területén. Jelen IVS készítése során is megtörténtek azok az előzetes egyeztetések, amelyek a környező településekkel való összhang megteremtése érdekében szükséges. Továbbá a település vezetése kiemelt célként jelöli meg, hogy az IVS évenkénti felülvizsgálata során a környező településeket is aktívan bevonja a felülvizsgálati folyamatba annak érdekében, hogy más települések jó gyakorlatait át tudja venni, esetlegesen a más települések Kabáról kialakított
képét,
elvárásait
be
tudja
építeni
ezen
fontos
településfejlesztési
alapdokumentumba.
220
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 8.4. Ingatlangazdálkodási koncepció A
város
vagyongazdálkodás
gazdasági
programjának
legfontosabb
feltételeként,
összeállításakor hogy
az
figyelembe
önkormányzati
vették
a
törvényben
meghatározott és részletezett helyi feladatokat hosszútávon biztosítani tudja a város, ezért az önkormányzat vagyona tartósan nem csökkenhet. Ezen célkitűzés teljesülésére a gazdasági program egészét átfogó időszak alatt törekszik az önkormányzat. Az értékesíteni kívánt önkormányzati ingatlanok (túlnyomórészt építési telkek) mellett törekszik a vagyon gyarapítására olyan ingatlanfejlesztéssel, amelyek a feladatellátást, illetve a gazdálkodás színvonalát növelik. Az európai források felhasználásának az önkormányzatoknál rendszerint feltétele a fejlesztésekben résztvevő ingatlanok önkormányzati tulajdoni helyzete, vagy kötődése. Így a fejlesztések az önkormányzatok vagyon gyarapodásához járul hozzá, mely eredmények hosszú távon szolgálják az adott település lakóit. A város az önkormányzati rendszer létrejöttét követően született törvények szerint gazdálkodik vagyonával. A város mérete és története az ingatlan gazdálkodási lehetőségeket szűkre szabja, nem igazán ad teret ezen tekintetben az elképzelések szerinti tervezésre. A forgalomképtelen vagyontárgyain kívül, a közintézmények ingatlanjait sem kívánja értékesíteni az önkormányzat, sőt következetesen bővíti és fejleszti azokat a város mindenkori vezetése. A város szabályozási tervében is törekszik a megfelelő kialakítású építési telkek meghatározására, melyek következetes befektetésével a város jövedelemhez juthat, és a város gyarapodásán keresztül megjelenését is javíthatja. Az ipari terület kijelölésénél a környezetvédelmi szempontok mellett a telkek adott betelepíteni kívánt iparág szükségleteit kell koncentráltan figyelembe venni.
221
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
9.PARTNERSÉG
9.1. Partnerség és az IVS Kabán egyre nagyobb szerepet kap a tervezési feladatok és a megvalósuló fejlesztések során a partnerség elvének érvényesülése. Mivel az IVS-nek helyi érdekeket kell szolgálnia, így elengedhetetlen az összes érintett helyi szereplő lehető legszélesebb körű bevonása, annak kidolgozásába és végrehajtásába egyaránt. Jelen fejezetben bemutatjuk, hogy miként tájékoztatja az önkormányzat a települési lakosságot és egyéb érintetteket, milyen formában építi be a véleményeket, ötleteket a fejlesztési stratégiába, s milyen formában tervezi az önkormányzat a partnerség kezelését a megvalósítás fázisában. Az önkormányzat a partnerség keretében belül három fő fórumot alkalmazott az eddigiekben: 4. A település honlapja – folyamatosan frissülő információkkal 5. Kifüggesztésre kerül valamennyi elfogadott rendelet, közlemény a Polgármesteri Hivatalban és a településen több helyszínen 6. Város önkormányzatának hivatalos lapja Az önkormányzat célja, hogy a helyi társadalmat és gazdasági szereplőket is folyamatosan bevonja a fejlesztésekbe, így az IVS-ben megfogalmazott célok megvalósításába is. Az önkormányzat az IVS előkészítése és elkészítése során végig szem előtt tartotta, hogy a fejlesztési stratégia eredményessége jelentős részben azon múlik, hogy az önkormányzat milyen arányban ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását, illetve mennyire birtokolja a lakosság bizalmát és támogatását. A vállalkozói szféra, a magántőke bevonása egyben olyan pótlólagos forrásokat visz a fejlesztésekbe, amelyek az önkormányzati szempontokhoz társulva szélesebb gazdasági alapokra helyezhetik a fejlesztéseket. Ezen túlmenően az eltérő érdekek megjelenése, megfelelő keretek között komplexebbé is teszi a
222
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája települési fejlesztéseket. A sikeresség egyik fontos feltétele tehát a partnerségben kialakított hosszú távú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és közvetítése, az érintettekkel való folyamatos párbeszéd. Az IVS előkészítése, összeállítása és véglegesítése során megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása, melyet a következő ábra mutat. Az IVS-hez kapcsolódó célcsoportok és a partnerség szerepe
CÉLCSOPORTOK AZ IVS
PARTNERSÉG FŐ CÉLKITŰZÉSE AZ
MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
IVS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
önkormányzat és
elfogadás és támogatás
intézményei
település identitástudat erősítése
önkormányzat gazdasági
lakosság
társaságai
civil szervezetek
államigazgatási szervek (pl.
cigány kisebbségi önkormányzat
munkaügyi központ)
szakhatóságok
lakosság
vállalkozások
civil szervezetek
környező települések
cigány kisebbségi
önkormányzat
vállalkozások
környező települések
223
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
PARTNERSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK
Szakmai egyeztetések, konzultációk
Lakossági fórum
Vállalkozói fórum
Civil fórum
Tájékoztatás és nyilvánosság (fogadóórák, on-line hírek és újságcikk)
A stratégia végrehajtásába bevonható érdekeltek beazonosítása tehát megvalósult, az önkormányzat folyamatosan tájékoztatja őket az IVS-ben foglalt célok megvalósulásáról.
