A Nyelv és kép konferencia előadásainak absztraktjai Akasha Ghaboosi The Frequency, Distribution and Functions of OK in Academic Speech The present study explores the use of OK among females and males in academic speech, examining whether there is a distinguishing difference in how frequently females use OK in their academic presentations from the times that males have OK in their lectures. It studies how age difference can possibly influence the way lecturers convey their messages to the audience. It also investigates the frequency of the use of OK in divergent academic disciplines. Focusing on different faculties such as Humanities and Arts, Social Sciences and Education, Physical Sciences and Engineering, etc, it would be beneficial to consider the distribution of OK lecturers use in their speech so that researchers can make particular distinctions among lecturers uttering OK in its various functions. Bajnóczi Beatrix – T. Balla Ágnes Akkor és most: elsőéves angol és amerikanisztika BA szakos hallgatók nyelvi előképzettsége Előadásunkban a Szegedi Tudományegyetem angol és amerikanisztika BA szakos hallgatóinak angol nyelvtudásával kapcsolatos felmérésünk legfőbb eredményeit kívánjuk bemutatni. Az ún. bolognai rendszerre történt átállást követően felvett adatok betekintést nyújtanak abba, hogy hallgatóink milyen angol nyelvi előképzettséggel rendelkeznek képzésük kezdetén, hogyan ítélik meg saját nyelvtudásukat, illetve hogyan teljesítenek a tanév elején megírt nyelvi szintfelmérő teszteken. Az adatok elemzésének segítségével képet kaphatunk az egyes évfolyamok előzetes nyelvtudásának hasonlóságairól és különbségeiről. Bajzát Tünde Munkahelyi kommunikáció az észak-magyarországi régió vállalatainál (egy vállalati kommunikáció-kutatási projekt eredményei és tanulságai) Napjainkban világszerte mind gyakoribb, hogy a vállalatok különböző országokban és kultúrákban szocializálódott munkatársakat foglalkoztatnak. A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció érdekében az alkalmazottaknak idegen nyelvi és interkulturális ismeretekkel kell rendelkezniük. Ebből következően a 2012 tavaszán elvégzett kutatás célja az volt, hogy megismerjük a dolgozók munkahelyi nyelvhasználatát, az interkulturális kommunikáció során felmerülő nyelvi és kulturális problémákat és azok megoldásait. Az empirikus felmérés során a nem valószínűségi mintavételt alkalmaztuk, az adatgyűjtés módszerei közül pedig a kérdőíves adatfelvételt választottuk. A magyar nyelvű kérdőív zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott. Jelen előadás a dolgozók munkahelyi nyelvhasználatának kérdéskörében született eredményeket és azok tanulságait mutatja be és elemzi. A prezentációból többet között megtudhatjuk, hogy milyen anyanyelvű kollégákkal dolgoznak együtt a vizsgálat résztvevői, hogy milyen nyelven kommunikálnak külföldi kollégáikkal, hogy milyen nyelvi problémákkal szembesültek és hogyan oldották meg azokat. Boda István Károly – Porkoláb Judit Verbális és vizuális üzenetek. Nyelv és kép találkozása Orbán Ottó: Hajnal Gabriella gyapjúból szőtt, piros-kék emberfejei c. ciklusában Előadásunkban Orbán Ottó Ostromgyűrűben c. kötetének egyik ciklusából (Hajnal Gabriella gyapjúból szőtt, piros-kék emberfejei) indulunk ki. A ciklus különlegessége az, hogy a benne szereplő 8 prózavers Hajnal Gabriella képzőművész gobelin falikárpitba szőtt fejmotívumaihoz kapcsolódik, így a versek nemcsak verbális tartalommal, hanem közvetlen kép- és színvilággal is rendelkeznek. A fejmotívumok, a beléjük és köréjük szőtt szimbólumok és a hozzájuk írt prózaversek egy-egy meghatározott személyiségtípust (valamint élethelyzetet és attitűdöt) írnak le, amelyek a hozzájuk kapcsolható kulturális-történelmi háttérrel Orbán Ottó sajátos, mitológiát alkotó-ötvöző művészetének jellegzetes példáit képviselik. Hipotézisünk az, hogy a ciklus egy Orbán Ottóra jellemző egyéni, modern kori mitológia kereteként is értelmezhető, amely lehetővé teszi a különböző forrásokból származó tudástartalmak – például a kötet verseinek – meghatározott szempontok szerinti integrálását. Borbás Gabriella Dóra Példázatok értelmezésének nyelvi és lelki háttere A bibliai példázatok képek sorozatai. Lehet-e ezeket a példázatokat többféleképpen értelmezni? Hogyan lehet a képek jelentését kibontani? Mi áll az értelmezési lehetőségek hátterében?
1
Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó A nyelvi kép változása a kortársi lírában Általános bevezető nyelv és kép viszonyáról: a nyelvi elemekben fellelhető képiség (a képiség fokozatai a szófajok, a névszói és igei szintagmák, illetve a szólások körében). A képek fokozatai a költészetben (konkrét képi elemek – átvitt értelmű elemek képisége – a költői képek változatai). A képiség a magyar lírai hagyományban és a kép megújulása a 20. századi költészetben, illetve változási irányok a kortárs lírában. Egy kortárs szerző képi világának bemutatása (leginkább Lackfi Lászlóra gondolok). A kognitív megközelítés lehetőségei. Doró Katalin – Szabó Gilinger Eszter A tükör két oldala: elsőéves angolos hallgatók önképe és az oktatók róluk kialakított képe Előadásunkban a tükör nem létező két oldalát vizsgáljuk meg két adatgyűjtő módszer segítségével, azt elemezve, hogy milyen önképpel rendelkeznek az elsős anglisztika alapszakos hallgatóink az első év végén, és ez milyen viszonyban van az őket tanító oktatók róluk kialakult képével. A helyzet azért is érdekes, mert a lehetséges képekből mindenki csak a sajátját látja, és azok nem fedik egymást, és ez gyakran okoz, okozhat és okozott kommunikációs gondokat. Jelen előadásunkban egymás mellé tettük a hallgatóktól gyűjtött kérdőíves felmérésünk adatait és az oktatókkal készített fókuszcsoportos interjúk elemzését, arra keresve a választ, hogy négy kérdésben (nyelvi szint, órakövetés, középiskolából hozott háttértudás és óralátogatás) vajon mi okozhatja az eltérést az értékelések-(ön)képek között. Az általunk talált okok között van a középiskolai és a felsőoktatásbeli kommunikáció különbsége, az oktatói kommunikáció kiegyensúlyozatlansága és változékonysága, valamint az elérendő cél homályos volta. Eitler Tamás A hős és hősiesség nyelvi és képi dekontextualizációja sporteszköz-reklámokban Előadásomban azt vizsgálom meg közelebbről, hogy a nemzetközi sportszergyártó cégek angol nyelvű nyomtatott hirdetéseiben és reklámfilmjeiben gyakorta megjelenő hősi szerep és a hősiesség motívuma együtt jár-e dekontextualizációval, vagyis a kontextusfüggetlenítés jelenségével. A korpuszban szereplő különféle multimediális és multimodális reklámműfajokban mind a nyelvi, mind pedig a képi szemiózis során megfigyelhetők olyan eszközök, amelyek önmagukban is jelentősen csökkentik a szövegen belüli és szövegen kívüli kontextus szerepét. A nyelvi és képi elemek közötti interszemiotikus kapcsolatokat vizsgálva pedig azt is megállapíthatjuk, hogy némely esetben a reklám műfaji (generikus) szerkezetéből eredő jellegzetes hatásmechanizmusai közül például akár az egyik leglényegesebb aktus, a lehorgonyzás is hiányozhat. Mivel ez