A Nyelv, kultúra, társadalom c. konferencia előadásainak absztraktjai Akasha Ghaboosi Speech Acts in the Dialogues of the Madagascar 1 Cartoon’s Characters This current talk, which will show the theory of speech acts, may be taught by the analysis of verbal interaction in the animated cartoons. To achieve this aim, I showed the effect of speech acts theory in daily conversations, their relations with the cartoons’ characters, and their classifications (Austin, 1962; Navarros-Rayes, 2010; Sbisa, 2002; Searle, 1969; Witek, 2009; Yamanashi, 2001). I also provided the transcript of the cartoon’s dialogues and analyzed the characters’ speech acts in their interactions. Finally I mentioned some interesting points to show how cartoon characters expressed their emotions and intentions. The results revealed the important role of listening to cartoons’ characters in assisting EFL learners to acquire a variety of speech acts. Focusing on speech acts applied in cartoons, EFL learners can develop their glossary of words and expressions which helps linguists and language educators in studying the process of language acquisition and methods of language pedagogy. Bajnóczi Beatrix Pillanatfelvétel az egyetemi tanulmányok kezdetén, avagy hogyan ítélik meg a hallgatók saját nyelvtudásukat? Az ún. bolognai rendszerre történt átállást követően rendszeresen mérjük a Szegedi Tudományegyetem angol és amerikanisztika alapszakjain tanuló hallgatók nyelvi szintjét tanulmányiak kezdetén, hiszen nyelvtudásukról, felvételi teszt hiányában, nincs lehetőségünk más módon képet kapni. A szintfelmérő tesztek mellett hallgatóinkat egyéb, elsősorban motivációs és önértékelési kérdőívek kitöltésére is megkérjük, ami által lehetőségünk nyílik arra, hogy feltérképezzük azt is, hogy ők saját maguk hogyan ítélik meg saját nyelvtudásukat. A felvett adatok azt mutatják, hogy az évfolyamok átlagát tekintve meglehetősen nagy az eltérés aközött, hogy a diákok szerint mennyire elégséges saját nyelvtudásuk a sikeres egyetemi tanulmányokhoz és hogy a szak oktatói milyen szintet tekintenek optimálisnak a közös munkához. Bajzát Tünde Motivációs vizsgálat külföldi hallgatók körében Napjainkban a hallgatói mobilitási programok száma és a programokban részt vevő diákok száma is egyre nagyobb mértékben nő világszerte és Magyarországon egyaránt. A különböző anyanyelvet beszélő és eltérő kulturális háttérrel rendelkező hallgatók számos különbséggel szembesülnek magyarországi tanulmányaik során, amelyek félreértésekhez és problémákhoz vezethetnek. Ebből következően a kutatás célja az volt, hogy megismerjük a külföldi hallgatók motivációját, valamint a kulturális és nyelvi különbségekből adódó problémákat és azok megoldásait, és ezáltal segíthessük a külföldről érkező diákokat és eredményesebben felkészíthessük a külföldi tanulmányokat tervező magyar hallgatókat. A 2014 nyarán elvégzett empirikus felmérésben a Miskolci Egyetemen a 2008 és 2014 közötti tanévekben tanuló 15 különböző országból érkező hallgató vett részt és töltötte ki a kérdőívet. Az angol nyelvű kérdőív zárt és nyitott kérdéseket tartalmazott és rákérdezett a külföldi hallgatók általános adataira, hogy mi motiválta a diákokat magyarországi tanulmányok folytatására, és a megtapasztalt kulturális különbségekre és problémákra. Jelen előadás a kutatás részeredményeit mutatja be. A prezentációból megtudhatjuk, hogy a vizsgálatban részt vettek miért választották Magyarországot tanulmányaik színhelyéül, hogy először jártak-e országunkban, hogy milyen elvárásokkal érkeztek hozzánk, mit tudtak Magyarországról megérkezésük előtt, hogy milyen előnyei vannak itt szerzett tudásuknak és tapasztalataiknak. Boda István Károly – Porkoláb Judit A pásztorköltészettől a posztmodern utópiáig. Hipertextuális kapcsolatok az idillt ábrázoló költői és prózai szövegekben Az idill fogalma és a vele összefüggő képzeletbeli és valóságos helyek (Árkádia, Elízium, Éden, Paradicsom stb.) ábrázolása az ókori pásztorköltészettől (mitologikus történetek, Theokritosz stb.) kezdve egészen a modern, huszadik/huszonegyedik századi költészetig (Yeats, Francis Jammes, Ady Endre, Szabó Lőrinc, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Áprily Lajos stb.) és prózáig (Stanislaw Lem, Robert Sheckley, Marion Zimmer Bradley stb.) nyomon követhető. A művekben a költők és írók az adott társadalom és kultúra környezetébe ágyazva különböző tartalommal, stílusban és műfajban ábrázolják egy idilli, tökéletes világ számukra fontos témáit, helyszíneit és szereplőit. Előadásunkban megkíséreljük áttekinteni és rendszerezni a különböző szövegeket, és feltárni azokat a fontosabb szövegközi (inter- és hipertextuális) kapcsolatokat, amelyek az idill fogalmának jelentéstartalmát kiteljesítik – korokon, stílusokon és műfajokon keresztül.
