100 éves a LANDIS & GYR

ELEKTROTECHNIKA A M a g y a r Elektrotechnikai Egyesület lapja * A l a p í t o t t a Zipernowsky Károly

89. ÉVFOLYAM

100 éves a LANDIS & GYR 19

9

6.

MÁRCIUS

FF

[ LANDIS &GYR ]

alapítva 1896 J

FÉNYREKLÁM

CANDELA

Halogénizzós világítótestek ***

firculati tervezés - gyártás - szerelés

Plexifor/n

Fénycsöves rendszerek és lámpatestek

Fényerőszabályozó berendezések

1116 Budapest, XI., Csurgói út 28. Üzlet Tel.: 203-0202 Iroda Tel./fax: 203-0201

Waldmann

Irodai és üzemi munkahelyi világítótestek'

Villanyszerelési anyagok (kábelek, vezetékek, szerelvények, fényforrások...)

WIIA

ós lámpatestek

Kiváló minőségű mélysugárzók ***

kis- és nagytételű forgalmazása

Szaküzlet: 1132 Budapest, Visegrádi u. 5S/.i. relefon; 270-3075,149-5112 Telefon/fax: 2711-2807 Üzem és raktár: 1033 Budapest, Huszti út 58. Telefon/fax: 250-5118, 250-5119

Villamos hálózat tervezésére és kivitelezésére is vállalkozunk

Tervezés, forgalmazás, országos szerviz KONDENZÁTOR 1 — 2049 Dióid. Sa»hegyi köz I. Tel./F«: 06-23/381-818 Telefon: 0640/348-848 06-30/348-849 KOflDEÍZATORTECffiraWJKFT

2049 MóSd, Jókai u. 16. Tel./fax: 06-23/381-496 Telefon: O6-6O/334-486 KONDEMZATORTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA ZIPERNOWSKY KÁROLY . Organ of the Hungárián Electrotechnicai Association Organ des Ungarischen Elektrotechnischen Vereins

TARTALOM Dr. Koller László, Dr. Tevan György, Becker Péter, Márkus István: Indukciós főzés Dr. Madarász György: Nagyfeszültségű megszakítók fejlődési tendenciái Kerényi A. Ödön: A rendszerszemlélet jelentősége a villamosenergia-tarifák képzésében Böszörményi Béla, DebreCzeni Gábor: Fejlődési tendenciák és energiatakarékosság a világításban Dr. Jeszenszky Sándor: Centenáriumi röntgenkiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban Bertók Tibor: A fogyasztói igények befolyásolása — integrált forrástervezés Dr. Benkó Balázs: Néhány gondolat az integrált forrástervezés, fogyasztói befolyásolás témához Lazur Lajos: Kelet-európai kihívás Hírek Nekrológ

CONTENTS Dr, L. Koller, Dr. Gy. Tevan, P. Becker, I. Márkus: Induclion Cooking Dr. Gy. Madarász: Development Trends of H. V. Circuit-Breakers A. Ö. Kerényi: Significance of System-Aspect in Creating Electric Power Tariffs B. Böszörményi, G. Debreczeni: Development Trends and Power Saving in Lighting Dr. S. Jeszenszky: Centennary X-ray Exhibition Ín the Hungárián Electrotecnical Museum; Success with Hungrian Capital T. Bertók: Exerting Iníluence on Consumer's Demand — Integrated Souree Planing Dr. B. Benkó: Somé Conceptions to the Subject: Exerting Influence on Consumer's Demand — Integrated Souree Planing L. Lazur: East-European Challenge News Necrology

INHALT 99 106 110 120 128 135

139 142 149 151

Dr. L. Koller, Dr. Gy. Tevan, P. Becker, I. Márkus: Induktivkochen Dr. Gy. Madarász: Enlwicklungstendenzen von Hochspannung-Leistungsschalter A. Ö. Kerényi: Die Bedeutung der Systcmanschauung in der Erschaffung von Elektrizitatstarife B. Böszörményi, G. Debreczeni: Entwicklungstendenzen und Energiesparen in der Beleuchtungstechnik Dr. S. Jeszenszky: Röntgenausstellung in dem Ungarischen Elektrotechnischen Museum T. Bertók: Die Beeinflussung des Verbraucherbedarfes — Integrierte Qucllcnplanung Dr. B. Benkó: Einige Gedanken zu dem Thema: Die Beeinflussung des Verbraucherbedarfes — Integrierte Quellenplanung L. Lazur: Osteuropaische Herausfbrderung Nachrichten Nekrológ

Szerkesztőbizottság: Dr. Szcntinnai László elníik Italázs Péter, I>r. Benkó Imre, Bobula András, Hatvani György, Dr Horválh József, Horváth J. Ferenc, Dr. Horválli Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Kársai Károly, Kerényi A. Ödön, Kovács Ferenc, Dr. Króraer István, Dr. Lantos TilKir, Dr. Madarász Gjörey, Dr. Nagy István. Sípos Miklós, Dr. Tombor Antal, Dr. Tuschák Róherí Szerkesztőség és kiadó/Editorsliip-Scliriftleitung: 1055 Budapest V, Kossuth Lajos tér 6—K. Telefon: 153-1)117 és 153-1 ION Telefax: 153-4CHS9 Kiadja és terjeszti a Magyar Elektrotechnikai Egyesület — Feleifis kiadó: Lernyci Péter Főszerkesztő: Dr. Tersztyánszky Tibor — FeleKls srerkes/lő: Dr. Rái-zné Nagy Borbála — Olvasó szerkeszti!: Dr. Vetési Emil — Szerkefc/.töíégi litkíir: Prálh Mária R(ivjU/£rkc!s/tők: Byff Miklós (Villamos logyasztóberendezések) — Farkas András (Automatizálás és számítástechnika) — llauser Imre (Viliig Msteelinika) — Dienes Géza (Villamos energia) — Tólh Elemér (Villamos gépek) — Snmorjai Lajns (S/jibványosílás) Tcrvcz5szcrki:sztí!: Czech Krisztina -- Szedés, liirdclés: JUREX Bt. Előfizethető: J Magyar Elektrotci:hnikji Egyesületnél. Elfiliítlf si J£j egész évre: 2880 Ft + ÁFA, egy szám ára: 240 Fi + ÁFA. Egyes lapok korlátozott számban a kiadóban beszerezhetők. 1055 BuűapMt V, Kossuth Lajos lír 6—X. Telefon: 153-0117 és 153-1108 Telefax: 153-4()6'> Hirdetésfelvétel: a kiadóban — Nyomda: Zalai Nyomda Rt. — Index: 25 205 — HU ISSN 0367-07ÜX Kéziratokéi nem SaÜBk meg és nem küldünk viss/a. A szürkeszltwág lcnnumja az írások szellemiséget is tartalmát nem érintő rövidítések ingái. A hirdetések és PR cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

1996. 89. évfolyam 2. szám

99 106 110 120 128 135 139 142 149 151

99 106 110 120 128 135

139 142 149 151

/ Villomosnergia-gazdólkodósi. X / Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. \ \ 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 27, J V Tel./fax: 113-8404, Tel.; 114-4404 /

FÁZISJAVÍTÓ BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE • GYÁRTÁSA • TELEPÍTÉSE

ELAROL-Q82

Fázisjavító automatika mikroprocesszoros, OCM rendszerű (cos (p szabályozás helyett kondenzátor-gazdálkodáson alapuló meddőteljesítmény-minirnalizálás)

HITACHI HAJTÁSOK 380/220 V-os, változtatható frekvenciájú vektorhajtások. 0,2-500 kW-os motorokhoz, PID funkcióval. PLC-k: Nagymodularitású és sebességű, önellenőrző, programozható vezérlések. Kompakt kivitelben általános vezérlési célra a legjobb árfekvéssel.

KONDEFENZOR

Védelmi automatikák háromszög- vagy csíllagkapcsolt középfeszültségű kondenzátortelepekhez

( Fázisjavítás = energiatakarékosság + költségmegtakarítás j

Vezérképviselet: GANZ AUTOMATIKA KFT. 1087. Budapest, Kőbányai út 21 Tel.: 210-1150/1165

Lektrofém

V-os viHam«s ézi szerszám ok

GÍT1H ERŐSÁRAMÚ KÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁSA KARBANTARTÁSA MEGSZAKÍTOK OTKF 4001/120/1000 OTKFe 250/800 HPGE 11-13 12-16 7-9 7-9e

SZAKASZOLÓK, STHF 120/1250 SOHK 15-31,5

PTK

201/10/1000 202/10/1000 402/10/1000 2000 PTK 601/10/1000 602/10/1000 3500

• ÁRAMÉS FESZÜLTSÉGVÁLTÓK AOK 113 FFOK 113

1031 BUDAPEST, Rozgonyi Piroska u. 18/b. Telefon: 188-6065. Fax: 188-6554 KÉRJE RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓNKAT!

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések

Indukciós főzés Dr. Koller László, Dr. Tevan György, Becker Péter, Márkus István

1. Bevezetés „A háziasszony levest főz a konyhában. Felteszi a fazekat a villamos tűzhelyre, és egy gombbal beállítja a legnagyobb teljesítményt. A leves nagyon gyorsan felforr. Ekkor— figyelve a forrás hevességét — csökkenti a teljesítményt. Az étel azonnal az "éppen forr,, állapotba kerül, és így fő tovább. Ha az alkotórészek megfőttek, leveszi a fazekat a tűzhelyről, hogy leszűrje a levest. A tűzhelyet bekapcsolva hagyja, közben kisfia beszalad a konyhába, és rátenyerel a főzőlapra, majd "ez meleg,, kiáltással továbbfut. Erre ügyet sem vetve, a háziaszszony leszűri a levest, majd visszateszi a főzőlapra, és rakja bele a tésztát, meri a bekapcsolt főzőlapon az étel rögtön forrásba jön. Második fogásként rántotthúst készít. Egy serpenyőben a legnagyobb teljesítménnyel olajat hevít, amely igen gyorsan eléri a szükséges hőmérsékletet. Közben cseng a telefon a szobában. A serpenyőt a bekapcsolt tűzhelyen hagyja és elmegy telefonálni. Amikor visszatér, a serpenyő forró, de nem túlhevült olajában megsüti a húsokat." Ezt a valóságosnak tekinthető történetet mi találtuk ki, amely mind a gyakorló háziasszony, mind a villamos szakember számára is meghökkentően hangzik, hiszen a hagyományos villamos tűzhelyen: — nem melegszik fel gyorsan az étel, — nem. változik gyorsan az étel hőmérséklete a teljesítmény változtatásakor, — nem lehet veszélytelenül megérinteni a felhevült és bekapcsolt főzőlapot és — nem lehet magára hagyni a maximális teljesítményre beállított főzőlapon a felhevített olajat. Példabeli háziasszonyunk tehát nem a klasszikus (ellenállásfűtésű), hanem újfajta, indukciós elven működő lapon főzött (I. ábra). A korszerű félvezetőtechnológia és az elektronikus frekvenciaálalakítók (inverlerck) fejlődése tette lehetővé, hogy az indukciós hevítésnek eme különleges technológiai alkalmazásával kapcsolatban a 80-as évektől kezdve világszerte intenzív kutatások kezdődjenek el. E korszerű eljárásról — amelyet külföldön úgy is emlegetnek, hogy „hideglapos főzés", vagy „a jövő főzési technológiája" — és saját kutatási eredményeinkről számolunk be.

Dr. Koller László okl. villamosmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, egyetemi docens, BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék Dr. Tevan György okl. gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora, tudományos tanácsadó, BME Elektrotechnika Tanszék Becker Péter okl. villamosmérnök, tudományos munkatárs, BME Villamosmíívek Tanszék Márkus István okl. villamosmérnök, tudományos segédmunkatárs, BME Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék


/. ábra

2. Elvi alapok Aklasszikus villamos (öntött, vagy üvegkerámia) főzőlapok forrók, mert ezek közvetítésével jut a villamos ellenállásokban keltett hő az edénybe. Eközben — az egyes eljárásoktól függően — különböző mértékben érvényesülnek a hőátviteli módok (vezetés, sugárzás, konvekció). Indukciós főzéskor viszont közvetlenül az edényben keletkezik a hő, amelynek legnagyobb része az edényben lévő ételt melegíti, a főzőfelület csak az edénytől melegszik fel, de nem nagyon, tehát tulajdonképpen „hideg" marad (innen származik a „hideglapos főzés" elnevezés). Az edényben a hő a benne folyó örvényáramok hatására keletkezik. Az örvény áram okát egy induktor által keltett váltakozó mágneses tér indukálja. Az edény elnyeli az elektromágneses hullámokat. Mivel az elektromágneses hullámok döntően az edény alsó lapjába (fenekébe) hatolnak be, a továbbiakban ezt a hevített részt nevezzük betétnek. Az cnergiaátalakítás hatásossága a betét és induktor közti csatolás jóságától, az elektromágneses tér változási sebességétől, tehát az induktorban folyó áram frekvenciájától (f), valamint — a lehető legkisebb veszteségű induktort feltételezve — a betét geometriai méreteitől, elektromos és mágneses fajlagos vezetőképességétől (y és \i) függ. E tényezők — a hőtechnikai paraméterekkel együtt — a melegítés során változnak, és egymással összefüggésben fejtik ki hatásukat. Nyilvánvalóan csak vízszintes, sík főző felületen lehet kényelmesen főzni. Ebből már automatikusan adódik az edény és az induktor lehetséges elrendezése (2. ábra). A hőálló és a hirtelen hőmérsékletváltozást is elviselő (ha pl. hideg víz kerül

99

Villamos fogyasztóberendezések a meleg lapra) üvegkerámia, és egy hőszigetelő lap alatt helyezkedik el az archimédeszi spirális alakú síkinduktor. Ez az induktor egyrétegű (kivéve a hálózati frekvenciás kezdeti, ám hamar abbamaradt próbálkozásokat, ahol többrétegű és igen nagyméretű induklorokkal, vastagfalú acéledényekbcn, rossz hatásfokkal hozták létre a főzéshez szükséges teljesítményt).

Az egyszerűség és szcmléletesség kedvéért induljunk ki a tökéletes csatolást jelentő ideális esetből, amely közelítőleg az induktor-betét rendszer egy elegendően kicsiny darabjában áll elő. Vágjunk ki tehát gondolatban az elrendezés tengelye és pereme között

egy Ar,(vi+h + vi), Ar-Ji

Hőszigetelés Fluxusvezet-S

InduKfortekercs

Mekkorára válasszuk a hevítés frekvenciáját? Kedvező encrgiaátvitel — egyrétegű induktor alkalmazásával — akkor valósítható meg, ha a frekvencia legalább 10 kHz. A mechanikai rezgésekből eredő hanghatások miatt azonban a frekvenciát nagyobbra kell választani 20...25 kHz-nél, tehát a hallhatóság határfrekvenciájánál. Tekintettel a háziállatokra is, 25 kHz a legkisebb frekvencia. Ennél sokkal nagyobb frekvenciát nem célszerű választani, mert a frekvenciaátalakító hatásfoka csökken. A továbbiakban ismertetett elemzés alapján látni fogjuk, hogy milyen kedvező hatások érhetők el pl. 25 kHz-es frekvencia választásával. Mivel a 2. ábrán látható rendszer teljesen nyitott (a betét és az induktornem fogják egymást körül), a csatolást a kedvezőbb energiaátvitel — és a kisugárzások csökkentése — erdekében az induktor alatt elhelyezett ferromágneses anyagból készített fluxusvezetővel kellett megnövelni. Az elrendezésből adódik, hogy a betétben az örvényáramok körkörösen folynak. Nyilvánvaló cél az energiaátvitel hatásfokának növelése, amely egyrészt az induktor-betét rendszer villamos hatásfokának (rí) és teljesítménytényezőjének (costp) növelését jelenti (a costp növelésével ugyanis növekszik az inverlerek hatásfoka is [11...13]). Ezzel kapcsolódunk a második feladathoz, a minél jobb hatásfokú inverter kiválasztásához, amelyről a 2. pontban írunk. Az induktor-betét rendszer minősítéséhez szükséges paraméterek: es cos(p= *\ /

-, ahol E= -^~ , es F=

lovábbá R\ az induktor, R2 a betét váltakozó áramú hatásos ellenállása (a betét esetében az induktor kapcsaira redukált érték), valamint X az induktor-betét rendszer kapcsain mérhető reaktancia. Látható, hogy az r\ értéke az E, a cos (p pedig az F viszonyszámmal együtt no. A továbbiakban ezeket vizsgáljuk, továbbá azt is, hogy mekkora a betétben keletkező hoteljesítmény {Pl). A vizsgálatokhoz felhasználjuk a hullámelnyelés mértékét jellemző behatolási melységet is, amelynek értéke (a betétben a helytől független (i.r relatív permeabilitással számolva): , 503,29 0=

100

3. ábra

méretű kicsiny hasábot a 3. ábrán látható módon. A Ar hosszúságú szakaszon a AN menetszámú induktorban folyó / áram Al N gerjesztést hoz létre. A tökéletes csatolás miatt szintén Al N értékű, de ellentétes irányú a betétben folyó örvenyáram. Az induktor és a betét közötti szigetelő anyaggal kitöltött térrészben (a „légrésben") HQ = Al TV/Ar nagyságú, és a menetekre merőleges irányú homogén mágneses tér jön létre. A gerjesztési törvény értelmében a betét felett és az induktor alatt nincs mágneses tér (a 3. ábrán felesleges lett volna a fluxusvezetőt feltüntetni, amely ugyancsak a mágneses tér zérus értékét bizonyítja az induktor alatt, még véges méretviszonyok esetén is). A valóság leegyszerűsítéséből kapott, igen egyszerű modellünk alapján számított eredmények sem lesznek kellően pontosak, ezért azokat főképp csak összehasonlításra használjuk. A jó hatásfokú induktor-betét rendszer alapkövetelménye a lehető legkisebb veszteségű (hatásos ellenállású) induktor kialakítása. Az egyrétegű induktor — tömör vezetőkeresztmetszet esetén — akkor lenne a legkisebb ellenállású, ha vi=8i-7i /2 vastagságú lenne [2], sőt ez eredményezné a legjobb teljesítménytényezőt és csatolást. Ez nem valósítható meg, mert az áram vezetésben mértékadó „aktív" keresztmetszet (5i vi) olyan kicsiny, hogy a nagy áramsűrűség miatt keletkező hőt nem lehetne léghűtésscl elvezetni (vízhűtés nyilvánvalóan nem jöhet szóba a gyakorlati nehézségek miatt). Az áramvezetésre szolgáló keresztmetszel növelésérc, és a hatásos ellenállás csökkentésérc az egyedüli lehetőség az egymástól elszigetelt d\ átmérőjű elemi szálakból Összesodrotl (Litze) induktorvezető alkalmazása. Az egyes elemi szálakban az áramsűrűség eloszlása egyenletesnek vehető, meri 8| » d\. Ilymódon romlik a csatolás az előbb említett optimális esethez képest, mert a gerjesztő áramot vivő szálak „távolabb" kerülnek a betéttől. Ezt a hatást az is fokozza, hogy az elemi áramvezetők csak hézagosán (a g kitöltési tényezővel jellemezhetőcn) töltik ki a vi Ar keresztmetszetet. Ilyen induktort kell tehát vizsgálnunk a továbbiakban. Ennek (ill. a 3. ábrán látható kicsiny darabjának) váltakozó áramú hatásos ellenállása: R\ =

(AN)2n

és belső reaktanciája:

„ (A/vf

3 amely esetünkben az induktor teljes reaktanciáját adja, mert a vizsgált térrészen kívül nincs mágneses tér ((ú = 27if). Az induktor-betét rendszer reaktanciája tehát:

—1.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések ahol X2 a betét belső reaktanciájának az induktor kapcsaira redukált értéke, továbbá 2

Xo =(AN) (x>\Xonh

a legrés reaktanciájának redukált értéke. A tömör betét hatásos ellenállása és belső reaktanciája Ö2 és V2 viszonyától, továbbá attól is függ, hogy ferromágneses-e a betét. Az ellenállásnak — miként a tömör imluktorvezetőnél is láttuk — V2 = S2 • rc /2 értéknél minimuma van, amely most éppen a legkedvezőtlenebb eset lenne a hatásfok szempontjából. Ha az előbbi értéktől bármely irányban eltérünk, akkor az edény ellenállása, és a hatásfok növelhctőnek látszik. Két szélső helyzetet vizsgálunk a továbbiakban: 82 « V2 esetén a teljes hullámelnyelés, ellenkező esetben (82 » V2) az egyenletes árameloszlás követelményének teljesítéséhez közelítünk. A hullámelnyelés eme két típusát betűvel is jelöljük: a teljes elnyelés jele „T", az egyenletes árameloszlásé „£". A betét hatásos ellenállása teljes elnyelés „7" esetén: v2. Y2Ö2

ahol KR = 1, ha a betét nem ferromágneses. Egyik oldalán erős mágneses térben lévő ferromágneses lemezekre alkalmazva az [I] szerinti közelítést, a [9] alapján KR = 1,4 értékkel számolhatunk. Ebben az esetben |i.r a betét felületi Ho térerősségéhez tartozó érték, és 82 csak fiktív értékként kezelhető. Ehhez hasonlóan, a betét belső reaktanciája:

ahol Kx - 0,83, ha a betét ferromágneses, ellenkező esetben KX=

1.

Egyenletes árameloszlás („£") esetén: (A/V)2TU

X 2E -

.

, es

(A/V) CÜU.|)7EV2llr

3

Alkalmazzuk az egyszerűsített modellünkre felírt összefüggéseket! Induljunk ki a következő a gyakorlati adatokból: / = 25 kHz, h = 5 mm, vi = 3 mm, y \ = 5.107 S/m, a Litze-huzalból (g =0,5) készült induktorban 4 A/mm áramsűrűség engedhető meg, amely D = 180 mm átmérőjű induktor esetén 540 A gerjesztést jelent. A betétek anyaga háromféle: ferromágneses acél (fir= 200), alumínium, és nem ferromágneses Cr-Ni-Fe ötvözet. A betétek vezetőképességét és vastagságát az /. táblázatban a számítási eredményekkel együtt közöljük. Ennek alapján megállapítható, hogy a teljes hullamelnyeles követelménye az általánosan elterjed 1-2 mm falvastagságú zománcozott acéledények esetében jól kielégíthető, és azok igen jó hatásfokkal hevíthetök. Alumíniumedény esetén a 4 mm-es minimális falvastagság még éppen megvalósítható volna, de a rossz hatásfok és igen kicsiny teljesítménytényező miau ez a változat használhatatlan, nem is szólva a betétben keletkező csekély (58 W) hőteljesítményről. Nem sokkal jobb a helyzet, ha az igen kis vezetőképességű Cr-Ni-Fe ötvözetben valósítanánk meg a teljes hullámelnyclést. A hatásfok ugyan elfogadható lenne, de a teljesítménytényező a hőleljcsítmcny túlságosan kicsi, ráadásul a legalább 19 mm-es (!) falvastagság is irreálisan nagy.


/.

táblázat

Beiét

72. S/m

62. mm

lip

V2. mm

r\,%

COS (p

/>2.kW

Acél

4- lO"

0,119

T

>0,714

99,5

0,686

2,694

E

0,02

99,9

0,993

11,451

T

>4.0

82,5

0,061

0,058

E

0,02

99,3

0,862

1,832

T

>19,0

95,9

0.214

0,288

E

0,53

99,3

0,841

1,728

Alumínium

25 • l(f

Cr-NiFe

10

6

0.637

3,180

A hullámelnyelés másik típusának megvalósítása kedvezőbb eredményre vezethet (!). Az egyenletes sűrűséggel („£") folyó áram hatására pl. az igen vékony (0,02 mm) falvastagságú acéledény hevítésekor a hatásfok, a teljesítménytényező és a teljesítmény értéke kiugróan nagy. A 0,02 mm vastagságú alumíniumedény, vagy a 0,53 mm-es Cr-Ni-Fe edény választásával is meglepően jó (a 7"-típusú hullámelnyelés esetén használt acéledénnyel kb. azonos) minőségű hevítés valósítható meg. A felírt összefüggéseinkből látható, hogy az „£" típusú hullámelnyeléskor a hevítés paraméterei tovább javíthatók, ha a betét vezetőképességéi és/vagy a falvastagságát minden határon túl csökkentjük. A 0,02 mm, vagy annál kisebb fenékvastagságú edény természetesen csak különleges (pl. „szendvicsfenekű") lehet. Ne feledkezzünk el azonban arról sem, hogy az 1. táblázatban szereplő paraméterek csakis az ideális csatolás esetében érvényesek. A valóságban a rosszabb csatolás miatt egyrészt kisebbek lesznek r\, costp és Pi értékei, másrészt pedig csak egy határig növelhető T) és costp értéke. A paraméterek csökkenésének oka közvetlenül belátható, ha figyelembe vesszük, hogy a véges kiterjedésű induktor és betét fluxusvonalai az elrendezésen kívül záródnak és a betétben kisebb áram folyik, mint az induktor gerjesztése. A hatásfok növelésének korlátai vizsgálatához helyettesítsük az induktort és a betétet két elhanyagolható vastagságú, D átmérőjű tárcsával, amelyben az áram sűrűsége állandó a sugár függvényében [2].

1

J

1-—1 i

1

1 1

1 1

•

1

+ -h -r T 1

1

1

1

'

D

4. ábra

További közelítésként e véges modellünkben tekintsük el a fluxusvezető hatásától is. A tárcsáknak csak külső reaktanciái vannak, mert éppen a belső reaktanciák értékének megfelelően növeltük meg a közöttük lévő légrést /z-ról h* értékre (4. ábra),

101

Villamos fogyasztóberendezések hogy az eredő reaktancia ne változzon. Esetünkben, egyenletes árameloszlás mellett: h* = vi/3 + V2/3 + h.E modell légmagos transzformátorként kezelhető, a betét ellenállása nem az induktor menetszámának négyzetével, hanem a P =7*2

* 2

(R 2)-+(X 2)

transzformációs tényezővel számítható át az induktor kapcsaira, hol M a két tárcsa közötti kölcsönös induktivitás, R*2 a betét ellenállása [az ideális modellben kiszámítottál megegyezik, tehát R*2 = #'2 /(A/V) ), és X*2 a betét külső rcaktanciája, amely | 3 | alapján: 2= 13,94

8TU

ahol Dk a tárcsák közepes átmérője a 4. ábra szerint. Ebben az elrendezésben tehát az induktor kapcsain a betét

ohmos ellenállást képvisel. Ennek, és ezzel együtt a hatásfoknak pedig abban az esetben van maximális értéke, ha R*2 = X*2, miként a p -re felírt összefüggés alapján látható. Példabeli induktoninknál maradva (D = 180 mm), Dk = 90 mm, és X*2 = = 9,85 míi érték adódik. Ennél az értéknél kisebbek az ideális modellünk példájául kiválasztott 0,02 mm-es alumínium és a 0,53 mm-es Cr-Ni-Fe betét ohmos ellenállásai (6,28 és 5,92 mfí), ezért vastagságunk csökkentésével még növelhető a hatásfok; a 0,013, ill. 0,32 mm fenékvastagságú edények bővülnének a legjobb hatásfokkal — ezen pontosabb számítás alapján. Ha még pontosabb számítással a ferromágneses fluxusvezetőt is figyelembe vesszük, X*2 értekének növekedése miatt az optimális vastagság még kisebbre adódik. Hasonló vizsgálatokat végezhetnénk teljes hullámelnyelés esetén is, de ekkor adott frekvenciánál a betét vezetőképességének optimális értékét számíthatnánk ki. A [14]-ben közölt eredmények alapján pl. ferromágneses betétre (jj,r - 1000) 72 = 2,35-10 S/m ideális értéket kapunk. Ha teljes hullámelnyelésnél ragaszkodnánk az alumíniumedényhez, akkor az egyszerű számítási modellünk alkalmazásával a hevítés optimális frekvenciája irreálisan nagy (62 MHz) lenne, ám nem sokkal kedvezőbb (2,5 MHz) értéket kapnánk a Cr-Ni-Fe anyagú edény esetében. Az egyszerű szemlélet alapján is belátható, de pontosabb számításaink és méréseink, továbbá más szerzők eredményei [ I4| is igazolják, hogy az edény fenekén az áram- és teljesítménysűrűség eloszlása sugárirányban meglehetősen egyenlőtlen; középen nulla, és növekszik kb. a sugár közepéig, majd ismét csökken az edény széle felé haladva. Ebből következően a hőmérsckleteloszlás is egyenlőtlen, amit rossz hővezetőképcsségű edény nem tud kellően kiegyenlíteni. Összefoglalva vizsgálatainak eredményét, megállapítható, hogy legalább 25 kHz frekvenciával az — általánosan elterjedt —ferromágneses acélból készült edények jó hatásfokkal és teljesitmenyczovel hevíthettük. Ennél jobb paraméterek csak az igen vékony fenékvastagságú, elvben bármely anyagból készült, speciális edényekkel érhetők cl.

102

3. Tápforrások Láttuk, hogy az indukciós főzést legalább 25 kHz frekvenciával lehet csak megvalósítani a gyakorlatban, ezért minden indukciós főzőkészülék szíve az inverter. Az 5. ábrán látható, hogy maga a tápforrás két részből áll. Az inverlerek bemenetére a hálózat egyenirányítón keresztül csatlakozik. Az inverterek középfrekvenciás kimenetére az induktor van bekötve. A főzéshez rezgőkörös invertereket alkalmaznak, főáramkörük félvezetőket tartalmaz. Induktor Egyenirányító

Inverter

Betét

5. ábra

A tirisztoros inverterek közül az igen jó villamos hatásfokú hídkapcsolásúak csak elvi megoldásként jöhettek szóba [5], mert határfrekvenciájuk jóval kisebb 25 kHz-nél [10 és 131. Abból kiindulva, hogy nemcsak szinuszos árammal lehet hevíteni, fejlesztették ki az impulzusüzemű tirisztoros invertereket. Ezekkel az egyszerű főáramköri felépítésű inverterekkel táplált induktorokban folyó ismétlődő áramimpulzusok hatására melegszik a betét. Lengési határfrekvenciájuk az /s = 50 kHz-et és eléri, de az is előnyeik közé tartozik, hogy a teljesítmény szabályozása magával az inverterrel megoldható, tehát nem szükséges pl. tirisztoros egyenirányító. Ilyenek az ún. félhíd kapcsolású, nem „átlapolt" üzemben használt inverterek [5], vagy egy igen egyszerű, külön vezérlést sem igénylő, szabadalmaztatott impulzusüzemű inverter [4, 7,9, I0|. Számos gyakorlati alkalmazása közölt a főzési technológia is szerepel [10]. Az impulzusüzemű tirisztoros inverterek közül — a létesítés és üzemeltetés szempontjából lénye^ ges főáramköri paraméterek összehasonítása alapján — egy újfajta, „Pulsar"-nak elnevezett és szabadalmaztatott inverter a legjobb [8, II...131. Főáramköri kapcsolása és kimeneti áramának időfüggvénye a 6. ábrán látható. Az inverter hatásfoka a főzésnél előforduló (az indukciós hevítés gyakorlatában nagynak minősülő) teljesítménytényező (cos(p = 0,45) ese6. ábra tén olyan jó, hogy nemcsak más impulzusüzemű

1

invertereknél, hanem még a hídkapcsolásúnál is nagyobb. A [13] nyomán a 7. ábrán diagramokat mutatunk be a híd- és félhídkapcsolású inverterekkel való összehasonlításra. A 6. ábrán szereplő időfüggvényt a főzés gyakorlatában betartható időarányokkal rajzoltuk fel. Ebből látható, hogy a Pulsar lengési frekvenciáját/s = 1/T *• 50 kHz értékűnek kell választani ELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések ahhoz, hogy működése számunkra „hangtalan" legyen. Ebből a szempontból ugyanis az/i = 1/71 =//2 impulzuskövetési frekvencia a mértékadó. Ez a Ti/T - 2 arány tehát nem növelhető, ha a teljesítményt szabályozni (csökkenteni) szeretnénk. E helyett a teljesítményszabályozás másik módját, az ún. impulzuscsomag-szabályozást kell alkalmazni, amikor gyakorlatilag az. invertert kapcsolgatjuk ki és be [13].

melegszik, felforr és kb. 3 min múlva kezd el hűlni. Akikapcsolástól számítva 8,3 min elteltével éri el ismét a 90 °C hőmérsékletet.

<• 1 0 0 ti

100

I 60

Indukciós főzőlap

•o JZ

Hagyományos főzőlap

-"g 40

P:660 W

.1 20

V: 0.5 t

4

6 5.5

10,2

12

14

16

18

20 t, min

?. ábra

cos tp

7. ábra

A tranzisztoros invertereket felhíd kapcsolásban használják főzési célra, párhuzamos [5], és soros [14] rezgőkörrel egyaránt. Ujabban tranzisztorokat (1GBT) használnak. Saját kutatásaink is arra irányulnak, hogy a 6. ábra szerinti, és igen kedvező lőáramköri paraméterekkel rendelkező kapcsolásban a tirisztorok helyett IGBT-t alkalmazzunk.

