A Nyelvhasználat a médiában c. konferencia előadásainak absztraktjai Abonyi Andrea Tímea Napjaink közösségi oldalainak nyelvhasználata Napjainkban alapvető kultúraváltás zajlik, melynek egyik összetevője és tünete a nyelvikommunikációs változás. A nyelveket érintő változások összefüggésben vannak a kultúrával, azon belül a kommunikáció technológiájával, ill. létmódjával. Az internet korszaka nemcsak a nyelvet alakítja át, ezzel együtt átalakulnak a humán tudományok is. A mobilkommunikáció terjedése, a távközlés és a tömegkommunikáció összekapcsolódása, új kommunikációs terek létrejötte azt jelzik, hogy az információáramlás technológiájának forradalmát éljük. Az informatika hatására egy új nyelvi létmód van alakulóban, az új beszélt nyelviség (másodlagos szóbeliség és írásbeliség), mely másfajta gondolkodási és annak megfelelő nyelvi formákat követel meg, továbbá szókészleti, nyelvtani, sőt hangtani változások sorát indítja el. Andrić Edit Szerb nyelvi hatások a vajdasági magyar sajtóban A környezetnyelv, pontosabban az állam hivatalos nyelve minden tekintetben hatást gyakorol a nemzetiségi kisebbségek nyelvére. Az interferenciahatás legjobban a köznyelvben érezhető, éspedig a lexika szintjén, de az igényesebb nyelvhasználat sem mentes ettől a jelenségtől. Ezúttal az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilap, a Magyar Szó hasábjain tapasztalt szerb nyelvi lexikai, szintaktikai hatásokat vizsgálom. Babinecz Zsuzsanna A helyi (politikai) kommunikációról – az üzenet dekódolásának kérdése a lokális társadalomban A helyi politikai aktorok kommunikációja meghatározza a helyi társadalom tájékozódását, információhoz jutását, s ezen keresztül érdekaggregációját és érdekérvényesítését. Az előadásban a következő témákat érintem: - a helyi közösségekben használt tömegkommunikációs eszközök egy adott üzenet átvitelében milyen súllyal bírnak; - a különféle médiumok stílusa és nyelvezete meghatározó az üzenet dekódolásában; - mi lenne a legjobb csatorna, stílus, nyelvezet ahhoz, hogy minél több befogadó kódolni tudja az üzenetet. Boda István Károly – Porkoláb Judit Metanyelvi és kritikai kommunikáció a televízió előtt. Orbán Ottó: Na ne mondja, hogy csak TV A írott és elektronikus média mint a társadalmi kommunikáció alapvető eszköze nemcsak az informatív kommunikációnak, a tényeknek vagy „híreknek” az egyik legfontosabb forrása, hanem a személyiségfejlődés egyre meghatározóbb jelentőségű eszköze is. Jim Rohn ismert mondását kiegészítve „azzá válunk, amit elolvastunk” és amit megnéztünk/meghallgattunk. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, „miként válunk azzá, amik vagyunk, és hogy ebben és önképünk kialakulásában milyen szerepet játszik a média” (Jostein Gripsrud: Médiakultúra, médiatársadalom. Budapest: Új Mandátum K. 2007. 13). A médiából áradó információfolyam feldolgozása ugyanis csak addig zökkenőmentes, amíg a befogadott tudáselemek összhangban vannak a világról és önmagunkról kialakított képpel. Amikor ellentmondás, egyfajta „kognitív disszonancia” lép fel (például egy rosszul sikerült vagy nem nekünk szóló reklámüzenet esetében), automatikusan metanyelvi szintre lépünk, és a média által közölt információs tartalom mellett magát a közlési folyamatot is bevonjuk a feldolgozás 1
folyamatába. Mindez lehetővé teszi az információk kritikus értékelését és az üzenet elfogadását, átértelmezését vagy éppen elvetését, ami együtt jár a világról és önmagunkról kialakított kép differenciálódásával, a „szubjektív tudás” fejlődésével. Előadásunk célja annak a vizsgálata, hogy ezek a kérdések hogyan fejeződnek ki Orbán Ottó Na ne mondja, hogy csak TV című esszéjében (Orbán Ottó: Cédula a romokon. Esszék és egyéb arcátlanságok. Budapest: Magvető K. 1994. 254–260.). Bódi Zoltán Nyelvhasználat a közösségi médiában Az előadás fő témája az online média átalakulásának egyik termékét, a közösségi médiát célozza meg. Közösségi médián a web 2.0 fő műfajait: a blogokat, a felhasználói tartalommegosztó oldalakat értem. Az előadás fő hipotézise szerint a közösségi média nyelvhasználata elszakad a hagyományos, professzionális média nyelvhelyességi, helyesírási, műfaji normatíváitól, és érvényesül benne a tartalom-előállító nyelvi kreativitása, idiolektusa. A fő hipotézist további alhipotézisekkel finomítom, amelyek a közösségi média nyelvhasználati normatíváit célozzák (pl. a közösségi média tartalomprodukálói ugyan kreatívan kezelik a hagyományos médianyelvi normatívákat, de mivel a nyilvánossághoz szólnak, a formalitás igényét hordozzák). Ez a jelenség egyébként a professzionális online médiában is megfigyelhető, és a közösségi média ezt a hagyományt viszi tovább és erősíti fel. A hipotézisek bizonyításának módszere a passzív adatgyűjtés és adatelemzés, amelynek során médiablogokat vizsgálok (például a netidok.postr.hu blogot, amely a Magyar Rádió Netidők című műsorának blogja), és összevetésképpen a magyar mainstream online média reprezentatív képviselőinek (Origo, Index) kiválasztott szövegeit elemzem. Czeglédi Katalin Idegen