IKT eszközök és aktív tábla használata a matematika kompetencia alapú oktatásában a 9.B közgazdasági osztályban

TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0007

Intézményi innováció

IKT eszközök és aktív tábla használata a matematika kompetencia alapú oktatásában a 9.B közgazdasági osztályban

Székács Elemér Szakközépiskola 5200 Törökszentmiklós Almásy út 50. 2010.

© Készítette: Stelli József

Székács Elemér Szakközépiskola

Stelli József matematika Törökszentmiklós

TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Bevezetés Az oktatás történetében mindig jelentős szerepet játszott és fog is játszani a szemléltetés. Már az ősember és az ősi népek is használtak rajzokat homokba, földbe rajzolt vonalakat, amikor tudásukat átadták a fiatalabb nemzedéknek. A technika fejlődésével az eszközök is igen gyors változáson estek át. Ha csak 30 év távlatába tekintünk vissza, néhány kifejezés ismerősen cseng az idősebbek fülében. - Feleltetőgép - epidiaszkóp - iskolatévé - írásvetítő - magnetofon - videomagnó - hobby számítógépek (Commodore 64, ZX Spectrum, HT-1080Z…) - személyi számítógépek (XT, AT…) - internet - DVD lejátszó Természetesen amikor ezek az eszközök megjelentek, vártuk tőlük a csodát, ami azonban természetesen nem következett be. Bár ma már sokan töltik szabad idejüket DVD -n rögzített filmek nézésével, internetezéssel, számítógépek szoftverek használatával, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindehhez hatalmas tudásmennyiség is társulna. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ahogyan 4 éves korában a keresztfiam felnőtteket meghazudtolva kezelte a DVD lejátszót, és ma már 5 évesen önállóan bekapcsolja a számítógépet, csatlakozik az internetre és kezeli a játékokat. Megállapítható tehát, hogy a készségek, képességek fejlődésében a környezetnek, a technikának is nagy szerepe van. Így nem kerülhetjük el ezen technikai eszközök használatát a tanórákon sem. A magnó, DVD, számítógép, internet, aktív tábla, szavazóegységek, tanulói laptop… eszközök használata az infokommunikációs technológiák (továbbiakban IKT) néven

2



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

került fel az eszközpaletták listájára. Ezen innováció célja annak bemutatása, hogy a TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás bevezetésének keretében hogyan alkalmaztam ezen technikákat, milyen tapasztalatokat szereztem, melyek azok a hasznos információk, melyeket meg kívánok mindenkivel osztani, hogy munkája során a lehető legkevesebb kudarc érje, a lehető legtöbbet tudja az eszközökből kihozni. Legfontosabb: hogyan lehet a gyerekek, tanulók számára elfogadottá tenni az ismeretszerzés ezen eszközét, felhasználva a kooperatív technikák adta lehetőségek sokaságát.

Amire tehát vállalkozom, az egyik legújabb eszköz használatának bemutatása: az aktív tábláé, méghozzá a szakközépiskolai közgazdasági 9. B osztály matematika óráján. Az embereket – tanárokat, diákokat, szülőket – három nagy halmazba sorolhatjuk: akik rajonganak ezért a technikáért és minden szabad idejüket ennek áldozzák, akik csendesen megtűrik, de maguk nem használják, és vannak, akik bizony ellene vannak. Ezek százalékos arányát becsülgetni sem érdemes, az idő (a pénz és a pályázatok) majd eldönt. A mi intézményünk szerencsésnek mondhatja magát, mert több aktív táblával is rendelkezik. Ezek mindegyike SMART tábla, de munkámban igyekszem nem táblaspecifikusan megjeleníteni a bemutatott anyagot. Remélhetőleg az információ bármilyen táblát használók számára érthetőek és felhasználhatóak lesznek.

3



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Technikai feltételek Az aktív tábla használatához biztosítani kell a megfelelő technikai feltételeket. Elsősorban a fixen telepített táblákra gondolok, a mobil táblák használhatóságára nem térek itt ki, mivel abban nincs rutinom. Milyen technikai feltételek szükségesek? Kezdjük azzal, hogy ezen berendezések

elektromos energiát igényelnek, így szükségünk van hálózati

dugaljzatokra, esetleg hosszabbítókra. Itt több szempontot is figyelembe kell vennünk. Talán a legelső és legfontosabb, hogy minden csatlakoztatás, kábelezés a munkavédelmi, érintésvédelmi szabályokban meghatározottak szerint történjen kialakításra, elkerülve ezzel a balesetveszélyt. Magának a táblának a laptoppal való összekötése két kábelen keresztül történik: egy vastag monitorkábel és egy vékonyabb USB kábel segítségével. Ügyeljünk arra, hogy e

kábelek hossza, elhelyezkedése megfelelően biztonságos legyen, mindabból a szempontból, hogy se a mi mozgásunkat ne korlátozza, se pedig a táblához csoportonként kivonuló tanulókét sem! A fixen telepített tábláknál ezekre jó megoldások találhatók, amit az adott egyedi helyszín határoz meg. Egyetlen vezeték se „lógjon” a levegőben, és attól is 4



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

óvakodjunk, hogy a szükséges távolságtól jóval hosszabb legyen, mert az így képződő „kígyók” baleseti veszélyt jelentenek és az eszközök épségét is veszélyeztethetik.

Maga a tábla egy elég ellenálló anyagból készül, de vegyük figyelembe, hogy nem 100%, „majombiztos”. Természetesen a tanulókat ellátjuk a megfelelő instrukciókkal, hogy mit lehet és mit nem a táblával tenni. Az aktív tábla mellett „hagyományos táblát” is használnunk kell. Bár ez nem mindenütt valósítható meg. Az ideális az, ha ez egy vizuáltábla és nem a régi krétás. Ha mégis, akkor igyekezzünk minél távolabb helyeztetni, mert a krétapor egyetlen IKT-s eszköznek sem használ, sőt kifejezetten káros. Sértődés nem essék, de nem árt a tábla kezeléséről, használatáról a kollégáknak sem szólni, nehogy véletlenül egy nem megfelelő tollal károsítsák a táblát. Az aktív tábla nem vizuál tábla! Ne hagyjuk ki a technikai dolgozókat sem, nehogy merő jóakaratból olyan vegyszerrel mossák, súrolják le a táblát, mely kárt tesz benne. A projektor ideális elhelyezése a mennyezetre történő függesztés. Ez rengeteg problémát megold, amelyet az első bekezdésben taglaltam. Legáltalánosabb, hogy valamely pályázat keretében a táblát és a projektort együttesen kapjuk. Amennyiben nekünk kell a táblát is és a projektort beszereznünk, célszerű olyan céget választani, mely mindkettőt

5



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

együttesen szállítja és a megfelelő táblához a megfelelő projektort tudja ajánlani. Természetesen, ha pénztárcánk engedi, kérhetünk egyedi igényünknek jobban megfelelő, nagyobb fényerejű, kevesebb sötétítést igénylő kivetítőt is. Ám ne feledjük, hogy a fényforrások élettartama véges, áruk pedig borsos.

Az aktív táblához megfelelő szoftver birtokában bármely laptop csatlakoztatható. Azonban javaslom, hogy bár akkumulátoros készülékekről van szó, biztosítsuk a tápegységről történő folyamatos energiaellátást. Lemerülő akkumulátor esetében ennek hiányában igen kellemetlen helyzetbe kerülhetünk. A krétapor ennek is nagy ellensége. Vegyük azt is figyelembe, hogy bármennyire is jól készítjük elő az órát, a két eszköz alkot egy egységet, így nekünk mindkettőt biztosan és kényelmesen kell kezelnünk. Ügyeljünk a helyes arányokra, távolságokra az eszközök elhelyezésekor! Arra is fel kell készülnünk, hogy a matematikát (én legalábbis) „állva” tanítjuk, néha le kell ülnünk a számítógép megfelelő kezeléséhez. Figyelnünk kell továbbá arra, hogy a gép kezelésekor sem mi magunk, sem árnyékunk ne takarja a táblát. Végül egy fontos jó tanács: őrizetlenül, bekapcsolva soha ne hagyjuk ott, pl. szünetben a berendezést! 6



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Személyi feltételek Bár az IKT eszközök felhasználóbarátok, azt még sem mondhatjuk, hogy bárki bármikor könnyedén alkalmazhatja. Az első és talán legfontosabb tényező a személyes indíttatás. Ha ugyanis valaki idegenkedik a technika kezelésétől, akkor hiába látja annak előnyös tulajdonságait, alkalmazni nem tudja. Azt pedig el kell fogadnunk, hogy a jelenlegi 160 ezres pedagógustársadalom jelentős

százaléka

ódzkodik

a

számítógép

használatától is. Különösen az idősebb korosztályra jellemző ez, amit még tetéz a nyugdíjkorhatár felemelése.

Nem

lehetünk

türelmetlenek.

„Felmenő” rendszerben várhatjuk az újdonságok, technikák elterjedését. Másrészt vannak nagyon lelkes kollégák, akik viszont híján vannak a megfelelő tudásnak. Milyen ismereteket is igényelnek az IKT eszközök? Egyrészt számítógép-használati ismereteket, magának a számítógépnek a kezelése, beállításai, a telepített alkalmazások futtatása. Ami nagyon fontos: az esetlegesen előforduló hibaüzenetek, hibák gyors, biztos kezelése. Másodszor: igényel hálózati ismereteket, különös tekintettel akkor, ha lehetőségünk van helyi hálózathoz csatlakozni az ott tárolt információkért, és internet használatra, ha a világhálóhoz is van lehetőségünk kapcsolódni. Harmadrészt: szükséges az aktív táblát kezelő speciális szoftver ismerete is. Ezen túlmenően, ha egyes intézmények rendelkeznek például szavazóegységekkel, akkor az ehhez kapcsolódó kiegészítő programot is biztosan kell kezelnünk. Ezen ismeretanyagok elsajátítása már nehezen képzelhető el autodidakta módon. Amennyiben nem informatika szakos kollegáról van szó, akkor mindenféleképpen javasolt egy általános számítógép-kezelői tanfolyam elvégzése. Egy interaktív táblával foglalkozó tanfolyam azonban mindenkinek javasolható, aki használni akarja ezt az eszközt, függetlenül attól, hogy mennyire jártas az informatika egyéb területén.

7



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az alapvégzettségem matematika fizika-informatika szak. Igaz, hogy második diplomámat 1987-ben szereztem, de azóta számtalan továbbképzésen, tanfolyamon, akkreditált tanfolyamon vettem részt különböző intézmények szervezésében. Jelenleg az akkreditált képzések háromszázadik óráján is túl vagyok. Ezeken a tanfolyamokon aktív hallhatóként vettem részt, és szereztem meg a vezetőoktatói megbízást is. Az általam tartott különböző továbbképzések, tanfolyamok óraszámát még becsülni sem tudom. Ezek egy része speciálisan tanártovábbképzésre vonatkozott. 15 éven keresztül voltam a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója informatika, majd IKT szakterületen.12 éven keresztül a helyi gimnáziumban óraadás mellett rendszergazdai teendőket is elláttam. Az aktív táblával, annak módszertanával, technikájával és szoftvereivel az ISZE keretében tartott

30

órás

tanfolyamon

ismerkedtem meg még 2008. végén.

Az

itt

szerzett

igen

hasznos ismereteket rögtön nem tudtam

alkalmazni,

mert

a

tantárgyfelosztás, teremkiosztás és egyéb technikai feltételek ezt nem tették lehetővé. A TÁMOP pályázat keretében azonban nemcsak lehetőséget, hanem előírást is kaptam az IKT eszközök használatára. Különböző technikai okok miatt igazából ez a második félévben következett be, a tömbösített oktatási formával együtt. Bár a pályázat az összórák 25%-ában kívánja meg az IKT eszközök használatát, a második félévtől nálam minden tömbösített órán használom ezeket az eszközöket, így a 25% bőven teljesítve lesz. Ez nem azért, mert ez az előírás, hanem úgy érzem, hogy olyan eszközrendszer áll a rendelkezésemre, amely nagyságrendekkel növeli a szemléltetés lehetőségét, melybe aktívan bevonhatók a tanulók. Ami a legnagyobb nehézség manapság: motiválhatók is vele. Ma már el sem tudnám képzelni a tömbösített óráimat IKT eszköz nélkül.

8



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Az IKT eszközök A következőkben áttekintjük az egyes IKT eszközöket általánosan, nem kizárólag a matematika órai alkalmazást véve alapul.

Magnó, CD, DVD-lejátszók (számítógép nélkül vagy számítógéppel) Ezek nem kifejezetten matematika órára alkalmazható eszközök, inkább nagyobb szerep jut nekik az idegen nyelv, földrajz, biológia és egyéb tantárgyak esetén, illetve az osztályfőnöki órákon. Különösen pár évvel ezelőtt volt nagy jelentősége a különböző oktató CD-k, DVD-k használatának. Mára talán kiszorította őket az interneten megjelenő on-line média.

A számítógép (PC és a laptop) Ezek az eszközök elterjedésük kezdetén inkább csak a tanár számára jelentett segítséget. Elsősorban adminisztrációs feladatokat lehet gyorsan, naprakészen elkészíteni, tárolni és előhívni. Az irodai alkalmazások megkönnyítették névsorok, feladatlapok szerkesztését. Esztétikus

formát

biztosítottak

bármilyen

figyelemfelkeltő hirdetésnek. A

táblázatkezeléssel

a

numerikus adatok kezelése vált egyszerűbbé, gyorsabbá, és

ha

az

rendszeresen akkor

adatbevitel megtörtént, feladatainkkal

naprakészek

lehettünk.

