IR O D A LO M
H A H N G É Z A D R .: A csecsemőhalandóság helyzete Magyarországon. (TfeTCKan C M e p T H O C i b b B eH rp im . I n fa n t m o rta lity in H u n g a ry .) Népegészségügy 1958. 12. szám , 309— 324. p. A ta n u lm á n y a m a g y a r csecsem őhaland ó ság sokoldalú elem zését n y ú jtja . Az időbeli fejlődés és a nem zetközi összehaso n lítás u tá n főleg az 1956— 1957. évi a d a to k h alálo k i, k o rcso p o rti, te rü le ti, telep ü lési részletezéseit v izsg álja a v elü k összefüggő orvosi és egészségügyi szervezési k érd ések m e g v ilá g ítá sá b an . I. 1938-hoz k é p e st csecsem ő h alan d ó ság u n k tö b b m in t 5 0 % -k al csö k k en t. A felszab ad u lás u tá n i csökkenés ü tem e n ag y o b b v o lt, m in t az 1936— 44. éveké. H u szo n h á ro m európai ország közül M agyaro rszág 1926-ban a 21., 1936-ban a 19., 1956-ban a 18. h e ly e t fo g lalta el. Az u tó b b i évek b en a ja v u lá s m e g to r p a n t. — A h a la n d ó sá g csökkenése 1938-hoz k é p e st a h a t h ó n a p n á l idősebb csecsem őknél 73% , az eg y h e te stő l ö th ó n ap o s k o rú a k n á i 6 0 % , az egy h éten alu lia k n ál 2 4 % v o lt. N em zetközi v isz o n y la tb a n az ú js z ü lö tt h a la n d ó sá g (h ét n a p o n aluli) te k in te té b e n n incs lényeges le m arad á s, később — k ü lö n ö sen az 1— 5 h ó napos k o rb a n — csecsem ő h alan d ó ság u n k k étszerese, ső t h áro m sz o rosa m ás országokénak. — A h alálo k o k csökkenése (1000 élv e sz ü lö ttre szá m ítv a ) legjelentősebb v o lt az em észtő ren d szer b etegségeinél (1938 28,4 — 1 9 5 7 : 7,1) és a légzőrendszer betegségeinél ( 1 9 3 8 : 32,5 — 1 9 5 7 : 15,9). U tó b b i gyak o riság a az o n b an n em zetk ö zi v isz o n y la tb a n m ég m in d ig m agas. A v e le sz ü le te tt fejlődési h ib á k és az ú jsz ü lö ttk o r speciális m egbetegedései á lta l o k o z o tt h alálo zás az átlag o sn ál kisebb m é rté k b e n csö k k en t (1 9 3 8 : 48,5 — 1 9 5 7 : 33,6), ebben azo n b an a p o n to sa b b d ia g n o sztik a és az élv eszü letések tá g a b b értelm ezése is sz erep et já tsz ik . U tó b b ira m u ta t külö n ö sen a szülési sérülések m ag as a r á n y a ; 7°/00 a h áb o rú elő tti l,5°/o0-kel szem ben. E b b e n az a la p já b a n endogén h aláloki fő cso p o rtb an je len tő s szerep ü k v an az exogén h alá lo k o k n a k (pl. egy h ó n ap o n aluliak tü d ő g y u lla d á sa ), am i r á m u ta t a to v á b b i ja v ítá s i lehetőségekre. II. Az ország különböző te rü le te in a csecsem ő h alan d ó ság e lté rő m é rté k ben ja v u lt, ennek k ö v e tk e z té b e n a felszab ad u lás elő tti so rren d m ó d o su lt. Az 1955— 57. évek á tla g á b a n a csecsem őh alan d ó ság i a rá n y szá m és a h a lá lozási s tr u k tú r a a la p já n legkedvezőbb v o lt a h ely zete C songrád és V as m egyé nek, ahol m in d a légzőszervi, m ind az em észtőszervi h alálo zás alacso n y volt. H a jd ú -B ih a r, G yőr-S opron, B a ra n y a , P e st, T o ln a és B ékés m eg y ék b en , v a la m in t F e jé rb e n és K o m á ro m b a n alacso n y a légzőrendszeri h alan d ó sá g , de fo k o z o tta b b , illetve m agas az em észtő ren d szer betegségei á lta l o k o zo tt h alálozás. A lacsony v ag y közepes em észtőren d szeri h alan d ó sá g m e lle tt m agas a légzőszervi h alan d ó sá g B orsod, V eszprém és Z ala m egyében. K özepes légző szervi h a lan d ó sá g m e lle tt m agas az em észtő ren d szerb eli h alan d ó sá g Szolnok, H eves és S om ogy m egyében. B á cs-K isk u n , S zab o lcs-S zatm ár és N ó g rád m egyében m agas légzőrendszeri h alan d ó ság h o z m agas em észtőszervi h a la n d ó ság tá rsu l. — A n ag y v á ro so k k ö z ö tt Szeged, D eb recen , B u d a p e st, M iskolc, P écs a csecsem őhalandóság 1957. évi so rrend je. A csecsem őhalálozás település s z e rin t sa já to sa n a la k u lt. 1949-től 1955-ig a községek csecsem ő h alan d ó ság a alac so n y ab b v o lt, m in t a vid ék i városoké. (1954-ben a falusi csecsem ő h alan dóság m ég a b u d a p e stin é l is alac so n y ab b v o lt.) E z első so rb an a v id ék i ip ari v áro so k m ag as csecsem ő h alan d ó ság án ak v o lt a k ö v etk ez m én y e , am ely 1955. ó ta ném ileg ja v u lt, de m ég m indig m agas.
IRODALOM
421
A d o lgozat I II . része azzal a k érdéssel foglalkozik, h o g y a szü letéscsö k kenés — a n y ers a rá n y sz á m ra g y a k o ro lt m a te m a tik a i h a tá s á n tú lm en ő e n — b efo ly áso lja-e a csecsem őhalandóságot. M int ism eretes, a csecsem ő h alan d ó ság az első szü lö tte k n él m a g asa b b , a m ásodik és h a rm a d ik szüléseknél alac so n y ab b , a n eg y ed ik és to v á b b i szüléseknél pedig (fo k o zato san em elkedve) ism ét m a g asab b az átlag o sn ál. 1954 ó ta az első szü lö ttek a rá n y a n ő tt, csö k k en t v isz o n t a m a g a sa b b so rren d ű (negyedik és to v á b b i) születéseké. Így a csecsem ő h alan d ó ság sz em p o n tjáb ó l a születési so rren d elto ló d á sán a k h a tá sa i eg y m ást k i e g y e n líte tté k , és a n n a k 1957. évi k ed v ező tlen ala k u lá sá b a n az elto ló d ás nem já ts z o tt szerepet. A z eltérő születési so rren d azo n b an egyes te rü le ti k ü lö n b sé gek előidézésére h a tá s s a l v o lt. M egfigyelhető, hogy az ú js z ü lö ttk o r h a lan d ó sá g a o tt a le g m ag a sab b , ah o l az első szü lö ttek sz á m a rá n y a m agas. V iszo n t a légző ren d sz er betegségei á lta l o k o z o tt halálo zás o tt a legnag y o b b , ah o l a negyedik és ennél m a g a sa b b születési so rre n d ű csecsem ők a rá n y a n ag y o b b . A c ik k befejezésül a te rh e se llá tá s és az ú jsz ü lö tt-c sec sem ő h alá lo zá s, illetv e a csecsem őellátás és a p o stn a ta lis és késői csecsem őhalálozás összefüggéseit k ív á n ja illu sztrá ln i k é t tá b lá z a t k ere téb e n . Az egyik tá b la az első szü lö tte k százalékos a rá n y a sz e rin t k e tté v á la s z tv a a m e g y ék e t (4 2 % a la tt — 4 2 % fele tt), a 0— 6 napos csecsem őhalandóság és a terh e sg o n d o zá s in te n z itá sa , v a la m in t az in té z e ti születések a rá n y a és a szülészeti á g y e llá to tts á g a d a ta it v eti egybe. A m á so d ik tá b la a h é t n ap o n tú li csecsem ő h alan d ó ság a r á n y a it v eti egybe a neg y ed ik és to v á b b i sz ü lö tte k százalékos a rá n y á v a l, a csecsem ő gondozás és a k ó rh á z i ellá tá s m u ta tó iv a l. Az eg y b ev etések az o n b an nem m in dig m u ta tn a k eg y é rtelm ű összefüggéseket és — a m in t ezt a szerző is m eg á lla p ítja — nem t a r t h a tn a k ig é n y t te lje s é rté k ű k a p c so la tv iz sg á la tra . M . K. R A I C S J E N Ő D R .— Á R V A Y S Á N D O R D R .: A terhesség m ű v i megszakítása kapcsán szerzett tapasztalataink. (H am u o n t i T H C B H 3 a H H tie c H c n y c c T B e H H h iM nepepbiBOM őepeivieHHOCTH. O ur E x p erie n ce s in C onnection w ith th e In d u c e d In te r r u p tio n of P re g n a n c y .) M a g y a r Nőorvosok L a p ja , 1958. o k tó b e r, 5. szám 249— 260. p. A D eb recen i O rv o stu d o m á n y i E g y e te m szülészeti és n ő g y ó g y ászati k li n ik á já n 1951— 1957. év ek b en 3214 m ű v i v e té lé st v égeztek . 1955 ó ta az in te rru p tió k szám a ro h am o sa n n ő tt; m íg előzőleg a k lin ik án le fo ly ta to tt szü lések hez k é p e st a rá n y u k 2 % v o lt, ad d ig 1955-ben 12% , 1956-ban 5 2 % , 1957-ben 9 4 % ; v ag y is 1957-ben a k lin ik á n v é g z e tt m ű v i v etélések szám a m eg k ö ze líte tte a szülésekét. A cik k I. része az 1951— 57-ben v e té lt nők életk o r, családi állap o t, te rh e s ségi sorszám , g yerm ekszám és terh esség ideje szerinti m egoszlásával fo g lalk o zik. E ze k a D em o g rá fia 1958. 2— 3. sz ám á b an k ö zö lt országos a d a to k h o z h aso n ló ak , ism e rte té sü k e t ez ért m ellőzzük. F e ltű n ő e n m ag as — 1957-ben 2 7 ,4 % — az orvosi ja v a lla tr a v é g z e tt terh e ssé g m eg sz ak ításo k a rá n y a (o rszág o san csak 8,7% ). E n n e k összevetése az élő gyerm ek ek sz ám áv al, v a la m in t a h á z a ssá g ta rta m á v a l a z t m u ta tja , h o g y az orvosi ja v a lla to k a rá n y a a g y e rm e k te le n e k n é l és a fia ta l h á z a so k n á l a leg m ag asab b ; a g y erm ek létszám , illetv e a h ázasság i ta r ta m növek ed ésév el v isz o n t m ind n ag y o b b a rá n y b a n a szociális in d o k o k n y o m u ln a k előtérbe. A te rh e ssé g m e g sz a k ítá sá n á l a lk a lm a z o tt m ódszerek közül 9 6 ,2 % -os a rá n n y a l szerepel a m é h k a p a rá s egy ülésben, H e g a r tá g ítá ssa l; 2 ,6 % -k al az e x tra o v u la ris d e x tro se feltöltés. A terh e ssé g m eg sz ak ításo k átlag o s ápolási ta r ta m a 4,6 n a p v o lt (szem ben az országos 2,0 n ap p a l), am i az átlag o s n ál sú ly o sab b b eteg ö ssz etéte lre u ta l. A II. rész az in te r ru p tió k k ö zv e tle n és későbbi egészségügyi k ih a tá s a it tá rg y a lja . 1. A k ö z v e tle n szöv ő d m én y ek a d a ta it az 1951— 56. évi 1494 v etélő n ő n él v iz sg álták . A sérülések a rá n y a 1,7% (ennek m in te g y fele rep ed és, fele p erfo ratio ). A vérzéseké 7 ,5 % (1,2% k ö zv e tle n , 6 ,3 % késő b b i), a g y u lla d áso k é 9,9 % . M ű té ti h alálo z ás a b ea v a tk o z á so k során nem v o lt. T e rm é k e n y sé g é t a m ű té te k so rán egy nő v e s z te tte el.