4. Működés, előnyök, hátrányok Miként a bevezetésben láttuk, a főzési technológia időben elhúzódó folyamat, és általában a „felfőzés" és „továbbfőzés" szakaszokra osztható. A felhasználót főképp a főzés kényelme érdekli, amely elsősorban annak dinamikus tulajdonságaival függ össze. Igen lényeges tehát, hogy milyen gyorsan melegszik fel az étel, és annak hőmérséklete milyen gyorsan változtatható. Ebből a szempontból tanulságos lehet, ha a felfőzési periódusban mérjük az étel (víz) hőmérsékletének időbeli alakulását. A 8. ábrán látható időfüggvényeket az 1. ábra fényképén szereplő indukciós főzőkészülék, és egy hagyományos öntött villamos főzőlap működésekor vettük fel. A melegített víz mennyisége, kezdeti hőmérséklete és a hálózatból felvett állandó értékű teljesítmény mindkét esetben azonos volt (0,5 1, 20 °C és 660 W). Amikor a víz a 90 °C hőmérsékletet elérte, kikapcsoltuk a készülékeket. Megfigyelhető, hogy az indukciós főzéssel a víz hőmérséklete igen gyorsan növekszik és már 5,5 min alatt eléri a kívánt hőmérsékletet, míg a hagyományos felfőzési eljárás 10,2 min-ot vesz igénybe a lassú hŐmérséklctnövckedés miatt. Az indukciós főzés sokkal dinamikusabb tulajdonsága nemcsak a felfőzési szakaszban igazolható, hanem kikapcsolás után is. Ilyenkor ugyanis az indukciós lapon lévő edényben gyakorlatilag azonnal (mindössze 10 s-ig tartó 2 °C melegedés után) hűlni kezd a víz. Az öntött főzőlapon azonban hosszú ideig még tovább


A főzés hatásfoka is lényeges szempont, amely eredményeink alapján kiszámítható. Ez a hatásfok a melegítés végén az edényben lévő víz hőlartalmának megváltozásához (növekedéséhez) felhasznált és felveti villamos energia aránya. 660 W teljesítménnyel 0,5 l víz felfőzésekor az indukciós főzés hatásfoka 67,2%-ra, a hagyományos — ennél lényegcsen kisebbre — 36,2%-ra adódott. A különbö/.ő főzési rendszerek további energetikai elemezéséhez és dinamikus tulajdonságaik magyarázatához ismernünk kell az egyes hőteljesítmények időbeli alakulását is (Seehausdiagramok) [9]. A főzés hatásfokának növelésérc törekedve kellett minél jobb hatásfokú készüléket {induktor-betét rendszer és tápforrás) létrehozni. A főzőkészülék hatásfoka annak teljesítményével növekszik. A [6]-ban közölt adatok felhasználásával vizsgáljuk meg például egy nagyobb teljesítményű {kb. 1800 W-os) indukciós főzőlappal nagyobb mennyiségű (2 l) víz felfőzesekor az energiák arányait és a főzés hatásfokát. A készülék hatásfoka mintegy 90%, tehát az edény fenekében a bemeneti teljesítmény ugyanilyen arányban alakul át hővé. Állandó bemeneti teljesítmény esetén ez kb. 10% energiaveszteséget jelent. A vizsgált felfőzési szakasz végén az edényben magában kb. 5%-kal több hőenergia tárolódik, de a főzőfelületben (üvegkerámia) is mintegy 2%-kal több, mert azt a nála melegebb edény melegíti. A környezetbe elvezetett hő a felmelegedett főzőfclület által kb. 6%, az edény állal 2%. A felfőzési szakaszban a víz energiája a bevezetett energia 75%-ával növekedett, tehát ennyi a főzés hatásfoka. A hagyományos villamos főzőlapokat tekintve természetesen más arányok alakulnak ki, de öntőt! főzőlapok esetében csak 58%, üvegkerámia főzőhelyen 60% felfőzeskor a hatásfok. A hasznosítatlanul tárolt hőenergiák miatt (amelyek indukciós főzéskor sokkal kisebbek) a hatásfok a melegítendő víz mennyiségével csökken. Az indukciós főzés hatásfoka kevésbé érzékeny a vízmennyiség megváltozására, ezért annak kisebb értekeinél hatásfokban nagyobbak az eltérések a hagyományos főzéshez képest, tehát kis mennyiségek felmelegítésekor viszonylag több energia takarítható meg. Méréseink alapján tapasztaltuk, hogy a lovábbfőzési szakaszban is nagyobb a hagyományosnál az indukciós főzés hatásfoka, mégpedig hasonló arányban, mint felfőzéskor.

103

Villamos fogyasztóberendezések Az indukciós főzés további előnye abból adódik, hogy a főzőlap csak az edénytől melegszik fel, tehát annál mindenkeppen kisebb hőmérsékletű lesz, így gyakorlatilag nem áll fenn a főzőlap megérintésekor az égésveszély. Az I. ábrán ezt demonstráljuk az edény alá telt papírpénzzel, amely főzés után is ép marad. Előnyös tulajdonság, hogy hőmérsékletkorlátozás is megvalósítható, impulzusüzemű inverterek esetében hőmérséklctmérés nélkül. Ezáltal pl. az edény hőmérséklete nem haladja meg zsiradék hevítésekor az egészségre ártalmas hőmérsékletet (pl. 200 °C) Szólnunk kell még az indukciós főzés hátrányairól is. Elsősorban a készülékek magas ára akadályozhatja széles körű elterjedését. Ez az ár viszonylag kisebb mértekben terheli a felhasználót, ha az üvegkerámia főzőfelületcn kombinálva alkalmazzuk a hagyományos és az indukciós lapokat (pl. három hagyományos és egy indukeiós lap). További hátrány, hogy a hagyományos edények közül csak aferromágneses tulajdonságú acéledények használhatók. Láttuk, hogy más vezető anyagból különleges fenékkialakítással sokféle változatban készíthetők speciális edények, akár üvegből is. A készülékek elektromágneses kisugárzása és hálózati zavarai is hátrányosak lehetnek. Ezek megfelelő konstrukcióval és védelmi berendezésekkel az előírt szint alatt tarthatók.

bementére önintegráló-típusú mágneses feszültségmérő áramjeladó csatlakozik. A félvezetőket természetes áramlása levegő hűli, a bordázott hűtőtönkök az alumíniumból készült földelt burkolaton belül, attól elszigetelve helyezkednek cl. A főbb szerkezeti elemek a 9. ábra szerinti fényképen is jól láthatók a készülék szétszerelt állapotában.

5. Az indukciós főzőkészülék

A főzőkészülék a homloklap baloldalán süllyesztetten beépített gomb elforgatásával helyezhető üzembe, és ugyancsak ezzel szabályozható folyamatosan és széles határtik között a teljesítmény. Ennek módja: impulzuscsomag-szabályozás. A bekapcsolt állapotot a gombba beépített világító dióda jelzi. A vezérlőelektronikával hőmérséklet-érzékelés nélkül elérhető, hogy az edény 200 °C-nál nem lehet melegebb. A készülék csak a főzőlap közepére helyezett, legalább 170 mm átmérőjű edénnyel működik. Főzési kísérleteinket az 1. ábrán látható 180 mm átmérőjű, ferromágneses acélból készült zománcozod lábassal végeztük. Ha az edényt pl. levesszük (elegendő csupán I...2 min-rel megemelni), a vezérlés a teljesítményt igen kis értékre (mintegy századrészére) leszabályozza, és így a kisugárzott elektromágneses tér nem teremt veszélyhelyzetet, pl. a „fedetlen" lap közelében lévő fémtárgyak (karkötő, gyűrű slb.) veszélyes mértékű felmelegítésével. A levett edény visszahelyezésekor a főzés az előzőleg beállított telj es ítmény fokozat ban folytatódik.

Indukciós főzőkészülékek kifejlesztésével már több, mint tíz éve foglalkozunk. Ehhez szorosan kapcsolódó és párhuzamosan folyó kutatásaink az impulzusüzemű tirisztoros inverterek előnyös főáramköri kapcsolásainak létrehozására, valamint egyszerű, ám minél többet „tudó" vezérlőelektronika, továbbá ehhez az áramjclel szolgáltató áramjeladók kifejlesztésére irányullak. Az impulzusüzemű tirisztoros inverterek számára is kihívást jelentett a főzési technológia, mert a szükséges 50 kHz-es lengési frekvencia épp a megvalósíthatóság határát jelentette. Legfeljebb ezt a frekvenciát lehetett ugyanis elérni a leggyorsabb (legkisebb szabaddá válási idejű) tirisztorokkal. Az első sikeres indukciós főzési kísérleteinket a már említett egyszerű lirisztoros invertcrrcl J4, 7, 9, 10] végeztük cl. Ám rövidesen kiderült, hogy főzési célra csak az újabb fejlesztésű impulzusüzemű inverter [8, 11... 13] versenyképes igazán, ezért a Pulsart építettük be minden főzőkészülékbe. Ezek a prototípusok Habány Mihály alkotó közreműködésével készültek. Gyártottunk üvegkerámia lapos villamos tűzhelybe szerelt indukciós főzőlapot is, de a következőkben az 1. ábrán látható — 1990ben a Hannoveri Vásáron is sikerrel bemutatott — hordozható főzőkészüléket (rezsót) szeretnénk részletesebben ismertetni, annál is inkább, mert a működése során mért eredményeket a 4. pontban már megismertük. Az 1. ábrán látható indukciós főzőkészülék 220-230 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültségű hálózatra csatlakoztatható. Névleges teljesítménye 660 W. Mérete: 330 X 330 X 80 mm, tömege: 7 kg. Az induktorban folyó áram lengési frekvenciájának (terheléskor és ürcsjáráskor mérhető) átlagértéke 50 kHz. A főzőlap alatt beépített egyrétegű induktor Litze-huzalból, a fluxusvezető ferritből készült. A lap és az induktor között szilikongumi-réteg adja a hőszigetelést. A vezérlőelektronika 104

9. ábra

A [6]-ban közölt adatok szerint 1800 W teljesítményű indukciós főzőkészülékkel 0,5 1, 20 °C-os vizet 90 °C-ra 2,2 min alatt melegítettek fel. Saját fejlesztésű készülékünkkel —amint láttuk — 5,5 min volt a felfőzés ideje, amely pedig jelentősen (9%-kal) nagyobb főzési hatásfokot jelent, a lényegesen kisebb, mindössze 660 W teljesítményű készülékünk ellenére. Ez elsősorban a tápforrásként alkalmazott Pulsar kedvező paramétereivel, másrészt készülékünk esetlegesen jobb konstrukciójával magyarázható.

6. Következtetések Az indukciós főzési technológia kényelme és energiatakarékossága elsősorban annak rendkívül kedvező dinamikus tulajdonságaiból adódik. Egyéb előnyeit is figyelembe véve valóban nevezhetjük a ,jövő főzésének". Az indukciós főzőkészüELEKTROTECHNIKA

Villamos fogyasztóberendezések lékek általános elterjedését az elektromágneses környezetvédelmi előírások csak késleltethetik, de nem akadályozhatják meg. A készülékek sorozatgyártásával áruk is jelentősen mérséklődhet. Ezzel az új technológiával a hagyományos villamos főzéshez képest háztartásonként és évente kh. 100 kWh energia lenne megtakarítható. Magyarországon pl. fel millió háztartást figyelembe véve ez 50 millió kWh energia, és kb. 20 MW crŐművi teljesítmény megtakarítását jelentené.

[9] [10J [11]

[12] [13] [14]

Irodalom [1]

[2] [3] [4]

[5] [6] [7] [8]

Nejman, L ti.: Poverhiiosztniij effekt v ferromagnetnuh tyelah. Goszudarszt ven nője Energeticseszkoje Izdatyelsztvo. Leningrád-Moszkva. 1949. BejiSmbó, D.: Indukciós hevítés. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1965. Kalantamv, P L„ Cejllin, L. A.: Raszcset induktivnosztyej. Goszudarsztvennoje Energeticseszkoje Izdatyelsztvo. Leningrád—Moszkva. 1955. Koller, L. (35%), Tevan, Gy (50%), Tevan, Gy.-ml(\5%)\ Impulzusüzemű tápforrás indukciós hevítés céljára. Magyar szabadalom: 186 043. sz. 1982.03.18. Wiesner, G: Kochen auf katter Platté — moderné Thyristortechnik spart Energie. Technik heute 3-1983. Auf Grund des Fachreferates von Flei.schmann, H.: Warme Küche auf kalter Phite. „elektro-handel" 29. Jahrg. 1984. Nr. 2. Koller, L, Tevan, Gy: Egyszerű tirisztoros inverter indukciós hevítésre. Villamosság. 33 (1985) 12. Becker, P (15%), Koller, L (52%), Tevan, Gy. (28%), Márkus, 1. (5%): Fojtótekercs nélküli impulzusüzemű tápforrás indukciós melegítés céljára. Magyar szabadalom: 196 683. sz. 1986. 10. 24.

Koller, L: Ellenállás- és indukciós hevítés. Tankönyvkiadó. Budapest. 1987. Ktrtler, /,., Tevan, Gy: Impulzusüzemű inverterrel táplált középfrekvenciás indukciós hevílő berendezések. Elektrotechnika. 81 (1988) 12. Koller, L: New impulse operaiing médium frequency thyristor conlrolled inverter for inductiun hcating. The 10. International Symposium on Electromachining. 1992. Magdeburg. Koller, L, Tevwi, Gy: Újfajta impulzusüzemű, közép frekvenciás (irisztoros átalakító indukciós hevítésre !. Elektrotechnika. 86 (1993) 2. Koller, I-., Tevőn, Gy: Újfajta impulzusüzemű, középfrekvenciás tirisztoros átalakító indukciós hevítésre II. Elektrotechnika. 86 (1993) 3. Vogelmann, H.: Betrieb eines Resonanzstromrichters mit Serienschwíngkreis für eine induktive Heizung. Archiv für Elektrotechnik. 76 (1993).

8000 Székesfehérvár, Uzsoki u. 7. Telefon/fax: 22-307791, 327789; Mobil: 20-350-863, 30-460-174 strukturált számítógép-hálózatok optikai kábelhálózatok telefonhálózatok speciális, nagy távolságú adatátviteli rendszerek erősáramú, szünetmentes lápellátás szünetmentes tápegységek kapcsolási túlfeszültség, villám- és másodlagos impulzusa elleni védelem

23

épüőetviÚŰamoggági

ff

1í3h Budapest, tettee u. 23.

Electraplan

^*i^* B

padló alntti és mellvéd szerelési rendszer

Mellvédcsatornák • Energiaoszlopok Padlócsatlakozók

ü^ ^M

KEPVISEl£T

RAJNOHA MÉRNÖKIRODA &T Teljesítményelektronikai elemek

Padlócsatornák {zárt és nyitfiaró kivitelben)

Huzalok • Villanymotorok Hegesztésfechnika

Áram-védőkapcsolók • Kismegszakítók Kapcsolható biztosítók Mágneskapcsolók • Elosztótáblák

Tel./fax: 129-8393, 270-3775

Tel./fax: 140-1364

Tel./íax: 140-1363

PowerStar Rendszerfejlesztési és Fővállalkozási Kft.

PowerStar

1039 Budapest, Nagyváradu. 11-17. Tel./fax: 188-71-62 Tel.: (06-60)325-241

TMS (TELECOM MODUL SYSTEM) RENDSZERCSALÁD

SZÜNETMENTES ENERGIAELLÁTÁS - Egyenáramú fogyasztók (24, 48, 60, 110, 220 V) 200 W-tól 40 kW egységteljesitményig - Váltakozó áramú fogyasztók (230 V, 50 Hz) 1, 2, 3, 4 kW teljesítményre. Modul felépítés ADVANCE áramirányító - egységek felhasználásával (AC/DC. DCrtDC. DC/AC) JELLEMZŐI: • USZ. EN, VDE szabványoknak megfelel • szinuszos jellegű áramfelvétel • nagy megbízhatóság (min. 250.000 óra WTFB) • mikroszámítógépes felületi rendszer • beépíthető akkumulátortelep • távfelületí renszerbe bekapcsolható (RS 232)

J

Vállaljuk egyedi rendszerek fejlesztését, gyártását, helyszíni beüzemelését. 1996. 89. évfolyam 3. szám

105

Villamos készülékek

Nagyfeszültségű megszakítók fejlődési tendenciái Dr. Madarász György

Bevezetés A korszerű 72 kV feletti névleges feszültségű megszakítók ma már szinte kivétel nélkül SF(>-gázos ívoltószerkezettel készülnek, amelyben az ív a hatásos hűtés érdekében ún. Laval-fúvókában, tengelyirányú gázáramban ég (1. ábra). A szükséges áramlási sebességet a megfelelő nyomásesés, a villamos szilárdságot pedig a megfelelő gázsűrűség és hőmérséklet határozza meg.

mást külső mechanikai munka hozza létre, a megszakítási teljesítmények növelése iránti igény fokozott követelményt támasztott hajtással szemben: nevezetesen egyre erősebb, és egyre nagyobb energiájú hajtásokra volt szükség. A 3. ábrán látható tendencia szerint a nagyobb energiájú hajtások gazdaságosan a hidraulikus elv alkalmazásával valósíthatók meg, ezért ezek szeles körű elterjedése is erre az időszakra esik. Mozgóérintkező Kompresszor

Nagynyomású tartály

\\v tlektród

AUodugattyú

a] gázáram Radiális .<;•/. ..... gázáram

/. ábra. A nagy feszültségű megszakítókban alkalmazott „Laval" fúvóka

Az SFó-gázos megszakítók fejlődése Az SFö-gázos megszakítók 1. generációja az 50-es évek végen jelent meg. Ezek konstrukciója lényegében véve abban különbözik a légnyomásos megszakítóktól, hogy működéskor a drága SFe-gáz nem a szabadba, hanem egy ún. kisnyomású tartályba áramlik, ahonnan a megszakítás után egy kompresszor juttatja vissza a nagynyomású tartályba (2a. ábra.). Ennek az ún. kétnyomásos oltókamrának egyik fő hátránya, hogy az ívoltáshoz szükséges nagy, 12...16 bar tartálynyomáson az 5F6-gáz már 0...+10 °C között folyékonnyá válik. Ezt a hátrányt küszöböli ki az SFó-gázos megszakítók 2. generációja, az ún. egynyomásos oltókamra, amelyben a szükséges nagy túlnyomást egy, a főérintkezovei kényszerkapesolatban lévő sűrítődugattyú hozza létre a megszakítás időtartamára (2b. ábra). A 70-es évek vegére az egynyomásos (puffer) típusú megszakítók széles körben elterjedtek. Mivel ezekben a szükséges túlnyo-

Dr. Madarász. György PhD, oki. villamosmérnök, a Ganz Ansaldo Villamossági Rt. műszaki-tudományos szaktanácsadója, a MEE Villamos Gép- és Készülék Szakosztály alelnöke, a Nagyfeszültségű készülékek munkabizottság vezetője

106

b)

2. ábra. SíVgázosnagyfes/üllscgú megszakítók elvi működése a) kétnyomásos fi- generációs); hl egynyomásos (2. generációs) oltókamra

Rugó eratórb lés

Hidraulikus

Pneumatikus

•energia • J. ábra. Megs/akitolujiások költségeink változása a tarolandó energia függvényében 15]

A megszakítók további fejlődését a műszaki és a gazdaságossági szempontok együttesen motiválták: a növekvő igények kielégítése jobb műszaki paraméterek elérése, valamint a gyártási és üzemeltetési költségek csökkentése által. A 80-as évek végére a megszakítók oly mértékű változáson mentek keresztül, amelyet már indokolt újabb generációváltásként értelmezni. Ezeket az ún. 3. generációs megszakítókat első közelítésben az Önoltás elvének felhasználásával szokás definiálni, amely azt jelenti, hogy ív saját energiáját is felhasználjuk az ív megszakítására. A valóságban a kérdés összetettebb, ezért

ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülékek a következőkben részletesebben is áttekintjük a nagyfeszültségű SFd-gázos megszakítók fejlődésének legújabb eredményeit, amelyek a következők szerint csoportosíthatók: — Az oltókamra megszakítási egységteljesílményének növekedése. — Az oltókamra átmérőjének csökkentése. — A hajtási energiaszükséglet csökkentése. -— A hajtás paramétereinek illesztése az oltókamra erőigényéhez. — Az oltókamra megszakítási egységteljesítményének növekedése. A hálózatok teljesítményének növekedésével a zárlati áramok is növekszenek, ennek megfelelően a megszakítók megszakítóképességét is növelni kell. Az energiatöbblet gazdaságos szállítása a hálózatok feszültségszintjének a növelését tette szükségessé. A feszültségszint növekedése miatt kezdetben több oitókamrát, ill. megszakítót kellett sorba kapcsolni. Az ezzel járó jelentős beruházási költségek csökkentésére tett fejlesztések az oltókamra egység-feszültségének a növelését eredményezték. Az 4. ábrán e két tendencia figyelhető meg az 1965—90 közötti években. Az ábrán a legnagyobb megszakítási áram 63 kA, de technikailag ma már 80 kA megszakítása sem jelent problémát [2]. Japán adatok [3] szerint hasonlóan gyors növekedést mutat az SFa-os tokozott berendezések oltókamráinak megszakítási egyscglcljcsítménye is (J. ábra). A 2. generációs megszakítóknál mind a megszakítási árammal (dugattyú-keresztmetszet), mind a névleges feszültséggel 420

80

i 50 I w

300 Ámm-megszakitóképesség

240 5-

Oltókomra névleges feszültsége

S.31,5

20

16 1965

160 80

f 25

I

I

5 oi a.

-01

26 24 22

-o JC

o

V)

cn
e -OJ

550 kV 1S 63 kA 0 / /

-

550kV1S50kA A / (S sorbakaptsoit egysegkomra) / / f - 300kV1S63kA] / kV 1S 50 kA " 550kV2S63kAl " 800kV3S63kAf " 1100W4S63kA [300 kV IS 50 kA / _ 300 kV 2S 63 kA 6--< 550 kV 2S 50 kA [1100 kV 4S 50 kA . 550 kV '.S 63 k A j / •

20 18

-

•

16

"Z.

K

12

y

8

/ l 5 5 0 kV

6

2S 50 kA 4S 50 kA

>^168 kVIS 31,5 kA 4 1 _ cM20 kV IS 25 kA 7 L

0 7 2 KV IS 25KA , , , l , . , , 1 , , \ , l E, 1975 1980 19 8

1 , o 970

1990 Fv"

5. ábra. Egységkamrára vonatkoztatott megszakítási teljesítmény növekedési tendenciája (1 GVA/év) SFfi-gázos megszakítók esetén [3]

gok miatt alapvetó'en _ az oltókamrák átmé- I rője szabja meg. Mi- z vei rendszerint ugyan- £ az az oltókamra kerül s E

IV

>S

•

40 1970

1975

1980

19S5 É Ev-

1990

4. ábra. A nagyfeszültségű Sh'^-gátox megszakíiókmegszakítóképességének és egységkamra feszültségének a növekedése az elmúlt évtizedekben 11 ]

(érintkezőtávolság és sebesség) növekszik a hajtási energiaigény. Ezért kezdetben az oltókamrák fejlesztésénél a megszakítási teljesítmény növelése volt a fő cél, változatlan hajtási energiaigény mellett. Az alapvető összefüggéseket a 6. ábrán látható termikus újragyulladási határológörbck illusztrálják. A görbék alatti területhez sikeres megszakítás tartozik. Megfigyelhető, hogy nagy áramoknál az ív hatására bekövetkező nyomásnövekedés lehetővé teszi a sikeres megszakítást a VSF (:visszaszökő feszültség) nagyobb kezdeti meredeksége mellett is.

Az ottókamra átmérőjének csökkentése A háromfázisú, közös tokozású SFe-os kapcsolóberendezések alkalmazása a középfeszültségről az egyre nagyobb feszültségszintek felé tolódik el. Már létezik 300 kV-os, 50 kA-es háromfázisú, közös tokozású megszakító is [4]. A megszakítóegység háromfázisú tokozásának külső méreteit a szigetelési távolsá1996. 89. évfolyam 3. szám

beépítésre mind a sza- | badtéri, mind a toko- * zott berendezésbe, 5 ezért a gazdaságosabb berendezést eredményező, kis átmérőjű, hosszabb oltókamrák kezdenek elterjedni.

A hajtási energiaszükséglet csökkentése

generátor)

Egynyomásos (2 generátor)

Nélnyomásos (1 generáló

MegsíuiiitQsi órám meredeksége, Igldi/dH

6. ábra. A lennikus ívújragyulladás jellegzetes határológörbéi különböző oltókamra-típusok esetén

A megszakítók árában a hajtás költsége jelentős részt képvisel. A 3. ábrából világosan kitűnik, hogy ha az energiaigény csökkenthető, akkor érdemes áttérni az egyszerűbb, olcsóbb rugóerő-tárolós hajtásra, ill. egy már meglévő hajtás alkalmazható nagyobb teljesítményű oltókamrához, vagy mindhárom pólus közös hajtásaként. Ahol a megszakítók vezérelt kapcsolása lényeges, pl. transzformátoroknál, a felhasználók előnyben részesítik a rugóerő-tárolós hajtást a kapcsolási idők kisebb szórása miatt. A gazdaságosságot szolgálja a pneumatikus hajtás egyik különleges változata (Merün-Gerin), amelyben a hajtási energiát az oltókamrában jelenlevő nagynyomású SFf,gáz szolgáltatja.

107

Villamos készülékek A hajtás paramétereinek illesztése az oltókamra igényéhez Erintfcezöút , Nyitott _ áliapot

Aram nélkül Legnagyobb árammal

— —. —

v^— ^

v^

•

Az ívrásegítés megvalósítása nagyfeszültségű megszakítóknál

Erintkezös/ei Alias

Zárt állapot

y min.

Idökésés Nyitási dö

Idö max ividő

mox. megszakítási idŐ MÜKödtetÖerö-igény

•» Gyorsítási eröcsúcs \

Gazsürités erÖ igénye

\

Egynyomásos-/

^^™*^^^

IvrisMjItéses

Ido 7. ábra. Egynyomásos és ívrásegítéses (3. generációs) megszakító úl-időés erőigény-idő jelleggörbéje

Q)

t, ms

t, ms

fi. ábra. Megszakílóhaj (ások különböző típusainak jellegzetes erő-idő jelleggörbéi [5]

108

böző hajtások tipikus erő-idő görbéi láthatók a 8. ábrán. Megállapítható, hogy az egynyomásos oltókamrákhoz a pneumatikus és a hidraulikus hajtás, az önoltó, ívrásegítéses oltókamrákhoz pedig a rugóerő-tárolós hajtás jelleggörbéje illeszkedik jobban [5].

A 7. ábrán egy 2. generációs egynyomásos oltókamra erőigény görbéje látható az érintkezőnyitás idejének függvényében. A kis érintkezőtávolságoknái jelentkező, a megfelelő gyorsulás eléréséhez szükséges erőcsúcs a kapacitív áramok visszagyújtás-mentes megszakításához szükséges. Az út végén jelentkező második crőigénycsúcs a nagy áramok megszakításkor az ív hőhatása következtében megnövekedett gáznyomás legyőzésére szolgál. Ezzel szemben, ha az ív által keltett ellennyomást sikerül semlegesíteni, akkor a második erőigénycsúcs hiányozni fog. A külön-

Az ívenergiának a megszakítás elősegítésére történő felhasználására többféle megoldás kínálkozik. Ezek közül csak néhány az, amely nagyfeszültségen is alkalmazható. A következőkben ezekből mulatunk be néhány tipikus példát. A 9. ábrán az ívrásegítéses önfúvást megvalósító ún. termikus oltókamra alapelve látható. Az érintkezők szétválása után az ív fclmcle«íti az oltókamrában lévő gázt. Mivel a

ít ábra. A termikus oltókamra működési elve

fúvókat kezdetben a mozgó érintkező, majd az ívoszlop zárja el, a termikus kamra nyomása jelentős mértében megnő. Amint az ív árama, és ennek megfelelően a keresztmetszete csökken, a fúvóka nyílása felszabadul. A nyomáscsés hatására a fúvókában létrejövő intenzív áramlás hűti az ívet, és az áram-nullaátmenet után megakadályozza annak újragyulladását. Megfelelő méretezés esetén a gázhőmérséklcl nem túl nagy, és a nyomásesés sem csökken túlságosan az áram-nullaátmenetig, ahol az ív megszűnik. A működési elvből következik, hogy a termikus kamra csak nagy áramoknál hatásos, és nem igényel külső energiát. A zárlati meg szakitoké pcsség 10...20 %-a alatt viszont gondoskodni kell az ív megfelelő oltásáról. Nagyfeszültségű megszakítóknál e célra egy kisebb térfogatot szokás alkalmazni. A legegyszerűbb megoldás kialakítására nézve alig tér el a hagyományos egynyomású puffer ollókamrától (lOaábrá). A különbség a méretekben van: a fúvóka és a sűrítő henger közötti csatorna átömlő keresztmetszete nagyobb, hogy nagy áramoknál az ív hatására felmelegedett gáz visza) szafelé is akadály nélkül b) áramolhasson, megnö10. ábra. A dugattyús és az ívrásegíléses velve az oltókamrában a gázsűrítési elvek kombinációja nyomást. Ugyanakkor a a) ívrásegítés alkalmazása teljesítménynövelésre (2 és 1/2 generációs sűrítési viszony, vagyis megszakító); b) a termikus és a dugattyús ezáltal a működtető erő kamra különválasztása az erőigény csökkenthető. csökkentése céljából (3. generációs) [2, 5,6] ELEKTROTECHNIKA

Villamos készülékek A 10b ábrán látható megoldásnál már külön van választva a termikus és dugattyús sün tokámra. A két kamra közötti szelep csak adott megszakítás] áram alatt nyit ki, amikor a nyomás a termikus kamrában kisebb, mint a dugattyúsban. A mérések azt mutatták, hogy az eredeti, csak dugattyús oltókamrával azonos megszakítóképcsség érhető el, ha mind a termikus, mind a dugattyús ollókamra térfogata kb. a harmada az eredetinek [6J. E megoldást több neves cég (pl. ABB, AEG) is alkalmazza, a dugattyús kamrát egy további szeleppel kiegészítve. E második szelep adott túlnyomás esetén kinyit, s ezzel korlátozza a dugattyús kamra nyomását, s így az erőigényt is. A ÍJ. ábrán látható konstrukció elvileg hasonló az előzőhöz. A lényeges különbség az, hogy a sűrítőkamra beÖmlő keresztmetszete az íveléskor létrejövő gázvisszatápláláskor lényegesen nagyobb, ugyanis a segédfúvókán kiáramló forró gázt itt egy külön nyíláson vezetjük vissza a nyomáskamrába. A dugattyú előrehaladtával, később e nyílás a sűrítőkamra felé bezárul, így a gáz kiáramlása, nyomása //. ábra. Egy 3. generációs űn. hibrid lassabban fog csökkenni. oltókamra működési elve [3,7] Ugyanakkor ugyanez a nyílás a külső tér felé nyit, elősegítve az ívoltást. E konstrukció célja eredetileg nem a hajtóerő csökkentése, hanem a megszakílóképesség növelése volt [7]. Az ívtérbfíl a nyomáskamrába áramló forró gáz, keveredve a hideggel, azt max. 1000.. .2000 K-re felmelegíti. Az ívújragyulladás megelőzése szempontjából azonban gáz nagy hőmérséklete hátrányos lehet. Ezt küszöböli ki az 12. ábrán látható megoldás, amelynél nem keveredik a meleg és a hideg gáz. Az ív által felmelegített gáz itt egy segédkamrában fejt ki olyan erőt, amely elősegíti a gáz összenyomását a sűrítőhengerben (GEC) [8]. Kialakításra nézve hasonló felépítésű az ún. szívó típusú oltókamra is, amelynél kis ívidők esetén is jelentős nyomáskülönbség keletézik. Ez elősegíti az egyciklusú ívoltás megvalósítását [9J. Az ívrásegítéssel működő oltókamráknál, a nagy áramok megszakításakor, a nyitási út végén jelentkező erőigény-növekedés hiányzik, ezért erőigényük jobban illeszkedik a rugóerőtárolós hajtás erő-jelleggörbéjéhez, így a hájtási energiaigényük az egy. - ,

. nyomású kamrák igényé-

L !t 12. ábra. Az ív termikus halasai kihasználó differenciadugattyús oltókainra [8], DL a szívó típusú ottókamra |9] működési elve


, . 50...60%-ara csokkentheto. n e k az

Korszerű fúvókakonstrukciók A sikeres ívoltás alapvetően függ a fúvóka kialakításától. A névleges feszültség növekedésével felmerült a gondolat, hogy két, sorbakapcsolt oltókamrát úgy lehetne egyesíteni, hogy a két fúvókát szembe fordítjuk. Ezáltal az újragyújtó feszültség a kívánt mértékben megnövekedett, de .sajnos a kiömlő keresztmetszet is. így a megfelelő ívoltáshoz a sűrítőkamra térfogatát is meg kellett növelni. Ezt a problémát az ún. aszimmetrikus fúvókarendszer oldja meg, mivel a kisebb keresztmetszetű fúvókat az ív hamar elzárja, s így csökkenti a kiáramló gáz mennyiségét [10]. Az érintkezőket is fúvókának kiképezve az ívtalppont által kibocsátott ionizált íemgőzök kedvezőtlen hatása kiküszöbölhető, az ívújragyújtás még kisebb érintkezőlávnlságnál is elkerülhető (13. ábra) [11].

