a
K I T Ö LT É S I Ú T M U TAT Ó Gazdaságszerkezeti összeírás,2016 (Egyéni gazdaságok) című kérdőívhez (Nyilvántartási szám: 2374)
A. FÖLDHASZNÁLAT A gazdaság használatában lévő földterülettel kell elszámolni, tulajdontól függetlenül. a saját tulajdonú területeken kívül a bérelt és egyéb jogcímen használt területeket is fel kell tüntetni az összesen sorokban; a gazdaság bérbe adott vagy mások által használt területeit azonban nem szabad feltüntetni; a gazdaságban dolgozó munkavállaló fizetségének részeként saját művelésre juttatott földet ahhoz a gazdasághoz tartozónak kell tekinteni, amelyik azt átadta, kivéve, ha a munkavállaló a saját termelőeszközeit használja annak megművelésére; kizárólag a gazdaság által használt közösségi tulajdonú területeket egyéb jogcímen használt földterületként kell elszámolni az egyes művelési ágaknál. A művelési ágak területének meghatározásánál a tényleges használatot kell figyelembe venni, NEM a földhivatali bejegyzésben szereplőt. Például, ha a feltört gyepen szántóföldi művelést folytatnak, akkor a területet szántóként; ha a szántóterületen erdőt, szőlőt, gyümölcsöst telepítettek, akkor erdőként, szőlőként, gyümölcsösként kell számba venni.
Földhasználat jogcímei Minden művelési ág esetében a használt földterületet részletezni kell a földhasználat jogcíme szerint:
saját tulajdonú terület, bérelt terület, egyéb jogcímen használt terület.
Használt terület = Saját tulajdonú terület + Bérelt terület + Egyéb jogcímen használt terület Először a saját tulajdonú használt terület nagyságát kell megadni, mely nem haladhatja meg az összes használt terület méretét. Amennyiben a gazdaság nem saját tulajdonú területet is használ, el kell számolnia a bérelt és az egyéb jogcímen használt területeivel is. Bérelt terület: A gazdaság tényleges használatában lévő olyan földterület, amelyre előzetes megállapodás szerint (készpénzben, természetben vagy egyéb szolgáltatás útján) fizetett bérleti díj ellenében, írásbeli, vagy szóbeli bérleti szerződést kötöttek. A bérelt földterület vonatkozhat a teljes gazdaságra, illetve különálló földtagokra. A jelképes bérleti díjért (pl. 1 Ft/ha/év, 100 Ft/ha/év) bérelt területeket az egyéb jogcímen használt területek között kell elszámolni. Ezeket a területeket ne vegye figyelembe a bérelt terület és az átlagos földbérleti díj megadásakor. Egyéb jogcímen használt terület: Ide tartoznak a részes művelésű (csak a képviseletre jogosult személy jelenti); a díjmentesen megművelt úgynevezett szívességi használatú és bizonyos hivatal, tisztség betöltése címén kapott földterületek. A jelképes bérleti díjért (pl. 1 Ft/ha/év, 100 Ft/ha/év)
bérelt területeket is az egyéb jogcímen használt területek között kell elszámolni. Ezeket a területeket ne vegye figyelembe a bérelt terület megadásakor. Bérelt terület elhelyezkedése: A bérelt terület nagyságát megyénként is részletezni kell a terület elhelyezkedése szerint. A megyénként megadott bérelt területek mellett fel kell tüntetni az éves átlagos földbérleti díjat. Földbérleti díj: a bérelt terület 1 hektárjára jutó, pénzben megállapított, vagy "forintosított" díj. Több éves szerződés esetén a 2016. évre vonatkozó pénzösszeg.
A kérdőíven a területi adatokat hektárban kérjük megadni, négy tizedes pontossággal úgy, hogy az egészrész tartalmazza a hektár a törtrész pedig a m2 adatot! Ha például a terület 1,5 hektár, akkor a beírandó érték 1,5; ha 500 m 2, akkor a beírandó érték 0,0500
A területi adatok elszámolásánál az „ebből”-ös sorokra/oszlopokra figyelmet kell fordítani, adatuk nem haladhatja meg a kapcsolódó összesen sor/oszlop adatát. A területek „alapterületként” való elszámolására szintén figyelmet kell fordítani. A terület nagyságát, többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer szabad elszámolni (üvegházak, gombatermesztésre használt alapterület). A másodvetésű növényeket nem kell külön számba venni, minden területet csak a fővetésűnek tekintett növényhez kell rendelni. Ez a nagyobb termelési érték illetve a hosszabb vegetációs időszak alapján dönthető el.
Művelési ágak
T
Szántó és szántóként használt kert
Élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási célra vetett szántóföldi növények (árutermelés)
Konyhakert
Zöldséggel, virággal esetleg szőlővel és gyümölcsfával vegyesen is hasznosított, a család „konyhájára szánt” termények, 1500 m2-nél kisebb terület
Gyümölcsös
Összefüggő, összesen legalább 400 m2 kiterjedésű gyümölcsfák, illetve legalább 200 m2 kiterjedésű gyümölcsbokrok területe
Szőlő
Összefüggő, legalább 200 m2-es területet elérő szőlőtőke sor vagy sorok
Gyep
Legalább 5 éve állatok legeltetésére vagy kaszálásra használt füves terület illetve nem használt, de támogatásra jogosult terület
Erdő
Erdészeti fa és cserjefajokkal borított terület
e r m ő
Mezőgazdasági terület
t e r ü l e
Nádas
Nádtermeléssel hasznosított, többnyire vízzel borított terület
Halastó
Halgazdasági célt szolgáló, lecsapolható terület
t
2
Gomba
Gombatermesztéssel hasznosított összes alapterület
3
Szántó és szántóként használt kert: Szántó: rendszeresen, általában vetésforgó rendszerben művelt terület függetlenül az elvégzett talajmunkától. Az átmenetileg pihentetett (ugaroltatott) szántót, a faiskolák valamint az árutermelő üvegházak területét is itt kell elszámolni. Szántóként használt kert: az a szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított, a gazdaság többi részétől elkülönített, többnyire ház körüli terület, ahol a megtermelt növényeket nem a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztják el. Ide tartoznak a kertben termelt gabonafélék és takarmánynövények. A család saját fogyasztására termelt növények (valamint a csak esetlegesen értékesített felesleg) területe a konyhakert művelési ághoz tartozik. Vetésforgó: Az egynyári növényeket egy előre meghatározott terv vagy sorrend szerint vetik a szántóterületen az egymást követő gazdasági években.
Szántó = szabadföldi szántó + szántóföldi egyéb ültetvény jellegű növények + üvegház, fólia
A táblában a szántóföldön élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási (magtermesztés) célra elvetett szántóföldi növények területével kell elszámolni 2016. június 1-jei állapot szerint. A1. Szabadföldi szántóterületnél kell elszámolni: a gabonafélék és takarmánynövények teljes területét (a kertben termesztettet is); A1.1.
az eladási céllal vetett szántóföldi növények (ipari növények, zöldségfélék, hüvelyesek, virágok, dísznövények) területét; A1.1.
szabadföldi, nem járható védőborítás (síkfólia, nem járható üvegharang vagy fóliaalagút, hollandi ágy) alatt termesztett növények területét; A1.1.
az időszaki gyep területét (legalább 1 éven keresztül, de legfeljebb 5 évig terjedő időszakra elfoglalt szántóterület, amelyben a fűfélék a domináns növények); A1.1.
az energiatermelésre használt növények területét; A1.1.
a zöldtrágyának vetett növények területét; A1.1. a szamóca területét (Zöldségfélék és szamóca); A1.2. az ugar területét; A1.3.
Időszaki gyep: a gazdasági év teljes időszakában a vetésforgó részeként legeltetésre, szénának vagy silózásra szánt fűfélékkel vetett terület Zöldtrágya: a talaj termőképességének megőrzése illetve fokozása érdekében vetett kultúrnövények, amelyek teljes zöld tömegét virágzása vagy bimbózása előtt bedolgozzák az általában gyengébb minőségű talajba az istállótrágya kiváltása céljából. A zöldtrágyának vetett növények területét a szántóföldi növények szabadföldi területénél kell elszámolni (A1.1. kérdés 9178. sor), de csak fővetésű zöldítés esetén. A tábla kitöltésekor figyelembe kell venni, hogy a szántóföldi növények általában ipari feldolgozásra kerülnek, míg a kertészeti növényeket, zöldségeket többnyire frissen fogyasztják; a szántóföldi növényeket felhasználási céljuk szerint kell besorolni pl. mák gyógyszergyárnak – Mák egyéb célra (1243); étkezésre szánt mák – Mák élelmezési célra (1242);
a zöldtakarmányként betakarított gabonaféléket takarmánynövényként kell elszámolni (silókukorica, csalamádé), például kukorica (vetőmag nélkül): felhasználástól függetlenül, szemes terményként betakarítva silókukorica: zöldkukorica, teljes cső, növényrészek vagy teljes növény betakarítása illetve a megújuló energia előállításához betakarított teljes csövek (szemek, csutka, csuhé)
4
az emberi fogyasztásra szánt csemegekukoricát (pattogtatni valót is) a zöldségfélék és szamóca táblában kell feltüntetni.