422
IRODALOM
2. A későbbi k ih a tá s o k felm érése csak a k lin ik a beren d elő felkérésének eleget te v ő 513 m egjelent nő esetében (a b ere n d elte k 34,8 % -a) v o lt lehetséges. A v iz sg álato k sz erin t a m űvi vetélés u tá n i első h a v i vérzés á tla g b a n 38,5 nap m ú lv a je le n tk e z e tt (szem ben a nőgyóg y ászati m é h k a p a rá s u tá n m eg fig y elt 30,7 n ap p a l). A h avi vérzés cik lu sa a v iz sg áltak 1 3 % -án ál, bősége 3 5 % -á n ál m ódosult. A z 1951— 1956. években v ég zett v etélések u tá n egy, illetv e h a t éven belül (1957-ig) az ellen ő rzö ttek 2 9 % -a e s e tt ú jb ó l teh erb e. Az iv a rsz erv i e lv á l to záso k a rá n y a 34,5% v olt (szem ben az in te rru p tio e lő tt észlelt 4,9 % -o s a rá n n y al). A vetélés u tá n i szexuális za v aro k ró l (frig id itás, fájd alo m stb .) a v iz sg áltak 2,7 % -a — 14 nő — szám o lt be. A v etélés ó ta a te stsú ly v isz o n y o k n á l figyelem rem éltó v álto zá s nem tö rté n t. A vetélések késői k ö v e tk ez m én y e in ek v iz sg á la tá v a l k a p c so la tb a n ez a m a g y a r iro d alo m b an az első sta tis z tik a i a d a to k o n alap u ló k ö zlem én y ; a k é r dés jelen tő ség é re való te k in te tte l nagy figyelem re ta r t h a t sz ám o t. Fel kell azo n b an h ív n u n k a figyelm et m e g á lla p ítá sa in a k k o rlá to z o tt érv én y ére, am i eg y ré szt a v izsg ált tö m eg kis szám ából ad ó d ik , m á sré sz t ab b ó l, h o g y a II. fejezetb en vizsgált sokaság a to rzító k iv á la sz tó d á s k ö v etk ez téb e n nem te k in t h ető re p re z e n ta tív n a k . (A vetélés u tó la g o s k ö v etk ez m én y e it érző nők n y ilv án n ag y o b b a rá n y b a n te tte k eleget a berendelő felh ív ásn ak , m int az egészsége sek.) E gyes részletek tá rg y a lá s a te n d e n c ió z u s ; sta tisz tik a ila g in k o rre k t p él d áu l a k ü lönböző csopo rtk ép ző ism érvek ú tjá n lé tr e jö tt m egoszlások k u m u lá ciója, am i a többféle szövődm énnyel já ró esetek tö b b szö rö s sz á m b a v é te lé t és ebből eredően az ará n v szá m o k irreális to rz ítá sá t ere d m én y e zh e ti. M. K . K L I N G E R A N D R Á S és S Z A B A D Y E G O N : A z 1960. évi népszámlálás tervezete. (O npoenTe nporpasiM H nepem icn nace.neni-iH B en rp im 1960 r ó ja . P lán of th e 1960 H u n g á riá n Census.) Statisztikai Szemle 1958. évi 5. szám , 393 —414. 1. Az 1958. ja n u á r 5-én k e lt k o rm á n y h a tá ro z a t értelm éb en a k ö v etk ező n ép szá m lálást M agyarországon 1960 elején kell m e g ta rta n i. E z az id ő p o n t ö sszh an g b an áll az EN SZ titk á rs á g által 1960 k ö rü l te rv e z e tt v ilá g n ép szám lá lással. A n ép szá m lálás eszm ei id ő p o n tja v aló szín ű leg 1960. ja n u á r 1-én 0 óra lesz. A K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l a felv étel előkészítése k ap c sá n szoros e g y ü ttm ű k ö d é st valósít m eg a szocialista o rszág o k k al, v a la m in t figye lem be veszi az E g y e sü lt N em zetek szerv ezetén ek a já n lá sa it. A n ép szám lálás előzetes p ro g ra m ja 26 szem élyi k érdés sz á m b a v é te lé t te rv e zi az előző n ép szám lálás 43 szem élyi k érdése h e ly e tt. E z a k érd é sk ö r a n em zetk ö zi ig én y e k e t kielégíti és b iz to sítja m ind a k o ráb b i n ép szám láláso k a d a ta iv a l való e g y b e v e té st, m ind a n ép szám lálással k ap c so la to s, tu d o m á n y o s, g azdasági és k ö zig az g atá si igények kielégítését. A nép szám lálással eg y id ejű leg m e g tö rté nik a la k ó é p ü le te k és lakások összeírása is. A n ép szá m lálás feldolgozása gépi ú to n fog tö rté n n i, egyes v o n a tk o z á so k b a n pedig k ép v iseleti feldo lg o záso k ra is sor k erü l. A feldolgozási te rv e z e t igen részletes és szám os k o m b in a tív feldolgozást ta rta lm a z . E z a te rv e ze t k im e ríti az E N SZ á lta l ja v a s o lt fel dolgozások k ö rét. A n ép szám lálás gondos elő k észítést igényel, am i szám os h a tó sá g és egyéb in té zm én y k ö zre m ű k ö d ésé t k ív á n ja meg. A n ép szám lálási m u n k á la to k b a n m in te g y 50 000 m u n k a erő fog k ö z re m ű k ö d n i; ebből 35 000 szám láló b iz to s végzi az a d a to k b e g y ű jté sé t. B. Gy. C I I E S S E R , E. Dr.: The Sexual, M arital and F a m ily Relationships of the E nglish Woman. (Az angol nő nem i, h ázasság i és családi k ap c so la tai.) N ew Y ork. 1957. pp. X X X V . + 6 4 2 . Az utolsó félévszázad nagy v álto zá sai m élyen é r in te tté k a nem i élettel, a h ázasság g al, a család d al, a gyerm ekneveléssel k ap cso lato s m a g a ta rtá s o k a t is. A h ázassági kö telék la zu lt, a v álási jog szab ály o k lé n y eg b ev ág ó an m e g v ál to z ta k , és a családi élet is á tfo rm á ló d o tt, tü k rö z v e a m erev tá rsa d a lm i szoká sok e n y h ü lésé t. E v á lto z á so k n a k igen sokféle o k a v an , de sem az okok, sem
IRODALOM
423
m a g u k a családi, a n em i élet te rü le té n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á so k sem ism e rte k m ég eléggé a részletek b e n is. E z e k e t az ism erete k et k ív á n ja b ő v íte n i C hesser m u n k á ja , a m ely n e k c é ljá t a szerző a k ö v etk ez ő k b en h a tá r o z ta m e g : 1. M eg ism erni az angol nő jelenlegi ta p a s z ta la ta it és m a g a ta r tá s á t a h ázasság és a nem i k a p c so la tra v o n a tk o z ó a n ; 2. összefüggéseket és asszo ciáció k at k eresn i az angol nő bizonyos g y erm ek k o ri, és a h áz asság ra, a nem i életre v o n a tk o z ó jelenlegi ta p a s z ta la ta i és m a g a ta rtá s a k ö z ö tt; 3. felderíten i az o k a t a té n y e ző k et, am elyek a házasság i boldogság és b o ld o g ta la n ság érzésével összefüggés ben v a n n a k . E k érd ések re a szerző vezetésével v é g z e tt, kb. 6200 n ő t felölelő m in ta v étele n alap u ló v iz sg á la t volt h iv a tv a válaszolni. A m in ta v é te lt nem v életlen k iv á la sz tá ssa l vég ezték , han em a v iz sg álatb a n v aló részv ételre o rv o so k at h ív ta k fel, ők tö lte tté k ki a k é rd ő ív e k e t pácienseikkel. (A k itö lté s re te k in te tb e jö h e tő n ő k e t tö b b féle m ódszerrel v á la s z to ttá k ki, itt m á r bizonyos szere p e t k a p o tt a v életlen is.) B á r a vizsg ált nők nem re p r e z e n tá lh a ttá k t erm észetszerűen a női la k o sság egészét, bizonyos te k in te tb e n m égis ig y ek eztek enn ek m egfelelő m egoszlási a rá n y o k a t elérni (kor, családi állap o t). A k iv á la s z to tt nők m eglehetősen n ag y te rje d e lm ű k é rd ő ív e k e t tö ltö tte k ki, á lta lá b a n elő írt v ála sz sz a v a k m egjelölésével. (A kérd ő ív ek et a szerző fü g g elék b en közli.) Az ö ssz e g y ű jtö tt k é rd ő ív e k e t tö b b tagból álló m u n k a tá rs i k o lle k tív a d o lg o zta fel az aláb b i szem pontok szerin t. A feldolgozás első része a g y erm ek k o rh o z k a p csoló d o tt. E zen belül elsősorban a családi k ap c so la to k b efo ly á sát (a szülő elv esztésén ek jelentősége, a te stv é ri, a szülő-gyerm ek k ap c so la t, ezeknek a k ésőbbi és h áz asság ra v aló h a tá sa ), a szülői ellenőrzés b efo ly ását (jelen tő ség e, foka, irá n y a , a b ü n te té s stb .), a nem i nevelés és a v allás b efo ly ását, végül a g y erm ek k o ri b o ldogságot befolyásoló té n y ez ő k et v iz sg álták . A m áso d ik fő p ro b lém ak ö r az egyedülálló fe ln ő tt életével foglalkozik, elsősorban a h ázasság e lő tti szexuális viselkedéssel, összefüggésben a g y erm ek k o r ta p a s z ta la ta iv a l, a k o rra l stb. A k érd ések h a rm a d ik fő cso p o rtja a feln ő tt h ázas é le tte l k a p c so la to s: a h ázassági b o ldogságot befolyásoló tén y ező k m érése, a szexuális k i elégülés, a születésszabályozás pro b lém ái, összefüggésben a h ázasság e lő tti v ára k o záso k k al és a h áz asság o t k ö v ető nézetekkel. A feldolgozás ere d m én y e it tá b lá k k özük és á b rá k teszik szem lélte tő b b é . Az a d a to k a t á lta lá b a n igen sok k o m b in áció b an d o lg o z ták fel, így a leg k ü lö n b ö zőbb tén y ező k e g y ü tth a tá s á t v e títik ki. A tá b lá k m e lle tt azo n b an a szöve ges érték elés elég szegényes. Az érték elés á lta lá b a n nem h ato l az a d a to k m ögé, így a m e g á lla p íto tt összefüggések is több esetben csak a szám ok eg y m ás m ellé való so ra k o z ta tá sá n a k jellegével b írn ak . Az a d a to k ö n m a g u k b an é rd e kesek és ta n u lsá g o sak , de — m ivel a tá rsa d a lo m egyéb jelenségeivel való k a p cso latu k fe ltá ra tla n m a ra d t — , igazi jelen tő ség ü k csak to v á b b i m u n k a á lta l v á lh a tn a te lje sen világossá. S zám u n k ra a közölt ad a to k o n tú lm en ő e n , elsősorban a k érd ő ív ek ta n u l ságosak. Az igen g ondosan m e g sz e rk e sz te tt k érd ő ív ek k itű n ő e n p é ld áz zá k , h o g y v iszonylag kényes té m á t érin tő v iz sg álato t is m eg le h et o ld an i, h a a k érd ő ív ek m egfelelő m ódon v a n n a k szövegezve, te k in te tb e v év e eg y ré szt a k itö ltő értelm i sz ín v o n alát, érzékenységét, m á sré sz t a feldolgozás sz em p o n tja it is. K. K . T A T S U O H O N D A : Fourth Public Opinion Survey of B irth Control in J a p a n . (N eg y edik k ö z v é le m é n y k u ta tá s a sz ü letésk o rláto zásró l J a p á n b a n .) P o p u lation Problems Series No. 15, T okio 1958, 60 p. A M a in ic h i Sh im b u n ja p á n lapkiadó v á lla la t 1949-ben szerv ezte a N ép es ségi K érd ése k K u ta tó T a n á c sá t, am ely tu d o m á n y o s alap o n ta n u lm á n y o z z a J a p á n népesedési p ro b lé m á it. A T an á cs m u n k á sság á ró l ed dig 15 fü zet je le n t m eg. A z 1958 á p rilisá b a n m e g jelen t 15. fü zet szerzője Tatsuo H onda, a ja p á n N ép jó léti M in isztériu m N épességi K érd ése k K u ta tó In té z e té n e k v ezető je. A sz ü letésk o rláto zá s pszichológiai h a tá s á n a k és eddigi ere d m én y én ek felm érése céljából v é g z e tt m o stan i (1957) n egyedik k ö z v é le m é n y k u ta tá s — csak ú g y , m in t az előbbiek — re p re z e n ta tív a d a tfe lv é te l fo rm á já b a n tö r té n t.