a lehorgonyozatlanság az eddigi vizsgálatok szerint kifejezetten a prémiumtermékek és szolgáltatások reklámjaiban volt megfigyelhető, az előadásban megpróbálom megválaszolni a kérdést, hogy milyen mélyebben kirajzolódó diskurzív pozíciók és megfontolások köthetik össze a nyelvileg és képileg szinergikusan dekontextualizált hősi szerepet és a hősiesség motívumát használó reklámokat a prémiumszegmensnek szóló hirdetésekkel. Fedoszov Oleg A „világ nyelvi képe” … egyre homályosabb? Amióta a kognitív nyelvészet „győzelmet aratott” egyik legfőbb ellensége, a strukturalizmus felett, az orosz nyelvészet háza táján egyre gyakrabban fogalmazódnak meg olyan kételyek, amelyeket – F. Dosztojevszkij híres mondatát (A byl li mal’csik? – Volt-e kisfiú?) kölcsönözve – kérdésként tesz fel egy-egy orosz kutató: Volt-e koncept? (Rahilina 2009) Míg 1999-ben J. Apreszján így elemezte az orosz szemantika útját: „A strukturalizmus jelenségét értékelve nyelvészetünk történetében, néhány szerző kizárólag olyan betegségnek hajlandó azt tekinteni, amely betegség egy bizonyos időszakban kicsit ugyan megrázta nyelvtudományunkat, de azután nyomtalanul múlt el, nem hagyva maga után még rossz emlékeket sem. (ford. F.O.)” (Apreszján 1999) A 2000es évek vége felé azonban – sok érdekes kutatási projektnek és a korpusznyelvészet látványos fejlődésének köszönhetően – egyre több orosz nyelvészben felmerül a kérdés: a „világ nyelvi képének” a „rekonstrukciója” esetleg csak egy ügyetlen metafora, vagy pedig egy reális kutatási program? Folmeg Márta Nyelv és (helyzet)kép Tanulmányom témája a kontextus elemeinek vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy miként változnak a megnyilatkozások formai és stiláris jellemzői, amennyiben változtatom a kontextus összetevőinek egy-egy elemét. Elsődleges célom bemutatni, hogy a nem kérdése nem kizárólagosan meghatározó a nyelvi megformálásnál, hanem a kontextus összetevőinek csak egy eleme. A kontextus összetevőit kettős összefüggésben közelítem meg, egyrészt egy olyan értelmezési keret, amely magában foglalja a szituációra, a
2
cselekvésre és a témára vonatkozó ismereteket, másfelől olyan viszonyrendszer, amely a résztvevőket, azok fizikai, szociális és mentális világát öleli fel. Fontos alapvetés a téma tárgyalásakor, hogy a kontextus nem előre adott, megnyilatkozástól függetlenül létező realitás, tehát létrehozásához szükség van a résztvevők konstruktív hozzájárulására. A kutatás módszeréül a kérdőíves felmérést választottam, amelyben egyrészt különböző szituációkat vázolok fel és adatközlőimet arra kérem, képzeljék magukat az adott szerepbe, aszerint válaszoljanak, kérdezzenek, kommunikáljanak. Valamint a fordított módszert is kipróbálva, példamondatokból kell kiválasztaniuk, hogy melyik megnyilatkozást kinek mondanák. A kutatás végső célja a gendernyelvészet határainak feszegetése. Forgács Tamás A frazeológiai egységek jelentésviszonyainak kérdéséhez Az előadás a frazeológiai egységek jelentésviszonyaival foglalkozik: ezen belül elsősorban a frazeológiai poliszémia, szinonímia és antonímia eseteivel, azok forrásával és a lexikális poliszémiához, szinonímiához és antonímiához való hasonlóságokkal, illetve különbözőségekkel. Ennek kapcsán – főként magyar példákon – elemzi és kritikusan értékeli Dobrovoľskij Phraseologie als Objekt der Universalienlinguistik (1988) című monográfiájának számos megállapítását, a fenti témakörökön túl a tág és specifikus szemantikájú frazémák valamint a frazémák szemantikai motiváltsága tekintetében is. Ez utóbbi vonatkozásban foglalkozik az alapösszetevők bázisán megvalósuló, illetve a globális frazeológiai motiváltság kérdéseivel, ez utóbbi nyelvtörténeti okaival és változásaival is. Gálosi Adrienne Kép-szöveg(elés) – nyelv-kép(ezés) Horatius ut pictura poesis megfogalmazása óta szokásos festészet és költészet összehasonlítása, annak vizsgálata, hogy e testvérművészetek ábrázolási lehetőségei, eszközei mennyiben különböznek. Az európai kultúrtörténet egy izgalmas fejezete e két művészet – vagyis kép és nyelv – közelítésének és szétválasztásának története. A művészetelmélet a évszázadokig a retorika és a poétika fogalmi szótárát használta, amikor a képek narratív funkciójáról vagy affektív argumentatív erejéről beszélt. Nemcsak a modern strukturalista elmélet eredménye, hogy a szöveg fogalmát, befogadásának módját kiterjeszti a képekre, s annak ellenére (vagy épp ezért), hogy a Szimonidésztől örökölt formulával néma költészetnek tekinti a festészetet, mégis szöveg módjára véli olvashatónak a képeket mint jelentés-hordozókat. Az előadás képi és nyelvi reprezentáció összevetésének e roppant problémakörében csupán néhány analógiát és diszanalógiát kíván felmutatni, főként azt vizsgálva, hogy a vizuális argumentáció mindig és szükségszerűen csak egy nyelvi kontextusban nyeri-e el értelmét, avagy a kép hordozza-e az autonóm jelentés-létrehozás lehetőségét. Gecső Tamás A nem természetes jelek képisége Előadásomban a nem természetes jeleknek három típusát vizsgálom a képiség / képszerűség szempontjából: a szimbólumot, az ikont és a nyelvi jelet. Megmutatom, hogy amellett, hogy az ikon tekinthető a par excellence képjelnek, a szimbólumra (mint „jelképre”) is ugyanúgy jellemző a képiség (a jelölő képisége). A nyelvi jel esetében bonyolultabb a helyzet, a saussure-i értelemben vett nyelvi jelnek mint agyi létezőnek az egyik komponense, a jelölt (Saussure-nél: egy fogalom) talán képszerűen is jelen van az agyban (lásd Saussure arbre / fa példáját, a fa denotátumnak egyfajta ikonikus ábrázolású agyi képét), illetve itt kell megemlítenünk a kognitív szemantika conventional imagery elgondolását is. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a természetes jelek (index / indícium) is rendelkeznek egyfajta képiséggel, például „A füst annak a jele, hogy tűz ég / van” ténymegállapításban a jel, a füst (és a denotátum is, a tűz) látható, tehát képszerű, ugyanakkor a konkrét jel és a konkrét denotátum nélkül is elképzelhető a fizikai valóságnak ez a szegmentuma, tehát létrejöhet mindkettőnek az agyi képe, sőt, a természet hangjelenségei is képszerűvé válhatnak, például egy csörgedező patak képe létrejöhet az agyban. Valójában a legtöbb olyan természetes jel, amely az emberi érzékszervekkel érzékelhető, rendelkezhet agyi képiséggel, ilyenek még a taktilis szignifikánsok is (ha vágyunk arra, hogy a társunk megsimogasson, el tudjuk képzelni, hogy milyen lenne az), de például a kemikus szignifikánsok esetében nem igazán értelmezhető a képszerűség. (Egy extrém ellenpélda: Patrick Süskind A parfüm című regényének főhőse, Grenouille.) Hantó Réka A szerves-dialektikus nyelvelmélet és az alkalmazott nyelvészet Előadásomban bemutatom egy sajátos magyar nyelvészeti irány, a Zsilka János nevéhez fűződő szervesdialektikus nyelvelmélet legfontosabb gondolatait, majd ezt az elméleti felvezetést a korábbi jelentéselemzéseimből vett példákkal illusztrálom. A példáim az alapszakos szakdolgozatom részét képezik, amelyben öt szinonim ige (esik, zuhan, bukik, borul, potyog) jelentésszerkezetét vizsgáltam. Az előadás során kitérek az elsődleges vagy tulajdonképpeni jelentés meghatározására, majd az ebből levezethető metaforikus