Szabadföldi szántó (A1. tábla 0110) = szántóföldi növények szabadföldön + zöldségfélék és szamóca + be nem vetett szántó A1.1. tábla 9999 sor A1.2. tábla 9157 sor A1.3. tábla 9999 sor A1.1.1-3. Energiatermelésre használt növények:
a kizárólag energiatermelésre használt növények területét a Szántóföldi növények területe szabadföldön című tábla megfelelő sorában kell elszámolni: energiafüvek (pl.: Miscanthus) a 1472. sorban, fás szárú, de erdőnek nem minősülő növények a 9167. sorban, egyéb energianövények szántón a 9168. sorban; az olyan növények területét, amelyeket az energiatermelés mellett más célra is (pl.: takarmány, élelmiszer) használnak, a Szántóföldi növények területe szabadföldön című tábla megfelelő soránál (pl.: kukorica biomasszaként a silókukoricánál) kell figyelembe venni, ebben a táblában pedig részletesen el kell vele számolni;
ha az élelmezési, takarmányozási, ipari és szaporítási (magtermesztés) célra elvetett szántóföldi növények melléktermékét vagy főtermékét energiatermelésre használja fel (pl.: kukoricaszár eltüzelése vagy biodízel előállítása napraforgó olajból), a vetésterülettel számoljon el az A1.1-es kérdésnél is;
ha nem energianövényeket is teljes egészében vetésterületüket számolja el az A1.1-es kérdésnél is.
felhasznál
energetikai
célokra,
A1.2. Zöldségfélék és szamóca szabadföldön:
a saját fogyasztásra termelt zöldségféléket – beleértve a járható takarás alatt történő termesztést is – a konyhakertben kell szerepeltetni;
a kertészeti vetésforgóba (9180. sor) kell beírni a kizárólag más kertészeti növényekkel együtt (zöldségfélék, szamóca, szántóföldi virágok és dísznövények) termesztett növények területét a zöldségfélék és szamóca összterületéből.
A1.3. Június 1-jén be nem vetett szántóterület: Mezőgazdasági célra használt, de adott időpontban szántóföldi növény vagy zöldségfajokkal valamilyen ok miatt be nem vetett szántóföldi terület. Ugar: adott gazdasági évben növénytermesztésre nem hasznosított, be nem vetett terület, amelyet gyomirtás és talajjavítás céljából pihentetnek, de talajművelést illetve időszakos legeltetést végeznek rajta. Spontán kikelt természetes zöld növényi borítottság fedheti a talajt.
A2. Egyéb ültetvény jellegű növények: Nem vetésforgóban termesztett, a szántó területén több évig termést hozó, eladásra szánt növények: faiskolák (dísz- és gyümölcsfaiskolák, szőlőoltvány-iskolák, kertekbe, parkokba szánt sövénynövények, rózsák, díszcserjék);
karácsonyfa-ültetvények;
kereskedelmi célú erdészeti faiskolák (a gazdaság saját igényeit kielégítő, erdőterületen telepített házi faiskolát az erdő művelési ágnál, az A13-as kérdésnél kell elszámolni);
fonásra, szövésre szánt általában éves betakarítású növények (kosárfűz); egyéb (pl. szarvasgomba termesztéssel hasznosított szántóföld).
Faiskola: a szabadföldön, későbbi átültetési céllal termesztett fiatal fás növények területe. Ide tartozik a gyümölcsfaiskola, szőlőalanytelep és oltványiskola, díszfaiskola, kereskedelmi célú erdészeti faiskola, valamint a kertekbe, parkokba, utak vagy árkok szélére való ültetésre nevelt fák és cserjék
5
(sövénynövények, rózsafák, egyéb dísznövények, tűlevelű díszfenyők, beleértve az összes alanyt és magoncot) területe. Karácsonyfa-ültetvények: a mezőgazdasági területen (szántón), kereskedelmi célból ültetett és nevelt fenyőfélék területe. A nem gondozott vagy felhagyott művelésű ilyen ültetvény erdőterületnek minősül. Egyéb ültetvények: a korábban szerepeltetett ültetvénytípusok alá nem tartozó fás növények területe. Ide tartoznak az elsősorban fonásra használt ültetvények (kosárfűz stb.) és a szántó területén szarvasgomba-termesztés céljából telepített ültetvények (gazdanövény lehet például a tölgy vagy mogyoró). Ezeket az öntözőberendezések használata és a talajművelési munkák különböztetik meg az erdős területektől.
A3. Járható üvegház, melegház, fóliaház, fóliasátor szántón:
olyan fix vagy mozgatható, üveg, rideg műanyag vagy fólia borítású termesztő berendezés, amelybe a munkavégzést folytató személy be tud jutni és ott dolgozni képes (üvegház, melegház, fóliaház, fóliasátor);
a legördülő menüből az A1.1. tábla 1130-1358 termékjellel ellátott növényei választhatók ki; a termesztett növényeket eladásra szánják, a saját fogyasztásra termelt növények területét a konyhakert művelési ágnál kell elszámolni;
az alacsony takarás alatt (síkfólia, fóliaalagút, hollandi ágy) termesztett növények területét szabadföldi termelésnek kell tekinteni, és az A1.1. kérdés megfelelő növény vagy növénycsoport területébe kell számítani;
az időszakosan fedett, illetve időszakosan szabad ég alatt fejlődő növények területét teljes egészében takarás alattiként kell számba venni;
mozgatható növényházak esetében az elmúlt 12 hónap során ténylegesen fedett összes szántóterületet kell figyelembe venni;
adott területet többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer kell kimutatni;
amennyiben több szinten lehetséges a termesztés, csak az alapterületet kell figyelembe venni;
a gombaterületet a táblában nem szabad elszámolni (azt az A16-os kérdésnél kell feltüntetni).
Hidrokultúrás növénytermesztés: A növénytermesztés nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A növény nem a földben növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics, agyaggolyó, kőzetgyapot.
A4. A szántó művelése és téli talajtakarás, az elmúlt 12 hónapban (2015. június 1- 2016. május 31.) A gazdaság használatában álló teljes szabadföldi szántóterülettel el kell számolni talajművelés és téli talajtakarás esetében. Az állandó takarás alatti területeket (járható üvegház, melegház, fóliasátor, fóliaház) nem kell figyelembe venni. Az évelő szántóföldi növényekkel borított, nem az elmúlt 12 hónapban vetett szabadföldi szántóterületeket és az elmúlt 12 hónapban nem művelt szabadföldi szántóterületet külön sorokban kell jelenteni! Talajművelési módszerek Hagyományos talajművelés: a talaj ekével vagy tárcsával történő megfordításán – szántáson – alapul, amit a második fázisban tárcsás boronával egyengetnek el. Talajkímélő művelés: a talaj sekély (maximum 20 cm) művelése, általában a talaj megfordítása nélkül. A növényi maradványok legkevesebb 30%-a a talajfelszínen marad, az erózió csökkentése és a nedvesség megőrzése céljából.
6
Legfontosabb típusai: Sávos (szalagos, zóna-) művelés esetében a talajt csak a vetéskor bolygatják meg. Általában széles sorközű növények esetében alkalmazott módszer, amikor a talajfelület kb. egyharmadán (sávban) történik talajművelés, a felület többi része növénymaradványokkal fedett marad. Bakhátas művelés: talajvédelmi és termesztési céllal, általában lejtős területen alkalmazott művelési mód, amelynek során a növényeket a sorköznél legalább 10–20 cm-rel magasabb bakhátakba vetik vagy ültetik. Nincs talajművelés, közvetlen vetés: a szaporítóanyagot közvetlenül a talajba juttatják, a betakarítás és a vetés között semmiféle talajművelés nem történik. Mulcsozással és/vagy növényvédőszerek használatával biztosítják a gyommentességet, előzik meg az eróziót és biztosítják a megfelelő talajállapotot. Talajtakarási módok Szokásos őszi vetésű téli növényzet: a szántóra már ősszel elvetett növények, melyek a télen áttelelnek, és amelyeket a következő évben takarítanak be vagy használják legeltetésre (pl. az őszi búza, őszi árpa, őszi képosztarepce). Ideiglenes takarónövényzet: elsősorban a talaj téli védelme érdekében vetett alacsony gazdasági jelentőségű növények, amelyeket nem takarítanak be, vagy nem használnak legeltetésre, hanem általában tavasszal vetés előtt beszántanak. A télire vetett zöldtrágyanövények ide tartoznak. Az árvakelést is itt kell számba venni. Növényi maradványok: a szántó takarása az előző tenyészidőszak növényi maradványaival (pl. tarló, szalma, kukoricaszár) történik, amelyek a terület minimum 10 százalékát borítják. Azokat a parcellákat, ahol a növénymaradványok a terület maximum 30%-át fedik külön soron is jelenteni kell! Fedetlen, szántott talaj: ősszel megművelt, be nem vetett vagy maximum 10 százalék növényi maradvánnyal borított szántó, amely üresen marad a következő vetésig. A legalább elmunkáló elemmel (pl. Campbell féle henger) lezárt felszínt külön soron is szerepeltetni kell! A5. A vetésforgóban lévő szántóterület aránya Az elmúlt 3 évben vetésforgóban szereplő szántóterület becsült arányát kell megadni az összes szántóterülethez viszonyítva. A fóliasátor, üvegház alatti termesztés területe, valamint a szabadföldi zöldségtermesztés területe (amikor csak zöldségfélék váltják egymást), nem számolható el vetésforgóként. Vetésforgó: a növények előre megtervezett, adott területen egymást váltó termesztésének gyakorlata folyamatosan legalább 3 éven keresztül. Különböző gabonafélék váltakozása (pl. búza – árpa – zab – búza) vetésforgónak tekintendő. A6. Zöldítési támogatás érdekében kijelölt ökológiai jelentőségű területek nagysága A legalább 15 hektár szántóföldi területtel rendelkező gazdaságoknak kötelezően kitöltendő! Amennyiben a szántó területe 15 hektárnál nagyobb, annak legalább 5%-ának megfelelő méretű területen ökológia jelentőségű területet kell létrehoznia a támogatást igénylőnek annak érdekében, hogy a zöldítési támogatásra jogosulttá váljon. Ez lehet: parlagon hagyott terület, ökológiai jelentőségű másodvetés, fasor, fás sáv, nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek, vagy egyéb. Bizonyos esetekben lehetőség van a zöldítés gyakorlatainak végrehajtása alóli mentességre is: ökológiai gazdálkodást folytatók, vagy a kistermelői támogatási rendszert választóknak nem kell megfelelniük a zöldítés szabályainak. Ezekben az esetekben 0 hektárt kell a kérdéshez beírni válaszként.