9.2. A célcsoportok tájékoztatása, az IVS társadalmasítása A
célcsoportok
folyamatos
tájékoztatása
és
a
rendszeres
konzultációs,
véleménynyilvánítási lehetőség az IVS sikerességének alapvető feltétele. Társadalmasításhoz kapcsolódó megtett lépések: 7. Lakossági fórum, kérdőívek 8. Mélyinterjúk alkalmazása 9. Magánszféra – vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe 10. Civil szervezetek bevonása, tájékoztatása 11. Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába 12. Szakterületi egyeztetések
9.2.1. Lakossági fórum, kérdőívek 2013. február 5-én lakossági fórum keretében került ismertetésre az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszere, a tematikus célok és a részletes célok egyaránt. Emellett pedig kérdőíves felmérést is végeztünk.
224
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A lakosság az alábbi fejlesztési javaslatok hangzottak el, melyek beépítésre kerültek az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerébe:
-
Közterületek, utak javítása
-
Közbiztonság, kamerák elhelyezése
-
Játszótér kialakítása
-
Orvosi ellátás fejlesztése
-
Sportlétesítmények
-
Közösségi terek
-
Bölcsőde
-
Zöldfelület képzés, parkosítás, pihenőövezetek
9.2.2. Mélyinterjúk alkalmazása 2013. januárjában több olyan magánszemélyek készítettünk mélyinterjús felmérést, akik a települést megfelelően ismerik, és képzettségük, végzettségük alapján vagy a helyi társadalmi vagy közösségi életben, esetlegesen a közigazgatásban betöltött funkcióik által (pl. óvoda intézményvezetője, helyi gazdasági társaság ügyvezetője, stb.) alkalmasak arra, hogy az IVS vonatkozásában megfelelő elképzeléseket, ötleteket tudjanak adni. A mélyinterjúk alkalmazása során az alábbi fejlesztési javaslatok hangzottak el, melyek beépítésre kerültek az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerébe:
-
Közterületek, utak javítása
-
Játszótér kialakítása
-
Bölcsőde felújítása
-
Fürdő további fejlesztése
-
Sportlétesítmények, szabadidő hasznos eltöltését biztosító infrastruktúra kialakítása
-
Közösségi terek fejlesztése
225
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 9.2.3. Magánszféra – vállalkozói szektor bevonása a tervezett fejlesztések egyeztetésébe Az IVS készítésébe az önkormányzat vezetése a lehető legszélesebb körben be kívánta vonni az üzleti (magán) szféra képviselőit is. A magánszféra bevonása a stratégiai irányok kijelölésébe a magánszféra aktivizálásának, felelős fejlesztő tevékenységének alapfeltétele. Az IVS készítése során a bevonás módszere a magánszereplők, elsősorban a fejlesztendő területen működő kis- és középvállalkozások képviselőinek megkeresése volt, akik írásban juttatták el véleményeiket a város főbb céljaihoz kapcsolódóan. A megfogalmazott vélemények alapján a vállalkozók egyetértenek a fejlesztésekkel, azokat időszerűnek és szükségesnek tartják. A vállalkozói szektor által megfogalmazott javaslatok, melyek beépítésre kerültek az IVS célrendszerébe:
-
városközpont fejlesztése
-
parkolás kérdésének rendezése a központi területeken
-
ipari területek fejlesztés
-
infrastrukturális fejlesztések (különösen az úthálózat)
9.2.4. Civil szervezetek bevonása, tájékoztatása Az IVS célkitűzéseinek véleményezésére került sor a civil szervezetek körében is. Az egyeztetésen két fő fejlesztendő kérdéskör merült fel:
utak fejlesztése
közösségi tér kialakítás – nagyobb rendezvények kialakítására alkalmas tér létrehozása. Valamennyi javaslat beépítésre került az Integrált Városfejlesztési Stratégia tematikus
céljai közé.
226
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 9.2.5. Tájékoztatás és nyilvánosság, a település bevonása az IVS céljainak kialakításába Az önkormányzat az IVS kidolgozása során véleményező ívvel kérte ki a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások véleményét a stratégiával, az abban megfogalmazott célkitűzésekkel kapcsolatosan. A felmérés az önkormányzat polgármesteri hivatalában és honlapján jelent meg. A véleményeket elektronikus úton illetve személyesen egyaránt el lehetett juttatni a település önkormányzatához.
