JELENTÉS. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

JELENTÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről 0757

2008. január

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1001-9/29/17/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0326 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes

Az ellenőrzést végezték: Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin tanácsadó

Varga József irodavezető, főtanácsadó

Unger Ferenc külső szakértő

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe

sorszáma

Jelentés Győr megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

0512

Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0540

Függelék: – a helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

0544

Jelentés a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer ellenőrzéséről

0613

Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

0628

Függelék: – a helyi önkormányzatokat a 2005. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése – a normatív kötött felhasználású támogatások 2005. évi felhasználásának ellenőrzése

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

14

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

23

1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 1.1. A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása 1.2. A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása 2. Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására 2.1. Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése 2.1.1. A fejlesztési célkitűzések meghatározása 2.1.2. Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázat-készítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei 2.1.3. Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása 2.2. Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése 3. A költségvetési gazdálkodás kontrolljai 3.1. A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál 3.2. A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása 4. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége 4.1. Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása

23 25 27 31

31 31

37 40 43 45 45

47 51 55

55

1

4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések

61

MELLÉKLETEK

2

1. számú

Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal)

2. számú

Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal)

3. számú

Az Önkormányzat 2004-2006. évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal)

4. számú

1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (1 oldal)

5. számú

1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges 2004-2007. évi adatairól (1 oldal)

6. számú

Borkai Zsolt úr, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (2 oldal)

7. számú

Borkai Zsolt úrnak, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevételére adott válaszlevél (1 oldal)

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények 2004. évi költségvetési törvény 2005. évi költségvetési törvény 2006. évi költségvetési törvény Áht. Eisztv. Htv.

Kbt. Ötv. Számv. tv. Rendeletek 2004. évi költségvetési rendelet 2004. évi zárszámadási rendelet 2005. évi költségvetési rendelet 2005. évi zárszámadási rendelet 2006. évi költségvetési rendelet 2006. évi zárszámadási rendelet 2007. évi költségvetési rendelet Ámr. Ber. SzMSz1

a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2004. (II. 20.) számú rendelete a 2004. évi költségvetésről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2005. (IV. 15.) számú rendelete a 2004. évi költségvetés végrehajtásáról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 5/2005. (II. 25.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2006. (IV. 28.) számú rendelete a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2006. (II. 24.) számú rendelete a 2006. évi költségvetésről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2007. (IV. 20.) számú rendelete a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2007. (III. 5.) számú rendelete a 2007. évi költségvetésről az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 12/2003. (IV. 4.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

3

SzMSz2

vagyongazdálkodási rendelet

Vhr.

Szórövidítések ÁNTSZ ÁSZ azbesztmentesítési projekt BM EESZI e-közigazgatás Ellenőrzési csoport Ellenőrzési iroda ESZA Kht. BM Önerő Alap

fejlesztési program

FEUVE gazdasági program1

gazdasági program2

GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat HEFOP Informatikai csoport INSZOL Zrt.

4

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 11/2007. (III. 23.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 16/2001. ((IV. 10.) számú rendelet. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Állami Számvevőszék A KIOP keretében megvalósított projekt, amely a házgyári technológiával épült lakások azbesztmentesítésére irányult Belügyminisztérium Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménye elektronikus közigazgatás Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja 2007. február 8-tól Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Irodája Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság A Belügyminisztérium 15/2006. (III. 14.) számú rendeletében szabályozott, önkormányzati saját forrást kiegészítő támogatás a Közgyűlés 131/2005. (V. 5.) számú határozatával elfogadott Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Az Önkormányzat 2002-2006. évekre vonatkozó Gazdasági Programja, amelyet a Közgyűlés 110/2003. (IV. 24.) számú határozatával fogadott el. Az Önkormányzat 2006-2010. évekre vonatkozó Gazdasági Programja, amelyet a Közgyűlés 71/2007. (III. 22.) számú határozatával fogadott el. GVOP 4.3.1. Szolgáltató önkormányzat az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése keretében támogatott feladat Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Informatikai Csoportja 2007. február 8-tól INSZOL Győri Önkormányzati Ingatlankezelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

INTERREG IIIA együttműködési projekt INTERREG IIIC együttműködési projekt

IT Kht. jegyző kötelezettségvállalási szabályzat1

kötelezettségvállalási szabályzat2

Közbeszerzési csoport Közgyűlés MÁK Önkormányzat Pénzügyi bizottság Pénzügyi iroda Pénzügyi osztály polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e ROP 2.2.1 intézkedés Stratégiai csoport

Stratégiai és városfejlesztési osztály TISZK

az INTERREG IIIA keretében megvalósított projekt, amely az európai régiók egymás közötti tapasztalatcseréjének biztosítására vonatkozik az INTERREG IIIC keretében megvalósított projekt, amely több európai régió egymás közötti tapasztalatcseréjének biztosítására, az Európai Unió egészére alkalmazott irányelvek kialakítására irányul IT Információs Társadalom Közhasznú Társaság Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala jegyzője a polgármester és a jegyző 11/2005. számú utasítása a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, valamint a kiadás teljesítésével és a bevétel beszedésével összefüggő szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzésének rendjéről a polgármester és a jegyző J/3/2007. számú utasítása a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, valamint a kiadás teljesítésével és a bevétel beszedésével összefüggő szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzésének rendjéről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési csoportja Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyar Államkincstár Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya 2007. február 8-tól Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Győr Megyei Jogú Város polgármesterének és jegyzőjének 10/2005. számú szabályzata a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról ROP 2.2.1. Városi területek rehabilitációja intézkedés Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Stratégiai és Városfejlesztési Osztályának Stratégiai Tervezési Csoportja (Az SzMSz1 módosítás alapján 2007. február 8-tól) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Stratégiai és Városfejlesztési Osztálya (Az SzMSz1 módosítás alapján 2007. február 8-tól) Győr Térségi Integrált Szakképző Központ

5

Városépítési iroda VÁTI Kht.

6

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városépítési Irodája VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint

2. elektronikus szolgáltatási szint



európai uniós források

fejlesztési feladat (projekt)

fejlesztési célkitűzés

INTERREG Program

irányító hatóság

Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a

7

kedvezményezett

közreműködő szervezet

operatív program

támogatási szerződés

8

hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó 2004-2006 közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza.

JELENTÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenőrzéséről

BEVEZETÉS Az Ötv. 92. § (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a 2007. évtől megújította, azt kiegészítette további – teljesítmény-ellenőrzési – elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: • a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; • felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; • kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1 , továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; • megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait.

1

A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2

A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között.

9

16BBEVEZETÉS

Az ellenőrzött időszak: az 1., a 2. és a 4. ellenőrzési programpontok tekintetében a 2004-2006. évek és a 2007. év első félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a 2006. év, valamint a 2007. év első negyedéve. Győr megyei jogú város lakosainak száma 2007. január 1-jén 126 322 fő volt. A 2006. évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 36 tagú Közgyűlésének munkáját hét 3 állandó bizottság segítette. A polgármester a 2006. évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye 2007. január 20-án változott. A városban a 2006. évi önkormányzati képviselő választásig négy 4 , azt követően öt 5 kisebbségi önkormányzat működött. A városban településrészi önkormányzatokat is létrehoztak 6 . A 2006. évi önkormányzati képviselő választásig az SzMSz1 hét településrészi önkormányzat létrehozásáról rendelkezett, amelyet 2006. november 30-tól eggyel bővítettek. Pinnyéd Településrészi Önkormányzat megalakítására annak ellenére nem került sor egyik ciklusban sem, hogy azt mindkét SzMSz tartalmazta. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a 2006. évben 86 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 46 önállóan gazdálkodott. A költségvetési szervek gazdálkodási önállóságára vonatkozóan az 1. számú mellékletben bemutatott 2006. december 31-i állapothoz képest 2007. január 1-jétől jelentős változás következett be. A Közgyűlés több önkormányzati intézmény önálló gazdálkodói jogkörét megszüntetve, a gazdálkodási feladatokat centralizálta. 2007. január 1-től 83 intézmény tartozott a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közé. Ezek gazdálkodási feladatait három önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látta el a gazdálkodási feladatok és jogkörök megosztásáról készült megállapodás alapján. Egy részben önálló intézmény 2007. június 30-án megszűntetésre került, egyet pedig közhasznú társasággá szerveztek át.

Az önkormányzati feladatok ellátásában részt vett az Önkormányzat öt gazdasági társasága, két közhasznú társasága, valamint három alapítványa. Az Önkormányzat a 2006. évi költségvetési beszámolója szerint 37 782 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 38 004 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, 2006. december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 136 869 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A 2007. évi költségvetési rendeletben 30 274 millió Ft költségvetési bevételt és 33 658 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma 355 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 4748 fő volt 2006. december 31-én. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó főbb adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák.

3

A 2006. évi önkormányzati képviselő választást megelőzően a Közgyűlés munkáját 12 állandó bizottság segítette.

4

Cigány, lengyel, német, örmény kisebbségi önkormányzatok.

5

Cigány, horvát, lengyel, német, örmény kisebbségi önkormányzatok.

6

Az SzMSz1 és az SzMSz2 64. § (1) bekezdése szerint a településrész lakosságának 10%-a írásban kezdeményezheti a választás évében a jól körülhatárolható városrész megjelölésével a településrészi önkormányzat létrehozását.

10

16BBEVEZETÉS

Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 7 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 8 : • a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 9 ,

7

Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak.

8

A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem.

9

Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi.

11

16BBEVEZETÉS

• a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint • a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület 2006. évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 10 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 11 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 12 . Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át.

10

A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 11

A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok – végrehajtásuk esetén – megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok – kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt – nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben.

12

A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése – esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve – megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott.

12

16BBEVEZETÉS

A helyszíni ellenőrzés során kitöltött – az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt – elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 25. § (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt és az arra adott válaszlevelet a jelentés 6. és 7. számú melléklete tartalmazza.

13

17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a 2004-2006 közötti időszakban a tervezett és a teljesített költségvetési kiadások, valamint a tervezett költségvetési bevételek az előző évhez viszonyítva folyamatosan emelkedtek. A 2007. évre tervezett költségvetési kiadások és bevételek a 2006. évhez viszonyítva csökkentek. A költségvetés egyensúlya nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A tervezett költségvetési hiány mértéke a 2004. évi 9%-ról 2005. évre 8%-ra csökkent, majd 2006-ra 9%-ra, 2007-re 10%-ra emelkedett. Az Önkormányzat a költségvetési és pénzügyi egyensúly hiányát a 2004-2007. évi költségvetési rendeletekben rövid-, valamint hosszú lejáratú hitelek felvételével tervezte fedezni. Az Önkormányzat a 2004-2006. évi költségvetési rendeleteiben tervezett eredeti költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat túlteljesítette, amelyet a bevételeknél 2004-2006 között az előző évi pénzmaradvány igénybevételének tervezésnél történt figyelmen kívül hagyása, az intézményi működési bevételek alultervezése, a kapott támogatások, a 2004-2005. években a helyi adó bevételek alultervezése, a 2006. évben az előző évben vásárolt értékpapír nem tervezett értékesítése tette lehetővé. A teljesített költségvetési bevételek a 20042005. években fedezték a költségvetési kiadásokat, amelyet a működési célú költségvetési bevételek eredeti előirányzatot meghaladó teljesítése tett lehetővé. A 2006. évben a teljesített költségvetési bevételek azonban nem nyújtottak fedezetet a teljesített költségvetési kiadásokra. A 2004-2006. évi költségvetési rendeletekben a tervezett működési célú költségvetési kiadások eredeti előirányzatait meghaladó teljesítéseket a dologi és egyéb folyó kiadások terven felüli kifizetései okozták. A költségvetési bevételi előirányzatok terven felüli teljesüléséhez hozzájárult az ingatlanértékesítésből származó felhalmozási célú bevételek 2006. évi előirányzatot meghaladó alakulása. A 2004-2006 közötti időszakban a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben teljesítettek felhalmozási célú költségvetési kiadásokat, amelyeket a 2004. évben a működési célú költségvetési bevételek többletéből, a 2005. évben hitel felvételével és a működési célú költségvetési bevételek többletével, a 2006. évben pedig hitel felvételével finanszíroztak. A felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások a 2004. évihez viszonyítva a 2005-2006. években 40-46%-kal emelkedtek, amelyet a költségvetési és európai uniós támogatások valamint az ingatlanértékesítési bevételek növekedése tett lehetővé. A 2004-2006 közötti időszakban folyamatosan növekvő felhalmozási célú költségvetési bevételek, valamint a rendelkezésre álló hitelkeretek részbeni felhasználása lehetővé tette az Önkormányzat nagyberuházásainak (Nádor aluljáró és csatlakozó úthálózata, útkorszerűsítések) folytatását és befejezését. Az Önkormányzat – az Áht előírása ellenére – a költségvetéseiben nem tervezte meg az INSZOL Zrt. kezelésében lévő önkormányzati ingatlanok bérbeadásából származó bevételeket és ugyanezen ingatlanok karbantartási kiadásait.

14


A pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében év közben 2004-2006 között a folyószámlahitel keretösszegéből egyre csökkenő összegben és időtartamra vettek igénybe hitelt. A gazdálkodás során az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétben helyezték el, illetve abból forgatási célú értékpapírt vásároltak. A 2004. évben tervezett működési és felhalmozási célú hitelfelvételre az iparűzési adónál és illeték bevételeknél elért többletbevételek miatt nem került sor. Az Önkormányzat a 2005. évben 15 éves futamidőre 5,5 milliárd Ft hitelkeret szerződést kötött a törlesztés hét évvel későbbi kezdési kötelezettségével a Nádor aluljáró és csatlakozó úthálózata beruházás finanszírozásához, a 2006. évben pedig hat éves futamidőre 1,6 milliárd Ft hitelkeret szerződést kötött az útkorszerűsítési feladatok finanszírozásához, a törlesztés másfél évvel későbbi kezdési kötelezettségével. Az Önkormányzat a két, összesen 7,1 milliárd Ft-os hitelkeretből 2007. I. félév végéig 3,9 milliárd Ft hitelt vett fel, melyet választása szerint forintban, vagy euróban kell törlesztenie. Az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági program1,2ben, és a fejlesztési tervben rögzítette. A célkitűzések megvalósításának lehetséges pénzügyi forrásait a gazdasági program1 nem, a gazdasági program2 pedig csak részben tartalmazta. A fejlesztési célok meghatározásához nem végeztek igényfelmérést a lakosság, vagy a civil szféra körében. Az Önkormányzat fejlesztési céljai megvalósításához 2004-2007. I. félév között európai uniós forrásra tizenegy pályázatot nyújtott be, melyek közül négy elutasításra került a pályázatok célkitűzésektől részben eltérő tartalma miatt. Az elbírálást követően az Önkormányzat hat projekt megvalósítására kötött támogatási szerződést. A 2004-2007. évek költségvetési rendeleteiben szerepeltek elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételei és kiadásai, valamint a pályázatokhoz előírt saját forrás. Az európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatok a gazdasági program1,2-ben, fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban voltak, az európai uniós támogatásokra vonatkozóan a Polgármesteri hivatalban készített minőségügyi eljárás rend, valamint a munkaköri leírások tartalmazták a pályázatfigyelés, pályázatkészítés rendjének meghatározását. Az Önkormányzat azonban a belső szabályozottság és szervezettség terén összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására, mivel nem történt meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos eljárási rend kialakítása, továbbá a lebonyolítással kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és belső ellenőrzés rendjének szabályozása. A Polgármesteri hivatalban a pályázatfigyelési, a pályázatkészítési, és a fejlesztési feladat lebonyolítási feladatok ellátását megszervezték, valamint pályázatkészítésbe külső szervezetet bevontak, illetve fejlesztési feladat lebonyolításával külső szervezetet is megbíztak. Külső szervezetek megbízása esetén rögzítették a projekt megvalósításában közreműködők feladatait, felelősségét, a teljesítés igazolásának módját, a vállalkozó ellenőrzési feladatait. Az Önkormányzatnál nem szabályozták az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait és felelőseit, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatok önkormányzati szintű nyilvántartásának vezetését, felelősét, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos információk áramlásának rendjét, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információ-

15


szolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait, felelőseit. A Polgármesteri hivatal az NFT operatív programjaihoz kapcsolódóan két pályázatot nyújtott be, melyek alapján az azbesztmentesítési projekt és a GVOP eközigazgatási rendszer fejlesztési feladat megvalósításához összesen 762,2 millió Ft európai uniós támogatásban részesült. Az Önkormányzat az elnyert támogatási összeg mintegy 97%-át igénybe vette. A támogatási szerződések módosításai az elszámolási feltételekre, a dokumentálási kötelezettségekre és a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat esetében a befejezési határidő módosítására irányultak. A támogatott projektek befejezése határidőn belül megtörtént, azonban a támogatás igénybevétele eltért az ütemezéstől, mivel az azbesztmentesítési projekt esetében a támogatást fél év késedelemmel kapta meg az Önkormányzat. A két projekt megvalósítását, elszámolását a belső ellenőrzés nem vizsgálta, a közreműködő szervezetek ellenőrzéseinek megállapításai alapján az Önkormányzatnak visszafizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az Önkormányzat az informatikai stratégiájához kapcsolódva pályázott az eközigazgatás fejlesztéséhez európai uniós támogatásra. A 2006. évben működtetett e-közigazgatási rendszer az 1. elektronikus szolgáltatási szint követelményeit biztosította, mivel a gépjárműadó, helyi adó, építési, valamint egészségügyi és szociális ügyekben az eljáráshoz szükséges dokumentumok letöltésére lehetőség volt, az űrlapok elektronikus kitöltése és ellenőrzése azonban nem biztosított. A helyi adó beszedésében és a szociális ellátásban a 3. elektronikus szolgáltatási szint elérését tűzték ki célként. Az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételére az Eisztv. alapján 2007. január 1-je óta kötelezett, azonban honlapját már ezt megelőzően kialakította, működtette, azon közétette az Önkormányzat által nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat. Honlapján közzétette a pénzeszközök felhasználásával, az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződések értékét, határozott időre kötött szerződések esetében azok időtartamát. A szerződések közzétételére – a Közgyűlés döntését betartva – értékhatártól függetlenül került sor. A Polgármesteri hivatal az Ámr-ben előírtak ellenére éves költségvetési beszámolójának szöveges indokolását a 2004. és 2005. évinél még nem, csak a 2006. évi költségvetési beszámoló esetében tette közzé. A Polgármesteri hivatalban a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítési folyamatokat szabályozták, a szabályozás összességében a 2006. évben alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer meghatározása keretében előírta a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, meghatározta a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat. Annak ellenére öszszességében alacsony volt a kockázat, hogy elmaradt a helyi adók és egyéb szolgáltatási díjakból származó saját bevételi előirányzat és a költségvetés