Ivhúzó érintkező és segédfúvóka

Föérintkezö

Villamos ív

Ivhúzó érintkező és segédfúvóka

13. ábra. Többszörös aszimmetrikus fúvókarendszer j. 10, 11]

Irodalomjegyzék 11] Nakanishi, K. (szerk.): Switching Phenomena in High-Voltagc Circuit Breakcrs. M. Dekker, Inc. New York, 1991 [2] Mauthe, C: Hochspannungs-Leistiingsschaltertcchnik, Bulletin SEV/VSE 79/1988)19 [3] Suzuki et al.: Development of 550 kV 1-breakGCB (Parti) lEEETr. on PD. Vol. 8, No. 3, 1993 [4] Suzuki el a!: Investigation of interruption performance of newly developed 300 kV 3-phase-in-one-tank-type GCB. IEEE Tr. on PD, Vol. 4, No. I., 1989 [5] Elliker et al: Recent evolution of SF(, circuit breakers and impact on driving mechanism technology. CIGRE Rep. 13-303, 1990 [6] Murita, T. et ed: Performance of new type of SFc, circuit-breakers, Contcrence on Gas Discharges & Their Application, Swansca, 1992 [7] Yanabu, S. et al: Developmenl of növel hybrid puffcr iiiterruptíng. chamber for SF(, gas circuil breaker utilizing selfpressure-rise pbenomena hy arc lEEETr. on PD Vol. 4. No. 1. 1984 [8J Dufauniet, D: Evolution of the SFú thermal blasi intenuption in high voitage up tó 245 kV. GEC ALSTHOM Tcchnical Review, No. 6. 1991 [91 Natsui K. et al: Interrupting characleristic of puffer and suction type SFh gas interrupter especially in thermal breakdown region. IEEE Tr on PAS Vol. i03No.4,A P rill984 [ 10] Strömungsvorgangc in der Schaltkammer von SF<, Blaskolbenschalter. 34. Intern. Wiss. Koil. TH Ilmenau, 1989 [ 111 Ragaller, K. et al: Calculation methods for arc quenching system of gas circuit-breakers. CIGRE Rep. 13.03.1984

109

Villamos energia

A rendszerszemlélet jelentősége a villamosenergia-tarifák képzésében Kerényi A. Ödön

A fejlett társadalmakban a villamos energiát villamosenergia-rendszerekből szolgáltatják. A villamosenergia-értékesítési folyamatban tudomásul kell venni, hogy a villamos energia olyan „különleges áru", amelyet a termelése pillanatában felhasználásnak, és a fogyasztó mindenkori teljesítményigénye szerint kell kielégíteni. A villamosenergia-rendszer (VER) létezését és fizikai tulajdonságait a tarifák képzésénél is tudomásul kell venni. A villamosenergia-szolgáltatás technikai és közgazdasági alapösszefüggéseivel az [11 tanulmányban foglalkoztam 1992bcn. Ebből csupán tézisszcrűcn emelem ki a befejező következtetések lényegét: — A VER működését fizikai törvények befolyásolják. Amiket a gazdasági szabályozásban is figyelembe kell venni. — A VER az erőművek, az átviteli hálózat, az elosztóhálózatok és a fogyasztók szerves egysége. — A lulajdonos(ok) közös érdeke, hogy a VER a legnagyobb biztonság mellett, a legkisebb eredő önköltséggel működjön, és ezen alapuljon a tisztességes ár. — A VER gazdasági szervezetére a világban — eltérő, mégis —jól működő megoldásokat találunk. (Pl.: EdF, RWE, ENEL vertikálisan egységes; Belgium, Dánia vertikálisan is bontott önálló társaságok stb.) — Az egy gazdasági egységként működő VER belső utasításokkal irányítja üzemegységeit. — Az önálló vállalatokra bontott VER-ben társasági szerződésekkel kell a minimális önköltségű működést biztosítani. Előnyös, ha ezeket hatósági rendelkezések jogilag is megerősítik. — A VER világszerte zömében a közcélú villamos művekből áll, a saját célra termelők részaránya valamennyi országban alacsony (ENSZ statisztikák szerint 2... 18 % között), és termelésükből csak néhány %-ot adnak ál közcélra. A ié/.isek után fontosnak tartom, hogy a VER súlyát és fontosságát is bemutassam hazánk villamosenergia-ellátásban. A kooperáló üzemi erőművek folyamatos szinkron üzemben táplálnak be a közcélú hálózatba, ha feleslegük van, de vételeznek, ha saját kapacitásuk nem elegendő. A tartalékot tehát a VER közcélú erőművek biztosítják számukra. Fontosnak tartom ismételten felhívni a figyelmet a VER létének jelentőségére, mivel sok gazdasági szakértő nem érzékeli azt a különbséget, amely egy egyedi erőműből ellátott körzet, és egy egész országra kiterjedő VER lehetőségei között fennáll. Az együttműködés előnyeit jellemzően lehet érzékeltelni a Kelenföldi Hőerőműnél az 1920-as években alkalmazott Kerényi A. Ödön, okl. gépészmérnök. Állami díjas, aranydiplomás, az MVM Ki. nyugalmazott vezérigazgató-helyettese, a MEE tb. alelnöke

110

bővítés alapelvével: egy 30 MW-os gépet irányoztak elo a várható fogyasztási csúcsterhelés fedezésére, egy gépegységet annak meghibásodása esetén szükséges forgó tartalékra, egyet pedig az előző gépek karbantartása alatti hideg tartalékként. E leírásból kitűnik, hogy az egyedül működő, és három 30 MW-os gépegységből álló erőműnek a beépített teljesítményből (BT) 66% tartalékkapacitásra van szüksége. Ezzel szemben négy azonos nagyságú erőmű szinkronkapcsolásával, azaz villamosenergia-rendszert képezve a 12 azonos nagyságú gépegységből kettő elengedő a tartalék feladatokra. A VER összes BT-éből tehát mindössze 16,7% tartalék is elegendő. Ez. azt eredményezi, hogy a VER 2,5-szer nagyobb terhelést is képes kielégíteni, többlet erőműkapacilás építése nélkül, a kooperációs lávvezelék-hálózat kiépítése révén. Ennek költsége viszont az erőművi beruházásnak mindössze 10...20%-át teszi ki a földrajzi viszonyoktól függően, Az eltérő erőműtípusok, a BT és a rendelkezésre álló teljesítmények (RT) közötti hiányok miatt, a gyakorlatban egy átlagos VER legnagyobb terhelése a BT-nek kb. maximum 75...80%-a lehet. A nyugati országok VER-eiben enné! bővebb tartalékot is indokoltnak tartanak a biztonság érdekében. A VER-ck egymással is szinkron kapcsolhatók, az egyesülésből származó előny függ a részrendszerek nagyságától és primer energiahordozó szerkezetétől (pl. eltérő hő- vízerőmű arány; kis és nagy rendszer összekapcsolása, tartós export- vagy importlchclőség, vagy csupán üzemzavari kisegítés). A szinkron üzemű összekapcsolást a szigorú fizikai feltételek teljesítése mellett, a kölcsönös gazdasági előnyökkel kell alátámasztani. Gyakori megoldás az eltérő frekvenciaszabályozási viszonyok esetén a szinkron üzem helyett egyenáramú Összekötések létesítése is, főleg rendszcrcgyesülések között [USA, Japán, UCPTE-NORDEL, -CDU stb.). A nyugat-európai VER Egyesülésnek, az UCPTE-nek 1995. végére tervezett összesített teljesítménymérlegében a 385 GW BT-ből bőséges tartalék teljesítményt (kb. 37%) irányoztak elő az 1995. évi 243 MW együttes csúcsterhelés kielégítésére. Ez üzemzavarok esetén is biztosítja az ellátást, ugyanakkor új, tartós, hosszútávú exportot nem vállalnak újabb erőmű építése nélkül. Amagyar VER csúcsterhelésének 1955—! 994 közötti alakulását a legnagyobb fogyasztói igény napján mutatja be a VER terhelési diagramján az 1. ábra. Az 1990—1994. évek között látható visszaesés lehetővé tette a gararltált szovjet importtcljesítmény jelentős csökkentését, és ugyanakkor a hazai erőművek fokozott igénybevételét. Sajnos ezáltal a gazdaságtalanabb, főleg szénerőművek termelésnövelése is szükségessé vált. Most térek vissza a VER-en belüli értékesítési folyamat gazdasági elemzésérc. Ennek előzménye volt, hogy az elmúlt ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

7000 P, MW 6000

61218 1955

6 ÍZ 18 1960

61218 6 1218 61218 6 1218 61218 61218 61218 61218 196S 1970 • 1975 1990 1991 1992 1993 1994

Import szaldó

Hazai erőmüvek terhelése

/- ábra. A magyar VER csúcsterhelésének alakulása 1955—1994 között

években részletes összehasonlítást végeztem a sok tulajdonosból álló belga VER, és az 1991-ig még egy gazdasági egységet képviselő, MVMT irányította VER között. Ez a tanulmány megjelent szaklapjainkban is [2]. A tanulság — különösen a privatizáció utáni helyzettől aggódok számára is — az, hogy a több száz vállalkozásból álló belga villamosenergia-ágazat több évtized alatt kialakította és közösen vállalta a VER egységes irányítását, annak erdekében, hogy a minimális önköltség mellett valamennyi vállalatcsoport nyereséggel működjék. Hasonló viszonyokat találunk más, kisebb tőkés európai országban is, pl. Dániában, ahol hét körzeti erőműtársaság lát el 107 áramszolgáltató vállalatot a VER-en belül, szövetségük közös egyezsége alapján. A belga rendszerben villamoscncrgia-tarifát minden évre néhány főbb paramétertől függő metametikai képlettel automatikusan szabják meg. A legfőbb tényezők egyike a tüzelőanyagköltség. Amikor a belga atomerőművi termelést —ami addig az összigény lelet fedezte — kb. 2/3-ra növelték, átlagosan közel 5%-kal csökkent a villamosenergia-értékesítési átlagár valamennyi fogyasztási kategóriában, tehát mind a termelő ágazatok, mind a háztartási fogyasztók számára előnyös volt. A tarifaszámítás alapja viszont a VER-ben együttműködő önálló társaságok összevont, ún. „konszolidált" mérlege volt, amely egy gazdasági egységnek megfelelő villamosenergia-ágazat mérlegének felel meg. A [2]-ben ezért foglalkoztam azzal, hogy — a volt MVMT-vállalatok 1992-től önálló léte mellett is — kidolgozzák az összevont mérleget. Ebből egyrészt kiszűrik a halmozódásokat, másrészt amely — az 1992 előtti állapothoz hasonlóan — teljes folyamatában önköltségi alapon készülő mérleg a végső fogyasztók értékesítési átlagárához viszonyítja az üzletági eredményt. E mérlegtípus 1994. évre vonatkozó, ún. „konszolidált" fajlagos költségelemeit számszerűen mutatja be a villamoseneriga-értékesítési folyamat során a 2. ábra. A konszolidált mérleg készítését a Számviteli Törvény, ill. annak kiegészítése is előírta a közös technológiai láncban működő társaságok számára, de némileg szűkített formában, mint a bemutatott összevont mérleg. Ezért tettem idézőjelbe a quasi „konszolidált" fogalmat. Az elvi sémán követhető a számítási metodika. Az alaphálózatra összevontan vesszük figyelembe a villamosenergia-ágazat közcélú erőműveinek termelését. Ezek 93,3%-át adták az értékesítendő összes villamoscncrgia1996. 89. évfolyam 3. szám

Ev

mennyiségnek. Az import szaldó hányada 6,3%-ot képviselt. A saját célra termelő üzemi erőművek mindössze 0,4%-ot tápláltak be a közcélú értékesítésbe. Az eredő fajlagos költség csak 2,78 Ft/kWh, ami 61,5%-át jelenti a teljes önköltségnek. A többit a hálózatok összes vesztesége — amiben saját fogyasztásuk is benne van —, és a hálózati vállalatok működési költsége teszi ki. Meglepő tény, hogy az átlagos értékesítési egységár mellett még marad némi „üzletági eredmény" (0,17 Ft/kWh), de ezt veszteségre váltja (0,23 Ft/kWh) a különböző pénzügyi ráfordításokból a villamoscnergia-üzletágra, az árbevétel arányában számított összes közcélú villamos energia társasági veszteség. A fogyasztói átlagárak hatósági jóváhagyásánál e tényt is figyelembe kell venni, nem csupán az üzletági önköltségként könyvelhető tételeket.

Az /. táblázat hat év hazai villamosenergia-értékesítés —„konszolidált" mérleg szerinti —fajlagos költségelem-változását mutatja be üzletági szinten, az 1994. évre megadott séma szerint. Az 1992. évtől vált a villamosenergia-szolgáltatás veszteségessé, mivel a szükséges tarifadíj-emelések elmaradtak. A társaságcsoport pénzügyi veszteségeiből a villamosenergia-üzletágra eső hányadot az árbevételek arányában mutatja be a 8. sor, amely nem tartalmazza sem a hőszolgáltatás, sem a hálózatszerelés általános költségeit. A hálózati veszteségben (3. sor) benne van a hálózati vállalatok saját fogyasztása is. A termelői fogyasztás (7.1 sor) alatt — c táblázatban — az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, a bányászat mellett az összes olyan fogyasztást is értjük, ami nem háztartási. A víNamosenergia-rendszer

összes

MVM-

KooperálóUtemi

Összesen[35~249 CWh|

2 696 GWh|

I. VER szinten rendelkezésre álldűsszes

U Erőmüvek önfogyasztása

32OCWfi| 1.2 Üzemek (ajal fogyasztása - nem koop.e. átvétel

100% J32 233 CWh| 2. Értékesítésre rend.

4 254 GWrij 3. Ö « ! « hálűzali veszteség | 3.1 3-böí hálózati n.-k saját (agyául lu !l3O,92|

fillAWh,

•> A " * * *> etosilísi köliség

fill/WVh. 5. Teljes önköltség

(2*3*41

^3

|-J3,15J

miAWh,

6. Üzleiagi eredmény

fiflAWh,

7. Hazai értékesítés Hlagíra

fillAWh.

S. Üzletági eredményt .terhelő ráfordítások

2. ábra. A villamosenergia-értékcsítcsi folyamat „konszolidált" fajlagos költségelemei ! 994-ben

Ili

Villamos energia

A villamosenergia-értékesítési folyamat „konszolidált" fajlagos költségelemei az 1989—1994 években Megnevezés ]

2 2.1

2.2 2.21 2.22 2.3

25 3 4

5 6 7 7.1 7.2

8

1989

VER szinten rendelkezésre álló villamos energia,

GWh

40 328

Értékesítésre átadott villamos energia

GWh

37 303

— ebből: MVM-erőművck,

fíll/kWh % tíll/kWh % fill/kWh % Ml/kWh % ftll/kWh % fill/kWh

168,26 0.1 120,57

Elosztási költség,

GWh fii l/kW h fill/kWh

Teljes önköltség,

Import szaldó, ebből MVM, Barter, Kooperáló üzemi erőművektől átvett, A? értékesítésre áladon villamos energia önköltsége, Hálózati veszteség,

Üzletági

eredmény,

Értékesítés, állagára, Termelői fogyasztás Háztartási fogyasztás. Üzletági eredményt (erhelő ráfordítások,

112

39 224

1992

1993

1994

36 977

34 794

35 006

35 249

34 093

31 856

32 127

32 233

225,12 0,1 139,68

260,26 88,7 271,04 10,9 263,23 8,8 303,58 2,1 271,83 0,4 270,34

273,3 92,0 248,96 7,7 235,17 6,0 298.84 1,7 281,98 0,3 271,45

282,25 93,3 219,16 6,3 219,!6 5,9 219,42 0,4 285,00 0,4 278,27

4143 14,70 40,11

4036 17,00 49,61

3871 30,25 74,84

2841 26,47 73,91

4358 42, (.0 114,32

4254 42,32 130,92

fill/kWh

175,38

206,29

346,96

(7072

428,37

451,51

fill/kWh

7lJ.nn

111,24

60,8]

74,34

33,89

16,88

GWh fill/kWh fill/kWh % fill/kWh % fill/kWh

33 250 255.26 292,85 72,90 148,55 26,00

32 440 317,53 380,05 71,20 162,68 28,34

30 222 422,77 508,40 67.6 259,17 32,30

29 015 445,06 521,45 63,80 310,63 36,20 -34.25

27 769 462,26 541,17 65,00 365,89 35,00 -25,72

27 979 468,39 512,15 64,80 387,75 35,20 -23,15

-. -

—

163,39 68,9 86,6 31,0

1991

216,39 78,2 330,3 21,6 331,07 21,3 240,4 0,3 272,79 0,2 241,87

Az importköltscg 1991. évi ugrásszerű változása az USD-ra történő átállás eredménye. A további években tapasztalható árcsökkenés az alkalmi importbeszerzések „olcsósága" miatt következett be (a hosszú távon garantált szállítások helyett). Az 1. táblázat világosan mutatja az értékesítési átlagár és az önköltség közötti rés beszűkülését, valamint a termelő fogyasztók és a háztartások vételezési átlagárának irreális voltát. A világon sehol sem találunk olyan megoszlást, amely szerint a nagyfogyasztók többet fizetnek az energiáért, minta hálózatok végén, tehát a forrásoktól messze vételező nagytömegű kisfogyasztó, holott a költségek a többszörös transzformáció, a hosszú távvezetéki szállítás, és a kiterjedt fogyasztói szolgálat nagyobb terhei miatt rohamosan növekednek. Az 1994. évi végszámokat nézve az értékesítés összes ráfizetése egyrészt felemészti az üzletági eredményt (6. sor), másrészt abszolút veszteséget okoz (8. sor). Az Összes ráfizetés a kettő összege, azaz 40,3 fill/kWh, tehát együtt 11,2 milliárd Ft. A „0" profitot jelentő átlagár a villamosenergia-üzletágban 5,08 Ft/kWh lett volna. Jogosnak volt ítélhető tehát az MVM-társaságcsoport igazgatóságának ismételt tarifarendezési kérése az illetékes hatóságok felé. Nem térek ki a költségek elemzésére, pl. az amortizáció összegérc, amely az infláció miatti vagyon-újraértékelés hiányában a reálisnál sokkal kisebb költségelemet képvisel, és messze nem elegendő a selejtezendő főberendezések pótlására. Erre a problémára az 1997. évre tervezett hatósági árrendezéseknél kell feloldást találni.

132,01 70,2 93,23 29,7

1990

1. táblázat.

_ _

—

—

A „konszolidált1' mérleg szerint sémához képest a tényleges kereskedelmi folyamat — az önálló villamos társaságok közötti szerződéses kapcsolat miatt — sokkal bonyolultabb. Ezt kívánja bemutatni a 3. ábra. Ez felel meg az 1992-től érvényes gyakorlatnak, amely szerint a VER önálló erőművi és áramszolgáltató társaságokra oszlott, az MVM Rt. pedig mint szállító, a termelőktől vett villamos energiát adja el az áramszolgáltatóknak. Nyilvánvaló, hogy a villamosenergia-fogyasztás, amiből lényegében a közcélú villamosenergia-ágazat bevétele származik ugyanaz, de mások a közbenső áladási elszámolási határok. Az alsó keretben a séma az áramszolgáltatók elosztóhálózatát és forrásait összevontan ábrázolja. Elvi különbség a 4. ábrához képest, hogy az ASZ-ok a saját erőművek és az üzemi erőművek betáplálását az elosztóhálózatoknál számolják el, a fizikai folyamatnak megfelelően. A felső nagyobb keret a közcélú erőművekből, az MVM Rt.-ből álló társaságcsopoitol vonja össze, ami a gyakorlatilag a régi Erőmű Tröszt funkciójának felel meg, az alaphálózattal együtt (OVIT). A kereten belül a szürke terület a mai MVM Rt.-t jelenti, amely egyrészt irányít és vásárol az alaphálózati gyűjtősinen az MVM erőműtársaságoktól, másrészt végzi a villamosenergía-export-import tevékenységet. A fehéren maradt téglalapban a hét nagy közcélú erőműtársaság összevont adatait találjuk. Érdekes változás, hogy 1994-től az ezek termeléséből a hőszolgáltatást is végző crŐműtelepek közvetlenül is adnak el villamos energiát az ASZ-oknak, másrészt az ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia integrált bányák közül egyelőre a visontai külfejtés villamosén egía-felhasználását az erőmű saját felhasználásaként számolják el, ami csökkenti az értékesítésre átadott villamos energia mennyiségét is. Az MVM Rt. szállító tevékenységét még jobban kibontja a 4. ábra. amely a hét közcélú nagyerőmű-társaság fizikai értékesítési folyamatár összevontan mutatja be az MVM Rt. és az ÁSZ-ok felé. Levezeti az MVM Rt. villamosenergia- vásárlás átlagköltségétől az ÁSZ-oknak történő átadásig a faj lagos költségek emelkedését. Az itt természetesen nem összevontan, hanem az MVM Rt.-nél jelennek meg az alaphálózati veszteség, a villamosenergiaimport, -vásárlás és -szállítás, valamint a VER irányítás központi költségei.

]. VER szinten rendelkezésre ílló iísszcs villamos energia (MVM Rl. +• ÁSZ + Üzemi + import szaldó) ].: MVM Rl. t NAGYERŐMŰVEK + OVIT CSOPORT 1,11 ÖnfogyaszUSs MVM L 100 S 319,30

32.224 GWh fill/kWh

2. MVM RL-nok értékesítésre rendelkezésre álló villamos energia és önköltsége (MVM és OVIT együtt)

fill/kWh 24.33

I.KÜGWh

3.11 Alaphálózati veszteség is saját fogyasztás

llilAWIi 343/..1

29.777 GWh

5.1 MVM Rt-től ASZ-oknsk átadót! villamos energia önköltsége 6.1 Üzletági eredmény MVM 1. Af.iiiJM ,il IJÜ .11

MVM

II.

ttwligciepat

ASZ «6m0rtk

451,32

60 GWh 440 GWh 320 GWh

illlAWli 2X5 .(X) íill/kWh ;:<;.,,.-

mi/kwh 336.33 • % pori - ívtpcí

B7.0H 4ÍN.09 lill/kWh 10,30

Üzemi erőművek nettó termelése Üzemek saját fogyasztása

120 GWh

2.3 Üwmektfil vasáruit villamos energia

1,<>7uGWIi

MVM erőműül! közvetlenül vásárolt villamos energia és önköltsége

3ft864 GWh

Ász-ok összes rendelkezésre üíó (MVM + saját +• üzemi) ÁSZ-ok sarát fogyasztani

i!l/k\\ . i ;/•..

ÁSZ er&nOvek nemi termelése

2.885 GWh

3.2 Elosztási veszteség (Vi + Vi) + V, 4.2 Elosztási költség 5.2 ASZ-nk villamdseiiergia-íinkiiltsíge 6.2 ÁSZ-ok Üzletági cnxlmánye

Illl/kWh 7. Éruíkesildvi dúajos ín\ (hazai) Ebben a bontásban az HXl'ü 27.974 GWli Énékesftett villamos etwt£k összesen MVM Rt. villamoscnergia8. ÜzlciAgi eredményi terheld rSfotdltások —23,15 üzlctági eredménye 5,5 milliárd Ft veszteséget tükröz 1994-ben, amit a kerekítve 3. ábra. A villamosenergia-értékesítési folyamata és fajlagos költségelemei 1994-ben társaságcsoportokon belüli bontásban 18,6 fill/kWh fajlagos eredmény érzékeltet. várható terhelési görbe fedezéséhez szükséges mértékben kell A közcélú erőművek azonban önálló rt.-k, amelyek a tüzelővelük termeltetni. Az eljárás tehát gyakorlatilag erőművenkénli anyagtól, hatásfokuktól, hőszolgáltatási tevékenységük arányáalapdíjas tarifa szerinti térítés, amit a jövőben a MEH fog tól függően igen eltérő költséggel termelnek. Az MVM Rt.-nek jóváhagyni a tárgyévre vonatkozóan. kell tehát a minimális VER önköltséget jelentő eredő vásárlási Ez teixát nem olyan szabad verseny, mint sokan képzelik. költséget, ill. átvételi árat biztosítani. Ezt már az éves tervezésEgyszerűen ésszerű igénybevételi eljárás a rendelkezésre álló nél kell a vásárlási szerződések megkötésénél elérni. Az éves kínálatból. Ha nincs elegendő hazai kapacitás a várt fogyasztói terv alapján a napi, heti, havi operatív VER irányítás már az terhelés biztos fedezetére, akkor import teljesítményt kell Országos Villamos Teherelosztó feladata, amely a VER napi lekötni a szükséges időszakra. Ha ez sem elegendő, akkor jön a terhelési diagramja szerint növekményköltség-arányos tehervillamosenergia-szolgáltatás réme: a tervszerű fogyasztói korelosztást végez a szabályozható erőművek között. A szállító látozás, annak minden gazdasági-jogi következményével MVM Rt. mindezt 1995-ig bezárólag az erőmű rt.-Jccl kötött együtt. Az 1994. évi tartamgörbe tényleges kitöltése igazolja a társasági szerződés felhatalmazása alapján végezte, 1996-tól vázolt módszer eredményességét. A legolcsóbban termelő kezdődően pedig a MEH által jóváhagyott üzletszabályzatok PAKSI ATOMERŐMŰ fedezte a hazai erőművek összes termeelőírásai alapján. lésének —, azaz az importtal csökkentett VER igény — 43,4%át. Viszont logikus, hogy a legdrágábban termelő Bakonyi A magyar VER 1994. évi félórás terhelési tartamgörbéjét, Erőmű igénybe vehető teljesítményét az OVT a legkisebb kivalamint az erőművállalatok éves, átlagos, ténylegesen igénybe használással üzemeltette, a gázturbinákat pedig igénybe sem vette. vehető teljesítőképességét (TIT) mutatja be az 5. ábra. Az ordinátán az erőművek TIT teljesítményeit az éves Más lesz a helyzet, ha a selejtezésre megérett erőművi átlagos költségük emelkedő sorrendjében tüntettük fel. Ésszerű gépegységek tönkremennek, és pótlásuk időben nem történik eljárás, hogy egyrészt a terhelési csúcs biztos kielégítése, meg. A csökkentő lartalckteljesítmény miatt először az egyre másrészt a görbével határolt terület, tehát az évben igényelt drágább termelésű erőműveket kell jobban kihasználni, végső villamosenergia-mennyiség legkisebb eredő termelési költség esetben a már nem pótolható hiányok miatt tervszerűen korláelérése a cél. Ennek érdekében kell szerződésileg lekötni az tozni kellene az erre hatóságilag kijelölt fogyasztókat, amihez MVM Rt.-nek az erőművek TIT kapacitását, ami az állandó azonban kormány-felhatalmazással jóváhagyott korlátozási költségek megtérítését feltételezi, de villamos energiát csak a sorrend szükséges.


113

Villamos energia r

Iill/k\Vh

MFt 84fi26

GWH

Az új VET és a MEH rendelkezései ezt a feladatot a külföldi többségi rész2.423 20,82 2. II Saját felhasználás vénytulajdonba kerülő vállalatoknál is megSajót Ebből; követelik, és azt érvényesíteni is tudják. felhasználási 2.266 2.1! 1 Erőmű villamos energia felhasználása Alapvető fontosságú a bővítés finanszí157 2.112 Bánya felhasználása rozásának fedezete, amit végső soron a 84.626 30.190 280.31 2.15 Kiadott villamos energia és termelési fogyasztói árban hatóságilag kell biztosíköllsége összesen tani, hogy a tulajdonosok számára szükséEbből: ges tőketerhek fedezhetők legyenek, még 47.819 I5H.39 30.190 2.151 Változó költség (tüzelőanyag) ha a beruházást jól felfogott üzleti érdekből ].'!.•<• 36 807 30.190 2.152 Állandó költség meg is clőlegzik. 24.59 7.424 30 190 2.16 Villamosenergia-üzletág eredménye Az elmúlt évi erőművi termelési költsé304.90 92.050 30.190 2.17 Összes villumosencrgia-árbevétel gek jellemzésére szolgál a 6. és 7. ábra. KozveHen Ebből: A szabályozott erőmüvek optimális nöASZ-oknak 3.514 1 IP') 32? 67 2.171 ÁSZ Rt.-kiiek eladás vekményköltségeit látjuk a 6. ábrán. ViláI 88.536 29.111 304.13 2.172 MVM Rt.-nek eladás gos, hogy Paks 0,5 Ft/kWh költségétől Í9.MI R8.536 304,13 "j 2.172 MVM Rt. vásárlás és költsége MVM Rr. Tiszapalkonya 4,8 Ft/kWh költségéig terjeImport r szaldó 2.034 219.17 4.458 2.2 MVM Rt. import szaldó és költség dő skála sorrendisége írja elő az igénybevé330.48 102.929 31.145 I j MVM Rt. vásárlás és szállítás összes költsége tel gazdaságos módját. A 7. ábra a növekményköltség jelleggörbéjét tünteti fel 1995 1.368 13,15 Alaphálózati veszteség és sajái felhasználás nyári időszakára, a VER-terhelés függvé102.324 29.777 343.63 5.1 ÁSZ-oknak értékesített villamos energia nyében. Az OVT e szerint működleli az és önköltsége erőművi blokkokat a napi terhelési görbe 5 -.:» 29.777 6.1 Ü/_ let ági eredmény - 18.57 minden félórájában. Látható, hogy a földÁrbevételi átadási átlagár! 325.06 96.793 29.777 gáz „pufferáron" is drágább növekményt Lásd az előző sémákat! jelent, mint a nehéz fűtőolajjal való tüzelés. Ezért az erőművek az alternatív lehetőségen belül ezt preferálják, bár számos többlet 4. ábra. A villamosenergia-üzletág értékesítési folyamatából az erőmű rt.-k és az MVM Rt. 1994. évi üzemi gondol okoz (kazáncső lerakodás, összesített fajlagos adatai légszennyezési többlet stb.). A görbe alakját is a 6. ábra sorrendje szabja meg. Logikus, hogy a legdrágább A selejtezések pótlásában, ül. a többlettermelés optimális üzemi erőművi egységeket csak a gazdaságosabbak kényfedezésében jelenik meg az óhajtott versenyeztetés lehetősége, szerkiesése esetén indítja be az OVT, és azt is csak akkor, ha amit a VER stratégiai terve készít elő, amely szerint a hosszúennél olcsóbb átmeneti importkisegítést nem tud beszerezni. Ha távon legolcsóbban termelő erőműfajtát kell idősorrendben viszont a korlátozás veszélye áll fenn, akkor a legdrágább beruházni. A VER-kapacitás bővítéséhez azonban a tulajdonotermelési forrásokat is köteles az OVT igénybe venni. sok vállalása szükséges. Tudomásul kell venniük, hogy a Közcélú erőművek

0

32 613

210 Bruttó termelés

1

nemzetgazdasági érdek érvényesítéséhez a legkedvezőbb változat létesítési sorrendje szükséges.

A korlátozások terén történelmi tapasztalatokkal rendelkezünk. Az országos villamosenergia-igény a századfordulótól 1978-ig átlagosan, évente 9,3%-kal növekedett. AVER 1949. évi megalaAz import csúcs időpontjában a VER terhelése 3917 MW volt kulása sem tudta fedezni a rohamosan növekedő terhelést, és 1952, majd 1953 teCsúcs idoponr Kihaszn. Min MW ' < óraszám MW lén főként az erőszakos ipaKooperáció 5550 XII 6 6355 2322 V. 23 import- szaldó 827 V 12 20 2460 -211 I 1 rosítás miatt — súlyos fogyasztói korlátozásokra került sor, főként a lakosságnál, mivel az ipari nagyfotermelese össze en 32613 GWh gyasztókat a legfőbb pártvezetés nem engedte visszafogni. A rendet az 1954. január Az éves csúcs15-én bevezetett — a tervterhelés napi görbéje szerű villamosenergia-gazdálkodásról szóló miniszter3000 4200 7800 8760 h 6600 tanácsi —rendelet teremtette meg, amely 1500 ipari nagy5. ábm. A magyar VER terhelési és import szaldó tényértékeinek tartamdiagamja, valamint az erőmű rt.-k lekötött fogyasztó menetrendes véteteljesítménye a fajlagos költségek sorrendjében 1994-ben h

14

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia kh 1 (tényleges)

1995. 09 11.-töt érvényes

6. ábra. A szabályozott erőművek optimális növekményköltsége (1995. nyári időszak, GT-k és hőszolgáltatők nélkül) 60005 000-

—

Olajtüzelés

—— Gáztüzelés

í.000

í

3000 •

2000-

f

1000

o

m

*

f o

l

J

s0

>>

f

o

o

o

S P § J

J

J

o

o

o

o

o

c>

O

tfl

O

LTi

O

tí-h

Lfi

Lfl

lT^

1/1

l/^

tfy

R MW

7. d&ra. A szabályozható erőmüvek eredő növekményköltség-jelleggörbéje (1995. nyári időszak)

szerűsítendő tarifarendszer teljesítmény- és energia-megtakarítást ösztönző hatásainak érvényesítése a nagyfogyasztóknál elsősorban rajtuk múlik, az egyéb fogyasztóknál pedig az áramszolgáltatás hatékony felvilágosító PR munkájára kell számítanunk a piacgazdaság viszonyai között. A fogyasztói korlátozások alakulását mutatja be a 8. ábra 1954— 1994 között. A villamosenergia-szolgáltatás fontosságát igazolja az a tény, hogy az 1953-ban a —fogyasztás 0,5%-át kitevő — spontán villamosenergia-korlátozás politikai botrányt is okozott. Az eredményes villamosenergia-gazdálkodás hatására a korlátozás csökkent, és hosszú távon, napjainkig átlagban kisebb a fogyasztás 0,2 ezrelékénél. Ez a VER biztonságos szolgáltatásának egyik legjellemzőbb mutatója. A villamosenergia-hiány miatt korlátozott ipari termelés okozza ma is a legnagyobb nemzetgazdasági kárt, ami különösen nagy, ha kis energiaigényessége, piacképes termékek gyártását fogja vissza, hiszen az energiaköltségnél sokszorosan nagyobb hozzáadott érték vész el a nemzetgazdaság számára. A háztartási fogyasztás néhány jellemző mutatóját foglalja össze a 2. táblázat. E szerint 1955-ben 1,16 millió háztartási fogyasztó évi átlagban csak 139 kWh-t fogyasztott. 1994-re ez sokszorosára nőtt, hiszen a ma már több, mint 4,5 millió háztartás évi átlagfogyasztása 2174 kWh. Erre a lényre érdemes azoknak is felfigyelni, akik semmiféle fejlődést nem méltányolnak az elmúlt 50 év alatt. 2. táblázat. A lakosság villamosenergia-eHátottsági mutatói Megnevezés

1955

1985

1990

1994

1 167

4 046

4 378

4 527

Egy lakosra jutó bruttó villamosenergiafogyasztás, kWh/lakos

342

3 323

3 571

3 210

Egy háztartás évi átlagfogyasztása, kWh/háztartás

139

1 828

2 097

2 174

17

695

871

958

Háztartási fogyasztók száma,

ezer

Egy lakosra jutó háztartási fogyasztás,

kWh/Iakos

19SÍ.