227
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
10. AZ IVS ÉS A SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK Az IVS a szakpolitikai területek széleskörű egyeztetésének eredményeként jött létre. Az egyeztetések folyamán sor került az egyes szakterületek vezető hivatalnokainak, szakértőinek bevonására, állásfoglalásaik megvitatására. Az érintett szakterületekkel (Irodákkal) folyamatos volt a kommunikáció. Látható, hogy a tervezett fejlesztéseket valamennyi érintett csoporttal egyeztette az önkormányzat, ötleteiket, véleményüket megismerte és valamennyi javaslatukat beépítette. A partnerség építésének és a partnerekkel való párbeszéd színteréül szolgáló intézményes keretek, alkalmazott eszközök közé sorolható:
Szakmai egyeztetések, konzultációk
Lakossági fórum
Vállalkozói fórum
Civil fórum
Tájékoztatás és nyilvánosság (fogadóórák, on-line hírek és újságcikk)
10.1. A partnerség jellemzően várható eredményei, azok értékelése Az IVS csak akkor lehet sikeres, ha tükrözi a lakosság igényeit, így nem elég a lakosság tájékoztatása, a vélemények összegyűjtése, azokat be is kell építeni a dokumentumba. A lakosság mellett a civil szféra és a vállalkozói szektor, valamint az intézményi szereplők is tájékoztatásra kerültek, akik megfogalmazták elképzeléseiket. Ahogyan a korábbiakban bemutatásra került, valamennyi beérkező észrevétel és hozzászólás értékelésre került és megtörtént az IVS-ben a figyelembe vétele.
228
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
10.2. A partnerség fenntartása A kialakított partnerségi kapcsolatok 3 intézkedési szinten és idődimenzióban kapcsolódnak a város integrált stratégiai programjának lebonyolításához:
A partnerszervezetek részt vesznek/vettek a stratégia kialakításában, egyeztetésében, véleményezésében.
A stratégia elemeiként szolgáló intézkedések és konkrét projektek lebonyolításában számítunk a kompetens szakpolitikai szereplők, szervezetek, intézmények, cégek és személyek közreműködésére, támogató együttműködésére.
Az IVS lebonyolításának ellenőrzése, monitoringja megköveteli a nyilvánosság és a partnerség elveinek való megfelelést. Ennek érdekében a tervezett ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat, illetve azok egy részét az önkormányzattól független szereplőnek kell elvégezni, míg a városnak gondoskodnia kell az eredmények folyamatos társadalmasításáról.
229
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
11. AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE („MONITORING”) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁSLÁSA A célok teljesülését monitoring rendszer kiépítésével követi nyomon az önkormányzat, Kaba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendszeres beszámolók keretében kap tájékoztatást az IVS megvalósításáról. A beszámolók összeállítása és a stratégiai célok megvalósulásának nyomon követése a város önkormányzatának valamennyi dolgozójának szakterületét, feladatkörét érintő tevékeny hozzájárulásával történik. A Képviselő-testület mellett a városfejlesztési projektek megvalósulásáról rendszeres tájékoztatásban részesül a lakosság, továbbá tájékoztatást kapnak a település vállalkozói, civil szervezetei is. A beszámoló kiterjed:
a
stratégia
tematikus
céljainak
megvalósítása
során
végrehajtott
projektek
bemutatására, az elért eredmények vizsgálatára
az ezek megvalósítása során bevont pénzeszközök mértékére, összetételére, a várható megtérülésükre
az eredményesség mérésére szolgáló indikátorrendszer ismertetésére
a projekt megvalósulása során figyelembe vett esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokra
a partnerség aktuális helyzetére
az egyes településrészeken, akcióterületeken elért eredményekre (az előrehaladottság területi szempontú vizsgálata)
az egyes tematikus célok elérésének előrehaladottságát (az előrehaladottság tematikus szempontú vizsgálata)
az IVS legutóbbi módosítása óta végbement vagy korábban előre nem látott ingatlanpiaci és gazdasági folyamatokra, a környezeti, társadalmi stb. változásokra és ezeken keresztül az IVS-ben szükséges módosítások leírására. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások
és tartalmi összefüggések figyelése, különös tekintettel a szinergikus hatások szem előtt tartása. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak definiálása,
230
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. A képviselő-testület az éves beszámolót véleményezés és közös egyeztetés után határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következő évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan, és a megvalósult projekteknek és idő közben felmerülő igényeknek megfelelően módosítja az IVS -t. A stratégia céljainak és eredményeinek rendszeres nyomon követése az átfogó és tematikus célokhoz, valamint a fejlesztési programokhoz rendelt indikátorok használatával lehetséges. Az évenként ismétlődő beszámolók abban az esetben lehetnek hitelesek, és tükrözik a valós eredményeket, ha a stratégia megvalósításának kezdetén meghatározott indikátorok az évek során nem változnak, és az indikátorok meghatározásakor érvényesülnek az adatok mérhetőségének, elérhetőségének és megfelelőségének a szempontjai. Az éves beszámoló összefoglalóját az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján hozzáférhetővé, nyilvánossá teszi a település lakossága számára is. Az önkormányzat az évenkénti közmeghallgatásán rendszeres napirendi pontként szóban is tájékoztatja a lakosságot
az
IVS-ben foglalt célok megvalósításának
