ISD DUNAFERR. LIII. évfolyam 4. szám (179) Kézirat lezárva: december TARTALOM MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK

LIII. évfolyam 4. szám (179) Kézirat lezárva: 2015. december

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter PhD Orova István Tarány Gábor

TARTALOM Varga-Szabó Lajosné Megérdemelt siker. 20 éves a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár Merited success.Gyöngyház Voluntary Pension Fund turned 20 Horváth Ákos A melegen hengerelt szélesszalag szelvényalakjának hatása a melegen és hidegen hengerelt késztermékek alaki tulajdonságaira Influence of profile shape of hot rolled wide strip to the shape properties of hot and cold rolled final products

168

Illés Péter, Dudás György On-line szelvénymérés az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerművében ON-line Profile Measurement in the ISD Dunaferr Zrt. Hot Strip Mill

Főszerkesztő: Dr. Szücs László

161

179

Felföldiné Kovács Ágnes, Katona József, Kiss Tibor Tüzeléstechnikai mérések a BIOFIVE Zrt. iszapégető kemencéjénél

Felelős szerkesztő: Jakab Sándor

188 Firing technique measurements at sludge burning furnace of BIOFIVE Zrt.

Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán

Klyuchkin Serhiy, Móróné dr. Zupkó Tímea, Volein Gábor

Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde

Munkahelyi rend a biztonságért Workplace Order for Safety

195

Józsa Róbert Szent Borbála Szakestély Dunaújvárosban Saint Barbara Professional Gathering in Dunaújváros

202

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány

Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: 1216-9676 A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Dániel 2015 

A

Tisztelt Olvasó!

z acél a múlt, a jelen és a jövő. Ez az állítás igaz a 65 évvel ezelőtti „zöldmezős beruházás” keretében létesült vasműre, a mai ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-re, amely átívelt az 1990-es évek politikai és társadalmi változásain, kiállta a piacgazdaságra való áttérés próbáit, és a korszerű vezetői-irányítási szemléletnek, ennek mentén a folyamatos fejlesztéseknek, termékválaszték bővítéseknek, szolgáltatásai szélesítésének köszönhetően termékeivel ma is jelen van a hazai és nemzetközi piacokon. Hisszük, hogy a jövőben sem lesz ez másként.

A

többszöri szándék és akarat végül meghozta gyümölcsét, s a helyszín-variációk közül, az ország közepére, Dunapentele határára esett a döntéshozók választása 1949. év végén. A Dunai Vasmű Nemzeti Vállalat irányításával 1950 januárjában kezdődtek meg az előkészítő munkák a Pentelei fennsíkon annak a Duna menti vasműnek a megépítésére, aminek a szükségességét még a reformkorban papírra vetette gróf Széchenyi István. A Minisztertanácsi határozat végrehajtására, a Magyar Dolgozók Pártja felhívására építőmunkások százai, majd ezrei érkeztek a beruházásra az ország különböző pontjairól, s munkájukkal rövid idő alatt egy újvárosi vas- és acélgyártó szakmakultúrát teremtettek. Ki-ki hozta magával a nagy múltú régiók ipari-városi kultúráját – a vidéki paraszti-mezőgazdasági kultúra magasabb arányú képviselete mellett –, s ehhez társítva a folyamatos fejlődésre ítélt technológiákat, tudásokat, maradt talpon a dunaújvárosi kohászat mind a mai napig abban az európai közegben, ahol nap, mint nap bizonyítani kell alkalmasságát a piaci versenyben.

S

ebestyén János, a Sztálin Vasmű Tröszt első vezérigazgatója, később, mint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság technológiapolitikai tanácsadója ekként értékelte a Dunai Vasmű helyét a magyar gazdaságban: „A vasműnek mindig jól funkcionáló műszaki és gazdasági vezetése volt. A vezetésnek a vasmű megindulásától egymást váltó generációi jól érzékelték azt, hogy a jó minőségben előállított lapos-acéltermékek növekvő részének helyi tovább-feldolgozása jól megválasztott középtermékké vagy végtermékké, jelentősen javítja a vállalat rentabilitását. Ebben rejlik a fő oka, hogy a vállalat folyamatosan jobb gazdasági eredményekkel dolgozott, mint a többi vaskohászati üzem.”

E

nnek igazolására szolgál az, hogy a vasmű ma is él és dolgozik. A több évtizede beidegződött, eredményre törekvő tenni akarás óhatatlanul is átöröklődött. Ma már kevés az emlék a rég- vagy közelmúltról. Ha élni akarsz, áldozatot kell hoznod. Emlékezzünk! Volt, ma már nincs: Aknás kemencében égetett dolomit- és mészgyártás. Komplett tűzálló téglagyártás. Kapacitást meghaladó, forgódobos kemencében történő mészgyártás. Mészhidrát gyártás. Martinacél-gyártás. Elektrokemencében saválló- és hadászati alapanyagok gyártása. Kokillaöntés. Mélykemence. Ónozói lemezgyártás a konzervipar számára. Melegen hengerelt saválló termék gyártása. Spirálcső-gyártás. Durvalemez-gyártás és a többi, hosszasan sorolhatnánk.

E M

zekről a jövő érdekében le kellett mondani. Ma már sok minden nincs, ami volt. Abban bízunk, hogy a tulajdonos fenntartja a vertikumot: a zsugorítvány-, a nyersvas-, az acél-, a buga- és a melegen és hidegen hengerelt termékek gyártását, valamint a lemez-továbbfeldolgozást. eggyőződésünk, hogy a dunaújvárosi vas- és acélgyártás értékteremtő munkájában és annak dokumentálásában folyóiratunknak is elévülhetetlen érdemei voltak. Ennek szellemében folytatva munkánkat, kívánok az újesztendőre erőt, egészséget és nem utolsó sorban: Jó szerencsét! – a következő 65 évhez. Dr. Szücs László főszerkesztő

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

159

T

Dear Reader,

he steel is past, present and future. This statement is true for the ironworks built 65 years ago in the frame of “greenfield investment”, the today ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. (ISD Dunaferr Danube Ironworks Co. Ltd.), that spanned over the political and social changes of the 1990 years, outstood the trial of change to market economy, and due to the modern leadership-management approach, the continuous development on this base, the expansion of product choice and enlargement of its services is present with its products in the domestic and international markets. We do believe this will not be otherwise in the future either.

T

he multiple intention and willingness at last bore fruit, and from the several site variations the choice of decision makers fell on the middle of country, the outskirts of Dunapentele at the end of year 1949. The preparation works of the construction of that Danubian ironworks the necessity of which was laid on paper already by Count István Széchenyi in the Reform Era started in January 1950 with the management of Dunai Vasmű Nemzeti Vállalat (Danube Ironworks National Company). For execution of the Decision of the Council of Ministers, on the call of the Hungarian Workers’ Party, hundreds and then thousands of construction workers from the different points of the country arrived to the investment, and created with their work in short time an iron and steel producing professional culture in the new town. Everyone brought with itself the industrial-town culture of the great history regions – beside the higher rate representation of the county peasant-rural culture – and associating with this the technologies and knowledge sentenced to continuous development, the metallurgy in Dunaújváros has remained on its feet till nowadays in that European medium where day by day has to prove its competence in the market competition.

J

ános Sebestyén, the first general director of Sztálin Vasmű Tröszt (Stalin Ironworks Trust), and later the technology politics advisor of National Technical Development Committee evaluated the place of Dunai Vasmű (Danube Ironworks) in the Hungarian economy as follows: “The ironworks had always good operating technical and economical management. The successive manager generations perceived rightly since the start of the ironworks that the local subsequent processing of increasing part of the flat steel products produced in good quality into well chosen middlings or final product is significantly improving the profitability of the company. This is the main reason why the company has continuously worked with better economical results than the other ferrous metallurgical plants.

T

his is proved by the fact that the ironworks exists and works even today. The will to act ingrained for several decades and striving for results has inevitably been inherited. Today there are only few memories about the long and recent past. If you want to exist, you must make sacrifices. Let us remember! There was, but today it does not exist: production of dolomite and lime burnt in shaft furnace, complete production of refractory bricks, capacity exceeding production of lime in rotary kiln, production of hydrated lime, production of Martin steel, production of acid-proof and military parent metals, chill casting, pit furnace, production of galvanized sheets for the canning industry, production of hot rolled acid-proof products, production of spirally welded tubes, production of heavy plates, and so on and so on.

W W

e had to give up these in favour of the future. Lots of things do not exist today that once did. We trust that the owner will keep up the production chain: the production of sinter, pig iron, steel, ingot, hot and cold rolled products, as well as the sheet subsequent processing. e believe that in the value producing work of the iron and steel production in Dunaújváros and in its documentation our periodical has had imperishable merits. Continuing our work in this spirit I wish for the New Year strength, health and not the least: Good luck! – for the next 65 years. Dr. László Szücs Editor in Chief

160

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

Varga-Szabó Lajosné *

Megérdemelt siker. 20 éves a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár 20 éve működik a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár, így szükséges és hasznos számvetést készíteni az elmúlt 20 év eredményeiről. 1995. november 20-án alakult meg a pénztár, 38 magánszemély önkéntes alapításával. Zárt munkahelyi pénztárként, csak a Dunai Vasmű dolgozói számára hozták létre. A szervezet neve: Ferrum Nyugdíjpénztár lett. Az alapítók láttak abban fantáziát, hogy önkéntes nyugdíjpénztárt alapítsanak a munkáltató Dunai Vasmű és az érdekvédelmi szervezetek vezetőinek áldozatos szervezése mellett. Talán érezték, milyen fontos küldetése lesz ennek a pénztárnak a vállalatcsoport dolgozói számára.

„Minden megkezdett munkát annak eredménye minősít”. Az eddigi kerek évfordulók alkalmából írt cikkek ezzel a mottóval kerültek indításra. És akkor tegyük fel a tagokat és a pénztár vezetőit, alkalmazottait is leginkább érdeklő kérdést: Érdemes volt-e, értéket teremtettünk-e? A Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár 20 éve működik, így szükséges és hasznos számvetést készíteni az elmúlt két évtizederedményeiről. (Lásd összefoglaló táblázatunkat néhány oldallal később.) 1995. november 20-án alakult meg a pénztár, 38 magánszemély önkéntes alapításával. Zárt, munkahelyi pénztárként, csak a Dunai Vasmű dolgozói számára hozták létre. A szervezet neve: FERRUM NYUGDÍJPÉNZTÁR lett. Az alapítók láttak abban fantáziát, hogy önkéntes nyugdíjpénztárt alapítsanak a munkáltató Dunai Vasmű és az érdekvédelmi szervezetek vezetőinek áldozatos szervezése mellett. Talán érezték, milyen fontos küldetése lesz ennek a pénztárnak a vállalatcsoport dolgozói számára. Hosszú előkészítő munka után az indulás is komoly erőfeszítéseket követelt elsősorban a pénztár munkaszervezetétől, amely még csak az alakulás után állt fel, hiszen alig néhányan tudták, miről is szól egy önkéntes nyugdíjpénztár, mi a célja, milyen feladatokat kell ellátnia, s főleg mi az előnye a taggá váló dolgozók számára. Éppen ezért az első hónapokban nagyon sok tájékoztató szólt az önkéntes nyugdíjpénztár céljairól, feladatairól, a tagok számára nyújtott előnyeiről. Ezek a tájékoztatók ma is rendre ismétlődnek folyamatosan a szabályozási változásokat követve is, és a konstrukció jobb megismertetése érdekében is. Még 1995-ben elindult a tagdíjak befizetése/gyűjtése, s a pénztári vagyon egyre gyűlt, amelyet be is kellett fektetni, hogy – lehetőleg az inflációt meghaladó – hozamokkal gyarapítsák tagjaik megtakarításait. Később a megújuló tagság biztosítása érdekében – és mert külső érdeklődés is volt a FERRUM Nyugdíjpénztári tagság után – 1998-ban kinyitották pénztárukat, azóta bárki tagja lehet a Nyugdíjpénztárnak. Ekkor nevet is változtattak. (A nyitásban a Raiffeisen Bank együttműködésének is

Gyöngyház Voluntary Pension Fund is operating for 20 years, so it is necessary and useful to cast an account about the results of the past 20 years. The pension fund was founded on 20 November 1995 with the voluntary foundation of 38 private persons. It was established as a closed workplace fund only for the employees of Dunai Vasmű Ironworks. The name of organization became Ferrum Pension Fund. The founders saw fantasy in founding a voluntary pension fund with the organization of managers of Dunai Vasmű and leaders of labour unions. They felt maybe how important mission will have this fund for the employees of company group.

szerepe volt.) Új nevüknek: a „GYÖNGYHÁZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR„ nevet választották, a szlogenjük pedig az „érték a múló időben” lett. Mindkettő a hosszabb távú értékteremtés vágyát/tényét fejezi ki. Évről évre rengeteg feladatot végeztek el a pénztár munkavállalói, a két vezető bizottság választott tisztségviselői és a munkáltatók humán munkatársai is. Kiegészülve a külső szolgáltatók tevékenységével – vagyonkezelők, letétkezelő, számlavezető banki alkalmazottak, jogász, könyvvizsgáló, belső ellenőr – azért küzdött a pénztár, hogy az elmúlt évek szabályosan, a tagok érdekében és hasznára végzett sikeres munka jegyében teljenek. Az elmúlt húsz év ráadásul egy folyamatosan változó szabályozási környezetben telt. Egy új konstrukció ugyanis megköveteli a gyakorlat és a szabályozás fokozatos összecsiszolódását. Így csak állandó tanulás mellett, a tevékenységi kört egyre inkább tágítva lehetett megfelelni a tagok, illetve a Felügyelet és a hatóságok elvárásainak. Ugyanakkor nem csak a szabályozási környezet változott, hanem rengeteg kihívást jelentett az is, hogy ebből a húsz évből több év az ország gazdasági nehézségeiről szólt, és részben még szól ma is. Az idős korra történő előtakarékosság ugyanis megköveteli, hogy a családoknak legyen fölösleges jövedelmük, amelyet megtakarításra fordíthatnak. A világgazdasági válság a magyar családokat sem kímélte, s bizony a meglévő megtakarítások, tartalékok egy része is felhasználásra került a napi létfeltételek biztosításához. Ilyenkor derül ki, milyen jó, hogy van megtakarítás. Igaz ez a nyugdíjcélú megtakarításokra is. Sok kiskeresetű ember távozott úgy nyugdíjasként – ha tagja volt a pénztárnak –, hogy megköszönte az alkalmazottak munkáját, s örült, hogy módja volt élni az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció adta lehetőségekkel. A volt Dunai Vasmű (mai néven ISD Dunaferr Társaságcsoport) kollektívája alakulás óta élvezi ennek a konstrukciónak az előnyeit.

* Dr. Varga-Szabó Lajosné ügyvezető igazgató, Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

161

A munkáltató vállalta, hogy minden pénztártag dolgozójának béren kívüli juttatásként a bruttó alapbére 5%-át munkáltatói tagdíj-hozzájárulásként fizeti a pénztárba. A Pénztár pedig a befizetéseket összegyűjti és befektetésekkel gyarapítja, majd a megtakarításból nyugdíj célú kifizetéseket, vagy visszatérítést fizet tagjainak. Talán nem árt röviden összefoglalni az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció lényegét, hogy a ma dolgozói is értsék, sőt, megértsék az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció lényegét, működését. Az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció A nyugdíjas korra való felkészülést, az időskor anyagi biztonságának megteremtését az öngondoskodás nyugdíj-előtakarékossági intézménye – az önkéntes nyugdíjpénztár segíti elő. (Ennek működését az Önkéntes Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szabályozza.) Az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció lényege, hogy az aktív munkavállaló a rendszeres jövedelméből nyugdíj célú megtakarítást vállal, amely későbbi kiegészítő nyugdíja fedezetéül szolgál. A dolgozók aktív életszakaszukban egy önkéntes nyugdíjpénztár tagjaként havi rendszerességgel tagdíjfizetést vállalnak, mely tagdíjbefizetéseket a nyugdíjpénztár összegyűjti, befekteti és a befektetések hozamával gyarapítja. A befizetéseket a pénztár három kötelezően képzendő tartalékba osztja szét, a fedezeti tartalékba, a likviditási tartalékba, s a működési tartalékba. A pénztár a befizetésekből a fedezeti tartalékba kerülő részt ún. „egyéni számlán”, névre szólóan minden tagjának folyamatosan nyilvántartja, s a befektetések hozamát is tagjai között arányosan visszaosztja. A működési tartalékba kerülő rész szolgál a működtetés költségeinek fedezetéül, s a likviditási tartalék egy általános tartalék a folyamatos fizetőképesség, és a folyamatos működés biztosítása érdekében. A tagdíjbefizetési vállalást a pénztártag munkáltatója részben vagy egészben átvállalhatja dolgozója helyett, vagy az egyéni befizetését kiegészítheti. (Munkáltatói tag). Az így hosszú évek alatt összegyűjtött megtakarításokat a nyugdíjassá váló pénztártagjainak azok egyéni számlájáról nyugdíjkiegészítő ellátásként a pénztár kifizeti, ezzel kiegészítve az állami nyugdíjellátás összegét. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításból a pénztár tehát kiegészítő nyugdíjszolgáltatást nyújt, mely lehet egyösszegű kifizetés, vagy ún. járadékszolgáltatás. Ún. „kombinált szolgáltatás” is igényelhető, amikor a megtakarítás egy részét egy összegben, másik részét pedig rendszeres járadékként kapja meg a nyugdíjas. A nyugdíjszolgáltatás fedezete mindig a tag egyéni számláján összegyűjtött vagyon, amely a befizetett tagdíjakból és a befektetésekkel elért hozamok jóváírásával képződött a tag számára. A nyugdíjszolgáltatás köztehermentes kifizetés. Ebben a rendszerben a pénztártag önkéntes alapon vesz részt, általa választott pénztárban vállal tagságot, s vállal tagdíjat, mely a pénztár alapszabálya szerinti mindenkori minimum tagdíjnál kevesebb nem

162

lehet, magasabb összeg viszont bármekkora értékben vállalható. Az egyéni befizetés után a pénztártagot adókedvezmény is megilleti, melyet az adóbevallás után az adóhatóság az egyéni számlájára visszautal, ezzel is növelve az egyéni megtakarítás összegét. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás nem része az állami nyugdíjrendszernek, s teljesen független a kötelező nyugdíjjárulék fizetés rendszerétől. Éppen ezért egy önkéntes nyugdíjpénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mindig az állami nyugdíjon felül kapott kiegészítő járadék. A kiegészítő nyugdíjszolgáltatás és a befizetett tagdíjak, valamint a befektetésekkel elért hozamok között direkt kapcsolat érvényesül, minél több a befizetés, illetve az elért hozam, annál magasabb a kiegészítő nyugdíjszolgáltatás. A kiegészítő-nyugdíjszolgáltatás mellett egy további lehetőséget is biztosít ez a konstrukció. Tíz éves tagsági viszony eltelte után, a még nem nyugdíjas pénztártag kérhet kifizetést megtakarításából. Ebben az esetben azonban, miután nem az eredeti céllal – nyugdíj-kiegészítésként – történik a pénz felhasználása, a kifizetés adó- és járulékköteles egyéb jövedelem, így a felvett megtakarításnak csak egy része használható fel saját célra. Nézzük tényszerűen is, mit tett, mit ért el a Pénztár kollektívája húsz év alatt, milyen eredményekről számolhatnak be tagjaiknak és az érdeklődő potenciális tagoknak. (Lásd a kétoldalas táblázatot is a legfontosabb mutatók alakulásáról!)

1. Komoly felhalmozott vagyon A huszadik év vége felé közeledve a tagság összes megtakarítása a pénztárban megközelíti: a 11,5 Mrd Ft-ot. Ez a vagyon úgy halmozódott fel, hogy közben folyamatosan fizettek ki nyugdíj-megtakarításokat, teljesítettek még nem nyugdíjkorúaknak – ún. „tíz év utáni”, elhunytak örököseinek, más pénztárba átlépő tagoknak – visszatérítéseket.

2. Tekintélyes összegű megkeresett hozamhányad A közel 11,5 Mrd Ft vagyonból ma már a pénztár befektetési tevékenységének eredményeképpen a felhalmozott hozamtömeg 3,1 Mrd Ft. Ez az indulás óta pénztártag megtakarításában – annak, aki eddig még nem kért kifizetést – kb. 50%-os hányadot jelent.

