•.
JELENTÉS az állam. tulajdonosi funkció
érvényesüléséről
a Magyar Villamos Múvek Részvénytársaságnál és társaságainál
1995. július 3.
258.
·.
A vizsgálat végrehajtásáért felelös: az ÁSZ N. Vagyonellenörzési Igazgatósága dr. Kovács Arpád
igazgató
A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor
osztályvezető főtanácsos
Készítették: dr. Molnár Barnabás Lemyei Péter Sz6cs Mikl6s
számvev{) tanácsos, a vizsgálat koordinátora külső szakén{) küls{) szakénő
•
·.
T A R T A L O MJ E G Y Z É K Oldal
I.
BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . .
1
II.
ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK.........
4
l. 2.
Összefoglaló következtetések.................... Ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4 17
III. A MAGYAR VAILLAMOSENERGIA-IPAR HELYZETE, AZ MVMT MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE ........................
20
1.
A villamosenergia-ipar helyzete Magyarországon 1963-ig .. o
o.
o
o.
o
o
••••
o.
o
••••
o
o
o
o.
o
o
••••••
o
••••
o
o
2. l 2.2 2.3 2.4
A Magyar Villamos Művek Tröszt működéséről ( 1963-199!.) ................ o................ o... A tröszti szervezet és ágazat általános helyzete A tröszti szervezet közgazdasági szabályozása ... Az erőművi kapacitás helyzete ................... A tröszti szervezet kritikája ...................
IV.
AZ MVM Rt. MEGALAKULÁSA ÉS
l. l. l
Az átalakulás folyamata ......................... MVMT-ből MVM Rt.-vé való átalakulás az átalakulási terv( ek) alapján .. .. .. .. . .. .. .. .. .. . .. .. .. . .. Az átalakulást megelőző vagyonátcsoportosítások . Vagyonértékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az irányítási ésszervezeti rendszer korszerűsítésére előírt feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A konszern-típusú részvénytársasági forma létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezeti-, jogi- és tulajdonosi átalakulás . . . . A kétszintű részvénytársasági szervezet működése, az integrált villamosenergia-rendszer kialakítása Az együttműködő villamosenergia-rendszer működését biztosító belső közgazdasági rendszer . . . . . . . . . . .
2.
1.2 l. 3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8
MŰKÖDÉSE
NAPJAINKIG ..
20
20
20 22 25 26
27 27 27 28 30 31 32 33 38 40
- 2 -
·.
2. 2. l
Az MVM konszern gazdálkodása .................... A villamos energia és hőtermelés t]zelőanyag felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. 2 Termelési költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. 3 Á l talános értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4 Az MVM Rt. hitelkapcsolatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.5 Monopolhelyzet és a nemzetközi integrálódás szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.6 Beruházások alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. 7 Piaci ki látások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.8 Kapacitás kihasználtság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. 9 Fejlesztési stratégia .. . .. .. .. . .. .. .. .. .. .. .. .. . 2.9. l Fejlesztési stratégiáról általában ............. 2. 9. 2 Az erőművi teljesítmény jelenlegi helyzete . . . . . 2.9.3 Hosszú távú stratégiai elképzelések ............ 2.9.4 Erőműfejlesztési változatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A villamosenergia-ipari.árképzés eddig kialakított mechanizmusának értékelése, a privatizációt megelőző árképzési elképzelések és problematikái 3. l A hazai villamos energia árszabás kialakításának fej lődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.2 Az MVM Rt. társaságcsoport belső árrendszere .. . 3.3 Az árszabályozások 1990. évtől . . ...... ... . . . . . . 3.4 Az árszabályozások végrehajtása 1994-ig. .. . . . . . 3.5 Az 1994-97. évekre vonatkozó áremelési kérelmek fő indokai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. 5. l Az MVM Rt. !994. évi áremelési javaslata, árhatósági felülvizsgálata, jóváhagyott áremelések !995. január l-től . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.5.2 Az áremelést követő feszültségek..............
43 43 43 44 49 50 51 52 53 53 53 54 55 57
3.
4. 4. l 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6
A villamosenergia-ipar privatizációjának előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A villamosenergia-ipar nyugateurópai tapasztalatainak alkalmazhatósága........................ A privatizá!='iós tanácsadó kiválasztása......... A privatizációt megelőző feladatok... .. . .. . . .. . A privatizációra vonatkozó első Kormány előterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az első Kormány előterjesztés MVM Rt. igazgatósága ál tal történt értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . A privatizációra vonatkozó második kormányelőterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
59 59 62 63 66 68
69 73
75 75 76 78 79 79 83
•.
- 3 -
4.7
A villamosenergia-ipar jelenleg érvényes privatizációs stratégiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.8 A Kormányhatározat ismertetése................. 4.9 A Kormányhatározat végrehajtásával összefüggő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.10 A privatizációs Kormányprogram végrehajtása.... MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
85 88 90 94
·. ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
V-20-48/1995. Témaszám: 250
J E L E N T É S
AZ ÁLLAM TULAJDONOSI FUNKCIÓI ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL A MAGYAR VILLAMOS MŰVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL ÉS TÁRSASÁGAINÁL
I.
B E V E Z E T É S Az Állami
Számvevőszék
alkotmányos
kötelezettsége;
h?gy
állami vagyon védelmét, hasznosítását segitse, sorsát
az
figye-
lemmel kisérje. Az elmúlt években többször merült fel igényként, hogy az Állami Számvevőszék ne csak utólag ·foglalkozzon a privatizációs tranzakciókkal, hanem már a meghatározó tések
előtt
segítsen véleménye közreadásával. A jelen
dönmunká-
val az első olyan, teljes ipari ágazatot átfogó elemzés készült el, amely a vizsgálat ideje alatt csak koncepciójában ismert és még le nem bonyolított privatizációhoz kapcsolódott. E jelentés a hazai villamosenergia-ipar helyzetét, a Magyar Villamos
Művek
Rt.-nél és társaságainál az állami
tu-
lajdonosi jogok és kötelezettségek érvényesülését és a privatizáció előkészítettségét mutatja be, vatamint előkészíti a vagyongazdálkodás további vizsgálatait. A stratégiailag kiemelkedő fontosságú villamosenergia-ipar mintegy 600 milliárdos vagyana képezi ma Magyarországon a legnagyobb privatizálható vagyontömeget.Az ágazat privatizációs koncepciója az elmúlt év végén vált ismertté, arra kormányhatározat született. A végrehajtás teljes körű kidolgozása folyamatban van. Annak jelenlegi meggondolásait és alapelveit,
az eddig tett lépéseket elemzi az anyag.
- 2 -
•.
vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi törvény szerint az ÁPV Rt. köteles a privati-
Az állam tulajdonában záció
előkészítése
lévő
és a privatizációs döntéshozatal során
érintett minisztériumokkal
együttműködni
és
lehetövé
az
tenni,
hogy a szakmai szempontok mérlegelésre kerüljenek. Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó társaságok
közgyűlésének
(taggyűlésének)
szerint kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben az tett winiszter
véleményét
figyelembevéve
köteles
érin-
eljárni. műkö
Ugyar.ezen törvény rögzíti azt is, hogy a nemzetgazdaság dőképessége
szempontjából
koncepciójáról a szággyűlés
Kormány
jelentős
dönt,
társaságok amit
privatizációs
jóváhagyásra
az
elé terjeszthet. A Kormány a privatizációval
vetlenül összefüggő törvénymódosításokat a jelentés zésének
Gt.
időszakában
Országgyűlés
kezdeményezte az
koncepcionális.elképzelések jóváhagyásra lehetőség
tését azonban nem. Ez a A privatizációs döntések
történő
Orköz-
véglege-
részére,
a
előterjesz
elvileg ma is fennáll.
alapvetően
gazdaságpolitikai
elkép-
zelésekhez kapcsolódnak és - mint ez esetben is - folyamatosan változhatnak. Az ÁSZ már csak jogállásából adódóan sem kívánja
a
villamosenergia-ipar
tervezett
privatizációját,
mint célt előzetesen minösíteni, azt azonban kötelességének tartja, hogy a tervezett privatizáció előkészítettségéről és szerzett tapasztalatait
feltételeiről
kockázatokat, hogy ezzel is segitse a
bemutassa. vagyon
Jelezze
a
hasznosítására
irányuló döntések jobb megalapozását. E
dokumentum
gia-rendszer
alapvetően
az
működőképességét
folyamatokat és
együttműködő
villamosener-
meghatározó és befolyásoló
közreműködőket,
valamint
való felkészülést ismerteti. Ezen belül is
a
fő
privatizációra
elsősorban
a vil-
lamosenergia-ipar eddigi sajátos jogszabályi működését, a müködés belső sajátosságait, a stratégiai ágazat jelenlegi és távlati
működésének
tervezett privatizációt
rendszerbeli körülményeit megelőző
és - esetenként
elemzi, az
a azt
·. - 3 -
követő
id0szakra. Arra is választ keres, hogy az ágazat gaz-
dálkodásának egészemennyire kiegyensúlyozott, segíti a rendszer Az elemzés
az
miképpen
működését.
alapvető
irányultsága miatt,
valamint
és téma-súlyozási okokból is a jelentésben csak
terjedelmi
utalásszerűen
nyilt mód az alapítványi juttatások, a presztízs-jellegű irodaház építések- és felújítások szerepeltetésére.
Újabb,
más
hogy
ezek
súlyozású vizsgálatokat igényel annak tisztázása, mennyire szalgálták a társaságcsoport érdekeit,
valamint
is, hogy a költségtakarékosság az MVM Rt. és társaságai dálkodásában miként érvényesül. A további
ellenőrzéseket
az gazis
magukban foglaló javaslatok ezt szolgálják. jogelőd
A megalapozó vizsgálatok és helyzetfelmérések a
Ma-
gyar Villamos Művek Trösztre, a Magyar Villamos Művek Rt.-re (MVM Rt.) és alrészvénytársaságaira- 8 erőmű Rt.-re, 6 áramszolgáltató Rt.-re és
az
működtető
alaphálózatot
Villamos Távvezeték Rt.-re (OVIT Rt.)-, Energetika Gyártó és Szolgáltató Rt.-re
Országos
továbbá az ERŐKAR (ERŐKAR Rt.), az ERBE
Energetika Mérnökiroda Kft.-re (ERBE Kft.) terjedt ki. Az ÁSZ a Miniszterelnöki Hivatalt, az IKM-et, PM-et, ÁVÜ-t, ÁV Rt.-t közreműködésre
és a Magyar Energia Hivatalt
kérte fel, a vil-
lamosenergia-iparágra irányuló jogszabályilag előírt szakirányú tevékenységeik ellátásának és a villamosenergia-rendszerhez való. kapcsoládásuk megismerése érdekében.
A
felkérésnek
valamennyi szerv eleget tett. A jelentés
alapvetően
az elmúlt 3-4 év információira
de szükség szerint visszatekint a
megelőző
tröszti
alapoz, időszakra
is. Az eseményeket 1995. júniusáig kiséri figyelemmel. A nagytömegű dokumentum, irat elemzésemellett a leírtak személyes konzultációk tapasztalatanyagát is munkatársai minden érdekelt
részéről
tükrözik.
segitő
pasztaltak, melyért köszönetüket fejezik ki.
Az
közreműködést
ÁSZ ta-
- 4 -
•.
II. ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEK, AJÁNLÁSOK t. Összefoglaló következtetések Közismert, hogy a villamosenergia-ipar
az
ország
infra-
struk~úrájának
egyik legfontosabb eleme. Műszaki színvonala, szervezettsége, működőképessége és költsége meghatáro-
zó a gazdasági növekedés, a gazdaság versenyképessége és a lakosság életfeltételei szempontjából. A magyar villamosenergia-ellátás folyamatossága
és
tonsága jó. Az egész országot behálózó rendszer
működése
a magyar szolgáltatások között
a
legjobban
biz-
szervezett.
Ellátási biztonságára kevés a panasz. A villamosenergia-iparban minden eddigi fejlesztési stratégia távlati
szemléletű
volt. Az a
teendőket
két,
lát-
szólag egymásnak ellentmondó, optimalizálást igénylő követelménynek rendelte alá: a folyamatos és megbízható ellátásnak és a szaigáitatás ára- az ipar versenyképességében és a lakosság életszínvonalában "megtérülő" - minimalizálásának. E feltételeket közel 35 évig - igaz mindig a rövidtávú érdekeknek engedve - sikerült teljesíteni. Ez azonban közvetve azzal is járt, hogy az energia igényesség csökkentése érdekében viszonylag kevés történt. A nemzetközi tapasztalatok szerint a piacgazdaságokban sem más a helyzet, ott is a fenti hosszabb távon gondolkodó,
követelmények
telj~ése
a fogyasztói takarékosságat jcbhan szolgáló- optimalizálására törekednek.
Az
előkészületben
annak
lebetőségét,
levő
privatizáció során is keresni
kell
hogy e két követelmény ne kerüljön egy-
mással konfliktusba.
Ezért
elemeztük
több
oldalról
és
- 5 -
•.
mélyebben a villamosenergia-ipar helyzetét befolyásoló ma leginkább vitatott két kérdést: az előkészületben lévő privatizációt, valamint az azt, sőt a további társadalmi-gazdasági
fejlődést
Az MVM Rt. a
körűlmények
is markánsan befolyásoló árkérdést. és az igények változásához alkal-
mazkodva újabb és újabb fejlesztési "stratégiákat" zott ki.
Ezeket
a
gyorsan
túlhaladottá
váló
dolgoterveket
rendszeres felülvizsgálatokkal igyekeznek "karban tartani". Az áramszolgáltató társaságoknak önálló fejlesztési stratégiájuk van, az erőművi és alaphálózat-fejlesztési elképzelések pedig "folyamatosan alkalmazkodnak" a villamosenergia-kereslethez. A
különböző
dokumentumokban foglalt,
meglehetősen
gyorsan
változó és megalapozottságukban is kétséges "iparági mok" megítélését ma nehezíti,
hogy
a
szá-
fejlesztéseknek
a
villamosenergia-ipari társaságcsalád és az azt alkotó egyes társaságok privatizációhoz kapcsolható alaptőke emetési igényét teljes ma
kőrűen
ezideig nem
dolgozták
ki.
Az
még csak folyamatban van. Az iparág által 2010-ig jel-
zett 800 milliárd Ft-os "legújabb" - nem hivatalos -
fej-
lesztési elképzelés a rendelkezésre a ll ó' ún- "kis igényre" kidolgozott energia-szükséglet trendek, elemzések alapján reálisnak látszik. Ez azonban azt is jelenti, hogy a privatizáció szükségessége a külső befektetési szükségle~e.k összegző bemutatásával nincs alátámasztva. A "hivatalos" erőműfejlesztési koncepció igénye 1995.június végén mint ÁPV Rt.- IKM- MVM Rt. közös feladat szerepel a privatizációs pályázat kibocsátásnak feltételei között.
Az MVM társaságcsoport az egyetlen ágazat az iparon belül, amelyik 1989-94-ben több mint 10 %-kal növelte termelését. hz értékesítés értékben - az infláció JIÖ>
[email protected]ó; >~enderidát
mutat.
miatt
ugyancsak
- 6 -
•.
A mintegy 3 TWh villamos energiatermelés növelése úgy vált lehetségessé, hogy a belföldi igények több mint 5
TWh-val
történő
majd
csökkenésével
egyidejűleg
TWh esett ki, és így a erőművek
kettő
a
behozatalból a
közötti különbséget
9
hazai
pótolták.
Az MVM Rt. a villamos energia- és hölgényeket folyamatosan kielégítette.
Időközben
a belföldi igények
szintre estek vissza. Emiatt nem ményű
alaperőmű
sürgető
építése. A rendszer
teljesítménytartalékkal rendelkezik.
az
1983.
egy nagyteljesít-
ma
mintegy
Ez
20
azonban
széneröművek
jegyezni, hogy az egyes
erőművek
%-os
kisebb,
mint a nemzetközi kapcsoládások megkövetelte szint és adásul ezt elavult
évi
képezik. Meg kell
rá-
azonban
kihasználtságának mutatói
ma ezt. a helyzetet - részben a csúcsigények kielégítésével összfüggő műszaki,
gyors üzembeállítási követelmények
mi-
att - nem tükrözik. A mintegy 2000 MW összkapacitású szenes erőművek részének termelésből történő kivonása - selejtezése
nagy a
hazai szénbányászat vagyoni és foglalkoztatási érdekeit is érinti, ami tovább bonyolítja az energetikai ipar
megújí-
tása ügyét. A villamosenergia-rendszer
működése
bár
alapvetően
müsza-
ki, fejlesztési kérdés, sennek kell alárendelni az ár- és privatizációs lépéseket, de szerepe oly mértékig meghatározó, hogy iparpolitikai, biztonságpolitikai tényezők is jelentős
szerephez jutnak a döntésekben, valamint különösen a jelen átmeneti idöszakban nem mellőzhető a szociálpolitikai összefüggések figyelembevétele. Olyan érdekeket kell egyeztetni az
előkészületben
levő
összetett döntések
során, melyekre a magyar gazdaság történetében eddig akadt példa.
alig
- 7 -
A
villamosenergia-ipar
magánosítása
·.
tehát
nemcsak
egy
adás-vétel lebonyolítása. A folyamat vezénylése az ágazat iparpolitikával, foglalkoztatáspolitikával, bonyolult műszaki, sítő
közgazdasági, szabályozási
kapcsolatát
érvénye-
komplex és stratégiai szemléletet igényel. Ennek meg-
valósitását Magyarországon kűlönösen bonyolulttá teszi eltérően más országoktól -, hogy az energia ára mélyen érinti a lakosság életfeltételeit is, és a szükséges tő keerősségű
befektető
pedig csak külföldi lehet.
A sokoldalú problémakezelés eddigi hiányát és egy-egy nyező
té-
egyoldalú középpontba helyezését bizonyítja, hogy az
ágazat helyzetét ezideig összetetten
szakértői,
egyetlen
tanácsadói tanulmány sem mutatta be, és az ilyen
megköze-
lítést a megrendelők sem követelték meg. Az érdekeltek az ágazatnak csak egy sajátos részterületével foglalkoztak. Az összefüggések figyelembevételével a helyzetfelmérés során elvétve találkoztunk. Abban az esetben, ha ezt nem pótolják, olyan konfliktusok sora várható, melyek
felkészü-
letleni.il érik a gazdaság irányítóit. Leginkább az kifogásolható, hogy évek óta nem, mozdult előre a villamosenergia-ipar komplex
vagy
alig
szemléletű
árszabályozási és privatizációs ügye, annak ellenére, hogy évek óta szinte minden érdekelt szerv foglalkozott a
kér-
dés valamelyik részterületével. Csak a közelmúltban született meg az a kormánydöntés, amely a privatizáció felgyorsitása érdekében az összes érdekelt közreműködésének összefogását célozta. A villamosenergia-ipar privatizációja pasztal~
koncepeionális
előkészítésénél
bizonytalanságok
részvénye ladás-tőkeeme I és kérdésének
ta-
például
t isz.táza t Iansága,
társaságok értékesítési sorrendjének meghatározatlansága,
a
- 8 -
az
előirt
határidőig
eladhatatlan részvények további megelőző
sának rendezetlensége, a privatizációt
sor-
tulajdo-
nosváltás és alaptöke leszállítás indokolatlansága, stb. egyértelmű
kértök
jelzései az elökészítetlenségnek, a hazai
közreműködése
eddigi mellözésének. Ezek
egyik
vetkezménye, hogy az új, még életbe sem lépett ciós törvényt az energetikai privatizációval
szakö-
privatizáösszefüggés-
ben már módosítani kellett. őszére
Több évi terméketlen vita utána múlt év hogy a Kormány milyen kőr,
főbb
tulajdoni
alakult ki,
arányok,
társasági
értékesítési ütem mellett tartja lehetségesnek a pri-
vatizációt. A vélemények azonban ma is megosztottak abban, hegy ennek gyakorlati módja, aránya milyen legyen, a vatizáció érdekében hogyan
hidalják
át
a
pri-
joghézagokat,
vagy azt a tenderfelhívásokban milyen garanciákkal helyettesi tsék. A vonatkozó
kormányhatározatok
1997-ig le kell bonyolítani, ez
szerint idő
a
tranzakciókat
alatt kell a magánkéz-
be adás teljes feltételrendszerét kialakítani. E
feltéte-
lek közül a legfontosabbak: a tulajdonszerkezet megváltoztatásához kapcsolódó minden jogi-szabályozási kérdés lezárása és az új szer
előirások
korszerűsítés,
az
meghirdetése, az önfinanszirozás
ár-tarifa
rend-
követelményeinek
megteremtése, a szénbányászattal való kapcsolat rendezése, a
működéshez
szükséges
és a költségszerkezet
szerződéses
optimális
keretek kialakítása.
A Kormány e dokumentum lezárásának
időpontjára
sítéssel kapcsolatos legszükségesebb jelentő
kezeléséhez
- jogszabálymódosításokat az
az
értéke-
''minimál" programot Országgyűlésnek
be-
terjesztette, azok jóváhagyásra kerültek. Megszövegezték a villamosenergia-ipari társaságok privatizációs nak feltételeit.
pályázatá-
- 9 -
tőkeeme
A tervezetekben szerepel, hogy milyen ütemben és
tési igényekkel értékesítik a társaságokat. A munkák
fel-
gyorsításával 1995. júniusára az értékesítés feltételrendszerének egy technikailag lehetséges változata kialakult. Jelenleg még hiányzik a működésének
privatizált
távolabbi évekre
is
villamosenergia-ipar
kitekintő
árszabályozás! mechanizmusa, mely ugyancsak értékesítésnek. Ma még tisztázatlan 1997.
szabályozása, feltétele
az
I-től
az
január
árhatósági jogkör gyakorlása, az állam árszabályozó szerepének érvényesítési mechanizmusa. Rendelkezni
kell
is, hogy a továbbiakban, a tulajdonosi jogok
arról
változásával
a Magyar Energia Hivatal törvény adta jogait miként gyakorolni.
fogja
Így például a vezetékes energiahordozókra néz-
ve, kritikus árvita esetén, a monopolhelyzet
kialakulásá-
nak megakadályozásában a MEH vagy a Versenyhivatal
lesz-e
az illetékes, a MEH önálló intézményként vagy a Kormánynak alárendelve
működik-e,
hatósági
vagy
szabadárasok
lesz-
nek-e a vezetékes energiahordozók? Az erre vonatkozó dokumentumok- egyeztetés nélkül zepére készülnek el, s ezt
előre
követően
láthatóan július
kö-
lesznek csatolhaták
a
tenderfelhívásokhoz. Gyakorlatilag nincs elmozdulás annak
tisztázásában,
hogy
mi történik a privatizáció után, annak folyamatában milyen batásai lesznek a magyar ipar versenyképességére, a villamosenergia árak alakulására,
az
inflációra,
a
lakosság
életszinvonalára, a villamosenergia fogyasztásra, a villamosenergia ellátás biztonságára, stb. Vagyis nem készültek olyan érdemi hatáselemzések, amelyek a tulajdoni szerkezet megváltozása egyes
lépcsőihez
következményeket modellezik.
kapcsolódnak,
s
a
várható
•.
-
Eddig a belső
l
o-
villamosenergia-ipari
ágazat
stabilitását a saját maga
önfinanszírozását, működtetett
által
belső
járadékrendszere (keresztfinanszírozása) biztosította. a
konstrukció
biztosította
társaságonként
az
elismert
köJ tségek fedezetét. A járadékrendszer működésé·Caz kolta, hogy a
társaságok
eltérő
működési
Ez
indo-
feltételeiből
adódó költségnövekményeket az árban nem ismerték el. lehető
A magár.osítással e járadékrendszer alkalmazásának sége
értelemszerűen megszűnik.
Az egyes
társaságok
nanszírozását más úton kell biztositani. A helyi mondások kiküszöbölése, a gazdálkodási feltételek hoz közelitése érdekében a tarifarendszer
önfiellentegymás-
korszerűsítésé
vel, illetve jelzett költségarányos átalakításával
elsor-
vasztható a "nullszaldósra" tervezett járadékrendszer. A járadékrendszer az áramszolgáltatóknál 1995. január l-vel megszűnt,
tervezik
az
erőműveknél
szerződéses
kapcsolat
formájában
továbbműködtetését.
A költségarányos
árak
alkalmazásával
villamos energia árakban és
hőenergia
kiküszöbölhetők
árakban ma még
a
meg-
lévő,
keresztfinanszírozást jelentő azon anomáliák, amelyek indokolatlan előnyöket és hátrányokat tartalmaznak a különböző- lakossági-közületi, villamosenergia-hőener gia, termelői-fogyasztói - felhasználók, illetve fogyasztói csoportok között. A közvéleményt is megnyugtató nőrizhetőség költségű előre
elle-
azonban hiányzik. Ennek érdekében a legkisebb
villamosenergia ár ésazáralkalmazás feltételeit
tisztázni szükséges.
A villamosenergia-rendszer jelenlegi kondíciók közötti biztonságos működőképességének feltétele az együttműködő rendszer kölcsönös érdekeken alapuló, szabályozott
belső
•.
- ll -
egyensúlya. Ha
előzetesen
feltételek, amelyek a amelyek a gazdaságos
kűlsö
nem valósulnak meg azok a
belső
szabályozást helyettesítik,
működést
minden egyes
s
részvénytársa-
ságnál lehetövé teszik, ez az egyensúlyi rendszer a tulajelőtér
donosi szerkezet megváltoztatásával, a részérdekek be kerülésével megbomolhat. Ma sajátos
belső
szervezés képezi a mííködés "motorját".
tervezett privatizáció ezt természetszerííen társaságcsoport új tulajdonosai gazdasági folyásolására az államnak kevesebb
A
megbontja. érdekeinek
lehetősége
A be-
marad.
Más
eszközöket kell választani, s meghirdetni még a privatizációt
megelőzően.
Megfelelő
megoldás a dokumentum lezárásá-
ig erre nem készült. A mííködés új rendszere (modellje) jelenleg kidolgozás alatt áll. A piacgazdaságban is érvényesek az energetikának
azok
sajátosságai - a Kormány ellátási kötelezettsége, a mészetes monopóliumok teendők,
ellenőrzése,
távlati
döntéshozatal
stratégiai
országos
energetikai létesítményre stb.
elkövetkezökben is szükségessé
teszik
a
történő··
más
mészetes monopólium. A monopolhelyzettel ságok mííködése a ellenőrizhető
adá{,
történő
ter-
vissza-
szükséges, hogy a monopol-társa-
~sadalom
legyen. A
az
más a fogyaszták érdeke.
A vezetékes energiaszolgáltatásban fennmarad az ún. me~~~adályozására
állami
igazgatá-
si jogkörök ütköznek egymással. Más a tulajdonos, merőben
az
vállalkozói
szerepvállalást. Ezek a tulajdonosi, közhatalmi, iparigazgatás és
je-
amelyek
:o;zférához mérten - piackonform eszközökkel
élések
ter-
az Európai Unió integrációjához való csatlakozás
feltételeinek megteremtése, lentőségíí
a
a
számára nyitott, átlátható és
közhatalmi-'.ellenőrzés
állami fel-
ezt a funkciót a Magyar Energia Hivatal tölt i be.
·. -
12 -
A helyi önkormányzatok is szerephez ellenőrzésében.
jutnak
a
monopólium
A piacgazdaságban is szükség van államilag
iranyitott hosszú távú
energiapolitikára.
Ez
a
Kormány
igazgatási jogkörébe tartozik. Az
~l
Rt.
kétszintű
részvénytársasági rendszere
előnyöket
hozta azokat az
a
tulajdonosi-üzemeltetési
funkciók szétválasztása, gazdasági átláthatóság,
táshoz
fűződö
és a
tökemegtérűléshez,
a
érdek stb. - amelyeket a
gazdáJ-
felelőssége,
kodó tagtársaságok nagyobb önállósága és tőkebevonáshoz
magával
a
vagyongyarapí-
tröszti
formával
szemben a részvénytársasági forma jelent. Az ágazat költséggazdálkodására alapvetöen meghatározó ár. Az elmaradt áremelések és rékos gazdálkodásra
tarifakorszerűsitések
kényszerítették
bnnek ellenére !994. év végére nagymervű
az
már
ágazatot,
konszern
veszteséget mutatott. Az ágazati
maradt áremelések a tartalékok felélésére társaságcsaládot. Az indokolt,
de
az
takaamely
szinten
igényektől
is el-
kényszerítik
elmaradt
késóbbi pótlása többletköltségekkel jár. A
a
befektetések környezetvéde-
Jem megoldatlansága nemcsak a társaságok, hanem az árhatóság hatáskörébe is tartozó kérdés. A
kényszerű
szén-, urá-
nérc átvétel és bányaintegráció többletköltségeinek átvállalása nemzetgazdasági
érdekből,
A társasági költséggazdálkodások nem lehet árhatósági eszközökkel
kormánydöntésre történt.
áttekintése
ellenörizhetően
pitani az egyes árak, áremelési kérelmek aJapvetően
az ad
lehetőséget,
alapján
ma
megálla-
valódisá~.
Erre
hogy az árképzés és áralkal-
mazás részletes szabályozása még nem készült el. Az egységes renc.tszerbe- foglalás most van folyamatban.
·. -
13 -
Következetes tulajdonosi érdek érvényesítés esetén a saságok elmúlt években
jelentkező
nagyösszegű
részben csökkenthetök lettek volna.
Így
a
gia-ipari ágazat !994. évi 10,8 Mrd
Ft-os
tár-
veszteségei villamosener-
adózás
előtti
vesztesége sem kizárólag az elmaradt ár- és tarifa
rende-
zések
következménye.
A
részvénytársasággá
alakításkor,
1991-ben létrehozott, kereszt-tulajdonlásokkal is
terhelt
vagyonszerkezet - az 50 % alatti tulajdoni hányadok
miatt
-az ÁVÜ részére nem biztosította az alrészvénytársaságokra nézve az egységes tulajdonosi szemlétet és ennek megfelelő
re az
érdek érvényesitési gyakorlat kialakítását.
Avü
-nek a rövid idejŰ
tulajdonlás miatt
Igaz, ersem
volt
sok lehetősége, majd a tulajdonosi jogok az 1992. végén megalakult és önmaga megszervezésével elfoglalt ÁV Rt.-hez kerültek. Az 1995. január 1-i árrendezés figyelembe vételével tervezett 1995. évi 16,6 milliárdos adózás
előtti
ágazati vesz-
teség, valamint az árrendezésnél figyelmen kívül hagyott árhatóság által vitatott összeg nagyságrendje komoly Jelzései a tulajdonosi, tulajdonkezelői, közhatalmi, igazgatási jogkorök ütközésének.
Ugyancsak
a
koncepeionális
bizonytalanságoknak és az egészséges tulajdon si szemlélet- és akarat hiányának tulajdonítható, hogy hiányzik a társasági vagyon valós értékének ismerete, egy s
társasá-
gok költségigényes. esetenként presztízs-jelle ű irodaház építkezésekbe kezdhettek, vitatható indokokkal nagy összegeket juttattak alapítványoknak, hosszú mulaszthatták a privatizációhoz jegyzéseket.
időn
szükséges
Ir tapasztalatok egyértelműen bizonyítják,
k reszttil eltu ajdoni
hogy a vezetékes
energia árak kérdését mindenképpen rendezni ke l. A tékesenergia árak emelkedése nem függ közveti nül a
._.n ,.-k:att:zációtól.
be-
vezeter-
·. - 14 -
Legfeljebb csak annyibal . hogy az új
tulajdonosoktól
nem
várható el. hogy gazdasagi érJekeik ellenében :egyenek lojalisak az orszag gazr 1.sági és a szociáLs A villamosenergia-rencszer
mükődési
céljai
iránt.
feltételeit és
mecha-
nizmusát ezért kell alkalmassá tenni arra, hogy az új
tu-
lajdonosi szerkezet mellett is érvényre
az
ál-
években
nem
jussanak
lam stratégiai és szociális érdekei. Az ÁV Rt., mint állami tulajdonos az kellően
elmúlt
készítette fel az ágazatot a privatizációra. Eddig
kevésbé latott bele az ágazat
működésébe.
Az állami akarat
érvényesítésén dolgozott, s ezt nem segítette az, hogy- a tapasztalatok
szerint -az indokoltnál szerényebb mérték-
ben támaszkodott a villamosenergia-ipar vagyonát
működtető
hazai társaságok szakmai ismereteire. Így állt elő, a hazai viszonyokat tal,
kellően
nem
ismerő
hogy
tanácsadócégek ál-
a privatizációra javasolt és a Kormány határozataként
1994. december 7-én elfogadott intézkedéseket a határozatbatáridőn
ban rögzített 1995. január 31-i
belül
végrebaj-
tani nem lehetett. A jelen helyzet szerint az ÁV Rt. a teljes
villamosener-
gia-ipar privatizációjának lebonyolítására mellett - a korábbi, az adott
batáridőre
belső
viták
teljesíthetet-
lennek bizonyult Kormányhatározat kidolgozásában is koordináló tanácsadót kívánja megbízni, pályáztatás és versenyeztetés nélkül. A
közreműködés
függöben
van.
Szerzö-
déskötésre a vizsgalat lezárásáig ném került sor. Európában nincs egységes modellje annak, hogy a villamosenergia-szektor privatizálásával a tulajdonrészek magánkézbe kerüljenek-e vagy sem. Ahol azonban az rült. ott jellemzöen lajdonrészt.
belföldibefektetők
magánkézbe
ke-
vásárolhattak tu-
·. - 15 -
Ma az értékesítés ütemét nem az iparág
fejlesztési
kei, hanem a költségvetés bevételeinek növelése,
érde-
a
folyó
fizetési mérleg egyensúlyának megteremtése diktálja. Tehát az összes erre vonatkozó lépés során
döntést
hozóknak
tudatában kell lennie, hogy az elhatározásaikban
elsődie
gesen nem az ágazattal szemben
a
"klasszikusan"
érvényesí-
tett követelmények játszanak szerepet. Az ÁV Rt. üzleti terve már 1994-re is 125 milliárdos bevételt irányzott
elő
értékesítéséből.
a
villamosenergia-ipar
Az adott
körűlmények
törvényszerű
között
volt: ez nem teljesülhetett. Az ÁV Rt. az ÁPV Rt.
társaságainak
illetve
jogutódja
19Q5-ös, előzetes üzleti tervében - a múlt évi-
nél óvatosabban- szerepeltetett,
a
villamosenergia-ipar
részleges privatizációjából származó 75 milliárdos bevétel teljesítése ma még a tranzakciók
jelenlegi,
terhelt elökészítettsége mellett is
problémákkal
remélhető.
ban nem csak az a feltétele, hogy a jelentés kor is folyó koncepeionális vitákat a
Ennek azonvéglegezése-
kormányzaton
lezárj<).k és az összes, a privatizációhoz
belül
nélkülözhetetlen
törvénymódositásokat fogadják el, hanem minden további lépésnek tökéletesen összehangoltan, az igen feszített, tartalékidőket
lehet vita a
nem tartalmazó ütemben kell
közepén
csatolni
tervezett árszabályozási mechanizmus, valamint a
befekte-
tési
tenderfelhíváshoz
Nem
szerveződnie.
szükségletekről
július
fejlesztésről
-vagyis a
még-hiányzó dokumentumok felett.
Amennyiben
ma
sz&tó -,
nem,
.úgy
a
Kormánynak le· kell mondania a villamosenergia-ipar részleges
értékesítéséből
származó ez évi
bevételéről,
ami
egy-
ben a pótköltségvetés lehetetlenülését is jelenti. --·-'"·9--: -•
•r.
-
Az eddigi, a soko(dalú problémakezelést mellőző zációs
elképzelések
megvalósításával
gia-ipart a privatizáció során
a
nagyösszegű
privati-
villamosenerárfolyamvesz-
·. -
16 -
teségek érhetik, melyet a szabályozási környezet - kiemelten az árkérdés - kidolgozatlansága csak tovább
erősíthet.
Az eddigi privatizációs tapasztalatok bizonyítják, hogy vevő
-és
a saját kockázataként működési
ban és más,
jelentkező
- szabályozási,
feltételbeli - bizonytalanságokat a
a ár
vételár-
részére nyújtott garanciákban - többnyire
si-
keresen - igyekszik érvényesíteni. A kockázatok csökkentése megköveteli a ma eltervezett, az ágazat
döntő
vagyonbányadára kiterjesztett
elképzelések olyan elemzését, mely tartalmaz a szolgáltatási ár és
privatizációs garanciákat
megfelelő
biztonság
követelményei
indoteljesítésére. Így különösen a fejlesztések ál tal kolt tőkeemelések garantálására és a privatizációs folyamat során potenciálisan
bekövetkezhető
nagyösszegű
ár-
folyamveszteségek elkerülésére. A helyzetfelmérés tapasztalatai alapján az Állami vőszék
indokoltnak tartja, hogy az
Számve-
elkövetkezőkben
folya-
matos ellenőrzésekkel segitse a villamosenergia-iparágra vonatkozó állami döntések végrehajtását. Folyamatos tapasztalat-aktualizáló vizsgálatokat folytat
a
nergia-ipar állami tulajdon
villamosener-
működésének,
a
gia-ipar állami szerepvállalásainak helyzetével
villamosekapcsola-
tosan. Az Állami Számvevőszék az ÁV Rt., illetve jogutódja vizsgálata keretében kiemeit figyelmet fordit a energia-ipar privatizációjának előkészítésével
villamosés lebo-
nyolításával foglalkoztatott tanácsadók munkájára, a részükre történő kifizetések indokoltságára. Továbbá ~észletes
vizsgálatot végez a
rendszer aktuális költségnyitottan.
és
jövőben
a
villamosenergia-
vagyongazdálkodására
irá-
•.
-
17 -
2. Ajánlások Az Állami Számvevőszék indokoltnak tartja
és
javasolja,
l
2.1 A privatizációért
tárca nélküli winiszter előkészítettségét,
- vizsgálja ki a privatizáció
intézkedéseket a villamosenergia-ipar reális tőkeemelések
zációs vagyonértékelésére, a kénti
előzetes
nagyértékű
tegyen privati-
társaságon-
megállapítására, a privatizáció során a
vagyonvesztések
elkerülésére,
az
ágazati
veszteségek megakadályozására. tegyen intézkedést a privatizációs bevétel ez alizálásához szükséges,
még
hiányzó
évi
szabályozási
reés
egyéb kérdések lezárása érdekében. 2.2 Az ipari és kereskedelmi miniszter - tegyen
intézkedéseket
privatizációt
követő
a
privatizáció
időszak
alatti
felelősség,
a
villamosenergia-iparra
vonatkozó-állami szerepvállalásainak ellátási
és
a
stratégiai
a nemzetközi kötelezettségek
tel-
jesi tése - szabályozására, a villamosenergia-ipari tcfirsaságak esetleges ellátást
veszélyeztető
körülményeinek
megszüntetésére. - érvényesítse a kormányzatnak a villamosenergia
árakra
vonatkozó deklarációját a privatizációs tenderfelhívásokban. Teremtsen ezzel a lakosság, és a potenciális
befektetők
részére
a
nagyfogyasztók
egyértelmű
helyze-
tet, beleértve annak közlését is, hogy 1996-ban milyen villamosenergia áremelésekre van szükség.
· ·•···
-
- vizsgálja ki, hogy a
18 -
villamosenergia-ipar
zonyított halasztott kiadások, az dása, az árszabályozás mai még veszélyeztetik-e
a
energia ellátást, a
jövőbeli
által
áremelések
nem
piaci
elmara-
megoldásai
biztonságos
környezetvédelem
bi-
villamos
megoldatlansága
pedig az EK csatlakozást. - szabályazza
a
fogyasztói
érdekvédelem
szempontjából
fennálló egyeztetési kötelezettségeket. tisztázza az 1997.
január
l-től
érvényesülő
árhatósági
jogkör gyakorlásának-, az állam árszabályozó
szerepé-
nek mechanizmusát.
-Kérje fel a Magyar Energia Hivatalt, hogy mutassa be a villamosenergia-ágazat UCPTE-hez csatlakozásának előírt, a biztonságosabb és környezetkímélő üzemelésre való felkészülés érdekében a következő
években szükséges többletráfordításait;
=vizsgálja ki a villamosenergia-ipari társaságok 1994. évi és 1995. évre tervezett veszteségeinek indokoltságát, az 1995.
január
1-i
figyelmen kívül hagyott
költségek
árrendezésnél és
beruházások
társaságcsalád kimutatta összegének valódiságát. egységesítse az átláthatóság és az összehasonlíthatóság javítása
érdekében
az
egyes
gia-ipari társaságok költségszerkezete nak előírásait
villamosenerbemutatásá-
-
19 -
2.3 Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.
- gondoskodjon
a
tulajdonosváltozás
miatt
szükségessé
vá1ó, a villamosenergia-ipar társaságai közötti
elszá-
molásokról (nemzetközi és hazai hitelek, járadékok, garanciák, megkezdett beruházások elszámolása stb.), a társaságok közti kapcsolatok alapokra
szerződéses,
piackomform
helyezéséről,
vizsgálja meg a villamosenergia-ipari társaságok ingatlanai tulajdonjogi bejegyzéseinek állását és tegyen intézkedéseket a tulajdonjogilag rendezetlen ingatlanok privatizációt
megelőző
bejegyeztetésére,
- tegyen intézkedéseket tulajdonosi jogkörében eljárva a villamosenergia-ipari társaságok legkisebb költségelvű működésének betartatására.
- 20 -
·.
I J I.
A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPAR HELYZETE, \Z MVMT MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE
1. A villamosenergia-ipar helyzete Magyarországon 1963-ig A magyar közcélú
villamosenergia-szolgáltatás
100
éves
centenáriumát !988-ban ünnepelték. Számos átszervezéssel, tőkeráfordítással
csak lassan
és
együttműködő
magyar villamosenergetikai rendszer. Egyide-
jűleg
nagy
jött
a KGST-vel is kialakultak a hálózati
sei. Ezzel a hatvanas évek elején korszerű
telei egy
tetjesítőképességi,
Józatának,
a
jellemző műszaki,
erőműveinek-,
valamint
a feltélétreho-
értékesítési, gazdasági
a
adato-
alaphálózatának és elosztóhá-
belföldi
összeköttetéseinek Jegfontosabb képszerű
megteremtődtek
termelési,
az
összekötteté-
- tröszti - szervezeti forma
zásához. A villamos energia kat fontosabb
létre
és
nemzetközi
ismertető
hálózati
adatait,
tér-
vázlatát az 1-35. számú mellékleten mutatjuk be.
2. A Magyar Villamos
Művek
Tröszt
működéséröl
( 1963-1991.)
2.1 A tröszti szervezet és ágazat általános helyzete Az 1963-ban megalakult-a cégnyilvántartásba csak !991. augusztus ll-én bejegyzett- MVMT valójában egy nagy állami vállalat volt, monopolista, közszolgáltató formában. Az akkor érvényes villamosenergia-törvény és a ma hatályos Ptk. szerint is jelenleg kizárólagos állami monopólium érvényesül, mivel a fogyasztó részére energiát kizárólag közcélú
villamosmű
villamos
szolgáltathat,
s
közcélú vil!amosmű csak állami tulajdonban állhat. Ennek törvényi módosítását - a tervezett privatizáció előtt, annak szellemében (az állami tulajdon kizárólagosságának eltörlését) -kezdeményezték.
~
Az ellátási
21 -
kötelezettségből
•.
fakadóan és az ellátás
ál-
lanli monopól iuma következtében egy igen erős monopol izál tság érvényesül t -·a_ magyar villamos energia piacon. Az MVMT a tröszti keretben önálló mérlegkészítési
22
(jogi
kötelezettségű,
adóalanyúl vállalatot fogott össze
működő,
személyként de
nem
(erőművek,
önálló
áramszol-
gáltatók, háttéripari vállalatok) egy gazdasági egységet képező jogi személyként. Ez a szervezeti forma nem felelt meg egy piacgazdaságban élő igazi tröszti formának. Az MVMT esetében ez nemcsak a központosított gazdaságirányitási rendszer
lényegéből
(tervutasítás)
fakadt
ebből
is-, hanem alapjában abból, hogy minden energetikai rendszer sajátossága a termelés, szállítás, szolgáltatás centrális szabályozása, az elszámolási
és
mérési
követelmények centralizálása. Az MVMT új (módosított)
létesítő
miniszter, mint alapító 1986. lalatot
I.
határozatát l-én adta ki,
az 22
ipari vál-
érintően.