nyelvi elemek használata a médiában. Manapság a hangos és írott média az eddigieknél sokkal nagyobb részét tölti ki az életünknek. Ez azt is jelenti, hogy a felelősségünk is sokkal nagyobb azért, hogy a nyelvünk értékeit megőrízzük és továbbadjuk. Újra és újra fel kell tennünk a kérdést, vajon gazdagodik-e a nyelvünk azáltal, ha idegen nyelvi elemeket használunk. Az idegen szavak beépítése a nyelvünkbe, az idegen szószerkezetek alkalmazása, az idegen szóhangsúly, a szószerkezetek hangsúlya, a mondathangsúly ráerőltetése a magyar nyelvre vajon megengedhető-e? A válasz egyértelmű nem. A magyar nyelv használatát az ősi eredetű gondolkozásunk alapvetően határozza meg, ezért az idegen nyelvi elemek használata nyelvünket és a gondolkodásunkat egyaránt rombolja, szegényebbé teszi. Dobos Csilla Jogi szakmai nyelvhasználat a médiában Napjainkban számos tudósítás foglalkozik jogi kérdésekkel az írott, az audiovizuális és az online médiában egyaránt. Előadásomban elsősorban az írott médiában megjelenő cikkek és tudósítások alapján mutatom be a jogi szakmai nyelvhasználat „média-specifikus” sajátosságait. Érintem az intralingvális jogi fordítás néhány kérdését is, mivel a sajtóban gyakran találkozunk az információtovábbítás ezen lehetőségével. Dombi Judit Elsőéves angol szakos hallgatók írott nyelvhasználata a Facebookon A 21. századi információs-kommunikációs vívmányok egyre inkább hatással vannak a különböző tanulási formákra, ennek felismerése és osztálytermi gyakorlatba való integrálása rendkívül időszerű. Az on-line médiumok részleges felhasználását, osztálytermi, jelenléti feladatokkal való ötvözését blended learning-nek nevezzük (Graham, 2004; Rooney, 2003). 2
Jelen kutatás empirikus adatok alapján vizsgálja az első éves angol szakos hallgatók felhasználói aktivitását és angol nyelvhasználatát a Facebook közösségi oldalon létrehozott Írásgyakorlat csoporton belül. Az előadás az alábbi kutatási kérdésekre keresi a választ: (1) Mi jellemzi az elsőéves hallgatók felhasználói aktivitását? (2) Miben különbözik a hallgatók on-line és papíralapú írott nyelvhasználata? (3) Mennyiben tekinthető a Facebook közösségi oldal megfelelő médiumnak a blended learning-en belüli alkalmazáshoz? Az előadás a kvalitatív és kvantitatív kutatási paradigmákat követve próbál választ keresni a kutatási kérdésekre. Eitler Tamás Nyelvi és képi dekontextualizáció a médiában A médiában megjelenő különféle dekontextualizációs tendenciák azonosításán felül a három tipikus esetet bemutató előadás egyrészt azt vizsgálja, milyen konkrét módon érvényesül a kontextusfüggetlenítés a különféle médiaműfajokban, másrészt ezeket a kontextusfüggetlenített kommunikátumokat kritikai szempontból is elemzi. Az eredményekből kiviláglik, hogy a kontextusfüggetlenítés minden vizsgált médiaműfajban jelen van, azonban az egyes műfajokban eltérő mértékben és eltérő stratégiai dekontextualizációs eszközökkel jön létre. Folmeg Márta Ki van a sorok mögött? Arra vállalkoztam, hogy kérdőíves módszerrel megvizsgáljam, vajon adatközlőim meg tudják-e állapítani, hogy az általam idézett szöveg milyen nemű személytől származik. Intuitív módon tudnak-e következtetni a szerzők nemére? A kontextus vajon mennyire okoz problémát a nemek azonosítása közben? Az intuíció helyességére vagy helytelenségére nézve szövegnyelvészeti vizsgálatot végzek, bemutatva azokat az „objektív fogódzókat” a szövegben, amelyek befolyásolják adatközlőim választását. Hipotézisem, hogy a kontextus és az adott helyzetben betöltendő szerep jobban meghatározza a nyelvhasználatot, mint a biológiai nem. Kérdőívemben politikusok megnyilvánulásaira helyeztem a legnagyobb hangsúlyt. A felhasznált korpuszt az országgyűlési jegyzőkönyvek anyagából válogattam. Feltevésem, hogy a nyelvhasználat vizsgálatával közelebb jutok a parlamentben meglévő nemi eloszlás megértéséhez. Vagyis, hogy a férfias fellépés és nyelvhasználat a siker kulcsa a hatalmi szférában. Mivel a nyelv egyben megteremti és vissza is tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségeket, ezért alapvető fontosságú a vizsgálata és megértése a hátrány megszüntetésében, hiszen a nyelven keresztül szemlélhetőek a másokkal való kapcsolatok, és a társas identitás is a nyelven keresztül rajzolódik ki. Gazdag Vilmos Orosz/ukrán lexikai elemek a kárpátaljai magyar nyomtatott sajtóban A kárpátaljai magyarok a mindennapi szláv hatás következtében az anyanyelvi kommunikációjuk során gyakran használnak másodnyelvi elemeket, melyek idővel olyannyira megszokottá válnak, hogy a laikus beszélők szinte észre sem veszik idegen mivoltukat, s ezáltal e szavak bekerül(het)nek a sajtóba is. Ugyanakkor a mai napig nem született még olyan munka, amely a kárpátaljai magyar nyomtatott sajtótermékek másodnyelvi (orosz/ukrán) lexikai elemeit kívánta volna feldolgozni. Előadásunkban az általunk adatolt szláv lexikai elemek értelmező-etimológiai szótárába nyújtunk betekintést, elvégezve az adott szavak szófaji megoszlásának vizsgálatát, eredet szerinti és fogalomköri csoportosítását is.