előrehaladásáról. A projektek előrehaladásával kapcsolatban a lakosság alkalmankénti tájékoztatása (pl. részcélok megvalósulása, bejárások, átadások) helyi médián (újság, rádió, televízió stb.) keresztül is megvalósul. Az IVS céljai megvalósulásának vizsgálatához minden esetben szükség van az alábbi táblázatban megadott indikátorok megadására. Az integrált városfejlesztési stratégia indikátorrendszere
MÉRTÉKEGYSÉG ADATGYŰJTŐ GYAKORISÁG
ELVÁRT TENDENCIA
CÉLOK
INDIKÁTOR
Átfogó cél:
Foglalkoztatási ráta
%
KSH
Éves
növekvő
fejlődő kisváros
Munkanélküliségi ráta
%
KSH
Éves
csökkenő
231
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája reálértékű SZJA SZJA növekedés (1000 Ft/fő) változás % 1. Tematikus cél: Városi környezet és infrastruktúra fejlesztése
APEH
Éves
növekvő
Kerékpárút hálózat hossza
km
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
Parkolóhelyek száma
db
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
Közműolló
%
Polgármesteri Hivatal
Éves
Csökkenő
Zöldfelületek nagysága
m2
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
2. Tematikus cél:
Vendégéjszakák száma
vendégéjszaka
KSH
Éves
Növekvő
Gazdasági erőforrások újraélesztése
Új vállalkozások száma
db
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
Ipari park kihasználtsága
%
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
3. Tematikus cél:
Megújuló energiaforrások használata
kWh/év
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
Természeti erőforrások kiaknázása és védelme
Termálvíz hasznosítás
m3/év
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
Védett területek állapota a közigazgatási területen
jelentés
Polgármesteri Hivatal
2-5 Éves
állandó/javuló
Roncsolt, rekultivációra szoruló területek kiterjedése
db és m2
Polgármesteri Hivatal
2-5 Éves
csökkenő/állandó
232
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4. Tematikus cél:
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül
%
KSH
Éves
Csökkenő
Humán erőforrások fejlesztése és megóvása
Egyéni vállalkozók száma
db
KSH
Éves
Növekvő
5. Tematikus cél:
Közösségfejlesztő programba bevont lakosok száma
fő
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
A település térségi szerepének és a helyi identitásnak az erősítése
Legalább kistérségi szintű rendezvények száma
db/év
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
Kulturális rendezvények látogatottsága
fő
Polgármesteri Hivatal
Éves
Növekvő
233
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
12. ANTI SZEGREGÁCIÓS TERV A településeken belüli szegregáció gyakorlatilag bizonyos tekintetben spontán társadalmi jelenség, amelynek kialakulásáért, illetve fennmaradásáért társadalmi, gazdasági és kulturális tényező is felelős. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat Magyarországon tovább erősíti több tényező. Az egyik az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása, valamint a mélyszegénység miatti tartós életforma elterjedése és fennmaradása. A másik az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, valamint
az
ezzel
járó
növekvő
munkanélküliség,
és
az
iskolázatlan
lakosság
foglalkoztatottságának megoldatlansága. A szegregácis folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség közötti konfliktusok halmozódása és megoldatlansága. Ennek értelmében a szegregációnak többféle megjelenési formája van: a munkahelyi, az oktatási és a lakóhelyi szegregáció, Kaba vonatkozásában mindegyik típus jelen van. Kabán összesen három szegregátum található (a KSH erre vonatkozó adatközlése aalpján), az antiszegregációs stratégia során, mindhárom területen integrációt kell véghezvinni, ezeken a területeken tehát fejlesztést fogunk végezni, vagyis megtartó típusú rehabilitáció programot dolgozunk ki rájuk. A 3. számú szegregáció vonatkozásában hosszú távú célkitűzésként a szegregált települési egység egy részének felszámolása is szóba jöhet, minderre azonban sajnálatos módon az IVS tervezési időszakában reális lehetőség nem mutatkozik, ezért ezzel nem is terveztünk az antiszegregációs program készítése során A helyzetelemzésben feltárt demográfiai mutatók szerint valamennyi szegregátum elsődleges célcsoportja a 15-59 éves korúak, akik az alábbi szociális problémákkal küzdenek:
234
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
alacsony iskolázottság, a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők nagy aránya, a gazdaságilag nem aktív lakosok magas száma, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak jelentős aránya, a roma népesség magas aránya, elégtelen lakhatási körülmények. Mellettük másodlagos célcsoportként jelennek meg a fejlesztés során a 0-14 évesek, valamint a 2. szegregátum területén lévő 60-x éves korú lakosok, amelyek a következő problémákkal rendelkeznek: az iskoláskorú gyermekek lemorzsolódása a nevelési/oktatási intézményekben, a továbbtanulásra való hajlandóság hiánya, nagy arányban lévő leromlott lakások, lakáskörülmények, szociálisan nehéz körülmények között élés. A helyzetelemzés során feltárt mutatók és a számok, arányok mindenképpen azt szorgalmazzák, hogy a településnek komolyan kell foglalkoznia a szegregátumok helyzetének és az ott élők életszínvonalának javításával, a lakókörnyezet rehabilitációjával, a foglalkoztatás növekedésével, valamint az oktatásban nagy szerepet játszó integrációval, esélyegyenlőséggel, felzárkóztatásával. Mindenképpen fontos, hogy Kaba település önkormányzata vállalja ezen feladatok elősegítését, megvalósítását, és mindent tegyen meg azért, hogy a szegregátum lakóinak élethelyzete, körülménye jobb irányba változzon, és a felnövekvő generációnak teljesebb, tartalmasabb élete legyen. A következőkben az egyes beavatkozási lépcsőfokok kerülnek részletes ismertetésre.