1963-tól a magyar
villamosenergia-iparban
c~aknem
100
%-os volt az MVMT monopóliuma. A kialakított tröszti szervezetben az elosztóhálózat és az ahhoz kapcsolódó összes tevékenység, valamint a fogyasztói szölgálat az MVMT-hez tartozott. A nagyfeszültségű száll'itó és a nemzetközi kapcsolatokat biztosító hálózat üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését szintén a tröszthöz
tar-
tozó vállalat végezte. A hazai termelő berendezések több mint 95 %-a á tröszt részét képező szervezeti egységek~ hez tartozóan
.::e.-.
működött. -
A független áramtermelök kizáró-
lag valamely iparvállalat tulajdonában voltak·,
elsősor-
ban saját célra termeltek villamos energiát, a
felesleg
átvételére az_MVMT-t törvény kötelezte.
- 22 -
Magyarországon
az
éves
%-át hosszú
időszakon
hosszú távú
szerződések
ki. Az utóbbi években időszakában
A MVMT
villamosenergia-igények
át a volt Szovjetunióval megkötött alapján,
erősen
importból
elégítettük
csökkent az import.
3,5-szeresére
fejlődött
a
energia-termelés és közel négyszeresére az A villamosenergia-szolgáltatáson kenység volt a
25-30
kívül
távhőszolgáltatás,
villamos-
értékesítés.
jelentős
tevé-
egy-egy
erőmű
amely
környezetében valósul meg. A magyarországi távhószolgáltatás mintegy kétharmada MVMT 1991-ben kiadott 55 PJ
hő
erőművekből
származik.
1,3 millió tonna
Az
olajegyenér-
téket jelent. A
a teljes fogyasztói kiszolgálásig
termeléstől
főt
vert '.kum mintegy 40 ezer MVMT
volt
az
ország
foglalkoztatott,
legnagyobb
vállalata,
terjedő
így
az
vagyon a
és létszáma alapján még ma is az. Az MVMT
működését
1962-től
1991-ig .a
villamosenergia-
törvény és a direkt állami irányítás határozta meg. 2.2 A tröszti szervezet közgazdasági szabályozása A gazdaságirányítás sok tekintetben a viszonyoktól
jelentősen
ettéritett
lem-átcsoportosító mechanizmusokat
valóságos árakat
és
értékjövede-
működtetett.
Az MVMT közgazdasági szabályozása abból indult ki, hogy a közérdekű szolgáltatónak (közmű) alapvetően nem kell nyereségérdekeltnek lennie, mivel nem a versenyszféra része. Bizonyos tervben rögzitett feladatok esetén meghatározott fejlesztési és
teljesitése
részesedési
alapot
- 23 -
•.
képezhetett a tröszt. Beruházásainak mintegy 90 %-a álcélcsoportos lami pénzforrásból - állami nagyberuházás, Külső
állami beruházás keretében - valósult meg.
bevont
forrásból - nagy ipartelepek csatlakoztatása, a lakossági hálózatfejlesztési hozzájárulások - a kapott
konkrét
fejlesztési
feladatokat
azok telekhatáron kivüli részét aktiválta. Az MVMT 28 éves
megrendelőktől
teljesítette,
állóeszköz
működése
állományába
alatt
mintegy
260
Mrd Ft beruházást valósított meg. A költségvetési forrásból megvalósult beruházásait !976 előtt ingyenes juttatásból fedezte. A visszterhes államkölcsön-konstrukció csak a Paksi Atomerőmü beruházással indult el. A villamosenergia-ipar világszerte ágazat. Nálunk
is
jól
a
szemlélteti
legtőkeigényesebb
ezt,
hogy
hosszú
időszakban
az MVMT az országos beruházásnak mintegy 7-8 %-át, az iparénak mintegy 23-24 %-át, az energetikai ráfordítások
közel 50 %-át, a
finanszíro-
költségvetésből
zott összes fejlesztésnek pedig valamivel több %-át valósitotta meg.
mint
33
Az MVMT minden egyes évben nyereséges volt, a "tervalku" során előirányzott nyereségen felüli eredményét KÜTEFA formájában vonták el. A villamos energia és hőenergia árait hatóság állapította meg. Az árszínvonal 1989-ben az 1994. évinek a
termelőszférában
a fele,
a
lakossági
szférában pedig csak a harmada volt az alacsony fogyasztói indulóárak következtében. Egészében véve az MVMT mozgástere
szük,
túlzottan
de-
terminált volt. Az állami szerepvállalás viszont jelentős kockázat csi',kkentő tényezőt jelentett, mivel a kockázatot az állam és nem az MVMT szenvedte
el.
·.
- 24 -
Az iparágban a gazdaságirányítás 1968.
évi
átfogó belső
formjc: során alakitottak ki e&Y kÖZj)Ontosított nanszírozási rendszert, amely a gazd<.sági és
re-
jogi
fikör-
nyezet változásait követve rugalmasan változott. rendszerérdekű
Az MVMT
forrásból és központi
részben
beruházásait világbanki
nagyberuházásként
befejező
évtől
!990. hitelből
tervezett
saját
fedezte.
Paksi
Atomerőmű
munkáit is MVMT saját forrásból kellett
szírozni. E beruházás célú felhasználások sára az MVMT a vállalatoknál
képződő
A
finan-
finanszírozá-
amortizációt
köz-
pontositotta és az éves operatív tervben kétoldalú egyeztetések alapján - határozta meg vállalatonként az egyes csoportokra, illetve beruházásokra
felhasználható
összegeket. A vállalatoknak egyéb saját beruházásaik és amortizációt terhelő állami kölcsön- és hiteltörlesztéseik is voltak. Ezért a vállalatoknak az egyéb vállalati beruházásokra a tervben jóváhagyott mértékig az
MVMT
a
központosított amortizációkból biztosított forrást. Az esetleges vállalati túllépést, az adott vállalatnak saját forrásaiból kellett kigazdálkodnia. 1991. évben az erőmű vállalatoknál képződő amortizáció 95 %-át központosították a rendszerérdekű és központi teruházások finanszírozására. Az áramszolgáltató
válla-
latoknál a képződő amortizációt nem központosíiották. vagyonrendezések viszont folyamatosan, de végén megtörténtek. A
jelentős
záció
nagyságrendű
döntő·részét
történő
legkésőbb
az
éves,
saját
beruházásoknak, hiteltörlesztéseknek.
év
amorti-
- évi
képezte
A
forrásból Az
tizáció központosítása 1992. évtöl újból változott.
amor-
- 25 -
2.3 Az
erőművi
kapacitás helyzete
Az ipari- és energiapolitikai ·ágazati törekvések a lamosenergia-igény trendvonalának folytatásával tak,
időszak
igy ez
elégséges
vil-
számol-
alatt az írnportot is figyelembe véve
erőműkapacitás
épült. Ezzel magyarázható, hogy
a szavjet import, mintegy !800 MW teljesítmény
kiesését
1990-91-ben hazai
továbbá,
hogy a Paksi épült nagy
tartalékkapacitás
Atomerőmű
erőmű
!987.
és 2000
évi
előtt
- a
pótolta, befejezése
szakértők
nincs is rá szükség. A teljesítménytartalékok műszaki
óta
nem
szerint leromlott
állapota hosszabb távon nem tenné lehetövé
vil-
lamos energia import nélkül az ellátás biztonságos fenntartását. Az
előttünk
álló 3-4 évben nem várható dinami-
kus villamosenergia-igény növekedés. A meglévö teljesítménytartalékok, valamint a nás .. fejlesztések
kisléptékű
jelenleg
folyó -
elégségesek
és
biztonságot adnak a folyamatos villamosenergia hoz, az ezredfordulóig
előttünk
álló években.
gázturbimegfelelő
ellátásA. nyugat
európai villamosenergia-rendszerhez (UCPTE) való csatlakozásunkhoz számos nagykapacitású gázturbinás (bővítésére)
tésére
is szükség van. A
sek elavultsága és a környezetvédelem
meglévő
várható
erőmű
épí-
berendezétörvényi
megszigorítása a kapacitások cseréjét süFgeti.
Az MVMT rendelkezett egy 2010-ig szóló - a teljes vertikumra
kiterjedő-
kát is figyelembe
hosszú távú- a magyar vevő
energiapoliti-
- fejlesztési elképzeléssel.
En-
nek végrehajtása azonban már a részvénytársaságként való működés
idejére esik.
- 26 -
·.
2.4 A tröszti szervezet k'itikája
A tröszti szervezet kritikájaként
elmondható,
elfedte az egyes tevékenységek gazdasági megitélhetőségét
gazdasági
hogy
az
hatékonyságát,
és ezzel nagymértékben korlá-
tozta a trösztön belüli gazdasági
egységek
mozgástevé-
kenységét, önálló vállalkozási formáinak kialakitási lehetőségeit.A
tröszti
szervezet
átalakitását
leírtakon
túl a privatizációs követelmények is indokolták. Az MVMT-re vonatkozó állami fejlődtek,
szabályozások
folyamatosan
a központi irányitás elemei fokozatosan csök-
kentek. A tröszt és az állam között az állam szisztémája az önfinanszirozás ladt, s működési
jelentős
megvalósítása
változás valósult meg
mechanizmusának
irányitási
korszerűsítése
a
felé
belső
tröszt
és a
ha-
vállalatok
önállóságának növelése érdekében. Mindezek együttes tása, sági
ha-
hogy a tröszt hosszú ideje kiegyensúlyozott gazdakörűlmények
részvénytársasági
között
működött
és rakta le alapjait
működésre történő
áttérésnek.
A piacgazdaságra való áttérést viszont nem szolgálta, a piackonform irányítási és szervezeti
működés
feltételek
a
e
rendszer
már
már új tulajdonosi, kialakítását
nyelte. Erre a társasági és az átalakulási
törvény
tályba lépésével mód nyílik. Ezáltal létrejöhet
igéha-
a
vil-
lamosenergia-iparágban egy eddigieknél rugalmasabb
irá-
nyitási és szervezeti integráció.
·.
- 27 -
IV.
AZ MVM Rt. MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE NAPJAINKIG l. Az átalakulás folyamata 1.1
MVMT-ből
MVM
Rt.-vé
való
átalakulás
az
átalakulási
terv(ek) alapján Az átalakulás alapfeltétele volt, hogy a villamosenergia-ellátásban ne legyen
nagyjelentőségű
zavar
az
átmenet
idején. A tröszt és a tröszthöz tartozó vállalatok degyike
időben
min-
elkészítette átalakítási tervét és alapí-
tó okiratát. Az MVMT átalakulásával kapcsolatos követelMinisztérium
elő
terjesztése alapján- a Kormány 3165/1991. április
25-i
ményeket - az Ipari- és Kereskedelmi ÁVŰ
határozata, illetve az
igazgatótanácsa
fogalmazta előír
meg. A kormányhatározat - mint átalakulási cél ta, hogy az MVMT 1992. január társaságok
kétszintű,
ún.
l-től
úgy alakuljon
konszern-típusú
át
a
rendszerévé,
hogy biztosítsa az állam tulajdonosi majoritását annak
ér-
dekében, hogy az állam érvényesitbesse stratégiai
ér-
dekei t, - az új tulajdonosi formáció teremtse meg a
tőkebevonás
feltételeit, tegye vonzóvá az iparágatmind mind a külföldi
befektetők
hetövé az indokolt és
számára. Egyben
~azdaságos
a tulajdonosi átalakítás során segitse az
országosan
hazai,
tegye
tőkekoncentrációt
létreiövő
egységes,
a
leis,
új
formáció
minimális
villamos
energia fogyasztói árszint kialakítását."
- 28 -
Megál
1
~pitható,
segitően ehből
hogy a privatizációt
végéig még egyik (MVM Rt.
•.
tényező
kihasználása sem
1994
realizálódott
információja).
Az átalakulási terv rögzíti, hogy
az
MVMT
átalakítása
nem jelent privatizációt, meg kell teremteni a villamosenergia-ipar privatizációjának
előfeltételeit,
mivel
a
privatizáció hosszabb távon megvalósítható feladat. A privatizáció
jogi
és
közgazdasági
az
előfeltétele
1962. évi IV. villamosenergia-törvény módositása.
Mivel
ez nem teszi lehetövé a privatizációt, továbbá
költ-
ségszerkezet piaci típusú érvényesülő
kohvertálását,
iparágban
keresztfinanszirozások leépülését, az
giahordozák értékarányos árrendszerének társaságok
az
a
jövedelemtermelő
bevezetését,
képességének
keresztül a részvények vonzóvá tételét a mára. A villamosenergia-törvényt
ener-
biztositásán
befektető
egyszer,
a
szá-
végrehajtási
utasítását többször is módosították, majd 1994. évben új törveny született. 1.2 Az átalakulást
megelőző
vagyonátcsoportosítások
Az MVMT feladatul kapta, hogy az átalakulás
előtt
hajtsa
i Iletve végre mindazokat a vagyonátcsoportosításokat, szervezeti korszerűsítéseket, amelyekkel a kormányhatározat szerinti
társasági
biztosítható. Ennek
rendszer
megfelelően
a ll
megfelelő
erőmű
működése
vállalatnál
alapitói engedéllyel összevonások történtek 1991. vember l-ével, így az erőmű vátlalatok száma a nyolcra csökkent. AzOVIT vállalatról a telies vagyon leválasztásra került. Az
alaphálózati
tröszt vagyonába, az OVlT vállalat
120
kV-os
nomai
hálózati vagyon
a
hálózata
pedig az érintett áramszolgáltatók vagyonába került.
Az
·.
- 29 -
követően
OVIT ezt
és lényegében
üzemelteti
trösztnek pedig így mértékű
rendelkezik
már csak töredékvagyonnal az
vagyont,
alaphálózati
teremtődött
meg
a
mai,
érdemleges
vagyona. A VITÉV Vállalat tevékenységét
teti, vagyona átcsoportosításra, kerül. A dolgozók
lehetőséget
i Iletve
beszün-
értékesítésre
kaptak kft..
VITÉV-nél. Az anyagellátási és
a
alapí tás ra
szolgáltatási
a
feladatok
ellátására az MVMT, az ERŐKAR és az ERBE Anyagellátó és Szolgáltató Kft.-t hoz létre, amellyel lehetövé válik feladatok
ésszerű,
egy szervezetbe
történő
a
csoportosítá-
sa. Az ERBE és az ERŐKAR üzletrésze, illetve
részvényei
az átalakulás után az ÁVÜ tulajdonába kerültek. Az 1992. október I-ével kft.-vé alakított ERBE Kft. 100 %-os állami tulajdonban lévő 77 M Ft névértékű üzletrészét pályázat keretében az MVRT 1993. június 24-én az ÁVÜ-től 5 M Ft készpénzért és 45 M Ft névértékű kárpótlási jegyért visszavásárolta. Az MVM Rt. !993 októberében szintén pályázat keretében visszavásároita az ÁVÜ-től az annak tulajdonában lévő ERŐKAR Rt. 573,4 M Ft névértékű, 80,34 %-os tulajdoni részvényplakettjét névértéken, 15,1 M Ft készpénzért és 558,3 M Ft névértékű kárpótlási jegyért. A Paksi
Atomerőmű
dolgozóiból az
Vállalat
Atomerőmű
Atomerőmű
igazgatóságának
Vállalat mérnökiroda kft.-t hoz
létre. A tervezet szerint a Paks.:
beruházási kft.
·az
MVMT,
i ll et ve
Vállalat átalakulása..:után az ÁVÜ
a
tulaj-
donába kerül. Az MVMT különféle társaságokba befektetett vagyoni betéte és részvénytulajdona az
átalakulás
után
az ÁVÜ tulajdonába kerül. Ez az !992. január 1-i állapot szerint 1.3 milliárd Ft-ot tett ki.· A Villamos
Erőmű Tervező
korábban kivált a
és
trösztből,
Szerelő
Vállalat
részvénytársasággá alakult.
PrivatYzálták és a privatizáció során a Gerin szakmai se.éést.
befektető
(VERTESZ)
szerzett benne
francia
Merlin
többségi
része-
·.
- 30 -
1.3 Vagyonértékelés A könyv szerinti vagyonérték az
évi
1991.
átértékelés
következtében összességében 377.869 M Ft-tal, ezen belül az
erőműveknél
171.240 M Ft-tal, az
182.472 M Ft-tal, az MVM Rt.-nél
áramszolgáltatóknál
M Ft-tal,
24. !57
az
OVIT-nál 3.970 M Ft-tal, összességében mintegy háromszorosára
nőtt.
Ennek következtében az amortizációs költség
is ilyen mértékben növekedett, - s mivel
ezt
időponttól
külön nem ismerték el - így ez
az
árban
a társaságcso-
port tagjainál a nyereség drasztikus csökkenéséhez és veszteség kialakulásához is
jelentősen
hozzájárult.
a Ez-
zel nyilvánvalóvá vált az iparág bevétel hiánya, ami további ösztönzést és támogatást adott az
áremelési
igé-
nyeknek. A megemelt amortizáció a fejlesztésekhez biztosított többletforrást, ugyanakkor a társaságcsoport belső
finanszírozását is
az
elősegítette
belső
használt amortizációs összegek
évente
fel
nem
hitelként való
mü-
ködtetésével. Az átalakulást az MVMT-nél és minden egyes tagvállalatnál egy egységes elvek szerint végrehajtott tételes vagyonértékelés
előzött
ellenőrzött
és
meg, melyeket könyvvizs-
gáló hitelesített. A vagyonértékelésre
iparági
szinten
egységesen kialakított módszertani útmutatók alapján került sor, ugyanakkor nál
meglévő
előírták
a különféle tagvállalatok-
azonos eszközökre vonatkozó értékelések egy-
séges szabályait is. A berendezések utánpótlási
értékét
vették figyelembe a nemzetközi fajlagos Iétesitési tok alapján, a vállalati vagyonértékek egymáshoz nyitott reális
kialakítása
vagyonérték mintegy 50
%-kal
céljából.
jelentős
Ezt
része még
az KGST
adódott
a
magyarázza, relációból
származott és az értékben a dollár elszámolásra átállás hatása nem Lutott kifejezésre.
viszo-
megállapított
alacsonyabbra
nemzetközi normákból számitottnál. hogy a berendezések
A
ada-
történő
-
31 -
Az átlagos Jeirási kulcs 4 %
•.
lett.
A
Jeirási
általában nem az eszközök maradványértéke és a
kulcsok hátralévő
élettartam alapján kerültek meghatározásra, emiatt
nem
biztosítható, hogy a berendezések selejtezésének idejére a leírás
befejeződjék.
!995-től
Ezért az MVM Rt.
olyan
új amortizációs rendszert tervezett bevezetni, amely
az
eszközök pótlásához szükséges forrásokat megteremti.
Az
amortizáció így az évesárbevétel 25 %-át ll!ely rendkívül magas és árfelhajtó.
1.4 Az irányítási és előírt
szervezeti
elérheti,
korszerűsítésére
rendszer
feladatok
Az átalakulás - említett
kormányhatározatban
mazott tulajdonosi struktúra -
a
korszerüsítését is. Az irányítási tése a következőket jelentette:
villamos
energia
megfogalcélja mel-
korszerűsítési
lett igényelte az irányítási és
A
is
szervezeti rendszer
termeléséhez,
rendszer
korszerűsí
szállításához
és
elosztásához szükséges vállalati hatásköröket és felelősséget
a tania kell. -A
létrejövő
irányítási struktúrának
villamosenergia-rendszer
optimális
biztosí-
működtetéséhez
nélkülözhetetlen-müszaki és gazdasági irányítási funk-------ctóka t-küzporrt-os+t-arrt-1-:-.- - - A funkciók egy része a vállalatok vagy különféle lalatcsoportok elhatározásából, az dasági ha-rá.
előnyök
ebből
érvényesítése érdekében
váJ-
származó gazdecentralizál-
- 32 -
megszűnö,
- Az állami dereguláció miatt működése
•.
a
rendszer
által igényelt feladatok kerüljenek
célszerű
megfelelő
megosztásra az irányítás
de
szintje között.
A részvénytársaságok számára mérhetö és
hosszú
működtetni.
érvényes gazdasági feltételrendszert kell A szervezeti rendszer
korszerűsítését
érintő
A szervezeti rendszernek a tulajdonosi és tási struktúrához kell igazodnia, azok
távon
feladatok: az
irányímű
optimális
ködtetéséhez szükséges szervezeti kereteket kell
biz-
tositani. - A szervezeti struktúra
kialakításánál
mértékű
renciát az optimális
kapjon
prefe-
decentralizáció.
1.5 A konszern-típusú részvénytárasági forma létrejötte 1992.
január
részéből
I-én
az
kétszintű,
és
MVMT-ből
tagvállalatai
konszern-típusú
rendszer jött létre, azok
egyidejű
részvénytársasági
megszüntetésével
azok jogutódjaként az ÁVÜ igazgatátanácsának mányhatározatot és az ipari egyetértését is figyelembe határozata alapján. A
és
kereskedelmi
vevő-
felső
a
kor-
E-5/1/ÁVÜ/1992. Az
és
miniszter
konszernszintet az
képviseli. A háttéripar levált.
egy
számú
MVM
Rt.
alrészvénytársasági
szintet hat áramszolgáltató Rt., az OV'IT Rt. és nyolc -·-·····-------- eréimű-itl-:---a±ko·tja. Az--ai részvénytársaságok már önálló adóalanyokká is váltak. A konszerntipusú,
kétszintü
részvénytársaság
ellátni a társaságokban megtestesülösei átértékelt - vállalkozói vagyon elvégezni
a
vagyonértékelés-
kezelését,
villamosenergia-rendszer
adódó stratégiai,
üzemeltetői,
hivatott
valamint a
továbbá
specifikumai b ó l belső
ár
és
·.
- 33 -
járadék rendszer müködtetésével a társaságok gazdálkodását befolyásoló feladatokat. Az átalakulás során a konszern Rt.
elsődleges
felső
szintjén
feladata: megteremteni a villamosenergia-
iparágban a.fejlesztéshez szükséges
tőkebevonó
get a privatizáció végrehajtása érdekében. rendszer (Rt.) létrehozásával olyan must lehet kialakítani,
amelyben
áramoltatásához
fűződő
képessé-
A
társasági
működési
mechaniza
tőke
tőke
ennek
biztosítható
megtérüléséhez, a vagyon gyarapításához, és a megfelelő
létrejött
érdek. Az önkormányzati
tulajdonon keresztül szükséges mértékben érvényesülhet tulajdonrész biztosításával érvényesül is - a helyi dek. Másodlagos feladatként
az
alkalmazott
ér-
modell
irányitó konszern szervezet részére biztosítja
az
azt
is,
hogy a klasszikus holding típusú vagyonkezelésen keresztül szakmai követelményként érvényesítse a villamosenergia-rendszer üzemirányításából, továbbá a nemzetközi kooperációkból adódó rendszerirányítási követelményeket. 1.6 Szervezeti-, A.
jogi- és tulajdonosi átalakulás
tagv~llal&tok
az
átalakulási
törvény
vénytársaságokká alakultak át. Az ban az
alap1.őke
.5.0 9!..-:ca..
fennmaradó 50 % - az
____
a
konszern
szerint
alrészvénytársaságokRt.),
(MVM
önkormányzatokat
___
a
_,
nába került. Az ÁVÜtulajdonába került
Rt.
még
továbbá
tulajdoaz
teljes közvetlen saját tulajdona is, így az MVM
teljes (100 %) vagyonának tulajdonosa az
a
földterületük
után megillető részvények levonásával -az ÁVÜ
..
rész-
ÁVÜ
ÁVÜ a tagYáUa.lati részvény hányadát külön
lett.
MVM
Rt. Az
szerződéssel
és elidegenítési tilalommal az MVM RL külön · kezelésébe adta. Az ÁVÜ a hozzákerült teljes
MVM
Rt.
konszernva-
gyont tartós kezelésbe adta az IKM-nek, amely a ből átalaku-1-to:társasá~ol<.ból kialaki totta a
=ernt í I,> US t.
tröszt-
vázol t
kon-
-
·.
34 -
A Kormány semmilyen döntést nem hozott abban a tekintetben, hogy konkrétan milyen szervezeti, irányítási
szer-
kezetben és milyen tulajdonosi struktúramellett történjék az MVMT és tagvállalatai egy részének átalakítása. A tulajdonosi struktúra kérdésében az ÁVÜ döntött. Eszerint a
kétszintű
igazgatótanácsa
konszernrendszerben a fel-
ső
szintet az MVM Rt. képviseli, míg az alrészvénytársaságokban az MVM Rt. és az Avü részesedése 50-50 %. Az önkormányzatokat megillető
részvényeket
az
ÁVÜ
saját
portfóliójából adja ki. E megoldás feltétele az
ÁVÜ
igazgatótanács
szerint az volt, hogy a konszern lemond
az
határozata átalakulási
törvény 22. § (l) bekezdésében foglalt tulajdoni igényéről az ÁVÜ-vel szemben,
az ÁVÜ-nél maradó tagsági jogok-
kal szemben. Az ÁVÜ igazgatátanácsának döntése ellentétes volt az 1989. évi XIII. tv. 22. § (l) bekezdésével, mely
egyértelműen
rögzíti, hogy a tröszti
vállalat
alakítása esetén az üzletrészek (részvények) a
át-
trösztöt
illetik meg. Ennek alapján az MVM Rt.-nek az alrészvénytársaságokban 100 %-os tulajdonosként kellett volna megjelenr.ie és az 1988. évi VI. tv. kisebbségi jogokhoz kapcsolódó rendelkezései szerint az önkormányzatok tulajdonrészét - igény esetén - fel kellett volna vásárolnia. E választott megoldással ezt elkerülték.
~-·~---- •··~-~n-,
--
----~- -~----·--,
-----~-·-
------·•- - · - -
,,,·-----·~·---·----
Az ÁVÜ-nek az MVM Rt.-vel és az IKM-mel kötött vagyonkezelési szerződései az 1992. évi LIII. tv. hatályba lépésével hatályukat vesztették. E
törvény
az
létrehozásával az ÁV Rt.-hez rendelte azoknak a
ÁV
Rt.
gazdái-
kodó szervezeteknek a vagyonát, amelyek részben egészben, de tartósan állami tulajdonban vannak.
vagy
·.
- 35 -
A törvény a Kormányt hatalmazta fel az dálkodó szervezetek felsorolásáva!.
idetartozó
gaz-
A 126/1992. Korm.
r.
a villamosenergia-iparban az állami tulajdon mértékét 50 % plusz egy szavazattal csak az MVM Rt.
jelölte meg. Az
ebből
származó összes
problémákat oldotta meg a 160/1993. amely az
erőművi,
alaphálózati és
részvénytársaságok ÁVÜ-nél lévő Rt.-hez csatolta. Az ÁV Rt. szerződést
e
holdingszintjén jogi
és
vagyoni
12.) Korm.
r.,
áramszolgáltatói
al-
(XI.
részvényeit vagyonra
is
az
ÁV
vagyonkezelési
kötött az MVM Rt.-vel.
Az említett kormányrendeletek rögzítik, hogy az MVM
Rt.
konszern szinten és alrészvénytársaságok szintjén az állami majoritást 50 % plusz egy kell
őrizni.
szavazat
mértékéig
meg
A rendeletek az állami tulajdoni arányt nem·
részvénytársaságonként, hanem a társaságcsalád vonatkoztatják. Ennek alapján
ekkor
van arra, hogy egyesRt.-kakár
100
egészére
viszont %-os
lehetőség
mértékig
is
privatizálhatók, mely nem közömbös a privatizációs stratégia végleges kialakítása és az integrált rendszer vábbműködtetése
to-
szempontjából.
A 189/1994. Korm.
r. már
12611992. Korm. T.-et,
olyan hogy
csak az MVM Rt.-nél írja
elő
mértékben
tartós az állami
állami
módositja
a
tulajdonba
tulajdoni
50 plusz egy százalékos fenntartását., a konszern
arány összes
alrészvénytársaságánál pedig csak - jogilag ezideig
alá
nem támasztott - egy kül-Ön-1-eges-.;}ogokat-- -bi:.z.tosi.t.ó,... eL----------·· sőbbségi részvényt hagy meg tartós állami tulajdonban. E rendelet 1995. január I-én lépett szerint nem érinti
a
hatálybá
villamosenergia-ipari
privatizálásáról szóló 1114/1994.
és
4.
§-a
társaságok
(XI I. 7.) Korm.
hatá-
rozat 3. pontjában foglalt döntések érvényességét, amely ettől
eltérően
rendelkezett.
·. -36·-
E Kormányhatározat 3. pontja szerint a
Atomerőmű
Paksi
Rt. és az OVIT tulajdonilag nem válnak le a privatizáci-
o·
követően
tarsaságként
Rt.-ről,
sem az.MVM működnek
továbbra
-, igy az MVM
Rt.
is
önálló
portfóliájanak
részét képezik. Viszont ez esetben sem lehet tudni, hogy e két társaság részvényének külön-külön hány
százalékát
leszűkült
kell állami tulajdonban tartani. A már
ságcsalád egészére érvényes-e az 50 % plusz
társa-
egy
szava-
zat, mert így az egyes társaságoknál ez akár 0% is
le-
elsőbb
het. Kizárólag egy különleges jogokat biztosító
seg1 részvényt kell állami tulajdonban megtartani. Ugyanakkor a Paksi Atomerőműnél a teljes eladási tilalom, illetve a kisebbségi tulajdonrész értékesíthetősége is kiolvasható a határozatból. Mindezek jogszabályi sitását biztosítani kell még a privatizációs
ponto-
tenderfel-
hivásokig. Az MVMT társaságokban
lévő
részvénybetéteit és
két 1.267.870.000 Ft értékben az egyidőben
ÁVÜ
az
törzstő
átalakítással
elvonta.
Az MVM Rt. konszolidált és
auditált
Mrd Ft saját vagyont mutatott az vagyonértékelés alapján.
vagyonrnérlege
átalakuláshoz
A jegyzett
tőke
készült
feletti 65
Ft-ot saját vagyonrész - értékének konszernszinten őrzött
591
Mrd meg-
- alakulását a 41 /a., b. sz. mellékleten mutatjuk
be. Az átalakuláskor megállapított, alapító okirat sze···-------···- ___ _!_i_{l_t_i__ !'>sszes j eg)' zet t tőke az erőművi részvénytársaságoknál 279.577.020.000 Ft-ot, az áramszolgáltató részvénytársaságoknál, az
OVIT-tal
Ft-ot, az MVM Rt.-nél -
együtt
halmozottan
243.638.800.000 249.608.400.000
Ft-ot képviselt. A társaságcsoport jegyzett lás miatti halmozódás
tőkéje
- az MVM Rt.
kiszűrésével-
tulajdon-
526.216.3lt:r.OOO Ft.
·.
- 37 -
Csatolt 36/a-36/b-37. sz. mellékletek az átalakulás kezdetén és !994. év végén tartalmazzák a
részvénytársasá-
gonkénti tulajdonosi szerkezetet és a jegyzett töke összegét. ·változások a már említett tulajdonosi változásokon túl a következök voltak: - !993.
évben
kormányzati döntés alapján . . az erőmü-bánya integráció. Ennek során összesen 12.232.840.000 Ft tökeemelésre került sor a Bakonyi, Mátrai és Pécsi Erőmű Rt.-knél. Ugyanebben az évben - ÁVÜ döntés alapján - 550 E Ft értékben értékesítettek részvényeket kárpótlási jegy ellenében az ÉDÁSZ Rt.-nél és a DÉMÁSZ Rt.-nél. megkezdődött
- 1994. évben a Bakonyi Erőmű Rt-nél 2.620.890.- Ft. ú jabb tökeemelés történt a Bal i nkai bánya i ntegrá-· ciójával összefüggésben, a Vértesi Erőmű Rt.-nél 4.784.060.000 Ft tőkeemelés történt az erőmü-bánya integráció során. A Budapesti Erőmű Rt. előző két évi vesztesége rendezéseként 826.500.000 Ft tőke leszállítást hajtott végre a közgyűlés határozata alapján. A Mátrai Erőmű Rt. tulajdonosi szerkezetében is történt változás, mivel a mátravidéki szénbányák adóssága rendezéseként hitelezőinek a birtokában lévő Mátra Erőmű Rt. részvényeket adott át. Ugyancsak az erőmü-bánya integráció során alakult meg a Tatabányai Energetikai Kft., amelybe a Vértesi Erőmű a Bánhidai Erőművet és a Tatatbányai Fűtő erőmű Kft-t.apportálta, ennek révén a Vértesi Erőmű Rt .. 69,6 %-os tulajdont szerzett a Tatabányai Energetikai Kft-ben. Az
erőmű-bánya
összevonásokat a Kormány
totta el a szénvagyon hasznosítása és óiztosítása céljából. vesztette el a túlmenően
Még
munkáját
igy és
a
is
!993-ban a
indi-
foglalkoztatás
hatvanezer
megszüntetett
bányász bányákon
további nyolc - integrácián kivüli - szénbánya
továbbműködését
biztositotta a Kormány,
melyeknek
melésüket 1995-98. évek között kell befejezni.
Ez
ter4300
- 38 -
bányász munkahelyének
időszakos
•.
megtartását teszi
tövé. A szénbányászatban 1993-ban a még
foglalkoztatott
22.000 összes létszámnak mintegy 85 %-a,
általában
megvalósult
integráció kialakításával került erőmű-bánya
vekhcz. Az
a
-
erőmű-bánya
alaptőke
integrációban
emelésre
részvényeket a SZÉSZEK -
kerűlt
mint
lehe-
érintett sor.
A
erőmű-
az
Rt.-knél
kibocsátott
felszámoló
szervezet
felügyelete alatt a helyi szénbánya vállalatok szerezték meg, hogy azt felszámolásuk után a
hitelezők
kezébe
ad-
ják. erőmű
Ma a gazdaságtalan szénnel, elavult, öreg, szenes
vekben drága önköltséggel termelik a villamos energiát. Meg kell jegyezni azt is, hogy az MVM Rt. 31-i
keltű
1991. december
átalakulását a cégbíróság csak
9-én jegyezte be. Ennek
döntő
!993.
július
oka az MVlll Rt. szerint az, megelő
hogy az MVlll és vállalatai között az átalakulást zően
végrehajtott
vagyonátcsoportosítás
szükséges földhivatali eljárások (MVMT bejegyzése)
időigényesek
következtében
kezelői
voltak. A tulajdonjogi rendezés
teljeskörüen még máig sem történt meg, s ez záció egyik
fékező
jogának
a
privati-
eleme lehet. E kérdéskörben részletes
vizsgálatot nem folytattunk. 1.7 A kétszintü
részvénytársasági
szervezet
müködése,
az
integrált villamosenergia-rendszer kialakítása A két sz i nt ü részvénytársaság i szervezet <~;l_
megszűnt,
közvetlen
utasítási
jogosítvány
hiányában,
összehangolt műszaki, gazdasági és feltételeket magába foglaló szerzödéses rendszer működtetheti
annak érdekében, hogy az
együttműködő
lamosenergia-rendszer az adott körülmények között málisan elégítse ki a finanszírozhatóság, az
egyéb útján vilopti-
irányitha-
·.
- 39 -
tóság, a hosszú távú
a fogyasztói
célkitűzések,
jogok és kötelezettségek által támasztott működés
eredő
kapcsolatokból
biztonsága, valamint a nemzetközi ket. A
ellátás
követelménye-
összefoglaló mactelljét a 38. sz.
m"e:llék-
letek szemléltetik. Az MVM Rt.
alapszerződést
társaságaival
kötelezettséget vállaltak az alapszerződések
a
együttműködés
szerződések
módjára, kétoldalú
kötésére.
terűleteire,
A
kétoldalú
következők:
-
erőművi
üzemviteli
-
erőművi
kereskedelmi
szerződések,
szerződések,
-az elosztó hálózat üzemviteli
szerződései,
-az elosztó hálózat kereskedelmi -a
kötött, amelyben
rendszerérdekű
szerződései,
fejlesztésekkel
összefüggő
szerződé-
sek, - a folyó finanszírozási
szerződések,
- az egyéb pénzügyi finanszírozási Ezek a
szerződések
rendszer optimális
szerződések.
biztosítják a magyar villamosenergiaműkődését
a nagy üzemméret
következ-
tében. Ez a komplex rendszer biztosítja, hogy az általában folyamatosan terhelésnek
működő alaperőművek
megfelelően
mellett az aktuális
léptetik be a hálózatba - a faj-
lagos (növekmény) költségek, rangsorolásával - a további erőműveket.
A
hálózati
veszteség
az
összes
villamos
energia felhasználás 10 %-át·is meghaladja. Az int-egrált------·--··--·-·rendszer
műszaki-gazdasági
rendelkezésre
állási,
a
optimumának villamos
rendelik
energia
szállítási és a karbantartási terveket,
a
termelési,
straté~iai
gok, berendezések mennyiségét, tárolását, a
alá
anya-
tüzelőanyag
beszcrzéseket, az operatív üzemirányítást és az információáramlást.
- 40 -
működését
biz-
Alapcel az önfinanszírozás biztosítása konszern és
tár-
1.8 Az
együttműködő
tosító
belső
villamosenergia-rendszer
közgazdasági rendszer
sasági szinten. történő
A legkisebb költség elvén
optimális
működés
a
jövedelem- és
tőkekoncentráció
megvalósitását igényli. A
jövedelem- és
tőkekoncentráció
egy költségarányos
ár
működtetésével,
műszaki,
az
eltérő
termelési és
gazdasági feltételek normatív
belső
értékesítési,
rendezésével,
a
konszernen belül adózás elötti (a költségeket és árbevételeket is
érintő)
költsegcsökkentö
kompenzációs rendszer alkalmazásával,
belső
hitelezéssel,
valamint az amorti-
záció részbeni központosításával valósul meg. A
villamoserőművi
amortizáció nagy
kapacitások fejlesztésének fedezete az részenek
központosításával
képződik,
mivel ezek a döntések csak rendszer szinten határozhatók meg a legjobban és finanszírozásuk is volt biztosítható. Az amortizáció a
csak
központilag
rendszer
működését
szolgáló forrás allokációra. Az áramszolgáltatás területén az egyszeri újratermelést az amortizáció, a fejlesztéseket a vagyonnövelés,
tőkebevonás
és
a
hitel
kell
biztosítsa, önfinanszírozás keretében. Gond, hogy ezek a társaságok is veszteségesek, forráshiányosak. termelési, átviteli, elosztási fázisokban felhalmozódott alapján határozták meg. A
belső
árrendszer
költsé~ek
müködtetése-
nek oka az, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek
eltérő
gazdasági feltételekkel dolgoznak, és ezt a jelenleg érvényes árrendszer csak a konszern zást
jelentő
szintű
önfinanszíro-
átl-ag szinten veszi figyelembe.
Ennek
kö-
- 41 -
ettől
vetkeztében az
társaságok, egységek vezőtlenebb
eltérő
·.
költségstruktúrával
kedvezőbb
dolgozó
(nyereségesebb) vagy ked-
(veszteségesebb)
helyzetbe
kerülnének.
A
veszteséges cégek önfinanszirozása nem volna biztosíthamegszűnésre
tó és állami intézkedés nélkül tevékenységük volna ítélve. Ez megbontaná vagy rendszer
ma
együttműködőnek
felborítaná
az
működését,
ítélt
egész egyen-
súlyát. Racionálisan - de társadalmi feszültségeket
ki-
váltva- csak az egyedi, régiós árak alkalmazása hozhatna megoldást. Az extra
nyereséget
realizálóknál
megsértenék a legkisebb
költségelvű működés
pedig
elvét, így a
realizált többlet bevétel jogosan elvonható lenne. A mai rendszer az állam
költségkimélőbb
helyett
módon
feszültségmentesen megoldotta e kérdés rendezését. jainkra a probléma
alapvetőerr mérsékiődött
gáltatóknál, így ott a járadékrendszer
az
Nap-
áramszol-
megszüntethető
az
országosan egységes árak és tarifastruktúramellett is. A
be!ső
villamos
energia
árszint
az
önfinanszírozást
biztosító fogyasztói árszínvonalból indul ki.
Ezen
ár-
rendszer alkalmazásának alapelve, hogy az azonos .hásználat i értékű szolgál tatások ára ne tér jÚÍ el. szerepkört mutatott egy
betöltő eltérő
kompe~ációs
azonos
gazdálkodó szervezetek objektíven kitermelési-,
szolgáltató
feltételeit
rendszerrel (járadékrendszerrel) egyen-
I'ítik ki 1994. évig mind az
erőműveknél,
szolgáltatóknál, hogy ezáltal a ______ Q i
Az
;;;;.!g~í1hf!J.ó..l.~gy~n.
mind
relatív
nullszaldót kell adnia.
1995.
a
csoportokra
január
áram-
versenyhelyzet
_A _j
egészére és az egyes tevékenység
az
J-től
konszern külön
a
is
járadék-
rendszer az áramszolgáltató társaságoknál már nem
mükö-
dik. Az 1993. és 1994. években a Paksi Dunameuti
Erőmű
Rt.-nél
összesen
Atomerőmű
13
Mrd
Rt.-nél és a Ft
értékben
- 42 -
csökkentő
törtent árbevételt pesti
Erőmű
·.
járadékelvonás és
tatásban. Ezek
növelő,
döntően
gáltató Rt.-k közül
a szenes
háromnál
Enélkül az érintett
cégek
általuk
összegű
erőművek.
járadék Az
Rt. jut-
áramszol-
költségcsökkentő
történt
költségnövelő
járadék juttatás és egynél lettek volna az
nagy
Buda-
erőmű
Rt. kivételével mind a további öt
részesült árbevételt
a
járadékelvonás. kedvezőtlenebbek
eredményei kimutatottnál.
A működtetett járadékrendszer így a nyereség és a veszteség, valamint a társasági adó társaságonkénti befolyásoló eszközévé vált. A
belső
árak alkalmazását, a társa-
ságonként évenként elszámolt járadékok realitását ezideig még az árhatóság és az APEH sem vizsgálta. Az
erőműveknél
szerűen
az
az
eltérő
eltérő működési
költségek
üzemanyag felhasználás, az
természeteltérő
ha-
tásfok és az elhasználtsággal összefüggő különböző eltérő javítási költségek stb. A rendszerérdekeknek megfelelően
az
erőművi
járadékok megcélzott szaldója nulla.
Az áramszolgáltató rt.-kesetében az eltérő fogyasztói szerkezet következtében a tarifa csoportok és a feszültségszintek arányának
megfelelően eltérő
értékesítési át-
lagárak alakulnak ki. A vásárlási árak viszont valamennyi társaságra azonosak, ezért az árrés, illetve a jövedelem színvonal
eltérő.
A helyi anomáliák kiküszöbö-
lése, a gazdálkodási feltételek egymáshoz közelítése érdekében null_szaldósra tervezett járadékrendszer működik. A kétszintü részvénytársasági
modell
alapján
(nagyke-
reskedelmi funkció) a konszern megvásáralja a
villamos-
eromű
importált
társaságok
által
előállított
és
az
villamos energiát. A fogyasztói árszínvonalból levezetve - az áramszolgáltatói funkciók ellátását önfinanszíro-
•
·.
- 43 -
zással (üzemeltetés, pótlás, kialakitja a nagykereskedelmi
bővítés)
és
számításba termelői
a
véve
villamos
energia árát. 2. Az MVM konszern gazdálkodás
A konszern elmúlt
időszakának műszaki
helyzetéről
és gaz-
dálkodásáról csatolt 1-3. 39-52. 57-59 sz. mellékletekben foglalt adatok adnak tájékoztatást. 2.1 A villamos energia és
hőtermelés
tüzelőanyag
felhasz-
nálása
1993-ban az MVM Rt .. használja fel -alakítja mos- és
hőenergiává
- a
nemzetgazdaság
át
villa-
teljes
energia
szükségletének 37 %-át. Az összes villamosenergia-igény kielegítéséből az MVM Rt. 94 %-ban részesedik, míg az összes
hőkiadásból
belföldi
társaságainak részaránya 60 %. A belföldi szükségletben az MVM Rt. villamosenergia-termelés szerepe nő. Az MVM Rt. konszern hőforrásai nak megítélésénél lényeges, hogy a távhő mintegy 1/4-ét a szé~~zelésű, korszerűtlen, kondenzációs erőművekben termelik, amelyek rossz hatásfokúak és a kapcsolt giatermeléssei együtt
távhő-termelési
gesen kisebb mínt a többi
erőműben
ener-
hatásfokuk
termelt
lénye-
távhőé.
2.2 Termelési költségek
Az
erőművi
termelési költségekben
aszerint, hogy mekkora
milyen
hatásfokú
jelentős
tüzelőanyaggal,
erőműben
termelik
különbség van
milyen meg
a
állagú, villamos
eae.giát és a hőt. 1993-bah ennek megfelelően az olcsóbb atomerőművi termelés és a drága, rossz hatásfokú egységekben termelt szénalapú
villamosenergia-termelés
köz-
- 44 -
·.
vetlen költsége az átlagos 3,80 Ft/kWh Ft/kWh között mozog. Ezen belül
a
~ellett
2,25-5,59
közvetlen
termelési atomerő"
költségek összetétele a szén-, szénhidrogén- és művekben:
Megnevezés
Tüzelőanyag
Üzemeltetési- és
költség
tőkeköltség
Ft /kWb
Ft/kW/év
Szén
3,55
10.350
Szénhidrogén
2,33
3.995
Nu]>:Jeáris
0.40
15.285
Az MVM Rt.