3. Hatékony érdekvédelem A húsz év alatt a pénztárban bizottsági tagként dolgozó érdekvédelmi vezetők eredményes érdekképviseleti munkája, s a vállalati vezetők pozitív hozzáállása a saját önkéntes nyugdíj előtakarékossági intézményhez folyamatosan biztosította a legnagyobb munkáltatói tag – az ISD Dunaferr Társaságcsoport – tagdíj-hozzájárulását az egyé-

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

ni befizetések kiegészítéseként. Jelenleg a Társaságcsoport Kollektív Szerződésének is része az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás.

4. Stabilitás, szabálykövetés, eredményesség A Pénztár 20 éve stabilan, szabályosan, eredményesen működik – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzési megállapításai szerint is. Az elmúlt években négy átfogó, s több célellenőrzés történt a Pénztárnál. Ezek az ellenőrzések mindannyiszor csak a jövőbeli munka további javítására irányuló javaslatokat tartalmaztak, a Pénztár elmarasztalást nem kapott. A legutolsó felügyeleti átfogó ellenőrzés 2013. szeptember végén volt, amelyen a pénztár tevékenységét értékelték a PSZÁF munkatársai. A Felügyelet a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztárt egy, a törvényi előírásokat betartó, a vezetők részéről szorosan felügyelt, gondosan irányított pénztárként értékelte.

5. Legyen Ön is milliomos! Azok a kezdetektől aktív befizető tagok, akik eddig nem kértek kifizetést a megtakarításaikból, ma már milliós összegű megtakarítások fölött rendelkeznek. A pénztártagok megtakarításainak átlaga – 2015. szeptember végén – 1,5 M Ft/fő volt. Azaz az átlag is meghaladta az 1 millió forintot annak ellenére, hogy nagyon sokan éltek a tíz év utáni pénzfelvételi lehetőségekkel. Még azok a pénztártagok is, akik havonta csak a minimum értékű tagdíjat (1.500 Ft/hó saját befizetés) teljesítették és a legkisebb értékű (átlagosan kb. 4.000 Ft/hó) vállalati tagdíj-hozzájárulást kapták munkáltatójuktól a 20 év alatt, már közel 1,5 M Ft megtakarítást tudhatnak egyéni számlájukon, ha eddig nem kértek kifizetést. A Pénztártagok vagyona 2015. szeptember 30-án közelítette a 11,5 Mrd Ft-ot. A Pénztár működési tartaléka hos�szabb távon biztosítja a gördülékeny működést.

6. Óvatos befektetés-politika – biztos gyarapodás A megtakarításokat a Pénztár az elmúlt években egy óvatos, nem kockáztató befektetési politikát követve fektette be, s így gyarapította hozamokkal azokat. Befektetéseikben döntő részben magyar állampapírokat, kisebb hányadban magyar részvényeket, befektetési jegyeket, s mérsékelt kockázatú eszközöket tartottak. Hogy eredményesen forgatták tagjaik vagyonát az elmúlt 20 év alatt, és a befektetésekkel tisztes nyereséget értek el, az a következőkből derül ki egyértelműen.

7. Túl az infláción Az elmúlt tíz évben az éves átlagos inflációt meghaladó hozamokkal, évi +3,56% reálhozamot értek el befek-

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

tetéseiken. A befektetési teljesítmény mindenkor függ a befektetési piacon átlagosan elérhető hozamszinttől, s ezt a szintet meghaladni csak komoly szakmai hozzáértéssel lehetséges, amelyet a Pénztár professzionális vagyonkezelők munkájának igénybevételével biztosít. 2015 első három negyedévében is az inflációt jelentősen meghaladó hozamot értek el. Egy önkéntes nyugdíjpénztár elsődleges célja tagjai megtakarításainak értékét minimum megőrizni, de inkább reálhozamokkal gyarapítani. A Pénztár ezt a célt – a vagyont soha nem kockáztatva – eddig teljesítette.

8. Legyőzték a válságot A gazdasági válság kiteljesedésének évében, 2009-ben a Pénztár befektetésekkel elért nettó hozama +15,32% volt. A válság kirobbanásának évében is csak kevesebb, mint 1% veszteséget értek el, azonban ezt a következő évben kiemelkedően jó teljesítménnyel többszörösen kompenzálták. Ezért írták a Dunaferr hetilap hasábjain is büszkén 2009-ben, hogy „Pénztár – Válság 1:0”. Az a felelősség, óvatosság, mellyel tagjaik megtakarításait gondozzák, a 20 év alatt bebizonyította sikerességét. Tagjaik vagyonát soha nem kockáztatták, minden döntést áthatott az a szemlélet, hogy ezek a megtakarítások később idős emberek anyagi jólétét hívatottak biztosítani, s ennek figyelembe vételével hozták meg befektetési döntéseiket.

9. Közvetlen elérhetőség – személyes kapcsolat A Pénztár tagsága többségében ma is az ISD Dunaferr Zrt.-nél dolgozik. Ezért nagyon fontos előny az, hogy a tagok a Pénztár munkatársait folyamatosan, személyesen elérhetik itt helyben, Dunaújvárosban, az ügyfélszolgálati irodában. A más településen élő tagok sem maradnak közvetlen elérhetőség nélkül, hiszen önálló honlapot működtetnek tájékoztatásukra Ebben fórumot, amelyen keresztül véleményüket, kérdéseiket rögzíthetik, s módot kapnak javaslataik elküldésére is. Természetes, hogy több telefon és telefax számon is elérhetőek, és a tagok panaszaikat egy állandó panaszvonalon is – a nap bármely szakában – elmondhatják, ha a személyes ügyintézésben gátolja őket valamely körülmény. Minden pénztári munkatárs önálló e-mail címmel rendelkezik, és ma már az elektronikus lehetőségek használata általános.

10. Függetlenség, önállóság – saját döntések A Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár önálló, független pénztár saját üzletpolitikával és stratégiával, melyet a küldöttek fogadnak el. A Pénztár nem függ jogi, vagy működési kérdésekben senkitől, kizárólag a tagok érdekeit tartják szem előtt, s a küldöttek döntéseit hajtja végre a Pénztár vezetése. Ezt a folyamatosan fejlődő, egyre bonyolultabb konstrukciót, mely erős piaci versenykörnyezetben működik, csak a Pénztár folyamatos fejlődése, erősödése mellett lehetett működésben tartani. Ez a tudás, s ez az erő ma

163

különösen fontos érték. A Pénztár az induláskori amatőr pénztárból, folyamatos tanulással, fejlődéssel professzionális pénztárrá vált.

11. Küldöttek: a tagok közül A pénztár tagjai maguk közül választják küldötteiket, akik aztán őket képviselik a pénztárt érintő minden fontos döntésben. A küldött beszámoltatható, visszahívható. Miután az egyes munkahelyi csoportok önállóan választanak maguk közül küldötteket, ezért ők közvetlenül elérhetők minden kérdéssel, problémával, javaslattal a képviselt tagok számára. Így biztosítható a Pénztárnál az önkormányzati működés, vagyis a tagok beleszólási joga, lehetősége közvetlenül a működésbe.

együttműködve minden feladatot ellát a hatékony működés érdekében. A Pénztár minden, a tagok befizetéseinek nyilvántartásával, könyvelésével, a befektetések nyilvántartásával, kiértékelésével, a szolgáltatással, kifizetésekkel, a pénztári adminisztrációval kapcsolatos feladatot maga végez el. Csak a vagyonkezelés és letétkezelés feladatait adta ki profi alapkezelők, illetve a CIB Bank Zrt. munkatársai kezébe, mert ez törvényi kötelezettség. Megvásárolták egy speciális nyugdíjpénztári nyilvántartó, könyvelő integrált szoftver-rendszer – az INGRID (Integrált Nyugdíjpénztári Információs Rendszer) – használati jogát, s munkájukat ennek segítségével végzik. Munkájukat független könyvvizsgáló, belső ellenőr, biztosítás-matematikus, jogász segíti, kontrollálja.

15. 20 éves működés, gazdag tapasztalatok 12. Pénztárvezetés: Küldöttközgyűlés által választva A pénztár vezetése a 7-7 fős Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság feladata. A bizottságok tagjait a tagok, küldöttek jelölik, választják a pénztár élére. Valamennyien közismert, köztiszteletben álló, megbecsült emberek. Minden bizottsági tagot elismert szakmai munkája alapján jelöltek, választottak a Pénztár vezetésére. Többeket közülük többször is újraválasztottak a küldöttek. A Pénztárnál az elmúlt években működött egy rotációs kiválasztási elv, a nagyobb gazdasági egységek mellett képviseltethették magukat a Pénztár vezetésében a kisebb egységek és az egyéni tagok is. Lehetőséget kapott a vezetőség munkájában való részvételre a Raiffeisen Bank Zrt. egy munkatársa is, aki a pénztár befektetési döntéseinek meghozatalakor jelent komoly szakmai támogatást, hozzáértést, s biztonságot a tagok megtakarításainak eredményes befektetésében.

13. Verseny a vagyonkezelésben – versengő hozamok A vagyonkezelést három vagyonkezelőre bízták – megosztva köztük a vagyont – és ők egymással is versenyezve érték/ érik el kiemelkedő hozamaikat. A Concorde Befektetési Alapkezelő Zrt., a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. és az Equilor Befektetési Zrt. munkatársai az elmúlt években szigorúan követték a Pénztár küldöttei által megszabott befektetési elveket és a szabályokat mindenkor betartva fektették be a Pénztár vagyonát. Szoros együttműködés, a Pénztár érdekeinek korrekt figyelembe vétele és képviselete határozza meg munkájukat. Rendszeresen járnak küldöttközgyűlésekre, vezetőségi ülésekre, ahol részletes beszámolókat adnak munkájukról, tájékoztatják a küldötteket, vezetőket. Segítenek a helyes döntések meghozatalában, tagok tájékoztatásában, a pénz- és befektetési piaci események, trendek alakulásának értelmezésében. A Pénztár honlapján rendszeresen jelennek meg tájékoztató, elemző anyagaik.

A Pénztár 20 éve gyűjti, gyarapítja a tagok nyugdíjcélú megtakarításait és teljesíti a megérdemelt kiegészítő nyugdíjszolgáltatásokat, s a tíz év utáni kifizetéseket. A Pénztár már a megalakulását követő évtől folyamatosan nyugdíjszolgáltatásokat is teljesített nyugdíjassá váló tagjainak. Ezeket a járandóságokat mindenkor precízen, pontosan, a törvényi előírások maximális betartásával fizetik ki. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás értelme: nyugdíjasként az aktív évek alatt összegyűjtött megtakarítás felhasználása, a nyugdíjaskor kedvező életszínvonalának, anyagi biztonságának élvezete. Egyösszegű kiegészítő nyugdíjszolgáltatást a 20 év alatt 5.165 pénztártagnak 4,7 Mrd Ft értékben fizettek ki összesen, járadékszolgáltatást további 57 pénztártag kapott közel 62 M Ft értékben. A tíz év utáni pénzfelvétel 2005. november végén, decemberben volt először lehetséges. Akkor egy hónap alatt 4.100 tag kért összesen 1,6 Mrd Ft nem nyugdíjcélú kifizetést. Azóta ez a szolgáltatás állandó feladattá vált, összesen eddig 15.330 pénztártagnak 8 Mrd Ft-ot fizettek ki tíz év utáni kifizetésként – hiszen a tagok folyamatosan érik el tíz éves tagságukat. Emellett tíz év után, háromévente van mód újabb kifizetéseket kérni. Ez a hatalmas feladat 2008-ban egy teljesen új, addig nem végzett feladatként jelentkezett, amelyre felkészülni a Pénztár személyzetének komoly kihívás volt. Azonban igazi sikertörténet, hogy nagyon gyorsan, néhány nap alatt minden igénylő megkapta a kért pénzt, pontosan elszámolva. Ma már persze rutin feladat minden kifizetés, mégis kiemelt fontosságú a gyors, pontos teljesítés, hiszen a tagok számára a kifizetéssel nyer igazolást a pénztártagság haszna. Az indulás óta már több tömeges, nem nyugdíjcélú kifizetési rohamot is megélt a Pénztár, s minden kifizetés szabályosan, gyorsan, pontosan történt.

16. Szakszerű, lelkiismeretes munka

A Pénztár kis létszámú – 6 fős – munkaszervezete a tagokkal, küldöttekkel, vezetőkkel és önkéntes segítőikkel

A rendszeres nyilvántartási feladatok, a jelentési kötelezettségek, a tagok igényeinek gyors, precíz teljesítése, a kifizetések, a tájékoztatási feladatok hatalmas munkamen�nyiséget jelentenek évről évre. Évente több ezer befektetési tétel nyilvántartását, könyvelését, az elért hozamok jóváírását végzik, a vagyon- és letétkezelővel történő hármas egyeztetési rendszerben

164

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

14. Optimalizált, saját munkaszervezet

azért, hogy tagjaiknak minden eredményt pontosan számolhassanak el. Ma a Pénztár minden munkatársa folyamatosan képezve magát, nagy szakmai felkészültséggel, tapasztalattal végzi munkáját, s ez a munka nem csak a tagdíjak, hozamok könyvelését, a kifizetések bonyolítását, hanem tagjaik folyamatos szakszerű tájékoztatását, udvarias ügyintézését is jelenti. Az elmúlt években tagjaiknak nagyon sok alkalommal adtak tájékoztatást honlapukon, a Dunaferr hetilapban, illetve a városi televízió, rádió, napilap segítségével. Rendszeresen szerveztek kisebb munkahelyi közösségeknek személyes fórumokat. Tájékoztatták az érdekvédelmi szervezetek aktivistáit, akik segítettek az információk mindenkihez történő eljuttatásában.

is. A Pénztár a 20 év alatt 552 elhunyt 335 M Ft megtakarítását fizette ki az örökösöknek, kedvezményezetteknek. Az önkéntes nyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarítás a pénztártag halála esetén sem vész el. Azt az általa kedvezményezettként megjelölt személyek, vagy ennek hiányában az örökösök kapják meg. Az önkéntes nyugdíjpénztárban név szerinti egyéni számlákon vezetik a megtakarításokat. Az e számlákon összegyűjtött vagyonra csak a pénztártag, vagy halála esetén az általa kedvezményezettként megjelölt személyek vagy az örökösei tarthatnak igényt. Harmadik, azaz más személy nem. Ebben a rendszerben mindenki csak a saját számláján lévő vagyonnal rendelkezik. Egy pénztártag vagyonára másik pénztártag sem tarthat igényt.

17. Évről évre begyűjtött adókedvezmény

20. Az öngondoskodás a nyugdíjas jövő záloga

Az egyéni befizetéseket adókedvezménnyel támogatja az állam. Minden 100 Ft megtakarításhoz 2010. év végéig 30 Ft, 2011. január 1-től 20 Ft-ot hozzátéve. A Pénztár 1998 januárja óta nemcsak a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásokat gyűjti, hanem emellett az egyéni befizetéseket is. Ezzel nagyobb megtakarítást, erre több hozam elérését és több adókedvezmény igénybevételének lehetőségét is biztosítja minden tagjának. Évente változó összegű adókedvezmény illette meg a tagokat. Az utolsó öt évben ez évente 35–40 M Ft plusz megtakarítást jelentett. 2015-ben már 43,6 M Ft adókedvezményt kaptak vissza tagjaink egyéni számlájukra. Az egyéni befizetés minimuma 1.500 Ft/fő/hó. Ennél többet bármekkora összegben teljesíthet a pénztártag, jövedelmi helyzetétől függően. Úgy gondolja a Pénztár vezetése, hogy minden tagnak érdeke a minél magasabb tagdíjvállalás. Bátorítják is tagjaikat, hogy tudatosabban használják ezt a konstrukciót, éljenek az önkéntes nyugdíjpénztár által biztosított előnyökkel.

Jelenünk arra figyelmeztet, hogy az öngondoskodás rendkívül fontos, aktív éveinkben is gondolni kell az idős korunkra, s ha bármilyen kicsi összeggel is, de feltétlenül szükséges a nyugdíjas évekre történő előtakarékosság. Országunk demográfiai adottságai előrevetítik a társadalmi nyugdíjellátás rendszerének jövőbeli nehézségeit. „Ma még 4 aktív dolgozó, jövedelemmel rendelkező emberre 3 eltartott jut, 2050-re 4 aktív embernek 6 nyugdíjast és/vagy kiskorút kell eltartania. A következő 15 évben 2,1 millió honfitársunk éri el a nyugdíjkorhatárt, s ugyanezen időszak alatt a munkaerőpiacra csak 1,6 millió új munkavállaló érkezik, vagyis évente 34 ezer fővel lesznek többen nyugdíjasok, mint a munkaképesek.” Az idézett adatok szakmai elemzések adatai. Az időskori anyagi biztonság megteremtéséhez ma az egyénnek is tennie kell, s erre egy kiváló lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztárban történő tagság, nyugdíjcélú megtakarítások gyűjtése, gyarapítása. Amennyiben nem lenne az önkéntes nyugdíjpénztár a társaságcsoport dolgozóinak helyben biztosítva, saját pénztárral, akkor ma sokan nem használnák ki az előtakarékosság e kedvező formáját, főként, ha a vállalati tagdíj-hozzájárulás helyett bérben kapták volna, kapnák meg a munkavállalók azt a bizonyos 5%-ot, illetve az adózás és járulékfizetés utáni maradványát. A Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár vezetői, alkalmazottai jól tudják, fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy a jövőben még tudatosabban éljenek ezzel a konstrukcióval, s mindenki, aki megteheti, vállaljon magasabb tagdíjat. Azzal megtakarítása nő, s még nagyobb egyéni vagyon gyarapodik az évente elért hozamokkal is. Magasabb egyéni tagdíjfizetés után magasabb adókedvezmény érvényesíthető. A ma még nem pénztártag munkavállalóknak is megfontolásra ajánlják ezt a konstrukciót. A Pénztár nyitott pénztár, tagja lehet bárki, családtag, rokon, ismerős, barát, de az is, aki csak véletlenül hall, olvas a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztárról. A fentiekben kifejtett húsz pont egyúttal húsz érv is a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár mellett. A 20 év tapasztalatai a Pénztár vezetésének, munkavállalóinak megítélése szerint alátámasztják a felsorolt érveket.

18. Valódi öngondoskodás a nyugdíjas évekre Az önkéntes nyugdíjpénztár biztos támasz, lehetőség a társadalombiztosítástól kapott nyugdíj kiegészítésére. Napjaink eseményei hangsúlyozottan támasztják alá az idős korra történő előtakarékoskodás fontosságát. Ma az állam az aktív évek jövedelmének átlagosan 60%-át tudja az állami nyugdíjrendszerből biztosítani, azaz minden nyugdíjas jelentős életszínvonal-csökkenést kénytelen elszenvedni – hacsak nem képez tartalékot egyénileg nyugdíjas éveire. Ennek egy rendkívül előnyös, kényelmes módja az önkéntes nyugdíjpénztár. A Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár az elmúlt 20 évben bizonyította, hogy biztonságos befektetésekkel, felelős gondossággal, folyamatosan jó hozamokat elérve képes volt tagjai számára jelentős összegű megtakarítást felhalmozni, s ezzel érdemi kiegészítő nyugdíjszolgáltatást biztosítani.

19. Adómentesen örökölhető megtakarítás Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások elkülönítetten személyre szólóak és – ha az élet úgy hozza – örökölhetőek

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

165

A Pénztár teljesítette a maga elé kitűzött célt. Hosszú távon értéket teremtett. A pénztártagok elégedettek lehetnek az eredményekkel, s örömmel nyugtázhatják, hogy a Pénztár tagjaiként élvezhetik ezeket az eredményeket. A húsz éves sikeres működés folytatását tervezi a Pénztár. A vezetés arra törekszik, hogy tagjaik a továbbiakban is megtiszteljék bizalmukkal, s a Pénztár segítségével takarékoskodjanak idős koruk anyagi biztonságának megteremtéséért. Mindenkinek ajánlják pénztárukat, s arra ösztönöznek, hogy aki csak teheti, éljen ezzel a lehetőséggel, legyen tag a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztárban. Tagjaiknak hangsúlyozottan propagálják a magasabb tagdíj befizetés vállalását, hiszen a magasabb tagdíj nagyobb vagyont, több hozamot, s több – az egyéni befizetés után visszaigényelhető 20%-os befizetésarányos – adójóváírást jelent egyéni számlájukra. Ajánlatuk szól a még nem pénztártagoknak is! Amennyiben 1995-ben az alapító tagok nem hozták volna létre a FERRUM NYUGDÍJPÉNZTÁR-t, a társaságcsoport dolgozóinak helyben biztosítva, saját pénztárral az idős korra történő előtakarékosság ezen intézményét, akkor ma sokan nem használnák ki ezt a kedvező konstrukciót. Fontos, hogy a Pénztár helyben működik, az Építők útja 2. számú címen. Az ügyintéző kolléganők minden nap fogadják a tagokat, érdeklődőket, vagyis mindazokat, akik valamilyen információt várnak, vagy ügyük elintézését szeretnék. Ez a konstrukció a munkáltatóknak is hasznos, hiszen ez a juttatás része lehet a vállalati humánpolitikának. Ösztönözheti a dolgozókat a vállalat céljainak elérésében, a jobb munkavégzésre, s egyúttal a vállalat vezetése azt a véleményét közvetítheti munkavállalói felé, hogy megbecsüli a hűséget, a jó munkát. Ehhez egy rendkívül előnyös, biztonságos és kényelmes megoldás a 20 éve sikeres Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár. Az eltelt évek alatt a tagok felhalmozott megtakarításai mellett létrejött egy másik érték is: mindaz a tudás, szakmai hozzáértés, színvonalas munka, az udvarias ügyintézés gyakorlata, amely szintén értékes, s a jövőben is megtartandó eredmény!