424
IRODALOM
A rep rez en tá ció c é lja ira 3800 h á z a s p á rt v á la s z to tta k ki, am ely e k n él a feleség 49 évesnél fia ta la b b . A h á z asp áro k k iv á la s z tá s a telep ü lési h ely sz erin t tö r té n t (h a t n a g y v á ro s, egyéb v áro si k ö rze tek , községek). A k iv á la s z tá s sz ú ró p ró b a szerűen m e n t vég b e, és a k itö ltö tt kérd ő ív ek feldolgozása a leg teljeseb b t i t kosság a la p já n tö r té n t. A b e é rk e z e tt 7600 k é rd ő ív közül 6003 (7 8 ,9 % ) ta r ta lm a z o tt k ielég ítő v á la s z o k a t ; ebből 2928 férj (77 ,1 % ) és 3075 feleség (8 0 ,7 % ) k érd ő ív e. A 33 tá b lá t ta rta lm a z ó részletes je len tés a k ö z v é le m é n y k u ta tá sró l a k ö v e tk e z ő p o n to k b a n fo g lalh ató össze : 1. K ü lö n ö sen a n a g y v á ro so k b a n , a m u n k a b é rb ő l élő n épesség k ö ré b e n , a szülő k n ek a g y erm ek eik tő l való függése m e g szű n t, és ezzel m eg szű n ő b en v an a régi családi h ag y o m án y o k igája. E z az irá n y z a t m u ta tk o z ik a p a ra sz ts á g k öréb en is. M ásrészt pedig, a tá rsa d a lm i o sz tály o k tó l fü g g etlen ü l, a szü lő k ben a g yerm ek felnevelésével k ap c so la to s k ö telesség érzet re n d k ív ü l m eg erő sö d ö tt. 2. Az életfelfogás ilyen gyökeres v á lto z á sa k ö v e tk e z té b e n egyre erősödik a k islétsz ám ú család u tá n i v ág y . A legtö b b v álasz a k étg y erm ek e s csalá d o t t a r t j a eszm én y in ek . Az egyg y erm ek es c sa lá d a n y á k 3 9 % -a m ég egy és 3 3 % -a m ég k é t g y erm e k et k ív á n , m íg 1 7 % -u k nem k ív á n tö b b g y erm e k et. A k é t g yerm ekes an y á k 5 6 % -a nem a k a r tö b b g y erm e k et. 1950-ben m ég h áro m g y erm e k et ta r t o tta k ideálisnak. 3. A m e g k é rd e z e tte k 6 0 % -a nem k ív á n tö b b g y erm e k et. E b b e n a te k in te tb e n csekély v o lt a k ü lönbség az egyes tá rs a d a lm i o sz tály o k k ö z ö tt, am i a születésszab ály o zás irá n ti fo k o zo tt érdeklődés jele. 4. A szü letésszab ály o zás ellen a m e g k é rd e z e tte k 9 % -a (1950-ben 1 5 % ), m e lle tte 7 0 % -a (1950-ben 60% ) foglalt állást. 5. A k é rd e z e tt h á z a sp á ro k 5 7 % -a ism eri a fo g am zásg átló szerek és m ó d szerek h a s z n á la tá t és to v á b b i 10% -a a k ö zeljö v ő b en k ív á n ta m egkezdeni ilyenek h a s z n á la tá t. 6 % -u k m ost h a llo tta először ezt a k ifejezést, m íg 2 6 % -u k csak a kifejezést ism eri, de g y a k o rla ti é rte lm é t nem . 6. A válaszokból k id e rü lt, hogy a falusi h á z a sp á ro k n ag y o b b a rá n y b a n ism erik a fo g am zásg átló szerek és m ódszerek h a s z n á la tá t (egészségvédelm i előadások, orvosok, szülésznők, nőeg y esü letek stb . rév én ), m in t a v áro sia k . 7. A m e g k érd ez ett h á z a sp á ro k m in te g y 4 0 % -a h aszn á l fo g am zásg átló szerek et v a g y m ó d o k a t. 8. A zok a h á z a sp á ro k , ahol a feleség é le tk o ra 23 —34 év, 4 7 % -b a n , ahol 35— 49 év, 3 3 % -b a n h asz n á ln a k an tico n c ip ie n sek e t. Az ilyen g y a k o rla to t fo ly ta tó h á z a s p á ro k 5 0 % -á n a k m á r k é t gyerm eke van . 9. Az an tico n cip ien sek h a s z n á la ta 1,2-szer nag y o b b a h a t n a g y v á ro s b a n , m in t a községekben és 1,5-szer n ag y o b b a fizetésből élőknél, m in t a p a ra s z t ságnál és a halászoknál. 10. A legtöbb k é rd e z e tt a fo gam zásgátló m ó dszerek h a s z n á la tá t a m á so d ik gy erm ek u tá n k ezdte. Á lta lá b a n a tisztv iselő k és értelm iség iek (v a la m in t a főiskolai v a g y egyetem i v ég zettség ű ek ) zöm e az a n tico n c ip ie n sek a lk a lm a z á sát m á r az első gyerm ek u tá n k ez d te , m íg a m u n k á so k , p a ra sz to k és h alászo k (v a la m in t az alac so n y ab b iskolai végzettség g el rend elk ező k ) a m áso d ik , ill. a h a rm a d ik gyerm ek u tá n . 11. A v álaszo k b ó l az tű n ik ki, hogy a fo g am zásg átló szerek és m ó dszerek a lk a lm a z á sá n a k oka gy ak o riság i so rren d sz erin t a k ö v etk ező : an y a g i n eh é z ségek, az a n y a egészségének kím élése, sz ab a d ab b élet b iz to sítá sa , egyéb okok. 12. A zok, ak ik sohasem h a s z n á lta k fo g am zásg átló sz erek et, a z t felelték , hogy gyerm ek ek et a k a rn a k , v a g y a z t, hogy nem tö rő d n ek a terhességgel. Á lta lá b an a fogam zások m egelőzését nem gyak o rló h á z a sp á ro k nem g o n d o ln ak csalá d terv e zésre és a g y erm ek áld ással szem ben a „leg y en a m in ek lennie k e ll” elv et v alljá k . 13. M in t az előző k ö z v é le m é n y k u ta tá so k b ó l is ism eretes, a leg n ép szerű b b fo g am zásg átló szer, illetve g y a k o rla t a férfióvszer és a fo g am zásm en tes p e rió duson alap u ló ,,O gino” -m ódszer. Az elő b b it 57, az u tó b b it 3 8 % -b a n h a s z n á l já k . Az o rvosok á lta l le g b iz to sa b b n a k ja v a so lt h ü v e ly g y ű rű t (p essariu m ) a m e g k érd ez ett nőknek csak 7 % -a alk alm azza, és — b á rm ily e n h ih e te tle n
IRODALOM
425
n ek tű n ik is — falu si nők h a sz n á ljá k n ag y o b b százalék b an . A m e g k é rd e z e tt fé rfia k 0 ,9 % -a és a n ők 6 ,2 % -a e s e tt á t sterilizációs m ű té te n , am ely egyre jo b b a n te rje d . A tö b b i m ódszer közül zselét 1 2,2% , t a b le t tá t 8 ,1 % és „ c o itu s in te r ru p tu s ” -t 6 ,6 % h aszn á lt. 14. Az a lk a lm a z o tt m ódszerek eredm ényességének p o n to s felm érésére az a d a tg y ű jté s nem te r je d t k i, de m e g á lla p íth a tó , h o g y az a z o k a t alk alm azó h á z a s p á ro k n á l az ú ja b b a n s z ü le te tt g y erm ek ek szám a á lta lá b a n a v á r tn á l n ag y o b b . 15. A fo g am z ásg á tlá s g y a k o rla ti ered m én y e m ég nem tö k é letes. Az a d a t g y ű jté sb e v o n t n ők 29,7 % -án , a fo g am zásg átló m ó d szerek sik ertelen a lk a l m azá sa u tá n , m ű v i v e té lé st h a jto tta k végre. 16. Az e n g e d ély ez ett m ű v i v etélések sz ám a J a p á n b a n — a m áso d ik v ilág h á b o rú befejezése ó ta első ízben — 5 % -k a l csökkent. 17. N ehéz m e g á lla p íta n i a v e té lé st n a g y m é rté k b e n m e g k ö n n y ítő h á b o rú u tá n i a b o rtu s z -tö rv é n y elő n y eit és h á trá n y a it. A k ö z v é le m é n y k u ta tá s erre a re n d k ív ü l fo n to s p o n tr a is k ite r je d t és a követk ező k é p e t n y ú jtja : az em b erek tö b b ség e elism eri a m ű v i vetélés szükségességét a) az a n y a életén ek m eg m en tése, b) az a n y a egészségének m egóvása, c) ö rö k lö tt b eteg ség ek k ik ü szöbölése, d) a terh esség m egerőszakolás fo ly tá n tö r té n t b ek ö v etk ezése eseté ben. A zo nban a tö b b sé g nem fo g ad ja el a m ű v i v e té lé st an y a g i nehézségek m ia tt. Meg kell jegyezni azo n b an , h o g y a tö rv é n y ellenzőinek szám a állan d ó a n em elkedik és pl. az a n y a egészségéért való aggódás m ia tt az előző k ö zv éle m é n y k u ta tá s 7% -os ered m én y év el szem ben jelenleg 1 7 % fo g lalt á llá s t a v etélé s ellen. 18. M in d en t összegezve, a fogam zások m egelőzésének m o stan i g y a k o rla ta J a p á n b a n nem kielégítő, de a fogam zásgátló m ódszerek alk alm az ása egyre n ag y o b b te r e t h ó d ít. E z a rá n y b a n áll az élet h áb o rú u tá n i m o d e rn izáló d ásá v al. R . Gy. Influences oj E m ig ra n ts on thcir Home V illage. Report of a Survey of Am erica. (A k iv á n d o rló k befo ly ása a hazai falu ra.) — M ura. — Population Problems Series. No. 8. P u b lish e d b y T he P o p u la tio n P roblem s R e search Council, T o kyo. 1953. pp. 36. Á lta lá n o sa n ism ert, hogy J a p á n fo k o z o tt k iv á n d o rlássa l ig y e k e z e tt m eg old an i n épesedési p ro b lé m á it, és a m ai J a p á n b a n is sokan k ö v etelik a k iv á n d o r lás leh ető ségének szélesítését. A n a g y a rá n y ú k iv á n d o rlá s az o n b an nem m a ra d h a tá s ta la n u l az an y a o rszá g ra , a k iv á n d o rló k v án d o rlá s e lő tti k ö rn y ez eté re sem . V ilágos, h o g y a k iv á n d o rló k — a k k o r is h a csak ideiglenes jelleggel tá v o z ta k el h a z á ju k b ó l, és a k k o r is, h a véglegesen k ülföldön te le p e d te k le — o tth o n i csa lá d ta g ja ik o n , ro k o n ság u k o n , lá to g a tá sa ik o n , esetleges későbbi v issz a té ré sü k ö n k e re sz tü l b e fo ly á st g y ak o ro lta k és g y ak o ro ln a k o tth o n i k ö rn y ez etü k re, k ü lö n ö sen a fa lv a k ra . E n n e k a b efo ly ásn ak a felm érése a k iv á n d o rlási p o litik a a la k u lá s á t is é rin th e ti, szükségessé v á lt te h á t az erre v o n atk o zó v iz sg álato k m e g in d ítá sa . A P o p u la tio n P ro b lem s R e search Council a k iv á n d o rlá s h azai h a tá s á n a k felm érésére irán y u ló v iz sg á la to t egy olyan fa lu b a n v égezte el, a h o n n a n igen so k an v á n d o ro lta k ki, elsősorban K a n a d á b a . E falu (M io-M ura, a m e ly e t később éppen a k iv á n d o rlá s ú tjá n sz e rz e tt g azdasági jó lé te m ia tt, A m erik a M ura név v el illettek ) egy te n g e rp a rti h alász fa lu , a m ely n e k elv án d o ro lt lak o sai K a n a d á b a n is közösségben m a ra d ta k , és a C sendes-óceán p a r tjá n fekvő S te v e sto n b a n is főleg h a lá s z a tta l foglalkoztak. A v iz sg á la to t 1951 jú n iu s— jú liu sá b a n és decem b eréb en elég n ag y a p p a rá tu s s a l b o n y o líto ttá k le. K ülönféle te rü le te k e n dolgozó szak em b erek m u n k á já n a k ere d m é n y e it összegezi ez a k ia d v á n y , am ely így a d a to k a t s z o lg á lta t a népesedés a la k u lá sá ra , és a család n a g y sá g á t, te rm é k e n y sé g é t befolyásoló a k iv á n d o rlássa l összefüggő té n y ez ő k re , a h a lá sz a t, a föld m ű v elés, a tá rsa d a lm i élet, a k u ltú r a (nevelés, v allás, közegészségügy) te rü le té n b ek ö v e tk e z e tt, a k iv á n d o rlá ssa l összefüggésben levő v á lto z á so k ra . A v iz sg álat ered m én y ei sze r in t a népesség a k iv á n d o rlá s in te n z itá sá n a k fokozó d ásáv al e g y ü tt csö k k en t. (A k iv á n d o rlá s időleges sz ü n e te lte té sé n e k idején, a m áso d ik v ilá g h áb o rú u tá n bizonyos em elkedés v o lt ta p a s z ta lh a tó a falu népesedésének ala k u lá sá b a n .) 28 D em ográfia
426
IRODALOM
E z a csökkenés elsősorban a férfilak o sság o t é rin te tte , m e rt k ü lö n ö sen a k iv á n dorlás első id ő sz ak á b an , főleg férfiak k e lte k á t a te n g eren . A k éső b b iek fo ly a m án a te n g e re n tú li te lep ü lése n is m e g n ő tt a nők szám a, és k b . k ie g y e n lítő d ö tt a férfiak év al. A g azd aság i és népesedési szem p o n tb ó l a p ro d u k tív é le tk o rb a n levők a rá n y a , különösen a férfiak esetéb en , m ég in k á b b c s ö k k e n t a h az ai fa lu ban. E z a csökkenő te n d e n c ia a család o k n ag y s á g á b a n is k ifejezésre ju to t t, a családok n ag y ság a m élyen az országos á tla g a l a tt m a ra d t. E z eg y b en a z t is jelzi, hogy M io-M ura községben a term észetes sz ap o ro d ás sz in té n e lm arad az országos á tlag tó l. (1950-ben a születési a rá n y i t t 15,1, az országos á tla g pedig 28,3 volt). R észb en az e lm o n d o tta k k ö v e tk e z m é n y e k é n t is te k in th e tő , hogy a fa lu b a n a h a lá sz a t és a földm űvelés fejlődése m e g a k a d t. A p ro d u k tív k o rb a n levő férfiak tá v o llé te a z t is ere d m én y ezte, h o g y a család o k jö v ed elm e részben a te n g eren tú lró l sz á rm a z o tt. A K a n a d á b ó l é rk e z e tt p énz- és cso m ag k ü ld e m én y e k p ó to ltá k a h a z a i te rm elés sta g n á lá sa fo ly tá n k ie s e tt jö v e d elm et. A k ed v e ző tlen h a tá s o k m e lle tt az o n b an a k iv á n d o rlá s sok te k in te tb e n k e d v e zően b efo ly á so lta a falu fejlődését. M ert igaz, h o g y k iseb b le tt a család n a g y sága, csö k k en t a születések szám a, és a falu lakosai sokkal in k á b b te k in te tte k a te n g eren tú lra , m in t a falu közösségi életéb en v aló részv ételre, de ezzel szem ben a család élete m o d e rn izáló d o tt, a g y erm ek ek m o d ern eb b n ev elésb en része sülnek, a különböző b a b o n á k h a tá s a m eg g y en g ü lt, és á lta lá b a n e m e lk e d e tt az életszínvonal. A v iz sg álat m e g á lla p íto tta , h o g y a falu k ép tele n m egélni a k iv á n d o rlá s nélk ü l. A te