ISD DUNAFERR. XLIX. évfolyam 4. szám (156) Kézirat lezárva: szeptember TARTALOM MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

XLIX. évfolyam 4. szám (156) Kézirat lezárva: 2009. szeptember

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság elnöke: Valeriy Naumenko A szerkesztőbizottság tagjai: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter Mészáros Géza Nyikes Csaba Szabados Ottó Orova István Dr. Sándor Péter Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor

TARTALOM Kapás Zsolt, Móróné Zupkó Tímea, Volein Gábor 2009 a prevenció éve — ISD Dunaferr Zrt. I. és II. Munkavédelmi Hét 162 2009 – Year of Prevention. The 1st and 2nd Week of Labour Protection at ISD Dunaferr Co. Ltd. Rozbora Gábor, Felföldiné Kovács Ágnes, Krajcsovics Adrián Az ISD Dunaferr villamos ellátóhálózatának fejlesztése (2008–2009) 168 Development of Electric Power Supply Network of ISD Dunaferr Co Ltd in 2008-2009 Griechisch Dóra A zöld áram átvételének szabályozása Németországban 176 Regulation of Green Current Transfer in Germany Vajer Pál A diagnosztika szerepe az ISD Dunaferr Zrt. gépkarbantartásában 3.

Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztők: Jakab Sándor Várkonyi Zsolt Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kõvári Éva Szabó Gyula Szente Tünde

178 Role of Diagnostics in Plant Maintenance of ISD Dunaferr Co. Ltd. (Part 3.) Illés Péter, Kemeléné Halasi Monika, Varga József Gazdasági elõnyökkel járó mûszaki megoldások az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvének hengerforgalmazásában 183 Technical Solutions with Economical Advantages in Roll Distribution of Hot Rolling Mill of ISD Dunaferr Co. Ltd. Jakab Sándor Jubileumi pályázatok az ISD Dunaferr Zrt. vállalatcsoportnál 191 Jubilee Applications at ISD Dunaferr Co Ltd Company Group Szente Tünde A Kreativitás és az Innováció Európai Éve: 2009 A Tudomány Hete a Dunaújvárosi Fõiskolán 198 European Year of Creativity and Innovation: 2009 Week of Science at College of Dunaújváros

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány Felelõs kiadó: Lukács Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: 1216-9676 Nyomtatás: Innova-Print Kft. Felelõs vezetõ: Komornik Ferenc 2009 

Tisztelt Partnereink, kedves Olvasók!

Dear Partners and Readers,

Drámai változásokat hozó esztendõ végére értünk. A jelenleg is tartó acélipari krízis nemcsak egyszerûen a pénzügyi és hitelválság következtében, hanem azzal összegzõdve, több más negatív tényezõ következtében alakult ki. A feldolgozóipari cégek visszafogták termelésüket, az acélpiacon jelentõs acélfelesleg alakult ki, drasztikus árcsökkenést idézve elõ. Az ISD Dunaferr Zrt. ebben a helyzetben hasonló költségcsökkentõ intézkedések meghozatalára kényszerült, ugyanúgy, mint nemzetközi versenytársai.

We have arrived to the end of a year that has brought dramatic changes. The still lasting steel industry crisis emerged not simply due to the financial and credit crisis, but due to several other negative factors summing up with that. The processing industry firms have kept back their production, and a significant excess of steel has formed in the steel market, creating a drastic price decrease. In this situation ISD Dunaferr Co. Ltd. was forced to take cost decreasing measures, just like its international competitors.

Az év végéhez közeledve a megrendelések volumenében már érzékelhetõ egyfajta pozitív elmozdulás, de az árak továbbra is az egy évvel ezelõtti alacsony szint közelében járnak.

Approaching the end of year, a positive movement can be sensed in the volume of orders, but the prices are still moving near the one year ago low level.

A költségcsökkentések érintették az ISD Dunaferr Zrt.nél folyó beruházásokat is. Egyfajta prioritások mentén át kellett ütemezni azok megvalósítását is. Ebben a nehéz gazdasági környezetben értékelõdik fel különösen az innováció szerepe, a mögötte, benne rejlõ szakemberek tudása, tenni akarása. A Dunaferr Mûszaki Gazdasági Közlemény ebben a szakmában szinte egyedüli hazai szakmai kiadványként képviseli ezeket az értékeket, lehetõséget adva továbbra is a dunaferres, a hazai és nemzetközi acélipari tendenciák benntartására. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, bízom abban, hogy továbbra is partnereink lesznek és a gazdasági válság közepette is megtisztelik figyelmükkel lapunkat. Ennek reményében kívánok — a szerkesztõbizottság és a magam nevében is — Önöknek és kedves családjuknak eredményekben gazdag, boldog újesztendõt!

Dr. Szücs László fõszerkesztõ

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2009/4.

The cost reductions affected also the investments running at ISD Dunaferr. Along certain priorities their realization had to be rescheduled. In this hard economic environment it is revalued especially the role of innovation, the knowledge and willing to do of specialists residing behind or in it. The Dunaferr Technical Economic Publications as nearly the only domestic professional publication in the trade is representing these values, giving possibility also in the future for presenting the trends of Dunaferr and of domestic and international steel industry. Dear Ladies and Gentlemen, I trust that you will be our partners also in the future and also amid the economic crisis you are gracing our journal with your attention. In the hope of this — in the name of editorial board and mine — I wish you and your beloved family a prosperous happy New Year!

161

Dr. László Szücs Chief Editor

Kapás Zsolt, Móróné Zupkó Tímea, Volein Gábor *

2009 a prevenció éve — ISD Dunaferr Zrt. I. és II. Munkavédelmi Hét Célok, értékelések, emlékképek Az ISD Dunaferr Zrt. vezetése a 2009. esztendõt a prevenció, a megelõzés évének nyilvánította. A megelõzés egyik legfontosabb peremfeltétele a munkavállalók munkavédelmi tudatossága. Ennek a fejlesztése, gazdagítása érdekében került megrendezésre tavasszal az I. Munkavédelmi Hét, és õsszel pedig a II. Munkavédelmi Hét. A programsorozat konkrét üzeneteket hordozott az ISD Dunaferr Zrt. vezetõi, munkavállalói, valamint a város általános iskolás tanulói számára. A munkahelyi egészségnek és biztonságnak, mint a vállalati kultúra alapértékének a megjelenítése érdekében sokszínû programelemek megtervezése, lebonyolítása valósult meg 2009. május 18–22., illetve október 12–16. között.

1. Alapok Az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény a munkavédelem fogalmára az alábbi meghatározást adja: „a

The management of ISD Dunaferr Co. Ltd. declared 2009 the Year of Prevention. One of the most important conditions of prevention is that employees should be conscious of occupational safety. To improve and enrich it, we organised the 1st and the 2nd. Occupational Safety Week. This chain of events had concrete messages for the leaders and the employees of ISD Dunaferr Co. Ltd. as well as the primary school students of the town. Colourful programmes were planned and carried out between 18 and 22 May, and 12 and 16 October 2009 in order to demonstrate occupational health and safety as a basic value in company culture.

szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi elõírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.”

1. ábra: 2008. év munkavédelmi adatai * Kapás Zsolt szakértõ • Móróné dr. Zupkó Tímea munka- és egészségvédelmi igazgató • Volein Gábor munkabiztonsági fõosztályvezetõ, Munka- és Egészségvédelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.

162


2. ábra: Az ISD Dunaferr munkavédelmi rendszere Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, azok folyamatos fejlesztése garantálja mind a munkáltató és mind a munkavállaló sikerességét, biztonságát, a jövõ tervezhetõségének lehetõségét. Egy gazdasági szervezet versenyképességét az adott mûszaki színvonalon a munkatársak felkészültsége, elkötelezettsége határozza meg. Ez alól a munkavédelem területe sem kivétel. Minden sérülés, munkabaleset, foglalkozási megbetegedés számszerûsíthetõ anyagi kárt okoz a munkavállalónak és a munkáltatónak egyaránt.

2. Az ISD Dunaferr Zrt. munkavédelemmel kapcsolatos tevékenysége Az ISD Dunaferr Zrt. teljes körû kohászati vertikumként szinte minden elképzelhetõ fizikai, kémiai és pszichés veszélyforrással kénytelen nap mint nap szembenézni. Ezen veszélyforrások kockázatainak folyamatos és hatásos kézben tartása jelenti a legnagyobb kihívást a szakmai szervezetek számára. Az ISD Dunaferr Zrt. vezetése az egészséget, illetve az eredményességet befolyásoló, munkavédelemben rejlõ preventív eszközök fontosságát prioritásként kezeli, s ezt éves munkavédelmi célkitûzéseiben érvényre is juttatja! Minden évben a munkavédelmi célok kijelölése az alapvetõ, az ISD Dunaferr Zrt. vezetése által képviselt értékeknek, valamint a megelõzõ idõszak munkavédelmi teljesítményelemzésének, értékelésének alapján kerül meghatározásra, rögzítésére. Az ISD Dunaferr Zrt. munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszere a mûszaki, kémiai, illetve


munkatársaktól függõ kockázatainak a felmérésére, értékelésére, az adott kockázatok kezelésére szolgáló folyamatok szabályzásra kerültek. 2008. évben az ISD Dunaferr Zrt. munkabaleseti statisztikái (1. ábra) ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy a munkavédelmi teljesítmény adott mûszaki színvonal mellett elsõsorban a munkát végzõ embertõl függ. Az egészséget nem veszélyeztetõ, biztonságos munkavégzés személyi feltételeinek fejlesztése kulcstényezõje a munkabalesetek számának csökkentésének. A munkavállalónk egészsége és biztonsága az ISD Dunaferr Zrt. egyik kiemelten fontos célterülete. Nem lehet a társaság gazdaságilag sem sikeres — sem most, sem a késõbbiekben — ha a legfelsõ vezetés, az alsó- és középszintû vezetés, és valamennyi munkavállaló ezt nem alapvetõ értékként kezeli, ha nem mûködik együtt abban, hogy ezen a területen is fokozásra kerüljön a hatékonyság.

3. Az ISD Dunaferr Zrt. munkavédelmi rendszere A vállalat egy komplex munkavédelmi rendszert hozott létre, amely a munkavédelmi feladatok nagyságához és komolyságához illõ szaktudást, szakmai tapasztalatot, és erõforrást generált. Az ISD Dunaferr Zrt. munkavédelmi rendszere a PDCA ciklus elemeinek megfelelõen mûködik. (MEBIR) (2. ábra) A munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszerét az ISD Dunaferr Zrt. külsõ erõforrások használatba állításával teszi hatásosabbá. A munka-egészségügyi szervezet foglalkozás-egészségügyi és munkahigiénés szakemberei hajtják végre a primer prevenció feladatait, azaz a munkabiztonsági szak-

163

3. ábra: A vállalatok szekunder prevenciós eszköztára emberekkel együttmûködve az egészségkárosító kockázatok felszámolását, minimalizálását végzik a munkahelyi vezetõk támogatásával. A munkavállalók általános egészségi állapotának nyomon követésével, ciklikus ismétlésével a korai, a kialakulóban való egészségkárosodások felismerésével hozza mûködésbe a vállalat a szekunder prevenciós eszköztárát, amely önkéntes kölcsönös egészségpénztár szakmai bázisán nyugszik (3. ábra). Az ISD Dunaferr Zrt. évente az átfogó megelõzési stratégiájának (IIR Kézikönyvben rögzített) megfelelõ célokat tûz ki maga elé. Ezek irányultsága (számszerûsítésük évente történik) az alábbiakban foglalható össze: • Folyamatos csökkenés az 1 millió munkaórára vonatkozó munkabalesetek számában (iránycél az Európai Unió átlaga). • Folyamatos csökkenés a táppénzes napok számában, a betegség miatti munkaidõ-kiesés nagyságrendjében. • A munkavállalók munkavédelmi megelégedettségének növelése. • A munkavédelmi ellenõrzési integrált rendszer (valamennyi érintett szakterület folyamatos, tervezett részvételével) eredményességének növelése.

rások beszûkültek, a vállalat mûködõképessége fenntarthatóságának bizonytalanságai a mindennapokban érezhetõvé váltak, addig a munkavédelmi rendszer hatásosságával kapcsolatos elvárások nem csökkentek! 2009. esztendõt a prevenció évének nyilvánította az ISD Dunaferr Zrt. legfelsõ vezetése. Fõ célként az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés személyi tényezõinek fejlesztését, a munkavállalók munkavédelmi tudatosságának mélyítését tûzte ki. A célelérés eszközrendszerébe bevonásra került az 5 „é”, azaz az érdek, az érdekeltség, az értelem, az érzelem és az érintettség. A program megvalósításának az eszközeként két munkavédelmi hét megszervezése és lebonyolítása szolgált. Ezeken bizonyításra került, hogy a munkavédelem nem csupán pénzkérdés! Az elsõ 2009. május 18–22., míg a második október 12–16. között valósult meg. (4. ábra).

4. ábra: A két munkavédelmi hét adatai

2009. év alapvetõ sajátossága abban foglalható össze, hogy míg a gazdasági világválság hatása markánsan érezhetõvé vált az „acélipari businessben”, ebbõl következõen a for-

Az ISD Dunaferr Zrt. a gazdasági válságnak forrásokat szûkítõ hatásmechanizmusa közepette sem csökkentette, sõt inkább fokozta a munkavédelmi rendszerével kapcsolatos elvárásokat. A munkavédelemmel szembeni elvárásnövekedés a piaci versenyképesség, a mûködõképesség fenntarthatóságának prior dilemmái között fokozták az érintett humánerõforrás aktivitását, felszínre hozták, és egyre eredményesebben kiaknázzák a rendszerben még meglévõ, forrásfüggetlen tartalékokat. A munkavédelmi hetek rendszere megteremtette a hatékony figyelemfelkeltés eszközét, a rendszeressége pedig biztosítja a folyamatosságot. Az ISD Dunaferr Zrt. munkavédelmi rendszerében dolgozó szakemberek tevékenysége, annak fontossága, az elért eredmények kommunikálása, a következõ idõszak céljainak ismertetése, a munkavállalók széles körû bevonása ezzel olyan fórumot kapott, mely beépülve a vállalati kultúrába hozzájárul a munkavédelmi teljesítmények folyamatos fejlesztéséhez. A világgazdaságban zajló válságfolyamatok közepette, amikor a megszorítások kerülnek a vezetõk látómezejének fókuszába, hogyan lehet a legfelsõ vezetõi, stratégiai célt „aprópénzre váltani”, a mindennapokban megjeleníteni? A munkavédelem elsõ sorban nemcsak pénz kérdése, hanem alapvetõen emberi kapcsolatok kérdése. A vezetõ és a beosztott, a munkatárs-munkatársi kapcsolatok, az egymásra való odafigyelés, az egészséget és biztonságot szolgáló szabályok ismerete, azok betartása, a betartás ellenõrzése alapvetõen nem pénzkérdés. Ezen a területen

164


A célok elérése érdekében munkavédelmi programok megtervezését és végrehajtását generálja a vállalat. Az elmúlt évek fontosabb programjai az alábbiak szerint foglalhatóak össze: • Kockázatértékelési rendszer fejlesztése • Éves munkavédelmi beruházási és karbantartási programok • Munkavédelmi Oktató Központ kialakítása • Munkavédelmi oktatások fejlesztése • Események kivizsgálását követõ intézkedések hatásosságának növelése • Számonkérés hatásosságának növelése • Munkahelyi egészségfejlesztési programok indítása (munkavállalói szûrésen alapuló egészségfejlesztési programok) • Komplex munkavédelmi ellenõrzési rendszer kiépítése, mûködtetése

4. A 2009. év kihívásai és a munkavédelmi rendszer válaszai

Idõpont

Május 18.

Május 19.

Május 20

Május 21

Munkavédelmi filmnap Munkavédelmi plakátkiállítás megnyitója, díjak átadása.

8 óra

Május 22 Gyermekek látogatása, katasztrófavédelmi bemutató

930 „Vészhelyzetek közelrõl” stúdió-beszélgetés

9 óra

10 óra

Munkavédelmi Hét megnyitója Munka- és tûzvédelmi tanácskozás

11 óra

„Tiszta üzem, rendes gyár” verseny eredményhirdetése Gyermekrajz-kiállítás megnyitója

Munkavédelmi oktatási nap

Gyermekrajz-pályázat eredményhirdetése. Munkavédelmi konferencia Munkavédelmi Hét zárása

Védõeszköz-bemutató, prezentációk, elõadások

12 óra Munkavédelmi Totó eredményhirdetése Munkavédelmi fotókiállítás megnyitója Munkavédelmi képviselõk vetélkedõje

13 óra

5. ábra: Az I. Munkavédelmi Hét programjai Idõpont

Október 12.

Október 13.

Október 14.

Munka-egészségügyi filmnap

8 óra

Október 15.

Október 16.

Tréning nap • Stresszkezelés • Dohányzásról való leszokás • Energia-egyensúly • Tevékenység kockázat-értékelés

9 óra • Munkavédelmi Totó eredményhirdetés • Munkavédelmi újítások pályázat eredményhirdetése, prezentációk

10 óra

Munkavédelmi Hét megnyitója Munka- és tûzvédelmi tanácskozás

11 óra

„Tiszta üzem, rendes gyár” verseny eredményhirdetése

12 óra

Munka-egészségügyi oktatási nap

Munka-egészségügyi plakátkiállítás

13 óra

Elsõsegélynyújtás elõadás és bemutató

„Munkavédelem a vezetõk szemével” vetélkedõ

Regionális munkavédelmi konferencia

Elsõsegélynyújtók vetélkedõje

6. ábra: A II. Munkavédelmi Hét programjai az ISD Dunaferr Zrt. komoly tartalékokkal rendelkezik. Ezen tartalékok feltárásában, kiaknázásában fog elmozdulást jelenteni a 2009. év. Az ember-ember kapcsolatok, a tudás, az érzelmek, mind-mind az ügy szolgálatába állítandók. És ez nem kerül igazán sok pénzbe. 2009-ben, a prevenció évében két munkavédelmi hét került megtervezésre, amelyek során konkrét eseményeken, programokon keresztül jutnak el az ISD Dunaferr Zrt.


munkatársaihoz a munkavédelem legfontosabb tartalmi, érzelmi üzenetei. A munkavédelmi hetekkel kapcsolatos elvárások az alábbiak szerint foglalhatók össze: • Az I. Munkavédelmi Hét rendezvényei a forrástakarékosságot tartsák szem elõtt a megvalósítás során! • Sokszínû legyen, a munkavédelmet minél több oldalról közelítve vigye közel a munkavállalókhoz! • Szakmailag megalapozott, korrekt legyen!

165

• A programok lehetõség szerint legyenek élményszerû ek, mozgassák meg a gondolatokat és az érzelmeket egyaránt! • A rendezvények járuljanak hozzá a munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos elkötelezettségük, motiváltságuk növeléséhez! • Sokcsatornás munkavédelmi kommunikáció váljon megvalósíthatóvá a programok révén. • A valamennyi ISD Dunaferr Zrt. munkavállaló bevonása váljon lehetõvé a programok megtervezése és kivitelezése során! • A programok összessége bizonyítsa, hogy az ISD Dunaferr Zrt. elkötelezett a prevenció mellett! Ezek az elvárások jelentették azokat a kereteket, amelyek között az I. Munkavédelmi Hét tervezése megtörtént (5. ábra). 2009. május 18–22. között került lebonyolításra az elsõ, Munkavédelmi Hét elnevezésû programsorozat. A hét programszerkezetébõl egyértelmûen látszik, hogy az elsõdleges elvárás, hogy minden munkavállalóhoz, minden vezetõhöz, és a lehetõségek szerint a munkavállalók családtagjaihoz is jusson el a munkahelyi

egészség és biztonság fontosságának üzenete. A programok célcsoportjai között tehát azonos fontossággal kaptak szerepet a vezetõk, a munkavédelmi képviselõk, a munkavállalók, a városi iskolás gyermekek egyaránt. Igen a gyerekek is, hiszen az ISD Dunaferr Zrt. számára fontosnak tartott értékeket majd õk, az eljövendõ ISD Dunaferr Zrt. munkavállalók fogják tovább vinni, illetve gyarapítani. Igen a gyerekek is, hiszen a családban „Apa és Anya” munkahelyi biztonságán keresztül a gyermekek egészség és biztonságkultúrájának megalapozása is megtörténhet. Az ISD Dunaferr Zrt. I. Munkavédelmi Hetének programjai a tervek szerint valósultak meg. A programok tartalma és eredményei összességében megfeleltek az elõzetes elvárásoknak. A programok célterületeit a 7. ábra mutatja be. A munkavédelmi hetek során vezetõk, közvetlen munkahelyi vezetõk, munkatársak, munkavédelmi képviselõk, gyermekek, szakemberek találkoztak a munkavédelem számtalan aspektusával, lehetõségével és a befektetett erõforrások megtérülésével. A munkavállalói kompetenciák fejlesztése mindenkor megtérülõ beruházás. Az elmúlt idõszak ISD Dunaferr Zrt.

7. ábra: Az I. Munkavédelmi Hét programjának célterületei

166


legfelsõ vezetésének célkitûzésinek megvalósulásában az emberi tényezõk szerepe megkérdõjelezhetetlen.