Rt. kapacitása adja az ágazat %-át, a
Atomerőmű
legfontosabb tagtársasága, a Paksi
teljesítőképességének
villamosenergia-termelés
45
%-át.
25
Kapacitása
jól kihasznált. Önköltsége lényegesen kisebb a
szénhid-
rogén tüzelésű vagy a szenes erőművek önköltségénél. A Paksi Atomerőmű olyan alaperőmű, amivel nem versenyeznek az Az
erőmű
erőművek.
Ez nemcsak Magyarországon igaz.
biztonságát az erre illetékes nemzetközi
vezetek rendszeresen
ellenőrzik,
s jónak
szer-
minősítik.
Az
bloklf. l.\182-ben, az utolsó 1987-ben lépett üzembe. Gond, s ez az elkövetkezendő időszak feladata, hogy a nukleáris hulladék és az elhasznált fűtőelemek tárolása l.
a
jövőre
vonatkozóan még nincs megoldva,
mivel
szovjet partner fogadóképességében, számunkra változás áll t be.
a
volt
hátrányos
2.3 Általános értékelés A társaságcsoport kifelé pénzügyi stabilitást bár e?t nem segitette az a körülmény,
hogy
vénytársaságok többségének elmúlt idöszaki
mutatott, az
alrész-
gazdálkodása
·.
- 45 -
veszteséges volt. A társaságcsoport 1994. évi
vesztesége
10.8 Mrd Ft a realizált 180 Mrd Ft-os árbevétel
mellett.
A nagyarányú veszteség konszern szinten is bekövetkezett, de mind az
erőművek,
mind az
áramszolgáltatók
összevont
adatai is hatalmas veszteséget mutatnak. Az MVM Rt
vesz-
tesége 2.7 Mrd; Ft. A veszteség - az 1995. január 1-i árváltozás ellenére előzetes
1995-ben is eléri a 16.6 Mrd Ft-ot, az
tervek
alapján. A pénzügyi stabilitás megtartása a rendszeren belül
je-
s csak e pénzügyi válságmenedzseléssel volt megoldható az alrészvénytársaságok döntő részének napi likviditása. A társaságcsoporton (rendszeren) belül egyidejűleg van jelen tartalék (kapacitásban, költségben) és hiány (beruházásban, költségben), takarékosság (fejlesztésben, költségben) és pazarlás (vagyonban, költségben). Utóbbinál az indokolatlan székházbővítésre, székházfelújításra és az indokolatlan alapítványi juttatásokra kell utal nunk. lentős
eszköz átcsoportosításokat
igényelt,
Az MVM Rt. és a hozzátartozó társaságok tásai részben elavultak,
korszerűtlenek,
termelő
kapaci-
meghibásodásuk,
hatásfokuk és környezetvédelmi mutatóik rosszak.
Selej-
tezésükre ezideig fejlesztési források hiányamiatt
nem
került sor:"' ÜZemel t~t::J~;:;_\jJ.c jgy__ ~~JIY§_:;;e_rű§§g!?őLJQit~IJ.!Js,__ ___________. _ A magyar villamosenergia-ipart is megviselte a gazdasági •endszerváltozás és recesszió. A társaságcsoport az múlt években
elszenvedte
mindazokat
a
el-
veszteségeket,
amelyek a gazdasági szerkezetátalakítás hatására a nagyipar szétesése, a gazdálkodó szervezetek
csődbejutása
és
- 46 -
·.
felszámolása, valamint a lakossági és közületi ták
fizetőképességének
drasztikus romlása
fogyasz-
következtében
az üzleti forgalomban jelentkeztek. Ennek hatására a villamos- és sett,
hőenergia
- a teljesítményigények
értékesítés volumene visszae-
átrendeződtek,
-· a szénárak preferál t növelése jelenleg is tart, - az energiaforrások összetételében beálló változások és az árak konvertibilissé okozott, -a
felhasznált
források piacra
válása
anyagok,
készülékek
ellehetetlenülése
terelődött
- az energiaárak tek,
árfolyamveszteségeket beszerzése
következtében
a
más
nyugati
át,
világpiaci szintre vagy afölé
emelked-
- új adóelemek épültek be a költségekbe. Ezeket a hatásokat az eddigi áremelések csak ben kompenzálták. Nem segítette a dálkodását az
erőmű-bánya
kismérték-
társaságcsoport
integráció sem. Az
gaz-
erőmű-bánya
integráció értékelését komplex módon még nem végezte
el
senki. Az ágazat továbbra is gazdasági megfontolásokat mellőzve kényszerül az igényénél magasabb mértékű szén felhasználására és szénbázisú villamos energia sére, viselve ennek
jelentős
költségeit.
. -. ______ inl:_~&E.
erőművek
és
bányák
termelé-
Ugyanakkor
az
jelentős
az
gazdasági elkülönüléshez
külön
szervezeti
egységként működtek. Pl. Borsodi Energetikai Kft-nél a költségmegtakarítás 400 M Ft volt. A kialakított struktúrához tartozó külső működési szabályok korszerűsítése el húzódott és még ma. is el húzódik. A mÚködési mechaniz-
·.
- 47 -
must az állami beavatkozások, illetve avatkozások (átvételi kötelezettségek zés elhúzódása) nehezítik, s ez nem
késleltetett
árrende-
előírása,
tesz
be-
lehetövé
egy
valóban társasági müködést. A
kettős
állami tulajdonlás
jelentős
erőket
köt
le
és
egyáltalán nem hatékony. A teljes vagyonkezelést így
is
az MVM Rt. végzi. Az állami privatizációs döntések hozatala
előtt
meg-
kevésbé támaszkodtak a társaságcsalád sok
évtizedes szakmai tapasztalatára, javaslataira. Mindezek a privatizáció nem kívánatos elhúzódását és sikerességének megkérdöjelezhetöségét is eredményezhetik. A
társa-
ságok nagy része veszteséges, ez egyben egy - privatizációra fel nem készített - nem kívánatos piaci értéket is jelent számukra. A forrásszüke és forráshiány miatt maradt
villamosenergia-ipari
rendszerérdekü
el-
feladatok
elodázhatatlanok. Az ágazat nem tudott pénzt akkumulálni jövő
időszaki
fejlesztéseire.
Az ágazat zavarmentes müködését a rendkívül jól zett
együttműködés
és az árban megtérülö,
szerve-
a
korábbi
éveket többszörösen meghaladó - és folyamatosan fel .·nem használt amortizáció pénzügyileg eredményes hitelezést is lehetövé
tevő
müködése
belső
a
biztosította.
Enélkül a teljes konszern, de az egyes társaságok is, kedvezőtlenebb
realizáltnál jövő
időszaki
eredményt értek volna el.
privatizációra való tekintettel ez a
a A
jel-
zés egyben azt is jelenti, hogy a pénzügyi eszközök koncentrafasanak htáhya -, a
belső
járadék
esetleges
meg-
szüntetése miatt az ágazat, s az egyescégek fejlesztési lehetősége,
~t l enül, de ezen
hitelfelvevő
nyereséglíR ·;·;csökken,
túlmenően
egyes cégek,
továbbmüködtetése is nélkül.
képessége csökken vagy
ellehe-
i ll etve veszteségük illetve
megkérdőjelezhető,
egyes
nő,
egységek
külön intézkedés
- 48 -
A konszern szinten
képződő
·.
amortizáció éves
mértéke
ma
már eléri a 30 Mrd Ft-ot ( l. sz. melléklet). Az ágazatnak
~chetősége
lenne intenzívebb
leírási
kulcsokat
alkalmazni - ezáltal az amortizációt növeini inek elavult
műszaki
állapota miatt, de ezt
is
eszköze-
valószínűleg
az árhatóság értékítélete - szociálpolitikai megfontolások miatt is
ma még az árakban nem ismerné el.
Különös pazarló gazdálkodásra, indokolatlan lésre - az irodaház építések,
bővítések
és
az alapítványi juttatások kivételével tummal jelen feldolgozás során az ÁSZ
vagyonfeléfelújítások,
utaló
dokumen-
munkatársai
találkoztak, de ilyet az APEH elmúlt évi, PM
nem
felkérésre
végzett, többévre vonatkozó, ezirányú célvizsgálata
sem
tárt fel. A társaságok irodaházainak töbhségét reprezentatív módon bővítették és felújították. Az alapítványok részére az elmúlt négy évben az ágazat 1,3 Mrd Ft-ot meghaladó összeget juttatott. Ennek
nagyságrendje
vált
ki irritácíót még akkor is, ha jogszabályilag ez nem volt tiltott , de az ágazaton belüli felhasználása jobban szolgálta volna a rendszer érdekeit. Ennek következtében az ágazat alaptökén felül i vagyo% (nem ·nyeresége)· csökkent ugyanilyen arányban. Árhatósági engedéllyel jelentős - amortizációs forrást kiváltó felújításokat végzett költségei terhére 1992.
évtől,
s
a
veszteségek
egyik oka ez is. Az ágazat eladósodottsága alacsony, vagyona
jelentős.
Kinnlevőségei
Ft-ot meghaladóra állandósultak. lentősek,
így
árképzésnél is zendő
kockázatviselő jelentős
időszakokban.
az·at·aptőkérr-
viszont tartósan 10 Leírt
képessége
tényező
·f·etüti·---------·------
követelései megnőtt,
lesz majd az
mely
Mrd jeaz
elkövetke-
- 49 -
•.
A nemzetközi rendszerekhez való csatlakozásai letráfordításokat igényelnek az környezetkimélőbb
üzemelésre
előírt
való
is
több-
biztonságosabb és
felkészülés
miatt.
2.4 Az MVM Rt. hitelkapcsolatai rendszerérdekű
Az MVMT és az MVM Rt. a rekonstrukciós, energia
korszerűsítési,
diverzifikális-,
fejlesztésekre,
energia racionalizálási,
környezetvédelmi
programokra
közvetlenül - a Kormány garanciájával - vagy a Kormányon keresztül !983-tól számos hitelt vett fel
a
Világbank-
tól, illetve az Európai Beruházási Banktól. A felvett hiteleket még az ezredfordulón túl is törleszteni kell. A tervezett privatizáció gondot okozhat a vállalt
ütemü
- és egyéb előírt feltételü - visszafizetésekben (hitel leállítás, azonnali visszafizetés veszélye). Ezeket még a privatizációs tenderfelhívás Az MVM Rt.
előtt
rendezni kell.
1994. szeptember 30-án fennálló hitelei:
világbanki és EIB banki beruházási és fejlesztési hitelek - állami kölcsön
3.306.291 E Ft 1.662.470 E Ft
- rövidlejáratú hitelek
726.768 E Ft 353.920 E Ft
- rövidlejáratú kölcsönök
Kormányszintü rendezést igényel a Világbankkal 1990. év nyarán létrejött SAL-2 hitelszerződésben vá11~_!! __ 9-ZQI1 ____________ _ kitétel - 1993.
évről
1995. évre módosított
teljesitése is, melyben
a
Kormány
határidejű
vállalta,
hogy
az
energiaárak a gazdasági költségek szintjére kerülnek. Ez a
vi~lamosenergia-ipqr
zületi tarifákon,
díjtételein-a lakossági és
illetve a villamos energia és
kö-
hőener-
gia tarifákon- belül még ma is meglévő keresztfinanszí".--:..•~.-..-as me~zfmtetését i s igényl i.
·.
- 50 -
Az MVM Rt. és társaságai között fennálló
belső
hitelál-
lomány nagyságrendje (nettó, millió forintban) is jelentős:
-
1991-ben
10.626 M Ft
-
1992-ben
13.692 M Ft
-
1993-ban
13.305 M Ft
-
1994-ben
12.000 M Ft
Nagyságrendjénél fogva is
kiemelendő
a
Atomerőmű
Paksi
1760 MW-os kiépítés beruházásához felhasznált Ft-os állami alapjuttatás után
előírt
68.678
M Ft-os fix
82.347
járadék 1986-2003. évek közötti visszafizetésének, privatizációt
követő
tosítása a Paksi
időszakban
Atomerőmű
M a
esedékes részének - biz-
Rt.-nél.
2.5 Monopolhelyzet és a nemzetközi integrálódás szerepe Az
~NM
Rt.
ban az országon belül. A kooperációs termelők
időszak
nem kényszerült versenyre az elmúlt rendszeren
kivüli
aránya most és várhatóan ezután sem haladja meg
lényegesen az 5-7 %-ot. Külföldi konkurens sem sem nyugatról nem
várható,
legfeljebb
a
keletről,
privatizáció
után. Az MVM Rt.
ettől
függetlenül
törekszik
és nemzetközi int.egrálódásra. A KGST -- __ _ _
korszerűsödésre
egyesített
ví lla-
mosenergia-rendszere (CDU) esetenként együttjár.
Létre-
J(itt a __(Jy_~[,:-:"ll~s~-.Y~?!et~~kap_g,sg..Jl!J;_,_Kialakulóban van a l~yel·,
cseh,, szlovák és magyar rendszer (CENTREL) koo-
perációja, és
legkésőbb
2000 táján
a
magyar
villamos-
<>ncrgia-rendszer rákapcsalódhat a nála 55-ször nagyobb számunkra csak a
biztonságot
fokozó
(UCPTE) villamosenergia-rendszerre.
nyugat-európai
- 51 -
·.
A villamos energiával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeket államközi megállapodások, lapodások és az MVM
Rt.
külföldi
minisztériumi
~egál
partnereivel
kötött
megállapodások tartalmazzák. Ezen belül is hosszabb távú szállítási kötelezettsége áll fenn osztrák villamos
erőművek
részére.
az
MVM
Rt.-nek
!996-tól
2015-ig
az a
magyar fél villamos energia szállításaival törleszti a nagymarosi erőmű építéséhez az osztrák erőművekkel szemben fennálló, közel 5 Milliárd Schilling fedezeti
köve-
telést. 2.6 Beruházások alakulása A beruházások 1990. évtől az l.sz. mellékletben tak szerint alakultak: (1992.
évtől
előtte
nem).
a felújítások is
foglal-
minősültek,
beruházásnak
A társaságcsalád eddigi beruházás politikáját - a székházbővítések kivételével - az elengedhetetlen beruházások
megvalósítása,
a
beruházások
visszafogása
- korlátozandó - beruházáséhség (nagy dést figyelembe nyítékai:
vevő)
jellemzi.
A
ütemű
és
a
igénynöveke-
visszafogások
bizo-
- a mjnimális új kezdés, - a társaságok folyó üzemviteléhez szükséges
kis
beru-
-- --·-n.azasoff megVaTösTfása.---------------------- az üzemirányitás fejlesztések,
működését
- a me~lévő kapacitások sok,
segitő
megőrzését
infrastrukturális
biztosító
felújítá-
- visszafogott alaphálózati befektetések, - a
műs2aki
~tés
fejlesztés kizárólag az alaphálózati.
hatékonyabbá tételére összpontosít.
működ-
- 52 -
A
beruházási.
modernizációs
•.
törekvést
ez
ideig
aka-
dályozta az áremelések halohatása és a forráshiány is. A beruházási, fe l új i tás i,
javí tás-karbantartás i
ket a 52. sz. mellékletben,
az
1994.
évi
költségeberuházások
pénzügyi teljesítését az 53-56. sz. mellékletben
mutat-
juk be.
2.7 Piac1 kilitisok
Szakértők
fo~
szerint a villamos energia felhasználói és
gyasztói igények visszaesése várhatóan már leáll. A villamosenergia-felhasználás az szakban csökkent, 1993-ban és !994.
- kisebb igénynövekedésnél a
távon idő
1990-92.
é~ben
ben nött. A szakma előrejelzése alapján várható teljes felhasználás elérheti:
rövid
már kismértéka
2000.
évben
37 TWh-t (csúcsterhelés 6100 MW),
-
köz~pes
igénynövekedésnél a 40 TWh-t (csúcsterhelés
6600 MW), - nagyobb igénynövekedésnél a 45 TWh-t (csúcsterhelés 7 400 MW). A közepes igénynövekedés azt jelenti, hogy 2000-re ismét elérhető
az !989. évi villamosenergia-fogyasztás.
A lakossigi fogyaszlis slagnilása
és
a
termelői
fel-
hasznilás mérsékelt növekedése prognosztizálható. A
jö-
vőbeni
va-
hőigények
lószínűsíthető. következő
-
elsősorban
Kereslet áremeléseknek.
az ipari - csökkenése
csökkentő
hatása lehet a soron
·.
- 53 -
2.8 Kapacitás kihasználtság A villamosenergia-szolgáltatás egységes rendszer, a gyasztói Igények kielégítéséhez szükséges
fo-
villamosener-
gia termelését és annak alaphálózati szállítását a
köz-
ponti teherelosztóból vezénylík, folyamatosan követve és kielégítve
a
pillanatnyi
csúcserőműként
müködő
villamosenergia
erőművek
igényét.
jelentős
kapacitásának
részét folyamatos rendelkezésre kell tartani a napi gadozások-, és az
országos
rendszerben
fennakadás elhárítására. Mivel a tényezője
így az
erőművek
erőműnél
%-os, a vértesi %-os, a tiszai nél kb.
kívánatos
kihasználási van,
kihasználása rendkívül változó. A atomerőműnél
kb. 80 %-os, a erőműnél erőműnél
kb. 85 %-os,
erőműnél
pécsi
erőműnél
és a bakonyi
kapa-
kb.
kb. 50-50
kb. 40 %-os, a dunamenti
értelemszerűen
a
legnagyobb
a 70
erőmü
30-40 %-os. Az áramszolgáltató kapacitása és
alaphálózat készült,
in-
kb. 70 %-os és karbantartásra is szükség
citás kihasználtság a paksi mátrai
nem
rendszer
A
az
terhelésre
így a kapacitás kihasználatlanság rájuk nem ér-
telmezhető.
2. 9 Fej lesztési<~tratégia 2.9.1 Fejlesztési Az .MVM Rt.
~tratégiáról
stratégiát és az alaphálózat
stratégiát.
Ezeket
jóváhagyta s ennek alapján ruházások
erőművi
1992-93-bart elkészítette az
~zerfejlesztési
tési
általában
előkészítése,
az
MVM
Rt.
kezdődött
ill.
a
fejlesz-
igazgatósága
meg az egyes
megvalósítása.
nyek, a.hatósági követelmények és
rend-
be-
Az
igé-
nemzetközi
kap-
csolat rendszerek állandó változása következtében ezek ·ezonban nem lesznek "véglegesítve", rendszeres
felül-
- 54 -
vizsgálatot igényelnek. E:·nek
keretében
1994. végén megvá1a:.. ztott új vezetése
az
MVM
felűlvizs
már
gálta az al3.phálózat fejlesztési stratégiáját, zeljövőben fejeződik
be
felülvizsgálata.
villamos
A
erőmű
az
Rt.
építési
a
kö-
stratégia
energiaipar
szabályozó
rendszerének kialakítása és a küszöbön álló privatizáció megnehezíti az iparágra vonatkozó lözhető
de nem nélkü-
- átfogó fejlesztési stratégia kialakítását. A
villamos energia törvény végrehajtása tárgyában megjelent új kormányrendelet kormányzati hatáskörbe erömű
egy
évente
fejlesztési terv elkészítését és
történő
felülvizsgálatát, sannak
készülő
ben van a
regulácíós szabályok
utalja
annak
két
előkészítésé
értelmében
az
MVM-nek feladata. 2.9.2 Az
erőművi
teljesítmény jelenlegi helyzete
A villamosenergia-iparban a megvalósulás at~
alapvető
időigénye
a hosszú távú szemlélet. Az MVM Rt. stra-
tégiai kitekintése
abból
indul
ki,
hogy
a
villamosenergiai-rendszer összes beépített 7300 MW. gén
Ebből
az
atomerőmű
tüzelésű erőművek
kapacitása
1760 MW-tal, a
3300 MW-tal, a
magyar
szénhidro-
szénerőművek
MW-tal részesülnek, de a kooperációban az ipari vek és a kis
mi-
vízierőművek
2000
erőmű
is részt vesznek.
A csúcsteljesítmény igény 1993-ban 5612
MW
volt,
import villamos energia teljesítménye· pedig -· -- - - ___ ,_,- - - ------ " --·- ---·,- -- -c•-•-•-·--·-•- •- •- ,_--- • - •-•·
az
500 MW. --·-- ,,._, _ _ , _ _ _ _ - - - ---
------~---
Ennek
megfelelően
a rendszer rendelkezésre álló telje-
sítménye megközelítőleg 7800 MW. tett t el j es í tm ény 200~
t ar t a léka
MW-ot. Ez azonban csak
Így a rendszer beépí-
1994-ben látszólagos
300-400 MW ma már gyakorlatilag
megközelí t i bőség,
üzemképtelen.
teljesítménytartalék nem több, mint
a
%-a, szemben a nemzetközileg helyesnek
mert Így
csúcsigény tartott
a
30
a 20 %
- 55 -
körüli értékkel. A jelenlegi
'·
tartalékok
műszaki
tu-
lajdonságaik miatt csak rendkivül korlátozottan felelnek meg feladatuknak. A hazai
erőművek
TWh-val, a erőművek
termelésén belül
szénerőművek
9,0
az
TWh-val,
atomerőmű
a
13,7
szénhidrogén
13-15 TWh-val szerepeinek 1995-96-ban,
amely
a szénfelhasználásban 100-105 PJ, a szénhidrogén használásnál pedig 150-160 PJ igényt jelent. A
feltelje-
sítménymérleg alakulására kihat a tényleges villamosenergia kereslet és - az öreg szenes
erőművek
miatt kü-
lönösen i s - a selejtezési politika.
2.9.3 Hosszú távú stratégiai elképzelések
Az MVM Rt.
erőműépítési
rendszer adottságaiból indul ki. E szerint a öreg,
működése
25 év, de a bi, így szerű
Az
rendszer
gazdaságtalan, a nyugat-európai
és gyakorlat alapján szennyező.
meglévő
stratégiája a jelenleg
teljesítményhiányos,
erőművek
müködő
normák
környezet-
tervezett élettartama általában
berendezések többsége ennél·
setejtezhető
régeb-
lenne. Csak az átépítetteket cél-
üzemben tartani az ezredforduló után is, kivéve,
ha ezt foglalkoztatáspolitikai megfontolások
módosít-
ják.
A jelenlegi felülvizsgálat egy kisebb és
egy
nagyobb
igény sorral számol, amelyben a szükséges selejtezések Ilii.gysága 1995-2000. közöt t a ko.rábbi nál kevesebb, csak 800 MW a 2005-ig
terjedő
kumulált
tekintettel arra, hogy ebben .. az környezetvédelmi moratórium.
selejtezési időszakban
adat,
lqjár
a
- 56 -
A szükséges új kapacitások zötti
időszakban
nagyságát
kis igénynél
igényesetén 1700-1800 MW ve:kező
·.
időszakban
1995-2000.
1200-1300
kar~citás
2001-2005.
MW,
nagyobb
jellemzi.
között
szükséges. Megjegy(:zzük, hogy az MVM
A
további
illetve nagy igényesetén további 3000
MW
kökö-
2200,
létesítése
szakértői
appa-
rátusa reálisabbnak a kis igény növekedést tartja és a GKI által készített makrogazdasági elemzés is ezt támasztja alá. A
következő
eréiműveket
évtizedben több energiahordozóra szükséges építeni,
s
esedékessé váló új nagy
következő
a
erőmű
több alternatíva van nyitva. mezhetően
a
befektetői
évtized
típusát Ezek
derekán
illetően
kérdésében
még
vélel-
szándékok és a politikai akarat
konszenzusa fog megvalósulni, tekintettel arra, hogy a villamos energia törvény értelmében e döntés tala az Országgyűlés hatáskörébe esik. Az alaphálózathoz tartoznak - az MVM
Rt.
tulajdonaként - a 220, 400 és 750 kV-os
meghoza-
kizárólagos vezetékek
és
az ehhez csatlakozó legtöbQ alállomás. A 220 kV-os hálózat átlagos életkora
25
év,
2010-ig
még
üzemben
tartható. Az alaphálózati funkeiéit ma lényegében a 400 kV-os hálózat látja el. A 750 kV-os vezeték Ukrajnával köti össze a hálózatot Albertírsáig. A-z-áramszolgáltató Rt.-k eszközeik közé tartozik a 120 kV-os feszültségszintű hálózat és az alaphálózathoz nem tartozó alállomások. A hálózat részben elöregedett, életkora 10 és 35 év között van. Az
áramszol~ál
tatók mintegy 4,5 millió fogyasztóval állnak- monopo1 - kapcsolatban.
·.
- 57 -
Az
erőművek
vőbeli,
kis
az alaphálózat és az áramszolgáltatók ütemű
igénynövekedést
jövevő
figyelembe
fejlesztési szükséglete az MVM Rt. szerint 2010-ig 800 Mrd Ft. 2.9.4
Erőműfejlesztés
A szakma jelenlegi- elképzelése szerint - a fogyasztásra vonatkozó jelenlegi -gazdasági tartalékokra tekintettel - nagy
e.lö-rejelzésekre
erőműberuházást
tani még nem lehet. A Kormány ez év februári sében i s 2111993.
legi
mely
magyar
energiapolitikáról
szóló jelen-
szól - az olvasható, hogy nagykapaci-
alaperőmű építéséről
kell dönteni, ha
indí-
jelenté-
(IV. 9.) OGY határozat teljesítésének
helyzetéről
tású, ún.
a
és
ezt
az
gyasztásának növekedése Csak szükség esetén
csak
ország már
kell
akkor
lehet
és
villamosenergia-fo-
egyértelműen
meghozni
indokolja.
országgyűlési
az
döntést 1996. év során. A jelenlegi elképzelések szerint az seket, a szénbányászat
jövőbeni
erőművi
selejtezé-
rendelkezésre állását, lehetősége
az import beszerzést és az UCPTE-kapcsolat
it is figyelembe véve az ezredforduló után egy új alaperőmű
belépése elkerülhetetlennek látszik. lehetőséget
A hazai korlátos energiahordozó vagyonunk ~
_ _
-~::.....:: .. -~··---.a!L~_gy __lQ..{l.Q....MW_:_uagyságrend
körül i l igni t
tésére Bükkábrányban. Az import létesítése a beruházás lenne, de a sok
se hosszabb távon, valamint a
megépí-
kőszénbázisú alaperőmű
szempontjából
mi 1 ti&~ tonna
erőmű
kedvező
nagyon
tüzelőanyag
fizetési
beszerzé-
mérleg
és
a
szállítási távolságok miatt kockázatos. Ezért hosszabb távon az
atomerőművi
korlátlan prog&am
program
lehetőségét.
jelentheti
a
számunkra
·.
- 58 -
Az
alaperőművet megelőző
mek a már eldöntött, valamint
megvalósuló
bővítésen túlmenően
gázturbinás
erőműépítési
variábilis
kelenföldi
következők:
a
bővítés
dunamenti gázturbinás
ele-
második
lépcsője,
hőszolgáltatással
-újpesti, kispesti, debreceni
kap-
csolt gázturbinás program, -hazai
gázmezőre
(inertes
telepítendő
gázlencsére)
gázturbinák (pl. Algyö, Inke-Liszó projekt, Biharkeresztes), - csúcs- és kondenzációs kombinált ciklusú gázturbinák (elsősorban
telepítése
a
erőmű
tiszapalkonyai
te-
lephely én), - szénbázisú rekonstrukció (inotai, borsodi fluidtüzelésü rendszer kialakítása). Ezen kapacitás változatok mintegy 1200-1500 MW sítményt képviselnek. A
selejtezendő
lására a potenciális variábilis zésre állnak, de elsősorban
kapacitások
lehetőségek
a megvalósítás üteme
a villamos energia
és
kereslettől
lehetőségeitől,
sától függ.
pót-
rendelkekörülménye és
Rt. - privatizáció után az egyes társaságok hozam
telje-
továbbá a privatizáció
az
profitalakulá-
Leírtak miatt a konszern kezdetben nem
tartotta indokoltnak az
erőművek
MVM
privatizációját
is az
ezredfordulóig. A v i ll amosen e rgia- rendszer hoss.~_a_IJ_!:J _t á_~_\Í_. s._t_r_l1 t~g_!_l1i elgondolásait és a fejlesztést összefoglalva megállapi that ó: az ágazat elkerülhetetlenül és
mielőbb
erőmű
selej-
tezésre és korszerüsítésre szorul, a megújító stratégia folyamatosan lilethen-a
fogyasztök
tényleges
és
rendszerszemvillamosenergia
szükségletéhez alkalmazkodva - formálódik,
- 59 -
•.
a forráshiány (tőke korlát) ellenére jelenleg is vannak folyamatban erőmű, alaphálózati és áramszolgáltatói beruházások, vannak
kellően előkészített
és rövid
időn
belül
in-
dítható beruházások, - nemzetközileg elfogadott gazdaságossági megfontolások alapján a nemzeti érdek szalgálatára kialakulóban vannak a távlati
fejlesztési
stratégia
azon
alkotó elemei, amelyek a pénzügyi forráshiány enyhülése után - időveszteség nélkül - lehetőséget adnak a fejlesztésre
(szakszerű
ajánlatot adnak a
lajdonosoknak és támpontot a nemzeti érdek letéhez). az új tulajdonosi és a
nemzeti
összehangolása dönti majd szénbányászat jövőjét. A
jövőbeli
kis
ütemű
el
érdekek a
igénynövekedést
tu-
képvisestratégiai
megmaradó
figyelembe
magyar
vevő
erőműépítési
igény-, továbbá az alaphálózati- és fejlesztési igények 15 éves távlatban megfogalmazott je-
lenlegi 800 Mrd Ft-os fejlesztési szükséglete - figyelembe véve az éves szinten képződő amortizációt, a tervezett amortizáció bővülést, a költségágon biztosítható felújításokat és a hitelfelvételi
lehetősége
ket - önmagában nem támassza alá a privatizáció
szűk
ségességét. 3. A villamosenergia-ipari árképzés eddig kialakított mecba&.iZIIIUsának értékelése, a privatizációt megerő:zo---·ar1<"élF ________ -- -· zési elképzelések és
pro~le.atikái
3.1 A hazai villamos energia
árszabás
kialakításának
fej-
lódése ~gy
korszerű
villamos energia tarifarendszer
sához meghatározott
műszaki
feltételek kellenek. Ezek:
és
megfelelő
kialakítaközgazdasági
·.
- 60 -
együttműködő
- központilag irányitott
telhálózat, továbbá elosztó és
erőművek,
szolgáltató
átvi-
szervezet
és - gazdasági
képviselő
egységet
villamosenergia-ipar,
ahol a termelés és szolgáltatás, valamint a fejlesztés pénzügyi feltételei országos szinten és államilag lenőrizhető
módon
el-
kezelhetők.
Amíg ezek a feltételek nálunk nem jöttek létre, a szórt kis villanytelepek
önköltségarányos
szét-
értékesítési
árai a legnagyobb szórást mutatták. 1949-ben a Gazdasági Főtanács 90.200/1949. ÁH. sz. deletének hatályba lépésével kezdték el
ren-
alkalmazni
zánkban azokat az árelemeket és feltételeket,
ha-
amelyeket
a villamos energia tarifájában általában használni szaktak. Életbe lépett a fix árforma. Lényegében azóta is csupán az egyes
tarifatényezőknek
napjainkig
tulajdonitott
vagy azoktól elvárt hatásintenzitás változott, több
íz-
ben is. korszerűnek
1959-ben az akkor igen
tekintett
tömbtarifa
került bevezetésre. Az !968.
január
l-től
életbe lépett új gazdaságirányitás
a gazdálkodás szabályozását irányitás helyett
elsősorban
a
tervutasításos
hatósági
gazdasági ösztönzökre
épí-
tette. A villamos energia teljesítmény gazdálkodást töság i
ífföi'i.K.Taaorr~mEnerteJrdeiC11e 1y et
t
gazdasági
haös z-
tönzés váltotta fel. !979. évben vezették be
a
tömbárszabás helyett
tiszta
a
1979-ben érvénybe lépett
fogyasztói
termelői
árrendszerben
a
áramdíjas
tarifát.
Az
villamos
energia
ár-
-
61
·.
-
szabásban az egyes tarifacsoportok árszintje igazodik
a
vételezés feszültségszintjéhez. Az azóta is megkülönböztetett
tarifakategóriák
(fogyasztócsoportok)
közül
a
illetve teljesítménydíjas árszabás ún. alapdíjas, két-, három zónaidős tarifa, ahol a lekötött teljesítményért teljesítménydíjat, a villamos energia mennyiségéért
pe-
dig áramdíjat fizet a felhasználó. Ez a termelési célú értékesítési árrendszer működik most is és várhatóan ezután is, kisebb módosulásokkal. Ez szerkezetét és felépítését tekintve egy nemzetközileg alkalmazott korszerű árképzés. A második (1979. évi) olajárrobbanás hatására- megkésve - 1980. január I-én az új
termelői
árrendszer elkerülhe-
tetlenné tette a külkereskedelmi árakhoz igazodás elvének alkalmazását. Ekkortól kezdve az energiahordozák árszintjének centruma nálunk is a kőolaj világpiaci ára lett. Törekvéssé vált, hogy az egyes energiahordozák egymáshoz viszonyított árai közelítsenek a világpiacon kialakuló árarányokhoz. 1980-ban az új árrendszer
bevezetése
jelentős
mértékű
árszínvonal emelkedést eredményezett és ez - mint folyamat - azóta is tart, s gazdaságunk versenyképességét - a közismert módon - próbára tette. 1991-ben
jelentős
illetőleg ~volt
változást hozott Szovjetunióból
a
KGST
származó
felbomlása, behozatalunk dollár el-
konvertibilissé válása. Az áttérés rubelről ----- ------ -----------------·--------- ----------számolásra 2,5-szeresre drágította behozatalunkat. Ezt a -~-----·-·------
változást kellett az 1990. évi termelői árváltozás érvényesíteni a fogyasztói árakban is. Az energiahordozák évi
első
termelői
és fogyasztói árai az
után
1972.
olajárrobbanásig lényegében összhangban voltak.
·.
- 62 -
Ezt
követően
- alapjában véve
tolásokból - a fogyasztói
szociálpolitikai
árak
elmaradtak
megfontermelői
a
árak színvonalától. 1983-tól az egymást
követő
magyar kormányok
kötelezett-
séget vállaltak a fogyasztói árak emelésére a Világbanknak adott szándék-nyilatkozataikban és arra !995-ig
ha-
ladékot kértek. A Világbank a késleltetést tudomásul vette azzal, hogy 1992-ben minden állami támogatást meg kell szüntetni a fogyasztói árakban. Ezt a teljesítettük.
követelményt
1992 óta nincs állami támogatás a
lakos-
sági fogyasztói árakban. A kormányzati kötelezettségvállalás teljesítése viszont napjainkig váratott magára. 1990. évben- magasabb villamos energia szinvonalon -
megszűnt
fogyasztói
ár-
a négy övezetre eddig alkalmazott
árszínvonalbeli megkülönböztetés. Az 1992. után megvalósult
forint
leértékelések
tovább
növelték a szabadárassá vált energiák és a hatósági áras vezetékes energiahordozák árszínvonal eltérését azáltal, hogy ezeknél a termelői árakon az inflációs hatás miatt az árkiigazitást folyamatosan elvégezték,
a
fogyasztói
árakon pedig nem. Egyes termékek értékesítése úgy fedezte az őnköltséget, hogy a termelői ár nyereséges, a fogyasztói pedig veszteséges volt
(keresztfinanszírozás).
A gyakori árszínvonal ernelések háttérbe tarifaelemek ésszerkezet változtatását. 3.2 Az MVM Rt.
társaság.c;:sopor.t
belső
szaritották
a
árrendszere
Az actett rotiszaki színvonalon a villamosenergia-termelés, szállítás és elosztás MVM Rt.-nél
k.a.r!?zerű
önköltségének mikroelektronikus
minimalizálása
az
adatátviteli
és
- 63 -
mérési számítógépes ellenőrzésre
•.
technikával
is alkalmas
belső
megoldott, mérési
számviteli
és
elszámolási ellenőrzésére
rendszeren alapul. A rendszer árkalkuláció még nem alkalmas. Az önköltség minimalizálás lényege:
- a központilag szabályozható erőművektől önköltség rangsorban a konszern veszi meg a villamos energiát és eladja az áramszolgáltatóknak, az
erőművek
a. teljesítmény rendelkezésre
állásban
és
a villamos energia kibocsátásban érdekeltek, - az áramszolgáltatók a ténylegesen fofelmerülő gyasztói igények alapján a teljesítménydíjas és zónaidős áramdíj és tarifa szerint vásárolnak áramot, - az
áramszolgáltatók-áramszolgáltatók
közötti
és kisfeszültségű átadá ok nem tartoznak (központ) elszámolási-m rési rendszerébe.
a
középkonszern
Így a m~zaki lehetőség határán belül gazdaságilag optimális a villamosenerg a-termelés önköltsége, mivel a rendszer a drágábban
errnett villamos energiát
akkor veszi meg bármely k erőműtől, ha a hazai szerben nincs annál ole óbban termelt villamos
csak rendener-
gia. 3.3 Az árszabályozások 1990.
vtől
&z-~ak me~állapításáról
zóló 1990. évi
vény szerint a villamos
nergia-,
távhőszolgáltatást
ő
tett
gőz-
is vég
az
vállalkozó
LXXXVII. MVM által
tör-
erőműveiből
értékesi-
és melegített víz legmagasabb hatósági árainak
- 64 -
megállapitája
a
•.
pénzügyminiszterrel
egyetértésben
az
ipari és kereskedelmi miniszter. A legmagasabb árat "úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működéséhez
ráfordításaira és a
működö
vállalkozó
szükséges nyereségre fe-
dezetet biztosítson". Részleteinek törvényi szabályozatlansága, szociálpolitikai és gazdaságpolitikai megfontolások adták és adják még ma is a jogos árviták alapjait. Az - új - 1994. évi XLVIII.
villamosenergia-törvény
melyet 1994. április 6-án fogadtak el -
árszabályozásra
vonatkozó fontosabb rendelkezései szerint: - a villamos energia
termelői;
átviteli,
elosztási
és
szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan működö engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a
tartós
müY.ödéshez szükséges nyereséget; kell - az árak (díjak) megállapításánál figyelembe venni a villamosmű bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek garanciális költségeit;
teljesitésének
az árszabályozás ösztönözzön a biztonságos sebb költségü villamoseneriga-ellátásra, a
és
legki-
termelőka
pacitások (források) hatékony igénybevételére; - a. fogyász tó j"ára:k" \dl jáK.). ri é --TáfTiilmazzarfa:J<·-·iné.T6KéF-- .. la~lan
megkülönböztetéseket
kat) a
kűlönböző
fogyasz.tók.
(előnyöket
illetve
vagy
hátrányo-
fogyasztói
cso-
portok között; az árképzés és az
áralkalmazás
részletes
szabályait
a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. Az árakat a
mi-
- 65 -
•.
niszter állapítja meg és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az
árat
(díjat)
érdekelt fél kezdeményezésére köteles
bármelyik
felülvizsgálni,
és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni; a villamos energia legmagasabb hatósági árának
(díjá-
nak) megállapítását és ár (díj) alkalmazásának
felté-
teleit !996. december 31-ig az 1990. évi LXXXVII. törvény szabályozza. A villamosmü bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kÖtelezettségek jesítésének garanciális költségeire,
valamint
gyasztói árak indokolatlan megkülönböztetésére koió
előírások
tela
fo-
vonat-
csak !997. január I-én lépnek hatályba.
A törvény végrehajtási rendelete és az árképzés és aralkalmazás részletes szabályai a vizsgálat idején még ismertek, ma.
(A
így továbbra is vita tárgya a jogos ár végrehajtási
(34/1995.
rendelet
(IV. 5.) Korm.
kozó szabályozás nélkül.)
1995.
Idézett
fogai-
április
r.) jelent meg, az árra
5-én vonat-
bekezdésekből
gázszolgáltatásról szóló !994. évi XLI.
nem
és
törvényből
a ki-
tetszik, hogy a Parlament a villamos energia és gáz termelői-,
viszonteladói-és fogyasztói árának,
jának megállapítását a
jövőben
illetve di-
is állami árbatásági fel-
ügyelet alatt kívánja tartani. Ez még egy ideig elkerülhetetlennek látszik. A jeieniegi rendelkezés
nem
hatá-
rozza meg pontosan a MEH és a miniszter, a MEH és a ver.•. · senyhiYataLközüt:ti._egyiittműködés ....kere.t..ei_L ___ A..__ME!I-n_ek________ _ nincs jogi eszköze az ár befolyásolására.
A
törvényben
használt fogalmakat - mint legkisebb költség elve, áraikalmaz-ás feltételei, stb. ,.. tisztázni szükséges. Az ágazati törvényeinkre .vonatkozó rendeletek-, a müszaki engedélyek,
. ~leti
szabályzatok a prograJI}
alacsonyabb üzemi
szintü
szabályzatok,
' t.,··~.; • .szer;:in
május
31-i
·.
- 66 -
időpontig
nem készültek el. Egyeztetésük folyik.
mányszintet 1995.
igénylő
.érdésekben
a
Kormány
A
kor-
várhatóan
júniusában hozza meg döntéseit.
3.4 Az árszabályozások végrehajtása 1994-ig Legutóljára 1990. évben
történt
körű
teljes
villamos
energia árrendezés, azóta csak minimális mértékben
volt
áremelés. Az ÁVÜ a társasággá való átalakulást is a kikötéssel engedélyezte, hogy áremelés nem
kérhető.
1993-ban egy 10 %-os ÁFA is bevezetésre került. mány !990 novemberében a -
felszökő
a világpiaci árak
időközbeni
Kor-
formájában.
rentábilitásának
és
az
a
belső
visszaesésével
nem követte Je árcsökkentés javítását
A
- világpiaci árakhoz
igazította a magyar energiaárakat. Viszont ezt árakb~n-
azzal
Ez
az
iparág
energiatakarékosság
elómozditását szolgáló döntés volt. A nem lakossági vilnagymértékű
visszaesését nem kö-
vették arányos költségcsökkentések,
igy a társaságok in-
lamosenergia-fogyasztás
dokoltnak tartott költségnövekményét az árban nem ismerték el. A jelenleg hatósági áras energiahordozök
termelői
és fo-
gyasztói árait a 62. sz. mellékleten, a villamos energia szektorban 1990. november J. óta végrehajtott árváltozásokal:, a 60. sz. mellékleteken mutatjuk be. . alat t_ az. á.reJnelé.se!L.!J.J<-.Qn1'z.er_n ra cit ak.
Ez
időszak
Jg~v..xeJ töL.~.§_%:kaL_elm~......
A társaságcsoport többségének gazdálkodása
1992.
évtől
veszteséges, az 1994. évi 10.8 Milliárd Ft-os nagymértékű
veszteség
pedig
szükségességét. A
egyértelműen
jelzi
legveszteségesebb
az
áremelések
tarifacsoportok
a
- 67 -
'·
lakossági, a vontatási és a közvilágítási tarifa. A nergiatermelés hatósági maximált árai pedig még vénybe lépésük
időszakában
hőe
az
ér-
sem fedezték a termelés és
a
s olgáltatás költségeit. A konszern a veszteséges á ernelések és A
gazdálkodás
tarifakorszerűsítések
legfőbb
okát
az
elmaradásában látja.
energiahordozák nagy része (szilárd
tüzelők,
olaj- és
ztermékek) szabadárasak és ezek árszínvonala a soroza-
s áremelkedéssei már a
ágazati törvények
világpiaci
kialakulása
árszintre
jelentős
emelke-
előrelépést
lent - a piacgazdaságra áttérés szempontjából - a árképzés és áralkalmazás alapelveinek v l, de a teljes szabályozási
háttér
ha-
rögzítésé-
kialakítása
csak
96. végére várható. Ezért az ármegállapítás jogi alap1997. január 1-e
előtt
elkerülhetetlenül
az
ártör-
ny, amely szerint az árat úgy kell megállapítani, hogy vállalkozó ráfordításaira és
működé
s hez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. r ndelkezés ezideig nem volt t
teljesíthető,
Ez
a
mert az árha-
'ság a villamosenergia-iparág ezirányú igényeit nem is-
el.
ti'·
termékek (földgáz, villamos energia, en:e-i:giará:rs-zínvonaia még -nem éri el a gazdasági lag dokolt színvonalat. Az egymást helyettesítő energiajták áraránya megbomlott. Az !994. évi áralakuláshoz 339311993.
x:· 21.
Kormányhatározat szerint a
áras energiahordozák 1994. évi
áremelését
k"zepén kell megvalósitani, de ezt nem készitették
ha!994. elő,
·.