Történetileg

mérföldkőnek

9



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

számít az internet robbanásszerű fejlődése. Ez több irányból is zúdítja ránk az információt. Az elektronikus levelezés ma már szinte nélkülözhetetlen része életünknek. Ennek segítségével tarthatjuk a kapcsolatot kollégáinkkal akkor is, ha ők akár több száz kilométerre dolgoznak. Lehetőségünk van szakmai hírlevelekre történő feliratkozásra, így nem maradunk le semmilyen változásról. Sajnos ennek is megvan a maga hátránya: naponta „takarítanunk” kell a kéretlen leveleket is. A következő felhasználási terület a világhálón elhelyezett anyagok böngészése. Ma már számtalan forrást találhatunk mind magyar, mind idegen nyelven. Fontos azonban arra figyelnünk, hogy a Weboldalakon megjelenő információáradatból ki tudjuk válogatni a számunkra szükségeset és a különböző hivatkozások, reklámok ne vonják el figyelmünket a valódi tartalomról. Az interneten megtalált képek, dokumentumok azonban csak a monitoron szemlélve nem biztos, hogy elegendőek, szükségünk lehet ezek másolatait saját számítógépünkre is elmenteni, vagy éppen mi szeretnénk állományainkat másokkal megosztani. Ezt a folyamatot hívjuk fájl le- és feltöltésnek. Például így juthatunk könnyen hozzá az előző évek érettségi anyagaihoz.

Az aktív tábla Mitől aktív az aktív tábla? Ránézésre talán azt gondolnánk, hogy az aktív tábla nem sokban különbözik

egy

hagyományos

projektoros vetítővászontól. Pedig igen. A tábla ugyanis képes érzékelni a toll vagy az ujjunk pozícióját, ezt továbbítani a számítógép felé, amely a kapott jelet a futó programnak megfelelően dolgozza fel és válaszol rá. Tulajdonképpen az aktív tábla tartalma és a monitorunk tartalma megegyezik. Természetesen a számítógépen végzett akciók is ugyanúgy megjelennek a táblán. Ezen túlmenően a rendszernek egyik hallatlan előnye, hogy egy adott állapot a megfelelő programmal bármikor elmenthető, majd bármikor betölthető. Ezt a lehetőséget főleg összefoglalásokkor, ismétlésekkor használhatjuk ki. 10



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Nagyon fontos tanács, ami lehet, hogy többször is ismétlésre kerül: az így elmentett állományainkról mindig legyen biztonsági másolat, akár több is. Arra is ügyeljünk, hogy ezek különböző típusú adathordozón helyezkedjenek el. Például a vincseszteren, pendrive-on, CDn vagy DVD-n. Erre azért van szükség, hogy adataink biztonságban legyenek akkor is, ha egy nem kívánatos vírusfertőzést kapunk vagy fizikailag károsodik gépünk.

Laptop és internet A hordozható számítógépek esetében nem kívánok márkát, típust megjelölni, csupán olyan általános paramétereket, amelyek szükségesek és olyan eszközöket, csatlakozókat, amelyek nélkülözhetetlenek a használathoz. Általánosságban elmondható, hogy a tanári igényeknek megfelelő laptop milyen főbb paraméterekkel rendelkezzék. Ezek

a

következők:

megfelelő nagyságú operatív memória. Nagyon fontos: ne azzal teljék az idő, hogy a homokórát

kelljen

Számszerűsíteni

nézni!

nehezebb,

mert befolyásolja egyrészt a használt operációs rendszer, méghozzá tapasztalataim alapján a Vista igencsak „eszi” a memóriát. A tanári gépeken az XP operációs rendszer már elavultnak tekinthető. A legjobb teljesítményt a legújabb Windows7 operációs rendszer szolgáltatja. Természetesen az operációs rendszeren belül is rengeteg beállítási lehetőségünk kínálkozik. Meghatározó tényező még az egyes programok memóriaigénye is. Ezek önmagukban még nem jelentenének gondot, ám legtöbbször több program is fut párhuzamosan. Ha ezek között még grafikával foglalkozó program is akad, akkor az jelentősen megnöveli a memóriaigényt. Tehát egy 2-4 GB közötti érték általában megfelel. A gépekbe épített processzorok teljesítménye megfelelő, de itt is figyelembe kell vennünk az esetlegesen egyidejű programfutásokat, a 11



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

megnyitás és bezárás többletkapacitás igényét. Az operációs rendszer, a különböző programok és az adatok egy háttértárolón helyezkednek el, ez a vincseszter. Törekedjünk arra, hogy ez több partícióra legyen osztva! Ha mi magunk ezt nem tudjuk megvalósítani, kérjük meg a rendszergazdát vagy valaki hozzáértő személyt. Három partíció létrehozása célszerű. Az elsőn az operációs rendszer és az alkalmazandó programok kapjanak helyet. A második adataink, dokumentumaink tárolására szolgáljon. A harmadik biztonsági funkciókat lásson el. Ide kerülhet egy tükörkép az aktív elsődleges partícióról és fontosabb dokumentumainkat archiválhatjuk erre a területre. A felosztás mértékét nekünk kell előre megbecsülni, hogy mekkora és milyen méretű állományokkal kívánunk dolgozni és milyen programokat használunk. Az egyéb hardverparaméterek már általában adottak. A laptopunk tartalmaz monitorcsatlakozót, ami az aktív táblához nélkülözhetetlen, néhány USB csatlakozót. Szintén ide csatlakozik az aktív tábla, a pen-drive-unk és én mindig egeret is használok. Ezen kívül hálózati csatlakozó, mikrofon és hangszóró csatlakozót is találunk. Amit nem láthatunk, de nélkülözhetetlen szerepet tölt be az a ház belsejében elhelyezett vezeték nélküli csatlakozó. Ez biztosítja számunkra, ha az intézményben ki van építve, hogy a helyi hálózatot és az internetet kényelmesen elérjük anélkül, hogy plusz vezetéket kellene használnunk. Természetesen ez nem mindenütt megoldott, így előfordulhat, hogy a hálózat, internet használatához még egy kábelre szükségünk lesz. Erre is vonatkozik a technikai feltételekben leírtak. Az operációs rendszert már említettem és javaslom, hogy a Windows7 operációs rendszer legyen. Ennek az a nagy előnye is megvan, hogy ha esetleg egy számítógépet többen is használnak, akkor az egyes profilokat jelszóval védve tudja kezelni, kibővítve olyan szolgáltatásokkal, melyet az előző operációs rendszerek nem tudtak. Rögtön kiemelném a monitor felbontását. Ez azért fontos, mert egyes programok is igényelhetnek speciális felbontást. Így ha egy felhasználó módosítja, a Windows7 rendszerben a többi felhasználó beállított felbontása megmarad, az asztalon elhelyezett ikonok sem keverednek össze úgy, mint az előző operációs rendszerek esetében. Szükséges egy irodai alapcsomag. Ehhez a rendszerhez javaslom az Office 2007-et. (Természetesen elképzelhető, hogy valaki Linux operációs rendszert használ, az Open Office-val.) Gondoljunk arra is, hogy még elég sok gépen fut az WP operációs rendszer és az Office 2003-as verziója. Így ha állományainkat mentjük vagy levélmellékletként küldjük, célszerű ezt figyelembe venni, és ha nem feltétlenül szükséges, akkor a mentéskor a 2003-as kompatibilitási módot választani. (A 2003-as Office

12



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

csomaghoz is létezik 2007-es kompatibilitási csomag, ám ne legyünk öncélúak, hogy aki olvasni akarja a mi dokumentumainkat, az telepítse fel magának. Csak akkor mentsük a legújabb formátumot, ha a dokumentum olyan formázási elemet, makrót tartalmaz, amely a kompatibilis mentéskor elveszne. ) Ezenkívül szükségünk lesz egy táblaszoftverre, amely 3 fő részből áll. Egy illesztőprogramból, mely biztosítja a számítógép számára a tábla felismerését. Biztosítja a számítógép és tábla közötti kommunikációt. A második rész az általunk látványosan használt táblaszoftver, amiről még részletesebben fogok írni. Ez biztosítja a flipchartok megjelenését, kezelését, létrehozását, kiemeléseket, elrejtéseket. A harmadik rész egy

sablon-

és

képgyűjtemény,

amelyeket

felhasználhatunk

saját

prezentációnk

elkészítéséhez. A táblaszoftver telepítését célszerű úgy kezdeni, hogy amennyiben szükséges, akkor birtokunkban legyen a szoftver működéséhez szükséges aktiváló kulcs. A tökéletes telepítéshez ajánlott a számítógépet a táblával összekapcsolni. Bár ez utólag is megtehető, de adódtak már belőle problémák. Készüljünk fel arra is, hogy a rendelkezésünkre álló szoftverek, így a táblaszoftver is nem a legfrissebb. Amennyiben gépünk aktív internetkapcsolatot észlel, a beállításoknak megfelelően leellenőrzi, hogy talált-e frissítést, és ha igen, akkor felajánlja annak letöltését és telepítését. Minden monitoron felbukkanó üzenetet figyelmesen olvassunk el, és jól fontoljuk meg, hogy mit választunk. Ha idegen nyelvű, számunkra érthetetlen az üzenet, akkor kérjünk segítséget! Sajnos az iskolai sávszélesség a már említett módon szűkös, így volt már rá példa, hogy egy frissítés vagy gyűjtemény letöltése több órát is igénybe vett. Legtöbbször ezek a letöltések nem folytathatók, tehát ha megszakítjuk, legközelebb elölről kell kezdenünk. Tehát jól gondoljuk ezt át, és ilyen esetekben célszerű az iskolában a letöltést éjszakára halasztani. Ekkor úgy sincs a hálózat terhelve. A tanári munkához még számos, most itt fel nem sorolt program tartozhat, amelyek mindegyikénél számolnunk kell az állandó frissítéssel. Különösen igaz ez a gépünkre telepített vírus és kémprogram elhárítókra is. Ezek frissességét manuálisan is ellenőrizzük és biztosítsunk időt e programoknak, hogy számítógépünk háttértárolóit tüzetesen átvizsgálják. Egy teljes rendszervizsgálat szintén órákba telhet. Maga az operációs rendszer is szinte naponta kap valamilyen foltot. Érdemes itt is megnéznünk, hogy mekkora a javítócsomag mérete, és ha ez nagy, akkor halasszuk a frissítést olyan időpontra, amikor az nem az órai munka alatt történik. Ez ugyanis jelentősen visszafoghatja gépünk amúgy jó teljesítményét.

13



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

A matematika órákon kevesebb szerep jut a hangnak, de ha a teremben van kiépített hangrendszer és tudjuk, hogy ezt programunk használja, akkor feltétlen csatlakoztassuk hozzá. A hangokkal kapcsolatban fontos megjegyezni: óra alatt nem célszerű a rendszerhangok engedélyezése, sőt zavaró lehet, ha egy pendrive csatlakozását hangesemény is kíséri. A hangbeállításoknál lehetőségünk kínálkozik külön leválasztani a rendszer általi hangokat és az aktív táblára szántakat. Az elmúlt hónapok során a számítógépnek ezt a szolgáltatását ritkán vettem igénybe, inkább magam voltam a narrátor. Így a hangok használatával a későbbiekben nem foglalkozom. Nyilván más lenne a helyzet, ha nem matematika, hanem valamely idegen nyelvi óráról lenne szó. Minden számítógépünkön használt programot teszteljünk le, nézzük meg jogállását, nehogy úgy járjunk, hogy egy próbaverzió az alkalmazásának napján lejár. Az interneten számtalan teljes értékű ingyenes programot is találunk, igaz ezek jelentős része nem magyar nyelvű. Vegyük fel a kapcsolatot a rendszergazdával, a könyvtárossal, hogy tisztában legyünk iskolánk mely szoftverek jogtiszta példányaival rendelkezik. Válogassunk ezekből, mert annak semmi értelme, hogy minden programot feltelepítsünk gépünkre akár kell, akár nem. Sőt vegyük figyelembe, hogy ha rájövünk, hogy egy szoftverre semmi szükségünk, akkor annak teljes eltávolítása sem egyszerű. Bár megtaláljuk az eltávolító komponenst, ám ha már egyszer feltelepített program, rengeteg helyen hagy nyomot maga után. A tökéletesebb eltávolításhoz különböző segédprogramok állnak rendelkezésre. Ez azért szükséges, mert a gépünkön maradó bejegyzések egy idő múlva teljesítménycsökkenéshez vezetnek. Az internettel a látványos kapcsolatot a böngésző programokon keresztül tartjuk. Használhatjuk az operációs rendszerrel települő Internet Explorert (IE) is, melynek 8-as verziója kezeli a többablakos böngészést. Nem célom a különböző böngészők minősítése, mindenki maga döntse el, hogy melyiket használja. Mindegyiknek van előnye és hátránya is. Mindenféleképpen érdemes azért megemlíteni a leginkább bevált böngészőket: Firefox, Google, Chrome, Opera és még van egy pár. Azzal azonban legyünk tisztában, hogy böngészőnk mit tud, mit nem, és legyünk magabiztosak a használatában. Használjuk aktívan a könyvjelzőket, kedvenc helyeket, de időnként ezek állapotát is ellenőrizni szükséges!

14



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Az internet használata az aktív táblán Most nézzük meg, hogy hogyan történhet például az internet használata matematika órán aktív tábla segítségével! (Továbbiakban feltételezzük, hogy minden kedvező körülmény adott, van állandó energiaforrásunk, a tábla jól látható és rendelkezünk folyamatos internetkapcsolattal.) A legtöbb esetben valakinek vagy valaminek kell utánanéznünk. Ezt

már a gyerekek is tudják. A leggyakrabban a Google keresőjében tesszük. Nézzük a lehetőségeinket! Mind a monitoron, mind a táblán megjelenik a Google. A rengeteg jelentkező közül kiválasztunk egy tanulót, aki megfogalmazza azt a szót vagy kifejezést, melyet a keresőablakba kívánunk írni. A leggyorsabb eredményhez úgy jutunk el, ha a számítógép billentyűzetén mi magunk írjuk be a kifejezést és indítjuk el a keresést. Ha rengeteg idő lenne, akkor az aktív tábla virtuális billentyűzetét is behívhatjuk, ám ennek használatát körülményessége miatt nem javaslom. Miután a keresés megfelelő eredményt adott, már lehetőségünk van, hogy vagy mi magunk vagy a tanulók a táblánál dolgozzanak. Lehet a kapott találat alapján szöveget kiemelni, de a táblán már lehetőség van a linkek használatára és a böngésző lapozására is. Ha bizonyos címgyűjteménnyel már rendelkezünk, akkor gyorsan eredményt kapunk, ha a kedvencekből, könyvjelzőből választjuk ezt ki. Csoportmunka esetén azt is kipróbálhatjuk, hogy a táblánál egy 3-4 fős csoport dolgozik, az internetet használva feladatuk teljesítéséhez. Nem szabad azon sem meglepődnünk, ha magán a tanítási órán tanulóink jutnak el egy nagyon hasznos helyhez.