3
Gyarmathy Dorottya A mikrofonláz mértékegysége Az emberek hétköznapi kommunikációjának tudományos szintű megismerésére az elmúlt évtizedekben világszerte számos spontánbeszéd-korpusz jött létre. Ezeket gyakran éri az a vád, hogy a mesterséges rögzítési körülményekből és az ebből adódó mikrofonlázból fakadóan a valóságban nem a mindennapok verbális kommunikációját tükrözik. A jelen kutatás célja annak elemzése, hogy a mikrofonláz milyen hatást gyakorol a professzionális és a nem professzionális beszélőkre. Vizsgálatunkban egy kereskedelmi rádió reggeli élő adásából származó több órányi felvételt hasonlítottunk össze a BEA Spontánbeszéd adatbázis nemben és életkorban illesztett adatközlőinek hanganyagával. Összevető elemzésünk a beszéd temporális és akusztikai sajátosságaira, továbbá a megakadásjelenségekre és azok javítására irányult. Eredményeink alapján objektív adatokkal igazolható 1. a mikrofonláz hatásának tényszerű megjelenése a naiv beszélők spontán közlésében; valamint 2. a gyakorlott rádiós személyiségek és az átlagemberek spontán beszédének különbsége. Hardiné Magyar Tamara A „bűn” nyelvi elem lexiko-szemantikai, pragmatikai vizsgálata katolikus sajtótermékekben A „bűn” lexikai egység a vallási nyelvhasználat egyik rendszeresen előforduló nyelvi eleme,értelemszerűen a hazai vallási sajtótermékekben is gyakran előfordul. Lexikoszemantikai, szintagmatikai, vizsgálódásainkban a szó jelentéstartalmait, denotátumainak módosulásait, szövegkörnyezetre gyakorolt hatásait próbáljuk nyomon követni, mindezen túl két nyomtatott katolikus sajtótermék – az Új Ember, illetve a Távlatok – A magyar jezsuiták lapja című lapok – cikkeiből felállított korpuszok összehasonlítására vállalkozunk. A „bűn” szó a katolikus nyelvhasználatban történő összehasonlítását pragmatikai elemzésekkel egészítjük ki, majd utalást teszünk a vizsgált nyelvi elem más szakmák – elsősorban a jogtudomány – nyelvhasználatán belüli használatának megfigyelésére. Heltai Pál Nyelven belüli fordítás: tudományos szövegek a médiában A fordítás egy meglevő szöveg átalakítása és más formában történő közvetítése egy másodlagos kommunikációs helyzetben. A fordítás nem ekvivalens az eredeti szöveggel, hanem optimális mértékben hasonlít az eredetire. A fordítás során a fordító értelmezi a szöveget, és (ideális esetben) a relevancia elvének megfelelően határozza meg, milyen információkat akar (és képes) közvetíteni, és milyen feldolgozási erőfeszítést vár el (vagy milyen feldolgozási erőfeszítésre tartja képesnek, illetve hajlandónak) a másodlagos közönséget. A fordítást általában nyelvek közötti fordításként értelmezzük, de elvileg a nyelven belüli fordítás is fordítás, egy meglevő szöveg értelmezése és közvetítése egy másodlagos közönség számára. Ebben az előadásban tudományos szövegeknek a nagyközönség számára történő „fordítását” vizsgálom. Horváth Júlia Férfi- és női mentalitásminták a médiában. A nők alulreprezentáltsága A közéleti és politikai nyilvánosságot általában a férfiak territóriumának tartják. A médiumokban a kötelező szexizmuson kívül női mintakép elvétve jelenik meg. Csak ritkán hallhatók sikeres női karriertörténetek, vagy hétköznapi, főképpen pozitív női sorsok. A súlyozott témákban leginkább férfiak nyilatkoznak hiteles hírforrásként, véleményalkotó összegzőként nőket alig hallhat/láthat a közönség. Mindez, a férfiak túl-reprezentációjával azt az elvárást erősíti, hogy a nő továbbra is maradjon háttérben, irányadó véleményt ne 4
formáljon. A nők közéletbe lépésével elmaradt a valódi autonómia, a nők, férjeiktől való függőségüket felváltották az államtól függőségre. A média széleskörű direkciós hatásánál fogva és az ily módon egyoldalú mintaalkotás révén, a népesség az utóbbi évtizedekben az uniformizálódás útjára lépett, melynek része az intermentalitás. Huszár Ágnes A bulvármédia hatalma Hogyan buktatta meg a Bild a német államfőt? Az előadás azt a folyamatot tárgyalja, hogyan járult hozzá a németországi Bild és Bild am Sonntag bulvárlap Christian Wulff bukásához. A Bild és a benne szereplő prominensek – politikusok, gazdasági vezetők, bankárok, showmanek – kapcsolata reklámszerződéshez hasonlít, akkor is, ha erről soha nem írnak alá szerződést. Ha viszont az egyik fél – ebben az esetben a német államfő – nem tartja be az íratlan szabályokat, akkor az újság visszavág. Fegyverei között olyanok is vannak, amelyek külső szempontból a tényfeltáró újságírás eszközeire hasonlítanak. Az egész manipulatív folyamat súlyosan károsíthatja a demokráciát. Jablonkai Réka Társadalmi felelősségvállalás a közösségi médiában Az előadás egy feltáró jellegű kutatás eredményeit mutatja be, melynek során három cég (The Body Shop, Procter and Gamble, Prezi) facebook-megjelenését és a facebookon folytatott vállalati kommunikációját, azon belül is a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kommunikációt vizsgáltam. Coombs és Holladay (2012) szerint a társadalmi felelősségvállalással (CSR) kapcsolatos kommunikációban a közösségi médián keresztül a vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy a) újabb CSR területeket találjanak; b) felmérjék, hogy az érdekelt felek (stakeholderek) mennyire