12.1. Lakhatási integrációt biztosító eszközök A szegregátumok lakókörnyezeti minőségére jellemző, hogy egyrészt javarészt alacsony komfort fokozatú lakások vannak ezeken a területeken, valamint sok esetben nem
235
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája saját tulajdonú lakásokban, hanem szükséglakásokban laknak, akár évekig is. Másrészt viszont az is előfordul a szegregátumokban, hogy egy lakásban nemcsak a szűk család lakik, hanem olykor több generáció, vagy időlegesen befogadnak rászoruló ismerősöket, rokonokat, akiknek nincs hova menniük. A leromlott, szűkös lakáskörülményekhez azonban még hozzájárulhat az is, hogy ezen lakók a rendet, a tisztaságot, a megfelelő higinénés körülményeket nem tartják be, egészségügyileg sokszor alkalmatlan házakban nevelik, gondozzák gyermekeiket. Fentebb említett szegényes és elégtelen körülmények miatt az antiszegregációs terv célja, hogy csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, vagyis az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Emellett viszont célként fogalmazódik meg, hogy a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más környező településeken se növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, ne alakuljon ki új szegregátum a településen, tehát a cél, hogy ne csak látszatmegoldásokat, hanem valódi intézkedéseket vigyünk véghez a stratégia során. Az antiszegregációs stratégiában nagy hangsúlyt kell fektetni a lakókörnyezet rehabilitációjára, amely a szegregátumban lévő alacsony komfort fokozatú lakások minőségének javítását, a hiányos infrastrukturális adottságok pótlását, valamint az egészségre káros tényezők megszüntetését foglalja magában. Ezt tehát mind a három szegregátumra ki kell hegyezni, mivel közel azonos mutatószámok lettek kimutatva az alacsony komfort fokozatú lakások arányának vizsgálata kapcsán, amely számszerűsítve 51,7% és 54,2% között van. Az önkormányzat feladata egy megfelelő fejlesztési alap létrehozása, amely segítségével közös összefogással elérhetjük, hogy a szegregált térségben lakók saját lakókörnyezetüket folyamatosan rendbe tudják tartani, megfeleljenek a város által diktált követelményeknek. A programba mindenképpen szükséges bevonni a településen lévő civil szervezeteket, helyi vállalkozókat, Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Ezek mellett a lakhatási körülményeken a Családsegítő Szolgálat adósságkezelői tanácsadással is kíván segíteni a rászoruló lakosokon, „Gazdálkodj okosan” program
236
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája megvalósításával. A cél, hogy a lakhatással, közüzemi számlákkal kapcsolatos tartozásokat kiegyenlítsék, az adóssággal nem rendelkező lakosok számára pedig elsősorban preventív jelleggel nyújtanának segítséget a szociális szakemberek az önkormányzattal és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat összefogásával.
12.2. Oktatási integráció Az oktatási integráció kapcsán alulról felfelé haladva az alábbi fontos lépcsőfokokat kell stratégiaként megvalósítani.
12.2.1. Korai óvodáztatás megteremtése Az óvodai nevelés kapcsán fontos cél, hogy megvalósuljon a korai óvodáztatás lehetősége, különösen a szegregátum térségeiben lakó gyermekek estében, ezáltal egy idejében elkezdett, pozitív másodlagos szocializáció tud kialakulni a gyermekben. Ez jelenti elsősorban azt, hogy minden 5 éves gyermek pontos nyilvántartása álljon rendelkezésre az önkormányzatoknak, az adatok legyenek folyamatosan frissítve. El kell érni minden családot, akár személyesen is, aki nem adja időben óvodába gyermekét, ugyanakkor segíteni kell az óvodáztatás beíratás feltételeinek megteremtését- sokszor nagyon költséges a családoknak, főleg, ha egyszerre több gyermek kezdi az óvodát. A halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében el kell érni azt, hogy a gyermeket három éves korában írassa be a szülő óvodába, valamint a szülők iskolai végzettségére irányadó nyilatkozatokat tegye meg. Az óvodában minél hamarabb azonosítsák be a veszélyeztetett gyermekeket, ezáltal célzott gondoskodásban, fejlesztésben részesülhetnek. A beíratás előtt a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosítsanak óvoda felkészítő programokat, foglalkozásokat, nyílt napokat.
237
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12.2.2. Az iskolában való megfelelés a szegregátum lakosainak Az önkormányzat célja, hogy valamennyi fenntartásban lévő nevelési-oktatási intézményben biztosítsa az esélyegyenlőségen alapuló, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körű érvényesülésének megfelelő oktatást és nevelést. Az oktatási integráció célja pedig, hogy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében egyéni fejlesztési tervek alapján valósítsák meg a sikeres oktatást. Az általános iskolákban biztosítani kell a szegregált területeken lakó diákoknak, hogy fejlesztő foglalkozásokon, délutáni korrepetáláson részt vehessenek. Fontos, hogy ezen diákokat ott kell tartani a napköziben, ahol megfelelő segítséggel fel tudnak az órákra készülni, segítséggel el tudják készíteni a házi feladatukat. A lehetőségekhez mérten alakítsanak ki tanulószobát azon diákok részére, akiknek az otthoni körülmények nem alkalmasak a mindennapi megfelelő tanulásra.
12.2.3. A továbbtanulás szorgalmazása A szegregátum diákjainak nagyon nehéz helyzete van több szempontból is. Egyrészt nincs előttük az a pozitív minta, amely a továbbtanulásra serkentené őket, másrészt sok esetben a továbbtanulás anyagi vonzatai sem állnak rendelkezésre. Ezért van sajnos sok család esetében, hogy nemcsak a szülő, de a későbbiek folyamán a gyermek sem tudja sikeresen elvégezni az általános iskola nyolc osztályát, és ebből kifolyólag a szakiskola, sőt, továbbmenve a felsőfokú oktatás szinte csak ábránd marad. Éppen ezért a szegregátum területén létre kell hozni egy tovább tanulást segítő irodát, ahol a szegregátum diákjai részére különböző továbbtanulással kapcsolatos programokat, tanácsadásokat szerveznek, mint például nyílt napokra való elkísérést, drámajátékok vagy személyiségfejlesztő tréningek szervezése, lebonyolítása, amelyet pszichológus, karrier tanácsadó szakember vagy akár önkéntes személy, diák is koordinálhatna. A település részéről történjen meg a távolabbi, más településen iskolát választó diákok támogatása, hogy mobilizálásukat elősegítsék (például ingyenes bérlet biztosítása).