Mutató Vagyon FA Nyilvántartott érték Értékkülönbözet Piaci érték Vagyon MA Nyilvántartott érték Értékkülönbözet Piaci érték Vagyon LA Nyilvántartott érték Értékkülönbözet Piaci érték Vagyon összesen Nyilvántartott érték Értékkülönbözet Piaci érték Vagyonból befektetés Befektetett és forgóeszközök Értékpapírok (piaci érték) Pénzeszközök (piaci érték) Forgóeszközök értékkülönbözete Pénztár záró létszáma Nettó Hozam Pénztár egésze FA Egyéni számlák átlagértéke Átlagos havi tagdíjbefizetés Tagdíj bevétel megoszlása Egyéni vMunkáltatói Szolgáltatás kifizetés Egyösszegű szolgáltatás     Járadék szolgáltatás  

A Pénztár szervezete az eltelt 20 év alatt rendkívül sok segítséget, támogatást kapott a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetségtől, a Dunaferr Ifjúsági Szervezettől, a Társaságcsoport vezetőitől, humán munkatársaitól, a küldöttektől. A Pénztár tisztelettel megköszöni ezt a segítséget! A szervezet bízik abban, hogy hasonló támogatás mellett a következő 5 év is sikeres lesz, s tagjai továbbra is elégedettek lehetnek a Pénztár működésével. A Pénztár jövőre szóló célkitűzése továbbra is: úgy működtetni a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztárt, hogy az a tagok érdekeit, az ő hasznukat szolgálja, miközben szabályosan, pontosan végzik feladataikat, azaz: „Értéket teremteni a múló időben”!

Örökösöknek kifizetés Elhunytak     10 év lejártával összefüggő kifizetés Kilépés esetén     Kilépés nélkül     Átvitt fedezetek       Áthozott fedezetek      

166

 

Egység   E Ft E Ft E Ft   E Ft E Ft E Ft   E Ft E Ft E Ft   E Ft E Ft E Ft     E Ft E Ft E Ft fő   % % Ft/fő Ft/fő/hó   % %   fő E Ft E Ft/fő fő E Ft E Ft/fő/ év   fő E Ft E Ft/fő   fő E Ft E Ft/fő fő E Ft E Ft/fő   fő E Ft E Ft/fő   fő E Ft E Ft/fő

1995

1996

1997

1998

  114 114   4 4   2 2   120 120     121 10     0,07 0,03   -

  409 409   17 17   18 18   444 444     390 54 10   0,02 0,02 42 3   0,00 0,10   0 3 0 -

  897 31 927   32 1 33   41 1 42   970 33 1003     883 54 10   0,03 0,03 86 3   0,01 0,09   0 11 0 -

  1523 81 1604   39 6 44   53 0 53   1615 87 1701     1546 42 87 12   0,01 0,01 138 5   0,03 0,07   0 12 0 0 0

-

-

-

0

                             

  0 0 0                 0 0 0   0 0 0

  0 1 0                 0 0 0   0 0 0

  0 1 0                 0 2 0   0 23 0

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

1999

2013

2014

  2281 39 2320   40 10 50   63 1 65   2385 50 2435     2216 63 50 11   0,02 0,02 215 4   0,03 0,07   0 69 0 0 0

2000   3045 34 3079   47 9 57   77 0 77   3169 44 3213     3047 15 44 11   0,01 0,01 242 6   0,02 0,08   0 66 0 0 0

2001   3918 38 3956   51 12 64   95 0 95   4064 50 4114     3983 40 50 11   0,01 0,01 318 7   0,02 0,08   0 104 0 0 0

2002   4869 96 4965   56 15 71   109 0 109   5033 112 5145     4784 224 112 11   0,01 0,01 401 8   0,02 0,08   0 144 1 0 1

2003   5674 6 5680   59 11 69   122 1 123   5855 18 5872     5855 32 18 11   0,00 0,00 534 8   0,02 0,08   0 208 1 0 1

2004   6686 427 7113   63 15 78   140 7 147   6889 450 7339     7328 27 450 11   0,01 0,01 668 9   0,02 0,08   0 274 1 0 2

2005   6496 316 6812   79 16 94   167 3 170   6741 335 7076     6856 331 335 11   0,01 0,01 638 11   0,03 0,07   0 390 1 0 3

2006   6729 342 7071   159 3 162   115 3 117   7003 348 7350     7327 58 348 10   0,01 0,01 717 10   0,02 0,08   0 536 1 0 11

2007   7472 276 7748   148 5 154   122 4 126   7742 286 8028     7989 75 286 10   0,01 0,01 813 11   0,02 0,08   0 412 1 0 6

2008   7164 -170 6993   168 7 175   132 4 137   7464 -159 7305     7293 127 -159 9   -0,00 -0,00 749 11   0,02 0,08   0 642 1 0 6

  6534 523 7057   132 7 139   143 8 151   6809 538 7347     7210 157 538 8   0,02 0,02 851 7   0,03 0,07   0 499 1 0 6

  7241 370 7611   108 7 115   155 4 159   7504 381 7885     7788 120 381 8   0,01 0,01 937 13   0,02 0,08   0 331 1 0 5

  7736 -99 7637   184 6 189   63 0 63   7983 -94 7889     7572 352 -94 8   0,00 0,00 962 14   0,02 0,08   0 337 1 0 5

  8307 629 8937   156 12 168   66 3 69   8529 644 9173     9125 73 644 8   0,02 0,02 1120 14   0,02 0,08   0 239 2 0 3

  9233 699 9932   130 3 133   72 1 73   9434 704 10138     9650 514 704 8   0,01 0,01 1258 14   0,02 0,08   0 186 2 0 5

  9966 837 10802   113 0 113   75 0 75   10154 837 10991     10866 160 837 8   0,01 0,01 1367 11   0,04 0,06   0 143 2 0 4

2015.09.30   10230 1033 11263   150 1 151   6 0 6   10386 1034 11420     11352 95 1034 8       1446 12   0,03 0,07   0 114 2 0 4

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

  0 6 0                 0 8 0   0 2 0

  0 7 0                 0 34 0   0 1 0

  0 13 0                 0 19 0   0 3 0

  0 13 0                 0 12 0   0 1 0

  0 16 0                 0 14 0   0 1 0

  0 14 0                 0 27 0   0 3 0

  0 26 1   0 132 0 4 1457 0   0 27 0   0 6 0

  0 23 1   0 122 0 1 452 0   0 33 1   0 4 0

  0 19 1   0 132 1 0 235 0   0 33 1   0 4 0

  0 14 1   0 251 1 2 698 0   0 52 1   0 2 0

  0 29 1   0 347 1 1 514 0   0 101 1   0 1 0

  0 26 1   0 134 1 1 259 0   0 101 1   0 7 0

  0 12 1   0 178 1 1 567 1   0 35 1   0 9 0

  0 22 1   0 150 1 1 553 1   0 38 1   0 17 0

  0 33 1   0 145 1 1 368 1   0 44 2   0 7 0

  0 34 1   0 102 1 1 498 1   0 47 2   0 25 1

  0 25 1   0 70 1 1 554 1   0 40 2   0 27 1

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

2009

167

2010

2011

2012

Horváth Ákos *

A melegen hengerelt szélesszalag szelvényalakjának hatása a melegen és hidegen hengerelt késztermékek alaki tulajdonságaira Miért fontos a melegen hengerelt szélesszalag szelvényeinek alakja? Erre a kérdésre szeretne a cikk az alábbiakban választ adni. A részletes kifejtés előtt azt kijelenthetjük, hogy a melegen hengerelt szélesszalag hosszmenti vastagsági méretváltozásai és azok keresztirányú szelvényei döntő jelentőségűek a továbbfeldolgozásban: — meghatározzák a melegen hengerelt szalag egyengethetőségét, síkeltérését, a táblalemezek rugalmas belső feszültségének nagyságát, — előidézhetik a melegszalag lecsévélésekor (daraboláskor, pácoláskor) keletkező törésvonalasságot, — a síkfekvő szélesszalag hideghengerlésének alapfeltétele a megfelelő szelvényalak.

Miért fontos a melegenhengerelt szélesszalag szelvényeinek alakja? A melegen hengerelt szélesszalag hosszmenti vastagsági méretváltozásai és azok keresztirányú szelvényei döntő jelentőségűek a továbbfeldolgozásban: — meghatározza a melegen hengerelt szalag egyengethetőségét, síkeltérését, a táblalemezek rugalmas belső feszültségének nagyságát, — előidézheti a melegszalag lecsévélésekor (daraboláskor, pácoláskor) keletkező törésvonalasságot, — a síkfekvő szélesszalag hideghengerlésének alapfeltétele a megfelelő szelvényalak. Erre a kérdésre szeretne a feldolgozás az alábbiakban választ adni. A feldolgozás alapvetően a digitális tankönyv (1) anyagának egyes részeire támaszkodik, amelyeket a cikk szerzője készítette.

1. Melegen hengerelt szélesszalagok szelvényalakjának a szabályozása (1, 2, 3, 4, 5, 6) 1.1. A szelvényalak fogalma Szelvényalak a szélesszalag keresztszelvénye bárhol a szalag hossza mentén. Ez a szelvényalak pozitív lencsés (konvex), lehet plánparalell és lehet negatív lencsés (konkáv). Az 1. ábra szemlélteti a két alapvető szelvénytípust. A b) típusú negatív (konkáv) lencsés szalag hideghengerlésre nem alkalmas. A továbbfeldolgozás (hideghengerlés, hidegalakítás) megfelelő alapanyagának a keresztszelvénye szimmetrikus a középvonalra és enyhén domború – lencsés. A me­legen hengerelt szélesszalagok szelvényalakja a tovább­

Why is it important the shape of hot rolled wide strip profile? This article would like to give an answer to this question. Before the detailed exposition it can be stated that the longitudinal thickness gauge variations of the hot rolled wide strip and their transversal profiles are of determinant importance in the further processing: — they determine the straightening and flatness of the hot rolled strip, and the magnitude of flexible internal stress of sheet metal, — they can cause rupture lines produced by unwinding the hot strip (at cutting and pickling), — the basic condition of cold rolling of flat wide strip is the proper profile shape.

1. ábra: a) Pozitív, b) Negatív lencsés szalagkeresztmetszet feldolgozási igények alapján kiemelt fontosságú. A melegen hengerelt szalagok egyengetéséhez (táblalemez, hasított szalag továbbfeldolgozáshoz) a plánparalellhez közelítő kis lencsésségű szelvényalak a kedvező, nem keletkezik az egyengetéskor rugalmas feszültség, mely a lézervágással történő feldolgozást meghiúsíthatja. A hideghengerléshez szabályos, a szabványokban előírt lencsés szelvényalak szükséges. A szalag tűzi horganyzásának igénye a hidegen hengerelt szelvényalak nagyobb lencséssége a szalagszélek vastagabb horganyréteg felvétele miatt. A szabványelőírások a szelvényalakra a lencsésség és az ékesség megengedett értékhatárait közlik az anyagminőség csoportok és a szalagszélesség függvényében, de az egyes feldolgozó művek szigorúbb előírásokat alkalmaznak (1. táblázat). 1. táblázat: Szelvényelőírások Névleges szélesség (mm)

MSZ EN 10051 a (mm)

a (mm)

ÉK(mm)

a (mm)

ÉK(mm)

<1200 ≥1200 ≤1500 1500

0-0,10 0-0,13

0,02-0,05 0,02-0,06

≤0,03 ≤0,04

0,04-0,10 0,04-0,12

≤0,03 ≤0,04

0-0,16

0,02-0,08

≤0,05

0,04-0,14

≤0,05

Hideghengerléshez*

Szalag tűzi horganyzáshoz*

* Belső feldolgozói előírások

* Dr. Horváth Ákos nyugalmazott főmérnök

168

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

h1sz Szalagszélen: lsz= —— ; h2sz h1k szalagközépen lk= —— ; h2k 2. ábra: Lencsés és ékes szelvény és mérése A szabványok két szelvényalak tulajdonságot különböztetnek meg: — lencsésséget, — ékességet, Lencsésség (a)az ugyanazon keresztmetszetben mért vastagság a szalagközépen és a két szélétől 40-40 mm-re, az ékesség (ÉK) az ugyanazon keresztmetszetekben mindkét szalagszéltől 40-40mm-re mért vastagságkülönbség (2. ábra). A szelvényalakot folyamatosan ellenőrzik szelvénymérő beépítésével, vagy rendszeres próbavétellel a szélesszalag-meleghengerművekben és az önálló hideghengerművekben egyaránt. A szelvénygörbét érintő egyenes a szelvénygörbén legördíthető a görbe metszése nélkül. A metszés a szelvényen sávot jelez, a sávosság hideghengerléskor javíthatatlan síkeltérést eredményez (16. ábra). A szelvényalak jellemző pontjait és egy üzemi szelvénymérést a 3. ábra mutatja. A szélektől 40-40 mm-re (I’;I’’)és 100-100 (J’;J”)mm-re lévő pontból számított lencsésség és ékesség jól meghatározza a szelvényalakot. A lencsésség és az ékesség a szalaghossz mentén a szalaghőmérséklet függvényében változik és elsősorban a szalagvégeken a szalagsík elfordulását okozza-kardosságnak nevezett hiba.

h1i bármely keresztmetszetre li= —— ; h1i dlx általánosan —— = 0, ha a szalagszélesség futókoordinátája x. dx Ebben az esetben a szélesség mentén a hengerelt szalag elemi szálainak hossza nem változik: ln(x)= konstans, ahol ln- a hengerrésből kifutó szalag hossza. 1.3. A szelvényalakot befolyásoló tényezők A szelvényalak szabályozás célja, hogy a szalagkeresztmetszet geometriája egy előre meghatározott alakot vegyen fel, lehetőleg azonos legyen a tekercs elején és végén, szűk tűrésmezőben maradjon és egy hengerlési tételen belül tekercsről tekercsre azonos maradjon. A szalagprofil és a hengerrés összefüggést szemlélteti az 5. ábra. A szalagprofil szabályozásának hagyományos módja a munkahengerek köszörült alapdomborításának (bombírozásának) a kialakítása, változtatása a hengerek rugalmas deformációjának a kompenzálására. A munkahengerek domborítását az alkalmazott hengerlési garnitúrában hengerelt méretek és minőségek igényei szerint kell meghatározni. Ez természetesen gazdaságos hengerlési program esetén lehetetlen, ezért alkalmazzák a hengerrés külső erőkkel történő szabályozását.

3. ábra: Szelvényvizsgálat 1.2. Szelvényalak kialakítás A szabályos lencsés szelvényalak kialakítása síkfekvő szalagot eredményez. Ebben az esetben az előlemezszelvénytől a készsor utolsó állványában az alakításig a nyújtási tényezőnek a szalag szélessége mentén állandónak kell lenni (4. ábra), a hideghengerműi továbbhengerlésnél is ez a szabály érvényes.

4. ábra: Szelvényalak változás egy szúrás alatt

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

5. ábra: Hengerrés kialakulása

169

A szelvényalakot befolyásolja: — az öntött bugák keresztmetszeti profilja, — a hevítés egyenletessége, egyenlőtlen eloszlása a buga tömegében, — előlemez szelvénye és szelvényhibái, — előlemez kereszt- és hosszirányú hőmérséklete, — a köszörült alapdomborítás jósága és mértéke a munkahengereknél és a támhengereknél, — a hengerek hődomborodása, mely függ • a hengerhűtés milyenségétől, • a hengerlés ütemétöl, követési időtöl, • hengerlési sebesség változástól, — a hengerek kopása, mely függ • kihengerelt szalaghossztól, ezen belül az azonos szélességek mennyiségétől, minőségtől, • a hengerek anyagminőségétől, — a hengerek alakváltozása (behajlás, belapulás), mely függ • hengerlési erőtől, • hengerátmérőtől, henger anyagának minőségétől, • szalagszélesség/hengerpalásthossz hányadostól • hengerrést szabályzó rendszertől.

1.4. A hengerrés kialakulása kvartó hengersoron meleghengerlésnél A hengerrést meghatározó paramétereket kvartó hengerrendszernél az 5. ábra szemlélteti. A hagyományos kvartó hengerállványoknál a munkahengerek mindkét irányú (pozitív és negatív irányú) hajlításával, a hengerek hűtésével (hőbombír), hengerlési garnitúránként a köszörült bombír meghatározásával lehet a szelvényalakot meghatározni, természetesen az anyagminőség, a hengerlési hőmérséklet és az egyes állványokon az alakítás mértékének a függvényében. A munkahengereknél a hengerdomborítás (bombír) nagyságát az alábbi összefüggések határozzák meg: Δd = 2yth+2ymh+ Δk - Δt - 2Δm - dh, ahol: Δd ― köszörült bombír (mm), yth― támhenger behajlása (mm) (elhanyagolható), ymh― munkahenger behajlása (mm), Δk ― támhenger átlagos kopása (mm) (elhanyagolható), Δt ― támhenger hődomborodása (mm), Δm ― munkahengerek hődomborodása (mm), dh ― a hengerelt szélesszalagok kívánt lencséssége (mm).

Az alapdomborításokon kívül fontos tényező a hengerelt darab hőmérséklet-változása, mely az alakítási szilárdságot és a hengerlési erőt befolyásolja. A sebességváltozás az alakváltozási sebességen keresztül befolyásolja az alakítási szilárdságot és a hengerlési erőt, a súrlódási hő hengerekbe áramló része a hőbombírt módosítja. A hengerek hőprofilját a hengerhűtés keresztirányú változtatásával lehet befolyásolni, amely lassúbb, mint a mechanikus alakszabályozók. A hengerlési szünetekben a hűtés intenzitásának a csökkentésével lehet megakadályozni a hőbombír jelentős változását. A hengerek anyagminőségétől, a hengerlési garnitúra felépítésétől függő kopása a szelvényalakot módosítja (6. ábra). A hengerkopás mértékét a Cr-ötvözésű hengereken kívül meleghengerlésnél a hengerkenéssel lehet csökkenteni, mely bevált módszer. A kenőanyag ásványi olaj vagy vizes emulziója. A hengerkenéssel a súrlódási tényező csökken, csökkenti a henger hőmérsékletét. Alkalmazzák a teljes hengerpalást kenésre, vagy csak a szalagszélek helyének kenésére. A hengerkenést a szalag befogása után alkalmazzák. A hengerrést szabályozó rendszerek célja, hogy gyorsan és hatásosan változtassa meg a hengerdomborítást. Ezeket a megoldásokat foglalja össze a „Rúd- és lapostermékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjai” című digitális egyetemi tankönyv.