ismerik CSR tevékenységüket; c) felmérjék a stakeholderek véleményét, reakcióját; d) láthatóbbá tegyék CSR tevékenységüket és e) bevonják a stakeholdereket CSR akcióikba. A kutatás célja volt, hogy felmérje, hogy ezek a funkciók mennyire és milyen módon jelennek meg a vállalati kommunikációnak ebben a formájában. A vizsgálat továbbá kitért arra is, hogy milyen nyelvet használnak a vizsgált cégek a közösségi médiában. Coombs, W.T. & Holladay, S.J. (2012). Managing Corporate Social Responsibility. Oxford: Wiley-Blackwell. Jóri Anita Multimediális szövegek az elektronikus zene világában A technológia folyamatos fejlődésének köszönhetően egyre fontosabb szerepet játszik mindennapjainkban a multimedialitás. Az internet, a televízió, a hirdetések, a képes magazinok stb. mind-mind egyben óriási hatással vannak nyelvhasználatunkra is (ilyen pl. a digitális kommunikáció hatásai a magyar szókincsre). Az elektronikus zene diskurzusközössége a fenti médiumoknak is köszönhetően folyamatosan fejlődik és alakul. A különböző multimediális szövegek (szó szerint) kirajzolják a közösség egyedi sajátosságait és rámutatnak az egyes zenei stílusirányzatok elkülönülésére. Ilyen pl. az acid stílus feltűnő színhasználata, a minimal techno minimalizmusa és a goa pszichedelikus ábrázolása. A jelen előadás górcső alá veszi a flyerek (szórólapok), poszterek és albumborítók képi megjelenítéseit és ezek példáin keresztül láttatja „az írás és a kép folyamatos harcát“ (Vilém Flusser), miszerint sokszor a képi ábrázolás több jelentéssel bír, mint az írott szöveg maga, máskor viszont ez az arány pont fordítva igaz.
5
Kárpáti Eszter Vannak-e még műfajok az írott sajtóban? A hagyományos sajtóműfaj-elmélet felosztása alapján az írások alapvetően két csoportra oszthatók. Vannak, amelyek tényeket közölnek, ismertetnek, adnak közre. És vannak, amelyek véleményt osztanak meg: a szerzőét, a szerkesztőét, a megrendelőét. A sajtóban megjelenő írások formai, tartalmi jegyei és az újságban elfoglalt helyük adnak támpontot az olvasóknak. Műfajelméleti ismeretek híján is világosnak kell lennie, hogy mikor olvasunk a világ eseményeiről, és mikor valaki, valami másról. Vajon a mai napilapokban létezik-e műfaji sokszínűség; különválaszthatók-e a műfajcsaládok tagjai? Vannak-e még műfaji értelemben vett formai szabályok; elválnak-e a sajtóban a tények a véleményektől? Kiss Katalin A Progresszív aspektus és a Vendler-féle igeosztályok a magyar, orosz és angol nyelv alapján Kiindulva a Vendler-féle igeosztályozásából előadásomban azt vizsgálom, hogy milyen igék, illetve igei predikátumok kompatibilisak a progresszív aspektussal a három nyelvben. A nyelvek különböznek annak tekintetében, hogy az idő külső-, illetve belsőszerkezetét milyen módon és milyen fokon fejezik ki: morfológiailag, morfoszintaktikai szinten, vagy lexikális úton. A vendleri igeosztályok alapján célom azoknak az eszközöknek a megvilágítása, melyek lehetővé teszik a progresszív aspektus kifejezését a magyar, az orosz és az angol nyelvben, illetve azoknak a nehézségeknek a feltárása, melyekkel szembesülünk egy progresszív aspektusú mondat megalkotása során. Kiindulva a szemantikai alapú megközelítésből közelebbről megvizsgálom, hogy az öt igeosztályból milyen igék, igei predikátumok fordulnak elő a progresszív szerkezetben és bemutatom a nyelvek közötti hasonlóságokat, illetve különbségeket a progresszív aspektus kifejezésében. Az említett három nyelv alapján a következő kérdésekre keresem a választ: 1. milyen esetben van szükségünk viszonyításra, mint például a magyarban; 2. melyik nyelvben van kiemelkedő szerepe az igekötőnek a progresszív szerkezet megjelenítésében. Kovács Máté Interkulturális különbségek egyetemi honlapok rektori köszöntőiben Napjainkban, a felsőoktatás tömegesedésének korában az egyetemi honlapok kiemelt szerepet töltenek be a hallgatók megszólításában és figyelmének felkeltésében. A megszólítás egyik fontos eleme a honlapon található, az egyetem rektora által a hallgatóknak címzett köszöntő. Az előadás magyar felsőoktatási intézmények rektori köszöntőit elemzi abból a szempontból, milyen interkulturális különbségek figyelhetők meg a magyar és külföldi hallgatóknak szánt üzenetekben. A kvalitatív vizsgálat elsősorban a szisztémikus-funkcionális nyelvtanra épülő kritikai diskurzuselemzés módszerét alkalmazza. Továbbá, az interkulturális különbségek azonosításához az előadás a főbb kultúraelméletek releváns kategóriáira támaszkodik. Kövér Péter Elferdített frazeologizmusok a viccekben és a médiában Előadásomban arról szeretnék áttekintést adni, hogy milyen formában és milyen céllal jelennek meg az elferdített frazémák a médiában (elsősorban a reklámokban és szlogenekben) illetve a viccekben. Az elferdítésnek két fő típusát különböztetjük meg: a frazéma formai oldalának módosítása nélküli (szintagma-extern) és a formai oldal módosításával létrehozott (szintagma-intern) modifikációt. Szólások, közmondások és szóláshasonlatok alapján konkrét példákkal illusztrálva mutatnám be a modifikáció két főcsoportján belüli egyes kontextuális altípusokat. Egyúttal meg is nevezném az elferdítéssel elérni kívánt hatást, a szerzői szándékot.