3
jelentések, illetve a két fogalom között meglévő szemantikai viszony leírására. Végül a Zsilka-elméletnek az alkalmazott nyelvészet területén lehetséges felhasználhatóságáról fogok beszélni. Hardiné Magyar Tamara Egy nekrológ bemutatása nyelvészeti elemzések szemszögéből A halotti búcsúztató, nekrológ – kiváltképp ha egy ismert személyiség búcsúztatójáról van szó – a politikai, diplomáciai nyelvhasználat egy idáig kevéssé ismert és kutatott területeként jelenik meg. A politika és/vagy a diplomácia szakmai nyelvhasználata az üzenetközvetítés, a maggyőzés, illetve manipuláció eszköze; e nyelvi alkalmazás négy szinten folyó – szószemantikai, szintagmatikai, pragmatikai, valamint stilisztikai jellegű – megfigyelése újabb kutatási eredményeket tár fel. Dolgozatomban a 2007-ben, 94 évesen elhunyt Fejtő Ferenc temetésén elhangzott beszédeket figyelem meg a felsorolt nyelvelemzési módszerek útján; külön hangsúlyt fektetve a pragmatikai vizsgálódás, ezen belül pedig a meggyőzés, a manipuláció és az ígéret fontosságára. Az elemzés alá kerülő halotti búcsúzatókat a Mérleg c. katolikus folyóiratból vettük. Heltai Pál Beszédaktus-e a sértés? Nem minden beszédaktus illokúciós erejét lehet explicit performatívákkal egyértelműen jelezni. Austin (1960) szerint ilyen beszédaktus a sértés is. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán beszédaktus-e a sértés. A sértést nem tekinthetjük szükséges és elégséges jegyekkel meghatározható beszédaktusnak, inkább olyan kollaboratív, perlokúcióra orientált beszédaktusnak, amelynek vannak prototipikus és perifériális esetei: a prototipikus sértés olyan megnyilatkozás, amelynél jelen van a sértő szándék, és amelyet a címzett sértésként fog fel. Kevésbé tipikus az olyan sértés, ahol a sértő szándék hiányzik, vagy a sértő hatás elmarad. A sértést úgy is meghatározhatjuk, mint az elfogadott társadalmi konvenciók szerint súlyosan arcfenyegető, udvariatlan beszédaktust, az udvariatlanság szélső formáját. Horváth Katalin Képiség a nyelvben A természetes nyelvekben a képiség a szóképekben (trópusokban) valósul meg. A nyelv szavainak túlnyomó többsége ugyanis többjelentésű (poliszém): a szavak eredeti (tulajdonképpeni) jelentéseiből metaforikus és metonimikus átvitelek sokaságával elvontabb – képi – jelentések tömege jön létre. Tervezett előadásomban az átvitelek fajtáit, mikéntjét mutatom be, elsősorban a metaforikus és metonimikus képiség természetére koncentrálva: lényegi összefüggésüket, azonos és eltérő vonásaikat bemutatva. Foglalkozom a költői és a köznapi átvitelek azonosságával és különbségével is. Az előadás második részében a nyelvi és kognitív metaforizálódás kérdéseire (különbségükre és alapvető kapcsolatukra) térek rá. Az elméletei kérdések szemléltető példáit kép szavunk szócsaládjába tartozó átvitt (képi) jelentések elemzésével világítom meg. Ioanna Zlateva Representation in Hobbes and Renaissance Emblems I look at the double design (image and text) of Renaissance emblems in England and at 16 th c. theories of allegorical representation and use them to illuminate the image of Hercules as deployed in Hobbes’ Leviathan. The common 16th c. emblem of Hercules as a figure of eloquence relies on a juxtaposition between physical force (physis) and the power of eloquence to move people, while, on the other hand, Hobbes’s interpretation of the same emblem in the Leviathan collapses the opposition inherent in the original in order to assert that civil laws hold people with the same power as that of physical necessity. I show that this transformation (which resembles a metaphor’s substitution) reflects Hobbes’s nominalism and notion of political representation. I also draw on some contemporary thinkers such as Agamben, Walter Benjamin and Derrida I argue that Hobbes’s theory of political representation hijacked and supplanted an older notion of representation as embodiment. Kárpáti Eszter Mondja vagy mutatja? Miről szólnak a beszélgetős műsorok a mai magyar televíziózásban? A különböző csatornák számos beszélgetős, úgynevezett háttérműsort sugároznak. Vajon a McQuail (1994) által ismertetett négy modell (transzmissziós, rituálé vagy expresszív, publicitás-, illetőleg befogadás-modell) keretében értelmezhetők-e ezek a műsorok? Hatásukat az információ közlése vagy valami más fel-, megmutatása révén fejtik-e ki? Néhány kiválasztott műsor vezetője verbális viselkedésének elemzésével keresem arra a választ, hogy a műsorokat jellemző sivár vizuális környezetben milyen stratégia révén jelenik meg mégis a képiség.
4
Kegyes Erika Gender – képben és szóban. Ellentmondásos érvelési stratégiák A modern médiavilág képi eszközeivel megjelenített férfi és női szerepeket modelláló reprezentációk a sajtó és reklámok legkedveltebb és egyben leggyakrabban alkalmazott témái közé is tartoznak. A sajtószövegek és reklámszövegek azonban nemcsak erősítik, hanem gyakorta bomlasztják is a hagyományos férfi és női szerepeket. Az egyes interjúkhoz, plakátokhoz vagy reklámokhoz és egyéb használati szövegekhez társított szemiotikai mezők azonban éppen ellentétes stratégiákat erősítenek, azaz rögzítik a hagyományos női és férfi szerepeket. Ezek a képi megjelenítési módok szinte meg is semmisítik, mondhatni le is nullázzák a szöveg pozitív retorikai stratégiáit. Az előadásban azokat a képi ábrázolási módokat elemzem, amelyek a szöveg felületén verbális eszközökkel realizált és a szöveget kísérő, illusztráló szerepábrázolások között az ellentétességet létrehozzák, megformálják és kódolják. Kiss Tímea Ady Endre versének és műfordításának alakzatvizsgálata Előadásomban a stilisztikai alakzatrendszert elemzem Ady Endre versében. Azt kívánom bemutatni, hogy az alakzatok hogyan jelennek meg az Ady-versek angol, olasz és szlovák fordításaiban. Munkámmal szeretnék segítséget nyújtani az alakzatok fordításszövegekben betöltött funkciójának felismeréséhez, valamint ezek tanításához is a magyar- és idegennyelv-órákon történő szövegelemzésekben. Hipotézisem, hogy Ady alakzatai nem funkció nélküli díszek, hanem kompozícióképző erejük van, s a célnyelvi szövegvariánsokban fellépő hiányuk szemantikai és pragmatikai jelentésváltozásokat okozhatnak. Klippel Rita Milyen az egymásról alkotott képünk? Sztereotípiavizsgálat magyar-magyar viszonylatban Kutatásom a magyar-magyar, azon belül is az erdélyi magyarok, illetve a magyarországi magyarok között interakciókkal foglalkozik. Vizsgálatom célja, hogy a magyar-magyar interakciók során felmerülő kommunikációs félreértések okát feltárja. Az okokat az interkulturális kommunikáció területén belül vizsgálom. Hipotézisem, hogy kilencven év alatt a politikai értelemben különböző nemzetállamokhoz tartozó magyarok, és a magyarországi magyarok között létrejött különbségtudat, így beszélhetünk (ebben a kutatásban az erdélyi magyarokkal kapcsolatban) két különböző kultúráról, így az eltérő kultúrából fakadó félreértésekről is. Előadásomban egy sztereotípiavizsgálat eredményeit