rm é sz e ti a d o ttsá g o k oly an rosszak , h o g y a lak o sság k é n y te le n az ország m ás részeiben, v ag y k ülföldön m u n k á t keresni. S m íg az első k iv á n d o r lók azzal a céllal h a g y tá k el h a z á ju k a t, h o g y g y o rsan p é n z t szerezzenek és g y o rsan vissza is té rje n e k , m a m á r a k iv á n d o rló k tö b b sé g e ad d ig k ív á n K a n a d á b an m a ra d n i, am ed d ig le h et, és h a m ód n y ílik rá , végleges letelep ü lésre is v állalk o zik . K ülönösen v ilá g o sa n k itű n t ez az időlegesen K a n a d á b ó l re p a triá lt lakosok esetében, ak ik jo b b n a k és k ö n n y e b b n e k t a r t j á k a te n g e re n tú li élete t, és szívesen asszim iláló d n ak v is s z a té rtü k eseté n . A k iv á n d o rló k h a rm a d ik g en e rá c ió ja m á r kevéssé k ív á n a h az ai földre v isszatérn i, így M io-M ura lassan el v e s z ti a z t a jelleg ét („ n y u g a lm a z o tta k fa lu ja ” ), a m e ly e t a k ü lfö ld ö n p é n z t sz e rz e tt, idősebb k o rb a n v iss z a té rt la k o sság á n ak k ö sz ö n h e te tt. A k ia d v á n y b ó l sajnos nem le h e t m e g állap ítan i, hogy a v iz sg á la to t m ily en m ódszerrel végezték, így m ó d szertan i ta n u ls á g o k a t, am ely ek ily en jelleg ű v iz sg á la tn á l k étség tele n ü l figyelem rem éltó k le h e tn é n e k , n em v o n h a tu n k le. K. K. S C U D D E R , D E L T O N L . szerk.: Organized Religion and the Older Person. (S z erv ez ett v allás és az idős em ber.) A re p o rt on th e E ig h t A n n u a l S o u th e rn C onference on G erontology held a t th e U n iv e rsity of F lo rid a A p ril 10— 11, 1958. — G ainesville, 1958. pp. X + 113. A k ö n y v a F lo rid ai E g y e te m G erontológiai In té z e té b e n 1958-ban t a r t o t t konferen cia a n y a g á t közli, a szerkesztő (S cudder) rö v id bevezetésével. A k ö zö lt an y a g h á ro m cso p o rtra o sz th ató . 1. Az öregség k é rd é sé t teo ló g iai szem p o n tb ó l, illetőleg az egyházi szervezetek á llá sp o n tjá ró l m eg k ö zelítő cik k ek ; 2. az ö re g k o ri sa já to ssá g o k n a k a v alláshoz kapcsolódó tá rs a d a lm i m e g n y ilv á n u lása i k é r d ését, és 3. az öregkor v allási k érd ésein ek p sz ic h iá tria i és orvosi p ro b lé m á it tá rg y a ló ta n u lm á n y o k . A szerkesztői bevezetés sz erin t, a v allás az em b eri civ ilizáció állan d ó tén y ező je, a k érdés te h á t az, m ily en h a tá s a és b efo ly ása v an a s z e rv e z e tt vallási in té z m é n y e k n e k az ö reg k o rb an , m ilyen g ero n to ló g iai szerepe le h e t te h á t a v allásn ak . ( Á lta lá n o s á llá sp o n t sz erin t az öregkor a v alláso s érzés és a vallási te v ék e n y ség fo k o z ó d á sá v a l já r e g y ü tt.) Az így fe lv e te tt k érdésre első so rb an M. L. B arro n és R . E . A lb rec h t ta n u lm á n y a i p ró b á ln a k v álasz o ln i. (E ta n u lm á n y o k foglalkoznak ugy an is oly an szem szögből az öregedés és a v a llá s k é r d é s é vel, am ely leg in k áb b n ev e zh e tő d em o g rá fiain a k , v a g y sz o cio ló g iain a k .) B a rro n szerin t a v allás lehető gerontológiai fe la d a ta n égy c so p o rtb a o s z th a tó : e lv ise l h ető v é te n n i a h alál g o n d o la tá t, segíteni az élet é rte lm é n e k m e g ta lá lá s á b a n , e l fo g a d h a tó v á te n n i az öreg k o rral e g y ü tt já ró v eszteség ek et és az idős e m b e r
IRODALOM
427
sz á m á ra is m egfelelő új é rté k e t ta lá ln i. A v allás ilyen h a tá s a in d o k o ln á az ö regkori v allásosság fo k o zó d ását. E zzel szem ben a tén y leg es h e ly z e t n em ig a zolja a fen te b b je lz e tt á ltalán o s k iin d u lási té te lt. Az öregkori v alláso sság fel d erítésé re tö b b v iz sg á la to t f o ly ta tta k le az U S A -ban és m á s u tt is. E v iz sg á la to k n ag y rész ét a k ia d v á n y b a n k ö zö lt ta n u lm á n y o k , k ü lönö sen a m á r e m líte tt k é t szerző ta n u lm á n y a i fe lh a sz n á ltá k , és e felm érések a la p já n á lla p íto ttá k m eg, h o g y a sz e rv e z e tt v allás szerepe az idős em b er tá rs a d a lm i életéb en feltű n ő en szerény h e ly e t foglal el. N em n ag y o b b az ö regkori te m p lo m - és g y ü le k ez et lá to g a tá s, n y ilv á n o s vallásos te v ék e n y ség , m in t az ö re g k o rt m egelőző év tize d ek ben. E g y es v iz sg á la to k sz e rin t ez in k á b b a csalá d d al k a p c so la to s tén y ező k a la k u lá sá v a l függ össze, g y erm e k telen h á z a sp á ro k esetéb en a te m p lo m lá to g a tá s, a v allási te v ék e n y ség k isebb, a g y erm ekekkel bizonyos fokig m egerősödik, és m id ő n a g y erm ek ek m á r idősebbek, a v allási te v ék e n y ség ism ét ellan y h u l. A v a llá s in k á b b csak az idősebb em b erek belső, sz u b je k tív érzelm i v ilá g á b a n k ap n ag y o b b h e ly e t az öregedés fo ly tá n , de ilyen te k in te tb e n is jó v a l erő seb b en h a tn a k m ás té n y e z ő k : családi, b a r á ti lá to g a tá so k stb . T o v á b b i k u ta tá s o k ig y e k ez tek fe ltá rn i a v allás és az öregkor k a p c s o la tá t a tá rsa d a lo m réteg ező d ésének m egfelelően is. E g y ilyen v iz sg á la t sz e rin t az egyházi ta g sá g a tá rs a d a lm i s tá tu s n a k (a p o lg ári szociológiában az o sz tály h e ly e tt h a s z n á lt, lé n y eg éb en m e g ala p o za tla n és b iz o n y ta la n k a te g ó ria ) m egfelelően a k ö v etk ez ő k ép p e n a la k u l (a % -ok az egyházi ta g o k a r á n y á t jelzik): felső — 77% , felső k özép — 5 9 % , alac so n y ab b közép — 4 9 % , felső alac so n y ab b 4 5 % , és az alacso n y 28 % . E z a d a to k értékelése az o n b an nem kielégítő, m indössze a k ö v e tk e z ő k e t o lv as h a tju k é rté k e lé sk é n t: ,,E z a rra m u ta t, h o g y a tek in té lly e l, jó p én z ü g y i h e ly z e tte l és m ag asa b b m ű v eltséggel rendelkező családok tö b b ség e ta g ja v a la m e ly ik e g y h á z n a k .” (60. old.) E z a m a g y a rá z a t nem m u ta t r á az o k o k ra, te h á t n y ilv á n v a ló a n félrevezető. E g y oly an tá rsa d a lo m b a n , am ely b e n az eg y h ázi szerv ezeth ez való ta rto z á s a te k in té ly e s tá rs a d a lm i pozícióval e g y ü tt já r, az eg y h ázi ta g sá g pl. nem a m a g asa b b m ű v eltség i színvonalb ó l, h a n e m a t á r s a d alm i k o n v en ció k b ó l ered, és sem m i köze sincs a v allási érzelm ekhez sem. B izonyos esete k b en a k ia d v á n y is r á m u ta t a rra , h o g y a v allási in té zm én y e k és az öregkor k a p c s o la tá t n em v allási té n y ez ő k is befoly áso lják . Pl. az eg y h á z a k tö b b ség e jó té k o n y sá g i in té z m é n y e k e t t a r t fenn, am ely e k n ek lá to g a to tt ság a épp en az öregkori gazdasági e lh a g y a to ttsá g fo ly tá n so k k al in k á b b an y a g i, m in t v allási té n y ez ő k érv é n y esü lé sét tü k rö zi. Az öregkor és a v allás k a p c s o la tá t sokféle té n y ező a la k ítja , am ely ek h a tá s a tá rs a d a lm i re n d sz e re n k é n t, az ala p v e tő tá rs a d a lm i v isz o n y o k tó l függően k ü lö n bözik. Az is m e r te te tt k ia d v á n y , b á r tö b b o ldalról igyekszik m eg k ö zelíten i a k é rd é st, v ég e red m é n y b en n em tu d v á la sz t ad n i az alap v e tő p ro b lé m á k ra , a n n á l is k evésbé, m e rt nem ism eri fel a v allás igazi h e ly é t a tá rsa d a lo m b a n (m ás n e g a tív u m m e lle tt erre m u ta t az a m á r id é z e tt m e g n y ila tk o zá s, h o g y a v allás az em beri civilizáció állan d ó tén y ez ő je), így v ég e red m é n y b en n em tu d ja a v aló ság n a k m egfelelően é rté k eln i a p ro b lé m á v a l k a p c so la to s a d a to k a t. A rró l csak fu tó la g szólunk, h o g y az öreg k o r és v allás k a p c s o la tá ra v o n a tk o zóan v é g z e tt v iz sg á la to k nem v o lta k eléggé széleskörűen m eg ala p o zv a . A k ia d v á n y p o z itív u m a v isz o n t a jó bibliográfia. K. K. Various F orm s of „Invisible” Unemployment in A g ric u ltural D istricts. (A „ l á t h a t a tl a n ” m u n k a n élk ü liség különböző form ái a m ező g azd aság i k e rü le te k ben) — Population Problem s S er ies No. 2. P u b lish e d b y T h e P o p u la tio n P ro b le m s R e sea rch Council. T okyo, 1950. p p . 22. J a p á n m ezőgazdasági lako sság a a Meji korszak k e z d e té tő l (1868— 1912) álla n d ó a n növekszik. Az ily m ódon k e le tk e z e tt m ezőgazd aság i népességfeles le g e t azo n b an az ip a r fo k o z o tt fejlődése, az ezzel já ró m ás jelenségek, g y a rm a to s ítá s stb . felszív ta. A m á so d ik v ilá g h á b o rú u tá n az o n b an az ip a ri és k ere sk e delm i fejlődés m e g állt, a m ezőgazdasági te rü le te k népességfölöslege íg y nem ta lá lt m u n k á ra a v áro so k b a n . S ú ly o sb íto tta e z t a p ro b lé m á t a leszerelt k a to n á k és a m e g h ó d íto tt, de a h á b o rú v a l e lv e sz te tt te rü le te k r e p a tr iá lt ja p á n la k o sság á n ak v isszatérése a falv a k b a. Í gy J a p á n m ezőgazdasági népessége, a m e ly e t a h áb o rú 28*
428
IRODALOM
e lő tt kb. 14 m illióra b ec sü ltek , a h á b o rú befejezésekor 17 m illióra, 1949-re p ed ig m á r kb. 20 m illióra n ö v e k e d e tt. E z a nö v ek ed és — te k in tv e J a p á n igen m agas m ezőgazdasági n é p sű rű sé g é t — n y ilv á n v a ló a n m u n k an élk ü liség g el já r e g y ü tt, a k o rm á n y h iv a ta lo s a d a ta i az o n b an m égis jó n a k m u ta tjá k a m ező g az dasági lakosság fo g la lk o z ta to tts á g á t. A P o p u la tio n P ro b lem s R e sea rch Council éppen e z é rt a m u n k an élk ü liség oly an fo rm á it k ív á n ta v izsg áln i, am ely ek a k o rm á n y a d a ta i a la p já n nem fedezhetők fel. A v iz sg á la t céljaira a köv etk ező k a te g ó riá k a t h a tá r o z tá k m eg: 1. m u n k a n élküli — aki év en te 0— 30 n a p o t dolgozik; 2. kis m é rté k b e n fo g la lk o z ta to tt — év e n te 31— 100 n a p o t dolgozik; 3. félig fo g la lk o z ta to tt — év e n te 101— 200 n a p o t dolgozik ; 4. teljesen fo g la lk o z ta to tt — év e n te tö b b , m in t 200 n a p o t d ol gozik. A v iz sg á la to t négy te rü le ttíp u sh o z ta rto z ó fa lv a k b a n f o ly ta ttá k le: m o n o k u ltu rá lis, de év e n te csak egyszer a ra tó , h eg y v id ék i, ip a ri te rü le tte l szom szédos, és sűrű népességű, év e n te k é tsz e r a ra tó m ező g azd aság i te rü le te ken. A k iv á la s z to tt fa lv a k b a n v a la m e n n y i c s a lá d o t felk eresték , és a m u n k a v állalási k o rb a n levők (13 évtől) a d a ta it felvéve, ö sszeh aso n lítv a a család o k jö vedelm ével, v a la m in t a rendelkezésre álló fö ld te rü le t egy főre eső n a g y s á g áv al, h a tá r o z tá k m eg a fo g la lk o z ta to tts á g m é rté k é t. A különböző típ u s ú m ezőgazdasági te rü le te k esetéb en b izonyos eltérések te rm észetesen a d ó d ta k , á ltalán o ssá g b an azo n b an le le h e te tt v o n n i az egész v iz sg á la tra érvényes k ö v e tk e z te té se k e t. E zek sz erin t: 1. Á lta lán o sság b a n v év e a m ezőgazdasági népesség fo g la lk o z ta to tts á g a — a k o rm á n y a d a ta in a k m eg felelően — jó, de a jö v ed elm e oly alacsony , h o g y so k an e lh a g y n á k a m ezőgaz d aság o t, h a m egfelelő m u n k a alk a lo m k ín á lk o zn a (így te h á t a „ l á th a ta tla n ” m u n k an élk ü liség m agas). 2. A földm űvelők m a g u k n in csen ek tu d a tá b a n a n n a k , h o g y m ezőgazdasági tú ln ép esed és v a n , ellenkezőleg a m ező g azd aság i m u n k a fő szezo n jáb an m u n k a e rő h iá n y ró l p a n a sz k o d n a k . Az a té n y leg e s tú ln ép esed és azo n b an , am ely ab b a n je len tk ez ik , hogy az év egy b izonyos sz ak á b an foglal k o z ta to tta k az év n a g y részében nem dolgoznak, m e g ak a d ály o z za a fö ld m ű velés gép esítését, és a m ezőgazdasági te rm elé k en y sé g n ö v ek ed ését is. 3. É les k ü lönbség v an az észak k eleti és a d éln y u g ati te rü le te k népességi h ely zete k ö zö tt. (Az előbbi te rü le te k e n , különösen a h eg y ek b en m ég o ly a n h ű b é ri m a ra d v á n y o k is élnek, am ely ek m e g ak a d ály o z zá k a bérlő sz ab a d k ö ltö z ését és m u n k a v á lla lá sá t). 4. A v iz sg ált te rü le te k e n a m ező g azd aság i m u n k a n é lk ü li ség a k o rm á n y a d a ta iv a l (1,7% ) szem ben tén y leg esen 32% . K . K.