- 68 -
nem hc.jtották végre. Az új kormány 3241/1994.
VIII.
határozata nyomán, az ipari
miniszter
és
kereskedelmi
3.
által az áremelés mértékére és ütemére benyújtott javaslatot a Kormány !994. szeptember 29-i üiésén nem fogad~ ták el azzal, hogy az !995. január l-től bevezethető együtemű
árintézkedésre kell javaslatot tenni.
3.5 Az 1994-97. évekre vonatkozó áremelés! kérelmek kai: A hatósági áras
energiahordozök felmerülő
teljesen fedezi a
fogyasztói
fő
indo-
ára
nem
költségeket.
A villamosenergia-iparágban nincs teljes
töke
rülés, mivel az iparág eredménypozíciója a
megté-
valóságban
nem teszi lehetövé az osztalék fizetését. - A Kormány a Világbanktól felvett SAL-2 kölcsön kapcsán kötelezettséget vállalt a villamos energia háztartási árának meghatározott ütemű emelésére, az energiahordozök gazdaságilag indokolt árainak rendezésére. - Az Energia és Környezetvédelmi Projekt keretében az MV.M Rt. által felvett 100 mil!ió USA dollár összegű kölcsön garanciavállalójaként
a
Kormánynak
megállapításán keresztül is gondoskodnia
az
kell
árak arról,
hogy az MYM Rt. számára a kölcsönmegállapodásban replő
pénzügyi mutatók
előírt
minimál értékei
sze-
elérhe-
tök legyenek. - A privatizáció iránt zalmat
ébresztő,
a
érdeklődő befektetők
megfelelő
számára
nyereséget biztosító ár.
A villamos energia iparágban nincs fedezete a ~i:ttösitásnak,
a
fejlődést
bi-
biztosító
nyereség
vagyonképzó-
- 69 -
atomerőmű
désének, az
•.
lebontásához szükséges források,
céltartalékok képzésének. A Kormányhatározat értelmében az illetékes-érdekegyeztető
követően
áremeléseket tőrtént
fórumokon
lehet végrehajtani.
.az
csak
az
megtárgyalást
áremeléssei
kivál tot t
társadalmi feszültségek miatt. 3.5.1 Az MVM Rt. 1994. évi áremelés! felülvizsgálata,
javaslata,
jóváhagyott áremelések
árhatósági
1995.
január
l-től
Az MVM Rt. - az ágazati törvényekben rögzített kötelezettségeinek eleget téve Magyar Energia Az MVM Rt.
benyújtotta
javaslatát
a
Hivatalnak.
első
érthetően
javaslatában az
társadalmi feszültségek miatt 1994.
évtől
értékű
egy évenként fokozatos nominál
jelentkező
1997.
évig
áremelési javas-
latot adott, melyet az indokolt költségek felülvizsgálatával a PM
részéről
megbízott
APEH
sem
kifogásolt
meg. Az
együtemű
tően
áremelést
eldöntő
Kormányhatározatot köve-
átdolgozott MVM Rt. újabb javaslat a MEH
jesztése alapján a nélkül") 1995.
I.
következőkben
realizálódott
1-i hatálybalépéssei:
az áremelés 43-56 76
előter
31
65 18
(ÁFA
·.
- 70 -
Ezzel egyidejűleg az ÁFA 10 %-os mértéke 12 %-ra nőtt. Az árak tarifaszerkezetenkénti kénti mértékeit az 1994. év
és
feszültségszinten-
végéig
érvényes
árakhoz
viszonyítva a 61/a. sz. mellékleten, az MVM Rt. vei által szolgáltatott
hőenergia
erőmű
új árait a 61/b. sz.
mellékleten, az 1995. évi áremelések hatásait a 63. sz. mellékelten, a magyar és a nemzetközi energiaárak összehasonlításáról készült szakvéleményt
a
64.
sz.
mellékleten mutatjuk be. Az európai átlagárak a magyar áraknál mindenűtt magasabbak. de nem összehasonlíthatók az országonként
eltérő árösszetevők
(adótartalom,
nyereségtartalom, stb.) miatt. A világon
mindenütt
adókkal motivált - államilag befolyásolt, tetett árrendszer
működik.
Ezért
érdekegyez-
sincs
a
vezetékes
energiahordozókra világpiaci ár. A villamosenergia iparban még vannak ezideig fel nem tárt tartalékok, hatékonyság növelési lehetőségek. Amennyiben nem lesz meg az ágazat által emelés, akkor e
tartalékok
igényelt
felélésre, a
ár-
hatékonyság
növetési igények kiaknázásra kerülnek. Az elmaradt befektetések pótlásának többletköltsége is megfogalmazásra kerül. Az MVM Rt. !995. évi üzleti tervében intézkedéseket foganatosított veszteségeinek csökkentésére.
az
ágazat
1995.
évi
Az MVM Rt. által készitett és a villamosenergia-iparág kÖltséggazdifkodisi és lehetőségeire vo--···-·· ------------kényszereire - - __ . _____________________ -.....-------
-
'
---··---~-
~----··
natkozó elemzései azt hangsúlyozzák, hogy a menedzsmcnt rövid- és középtivú mozgistere a költségek alakításában olyan
gyakorlatilag
műszaki-gazdasági
megszünt. kényszerek
amelyek már a finanszírozhatóság és fenntarthatóságát
kérdőjelezik
Megítélésük, halmozódtak a
hogy fel,
fizetőképesség
meg. A tevékenység
ön-
korlátozó magatartásának kikényszerítése mára már
el-
- 71 -
•.
vesztette hitelességét és olyan következményekkel járhat, amelyek hosszútávon sértik a fogyaszták it, kockára teszik az ellátás
érdeke-
biztonságát.
Az elmúlt években a villamosenergia-iparág gazdáikadását terhelték olyan tételek (alapítványok,
szponzorá-
lás, az alaptevékenységet nem szolgáló ingatlan vásárlások és fejlesztések) amelyek nem hozhatók összefüggésbe az üzleti tevékenységgel és ben rontották a szigorú kult képet. A kerülésével
jövőben
összességé-
költséggazdálkodásról
az ilyen
némiképpen
közvetlen
jellegű
javítható
a
kiala-
kifizetések elfinanszírozási
helyzet. Ennek a költséggazdálkodásra gyakorolt hatása nerJ
számottevő
és az MVM Rt.
1995. évi üzleti
tervébe.
beépült. A költségcsökkentések összesített értéke haladja megazárbevétel l %-át. Mindezek
nem
kontrollját elő
csak a Jegkisebb költség elvü müködés árhatósági irásai adhatják majd meg. Az MVM Rt.
likvidi tás i helyzete gyakorlatilag
az
múlt 4 évben kiegyensúlyozottnak, zavarmentesnek mondható. Ez kifejezi azt is,
hogy
a.
lett -nem élt meg különös nagy kényszert az elm~radt
volt
társaságcsalád
gazdálkodásában - az általa megtett intézkedések tarifakorszerüsitések és
el-
mel-
elmaradt
áremelések ellenére.
Ez igaz költséggazdálkodására és fejlesztéseire is.
56 %-os átlagos villamos energia
áremelés
sa 67,5 Mrd Ft) kellene egy 2 %-os (17,5 jelentő)
(kihatáMrd
Ft-ot
vagyonarányos nyereség eléréséhez.
- 45 %-os át Iagos
v i Jlamos
energia . ár.emelés
ne egy nulla profitú gazdálkodáshoz.
A
kelle-
jóváhagyott
- 72 -
31 %-os átlagár már jelzi
•.
az
1995.
évi
Mrd
16.6
Ft-ra tervezett veszteség okozta feszültségeket. - A
hőenergia
üzletágnál 55 %-os áremelés szükséges
nulla profitú gazdálkodáshoz. 43 %-os áremelés
a
volt
a minimális igény (ez esetben is még mindig igaz marad, hogy a
hőenergia
üzletág fedez·e:tlen - vesztesé-
ges- ráfordításaira a villamos energia üzletág biztosít fedezetet). Az áremelések kompenzálására
kormányhatározat
szüle-
tett. A végleges javaslat kidolgozása ismereteink szerint jelenleg is folyik. A MEH a javaslat elemzésekor és a lat során minden indokolatlannak tételt vitatott. Nem ismerte el a költségek 1995. évre
előrehozott
költségfelülvizsgáminősíthető későbbre
költség-
halasztható
fedezetének
mérsékelte a profitigényt és ezek alapján
indokát,
a
társaság
által igényeltnél mindenütt kisebb százalékos áremelésre tett
javaslatot.
"A"
és
"B"
mértékű
javaslatot
készített, melyben az áremelések mértékében van.• e·ltérés. A MEH szerint az 1995. január
l-től
elfogadott új árak
még csak megcélozzák a ráfordításarányos árakat, attól még
észrevehetően
lllében 1995.
január
elmaradnak. A Kormány döntése értell-től
be kellett
volna
vezetni
a
költségarányos árakat. Az áremelések még így is jelentős
társadalmi feszültséget jelentenek a lakossági fo-
gyasztóknál. Az 1995. év elejére halasztott áremelés az MVM ságcsoport müködését már kritíkus állapotban villamos- és höenergia
áremeléséről
hozott
társaérte.
döntés
A. a
- 73 -
·.
számított és szükséges mértéknél alacsonyabb és ez kizárólag arra elégséges, hogy pillanatnyi lélegzetvételt ad és a romló tendenciát megoldotta a problémáit, a változatlanul
lefékezi.
v i l nunos-- energia hőenergia jelentős.
üzletág
Az
áremelés
legsürgetőbb
üzletág
vesztesége
1995. évben még sem
mos-, sem a hőenergia vonatkozásában árakról nem lehet beszélni.
azonban a
vllla-
költségarányos
Az 1995. január 1-i áremelés alkalmával a szeren csak néhány módosítást hajtottak
tarifarendvégre,
változatlanul megmaradtak a tarifális és problémák. A 8 %-os termelői áremelés
így
szociális
ki rívóan alacsony a teljesítménydíjas nagyfeszültség tarifájába eső fogyasztóknál, az emelés nem éri el az 1994. évi forint leértékelés felét sem. pedig 1991. év óta korlatilag nem volt termelői áremelés. 3.5.2 Az áremelést
követő
gya-
feszültségek
Az ágazat szerint a szükségestől várható következményei: - Az 1995. évi áremeléseket
elmaradó
követően
áremelések
ki kell
dolgozni
a gazdálkodási követelményekhez jobban igazodó tarifarendszereket és az árak megfelelő karbantartását és kiszámíthatóságát
lehetövé
tevő
árszabályozási
rendszereket. Ezzel párhuzamosan végre kell
hajtani
azokat a kisebb árkorrekciókat is,
alapján
az árak ~i
1997-től
amelyek
meg tudnak felelni az új
energeti-
törvényekben megfogalmazott követelményeknek.
Az MVM Rt. által kimutatott többletköltsé~igény
árban
fedezetlen
összesen 72,4 Mrd Ft.
- 74 -
·.
A társaságcsalád szerint a villamos
energia
wár megemelt - átlagára közel 40 %-kal közgazdaságilag Jelentősre
tehetök az árban ma még
el
a
nem
szerepelte-
jelzett -azon költségek, melyeket
évtől
az árban 1997.
marad
indokolttól.
előzőekben
tett -
mai
a villamosenergia-törvény
rint szerepeltetni kell
(erőmű
lebontás,
sze-
rekultivá-
ció, környezetvédelem, biztosítás, kockázat, továbbá ma még a villamos energiával közösen termelt
hő
dezetlen költségeit is a villamos energia árra
fekell
terhelni). - A
szabályozási
még beli
környezet
kialakulatlansága
miatt
t~vábbi
megoldatlan problémák, amelyeket a jövőrendezni villamos energia árszabályozásban
.szükséges: az ágazati törvények és rendeleteik hátralévő harmónizálása, az árhatóság és az ipari miniszter
hatáskörének
megosztottsága,
a
legkisebb
költség elvének elméleti tisztázása, a manapolhelyzetű társaság profit (tőke megtérülés) törekvése és a fogyaszták érdekellentéte, a szabályozási,
ellenőrzési,
fogyas~tóvédelem
ezen belül
kellően
árdepo-
litizált társadalmi egyeztetése intézményének kialakítása. A villamosenergia-ipar privatizációjával összefüggő jogalkotási feladatokat kodifikációs munkacsoport . -- - _.. - - ·----··-- ----------- -.. ... ------- --- ·- -----------·-··--.. -------- ---készítette elő. Az erre vonatkozó legszükségesebb, ---~-
egy minimál
~-------
programot
-~-
kifejező
előterjesztését
Kormány várhatóan ez év június 30-án tárgyalta A
tö~vénymódosításokat
tv. módosítását is - az
- benne az
új
Országgyűlés
te. Azok elfogadásra kerültek.
a
meg.
privatizációs elé terjesztet-
-
75 -
•.
4. A villamosenergia-ipar privatizációjának
előkészítése
4.1 A villamosenergia-ipar
tapasztalatainak
nyugateurópai
alkalmazhatósága
A nyugateurópai példák legalább
2-3
előkészítést
éves
jeleznek a villamosenergia-ipari társaságok privatizálására. Nyugat-Európában nincs egységes modell. A gia-ipar tulajdonosi strutúráját
néhány
villamosenernyugat-európai
ország vonatkozásában az 65. sz. mellékletben részleteztük.
A nyngateurópai szervezeti modellek mindenütt folyamatos átalakuláson mennek keresztül. A legjelentősebb
tikája,
tényező
modellek
az, hogy az ország
energiapolitikája
milyen
vagy liberális irányítású. Az
formálásában gazdaságpoli-
mértékben
importfüggök
centrális nyílt
vagy
burkolt formában juttatják kifejezésre a központi akaratot (NSZK, Franciaország). A hosszútávon a kisebb vagy egyensúlyi gondokkal
küzdő
törvényekkel v"édik az állam, a gazdaság
importfüggők,
országok
pedig
versenyképessé-
gének-'érdekeit, valamint a lakosság jólétét a villamosenergia- ipar monopoTísfa -úrrekv·e-se1Tő1:·--i\Túi"l ahin-- a.------részvénytársaság i forma az uralkodó. Az állam
alapvetően
törvér.y, bizottsági vétójog és pénzpiaci eszközökkel éri el hfttósági befolyását. Az
erőművi
áramtermelés
döntő
része állami
kézben
van.
-----
·.
- 76 -
Az
atomerőművek
póliumokon kívül létesítmények
csak részben állami tulajdonúak. A monoki~termelők
jelentős
is müködhetnek. A
hálózati
része az önkormányzatok
tulajdo-
nát képezi, így privatizációs e területen van. Az szereken az áram
lehetőség
együttműködő
megb.ízható
és törekvés
villamoshálózati
és
folyamatos
még rend-
áramtását,
müszaki indokok miatt mindenütt központilag vezérlik. Az Európai Unióban a villamosenergia-rendszerek si modelljére lentős
jellemző
müködé-
a tulajdonosi diverzifikáció, je-
az állami és önkormányzati tulajdoni
arány.
Más
külsó stratégiai intézményi és kisbefektetök, tulajdonosok nem rendelkeznek a társaság
alapvető
müködését
be-
folyásoló tulajdoni hányaddal. 4.2 A privatizációs tanácsadó kiválasztása Csak a privatizáció előkészítéséhez (projekt I.) tanácsadói megállapodás keretében, a feladatok 1994 májusi határidővel
történő
elvégzésével - a Scbroeders
tanács-
adó céget választotta ki az ÁV Rt., pályáztatás útján. A pályáztatás a privatizáció lebonyolítására (projekt II-re) nem vonatkozott. A projekt I-re vele
kötött
ta-
nácsadói szerzödést már mind az ÁV Rt., mind az MVM Rt. aláírta, s a tanácsadói díj kifizetése az ÁV Rt-t terhelte. A privatizáció előkészítéséért -csak a dersnek több mint 65 millió Ft-ot fizetett ki. ·------1\--szerzőctés--szerint
- a kormány
Scbroe-
i tanácsadó feladata vol t:
célkitűzések
és sorrendiségük tisztázása,
- a jelenlegi struktúra felmérése az MVM Rt. és saságok tekintetében, - az igény és befektetések igény és litika, a sth.,
tőkebefektetés
versenyre
előrejelzése,
előrejelzése,
vonatkozó
ezen
a belül
javasolt
hatásainak
táraz
díjpo-
elemzése,
•
-
·.
77 -
•.
- a hatályos törvények és szabályozás átvizsgálása, - az ipar szerkezetére vonatkozó ajánlások az kezeti modellek
előnyeinek
új
szer-
és hátrányainak megnevezése
és értékelése, - a dij és szabályozási struktúrára vonatkozó ajánlások, - a gazdasági és pénzügyi értve az
előrejelzések
latokat, privatizációs
terv
modellek
kialakítása,
elemzését,
érzékenységvizsgá-
kialakítása
privatizációs elképzelések
és
rögzítése,
tanácsadónak hangsúlyozni kell a
bele-
lehetséges mely
különböző
során
a
elképzelé-
sek előnyeit és hátrányait olymódon, hogy az ÁV Rt-.t és MVM Rt-t képessé tegye az optimális elképzelés kiválasztására. A n3gyösszegü kifizetés annak ellenére megtörtént, hogy a szerződésben előírt feladatok nagy része csak formálisan készült el, a több irányú modellkészítés és stratégiák készítése az MVM ~t. szerint sem történt meg. A projekt I-re kötött szerződés a szerződés szerint 1994 májusával megszünt. A privatizáció lebonyolításával (projekt II.) az ÁV Rt. a Schroeders tanácsadó céget tervezte megbízni, - érthetetlenül - pályáztatás és versenyeztetés nélkül. A projekt II-re egyáltalán nem volt pályáztatás. A Schroeders tanácsadó 3 Mrd. Ft-os tanácsadói díj igényét az ÁV Rt. a vizsgálat ideje alatt vitatta, ezért szerződést vele ezideig nem kötött. A többi tanácsadó részére történő kifizetésekösszege - a projekt II. kapcsán - további l Mr-d Ft l esz. A projekt I. keretében az ÁV Rt.
által
a
kivül foglalkoztatott további tanácsadóknak
Schroedersen történő
ki-
fizetések összegét nem ismerjük. Az ágazat privatizáció-
- 78 -
·. jában értő
résztvevő
összes tülföldi és hazai nagyszámú szak-
részére tör-ént ki1ize; sek nagyságrendjét csak kü-
lön részvizsgá'
t keretében lehet megállapítani. megelőző
4.3 A privatizációt
Az ÁV Rt. ciót
feladatok
1994. március 7-i
megelőző
előterjesztése
legfontosabb
következő
a
privatizá-
feladatokat
fo-
galmazta meg: "az energiapolitikát
alkotó
kormányzati
jogainak
szervek
és
irányító és
állami
és
kötelezettségeinek
megfogalmazása; az állami tulajdonosi és szabályozó különítése; - a szolgáltatási kötelezettség és a védelem zavartalan és teljes a függetlenül repkört ellátó Az
előterjesztés
privatizációt
működő
körű
szabályozó
ellenőrző
funkciójának
fogyasztói
el-
érdek-
érvényesítése; és
engedélyező
sze-
hatóság létrehozása."
szinte teljes mélységében részletezi
megelőző
konkrét intézkedéseket.
a
Kiemeli,
hogy a privatizáció egyik alapfeltétele a nemzetközileg elfogadott profithozam biztosítása. Ehhez az árrendszer struktúrájának, az árszabályozás módJának, az ármechanizmus működtetésének kidolgozása és az árszínvonal elmaradás szükséges.
kiegyenlítési
menetrendjének
elfogadtatása
- 79 •.
4.4 A priYatizációra vonatkozó Az ÁV Ri;. az MVM 1994.
első
Rt.
előterjesztés
Kormány
előterjesztés
privatizációjával előtt
összefüggésben
előterjesztést
félévében Kormány
amelyet a választások meg. Az
első
a Kormány már
készített.
nem
tárgyalt
a Schroeders javasiatán alapult, a
javaslat készítésébe az MVM Rt.-t nem vonták be. 4.5 Az
első
Kormány
előterjesztés
MVM Rt.
igazgatósága által
történt értékelése Az MVM Rt. akkori igazgatósága !994 májusában a társaságcsoport privatizációjának
értékelte
előkészítéséről
szó-
ló saját beszámolóját, mely szerint: - "az MVM Rt.
szakértőinek
alkotó
részvételére
nácsadó Schroeders cég közel négy hónapja nem igényt, az MVM Rt. szerepe az
előkészített
a
ta-
tartott
anyagok op-
ponálására korlátozódott csak, s ez is az esetek többségében hatástalannak bizonyult; - az MVM Rt. tulajdonosi struktúrájának megvál:tozta·tására vonatkozó
jogi
szakvélemény
készítésébe
az
Rt.-t nem vonták be, az elkészült szakvéleményen előterjesztést
puló Kormány
MVM ala-
az MVM Rt. hivatalosan nem
ismerte". Ennek okát vizsgálatunk a kapott
dokumentu-
mokból nem tudta feltárni; - az MVM Rt.
a
privatizációs
célokkal
összefüggésben
kifejtette, hogy "a privatizációs stratégia kidolgozása során a rangsorra figyelemmel kell lenni, ugyanis a célok egymásnak ellentmondóak. A privatizáció megvalósításával
egyidőben
kell teljesülnie,
szenzusra jutnia az egymásnak
illetőleg
ellentmondó
kon-
célkitüzé-
·.
- 80 -
seknek, amelyek az ellátásbiztonság, az alacsony költségű
villamosenergia-termelés megteremtésemellett le-
hetőséget
adnak a bevételek
maximalizálására,
beruházások megvalósítására és elfogadott iparág - Az
MVM
Rt.
működésének.
szerint
"a
egy
az
új
nemzetközileg
is
megteremtésére"; hely-
villamosenergia-ipar
ja-
zetértékelésével kapcsolatosan a Schroeders által
vasolt elméleti modellek alkalmazhatósága nem ítélhetö meg a modellek
működési
mechanizmusának
ismerete,
a
müködési mechanizmus magyar környezetbe való beillesztése nélkül. Ezért ki kell dolgozni az egyes modellek, minimálisan is a preferált modell sát, ez alapjánamodell
működési
működtetésének
mechanizmu-
hatásmechaniz-
musát a költségekre, árakra, mivel enélkül az
elfoga-
dott célok teljesülését nem lehet értékelni. A tá,•ú célú preferált modell érhető
keresztül a
működési
csak
átmeneti
hosszú
modelleken
el, s ezeknek az átmeneti modelleknek műkö
mechanizmusa eltér a preferált modell
dési mechanizmusától;" - A Schroeders privatizáció ütemtervére vonatkozó észrevéteJükben rámutattak az
ütemterv
logikai (sorrendi,
tulajdonosi átrendezési) zavaraira, az bevonásának
újabb
nagy
számú -
tanácsadók
idöelöttiségére,
az
erőművek
privatizációjának sürgetöbb voltára, a priva-
tizációs fázisok Kormány döntési igényére; - Az tparág szabc.lyüzasára vonatKuzoan Schroeders által
előterjesztett
l..ihangsulyuzt~l..
szabályozó
rendszer
hiányosságait, a struktúrális és konzisztenciális varait. Megállapították. hogy ''al ig található ség az MVM Rt.
jelenlegi belsö ár rendszerének
mazott elemei és a Schroeders által javasolt
a
za-
különbalkalárelemek
-
81
-
•.
és ármegállapítási elvek között. javasolt megoldás
csak
egyenlíti ki,
átlagárak
az
az
A
·.
Schroeders
átlagárak
által
különbözőségét
azonossága
viszont
nem
eredményezi a tarifák azonosságát"; - A Stikeman,
Elliott
magyarorszag1
alvállalkozója
a
Réti és Antall Ügyvédi Iroda által javasolt tulajdonoid őszesi átrendezést szakmailag megalapozatlannak, és indokolatlannak tartja a konszern,
rűtlennek
mivel
"teljesen mindegy, hogy az MVM Rt. vagy az ÁV Rt.
ér-
tékesít. A privatizációs bevétel sorsáról a privatizákövetően
ciót
dezések, a
is lehet rendelkezni. A tulajdoni átren-
hitelezők
és az MVM Rt.,
valamint
az
MVM
Rt. és a tagtársaságok középtávú beruházás-finanszírozási
felbontását
szerződéseinek
eredményezhetik.
gazdasági kapcsolatok rendszerének
és
a
tulajdonosi
jogok gyakorlásának elkülönítése a privatizáció vetkezéséig az MVM Rt.-n belüli
A
szervezeti
bekö-
lehatáro-
lással is megoldható." A jogi tanács<~,gó R~l)l adott választ a részvények kibocsátásával kapc'solatos nyitott kérdésükre; Felhívták a figyelmet arra ár (áremelkedések) a
is,
befektetők
hogy
"amennyiben
az
számára az elfogadható
megtérülési rátát nem fedezi(k), a részvények csak vagyoncsökkenés mellett
értékesithetők.
S ha a
megtérü-
lési rátához (8%) tartozó áremelés szociális zációval párosul, akkor 3
évi
szociális
felemésztheti a teljes privatizációs olyan
mértékű
koltnak,
és
ütemű
privatizációt
amelyabefektetők
kompen-
kompenzáció
bevétel t".
Csak
tartanak
indo-
számára elfogadható megté-
rülési ráta mellett a reál i san elérhető 'fogyasztói árra l
fedezhető;
- 82 -
•.
·.
- "A tanácsadó által
privatizációs
preferált
a világon sehol sem létezik.
megoldás mode ll-
működése
Hazai
vizsgálattal nem megalapozott, ezért
döntés
alapjául
az
elökészí-
nem szolgálhat"; - "Az
MVM
Rt.
igazgatósága
támogatja
történő
tett fejlesztési projektek tökebevonással nanszírozását, az
erőművek
egyes
fi-
összefüggő,
ezzel
megvalósuló privatizációját"; - Támogatták a Schroeders cég azon javaslatát is, hogy a Paksi
Atomerőmű,
elosztó belátható maradjon. A leg~lább
nagyfeszültségű
a
jövőben
Dunameuti
hálózat és a teher-
100 %-os állami
és
a
Mátrai
tulajdonban
alaperőműveknél
25 + l %, az áramszolgáltató társaságok
tében legalább 50+
%állami tulajdonhányad
ese-
megtar-
tását javasolták az ÁV Rt.-nek. Az ÁV Rt. által elfogadott Schroeders tanulmány elvetette az MVM Rt.-nek az iparszerkezeti modellre adott azon javaslatát, hogy az MVM Rt., OVlT Rt. és a 8 jában
működjön
az
erőmű
Rt. konszern
elkövetkezőkben.
Mindezeket az észrevételeket az MVM Rt. akkori, funkciójából távozott vezetése a szer
működtetésében
formá-
eddig szerzett
ma
már
villamosenergiai-rendtöbb
évtizedes
ta-
pasztalatára és az áramszolgáltatók részvénycsomagjának egy kisebb részére vonatkozó, 1993. évi sikertelen ÁVÜ értékesítési kísérleteire alapozta. Az áramszolgáltatókra vonatkozóan ·javasol t vételárak ugyanis csupán a névérték 6 és 60 %-a között szóródtak, e miatt
a
tokat sikertelennek minösítették. Az MVM Rt.
javaslatai-
nál a szakmai érvek mellett
megfigyelhetők
pályáza-
az eddigi mo-
nopolisztikus működés további fenntartásának igényei is, a rendszerérdekekre való hivatkozással. E monopoli.szti-
·..
- 83 -
kus
lehetőséget
az 1994. év végi privatizációs
határozat a jogok csökkentésén
kormány-
észrevehetően
keresztül
szűkítette.
Megállapítható, hogy a privatizáció koncepeionális dései ez
időben
port az iparág
még nem voltak tisztázva. A társaságcsokompetenciájába
tartozó
munkákat
száz
történő
- be-
iparági szakember - munkabizottságok útján
vonásával végezte és még végzi ma is. Ezek a ció
kér-
előkészítésére
privatizá-
és lebonyolítása helyzetére, folyama-
tára, logikai rendszerére vonatkoztak. Két
hónap
alatt
18 társaság információs memorandumának társaság specifikus részét készítették el. A memorandumok műszaki
és könyvvizsgálói auditoroknak
Az MVM Rt.
alkalmasak
.történő
átadásra.
1994 augusztusában, szeptemberében külön előkészítésével
lentést adott át a privatizáció
a je-
kapcso-
latosan az ÁV Rt.-nek. A társaságcsoport mindazon kompetenciájába
tartozó
előkészítő
munkákat
elvégezte,
amelyeket másoktól függetlenül elvégezhetett. ~,,;,;,.,.
Az MVM Rt. akkori egyik tanulmányában kifejti, hogy megfelelő
árszínvonal és tarifastruktúra-
garányos ár,
1997-től
ág önfinanszirozhatóvá
1995-től
költsé-
értékarányos ár- mellett az ipartehető.
Új
alaperőmű
létesitése
csak az ezredforduló után szükséges. Az addigi beruházások nem indokolják az
erőmi'f
Rt.-k gyors privatizációját.
4.6 A privatizációra vonatkozó második
kormányelőterjesztés
Az ÁV Rt. új (megváltozott összetételű) igazgatósága a villamosenergia-ipar privatizációjára átrendezésére alapvetően
el,
melyet
vonatkozó
második
és
tulajdonosi
kormányelőterjesztést
a Schroeders javaslatot támogatva a Kormány
is
az 1114/1994.
(XI I.
készítette 7. )
Korm.
·.
- 84 -
határozatában foglaltak szerint - 66. fogadott el. A Kormányhatározat
sz.
melléklet
előkészítéséből
pítható, hogy az MVM Rt. új, kicserélödött - a funkciójából azóta távozott
megálla-
igazgatósága
privatizációs
kormány-
biztos felkérésére, annak instrukciói alapján, az ÁV Rt. illetékes munkatársainak egyetértésével - 1994. 7-én elkészítette javaslatát jövőbeni
működési
"A
villamosenergia-iparág
modellje, tulajdonosi
privatizációja" tárgyú
október
struktúrája
alapelvei-
kormányelőterjesztés
hez. Ebben a tartós állami tulajdon mértéke az MVM OVIT
~t.,
Paksi
Atomerőmű
Rt. társaságok
és
Rt.,
integrálásával
létrehozandó szervezetben 50%+ l részvény, a Dunamenti Erőmű művek)
Rt., Mátrai
Erőmű
Rt., Tiszai
Erőmű
(alaperö-
25 % + l részvény, minden más altársaságnál l
különleges jogokat biztosító részvény. A donosi szerkezet módosítását a gyonrészek
első
atkalommal
értékesítés által tartották rűljék
Rt.
létrejövő
célszerűnek,
a ma
meglévő
Az ÁV Rt. az MVM Rt. tette el a
tulaj-
lévő
társaságokban
történő
meghirdetése
előrejelzésükkel
jelentős
va-
és
struktúra kialakulásáig
hogy -
gondok
meglévő
db
az nem
el ke-
részét.
előterjesztésére is alapozva készi-
meg
vélemé-
kormányelőterjesztés
előírta
kormányelőterjesztést
nyezésre az MVM Rt.-nek. A a privatizáció elötti -
és küldte
1994. december 7-i
rozatban szereplö - részvénycseréket,
igy
igazgatósága - a kormányhatározat mielöbbi
kormányhatáaz
MVM
Rt.
megszületése
érdekében- a részvénycserék lebonyolítására egy új, "B" verziót is kidolgozott, fogadott el és küldött meg az ÁV IH. -nek. E ·"B" verzió lényege az, részvénycserék helyett
hogy
az
erőmű-erőmű
erőmű-áramszolgáltatók
cseréket javasoltak. egy
többelőnyű
részvény-
és tisztább tulajdo-
nosi struktúra létrejötte érdekében. Az ÁV Rt.
igazgató-
·..
- 85 -
sága a részvénycserékre vonatkozó ezen alternativ javaslatot is beterjesztette a
Kormánynak,
de
az
MVM
igazgatóságával szemben nem ezt, hanem az MVM Rt.
Rt. igaz-
gatósága ál tal v i tatott "·A" váJ tozatot támogatta a
Kor-
mány elé kerülö határozati javaslatában. A Kormány az ÁV Rt.
igazgatósága határozati javaslatát fogadta el.
A kormányhatározat eddigi megvalósulása az MVM gályainak jogosságát Játszik alátámasztani a ció elött
rendezendő
részvénycsere,
kérdések
tökekivonás)
4.7 A villamosenergia-ipar
jelenleg
ag-
privatizá-
(tulajdonosi
jelentős
Rt.
átrendezés,
részénél.
érvényes
privatizáci-
ós stratégiája A PM.
IKM és a privatizációs kormánybiztos
1994
novem-
előterjesztését
berében készitette el végleges
mánynak a villamosenergia-ipar privatizációs
a
Kor-
stratégiá-
jára, konkrét privatizációjára. Az
előterjesztés
kiemeli, hogy a
villamosenergia-iparág
az ország infrastruktúrájának meghatározó fontosságú eleme. Az 1000 Mrd Ft
értékű
energetikai vagyonból a
lamosenergia-iparág állami tulajdon ladja az 560 Mrd Ft-ot.
Ennek
részesedése
részbeni
ágazat fejlesztését. Az ágazat senyképességére
és
az
megha-
privatizációja
alapozhatja meg a költségvetési egyensúly ságát, a gazdaság szükségszerü
fenntartható-
reorganizációját működése
állampolgárok
vil-
és
a gazdaság
az ver-
életfeltételeire
meghatározó. A privatizációt azzal indokoJják, hogy
küJső
töke
nása nélkül a villamosenergia-ipar hosszú távú sa, fejlesztése nem reális.
A
privatizációt
bevo-
alakítáúgy
kell
<
86 -
·.
végrehajtani, hogy a nemzeti tulajdonhan értékelődjenek
le és a
lévő
részek
villamosenergia-ellátás
ságában és színvonaláhan az országon belül
ne
bizton-
indokolatlan
torzulások ne alakuljanak ki. előterjesztés
Az
szerint a privatizáció felgyorsítása
villamosenergia-rendszer müködési modelljénekkörű
bályozási környezet teljes
kidolgozását,
a a
a
szavilla-
mos energia értékarányos árszintjének meghatározását, az árszint elérésének ütemezését, a
hőszolgáltatás
és a
ár szabályozásának felülvizsgálatát igényli. A villamosenergia-iparág jövőbeni struktúrájának és
hő
tu-
lajdonosi szerkezetének - "az ország
villamosenergia-ellátásának
mind
rövid-,
mind hosszú távú biztonságát, -a
villamosenergia-termelés,
szállítás
elosztás
és
önköltségének minimalizálását, - a
tulajdonosi
szerkezet
szükséges
ki alakításához
privatizációból származó bevételek méttékének pénzbefolyás idő ütemének költségvetés érdekeit gáló kialakítását" együttesen kell szolgálniuk.
és a szol-
Rögzítették az e célok eléréséhez kapcsolódó feltételrendszert. A Kormány 1994 novemherében elfogadta a privatizációs stratégiát. Az 1114/1994.
(XII. 7. T Korm.
iparági végleges modellt és az tulajdonosi struktúrát az tóan három Kormány.
kidolgozott
határozatban ahhoz
tartozó
elóterjesztésből
változatból
jóváhagyott végleges
megállapítha-
választotta
ki
a
···.
- 87 -
A vagyon 1997-ig
történő,
többlépcsős
elöterjesztQk szerint az indokolja, nincs szaknÚtilag elfogadot t
értékesítését hogy
jelenleg
az még fej-
villamosenergia- ipar i
lesztési stratégia, az iparág teljes vertikumú szabályozása még nincs kész, a már elkészült
szabályozások
még
nem kiforrottak. Vizsgálatunk is ennek tényét és a költségvetés minden más érvet
érdekeinek dominanci-
megelőző
áját állapította meg. Az 1994. decemberi kormányhatározat - igaz, hogy előkészületek
másfél év óta folyó
a
lehetőséget
alapján -
biztosit (!995. évi költségvetési bevételként) az giasz~ktor
villamosenergia-iparági
már ener-
privatizációjából
tervezett- 74,7 Mrd Ft- összeg egy éven belüli
reali-
zálására. A privatizáció 1995. évi sikeres beindításához így már törvényi
(1995.
évre
törvény) elvárás is párosul:
vonatkozó
költségvetési
Megjegyzendő,
tizáció előkészítetlensége miatt az
ÁV
hogy a priva-
Rt.
1994.
125 Mrd Ft-os tervezett privatizációs bevétele a mosenergia-ipari társaságok tervezett
évi
villa-
privatizációjából
nem realizálódott. Az 1995. évi 74,7 milliárd Ft-os privatizációs az ÁV Rt. négy áramszolgáltató rt. ez évi ből
bevételt
értékesítésé-
tervezi. A bevétel realizálása a következök együttes
teljesítésétől
függ:
A villamosenergia-ipar teljes si környezetének
előírt
körű
program
jogi és szabályozá-
szerinti
kidolgozása
és etrogadtatása. - A privatizációs törvény és az abban rögzített iparágat érintő
tartós állami tulajdon mértékének
szerinti jóváhagyása.
beterjesztés
- 88
•.
- A Kormány által jóváhagyott tenderkibocsátás záros határidőn
belüli végrehajtása.
- A privatizáció sikeres bonyolítása. A sikeres program végrehajtására tartása
(csúszása),
iparágat
érintő
a
előírt
határidők
privatizációs
be nem
törvénytervezet
módosítása a tendereztetés befejezésének
1996. évre való áthúzódását és a
privatizációs
bevétel
ez évi elmaradását eredményezheti. Sikertelen vagy
csak
részben sikeres privatizáció is a tervezett teljes
pri-
vatizációs bevétel, vagy egy részének ez évi elmaradását vonná maga után. A jelentés lezárásakor is meglévő kockázatakat és bizonytalanságokat jelzi, hogy egy 1995. június 9-i datumú hivatalos dokumentum meg igy fogalmaz: "Tekintettel arra, hogy a villamosenergia rendszer termelői oldala halaszthatatlan fejlesztést igényel, ezért a pályázat kiírása előtt a Kiíró elkesztti az IKM-el, MVM Rt. társaságcsoporttal közösen az erőműfejlesztés kivánatos koncepcióját. E koncepciót a pályázó az információs memorandum keretében meaismerheti és ennek megfelelöen a fejlesztésre ~ijelölt társaságok esetében a pályázati ajánlatáóan, a fejlesztés megvalósttásához szükseges tökeemetési kötelezettséget vállalnia kell."
4.8 A Kormányhatározat ismertetése A Kormányhatározat feladata az
szerinti
struktúrában
elkövetkezökben
a
az
MVM
Rt.
villamosenergia-tör-
vényben és a hozzákapcsolt szabályozók szerint - kizárólag a
rendszerirányitásra,
az
OVIT
megtartásával
az
alaphálózat müködtetésére, a villamos energia nagykeresAtomerőmű
üze-
részvénycsere útján
meg-
kedelmi tevékenység végzésére és a Paksi meltetésére szükül. Az MVM Rt.
kapja e két társaság még ÁV Rt.-nél lévő teljes nyeit. Az iisszes többi-
~ü
részvé-
és az összes áramszolgálta-
- 89 -
tó - mind MVM
működésileg,
Rt.-ről
mind tulajdonosilag - leválik
az
az MVM Rt. és ÁV Rt. közötti részvénycserék,
illetve alaptőke leszállítás útján. Az ÁV Rt. tulajdonába kerülő részvények 1997-ig- társaságonként kizárólag egy speciális, a magyar állam tulajdonát megtartásamellett - az ÁV Rt.· által
képező
részvény
értékesítésre
ke-
rülnek. Az MVM Rt. OVIT Rt.-vel és
a
Paksi
Atomerőmű
Rt.-vel
alkotott új közös struktúrában az állami tulajdon
mini-
mális mértéke csak a Paksi Atomerőmű Rt.-nél van meghatározva úgy, hogy többségi részvénypakettet eladni nem lehet. A 189/1994. Korm.r. már csak az
MVM
Rt.-nél
írja elő a tartós állami tulajdon 50 + l %-os fenntartását, így értelmezhetően csak az e fölötti tulajdonrészt - leszámítva
belőle
gyonának feltöltését,
a TB,
kárpótlási
az
önkormányzatok jegyek
va-
árufedezetét,
dolgozói tulajdonlást-kell az MVM Rt.-nek előírt határidő nélkül értékesíteni és a privatizációs bevételt a villamosenergia-rendszer fejlesztésére felhasználni.
Az
új privatizációs törvény már az MVM Rt.-nél. az OVIT-nál és a Paksi
Atomerőmű
50 %+1 szavazatot.
előírja
az
módosítása
az
Rt.-nél külön-külön is Ennek
beterjesztett
OVIT-nál és Paksnál már csak egy különleges megtartását írja elő az állam számára.
részvény
A Kormányhatározat előírja, hogy a privatizációs eljárások során valamennyi társaságnál biztosítani kell a kedvezményes munkavállalói tulajdonszerzést. A privatizáció nem eredményezheti a villamosenergia-ipar hazai lítóinak diszkriminálását. A privatizáció létre kell hozni az új szerkezetnek
megfelelő
környezetet és ennek
iparági
beszál-
megkezdéséhez
tulajdoni
és
működési
jogi, szabályozási és
szerződéses
előírt
határidőig
végrehajtására
·.
- 90 --
•.
munkatervet kell készíteni. Ki kell dolgozni a villamosenergia-termeléséről,
szállításáról és
szolgáltatásáról
szóló törvény végrehajtási rendeletét.
1995. január l-ig
be kell vezetni és ezt kal tartani kell taknak
megfelelő
a
követően
rendszeres kiigazítások-
villamosenergia-törvényben
költségarányos árakat.
Korábbiakban jeleztük, hogy az MVM évi 16.6 Milliárd Ft-os tervezett ezen előirás
foglal-
betartását
Rt.
konszern
nagymértékű
kétségessé
teszi.
1995.
vesztesége Így
annak
veszélye áll fenn, hogy a továbbra is veszteséges társaságoknál a privatizációt
követő
új tulajdonos azonnali -
jogos -, más hazai energia iparág
privatizálásánál
már
megvalósitott, áremelési igénnyel lép fel. Ennek megakadályozása
alapvető
hazai érdek. Jogbizonytalan
helyzet-
ben a befektető alulértékeli a vagyont is. Árrendezés és árszabályozás híján a Kormánynak a privatizációs tenderfelhivásokban kell szerepeltetni a villamosenergia árakra vonatkozó deklarációját. Az ÁV Rt. a
privatizáció
kapcsán
szervekkel a humánpolitikai törekszik. A Kormány különös továbbá azon két
előírás,
az
kérdésekben
érdekképviseleti megállapodásra
felelősségérzetét
mely szerint a
Kormány
tükrözi 1995.
január 31-ig áttekinti az iparág jogi szabályozása terén elvégzett munkákat, még a privatizációs pályázati felhívások ki írása közzététel
előtt
előtt
.. továb_bá a pályázati fel tételeket
a
a Kormánynak be kell mutatni.
4.9 A Kormányhatározat végrehajtásával összefüggö kérdések Megállapítható, hogy a tanácsadók által kiválasztott modell rossz és kiérleletlen volt. A Kormányhatározat végrehajtása több törvényi és egyéb
jogszabály
módositást
- 91 -
igényel. A közcélú villamos energia állami ellátása
ki-
zárólagosságának feladása, a különleges jogokat biztosító részvények mértékének
bevezethetősége,
társaságonkénti
a tartós állami
pontosítása, összegű
részvények 28 Mrd Ft-ot meghaladó kötelezettségének kívánatos
a
elkerülése
tulajdon kisebbségi
felvásárlási
elengedhetetlen
jogszabály módosításokat igényelnek. Ezek kidolgozása, a tőkekivonás
tervezett
részvénycsere
és
(hitelezői
egyezség, versenyeztetés,
cégbírósági procedúrák, az !995. május 31-ig re
eső
történő
1994.
stb.),
időigényes
éves
beszámolók
évi
elkészíthetősége,
értékvesztesek említett
hatósága, a majd csak ezt
bonyolultsága
határidőig
követően
az 1994. év-
való elszámol-
végrehajtható vagyon-
értékelés elhúzódása már az induláskor
veszélyezteti
a
legfőbb
villamosenergia-szektortól ez évre várt -egyik cél teljesítését - a 74,7 Mrd Ft-os privatizációs
bevé-
tel realizálását. Leértékelheti a vagyont az
ezideig
nem támasztott különleges ~--":...:. .•
·--- • ·
részvény bevezetésének
jogokat
előírása,
részvényt vásárló szakmai
jogszabályilag biztosító
a
alá
speciális
tenderfelhívásban
befektetők
számára -
a
a
cégek
igazi levizsgálhatóságára, a leírtak miatt - biztosítható
idő
rövidsége, az értékarányos árak elérése
rendjének kidolgozatlansága, illetve az mai
befektetők
számára - esetleges
idő
időmenet
ütem - szak-
elfogadhatatlansága,
a villamosenergia-tevékenység önköltség modelljének lülvizsgálatlansága, az egyszerre
nagyösszegű
fe-
részvény
gyors értékesítésre való felkínálása, az eladásra felkími.l t társaságok nagyrészének eJmúJ t 11árom évi
vesztese-
ge i, elmaradt fejlesztései, elmaradt felújításai, a keakkumuláció elmaradása, a
nagyösszegű
az é!· intett társaságoknál - a faj Jagosan get okozóségek
erőmű
előírásai,
tő
hiteltartozások, többletköt tsé-
banya integráció, átvételi kötelezetta társaságok hitelképességének
esetle-
- 92 -
·.
ges elvesztése, az önfinanszírozó képesség esetleges elvesz~Ése,
a
nagyösszegű kinnlevőségek
nemzetközi környezetvédelmi
miatti kockázat, a
előírásoktól
való
esetleges
elmaradás, a kárpótlásra felkínált részvénytömeg, az ingyenes vagyonátadások (TB) nagysága, stb. Nehezíti a piaci érték alapján
történő
a társaságcsalád veszteséges volta. csak szükség esetén írja lat viszont az, részvényár
érhető
hogy
a
elő
a
A
vagyonértékelést Kormányhatározat
tőkeemelést,
saját
a
részvényekért
el a piacon, ha
először
tapasztamagasabb
megtörténik
társaságonként igényelt ezideig még kidolgozatlan ~elés lő
a
tőkee
és csak utána történik a jegyzett tökének megfele-
részvények eladása.