mutatom be, melyet 20-25 éves kolozsvári, illetve szegedi egyetemistákkal végeztem. A vizsgálat során kérdőíves módszert használtam, valamint interjúkat készítettem. Kontráné Hegybíró Edit – Csizér Kata – Piniel Katalin Az vizuális input szerepe a siketek idegennyelv-tanulásában A képi megjelenítés segítő szerepe a nyelvelsajátításban régóta jól ismert. Ám azoknak a nyelvtanulóknak a számára, akik siketek vagy súlyosan nagyothallók, és akikhez ezért a beszélt nyelv nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben jut el, a nyelvelsajátítás egésze gyakorlatilag vizuálisan történik. Elsődleges szerepet kap a nyelv írott változatának a tanítása. A jelentés átvitele és a megértés ellenőrzése vizuális eszközökkel, jelnyelven vagy írásban történik. A produktív nyelvhasználatban, a gyakorlás során is az írott szóé és a vizuális eszközöké a főszerep. Előadásunkban egy, az OTKA által támogatott interjús kutatás során megkérdezett tanárok beszélnek arról, hogyan hidalják át a szóbeli kommunikáció nehézségeit a hallássérültek iskoláiban, hogyan jelenik meg a siketek jelnyelve az óráikon, és milyen technikai eszközöket tudnak bevetni ahhoz, hogy a siketek nyelvtanulása élvezetes és eredményes legyen. Kovács Máté Nyelvi és vizuális kommunikáció egyetemi weblapokon Napjaink egyetemi kommunikációjában meghatározó szerepet játszanak a felsőoktatási intézmények weblapjai. Ezen weboldalak mind a rajtuk megtalálható szövegek, mind pedig vizuális elemeik (weblapstruktúra, képek, logók stb.) révén számos fontos funkciót töltenek be: információt közvetítenek a hallgatók felé, promóciós funkciót látnak el stb. Az előadás magyar és francia felsőoktatási intézmények weblapjait vizsgálja meg a nyelvi, illetve a vizuális kommunikáció szempontjából és rámutat arra, hogy ezen elemek hogyan hatnak egymásra a különféle funkciók betöltésekor. A kutatás módszerét tekintve kvalitatív vizsgálat, amely főként a tartalomelemzésre, kritikai diskurzuselemzésre, valamint a multimodális elemzésre támaszkodik. Krizsánné Deák Judit Nemes ember. Nemes asszony. Egy jelképszótár nyelvi-etikai utóélete Tervezett előadásom témája Cesare Ripa: Iconologica (1593, Róma) című mű erkölcsi témájú allegóriáinak vizsgálata, valamint 18. századi hatása. A barokk ideák allegorikus képcsarnokának is tartott nagyformátumú és példátlan alkotás számtalan kiadást megélt korában és a későbbi századokban is; több építészeti alkotást is megfejthetővé tett. Európai értelemben is kihatott, művelődés- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős. A
5
vizsgálódás arra irányul, hogy az erkölcsi témájú képek mint allegorikus nyelv miként funkcionáltak, s kísérletet teszek annak bemutatására, hogy a 18. század közepi moralizáló barokk nyelv allegorikus képalkotása mennyiben tükrözte ezeket, s a közben egyre inkább világiasodó erkölcsi tartalmakat. Kubatov Dubravka Pictures in Language Teaching In everyday life we often use metaphors to express our emotions. When studying a foreign language, the understanding of emotional idioms is not always easy as they differ from language to language and from culture to culture. The aim of this study is to examine to which degree Hungarian students of the Croatian language correctly recognize emotions on pictures, and are able to connect it with the appropriate metaphor of the Croatian language. The purpose of this paper is to find out if the students of first, second and third year at the University are gradually more likely to understand the metaphor and connect it with the appropriate emotion. Moreover to what extent the picture helps us to understand the emotion properly. Ladányi Mária Képiség és jelentéskiterjesztés a magyar jelnyelvben A siketek vizuális csatornát használó jelnyelveire (a hangzó nyelvektől eltérően) jellemző az ikonikus jelek nagy aránya. A Bartha–Hattyár–Szabó szerzőhármas a jelnyelvekben mintegy 60%-nyi ilyen jelről beszél, és megállapítja, hogy „az idetartozó jelek akció-, forma-, tulajdonság-típusú alcsoportokba sorolhatók” (2006: 873). Kutatásomban (a jelnyelvi szókincs néhány tematikus csoportját alapul véve) egyrészt árnyalni szeretném az ikonikus jelek típusaival kapcsolatos megállapításokat; másrészt kutatásom arra is irányul, hogy feltárja az ikonikus jelek tulajdonképpeni jelentéseire épülő jelentéskiterjesztések egyes típusait is. A vizsgálat anyagát a magyar jelnyelvi alapszókincs szótára (Lancz–Berbeco [szerk.] 2004), valamint videókon elérhető készlete (www.hallatlan.hu, illetve www.hallatlan.eu) adja. Lechner Ilona A bűn-fogalom konceptualizációja a Biblia szövege alapján Az előadás alapját képező kutatás középpontjában a bűn-fogalom áll, ami minden ember gondolkodásában jelen van. A bűn szorosan összekapcsolódik a vallással, jelen esetben viszont a fogalom különböző egyházak által meghatározott definícióján túlmenően nem foglalkozom annak részletes teológiai értelmezésével. A kutatás során a fogalmat kognitív nyelvészeti oldalról közelítem meg a Biblia nyelvi anyagát tanulmányozva. Elsősorban rövid áttekintést nyújtok magáról a konceptualizációs folyamatról, majd következő lépésként rátérek kutatásunk tárgyára, a bűn-fogalomra, annak metaforikus konceptualizálására metaforikus nyelvi kifejezéseket elemezve. A kutatás eredményeit összegezve rávilágítok arra, hogy a keresztény egyházak erkölcskoncepciója egybeesik jelen kutatás következtetéseivel. Lőrincz Julianna József Attila-versek képi elemeinek fordítása Előadásomban József Attila néhány költői szövegének célnyelvi szövegvariánsaiban vizsgálom a képi elemek fordítását. Elsősorban a József Attila verseit meghatározó kognitív metaforák, a hasonlatok, valamint a velük szövegkoherenciát teremtő képszerkezeteket létrehozó stílusalakzatok ekvivalenciáját vizsgálom angol és orosz szövegvariánsokban. A forrásnyelvi és célnyelvi szöveg egyenértékűségi viszonyának megteremtésében a műfordító jelentés- és stílusalkotó kompetenciájának is nagyon fontos szerepe van. A befogadó célnyelvi kultúra stílusalkotó kánonjában nem azonos módon vannak jelen a képi elemek. Lukács András Érdekes vagy érthetetlen? Hol a határ? Avagy milyen képet festenek a külföldi úticélokról az útikönyvek az olvasó számára idegen nyelvi lexika alkalmazásával? A külföldi úticélt bemutató útikönyvekben gyakran találhatunk az adott országban használatos, de az olvasó számára idegen szavakat, kifejezéseket. E lexikai elemek általában az azonosíthatóság érdekét szolgálják és többnyire célnyelvi magyarázatok, körülírások kíséretében jelennek meg. Felbukkannak azonban olyan, a desztináció nyelvközössége által használt szavak is az útikönyvekben, amelyek rendelkeznek célnyelvi megfelelővel és nem is szolgálnak az azonosíthatóság praktikus hasznával: funkciójuk „mindössze” a helyszíni a hangulat, a couleur locale biztosítása. Mely esetekben indokolt ezek használata? Mennyire különíthetők el a reáliáktól? Mikor mellőzhető az idegen kifejezések célnyelvi magyarázata? Ezekre a kérdésekre adok választ az előadásomban, magyar és angol nyelvű útikönyvekből gyűjtött példákra támaszkodva.