4. Eredmények AZ ISD Dunaferr Zrt. az elmúlt években mérhetõvé tette munkavédelmi teljesítményeit, a fõ célkitûzések mutatószámai alapján követhetõek a legfelsõ vezetés szándékainak megfelelõen alakuló változások. (8. ábra)

1 millió munkaórára jutó munkabalesetek száma, baleseti ferkevencia (saját alkalmazottak és kölcsönzött munkavállalók)

2007-ben a munkahelyi egészségvédelem és -biztonság irányítási rendszer mûködésével kapcsolatos felmérés készült. A felmérés 2009. évben megismétlésre került, ezzel nyomon követhetõvé vált a rendszer megfelelõségével kapcsolatos munkavállalói, közvetlen munkahelyi vezetõi és felsõ vezetõi megítélésben bekövetkezett változás. A 2009. június–augusztus hónapban végzett vizsgálatban 418 munkavállaló, valamint a közép- és felsõ vezetõi kör vett részt (összesen 480-an). A kiértékelés alapján az alábbiakat rögzítjük: • A munkavállalók véleménye szerint a 32 vizsgált szempont közül 26-ban jobb a szervezet, mint 2007ben. • A középvezetõk értékítélete szerint a 32 vizsgált szempont közül 29-ben jobban teljesít a szervezet, mint 2007-ben. • A felsõ vezetõi kör az 51 vizsgált szempont közül 47-ben látja jobbnak a szervezet teljesítését, mint 2007-ben. Összességében megállapítást nyert, hogy a munkatársak, vezetõk úgy érzik, hogy a szervezet munkavédelmi teljesítménye az elmúlt két évben magasabb szintre került. 2009 a prevenció éve! Az ISD Dunaferr Zrt. két munkavédelmi hete bebizonyította, hogy a munkavédelem alapvetõen ember-ember kapcsolatra építkezõ igencsak bonyolult rendszer, hogy a munkavédelem megközelíthetõ az értelem, az érzelem, az érintettség, az érdekeltség oldaláról egyaránt. A két munkavédelmi hét során láttunk izgatott, eredményre váró versenyzõt, a tréningek során elkerekedett szemû, új információkat befogadni kész kollégákat, az adatokon megdöbbenõ vezetõt, a meghatottságtól könnyezõt, a látvány komolyságától elgondolkodót, a fényképen látható történésen kacagót, az elhangzottaktól felpaprikázott hozzászólót. Ezen a két héten a munkavédelem felvillantotta emberi arcát.

8. ábra: Betegség miatt 1 fõre jutó kiesett napok száma 2006–2009. I.–VIII. hó


167

Rozbora Gábor, Felföldiné Kovács Ágnes, Krajcsovics Adrián *

Az ISD Dunaferr villamos ellátóhálózatának fejlesztése (2008–2009) A szerzõk a cikkükben áttekintik és összefoglalót adnak az ISD Dunaferr Zrt. a 2006. évben elindított technológiai fejlesztések kapcsán a villamos energiaellátó hálózatán szükségessé váló fejlesztésekrõl, és az idõközben elvégzett hálózatkép és energiaellátási bõvítésekrõl. Kiindulásként ismertetésre kerül a várható villamosenergia-igény és az ISD Dunaferr energiavételezési és belsõ elosztóhálózati rendszere. Meghatározásra kerül az elvégzendõ hálózati vizsgálatoknak a köre a megfelelõ hálózatkép kialakításához. Majd a vizsgálatok alapján a mûszaki és gazdasági szempontok figyelembevételével kialakított hálózatkép és annak kivitelezésének ütemezése kerül tárgyalásra. Ismertetésre kerül a befejezett 10 kV-os fogyasztói villamos energiai beruházások és az el nem végzett, illetve felfüggesztett 120 kV-os és 10 kV-os villamos hálózati átalakítások.

Bevezetés A Dunaferr alapvetõ energiaellátására szolgáló alaphálózatok, gerincvezetékek az 1950-es, 60-as években épültek ki, a villamos energiai hálózatkép a konverterberuházással változott utoljára. Azóta ezeken a rendszereken lényeges bõvítés nem történt. Az idõközben megvalósult új technológiai beruházásokkal egy idõben az ott helyben szükséges villamos energetikai fejlesztések megtörténtek, de ezek a régi alaprendszereket általában nem érintették. Az ISD Dunaferr Zrt. a 2006. évben elindított egy olyan komplex fejlesztési programot, amelynek vége a gazdasági válság miatt egyelõre nem látható. A tervezett, elõkészített, ill. a már kivitelezés alatt lévõ beruházások közül a villamosenergia-ellátást érintõ legfontosabbakkal foglalkozunk.

A várható villamosenergia-igény A villamosenergia-hálózatunk üzembiztonsága már a jelenlegi teljesítményszinten sem kielégítõ. Viszonylag gyakran fordulnak elõ feszültségletörések, egyéb meghibásodások, ezért az alaphálózat fejlesztésére az új beruházások nélkül is szükség lett volna. Az ISD Dunaferr Zrt. vállalatcsoporton belül az elvégzett és az elkövetkezõ években tervezett technológiai fejlesztések jelentõs módosításokat tesznek szükségessé a villamosenergia-igények, valamint a villamos hálózat kialakítását illetõen. Az új beruházások többlet villamosenergia-igényei a következõk: Tömörítõ 1,0–1,5 MW (porleválasztás)

The authors review and give a summary in their article about the developments needed on the electric power supply network in connection with the technological developments started in 2006 at ISD Dunaferr Co. Ltd., and about the interim made extensions of power network picture and energy supply. As a start they present the expected electric energy demand, and the energy reception and internal distribution network system of ISD Dunaferr. They determine the circle of power network examinations to be realized for developing the suitable power network picture. Then on the base of examinations they discuss the power network picture developed taking into account the technical and economic aspects and the execution schedule of that. They present also the already finished 10 kV consumer electric energy investments and the 120 kV and 10 kV power network modifications that were suspended or not realized.

Turbófúvó 12–15 MW (villamos hajtás) Meleghengermû 20–22 MW (új kemence, elõnyújtó, csévélõ) Hideghengermû kb. 37 MW (pácoló, I. ütem hengerállvány, horganyzósor, festõsor) Hideghengermû kb. 55 MW (tandemsor) II. ütem Déli városi fejlesztés kb. 25 MW (ipari park) Az ISD Dunaferr vállalatcsoport belsõ hálózatának bõvítése tehát elsõsorban a meleghengermûi és a hideghengermûi fejlesztések miatt szükséges, és meg kell teremteni az új erõmû belsõ és külsõ hálózatcsatlakozásait is.

Az átalakításra kerülõ rendszer leírása A villamosenergia-vételezés A Dunaferr villamosenergia-ellátására a 120 kV-os és 10 kV-os oldalon állnak rendelkezésre források. A Dunaferr villamosenergia-szükségletének biztosítása az országos 120 kV-os fõelosztó hálózatról vételezett, és a saját erõmû (ISD Power Kft. és ISD Kokszoló Kft.) által termelt villamos energiából tevõdik össze. Az országos hálózati maximumvételezés jelenleg 120 MW. A 120 MW feletti részt mindenképpen saját forrásból kell biztosítani. A térségünkben várható teljesítménynövekedés miatt a MAVIR a dunaújvárosi új 420/120kV-os állomást 2012–2016 körüli idõszakban tervezi megvalósítani. Így ezen idõszak után a 120 MW felett felmerült energiatöbblet az országos átviteli hálózatból is biztosítható lenne.

* Rozbora Gábor osztályvezetõ • Felföldiné Kovács Ágnes fõosztályvezetõ • Krajcsovics Adrián szakértõ, Energetikai Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.

168


1. ábra: ISD Dunaferr nagyfeszültségû villamosenergia-elosztás blokkvázlata ISD Dunaferr nagyfeszültségû villamosenergia-elosztás A vásárolt villamos energia a belsõ elosztóhálózat és transzformátor állomások segítségével kerül a fogyasztókhoz. Az elosztóhálózat, állomások és az alkalmazott berendezések kora és mûszaki állapota vegyes. Kiépítettsége lefedi a fogyasztói igények nagy részét mind területi, mind teljesítõképesség tekintetében. A táppontokra csatlakozó fõtranszformátorok öt, galvanikusan független 10 kV-os fõrendszer üzemeltetését teszik lehetõvé, alátámasztva az erõmûi generátorparkkal. Az ISD Dunaferr nagyfeszültségû villamosenergiaelosztás blokkvázlata címû ábra az állomási betáplálás csomópontokat Erõmû, 15/2. 1. Csatoló, 2. Csatoló és Oxigéngyár II. állomások, valamint az azokat összekötõ fõkábelcsoportokat, és az egyes állomásokat betáplálásaikkal együtt ábrázolja. Az állomások többsége két gyûjtõsínes osztott vagy kör elrendezésû. Az állomások mindegyike kettõs vagy több betáplálású, amelyek más-más fõrendszerre csatlakoznak. Az állomások életkora is változó, az 50 évestõl a 1999-ben létesültig széles a skála. Jelenleg 23 db állomás üzemel, 6-ban a 10 kV mellett 3 kV-os feszültség is jelen van. Az állomásokhoz tartoznak az állomásból betáplált kihelyezett transzformátorok is. Az állomásokhoz tartozó 10 kV-os leágazások száma meghaladja a 400-at, mely állomásonként jelentõs szórást mutat. Legkevesebb 4, legtöbb 64 db 10 kV-os leágazás


van állomásonként. Az állomásokról táplált fogyasztók az erõátviteli, világítási és hajtás transzformátorok, valamint a 10 kV-os és 3 kV-os feszültség szintû motorok. A 10 kV-os villamos energia rendszeren kb. 200 db beépített erõátviteli és hajtástranszformátor üzemel. Ebbõl 10/3 kV-os 18 db, 1,6–10 MVA teljesítmények közötti. A 10/0,4 kV-os transzformátorok 100–2500 kVA teljesítményûek, kiterheltségük 25–80% közötti átlagértékû. Üzemvitel szempontjából jellemzõ és kívánatos, hogy a fogyasztói helyeken rendelkezésre áll beépített tartaléktranszformátor. A speciális hajtástranszformátorok esetében, mint a meleghengermûi hajtásoknál, a hajtás jellegébõl adódóan teljes és 50% túlterhelés is elõfordul. Zavarkeltõ fogyasztói visszahatások a villamosenergia-hálózatra A 10 kV-os elosztó hálózatban a feszültségváltozást döntõen a meddõ teljesítményfelvétel-változás befolyásolja. A Dunaferr 10 kV-os hálózatáról több nagy teljesítményû motor üzemel. A nagyobb motorok indítása az egész villamosenergia-rendszer feszültségét befolyásolja. A meleghengermû 100-as gép, hideghengermû 1700-as, 1200-as irányváltó és az 1700-as simító 10 kV-os motorok indítása, valamint a konverter füstgázventilátormotor pólusváltása a tápláló 10 kV-os hálózaton feszültségletörést okoz. A feszültségváltozást a nagy motorok indításán kívül, a meleghengermûi elõnyújtó és készsori hajtások okoznak, míg a szabálytalan feszültségingadozás az ívkemencék áramingadozásának jellegzetes hálózati visszahatása.

169

Az üzemek fogyasztói közül gyakorlatilag a félvezetõs áramirányítók, a villamos ívkemencék és a gázkisüléses világítótestek termelnek számottevõ nagyságú felharmonikusokat, melyek torzítják a feszültség szinusz alakját, és emiatt számos káros hatás jelentkezik az energiaelosztórendszeren. A villamosenergia-hálózat irányítási rendszere A telemechanikai rendszert a növekvõ fogyasztói elvárások, a fõhálózati és elosztó hálózati rendszer egységes és korszerû irányítása, valamint a diszpécsermunka magas szintû támogathatósága teszi szükségessé. A diszpécserközpont az erõmû vezénylõben került elhelyezésre. A rendszer központja két szerver számítógép, mely belsõ hálózaton csatlakozik a négy telepítésre került munkahellyel, illetve a sémakijelzõ fallal. A rendszer részei a szerverekbe épített front end számítógépek, ezeken keresztül csatlakoznak a folyamat felõl érkezõ jelek és a GPS mûholdas idõszinkronozó egység. Az állomásokon a rendszer mezõorientált kialakítású. Az egyes mezõkben elhelyezett egységek, amelyek lehetnek védelmek, irányítástechnikai mezõgépek, vagy e kettõ kombinációja, optikai kábelekkel kommunikációs hurokba vannak kötve. A hálózat optikai kábeles kialakítása biztosítja az adatátvitel nagy biztonságát, valamint az elektromágneses zavarokkal szembeni érzéketlenségét. Az optikai kábeles hurkokat a központi szekrénybe elhelyezett RTU telemechanikai egység fogadja, amely biztosítja a kapcsolatot a mezõszintû egységekkel, valamint a telemechanikai protokollal az irányítástechnikai központ felé.

Az elvégzett hálózati vizsgálatok a megfelelõ hálózatkép kialakításhoz A várható technológiai beruházások ismeretében meghatározásra került azoknak a vizsgálatoknak a köre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a villamos energia ellátórendszerében a megnövekedett igények mûszakilag biztonságos és gazdaságos kiszolgálása megvalósítható legyen. Ezek a következõk: • A Dunaferr jelenlegi nagyfeszültségû villamosenergia-hálózatának terheléseloszlása (P/Q) és a hálózati minõségjellemzõk mérése, a hálózati veszteségek és a rövidzárlati áramok számítása. A szükséges fejlesztésekhez a kiindulási állapot meghatározása, a meglévõ berendezések mûszaki paramétereinek ellenõrzése, a mûszaki állapot meghatározása. A meglévõ hálózat kapacitásának vizsgálata, különösen a két hengermû térségének tekintetében. • Forrásoldali kapacitáseloszlás, 120 kV-os hálózati csatlakozás és erõmûfejlesztésbõl adódó 120 és 10 kV-os csatlakozási lehetõségek több változatban. Az erõmûfejlesztés kapcsán a csatlakozási lehetõségek szempontjából vizsgálni kellett azt is, hogy az országos hálózattal való kapcsolódás a lehetõ legkisebb költséggel és költségvonzatokkal járjon. • A fejlesztések következtében szükségessé váló készülékek, berendezések, állomások, a szükséges hálózatképek (az n-1-es biztonság meghatározásával), a villamos energia hálózatának várható terhelésel-

2. ábra: Az ISD Dunaferr új 10 kV és 120 kV-os kiépítés blokkvázlata

170


• •

• • •

oszlása (P/Q) és a várható terhelési görbék. Zárlati viszonyok meghatározása (zárlati áramok és feszültségek értékei és azok eloszlását különbözõ üzemállapotokban és hálózatképnél) és a várható hálózati minõségjellemzõk az egyes állomásokban. Szinkron gépeknél stabilitásvizsgálatok. A terheléseloszlás optimalizálása. A fejlesztések következtében a fellépõ várható felharmonikus tartalom és azok szûrése, a meddõenergiakompenzálás és gyorskompenzálás szükségessége. A kompenzálás kialakításának szempontjai. A berendezések és készülékek telepíthetõségének vizsgálata. A kialakított hálózatképek földzárlati viszonyai és a földzárlati kompenzálás kérdései. Javaslat a csillagpontkezelés módjára. Az újonnan kialakított hálózatképeknél a meglévõ készülékek, védelmek és védelmi rendszerek ellenõrzése. A meglévõ berendezéseken a szükséges készülékcserék, illetve átalakítások meghatározása.

Az új hálózat kiépítésének részletezése s szükséges ütemezése A hálózatvizsgálat alapján a mûszaki és gazdasági szempontok figyelembevételével az alábbi hálózatkép és ütemezés lett elfogadva. 1. Hideghengermû I. ütem: A technológiai bõvítések és átépítések során a hideghengermû új pácoló és új 1760-as reverzáló hengerállvány, és a tekercsátadó kerül beüzemelésre. A középfeszültségû hálózaton a következõ munkák válnak szükségessé: • A 2. csatoló meglévõ, 1-es és 3-as fõtranszformátor fojtóáthidaló megszakító és hozzá pillanatkioldású zárlatvédelem kiépítése. A fõtranszformátorok túláramvédelmének áramfüggõ karakterisztikára történõ átalakítása. A fõtranszformátorok bármely szabályzó állás esetén zárlatbiztosak, ezáltal (amikor a hálózatkép engedi, és nincs generátor az adott villamosenergia-rendszeren) a fõtranszformátorok fojtói áthidalhatók, minek következtében a feszültségletörés mértéke kb. 35%-kal csökken. A fojtó áthidaló ágba pillanatkioldású zárlatvédelem kerül beépítésre a zárlati rombolás mértékének a csökkentésére. • 2. csatolóban 2 db felharmonikus szûrõberendezés és gyors meddõkompenzátor ± 20 MVAr telepítése. Az 5/11-es állomáson a felharmonikus szûrõberendezés beüzemelése. • A harmadik 120/10kV-os 63 MVA-es transzformátor beszerzése. 2. Meleghengermû I. ütem Meleghengermû új léptetõgerendás kemence, az új gépi munkahenger-cserélõ berendezés és munkahenger-hajlítás villamos hálózatainak kiépítése és az 5-ös állomásról való megtáplálása a feladat. Új csévélõ üzembehelyezése, amely az elõzõekben említett fejlesztések egy részével azonosan, az 5/11-es állomásról lenne megtáplálva.


A középfeszültségû hálózaton az alábbi munkák válnak szükségessé: • A nagyobb felharmonikustartalmat okozó fogyasztók egy helyrõl történõ táplálása érdekében az 5/11-es állomás meglévõ betáplálásai a 2. csatolóra kerülne átforgatásra, s ezzel a meddõkompenzálás és a felharmonikusszûrés a 2. csatolóra koncentrálódna. A betáplálás nyomvonala a 2. csatoló–meleghengermûi kábelalagúton keresztül lehetséges. Az 5/11-es állomás szerepe a termelésben jelentõsen megnõ, ezért szükségessé válik az állomás felújítása az elavult EIB típusú, kis olajterû megszakítók vákuum típusúra történõ cseréje. • 2. csatolón a 2-es fõtranszformátort 25 MVA-ról 63 MVA-re való cseréje, és a 120 kV-os összekötõ ágakba 1-1 db áramváltóval egybeépített 120 kV-os megszakító beépítése, mely lehetõvé tenné a transzformátorok üzemszünete nélküli, egyik távvezetékrõl a másik távvezetékre történõ üzemviteli átterhelések megvalósíthatóságát, illetve az n-1 biztonsági elvet. 3. Meleghengermû II. ütem Meleghengermûben új torló- és elõnyújtó telepítése. A középfeszültségû hálózaton az alábbi munkák válnak szükségessé: • A meleghengermûi új elõnyújtó beépítésével kapcsolatos villamos és automatizálási munkákhoz tartozóan szükséges a 2 db 2500 A-es 5-ös állomás – 2. csatoló betáplálás átalakítása 4 db 2000 A-es betáplálássá, valamint az 5-ös állomáson és a 2-es csatolón 2 db új betápláló cella kialakításával. A megoldással az 5-ös állomásnak a meglévõ erõmûi betáplálással együtt 5 db betáplálása lesz. • A meleghengermûben üzemelõ 3 kV-os kapcsolóberendezés helyén új 10 kV-os elosztóberendezés létesítése szükséges. Ehhez szükséges munkák az 5-ös állomási 3 kV-os kapcsolóberendezés bontása, s új 10 kV-os, két gyûjtõsínes elosztó telepítése, és a meglévõ 10 kV-os gyûjtõsínrendszerhez történõ csatlakoztatása. • Az új torló- és elõnyújtó állvány számára szükséges transzformátorok beépítése. 4. Hideghengermû II. ütem: A technológiai bõvítések és átépítések során várhatóan a hideghengermûnél új horganyzó és festõüzem kerülne beüzemelésre. A további technológiai fejlesztések (tandemsor) táppontja várhatóan az 1. sz. csatoló 10 kV-os állomás és az erõmû 10 kV-os állomás lesz. Ezért a középfeszültségû hálózaton az alábbi munkák válnak szükségessé: • A 2. csatolóban a 120 kV-os szabadtéren pl. ABB gyártmányú új PASS M0 leágazás csatlakozása a 120 kV-os gyûjtõsínre. Az 1. csatolón PASS készülékekbõl kiépített „H” elrendezésû 120 kVos állomás létesítése. 120 kV-os kábeles összeköttetés létesítése a hideghengermû I. ütemben említett 120 kV-os kapcsoló berendezések között, mely egyben az új erõmû hálózatra csatlakozási pontja is. • Az 1. csatolói új 120 kV-os „H” állomásba két (meglévõ) 120/10 kV-os, 25 MVA-es transzformátor telepítése. A transzformátorok középfeszültségû

171

oldalon az 1. csatoló 10 kV-os meglévõ elosztóberendezésébe csatlakozik, földzárlat-kompenzáció és földzárlati áramnövelõ ellenállás kiépítése mellett. A „H” elrendezésû állomás alkalmas lenne a késõbb megépítésre kerülõ új 150 MW-os erõmû hálózati becsatlakozásra, valamint a hideghengermûi fejlesztések során várható (tandemsor) 120 kV-os 63 MVA transzformátor fogadásához szükséges bõvítéshez. Az 1. sz. csatoló állomásban az új 120 kV-os készülékek és a transzformátorok beépítéséhez a meglévõ szabadtéri terület elegendõ. • Új 10 kV-os, két gyûjtõsínes 4/1-es állomás telepítése szükséges a festõüzemi és az új horganyzói fogyasztók energiaellátásának biztosításához. Az 1. csatolóra kiépített 1760-as reverzáló hengerállvány 3 db leágazásának átforgatása az új 4/1-es állomásba. A hideghengermû 2010. év utáni fejlesztéseinek villamosenergia-igényeit az elõzõ pontban említett új 25 MVA-es transzformátorok és a hozzájuk kapcsolódó 10 kV-os kapcsolóberendezések biztosítják majd. Az új 10 kV-os elosztóberendezés a hideghengermû csarnokán belül, vagy a hideghengermû falára blokkolva elhelyezhetõ. • A festõüzem területe érinti az 5. sz. fõtranszformátor és a 17. sz. állomás FAM 10 kV-os betápláló kábel nyomvonalát, ezért ezeknek a kábeleknek áthelyezésérõl, kiváltásáról gondoskodni kell.