16


megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek közötti összhang meglétére vonatkozó ellenőrzési kötelezettség előírása. A költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága a 2006. évben összességében kiváló volt, mivel a belső szabályozásban foglalt előírásoknak megfelelően ellenőrizték, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott szakmai és pénzügyi követelményeket, továbbá a zárszámadás előkészítése során ellenőrizték az intézményi pénzmaradványok megállapításának szabályszerűségét. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a költségvetés készítésénél a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját nem vizsgálták, a 2006. évi zárszámadás folyamatában az intézmények eredeti, a módosított előirányzatok és a teljesítések eltérésének indokoltságát nem ellenőrizték. A Polgármesteri hivatalban a 2006. évben a pénzügyi-számviteli feladatok szabályszerű végrehajtásában a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek, mivel a polgármester által utalványozásra felhatalmazott, valamint a jegyző által szakmai teljesítésigazolásra kijelölt személyek – az Ámr-ben, valamint a kötelezettségvállalási szabályzat1-ban foglaltakkal ellentétesen – a polgármester felhatalmazásával nem rendelkező személyek részére utalványozásra felhatalmazást adtak, illetve jegyzői kijelöléssel nem rendelkező személyeket szakmai teljesítés igazolására jelöltek ki. A Polgármesteri hivatalnál az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások esetében éltek az Ámr-ben biztosított lehetőséggel, amely szerint ezen kifizetéseknél nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, azonban ennek rendjét és nyilvántartási formáját a jegyző belső szabályzatban nem rögzítette. Az eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzatában nem határozták meg a minősítési jogot gyakorló munkaköröket, a hasznosítás, nyilvántartás során követendő eljárási rendet, a döntéshozatalra jogosultak körét az üzemeltetésre átadott eszközöknél. Az ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazta az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, azok végrehajtásáért felelős szervezeti egység, személy megnevezését, egyértelmű kapcsolatát, utalást arra, hogy a tevékenységeket, feladatokat részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák. A kockázatkezelési eljárásrendet és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét meghatározó jegyzői utasítás nem tartalmazta a kockázat azonosítását, folyamatgazdáit, a kockázatok értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságait a 2007. évben kiadott utasításokkal, rendelkezésekkel megszüntették. A Polgármesteri hivatalnál a gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a kontrollok működése nem adott megfelelő biztosítékot a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Az operatív gazdálkodás során a szakmai teljesítés igazolását, az állományba nem tartozók megbízási díj kifizetéseinél, a külső szolgáltatók által végzett kar-

17


bantartási kisjavítási feladatoknál, az ügyvitel- és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kifizetések során nem a jegyző által kijelölt személyek végezték el. Nem foglalták írásba a kötelezettségvállalásokat a karbantartási, kisjavítási feladatoknál, ezáltal a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek – ezen dokumentumok hiányában – nem végezték el a szakmai teljesítés igazolását, a kiadás jogosultságának és összegszerűségének ellenőrzését. Az utalvány ellenjegyzés jogszabályban meghatározott feladatait a gazdálkodás folyamatában nem látták el, azoknál a gazdasági eseményeknél amelyeknél a szakmai teljesítés igazolását nem a jegyző által kijelölt személy végezte az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a szakmai teljesítésigazolás és érvényesítés megtörténtét, továbbá a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását. Az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását azon kifizetések esetében sem, amelyeket megelőzően a kötelezettségvállalásokat nem foglalták írásba, illetve a megrendelés nem tartalmazta a kötelezettségvállalás összegét, továbbá amely kötelezettségvállalásokat nem előzte meg a kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Nem győződött meg az utalvány ellenjegyzője a szakmai teljesítés igazolásának, valamint az érvényesítésnek a megtörténtéről azon kifizetéseknél ahol az érvényesítés nem szakmai teljesítés igazolásán alapult, továbbá nem észrevételezte, hogy az érvényesítést nem az arra írásban megbízott személy végezte el. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága öszszességében alacsony mértékű kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel rendelkeztek informatikai stratégiával, biztonsági és biztonságtechnikai szabályzattal. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az Önkormányzat az informatikai katasztrófa elhárítási tervét nem készítette el. Az informatikai rendszer működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel biztosította a pénzügyiszámviteli feladatok biztonságos, dokumentált és ellenőrzött működési feltételeit. A belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási kerete az ellenőrzés szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat az ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szervezeti kereteket kialakította, a Polgármesteri hivatal SzMSz-eiben a belső ellenőrzési kötelezettséget előírta, a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet kialakította, az Ellenőrzési iroda jogállását, feladatait meghatározta. A belső ellenőrzés tevékenységére vonatkozó szabályokat és eljárásokat az ellenőrzési kézikönyvben előírták. Annak ellenére összességében alacsony volt az ellenőrzés szervezettségének és szabályozottságának a kockázata, hogy a 2006. évi ellenőrzési tervben a soron kívüli ellenőrzési feladatokra kapacitást a Ber. és a Polgármesteri hivatal ellenőrzési kézikönyvének előírása ellenére nem határoztak meg. A 2007. évi ellenőrzési tervben soron kívüli ellenőrzési feladatokra a tervezett ellenőrzési idő 15%-át határozták meg. A belső ellenőrzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel annak működése a hibák feltárásával, valamint a szükséges intézkedések kezdeményezésével és a javaslatok megvalósításának ellenőrzésével megfelelt a központi és helyi előírásoknak. Annak ellenére összességében kiváló volt, 18


hogy a 2006. évi tervezett ellenőrzési feladatokat részben hajtották végre, a céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználását nem ellenőrizték. A 2007. évi ellenőrzési tervben foglalt intézményellenőrzési feladatok egyharmadát, a Polgármesteri hivatalban tervezett feladatok hatodát teljesítették 2007. június 30-ig, valamint a 115 napnál többet, 174 napot fordítottak kilenc soron kívüli ellenőrzés elvégzésére. A jegyző a költségvetési beszámoló keretében az Áht. előírását betartva beszámolt a FEUVE és a belső ellenőrzés működtetéséről. A Közgyűlés a 2006. évi zárszámadási rendelettervezet előterjesztésével egyidejűleg áttekintette a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait. Az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentésben tett megállapítások, javaslatok hasznosítására készített intézkedési tervben meghatározták az elvégzendő feladatokat, azok végrehajtásáért felelős személyeket és határidőket. A javaslatok 74%-át teljes mértékben, 8%-át részben hasznosították, 18%-át nem hasznosították. A megtett intézkedésekkel biztosították az Áht-ban előírt mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek önkormányzati rendeletben történő rögzítését, valamint az ennek alapján elkészített mérlegeket, kimutatásokat a Közgyűlésnek bemutatták, de az Áht. előírása ellenére a közvetett támogatásokról szöveges indokolást nem készítettek. A költségvetési előirányzatok túllépésének okait nem vizsgálták minden esetben, felelősség felvetésére egy alkalommal került sor. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályszerűsége érdekében tett javaslatok közül nem hasznosultak a szakmai teljesítés igazolására és az utalványozás ellenjegyzésére tett javaslatok, mivel a szakmai teljesítés igazolását nem a jegyző által kijelölt személy végezte, illetve az előzetes kötelezettségvállalás, vagy a vállalt kötelezettség összegének hiányában a szakmai teljesítés igazolását a kijelölt személy hiányosan végezte el. Az utalvány ellenjegyzését nem az arra felhatalmazott személy végezte el, a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási munkáknál és a gép, berendezés, felszerelés beszerzéseknél a helyi szabályozásban foglaltak ellenére előzetes írásbeli kötelezettségvállalásra nem került sor, illetve az nem tartalmazta a kötelezettségvállalás összegét. A vagyongazdálkodási feladatok és döntési hatáskörök gyakorlása szabályszerűségének biztosítása érdekében tett javaslatokat nem valósították meg. Az Ötv. alapján az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete a vagyon jellegének és forgalomképességének megváltoztatását kivételes esetekben a Közgyűlés hatáskörébe utalta. A Közgyűlés a 2005. évben hozzájárult egy közoktatási célra használt belterületi ingatlan elidegenítéséhez, amely a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozott. A döntést nem előzte meg a forgalomképességi besorolás Közgyűlés általi megváltoztatása, a jegyző az Ötv. előírása ellenére nem jelezte a Közgyűlés részére, hogy a döntés nem felel meg az Ötv-ben előírtaknak, mivel nem önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint rendelkeztek az értékesítésről, valamint nem felel meg az Áht. előírásának sem, mivel az értékesítést megelőzően nyilvános pályáztatásra nem került sor. A 2006. évi zárszámadási rendelet előterjesztésekor az Áht. előírása ellenére tájékoztatásul nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések hatásainak számszerűsítését éves bontásban, valamint összesítve. A szociális feladatok ellátásához kapcsolódó javaslatok nem hasznosultak a 2005-2006. években, mert

19


Közgyűlés a Fogyatékossággal élők Átmeneti és Napközi Otthonának működtetéséről csak a 2007. évben döntött, 2007. november 1.-jével induló ellátással. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátására 2006. május 25-én kezdeményeztek egyeztetéseket a Baptista Szeretetszolgálattal. Az ÁSZ a 2004-2006. évek között négy országos összefoglaló jelentéssel lezárt vizsgálatot végzett. A helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás elszámolását 2005-ben és 2006-ban is ellenőrizte. Az ellenőrzési jelentésekben tett célszerűségi javaslatokat hasznosították, azok végrehajtására a polgármester és a jegyző adott ki intézkedéseket. A hajléktalanokat ellátó intézményrendszer ellenőrzéséről készült jelentésben megfogalmazott javaslatok hasznosítására irányuló intézkedéseket a polgármester és a jegyző kiadta, azonban ennek ellenére a szakképzettségi arány nem érte el a szakmai jogszabályokban előírt mértéket. A kötött felhasználású támogatások 2005. évi felhasználásának ellenőrzéséről 2006. május 25-én kelt jelentésben hét szabályszerűségi és három célszerűségi javaslatot rögzítettek, melyek megvalósítására polgármesteri és jegyzői utasítás került kiadásra. A javaslatok alapján megfogalmazott egyértelmű utasítások, a felelősök és a határidők meghatározása elősegítette, hogy a javaslatok 95%-ban megvalósultak. Az átfogó és a zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzések javaslatai eredményeként szabályszerűbbé vált az Önkormányzat tervező munkája, a gazdálkodás és pénzügyiszámviteli feladatok meghatározása, ellátása, a céljellegű támogatások felhasználásának elszámoltatása, a gazdálkodásról történő beszámolás. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a munka színvonalának javítása érdekében 1.

kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat a Közgyűlés tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével;

2.

kezdeményezze, hogy a fejlesztési célkitűzések meghatározásához a feladatok megoldásánál jelentkező feszültségekről igényfelmérés készüljön, valamint a gazdasági program tartalmazza a célkitűzések lehetséges pénzügyi forrásait; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében

20

1.

biztosítsa, hogy a költségvetési rendelet az Áht. 69. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően tartalmazza az INSZOL Zrt. kezelésében lévő önkormányzati ingatlanok bérbeadásából származó bevételeinek és ugyanezen ingatlanok karbantartási kiadásainak előirányzatát;

2.

írja elő az Áht 121. § (1) és (3) bekezdéseiben, valamint az Ámr. 145/A. § (1)-(2) és a 145/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások alapján a Polgármesteri hivatalnál a


költségvetésben tervezett saját bevételek és az azok megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangjának ellenőrzését és gondoskodjon a költségvetés tervezés folyamatában ezen belső kontrollok működtetéséről, továbbá a zárszámadás készítése során biztosítsa az intézményi eredeti és a módosított előirányzatok, valamint a teljesítések eltérései indokoltságának ellenőrzését; 3.

gondoskodjon az operatív gazdálkodás során a működésbeli hibák megelőzése, feltárása, illetve kijavítása érdekében a) az Ámr. 135. § (1) bekezdésében előírtak betartásáról, hogy a kiadások teljesítésének elrendelése előtt a jegyző által kijelölt személyek okmányok alapján a belső szabályzatban előírt módon ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését; b) a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégzésével, hogy az utalvány ellenjegyzésére jegyző által felhatalmazott személyek az Ámr. 137. § (3) bekezdésének előírásai alapján győződjenek meg arról, hogy az utalványozás nem sérti-e a gazdálkodásra – a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére – vonatkozó, az Ámr. 134. § (8) és (9) bekezdésében foglalt szabályokat, továbbá, hogy a szakmai teljesítés igazolása az Ámr. 135. § (1) bekezdésében előírtak alapján és az érvényesítés az Ámr. 135. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak szerint az arra jogosultak által megtörtént-e;

4.

gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzése, valamint a hajléktalan ellátással kapcsolatos és intézményfenntartó feladatai ellátásának vizsgálata során az ÁSZ által tett és nem, vagy részben teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében

5.

az európai uniós forrásokkal kapcsolatos feladatoknál: a) gondoskodjon az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatainak és felelőseinek meghatározásáról, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatokról önkormányzati szintű nyilvántartás vezetésének, felelősének szabályozásáról; b) alakítsa ki az európai uniós forrásokkal kapcsolatos információk áramlásának rendjét, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítésének szabályait, c) határozza meg a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait, jelölje ki ennek felelőseit; d) biztosítsa, hogy az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos eljárási rend kialakítása, és a lebonyolítással kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és belső ellenőrzés rendjének szabályozása megtörténjen;

21


e) biztosítsa, hogy az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati szintű feladatai rögzítésre kerüljenek.

22

18BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE Az Önkormányzatnál a 2004-2006 közötti időszakban tervezett és teljesített költségvetési kiadások, valamint a tervezett költségvetési bevételek az előző évhez viszonyítva folyamatosan emelkedtek. A 2007. évre tervezett költségvetési bevételek és kiadások a 2006. évhez viszonyítva csökkentek. A teljesített költségvetési bevételek 2004-2005 között növekedtek, viszont 2006ban az előző időszakhoz viszonyítva csökkentek. A költségvetés egyensúlya nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, a tervezett költségvetési hiány mértéke a 2004. évi 9%-ról 2005. évre 8%-ra csökkent, majd 2006-ra 9%-ra, 2007-re 10%-ra emelkedett. A teljesítési adatok alapján az Önkormányzat a 2004-2005. években költségvetési többlettel, 2006-ban költségvetési hiánnyal zárta az évet. A tervezett és teljesített összes költségvetési bevételek és kiadások alakulását szemlélteti a következő grafikus ábra: AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK 2004-2006. ÉVI ALAKULÁSA

Adatok: millió Ft-ban

40 000

222 4198

35 000 4155 5836

5177

6101

7234 7675

30 770

27 205

terv

31 681

26 359

tény

27 195

26 865

25 118

30 614

15 000

29 755

4309

20 000

10 000

3157 4528

7381

4227

25 793

25 000

2883

7584

2588

33 940

30 000

23 762

1.

5 000 0 terv

tény

bevétel

terv

kiadás

Tervezett felhalmozási

terv

bevétel

2004. év Tervezett működési

tény

tény

kiadás

terv

bevétel

2005. év Tervezett hiány

Teljesített hiány

tény

terv

tény

kiadás

2006. év Teljesített működési

Teljesített felhalmozási

Az Önkormányzatnál a 2004-2006. között tervezett és teljesített költségvetési - azon belül a működési és felhalmozási célú – bevételeket és kiadásokat, azok egyenlegeként kialakult hiány, illetve többlet összegét, valamint a finanszírozási célú pénzügyi bevételeket és kiadásokat a jelentés 3. számú melléklete ismerteti.

23


A 2004. évi költségvetési rendeletben a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének megállapításakor az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében előírtakat megsértve finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (hitelfelvételből tervezett bevételeket, illetve hiteltörlesztéssel kapcsolatos kiadásokat) vettek figyelembe költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként. A 2005-2007. évi költségvetési rendeletekben az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően mutatták be a tervezett éves költségvetési bevételek és kiadások egyenlegeként a költségvetési hiány összegét. Az Önkormányzatnál a 2004-2006. években tervezett és teljesített, illetve a 2007. évben tervezett működési és felhalmozási célú költségvetési kiadásokra a következő arányban biztosítottak fedezetet a költségvetési bevételek: Adatok: %-ban Megnevezés

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

terv

tény

terv

tény

terv

tény

terv

Működési célú költségvetési kiadások fedezettsége működési célú költségvetési bevételekből

94,6

114,0

102,2

114,1

100,0

103,0

98,0

Felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezettsége felhalmozási célú költségvetési bevételekből

73,8

80,3

57,3

55,4

59,0

84,3

55,6

Költségvetési kiadások fedezettsége költségvetési bevételekből

90,7

108,5

92,2

102,1

91,0

99,4

90,0

A tervezett működési célú költségvetési bevételek a 2004. évben, a tervezett és teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek a 2004-2006. években nem nyújtottak fedezetet az azonos célú működési illetve felhalmozási célú költségvetési kiadásokra. A 2004. évi tényleges, valamint a 2005. évi tervezett és tényleges működési célú költségvetési bevételek fedezték a tervezett és teljesített működési célú költségvetési kiadásokat. A 2007. évi költségvetésben tervezett előirányzatok esetében sem a működési, sem a felhalmozási célú kiadásokra nem nyújtottak fedezetet az azonos célú költségvetési bevételek, ezért az költségvetési hiányt tartalmazott. A 2005-2006. években tervezett és teljesített költségvetési – azon belül működési és felhalmozási célú – bevételek és kiadások megelőző évhez viszonyított alakulását szemlélteti a következő táblázat:

24


Változás az előző évhez (%) Megnevezés

2005. évben

2006. évben

2007. évben

terv

tény

terv

tény

terv

Működési célú költségvetési bevételek változása

10,9

10,9

3,2

-6,7

-1,8

Működési célú költségvetési kiadások változása

2,7

10,8

5,5

3,4

0,1

Felhalmozási célú költségvetési bevételek változása

-1,9

1,0

7,1

45,3

-21,3

Felhalmozási célú költségvetési kiadások változása

26,5

46,5

4,0

-4,6

-16,4

Összes költségvetési bevétel változása

9,0

9,7

3,7

-0,9

-4,6

Összes költségvetési kiadás változása

7,2

16,5

5,1

1,8

-3,5

A tervezett költségvetési bevételek és kiadások előirányzatai az előző évhez viszonyítva a 2005. és a 2006. évben emelkedtek (4-9%-kal), amíg a 2005. évben a költségvetési bevételek növekedési üteme meghaladta a kiadásokét, a 2006. évben nem érte el azt. A 2007. évben a tervezett költségvetési bevételek és kiadások előirányzatai az előző évhez képest úgy csökkentek, hogy a költségvetési bevételek csökkenési üteme meghaladta a kiadásokét. A teljesített költségvetési bevételek és kiadások az előző évhez viszonyítva a 2005. évben növekedtek, a 2006. évben pedig a 2005. évihez viszonyítva a teljesített költségvetési kiadások – a teljesített költségvetési bevételek csökkenése ellenére – emelkedtek. A teljesített költségvetési kiadások 2005. évi emelkedése 9,8 százalékponttal, 2006. évi növekedése pedig 2,7 százalékponttal haladta meg a költségvetési bevételek növekedésének, illetve csökkenésének ütemét.

1.1.

A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A működési célú költségvetési bevételi előirányzatok tervezett növekedését a helyi adóbevételekből, a 2005. évben pedig ezen túlmenően az önkormányzati költségvetési támogatás növelésével kívánták biztosítani. A működési célú költségvetési kiadási előirányzatok 2005-2006. évi tervezett növekedését a működési célú költségvetési előirányzatok 63-63%-át jelentő személyi juttatások és az ehhez kapcsoló munkaadói járulékok, a 21-25%-os részarányt képviselő dologi és egyéb folyó kiadások, valamint a tervezett maradvány – államháztartási tartalék tervezési kötelezettségéből adódó – emelkedése eredményezte. A személyi juttatások és a munkaadói járulékok tervezett növekményét a közalkalmazotti körben végrehajtott 2005. évi kétszeri és a 2006. évi központi bérintézkedés, továbbá a köztisztviselői illetményalap emelései indokolták. A tervezett növekedés mértékére ellentétes irányú befolyásoló hatással voltak az intézményi racionalizálási intézkedések, amelyek azonban az átszervezés nélküli személyi juttatások és a munkáltatói járulék központi intézkedés miatti növekedési irányát megváltoztatni nem tudták. A dologi és egyéb folyó kiadások előző évhez viszonyított 2005. évi tervezett többletét (4%) az inflációs hatások eredményezték, a 2006. évi 27%-os növekedéshez pedig ezen túlmenően hozzájárult, hogy a 2006. évtől a takarítási és portaszolgá-

25


lati feladatokat – racionalizálási intézkedésként – vállalkozás szolgáltatásaként vette igénybe az Önkormányzat.