6
Krommer Zoltán A szókincs és beszédstratégiák szerepe a média véleményformálásában – Egy republikánus elnökjelölő vita tükrében 2011. október 18-án Las Vegas városában republikánus elnökjelölő vitát tartottak. Az eseményt a CNN közvetítésében öt és fél millió amerikai követte figyelemmel, majd az elkövetkező napokban számtalan újság, tévéműsor, internetes hírportál és blog alkotott véleményt – a tévében látottak alapján – a jelöltek teljesítményéről. Előadásomban azt vizsgálom, milyen összefüggés fedezhető fel a jelöltek nyelvhasználata és jelentősebb hírforrások (pl. The Washington Post, The New York Times, Reuters) a jelöltek teljesítményéről szóló értékelései között. Kutatásomhoz az elméleti hátteret a társalgáselemzés, az eszközöket pedig a Wordsmith 6 lexikai statisztikaelemző szoftver, és a Thomas Cobb által kifejlesztett, szövegeket gyakorisági listákra bontó VocabProfile program szolgáltatta. Magyarné Szabó Eszter Verbális humor ogre-módra, avagy miért szórakoztatóak a Shrek-történetek Több korosztályt is meg tudnak nevettetni a zöld lény és társai által hallható humoros megjegyzések. Milyen nyelvi eszközökkel érik el ezt a szövegírók? Hogyan tudjuk megragadni a szöveg variáns és invariáns elemeinek humortartalmát? Mi az, ami lefordítható, és mi az, ami csakis anyanyelvünk sajátossága? Milyen nyelvi és nyelven kívüli tényezőkön múlik egy ilyen típusú film sikeressége? Ezeket a kérdéseket igyekszik megválaszolni az előadás néhány szövegrészlet elemzésével. Kulcsszók: verbális humor, nyelvi variáns, nyelvi reáliák Markó Alexandra Az irreguláris zönge szerepe a magánhangzók határának jelölésében, avagy Eltér-e a rádióbemondók beszéde a tipikus beszélőkétől? Több nyelvvel kapcsolatban igazolták már, hogy a kiejtésben egymást követő magánhangzók határán irregulárissá válhat a zönge (például angol: Gimson 1980, német: Dilley et al. 1996), mintegy a hangzók (s ezáltal akár a szavak) percepciós elkülönítésének elősegítése céljából. A magyarra vonatkozóan is készült már erre vonatkozó szisztematikus vizsgálat (Markó 2012), amelynek az eredményei szerint ez a jelenség nagy arányban jelentkezik szóhatáron. A jelen kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e különbség a magánhangzók határának jelölése tekintetében a rádióbemondók és a tipikus beszélők között 1. az irreguláris zönge előfordulási gyakorisága, 2. a kapcsolatot alkotó magánhangzók fonetikai-fonológiai sajátosságai és 3. a magánhangzók pozíciója (morfémán belül, morfémahatáron, összetételi határon, szóhatáron) tekintetében. Hipotézisünk szerint a tudatosabb beszélők (a rádióbemondók) gyakrabban, többféle helyzetben alkalmazzák az irreguláris zöngeminőséget a magánhangzók határának jelölésére V(#)V kapcsolatokban, mint a nem hivatásos beszélők. A vizsgálat anyagát rádióbemondók és tipikus beszélők mondatfelolvasásai adják (19 mondat, összesen 97 magánhangzó-kapcsolat). A fenti kérdések megválaszolására akusztikai elemzéseket végzünk (Praat 5.2), a két beszélői csoport eredményeit statisztikai módszerekkel vetjük össze (SPSS 15.0). Márton Emese Interetnicitás, nyelvhasználat (A román és az erdélyi magyar on-line újságok és a cikkekhez kapcsolódó hozzászólások a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról) Konferencia-előadásom témájának kiválasztását két tényező indokolja: személyes érintettségem és a kutatásom alapjául szolgáló korpusz nagysága, hiszen olyan témáról van szó, melyet mind a magyar, mind a román on-line sajtóban hosszasan és részletesen 7
kifejtenek, elemeznek, és a kapcsolódó hozzászólások mennyisége is számottevő. A korpusz szövegeinek feldolgozása tartalomelemzés módszerével történik. Az interetnicitás kérdéskörét több dimenzió mentén elemzem: 1. a magyar és a román on-line sajtó nyelvhasználatának összehasonlító elemzése; 2. a magyar és a román hozzászólások nyelvhasználatának összehasonlító elemzése; 3. a sajtó és a hozzászólások nyelvhasználatának összevetése. Medve Anna és Nagy Tamás Képi vírusok – A Sikoly mint mém különböző médiumok tükrében Előadásunkkal a Sikoly-mém példáján keresztül egy olyan jelenségre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, amely az intermedialitás és a kép – szöveg problémakörét érinti a szemiotikai textológia (Petőfi) és a memetika (Dawkins, Blackmore, Fehér) keretei között. Állításunk szerint szerint csak akkor valósulhat meg képátvitel (Pethő), ha a virtuális képi vírusok már korábban megfertőzték az elménket. Előadásunk eredményeként egy olyan képletet állítunk fel a különböző médiumokon keresztül terjedő Sikoly-mémről, amely