„IKON, NYELVI JEL, SZIMBÓLUM: NEM TERMÉSZETES JELEK A KOMMUNIKÁCIÓBAN" című konferencia előadásainak absztraktjai
Asztalos Anikó A tanulói beszéd fejlesztése az osztálytermi diskurzusban Az előadás témája az osztálytermi diskurzus és a tanulói beszédfejlesztés összefüggéseinek az elemzése. A tanulói és a tanári beszédfordulóknak a vizsgálata a diskurzuselemzés módszerével rámutat arra, hogy milyen gyakran, milyen hosszan és milyen összefüggőn beszélnek az osztálytermi diskurzus szereplői, a tanulók és a tanárok. A kutatási korpusz: videós tanórák digitális változatai és ELAN diskurzuslejegyző programmal készült leírásuk. A vizsgálat célja feltárni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a tanulói, valamint a tanári beszéd mennyiségét és minőségét. A vizsgálat kitér azoknak az összefüggéseknek az elemzésére is, amelyek segítenek a tanulói beszéd hatékonyabb és tudatosabb fejlesztésében.
Babos Krisztina „Rend és Haladás”? A brazil zászló szimbólumvilágának nyelvpolitikai értelmezése A portugál nyelvre az új Helyesírási Egyezmény létrejöttéig kétféle – a Portugáliában és a Brazíliában használatos – helyesírási szabályzat vonatkozott. A portugál hivatalos státuszának körülményei a különböző földrajzi régiókban jelentősen eltérőek. A világ nyelveit tekintve példa nélküli egy ilyen horderejű, a nyelvi egységesítést célzó nyelvpolitikai döntés. A portugál nyelvet érintő nyelvpolitikai kérdések, intézkedések és azok rendszerezési lehetőségeinek feltárása során részletesen vizsgáltam a brazil normaközpont nyelvpolitikára vonatkozó elméleteit és gyakorlatát. A portugál nyelv brazil nemzeti napjának törvénybe iktatásakor elhangzottak szerint a Portugál Nyelvű Országok Közösségének tagországai közül Brazília az egyetlen, amely lakosságának száma, politikai, gazdasági és geostratégiai szerepe miatt egyre nagyobb felelősséggel bír a portugál nyelv jövőjének alakulásában. Előadásomban arra világítok rá, hogy a brazil nemzet zászlajára tűzött mottó hogyan szimbolizál(hat)ja ezt a szerepvállalást.
Boda István Károly Boda István Károly – Porkoláb Judit: A szimbolikus-mitologikus látásmód és allúziók szerepe Füst Milán: Levél Oidipúsz haláláról c. versében Az előadásban célunk a szimbolikus-mitologikus tudástartalmak minél teljesebb körű feltárásával Füst Milán kiválasztott versének hipertextuális értelmezése. A vers és a hozzákapcsolt tudástartalmak szövegszerűségét meghatározott (stilisztikai, szövegtani) műveletekkel tudjuk megvalósítani; ilyen művelet maga a hiperszöveg előállítása is, azaz a vers kiegészítése meghatározott (a versszöveggel inter- és hipertextuális kapcsolatban levő) szövegrészletekkel. Esetünkben különösen fontos további művelet a vers elhelyezése egy (lehetséges) történetben, valamint a szöveg meghatározott részeinek metaforikus-szimbolikus értelmezése. Ez egyes esetekben szükségessé teszi a vers filozófiai hátterének (vö. Nietzsche), ill. egyes pszichoanalitikai vonatkozásainak (vö. Groddeck) feltárását is.
Borbás Gabriella Dóra Az újszövetségi példázatok klasszifikációja az értelmezés felől megközelítve Az újszövetségi példázatok klasszifikációja az értelmezés felől megközelítve. A készülő tanulmány a négy evangélium összes példázatát vizsgálja (min. 55), valamint a példázatcselekedeteket is (min. 22). Újradefiniálja, tágítja a példázat fogalmát és definiálja a példázatcselekedet kategóriát. A klasszifikáció ezúttal a példázatok megértése felől közelít. Segíti-e a megértést a klasszifikáció, vagy marad egy önmagáért való osztályzás csupán?