Számolni kell azzal is, hogy a részvények névérték alatti.
illetve nyilvántartási érték alatti értékesitése na-
gyösszegü árfolyamveszteségeket okozhat az MVM Rt-nél és az ÁV Rt-nél. Ez az MVM Rt. piaci
pozícióját,
hitelké-
pességét és részvényértékesítési pozícióját is rontja. A számviteli tv. 39. ban
lévő
§-a szerint a gazdasági társaságok-
(maradó) - tulajdoni részesedést
fektetést is le kell értékelni akkor, ha a tés napját
megelőzően
jelentő
-
be-
mérlegkészi-
legalább egy éven keresztül a gaz-
dasági társaság piaci megítélése a
befektetés
nyilván-
tartás szerinti értéke alá csökkent. A befektetés
nyil-
vántartás szerinti értékét addig kell csökkenteni,
hogy
a befektetés a mérlegben
a
mérlegkészítéskor
(ismert) piaci értéknek megfelelö Ennek
felelősségét,
ját a Kormánynak, vá!Jalniuk.
nagyösszegű
illetve a
értéken
hátrányos
érvényes
szerepeljen. konzekvenciá-
privatizálóknak
kell
fel-
•
- 93 -
Kedvezőtlen
telt
az is, ha az új,
követően
·~·
többségi tulajdonos
értékeli le a vagyont, ezáltal
ségben maradt állami, leértékelödnek. Ezt
önkormányzati
követően,
meléshez a kisebbségek már részükkel arányos tőkével,
ha egy
nem
a
a
vé-
kisebb-
tulajdonrészek nagymértékű
rendelkeznek
is
tökee-
tulajdon-
így tulajdonrészük leértékelt
áron történő eladására kényszerülnek. Ebben érintett lebet a MVM Rt. és az ÁPV Rt. is. E kedvezőtlen hatást a privatizáció során meg kellene akadályozni. Leértékeli a részvényeket az is, ba az kozó összes
müszaki,
fejlesztési,
iparágra
vonat-
foglalkoztatási
szabályozási feltételek kiadása a tenderfelhívást időszakra
csúszna, vagy azok nem
A hazai beszállítókat
a
megfelelő
Kormányhatározat
és
követő
színvonalúak. szerint
érheti diszkrimináció a privatizációval, viszont
nem
e
ki-
téte~
jelenleg kidolgozatlan, minden valószínűség szerint jogos a szakma azon megfogalmazása, hogy e kitételnek érvényt szerezni szinte lebetetlen lesz. Az MVM Rt. rendszerirányító szerepe csökkenni róla függetlenként leválik a 7 erőmű Rt. és a
fog, ha 6 áram-
szolgáltató Rt. Emiatt az állam - különleges jogokkal jogszabályilag kell megerősí.tse az MVM Rt.-t e funkció ellátására. E stratégiai iparág állami irányítását megnyugtató módon kell biztositani. Nincs garancia az Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. részvényei áron történő- eladásának. Ez esetben a
OVIT
elfogadható villamosener-
g ia-n:ndszer e forrásból igénye I t fej I esztésének
ut ó Ja-
gos forrása nem lesz biztositva. Az MVM Rt. ezideig 50-60 Mrd Ft-ig
hitelképes
volt.
hozzá tartozó társaságok részleges
értékesítésével
telképessége és portfú!iója észrevehetiíen csökken.
A hi-
•.
Emiatt a
külső
geszthetik, elő.
hitelek további ütemü felvételét
illetve
azonnali
Az MVM Rt.-nek a leirt
sem hagyott
időt,
visszafizetést
ütemű
felfügírhatnak
privatizáció még
hogy a folyamatban
lévő
rendszerfej-
jövőbeni
lesztési ügyeket lezárja. Bizonyos
arra
jó programoszerződése
kat is le kell állítania. A folyó beruházási
ket, beruházásokat a privatizáció kapcsán nem kell leállítani. Ezek finanszírozását, bonyolítását az MVM Rt. privatizációt
követően
a
nem folytathatja. Ennek folytatá-
sa az új tulajdonosok kompetenciájába tartozik. Nehez1ti a Kormányhatározat végrehajtását nem tisztázott az azonos
értékű
Rt. és az ÁV Rt. között. Ugyanis csak részben
az
is,
csere fogalma sem az MVM a
részvények
értéken
eladhatók.
A részvénycserékre és tökeleszállításra a Kormány előírt
hogy
1995. I. 31-i
által
határidők
leírtak miatt - és ezt a tanácsadóknak, az ÁV Rt.-nek előre tudnia kellett volna
- eleve teljesíthetetJenek voltak. Az MVM Rt.
társaság-
csoport kidolgozatlan privatizációja állami garanciavállalásokat is eredményezhet. 4.10 A privatizációs Kormányprogram végrehajtása Az ÁV Rt.
igazgatósága
és
az
MVM
Rt.
igazgatósága
!995-ben külön-külön többször is értékelte a villamosenergia-ipar privatizációjának helyzetét.
illetve aktuá-
lis kérdéseit. Az !994. decemberi
Kormányhatározat után az elökészítö
tárgyalások a privatizáció lebonyolítására
vonatkozóan
-az akkori privatizációs kormánybiztos irányitásával megkezdódtek.
·..
Az ÁV Rt.-nél a potenciális tanácsadók száma jelentősen megnövekedett, de részükre a munkákat, azok elkészítési időütemtervét
csak január végén
adták
A
ki.
részére az ÁV Rt. által külön előterjesztés
Kormány
(tervezet)
készült, amely a villamosenergia-ipari társaságok vatizálásáról szóló Kormányhatározat hézségeinek
jelentős
pri-
végrehajtása
ne-
részvényjogi, konszernjogi és cég-
jogi problémák megoldásait
tartalmazta.
Megállapítot-
ták, hogy a részvénycserés technikával az MVM Rt. és
kezdhető
társaságcsoport privatizációja 1995. évben nem meg, s az értékesítés technikáját
illetően
a
sincs
elfo-
gadható jó megoldás. A Kormánynak kezdeményeznie kellett a Polgári Törvénykönyv módosítását a tekintetben, hogy annak 172. § és g. pontjait hatályon kívül helyezzék, kimondják, hogy kizárólagos állami az atomenergia alkalmazását szolgáló
f.
ugyanis
tulajdonban üzemi
ezek vannak
létesítmé-
nyek, berendezések és nukleáris anyagok, továbbá a közcélú villamos
erőművek,
az energiaszolgáltatás és szál-
lítás országos távvezeték hálózata. A privatizáció jobb előkészítése
szükségessé tette az Ár,- Atomenergia tör-
vények kisebb módosítását is. Problematikusabb volt
az
Önkormányzati törvény módosítása, amely az Önkormányzatok számára kilá,;tásba helyezte a területükön
lévő
Szol-
gálató hálózati létesítmények tulajdonlását. Az IKM
előterjesztésében
munkaterv készült a
villamos-
energia-ipari társaságok és a gázipari társaságok
pri-
vatizációjával kapcsolatos jogi és hatósági szabályozási feladatokra. Az ÁV Rt.
!995. évi üzleti
tervében
villamosenergia-ipar szabályozási környezetének gozására külön ütemterv készült, s bocsátásra vonatkozó
ebben
Kormányelőterjesztés
a
a
kidol-
tenderkihatáridejét
- 96 •.
1995. június 30-ára rögzitették. A tenderkibocsátás határideje 1995. július 15. A privatizációs tárca küli
miniszter
társaságok
elkészítette
privatizációs
az előterjesztését a tek.
Budapest, 1995.
~--i~
Sándor István ) alelnök
Melléklet: l. -66.
nél-
villamosenergia-ipari
pályázatának
feltételeiről
Kormány részére, melyben döntöt-
július 3.
r, .
,--í'-./ L
a
új
··.
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Alkalmazott l.
főbb
mértékegységek
A villamosenergia-ipar (MVM Rt.)
jellemző műszaki
adatai
( 1989-1994) 2.
Főbb
műszaki-gazdasági
mutatók
1988-!994.
alakulása
években (mennyiségi mutatók, bevétel) 3.
Főbb
műszaki-gazdasági
mutatók
1988-1994.
alakulása
években (ráfordítás, eredmény) 4. Általános adatok (1925-!994t 5.
A
teljesítőképesség
jellemzőí
(1960-!994)
6. A VER-ben rendelkezésre álló összes erőművek
a nem kooperá!ó
termelése
villamosenergia
és
(!950-től)
7. A nemzetközi villamosenergia forgalom (1985-!994) 8. Országos bruttó és nettó villamosenergia
termelés, (1925-től)
port-export szaldó és összes felhasználás 9. A VER
teljesítőképességének fejlődése
im-
(1970-től)
10. A VER kooperációs alaphálózata ll. A hálózatok nyomvonalhossza 12. Elosztóhálózatok 13. Az MVM csoport
(1955-től)
(1970-től)
erőmű
részvénytársaságai
14. Az MVM csoportnál bekövetkezett 15. Az
erőművek
villamos
bánya-erőművi
teljesítőképességének
integráció
megoszlása
a
főbb
iparcsoportok és nagyságrendjük szerint 16. Az MVM csoport erőműveinek termelése és felhasznált zelőanyag
tü-
(1955-től)
17. A primerenergia felhasználás megoszlása 1994-ben 18. A
villamosenergia
fogyasztás
befolyásolása
a
magyar
VER-ben (1980-!994) 19. A villamos terhelés napi befolyásolása nyáron és télen 20. Az MVM csoport
hőszolgáltatása
21. Magyarország villamosenergia ( 1990-!994)
(1984-1994) termelése
és
fogyasztása
·.
- 2 -
·.
22. Az áramszolgáltatók villamosenergia értékesítése 1984. és 1994. között 23.
Főbb
fogyasztói csoportok
fejlődése
24. Háztartások átlagfogyasztása áramszolgáltatónként 25. A termelés és fogyasztás folyamatábrája 1993. 26. A termelés és fogyasztás folyamatábrája 1994. 27. A vilíamosenergia termelés és az import szaldó részaránya a VER-ben (1992-1994) 28. Villamosenergiamérleg (1994. 29. Villamosenergia
január-december) tarifacsoportonként
értékesítés
( !993-1994) 30. Villamosenergia
átvevő
értékesítés
sze r int
ágazatok
( 1993-1994) 31.
Erőművek
32.
Erőművektől
villamosenergia értékesítése (1993-1994) vásárolt villamosenergia (1993-1994)
33. Áramszolgáltatók villamosenergia vásárlása (1993-1994) 34. Az ENSZ-tagországok 1992. évi villamosenergia mérlege 35. Magyarország helyzete a világban (1992) 36/a. Az MVM
csoport
tulajdonosi
struktúrája
!994.
XII.
31-én 36/b.
Az MVM csoport tulajdonosi struktúrája 1992.
37. Tulajdonosi szerkezet XII. 38. A
kimutatása
1000
Ft-ban
I. l-én (1994.
31.)
kétszintű
részvénytársaság
szerződéses
kapcsolatai
39. Mérleg (aktívák) ( 1994. XII. 31.) 40. Mérleg (passzívák) ( 1994. XII. 31.) 4!/a. Saját
tőke
forrás- és eszközszerkezet (1993-1994)
4!/b. Saját
tőke
összetétele (1991-1994)
42. Céltartalékképzés (1994. XII.
31.
43. Az MVM Rt. befektetéseinek vagyoni helyzete (1993-1994) 44. Értékvesztés (1994) 45. Tulajdon megoszlása ("1994) 46. Befektetések értékvesztése (1994)
'
- 3 -
47. Az MVM Rt. érdekeltségeinek befektetései (1994) 48. "A" eredménykimutatás (!994. XII. 31.) 49. "B" eredménykimutatás (!994. XII. 31.) SO.
Villamosenergia értékesítés dált"
mérlegben
folyamatában
bekövetkezett
a
"konszoli-
költségelem
változások
( l 98 9-J 994) SJ.
Költségek alakulása költségnemenként (1990-1994)
52. A fejlesztés és a javítás-karbantartási kulása
1990-től
költségek
ala-
napjainkig
53. A beruházások pénzügyi teljesítése (táblázat) (!994) 54. A beruházások pénzügyi teljesítése (ábra) (1994) SS.
Egyéb
rendszerérdekű
beruházások {!994)
56. Alaphálózati és infrastrukturális beruházások (!994) 57. Összefoglaló
adatok
a
Magyar
Villamos
Művekről
(1955-1994) 58. Foglalkoztatottak keresete és létszáma 1990-1994.
évek-
ben 59. Az MVM Rt. és a társaságok gazdasági zetése és kapott támogatásaik 60. A jelenleg hatósági
áras
eredménye,
adófi-
1990-től
energiahordozók
árváltozásai
1990. november J. óta 61/a. A vezetékes energiahordozókés emelt áraik 61/b.
Hőértékesítés
teljesítmény- és
62. Az energiahordozók
termelői
hődíjai
ára (1970-1995)
63. Az !995. évi áremelés hatásai 64. Vélemény a
nemzetközi
energiaárak
és
a
magyar
árak
összehasonlításáról 65. A villamosenergia-ipar szerkezete
Nyugat..:Európa
néhány
országában 66. A Kormány 1114/1994.
(XII. 7.) Korm. határozata a villa-
mosenergia-ipari társaságok privatizálásáról
....
Alkalmazott föQb mértékegységek
sI orefuxumok: Mega
M
103 106
Giga
G
Jo9
T era
T
Peta
p
Ex a
E
1012 1015 ·1018
ki lo
lk
<:
watt
watra
i ou! e
egy kilo ..
kW
kWh
kJ
ezer kilo ...
MW
:MWb.
M1
.millió kilo ...
GW
GWh
GJ
milliárd kol o ..
TV/
TWh
TJ
billio kilo ...
PW
PWh
PJ
EW
EWh
EJ
SJ. Ófsz:imítások
.
Energia:
If l l MJ l l Mea! l lkWh
kWh
ll
l l 1.163 l
MJ
Mea!
3,6
0.5984
l
0,238844
4.1868
l
l 0.27778
Teljesítmény:
lkWh
l MJ l !'vfcal!h
kW
i MJhl
McaVh
l
13.6
0,859845
0.277778 l l ll.! 63 14.1868
0.238844
ll
\
·•·
·-~
l. melléklet
A villamosenergiaipar (MVM Rt.) jellemzO mOszaki adatal
l. MEGNEVEZÉS
Me.
1989
~illamos teljesi!Oképesség (BT) Mllamosenergla termelés r.-'illamosenergia felhasználás ~illamosenergla behozatal üzemi erömOvi fejlesztés Kiadott höenergla Csúcsterhelés TUZelöanyag felhasználás !Villamosenergia fogyaszlők szám Hálózatok nyevonalhossza összes bevétel összes réfordltés . ~dózás elOiti eredmény ~lllamosenergla nyeresége Nyereségadó
MW
7,164 28.6 40.3 11.1 0.6 57.0 6,550 381.5 4715.3 143,740 112.7 104.2 8.5 26.6 4.2 8.8 13.8 192,121 43,481 9.4 6.0 152,691
~ ortizéelő Beruházások pénzOgyi telj. Mérleg föösszeg Összes létszám Személy! jellegO réfordltésok Bérköltség Atraglsl)reset -·
lWh TWh TWh TWh TJ MW PJ edb km MdFt MdFt MdFt MdFt MdFt MdFt MdFt MdFt fO MdFt MdFt Ftlfö/év
1990
1991
1992
1993
1994
7,224 7,177. 7,187 7,264 7,277 32.7 32.0 27.5 29.1 30.7 35.3 35.0 39.2 37.0 34.8 2.0 2.5 11.1 3.5 7.3 0.6 0.5 0.6 0.6 0.6 43.6 55.6 56.3 49.2 50.1 5,550 5,612 6,534 6,252 5,641 393.1 390.1. 365.2 377.2 386.4 4966.1 4934.4 4784.4 4842.4 4894.9 145,145 145,409 144,537 145,634 145,934 180.0 174.5 136.0 162.2 172.9 190.8 173.6 174.6 114.7 150.4 -10.8 -0.7 -0.1 21.3 11.8 4.9 11.3 36.1 24.5 15.1 0.9 8.0 0.5 4.8 1.2 30.2 28.7 9.5 9.8 29.6 ',19.6 41.3 16.0 12.8 18.7 671,786 681,988 213,517 226,773 619,536 42,329 39,657 36,473 39,955 44,125 30.6 33.3 15.5 20.4 12.3 20.6 16.7 7.8 9.3 13.1 208,944 292,966 ... 372,648 460,194 563156
.· .·
2. melléklet
VILLAMOS MüVEK
i1.,~Hn
lliíSmNYTARS~S!GOK
•.
öSSZESEN Főbb
túszaki gazdasági mutatók alatuiása 1983-1994 években
----------------------------------------------------------------------------------------------------198B.évi 19B9.évi 1990.évi 199!.évi 1992.évi 1993.évi 1994.évi
HE GNE VE Z t S
Me. tény
tény
tény
tény
tény
tény
tény
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
MOSZAKI-GAZD. tS MENKY. HUTAToK Fogyasztói csúcst. (50 hz-nél MW Erőművek fejlesztése GWb Ebből:széntüz.erőtúvek Gl.'b Paksi atomerőmű termelese GWb Szénbidrogén GWb Vizerémü GWb üzemi erőművek fejlesztese GWb Nem kooperáló erőmfitfil vett GWb Import szaldó GWb FORRAS öSSZESEN
GWb
604 10 11147
6200 29025 8178 !372 6 684 3 200 584 108 7271
5634 30709 9072 13964 7516 !57 618 lB 3466
5612 3!938 904 3 13796 B933 !66 549 20 2474
55.34 32693 B824 14049 965 9 !61 533 10 2034
39224
369 BB
348 ll
349 81
35 270
6525 28228 B776 !344 5 583 B !69 657 10 ll 292
6550 28 647 B660 !389! 593 B !58 5BB 9 11084
6534 27463 B608 !373! 4946
40187
40 328
17B
----------------------------------------------------------------------------------------------------Erőművek
önfog;asztása
Hőerömüvek ónfcgyasziása Fajlagos hőfelhasználás
Hálózati veszteség Hazai értékesitett vill.en. Ebből:
lakossági éjszakai termelői
Kiadott hőenergia triékesített hőenergia Fajlagos höfelhasználás
x
••
kJ/kWh
x
GWb GWh GWh GWb
.,
'" TJ
kJ/kJ
5.m 8.55% 8.70% 8.!5% 7.94% 7.59% 7.49% 10.89% 10;93% ll. 39% 10.17: 9.62% 8.96% B. 76% ll ,903 12,003 12,056 ll ,557 ll ,450 ll,l14 !0,825 10.59% 1o.m 11.03% 8.75: 13.1BX 12.59% 33014 33250 322 BB 30 211 28956 2777 B 279 82 9722 984 3 8227 B654 918 9 9768 !0 462 32 BB 3296 3136 362 3 3800 3297 3449 24 771 245 77 23099 204 43 18494 !805 6 18139 582! 6 56995 55 631 56334 50160 491 BO 435 73 57 296 56035 546 66 55510 494!5 48 377 42 873 1.320 l. 316 1.307 1.308 l. 296 !.281 !.277
----------------------------------------------------------------------------------------------------TüZELöANYAG FELHASZNALAS összes szénfelhasználás ebből matraaljai lignit összes szénhidrogén ebből olaj földgáz öSSZES tüzelőhö
TJ TJ TJ TJ TJ TJ
133693 32 428 100894 26172 747 22 234587
127779 322 66 102459 20411 820 48 230238
124395 33529 92 400 !8 553 73 847 216795
ll 6303 303 90 113248 38985 74263 229551
ll9929 41218 115538 527 89 62749 235467
ll 385 5 108!83 445 52 44 802 126394 129257 67 947 657 86 58 447 63471 240249 237440
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
ARBEVmL Vill.energia értékesítés Fogyasztói szeigálat Vill.en.ért.nettó árbev. Höértékesités Hálózatszerel és Egyéb tevékenység Eg7éb bevétel üZEMI TEV. ARSEVETELE öSSZESE Pénzügyi tev.bevétele Rendkívüli bevételek BEVETELEK öSSZESEN
MFt MFt MFt MFt MFt
MFt MFt MFt MFt MFt MFt
84874 103007 129282 129312 30 83 106 21 848 95 103037 129365 129418 13034 !378 0 16612 16666 l Ah 305 2 415 8 442 9 352 5 787 9 !0 668 14047 6903 4"'" 650 201 B 105196 112122 135022 157309 154597 1184 !0 47 10903 1102 594 4916 106298 112716 136069 162225 166684 B!779 20 81799 12466
Q
133095 !96 133291 16636_ 1395 2337 4805 9719 413 6 384 6 159363 166619 5519 B269 9690 513 4 174572 130022
130775 !31 130906 18411
------------------------- ----------------------------------------------------------------------------
-· 7
: · r · VILLAMOS MüVEK
'
melléklet
;;;;"1 'IÉNYTARSASAGOK
öSSZESEN Föbb müszaki gazdasági mutatók alakulása 1988-1994 években
----------------------------------------------------------------------------------------------------1988.évi 1989.évi !990.évi !99!.évi 1992.évi !993.évi !994.évi
ME GNE VE Z i S
Me. tény
tény
t én;
tény
tény
tény
tény
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
öNKöLTStG
+ fuvarköltség Nukleáris územan;agktg. Vill.en.import vásárlás Vi!l.en.uzemi vásárlás Energia költségek össz.: Vill.en.üzletág Höértékesítésl üzletág Egyéb anyagfelhasználás Igénybevett an;agjell.szo!g. Eladott áruk besz.értéke Al vállalkozók ANYAGJELLEGű RAFORD. öSSZESEN Bérköltség Személy! jell. egyéb kifiz. Közteher SZEMiLYI JELL. RAFORD.öSSZESE Srtékcsökk.leirás Egyéb költség Aliományváltozás + Egyéb ráfordítás öSSZES üZLETAGI KöLTStG
Tüzelő
MFt MFt MFt MFt MFt MFt MFt MFt MFt MFt HFt MFt HFt MFt MFt HFt MFt MFt HFt
24510 2729 9!79 85 36503 27994 8433 9232
25918 2802 !0333 36 39089 30 283 872 5 9796
328 72 2836 9760 97 45 565 33571 11897 11404
4964! 280 8 24072' 417 769 38 598 99 16912 14433
!408 208 9 49 232 5254
1226 3785 538 96 604!
1159 6724 64 852 7874
1024 3303 95698 !0 384
209 6 7350 8302 !0530 -77
2810 885! 8848 12080
m
o726 11600 9513 14152 -165
4855 !5 239 !0 651 17!89 -318
75 337
84148
999 52
!384 59
MFt
MFt
52169 54169 56 260 5645 5212 5200 9575 704 6 652 7 342 320 433 67 276 668 48 68774 52131 51703 547 54 !491 5 14869 !39 30 15036 14252 !5 669 878! 8649 8236 !0 62 !475 863 914 !6 23 933 50 90222 94 302 13008 16678 20 622 3068 !364 220 8. 968 6 8267 60 74 20446 27153 333 76 29655 28 384 286 85 6732 543! 6967 -733! -568! -Z335 585! 6968 10633 !47 402 154013 172393
-----------------------------------------------------------------------------------------A----------8977 Pénzügyi müve!etek ráforditás MFt 410 7 8529
Rendkivuli ráforditások
MFt
28949
20064
!479 6
11919
!5 895
14063
9482
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
öSSZES RAFORDITAS
MFt
104286
104212
114748
150378
167404
!74 605
190852
--------------------------------------A--------------------------------------------------------------
Ráford.hányad Egyéb nem energia ktg.: ebböl: VHSZ ktg. egyéb üzletág
~
MFt
m
m
98.11% 38834 2898 8528
92.46X 45059 325! !0296
8U 3X 92.70X 100.4Q% 100.02X 106.02X 54 387 61521 80126 87165 !03619 !387 280! 395! 3863 1771 1/"IO:t,o .i.VUVU 75!7 483! 4 846 13136 696 8 !0 633 o 5851 79 767 74241 37465 50!80 67 904 17253 22 344 32609 36415 37023 !6095 22619 295 75 31512 366! 9 6314 612 5 413 7 5217 5720
egyéb ráfordítás Hft o o összes állandó itg. Mft . 27484 3159 Z vill.en.term.á!l.ktg. tfft 12626 14692 Elosztási és át·viteli itg, m !1936 13338 '1Q?·1 Höértékesltés áll.ktg. MFt l.v .. 3563 ---A-------------------------------------------------------------------------------------- ----------EREDMiit/Y 5350 -5 774 üZLETAGI ERED~ÉtlY 29859 27974 350 70 18850 719 5 MFt Vill.en. eredménye 489 5 MFt 29 243 26 582 36118 24 503 !5103 11276 Höért. eredmén/e .u!-l.o 1111 746 -2254 -55!7 -3969 -277 2 -3419 ""' VHSZ eredsénye 8 36 HFt 154 274 295 478 74 Egyéb tev. eredménye MFt -789 -649 -614 -181 -41 372 911 Egyéb eredmény o -383 3 -3122 -6497 HFt o o o -708 Pénzügyi tev. eredménye MFt o o -2923 -1010 o o A'J AO M~t Rendkívüli eredmény -m47 -19470 -13749 -7003 -4 992 -437 3 -'tU'tU ADOZATLAN EREDM~NY -33 -10630 MFt 2012 -720 8504 21321 11847 t.
.
..
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
A diagram az országos villamosenergia-fogyasztás+ háló2.ati veszteség (bruttó-fogyasztás) alakutását tünteti fel 1925 és 1994 között. Ez a villamosenergiamennyiség állott az ország fogyasztóinak a rendelkezésére a hazai nettó termelésből és importból együttesen. Bemutatja..emellett az ország összes villamosenergia-felhasználását, azaz az erőmúvi önfogyasztással növelt bruttó fogyasztást- mivel a népgazdasági tervezés általában ezt az adatot használja-, valamint a hazai erőmúvek nettó termelését és a villamosenergia-importszaldó alakulását is. A diagram így lehetőséget nyújt e kategóriák arányváltozásainak vizsgálatára. A bruttó fogyasztási adatok országos értékek, amelyekből közel 98%-ot fedez a magyar villamosenergia-rendszer termelése és az import, és 2%-ot sem éri el a villamosenergia-rendszeren kivüli üzemi erő múvek termelése. Nem tüntettük fel külön a vízerőművek termelését sem, mivel ez az összes hazai termelés 0,6 százaléka alatt van.
Általános adatok Magyarország villamosenergiaLermelése és fogyasztása fill/kWh 40
...''
'
'
., 20
10
l
\
1925
1950
1975
1994 TWh
_
összes felhasználás (fogyasztás+ erőmúvi önfogyasztás)
35,55
_
Bruttó fogyasztás (fogyasztás +veszteség)
32,99
_
Nettó termelés
30,96
_
Import szaldó
VER
2,03
Villamos Energia Rendszer
VERE Villamos Energia Rendszerek Egyesülése ((OU, UCPTE stb.) BT
Beépített Teljesítőképesség: Az erőmúvek üzemi
gépegységei generátorkapcsokra vonatkoztatott villamos teljesítúképességének ös.szege (MW-ban). RT
Rendelkezésre álló TeljesítŐképesség: Az a
legnagyobb villamos teljesítmény (MW-ban), amelyet az erőmúvek az állandó és változó hiányok, ill. többletek
figyelembevételével normál üzemben (kényszerkiesés nélkül) Sö!:olgáltatni tudnak.
1994-ben az országos fogyasztás + veszteség 32,99 TWh volt. Ez 1989-hez képest 13,4%-os csökkenést jelent, ugyanakkor 1993-hoz viszonyítva némi emelkedés- 0,5%- tapasztalható.
4. rnelléklet
5. melléklet
A teljesítőképesség jellemző i (koü:f)eráció) · A VER teljes.ítőképességének ·. fejlődése MW 8000 --+-"'~
_k~--\.. . _
MW Kód Megnevezés Kooperilló erőművek BT-je Kooperilló erőművek RT-je MVM-csoport
1989
1993
1994 Növekedés
6000 +----.J----f--J-1:.~.. 7158
7 259
7317
58
707 5
6566
667 6
+110
f··. ' 4000~--------~-t
~
erőműveinek
BT-je MVM-csoport
6956
704 3
7105
6464
6584
63
erőrnOveinek
RT-je 6871 A VER-<>rőművek csúcsterhelése 485 5 Garantált import 1900
120
-+v--: .."'".~.::_
2000
• .:-...
5479
260
5288
350
-- .- - .
-191 90
,....-.
l
·-
l
~-
~c
'
l
1960
o; • •
'
:
~~
:
l
·- - - -
\
•,
\., 1980
1970
..
~
1990 1994
A VER importtal növelt év végi teljesítőképessége és terhelése MW
ri\ y,/
800 0
6000 A VER fogyasztói csúcsterhelése 1989-ben 6553 MW volt, mfg 1994-ben 5500 MW-ra esett vissza. ami több mint 1000 MW esökkenést jelent. Az év végi rendelkezésre álló teljesítOképesség esetében, az 1993. évihez képest némi emelkedés mutatkozik, de az 1989-es énék igy is 1899 MW-tal volt nagyobb.
jJ7
4000
-
..
MW Kód Megnevezés BT+ import RT..- import
Garantilt im port Csúcsterhelés
1989 9018 892 5 1850 655 3
1993 7 519 682 6 260 5612
1994 Növekedés 7 667 148 702 6 200 350 90 555 0 -62
2000
.'l-
\
v· - .
R~·· .
~-· /
.·
1960
1970
1980
1990 1994
A VER-ben rendelkezésre álló összes villamos energia és a nem kooperáló erőművek termelése Mind az er6n1űvek teljesítőképességének, mind az import szaldó adatai december havi munkanapi csícsidei átlagok (bejáratási próbával) Ver·erómOvek Jeljesíhnényadalai
Ív 1950 1955 1960 1965 )966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 )980 !981 )982 198] 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
OT l 675 1120 1483 2108 2256 245 6 2633 2680 2817 2997 3211 338 4 3911 4449 4646 ~0 75 5490 5410 5392 539 5 545 4 5864 6220 622 0 6680 692 4 717 2 7168 7184 719 3 727 6 7 404 7317
RTA 2 -
1006 1361 189) 1904 1956 2391 2432 2595 2794 2928 3094 3601 4155 4528 4904 525 9 5105 522 6 5184 520 3 5743 614 5 6158 6594 665 2 71JJ 707 5 7071 6986 694 2 6854 6979
RT MW 3 -
984 1333 1815 1947 1850 234 6 2307 2453 2651 286 5 305 9 3567 4168 4340 4784 513 2 4916 5023 4991 5015 552 7 5920 592 2 6368 6704 6907 6784 6612 6704 6662 6 566 667 6
Import teljesít· mény suldó
4
-
45 109 249 311 449 352 555 559 744 280 766 766 603 526 707 658 978 1222 1232 1483 1455 1486 1551 1482 1706 1780 1850 1609 936 218 95 329
A VER· ben ÖSSlCSCO
lvi max. csúcs le r~
hel és rendclke· Lésre álló (fényslám) teljesítmény • <49, 9 lll 5·(lt4)
5
-
1029 14H 206 4 2258 229 9 269 8 286 2 ]012 339 5 )645 ]815 4HJ 4771 466 6 5491 5790 5894 624 5 622] 6498 696 2 7406 7473 7650 8712 8687 86 H 642 0 764 2 6UUO
6561 700 5
MW 6 466 865 1293 7993 2168 2325 2504 2719 298) 3221 H 86 3784 4018 4165 4407"
47 n•
5034' 471 8' 5107" 517 3' 5439' 5878' 5833' 586 5' 6240 6371 652] 655 0 653 4 6 252 5641 5612 555 0
Villamosenergia·lermelés (brulló) és az import szaldó
MVM·
erőmOvek
lekötölt hó teljesít· ménye
MW 7
-
325,9 93),6 1037,0 1266,0 1530,2 1785,9 1988,9 2174,8 2361.1 2586,8 2753.9 2660,2 2~81),0
l 146.3 3386,5 4149,4 4328,8 4408,4 4515,8 4660,4 4832,4 4925,1 5032,6 "4974,1 4984,9 499 7,6 5025,0 4915,0 4684,7 4327,1 4173.3
MVM·
erőmOvek
8 2290 4237 6511 9947
10581 11191 11998 12858 13386 13900 15211 16500 17915 19358 20915 222 55 24387 253 55 22 664 23114 235 H 245 94 25193 25821 270 3') 287 54 28228 286 47 27463 29025 )0 709 31962 ]269]
Kooperáló A magyar villamos· üzemi erómOvek energiarend· szer (VER) lennelé<e 1o"'l8t91 GWh 10 9 2757 467 5118 881 7 432 921 10978 1031 11657 1076 12280 1089 12964 966 13840 982 H 320 934 14785 885 16113 902 17427 927 IH 756 841 20243 885 21797 682 ll 151 896 25 307 920 24223 868 23549 885 239 53 839 24107 973 253 86 792 25 924 lll 26407 586 27719 680 29404 650 288 85 657 292 35 586 26067 604 29 609 584 31317 618 32531 5459 33215 522
Import sui dó
ll ·l
248 536 1289 1556 1905 224 2 2400 339 5 4 346 4391 466 2 465 9 4124 4116 444 3 455 2 6426 738 6 7984 8741 907 6 10269 10007 10516 1061 J 11292 11084 11147 7351 3467 247 5 203 4
A VER·ben Nem koopebrutló ter· r.iló ütemi melés t exp. erómOvek imp. suldó 12•(1 Ot ll) GWI 12 275 5 5366 7968 12267 l 32 ll 14185 15206 16240 17715 1913 l 20 503 22089 23415 24368 2591 J 27 594 298 59 303 49 309 35 31937 33048 . 344 62 361 9] 37214 38 235 40017 40177 40319 39214 36 960 H 794 35006 352 49
GWh 13 244 ll U
IHS 199 204 210 lll
229 222 209 210 217 239 229 253 251 249 •292 326 347 468 404 379 )8')
b l·
34 35 348 346
J%
)40 )00 )00 300
7. melléklet
A nemzetközi villamos energia-forgalom A villamos energia export-import éves forgalmának alaku l ása 1985-1994 években
D D
•.
Import Export
GWh 1985
1986
11055 25 1520 1566
9& 70 8 1912 1048
Import Export
-
-
-
-
-
-
Jugoszlávia (Kis Jugoszlávia)
Import Export
19 99
21 173
2 162
jugoszlávia (Horvátorsz;W
Import Export
ll
Ausztria
Import Export
20 163 14 10 123 160
3 18 252 161
Import Export
Szovjetunió (Ukrajna)
Csehszlovákia (Szlovákia) Import Export Románia
24 250 167
1989 1990 1987 1988 11094 12426 11560 12160 14 4 10 3 1122 778 1233 920 1&42 1169 1506 1985
-
251 172
660 5 243
1992 2741 544
1993 1604 781
1393 431
1497 367
1846 249
1994 1037 331 1195 183 218
1991
-
-
-
-
34
106
-
5 504 5 10 254 175
62 294
157 60
504 31
207 15
l
-
-
200 183
255 325
246 472
221 402 355
08. 129,0 1,4
09.
10.
ll.
180,8 0,1
69,2 44,7
104,7 6,8 128,2 1,7
154,6 0.2 66,8 17.7 9,2
61
-
-
-
-
-
-
123
505 285
Az 1994. évi export-import havi forgalma
D D
Import Export
GWh Ol. 48.3 51.5 ~
Ukrán
Import Export
Szlovák
Import Export
182.1 1.7
Román
Import Export
34,5
Osz tr álc Horvát
-
02. 32.9 39,2 142,5 1,7
03. 48,8 40.2 197,2 1,9
04. 70,7 58,1
05.
06.
07.
43.3 51,4
50,2 21,4
50,4 54.7 79,8 3,6
81.4 14.2
37,7 26.4 85.4 31.0
-
--
5.9
23,6
10,0
28.5
43,9
43,8
-
-
18,3
-
79,6
72,7
17,5 6.5
33,6
0,1
-
-
1.3
40.8
-
-
-
lmpQa.. 130,7 165,7 5.3 . . 1 1,9 Export ~w·""'~ 71,4 37.2 Import Export -
-
-
-
9.8
-
27.9
39.0 30,9
-
-
26,7
30.5
12. 136,1 0.4 72,9 12,6
-
25,4
-
24,8
o.
lltt:J....LL!J\....l..L:I,...
·Országos .bruttó és nettó villamosenergia-termelés, import-export szaldó és összes felhasználás tv
1925 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1966 1967 19611 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 !976 1977 19711 1979 19110 1981 1962 19113 1964 1965 19116 19117 19611 1969 1990 1991 1992 1993 !994
l!rulló lennelés
ErllmUvi önfogyaszlás
Ne !ló termelés
Impori
Ex por!
l
2
3=(1-2)
4
5
610 862 1106 11136 762 3001 54 211 7617 ' 11177 111161 12490 13155 14069 14542 14994 16323 17644 169115 20472 22050 23 402 25 556 14515 236 75 24300 247 75 257 90 26 303 26 796 211064 297 49 292 33 295111 211436 29 963 316115 32915 33515
40 59 70 106 66 253 4116 713 1106 1164 1253
70 1123 1036 17211 694 27 411 4942 6904 10069 10677 11237 11642 12719 13126 13506 14672 151174 17262 111636 20174 21446 2]492 22516 21912 22317 22 739 236211 24074 24 553 25 720 27214 266 62 26 962 251199 27465 29119 30354 309 59
1313
1350 1416 14118 1651 1770 11123 11134 !676 1956 2064 1999 1963 1963 203 6 2162 2229 224 3 234 4 2535 2571 2599 2537 2498 2566 2561 2556
16 l
3 256 537 1367 1704 2201 2734 3 337 40 51) 511) 5304 573? 5756 51102 55 711 HOll 576 2 62116 10162 10625 10421 101117 115119 12731 1111(,2 1161!) 13615 12959 ll 299 11410 49116 409 3 2954
l 3 5 6 l
911 1411 296 492 937 663 767 913 1070 1097 16711 1462 %5 !210 2060 2796 2641 16110 !741 1320 !924 1346 1997
2323
11175 215 2 1059 1521 1619 920
Összes lmporl-e':for l felhasználás szaid
GWh
Brulló fogyasztás
tlálózali veszleség
Ne ll ó fogyaul1s
6=(4-5)
7=(1 +6)
8=(7-2)
9
10=(8-9)
-
610 6112 1106 11115 760 2999 5676 6153 12466 13417 !439 5 15397 16469 17937 19340 20713 22306 23 644 24 597 26166 271145 30lOII 30641 31261 322114 33516 341166 36 572 37 603 3115110 40362 405 25 40665 39 563 37314 35152 35 390 355 49
570 623 1036 1743 692 2746 5190 7440 !1358 12233 13142 140114 15119 16521 17652 !906 2 20536 21821 227 62 24 290 256119 211044 211642 292911 30301 31480 32 704 34 343 353 60 362 63 371124 37954 311066 37046 34616 325116 32829 32 993
95 126 122 1110 102 245 499 754 9 411 1004 1049 !<43 1357 1513 1596 1707 1905 1951 1955 2092 219 5 2 400 236& 21131 2949 31112 332 5 346 0 35119 31136 4017 421 'l 414 3 403 6 31171 2641 43 511 4253
475 695 914 !563 590 2501 4691 666 6 1041 o 11229 12093 121141 13762 15006 16254 17355 111631 191170 201107 22197 23694 26644 262 76 26467 273 52 211296 29379 .· 30663 317 71 3240 331110 33 73 5 J~ 339421 33010 30945 297 45 26471 211740
--
15 2 2 2411 536 1269 1556 1905 224 2 2400 3395 4346 4391 466 2 465 9 4124 4116 4443 4 552 6126 7366 7984 11741 90 76 10269 101107 10516 1()613 11292 110114 11147 7351 346 7 2475 20 34
9. melléklet
·. A VER teljesítőképességének fejlödése
MW
8000 7000 600 0 5000 400 0 3000 2000 1000
o
1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994
VER
Villamos Energia Rendszer
RT
Rendelkezésre álló teljesftOképesség: az a legnagyobb villamos teljeftmény -ban, amelyet az erOmOvek az állandó és változó hiányok, ill. tObbletek figyelembevételével normál azemben kényszerkiesésss nélkOl szolgáftatni tudnak
.Lu.
mt=J..J..t:::K.J..e-c
A VER kooperációs alaphálózata ·
..... 120 kV-os kooperál6 hálózat 750 kV 400 kV 220 kV aláliomás erőmű
120 kV-on kooperál6 erőmű
Kód
---------
Feszültség 750 400 220 120 60
1951
1960
-
-
-
kV kV kV kV kV
701 203
70 2 360 31
összesen
904
2 468
1970
1980
1990
1994
-
268 950 1 246 2 794
268 1 477 1 250 2 515
268 1 574 1 178 116
-
-
-
-
J 935
5 258
260 1 158 2 517
5 51 o
J 136
km 600 0
4000
,,....
....
.......
J:.--
Az alaphálózat fejlOdésére jellemzO a vezetékek együttes nyomvonalának hossza. A 120 kV-os vezetékszint legnagyobb részben átvet· te a fOelosztóhálOzat feTaoatát és 1992-tOI az áramszaigáitató részvénytársaságokhoz tartozik, így ez a táblázatban nem szerepel.
v 1960
:......-
-
'
' ' '.
'
' ''' ''
.,
·-·-
'' ' ''
, ' ' L.·~:-
2000
,..·-'i
....
1- ................. , ,·
' '
'''
'
/
]...-'" ' '
'' '
/
1970
1980
1990 1994
ll. melléklet
·.
A hálózatok nyomvonalhossza
A háliizatok nyomvonalhossza (km) az egyes évek végén (kábel +szabadvezeték KöZép. és nagyfeszottség
Év
Összesen
·EbbOl alap és
KisfeszOitség
összesen
f0elosztóhál6zat 1-120 kV
1955 1960 1965 1970 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
24097 32183 430 73 486 70 53_684 54501 554 64 56 749 58131 58 867 594 78 60 363 60 322 61325 62208 628 59 63 503 64 235 654 36 66139 65 824 66009 663 72 66372
220kV
77 583 1158 1193 1229 1229 1246 1246 1246 1250 1250 1250 1250 1250 1250 1251 1251 1251 1251 1288 1190 1190 1190
400kV
260 509 700 712 904 904 950 950 1062 1062 1062 1165 1255 1448 1477 1477 1477 1609 1536 1595 1595
750kV
268 268 268 268 268 268 268 268 268 268 268 ·. 268 268 268 268 268 268
120-400-750 kV
1775 246 7 3399 4869 6198 6290 6496 7069 717 5 7389 7466 7625 7782 7835 802 3 8113 8300 8471 8560 8665 905 6 8967 9184 9184
<1 kV
23 579 31083 38 343 47412 54314 55 846 57 540 59202 607 52 62190 635 96 650 53 65 784 67 521 69122 70585 722 37 73 575 75308 76010 76 420 75 534 76 209 76509
476 76 63 343 81999 97 500 109700 112276 114945 118369 121301 123521 125542 127996 128686 131426 134013 136217 138707 140806 143740 145145 145409 144537 145634 145934
..