60

65

70

75

80

85

90

199<, Ev

Kiesés az értékesített villamos energio % o -eben P771 Az összes üzemzavar miatti kiesés. GWh 8. almi- A fogyasztói korlátozások alakulása 1954—1994 kötött

lezésével biztosította másfél millió kisfogyasztó zavartalan vételezését, és leállított néhány újonnan indított kohászati beruházást is (pl. inotai alumíniumkohó). Ez volt az első, valóban hatékony hatósági jellegű fogyasztói befolyásolás, amit megelőztek az ipari fogyasztók széles körű csúcscsökkentési, valamint az egyéb fogyasztók éjjeli, ÜL más munkaszüneti időszakra történő átterelést vizsgálatai. Később sikerült fokozatosan, tarifális úton is fenntartani az elért eredményt, ami a VER napi és éves csúcsterhelését egyaránt csökkentette. Bizonyítja ezt az azóta is meglevő — 6000 óra feletti — VER csúcskihasználási óraszám, amely visszaigazolja a vállalati energetikusok jó munkáját. Órájuk ma is szükség van az energiaköltség csökkentését elváró vállalatvezetésnek. A kor1996. 89. évfolyam 3. szám

Nem érdektelen bemutatni azt sem, hogyan állunk az egy lakosra eső összes villamosenergia-fogyasztásban, valamint az egy lakosra jutó háztartási átlagfogyasztásban a többi országhoz képest (9. ábra). Ezek a mutatók jellemzőek egy-egy ország gazdasági fejlettségére, ül. életszínvonalára, minden — az összehasonlítást nehezítő —tényező (energiaigényesség, a primer energiahordozó mérlegben a villamos energia részaránya stb.) ellenére. Külön megfontolást igényel a 3. táblázat, amely a magyar háztartási villamosenergia-átlagárak színvonalát hasonlítja össze néhány fejlett európai országéval, négy jellemző éves fogyasztási tömb (A, SÍ, C2, E2) szerint. Ebből két fontos tanulság vonható le: — Tarthatatlan az a pénzügyi és álszociális felfogás, miszerint a nagyobb fogyasztást büntetni kell a háztartásoknál, mivel ez a VER érdekében álló alapdíjas és áramdíjas rendszerű tarifák (binom) elvét sérti, ugyanis a nagyobb teljcsílménykihasználás költségcsökkentést eredményez az áramszolgáltatás számára is. 115

Villamos energia 3. táblázat. A nemzetközi háztartási villamosenergia-árak 1994-ben (adók nélkül, 1993. évi árszinten) Fogyasztói típus

A

Összes fogyasztás, kWh Ebből éjszakai, kWh

Bl

C2

E2

600,00 0,00

1 200,00 0,00

3 500.00 1 300.00

13 000.00 9 500.00

Németország (94/93 = 0%) pfennig/KWh 1994. Fi/kWli Magyarország/Németország, %

38.90 22,81 16,20

28,85 16,92 26,60

21,67 12,71 29,60

12.95 7,59 41.90

Ausztria (94/93 = 0%) schiiling/kWh 1994. R/kWh Magyarország/Ausztria, %

1,56 13,01 28,40

1,47 12,26 36.70

1,26 10,51 35.80

1,03 8,59 37,00

91, IS 15.71 23,60

79,16 13,64 33,00

68,19 11,75 37,00

52,54 9,05 35,10

Olaszország (94/93 = 87,3%) líra/kWh 1994. Ft/kWh Magyarország/Olaszország, %

95,80 5,70 64,90

115,53 6.87 65,50

0,00 0,00 0.00

O.QP 0,00 0.00

Egyesül! Királyság (94/93 = 0%) penny/kWh 1994. Fl/kWh Miigyíirorsz ág/Egyes ült Királyság, %

13,49' 20,33 18,20

10,45 15,75 28,60

7.32 11,03 34.10

4.44 6,69 47,50

3,70

4,50

3,76

3,18

Franciaország (94/93 = 101,0%) cemime/kWh 1994. R/kWh

Magyarország (94/93 = 0%) Fl/kWh 1994.

* A nyugat-európai árak és a magyarországi árak i993.január 1-jei árszinten, 1994. január 3-i MNB középárfolyamaival számított adatok.

Jel Ország

r

— A szerény lakossági átlagjövedelem ellenére sem tartható fenn az Európai Unió országaiban kialakult árszinteknek alig I/3-át jelentő háztartási átlagár, mivel ekkora eltérítést a reális költségektől sem a nemzetgazdaság, sem a villamosenergiaágazat nem tud elviselni. Meggondolást érdemel az a tény is, hogy a közszükségleti cikkek árát nem korlátozza piacgazdaságunkban semmi sem (szabad áras a kenyér, a tojás és egyéb élelmiszer), holott azokra a társadalomnak legalább akkora szüksége van, mint a villamos energiára. E cikkben közöli tanulmányomnak nem volt célja magával a villamosenergia-tarifarendezéssel foglalkozni, csupán azt kívántam bizonyítani, hogy a tarifák képzésénél a VER létezésének tényéből és a villamos energia sajátos jellegéből kell kiindulni. A „konszolidált" mérleg szerint képezett értékesítési folyamai fajlagos költségei jó tájékozódási és ellenőrzési lehetőséget nyújtanak a fogyasztói átlagárakon alapuló termelői, szállítói társaságok közötti árak kialakításában is, amelyeket az eddigi belső elszámoló árak helyett hatósági árakká terveznek átalakítani. E hatósági munkánál érdemes figyelni azokra a — hozzánk hasonló gazdasági szerkezetű — kisebb országokra, ahol piaci körülmények között is eredményesen oldották meg a vezetékes energiahordozók automatikus tarifaképzésének problémáját. E tanulmány alapján javasolható* 1. A villamosenergia-ágazat közcélú vállalatai saját érdekükben is fogjanak össze — akár önkéntesen is — a VER-szinten optimális termelés és fejlesztés megvalósításáért. 2. Az IKM és a MEH az 1994. évi VET alapján éljenek a VER-szintű optimálás — e cikkben ismertetett módszerével és lehetőségeivel. Irodalom

•

Országos bruttó Nettó lakossági fogyasztás, kWh/fö fogyasztás, kWh/íö

Norvégia Kanada Svédország Finnország USA Svájc Belgium Franciaország Dánia Oroszország Ausztria Németország Egyesült Királyság •lollandia Ukrajna Olaszország Írország Bulgária Spanyolország Görögország Cseh Köztársaság Magyarország Jugoszlávia Lengyelország Románia Törökország

24 988 17 484 16 063 12516 12167 7482 6744 6682 6309 6207 6173 6057 5560 5478 4467 4237 4143 3825 3806 3369 3281 3146 3109 3044 2297 1071

[I] Kerényi A. Ödön: A villamosenergia-szol gáltatás technikai és közgazdasági alapösszefüggései. Elektrotechnika 1992. 85. évfolyam 7. szám. 251 — 256. o.

7592 4777 4658 3141 3663 2053 2055 1910 1848 641 1516 1524 1724 1153 965 1428 1117 804 1030 655 1012 1201 494 334 195

[2] Kerényi A. Ödön: A belga és magyar villamosenergia-ipar és gázszolgáltatás tarifaképzési és ellenőrzési rendszereinek összevetése. Energiagazdálkodás XXXV. évf. 1994. 3. szám. [3] Kerényi A. Ödiin: Vil-

lamoseneigia-szolgíüt

atás az elmúlt évtizedekben. Magyar Energetika 1993/6. szám.

5000

10Ó00

15000 kWh/fö

20000

25000

9. ábra. Az ENSZ tagországok 1992. évi fogyasztási adatai az ENSZ 1994. évi adatszolgáltatása alapján

16

[4] Magyar Villamos Művek Rt. Közleménye 1995. 2. szám. Statisztikai adatok.

ELEKTROTECHNIKA

CSEPEL

VECO Villamosberendezéseket Gyártó és Szerelő Kft. 1077 Bp. Bethlen G. u. 21-23 Tel.: 322-9655, 322-9656, 342-7508, Fax: 322-9654 Kapcsoló- és elosztóberendezések gyártása, tervezése

HUNÖIRY

• Létesítmények villamos szerelése

A CSEPELI TRANSZFORMÁTORGYÁR Rt.

• Távközlési áramellátó berendezések gyártása és telepítése

(Budapest, XXI. kerll. Rákóczi F.u.189) részvényei 1996 január 4-én 100 %-ban a Siemens Rt. tulajdonába kerültek.

• Villamos cikkek kereskedelme

A Társaság változatlan profillal vállalkozik - olajtranszfomátorok - száraztranszfomátorok - légmagos fojtótekercsek - egyéb, speciális célú transzformátorok és fojtótekercsek gyártására és javítására. Telefoni 276-0370, 277-7152 Telefax: 276-0245


Frekvenciaváltók 0,4 - 2500 kW telj esííményhatárokhoz

vállalat csoport tagja az

ELIIM leányvállalata 117

Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. Telefon: 181-1920* Fax: 161-2872

118

LKlillPt Sl-HNF.Íf>FB

ELEKTROTECHNIKA

flexelec - Fűtőkábelek, fűtőpaplanok - Önszabályozós kivitel ~ Tartozékok, méretezési táblázatok - Ex kivitelben is

WielandNyákbaültethető sorkapocs: Kis területen nagy előnyök • Keresztmetszet 2,5 m2, húzókéngyeles vezetékrögzítés • 2-3 pólusú alaptípus, összekapcsolható • Tökéletes kétoldali védelem • Raszter: metrikus, colos • Wieland jelölő rendszerek • Alaptípus: Standard, 2-3 emeletes, 90'-os kivitel, 35°-os dőlés

ZUCCHINI - Ipari sínrendszer 20...4000 A-ig - csúszóérintkezős kivitel mozgó szerkezetek áramellátásához - IP 40/55 védettség Magyarországi képviselet:

Mile

IPARI-ELEKTRO NAGYKERESKEDÉS

1104 Budapest X., Mádi út 52. Telefon/Fax: 261-5535


műszaki információval, magyarországi referencia és katalógussal állunk rendelkezésére.

TECHNIKA G.K.M. Bt. 2040 Budaörs, Csiki u. 1. Tel.: 06/23-421-628 Tel./fax: 06/60-345-953

wieland budapest

ELEKTROMOS CSATLAKOZASTECHNIKA

Világítástechnika

Fejlődési tendenciák és energiatakarékosság a világításban Böszörményi Béla, Debreczeni Gábor

Amikor cikkünk témája felmerült, egy Ady vers néhány sora jutott eszünkbe: „Az első emberi bátorság Aldassék: a Tűz csiholó ja,,," Ezzel az első tűzgyújtással, amit hideg, állatok ellen, ételek készítésérc és nem utolsó sorban világításra használtak, kezdődött a mesterséges világítás története. Az 1. ábra az altamirai barlangrajzot mutatja. A 15 000 évvel ezelőtt élt művész csak lámpa mellett alkothatott. A lámpa nyomait megtalálták a helyszínen.

Az energiamegtakarítás elvi lehetőségeinek és egy gondolatkísérletnek a leírásával fejezzük be cikkünket.

Emberi tényező A szocializmusban legfőbb érték az ember volt. A kapitalizmusban legfőbb érték a fogyasztó, akinek pénze van. Az Ő valós, vagy vélt igényeit kell egyre tökéletesebben kiszolgálni. Ezek az igények pedig állandóan nőnek. Az információ 80...90%-a a szemen keresztül jut az agyba. Az információtömeg nő, a részletek egyre kisebbek, finomodnak, a válaszadásra fordítható idő csökken. Ezért, a hibamentes információfeldolgozás érdekében a világítás mennyiségi és minőségi tényezőit tökéletesíteni kell, hogy a fogyasztó fiziológiai és pszichológiai igényeit egyre jobban kiszolgálhassuk. Ma, amikor a világítástechnikai piacon is Öldöklő verseny folyik a részesedésért, csak az nyerhet, aki jobb, komfortosabb, szebb, az emberi igényeket összességében jobban kielégítő termékekkel jelenik meg.

Környezetvédelem

/. ábra. Az altamirai barlangrajz

A mesterséges világítás az idő folyamán bámulatos változáson ment keresztül, de — sok máshoz hasonlóan — igazán gyors fejlődésnek a villamos energia elterjedésével indult. Acikket összegzésnek szántukjclcnlcgi ismereteinkről. Arra kerestünk választ, hogy milyen változások láthatók és várhatók a hazai világítástechnikában, elsősorban az energiamegtakarításra figyelve. Cikkünk természetesen nagyon sok közismert információt is tartalmaz. A következőkben a világításnak csak néhány összetevőjét vizsgáljuk: — az értékelési szempontokat (emberi tényező, környezetvédelem, energia); — a világítási berendezés elemeit (fényforrások, működtetőelemek, lámpatestek, szabályozás). Az 1995. dvi Világítástechnikai Ankéton elhangzott előadás alapján Böszörményi Béla okl. villamosmérnök, GE Lighting TUNGSRAM Rt. Fényrendszer Iroda, a MEE tagja Debreczeni Gábor okl. gépészmérnök, GE Lighting TUNGSRAM Rt. Világítástechnikai Állomás, a MEE tagja

120

A környezetvédelemnek szoros kapcsolata van az energiakérdéssel, de túl is mutat azon. Összetevői: — a fényforrás gyártásához, valamint a fényforrás üzemelése során felhasznált energia előállításakor keletkező környezetszennyezés; — a fényforrásokban lévő anyagok környezetszennyezése. A fényforrások gyártásához felhasznált energia jóval kisebb, mint az üzemelésük során felhasznált rész, ezért a fényhasznosítás (lm/W) a vizsgálat tárgya. A legfejlettebb országokban a környezetvédelem fontossága már megelőzi az energiával való takarékoskodást. Várhatóan ez a tendencia nálunk is egyre inkább előtérbe kerül. A fényforrások higanytartalma szennyezi leginkább a környezetet, mivel jelenleg nem megoldott a tönkrement fényforrások begyűjtése és újrahasznosítása. Bár a higanytartalom csökkentése rendkívül fontos, a fényforrásiparban felhasznált higany kérdését szerintünk eltúlozták. Szakirodalmi adatok szerint Nyugat-Európa teljes higanyfelhasználása 1989-ben 24001 volt. Ebből 5,2 t-ra becsülték a fényforráságazat igényét. Ez 2 ezrelék. Az igazi nagy fogyasztókat, és így a számottevő megtakarítási lehetőségeket máshol kell keresni.

Energia A fogyasztó számára elsősorban pénzkérdés az energia, a társadalom számára viszont fontos a környezetvédelmi kihatása ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika is. Világítási rendszereknél kétféle energiatakarékosságot különböztetünk meg. Az elsőnél a tervezés és megvalósulás stádiumában a beépített teljesítményt kell minimalizálni, nagy fényhasznosítású fényforrásokkal, korszerű, jó hatásfokú lámpatestekkel, a világítási feladathoz jól illeszkedő lámpatest-elrendezéssel. A második esetben a felhasznált energiával lehet takarékoskodni kapcsolásokkal, szabályozással, a nappali fény kihasználásával. Az első esetben az energiamegtakarítás végleges, a második utólagos kapcsolást, esetleg drága kiegészítő berendezéseket igényel. Cikkünkben a világítás fejlődésének lehetőségeit elsősorban az energiatakarékosság oldaláról vizsgáljuk, a többi tényezőt csak a fényforrások esetében tárgyaljuk.

Fényforrások Az elmúlt években a fényforrások esetén — minden szempont alapján — jelentős előrelépésnek lehettünk tanúi. A fejlesztés során a hosszabb élettartam, a nagyobb lm/W fény hasznosítás, a jobb színvisszaadás és a környezetvédelem volt a cél. Az összes szempont szerinti előrehaladás leglátványosabban a fénycsövek esetében jelentkezett (1. táblázat). 1. táblázat. Fénycsőtípusok jellemzői Jellemzők

Fénycsőtípus/teljesítmény/előtét F 33/36 W vasmagos előtéttel

F 84 háromsávos 36 W vasmagos előtéttel

T 5/35 W elektronikus előtéttel

Tel jesítmény fel vétel előtéttel, W

45

45

40

Fényáram, lm

3 000

3 450

3 650

Fényhasznosítás, lm/W

-66

-76

-91

Élettartam, h

10 000

12 000

16 000

Színvisszaadás, Ra

40—60

>80

>80

Higanytartalom, mg

15 (100%)

15(100%)

3 (20%)

Alegújabb, elektronikus előtéttel működő, 16 mm átmérőjű, T5 típus színvisszaadása jó, higany tártaim a mindössze 3 mg, energiatakarékossága 91 lm/W fényhasznosításával szembeötlő. Az új 35 W-os T5 fénycső fényhasznosítása előtéttel együtt 38%-kal nagyobb, mint a 36 W-os standard fénycsőé, vagyis az azonos fényáramhoz szükséges teljesítmény 1/1,38 x 100 = = 73,5%-ra csökken. A kompakt fénycső megjelenése óta jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül. Számtalan változata létezik, teljesítményben, méretben, kialakításban. Az izzólámpához viszonyítva ötödannyi energiát sem fogyaszt. " A világújdonságnak számító indukciós lámpának a GE által gyártott változata alakját és méreteit tekintve gyakorlatilag csereszabatos a jelenleg használatos izzólámpákkal, és azok kiváltására készült. Energiatakarékos, kellemes fénye van, a jövőben fontos része lehet a fényforrásprogramnak. 1996. 89. évfolyam 3. szám

2. ábra. Különböző fényforrások Baloldalt: kompakt fénycső, mellette felül nagynyomású nátriumlámpa, alul halogén izzólámpák Középen és jobboldalt: különféle izzólámpák (krypton, superbalux, globe, soft)

Új termék az infravörös reflexiós bevonatú halogénlámpa, amellyel 15.,.20%-kal nagyobb fényhasznosítás érhető el. A hidegtükrös halogénlámpa az infravörös sugarakat hátrafelé elengedő tükrével csökkenti az alatta tartózkodó személyek közvetlen hőterhelését, így kellemesebb közérzetet okoz. A nátriumlámpa fénykibocsátásának növelésével az energiamegtakarítás, élettartamának növelésével a gazdaságosság,

.í. ábra. Hosszú élettartamú, nagynyomású LUOALOX nátriumlámpákká! megvalósított díszvilágítás (Budapest, Vajdahunyad vára)

121

Világítástechnika

4. ábra. Tükrös halogén lámpás belsőtéri világítás

javított színvisszaadású típusaival pedig a komfortigények kielégítése terén léptek előre. A fémhalogérúámpák kis teljesítményű egységeinek belsőtéri elterjedése várható. A fényforrásfejlesztés láthatóan jól halad. A közeljövő fényforrásai rendelkezésre állnak. Várható, hogy a fejlesztés fő iránya a következő években az alkalmazás lesz, vagyis a fogyasztók igényeinek megfelelő variációk kifejlesztése. A 2. ábrán néhány jellemző,

testet mind többen gyártanak, de egyben szépet is, kevesen (5. és 6. ábra). A lámpatest fényirányításra szolgáló alkotóelemei egyre tökéletesednek. Megjelentek a 95% (teljes) reflexiójű tüköranyagok. Látható a 7. ábrából, hogy az új tüköranyagnak köszönhe6. ábra. Fényárvilágító lámpatest (vályús tően a fénycsöves fényvető), kétoldalt fejelt nagynyomású lámpatestek esetében fémhalogénlámpához elérhető hatásfokjavulás (81/69,5-1) x 100 = 16,55%. Az azonos fényáramhoz szükséges teljesítmény 69,5/81 x 100 = 85,8%-ra csökken. Ezek a tüköranyagok természetesen még nagyon drágák, de el fognak terjedni, és áruk is megtérül előbb-utóbb.

jelenlegi fényforrástípust mutatunk be. A 3. ábrán nagynyomású nátriumlámpás díszvilágítás, a 4. ábrán halogénlámpás belsőtéri világítás példája látható.

Működtetődéinek Mint az élet csaknem minden területére, ide is bevonult az elektronika. Megjelentek a szabályozható elektronikus előtétek. Számos kedvező hatásuk van: energiatakarékosság, villogásmentcsség, hosszabb élettartam, nem kell külön gyújtó és fázisjavító kondenzátor stb. Különösen a fénycsővilágításnál várható elterjedésük. Egyelőre viszonylag nagy ára miatt nálunk még kevésbé lehet meggyőzni a beruházókat ezek szükségességéről, de elterjedésük mértékével, a többi elektronikai termékhez hasonlóan, áruk várhatóan relatíve csökken, és így egyre többen alkalmazzák majd.

Lámpatestek Az új fényforrásokhoz általában új lámpatestek kellenek. Nagy lehetőség nyílt az új T5 fénycső megjelenésével. Ez alapvetően új, kompaktabb lámpatestet igényel. Nyilván sok gyártó rá fog állni ezek fejlesztésére és gyártására. A lámpatestek fejlesztése során a tendencia: kevesebb karbantartásigény, stabil fényáram a működés alatt, jobb, időállóbb tüköranyagok. Iparban, közvilágításban, szabadtéri munkahelyeken különösen fontos az egyszerű és hatásos karbantartási lehetőség, valamint a stabil fényáram. Egyre fontosabb 5. ábra. Kompakt fénycsöves lámpatest, hagyományos előtéttel 122

l e s za

korszerű/omiűi kialakítás. Jó lámpa-

7. ábra. Korszerű tüköranyagokkal elérhető fényerősség- és lámpatesthatásfok-nüvekedés, azonos lámpatestek esetében : a) Anti-lrisal 402 G/S tüköranyaggal: 69,5% hatásfok, 420cd/1000 lm max. fényerősség b) Miro 1/4100 tüköranyaggal: 81% hatásfok, 500 cd/1000 lin max. fényerősség

A lámpatestek esetében fontos szempont a karbantartási lehetőség. Egy magára hagyott világítóberendezében karbantartás nélkül két-három év alatt a megvilágítás 30...50%-kal csökken. Ezt tervezés során a tervezési tényező értékének megválasztásakor előzetesen figyelembe is vesszük. Ma még a világítási berendezések rendszeres karbantartása a legtöbb munkahelyen megoldatlan. Ha a tervezők előzetesen számolhatnának tervszerű, gyakoribb karbantartással, akkor jelentős energiát lehetne megtakarítani, és a beruházási költség is csökkenne. Ha például a tervezési tényezőt 1,43 helyett 1,25-re választhatnánk a gyakoribb karbantartás miatt, a szükséges teljesítmény 1,25/1,43 x 100= 87,4%-ra csökkenne. Ennyiszer kevesebb a beépített teljesítmény, a felhasználható energia és a felszerelendő lámpatest is.

Világítási rendszerek, kapcsolás és szabályozás Amikor a világítóberendezés megvalósult, és adott a beépített teljesítmény, indul az energiamegtakarítási verseny második fordulója. Régen, az olcsó energia korszakában megtehettük, hogy a világítást reggel be-, este kikapcsoltuk. Ennek az időnek már vége, ma az energiával való takarékosság az egyik legfontosabb tényező. Különböző megoldásokkal különböző energiamegtakarítások érhetők el. ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika — Kézi kapcsolás: kb. 10% körüli megtakarítást lehet elérni lelkiismeretes, gondos kapcsolgatással. Előnye, hogy olcsó és egyszerű, hátránya, hogy odafigyelést igényel. — Lámpatestcsoportok be- és kikapcsolása — valamilyen időbeli lefutású — vezérléssel, vagy jelenlét-ellenőrző érzékelőkkel: max. 30% megtakarítás várható. Előnye, hogy az emberi viselkedéstől független, több a megtakarítás; hátránya, hogy drágább. — Folyamatos szabályozás a természetes világításnak megfelelően: max. 60% megtakarítás érhető el. Jó eredményhez a természetes világítás jelentősebb mértékű felhasználása szükséges. A természetes fénnyel megfelelő világítást — segédeszközök nélkül — az ablaktól számítva kb. 5...6 m mélységig lehet létrehozni. Megfelelő eszközökkel — prizmák, lencsét, tükrök — ennél jóval mélyebb zónák megvilágítása is lehetséges. Az energiamegtakarításon kívül további előnye, hogy a klimatizálási igény csökken, valamint kedvezőbbek lesznek a káprázási értékek is. Egyértelmű hátránya a nagy beruházási költség. Emiatt, és mert hazánkban a napsütéses órák száma nem túl nagy, e rendszerek széles körű hazai elterjedése még várat magára. Ami lehetséges, az az egyszerűbb, természetesebb megoldások lassú jelentkezése. Elsősorban a lámpatestgyártásnak köszönhető új, kiváló tüköranyagok, kisebb részben műanyag- vagy üvegprizmák segítségével az ablaktól távolabb eső területek egy részének bevilágítása várható.

természetes világítást nem használták fel. Ha ehhez képest vesszük az új T5 fénycsövekkel felszerelt, 95%-os reflexiójű tüköranyagból készült lámpatesteket, és a tervszerű karbantartás miatt a tervezési tényezőt 1,25-re választjuk, akkor a beépített teljesítmény eleve a 100 x (0,725 x 0,858 x 0,874) = = 54%-ra csökken. Ha hozzátesszük a természetes fény felhasználásából eredő 60% energiamegtakarítást az üzemelés folyamán, akkor láthatjuk végeredményképpen, hogy a jelenlegi 100%-róI 21,6%-ra lehet csökkenteni a teljes energiafelhasználást. Persze ez csak elvi lehetőség, de az első része: a kb. 54% már ma is realitás. Végezzünk egy gondolatkísérletet az energiamegtakarításra! Magyarországon 1990-ben 15%-ra becsülték a világításra felhasznált villamos energia részarányát. Ebből 10% belsőtéri, 5% szabadtéri és közvilágítás. Az arányok valószínűleg azóta sem változtak lényegesen. Mit lehetne itt reálisan megtakarítani az új módszerekkel? Atermészetes világítást figyelmen kívül hagyva belsőtérben 40%-ot, szabadtéri és közvilágítás esetén 20%-ot, azaz a 15%-ból kb. 5%-ot. 1994-ben a fogyasztók számára szolgáltatott villamos energia mennyisége kereken 28 000 GWh volt. Ennek 5%-a 1 400 GWh. 7,84 Ft/kWh átlagárral számolva az éves megtakarítás 11 milliárd forint. Az arányok érzékeltetésére jegyezzük meg, hogy a nyári időszámításra való átállás kb. 100 GWh megtakarítást jelent évente.

Szabványok, számítógépes tervezés g. 100,00

a

£ b

72.50

1 I

62,00

c d

54,00 -

•

21.60

1 Hagyományos T5 fénycső Korszerű fénycső tükör anyag 1

"0.725

«0,85B

A világítási berendezés elemei Rendszeres A természetes karbantartás világítás felhasználása *0.B7<. "0,4

8. ábra. Világítási energiaigény-csökkentési lehetőségek ideális esetben, hagyományos fénycsöves világításhoz (1 = 100%) viszonyítva. a hagyományos fénycsővel 1 = 100% b T5 típusú, korszerű fénycső alkalmazásával 0,725 = 72,5%-ra. c új, korszerű tüköranyag alkalmazásával 0,858 = 85,8%-ra. d rendszeres karbantartással 0,874 = 87,4%-ra. c a természetes világítás felhasználásával 0,4 = 40%-ra. Az összes lehetőség egyidejű kihasználásával (korszerű fénycső, dj, korszerű tüköranyag, rendszeres karbantartás, természetes világítás felhasználása) 0,725x0,858x0,874x0,4=0,216^3, vagyis a hagyományos, régi fénycsöves világítás energiaigényének 21,6%-ára lehet csökkenteni az energiafelhasználást

Energiamegtakarítási lehetőségek Nézzük meg, hogy az eddigi eredményeket felhasználva milyen elvi energiamegtakarítás érhető el! Vegyünk például egy üzemcsarnokot, ahol tükrös fénycsöves lámpatestekkel, 26 mm átmérőjű F 33-as fénycsövekkel oldották meg a világítást, a nem túl gyakori karbantartás miatt 1,43-as tervezési tényezői választva. A csarnokban egy műszakos munka folyik, és a 1996. 89. évfolyam 3. szám

A közös európai világítási szabványok készítése elkezdődött. Elfogadásuk után az európai piaci jelenléthez megismerésük és alkalmazásuk elengedhetetlen. Sajnos, hogy az MSZT anyagi problémák miatt nem tud érdemben eleget foglalkozni a világítás szabványosításának kérdésével. Mivel ez az állapot senkinek nem erdeke, megfontolandó, hogy a jelentősebb gyártóknak — aktív segítséget nyújtva —, be kellene kapcsolódni e munkába. Végül egy gondolat az egyre általánosabbá váló számítógépes tervezésről. Sok cég elkészítette saját lámpatestbázisán alapuló számítógépes tervezőprogramját. Ez egyrészt pontosabb, gyorsabb és egységesebb munkát tesz lehetővé, mivel a programok alapelve azonos; másrészt személytelenebbé válik a munka. Az emberi tényező, alkotómunka, kezdeményezőkészség a számítógép mechanikus alkalmazása esetén csökken. Ezenkívül van még egy veszélye a programok alkalmazásának. Sokan, akik a kezükbe veszik, azt hiszik, hogy mindent tudnak a világítástechnikáról, és ész nélkül alkalmazzák. így fordult elő például, hogy nemrég egy üzem kereste meg cégünket, mert vadonatúj világítása valamiért zavaró volt. A magát tervezőnek tartó illető 3 m szerelési magasságra 400 W-os nátriumlámpás mélysugárzókat álmodott meg, amelyek a 0,85 m-es munkasíkon hozták létre a kívánt megvilágítást. És ezt meg is valósították! Az átlagos megvilágítás meg is volt, csak az egyenletességgel és a káprázással volt baj. Látni, hogy van még teendő az oktatás és felvilágosítás terén is. Cikkünkben a haladást és a lehetőségeket szerettük volna érzékeltetni. Azt az utat, amit Pascal így fejez ki egy gondolatában: „Az emberek különös előjoga, hogy nemcsak minden egyén fejlődik napról-napra, hanem szüntelenül halad az egész emberiség is, és ugyanúgy gazdagodnak tudásban az egymást követő emberöltők, mint az egyes ember évről-évre."

123

ATELEMECANIQUE (Groupe Schneider) új világítástechnikai sínrendszerei Canalis KLE-K1ÍA-KBB: A piaci igények folyamatos változása, az egyre gazdaságosabb megoldások keresése és nem utolsósorban a szabványelőírások változásai új világítástechnikai sínrendszerek kifejlesztését tették szükségessé. A Telemecanique három új típussorozata részben a korábbi típusok továbbfejlesztéseként, részben pedig teljesen új konstrukcióként gazdagítja a világítástechnikai elemek széles termékválasztékát. Canalis KLE: A KLE típusú sínrendszer a korábbi KLA sorozat továbbfejlesztéseként jöll létre, elsősorban kis- és közepes méretű ipari létesítmények, műhelyek, gépcsarnokok, valamint középületek: garázsok, szupermarketek, irodák stb. világítástechnikájához alkalmazhatók. Szerelése gazdaságos, mert olyan elemekből épül fel, amelyek gyorsan, és egyszerűen csatlakoztathatók egymáshoz. A rögzítések. vagy függesztések távolsága max. 3 m lehet. A sínrendszer névleges árama 20 A, védettségi fokozata IP 31 és megfelel az EN 439-2 előírásainak. A KLE rendszer elemei: 3 m-es, egyenes sínelem, elektrogalvanizált acél lemezházban, a következők szerint felépítve: — szalagkábel 2 vagy 4 rézvezetővel; — leágazási pontok egymástól 1 m távolságban; — villamos csatlakozó a végeken valamennyi áramvezető automatikus és egyidejű összekötéséhez, — mechanikai csatlakozás, amely lehetővé teszi az egyenes elemekből álló rendszer megfelelő tartását, ugyanakkor a zárórugó pedig az elemeket automatikusan egymáshoz reteszeli. Betápláló etem merev, vagy hajlékony rézkábelek bekötéséhez, végzáró elemmel, vagy anélkül. Előre kábelezett leágazási csatlakozók, a világítótestek csatlakoztatásához. A leágazóelemeknek két típusa van: — fázis választás nélkül 6 A névleges áramra. Kétpólusú csatlakozó (az I., 2. vagy 3. fázis + nulla), amely ennek megfelelően zöld, sárga, vagy barna színnel van jelölve; — fázis választással a csatlakozó pozíciójának áthelyezésével, 10 A névleges áramra. Az átlátszó fedél lehetővé teszi a kiválasztott fázis gyors azonosítását. Rögzítő- és függesztöelemek a sínrendszerhez és a lámpatestekhez. A „C" alakú rögzítők és a láncszemek lehetővé teszik a sínelemeknck a födémhez történő direkt rögzítését, vagy függesztését. A lámpatestek felpattinthaló függesztőelcmekkel rögzíthetők. A függeszlőelemck kialakítása olyan, hogy azok felső részén egy fém kábelcsatornát helyezhetünk el, amelyben 1 vagy 2 további, jámlékos kábel is vezethető (vészvilágítás, telefon stb.).