S
L A Z A R S F E L D , P A U L F . — R O S E N B E R G M . szerk.: The L anguage of Social Research. (A tá rsa d a lm i k u ta tá s n y elv e.) A R e a d e r in th e M eth o dology of Social R esearch . G lencoe, Illinois. Sec. p rin t. 1957. pp. X I I I + 590. A k ö n y v ta rta lo m je g y z é k é n e k első á tfu tá s a u tá n világos, h o g y a cím félre vezető. N em a tá rsa d a lm i k u ta tá s o k n y elv érő l v a n i t t szó, h an e m — m in t az alcím is kifejezi — a tá rsa d a lm i k u ta tá s o k m ódszeréről. A szerk esz tő k erre v o n a tk o z ó a n k étség tele n ü l h a ta lm a s a n y a g o t g y ű jtö tte k össze, jo b b á ra m á r m á s u tt m e g jelen t ta n u lm á n y ré sz le te k e t, cik k ek e t, m e ly ek e t bizonyos sz em p o n to k sz e rin t cso p o rto sítv a — k o m m e n tá r n élk ü l — tá rn a k az olvasó elé. L ássu k te h á t ez ek et a sz e m p o n to k a t, am ely ek e g y ú tta l a m ű logikai v á z á t is jelzik. M in d en ek elő tt m egjegyzendő, hogy a k ö zö lt a n y a g n em foglalkozik m a g á v a l az ad a tg y ű jté sse l, a m in ta v é te lle l, a k érd ő ív -szerk esztéssel, k ik érd ezés sel, és m ás, a felvétel k ö réb e ta rto z ó te c h n ik a i k érdéssel, azzal az in d o k k a l, hogy a fe lso ro lta k ra v o n a tk o z ó a n összefoglaló s ta n d a r d m u n k á k álln ak ren d e l kezésre. A szerkesztők h an g sú ly o zzák , hog y az o lv asó k ö n y v a m á r b e g y ű jtö tt an y a g a n a liz á lá sá ra , feldolgozására v o n a tk o z ó m ó dszerek összefogását kísérli m eg. D e ellenkező irá n y ú m egszo rítással is ta lá lk o z u n k : csak az o k k al a p ro b lé m ák k a l foglalkozik ebb en a k ö rb en is, am ely re v o n a tk o z ó a n álta lá n o sa n el ism ert m ódszerek a la k u lta k m á r ki. V égül to v á b b i ö n k o rlá to z á st je le n t a n n a k az a n y a g n a k a k iz árása , am elynek m egértése a tá rs a d a lo m tu d o m á n y m űvelői is m e re te it m eghaladó m a te m a tik a i k é p z e ttsé g e t té te le z fel. A m u n k a a to v á b -
IRODALOM
429
b ia k b a n h a t részre oszlik. A szerkesztők m in d e n rész e lő tt rö v id b e v e z e tő t h ely ez te k el, am elyben n a g y v o n a la k b a n felv e tik a z o k a t a p ro b lé m á k a t, am ely e k et az illető részb en k ö zö lt an y a g g al k ív á n n a k illu sztráln i. Az első rész a fo g alm ak és a m u ta tó k p ro b lé m á já v a l foglalkozik, k ü lönösen a fogalo m alk o tás és az em p irik u s k u ta tá s o k k a p c so la tá v a l, a fogalom tu la jd o n s á g a it jelző m u ta tó k k iv á la sz tá sá v a l, az ú n. „ tu la jd o n s á g -té r” (p ro p e rty -sp a ce ) fo galm ával, az o sztály o zás p ro b lém ái val. A m áso d ik rész té r rá a tu la jd o n k é p p e n i analízisre, éspedig azzal a céllal, h o g y a k u ta tó t bevezesse a kom plex-összefüggések ta n u lm á n y o z á sá b a és értelm ezésébe, oly an összefüggések analízisébe, am ely a jellem ző k so k a sá g áv al függ össze. A h a rm a d ik rész az idővel k ap c so lato s v álto zá so k ta n u l m á n y o z á sá b a k ív á n b evezetni. Az idevágó fejezetek m in d e n e k e lő tt az ún. „ tr e n d ” ta n u lm á n y o k k a l foglalkoznak, am id ő n a k u ta tó a té n y ez ő k v i szonylag kis sz ám á n ak időbeli v á lto z á sá t, k a p c so la ta i a la k u lá sá t kíséri n y o m on, m a jd az un. „ p a n e l” ta n u lm á n y o k k a l, am ely ek v ég e red m én y b en egy egyed, v a g y jelenség sorozatos, vissza-visszatérő kikérdezése, v a g y m egfigye lése á lta l n y e r t a d a to k an a líz isé t je len tik . M in d k ét m ód szerrel a jelenségek jö v ő b e n i a la k u lá sá n a k előrejelzését p ró b á ljá k le h ető v é te n n i, am ely re v o n a t k o zó an a szerzők bő a n y a g o t közölnek. A neg y ed ik rész t az em b eri c so p o rto k ra v o n atk o zó k u ta tá s o k form ális sz e m p o n tja in a k szentelik, k ü lö n ö sen a cso p o rtra jellem ző tu la jd o n sá g o k rendszerezésére, és ezek összefüggéseire v o n a tk o z ó m ó d sz erta n i ere d m é n y e k e t te k in tik súlykérdésnek. A z ö tö d ik rész az em beri cselekvés em p irik u s analízisével, a h a to d ik pedig a tá rs a d a lm i tu d o m á n y o k filo z ó fiá já n ak lehetőségével foglalkozik. A p ro b lé m á k v áz la to s ism e rte té sé n tú l — az a d o tt k e re te k k ö z ö tt — n em m e h e tü n k , m égis a k ö n y v é rté k ére és h a s z n á lh a tó s á g á ra v aló te k in te tte l n é h á n y m eg jeg y zést kell te n n ü n k . A szerkesztők bev ezető ta n u lm á n y u k b a n a r r a a régi a n e k d o tá ra u ta ln a k , m ely n ek lé n y eg ét a k ö v etk ez ő k b en fo g la lh a t n á n k ö ssz e: a százlábú nem t u d o tt tö b b é já rn i, m időn m e g k érd ez ték , m ily en so rre n d b en r a k ja előre lá b a it m ozgás közben. B izonyos fokig az az érzésü n k , m in th a az am erik ai tá rsa d a lo m tu d o m á n y sok neves kép v iselő je első so rb an azzal fo g lalkozna, m inél részletesebb elm élete k et dolgozzon k i a rra n ézve, m ily en so rre n d b en m o z g a tja lá b a it a százlábú. E n n e k k ö v e tk e z té b e n p o n to san ism e rtté is v álik a százláb ú lá b a in a k m ozgási sorrendj e, de h o m á ly b a n m a ra d az, h o g y m ié rt m ozog a százláb ú , v a g y éppen, m i is a százláb ú . A m ó d sz er ta n i k érd ések k étség tele n ü l fo n to sak m in d en tu d o m á n y , így a tá rs a d a lo m tu d o m á n y sz á m á ra is, e kérd ések az o n b an m ély eb b re n y ú ln a k , m in t a g y ű j t ö t t sz á m a d a to k so k irán y ú analízise, m ennyiségi v a g y épp en m é rta n i k ife je zése. A ferd én felfo g o tt m ó d sz erta n i elm élkedések vég ü l m á r a szám szerű és szem léltető sz e m p o n to k a t is e g y a rá n t k ie lég ítetlen ü l h ag y ó szo cio m etriái á b rá k k o n s tru á lá sá ig v ez etn ek . A tá rsa d a lo m jelenségei, összefüggései, e je le n ségek lényege, összefüggéseinek valódi okai szám szerűleg n em feje zh e tő k ki, és m é rta n i m ódszerekkel nem áb rá z o lh a to k , v a g y h a igen, a k k o r á lta lá b a n csak felü leti összefüggések ism eretéig ju th a tu n k el. A je le n k o rt p o lg á ri szociológiá n a k ez a m a te m a tiz á ló d á sa , v a g y in k á b b g eo m etriz áló d á sa k é t h e ly te le n szem léletre v ez eth ető vissza. A felü leten m ozgó em p irik u s m ó d szer te lje s e lu ra lk o d á sá ra , és ebből k ö v etk ező en a rra a té v h itre , hogy e x a k t tu d o m á n y — így az e x a k t tá rs a d a lo m tu d o m á n y is — csak a m a te m a tik á r a a la p o z h a t. E z a szem lélet te rm észetesen nem v életlen . A k u ta tó t szü k ségszerű en a tá rs a d a lo m m ásodlagos, felü leti jelenségeire, ezek összefüggéseire k o rlá to z z a , s így m eg ó v ja az alap v e tő tá rsa d a lm i p ro b lém ák v iz sg á la tá tó l, m e g ó v ja a ttó l, h o g y a tá rsa d a lo m fejlődési tö rv é n y e it fe ltá rja , és így szükségszerű en sz em b e k erü ljö n s a já t tá rs a d a lm a k o rlá ta iv a l. N em v életlen te h á t, h a az is m e r te te tt m u n k a 4. o ld a lán m á r azzal a felk iáltással ta lá lk o z u n k : elég az álta lá n o ssá g o k b ó l, s ez az a d o tt összefüggésben ezt je len ti: elég az elm életből. E g y e tle n je llem ző p é ld á v a l szeretn é n k rá m u ta tn i, m ire v ez et az ilyen szem lélet. A szerzők az első részhez ír t bevezető b en h an g sú ly o zz ák , h o g y m in d en tu d o m á n y célja o ly an tö rv é n y e k n e k a felfedése, am elyek a la p já n a jelenségek tu la jd o n s á g a it és k a p c s o la ta ik a t m e g h a tá ro z h a tjá k , de a tá rs a d a lm i tu d o m á n y o k b a n épp en a jelenségek lényeges tu la jd o n sá g a in a k e lh a tá ro lá sa a fő fe la d a t. E z e k u tá n így f o ly ta tjá k : „ n e m fe jle sz te tte k ki azo n b an s ta n d a rd te rm in o ló g iá t e rre a célra. A tu la jd o n s á g o k a t sokszor nevezik a sp e k tu so k n a k és a ttr ib ú tu m o k n a k ,
430
IRODALOM
és g y a k ra n kölcsönzik a m a te m a tik á b ó l a v álto zó fo g alm át is, m in t a le g á lta lá n o sab b k a te g ó riá t.” (15. old.). A szerzők v élem én y e sz erin t — és ez a to v á b b ia k b ó l m ég in k á b b k itű n ik — az egyes kifejezések eltérő h a s z n á la ta és érte lm e zése teszi le h e te tle n n é a tá rsa d a lm i jelenségek tu la jd o n sá g a in a k és összefüggé seinek felism erését. S lényegében a h a to d ik rész, am ely a „ T á rs a d a lo m tu d o m á n y o k filozófiája felé” so k a t ígérő cím et viseli, sem m egy to v á b b egyes fo rm állo g ik ai p ro b lé m á k tá rg y a lá s á n . M indezt figyelem be v év e sz ű rh e tjü k le vég ü l a ta n u ls á g o t, h o g y an és m ilyen m é rté k b e n h a s z n á lh a tó a k ö n y v a m a rx is ta tá rs a d a lo m tu d o m á n y sz ám ára. Az e lm o n d o tta k nem je le n te n e k h a s z n á lh a ta tla n s á g o t. A z o lv asó k öny v ta n u lm á n y a ib a n közö lt m ódszerek n a g y rész ü k b en a lk a lm a z h a tó k (s te g y ü k h o zzá: a lk alm az zák is, h a nem is en n y ire k id o lg o z o tta n ) a m a rx is ta tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k b a n , a szociológiában és a s ta tis z tik á b a n eg y a rán t. A zonban k o r lá ta it is lá tn u n k kell: ezekkel a m ó d szerek k el á lta lá b a n csak a felü leti jelenségek, összefüggések ra g a d h a to k m eg, illetőleg a m e g á lla p íto tt, szám szerűen is k ifejezh e tő összefüggéseket csak a k u ta tá s k iin d u lási p o n t já n a k , és nem befejezésének te k in th e tjü k . A n eh ezeb b fe la d a t e z u tá n k ö v e t k ezik: a jelenségek és összefüggések o k ain ak , lén y eg én ek so k irán y ú v izsg á la tta l való felderítése. A tá rs a d a lo m tu d o m á n y e x a k tsá g á t nem a m a te m a tik a i fo rm u lák és k é p le te k (sokszor e rő lte te tt) alk alm az ása , h a n e m a tá rsa d a lo m o b je k tív tö rv é n y e in e k felfedése b iz to sítja , m ely n ek érd ek éb en sokféle m ó d szer — eg yebek k ö z ö tt az o lv a só k ö n y v b en b e m u ta to tta k egy része is — fel h a s z n á lh a tó , de csak ezek a m ódszerek a tá rsa d a lo m m ély eb b m eg ism erését nem ere d m én y e zh e tik . K. K. L ’E L T O R E , G. ; C A R A N T I, E . ; C E IN O , O. ; M E R C H IA N O , V. ; RU ST IC H E L L I, V .: Statistica e sociologia sanitaria. (E gészségügyi sta tis z tik a és szociológia.) R ó m a, 1956. 443 p. II. k ia d ás. A k ö te t 10 ta n u lm á n y á b ó l ö tn e k a szerzője G iovanni L 'E lto re professzor, az Olasz T u b erk u ló zis E lle n K üzd ő S zövetség fő titk á ra , aki egyben a k ö te t sz erk esz tő je is. O laszországban az egészségügyi s ta tis z tik a n a g y m ú ltra te k in t h e t vissza. S zervezetileg egyik legfo n to sab b lépés v o lt 1937-ben a S ta tisz tik a i K ö z p o n t m e g a la k ítá sa a ró m a i Carlo F o rla n in i In té z e tb e n . L 'E lto re az egész ség ü g y i s ta tis z tik á ra v o n atk o zó la g P e tra g n a n i m e g h a tá ro z á s á t fo g a d ja el, a m e ly sz e rin t az egészségügyi s ta tis z tik a azo k n ak a k óros jelen ség ek n ek m e n n y isé g i m e g h a tá ro z á sa , am ely ek a tá rsa d a lo m b a n élő em b errel k a p c so la to s a k , v a la m in t az o k n ak a té n y e z ő k n e k a k u ta tá s a , am ely ek ezek et a je le n sé g e k e t befoly áso lják . E b b e n az értelem zésb en az egészségügyi s ta tis z tik a h áro m n ag y te rü le te t ölel f e l : 1. A népesség kóros jelenségeinek s ta tis z tik á ja (m o rb id itás, m o rta litá s , le th a litá s stb.) 2. O rvosi sta tisz tik a (em beri a lk a t, diagnózis, th e ra p ia stb.) 3. E gészségügyi szervezet s ta tis z tik á ja (o rv o se llá to ttsá g , betegforgalom , közegészségügy stb.)