12. melléklet
Elosztó hálózatok ao~------------------------~
70 E
.:a::
g 60
··~
-~··
o ~
50
/
/
.·
40~-r~r+++~~~~~++~~~
1970 \ - < 1 kV
1985
1991 1994
- 1 - 120 kV -1 - 35 kV
l
Az MVM-csoport
erőmű
részvénytársaságai
H:. mellékleit
•. •.
2
• • • • ll
5
7
l
10
•.6•
~
12
3 4
•
eSzén
e Szénhidrogén e Nukleáris evrz
9
• Bakonyi Erőmú Rt. • Ajkai Erőmú (l) • Inotai Erőm ú (6)
Pécsi Erőm ú Rt. (9) • Pécsi Erőmú • Komlói Fútőerőmú Kft.
Budapesti Erőm ú Rt. (J) • Kelenföldi Erőmú • Köbányai Erőmú • Újpesti Erőmú • Angyalföldi Erőmú • Kispesti Erőmú • Révész utcai Fútőmú
Tiszai Erőmú Rt. • Borsodi Energetikai Kft. • Tiszapalkonyai Erőmű (ll) • Tisza ll. Erőmú (12) • Kisköre (13) • Tiszalök (14) Vértesi Erőmü Rt. • Dorogi Regionális Fútőerőmú Kft. • Oroszlányi Erőm ú (7) • Tatabányai Energetikai Termelő és Szeigáitató Kft. • Bánhidai Erőmú (l 0) • Tatabányai Erőmú
Dunamenti Erőmú Rt. (4) Mátrai Erőmú Rt. (5) Paksi Atomerőmú Rt. (8)
Slold:ol<. rurbiNk Erómú
TOzel6anyog
súmadb
1994. évi
tel jes ((ménye egyenkénr. MW
1 Ajka
2 Sor.oo l Budapest
szén szén szénhidrog~n
Dunamenri
szénhidrog~n
4 Ounamenti GT & ll'lO(a
szénhidrogén lignit szén ·
6 !l'lO(i GT 7 OroszLilly
szén
4
5 o'vl.átrai
8 Paks 9?écs 1O B.1nhida 11 r~zapalkcnyo 1 2 Tisza 11. ll Kisk&e 14
TiszalOk
o&J.
nukleJ:ris sz én szén szén szénhödrogén viz viz
ó 9 ló 12 1 5
•z • 8 5 1 7 4 4 l
JxJ0+12+10+9
4xJD+4+4,S+10+12+21
min l,J..max 32
6xl1S+3X1S0+40+2x20 145 Jx200+2x1 00 lx20.12 2x8S 1xSS+Jx60 8><230 2x&0+2xJ5+30 100
...,
1lt.S0+13+ 1S+7+3:óS 4x21S lxl,8
villamos leljesnménye Oss.zesen, MW 132 171 131-163 1 820 145 800 72 170 235 1 840
220 100 250 860
28 11,4
höszolg~ltir
villamosenergia
reljesQmény, MW
termelés, GWh
395
SJ2 2 504 ó46 230
ss
160
-
so
135 521 38 31
s -
--
Sil 108 587
hőszol ~Iti «ts
n
2 OOO 2829 14 702
s 212
4 )49
629 4189 86 O, ó 1 390 14049 891
3 429 174 456
537 669 313 7 84 46
-
366 589 885 100 lóSS
z
-
--
•
Az MVM-csoportnál bekövetkezett bánya-~rőmuvi · .1ntegrac1o "" . "" 1994-ben befejez&lött a bánya-erőművi integr~ció, amelynek végrehajtására három ütemben kerül sor. Az integráció hatására az iparág szénigényének több mint 90%-át az iparágon belüli bányák elégítik ki. az integráció céljai az alábbiak voltak: - Eredményezze az egymásra utalt, múszakilag és gazdaságilag szeros kapcsolatban álló erőművek és bányák együttes működési költségének cSÖkkentése által a szénbázisú villamosenergia-termelés versenyképességének növekedését. - Tegye lehetövé a bányák és az erőművek összehangolt fejlesztését vagy visszafejlesztését. az eddigi összhang hiányából fakadó veszteségek csokkentését. - Gyorsuljon fel a szénbányászat szerkezetátalakitása, amelynek eredményeként az integráció tegye lehetövé a bányászat társadalmi, szociális feszültségeinek csokkentését, a perspektivikus bányák munkavállalóinak munkahely-biztonságát. - Segitse elő a bányászati vagyon hasznosulását, ezáltal a felszámolási eljárások mielőbbi lez~rható ságát, a hitelezők kielégítését. Az integráció a bányák vagyon~nak, kötelezettségeinek felértékelésével járt együtt. Az erőművi társaságok a vagyonból szükséges eszközök és a kötelezettségek különbségével azonos mértékú, alaptOke-emelés t, és ennek megfelelő mértékú zártkörű részvény kibocsátását hajtottak végre. A részvények a hányák felszámolóinak, a felsz~molások befejezödése után a korábbi hitelezők tulajdonába kerültek. Így mödosult az iparág tökeszerkezete. Az integráció első ütemének végrehajt~sa - 1993. április 30.- után az MVM Rt. 50%-os tulajdoni ar~ nya a Mátrai Erómú Rt.-ben 38.3; a Pécsi erömű Rt.ben 43 ,8; a Bakonyi Erőm ú Rt.-ben 41,4%-ra CSOkkent. Az integráűciók eredményeképpen a bányászati munkavállalök közül 7150 fő közvetlenül az erőművek állományába, 2100-an pedig perspektivikus vállalkozások állományába kerültek ,1t. Az integráció második ütemében (1993. december 31.) a Tiszai Erőmű Rt.-ből megalapított Borsodi Energetikai Kft.-ben a Tiszai Erőmű Rt. tulajdonosi hányada a bánya apportálása után 69,7%. A Klt. 2765 fő korábbi bányászati munkavállalöt foglalkoz, tat; a Bakonyi Erőmű Rt.-be integrált balinkai bányaüzem további 1268 fő bányászati munkavállaló átvételét jelentette, és a társaságban az MVM Rt. tulajdoni aránya 34,7%-ra cSÖkkent.· Az integráció harmadik üteme az észak-dunántúli régi öt érintette, ennek során 1994. április l-jétől kezd6d6en a Vértesi Erőmű Rt.-ben az MVM Rt. tulajdoni aránya 50%-ról 39,5%-ra csökkent. az integráció 4503 fő munkavállaló átvételét jelentette; a Tatabányai Energetikai Klt.-be történt bánya apportálása után a Vértesi Erőmú Rt. tulajdoni aránya 69,6%. A Kft.-be 1764 ió dolgozó került át.
•.
Bakonyi Erőmű Rt. -. Ajkai Bányaüzem Ármin Bánya jókai Bánya Padrag Bánya Balinkai Bányaüzem Mátrai Erőmű Rt. Visontai külfejtés Kelet ll. mező Kis Déli l. mező Kápolna Nyugat mező Déli Bányamező Bükkábrányi külfejtés Pécsi Erőmű Rt. Kőszénbánya Mélyművelés:
Zobák akna Béta akna Külfejtés: Pécsbánya , Vasas Tiszai Erőmű Rt. Borsodi Energetikai Kft. Lyukó Bányaüzem Dubicsány Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Bányaüzem Mélyművelés
Márkushegy XX-as akna Kü lfejtés Tatabányai Energetikai Kft. Mányi Bányaüzem
14. melléklet
Az erőművek villamos teljesítőképességének megoszlása a főbb iparcsoportok és nagyságrendjük szerint ·. BT =7317MW RT,.= 6979 MW RT =6679 MW BT = 7105 MW RT,.= 6775 MW RT = 6587 MW
Az erómúvek beépített v i liamcs teljesítőképességé nek 97, 1%-a közcélú és tartozik az MYM RL-hez. 2,9%-a egyéb vállalatokhoz. A magyar villamosenergia-rendszer 45 erőmuvéből l O beépített teljesítóképessége nagyobb 100 MW-nál, amelyek a rendszer 92,7%-át képviselték 1994. december 31-én.
Megnevezés
MW
MVM."r6m0vek 7105
Egyéb ipar Osszesen
RT,
BT
'l'o MW 97,1 677;
BT =212 MW RT,.= 204 MW RT·= 92 MW
RT
"·
MW
97.1 658 7
%
98,6
i
212 2,9 204 2.9 92 1.4 7317 100,0 6 979 100,0 667 9 1 oo.o
VER
MVM
Egyéb
26
Turbógenerátorole Vfzeromúvekben H6er6múvekben
Atomerőműben
<20MW
<20MW 2Q..50MW 51-100MW >100MW >200MW
db MW 48 59 39 336 17 452 14 990 17 334 5 8 1840
Kazánok, ill reaktorok db
MW
-
-
;e 72 44
39 4
D<20MW 7
604 237 4 3191 11291 5500
15. mellék_et
020-SOMW
I~~W!sa-IOOMW ->100MW
Az MVM-csoport erőműveinek termelése és fel:basznált. ·tüzelőanyag ·.
A villamosenergia-termelésre hasz.nált tüzelőanyag 1984
GWh
1994
GWh
o/o
3468 404 6 770
l 0,6 12,4
8 284 5 706 4 493
25.3 17.5 13,7
Szénhidrogén összesen Foszilis energiahorrlozókból
10199 18483
31.2 56.3
vrzenergia Atomenergia
161 14049
43,0
Mindösszesen
32 693 100,0
Energetikai
o/o
barnaszénből
Lignitből
Feketeszén féltermékből Szénből
összesen FCítoolajból Földgázból
2.3
0,5
1994
1989
1984
Az összes tüzelóhó megoszlása 160 ;.. :Pl_ _ _ _ __:__ _ _ ___,
Az ~bra a villamosenergia-termelésre és a hószolgál· tatásra felhaszn~lt összes tüzelőhó-megoszlást mutatja. Jól l~tható a 70-es években a szénhidrogének. majd a hasadóanyag felhaszn~lás~nak fokozódását.
Pl
'l'.
Szén
108.2
27.7
Szénhidrogén
129.3
33.2
63,5
49,1
Hasadóanyag
152,7
39.1
Összeser:t ..•
390.2
100.0
ebból földg~z
120 + - - - - - - - - ; 1---1
D D
Lignit Barnaszén
D
Feketeszén
D
Olaj
80
+----•----:::! 1----t
40
+--.--i!IH111--::...-t
DG~z
D
Hasadóanyag 1990
1994
Földgáz 1 Gm'=30,84 P)
Hasadóanyag
Ossz es
l
n
n
-
72 857 156130 268 426 354 126 389 032 382 229 381 252 365 121 377 211 386 377 393 113 390 186
1955 Lignit 1 Mt=6,75 Pl
1955 1965 1975 1985 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
Energetikai 1 Mt=9,75 PJ
Feketeszén 1 Mt=10,99 P)
Olaj 1 Mt=40,34 P)
1o't
n
1o't
T)
10't
n
1o't
T)
10~m,
2 370 2 871 6 230 6 758 6 781 544 2 5 296 5 387 4934 6473 6826 6605
19 326 22 038 41 758 46 462 45 785 36 907 35 756 35 474 33 302 43 690 46 075 45 589
403 8 8 247 7916 7 676 7826 795 0 7 729 7437 704 9 645 6 5643 5 293
47 772 92 204 90 969 75 368 79 233 79 339 75 338 72 792 68 731 62 950 55 018 51 603
244 1258 1797 1352 1688 1611 1449 1469 1298 1209 1161 1000
4 11 o 13 605 19 314 14 815 18 252 17 472 16 684 16 129 14 270 13 289 12 762 10 991
42 491 1579 1479 1209 660 513 466 965 1309 1742 1631
1 649 19 590 63 859 59 769 48 440 26 335 20 432 18 573 38 914 5 2 814 70 256 65 787
254 1471 2761 2513 2435 2660 2382 2411 203 5 1953 205 8
16. melléklet
-
1975
TJ
-
8 692 52 526 84 976 77 775 74 845 82 048 73 847 74 no 62 748 60 225 63 471
-
72 736 119 547 147331 150 994 148 366 147 624 150 886 148 777 152 745
tüze\6
17. melléklet
Éves adatok (1984-1994)
D D D
Nukle~ris
Gáz Olaj
DSzén összesen
1985
1980
1990
1994
A primerenergia-felhasználás megoszlása 1994-ben
Höszolg~ltatásra
Villamosenergiaszaigáitatásra 334,7 PJ
55,5 Pl
Villamostnel'! la· termelésre D
Nukleáris
O Gáz D Olaj DSzén Összesen
Pl
o/o
152,1 37,3 52,5 92,8 334,7
45.4 11.1 15,7 27,8 100,0
· Hószolgállalásra o/o Pl 0,6 1'1 47,2 26,2 24,0 13,3 27,7 15.4 100,0 55,5
PJ 152,7 63.5 65,8 108,2 1764,5
1994 % 39,1 16,3 16,9 27,7 100,0
·.
18, melléklet
A villamosenergia-fogyasztás befolyásolása a magyarVER-ben Az évesfogyasztásoka szabályozott és a szabályozatlan fogyasztóknál TWh
A magyar villamosenergia-rendszerben 1954 év óta múködik a fogyasztó befolyásol~s kezdetben hatós~ gi 1968-tól elsősorban tarif~lis rendszere. A szab~ lyozásra kijelölhető fogyasztök körét az Állami Energia Felügyelet jelöli ki (ÁEEr). A 16. oldalon lévO ~brában közölt csoportosítás szeri nt a .havi terhelésmérésre kötelezett" és szabadon vételező, .nem mérésköteles" fogyasztócsoportokat különböztetünk meg. Az összes fogyaszt~s - a h~ló zati veszteség nélkü l - 1994-ben 4 113 GWh-val, azaz 13%-kal volt kevesebb, mint 1990-ben. Ugyanezen idOszakban a h~lózati veszteség növekedett kisfeszültsége fogyasztök ar~ny~nak emelkedése miatt.
40
a
10 ,_----~----t---------~-------4
1980
1965
1990
1994 GWh
Kód
-------
1955
1970
1980
1990
1994
Mérésköteles fogyasztás Nem mérésköteles fogyasztás Fogyasztás összesen
3 666 628 4 496
10 158 4 673 14 631
15 176 ll 072 26 246
13 669 16 964 32 653
13 541 15 199 26 740
H~lózati
490 4 986
l 490 16 321
2 755 29 003
3 846 36 699
4 253 32 993
Megnevezés
veszteség
Fogyaszt~s
+ h~lózati veszteség
19. melléklet
A villamos terhelés napi befolyása nyáron és télen
Jellemző
·. ·.
Jellemző téli nap
nyári nap
MW
MW
Az éves csúcsigény 1994. december 8-án volt: 5 550MW
D D D D D
o
ó
12
18
24
o
ó
12
18
Import szaldó Szénhidrogén-erőmúvek Szénerőmúvek
Egyéb Atomerőmű
24
A háztartási (lakás-) fogyasztás alaku lása 1Wh
8
6
4
2
1980
1985
1990
1994
Az ábra a iakásfogyaszáts változását. mutatja be Bu· da pest ( 1). a kiemeit városokban (2-1), az egyéb városokban (3·2) és a kö~ekben (4-3). A sávozott rész a felsorolt kategóriákon belül az éjszakai külön mért fogyasztást jelöli.
20.
Az MVM csoport hőszolgáltatása
mellék~et
·. 60
40
Pl
20 1964
D
Forróvíz D ebb61 nem kapcsolt
l 984
D
Gőz
D
ebb61 nem kapcsolt összesen
1994 20,4 5,3 22,0 3.6 42,8
l 994
1989
A nyomásszintek szerinti megoszlás 30
q M]/kWh
Tl,%
/
/
höerőmúvi berendezések ről-évre nőtt, ugyanakkor csökkent a
A korszerú
mos energia fajlagos
termelése év· kiadott villa-
höíogyaszt~sa.
/, 20
v ,
átlagos hatásfok, o/o .
' ......
~
............._
10 1960
1970
1980
1990 1994
a fajlagos hófogyasztás,
kJ/kWh
1951
17.4
20 666
1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1994
18.2
19 808 17 078 . 14 951
21' 1 24,1 27,2 29,2 31,1 30,9 30.6 32,4
13 234 12 041 11 561
11 650 11 747 11 121
:ll. melléklet
Magyarország villamosenergia-termelése és -fogyasztása
~===-====;;;~l ~-----=:·:==-=l
40
30+·······························
s.c 20
1-
r
10
o 1990
l
l
1991
l
1992
'
i
1993
1994
.· ------------ összes felhasználás - - - - - Brutto fogyasztás=fogyasztás+veszteség =brutto fogyasztás+eröművi önfogyasztás ------- Netto termelés Import szaido
22. melléklet
Az áramszolgáltatók villamosenergia-értékesítése 1984-1994 között
10000000
r---------------,
1984-1994
8000000
Az MVM-csoporthoz tartozó áramszolgálatók 1994-ben 27 979 GWh villamos energiát szaigáitattak a hazai fogyasztóknak. Az értékesített villamos energia legnagyobb részét az ELMÜ, az ÉDÁSZ és az ÉMÁSZ Rt-k
.c 6000000
területén használták fel.
s
~ 4000000 2000000 .·
o ÉDÁSZRt.
ÉMÁSZ Rt.
DÉDÁSZ Rt.
TITÁSZ Rt.
DÉMÁSZ Rt.
ELMÜ Rt.
23. mellékLt
·. Föbb fogyasztói csoportok fejlödése
8rurtt6 fogyasz~s H"6z•tJ vesztesig
..... 1992
1993
1994
32121 4351
32tU
2841
....
Nem
ágazatok
40000 Háztartások ErdO, halaszat KOZVilégltt!:s Egyéb fogyasztas
10514
1487 610 3530
3<160
9842 1220 562 3575
Nem terhelésmérú-l!:öteles
16141
15083
15199
9721 1315 567
300 00 .r:
~
(.!)
20000 10000
o ll Háztartások ll Közvilágittás
Terhelésmérés-köteles ágazatok
Szállltás ~p!!Oipar
Feldolgozóipar VIz, gáz, vili. ipar
Bányászat Mérésköteles össnsen
1992
1993
1994
1620 204 8525
1576
1572
1977 1278
8513 1992 1130
169 8812 1950 1038
13604
133Bll
13541
m
10000 800 0 ~ 6000 (.!) 4000 200 0
o
IB Szállítás ll Epitöipar D Viz, gáz, vili. ipar Ilii Bányászat
!Illi Feldolgoz6ipar
24. melléklet
Háztartások átlagfogyasztása áramszolgáltatónként
·.
~"'
19N
-r-_O_rs_z_á-=-g_o_s_á_tl_a-=--g------.
2500
-~ 2000 ~ ca ~ 1500 .c
.
~ 1000
-~ .c
500
o
25. melléklet
"
A fERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS FOLYAMATÁBRÁJA, 1993 •.
Atomerőmű
12987
Hálózati veszteség: 4358
Bányászat: 1130
Háztartások: 9721
Feldolgozó ipar: 794 9
95
Mezögazdasági halászat: 1315
Villany, gáz,
\ Nem terhelésmérés-köteles ágazatok 15083
hő, viz: 1
[
Szállítás: 1576
~~-----'1-"3"-16
>
l
177
11576
l l
rol•----
0 "---'
Havi terhelésmérés-köteles ágazatok 13388
26. rnelléklet
·.
A termelés és fogyasztás folyamatábrája, 1994 Orszá osan rendelkezésre álló összes vili. ener ia: 35 549 GWh VER szinten rendelkezésre álló összes vili. en er ia: GWh
Atomerőmű
13
l l 038 : l
l
l
l 8 812
~-€~
l
'Nem tcrhcJCsmérés-kötclcs fogyaszták 15 199 EbbőlVER 15199
Havi tcrhclésmérés-kötclcs Ebből VER
fogya<;ztők
13 541 l c 940
205
27. melléklet
A villamosenergia-termelés és az import szaldó részaránya a VER-ben
40,-----------------~
30
20 10
o
l
Kl.".........
u
!;] Szénhidrogén
D Import szaldó
D Üzemi erőművek
Import szaldó Üzemi erőművek Szénhidrogén Szén Atom
1992 3.4 0.6
7.5 9.1 14 34.6
TWh 1993
2.5 0.6 8.9 9 13.8 34.8
1994 2 0.7 9.7 8.8 14.1 35.3
.·
.
2f:l. melléklet
Tetv és Kontfotling Osziti ly
VE:GLEGES l.
MEGNEVEZ~S
"'
""'
EoAszRI
Oi:OÁSZRI
,,,.
GyO< ~ermelt vili. energia
l
Sajtll erömOben
2
Eröm!M Onfogyasztás
3
Sajtll erOfr:IObOI kiadott vili en.(1·2)
4
MVM RHOI dsárolt villamosenergia INDEX A BÁZISHOZ
"
5
Urs ÁSZ-101 vás. vili. en
•
KozcéiU erOmOIOI k<moeUen vás.vifl.en.
o o o
1032
93.1
101.6
966
94.4
97.6
o
o o
48
o
106525
106 525
297683
o o
106 477
136 904
o
459 324
893911
o
36455
14606
2058
4 718
21 237
109690
188 764
o o o o o
o o o o o
o o o o o
o o o o o
o o o o o
o o
3 501727
3 452 914
8 822 354
"
o l
8 151 427
Hálózol< é> transzf. ' " " " ' • MWh
m~glérlleU "
12a
EbbOl kOlfold illal
13
Elesztói sajat felhas.znalas
14
Hbiuzemi
15
Veszteséql12+13+14)seregyOt1
IG
18. sorbói:Tars Asz-nak értvill.en.
11
Kiszarés(~rt
18
Fogyas.ztonak ért vili. en. (1 H 5)
2J
5108381
5 653
31 490 789
82
2 379 403
5 571
29111386
29 776898
31 496 442
2 379 485
29116957
o o.o o 893 911 188 764
138800
138800
2 609225
2 609 225
o o
o
l
2 609 225
2 609226
30 971670
31859 411
l
o
0.0
DO
OD
DO
OD
DO
0.0
458015
358316
375 491
367 838
291 490
989808
2 840 958
7.45
9.11
735
10.50
8.44
11.22
9.11
MWh
OOO
0.00
OOO
OOO
OOO
14300
11 875
12753
20543
85177
l
29 883 423
32 847 658 101.6,
1321 505
4 162 4631
4.15
12.63
37964
37964:
o
0.12
0.00
0.00
13m
12 477
o
o
o
o
6 696
o
6 696
471 244
370 793
389 791
. 379713
310 939
1010351
2 932 831
o o
o o
106 477
o o
48
o
o o
106 525
o
5 680183
3 564 074
4 612113
3122014
3141927
7812003
102.1
101.1
97.0
1002
991
102.9
BÁZIS ADATOK MVM RHOivasaroh VIllamosenergia
5 925 692
3 800488
5 159 885
3 443 335
3 443174
8 743711
30 516285
o
o
Rendelkezésre .!1116 villamosenergia
5 962 442
3 802 862
5 165 340
3 448 661
3 459 017
8 842 661
30 680983
32 262 929
32 427 627
5 562 458
3524178
4 756 211
J 115695
3 111 189
7 590806
395 122
321 706
260 154
ro9Y (nem saltlllerm.ból
Asz
Rt-nek)
INDEX A BÁZISHOZ
19 20 2I 22
3 934 867
82
o o o
Osszesen
100.9
5 653
o o o
o o o
29776 898
l
"l
· KiszOrés
8 253 340
b./ hatjrmenti import
INDEX A BÁZISHOZ
MVMRt
osszesen
3 325 200
IMPORT a /kooperactós imp-exp saldó
(•3..8+10)
HAI6zaU Rt-k
J 497 009
9
Oss.zesen
.....
ELMÜRI
5 571
o o
RenrJelkezésre ané vmamosenergi<~
Debrecen
4 803 021
SelfOldi szállltóiOI vasarob vili. en.
ll
TITÁSZ RI
Szeged
3 920 261
8
összes impsaldO(a•b•c)
Oi:MÁSZRt
Miskolc
5 978067
7
o o o
!:MÁSZ RI
Adatok: MWh-ban
o o o
üzemi erOmOtol vasarah Yill energia
ID
.
VIllAMOSENERGIA M~RLEG 1994. janutlr ·december
l Hálózali veszleség
--
---~~7 342
26679_7 -
---·
6 696 4 254 336
1 321 505 106525 29 778 898
29 776898
o
27932 314
761008
106525
28 693 322
1008
218.0
o
Kiszérés ~rtékeslletlvillamosenergia
85177
27720 543 _1_234~ ___2 865530
.· .·
102 2
-30516 285
o
349009 1 397635
28069 552 4 26~ 165
l·
"'MAGYA;\ VILLAMOS MÜVEK RI
VtGLEGES l.
Torv és Kontrolling osztály
29. melléklet
Villamosenergia értékesítés tarifacsoportonként /göngyölt adatok/ MWh
·l
. TARIFACSOPORTOK
1993
1994
l- XII. hó
1- Xll.hó
tRTtKESITtS ÁTLAGÁRA fill/kWh
ezer Ft
%
1993
1994
l - Xll.hó
l - Xll.hó
%
1993.
1994.
l- Xll.hó
l - Xll.hó
%
9 720 594
9 842 220
101.3
35 567 795
38 163 435
107.3
365.90
387.75
106.0
567 925
561 998
99.0
4 252 248
4 223 498
99.3
748.73
751.51
100.4
2 543 329
2 719 002
106.9
18 375 980
19 559 549
106.4
722.52
719.37
99.6
13 635 465
13 659 756
100.2
65 384 485
64 679 633
98.9
479.52
473.51
98.7
Nagyvasúti vontatás
671 289
648 597
96.6
2 114 566
2 041 223
96.5
315.00
314.71
99.9
Közúti vontatás
351 681
351 B7B
100.1
1 336 392
1 304 854
97.6
380.00
370.83
97.6
Közösségi célú fogyasztás
196 467
136 394
69.4
1 ODB 821
777 598
77.1
513.48
570.11
111.0
trtékesltés iparágon belül
65 766
156 914
238.6
153 811
480 090
312.1
233.BB
305.96
130.8
Szabálytalan vételezés
16 680
9140
54.8
170 826
172 253
100.8
1 024.14
1 BB4.61
184.0
27 769 196
28 085 899
101.1
128 364 924
131 402 133
102.4
462.26
467.86
101.2
300 356
713 948 106 525
2'37.7
BB6 974
2 068 906 348 634
233.3
295.31
2B9.7B 327.28
98.1
28 693 322 9 842 220 713 948
102.2 101.3 237.7
129 251 B9B 35 567 795 BB6 974
133122405 38 163 435 2 068 906
103.0 107.3 233.3
460.47 365.90 295.31
463.95 387.75 289.7 B
100.8 106.0 98.1
1B 137 154
100.5
92 791129
92 890 064
100.1
514.15
512.15
99.6
Háztartási fogyasztás Közvilágitás Általános áramdljas Teljesitménydljas
HAZAI tRTÉKESITtS ÖSSZESEN Külföldi vevé Társ ÁSZ- nak ért ÖSSZES ÉRTtKESITtS le: - háztartási fogyasztás - külföldi vevé
28 069 552 9 720 594 300 356
TERMELÖl FELHASZNÁLÁ:i
18 048 602
-·
.
.
..
. --...J J
-···-···- -··-· ·- -· '
~-··-
MWh
ÁGAZATOK
1993.
' Mezőgazdaság, vad-és erdőgazdálkodás
1994.
Halászat Bányászat Feldolgozóipar vízellátás
Építőipar
Keresk.közúti jármű és közszüks.cikk jav. Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás,raktározás,posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolg. lngatlanügyletek, bérbeadás és gazd. tev. Közigazgatás,kötelező társadalombiztosítás Oktatás EgészségQg#i és szociális ellátás Egyéb köz&Sségi,társadalmi és szem.szolg. Területen kivüli szervezetek Háztartási fogyasztás Szabálytalan áramvételezés
300 356
Külföldi vevö
Aucit'lnP.st 1 AA!i l\nrilic: 11
---
--
____
1210013 9 689 1 038 179 8 037 642 1 980 208 169 089 847 074 439 529 1 571 142 109 700 387 113 407 548 344 436 230 556 1415945 36676 9 842 220 9 140
%-ában
- --·-·· --· ···-
713 948
28 0§.9 551_..1.!! 693 322
..
--
1994.1-XII.h
E Ft 1993.
..
1994. l- XII. hó
1993.1-XII.h %-ában
-
-
Meqoszlási arány 1994.
1993.
l -XII. hó
7 296 119 58 557 4 397 984 36 174 127 9 541 263 1 177 399 5 626 900 2 849 145 6 636 107 731 508 2 516 888 2 648 968 2 339 457 1 291 153 9 560 848 220 136 38 163 435 172 139
91.79 98.43 90.71 101.31 105.52 93.80 103.22 102.05 99.95 115.31 99.71 101.70 108.62 103.54 100.25 120.51 107.30 100.77
6.15 0.05 3.75 27.63 7.00 0.97 4.22 2.16 5.14 0.49 1.95 2,02 1.67 0.96 7.38 0.14 27.52 0.13
5.48 0.04 3.30 27.17 7.17 0.88 4.23 2.14 4.98 0.55 1.89 1.99 1.76 0. 97 i 7.18 0.17 28.67 0.13
101.14 128 364 924 131 402 133
102.37
99.31
98.71
237.70
233.25
0.69
92.74 98.31 91.87 102.56 105.85 95.66 104.48 100.13 99.67 103.03 103.87 100.69 108.34 101.49 100.Q3 114.98 101.25 54.80
106 525
Társ ÁSZ - nak ért.
_.,.
1993.1-XII.h
27 769 196 28 085 899
Hazai értékesítés összesen
összes értékesítés
1 304 784 9 856 1 130 080 7 837 240 1 870 783 176 765 810715 438 979 1 576 269 106 479 372 682 404 742 317 920 227 165 1 415 565 31 898 9 720 594 16 680
··-
1994.1-XII.h
l -XII. hó
Villamosenergia,gáz,hő-és
30. melléklet
VÉGLEGES l.
Te1v és Konlfolling Osztály
7 948 907 59489 4 848 601 35 705 859 9 042 319 1 255 161 5 451 421 2 791 811 6 639 404 634 381 2 524 156 2 604 771 2 153 769 1 247 018 9 536 561 182 675 35 567 795 170 826
886 974
2 068 906
,•
.·
1.55
1
348 634 - -
102.22 129 251_898 133 122 405
--
102.99 -----·-
100.00
1oo.ooll
31. melléklet
·.•.
Az
erőművektől
vetkező
vásárolt villamosenergia mennyiségi és érték adatait a kö-
táblázat tartalmazza: !994. évitény
1993. évi bázis GWh
MFt
fill/kWh
MFt
GWh
fill/kWh
Dunamenti
5.043
14.634
290,18
5.532
16.299
294,63
Mátrai
3.744
13.997
373,85
3.655
13.774
376,85
Tiszai ·
4.067
14.307
351,78
3.760
13.930
370,48
512
3.635
709,96
437
3.319
759,5
!.892
8. 582
453,59
!.754
8.634
492,25
Vértesi
808
4.119
509,78
744
4.248
570,97
Budapesti
435
1.433
329,43
o
184
o
Paksi Atom
12.987
27.115
212,77
29.488
87.822
13.229 29.111
28.148
Összesen
2Jl8,79 297,82
88.536
304,13
Bakonyi Pécs
Erőműtársaságok közvetlen áramszolgáltatók felé értékesített mennyi:s.égi és
érték adatai:
Tiszai Rt. - ÉMÁSZ Rt.
GWh 298
fillikW h
MFt
326,17
972
Bakony Rt. - ÉDÁSZ Rt.
41
329,27
135
Vértesi Rt.- ÉDÁSZ Rt.
96
329,17
316
459
326,80
1.500
14
321,43
46
908
326,87
2. 969
Budapesti Rt. - ELMÜ Rt. Pécsi Rt. - DÉDÁSZ Rt. Összesen:
32. melléklet
Erömuvektöl vásárolt villamosenergia 1nennyiségi és értékadatai 28
~~--~~--~~--~~--~~--~~--~~--~~~
2~
l
~
l
l
l
l
l
l
l
l
20
r--r--r--r--r--+--+--+~+--+--+--+--+-~--4-~~
16
r--r--r--r--r--+--+--+~+--+--+--+--+-~--4-~~
12
r---mr-r--1
8 ~
o
.· Du-
....... TI$Zal
-
Pb
VMeti
Budopesli
Paká
~
Möai
--NcoY6ttOOI~Pokll
199~.
. 1993. évi bázis
[ D
GWh
il
MFt
ll
évi tény
FtlkWh l
33. melléklet
Áramszolgáltatók villamosenergia vásárlása
100
~·:'~~ ~~.,~·: ~. ,-.:
"'" "'· ',. .i~~;;;~;~·~f·:~~;;f;
80
r----t-
60
l
40
r----t-
l l!
20
o
GWh
MFt
FT/kWh
GWh
1993. évi bázis 8)
ELMŰ
E]
tDÁSZ
Ei
MFt
FT/kWh
1994, évi tény. DtDÁSZ
D
tMÁSZ
~~ DtMÁSZ
li8
TITASZ
34. melléklet
Az ENSZ-tagországok 1992-es villamosenergia mérlege Az ENSZ 1994-es adatszolgáltatása alapján Lakosság
u ám a
Ország
(millió)
1 Ausztria Belt;ium llulg.lria Kanadd o Cseh Köz t. D.lnia finnor•zat; frJnciaorszat; Németorsz.lt; Göröt;orsz.lg
Ma~varorszag
frorszag Olaszorszag l iollJndia Norvégia lent;yclorszat; Romolnia Oroszorszag Spanyolorsz.lg Svédorsz.lt; Sv.ljc Törökorsz.lt; Ukrajna Egyesült Kir. o USA o jogosziavia
o
Villamosenergia lennelés ön(ogy. neUó ért
4.-ból ÜLelili eröma
Exporl· impori szaldó
Szivallyús Országos lá roló brulló erőm a fogy. töltése
a
l
b
Jlálóza1i veszleség
Országos 1 o.-böJ lakossági ne lló fogyasztás fogyasztás
10.-ból szolgállat ás
10.-ból lakáS+ szolgt egyéb
10.-ból ipart építöíp.
(ó
%
GWh
%
GWh
GWh
GWh
GWh
o/.
GWh
%
%
%
%
2
3
4
5
6
7
4t6·7
8·10
(8·10)/8
10
11
12
13
14
7,UU 10,00 6,95 27,44 15,79 5,17 5,04 57,37 80,57 10,30 10 34 3,55 57.7 U 15, lll 4,29 3 U.36 22.75 146,54 39,06 8,66 6,90 5 U.7 U 51,94 57,70 255,02 10,&3
3,0 5,4 11,5 3.0 6,7 6,4 4,6 4,5 7,2 6,2 u 1 6,1 5,2 3,5 0,9 6,9 11,3 6,9 4,9 2,7 3,0 6,3 6,1 6,3 5,9 6,6
49661 66 379 31529 505067 55169 2UU74 54úU6 442147 496449 343 59 29067 15037 214433 74 496 116631 123611 460511 93U65U 150610 t42337 57 350 63105 237102 306352 309775 4 34094
14,2 3,9 6,8 8,0 11,5 1,6 14,3 5,4 14,2 2,6 27 1,6 14,3 17,4 13.9 ú,2 2,11 4,11 3,0 5,5 6,4 5,3 3,2 6,7 9,0
9,51 13,33 4,53 25.22 12,35 27,57 16,14 24,63 19,79 20,56 19 95 24,35 19.69 29,311
52,25 45,51 50,00 5 ú, 97 39.73 66,31 45,62 56,07 47,96 SU .7 U úO,U6 62,47 4ú,04 53,56 52,49 44,06 26,03 24,U7 46,02 51,67 ú3,70 40,77 31,20 60,35 62,74 59,116
36,74 50,43 40,95 36,42 44,71 30,17 52,51 34,02 43,56 3ú,úU 2 U 67 36,611 4U,Ull 42, t 2 45,67 34,95 54,54 56,07 46,32 3U,Bll 3 1,01 54,25 51,92 34f4íl 34,31 3U,UU
----
t kis halózati vemesét;O országok • nat; y halózati veszteségO orsz.lgok o a legfejleuebb nagyorszagok
554
nu
2 705 -25051 -30Jú 3 746 U394 -53796 -5320 ú OS 34úh
o
35 300 U65ll -6744 -4032 420 5 -16742 ú41 -2150 -4269 -125 -SOUS 16ú93 26349
1571 1066 ll 254 326 ll ll 500 5 5129 265 ll 3 211 494 ú ll ü U9 2U26 ll ll 2 697 756 1436 ll ll 22ú1 232 49 1046
2 993 46644 3 566 67 439 49411 342 34 37100 479762 3 660 51Ull7 2151 32 ú 20 2 610 63060 27 472 363346 4UUOOO 20292 2 675 34 699 2'J 92 ]2 533 1406 14709 16779 1447U7 322 4 63154 UH 40 lll7t9U 15 1011 1167 53 5 527 522 63 921916 64093 14502 146754 935 5 139431 3 755 51623 U995 ú29Ull 22 777 232017 27616 320764 3102654 253529 5 643 330 46
45 651 . 26,17 6,153 + 32,17 63671 5,291 + 14,45 • 292116 34,14 442662 29,61 7.73 47 947 21.57 7,45 30 469 31,36 6,59 + 60270 26,27 4,45 + 3551174 30,110 7,17 4677011 26,26 4,16 + 32024 33,14 7,71 35 42 29 541 9 20 13303 38,12 9,56 22UOOII 24,45 6,8 + 799 30 21,89 3,68 t 963511 33,11 6,25 16,64 12,94 • 101645 16,25 10,58 • 467 36 11,37 837623 9,12 23,39 134252 9.75 31,011 130076 6.71 + 4 711611 29,60 7,27 21,27 14,2!1. 539 US 209240 9,62 293túli 33,93 6,61 264932 5 32,711 6,17 17,68 • 27 205 49,94
16,72
17,úll
1.22 19.91 19.66 33,21 17,49 23,01 29,96 12,14
Magyarország helyzete a világban Az EN.c:z-tagországok fogyasztá~i adatai az ENSZ 1992-es adatszoi'gáltatása alapján Országos br":ló Nettó :aküssági fogyasztás, kWA fogyasztás, kWh
Ország
:-lorvégia Kanada o Svédország Finnország USA o Svájc Belgium Franciaország o Dánia Oroszország Ausztria Németország Egyesült Kir.llys.ig o Hollandia Ukrajna Olaszország irország Bulgária Spanyolország Görögország Cseh Köztársaság Magyarország jugoszlávia Lengyelország Románia Törölország
24 988 17484 16063 12516 12167 7482 6744 668 2 6 309 620 7 6173 605 7 5560 547 8 44&7 423 7 414 3 382 5 3806 3 369 3281 3146 3109 3044 2 297 1071
759 2 4777 4658 3141 }663 205 3 205 5 1910 1848
641 151& 1524 1724 1153 965 1428 1117 804 1030
ó55
~ -
1012 1201 494 334 195
t:: r~-
o
Llkoss.á~ sz~m;a
(millio), fó
Orszá
5000
Orszigos bruttó
fo
oszt;U, GWh 2
Ausztria
Belgium Bulgária
Kanada
o
Cseh Köztársas~ g Dánia Finnország Franciaorsz.1g
o
Németorsz.1g Görögorsz~g
Mugyamr;zág lrorsz~g Olaszorsz~g
Hollandia 1"-Jorvégia
Lengyelország Románia
Oroszország
Spanyolország Svédország Svájc Törökország Ukrajna
Egyesült Király> ág •
USA o
jugoszl.1via o
148,50 10,00 B, 95 27,44 15,79 5,17 5,04 57,37 80.57 10,30 1 Q 34 3,55 . 57,78 15,1 B 4,29 38,36 22,75 148,54 39,08 8,68 6,9Q 58.78 51,94 57.7Q 255,02 IQ,63
48644 . 67 439 34234 479762 51807 32 62 Q 63Q8Q 383346 48800Q 34 699 32 513 147Q9 244787 83154 1Q719B 116753 52 263 921916 148754 139431 51623 62980 232017 320784 31 Q2854 33048
10000
Nettó kakoss.i~i fo ysztás, GWh 3 11949 205 50 9 998 131073 1Q343 9 554 1583Q 109593 1228Q3 1Q612 10463 20 71 55 739 17500 325 69 l 894 7 7 596 95 245 314Q7 40431 14168 11482 994 82 934044 12771
A legfejlenebb országok
35. melléklet
15000 Orsz~gos
bruttó
20000
25000
Nettó lakossági
fo y•szfás/fó, kWh fo yasztás/fó, kWh 3/2 6173 6 744 382 5 17484 3 281 63Q9 12516 668 2 6Q57 3 369 314 6 414 3 4 237 5 478 249 BB 3Q44 229 7 62 Q 7 3 806 t6Q63 748 2 1071 4 467 5 560 12167 3109
l 516 205 5 1117 4 777 655 1848 3141 191 Q 1524 1Q3Q lOP 1428.:. 965 ·'' 7592 7 592 494 334 641 465 8 4 658 205 3 195
1724 3 663 12Q1
36/a . melléklet f:1'"'"'!f",·.-·~'~fT-~J
r•.:'f.
~'".l.S•GbJ.óW':._,{;~ i\ ~:-'t -''~'"'
'.r~
~-. ) l
0'\ "'
/v•·-
~....., ....
AZ MVM CSOPORT TULAJDONOSI STRUKTÚRÁJA 1994.12.31-ÉN ·. Helyi Önkormányzatok . .
ÁVRt.(ÁIIamiVagyonkezelő Rt.)· ii: 1!
249,16 Mrd Ft 99,82%
..... .. ::;:
ii: i! :E l~ "!.
..;
~ o
o
ö
ii:
ii:
l•
105,15 Mra Ft 50%
l-4
-
...
i! ::. l~ "'
;N
34,22 Mnt Ft . 38 85% :. ' ·
~l~-..
..,"'-l'..,""'-" :E
1!
Erőmű Rt.-k -Paks -Dunamenti Budapesti -Tisza . AT: 210,3 Mrd
~
::!
1-
l
...
Erőmű
Rt.-l< szénbányákkal ·
0,93%
-Pécs -Bakony - Mátra AT: 88,1 Mrd
··SZÉSZEK.
"
""...
N
ó::
119,56 Mrd Ft
Vol
-DÉMÁSZ
14,2%
- TITÁSZ
50%
2,38%
-ÉMÁSZ -DÉDÁSZ AT:
l=~~
2,26 Mnl Ft 50%
Országos Villamos Távvezetélt Rt. . ··
l
, 1
-OVI T .'\T: 4,5 Mrd !=t
o,33 Mnt Ft 11 7,23%
1
',.,,,i
~l
''J
;;:r,•.'t
j,.,;'·
li l
f2;,;úg-)'J ns:L\Iy
36/b. melléklet
Tul:Ijdon!:ISQf~ r~s;:eseáése
l
.
Részyényt~rs~ságoi;
;.;~t.uny
\ 1
l-~u~~~~~:~ , .·~·-"·'~~~ .
! !
:·:Hr~
i
11,258):~~:) l[ ~~·~~~·~::~!
.;. J_.~·-·4·---·
i
:~.B!..:(,·)
1
_
i l~·S,~
i.!i:.r6~-
1
•:.
i
34,74~.~t.il) j
. ' ----l <.-;".;ill öss:mr. ! 279,J77,020 !-----------------------'
ll''''''
1
1s.oo;,4oo 1
l
-~)=;=.z
l
l
L1t0A5I DtM:OI msz mm ELMO Ct'JlT
l
i ;
i !
46,882,31)0 J 29,797,70r' 37,019,100 l 30,504,200 34,m,:.oo 1 61),744,400 J 4,322,600!
•
32:.,215,820 . .
l 249.608,400
~::::!?se~
l
~,~30!00~
1,367,:~0
lto!t7!.11t.' 13,095!700 6-3,299,H•O 6,438.700 17,372,800 9,001.700
.
41S 1 ú0 52,100
191~120
Ri.
l:wti
i
~·.51b.~·BO l . l b,:62,100
1
16_.~.55,890!
n,on_.6oo 1 b~.100,2Et/
l
477.631
6,011,061
i
l1)1_.b8~
17,271,11~
l
.
l.Sl.030
139,7BB,c•!O
1,907,206
2.3,H1.1~·0
1,149,236
. . l' 136,831,304 l a.s2o.m l
'
i 121.819,400
b,012,6~·3 11~.orJb,7421
l l l
l .1'-_j i;!,
112.570
.w.
l
14_.898,851) 18,514,550 1o_,m.1oo 1i,071.2oO }1),372;200 2.261,:)00
l
'
5,629.100
IWO
22,291,SM \ 821,92·~ H,07b,?241 749,1;·(• 17,7>J,400 363,630 14:saa:470 262.770 16,316,480 2,336,%6 · 26,035,134 32B,930 1,932,370
l
n~lt·~.!ti ~t ö::::;enl 24~·.638,80(' ~~·;:·,~;'·rt~;:~:1-~:.! ö[
ünl;or~~ny:at
! 11'/M RI
1
·--··-···-.---- .i.