15



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Ne szégyelljük, merjük felvállalni, hogy ezt az oldalt még mi sem láttuk, és mentsük is el a címét! Tudatosítanunk tanulóinkban, hogy az internet olyan hatalmas mennyiségű információt tartalmaz, amelyet lehetetlenség egy embernek teljesen áttekinteni, ismerni. ( A 80-as években jelent meg egy füzet, melynek címe a ”Magyarországi webhelyek címjegyzéke”

volt.) Ma már ezen csak mosolygunk, hisz becsülni sem lehet, mennyi papír kellene egy ilyenhez, és értelmetlen is lenne, mert naponta csak az országban webcímek tucatjai „halnak ki”, illetve „születnek meg”.) A szöveget és képet tartalmazó oldalak, ha még oly színesek is, már nem kötik le nebulóink figyelmét. Tehát törekedjünk olyan oldalakat alkalmazni, amelyek valamilyen módon biztosítják, hogy a tanuló aktívan bevonható legyen „tettlegesen” kelljen a táblával bánnia. Ehhez alkalmasak azok az oldalak, amelyek fogalmakhoz, definíciókhoz vagy legördülő ablakot vagy hivatkozásokat tartalmaznak. Nekünk figyelemmel kell kísérnünk, tanulóinknak rutint kell szerezniük, hogy éppen hol is járunk, mely hivatkozás nyílik meg a szülőablakban és melyik új lapon. Ez a matematikai ismeretanyag mellett lehetőséget ad a társas kompetenciák fejlesztésére is, hiszen figyelniük kell egymásra és a táblán történő eseményekre is. Ki kell alakítanunk egy gyakorlatot, hogy egy tanuló vagy egy csoport ideálisan mennyi időt töltsön a táblánál. Ez se túl kevés, se túl sok ne legyen! Természetesen ezt nem lehet mindig percre mérni, az adott feladat, illetve annak elvégzése is meghatározza. Igyekezzünk arra törekedni, hogy minél több tanuló forduljon meg a táblánál. 16



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Ha az informatikában kellőképp jártasak vagyunk, akkor így azt is kiszűrhetjük, hogy mely gyerek informatikai kompetenciája szorul fejlesztésre (mert nincs otthon számítógépe vagy internete). Ha ezt észleljük, tapasztalatainkat megoszthatjuk az informatikát tanító kollégával, osztályfőnökkel. Néhány feladat sikeres megoldása után „jutalomként” becsempészhetünk egy rövid pl. logikai játékot, amelyből rengeteg áll rendelkezésünkre.

Ha

számítógépünkre

nem

telepítettünk ilyeneket, akkor az interneten is jó néhányat fellelhetünk. Arra azonban figyeljünk, hogy itt csak már kipróbált flasheket futtassunk, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részünk, esetleg durva, oda nem illő képek, események jelenjenek meg. A gyerekek nagyon szeretik ezt a lehetőséget, ilyenkor szinte mindenki a táblához szeretne menni vagy éppenséggel a helyéről osztogat jó tanácsokat. Ki kell dolgoznunk egy szabályrendszert, amivel jelezzük, hogy a jutalomnak vége és következnek az újabb feladatok. Használhatunk olyan weboldalakat is, ahol a feladatok mellett ott a „megoldás” gomb is és rögtön ellenőrizhetjük a megoldások helyességét. Módszertanilag vagy kellő feladatszámmal látjuk el a csoportokat és utána a helyes megoldás számot értékeljük, de lehet versenyeztetni őket. Az kap elismerést, plusz pontot, aki leghamarabb készül el. A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy mikor melyiket célszerű alkalmazni, úgy, hogy az óra vagy tömb elteltével ne maradjon olyan tanuló, akinek ne lett volna sikerélménye. A hagyományos táblával összevetve a tapasztalataim azt mutatják, hogy sokkal nagyobb az aktív táblánál a szereplési vágy, mint a hagyományosnál. Míg ott alig lehetett rábírni valakit még akkor is, ha a füzetében ott volt a jó megoldás, hogy írja fel a táblára, gyakran vonakodtak, szégyenlősködtek. Érdekes módon az aktív táblánál ez az érzésük elmúlt. Erre a magyarázat egyszerű: míg a hagyományos táblánál tudta előre, hogy mi fog következni, csak egy másolási rutineljárás volt egy feladat felírása, addig az aktív táblánál nem tudja előre, hogy mi fog következni. Csak felébred benne a kíváncsiság, a kísérletező kedv. Figyeljünk arra, hogy a tanulók is követhetnek el bakikat. (pl. bezárják a böngészőt a megnyitott oldalakkal) Ilyenkor ne szegjük kedvüket, hanem segítsünk gyorsan korrigálni! (Érdemes az alkalmazott böngészőt úgy beállítani, hogy az megnyitáskor az utoljára felkeresett helyeket nyissa meg, ezzel az előbb említett baki is könnyebben orvosolható és a használat során rájövünk, hogy a magunk számára is ez a legkedvezőbb beállítás.)

17



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Nem kell feltétlenül csak az órán produkálnunk: ma már a tanulók többsége rendelkezik számítógéppel és szélessávú internetkapcsolattal. Így javaslom az otthoni kutatómunkát is, amikor egy feladat megoldását kell otthon végrehajtaniuk (de lehet ez valami érdekességnek, fogalomnak a kiderítése, vagy egy matematikus munkásságának ismertetése, térbeli optikai csalódások bemutatása stb…) és utána az órán már az eredményeket publikálják a többiek felé. Ez lehet egyénileg, de csoportosan is. Utóbbi esetben érdemes figyelnünk a csoportok alakulását, szerveződését, itt ne adjunk instrukciókat, legyen önszerveződő a csoport. Viszont összetételéről sok információt nyerhetünk az osztályon belüli kapcsolatokról, különös

tekintettel a nagy létszámú csoportokra. Találkoztam azzal is, amikor vagy valaki nem szívesen dolgozott csoportban, vagy épp valakivel nem dolgoztak. Ennek okát célszerű kideríteni, megvizsgálni a lehetőségeket, és ha olyan jellegű a probléma, akkor az osztályfőnököt is vonjuk be. A társas kompetenciák fejlesztéséhez szükségünk van az osztályon belüli kapcsolati háló ismeretére is. (erre vannak különböző technikák, nem matematika órán szükséges ezt felmérni, az osztályfőnök már rendelkezhet ilyen információval. Nem rögtön az év elején célszerű elkészíteni, legyen idő az új kapcsolatok kialakítására is!) Tartsuk keretek között e lehetőséget, mert a webhelyek tárháza annyira bővelkedő, hogy könnyen elbolyonghatunk benne, még ha hasznos is az információ. Legyen egy tervezett időkeretünk, és utána a webcímet 18

megadhatjuk a tanulóknak, akik otthon



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

folytathatják a böngészést, esetleg további érdekes helyeket is találhatnak. Ahol nem gond a tanulók számára, ott az idegen nyelvű webhelyeket is javasolhatjuk. Nem árt azonban nekünk is tisztában lenni néhány kifejezéssel, ha nem is beszéljük a nyelvet. (ebben is segít az internet: online szótárak állnak rendelkezésünkre!) Akár magyarul, akár idegen nyelven böngésszük az internetet, kiválóan alkalmas arra, hogy fejlesszük vele a szövegértési kulcskompetenciát. Az interneten számos interaktív oldalt is találunk, ha ezek nem mindegyike is matematikával foglalkozik, alkalmas arra, hogy fejlessze a kombinatív gondolkodást, metakogníciót. A kezdeti technikával történő ismerkedés után célul kell azt is kitűznünk, hogy ne csak egy feladatot, problémakört tekintsünk a megoldás céljának, hanem arra is, hogy a végeredményhez minél rövidebb idő alatt jussunk el. Szert kell tenniük a tanulóknak olyan kompetenciára, hogy gondolataik fókuszálódjanak és célirányosan minél rövidebb idő alatt találják meg a megoldást. Elméletileg ez szépen hangzik, gyakorlatban azonban számolnunk kell azzal, különösen nagy osztálylétszámok esetén, hogy a tanulók tudása, problémamegoldó képessége jelentősen eltérő. Akadhatnak, akik el sem jutnak a megoldásig, nemhogy még időre tudjanak dolgozni. Erre szolgál a differenciált feladatadás. Ennek is különböző típusait alkalmazhatjuk. Általában a csoportok szervezéséhez három szempontot szoktunk figyelembe venni: véletlenszerű csoportkiválasztás, vegyes csoportkiválasztás (itt csoporton belül különböző képességű tanulók vannak, a jobbak segítik a gyengébbeket, azonos típusú feladatokat kapnak a csoportok), csoportok képzése képesség szerint (egy-egy csoportba azonos képességű tanulók kerülnek, viszont a feladatokat differenciáltan kapják). A differenciált munka esetén a feladat típusától függően az aktív táblát, az internetet vagy gyengébb csoport használja segítség gyanánt vagy épp a jobb képességűek használhatják fel akár a feladat kiegészítéseként is. A csoportok szervezésénél még egy szempontot ajánlok mindenki figyelmébe. A tömbösített oktatás során, ha egy tanuló csak két napot hiányzik, ez rögtön 5-6 óra kieséssel jár. Tehát a csoportok megszervezésénél arra is figyelhetünk, hogy egy csoportba például egy hiányzó kerüljön. (Nehezebb a helyzetünk, ha például egy járvány miatt jelentősebb a hiányzók száma. Ilyenkor célszerű a csoportokat úgy kialakítani, hogy külön csoportba kerüljenek a lemaradtak. Differenciált feladatokkal igyekezzünk őket azonos szintre hozni.)

19



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Kísérletképpen azt is megpróbálhatjuk, – amennyiben a feladat jellege ezt megengedi – hogy az otthoni feladatok megoldásait elektronikus levélben küldjék el részünkre. Ha az osztály jelentős része rendelkezik otthonában interneteléréssel, akkor érdemes egy címjegyzéket készítenünk,

melynek

felhasználásával segédanyagokat, testre szabott

feladatokat, projekteket küldhetünk el. (Ugyanezt felhasználhatjuk időnként értékelésre is, amely nemcsak az érdemjegyeket tartalmazza.) Ez a módszer a szövegértési, rendszerezési kompetenciákat is fejleszti. A tanulók által küldött írásos anyag enged következtetni a szövegértési, szövegalkotási kompetenciák szintjére, melyet megkonzultálhatunk az osztályban tanító kollegákkal. Ha valaki nem rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel, akkor akár segítségünkkel próbáljon az osztályban olyan ismeretséget kötni, akik ebben segítségére lehetnek. Ez nagymértékben fejleszti a társas kompetenciákat. A weboldalakon megjelenő szöveges információknál figyeljünk arra, hogy bukkan-e föl új fogalom vagy ismeretlen szó, és ha igen, akkor térjünk ki ennek magyarázatára. Az idő és ismereteink függvényében ezt megtehetjük az internet segítségével is, de hagyatk ozhatunk a saját magyarázatunkra is. Szintén figyelmet kell fordítanunk azokra a fogalmakra, amelyeknek már ismertnek kellene lennie. Feltételezésünket mindig ellenőrizzük, kérdezzünk rá az ismétlés kapcsán. Néha arra is számíthatunk, hogy a tanulók állításuk szerint nem emlékeznek vagy „nem tanultak” már korábban bizonyos fogalmakat. Megfelelő kérdésekkel, feladatokkal biztosabban meggyőzödhetünk ezekről, mint a direkt rákérdezéssel. Hajlamosak a tanulók néha az időhúzásra.

Egyéb internetes alkalmazások Ha rendelkezünk internetkapcsolattal, akkor érdemes megemlíteni néhány olyan területet, amelyet

bevonhatunk

a

matematika

órák

színesítésére,

felhasználhatunk

alapkompetenciák fejlesztésére. Technikai adottságunktól függően két lehetőség áll előttünk: vagy rendelkezünk diák laptopokkal, és ezek számának függvényében egyéni, páros vagy csoportmunka folyhat. Ha nincs diák laptopunk, akkor ezt az aktív táblán kell bemutatnunk, bár a most következő oldalak viszonylag kevés interaktivitást igényelnek vagy esetleg emailen keresztül küldhetjük el megoldásainkat. A matematikára specializálódott weboldalak

20



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

két halmazba sorolhatók. Az első a gazdasági nyereség céljából létesített fizetős oldalak, szolgáltatások, míg más oldalak ingyenesek. Mi az utóbbival foglalkoztunk, és ezek lehetőségeit szeretném bemutatni. Rangsorolás nélkül kezdeném a matematikai teszteket tartalmazó oldalakkal. Találunk olyanokat, amelyeknél a teszt végére érve rögtön megtörténik a kiértékelés is, és olyanok is akadnak,

ahol

megoldásokat

a

magunknak

kell ellenőriznünk. Az ilyen típusú

oldalak

nem

kifejezetten

az

órai

alkalmazásra

használható,

hanem a tesztek szintjétől függően

vagy

felzárkóztatásra

vagy

tehetséggondozásra.