Az egyes paraméterek részletes számításai az (1) irodalomban megtalálhatók. A hengerelt szalag lencsésségének a meghatározása:

6. ábra: Ötvözés nélküli a) és Cr-ötvözésű b) munkahenger kopásképe 80 km szalag kihengerlése után

170

A munkahenger rugalmas vonalának az elmozdulása a hengerközép és a szalagszél között:

1.5. A munkahenger hődomborodása (∆m): A melegszalag-sor hengerdomborítási rendszerével és a szelvényalak javításával az (1), (2) és (3) irodalom részletesen foglalkozik. A hengerpalást maximális hőmérséklete lassan növekvő exponenciális görbe szerint emelkedik. Mivel a tekercsek hengerlése közötti szünetben nincs hőbevitel a munkahengerekbe a hengerhűtés csökkenti a munkahengerek hőmérsékletét, ezért a hengerek középvonali hőtágulása

7. ábra: Hődomborodás és a hengerkopás együttes hatása a készsor utolsó, F6 állványánál

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

8. ábra: Törésvonal keletkezése (hődomborodása) az idő függvényében fűrészfog függvénygörbe formájában fog alakulni (1). Abban az esetben, ha a közidőt csökkentjük a hengerek hűlési ideje csökken és a hengerek gyorsabban érik el az „üzemi hőmérséklete”, a hőegyensúly állapotát. A 7. ábra a hőbombír és a hengerkopás együttes hatását mutatja be egy hatállványos szélesszalag hengersor F6-os állványán. A hődomborodás változása a vastagsági méret mellet a szelvényalakot is befolyásolja. A hosszabb hengerlési szünetek alatt a folyamatos hengerhűtés intenzív hőelvonást eredményez és a munkahenger hődomborodási amplitúdója, hőbombírja csökken. A hődomborodás változásának eredményeképpen megváltozik a hengerelt szalag profilja és alakja, melyet a hengerrés szabályozásával, elsősorban a hengerhajlító rendszer megfelelő használatával lehet befolyásolni. A szalagprofil-szabályozás célja, hogy a szalag alakja, geometriája egy előre meghatározott alakot vegyen fel, amely a hengerlési garnitúra helyétől függetlenül azonos legyen, megfeleljen a továbbfeldolgozás vevői igényeknek és a vonatkozó szabványelőírásoknak. A szelvénymérés alapján a munkahenger pozitív és negatív irányú hajlításával lehet a hengerrés szabályozás egyéb lehetőségei mellett a hengerrést szabályozni.

2. Melegen hengerelt szélestekercsek kikészítése (1, 4, 5, 7) Amelegen hengerelt szélestekercsek továbbfeldolgozásának vizsgálata, amelyet a szelvényalak befolyásol: — a tekercs lecsévélése, — egyengetése daraboláskor, — pácoláskori lecsévélés. A melegen hengerelt lapostermékek iránti igény változása 2000 év utáni időszakban: — ahol a minőség megengedi, a hidegen hengerelt minőségeket melegen hengereltekkel helyettesítik. Ez a szalagvastagság csökkenése mellett a lemezszélesség növekedését jelenti. — szilárdság növelése a vékonyabb vastagsági tartományban is, — a feldolgozóipar áttért a lemezek plazma – és lézervágására a korábbi lemezollóval és lángvágóval történő szabás helyett, mely feszültségmentes síkfekvő, hullámmentes táblalemezeket igényel. A melegen hengerelt tekercseket daraboló sorokon a tekercs lecsévélésekor a vékony (kb. 4-6 mm szalagvas-

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

tagság) és alacsony folyáshatárú (a 355 MPa) anyagok a lecsévélés geometriájától függően – mely nem biztosítja a szalag megfelelő törésmentes hajlítási sugarát – törésvonalak keletkezhetnek. Törésvonal csak a folyási nyúlással, a kifejezett folyáshatárral rendelkező anyagoknál keletkezik. A melegen hengerelt HSLA acéloknál és a hidegen hengerelt dresszírozott acéloknál lecsévéléskor törésvonal nem keletkezhet. A törés a felületen látható keresztirányú, a teljes keresztmetszetben létrejövő képlékeny törésvonal, amely egyengetéssel, dresszírozással nem tüntethető el, csak jelentős alakváltozással, hideghengerléssel. A törések létrejöttének kedvez a nagyobb lencsésség és az alacsony szalaghúzó erő. A törésvonal keletkezési mechanizmusát a 8. ábra szemlélteti. Ha egy ívet a két végén F erővel akarunk kiegyenesíteni, az rugalmasan meghajlik, görbületi sugara nő. Az F erő hatásvonalától legtávolabbi keresztmetszetben a legnagyobb az ébredő feszültség és létrejön a törés. A k pont után a k1 és a k2 pontokban jön létre a törésvonal. Lecsévéléskor a szélső szálban az alakváltozás: ahol: • R1 ― kezdeti görbületi sugár, • R2 ― görbület a megtört szalag k1 pontjában. A szalag kiegyenesítéséhez – a törésmentes lecsévélés átmérője:

ahol: az alkalmazott húzófeszültség lecsévéléskor:σh. A szelvényalaknak is jelentős szerepe van a törésvonalasság keletkezésénél lecsévéléskor. A lencsés szalagok lefejtésekor a lencsésség nagyságával arányos járulékos feszültség keletkezik. Ha a járulékos feszültség kisebb, mint a lecsévélendő szalag folyáshatára, akkor csak rugalmas alakváltozás lép fel lecsévéléskor. Ha szalag folyáshatára kisebb, mint a járulékos feszültség értéke, akkor a szalagszéleken képlékeny alakváltozás – törésvonal – keletkezik, a szalagközépen rugalmas alakváltozás jön létre. A lecsévéléskor alkalmazott húzóerő szuperponálódik a járulékos feszültségre. Téglalap keresztmetszet esetén a járulékos feszültség zérus, törésvonal nem keletkezik. A melegen hengerelt szalagok lecsévélési töréseinek a megszüntetésére a legelterjedtebb eljárás a processzorgörgő beépítése a lecsévélőnél (9. ábra). A processzorgörgő a tekercs lefejtésekor abban a vonalban érintkezik a tekercsel, amelyben a szalag elválik a tekercstől és folyamatos képlékeny alakítást eredményez. A régi processzorgörgő nélküli melegtekercs-darabolósorok kis húzóerővel dolgoznak. Az alaki hibák keletkezésének okait összefoglalva: — hengerlésnél a szélesszalag szélessége mentén az egyes elemi sávokban a meghosszabbodások nem azonosak, — a hengerlés utáni egyenlőtlen lehűlés következtében. A melegen hengerelt szélesszalagok alaki hibái és az egyenlőtlen lehűlés következményei rejtett síkfekvési

171

10. ábra: Maradó feszültség a szélhullámos szalag egyengetésekor hibaként belső feszültségben vagy hullámosságban jelenik meg. A rejtett síkfekvési hiba következtében létrejövő rugalmas belső feszültség nem halad meg egy kritikus értéket (Kr): ahol: K – a feszültség keletkezéséi helyétől függő tényező, E – rugalmassági modulus, κ – Poisson szám, h − névleges vastagság. Egy szélesszalag, vagy táblalemez akkor síkfekvő, ha minden elemi szála azonos hosszúságú és a semleges szálak képezte sík minden pontja azonos távolságra van egy ideális síktól, pl. a síkasztaltól amelyen a táblalemez hullámosságát

9. ábra: Processzorgörgő a lecsévélési törések megszüntetésére

11. ábra: Ok-hatás diagram a technológia fejlesztésére

172

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

3. A hullámképződés mechanizmusa hideghengerlésnél (1, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 11)

12. ábra: A rugalmas belső feszültség felszabadulása lézervágáskor

13. ábra: Feszültségmentes lemez lézervágása mérik és mentes olyan belső feszültségektől is, amelyek a feldolgozás során a termék vetemedését okoz. A látható síkfekvési hibákat homogén és inhomogén hibákra oszthatjuk. Homogén síkfekvési hiba, vagy hosszirányú hullámosság lecsévéléskor a szalagban maradó feszültség következménye. Jellemzője, hogy a szalag keresztirányú metszetének minden egyes pontja a síktól ugyanolyan távolságra van, hosszirányban viszont szinusz függvény szerint változik. Egyengetéssel tökéletesen eltüntethető. Táblalemezek egyengetésekor ún. túlegyengetéssel is lehet íveltségi hibát előállítani. Inhomogén hullámosság a különféle szél és középhullámosság, sávosság, melyek egyengetésekor síkfekvő, de rugalmas feszültséggel terhelt lemez keletkezhet (10. ábra). A lemezfeldolgozó üzemekben a lemezszabás kb. 25 mm vastagságig számítógéppel vezérelt lézer és mikroplazma vágással történik. A berendezések automatikus működésűek és akkor leállnak, ha a megengedettnél nagyobb feszültséget észlelnek a lemezben. Ezért fejlesztették ki a minimális belső feszültséggel rendelkező lemezgyártás technológiáját, amelynek egy jelentős tényezője a helyes egyengetés. A lézervágásra alkalmas lemezek gyártástechnológiájának az ok-hatás diagramját a 11. ábra ismerteti. Az ok-hatás diagramban a gyártástechnológiával kezelhető, módosítható tényezők vannak felsorolva, amelyek a minimális rugalmas belső feszültséggel rendelkező melegen hengerelt lemezek kifejlesztési kísérleteinek alapját képezték. (6) Vágáskor felszabaduló rugalmas feszültség hatására meggörbült darabot mutat be a 12. ábra. Feszültségmentes lemez lézervágását mutatja be a 13. ábra.

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

3.1. Hidegen hengerelt lemezek alaki tulajdonságai A hidegen hengerelt és harangkemencében hőkezelt tekercsek rugalmas belső feszültségtől mentesek. Feszültséget a következő technológiai fézisokban, a hullámos szalag dresszírozásával és egyengetésével teszünk a szalagba ha javítani akarjuk a síkfekvését, már csak húzvaegyengetéssel javítható a síkeltérés és a feszültségi állapot csökkentése. Ezért cél a síkfekvő szalag hideghengerlése. A hullámmentes és belső feszültségtől mentes – síkfekvő – szalag, táblalemez a feldolgozóipar szempontjából fontos követelmény. A síkfekvő, azaz hullámmentes szalag hengerlésének feltétele, hogy a szalagszélesség mentén bármely pontban a szalag elemi szálainak a megnyúlásának ugyanakkorának kell lennie, ebben az esetben a szalag teljesen feszültségmentes és hullámmentes:

Ezt a feltételt a gyakorlatban maradéktalanul kielégíteni nem lehet, ami azonban nem jelenti azt, hogy síkfekvő szalagot nem lehet hengerelni. A szalag a geometriai méreteitől függően azonban képes elviselni egy bizonyos mértékű egyenlőtlen alakváltozást anélkül, hogy a szalagban hullámok képződjenek. Az egyenlőtlen alakváltozás hatására a szalagban hosszirányú rugalmas húzó- nyomófeszültségek keletkeznek. A keletkezett feszültségek a szalagon belüli alakváltozások különbségével arányosak. Ha az alakváltozás egyenlőtlensége nem ér el egy kritikus értéket a szalag síkfekvő lesz, de benne rugalmas feszültségek ébrednek. Az ilyen szalag hasításkor, lézervágáskor vetemedik, görbül. Hőkezeléssel ez a rugalmas feszültség megszüntethető. Így a késztermék rugalmas feszültségei a további technológiai fázisok, a dresszírozás és a lemezegyengetés függvényei. Ha az egyenlőtlen alakváltozásból származó rugalmas feszültség a kritikus értéket túllépi, hullámosság keletkezik. Ebben az esetben az elemi szálak hossza nem azonos egy adott távolságon belül és a többlet hossz hullámot vet. A hullámosság a jelentkezési helytől és hullámhosszától függően lehet (14. ábra): — középhullámos (a), — szélhullámos (b), — helyi hullámos-sávos (c). Hideghengerlésnél a hengerrésbe belépő és kilépő keresztmetszetekben a húzóerőből származó húzófeszültség szuperponálódik a szalagban keletkezett saját feszültségre (бs) (15. ábra). A szalag keresztmetszetében a maximális feszültségű helyeken az eredő feszültség бe: A szalagban ébredő eredő feszültség sehol sem érheti el a szalag anyagának az alakítási szilárdságát, mert szalagszakadás lép fel. kfo>σo+σsmax kf1>σ1+σsmax A szalagban ébredő бsmax a szalag méreteinek és hengerlési viszonyainak a függvénye és szorosan összefügg a szalag síkfekvését befolyásoló alakváltozási viszonyokkal. Különösen középhullámos szalagok hideghengerlésekor

173

14. ábra: Hullámosság fajtái

16. ábra: Különféle hullámosságnál az elemi szálak megnyúlása és a saját feszültség

15. ábra Húzófeszültségek (бh-fékezőfeszültség бo, szalag húzófeszültség б2) és a saját feszültség szuperponálódása(бs) keletkezhet a szalagszéleken olyan eredő feszültségcsúcs, hogy a szalag szakadását okozza. Ezért lényeges a fékező- és a húzóerőknél a következő szabályt betartani: бf≤0,4kfo бh≤0,4kf1 A 16. ábra a különféle hullámos lemezeknél az egyes elemi szálak megnyúlását és a saját feszültséget ábrázolja. A hengerrésbe befutó szalag profiljának vastagsági méreteit és a szúrás utáni szelvényalakot az 1-4. ábra szemlélteti. Nyújtási tényező a szalag közepén: A szalag szélén: Ha a szalag közepén nagyobb az alakváltozás mint a szélén – középhullámos szalag – a nyújtási tényezők különbsége:

174

17. ábra: Középhullámos szalag (a), szélhullámos szalag (b) saját feszültségei a nyújtási tényező függvényében

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

A szalag keresztmetszetében az átlagos nyújtási tényező: Az egyenlőtlen alakváltozásból származó rugalmas feszültség a szalagban keletkező fajlagos alakváltozási tényezővel arányos: Ahol K a feszültség keletkezésének helyétől függő tényező: — középen K = 0,4 — széleken K = 0,6 Az alakváltozás irányának jellege ellentétes a maradó feszültségek irányával. Ha a szalag közepén nagyobb az alakváltozás (középhullámos szalag esetében), akkor a szalag közepén nyomófeszültségek, a szalag szélén húzófeszültségek ébrednek (17.a ábra). Ha a szalag szélén nagyobb az alakváltozás (szélhullámos szalag esetében), akkor a szalag közepén húzó, a szalag széleken nyomófeszültségek keletkeznek (17.b ábra). A hengerelt szalagon a hullámosság mindig ott alakul ki, ahol a maradó nyomófeszültségek egy – a lemez méreteire jellemző – kritikus értéket meghaladnak. A kritikus nyomófeszültséghez tehát hozzárendelhetünk egy kritikus alakváltozási tényezőt. A levezetettek alapján megfogalmazhatók a síkfekvés gyakorlati feltételei: a hengerelt szalag mindaddig síkfekvő marad, amíg a szalag szélessége mentén a fajlagos alakváltozási eltérés egy kritikus értéket nem ér el:

A fajlagos alakváltozási eltérés a lemez vastagságának és szélességének a viszonyától függ. Középhullám esetén:

Szélhullám esetén:

ahol: h – szalagvastagság, B – szalagszélesség. A hideghengerlés számára nagyon fontos a melegszalag szelvényének az ismerete. A melegszalag szelvénye lehet lencsés, plánparalell és homorú. A hideghengerlésre a megfelelő szelvényalak a szabályos lencsealak – lencsés szelvény (2. ábra). A homorú szelvényalak nem szabványosított. A melegszalag lencsésségi előírásait hideg továbbhengerléshez vállalati és nemzeti szabványok írják elő, amelynél figyelembe veszik a feldolgozást is pl.: szalag horganyzásához nagyobb lencsésségi előírásokat alkalmaznak. A 18. ábra egy szelvény mérését mutatja be. A jó szelvényen egy egyenes vonal a mérési pontok átmetszése nélkül legördíthető. Az ábrában bemutatott szelvény hideghengerlésre alkalmas, két 0,1 mm magas sáv található a szelvényen, melyek csak kismértékű rugalmas feszültség növekedést okoznak az összfogyás függvényében.

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

18. ábra: Szelvénymérés ∆L – 0,052 mm (az angol irodalom „koronának” nevezi) ∆L’ – 0,025 mm ék – 40 mm-re 0,015 mm; 100 mm-re 0,004 mm, lencsésség – 40 mm-re 0,053 mm; 100 mm-re 0,021 mm, 3.2. A síkfekvő szalag hengerlésének feltételei, a hengerrés szúrásonkénti meghatározása A síkfekvő szalag hengerlésének alapvető feltétele a szalag szélessége menti egyenletes alakváltozás, az elemi szálak azonos hosszúságú megnyúlása a szélesség függvényében. Az egyenletes alakváltozás feltétele, hogy a munkahengerek alapdomborítása egyenlítse ki a hengerek rugalmas alakváltozását és a hőmérséklet hatására bekövetkező hődomborulatot a szalag lencsésségének és az alkalmazott fogyások függvényében, azaz a szalag lencsésségét csak a fogyás (¥) arányában szabad csökkenteni: Az egyenletnek megfelelően a hengerrés alakja:

Ahol: ho – szalagvastagság szúrás előtt, h1 – szalagvastagság szúrás után, δho– alapanyag (melegszalag) lencséssége, δh1 – lencsésség a szúrás után, 2yo – köszörült alapbombír, yrug – hengerrendszer rugalmas alakváltozása, yhő – hőbombír. A hengerrés meghatározásánál szükséges még a hengerelt szalag képlékenységi jelleggörbéjének az ismerete, amely az aalakítási szilárdság, a fogyás és a húzóerők ismeretében meghatározható. A hidegen hengerelt szalag síkfekvésének a feltétele az eddig leírtak szerint: f(e, vh, yo, yrug, δho, бf, бh)=0 Reverzáló kvartó hideghengersorokon a hengerdomborítás meghatározása A reverzáló kvartó hideghengersorokon a felső, vagy mindkét munkahengerbe bombírt köszörülnek, hogy a hengerek rugalmas alakváltozását kiegyenesítsék. A köszörült bombírnak és a rugalmas résváltozást leíró függvénynek

175

kompenzálnia kell egymást, hogy a hengerrés az egyenletes alakváltozást biztosítsa. Ha a két függvény minőségileg eltér egymástól, akkor a munkahengerek hajlításával sem lehet síkfekvő szalagot hengerelni. Timosenkov szerint a behajlott munkahenger semleges vonalának differenciál egyenlete következő: ahol z(x)- a semleges vonalat leíró függvény, q – a mechanikai igénybevételt leírő függvény, EI – hengerek áthajlási tényezője. A differenciál egyenlet megoldása Troost és Wilkening szerint: zh(x) = H ch nx sin nx, ahol zh(x) a behajlásból eredő résváltozás az x függvényében, H és n a geometriai viszonyokat, mechanikai igénybevételt és a hengerek merevségét leíró tényező. A régebbi években telepített hengerköszörű gépek domborítást előállító mechanizmus működési elvéből következően a domborulatot a következő összefüggés írta le: y(x)= A (1-coskx) + B sin2 x A k tényező a görbe hullámhosszát befolyásolja. Az y(x) és az yrug függvény különbsége soha nem lesz zérus. Vizsgálták a Dunaferr szélesszalagsor átlagos szelvényalakjának a lencsésségét, amelyre egy negyedfokú parabola illeszthető. Vizsgálták a hagyományos és a negyedfokú parabola alapján módosított hengerköszörüléssel hengerelt szalagok síkfekvését kikészítés után. A táblalemezekből lézerrel hosszirányú 50 mm-es csíkokat vágtak és vizsgálták a végfelhajlást, vetemedést. A részletes eredmények mellőzésével megállapítható, hogy a negyedfokú görbe szerinti köszörüléssel a síkfekvés paraméterei javultak. A korszerű hengerrés számítási modellek a teljes hengerrendszer rugalmas alakváltozását vizsgálják. (5. ábra) A tám- és munkahengerek rugalmas vonalainak együttes elmozdulását leíró függvény a szalagközép(k) és a szalagszél (b/2) között:

A hengerrendszer együttes rugóállandója: ahol: d, D, B, b és L az ábra jelölése szerint, G – csúsztató rugalmassági modulus 0,8x109 [N/mm2] E – rugalmassági modulus 2,1x106 [N/mm2] F – hengerlési erő [N] A hengerdomborítás meghatározásánál a súrlódási és alakváltozási hő hengerekbe áramló részét is figyelembe kell venni, amelyek a munka- és támhengerek szalagszélesség menti hőtágulását eredményezik. A hengerrés egyenletébe helyettesítve:

A hengerrés alakja δh1= f(F, vh), ahol: [m/N] a hengerrendszer rugóállandója a szalagszélre vonatkoztatva, K* a hengerrés hőokozta alakváltozásának jellemzője, amelyek 1200 mm-es és 1700 mm-es hengerpalásthos�-

176

19. ábra: Nyomáseloszlás a hengerrésben szokra kiszámítva megtalálhatók az (1) és (12) irodalomban. A munkahengerek köszörült alapdomborítását a következő összefüggés határozza meg:

A melegszalagok hosszmenti hossz- és keresztirányú méreteltérései, a hideg hengerállvány vastagságszabályozással járó hengerlési erőváltozása szükségessé teszi a munkahengerek a hengerrések külső erővel történő módosítását hengerhajlítással, hengereltolással (CVC, HC) a hengerlési munkapont körül. A munkapont a síkfekvés feltételeit biztosító hengerrés kialakítására való törekvés. A δyrug egyenlet szerint ha a szalag és a hengerpalást hányadosa közelít az 1-értékhez, annál kisebb a hengerlési erő hatására a rugalmas alakváltozás. Elvileg esetén nem kell a munkahengereket domborítani. A nyomáseloszlás geometriai feltételeit a hengerrésben a 19. ábra mutatja be Poluhin kutatása alapján. Az ábra jelöléseivel: b/L – szalagszélesség/hengerpalásthossz, Dm/Dt – munkahenger-átmérő/támhenger-átmérő. Ezen az elven épül fel a rövidített palástú, a HC és CVC hengerállvány, amelyeknél a közbenső henger, vagy a munkahengerek mozgatásával az ábra jelölésével (b/L) hányadost állítják be. A munkahengert mint rugalmasan ágyazott tartót vizsgálják, ahol a hengerelt szalag oldaláról , a támhenger oldaláról megoszló terhelés támad. A megoszló terheléseket egyenletesnek feltételezve Castigliano tétel segítségével levezethető a munkahenger behajlása a szalagszélre:

Dm a munkahenger átmérő, Br a rövidített hengerpalást, illetve a közbenső henger elmozdításával a terhelés módosított hossza. 3.3. Hengerlési munkapont meghatározása A hengerlési sebesség megválasztása a hengerlés összes paraméterére hatással van és így a hengerelt termék

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

minőségét, elsősorban a síkfekvést is befolyásolja. A sebesség növelésével nő a hengerekbe áramló hőmennyiség, mely végső soron erős középhullámot és szalagszakadást okozhat. Egy szúrásban adott alapdomborítású hengerekkel adott lencsésségű szalagot csak egymással összetatozó sebességgel és magasságcsökkenéssel lehet hengerelni, ugyanis a magasságcsökkenés növelésével a hengerlési erő és a hengerek rugalmas behajlása növekszik, a hengerlési sebesség növelésével a hengerek hőtágulása – hőbombír – nő. A sík kifekvésű szalag geometriai feltételeinek megfelelő hengerrés kialakításához szükséges hengerlési erő adott 2yo és δho – melegszalag-lencsésség – esetén számítható. Adott szalagfeszítés esetén a hengerlési erő v és az e függvénye, az általuk meghatározott hengerlési erő és a képlékenységi jelleggörbe közös pontja a munkapont. A síkfekvésű szalag geometriai feltételeinek megfelelő hengerrés kialakításához szükséges hengerlési erő: 21. ábra: Maximális sebességhez tartozó munkapont A 20. ábra mutatja egy szúrásban a hengerlési munkapont meghatározását. Az ábra jelzéseivel: — Alapdomborítás: plánparalell szelvénynél pozitív 2yo, — I. Képlékenységi jelleggörbék a sebesség függvényében. — II. A hengerrés alakváltozásából meghatározott, a síkfekvéshez szükséges erők. — III. Az yo alapdomborítás kiegyenlítéséhez szükséges erő. A következő szúrásokban azonban az így kiszámított hengerdomborítás már nem optimális érték, ezért a munkapontot szúrásonként újra kell számolni. A diagram az alapdomborítás kiegyenlítéséhez szükséges erőt [F(vo=0)] és a hőbombír következtében létrejövő hengerrés alakváltozásból a síkfekvéshez szükséges erőket tartalmazza különböző sebességnél [F(v1); F(v2); F(v3)], valamint a különböző sebességekhez tartozó képlékenységi jelleggörbéket. Igen kis sebesség mellett

minimális a hőfejlődés, ezért a köszörült alapdomborítás kiegyenlítéséhez szükséges erő létrehozásához egy minimális alakváltozásra van szükség [∆hmin] — az ábra 0 jelű munkapontja. Ettől kisebb alakváltozás esetén a hengerlési erő kisebb, mint ami a hengerrést plánparalellé tudná deformálni és a szalag középhullámos lesz. Ezt a középhullámot esetleg el lehet a húzóerőkkel tüntetni, de az egyenlőtlen alakváltozásból eredő rugalmas belső feszültségek megmaradnak. Síkfekvő szalagot csak a ∆hsík tartományban lehet hengerelni. A munkapontokban a sebesség meghatározása:

Lencsés szalag esetén a hengerdomborítás kiegyenesítéséhez szükséges erőt megnöveli a lencsésséget is figyelembe vevő henger alakváltozása, amennyiben azt nem külső erővel végezzük. A 21. ábrában a maximális sebességhez tartozó munkapontot már a maximális erővel és a hengerrés zárásával lehet biztosítani, amely a maximálisan elérhető síkfekvő alakváltozást biztosítja. 3.4. A hengerek hőtágulásból származó méretváltozásának a meghatározása, Rb és K* paraméter meghatározása A hengertestet egyrészt a súrlódási munkával, másrészt az alakváltozási munkával arányos hőmennyiség melegíti. Az időegységre vonatkozó felületi súrlódási munkával arányos hőmennyiség munkahengerbe áramló részaránya: υ – hengerlési sebesség, b – szalagszélesség, d – munkahenger-átmérő, ξs – felületi súrlódási hő munkahengerekbe áramló részaránya, a szalag és a hengerlési emulzió fizikai jellemzőinek és a fajlagos felületi nyomás függvénye:

20. ábra: Hengerlési munkapont meghatározása

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

0,7≤ξs≤0,8.

177

A munkahengerekbe az alakváltozási hő egy része is beáramlik a b szélességű palástfelületen a munkahengerbe. Időegység alatt beáramló hőmennyiség: ξem – az emulzióval elvitt hőmennyiség részaránya, ξal – az alakváltozási munka hőegyenértékének a hengerek és a szalag közötti megoszlása. A munkahenger felületegységén időegység alatt beáramló összes hőmennyiség: q´mh=q´(mh.surl)+q´(mh,al) [W/m2] A munkahenger-palást közepének hőmérsékletnövekedése az állandósult hőállapot eléréséig: u(mh→em)– a hengerek felülete és az emulzió hőátadási tényezője, 1400 [W/m2 °C] A munkahenger-palást közepének hőmérséklete az állandósult hőállapot elérésekor:

A behelyettesítések és összevonások után a hengerrendszer együttes hőbombírja:

Rb=f(b) hőátadási viszonyszám, csak a szalagszélesség függvénye adott hengersoron.

A számítás alkalmazása 1700-as reverzáló hengersorra (2. táblázat): A számításhoz felhasznált adatok: – d (m) – 0,5 munkahenger átmérő, – D (m) – 1,26 támhenger átmérő, – B (m) – 1,70 hengerpalásthossz, – E (N/m2) – 2,1x1011 rugalmassági modulus, – G (N/m2) – 0,8x1011 csúsztató rugalmassági modulus, – L (m) – 3,5 támhenger csapágyak terhelési távolsága. 2. táblázat: Számítás alkalmazása 1700 mm-es hengersorra b (mm) szalagszélesség

∆ – függőleges irányú hővezetés jele, δ – tengelyirányú hővezetés jele.

1020 1260 1520

Hőmérséklet-különbség a munkahenger tengelyirányú hűtőhatása miatt a szalagszélek felé:

Rb

x10-9 (s/N)

1,280 1,382 1,436

1,191 1,028 0,891

(m/N) 1,461 1,565 1,894

Irodalomjegyzék ahol Λmh – a munkahenger tengelyirányú hővezetési tényezője, A támhengert a munkahenger felől áramló hő egy része melegíti. A támhengerpalást közepének hőmérséklete, ha a kezdeti érték

ahol: amh=0,30; ath=062 a munka- és támhenger hűtési viszonyaitól függő tényezők, ehő=45 [W/m°C]

A támhenger hőtágulásának csak a felét kell figyelembe venni, mert csak a félérték befolyásolja a hengerrést. Ψhő =0,8 a hengertest egyenlőtlen hőmérsékleteloszlását figyelembe vevő állandó, 13x10-6 [1/°C] hőtágulási együttható.

178

1.

Dr. Farkas Péter, dr. Gulyás József, Illés Péter, dr. Horváth Ákos: 11. Rúd- és lapostermékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjai – Digitális egyetemi tankönyv 2014. 2. Molnár József: A meleg-szalagsor hengerdomborítási rendszere – DMGK 2002/2. 3. Molnár József, Illés Péter, Kovács Árpád: Melegen hengerelt szalagok szelvényalakjainak javítása – DMGK 2005/1. 4. Dr. Horváth Ákos, dr Sebő Sándor, Kovács Mihály, Kemele István: A meleg- és hideghengermű kapacitásnövelésének technológiai aspektusai és hatásuk a termék minőségére – DMGK 2003/4. 5. Horváth Ákos, Sebő Sándor, Takács László, Mihaldinecz László, Illés Péter: Melegen hengereltszélesszalagok és táblalemezek lézervághatóságának javítása – DMGK 2005/1. 6. Mihaldínecz László: Melegen hengerelt acélszalagok görgős egyengetése – Dunaferr tanfolyami jegyzet. 2000. 7. Dr. Farkas Péter: A Dunai Vasmű Hideghengermű 1700-as hengersorának szúrástervei – NME KFFK Alakítástechnológiai Tanszék 1990. 8. Kőhalmi Kálmán: Szúrásterv készítés gyakorlata reverzáló hideghengersorokon – BKL. 103. évf. 1970/12. szám. 9. Dr Voith Márton: A sík szalagkifekvést biztosító hideg­szalag­ hengerlési technológia optimalizálása. — Kandidátusi értekezés 1977. 10. Varga István, Markó Zsolt: Hideghengerműi munkahengerek domborításának köszörülése az átlagos szelvényalakot leíró függvénygörbe alapján. – DMGK 2007/1 11. Horváth Ákos: Síkfekvő szélesszalag hideghengerlésének feltételei reverzáló hideghengersorokon.– DMGK 2007/4.

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

Illés Péter, Dudás György *

On-line szelvénymérés az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerművében Az ISD Dunaferr Zrt. Meleghengermű kifutó görgősorára 2014 decemberében került telepítésre az új IMS gyártmányú röntgenes vastagság és profilmérő berendezés. A mérőműszer régi álmot valósított meg, végre lehetőség van a szalag szelvényalakjának folyamatos megfigyelésére, vizsgálatára. A cikkben bemutatásra kerül az új berendezés, foglalkozunk a melegen hengerelt szalagok szelvényalak-megvalósulásával, valamint azok követelményeivel.

A melegen hengerelt szalagok geometriájával szemben az elvárások között szerepel a lencsésség és ékesség. A szabványok különböző termelési, felhasználási céltól függően, azon belül is az anyagminőség és szélesség függvényében eltérő megengedett értékeket írnak elő a szalagok szelvényalakjára. Az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerművében eddig a szalagok szelvényalakját ún. szelvénypróbázással ellenőriztük. Ma a korszerű technikának és a beruházás sikeres megvalósulásának köszönhetően minden szalag teljes hosszában látjuk a keresztirányú vastagság-megvalósulást, vagyis a szalag szelvényét. A beruházás következő lépcsője lesz az automata szelvényszabályozás megvalósítása a készsoron.

1. A melegen hengerelt szelvényekkel kapcsolatos követelmények A szelvényalakokkal kapcsolatos vevői követelmények folyamatosan szigorodnak a melegen és hidegen hengerelt szalagoknál egyaránt. A melegen hengerelt szalagok szelvényalakjával kapcsolatban nemzetközi méretszabványok, illetve vállalati szabványok adnak iránymutatást. A nemzetközi szabványok és a vállalat belső szabványai is különböző termelési, felhasználási célra, azon belül anyag-

The new IMS thickness and profile measurement system was installed to the run out table of ISD Dunaferr Zrt hot stip mill in 2014 December. This sytem has realised an old dream, finally we can investigate continuously the profile of the strips. This article presents the new system and investigates the fulfilment of hot rolled strip profiles and their requirements.

minőség és szélesség függvényében eltérő megengedett értékeket és szelvényhiba mentességet írnak elő. Mindemellett a vevők a szabványtól eltérően is rendelhetnek hengerelt termékeket. A szalagprofilt úgy írhatjuk le, mint a szalag vastagságának változását a szalag szélessége mentén egy síkban, amely merőleges a szalag hosszára. A szalag szelvényalakját a lencsésségi és ékességi értékekkel jellemezzük (1. ábra). A szelvényalak lefutása egyenletes kell hogy legyen, azon kimagasló csücskök, vagy bemélyedések nem lehetnek. A lencsésségi és ékességi értékek számításához a szabvány szerint mindig középvonali, valamint a széltől 40 mm-re mért vastagságokat kell figyelembe venni. A „Melegen hengerelt szélesszalag hideg továbbhengerlésre” című Dunaferr Acélszabvány (DASZ02) szerinti lencsésség és ékesség értékeket tartalmaz az 1. táblázat. 1. táblázat: DASZ02 vállalati szabvány szerinti lencsésség és ékesség értékek Névleges

Lencsésség (mm)

Ékesség (mm)

szélesség (mm)

Re< 340 (MPa)

Re ≥ 340 (MPa)

<1200

0,02-0,05

0,02-0,06

Szalag­ horgany­ zóra 0,04-0,10

0,02-0,06

0,02-0,08

0,02-0,08

0,02-0,10

≤1200 ≥1500 >1500

Re< 340 (MPa)

Re ≥ 340 (MPa)

0,03

≤0,04

0,04-0,12

≤0,04

≤0,05

0,04-0,14

≤0,05

≤0,05

Egyéb melegen hengerelt szalagok előírásait az MSZ EN 10051 szerint a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: MSZ EN 10051 szabvány szerinti lencsésség értékek Névleges szélesség

1.ábra: Ékesség és lencsésség meghatározása

Megengedett lencsésség-érték acélkategóriánként (mm) 300 < 360 < 420 < Re< 300 Re ≤ 360 Re ≤ 420 Re ≤ 900 (MPa) (MPa) (MPa) (MPa)

≤1200

0,10

0,12

0,13

0,14

>1200 ≤1500

0,13

0,15

0,17

0,18

1500<

0,16

0,18

0,21

0,22

* Illés Péter technológiai osztályvezető, Meleghengermű, ISD Dunaferr Zrt. • Dudás György technológus fejlesztőmérnök, Meleghengermű, ISD Dunaferr Zrt.

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

179

Az ékességre a szabvány nem tartalmaz előírást. Minden esetben cél a minimális ékesség elérése.

2. Szelvénymérés a beruházás megvalósulása előtt A szalagok szelvényalakját a kivett próbadarabokon korábban 6 mm szalagvastagság alatt egy lézeres szelvénymérő berendezéssel mértük, 6 mm lemezvastagság fölött kézi mérésre volt lehetőségünk. A lézeres szelvénymérő berendezésről látható kép a 2. ábrán.

3. ábra: Meleghengermű szalagsoron előforduló szelvényalakok

4. Szelvényalakot és síkkifekvést befolyásoló tényezők

2. ábra: Lézeres szelvénymérő berendezés A szelvénypróbák mért eredményeinek dokumentálása korábban papíralapon történt, később áttértünk a szkennelt, elektronikus úton való tárolásra. A mért adatokat csak nagy általánosságban tudtuk felhasználni, konkrét következtetésekre, technológiai módosítások megalapozására, szelvényproblémák javítására legkevésbé volt hatékony módszer, mivel a minta nem reprezentálta a teljes szalaghosszt és nem volt mindendarabos az ellenőrzés.

3. Szelvényproblémák, azok lehetséges hatásai A korábbi mérések és a jelenleg üzemelő IMS szelvénymérő berendezés mérései alapján az ISD Dunaferr Zrt. Meleghengerművében a 3. ábrán látható, jellemző szelvényalakokkal találkozunk. A rossz szelvényalak továbbfeldolgozás során okozhat problémákat. Például hideghengerlés közben egy ékes szelvény anyagvezetési problémákat, az egyenlőtlen keresztirányú vastagságlefutás egyoldali, kétoldali vagy helyi hullámosodást eredményezhet, mely nem kívánatos jelenség. Minden esetben a normál lencsealak a kívánatos. Mint a 3. ábrán látható, sajnos a többi példával is találkozunk a gyakorlatban. Többek között a problémás szelvények keletkezésének megismerésében várunk nagy segítséget a szelvénymérő berendezéstől.

180

A szelvényalak és a síkfekvés között van összefüggés, de nem ok okozati. Hengerléskor együtt kell kezelnünk őket. A szelvényalakot és síkfekvést befolyásoló főbb tényezők az alábbiak: — az alapanyag, előlemez és a hengerelt szalag alaki tulajdonságai, — a gyártandó szalag hőmérséklete, hőmérséklet-eloszlása, — a tám- és munkahengerek alapdomborításának mértéke, — a hengerek hődomborodása, kopása, kihajlása, belapulása, — alakszabályozók (hengerhajlítók) működése. 4.1. A szelvényalak-szabályozás lehetőségei az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerművében Az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerműben jelenleg a szalag szelvényének szabályozására nagyon kevés lehetőséggel rendelkezünk. Szelvényalak szabályozásnak egyik lehetősége a hengereknél a köszörült alapdomborítás változtatása. Ez a szalagprofil szabályozás hagyományos módja mely jó közelítéssel megfelel a henger rugalmas deformációjának kompenzálására. A hengerek alapdomborítását a teljes hengerlési program legjellemzőbb mérettartományára kell kialakítani. A többi mérettel szemben ez hátrányokat

4. ábra: Hordozható hengerprofilmérő

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

hordoz, melyek a munkahengerek hajlításával némileg kompenzálhatók. A köszörült alapdomborítás mérésére jelenleg nem sok lehetőségünk van. A Folyamatirányítási és Méréstechnikai Egység a Meleghengerművel közösen kifejlesztett egy hordozható hengerprofilmérőt, amivel lehetőség van a hengerek köszörült alapdomborításának ellenőrzésére (4. ábra). A köszörült domborítás mellett hengerhajlító berendezésekkel rendelkezünk (az F1-F2 állványokon állandó, az F3-F6 állványokon állítható). Lényegében ez az, amivel a szalagszelvényt és a síkfekvést hengerlés közben szabályozni tudjuk. A hengerek hengerlés közbeni hőállapotáról és hőprofiljáról semmilyen információval nem rendelkezünk, mely jelentősen befolyásolja a szalag szelvényalakját. Egy másik jelentős tényező, az előlemez alakjának szabályozása, ami csak egy korszerű kvarto előnyújtón lenne lehetséges. A jelenlegi duo rendszerű előnyújtón a legmeghatározóbb a hengerlési erő. 4.2. A szelvényalak-szabályozás minimális feltételei A résalak-szabályozás alapvető feltétele a mérés, vagyis szükség van a szelvény on-line mérésére és visszacsatolására. Ehhez az F6 állvány után lévő szelvénymérő berendezés megfelelő működése és a mért adatok informatikai és szabályozási rendszerbe csatolása szükséges. A következő lépés a hatékony beavatkozó szervek alkalmazása. Ilyen beavatkozó szerv a hengerhajlító berendezés. A Meleghengerműben a hengerhajlító berendezések az F3-F6 állványokon helyezkednek el. Szükség lenne az F1-F2 állvány aktív hengerhajlító berendezéssel történő felszerelésére, melynek megvalósítása szerepel a beruházási terveinkben. A belépő szelvények, előlemezek hatásos szabályozása vagy állandó értéken tartása érdekében az előnyújtó berendezés korszerűsítése, cseréje szükséges. A Meleghengermű jelenleg nem rendelkezik olyan eszközökkel, melyekkel minden szelvénynél megfelelő mértékben be tudjon avatkozni a megfelelő szelvényalak és síkfekvés elérése érdekében. Célszerű lenne a jelenlegi hengerköszörű gépeket a beruházási tervben szereplő erre vonatkozó tétel alapján felszerelni megfelelő hengerprofilmérő eszközökkel, melyek a kopott henger és a köszörült henger profilját megmérnék. Sajnos az eddig ajánlattevő cégek ezt a feladatot megoldhatatlannak tartják. Ennek ismeretében fontosnak tartunk egy új munkahenger köszörűgép beszerzését, mely rendelkezik ilyen mérőeszközzel. Ebben az esetben a meglévő Waldrich köszörűgéppel együtt dolgozva gyakorlatilag minden hengerről rendelkeznénk profilmérési adatokkal. A kapott adatokat számítógépes rendszerben lehetne archiválni és vizsgálatok céljára felhasználni. Az új köszörűgép beszerzés alatt van, telepítése 2016-ra várható.