Bóna Judit Hiba típusú megakadások különböző életkorú felnőttek beszédében Az életkor előrehaladtával számos változás következik be a beszédben, így a beszédtervezési és kivitelezési folyamatokban is, amelyeket a megakadásjelenségeken keresztül vizsgálhatunk. Korábbi kutatások szerint a fiatal beszélők több bizonytalansági megakadást produkálnak, míg az idősek beszédében több a hibajelenség. A bizonytalansági megakadásokat elemző korábbi kutatásunk alapján ugyanakkor feltételezhető, hogy az időseken belül indokolt lenne több életkori csoportot elkülöníteni a hibajelenségek vizsgálatakor. Kérdés továbbá az is, hogy milyen életkorban kezdődnek az idős korra jellemző, a beszédtervezési folyamatokat érintő változások. A jelen kutatás célja az, hogy bemutassa, milyen különbségek vannak a fiatalok, az áthajlás korában levők, az idősödők és az idősek beszédében előforduló hiba típusú megakadások között. A kutatásban 20 és 89 év közötti beszélők hangfelvételeit elemeztük. Meghatároztuk a hibajelenségek gyakoriságát, majd elemeztük a hibatípusokat, illetve a hibajavítások gyakoriságát is. A vizsgálat rávilágít arra, hogy az idős koron belül elkülöníthetők további életkori szakaszok a beszédtervezési folyamatokat tekintve is. Dér Csilla Ilona Többszörös diskurzusjelölők a magyar spontán társalgásokban A diskurzusjelölőkre vonatkozó eddigi vizsgálatok alapján ezekre a nyelvi elemekre fokozottan jellemző a kollokálódás, vagyis többszörös jelölőként történő használatuk (pl. de hát, és akkor, hát például). Az előadásban bemutatott vizsgálat két diskurzusjelölői csoportra irányult: egyrészt a spontán magyar társalgásokban leggyakoribb, sokszor töltelékelemként stigmatizált egységekre, másrészt a szóátvételek során használt jelölőkre. Mindkettő esetében arra a kérdésre keressük a választ, hogy mely diskurzusjelölő-kapcsolódások és milyen gyakorisággal jelennek meg, milyen funkciókban (az egész alakulat, illetve annak egyes részei), illetve hogy egyes típusaik esetében a jelölők sorrendje mennyiben kötött vagy variábilis. Emellett arra is kitérünk, hogy a többszörös jelölők használata milyen nem és/vagy kor szerinti eltérést mutat.
Dobai Attila Előítéletek tettenérése internetes megnyilatkozásokban, különös tekintettel a vallási, etnikai jellegű megnyilvánulásokra Megosztó megosztások, előítéletek természetrajza közösségi oldalakon. Az egyes etnikai, vallási csoportok ellen irányuló agresszió egyre inkább az internet világában realizálódik, a konkrét fizikai terekben megmaradt, de az internet széleskörű használatával, virtuálissá is vált, sajátos szövegvilágot
teremtett. A hírportálok hozzászólási lehetőséget biztosítva összekapcsolhatók a közösségi oldalakkal, ahol a vélemények megoszthatóvá vállnak. A hírek statikus természete feloldódik a közösségi terek dinamikájában. A hipertextualitásnak köszönhetően a szövegek egymásba fűzhetők, az információk egy témakörön belül bővíthetőek. A megtekintők száma sokszorozható azzal, hogy a tagok, további oldalakon (ahol más funkciók is vannak) is közzétehetik véleményüket. Az utóbbi időben (a nemzetközi eseményeknek is köszönhetően) megszaporodtak a diszkriminatív, uszító hangvételű hírek, hozzászólások, nem csupán hazánkban, hanem világszerte. A fizikai háború melletti szópárbaj, a világhálón zajlik kultúrák, vallások sajátos metszéspontján. Munkámban kísérletet teszek arra, hogy web2.0 környezetből származó magyar nyelvű korpuszon nyelvészeti szempontú elemzést végezzek, és megpróbáljam leírni ezen interakciók sajátos dinamikáját. Jelen előadásomban csupán arra vállalkozom, hogy egy nagyon inspiráló, újszerű területen megkezdett munkám előkészületeit bemutassam. Doró Katalin Másolok, tehát vagyok: szövegátemelések citációs, szintaktikai és szemantikai torzulásai hallgatói dolgozatokban Tudományos konvenciókat nem követő szövegátemelések gyakran előfordulnak hallgatói munkákban. Ezek lehetnek akár teljes dolgozatok letöltése is, de talán még ennél is gyakoribb források kulcsmondatainak összeollózása, majd egymáshoz illesztése. A foltírás (angolul patchwriting) egyik ismérve, hogy a forrásszövegek rövidebb-hosszabb egységeit az új szövegbe némi módosítással emeli át a szerző. Ezek során azonban sikertelenül alkalmazza az összefoglalási, parafrazálási és citációs szabályokat és elvárásokat. Az új szöveg alkotása során nemcsak hogy nincs utalás a szó szerinti átvételre, de gyakran torzul az eredeti jelentés, a mondatstruktúra, a forrásmű és a szerző viszonya, valamint jelölése esetén az idézett mű adatai. Jelen dolgozat ezen torzulások típusait vizsgálja angolos szakdolgozatok és azok előváltozatainak példáján keresztül.