Külön

oldalakon találkozhatunk az országos

vagy

akár

nemzetközi matematika versenyekkel is. Tanulságul szolgálhat régebbi versenyek feladatainak és megoldásainak elemzése is. Az már egyértelmű, hogy a diákok például megnézik az előző évek érettségi feladatait és azok megoldását. Ugyanezt különböző versenyfeladatokkal is megtehetik. A matematikai motivációhoz viszonylag kevés olyan ismeretanyag kapcsolódott, amely egy-egy matematikus életével, munkásságával foglalkozott volna. Az internet világában ennek már vége. Csak kitartásunkon múlik, hogy egyes matematikusok életrajzába, munkásságába milyen mélységig merülünk el. De ezt sem kell nekünk feltétlenül elvégeznünk. Kiadhatjuk a tanulóknak szorgalmi feladatként. A keresésekkel és találatokkal kapcsolatos tapasztalatom, hogy a kereső által optimálisnak vélt oldal megegyezik a mi elvárásunkkal, ám amikor az oldalra kívánunk ellátogatni, kiderül, hogy az nem létezik. Jobbik esetben átmenetileg, rosszabb esetben végérvényesen megszűnt az oldal vagy a domain. Ez ellen sajnos semmit sem tehetünk. (Ha csak azt nem, amennyiben értünk az

21



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

informatikához, és bőséges szabad idővel vagyunk megáldva, akkor léteznek olyan segédprogramok,

melynek

segítségével

lemásolhatjuk

a

webhely

tartalmát

saját

háttértárolónkra, és ettől kezdve már függetlenek vagyunk a központi szervergéptől. A tudás és a nyitottság együtt kell, hogy szerepeljen. Nem hihetik tanítványaink, hogy a matematika egy lezárt tudomány. Gondoljunk csak bele, hogy a középiskolai tananyag nem tartalmaz semmit az utóbbi 50 év matematikai felfedezéseiből. Sőt egyes tételei többezer

évesek. Különösen érdekes lehet az érdeklődő tanulók számára viszonylag egyszerű szövegezésű, de nehezebben megoldható feladatok. Ilyenkor alkalmazhatjuk a csoportmunkát. (Például feladatok az Abacus Matematikai Lapokból.) Hiányt pótolhatunk, ha egy rövid áttekintést adunk az utóbbi évtizedek matematikai kutatásairól. Több évtizedes tételekről, esetleg utalhatunk bizonyításukra. Talán a legérdekesebb, legizgalmasabb terület, ha bemutatjuk tanulóinknak a mai napig fennálló aktuális sejtéseket. Soha nem tudhatjuk, hogy vajon ezen sejtéseknek holnap, ebben az évben, jövőre vagy talán még pár évtized múlva születik meg a bizonyítása. Térjünk ki arra is, hogy az új felfedezéseknek milyen fő gyakorlati alkalmazásával találkozhatunk szinte nap mint nap. (fraktálok – virtuális világok, filmgyártás, művészeti alkotások stb.)

22



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Az aktív tábla szoftverei A következőkben a táblaszoftver második elemére térek ki, természetesen nem azzal a céllal, hogy ez a fejezet az aktív tábla használatának elsajátítását mutassa be. Hisz ahogy említettem, legalább egy 30 órás tanfolyam elvégzése kell és még sok gyakorlás, tapasztalat. Ennek a fejezetnek a célja az, hogy használható tanácsokat adjon a tábla használatához, annak technikai részéhez, a módszertanához, amellyel a gyerekeket megmozgathatjuk, és hogy a tábla mely tulajdonsága, mely kompetenciaterület fejlesztésére alkalmas.

A lebegő eszköztár A számítógép bekapcsolása után a monitoron megjelenik egy lebegő eszköztár. Ez átlátszó ugyan, de célszerű asztali ikonjainkat úgy elrendezni, hogy még így se kerüljenek fedésbe. A lebegő eszközök tára testre szabható. A gyárilag beépített lehetőségek mellé még néhány eszközt igénybe vehetünk. Melyek azok, amelyekre feltétlenül szükségünk van? Az első csoport, mely a kiválasztás alatt található a tollkészlet a radírral. Ezek az eszközök biztosítják, hogy a monitorra vagy a táblára egyéni kommenteket tegyünk. Egyszerűen felhasználhatjuk kiemelésre, például aláhúzások vagy a teljes szövegkiemelőt is használhatjuk. Ezt az eszközt bátran adhatjuk a diákok kezébe is, például egy szöveges feladat megjelenésekor ki kell emelnie a feladat megoldásához szükséges ismert adatokat vagy adott összefüggések közül kiválasztani az alkalmazandót. Nagymértékben fejleszti a szövegértési kompetenciát, figyelmet, összpontosítást igényel, és nem utolsósorban az esztétikai nevelést is szolgálja, hiszen a lényeg kiemelése bármely tantárgyból, bármely füzetben, könyvben szükséges lehet, és használhatnak irodai kiemelő tollakat. Ezen egyszerű eszköz használatához is kellő rutinra van szükség, de ha valami nem sikerül, akkor két eszköz is rendelkezésünkre áll a javításhoz, a visszavonás és a radír. Két olyan eszköz is helyet kapott, melynek használatára ritkán kerül sor. Az egyik az egérgomb felcserélése a balkezesek részére. Informatika tanár lévén

23



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

tudom, hogy ez a szolgáltatás nemcsak a táblaszoftver által biztosított, hanem az operációs rendszer is támogatja. Volt jó néhány balkezes tanítványom, ám érdekes módot alig egy-kettő használta ezt a funkciót, balkezes létükre is jobb kézzel tanulták meg használni az egeret. Tehát ennek a funkciónak nagyon nagy jelentősége nincs, arra figyeljünk, hogy ha egy balkezes mégis igénybe veszi ezt a szolgáltatást a

táblánál,

akkor

munkája

befejeztével

állítsa

vissza

a

jobbkezes értéket. A másik ritkán használt szolgáltatás a billentyűzet

táblai

megjelenítése. Természetesen ez lehet, hogy csak a matematika tantárgy sajátossága és egy

magyar

vagy

idegen nyelvi alkalmazásnál igen hasznos lehet a szerepe. Ami alapértelmezésben nem szerepel az eszközök között, de ajánlott az a képernyőárnyékolás, illetve a reflektor. Ezekre akkor van szükségünk, ha a képernyő tartalmát nem akarjuk teljes egészében láthatóvá tenni, mert például a megoldásokat is feltüntettük. Ebben az esetben használhatjuk az árnyékolási technikát, amely egy olyan szürke felület, amely a képernyő vagy tábla valamely sarkából kiinduló téglalap, melynek oldalhosszait tetszés szerint változtathatjuk. Ezzel tehát bizonyos téglalap alakú területek letakarhatók. Hasonló funkciójú, de mégis más a reflektor. Ennek a lényege is az, hogy az aktív táblán ne jelenjen meg a monitor teljes tartalma. Itt alaphelyzetben minden fekete, csak ahová a reflektor vetül, ott látszik a képernyőtartalom. Két beállítást is alkalmazhatunk: lehet téglalap vagy lehet ellipszis. Természetesen ezek helyzete és mérete tetszés szerint beállítható. Mindkét

eszköz

hatékonyan

alkalmazható,

segíti,

sőt

megköveteli

a

figyelem

összpontosítását, tehát például a reflektort akár menet közben is bekapcsolhatjuk, ezzel

24



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

fókuszálva a figyelmet a kijelölt területre, melyen vagy egy eredmény, egy fontos összefüggés, egy képlet áll. Arra is gondolnunk kell, hogy minden, amit a számítógépen óra alatt dolgozunk, megjelenik a táblán is. Ez nem mindig szerencsés, nem

kell

a

táblára

kivetítenünk, milyen

hogy mappáink,

állományaink, szoftvereink Ezért

vannak.

célszerű

annak

utána néznünk, hogy a laptopon

mely

billentyűkombinációk segítségével állítható be, hogy

csak

a

mi

monitorunkon vagy a táblán is láthatóak legyenek az asztal. Ha leválasztjuk, addig az aktív tábla a projektornak megfelelő alapbeállítást veszi fel, egyenletes kék színű lesz. A testre szabásnál még számos lehetőség kínálkozik. Egyelőre ezek alkalmazása azonban még viszonylag ritka. Tudunk még: állóképet készíteni a képernyőről vagy annak részéről. Mozgó képet a képernyőn folyó aktivitásról, és itt is megtalálunk a tábla működéséhez nélkülözhetetlen, bár eddig még nem említett eszközt, a tájolást. Ezt minden táblahasználat előtt alkalmaznunk kell, ezzel biztosítjuk, hogy a tábla képpontjai és a használt eszköz, például toll, szinkronban legyen. Előfordulhat ugyanis, hogy húzzuk a tollat, a nyoma viszont 5 cm-re követi. Ilyen pontatlanság még a nem matematika esetében sem fogadható el. A jól felszerelt tábla esetében a tájolás néhány másodperc alatt elvégezhető.

25



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

A táblaszoftver A táblaszoftver felépítését tekintve hasonló a klasszikus ablakfelépítésre. Egy címsorral kezdődik, majd következik egy menüsor. A könnyebb kezelhetőség miatt egy gyors eszköztárat is találunk, melyet ha akarunk el is rejthetünk. Ezt elhelyezhetjük fent vagy lent is. Egy jól felszerelt tábla esetében a fenti eszköztárat is a diákok könnyen elérnek. Esetleg alsó tagozaton kis gyermekek esetén célszerű alulra helyezni. Természetesen ez is testre szabható, de mi csak az alapbeállítást használjuk. Az eszköztárak balról jobbra haladva az általános logikát követik, kezdődik a lapozással, új dokumentum, megnyitás, mentés, beillesztés, majd jönnek a táblaspecifikus eszközök és innentől a leggyakrabban használt eszköztárak, tollak, radír (szivacs) alakzatok és mindezek színkiválasztása szerepel. Matematikáról lévén szó, ha valamely szoftver nem tartalmazná alapbeállításként, tegyük ki a matematikai eszköztárat. Ez

tartalmaz egyenes vonalzót, szögmérőt, derékszögű vonalzót és körzőt. Geometriai feladatok esetében ezekre szükségünk lehet, bár a táblán való használatuk nem túl könnyű, javaslom, hogy inkább csak bemutatásra használjuk, de ezen táblai eszközökkel a diákok részéről a szerkesztés kivitelezése ne legyen követelményünk. Előkészület során itt alkalmazhatjuk a

26



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

képernyő felvételét is, ezzel magunkat is megkímélve egy esetleges tévedéstől, arról nem is beszélve, hogy míg a táblánál e bemutatás zajlik, nekünk módunkban áll diákok egyéni párban vagy csoportban végzett munkáját kontrollálni, esetleg szükség esetén segítséget nyújtani.

A képernyő jobb (vagy bal) széle szintén hasznos eszközöket tartogat. Csoportosítva megtaláljuk az aktuális flipchart oldalait. A következő csoportban a galériákat, majd a következő csoport a saját tananyagfejlesztéshez nyújt segítséget.

Maga a vászon egy fehér felület. Az első olyan órán, amikor a diákok először találkoznak az aktív táblával (talán már egyre kevesebb ilyennel találkozunk, hiszen az általános iskolákban is megjelentek ezek az eszközök, sőt tudomásom szerint néhány óvodában is „kísérleteznek” ennek felhasználási lehetőségével.) a következőket javaslom: az üres vásznon hagyjuk őket munkálkodni az eszköztár tollkészleteivel. Egyszerre többen is lehetnek a táblánál, kipróbáltathatjuk velük, hogy mi történik, ha ketten egyszerre akarnak írni, mi azonban a számítógép mellől ellenőrizzük az eseményeket. Biztosítsunk lehetőséget, 27



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

hogy minden diák hozzáérjen a táblához. Miután az első tűzkeresztségen átestek, egyszerűbb egy-két oldalas flipchartot alkalmazhatunk, például nagyon látványos és sok kompetenciát fejleszt a megyekirakó vagy egy puzzle. Az egyik oldalon a megoldandó feladat található, míg a másikon a megoldás, amit ha elakadnak, meg is nézhetnek. Ne feledjük, ha olyan „alkotás” születik, ami arra érdemes, akkor azt mentsük el és igen tanulságos lesz majd elővenni év vége tájékán, mikor már mindenki megfeledkezett róla, és a diákok jóval nagyobb rutinnal kezelik a táblát. Tehát a kezdő lépéseket egy üres vásznon kezdjük el, mint ahogyan például a Wordben is egy üres lapon próbálgatjuk ki például a karakterek formázását. Később aztán már meglévő dokumentumokat nyitunk meg. Hasonlóan van ez a táblaszoftver esetében is. Három választási lehetőség áll előttünk. Vagy rendelkezünk a táblához készült és a témába illeszkedő

alkalmazással melyet flipchartnak nevezünk vagy a feltelepített minták közül keresünk egy számunkra használhatót vagy a legszebb, de legenergiaigényesebb, ha mi magunk készítünk az adott óra témájához flipchartokat. Ez utóbbi feltétlenül igényli egyrészt tanfolyam elvégzését, másrészt vegyük figyelembe, hogy a ráfordított idő és szellemi kapacitás nem áll arányában a felhasználhatóság szűkös keretével. Ez csak akkor „kifizetődő”, ha egy jól használható flipchartot nemcsak egy iskolában használnak, hanem jóval többen és az ottani