modellezi az említett jelenségeket, leírja a szövegtestek és a befogadó elméjében létrejövő mentális (virtuális, képi) reprezentációk és reprodukciók közötti lehetséges interakciókat. Medve Anna és Németh Dániel Bio-mesterséges nyelvek: csak természetes alapanyagokból Egyre terjedő jelenség a sci-fi vagy fantasy világban használt nyelvek megtanulása. A rajongói közösségek szubkultúraként működnek. A technikai fejlődésben is nyomot hagynak a e művek (tengeralattjárók, önműködő ajtó, érezni képes irányítható művégtagok). A humántudományok részéről nagyobb érdeklődést érdemel ez a jelenség, ugyanis egy-egy ilyen nyelv szélesebb bázissal rendelkezhet, mint a természetes nyelvek némelyike. A fentiek alapján mutatunk be néhány nyelvet a Csillagok Háborúja univerzumából. Ezek, hasonlóan a természetes nyelvekhez, szinte véletlenszerűen helyezkednek el: van, hogy egymáshoz közeli nyelvek egymás mellett, máskor egy-egy nyelv idegen környezetben él, tehát nagy az egymásra hatás. Létezik egy közös nyelv is, ami lehetőséget ad az angol jövőjének vizsgálatára. Egy-egy nyelv bemutatásánál nemcsak nyelvtani jellegzetességekre, származásnyelvekre, hanem a mögé kerített kultúra ábrázolására is kísérletet teszünk, főként az írásrendszere. Nádai Julianna Kultúrák dialógusa a nemzetközi gazdasági sajtótermékek szalagcímeinek tükrében Az előadásomban bemutatom azokat a nyelvi eszközöket, amelyekkel a gazdasági nyomtatott sajtótermékek saját országuk kultúrájára reflektálnak. Elemzem azokat a szalagcímeket, amelyek angol és német gazdasági folyóiratokban jelentek meg. Vizsgálatom középpontjába elsősorban a szalagcímek szemantikai és pragmatikai vetületeit állítom. Hipotézisem szerint a szalagcímekben rejlő kulturális utalások alapján következtetéseket vonhatunk le az egyes kultúrák értékrendjére, világlátására vonatkozóan. Az elméleti keretek bemutatása után állításaimat a gazdasági szaklapokból vett címek példáján keresztül igazolom. Nagy Péter Jelnyelv a médiában A Jelnyelvi törvény 2009-es elfogadása óta Magyarországon egyre nő a jelnyelv iránti érdeklődés. A jelnyelv tudományos célú kutatása is fellendült, ennek egyik eredményeként ma már nem kérdés, hogy a jelnyelvi tolmácsolás nem csupán nyelvi, hanem kulturális közvetítés is. Hazánkban – látszólag – egyre jobban megvalósul a média akadálymentesítése. Változott-e a jelnyelvi tolmácsolás gyakorlata az utóbbi években? Tolmácsolás-e a televíziós 8
műsorok jelnyelvi közvetítése? Hozzáférhetőbb lett-e a média a siketek számára? Ezeket a fő kérdései az előadásnak, felvázolva a tudományban (is) előforduló alapvető félreértéseket, lehetséges kiutakat. Neuberger Tilda Nonverbális hangjelenségek közvetlen és közvetett kommunikációs helyzetben A nem nyelvi kommunikáció fontos és gyakori elemei a különféle vokális jelek, mint például a nevetés, a torokköszörülés vagy a nyelvcsettintés. Egy részük a beszéd másodlagos kísérőjelensége, más részük jelentéssel bíró, szándékosan létrehozott közlés, amely hozzájárul ahhoz, hogy a beszélgető partnerek jobban megértsék egymást. A jelen vizsgálatban három beszédhelyzetben elemeztük a nonverbális hangjelenségeket: narratívában, társalgásban (BEA spontánbeszéd-adatbázis) és rádióműsorban (reggeli élő adás). Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vizsgált jelenségek milyen funkciókat hordozhatnak, illetve akusztikai megvalósításuk különbözik-e a közvetlen (face to face) és a közvetett kommunikációban. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyes jelenségek különböző funkciókat képesek betölteni, és egy jelenség több (nem verbális) információ kifejezésére is alkalmas. Az akusztikai fonetikai elemzésükből kapott eredmények felhasználhatók a gépi beszéd-előállításban és beszédfelismerésben. Osváth Gábor Politikusi szállóigék a médiában A rendszerváltás óta felszaporodtak a politikusoktól származó vagy a tevékenységükhöz köthető szállóigék a médiában. Ennek oka a politikai pluralizmus, azaz jóval több az önálló, esetenként sarkított véleményt megfogalmazó politikus, mint korábban. A média szabadabb volta is hozzájárul ezek szélesebb körben való megismeréséhez, elterjedéséhez. A legismertebb újabb keletű szállóigék Antall József, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc nevéhez fűződnek. Az ellentétes politikai oldal szívesen alkalmazza politikai propagandájában a másik oldal elhíresült mondásait, s ezek többnyire így válnak szállóigévé. Elemzem a szállóigék alaki változatait is. Panker Gergő The Dynamism of Accent in English Language Use: Special Focus on a Group of University Educators