Eitler Tamás Multimodális dekontextualizáció gépjármű-reklámspotokban A nyelvi és képi dekontextualizációt a stratégiai (fel)márkázással összekötő modellből kiinduló tanulmány azt vizsgálja, milyen mértékű a nyelvi és képi dekontextualizáció különféle piaci szegmensekbe tartozó gépjármű-márkák reklámspotjaiban. A reklámspot minta 12 hosszabb–rövidebb videóból áll, amit kvantitatív multimodális elemzésnek vetettünk alá. A kutatás eredményeként bizonyítást nyert, hogy a felsőbb célpiaci szegmensbe tartozó gépjárművek reklámjaiban szignifikánsan magasabb fokú és szinergikusabb kapcsolódási mintázatot mutat a dekontextualizáció.
Folmeg Márta Politikus-e a politikusnő? – Politikus legyek vagy politikusnő? Előadásomban két politikusnő, Angela Merkel és Hillary Clinton szakmai modellalkotásának összevetésére vállalkozom. A komparatív elemzés esetükben önkényes ugyan, mégis hasznos, hiszen a mai női politikusok szimbólumai ők. Továbbá politikai megmozdulásaikból kirajzolódnak olyan elemek, amelyek alapján következtetni lehet arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők – politikai berendezkedés, társadalmi helyzet, történelmi okok, az egyén személyisége kellenek ahhoz, hogy valaki sikereket érjen el nőként a politikában. Előadásomban az aktuálpolitizálástól eltekintek, az elemzésnél kizárólag a szerepeik felvállalásának különböző típusaira szorítkozom.
Gonda Zsuzsa A kognitív műveletek és a navigációs lépések kapcsolata a digitális szövegek olvasásában Az előadás célja, hogy bemutassa a digitális szövegek olvasásának jellemzőit a kognitív műveletek és a navigációs lépések szempontjából. A navigációs lépéseknek két csoportját különböztethetjük meg: az olvasást szervező és támogató navigációs lépéseket. Az előbbi segítségével közlekedünk a digitális szövegek között, az utóbbi pedig az adott weboldal feltérképezésére szolgál. Mindkét navigációs lépés olyan gondolkodási műveletekkel hozható kapcsolatba, mint a javítás, a felmérés vagy az azonosítás. Az előadás egy empirikus vizsgálat eredményeiről számol be, amelyben 20 középiskolás diák internetes szövegolvasását rögzítettük a szemmozgásvizsgáló gép segítségével. Az eredmények nemcsak a navigációs lépések funkcióinak azonosítására alkalmasak, de felhasználhatók a digitális szövegek hatékony olvasási stratégiáinak meghatározásához is.
Guszkova Antonyina "О знаковости культурно-коннотированной лексики в двуязычном словаре (в связи с подготовкой к изданию русско-венгерского словаря)" Доклад посвящён проблеме представления элементов культуры в готовящемся к изданию в издательстве Tinta двуязычном русско-венгерском словаре. Включение в словарь группы коннотативной лексики русского языка, семантические особенности которой обусловлены национальной культурой, важно и необходимо. Под культурной коннотацией в первую очередь понимается социальная и эстетическая значимость языкового знака (слова-реалии) в рамках данной культуры, эстетическое восприятие знака членами языковой общности, эстетические ассоциации, сопровождающие слово в рамках языковой культуры.
H. Tóth István Beszéd- és kiejtésgondozás nem természetes jelekkel -- az írásjelek alkalmazása Ha attól a tételtől indulunk el, hogy a mesterséges jelek akaratlagosan, közlési szándékkal, az emberek közös megegyezésével létrehozott jelek, amelyek környezetünk részévé váltak, jelenlétük megszokott az életünkben, akkor nem nehéz belátnunk, elfogadnunk, a nyelvpedagógiai gyakorlatban alkalmaznunk azt a tényt, hogy az írásjelek kitüntetett szerepet játszhatnak, illetőleg játszanak a beszéd- és kiejtésgondozásban. Ebben az előadásomban az anyanyelv-pedagógia dimenziójában foglalkozom az interpunkciók beszéd- és kiejtésgondozást segítő szerepével. Felfogásomban, továbbá pedagógiai és kutatói gyakorlatomban egyértelműen minden összefügg mindennel, azaz a kommunikációelmélet és a pedagógiai kommunikáció, a magyar grammatika és a jeltudomány a tanítás- és tanulásszervezők háttértudásának szükséges formálását, aktualizálását illetően. Így érvényesülhet a nyelvi tudás és a nyelvhasználat, illetőleg a nyelvi viselkedés minőségének fejlesztési szándéka a beszéd- és kiejtésgondozással összefüggésben az olvasástechnika, az írástechnika és a helyesen írás minőségének kölcsönös erősítésében.