A befejezett fogyasztói villamosenergia-ellátási beruházások A hideghengermû és meleghengermû technológiai bõvítéseinek és átépítéseinek villamosenergia-ellátásához szükséges erõátviteli és hajtástranszformátorok telepítése és a 10 kV-os energiaellátás kivitelezése 2008-ban befejezõdött. HIDEGHENGERMÛ A tekercsszállító és -tároló villamos munkálatainál az 5/11. sz. állomásról 1 db 1,6 MVA transzformátor telepítése, és a 10 kV-os betáplálás kiépítése volt a feladat. A melegtekercs-átadó végleges villamosenergia-ellátását biztosító 1,6 MVA-es transzformátor telepítése a meleghengermû 63. sz. transzformátor kamrájába megtörtént. A pácoló villamos munkálatai: a 4. sz. állomásról 1 db 4 MVA és 2 db 2,5 MVA transzformátor telepítése és a transzformátorok 10kV-os betáplálás kiépítése befejezõdött. Az új 1760-as hengerállvány villamos munkálatai: az 1. sz. csatoló állomásról a 10 kV-os betáplálás kiépítése a 7 MVA, 3 MVA és 2,5 MVA transzformátorok részére elvégzésre került. A savregeneráló villamos munkálatai: a 4. sz. állomásról 1 db 1,6 MVA transzformátor, az 5/11. sz. állomásról 1 db 1,6 MVA transzformátor telepítése végrehajtásra került. MELEGHENGERMÛ Az új tolókemence középfeszültségû betáplálási pontjai:

172

5-ös állomás 35 cella tolókemence 1-es sz. 2,5 MVAes 10/0,4 kV-os transzformátor 5-ös állomás 50 cella tolókemence 2-es sz. 2,5 MVAes 10/0,4 kV-os transzformátor

A transzformátorok újonnan kiépített transzformátor kamrában kerültek elhelyezésre. Az új léptetõgerendás kemence középfeszültségû betáplálási pontjai a meglévõ 70–es és 71-es transzformátorok celláiban, újonnan kiépített transzformátorkamrában lettek telepítve: 5-ös állomás 10 cella kemence 1-es sz. 2,5 MVA-es 10/0,4 kV-os transzformátor 5-ös állomás 64 cella kemence 2-es sz. 2,5 MVA-es 10/0,4 kV-os transzformátor Az új sori automatika középfeszültségû betáplálási pontja a megszüntetett felharmonikus szûrõ felszabaduló cellájából él: 5-ös állomás 56 cella sori automatika 1-es sz. 2,5 MVA-es 10/0,4 kV-os transzformátor Az új világítási transzformátorok középfeszültségû betáplálási pontjai a meglévõ celláiban és transzformátorkamrában kerültek elhelyezésre: 5/11-es állomás 6 cella 57-es sz. 1 MVA-es 10/0,4 kV-os világítási transzformátor 5-ös állomás 60 cella 72-es sz. 1 MVA-es 10/0,4 kVos világítási transzformátor Új csévélõ 2 MVA-es transzformátorának 10 kV-os betápláló cellájának kiépítése. • 5/11 állomás 23 cella 2-es csévélõ hajtástranszformátor. 0,4 kV-os oldalon a következõ munkák kerültek végrehajtásra: • 57. világítási transzformátor 0,4 kV-os általános és szükségvilágítási fõelosztó, • 5/B alállomás 70., 71. transzformátor 0,4 kV erõátviteli fõelosztó, • 5/B alállomás 72. világítási transzformátor 0,4 kV-os világítási fõelosztó. Az új elõnyújtó telepítéséhez és azok kapcsolódó munkáihoz szükséges berendezések áttelepítése megkezdõdött, az új elõnyújtó villamos kiváltási munkáit a Duna-VIV Kft. végezte el, ezek a következõk: • Függõleges hajtástranszformátor áthelyezése, • 203-204-es transzformátorok szekunder csatlakozásainak átalakítása, • a meglévõ 201-es transzformátor áthelyezése a 208-as transzformátor helyére. ÉRCTÖMÖRÍTÕ Az érctömörítõi porelszívás és filter új beruházásként 2008-ban készült el. A villamosenergia-ellátás biztosításához a 10 kV-os és 0,4 kV-os villamosenergia-rendszeren felújításokat végeztek. Az erõátviteli részen az 1. és 2. erõátviteli transzformátorok 1 MVA-rõl, 2 MVA-re történõ cseréje vált szükségessé.


Az elvégzett 120 és 10 kV-os villamosenergia-hálózati átalakítások A tervezési és kivitelezési feladatok ellátására a Hating Kft.-vel kötöttek szerzõdést. A szerzõdés mûszaki tartalma az új hálózatkép kialakításának 1–3 ütemére terjed ki a felharmonikus szûrés és meddõkompenzáció kivételével.

3. ábra: 120 kV-os földelõháló felújítása

5. ábra: Fojtóáthidaló megszakító

120 kV-os részek átalakítása A 120 kV-os állomás leromlott földelõhálója (3. ábra) a megnövekedett zárlati igénybevételeknek megfelelõen felújításra került. A régi korrodált földelõ háló mellé új került telepítésre, a földelõ kutak számát megnövelték, a földelõháló kiosztását módosították, hogy a keletkezõ érintésvédelmi és lépésfeszültség értékét a szabvány elõírásain belül lehessen tartani. 2. csatolón a 2 db 120 kV-os összekötõ ágakba SF6 szigetelésû Trench típusú áramváltó és Siemens típusú 120 kV-os 2500 A-es, 40 kA-es megszakító (4. ábra) beépítésére került sor az üzemviteli átterhelések üzemszünet nélküli megvalósíthatósága érdekében. A készülékek illesztése a védelmi és mindkét telemechanikai rendszerbe megtörtént. 6. ábra: 63 MVA-es transzformátor

4. ábra: 120 kV áramváltó és megszakító


7. ábra: 63 MVA-es transzformátor sínezés

173

9. ábra: 120 kV-os védelmi mezõ védelmi rendszeren a szükséges szoftvermódosításokat elvégezték.

8. ábra: 10 kV-os kapcsolóberendezés 2. csatolói 10 kV-os munkálatok A 2. csatoló 1-es és 3-as fõtranszformátor fojtóáthidaló SF6 szigetelésû 4000 A, 40 kA, 10 kV megszakító (5. ábra) és a pillanatkioldású zárlatvédelem kiépítése megtörtént. A készülékek telemechanikai illesztése kiépítésre került. A 2. csatolón a 2-es fõtranszformátor 25 MVA-ról 63 MVA-re történõ cseréjét elvégezték (6. ábra). Az új transzformátor fokozatszabályzó és hûtésautomatika illesztése a meglévõ rendszerhez a meglévõ transzformátor védelmek meghagyása mellett történt meg. A 10 kV-os 4000 A-os sínezés (7. ábra) komplett átalakítása a 120/10 kV-os transzformátorkapcsoktól a meglévõ 10 kV-os megszakító csatlakozókig szigetelõkkel együtt megtörtént. A 4000 A-es 10 kV-os áramváltó is beépítése került. A transzformátor olajfogó kõágyában a kõzúzalék kicserélésre került. A 2. csatolóállomásban az 5-ös állomás új 2 db 10 kVos leágazás kiépítése 2000 A névleges áramerõsséggel (8. ábra), Siemens megszakítókkal, ABB szakaszolókkal, ABB védelmekkel és telemechanikával megtörtént. Az 5-ös állomásban a betápláló cellák kiépítésének munkái felfüggesztésre kerültek. A 2. csatolóállomásban az 5/11-es állomás 2 db 10 kVos leágazás kiépítése 1000 A-es névleges áramerõsséggel, Siemens megszakítókkal, ABB szakaszolókkal, ABB védelmekkel és telemechanikával elkészült. Az 5/11-es állomásban a VÁV NT tokozat 16 db cellájának minõsített retrofit átalakítása a beruházási munkák felfüggesztése miatt elmaradt. A 2. csatoló 120 kV-os és 10 kV-os védelmi rendszer általános felülvizsgálatát és szükséges átalakítását elvégezték. A védelmi rendszer módosítása alkalmával használható, a jelenlegi védelmi és telemechanikai rendszerhez illeszkedõ ABB REF sorozatú védelmi készülékcsoportra történõ cseréje elkészült (9. ábra). A telemechanikai és

174

10 kV-os betápláló kábelfektetések A meleghengermûi 5. sz. állomás – 2. Csatoló közötti energiaellátás 10 kV-os betápláló kábelcsoportok cseréjével 4 db 1000 m hosszúságú 2000 A-es terhelhetõségû kábelcsoporttal történik majd. Ez elviekben 145 MVA teljesítmény átvitelére elegendõ. A nyomvonalon lévõ kábelhídnál a megnövekedett terhelés miatt a statikai vizsgálat elkészült. A 2 db 2500 A-es 5-ös állomás – 2. csatoló betáplálás átalakítása az alumíniumkábel rézkábelre való cseréjével megtörtént. A 10 kV-os betápláló kábel közül 2 db üzembe került, de a beruházás felfüggesztése miatt az 5-ös állomáson nem készült el a betáplálások fogadó cellája, így a másik két kábel nem került üzembe. Az 5/11-es állomás meglévõ betáplálásait az 1. csatolóállomásból a 2. csatolóba kerül átforgatásra és megerõsítésre. Az 5/11. sz állomás – 2. csatoló közötti 10 kV-os betápláló kábelcsoportok cseréjével 2 db 600 m hosszúságú, 1000 A-es terhelhetõségû kábelcsoporttal történik. Ez elviekben 17 MVA teljesítmény átvitelére elegendõ. A 10 kV-os betáplálókábel kiépítése a 2. csatoló – meleghengermûi kábelalagút és kábelhíd nyomvonalon megtörtént, de a beruházás felfüggesztése miatt az állomás betáplálásának átforgatása és az állomás felújítása elmaradt, így a betáplálókábel sem került üzembe.

10. ábra: 3 kV-os berendezés bontása


5-ös állomási átalakítások Az 5-ös állomás 3 kV-os fogyasztók áttelepítését és a 3 kV-os rész bontását (10. ábra) a Hating Kft. befejezte, az új 10 kV-os, két gyûjtõsínes elosztó telepítése és a régi 10 kV-os gyûjtõsín rendszerhez csatlakoztatása a beruházás felfüggesztése miatt még nem készült el.

Nagyfeszültségû védelmi rendszer A munkák felfüggesztése miatt nem valósult meg a Dunaferr 10 kV-os védelmi rendszer általános felülvizsgálata és szükséges átalakítása, 10 kV-os földzárlat-kompenzáló rendszer áttervezése és kiépítése csillagpontképzõ transzformátorral és kompenzáló automatikával.

4-es állomási átalakítások A Vegyterv IS Zrt. a hideghengermû technológiai bõvítések és átépítések során a 2. csatoló – 4-es állomás harmadik 10 kV-os betáplálás kivitelezését és beüzemelését 2008-ban elvégezte.

Felharmonikusszûrés és gyors meddõkompenzálás

A beruházás felfüggesztése miatt elmaradt munkálatok Meleghengermû Az 5/11-es állomás 1982-ben épült, VÁV NT10-203s típusú két gyûjtõsínes tokozott kapcsoló berendezés, 2000 A-os 400 MVA-es zárlati szilárdságú. A fejlesztések miatt az 5/11-es állomás szerepe a termelésben jelentõsen megnõ, ezért szükségessé válik a betáplálásátforgatással együtt az elavult villamos elosztóberendezés felújítása. Az új csévélõ az 5/11-es állomásról lesz megtáplálva, az elõzõ fejlesztések betáplálásainak egy része szintén erre az állomásra esnek. A megnövekedett terhelést a felújított állomás képes lesz kiszolgálni. Az 5. sz. állomásban a 10 kV-os elosztóberendezés mellett levõ jelenlegi 3 kV-os kapcsolóberendezés helyén új 10 kV-os leágazómezõk kiépítésére kerül sor, amely a jelenlegi 10 kV-os elosztóberendezés bõvítéseként üzemel majd. Az állomás a tervek szerint kettõs kör gyûjtõsínes lesz több sínszakaszra bontva, a gyûjtõsínek terhelhetõsége 2500 A, az állomás zárlati szilárdsága 500 MVA. 20 db leágazó cella kiépítése 1250-630 A névleges áramerõsséggel, Siemens megszakítókkal, ABB szakaszolókkal, ABB védelmekkel és telemechanikával. Az új 20 db cellába kerülne telepítésre az új elõnyújtó villamos berendezései. A 3,5 MW-os nagy nyomású szivattyúk, bevezetõ görgõsor hajtás transzformátorai, elõnyújtó hajtásához a 7 MW-os 16 pólusú szinkron motorok, ABB típusú középfeszültségû hajtással. Az új elõnyújtó villamosenergia-igénye eléri a 37 MVA-t. Az 5-ös állomás biztosítaná az új reve szivattyútelep, a külsõ bugatér, új hengercsiszoló és a kifutó görgõsor villamosenergia-ellátását is. A meleghengermû további fejlesztésénél szóba került az F1–F6 készsori állványok motorjainak cseréje 7 MW-os aszinkron motorokra, melyeknek a 10 kV-os energiaellátása is az átalakított 5-ös állomásról történne.


Az elvégzett hálózatminõségi vizsgálatok alapján szükséges a meddõenergia-forgalom és az általa okozott feszültségletörések, hálózati veszteség, valamint a felharmonikusok okozta feszültségtorzulások és a flicker csökkentése. 2. csatoló állomásba telepítésre kerülõ felharmoni kusszûrõ és gyors meddõkompenzátor tervezését a Hating Kft. elvégezte. A gazdasági válság miatt a kivitelezés várat magára.

175

Griechisch Dóra *

A zöld áram átvételének szabályozása Németországban A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2008 szeptemberében közzétett tanulmánya [1] szerint Németország a megújuló energia felhasználását leghatékonyabban ösztönzõ államok egyike. Jelenleg a bruttó villamosenergia-felhasználás 15,1%-a származik megújuló energiaforrásból, a hõenergia-felhasználáson belül pedig ez a részarány közel 8%. A német kormány 2007 augusztusában fogadta el Németország „Integrált Energia- és Klímaprogramját” [2], amely a klímavédelem és az energiahatékonyság mellett a megújuló energiaforrások felhasználásának erõteljes növelésére helyezi a hangsúlyt. A program az 1990-es szinthez képest 2020ig a villamosenergia-felhasználás területén 25–30% közötti „megújuló” részarány elérését tûzte ki célul. A rendkívül ambiciózus intézkedési csomag részét képezi a megújuló energiaforrások villamos energia célú felhasználására vonatkozó szabályozás, a Megújuló Energia Törvény átfogó felülvizsgálata és módosítása, amely 2009 januárjában lépett hatályba. Jelen cikk a megújuló energiából termelt villamos energia németországi támogatási modelljét, annak hatásait, valamint a szabályozás új irányait mutatja be.

A Megújuló Energia Törvény, a támogatási rendszer alapvetõ jellemzõi A megújuló energiaforrásból termelt áram támogatási rendszerének alapjait az 1991-ben hatályba lépett „Kötelezõ átvételrõl szóló törvény” [3] teremtette meg. A jogszabályt a 2000-ben elfogadott „Megújuló Energia Törvény” [4] (rövidítve: EEG) váltotta fel. Az EEG elsõ módosítására 2004-ben került sor, akkor a támogatás igénybevételének feltételeit szigorították. A 2009. január 1-jén hatályba lépett módosítás a korábban kialakított támogatási rendszeren alapjaiban nem változtatott, elsõsorban a megújuló energia felhasználására ható tényezõk alakulásáról és az EEG eredményeinek elemzésérõl szóló jelentés [5] alapján, a 2007-es energiapolitikai célkitûzésekhez igazodva született meg. Németországban az Európai Unió 18 országában is bevezetett és rendkívül hatékonynak bizonyuló termelési támogatási modellt [6] alkalmazzák, amelyet egyéb eszközökkel — pl. kedvezõ hitelkonstrukciókkal, adókedvezményekkel — egészítenek ki. A megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia után a törvényben meghatározott térítés jár a termelõnek. Az ún. kötelezõ minimális átvételi ár mértékérõl a törvény valamennyi energiaforrás (vízenergia, biogáz, biomassza, geotermikus energia, szélenergia, napenergia) esetében, a berendezés teljesítményétõl függõen, külön rendelkezik. Az EEG speciális áralkalmazási feltételeket is meghatároz, így például nem jár a támogatás abban az esetben, ha az alkalmazott energiaforrás, a berendezés teljesítõképessége vagy helye tekintetében nem teljesül-

According to a study[1] published by the International Energy Agency (IEA) in September 2008, Germany is one of the countries impelling most effectively the use of renewable energy. Presently 15,1% of the gross electric energy utilization comes from renewable energy source, while within the thermal energy utilization this share is nearly 8%. The German government accepted in August 2007 the “Integrated Energy and Climate Program”[2] of Germany that beside climate protection and energy efficiency lays emphasis on intensive increase of utilization of renewable energy sources. The program set the target of reaching a “renewable” share of 25-30% in the area of electric energy utilization to 2020 compared to the 1990 level. Overall review and modification of the Renewable Energy Law, the regulation referring to electric energy purposed utilization of renewable energy sources that has come into force in January 2009 forms part of the extremely ambitious action package. The present article presents the support model of Germany regarding the electric energy produced from renewable energy, its effects, as well as the new directions of regulation.

nek a törvényi elõírások. Figyelemre méltó, hogy a környezet- és természetvédelmi szempontok jó néhány rendelkezésben érvényre jutnak. Az új szabályozás szerint például modernizált vízerõmûvel termelt villamos energia után csak akkor jár támogatás, ha bizonyítható, hogy az erõmû jobb, az elõírt szempontoknak megfelelõ ökológiai állapotot teremt a korábbihoz képest. Az átvételi ár mellett a törvény egyes technológiai, környezetvédelmi stb. többletfeltételek teljesítéséért plusz támogatást, ún. bónuszt helyez kilátásba. Így biomassza esetén a természetesebb állapotú, gyorsan újratermelõdõ biomasszából származó villamos energia után magasabb támogatás jár. A térítési tételek kialakítása degresszív jellegû: a támogatott ár mértéke az új létesítményeknél az üzembehelyezés évét követõen, energiaforrásonként külön-külön meghatározott százalék szerint évenként csökken. A támogatás idõben korlátozott, fõszabályként húsz évre szól. A kialakított modell elõnye, hogy a termelõ számára egyértelmû elszámolási keretet és kiszámíthatóságot biztosít, továbbá innovatív technológia alkalmazására, fejlesztésére, új üzemek létesítésére ösztönöz.

A változás irányai A 2009-es EEG-módosítás a különbözõ energiaforrások eltérõ termelési feltételeire, megtérülési idejére stb. tekintettel differenciáltabb szabályozást vezet be. Az utóbbi években a vízenergia felhasználásának mértéke stagnált, ezért annak nagyobb mértékû alkalmazását úgy ösztönzik, hogy a kisebb teljesítményû erõmûvekre az átvételi ár összegét megemelték, a nagyobb teljesítményû erõmûvek teljesítményének elismeréséhez kapcsolódó feltételeket pedig enyhítették. A biomassza felhasználásával történõ

* Dr. Griechisch Dóra jogász

176


villamosenergia-termelés 2000 óta megnégyszerezõdött, viszont növekvõ kockázatot jelent a nyersanyag árának ingadozása. A módosítás ezért a degresszió mértékét csökkenti, hosszú távon nagyobb támogatást biztosítva a termelõnek. Az elmúlt években a szélenergia felhasználása rendkívül dinamikusan fejlõdött, ugyanakkor a régebbi szélerõmûvek modernebb, hatékonyabb berendezésekkel való felváltása nem zajlott megfelelõ ütemben, így a módosítás magasabb átvételi ár biztosításával javítja az ún. „Repowering” (modernizálás) keretfeltételeit. A tengeri szélerõmûvek (ún. offshore szélerõmû) kiépítése is elmaradt az elvárttól, ezért a januártól hatályos rendelkezések szerint jóval magasabb átvételi árral számolhat az a termelõ, aki a villamos energiát offshore szélerõmûbõl nyeri. Az új szabályozás a kis teljesítményû szélerõmûvek elterjedését is segíti. A napenergiát érintõ technológiai fejlesztéseknek köszönhetõen a korábban rendkívül magas elõállítási költségek jelentõsen csökkentek. Az átvételi ár napenergia esetén ugyan jóval magasabb a többi energiaforráshoz képest, viszont az éves degresszió mértéke is nagyobb — ezáltal próbálják jobban ösztönözni a technológiai fejlesztéseket. Általánosan elmondható, hogy a kisebb teljesítményû berendezések által termelt villamos energia nagyobb támogatás alá esik, és elõremutató változás, hogy napenergia vonatkozásában bevezetésre került a saját részre termelt villamos energia támogatása. A megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséhez egy megbízható, nagy kapacitású villamosenergia-hálózat megléte elengedhetetlen. Az új szabályozás ezért javítja a berendezések hálózatba kapcsolásának feltételeit, és több rendelkezésével ösztönzi a hálózati stabilitást.