A felhalmozási célú költségvetési bevételi előirányzatok 2005. évi tervezett csökkenését a támogatásértékű felhalmozási bevételek (szennyvíztisztító építésével összefüggő tervezett állami forrás csökkenése, ISPA forrás megszűnése) előző évinél 45%-kal alacsonyabb szinten történő tervezése okozta. A 2006. évi tervezett emelkedést részesedés értékesítés, valamint a felhalmozási célra - lakóépületek azbeszt-mentesítésének támogatására – tervezett költségvetési támogatás előző évhez viszonyított közel háromszoros összegre történő növelése eredményezte. A 2007. évi felhalmozási célú költségvetési bevételi előirányzatok csökkenése általános jellegű, csaknem valamennyi felhalmozási célú költségvetési forráslehetőségre kiterjedő visszafogott tervezés következménye. Felhalmozási célú költségvetési kiadásra a 2004. évinél 31-37%-kal többet terveztek fordítani mivel az Önkormányzat ezekben az években tervezte megvalósítani, lezárni a korábbi évekről áthúzódó nagyberuházásait. A 2007. évi felhalmozási célú költségvetési kiadási előirányzat csökkenését a felhalmozási célú költségvetési bevételek tervezett csökkenésével összhangban az induló új beruházások csökkenő volumene eredményezte. Az Önkormányzat négy nagyberuházása (Nádor aluljáró és a kapcsolódó úthálózat, szennyvíztisztító telep továbbépítése II/b. ütem, Zsinagóga rekonstrukció, lakóépület azbesztmentesítés) a felhalmozási célú tervezett költségvetési kiadásokon belül a 2005. évben 83%-os, a 2006. évben 61%-os részaránnyal szereplő beruházások 73%-át, illetve 79%-át jelentette.

A tervezett költségvetési bevételek és kiadások a 2004-2007. évek közötti alakulását szemlélteti a következő grafikus ábra:

26 710

Költségvetési kiadás

27 244

Költségvetési bevétel

27 195


27 205

2005. év



26 359


25 793

2004. év

2006.év 2007.év

AZ ÖNKORMÁNYZAT TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAKÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEKALAKULÁSA


3 564

4 528

4 227

5 000

10 000

4 309

15 000

Tervezett működési célú költségvetési bevételek/kiadások Tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Hiány

2588

7 381

25 118 0

3157

7 675

23 762


3384

6 414

2883

5836 20 000

25 000

30 000

35 000

Adatok:millió Ft-ban

Az Önkormányzatnál 2004-2007 között a tervezett költségvetési bevételek és kiadások egyensúlya nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A tervezett költségvetési hiányt a 2004. évben 53%-ban, a 2005-2006. években 26


teljes egészében, a 2007. évben pedig 84%-ban a felhalmozási célú költségvetési források szűkössége, illetve az okozta, hogy a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegű felhalmozási célú költségvetési kiadásokat terveztek a beruházások mielőbbi befejezése érdekében. A tervezett költségvetési bevételi előirányzatoknak a felhalmozási célú költségvetési bevétel 2004-2007 között 15%-a, 14%-a, 14%-a, 12%-a, illetve a tervezett költségvetési kiadási előirányzatoknak a felhalmozási célú költségvetési kiadás 19%-a, 22%-a, 22%-a, 19%-a volt, amely lényegesen magasabb az országosan jellemző, átlagos 6-8%-nál.

A költségvetési bevételek és kiadások költségvetési egyensúlyában meglevő összhang hiányát a 2004-2007. évi költségvetési rendeletekben rövid lejáratú, valamint hosszú lejáratú hitelek felvételével tervezte fedezni az Önkormányzat.

A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat teljesített költségvetési bevételei az előző évhez viszonyítva 2005. évben a 3,6%-os inflációnál 13 6%-kal magasabb mértékben növekedtek, míg a 2006. évben 1%-kal csökkentek, miközben az infláció növekedése ezen időszak alatt 3,9% volt. A teljesített költségvetési bevétek a 2004-2005. években biztosították a fedezetet a költségvetési kiadásokra, viszont a 2006. évben a tényleges költségvetési kiadások kismértékben (0,6%-kal) meghaladták a költségvetési bevételeket.

Költségvetési bevétel Költségvetési kiadás

2005. év

2006.év

AZ ÖNKORMÁNYZAT TELJESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELÉNEK, KIADÁSÁNAK ÉS EGYENSÚLYI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA


2004. év

1.2.




6 101

31 681

33 940

4 198 7 584

29 755

799

4 155

30 614 5177

26 865

0 5 000 10 000 15 000 20 000 T eljesített működési célú költségvetési bevételek/kiadások T eljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek/kiadások Hiány T öbblet

222

7 234

30 770

25 000

30 000

2727 35 000

40 000

Adatok: millió Ft-ban

A teljesített működési célú költségvetési kiadások 2005. és 2006. évi emelkedését a központi bérintézkedésekhez kapcsolódó személyi juttatás és munkaadói járulék növekménye, a dologi kiadások vállalkozásba adás miatti, valamint a 2004. évről áthúzódó kötelezettségvállalások teljesítésével összefüggő kiadás indokolta. A központi bérintézkedések kiadásnövelő hatása ellenére a teljesített

13

A KSH adatai szerint az infláció a 2005. évben 103,6%, a 2006. évben 103,9% volt, ebből számítottan a kétéves árnövekedés 7,6%. 27


működési célú költségvetési kiadások növekedési üteme csökkent a 2005. évtől. Befolyásoló tényezőként hatott, hogy a működési célú költségvetési kiadások csökkentése, a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében a szakmai, gazdálkodási, szervezeti korszerűsítéseket hajtottak végre. Az intézkedések tartalmazták a tanulócsoportok számához igazodó közalkalmazotti létszámváltoztatásokat, a kollégiumi férőhelyek csökkentését, a takarítás, portaszolgálat vállalkozásba adását, intézményi feladatok átadását-átvételét intézmények között, egy középfokú egészségügyi közoktatási intézmény kimenő rendszerű megszüntetését, a pénzügyi-gazdálkodási feladatok központosítását. A 2007. évtől az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek számát jelentősen (46-ról 3-ra) csökkentették, továbbá a 2007. évben döntött a Közgyűlés a közoktatási intézmények által üzemeltetett főzőkonyhák üzemeltetésének vállalkozásba adásáról és ezzel együtt az érintett közalkalmazotti álláshelyek megszüntetéséről. Az intézkedések révén az Önkormányzat által foglalkoztatottak létszáma a 2004. január 1-i 5883 főről 2007. június 30-ig 5613 főre (5%-kal) csökkent.

A teljesített működési célú költségvetési bevételek előző évhez viszonyított emelkedését a 2005. évben elsősorban a helyi adó bevételek – a kapott működési célú támogatás, és az intézményi működési bevételek – növekedése tette lehetővé. E bevételi kör emelkedése kompenzálni tudta az átengedett szja csökkenését. A teljesített működési célú költségvetési bevételek előző évhez viszonyított csökkenését a 2006. évben a működési célra kapott támogatás 14 , valamint a helyi adó adóalapjának csökkenése miatti – okozta. A teljesített működési célú költségvetési bevételek mindhárom évben biztosították a teljesített működési célú költségvetési kiadások fedezetét. Ezt a 2004. évben a helyi adó és illeték többletbevétel tette lehetővé, a 2005. évben a működési célú költségvetési bevételek már tervszinten is meghaladták a működési célú költségvetési kiadásokat. A teljesített működési célú költségvetési bevételek tárgyévi többlete a 2005. évi 4185 millió Ft-ról a 2006. évben 911 millió Ft-ra csökkent. A teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételek 2004-2006 között nem biztosították a felhalmozási célú költségvetési kiadások fedezetét. A teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket a felhalmozási célú költségvetési kiadások a 2004. évben 1022 millió Ft-tal, a 2005. évben 3386 millió Ft-tal, a 2006. évben pedig 1133 millió Ft-tal meghaladták. A felhalmozási célú költségvetési bevételek előző időszakhoz viszonyított 2005. évi növekedését a felhalmozási célra kapott költségvetési támogatás ötszörös növekménye – melynek 45%-át a zsinagóga rekonstrukcióhoz kapott címzett támogatása jelentette – tette lehetővé, a 2006. évben pedig a tervezett felhalmozási célra kapott költségvetési támogatás 168%-ra teljesült. Az ingatlanok értékesítéséből a 2006. évben az előző évinél 157%-kal, a támogatásértékű felhalmozási bevételekből pedig 59%-kal több bevétel folyt be.

14

A változás döntő részét a normatív állami hozzájárulás és a jövedelemdifferenciálódás mérséklése miatti támogatás csökkentése eredményezte. 28


Az ingatlanok 15 értékesítési bevételének előző időszakhoz viszonyított 2006. évi növekedése a felhalmozási célú költségvetési bevételek emelkedésének 57%-át jelentette. A támogatásértékű felhalmozási célú költségvetési bevételek növekedését elsősorban az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatása, az informatikai fejlesztés európai uniós támogatása, a Győr-Pér regionális repülőtér fejlesztésének támogatása, valamint a MosoniDuna rehabilitációjának támogatása eredményezte.

A felhalmozási célú költségvetési kiadásra 2005-ben és 2006-ban a 2004. évinél 40-46%-kal többet fordítottak, az emelkedést a beruházásokra fordított kiadások növekedése okozta. Az Önkormányzat által ellátott feladatok változásának hatását a tervezett és teljesített költségvetési adatokra a 4. számú melléklet mutatja. Az Önkormányzat a folyamatos pénzügyi egyensúlyi helyzet biztosításához a 2004-2006. években folyószámla hitelt vett igénybe. A 2004-2007. évi folyószámlahitel keretszerződéseiben meghatározott 2000 millió Ft-os hitelkeretet egyre csökkenő mértékben (napi átlagos állomány a 2004. évben 3,8 millió Ft, a 2005. évben 0,8 millió Ft volt) és csökkenő időszakra (a 2004. évben 100 napon, a 2005. évben 14 napon) vették igénybe. A 2006. évben mindöszsze kettő napon keresztül rendelkeztek 2,3 millió Ft átlagos állományú folyószámla hitellel. A 2004-2006. közötti napi folyószámlahitel minimuma 0,1 millió Ft, maximuma 814,7 millió Ft volt. Év végi folyószámlahitel állomány nem volt. A 2007. I. félévben 13 napon keresztül rendelkeztek folyószámlahitel állománnyal, amelynek minimum összege 74,7 millió Ft, maximuma 332,1 millió Ft volt. A gazdálkodás során az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétként helyezték el, illetve abból forgatási célú értékpapírt vásároltak. 16 Az Önkormányzat 2005. december 29-én 800 millió Ft és 1000 millió Ft értékben 63, illetve 36 napos lekötéssel Magyar Államkötvényt vásárolt, melyet a 2006. évben lejáratkor értékesített. A folyószámlahitel felvételének és az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésének időszakai eltérőek voltak. A 2004. évben tervezett 2913 millió Ft összegű működési és felhalmozási célú hitelek felvételére az iparűzési adó és az illeték bevételi előirányzat túlteljesítése miatt nem volt szükség. A 2005-2006. évi felhalmozási célú feladatok megvalósításánál a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében az Önkormányzat két multicurrency 17 típusú hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelkeret szerződést kötött. A 2005. év januárjában aláírt 15 éves futamidejű 5500 millió Ft-os szerződés által biztosított hitelkeret (melynek törlesztési kezdő időpontja 2012. július 14.) terhére 2007. június 30-ig 3464,9 millió Ft lehívására került sor a Nádor aluljáró és csatlakozó úthálózata közlekedési beruházás finanszírozásá-

15

A Közgyűlés 166/2006. (VI. 8.) számú határozata alapján 2 db telek értékesítéséből 882 millió Ft, illetve 352 millió Ft, együttesen 1234 millió Ft bevétel származott. 16

A 2004-2007. I. félév között az átmenetileg szabad pénzeszközök forgatásából származó hozambevétel (183,4 millió Ft) tizenkétszerese volt a folyószámla hitel igénybevételi kamatának (15,1 millió Ft). 17

Az multicurrency típusú hitel lehetővé teszi az Önkormányzat számára, hogy a pénzpiaci feltételektől függően szabadon és költségek nélkül dönthet arról, hogy forint vagy euro hitelt vesz igénybe, illetve megválaszthatja a hitel és kamatai törlesztésének pénznemét. 29


hoz. A 2006. év márciusában aláírt 6 éves futamidejű 1600,0 millió Ft-os hitelkeret szerződés a városban folyó útkorszerűsítési munkákra biztosított forrást, amelyből 2007. év június 30-ig 458,5 millió Ft-ot vettek igénybe. A 2006. évben ebből a hitelkeretből (melynek törlesztési kezdő időpontja 2007. szeptember 30.) nem történt lehívás. Az igénybevett fejlesztési célú hitelek a 2005. évben a teljesített felhalmozási célú kiadások 36%-ára, 2006. évben pedig azok 9%-ára nyújtottak fedezetet. A 2005. évben a működési célú költségvetési bevételek többletéből is finanszíroztak felhalmozási célú költségvetési kiadást. A 2006. évi tervezett hitel felvételt részben kiváltotta az ingatlanértékesítés tervezettnél magasabb bevétele. A hitelkeret szerződésekben és azok módosításaiban rögzített rendelkezésre tartási határidők biztosítják, hogy a hitelkeret maradványok hozzájáruljanak az Önkormányzat 2007. évi tervezett felhalmozási feladatainak finanszírozásához. Az Önkormányzat költségvetéseiben áthúzódó kötelezettségeket és azok teljesítéséhez megfelelő tartalékokat terveztek, valamint használtak fel. Az Önkormányzat a 2004-2006. évi költségvetési rendeleteiben tervezett eredeti költségvetési bevételi előirányzatokat (12-22-15%-kal) valamint a költségvetési kiadások tervszámai 103%-ra, 115%-ra, valamint 109%-ra túlteljesítette. A túlteljesítést a bevételeknél az előző évi pénzmaradvány 18 igénybevételének tervezésnél történt figyelmen kívül hagyása 19 , az intézményi működési bevételek (bérleti díjbevételek) alultervezése, és a 2004-2005 években a helyi adó bevételek alultervezése okozta, a 2006. évben a túlteljesítést az előző évben vásárolt értékpapír nem tervezett értékesítése eredményezte. Az eredeti előirányzatok teljesítését torzítja mind bevételi, mind pedig kiadási oldalon az INSZOL Zrt. által azonos összegben megadott bérleti díj bevétel és fenntartási kiadás, amelyet eredeti előirányzatként a költségvetésben az Áht. 69. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve sem költségvetési bevételként sem költségvetési kiadásként nem szerepeltettek. Évközi módosítással a költségvetési rendeletekben módosított előirányzatként került elfogadásra. A zárszámadási rendeletekben a vizsgált évek sorrendjében 1515-1793-1799 milliót Ft összegben szerepelt teljesítési adatként. A tervezési hiányosságot figyelmen kívül hagyva az Önkormányzat a 2004-2006. évi költségvetési rendeleteiben tervezett eredeti költségvetési bevételi előirányzatokat 110-117-110%-ra teljesítette, a költségvetési kiadások tervszámai pedig 98110-104%-ra teljesültek.

A 2004-2006. évi költségvetési rendeletekben tervezett működési célú költségvetési kiadások előirányzatait (7%-kal, 15%-kal, illetve 11%-kal) túlteljesítették. Az eredeti előirányzat összegét meghaladó teljesítéseket a dologi és

18

Az előző évi pénzmaradvány összegével év közben növelték a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait a vizsgált évek sorrendjében 714-527-927 millió Ft-tal.

19

A 2007. évi költségvetési rendeletben bevételként már szerepeltették az előző évi pénzmaradványt. 30


egyéb folyó kiadások terven felüli kifizetései okozták, amelyet mérsékelt a támogatásértékű működési kiadások jelentős alulteljesítése 20 . A dologi és egyéb folyó kiadások előirányzatának túlteljesítése a 2004-2006. években szolgáltatási kiadások alultervezése miatt következett be. Az eredeti előirányzat teljesítése a 2004. évben 178%, 2005. évben 202%-ra nőtt, majd 2006. évben 165%-ra csökkent.

A felhalmozási célú költségvetési kiadások teljesítése 2004-ben 11%-kal, 2006-ban 19%-kal maradt el az eredeti előirányzatoktól, míg 2005-ben 1%-kal haladta meg a tervezett kiadásokat. Az előirányzatok alulteljesítését a beruházások tervezettnél lassúbb megvalósítási üteme, illetve következő évre történő áthúzódása okozta. A felhalmozási célú költségvetési bevételi előirányzatokat a 20042005. években alul (96%-ra, illetve 85%-ra), a 2006. évben pedig túlteljesítették (124%-ra). A felhalmozási célú költségvetési bevételek esetében a teljesítés tervezettől történő elmaradását a 2005. évben a tervezett ingatlanértékesítési bevétel tervezettnél alacsonyabb teljesítése, a 2006. évi tervezettet meghaladó teljesítést a felhalmozási célra kapott költségvetési támogatás 21 (225%-os teljesítés), és a termőföld értékesítésből származó többletbevétel eredményezte (287%os teljesítésével).

2.

AZ ÖNKORMÁNYZAT SOK

IGÉNYLÉSÉRE

FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁÉS

FELHASZNÁLÁSÁRA,

VALAMINT

AZ

E-

KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA

2.1.

Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése

2.1.1.

A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit a Közgyűlés által 2003. április 24-én és 2007. március 22-én elfogadott gazdasági program1,2-ben, fejlesztési

20

A támogatási értékű működési kiadások jelentős része a nettósított költségvetésekben és költségvetési beszámolókban központi költségvetési szervek részére történő tervezett pénzeszköz átadásként jelent meg a 2004-2007 közötti időszakban, a költségvetési rendeletekben pedig az egyes ágazati, szakmai feladatok fel nem osztható keretének előirányzataként is. Az előirányzat és a felhasználás helyének eltérése (mivel a tervezés időszakában még nem látható a felhasználás pontos helye) a költségvetési beszámolókban megjelent, így ennek következményeként alakultak ki a jelentős alulteljesítések (2004. évben 1%, 2005. évben 3%, 2006. évben 2%).