1
Bodolay László Az „Interkulturelle Kommunikation für Studierende” című jegyzet bemutatója Az interkulturális vagy kultúraközi kommunikáció idegen nyelven történő oktatásában alapvetően fontos, hogy az interkulturalitás nemzetközi irodalmának meghatározó szókincsét a célországok nyelvén is megismertessük a hallgatókkal. A nyelvi definíciók és értelmezések mellett ismerniük kell a lényeges, a BGF-en magyarul is tanított kultúrantropológiai modellek és dimenziók (Hofstede, Trompenaars, Hall etc.) mellett a célországokhoz köthető egyéb modelleket, magyarázatokat is, kiegészítve az adott társadalmak országismereti, gazdaságföldrajzi, történelmi, politikai, szociológiai, nem verbális és verbális kommunikációs valamint protokolláris jellemzőivel. Mindezek együtt tanítva és tanulva eredményezhetik azt az „interkulturális kompetenciát”, amely nélkül nem lehet interkulturális helyzetekben kommunikálni. E megfontolásaim alapján állítottam össze az „Interkulturelle Kommunikation für Studierende” című német nyelvű jegyzetemet, amelyet németül tanító tanárok és németes diákok haszonnal forgathatnak mind önálló tanulás során, mind órai környezetben. Jelen konferencián a könyv felépítését és lényeges elemeit mutatom be. Bóna Judit Bizonytalansági megakadások különböző életkorú idősek beszédében A megakadásjelenségek és az életkori változások összefüggéseit vizsgáló kutatások szerint a megakadások gyakorisága nem változik az életkor függvényében, azonban a megakadások típusainak megjelenésében különbségek figyelhetők meg a fiatalok és az idősek között. Mindezek mellett a gerontológiai vizsgálatok eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy az időseken belül több életkori csoport különíthető el. A jelen kutatás célja az, hogy bemutassa, milyen különbségek vannak a fiatalok (20–35 évesek), az áthajlás korában levők (50–59 évesek), az idősödők (60–74 évesek), az idősek (75–89 évesek) és az aggkorúak (90–99 évesek) beszédében előforduló bizonytalansági megakadások között. A kutatásban 20–99 év közöttiek hangfelvételeit elemeztünk. Meghatároztuk a bizonytalansági megakadások gyakoriságát, majd elemeztük ezek formáját és temporális jellemzőit is. A kutatás rávilágít arra, hogy nyelvészeti szempontból is indokolt az idős kort további életkori szakaszokra osztani. Carroll Edina Kulturális különbségek – kommunikációs akadályok – kulturális adaptáció. A Magyarországon élő britek példáján Előadásomban a szakdolgozatom kutatási eredményeit szeretném bemutatni. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a Magyarországon élő britek szemszögéből a magyar és a brit kultúra alapvető különbségeit, az ezekből eredő kommunikációs akadályokat, valamint a kulturális adaptáció és kompetencia kialakulásának a folyamatát. A kutatási cél elérése érdekében adatokat gyűjtöttem mélyinterjúk formájában tizenegy Magyarországon hosszabb ideje tartózkodó brit állampolgártól. Az összegyűjtött adatokat a konstans összehasonlító módszer alapján elemeztem, mely során tíz kategóriát hoztam létre és vizsgáltam meg. Előadásomban – igazodva a konferencia témájához – elsősorban a nyelvvel kapcsolatos megfigyeléseimet emelném ki. Dér Csilla Ilona Udvariassági diskurzusjelölők – léteznek? A pragmatikai vagy diskurzusjelölők egyik funkcionális alcsoportjaként szokás az udvariasságért felelős nyelvi egységeket megadni (hedging devices, mitigators, politeness markers), amelyekkel a beszélő a megnyilatkozás (tartalma) és a saját maga közti távolságot is jelezni tudja. A magyar nyelvet illetően több kutató is foglalkozott egyes diskurzusjelölők udvariassági funkciójával (pl. hát, -e, vajon, l. Schirm 2011; mondjuk, ugye, Abuczki 2013), szisztematikusabb vizsgálatokra azonban még nem került sor. Előadásom arra a kérdésre keresi a választ, hogy az említett udvariassági funkció mennyiben lehet a diskurzusjelölők önálló (azaz nem társult) funkciója, illetve mennyiben más nyelvi egységekkel való összjátékuk eredménye. A kutatás során spontán társalgásokból (BEA), illetve különböző típusú írott szövegekből (MNSz, Twitter stb.) származó részletek esetében nézzük meg, hogy az adatközlők éreznek-e az udvariassági fokban, stilisztikumban, regiszterben különbséget attól függően, hogy milyen és mennyi diskurzusjelölő szerepel a szövegekben, és válaszaik milyen megoszlást mutatnak szociodemográfiai jellemzőik, valamint az elemzett szövegek típusa és az azokban szereplő megnyilatkozások fajtája szerint. Dobos Csilla A nyelven belüli fordítás szerepe a társadalmi életben George Steiner (Bábel után. Nyelv és fordítás 1. Budapest: Corvina 2005: 27–29) véleménye szerint az anyanyelvünkön belüli fordítás magától értetődő és folytonos művelet, amelyet öntudatlanul végzünk, ezért csak ritkán figyelünk fel a bonyolultságára, és arra a fontos szerepre, amelyet a társadalomban, a civilizáció
2
fennmaradásában játszik. A szerző fenti gondolatai elsődlegesen az anyanyelven belüli diakrón fordításra vonatkoznak, melynek segítségével megtanultuk átlépni az idő korlátait. Steiner megállapításai igazak az anyanyelvünkön belüli szinkron fordításra is, melynek köszönhetően átléphetjük a kommunikáció korlátait, és ezzel hozzájárulunk a sikeres interakció és a társadalmi együttélés megvalósításához. Az előadás a fenti gondolatot fejti ki, számos példa segítségével. Doró Katalin Csalás és plágium hallgatói szemmel – súlyos vétség vagy megbocsátandó bűn? A diákok körében elterjedt csalási formákat és a plágium különböző fajtáit elsősorban etikai vétségnek, a tudományos őszinteség elve be nem tartásának tekintjük. Kultúránként igen eltérő lehet, hogy mit tartunk még elfogadható magatartásformának. Az etikai oldalon kívül azonban fontos szempont a nyelvi hiányosságokból, a tájékozatlanságból és a környezet megengedő hozzáállásából eredő visszaélések vagy kevéssé tudatos vétségek. Éppen ezért nagyon fontos hallgatóink plágium szabályzatról való tájékoztatása mellett felmérni, hogy hogyan vélekednek a vonatkozó kérdésekről és folyamatos tréninget biztosítani számukra a megfelelő jegyzeteléstechnikákról, idézésről, parafrazálásról és egyetemi feladataik hatékony megoldásáról. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a hallgatók mennyire elfogadóak bizonyos csalási és plagizálási formákkal szemben és hogyan változik megítélésük, ha plágiumról szóló szemináriumi beszélgetéseken vesznek részt, illetve ha a szituációk kontextusba helyeződnek. A kutatásban négy csoport elsőéves BA anglisztika szakos hallgató vett részt egy angolos nyelvi szeminárium során. Az adatok azt mutatják, hogy már egy rövid figyelemfelkeltő tréning sokat javít a hallgatói megítéléseken, viszont a hallgatók sokkal elfogadóbbak a csalási formákkal szemben, ha azoknak anyagi vonzata van, vagy tanulmányi előrehaladás függ tőlük. Fedoszov Oleg Nem hajt a tatár? (Oroszország és Ázsia viszonya a nyelv tükrében) Az Eurázsiai Unió létrehozása Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország részvételével a putyini politika egyetlen olyan apró mozzanata volt 2014-ben, amelynek jelentősége eltörpült a hónapok óta zajló orosz-ukrán konfliktus árnyékában. Előadásomban a mai orosz nyelv olyan jelenségeit elemezném, amelyek tükrözik a politikai, gazdasági, szociális helyzet összetettségét a mai orosz többségi társadalomban a nem orosz anyanyelvű nemzeti kisebbségekkel, főleg a nem szláv, „ázsiai” etnikumokkal kapcsolatban. A Krím-félszigettel már 85 „föderációs szubjektumra” bővült országban pl. olyan „nyelvi” kérdésekkel kell foglalkozni, hogy milyen kifejezésekkel pótolható a történelem tankönyvekben a „tatárjárás” és a „tatár iga”, vagy politkorrekt-e annak az ősi orosz közmondásnak a használata, hogy Незваный гость хуже татарина (‘A váratlan vendég a tatárnál is rosszabb’). A frazeológiai kutatásokban fontos szerepet játszik a nyelv és a kultúra közti kapcsolat kutatása, a világ nyelvi képének feltérképezése, a nemzeti identitás és a nyelv közti szoros összefüggés okainak tanulmányozása. Annak ellenére, hogy ezeket a kutatási irányzatokat inkább a „külső nyelvészethez” (F. de Saussure) sorolnám, maga az élet kényszeríti ki a figyelmet irántuk. Gálosi Adrienne „Hű képet alkotni” – A baloldali politikai ellenzék szöveges és képi reprezentációja a kormánypárti sajtó politikai híreiben Csatlakozva a tavalyi konferencia szó és kép kapcsolatait vizsgáló témájához, ám szem előtt tartva az idei év hívószavait, melyek főként a kortárs társadalomra fókuszálnak, előadásomban belföldi politikai hírek nyelvi és képi elemzésének eredményeit kívánom ismertetni. A meghatározott corpuson végzett tartalomelemzés annyiban igyekszik módszerében újat hozni, hogy az egyes politikai híreket kísérő képeket is elemzi hasonló kódolásos módszerrel, teszi ezt abból a meggyőződésből, hogy nyelv és kép már a nyomtatott sajtóban is közösen alkotják a politikai beszéd közegét. Már önmagában a módszer számos érdekes kérdést vet fel, amennyiben a képi és nyelvi tartalomelemzés egymásra vonatkoztatása igen ritkán fordul elő a kutatásokban. Ám e módszer segítségével közelebb lehet kerülni annak tudományos megválaszolásához, hogy milyen képet mutat – jelen esetben mind szó szerint, mind metaforikusan – a kormány az ellenzékről. A kísérő képek vajon egyszerűen, tárgyilagosan illusztrálják-e a híreket, esetleg azok „mélystruktúrájában” felfedett rejtett mintázatoknak felerősítői, vagy tompítói? Míg nyilvánvalóan a szöveges hír hordozza az információ jelentős részét, mégis fontos azt vizsgálni, hogy szöveg és kép együttese hogyan formálódik üzenetté. Gréczi-Zsoldos Enikő Nyelv, kultúra és társadalom összefüggései a XVII. században A tudományok differenciálódása megadja azt a lehetőséget, hogy a történeti szövegek vizsgálatában komplex szemlélettel, többféle utat nyitva, az egyes tudományterületeket egymáshoz közelítve egészítsük ki tudásunkat az egykori nyelvhasználatról, a korabeli társadalom, kultúra és nyelv összefüggéseiről. A Terttu Nevalainen és a Helena Raumolin-Brunberg által megrajzolt diszciplína-hálózat tág kereteket ad az egykori nyelvhasználat rekonstruálásához, ugyanakkor lehetőségeket mutat a nyelvemlékek árnyaltabb elemzéséhez (2012. Historical
3
Sociolinguistics: Origins, Motivations and Paradigms. In: Hernández-Campoy, Juan Manuel–Conde-Silvestre, Juan Camilo (ed.) 2012. The Handbook of Historical Sociolinguistics. Wiley-Blackwell, Malden-OxforChichester, 22–40.). Korpuszom perszövegeket, missziliseket és különböző hivatalos, jogi iratokat tartalmaz. Arra vagyok kíváncsi, hogy a szociolingvisztika, a szociopragmatika, a társalgástudományok adta lehetőségek, illetve a történeti nyelvészet és a társadalomtörténet multidiszciplináris rendszerében milyen elemzési módokra nyílik lehetőség, s mindez mennyiben segítheti nyelvtörténeti látásmódunkat. Haavisto Kirsi Üzleti nyelv bölcsészhallgatóknak A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az angol szakos hallgatóknak lehetőségük van üzleti angol nyelv specializációt választani a tanulmányaik során. Kérdőívünkkel megpróbáltuk feltárni, hogy mi motiválta őket, amikor erre a képzésre jelentkeztek, milyen nehézségekkel szembesülnek a kurzusok során, mely feladatokat találják különösen hasznosnak, illetve hogyan segítik a tipikusan bölcsészstúdiumoktól eltérő órák az angol nyelvi készségeiket. Hardiné Magyar Tamara A vallási nyelvhasználat jelentős lexikai egységeinek megjelenési módja egyes protestáns sajtótermékekben Kritikai észrevételek alapján a már ismert és vizsgált katolikus sajtótermékekben gyakori rendszerességgel előforduló, a köznyelvből eredő lexikai egységek a protestáns (evangélikus, református) lapokban is elemzést igényelnek. A több szinten folyó, lexiko-szemantikai, szintaktikai, pragmatikai, illetve stilisztikai jellegű megfigyelések a sajtótermékek különböző témájú és műfajú írásainak vizsgálatában indokoltnak tűnnek. Feltételezésünk, hogy az elemzésre méltó, a katolikus sajtóban már vizsgált lexikai egységek – bűn, szegény, boldog stb. – jelentéstartalma, szövegkörnyezete, esetleges jelentésváltozása a protestáns sajtótermékek (pl. Evangélikus Élet, Reformátusok Lapja) nyelvhasználatában nem vagy csupán kevéssé tér el. Hipotézisünket főként szószemantikai, valamint pragmatikai (beszédaktusokra vonatkozó) megfigyelésekkel próbáljuk igazolni. Horváth Katalin Nyelv, kultúra, társadalom: ördög szavunk eredete és rokonsága Tervezett előadásomban ismeretlen eredetű (l. TESz. EWUng.), korai adatolású ördög szavunk eredetét és szócsaládját kísérlem meg felderíteni. A szó első ismert, híres adata a Halotti Beszédből (1195 k.) való: „Engede urdung intetvinec…” Kevés származéka van: ördögi, ördöngős. A szó régi adatai főként a kódexek korából maradtak ránk: egyházi, bibliai, szakrális szövegekben fordulnak elő a leggyakrabban (prédikációkban, imákban, bibliafordításokban). Jellegzetes, ismétlődő kontextusokban. Ezek az eddig kellően figyelembe nem vett kontextusok segítséget nyújthatnak az ismeretlen eredetű szó etimonjának a megközelítésében. Az eredet vizsgálata pedig fontos a szó tágabb körű szócsaládjának a rekonstruálásához. Az etimológia kutatásához érdemes tehát a nyelvi adatokat a kultúra és a társadalom szoros összefüggésében vizsgálni. Az elemzésekből az derül ki, hogy az ördög kis elemszámú szócsaládja jóval szélesebb körű, több részrendszerre bomló etimológiai hálózatba tartozhat bele. Huszár Ágnes A gyűlöletbeszéd működése Toni Morrison (a Nobel-díj átvételekor mondott beszédében): „A nyelv nem reprezentálja az erőszakot, hanem maga az erőszak.” A megvetést kifejező, fájdalmat okozó, az emberi méltóságot sértő beszéd (hate speech) definíciója az