'i
Ezer Ft
Jegy;:elt töke r.teQI1szl1=a a l 1Jlajdc·nos~l: i;5;:öÜ . E Ft j :'
Al~pit:!
l
1
'
tökéjéből 1992.janu~r l.-~n
Jegy:ett
[ lDl-ir~ t s:er!nq l ~le~netr l . Tote l
i'~::-:i:·l~r:·, t~r;.3:;,'!']
a
H1,60i,910
l l
l l
.
9,919,S.S4 . -
2~2.bS9,0~ó
., '
50.07.
1.07.
St~,~~
8.~~
St.t,t.Jl. 50.ü7.
~·0.01.
~-0.07. ~·0.07.
l. d
o.n O.~l
~-o.o:t.
3.i7. 0.3Z 1.01.
50.01.
1.07.
~.0.01.
2.~7.
l
:.l)l,U41,·J81
~
A\'0' AV. Rf.
l l l
~9.0Zfl 4~.b~J
4o.!J,,I
4'i.a;q 49.Bi:'l 4b.31., ~9.7'1.1
49.01.
l'
49.07.
50.0~
2.BA 2.07. 1.21 C>.BI. 3.87. 7.37.
47.5Z 47.27. 48.07. 4B.B7.1 49.« 46,27. 42.77._
50.('~
2.57.
47.szl
50.07.
Ln
48.31. 1
0.07.
0.27.
99.Bl.j
~:..91.
1.27.
·~4.9:1.1
~O.OX ~0.07.
50.07.
~-o.o::
50.07.
l i
l
146,4&5 249,161.93~·!
ii2,8~4.~7(• ~ ~ó1.607,9H 9,36b,~·27
Onl:or1T1ánn
Rf
~
l
!
'
37. melléklet
TULAJDONOSI SZERKEZET KIMUTATÁSA EFt-BAN. A Z ADATOK FORRÁSA AZ RT·k
MVM RT MVM társaságcsoport
Erömü Rt Dunamenti Erömü Rt
Mátrai Erömü At Paksi Erömü Rt
ÁVRT.
ÁV RT
névreszóló
bern. kamatra
5 629 100 7 716 750 16771110 13 095 700 63 299 400 6 488 700 17 372 800
Bakonyi Erömü Rt ~udapesti
.,
Pécsi Erömü Rt Tiszai Erömü Rt
5 516 580 6 427 060 16 355 890 13 043 600 63 100 280 6 008 680 17271110 8 820 670
9 001 700
Vértesi Erómü At
1994. DEC.31-1 MÉRLEGBESZÁMOLÓINAK KIEGÉSZITÖ MELLÉKLETEI.
ÁV RT összesen
ÖNKORM.
5 516580 6 427 060 16 355 890 13 043 600 63 100 280 6 008 680 17271110 8 820 670
112 1 289 415 52 199 480 101 181
520 690 220 100 120 020 690 030
MECSEK l SZEN8.
ÁFl
OROSZL. GJ.KFT
MAGÁNSZ.
SZESZEK 4 969 030
2125550
-
5448110
JEGYZETT TOKE ös sz. 16227230
15 33 34 480 570 126
433 542 245 598
500 220 63C 80C
14 807 87C 34 745 600 22 787 460
1 830 470 4 784 060
o 139 375 260
Erömü Rt-k összesen:
136 543 870
136 543 870
2 831 390
1 830 470
4 784 060
7 094 580
5 448 110
480 [,70 298 388 310
o !:szakdunántUii Áramszolgáltató Rt Déldunántúli Áramszolgáltató Rt Délmagyarországi Áramszolgáltató- "Rt _Északmagyarorszá9i Áramszolgáltaló At Tiszántúli Áramszolgáltató Rt Budapesti Elektromos Müvek Áru'Tlszolgáltató Rt Országos Villamostávvezeték Rt ~!amszolgáltató Rt·k összesen:
.·
23 441 150 14 898 850 18514550 15252100 17 079 250 30 372 200 2 261 300
17 603 630 14 078 900 14 062 490 14 888 470 16816480 28 035 230 1 932 370
4 687 880
121819400
107 417 570
8 390 320
261
~94 6sol l
17 764 930
14 888 470 16816480 28 035 230 1 932 370
249 161 930
MVM RT
Mindösszesen:
3 702 440
22 291510 14 078 900
1 149 819 749 363 262 2 336 328
290 950 150 630 770 970 930
115 807 890
6 010 690
249 161 930
446 470
3f0
470
8 390 320
501 513 690
9 288 550
37 029 l OC
30 34 60 4
o
o
o
504 158 744 522
20C 50C 40C 600
82.0 243 638 800 249 608 40C
~~-----··
493 123 370
46 882 300 29 797 70C
1 830 470
4 784 060
7 094 580
5 448 110
-----
481 390 542 027 11C
38. melléklet
·.
·.
A kétszintű részvénytársaság szerződéses kapcsolatai T
ü
z e l ö a n y a
Tüzelőanyag·
.
v
szállítási szerzödések
Üzemeltetési szerzödések
'\
'\ / Erömü Rt.·k
g s z l l í t
Kereskedelmi szerzödések
a
y a s z t
/
tüzelöanyagköltség + luvardij
T ü z e l ö a n y a g á
Termelöl árrés " - állandó költség - normativ nyereség
- tüzelőjáradék - rendelkezésre állásl járadék
kétszintű szerződéses
T e r m e l ö l á r
6
Asz Rt.·k
'X / Kereskedelmi szerzödések
s o k
"
o
g
Konszern
'X /
a
F
Üzemeltetési szerzödések
Nagykereskedel\i!l á
~
k
'/
Villamos közszolgáltatásl szerzödés
.,. Kereskedelmi árrés., N a g
F o g
~
e r e s k e d e l m l á r
y
a s z
Jl Tarifajáradék (nullszaldós)
Zónatdós tiszta áramdll
Teljesltménydíj
Áramdlj (áramdlj + rendelkezésre állás! dlj)
Energiadll (3 zónaldós)
á t l a
~
Fogyasztól tarifák
részvénytársaságon belül a gazdasági együttműködés döntően alapokon nyugszik. A középtávú szerződések biztosítják, hogy a hálózatokkal fizikailag összekötött belső piaci szereplők az ár- és pénzügyi kapcsolatokban valódi vevőként és eladóként szerepeljenek, a piaci árak érvényesüljenek. A
M~gyar
Villamoa Múv~k
Réazvéoytiraaa!g
KONSZERN 1994.12.31.
39. melléklet
/osszes1tes/ Mérleg eszközök (aktivák) Erőművek
Ol. A.
~ 03. I/1. 04. I/2. 05. 1/J. 06. I/4. 07. I/5. 08. II. 09. II/l. 10. II/2. ll. II/3. 12. 11/4. 13. 11/5. l f . III. 15. III/l. 16. III/2. 17. III/3. lB. III/4. 19. B. 20. I. 21. I/1. 22. l/2. 23. I/3. 24. I/4. 25. 1/5. 26. I/6. 27. II. 28. II/l. 29. II/2. 30. II/3. 31. II/4. 32. II/5. 33. Izr.' 34. III/l. 35. III/2. 36. III/3. 37. IV. 38. IV/l. 39. IV/2. 40. c. 41.
Befektetett eszköziSk (02.+:<.+14. aor) IMMATERIÁLIS JAVAK (03.~07. sorokJ Vagyoni értékU jogok Üzleti vagy cégérték szellemi termékek
ösaz. H!l6zat ösaz.
Egyéb öasz.
Rt.-k öaaz.
MVM
XONSZERN
XIszdR~S
leFt] KONSZERN
312414491 785098
257054535 1f3006l
822888 1558f
570291914 2230743
304828886 2f968
875120800 2255711
-267066733 o
608054067 2255711
16627
385248
10793
412668
73
412741
o
o
o
o
o
690647 77824
4791
24895
O 727973
1716985 99842 1248 56617ff04
O' 36004891
1741880 99842 1248 602!79301
o o o o
412741
o
o
Kisérleti fejlesztés aktiv;, t értéke értéke TÁRGYI ESZKÖZÖK (09. ·13. a okJ
310947312
1021547 22018 1248 254499119
Ingatlanok ·l Múszaki berende:~ések, gépe:.t jármüve~ Egyéb berendezhek, felsz~r lések, j§rmtlvek
103884069 185635554 3848276
196614735 50157908 2392059
553316 127767 43575
301052120 235921229 6283910
22044050 8879454 193192
323096170 244800683 6477102
o
Beruházások oBeruházásokra adott el6leg• BEFEKTETETT PINZÜ<JYI ESZKÖ. 'lt (15. ~18. sorokJ Részesedések Értékpapírok Adott kölcsönök Hosszú lejáratú bankbetéte't
15678890 1900523 682081 212879 344 468858
4992313 342104 1125355 717930 2109 405316
3165 150 79331 32855 O 46476
20674368 2242777 1886767 963664 2453 920650
4828201 60000 268799021 259331955 162434 9304632
_25502569 2302777 270685788 260295619 164887 10225282
O O ·267066733
o
o
o
o
o
o
o
o
Porg6eazközök (20.+27.+33.~ '7, aorl KÉSZLETEK (21,-2,, sorokJ
49563746 29498147 27177138 39159 62301 262
23777941 39823f3 3512371 94298 140406 98
288301 20669 15748 38 381
22581055 62035 25663 8 36364
96211043 33563194 30730920 133503 239452 360
-25583929 0
o
73629988 33501159 30705257 133495 203088 360
70627114 33563194 30730920 133503 239452 360
2214655 4632 15!99072 22113445 O
166423 68147 17218867 14810331 415800
4502 O 13lf78 64607 O
2385580 73379 32549417 17158383 415800
O 17259092 613097 O
2385580 73379 49808509 17771480 415800
·25583529 O
2385580 73379 24224580 177714110 415800
1000 O 12914627 551671 118 65300
o
O O 16645995 608786 200000 O
1000 O 31620229 1360601 200088 65300
O O -25583929 O O O
1000 O 6036300 1360601 ,• ·• 2000118 65300
408786 f65llf2 28 4651114 1953792 329363733
1095213 llf18739
O O
1095213 11478739
46101 11432638
O O
46101 11432638
3307291 974639134
O -292650662
3307291 681988472
o
Alap1tás-átszervE:.~és akth~lt
Anyagok Áruk. Készletekre adott el6legek. Állatok Befejezetlen termelés és fé'~ész termékek Késztermékek KÖVETELÉSEX (28.-32. sorok) Követelések árusz.11lításb63 és ~szolgá1tatásokb61 Váltókövetelések.
(vevökl
Jegyzett, de még be nem fi.-"tett töke Alapítókkal szembeni követt,;é-sek Egyéb követelések ÉRTÉKPAPiROK (34.-36. sorol Eladásra vásárolt k.ótvénye Saját részvények, üzletrés;.. K., eladásra vásárolt részvények Egyéb értéKpapirok PÉNZBSZKiiz(jX (38.-39.
sore.>:!
Pénztár, esekkek Bankbetétek Aktív időbeli eHatároláaolESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖsSZESF
(01.+19.+40. sor)
o
o
O O 66871 0 O
O
o
1000 O 14974234 751815 88 65300
41162113 431f856
200144 2376587
O 136154
686427 6827597
18067 4296789
25805 2350782
2201 133953
46073 6781524
758392 362736629
578663 281411139
16444 1127633
1353499 645275401
O 1992736 200lf4
o
o o
O O O
o
~258498674
O -8568059
o o
o o o o o
1741880 99842 1248 602179301 323096170 244800683 6477102 25502569 2302777 361905 5 1796945 164887 1657223
R~stv~nytAraasAg
KONSZERN 1994.12.31. /osszesJ.tes/
Mérleg források (passzívák) Er6mavek 42. o. !l.:._!:.
Sa1.it tőke (43.-47. sorokJ JEGYZETT TŐKE
H. ! L
TŐKETARTALiK
45. III. 46. IV.
EREDMÉNYTARTALÉK ELŐZŐ iVEK ÁTHOZOTT VESZTESiG~ MÉRLEG SZERINTI _EREDMÉNY C6ltarta16kok (49.-51. sorokJ Céltartalék a virható veszteségekre Céltartal~k a várható kötelezettségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek {53.+60. sor) HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSiGEJt (54.-59. sorokJ Beruházési és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Hosszú lejáratra ~apott kölcsönök Tartoz.1sok kötv~nykibocs.1tási:J61 Alapitökkal szern!>eni kötelezettségek Eqy~b hosszü l~j~ratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ ~ÖTELEZETTSiGEK (61.-66. sorokJ Vevőtól kapott előlegek Kótelezettségek .1ruszáll1tásb61 és szolgáltatásb~l (szállttókl Váltótartozások Rövid lejáratú hi~elek Rövid lejáratú kölcsönök Eqvéb rövid leiáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárol.isok PORRÁSOK {PASSZÍVÁK) ÖSSZE~N (42.+48.+52.+67. sor)
!L.......Y.:. !!.:......!.:. 4 9. l . so. 2.
~ 52. p. SJ. I.
54. I/1. 55. I/2. 56. I/3. 57. I/4. 58. I/5. 59. I/6. 60. II. 61. II/l. 62. II/2. 63. II/J. 64. II/4. 65. II/5. 66. II/6. 67. G. 82.
öss~.
306685781 305158522
J.l.§..9.l.l1 2257912 -31369J1
-ID!!!Z. 29:Z086 263795 265 7] 1718 535] 64] 6 24124171 60000 48 500 18400
Egy6b önz.
Rt.-köss~.
MVM
KONSZERN
IUSZÚRÉS
251755987 243638800 17888160 79 812 ·2846117 ·1.!!!!..!§..!!
787464 790670 167!181 -112156
559229232 54!1587!1!12 26806888 2 205388 -5!183050 -12587!186
JOl245468 249608400 52 709368 1619659
860474700 799196392 78 716256 3825047 -5!183050
-257964686 -261496660
-1~
3 531974
~ 2014680 4 813
2] 284 17565 5 719
ill.!1.E
~
H616~at öss~.
o 2!1.llill 6493073 1565721 157689 149421
o
o
o
4 6 880 457]]62 2026568!1 226410 3 2007591 129641 4 624394 4]317]0
2J9~n47l
2~
19614 10109197 11]217 410494 5
o 15065092 22:z2J26 362736629
_ _o
-ll!ll
o 290787 40120 4115
o 1509]
o o 20912 250667 773
57115
o 1606
o
~
!..2.!.!21
816897 281411139
26098 11276]]
lill!!!
_ _o -26!11!159 1506899 1506899
~
o
___q
o o o
[e ft) KONSZERN 602510014 537699732 78 716256 382504 7 -5983050 -11747971 3901762 ] 862939 37105
1123025
3862939 3710 5 1718 10584592 8 38385057 8234304 206189 1305939
o
o
o
o
o
46 880 28591745 49 928421 2284490 12173903 242858 8730945 4331730 22164495 3065321 645275401
o o
468 80 28591745 674608 71 228 4 490 13515325 242858 1]]24331 4911175 3]182692 4 416744 974639134
o
46880 18123570 432f307 0 2284490 1]515325 242858 1]]24]]1 4911175 8 964891 441674 4 681988472
2]56040 ]710 5 1718 805859 85 306575 64 1629836 206189 182914
o o 252599 43 7727493 660446 8
o
17532450
o 1341422
o 4 593386 579445 11018197 1351423 329363733
-34685975 -10468175
o o o
-10468175 -24217801
o
o o o
o -24217.!!1_!.
o -292650662
....!.lll 71159952 27916882 82]4]04 206189 1]05939
..
40. melléklet
41/a. melléklet
·-
Megnevezés
1993.év
1994. év
1994.év 1993.év 0 /o-ában
l\1Ft-ban
19.93. év
1994. év
%-ban
tőke
528.369
537.700
!Ol, 7
88,4
89,2
Tőketartalék
72.677
78.716
108,3
12,2
13, l
2.030
3.825
!88, 4
0,3
0,6
-4.382
-5.983
136,5
-0,7
-l
-1.036
-l !.748
l, !33
-0,2
-1,9
597.659
602.510
!00,8
100
100
Jegyzett
Eredménytartalék Előző
évek áth. veszt.
Mérleg szerinti eredmény <'
Saját tőke összesén
Az MVM társaságcsoport forrásszerkezetének alakulása 1994-ben
Megnevezés
1993.
1994.
MFt Saját tőke Céltartalék
602.51 o
597.660
1994.év az 1993.év "/o-ában
1993.
100,8
92,3
88,3
1994. %
!.467
3.901
265,9
0,2
0,6
46.891
71.160
151,8
7,2
!0,4
Passzív időbeli elh.
!.684
4.417
262,3
0,3
0,7
Források összesen
647.702
681.988
105,3
100,0
100,0
Kötelezettségek
Az MVM társaságcsoport eszközszerkezetének alakulása 1994-ben '·
Megnevezés
1994.
1993.
MFt
1994.év az 1993. év %-ában
1993.
1994. %
89,2
Befektetett eszközök
581.738
608.054
104,5
]00,0
89,8 100,0
Immateriális javak
!.459
2. 256
154,6
0,2
0,4
578.131
602.179
104,2
99,4
99,0
2.148
3.6'19
168,5
0,4
0,6
65.098
70.627
108,5
]00,0
Készletek
30.250
33.563
lll ,O
46,5
47,5
Követelések
24.057
24.224
100,7
37,0
34,3
288
1.361
472,6
0,4
1,9
10.503
11.4 79
109,3
16, l
16,3
(lktív időbeli elhat.
866
3. 307
381,9
0,1
0,4
Eszközök összesen
647.702
681.988
105,3
100,0
100,0
Tárgyi eszközök Befektetett püi. eszk.
Forgóeszközök
Értékpapír Pénzeszközök
10,1
100,0
10,4
A villamosenergia-iRari t~rsas~~ok ciss2et2tele ·
41/b. sz. saj~t t6kéjének
mellék~ét
(1991-1~' 0 4.)
TARSASAGOK eFt MVM Rt Jegyzetttöke Teketartalek Eredménytartalék Elözö évek áth.veszt Mér1eQ sz. eredmény Saját töke OVIT Rt· Jegyzett töke Töketartalék Eredménytartalék Elözö évek áth.veszt Mér1eg sz. eredmény Saját töke ELMURt JeQvzetttökeTöketartalék Eredménytartalék Elözö évek áth.veszt MérleQ sz. eredmény_ Saját töke DEOASZ Rt JeQVZett töke Töketartalék Eredménytartalék Elözö·évek á th. veszt Mérleg sz. eredmény Saját töke OEMASZ Rt
-
249608-tOO 534 e~ 86 144400
249608400 53464985 142205 . o 1132124 304347715
303237486 4522600 86180
-
o o o
- - · · ·60-744400 --773814 o o o 61518214
o
o
l
29852999 - . 37029100 518430 o o
-
4522600 81311
o
4522600 132749 35624
-21486 59 300 4641725
453 78 4 736351
o
29 797700 29 797700 4074620 1859455 o o :"290869 -431424 -140554 -659 500 304408971 - . 30566231
fr
46882300 775182 o o
-
476574 82 30504200 219642 o o o 30723842
-
- l
-
37547530
o
249608400 249608400 52655145 52709368 1292079 1619659 o o 328734 -2691959 303884358 - 301245468
29797700 536797 o o =290869 30043628
o
Töketartalék l Eredménytartalék Elözö évekdith.veszt Mérleg sz~eredmény Saját töke EDASZRtJeQVZett töke Töketartalék Eredménytartalék Elözö évek á th. veszt Mérleg sz. eredmény Sa)at"töke . EMASZRt . Jegyzett töke . Tól:etartalék EredménytartaléK Elözö évek áthoyeszt MérleQ sz. eredmény Saját töke TITASZ Rt Jegyzetttöke . Töketartalék Eredménytartalék Elözö évek áth.ves...--t. Mérleg sz. eredmény Saját töke ASZ SAJAT TÖKE ÖSSZ:
1994
6074"4400 -······6074440Q ·-· -~7444gg -·····-·-2083782 5617619 o •84197 o -760909 -239492 -3777007 62588690 63137490l 61739906
29 797700 55299
-
1993.
4522600 84 544 o o -21486 4585658
4608780
JegyzeiUőke
-
. 1992
o o
-
-
19911
370291001 955215o o -168734 37815581
370291001 16401291 Ol -168734 57701 38506265
46 882300 1909674 o o -177518 48614456
46882300 30911481 o -177518 -· 299596 r 50095526
·46882300 4643317 122078 o -f!í6844 51460851
30504200 S16750 60 -431498 659 30990171
30504200 1448717 719 -431498 -564500 30957638
-
.
30504200 5304-16 . 60 o -431498 30603178
37029100 2415525 5770 -1.68734 -542582 38739079
-
l :>4158500 601057 o o -383133 34 376424 248627615
3415e5oo 121034 o o o 34279534 246188381
L-
34158500 1167572 o -382943 -360493 34 582636 2523947101 l
l
l
3415e:oo 1770283 o -743436 -837692 343477 45 252547801
-
':.:•.
-2.-
- TARSASAGOK eFt -
-
-
-
BAKONYI E Rt JeQy"zett tökP Töketartalék Eredménytartalék 8özö évek áth. veszt Mé~eg sz. eredmény Saját töke BUDAPESTI E Rt Jegyzett tőke Töketartalék Eredménytartalék Előző évek áth.veszt Mérleg sz. eredmény Saját töke DUNAMENTI E Rt Jegyzett tőke Töketartalék. Eredménytartalék Elözö évek áth. veszt MérleQ sz. eredmény Saját töke MATRAI E Rt Jegyzett tőke Töketaltalék Eredménytartalék Elözö évek át'>. veszt Mérleg sz. eredmény Saiat töke PAKSI AE Rt Jegyzett töke TöketartaléK Eredménytartalék Elözfr-évek áth.veszt Mérleg sz. eredmé~y Saját tőke PECSIE Rt Jegyzett tőke Töketartalék Eredménytartalék E!özö évek ath. vészt M érle g sz. eredmény Saját töke TISZAI E Rt Jegyzett töke Töketartalék Eredménytartalék
. .::3zö évek ~üj .. Ve:":Jit.-·Mérleg sz. eredmény Saját töke VERTESlE Rt Jegyz~tt töke
1992
1993
1994
11258200 - 201226 o o o1}459426
11258"200 261449 -117 o -486108 1\033424
13606340 284223 -55036 "431180 -30933 13373414
16227230 242071 -55022 -462114 -1450841 14501324
16260000 470472 o o o 16730472
16260000 467258 o o -681304 16045954
16260000 462158 o -681304 -607302 15433552
15433500 54928 . o
-
33 542220 1208842 o o o 3475l062
33542220 1202885 81 o 380805 35125991
33 542220 1202885 371373 o 753531 35870009
..,..
26191400 1455405 o
1991 -
-
26191400 1457573 o
34 245530 1451636 l 128114 ·a -o o o 67516 130-192T 27 645805 277791651 --:35892956 l l l l l 125598800[ r2e:s8soo1 l _1265958001 27.()51121 267~61 25574651 l 330029 Ol Ol l o Ol -l Bt 465653 3546231 Oll 129304912 129610888 1300729431 l l 1l 129774001 12977400 148078701 l 13224341 1319183 1315456 l o o o o. -'41270 Ol -7112701 . o -754417 142998341· 13585313 146576391
-
-
-
·-o
-1111071 14377357
- -
33542220 1202885 1132473 o 192155 36069733
-
34 245630 -
1~68667
194823 o 532780 35441900 1255Sö800 2713485 760561 o 396352 130469198 14807870 1312032 o -1465687 -1133972 13520243
-
34 745600 34 745600 34 745600 34 745600 "518912 505052 11663 11763 _____o ________o______ __2j_ __ ~-4~: 2~ '. -~\... _..,...; . .,., ., o, -1182645 153554 o -502444 33218696 35264512 34 748208 ..34408373 ~·---
-
18003400 959 73 fl Tőketartalék Eredménytartalék Ol Előző évek áth.veszt Ol Mérleg sz. eredmény - Ol - 189631311 Saját töke 2884201541 E RiSAJATTOKE OSSZ: 5882376211 IPARAG SAJ. TOK.OSSZ:.
-
-
18003400 9431511 10 o - ,392852 18548709 2864776521 589844582 l
22787460 18003400 938891 943151 71897 Ol -397 852 -397 852 89 740 -854 645 22550011 18634179 301148462 2SC343065 505333331 605013733
42. melléklet
Céltartalékképzés
4000000 : · · - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - , 3500000
1------------
3000000 2500000 1 - - - - - - - - 2000000 ~ - - - - - - - - - - - i
1500000
!---
1000000
1~l __
500000 Q
.
[]
[Bakonyi
D. Budapesti
•
1
l .J
Dunameotl 1'3· •
1"\,!,",.,s -L>iY.h!fi<·?\A··'
D Pécsi
.! ·····'·
Ff. -···;. · 1;'- ,.,.
Q
~~~~.-~----.-----. Mátml
liozal
Vé<1esl
~DAsz
~IMSZ
~ De.M$Z
ll D~DAsz
,.,., · ·
lll TITÁSZ
--------------------------
,'
.·3
il ElMO
ll
OVIT
ll
MVM
D
Egyéb
...'
l~
i! =-
li
;
l~
~
••
~
~
.
...
-r !le t ll. . . . ··~· • -r
•
!-€e:
j:l!:
l~ If
1~ .
l? ll
l"
l~l,
l~
~~ ~
l~
·~
i.:
("")
l~
H
l~
l~ l
l§
li
.• =••.• ::f. .: .. . ::i: .:: ... w-:
l;l'
l~
l~
lli;
i-=
li
l~
., e,.
:Í
~
r;.•:.
:i :O.,
~~-
.. -
11l·
l~
{~= •<•
l~
l~
·~
l~
!
l~
l~ l~l~
É~: ~-
!.!-
~
... '
·~
•~=... .:
~
~
'
.
i~
l~
'
.
!
li
.
i.:
.
l~ l=
l~
l~l~
1
l; l~
.
l!
•z
ll
~:l ~=
•
=
.!~
u··.
'~
l~
-
<
l;
li ll:ll
11§1§1 l~
11~1~1~11
>
~
ll l11;
li
l~: l'
i 1; ' ;
16
~.1~.1~
~E :-
' ;!:
l~
ll
~1~1~1
l~
l~
IE.:
n
E ~
l~
l;
1:
1-
13 ~
'l'
t-
l~
44. melléklet É R T É K V E S Z T É S
Az MVM Rt. a társaságok veszteségei miatt 1994. évben összesen 2.503,9 millió Ft értékben számolt el érték:vesztéseket a társasági befektt:tesei terhére. (adatok ezer Ft-ban)
neve aranya
nevértéken
.M\'MRt.
Mórieg szerinti eredmeny
korrigih
(sajat t6kel
1994.
bef..eszk.
jegyZett töke)
(latlluodat) 16akony
-1.450.641
34."'"
n...,
IVénos
9.001.700 1;
···""'
50,00%
~ 50,00%1 50,_,
·1.182.6-45 192.155
7.716.7501
""·"'
7.188.6;
1
100,C)O% 100.00%
ért6ken
16.77~
,16%
•OJ .....
••• 101
100,5" 10 1,4911 101,64% 10 !,51!1
-564~
-3.777Ji01!'
18.514.550 23.441.150
101,621
·>42.51!21
~ . ossz.
1994.
..... 792
90.01" 11 7,54% 10%
-4.611.887
50.00% ·50.00'l 50.00%
IOVlT
értékveszlés
1993.
106,41"
~;;...--+-~ ~~· lEDASZ
_MVMRt.
t
EROMU 055<.
EUMU
·1. 1.07' -390.3521
..as.-...,.
befektetett eszl
109,771< 104,73%
45.378
l 573.351 . 77.00 60.80C
-<».m
536.762
-36.595 50.000 ...674
26.8&< 7.4()(
141,51%
21250
85.[Kft, 4,12%
12.000
25,00%
500
12.000
[Kft.
tEGYEB
1250
5.000
l>Qb ~
~o •
749.907
-31.431
-36.695
685.454
... Az 1993. évben u. összes elszimolt értékvesztés 494.049 ezer Ft volt., melyből 413.224 ezer Ft a Budapesti F..römü Rl aJaptökecsök.k.entéséböl ad6dott. Ezt a csökkenest a tablázAtban az MVM R1. tulajdooresze oszlopban mutattuk ki.
+++ Az ERBE Kft-ben lévö 77 millió Ft névértékít OzJettész1 50 milliö Ft bekenJlési értéken kerOlt a könyvekbe,
nem kellett ni ertékvezstest
elszimolni ..
A társasági befebetések miatt elszámolt értékvesztés 1994. évben 2.530,9 millió Ft-tal csökkentette az MVM Rt. éves eredményét. Ha társaságok értékv.esztése nem következett volna be, akkor a mérleg szelinti veszteség mindössze 188 millió Ft körül alak:ulna.
.o "(!)
..-.
~
~
~ o .__..
:5
>. C)
w
tn
-~"'tnN
o o.......
o cn Cl)
E c o
"a ..... ca -::s
1-
r-..
~
l.
co
1.0
M "'it
M
O)
i
' ~
~
> ~
.
1.0
(O
ll
4b. melleklet
Befektetésk értékvesztése
518
Bakonyi
r-564
llsw
Heli
r--94 371
. c-
8
.· VArtet
MVM
Eliikor
•
Egyéb
4 7. metléklet
Az MVM Rt. érdekeltségeinek befektetései
•.
Az MVM Rt. érdekeltségeinek könyvszerinti értéken- értékvesztéssei csökkentett érték- 22,9 rnilliárd Ft tulajdonosi részesedése van különbözö típusú gazdasági társaságokban. Az 1994. évben ezen részesedések veszteségei rniatt elszárnolt értékvesztés 2,5 rnilliárd Ft.
(adatok ezer Ft-ban) Eladásra vásárolt értékpapirok, részesedések Saját részvény Egyéb 1994. 1993. 1994. 1993.
Befektetett pénzügyi eszközökböl
Társaság
Bakonyi Vértesi
Tiszai
Ounamenti Pécsi
Budapesti Paksi Mátrai EROMUVEK OSSZ.
..•.
.-
••••..j;o• .
Ertekpapirok 1993. 1994.
Részesedések
1993.
1994.
47.314 5.510.890 7.963.690
47.314 7.188.545 6.930.402
88
44
o o o
o
o 643.750
338
300
o
23.848 3.700 69.239
23.848 62.265
o o o
o o o
o o o
14.556.774
14.896.124
426
344
o
65.300
111
o o o o o o o
o o o o
o
o
o
283 278 2.135
o
o
o
3.873.355
7.951.925
2.696
EROKAR Rt. . ERBE Kft. VILLKESZ Kn. KOMOLAJ Kft. FURUKAWA Kft. ALGYINVES T Kn. NOVOFER Kft.
32.855 17.600
32.855
EGYES OSSZ.
ASZOK OSSZ.
MINDOSSZ.
15.300 50.000
938.093
223.187 99.520 1.142.049 2.408.599
s~ Q_VIT
o o
o o o o o o
3.732.926 12.690 Z21.426 99.144 953.887 2.932.052
TITASZ EMA SZ ELMÜ DEOASZ OEMASZ
o
o o o
o
o o
o o 170 185 . 1.643 ,•.
o 2.109
o
o
o o
88
o o
o o
180.412
398.283
o
o
o o o
o o 88.000
180.4561
486.371
o
o
19
18
Ol Ol
o o o
o o o 19
114 200.012 200.144
o o
o
o
o
o
65.300
180.475
686.515
o
o o o
o o
o o o
o o
50.455
32.855
o
o
o
18.480.584
22.880.904
3.122
2.453
o
o
44
o
o
Magyar Villamos MÜvek Részvényt4rsao4g
KONSZERN 1994.12.31.
/osszes~tes/
"A" eredménykimutatás (összköltség eljárássalj Erőművek
Ol. Ol. 02. 02. Ol. I. 04. II. 05. 03. 06. 04. ~7. III. 08. 05. 09. 06. 10. 07.
ll. 08.
12. IV. ll. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
09. 10. ll. v. VI. VII. VIII.
20. A.
Belföldi értékes1tés nettó árbevétele Export értékes1tés nettó árbevétele Értékesítés nett6 árbevétele (01.+0:1:.) Egyéb bevételek Saját elóáll1tású eszközök aktivált értéke Saját termelésú készletek ál1~mán~áltozása Aktivált oa1!t teljesítmények értéke (03.t04.) Anyagköltség Igénybe vett anyagjellegű szclgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Alvállalkozói teljes1tmények értéke Anyagjellegű r6ford1táook (05.+06.+07.+08.) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Társadalombiztos1tási járulék Szem6lyi jellegű ráfordítáoo~ (09.+10.+11.)
assz. H!16zat ösaz.
111230135 16181
141852199 67024
lll246916 1296341 350312 4 5291583 8 791707
141919223 1697636 7068866
55 659825 10387789 1709358 125708 67 882 6 BO
13818612 2 959696
17375715 2269318 823265 8 278776 91 Értékcsökken6o1 leírás 17383111 Egyéb költségek 3666173 Egyéb r4fordit4ook 433306 2 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.+II.±III.-IV.-V.-VI.-VII.-VIII.l95247
182126 7 250992
99168724 605353 11655:1:385 10340836 1725529 4833180 16899545 11951708 4466081 4:1:90268 -3292136
Eszéb auz.
Rt.-k öaaz.
MVM
ltONSZ.I!'!RN
ltiSZÚR;l!S
1827424
254910358 103626
97422662 2068073
352333020
-190171682
o
:1:55013984 318236 9 10574124 546977 3
994907 35 1147015
2171699 354504719 4 629384
20421 1847845 48839:1: 213 4 -393 6 -180:1: 176166 65924 7 662 822444 107:1:196 407129 76400 189908 673 U 7 543 24 110108 473134 -487 64
16043897 69654603 13413409 100885744 1553505 185507:1:61 28123680 4071247 13255746 45450673 :1:9389143 824:1:36:1: 9096464 -3145653
o o
o 62661 416406 96724950
o 97204017 595300 124452 275900 995652 :1:007123 1094476 201462 0 -2678138
10574124 546977 3 16043897 69717264 13829815 197610694 1553505 282711278 28718980 4195699 13531646 464463 25 313962 66 933683 8 11111084 -5823791
[eF't} XC'-"SZERN 162161338 2171699 1643]]037
-190171682
o
4629384 10574124 5469773
o o o o o
16043897 69717264 13829815
-1901716~2
7439012 1553505 92 539596 28718980 419569 9 13531646 46446325 313962 66 9 336838 11111084 -5823791
o -1901716 !12
o o o o o o o o
.·
48. melléklet
Magyar Villamos Múvek Részvénytársaság
KONSZERN 1994.12.31.
/osszes1tes/ "B" eredménykimutatás (forgalmi költség eljárással)
~;, :~ Ol.
Ol.
·~•·
,QL_.Q.!..:. 03. I. 04. II. os. 03. 06. 04.
2I.:.....!.!!· OB.
OS.
09. 06.
.!.2..:.......2 !!..:..2Y. 12.
v.
1.3. A. 14. os. l 5. 09.
.!!..:.-!.Q.:. 17. VI. 18. ll. 19. 12. 20. 13.
!.h.....!! I. 22. B. 23. c. 24. VIII. 2 5. IX.
~ 27. E. ~ 29. F. 30. 14. ~32. G.
Erőművek önz, HU6.zat önz.
Belföldi
érték~sítés
Egy6b önz.
Rt.-k önz.
HVM
KONSZERN
KISZ1ÍRfS
:'C
:ert] -~
nettó árbevétele
lll230735
141852199
1827424
254910358
97422662
352333020
-190171682
162161338
Export értékes1tés nettó árbevétele Értékesítés nett6 árbevétele 101.+02. eoqyeo oevétde1o-
16181 lll246916 1296341
67024 141919223 1697636
20421 1847845 488392
103626 255013984 H82369
2068073 99490735 1147015
2171699 354504719 4629384
O -190171682 O
2171699 164333037 4629384
92537275 1835066 94372341 98810 10589607 2954190 13642607
31592110 99774635 131366715 513176 8961593 1777213 31251982
602704 830106 1432810 189993 237346 51718 479057
124732089 102+39807 227171896 801979 19788546 4783121 25373646
2211707 96724950 98936657 221457 2046702 96452 2364611
126943796 199164757 326108553 1023436 21835248 4879573 27738257
O -190171682 -190171682
126943796 8993075 135936871 1023436 21835248 4879573 271382 57
4333862 195247 2103134 588 161754 2265476
4290268 -3292136 163451 51144 78179 292774
473134
9096464 -3145653 2282909 58732 274452 2616093
2014620 -2678138 5116762 6931 587910 57116"03
11111884 -5823791 7399671 65663 862362 8327696
O 0 -6322610 O
Fizetett karnatuk és kamatjelle!JÚ Itifizetések Pénzügyi befeltT"etések leírása Pénzügyi múveletek egyéb dford.ításai Pénzügyi múvelecek r.iford!t.il!lai (11.+12.+13.) PÉHZÜGYI MÚVELETEK EREDMÉNYE (VI.-VII.) SZOXÁSOS V~LLALJWZ~SI BRIIDHÉNY (fA. tB.) Rendk!V1lli bevét:elek Rendk!V1lli rl.fordít.isok RENDr.:fVÜLI EREt::MÉNY (VIII.-IX.) ADÓZÁS ELÓTTI EREDMÉNY (:t;C.:t;D.) Ad6fizetési k6tele::r:ettség ADÓZOTT EREDMÉNY (:t;E.-X.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, rés.zesedésre Fi:o:etett (jóv.1hagyott) osztalék részesedés
2630883 624731 24689 3280303 -1014827 -819580 2686413 6624180 -3937767 -4757347 787348 -55UU7 O
3208619 403306 24529 3636451 -3343680 ·6 635816 1541211 1836646 ·295435 -6931251 73U7 -7004668
31313
3085771 2503937
17607 48920 8923 -39841 12325 3910 BUS -31126 7485 -38831
5870815 1028837 66825 6965677 -4349584 -749523 7 1239949 8464736 -4224787 -11728821 867962 -12587986
5589708 121895 -2556243 909495 1025297 -115802 -2672045 l99H -2691959
o o
o o
o o
-6322810 -3531974 O -98547!!4 3531974 3531974 O O O 3531974 O 3531974 O
o
o o
8956586 3531974 66825 12555385 -4227689 -10051480 5H9H4 9490833 -4340589 -14392069 887876 -15279945 O
o
o
O
HÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (;t;t'.+14.-15.)
-5544487
-7004668
-38831
-12587986
-2691959
-15279945
3531974
-11747971
Értékesítés cbzámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk b~szerzési értéke, alvállalkoz6i teliesítménvek értéke Az értékesitb .tözvetlen költségei (03.+04.) htékesítés kö:tsége Igazgatási köl~.ségek Egyéb általánc_· költségek Az értékesítés _ltözvetett költa6qd (05.+06.+07.) Egyéb r.Hord!t'\sok ÜZEMI (ÜZLETI) TEVfKENYSfG EREDMÉNYE (I.+XI.-III.-IV.-V,) Kapott kamatok 6s kamatjellegú bevételek Kapott os;o;.talék és részesedés Pénzilgyi múveletek egyéb bevételei Pénz"íigyi műveletek bevételei (88.+09.+10.)
-48764 16324 7000 34519 57843
o
o
o O O
8
11111084 -5823791 1076861 65663 862362 2004886
o -6322810
2633776 O 66825 2700601 -695715 -6519506 5149444 9490033 -4340589 -10868095 887876 -11747971
o
,•
49. melléklet
50. melléklet
·. A villamosenergia értékesítés folyamatában a "konszolidált" mérlegben bekövetkezett költségelemváltozások
A VER-ben ltlndelkezéere álló 6f;szes
Vlllamosener;la értékesitb
villamos sner;la megoa:láaa
r-;;;::;;;;;----=:=:::==:1
500 le:n-•ft'' 400
~300
-~ ~······················· ..
,..------- ~!!2:.. ·;T···········-··-··. ·--·----------.. ~-~~----
·~···
~200
.... l
100·~···
26XO~~~~~~~~~~~~
1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994.
o
1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994.
Villamos energia önköltség elemel
120
350
100
300 250
80 ~
-s.
~
l
60
~200
40
150
20
100 l
l .!
50
o
500 400
100
o
Import
~...- ..
l
1989. 1990. 1991.
1992.
1993.
1994.
fajlagos trtékel
Oo>~"'s -~
·---------·············-~"''"''·'·'·----------·
··.~···
..-----:
Elom&i kdlbeg ............................. ....... ... ... . ______---;·Hálózati veszt~
,..,._
1989.
1990.
1991.
1992.
1993.
1994.
----Ertékesltett vl;;:,;;;.,e-ne-,9,;:-------l
~
:
1 CXJ%n;.",-"".,.--m-;.egoszlása
600
500
l
i
r_
400
~ ;;:300 200 100 L1:::9::B"9.--:,:::990C;;-.-1:::9::971.---,1"99"2'".-1:-:9::9:::3---:,=eg""•~
51. melléklet
Költségek alakulása költségnemenként 1990- 1994.
(M Ft) 1990. Megnevezés
Anyagjellegű
.
ebből:
ráfordítás
MVM Rt.
Személyí jellegű ráfordítás ebből:
MVM Rt.
Értékesökkenési Icirás ebből:
MVM Rt.
Egyéb költségek ebből:
MVM Rt.
Összesen ebből:
MVM Rt.
1992.
1991.
1994.
1993.
terv
tény
terv
tény
terv
tény
terv
tény
terv
tény
46.846
42.809
70.345
64.965
79.809
79.999
92.566
80.531
. 93.210
94.302
56
66
80
87
855
872
455
472
912
617
10.023
11.600
12.939
14.428
19.698
20.452
19.830
30.209
30.600
33.376
262
306
506
405
536
543
656
727
824
995
9.447
9.513
10.203
9.852
20.009
29.655
25.300
30.248
27.500
28.685
65
65
66
75
!.294
1.896
1.294
!.893
!.835
2.007
14.627
14.970
20.389
26.312
9.343
4.803
10.741
7.092
8.000
8.732
1.186
!.658
3. 751
4.519
6.611
972
6.891
1.240
1.163
1.094
80.943
78.892
113.876
115.557
128.859
134.909
148.437
148.080
159.310
165.095
1.569
2.095
4.403
5.086
9.296
4. 283
9.296
4. 332
4.734
4.713
'
52. melléklet •. •.
A fejlesztési és a javítási-karbantartási költségek alakulása napjainkig (MVM, ill. MVM Rt. és a társaságok)
1990-től
* (MFt)
1990.
3.230
Beruházás
1991.
4.730
Felújítás
1992..
1993.
1994.
4.105
4.738
5.544
3.072
3.204
4.029
Javítás-karbantartás
10.997
14.568
8.481
9.576
14.207
ÖSSZESEN
14.227
19.298
15.658
17.518
23.780
Megjegyzés: A felújítás
1992-től
része a beruházásnak.
1990-91-ben az MVMT - mint jogelőd - adatai,
1992-től
az MVM Rt
és a társaságok összevont adatai szerepelnek.
~erőművi saját döntési célú beruházásokat tartal-
mazza
Az 1994. évi beruházások pénzügyi teljesítése (M Ft-ban)
Terv
.Pénzügyi telj.
I. MVM Rt. saját és rendszerérdeh.ií ber. Kiemeit rendszerérdekű ber. Egyéb
rendszerérdekű
ber.
Alaphálózati ber. Infrastruktúrális ber. Kft-kbe történő befektetés Összesen: ebből: külső
forrás
1994. évi kiemeit
rendszerérdekű
Dunamenti G- I
5515
6934,5
9410
7984,2
1500
1542,5
600
505,6
2 500
227,8
!9 525
I 7194,6
!327, 0
2278,1
beruházások ráfordításai (M Ft-ban Pénzügyi telj. Terv
!60
272
Kelenföld Gt.
2.615
4.000,3
Dunameuti G-2
2.040
I .977,8
700
684,4
5.515
6.934,5
Visonta déli bánya Összesen
1994. ev1 •. egye'b ren dszerer . de k"u b eru h.azaso . k ra·~ord'1tasa1 . . (MFt-ban~ Pénzügyi telj. Terv Erőművek
1.860
2.394,4
Paks
3.600
3.632,3
Új kapacitások előkészítése
1.350
!61, I
Stratégiai olajtároJók
2.600
1.796,4
Összesen
9.410
.. 7.984,2
megújítása
1994. évi alaphálózati beruházások és felújítások ráfordításai (MFt-ban)
Terv
Pénzügyi telj.