21

A központi költségvetési szervektől átvett pénzeszközök (ISPA szennyvíztisztító, Mosoni-Duna rehabilitáció, Győr-Pér regionális repülőtér fejlesztés, iparosított technológiájú lakásépítés) és a fejezeti kezelésű előirányzattól átvett pénzeszközök (fejlesztési pólus előkészítése) bevételeinek teljesítése. 31


tervben, valamint szakmai programokban 22 rögzítette. A gazdasági program1,2-ben a fejlesztési célkitűzések között a kiemelt projekteket külön fejezetben mutatták be. E fejlesztési célok nagyobb része (62%-a) nem az Önkormányzat kötelező feladataihoz kapcsolódott, azokat a város fejlesztése és a gazdaság élénkítése indokolta. Az Önkormányzat kötelezően ellátott feladataihoz kapcsolódóan fogalmazták meg a közúti közlekedés fejlesztését, ami nem csak az új átkelőhelyek és utak építésére vonatkozott, hanem – forgalomszervezési vizsgálatokra alapozva – a forgalomszabályozásra és annak eszközeire is. A gazdasági program1,2-ben is tervezték a város egyik legszebb barokk terének, a Széchenyi térnek a felújítását. A város csatornahálózatának felújítását, a szennyvízkezelés, tisztítás megoldását a gazdasági program1-ben fogalmazták meg. Az oktatás-, művelődés- és humán szolgáltatások területén az ellátási kötelezettségek körébe tartozó feladatokat megoldó intézmények színvonalasabb működtetését, azok – rendelkezésre álló forrásokkal összhangban lévő – felújítását határozták meg célként. Önként vállalt önkormányzati feladatként a Mosoni-Duna rehabilitációját, egy uszoda, és tornaterem építését, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok keretében az orvosi rendelők helyzetének rendezését tervezték a gazdasági program2ben. Az Önkormányzat közreműködésével, részben, vagy egészben magántőke bevonásával tervezték megvalósítani Győr-Újváros rehabilitációját, Győr-Gönyű Országos Közforgalmi Kikötő, valamint a Péri Repülőtér fejlesztését, a „kis ipari park” kialakítását. A gazdasági program1,2-ben – az ismertetett kiemelt projektek mellett – megfogalmazták, hogy „kiemelt terület a város gazdasági életének élénkítése, a mikro-, kisés középvállalkozások támogatása”, aminek keretében a betelepülő vállalkozásokat az Önkormányzat infrastruktúra kiépítésével támogatná. Célként határozták meg a lakónépesség megtartását.

A fejlesztési célkitűzések megvalósításának lehetséges pénzügyi forrásait a gazdasági program1 nem, a gazdasági program2 pedig részben (a kiemelt projektek felénél) tartalmazta. A tervezett fejlesztési célok megvalósítási feltételeként azoknál a projekteknél sem nevezték meg az európai uniós támogatás elnyerését, amelyeknél a pénzügyi forrásokat a gazdasági program2 tartalmazta. A gazdasági koncepciókban megfogalmazott fejlesztési célokat nem támasztották alá a szükségletek felmérésével, nem végeztek igényfelmérést a lakosság, vagy a civil szféra körében. A gazdasági program1,2 megalkotása előtt a Polgármesteri hivatal szakmai irodái készítettek helyzetelemzést. A speciális ismereteket is igénylő területeken külső szakmai szervezetek megbízásával készítettek elemzéseket és dolgoztattak ki megoldási alternatívákat. A fejlesztési célok meghatározását új feladat ellátási kötelezettségével, vagy az ellátottsági mutatók alacsony értékeivel nem támasztották alá. A fejlesztési célkitűzések időarányos megvalósításáról készített tájékoztatót a Közgyűlés évente megtárgyalta, a célkitűzéseket nem módosította.

22

A gazdasági program1-hez tartozó szakmai programok átdolgozását a gazdasági program2-ben megfogalmazott célok tartalmának megfelelően 2007-ben elkezdték és új szakmai programok kidolgozása (ÁSZ helyszíni vizsgálat idején) is folyamatban volt. 32


A 2004-2007. I. félév között 13 európai uniós pályázat benyújtásáról döntött a Közgyűlés. Az európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatok a gazdasági program1,2-ben, fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban voltak. A döntések alapján a pályázat benyújtására 11 esetben a Polgármesteri hivatal, két esetben intézmény (EESZI) volt jogosult. Az elkészített pályázatokról egységes nyilvántartás nem készült, a Polgármesteri hivatalban fellelhető pályázati anyagok három eredménytelen pályázat esetében hiányosak. Az elbírálásra benyújtott 11 pályázat közül négy elutasításra került. Elutasították a következő pályázatokat: • a Kálvária út és környékének rehabilitációjához a 2004. évben a ROP 2.2.1 intézkedés keretében pályázott az Önkormányzat 733 millió Ft európai uniós, és 147 millió Ft hazai támogatásra, de a 977 millió Ft összköltségű projektet a beruházó partner jogosulatlansága miatt elutasították; • a HEFOP keretében 2004. évben két pályázat került benyújtásra TISZK kialakítása céljából. Az egyik pályázat az ingatlan fejlesztéséhez 23 , a másik a szakmai tartalom megvalósításához (képzéshez) kapcsolódott. A pályázat hiányosságai, valamint a térség jó mutatói miatt nem részesült támogatásban a TISZK létrehozása. A hiányosságok között szerepelt, hogy a két pályázat közötti összefüggések nem kerültek bemutatásra, a célcsoport igényeinek feltárása nem történt meg, valamint az előkészítő szakasz is időben indokolatlanul elnyújtott volt; • az EESZI által a 2004. évben beadott, az értelmileg akadályozott és szenvedélybeteg emberek szociális foglalkoztatásának körülményeit javító épületfelújítási pályázat. Az elutasítás oka, hogy a pályázatban bemutatták azt a vállalkozást, amely a foglalkoztatáshoz a munkát biztosította, amit a bírálók úgy értelmeztek, hogy a projektbe profitorientált szervezet is részt venne.

Az Önkormányzat a Győr, Széchenyi tér rehabilitációjához 998 millió forintos támogatásra 2004-ben pályázott. A pályázat a ROP Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynöksége által 2004. december 1-jén megküldött befogadó levél szerint megfelelt minden formai és jogosultsági feltételnek, befogadásra is került, de a döntésről az Önkormányzat nem kapott értesítést. Az 1121 millió forintos projektről az Önkormányzat további információval nem rendelkezik. A támogatott projektek megvalósítására a következők szerint került sor: • a PHARE forrásból támogatott ÖkoBusinessPlan Wienna-Győr nevű projekt a határon átnyúló környezeti infrastruktúra hálózatok keretében 2002-ben került benyújtásra. A projekt keretében környezetvédelmi szakemberek képzésére, hulladékcsökkentési lehetőségek felkutatására kívánt forrásokhoz jutni az Önkormányzat. A szomszédos országban megszerzett ismeretek és tapasztalatok felhasználásával az önkormányzatoknak, intézményeiknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak kívánt segítséget nyújtani. A támogatási szerződés aláírására 2004. április 30-án került sor, amelyben 48 millió Ft tervezett bekerülési összegből 31 millió Ft (65,6%) volt a PHARE támogatás, 21,9% a hazai támogatás és 12,5% a saját forrás. A projekt zárására 2005. október 31én került sor. Ennek folytatásaként az INTERREG IIIA keretében 2005. október 27-én döntött a Közgyűlés a pályázat benyújtásáról, melynek alapján kötött

23

Szakképző központ céljára átalakítani, korszerűsíteni a meglévő ingatlant. 33


támogatási szerződésben 6,2 millió Ft Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyújtandó támogatás, 1,2 millió Ft hazai forrás és 0,8 millió Ft saját erő került rögzítésre. A projekt megvalósításának határideje 2007. március 31. A Polgármesteri hivatal a zárójelentést elkészítette; • a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladatra 24 2004. június 4-én nyújtott be pályázatot a Polgármesteri hivatal. A pályázatban megfogalmazott cél olyan integrált önkormányzati informatikai rendszer létrehozása volt, amely a kistérségre is kiterjeszthető, és a már működő hivatali rendszerhez illeszthető. A projekt tervezett teljes bekerülési költsége 415 millió Ft, amelyhez 312 millió Ft európai uniós forrás és 52 millió hazai társfinanszírozás elnyerésére pályáztak. A projekt megvalósításával a helyi adóztatásban a 3. elektronikus szolgáltatási szint elérését tűzték ki célként. A sikeres pályázatot követően csak 2005. szeptember 20-án került sor a támogatási szerződés aláírására. A pályázatban befejezési határidőként 2006. április 1-jét jelölte meg az Önkormányzat; • a házgyári lakásokban meglévő egészségre ártalmas azbesztből készített szigetelések eltávolításához KIOP támogatásra nyújtott be pályázatot az Önkormányzat a 2004. évben.. A pályázat a 602,5 millió Ft tervezett ráfordításhoz 450 millió Ft európai uniós forrás és 120 millió hazai társfinanszírozás elnyerését célozta. A 32,5 millió Ft-os saját erő biztosításához a BM Önerő Alapból 18 millió Ft elnyerésére is – eredményesen – pályázott az Önkormányzat. A támogatási szerződést 2004. december 23-án írta alá a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mint támogató, valamint az Önkormányzat. A projekt megvalósítására a támogatási szerződésben foglalt határidőig (2006. szeptember) sor került, de a támogatás átutalásának késése miatt a projekt zárása csak 2007 márciusában 25 történt meg; • az időskorúak lakáshelyzetének javítására irányuló kutatás forrásainak megteremtéséhez az INTERREG IIIC keretében nyújtott be pályázatot 2006-ban az Önkormányzat. A projekt célja, az időskorúak lakáshelyzetének, körülményeinek megváltoztatására olyan technikák kidolgozása, amely az Európai Unió egész területén alkalmazható. A projektben hat ország 26 vesz részt, a projektvezető partner olasz. A program teljes bekerülési költsége a terv szerint 1 143 050 euró, amelyből a Győrben elvégzett feladatokra 133 100 eurót (33,8 millió forintot) terveztek. A megvalósítás várható ideje 2007. decembere; • az EESZI a 2004. évben pályázott az értelmileg akadályozott és szenvedélybetegséggel küzdő személyekkel foglalkozó – interdiszciplináris ismereteket igénylő – szakemberek képzésére. A pályázat a HEFOP 2.2.1 program keretében elnyerhető támogatást célozta meg. A teljes bekerülési költsége 21,2 millió Ft, amely 75%-ban európai uniós forrásból, 25%-ban hazai társfinanszírozással valósul meg, saját erő nélkül. A támogatási szerződés aláírására 2006.

24

Az Intelligens Győr Város Stratégiai és Operatív Programja tartalmazta az informatikai fejlesztés igényét, ehhez a 2004. évi költségvetési rendeletében az Önkormányzat 60 millió Ft kiadási előirányzatot fogadott el, rögzítve, hogy ez az összeg fedezetet biztosít az informatikai pályázatok saját erő részére is. 25

A projekt zárójelentésének felülvizsgálatát a közreműködő szervezet végezte. Az ellenőrzésről készült jelentésben az szerepel, hogy az elszámolás végső határidejét a támogatási szerződés 2. számú módosítása tartalmazza. Ez a módosítás azonban nem szerepel a szerződésben.

26

Olaszország, Svédország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Magyarország és Litvánia. Az utóbbi a támogatási szerződést aláírta, de a projekt megvalósításában már nem vett részt.

34


március 13-án került sor. A projekt megvalósításának határideje 2007. szeptember 30. A projekttel kapcsolatos támogatások kifizetésére 2007. november 14-ig kerülhet sor, a zárójelentést 2007. december 29-ig kell megküldeni.

A szennyvíz hatékonyabb tisztításának biztosítására – 1998 novemberében – a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a kiemelt városok szennyvízkezelését megoldandó pályázati igényt jelentett be ISPA támogatásra. A Közgyűlés 1999. május 6-án döntött 27 a pályázat benyújtásáról, ezzel egyidejűleg határozott a szükséges saját forrás biztosításáról. A pályázatban megfogalmazott cél a beruházás 2000. év végén történő megkezdése és 2003. év végi befejezése volt. A támogatási szerződést azonban csak 2002. február 5-én írta alá a Környezetvédelmi Minisztérium és az Önkormányzat. A bonyolítói szerződést 2003. augusztus 15-én, a kivitelezőit 2003. szeptember 23-án írták alá. A munkaterület átadására 2003. szeptember 27-én, az alapkő letételére 2004. március 18-án került sor. A projekt megvalósult, a létesítmény átadására 2006. augusztus 10-én került sor. A támogatás elszámolásának határideje 2007. március 31e volt. Az Önkormányzat elszámolását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elfogadta. Az Önkormányzat a pályázatokon összesen 2689,9 millió Ft európai uniós támogatást nyert, amelyhez az elnyert hazai társfinanszírozás összege 1687,2 millió Ft volt. A saját erővel és a BM Önerő Alapból kapott 18 millió Ft támogatás igénybevételével együtt 4826,2 millió Ft forrás állt az Önkormányzat rendelkezésére a tervezett célok megvalósításához. Az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges forrásösszetételét tartalmazza pályázatok dokumentumai alapján összeállított 5. számú mellékletet képező tanúsítvány. Az Önkormányzat a teljes bekerülési érték figyelembe vételével 2004-2007. I. félév között ténylegesen 5636,7 millió Ft-ot használt fel a következő forrásösszetételben: A FINANSZÍROZÁSI FORRÁS MEGOSZLÁSA TERVEZETT európai uniós támogatás 55,7%

hazai támogatás 35,0%

27

egyéb forrás 0,4%

saját forrás 8,9%

európai uniós támogatás 46,2%

TÉNYLEGES

egyéb forrás 0,3%

hazai támogatás 43,8%

saját forrás 9,7%

A Közgyűlés 162/1999. (V. 6.) számú határozatában. 35


A ténylegesen felhasznált források aránya a projektek jelentős részénél a tervezetthez hasonlóan alakult. Az eltérés az ISPA támogatással megvalósított szennyvízkezelési beruházásnál jelentős 28 volt, mivel a beruházás bekerülési értéke növekedett a támogatási szerződés megkötésének elhúzódása miatt. Az időskorúak lakáshelyzetének javítására irányuló kutatásnál a projekt megvalósítása jelenleg 67%-os. Az európai uniós forrás aránya 10,2 százalékponttal marad el a tervezett ütemezéstől, mivel ilyen arányban az Önkormányzat előfinanszírozást biztosított 29 . Az európai uniós támogatás igénylése és elszámolása után a támogatási szerződés szerinti forrásösszetétel várható. Az Önkormányzat a 2004-2007. évek költségvetési rendeleteiben a felhalmozási célú kiadások között szerepeltette a tervezett beruházások megvalósításához szükséges forrásokat, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait elkülönítetten bemutatta a költségvetési rendeletekben. A Közgyűlés a pályázatok benyújtására vonatkozó döntéseit projektenként hozta meg, amelyekben kitértek a saját forrás biztosítására. A projekt megvalósítására kötött szerződésekben figyelembe vették az utófinanszírozást, a kivitelezőkkel kötött szerződésekben a fizetési határidőt 60 napban rögzítették a többletforrás igény elkerülése érdekében. Egy esetben okozott gondot a támogatás kifizetésének késése, mivel az azbesztmentesítést végző vállalkozó több mint 200 napig nem jutott hozzá a leszámlázott bevételéhez és emiatt késedelmi kamatot számított fel az Önkormányzatnak 0,5 millió Ft összegben. Az azbesztmentesítést végző kft 2006. augusztus 30-án nyújtotta be 10 055 880 Ft összegű számláját, amelyet a Polgármesteri hivatalban elfogadtak, a teljesítést igazolták. A számlát a 12-es számú projekt előrehaladási jelentéssel együtt 2006. szeptember 9-én küldték el a kifizető hatósághoz. A projekt előrehaladási jelentés felülvizsgálatának, és a számla elfogadásának helyzetéről hivatalos információt a Polgármesteri hivatal nem kapott. Az áfa összegét és a saját erő részt a vállalkozás részére átutalták, de a támogatás átutalására csak 2007. május 8-án került sor, az igényléssel azonos összegben. A késedelem miatt számított fel az Önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás 519 582 Ft késedelmi kamatot. A kamatfizetési kötelezettség a támogatás késése miatt állt elő, ezért az Önkormányzat 2007. augusztus 8-án erről tájékoztatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, azonban érdemi választ nem kapott.

Az INTERREG keretében megvalósuló projektek esetében a megelőlegezési kötelezettség azok nagyságrendje miatt nem okozott anyagi gondot az Önkormányzatnak. Az Önkormányzat az európai uniós forrásokon és a hazai társfinanszírozáson kívül egy esetben igényelt további segítséget a támogatott projekt megvalósításhoz. A saját erő rész biztosításához az azbesztmentesítés során

28 29

A tervezett 50% helyett ténylegesen 40% volt az európai uniós támogatás aránya.

A projekt végrehajtásának jelenlegi szintjén ez nem egészen 6 millió forintot jelent, ezért a támogatás elszámolása a grafikonon bemutatott arányokat alig (0,1 százalékponttal) fogja megváltoztatni. 36


igényelt és nyert el támogatást az EU Önerő Alapból 18 millió Ft összegben. Saját forrást kiváltó pénzintézeti hitel felvételét az európai uniós pályázatokhoz egyik évben sem tervezték.

2.1.2.

Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázat-készítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának önkormányzati szintű feladatai közül a Közgyűlés és bizottságai európai uniós támogatásokkal kapcsolatos teendőit az SzMSz1-ben és az SzMSz2-ben szabályozták. Az SzMSz1 alapján Informatikai, stratégia tervezési és európai uniós bizottságot hoztak létre, amelynek feladatai között szerepelt az európai uniós támogatási források figyelemmel kísérése. Az SzMSz2-ben Városstratégiai bizottság feladatai között az európai uniós programok figyelemmel kísérését előírták. Mindkét SzMSz tartalmazott előírásokat a bizottság számára, egyúttal rögzítette, hogy a Közgyűlés csak a kijelölt bizottság véleményének csatolásával készült előterjesztésben tárgyal a nemzetközi és hazai pályázatokon való részvételről. Mindkét SzMSz tartalmazta, hogy a bizottság ellenőrzi: „a pályázatokon elnyert összegek felhasználását”.

Az SzMSz1,2 előírásai szerint az európai uniós források igénybevételéről és felhasználásáról döntési jogkörrel a Közgyűlés rendelkezik 30 . Az Önkormányzatnál nem szabályozták az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait és felelőseit, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatok önkormányzati szintű nyilvántartásának vezetését, felelősét, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos információk áramlásának rendjét, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információ-szolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait, felelőseit. A Polgármesteri hivatalban készített minőségügyi eljárás rend 31 tartalmazta az európai uniós forrásokra vonatkozóan a pályázatfigyelés, pályázatkészítés rendjének meghatározását, a projektek lebonyolításával kapcsolatos feladatok felelőseiről szabályzatban nem rendelkeztek, viszont pályázatonként a polgármesteri hivatal munkatársai közül kijelölték a felelősöket. A Polgármesteri hivatal SzMSz1-2-e tartalmazta azt a szervezeti egységet 32 , amelyiknek a fenti feladatokat a minőségügyi eljárásban előírták.

30

Az SzMSz1,2 nem zárta ki, hogy önkormányzati intézmény készítsen és nyújtson be pályázatot, de csak a Közgyűlés egyetértésével.

31

2005. szeptember 1-jén hatályba helyezett minőségügyi eljárás 2.4. pontja.

32

A szervezeti egységet Stratégiai csoportnak nevezték, de a 2006. évi választásokat követő átszervezéskor a Városépítési irodától a Stratégiai és városfejlesztési osztályhoz került. 37


A minőségügyi eljárás rend szerint a Stratégiai csoport feladata a támogatási szerződés aláírásáig a projektekkel kapcsolatos feladatok ellátása. A munkaköri leírások 33 ezzel összhangban tartalmazták a köztisztviselők feladatait. A feladatok között szerepelt a pályázatfigyelési, pályázatkészítési kötelezettség. Nem rögzítették, hogy a Stratégiai csoport milyen nyilvántartást vezet az európai uniós pályázatokról, milyen formában, milyen időszakonként tájékoztatja a döntéshozókat.