6
Magyarné Szabó Eszter A metaforák jelentősége Örkény Egyperceseiben Az Egypercesek három alapvető típusba sorolhatók: az elsőbe azok tartoznak, melyek egyszerű eseménymozzanatokat kapcsolnak össze és visznek át a képtelenbe úgy, mintha kapcsolatuk a legtermészetesebb lenne. A második változat semmiféle fikciót nem igényel. Dokumentál, személytelenül közöl. Harmadik mintaként a filozófiai és történelmi parabola Egypercesek tekinthetők. Előadásomban egyrészt a metaforák szerepét vizsgálom, melyhez mindhárom típusból merítettem példákat (többek között: Hogylétemről; A színész halála; Közvélemény-kutatás; In memoriam Dr. K.H.G.). Ami még érdekesebbé teszi mindezt, az a fordíthatóság vizsgálata. Két fordító, Vera Thies és Terézia Mora német szövegvariánsaiban keresem ezen metaforák esetleges módosulásait illetve azok okait, különös tekintettel a nyelvi reáliák forrásnyelvi és célnyelvi szövegben betöltött szerepére. Mastaler Olga A kép és a szó együttes hatása – okkazionalizmusok a mai magyar publicisztikában Előadásomban a modern magyar publicisztikában előforduló okkazionalizmusokat, és ezek képi illusztrációit fogom bemutatni. Az általános magyar vonatkozású bevezetés után rátérek a jelenség elemzésére, különös tekintettel a címek és az újságcikkekhez kapcsolódó képek több rétegű szemantikai tartalmára, és az általuk az olvasóban keltett asszociációkra. Az ily módon végigvezetett és kifejtett témához példákat a Heti Világgazdaság nevű hetilap 2012-2013-as számaiból hozok. Medve Anna – Nagy Tamás A képversek pragmatikája Az európai képvers majdnem négyezer éves múltra tekinthet vissza. A vizuális költészeti alkotások az ókortól kezdve (Phaistos diszkosz, alexandriai „képversiskola” stb.) napjainkig népszerű formák, melyek az irodalom és a képzőművészet határmezsgyéjén helyezkednek el. A képversekre kettős (többszörös) kódolás – azaz a nyelvi és képi elemek vegyítése, integrálása – és kettős percepció – amelyben nagy szerepe van az agyi dualitásnak – jellemző (Kilián 1998). De miként írható le konkrétabban a scripto-vizuális egységgé szerveződő alkotások (Balázs 1997) produkciója és percepciója? Előadásomban az említett valódi multimediális szövegeket (Szikszainé 1999) a pragmatika felől közelítem meg (pragmatikai- és metapragmatikai tudatosság, [kód]választás, egyezkedés, adaptáció) (Tátrai 2011), különös tekintettel a képversek (vizuális) formai és (nyelvi-)szemantikai felépítésének oszcillációjára. Mózes Dorottya Nyelv és képiség a posztkolonialista regényben Vizsgálatom C. Achebe Things Fall Apart, No Longer At Ease, I. Vladislavic Portrait with Keys, és W. G. Sebald Austerlitz című regényeire terjed ki. E regények képi rétegeinek elemzésével a következőket szeretném igazolni: a korai posztkolonialista irodalomban rendkívül szoros a szóbeliségre támaszkodó nyelv és a képiség közötti kapcsolat. Az irodalmi képek széles körű és újszerű alkalmazása a regény stilisztikai indigenizációjához vezet. A késői 20. sz.-i regényekben is fennmarad az erőteljes képiség, de a képiség megteremtésének módszerei bővülnek. Vladislavic a johannesburgi helyszínek dokumentarista leírásával, állóképek sorával képes az apartheid korszakát felidézni. Sebaldnál a regényen belüli fotók és az írott szöveg kapcsolatát, egymásra hatását vizsgálom. Mindkettőjüknél a tér torzulásai képesek a történelmi traumákra emlékeztetni. Nádai Julianna – Garai Anna Smart és app: médiafogyasztási szokások alakulása egyetemi hallgatók körében Az előadás egy a győri Széchenyi István Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett kérdőíves felmérés részeredményeit ismerteti. A kutatás eredményei nem reprezentatívak, de jó kiindulási alapja lehetnek egy átfogó kutatásnak. Napjainkban a hiteles tájékoztatás és tájékozódás nélkülözhetetlen a felsőoktatási kurzusok tananyagainak összeállításához és a hallgatók tanulmányaihoz egyaránt. A technikai fejlődésnek köszönhetően az ismeretszerzés lehetőségei bővültek, azonban ezzel az ismeretszerzés minősége, struktúrája is megváltozott. Kérdőíves kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a felsőoktatásban résztvevő hallgatók tanulási, tájokozódási technikáit hogyan befolyásolják az új média eszközök, mit tekintenek a hallgatók hiteles forrásnak és milyen kritériumok alapján választják ki az információ-halmazból a számukra szükséges információkat. Nagy Péter Jelnyelv az idegennyelv-oktatásban A napjainkban is zajló technikai fejlődés egyik kulcsszava a sebesség: minél kevesebb időráfordítással minél nagyobb mennyiségű információt cserélni. Ami az írott nyelvet illeti, sms-ben, e-mailben, a különböző csevegőprogramokon keresztül közvetített üzenetekben igen népszerűek a gyorsan létrehozható és ugyanilyen gyorsan értelmezhető emotikonok, amelyek esetenként csak több szóval kifejezhető érzelmek leírását váltják ki.
7
A képiesség, a nyelv vizuális elemeinek előtérbe kerülése a beszélt nyelvben is észlelhetők. Az előadás a világ különböző jelnyelveiben előforduló, univerzálisnak nevezhető, alapvetően az érzelmek kifejezésére szolgáló jeleinek az idegen (orosz)nyelv-oktatásban alkalmazhatóságáról, ennek a módszernek a tapasztalatairól szól. Nagy Sándor István Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont! – Gelu Păteanu Mikes Kelemen „Törökországi leveleinek” román fordításának nyelvi sajátosságai. Előadáson bevezetőjében ismertetem a „Magyar műfordítói lexikon (1945-2010)”, romániai műfordítókhoz kapcsolódó kutatómunka eddigi eredményeit. Majd megemlékezem az erdélyi magyar műfordítás egy jeles képviselőjéről. Erdélyiként Gelu Păteanu több magyar művet fordított román nyelvre, ezáltal jelentősen hozzájárult a magyar kultúra közvetítéséhez a román olvasók felé. Kiemelkedő jelentőségű munkája Mikes Kelemen „Törökországi leveleinek” 1980-ban a bukaresti Kriterion könyvkiadónál megjelent román fordítása, ahol egy teljesen új román nyelvezetet talált ki, hogy átadja Mikes írásának a hangulatát, tartalmát, megismertesse ezt az olvasóközönséggel. Néhány példával szemléltetem a fordítás során alkalmazott sajátosságokat. Így illusztrálom az alkotó kiemelkedő fontosságát a magyar és román irodalom számára. Ortutay Katalin Nyelvi alakzatok a francia jogi nyelvben A francia jogi nyelvben számos olyan jogi kifejezést találhatunk, amelynek jelentése valamilyen nyelvi alakzatból született. Sok kifejezés megőrizte köznyelvi jelentését, ugyanakkor átvitt értelemben használatos a jogi nyelvben. Ám a kettő közötti összefüggés evidens, leggyakrabban a konkréttól az absztraktig vezető gondolati műveletről van szó. A nyelvi alakzatok, trópusok, metonímiák, szinekdochék nagymértékben gazdagították a jog nyelvét és érdekes, sokszor meghökkentő képekben jelennek meg. Előadásomban ezeket a kifejezéseket mutatom be és megpróbálom világossá tenni az összefüggést a metaforikus kifejezés és a konkrét jelentés között. Pálinkás István Integrált képek és a reprezentáció: az irónia, a metafora és a vicc Kognitív nyelvtudósok egy csoportja szerint a beszédértés folyamatában bizonyos fogalmi szerveződések általánosan központi szerepet játszanak. Ezek az úgynevezett „mentális terek” a munkamemóriában jönnek létre és folyamatos, dinamikus