Hardiné Magyar Tamara A katolikus szentmise nem természetes jelei; nem verbális kommunikációja A katolikus szentmisén, mint istentiszteleten a verbális kommunikáció szegmensei: ima, könyörgés, szentírási részletek. A tanító rész mellett a nem verbális (non verbális) kommunikáció elemei;
mozdulatok, mimika, test-, illetve kéztartás, térköz. A szentmise liturgiája során használt tárgyi eszközök; a szentmisét bemutató kommunikátor, pap a hívek közösségére, a befogadókra a nem verbális kommunikáció eszközei által tett hatása; az egy-, valamint kétirányú kommunikációként tekinthető mise a szimbólumok, jelek vizsgálatai szempontjából fontos és újszerű kutatási területekre irányulhat.
Heltai Pál Diskurzusjelölők fordítási kérdései A pragmatikában meglehetősen gazdag irodalma van a diskurzusjelölőknek, és az utóbbi időben egyre kiterjedtebben foglalkoznak a diskurzusjelölők fordítási kérdéseivel is. A fordítástudományban viszont még mindig kevés a pragmatikai jellegű kutatás, így kevés az olyan kutatás is, amely a diskurzusjelölők fordítási kérdéseit kifejezetten a fordítástudomány szemszögéből vizsgálná. A diskurzusjelölők fordításának tanulmányozása fontos adatokat szolgáltathat többek között a fordítási univerzálék (explicitáció és implicitáció), továbbá a fordítási folyamat kutatásának számára. A jelen előadás angolról magyarra és magyarról angolra fordított irodalmi szövegekben vizsgálja egyes közös ismeretekre utaló diskurzusjelölők (hiszen, ugye, ugyebár) fordítási megoldásait, és ezek összefüggését a nyelvek és kultúrák közötti különbségekkel, a fordítási univerzálékkal és a fordítás folyamatával. Horváth Katalin Szó, szócsalád, szimbólum – Rózsa szavunkról és a rózsa szimbolikájáról Tervezett előadásomban a rózsa főnevet mint nyelvi jelet és a rózsa növény gazdag, sokrétű, egyetemes szimbolikáját párhuzamosan - a nyelvi jelet és a jelképet egymásra vonatkoztatva szeretném bemutatni. A kétfajta elemzés együttese ugyanis segíthet az indoeurópai eredetű rózsa szó etimonjának és szócsaládjának a felderítésében. A téma alkalmat teremt arra is, hogy a kétféle jeltípus (nyelvi jel és jelkép) azonos és egymástól eltérő vonásait is számba vehessem. Kárpáti Eszter Természetes-e a nem természetes? – Az orvos-beteg kommunikáció és a voluntas significandi A konferencia címe számtalan olvasatot enged meg. Az orvos-beteg kommunikáció vonatkozásában az egyik lehetőség a páciens szemüvegén keresztül megfigyelni, hogyan látja ő: vannak-e tárgyak, helyek, események, cselekvések, melyeket természetes jelekként; melyeket természetes jelentéssel megjelenőként értékel. Mikor tekint valamit nem természetes (kommunikatív) jelentésűnek (amikor is megjelenik a beszélői szándék); és mi számára szimbolikus (melynek alapja a közmegegyezés). Az orvos-beteg találkozásainak keretéül szolgáló intézményiség kétféle módon befolyásolja a páciensek kommunikatív viselkedését: egyrészt éberebbé válik, hiszen számára minden értelmezendő a szokatlan közegben, másrészt betegként naiv/passzív elfogadó lesz. Kérdés az, hogy saját tapasztalataikat hogyan értelmezik a páciensek – a mélyinterjúk során elhangzó történetek az értelmezési folyamat állomásai. Mind a páciensek, mind a mi, megfigyelők számára.
Kiss Gábor A testbeszéd lenyomata a nyelvben Előadásomban annak a kutatásnak a mentét és eredményeit ismertetem, amelynek során a magyar nyelv értelmező szótáraiban, idegen szavak szótáraiban és frazéma szótáraiban található olyan szavakat, lexikai egységeket vizsgáltam, amelyek a testbeszéd egyes elemeit-mozzanatait nevezik meg. Ide tartoznak többek között a kéz és fej testrészek által végzett kommunikációs mozdulatok nyelvi lenyomatai: pl.: hadonászik, beint, kezet nyújt; bólogat, rázza a fejét, csóválja a fejét. Megvizsgáltam, hogy az egyes testrészekhez kapcsolódó testbeszédbeli nyelvi lenyomatok milyen gyakoriak, illetve csoportosítottam a nyelvi lenyomatokat az aktuális üzenet elfogadása-elutasítása szerint.