Based on my research paper investigating the diverse role of accent in Second Language Acquisition (SLA) and English Language Teaching (ELT), I am going to present one particular aspect of this multifaceted subject by showing the dynamism of accent used within various situations by a group of English language educators teaching at a Hungarian higher education institute. Focusing on a special target group, a group of university educators, the research investigates the ways how different settings, motivation and identity are manifested in their accent and the relationship between these factors. It suggests that there are conscious decisions behind the way the participants speak English in various educational and noneducational settings, showing the dynamism and ever-changing quality of this very important aspect of language use, language acquisition and language teaching. Robin Edina Lektorált fordítások gépi elemzése A leíró fordítástudományban a fordítások vizsgálatakor a kutatók legtöbbször megfeledkeznek arról, hogy az elemzések alapját képező szövegek gyakran lektorált fordítások. Ezek a fordítások azonban magukon viselik a szöveget gondozó lektorok tevékenységének nyomait is. Felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán számításba 9
venni a fordított szövegek vizsgálatánál a szerkesztők munkáját. Okoznak-e számottevő változásokat a szövegek általános jellemzőiben a lektori műveletek? Jelen tanulmányunkban ennek vizsgálatára általános statisztikai gépi elemzéseket végeztünk tíz, a szórakoztató irodalom műfajába tartozó regény fordítói és lektori kéziratán. Az elemzések között szerepelt a szövegek terjedelmének összevetése, a type/token arányok közötti különbségek meghatározása, az összes lektori módosítás számadatainak megállapítása, a szövegekre jellemző egyedi elemek kimutatása és a lexikai sűrűség vizsgálata. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a szerkesztők jelentős mennyiségben hajtanak végre műveleteket a fordítások gondozása közben, miközben konkrétabb, gazdagabb, kevésbé redundáns szövegváltozatokat hoznak létre. Érdemes tehát számolnunk a lektori műveletekkel is a fordítások vizsgálata során. Schirm Anita A televízióreklámok nyelvhasználatáról A reklámok nyelvével foglalkozó kutatók (pl. Dyer 1989, Virányi 2007) szerint nincs külön reklámnyelv, mivel a hirdetések nyelve nem egységes. Heterogenitása mellett azonban számos univerzális jegye van ennek a kommunikációs módnak. Előadásomban magyar televízióreklámok segítségével azt mutatom be, hogy e hirdetések meghatározott meggyőzési sémával rendelkeznek. 100, véletlenszerűen kiválasztott, különféle termékcsoportot népszerűsítő reklám elemzésének eredményeiből a stilisztikai, a szövegtani és a pragmatikai jellemzőket ismertetem. Schmidt Ildikó „Tábor-language” – Nyelvhasználat a Bicskei Befogadó Állomáson A Bicskei Befogadó Állomáson élő migráns csoport kulturális és nyelvi szempontból igen sokszínű. Afrikából és a Közel-Keletről érkeznek a legtöbben, sokan közülük többnyelvűek. Azonban egy közös nyelv, amit mindenki legalább az alapvető kommunikációhoz szükséges szinten ismerne, nincsen. A magyar nyelv lenne hivatott ezt a szerepet betölteni, de a magyar nyelvórákon és a Befogadó Állomáson dolgozókon kívül az itt élőknek kevés a kapcsolata a magyar nyelvvel és emberekkel. Ebből a helyzetből fakadóan egy sajátos „nyelv” alakult ki, a Tábor-language. Előadásom célja, hogy bemutassam ezt a nyelvi változat, és összevessem a pidgin nyelvekre vonatkozó ismeretekkel. Szemere Pál Nicsak ki beszél? – Feliratok pragmatikai tere Az előadás azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a rövid, jellemzően egy szóból álló írásbeli nyelvi megnyilatkozások (röviden: feliratok) milyen pragmatikai teret hoznak létre, ki a beszélő, ki a hallgató és mi a beszédszándék. Kisebb részben célja az előadásnak, hogy megvizsgálja: a felirat fordítása során keletkező célnyelvi szöveg pragmatikai szempontból mennyiben tér el a forrásnyelvi szövegtől. A témát az alábbiakban egy rövid példával szeretném szemléltetni. Egy angol nyelvűre beállított levelezőprogramban a „Send” feliratú gombra kattintva küldhetjük el a megírt üzenetet. Én, a felhasználó mondom ezt a programnak, egyszavas utasítást adok neki. Ez mondat formájában a következőképp fejezhető ki: Küldd el a levelet! Egy másik gomb felirata „Inbox”. Ebben az esetben a program beszél hozzám és nem felszólít, hanem tájékoztat. Teljes mondatban: Itt találod a bejövő üzeneteidet. A magyar „Küldés” és „Bejövő” felirat értelmezése vajon ettől eltérő-e?