Canalis KBA: A KBA típussorozat két típusnagyságból, egy 25 A-es és egy 40 A-es tagból áll, amely elsősorban közepes méretű ipari és szolgáltatási létesítmények, valamint középületek világítástechnikájának kivitelezésére alkalmas. A-hajlítotl fémlemez tokozat vagy elektrogalvanizált, vagy pedig fehérre (RAL9010) festett, alapkivitelben is IP 54 védettségű. A rendszer 2 vagy 4 vezetős, mechanikailag igen merev, a távolság két rögzítési pont között max. 4 m, és az egyenes sínelemekre függeszthető lámpatestek tömege 13 kg lehet. A KBA sorozat szerves részét képezheti egy programozott világítástechnikai rendszernek (Lighting Management System). A KBA sorozat elemei: 2 és 3 m-es, egyenes elem, amelyek felépítése a következő: — szalagkábcl 2 vagy 4 rézvezetővel; — csatlakozási pontok egymástól 0,5, ill. 1 m-re; — villamos csatlakozó a sínvégeken, amely lehetővé teszi valamennyi vezető egyidejű csatlakozását; — mechanikai csatlakozás, amely merev kapcsolatot teremt két egyenes elem között és ugyanakkor biztosítja az IP 54 tömítettséget külön tömítőelem alkalmazása nélkül. A két elem kötése egy csavar segítségével rögzíthető. A KBA rendszer illesztését a különböző épületszerkezetekhez (beállítandó hosszak, különböző szintek, vagy egyéb akadályok, mint pl. kikerülendő oszlopok stb.) a kiegészítő elemek széles választéka (flexi elem, változtatható hosszúságú egyenes elem slb.) teszi lehetővé. Betáp elem merev, vagy hajlékony rézvezetők bekötéséhez. A betáp elemekkel együtt szállítják a végzáró elemeket is. Kétpólusú leágazóelemek a világítótestek gyors csatlakoztatására. A rendszer kialakítása olyan, hogy a leágazóelemek fel-, ill. lecsatlakoztatása feszültség alatt is lehetséges.

A leágazóelemeknek két típusa van: — 10 A terhelhetőségű, előre kábelezett csatlakozó, rögzített fáziskiosztással. Akiválasztott fázis az érintkező színezéséről (zöld, sárga vagy barna) ismerhető tel. — 16 A terhelhetőségi] csatlakozó sorozatkapoccsal, biztosítós, vagy anélküli kivitelben. Ennek a csatlakozótípusnak az esetében lehetőség van fáziskiválasztásra. Rögzítő- és függesztőelemek a sínrendszer, illetőleg a lámpatestek rögzítésére. A „C" rögzítők és a függesztőszemek lehetővé teszik a sínelemeknek a födémhez történő direkt rögzítését, vagy függesztését. A lámpatestek fel pattintható függesztőelemekkel rögzíthetők. A KBA sínrendszer ugyancsak lehetővé teszi azt, hogy annak felső részére egy fém kábeltartőt fektessünk, amelyben 1 vagy 2 további, járulékos kábel is elhelyezhető (vészvilágítás, telefon stb.). Canalis KBB: A Canalis KBB rendszer 25 és 40 A típusnagyságban készül és elsősorban nagy ipari létesítmények, valamint középületek, pl. áruházak világítástechnikájának megvalósítására alkalmas. A rögzítések legnagyobb távolsága 6 m, a lámpatestek tömege max. 15 kg lehet. A galvanizált és a festett kivitel igen sokrétű felhasználást tesz lehetővé, így a KBB rendszert éppen úgy felszerelhetjük műhelycsarnokokban és raktárhelyiségekben, mint irodaépületekben, szupermarketekben, repülőtereken stb. A rendszer 2 x 2 vagy 2 x 4 vezetős, alapkivitelben IP 54 védettségi fokozatú és megfelel az EN 439-2 előírásainak. A Canalis KBB rendszer elemei a következők: 2 és 3 m hosszúságú egyenes elemek, amelyek magukban foglalják — a mechanikailag igen jól terhelhető hajlított acéllemez házat, elektrogalvanizált, vagy fehérre (RAL 9010) festeti kivitelben; — az egy vagy két 2, ill. 4 vezetős szalagkábelt; — a csatlakozási helyeket;

— a villamos csatlakozókat a sínvegeken, amelyek biztosítják valamennyi vezető egyidejű csatlakozását; — a mechanikai csatlakozást, amely merev összeköttetést biztosít két elem között, és ugyanakkor biztosítja az IP 54 tömítettséget is külön tömítőelem alkalmazása nélkül. A sínelemek szerelése igen egyszerű, két elem összeillesztésénél a villamos és a mechanikai csatlakozás egyidejűleg megy végbe. A két elem kötése egy csavarral rögzíthető. A KBB rendszer illesztését a különböző épületszerkezetekhez—csakúgy mint a KBA rendszernél — a kiegészítő elemek széles választéka teszi lehetővé. A KBB rendszer leágazóelemei azonosak a KBA rendszer leágazási csatlakozóival. A rögzítő- és függesztőelemek konstrukciója megegyezik a KBA rendszer hasonló rendeltetésű elemeivel, különbség csupán a geometriai kialakításban és a mechanikai terhelhetőségben van. A KBB sínrendszer ugyancsak lehetővé teszi azt, hogy annak felső részére egy fém kábeltartót rögzítsünk, amelyben 1 vagy 2 további, járulékos kábel is elhelyezhető (vészvilágítás, telefon stb.). Speciális alkalmazások: Mind a Canalis KBA, mind pedig a KBB rendszer előnyösen használható fel vészvilágítások kialakítására is. Az áramsínekkel kétféle vészvilágítási megoldás lehetséges: — Egyedi vészvilágítási egységekkel, ebben az esetben négyvezetékes megtáplálás szükséges: 2 vezető táplálja a normál világítást, 2 pedig a vészvilágításra szolgáló lámpatesteket. A rendszer a távvezérlő egységgel működtelhető. — Központi táplálással. Az áramsín a normál világítást, míg a kábelcsatornában elhelyezett kábelek a vészvilágítási lámpatesteket táplálják. A Merlin Gerin Vertesz Rt., mint a TELEMECANIQUE termékek hivatalos forgalmazója a közvetlen értékesítés mellett vállalja az áramsín rendszerek tervezését és beépítését is (X). Vad Ferenc okl. villamosmérnök

További információk:

GROUPE SCHNEWER

MERLIN GERIN • VERTESZ • TELEMECANIQUE 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. Tel.: 181-1920, Fax: 131-0180

Világítástechnikai hírek Világítástechnikai hírek A szlovák—magyar világítástechnikai együttműködés keretében 1996. január 30-án mutatkozott be a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben a szlovákiai ELV PRODUKT A. S. oszlopgyártó cég, és magyarországi partnerei: a BBB MOSÓN CINK Kft. és a LAJTATECH Kft. A Nyugati pályaudvar ún. Királyi Várójában Déri Tamás köszöntötte a megjelent kb. 80 fős hallgatóságot, a bemutatkozó cégek képviselőit, és Pollich Jánost, a Világítástechnikai Társaság elnökét. Örömmel üdvözölte a szlovák és a magyar világítástechnikai társaságok között napjainkban létrejövő kapcsolatot és együttműködést. Elsőként Pisi Ladislav igazgató bemutatta az ELV PRODUKT A. S. jelenlévő (Lajcha Miloslav, Duben Ladislav, Kopeky Iván és Podolska Andrea) munkatársait. Ismertette az 1958 óta Senec-en (Szene) működő, 1995-ben privatizált vállalat tevékenységi körét, referenciáit és magyarországi partnereit. Első termékükből — a pörgetett vasbetonoszlopból — mára már kb. 2 millió darabot gyártottak, és értékesítettek eurőpaszerte, Magyarországon a MÁV-részére is: felsővezetéktartóoszlopként. Korszerű termékeik a tűzihorganyzott, kúpos acéloszlopok kör- és nyolcszög-keresztmetszettel, továbbá a teleszkóp rendszerű csőoszlopok, világítási oszlopok, amelyek talpcsavaros (tőcsavaros) és csőcsonkos (befogott) kivitelben készülnek, fénypontmagasságuk 2,5... 16 m közötti. Afényvetőtomyok 24 és 36 m fénypontmagasságúak, lalpcsavaros alapozási lehetőséggel, a fcjszerelvény leereszthető (kézi vagy villamos hajtással), vagy védőkosaras hágcsórendszeren közelíthető meg. Antik hatású kandelábereket is gyártanak, talpcsavaros kivitelben, kb. 3 és 4 m fénypontmagassággal. Az oszlopokhoz nagy választékban készülnek a lámpakarok. Különleges oszlopaik a távközlési-, valamint a felsŐvezeték-tartó, továbbá a kombinált felsővezetéki és világítási oszlop, és végül a zászlótartó oszlop. Előadása végén az igazgató természetes és mesterséges fényben készült videofilmét vetített nyugat-szlovákiai városok világítási berendezéseiről.

Fotó: Hauser Péter 126

A második előadó: Garas Géza műszaki vezető beszélt az 1993-ban privatizált — német tulajdonú — BBB MOSÓN CINK Kft. (Mosonmagyaróvár) szakmai tevékenységéről, amelyet az európai színvonalú tűzihorganyzásban fejt ki. Az ELV PRODUKT A. S. acéloszlopait a Kft. látja el korrózióvédelemmel. Diavetítéssel mutatta be a technológiai folyamatot, érdekes diagramot vetített a rétegvastagság és a védett szerkezet élettartamának összefüggéséről (paraméterek: a mezőgazdasági, a városi, a tengerparti és az ipari környezet). Tevékenységük célját így foglalta össze: „az előállított értékek megóvása". Legismertebb magyarországi referenciamunkájuk a Pannon GSM távközlési tornyainak tűzihorganyozása. Harmadikként Makay Péter úr, a LAJTATECH Innovációs Tervező és Kivitelező Kft. (Mosonmagyaróvár) ügyvezetője a Kft. gyártó-értékesítő munkájáról tartott előadást. Magyarországon a Kft. forgalmazza a BBB MOSÓN CINK Kft. által tűzihorganyzott, ELV PRODUKT A. S. által gyártott oszlopokat. Hangsúlyozta, hogy a világítási oszlopok minőségéért akkor tud a Kft. teljes körű garanciát vállalni, ha nemcsak a tűzihorganyzott világítási acéloszlopokat, hanem az oszlophoz szervesen hozzátartozó — és a lámpatesttől is függő — fej szerelvényt, alapozást (:alapvasalást) is együtt szállítja. Ezáltal kifogástalanul lehet illeszteni egymáshoz a világítási egység szorosan összetartozó szerkezeteit. A Kft. üzleti filozófiája: zárt rendszerben, egységcsomagként, minőségi garanciával forgalmaz. Ezévben Ferihegyre, a határátkelőhelyekre és a MÁV részére készülnek szállítani világítási egységeket. A cégbemutatón kiállították a tűzihorganyzott acéloszlopok —szerelvényszekrényeket is tartalmazó — mintaszelvényeit, és a biztonsági zárral ellátott szekrény ajtókat. Bemutatták a szekrénybe építhető GURO csatlakozó- és biztosítódobozokat is, amelyek felső része átlátszó műanyagból készült. A rendezvény befejezéseként a jelenlévők kérdéseire válaszollak a bemutató cégek szakemberei. (vetési) Időleges fényárvilágításban a Lehel téri Szent Margit templom Budapesten. Sándor Pál rendező játékfilmet forgatott a Lehel téren, a templom épülete a felvett jelenet hátteréül szolgált. A fényárvilágítást mindössze 1 db, 2 m magas állványra szerelt Jupiter-lámpa (stúdiófényszóró) szolgáltatta. A látvány döbbenetesen szép volt. A Lehel tér szinte életre kelt, a közepén lévő neoromán templom klasszikus szépségével a tér esti látványa emelkedetté vált. A közvilágítás sárga fényfüzérei, a villogó jelzőlámpák színváltásai és a csúcsforgalom hektikusan nyüzsgŐ fehér és vörös fényfolyamai által minden oldalon körülvéve a hatalmas tér közepén stabil, nyugalmat és biztonságot sugárzó szürkés-kékes fényben ott állt a templom. Sajnos a csoda csak 2 óráig tartott, de sikerült még megörökíteni. Azután az egyetlen fényszóró kihunyt, a filmesek elvonultak. Megmaradt az emlék és fénykép.

ELEKTROTECHNIKA

YS FÉNYRENDSZER STÚDIÓ LISYS KERESKEDŐHÁZ

A LISYS FÉNYRENDSZER STÚDIÓ számítógépes világítástervezéssel, komplett világítási rendszerek kidolgozásával és azok kulcsrakész kivitelezésével foglalkozik. A LISYS KERESKEDŐHÁZ mintartermében kulturált körülmények között válogathat a legszebb hazai és külföldi lámpatestek és fényforrások között. zpont: 1135 Budapest, Lehel u. 48-50. Tel.: 120-9272, 269-8672, Fax: 269-8673 et, bemutatóterem: 1064 Budapest, IzabeHa u. 84. Tel.: 132-4716 Tel./fax: 112-6413 Nyitva: 9-16-ig

HOFFMEISTER

IGÉNYES VILÁGÍTÁSI RENDSZEREK

REGENT

Biffi LUXRAMA IRODÁK. ÜZLETEK, KÖZINTÉZMÉNYEK, BEMUTATÓTERMEK, MÚZEUMOK MEGVILÁGÍTÁSÁRA •

SÍNES-ÉS KOMPLEX FÉNYRENDSZEREK • FÉNYCSÖVES LÁMPATESTEK • SÜLLYESZTETT LÁMPATESTEK • PARK-ÉS TÉRVILÁGÍTÓK SZÉLES VÁLASZTÉKA

INTERCON

Kft. IRODA: H-1124 BUDAPEST, NÉMETVÖLGYI ÚT 73/B. TELEFON: (36-1) 201-6787, 201-7097 FAX: (36-1) 155-3404 TELEX: 22-2364 DESÍQN™

tervező iroda

VILÁGÍTÁS TERVEZÉS, KIVITELEZÉS, TANÁCSADÁS

Egyesületi élet

Centenáriumi röntgenkiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban

1996. január 16-án orvosok, fizikusok és mérnökök együtt emlékeztek meg az első magyarországi röntgen előadás századik évfordulójáról. Száz éve a Mathematikai és Physikai Társulat ülésén Klupathy Jenő számolt be azokról a kísérletekről, amelyekkel alig néhány nappal az első híradás után megerősítette Röntgen hihetetlennek tűnő felfedezését. Most a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban az érintett tudományágak képviselői tartottak közös előadássorozatot a radiológia eísŐ évtizedéről, a Múzeum pedig a felfedezés korának készülékeiből rendezett időszaki kiállítást.

2. ábra. Az első magyarországi röntgentelvétel készítéséhez használt influenciagép Eötvös Loránd laboratóriumából

/. ábra. Röntgenkiállítás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban

Akiállítás érdekessége, hogy rendkívüli ritkaságnak számító eszközöket mutat be. A röntgengép elektrotechnikai berendezés, de első generációjának felépítése gyökeresen eltért az erősáramú elektrotechnika szokásos megoldásaitól. Alegszembetűnőbb különbség, hogy a röntgencsövek táplálásához szükséges 100 kV körüli feszültséget nem váltakozó áramú transzformátorral, hanem egyenáramú szikrainduktorral állították elő. A bemutatott centrifugális és turbinás higany éri nücezős áramszaggatókkal az egyenáram szaggatási frekvenciáját és a vezetési szöget is szabályozni lehetett, ráadásul nagy induktivitású terhelés mellett. Amai teljesítményfélvezetők korában sem egyszerű feladatot száz esztendővel ezelőtt elődeinknek — egyéb lehetőség hiányában — tisztán mechanikus eszközökkel kellett megoldani. Eredményes munkát végeztek! A higanyturbinás, világítógáz ívoltóanyagú (!) szerkezet 100...200 Hz frekvenciával szaggatta a 220 V tápfeszültségű áramkör 20...30 A-es áramát. Az áram megszakításakor az érintkezők közötti tranziens feszültség 2...3 kV-ot is elért, — a készülék mégis üzembiztosán működött.

128

Elismerésre számíthatnak a szikrainduktorok is. Szekunder tekercseik szilárd szigetelése természetes anyagokból, méhviaszból, gyantából, paraffinból készült, rendkívüli gondossággal. A bemutatott darabok 80—90 év után is kifogástalanok, változatlanul elviselik a 150...200 kV-os igénybevételt, — erről a látogató is meggyőződhet a pólusok között átütő

20...30 cm-es szikrákat látva. A készülékek kivitele, a mahagóniból készült faalkatrészek, a márvány kapcsolótáblák, a sárgaréz érintkezők képet adnak a századforduló elektrotechnikai iparának igényes munkájáról. Hasonlóan szépek az egyedi gyártással készített röntgencsövek. A röntgen technika volt az a teriilet, ahol az egyenáramú induktor legtovább tarthatta pozícióját a transzformátorral szemben. Kiállítása különösen érdekes a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, hiszen a legjelentősebb magyar elektrotechnikai találmány, a Zipernowsky—Déri—Bláthy féle transzfor-

3. ábra. Röntgengépek a századforduló idejéből

ELEKTROTECHNIKA

Egyesületi élet

4. ábra. Szikrainduktoros röntgengép (Reiniger, Gebbert, Schall gyártmánya, Magyar Gyógytechnikai Ipar Rt. adattáblával, 1912)

mátor tárgyi emlékeinek és történetkutatásának ez a múzeum a letéteményese. A transzformátor röntgentechnikai alkalmazásának akadálya a nagyfeszültségű egyenirányító hiánya volt. Csak az 1910-es évek elején sikerült szinkronmotoros, forgókeresztes mechanikus készülékkel, majd izzókatódos vákuumcsövekkel megoldani a

nagyfeszültség egyenirányftását. Ezután már semmi sem állt a transzformátor felhasználásának útjában, az induktorok és áramszaggatók lomtárba kerültek, majd a két világháború fémgyűjtő mozgalmainak áldozatául estek. Ez az oka, hogy az egész világon csupán néhány darab maradt meg. A kiállítás magyar szempontból legérdekesebb tárgya az a hatalmas influenciagép, amelyet Eötvös Loránd laboratóriumában az első hazai röntgenfelvételek készítéséhez használtak. Ez

az elektrosztatikus generátor szolgáltatta a nagyfeszültséget a röntgensugarak keltéséhez. Az eredményt a korabeli röntgenképek mutatják, bizonyítva, hogy a magyar szakemberek kezdettől fogva a röntgentechnika kutatásának és fejlesztésének élvonalában voltak. A kiállítás április végéig tekinthető meg a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban (Budapest VII., Kazinczy u. 21., nyitva: keddtől szombatig 11—17 óráig). Dr. Jeszenszky Sándor (A fotókat Markovics Ferenc készítette). Mindent .egy hílyent

AZ ON IGÉNYE SZERINT

ENERGIATAKARÉKOS, SZINUSZOS KIMENETI FESZÜLTSÉGŰ ÉS EGYENÁRAMÚ KÉSZENLÉTI ÁRAMFORRÁSOK

JAVASOLT TELJESÍTMÉNYHATÁROK: Egyfázisú készülékek (3,15...15 kVA) Háromfázisú készülékek (9...45 kVA) Egyenáramú készülékek (500...1500 kVA) On line és of line üzemmódra Egyedi tervezésű, mikroprocesszoros vezérlésű töltők zselés akkumulátorok részére KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK ingyenes üzembe helyezés karbantartási szerződéssel szervizelési szolgáltatás

P

KÉRÉSÉHE RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST ADUNK! TEKINTSE MEG REFERENCIALISTÁNKAT! TERVEZÉS * GYÁRTÁS + MEGRENDELÉS + KIVITELEZÉS + SZERVIZ IPARI ELEKTRONIKAI KFT. Műegyetemi Innovációs Park tagja 1119 Budapest, Andor u. 60. Telefon: 181 -0597,181 -0590 181-0157,166-6512/227,261 Fax: 181-2959

3OÉMYE0T

KORSZERŰ BELSŐTÉRI VILÁGÍTÁSTECHNIKA TERVEZÉS - ÉRTÉKESÍTÉS SZAKTANÁCSADÁS EMIKA Elektromechanikai Rt. 6 3 0 0 Kalocsa, Miskei u. 2 1 . Tel.: (78) 462-033 Fax: (78) 462-620 Képviselet, bemutatóterem: PROMIKA KFT. 1134 Budapest, BUICBÚ U. 21/b. Tel./fax: 129-5086

Fényrendszer Kft. • 1138 Budapest, Jakab u. 17. Fénystúdió* 1073 Budapest, Kertész u. 42-44. r

Tel./fax: 120-1464, 269-8789 Tel./fax: 121-0823,322-5207

r

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

TRIDONIC előtétek, gyújtók, transzformátorok • Sorozatkapcsok, foglalatok SBP csarnokvilágítók, fényvetők • Tervezés, kivitelezés, szaktanácsadás Fényforrások, különféle belső- és szabadtéri lámpatestek • Vezetékek, kábelek

FÉNYNAGYKERESKEDÉS 1996. 89. évfolyam 3. szám

129

II

Programozott, hárompontos, soros gyújtók nagynyomású gázkisülési lámpákhoz

I87ST93

A hagyományos, hárompontos, soros gyújtók továbbfejlesztése révén alakult ki ez az újabb tipuscsalád, üzemviteli, lámpa és áramköri szerelvények élettartam-szempontjainak figyelembevételével. A gyújtó működési ciklusának beállítása megfelel az EN 60926 és 60927 számú szabvány feltételrendszerének. Alkalmazott új megoldások -

A programozott gyújtó működési idődiagramul alapján, a lámpa szempontjából minimálisan szükséges ideig szolgáltatja a gyújtóimpulzusokat. A beépített nyomógomb lehetővé teszi a gyújtó helyszíni, tetszés szerinti újraindítását.

Tipus

E ! Gyújtó Paraméterek

Lámpateljesítmény. W Maximális lámpaáram, A

PHOGNA 3

70

100—150 250

400—1000

PRÖGHAL PROGHAL 2 3 250

400-1000

3

12

3

12

4—5

4—5

4—5

4—5

Maximális terhelőkapacitás, pF

100

100

100

100

100

Névleges hálózati feszültség, V

220—240

220—240

220—240

220—240

220—240

Hálózati frekvencia, Hz

50—60

50—60

50—60

50—60

50-60

Működési feszültség, V

min. 198

min. 198

min. 198

min. 198

min. 198

160

160

160

160

160

5—10 180 5—10

5—10 240 5—10

5—10 400 5—10

5—10 600 5—10

5—10 800 5—10

80 55 10 40 M8

90 66 10 45 M8

100 75 10 45 M8

90 68 10 45 MB

100 75 10 45 M8

tm 1 Működési ciklus, s tsz tm2 A Méretek, mm

Előnyei

PROGNA 2

1.5

Nem működési feszültség, V

Méretek

PHOGNA 1

1,8—2,3

Impulzus csúcsfeszültség, kV

Működési idődiagramm

Fém halogénlém pék hoz

Nátriumlámpákhoz

a D E

- Bekapcsoláskor, sikertelen gyújtás után (pl. meleg lámpa) lámpatípustól függően, meghatározott időn belül a gyújtást megismétli. - A begyújtásra képtelen meleg lámpát csak igen rövid ideig veszi gyújtóimpulzusokkal igénybe, ezáltal elkerülhető a káros katódporlas. - Az alapkapcsolásból és a „leállóság"-ból adódóan a rádiófrekvenciás zavarkeltés kismértékű. Minden kiegészítő elem (szűrőkondenzátorok nélkül) megfelel a postai előírásoknak. - Érintésvédelmi szempontból jelentős, hogy nagyfeszültségű impulzusok viszonylag rövid ideig jelentkeznek a lámpatest áramköri szerelvényein és vezetékein. - A PROGNA-2-nek MEE1 minősítése van. - Az előtétek működésére nincs kihatással, ezek szigetelési szilárdságát nem veszi igénybe. - Az előtét és lámpa távolsága tetszőlegesen változtatható, nem befolyásolja a gyújtáskészséget. - A programozott gyújtó tényleges möködési ideje rendkívül kicsi, ami igen kedvező a saját és az egyéb áramköri elemek (sorkapocs, foglalat, vezetékek) élettartamára. - Nem tartalmaz cserélhető alkatrészt, nem igényel karbantartást. - A gyártó 2 éves időtartamig garanciát vállal. - A megvalósított, programozott működésű gyújtócsalád fedi 1000 W-os teljesítményig a nagynyomású nátrium- és fémhalogén-lámpák teljes választékát. - A gyújtó méretezésekor figyelembe vették a 230 V-os feszültségszintre történő zökkenmentes átállást. - A megrendelt gyújtókat vállalatunk 3 napos határidővel raktárról biztosítja.

Budapesti Elektromos Művek Rt. 1132 Budapest XIII., Váci űt 72-74. Telefon: 270-1401,270-0322 Fax: 129-1860 Telex: 22-4991

20 EVE ÜZEMELNEK AZ ELSŐGENERÁCIÓS MAGYAR KOMPOZIT SZIGETELŐK 1975-ben o Göd-Léva vonalon beépített 400 kV-os szilikon szigetelők 20 év után is, - erősen szennyezetten - az új állapotra vonatkozó próbafeszültséget meghaladó villamos szilárdságot mutatták (VEIKI vizsgálatok 1995. aug.} EUROINS* kompozit szigetelő termékeink: - távvezetéki hosszúrúdszigetelők 10-750 kV - szigetelő keresztkarok 120-220 kV - fázistávolság-tartó szigetelők 66-500 kV - vasúti szigetelők Ma már a hagyományos szigetelőből felépített szigetelőlánc drágább, ha komplett távvezetékszakaszokat hasonlítunk össze. A FURUKAWA KOMPOZIT SZIGETELÖK kielégítik az IEC vonatkozó szabványait. A szigetelők előállítására az ISO 9001/1994. szerinti minőségbiztosítás auditálása folyamatban van. FURUKAWA ELECTRIC COMPOSITE INSULATOR

H-1158 Budapest, Késmárk u. 24-28. Telefon: 220-5620 Fax: 251-5752

Takarítson meg villamos energiát

- alkalmazzon fázisjavítást!

400 V-os KÖRNYEZETBARÁT kondenzátorok 2.5...45 kvar-ig Felharmonikus-tartalomtól függően száraz, vagy impregnált kivitelben. Régi berendezésekhez is csereszabatos méretek!

állaljuk komplex hálózati analízis elkészítését, a FELHARMONIKUSOK felmérését! KÉRJEN ADATLAPOT! Részletes információk:

Telephely: 1224 Budapest,Dózsa György út 105. {a87-es busz végállomásánál) Levelezési cím: 2092 Budakeszi, Arany János utca 15. Telefan: 227-3839 Mobil: 06-30-348-836 Telefax: 227-3823 06-30-331 -991


131

5 E V E S A VAV U N I O N

„A jók versenye használ a versenyzőnek, s nem árt annak, akivel versenyeznek." (Démokritosz)

Siker magyar tőkével Öt éves a VÁV UNION Kedves Olvasó! Üdvözlöm Önt azon érdeklődők körében, akiknek már pusztán a cím felkeltette figyelmét! Az elkövetkezendő néhány hónapban megjelenő jubileumi cikksorozatunkban igyekszünk információkat adni mindazoknak, akik közelebbről szeretnék megismerni vállalatunkat. Jubileum? Igen! A VÁV UNION 1996. március l-jén ünnepli megalakulásának 5. évfordulóját. Ebből az alkalomból hónapról hónapra egy-egy cikket jelentetünk meg, ezekben részletesen bemutatjuk tevékenységi körünket és jelentősebb referenciáinkat. Szeretnénk ezáltal átfogó képet adni múltunkról, jelenünkről, eredményeinkről és terveinkről Kérem tartson velünk! Varga Péter ügyvezető igazgató A VÁV UNION a villamosenergia-ellátás széles skáláján van jelen. Gyárt- és szerel erősáramú berendezéseket, jelen van az épületinstallációban, a számítógépes mérésadatgyűjtő- és felügyeleti-rendszerek fejlesztésében és megvalósításában. Az 1995. évi 1 milliárd forintot meghaladó forgalmával — versenyben a jelenlévő világcégekkel — az erősáramú iparágon belül a hazai piacon előkelő helyet foglal el.

A VAV a '80-as évek közepéig kimagasló eredményeket produkált. Különböző felhasználói igényeknek megfelelő 0,4 kV-os kapcsolóberendezés-családokat, közel 20 féle középfeszültségű elosztóberendezést, ipari és kommunális szabadtéri transzformátorállomást fejlesztett ki (1. ábra).

A múlt

Nevéhez kötődik többek között a Ferihegyi Repülőtér, a Metró, az ipari nagyvállalatok döntő részének villamosítási munkája, a Budapesti Elektromos Müvek szinte összes 10 kV-os állomási berendezése. Egyedülálló teljesítményt mutatott fel a Közel- és Távol-Kelet, Észak-Afrika, Európa számos országában. Dolgozott a vasútvillamosítás, erőművek, áramszolgáltatás területein. Ezek közül is kiemelkedik a Kuwaitban szerelt 55 db transzformátorállomás.

A múltat fel lehet vállalni, meg lehet tagadni, de meg nem történtté nem lehet tenni. Egy vállalat mélyebb megismeréséhez gyakran a gyökerekig kell visszanyúlni. A VÁV UNION a Villamos Állomásszerelő Vállalat (VÁV) szellemi örökösének tartja magát, így eredete 46 évvel korábbra nyúlik vissza. A VÁV alapítását 1950-ben a Népgazdasági Tanács rendeletben határozta el. Létrehozását az a politikai és gazdasági célkitűzés tette szükségessé, amely a villamos energia fejlesztésében és felhasználásában fennállott lemaradásunk felszámolását, és az ipar kapacitásának tervbe vett nagymértékű növeléséhez szükséges villamos fogyasztói és kapcsolóberendezések gyártását célozta. A gyár létesítését különösen indokolttá tette, hogy a gyártó vállalatok az államosítás után az általuk végzett szerelői tevékenységet — profiltisztítás címén — igyekeztek leadni. így jött létre a teljesen új típusú — készülékgyártási tevékenységtől mentes —, kizárólag helyszíni szereléssel foglalkozó gyár, amely később az előregyártással, saját fejlesztésű kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezések gyártásával bővült.

Az indulás

A VÁV 1964-ig önálló gyárként működött, 1964—1982-ig a Villamos Berendezés és Készülék Művek (VBKM) kötelékébe olvasztották be. 1986-ban, a VBKM végleges felbomlásakor a VÁV ismét önálló vállalat lett, immár a TRANSZVILL gyárral kiegészülve.