Az egészségügyi s ta tis z tik a á lta l sz o lg á lta to tt a d a to k k iin d u ló p o n to t je le n te n e k a h y g ien és és szociológiai k u ta tá s o k szám ára. G ini professzor sz erin t a szociológia az a tu d o m á n y , am ely a tá rsa d a lo m egyes cso p o rtja it ko rm án y z ó tö rv é n y e k e t h a tá ro z z a m eg. E z e k e t a tö rv é n y e k e t — tö b b m ás lehetséges és eg y m ást kiegészítő m ód szer m e lle tt — s ta tis z tik a i m ó d szerek k el is m eg le h e t közelíteni. Szerző részletesen k ife jti és in d o k o lja az á lta la m á r k o rá b b a n is ism e rte t e t t ,,Z ” elm életé t, am ely sz erin t a fö ld g ö m b ö t egy z b e tű re em lék eztető v o n allal olyan 4 zó n á ra o sz th a tju k , am ely e k b en a külö n b ö ző dem o g ráfiai, hygienés és szociális viszonyok különböző — de sz isz te m a tik u sa n m egfelelő — g y ak o riság ú p ath o ló g iá s jelen ség ek k el füg g n ek össze. A k ö rn y e z e ti-tá rs a d a lm i té n y ez ő k fo n to ssá g a a z t m u ta tja , h o g y szoros e g y ü ttm ű k ö d é s t kell lé tesíten i
IRODALOM
431
eg y részt az o rv o stu d o m á n y , m á sré sz t a szociológia k ö z ö tt és ezt a sy m b io zist le h e tn e egészségügyi szociológiának nevezni. A m o rta litá s -s ta tis z tik a százéves m ú ltjá ra v issz a te k in tv e a n em zetk ö zi n o m e n k la tú ra fejlő d ését és a jelenleg érv é n y b en levő n o m e n k la tú rá t ism er te ti. A zt a k ö v e tk e z te té s t v o n ja le, h o g y részben a tö b b e s h alálo k o k esetéb en k ö v e te tt eltérő g y a k o rla t, részb en a n o m e n k la tú ra gy ak o ri v á lto z ta tá s a az a d a to k ö ssz eh a so n líth ató sá g át m egnehezíti. A m o rb id itá s s ta tis z tik a i ta n u lm á n y tá rg y a lja a z o k a t a nehézségeket, am ely e k e k érd é s lényegéből erednek. M e gkönnyíten é a sz á m b a v é te lt, h a leg aláb b a legfontosabb b eteg sé g ek e t k ö telező en b ejele n te n ék . Az 5 leg g y a k ra b b a n h a s z n á lt m u ta tó s z á m ism e rte té se u tá n a b etegségi n o m e n k la tú ra k é rd é se it fe jte g e ti, m a jd az olasz m o rb id itá s-sta tisz tik a jelen leg i h e ly z e té t m u ta tja be. A h alálo k i a d a to k elem zése idő és te rü le ti sorok segítségével, v a la m in t nem ek , k o rcso p o rto k , m a jd k o rc s o p o rto k —h alálo k o k k o m b in á c ió já b a n a z t m u ta tja , h o g y a gy ak o riság i so rre n d az u tó b b i 50 év fo ly am án te lje se n m eg v á lto z o tt. E z a v á lto z á s új p ro b lé m á k a t v e t fel a p reven ció és a th e rá p ia te ré n eg y a rán t. O. Ceino és Y. M archiano tá rssze rz ő k k el közös ta n u lm á n y t szen tel a tu b e rk u ló z is-m o rta litá s k érd ésén ek . M egállap ításu k sz erin t a tb c m eg n y il v á n u lá sá n a k speciális fejlődése v a n , a m it 3 eg y m á su tá n k ö v etk ez ő fázissal le h e t je lle m e z n i: a) E p id e m iá s stá d iu m , am ik o r K och-bacilussal ad d ig m é g nem fe rtő z ö tt közösség ben te rje d el a tb c . E z t a sza k asz t gyors lefolyású fo ly am ato k és a n a gyon m agas m o rta litá s jellem zi. b) Á tm e n e ti s tá d iu m b a n a fertőzéssel szem beni ellenállás növekszik, a m agas m o r ta litá s csökkenő irá n y z a to t kezd felvenni. c) Az endém iás stá d iu m ra a m o rta litá s és le th a litá s csökkenésével egyidejűleg a m o rb id itá s észrevehető em elkedése jellem ző.
E u ró p a É sza k -A m erik áv a l és A u sz trá liá v a l e g y ü tt m á r az en d ém iás szak a szb a érk e zett. Az olasz m o rta litá s i a d a to k a t 1887-től k ez d v e ism e rte tik . O. Ceino és Y. R u stic h e lli a tb c le th a litá ssa l fo g lalk o zv a a ró m ai ta r t o m á n y 90 000 esetén m u ta tjá k be a tb c le th a litá s elem zésénél h a s z n á lt le g ú jab b m ó d sz erek e t. A rra a k ö v e tk e z te té s re ju tn a k , h o g y a tb c le th a litá s a m a m á r te lje se n je le n té k te le n n e k m o n d h a tó . E . C a ra n ti a h alálo k i s ta tis z tik a érték elh ető ség érő l közöl hosszab b ta n u l m á n y t. A h alálo k i s ta tis z tik á n a k az ad k ü lönös fo n to ssá g o t, hogy m iu tá n az ism e rt m ó d sz e rta n i nehézségek m ia tt a m egbetegedési s ta tis z tik a n ehezen fejlesz th ető , e z é rt m ég m a is a h alálo k i a d a to k b iz o n y u ln ak az egészségügyi h e ly z e t legjobb m u ta tó já n a k . Az érté k es ta n u lm á n y k ö te te t Y. M archiano: „Ö sszefüggés a d ag a n ato s beteg ség ek m o rta litá s a , v a la m in t a gazdasági-szociális-dem ográfiai és egész ségügyi v iszo n y o k k ö z ö tt különböző olasz m e gyékben és ta rto m á n y o k b a n ” cím ű ta n u lm á n y a és O. Ceino b eszám o ló ja 20 éves m űkö d ésérő l a Carlo F o rla nini In té z e tb e n egészíti ki. B. L. Á . S O M O G Y I S. : F ertilitá u m a n a a trasformazione economica con prospett ive demografiche per l'Italia. (E m b eri te rm ék en y ség és gazd aság i á ta la k u lá s k ülö n ös te k in te tte l O laszország népességi k ilá tá s a ira .) R o m a, 1957, 266 p. A népességi k érd é sek , népesedési jelenségek és a gazd aság i p ro b lém ák k ö z ti összefüggések fe ltá rá s a ú ja b b a n egyre fo k o z o tta b b a n fo g la lk o z ta tja a népességi s ta tis z tik a és a d em o g ráfia m űv elő it. Som ogyi S tefan o k ö n y v e en n ek a k u ta tá s i irá n y z a tn a k egyik ú ja b b érték es te rm ék e. A k ö n y v tu la j d o n k ép p en i t á r g y á t : az em beri te rm é k e n y sé g és a gazd aság i á ta la k u lá s, átré teg e ző d é s összefüggéseit széles k e re te k k ö z t és tö b b irá n y ú k ieg észítések k el v izsg álja. E lső so rb an a dem o g ráfiai és a g azdaság i fejlődés összefüg
432
IRODALOM
g é s e it: h a rm ó n iá já t, d isz h a rm ó n iá já t stb . v ita tja m eg. E z t az átfogó és bizonyos m é rték ig bev ezető fe je z e te t a te rm ék en y ség alap v e tő — pl. g az d a sági, foglalkozási, telep ü lési, fa ji-e tik a i, biológiai-fiziológiai — tén y ező in ek b e h a tó m e g v ilá g ítá sa k ö v eti. S zervesen k ap cso ló d ik az első k é t fejezeth ez a bizonyos m é rték ig m érlegelésszerű h a rm a d ik fejezet, m ely a n épesség ö sszetétel v á lto z á sa i (főleg a k o r s tr u k tú r a m ódosulása) és a g azdasági á t alak u lá s k ö zti k ap c so la to k ró l rajzol k é p e t, m e g tá rg y a lv a m in d e n e k e lő tt a m unkan élk ü liség , a fo g y asz tás és a m u n k a p ia c , v a la m in t a születéscsö k k en és gazdasági s népességalk a ti k ih a tá s a in a k k é rd é se it is. A k ö n y v fő té m á já ra v o n atk o zó fe je z e t-so rt egy ta n u lsá g o s kiegészítő feje ze t z á rja be, m ely b en a szerző a fasiszta n ém et n ép e sed ésp o litik a cé ljait, m ó d ja it és v ita th a tó , e lle n t m ondásos h a tá s a it fo g lalja össze m é ly reh ató tá rsa d alm i-g az d asá g i k ritik a k ísé retéb en . Az első tá rg y k ö r m e g v ita tá s á t — ah h o z elég szorosan h o zzá k ap c so ló d v a — a m áso d ik té m á n a k : a népességi elő rejelzéseknek m ó d szer ta n ila g és a b e m u ta to tt a n y a g o t te k in tv e is eg y fo rm án ta rta lm a s is m e rte tése k ö v eti. I t t a szerző elsősorban az olasz félszig eten 1950 és 1971 k ö zt, illetőleg 1991-ig v á rh a tó népességfejlődésről ad k é t feje ze tb en — te rü le ti v o n a tk o z á sb a n is — részletes k é p e t; a z u tá n p ed ig a m ű k é t záró fe je z e té ben egyfelől a m ai n ap ig igen n ag y m érv ű olasz k iv á n d o rlá s d em o g ráfiai és gazdasági v o n a tk o z á sa iró l szám ol be a jö v ő b e is p illa n tó a n , v a la m in t a k é t nem a rá n y ta la n sá g a ib ó l eredő tá rsa d alo m -g a zd a ság i v isszah a tá so k ró l is. A részben a szerző k o rá b b i ta n u lm á n y a in n y u g v ó és azok ere d m én y e it — m egfelelő m ó d o sításo k k a l, kiegészítésekk el — összefoglaló n y o lc fejezet m indegyike ö n m a g á b a n is k ere k egész, egy-egy ad alék O laszország n ép esed é séhez és a dem o g ráfia m egfelelő fejezeteihez. E g y én i sz ín ez eté t a ko rszerű tu d o m á n y o s felkészültséggel és szellem ben m e g írt k ö n y v elsősorban erős tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i m e g a la p o z o ttsá g á n a k és a d em o g ráfiai s gazd aság i összefüggések te rv sz e rű , ren d szeres k u ta tá s á n a k k ö szö n h eti. Szerző fe jte g e té s e it m indvégig jól c s o p o rto s íto tt és jó b iz o n y ító erejű s ta tis z tik a i tá b lá k k al tá m a s z tja alá. A z igen sok sz e m p o n to t érin tő , szám os becses és ú jszerű m e g á lla p ítá st és sok ré sz le tv iz sg á la to t is felölelő k ö n y v az olasz d em ográfiai iro d alo m n ak n em ze tk ö zi szem szögből nézve is m in d e n fig y elm et m egérdem lő új h a jtá s a . Th. L. C A R T E R C. O. : Three Surveys of Prom ising F am ilies. (H á ro m felvétel kiem elkedő családokról.) The Eugenics Review. 1 9 5 8 .3 . sz. 159 —167. p. „A p o zitív eu g e n etik a lényege — m o n d ja a szerző b ev e ze tő jé b en —, hogy azo k n ak a szülőknek, ak ik az átlag o sn ál m a g asa b b g en e tik a i tu la jd o n s á g o k a t tu d n a k g y erm ek eik re á tv in n i, és a z o k a t jó l fel is tu d já k n evelni, n ag y csalá d ju k leg y en .” K ív á n a to s te h á t — m o n d ja a szerző —, hogy ezek a családok felü lm ú lják a jelenlegi, h á z a s p á ro n k é n ti 2,2 g y e rm e k á tla g o t. Az ilyen családok f e lk u ta tá s a azo n b an igen nehéz, és az erre irá n y u ló k ísé rlete k n ép szerű tlen ek . A so k a t ígérő szülők fe lk u ta tá s á t csak g y erm ek eik en k ere sztü l leh et m egszervezni. K ülönösen az elem i isk o lák b a n le h et a g y erm ek ek et tu la jd o n sá g a ik sz em p o n tjáb ó l összeh aso n lítan i. Az enn ek m egfelelően szer v e z e tt k u ta tá s o k (elem i és k ö zé p isk o lák b an ) elsősorban a nev elő k k ik é rd e zé sére és az á lta lu k sz o lg á lta to tt a d a to k ra ép ü ltek . Az így k ije lö lt g y erm ek ek szüleiről részletes k é rd ő ív e k e t tö lte tte k ki, am ely b en k ik é rd e z té k ő k et h á z a s ságukról, a nevelés m ódszereiről, jö v e d elm ü k rő l, fo g lalk o zásu k ró l, sz a b a d id e jü k eltöltéséről, v a la m in t g y erm e k ü k k el k ap c so la to s részletek rő l, az iskoláról és arról, hogy m e g elég ed ettek -e gyerm ek eik szám áv al. H a a szülők tö b b g y e rm e k e t k ív á n ta k , m in t am en n y i v an , k ité r t a k érd ő ív a k ü lö n b ség o k aira , és ja v a s la to k a t k é r t, m ilyen tá rs a d a lm i p o litik á v a l le h e tn e h o z z á segíteni a sz ü lő k et ere d eti k ív á n sá g u k te lje síté séh e z. M egvizsgálták a k i v á la s z to tt g yerm ekek te s tv é re it is. A felv é telek a la p já n a k ö v etk ez ő e re d m é n y ek re ju to t ta k : 1. A k iv á la s z to tt gyerm ek ek szülei v a la m e n n y i tá r s a dalm i o sz tá ly t k é p v ise lté k , jó lle h e t a felsőbb k ö z é p o sz tá ly b a ta rto z ó szülők a rá n y a n ag yobb v o lt, m in t az alsóbb k ö zé p o sz tály b e li szülőké és azoké n a g yobb, m in t a m u n k á so sztály h o z ta rto z ó k é . 2. A k iv á la s z to tt g y erm ek ek