A7. Konyhakert: A gazdaság többi részétől elkülönített terület, amely a gazdálkodó háztartásához tartozó személyek fogyasztásának kielégítését szolgálja, innen értékesítésre csak az esetlegesen képződő kis mennyiségű fölösleg kerülhet. Háztartásnak tekintjük az egy címen lakó, költségeiket közösen viselő személyeket. Ha a terményeket a család más tagjai is fogyasztják vagy a gazdálkodó piaci értékesítésre illetve takarmányozási céllal használja fel, akkor területüket a szántó művelési ágnál kell elszámolni (mint szántóként használt kert). Az egyes növények esetében a 100 m2 alatti parcellákat a konyhakert területénél összevonva kell feltüntetni, de annak összterülete nem érheti el az 1500 m2-t. Az ennél nagyobb területeket,
7
illetve a tágabb családot ellátó konyhakerteket a szántóföldi növények illetve zöldségek tábláknál részletezve kell elszámolni.
A konyhakert állhat szántóterületből (pl. burgonya, bab, saláta) vagy ültetvényből (gyümölcsfák, szőlőtőkék) is. A konyhakertben található kis területű, saját fogyasztást szolgáló üvegház és fólia alatt termelt növények területét itt kell elszámolni, nem az A3-as kérdésnél. Nem tartoznak ide felhasználástól függetlenül a szemes betakarítású gabonával bevetett területetek és a takarmánynövények, ezeket a szántó művelési ágnál kell feltüntetni. Nem tartoznak ide a pihenőkertek (park és díszgyep), ezeket az egyéb területeknél (A18. kérdés) kell feltüntetni.
A8-9. Gyümölcsös és szőlőterületek Csak az összefüggő, sorban vagy sorokban telepített területeket tartalmazza! Az összterületnek el kell érnie legalább: 400 m2-t a gyümölcsfák (törzses fajok), 200 m2-t a gyümölcsbokrok (bogyós fajok), 200 m2-t a szőlőterületek esetén. A konyhakerten belüli, összefüggő gyümölcsöst és szőlőt is el kell itt számolni, ha területe a fenti mérethatárt eléri vagy meghaladja. A vegyesen telepített gyümölcsösök esetében a gyümölcsfajonkénti területeket kell beírni, a következő számítás szerint: gyümölcsfajonként a sor- és tőtávolság szorzatát kell megszorozni a fák számával. A területnagyság meghatározásakor a termő (termőkorú) és a még nem termő (friss telepítés) területeket összegezve kell elszámolni a táblákban. Az időjárás vagy betegség miatt termést nem hozó területeket itt nem kell megkülönböztetni! A fahozamuk miatt ültetett gyümölcsfákat, amennyiben kivágás előtt rendszeres róluk a termés betakarítás (értékesítési célú), itt kell számba venni, nem az erdőterületnél. A műveléssel felhagyott, gondozatlan, kiöregedett – már nem termő – szőlő- és gyümölcsös területeket nem szabad a táblákban feltüntetni, azokat a nem hasznosított területekhez (A17.) kell beszámítani. A használt gyümölcsös illetve szőlő területének (a termő és összesen területeknek is) meg kell egyeznie a fajonként vagy fajtánként megadott részterületek összegével. A szamóca területét a szántó művelési ágnál (A1.2. kérdés) kell feltüntetni! Például ha van 450 m2 diója és 250 m2 málnája, akkor az összes használt gyümölcsös terület 700 m2, viszont ha csak 300 m2 a dió és mellett a málna területe továbbra is 250 m2, akkor a dió területét a konyhakertnél kell elszámolni, a málna területét pedig a gyümölcsös művelési ágban! Borszőlő: olyan szőlőfajták tartoznak ide, amelyeket elsősorban bor előállítására termesztenek. Ilyenek, pl. a Rajnai rizling, Olaszrizling, Szürkebarát, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot stb. Az étkezési célra is felhasználható borszőlőfajták (pl. Izsáki sárfehér, Mézes fehér stb.) adatait is itt kell kimutatni. Csemegeszőlő: olyan szőlőfajták tartoznak ide, amelyeket elsősorban friss fogyasztásra szánnak. Ilyenek, pl. az Afuz Ali, Attila, Cardinál, Csabagyöngye, Irsai Olivér stb. Egyéb szőlő: ide tartoznak az előző két csoportba nem tartozó ún. direkttermő szőlőfajták, pl. a Delaware (fehér, piros), Izabella, Noah, Othello, Feri szőlő stb.
A10. Gyep A rét és legelő területe együttesen, azaz folyamatosan, legalább 5 vagy annál több éve ugyanazon területen elhelyezkedő, kaszálással (rét) vagy legeltetéssel (legelő) hasznosított terület vagy nem hasznosított, de támogatásban részesült területek.
8
legelő + rét + nem hasznosított, de támogatásban részesült területek = használt gyepterület összesen
Ide tartoznak a nem hasznosított, de jó környezeti és ökológiai állapotban tartás címén támogatásban részesült gyepterületek is. Ezeken a területeken csak tisztítókaszálást végeznek az agrártámogatások minimumkövetelményeinek teljesítése céljából. Ezeket a gyepeket gazdaságilag nem hasznosítják sem rendszeres legeltetéssel, sem a kaszált növények értékesítése révén. Nem tartoznak ide a gazdálkodó tulajdonában lévő, de használaton kívüli területek, ezeket az A17-es kérdésnél kell elszámolni. Közbirtok (közlegelő): olyan hasznosított mezőgazdasági földterület, amely nem tartozik közvetlenül egy gazdasághoz, közös használati jog (közös legeltetési jog) érvényes rá. Például egy közös használatú legelő, amelyen 2-3 gazda tehenei legelnek díjazás és nyilvántartás vezetése nélkül (közlegelő). Ilyen esetben kérjük a gazdaság által használt teljes területet az A10-es kérdésnél megadni. használt gyepterület összesen = külterjes gyep + belterjes gyep + nem hasznosított, de támogatásban részesült gyepterületek Belterjes (intenzív) gyep: olyan kaszálással/legeltetéssel hasznosított terület, amely jó vagy közepes minőségű talajon található, és agrotechnikai művelettel (pl. öntözéssel, trágyázással) fokozzák a termőképességét a magas hozamok elérésére. Külterjes (extenzív) gyep: olyan állandó rét vagy legelő, amelyen termésfokozókat (vetőmag, műtrágya, öntözés) nem, vagy alig alkalmaznak. Természetes termőképességre alapozó művelést folytatnak, általában nem kaszálják, időszakos illetve eseti legeltetést végeznek. Például köves területek, hangafüves puszták, mocsaras területek.