A '80-as évek végére — az ismert okok következtében — az ipari termelés, így a beruházások mennyisége is visszaesett, ennek következményeként a VÁV Gyár piacai is beszűkültek. Ez a folyamat a vállalat exporttevékenységének köszönhetően csak lassan volt érezhető, mégis előrevetítette a jövő nehézsé-


I, ábra. Ipari, szabadtéri (ISZTR 35-20/400-1000) transzformátorállomás

133

geit. A meglévő gazdálkodási formának már nem voltak meg a működési feltételei. A vállalkozási főosztály néhány mérnöke felismerte a változtatás szükségszerűségét. A VÁV-ból kiválva 1991. március l-jén többségi magántulajdonú vállalatként megalakult a VAV UNION, nevében is vállalva a hagyományokat. Az 5,8 M Ft törzstőkével induló, alig 70 főből álló Kft. jövőjét a VAV Gyár vállalkozási, szerelési, tervezési, fejlesztési területein nagy tapasztalatokat szerzett munkatársaira alapozta. Az összeszokott szakembergárda hamarosan neves referenciákat mutatott fel a vegyipar, élelmiszeripar, építőanyagipar, áramszolgáltatás, távközlés-műsorszórás, kórházak területén. Ennek egy jellemző példája a 2. ábrán látható.

dás. Ennek értelmében Magyarországon egyedül állít elő és szerel össze ID 2000 (panelos szerkezetű), MODAN 2000 (stekkerelhetö kivitel) és MODAN 6000 típusú (tlókos kivitel) kisfeszültségű elosztóberendezéseket. 1994-ben a VÁV felszámolása során a VÁV UNION megvásárolta a budaörsi telephelyet, a berendezések gyártásához szükséges gépeket, szerszámokat a gyártási jogokkal, dokumentációkkal. A vállalat létszáma 150 főre növekedett. Az utóbbi évek biztató eredménye, hogy egyre több hazai készülékgyártó cég állít elő magas műszaki színvonalú terméket. A VÁV UNION megkülönböztetett figyelembe részesíti ezeket, beépíti berendezéseibe, nagyon sok esetben ez a törekvés találkozik a vevő igényeivel. Saját gyártású, középfeszültségű kapcsolóberendezéseit vákuum-, SFÓ-OS vagy kisolajterű megszakítókkal egyaránt tudja szállítani (3. ábra). Az alkalmazott készülékek, gyártott berendezések MEEI minősítéssel rendelkeznek. A kis- és kö3. ábra. NT12-100s típusú, 10 kV-os, zépfeszültségű berendetokozott (metál elad) berendezés zések különböző intelligencia fokozatokkal ruházhatók fel, melyek lehetővé tesznek telemechanikai rendszerhez való csatlakozást is.

Versenyben a hazai és külföldi piacokon

2. ábra. MATÁV Angyalföldi TANDEM és telefonközpont (a), MODAN 6000 tip, 0,4 kV-os kapcsolóberendezés (b)

A siker titka a VÁV UNION és partnereinek közös gondolkodásában és harmonikus együttműködésében rejlik. Alapfeltételei: minőségi termékek, magas műszaki szinvonalú munkavégzés, vevőközeli kiszolgálás, folyamatos kapcsolattartás a feladat megfogalmazástól a projekt megvalósításig, és azon túl a karbantartás is, ha a vevő igényli. Ilyen közös gondolkodásmódnak köszönhető a Klöckner Moeller céggel 1992-ben létrejött együttműködési megállapo-

134

Öt év alatt a VÁV UNION számos, Magyarországon is jelenlévő, nemzetközi érdekeltségű vegyesvállalat méltó versenytársává nőtt fel. Ezt csak a gyártmányok folyamatos korszerűsítésével, új technológiák, új termékek bevezetésével, megfelelő műszaki és gazdasági szakértelemmel lehetett elérni. Nemcsak a vállalat termékstruktúrája alakult át, de tevékenységi köre és ezeknek köszönhetően piaca is kibővült. A korábban említett szegmensek megtartása mellett új területeken is sikereket ért el, és tartósan jelen van. Ezeket egy jól szervezett rendszer biztosítja. A vállalat az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésének szakaszában van, ebben az évben auditálnak. A következő cikkeinkből további, részletes információ szerezhető a termékeinkről, referenciáinkról. Bemutatjuk azokat a felhasználási területeket, amelyek a VÁV UNION-ra jellemzők, amelyek a sikerhez vezettek. (X) Cím VÁV UNION Kft. 1112 Budapest, Köérberki út 36. Tel.: 2091-494, 2091-486 Fa:x: 1654-857, 1669-424

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

A fogyasztói igények befolyásolása — integrált forrástervezés Bertók Tibor

Bevezető Az utóbbi időben a nemzetközi és hazai energetikai fórumokon, a szakirodalomban, jogszabályokban és nemzetközi megállapodásokban sokszor előforduló fogalom a legkisebb költségre való tervezés (Least Cost Planning), az integrált forrástervezésen tegrated /íesource Planning) és a fogyasztói igények befolyásolása (Z>emand Side Aíanagement). E cikk áttekinti a három fogalom közötti összefüggéseket és megpróbálja beilleszteni a villamosenergia-ipari cégek gyakorlatába. Az 1994. évi XLVIII. törvény a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról 7. § (I) d) bekezdése a következőket írja elő: Az (Energia) Hivatal e törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében... érvényesíti a villamosenergia-termelővel, -szállítóval és -szolgáltatóval szemben a legkisebb költség elvét. A Kormány 34/1995. (IV. 5.) sz. rendelet a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgálatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1. § (2) bekezdése így szól: A Hivatal a legkisebb költség elvének érvényesítési követelményeit a teljes vertikumra kiterjedően alkalmazza, beleértve a fogyasztói igénycsökkentést, valamint az igények és források integrált tervezését is. A törvény gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy a fogyasztónak a lehető legkisebb költség mellett kell megkapnia a villamos műtől a működéséhez szükséges villamos energiát. Ennek érdekében a villamos műnek meg kell vizsgálnia a reálisan számba vehető ellátási lehetőségeket, és úgy kell elkészítenie költségtervét, hogy a fogyasztó számára a legkisebb költség mellett adjon energiát az egyébként előírt minőségi paraméterek melleit. A lehetőségek számbavételének ki kell terjednie mind az ellátás, mind pedig az igény oldalára, ezeket egyenrangúan ötvözve kell meghatározni a legkisebb költséget adó megoldást. Maga a módszer a 60-as, 70-es években alakult ki ÉszakAmerikában, amikor is a többszöri olajárrobbanás következtében a villamos energia költsége nem volt tartható az addig megszokott alacsony szinten, ugyanakkor a már kialakult és jól működő szabályozó szervezetek rá kívánták kényszeríteni a természetes monopóliumokat, hogy a saját üzleti érdekeik mellett vegyék figyelembe a fogyasztók érdekeit is, megkeresve a fogyasztó számára legkisebb költséget jelentő energiaellátás lehetőségét. Bertók Tibor okl. gépészmérnök, okl. villamosmérnök, a MEE tagja, a Magyar-EU Energia Központ igazgatója.


A továbbiakban megpróbálok a következő kérdésekre választ adni: — Mi a legkisebb költségre való tervezés meghatározása? — A gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani a legkisebb költségre való tervezést? — Hogyan kapcsolódik a sokat emlegetett fogyasztóoldali befolyásolás (DSM) a legkisebb költségre való tervezéshez? — Hogyan működhet a legkisebb költségre való tervezés a nem vertikális szervezeti tagolású villamosenergia-iparban, azaz olyan körülmények között, amelyek a hazai villamosenergia-ipar szerkezetének és tulajdonviszonyainak átalakulása eredményeként fokozatosan kialakulnak? A három kérdés összefüggése talán legegyszerűbben a következő módon fogalmazható meg: a fogyasztói igény a fogyasztó számára legkisebb költségen elégítendő ki (ez jogszabályban előírt követelmény), ennek a módszere az integrált forrástervezés, a fogyasztói igények befolyásolása pedig az egyik lehetséges forrás.

2. A legkisebb költségre való tervezés meghatározása, folyamata és lépései A Bevezetőben már tulajdonképpen körülírtam a legkisebb költségre való tervezést, most megpróbálom definiálni. A legkisebb költségre való tervezés az a folyamat, amelynek eredményeként a villamosmű a fogyasztói terhelésnövekedést megbízhatóan, és környezetbarát módon elégíti ki, gazdaságosság szempontjából optimálisan ötvözve mind az ellátási oldali (a rendszer bővítése), mind pedig a fogyasztói oldali (az energiafelhasználás hatékonyságának fokozására tett intézkedések, ill. a fogyasztói magatartás megváltoztatása) lehelőségeket. A fogyasztói igénynövekedés kielégítéséhez a villamosműnek figyelembe kell vennie minden hagyományos és új lehetőséget az integrált forrásterv elkészítésekor. Mivel az egész terv — mint minden hasonló jellegű terv — alapját számos becslés/előrejelzés képezi, megfelelő rugalmassággal kell rendelkeznie, hogy az időközben bekövetkező változások hatásai, ill. ellenhatásai a lehelő legkisebbek és végigkövetnetők legyenek. Az integrált forrásterv kidolgozásának főbb lépéseit a következőkben mutatom be. A felsorolás megpróbálja áttekinteni valamennyi számításba veendő lépést, függetlenül a villamos mű szervezeti tagozódásától (vertikális vagy horizontális tagolás). 1 Vertikálisan tagolt a villamos mű, ha a rendszer egyes elemei (erőmű, alaphálózat, elosztóhálózat) ugyanabba a szervezeti egységbe tartoznak, legtöbbször egy lulajdonossal. Ilyennek tekinthető például a korábbi MVMT, vagy a inai EdF, ENEL. Horizontális tagolásról akkor beszalünk, ha a rendszerelemek nem egy tulajdonos állal birtokolt szervezeti egységbe tartoznak.Ilyen már ma is ÍI hazai rendszer a privatizáció után.

135

Villamos energia 2.1. A terhelés-előrejelzés kidolgozása Bár mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban terhelés-előrejelzésről beszélünk, a teljesítményben kifejezett terhelésigény mellé mindig hozzárendeljük az energiát is. Ez képezi az integrált forrásterv kiindulási alapját. Általában megkülönböztetünk rövid-, közép- és hosszútávú előrejelzést. A terheléselőrejelzés elkészítésének elméletileg két alapvető módszere van: — a felülről lefelé (top down) módszernél az eredő terhelési görbéből vezetjük le az egyes fogyasztói csoportok részarányát; — az alulról felfelé (bottom up) módszernél az egyes fogyasztói csoportokra jellemző fogyasztási/terhelési, statisztikai, demográfiai, gazdasági stb. adatokból építjük fel az eredő terhelési görbét. Szokták azt a módszert is alkalmazni, hogy mindkét modell szerint elkészítik az előrejelzést. Ha a két végeredmény nagyjából megegyezik, akkor nagy valószínűséggel jó az előrejelzés, ha nem, akkor további elemzésekre és tanulmányokra van szükség, hogy megtaláljuk az eltérések okát és elkészítsük a végleges előrejelzést. Azonban — mint általában az élet minden területén — itt is a különböző elméleti megközelítések ötvözete jelentheti az optimális megoldást. Minden esetre a jól megalapozotteíőrejclzcshez számos változó tényezőt kell figyelembe vennünk. A teljesség igénye enélkül, nem specifikálva az egyes fogyasztói csoportokra, felsorolok néhányat: a gazdaság teljesítőképességének várható alakulása, a népesség változásának irányzata, az ipari fejlődés irányzata, a kialakult fogyasztói szokások várható alakulása (éppen a tudatos igényoldali beavatkozás eredményeként), a háztartások átlagos jövedelmének alakulása, a fogyasztói berendezések elterjedtségének változása, a lakásépítés üteme, várható időjárás, utoljára, de nem utolsósorban az energiaárak, és még sok tényező. 2.2. A meglevő kapacitásforrások (ellátásoldali lehetőségek) számításba vétele A tervezésnek ebben a fázisban a villamosmű számításba veszi a beépített, ill. rendelkezésre álló saját termelői kapacitásokat, tekintetbe véve a karbantartási felújítási, esetleg selejtezési terveket, valamint a különböző időszakokra már korábban szerződéssel biztosított idegen kapacitásokat. Az egyes évekre vonatkozó terheléselőrejelzés és a meglevő kapacitások különbsége adja a kitöltendő kapacitásigényt, amelynek kielégítésérc alapvetően két út kínálkozik: az ellátási oldal bővítése és a fogyasztói oldal befolyásolása. 2.3. Az ellátási oldal bővítése Az ellátási oldal bővítésének vizsgálatakor a következő lehetőségek jöhetnek számításba: — Saját erőmű építése vagy bővítése, a rendszer egyéb elemeinek (vezeték, alállomás) kapacitásbővítése. Az ellátásoldali termelőkapacitás bővítése a legtöbb esetben megkívánja a rendszer egyéb elemeinek kapacitásbővítését is, hogy a létrehozott többletteljesítmény, ill. a megtermelt többletenergia eljuthasson a fogyasztókhoz. Ez a klasszikus formája a növekvő igények kielégítésének. — Független erőművek kapacitásának igénybevétele. A villamos művektől független, idegen befektetők által létesített 136

erŐmű(vck) kapacitásának igénybevétele a megnövekedett teljesítmény/energiaigény kielégítéséhez. — Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés. 2.4. A fogyasztói igények befolyásolása Az alapelv igen egyszerű: a villamos mű el akarja kerülni, vagy legalábbis számottevően későbbre akarja halasztani az ellátási oldal bővítését, mert — a későbbre halasztolt beruházás finanszírozása pénzügyileg kedvezőbb; — a társadalom növekvő energiatudatos gondolkodása és környezetvédelmi érzékenysége következtében egyre nehezebb elfogadtatni az energetikai beruházásokat a közvéleménnyel; — bizonyos körülmények között és bizonyos határig a fogyasztói oldal befolyásolása gazdaságosabb lehet a villamos műnek az ellátási oldal bővítésénél. Ezért a fogyasztói igényeket úgy igyekszik befolyásolni a fogyasztók bármilyen korlátozása nélkül, hogy az együttműködő rendszer csúcsigénye — amelyet a rendszerben rendelkezésre álló teljesítménynek minden pillanatban ki kell elégítenie — csökkenjen, ill. a növekedés üteme lassuljon. Tehát a terhelési görbék (napi, heti, szezonális, éves) simítása, laposabbá tétele, vagy ami ugyanazt jelenti, a kihasználás! óraszám javítása a cél. Acél végrehajtásához több módszer áll rendelkezésre, amelyeket a DSM programokkal lehet megvalósítani. Az integrált forrástervezés e szakaszában a villamos mű tehát számba veszi azokat a DSM módszereket, ill, programokat, amelyek segítségével a fogyasztói igény csökkenhető, megállapítja ezek valószínűsíthető hatását a különböző időszakokra érvényes terhelési görbékre. A fogyasztói igények redukálását csak a fogyasztókat érdekelté téve, velük együttműködve lehet elérni. A fogyasztói igény befolyásolásának részletes tárgyalása meghaladja e cikk kereteit, erről az elmúlt időszakban több publikáció jelent meg. A következőkben táblázatosán összefoglalom a DSM legáltalánosabban használt módszereit, azoknak a terhelési görbére gyakorolt hatását, valamint a megvalósításhoz felhasználható programokat (Táblázat). A lehetséges eszközök oszlopában nem szerepeltettem a PR tevékenységet, ugyanis az minden program alapvető része. A táblázatból látható, hogy a DSM célkitűzések megvalósításának egyik leggyakrabban használt eszköze a korszerű tarifa. Ezért ezzel érdemes egy kicsit részletesen foglalkozni. A tarifa alatt jelen esetben a tarifa szerkezetét és a számszerűsített árakat összevontan értjük. A tarifának a villamosenergia-iparban a következő követelményeket kell kielégítenie: — a tényleges költségeket tükrözve fedeznie kell a villamosenergia-termelés, -szállítás és -elosztás üzemeltetésének költségeit; — fedeznie kell az igény és a fogyasztás növekedése miatti rendszerfejlesztés tőke- és kamatköltségeit, tovább az üzemeltetésből véglegesen kivont létesítmények kiselejtezésének, bontásának, szükség szerint az eredeti környezeti állapot visszaállításának költségeit; — biztosítania kell a villamos energiát termelő, szállító és elosztó cégek részére a gazdaság és a társadalom által elfogadhatónak ítélt profitot, valamint ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia Táblázat DSM módszer

Hatása a terhelési görbére

Lehetséges eszközök

Csúcslevágás

.

Közvetlen lerhelésvezérlés Korszerű tarifa

Völgy felt öl lés

i

Hölárolós berendezések alkalmazása Korszerű tarifa

Terheléseltolás

Hőtárolós berendezések alkalmazása Központi vezérlés Korszerű tarifa

Rugalmas terhelési görbe

Korszerű tarifa Egyedi megszakításos (díjegyezményes) • szerződés

Stratégiai energiatakarékosság

Ösztönző pénzügyi politika Megújuló energiaforrások hasznosítása Energiafelhasználás hatékonyságának javítása Korszerű tarifa Kogcne ráció

Stratégiai terhelésnövelés

'A '/fl\

Terhelésnövelésre ösztönző tarifa Új villamos technológiák ' elterjesztése

— ösztönöznie keli olyan fogyasztói és szolgáltatói magatartás kialakulására, amely a legkisebb költség elvének megvalósulását segíti elő. Érdemes néhány szót vesztegetni a megszűnő létesítmények felszámolásának költségeire, ugyanis erről egyre több szó hangzik el. A különböző nyilatkozatok azt sugallják, hogy már a létesítmény üzembe helyezését követően azonnal érvényesíteni kell ezeket a költségeket az árban, szorgos méhecske módjára össze kell gyűjteni, hogy mire a lebontás megkezdődik, rendelkezésre álljon a megfelelő pénzügyi forrás. Azonban ez nem egészen így működik. Hiszen a rendszer bővítésének tőke és kamatterhei is csak akkor jelentkeznek, amikor a létesítéshez szükséges pénzügyi forrásokat ténylegesen igénybe veszi a beruházó. Nyilván ezzel analóg módon kell kezelni a bontási, rekultivációs stb. költségeket is, tehát akkor érvényesítendők az árban, amikor ténylegcsen jelentkeznek. Az energetikai közgazdászok többé-kevésbé valamennyien megegyeznek abban, hogy a korszerű tarifának teljesítménydíj/áramdíj típusú, többzónaidős szerkezetűnek kell lennie. A jelenlegi hazai — koncepciójában alapvetően helyes — tarifarendszernél sokkal szélesebb skálájú választékot kell nyújtania 1996. 89. évfolyam 3. szám

a fogyasztónak. A zónaidőkel a szezonális (téli-nyári-őszi/tavaszi) megkülönböztetés mellett célszerű tovább osztani munkanapi, hétvégi, ünnepi stb. időszakokra érvényes zónaidőkre. Az egyedi szerződés alapján ellátott nagyfogyasztóknál meg kell • vizsgálni a megszakítás os, más néven díj egyezményes tarifa (ebben az esetben a fogyasztó a szerződésben rögzített feltételekkel lemond az ellátás egyik legfontosabb paraméterének, a folyamatosságnak egy részéről, kölcsönös előnyök alapján), esetleg a valós idejű tarifa bevezetésének lehetőségét, ill. gazdaságosságát. Mindkét szerződő fel érdekeit kölcsönösen szem előtt tartva módot kell találni arra, hogy legalábbis bizonyos esetekben a szerződött teljesítmény az eddiginél rugalmasabban változtatható legyen. Mivel az áraknak a tényleges költségeket kell tükrözniük — a költségek pedig területenként igen eltérők lehelnek —, valószínűleg nem tartható már középtávon sem az egységes tarifa. A jelenleg érvényes jogszabályok 2000 utánra teszik lehetővé az országosan nem egységes tarifarendszer alkalmazását. A privatizált cégek új tulajdonosai valószínűleg ebbe az irányba kívánják befolyásolni a tarifára vonatkozó jogszabály okát. Az új tarifaszerkezet a fogyasztói magatartás széles körű vizsgálata alapján fejleszthető ki. Ennek során el kell végezni a rendszer különböző időszakokra vonatkozó terhelési görbéinek analízisét, hogy megállapíthassuk, milyen mértékben vesznek részt az egyes fogyasztói csoportok és alcsoportok annak felépítésében, ill. milyen az egyes végfelhasználási kategóriák (pl. világítás, fűtés, hűtés, vízmelegítés, különböző technológiai célú felhasználás) részaránya. 2.5. Környezetvédelmi előírások Valamennyi ellátásoldali és igényoldali lehetőségre vonatkozóan el kell végezni a környezetvédelmi vizsgálatokat. Ennek során ellenőrizni kell, hogy az egyes változatok milyen mértékben felelnek meg az éppen érvényben levő, és a várhatóan bevezetésre kerülő környezetvédelmi előírásoknak, a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, ezek milyen beruházási és üzemeltetési feltételekkel és költségekkel elégíthetők ki. 2.6. Az ellátás- és igényoldali lehetőségek kiértékelése Az eddigi szempontok alapján megvizsgált és megvalósíthatónak talált ellátás- és igényoldali lehetőségek megvalósítási és üzemeltetési költségeinek összehasonlítása az integrált forrástervezési folyamat következő lépése. A létesítési és üzemeltetési költségelemek gondos figyelembe vételével elkészítendő valamennyi számba vett ellálásoldali és igényoldali lehetőség költségelemezése. Külön fel kell hívni a figyelmet az igcnyoldali (DSM) lehetőségek vizsgálatánál a rendszer bővítésének elmaradása, ill. későbbre halasztása eredményeként az ún. elmaradó költségek korrekt számításbavételére. A különböző villamosenergia-ipari cégek egyenlő elbírálásának biztosítása érdekében ki kell dolgozni a fogyasztói igénybefolyásoló programok költségei — ezen belül az elmaradó költségek — egységes érvényesítésének részletes szabályzatát. Ugyancsak kidolgozandó az egyes DSM programok eredményei mérésének, kiértékelésének részletes, egységes szabályzata. A következő lépés a leggazdaságosabb ellátásoldali és igényoldali lehetőségek kombinációjával a tulajdonképpeni

137

Villamos energia integrált forrástcrv(ek) összeállítása. Ez általában több változatban készül el. A legkedvezőbb integrált iórrásterveket meg alaposabb költségvizsgálatnak kell alávetni. 2.7. Érzékenységi és kockázati vizsgálat Az integrált forrásterv kiindulási alapját képező terhelés-előrejelzés a számos változó tényező következtében mindig tartalmaz több-kevesebb bizonytalanságot, továbbá a költségvizsgálatok eredményében is benne rejlik a hazai és nemzetközi pénzvilág nagy adag bizonytalansága. Ezért el kell végezni egy olyan vizsgálatot, amelynek eredménye azt mutatja meg, hogy egy változó módosulása milyen mértékben hat a költségek alakulására rövid-, közép- és hosszú távon. Itt számos kockázati tényezőt kell figyelembe vennünk, természetesen józan, kezelhető' határok között. A teljesség igénye nélkül csak kiragadva említünk meg néhányat: a fő olaj- és gáztermelő és szállító térségek politikai/gazdasági stabilitása, a hazai egy főre jutó GDP, ezen keresztül az életszínvonal alakulása, a hivatalos állami energiapolitika prioritásai, infláció, bankkamatlábak változása stb. Végül is a legrugalmasabb integrált forrásterv választandó ki, vagyis az a változat, amelyiket a változók módosulása a legkevésbé befolyásol. 2.8. Üzleti terv A villamosmű ezután elkészíti üzleti tervét, amely a végletekig leegyszerűsítve a következők szerint áll össze: — Költségterv, amely magában foglalja a termelés, szállítás, elosztás valamennyi állandó és változó költségét. — A gazdaság/társadalom számára elfogadható mértékű, a villamosmű normális működéséhez szükséges nyereség. — Az előrejelzés alapján megállapított teljesítmény- és energiaigény, energiaértékesítési terv, amely a különböző fogyasztói csoportokra vonatkozó, különböző tarifákra lebontott mélységig készül el. — A költségeket és a nyereséget fedező árbevétel, valamint a tervezett teljesítmény- és energiaigény figyelembevételével kidolgozott, a korábban tárgyalt feltételeknek megfelelő tarifarendszer. Ezek azok az összetevők, amelyek alapján a szabályozó szervezet (Public Service Commission az USA államaiban, a Magyar Energia Hivatal nálunk) érdemben el tudja végezni a jogszabályokban előírt vizsgálatokat és meg tudja hozni a döntéseket, arra vonatkozóan, hogy a villamosenergia-ellátásban résztvevő cégek milyen költségei érvényesíthetők az árakban

3. Hogyan működhet a legkisebb költségre való tervezés, ezen belül a DSM a hazai viszonyok között? A vertikálisan szervezett villamos művek esetében a viszonyok könnyen áttekinthetők: a fogyasztói igények befolyásolásának esetleges többletköltségei a termelés és szállítás oldalán az elkerülhető költségek formájában kompenzálódnak. De mi legyen abban az esetben, ha a termelés, a szállítás és az elosztás szervezetileg és tulajdonosi viszonyait tekintve szétválik egymástól? Erre tulajdonképpen választ ad B Kormány 34/1995. (IV. 5.) sz. rendelete a villamos energia termeléséről, szállításáról és 138

szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1. § (2) bekezdése, amikor a legkisebb költség elvének alkalmazását a villamosenergia-ipar teljes vertikumára kötelezően előírja. Járható útnak tűnik, hogy a szolgáltató Rt.-ok saját üzleti tervüket az előbbiekben vázolt módon készítik el az integrált forrástervezésre alapozva. Ennek eredményeként összeáll a hazai energiarendszerrel szemben támasztott teljesítmény- és energiaigcny,amclynek kielégítését a szállító (az alaphálózatot és esetleg erőműveket birtokló MVM Rt.) szintén a rá vonatkozó integrált forrásterv alapján tervezi meg. Gyakran felmerült a kérdés, hogy amikor a legkisebb költségről beszélünk, kire vonatkoztatva értjük ezt? Sokak szerint a nemzetgazdaság, esetleg a társadalom egészére vonatkoztatva. Úgy gondolom, hogy a félreértések és félremagyarázások elkerülése erdekében ezt a kérdést a következőképpen lehet célszerűen megközelíteni: Elsőrendű érdekek fűződnek ahhoz, hogy a villamos energiát felhasználó fogyasztó a legkisebb költségen jusson hozzá a saját maga működtetéséhez szükséges villamos energiához. Ez igaz a GDP-t termelő, nem háztartási fogyasztóra nézve, mert ezzel csökkentheti a költségeit, versenyképesebbé válik a hazai és nemzetközi piacon, fejleszteni tudja a működését, több adót tud fizetni, több alkalmazottat tud foglalkoztatni stb. De igaz a háztartási fogyasztóra is, aki bővíteni tudja egyéb fogyasztását, ha villamos energiára kevesebbet kell költenie, aminek az előbbihez hasonló lesz az eredménye. Tehát úgy tűnik, hogy a fogyasztó számára legkisebb költség elvének kell érvényesülnie. A másik gyakori kérdés, hogy a DSM lehetőségek alkalmazása során milyen költséget érvényesíthet a villamosmű? Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a fogyasztóra nézve kell érvényesülnie a legkisebb költségnek, adódik a válasz is erre a kérdésre: Minden olyan DSM program költsége érvényesíthető az árakban, amely kisebb, mint a rendszer azonos mértékű, tényleges bővítésének költsége. A fogyasztó legkisebb költségét árnyaltan kell megközelíteni. Abból kell kiindulni, hogy a fogyasztót nem az érdekli, hogy milyen teljesítmény mellett mennyi energiát fogyaszt el és ennek mennyi a teljesítmény-, 111. áramdíja, hanem az, hogy az általa kitűzött gazdasági cél elérésének mennyi a villamos energia költsége. Tehát a fogyasztóra nézve kielégítjük a legkisebb költség elvét akkor is. ha a végrehajtott DSM program(ok) költségei miatt ugyan növekszik a villamos energia egységára, azonban a fogyasztók összesen kevesebb energiát fogyasztanak, éppen az említett programok eredményeként, és az összesen elfogyasztott kevesebb energia kevesebbe kerül a fogyasztóknak, még a nagyobb egységár mellett is. Irodalom

Aseu BrCfWtl Bovety: Demantl Side Management and the T & D System (1990) Ontario Hydro: A Demand Side Management Plán for Hungary (1991) British Columbia Crown Corporation Secrettiriat: Multiplc Account Evaluation Guidelines (1993) Bertók Tibor: A fogyasztói igények befolyásolása (DSM). MVMT Közlemények, 1991/6 Krommer Béla: Hitek és tévhitek a ÜSM-rÖl. Elektrutechnika, 1995/2. Dr. Fazekas András: Integrált forrástervezés. Energiagazdálkodás, 1995/4.

ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia

Néhány gondolat az integrált forrástervezés, fogyasztói befolyásolás témához Dr. Benkó Balázs

Az átfogó energiahatékonysági programokban általában a világítás, a világítási rendszerek vannak a vezető helyen. Egyszerű okból: a villamos energia képzetéhez legközvetlenebbül a fény és a világítás kapcsolódik a tudatunkban. A világítás részaránya az energiafelhasználásban általában nem a Legjelentősebb. A siker nem is a megtakarított kWh-kban van, hanem a takarékossághoz, a tudatos energiahasználathoz megnyert emberek, végfelhasználók, fogyasztók számában. Az energiatakarékos világítás elfogadtatásához a marketing szakirodalomból ismert módszereket kell alkalmazni. Az elfogadáshoz gazdasági, a fogyasztó helyzetéből adódó és lélektani tényezők egyaránt hozzájárulnak. Ez a megközelítésmód is alátámasztja, hogy az integrált forrástervezés és a fogyasztói befolyásolás elengedhetetlen és aktív része kell, hogy legyen az áramszolgáltatók és a stratégiai tervezésért felelős szállító MVM Rt. PR és marketing tevékenysége. A fogyasztókkal cl kell Ibrdítatni a programokat és meg kell nyerni a részvételre őket. Az energiatudatos magatartás a lehetséges döntések és választások közül már az energiatakarékost választja. A fogyasztók befolyásolását (DSM) műszaki-gazdasági szakemberek tervezik és végzik. Szempontjaik általában műszakiak és gazdaságiak, a meggyőzés során is ezeket használják. De az emberek választását nemcsak ilyen szempontok döntik cl.

Min múlik a döntés? Az energiahatékonysági programok egyik célja, hogy a vásárlók a piacon kapható termék közül az energiatakarékosakat vásárolják meg. A fő érv, hogy ez a választás megtérül, kifizetődik. Ezért vezették be sok országban.a címkézési rendszert, amely tájékoztatást ad, hogy független intézet mérései szerint az adolt gyártmány hol helyezkedik cl a piacon kapható készülékek energiafogyasztási skáláján. A címkézés az USAban indult el, nagy reményeket fűztek hozzá, de az utóbbi időben többen kétségbe vonják a ráfordított költségek megtérülését. Nemrégiben egy kis, semmiképpen nem reprezentatív, de eredményét tekintve — az energiatakarékossági programok szempontjából — figyelemre méltó felmérést végeztem az utóbbi időben elektromos háztartási készüléket vásárlók körében: milyen szempontok alapján döntöttek az adott készülék mellett. A válaszokból az derült ki, hogy a választás nem valamilyen szempontlista tudatos vegigmérésen alapult, hanem

Dr. Benkó Balázs, az MVM Rt. PR igazgatója, a MEE tagja


a döntés részleteit inkább csak a választás után lehetett összerakni. A felmérésbe csak a közepes árú készülékek fértek bele, sem a túl olcsó, sem a túl drága készüléket vásárlókat nem értékeltem. A döntés részletei, sorrendbe állítás nélkül: — A készülék szép, a kiállítottak közül megragadja a tekintetet. — Ismert márka legyen — ez nyilvánvalóan megbízható, és úgy gondolják, hogy neves gyártők csak energiatakarékos készülékeket szállítanak (a TESZT Magazin mérései szerint ez nem ennyire egyértelmű, de a tendencia igaz). Ez is azt a jól ismert marketing-megállapítást bizonyítja, hogy a vásárló márkát vesz, a termék a gyárban készül. — Magyar vagy magyar kapcsolatokkal rendelkező gyártó, ehhez jó a szerviz és az alkatrészellátás. — Feleljen meg valamilyen speciális feltételnek: rendelkezésre álló hely, normál üzemben is működő fülhallgató kimenet stb. — A vásárlók gyakorlatilag nem végeztek számítást a várható üzemeltetési költségekre vonatkozóan.