28



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

kollégák pedig egy másik témában készítenek bemutatót. Léteznek ilyen zárt közösségek, melyen belül az elkészült anyagok megosztásra kerülnek egymás között, viszont a zárt csoporton kívülre nem kívánjuk elérhetővé tenni. (Ezért néhány forrást, konkrét példát emiatt én sem említek, mert hallgatólagos szerzői jogot sértenék.) Természetesen az interneten fellelhetők szabadon hozzáférhető állományok is, ha nem is mind magyar készítésű. Javaslom például a tábla gyártójának honlapját felkeresni, több esetben ott is találunk letölthető „gyári” anyagot vagy hivatkozást, hogy hol található letölthető anyag. Néhány tankönyvkiadó is foglalkozik ilyen jellegű fejlesztésekkel. Érdemes tehát egy gyűjteményt létrehozni, és bármennyire is időigényes, fárasztó, de mindegyiket le kell tesztelnünk, hogy pontos működésükkel tisztában legyünk, esetleg ha kellő jártassággal rendelkezünk, egy kis korrekciót is végrehajthatunk. (Például egy alakzat rögzítése, hogy ne mozduljon el, miközben egyéb manipulációkat végzünk.) Számítógépünkön ezeket az állományokat célszerű olyan mappába elhelyezni, hogy később pontosan tudjuk, hogy mely témakörhöz csatolható, illetve ha szükséges az állományok neveit is átírhatjuk. A lelőhelyeinket érdemes a böngésző kedvencei közé felvenni, hogy később is visszanézhessünk és ha új állományokat találunk, melyek számunkra hasznosak lehetnek, akkor azokat letölthetjük. Természetesen letöltés előtt minden állomány zsákbamacska. Csak akkor derül ki, hogy számunkra használható vagy törlendő, ha lefuttattuk, leteszteltük. Ez sajnos megint sok időnket és energiánkat emészti fel. (Szerencsés lenne, ha nem nekünk kellene kutakodni aktív táblás anyagok után, hanem a kompetencia alapú könyvek mellé lenne egy DVD, mely tartalmazná ezeket az állományokat a kívánt táblaformátumban. Mindemellett tartalmazná az aktív táblán is használható szoftverek gyűjteményét, ne nekünk kelljen a letöltésekkel is bíbelődni.) Tételezzük fel, hogy a továbbiakban rendelkezésünkre állnak a megfelelő állományok. Egy aktív táblát alkalmazó óra vagy tömb előtt mindig ellenőrizzük le ezek működését. Ne feledjük, hogy az eredeti flipchartok egy fizikailag elkerülő háttértárolón biztonsági másolatként meglegyenek, mert könnyen előfordulhat, hogy akár mi magunk vagy diákjaink egy-egy sikeresen megoldott feladat öröme után a végrehajtott módosításokkal együtt mentjük el a fájlt. Ha ilyen esetben nem áll rendelkezésre az eredeti, akkor nehéz helyzetbe kerülünk, a módosításokat már nem lehet visszavonni. Ilyenkor újból be kell szereznünk az

29



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

állományunkat. Miután mindent kipróbáltunk, és gépünket előkészítettük a másnapi használatra, célszerű a rendszert hibernálni, így az órán ott folytathatjuk rövid időn belül a munkát, ahol a hibernáláskor abbahagytuk. (Azért készüljünk fel az esetleges frissítési kérelmekre, ezek óhatatlanul előfordulnak, gyorsan döntsük el, ha ismert a frissítési állomány mérete és a frissítés típusa, hogy belefogunk-e vagy későbbre halasztjuk. Ne feledjük azt sem, hogy néhány frissítés, még ha kicsi is az állomány, újraindítást igényel, ami teljesen megzavarhatja a előkészített munkafolyamatainkat.) A következő napon tehát rendelkezésünkre áll az üzemkész IKT rendszer. Mielőtt belekezdenénk a tényleges munkába, javaslom, hogy a táblán még semmi ne látszódjék, először végezzük el a rutinfeladatunkat (adminisztráció, házi feladat ellenőrzése, ismétlő

kérdések). Kétféle módszerrel is dolgozhatunk. Az egyik szerint feladatokat tűzünk ki, oldjuk meg, majd utána következtetéseket vonunk le, általánosítunk vagy a másik módszer, amikor előre megismerjük a fogalmakat, szabályokat, és ennek ismeretében oldunk meg feladatokat. Hogy mikor, melyik módszert alkalmazzuk, több tényező is befolyásolja. Az egyik döntő szempont a csoport, osztály összetétele. Tehát, ha túlvagyunk a bevezetésen, akkor aktívvá tesszük a táblát, például számhalmazok a témakör, és a feladat meghatározott tulajdonságok

30



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

alapján (például oszthatóság) el kell helyezni a számokat a megfelelő halmazábrába. A számok mozgatását semmi esetre se mi végezzük, a táblához válasszunk ki sorsolással egy tanulót s figyeljük meg, hogy az osztály többi tagja hogyan reagál a feladat megoldásakor. Soha ne várjuk, hogy szép csendben megvárják, míg az elemek a helyükre kerülnek, és utána, ha valami hibás, akkor szólnak, hanem abban a pillanatban, hogy a táblánál lévő tanuló rossz helyre illeszti az egyik elemet, máris kapjon visszajelzést. Így a táblán hamar kialakulhat a helyes halmazba sorolás. Ugyanakkor a tábla, a vetítés, az interaktivitás bűvölete oly annyira hathat a diákokra, hogy a füzetükben elfelejtik rögzíteni az eredményeket. Jelenleg míg nem laptoppal járnak az iskolába és nincs módjuk a tábla tartalmát saját gépükön is lementeni, (bár az ehhez szükséges eszközök és technológiák már rendelkezésre állnak!) addig marad a hagyományos füzet. A következő feladat szintén e témakörhöz kapcsolódhat. Szerencsés, ha egy fliphchart tartalmaz több oldalon keresztül olyan feladatokat, amelyek egymásra épülnek, tartalmaznak újdonságokat és meglepetéseket is. (Különösen a tömbösített órákban egy-egy logikai feladat vagy látványos flash felélénkíti a tanulókat.) Adhatunk feladatokat időre is úgy, hogy maga az oldal tartalmazza az időmérést. Ez még inkább versenyhelyzetbe hozza a tanulókat. Saját tapasztalat: előfordulhat itt is, hogy például az általunk elgondolt megoldáshoz képest más megoldásokat mutatnak be a tanulók, amelyek matematikailag is helyesek. Sőt ha még gondolkodási időt is kapnak, az általunk várt megoldás senkinek sem jut eszébe. Ilyenkor a dicséretek kiosztása mellett azt is eljátszhatjuk, hogy nekünk pedig most jutott az eszünkbe egy megoldás, és megmutatjuk ezt. Ha egy flipchart végére érünk, gondoljunk arra is, hogy

a

rajta

eredményekkel

végzett együtt

is

szükség lehet még rá, így

31



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

célszerű egy megadott helyre úgy elmenteni, hogy tudjuk, hogy hol, mikor, kivel történt az állomány használata. Ezeket az információkat egyszerűen a fájlnévben a cím mellett tüntetjük fel, így akár ikon nézetben is látjuk a mentés időpontját. Biztosak lehetünk abban, hogy ha nem is mindegyik állományra, de egyik-másikra még szükségünk lesz akár ismétléskor is. Az egyes feladatoknál használhatjuk az eszköztárban már említett árnyékolási vagy reflektor technikát is.

Ezeket általában az elméleti részek kiemeléséhez használhatjuk vagy gyakorlás során, amikor is a megoldás a gyors ellenőrzés végett szintén a vásznon található. Ezen eszköz használatának hátránya lehet, hogy kevés interaktivitást igényel, ha csak nem úgy adjuk épp a feladatot, hogy keresse meg a reflektor segítségével egy adott feladat helyes eredményét. E módszer emlékeztet a memóriajátékra is, hiszen aki a táblánál van, annak meg kell jegyeznie, hogy már miket látott.

32



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Geogebra A geogebra egy nyílt forráskódú geometriai program, mely magyarul is tud, legalábbis részben, mert a teljes fordítás még nem készült el. Maga az elnevezés a geometria és az algebra szavakból ered. Felépítését tekintve a hagyományos ablakelrendezést mutatja. A

címsorral kezdődik, majd a menüsor következik. A menüsorba a legördülő menükből újabb almenűk nyílnak, amelyek biztosítják a különböző nézetek, beállítások, segédletek kiválasztását. Ezután egy eszköztár következik, mely első ránézésre szegényesnek tűnik, de az egyes

eszköztárak

aleszközöket

tartalmaznak.

A

program további része három ablakra tagolódik: egy baloldali algebrai ablakra, egy jobb oldali geometriai ablakra és a profiknak alul egy parancssori ablakra. Ez a program kiválóan alkalmazható az aktív táblával együtt, ugyanis a fejlesztése során arra törekedtek, hogy a geometriai ablakban könnyen megjeleníthetőek legyenek a geometriai alakzatok, például egy egyenes megjelenítése két ponton keresztül úgy valósítható meg a legkönnyebben, hogy kijelöljük az első pontot, amelyen át máris megjelenik egy egyenes, majd mozgatva az íróeszközt az egyenes mindaddig követi, míg a pontot nem rögzítjük. A program nemcsak egyenesek különböző helyzeteit mutatja látványosan különböző színekkel, hanem köröket és érintőket egyaránt szemléltethetünk. Ha csak ennyit tudna a program, már érdemes lenne használnunk. A kezelőfelület természetesen maga a tábla, itt jelölhetjük ki például egy kör középpontját, sugarát. Ami a program nevében is szerepelt, az

a képessége, hogy a geometriai ablakba

tetszőlegesen megrajzolt egyenesnek az algebrai egyenletét rögtön megjeleníti az algebrai ablakba. Ez fordítva is igaz. Ha egy egyenes egyenletét adjuk meg az algebrai ablakban, akkor 33



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

annak képe a geometriai ablakban jelenik meg. Az ilyen irányú használat azonban kevésbé „illik” az aktív táblához, hiszen a karakteres bevitelt a számítógép billentyűzetén végezhetjük el a legegyszerűbben. A parancssori alkalmazása: lehetőséget ad függvények, alakzatok egyenletének bevitelére a hagyományos algebrai módon, azaz az y = 2x – 3 esetén nem kell a szorzásjelet kiírnunk. Személyes tapasztalataim még azt mutatják, hogy ez az alkalmazás kiválóan használható a függvények ábrázolásához, transzformációihoz. Különösen a lineáris függvények transzformációit mutathatjuk be, illetve dolgoztathatjuk a tanulókat a digitális táblánál. Módszertanilag adhatunk az egyes csoportoknak különböző transzformációkat, amelyet azután prezentálnak egymásnak a táblánál. Ezáltal fejlődik interperszonális kapcsolatuk és kombinatív készségük. A program arra is kiválóan alkalmas, hogy másodfokú függvényeket tudjunk velük rajzoltatni, azokat transzformálni, miközben az algebrai ablakban figyelhetjük az egyes transzformációk által kiváltott algebrai változásokat. Ez a tanulók kombinatív készségét is fejleszti. Az aktív tábla üres vásznához képest itt az a különbség, hogy nem áll rendelkezésre radír, tehát a nem megfelelő objektumokat vagy visszavonjuk vagy kijelöléssel töröljük. Ez diákok részéről sokkal nagyobb koncentrációt, figyelmet igényel. Ennél a programnál is lehetőségünk van, hogy ne csak egy tanuló dolgozzon a táblánál, hanem akár egy csoportnak is adhatunk feladatot és az elért eredményt a csoport szóvivője kommentálja a többieknek. Magasabb fokú gondolkodást igényel, ha megadjuk a függvény grafikonját, és ebből kell következtetni a függvény képletére. A függvények táblázat nélküli, transzformáció útján történő ábrázolása fejleszti a logikai készséget, a dedukciót és indukciót. Itt is ügyeljünk azonban arra, hogy a táblán lévő tartalom a füzetben is jelenjen meg.

34



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

A

másik

terület,

amellyel

foglalkozhatunk: a síkidomok. A koordináta

rendszerben

könnyen

rajzolhatunk tetszőleges síkidomot. Alkalmazhatjuk

például

háromszögek, négyszögek esetében is. A program a síkidom által körülhatárolt

területet

áttetsző

színezettel ki is emeli. Az algebrai ablakban megjelennek a csúcspontok koordinátái, a sokszög oldalainak hossza,

melynek

betűjele

természetesen a geometriai ablakban is látszik. Az algebrai ablakban még ezután zárt alakzat területét is láthatjuk.

35



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Ezt a programot kombinálhatjuk a táblaszoftverrel. Már szó volt róla, hogy az algebrai és geometriai ablakok együtt dolgoznak. Bár lehetőség van az egyes ablakok kibekapcsolására, használhatjuk a lebegő eszköztár testre szabott árnyékolóját vagy a reflektort is. Ezenkívül lehetőségünk van a tollkészlet használatára is, tetszőleges rajzokat készíthetünk, jelölhetünk be, esetleg hiányzó jelöléseket pótolhatunk. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy itt a táblaszoftver egy átlátszó rétegként jelenik meg az asztal felett, annak előnyével és hátrányával együtt. Előnye: hogy az alapprogram adatait nem befolyásolja, tehát kiemelésünk, irkafirkánk a radírral is eltávolítható. Ugyanakkor ez a védőréteg hátrányt jelent abból a szempontból, hogy magához az alkalmazáshoz nem férünk hozzá, tehát nem rajzolhatunk a geogebrába új alakzatokat vagy nem írhatunk be képleteket. Azonban ezt a kettős tulajdonságot előnyként is kihasználhatjuk, például egy tanuló vagy egy csoport dolgozik a geogebrával, majd egy másik csoport módosítani szeretne, akkor alkalmazhatjuk e fóliát és erre kell terveiket felrajzolni vagy korrigálni a már meglévő ábrát. A szó elszáll, az írás megmarad, de mi lesz a digitális információval? Természetesen a geogebra által létrehozott objektumok, dokumentumok is elmenthető, megnyithatók, módosíthatók. Ez nagymértékben megkönnyítheti munkánkat akár új anyag tárgyalásakor, akár feladatok összeállítása esetén is. Mi a helyzet a kombinált alkalmazással? Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a táblaszoftver fóliáját és az alapprogramot egyaránt menteni szeretnénk. Ez is lehetséges úgy, hogy a fólia keretén egy fényképezőgép ikonjára kattintva megnyílik a tábla alkalmazói szoftvere és annak első oldalán a körülhatárolt képernyőtartalom jelenik meg. Természetesen ez csak egy képet jelent, tehát itt már további szerkesztésre nincs lehetőség. A táblaszoftvert a tálcára helyezhetjük, a fóliából kilépve újabb alakzatokat hozhatunk létre és ismételhetjük meg az eljárást. Munkánk befejeztével a kapott képoldalak egy flipchart dokumentumként elmenthetők. (A számítógéphez alaposabban értők billentyűkombinációk segítségével is készíthetnek képernyőképet vagy ablakképet az operációs rendszer megfelelő billentyűkombinációinak használatával. Ám ekkor még a kép csak a vágólapra kerül és szükségünk van egy másik alkalmazásra, mely képes e képek befogadására.) Szeretném kihangsúlyozni, hogy a geogebra nyílt forráskódú ingyenes alkalmazás, amely lehetővé teszi a korlátlan használatát. Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy

36



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

rendelkezésünkre állnak tanulói laptopok is, akkor célszerű ezekre is feltelepíteni ezt a programot. Erőforrás igénye igen csekély, önmagában nem terheli le a számítógépet, viszont nagyon

kreatív.