egyes kultúrák és szubkultúrák esetében nagyon eltérő lehet. Szociálpszichológiai jelenségként végigkíséri az emberiség történetét, konstitutív jegyeit mégsem könnyű megragadni, sem pragmatikai, sem jogi szempontból. A gyűlöletbeszéd működésének magyarázatához a goffmani homlokzatelméletre és az austini beszédaktuselméletre alapozó megközelítés visz közel bennünket. Kárpáti Eszter Az orvosi nyelvhasználat szerepéről Az orvosi szociolingvisztika a szociolingvisztika és a kommunikációelmélet egy metszéspontja, ami az orvosi viselkedés egy aspektusának sajátos leírására „alkalmas”. Nem pusztán szociológiai kérdés, hogy az orvos milyen pozíciót foglal el a mai magyar társadalomban. A társadalom mint egyének és társadalmi csoportok kölcsönhatásából kialakuló absztrakt képződmény egyrészt kötelezi a feleket a szabályrendszerek betartására, másrészt – ennek fejében – az egyének részesülnek a társadalmi lét védelméből. A kultúra viszont azokat a módozatokat foglalja magában, amelyek útján a társadalmi körülményekről tudomást szerzünk. Az orvos, a beteg, a hozzátartozó élhetnek ugyanabban a társadalomban, a társadalmi valóságot mégis másként tapasztalják meg. Feltételezhetjük, hogy ez a sajátos nézőpont – kultúra – tükröződik, fejeződik ki, jelenik meg az orvosi
4
nyelvhasználat során, s a többiek között a nyelvhasználat az egyik meghatározó tényező a kommunikációs szituációkban. S ez a nyelvi viselkedés hat vissza az orvos társadalmi pozíciójára, kijelölve, létrehozva azt. Kegyesné Szekeres Erika „Minek nevezzelek?” Nyelvhasználat és esélyegyenlőség Az előadás fogyatékossággal élő embertársaink megnevezésének nyelvi-nyelvhasználati kérdéseivel foglalkozik, érintve a jogi szaknyelvi, a gyógypedagógiai és a köznyelvi diskurzusokban használatos megjelöléseket. A fogyatékosság és a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének egyik alapvető feltétele a társadalmi nyelvi szokásokon való változtatás. Vajon képesek vagyunk-e erre és milyen stratégiákkal segíthetjük elő a nyelvi kultúra megváltozását? Az előadás erre a kérdésre keresi a választ a társadalmi nyelvészet aspektusából. Kiszely Zoltán Tanítandó-e az interkulturális retorika? Az interkulturális retorika a korábbi kontrasztív retorikából származik, amelyek közül az utóbbi kifejezetten az íráskészségre koncentrált, míg „jogutóda” jóval szélesebbre nyitotta a kutatási lehetőségek tárházát. Bárhogy is nevezzük e területet, 1966 óta, amikor a „kontrasztív retorika” kifejezés bekerült az alkalmazott nyelvészet szókincsébe, rengeteg vita övezi, ami a terület átnevezéséhez, illetve átstrukturálásához vezetett. Ezért a mai előadás bevezetése azokat az okokat és vitákat ismerteti röviden, amelyek mentén a kontrasztív retorika interkulturálissá vált. A második rész néhány nagyon érdekes kutatási projektet mutat be, amelyek replikációja illetve folyamatos vizsgálata különösen érdekes lehet. Az előadás fő része pedig azon lamentál egy rövid, főiskolai hallgatók körében végzett vizsgálat segítségével, hogy az interkulturális retorika explicit tanítása milyen mértékben járul hozzá a diákok íráskészségének fejlődéséhez. Kontráné Hegybíró Edit Idegennyelv-tanulási motivációs tényezők rajzolata siket diákokkal folytatott interjúk tartalmi elemzése alapján Csizér és Dörnyei (2005) magyarországi halló diákok körében folytatott kutatásaik összegzéseképpen hét jellemzővel írták le a magyar nyelvtanuló motivációját: integrativitás, instrumentalitás, attitűd, kulturális kontaktus, az idegen nyelvi közösség vitalitása, a miliő hatása és nyelvi önbizalom. A magyarországi hallássérültek tanintézeteiben folytatott 31 nyelvtanulói interjú adatainak elemzése során megvizsgáltuk, milyen mértékben vannak jelen ugyanezek a tényezők a siket és súlyosan nagyothalló 14-19 éves angol és német nyelvet tanulók körében. Megállapítható, hogy a vizsgált célcsoport túlnyomóan képesnek tartja magát az írott nyelv alapszintű elsajátítására, és ebben jelentős motivációs tényezőként jelenik meg a miliő, a jövőben tervezett külföldi utazás vagy munkavállalás, és az internet segítségével elérhető kapcsolatok, illetve nyelvi és kulturális tartalmak. Krizsai Fruzsina Az elhunyt konceptualizációja halottbúcsúztató versekben A halál a kisközösség számára a társas viszonyok átrendeződését kezdeményező veszteség. A halottbúcsúztatókban az egyén a közösség tagjaként konceptualizálódik, általában a szűk család felől a tágabb rokonság felé haladva. A versekben emellett számos olyan szemantikai szerkezet jelenik meg, melyben az elhunyt metaforikusan válik hozzáférhetővé. Előadásomban a halott nyelvi megjelenésének jellemző módozatai közül kiemelt szerep jut az elhunyt élőként való konceptualizációjának, valamint az ember növény fogalmi metafora előfordulásainak. Ezeken keresztül mutatom be az elhunyt és a halál konceptualizációjának, valamint a szemantikai szerkezetek konvencionalitásának és kidolgozottságának lehetséges összefüggéseit. Az elemzett példák Bartha Elek 1995-ös dél-gömöri gyűjtésének verseiből származnak. Kubatov Dubravka Emotions in Second Language Acquisition The focus of the present paper is emotions in second language acquisition. The extent to which emotions are patterns of ontological and cognitive type has been investigated, with ramifications reaching into the domains of linguistics and cognitive sciences. The neurological structures for emotional expression are part of the primitive brain and developed long before the cognitive equipment for rational intelligence evolved. Rationality came rather late in human evolution, yet in education, teachers have elevated the rational over the emotional. Teaching focus should be on the interplay between rationality and emotionality. Attempting to teach second language as the outcome of rational cognition alone is not only incorrect—it leads to fundamental misunderstandings of the human condition. The research questions which will be addressed here are to what extent emotions influence linguistic categories, what is the relationship between its cognitive and linguistic (syntactic, semantic, discursive) structures and what are its definitional properties and types.
5