Visszatérve a világításra Kiváló, a gyakorlatban kipróbált, nem izzólámpákat használó energiatakarékos világítási rendszerek léteznek. Energiamegtakarítás viszont csak akkor érhető el velük, ha a fogyasztók használják is őket. Tegyük fel, hogy egy irodaházban megfelelő költség/haszon elemzés után új világítási rendszer bevezetése mellett döntenek. A megvalósítás után nem biztos, hogy a várt megtakarítás jelentkezik, mert a világítás használói beavatkoznak a rendszerbe (pl. kiegészítő izzólámpás világítás, a fénycsövek melle meg izzólámpa stb.). Bármilyen energiatakarékos rendszer bevezetésénél figyelembe kell venni, hogy a fő cél nem a megtakarítás maga, hanem annak a feladatnak a legjobb megoldása, amire a készüléket alkalmazzuk (a tiszta ruha, a hatékony adatrögzítés stb.). Ezért is irányulnak a hazai energiatakarékossági kampányok (Magyar-EU Energia Központ, MEH, áramszolgáltatók, MVM Rt.) az ésszerű takarékosságra. Több legyen a haszon, mint a kár, a komfortérzet ne csökkenjen. Hogyan fogadja el az ajánlott energiatakarékos megoldást a célba vett személy? Az /. ábra mutatja a döntési folyamat egy lehetséges vázlatát a lélektani és a gazdasági helyzetből adódó befolyásoló tényezők figyelembevételével. A kétféle tényező együtt hat a döntésre. 139

Villamos energia Választási, döntési folyamai Léleklani befolyásoló tényezők A döntéshelyzet érié kelése

A gazdasági helyzetből adódó, befolyásol haló tényezők Szabiidon felhasználható jövedelem

Ériékelés

Készpénz

Emlékek

Finanszírozási lehetőségek

Összehasonlítás

Ösztönzők Tulajdonosi helyzet (saj fit tulajtion vagy bérlemény) Javítási, karbantartási lehetőségek A incylűvn állapot, berendezés jósága

Választás Igen válasz

Elutasítás Nem válasz

Kifizetődik? Van más lehetőség is'.'

|

Elölről kezdődik /. ábra

A döntés folyamata A döntési folyamat azzal kezdődik, hogy tudatosodik: most választani kell. Az emberek inkább odafigyelnek az életszerű és személyes információkra, mint az unalmas, elvont (de szakszerű) tájékoztatásra. Ez minden marketing tankönyvben benne van, de az energiatakarékosságra ritkán alkalmazzák. Ezen felül az emberek a már felfogott információt tovább is értékelik. A hírforrásba veteti bizalom dönti cl, hogy ugyanazt az információi elfogadják vagy visszautasítják, komolyan veszik, vagy nevetségesnek tartják. (Nem véletlen az a kérdés, hogy az áramszolgáltatók takarékosságra ösztönző programjai valóban őszinlék-e? Hogyan hihclö cl, hogy valamely társaság azt reklámozza, vegyél kevesebbet az energiából?) A választási lehetőségek összehasonlításában az ember nem passzív vagy befolyásolhatatlan gép. Előhívja az emlékezetéből a témával kapcsolatos régebbi ismereteit, információit (pl. hogy fénycsővilágííást lehetőleg ne használjuk lakóhelyiségben, mert vibrál). Az új információt összehasonlítja azzal, amit tud, vagy hisz, és az újat akkor tartja hitelesnek, ha egyezés van. Tehát az összehasonlítási folyamat is befolyásolt. Azt az információt értékeljük többre, amely készen van, nem kell az üzenetet kitalálni, ami személyes, életszerű, konkrét és hozzánk hasonló emberek közvetítik. (Gondoljunk csak az egészen, más körülmények között élő embereknek készült, de itthon is bemutatott tv-reklámok sikertelen vagy megmosolyogtató voltára.) Kis kitérő a fogyasztói befolyásolás programúkra: komoly német és osztrák irodalom tárgyalja, hogy az USA-beli DSM intézkedések miért nem alkalmazhatóak náluk, melyek a gazdasági helyzet különbségei. A külföldi tapasztalatokat itthon is csak a hazai sajátságok figyelembevételével lehet használni. Ezt egyértelműen kimutatta pl. az MVM Rt. 1995-ben készített közvéleménykutatása is. Igen egyszerű példával: egy amerikai vagy német háztartásban jól használható a kedvezményes éjszakai áramtarifa. A pincében lévő mosókonyhában senkit 140

sem zavar az éjjel kettőkor centrifugáló mosógép. Egy panelház nyolcadik emeletén nem ez a helyzet. Másik példa a lélektani jellegű választásra: Magyarországon egyes rétegeknél divat lett az energiatakarékos kompakt fénycsövek használata. Ugyanúgy státusz-szimbólum lett, mint a rádiótelefon, ha nem is olyan drága. Hasonlóan energiamegtakarftást eredményez a háztartási készülékek állandóan újracserélése, a divattal való lépéstartás.

Összefoglalva A hagyományos vásárlási, alkalmazási döntés gazdasági modell azt feltételezi, hogy a döntéshozatal gazdaságilag racionális. A valóság ezzel nem teljesen egyezik. Az emberek nem tudják a különféle feltételezéseken alapuló gazdasági változatokat pontosan kiértékelni. Például nem veszik figyelembe az energiaköltségek infláció miatti növekedését (ami az önfinanszírozást biztosító árak kialakítása után is megmarad, amíg létezik az infláció), és így kisebbre értékelik egy-egy energiatakarékos készülék hasznát. A döntéseket a meglévő ismeretek, az emlékek, a hiedelmek egyaránt befolyásolják. Az energiatakarékossági, befolyásolási programoknál mind a lélektani, mind a gazdasági helyzetből eredő befolyásokat figyelembe kell venni, nem hihetjük: a gazdaságosság egyedül nyilvánvalóvá teszi, hogy a javasolt megoldás az egyetlen helyes döntés. Bármilyen befolyásolási program hosszú távon csak akkor lehet sikeres, ha bebizonyítja, hogy a tett javaslatok elfogadásával a fogyasztók kényelme, komfortja, teljesítménye semmiképpen nem csökken, hanem egyes esetekben még emelkedik is. Irodalom

11J VEÖ Journal (1994. április) Phil Hanset; Zwanzig Jahre „Least Cos! Planning" und „Demand Side Management" in den USA Stefim Bieri: Das IRP-Konzept und seine Aufnahme durcb UN1PEDE sowieEURELECTRIC Dietmar Winje: Bewertung von LCP- und DSM-Modellen aus der Sichl der deulschen Elektrizitátswiitschaft Jiirn Kuniak: Möglichkeiten, Grenzen und Chancen für eine Nachfragesteuerung im System der öslcrreichischen Energieversorgung Michael Schneeberger: „Least Cost Planning-LCP" und „Demand Sitié Management-DSM" als Thema der Energieforschungsgemeinschafl im Verband derE-Werke Ösierreichs [2] JAEEL Newsletter 2/94 JenniferA, Ve.ilcii: The Psychology of Choices

ÉRTESÍTÉS

AEG

Az AEG HUNGÁRIA Kft. 1996. március 21-én szimpóziumot tart az egyenáramú és váltakozóáramú szünetmentes áramellátási berendezéseiről.

Az előadással kapcsolatban az érdeklődőknek felvilágosítást ad: VORGONICS LÁSZLÓ (AEG Hungária Kft.) tel: 175-48-54/21 mellék

ELEKTROTECHNIKA

RAPAS Kft.

1184 Budapest, Üllői út 315. Tel.: 294-2900, Fax: 294-5837

99

HÁROM UJ MŰSZER

MULTILUX KFT Világítás a világ élvonalából:

ZUMTOBEL, STAFF, LIMBURG, BEGA, BOOM cégek képviselete

• hurokcllcnállás-mérő • szigetelésvizsgáló • RCD ellenőrző

HÁROM UJ KALIBRATOR

1139 Budapest Lomb u. 15. Tel/Fax: 129-9377, 149-4941, 270-0832

DUOVERZIO Kft

Villanyszerelési anyagok:

DC kalibrátor • ellenállás-hőmérő (Pt, Ni) kalibrátor • hőelem (J, K, L, N, R, S, T) kalibrátor

KET UJ SZIGETELÉSVIZSGÁLÓ

műanyag sorkapocs- és kötődobozok, védettség:IP 30-tól IP 67-ig, elosztók, fogyasztásmérődobozok, szerelvénydobozok beton- és szerelt falba,

ds spelsberg els cég magyarországi képviselete 1139 Budapest, Lomb u. 15. Tel./Fax: 149-8124,149-8102,120-9424 1996. 89. évfolyam 3. szám

CA65H/6513 Forgalmazott egyéb műszerek: - multiméterek - lakatfogók oszcilloszkópok - teljesítménymérők -generátorok

Szabványosítás

Kelet-európai kihívás Lazur Lajos

1. Bevezető 1989 óta Közép- és Kelet-Európában- radikális politikai és gazdasági változások történtek. Megdőlt a korábbi politikai és gazdasági rendszer, az újonnan alakult demokráciák piacorientált gazdaságok kiépítésen fáradoznak. Számos volt szocialista ország az Európai Unióval megállapodásokat kötött az együttműködésre, és belátható időn belül az EU teljesjogú tagjává szándékozik válni. Az állami szektor privatizálása évekkel ezelőtt megindult és több-kevesebb sikerrel folyik. Az új politikai és gazdasági helyzetben mire számítson a villamossági termékeket gyártó és Kelet-Európába exportáló nyugat-európai cég vezetése, hogy a kereskedelem vélt és valós, műszaki és jogi akadályait leküzdje, milyen követelményrendszernek kell eleget tennie ahhoz, hogy e termékeket a kelet-európai országokban törvényesen forgalmazni tudja? A piacgazdaság folyamatos kiépítése miatt meglehetősen sűrűn változó jogi szabályozás és az ezekben rögzített követelmények változása miatt nem könnyű az orientálódás. Merész dolog lenne ezért arra vállalkozni, hogy időtálló információkat adjunk, hiszen lehet, hogy néhány hónap múlva a szabályozások már módosulnak. A naprakész információ megszerzése érdekében célszerű az egyes kelet-európai országo(k illetékes vizsgáló, tanúsító és jóváhagyó szerveivel közvetlenül felvenni a kapcsolatot. Például a VDE Institut (Offenbach) Közép- és Kelet-Európában széles Kontaktbüw hálózatot épített ki. Az Intézetnél az illetékes közép- és kelet-európai intézmények, a kapcsolattartó személyek neve, címe, telefon- és telefax-számai megtalálhatók. Ebben a cikkben ezért — a kelet-európai partnerintézetektől kapott, és más rendelkezésre álló dokumentumokból nyert információk alapján — csak arra térek ki, hogy bemutassam, milyen tendenciák, milyen változások vannak az egyes országokban, mire kell számítani és felkészülni.

2. Jogi szabályozások, jogharmonizáció A kelet-európai országokban — hasonlóan mint korábban az EU csatlakozás előtt Svédországban, vagy Finnországban — az érvényes jogszabályok szerint a villamossági terméktípusok Luzur Lqfos okl. villamosmérnök, okl. gazdasági mérnök, a Magyar Elektrotechnikái Ellenőrző Intézet (MEEI) igazgatója, a MEE tagja A Praduklprüfung und Konfonnilatsbewertung in Európa und Wtltweit (Termékvizsgálat és megfelelőségi értékelés Európában és a világon) című , a Verband Deulsclier Elcklrotechniker e. V. Priif- und Zertifizierungsinstitut (VDE-lnsii1ut), a Német Elektrotechnikai Egyesület Vizsgáló és Tanúsító Intézetének 75 éves fennállása alkalmából Frankfurtban rendezett jubileumi szimpóziumon elhangzott előadás magyar fordítása.

142

nagyrészét a forgalmazás és az alkalmazás előtt jelenleg is kötelező előzetes szabványossági vizsgálatnak és jóváhagyásnak kell alávetni, amelyet egy, a gyártótól és a forgalmazótól független szervezet végez. Ez jelentős különbség az EU országaiban kialakított eljárásokhoz viszonyítva, amelyek szerint a vizsgálat és a tanúsítás önkéntes. Napjainkban az EU-ban is jelentős változás következik be, ugyanis az ún. „New Approach" szellemében kidolgozott EMC direktíva és a kisfeszültségi direktíva alapján 1996. január l-jétől, ül. 1997. január l-jétől kötelező lesz a megfelelőség igazolási eljárásban az „A" modul alkalmazása, a terméken a CEjelölés feltüntetése és a megfelelőséget bizonyító műszaki dokumentáció összeállítása. Az EU és az egyes kelet-európai országok közötti megállapodások — például az EU és a Magyar Köztársaság közötti ún. Európai Megállapodás 73. cikkelye — rögzítik a megfelelóségértékelési eljárások közelítését és harmonizálását. A jogharmonizáció azonban hosszú időt vesz igénybe, teljesen még az EU-ban sem valósult meg. Esetünkben arról van szó, hogy a nemzeti törvénykezésbe az eddigi szabályozások helyett a ..New Approach'1 direktívákon alapuló keretszabályozásokat kell bevezetni, a megfelelőségcrtckclés „Global Approach" elvén alapuló modulokkal együtt. A jogharmonizáció több kelet-európai országban már megkezdődött, és várhatóan a következő években a jelenlegi szabályozásokat az EU direktívák nemzeti bevezetése fogja felváltani. A jogharmonizációt a jogtechnikai akadályokon túlmenően más probléma is késlelteti. Szinte majdnem minden kelet-európai országban a piac liberalizálása következtében a fegyelem fellazult, nőtt az illegális kereskedelem, az előírásoknak nem megfelelő, silány minőségű — főként távol-keleti eredetű — termékek forgalmazása, csökkent a forgalmazott termékek műszaki biztonsági szintje. A megszaporodott fogyasztói panaszok száma miatt, a fogyasztói érdekvédelem erősítése érdekében egyes országokban átmeneti szigorító intézkedéseket hoztak. Bevezették például az Orosz Föderációban számos termékcsoportra, így a villamossági termékekre 1993-tól az ún. GOSZT-R rendszert, aminek a lényege, hogy már a vámeljárás során be kell mutatni a biztonságnak és az elektromágneses kompatibilitás követelményeinek való megfelelőséget igazoló tanúsítványok másolatait. Magyarországon is bevezettek 1993ban egy hasonló rendszert, amely egyes közszükségleti termetek „minőségvizsgálatának" elvégzését igazolja. Lengyelországban nemrégen vezetlek be olyan rendszert, amely szerint termékek számos csoportját — köztük a villamossági termékeket is — előzetesen meg kell vizsgáltatni, és a vizsgálat pozitív eredménye esetén a terméken kötelező feltüntetni a biztonsági „B" jelet.

ELEKTROTECHNIKA

Szabványosítás 3. Szabványok A villamossági termékekkel kapcsolatos biztonsági és EMC követelményeket a nemzeti szabványok határozzák meg. Szerencsére a lengyel, a cseh és szlovák, valamint a magyar villamos iparban az elmúlt 40 év alall nem a szovjet GOSZT szabványokon alapuló KGST szabványokat vezették be. Ezen országok műszaki szabványosító szakembereinek sikerült elérniük azt, hogy a szakterület nemzetközi szabványosító szervezetének, az /£C-nck a szabványait honosították meg országukban. Szlovénia villamosipari nemzeti szabványai is alapvetően IEC alapon készültek, és az Orosz Föderáció GOSZT-R rendszerében a külföldi akkreditált szervezetek — többek között a VDE-l is — IEC szabványok, ill. az RFl területen CISPR előírások alapján vizsgálhatnak. Ez igen nagy könnyebbség minden gyártó és exportáló részére, mivel az IEC szabványok igen közel állnak a CENELEC szabványokhoz, és így gyakran az EN szabványnak, vagy a HD előírásoknak megfelelő termek az IEC követelményeit, így az egyes kelet-európai országok nemzeti szabványainak a követelményeit is teljesíti. Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában törvényi fogadtak cl a szabványosításról és az akkreditálásról. Kivétel nélkül minden kelet-európai országban a szabványosítási politika a nemzetközi szabványok (ISO, IEC), az EU felé orientálódó országokban az CEN, CENELEC és az ETSI szabványok átvételét irányozza elő.

4. Jóváhagyási eljárások Az egyes közép- cs kelet-európai országokban előzetes, kötelez// jóváhagyási rendszerek vannak. Ezeknek a rendszereknek az ismertetése egyenként meghaladná e cikk kereteit. Csak a kötelező vizsgálatra kijelölt lengyel termékjegyzék több oldal. Szlovéniában kísérletként bevezették a gyártó EN 45014 szabvány szerinti megfelelőségi nyilatkozatadási kötelezettségét az információtechnikai berendezésekre (EN 60950) olyan szabályozással, hogy a hatóságokhoz beérkezett nyilatkozat dátumától számított öt hónapon belül a kijelölt intézet meghatározott díjtétel mellett ellenőrzi a megfelelőségi nyilatkozat megalapozottságát bizonyító műszaki dokumentációt. Ha a projekt sikeres lesz, más —jogilag szabályozott — területen is bevezetik. Az előzetes, kötelező vizsgálatnak megvannak az előnyei és a hátrányai. Előnye, hogy a nemzeti jogi szabályozásban meghatározott termékkörben minden terméktípusra vonatkozik, kiszűri a nem megfelelő terméktípusokat, így azok forgalomba és alkalmazásra nem kerülhetnek. Hátránya az, hogy lassítja a termékek forgalomba hozatalát, ami az újdonságok és a gyorsan avuló termékek késedelmesebb piacra kerülésében komoly veszteséget jelenthet a gyártónak vagy a forgalmazónak. Az előzetes vizsgálatok cs a jóváhagyás idejének rövidítésére számos technika ismert (TMP — Testing at Manufacturcr's Prcmises; SMT — Supervized Manufacturer's Testing; TBM — Testing by Manufacturer). Ezeket nem részletezem, mert ha az ilyen vizsgálatok nem meghatározott módon és fellételek mellett történnek, akkor különböző színvonalú vizsgálatokat takarhatnak és a vizsgálati eredmények gyakran csak korlátozottan használhatók fel, tanúsítási célokra sokszor nem alkal1996. 89. évfolyam 3. szám

masak. Inkább a nemzeti vizsgáló laboratóriumok és tanúsító szervezetek, a notifikált vagy kompetens szervezetek közötti együttműködésre, csak az ilyen szervezetek által végzett vizsgálati eredmények kölcsönös elfogadására terek ki.

5. Vizsgálati eredmények és tanúsítások kölcsönös elfogadása Minden vizsgálati eredmény és tanúsítás elfogadása a bizalmon alapul. A bizalom alapvetően szakmai megfontolásokon, a sok évtizedes együttműködésen, egymás felkészültségének ismeretén, a szakemberek tudásán nyugszik. A nemzetközi szintű együttműködéshez néhány alapelvet kell szem előtt tartani. Ezek a következők: teljesüljenek a kölcsönösség (reciprocitás) feltételei; azonosak, vagy nagyon hasonlóak legyenek az előírások, a szabványok; legyen felkészült vizsgáló és tanúsító szervezet; ez a szervezet fogadja el az együttműködés (például nemzetközi tanúsítási rendszer) szabályait; a szervezetnek ellenőrzés (assessment) alapján bizonyítania kell felkészültségét, gyakorlatát és szakértelmét, ismertetnie kell eljárási rendszerét, rendszeresen együtt kell működni (közös szakértői értekezletek az előírások cs a vizsgálati módszerek egységes interpretálására, körvizsgálatok annak ellenőrzésére, hogy a laboratóriumokban azonos eredményeket kapnak-e stb.). Csak ezeknek a feltételeknek a megléte után alakulhal ki az az előbb említett bizalom, ami nélkül nem fogadják a vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyveket. A vizsgálat jegyzőkönyv kiállítója felelősséggel tartozik a helyesen elvégzett vizsgálatokért, a vizsgálat eredményekért. Egyes tanúsítás rendszerekben ez legalább 2 millió ECU felelősségbiztosítást jelent. A gyakorlatban a vizsgálati eredményeket elfogadó ellenőrzi a jegyzőkönyvet (helyesen választották-e ki a szabványokat; az egységesített vizsgálati jegyzőkönyv formanyomtatványokat használták-e; a vizsgálat teljeskörűén ellenőrzi-e a szabvány követelményeit; minden vizsgálatot elvégeztek-e; azok eredménye pozitív-e; az alkatrészek cs részegységek ellenőrzése, esetleg külön jóváhagyása megtortent-e; a bemutatott minta megfelel-e a megküldött dokumentációnak, szállító joghatályos azonossági nyilatkozata megvan-e stb.). Sok félreértés tapasztalható a tanúsítások vagy a jelhasználati engedélyek okmányait tekintetében. A nemzeti szinten kiadott tanúsítványokat, dokumentumokat, vagy csupán a jelhasználati engedélyeket vizsgálati jegyzőkönyv nélkül a legtöbb kelet-európai országban nem fogadják cl. A német készülékbiztonsági törvény alapján adományozott GS jel például nem minden notifikált (értesített) szervezetnél jelent teljes körű szabványossági vizsgálatot és a szabványoknak való teljes megfelelőséget. Külön kétoldalú megállapodás nélkül általában nem fogadnak el nemzeti dokumentumokat. Problémát okoz az is, hogy számos esetben az előírásoknak nem megfelelő termékre mutatnak be EU notifikált szervezetek által kiadott megfelelőségi okmányokat. Ez sajnos a bizalmat nem erősíti, bár a problémáknak sok oka lehet, például annakidején más mintát vizsgáltak meg, megváltozott a termék konstrukciója, más anyagokat, alkatrészeket alkalmaztak, nem megfelelő a gyártás minőségbiztosítási rendszere. Oka lehet ezenkívül az is, hogy a nemzeti akkreditálások és notifikálások színvonala nem egyforma, nem teljesen felkészült szervezetek is nemzeti (és európai) elismerést nyerhetnek.

143

Szabványosítás Csak a magas színvonalú vizsgálati és tanúsítási együttműködés és szolgáltatás csökkenti a gyártók és az importálók termékfelelősségi kockázatait, segíti elő a nemzetközi árucserét. Segíti a gyártókat abban, hogy egyszerűen és gyorsan igazolni tudják: a termékeik megfelelnek a fogadó ország előírásainak, a törvényes követelményeknek; védi egyúttal a fogyasztókat és a felhasználókat is, mert a forgalmazó ország előírásainak megfelelő termékek forgalomba kerülését biztosítja.

6. Nemzetközi tanúsítási rendszerek, két- és többoldalú megállapodások A vizsgálati eredmények és tanúsítások kölcsönös elfogadására nemzetközi és regionális tanúsítási rendszerek is szerveződtek. Ilyen például a villamossági termékek körében az IECEE CB Scheme (IEC System for Conformity Testing to Standards for Safety of Electrical Equipment), amely rendszerben elismert vizsgáló és tanúsító szervezet a Németországi Szövetségi Köztársaságból a VDE lnstitut a rendszerben tanúsításra felvett valamennyi termékcsoport tekintetében, valamint a TÜVRheinland több termékcsoportban. Ebben a rendszerben Kelet-Európából elismert szervezet az EZU (Prága) és a MEEl (Budapest), mindkét intézet valamennyi termékcsoportban, PCBC (Varsó) és SIQ (Ljubljana) több termékcsoportban, GU ITEP (Moszkva) néhány termékcsoportban. A CENELEC Tanúsítási Egyezmény (CENELEC Certification Agrcement) első kelet-európai országbeli teljesjogú tagja a MEEl (Budapest). Több kelet-európai ország vizsgáló és tanúsító intézete szinten felvételi kérelmet nyújtott be. A MEEl (Budapest) tagságot szerzett a lámpatestek és azok szerelvényei megfelelőségi tanúsítására, és az ún. ENEC jel alkalmazására szerveződött LUM Egyezményben (LUM Agreemcnt), valamim a kábelekre és vezetékekre évtizedek óta működő HAR Egyezményben (HAR Agreement) is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ENEC jellel, ilf. a HAR jellel ellátott termékek minden adminisztratív megkötöttség vagy tennivaló nélkül szabadon forgalmazhatók lesznek a Magyar Köztársaság területén. A MEEl piacellenőrzése csak arra fog kiterjedni, hogy jogosan használják-e a védjegyeztetett jeleket. A vizsgálati eredmények elfogadására aláírt számos két- és többoldalú megállapodás közül feltétlenül megemlítendő az

EZU (Prága), a MEEl (Budapest) és a PCBC (Varsó) közötti megállapodás, amely minden villamossági termékcsoportra — az JECEE CB vagy a CCA rendszerekbe nem felveti termékcsoportokra is — kiterjed, valamint a gyártás egyenletességét igazoló minőségbiztosítási rendszerekre kiadott tanúsítványokra is elfogadják. Mivel az egyezmény más országban gyártott termékekre is érvényes, agyakorlatban elégséges csak az egyik intézetnél a vizsgálatokat megrendelni, kívánságra angol nyelvű vizsgálati jegyzőkönyvet állítanak ki, amelyet az aláíró intézetek a vizsgálatok elvégzésének bizonyítékaként elfogadnak. Ennek az egyezménynek, valamint az ezt megelőző korábbi kétoldalú egyezményeknek alapján a MEEl (Budapest) sokszáz vizsgálati jegyzőkönyvet állított ki, amelyeket a partnerintézetek elfogadtak.

7. Termékfelelősség Ez az új, nem vétkességen alapuló, objektív felelősségi forma bevezetés előtt van Kelet-Európában is. Magyarországon az 1994. január l-jétől hatályos termékfelelősségi törvény az 1 EK Tanács 85/375/EEC számú termékfelelősségi direktíváját veszi teljes egészében alapul. A Magyarországra exportáló cégek ebben a tekintetben azonos feltételek mellett forgalmaznak. Ajánlatos, hogy a termékfelelősségi kockázatok csökkentése érdekében a vizsgálati piacon is csak a megbízható, szakmailag teljesen felkészült szervezetek szolgáltatásait vegyék igénybe. Ügyelni kell arra, hogy a használati-kezelési útmutatókat az adott kelet-európai ország nyelvén is elkészítsék.

8. Összefoglalás A kelet-európai politikai és gazdasági változások az EU jogi és műszaki szabályozásainak átvétele, a harmonizálás irányába mutatnak. A kereskedelem még fennálló műszaki akadályainak leküzdése, a kelet-európai piacokon való törvényes kereskedelem, és a gyors piacra kerülés érdekében célszerű a vizsgálati és megfelelőségtanúsítási eljárásoknál a vizsgálati eredmények kölcsönös elfogadására szerveződött nemzetközi szervezetek keretében nyújtott szolgál tatások igénybevétele.

VILLAMOSIPARI Rt.

SKKSAljg Mérőváltógyár Kft.

41000 Zagreb, Josipa Mokrovica 10., Horvát Köztársaság

A KONCÁR MérŐváltógyái Kft. a KONCÁR Villamosipari R!-n belül működik; mérőváltókat etalon és vizsgálati transzformátorokat gyár). A mérőváltók három csoportba oszthatók: 1. Kisfeszültség Um = 0,72 kV: ATB-0,72 és ANB-0.72 típus 2. Középfeszültségű epoxi mérőváltók Um = 38 kV: APA, ASA. INA és UNA típusú áramváltók, valamint VPA típusú feszültségváltók. 3. Közép- ©s nagyfeszültségű, olajszigetelésű mérőváltók: INOX acélból készült táguló membránnal vannak felszerelve, a mérőváltók első tíz évben nem igényelnek karbantartást. - APUésAGUáramvaitók:névJegesfeszültségúkl2kV-tól525kV-ig1erjeaozAPU2(XX)A.azAGU4000Anévlegesáfamigkészúl. - A VPU induktív feszültségváltó feszültsége Ur&t2S) kV. A VCU kapacitív feszültségváltó, Um<525 kV feszültségig gyártjuk. - A VAU kombinólt mérőváltó feszültségszintje U^d20 kV. A VAU kombinált mérőváltót egy közös főszigetelövel oldották meg (VPU és AGU mérőváltók egy szigetelőbe történő összevonásával). SZERVIZ ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS: A KONCÁR Mérőválfogyór Kft. teljes körű helyszíni karbantartást tud végezni az üzemelő mérőváltókon, öreg mérőváltók esetében fennáll a teljes szigetelés felújításónak lehetősége, jelentős árengedménnyel, A minőségbiztosítás az ISO 9000 és 9001 szabványokon alapszik. A KONÖAR laboratóriumában elvégezhető minden típus- és darabvízsgálat.

144

Részletes információk felhatalmazott magyarországi képviselőnknél:

Csongrádi sgt. 77/b. 6726 Szeged vagy 6701 Pf. 373. Tel/Fax: 62-493-106

ELEKTROTECHNIKA

A

TÜV Rheinland Magyarországi Csoport 1061 Budapest, Paulay Ede utca 52. 1399 Bp., Pf. 701/1301 Tel.: 36-1-268-0891, 36-1-321-7720 Fax: 36-1-322-1015, 36-1-268-0671

TUV Rheinland Magyarországi Csoport

MEGHÍVÓ MINŐSÉGÜGY ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM országos konferenciára Club Hotel Balatonaliga, 1966. április 23—24. A TÜV Rheinland Magyarországi Csoport kétnapos minőségügyi és környezetvédelmi konferenciát rendez, amelynek fő témakörei: — a minőségbiztosítási rendszerépítés és tanúsítás gyakorlati problémái; a minőségügyi rendszerek továbbfejlesztési lehetőségei; a TQM hazai alkalmazhatósága; QS 9000-nek megfelelő rendszer a járműiparban; a TÜV Rheinland Csoport, ill. más tanácsadó és tanúsító szervezetek, valamint vállalati tapasztalatok alapján; — a környezetvédelem vállalati gyakorlatának új lehetősége a környezetvédelmi irányítási rendszerek megvalósítása révén (tekintettel a változóban lévő környezetvédelmi szabályozórendszerre); komplex vezetési rendszerek. A konferencia második napján kerekasztal formájában vitafórum lehetőséget kívánunk biztosítani a résztvevők számára elsősorban a konferencia témaköreihez kapcsolódó gyakorlati problémák vonatkozásában, amelyhez várjuk előzetes témajavaslatait, igényét (1. a jelentkezési lapot). A vitafórum tartalmát és időterjedelmét az Önök érdeklődése alapján szabjuk meg. A konferencia részvételi díja: 9 500,- Ft/fő, amely magában foglalja a május 23-Í szállást, étkezést, beleértve az esti zenés fogadást, kávét, üdítőt és a konferencia kiadványát. A részvételi költség ÁFA-mcntes, április 22-én történő érkezés, illetve egyágyas elhelyezés pluszköltségei arányában növekszik. A részvételi költségeket partnereink érdekeit figyelembe véve önköltségi áron határoztuk meg. Jelentkezni lehet: a fenti telefon- és faxszámon, szervező: Galambos Éva

JELENTKEZÉSI LAP

a MINŐSÉGÜGY ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM c í m ű k o n f e r e n c i á r a Ccg-neve: Címe (irányítószámmal): Ügyintézőjük neve, telefonszáma: Vitafórum témajavaslat:

RÉSZVÉTELI KÖLTSÉG Fl/fő (az igényt kérjük a megfelelő oszlopban bejelölni)

JELENTKEZŐ NEVE, BEOSZTÁSA

április 22-i érkezéssel egyágyas 15 600

kétágyas 12 600

április 23-i érkezéssel egyágyas II 000

kétágyas 9 500

A részvételi díjat számlájuk beérkezését követően 8 munkanapon belül átutaljuk a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft. egyszámlájára. Kelt,

, 1996 P. H.

cégszerű aláírás

Kis transzformátorállomások kábelhálózatra (1600kVA-ig) A villamos hálózatok megbízhatóságának növelését, a hálózat kezelhetőségének egyszerűsítését jelentő feladatok megoldásának egyik iránya a hálózatok nagyobb mértékű megbontása. Emellett felvetődik az élettartamuk végét jelentő, elavult, légszigetelésű transzformátorállomásokban alkalmazott berendezések cseréje is. Ez az igény több, kisebb transzformátorállomás létesítését jelenti. Miután ezek telepítésének alapvető kérdései: — a szükséges helyigény; — az alacsony költségigény; — a rugalmas változtathatóság; — az egyszerű karbantartás; ezért igen megfontoltan kell eljárni e berendezések alkotóelemeinek kiválasztásakor. E következmények a korábbi légszigetelésű berendezésekkel szemben, ma már az SFÓ-OS gáz töltésű berendezése kel helyezik előtérbe, ami természetesen a felhasználóknál is szemléletváltozást igényel. A kis transzformátorállomások villamos adatai 6-12-1724 kV-tal, 630 A-es névleges áramerőséggel és 16-20 kA szimmetrikus megszakítóképességgel jellemezhetők. A kábelhálózatokban alkalmazott transzformátorállomások primer oldala a legtöbb esetben egy körhálózati egység, de sokszor jelentkezik ennél bonyolultabb felépítésű berendezés igénye is. Már jelenleg is üzemelnek ilyen állomások, amelyeknek tapasztalataiból már le lehet szűrni egy sereg, az előzőkben már említett eredményes megoldást. Ezen transzformátorállomások igénye egyaránt jelentkezik az áramszolgáltatóknál és az ipar igen .s/éles területén. A feladatok megoldásához a legegyszerűbb és legolcsóbb kialakítást az

ABB CTC típusú berendezéscsaládja jelenti.

2. úhnt. Kél egység külső összekötéséből felépített körhálózati egység

a)

b) 1. ábra. Mükiidtető szekrény

146

3. ábra.. Papír szigetelésű olaj kábel he/ olajtartály

ELEKTROTECHNIKA

A berendezés egy sereg felhasználói igényre alkalmas: — távműködtetés, utólag is megoldható (1. ábra); — több egységből összeépíthető; — a transzformátorleágazásokban biztosítós terheléskapcsoló, vagy megszakító alkalmazható. Ez utóbbi esetben a megszakító egy vákuum-oltókamra, SFÓ-OS gáztérben (2. ábra)\ — két transzformátor (3. ábra); — kábelcsatorna felöl nézve a) ábra, ua. elölről b) ábra. Beépíthetők: transzformátorházakba, épületekbe, alumíniumházakba, szabad térre, régi VHTR-ekbe. A 3 utas egység mindössze 1075 mm, a 4 utas 1425 mm széles. Az előzőkben említett villamos adatú kis transzformátorállomásokkal szemben olyan igény is felléphet, amely a betáplálási és leágazási funkciókat képviselő mezők mellett, mérőmezőket, sínbontó mezőket és egyéb funkciókat képviselő egysegeket is követel. Ezek is SFÖ-OS gáztöltésű, de moduláris felépítésű berendezések, amelyekben a kapcsolásokat végző elemek és a gyűjtősín is, SFÓ-OS gázközegben található. A berendezéseket: — távműködtetcsre, — védelmekre, — mérésekre is alkalmassá lehet tenni, — és tetszőleges mezőszámra kiépíteni. Ezen berendezések az

5- ábra- SLK 400 V-os rendszer

ABB RGC típusú berendezései. Ezeknél a mezőosztás 325 mm, kivéve a légszigetelésű mérő mezőt, amely 655 mm (4. ábra). Mindkét berendezéstípusnál a 12, ill. 24 kV-os berendezések azonos méretűek. A kis transzformátorállomás egyenszilá rdságigényén ek megfelelően, a középfeszültségű oldalhoz hasonló követelményű a 0,4 kV-os oldal is. Ennek az igénynek ez eleget az 4. ábra. RGC lípusú 24 kV-os berendezés

ABB SLK rendszere.