A Megújuló Energia Törvény eredményei és hatásai A Megújuló Energia Törvény a 2000-ben mért bruttó villamosenergia-felhasználáson belüli 6,3%-os „megújuló” részarányhoz képest 2010-re 12,5%-ot kívánt elérni — ezt a részarányt Németország jóval idõ elõtt teljesítette. Míg korábban a vízenergia számított a legjelentõsebb megújuló energiaforrásnak, mostanra a szélenergia és a biomassza vette át a vezetõ szerepet, és a napenergia felhasználása is megsokszorozódott (1. kép). A támogatási rendszer kialakítása mintegy 3,3 milliárd euróba került, ami gyorsan megtérült: egyes gazdasági elemzések [7] szerint 2000 óta nemzetgazdasági szinten hozzávetõlegesen 9,4 milliárd euró (!) bevétellel lehet számolni. A megújulók mára már jelentõs exporttényezõt is jelentenek: a Németországban gyártott szélerõmûvek több mint 70%-a, a napenergia-berendezések közel 30%-a kerül exportálásra. A hatékony támogatási rendszer mindemellett jelentõsen hozzájárult a foglalkoztatás elõsegítéséhez is. 2004-ben 160 ezren, négy évvel késõbb már közel 280 ezren dolgoztak a megújuló energia iparágban, a legtöbben a biomassza, a szélenergia, valamint a napenergia szektorban állnak alkalmazásban. A megújuló energiaforrások támogatásának egyik alapvetõ célja a klímavédelem, ahol szintén jelentõs elõrelépés történt. A 2007-es évben 115 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez (megtakarításához) vezetett a megújuló energiaforrások alkalmazása, amely azt mutatja, hogy a támogatási rendszer hatékonysága az emissziókereskedelem szerepéhez


1. kép: Megújuló energiaforrásból termelt villamos energia alakulása 1975–2007 között Forrás: BMU: Leitstudie 2008, Weiterentwicklung der Ausbaustrategie Erneuerbare Energien vor dem Hintergrund der aktuellen Klimaschutzziele Deutschlands und Europas, 2008. Október

hasonlítható. A pozitív hatások mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy a villamos energia fogyasztói ára megemelkedett, a számítások szerint egy átlagos háztartásban (évi 3500 kWh felhasználással) a megújuló energia 3 euró többletköltséget eredményez havonta.

Összegzés A fentiekben vázolt, a megújuló energia villamos energia célú felhasználását ösztönzõ támogatási modell összességében rendkívül sikeresnek mondható, és továbbfejlesztésére nagy hangsúlyt helyeznek. Németország ugyanis a „megújuló energia” ágazatot a gazdasági növekedés egyik mozgató rugójának tekinti, amely munkahelyteremtõ és vidékfejlesztõ szerepe mellett nagyban hozzájárul az ország energiaimport-függõségének csökkentéséhez is. A megújuló energiaforrások felhasználásához szükséges eszközök gyártásának, fejlesztésének ösztönzésére Németország különösen nagy hangsúlyt helyez: 2008-ban közel egyharmadával — immár 150 millió eurós rekordra — növelte a megújuló energia kutatására szánt támogatás összegét, elsõsorban napenergia és szélenergia projektekhez hozzájárulva.

Irodalom [1] Deploying Renewables: Principles for Effective Policies, 2008, IEA [2] Kabinetbeschluss von Meseberg für ein integriertes Energieund Klimaprogrann [3] Gesetz über die Einspeisung von Strom aus erneuerbaren Energien in das öffentliche Netz (BGBI. I S. 2633) [4] Gesetz für den Vorrang Erneuerbarer Energien (BGBI. I. 2000, 305) [5] EEG-Erfahrungsbericht 2007, Beschlossen vom Bundeskabinett am 7. November 2007 [6] A támogatás másik elterjedt modellje a kvótarendszer (kereskedelmi forgalomba hozható „zöld tanúsítványok” rendszere). [7] Forrás: IfnE: Ökonomische Wirkungen des ErneuerbareEnergien-Gesetzes, 2007. november

177

Vajer Pál *

A diagnosztika szerepe az ISD Dunaferr Zrt. gépkarbantartásában 3. A diagnosztikának a gépkarbantartásban betöltõ szerepét bemutató cikksorozat elõzõ részei áttekintést adtak az állapotfüggõ karbantartási rendszerben alkalmazott rezgés és termográfiai vizsgálatok szükségességérõl, és a mérésekkel elérhetõ eredményekrõl. Jelen cikk — a sorozat harmadik és egyben befejezõ része — a mûszaki diagnosztika egy másik stratégiai mûszeres vizsgálati módszerét, a lézeres tengelyvonal-beállítás hasznosságát hivatott bemutatni.

A géprezgések és az ebbõl adódó tönkremenetel egy jellegzetes csoportját alkotják a forgógépek tengelyvonal-beállítási problémái. Az irodalmi adatok és a gyakorlati tapasztalatok szerint az iparban elõforduló gépek meghibásodásait 50%-ban a hajtáslánc egytengelyûség hibái, valamint a tengelykapcsolók valamely hibája okozzák. A gépek több mint 90%-a üzemel a javasolt beállítási pontossági értéken kívül. Ezek közvetlen karbantartási költség kihatásai az alkatrészcserék és javítások munka- és anyagköltségei, a termeléskiesés és selejtképzõdés költségei. Egy termelési folyamatban a gépek általában nem önmagukban mûködnek, hanem egymással összekapcsolva, gépláncot alkotva elégítenek ki valamilyen igényt. Az egymással egy vonalban elhelyezett gépek összekapcsolását tengelykapcsolókkal oldják meg, ezért a gépek egymáshoz viszonyított helyzetének beállítása — egy egyenesre való felfûzése — mellett nagy figyelmet kell fordítani magára a nyomatékátvivõ, összekötõ elemekre, a tengelykapcsolókra is. Ha ezeket a beállításokat és ellenõrzéseket nem végezzük el, akkor a mûködés közben a tengelyekben erõk, feszültségek, erõs rezgések léphetnek fel. Ezek a hatások kopásokhoz, törésekhez vezetnek, és csökkentik a gép élettartamát.

Tengelykapcsolók hibái lehetnek:

The previous parts of the article series presenting the role of diagnostics in plant maintenance have given an overview about the necessity of vibration and thermographic examinations applied in the condition depending maintenance system and about the results obtainable with these measurements. The present article – the third and withal last part of the series – is presenting another strategic instrumental examination method of the technical diagnostics, the usefulness of laser centre-line adjustment.

1. ábra: Tengelykapcsoló síkütése tengelyek rugalmas deformációt szenvednek. Üzemelés közben ebben a deformálódott helyzetükben forognak tovább.

2. Radiális ütés A tengelykapcsoló henger felületén mérhetõ radiális irányú hiba. Ha két gépet ilyen tengelykapcsoló köt össze, akkor itt is rugalmas deformációt szenvednek a tengelyek, és alakjukat megtartva forognak körbe. Az ilyen módon

1. Síkütés 2. Radiális ütés 3. Osztáshiba

1. Síkütés A tengelykapcsoló homlokán axiális irányban mérhetõ ki. Ez olyan esetben áll elõ, amikor a tengelykapcsoló homloksíkja nem merõleges a geometriai forgástengelyre. A jól beállított, de ilyen tengelykapcsolóval szerelt

2. ábra: Tengelykapcsoló radiális ütése

* Vajer Pál diagnosztikai osztályvezetõ, Karbantartási Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.

178


összekapcsolt tengelyek deformációja többszörösére növeli a csapágyak igénybevételét, különösen nagyméretû, merev gépeknél okoz gyors tönkremenetelt.

3. Osztáshiba A tengelykapcsoló fogainak, dugóinak, lamelláinak, vagyis az egymásba kapcsolódó részeinek az egyenlõtlen elosztása. Ennek következtében az erõ- és nyomatékátvivõ elemek nem egyenlõen részesülnek a terhelésben. Az ilyen típusú hiba a tengelykapcsoló tönkremeneteléhez vezethet, illetve üzemelés közbeni mechanikus rezgések keletkeznek.

5. ábra: Szöghiba

3. Kitérés A kapcsolódó tengelyek egyben párhuzamosan és szögben is eltérnek az ideálistól. A gyakorlatban a legtöbb esetben ilyen összetett módon (térben) jelentkeznek a tengely-beállítási hibák.

4. Belsõ beállítási hiba 3. ábra: Tengelykapcsoló osztáshibája

Tengelyvonal-beállítás hibái lehetnek: 1. Párhuzamossági hiba 2. Szöghiba 3. Kitérés 4. Belsõ beállítási hiba 1. Párhuzamossági hiba Párhuzamossági hibáról akkor beszélhetünk, ha a tengelykapcsolóval összekötött gépek forgástengelyei párhuzamosak ugyan, de nem esnek egybe.

4. ábra: Párhuzamossági hiba 2. Szöghiba Szöghibáról akkor beszélhetünk, ha a tengelykapcsolóval összekötött gépek forgástengelyei szöget zárnak be egymással.


Ha a tengelyek elõbb ismertetett hibáit nem tudjuk a megadott tûrések közé szorítani, akkor a gép belsõ beállítási hibájára kell gyanakodni. A belsõ beállítási hiba a gép, vagy egy bonyolultabb felépítésû tengelykapcsoló belsejében levõ belsõ alkatrészek, csapágyak elméleti tengelyvonalának egybe nem esését jelenti. Egytengelyûségi hiba következményei: • fokozódik a tengelykapcsoló és a betétek igénybevétele • fokozódik a tömítések, a tengelyek, a fogaskerekek igénybevétele • túlterhelõdnek a csapágyak • megnövekszik az energiafogyasztás • csökken az élettartam • magas rezgésszint Egytengelyûségi hiba tünetei: • idõ elõtti csapágy-, tömítés-, tengely- vagy tengelykapcsoló-meghibásodás • magas hõmérséklet a csapágyaknál és a tengelykapcsolónál • magas rezgésszint • jelentõs olajszivárgás a csapágytömítéseknél • gumipor a tengelykapcsoló alatt • alap mozgása • törött alap- és összekötõ csavarok Az egytengelyûség beállításának célja nem más, mint a kapcsolódó forgórészek tengely-középvonalainak valamilyen beállító eszköz segítségével történõ egy egyenesbe hozása. A tengelyvonal beállításnál az erõátviteli lánc egy tagját fixnek kell venni, amelyhez képest a másik tag tengelyét kell beállítani. A tengelykapcsolónál megadott párhuzamossági hiba és szögeltérés a leggyakoribb módja az egytengelyûségi hiba kifejezésének. A vízszintes elrendezésû gépek esetében a párhuzamossági eltérést és a szöghibát a beállító mûszer vízszintes és

179

függõleges összetevõire bontja. A függõleges irányban lévõ eltéréseket a gép lábai alá helyezett, nagy méretpontosságú, rozsdamentes acélból készült hézagoló alátétlemezekkel korrigáljuk. A függõleges beállítást követõen kerülhet sor a vízszintes korrekció végrehajtására, amit a mûszer képernyõjén élõben követhetünk a beállítás során. A maradó beállítási hiba minõsítése a tengelykapcsoló típusa, a berendezés fordulatszáma és a gép jellege alapján a vonatkozó ajánlások és gépkönyvi utasítások figyelembe vételével történik. Azoknál a berendezéseknél, ahol valamelyik gép helyzete az üzemmeleg állapot elérése során változhat, hideg állapotban meghatározott hibára (gépkönyvi adat vagy tapasztalati érték) kell állítani a tengelykapcsolatot. Tengelyvonal-beállítás lépései: 1. Tengelyvonal-beállítás elõtti teendõk • Elõzetes felkészülés − biztonsági elõírások, helyszíni munkavédelmi oktatás − munkaengedély ellenõrzése − idõkorlát megbeszélése − beállítási pontosság egyeztetése (elõírások, gépkönyv) − hõtágulási kompenzációs értékek egyeztetése − detektorok rendelkezésére álló hely ellenõrzése − tengelyek forgathatóságának ellenõrzése − beállító mûszer energiaellátásának biztosítása • Helyszíni szemrevételezés − a gép gyári számának, azonosítójának ellenõrzése − az alapozás és az alapkeret állapotának ellenõrzése − alapcsavarok állapotának ellenõrzése − állítási lehetõség ellenõrzése − szivárgások ellenõrzése • Helyszíni teendõk − gép tisztítása − az alap és a lábak tisztítása − puha láb ellenõrzése és korrigálása − régi alátétlemezek cseréje − tengelykapcsoló összeszerelése (laza csavarok), − mechanikai lazaság ellenõrzése mérõórával − tengelyek és a tengelykapcsoló ütésvizsgálata mérõórával − csõvezetékek befeszülésének ellenõrzése és megszüntetése − megismételhetõségi vizsgálat végrehajtása 2. Durva beállítás • élvonalzó használatával mm-pontosságú beállítás 3. Precíziós beállítás • lézeres beállító mûszerrel akár 0,001 mm pontosságú beállítás A tengelyvonal beállítás eszközei: • élvonalzó • mérõóra • lézeres gépbeállító mûszer A géptengelyek egymáshoz képest vett helyzetét a hagyományos mérési eljárások segítségével durva beállítás esetében élvonalzóval lehet kimérni. A precízebb beállítás esetében a mérõórákat mágnessel vagy mechanikusan a tengelykapcsolókra, vagy a tengelyekre kell erõsíteni. A mérés során négy pozícióban kell leolvasni

180

a mérõóraállásokat. Ezek a pozíciók 90º-onként követik egymást. Ha ezzel a mérési módszerrel kaptuk az adatokat, akkor egy trigonometriai számítást számológéppel elvégezve meghatározhatjuk a függõleges és vízszintes elmozdítás értékét. A mérést és a számítást minden egyes gépelmozdítás után el kell végezni. Látható, hogy a mérõórás módszerek mérési szaktudást és geometriai ismereteket igényelnek, valamint idõigényesek is, hiszen a mérést mindig követnie kell a trigonometriai számításnak, illetve mérés közben nem tudjuk jól kézben tartani az elmozdított távolságot, emiatt gyakran elõfordul, hogy túl sokat, vagy túl keveset mozgatunk a gépen. Meg kell azt is jegyezni, hogy sok esetben a mérõórákkal felszerelt tengelykapcsolók nem forgathatók el a szükséges négy mérési (3–6–9–12 óra) helyzetbe, mert pl. a tengelykapcsoló alatt szûk a hely, ez gyakorlatilag még az elõzõnél is bonyolultabb képletek alkalmazását teszi szükségessé. Az általunk használt (SKF FixturLaser Shaft200) tengelyvonal-beállító mûszerben a mérõórákat lézerdetektorok váltják fel, amelyek 0,001 mm-es pontossággal képesek a lézersugár becsapódási helyét érzékelni több méter távolságból is. Az idõigényes és emberi tévedésre lehetõséget adó trigonometriai számítást beépített számítógép hajtja végre, amely a lézerdetektor által szolgáltatott mérési eredményeket másodpercenként többször is képes kiértékelni és a képernyõn megmutatni. A lézeres tengelyvonal-beállító mûszer nemcsak a mérés pontosságát növelte, de a tengelyvonal-beállítás idõigényét is jelentõsen lecsökkentette, nem is beszélve a gyors és minden részletre kiterjedõ dokumentálhatóságról, amely áttekinthetõ formában ad képet a beállítás elõtti és utáni állapotról. Az univerzális rögzítõszerkezettel a lézeradót és a detektort rövid idõn belül bármilyen tengelyre és tengelykapcsolóra fel lehet szerelni, nincs mechanikus behajlás miatti hibalehetõség, mivel a hosszú konzolokat itt a lézersugár helyettesíti. Nincs szükség a teljes 360°-os körbeforgatásra, elegendõ három mérési (3–9–12 óra vagy három 30°-onkénti mérés) pozíció. A mérési adtok a mûszerben eltárolhatók, és bármikor elõhívhatók a kiértékeléshez. Egy speciális program segítségével az egytengelyûség beállítása elõtt lehetõség van az ún. puha láb effektus, vagy billegés kimérésére és kiküszöbölésére is. A tengelyvonalbeállításon kívül alkalmas ún. pályaegyenesség-mérésre maximum 20 méteres távolságig. Alkalmas több tagból álló hosszú gépláncok egymás után történõ sorozatmérésére is. Az ISD Dunaferr Zrt. mûveiben lévõ hajtások lézeres beállításait tervezett javítások, állásidõk alatt hajtjuk végre. Lézeres tengelyvonal-beállításokat végeztünk az elmúlt idõszakban az alábbi helyeken: 1. Nagyolvasztómû — 1-es sz. csarnok porelszívó ventilátor — 2-es sz. csarnok porelszívó ventilátor — Tömörítõ 1. sz. exhausztor — Tömörítõ 2. sz. exhausztor 2. Acélmû — 1. sz. exhausztor — 2. sz. exhausztor — I. FAM gõzelszívó ventilátor


— I. FAM gázelszívó ventilátor — I. FAM 1. szál lángvágóasztal-hajtás — I. FAM 2. szál lángvágóasztal-hajtás — I. FAM 1. szál húzóhengerállvány alsó hajtás — I. FAM 1. szál húzóhengerállvány felsõ hajtás — I. FAM 2. szál húzóhengerállvány alsó hajtás — I. FAM 2. szál húzóhengerállvány felsõ hajtás — I. FAM 1. szál kristályosítóhajtás — I. FAM 2. szál kristályosítóhajtás — I. FAM öntõállvány-forgató hajtómû kis hajtómû — I. FAM öntõállvány-forgató hajtómû baloldali motor — I. FAM öntõállvány-forgató hajtómû jobboldali motor — I. FAM öntõállvány-forgató hajtómû levegõmotor — II. FAM gõzelszívó ventilátor — II. FAM gázelszívó ventilátor — II. FAM 3. szál lángvágóasztal-hajtás — II. FAM 4. szál lángvágóasztal-hajtás — II. FAM 3. szál húzóhengerállvány alsó hajtás — II. FAM 3. szál húzóhengerállvány felsõ hajtás — II. FAM 4. szál húzóhengerállvány alsó hajtás — II. FAM 4. szál húzóhengerállvány felsõ hajtás — II. FAM 3. szál kristályosítóhajtás — II. FAM 4. szál kristályosítóhajtás — II. FAM öntõállvány-forgató hajtómû kis hajtómû — II. FAM öntõállvány-forgató hajtómû baloldali motor — II. FAM öntõállvány-forgató hajtómû jobboldali motor — II. FAM öntõállvány-forgató hajtómû levegõmotor — II. FAM öntõállvány-forgató hajtómû vészforgató motor — Argonozó ventilátor — FAM szivattyútelep 4/1-es szivattyú — 4-es sz. tápszivattyú

— V1 elszívó ventilátor — Nyersvaskeverõ 1. sz. levegõventilátor — Nyersvaskeverõ 2. sz. levegõventilátor 3. Meleghengermû — 2. sz. égéslevegõ-ventilátor — 1. sz. magasnyomású szivattyú — 2. sz. magasnyomású szivattyú — „A1” égéslevegõ-ventilátor — 1. sz. középnyomású szivattyú — 2. sz. középnyomású szivattyú — 3. sz. középnyomású szivattyú — 4. sz. középnyomású szivattyú 4. Fémbevonó- és -feldolgozómû — 5. sz. húzóegyengetõ-hajtás — Felcsévélõ-hajtómû — Turbófúvó ventilátor

Példa egy lézeres gépbeállításra a meleghengermûi „A1” égéslevegõ-ventilátorán: A vizsgált ventilátorhoz tartozó (1480 fordulat/perc) megengedhetõ beállítási tûrés: Párhuzamossági hiba: 0,10 mm Szögeltérés: 0,08 mm / 100 mm A vizsgált ventilátoron elvégzett tengelyvonal-beállítás eredménye:

6. ábra


181

1. Oldalirányú értékek: A tengelyvonal-beállítás eredményében látható ábrán az elsõ sor jelenti az oldalirányú beállítást. A motor eleje 0,00 mm-rel, a hátulja 0,01 mm-rel a pozitív irányba van eltolódva. Ez szögeltérésben 0,00 / 100 mm-t jelent a megengedett 0,08 / 100 mm-hez képest, párhuzamossági eltérésben, pedig 0,00 mm-t jelent a megengedett 0,10 mm-hez képest. 2. Magassági értékek: A tengelyvonal-beállítás eredményében látható ábrán a második sor jelenti a magassági beállítást. A motor eleje 0,09 mm-rel, a hátulja 0,17 mm-rel alacsonyabban van a tökéletes egytengelyûséghez képest. Ez szögeltérésben 0,01 / 100 mm-t jelent a megengedett 0,08 / 100 mm-hez képest, párhuzamossági eltérésben, pedig 0,05 mm-t jelent a megengedett 0,10 mm-hez képest. A vizsgált ventilátor magassági és oldalirányú beállítási értékei (szögeltérés, párhuzamosság) a megengedhetõ tûréshatárokon belül vannak. Megengedett beállítási eltérések, tûrések a fordulatszám függvényében: A mûveknél elvégzett lézeres gépbeállításokkal éves szinten több százmillió Ft-os megtakarítás érhetõ el azáltal, hogy a berendezések, gépek tengelykapcsolatait a megengedhetõ tûrésértékek alá állítjuk be, ezáltal nem alakulnak ki idõ elõtt a már többször említett alkatrészelhasználódások. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a nem megfelelõ tengelyvonal-beállítás hányféle alkatrész (tengelykapcsoló, tengely, tömítés, csapágy, fogaskerék stb.) túlterhelését és kopását eredményezi, és mekkora többlet energiafogyasztást (akár 17%) okoz, bizton állíthatjuk, hogy a megfelelõ minõségû gépbeállítás az egyik legfontosabb karbantartási tevékenység! A precíziós gépbeállítás nem egyszerû és nem olcsó (mûszervásárlás, képzés, oktatás), de a hibás beállítás következményei nagyságrendnyivel drágábbak. A tengelykapcsolatok beállítását átlagosan 12–18 havonta célszerû megismételni!