Ladányi Mária A gesztusok és a mimika szerepe a magyar jelnyelvben – Milyen kulturális nehézségei vannak ezek elsajátításának a hallók jelnyelvtanulása során? A gesztusok és a mimika a vizuális jelnyelv grammatikájának elválaszthatatlan részét képezi: az események időviszonyait és körülményeit, a személyek és dolgok különféle jellemzőit, a jelelőknek a jelelt tartalomhoz való viszonyát stb. jeleníti meg. A hangzó magyar nyelvben a gesztusok és a mimika elsősorban a beszélőnek a mondottakkal kapcsolatos érzelmi vagy értékelő viszonyát fejezi ki. A hangzó nyelvben az udvarias viselkedési normák szerinti nyelvhasználatban általában elvárás, hogy a beszélők a gesztusok és a mimika tekintetében legyenek visszafogottak, érzelmi vagy értékelő viszonyukat ne nyilvánítsák ki, ezért a hallók számára komoly nehézséget jelent a jelnyelvi grammatika mimikára és gesztusokra épülő részének megtanulása. A sikeres jelnyelvtanulás érdekében nemcsak a hangzó nyelv és a jelnyelv grammatikai eszköztárának kontrasztív szemléletű összevetésére van szükség (ezt célozza az előadás), hanem azoknak a gátlásoknak a feloldására is, amelyek a hallók esetében a jelnyelvi mimika és gesztusrendszer elsajátítását és alkalmazását gátolják. Lőrincz Gábor A nyelvi variativitás az értelmező szótárak szóanyagában Dolgozatomban az alakváltozatok/variánsok előfordulásait vizsgálom néhány értelmező szótárunk szóanyagában. Ez a vizsgálat azért fontos, mert bár az alakváltozatok szótári szóanyagba való beépítése és elhelyezése évtizedek óta jól meghatározott elvek alapján történik, azaz a kérdés kellő figyelmet kap a szótárírók és a szótárszerkesztők részéről, a szótári szóanyag tüzetes vizsgálata alapján mégis elmondható, hogy az elméleti koncepció a gyakorlatban nem mindig működik következetesen. Tisztában vagyok vele, hogy a szótári anyag összeállítása és megszerkesztése közben nem az alakváltozatok elhelyezése az elsődleges szempont, és azzal is, hogy más lexikológiai jelentésviszonyok (homonímia és poliszémia) esetében is megfigyelhető következetlenség, mégis úgy gondolom, hogy az értelmező szótárak feladata az értelmezés, azaz a jelentések meghatározása, melynek során elvárható az egyes lexémák jelentésbeli összefüggéseinek minél pontosabb szemléltetése is. Lőrincz Jenő A várandós nő teste – nyelvi megjelenítései, kulturális szimbólumai A várandóssággal járó testi és lelki változások az ókori orvoslástól (kivált Sóranostól) fejezetei az orvosi munkáknak. Újabban a „test felé fordulás”, a várandósság pszichológiájának elmélyültebb megismerése, modern nyelvészeti irányzatok módszereinek alkalmazása (az orvosi szemiotika, a szöveg antropológiai vizsgálata, a népi gyógyítás emlékeinek feldolgozása körében) új felismerésekkel biztat. A várandósság (és szinonimái) az olykor mindmáig eleven szokásokkal, hiedelmekkel, tilalmakkal, a méh(lepény), köldökzsinór, szem, száj, szemérem(nyílás) és más jelek metaforáival alkalmasak a kultúra vizsgálatára is. Lőrincz Julianna A jelentésváltozások típusai József Attila-motívumok fordításaiban Előadásomban a műfordítást interkulturális kommunikációnak tekintve azokat a lényeges jelentésváltozásokat vizsgálom, amelyek József Attila sajátos motívumrendszerének angol és orosz fordításaiban végbemennek. A párhuzamos szövegvizsgálat olyan meghatározó stílus- és jelentésképző elemekre terjed ki, mint a vizsgált motívumoknak az ismétléses alakzatokban, valamint a velük alkotott alakzattársításokban való létrejötte vagy elmaradása a másik kultúra közegében keletkezett szövegekben. Lukács András Az útikönyvekben megjelenő interperszonalitás típusai Az útikönyv egyfajta utaskísérő: célja nem csupán az úticél helyszínének bemutatása, hanem az utazás, illetve ott-tartózkodás sikeréhez való hozzájárulás. Kommunikációjában fontos a minél szélesebb potenciális olvasói réteg megszólítása, majd megtartása, aminek egyik feltétele, hogy a (potenciális) turista könnyen azonosulni tudjon az olvasó szerepével. Ennek megvalósításában komoly szerepet játszik az is, hogy milyen jellegű interperszonális viszonyt alakít ki a szerző az olvasójával. Előadásomban az útikönyvekben előforduló interperszonalitást kifejező nyelvi eszközöket rendszerezem. Az egyes típusok ismerete különösen a fordítók számára lehet hasznos, ezért fordítási kérdésekre is kitérek a rendszerezésem kapcsán. Magnuczné Godó Ágnes ELF: tévhitek és perspektívák Az elmúlt évek ELF (English as a Lingua Franca) kutatásai új lehetőséget kínálnak az angoltanítás megreformálására. A nemzetközi kommunikációs helyzeteket figyelembe véve, hasznos útmutatást nyújtanak az angoltanítás új, valós igényekhez alkalmazkodó irányvonalainak kidolgozására, és számos, a mai nyelvoktatási elvárásrendszerben nehezen kezelhető probléma megoldására. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az angoltanárok
6
közössége fenntartásokkal fogadja ezeket a gondolatokat. Sok a bizonytalanság az ELF értelmezésével és a hagyományos iskolai keretben való alkalmazhatóságával kapcsolatban, ezért a nyelvtanárok többsége idegenkedik a gondolattól. Az előadás célja a leggyakoribb, ELF-fel kapcsolatos tévhitek áttekintése, valamint az ELF valós pedagógiai perspektíváinak bemutatása angoltanárok véleményét vizsgáló nemzetközi kutatások és egy magyarországi felmérés eredményei alapján. Magyar Szilvia Milyen állat az áporszarvas? – A nyelven kívüli ismeretek befolyása a sikeres kommunikációra Az előadás egy jelenleg is folyamatban lévő kutatásról számol be. A vizsgálat tárgya: ha nagyon jól beszélünk is egy idegen nyelvet, de az anyanyelvi beszélők nyelven kívüli valóságával (földrajzi, történelmi, kulturális, személyes tényezők) nem vagyunk tisztában, vajon érthetőek-e számunkra az általuk használt toposzok, metaforák, hasonlatok, közmondások? A kutatás 2,5 éve tart, kérdőíves módszerrel vizsgálja a fent vázolt problémát magyar-angol, spanyol-angol, olasz-angol, finn-angol, finn-magyar, magyar-finn és magyar-olasz összevetésben, teljesen magyar kontrollcsoporttal. Magyarné Szabó Eszter A metaforák magyar-német kulturális eltérései Örkény Egyperceseiben Az Egypercesek három alapvető típusba sorolhatók: az elsőbe azok tartoznak, melyek egyszerű eseménymozzanatokat kapcsolnak össze és visznek át a képtelenbe úgy, mintha kapcsolatuk a legtermészetesebb lenne. A második változat semmiféle fikciót nem igényel. Dokumentál, személytelenül közöl. Harmadik mintaként a filozófiai és történelmi parabola Egypercesek tekinthetők. Előadásomban egyrészt a metaforák szerepét vizsgálom, melyhez mindhárom típusból merítettem példákat (többek között: Hogylétemről; A színész halála; Közvélemény-kutatás; In memoriam Dr. K.H.G.). Továbbá érdekes összehasonlítási alapot kínál a két kultúrafelfogásból adódó különbség. Ami még izgalmasabbá teszi mindezt, az a fordíthatóság vizsgálata. Két fordító, Vera Thies és Terézia Mora német szövegvariánsaiban keresem ezen metaforák esetleges módosulásait illetve azok okait, különös tekintettel a nyelvi reáliák forrásnyelvi és célnyelvi szövegben betöltött szerepére. Mastaler Olga Az okkazionalizmusok a mai magyar sajtóban A Heti Világgazdaság 2014. évi számaiból (01-05-ig) általam gyűjtött cikkeknek a megnevezései, amire e témakörben szerettem volna felhívni a figyelmet, szemantikai hordozásuk, sajátos megalkotási politikai és gazdasági környezetük miatt. Főleg a választások előtt is után időben. Tehát az okkazionális hordozású politikai választások által kiváltott általam gyűjtött példák közül emelnék ki a 2014. január 11. 