Kovács-Kövi Dávid Háború formálta műfaj: Az Egyesült Államok Haditengerészetének harctéri jelentései a csendesóceáni hadszíntéren 1941-1942-ben Az USA második világháborúba való belépése után a haditengerészet kapitányai – tapasztalat és megfelelő iránymutatás híján – gyakran a feletteseik számára használhatatlan, hiányos és zavaros harctéri jelentéseket írtak. A Csendes-óceáni Flotta vezetésének útmutatásával a hajók harctéri jelentései hamarosan egyre egységesebbé váltak, a műfaj jellemzői egyre élesebben körvonalazódtak. Az előadás célja, hogy Swales és Bhatia műfajkutatási elméleti munkáját a gyakorlatban, egy 24 harcéri jelentésből álló korpuszra alkalmazva bemutassa e műfaj általános jellemzőit, illetve ezek kialakulását és formálódását.
Lőrincz Jenő Jelek jogi fenoménként a folklórban Tulajdonjelek, ikonok, hatalmi jelképek jelentőségét mind a néprajzban, mind a jogtörténetben korán felismerték. A jogelmélet szempontjából azonban "a jogi néprajz kiművelése" még várat magára (Varga Csaba, 2009), bár Nagy Janka Teodóra a jogi jelenségek rendszerezésének szempontjait (szokásnorma, jogszokás, jogi népszokás és néphagyomány) is vázolja (2011). E jelenségek eredeti szövegekben (népmesében, népdalban) való tanulmányozása igen gyümölcsöző. Ideális források az ősibb jogi világkép megismerésére (például eskü az anyatejre, méhmagzatnak elígért tündér), életképiségük, jelképességük révén jogtudat és emberi cselekvés mélyebb megértésére.
Lőrincz Julianna A testbeszéd verbalizált elemeinek fordítási lehetőségei A forrásnyelvi szöveg non verbális elemeihez tartozó olyan jeleket, mint a testbeszéd elemei, a kommunikációs szakirodalomban sokan a metakommunikáció részeiként tartják számon. A testbeszéd olyan jelei, mint a gesztusok vagy a mimika, az írott szövegekben verbalizált formában jelennek meg, hogy az adó a befogadóval a leírás révén érzékeltethesse a teljes kommunikációs kódot. Az előadás a forrásnyelvi metakommunikációs eszközök fordításának lehetséges módjait mutatja be irodalmi szövegekben.
Magyar Szilvia Olvasni ekkora sebességnél?! – Szimbólumok, ikonok és jelek: egy nyelv 220 fölött A régi anekdota szerint a rendőr megállítja a gyorshajtót és megkérdi, hogy nem olvasta-e a sebességkorlátozó táblát. Mire a sofőr válasza: "Megőrült maga? Olvasni ekkora sebességnél?!" Bár rádióösszeköttetés a csapatok és a versenyzők között évtizedek óta létezik, sajnos azóta sem tökéletes, ezért az autósportban egy rendhagyó jelrendszert fejlesztettek ki kommunikáció céljára. E nyelv alapja szimbólumok, ikonok és jelek keveréke. Nem számít, hogy egy versenyzőnek mi az anyanyelve, míg tudja "olvasni" ezt a mások számára rendhagyónak tűnő üzenetet, addig mindig megérti a csapatát és azt, hogy mi folyik körülötte. Az előadás arról szól, hogy hogyan és miért alakult ki ez a sajátságos kommunikáció, miként lehet azt olvasni olyan sebességnél, hogyan kell értelmezni és van-e még létjogosultsága a mai modern, digitális világban.
Magyarné Szabó Eszter Párbeszéd a német és a magyar nyelv között középiskolások Örkény-fordításaiban Örkény István műfaji újítása, az egyperces novella méltán népszerű. Nemcsak az ironikus beszédmód sajátos megnyilvánulása, továbbá a szövegek tömör jellege miatt, hanem érthető nyelvezetéből adódóan is. Emiatt kiváló alkalmat nyújt ahhoz is, hogy megvizsgálhassuk a fordítástechnika különböző mechanizmusait középiskolás diákok megoldásaiban. A kiválasztott egyperces, melyet összesen 40 tanuló fordított németről magyar nyelvre, a Gondolatok a pincében címet viseli.
Mastaler Olga Okkazionalizmusok a mai modern orosz és német sajtóban Okkazionalizmusok a mai modern magyar és német sajtóban. Az okkazionalizmus definíció az adott nyelveken, mit tudni még róluk más nyelveken, hogyan definiálnak oroszul és angolul. Példák minden általunk érintett nyelvből, leírásunk alapján. Az okkazionalizmusok előfordulási helyei, mind publicisztikában, mind pedig máshol, informatikai fórumokon, véletlenszerűen vagy helyspórolás, esetleg gyorsaság miatt. Előfordulási helyük a megegyezések (publicisztika műfaj) szerint. Az okkazionális előfordulási megegyezéseknek az okai példákkal az adott publicisztikai műfajból (gazdaság és politikai példák). A kezdetektől az okkazionalizmusokról máig (amíg belefér).