A Polgármesteri hivatalban a szabályozások nem tértek ki az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és belső ellenőrzés rendjének szabályozására 34 . A Stratégiai csoport tagjai felsőfokú iskolai végzettséggel és középfokú nyelvvizsgával 35 rendelkeztek. A pályázatfigyelés tárgyi feltételei biztosították, a Stratégiai csoport számítógépei a Polgármesteri hivatalon belüli számítógépes hálózathoz kapcsolódtak, és összeköttetésben vannak az intézményekkel, valamint biztosított az Internetes hozzáférési lehetőség. Pályázatfigyelési feladatok ellátásával külső személyt, szervezetet nem bíztak meg. A pályázatkészítés szakaszára vonatkozóan rögzítették a Stratégiai csoport tagjainak és a szakirodáknak az együttműködési kötelezettségét. A minőségügyi eljárási rend tartalmazta, hogy szükség esetén külső szakértő igénybevételére is sor kerülhet. Rögzítették, hogy a pályázatkészítés során a csoport hogyan működik együtt a szakirodákkal, illetve milyen esetben vesznek igénybe külső szakértőket, akiknek a kiválasztása közbeszerzési eljárással történhet. A pályázatokat a Polgármesteri hivatal munkatársai egy esetben az Önkormányzat intézményének, egy esetben pedig az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság vezetőjének bevonásával készítették. A két vezető által irányított szervezet a projekt megvalósításában érdekelt volt, megbízási, vállalkozási szerződés megkötésére nem került sor.

33

A Stratégiai csoportban dolgozók munkaköri leírásai 2006. októberéig tartalmazták a pályázatok figyelésével, készítésével kapcsolatos feladatokat, de az akkori munkatársak köztisztviselői jogviszonya a 2006. évi választásokat követően megszűnt. Az SzMSz1 módisítása (2007. február 8-a) után megkezdődött a csoport ismételt felállítása. Az ellenőrzés idején munkaköri leírással egy köztisztviselő rendelkezett, akinek a korábbi köztisztviselőkkel megegyezően határozták meg a feladatait. 34

A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a Győr városi szennyvíztisztító telep továbbépítése beruházás rendelkezik a pénzügyi és ellenőrzési „Monitoring audit trail” szabályozással. 35

A pályázatok figyelésével 2007-ig megbízott munkatársak valamennyien rendelkeztek felsőfokú iskolai végzettséggel, valamint – egy fő kivételével – középfokú nyelvvizsgával. A 2007-ben felvett új köztisztviselők iskolai végzettsége és nyelvismerete is megfelelő a feladat ellátásához. 38


A projektek megvalósítása során – négy projekt kivételével 36 – polgármesteri hivatalon belül biztosították a fejlesztések lebonyolítási feladatainak szervezeti, személyi feltételeit. Külső személyek megbízására az „ÖkoBusinessPlan Wienna-Győr” nevű projekt, illetve annak folytatásánál került sor, további egy esetben a projekt vezetésével a pályázat elkészítésében is közreműködő intézményt, a negyedik projekt esetében pedig egy gazdasági társaságot bíztak meg a projekt lebonyolításával. A szerződések tartalmazták a projektek szakmai felelőseit, ezért attól kezdődően ők gondoskodtak a további feladatok ellátásáról, a projekt megvalósításáról és elszámolásáról. A fejlesztési feladatok lebonyolítására vállalkozásoknak adott megbízás tartalmazta a projekt megvalósításában közreműködők feladatait, felelősségét, a teljesítés igazolásának módját, a vállalkozó ellenőrzési feladatait. Az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési projektek lebonyolításával kapcsolatos belső ellenőrzési feladatot – annak indokoltsága ellenére – nem írtak elő, a belső ellenőrzési kézikönyvben erre vonatkozó eljárási rendet nem határoztak meg. A belső ellenőrzés stratégiai terve, éves ellenőrzési terve az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos ellenőrzési feladatot a szennyvízberuházással kapcsolatban tartalmazott. Az európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatok a gazdasági program1,2-ben, fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban voltak, az európai uniós támogatásokra vonatkozóan a Polgármesteri hivatalban készített minőségügyi eljárás rend valamint a munkaköri leírások tartalmazták a pályázatfigyelés, pályázatkészítés rendjének meghatározását. Az Önkormányzat azonban a belső szabályozottság és szervezettség terén összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására, mivel nem történt meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos eljárási rend kialakítása, és a lebonyolítással kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és belső ellenőrzés rendjének szabályozása 37 . A Polgármesteri hivatalban a pályázatfigyelési, a pályázatkészítési, és a fejlesztési feladat lebonyolítási feladatok ellátását megszervezték, valamint pályázatkészítésbe külső szervezetet bevontak, illetve fejlesztési feladat lebonyolításával külső szervezetet is megbíztak. Külső szervezet megbízása esetén rögzítették a projekt megvalósításában közreműködők feladatait, felelősségét, a teljesítés igazolásának módját, a vállalkozó ellenőrzési feladatait. Az Önkormányzatnál nem szabályozták az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait és felelőseit, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatok önkormányzati szintű nyilvántartásának vezetését, felelősét, az európai

36

Külső személyek megbízására az ÖkoBusinessPlan Wienna-Győr nevű projekt, illetve annak folytatásánál került sor. Egy esetben a projekt vezetésével a pályázat elkészítésében is közreműködő intézmény, a negyedik projekt esetében egy gazdasági társaság vezetőjét bízták meg a projekt lebonyolításával. 37

A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint: „A Győr városi szennyvíztisztító telep továbbépítése keretében a város rendelkezik mindenfajta szükséges szabályozással.„ 39


uniós forrásokkal kapcsolatos információk áramlásának rendjét, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait, felelőseit.

2.1.3.

Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása Az elnyert pályázati összegeket az Önkormányzat 96,5%-ban igénybe vette. A folyamatban lévő projektek megvalósítása után az elnyert támogatás több mint 97%-át veszi igénybe az Önkormányzat. A támogatási összeg kismértékű elmaradásának szervezettségből, vagy szabályozottságból adódó okai nem voltak 38 . Az európai uniós támogatással megvalósított projektek közül három kapcsolódott a NFT operatív programjaihoz. Közülük egyet az Önkormányzat intézménye nyújtott be, a további két projekt (azbesztmentesítési projekt, és GVOP eközigazgatási rendszer fejlesztési feladat) megvalósításánál vizsgáltuk a végrehajtás tapasztalatait. Az azbesztmentesítési projekt megvalósítására kötött támogatási szerződést két, a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat megvalósítására kötött támogatási szerződést három alkalommal módosították. Az azbesztmentesítési projekt támogatási szerződésének első módosítása 2005. augusztus 25-én lépett hatályba, ami az elszámolás technikai feltételeit, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatos előírásokat pontosította, a módosítást a közreműködő szervezet kezdeményezte. Az elszámolások egységes formáját rögzítették a korábban megkötött támogatási szerződésekben, a közbeszerzési eljárás pontosítása az Önkormányzatot nem érintette, mert akkorra az eljárás befejeződött.

A 2006. szeptember 25-én aláírt második módosítás a támogatás összegét is érintette, mivel az áfa kulcs módosítása miatt változott a befizetendő és vissza nem igényelhető áfa összege. A módosítás másik oka, hogy egy társasház viszszavonta az azbesztmentesítéshez adott korábbi hozzájárulását, ezért helyébe – az ÁNTSZ javaslatát is figyelembe véve – másik társasházat mentesítettek az azbeszttartalmú szigeteléstől. Az ekkor elvégzett technikai jellegű módosítások keretében a támogatás elszámolási feltételeit, a zárójelentésre vonatkozó előírásokat, a nyomonkövetési jelentések készítésére, valamint a dokumentumok megőrzésére vonatkozó előírásokat is változtatták. A módosítást ez alkalommal is a közreműködő szervezet kezdeményezte. A szerződés módosítások nem érintették a projekt megvalósításának határidejét, a munkák szervezése és a végrehajtás üteme azt nem tette indokolttá. Az azbeszttartalmú szigetelés eltávolítását végző kft. az utolsó számláját 2006. au-

38

A 3%-nál kisebb eltérés oka részben a tervezettnél alacsonyabb kivitelezési költség, illetve kisebb részben az európai uniós támogatásnál figyelembe nem vehető kiadások. 40


gusztus 30-án benyújtotta. A projekt megvalósítása során felmerült kiadások az Önkormányzat költségeként kerültek elszámolásra. A GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat támogatási szerződésének módosításait az Önkormányzat kezdeményezte. Az első módosítás a támogatási előleg igénybevételi lehetőségét és feltételeit, a második módosítás a megvalósítás és a hozzá kapcsolódó támogatás átütemezését tartalmazta. A harmadik módosításra 2006. november 23-án került sor 39 , és a befejezési határidő módosítására irányult azzal az indokkal, hogy a támogatási szerződés aláírására a kiértesítést követő tízedik hónapban került sor. A közreműködő szervezet a módosításra tett javaslatot elfogadta, így a projekt befejezésének végső határidejét 2007. május 31-ében, az utolsó kérelem benyújtásának határidejét 2007. július 15-ben határozták meg. A támogatási szerződések szerint a támogatást 60 napon belül fizette a MÁK, ha a közreműködő szervezetek 40 a projekt előrehaladási jelentést felülvizsgálva, a kifizetést engedélyezték. A kivitelezői szerződések megkötésénél figyelembe vették a 60 napos fizetési határidőt, azokban is 60 napos határidőt rögzítettek, így a határidőben történő fizetés jelentős finanszírozási terhet nem rótt az Önkormányzatra, az utófinanszírozás pénzügyi zavarokat nem okozott, a likviditási helyzetet nem befolyásolta, forráshiány a támogatás megelőlegezése miatt nem keletkezett. Az Önkormányzat a saját forrást – BM Önerő Alap igénybevételével 41 , de hitel felvétele nélkül – biztosította. A beruházások befejezésére a hatályban lévő 42 támogatási szerződés szerinti időpontokban sor került. A projekt előrehaladási jelentésekben a megvalósítás üteméről folyamatosan beszámolt az Önkormányzat. A támogatásból származó források igénybevétele egy esetben nem a támogatási szerződésben, illetve a módosításban meghatározott ütemezésnek megfelelően történt. Az azbesztmentesítés 12-es számú projekt előrehaladási jelentéshez kapcsolódó támogatási kérelmet 2006. szeptember 9-én küldte el az Önkormányzat a közreműködő szervezetnek. A jelentés felülvizsgálatának helyzetéről információt nem kapott. Az áfa összegét és a saját erő részt az Önkormányzat a kivitelezővel kötött szerződésben rögzített határidőn belül átutalta a kivitelezőnek, de a MÁK a támogatási szerződésben előírt 60 nap helyett csak 2007. május 8-án utalta az Önkormányzat részére az igényelt támogatást. Az Önkormányzat csak ezt követően utalta a kivitelezőnek az áfa és a saját erő feletti hányadot. A támogatás határidőn túli utalása nem az Önkormányzat mulasztásából következett be, de a kivitelezést végző vállalkozóval ő volt szer-

39

A támogatási szerződés szerint az utolsó támogatási kérelem beadásának határideje 2006. november 30.

40

Az azbesztmentesítési projekt esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat esetében az IT Kht. volt a közreműködő szervezet. 41

Az azbesztmentesítés projekt megvalósításához vette igénybe az Önkormányzat.

42

A GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat esetében a módosításban rögzített időpontban. 41


ződéses kapcsolatban, ezért a késedelmi kamatot részére számlázta a vállalkozó. A vizsgált projektek közül a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat esetében módosították a pénzügyi ütemezést, amely a támogatási szerződés megkötésének elhúzódása miatt indokolt volt. A módosított ütemezés és a tényleges megvalósítás összhangja biztosított volt. A GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladatnál összességében hatmillió Ft többletkiadás jelentkezett, amit saját erőből finanszírozott az Önkormányzat. Az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi bizonylatok esetében a folyamatba épített ellenőrzési feladatokat a kötelezettségvállalás ellenjegyzője, a szakmai teljesítés igazolója 43 , az érvényesítő és az utalványozás ellenjegyzője végrehajtotta. A két – részletesen vizsgált – projekt esetében a belső ellenőrzés vizsgálatot nem végzett. A közreműködő szervezetek részéről az azbesztmentesítési projekt esetében három, a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat esetében két alkalommal került sor helyszíni ellenőrzésre. Az azbesztmentesítési projekt 2005. június 23-án végrehajtott első ellenőrzésén az Európai Bizottság képviselői is jelen voltak. Kérték, hogy az Önkormányzat mutassa be a lakók jövedelmi viszonyait, valamint az azbesztmentesítéssel foglalkozó helyi és regionális programokat. Az Önkormányzat a kérésnek határidőre eleget tett. Az első ellenőrzésnél műszaki hiányosságot nem tapasztaltak, a továbbiakon 44 egy-egy műszaki jellegű hiányosságot állapítottak meg, amelyeket a megjelölt határidőre megszüntettek. A projekt dokumentációval kapcsolatban egy alkalommal állapítottak meg hiányosságot. A veszélyes hulladék szállítói szerződés és a befogadó nyilatkozat, valamint az „SZ” lap 45 , az azbesztmentesítési terv benyújtásának igazolása a helyszínen nem volt megtalálható, valamint a kettős zsákban elhelyezett veszélyes hulladék nem zárt konténerben volt. Hiányzott a veszélyes anyag feliratot tartalmazó tábla. A dokumentációs hiányosságot a 9. sz. előrehaladási jelentésben állapították meg, ugyanis a négy helyett csak kettő indikátor kumulált értékei kerültek bemutatásra.

A GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat végrehajtását két alkalommal (2005. augusztus 16-án és 2006. március 23-án) ellenőrizte az IT Kht., mint közreműködő szervezet, de hiányosságot nem állapított meg. Az Önkormányzat az ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetésére intézkedett. Ezen ellenőrzések megállapításai alapján az Önkormányzatnak visszafizetési kötelezettsége nem keletkezett.

43

A jegyző mindkét projekt esetében kijelölte a szakmai teljesítés igazolás önkormányzati felelősét. 44

A második ellenőrzésre 2005. július 13-án, a harmadikra 2006. június 13-án került sor.

45

42

A veszélyes anyagok tárolásához és szállításához használt adatlap.


2.2.

Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A Közgyűlés a 2/2002. (I. 24.) számú határozatával elfogadta az informatikai stratégiáját. A stratégiai célok közép és hosszú távú meghatározásához helyzetelemzés készült. Az Önkormányzatnál 2002-ben a feladatellátáshoz kapcsolódóan használt számítástechnikai eszközök jellemzően külön szigeteket képeztek, egy-egy területre készített szoftverrel. A tanulmány a helyzet elemezése alapján ajánlotta elfogadásra az Intelligens Győr Város projektet. Az informatikai szolgáltatásokat elsősorban a lakosság, valamint a kis- és középvállalkozások kiszolgálására javasolta fejleszteni a tanulmány. A Közgyűlés határozata szerint „a lehetőségek függvényében 2003-ban gondoskodni kell a forrásokról”. A megvalósításhoz pályázati forrásokat is igénybe kívántak venni, ezért rögzítették, hogy „a pályázati lehetőségeket figyelni kell”.

Az informatikai stratégia három fő célt nevesített: • hivatali tájékoztatás; • intézmények összekötése, közös adatfeldolgozás és forgalmazás; • társadalmasítás, a lakosság bevonása, szerkesztő-moderátor alkalmazása. Az informatikai fejlesztések első eleme még nem az e-közigazgatás magasabb szintre emelését célozta. A hazai informatikai pályázatok közül az IHM-ITP-17 jelűn sikerrel szerepelt az Önkormányzat, így 2004-ben folyamatban volt a könyvelési program fejlesztése. A GVOP keretében meghirdetett informatikai fejlesztéshez ezt követően készített és nyújtott be pályázatot az Önkormányzat. A Magyar Információs Társadalom Stratégia megjelenése után az Intelligens Győr Város programot kiegészítették a kormányzati stratégia több elemével. Ezt követően az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalban már meglévő rendszerekhez illeszkedő, a kistérségre is kiterjeszthető integrált önkormányzati rendszer kialakítására készített pályázatot. A pályázathoz csatolták a kistérség polgármestereinek nyilatkozatát, amelyben támogatták a fejlesztés megvalósítását. Az informatikai stratégiához kapcsolódva a 3. elektronikus szolgáltatási szintet a helyi adóztatásban kívánták elérni. Az elektronikus aláírás (egyedi azonosítás) biztosításához kétféle megoldást terveztek. Egyaránt lehetővé kívánták tenni a helyi azonosító létrehozását, valamint az ügyfélkapuhoz való csatlakozást.

Az építéshatósági és a szociálpolitikai modul esetében az e-közigazgatás 2. elektronikus szolgáltatási szintjének elérését tervezték. A GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladatra a 2004-ben benyújtott pályázat eredményes volt. Az e-közigazgatás feladatellátásának személyi feltételeit a Polgármesteri hivatalon belül biztosították. Az Informatikai csoport munkatársai a rendszer hardver eszközeinek üzemeltetését biztosították. Az Önkormányzat honlapjának szerkesztésével a Polgármesteri hivatal munkatársát bíztak meg. Saját készítésű szoftvereket az Önkormányzat nem készített, az e-közigazgatási feladatokat vásárolt szoftverekkel oldotta meg 2006-ban az elektronikus szolgáltatás 1. szint43


jén. Az okmányirodai szolgáltatások igénybevételéhez lehetőség volt bejelentkezésre és ügyintézéshez időpont egyeztetésére. Az állampolgárok és az üzleti szféra vonatkozásában is biztosították az információk elérését, a szükséges nyomtatványok – folyamatosan bővülő – letöltési lehetőségét, ennek keretében a gépjárműadó, helyi adó, építési, valamint egészségügyi és szociális ügyekben az eljáráshoz szükséges dokumentumok letöltésére volt lehetőség, az űrlapok elektronikus kitöltése és ellenőrzése azonban nem biztosított. Az e-közigazgatás magasabb szintjének eléréséhez hardveres fejlesztés nem szükséges. A továbblépéshez az űrlapok elektronikus kitöltésének és ellenőrzésének, valamint az aláírás biztosításának megoldása szükséges. Az Önkormányzat 2007. január 1-jétől az Eisztv. 21. § (3) bekezdése alapján kötelezett a közérdekű adatok közzétételére. Az Önkormányzatnál az Eisztv. 6. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve, a közérdekű adatok közül hiányosan mutatták be az Önkormányzat többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezetek Eisztv. mellékletének I. 1-4. pontjaiban meghatározott adatait, valamint a tevékenységére, működésére vonatkozó előírt adatkörből az Eisztv. mellékletének II. 3. pontjában foglaltakat megsértve, a honlap hiányosan tartalmazta az Önkormányzat önként vállalt feladatait. Az önkormányzati intézmények és az Önkormányzat irányítása alatt működő, közfeladatokat is ellátó gazdasági vállalkozások tevékenységi körét, képviselőjének nevét, a részesedés mértékét nem mutatták be. A közzététel az önként vállalt feladatok közül nem tartalmazta a piacok, vásárcsarnokok üzemeltetését, az állatkert fenntartását.

Az internetes honlapon 46 az Áht. 15/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a 2006-2007 években közzétették a nem normatív, céljellegű fejlesztési, illetve 2007. január 1-től a fejlesztési és működési célú támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá az Áht. 15/B. § (1) bekezdés előírásai alapján a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, a Közgyűlés döntésének megfelelően értékhatártól függetlenül. A támogatások adatait és a vagyonnal való gazdálkodást érintő szerződéseket egy menüpontban tették közzé, ami a terjedelem miatt az áttekinthetőséget rontja.

A Polgármesteri hivatal az Ámr. 157/D. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének csak 2007-ben tett eleget a 22. számú mellékletben meghatározottak szerint annak ellenére, hogy a kötelezettsége a 2004. évtől kezdődően fennállt. Az e-közigazgatási feladatokat ellátó informatikai rendszer ügyfelek általi igénybevételét az Önkormányzat honlapján nem vizsgálták, a megfigyelés csak a belépések számára terjedt ki.

46

44

www.gyor.hu


3.

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS KONTROLLJAI

3.1.