238
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Ugyanakkor a távolabbi iskolát választó gyermekek beilleszkedésének figyelemmel kísérése, segítése is történjen meg a település részéről. Emellett folyamatosan figyelni kell az ösztöndíj programokat.
12.3. Az érintett lakosság foglalkoztatás helyzetének javítása, munkaerő piaci integráció
12.3.1. Az általános iskolai végzettség megszerzése A 1. szegregátumban mutatták ki a legmagasabb arányt, 63,0%-ot arra vonatkozóan, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és sajnos ez magában foglalja azon lakosokat is, akik feltehetően még azt sem fejezték be sikeresen. Mellette a többi szegregátumban 58,2% és 61,0% közötti ugyanez a mutató. Éppen ezért az antiszegregációs stratégia egyik legfontosabb célja biztosítani a szegregátumokban élőknek az általános iskola sikeres elvégzését. Azon lakosoknak tehát, akik az általános iskolát sem fejezték be sikeresen, lehetőséget kell teremteni, hogy azt be tudják fejezni, mert e nélkül teljesen esélytelenek a munkaerő piacon. Egy magasabb minőségű célként fogalmazódik meg, hogy legalább a szegregátum lakosainak néhány százaléka (1-2%) tekintetében el kell azt érni közép távon, hogy középfokú végzettséget szerezzenek, hiszen ez akár egy minőségi ugrást is eredményezhet a munkaerő piacon ezen lakosoknak. Természetesen ez csak másodlagos célként jelenik meg az általános iskolai végzettség befejezése mellett, és csupán egy nagyon kisméretű változást lehet elérni, hiszen viszonylag magas az alulképzettek lakosok aránya a szegregált területeken. Az antiszegregációs terv legfontosabb irányultsága tehát az általános iskola befejezésére, valamint a szakképzésre irányul, ehhez a településnek mindenképpen ki kell használnia a különböző pályázati lehetőségeket, kiemelten a TÁMOP első lépés programokat, az egyéni képzési programokat, az egyéb ESZA-s pályázatokat.
239
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 12.3.2. A munkanélküli lakosok reintegrálása a munkaerő piacra Mivel a 3. szegregátumban a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya 71,4% - és közel azonos a másik két szegregátumban is,- az önkormányzat célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, elősegítése képzési, átképzési, munkahely teremtési elhelyezkedést segítő programokkal. Természetesen az elsődleges cél a munkaerő piacra való vissza-, illetve bevezetés. El kell érni az alacsony státuszú lakosoknál, hogy képesek legyenek továbblátni a pusztán segélyekből élésen, valamint a csupán közcélú munkavégzésen. A munkanélküliek reintegrálása során fontos stratégiai lépcsőfok lehetne a szegregált lakosok számára olyan tréningek tartása, amelyet helyi vállalkozók tartanának a civil szervezetek koordinálásával. Ennek során feltérképezésre kerülnének a településen lévő hiányszakmák, amikbe érdemes anyagi keretet, valamint energiát beleölni, a vállalkozók pedig pontos adatot tudnának ahhoz szolgáltatni, hogy milyen típusú munkaerőre lenne szükségük. A tréninget természetesen a szakképzésekkel, tanfolyamokkal összhangban szükséges tartani.
12.4. Szociális ellátórendszer beavatkozások Ebben a lépcsőfokban mindenképpen a településen működő családsegítő szolgálat, valamint az óvodákban, iskolákban működő gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkáját kell kiemelni, illetve hatékonyabbá tenni. Ehhez szükséges a településen minden rászorultat elérni, és nem csupán azáltal, hogy a kliens keresi fel a szakembert, hanem a szakember lesz az, aki gyakrabban látogatja meg a szociálisan rászorultat a saját lakókörnyezetében. Erre stratégiai célkitűzés, hogy gyakorlatilag a közszolgáltatást kivisszük azokhoz az egyénekhez, családokhoz, akik valamilyen oknál fogva nem jönnek be a település központjába. Célszerű ezért egy segítő irodát kihelyezni a szegregált területekre, ahol minimum egy napot tölt a családgondozó, ezáltal lehetőség nyílik arra is, hogy a szociális szolgáltatásokkal szemben fenntartásokkal rendelkező lakos is bátran kérjen segítséget. Emellett szintén fontos feladat, hogy a szakemberek - kiemelten az óvoda, iskola szakemberei gyakrabban menjenek családlátogatásra, akár a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal együtt.
240
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
12.5. Egészségügyi programok Az egészségügyi programok során az egyik legfontosabb cél azt elérni, hogy a szegregátum lakosai is menjenek el szűrésekre, legyen mindenkinek saját háziorvosa. Fontos továbbá, hogy a településen működő egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, előadásokon, egészségnapokon jelenjenek meg ők is. Ehhez a stratégiai célhoz fontos bevonni a településen működő háziorvosi és védőnői szolgálatot. Fontos a 2. szegregátumban lévő idősökkel is jobban foglalkozni, őket is jobban kell mozgósítani, ugyanis szociálisan nagy hátrányban vannak, kevés pénzből élnek, rokonaik nem tudnak róluk gondoskodni. Az ő esetükben az önkormányzatnak meg kell fontolni egy kiegészítő támogatás bevezetését, amit célzottan a szociálisan hátrányos helyzetű 60-x évesek részére kell biztosítani. Másfelől viszont az ő részükre is szervezni kell különféle egészségügyi programokat, szűréseket.