Nagy Sándor István Nyelvi jelek és szimbólumok az irodalmi művek fordításában Kutatási területem a magyar-román és román-magyar műfordítások. Jelenleg a XVIII-XIX. századi szövegek fordítási sajátosságait vizsgálom. Az említett két nyelvterület irodalmi fordításaiban megtalálható műfordítási sajátosságokat említem meg. Előadásomban két nagy világutazó művének néhány sajátosságát mutatom be: Mikes Kelemen Törökországi levelek román nyelvű fordításában (fordítótta Gelu Păteanu, 1980), illetve Dinicu Golescu román utazó Golescu Utazásaim leírása: 1824, 1825, 1826 című művének (fordította Beke György, 1978) magyar kiadásában.
Nagy Tamás „A mindent és a semmit se jelentő bokrok között” – A szöveg, mint labirintus Géczi János műveiben „Az ember leglényegesebb szimbólumaiban és az őket kifejező régi mítoszokban ősi erő rejlik, amely mintha a lélek legmélyén gyökerezne.” (Paolo Santarcangeli: A labirintusok könyve) A labirintus az emberiség egyik legősibb szimbóluma. Az ember mint szimbólumalkotó lény először szakrális szertartásokon alkalmazta ezt a jelképet. A későbbi ábrázolásokban és motívumokban (pl. knóssosi palota, Gilgames-eposz stb.) a jel szimbolikusabb értelmet kapott: egyszerre jelentett eltévedést és megtalálást. A kultúra fejlődésével a labirintus szimbóluma átszőtte az emberi nyelvet és a kultúra szövegeit. Rövid előadásomban kognitív szemiotikai vizsgálódásaimmal azt igyekszem alátámasztani, hogy a Géczi János által preferált szimbólumok (kert, rózsa, tükör stb.), melyekre nagyfokú kulturális és társas szaliencia jellemző, a labirintusszerű életmű részei, elágazásai. A szimbólumokat nem(csak) a szerző személye, hanem főleg a nyugati-keresztény kultúrkörre jellemző, diakrón szemantika kapcsolja össze.
Nagy-Varga Zsolt Hogyan javítják a középiskolások a fogalmazási hibáikat? A diákok írásbeli szövegalkotásának fejlesztése kiemelt pedagógusi feladat. Számos elméleti kutatás eredményei hasznosíthatók az anyanyelvi oktatás mindennapi gyakorlatában, így a szövegalkotás, fogalmazás fejlesztésében is. A kutatás célja középiskolás tanulók irodalomórán írt műelemző dolgozatainak vizsgálata az azokban előforduló, élőbeszédre utaló hibák szempontjából. A kísérletben a tanórán megírt dolgozatok mondatai közül nyelvi szempontból kifogásolható példákat kell javítani. A kutatás kérdése, tudják-e azonosítani és javítani a diákok saját kortársaik hibáit, valamint megfigyelhető-e eltérés a szakközépiskolai és a gimnáziumi tanulók javításai között. Hipotézisem szerint a diákoknak javításra kiosztott mondatokban nem tudják maradéktalanul érzékelni a hibákat, így javítani sem fogják azokat. Feltételezhető, hogy a gimnáziumi tanulók nagyobb arányban észlelik és javítják a hibákat, és az is várható, hogy javításaik igényesebbek, szabatosabbak szakközépiskolás társaikéhoz képest. A vizsgálat pedagógiai hasznossága, hogy ráirányítja a pedagógusok figyelmét az írásbeli szövegalkotás fejlesztésének fontosságára, a diákok számára pedig rávilágít a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás sajátosságaira. Rodek Begella Annamária Poliszém szavak jelentésprioritásának módosulása a mentális lexikonban A természetes nyelvekben előfordulnak olyan köznyelvi jelentéssel bíró szavak, amelyek műszaki kontextusba helyezve más értelmet nyernek. Jelen előadás közel kettőszáz magyar szóból álló adatbázisból kiválasztott terminus szóasszociációs vizsgálatán alapszik. A kutatás célja, annak a vizsgálata, hogy a műszaki jelentéssel is rendelkező köznyelvi szavak pozíciója, illetve prioritása módosul vagy sem a mentális lexikonban, ha a nyelvi beszélő olyan műszaki környezetbe kerül, ahol az adott szó terminus technikusként is funkcionál. A vizsgálatból megtudjuk, hogy a szóasszociációs vizsgálat során megjelenik-e a műszaki jelentés, illetve a köznyelvi jelentések között milyen rangot kap a terminus technikus, vagy a kontrolcsoporttal kimutathatók-e azok a szavak, amelyek műszaki jelentése a köznyelvbe is átkerült. A hipotézis szerint a műszaki ismeretekkel rendelkező személyek mentális lexikonjában a köznyelvi szavak műszaki jelentése a szóasszociációs vizsgálatokban megjelenik és prioritása magasabb, mint a
kontrollcsoport esetében. Továbbá a nem szakmai kontrollcsoportnál is kimutathatók lesznek azok a szavak, amelyek műszaki jelentése is él a köztudatban.