Ez a rendszer egy készülék és szerelvény választékból áll, amelyet a kívánt kapcsolási sémának megfelelően, a választékból kiválasztott elemekből, bárhol „LEGO"-szerűen összesze1996. 89. évfolyam 3. szám

6. álmt

7. ábra

relhető és természetesen bármikor bővíthető. Egy érintésbiztos gyűjtősín egységre az elemek rápattinthalók és dugaszolhatók (5. ábra). Az elemekbe a hazai piacon kapható késes biztosítók is alkalmazhatók (6. ábra). Betáplálás, megszakítóval is lehetséges (7. ábra). 147

9. ábra

A rendszer, szekrénybe szerelhetően is alkalmazható (8. ábra). Az előző elemekből felépített transzformátorállomás található a 9. ábrán. A berendezésekkel kapcsolatos kérdéseivel és ajánlati kérdésekkel forduljon Mihály Gáborhoz, és Hónis Ernőhöz.fX)

Jkllli

1037 Budapest, Kunigunda u. 47. Tel.: 188-6993, 188-6774; Fax; 250-4014

ABB Energir Kft.

1038 Budapest, Váci út 152-156. Tel.: 270-1555; Fax: 269-8729

H. ábra

MAR KAPHATÓK AZ ÚJ, DIL-K-... TÍPUSÚ, MODULSZERŰ MÁGNESKAPCSOLÓINK: Mágnesk apcsolók

Segédkapcsoló HL-K-...

DIL-K4-...

DIL-K5-...

DIL-K7-...

DIL-K11-...

Névleges szigetelési feszültség Uj, V

690

690

690

690

690

Kapcsolható motorteljesítmény, kW

220...240V 380 415 v

—

2,2

3

4

5,5

—

4

5,5

7,5

11

500 V

—

5,5

7,5

11

15

660...690 V

—

4

5,5

7,5

11

22/9

25/12

32/16

32/23

-

-

-

-

-

-10

-10

-10

-10

-

-01

-01

-41

-01

-

-32

-32

-32

-32

~~~~~~~-~—-^___^^ Típusok Jellemzők

~"-^--____^

50/60 Hz; AC-2. AC-3

AC-15

230 400 500 690

Névleges üzemi áram. A AC-1 (l 1h )/AC-3 (l e ); 400 V Al ÍJ 13 31 4]

Érintkezők:

O S K S S

AJ >4 24 34 44

-10

Al 1 9 S 11

«

n

1 4 > 14

1

i.ta

•1 1 3 S 13 Í3 «1 71 U

«

1 1

I 11 u n n t

V: 6 V'4 V: 2 V. 1

Típus

Termelői ar:

DIL-K4-10 DIL-K4-01 DIL-K4-32 DIL-K5-10 DIL-K5-01 DIL-K5-32 DIL-K7-10 DIL-K7-01 DIL-K7-32 DIL-K11-10 DIL-K11-01 DIL-K11-32

1 160 Ft + ÁFA 1 160 Ft + ÁFA 1 360 Ft + ÁFA 1 500 Ft + ÁFA 1 500 Ft + ÁFA 1 700 Ft + ÁFA 1 880 Ft + ÁFA 1 880 Ft + ÁFA 2 080 Ft + ÁFA 2 700 Ft + ÁFA 2 700 Ft + ÁFA 2 900 Ft + ÁFA

Mindegyik típus IP 20 védettséggel!

Az illeszthető segédérintkezők: HH1, Hi-02, Hi-20. Hi-22, Hi-13,Hi-31,Hi-04, Hi-40l,h=WA le=6A(230V AC-15)

ISO 9001 szerint auditalt minőségbiztosítási rendszer

GANZ KAPCSOLÓ- ÉS KÉSZÜLÉKGYÁRTÓ KFT. Budapest X., Kőbányai út 41/c H-1475 Pf.: 87. Telefon: (36-1) 261 -1115 Telefax: (36-1) 261 -7670 KÉRJE INGYENES TERMÉKISMERTETŐNKET! 148

s

eves

A

Ó^ZKK

kapcsolat ELEKTROTECHNIKA

100 éves a LANDIS & GYR 1996. január 26-án a BME központi épületében a Landis á Gyr (Magyarország) Kft., a Landis & Gyr tagvállalata kiállítást tartott a svájci cég megalapításának centenáriuma alkalmából. Az ünnepségen részt vett Péter Garforth, a cég közép-kelet-európai, közelkeleti és afrikai régiójának vezetője, Péter Adrienné, a magyarországi kft. ügyvezető igazgatója és a Kft. több vezető munkatársa. A villamosenergia-ipar, az épületgépészet és a kapcsolódó intézmények területéről meghívott vendégek a zord időjárás ellenére nagy számban képviselték cégeiket. Péter Garforth röviden ismertette az elmúlt 100 év történetét. 1986-ban a svájci Zugban Richárd Theilerés Adelrich Gyr-Wickart alapított céget és kezdetben elektromos fogyasztásmérőket, telefoni nduktorokat és fonográfokat gyártottak. 1904-ben Heinrich Landis, majd 1905-ben dr. Kari Heinrích Gyr lépett be a céghez, ők teremtették meg a ma Landis & Gyr néven ismert vállalat sikeres fejlődésének alapját. 1905 óta, az akkori 50 fő 200 ezer svájci frankos forgalmához képest mára a cég elérte, hogy a világ 3 régiójában —Amerika, Európa és Ázsia-Csendes Óceánia —, 25 országban 16 ezer alkalmazottat foglalkoztat és éves forgalma 2,9 milliárd svájci frank. A Landis & Gyr tevékenységének fo területei a lakó- és középületek gépészeti és elektromos rendszereinek kiépítése, felügyelete a hatékony energiafelhasználás és takarékosság szem előtt tartásával. A vállalat eredeti tevékenysége, az elektromos fogyasztásmérő berendezések gyártása, az elmúlt évtizedek során kiegészült a fűtéstechnológiai berendezések, a telefonkészülékek díjfizetési rendszerei előállításával, a telefonhálózatok működéséhez kapcsolódó rendszerekkel és szolgáltatásokkal, valamint vizuális védelmi megoldásokkal. Péter Garforth sajtótájékoztatón jelentette be, hogy új magyar vállalat megalapítását tervezik olyan

f LAMDIS &GYRI Hírek A hazai műszaki és tudományos szaklapok helyzete. A MTESZ Szövetségi Tanácsa — amelynek tagja Dr. Krómer István, a MEE elnöke — 1996. januárban megvitatta az MTESZ és tagegyesületei műszaki és tudományos szaklapjainak helyzetét a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete által készített jelentés alapján. A vizsgálat megállapította, hogy az 1986. évi 77 szaklap 1995-re 62-re, az oldalszám és tényszerű példányszámcsökkenés miatt a terjedelem mintegy 40%-ára csökkent. Csak kevés szaklapnak sikerült a gazdasági rendszerváltással együttjáró pénzügyi bizonytalanságot leküzdenie. A szaklapok többsége egy-egy szakmakultúra vagy tudományterület mérnöki színvonalú műszaki-tudományos ismeretterjesztését végzi, és kevés számú szaklap főprofilja a tudományos publikáció. A szaklapok fontosságát jelzi, hogy a szaklapok végzik a magyar nyelvű műszaki-tudományos ismeretterjesztés döntő, a tudományos publikálás jelentős részét. A gazdaság változása miatt felértékelődik az információszolgáltatások szerepe, csökken a külföldi folyóiratok hozzáférhetősége, valamint a szaklapok az egyes egyesületeken belül folyó munka tükrét mutatják be az olvasóknak. A Szaklapok feladatai közül az egyesületi elnökök kiemelték a közszolgálatiság, a tudományosság elmélyítését, a szakmai nyelv ápolását, a szakmai műhely-jelleg erősítését és szélesebb olvasóközönség érdeklődésének kielégítését. (T. T.)


Mottó: A ma tevékenysége a holnap perspektívája. befektetések finanszírozására, amelyek kizárólagosan az energiatakarékossághoz kapcsolódnak. Péter Adrienne, a Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a centenáriumi megemlékezés mellett a magyarországi tagvállalat is ünnepel, 5 éve alapították meg. 1991. február l-jén 6 fővel indult meg a munka, ma már 50 magasan kvalifikált szakemberrel egyre nagyobb mennyiségű, egyre dinamikusabb fejlődést regisztrálnak. Ugyancsak beszámolt a centenáriumi év további, tervezett eseményeiről: márciusban fát ültetnek, nyáron kulturális programot szerveznek, októberben pedig a Magyar Elektrotechnikai Múzeum ad otthont a cég szegmensei szakmai előadásainak, kiállításainak. Az elektrotechnikához legközelebb álló piaci szegmens, a szolgáltatói szegmens vagy energiaágazat nagy súlyt fektet arra, hogy a cég meghirdetett filozófiájának megfelelően olyan megoldásokat, készülékeket, rendszereket kínáljon magyarországi partnerei számára a méréstechnika területén, amelyek a világszínvonalat képviselik, felhasználócentrikusak, széleskörűen kielégítik a felmerülő igényeket. Jelen vannak a villamosenergia-termelés, -szállítás és -elosztás piacán, a háztartási, ipari és nemzetközi elszámolási mérések (Ferraris, elektronikus, előrefizetési rendszerek), mérési rendszerek, valamint az energia gazdaságos elosztására szolgáló rendszerek területén. A sajtótájékoztató végén jelentették be, hogy a Landis & Gyr részvényeinek megvásárlására az Elektrowatt AG kedvező ajánlatot tett. Az Elektrowatt AG világszere 18 ezer alkalmazottat foglalkoztat az energetika, a mérnöki szolgáltatás és fővállalkozás, valamint az ipar területén, forgalma évente 4,6 milliárd svájci frank. Aholdinghoz tartozik a Staefa Control System is, amely — a Landis & Gyr mellett — a világszínvonalat képviseli az épületgépészeti projektek terén. A váltás eredményeképp a második száz évbe lépve még erősebb piaci pozíció elérése várható.

alapítva 1896 j A kalocsai „EMIKA" Elektromechanikai Rt. harmadízben rendezte meg vevőtalálkozóját Budapesten. A megjelent vendégeket Krausz László elnök-vezérigazgató köszöntötte. Ismertette az EMIKA 1995-ös eredményeit, megköszönte a vendégeknek az ehhez nyújtott segítségüket, és kérte támogatásukat a további közös sikerek eléréséhez. Ezután Sütő Lajos az EMIKA Rt. műszaki osztályvezetője részletesen ismertette az EMIKA 1995. évi gyártmány fejlesztési munkájának eredményeit, az 1996-os fejlesztési elképzeléseket. Tájékoztatta a vendégeket a KFT típuscsalád fejlesztésének eredményeiről és az új fényes, ill. fenér tükörrel szerelt típusok típusszám-felépítésének rendszeréről, összefüggéséről. Fénygörbékkel illusztrálva ismertette különböző tükörváltozatokkal szerelt KFT típusok fénytechnikai jellemzőit, a lámpatestek rádiózavarszűrés határértékeire is vonatkozó FMC előírásokat, a CE jel alkalmazását. Részletezte a lámpatestekre és azok elektromos alkatrészeire vonatkozó ENEC jel egységes európai alkalmazásával kapcsolatos követelményeket, amelyeket az ún. LUM egyezményben rögzítettek. A program következő pontjában Réz László marketing osztályvezető vázolta az 1996. évi kereskedelem-politikai elképzeléseket. Többek között felhívta a jelenlévők figyelmét a tervezők — kereskedők — gyártó közötti információ oda-vissza áramlásának fontosságára. Ismertette az 1996-os marketing terv fontosabb részleteit. Tájékoztatta a jelenlévőket a nagyobb projektek esetén adódó lehetőségekről. (T. T.)

149

A minőséget a környezetnek is vissza kell tükrözni... Tavaly, december végén költözött új, 2800 m -es otthonába Kőbányára, a Mádi utcába a Miié Ipar-Elektra Nagykereskedés. Modern, könnyűszerkezetes, kétszintes épület, ahol tágas eladótér, hatalmas raktár, munkaszobák, bemutatóboxok stb. várják a partnereket, akik kényelmes és kulturált kiszolgálást kapnak parkolási lehetőséggel.

— Több mint száz neves hazai és külföldi cég termékeit értékesítik. Beszállítóik között van egyebek mellett a KlöcknerMoeller, az ABB, a Merlin-Gerin, a Zucchini, a Honeywell, a Siemens, a Philips, az Endress + Hauser, az R. Stahl, a Danfoss, a Weidmüller, a Findcr, a Lapp-KABEL, a Sarel, a Feltén, a Telemecanique, az Obo Bettermann, az Axiom, a Conta-Clip, a Flexelec, az Electromatic, a PCE, a Beghelli, a Technologic. Termékeik: a legkorszerűbb ipari mérőműszerek, érzékelők, erősáramú berendezések, installációs készülékek, alkatrészek, klímatechnikai érzékelők és beavatkozók, világítástechnikai termékek, szerelvények, a teljesítményelektronikai szabályozás és vezérlés eszközei, ipari beavatkozó szervek, robbanásbiztos „Ex"-kÍvitelű berendezések, kábelek, vezetékek stb.

1500 m -es, 6 m magas, 14 ezer áruféleség raktára

Üzletpolitikájuk középpontjában kezdettől a kiváló minőségű termékek értékesítése állt. Valamennyi beszállítójuk van minőségbiztosítási tanúsítványa. Feltett szándékuk, hogy már 1996 első félévében megszerezzék az ISO 9002 szerinti okiratot. Az új telephely kialakításakor figyelembe vették a szabvány előírta szigorú követelményeket: a raktár elrendezése, a kiszolgálás megszervezése, maga a hálózati szoftver is így készült.

SIKERES KIVAN LENNI?! A Magyar Elektrotechnikai Egyesület a svájci SARM partnercvei hozzásegíti az üzleti sikerhez: Minőségbiztosítási rendszerek az ISO 9000 szabványsorozat alapján - felkészítés, minőségügyi tanácsadás, minőségbiztosítási kézikönyv - folyamai leírások gyűjteménye - minőségügyi oktatás - előauditálás - nemzetközi tanúsítás (EQUNET/BMT-QA) Környezetvédelmi tanúsítások ISO 14 000 szerint. CE tcrmékmcgfelelősségi tanúsítás. Keresse a MEE Budapesti Központját vagy a Területi Szervezeteket Telefon: 153-0117, 112-0662 Telefax: 153-4069

150

^

Öt esztendeje kezdték, hat fiatal szakember, létszámuk jelenleg 27 fő. Gyártmányaik árát úgy alakították ki, hogy az sokaknak elérhető legyen. Címük: 1104 Budapest, Mádi út 52. Telefon/fax: 261-5535 AEG-energiaelosztási üzletág kooperációja GEC-Alsthnmmal. 1995. december végén a tulajdonos, a Daimler-Benz konszern és a GEC ALSTHOM egy szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy az AEG energiaelosztási üzletágát 1996.01.02-1 hatállyal eladják a GEC ALSTHOM-nak. Ennek az egyesülésnek az eredményeként, az illetékes bizottságok beleegyezésének fenntartásával, az egész világ vonatkozásában vezető konszern jön létre az energia-technikai szakterületen, amely vevőinek igényeil a lennékválaszték kiegészílésével és lényegesen megnövekedett teljesítőképességével képes teljesíteni. A fennálló üzleli kapcsolatokra ezek az aktivitások csak érintőleges hatással vannak, vagy azokat egyáltalán nem is érintik. Továbbra is ugyanazok a munkatársak maradnak a tárgyalópartnerek. * * * A győri székhelyű MICRORAAB RT- az elmúlt évtizedben az ország szinte minden régiójában telepített saját fejlesztésű biztonságtechnikai berendezést. Számos bank, kiemelt védelmet, biztonságot igénylő intézmény, objektum biztonságtechnikai védelmét látják el. A BÉRI behatolásjelző riasztórendszerükéi a rendőrségi bevetésirányító központokban használják. A Magyar Innovációs Alapítvány a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával negyedszer meghirdetett Innovációs Nagydíj pályázatára azok a magánszemélyek vagy Magyarországon bejegyzett váltalatok, ill. társaságok jelentkezhettek, akik (amelyek) a legnagyobb jelentőségű, nagy hasznot hozó innovációt valósítottak meg az 1995. évben. Az 54 beérkezett pályázat közül a bírálóbizottság a formai és a tartalmi szempontokat alaposan mérlegeivé úgy döntött, hogy 48 pályaművet minősít sikeresnek. Az Innovációs Nagydíj, valamint a további hét különdíj nyertesét 19%. február 28-án hirdették ki.

ELEKTROTECHNIKA

Nekrológ Lóezy István 1946—1996 1996. február 5-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Lóczy István barátunk, a Paksi Alomerőmű Rl. MEE Szervezet li lkára. Lóczy István 1946. április 23-án, Vámosgyörkön született. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. 1969-ben a Villamosmérnöki Kar, erősáramú szak, villamosgép ágazatán szervezett oklevelet, majd post graduális képzés keretében a BME Gépészmérnöki Karán atomerőmű szakmérnöki oklevelet szerzett 1978-ban. 1969—1974 között a Magyar Kábelműveknél technológusként dolgozott. 1974-től 1983-ig, előbb mint a Ganz Villamossági Művek számítástechnikai mérnöke, majd Önálló gyártmánytervező, végül pedig a váltakozó áramú nagygép szerkesztési osztály vezetőjeként tevékenykedett. 1983-tól a Paksi Atomerőmű vállalatnál, ül. annak jogutódjánál a Paksi Atomerőmű Rt.-nél dolgozott. Előbb karbantartáselőkészítő csoportvezető mérnökként, majd csoportvezető tervezőmérnökként. Az utóbbi években a PA Rt. oktatási osztályán osztályvezető-helyettesként oktatásfejlesztéssel és számítástechnikával foglalkozott, 111. a villamos szakterület oktatója és vizsgáztatójaként fejtett ki rendkívül eredményes munkát. 1984-től a Paksi Atomerőműben rendszeresen előadott az atomerőművi alap-, a gépész- és az operátori tanfolyamokon. Az atomerőművi villamosberendezések jegyzet társszerzője, ill. szerkesztője volt. 1987—1990 között külső előadóként a BME Gépészmérnöki Kar reaktortechnikai szakmérnöki szakán oktatta az atomerőművek üzemtana című tárgy villamos témáját. Egyesületi tevékenységét 1974-ben kezdte a Ganz Villamossági Művekben, majd a paksi munkahelyén a MEE Paksi Szervezet titkáraként tevékenykedett 8 éven keresztül. Nevéhez fűződik az 1993-ban megszervezett Elnök-titkári tanácskozás Pakson, amely mind a mai napig kellemes emlékeket és szakmailag tartalmas programot idéz fel az elnök-titkárokban és az egyesület vezetésében. A területi és üzemi szervezetek titkárai különösen meleg szeretettel emlékeznek Lóczy Pistára, aki mindenkor segítséget adott a tanfolyamok szervezésének útvesztőjében. Mint az atomerőmű dolgozója, különleges odaadással kísérte a szakmai látogat ócsoportokat (diákokat és szakembereket egyaránt), közérthető módon bemutatva az erőmű nukleáris, kalorikus, villamos, valamint irányítástechnikai és számítástechnikai rendszereit. Emlékedet megőrizzük.


Zoller Lajos 1921—1996 A Ganz gyári mérnökségét követően 1953-tól dolgozott tanárként a miskolci — néhány évvel később Bláthy Ottóról elnevezett — Villamosenergia-ipari Technikumban. Villamosmérnöki képzettségének megfelelően az elektrotechnika, a villamos gépek, a villamos erőművek és laboratóriumi gyakorlatok tantárgyakat tanította. Hamar felismerte, hogy ebben az alig 3 éves iskolában nem szokványos tanári munkát kell végeznie. A nevelőtestület alakította — az ipar igényeinek megfelelően — a tananyagot és az iskola felszereltségét. Azonnal bekapcsolódott ebbe a munkába, folyamatosan korszerűsítette tantárgyai tananyagát és fejlesztette a vezetésére bízott villamos laboratóriumot. Tudta, hogy a technikusnak nem csak szakmailag jól képzettnek, hanem munkaszeretőnek, példamutatónak és műveltnek kell lennie. Ez irányította egész oktató-nevelő munkáját, és ezért vállalt osztályfőnökséget már működésének első evétől kezdve. Tanulóival szemben magas követelményekel támasztott, saját rendkívül igényes munkáját állította eléjük példaképül. Erre jellemző, hogy már 1954-ben bemutató órát tartott. Gyorsan felismerte — és ezt nem eredménytelenül, gyakran hangoztatta —, hogy nagy súlyt kell helyezni a matematika és az elektrotechnika oktatására, mert ezek valamennyi műszaki tantárgy alapjai. A lexikális tudásnál többre becsülte a gondolkodóképesség fejlettségét. A gyakorlati oktatást az elméletivel egyenrangúnak tartotta és sokat küszködött azért, hogy a gyakorlati órákon minél kevesebb elméleti oktatásra legyen szükség. Bekapcsolódott a szakmai munkaközösségek munkájába. Úttörője volt annak, hogy a villamosság és a villamosenergiaipar újdonságait, új megoldásait — például félvezetők, védelmek, automatikák — az iskola mennél előbb építse be a tantárgyak tananyagába. Tevékenyen részt vett az iskolára bízott tanterv-korszerűsítési munkában és a képesítő tételek átdolgozásában. Fontosnak tartotta a tantárgyi szemléltetéseket, a műszaki oktatófilmek bemutatását. Műszaki szakköröket vezetett, felkészített tanulókat az országos szakmai tanulmányi versenyekre, ahol rendkívül szép eredményeket értek el. Oktatógépet szerkesztett és ezzel előfutára volt a számítógépes oktatási rendszernek. Híve volt az öntevékeny iskolafejlesztésnek. Azt tartotta —és ez be is igazolódott —, hogy sokkal gazdaságosabb és célravezetőbb egy-egy új műhely vagy laboratórium létrehozása vagy fejlesztése, esetleges rekonstrukciója, ha azt az iskola tanárai és tanulói végzik el. Megtervezte a villamos laboratórium teljes átépítését a tantervi igényeknek megfelelően, vezette a kivitelezést. 1968-tól a budapesti Villamosenergia-ipari Technikum műszaki igazgatóhelyetteseként ugyanolyan lelkesedéssel folytatta a műszaki oktatás elméleti és gyakorlati átszervezését, fejlesztését. Kiemelkedő, sok éves tanári munkával a háta mögött ment nyugdíjba 1981-ben. A borsodi térségben, de országszerte is sok volt tanítvány, technikus és mérnök emlékszik rá tisztelettel és tekinti őt példaképének. Magyari István

151

MŰANYAG FOGYASZTÁSMÉRŐ SZEKRÉNYEK A RAJNOHA MÉRNÖKIRODA új fogyasztásmérő szekrények forgalmazását kezdte meg. A szekrényekben egy- és háromfázisú fogyasztásmérő elhelyezhető. Különösen alkalmas ideiglenes hétvégi házak kis irodák üzletek fogyasztásmérésére. A fogyasztásmérő szekrény belső tere osztott. Az alsó térbe szerelhető a fogyasztásmérő és az első túláramvédelmi készülék. A felső teret a fogyasztói áramkörök kismegszakítói számára alakították ki. A nulla- és védővezető leágazó sínhez köthető. A szekrény védettsége IP 41. Magyarországi importőr és forgalmazó: RAJNOHA MÉRNÖKIRODA 1134 Budapest, Lehel u. 23. Tel./fax.: 140-1363

kivitelű termékek ^ ! i i * 5 - ? a forgalmazásában Részben raktárról, részben rendelésre szolgáljuk ki VEVŐ-inket robbanásbiztos termékeinkkel, így kínálatunk a következő: • lámpatestek, fénycsövek • kézikapcsolók • jelző- és működtető készülékek • végálláskapcsolók • motorvédők • csatlakozó- és elosztódobozok • tömszelencék és egyéb szerelési anyagok

HASKELA BT Erőművek, áramszolgáltatók, kábelfektetést és szerelést végző vállalkozások, továbbá olyan vállalatok és intézmények, melyeknek saját kezelésében 1...20 kV-os kábelhálózat van ! Több éves felhasználócentrikus kifejlesztette az

ered

meny

eképpen

cégünk

NKV-15 típusú, nagyfeszültségű célműszert,

amely 1...15 kV-os kimeneti feszültségű, hordozható kivitelű, kategóriájában egyedülálló.

Alkalmazásának előnyei: • • • A • • • >

az induktoros szigetelésvizsgáló hiányosságai elkerülhetők vele villamosenergia-szolgáltatás üzemzavarai rövidebb idő alatt háríthatok el villamos berendezéseken megelőző mérések végezhetők cl a helyszínen felhasználás t e r ü l e t e i : hibás kábelszakasz kiválasztása kábelek bekapcsolás előtti vizsgálata kábelek szerelés utáni vizsgálata kábelek fektetés közbeni ellenőrzése

Kérjen

részletes

tájékoztatót

!

Referenciák!

Leveleim: 2013 Pomáz, Kossuth Lajos u. 42. Tel.: 06-26-325925, 06-30-521008

Garantált minőség, Magyarországon BKl engedéllyel rendelkeznek. Gyártó: Schulz-Heinische

Stahl

fejlesztés

Sonnenschein

Fax: 212-2605

Sögo Kereskedelmi Kft. 1108 Budapest, Gyomrai út 140. Tel.: 264-9144, 265-1617/156 Fax:264-9167

Teljesen karbantartásmentes, szilárd kristályos elektrolites Sonnenschein dryfit akkumulátorok: További felvilágosítás: VILLÉRT VILLAMOSSÁGI KERESKEDELMI RT. Szerelési anyag- és Kisfeszültségű Készülék Üzletág Dr. Danyek Gyuláné Telefon: 268-8149, 166-5588* Fax: 166-9095

• Mikrokapcsolók, - Fotokapcsolók,

• Szintszabályzók,

• tervezésére, • gyártására, • szerelésére, valamint karbantartására és szervizelésére;

• Számlálók, • Hőfokszabályzók,

• Ipari vezérlők,

152

OTIS FELVONÓ Kft. 1033 Budapest, Huszti út 34. Tel.: 250-4945,250-4950 Fax: 250-4946, 250-4947

A világ egyik legnagyobb felvonógyártó, karbantartó és szervizelő vállalata, az OTIS Elevátor Company {USA) tapasztalatait és gyakorlatát felhasználva, vállalkozunk tetszés szerinti igényekhez alkalmazkodó felvonók és mozgólépcsők

• Közelítéskapcsolók,

- Szervohajtások,

• akkumulátortöltők, állványok • szünetmentes áramforrások • tápellátás tervezése, méretezése

OTIS

- Relék, Időrelék,

- Frekvenciaváltók,

- műszer- és be rendezés akkumulátorok - helyhezkötötí ipari akkumulátorok

OMRON ELECTRONICS KFT. 1131 Budapest, Rokolya u. 1-13. Tel.: 129-5492, 129-7616, 129-7699 Fax.: 129-8454

átalánydíjas, teljes körű karbantartás, • csökkentett körű karbantartás, • alapkarbantartás rendszerben; a megbízói igényekhez rugalmasan alkalmazkodva, valamennyi felvonó- és mozgólépcsőtípusra, a gyártól függetlenül.

EL EKTROTECHNIKA

máshol lámpással sem talál! OSRAM halogénizzók csak UV-Stop kivitelben.

HALOSTAR

HALOLUXB15d

HALOSPOT

DECOSTAR ••

HALOLUX HC

HALOLUX CF

HALOLUX BT

HALOLUX

HALOPAR 30

H ALÓLI NE

Tudja-e Ön, hogy az OSRAM az első, aki halogénlámpái teljes választékát UV-Stop kivitelben készíti? Az OSRAM izzók ultraviola-sugárzása a legszigorúbb határérték alatt van, így a megvilágított tárgyak kifakulása 80%-kal alacsonyabb. Az OSRAM UV-Stop az Ön vevőinek is tetszeni fog! VILÁGÍT, MINT A FÉNYES NAP Az OSRAM termékeit forgalmazó nagykereskedők: PROLUX Világítástechnikai Kft. 1135 Budapest, Lehel út 58. TelVfax: 120-8673. 129-4442

KANSAS Kft. 1148 Budapest, Nagy Lajos király út 17. TeL/fax: 221 -3764

OSRAM SIEMENS I-CENTER 1097 Budapest, Ecseri út 14-16. Tel.: 157-0140 Fax: 280-6357

TUNGSRAM kompakt fénycső

Minden más fényűzés

FÉNYCSŐ 8JCWH

Ai 19% március l-ig érvényes árafco

Rossz hír: emelkedik a villany ára. JÓ hír: mégsem kell a villanyszámláért többet fizetnie, ha Tungsram kompakt fénycsővel világít. A TUNGSRAM KOMPAKT FÉNYCSŐ a h a g y o m á n y o s izzóhoz képest: • azonos fényáram mellett 80% -kai kevesebbet fogyaszt • élettartama annak tízszerese.

"20%

TUNGSRSI:!

A Tungsram március 3 1 -ig 20%-os kedvezménnyel árusítja kompakt fénycsöveit. Most igazán jól jár: a legkedvezőbb áron vásárolhat világszínvonalú kompakt fénycsövet, és így villanyóráját is takarékra állíthatja.

Kaphatók az alábbi kereskedelmi hálózatokban és más villamossági szaküzletekben:

Keravill szaküzletek (Budapest, Győr, Székesfehérvár, Miskolc) • Centrum Áruházak országos hálózata • Skála áruházak (Budapest, Győr, Széksfehéivár, Gyöngyös, Dunaújvár METRÓ áruházak (Budapest, Budaörs, Debrecen, Pécs) • IKEA Áruház (Budapest) • Mlchelfelt Áruház (Budapest)

TUNGSRAM márkaboltok;

TUNGSRAM Márkabolt (Budapest, VII., Király u 43-45.) • TUNGSRAM Raktáráruház (Budapest IV., Fóti út-Blaha L. u. sarok) Budapest -Csővill No.1. Kft. (IV., Arany J. u. 2-6.)- Devill Kft. (XXI., Gyepsor u. 1.)- Elektronért ( W , Dohánya 81,)»Konverta Kft (XII!, Béke u. 21-29.) Salgó és Tsai Kft. (IV., Laborfalvy R. u. 4. VIII. Üllői út ló/a) - Somkúti és Tsai. Kft. (XII., Kákgolyó u. 30.) - Telesys Bt. (IV., fóti út 113.) • Baíatonbolglár - Csővill No.1. Kft. (IV. Tabán u. 59 Debrecen - Csővill No.1. Kft. (Szent Anna u. 66.) - Szathmári Kft. (Senyéi u. 22.) • Dunaújváros - Papdi József (Szórád M, u. 6.) »Eger - Szinkron '91 Kft. (Petőfi S. u. 8.) Gödöllő - G-Lux Kft (Kossuth L. u. 31-33) • Győr - Ferrokontakt Kft. (Régi Veszprémi út 14-16.) - Salsó és Tsai Kft. (Apáca u. 6.) • Hajdúböszörmény - Elektromert Kft. (Balthazér u. 10.) Hatvan-Csővill No.1. Kft. (Tabán u. 3.) •Jászberény - Szórád és Szórád Kft. (Szabadsás tér ó.)« Kaposvár -MBKE Kft. (Izzó u. 3 . ) * Kecskemét - Polár Stúdió 2 Kft. (Csonsrádi út 56.) S2A-CO Bt. (Mátyás király krt. 74.) • Klsunhalas - Papdi József (Széchenyi út 108.) • Kisvárda - Csővill No.1. Kft. (Temesvári u. 17.) • Miskolc - Szathmári Kft. (Álmos u. 8.) Travill Ker. Kft. (Semmelweis u, 12.) • Nagykanizsa - Csővill No.1. Kft. (Fő út 8.) • Nyíregyháza - Villépszer Kft. (Szent István út 29.) • Ó z d - Szekomp Bt. (Újváros tér 5.) Paks - Horányi Ker. Kft. (Kereszt u. 1.) • Pécs - Bérces Kft. (Jókai tér 9.) • Salgótarján - RAER Bt. (Rákóczi út 44.) • Sátoraljaújhely - Szathmári Kft. (Rákóczi út 15.) Siófok - Papdi József (Vak Bottyán u. 12/9.) • Sopron - Schönvill Bt. (Győri út 22.) • Szeged - Henry Ker. Kft. (Jósika u. 14.) - Mobil Vili. Szaküzlet (Rigó u. 8.) Szekszárd - Miki Bt. (Mikes u. 24.) •Székesfehérvár - Mentavill (Murányi u. 19.) -Telesys Bt. (Királykút Itp. 20.) •Tatabánya - Devill Kft. (Erdész u. 1.) Vác - Salgó és Tsai Kft. (Pálffy u.) •Veszprém • Telesys GM (Akácfa u. 26.) • Zalaegerszeg - Elektron Kft, (Bíró Márton u. 10/b.) További felvilágosítás; TUNGSRAM Belföldi Értékesítés -Tel.: 169-3636,169-6144, 169-2179

100 éves a LANDIS & GYR

Recommend Documents