2. számban tűnt fel először a nyitó cikkben kreált okkazionalizmusos példáinak a bemutatása és rövid elemzése. Mózes Dorottya Linguistic Non-racialism in African Diasporic Fiction In this talk I examine how Afro-Atlantic writing has been marked by racialism and non-racialism, that is, how this body of work confronts the problem of racism at the same time that it seeks to transcend race through language. I conceive linguistic non-racialism as the struggle of human beings to escape their status as objects, and the dream of a raceless future based on radical universalism and inclusion. I pursue the linguistic utopia of social relations not based on race or kinship in conjunction with a commentary on aspects of black music. N. Kovács Tímea Kulturális különbségek médiareprezentációja Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az elektronikus média miként reprezentálja a kulturális különbözőségeket. Milyen képek, történetek, metaforák, nyelvi fordulatok segítségével jeleníti meg és teszi kulturális értelemben „közelivé”, azaz érthetővé és értelmezhetővé a távoli, egzotikus kultúrákat? Ennek kapcsán kísérletet teszek a médiaelméleti és a kulturális antropológia körébe tartozó elméleti megfontolások ötvözésére, valamint konkrét médiatartalmak, így többek között az On the Spot filmek „sűrű leírásával” és tartalomelemzésével példákkal is alátámasztom elméleti téziseimet. Nagy Péter Orosz-magyar interkulturális kommunikáció a turizmusban és az idegenforgalmi képzésben: problémák, lehetőségek, kihívások 2014. első két hónapjában a korábbi év ugyanezen időszakához képest közel 37%-kal több orosz turista érkezett Magyarországra. Az oroszok átlagosan kétszer annyi vendégéjszakát töltenek hazánkban, és közel dupla annyi pénzt költenek hazánkban, mint a más országokból érkezők. Hévízen pedig több száz ingatlant is vásároltak oroszok az elmúlt években. Előadásomban esettanulmányok és akciókutatások eredményeinek bemutatásával
7
szeretnék rávilágítani az orosz-magyar interkulturális kommunikáció gyakorlati kihívásaira, illetve a tapasztalatoknak a turisztikai képzésbe történő visszaforgatásának lehetőségeire. Nagy Sándor István Az anyanyelv és a fordítás, az etnikum egyéniségének lényegi meghatározója. Romániai magyar műfordítók sokoldalúsága A 2013-as konferencián ismertettem az akkoriban elindított „Magyar műfordítói lexikon (1945-2010)” romániai műfordítókhoz kapcsolódó kutató munka addigi eredményeit. Előadásomban olyan romániai műfordítók mutatom be (Áprily Lajos, Dávid Gyula, Franyó Zoltán, Jánosházy György, Jékely Zoltán, Kiss Jenő), akik fordítói „rekorderek”, legalább négy nyelvből alkottak fordításokat. Jékely Zoltánnak kilenc nyelvből jelentek meg fordításai. Néhány rövid példával szemléltetem munkásságukat. Nagy Tamás Tiszta slammel betörök… – A slam poetry mint a költészet reformációja? „Hisz az élet, biztos vagyok benne, csupa költészet.” (Jorge Luis Borges: A költői mesterség) Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő slam poetry nyelvészeti, kulturális és társadalmi szempontból egyaránt érdekes jelenség, mozgalom. A többnyire előre megírt és kompetitív jelleggel előadott szövegekre stiláris sokszínűség és spontenaitás jellemző. A slam poetry a pillanat művészetévé válik, amely egyrészt – Bob Holman, híres amerikai slammer szerint– a vers demokratizálását hozta el, másrészt a görög – főként platóni – hagyományokhoz visszanyúlva igyekszik reformálni a költészetet, azáltal, hogy – és itt a mottóra utalok – felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvek, sőt a szövegek(!) is csupán eszközei a költészetnek. Mindemellett az előadóesteken a művészek legtöbbször aktuális kulturális és társadalmi problémákra refrektálnak. Rövid előadásomban néhány magyar slam-szöveg stilisztikai és szövegtani elemzésén keresztül a slam poetry fő sajátosságait veszem górcső alá. Ortutay Katalin A baszk nyelv és kultúra helyzete Franciaországban Előadásomban Európa legrégibb nyelvének, a baszk nyelvnek és kultúrának franciaországi helyzetét kívánom röviden bemutatni, egy 2011-ben készített szociolingvisztikai felmérés alapján. A felmérés lényeges adatainak kiemelése és elemzése kapcsán kitérek a nyelvi identitás, a nyelvi kompetencia változásának kérdéseire, valamint összehasonlító elemzést végezve az elmúlt 20 év távlatában, megpróbálom bemutatni a tendenciákat, amelyek meghatározhatják a baszk nyelv fennmaradásának vagy éppen eltűnésének esélyeit. Magyarországon ez a téma kevéssé ismert, de nyelvpolitikai szempontból hasznos tanulságokkal szolgálhat. Paolo Driussi A világ változik, és a nyelvet tanulók is változnak Vivian Cook már több éve felismerte, hogy a modern világban lassan változnak a nyelvtanulás motivációi. Vele együtt mások is feldolgozták ezt a témát. Sajnos e tekintetben mindig háttérbe kerül az új kultúrák születésének, a társadalom változásának és a nyelv, esetleg a nyelvek új használatának vizsgálata. A pedagógia már ismeri a többnyelvűség osztályait, és ami talán hiányzik, az az elmélet megfelelő továbbfejlesztése. Meggyőződésem, hogy nagyon fontos az elméletek „korszerűsítése”. Az előadásomban megpróbálom példát nyújtani egy ilyen lehetőségről a magyar nyelv határozottságának egyik új magyarázatával, amely a funkcionális kereten belül megy végbe. Egy olyan nyelvi megközelítés, amely alkalmas a tipológiai összehasonlításra, hasznos lehet a nyelv elemzéséhez és leírásához, ugyanakkor segíthet abban, hogy jobban megértsük azt a kultúrát, amellyel a nyelv kapcsolatba kerül, anélkül, hogy kultúraspecifikus leírásokba bonyolódnánk. Putz Orsolya Az ideológia szerepe Trianon metaforikus konceptualizációjában Előadásomban a Trianonnal kapcsolatos fogalmi metaforák létrehozásának lehetséges motivációit mutatom be kognitív nyelvészeti keretben. Figyelmemet a tágan értelmezett kontextuális tényezők közül az ideológiára irányítom, amelyet az elmében létező absztrakt tudás egy fajtájának tekintek. A vizsgálat korpuszát két korszak (1920-1945 és 1945-1990) különböző műfajú (tudományos, politikai, publicisztikai stb.) szövegei adják. Kutatásom eredménye szerint az ideológia háromféleképpen motiválhatja a metaforahasználatot. Egyrészt vannak olyan metaforák, amelyeket ugyanazok az ideológiák (pl. kapitalista gazdasági ideológia) motiválnak és mindkét korszakban megjelennek (pl. az ország területének csökkenése egy tárgy elcsatolása metafora). Másrészt bizonyos céltartományokat (pl. társadalmi erő) ugyanazokon a generikus szintű forrástartományokon keresztül érünk el, viszont a figyelemirányítással kapcsolatos mentális műveletek metafora variációt okoznak. Végül egyes metaforák csak egy-egy korszakban jelennek meg az aktuálisan uralkodó ideológia hatására (pl. érzelem-metaforák).