IR ODALO M
433
fivérei és nővérei jó v a l tö b b e t ígérők v o lta k cso p o rtju k á tla g á n á l, b á r a k iv á la s z to tta k sz ín v o n a lá t nem é rté k el. H a nincs is, v a g y csak k ev és a k a p c so la t a képességek és a születés so rre n d je k ö z ö tt, ez a r r a m u ta t, h o g y az ily e n csalá d o k b an e z u tá n születő g y erm ek ek is jó v a l az á tla g fö lö tt lesz nek. 3. A m e g k érd ez ett szülők kb. e g y h a rm a d a k ív á n t v o ln a n ag y o b b család o t. T erm é k en y sé g ü k a felv étel id ején a népesség rep ro d u k ció s h á n y a d a a l a tt v o lt és h a k ív á n sá g a ik a t rea lizá ln á k , a k k o r épp en a rep ro d u k ció s h á n y a d k ö rü l lenne, az egész népesség te rm ék en y ség i á tla g a fö lö tt. 4. A n ag y o b b c sa lá d ra irán y u ló k ív á n ság o k rea lizá lá sán a k sokkal in k á b b g azd aság i, m in t egészségügyi a k a d á ly a i v an n a k . 5. Sok szülőnek v a n n a k m e g h a tá ro z o tt n éz etei ezeknek az a k a d á ly o k n a k az á th id a lá sá ró l. — Az is m e r te te tt cik k n ek és a le fo ly ta to tt v iz sg á la to k n a k v a n n a k bizonyos ta n u lsá g a i, az o n b an az ered m én y ek a v iz sg á la t c é ljá t nem igazolják. A felv é tel so rán u g y an tá r s a dalm i o sz tá ly o k ra ta g o ltá k a k iv á la s z to tt eg y ed ek et, de — e lte k in tv e a ttó l, h o g y a szokásos angol I—V. k a te g ó riá b a so rolt tá rsa d a lm i o sz tá ly ta g o z ó d á s tá v o lró l sem felel m eg a valóságos o sz tá ly ta g o z ó d á sn a k — a tá rsa d a lm i osztály o k b ó l adódó h ely ze ti a d o tts á g o k a t nem v e tté k fig y elem b e, így a tá rs a d a lm i k ö rn y e z e t re n d k ív ü l lényeges szerepe v iz sg álato n k ív ü l m a ra d t. (N em is szólva i t t arról, hogy a jó nevelés a d á sá n a k leh ető ség e nem függ össze a szülők biológiailag m egfogható tu la jd o n sá g a iv a l, h a n e m tá rs a d a lm i g azdasági k érd és, így a szerző ered eti k érd é sfe lte v ése is k ö v e te ln é a tá r s a d alm i-g azd aság i v iz sg á la to t.) E b b ő l k ö v e tk ez ő en nem ta r tju k m eglepő n ek a szerző á lta l an n a k n e v e z e tt té n y t, hogy a m u n k á so sz tá ly n ag y o b b ré sz é t alk o tó IV. és V. k a te g ó ria részesedése a kiem elk ed ő családok sz á m á b a n igen kicsi. M egjegyezzük m ég, hogy az a k ö rü lm é n y , m isze rin t a fe lv é te l nél te k in te tb e jö h e tő g y e rm e k e k e t a nevelők v ég e red m é n y b en te lje sen szu b je k tív sz em p o n to k a la p já n , fe lte h e tő e n ellen ő riz h ete tle n té n y e z ő k tő l b efolyáso lta n v á la s z to ttá k ki, csak aláh ú zza az ily e sfa jta to rz ere d m én y e k et. K . K. P R E S S A T R . : Croissance des effectif s scolaires et besoins en m a itres. (A ta n u ló lé tsz á m em elkedése és a ta n erő szü k ség le t.) P opulation, 1958. 1. sz. 9 —38. p. és 2. sz. 1 9 1 —214. p. F ra n cia o rszág b a n a m á so d ik v ilá g h á b o rú u tá n a szü letések szám a m eg n ö v e k e d e tt. E n n e k k ö v e tk e z té b e n az o k ta tá s i in té zm én y e k n él n ag y m é rté k b en sz a p o ro d o tt a ta n u ló lé tsz á m . Szerző cikkében k ü lö n ö sen a k ö zép fo k ú o k ta tá s te rü le té n v á rh a tó ta n u ló lé tsz á m a la k u lá s á t is m e rte ti a k ö v etk ező h a rm in c év fo ly am án , m a jd a ta n u ló k sz ám á n ak em elkedése k ö v e tk e z té b e n m u ta tk o z ó ta n e rő sz ü k s é g le te t veszi szám b a. M e g állap ítja, h o g y m á r a d em o gráfiai m é ly p o n t id ő sz ak á b an is n ag y v o lt a közép isk o lák és te ch n ik u m o k tú lz sú fo ltsá g a, m e rt az ifjúság egyre növek v ő sz ám b a n , az is k o la k ö te le z e tt ség k o rá n tú l is ta n u ln i k ív á n . E z a tú lz sú fo ltsá g sokkal fo k o z o tta b b m o st, az 1946 ó ta észlelhető ,,d em ográfiai h u llá m ” idején. F ra n c ia o rsz á g b a n a ta n k ö te le z e tts é g 6-tól b e tö ltö tt 13 éves korig te rje d , így az alsófokú t a n ü g y i in té zm én y e k v á rh a tó ta n u ló lé tsz á m a előre k ö n n y en k isz á m íth a tó . N ehezebb az o n b an a közép isk o lák és te c h n ik u m o k b en ép esed ésén ek előre becslése an n a k ellenére, hogy a g y erm ek ek k el az isk o láb an á lta lá b a n 11 éves k o ru k b a n közlik, hogy a középiskolai felv étel, ta n u lm á n y i ere d m én y ü k a la p já n , 13 éves k o ru k b a n , k ik sz á m á ra b iz to síto tt. (A to v á b b ta n u ló g y erm e k ek kel, 11 éves k o ru k u tá n , k ü lö n o sz tály o k b an foglalko zn ak .) Az 1957 —58. isk o laév k e z d e té n az összes 14 —15 éves g y erm ek ek 7 2 % -a, a 15 —16 évesek 5 3 % -a , a 16 —17 évesek 4 0 % -a és a 17 —18 évesek 2 2 % -a ta n u lt to v á b b kö zép fo k ú in té zm én y b e n . (1950-ben ez a m egoszlás így a la k u lt: 14 —15 évesek 5 0 % , 15 —16 évesek 36% , 16 — 17 évesek 2 7 % , 17 — 18 évesek 1 5% .) E zek az ará n y szá m o k b iz o n y ítjá k az ö n k én tes to v á b b ta n u lá s ro h am o s n ö v e k e d é sé t (figyelm en k ív ü l h a g y v a a bizonyos fokú lem o rzso ló d ást). Szerző a ta n u ló lé ts z á m é v e n k é n ti a la k u lá sá ra (1986-ig) v o n atk o zó s z á m ítá sa it F ra n c ia ország 1958. ja n u á r 1-i nép esség szám ára a la p o z ta , a szü letések előrebecslését csak 1968-tól kezdődőleg k a lk u lá lv a . A zo n b an , te rm é sz e te se n , n em v e h e tte sz á m ítá sb a a jövő b eli v áro siaso d ási fo ly a m a to t, az életszín v o n al em elk ed ését
434
IRODALOM
stb ., te h á t oly an té n y e z ő k e t, am elyek az ifjú ság is k o lá z ta tá s á ra k edvezők. D e figyelem be v e tte (k ü lö n tá b lá k o n ) a ta n k ö te le z e tts é g felső k o rh a tá rá n a k a b e tö ltö tt 16. életévig tö rté n ő esetleges m ó d o sítá sá t. S zám ítá saiv a l k i m u ta tja , hogy a fia ta lo k sz ám á n ak 1963 és 1972 k ö z ti v á rh a tó csökkenése ellenére is, a ta n u ló lé tsz á m é v e n k é n t em elk ed n i fog a k ö zép fo k ú isk o lák b an . Az 1957 ta n é v e le ji lé tsz ám 1963-ig igen gyors ü te m b e n , an n a k k é th a rm a d á v a l fog em elkedni, m a jd 1986-ig k é tsz e re sé t éri el. Á m a ta n u ló lé tsz á m 1963-ig v á rh a tó n a g y a rá n y ú em elkedése fo ly tá n é v e n k é n t ö tszö r a n n y i ta n e rő n e k k ellen e m u n k á b a álln ia, m in t m o st egy-egy évben. E n n e k a n a g y a rá n y ú ta n e rő szü k ség le tn ek a ta n u ló lé tsz á m em elk e désén k ív ü l az is sz ám o ttev ő oka, hogy jelen leg F ra n c ia o rsz á g b a n sok a szerződéses (nem fő h iv a tá sú ) ta n á r (különösen a m a te m a tik a és fizika o k ta tá sá n á l), sok n y u g d íja s ta n á r t re a k tiv á lta k és — elsősorban — k evés fia ta l v á la s z tja é le th iv a tá su l a pedagógus p á ly á t. (Az 1956 —57. iskolai évb en 190 473 ta n ító i állá sra v o lt p én z ü g y i k e re t, de ebből 15 200 állás b e tö lte tle n v o lt.) 1957. o k tó b e r 1-én 18 000-rel k ev eseb b ta n ító és 6 430-cal k ev eseb b középiskolai ta n á r m ű k ö d ö tt F ra n c ia o rsz á g b a n , m in t szükséges le tt v o ln a — te h á t en n y i v o lt a ta n e rő h iá n y . Szerző sz ám ítása i sz erin t 1959-ben 17 758, 1960-ban 13 900, 1961-ben 11 700, 1962-ben 10 360 és 1963-ban 7 380 új ta n ító r a lesz szükség, m íg 1964-től — h a a ta n k ö te le z e tts é g h a t á r á t k ito ljá k —, év e n te kb. 8 000 új ta n ító v álik szükségessé ( te k in te tb e v év e a n y u g d íja zá s v a g y h alál á lta l tá v o z ó k a t is). A középfo k ú in té zm én y e k h ez (líceum ok, kollégium ok, te ch n ik u m o k és középfokú ta n u ló isk o lák ) 1959-ben 6 858, 1960-ban 7 999, 1961-ben 7 357, 1962-ben 6 321, 1963-ban 4 854 és 1964-ben 3 780 új ta n á r kell, m íg az 1965 —1972. évek á tla g á b a n é v e n te csak 1 906, ill. — a ta n k ö te le z e tts é g k ib ő v íté se esetén — 2 339. A ta n erő szü k ség le t p ro b lé m á já n a k m egoldása érd ek éb en a szerző 1964-ig in te n z ív p ro p a g a n d á t ja v aso l az 1935 — 1945. évi születésű fia ta lo k k ö z t a p ed ag ó g u s é le th iv a tá sra . R. Gy . B E R T R A M G. C. L . : West I n d ian Im m ig ra tio n (N y u g a t-in d ia i b e v á n d o r lás.) L o n d o n , 1958. 24 p. A szerző ta n u lm á n y á b a n az u tó b b i év ek b en egyre fokozódó n y u g a t in d iai b e v á n d o rlá sró l és a n n a k tá rs a d a lm i h a tá s á ró l k ív á n „ o b je k tív ” k é p e t alk o tn i. S zerinte a z t a té n y t, hogy a b e v á n d o rlá s az E g y e sü lt K irá ly sá g b a n fajk e v ered é sre v e z e t, eddig csak sz u b je k tív , nem a té n y e k e n alap u ló m ó d szerrel íté lté k m eg, szükséges te h á t az o b je k tív , tu d o m á n y o s állásfoglalás ebb en a k érd é sb en . A k itű z ö tt célnak m egfelelően a ta n u lm á n y lényegében k e ttő s v o n a la t k ö v e t. E g y ré sz t felv ázo lja a N y u g a t-In d iá b ó l A n g liáb a tö r tén ő b e v á n d o rlá s d em ográfiai k é p é t, m á sré sz t a b e v á n d o rlá s fo ly tá n b e k ö v e t k e z e tt fa jk e v e re d é st elem zi tá rsa d a lm i, biológiai és eu g e n e tik a i szem pontból. N y u g a t-In d iá b ó l, külö n ö sen J a m a ik ából (ahol a szigetvilág la k o sság á n ak tö b b , m in t n é g y ö tö d e lak ik ) a tú ln é p esed és m ia tt a k iv á n d o rlá s h a g y o m án y o s jellegű, és rész in t K ö zé p -A m e rik áb a, rész in t az E g y e sü lt Á llam o k b a irá n y u lt egészen a le g u tó b b i időkig. A z USA új b ev á n d o rlási tö rv én y e (M cC arran —W a lte r A ct) azo n b an oly alacso n y k v ó tá t engedélyez J a m a ik á n a k (100 em b er évente), hogy a k iv á n d o rlá s az E g y e sü lt Á llam ok felé g y ak o r la tila g m egszűnt. N ag y tö m e g b en fo rd u lt azo n b an a v á n d o rlá si hullám A nglia felé. J a m a ik a a B rit N em zetközösség ta g ja , így az an y a o rszá g b a való b e v á n d o rlá s nincs külön engedélyhez k ö tv e . E n n e k ered m én y e, hogy m íg 1950-ben 357, ad d ig 1955-ben 18 561, 1956-ban p ed ig 17 302 n y u g a t indiai, főleg néger é rk e z e tt állandó m u n k a v á lla lá s céljából A n g liáb a. T e k in te tte l J a m a ik a tú ln é p esed ésére, a b e v á n d o rlá s csökkenése egyelőre n em v á r h a tó , és a csö k k e n té st a jelen leg ren d e lk ez ésre álló jogi eszközökkel sem lehet elérni. Így a szigetország színesbőrű népességének (m ely n ek szám a 1947-ben 190 000 v o lt, ebből 100 000 n y u g a t-in d ia i néger) to v á b b i n ö v ek ed ésév el le h e t szám olni. E p ro b lé m á n a k különleges v o n á s á t a szerző a b b a n lá tja , hogy e n ag y létszám ú színesbőrű lakosság, eltérő en m ás, eu ró p a i v a g y in d iai b e v án d o rló k tó l, ny elv e, ú ja b b h ag y o m á n y a i és szokásai te k in te té b e n sokkal közelebb áll új o tth o n á h o z. E z a té n y te rm ész ete sen a b ev á n d o rló k és a régi