A11. Öntözés Az adatszolgáltatás kiterjed minden öntözésre, tekintet nélkül arra, hogy az öntözés vízdíjfizetés ellenében, vízjogi engedéllyel vagy sem, illetve saját vagy társulati üzemeléssel történt-e. A ténylegesen öntözött terület nem lehet nagyobb az öntözhető területnél! Öntözhető terület: a gazdaság területén rendelkezésre álló öntözőberendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető terület nagysága. Üvegház és konyhakert megléte esetén értéke nem lehet 0, ezeket a területeket itt mindenképpen el kell számolni! Öntözött terület: Öntözhető területnek az a része az üvegházon és a konyhakerten kívül, amelyet az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer megöntöztek. A terület alapterületként kerül elszámolásra, tehát többszöri öntözés esetén is csak egyszer kell vele számolni. Ha az elmúlt 12 hónap során egymás után több növényt is termesztettek egy adott táblán, a területet csak egyszer szabad jelenteni: amennyiben a fővetésű növényt öntözték, kizárólag csak azt kell, egyébként a legfontosabb öntözött másodveteményre vonatkoztatva kell az adatokat megadni. Öntözési módszerek: A korábbiakban jelentett öntözött területeken (tehát az üvegházon és konyhakerten kívül) alkalmazott öntözési módokat kell jelenteni. Árasztásos öntözés: a víz vezetése a föld felszínén a terület teljes elárasztásával, a gravitáció segítségével történik. Barázdás öntözés: a víz vezetése a növénysorok között kis öntözőbarázdákban a gravitáció segítségével történik. Esőztető öntözés: a növények öntözése a víz nagy nyomással, esőztetve történő kipermetezésével történik. Csepegtető öntözés: a növények öntözése a talaj közelében cseppenként, vagy vízköd előállításával történik. Az öntözővíz forrása:
9
Az információt az átlagos csapadékú vagy száraz évben használt fő vízforrásra vonatkozóan kell gyűjteni. Amennyiben a gazdaságban az öntözővíz biztosítása jellemzően több vízforrásból történik, a legfontosabb forrást kell megjelölni. Az adatokat egy átlagos évre vonatkozóan kell felvenni. Gazdaság területén kitermelt felszín alatti víz: a gazdaság területén vagy annak közelében található víznyerő hely, amelyből a víz szabadon folyik, vagy szivattyú segítségével történik a vízkivétel. Gazdaság területén kitermelt felszíni víz: kisebb természetes tavak vagy mesterséges medencék, amelyek teljes mértékben a gazdaság területén helyezkednek el vagy kizárólag a gazdaság használja. A víz eredeti forrása lehet vízgyűjtőkben összegyűjtött csapadékvíz vagy felszín alatti víz. Ha a felszín alatti vizet csak az öntözési időszak alatt gyűjtik össze a tározóban, azt „Gazdaság területén kitermelt felszín alatti víz” megnevezés alatt kell felvenni. Gazdaság területén kívüli felszíni víz: a gazdaság területén kívül található természetes felszíni édesvizek (tavak, folyók, egyéb vízfolyások). A mesterséges tározók, vízfolyások nem ide, hanem a közös vízellátó rendszerekből származó forráshoz tartoznak! Ide tartoznak az olyan kisebb tározók (kevesebb, mint 1000 m3), amit kis patakokon a szivattyúk megfelelő működése céljára létesítettek. Gazdaság területén kívüli, közös vízellátó rendszerekből származó víz: öntözési, vízgazdálkodási célból mesterségesen kialakított magán vagy társulati vízfolyások és tározók, melyek használatáért általában fizetni kell. Az ilyen öntözőrendszert több gazdaság használhatja. A gazdaságba tartályokban szállított vizet is itt kell felvenni, kivéve, ha a víz egyértelműen besorolható a „gazdaságon kívüli tó, vízfolyás” kategória alá.
A12. Mezőgazdasági terület trágyázása Ha a gazdaságban az elmúlt 12 hónapban használtak fel, vagy az állattartás során keletkezett szervestrágya, akkor el kell számolni annak mennyiségével! Szilárd trágya: a hagyományos almos állattartás során keletkezett, az állatok ürülékéből és az alomanyagból álló trágya. Hígtrágya: az almozás nélküli állattartás közben keletkezett, folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya, mely bélsárból, vizeletből és a trágya eltávolítására felhasznált vízből áll. Trágyázott alapterület: minden területet csak egyszer kell felvenni, még akkor is, ha több alkalommal juttattak is ki trágyát az elmúlt 12 hónap folyamán. Az 1 hektárra jutó szilárd trágya mennyisége nem haladhatja meg a 100 tonna/ha-t (1000 mázsa/ha-t) egyik sorban sem. Hígtrágya kijuttatása: Csúszócsöves tömlő: szórókeretes ejtőcsövekkel ellátott, csőfüggönyös kijuttatás. Csúszócsöves csoroszlya: A hígtrágya talajfelszínre juttatása a hígtrágyaszállító tartálykocsik függesztő szerkezeteire kapcsolható különböző sekélyinjektálók segítségével, melynek hatására a növény kevésbé szennyeződik. Injektálás sekély/nyitott résbe: a trágya sekély, kb. 5 cm mély résbe történő bejuttatása, amit általában a kijuttatás után nem zárnak le. Injektálás mély/zárt résbe: a trágya mélyebb, kb. 15 cm mély résbe történő bejuttatása, amit a kijuttatás után le is zárnak.
A13. Erdő Erdészeti fa- és cserjefajokkal borított terület, különösen: erdei faiskolák az erdőn belül, a gazdaság saját felhasználására;
szélfogó erdősávok, védősávok, élő sövények stb. területe; fás szárú erdészeti fafajokkal energiatermelés céljára telepített erdő; szarvasgomba-termesztésre használt természetes módon létrejött erdős területek hasznosítása (az erre a célra telepített erdei fafajokat egyéb ültetvényként az A2-es kérdésnél kell elszámolni);
erdei létesítmények területe (erdei utak, faanyagtárolók).
Nem tartozik ide
a közös erdő használata;
10
az ültetvénygazdálkodási művelési ágba sorolható fás szárú energiaültetvények (A1.1. tábla); a kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák (ezeket a szántó művelési ágban kell elszámolni);
termésükért nevelt gyümölcsfák (dió, gesztenye), füzesek.
A rövid rotációs idejű erdő általában 20 évnél rövidebb ideig foglalja el a területet (első vetéstől/telepítéstől a teljes letermelésig, a gyérítést nem beleértve), azt követően kivágják, és a faanyagot energiatermelésre (pl. fűz, nyárfa) és/vagy papíripari (nyárfa) célra használják. Nem tartozik ide a szántóterületen lévő, 5 éven belül kitermelt energiacélú fatermelés.
A14. Nádas Nádtermeléssel hasznosított, többnyire vízzel borított terület. A nádas teljes területével el kell számolni, a betakarítástól függetlenül.
A15. Halastó Halgazdasági célt szolgáló, lecsapolható terület.
A16. Gomba Gombatermesztéssel hasznosított összes alapterület (zsákok által elfoglalt terület, gombaágyak területe), amelyet a 2016. június 1-jét megelőző 12 hónap folyamán legalább egyszer használtak. A hasznosított alapterületet a termesztés módjától (pince, fólia stb.) függetlenül kell figyelembe venni. Amennyiben az elmúlt 12 hónap során többször is hasznosították, csak egyszer szabad számba venni. A fás területen történő gombatermesztés (pl. szarvasgomba) területét nem gomba-területként, hanem ültetvény jellegű egyéb növényként (A2. kérdés) kell elszámolni, amennyiben telepített gazdanövényekhez kötődik. A gombatermesztésre használt erdők területét az erdő művelési ágnál kell elszámolni.
A17. A gazdaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó egyéb területek A gazdaság irányítására (iroda- és/vagy lakóépületek), állattartásra, tárolásra használt épületek, utak, udvarok, művelés alól kivett területek összessége. Például gabonaraktárak, javítóműhelyek, összekötő utak, pihenő- és díszkertek, utak és a hozzájuk tartozó árkok, tavak, víztározók, kőfejtők, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A gombatermesztésre használt alapterület, függetlenül a termesztés helyétől (pince, szántóföld, üvegház), is ide tartozik. Kötelező kitölteni!
A18. Felhagyott művelésű mezőgazdasági területek Korábban hasznosított, de gazdasági, szociális vagy más okból meg nem művelt és a vetésforgóban nem szereplő mezőgazdasági területek, amelyek a gazdaság eszközeivel, szükséges ráfordítással újra termelésbe vonhatók. Például kiöregedett gyümölcsös, már nem termő szőlő, elvadult szántó, nem használt gyepterület, elvizesedett területek Nem tartozik ide:
az egy évre pihentetett ugar területe (A1.3. – szántó)
nem hasznosított, támogatásra jogosult gyepterület (A10. – gyep) park és díszgyepek (A18. – egyéb földterület)
A19. A használt földterület változása 2015. június 1 – 2016. május 31. A táblában az elmúlt egy év során bekövetkezett földhasználati változásokkal kell elszámolni művelési áganként (2015. június 1 és 2016. május 31.).
11
A változás okai a következők lehetnek: Növekedés
Csökkenés
bérlés
megszűnt bérleti szerződés
vásárlás
bérbeadás
öröklés
eladás
művelési ág váltás, változás
kisajátítás
egyéb fel nem sorolt ok
művelési ág váltás, változás egyéb fel nem sorolt ok
Ha adott földterületen művelési ág váltás történt, akkor azt mind csökkenésként, mind növekedésként el kell számolni a táblázatban! Például feltörte korábban legeltetéssel hasznosított 100 hektáros szántóterületének felét és bevetette napraforgóval:
gyepterület, csökkenés, 50 hektár, művelési ág váltás (csökkenés) szántó és szántóként használt kert, növekedés, 50 hektár, művelési ág váltás (növekedés)
Fontos, hogy csak a tárgyidőszakban történt változásokat szerepeltesse a táblázatban, mert a program összesíti a bevitt sorokat és az előző időszak megfelelő adatához viszonyítja. Tehát, ha örökölt 100 hektár szántóterületet, aminek következtében felmondta 50 hektáros bérleményét, de további 70 hektár erdőterületet útépítés miatt kisajátítottak a változás elszámolása a következő:
Területváltozás jellege
Hasznosítás jogalapja
Területváltozás mértéke
növekedés
öröklés
100 hektár
csökkenés
bérelt terület csökkenése
50 hektár
erdő
csökkenés
kisajátítás
70 hektár
Technikai összesen
-
-
220 hektár
Művelési ág szántó és szántóként használt kert szántó és szántóként használt kert
12
B. ÁLLATTENYÉSZTÉS
B1. Szarvasmarha Borjú vágásra (3041 és 3044 sorok): minden olyan egy évesnél fiatalabb szarvasmarha, amelyet arra szánnak, hogy vágóborjúként értékesítsenek, valamint a saját fogyasztásra borjúként levágásra tartott szarvasmarha is. Vágóüsző (3025 és 3033 sorok): az 1-2 éves vagy idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet hústermelés céljából tartanak. Egyéb üsző (3034 sor): 2 éves és idősebb nőivarú szarvasmarha, amelyet a tehénállomány pótlására szánnak. Tehén minden olyan szarvasmarha, amely már egyszer ellett, beleértve az esetleges 2 évesnél fiatalabb teheneket is. Tejhasznú tehén (3016 sor): kizárólag vagy elsősorban emberi fogyasztás és/vagy feldolgozás céljából tejet termelő tehén. Húshasznú (3035 sor) az a tehén, amelyet fajtajellegénél fogva elsősorban hústermelésre (vágásra) tartanak, függetlenül attól, hogy tenyésztésen tartásuk meghatározott időtartama alatt tejet is adnak, vagy kiselejtezett tehénként igázzák. A kiselejtezett tej- és kettőshasznú tehenek is ide tartoznak, függetlenül attól, hogy az utolsó laktáció és a vágás között hizlalták-e vagy sem. Kettőshasznosításúak azok a tehenek (pl. Magyartarka), amelyek hús- és tejtermelésre egyaránt alkalmasak (3036 sor). Az ivartalanított egyedeket a hímivarú sorokon kell elszámolni. A 9310 összesen sorba az B1. tábla adatainak összege kerül.