5. ábra: IMS berendezés a meleghengerműben Az IMS berendezés a röntgensugár áthatoló képességén alapuló vastagságmérés és a lézeres fényforrással megvilágított digitális képalkotás mérési elveit használja fel. A berendezés kiválasztásakor fő szempont volt, hogy a berendezés képes legyen a mérés, a hozzá kapcsolódó feladatok és számítások elvégzésére, miközben folyamatos kapcsolatot tart a fölérendelt vezérlő rendszerrel. A kezelő szoftver és a kiterjesztett hálózati kapcsolatok jól használhatók a felhasználó által kialakított különböző munkahelyeken. A berendezéssel egy időben került telepítésre a gyártó által szállított „Q-Szerver”, amely a tekercsek mérési adatait nagy biztonsággal és hosszú távon képes tárolni. A megoldás lehetőséget biztosít a különböző szakemberek számára, hogy bármikor adatokat nyerjenek a hengersoron gyártott termékről. 5.1.Az IMS SMC és LasCon lényegesebb funkciói Az IMS és LasCon rendszer lényegesebb funkciói a következők: — Radiometrikus mérések: — középvonali vastagságmérés, — vastagság keresztprofil mérése (meghatározása), — a lemez ékességének és lencsésségének mérése, — a lemezen előforduló spot hibák detektálása, — lemez szélességmérése. Az IMS rendszer radiometrikus mérési elvéről ad tájékoztatást a 6. ábra.

5. Az IMS szelvénymérő berendezés Az ISD Dunaferr Zrt. Meleghengermű kifutó görgősorára 2014. decemberben került telepítésre az új IMS gyártmányú röntgenes vastagság és profilmérő berendezés LasCon lézeres kontúrméréssel (5. ábra).

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

6. ábra: IMS radiometrikus mérési elrendezése

181

Bár a berendezés nem használ nagyszámú mérési csatornát a lemez lehetséges szélessége mentén, de a mérőkeret folytonos keresztirányú lengetésével végig pásztázza azt. A kiértékelő rendszer pedig igyekszik valós képet adni a teljes szélességet jellemző profilról. Optikai mérések: — lemez optikai szélességmérése, — a lemez pillanatnyi elhelyezkedésének, hossz és ke­reszt­irányú formájának mérése, — síkkifekvés mérése, — lézeres sebességmérés, — Land Scan hőmérsékletprofil-mérés a lemezen. A LasCon rendszer optikai mérési elrendezéséről ad tájékoztatást a 7. ábra.

6. Az IMS szelvénymérő berendezés mérési adatai Az új szelvénymérő berendezés minden darabos mérést végez. Minden szalag teljes hosszán méri annak minden pontjának vastagságát. Ez már lehetővé teszi a szalagok szelvényalak alakulásának vizsgálatát, akár szalagon belül, akár szalagról szalagra garnitúrán belül. Ez segít megérteni a különböző szelvényhibák kialakulásának körülményeit, így közelebb visz minket a megoldási lehetőségek feltárásához. A szelvénymérővel ki lehet szűrni olyan hibákat is, melyek következménye a szalag szelvényének torzulása. Ilyen hiba például a hengerhűtő kollektorok dugulása (egyenlőtlen hengerhőmérséklet), hengerkopás, hengerkipergés stb. Jelen pillanatban beavatkozási lehetőségünk csekély. Kísérleti program keretén belül bebizonyítottuk, hogy a hengerhajlító rendszerünk nem teszi lehetővé a szalagok szelvényalakjának hatékony változtatását. A szelvényalakot leginkább a hengerelt anyag méretei, valamint a hengerléskor fellépő erők befolyásolják.

A korábban is használt acélötvözési korrekciós számításokat a kémiai elemzések átvételével képes pontosabban számolni. Mivel a funkciók egy rendszerben kaptak helyet ki tudja számolni a pillanatnyi mérési értékek korrekcióját. A beépített hőmérsékletprofil méréssel minden mérési pontban számol a melegen hengerelt acéllemez hőmérséklet dilatációjával. Újdonság számunkra, hogy a lézeres kontúrmérés adatait is felhasználhatjuk a vastagságmérés pontosítására, amelyre azért van szükség, mert a kifutó lemezt nem lehet az elméleti egyenes síkon vezetni. Használata nélkül a térben elmozduló, vagy hullámos lemez mérési pontatlansághoz vezetne. A berendezés a beépített automatikus és indítható folyamataival képes hosszú távon megőrizni a pontosságát és a kalibrált állapotát. A használata közben folyamatosan változó körülményeket, mint hőmérséklet-változás, felporzás, páraképződés, automatikusan minden tekercsvég után korrigálja. A berendezés előnye az említett pontosságán felül az átgondolt tervezésből és a gyártási tapasztalatból adódó megbízhatósága, amely a folyamatos karbantartás mellett jelentős mértékben lecsökkenti a nem kívánt állásidőt. A berendezés szabványos és jól használható csatoló felületekkel rendelkezik, ezért könnyen illeszthető más akár már meglévő, akár később kialakítandó berendezéshez. A megvalósításra került megoldások lehetőséget biztosítanak a gyártósor további fejlesztése esetén, akár a vastagság, akár a profil, vagy a síkkifekvés szabályozására.

6.1. A mérési adatok és az azokat megjelenítő szoftver Az új berendezéssel és a hozzá tartozó szoftver segítségével számos – eddig nem elérhető – mérési eredmény és további, új lehetőségek állnak rendelkezésünkre. A Q-szerveren tárolt mérési adatokat egy az IMS által kifejlesztett szoftver (Data Viewer) segítségével tudjuk megjeleníteni. A szoftver lehetővé teszi az adatok technológusi szemmel történő elemzését. Több olyan képernyője van, mely jól használható és nagymértékben segíti a technológusok munkáját. A programban lehetőség van a regisztrált tekercsek több szempont szerinti szűrésére annak érdekében, hogy ki tudjuk választani a vizsgálandó tekercs(ek)et. A leggyakrabban használt felület a ’PG Cross Profiles’ képernyő (8. ábra). Itt a fenti részben láthatóak a kiválasztott tekercs alapadatai, tekercsszám, vastagság, szélesség, szalaghossz stb. Alatta található a szalagra vonatkozó átlagos és aktuális lencsésségi- és ékességi értékek a szalag szélétől 40/35/30/25/20/15/10 mm-re. A diagramon kék színnel van kirajzolva az első mért szelvénydiagram (ennek ékessége a szélétől 40 mm-re mérve: 35,1 µm, lencséssége pedig: 54,5 µm), pirossal pedig az átlagos értékekből kirajzolt diagram látható. A diagram felett bal oldalt jelzi, hogy az első szelvénydiagram a szalag eleje 8,7 m-nél lett kivéve. Ennél a szalagnál összesen 45 szelvénydiagramot tárolt a rendszer (kb. 17 m-enként), ezek mindegyike megtekinthető, így látjuk a hossz menti szelvényalakulást. A tárolt diagramok száma értelemszerűen függ a szalag hosszától. A ’PG Surfaces View’ képernyő (9. ábra) mutatja az adott szalaghosszhoz tartozó szelvénydiagramot és vele párhuzamosan ugyanezen hosszhoz tartozó keresztirányú hőmérsékletdiagramot. Ez az oldal lehetővé teszi a szelvény- és keresztirány hőmérsékletdiagramok megismerése mellett, hogy megtaláljuk az esetleges összefüggéseket szelvényhiba (ékesség) és a keresztirányú hőmérséklet eltérések között. A ’PG Flatness Surface’ képernyő (10. ábra) a hengerelt szalag síkfekvésének jellemzésére szolgáló I-Unit diagramokat mutatja teljes szalaghossz mentén.

182

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

7. ábra: LasCon optikai mérési elrendezése

8. ábra: Data Viewer – PG Cross Profiles képernyő – szelvényalak-megjelenítése

9. ábra: Data Viewer – PG Surfaces View képernyő – szelvényalak – Line scanner megjelenítése

10. ábra: Data Viewer – PG Flatness Surface képernyő – hullámosság megjelenítése

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

183

11. ábra: Lekérdezett adatok megjelenítése 3D-ben („szélcsücskös” szelvény) A ’Record View’ képernyő lehetőséget kínál a mérési adatok exportálására. A nagyobb mennyiségű adatok tárolására a rendszer ún. ’blob’-okat (Binary Large Object) használ, mely adatokat képes megjeleníteni. Van hozzáférésünk a blobokhoz, de belső adatszerkezetét nem ismerjük. Jelen pillanatban az adatsorokat csak tekercsenként tudjuk kezelni. Ha későbbiekben az IMS megadja a blobok belső adatszerkezetének leírását, akkor már feldolgozható lesz számunkra és több tekercs adatait tudjuk majd statisztikai módszerekkel elemezni. A bemutatott képernyőkön kívül több IMS által fejlesztett hasznos képernyőt tartalmaz a szoftver, melyek a technológusok munkáját segítik, azonban ezek bemutatására terjedelmi korlátok miatt itt nem kerül sor. A 11. ábra egy szalag 3D diagramban ábrázolt „szélcsücskös” profilját mutatja. Látható, hogy a szalagon belül is jelentős szelvényalak változás lehet. Ez megmagyarázza azt az állítást, hogy a korábbi gyakorlat szerint a szalagvégből kivett szelvénypróbák nem reprezentálják a tényleges szelvényalakot.

a rendelkezésünkre álló beavatkozási lehetőségek kihasználásával milyen mértékben befolyásolhatjuk a szalagok szelvényalakját. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sem a hengerhajlító nyomások, sem a sori terheléselosztás, sem az előlemez-vastagság változtatásával nem érhető el meghatározó szelvényalak (lencsésség) változás, az üzembiztos hengerlés és a jó síkfekvés biztosítása mellett. A jövőbeni fejlesztések keretében, ha megvalósul az új hengerhajlító rendszer – mely képes lesz pozitív- és negatív irányú hengerhajlításra is – az IMS szerepe jelentőssé válik a szelvényalak szabályozásban. Azonban addig is, amíg ez a szabályozás nem létezik, az adatok elemzésével sok ismerettel gazdagodhatunk, sok mindenre választ kaphatunk. Ilyen nagy kérdés, hogy egy garnitúrán belül hogyan változnak a különböző méretek, minőségek szelvényalakjai, vagy például egy keskenyebb anyagtól valóban kisebb lencsésséget várhatunk-e.

Az IMS segítségével a szalagok on-line szelvényvizsgálata is lehetséges, azaz nyomon követhető a szelvényalak változása a szalagon belül, illetve szalagról szalagra. Jelenleg is fut egy kísérleti program, mely arra keresi a választ, hogy

7.1. Szalagon belüli szelvényalak változás Megvizsgáltuk a szalagokon belüli lencsésség alakulását. Egy jellemző példát mutat a 12. ábra. Látható, hogy a lencsésség alakulása erősen hőfokfüggő. A tolókemencéből eredő „sínesség” a terméket végig követi a gyártás során. A kifutó hőfokot tekintve elmondható, hogy 10 oC változás, akár 0,01 mm lencsésség változást is tud okozni. A léptetőgerendás kemencéből kikerülő bugák hőmérséklet-eloszlására a sínesség nem jellemző, de mivel jelenleg 2 tolókemencével üzemelünk, ennek vizsgálatára a cikk elkészítéséig nem nyílt lehetőség.

184

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

7. Szelvénymérő berendezés adatainak további felhasználása

12. ábra: A kifutó hőfok és a lencsésség összefüggése

13. ábra: Egy hengerlési garnitúrán belüli szalagok átlagos lencséssége és ékessége

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

185

7.2. Hengerlési garnitúrán belüli szelvényalak változás Megvizsgáltunk 3 teljes garnitúrát, hogy azon belül a lencsésségi és ékességi értékek hogyan változnak. Ehhez lekérdeztük az adott garnitúrák összes tekercsének átlagos ékesség és lencsésség adatait, amit diagramokban ábrázoltunk. Terjedelmi korlátok miatt itt csak az egyik garnitúra (150407) elemzését mutatjuk be (13. ábra).

A diagramon látható, hogy a szelvény jellemzésére szolgáló lencsésség és ékesség értékek jelentősen változnak a hengerlési garnitúra folyamán. Ezeknek a változásoknak a magyarázatára voltunk kíváncsiak. A diagramban kiemeltünk 5 fő területet, melyre azért volt szükség, mert az egyben való szemléletes elemzés a nagy adatmennyiség miatt nehézségekbe ütközött. Ugyanakkor felesleges is az egész garnitúrát egyben vizsgálni, ugyanis a hengerelt méretek és minőségek nagymértékben

14. ábra: Lencsésség, ékesség értékek a technológiai paraméterek függvényében

186

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

eltérnek egymástól. Valójában a változásokra voltunk kíváncsiak, valamint azok magyarázatára. A diagramban bejelöltünk piros, illetve zöld köröket. A piros köröknél megjelenik az ún. szélcsücsök, a zöldeknél pedig eltűnik. Korábban is sejtettük, hogy a szélcsücsök kialakulásáért a pozitív irányú szélességugrás felel, azonban most erről meg is tudtunk bizonyosodni. Nem találunk ugyanakkor egyértelmű magyarázatot arra (5. kiemelt szakasz), amikor ugyanazon minőségű és méretű anyagot egymás után hengerlünk, azonos körülmények között, akkor miért csökken folyamatosan a lencsésség. Feltételezhetően a hengerek bemelegedésével annak hőbombírja nő, ugyanakkor az is feltételezhető, hogy a hengerlési garnitúra vége felé az állandósult hőállapot már fennáll, főleg jelen esetben, amikor nem volt az F6 állványban hengercsere. Ez alapján a folyamatos hőbombír növekedéssel nem magyarázható a lencsésség csökkenése. Az vizsgálathoz szükséges volt minden olyan paraméter kigyűjtése, mely befolyással lehet a szelvényalakra és létezik róla regisztrátum. A következő adatokat tudtuk elemezni: Lencsésség tekintetében: • szélesség, • vastagság, • minőségcsoport, • olló előtti hőfok, • F6 utáni hőfok, • hengerhajlító nyomások, • hengerlési idő, • közidő. Ékesség tekintetében: • kétoldali réskülönbségek állványonként, • keresztirányú hőfokkülönbség az F6 után. Az adatokat diagramokban ábrázoltuk, annak érdekében, hogy láthatók legyenek az összefüggések. A 14. ábrán a 150407 számú garnitúrának az 1-es számmal jelölt kiemelt tartományába eső tekercsek adatai láthatók. Lencsésség tekintetében megállapítható, hogy a lencsésség nagymértékű és ugrásszerű változása a hengerelt szalag anyagminőség változásánál következett be, melyet a hengerhajlító nyomások változtatása nem tudott kompenzálni. Az ékesség alakulását tekintve jelen példában nem láthatók egyértelmű összefüggések.

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

A 3 garnitúra elemzése alapján általánosságban a következők mondhatók el: • a lencsésség nagymértékű változása rendszerint minőség-, vagy méretváltáskor következik be, • a lencsésségre a hengerhajlító nyomások változása nincsen számottevő hatással, • a lencsésség mértékét a hengerlési hőmérséklet erősen befolyásolja, • a „szélcsücsök” rendszerint pozitív irányú szélességugráskor jelenik meg, • több darab azonos méret és minőség hengerlése közben a lencsésség rendszerint folyamatosan csökken, • a keskenyebb darabok lencséssége azonos vastagság és minőség esetén nő, • az ékesség változására a regisztrált adatok egyértelmű magyarázatot nem adnak, azonban több esetben megfigyelhető volt, hogy az ékesség a hengerlési rések billenésével, illetve a keresztirányú hőfokkülönbség változásával együtt változik.

Végszó A letelepített mérőműszer régi álmunkat valósította meg, végre lehetőségünk van a szalag szelvényalakjának folyamatos megfigyelésére, vizsgálatára. Az adatbázis szerkezetének megismerése után további lehetőségek nyílnak meg előttünk, de addig is nagy segítséget nyújt a minden darabos mérés a szelvényalakok kialakulásának megismerésében, ugyanakkor a hengerészek gyártás közben az extrém szelvényalakok esetén be tudnak avatkozni. További elemzések, vizsgálatok, kísérletek szükségesek a törvényszerűségek feltárása érdekében, amik alapján a termékeink minőségét tovább fogjuk tudni javítani. A cikk elkészítésében nyújtott segítségért köszönetet mondunk Kiss Ernő radiometrikus műszerjavító csoportvezetőnek.

187

Felföldiné Kovács Ágnes, Katona József, Kiss Tibor *

Tüzeléstechnikai mérések a BIOFIVE Zrt. iszapégető kemencéjénél Az ISD Dunaferr Zrt.-nél több évtizedes hagyománya van tüzeléstechnikai diagnosztikának. A tüzelőberendezések megfelelő működtetéséhez és karbantartásához, elengedhetetlen a berendezések időszakos tüzeléstechnikai ellenőrzése, vizsgálata vagy új tüzelőberendezés rendszerbe állítása esetén annak beszabályozása. Az ISD Dunaferr Zrt. Tüzeléstechnikai osztályán végzett tevékenység, az ott felhalmozott szakmai tudás nélkülözhetetlen a Dunaferr számára, de ez a tapasztalat külső piacokon is kamatoztatható, eladható. A cikkben ismertetjük a BIOFIVE Zrt. iszapégető kemencéjénél végzett tüzeléstechnikai vizsgálatainkat és az eredményeket.

Bevezetés Az ISD Dunaferr Zrt. (továbbiakban: Dunaferr) területén, mint Magyarország legnagyobb kohászati vállalatánál, nagyon sok kb. 140 kisebb-nagyobb tüzelőberendezés működik. Ezek között vannak ipari és háztartási jellegűek, az 5 kW teljesítménytől a 100 MW teljesítményig. A tüzelőberendezéseink megfelelő működtetéséhez és karbantartásához, elengedhetetlen a berendezések időszakos tüzeléstechnikai ellenőrzése, vagy új tüzelőberendezés rendszerbe állítása esetén annak vizsgálata, beszabályozása. Ezeket a méréseket rendszeresen végzi a Dunaferr. Tüzeléstechnikai osztálya, az ott végzett munka energetikai és környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos. Ez a tevékenység, a szakemberek tudása, gyakorlata nélkülözhetetlen a Dunaferr számára, de a tapasztalatok alapján a tudásuk, szakmai tapasztalatuk külső piacokon is kamatoztatható, eladható. Erre példa a Biofive Zrt. iszapégető kemencéjénél végzett tüzeléstechnikai mérés. A Biofive Zrt. a Miskolci Egyetem és a Tüki Zrt. megkeresése alapján (Dr. Garamszegi Gábor, Dr. prof. Dr. Szűcs István és Borics József) érkezett a felkérés Igazgatósá-

At ISD Dunaferr Zrt. firing technique diagnostics have a tradition of several decades. Correct operation and maintenance of the firing equipment require the periodic checking, revision of the equipment, and in the case of installing new firing equipment the regulation thereof. Activities carried out by the Firing Technique Department of ISD Dunaferr Zrt. and also the accumulated professional knowledge is essential for Dunaferr, moreover, such experience can be exploited, sold in the market as well. In the article we describe the firing technique tests performed at the sludge burning furnace of BIOFIVE Zrt. and the results thereof.

gunkra, hogy segítsünk egy új iszapégető kemence tüzeléstechnikai feltérképezésében, melyhez mindenképpen szükség volt a technológia megismerésére.

A Biofive Zrt. iszaphasznosító berendezése [1] A modul részegységei a következők: — tüzelőanyag keverés-adagolás, — égetés (lépcsős kazán és utóégető), — energia közvetítés-továbbítás (hőcserélők), — velektromosáram-előállítás (ORC vagy gőzfejlesztő és turbina), — füstgázok kezelése, — folyamatos működésellenőrző és -vezérlő rendszer. Valamennyi részegység egyetlen blokkban épült össze. A részegységek zavartalan együttműködését a központi vezérlés biztosítja. A tüzelőanyag keverés-adagolás után a kazán két részből tevődik össze, egy elő- és egy utóégetőből. Ehhez csatlakoznak a hővisszanyerő, porleválasztó, és füstgáz

1. ábra: Iszaphasznosító és a mérési pontok * Felföldiné Kovács Ágnes mb. energetikai igazgató, ISD Dunaferr Zrt. • Katona József tüzeléstechnikai osztályvezető, ISD Dunaferr Zrt. • Kiss Tibor tüzeléstechnikai főmunkatárs, ISD Dunaferr Zrt.