átalakuláson mennek keresztül a feldolgozás során. A beszédértési folyamat részeként a mentális terek kapcsolatba léphetnek egymással és fogalmi projekció és integráció (ötvözés) során emergens struktúrákat (képeket) hozhatnak létre. Az előadásom célja egy összehasonlító elemzés bemutatása, melyben az irónia, a metafora és a vicc egy-egy prototipikus előfordulását vizsgálom. Megmutatom, hogy bár mindhárom nyelvi jelenség reprezentációja magába foglal fogalmi-integrációs folyamatokat, az ötvözött mentális tereikben végbemenő „képalkotó” folyamatok jellemzően eltérőek lehetnek. Parapatics Andrea A szleng hagyományos funkcióiról a fiatalok szemével Az előadás azt vizsgálja, hogy a szlengnek tulajdonított hagyományos funkciók (pl. lázadás, polgárpukkasztás, rejtőzködés) mennyire jelennek meg a mai elsődleges használói kör – a fiatalok – tudatában. A tolvajnyelvi gyökerű sajátos nyelvi és társadalmi jelenség és megítélése jelentős mértékben módosult napjainkra, s egy 320 középiskolás tanuló körében végzett kérdőíves kutatás azt bizonyította: a diákok korántsem a köztudatban élő szándékokkal élnek a szlenggel. Legáltalánosabb céljuk vele a beszéd egyszerűsítése és az oldottabb légkör megteremtése, de ugyanilyen mértékű a pusztán megszokásból történő, tehát szándék nélküli használat is. Szociálpszichológiai érdekességként ad keretet az előadásnak annak összevetése, milyen funkciókat tulajdonítanak a megkérdezett fiatalok önmaguk és mások használatának: mások szlengjét olyan szerepekkel is felruházzák, amelyek sajátjukét nem jellemzik. Prax Levente Szerializmus Bódy Gábor Amerikai anzix és Peter Greenaway A rajzoló szerződése című filmjében Az ötvenes-hatvanas évek fordulójától a strukturalista nyelvelméletek robbanásszerű terjedése a filmművészetben is éreztetni kezdte a hatását. Számtalan olyan kutatás indult, amely a filmnyelv és a verbális nyelv közötti hasonlóságokat és különbségeket vizsgálta. A kérdés a hetvenes évektől Bódy Gábor elméletírói munkásságában is központi szerepet kapott, és jelentős hatással volt művészeti tevékenységére is. Ugyanebben az időben az angol Peter Greenaway is erőteljesen szerialista ihletésű, minimalista rövidfilmeket készített. Az előadásban a két alkotó munkássága közötti párhuzamokat vizsgálom, főként Bódy koncepciója alapján.
8
Rózsavári Nóra Spanyol eredetű metaforák a magyar nyelvben Bár a magyar és a spanyol nyelv sosem érintkezett közvetlenül egymással, több olyan szóval is rendelkezünk, melyek a spanyolban keletkeztek, illetve a spanyolnak köszönhetően terjedtek el a világ nyelveiben. Jövevényszavakról van szó, melyek elsősorban a németből és a franciából kerültek hozzánk, de a spanyol nélkül most nem tartozhatnának a magyar szókincshez. Ezen szavak egy része szókép, és bár eredetük és értelmük gyakorlatilag minden esetben elhomályosult, az előadás célja – a teljesség igénye nélkül – rávilágítani ezen szavak metaforikus eredetére. Pl. kókusz ˂ sp. cocos (tsz.) „mumus” Így nevezték el Vasco da Gama és társai a kókuszfa gyümölcsét, mivel héja, és a rajta látható 3 lyuk egy a gyerekek ijesztgetésére kitalált szörnyre, mumusra (spanyolul „coco”) emlékeztette őket. Sági Attila Hangulatjelek használata a japán írásbeli kommunikációban A kommunikációs technológia hatásai a japán nyelvben több helyen is megjelennek. Ennek egyik eredménye a hangulatjelek használatának sokfélesége a japán kommunikációban. A különböző szociológiai kutatások különbséget mutatnak a japánok és más nemzetek arcjáték-használatában. Ennek is köszönhető, hogy Japánban a hangulatjel-használatnak egy igen sajátságos megjelenési formája alakult ki. A japán emberek beszélgetés közben ritkán fejezik ki érzelmeiket, mivel a japán tradíció megköveteli az érzelemkifejezés mellőzését, s inkább megpróbálják a másik szeméből kiolvasni az érzelmeket. Ezért a japán hangulatjelekre jellemző, hogy arcot ábrázolnak, és az ábrán a száj helyett általában a szem kapja a központi szerepet. Az előadás során megvizsgáljuk a japán hangulatjelek sokféleségét. Sárdi Csilla Angol után német: szótanulási stratégiák empirikus vizsgálata Az elmúlt időszakban a közéletben előtérbe került az a kérdés, hogy az idegen nyelvek elsajátításának sorrendje befolyásolja-e a nyelvtanulás sikerességét. Különösen sok szó esett arról, hogy nyelvpedagógiai szempontból hasznos-e, ha a német nyelv tanulása megelőzi az angolt. Az előadás fókuszában álló empirikus kutatás egy olyan magyar anyanyelvű tanuló esetében vizsgálta a német, mint második idegen nyelv elsajátítását, akinek első idegen nyelve az angol. A kutatás a hangosan gondolkodás módszerével vizsgálta egyrészt azt, hogy milyen szótanulási stratégiákat alkalmaz a kutatás résztvevője német szavak esetében, másrészt pedig azt, hogy célja érdekében hogyan alkalmazza meglévő angol nyelvtudását. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a résztvevő számos szótanulási stratégiát alkalmazott. Míg a stratégiák kisebb része esetében az angol nyelv használata nem volt tetten érhető, nagyrészük alkalmazása közben támogató szerepet játszott: egyrészt kiegészítette és megerősítette a magyar nyelven alkalmazott stratégiákat, másrészt pedig lehetővé tette egyes stratégiák alkalmazását olyan esetekben is, amikor ez magyarul nem volt lehetséges. Schirm Anita Képi és nyelvi alakzatok a reklámokban Előadásomban a reklámhordozó óriásplakátokon megjelenő képi és nyelvi alakzatokat vizsgálom azt kutatva, hogyan járulnak ezek hozzá a hatékony befolyásoláshoz. Az óriásplakátok komplex szövegek, hiszen kép és szöveg egyaránt megjelenik rajtuk. E hirdetések figyelemfelkeltő erejét azonban mégsem a nyelvi jelek adják, hanem a kép, ez ugyanis gyorsabb megértést eredményez, s a felidézése is egyszerűbb, mint a nyelvi jeleké, valamint mélyebb benyomásokat és érzelmeket is képes kelteni, és a kép marad meg az emlékezetben a leghosszabb ideig (Móricz–Téglássy 1999: 159–160). Kutatásomban a vizuális retorikai eszközök csoportosításához Phillips és McQuarrie (2004) kategóriarendszerét használom fel, melynek segítségével az elmúlt évek hirdetéseiből válogatott, saját gyűjtésű korpuszom képi és nyelvi manipulációs stratégiáit elemezve napjaink reklámkommunikációjának legfőbb szemiotikai és pragmatikai jellemvonásait mutatom be. Seresi Márta Hogyan egészítik ki a képi információk a nyelvi információkat a tolmácsolásban? Előadásomban a „kép” fogalmát konkrétan értelmezve kívánom megvizsgálni, milyen szerepet töltenek be a képi információk a tolmácsolás során. A szinkrontolmácsolás kognitív modelljének, illetve Gile energiamodelljének rövid ismertetése után rátérek, hogy milyen esetekben fordulhat elő, hogy a tolmács nem jut kellő mennyiségű vagy minőségű képi információhoz. Kutatásokra támaszkodva ismertetem, hogy ennek milyen szubjektív és objektív pszichés/fiziológiai hatásai lehetnek, majd rátérek arra, hogy maga a tolmács is vizuális információval szolgál vagy szolgálhat ügyfelei számára. A tolmács láthatósága (konszekutív és összekötő tolmácsolás esetében), illetve a láthatóság hiánya (szinkrontolmácsolás esetén) megváltoztathatja a kommunikációs folyamatban felmerülő nyelvi, illetve nem verbális aspektusok hangsúlyosságát.