8
Robin Edina Lektorált fordítások és eredeti magyar szövegek gépi összehasonlítása A fordítástudomány fontos feladatának tekinti a fordítási szöveg általános törvényszerűségeinek feltárását, amelyek megkülönböztetik a nem fordítás útján keletkezett szövegektől. A párhuzamos és összehasonlító korpuszokon végzett elemzések azonban nem számolnak a lektorálás során végrehajtott módosításokkal, amelyek szintén befolyásolhatják a fordítások szövegszintű sajátosságait. Felmerül a kérdés, vajon a lektorálás eredményeképpen tovább erősödnek-e a fordításra jellemző univerzális sajátosságok, vagy módosításaikkal inkább a célnyelvi normához közelítik a fordított szövegek jellemzőit. Jelen kutatás során általános statisztikai gépi elemzéseket végeztünk tíz, a szórakoztató irodalom műfajába tartozó regény fordítói és lektori kéziratán, majd az eredményeket tíz, eredetileg is magyar nyelven született regény statisztikai adataival is összehasonlítottuk. Az elemzések között szerepelt a mondatok számának megállapítása, a szóalak és szótípus (type/token) arányok közötti különbségek vizsgálata, a lexikai sűrűség kimutatása és a számadatok szórásának megállapítása. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a lektorálás során a fordítási szöveg tulajdonságai többnyire az eredetileg is célnyelven született szövegek jellemzőihez közelítenek, optimalizálódnak, a lektorálás ugyanakkor saját univerzális jellegzetességekkel is rendelkezik. Rodek Begella Annamária Köznyelvi jelentéssel is rendelkező műszaki terminusok metaforaalapú vizsgálata A szakfordítás egyik alapproblémája az, hogy számos szakterminus a köznyelvben is létező szó, ám az utóbbiban teljesen eltérő jelentéssel bír. Az előadás célja annak bemutatása, hogy a köznyelvben használt szavak egy csoportja műszaki szaknyelvi kontextusba kerülve új értelmet nyer, illetve párhuzamot lehet vonni a két megnyilvánulás jelentése között. Kiindulásként egy kettőszáz magyar terminusból álló műszaki alapadatbázis terminusait – úgy, mint ‘agy, apa, bak, csap, edzés, gém, gomba, játék, könyök, margaréta, papucs, pofa, tulipán…’ – elemzem, ahol feltárom a köznyelvi és a műszaki tartalom közötti kapcsolatot. Ezt a vizsgálatot elvégzem a francia nyelvből gyűjtött műszaki terminusokkal is. A vizsgált terminusok jelentős csoportjánál összefügg a köznyelvi jelentés és a fizikai megjelenés a műszaki tartalommal, mint a ‘fecskefarok’, a ’répa’ vagy ‘mankó’ terminusok esetében. Ezáltal metaforikus hasonlóság mutatható ki. A forrástartomány és a céltartomány közötti összefüggés egyértelmű. A forrástartomány feladata, hogy a céltartományi elem könnyebben érthető legyen. Az öntési technológiához kapcsolódó ‘répa’ terminus fizikai megjelenése, azaz a céltartomány teljes mértékben azonosítható a mezőgazdaságban termelt ‘répa’ alakjával, vagyis a forrástartománnyal. A kutatás célja a metaforikus kapcsolatok feltárása a nyelv e speciális szegmensén, ezáltal a valós tartalom és a jelentés meghatározása világosabb lesz. Rózsavári Nóra Három nyelv, három kultúra, egy műfaj. Mozarab jarchak nyelvi elemzése Az arabok által meghódított középkori Spanyolországban mórok, zsidók és keresztények éltek együtt. Ebből a közösségből született egy különleges lírai kompozíció a jarcha (ḫarǧa), mely egyes arab versek, a moaxaja-k (muwaššaḥ) refrénje volt. Művelt arabok és zsidók írták ezeket a költeményeket mozarab (újlatin) nyelven, melyekben általában egy fiatal lány énekelte meg szerelmese hiánya miatt érzett fájdalmát, szomorúságát. A jarchakat 1948-ban Samuel Miklós Stern magyar származású nyelvész fedezte fel, azóta mind irodalmi, mind nyelvészeti szempontból nagy érdeklődés övezte/övezi őket. Az előadás nyelvészeti szempontból közelíti meg a témát, célja néhány jarcha nyelvi elemzésén keresztül bemutatni a három nyelv (és kultúra) kölcsönös viszonyát. Sági Attila Nyelvjáráshasználat Japánban a XXI. században A XIX-XX. századi Japánban kialakították és terjesztették a standardizált japán nyelvet. Ezt a nyelvváltozatot tanítják az iskolákban és használják a médiában is. Japán néhány pontján korábban igen erős standardizálási próbálkozások voltak, amelyek során néhol erőszakos módszerekkel is gátolták a nyelvjáráshasználatot. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően kialakult a minden japán ember által ismert standard nyelvváltozat, illetve később a köznyelv. Az előadás során megvizsgáljuk, hogy melyek azok a részei Japánnak, ahol még mindig fellelhetőek a nyelvjárási sajátosságok, hol és hogyan jelennek meg a nyelvjárások, és mi lehetett annak az oka, hogy ezeken a vidékeken a nyelvjáráshasználat továbbra is megmaradt. Röviden kitérünk arra is, hogy melyek azok a közegek Japánban, ahol egy nem nyelvjárást beszélő japán ember kapcsolatba kerülhet a nyelvjárásokkal. Sallai Csilla „Egzotikumra vadászva”. Utazás, kultúra, kommunikáció a „couchsurfing” példáján. Szakdolgozatomban az utazás, kultúra és kommunikáció kapcsolatának átfogó gyakorlati vizsgálatára törekedtem a „couchsurfing” példáján. Ez az online közösségi oldal és mozgalom azoknak az utazni vágyóknak kínál alternatívát, akik a megszokottól eltávolodva, az ebben rejlő bizonytalanság izgalmával szeretnének „egzotikumokra vadászni”. Néhány „testi” és „lelki” utazó specifikus eseteinek tanulmánya mellett kvantitatív
9
kutatási módszerrel önállóan is vizsgáltam a megfogalmazott hipotéziseim és a kérdéseim. Kérdőívemet 5 kontinens 64 országában tartózkodó 356 „kanapészörfös” töltötte ki. Ebben többek között a térbeli, kultúrák közti mobilitást, az „idegenség” mélyebb megismeréseinek lehetőségeit, illetve az eltérő kultúrák érintkezésekor felmerülő kommunikációs nehézségeket is tanulmányoztam. Schirm Anita A diskurzusjelölők társadalmi megítélése A diskurzusjelölők stilisztikai jellemzői közé a magas gyakoriság, az oralitásbeli túlsúly és a stigmatizáltság tartozik (Furkó 2005, Dér 2010). A megbélyegzés különösen a szóbeliségben gyakran használt elemeket érinti és főként az írott és a formális nyelvben marasztalják el a használatukat. Bizonyos diskurzusjelölők negatív megítélése több nyelvben is megfigyelhető, s közülük az angol (Brinton 1996), a német (Günther – Mutz 2004) és a magyar (Schirm 2011) adatok egy része hasonlóságokat mutat. Előadásomban a magyar diskurzusjelölők társadalmi megítélését mutatom be, amely vizsgálataim szerint egyrészt magától a diskurzusjelölőtől függ, másrészt viszont a diskurzusjelölőt tartalmazó szöveg jellemzőivel és a nyelvhasználók szociolingvisztikai paramétereivel is kapcsolatban van. Spannraft Marcellina Kulturális különbségek nyelvi lenyomatai japán haikukban és fordításaikban Az előadás azt járja körül néhány japán haiku eredetijének, nyersfordításának és műfordításainak segítségével, miként mutatkozik meg az eltérő valóságismeretből, társadalmi-kulturális relációkból fakadó különbség japán versek és fordításaik között. A szavak mögött rejlő enciklopédikus tudás, tapasztalat eltérései mellett a konnotációk és transztextualitás felismerésének mértékéből eredően is az időről időre felmerülő kérdéshez