Lehetőségünk

van

ekkor

a

differenciált

feladatkitűzésre

és

a

tehetséggondozásra egyaránt. Ha van fakultáció vagy emelt szintű matematika felkészítő, onnan a geogebra nem hiányozhat. Nemcsak a középiskolás tananyagban hasznosítható, hanem felsőbb tanulmányokat folytatók esetében is. Végül, de nem utolsósorban javasolhatjuk vagy ajánlhatjuk az érdeklődő tanulóinknak, hogy saját számítógépükre is érdemes feltelepíteni ezt a nagyon hasznos algebrai és geometriai hibrid programot.

Realika A Realika egy multimédiás tananyag-gyűjtemény, mely elérhető az interneten keresztül is, de az általam javasolt felhasználás a nemrégiben megjelent Realika DVD, ezen belül is a matematika fejezettel. Célszerű a szoftvert úgy telepíteni, hogy a teljes tartalom a DVD -re kerüljön. Ez több szempontból is előnyös: a szükséges fájlok gyorsan elérhetők, nem kell külön DVD-t használnunk és mentesülünk az adathordozó esetleges sérülésétől. A program indítása után teljes képernyősre vált. Én nem találtam lehetőséget ablakon belüli futtatásra. Színkészlete egyszerű, dominánsan fehér és kék. Bő választékunk van a matematika egyes fejezeteiből a teljesség igénye nélkül, a hiányzó fejezetek még valószínű fejlesztés alatt állnak. A szoftver önmagában kivetítve is hasznos, de alkalmazását még inkább elősegíti, hogy az interaktív táblán is kezelhető. Az egyes fejezetek, amelyet a tartalomból kiválasztunk, több alfejezetből áll. Az egyes leckék oldalainak megnyitása után szerencsére felélénkül a színvilág. Egy-egy oldalon több feladatrész, bemutató flash is látható, ha a tanulók figyelmét fókuszálni szeretnénk, akkor itt kiválóan alkalmazható a táblaszoftver árnyékolás- és reflektor technikája.

37



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Az előzőekben már említettem, hogy a matematika tananyaghoz viszonylag ritkán kapcsolódik multimédiás szemléltetés. Nos, ez a program a kivételek közé tartozik. Sok színes mozgókép, animáció, film található benne, melyet szöveg is kísér. Érdemes ezt figyelembe vennünk, illetve tesztelni már az alkalmazás előtt a terem hangviszonyait. Ha nincs a táblához kiépített hangrendszer, akkor egy külső szokásos PC-hez csatlakoztatható hangszórópár is megfelel. Sőt, ha a létszám alacsony, és jó a terem akusztikája, a laptopunk is olyan hangszóróval rendelkezik, még az sem biztos, hogy szükség van külső hangszóróra. Bár a szoftver tervezői kellő alapossággal jártak el, készüljünk fel arra, hogy a szövegértési kompetencia nemcsak az írott, hanem a hallott információ esetében sem erőssége minden tanulónak. Ezért előfordulhat, hogy egy klipet többször is le kell játszanunk. A Realika általam használt hátránya, hogy a vetítések, bár ha nem is hosszúak, de nem szüneteltethetők. Így, ha valami megzavarja a vetítést, akkor azt mindig újra kell kezdenünk. Ha már a hátrányoknál tartunk, akkor még megemlíthető, hogy hiányzik egy nagyítási lehetőség. Egyes szövegeknél ennek jó hasznát lehetne venni. Bár, ha minden kötél szakad, akkor rendelkezésre áll a táblaszoftver nagyító eszköztára. Ez azonban ritkán használatos és nem ad tökéletes képet. A táblaszoftvernek nemcsak ez a lebegő eszköztára használható, hanem az

38



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

összes többi is. Vegyük azonban figyelembe a rétegtechnikát, ami azt jelenti, hogy egyszerre csak az egyik réteggel tudunk dolgozni, tehát ha kiemelünk, akkor nem tudunk médiafájlt indítani vagy leállítani. Kivétel ez alól az árnyékolás és a reflektor. Ha nagyon sok idővel és türelemmel rendelkezünk, akkor kombinálhatjuk a táblaszoftverrel és képernyő mentésként létrehozhatunk flipchart oldalakat. Ezek esetleg egy összefoglaláshoz lehetnek hasznosak. A

Realika

alkalmazásának

módszerei

a

következők

lehetnek:

új

anyag

megismertetéséhez alkalmas. Ha van rá módunk és lehetőségünk, akkor használhatjuk a lassabb ütemben haladó tanulók felzárkóztatására vagy a hiányzók esetén pótlásra. Itt sajnos nem segítenek a tanulói laptopok, mert ezek órai használata ezzel a programmal elképzelhetetlen: óriási lenne a hangzavar, hisz rövid időn belül mindenki másutt tartana. Ha fülhallgatót használunk, akkor csorbát szenved a kooperatív technika és igencsak körülményes a tanárral való kommunikáció is. Így tehát az új anyagnál marad a frontális munka, azaz a tanári irányítással haladunk egy adott problémakör vizsgálatával és egészítjük ki a multimédiás anyaggal. 39



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Azt írtam azonban, hogy a Realika kiválóan alkalmas az aktív táblán való használatra. Ebből következik, hogy rengeteg feladatot is tartalmaz, melynek megoldását, eredményét az aktív táblán bevihetjük, a meghatározott helyre elhelyezhetjük. Ha a megoldásokkal készen vagyunk, akkor a program le is ellenőrzi ezek helyességét, sőt egy leckén belül statisztikát készít az egyes válaszok helyességéről, helytelenségéről. Ezzel a lehetőséggel azonban csak akkor élhetünk, ha a már említett módon egy tanuló használja folyamatában a leckét. Annak ugyanis nem sok értelme van, ha egy tömbösítés keretében három órán keresztül több tanuló vagy

csoport

írja

be

az

eredményeket. A feladatsorok jellege főleg gyakorlást tesz lehetővé,

nem

számonkérés

céljára készült. Azt semmiképp sem javaslom, hogy csak ezt a gyűjteményt használjuk, arra viszont

nagyon

színesítse

az

jó,

hogy

eszköztárunk

palettáját. (Sajnos az okára nem jöttem

rá,

de

többször

előfordult, hogy a program futása közben a flashplayer összeomlott.) A felhasználás során azért célszerű valamilyen logikát követni, ne kapkodjunk az egyes fejezetek és leckék között. Döntsük el, hogy egy adott tananyagrészt a Realikával kívánjuk-e tanítani. Ha igen, akkor az alkalmazás előtt nézzük át a leckéket, az egyes feladatokat. Szerencsére a program felépítése megengedi, hogy ha úgy látjuk jónak, akkor nem kell a kötött sorrendhez ragaszkodnunk, ki is hagyhatunk oldalakat, a végrehajtás sorrendje nem kötött. Ez különösen akkor jelent még nagy előnyt, amikor ismétlünk vagy összefoglalunk. E program önmagában nem kifejezetten támogatja a táblánál történő kooperatív munkát, azaz gyakorlatilag itt nem találkoztam olyan fejezettel, melynek megoldásához a táblánál egy egész csoport jelenléte szükséges lett volna. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy itt nélkülöznünk kell a kooperatív technikákat, hiszen dolgozhatnak a csoportok, csak

40



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

gyakorlatilag a végeredményt a csoport egy szóvivője írja be vagy helyezi el a megfelelő elemet a megfelelő helyre. Technikailag még arra érdemes gondot fordítani, hogy pontosan tudjuk, hogy épp hol járunk. Bár a látogatott helyekről az oldalszámozás színezete az tájékoztatást, érdemes mindig feljegyezni magunknak, hogy hol tartunk, hogy mindig tudjuk folytatni, például ha újra kell indítani a programot. Amennyiben nem vagyunk elégedettek a program biztosította magyarázatta, akkor lehetőségünk van arra, hogy saját magyarázatot készítsünk. Sajnos ez azonban csak egyszerű formázás nélküli szöveg lehet, így különösebb, gyakoribb alkalmazására kevés a lehetőség, végül is a „gyári” magyarázatok megfelelőek. Talán itt szenvedhetjük hátrányát annak, hogy a program teljes képernyős, így esetleg egy adott témakörhöz kapcsolódó filmet, kiegészítést elég körülményes megvalósítani, de nem lehetetlen, csak szükséges némi informatikai ismeret. Egyszerű megoldás például, ha valamilyen többablakos segédprogramot használunk. Ekkor a virtuális ablakok között váltogathatunk, ami egyébként is egy jó megoldás, viszont erőforrásigényes. Használhatjuk, ha előre elkészítettük az Alt + Tab billentyűkombinációt is az egyes alkalmazások váltására. A már említett egyéni tanulást segíti, hogy egy program használatához is külön felhasználókat lehet létrehozni. A program indításakor így mód van az egyéni belépésre, az egyéni teljesítmények mérésére, ezek nyilvántartására, naplózására, mely a bejelentkezett személy részére bármikor megtehető. A programból való szabályos kilépéssel az elért eredmények megőrzésre kerülnek. A programhoz tartozik még egy fogalomtár és egy életrajzi gyűjtemény. Mindkettő hasznos lehet, bár korántsem bír egy lexikon erejével, de ha hirtelen szükségünk van egy rövid kis információra, akkor e részben megtehetjük. Ez azonban a program fő oldalán található, tehát a leckék között dolgozva körülményesen lenne elérhető. Így vagy a lecke megkezdése előtt vagy annak befejezésekor van lehetőségünk a két hasznos kiegészítő használatára. Bővebb igényünket az interneten kereshetjük ki.

41



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Irodai alkalmazások és aktív tábla Az aktív táblát, ha különböző mértékben is, de használhatjuk együtt az irodai alkalmazásokkal is. Ebben a fejezetben ezeket mutatom be, most kivételesen nem csak a matematikára vonatkoztatva. Az irodai csomagok közül a Microsoft Office-t tekintem át.

Szövegszerkesztés: a Word A szövegszerkesztő alkalmazása az aktív táblán kevésbé jelentős. Az órai kifejezett szövegalkotásra nem javaslom. Talán a felhasználására azt tudom elképzelni, hogy már kész szövegeket készíthetünk elő és a táblaszoftver kiemelési eszközeivel különböző feladatokat hajtathatunk végre. Alkalmas lehet magyarból mondattani elemzésre vagy akár idegen nyelvi szöveg megadott kritériumok szerinti kiemelésére. Természetesen a táblaszoftverre elkészített flipchartok látványosabbak lehetnek, viszont elkészítésük nagyon időigényes, funkcióját tekintve a hatásukat a Wordben is elérhetjük. Ugyanez vonatkozik a PDF dokumentumokra is.

Táblázatkezelés: az Excel Ennek a programnak a fő feladata: számok, mennyiségek, elemzése, összehasonlítása, diagramon, grafikonon való megjelenítése. Ez nem túl új, aktív tábla nélkül is használtuk. Az újdonság ereje abban rejlik, hogy még egyszerű kivetítésnél a tanulók csak annyit láttak, hogy dolgozunk valamit a számítógépen és változnak a látott adatok és grafikonok, addig most a módosításokat saját maguk végezhetik el a táblánál jól láthatóan, hogy mely cellák adatai változnak meg és ez mit eredményez a diagramban. Ez kiválóan felhasználható statisztikai adatok elemzésekor. Az ilyen jellegű felhasználásnál arra kell ügyelnünk, hogy a tanulóknak csak adatokat kelljen bevinniük, azaz előre készítsünk el minden függvényt, amit használni szeretni, a táblán már erre a bevitelre már ne kerüljön sor.

42



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Adatbáziskezelés: Acces Az adatbáziskezelő használatára talán jellege miatt matematika órán még nem találtam használható példát. De ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy az informatika teremben is rendelkezésre áll az aktív tábla, akkor saját magának bemutatására igen alkalmas lehet például a mezők deklarációjának létrehozásokor, interaktív módon adhatjuk meg a paramétereket is.

Prezentáció: Power Point Az egyik leggyakoribb alkalmazás, amellyel kivetítés során találkozunk. Ma már nincs olyan nevelési értekezlet, amelyen ne prezentálnák ezen a módon az eredményeket. Látványos, szabályozható szöveg és képmegjelenítés. Egy diasorozat elkészítése nehéznek nem nevezhető, de igencsak időigényes. Az aktív táblán való használatát nemcsak az akciógombok teszik lehetővé, hanem az egyes dián megfelelő módon létrehozott animációk is. Tulajdonképpen ez az alkalmazás áll a legközelebb a táblaszoftverhez. Nagyon sok közös elem is felfedezhető, például a „varázsdoboz”. Azonban az animációk, effektusok már előre rögzítettek, így a táblánál csak ezek aktiválására van lehetőség. Egy jól megtervezett diasorozat is lehet hatékony, beiktathatjuk „pihenőként” vagy jutalomként is az óra anyagába, illetve fontos szerepet tölthet be ismétléskor, összefoglaláskor. Alkalmazhatunk időzítést is. Ekkor azonban alaposan tisztában kell lennünk az osztály képességeivel. Én a manuálisan vezérelt továbblépés híve vagyok. Így kezemben tudom tartani az időt.

Játékok Homo ludens – a játékos ember, és ez igaz születésünktől kezdve, egészen míg élünk. Igaz, hogy más módon, egyénenként változóan, de a játék mindenki életében jelen van. Kár lenne tehát ezt az alapvető kompetenciát kihagyni az oktatás folyamatából. Különösen most, hogy a tömbösítés során három vagy több óra is követi egymást, szükséges a figyelem felkeltése, az egyhangúság elkerülése, a motiváció, az érdeklődés folyamatos fenntartása. Ez

43



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

még a mi felnőtt továbbképzéseinkben is szerepet kapott. Természetesen nem arról van szó, hogy egy órán keresztül csak játék folyjon kontroll nélkül. A következőkben saját tapasztalataim alapján az foglalom össze, hogy a matematika oktatásában hol, hogyan jelenhet meg a játék az IKT eszközök használatával. A játékokat több szempont alapján is csoportosíthatjuk. Ezek között lehetnek átfedések is.