A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A 2006. évben a Polgármesteri hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatokat szabályozták, a szabályozás összességében alacsony kockázatot 47 jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző belső szabályzatokban meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, előírta annak ellenőrzését, hogy az intézmények és a hivatali szervezeti egységek által benyújtott költségvetési igények indokoltak-e, teljesíthetőek-e. Meghatározták a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, kijelölték a költségvetés tervezési és zárszámadás készítési feladatok koordinálásáért felelős személyeket. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző nem írta elő a tervezett saját bevételek (helyi adók, intézményi térítési díjak, egyéb saját bevételek) előirányzatainak és az azok megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangjának ellenőrzését. A Polgármesteri hivatalban a 2006. évben a gazdálkodási, a pénzügyiszámviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai a feladatok szabályszerű végrehajtásában közepes kockázatot jelentettek, amelyet a következő hiányosságok okoztak: • a polgármester által utalványozásra felhatalmazott, valamint a jegyző által szakmai teljesítésigazolásra kijelölt személyek az Ámr. 136.§ (2), illetve a 135. § (3) bekezdésében, valamint a kötelezettségvállalási szabályzat1-ban foglaltakkal 48 ellentétesen a polgármester felhatalmazásával nem rendelkező személyek részére utalványozásra felhatalmazást adtak, illetve jegyzői kijelöléssel nem rendelkező személyeket szakmai teljesítés igazolására jelöltek ki. Az utalványozásra továbbadott felhatalmazásokat nem az arra jogosult polgármester, hanem a jegyző írta alá. A kötelezettségvállalási szabályzat1 1. számú mellékletében az utalvány ellenjegyzésére, valamint az érvényesítési feladatok ellátására a Pénzügyi iroda dolgozói kaptak felhatalmazást, il-

47

A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok – végrehajtásuk esetén – megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok – végrehajtásuk esetén – a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok – kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt – nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben.

48

A szakmai teljesítésigazolásra vonatkozó kijelölés továbbadásának tilalmát a kötelezettségvállalási szabályzat1 II/A/2.pontjában rögzítették, a jogosulatlan felhatalmazásokat, illetve kijelöléseket visszavonták. 45


letve megbízást a jegyzőtől 49 . A Polgármesteri hivatalnál az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások esetében éltek 50 az Ámr-ben biztosított lehetőséggel, amely szerint ezen kifizetéseknél nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, azonban ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban nem rögzítették; • az eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzatában nem rögzítették a minősítési jogot gyakorló munkakörök meghatározását, a hasznosítás, nyilvántartás során követendő eljárási rendet, a döntéshozatalra jogosultak körét az üzemeltetésre átadott eszközöknél, továbbá a selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának folyamatba épített ellenőrzéséért felelős személy meghatározását; • az ellenőrzési nyomvonalban 51 nem azonosították a folyamatokat és folyamatgazdákat, nem határozták meg a tevékenységcsoportokat. A szabályozás nem tartalmazta az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, azok végrehajtásáért felelős szervezeti egység, személy megnevezését, egyértelmű kapcsolatát, utalást arra, hogy a tevékenységeket, feladatokat részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák. A kockázatkezelési eljárásrend és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje nem tartalmazta a kockázat azonosítását, folyamatgazdáit, a kockázatok értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását és a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatát. A 2007. évben elkészítették a kötelezettségvállalási szabályzat2-őt 52 , valamint az értékelési, a pénzkezelési, továbbá az eszközök hasznosításának és selejtezésének szabályzatoknak a kiegészítésével a hiányosságokat megszüntették 53 . Az ellenőrzési nyomvonalat hatályon kívül helyezték, a 2007. június 1-től hatályos szabályozás a jogszabályi előírásoknak megfelel. A kockázatkezelés rendjéről új szabályzatot 54 készítettek, melyben a hiányosságokat megszüntették. Az ÁSZ által az Önkormányzat gazdálkodásának 2004. évi átfogó ellenőrzése során, a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatellátás szabályozottságának biztosítása érdekében tett javaslatokat hasznosították. Az ÁSZ javaslatára

49

A jegyző az utalvány ellenjegyzésre vonatkozó felhatalmazásokat, illetve az érvényesítési feladatokkal kapcsolatos megbízásokat a Pénzügyi iroda dolgozóinak munkaköri leírásaiban rögzítette.

50

A 2006. és a 2007. évi költségvetési rendeletekben.

51

Az Önkormányzat ellenőrzési nyomvonalaként a jegyző a minőségirányítási kézikönyvben szereplő, kötelező érvénnyel rögzített szöveges és folyamatábrákkal szemléltetett eljárásokat határozta meg.

52

A kötelezettségvállalási szabályzat2-ben a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörökre adott felhatalmazások, megbízások, illetve kijelölések továbbadását megtiltották, továbbá az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját szabályozták.

53

A J/4/2007. számú, a J/2/2007. számú jegyzői utasítással, valamint az E/5/2007. számú szabályzattal az értékelési, a pénzkezelési, illetve az eszközök hasznosításának és selejtezésének szabályzatát a hiányzó rendelkezésekkel kiegészítették. 54

46

A J/6/2007. számú jegyzői utasítással kiadott szabályzat.


a Közgyűlés az SzMSz1 módosításával rögzítette az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait és azok ellátásának módját, a jegyző az Önkormányzatra és intézményeire vonatkozó számviteli rend kialakítása kötelezettségének eleget tett, kialakították a kötelezettségvállalások és a tényleges felhasználások kiadási és bevételi oldalon történő folyamatos figyelemmel kísérését. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ében rögzítették a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait, a 2005. évben elkészítették a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét, ezáltal javult a Polgármesteri hivatalnál a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottsága. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága összességében alacsony mértékű kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel informatikai koncepcióban meghatározták a stratégiai célkitűzések megvalósításához kapcsolódó feladatokat, a biztonsági szabályzatban rögzítették az informatikai eszközökhöz történő hozzáférés szabályait. Annak ellenére összességében alacsony mértékű a kockázat, hogy az Önkormányzat informatikai katasztrófa elhárítási tervét a jegyző a helyszíni vizsgálat befejezéséig nem léptette hatályba.

3.2.

A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A 2006. évben a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a kialakított kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló 55 volt, mivel a belső szabályozásban foglaltak szerint végezték el a költségvetés tervezéséhez készített intézményi mutatószám felmérés adatainak megalapozottságára, a költségvetési javaslat összeállítására meghatározott követelmények betartására, az intézmények és a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei által benyújtott költségvetési igények indokoltságára, illetve az intézményi pénzmaradványok megállapításának szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzési, egyeztetési feladatokat. A kontrollok működésének megbízhatósága annak ellenére összességében kiváló volt, hogy a költségvetés készítésénél a tervezett saját bevételek előirányzatai és az azok megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek összhangjának ellenőrzését nem végezték el, továbbá a 2006. évi zárszámadás készítés folyamatában az intézményi eredeti és a módosított előirányzatok, valamint a teljesítési adatok eltérésének indokoltságát nem ellenőrizték.

55

A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése – esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve – megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 47


A Polgármesteri hivatal az állományba nem tartozók megbízási díjaival kapcsolatos kiadások fedezetére a 2006. évi elemi költségvetésben 225,5 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely előirányzatot az állományba nem tartozók megbízási díjainak kiadási előirányzata főkönyvi számlán 219,4 millió Ftra csökkentettek. Az eredeti előirányzat 13,8%-ot, a módosított 11,9%-ot képviselt a személyi juttatások tervezett kiadásaiból. A 2006. évi teljesítés a személyi kiadások előirányzatán belül 2,6% volt. A 2007. évi elemi költségvetésben 145,0 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, mely előirányzatot 2007. év I. félévében 71,3 millió Ft-ra csökkentettek. A 2007 évi eredeti előirányzat 9,1%-ot a módosított 4,3%-ot képviselt a személyi juttatások tervezett kiadásaiból. A 2006. és a 2007. évi költségvetési előirányzatok felhasználása során a megbízási szerződések tárgya 56 összhangban volt a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatokkal. Az állományba nem tartozók megbízási díjainak kifizetései során a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága gyenge volt, mert: • a szakmai teljesítésigazolás a gazdálkodás folyamatában nem megfelelően működött, mivel az INNO-RAAB Nemzetközi Tudás Park tervpályázat bíráló bizottságában való részvételre, az ár- és belvízvédelem területén szakvélemény nyújtására, és a szülésre felkészítő foglalkozássorozatra kötött megbízási szerződésben előírt feladatok teljesítésének, a kiadás jogosultságának, valamint összegszerűségének szakmai teljesítésigazolását nem a jegyző által kijelölt személyek végezték el; • az utalvány ellenjegyzés jogszabályban meghatározott feladatait a gazdálkodás folyamatában a jegyző, illetve az általa felhatalmazott személyek nem végezték el. Az utalványok ellenjegyzése során elmaradt a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának, a szakmai teljesítésigazolás, valamint az érvényesítés megtörténtének ellenőrzése, mivel a tervpályázati bíráló bizottságban való részvételre, az ár- és belvízvédelem területén szakvélemény nyújtására és a szülésre felkészítő foglalkozássorozat feladataira vonatkozó megbízási díjak kifizetéseit megelőzően a jegyző kijelölésével nem rendelkező személy végezte el a szakmai teljesítés igazolását A zeneszolgáltatásra, hangosításra és hangszerhasználatra kötött megbízási szerződés alapján teljesített kifizetésnél az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását, mivel nem kifogásolta, hogy a kötelezettségvállalást nem előzte meg annak ellenjegyzése. A polgári védelmi kirendeltség raktár takarítási, anyag-karbantartási feladataira vonatkozó megbízási díjak kifizetésénél a belső szabályozásban foglaltak ellenére az érvényesítést nem a jegyző által kijelölt személy, illetve az utalvány ellenjegyzését nem a jegyző, illetve az általa felhatalmazott személy végezte el A városháza dísztermének takarítási feladatára vonatkozó megbízási díj utalványozását ellenjegyző személy nem rendelkezett a jegyző felhatalmazásával;

56

A választások lebonyolításával kapcsolatos tevékenységekre, tervpályázati bíráló bizottságban történő részvételre, szakvélemény elkészítésére, üdülőgondnoki feladat, takarítási, műszaki ellenőrzési feladat ellátására, házasságkötések külső helyszínen történő megrendelésére irányultak.

48


• a Polgármesteri hivatal a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások fedezetére a 2006. évi elemi költségvetésben 171,9 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely összeget az év közbeni módosítások következtében 51,3 millió Ft-ra csökkentettek. Az eredeti előirányzat 7,9%-os, a módosított 1,2%-os részarányt képviselt a tervezett dologi kiadásokból. A 2006. évi teljesítés a dologi kiadások előirányzatán belül 1% volt. A 2007. évi elemi költségvetésben 142,8 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, melyet az előirányzat-módosítások következtében 2007. I. félévben 174 millió Ft-ra növeltek. Az eredeti előirányzat 7%-os, a módosított előirányzat 6%-os részarányt képviselt a tervezett dologi kiadásokból. Az előirányzatok felhasználása során az írásban rögzített kötelezettségvállalások tárgya 57 összhangban volt a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatokkal. A külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási feladatokkal kapcsolatos kifizetések során a kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert: • a szakmai teljesítésigazolás a gazdálkodás folyamatában nem megfelelően működött, mivel a jegyző kijelölésével nem rendelkező személyek igazolták aláírásukkal az irodagép karbantartások, valamint a hivatali személygépkocsi javítási feladatainak teljesítését. Az 50 ezer Ft-ot el nem érő karbantartások (televízió javítási, beállítási, nyomtató javítási és konyha álmennyezetében történő víznyomócső csere) feladataira vonatkozó kötelezettségvállalásokat nem foglalták írásba, ezáltal – ezen dokumentumok hiányában – nem végezték el a szakmai teljesítés igazolását, a kiadások jogosultságának, öszszegszerűségének ellenőrzését. A hivatali gépjármű javítási munkák megrendelésére vonatkozó dokumentumok nem tartalmazták a kötelezettségvállalás összegét, ezáltal a jegyző kijelölésével nem rendelkező dolgozó a szakmai teljesítés igazolása során nem végezte el a kiadás összegszerűségének ellenőrzését; • az utalvány ellenjegyzését, a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának, a szakmai teljesítés igazolás és érvényesítés megtörténtének ellenőrzését a felvonó karbantartási feladathoz kapcsolódó kifizetést megelőzően nem a jegyző által felhatalmazott személy végezte el. Az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását azon kifizetések esetében amelyeket megelőzően az Ámr. 134. § (8) bekezdésében előírtak ellenére a kötelezettségvállalásokat nem foglalták írásba, illetve amelyekről a megrendelés nem tartalmazta a kötelezettségvállalás összegét. Az utalvány ellenjegyzője az ellenőrzés során nem győződött meg a szakmai teljesítésigazolás, valamint az érvényesítés jogszerű megtörténtéről, nem észrevételezte, hogy az érvényesítés a hivatali gépjármű javítási, valamint a konyhai víznyomócső karbantartási feladatok kiadásainál a jogosultsággal nem rendelkező által végzett szakmai teljesítésigazoláson alapult.

57

A megfelelőségi teszt elvégzése során tételesen ellenőrzött külső szolgáltató által végzett karbantartások, kisjavítások az önkormányzati bérlakások, gépjárművek, fűtési rendszerek, klíma berendezések, telefon alközpont karbantartására, javítására irányultak. 49


A Polgármesteri hivatal az ügyvitel- és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kiadások fedezetére a 2006. évi elemi költségvetésben 43,5 millió Ft eredeti előirányzatot tervezett, amely összeg az év közbeni módosítások következtében 127,6 millió Ft-ra növekedett. Az eredeti előirányzat 1%-ot, a módosított 2,6%-ot képviselt a tervezett felhalmozási kiadásokból. A 2006. évi teljesítés a felhalmozási kiadások előirányzatán belül 3,1% volt. A 2007. évi elemi költségvetésben 46,2 millió Ft eredeti előirányzatot terveztek, amely összeg az évközi előirányzat-módosítás következtében 73,5 millió Ft-ra növekedett. Az eredeti előirányzat 1,5%-os, a módosított előirányzat 2,6%-os arányt képviselt a tervezett felhalmozási kiadásokból. Az előirányzatok felhasználása során az írásban rögzített kötelezettségvállalások tárgya 58 összhangban volt a Polgármesteri hivatal által ellátott feladatokkal. Az ügyvitel- és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kifizetések során kontrollok működésének megbízhatósága gyenge volt, mert: • a szakmai teljesítés igazolását, a kiadások jogosultságának és összegszerűségének ellenőrzését a számítástechnikai eszközök, fénymásolók és a térfigyelő kamera rendszer beszerzései esetében nem a jegyző által kijelölt személy végezte el. A tinta patronok és CD írók beszerzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat nem foglalták írásba, ezáltal – ezen dokumentumok hiányában – a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személy nem végezte el a szakmai teljesítés igazolását, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését; • az utalvány ellenjegyzését, a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának, a szakmai teljesítés igazolás és érvényesítés megtörténtének ellenőrzését az LCD monitorok beszerzéséhez kapcsolódó kifizetéseket megelőzően nem a jegyző által felhatalmazott személy végezte el. Az utalvány ellenjegyzője aláírását megelőzően nem ellenőrizte, hogy az utalványozás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat azon kifizetések esetében, amelyeket megelőzően a kötelezettségvállalásokat nem foglalták írásba. Az utalvány ellenjegyzője nem győződött meg arról, hogy az érvényesítés a tintapatronok és a CD írók beszerzése során nem szakmai teljesítésigazoláson alapult, továbbá nem észrevételezte, hogy az érvényesítést nem az arra írásban megbízott személy végezte el. A Polgármesteri hivatalnál az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá az ügyvitel- és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével kapcsolatos kifizetések során a belső kontrollok a gazdálkodás folyamatában nem működtek megbízhatóan. A szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzés nem adott megfelelő biztosítékot a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. A kontrollok működésének meg-

58

A megfelelőségi teszt elvégzése során tételesen ellenőrzött gép-, berendezés, felszerelés beszerzések számítástechnikai eszközök, nyomatók, másolók, telefonok beszerzésére, kamerarendszer kiépítésére irányultak. 50


bízhatósága gyenge volt, amelyet a gazdálkodás jogszabályi előírásoknak nem megfelelő szabályozása okozott. Az informatikai rendszerek működtetésénél a 2006. évben a kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel számítógépes program informatikai hálózati rendszer útján biztosítja a főkönyv és a költségvetési beszámoló adatainak egyezőségét, megoldott a szolgáltatott adatok rendszeres ellenőrzése. A szoftver és adatrögzítési hibák, azok kijavítása folyamatosan vezetett naplóban rögzítésre került. A számviteli nyilvántartás az Önkormányzat informatikai rendszerének szerves része, az adatok tárolása, mentése a szolgáltatási szerződés 59 alapján történt.

3.3.

A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása A belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási kerete a belső ellenőrzés szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében a belső ellenőrzési kötelezettséget előírta, a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet kialakította, az Ellenőrzési iroda jogállását, feladatait meghatározta. A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és célját rögzítő belső ellenőrzési kézikönyvet elkészítették. A belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási kereteinek kockázata annak ellenére összességében alacsony volt, hogy soron kívüli ellenőrzési feladatokra a 2006. évben kapacitást nem határoztak meg (a belső ellenőrzési kézikönyvben előírták, hogy a rendelkezésre álló éves ellenőrzési erőforrás 20-30%-át a soron kívüli feladatokra kell fordítani). A 2007. évi ellenőrzési tervben soron kívüli ellenőrzésre a tervezett ellenőrzési idő 15%-át határozták meg 60 . Az Ellenőrzési iroda létszáma a 2004. év elején nyolc fő volt, ami a 2004. és 2006. évek között nyugdíjazások miatt évente egy-egy fővel, öt főre csökkent. A megüresedett belső ellenőri álláshelyeket nem töltötték be. A foglalkoztatott ellenőrök az előírt iskolai végzettségi és szakmai képesítési követelményeknek megfeleltek. Az ellenőrök funkcionális függetlensége biztosított volt, tevékenységüket közvetlenül a jegyzőnek alárendelve végezték. Az ellenőrzési feladatok ellátásához külső szakértői kapacitást nem vettek igénybe. A belső ellenőrzési vezető elkészítette és a jegyző a 2004. évben jóváhagyta a belső ellenőrzés 2004-2008. évekre szóló kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai tervét. A stratégiai tervben meghatározott célkitűzések

59

Zalaszám Kft-vel kötött szerződésben részletesen rögzítették a program moduljainak kezelésére jogosultak felhasználó neveit, a használattal kapcsolatos jogosultságokat. A szerződés tartalmazza, hogy a szerverek az Önkormányzat tulajdonát képezik, de a szolgáltató székhelyén kerültek elhelyezésre, ahol az adatok mentéséről és szükség esetén az adatbázisok helyreállításáról is gondoskodni kötelesek.