9
Sólyom Réka A grafikus ábrázolási lehetőség szerepe neologizmusok szemantikai felépítésének vizsgálatában A tervezett előadás a mai magyar nyelvben neologizmusként megjelenő főnevek és melléknevek szemantikai felépítésének vizsgálati lehetőségeit mutatja be a Fauconnier–Turner által kidolgozott fogalmi integrációs modell (Fauconnier–Turner 1994, 1998, 2003) segítségével. Az előadás elsősorban arra fókuszál, hogy néhány kiválasztott neologizmus (ellentétes jelentésű szavak, pl. alap–csúcs; szójátékok, pl. sirály, dédiszitter) szemantikai szerkezetében megjelenő mentális folyamatok (metaforák, metonímiák, rímek működése, ld. pl. Lakoff–Johnson 1980, Benczes 2010, Kövecses–Benczes 2010) hogyan modellálhatók és ábrázolhatók grafikusan a választott elméleti kereten belül. Az elemzés felhasználja az elmúlt években több korcsoportban felvett kérdőíves vizsgálatok eredményeit (ld. Sólyom 2012) is, és ábrák segítségével mutatja be az elemzett szavak szemantikai felépítését. Spannraft Marcellina Vizuális észleletek adekvát nyelvi közvetítése a színházi előadások narrált változatában Látássérültek számára már Magyarországon is hozzáférhetőek narrált színházi előadások. A narrációk szövegeinek törekedniük kell az előadások megértése szempontjából releváns vizuális észleletek és élmények verbális megfogalmazására. A tanulmány azt vizsgálja, megvalósul-e a leíró – és nem értelmező – jelleg, a szükséges tárgyszerűség egy adott előadás narrációjának a szövegében. A narrációban kiemelt szerepet kapnak a különféle nem-verbális kommunikációs üzenetek verbális megjelenítései. Rendelkezik-e alapos és differenciált közvetlen emberi kommunikációs ismeretekkel a „vocal eye”? Összhangban állnak-e a választott szavak jelentései, értékjelentései és konnotációi az előadás egészével, a – megfogalmazott vagy rekonstruálható – rendezői szándékkal? Szalkay Attila A vizuális percepció útján szerzett emlékképek felhasználása a szövegértelmezéshez Mindent, amit olvasunk, csak előzetesen szerzett tudásunk segítségével tudjuk értelmezni és ezt a tudást elsősorban vizuális észlelés révén szereztük. A szöveg értelmezését meghatározza továbbá a kulturális hátterünk és egyéni képzeletünk, amely a valóságban látott képeken alapul. A modellek felállítása a kísérleti fizikában, a középkori templomok freskói vagy egy regény hosszas tájleírásai az egyéni percepció hiányosságát próbálják ellensúlyozni és ezáltal a szövegmegértést megkönnyíteni. Előadásom során szépirodalmi művekből válogatott példákkal kívánom szemléltetni, hogy a képi világ gazdagsága teszi lehetővé a szöveg értelmezését. Szilágyi Ildikó Képi és nyelvi elemek a XX. századi francia szabadversben A modern költészet nemcsak a szemantikai és szintaktikai, hanem a tipográfiai konvenciókkal is szakít. Kiindulópontként Stéphane Mallarmé Un coup de dés… c. költeményét vizsgáljuk, különös tekintettel a szöveg intertextuális és intermediális összefüggéseire. A „kockadobás” újdonsága az egyes nyelvi szegmentumok, valamint a csend vizuális megfelelőjének tartott „fehér részek” (blanc) térbeli elrendezése (espacement). A mallarméi nyelvfelfogás továbbélését André du Bouchet és Jacques Roubaud kortárs francia költők néhány versének elemzésével illusztráljuk. Bár a XX. századi szabadversek kiaknázzák a nyelv vizuális összetevőinek lehetőségeit, a képversekkel ellentétben dominánsan verbális szövegek maradnak, kompozíciójukban és percepciójukban a képi elemek fontos, de alapvetően alárendelt szerepet játszanak. Szilágyi-Kósa Anikó A nevek nyelvi képe – magyar-német kontrasztív megközelítésben A tervezett előadás azt vizsgálja, hogy a „név” fogalma miként jelenik meg állandósult szókapcsolatokban a magyarban és a németben. Az előadás a kontrasztív megközelítésen keresztül mind az esetleges nyelvi különbségekre, mind a nyelvi-kulturális kontaktusokból adódó hasonlóságra igyekszik rámutatni. Ezek alapján rajzolható meg a NÉV nyelvi képe két közép-európai nyelv frazémakincse alapján. Szlávi Anna A verbalitás és vizualitás reklámplakátokon Az 1990-es években W.J.T. Mitchell a „képi fordulat” jelenségének leírásakor rámutatott, hogy a vizuális kommunikáció szerepe és hatása jóval nagyobb, mint amekkora figyelmet írásközpontú civilizációnktól kap. A 20., de még inkább a 21. század a média, illetve a multimedialitás kora. A képiesség erejét végletekig kihasználó, modernkori média meghatározó eleme a reklám. Kutatásom a reklám egyik alfajára, az óriásplakátokra koncentrál, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy e túlnyomóan vizuális műfaj épít-e a verbalitásra kommunikációjában, és ha igen, miért és hogyan.