182

7. ábra: A tengelybeállítási hibák alapesetei és megengedett eltérérsek a fordulatszám függvényében


Illés Péter, Kemeléné Halasi Monika, Varga József *

Gazdasági elõnyökkel járó mûszaki megoldások az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvének hengerforgalmazásában Az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûve 1960 óta gyárt melegen hengerelt termékeket. Annak érdekében, hogy a meleghengermû meg tudjon felelni a piaci igényeknek, olyan termelõeszközöket, berendezéseket, szerszámokat kell alkalmaznia, amelyekkel nagyobb mennyiségben és jobb minõségben tud terméket elõállítani. A legfontosabb termelõeszközök a hengerléshez használatos hengerek. A nagyobb teherbírású és nagy teljesítményû hengerekkel a hengerelt mennyi ség növelhetõ, de annak érdekében, hogy a henger futásteljesítménye maximálisan kihasználható legyen, és a hengermû teljesítménye a lehetõ legnagyobb mértékben növekedjen, a hengerforgalmazási szabályok gyökeres átgondolására, valamint új mûszaki megoldások bevezetésére volt szükség.

Az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûve (továbbiakban meleghengermû) 1960 óta gyárt melegen hengerelt termékeket. Az elmúlt több mint 45 év alatt hatalmas fejlõdésen ment keresztül. A fejlõdést a piac növekvõ elvárásai, igényei kényszerítették ki. Annak érdekében, hogy a meleghengermûvek meg tudjanak felelni a piaci igényeknek, olyan berendezéseket, termelõeszközöket, szerszámokat kell alkalmazniuk, amelyekkel nagyobb mennyiségben és jobb minõségben tudnak terméket elõállítani. A legfontosabb termelõeszközök a hengermûvekben a hengerek. A hengermûvek megnövekedett igényeit az egyre nagyobb teljesítményû hengerek elõállításával igyekeznek kielégíteni a hengergyártók. A nagyobb teherbírású és nagy teljesítményû hengerekkel a hengerelt mennyiség növelhetõ, de annak érdekében, hogy a henger futásteljesítménye maximálisan kihasználható legyen, és a hengermû teljesítménye a lehetõ legnagyobb mértékben növekedjen, nálunk is a hengerforgalmazási szabályok gyökeres átgondolására volt szükség.

The Hot Rolling Mill of ISD Dunaferr Co. Ltd. is manufacturing hot rolled products since 1960. In order to comply with the market requirements the Hot Rolling Mill has to employ such means of production, equipment and tools with the use of which is able to manufacture products in larger quantities and better qualities. The most important means of production are the rolls employed for rolling. The rolled quantity can be increased with higher capacity and high performance rolls, but in order to use maximally the running capacity of the rolls and to increase the performance of rolling mill in the greatest measure, it was necessary to completely rethink the roll distribution rules as well as to introduce new technical solutions.

csolt, illetve öntött kivitelûek lehetnek. Átmérõtartomány: 1200–1020 mm. A gyártók által vállalt átlagos garancia: 550.000 tonna. A készsori hengerek két fõ csoportra oszthatók, mégpedig munkahengerekre és támhengerekre. A munkahengerek gyártási módszereit tekintve lehetnek statikus-, illetve centrifugálöntésû hengerek, monoblock, illetve kéregöntéssel. A készsor munkahengerei tartósságukat (összetételüket) tekintve a hagyományos, illetve növelt tartósságú hengereken kívül magas Cr-ötvözésû hengerek. Átmérõtartományuk 670–600 mm, illetve 650–600 mm. A gyártók által vállalt átlagos garancia: 670-es növelt tartós — 210.000 t; 670-es Cr-os — 300.000 t; 650-es növelt tartós — 170.000 t; 650-es mintázati célú (hagyományos hengerek) — 120.000 t. A készsor támhengerei kovácsolt, illetve öntött hengerek, melyek manapság már 3–5% Crötvözésûek. Átmérõtartomány: 1300–1145 mm, illetve

1. A meleghengermûben forgalmazott hengerek A meleghengermû termelõberendezéseinek kiszolgálására különbözõ típusú és méretû hengereket alkalmazunk. A technológiai sorrendben a legelsõk az elõnyújtóberendezés függõleges hengerállványának hengerei. Ezeket a hengereket régebben a meleghengermû alakíttatta át elhasználódott kovácsolt elõnyújtói vízszintes- vagy készsori támhengerekbõl, azonban mostanában már újonnan szerzi be. Átmérõtartomány: 1040–930 mm. Gyártó által vállalt garancia: 3.300.000 tonna. A következõ állvány a vízszintes elõnyújtó, mely duó rendszerû. Az elõnyújtói vízszintes hengerek ková-

1. ábra: A meleghengermû készsora

* Illés Péter technológiai osztályvezetõ • Kemeléné Halasi Monika technológus mérnök • Varga József – hengerelõkészítõ mûvezetõ, meleghengermû, ISD Dunaferr Zrt.


183

a VI. állványban 1500–1385 mm. A gyártók által vállalt átlagos garancia: I–V. támhenger — 5.000.000 t; VI. támhenger — 4.500.000 t. Az utóbbi években folyamatos kísérletek folynak a meleghengermû termelési körülményei között legjobban teljesítõ hengertípusok kiválasztására. Több kísérleti célú szállítás, és — a gyártókkal közösen végzett — adatértékelés eredményezte a jelenlegi összetételû hengerparkot. Az 1. ábra a meleghengermû készsorát mutatja a készsor elé kikészített munkahengerekkel.

2. Hengerek forgalmazása, megmunkálása A meleghengermû alakítószerszámainak megfelelõ minõségben való folyamatos biztosítását a hengersor számára hengerforgalmazásnak nevezzük. A hengerek nagy értéket képviselnek a hengerlés technológiájában mind a fontosságuk, mind a gazdasági ráfordítás miatt. Éppen ezért a hengergazdálkodás nagyon összetett feladat, hiszen a mûszaki és gazdasági szempontok között kell az optimumot meghatározni úgy, hogy közben a termelés zavartalan legyen. A hengerforgalmazás felöleli a henger teljes életútját. Ide tartozik a hengerek beszerzésének elõkészítése, a beérkezés utáni idegenáru-ellenõrzés, a hengerek megfelelõ minõségû sorozatos újraköszörülése, a csapágyak és csapágytõkék szerelése, revíziója, a mintás hengerek mintáztatása, a sérült hengerek kezelése, folyamatos ellenõrzõ mérések elvégzése, a teljes folyamat dokumentálása. A hengerek felhasználása során szerzett tapasztalatok mindenkor szükségesek a reális megítéléshez, a késõbbi beszerzések elõkészítésekor és a gyártási folyamatok tervezésekor. Az új beszerzésû — a mi körülményeink között forgalmazott — hengerek felhasználási tapasztalatai megerõsíthetik vagy megcáfolhatják a gyártók által referenciaként említett cégeknél tapasztaltakat. Az egy garnitúrában kihengerelhetõ szalagmennyiséget lényegében a hengerek teljesítõképessége szabja meg, mivel munkájuk közben kopnak. A hengerek túlzott kopása a hengerelt szalag szelvényét, felületi minõségét rontja, szélsõséges esetben a készsorban való vezethetõséget is károsan befolyásolja. Ezek miatt a hengereket forgalmazásuk során minden egyes garnitúra után újra olyan állapotba kell hozni, hogy velük megfelelõ minõségû szalagot és biztonságban tudjunk hengerelni. A henger felületérõl köszörüléssel eltávolítják a kopott kérget, és a henger újra hengerlésre alkalmas állapotba kerül. A köszörüléssel eltávolított kéregvastagság a henger fogyása, melyet átmérõben veszünk figyelembe. Egyértelmû, hogy a különbözõ típusú hengerek különbözõképpen kopnak, ami azt jelenti, hogy a különbözõ hengereknél különbözõ mértékû a lemunkált rétegvastagság is. A hengerek esetenként sérüléseket szenvedhetnek el a beépítésük során — ez leginkább a munkahengerekre jellemzõ —, mely sérülések a további forgalmazhatóságot nagymértékben befolyásolják. A sérülések mértékébõl adódóan kell dönteni a hengerek továbbforgalmazhatóságáról. Jelenleg a meleghengermûben csak egy olyan köszörûgép van, melyen repedésvizsgáló mûködik, így folyamatos kapcsolatban vagyunk az anyagvizsgálókkal,

184

akik ultrahangos, illetve potenciálszondás repedésmélység-meghatározó vizsgálatokkal segítik a döntés meghozatalát. A sérülések jellegét tekintve könnyû és súlyos sérüléseket különböztetünk meg. A repedések, kipergések és a vízhálós sérülések még lemunkálással korrigálhatók, de a palástleválás, a hengertest törése már szükségessé teszik a forgalomból történõ kivonást. Speciális esete a sérüléseknek a csaptörés, illetve a csaprepedés, ami munkahengerek esetén csapfelöntéssel alkalmassá teszi a hengert a további beépítésekre, de csak oly módon, hogy a felöntött hengercsap nem lehet a hajtott oldalon. A nagy átmérõjû hengereknél, mint pl. támhenger, elõnyújtóhenger, sajnos a csapfelöntés nem megoldható, így ezeket a hengereket ilyen típusú sérülés esetén ki kell vonni a forgalomból. A támhengerek csapsérülésénél lehetséges még javítható sérülés (kisebb benyomódás, vagy repedés), melyet a hengercsap felszabályozásával lehet javítani. Ebben az esetben a hengercsap lemunkálásával állítjuk elõ az új futófelületet. Ennek a felszabályozásnak, lemunkálásnak a mértéke véges, nem lehet a felszabályozást korlátlan számban elvégezni ugyanazon a támhengercsapon. A hengerforgalmazás egy összetett folyamat, hiszen a termelés folyamatosságának biztosítása megfelelõ mennyiségû és minõségû henger nélkül elképzelhetetlen. Nem elég azonban a hengerek rendelkezésre állása, egyéb ismeretekre is szükség van a beépíthetõségük meghatározásához. Ezek az ismeretek a hengerekre és a hengerállványokra egyaránt kiterjednek, hiszen csak együttesen lehet kezelni a hengert annak a helynek a mûszaki adottságaival, ahová beépíteni kívánjuk. Ezért is van szükség komoly mérési sorozatok elvégzésére, melyek segítik a forgalmazásban újonnan bevezetni kívánt változtatások alátámasztását, ezeket a méréseket rendszerint kísérleti programok keretében — sokszor hónapokon keresztül — végezzük. A kísérleti programok kiértékelése komoly mérnöki feladat, hiszen az adott témában a rendelkezésre álló adatok feldolgozásával kell a technológiai változtatások irányát megszabni, mindig szem elõtt tartva a kockázati tényezõket a termelés biztonságának érdekében.

3. Hengerforgalmazási szabályok, garnitúraszabályok A hengerforgalmazási szabályokat, vagyis, hogy mikor milyen henger, milyen állapotban hova kerüljön beépítésre, hogy mikor kell cserélni, egyértelmûen a garnitúraszabályok határozzák meg. A garnitúraszabályokat pedig az egyes hengerek minõsége alapján lehet megalkotni, vagyis a hengerek tartóssága szabja meg, hogy egy adott hengerrel egyszerre mennyi (hány km) szalagot lehet megfelelõ minõségben kihengerelni. A hagyományos hengerek alacsony teljesítményei eléggé szûk határok közé szorították a termelékenység növelésének lehetõségeit. Korábban az egy garnitúrában kihengerelhetõ maximális szalaghossz 65 km volt, mely után az elõnyújtói vízszintes és a készsori munkahengereket cserélni kellett. A készsori támhengerek cseréje hetente történt. A hengerek minõségének javulásával késõbb el lehetett érni, hogy az elõnyújtói vízszintes hengereket két garnitúránként cserélték, ez azonban termelõidõ-növekedést nem jelentett még. A készsori hengerek tekintetében a javulás


ott volt érzékelhetõ, hogy a tartósabb munkahengerek bevezetésével a 65 km-es maximálisan kihengerelhetõ szalaghosszt 80, 85, késõbb 95 km-re fel lehetett emelni. A készsor állványaiban egy idõben 12 db támhenger és 12 db munkahenger dolgozik. A rendelkezésre álló hengerkészlet folyamatosan változik, hiszen egyes hengerek kikerülnek a forgalomból (már nem beépíthetõek egy állványba sem), vagy új hengerként belépnek a forgalmazható hengerek közé. A hengerek kikerülésének leggyakoribb oka a selejtezési átmérõ elérése, de adódhatnak olyan nem várt események, mint pl. durva hengersérülés, amelyek nem teszik lehetõvé az adott henger további beépítését. Ezt a változó hengerparkot kell figyelemmel kísérni, mert a támhengercsere ciklusának (korábban 1 hét, jelenleg 2 hét) megfelelõen kell összeválogatni az állványonként forgalmazható munkahengereket. Számos tényezõt kell ennél a munkánál figyelembe venni annak érdekében, hogy ne legyen fennakadás a hengerek állványokba történõ beépítésekor. Elõre kalkulálni kell a munkahengerek átmérõváltozását (kopás+köszörülés), hiszen a támhengerek szerelése és alátétezése után egy adott állványban már csak bizonyos átmérõtartományban lévõ munkahengereket lehet forgalmazni adott támhengerciklus alatt.

4. A hengerek forgalmazásával összefüggõ mûszaki fejlesztések

korábbi 1 hetes támhengerciklus helyett a támhengercseréket kéthetente végezzük. Ez a forgalmazásirend-változás kedvezõ hatású a költségek megtakarításának terén. Nõ a hengerlésre fordítható idõ, és csökken az éves beszerzési költség. Ez a rendszer mind hengerelõkészítés-technológiai, mind gazdálkodási, mind gyártástechnológiai szempontból kedvezõ. Növekedett a támhengerek t/mm mutatója, jelentõs köszörülési és szerelési kapacitástöbblet jelentkezett a hengerelõkészítõ mûhelyben, és jelentõs köszörülési és szerelési segédanyag-megtakarítással is számolni lehet, mindemellett jelentõs termelõidõ-növekedést értünk el. A 2–5. ábrákon az új típusú támhengerek kopásképeit szemléltetjük. Az ábrákból egyértelmûen kitûnik, hogy az 1, illetve 2 garnitúrán keresztül forgalmazott támhengerek kopásképei között lényegi különbség nincs. A II. és VI. állvány közötti kopásképbeli eltérés a kihengerelt szalag hosszának különbségébõl adódik, mely a készsor vége felé állványonként folyamatosan növekszik. A gazdálkodás területén jelentkezõ elõnyök a forgalmazásban és a támhengermutatók alakulásában egyaránt megfigyelhetõk. A beépített támhengerek keménysége egy hét után nem nõ kritikus mértékben, a támhengersérülések ezen okból történõ megjelenésére nem számítunk. A vizsgált támhengerek felületén egyéb — a lemunkálások nagyságát növelõ — sérülések sem jelentek meg.

A meleghengermûben a termék minõségének javításával, a termékmennyiség emelésével és a gazdaságosság növelésével kapcsolatosan a hengerforgalmazás terén is jelentõs mûszaki fejlesztések láttak napvilágot. A hengergazdálkodási területen a közelmúltban számos olyan új mûszaki megoldás született, melyek a hengerek élettartamát megnövelték, hengerlési idõalapnövekedést eredményeztek, egyszerûbb, könnyebb, gyorsabb szerelhetõséget biztosítottak, munkaóra-megtakarítást jelentettek, illetve a forgalmazott hengerek adatainak dokumentálásában segítettek. Ezek a mûszaki megoldások a következõk: − kéthetes támhengerciklus kialakítása, − magas Cr-tartalmú készsori munkahengerek teljesítményének kihasználása, − új munkahenger-geometria kialakítása (labirintgyûrû kiváltása), − támhengerek átalakítása a forgalmazhatóság biztosítása érdekében, − mintás hengerek költségcsökkentése, − új állványelem-nyilvántartó szoftver kifejlesztése.

2. ábra: 3% Cr-ötvözésû támhenger kopásképe 1 támhengergarnitúra után a II. állványban

A következõkben ezeket a mûszaki ötleteket, megoldásokat részletezzük. 4.1. Kéthetes támhengerciklus kialakítása A támhengerek területén elindult egy átalakulási folyamat, ami a támhengerek minõségét illetõen is komoly változásokat jelent a korábbi idõszakban forgalmazott hengerekhez képest. A jobb minõségbõl (3–5% Cr-tartalom) adódóan a teljesítménymutatók növekedése lehetõvé tette, hogy a


3. ábra: 3% Cr-ötvözésû támhenger kopásképe 2 támhengergarnitúra után a II. állványban

185

4.1.2. Hengerfelhasználás-csökkenés A kihengerelt mennyiségek ismeretében nagymértékû javulás következett be a támhengerek t/mm mutatójában. A kéthetes ciklusra számított fajlagos érték a korábbiak szerinti 30.000–35.000 t/mm-rel szemben 50.000 t/mm lett. Ez az érték adja most már a mindenkori számítási alapot a beszerzendõ hengerek mennyiségének meghatározásához. Ezen adatok figyelembevételével a következõkben meghatározott mennyiségû hengermegtakarítás realizálható évente: Hasznos kéregmegtakarítás 215 mm

4. ábra: 3% Cr-ötvözésû támhenger kopásképe 1 támhengergarnitúra után a VI. állványban

5. ábra: 3% Cr-ötvözésû támhenger kopásképe 2 támhengergarnitúra után a VI. állványban 4.1.1. Termelõidõ-növekedés Az üzemidõ kihasználást megvizsgálva jelentõs javulás tapasztalható a támhengercsere és a készsori gépészállások tekintetében. Az 1. táblázat bemutatja egy két hónapos vizsgált idõszak (kéthetes ciklus) és egy azonos hosszúságú referenciaidõszak (egyhetes ciklus) állásidejének alakulását. 1. táblázat: Kéthetes ciklusok állásideje

Referenciaidõszak Vizsgált idõszak

Támhengercsere ideje, óra

Készsori gépészállás, óra

Technológiai állás a készsoron, óra

71,25 53,92

28,84 20,75

44,66 44,58

A táblázat adatait megfigyelve látszik, hogy a kéthetes ciklussal a vizsgált két hónapos idõszak alatt a támhengercseréknél 17,33 órát, míg a készsori gépészállásoknál 8,09 óra naptári idõ növekedést értünk el. A technológiai állások területén nem mutatkozott változás. Ez összességében 25,42 órát jelent a két hónapra, ami havonta ~12,5 órányi termelésre fordítható idõt eredményez. A fenti táblázat és a meleghengermû statisztikai adatainak figyelembevételével éves szinten a következõ eredményeket értük el: Naptári idõtöbblet 150 óra Termelõidõ-növekedés (66,5% naptári idõkihasználással) 100 óra Termeléstöbblet (268 t/óra teljesítménnyel) 26.800 t

186

4.1.3. Egyéb megtakarítások A hengerelõkészítés területén nagy jelentõségû az a felszabaduló köszörülési kapacitás, amit ennek az új forgalmazásnak köszönhetünk. Ezt a szabad gépkapacitást, amit korábban a hetenkénti támhenger-köszörülésre fordítottak (5+1 mûszak), a mostani ciklus szerint sérült, mintázásra elõkészítendõ munkahengerek köszörülésére lehet használni. A jelenlegi gépkapacitások alapján a két hét alatt 30 db munkahengert lehet megmunkálni a felszabaduló idõben, amennyiben a gépeken nincs elvégzendõ javítás. A támhengerek szét- és összeszerelésére a csapágyszerelõ csoport korábban hetenként 4 napot fordított, így viszont ennek elvégzése mellett a kéthetes csereciklusban függõleges és vízszintes elõnyújtó-szerelési feladatokat, egyéb javítási munkákat is el tudnak végezni. Elegendõ az idõ a tõke- és csapágyrevízió elvégzésére, ami lehetõvé teszi, hogy pontos információkhoz jussunk a forgalmazott tõkékrõl és csapágyakról. A hengerelõkészítõ mûhelyben a heti támhengercserék alkalmával a támhengerek beadása és mozgatása lekötötte a darukapacitás jelentõs részét. A jelenlegi rendszerben a felszabaduló idõben gördülékennyé vált a köszörûgépek hengerrel való folyamatos ellátása. 4.2. Készsori magas Cr-tartalmú munkahengerek teljesítményének kihasználása A magas Cr-tartalmú munkahengerek forgalmazása lehetõvé tette, hogy a korábban megszokott F1 és F2 állványok félidõs cseréi megszûnjenek. Az idõ haladtával a tapasztalatok gyûltek, újabb és újabb bizonyosság érkezett arról, hogy a Cr-os hengerek kopásállósága az elvártnál is lényegesen jobb. Kísérleteket hajtottunk végre a Cros hengerek hosszabb idejû (2 munkahenger-garnitúrán keresztül) forgalmazására. A kísérletek biztatóak voltak.