IRODALOM
435
lak o sság k e v e re d é sé t segíti elő. A b ev á n d o rlással k a p c so la to s jogi, la k ás-, a lk a lm a z ta tá si, családi és egyéni p ro b lém ák , v a la m in t biológiai és eu g e n eti k á i m eggondolások felv ázo lása u tá n a szerző az aláb b i k ö v e tk e z te té se k re j u t : 1. F o k o zn i kell a k u ta tá s o k a t a fajk e v ered é s fo k a és k ö v etk ez m én y e i te k in te té b e n ; 2. k ite r je d t n ev e lő m u n k á v al el kell érn i a faji lebecsülés m e g sz ü n te té s é t, de u g y a n a k k o r a n n a k az elism erését is, hogy a k ev e red és so k k al in k á b b v e z e t z a v a rra , m in t bold o g ság ra; 3. m eg kell fo n to ln i a m in d e n b ev á n d o rló ra kötelező „m in ő sé g i” v iz sg á la t b ev e ze té sét, így m e g ak a d ály o z n i azok b e v á n d o r lá s á t, k ik n e k tu la jd o n sá g a i az ország la k o sság a á tla g á t n em érik el; 4. N y u g a t-I n d ia sz á m á ra b ev á n d o rlási k v ó tá t kell m e g h atá ro z n i. — A ta n u lm á n y érd ek es ab b ó l a szem p o n tb ó l, h o g y tö b b féle síkon igyekszik fe lv illa n ta n i a b ev á n d o rló k tá rsa d a lm i és asszim ilációs h e ly z e té t. B á rh o g y a n is v éd ek ezik azo n b an a fa ji m e g k ü lö n b ö zteté s, lebecsülés ellen, az egész ta n u lm á n y a szín esb ő rű ek k el való k e v e red éstő l való félelem re m u ta t és k ö v e tk e z te té se i is a faji m e g k ü lö n b ö zteté s té n y leg e s h ely eslését je le n tik , an élk ü l azo n b an , h o g y erre a ta n u lm á n y a k á r csak m egközelítően is m eggyőző érv ek k el szol-
B C C T P M B O B A , A . : Bonpoc o eoapacme e nepenucu HacejieuuH. (Az é letk o r k érd é se a n ép szám lálásn ál.) BecmHUK CmamucmuKU, 1958. 11. sz.7 2 — 76.p. A. V o sztrik o v a ta n u lm á n y a kiem eli a népesség k o rö ssze té tele m eg álla p ítá s á n a k tu d o m á n y o s és g y a k o rla ti fo n to ssá g á t, s a n em ze tk ö zi és a k o rá b b a n k ö v e te tt g y a k o rla t m e lle tt az 1959. évi sz o v jet n ép szám lálásn ál k ö v e te tt el já r á s t is ism e rte ti. A szerző h an g sú ly o zz a, hogy a népességösszetétel ta n u lm á n y o z á sá n a k egyik le g fo n to sab b sz e m p o n tja az életk o r. Az é le tk o r igen je len tő s ism érv e a népességi és egészségügyi s ta tis z tik á k érték elésén ek , n élk ü lö zh e te tlen a la p ja a te rm ék en y ség i, m egbetegedési, h a la n d ó sá g i és rep ro d u k ció s sz ám ításo k n a k stb . K iem eli, hogy a szo cialista á lla m b a n igen lényeges a te rv g a z d á lk o d á s és az á ru e lo sztás sz em p o n tjáb ó l a lakosság k o rö sszetételén ek ism erete — k ü lö n ö sen a m u n k a k ép e s k o rú a k é (fé rfia k n ál 16— 59, n ő k n él 16— 54 évesek) — , de m in d e n ország sz á m á ra nag y jelen tő ség ű a fe ln ő tt k o rcso p o rto k , a h a d k ö te les k o rú szem élyek sz ám á n ak ism erete. A S zo v je tu n ió b a n n ag y g o n d o t fo rd íta n a k a lako sság k u ltu rá lis felem elkedésére, s az o k ta tá s i fo rm á k te r vezése m eg k ö v ete li a g y e rm e k k o rú a k (elsősorban a 7— 13, 14— 15, 16— 17 éves k o rcso p o rto k ) lé tsz á m a ala k u lá sá n a k figyelem m el k ísérését. Az é le tk o r tu d a k o lá s a m in d e n ország népszám lálási kérd ései k ö z ö tt szerepel, m égpedig v a g y a születés id ő p o n tjá t, v ag y a b e tö ltö tt é le tk o rt k érd e zik ( b e tö ltö tt évek a la tt az u to lsó sz ü letésn ap ig eltelt te lje s évek s z á m á t értik ). Az éle tk o r k érd ezésén ek fo rm u láit a m á so d ik v ilá g h á b o rú u tá n i n é p szám lálások a la p já n 15 fo n to sab b országról tá b lá z a tb a n közli a szerző. A k ö zö lt o rszá g o k b an á lta lá b a n in k á b b a születés id ő p o n tjá t k é rd ik , bizonyos esete k b en a z o n b a n a b e tö ltö tt é letk o r kérdezése a célszerűbb. A fo rrad a lo m e lő tti O roszország n ép szá m lálási k é rd ő la p já n az életk o r k érd é sére a b e tö ltö tt évek sz ám áv al k e lle tt felelni. 1920-ban, 1926-ban és 1939-ben a k o r k érd ezésén ek fo rm u lá ja a k ö v etk ez ő v o lt: m e n n y iv el m ú lt el . . . . éves, egyévesnél fia ta la b b g y erm ek ek n él . . . . h ó n ap o s? A to v á b b ia k b a n közli a szerző a sz o v jet népesség k o rö sszetételén ek a d a ta it az 1939. évi n ép szá m lálás a la p já n , m a jd r á té r a k o rak k u m u láció k é r d ésének tá rg y a lá s á ra . M egjegyzi, hogy az é letk o r k ere k (5-re és 0 -ra végződő) sz ám o k b a n való m e g ad á sára a la k o sság b a n á lta lá b a n olyan h ajla n d ó s á g ta p a s z ta lh a tó , am i a k o rs ta tis z tik á b a n kom oly h ib a fo rrá s t je le n t. A p o n ta tla n sá g o k főleg a g y erm ek ek , a tú lz á so k főleg az öregek k o rá n a k m egjelölésében ta p a s z ta lh a tó k . A szerző a k o rak k u m u láció to rz ítá s a ira p é ld á k a t is közöl az 1926. és 1939. évi n ép szá m lálás a d a ta it ö sszehasonlítva. (192 6 -b an p éld áu l az 59 évesek szám a 409 000, a 60 éveseké 1 922 000, a 61 éveseké 368 0 0 0 ; u g y an ezek é 1939-ben 783 000, 1 253 000 ős 711 000.) A to rz ítá so k 1939-ben k iseb b ek , de m ég m in d ig elég je len tő sek v o lta k . A k o ra k k u m u láció h ib á in a k k ija v ítá s a m a te m a tik a i eljárással, k ieg y en lítéssel tö r té n ik , am i a z o n b a n V o sztrik o v a sz erin t n em b iz to s ítja a v a ló ság
436
IRODALOM
h ű sé g et, a m egfelelő p o n to sság o t. É p p e n az ért a n ép szá m lálásk o r nagyon fo n to s fela d at m inden m e g k érd ez ettő l p o n to s v álasz t k a p n i a k o rra v o n a t kozóan. K étség te len , hogy a születés id ő p o n tjá n a k kérd ezése esetéb en k evesebb a k erek ítés. A lakosság je le n tő s része az o n b an a S z o v je tu n ió b a n so k k al kem é n y e b b e n ad fele letet a b e tö ltö tt évei sz ám á ra , ezért az 1959. évi n ép szá m lá lás — a k o rá b b ia k h o z h aso n ló an — nem a szü letés id e jé t, h an e m a b e tö ltö tt évek sz á m á t (az egy évnél fia ta la b b a k n á l a b e tö ltö tt h ó n ap o k sz ám át) k é r dezi. Az összeírási u ta s ítá s ezzel k a p c so la tb a n felh ív ja a szám láló b izto s figyel m é t a k ere k ítési h a jla n d ó s á g ra és kötelességévé teszi az életk o r p o n to s, k ere k íté s n élküli m e g á lla p ítá sá t. Az összeírok m u n k á já t előre ö sszeállíto tt k o r tá b lá z a to k k ö n n y ítik meg. A p o n to s v álaszo k m in d e n e k e lő tt a szám láló b izto so k s z a k a v a to tt k érdéseitől függenek. Az 1959. évi sz o v jet n ép szám lálás feldolgozásai so k o ld alú jellem zését fog ják adni a k o r s tr u k túra sa já to ssá g a in a k . A feldolgozások az egyes k o r évek, az egy éven aluli k o rú a k n á l az egyes h ó n ap o k szerin t tö rté n n e k . A n é p szám lálás korfeld o lg o zásait a családi á llap o t, a sz ak k é p zettsé g , az iskolai v ég z ettség és a n em zetiség ism érveivel k o m b in á lta n is el fogják végezni. A . S. M .
C O N T E N TS
PA PER S D r. F rantisek F a jf r.: P rinciples of the 1960 C zechoslovak Census of P o p u la tio n a n d H o u s in g .................................................................................................................................... 165 D r. György A csádi— dr A ndrás K linger: Some Problem s of F e rtility , F a m ily P la n ning a n d B irth C ontrol
..........................................................................................................
176
D r. József Tam ásy: T he D em ographic Basis of M anpow er A nalysis .......................... 217 Dr. Gyula B arsy— E m il Pallós: Im p ro v em en t of H u n g a rian M o rta lity o ver H a lf a C en tu ry on Basis of th e Life T able for 1955 .............................................................. 239 Dr. György V ukovich: On th e T h eo ry of an O ptim um P o p u la tio n ................................ 274 Dr. K álm án K ulcsár: Influence of D em ographic F a c to rs on C rim inology ................ 300 A R T IC L E S Dr. Zoltán M arton— M rs. E . Szabó: M ental a n d N euro-M ental D iseases in H u n g a ry 329 Dr. István K iss: R egional A nalysis and th e P o p u la tio n C e n s u s ..................................... 339 Rózsa K ázsm ér— Á gnes Schleiffer: M ultiple B irth s in H u n g a ry ....................................... 351 D r. E rn ő W allner: D evelopm ent of D u n a fö ld v á r’s P o p u la tio n a n d Social L a y o u t in th e 1 8th and 19th C enturies
........................................................................................................ 358
Dr. Im re H irsch ler: C om m ents on th e A rticle : „ T h e Problem of Induced A b o r tions as R eflected by 1957 D a ta ” ..................................................................................... 375 C H R O N IC L E L aw s a n d D ecrees R e la tiv e to P o p u la tio n Policy, 1945— 1958 (dr. K ároly M ilté n y i) 379 T he In te rn a tio n a l U nion for th e S cientific S tu d y of P o p u la tio n a n d Its H ungarian R elations (dr. T . L .)
198
P re lim in a ry R e su lts of th e 1959 Soviet Census (dr. Gy. F .) ............................................ 411 A N ew Czechoslovak R eview of D em ography ........................................................................ 415 Sam pling M ethod a n d R esu lts of th e 1955 T u rk ish P o p u la tio n Census (dr. Lajos Bene) N ews
417
.......................................................................................................................................................... 419
R E V IE W S
420