Rózsavári Nóra Tú és vos – Az egyes szám második személyű személyes névmás alakjai és használatuk az Aranyszázadi spanyol nyelvben A spanyol Aranyszázad nemcsak az irodalmi tevékenység, hanem a spanyol nyelv történetének szempontjából is fontos korszak. A középkori és preklasszikus spanyol átalakul, létrejön a mai modern spanyol nyelv. Az egyik változás a személyes névmások rendszerét érinti. Míg korábban két névmás is használatban volt (vos volt a tiszteletteljesebb, formálisabb megszólítás, tú elsősorban az alacsonyabb rangúak és a fiatalabbak megszólítására szolgált), az Aranyszázadra a különbség egybemosódik. Ezzel párhuzamosan, és ennek következményeként a személyes névmások rendszere átalakul. Előadásomban irodalmi példákkal (a megfelelő fordításukkal együtt) szeretném bemutatni az Esz. 2. személyű személyes névmások használatát. Az elemzett alakok tükrözik az esetleges ingadozásokat, illetve rögzülési folyamatokat, általuk dokumentálható a modern spanyol kialakulásának menete.
Sági Attila Tiszteleti kifejezések a Kansai vidék nyelvjárásaiban A japán nyelv egyik legismertebb jellemzője a tiszteleti kifejezések sokszínűsége, amelyekben általában az udvariasság foka szerint négy stílust különböztetünk meg: hétköznapi stílus (futsūtai), udvarias stílus (teineitai), önlealacsonyító alak (kenjōgo), tiszteletteljes alak (sonkeigo). A tiszteletiség megnyilvánulása nem csak nyelvi szinten, hanem a nonverbális kommunikáció szintjén is megjelenik. Az előadás során példák segítségével részletesen megvizsgáljuk a japán tiszteleti nyelv (keigo) rendszerét, majd bemutatásra kerül néhány olyan nyelvtani szerkezet, mely csak a Kansai vidék nyelvjárásaira jellemző. Kansai, Japán középső részén található vidék, melyhez az egykori császárváros és kulturális központ Kyōto, valamint az ipari centrum Ōsaka is tartozik. A nyelvjárás sajátossága, hogy átlagosnál is bőségesebben tartalmaz udvarias formulákat és lexikai elemeket.
Sárdi Csilla Motivációs tényezők a harmadik nyelv elsajátításában Az idegennyelv-elsajátítás egyik kiemelkedően fontos és sokat kutatott területe a nyelvtanulás motivációs tényezőivel foglalkozik. Azonban mostanáig kevés figyelem irányult a harmadik nyelv elsajátításához kapcsolódó motiváció vizsgálatára. Az előadás már publikált kutatási eredményeket is figyelembe véve számol be egy kvalitatív elemzés során szerzett megfigyelésekről, ahol magyar anyanyelvű nyelvtanulók angol és német nyelvtanulási tapasztalatai állnak a fókuszban. A vizsgálat arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyiben és hogyan tér el a nyelvtanulók motivációja, ha időben felcserélődik e két idegen nyelv tanulásának sorrendje.
Schirm Anita A bevándorlási hullámhoz kapcsolódó társadalmi célú plakátok dialógusa A 2015-ös bevándorlási hullám kapcsán a Nemzeti Konzultáció, illetve a Kétfarkú Kutya Párt a Vastagbőr bloggal közösen számos köztéri plakátot helyezett ki, amelyek egymásra reflektáltak. Előadásomban ezeknek az alkotásoknak a manipulációs stratégiáit és egymással való dialógusát mutatom be. A társadalmi célú reklámok kommunikációjának a pragmatikai aspektusára koncentrálva az elemzéshez a pragma-dialektikai iskola vitára és érvelésre vonatkozó szabályrendszerét (vö. Eemeren – Grootendorst 2003) használom fel. Azt is megmutatom, hogy a kormányplakátokra válaszként létrehozott mémek ugyanazokat az eszközöket alkalmazzák, mint az ellenplakátok.