10
T. Balla Ágnes – Doró Katalin Milyen a jó nyelvtanár? Tanár és nem tanár szakos hallgatók meglátásai Előadásunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy hogyan gondolkoznak angolnyelv-tanár szakos hallgatóink tanulmányaik különböző éveiben arról, hogy milyennek kell lennie egy „jó” nyelvtanárnak. A kérdőívek segítségével gyűjtött adatokat összehasonlítjuk a szintén angolos (anglisztika illetve amerikanisztika), de nem tanár szakos hallgatók által kitöltött kérdőívek eredményeivel. A gyűjtött adatok rávilágítanak arra, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes adatközlői csoportok elvárásai között és képet kapunk arról is, hogy ezeket az eredményeket hogyan lehet a nyelvtanár szakos egyetemi hallgatók képzése során hasznosítani. Taczman Andrea A képek illusztratív és személyiségfejlesztő funkciója a német nyelvoktatásban Az előadás témája a képek a német nyelvoktatásban betöltött illusztratív és személyiségfejlesztő funkciója. Abból indul ki, hogy a kognitív és kommunikatív fordulat emocionális és intellektuális téren veszteségeket eredményezett. Az előadó azt a kérdést kívánja megválaszolni, hogy ezek a veszteségek hogyan pótolhatók az intézményes német nyelvoktatásban. A képek tudatos alkalmazása lehetővé teszi ezen hiányosságok pótlását. Az előadó ezért egy tankönyvelemzés eredményeit mutatja be, mely azt vizsgálta, hogy német tankönyvek milyen célból alkalmaznak képeket, és milyen mértékben próbálják meg ezek segítségével az emocionális és tartalmi dimenziót a tanítás folyamatába integrálni. A képek különböző felhasználási területei közül külön hangsúlyt kap a személyiségfejlesztő funkció. Az előadás célja, hogy a bemutatott tankönyvelemzések segítségével választ adjon arra a kérdésre, hogy a német nyelvű tankönyvek kimerítik-e azokat a lehetőségeket, melyeket a képek kínálnak fel a személyiségfejlesztésre. Az elemzés eredményei igazolták azt a hipotézist, hogy a vizsgált német nyelvű tankönyvek nem kielégítő módon használják ki a képekben rejlő potenciált. Ezért az előadás másik célja, hogy didaktikai javaslatok bemutatásával a helyzet javításához hozzájáruljon, és konkrét lépéseket mutasson be arra vonatkozólag, hogy képek segítségével hogyan lehet személyiségfejlesztő és emocionális elemeket integrálni a tanítási- és tanulási folyamatba. Takács Izabella Vizuális eszközök a szerbiai sajtóban a propagandagépezet szolgálatában a NATO-bombázások idején A vizuális eszközöknek meghatározó szerepe volt a médiapropaganda működésében a szerbiai NATObombázások idején. A megállapításokat a Dani és a Magyar Szó napilapok képanyaga valamint az újságcímek (élőfejek, főcímek, képcímek stb.) alapján vonhatjuk le, miszerint a képnyelvre támaszkodva a sajtó a befolyásolás manipulatív eszközeit használta a tárgyalt időszakban. A tragikumot kifejező vizuális eszközök – a filozófiával ellentétben – a baj, a nyomorúság és szenvedés konkrét megjelenítésével erősítik a nyelvi a anyagot. Tóth Éva Tisztelettudó? Tisztelettudóbb. A magyar anyanyelvű, Németországban Erasmus-ösztöndíjat elnyert hallgatók kommunikációja ottani oktatóikkal szemben Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, mely mostanáig több mint 2,7 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. Évről évre több száz magyar hallgató kerül így valamely németországi egyetemre vagy főiskolára, hogy tanulmányait egy vagy több szemeszteren át ott folytassa. Az előadás célja, hogy a hallgatók tapasztalatainak feltárásával, interjúk, kérdőívek és levelek feldolgozásának segítségével bemutassa, mennyiben eltérő a Németországban Erasmus-ösztöndíjat elnyert magyarországi főiskolások és egyetemisták kommunikációja német oktatóikkal szemben a tekintélytiszteletet, illedelmességet, udvariasságot illetően, a német anyanyelvű hallgatókéhoz képest. Tóth Gabriella Versfordítások: a célnyelvi kultúra kétpólusú világképének tükrei A más nyelvterületre átültetett művek vizsgálata nem csak a forrás- és a célnyelv lexikai és grammatikai rendszerének összevetését, valamint a fordítási stratégiák feltérképezését szolgálhatja, hanem sok esetben extralingvális jelenségekre is rámutat. A legfontosabb ezek között a két nyelv felszíni struktúrái mögött meghúzódó koncepcionális-képi világ különbsége. Az előadás célja, hogy konkrét példákkal mutassa be, hogy a magyarról angolra fordított lírai művekben hogyan érthetők tetten a célnyelvi beszélőközösségre jellemző világszemlélet bizonyos jegyei. A kutatás a nyelvtani nem kategóriájából indul ki, amely nincs meg a magyar nyelvben, az angolban viszont fontos szemantikai tartalmakat hordozó konnexiós elem. A vizsgálat korpuszát képező mintegy 1374 vers és fordításaik összehasonlító vizsgálatából kiderül, hogy az angol fordítók a magyar művekben semleges fogalmakat is sok esetben konkrét hím- vagy nőnemmel jelenítik meg a fordításban, effajta – tudatos vagy nem tudatos – választásaik által pedig számos nemi sztereotípiáról és meghatározó világszemléleti nézetekről is szemléletes képet adnak.
11
Tultz Katalin Amerikanizmusok a mai beszélt orosz nyelvben egy szociolingvisztikai felmérés tükrében A mai beszélt orosz nyelv állapotának ismertetése; Az elmúlt 100 év orosz nyelvet vizsgáló nyelvészeti munkáinak áttekintése a neologizmusok és az anglicizmusok tekintetében; A szociolingvisztikai felmérés ismertetése: - célja (az amerikanizmusok használatának társadalmi megítélése); - feltételezéseim; - a kutatás módszerének részletes ismertetése (kérdőív, válaszadók, adatok, kiértékelés módja); - az eredmények ismertetése; - a következtetések levonása, az eredeti feltételezésem igazolása. Varga Éva Katalin Metafora és tükrözés a terminológiai nominációban A természettudományok és az orvosi nyelv terminusalkotásának egyik leggyakoribb eszköze a metafora. Ez az állítás különösen igaz az anatómiai nevek esetében. A latin nómenklatúra legősibb rétegébe tartozó csontelnevezések hasonlóságon alapuló átvitellel keletkeztek. Bár a metafora létrejötte a megismerés és a megnevezés szoros kapcsolatát feltételezi, a nemzeti nyelvek anatómiai nevei túlnyomórészt a latin nómenklatúra fordítással keletkezett kalkjai. Előadásomban az anatómiai nevek néhány jellemző metaforatípusát mutatom be, bizonyítékot keresve arra, hogy elsődleges vagy másodlagos terminusalkotással keletkeztek-e. Vígh-Szabó Melinda A szó mint a „valóságnak kútfeje és kezdete” – mai észt szóalkotás A lexikai szint az egyik leggazdagabban gyarapodó és leggyorsabban sorvadó területe a különböző nyelveknek. A magyar nyelvben bőséges szakirodalom mutatja, hogy a különböző nyelvtörténeti korokban milyen szavakkal és kifejezésekkel bővült anyanyelvünk. A finn nyelvhasználatban számos példát találunk arra, miképpen próbálják a beáramló idegen szavakat belső keletkezésű lexémákkal felváltani. Az előadás az észt nyelvben felbukkanó mai szóalkotási módokat mutatja be, valamint kitér azokra a példaértékű nyelvi tervezést szolgáló törekvésekre is, amelyek e mindössze megközelítően egymillió ember által beszélt nyelv védelme érdekében születtek. Zajacz Zita Mikulásné, rénsajt és egyéb reáliák finn gyermekirodalmi képeskönyvek magyar fordításában A fordítástudományi szakirodalomban a reália elnevezés kettős értelmű. Egyes szerzők a kultúrspecifikus jeltárgyakat, mások az ezeket megnevező nyelvi jeleket tekintik reáliának. Létezik azonban olyan eset is, amikor a nyelvi jel mellett a jeltárgy is megjelenik kép formájában a fordítandó szöveg mellett. A kultúrspecifikus elem előfordulásának három típusát találtam gyermekirodalmi képeskönyvekben: egyrészt szerepel nyelvi jelként, másrészt a jeltárgy képeként, harmadrészt egyszerre mindkét formájában. Az Otava kiadóval közös kiadásban megjelentetett finn gyermekirodalmi művek magyar fordításán vizsgálom, hogy a három megjelenési forma milyen fordítói műveleteket indukál; mutatkozik-e eltérés a műveletek megválasztásában, amikor a reália nem csupán nyelvi jelként, hanem a jeltárgy ábrázolásaként is feltűnik. Zsubrinszky Zsuzsanna A szubliminális üzenetek jelentősége a reklámokban A reklámokat és azok emberekre gyakorolt hatását a 60-as évektől kezdődően a kutatók különféle megközelítésből vizsgálták: a piackutatás eredményessége (Graydon, 2003), szociálpszichológiai tényezők (Eagly és Chaiken, 1993), képi megjelenítések (Davis és Walton, 1983) és nyelvi megnyilvánulások (Cook, 1992) szerint. A mostani előadás a reklámokban rejlő szubliminális üzenetek befogadóra gyakorolt hatását mutatja be (Cooper and Cooper, 2002), melyek segítségével a reklámozók finoman befolyásolják az emberek döntéseit, anélkül, hogy ennek ők tudatában lennének. A szubliminális üzenetek történeti áttekintése után Derren Brown „Nem Tudatos Érzékelés” (angolul: Perception Without Awareness) videó kísérletének eredményeit felhasználva tíz reklámfilmen keresztül mutatom be ezeket az alig látható, mégis az emberekben mély nyomot hagyó üzeneteket (pl. diszkrimináció, csattanós humor, romantika, nosztalgia stb.). Látni fogjuk, hogy tudatalattink valamennyi impulzust befogadja, melyek azután jelentős mértékben kihatnak döntéseinkre, cselekedeteinkre.
12