jutunk: élményhiteles anaszémia vagy precíz fordítás. Szabó Katalin Szépen magyarul: nyelv és kultúra kapcsolata a 21-35 éves nyelvhasználók körében Előadásom első felében a nyelvi szépség tudományos meghatározhatóságának problémáját ismertetem. A nyelvhasználók úgy vélik, hogy létezik a nyelvi szépség, beszélnek róla, definiálni azonban nagyon nehezen tudják vagy nem is képesek rá, hiszen ez egy szubjektív értékítélet. Definíciója minden esetben társadalmi motivációkhoz kapcsolódik. Mindezek alapján ez a kategória egzakt módon nem használható, ezért a továbbiakban azzal foglalkozom, hogy mit értenek a nyelvhasználók nyelvi szépség alatt és ezzel összefüggésben, hogyan használják ezt a kategóriát. A nyelvi formák és a kultúra összefüggéseit vizsgálom, különös tekintettel a líra és a nem elitkultúra metaforáinak közösségépítő képességére, valamint előzetesen meghatározott nyelvi jelenségek és formák 21-35 éves nyelvhasználók körében szépnek, vagy nem szépnek minősítésére. Szabó Martina Katalin Egy magyar nyelvű szentimentszótár létrehozásának tapasztalatai és dilemmái Előadásomban egy magyar nyelvű szentimentszótár létrehozásának tapasztalatait és dilemmáit mutatom be. A szótár létrehozásának célja az, hogy segédletet teremtsünk a szerzői attitűdöt tükröző, értékelő nyelvi tartalmak hatékony, nyelvészeti megfontolásokon alapuló automatikus kivonatolásához. A szótár létrehozását a következő módon végeztük: Első lépésként egy angol nyelvű szentimentszótár automatikusan fordított szóanyagát manuálisan ellenőriztük és javítottuk, valamint szinonimaszótárak segítségével egy- és többszavas kifejezésekkel kiegészítettük. Ezt követően létrehoztunk egy olyan fejlesztőfelületet, amelynek segítségével az alapszótárat a szövegkorpuszunk anyagán a különböző doménekre tréningeltük. Az előadás a munka tapasztalatait, illetve a munka során felmerült kérdéseket és problémákat járja körül. Szabó Martina Katalin – Morvay Gergely Emócióelemzés magyar nyelvű szövegeken Projektünk keretében magyar nyelvű szövegek automatikus emócióelemzésére vállalkoztunk. Az emócióelemzés nyújtotta lehetőségek kiaknázása, annak jelentős gyakorlati haszna okán (pl. a vásárlói hangulat mérése) az angol nyelvű szövegek kivonatolásában mindegyre nagyobb teret nyer, a magyar nyelvű szövegek vonatkozásában azonban az emóciókra fókuszáló számítógépes nyelvészeti kutatások száma rendkívül csekély. Munkánk első fázisában egy angol nyelvű emóciószótár szóanyagát alapul véve létrehoztunk hat, az alapérzelmekkel összefüggést mutató magyar nyelvű kifejezéslistát. Ezt követően összeállítottunk egy tesztkorpuszt, amelyben a szövegek manuálisan osztályozott emóciótartalma ugyancsak az alapérzelmeknek megfelelően alkot hat, méretében arányos alkorpuszt. Az előadásban bemutatjuk a szólisták tesztelésének tapasztalatait, valamint mindazokat a megoldásokat, amelyeket az eredmények javítása érdekében alkalmazunk vagy alkalmazni tervezünk.
10
Szalkay Attila Deutsche Wörter, Redewendungen und Anantopodota biblischer Herkunft In meinem Vortrag möchte ich versuchen vorzustellen, dass der Einfluss der Lutherbibel auf die Entwicklung der deutschen Sprache auch den indirekten Einfluss der hebräischen, aramäischen und griechischen Sprache bedeutete und weiterhin die Entwicklung der metaphorischen Denkweise in deutschem Sprachraum verursachte. Dieser Einfluss besteht sowohl aus der Übernahme mancher hebräischen und koine-griechischen Wörter, als auch aus der Übernahme der metaphorischen und analytischen Denkweise der Sprache des Alten Testaments, was mit zahlreichen Redewendungen in der heutigen deutschen Sprache demonstriert werden kann. Dieser Vortrag fokussiert auf Redewendungen biblischen Ursprungs, die heute profan verwendet werden, deren Herkunft sich verdunkelt hat und die man in der Form eines ἀνανταπόδοτος, also eines unvollendeten Satzes trifft. Szilágyi Ildikó Műfaji kérdések a modern és kortárs francia költészetben Az új költői formák (prózavers, szabadvers, „verset”) megjelenése nagymértékben hozzájárult a hagyományos műfaji keretek felbomlásához. Az ellentmondásos műfajértelmezések, csoportosítások a műfaj fogalmának negatív megítéléséhez, illetve tagadásához vezettek. Az érvényüket vesztett normatív, előíró kritériumok helyett nyelvészeti (retorikai) és pragmatikai kritériumok segíthetik az új költői műfajok jobb megértését. A XX. sz. végétől – a korábbi évtizedek perifériára szorítottsága után – a műfajelméleti kutatások megújulásának lehetünk tanúi (Combe 1989, 1992, Saint-Gelais 1998, Dambre et Gosselin-Noat 2001, Joubert 2003). A legújabb kutatások egyre inkább számolnak az esztétikai kommunikációnak a befogadói oldalával: hogyan működnek a vitatott műfajú szövegek a költő és a közönség interakciójában (számot vetve mindkét oldalon a költői hagyomány létezésével)? Az új költői műfajok azonosításának problémait Jules Supervielle három verse (egy prózavers, egy szabadvers és egy „verset”) elemzésével illusztráljuk. Éles választóvonalat nem lehet húzni az új, „szabálytalan”, „kevert” műfajok közé, de megkísérelhetjük legfőbb formai jegyeik számbavételével elkülöníteni őket. A modern költői szövegek megfelelő műfajba való besorolása segíti az olvasói befogadást. A nyelvészeti és pragmatikai meghatározottságú szövegsajátságok feltérképezése segítséget nyújt az interpretációhoz, gyakorlati haszna a tudatosabb szövegolvasási technika kialakítása. T. Balla Ágnes A tanult idegen nyelvek szerepe szótanulás során Előadásomban a harmadiknyelvelsajátítás-kutatás területén folytatott vizsgálataim néhány eredményét kívánom bemutatni. Korábbi, magyar anyanyelvű középiskolás diákok bevonásával végzett kutatásaim tapasztalatai azt mutatták, hogy a nyelvtanulók harmadik nyelv tanulásakor csak bizonyos mértékig támaszkodnak a második nyelv tanulása során szerzett ismereteikre, külső (pl. tanári) segítséggel azonban a harmadik nyelv tanulása hatékonyabbá tehető (pl. T. Balla 2012). Jelen vizsgálatom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy egy vagy több idegen nyelvet magas szinten beszélő (nyelvszakos illetve tolmács- és fordítóképzős) egyetemi hallgatók vajon megpróbálják-e más nyelvekből szerzett ismereteiket kamatoztatni idegen szavak tanulása során. Virágh Árpád A jog és a beszédaktusok kapcsolata. Adolf Reinach „szociális aktusok” elmélete, mint az austini beszédaktuselmélet egyik előfutára Adolf Reinach jogfilozófiai megalapozású „szociális aktusok” elmélete majdnem fél évszázaddal megelőzi az austini beszédaktus elméletet. Reinach 1913-ban „A polgári jog apriori alapjai” című művében az általa „szociális aktusoknak” nevezett interperszonális nyelvi megnyilvánulásokat jogi alapból közelíti meg. A „szociális aktusokat” ún. jellemző vonásokkal társítja, mint spontaneitás, idegenszemélyűség stb. Vizsgálatában az igény, kötelezettség és ígéret szemszögéből indul ki, melyeket az austini sikerülési feltételekhez lehet viszonyítani. Ezek alapján a reinachi mű megtalálja, megállja a helyét a jelenkori nyelvészeti, filozófiai, jogi tudományok területén.
11