188

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

2. ábra: Előégető kamra primer és szekunder tűztérrel, primer és szekunder levegőbevezetéssel, speciális lépcsős rostéllyal tisztító berendezések, majd a legvégén a kémény, melyre egy beépített online füstgázelemző van szerelve (1. ábra). A P1300382 szabadalmi bejelentés számmal regisztrált „lépcsős kazán” a rostély speciális kialakításánál és levegő befúvó rendszerénél fogva alkalmas nedves és szárított iszap keverékének égetésére minimális (20 kg/h) faapríték hozzáadásával. Az égetés során nem az előírt 800 °C hőmérséklet biztosítása volt a probléma, hanem az,

3. ábra: Pelletfűtésű, négyhuzamú utóégető kamra

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

hogy az égőtér hőmérséklete a 850 °C-ot ne haladja meg. Magasabb hőmérséklet esetén a technológiában kedvezőtlen összetételű gázok keletkeznek (dioxinok, furánok), amelyek „megfogása” költséges (2. ábra). [1] A füstgáz további kiégését, 2-3 sec 950 °C-on való tartását csak egy megfelelően méretezett utóégetővel lehetséges biztosítani, amely minimális hozzáadott energiával képes a technológiai folyamat biztosítására (3. ábra). [2] A kazán által szolgáltatott energia jelenleg 950 °C hőmérsékletű füstgáz. A berendezésbe be van építve egy levegő-termoolaj, egy levegő-víz és egy levegő-levegő hőcserélő. Itt többféle többletenergia kicsatolásban lehet gondolkodni, ezért kerültek ezek az opciós elemek beépítésre (4. ábra). A füstgázban található szilárd anyagok kiválasztására száraz üzemű ciklonos por-előleválasztót célszerű beépíteni (5. ábra). A kemencében keletkezett füstgáz összetétele indokolta, hogy az emissziós követelmények teljesítése érdekében olyan végső füstgáz tisztító berendezést iktassanak be a rendszerbe, amely garantálja, hogy a kibocsátott füstgáz minden értéke a megengedett határ alatt marad. Ezt a GARANT-filter típusú csöves füstgáztisztító alkalmazásával oldották meg (6. ábra). A berendezés legvégén a kémény áll, melyre egy beépített online füstgázelemző van szerelve. Itt a környezetbe kibocsátott füstgáz végső összetétele határozható meg (O2, CO,

189

4. ábra: Füstgáz-folyadék hőcserélők, hőelvonó kaloriferek

5. ábra: Ciklonos por-előleválasztó

190

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

6. ábra: GARANT-filter típusú csöves füstgáztisztító vázlata additív adagolója és recirkulációja CO2, NOx, SO2, TOC, Tgáz, Ps, Vkorr, Q korr, szilárd anyagok) 30 perces, napi és éves átlagok képzésével (7. ábra). Az előzetes információk összegyűjtése után a kollégák helyszíni bejáráson egyeztették a mérési helyeket és a mérés módját.

Mérés menete A füstgázelemző készülékek (ENVIRO 600, INFRALYT, ECOM KD) különféle hosszúságú szondák segítségével lettek csatlakoztatva az előre megbeszélt és kialakított mérési pontokhoz (1. ábra). A készülékeket számítógéppel összekötve rögzítésre kerültek a mérési adatok.

A mérési pontok helye: 1. mérési pont: az előégető kamra primer tűztere után volt a mérés (INFRALYT), itt nem lehetett a füstgázba rendesen mérni, mivel túl nagy volt a huzat, sok volt a hamislevegő-beszívás, így a 2. mérési pontba kellett áthelyezni a mérőszondát. 2. mérési pont: az előégető kamra szekunder tűztere után történt a mérés (INFRALYT), ahol megfelelő adatokat lehetett mérni (O2, CO, CO2), valamint külön szondával a füstgáz hőmérséklete is rögzítve lett. 3. mérési pont: az utóégető kamra tűztere után (ENVIRO) szintén jó füstgáz adatokat lehetett mérni (O2, CO, CO2, NOx, SO2). 4. mérési pont: a porleválasztó ciklon előtt (ECOM KD) a füstgáz összetétel (O2, CO, NOx, SO2) és a hőmérséklet lett mérve. 5. mérési pont: a porleválasztó ciklon után (ECOM KD) volt a mérés, ahol elsősorban a füstgáz oxigéntartalma lett leellenőrizve, ugyanis a kéményben a beépített oxigénelemző szerint elég magas volt a távozó füstgáz oxigénje, tehát az utóégető után a rendszer elég sok hamislevegőt vett fel. 6. mérési pont: kémény előtt, a ventilátor után szintén a füstgáz oxigéntartalma lett mérve (INFRALYT).

I. sz. beállítás 7. ábra: Kéménybe épített folyamatos emissziómérő

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

A mérésből megállapítható (8/a-b-c. ábra és 1. táblázat), hogy a távozó füstgázban az átlagos oxigén tartalom 10,78

191

8/a. ábra: Iszapégető kemence füstgázvizsgálata előégető után (I. beállítás)

8/b. ábra: Iszapégető kemence füstgázvizsgálata utóégető után (I. beállítás)

8/c. ábra: Iszapégető kemence füstgázvizsgálata ciklon után (I. beállítás)

192

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

9/a. ábra Iszapégető kemence füstgázvizsgálata előégető után (II. beállítás)

9/b. ábra Iszapégető kemence füstgázvizsgálata utóégető után (II. beállítás)

9/c. ábra Iszapégető kemence füstgázvizsgálata ciklon előtt (II. beállítás)

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

193

ill. 7,4 tf% volt (előégető, ill. utóégető után). A mérés alatt átlagosan 9,59, ill. 11,6 tf% CO2 lett mérve. A mérés alatt a hordozható műszerrel átlagosan 522, ill. 15 ppm CO volt mérhető (előégető, ill. utóégető után). A száraziszap mennyiség növelésével és az égéslevegő csökkentésével a távozó füstgáz hőmérséklet elérte a max. 950 °C-ot (átlag 871 °C). A kemencébe bevitt átlagos nedves és száraz iszap 7,1 ill. 6 kg/adag volt. Az utóégető utáni és ciklon utáni oxigénmérések összehasonlításából megállapítható, hogy a hordozható műszerrel mért oxigén tartalmak 7,4, ill. 13,0 tf% voltak. 1. táblázat: A I. beállítás adatai Megnevezés

M.e.

Mérési idő Ábra Kemenceléptetési idő Nedvesiszap-mennyiség Száraziszap-mennyiség Pelletmennyiség, 1. égő Pelletmennyiség, 2. égő Pelletmennyiség, 3. égő Primerlevegő-mennyiség Szekunderlevegő-mennyiség Füstgáz O2-tartalom Füstgáz CO-tartalom Füstgáz CO2-tartalom Füstgáz SO2-tartalom Füstgáz NOx-tartalom Füstgázhőmérséklet

ó:p szám min kg kg kg/h kg/h kg/h Hz Hz tf% ppm tf% ppm ppm °C

Előégető után 8/a. 7,1 6 30 15 10,78 522 9,59 871

Utóégető Ciklon után után 14:00 – 15:03 8/b. 8/c. 2,5 10 38 25 7,4 13,00 15 11 11,6 402 289 206 106 155

sékletet átlagosan 850 °C-on lehetett tartani az előégető után (2. táblázat). 2. táblázat: A II. beállítás adatai Megnevezés Mérési idő Ábra Kemenceléptetési idő Nedvesiszap-mennyiség Száraziszap-mennyiség Pelletmennyiség, 1. égő Pelletmennyiség, 2. égő Pelletmennyiség, 3. égő Primerlevegő-mennyiség Szekunderlevegő-mennyiség Füstgáz, O2 -tartalom Füstgáz, CO-tartalom Füstgáz, CO2-tartalom Füstgáz, SO2-tartalom Füstgáz, NOx-tartalom Füstgázhőmérséklet

M.e. ó:p szám min kg kg kg/h kg/h kg/h Hz Hz tf% ppm tf% ppm ppm °C

Előégető Utóégető után után 15:44 – 16:44 3/a. 3/b. 2,5 8,8 5,1 10 38 0 30 15 10,08 8,63 159 12 10,49 10,78 241 213 846 -

Ciklon előtt 15:48 – 16:10 3/c. 2,5 10,20 8 250 142 235

Javaslat Az előégető kamra tűztere után célszerű lenne beépíteni egy O2, CO, CO2 füstgázelemző és füstgáz hőmérsékletmérő készüléket, amely folyamatos tájékoztatást adna a tüzelési paraméterekről és a kemence szabályzására is felhasználható.

Összefoglalás

II. sz. beállítás A mérésből megállapítható (9/a-b-c. ábra és 2. táblázat), hogy a távozó füstgázban az átlagos oxigéntartalom 10,08, ill. 8,63 tf% volt (előégető ill. utóégető után). A mérés alatt átlagosan 10,49, ill. 10,78 tf% CO2 volt mérhető. A mérés alatt a hordozható műszerrel átlagosan 159, ill. 12 ppm CO-t mértünk (előégető ill. utóégető után). A tűztér lehűtése érdekében a nedves iszap aránya növelve lett, mely a benne lévő víz hatására vissza hűtötte a távozó füstgáz hőmérsékletet. A nedvesiszap-mennyiség növelésével és az égéslevegő további csökkentésével a távozó füstgázhőmérséklet elérte a max. 907 °C-ot (átlag 846 °C). A kemencébe bevitt átlagos nedves és száraz iszap 8,8, ill. 5,1 kg/adag volt. Az utóégető utáni és ciklon előtti oxigénmérések összehasonlításából megállapítható, hogy a hordozható műszerrel mért oxigéntartalmak 8,63, ill. 10,2 tf% voltak. A tüzelés ciklikusan megy végbe, az O2-tartalom az iszap beadagoláskor csökken, a CO2, CO, SO2, NOx és a füstgázhőmérséklet pedig nő, majd amikor az éghető anyag elfogy, akkor az O2 nő és a többi alkotó csökken, mely a mérési görbékből jól látható (8., 9. ábra). A mérés tapasztalatai alapján az adagolási idő a kezdeti 7 percről 2,5 percre csökkentettük (az adagolt iszap men�nyisége is vele arányosan csökkentve lett), így egyenletesebben tudott az anyag kiégni, és a távozó füstgázhőmér-

194

Minden statisztikai előrejelzés szerint a lakossági fogyasztás növekedésével várhatóan nőni fog a kommunális hulladék mennyisége és ezzel együtt a következő időszakban még hangsúlyosabb szerepet fog kapni a természeti környezetünk védelme. A kommunális hulladékok kezelése érdekében feltétlenül szükség van olyan megbízható ártalmatlanító rendszerekre, amelyek a kockázatot jelentő hulladékokat gazdaságosan, környezeti károkozás nélkül tudják hasznosítani. Erre nagyon jó példa a BIOFIVE típusú termikus hasznosító, melynek beszabályozásához hatékonyabb működéséhez a bemutatott mérés sorozattal az Dunaferr Energetikai Igazgatóságának Tüzeléstechnikai Osztálya is hozzájárult. A mérés sorozat eredményként rámutattunk az BIOFIVE típusú termikus hasznosító további fejlesztési irányaira is, úgymint a nedves iszap adagolásának folyamatosabbá tétele, primer levegő szekciónkénti aláfúvatásának beállítása, hőteljesítmény növelése az adagolási arányok beállításával.

Irodalom [1] Ligetvári Ferenc, Tóth József: Nagy nedvességtartalmú, az elhelyezésben kockázatot jelentő szerves hulladékok termikus ártalmatlanítása energiakinyeréssel [2] Dr. prof Dr. Szűcs István, Dr. Lezsovits: Ferenc Szennyvíziszap termikus ártalmatlanításának eredményei, kérdései

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

Klyuchkin Serhiy, Móróné dr. Zupkó Tímea, Volein Gábor *

Munkahelyi rend a biztonságért A munkahelyi rendezettség, szervezettség és láthatóság javítása és fejlesztése érdekében projekt indult 2015 januárjában az ISD DUNAFERR Zrt.-nél. Szlogenje a „Munkahelyi rend a biztonságért”. A projekt a 6S módszert állította középpontba, melynek célja a hatékony, biztonságos és minőségi munkavégzésre alkalmas munkakörnyezet kialakítása és fenntartása. A közel 500 munkavállalót érintő program első fázisa októberben zárult.

Bevezetés A munkahelyi rendezettség, szervezettség és láthatóság javítása és fejlesztése érdekében projekt indult 2015 januárjában az ISD Dunaferr Zrt.-nél. Szlogenje – a „Munkahelyi rend a biztonságért” – jól kifejezi, hogy a program keretében a munkavédelmi teljesítmények javítását célzó intézkedések kerültek az előtérbe. A közel 500 munkavállalót érintő program első fázisa októberben zárult. A kívánt, biztonságos állapot elérésének főbb fázisaiban megtörtént a munkavégzéshez ténylegesen szükséges dolgok azonosítása, a feleslegesek eltávolítása, a szükséges dolgok optimális helyének megtalálása, a tiszta munkakörnyezet kialakítása, a tisztaság fenntartásának biztosítása eredményes takarítási tevékenység megtervezése és megvalósítása, a kialakított helyzet fenntartásához szükséges szabályozások kiadása. Az átláthatósággal, a renddel, a tiszta munkakörnyezettel tovább csökkennek a balesetek, az egészségkárosodások kockázatai, nő a munkahelyi biztonság. A munkahelyi rendezettség, szervezettség és láthatóság (vizualizáció) javítása és fejlesztése érdekében tett erőfeszítések egyértelműen jobb munkakörülményeket eredményeztek az ISD Dunaferr Zrt. területén. Kellemesebb munkakörnyezetben, biztonságosabb munkavégzés mellett, keresgélés nélkül, kevesebb nehézséggel dolgozhatnak a programba bevont területeken a munkavállalók.

For the improvement and development of workplace order, organization and visibility a project was started in January 2015 at ISD DUNAFERR Zrt. Its slogan is “Workplace order for safety”. The project set the method S6 into centre, the aim of which is the creation and sustenance of work environment suitable for efficient, safe and quality working. The first phase of the program affecting about 500 employees ended in October.

A projekt nem előzmény nélküli. Még 2012-ben döntött a vállalat vezetése a LEAN rendszer bevezetéséről és két területen megkezdődött annak megalapozása az 5S eszköz alkalmazásával. A két terület a Meleghengermű Kikészítő Üzem és a Lemezalakítómű Hasító sora, a C csarnok, Gépész üzemvitel, Villamos üzemvitel műhelyei voltak. 2013-ban és 2014-ben az 5S módszer kiegészült a 6. „S”, azaz a safety (biztonság) jelzéssel és 6S pilot projektként a munkát korábban a programba bevont területekkel együtt a Fémbevonómű és a Képzési és Fejlesztési Főosztály Tanműhelye is megkezdte.

Mi is az a 6S módszer? A módszer célja a hatékony, biztonságos és minőségi munkavégzésre alkalmas munkakörnyezet kialakítása és fenntartása. A módszer megteremti azt a vállalati kultúrát és tevékenységrendszert, amelyben az emberek odafigyelnek a munkakörnyezetükre és tudatosan rendben tartják, sőt fejlesztik azt. Aktivizálja a szervezetet, javítja a dolgozók tulajdonosi szemléletét, fegyelmét és a vállalatról alkotott képet. Bármilyen területen alkalmazható, ahol munkavégzés történik. Elsősorban operatív szinten, a műhelyben lévő rendezettség, tisztaság és a szervezett állapot fenntartása

1. táblázat: Az S-ek és magyarázatuk Japán

Magyar

Angol

1.

Seiri:

Szortírozás

Sort

2.

Seiton:

Szisztematikus elrendezés

Set in order

3.

Seiso:

Szép, tiszta munkakörnyezet

4.

Seiketsu:

Standardizálás

Standardize

5.

Shitsuke:

Szokássá válás

Systematize

Biztonság

Safety

6.

Shine

A lépés jelentése A szükséges dolgok kiválasztása, a szükségtelen dolgok eltávolítása a munkahelyről. A szükséges a dolgok logikus elhelyezése, elrendezése és megjelölése, hogy könnyen elérhetőek legyenek. A dolgozók „jó gazda” szemléletének kialakítása. A felelősségek egyértelmű definiálása annak érdekében, hogy mindenki érezze fontosnak és saját feladatának a rend és a tisztaság fenntartását a saját területén. A munkahelyi rend és szervezettség magas szinten tartása folyamatos értékeléssel és visszacsatolással (5S auditok, verseny, állandó helyről való fényképezés, információs táblák). A dolgozók képzése, hogy a rendszer alapelveit, és gyakorlatát folyamatos vezetői kontroll nélkül is kövessék. Cél, hogy a 5S művelése szokássá váljon. A kockázatok csökkentése.

* Klyuchkin Serhiy biztonsági és védelmi igazgató, ISD Dunaferr Zrt. • Móróné dr. Zupkó Tímea munka- és egészségvédelmi főosztályvezető, Biztonsági és Védelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt. • Volein Gábor munkabiztonsági osztályvezető, Biztonsági és Védelmi Igazgatóság, ISD Dunaferr Zrt.

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

195

érdekében szokás elkezdeni az alkalmazását, de a módszer alkalmazása az irodai területeken is hasonlóan jelentős eredményeket hozhat. Az bevezetése során arra kell törekedni, hogy egy olyan stabil, elfogadott rendszert alakítsunk ki, amelyet a későbbiekben a dolgozók képesek önmaguktól betartani, és fenntartani egyaránt. Ezért a bevezetés során nem csak a rövid távú, látványos eredményekre, hanem a fenntartható változásra helyezzük a hangsúlyt, ahol a cél olyan viselkedésváltozás elérése a dolgozók napi munkájában, amibe beleépül a 6S folyamatos fenntartása. Az S-ek magyarázatát az 1. táblázatban adjuk meg. Az 6S nem egyszerűen a rendrakásról és takarításból áll, hanem egy folyamatszervezési eszköz, ami nem papíron, hanem a fizikai valóságban alakítja ki a folyamat működési keretrendszerét, feltételeit (honnan-hová rakjuk az anyagot, hol tároljuk, honnan vesszük el az egyes eszközöket). Az 6S bevezetésével, a dolgozók közösen alakítják ki a folyamat hatékony, biztonságos megvalósításának megfelelő elrendezést és munkakörnyezetet, valamint kialakítják azt a tevékenység rendszert is, amellyel ez a kulturált, tiszta, világosan megszervezett munkakörnyezet fenntartható, amelyben minden tárgynak meghatározott, saját helye van, nincs semmi felesleges dolog a munkahelyeken. A gyakorlati tapasztalatok és az 1000 vállalatnál elvégzett kutatások azt mutatják, hogy az 5S program megvalósításának, a megszervezett munkakörnyezet létrehozásának eredményeként a balesetek, a sérülések száma csökkent. Ez a szempont fokozottan fontos számunkra. Az 5S programok és a 6S pilot programok tapasztalatai alapján 2015-ben jelentős fordulat következett be a 6S terjesztésében, kiszélesítésében. 2015 januárjában a cégvezető az alapító okirat aláírásával útjára indította „A munkahelyi rendezettség, szervezettség és láthatóság (vizualizáció) javítása és fejlesztése az ISD Dunaferr Zrt. területén” elnevezésű projektet. Az elsődleges cél a munkavédelmi teljesítmények javítása volt. A Program indításaként a vállalat összes gyártóműve és igazgatósága vezetője felkérést kapott a programban való részvételre a megadott határidők betartása mellett. A művek kivétel nélkül, az igazgatóságok többségében vis�szaigazolták a program megvalósítását a kijelölt területek és felelősök megadásával. A programba bevont területek meghatározását követően februárban zajlott a program ismertetése és a résztvevők felkészítése, oktatása. Az ismeretek átadása egyrészt a munkabiztonsági szakemberek felkészítését követően azok részvételével és közreműködésével történt meg, másrészt egyes területeken már képzett LEAN mérnökök által valósult meg. Kulcsfontosságú siker tényező a munkavállalókkal való folyamatos konzultáció, a dolgozókkal közösen olyan rendszert kell alkotni, amelyet elfogadnak és a jövőben betartanak. Sok idő és energia szükséges a munkatársak gondolkodásának megváltoztatásához és el kell fogadtatni azt is, hogy új feladatok keletkeznek minden megvalósított lépés után. Márciusban a program célterületeinek felmérése és az információs felületek létrehozása volt a határidővel megjelölt legfontosabb feladat. Áprilisban és májusban a „piros címkézés” és a nagytakarítás végrehajtása volt a kiemelt projektcél. Ez a feladat az első „S” a szortírozás lépésének meghatározó eleme. Meg kell vizsgálni, áttekinteni valamennyi szerszámot és