Alaphálózati beruházás
580
558
Alaphálózati felújítás
920
984
!.500
].542
Összesen
1994. évi infrastruktúrális beruházások ráfordításai (MFt-ban)
Terv
Pénzügyi telj.
ÜRIK
265
68,3
Távközlés és egyéb
335
437,3
Összesen
600
505,6
-----------
54. melléklet
Beruházások pénzügyi teljesítése (MFt-ban)
20000 16000 12000 8000 400 0
o
Kiemeit rendszerérdelu1 Egyéb rendszerérdekd
.·
Alaphálózati
lnftastruktúrális Kft-kbe berektelés i Erömftvek ber. ÁSzok ber.
Pénzügyi telj.
Terv
55. melléklet
Egyéb rendszerérdekli beruházások (MFt-ban)
4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500
o
Paks Erömiivek megújítása Startégiai olajtár. , Uj kapacitások elökész.
PénZügyi telj.
Terv
.·
:>b. me.L.LeK.LeL ----,
Alaphálózati és infrastrukúrális beruházások (MFt-ban)
1000 800 600 400 200
o Alappálózati felúj. ~'. Alaphálózati ber. Távközlés és egyéb
Pénzügyi telj.
Terv
ÜRIK
---·-·-
.·
57. melléklet
Összefoglaló adatok a Magyar Villamos Müvekről (1955-1994) Fő
Összes
ÉV
1955 1960 1965 1970 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994
Vlll.en Iparág
létszám
2:l999 32 527 3f>940 37 554 40022 40313 40226 400 48 39431 38815 3S409 38135 38 463 39 526 40 431 41763 430 77 44021 43481 4:?.329 396 57 364 23 39946 44125
22 751 30745 32716 34310 36441 366 55 36 552 36421 35868 35214 34 754 34 344 346 78 35708 36351 38 309 39 564 40596 40 233 39 507 384 07 36423 399 46 44125
Erömüvek (Erökarral)
10504 12513 13606 14164 15221 15274 15255 15309 15267 15397 15349 15175 15422 16017 16369 17718 18691 18722 18438 18039 16242 14665 19227 23413
Erőművek Kft~
Átvett bányák létszáma
Hálózati váll. lll. Rt. OVIT -tal l Összesen VHSZ
üzemvitel
-
10 83 72 387 303 9
6608 13461
12806 15385 16913 17588 17693 17540 17514 17203 16942 16723 16461 16620 17140 17522 18116 18447 19312 19336 19032 19931 19664 "18642 18964
Megjegyzés: 1992. évtől összes létszám egyenlö a villamosenergia iparág létszámával
-
403 8 3736 2696 3011 307 5 3163 3060 2800 2320 2161 2204 2155 207 0 1972 1966 1936 1837 1722 1710 1537 1531 1595 1280
Ász-ok Kft-l
-
16844 19121 19609 205 99 20 768 20 703 20522 20005 19262 18884 18665 18775 19210 19494 20082 20386 21149 21058 20742 21468 21195 202 37 20244
759 1303
Egyéb váll. (1991-töl MVM Rt és az összes Kfq_
1326 3170 3213 3781 4202 4271 4268 4217 4156 4156 4176 4295 4266 4299 4568 396 3 400 0 4150 3985 3548 1947 563 482 468
58. rnelléklet
Foglalkoztatottak keresete és létszáma 1990 • 1994. években
1990. Megnev~!fs
M.e.
1991. 1992. évi tény
MVMT
91/90
MVM Rt.-k
::
l
Index%
1994. 92/91
l l
93/92
94/93
Osszesen
__ L··
'
1993.
MFI
8 681
11 435
13 497
18 416
24 981
131.7
118.0
136.4
135.6
Összes foglalko;r.tatüll
fö
42 329
39 657
36 423
39 946
44 125
93.7
91.8
109.7
110.5
Teljes munkaidösök
fö
40 285
37 949
35 127
38 789
43 076
94.2
92.6
110.4
111.1
Előzőböl:
fizikai.
fö
27 212
25 525
23 585
26 519
29 911
93.8
92.4
112.4
112.8
szellemi
fő
13 073
12 424
11 542
12 270
13 165
95.0
92.9
106.3
107.3
FUfö
208 944
292 966
372 648
460 194
563 156
140.2
127.2
123.5
122.4
FUfö
175178
244 833
305 958
379 457
461 307
139.8
125.0
124.0
121.6
Fl/fő
279 228
391 855
508 923
634 689
794 557
140.3
129.9
124.7
125.2
Kereset
Teljes
m.idős
átlagi;P.reset
Elözöböl: fizikai -
szellemi
59. melléklet ... Az MVM Rt. és a társaságok gazdasági eredménye, adófizetése és kapott támogatásaik 1990-től napjainkig
(MFt) 1990.
1991.
1992.
1993.
1994.
MVM Rt. (MVMI) Mérleg szerinti eredmény
14.689
6.407
1.132
(31)
(2.692)
Fizetett összes adó ·
13.918
4.083
1.549
440
130
1.168
365
20
(486)
(31)
(!.451)
(34)
(142)
310
- ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
3
2
!60
76
(9)
(36)
0,6
0,6
Mérleg szerinti eredmény
70
108
Fizetett összes adó
13
59
0,6
0,8
f4.jkai Hőerőmű Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó - ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
!November 7. Hőerőmű
- ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
Bakonyi Erőmű Rt. Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó
38
- ebből: társasági adó
ll
!8
Kapott állami támogatás
Budapesti Erőmű Rt. Mérleg szerinti eredmény
!69
218
(681)
(607)
(1.111)
Fizetett összes adó
(43)
32
(22)
(80)
142
- ebből: társasági adó
53
Kapott állami támogatás
0,1
Dunamenti Erőmű Rt. Mérleg szerinti eredmény
690
383
381
754
192
Fizetett összes adó
(83)
(88)
69
166
337
- ebből: társasági adó
138
Kapott állami támogatás
Mátrai ErHmű Rt. (Gagarin) ·Mérleg szerinti eredmény Fizetett ·-összes . -adó
l
645
264
130
67
533
3
(116)
(113)
3.874
408
- ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
101
8 7
9
8
!4
19
2
..
•
Paksi Atomerőmű Rt. Mérleg szerinti eredmény
1.103
1.300
355
466
396
Fizetett összes adó
!.641
601
1.098
!.617
754
- ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
204 7
5
Mérleg szerinti eredmény
!67
!76
(711)
(891)
(997)
Fizetett összes adó
(73)
(82)
(8)
(289)
289
8
Pécsi Erőmű Rt
-ebből:
társasági adó
Kapott állami támogatás
41 0,7
8
!61
36
22
(77)
2
2
Mérleg szerinti eredmény
219
!89
Fizetett összes adó
(51)
(!48)
l
l
!O
35
31
(502}
76
(1.592)
12
!98
469
Borsodi Hőerőmű Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -ebből:
társasági adó
Kapott állami támogatás
Tiszai Erőmű
'.!..-~·
-ebből:
ilisasági adó
Kapott állami támogatás
Tiszai Erőmű Rt Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -ebből:
társasági adó
!29
Kapott állami támogatás
Oroszlányi
8
!9
(398)
4
(1.515)
77
98
440
!6
83
3
33
Hőerőmű
Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -ebből:
7 178
87
!3
30
2
2
54
!34
(36)
(31)
társasági adó
Kapott állami támogatás
Tatabányai Erőmű Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -ebből:
társasági adó
Kapott állami támogatás
--------
2
2
-----··----
Vértesi Erőmű Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -ebből:
társasági adó
Kapolt állami támogatás
3
3 É DÁSZ Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -
ebből:
444 !43
460 200
0,6
0,8
254 ))5
301
2 401
(612) 245 21 I
!66 119
(291) (80)
(!41) (233)
4
2
2
2
660 !Ol 5 2
393 249
401 284
(18 I) (25)
6 (71)
4
3
5
5
271 67
292 137
(431)
0,6
(178)
társasági adó
Kapott állami támogatás
DÉDÁSZ Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -
ebből:
társasági adó
Kapott állami támogatás
DÉMÁSZ Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -
ebből:
társasági adó
Kapott állami támogatás
(53 I) 83 5 5
É MÁSZ Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó - ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
(565) !34 J
9
5
408 !25
343 !89
10
TITÁSZ Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó -
ebből:
(383) (78)
(361) (95)
(907) !57 !4 I
(606)
(3. 777) 278 4 16
társasági adó
Kapott állami támogatás
J
ELMŰ
Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó
460 !45
417 24
(239)
4
5
9
581 427
315 262
(2 J) 416
59 527 21
45 126 22
0,4
0,7
J
J
l
28 !79
13 !68
- ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
OVIT Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó - ebből: társasági adó Kapott állami támogatás ERŐKAR
Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó - ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
(66) 42 5
4
·. VERTESZ Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó
22 282
- ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
l
ERBE Mérleg szerinti eredmény
148
60
27
Fizetett összes adó
724
420
18
4
(l)
47
48
Mérleg szerinti eredmény
2 !.317
11.487
(2.506)
(873)
(15.280)
Fizetett összes adó
16.605
5.420
3.262
6.411
4.506
1.176
402
888
45
79
165
- ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
VITÉ V Mérleg szerinti eredmény Fizetett összes adó - ebből: társasági adó Kapott állami támogatás
MVM ÖSSZESEN
-
ebből:
társasági adó
Kapott állami támogatás
8.00 l
43
45
!
60. melléklet
A jelenleg hatósági áras energiahordozák árváltozásai 1990. november I. óta
(Érték: %-ban) Megnevezés :r
1990.
1991.
1991.
1991.
1992.
1992.
1993.
1995.
1995.
XI. l.
11.1.
Vl.l.
X. l.
III. l.
VIII. l.
IX. l.
1.1.
III. l.
FÖLDGÁZ Lakossági
53.3
15,2
53,0
2,7
26,0
N cm lakossági Viszontcladói
12,8 72,7
Általános célú
-7,9
- 11,4
14,8
7,0
- 10,7
14,8
-23,0
16,0
14,8
Teljesítménydíjas - alapdíj
80,6
- gázdíj
79,5
4,6
21,0
-2, l
VILLAMOSENERGIA Lakossági
50,0
Nem lakossági Teljesítménydíjas
24,0
17,0
40,1
15,0
19,0
25,0
Lakossági
19,0
15,0
Nem lakossági
19,0
40,0
1
l
"~
65,0
29,0
HÖENERGIA (MVM erőművek)
.y
2,0
34,0
'
61 l a . . sz':· me !lék let
A vezetékes energiahordozék és emeltáraik (ÁFA nélkül)
"é "u m rtéke ~•
Atiagára!<
Kategória
Emelt
1994. évi ~.fl VM ••·~•·
~'70
111
mennylség o/o
%
: össz.
Villamos
_.,
v•~~
31,5 31
6,16
. . 100,C
~~==========*=====~~:~====~~~':·:~====~:=====:=::~:' im b < 50 1<1• nlhn imb ímb >300 . 1. tömb <200 2. tömb )Q 3. tömb >1000 kWhlhó ~mmko~ám
va~
:a.)
kézúti
'b.) ~~c.)
t• ·nl••<~-,
(átlaQ)
(átlag)
~~ l ég (átlag) ~IC+/~
-~
\,
l\
·3 ,70 5, 30 7. SO 2.20 1.91 2. 71 3.51
9, 9 1: 1,8 •,9 . 12,4 '8.3 3.5
t 1• .69 3.50 · 4.00 4,50
68 84 48 29
~16
~09
18
~.1
3,15 3,80 7.53 7.22 4,8C · 3,88 4.96 6.03 .
4,21 5.51 7.79 9 23 5 S1 4 20 5,70 7.28
33
2,5 1,3 2.1
o
0~1
45
21 11
51 20. 15,9 13,5
!
1• 2
382,0
512,0
3•
_226 29C
285 351 405 336 382 338 286 220 . 11,93 9,69 13,79 11.41 12,96 1 49 9 72 22 1,0
26 . 21 53 1_1
.
· ICH"' 1\
~~/
l
~65
~02
nos célú 'elj
Qázdl] '~1/h/Áv\
Nem ' Altalános célú
· · (átlag)
'
gázd
•
loli••
(FL
356 308 236 . 287 9,85 7.69 '9_,01 10.28 12.09 10,47 8,02 . 287 ,O
.
.
.
1110, 12. i7, 14,8 52.2
.
11 2 -23 21 26
ss 11
.
11 2'
-23
, v"L""'~"~ energiahordozék 'összesen
a.) A teljesítménydíjas nagyfeszültség áraival hasonlítandó össze. b.) A teljesítménydíjas középfeszültség áraival hasonlítandó össze. c.) Tarifaszerkezeti módosulás miatt az érinteltek (őnkormányzatok) számára.
.
199-1"121. szem
MAGYAR KOZLO!\Y
.Wil
Melléklet a 44/1994. (XII. 2í.) IKM rendelethez
/A
21/1992. (VII. 23.) IKM rendelet J. számú melléklete}
.. HóD !J Megnevezés (er6m0telepek)
Teljesltménydlj EFtfMW/év
gőz
gclz 25 bar '
.t:s'releue Fl/GJ
BAKONYI ERÓMÚ RT. Ajkai Inotai
1440 1620
BUDAPESTI ERÓMÚ RT.
i-25 bar
közötl é:s ·rorró viz 150 oc felett Fl/GJ
~ Csapadék~z
forr'1v!z góz 7 bar al.att 150 oc~ alatta Fl/G J Ft/ J
és pótviz dfJa
Ft/m 3
370 460
335
.320 400
110. 110
1260
370
335
340
110
DUNAME"'TI ERÓMÚ RT. MÁTRAl ERÓMÚ RT. Mátrai Mátravidéki
1260
370
300
110··
1440 1620
370 565
3:!0
-
110 110
PAKSI ERÓMÚ RT.
1140
105
235
PÉCSI ERÓMÚ RT. Komló i Pécsi
1620 1440
3~0
4c)o
110 110
TISZAJ ERÓMÚ RT. Borsodi Tiszai
1440 1440
420
4c)o 4c)o
110 110
VÉRTESI ERÓMÚ RT. Bánhidai Dorogi Oroszlányi . Tatabányai
1440 1620 1440 1440
420 420 420
4c)o
110 110 160 l 10
ÉSZAKDUNÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTA'J:'Ó RT. Györi I. Soproni Székesfehérvári
1620 1620 1620
DÉLMAGARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT. Békéscsabai Kecskeméti Szegedi
1620 1620 1620
TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT. Debreceni Nyíregyházi
1260 1260
400
490"
'335
370 460
500
460 460
/
460
-1-
4$0 3~0
370
460
460
-
370 370
420 420 420
""t"
250 110 160
+-
110 ll O 110
4!pO 400
420 420 420
4o
335
3tO
4~0.
3~0
. "·l '
61/b .. melléklet
250 250
6 2, sz. melléklet · Az energiahordozók termelő ára (ÁFA nélb:ül)
Me: Ft!GJ Megnevezés Feketeszén Barnaszén Lignit
1970 1986 1989 85 108 19 20 95 112 71 115 14 Kőolaj 159 127 18 Földgáz nagyüzemi . 136 126 22
-Földgáz puffer Földgáz vegyipari PB gáz Gázolai Fütöolai Teljesítménydíjas vill.en. Höenergia
l
1992 1994 1995'< 196 328 206· 248 190 213 320 317 312 312 343
1991 184 197 177 332 347
20 91 39 58 21
105 97 163 209 138
100 95 150 184 !26
250 212 360 366 206
236 212 390 516 206
236
1571 43
569 J6 J
758 !306 2491 249
1306 270
!306 270
-
630 456 237
1600 370
.
1992. után minden energiahordozó (a villamos energia és a foldgáz kivételével) .
szabadáras, a közölt adatok tehát közelítö értékek
Az energiahordozák fogyasztói ára (ÁFA nélkül) Me: Ft!GJ :'\fegnevezés Szén Brike~
Koksz Tűzifa
HTO PB gáz nyári Földgáz Távfűtés
Villamos energia. nappali 600 kWh-tól
11970 l !9 l l ~~i _, l l 33 l l 34 51 54 40 l 43 l
1985 1989 1991 l 1992 1994 l 1995« .:1' ,.J 230 3281 691 226 54 so l 302 320 340 l 100 . 145 l 374 380 370 l 230 280 82 130 l 219 176 280 488 623 630 694 6941 102 !80 339 265 265 424 701- l J.l l 230 500 530 l 660 I OI l l ls 480
i 404 i l
254
318
l 0 28
l \470 !473
··c.·:.:;~} ,, '/ezetékes ener~i2hordo:>ókrn, eli'zc•c:s bec.:slés!
. 22'U
·· .. 6 3 . sz. me!léklet
Az 1995 évi áremelés hatásai
.. A
termelői
célú értékesítés áremelkedésének kihatása "A" változatban 40, "B"
változatban 28 MdFt-ra tehető. A földgáz és a villamos energia fogyasztói áremelések közvetlen hatása a lakcsságra (2%-os ÁYA kulcs emeléssel) "A" változatban 60, "B" változatban 47 Md.Ft.
Az MVM Rt-be tartozó
erőmtivekből
kiadott
hőenergia
ára átlagosan
34%-k~l
emelkedik. Ez maga után vonja ai önkormányzati ármegállapítás i körbe tartozó távhőszolgáltatási
A
termelői
dijak emelését.
energia áreme!ések begyütüzödése a gazdaságba és automatikus
továbbháritásuk.a végső felhasználó lakcsságra nem
kerülhető
ei.
Az egymást helyer:esitö energiahordozák közül- piaci feltételek mellett- egyes
sz_abadáras fajták
(szé:1,
tüzifa.
propánbután)
fogyasztói
áremelkedése
valószínűsíthető.
Egészében véve a MEH számításaiból kikövetkeztethetö, hogy a lakcsságra háruló összes kihatás !995 évben mcgköi:elítheti a 100 MdFt többlet kiadást.
·. •. 64. sz. melléklet
Vélemény a nemzetközi energia árak és a magyar árak összehasonlításáról
A MOL Rt. és a MVM Rt. áremelési javaslataik alátámasztására többnyire statikus adatokkal operálnak. A következő általánosításra van lehetőség: A primer energia hordozókban (olaj, gáz, szén) önellátó országokban (Kanada, USA, Ausztrália) alacsony az energia árak árszínvonal. Az importfüggöség arányának növekedésével az árszínvonal is emelkedik. A csak importból üzemelő országokban (Japán)az árszint többszöröse az önellátókének. -Hat-nyolc éve az olaj világpiaci ára nem nő, inkább csökken. Az országok inflációs rátái''e l t'érőek és ez mot ivál ja az árszinvonalat. Az árakban halmozódó adók eltérése is befolyásolja az színvonalak szóródását. - Az
erőművek
müszaki szinvonala (hatásfoka) hatással van kőltségalakulásra ésazárra is.
ár-
a
- !'1álunk túlhangsúlyozott "keresztfinariszirozás" helytálló (induló fogyasztói áraink elmaradása miatt a nagy felhasználók fi zet ik a háztartás i árak okozta ,·esz tesege t ) . -Való igaz, hogy a nagy fogyasztónak olcsóbb eljuttatni a vezetékes energiát, mint a kis fogyasztónak, de a nyugati árrendszerekben nemcsak ez tükröződik. Az energia árszabás nyiltan vagy burkoltan mindenütt állami befolyás alatt áll (az energia nem igazán áru). Az egymással versengő államokban eg)'es számú pr i or i téi.s a ve1·senyképesst!ghez és a gazdasági növekedéshez fűződö érdek, mert ez a népjólép alapja. Ennek alárendelve formálják az árakat. - Az elemzések arról tanúskodnak, hogy a piacgazdaságokban közgazdaságilag rend van, a piaci törvények érvényesülnek. Az országok vezetékes energia árszinvonalát nem más országok energiaárai, hanem saját tényleges költségeik határozzák meg. Ezt a fő szabályt nem sérti meg, de moti•
- 2 -
válja az országonként eltérő gazdaságpolitika, adópolitika, életszinvonal politika és a költségeket fedező belföldi átlagárnak ipari és fogyasztói ármegoszlása is (amely az OECD országokban az ipari árat l-nek tekintve a fogyasztói árszinvonalakat 0-2,7-szeres eltérítésekkel helyezi el.).
·.·. 65.SZ. melléklet
A villamosenergia-ipar szerkezete Nyugat-Európa néhány országában
Franciaország: Az áram fejlesztése, szállitása és elosztása állami monopólium, e jogot az Electricité Francének adták, amely teljes egészében az államé. E céget a kormány kizárta a privatizációs programból. Legmagasabb az integráció. Belgium
A belga áramfejlesztést 90 %-ban -több cég közös tulajdonát képező Eloectrabel- a magánszektor uralja. 10% egy állami vállalat tulajdona; A helyhatóságok felelnek az elosztásért. Ezek 50 %-a az önkormányzatoké, további 50 % az önkormányzatoknak magánszektorral közös tulajdona.
Hollandia
:\egy áramfejlesztő vállalat van. Minden vállalat közvetve vagy közvetlenül tartományok vagy helyhatóságok tulajdona. A szállítási rendszert a négy áramfejlesztő vállalat tulajdonában lévő szövetkezeti vállalat müködtet i. Az elosztó szalgálatok a helyi hatóságokhoz tartoznak.
Dánia
12 vállalat végzi az áramfejlesztést, ebből 4 integrálja a termelést, szállítást, elosztás!. Ezek többsége közvetlenül, vagy közvetve az önkormányzatokhoz tartozik. Az elosztást 100 társaság végzi, ezek fele az önkormányzatóké, a másik fele alapítások, vagy szövetkezetek együttese.
Németország
Nyolc fontos közvállalat -melyböl kettő államosított- biztosítja és müködteti az áramfejlesztő kapacitás 75 %-át és üzemelteti a szállítási rendszert. A keleti tartományokban egy ehhe? hasonló társaságat hoztak létre, amelyben a három legnagyobb nyugati cég 75 %-os részesedéssei bír. Ezekben a tartomá-
- 2 •. •.
nyokban a tartományok is rendelkeznek részvényekkel. Több ezer regionális és helyi elosztó-szolgáltató társaság müködik. A három legnagyobb áramfejlesztő vállalat 0t kisc~b német vállalattal 51 %-os részesedést biztosított magának a kelet-német regionális hálózatból. Külföldi beruházók így 49 %-ot szerezhetnek, de erre kevés az esély, mert első opciót a helyi tanácsoknak ajánlják fel, amelyeket a nyolc nyugat-né.met társaság követ. Legdecentralizáltabb az integráció. Anglia és Wales: Két szénbázisú villamosenergia termeléssei foglalkozó társaság jött létre 60 %-os magántulajdonú hányaddal és egy atomerőmű társaság 100 %-os állami tu!ajdonnal. A rendszer irányítását és a szállítást egy holding végzi. A 12 regionális elosztó társaság 100 %-os magántulajdonban van. Olaszország
Az ENI állami vátialat termeli a villamosenergia 83 %-át. A szállítást, exportot, importot monopolizá!ta. Ellenőrzi az elosztás döntő részét, kivéve a helyhatósági vállalatok által bonyolított elosztás!. Privatizá!ását !994-ben kezdték meg, előttünk ismeretlen módon.
Ausztria
A szövetségi és tartományi kormányok tutajdonában nyolc villamosenergia terr::elő vállalat van. Hármat részben privatizáltak. Ezeket a szállítási rendszer müködtetóje (VBG) irányítja, amely maga is 51 %-ban a szöveisegí állam tulajdonát képezi. Ki Jene tartományi áramszolgáltató van. Egyes tartományi törvények tiltják a külföldi tulajdont.
KÖVETKEZTETÉSEK: - Az elektromos ipar három fő kategóriába osztható. Ezek integrált állami, decentralizált vegyes tulajdonú, az állam által uralt. -Van egy általános tendencia a liberalizáció és a növekvő verseny irányában a gáz- és elektromos iparban. Az internacionalizáció reagáJási mödot alkot a gáz- és elektromos társaságok számára.
- 3 -
·.·. -A privatizáció előzetes feltételt képez az internacionalizációhoz, mig a nemzeti gáz- és elektromos vállalat kizárólag az államhoz tartozik (Európában és máshol a világban), semmifélekülföldi átvétel, semmiféle részvétel (és beruházás) nem lesz lehetséges. A közszolgálatok szerkezet-átalakítását erősen solják az Európai Közösség jogszabályozása és a záció tárgyában folytatott nemzeti politikák.
befolyáprivati-
Csak lehatárolt számú társaságnak lesz kielégitő pénzügyi kapacitása és elég széles látóköre, hogy szembenézzen az internacionalizálási politikákkal, nevezetesen az Egyesült l:irályság. Belgium.Fr
inkább
összeállnak
l:o:~oly
kockázata van annak, hogy a társaságok ipari pol itikái megbuknakegy liberalizált és deregulált euró/ai gaz- és elektromossági piacon. A legerősebb társaságok ujra felveszik akti\'itásukat és kiterjeszkednek a kisebb vallalatok rovására.
- Az Egyesült l:irályság-beli British Gas kisérietei mutatják, hogy az internaeiunal i zál ás új munkahelyeket teremt az orszá~okban. de nem tudja kompenzalni azokat a munkahely-veszteségeket. amelyek a piaci részesedés veszteséget>ől adódtal~ a szerkezet-átalakitási lépések soran.
6!; • rnelléklet
-!004
MAGY AR KÖZLÖNY
1994/118. szám •.'•
A Kormány J114/1994. (XII. 7.) Korm. határozata a villamosenergia-ipari társaságok privatizálásáról l. Az ellátás biztonságát és felclösségét szabályozó kérdéseket a társaságok alapszabályaiban spcciális, a magyar állam tulajdonát képező részvény bevezetése útján, rendeletckben és a müködési engedélyekben kell szabályozni. Felelős:
Ha1áridő:
pénzügyminiszter ipari és kereskedelmi miniszter Magyar Energia Hivatal főigazgatója privatizációs kormánybiztos folyamatos
2. A villamosenergia-ipar privatizációját az alábbiak szcrint kell végrehajtani: 2.1. Az MVM Rt.-ben az értékesíthető tulajdoni hányadot hazai kisbcfektetök, hazai és külföldi intézményi befektetők, továbbá kárpótoltak részérc kell értékesíteni. 2.2. A hálózati áramszolgáltató Rt.-k részvényeinek többségi részvénypakettjét szakmai bcfcktet6knck, 15%-:ít kárpótoltaknak kell értékesíteni. A többi részvényt legkésöbb !997-ig nyilvános forgalomba hozatal útján, hazai kisbefcktetők, valamint hazai és külföldi intézményi befcktctök részérc kell énékesítcni, és azokat a lózsdére be kell vezetni. 2.3. Az erőmű Rt.-k (a Paksi Atomerőmű Rt. kivételével) többségi részvénypakettjét, az iparági múszaki, fejlesztési, foglalkoztatási és szabályozási feltételek megteremtésc után, szükség cselén tőkeemelés clöírásával, szakmai befektetőknek, és ezt követően a többi részvényt legkésőbb !997-ig nyilvános forgalomba hozatal útján hazai kisbcfcktctök, valamint hazai és külföldi intézményi befektetők részérc kell értékesíteni, és a tözsdére be kell
lag, mind rnüködésileg lcválnak az MVM Rt.-től. A privatizáció hatékony lebonyolítása, valamint a privatizációból származó állami, illetve iparági bevételek megfdelö arányú megosztása céljábóltulajdoni átrendezés! kell megvalósítani az alábbiak szerint: 3.1. Az Á V Rt. adja át az MVM Rt.-nek az OVlT Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. általa birtokolt (64,9 Mrd Ft névértékú) részvényeit az áramszolgáltató társaságok azonos értékű, MVM Rt. tulajdon ú részvényeiért cserébe. Felelős: Határidő:
3.2.1. Az Á V Rt. adja át az MVM Rt.-nek a Pécsi, Bakonyi, Vértesi és Dunamenti Erőmű részvénytársaságok részvényeit34,6 Mrd Ft értékben az MVM Rt. tulajdonában lévő azonos értékű Tiszai, Budapesti, Mátrai Erőmű Rt.-k részvényeiért cserébe. 3.2.2. Az Á V Rt. vonja .cl a MVM Rt. tulajdonában maradt 55 Mrd Ft névértékű áramszolgáltatöi részvénycket ·alaptőke leszállítás útján. Felelős: Határidő:
pénzügyminiszter privatizációs kormánybiztos 3.2.1. pontra: 1995. január 31. 3.2.2. pontra: folyamatos
3.2.3. Az Á V Rt. és az MVM Rt. a 2.3. pontnak mcgfclelöcnvalósítsa mega többségi tulajdonába került erőművi társaságok (a Paksi Atomcrömú kivételével) értékesítését. Az MVM-nél keletkező privatizációs bevételt az MVM Rt. a villamosenergia-rendszer fejlesztésére köteles felhasználni.
Fele/ös:
vezetni.
2.4. A privatizációs eljárás során biztosítani kell az
pénzügyminiszter privatizációs kormánybiztos 1995. január 31.
Határidő:
pénzügyminiszter ipari és kereskedelmi miniszter privatizációs kormánybiztos folyamatos
iparág minden gazdasági társaságánál a kedvezményes
munkavállalói tulajdonszerzés!. 2.5. A privatizáció nem ercdmt:nyczhcti a villamosenergia-ipar hazai beszállítúinak diszkriminálását. Felelős:
Határidő:
szabályozásén az ipari és kereskedelmi miniszter privatizáciúért a pénzügyminiszter és a privatiz;ü:iüs kormányhiztos folyamtilos
J. A Kormány egyetén azzal. hogy a célul kitűzült tulajdunosi S/J.:rkezethen a Paksi Atomerúmü és az OV lT kivétckvd a villamosenergia-ipar társas~igai mind tulajtluni-
4. A privatiz:íció megkezdéséhez létre kell hozni a célul iparági tulajdoni és múködési szcrkczctnck megfclelő jogi, szabályozási és szerzéídéscs környezetet. kitűzött
4.1. Ennek végrehajtására részletes - a privatizáció javasolt ütemezéséhez illcszkcd6- munkatervet kell kidolgozni, és annak mc!:,n.-alósítását meg kell kezdeni.
Fele/ös:
Határidő:
ipari és kereskedelmi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Mab'Yar Energia Hivatal fiiigazgatója privatizációs kormánybiztos 1994. decernher 31. (a munkatcrv clkés7itésc)
1()9~ '11 S. s1·1m
4.2. A szabályozás kialakítása során különös figyelmet kell fordítani az elektromos energia és a hószolgáltatás ácaira. Ennek keretében 1995. január l-jéig be kell vezetni, és ezt követően rendszeres kiigazításokkal tartani kell a villamosenergia-törvényben tuglaltoknak megfelel ó költségarányos árakat.
Fe/elás:
Határidő:
ipari és kereskedelmi minisztcr pénZÜ!,•yminiszter Magyar Energia Hivatal főigazgatója 1994. december 31:, illetve folyamatos
4.3. Ki kell dolgozni a villamos energia termeléséról, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvény végrehajtási rendeletei t. Felelős:
Határidő:
ipari és kereskedelmi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési minisztcr pénzügyminiszter 1995. január 31.
4.4. A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátása érdekében a honvédelemról szóló 1993. évi ex. törvény végrehajtásáról rendelkező 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. § (l) bekezdése szerinti kijelöléseket legkésöbb a privatizációig cl kell végezni, illetve meg kc11 er6síteni. Felelős: Határidő:
ipari és kereskedelmi miniszter 1995. január 31.
5. A Kormány egyetért azzal, hogy az Á V Rt. a privatizáció kapcsán az érdekképviseleti szervekkel a humánpolitikai kérdésekben megá1lapodásra törekszik. Felelős:
Határidő:
pénzügyminiszter privatizációs kormánybiztos munkaügyi miniszter folyamatos
400 5
MAGYA 'Z KÖZLÖNY
·.
6. A privatizációs pályázati felhívások kiírása előtt a Kormány áttekinti az iparágjogi szabályozása terén elvégzett munkákat. Felelős:
Határidő:
ipari és kereskedelmi miniszter környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter pénzügyminiszter igazságügy-miniszter Magyar Energia Hivatal főigazgatója privatizációs kormánybiztos 1995. január 31.
7. A pályázati feltételeket - ideértve az MVM Rt. altársaságai privatizálását is (3.2.3. pont) - közzélétel előtt a Kormánynak be kell mutatni. Felelős: Határidő:
pénzügyminiszter privatizációs kormánybiztos folyamatos
Horn Gyulas. k., miniszlerclnök
ÁLLAMI PRIVAi'IZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG J J33 Budapest, Pozsonyi u. 56. Tel.: 267-6696 Far: 267-6698 Levélcím: J399 Budapest, Pf. 708. Központi telefon: 269-8600
Vezérigazgató
Budapest, 1995.július 7
VIT-!4441995.
Hagelmayer István úr az Állami Számvevőszék elnöke
ÉRKEZETT: IKTATÓSZÁM:
Budapest
l
ME l LÉK LET:
DB
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel kézhez vettem a részünkre eljuttatott, "az állam tulajdonosi funkció érvényesüléséről a Magyar Villamos Müvek Rt-nél és társaságainál" tárgyú 1995. július 3-i jelentésüket. Kérésüknek megfelelöen a jelentés áttanulmányozása után - a teljesség igénye nélkül az alábbi észrevételeket, megállapításokat tesszük.
Az előzetes helyzetfelmérő tanulmányban foglaltakhoz - !995. június 12-én az Á V Rt-nél tartott személyes megbeszélés során - észrevételeinket megtettük, ezt követően részletes írásos javaslataink is átadásra kerültek.
l.
Megállapítást nyert, hogy a jelentés az észrevételeink és javaslataink többségél helyesen tartalmazza. 2. Szóbeli közlésünknek megfelelöen ezúton is támogatunk és indokoltnak tartunk egy hatástanulmány közeljövöben történő elkészítésének megkezdését. A hatástanulmánynak célszerüen komplex módon kellene foglalkoznia azzal ·a 'kérdéscsoporttal, hogy a villamosenergia-ipari társaságok privatizációjának előrehaladása, befejezése után milyen hatások jelentkeznek az életszínvonalra, a villamosenergia fogyasztására, a villamosenergia árának alakulására, stb. 3. A jelentéssei kapcsolatos általános érvényű megállapításunk: a villamosenergiaiparban az elmúlt időszakban bekövetkezett változásokat, a fejlődést, egy-egy időszak jellemzőit, a cél- és eszközrendszereket valósan mutatja be, az elemzések és értékelések eredményei, valamint következtetései alapvetöen elfogadhatóak. Ezekből következően igen haszn~ak és értékesnek tartjuk mindazok részére, akik a villamosenergia-ipar különbözö
kérdéseiben a döntéseket meghozzák, akik a döntés-előkészítési folyamatban részt vesznek, és általánosságban mindazon szervek és személyek részére, akik valamilyen módon tevékenységükkel a villamosenergia-iparhoz közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak. 4. A jelentés készítésének teljes folyamatában jó színvonalú együttműködést, segítökészséget, javaslatainkat, észrevételeinket figyelembe vevő munkakapcsolatot tapasztaltunk az Állami Számvevőszék vezetöi és munkatársai részéről, amelyet ezúton is megköszönünk.
Üdvözlettel
Lasesik Attila ~ 1
•
From : Dr.
'PS 07-'17
Heg~hati
U:SJ
PHONE No. : 36 1 266 8492
Jozsef
PAX
~6
1 20034$5
Dl%1.1
,~LL.
Jul.17 1995 2:47PM
lll OOl·
TITK.
AllAI'M SZAMVEV" .
us z E: i(
f~K::7.TTT: MAGYAR JC0Z1'Á.RSASÁO
IPARI 6s KE]'{cSKEDELMI MINISZTÉRIUM MINISZTilt '
1.q95 -07- f
7
7•tt:szA",;, V-w~·G~ ·.: .• llEKLE:T:
- . - DB
fgq
· ... ~~....--
Dr. Sagelmayer István elnök úr ÁJiami SúJDvev6'sdk
..
Budaput
... Tisnolt ElniSk Úr!
"A Magyar Víllatnos Müvek Részvénytársaságnál és társasá~ az állami tulajdonosi · .~dó érvénye$Ülés6r51" kési:Ült jelentésii.k.et megkaptam.. Az. abban fogj ,takkal, továbbá az ipari és kereskedelmi tnin.iszttmck s:>.óló
ajánllbokkal egyetértek. Úgy gondolom a jelentét v6lem6nyoz:6~ében abból indulhatok Ici, hogy a villamosenergiaipari privatízáci6 mindenekelött gazdasági kényszer. Mérle~e16a6n~:k rendalS elve célszortien az lehet, hogy a pénzilgyí egyensúlym törekv6s legalább olyan fC)ntos ttei:ozeti érdek, m.i.ut a villamosenergia-ellátás egyensúlya. Az MVM Rt. pétJ.zügyi•mííszaki működőképessége ugyanis j6, a
várható villCWJot~l:ll.ergia kereslet alapján az előti.Üllk álló 4-.5 évben a folySlilatos ellátás. bi.ztonsé.gn tat1hat6. Magyar beruházási ·v iszonylatban évc:k óta kiemelked&n éltmjáró az MVM RL ráfordítása és a: tulajdonváltás id.ötll.ttanlá alatt nem ld:togásolható a beniliázás dinamizálásának a csillapítása. Nyllvánva16, hogy az MVM R.t. hi!talroes (600 Mrd Ft) vagyonának a Dlagánositásakor igen je!ent5s érdekek ütkömek. Természetes, hogy ebben a kérdésbon más a villa.tnosenergja nagyfelbasználók és a fogyasztók érdeke (gazdasági növekedés, verstmyképessé válás, életszínvonal), más az ágazat, az önkomláo.y:t.al.uk., az érint~ munkavdllalók és az llliamnak nitnt tulajdonosnak a küll:$égvetés egyensúlyához :íüz5d5 érdeke. Az öt etőteljes érdekszféra m.inden s:~:erc;:plűje elk-tJ!óulllaz összes többitől. Ez(!rt nehéz kousze.nzusra jutni, dc fl:rN kell törekedni.
P01
00~
com : Dr.
Heg~hati
PHDl-IE No.
Jozsef F.U 36 l
260JH5
: 35 1 255 8492
Vl'.\AJ
Jul.17 1995
:\l.l .. lilh.
2
Való igaz, hogy áZ ors~ág még nem rendelkezik kiforrottjogrendde~ gazdasági regulácibval az energiaipar prlva~ciójÍ\ho:z sem. Egyeté11ek ~ ll.jáclásokkal a tekintetben is, hogy az államí szerepvállalásban k.ülö.t1ö~t:n a nemzeti vagyon védelmére és a folyamatos ellátás ellenörzésére, a szab
jogha.rmoniz.áoiós munkában azot~ban igen szoros együt.trnílködésre van s~6g az ÁPV Rt., a MEH és az IKM között, .mert az ÁSZ ajánlásban felsorolt feladatuk megoldá.llában a tulajdonos, az. árszabAiyozás és fogy~lóvédelem, továbbá az iparirányitás felelössése ölelkezik. A nyitott k6rd~5=k megoldása ~ 1.1 társadalml-gazdasági helyzet konkrét il.lakulásától ftigglíen • csak c:gyetértésbcn valósulhat majd meg. Példaként emllthetl3, hogy a sztrájk.jog törvényileg már renclezett. Egy esetlC"scs energiaipari uú·ájk mege18~ésébr;:n (érdekegyeitetés) nem az ipari m.iniszter, hanem a jelenlegi tulajdonos, a privatizációs miniszter tehet id6'ben a legtöbbet. Bz.t ig117,olja tt július 4-bn megvalósult sikeres egyeztetés.
Bizonyos, hogy a prl:vatizációtól teljesen függetlenül mielöbb olyan árakat kell alkHlm~zni, amelyek á tinyleges költségeken felül tartalmazzák a bef'ekteteU t8kc mcgtérü16sét és a l~kotOtt t5kével ar'.myos profitot. :Ezt kivánja az ágazat kon=n'isl.ldés6hez íüzödö erdek rodlett a privatizáció sikere is. Az á...-em.e16s azonban kompenzációt von tnaga után (va..süt, nagy egészt;égügyi-, oktatási-, swciális szolgáltai6 rendszerek és a lakossági szegény rétegek költségvetési támogatása). Ez pc:dig :oagy gond.. E~ H:l; áremelés időpontja, mértéke must m6g nem rőgzithet5, lehetséges, hogy az átrendezés indokoltságának puszta dekltllilásával indul a magánositás. · Budapest, 1995. július
f:}J.
...------;--~.-{.~ ~ p al Lászl6 \)
t
2:48PM
P02
ALLAMI. SZAMVEVÖSZ!:K ·g; Oitl8
_os_:_5_9--"F=.li=--=-3.:...6..::.1 2iO __ H§l
. nr ÉRKEZETT:
1995 -07- 1 8 ..
•KTATÓSZÁM:
' v_-a_;o;.._{Jt I~'F
MELLÉKLET:
DS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TARCA NELKOU MINISZTERE
Budapest 1995. július 13. ST- 2033/95
Dr. Hagelmayer István úr elnök Állami Számvevőszék Budapest
Tisztelt El~ök Úr!
tulajdonosi funkció érvényesülése a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságnál és társaságainál tárgyú jelentésüket megkaptam. Az abban foglalt · észrevételeikkellényegében egyetértek és további munkánk során hasznosítani fogom.
Az állami
Megerősítem egy olyan hatástanulmány elkészítésenek fontosságát, amely az ágazat privatizációjával ősszefüggésben elemzi annak hatását az életszfnvonalra, a
villamosenergia árának alakulására, fogyasztásának várható mértékére. Ezúton is megköszönöiD munkatársaimmal való eredményes együttműködésüket és véleményük messzemenő figyelembe vételét
il Magyar Villamos Múvek Rt.
199.'5 -07- 1 1
..
ÉRKEZETT:
To- )03Ajqf]
IKTATÓSZÁM:
•
......
V-W-54 fsv
•ViE L LEK LET:
gJ-
Dr. Hágelmayer István az Állami Számvevőszék elnöke részére Budapest
Tisztelt Elnök úr! Köszönettel vettük levelét és annak mellékleteként számunkra megküldött Állami Számvevőszék-i jelentést az állami tulaJdonosi funkció érvényesüléséről az MVM . Rt.-nél és társaságaináL Nagy örömünkre szolgál, hogy a jelentés tervezet · vezetöi és szakértői szinten előzetesen megtárgyalásra került és az anyag pontositása érdekében tett javaslataink döntő többségét figyelembe vették a végleges összeállitásban. Elismerésünket szeretnénk kifejezni azért, hogy munkatársai ilyen rövid idő alatt olyan jelentést állitottak össze, mely igen magas szakmai ismeretről tanuskodik és reális értékelést ad valamennyi lényeges kérdésb~n az MVM Rt.-ről és társaságairóL A megküldött jelentéssei kapcsolatban lényeges változtatási javaslatunk nincs. Budapest, 1995. julius ll.
Tisztelettel:
!;~~~ Dr. Tombor Antal
Dr. Székács Anna
müszaki vez.ig.h.
közgazdasági vez.ig.h.
Magyar Villamos 1\lílvek Részvénytársaság 3.
1011 Budapest, Vám utca5·7. Telefon: 201·5455' és201·7688 • Telefax: (36·1)202·1246 Telex: 22·4382MVMH.
~011
MAGYAR ENERGIA HIV. FOIGAZGATO
PHONE NO.
Jul.
+36 1 117 8837
13 1995 08:17DE P2
.
•
.-
...
m!Gt!lolmD:J~IIIK~· 081 1JUDA"[~, l , K(JZ1 (lii'5fi5f1G li"R 7.
TF.L
11~•ijLJI)Af'ES T, Pf.é1'1.
~~--
W!5il!..'f2::1'&4 5
.
1!7·709c,ii7-4f'C'i~
TFI..!I"flY. !'7·e.837 ?~G
.
liagelmayer István Urnak elnök Állami Számvevőszék Budapest •
Tisztelt Elnök Úr! Kérése alapján az alábbiakban adom meg a "Jelentés az állam tulajdonosi funkció én,ényesUléséről a Magyar Villamos Müvek Részvénytársaságnál és társaságainál" cimü, l 995 .julius 3-án kelt anyaggal kapcsolatos véleményemet. A Jelentés tcrvezet összeállitása során a Magyar Energia Hivatal kölönböző S7intekcn megadta az és7.revételeit, amelyeket a Jelentés végleges elkészitésénél a készítők figyelembe vettek. A teljesség kedvéért hangsulyozni kivánom, hogy a folyamatos és biztonságos villamosnergia-ellátás és a szolgáltatás ára közötti ellentmondás feloldása alapvető szabályozási feladat. A Jelentésben foglaltakkal egyetértek, az anyagot további alkalmasnak tartom. B u d a p cs t, 1995. julius 12.
felhasználá~ra