B2. Legeltette a szarvasmarháit az elmúlt 1 évben? (2015. június 1 – 2016. június 1.) A táblázatban az elmúlt 12 hónapban legeltetett szarvasmarha állománnyal és az átlagos legeltetési idővel kell elszámolni. Tehát az adatoknak nem kell megegyeznie a 2016. június 1-i szarvasmarha állománnyal. Minden állatot csak egy korcsoportban kell szerepeltetni, attól függően, hogy az elmúlt egy évben melyik volt a rá legjellemzőbb korcsoport! Legeltetett napok száma átlagosan: a referencia időszakban átlagosan hány napot töltöttek kint az állatok. Szabadban töltött átlagos idő: a legeltetési időszak alatt átlagosan hány órát töltöttek egy nap az állatok a legelőn.
B3. Bivaly Nőivarú tenyészbivaly (9314): minden olyan nőivarú állat, amely már egyszer ellett. Egyéb bivaly (9315): ami nem tartozik a másik csoportba, nemre való tekintet nélkül. A 9313 bivaly összesen sorba a 9314 és a 9315 sorok adatainak összege kerül.
B4. Ló A lóállomány elszámolásánál a hátas- és versenylovak számát, illetve a gazdasági szervezetekhez tartozó szabadidős tevékenységet szolgáló lovak számát is figyelembe kell venni, viszont a pónilovakkal nem szabad elszámolni. Csikó átminősítésig (3059 sor) nemre való tekintet nélkül minden olyan csikó, amely még nem került sem tenyésztésbe, sem igázásra. Kanca (3060 sor) kortól függetlenül a már tenyésztésbe vett, illetőleg igázásra fogott nőivarú ló. Tenyészmén: hímivarú tenyészállat. Egyéb mén: kortól függetlenül a még tenyésztésbe be nem vont ló. A 3058 összesen sorba az B4. tábla adatainak összege kerül. A 7202 sorba az összesen sorból az igáslovak számát kell beírni.
13
B5. Sertés Előhasi koca (3107 sor) az a koca, ami most először vemhes. Üres koca (3110 sor): legalább már egyszer ellett tenyészkoca, amely 2016. június 1-jén nem vemhes, ideértve a szoptatós kocát is. Szűz kocasüldő (3111 sor) minden olyan kocasüldő, amelyet továbbtenyésztésre választottak ki. Tenyészkan (3112 sor): hímivarú tenyészállat A 3099 összesen sor adata a B5. tábla adatainak összege.
B6. Juh Azon juhtartók esetében, akik juhállományukat nem az adatfelvétel helyén istállózzák (vándorló juhászok), az állományt a tulajdonosnál kell számbavenni. Bárány választásig (3074 sor) nemre való tekintet nélkül a szopósbárányok száma. Tejhasznú anyajuh (3080 sor) kizárólag vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyedei. A kiselejtezett tejhasznú juhok is ide tartoznak. Egyéb anyajuh (3081): nem tejhasznú anyajuh. Tenyészkos (3077): hímivarú tenyészállat Egyéb juh (3082): 1 éves kor feletti juh, amit még nem voltak be tenyésztésbe (pl: toklyó, ürü). A már kiselejtezett tenyészkost is ide soroljuk. A 3072 összesen sor adathelyre a B6. tábla adatainak összegét kell beírni.
B7. Kecske Előhasi (3084): ami most először vemhes Egyéb anyakecske (3087): nem tejhasznú kecske Tejhasznú anyakecske (3086): kizárólag, vagy elsődlegesen emberi fogyasztásra és/vagy feldolgozásra alkalmas tejet termelő fajták nőivarú egyede. A kiselejtezett tejhasznú kecske is ide tartozik. Egyéb kecske (3089): ami nem tartozik a többi csoportba nemre való tekintet nélkül (pl: bak, gida, ürü, buga, gödölye). A 3083. összesen sor adathelyre a B7. tábla adatainak összegét kell beírni
B8 - B11. Tyúk, lúd, kacsa, pulyka A B8-B11 Baromfiállomány besorolást nem ivar szerint kell elvégezni, azaz nem minden nőnemű állat tojó és nem minden hímnemű állat kakas, gúnár vagy gácsér. Az a baromfiféle, amely már tojást termel vagy termelt azt a tojó sorok valamelyikén (3120, 3142, 3150, 3135, 3155) kell szerepeltetni, akkor is, ha a tojásrakás átmenetileg szünetel. Amennyiben a hímivarú állatokat nem tenyésztés (termékenyítés) céljára hasznosítják, az egyéb (3131, 3145, 3153, 3138) soron kérjük feltüntetni. A hímivarú tenyészállatokat külön sorban kell (3124, 3143, 3151, 3136) feltüntetni. Amennyiben 2016. június 1-jén nem tartanak baromfifélét a termelési ciklus időszakos megszakítása (pl. a létesítmények egészségügyi tisztítása, betegség kitörése vagy hasonló okok) következtében, de a közeljövőben folytatni kívánják, a tenyésztést a B13 Állomány-változás táblában el kell számolni az elmúlt 5 hónap baromfiállományával.
B8. Tyúk A 3 hónaposnál fiatalabb napos- és növendék állomány, (3116 sor) amely az adatfelvétel eszmei időpontját megelőző 3 hónapban kelt ki. A 3131 sorban a 3116, 3120 és 3124 sorba nem sorolható egyéb tyúkokat (pl. hízótyúk, kappan, 3 hónaposnál idősebb növendék, tenyészkakas) kell kimutatni.
14
A 3115 összesen sorba a 3116, 3120, és 3131 sorok adatainak összege kerül. A 3124 sorba a 3131 sorból a tenyészkakas számát kell beírni. A 3117 sorba a 3116 sorból a broilerek (vágócsirkék) számát kell beírni. A 3121 sorba a tojók közül a tenyésztojást termelő tyúkok száma kerül.
B9 - B11. Lúd, kacsa, pulyka A 3 hónaposnál fiatalabb állomány soraiba (3140, 3148 és 3133) az adatfelvétel eszmei időpontját megelőző 3 hónapban kelt növendékeket kell bejegyezni A 3139, 3147 és 3132 összesen sorokba a megfelelő baromfifajokból tartott állatok összes számát kell beírni, korra és nemre való tekintet nélkül. A 3143, 3151 és 3136 sorokba az összesenből a tenyész- gúnár; -gácsér; -pulykakakas számát kell beírni.
B12. Egyéb állatfajok a „méhcsalád” (3202) elszámolásánál vándorló méhészetek méhcsaládjait a tulajdonosnál kell számba venni; a „vágógalamb” (3190) elszámolásánál csak a húsgalambokat kell bejegyezni, a postagalambokat nem.
B13. Állatállomány-változás az elmúlt 5 hónapban (2016. január 1. – 2016. június 1.) A táblában a főbb állatfajokra vonatkozóan a 2016. január 1. és 2016. június 1. között bekövetkezett állatállomány-változással kell elszámolni. A növekedést a „d”, „e” és „f” oszlopokba, a csökkenést a „h”, „i”, „j”, „k” és „I” oszlopokba kell beírni. Az „m” oszlop adatának meg kell egyeznie az egyes állatfajok tábláiba beírt összesen sorok adatával. Amennyiben nem volt előző időszaki kérdőíve, vagy a nyitóállomány nem egyezik az előnyomott adattal ”c” oszlop, úgy az „f” (Bértartásból növekedés) oszlopban kell szerepeltetni a „c” oszlop adatát vagy a különbségét.
C. GAZDASÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK C1. Milyen nem mezőgazdasági tevékenységet folytat és milyen célból? FOGALMAK Nem mezőgazdasági tevékenység: minden olyan rendszeresen végzett, nem mezőgazdasági tevékenység, amely a gazdasághoz kapcsolódik – pl. használja a területét, épületeit és gépeit vagy a gazdaságban előállított termékeket – és annak működésére, jövedelmezőségére hatással van. Ha csak a gazdaság munkaereje kerül felhasználásra a nem mezőgazdasági tevékenység során, az nem minősül gazdasággal összefüggő tevékenységnek. Ha a tevékenység csak eseti jelleggel fordul elő, azt nem szabad figyelembe venni. Hús-, tej-, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás: a saját gazdaságban előállított és vásárolt élő állat, tej, gyümölcs, zöldség feldolgozása a gazdaság eszközeivel, berendezéseivel. A gazdaságban végzett disznóvágás (stb.) is húsfeldolgozásnak minősül. Ide tartozik a gyümölcsborok előállítása, illetve pl. a befőtt, lekvár készítése is. Borkészítés, borpalackozás: vásárolt szőlőből és/vagy mustból való borkészítés, illetve saját termelésű és vásárolt szőlőből készített bor palackozása. Ha csak saját szőlőből készít bort palackozás nélkül, azt a kérdőíven nem szabad szerepeltetni. Egyéb élelmiszeripari tevékenység: gabonaőrlés, szeszfőzés, sörgyártás stb.