Internetes online játékok Ezek jellemzője, hogy a felhasználáshoz, alkalmazáshoz, eredmények megjelenítéséhez folyamatosan aktív internetkapcsolat szükséges. Ezen oldalakat is tovább oszthatjuk aszerint, hogy

látványos,

vizuális elemeket, grafikákat, animációkat, flasheket tartalmaz csak

a

vagy feladat

szöveges változatát találjuk meg.

Világos,

hogy a motiváció szempontjából az első a domináns, de

bizonyos

feladatok esetén, ahol nem lehet vizuálissá tenni a feladatot, ott marad a szöveges leírás. Utóbbi esetben számolnunk kell a szövegértési kompetenciák fejlettségi szintjével, hisz addig hozzá sem lehet kezdeni egy feladat megoldásához, míg meg nem értjük annak lényegét. Az interneten rengeteg online játék található, mind magyar, mind idegen nyelven, és az egész kis korosztálytól kezdve a felnőttekig. Figyelembe véve a tantárgy adottságait és lehetőségeit, célszerű elsőként a logikai játékokat megcélozni. Akció, kaland és ügyességi játékok elsősorban a reflexeket veszik igénybe és nem a matematikai kompetenciákat fejlesztik. Ebből a szempontból még szóba jöhetnének a stratégiai játékok, ezek bonyolultsága, időbeli 44



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

folyamatossága, komplexsége és lezáratlansága miatt nem alkalmas órai alkalmazásokra. A szerencsejátékok kapcsolódnak ugyan a matematika egyes fejezeteihez, például valószínűség számítás, de nevelési célzattal ezt órán nem alkalmazom. Épp elég kihívás éri a tanulókat a média világából, az iskolában legalább ettől legyenek védve. Egy-egy általunk kiválasztott oldal kínálata sugallja a tanulóknak más típusú játékok kipróbálását, azonban azt javaslom, hogy maradjunk a logikai játékok szintjén, ebből is óriási választék áll rendelkezésre. Ha kiválasztunk egy-két játékot, akkor mindenképp teszteljük le, egyrészt, hogy tisztában legyünk a szabályokkal, használattal, másrészt, hogy a játék semelyik szintjén ne tartalmazzon brutális vagy erkölcstelen, órára nem illő jeleneteket. Amennyiben rendelkezünk tanulói laptopokkal, akkor abban az esetben, ha biztosíthatóak az azonos feltételek, rendezhetünk versenyeket is. Ez lehet egyéni, lehet páros vagy épp csoportmunka, így a logikai képesség fejlesztése mellett az interperszonális kompetenciákat is fejleszti. A sikerélmény megszerzésére szervezhetünk olyan versenyeket is, melyek nem időre mennek, de valamely elért teljesítményt a pontszámok elérése jelzi.

Ha tanulói

nincs laptop,

akkor azt kell vizsgálnunk, hogy az adott alkalmazás irányítható-e az aktív

táblán?

Sajnos tapasztalataim alapján nagyon sok

hasznos

megfigyelőképe sséget fejlesztő, logikai képességet fejlesztő játék nem vezérelhető az aktív táblán keresztül. Ekkor, ha mindenképp ragaszkodunk hasznossága folytán a bemutatáshoz, akkor egy ügyesebb tanulónak biztosítanunk kell a tanári számítógép használatát. Ebben az esetben, hogy ne csak egy tanuló játsszon, érdemes kidolgoznunk egy szabályrendszert, például egy

45



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

tanuló kezeli a számítógépet, de a következő lépéseket mindig más-más tanuló adja meg. Ne szóljunk bele a döntésükbe akkor sem, ha immár látjuk, tudjuk, hogy döntésük nem volt helyes. Majd rájönnek a program használata során. Szerencsére a legtöbb esetben nem kell mindent elölről kezdeni és van lehetőség az újraindításra is. Szerencsésebbek

azok

a

játékok, és ezeket érdemes előnyben részesíteni, amelyek az aktív tábláról vezérelhetők. Itt is lehetséges, hogy az egyes lépéseket egy-egy tanuló hajtja végre a táblánál, de lehet egy kisebb csapat is. (Figyeljünk arra, hogy

csoportok

esetén

a

játék

hevében a tábla látható maradjon az osztály vagy csoport többi tagja részére is.) A memóriát fejleszthetjük a különböző puzzle játékok segítségével is. Ezt az alkalmazást célszerű összekapcsolni a témahéten választott tartalommal. A megoldás után lehetőségünk van néhány percet az adott témára szentelni. A játékok esetében sokszor találkozunk a szintekre szervezéssel, ami remek ötlet, hiszen az első néhány szint könnyen teljesíthető, megvan a sikerélmény, a diákban tudatosul, hogy ez nem is nehéz, ám az egyre magasabb szintek magasabb logikai

készségeket

követelnek Tapasztalatom

meg. az,

hogy

amikor egy ilyen szintre jut el egy diák, akkor – ellentétben egy

konkrét

matematikai

feladattal – nem adja fel, nem mondja azt, hogy nem tudom megoldani, hanem ennek épp

46



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

az ellenkezője valósul meg. Annyira belelendül és annyira akar, hogy nem képes abbahagyni a játékot. Soha nem szerencsés egy matematikai feladatot sem megoldatlanul hagyni. Ugyanezt tegyük a játékokkal is. Szűrjük ki, meddig mehetünk el, és hol kell abbahagyatnunk. A szabályok megalkotásánál adjuk meg előre azt a keretidőt, amit játékra tudunk fordítani, és ezt következetesen tartassuk is be! Ha az érdeklődés számottevő, akkor az egyéb tananyagokhoz hasonlóan adjuk meg a webhelyek címét, lehetővé téve így, hogy aki szeretné, otthon gyakoroljon. Előfordulhat, hogy nem rendelkezünk stabil folyamatos internetkapcsolattal. Ebben az esetben sem kell lemondanunk az említett játékok órai alkalmazásáról. Jó néhány helyet találhatunk, ahol esetleg regisztráció után, de ingyenesen tölthetünk le matematika órán felhasználható logikai játékokat. Ekkor a gépre telepített programot indítjuk el, és használatának szabályrendszere ugyanaz, amiket fentebb leírtam. Gyakorlatban a letöltések, a szoftverek kiválasztása odahaza történik. Alkalmazni viszont az aktív táblán szeretnénk. Itt csak az angol mondás segít: a puding próbája az evés. Tehát akkor derül ki egy programról, hogy együttműködik-e az aktív táblával, ha összekötjük vele és kipróbáljuk. Mindezt tegyük szünetben vagy amikor a tanulók nincsenek a teremben. Ne élesben, az órán szembesüljünk, hogy a program nem az elvárásaink szerint működik. A játékok kiválasztásánál az egyik célunk a motiváció, az éberség fenntartása, másrészt kellő idő után azt is össze tudjuk kapcsolni, hogy az adott témakörhöz mely legközelebb álló kompetenciaterületet szeretnénk fejleszteni. Soha ne töltsünk le nagyméretű erőforrásigényes programot, mert ne feledjük, hogy az órának vagy tömbnek egy kis morzsáját szolgáltatja és a számítógépünknek mellette futtatnia kell az egyéb matematikai programokat is. Adjuk meg mindig a lehetőséget, hogy a diákok kísérletezzenek, gyakoroljanak, természetesen tanácsokat, instrukciókat adhatunk nekik, de ha mi esetleg profik is vagyunk egy adott játékban, nem célszerű ezzel kérkednünk. Amit ne tegyünk: egy-két játékos perc után tanulóinknak ötletrohama támadhat, hogy még mi, hol található. Ők „ennél sokkal jobbat” tudnak felkiáltással webcímek áradatát zúdíthatják ránk. Bármennyire is meggyőzőek, ne engedjük elkalandozni őket, tartsuk kezünkben az irányítást, különös tekintettel, hogy mindez a matematika medrébe folyjék. Hogy a diákok kedvét se szegjük, mondjuk azt: majd sor kerülhet az általuk javasolt oldalakra is, de most első a tanulás és ha a „normát” teljesítették, például az óra végén jöhet még egy játék.

47



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Előnyök, hátrányok Ebben a fejezetben megpróbálom összefoglalni az általános IKT eszközök használatával járó előnyöket, hátrányokat és esetleges buktatókat. Néhány gondolat már az előző oldalakon is megfogalmazásra került, azonban úgy ítélem meg, hogy fontosságuk révén nem árt még egyszer lejegyezni.

Előnyök Az előnyöket a leglátványosabb bemutatni. A mai középiskolás tanulók nagy része már nehezen motiválható szinte bármilyen tanórán. A technikai fejlődés rohamléptekkel halad előre és egy mai gyermek már ebbe születik bele. Míg néhány tíz évvel ezelőtt az ismeretek mintegy 80%-a az iskolában került megszerzésre, addig ez az arány megfordult. Az információ, az új ismeret mérhetetlen mennyiségben zúdul a mai diákokra. Csak néhány példa: a tv-adók csatornakínálatának bővülése, az internet megjelenése és elterjedése. Ezek mellett ma már ritkán látni hagyományos újságot olvasó tanulót. Ehhez jön még a társas kapcsolatok fejlődése, a rájuk zúdított liberalizmus. Így nagyon sok információt tudnak egymás között kicserélni. Természetesen az már egy más kérdés, és ezt most nem vizsgáljuk, használhatóság, hasznosságtartalma. Nyilván nem várhatjuk el egy középiskolástól, hogy az interneten fellelhető ismeretanyagból a szögfüggvények általánosítását keresse és tanulja meg. Így tehát az új eszközök előnye abban van, hogy felveszi a versenyt az egyéb információk megszerezhetőségével, viszont célirányosan a megszerzendő tudásanyagra mutat. A Magyarországon megjelent multinacionális vállalatok és az amerikai stílust átvevő magyar cégek vezetési és munkastílusában a team-munka az elterjedt. Így az oktatáshoz, mint szolgáltatáshoz a munkaerőpiac fordult olyan igénnyel, hogy csapatmunkában dolgozni tudó fiatalok kerüljenek ki az iskolákból. Ezt biztosítja a kompetencia alapú képzés kooperatív technikákkal. Ezek jól fejleszthetők az IKT eszközök segítségével. A motiváltság növelésében is jelentős előrelépést jelent. Nem utolsósorban igen nagy segítség a tanárnak a szemléltetésben, magyarázatban, gyakorlásban, ellenőrzésben.

48



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Hátrányok A már régebben megjelent oktatóeszközök használatának elsajátítása a tanárok részéről munkát, energiát igényelt. A most megjelent IKT eszközök önmagukban való használata is igen nagy hozzáértést igényel. Ennek elsajátítása a tanítás melletti, most már rendszeresnek nevezhető hétvégi gyorstalpaló tanfolyamokon igencsak nehézkes. Az ideális az öt munkanapra elosztott tanfolyam lenne, és emellett még szükséges volna a regenerálódáshoz nélkülözhetetlen idő biztosítása is. Én könnyű helyzetben vagyok, mert hogy szakom az informatika is, de belegondolva egy nem informatika szakos kolléga helyébe, és tapasztalva azt a rengeteg segítségkérést amivel engem megkeresnek, bizton mondható: nincsenek könnyű helyzetben. Az utóbbi tíz évben a heti kötelező óraszám 18-ról 22-re emelkedett. Mindeközben már nem találunk olyan tanmenetet, melyet legalább 2-3 éve használnánk. Minden évben újra kell tervezni és minden évben függetlenül a pályán eltöltött időtől, egyre többet kell készülni az órák, tömbök megtartására, megszervezésére, az ellenőrzés módjára. Mindezek mellett biztosra vehetjük, hogy valamilyen probléma fellép, valami nem úgy fog működni, mint ahogyan azt előre elgondoltuk. Erre sajnos nincs orvosság, ha csak az nem, hogy erre is felkészülünk és kivágjuk magunkat az ilyen helyzetekben. Míg az írásvetítő korában esténként elkészítettük fóliáinkat, addig valamely IKT eszközös tananyaggyártás még az informatikával foglalkozóknak is nagy feladat leginkább az időigényessége miatt. Marad még az a lehetőség, hogy az interneten keresünk, kutatunk letölthető anyagokat, de ezzel sem biztos, hogy jobban járunk, mert ha találunk is, mindig le kell tesztelnünk lépésről lépésre. Mint ahogy kiderült, hogy sem a számítógépes oktatás, sem az internet nem „váltja ki” a tanárt, ugyanúgy elmondható ez az aktív tábláról is. Beszélünk arról, hogy megváltozik a tanár szerepe az oktatás folyamatában: átadóból szervező lesz. Azért arra figyelni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára. (Volt már példa erre a nyolcvanas években is, amikor fizika órán a tanulókísérletek során vártuk, hogy a gyermek felfedezi Newton törvényeit. Nem fedezte fel. A tanárnak kellett ezen ismereteket átadni, mert vannak olyan dolgok, amiket nem lehet a gyermekre bízni, hogy felfedezzen. Afrikában a kis gyerekeket megtanítják arra, hogy az oroszlán bánt, mely pók csíp, melyek a veszélyes állatok. Itt nincs helye a „felfedezésnek”. Összegezve: bár az IKT eszközök látványosak, hatékonyak, nagy energiabefektetést igényelnek, még inkább megerősítik a tanár szerepét, mely nem alakítható át holmi foglalkozásszervezővé.