60

A Közgyűlés 298/2007. (X. 25.) számú határozatával elfogadott 2008. évi ellenőrzési tervben a belső ellenőrzési kézikönyvben előírtaknak megfelelően az éves ellenőrzési kapacitás 30%-át soron kívüli ellenőrzési feladatokra tervezték. 51


az Önkormányzat gazdasági programjára épültek, magas kockázatúnak a magas összegszerűség miatt a beruházásokat minősítették. A 2006. évi ellenőrzési terv kockázatelemzés alapján készült. Az ellenőrzési terv készítésénél magas kockázatúnak ítélték az intézmények rendszerében történt változásokat (átszervezés, vezető személyének változása), az intézményi tevékenységek sajátosságát, a költségvetési előirányzatok nagyságrendjét, az utolsó vizsgálat időpontját. A szigorú számadású nyomtatványok kezelésének és használatának ellenőrzését témavizsgálat keretében tervezték, az intézményekben a pénzkezeléseknél korábban tapasztalt visszaélések alapján. A Polgármesteri hivatalnál a stratégiai tervben meghatározott beruházási feladatokat tekintették magas kockázatúnak, az intézményi témavizsgálathoz kapcsolódóan tervezték a banki és házipénztári pénzkezelés ellenőrzését, továbbá a Kbt. és a Polgármesteri hivatal közbeszerzési szabályzata előírása alapján két közbeszerzési eljárás ellenőrzését. Az ellenőrzési kézikönyv tartalma megfelelt a Ber. előírásainak. A belső ellenőrzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, annak működése a hibák feltárásával, valamint a szükséges intézkedések kezdeményezésével és a javaslatok megvalósításának ellenőrzésével megfelelt a központi és helyi előírásoknak. A belső ellenőrzés működésének megbízhatósága annak ellenére összességében kiváló volt, hogy a 2006. évi ellenőrzési feladatok 73%-át hajtották végre továbbá az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználását nem ellenőrizték. A 2006. évi belső ellenőrzési tervben a Polgármesteri hivatalban hét, az intézményeknél 19, a 2007. évben a Polgármesteri hivatalban hét az intézményeknél 16 ellenőrzés elvégzését tervezték. A Polgármesteri hivatalban a 2006. évben a banki és házipénztári pénzkezelés szabályosságát, egy címzett támogatással megvalósuló beruházás közbeszerzésének, a beruházás bonyolításának, kivitelezésének és elszámolásának, két Polgármesteri hivatal által indított közbeszerzési eljárásnak, a szennyvíztisztító beruházásnak, a Nádor aluljáró beruházás bonyolításának, kivitelezésének és elszámolásának, az útfelújítási és útkarbantartási munkálatoknak, továbbá a vagyonértékesítésből származó bevételek felhasználásának ellenőrzését tervezték.

A tervezett ellenőrzések közül a 2006. évben négy ellenőrzés lezárult, a Nádor aluljáró beruházás ellenőrzése 2007. évre áthúzódóan valósult meg. Elmaradt a szennyvíztisztító beruházás ellenőrzése és a vagyonértékesítésből származó bevételek vizsgálata, melynek indoka az volt, hogy soron kívüli ellenőrzésre kapacitást nem terveztek, ugyanakkor öt – a jegyző által elrendelt – terven felüli ellenőrzést végeztek el. A 2006. évi országgyűlési képviselők, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása céljára biztosított pénzeszközök elszámolásának, a Fehérvári úti nyomvonal kijelölésének ügyével kapcsolatos dokumentációk ellenőrzését, a „PANNON-Víz” Zrt. 2003. és 2004. évi éves beszámoló mérlegének és eredmény-kimutatásának, valamint kiegészítő mellékleteinek elemzését, a Xantus János Állatkert Kht. Jogszabályszerű működése ellenőrzését végezték el. 52


A 2006. évben 16 intézmény átfogó ellenőrzését, kettő intézménynél utóellenőrzést, egy intézménynél témavizsgálatot terveztek, amelyből 14 vizsgálat valósult meg. Az átfogó ellenőrzésekből elmaradt a vizsgálat a Petz Lajos Egészségügyi Középiskola és Kollégiumnál az intézmény megszűnése miatt, továbbá a Radó Tibor Általános iskola, mint részben önállóan gazdálkodó intézmény ellenőrzése az ellenőrzési kapacitás hiánya miatt. A 2006. évről áthúzódó vizsgálatként a 2007. évben zárult le a Sportigazgatóság vizsgálata. Elmaradt a Győri Nemzeti Színház utóellenőrzése a jegyző által elrendelt soron kívüli célvizsgálat miatt. A Győri Nemzeti Színház 2006. I-III. negyedévi költségvetési támogatás időarányos túllépése célvizsgálatát és a Városi Tűzoltóság járművei 2005-2006. évi igénybevételének, valamint az eszközbeszerzések szabályszerűségének soron kívüli vizsgálatát végezték el.

Két soron kívüli vizsgálatként került sor a 2006. évi országgyűlési képviselők, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása céljára biztosított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzésére. A 2006. évi ellenőrzési terv időarányos teljesítésétől való elmaradás ellenére a belső ellenőrzési vezető nem kezdeményezte a belső ellenőrzési terv módosítását. A 2006. évben az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzések 73%-a valósult meg, mivel az éves ellenőrzési tervben soron kívüli ellenőrzési feladatokra kapacitást nem terveztek, A 2007. évre vonatkozó ellenőrzési tervben az elvégzett kockázatelemzés alapján 15 költségvetési intézmény átfogó vizsgálatát, valamint a Polgármesteri hivatalban hét ellenőrzés lefolytatását irányozták elő. Soron kívüli ellenőrzésre a tervezett ellenőrzési idő mindössze 15%-át határozták meg a belső ellenőrzési kézikönyvben előírtak ellenére. A Polgármesteri hivatalban az integrált pénzügyi és gazdálkodási rendszer bevezetésének, a Zsinagóga épületének felújításának, az útfelújítási-útkarbantartási munkálatok, a Polgármesteri hivatal által indított három közbeszerzési eljárásnak, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (INSZOL) részére évközben átadott pénzeszközök felhasználásának, számviteli elszámolásának, az ingatlanvagyon kataszter nyilvántartásának és a 2006. évi selejtezések és a vagyonfelmérő leltározás ellenőrzését tervezték.

A 2007. évi ellenőrzési tervet 2007. június 30-ig 27%-ban teljesítették, az Önkormányzat intézményeinek 33%-át, a Polgármesteri hivatal ellenőrzési feladatainak 14%-át ellenőrizték, és kilenc soron kívüli ellenőrzést végeztek el 174 munkanap felhasználásával, melyre az éves ellenőrzési tervben soron kívüli feladatokra meghatározott 115 nap nem volt elegendő. A Polgármesteri hivatalban elvégezték az útfelújítási-útkarbantartási feladatok ellenőrzését, a költségvetési intézmények átfogó vizsgálatát a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárnál, a Győr Megyei Jogú Város Levéltáránál, a Móra Ferenc Általános és Középiskolánál, a Szabadhegyi Közoktatási Központ Magyar-Német Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumnál és az Újvárosi Művelődési háznál befejezték.

53


Az ellenőrzéseket ellenőrzési program alapján hajtották végre. A belső ellenőrök szabályszerűségi ellenőrzés keretében ellenőrizték a Polgármesteri hivatalnál és az intézményeknél a FEUVE rendszer kiépítését és működését, továbbá az Önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságnál, közhasznú társaságnál, rendszerellenőrzés keretében vizsgálták a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását, gyarapítását, az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. A kedvezményezett szervezeteknél az Önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználását nem ellenőrizték. Az elvégzett ellenőrzésekről készített jelentések tartalmazták az eredményeket és hiányosságokat összefoglaló értékelést, következtetéseket, javaslatokat. Büntető vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményt az ellenőrzések során feltártak a belső ellenőrök. Személyes felelősség megállapítására irányuló eljárást egy esetben kezdeményeztek a belső ellenőrzés megállapításai alapján. A Közgyűlés 61 a fegyelmi vizsgálóbiztos jelentése alapján az intézményvezetőt elbocsátás fegyelmi büntetésben részesítette, és ezzel egyidejűleg kötelezte a polgármestert 62 arra, hogy ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tegyen a Győri Nemzeti Színház gazdálkodása során tapasztalt visszaélések kapcsán, különös tekintettel a karbantartási és felújítási munkákra. A Xantus János Állatkert Kht. ellenőrzése során feltárt kártérítési javaslatról az Ellenőrzési iroda feljegyzést készített, az ellenőri feljegyzésben az ügyvezető igazgató nyilatkozott arról, hogy a pénztáros munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntette és a kártérítés összegétől eltekintett. A belső ellenőrök javaslatai 38%-ban a szabályozottságra, 29%-ban a szabályszerű működésre, 33%-ban az Önkormányzat rendelkezésére álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználására irányultak. A 2006. évben elvégzett ellenőrzések során az ellenőrzöttek közül egy intézmény tett észrevételt. A megállapítások és következtetések elemzése, az ajánlások egyeztetése azt eredményezte, hogy a belső ellenőrök az ellenőrzött szervezet észrevételeit részben elfogadták, és az ellenőrzött a javaslatok megvalósítására vonatkozó intézkedési tervet a megadott határidőre elkészítette. A belső ellenőrök és az ellenőrzött költségvetési intézmények gazdálkodásában feltárt hiányosságok megszüntetéséről az intézmények átfogó ellenőrzése során utóellenőrzéssel meggyőződtek. A Polgármesteri hivatal utóellenőrzését nem tervezték, azt a belső ellenőrzési megállapítások nem indokolták. A belső ellenőrök által tett javaslatokat az intézmények 86%-ban megvalósították. A jegyző a 2006. évi költségvetési beszámoló keretében az Áht. 97. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően beszámolt a FEUVE, valamint a belső

54

61

A Közgyűlés 91/2007. (IV. 12.) számú határozatával.

62

A Közgyűlés 92/2007. (IV. 12) számú határozatával.


ellenőrzés működtetéséről. A Közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg az Ötv. 92. § (10) bekezdése alapján áttekintette az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait, az éves összefoglaló jelentést elfogadta, további követelményeket, elvárásokat nem fogalmazott meg.

4.

AZ ÁSZ

KORÁBBI ELLENŐRZÉSI JAVASLATAI ALAPJÁN KÉSZÍTETT

INTÉZKEDÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA, EREDMÉNYESSÉGE

4.1.

Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása Az ÁSZ a 2004. évben ellenőrizte az Önkormányzat gazdálkodását átfogóan, melynek 39 szabályszerűségi és 10 célszerűségi javaslata volt. A javaslatok hasznosítására 2005. január 26-án intézkedési terv készült, melyben megjelölték a végrehajtás felelőseit és annak határidejét. A Közgyűlés az ÁSZ jelentéséről készített tájékoztatót – az erre irányuló javaslatot is figyelembe véve – megtárgyalta, és a jelentésben javasoltak megvalósítása érdekében készített intézkedési tervet elfogadta. A szabályszerűségi javaslatok 74%-át megvalósították, 8%-át részben hasznosították, a 18%-át nem hasznosították a 2007. év I. félév végéig. A következő szabályszerűségi javaslatok megvalósultak: • a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet tartalmára, mellékleteire tett kilenc javaslat közül nyolcat hasznosítottak. A polgármester az Ámr. 28. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében a koncepcióhoz csatolta a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció tervezetről adott véleményeit, a költségvetési rendelettervezethez a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló véleményét az Ámr. 29. § (9) bekezdésében előírtaknak megfelelően. A Közgyűlés a költségvetés forrásai feletti döntési jogkörrel az Ötv. 9. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a polgármestert, a bizottságokat, a részönkormányzat testületét ruházta fel a 2005., 2006., és a 2007. évi költségvetési rendeleteiben. Az Áht. 69. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat önkormányzati szintre összesítve, együttesen bemutatták, gondoskodtak arról, hogy az Áht. 8. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési bevételek és kiadások különbségeként a tervezett hiány bemutatásra kerüljön, az Áht. 8/A. § (7) bekezdésében foglaltakat betartva költségvetési bevételként finanszírozási célú pénzügyi műveleteket nem mutattak ki. A tartalék jellegű keretösszeget az Ámr. 29. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelően általános és céltartalékként mutatták ki a 2006. és a 2007. évi költségvetésekben. A javaslatok hasznosítása biztosította a Közgyűlés tagjainak döntéshozatalát elősegítő tájékoztatás megadását; • a gazdálkodás szabályozottságának biztosítása érdekében tett nyolc javaslatot hasznosították. A Közgyűlés az SzMSz 2005. október 1-től hatályos módosításával rögzítette az Ötv. 8. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait és azok ellátásának módját. 55


A jegyző a Htv. 140. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az Önkormányzatra és intézményeire vonatkozó számviteli rend kialakítása kötelezettségének eleget tett. A Polgármesteri hivatalban a 2005. január 1-jei hatállyal bevezetett integrált pénzügyi-gazdasági rendszer biztosítja a kötelezettségvállalások és a tényleges felhasználások, mind kiadási, mind bevételi oldalon történő folyamatos figyelemmel kísérését. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ében rögzítették a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait, kiegészítették az Ámr. 10. § (4) bekezdés a), b), d), e), g), i), j) pontjai alapján az alapító okirat keltével, számával; az alap- és kiegészítő tevékenységek körével, forrásaival; a feladatmutatók megnevezésével, körével; a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal, a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokkal, feltételekkel; a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványaival, amelyek körében az Önkormányzat hivatala képviselőjeként járhat el; • a pénzügyi-számviteli feladatellátás szabályozottságának biztosítása érdekében a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét a 2005. évben elkészítették és jóváhagyták. A Polgármesteri hivatal számviteli politikáját kiegészítették, abban rögzítették a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges és nem lényeges információk tartalmát a Vhr. 8. § (5) bekezdésének a) és b) pontja alapján, valamint a Vhr. 8. § (7) bekezdésében foglaltak alapján a beszerzett, illetve előállított immateriális javak, tárgyi eszköz üzembe helyezésének dokumentálásának szabályait, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan a Vhr. 8. § (3) bekezdése szerinti szabályokat a szakmai feladat ellátásra és sajátosságaira alkalmazták. A Polgármesteri hivatal számlarendjét a 2005. évben kiegészítették a főkönyvi számlák megnevezésével, tartalmának, növekedésének és csökkenésének jogcímeivel, az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, azok vezetésének módját a számlarend mellett a jegyző által hatályba léptetett bizonylati szabályzat tartalmazza; • a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályszerűsége érdekében öt javaslatból hármat hasznosítottak. Az Ámr. 139. § alapján gondoskodtak a likviditási terv elkészítéséről és annak folyamatos aktualizálásáról. Az Önkormányzat gazdasági társaságaitól a szolgáltatások igénybevételénél megszüntették a szabálytalan gyakorlatot, a szolgáltatásokat számlázás alapján dologi kiadásként veszik számba. A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását vezetik a Polgármesteri hivatalra és a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan; • a leltározási kötelezettség teljesítésére vonatkozó javaslat hasznosult. A leltározási kötelezettség kétévenkénti végrehajtásának lehetőségét az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletének módosításával 63, biztosították, a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat a 2006. évben leltározták; • a követelések érékeléséhez kapcsolódó két javaslat hasznosult. A jegyző gondoskodott az egyéb követelések és kötelezettségek érintett szakirodák és a

63

Az Önkormányzat 20/2005. (V. 10.). számú rendeletének 3. §-ában foglaltak alapján, a vagyongazdálkodási rendelet 6/A. § (5) bekezdésében. 56


Pénzügyi osztály által egyeztetéssel történő ellenőrzéséről, az egyedi értékelést a Számv. tv. 46. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végrehajtották; • a céljelleggel nyújtott támogatások felhasználásáról a számadási és ellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedésekre irányuló két javaslatot hasznosították. A speciális (nem szociális célú) támogatásokra kötendő megállapodásokról és az elszámolások lebonyolításáról a jegyző szabályzatban 64 rendelkezett. Az Önkormányzat által céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott támogatások esetében az Áht. 13/A. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2005. és a 2006. évben betartották, olyan szervezetnek nem folyósítottak támogatást, amely azt megelőzően nem tett eleget számadási kötelezettségének. Javasolta továbbá az ÁSZ a céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználásának az ellenőrzését, melyet az elszámolások benyújtásakor elvégeztek. Helyszíni ellenőrzésre a 2006. évben három támogatott szervezetnél került sor; • a közbeszerzési eljárások lefolytatására a 2005. évben a Polgármesteri hivatalban a jegyző által irányított Közbeszerzési csoportot működtettek. A Közbeszerzési csoport feladata a nemzeti értékhatárt elérő, illetve meghaladó közbeszerzési eljárások lefolytatása, az egyszerű közbeszerzési eljárásoknál az intézmények segítése, kérésükre az eljárás lefolytatása. Az élelmezési anyagok, valamint az élelmezési szolgáltatást végzők vonatkozásában az intézményvezetők intézkedtek arra vonatkozóan, hogy a költségvetési intézmények a közbeszerzési értékhatárt elérő árubeszerzések, szolgáltatások esetében a Kbt-ben előírtak alapján lefolytassák a közbeszerzési eljárásokat. A 2006. évi közbeszerzési eljárásokról készített beszámoló alapján az élelmezési nyersanyagbeszerzésre valamennyi főzőkonyha (9 db) esetében közbeszerzési eljárást hajtottak végre, az intézményi étkeztetésre pedig öt intézménynél pályázatot írtak ki. A 2007. évben a vizsgálat időszaka alatt döntés született a kilenc konyhaüzem üzemeltetési jogának közös közbeszerzési eljárás keretében történő átadására és ezzel együtt a közalkalmazotti álláshelyek megszüntetésére; • a zárszámadási rendelet szerkezetére, tartalmára, mellékleteire vonatkozó két javaslatból egy javaslatot hasznosítottak. A jegyző intézkedése alapján, az intézmények az Ámr. 149. § (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően éves számszaki beszámolóik és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról írásban értesítést kaptak; • a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodást 2007. január 15-én módosították, a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt a jegyző kijelölte; • a középületek akadálymentessé tételére vonatkozó javaslatot figyelembe véve 2005-2006 között a Polgármesteri hivatal és tíz intézmény akadálymentesítését végezték el;

64

A 2/2005. (III. 29.) számú jegyzői szabályzat az Önkormányzat költségvetési rendelete alapján kötendő megállapodások és elszámolások lebonyolítására. 57


• a belső ellenőrzési rendszer működtetése érdekében tett javaslat hasznosult, a belső ellenőrzés funkcionális – feladatköri – függetlenségét biztosították. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ében meghatározták a belső ellenőrzést végzők kötelezettségét, jogállását, feladatait. A belső ellenőrzési tapasztalatokat a Közgyűlés a 2006. évben értékelte. A belső ellenőrzési rendszer szabályozottságának a szintje javult a belső ellenőr funkcionális függetlenségének a Polgármesteri hivatal SzMSz-ében történő biztosításával, a belső ellenőrzést végzők kötelezettségeinek, jogállásának és feladatainak előírásával. A következő szabályszerűségi javaslatok részben hasznosultak: • az Áht. 118. §-ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról a költségvetési rendelettervezetekben intézkedtek, az Áht. 118. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat (adóelengedéseket, adókedvezményeket) a 2006. és a 2007. évi költségvetési rendelet előterjesztésekor a Közgyűlésnek tájékoztatásul bemutatták, azokról szöveges indoklást azonban az Áht. 118. §. (2) bekezdésében foglalt előírást megsértve nem készítettek; • a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok módosítási időpontjának szabályait a 2006. évi költségvetési rendeletben az Ámr. 53. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szabályozták és a szabályozásban foglaltakat betartották. A 2007. évi költségvetési rendelet a szabályozásra nem terjedt ki 65 . Az intézmények előirányzat-módosításának szabályait az évenkénti költségvetési rendeletekben meghatározták. Az intézmények közül 10 az Áht. 93. § (1) bekezdésében előírtakat megsértve a 2006. évben a módosított kiemelt kiadási előirányzatait – 0,5-50,1%-kal – túllépte, a túllépések okait nem vizsgálták, a túllépésért felelősségre vonást – a Győri Nemzeti Színház kivételével – nem kezdeményeztek. A következő szabályszerűségi javaslatok nem hasznosultak: •

65

a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályszerűsége érdekében tett javaslatok közül kettő javaslat megvalósítása elmaradt. Az Ámr. 135. § (1) bekezdésében előírt szakmai teljesítések igazolását az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási munkák továbbá az ügyviteli és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gép, berendezés, felszerelés beszerzések esetében nem a jegyző által kijelölt személyek végezték el, így az érvényesítő nem tett eleget az Ámr. 135. § (3) bekezdésében foglalt feladatoknak. Az utalvány ellenjegyzését az Ámr. 137. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem az arra felhatalmazott személy gyakorolta, az utalvány ellenjegyzője nem kifogásolta, hogy a szakmai teljesítés igazolását és az érvényesítést nem az arra kijelölt, illetve megbízott végezte el. A külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási munkáknál, továbbá az ügyviteli és számítástechnikai eszközök, valamint egyéb gép, berendezés, felszerelés beszerzéseknél az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a helyi szabályzatban foglaltak ellenére hiányosan történt meg, illetve nem tartalmazta a kötelezettségvállalás összegét,

A Közgyűlés 25/2007. (IX. 14.) számú rendeletében előírta a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok módosításának szabályait.