15
Takarmánykeverés: a gazdaság által megtermelt és vásárolt szemes termények őrleményéből, fehérjetakarmányokból, illetőleg takarmány-kiegészítők és egyéb takarmány-alapanyagok felhasználásával, feletetésre közvetlenül alkalmas, a haszonállatok tápanyagigényének kielégítésére szolgáló takarmánykeverékek (tápok) előállítása. Erdőgazdálkodás: a gazdaság munkaerejét és az általában mezőgazdasági célra használt gépeket, eszközöket is felhasználva végzett erdészeti tevékenység. Erdészeti tevékenységnek minősül az erdő fásítása, felújítása, gyérítése, fenntartása, valamint az erdei bokor és más fás növényi faanyag termelése és az erdei faiskola működtetése. A speciális erdészeti gépekkel végzett erdészeti tevékenység nem minősül közvetlenül kapcsolódó nem mezőgazdasági tevékenységnek. Fafeldolgozás: nyersfa feldolgozása a gazdaságban (fűrészáru előállítása stb.). A további feldolgozás (pl. a faanyagból történő bútorkészítés) nem tartozik ide, hanem „kézművességnek” tekinthető. Vendégfogadás, vendéglátás: a falusi turizmussal kapcsolatos valamennyi tevékenység (szállásadás, sport, üdültetéssel kapcsolatos tevékenységek), amelyekhez a gazdaság területét, épületeit vagy egyéb erőforrásait használják. Egészségügyi, szociális vagy oktatási szolgáltatások nyújtása: minden ilyen tevékenység, amelyhez a gazdaság erőforrásait vagy a gazdaság által előállított termékeket használják fel. Ide tartozik a terápiás célú gazdálkodás is.
16
Nem mezőgazdasági szerződéses munka, melyet a gazdaság eszközeivel másnak végeznek: a mezőgazdasági ágazaton kívül végzett szerződéses munka, amelynek során rendszerint a gazdaság eszközeit használják, pl. hóeltakarítás, a tájkép megőrzése vagy környezetvédelmi szolgáltatások stb. Megújuló energia-termelés: energia nyerése céljából végzett tevékenység, amely nem hagyományos energiahordozók felhasználásával keletkezik (pl. biogáztermelés, napkollektor, szélmotor stb. alkalmazása). A gazdaság saját szükségleteire előállított energia termelése vagy energiatermelésre alkalmas nyersanyag értékesítése nem tartozik ide. Ugyancsak nem szabad figyelembe venni a szélmotor felállításához szükséges földterület bérbe adását. Kézművesség: kézműipari tevékenység, pl. kosárfonás, népművészet, faanyagból történő bútorkészítés stb. Haltermelés: a természetes és mesterséges vizeken végzett haltenyésztés. Nem tartozik ide a sportvagy hobbihorgászat. Egyéb tevékenység: olyan, a gazdaság által végzett nem mezőgazdasági tevékenység, ami az előző kategóriák egyikébe sem sorolható be. Ide sorolandó - Vásárlás és változatlan formában való továbbértékesítés (kereskedelem): mezőgazdasági termékek vétele és azok változatlan formában való újraértékesítése. (A kereskedelmi tevékenység keretében a termékeket legfeljebb csak csomagolják és kiszerelik, ezen kívül semmilyen lényeges átalakításukra nem kerül sor.) A nem mezőgazdasági termékek kereskedelmét nem szabad figyelembe venni. - Fuvarozás, szállítás: a gazdálkodást szolgáló eszközökkel való fuvarozás, szállítás értendő ezen tevékenység alatt. - Egyéb: pl. az év egy részében lakókocsi, hajó és egyéb tárgyak tárolására, de a többi időszakban mezőgazdasági célra használt mezőgazdasági épület bérbeadása is. A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: – a táblában a gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban végzett tevékenységekkel kell elszámolni; – a táblában minden olyan nem mezőgazdasági tevékenységgel el kell számolni, amely kapcsolódik a gazdaság erőforrásaihoz (munkaerő, terület, épületek, gépek stb.), vagy a gazdaságban megtermelt termékek feldolgozását jelenti; – Kötelező kitölteni. A táblában nem maradhat megválaszolatlan kérdés, nemleges válasz esetén is minden sorban jelölni kell.
C2. Becsülje meg, hogy a gazdaság összes bevételének hány százaléka származik nem mezőgazdasági tevékenységből! A kitöltésnél az alábbiakra kell figyelni: – a gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban általában végzett tevékenységekkel kell elszámolni, ha tehát egy nem mezőgazdasági tevékenység (pl.: fuvarozás) csak véletlenszerűen fordult elő, akkor azt nem kell figyelembe venni; – a százalékos arány becslése: a gazdaság nem mezőgazdasági tevékenységeiből (lásd C1. tábla) származó bevételt osztani kell a gazdaság összes (termelésből és közvetlenül kapcsolódó nem mezőgazdasági tevékenységből származó) bevételével; – mindkét bevétel tartalmazza a közvetlen támogatásokat (a beruházási támogatásokat nem); – a gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó jövedelmek (pl. foglalkoztatásból származó és tőkejövedelem, társadalmi transzferek, illetve az esetenkénti egyéb jövedelemszerző tevékenységek) nem tartoznak ide;
17
C3. Vett igénybe vagy nyújtott mezőgazdasági szolgáltatást? FOGALMAK Növénytermesztési szolgáltatás: öntözés, talajmunkák, szántás, vetés, ültetés, telepítési tevékenység, melioráció, takarmánynövények és melléktermékek szárítása, tartósítása, tárolása, előkészítése, növények piacra való elsődleges előkészítő műveletei, növények ápolása. Nem része a növénytermesztési szolgáltatásnak: kertek, parkok, sportolási és hasonló célú zöldterületek létesítése, ültetése, gondozása. Állattenyésztési szolgáltatás: ketrecek, ólak tisztítása, állatok bértartása, birkanyírás, baromfiszexálás, tolltépés, mesterséges és természetes megtermékenyítés, illetve egyéb állattenyésztési szolgáltatás. Az állat-egészségügyi ellátás és az állatok beoltása nem része az állattenyésztési szolgáltatásoknak. Egyéb mezőgazdasági szolgáltatás: - Betakarítást követő szolgáltatások, növényi termékek előkészítése: tisztítás, vágás, osztályozás, fertőtlenítés, gyümölcsök viaszolása, gyümölcsök, zöldségek szárítása, dohánylevelek előkészítése (ipari szárítás NEM tartozik ide). - Vetési célú magfeldolgozás pl. vetőmag szárítás a napon, tisztítás, osztályozás, kezelés. A tábla kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: – a táblában a gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban nyújtott, illetve igénybe vett szolgáltatásokkal kell elszámolni; – csak az ellenérték (pénz vagy természetbeni juttatás) fejében igénybe vett és másnak végzett mezőgazdasági szolgáltatást szabad itt számba venni még akkor is, ha annak ellenértéke nem került kifizetésre; – mezőgazdasági gépek kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzése nem számít mezőgazdasági szolgáltatásnak. – a táblában lévő kódkockák kitöltése kötelező.
C4.1. A gazdálkodás célja FOGALMAK Kizárólag saját fogyasztásra termel: a megtermelt termékeket a gazdaság nem értékesíti, csak saját fogyasztás céljából végez mezőgazdasági tevékenységet. A megtermelt termék(ek) értékesítésre is kerülnek: a gazdaságban megtermelt termékek egy részét vagy egészét értékesítik. Kizárólag mezőgazdasági szolgáltatást végez: a gazdaság kizárólag mezőgazdasági szolgáltatást végez. Saját fogyasztás: a gazdaságban termelt termékeknek a gazdálkodó és családja által történő fogyasztása. A háziállatok által fogyasztott növényi termékek (takarmányok) nem számíthatók ide, ugyanakkor (pl. a családtagoknak és rokonoknak) ellenszolgáltatás nélkül átadott/ajándékozott, gazdaságban termelt termékek ide tartoznak.
C4.2. A gazdálkodás célja (folytatás) FOGALMAK A megtermelt termékek több, mint fele értékesítésre kerül: a megtermelt termékek értékesítése 51% és 100% közötti. A megtermelt termékek kevesebb, mint fele kerül értékesítésre: a megtermelt termékekből a saját fogyasztáson felüli rész értékesítésre kerül. Az értékesítés nem lehet több, mint 50%. Fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés: saját termelésű, feldolgozott vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek gazdaság általi értékesítését jelenti közvetlenül a fogyasztók számára, saját fogyasztásukra.