12.6. Közösségfejlesztő programok Ez elsősorban a településen megvalósuló különféle rendezvényekre, városnapokra terjed ki, amely a lakosság aktív részvétele növeli a helyi lakosság önszerveződő képességét. Fontos, hogy a közösségfejlesztő programok valósuljanak meg a szegregátum területén és a nem szegregált városrészeken egyaránt, ennek is célja többek között a roma lakosság elfogadtatása, ugyanakkor mindenképpen hasznos azt is bemutatni a szegregátumban élőknek, hogyan élnek ők, milyen kultúrával, hagyománnyal rendelkeznek. A közösségfejlesztő programok kapcsán ki kell emelni a sport, a mozgás szerepét. A szegregátum területén sok esetben jellemző, hogy egészségtelen, mozgáshiányos életmódot élnek, nagy számban fordul elő több fajta szenvedélybetegség, többek között a rendszeres dohányzás, alkoholfogyasztás. A dohányzás megléte ezen közösségekben különösen jelentős, hiszen nem kizárt, hogy már tizenéves korban, tehát már az általános iskola időszaka alatt
241
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája rászokik a gyermek. Ez ellen azonban mindenképpen cselekedni kell, egészségügyi programok szervezésével, káros szenvedélyről való leszoktató tanácsadással, és sport programok szervezésével. Emellett a mozgás területén, különösen a roma lakosság számára, nagy érdeklődésre tenne szert a gyermek-és felnőtt táncoktatás is. Fontos, hogy a szegregált területeken is valósuljanak meg sport rendezvények (futóverseny, focibajnokság), másrészt a szegregált lakók a városközpontban rendezett sporteseményeken is vegyenek részt, valamint a szegregált közösségekben lakó diákokat is jobban sarkallni szükséges az egészségesebb életmód irányába. A sportrendezvények, szakkörök szervezése elsősorban az utcán csellengő gyermekek számára nyújtana egy alternatív elfoglaltságot.
12.7. Összefogás a hatékony együttműködésért a civil szervezetekkel, CKÖ-vel, helyi vállalkozókkal, önkormányzattal A településen lévő szociális problémák enyhítése, mérséklése csakis közös összefogással valósulhat meg, ezért mindenképpen szükséges a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a civilek, a vállalkozók közös összefogása, hogy a szegregátum lakóinak élethelyzete, munkához való viszonya, lakáskörülménye pozitív irányba változzon. Ez azonban kiterjed a segítésen túl arra is, hogy szintén elengedhetetlen a közös összefogás ahhoz, hogy a településen, illetve az egész társadalomban elfogadják a romákat, a romák pedig elismerjék és tegyenek azért, hogy be tudjanak abba illeszkedni. Ez a kettős szemléletű megközelítés szintén fontos lépcsőfoka a stratégiának. Ehhez tehát a nem szegregált területen élő lakosokat is fejleszteni szükséges, hogy ők is hozzájáruljanak a szegregált területen élők helyzetének javításához, integrációjához, foglalkoztassák őket, jelentsék be a munkahelyre, történjék meg továbbá az irányukba a megfelelő információáramlás. A fentebb részletesen bemutatott antiszegregációs terv összhangban van az alábbi dokumentumokkal:
242
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - a település Gazdasági Programja, - az oktatási intézmények belső anyagai, - az IVS helyzetelemzés részében meghatározott szegregációs helyzetelemezés. A fentebbiekben részletesen bemutatott antiszegregációs terv egyes összefoglaló táblázatait az alábbiak szerint adjuk meg.
243
Antiszegregációs terv melléklete - Azonnali, rövidtávú intézkedések Felmerült problémák
Azonnali, rövidtávú intézkedések
Legfeljebb általános iskolát végzettek magas aránya
Lehetőség a szegregátum lakosainak az általános iskola nyolc osztályának sikeres befejezésére Pályázati lehetőségek kihasználása: TÁMOP első lépés programok, ESZA-s pályázatok, egyéni képzési tervek
Szakképzés biztosítása a szegregátum aktív korú lakosai részére
A településen lévő hiányszakmák felkutatása A helyi vállalkozókkal, munkaügyi központokkal fel kell venni a kapcsolatot, együttműködés megteremtése Helyi vállalkozók által indított tréningek
Felelős
Tervezett megvalósítás dátuma Folyamatosan
Forrás
Polgármesteri Hivatal Családsegítő Szolgálat Munkaügyi központ Civil szervezetek, egyesületek Folyamatosan Polgármesteri Hivatal Munkaügyi Központ Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Pályázati forrás, munkaügyi központi támogatás
Pályázati forrás, munkaügyi központi támogatás
Többségi társadalom és roma népesség közötti szakadék
Együttműködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal Közösségfejlesztő programok kialakítása Középtávon az alacsony státuszú lakosok sikeres és tartós beintegrálása a többségi társadalomba
Folyamatosan Polgármesteri Hivatal Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Saját forrás
A szegregátum területeire nem minden esetben
Családsegítő szolgálat kihelyezése a szegregátum területére, az idejében nyújtott
Családsegítő Szolgálat
2014.