6. ábra: Hagyományos henger kopásképe 1 garnitúra után


Naptári idõtöbblet 23 óra 20 perc Termelõidõ-növekedés (66,5% naptári idõkihasználással) 15 óra 31 perc Termeléstöbblet (268 t/óra teljesítménnyel) 4169 t

7. ábra: Cr-os henger kopásképe 1 garnitúra után

8. ábra: Cr-os henger kopásképe 2 garnitúra után A 6–8. ábrákon a hagyományos és Cr-os hengerek hengerlés utáni kopásképeit láthatjuk az összehasonlíthatóság érdekében. A kísérletek után új technológiai szabályozás került kiadásra a Cr-os munkahengerek forgalmazásával kapcsolatosan. A technológiai utasítás szerint az I. és II. állványban csak minden második garnitúrában kell hengert cserélni. Ez alól kivételek azok az esetek, amikor az elõhengerész, illetve mûvezetõ döntése alapján a hengerfelület nem biztosítaná a megfelelõ minõséget. 4.2.1. Termelõidõ-növekedés A vizsgált egy éves idõszakban a garnitúracserék és állásidõk statisztikai adatainak elemzése alapján éves szinten a következõ eredményeket értük el:

4.2.2. Hengerfelhasználás-csökkenés kalkulációja A megtakarítások másik számottevõ része a hengerek felhasználásának csökkenése, a hengerek fajlagos mutatójának a javulása. A korábbi 5.100 t/mm fajlagos teljesítménymutatóval bíró hengerek a két garnitúrában történõ forgalmazás során 6.500 t/mm mutatót produkáltak. A valós megtakarítás a hengerek területén éves szinten az alábbiak szerint alakul: Hasznos kéregmegtakarítás 238 mm 4.2.3. Egyéb megtakarítások Ide tartoznak azok a nem számszerûsíthetõ, de mégis számításba vehetõ tények, melyek a mûszaki megoldás értékét növelik. — Olajfelhasználás csökkent, mivel a hengerek ki- és beépítésekor a hengerkiegyensúlyozásra használt hidraulikus rendszer tömlõit ki-, illetve be kell kötni. Egy-egy ilyen kikötéskor bizonyos mennyiségû olaj elfolyik. — Csökkent az összeszerelendõ hengerek száma, mely a hengerelõkészítõ mûhelyt tekintve munkaóra-megtakarítást jelent. — Csökkent az összeszereléskor használt olajok, zsírok mennyisége. — A szerelések számának csökkenése miatt a csapágyak élettartama javult. 4.2.1. Minõségi vonatkozások Az I.–II. állvány hengereinek 2 garnitúrán keresztüli futtatása felveti azt a problémát, hogy a második garnitúrában dolgozó durvább felületû kopott henger esetlegesen minõségi hibát, revebehengerlést, síkfekvési-, szelvényalakeltéréseket okozhat. A vizsgált idõszak adatait összevetve egy hasonló (ugyanolyan hosszú) idõszak adataival, a fenti minõségi jellemzõk alakulása a 2. táblázatban látható. 2. táblázat: Minõségi hibák alakulása

Szelvényhiba

Vizsgált idõszak t % 53.500 0,003

Síkfekvés

2.174,86

0,150

2.261,999

0,133

Behengerelt reve

7.283,76

0,490

6.146,774

0,362

9. ábra: Készsori munkahenger rajza


Referencia idõszak t % 144,27 0,010

187

Mindezek egyértelmûvé teszik, hogy mûszaki megoldás bevezetése után nem növekedtek a minõséghibák mennyiségei. 4.3. Új munkahenger geometria kialakítása A készsori munkahengerek labirintgyûrûinek feladata a szimeringekhez történõ vízbeszivárgás csökkentése, vízterelés. Egy készsori munkahenger eredeti rajza a 9. ábrán látható. A 10. ábrán a munkahengerrajzon megjelölt terület, vagyis a hengerpalástszél látható.

10. ábra: Eredeti palástszél-kialakítás A 11. ábrán látható labirintgyûrû kiváltható a 12. ábrán látható mûszaki megoldással, vagyis a gyûrû a henger geometriáját képezi.

Az új geometria kialakításán megfigyelhetõ, hogy a munkahengerek kontúrja közvetlenül a palástszélen — a palást és a homlokfelület találkozásánál — megváltozik. A változás lényege, hogy a palástszél egy nagy rádiusszal fut be a labirintgyûrût kiváltó kontúrba. Ennek eredményeképpen a labirintgyûrût kiváltó kiszögellés sérülésveszélye csökken, a palásthossz némileg megnõ, a palástszél letöredezésének veszélye (a rádiusz miatt) lecsökken. A palásthossznövelés lehetõvé teszi azt, hogy ha esetleg mégis megsérül a palástszél (letöredezik), a hengerek hasznos palást hossza még így is nagyobb marad, mint a termékválaszték legnagyobb hengerlendõ szélessége. Ez fontos, mivel általában több szélességkorlátozással rendelkezõ henger van forgalomban az eredeti palástszél-kialakítású hengerek között. Többször elõfordul, hogy a gyûrû csavarjai kirázódnak a helyükrõl, ami a hengerlés, a henger, a csapágy mûködésének biztonságát veszélyezteti. Az új konstrukció szerint ez nem történhet meg. Az új kialakítású henger azt eredményezi, hogy labirintgyûrûk gyártására nem lenne szükség. Leszámítva azt az esetet, ha az új konstrukció „gyûrûje” ténylegesen valamilyen sérülést szenved. Ebben az esetben lehetõség van a henger régi geometriájának kialakítására (lemunkálással), melyre a régi módon felszerelhetõ a gyûrû, így a henger tovább forgalmazható. 4.3.1. Anyagfelhasználás-csökkenés A munkahengerek az új geometriával változatlan áron beszerezhetõk. Megtakarítható a labirintgyûrûk, valamint a felszereléshez szükséges csavarok költségei. 4.3.2. Egyéb megtakarítások Éves szinten kb. 300 db labirintgyûrû felszerelésére kerül sor, melyek felszereléséhez 30 perc szerelési idõvel számolva 150 óra lenne szükséges. Az új geometriával ez a szerelési idõszükséglet eltûnik, többletkapacitás jelentkezik a hengerelõkészítõ mûhelyben. 4.4. Készsori támhengerek átalakítása (forgalmazhatóságuk biztosítása) A készsori támhengerek forgalmazhatóságát jelentõsen befolyásolja a hengercsap állapota. A támhengerek kúpos hengercsapja a forgalmazás során — pl. csapágyak szerelésekor — folyamatosan kopik, valamint csapágytöréskor megsérülhet. A kopott és sérült hengercsapokat fel lehet szabályozni, de minden kúpszabályozás után (mely lemunkálással jár) a kúp helyzete (ugyanazon pozícióban mért csapátmérõ csökkenése miatt) megváltozik, eltolódik a hengerpalást homlokfelülete felé. Többszöri kúpszabályozás után szélsõséges esetben az eltolódás mértéke azt eredményezheti, hogy a határoló gyûrû rögzítésére nincsen lehetõség. Egy mûszaki megoldás szerint a határoló gyûrû rögzítését a támhengerpalást homlokfelület-elmunkálásával (átalakításával) lehet biztosítani. Amennyiben egy többszörösen felszabályozott csapú hengeren a csap átmérõje miatt újabb felszabályozást már nem lehet végezni, és a hengeren még meglévõ hasznos kéreg vastagsága számottevõ, az jelentõs veszteséget okozna.

11. ábra: Munkahenger labirintgyûrûvel

12. ábra: Munkahenger új geometriája

188


A mûszaki megoldás szerint kivitelezhetõ, hogy a csapágyak a hengercsapon feljebb húzhatók a határoló gyûrû megfelelõ rögzítésének biztosítása mellett, így illeszkedésük megfelelõ, a támhengerek tovább forgalmazhatók. A támhenger csaptövének eredeti és módosított változatát szemlélteti a 13. és a 14. ábra.

13. ábra: Eredeti támhenger-kialakítás

4.4.1. Hengerfelhasználás-megtakarítás Eddig 7 db támhenger átalakítása történt meg. A 7 db henger 3 év alatt sérült meg. Összesen 731 mm hasznos kéreggel rendelkeztek sérülésük pillanatában. A következõkben látható a kalkulálható tárgyieszközfelhasználás-megtakarítás mértéke: Megmentett hasznos kéregvastagság 731 mm 4.5. Mintás hengerek költségcsökkentése Mintás szalaghengerlés kivitelezéséhez évente kb. 70 db henger mintáztatását hajtjuk végre. A hengerek mintáztatása jelentõs költséget jelent, és elkészítési idejük is meglehetõsen hosszú. A hengerlési programot megvizsgálva elmondható, hogy garnitúránként több szélességben hengerlünk mintás szalagokat, és léteznek olyan garnitúrák is, ahol tipikusan csak keskenyszalagot hengerlünk. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy az esetek nagy százalékában nem használjuk ki a mintás hengerek teljes palásthosszát. A vizsgált garnitúrák felépítése, a hengerelt mintás szalagok szélességmegoszlásának alapján kimondható, hogy a mintázott hengerek egy részét elegendõ B10, illetve B12 szélesség kihengerlésére mintáztatni, vagyis csökkenteni a palást mintázott hosszát. A különbözõ palásthosszra történõ mintáztatás azt jelenti, hogy a mintázott hossz az adott bugatípus jellemzõ szélessége +200 mm. Ez B10 esetén 1200 mm, B12 esetén 1400 mm. A hengerlési programos úgy irányíthatja a termelést, hogy a keskenyebb mintás anyagok ténylegesen külön kampányban menjenek, illetve hogy egy nagy mintás hengerlési kampányban félidõs csere után keskenyebb mintás henger kerülhessen beépítésre. A technológus mérnök mindenkor a mintás hengerlési terv és a hengerlési program, valamint a különbözõ palásthosszra mintázott hengerek darabszáma alapján döntheti el a következõ henger mintáztatási célját. 4.5.1. Gazdasági megtakarítások Megtakarítás érhetõ el a minták számának csökkenése miatt, mivel a hengerek elõállításának gépi ideje lecsökken 30%-kal, illetve 17%-kal mintatípustól függõen. A mintázásra használt szerszám felhasználása is csökken. A pénzbeli megtakarítás mellett sokkal fontosabb az elõállítási idõ rövidülése, mely nagy mennyiségû, rövid határidejû mintás rendelés esetén válik nagy elõnnyé.

14. ábra: Módosított támhenger-kialakítás Az átalakítás szükségessé teszi a távtartó gyûrû átalakítását is, melyre szintén megszületett a mûszaki megoldás, ábrát róla terjedelme miatt nem közlünk. Az átalakított támhengerek jelenleg megfelelõen üzemelnek, szerelésükkel és felhasználásukkal nincsen probléma.


4.6. Új állványelem-nyilvántartó szoftver kifejlesztése A hengerek nyilvántartása elengedhetetlen mind gazdasági, mind mûszaki szempontból. Az évek során a nyilvántartási rendszer is nagy változáson ment keresztül, csakúgy, mint a hengerpark. Hosszú évekig papír alapú nyilvántartás volt, így az adatok csak a keletkezési helyükön, nevezetesen a hengerelõkészítõ mûhelyben voltak hozzáférhetõek. Ez megnehezítette a munkát mindazok számára, akik az ún. hengerkartonhoz, mint a hengerekhez kapcsolódó egyetlen információforráshoz szerettek volna hozzáférni. A hengerek nyilvántartó rendszerének korszerû kezelése szükségszerûvé vált, csakúgy, mint minden más nagy értékû alkatrészé.

189

Ezért 2000 õszén kialakításra került egy számítógépes nyilvántartó rendszer úgy, hogy igény szerint bõvíthetõ volt a használat során felmerülõ új szempontok szerint. A legfontosabb szempont az volt, hogy a hengergazdálkodás során felmerülõ feladatokat a rendszerben tárolt adatok gyors és pontos kinyerésével megkönnyítsük. A program használatával kiváltottuk a papíralapú hengerkarton-nyilvántartást. Ezzel egyidejûleg megkönnyítettük az eddig kartonokon tárolt adatokhoz való hozzáférést. A hengerkartonokon megjelenõ adatokat a rendszer tárolta, valamint képes volt a tárolt adatok különbözõ szempontok szerinti feldolgozására, listázására. Megoldhatóvá vált, hogy a havi hengerzárásokhoz szükséges adatok a papír alapú nyilvántartáshoz képest lényegesen egyszerûbben és gyorsabban rendelkezésre álljanak. A felhasználók számára szükséges adatok kinyerése már így is lényegesen kevesebb idõt vett igénybe, ezáltal a hengerek adatait használók munkájának hatékonysága növekedett. A hengernyilvántartó rendszer az elmúlt évek során számos elemében korszerûsödött. A jelenlegi rendszer IBM/ AT kompatibilis számítógépekre kifejlesztett, internet böngészõben helyi hálózati (intranet) alkalmazásként futó, tárgyieszköz- és anyagnyilvántartó program. Míg korábban az adatbevitel „utólag követte” a henger beépítéseit, addig a jelenlegi rendszerben a keletkezés helyén (köszörûgép, szerelõpad, hengersor) kerülnek rögzítésre a henger adatai. Nem szabad megfeledkezni azonban a hengerhez tartozó egyéb eszközökrõl sem, mint pl. a kapcsolófejek, tõkék, csapágyak, mert ezen gépészeti alkatrészek adatai is rögzítésre kerülnek. Gyakorlatilag egy — a jövõbeni beruházásokra is felkészített — komplett állványelem-nyilvántartó került megalkotásra, amely mind a technológiában, mind a gépészeti tevékenységben résztvevõk számára gyorsan hozzáférhetõvé teszi a munkavégzéshez nélkülözhetetlen információkat. Természetesen a rendszerben található adatok lekérdezésére számtalan variációs lehetõség nyílik, ez is megkönnyíti az összekapcsolódó információk minél rövidebb idõ alatt történõ kigyûjtését. A jelenlegi rendszer a meleghengermûben mûködõ számítógépes hálózattal lehetõvé teszi a folyamatos hozzáférést a hengerekkel kapcsolatos adatokhoz. A választott adatbázis-kezelõ rendszer emberközeli, teljes, rugalmas, mindezek mellett biztosítja az adatfüggetlenséget és az adatbiztonságot. A rendszer lehetõvé teszi a hengerléshez forgalmazott anyagi és tárgyi eszközök és tartozékaik mozgásainak (üzembe helyezés, forgalmazás, selejtezés stb.) felvitelét, nyilvántartó kartonok vezetését, kartonok és kivonatok elkészítését, nyomtatását. A szoftver létrehozása kalkulálható gazdasági elõnyökkel nem jár ugyan, de jelentõsen megkönnyíti a hengergazdálkodással foglalkozó dolgozók munkáját.

190

5. Összefoglalás A meleghengermûben közelmúltban megvalósult új mûszaki megoldások amellett, hogy jelentõs költségmegtakarítást eredményeztek, a munkaszervezésben, munkaidõben, segédanyag felhasználásban is éreztetik jótékony hatásukat. A szerelésre fordítható munkaidõ-megtakarítás a termékek minõségére, valamint a készsori selejtek mennyiségére hat pozitívan, mivel a rendelkezésre álló többletidõ nagyobb odafigyelést eredményez, és emellett megfelelõ idõ marad többek között a csapágyak revíziójának rendszeres és gondos elvégzésére is. Az ismertetett mûszaki megoldások alkalmazása összességében évente jelentõs megtakarítást, illetve többletbevételt eredményez a meleghengermû mûködésében.

Köszönetnyilvánítás A mûszaki megoldások bevezetését a hasznosítható ötletfelvetés után minden esetben komoly mérnöki munka — tervezés, méréssorozat, kiértékelés, rendszertervezés — elõzte meg. A hengergazdálkodás terén elért megtakarításokra méltán lehetnek büszkék az e területen dolgozók, ugyanis az eredmények elérése teljes összefogást igényelt. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a fenti mûszaki megoldások megvalósításában részt vettek.


Jakab Sándor *

Jubileumi pályázatok az ISD Dunaferr Zrt. vállalatcsoportnál A szerzõ az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által tizenöt éve alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány tevékenységét mutatja be az alapítvány pályázati rendszerének két elemén keresztül, a jubileumi évben kiirt, értékelt és bemutatott pályázatok alapján.

A Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma mûködésének 15. jubileumi évében a pályázati rendszerének elemei közül — Dunaferr Alkotói Nívódíj, illetve Dunaferr Tanácsosa, Dunaferr Fõtanácsosa — pályázatok kiírására, értékelésére és a díjak elismerése átadására kerül sor az alábbi céllal és témakörökkel:

Dunaferr Alkotói Nívódíj pályázat Az Alkotói Nívódíj adományozásának célja a kiemelkedõ mûszaki, gazdasági, szervezési és humán alkotó tevékenység ösztönzése, elismerése. Alkotói Nívódíjban a ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság és az általa alapított vagy részvételével mûködõ társaságok, illetve vele együttmûködõ szervezetek — alábbi témakörökben pályázatot benyújtó — dolgozója vagy teamje részesülhet. Javasolt pályázati témakörök: — Jól értékesíthetõ és gazdaságosan gyártható új termékek elõállítása, különös tekintettel a továbbfeldolgozott termékek arányának növelésére. — Anyag- és energiafelhasználást csökkentõ mûszakigazdasági megoldások. — Versenyképes minõség megvalósítását célzó minõségfejlesztési, minõségbiztosítási módszerek, minõségjavító technikák és technológiák. — Munkavédelem és munkabiztonság továbbfejlesztését elõsegítõ javaslatok. — Környezetvédelmi fejlesztések megvalósítását elõsegítõ megoldások. — Munkaerõ-szerkezet átalakítását és munkahelyteremtést elõsegítõ humán, mûszaki és gazdasági megoldások, javaslatok. — Információs rendszerek fejlesztése, hatása a termelési, gazdasági folyamatokra. — Egyéb más, tudományos eredmények gyakorlatban történõ bevezetését célzó, ill. vállalatcsoporti fejlõdést elõsegítõ alkotások és megoldások.

The author presents the activity of Dunaferr Creation Foundation that was founded fifteen years ago by ISD Dunaferr Co Ltd and its organizations. This is done through two elements of application system of the Foundation, on the base of applications announced, evaluated and presented in the jubilee year.

Pályázati Díjak: Egyének által benyújtott eredményes pályamûvek az Alkotói Nívódíj I. fokozatával 200.000 Ft, II. fokozatával 180.000 Ft, III. fokozatával 160.000 Ft, összegû anyagi elismerésben részesülnek, oklevéllel és plakettel. Teamek által benyújtott Alkotói Nívódíj I. fokozatával II. fokozatával III. fokozatával

300.000 Ft, 250.000 Ft, 200.000 Ft,

összegû anyagi elismerésben részesülnek, oklevéllel és plakettel. (A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.) A pályázatra az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vállalatok, illetve a vállalati csoporttal együttmûködõ külsõs szakemberek részérõl 61 pályázó 21 pályázatot nyújtott be az Alkotói Nívódíj elnyerésére.

Dunaferr Tanácsosa és Dunaferr Fõtanácsosa pályázat A Tanácsos és Fõtanácsos cím adományozásának célja: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével mûködõ gazdasági társaságoknál, illetve vele együttmûködésben lévõ szervezeteknél, a Dunaferr érdekében végzett kiemelkedõ — mûszaki, gazdasági, humán — alkotó munka, tudományos tevékenység erkölcsi elismerése, valamint • a Dunaferr Vállalatcsoport mûszaki tudományos kultúrájának és progresszív értékeinek fokozottabb közvetítése, kivetítése itthon és külföldön. A Tanácsos és Fõtanácsos cím odaítélésének feltételei: • A Tanácsos, illetve Fõtanácsos cím a személyükben, szakmai felkészültségükben, teljesítményükben

* Jakab Sándor kuratóriumi titkár, Dunaferr Alkotói Alapítvány


kiemelkedõ pályamunkák az

191

és tapasztalatukban kiemelkedõ szakemberek részére adományozható. • Az elismerésben azok az ISD Dunaferr Zrt., valamint az általa alapított és részvételével mûködõ gazdasági társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttmûködésben lévõ szervezeteknél dolgozó szakemberek részesülhetnek, akiket a kuratórium munkájuk, tevékenységük alapján arra méltónak tart. A címet a kuratórium visszavonhatja. A Dunaferr Tanácsosa, illetve a Dunaferr Fõtanácsosa címet elnyerõk erkölcsi elismerése Az alapítvány kuratóriuma a Tanácsosi és Fõtanácsosi címet elnyerõk részére: OKLEVELET, ÉRMET ÉS JELVÉNYT ADOMÁNYOZ,

lése. A kuratórium döntési munkájának elõsegítése érdekében az „Alkotói Nívódíj” és a „Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe veszi a tanácsosok szakértelmét. A Dunaferr Tanácsosa és a Dunaferr Fõtanácsosa cím elnyerésére az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével mûködõ vállalatok, illetve a vállalatcsoporttal tartósan együttmûködõ külsõ szakemberek részérõl 9 pályázat érkezett elbírálásra. A Dunaferr Alkotói Nívódíj, illetve Dunaferr Tanácsosa és Dunaferr Fõtanácsosa értékelésére és az elismerések, díjak átadására 2009. május 19-én a Dunaferr Alkotói Alapítvány és az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület Dunaújvárosi Szervezetének közösen megrendezett klubnapján került sor a Dunaújvárosi Kamara konferenciatermében.

és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és szakmai tevékenységét közzé teszi. A cím elnyerésére, a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével mûködõ vállalatok dolgozói, illetve nyugdíjasai és • a fenti vállalatok szervezeteinek vezetõi, dolgozóik vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoporttal tartósan együttmûködõ külsõ szakemberek részére, akiknek a munkája jelentõs, kiemelkedõ volt a Dunaferr Vállalatcsoport számára. A Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma — a beérkezõ pályázatok, illetve javaslatok elbírálása után – évente egy alkalommal maximum 5 fõ részére adományoz: „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve „DUNAFERR FÕTANÁCSOSA” címet. A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell benyújtani, legfeljebb 5 oldal terjedelemben: • a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye, beosztása • életútja, a szakmai munkájának jellemzõi • mûszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben végzett tevékenysége • eddigi szakmai elismerése • találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és • publikációs tevékenysége stb.

A pályázatokat benyújtott alkotó kollektívákat és az OMBKE dunaújvárosi szervezetének tagjait Lukács Péter mûszaki vezérigazgató-helyettes, a kuratórium elnöke köszöntötte. Röviden ismertette a Dunaferr Alkotói Alapítvány tevékenységének az elmúlt 15 év alatt végzett munkáját, elsõsorban a pályázati rendszer mûködésével összefüggésben. Az elmúlt 15 évben az Alkotói Nívódíj pályázaton a pályázók száma összesen 590 fõ volt. A Szakmai Publikáció Nívódíj pályázatokon 337 fõ vett részt.