18
C5. Kapott az értékesítésért kompenzációs felárat 2015-ben? FOGALMAK Kompenzációs felár: Termékértékesítés és szolgáltatás nyújtása után az átvevő, illetve igénybevevő adóalany köteles az áfa törvényben meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany részére a felvásárlási áron felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat fizetni (növényi termékek után 12%, élő állatok, állati termékek, illetve szolgáltatások után 7%). A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége tekintetében áfa fizetésre nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Az EVA hatálya alá tartozó egyéni és társas vállalkozások, ha mezőgazdasági tevékenységet végeznek, kompenzációs felárat nem kaphatnak.
D. MUNKAERŐ D1 – D8 lapok A gazdaság irányítója és a gazdaság tevékenységében nem alkalmazottként részt vevő 14 éves és idősebb személyek FOGALMAK Gazdálkodó: az a tulajdonos vagy bérlő, aki a gazdaság működéséért a gazdasági és jogi felelősséget viseli. A gazdaság irányítója: az a személy, aki a gazdaság rendszeres napi működéséért felelős. A gazdaság irányítója csak egyetlen személy lehet. A gazdaság irányítója általában azonos a gazdálkodóval, de a gazdálkodó megbízhat valakit, például valamelyik családtagját, a gazdaság működtetésével. Gazdálkodó háztartása: közös háztartásba tartoznak azok a személyek és eltartottjaik, akik az étkezési és a napi kiadásokat közösen állják. Családi munkaerő: olyan 14 éves és idősebb személyek, akik a gazdaságban nem alkalmazottként munkát végeznek. Mezőgazdasági végzettség: az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül ténylegesen megszerzett legmagasabb mezőgazdasági végzettség, amelynek a szintje lehet: gyakorlati tapasztalat: ha ténylegesen megszerzett végzettsége nincs, a gazdaságban végzett, többéves gyakorlati munka során szerzett tapasztalat. alapfokú: az arany- és ezüstkalászos gazdaképző, egyéb mezőgazdasági tanfolyam. középfokú: az állategészségügyi, állattenyésztő, általános mezőgazdasági, baromfitenyésztő, belovagló, borász, lovastúra-vezető, erdészeti, erdőgazdasági, vadgazdálkodási, mezőgazdasági-gimnáziumi, gyümölcstermesztő kertész, méhész, mezőgazdasági gépész, növénytermelő-növényvédő gépész, öntözéses növénytermesztő gépész, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, szőlőtermesztő, zöldségtermelő, mezőgazdasági szakon szerzett érettségi (képesítő) bizonyítvánnyal, illetve szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők. Itt kell összeírni a mezőgazdasági szakmunkásokat, technikusokat, szaktechnikusokat is. felsőfokú: mezőgazdasági egyetemi, főiskolai, mezőgazdasági akadémiai, állatorvosi, erdőmérnöki (üzemmérnöki) oklevéllel, diplomával rendelkezik. A felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzetteket is ide kell sorolni. Szakképzés: megszerzése tevékenységek gazdaságtól jól
képzési rendszer keretében végzett tanulmányok, amelyek fő célja új szakképzettség a gazdálkodási tevékenység vagy a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó fejlesztésére vonatkozóan. A szakképzésre általában szervezett formában, a elkülönülten (oktatóközpontban stb.) kerül sor.
19
A gazdaságban ledolgozott munkaidő: az az időmennyiség, amit a gazdaságban ténylegesen mezőgazdasági munkával töltöttek. A C1 és C2 lapon szereplő nem mezőgazdasági tevékenységek során végzett munkát itt nem szabad figyelembe venni. Mezőgazdasági munka: mezőgazdasági termékek termelése, mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása, illetve a mezőgazdasághoz szorosan kötődő egyéb tevékenységek összessége, ilyenek pl.:
munkavégzés a földeken (szántás, kaszálás, növényvédelem, betakarítás stb.); állattartás (takarmány-előkészítés és -szétosztás, fejés, állatgondozás stb.); a gazdálkodással kapcsolatos szervezési és irányítási feladatok végzése; karbantartó munka (a gazdasághoz tartozó épületeken, gépeken, berendezéseken stb.);
a gazdaságban végzett munka, amely a mezőgazdasági termelés folytatásaként értelmezhető (pl. a saját előállítású mezőgazdasági termékek tárolása, piacra való előkészítése stb.); olyan munka, amely a gazdaság munkaerejének és eszközeinek bevonásával történik (saját előállítású termékek értékesítése, szállítása). Jövedelem forrása: mezőgazdasági tevékenység a gazdaságban A saját gazdaságban, jövedelemszerzési céllal végzett mezőgazdasági tevékenység (lásd mezőgazdasági munka); nem mezőgazdasági tevékenység a gazdaságban Minden olyan rendszeresen végzett, nem mezőgazdasági tevékenység, amely a gazdasághoz kapcsolódik – pl.: használja a területét, épületeit és gépeit vagy a gazdaságban előállított termékeket –, és annak működésére, jövedelmezőségére hatással van. Ide tartozik többek között a falusi turizmus, kézművesség, mezőgazdasági termékek feldolgozása, megújulóenergia termelése, fafeldolgozás, a gazdaság eszközeivel más gazdaságok számára végzett mezőgazdasági és nem mezőgazdasági munka stb. Ha csak a gazdaság munkaereje kerül felhasználásra az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenység során, az nem minősül gazdasággal összefüggő tevékenységnek. A csak eseti jelleggel előforduló ilyen tevékenységet nem szabad figyelembe venni. (lásd C1 és C2 lapon); gazdaságon kívüli tevékenység A gazdasághoz közvetlenül nem kapcsolódó, jövedelemszerzési céllal végzett foglalkozás. (Pl.: óvónő, tanár, kereskedelmi-osztályvezető, műszaki ügyintéző, kőműves, könyvelő, levélkézbesítő, rendőr, személygépkocsi-vezető, statisztikus). egyéb (pl.: nyugdíj, anyasági ellátás, álláskeresési járulék Öregségi- vagy rokkantsági-nyugdíj, szociális járadék vagy segély, anyasági ellátás, álláskeresési járulék, hallgatói ösztöndíj stb. nincs jövedelme Főtevékenység: A jövedelmet biztosító munkák közül az, amely az elmúlt 12 hónapban az összes munkaidejéből a legtöbbet vette igénybe A lapok kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: az adatokat a 2015. június 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan kell megadni; a gazdaságban nem alkalmazottként munkát végző valamennyi, 14 éves és idősebb személyt el kell számolni; a gazdaság alkalmazottait nem itt, hanem a D9 – D13 lapokon kell szerepeltetni, kivéve az alkalmazottként munkát végző irányítót. Az irányító csak a D5 és D6 lapokon szerepelhet! a rokoni kapcsolatok a gazdálkodó viszonylatában értendőek; figyelembe kell venni azokat a gazdaságban dolgozó személyeket is, akik az összeírás időpontjában ideiglenesen más helyen tartózkodnak (pl. diákok, kórházi ápolásban részesülők stb.); a gazdálkodót és a gazdálkodó házastársát (élettársát) abban az esetben is szerepeltetni kell, ha nem végzett mezőgazdasági munkát a gazdaságban, vagy ha alkalmazottként dolgozik; ha a gazdálkodó vagy házastársa egyben az irányító is, akkor őt csak irányítóként kell felvenni; a gazdaságban ledolgozott tényleges munkaidő kiszámításához és kitöltéséhez a „Munkaidőszámítási táblázat” nyújt segítséget
20
Munkaidő-számítási táblázat: Ledolgozott munkaidő óra/nap 0.25 0.5 0.75 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5 5 6 7 8 10 12 Ledolgozott munkaidő nap/hó 1 2 3 4 5 10 20 30
hónapok 1
2
3
1 2 3 4 6 8 10 11 13 15 17 19 23 27 30 38 46
2 4 6 8 11 15 19 23 27 30 34 38 46 53 61 76 91
3 6 9 11 17 23 29 34 40 46 51 57 68 80 91 114 137
4
5 6 7 8 munkanap éves szinten 4 5 6 7 8 8 10 11 13 15 11 14 17 20 23 15 19 23 27 30 23 29 34 40 46 30 38 46 53 61 38 48 57 67 76 46 57 68 80 91 53 67 80 93 106 61 76 91 106 122 68 86 103 120 137 76 95 114 133 152 91 114 137 160 183 106 133 160 186 213 122 152 183 213 243 152 190 228 266 304 183 228 274 319 365
9
10
11
12
9 17 26 34 51 68 86 103 120 137 154 171 205 240 274 342 365
10 19 29 38 57 76 95 114 133 152 171 190 228 266 304 365 365
10 21 31 42 63 84 105 125 146 167 188 209 251 293 335 365 365
11 23 34 46 68 91 114 137 160 183 205 228 274 319 365 365 365
5 6 7 8 9 munkanap éves szinten 4 5 6 7 8 9 8 10 12 14 16 18 12 15 18 21 24 27 16 20 24 28 32 37 20 25 30 35 41 46 41 51 61 71 81 91 81 101 122 142 162 183 122 152 183 213 243 274
10
11
12
10 20 30 41 51 101 203 304
11 22 33 45 56 112 223 335
12 24 37 49 61 122 243 365
hónapok 1
2
3
1 2 3 4 5 10 20 30
2 4 6 8 10 20 41 61
3 6 9 12 15 30 61 91
4
Példák a gazdaságban ledolgozott tényleges munkaidő kiszámításához és kitöltéséhez (a kiszámítás az óra/nap és nap/hó tábla alapján egyaránt kiszámítható): Annak a személynek, akinek napi szinten 1 órát vesz igénybe az állatok ellátása 12 hónapon keresztül, valamint 8 hónapon keresztül napi 4 órát vesz igénybe a föld megművelése: 46+122= 168 nap (lásd nyilak). Az a személy, aki fél éven keresztül havi 5 napot, valamint 3 hónapon keresztül havi 30 napot dolgozott a gazdaságban: 30+91= 121 nap (lásd nyilak). Minden személynek csak 1 főtevékenysége lehet. Azokban a gazdaságokban, amelyek értékesítésre is termelnek, minden esetben legyen legalább egy olyan személy, akinek van a gazdasággal összefüggő mezőgazdasági fő- vagy melléktevékenysége (egyéb jövedelmének függvényében). Ezekben a gazdaságokban a többi személy esetében csak akkor kell ilyen tevékenységet megjelölni, ha részesülnek a gazdaság jövedelméből.