Pályázati
december 31.
forrás, saját
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája a
segítség megvalósítása El kell érni, hogy a képzések, tanfolyamok a lakosság minden részére eljussanak Különböző hirdetőtáblákon való elhelyezése az aktuális programoknak, képzéseknek Ehhez hozzátartozik a szükségfelmérés, akár levél, akár személyes megkeresés útján
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
forrás
Tartós munkanélküliek újrafoglalkoztat ása
Fokozott együttműködés kialakítása a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal A helyi és a környező vállalkozókkal való kapcsolat felvétel, együttműködés kialakítása
Folyamatosan Polgármesteri Hivatal Cigány Kisebbségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálat Munkaügyi Központ
Nem
2014. Polgármesteri Hivatal december 31. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálat
Pályázati
jutnak el település információi
Szociálisan nehéz körülmények között élés, adósságok felhalmozása
A Családsegítő Szolgálat által működtetett adósságkezelési program kialakítása, fejlesztése Egyéni esetkezelése a problémáknak Pénzügyi szakember bevonása, „Gazdálkodj okosan” program kialakítása Prevenciós feladatok az adósságba kerülés elkerülése érdekében
245
igényel külön forrás biztosítását
forrás
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Antiszegregációs terv melléklete - Közép-és hosszú távú intézkedések Felmerült problémák A lehetőségek kihasználásának alacsony volta
Közép-és hosszú távú intézkedések
Helyi vállalkozók által indított, elhelyezkedést segítő tréning a szegregált lakosoknak Elérni a vállalkozóknál, hogy foglalkoztassák a szegregátum lakóit, jelentsék be őket, biztosítsák az esélyt számukra
Felelős
Tervezett megvalósítás dátuma 2014.
Polgármesteri Hivatal december 31. Civil szervezetek Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Pályázati forrás, munkaügyi központi támogatás
Tanfolyamok, képzések felkutatása Ezt követően a munkahelyen való elhelyezkedésre törekvés, részmunkaidős foglalkoztatási viszonyok kialakítása: például 4 órás állás kialakítása (GYES-ről visszatérő nőknek) Tréningen való részvétel
Családsegítő Szolgálat Munkaügyi Központ
A lakosság alacsony iskolai végzettségének emelése
Pályázati lehetőségek felkutatása Törekedni kell, hogy minden felnőtt lakosnak meglegyen az általános iskolai végzettsége, amire lehet építeni a szakmák megszerzését
Munkahelyek megtartása
A folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen a foglalkoztatott és a Családsegítő Szolgálat között
Folyamatosan Polgármesteri Hivatal (oktatási referens) Családsegítő Szolgálat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Folyamatosan Családsegítő Szolgálat
Magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők magas aránya
Forrás
Folyamatosan
Pályázati forrás, munkaügyi központi támogatás
246
Pályázati forrás
Nem igényel
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája külön forrás biztosítását
Antiszegregációs terv melléklete - Oktatási integráció (Kaba) Felmerült probléma
Cél megfogalmazása
A hatékony együttműködés a szakember és a szülő között nem mindig biztosított Sok esetben hiányzik a szülők iskolai végzettségére vonatkozó nyilatkoztatás A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kimaradása a korai óvodáztatásból
A szülők nyilatkoztatása az iskolai végzettségről (ezen nyilatkozat szükséges például az óvodáztatási támogatáshoz)
Elérni, hogy őket is szívesen fogadják az intézmények A korai óvodáztatás mellett a tartós óvodáztatás megteremtése
Tevékenység leírása Pontos intézményi nyilvántartás, a ellenőrzése, a hiányzó adatok megkérése
Az intézkedés megvalósításának határideje meglévőek 2014. december 31.
Nyílt napok tartása Az óvodába beíratás segítése, a felszerelések beszerzésében való segítségnyújtás Pontosan nyilvántartani az 5 éveseket, valamint a 3 évet betöltött halmozottan hátrányos helyzetűeket Személyes megkereséssel hatni a szülőket, kötelezettségüknek tegyenek eleget, ehhez való segítség megadása Rendszeres és eredményes együttműködés a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és az óvoda között A veszélyeztetett gyermekek minél hamarabbi
247
2014. december 31.
Kaba Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az iskola kialakítása
érettség A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben és felkészülten menjenek iskolába Az iskolában Gyakoribb közös elválasztani a családlátogatások az iskola tanulásban pedagógusa, a gyermek-és akadályozott és a ifjúságvédelmi felelős, szociokulturálisan valamint a családgondozó hátrányban lévő részéről. gyermeket, akinek a Pedagógiai Szolgálattal való tanulás feltételei rendszeres együttműködés. nincsenek biztosítva Iskolai lemorzsolódás Minél több hátrányos és nagy száma halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejezze be az általános iskolát, és tanuljon tovább középiskolában, gimnáziumban Szakiskolák, Továbbtanulást segítő iroda gimnáziumok létrehozása a szegregátumban kiválasztása Alacsony a felsőfokú végzettségű lakos a szegregátumban
felismerése, és megfelelő segítése Gyakoribb közös családlátogatások a szakemberek részéről Hatékony fejlesztése a gyermekeknek, hogy az 2014. augusztus 31. iskolában kevésbé legyen lemaradva
2014. augusztus 31. Tanulószobák kialakítása Gyermekek ott tartása a napköziben Délutáni egyéni korrepetálás biztosítása a lemaradó diákoknak
Korrepetálás biztosítása Pályaorientációs tanácsadások nyújtása Ösztöndíj programok felkutatása
Folyamatosan
2014. december 31. Pályaorientációs tanácsadások nyújtása Ösztöndíj programok felkutatása Személyiségfejlesztő tréningek tartása A diákokat szükség esetén el kell kísérni a középiskolák által szervezett nyílt napokra
248
Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia Kaba Város Önkormányzatának Képviselőtestülete elfogadásával válik érvényessé.