49



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Buktatók Most azokat az elkerülendő hibákat, buktatókat veszem sorra, mely könnyen tönkre teheti az órát vagy a tömböt. A sok veszélyforrás közül kezdjük a legbrutálisabbal! Mindent előkészítettünk, anyagot, óra forgatókönyvét, feladatokat, időbeosztást. Ám teljesen véletlenszerűen megszűnik az áramszolgáltatás. Innentől kezdve az IKT eszközünk megszűnt létezni, használhatatlanná vált, még akkor is, ha a laptopunk akkumulátora biztosít egy kis ideig energiát. Így azt javaslom, hogy készüljünk fel ilyen esetekre is! Mindig legyen egy vész forgatókönyv is! Természetesen használjuk a hagyományos táblákat! Ugyanez a helyzet, ha a technika valamely eleme mondja fel a szolgálatot, például kiég a projektor lámpája. Az is előfordulhat, hogy a számítógépünk kezd olyan rakoncátlan működésbe, hogy annak rendbe tételét már az órán nem célszerű megkísérelni. A másik véglet, hogy az IKT eszközök (ha be is vannak kapcsolva) ne töltsék ki a teljes órát vagy tömböt, módszereinket váltogassuk, mert az eszköz elveszíti az újdonság varázsát és a várt motivációs hatás is elmarad. Az ilyen mértékű használathoz rengeteg oktatási anyagra is szükségünk lenne, melynek beszerzése, előállítása nem kis feladat. Tartsunk tehát az adott témakörnek megfelelő arányokat, az IKT eszközök használata, a frontális munka, az ellenőrzés, ismétlés, összefoglalás között. Az IKT eszközökön belül is igyekezzünk az adott alkalmazásokat változatosan felhasználni, de úgy, hogy ne legyen átláthatatlan kapkodás sem az egyes programok között. Az operációs rendszer és az egyéb szükséges programok frissítéséről mindig időben gondoskodjunk! Ne a tanórán kelljen a frissítéseket töltögetni, telepíteni és esetleg az egész rendszert újraindítani! Egy jól működő konfigurációról mindig készítsünk biztonsági másolatot! A dokumentumokat külön háttértárolóra mentsük! Mivel interaktív folyamatokról van szó, ezért külön figyelmet kell fordítanunk az eredeti állományok mentésére is, illetve az órán végzett folyamatokat rögzítő állományok mentésére is. Az eszközöknek és a módszer hatékonyságának buktatója, ha nincsenek meg a megfelelő feltételek, ami alatt most nem a tárgyi feltételeket értem. Sajnos a törvény által engedélyezett irreálisan magas osztálylétszámok csoportbontás nélkül nagyobb kárt okozhatnak, mint hasznot. Különösen rosszabbodik a helyzet, ha az osztály összetétele 50



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

kiemelkedően inhomogén. Jelentősen sok (5-8 fő) az évismétlők száma. Ezen a problémán csak az segítene, ha kisebb létszámú csoportok alakulhatnának, melyek kialakítási szempontjai a képességszinteket is figyelembe venné, így a fejlesztési tervet is sokkal hatékonyabban lehetne elkészíteni és megvalósítani. A gyengébb képességűek integrációja jelen ismereteim szerint sehol sem hozta meg a várt hatást, sőt ellenkezőleg, a tehetségesebbektől vonta el a figyelmet, a tanárok pedig rohangálhattak ide-oda A, B, C feladatcsoportokkal, hogy már azt sem tudták, hol tartanak.

Konklúzió A felgyülemlett tapasztalatok birtokában a tanár feladata még inkább megnövekedett. Nem elegendő a tudást átadnia, a módszerek között is válogatnia kell évről-évre, osztályról osztályra. A bevált módszereket, eszközöket, tananyagokat tovább kell fejleszteni, de fel kell azt is vállalni, ha valami nem válik be.

51



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Fejlesztési lehetőségek a jövőben A fejlesztés lehetősége három területen lehetséges: a hardver eszközök fejlesztése, a szoftverek fejlesztése és a személyi hozzáértés fejlesztése.

Hardver eszközök fejlesztési lehetőségei A hardver eszközök fejlesztése is két stratégián alapulhat: lehet mennyiségi fejlesztés és minőségi fejlesztés, ideális esetben mindkettő. A mennyiségi fejlesztés arra irányulhat, hogy kisebb létszámú csoportok, osztályok esetében legyen tanulói számítógép. Első lépcsőfokban az sem gond, ha kettő főre jut egy diák laptop, hiszen ez elősegíti a páros munkát. Ha egy számítógépre pedig több tanuló jut, akkor ez a csoportmunkát támogatja. Amennyiben sikerül a gépek számát úgy növelni, hogy minden tanulóra jusson egy számítógép, akkor sem csak az egyéni munka folyhat, különböző szoftverek biztosítják a csoportban történő munkát is. A másik fejlesztési irány a minőség irányába mutat, ami alatt azt kell értenünk, hogy a gépek paraméterei, mutatói egyre jobbak lesznek. Lehetőséget biztosítanak fejlettebb operációs rendszer futtatására , egyes programok gyorsabb működésére. A minőségi fejlesztésnél prioritást élvezzen a tanári számítógép, mivel ennek igénybevétele a legnagyobb, ezen futnak az erőforrásigényes alkalmazások. A hardverfejlesztések lehetőségébe tartozik még a szavazórendszerek kiépítése. Ideális cél, hogy minden tanulónak legyen egy „tojása”. Sajnos ennek alkalmazásában nem tudtam rutinra szert tenni, mert nem rendelkezünk ilyen eszközzel, de a pályázattól független továbbképzés során sikerült megismernem ezen eszközrendszer tulajdonságait. Jónak tartom, rendkívül gyors visszacsatolást biztosít mind a tanulók, mind a tanár számára. Egy speciális értékelési rendszerként is használhatjuk, természetesen a hagyományos értékelési módszereink mellett. A szavazórendszer alkalmazása szinte tantárgyfüggetlen, bármely műveltségterületen megfelelő feladatsorok összeállításával alkalmazható. Rengeteg beállítási lehetőséget biztosít a tanár számára is, de ezek biztos használatához kellő rutinra kell szert tenni, mind a tanár, mind a tanulók részéről.

52



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Szoftverfejlesztés Szoftverfejlesztés alatt alapból értem, hogy számítógépünkön mindig a táblaszoftver legfrissebb verziója legyen. A megvásárolt vagy a táblával kapott szoftver biztosítja az automatikus frissítést. Ám ha szétnézünk a gyártó oldalán, akkor bizony láthatjuk, hogy még számtalan jobbnál jobb szoftver áll rendelkezésre, ezeket külön kell megvásárolni. Vannak a táblaprogramba beépülő kiegészítők, például matematikai alkalmazásoknál nagyon hasznos Math Tools beépülő, melynek van egy 30 napos próbaideje, és ezután csak a licenckód beírásával működik. Találunk különálló alkalmazásokat is, amelyek közül kiemelném a csoportfelügyeleti programot. Ennek segítségével a tanári számítógépen miniatűrökként láthatjuk a tanulói számítógépek monitorát, kinagyíthatjuk őket, és teljes menedzselést is végrehajthatunk. A tanári gép monitorát is kivetíthetjük a tanulói gépekre, de a látványon túlmenően lehetőség van állományok átvitelére is. Így feladatlapokat küldhetünk szét és értékelhetünk is a lejárt idő elteltével. A tanulói gépeken létrehozott különböző állományok pedig összegyűjthetők a tanári számítógépen. Fontos funkció, hogy internetkapcsolat esetén szabályozni tudjuk a hozzáférhetőséget, akár a teljes tiltást, akár bizonyos oldalak megtekintését vagy éppen tiltását állíthatjuk be.

Személyi feltételek A személyi feltételek fejlesztésénél egyrészt arra gondolok, hogy a meglévő hardver- és szoftver együttest a legnagyobb hatékonysággal és biztonsággal tudjuk kezelni. Ez állandó gyakorlást, önfejlesztést igényel. Bizonyos szint után autodidakta módon képezhetjük magunkat tovább. Ehhez rendelkezésre állnak a hagyományos könyvek, illetve az interneten fellelhető anyagok. Ez utóbbiak jóval frissebb információkat tartalmaznak. Lehetnek leírások, de regisztráció után több olyan közösségbe kapcsolódhatunk be, ahol nemcsak passzív részesei lehetünk az információ áramlásának, hanem abba aktívan be is kapcsolódhatunk. Fórumokra iratkozhatunk fel, ahol tudásunkat megoszthatjuk másokkal, kérdéseinket pedig feltehetjük és a közösségben biztos lesznek olyanok, akik meg tudják válaszolni. Olyan technikai fogásokról is tudomást szerezhetünk, ami egyébként más leírásokban nem szerepel. Ha elkerülné figyelmünket, akkor itt biztos találkozunk a különböző pályázati lehetőségekkel.

53



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Feliratkozhatunk hírlevélre is, ennek azonban a hátránya az interaktivitás hiánya. Csak kapjuk a különböző információkat, legtöbbször, ha a gyártónál iratkozunk fel a legújabb eszközök és szoftverek bemutatóiról tájékoztatnak. Gyakorlatilag én azt tanácsolom, hogy mindkét információforrást érdemes kihasználni. Iratkozzunk fel fórumokra és hírlevelekre is. Természetesen ezek feldolgozása ismét időigényes. Az sem elegendő, ha hozzájutunk egy új eszközhöz vagy szoftverhez, mert meg kell tanulnunk annak használatát. A jelenlegi tendencia mellett igen kevés az esélyünk arra, hogy egy jól szervezett tanfolyam keretében gyarapítsuk ismereteinket. Gyakorlat teszi a mestert, tartja a mondás, de mesternek kell lenni, hogy gyakorlottak legyünk. Ha szabadjára engedjük fantáziánkat, hogy mi várható még az IKT eszközök fejlesztése terén, akkor igencsak futurisztikus képet alkothatunk. Nem lesz gond többé, hogy hány kg-os táskát cipel a gyermek, mert vagy egy laptoppal jár iskolába, de lehet, hogy ennyit sem kell cipelnie, elég egy speciális pendrive, melyet az iskolai gépre csatlakoztatva elindítja saját profilját és a tanár által átadott digitális anyagok mentésre kerülnek. Ezek azonban csak a technikai eszközök. Ne feledjük el, hogy a tanárnak a legfőbb változást a tanulók szürkeállományában kell végrehajtani. Bármennyire is fejlődik a technika, az sohasem valósul meg, hogy fejünkre teszünk egy sisakot és egy órányi szundikálás után Pithagorasz tételének és alkalmazásának ismeretével ébredünk. Tanárra bármilyen technikai fejlettség mellett is szükség lesz, még akkor is, ha a „tanár” szót bármire cserélik. A tanuló pedig tanuló marad, különösen, hogy szlogenné vált az élethosszig való tanulás. (Ez azért is lényeges Magyarországon, mivel a várható élettartam, különösen férfiak esetében igen közel áll a nyugdíj korhatárhoz, szemben a skandináv országokhoz képest. Így mi tényleg élethosszig tanulunk.) A legfontosabb láncszem a kapcsolat a tanár és a diák között. Alapvető fontosságúnak tartom az emberi humán kapcsolatok, kompetenciák kiépítését, például bizalom, tekintély, elismertség, önértékelés, önbizalom, tudásvágy stb. A technika legfentebb eszköze lehet mindezeknek, de önmagában nem hozza létre a kapcsolatokat. Sőt ellenkező hatást is elérhetünk vele. A technika elidegeníti egymástól az embereket, például egyre kevesebb hagyományos képeslapot írunk, helyette internetről lemásolt személytelen sms-eket küldünk különböző alkalmakra.

54



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

A hálózatok fejlődésével, az internet elterjedésével, a sávszélesség növekedésével egyre inkább előtérbe kerültek különböző távoktatási módszerek. Ma már, ha valaki akar, akár szabás-varrás online tanfolyamra is feliratkozhat. Ezek hobby szinten elfogadhatók, de a tudás igazi tárháza, átadó és felvevő helye továbbra is az iskola marad. Megéri tehát a jövőbe úgy beruházni, hogy iskolákat építünk, felújítunk, tanárokat képzünk és a kor követelményének ütemével haladunk tovább.

55



TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0007

Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................................... 2 Technikai feltételek ......................................................................................................................... 4 Személyi feltételek .......................................................................................................................... 7 Az IKT eszközök ............................................................................................................................. 9 Magnó, CD, DVD-lejátszók (számítógép nélkül vagy számítógéppel) .................................. 9 A számítógép (PC és a laptop) ................................................................................................... 9 Az aktív tábla............................................................................................................................. 10 Laptop és internet ...................................................................................................................... 11 Az internet használata az aktív táblán .......................................................................................... 15 Egyéb internetes alkalmazások .................................................................................................... 20 Az aktív tábla szoftverei ............................................................................................................... 23 A lebegő eszköztár .................................................................................................................... 23 A táblaszoftver .......................................................................................................................... 26 Geogebra ........................................................................................................................................ 33 Realika ........................................................................................................................................... 37 Irodai alkalmazások és aktív tábla ............................................................................................... 42 Szövegszerkesztés: a Word ...................................................................................................... 42 Táblázatkezelés: az Excel ......................................................................................................... 42 Adatbáziskezelés: Acces ........................................................................................................... 43 Prezentáció: Power Point .......................................................................................................... 43 Játékok ........................................................................................................................................... 43 Internetes online játékok ........................................................................................................... 44 Előnyök, hátrányok ....................................................................................................................... 48 Előnyök ...................................................................................................................................... 48 Hátrányok .................................................................................................................................. 49 Buktatók ..................................................................................................................................... 50 Konklúzió ...................................................................................................................................... 51 Fejlesztési lehetőségek a jövőben ............................................................................................ 52 Hardver eszközök fejlesztési lehetőségei ............................................................................ 52 Szoftverfejlesztés .................................................................................................................. 53 Személyi feltételek ................................................................................................................ 53 Felhasznált irodalom és webes címek ( csak a kezdőoldal címe kerül feltüntetésre!): -

A továbbképzési tanfolyamok anyaga, zárt csoportok fórumai, stb.

-

http://nemlinearis.blog.hu

-

http://interaktivtabla.lap.hu/

-

http://sites.google.com/site/vzsuzsa/

melléklet: képgyűjtemény

56

IKT eszközök és aktív tábla használata a matematika kompetencia alapú oktatásában a 9.B közgazdasági osztályban

Recommend Documents