10
Szitó Judit A „Cartoon Network nemzedék”: angol mint második nyelv? Előadásom központi témája az általam „Cartoon Network nemzedék”-nek titulált angol szakos diákok attitűdje az angol nyelvtanulás vonatkozásában. Feltételezésem az, hogy az angol nyelvű csatornák megjelenésekor 3-6 éves korosztály, mely mostanában lép a felsőoktatásba, másként viszonyul az angol nyelvhez, és valószínűleg másként is tanulják, mint az előző nemzedékek, akik könyvből tanulták az angolt. Előbbi feltételezésemet vizsgálom fókuszcsoportos és kérdőíves eljárások kombinációjával. Szőkéné Pintér Márta Zene – Nyelv – Hatalom A zene hatalom, a zenével olyan hatások érhetők el, amelyek más kommunikációs eszköz segítségével nem lehetségesek. A zenei nyelv sajátságos kommunikációt tesz lehetővé. Ugyanakkor kérdéses, hogy valóban nyelv-e. A média előszeretettel él vele, egyre tudatosabban. Az előadás ennek okaira keres választ. Takács Izabella „A beszéd arra való, hogy elrejtsük vele gondolatainkat” – Suttogópropaganda Szerbiában a NATO-bombázások idején A szerb közszolgálati televízió és rádió kivette részét a háborús uszításból a „90-es években. Munkánkban a NATO-bombázások idején alkalmazott suttogópropaganda manipulatív eszközeit mutatjuk be a nemzetközi és hazai sajtó hírzárlatának ismertetésével, valamint a Magyar Szó (vajdasági napilap) egyes cikkeire támaszkodva igyekszünk reflektálni a szerbiai eseményekre. Rávilágítunk a retorika kontraproduktivitására valamint a sajtó utólagos reagálására egyaránt. Kulcsszavak: hírzárlat, Magyar Szó, NATO-bombázások, nyelvi manipuláció, retorikai eszközök, suttogópropaganda. Tóth Éva Tabulose Gesellschaft – tabulose Medien. Ist alles erlaubt? Es scheint heute in den europäischen Medien keine Grenzen zu geben. Kein Thema ist zu intim, in den tabulosen Gesellschaften darf jedes Thema angegriffen werden. Der Schein trügt aber. Die Medien brechen in der Wirklichkeit nur selten Tabus. Nur solche Themen werden berührt, für die die Medien eine breite Zustimmung in der Gesellschaft vermuten. Oft werden diese Themen nur oberflächlich dargestellt. Erving Goffman nennt das Framing: „Bestimmte Themen, beispielweise der Klimawandel oder Gewalttaten von Jugendlichen, …, werden von Journalisten in typische Erklärungsmuster gepackt was dazu führen kann, dass alternative Erklärungsmodelle keinen Eingang in die Medienberichterstattung finden.“ (CZEPEK: 2008) In meinem Beitrag vergleiche ich die Themen eines deutschen und eines ungarischen Fernsehprogramms innerhalb von einer Woche. Literatur: Andrea Czepek: Alles geht. Oder? Tabus im europäischen Journalismus. In: Journalistik Journal. 9. Oktober 2008. Török Gabriella Non-linguistic elements in Facebook posts of teenagers The main focus of the presentation is language use in a subfield of the media which has been gaining a more important role in our lives recently: the Internet. The “scene” of the linguistic analysis is Facebook, one of the most famous social networking sites. The participants are the most active users of Facebook, namely the teenagers. The hypothesis is that although the posts in Facebook appear in written form, they are more likely to be similar to spoken 11
language. Consequently, both similarities with and differences from the oral mode can occur. During the analysis of these similarities and differences, the research questions are the following: How are non-linguistic elements realised in the posts? How is it possible to express feelings and gestures there? Is it possible to realize facial expressions, touching, changing of distance between the speakers/writers? What kind of tools are there to express intonation, speed of speech or silence? Tüskei Vilma Az igekötők használatának változásai – mit tapasztalhatunk a médiában? Az emberi nyelv állandóan változik, és nincs ez másképp a magyar nyelvvel sem. A változások először a beszédben érhetők tetten, az írott szövegekbe később kerülnek be (ha egyáltalán bekerülnek). Habár a televízió és a rádió nyelve sokszor írott szövegeken alapul (pl. a híradó felolvasói esetében), interjúknál ez az irányítás alacsonyabb szintű, így a beszélt nyelv jelenségei könnyebben tetten érhetők. Másrészt – mivel médiáról van szó, amelynek igen nagy hatása lehet az ember beszédére – a jelenségek sok ember otthonába, ezzel beszédébe is eljuthatnak, majd el is terjedhetnek. Ebben a dolgozatban az igekötők használatának változásaiból, a változások lehetséges módozataiból mutatunk be példákat néhány televíziós adás alapján. Virágh Árpád Mit üzennek nekünk a politikusaink cybertérben? A politikusok honlapjainak nyelvészeti vizsgálata A dolgozat a magyar politikusok internetes megjelenését vizsgálja. Először a politikai kommunikáció eszköztárát vizsgálja a szerző, mivel a politikusok kommunikációs céljaik elérése érdekében alkalmazzák a lehető legcélravezetőbb nyelvi eszközöket. Az internet azonban speciális technikai eszközöket alkalmaz, melyek determinálják az alkalmazandó nyelvi eszközöket is pl. a multimedialitás és hipertextualitás, hogy eredményes legyen a kommunikáció. E speciális honlapokat a netnyelvészet két szempontja, a webhasználhatóság és műfajelemzés alapján veti egybe a szerző.
12