A Dunaferr Tanácsosok és Fõtanácsosok testületének mûködése: • A tanácsos és fõtanácsos „címet” elnyertek testületet alapíthatnak. • Az alapítvány kuratóriuma az alapítók szándékát szem elõtt tartva, folyamatos mûszaki-tudományos együttmûködést kezdeményez a tanácsosok csoportja, testülete és az alapítók között, elsõsorban a tanácsosok véleményének hasznosítása érdekében. • A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármilyen formájú együttmûködést az alapítók és a tanácsosok egyaránt kezdeményezhetnek. • Az „Alkotói Nívódíj”, és a „Dunaferr Szakmai Publikációs Nívódíj” pályázatok szakértõi értéke-

192


Kitért az öt évvel ezelõtt bevezetett Dunaferr Tanácsosa – Fõtanácsosa pályázatokra is, melyeken összesen 61 fõ nyújtott be pályázatot. Igen eredményesnek értékelte az elmúlt 15 évben mûszaki-gazdasági-humán témakörökben benyújtott pályázatokat, melyek elõsegítették — a tudomány legújabb eredményeinek megismerését, — a szellemi termékek, újítások bevezetésének elõsegítését, — a tudományos ismeretek gyakorlatban történõ alkalmazását, — a fiatal, tehetséges szakemberek bemutatkozását, — a publikációs tevékenység színvonalának emelését, — a kutatási eredmények gyakorlatban történõ alkalmazását.

A pályázatban elemzett eredmények egyértelmûvé teszik, hogy a munka eredményei közvetlenül szolgálják a hõkezelõ üzem termelési tevékenységének hatékonyságát, ezzel együtt az ISD Dunaferr Zrt. eredményességét. A pályázat igen sokoldalú tudományos-mûszaki elemzést tartalmaz, mely többek között a hõkezelõ berendezések hõtechnikai vizsgálatával, valamint a munka fémtani és informatikai hátterével foglalkozik. Az alkotók által létrehozott, kidolgozott és a gyakorlatban megvalósított kiváló, sokszínû eredmények közül kiemelkedik a hõkezelõ berendezések hõátadási viszonyainak feltárására irányuló mérések és eredmények. Az elemzésekhez használt módszerek alkalmazása teljesen új a hazai hõkezelési gyakorlatban. A hõkezelõ mûveletekkel a nyers munkadarab hozzáadott értéke növekszik, és ennek hatására éri el az adott alkatrész a felhasználás megkövetelte tulajdonságegyüttest. Az nyilvánvaló, hogy a tömegtermelés, sorozatgyártás során nincs mód minden egyes munkadarab ellenõrzésére. Az általuk kidolgozott módszerrel az ellenõrzés megbízhatóan teljesíthetõ.

A visszatekintés után rátért a 2009. évi jubileumi pályázatok értékelésére. Kifejtette, hogy a kuratórium a benyújtott pályázatokat, pályamûveket színvonalas munkának tartotta, a jókból a legjobbakat választotta ki. Az Alkotói Nívódíjakat és a Fõtanácsosi–Tanácsosi címeket Lukács Péter mûszaki vezérigazgató-helyettes, a kuratórium elnöke adta át az alábbi értékelések szerint:

„Alkotói Nívódíj” I. fokozat elismerésben részesült Dr. Felde Imre, Borsi J. Attila, Kovács Zsolt, Meizl Péter „Hõkezelési döntéstámogató rendszer bevezetése a hõkezelési mûveletek tervezésére és monitorozására” címû pályázat alapján.

A pályázatban bemutatott munka, az elvégzett mérések és a kifejlesztett szoftverek egyaránt a hõkezelési mûveletek eredményeinek megbízhatóságát és a megrendelõ bizalmát nagymértékben fokozzák. A döntéstámogató rendszer több éven keresztül biztosítja a mindenkori elvárt minõségû termék elõállításához szükséges információkat. Összességében a pályázat igényes, rendkívül magas mûszaki színvonalú, tartalmilag tudományos igényû, a gyakorlatban több területen gazdaságosan alkalmazható.

A négyfõs szerzõcsoport a tárgyi témában az elmúlt években végzett kutatási-fejlesztési eredményeirõl számol be. A szerzõk a pályamûvükben annak a kétéves K+F munkának az eredményeit mutatják be, amelynek célja az ISD Dunaferr Zrt. Karbantartási Igazgatóságának mechanikai üzeméhez tartozó hõkezelõ üzem kemenceparkjának hõtechnikai felülvizsgálata, és a meghatározó jelentõségû hõkezelési technológiák tervezéséhez szoftver kidolgozása volt.


193

„Alkotói Nívódíj” II. fokozat elismerésben részesült

Alkotói Nívódíj” III. fokozat elismerésben részesült

Cseh Ferenc, Móger Róbert, Tóth László, Titz Imre, Pap Zoltán, Márkus Tamás

Dr. Farkas Péter, Dr. Sebõ Sándor, Illés Péter

„A dió II. koksz nagyolvasztóban történõ felhasználása” címû pályázat alapján.

„A HSMM szoftver alkalmazásának lehetõségei az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvében” címû pályázat alapján.

A nyersvas önköltségének csökkentésére számos lehetõség adódik, azonban a gyakorlati megvalósítás sok esetben jelentõs beruházásokat, technológiai módosításokat igényel. Az alkotók így szükségszerûen egy egyszerûbben kivitelezhetõ, olcsóbb, ugyanakkor gazdasági hasznát tekintve egy újítás kidolgozásával elérték, a nyersvas önköltségének csökkentését. A pályázat témája a dió koksszal, annak adagolásával elérhetõ elõnyök mûszaki-gazdasági kérdéseit dolgozták fel és valósították meg magas mûszaki tartalommal. A dió koksz bevezetését számos elméleti kérdés áttekintése után valósította meg a nagyolvasztómûi alkotói kollektíva. A dió koksz meghatározott mértékû adagolásával kiváltható a kohókoksz egy része, figyelembe véve a dió koksz fizikai-metallurgiai tulajdonságait. Az alkotók által kidolgozottak alapján került meghatározásra és bevezetésre a nagyolvasztók adagolási szisztémája, kitérve a koksz és az érces betét kohóba történõ adagolására. Az adagolás megvalósításához szükséges technikai-technológiai módosításokat eredményesen megvalósították. Az alkotók összegzik a dió II. koksszal elért mûszakigazdasági eredményeket, a kezdeti 40 kg/tnyv értékben adagolt dió II. koksz felhasználástól kezdve a 60 kg/tnyv értékig. Az alkotóknak köszönhetõen összehangolt munkával jelentõsen sikerült csökkenteni a nyersvas önköltségét, a dió koksz adagolásának bevezetése az elmúlt egy évben a Dunaferr Zrt.-nek igen jelentõs, közel 1 milliárd forintos megtakarítást eredményezett. A pályázók a dió II. koksz bevezetését, alkalmazását oldották meg mûszakilag színvonalasan, a gyakorlatban eredményesen alkalmazható módon.

194

A meleghengermû termelési volumenének, termelési biztonságának és nem utolsó sorban gazdaságosságának növelésében a legfontosabb jövõbeli elem a matematikai és fizikai szimuláció alkalmazása a technológiai folyamatok tervezésében. A HSMM egy Windows-alapú számítógépes program, amely alkalmas acélszalagok meleghengerlésének teljes fizikai folyamatát szimulálni, illetve különféle számításokat elvégezni. A folyamatot a hevítõkemencétõl a csévélésig átfogja a program, a hengerelt darab elején, közepén és végén a hossz mentén. A szerzõk körültekintõ szakmai alapossággal építették be a szoftverbe a meleghengermû berendezéseinek, telepítésének paramétereit. Az ISD Dunaferr Zrt.-ben gyártott acélminõségek és hengerlési technológiák alapján a szoftvert „hangolták”, és jelenlegi állapotában alkalmas a technológia eredményének megadására. A fentiek ismeretében és az alkalmazási lehetõség birtokában a technológusok az egyes paraméterek változtatását nagy biztonsággal valósíthatják meg. A pályázók rámutatnak a dolgozatukban a szoftver további fejlesztési lehetõségeire, illetve a jelenlegi üzemi technológiákat is elemzik. A szoftver segítségével megmu-

tatják a meleghengermû fejlesztések várható termelési és minõségi hatásait. Az alkotók — a Dunaferr szakemberei a Dunaújvárosi Fõiskolával közösen — színvonalas kutatási, mûszaki elemzõ munkájának köszönhetõen jelentõs költségmegtakarítások érhetõk el. Az alkotók tevékenysége kiemelkedõ tudományosmûszaki munka, mely a gyakorlatban eredményesen és gazdaságosan hasznosítható.


Dunaferr Fõtanácsosa cím elismerésben részesült Dr. Tardy Pál Életútja, szakmai pályafutása: A Miskolci Egyetemen végzett 1964-ben, ahol okleveles kohómérnöki oklevelet szerzett. A végzettség megszerzése után — 1964–1993 között a Vasipari Kutató Intézetnél kutató, kutatási osztályvezetõ, majd tudományos igazgató — 1994–2007 között a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésnél mûszaki igazgató — 2008-tól a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésnél szaktanácsadó. Szakmai munkájának jellemzõi, mûszaki-tudományos tevékenysége: Tudományos K+F munka: Fõ szakterületei: acélmetallurgia, növelt szilárdságú acélok, fémtani vizsgálatok, technológiai fejlesztések. A Dunaferr részére végzett kiemelkedõ K+F tevékenységeinek jellemzõ területei: — üstmetallurgiai (svéd lándzsás kezelés) bevezetésének hatása az acél tisztaságára — a zárványosság kvantitatív és kvalitatív vizsgálata — melegen és hidegen hengerelt termékek felületi hibáinak vizsgálata — FAM-termékek felületi repedéseinek kutatása — Nagy szilárdságú acélok fejlesztésével kapcsolatos anyagszerkezeti kutatások Az MVAE keretében végzett szakmai munkái: Mûszaki igazgatóként, illetve szaktanácsadóként 1994 óta a következõ területeken végzett kiemelkedõ szakmai munkát: — Az acélipar és a gazdaság összefüggései, elõrejelzések készítése — Az acélipar anyagfelhasználása, az acélhulladékellátás helyzetének elemzése — Környezetvédelem az acéliparban — Az acélipar energiafelhasználása és a CO2-kibocsátás elemzése — Beruházás, K+F az acéliparban.

Nemzetközi megbízásra végzett szakértõi tevékenységei: — Metallurgiai kutatóközpont koncepciójának kialakítása Nigériában — Közép- és Kelet-Európa acéliparának kilátásai (angol megbízás) — Lapostermékek piacának várható alakulása Keletés Közép-Európában (lengyel megbízás) — A magyar acélipar reorganizációja (Európai Bizottság megbízása alapján) A szakmai közéletben kiemelkedõ tevékenységet végzett többek között az OMBKE, a Magyar Tudományos Akadémia Metallurgiai Bizottsága, Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Mérnökakadémia és még számtalan hazai és nemzetközi területen. Életpályája folyamán több szakmai elismerésben részesült. Eredményes újítási, innovációs tevékenységet végzett, több találmánya és újítása van. A publikációs tevékenysége is kiemelkedõ, számtalan magyar, illetve külföldi szakmai folyóiratban jelentek meg szakmai elemzések, publikációk.

Szakértõi tevékenység: Az 1980-as évektõl kezdõdõen bel- és külföldön kiterjedt szakértõ tevékenységet folytat. Fõ szakterületei: — acélipari technológiák optimalizálása, — technológiaváltási lehetõségek elemzése, — a hazai acélipar reorganizációja és fejlesztési koncepciója, — vállalati minõségirányítási rendszerek bevezetése, termékválaszték fejlesztése, — acélhulladékok keletkezése és kereslete, — a kohászati vállalatok környezetvédelmi helyzete és költségei, — a Dunaferr privatizációs pályázati koncepciójának kidolgozásához mûszaki elemzések végzése.


195

Dunaferr Fõtanácsosa cím elismerésben részesült

Az Eurofer-projekt keretében számos európai kutató intézettel és öntõmûvel eredményes együttmûködés.

Szélig Árpád Életútja, szakmai pályafutása: A Dunaújvárosi Fõiskolán végzett 1971-ben, ahol metallurgus üzemmérnöki végzettséget szerzett, majd munka mellett elvégezte a Miskolci Egyetem Kohómérnöki Karát. — 1971–1979 között a Dunai Vasmû Martin-elektro üzemben, mûszakos acélgyártó, mûvezetõ, üzemvezetõ helyettes. — 1980–1991 között a Dunaújvárosi Fõiskolán tanszéki mérnök, adjunktus. — 1991-tõl újból a Dunaferrnél dolgozik kutatómérnökként. — 1992–1994 között a Sulák Szõnyeg Kft.-nél gazdasági igazgató. — 1994-tõl napjainkig a Dunaferr dolgozója, kezdetben gyártástechnológiai vezetõ, fõmetallurgus, majd technológiai vezetõmérnök.

Innovációs tevékenység: — Az Al-al csillapított, Si-mentes, hideghengerlésre szánt lágyacélok csiszolásmentes feldolgozási technológiájának kidolgozása, gyakorlati bevezetése. — A folyamatos öntõmû intenzifikálására indított fejlesztési munkában az elméleti összefüggések meghatározása, a másodlagos hûtési modell paramétereinek és az öntési osztályok húzási sebességeinek meghatározása. — A gyár mûködési alapját képezõ acélminõség és vertikális gyártási utasítás rendszerének kialakításában való részvétel. Kiemelkedõ innovációs tevékenysége alapján a Dunaferr Alkotói Alapítvány több esetben Alkotói Nívódíj, illetve Szakmai Publikációért Nívódíj elismerésben részesítette. Kiemelkedõ újítási tevékenységet végzett az elmúlt idõszakban. Folyamatosan és széleskörûen végez publikációs tevékenységet úgy a hazai, mint a külföldi lapokban. Több alkalommal részesült kitüntetésben kiemelkedõ mûszaki-gazdasági-közéleti tevékenysége alapján.

Dunaferr Tanácsosa cím elismerésben részesült Dr. Pallósi József

Szakmai munkájának jellemzõi, kiemelve a Dunaferr vállalatcsoport érdekében végzett mûszaki tudományos tevékenységet: — Acélgyártás területén elektro acélgyártási témakörben a 70-es évek végén a hulladékos acélgyártás terén, a magas C-tartalmú ferrokróm felhasználásának kidolgozása. — LD acélgyártás témakörben a konverteren acélgyártás anyag- és hõmérlegének alapján a betétviszonyok meghatározása. — Üstmetallurgiai kezelés hatékonyságának vizsgálata numerikus szimulációs segítségével. A folyamatos acélöntési témakör területén: — a folyamatos öntés számítógépes szimulációja, — a gépteljesítmény fokozásának lehetõsége — az állandósult és nem állandósult folyamatok elemzése, — brammaszerkezeti hibák elõjelzésének lehetõsége.

196

Életútja, szakmai pályafutása: 1979-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar fizikus szakán. Kezdetben a Kõbányai Gyógyszergyár alkalmazottja, ahol új gyógyszervegyületek térszerkezetének vizsgálatában vett részt. 1980-tól Pécsett a Mecseki Ércbányászati Vállalat kutató-fejlesztõ részlegében dolgozik, ahol többek között nagy tisztaságú anyagok szennyezõinek meghatározásával, elemzésével foglalkozik. 1987-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1996-tól kezdõdõen a Dunaferr dolgozója, kezdetben fejlesztõmérnöki beosztásban, majd osztályvezetõ, késõbb fõosztályvezetõi beosztásban. Szakmai tudományos tevékenységet elsõsorban az analitikai módszerek fejlesztése területén végzett. A hengerelt lemezek zománcozhatóságának meghatározására szükséges a lemezek hidrogénáteresztõ képességének mérése. A mérések megvalósítására újfajta elektronikus mérõberendezést tervezett, melynek bevezetésével a mérési feladatok folyamatosan végezhetõk. A Magyarországon elõször alkalmazott ködfénykisüléses optikai emissziós spektrometriát bevonatos lemezek felületeinek vizsgálatára. E témakörben részt vesz a módszer fejlesztésével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport munkájában.


Rendszeresen végez szakmai publikációs tevékenységet hazai és nemzetközi szakmai lapokban, több megvalósult, eredményesen bevezetett újítása van. Az ISD Dunaferr Zrt. és általa alapított, vagy részvételével mûködõ társaságoknál dolgozó szakemberek bekapcsolódása az Alkotói Alapítvány célkitûzéseinek megvalósításába a 2009. évben is hozzájárult az alkotótevékenység fejlesztéséhez, Dunaújváros és a régió tudományos-mûszaki-szellemi életének további fejlesztéséhez.

Jelenleg a szikragerjesztésû optikai emissziós spektrometriai módszer kidolgozásán dolgozik az üstmetallurgiai kezelés során vett minták zárványtartalmának gyors meghatározása és az elemzési eredmények felhasználása érdekében. Folyamatos szakmai, tudományos kapcsolatot tart más országokban acélipari analitikával foglalkozó kutatókkal. Szakmai munkája mellett rendszeresen tart elõadásokat magyar és nemzetközi konferenciákon, egyetemeken a mûszeres analitika tárgykörébõl, emellett részt vesz az anyagvizsgálatokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó angol nyelvû folyóirat szerkesztésében.

Pályázati felhívás Az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által létrehozott Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívást tesz közzé Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj elnyerésére. A Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj adományozásának célja a mûszaki, gazdasági, szervezési és humán publikáció terén kiemelkedõ eredményt elérõk tevékenységének ösztönzése, elismerése. Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével mûködõ társaságok, illetve vele együttmûködõ szervezetek pályázatot benyújtó dolgozója, illetve teamje részesülhet. Pályázni az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai tevékenységével összefüggõ — 2000. január és 2010. január között —, hazai vagy külföldi szakmai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent, megjelenõ, illetve szakmai konferencián elõadásként szerepelt mûszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal lehet.


Pályázati Díjak Az eredményes pályázatok a Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozatával 150 000 Ft, II. fokozatával 125 000 Ft, III. fokozatával 100 000 Ft, összegû anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. (A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.)

Jelentkezés, határidõk Pályázatok benyújtása: Díjak átadása:

2010. április 1-jéig 2010. május 30-áig

A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf. 110. A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefon: (25) 581-303, 06 (30) 520-5760, e-mail cím: [email protected]. Dunaújváros, 2009. november 1. Az Alapítvány Kuratóriuma

197

Szente Tünde *

A Kreativitás és az Innováció Európai Éve: 2009 A Tudomány Hete a Dunaújvárosi Fõiskolán Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódó egész hetes konferenciáját a Dunaújvárosi Fõiskola. A november 9-étõl 13-áig tartó program célja nyilvánosságot biztosítani az adott kutatási területen eredeti nézõpontot, újszerû megközelítést tükrözõ, gyakorlati jelentõségû, innovációs eredményt felmutató kutatási témáknak. Elõsegíteni a hallgatók tudományos életbe történõ bevonását, valamint erõsíteni a felsõoktatás és a versenyszféra innovációs kapcsolatát. A plenáris elõadásokat követõ napokban is folyt a munka: az informatikai, a mûszakiés természettudományi, a közgazdaság-tudományi, vezetés- és vállalkozástudományi, a bölcsész-, társadalomtudományi és területfejlesztési szekciókban.

Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Magyar Tudomány Napjához kapcsolódó egész hetes konferenciáját a Dunaújvárosi Fõiskola. A november 9-étõl 13-áig tartó program célja nyilvánosságot biztosítani az adott kutatási területen eredeti nézõpontot, újszerû megközelítést tükrözõ, gyakorlati jelentõségû, innovációs eredményt felmutató kutatási témáknak. Elõsegíteni a hallgatók tudományos életbe történõ bevonását, valamint erõsíteni a felsõoktatás és a versenyszféra innovációs kapcsolatát. A plenáris elõadásokat követõ napokban is folyt a munka: az informatikai, a mûszaki- és természettudományi, a közgazdaság-tudományi, vezetés- és vállalkozástudományi, a bölcsész-, társadalomtudományi és területfejlesztési szekciókban. A november 9-i nyitó napon adták át a Dunaújvárosi Kistérségi Innovációs Tanács által elsõ alkalommal kiírt pályázatra a Dunaújvárosi Kistérségi Innovációs Díjakat. A pályázati felhívást több kategóriában hirdették meg. Egyrészt vállalkozások pályázhattak olyan megvalósult innovációs projekttel (új termék, új szolgáltatás, új eljárás létrehozása, piaci bevezetése), amely az elmúlt két évben valósult meg. Másrészt diákok, illetve diákcsoportok az elmúlt két évben született, megvalósított, vagy megvalósítás alatt lévõ innovációs projektötlettel léphettek elõ. Emellett ebben az évben az Innovációs Tanács intézmények jelentkezését is várta, amelyek közül a legjobb elismerésben részesült. A legtöbb pályamû a Diák Innováció kategóriában érkezett. A szakmai bíráló bizottság javaslata alapján az Innovációs Tanács Májer Emese „Utazás egy életen át, mérföldkövek az utazó vidámparkok életében” címû munkáját részesítette különdíjban. Májer Emese a Dunaújvárosi Fõiskola újságírás és üzleti kommunikáció szakán végzett, jelenleg médiatechnológus asszisztens szakon tanul. Alapító tagja és felelõs szerkesztõje a Dunaújvárosi

The College of Dunaújváros has organized this year for the eighth time its whole week conference connected to the Day of Hungarian Science. The aim of the program held between 9-13 November is to provide publicity for the research themes reflecting original stand-point, novel approach, or showing innovation result of practical importance on the given research area, moreover to facilitate involvement of students into scientific life, as well as to strengthen the innovation connection between higher education and the competitive space. Work has been done also on the days following the plenary sessions in the IT, technology and natural science, economic science, management and business science, arts, social science and site development sections.