tárgyat a munkahelyen, megállapítani a szükségességüket, és eltávolítani azokat, amelyeket nem használnak a munkafolyamatokban. A munkahelyeken minden tárgyat osztályoztak a munkavállalók: szükségesek, néha szükségesek, nem szükségesek. Több területen, ahol lehetséges volt alkalmazták a piros címkével való jelölés módját és magát a módszert is. A munkavégzés a területeken létrehozott munkacsoportok felügyelete alatt történt. Ezt követően meg kellett határozni a helyét minden tárgynak, amely szükséges a munkavégzéshez, amelyek megmaradtak az első lépés után. Minden tárgynak meg kellett keresni a legjobb tárolási helyét, és arra a kijelölt helyre el is kellett azokat helyezni. A „hozzáférhető tárolás, biztonságos kezelés” rendszerének kidolgozása volt a következő mérföldkő a projekt életében. A munkahelyeken maradt tárgyakat úgy helyezték el, hogy azokat könnyen lehessen megtalálni, felvenni, használni és a helyükre vis�szatenni. Az elrendezés a dolgok használati gyakoriságának és módjának, valamint a területen zajló folyamatoknak a figyelembe vételével került meghatározásra. A tárgyak számára kijelölt helyek rögzítésre, megfelelően jelölésre kerültek, és ezzel biztosíthatóvá vált a jó, áttekinthető láthatóság. Fő szempont a tárgyak elhelyezésének megtervezésekor a munkabiztonság és a hatékonyság volt. Ezzel a lépéssel a második „S” a tárgyak szisztematikus elhelyezésének lépése valósult meg június végéig. Nem elegendő azonban a tárgyak optimális elrendezettségét, áttekinthetőségét meghatározni. Mindenkinek tudnia kell, hogy mi az elvárt, normális állapot, hogyha eltérést tapasztal cselekedni tudjon. Minden tárgynak, beleértve a berendezéseket és a szerszámokat, kell, hogy legyen meghatározott helye megfelelő felirattal és/vagy jelöléssel. A fenntartandó rend vizuális megjelenítésére július végéig került sor. Ugyanebben az időszakban a folyamatos tisztaság fenntartása érdekében az egységek munkaterületén csoportokat hoznak létre, melyek felelnek a terület tisztántartásáért. Az első három szakaszban kidolgozott eljárásokat rögzíteni kellett annak érdekében, hogy a munkahelyi rend és tisztaság fenntartása idővel a vállalat üzemi kultúrájának részévé válhasson. A munkahelyeken a rend és a tisztaság világos láthatósága, követhetősége a munkafolyamatoknak, berendezések és szerszámok megfelelő elhelyezése csökkentik a munkahelyi balesetek kockázatait, növelik a munkabiztonságot, a munkakörnyezetet kényelmesebbé és ergonomikusabbá teszik, ezzel javul a munkavállalók életminősége. A Program irányító bizottsága Evgeny Tankhilevch cégvezető, Klyuchkin Serhiy biztonsági és védelmi igazgató és Gyerák Tamás főmérnök folyamatosan figyelemmel kísérte a projekt munkáját. Az év során 3 alkalommal is tartott auditot a vezetőség és azok eredményét a negyedéves munka- és tűzvédelmi tanácskozásokon közzétették, értékelték. A projekt záródokumentuma 2015 októberében rögzítette az elért eredményeket, a célok megvalósulását. Megállapítható, hogy a kiinduláshoz képest minden kijelölt területen (2. táblázat) jól érzékelhető a változás, a fejlődés. A program középpontjában a rend megteremtése állt. Közel 500 munkavállalót érintett a megvalósítás közvetlenül. A kívánt, biztonságos állapot elérésének főbb fázisaiban megtörtént a munkavégzéshez ténylegesen szükséges dolgok azonosítása, a feleslegesek eltávolítása, a szükséges dolgok

196

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

optimális helyének megtalálása, a tiszta munkakörnyezet kialakítása, a tisztaság fenntartásának biztosítása eredményes takarítási tevékenység megtervezése és megvalósítása, a kialakított helyzet fenntartásához szükséges szabályozások kiadása. A munkatársakkal közösen kialakított új működési rend a fenntartottság biztosításával átlátható, tiszta állapotot eredményez és általános értékké, szokássá válik az érintett területeken. Az átláthatósággal, a renddel, a tiszta munkakörnyezettel tovább csökkenhetnek a balesetek, az egészségkárosodások kockázatai, nő tehát a munkahelyi biztonság. 2. táblázat: A programban kijelölt célterületek Nagyolvasztómű • Villamos és darukarbantartó üzem nappalos és ügyeleti villamos karbantartó műhely Projektvezető: Vitális Imre üzemvitel és karbantartás vezető Acélmű • Gépészeti üzem FAM gépműhely • Gépészeti üzem Kokilla csarnok • Energetikai üzem másodlagos reve ülepítő alatti lakatos műhely Projektvezető: Lukácsi István termelésvezető Szállítómű • Pályafenntartási üzem hegesztő műhely Projektvezető: Kovacsik Tamás üzemvezető Meleghengermű • Kikészítő üzem termeléselőkészítő csoport lakatos műhelye és a volt MÁV átvevői helyiség Projektvezető: Mihaldinecz László üzemvezető Hideghengermű • Gépészeti üzem támhenger szerelő műhely Projektvezető: Zombori Zoltán üzemfenntartási és karbantartás vezető Fémbevonómű • Horganyzó csarnok • Épületgépészeti csarnok Projektvezető: Piszmann Sándor termelésvezető Lemezalakítómű • Profil üzem Projektvezető: Pintér Csaba üzemmérnök Karbantartási Igazgatóság — Gyártó Egység • Lakatos üzem csőszerelő műhely Projektfelelős: Dani László üzemvezető • Öntöde üzem öntvénytisztító műhely Projekt felelős: Hájas Béla üzemvezető • Mechanika üzem hőkezelő műhely Projektfelelős: Kovács Zsolt üzemvezető AVKL Igazgatóság • Környezetvédelmi és Nedveskémiai Anyagvizsgáló főosztály mintaelőkészítése Projektvezető: Máltesics Tamás laboratóriumvezető Innovációs Igazgatóság • Mechanikai laboratórium Projektfelelős: Kónya Ildikó főmunkatárs RMS Igazgatóság Projektvezető: Véghné Fluer Erzsébet szakértő Központi irattár Tervtár Projektfelelős: Köller Ágnes osztályvezető Eszközgazdálkodási Igazgatóság Eszköznyilvántartási főosztály irodái (307 – 308) Projektfelelős: Labát Sándor főmunkatárs Energetikai Igazgatóság Folyamatirányítási Egység Műszerjavító és készülék üzemeltető és karbantartó csoport Projektvezető: Bene Norbert művezető

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

A munkahelyi rendezettség, szervezettség és láthatóság (vizualizáció) javítása és fejlesztése érdekében tett erőfeszítések egyértelműen jobb munkakörülményeket eredményeztek az ISD Dunaferr Zrt. területén. Kellemesebb munkakörnyezetben, biztonságosabb munkavégzés mellett, keresgélés nélkül, kevesebb nehézséggel dolgozhatnak a programba bevont területeken a munkavállalók. Az eredmények azt mutatják, hogy a 6S program folytatása meghozza a hozzá fűzött eredményeket és 2016-ban újabb területek bevonásával a munkabiztonság kockázatai tovább csökkenthetőek. A cikkben bemutatott fotók a projekt különböző fázisaiban készültek és egymás mellett mutatják be az „előtte” és „utána” pillanatokat. (1-14. képpár)

1. képpár: Nagyolvasztómű Villamos és darukarbantartó üzem nappalos karbantartó műhelye

197

2. képpár: Nagyolvasztómű Villamos és darukarbantartó üzem ügyeleti villamos karbantartó műhelye

3. képpár: Acélmű Energetikai üzem másodlagos reveülepítő alatti lakatosműhelye (külső alkatrész tároló)

4. képpár: Szállítómű Pályafenntartási üzem hegesztőműhelye

198

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

5. képpár: Meleghengermű, Kikészítő üzem, termelés-előkészítő csoport lakatosműhelye

6. képpár: Meleghengermű, a volt MÁV átvevői helyiség

7. képpár: Hideghengermű Gépészeti üzem támhengerszerelő műhely

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

199

8. képpár: Fémbevonómű, horganyzócsarnok

9. képpár: Karbantartási Igazgatóság, Gyártó Egység, öntödeüzemi öntvénytisztító műhely

10. képpár: Lemezalakítómű Profilüzem

200

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

11. képpár: AVKL Igazgatóság, Környezetvédelmi és Nedveskémiai Anyagvizsgáló főosztály mintaelőkészítése

12. képpár: RMS Igazgatóság, Központi irattár

13. képpár: Energetikai Igazgatóság, Folyamatirányítási Egység, Műszerjavító és készülék- üzemeltető és -karbantartó csoport

14. képpár: Energetikai Igazgatóság, Folyamatirányítási Egység, Műszerjavító és készülék- üzemeltető és -karbantartó csoport

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

201

Józsa Róbert *

Szent Borbála Szakestély Dunaújvárosban „Mélyen tisztelt buganyunyorító, bádogfényesítő XXI. Szent Borbála Szakestély, magas Praesidium, legmagasabb Praeses” – ezekkel a szavakkal emelkedhetett szólásra az a bátor firma, akinek az idei hagyományos kohász szakestélyen sürgős „interpellálhatnékja” támadt. A szakestély ezúttal az ISD Dunaferr Zrt. jubiláló hengerművei (a Meleghengermű 55, a Hideghengermű 50 évvel ezelőtt kezdte meg termelését) és technológiai problémái elé tartott görbe tükröt. A szakestély kezdési ceremóniák után a jelenlévők harsány, a parlamentáris formákat teljesen nélkülöző vélemény-nyilvánítása után Lontai Attila alias Max ölthette magára a Praeses fehér szalagját. A végig szigorú elnök azonnal segítőket nevezett ki maga mellé: Major Domusnak Győri Richárd alias Banános Joe, Kontrapunktoknak pedig Hevesi Imre alias Ózdi Herceg és Pallag János alias János Vitéz kerültek kinevezésre. A szakestély nótáinak intonálására Krajczár Martin alias Szikra és Szalai Gergely alias Bikerman kaptak felhatalmazást. A rend szigorú őreként és a balekság jó irányba terelgetőjeként, azaz a Fukszmajorként ezúttal Szentgyörgyi Zsolt alias Poéta avagy 2 perc szólásszabadság viselte a fekete szalagot. Az öt helyi főiskolás Fuhrwerk (fuvaros) – Kéri András alias Ordibátorrente a Kacsavadász, Nagy Dániel alias Reservoir du Costae, Mészáros Árpád alias Vigyori Vasidomár, Lantay Róbert alias Nagykevertes Kisdobos és Kiss Gábor alias Rockszakáll a Krémes Prémes, amúgy jú kamon Ször Van(!?) – folyamatosan gondoskodott a vendégek földi javakkal történő ellátásáról. Az elnök tévedéseit konzekvenciaként két öntész, Tar Gyula alias Tarbumbi és Kelemen Tibor alias Kele orvosolta. Etalon részegként kiválóan állt helyt Szalai Attila alias Szacsa, hiszen a „Köcsög-e a kecsege, munkahenger recseg-e” nyelvtörőt számos alkalommal hibátlanul idézte. A történések képi dokumentálását Józsa Róbert alias Csőrmesterre testálta a magas Praeses.

2. kép: Nyugdíjas firmák A közel százfős vendégseregben az OMBKE Öntészeti, Fémkohászati és Vaskohászati Szakosztálya, valamint a Dunaújvárosi Főiskola és a Miskolci Egyetem képviseletében megjelent és a helyi erőket képviselő aktív és nyugdíjas firmák igyekeztek az elnök által sűrűn elrendelt „eks”-eknek megfelelni (1. és 2. kép). A házirend ismertetése után Verbó Géza alias Garrincha találta sörfogyasztásra alkalmasnak a szakestély kupáját. A szakestély komoly poharát Dr. Palotás Béla, a Dunaújvárosi Főiskola tudományos és kutatási rektor helyettese prezentálta. Előadásában a Dunaújvárosi Főiskola történetéről, eredményeiről, sikeres pályázatairól, illetve egyetemmé alakulásáról beszélt. A borivók nevében Tóth László alias Toci kért felmentést a kötelező sörfogyasztás alól. A „vidám pohárral” Lócsy Loránd, a Martin acélmű utolsó üzemvezetője igyekezett a jókedvet fokozni, őt a budapesti helyi szervezet nevében felszólaló Sáfár László alias Rozmár és Dr. Csirikusz József alias Csernai követte. A Fukszmajor Mérő Péter személyében settenkedő pogányt talált meghúzódva a tapasztalt firmák körében, így rövid szünet után balekvizsga és balekkeresztelés következett.

1. kép: Kezdődik a szakestély * Józsa Róbert technológiai vezetőmérnök, ISD Dunaferr Zrt.

202

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

3. kép: Mérő Potyó alias Éleseszű Fürgegyík balekká fogadása A balekjelöltet a szellemes vizsgafeladat bemutatása és az elhangzott kérdésekre adott helyes és kevésbé helyes válaszok után a magas Praesidium alkalmasnak találta balekká fogadni, így választott keresztszülői elvégezték a hagyományos söráldásos keresztelést. A balekká fogadott pogány a ceremóniáról keresztlevelet vehetett át az elnöktől (3. kép), amelyben igazoltatott, hogy ő a keresztségben a Mérő Potyó alias Éleseszű Fürgegyík nevet kapta. A balek keresztszülői Kopasz László alias Beatles és ifj. Kopasz László alias Copy voltak. A szakestély további részében Hevesi Imre és Pallag János humorbonbonjait fogyaszthattuk. Bocz András a Vaskohászati Szakosztály elnöke köszöntőjében már az év végére koncentrált. Csurgó Lajos alias A hatodik és Kardos Ferenc Dániel alias Pipák hercege e szakestély végén is bebizonyították, hogy a krampampuli gyártás mesterei. Az elkészült krampampulit a balekkeresztelésben is jeleskedő Kopasz László minősítette fogyasztásra alkal-

4. kép: A krampampuli megfelelőségének vizsgálata masnak (4. kép), amelyet a szokásos szakestélyvégi nóták elhangzása után a jelenlévők nagy szakértelemmel kóstolgattak.

Pályázati felhívás

Az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívást tesz közzé

Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj elnyerésére. A Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj adományozásának célja a műszaki, gazdasági, szervezési és humán publikáció – szakcikkek, szakkönyvek, tanulmányok, konferenciákon elhangzott előadások stb. – terén kiemelkedő eredményt elérők tevékenységének ösztönzése, elismerése. Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével működő társaságok, illetve vele együttműködő szervezetek – egyetemek, főiskolák – pályázatot benyújtó dolgozója, hallgatója illetve teamje részesülhet. Pályázni — elsősorban — az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai tevékenységével összefüggő hazai vagy külföldi szakmai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent, megjelenő, illetve szakmai konferencián előadásként szerepelt műszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal lehet. Az Alkotói Alapítvány kuratóriumának döntése alapján a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közleményekben 2015. június 1.–2016. május 1-jéig megjelenő publikációk — a cikkekért járó hono­rárium mellett — részt vesznek a pályázatban.

Pályázati díjak Az eredményes pályázatok a Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozatával 150 000 Ft, II. fokozatával 125 000 Ft, III. fokozatával 100 000 Ft. összegű anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. (A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.)

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.

203

Jelentkezés, határidők: Pályázatok benyújtása: Díjak átadása:

2016. május 1-jéig 2016. június 30-áig

A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf. 110. A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefonszám: 06 (25) 581-303, 06 (30) 520-5760 E-mail cím: [email protected] Az Alapítvány Kuratóriuma

Az ISD DMGK 2015. évi számainak tartalomjegyzéke 2015/1

2015/3

Szente Tünde: Hatvan éves az OMBKE Dunaújvárosi Szervezete – A jubileum több, mint egyszerű nosztalgia Local Organization in Dunaújváros of OMBKE turned sixty – The jubilee is more than nostalgia Lukácsi István: 60 éves az acélgyártás Dunaújvárosban Steel Production in Dunaújváros Turned 60 Dénes László, Felföldiné Kovács Ágnes: Energiahatékonyság – törvényi kötelezettség és/vagy önkéntes vállalás? Energy efficiency – legal obligation and/or voluntary commitment? Hevesiné Kővári Éva, Kun Zoltán: Gépjárműipari követelmények (Az ISO/TS16949 szabvány üzenete) Automotive Industry Requirements (The message of standard ISO/TS 16949) Jian Bian, Wang Li, Hardy Mohrbacher: Nióbiummal mikroötvözött növelt ütközési energia elnyelő képességgel rendelkező press hardening acél fejlesztése Development of Niobium Alloyed Press Hardening Steel with Improved Properties for Crash Performance Kapás Zsolt: A kockázatalapú prevenció néhány alapvető munkavédelmi szempontú kérdése Fundamental Issues of Risk-based Prevention from Labour Safety Aspects Kovács Attila: Radioaktív sugárzás hatása acélra és a VVER-440/V-213 reaktor plattírozásának vizsgálata Action of Radioactive Radiation on Steel and Examination of Cladding of Reactor VVER-440/V-213

2015/2 Klein András Miklós: Történeti értékmegőrzés a Dunai Vasműben Preservation of Historical Values at Dunai Vasmű Ironworks Ruff István, Csekő Tamás: „Réztelenítés” lehetősége a sósav-regenerálás folyamatában Possibility of decoppering in the process of hydrochloric acid regeneration Éberhard Zoltán, Farkas Krisztina: Automata felületellenőrző rendszer alkalmazása az ISD Dunaferr Zrt.-nél Employing Automatic Surface Inspection System at ISD Dunaferr Zrt. Antal Árpád: Tűzi horganyzott bevonatok vastagságának tervezése Planning of Hot Dip Galvanized Coatings (Átvett cikk a Magész engedélyével) Gyimesi Zoltán: Ködösítés vagy felhő? Felhő-informatika alkalmazhatósága az ISD Dunaferr Zrt.-nél Obscuration or Cloud? Applicability of cloud informatics at ISD Dunaferr Zrt. Horváth Ákos, Antal Árpád: Tűzi-mártó horganyzás – a korrózióvédelem legelterjedtebb módszere Hot Dip Galvanizing – The Most Common Method of Corrosion Protection

204

Mérő Péter, Varga Ottó: 50 éves a Hideghengermű Cold Rolling Mill celebrates its 50th Anniversary Jakab Sándor: Húsz éves a Dunaferr Alkotói Alapítvány Dunaferr Alkotói Alapítvány turned twenty Kun Erika, Horváth László: Lehetőségek és kihívások az energiapiacon – egy nagyfogyasztó lépései az energiakereskedelem irányába Challenges and opportunities on the energy markets – an end-user’s steps towards energy trading Harcsik Béla, Jakab Sándor, Károly Gyula, Török Béla: Új, korszerű digitális tananyagok a vaskohászati érdeklődésű kohómérnökök számára New, modern digital learning materials for ferrous metallurgy interested metallurgical engineers Szente Tünde: Új típusú városok, ipari városok az 1945 utáni népi demokráciákban New Type Towns, Industrial Towns in the People’s Democracies after 1945

2015/4 Varga-Szabó Lajosné: Megérdemelt siker. 20 éves a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár Merited success.Gyöngyház Voluntary Pension Fund turned 20 Horváth Ákos: A melegen hengerelt szélesszalag szelvényalakjának hatása a melegen és hidegen hengerelt késztermékek alaki tulajdonságaira Influence of profile shape of hot rolled wide strip to the shape properties of hot and cold rolled final products Illés Péter, Dudás György: On-line szelvénymérés az ISD Dunaferr Zrt. meleghengerművében ON-line Profile Measurement in the ISD Dunaferr Zrt. Hot Strip Mill Felföldiné Kovács Ágnes, Katona József, Kiss Tibor: Tüzeléstechnikai mérések a BIOFIVE Zrt. iszapégető kemencéjénél Firing technique measurements at sludge burning furnace of BIOFIVE Zrt. Klyuchkin Serhiy, Móróné dr. Zupkó Tímea, Volein Gábor: Munkahelyi rend a biztonságért Workplace Order for Safety Józsa Róbert: Szent Borbála Szakestély Dunaújvárosban Saint Barbara Professional Gathering in Dunaújváros

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2015/4.