21
Példák a D6 és D8 lapok helyes kitöltéséhez:
Nyugdíjas gazdálkodó, saját gazdaságában állatokat tart, ami idejének csak kis részét köti le. Helyes kitöltés: Jövedelemforrás = egyéb; Főtevékenység = nincs
Gazdálkodó, aki munkaidejének legtöbb részét a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka teszi ki, emellett rendszeresen végez bérfuvarozást és szállítást is a gazdasághoz tartozó kisteherautóval. Helyes kitöltés: Jövedelemforrás = mezőgazdasági tevékenység a gazdaságban ÉS nem mezőgazdasági tevékenység a gazdaságban; Főtevékenység = mezőgazdasági tevékenység a gazdaságban
Nyugdíjazott egyetemi tanár, aki a nyugdíjellátása mellett továbbra is óraadóként oktatói tevékenységet végez, amelyből jövedelme származik és a munkaidejéből ez vette a legtöbbet igénybe. Emellett, mint gazdálkodó a gazdálkodással kapcsolatos szervezési és irányítási feladatokat elvégzi. Helyes kitöltés Jövedelemforrás = mezőgazdasági tevékenység a gazdaságban ÉS gazdaságon kívüli tevékenység ÉS egyéb; Főtevékenység = gazdaságon kívüli tevékenység
Gazdálkodó gyermeke, aki egyetemi hallgatóként ösztöndíjat kap és a tanulás mellett részmunkaidőben munkát vállal. Emellett időnként besegít a gazdaságban végzett mezőgazdasági munkába. Helyes kitöltés Jövedelemforrás = mezőgazdasági tevékenység a gazdaságban ÉS gazdaságon kívüli tevékenység ÉS egyéb Főtevékenység = nincs
Gazdálkodó házastársa, jelenleg Gyesen van, teljes időben a gyermek(ek) gondozását végzi. Helyes kitöltés Jövedelemforrás = egyéb Főtevékenység = nincs
Saját fogyasztásra termelő gazdaságban a gazdálkodó kiskorú gyermeke, aki középiskolai tanulmányai idején kollégiumban lakik, csak ritkán látogat haza, általában csak a nyári szünetben segít be a gazdaságban végzett munkába. Helyes kitöltés Jövedelemforrás = nincs jövedelme Főtevékenység = nincs
A gazdasággal közvetlenül összefüggő nem mezőgazdasági tevékenységek listája az útmutató 21. és 22. oldalán (a C1-C2 pontoknál) található.
22
D9 – D13. (alkalmazottak) Ebben a részben a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző fizetett munkaerőre vonatkozó adatokat kell megadni. Az éves munkaidő az elmúlt 12 hónapra vonatkozik.
FOGALMAK Állandó alkalmazott: minden olyan (teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott) személy, aki a megfigyelt gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban minden héten rendszeresen mezőgazdasági munkát végzett – függetlenül a munkahét hosszától –, és ezért (pénzbeli vagy természetbeni) juttatásban részesült. Ide tartoznak azok a személyek is, akik az alábbi okok miatt nem tudtak az egész időszakban dolgozni: a gazdaságban 12 hónapnál rövidebb ideje dolgozó munkavállaló, vagy aki a felvételt megelőző 12 hónap folyamán munkahelyet változtatott; szabadság, betegség, baleset miatti hiányzás vagy halálozás; a gazdaság teljes munkabeszüntetése előre nem látható ok (árvíz, tűz stb.) miatt. Időszaki alkalmazott: az állandó alkalmazottaktól eltérően szezonális munkát (betakarítás, metszés stb.) végeznek a gazdaságban. A nem a gazdaság közvetlen alkalmazásában álló, fizetett munkaerőt szintén itt kell figyelembe venni. Nem a gazdaság közvetlen alkalmazásában álló, fizetett munkaerő: Olyan mezőgazdasági munkát végző személy, akit nem közvetlenül a gazdaság alkalmaz, hanem egy harmadik fél (pl. beszállító alkalmazottja) vagy önálló vállalkozó. Ide tartoznak azok a személyek is, akik más személy vagy cég megbízásából végeznek munkát a megfigyelt gazdaságban. A lapok kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: az adatokat a 2015. június 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan kell megadni; a gazdaság irányítója adatait akkor is az D5 és D6 lapokon kell felvenni, ha alkalmazottként dolgozik; a gazdaságban ledolgozott tényleges munkaidő kiszámításához a „Munkaidő-számítási táblázat” nyújt segítséget (lásd 26. oldal); Például, ha egy állandóan alkalmazott férfi egész évben havi 20 napot dolgozott, ami a segédtábla alapján évi 243 nap, a D11 lap 5. sorába egyest kell beírni (lásd nyilak).
Ha egy időszaki alkalmazott nő 4 hónapon keresztül napi 8 órában dolgozott, ami a segédtábla alapján évi 122 nap, a D13 lap 3. sorába egyest kell beírni (lásd nyilak).
az egyéb jövedelemszerző tevékenységben részt vevők esetén: o Főfoglalkozás Azokat az állandó alkalmazottakat a Főfoglalkozás oszlopban kell számba venni, akik által végzett egyéb jövedelemszerző tevékenység több időt igényel, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (alaptevékenység). o
Mellékfoglalkozás Azokat az állandó alkalmazottakat a Mellékfoglalkozás oszlopban kell számba venni, akik által végzett egyéb jövedelemszerző tevékenység kevesebb időt igényel, mint a gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (alaptevékenység).
23
D14. Rokonok és ismerősök által végzett munka, munkanap FOGALMAK Rokonok és ismerősök által végzett munka: a gazdaságban az összeírást megelőző 12 hónapban végzett olyan munka, amelyért pénzt vagy természetbeni ellenértéket nem fizettek. Az adathely kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: az adatokat a 2015. június 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan kell megadni; a D1 – D8 lapokon felsoroltakon kívüli rokonok, ismerősök stb. által végzett munkamennyiséget kell beírni munkanapban.
D15. A gazdálkodó háztartása FOGALMAK Gazdálkodó háztartása: közös háztartásba tartoznak azok a személyek és eltartottjaik, akik az étkezési és a napi kiadásokat közösen állják. Az adathely kitöltésénél az alábbiakra kell figyelni: az adatokat a 2015. június 1. és 2016. május 31. közötti időszakra vonatkozóan kell megadni;
E. AZONOSÍTÓ ADATOK E1. A gazdálkodó telefonszáma: Azt a telefonszámot kell beírni, amelyen a gazdaság (gazdálkodó) szükség esetén elérhető.
E2. A gazdálkodó e-mail címe: Megléte esetén azt az e-mail címet kell beírni, amelyen a gazdálkodó elérhető.
E3. A gazdaság természeti hátránnyal érintett területen is gazdálkodik (korábban Kedvezőtlen Adottságú Terület)? FOGALMAK Természeti hátránnyal érintett terület („THÉT”): A területnek a MEPAR-ban kedvezőtlen adottságú területként (KAT) kell lehatárolva lennie - a 1257/1999/EK rendelet 19. cikke alapján.
E4. Sorolja fel, a gazdaságra vonatkozóan milyen néven/neveken és MVH ügyfél-azonosító(ko)n igényeltek támogatást! FOGALMAK Név: Annak a személynek vagy szervezetnek a neve, amelyen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) támogatást igényeltek a gazdaságra vonatkozóan. MVH ügyfél-azonosító: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nyilvántartásában szereplő 10-karakteres ügyfél-azonosító, amely a támogatási igényléskor az ügyfél azonosítására szolgál.
E5. Kérjük, adja meg, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál (HNT) milyen néven/neveken és gazdasági akta számon/számokon (GA szám) van nyilvántartva a gazdaság! Ha a gazdaság szerepel a HNT nyilvántartásában, akkor sorolja fel a gazdaságra vonatkozóan a
24
nyilvántartásban szereplő neveket és gazdasági aktaszámokat.
E6. Folytat ellenőrzött biogazdálkodást a gazdaság területén? FOGALMAK Ellenőrzött biogazdálkodás: Olyan földterület és állatállomány, melyet az arra hivatott szervezet (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., illetve Hungária Öko Garancia Kft.) biogazdálkodásra átállt, illetve átállás alatt lévőnek minősített.
E7. Kérjük, sorolja fel, hogy milyen néven/neveken nyilvántartási számon folyik az ellenőrzött biogazdálkodás!
és
Biogazdaság
Fel kell sorolni azok nevét és nyilvántartási számát, akik a gazdaság területén 2016-ban ellenőrzött biogazdálkodást folytattak.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály
25