58


melynek következtében a szakmai teljesítésigazolások során nem tettek eleget az Ámr. 134. § (1) bekezdésében foglaltaknak, nem ellenőrizték okmányok alapján a kiadások teljesítésének összegszerűségét; • a vagyongazdálkodási feladatok és döntési hatáskörök gyakorlása szabályszerűségének biztosítása érdekében tett javaslatokat nem valósították meg. Az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontja alapján az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete 66 a vagyon jellegének és forgalomképességének megváltoztatását kivételes esetekben a Közgyűlés hatáskörébe utalta. A Közgyűlés a 427/2005. (XII. 8.) számú határozatával hozzájárult a közoktatási célra használt, a 6626 hrsz-ú, 2252 m2 nagyságú belterületi ingatlan elidegenítéséhez 353 millió Ft +áfa vételárért. Az ingatlan a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozott. A döntést nem előzte meg a forgalomképességi besorolás Közgyűlés általi megváltoztatása, a jegyző az Ötv. 36. § (3) bekezdésében előírtakat megértve nem jelezte a Közgyűlés részére, hogy a döntés sérti az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat, mivel nem önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint rendelkeztek az értékesítésről, valamint sérti Áht. 108. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel az értékesítést megelőzően nyilvános pályáztatásra nem került sor. Az ÁSZ a jegyző felelősségének megállapítását azért nem kezdeményezte, mivel a jegyző közszolgálati jogviszonya az Önkormányzatnál 2006. december 2-án megszűnt; A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint: „A jelentéstervezet 19. és 58. oldalán található megállapítások szerint a vagyon értékesítésénél az önkormányzat megsértette az Ötv-ben foglaltakat, mert a Közgyűlés a forgalomképesség megváltoztatása nélkül döntött korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítéséről, valamint nyilvános pályáztatásra nem került sor. Az Ötv. 79.§ (2) bek. b pontja szerint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.. A korlátozottan forgalomképes vagyon értékesítése nem kizárt (és nem semmis) csak meghatározott - szigorúbb - feltételekkel lehet a rendelkezési jogot (ezen belül az értékesítést is) gyakorolni, mely feltételek a vagyonrendeletben meghatározásra kerültek. Értékesítésénél ezeket a szabályokat betartottuk, az értékesítősről a Közgyűlés döntött. Az Önkormányzat vagyonrendelete értékhatár nélkül kötelezővé teszi a versenyeztetési eljárással történő vagyonhasznosítást, amely alól a rendeletben meghatározott kivételek esetében adhat a Közgyűlés felmentést. Megítélésünk szerint ez az Áht. 108. §-ában meghatározott rendelkezésnél szigorúbb szabályozás és megfelel a törvényi előírásoknak. A Közgyűlés a győri 6626 hrsz-ú ingatlan értékesítése esetében a rendeletben meghatározott szabályok betartásával járt el, melynek 22. § (5) na.) pontja szerint mellőzhető a versenyeztetési eljárás közérdekből történő elidegenítés, bérbe, használatba adás esetén nettó 10.000.001,- Ft vagyonérték felett a Közgyűlés döntése alapján. Az érintett ingatlan értékesítése köz- és városérdeket szolgált, az Oktatási Minisztérium által javasolt és a Közgyűlés által választott (PPP) konstrukcióval hosszú távon biztosítva van az oktatási cél megvalósítása.

66

Az Önkormányzat többször módosított 16/2001. ((IV. 10.) számú rendelet 6. §-ában. 59


Az Önkormányzat a vagyonhasznosításra vonatkozó törvényi és helyi rendeletben meghatározott eljárási szabályokat fentiek alapján megítélésünk alapján betartotta!” Az észrevétel nem megalapozott, mivel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény védi a törzsvagyont, ezért külön szabályokat fogalmaz meg használatba adására és elidegenítésére. A Közgyűlés többször módosított 16/2001. (IV. 10.) számú rendeletének 6. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy a vagyon forgalomképességét a törvény által korlátozottan forgalomképesnek nyilvántartott törzsvagyon esetében a Közgyűlés nem változtathatja meg. Az iskola céljára szolgáló intézményi ingatlan az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján korlátozottan forgalomképes. Az ingatlanban működött intézmény megszüntetésekor nem történt döntés arról, hogy az intézmény megszűnése miatt az ingatlan esetében nem indokolt a továbbiakban a korlátozottan forgalomképesség fenntartása, illetve a vagyon besorolását és számviteli nyilvántartását módosítani kell, a korlátozottan forgalomképesek közül kikerülve a továbbiakban forgalomképesként kell nyilvántartani. A Közgyűlés a vagyongazdálkodásról szóló 16/2001. (IV. 10.) számú rendeletének 10. § (4) bekezdésében a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítési, egyéb módon történő hasznosítási feltételei esetében meghatározta a döntési hatásköröket, nem módosította a 6. § (1) bekezdésében foglaltakat. Az észrevétel második részében foglaltak nem fogadhatók el, mert a megállapítás arra vonatkozik, hogy az 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdésében előírt nyilvános versenyeztetésre nem került sor. Az ingatlan értéke (353 millió Ft+áfa) meghaladta a nyilvános versenyeztetésre előírt értékhatárt, és nem vonatkozott rá a 108. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott mentesség.

• a Közgyűlésnek a többéves kihatással járó döntések hatásainak számszerűsítését éves bontásban, valamint összesítve a 2005. és a 2006. évi zárszámadási rendelet előterjesztésekor az Áht. 118. §. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat megsértve tájékoztatásul nem mutatták be szöveges indoklással; • az ágazati feladatok ellátásához tett javaslatok nem hasznosultak a 20052006. években. A Közgyűlés 67 döntött a Fogyatékossággal élők Átmeneti és Napközi Otthonának működtetéséről 2007. november 1.-től. A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátására 2006. május 25-én egyeztetéseket kezdeményeztek a Baptista Szeretetszolgálattal. A 10 célszerűségi javaslat közül hat teljesült, négy nem realizálódott: • az Önkormányzat 2004. december 1-jén létrehozta a Polgármesteri hivatalon belül a Közbeszerzési csoportot, amely feladatát közvetlenül a jegyzőnek alárendelve végzi; • a Pénzügyi irodán dolgozók munkaköri leírását a 2005. évben felülvizsgálták, kiegészítették az elvégzendő ellenőrzési feladattal, annak határidejével, gyakoriságával, az eltérés dokumentálásának módjával. Az informatikai feladatokkal a munkaköri leírásokat úgy egészítették ki, hogy a bevezetett

67

A Közgyűlés 189/2007. (VI. 14.). számú határozata a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi fejlesztésről.

60


számítógépes program használatát előírták, amelynek használatára a munkatársakat kiképezték, a program leírása részletesen rögzíti a teendőket, amit a 2005. év január hónapban minden munkatárs – dokumentáltan – megismert, a számítógépeiken a részletes feladatok kézikönyv formában rendelkezésre állnak; • a 2005. évtől a költségvetési rendeletben megszüntették az idegenforgalmi alap elnevezést, az idegenforgalommal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat nem mérlegszerűen kezelik; • a be nem hajtható követelésekről a belső szabályozásban foglaltaknak megfelelően közgyűlési, gazdasági bizottsági és polgármesteri hatáskörben döntöttek; • a Polgármesteri hivatal pénzkezelési szabályzatát 2005. április 1-től kiegészítették az Örmény Kisebbségi Önkormányzat bankszámlájának számával, a bankszámla felett rendelkezni jogosultak nevével, aláírásával; • a kötelezettségvállalási és az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával összefüggő beszámoltatási, számonkérési előírás a felhatalmazott köztisztviselők teljesítmény célkitűzési közé a 2005. évtől beépítésre került, de annak gyakorlati alkalmazása elmaradt; • a Polgármesteri hivatal informatikai rendszerének folyamatos és zavartalan működése feltételeinek biztosítása érdekében tett javaslat nem hasznosult, katasztrófa elhárítási tervet nem készítettek; • a céljellegű támogatások összesített, egységes analitikus nyilvántartásáról a 2005. és a 2006. években nem, a 2007. évtől gondoskodtak.

4.2.

A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések Az Önkormányzatnál az ÁSZ a 2004-2006. évek között négy országos összefoglaló jelentéssel lezárt vizsgálatot végzett. Az elkészített számvevői jelentésekről minden esetben készítettek közgyűlési előterjesztést, amelyhez intézkedési terv javaslatot is csatoltak. A vizsgálati jelentésekben megfogalmazott valamennyi javaslat végrehajtására kiterjedő intézkedési tervet adott ki a polgármester és a jegyző. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében a helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzésekor hat célszerűségi javaslat került megfogalmazásra. A javaslatok hasznosítására a polgármester és a jegyző aláírásával intézkedést adtak ki 2005. május 31-én. A hajléktalanokat ellátó intézményrendszer ellenőrzése című vizsgálatról készített jelentésben egy szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot fogalmaztak meg. A szabályszerűségi javaslatot részben valósították meg, az előírt létszám és szakképzettségi arány javult, de a jogszabályi követelmények61


nek még nem felelnek meg. Az ellátás személyi feltételeinek megteremtéséhez szükséges pénzeszközök megszerzéséről, valamint az ehhez szükséges saját erő biztosításáról az Önkormányzat gondoskodott. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében: • a helyi önkormányzatokat a 2005. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése került sor a 2006. évben. A vizsgálat három célszerűségi javaslatot fogalmazott meg. A javaslatok hasznosítására a polgármester és a jegyző aláírásával intézkedést adtak ki 2006. június 21-én, amely a javaslatok alapján a szakirodák számára előírta a tájékoztatási és ellenőrzési kötelezettséget. A kiadott intézkedésben a függetlenített belső ellenőrzés számára a polgármester és a jegyző előírta, hogy az intézményellenőrzések részeként végezze el a normatív elszámolások ellenőrzését is; • a kötött felhasználású támogatások 2005. évi felhasználásának ellenőrzéséről 2006. május 25-én kelt jelentésben hét szabályszerűségi és három célszerűségi javaslatot rögzítettek. A vizsgálati jelentésről készült előterjesztést, az intézkedési terv alapján kiadott utasításokat a Közgyűlés 2006. július 6-án tárgyalta meg. A hét szabályszerűségi javaslat végrehajtása érdekében a polgármester és a jegyző együttesen intézkedést adott ki a pályázatban rögzített határidőn belüli elszámolás végrehajtására; a könyvtári és közművelődési támogatások előirányzati összegének felosztására vonatkozó javaslat lebontásának határidőre történő elkészítésére; a közműfejlesztési támogatások felső korlátjának betartására; az intézményi adatszolgáltatások dokumentált ellenőrzésére; a pedagógiai szakszolgálat alapító okiratának kiegészítésére, illetve a módosítás 2006. szeptember 21-i közgyűlési előterjesztésére; a szociális továbbképzéssel kapcsolatos dokumentáció ellenőrzésére. A közcélú foglalkoztatás végrehajtására a polgármester 2006. szeptember 22-én utasítást adott ki. A célszerűségi javaslatok alapján az informatikai fejlesztés során biztosították az OrganP és a KIMÉRA programok integrált alkalmazását. A hivatásos zenekar támogatására a pályázati felhívásban előírt szerződés megkötésére 2006. június 20-án sor került.

A zárszámadáshoz kapcsolódó, valamint a további ÁSZ vizsgálatok esetében a jelentésekben megfogalmazott javaslatokat 95%-ban megvalósították. Az ÁSZ által a 2004-2006. években végzett ellenőrzések során tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok együttesen 78%-ban hasznosultak, 6%ban részben, 16%-ban nem teljesültek. Az átfogó és a zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzések javaslatai eredményeként javult a költségvetés készítés rendje, a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának szabályozottsága, a belső kontrollrendszer működése. A Polgármesteri hivatalnál azonban az állományba nem tartozók megbízási díjaival, a karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokkal, továbbá az ügyvitel- és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kifizetések során a belső kontrollok a gazdálkodás folyamatában nem működtek megbízhatóan. 62


Az Önkormányzatnál végzett ÁSZ ellenőrzési javaslatok hasznosulásának megoszlását a következő ábra szemlélteti:

SZABÁLYSZERŰSÉGI JAVASLATOK

CÉLSZERŰSÉGI JAVASLATOK

Részben teljesült 11%

Teljesült 76%

Nem teljesült 11%

Budapest, 2008. január

„

Teljesült 83%

Nem teljesült 17%

„

Dr. Kovács Árpád Melléklet:

7 db

8 lap

63

1. számú melléklet a V-1001-9/29/2007. számú jelentéshez Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok

Megnevezés A település állandó lakosainak száma (fő) 2007. január 1-jén* A Közgyűlés tagjainak a száma (fő) (2006. december 31-én) A Közgyűlés munkáját segítő állandó bizottságok száma (2006. december 31-én) A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma (fő) (2006. december 31-én) Az összes vagyon értéke a 2006. december 31-i könyvviteli mérleg szerint (millió Ft) Az adósságállomány (hosszú és rövid lejáratú kötelezettség) 2006. december 31-én (millió Ft)

126 322 36 7 355 136 869 6 342

Az egy lakosra jutó adósságállomány (Ft) (2006. december 31-én)

50 205

Az összes költségvetési bevétel (millió Ft) (2006. évben)

37 782

Ebből: saját bevétel (millió Ft), melyből

26 169

helyi adóbevétel (millió Ft)

8 126

Az egy lakosra jutó összes költségvetési bevétel (Ft) (2006. évben)

299 093

Az egy lakosra jutó saját bevétel (Ft) (2006. évben)

207 161

Az egy lakosra jutó helyi adóbevétel (Ft) (2006. évben)

64 328

Saját bevétel/Összes költségvetési bevétel (%) (2006. évben)

69

Helyi adó bevétel/Összes költségvetési bevétel (%) (2006. évben)

22

Az összes teljesített költségvetési kiadás (millió Ft)(2006. évben)

38 004

Ebből: felhalmozási célú kiadás (millió Ft) Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási kiadás részaránya (%) (2006. évben)

7 234 19

Az egy lakosra jutó költségvetési kiadás (Ft) (2006. évben)

300 850

Az egy lakosra jutó felhalmozási kiadás (Ft) (2006. évben)

57 266

A költségvetési intézmények száma (db) (2006. december 31-én) Ebből: részben önállóan gazdálkodó (db) A költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma (fő) (2006. december 31-én) * Megjegyzés: A megyék esetében a lakosságszám a megyei jogú város lakosságszáma nélkül értendő!

86 40 4 748

2. számú melléklet a V-1001-9/29/2007. számú jelentéshez Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az önkormányzati vagyon alakulása

Mérlegsor megnevezése Immateriális javak

2004.év (millió Ft)

2005. év (millió Ft)

2006. év (millió Ft)

Változás %-a 2005/2004.

2006/2005.

2006/2004.

222

369

345

166,0

93,6

155,4

Tárgyi eszközök

82 437

85 180

88 005

103,3

103,3

106,8

ebből: ingatlanok

76 917

75 694

75 544

98,4

99,8

98,2

4 104

8 006

10 981

195,1

137,2

267,5

Befektetett pénzügyi eszközök

5 872

5 623

6 627

95,8

117,9

112,9

Üzemeltetésre átadott eszközök

36 866

38 025

37 903

103,1

99,7

102,8

125 397

129 197

132 881

103,0

102,9

106,0

Forgóeszközök összesen

5 550

5 897

3 988

106,3

67,6

71,9

ebből: követelések

2 545

2 052

1 024

80,6

49,9

40,2

pénzeszközök

1 768

1 696

2 677

95,9

157,9

151,4

Eszközök összesen

130 947

135 094

136 869

103,2

101,3

104,5

Saját tőke összesen

126 028

127 713

127 665

101,3

100,0

101,3

Tartalék összesen

1 360

729

1 770

53,6

242,9

130,2

Kötelezettségek összesen

3 560

6 652

7 433

186,9

111,8

208,8

ebből: rövid lejáratú kötelezettségek

2 008

2 651

2 955

132,0

111,5

147,1

-

2 781

3 388

-

121,8

-

135 094

136 869

103,2

101,3

104,5

beruházások

Befektetett eszközök összesen

hosszú lejáratú kötelezettségek Források összesen:

130 947

Forrás: Magyar Államkincstár Fejlesztési Igazgatóság éves költségvetési beszámoló "01" számú űrlap adatai

3. számú melléklet a V- 1001-9/29/2007. számú számvevői jelentéshez Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az Önkormányzat 2004-2006. évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása

Adatok: millió Ft-ban Megnevezés Működési célú költségvetési kiadások összesen Felhalmozási célú költségvetési kiadások összesen

2004. év Eredeti Módosított előirányzat


Teljesítés

Teljesítés



Teljesítés

Félévi teljesítés

25 118

28 286

26 865

25 793

30 744

29 755

27 205

32 749

30 770

27 244

29 794

15 126

5 836

6 742

5 177

7 381

8 768

7 584

7 675

9 745

7 234

6 414

6 767

2 374

30 954

35 028

32 042

33 174

39 512

37 339

34 880

42 494

38 004

33 658

36 561

17 500

23 762

28 256

30 614

26 359

30 977

33 940

27 195

31 684

31 681

26 710

29 175

16 817

4 309

5 609

4 155

4 227

5 437

4 198

4 528

5 853

6 101

3 564

4 002

1 008

Költségvetési bevételek összesen

28 071

33 865

34 769

30 586

36 414

38 138

31 723

37 537

37 782

30 274

33 177

17 825

Költségvetési bevételek és kiadások egyenlege: hiány-, többlet+

-2 883

-1 163

2 727

-2 588

-3 098

799

-3 157

-4 957

-222

-3 384

-3 384

325

Finanszírozási célú pénzügyi kiadások

30

31

9

0

0

1 800

0

0

0

160

160

0

Finanszírozási célú pénzügyi bevételek

2 913

1 194

0

2 588

3 098

2 747

3 157

4 957

2 437

3 544

3 544

565

Finanszírozási célú pénzügyi műveletek egyenlege

2 883

1 163

-9

2 588

3 098

947

3 157

4 957

2 437

3 384

3 384

565

Költségvetési kiadások összesen Működési célú költségvetési bevételek összesen Felhalmozási célú költségvetési bevételek összesen

Forrás: - Magyar Államkincstár éves költségvetési beszámoló "80" számú űrlap adatai; - a 2007. évi adatok esetében az Önkormányzat 2007. évi költségvetése; - a költségvetési bevétel-kiadás működési-felhalmozási célra történt megosztásánál az analitikus nyilvántartás.

JELENTÉS. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

Recommend Documents