Szalkay Attila Lehnbildungen und Neologismen im Übersetzungsprozess In meiner Präsentation möchte ich vorstellen was für eine Rolle die Lehnbildungen und Neologismen im Übersetzungsprozess spielen. Wörter in der Quellensprache, die keine äquivalenten Wörter in der Zielsprache haben, können so, wie die sind übernommen werden. In diesem Fall muss der Übersetzer in einer Fußnote, oder Endnote den Sinn des Wortes erklären, sonst schafft die Übernahme von Wörtern, so wie die sind (auf Englisch as is) eine „reader beware“ Situation. Eine andere Möglichkeit ist solche Wörter mit einem nicht unbedingt adäquaten Ersatz aus der Zielsprache zu übersetzen. Somit verstehen die Leser verstehen etwas, vermutlich aber nicht unbedingt das, was in der Quellensprache stand. Inadäquate Ersätze aus der Zielsprache können eher als die Verletzung, als die Übersetzung des Originaltextes betrachtet werden. Die dritte Möglichkeit ist solche Wörter mit Lehnbildungen, oder mit Neologismen zu übersetzen.
Szele Bálint Jelrendszerek Shakespeare szonettjeiben Előadásomban a Shakespeare-szonettek egyes aspektusait mutatom be a szonettekben szereplő jelek és jelrendszerek értelmezési lehetőségeit vizsgálva. Az egyik értelmezési lehetőség Shakespeare életére vonatkoztatni a versek szövegeit és narratíváját, de lehet költői gyakorlatként is értelmezni a verseket. Érdekes következtetéseket enged a versek sorrendje, a versekben megbúvó számmisztikai jellegzetességek, valamint a metaforák összetett rendszere is.
Szitó Judit Mesélő tárgyak – Nyelvi és fotografikus dekorációk terjedése a mindennapi életben Úgy tűnik, hogy a nyelvi és fotografikus dekoráció egyre nagyobb tért hódít a mindennapi életben: nem csupán a divatcikkeken (ruházaton, kiegészítőkön), hanem más tárgyak felületén is. Angol szövegek díszítik a kisbaba rugdalózójának hasát, a fiún, s lányon a pólót, pulcsit, táskát; "beszél" otthonukban a lábtörlőtől a függönyig, a párnától a keretezett képen át akár a bútorig szinte minden. Honnan ered ez a sok szöveg? Vajon felfedezhető-e fejlődés, esetleg trend a dekoratív feliratok elterjedésében amúgy egyre inkább kép-orientált kultúránkban? S végül, mit mesél rólunk szöveggel díszített tárgyunk?
Szőkéné Pintér Márta A zene nem nyelv A tisztán zenei kommunikáció nonverbális kommunikáció. Mint ilyen, a jelek tekintetében is sajátos elemzést igényel. Az a mondat, miszerint a zene nyelv, már a legelső gyakorlati tesztelésen megbukik. Nem ok nélkül. Az előadás különböző nyelvi elméleteket hív segítségül a zene 'nyelvi elemzéséhez'. S hogy ez milyen eredménnyel jár? Meglepőnek és kiábrándítónak, sőt lehangolónak tűnik az elemzés végkicsengése, ugyanakkor épp ez vezet a zene demisztifikációjához és valódi, nélkülözhetetlen szerepének felismeréséhez.
Varga Éva Katalin A "szent csont" - ikonok és szimbólumok a megnevezésben A keresztcsont latin neve os sacrum, a görög hieron osteon tükörfordítása, amely a hieros melléknév legjellemzőbb jelentésének a másolásával jött létre, elfedve az eredeti ’nagy, erős csont’ névadó jegyet. A keresztcsontot az ókortól kezdve szentnek tartották, a hozzá kapcsolódó hiedelmek azonban a jelek szintjén nyilvánulnak meg, amelyeket a gerincoszlop mint ikon alapoz meg: gerincoszlop = fa / oszlop; gerincoszlop = kígyó. Ezek az ikonok indukálják a keresztcsontnak, mint a feltámadás csontjának egyrészt a lent és fent – anyagi és spirituális, másrészt a világfa – életfa – tudás fája – keresztfa szimbólumrendszerébe és az újjászületés / feltámadás mítoszaiba való bekapcsolását és számos nyelvben a csont megnevezését is.
Virágh Árpád Az ügyvéd tanácsot ad – Ügyvédek és ügyfeleik beszélgetésének vizsgálata konverzációelemzéssel Az előadásomban a konverzációelemzés segítségével kívánom az ügyvédek és ügyfeleik között folytatott intézményhez kötött dialógusokat elemezni. Először röviden megindokolom, hogy miért a konverzációelemzés módszerét választottam és szólok az adatgyűjtés illetve transzkripció módszeréről. Majd kitérek a tanácsadás, mint társalgási forma sajátosságaira. A résztvevők nyelvi cselekvését vizsgálom abból a szemszögből, hogy mennyire érvényesül a felek eltérő kommunikációs stratégiája, ami a perspektíváik divergenciájából adódik. Példákon keresztül szemléltetem azt a speciális aszimmetriát, ami az ilyen beszélgetéseket jellemzi. Végül a rendelkezésre álló anyagból megpróbálok olyan tipikus nyelvi cselekvési sémákat meghatározni, melyek az ügyvédek és ügyfeleik beszélgetéseit jellemzik.