Fõiskola televíziójának. Elsõ helyezést ért el Rohonczi Anita „Tiflokartográfiai kutatások gyakorlati alkalmazása” címû pályázata. Rohonczi Anita az ELTE térképész szakán diplomázott. Jelenleg harmadéves doktorandusz az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájában. Egy speciális földrajzi atlaszt készített gyengén látóknak és sajátos nevelési igényû tanulóknak, amely lefedi a középiskolai tananyagot. Diák kategóriában emléklapot kapott Béres Gergõ (A kulcs képkockák — avagy az effektkészítés lelke), Horváth István (Alumíniumolvasztó lángkemence hõtechnikai viszonyainak és fémleégésének vizsgálata), Jász Anikó (Új utak a borkultúra tanulmányozásában és népszerûsítésében), valamint Nyári Dávid Tamás (Kamerás környezetfigyelés). Vállalkozói kategóriában elsõ helyezést ért el a KlímaComp Plussz Kft. – DunaX üzletág „DunaX – YS55 rádióamatõr antenna kifejlesztése” címû innovációs projektje. A társaság 1983-ban alakult. Pályázatukban az egyik legspeciálisabb termékük fejlesztését mutatják be, amely lehetõvé teszi a felhasználó számára, hogy 5 rádióamatõr sávon forgalmazzon egyetlen irányított antenna felhasználásával. Emléklapot kapott az Argon-Csõszer Kft.: a Hungrana Kft. területén a technológiából adódóan olyan megújuló energiaforrásból származó melléktermék keletkezik, amely alkalmas további környezeti terhelést csökkentõ tevékenység kivitelezésére. A tervezõkkel és a kivitelezõ társasággal a legmodernebb technológiák számbavételét követõen hozták meg a döntést: „Alkoholt a benzinbe”. Intézményi kategóriában gyõztes a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, s a díjat a „Rapid randi a tudományokkal, avagy a tudásátadás diák módra” címû projektje kapta. A Rudas fennállásának

* Szente Tünde rovatvezetõ

198


35 éve alatt kiemelkedõ szerepet játszott a nevelõtestület innovatív magatartása. Ezt támasztja alá a fõként saját erõbõl létrehozott taniroda, tanulóbank, az elkészült és kiadott oktatási segédlet, számítógépes program. Innovációs tevékenységük két legújabb programjával pályáztak.

A Magyar Tudományos Akadémia fõtitkárának elõadása A november 9-ei plenáris ülés elsõ elõadását Prof. Dr. habil Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára tartotta „Oktatás, kutatás, jövõ” címmel: — Kívülrõl gyönyörû a Föld! Vajon jó kezekben van-e? — kérdéssel vezette be mondandóját az akadémia titkára. Az oktatás történeti kialakulásához az ókorig ment vissza: — Az ókorban az oktatás személyes jelleget öltött. A cultura latin kifejezés a mûvelést, megmûvelést, szántás-vetést jelentette. Cato (Krisztus elõtt 239–149) értekezik a földmûvelésrõl a De Agri Cultura mûvében. Háromszáz év elteltével Cicero a kultúrát szellemi mûvelésként definiálja, amely magába foglalja az emberi ismeretet, meggyõzõdést és magatartást. Az évszázadok múltával Goethe úgy fogalmaz, hogy a tehetség mindent megtanul, a zseni mindent tud. Arthur Block szerint pedig minden megoldás új problémát szül. Szent-Györgyi Albert úgy fogalmazott, hogy olyan lesz a jövõ, mint amilyen a ma iskolája. Vagyis, ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap. Érdekes gondolatot vet föl Leonardo da Vinci is: Többet tudunk az égitestek mozgásáról, mint a talajról, amely a lábunk alatt van. E bevezetõ után Németh professzor a tanítás, képzés, oktatás, nevelés különbözõségét, ugyanakkor egymással való összefüggését taglalta: — A tanítás során útbaigazítást, oktatást, képzést nyújtanak a tudomány egy valamely területén. A képzés tudást, ismeretet ad valakinek ahhoz, hogy más embereket, szakembereket tanítson. Az oktatás szellemi és morális nevelés, a képzés szervezett rendszere. A nevelés tanítást, oktatást és gyakorlatot közvetít valamely szakképesítésben, szakmában, kurzusokkal, gyakorlatokkal jár együtt. Ezek után bemutatott egy Gauss-görbét, amely az egyetemisták és fõiskolások tehetségének, szaktudásának, hozzáértésének százalékos eloszlását mutatta, nem éppen kedvezõ képben. Nincs jó véleménnyel a bolognai nyilatkozatról és folyamatról. 2010-re jön létre az Európai Felsõoktatási Térség, ekkorra állnak át a felsõoktatásban az angolszász típusú képzésre. Ennek elemei: osztatlan képzés (orvos, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, jogász, építész), doktorképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felsõfokú szakképesítés, valamint az osztott képzés. Felidézte Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) „Értekezés az emberek közötti egyenlõtlenség eredetérõl” címû mûvét, amely rávilágít a tanítás, képzés, oktatás, nevelés szerepére a társadalmi egyenlõtlenségek újratermelésében. Kezdi leadni a vészjeleket a magyar felsõoktatás! — fogalmazott Németh Tamás, s egy rothadó almához hasonlította a magyar felsõoktatást. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra az egész világot érintõ problémára, miszerint bolygónkon már többen élnek városban, mint vidéken. Ugyanakkor a vidék sokkal többet nyújthat az országnak,


mint amit ma elvárnak tõle. Sajnos, az a tendencia tapasztalható, hogy a kutató egyetemek száma vidéken csökken. A Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára a következõ gondolattal zárta elõadását: — Az ország boldogulása a szürke- és barnaállomány óvásán, gondozásán és érvényesülésén alapszik.

Egy szabadalmaztatás alatt lévõ világtalálmány „Az alternatív energiakutatás lehetõségei, különös tekintettel a szélerõmûvek alkalmazására” címû elõadása révén ismerkedett meg a konferencia hallgatósága dr. György Viktor kutatómérnökkel, aki feltalálta a függõleges tengelyû szélerõmûvet. Az akadémiai elõadáshoz hasonlóan ütötte fel a hangnemet: — Arisztotelész azt mondta, hogy az ember nagyon veszélyes is lehet a környezetére. Mit is tehet az ember? Hogyan óvja a földet? Részproblémák megoldásáról nap mint nap hallunk, azonban átfogó megoldás egyelõre nincs. Az emberi szellem segítségével kell a problémát úgy megoldani, hogy közben a lehetõségeit és a korlátjait is feltárja. A környezetünk védelmében még nem láttunk átfogó megoldást. A Földet, a Világot ajándékba kaptuk! Állapotát nem csupán megóvni, de jobbá is kell tennünk. Az emberiség demográfiai növekedése óriási terheket ró a Földre. A fejlõdõ világ is mind nagyobb szeletet hasít ki

199

az energiakvantumból, mind nagyobb fogyasztóvá válik. Ugyanakkor a Föld energiakészletei fogynak. A Nap, amelybõl szinte mindent nyerünk, csodálatos energiát sugároz ránk. A kapott energia egy része a Nap szekunder terméke. A levegõ mozgásformákat vesz fel: ez nem más, mint a szél. Az áramlástan tudományos problémái nehéz feladatokat jelentenek a kutatók számára. Éppen ezért hozzáláttak a szélenergia felhasználását célzó kutatásokhoz. Ezekre alapozva komoly rendszerek mûködnek már a világban: háromlapátos erõmûvek, szélparkok. A szélenergiában az emberiség energiaszükségletének három-, négyszerese biztosított. De van, ahol még több energiát lehet fedezni belõle, ilyen a Himalája környéke. A korábbi szélturbinák elég rossz hatásfokkal mûködtek, viszont a szabadalom egy jobb hatásfokú rendszert tartalmaz. Az sem utolsó szempont, hogy a szélenergia hasznosításának elterjedése esélyt ad az ózonlyuk befoltozására.

A Dunaújvárosi Fõiskola a térség innovációs központja

Környezetvédelmi óriásberuházás Dunaújvárosban Bencs Attila, a Hamburger Hungária Kft. gyárigazgatója ismertette az újrahasznosításokon nyugvó modern technológiájú közelmúltban átadott papírgyártást. A gyár éves szinten 350 ezer tonna hullámpapír — hullámdobozok elõállításához használt fedõ- és középréteg papírok termelésére képes. Ez annyit jelent, hogy az üzemben percenként mintegy 6 ezer darab 25 literes doboz elkészítéséhez elegendõ hullámpapír készül el. A beruházás költsége mintegy 50 milliárd forint volt. Közép-Kelet-Európa legkorszerûbb technológiájú papírgyára majd’ 300 embernek teremt munkahelyet, közvetetten 500–600 fõt foglalkoztat. A beruházás nemcsak munkahelyteremtés tekintetében jelentõs, hanem környezetvédelmi szempontból is nagy fontosságú, mivel az új gyár — a Dunapack Zrt. tulajdonában lévõ, 1976 óta kiválóan üzemelõ 3. számú papírgéppel együtt — a hazánkban keletkezõ hulladékpapír mintegy 90 százalékát dolgozza fel. A két vállalat ezzel jelentõsen hozzájárul a Magyarország számára az európai uniós irányelvekben elõírt összes csomagolási hulladék-újrahasznosítási kötelezettség teljesítéséhez.

200

A Dunaújvárosi Fõiskola rektorhelyettese, dr. Kadocsa László intézményük térségben betöltött innovációs szerepét mutatta be. Elõször is meghatározta az innováció fogalmát. E szerint az innováció új, vagy jelentõsen javított termék bevezetése a munkahelyi szervezetben. Fajtái: termékinnováció, eljárásinnováció, marketinginnováció, szervezési-szervezeti innováció. A versenyképességre törekvõ szervezet tevékenységének szerves része a folyamatos megújulás. Létrehozták az Innovációs Menedzsment Központjukat, s a vállalkozói egyetemmé alakulás lehetõsége körvonalazódik látókörükben. A gazdaság és a felsõoktatás együttmûködésének intézményrendszere kiépült. Ennek részei: A Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Egyetemi Tudásközpont. A Gépészeti és Mechatronikai Kompetencia Központ. Az Informatikai Kompetencia Központ. A Logisztikai Kompetencia Központ. A Környezetvédelmi és Energiaracionalizálási Központ. A Médiatechnológiai és Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ. És végül, de nem utolsó sorban az Innovációs Menedzsment Központ.


A DMGK 2009. évi számainak tartalomjegyzéke 2009/1 Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Móger Róbert, Harcsik Béla: Az ISD Dunaferr Zrt. II. számú nagyolvasztójában végzett kísérletek a diókoksz hatásainak és felhasználhatóságának meghatározására Experiments Made at Blast Furnace No. 2 of ISD Dunaferr Co. Ltd. for Determination of the Effects and Usability of Egg Coke Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Móger Róbert, Harcsik Béla: A ~60 kg/t nyersvasmennyiségû diókoksz-felhasználás hatásainak kutatása lebegyinszki, illetve mihajlovszki pellet kohósítása esetén az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóiban Investigation of 60 kg/t Pig Iron Quantity Egg Coke Consumption Effects on Metallurgical Operation of Lebedinsky and Mikhailovsky Pellet in the ISD Dunaferr Co. Ltd. Blast Furnaces Móger Róbert, Cseh Ferenc, Kvárik Sándor: Környezetvédelmi beruházások az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztómûnél Environment Protection Investments at ISD Dunaferr Co. Ltd. Blast Furnace Plant Istenes Sándor, Józsa Róbert, Lukácsi István, Nagy Sándor: Az LD acélgyártás CO- és poremissziójának csökkentése az ISD Dunaferr Zrt.-nél Reduction of carbon monoxide and dust emission of LD steel making at ISD Dunaferr Co. Ltd. Bak János, Katona József: A TÜKI Zrt.által az ISD Dunaferr Zrt. részére végzett fejlesztések rövid ismertetése Short Presentation of Developments Realised by TÜKI Co. Ltd. for ISD Dunaferr Co. Ltd. Felföldiné Kovács Ágnes, Fülöp József : Tüzelési hatásfok javításának lehetõségei a Dunaferr léghevítõinél Possibilities of Heating Efficiency Improvement at the Cowpers of Dunaferr Bocz András, Dr. Pallósi József, Várady Tamás: Nemzetközi együttmûködés az acélipari analitikában International cooperation on analytical chemistry at the steel industry Mikó József, Szemmelveisz Tamásné, Winkler László: A biomasszák és az elégetésük során képzõdõ hamu tulajdonságainak vizsgálata Examination of properties of biomasses and ash produced during their burning Szebényi Zoltán: Projektmenedzsment — kell ez nekünk!? Project Management — Do We Need It? Szente Tünde: Cseh Ferenc — az Év Menedzsere

2009/2 Marczis Gáborné, Zámbó József: Acélpiaci helyzet és kilátások Steel market situation and prospects Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Márkus Róbert, Harcsik Béla: A szénporbefúvás lehetõségei és várható eredményei a forrószél-hõmérséklet növelésével elérhetõ hõkompenzációval az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinak feltételrendszerében Possibilities and expected results of powdered coal injection by temperature compensation reached with hot blast temperature increase in the condition system of the blast furnaces of ISD Dunaferr Co. Ltd. Szélig Árpád, Kelemen Tibor, Alpek Sándor, Sebõ Sándor A B08-as brammatípus bevezetése az ISD Dunaferr Zrt.-ben Introduction of Slab Type B08 at ISD Dunaferr Co. Ltd. Hardy Mohrbacher: Melegen hengerelt, mikroötvözött, növelt folyáshatárú acélok gépkocsikban és kamionokban való alkalmazáshoz Hot rolled micro-alloyed high strength steels for applications in cars and trucks Vajer Pál :Diagnosztika szerepe az ISD Dunaferr Zrt. gépkarbantartásában 1. The role of diagnostics in the machine maintenance of ISD Dunaferr Co. Ltd. (Part 1) Takács Péter, Mészáros István, Felföldiné Kovács Ágnes: Vízminõség-monito ring rendszer kiépítése az ISD Dunaferr Zrt.-nél Working up water quality monitoring system at ISD Dunaferr Co. Ltd. Veres Lajos: Dunaújváros interregionális térségi szakképzési klaszter kialakítása Development of Interregional Regional Vocational Training Cluster in Dunaújváros Hevesi Imre: Az OMBKE Vaskohászati Szakosztály Dunaújvárosi Szervezete vezetõségének beszámolója a 2008 évben végzett munkáról Szente Tünde: Interjú a Borovszky Ambrus díjas Tóth Lászlóval


2009/3 Dr. Szegál Borisz: A globális válság hatása a gazdasági folyamatokra Impact of the Global Crisis on the Economic Processes Farkas Ottó, Tóth László, Cseh Ferenc, Márkus Róbert, Harcsik Béla A szénporbefúvás lehetõségei és várható eredményei oxigéndúsítással elérhetõ égéshõmérséklet-kompenzációval az ISD Dunaferr Zrt. nagyolvasztóinak feltételrendszerében Possibilities and Expected Results of Coal Breeze Injection with Combustion Temperature Compensation Reachable with Oxygen Enrichment in the Condition System of the Blast Furnaces of ISD Dunaferr Co. Ltd. Hevesiné Kõvári Éva, Bocz András, Tóth Antalné, Várady Tamás, Pallósi József: Dunaferr salakok megfelelõségének tanúsítása Conformity Certification of the Dunaferr Slag Illés Péter, Kemeléné Halasi Monika, Venczel Csaba, László Róbert, Balló Gergely, Portász Attila: Új mintájú csúszásgátló felülettel rendelkezõ acéllemez kifejlesztése az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvében Development of Steel Plate with New Pattern Non-Slippery Surface at the Hot Rolling Mill of ISD Dunaferr Co. Ltd. Vajer Pál: Diagnosztika szerepe az ISD Dunaferr Zrt. gépkarbantartásában 2. Role of Diagnostics in Plant Maintenance of ISD Dunaferr Co. Ltd. (Part 2.) Juhász Gábor: A kikötõ története History of the Port Peterdi Andrea, Tálas Frigyes: A REACH direktíva hatása az ISD Dunaferr Zrt. mûködésére Effect of reach directive on operation of ISD Dunaferr

2009/4 Kapás Zsolt, Móróné Zupkó Tímea, Volein Gábor: 2009 a prevenció éve — ISD Dunaferr Zrt. I. és II. Munkavédelmi Hét 2009 – Year of Prevention. The 1st and 2nd Week of Labour Protection at ISD Dunaferr Co. Ltd. Rozbora Gábor, Felföldiné Kovács Ágnes, Krajcsovics Adrián: Az ISD Dunaferr villamos ellátóhálózatának fejlesztése (2008–2009) Development of Electric Power Supply Network of ISD Dunaferr Co Ltd in 20082009 Griechisch Dóra: A zöld áram átvételének szabályozása Németországban Regulation of Green Current Transfer in Germany Vajer Pál: A diagnosztika szerepe az ISD Dunaferr Zrt. gépkarbantartásában 3. Role of Diagnostics in Plant Maintenance of ISD Dunaferr Co. Ltd. (Part 3.) Illés Péter, Kemeléné Halasi Monika, Varga József: Gazdasági elõnyökkel járó mûszaki megoldások az ISD Dunaferr Zrt. meleghengermûvének hengerforgalmazásában Technical Solutions with Economical Advantages in Roll Distribution of Hot Rolling Mill of ISD Dunaferr Co. Ltd. Jakab Sándor: Jubileumi pályázatok az ISD Dunaferr Zrt. vállalatcsoportnál Jubilee Applications at ISD Dunaferr Co Ltd Company Group Szente Tünde: A Kreativitás és az Innováció Európai Éve: 2009 A Tudomány Hete a Dunaújvárosi Fõiskolán European Year of Creativity and Innovation: 2009 Week of Science at College of Dunaújváros

201

Pályázati felhívás Az ISD Dunaferr Zártkörûen Mûködõ Részvénytársa ság — ISD Dunaferr Zrt. — és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma az alapító okirattal összhangban bevezette a „DUNAFERR TANÁ CSOSA”, illetve a „DUNAFERR FÕTANÁCSOSA” cím adományozását.

egy alkalommal maximum 5 fõ részére adományoz: „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve „DUNAFERR FÕTANÁCSOSA” címet.

A Tanácsos és Fõtanácsos cím adományozásának célja: • Az ISD DUNAFERR Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével mûködõ gazdasági társaságoknál, illet ve vele együttmûködésben lévõ szervezeteknél, a Dunaferr érdekében végzett kiemelkedõ — mûszaki, gazdasági, humán — alkotó munka, tudományos tevé kenység erkölcsi elismerése, valamint • a Dunaferr Vállalatcsoport mûszaki tudományos kul túrájának és progresszív értékeinek fokozottabb köz vetítése, kivetítése itthon és külföldön.

•

A Tanácsos és Fõtanácsos cím odaítélésének feltételei • A Tanácsos, illetve Fõtanácsos cím a személyükben, szakmai felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban kiemelkedõ szakemberek részére adományozható. • Az elismerésben azok az ISD Dunaferr Zrt. valamint az általa alapított, és részvételével mûködõ gazdasági társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együtt mûködésben lévõ szervezeteknél dolgozó szakembe rek részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium visszavonhatja. A Dunaferr Tanácsosa, illetve a Dunaferr Fõtanácsosa címet elnyerõk erkölcsi elismerése Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Fõtanácsosi címet elnyerõk részére: OKLEVELET, ÉRMET ÉS JELVÉNYT ADOMÁNYOZ és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és szak mai tevékenységét közzé teszi. A cím elnyerésére, a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy rész vételével mûködõ vállalatok dolgozói, illetve nyugdí jasai és • a fenti vállalatok szervezeteinek vezetõi, dolgozóik vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoport tal tartósan együttmûködõ külsõ szakemberek részére, akiknek a munkája jelentõs, kiemelkedõ volt a Dunaferr Vállalatcsoport számára. A Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma — a beérke zõ pályázatok, illetve javaslatok elbírálása után – évente

202

• • • • •

• •

• •

A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell benyújtani, legfeljebb 5 oldal terjedelemben: a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye, beosztása életútja, a szakmai munkájának jellemzõi mûszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben vég zett tevékenysége eddigi szakmai elismerése találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és publikációs tevékenysége stb. A Dunaferr Tanácsosok és Fõtanácsosok testületének mûködése: A tanácsos és fõtanácsos „címet” elnyertek testületet alapíthatnak. Az alapítvány kuratóriuma az alapítók szándékát szem elõtt tartva, folyamatos mûszaki-tudományos együttmûködést kezdeményez a tanácsosok csoportja, testülete és az alapítók között, elsõsorban a tanácso sok véleményének hasznosítása érdekében. A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármi lyen formájú együttmûködést az alapítók és a tanácso sok egyaránt kezdeményezhetnek. Az „Alkotói Nívódíj”, és a „Dunaferr Szakmai Pub likációs Nívódíj” pályázatok szakértõi értékelése. A kuratórium döntési munkájának elõsegítése érdeké ben az „Alkotói Nívódíj” és a „Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe veszi a tanácsosok szakértelmét. Határidõk: A pályázatok beadásának határideje: 2010. április 1.

Pályázatok értékelése, díjak átadása: 2010. május 30-áig. A pályázatokat, ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf.: 110 A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást, Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefon: 25-581-303, (30) 520-5760, e-mail cím: [email protected]. Dunaújváros, 2009. november 1. Az Alapítvány Kuratóriuma


ISD DUNAFERR. XLIX. évfolyam 4. szám (156) Kézirat lezárva: szeptember TARTALOM MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

Recommend Documents