A MANYE XX. KONGRESSZUSA ELŐADÁSAINAK ÉS POSZTERBEMUTATÓINAK ABSZTRAKTJAI

ABSZTRAKTOK 1

A MANYE XX. KONGRESSZUSA ELŐADÁSAINAK ÉS POSZTERBEMUTATÓINAK ABSZTRAKTJAI Debrecen, 2010. augusztus 26-28.

Szerkesztették: Boda István, Csűry István, Jiří Pilarský, Szikszainé Nagy Irma

© A szerzők

Debreceni Egyetem Debrecen, 2010

2

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Az idő ábrázolása állóképeken – példa a nyelv és a vizuális kommunikáció kapcsolatára Abuczki Ágnes Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: vizuális kommunikáció, multimodalitás, kognitív tudományok, észlelés, idő kifejezése Empirikus kutatásunk fő célja a verbális és a vizuális kommunikáció bizonyos kölcsönhatásainak vizsgálata, elsősorban az idő múlását megragadó képeken megjelenítve. Kutatásom az idő szerepére fókuszál, hiszen minden kommunikációs esemény időben halad előre. A kísérlet hipotézise az, hogy akárcsak a nyelvnek, úgy a vizuális kommunikációnak is létezik egy adott szabályszerűségeket követő „nyelve” és „nyelvtana”, melynek elemei és műveletei az emberi észlelés és kognitív folyamatok által meghatározottak. Összeállítottam egy 50 elemű vizuális korpuszt, amely fotókat, rajzokat, festményeket és reklámokat tartalmaz, és többségük az idő múlását próbálja érzékeltetni. A résztvevők feladata az volt, hogy instrukciók, kérdések és szempontsorok alapján kategorizálják a képeket, illetve adjanak narratívaelemzést egy-egy összetettebb kompozícióval rendelkező képpel kapcsolatban. Az a következtetésünk, hogy a képi kommunikációnak is vannak bizonyos univerzális alapelemei, mint például a tér (irányultság, előtér/háttér, központ/periféria, keret, méret/távolság/fókuszálás) és a fény (élesség, árnyalatok). Az idő kifejezésének leggyakoribb eszközéül a mozgás mutatkozik, hiszen az emberek a kommunikáció során nem az időt, hanem a történést, a változást, a mozgást érzékelik. A tér és a fény kombinációja a mozgás érzetét kelti, így hozván létre az idő aspektusát egy állóképen is. Az univerzális alapelemek a kívánt hatás elérése érdekében a célnak és a kultúrának megfelelően kombinálhatók.

Társalgási fordulók multimodális vizsgálata a HuComTech adatbázis informális dialógusaiban Abuczki Ágnes Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: multimodalitás, konverzáció-elemzés, nonverbális kommunikáció, pragmatika, társalgási fordulók Kutatásunk célja a HuComTech adatbázis annotált informális dialógusain multimodális elemzési szempontokat alkalmazva összefüggéseket találni a kommunikációs események verbális és nonverbális aspektusai között. Kontingens jelenségnek feltételezzük az akusztikus és verbális jeleket, a gesztust, a tekintetet és a testhelyzetet, illetve ezek – általában szinkronizált – változtatásait, hiszen a megnyilatkozások beszélt és gesztikulált komponensei kölcsönösen hatnak egymásra, így megteremtve jelentésük pontos és élénk értelmezését. Előadásom hipotézise az, hogy összefüggés van a nonverbális viselkedés, a konverzáció struktúrája (fordulók, fordulóváltások) és az információ struktúra (téma-réma megkülönböztetés) között. Az annotált felvételeken azt is tesztelni kívánjuk, hogy a társalgási fordulók és diskurzus szegmensek vajon egybeesnek-e a szupraszegmentális egységekkel és a „gesztus-egységekkel”. A fenti hipotéziseket ezekre a sajátos célokra írt Praat scriptek alkalmazásával próbáljuk iga-

ABSZTRAKTOK 3

zolni. A video-annotációk elemzése alapján azt állapítjuk meg, hogy prominens gesztusok általában ott jelennek meg és azt az információt hangsúlyozzák, ami szemantikailag és pragmatikailag is jelentős horderejű. Eddigi kutatási eredményeinkre és a nemzetközi szakirodalomra alapozva azt a következtetést vonjuk le, hogy testhelyzetváltások leggyakrabban a diskurzus szegmensek határainál, illetve társalgási fordulóváltásnál fordulnak elő; továbbá, hogy összefüggés van a társalgási fordulók, a szupraszegmentális és a nonverbális egységek között.

Angol „kulcs” és „pótkulcs” Szabó Magda Az ajtó című regényéhez Ajtay-Horváth Magda Nyíregyházi Főiskola Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: hermeneutikai kísérlet, nyelvközi performancia, fordításstilisztika A fordított szöveg és eredetijének viszonya az intertextualitás sajátos változataként „hermeneutikai kísérletként” vagy „a nyelvközi performancia” egyik lehetséges variánsaként értelmezhető. Szabó Magda 1987-ben írt regényét, Az ajtót két ízben is lefordították angolra: először 1994-ben Stephan Draughon fordításában és illusztációival jelent meg New Yorkban, másodszor pedig Angliában 2005-ben Len Rix átültetésében a Harvill-Secker Kiadó gondozásában. Hipotézisem, hogy a két fordító dialektusa (amerikai angol, brit angol) és neme (egyikük nő, másikuk férfi) közötti különbségek stílusban is megnyilvánuló értelmezési árnyalatokat hoznak létre. A két célnyelvi szöveget összevetve a magyar eredetivel arra keresem a választ, hogy a fordításokban fellelhető stiláris és strukturális különbözőségek értelmezésbeli eltérésekből fakadnak-e vagy sem, illetve hogy a célnyelven létrehozott két szöveg más-más értelmezés-árnyalatokat eredményezhet-e a célnyelvi befogadói tudatban.

Komplex értékelési rendszer alkalmazása szociál-konstruktivista környezetben Angeli Zsuzsanna International Business School Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: formatív értékelés, e-portfolió, konstruktivizmus, vegyes tanulási környezet, tanulói autonómia Az előadás bemutatja, hogy egy, az információs és kommunikációs technológiákat és az angolt mint idegen nyelvet integráló, vegyes típusú tanár-továbbképzési programban hogyan történik meg többféle, formatív értékelést támogató mérési módszer integrációja, és hogyan valósul meg a tanulási folyamat komplexebb értékelése. A folyamatorientált megközelítés már a konstruktivista alapokon nyugvó képzési program meghatározásakor megjelent. A konstruktivizmuson belül a szociálkonstruktivista felfogást követi a program. A szociálkonstruktivista környezet jellemzőjeként az alábbi szempontokat említhetjük meg: a tudás reprodukálása helyett a tudás létrehozásán van a hangsúly; olyan autentikus feladatokon dolgoznak a diákok, amelyek a valóság komplexitását képezik le; folyamatos visszacsatolás jellemzi, amely lehetővé teszi a tartalomközpontú tudás létrehozását; támogatja az

4

A MANYE XX. KONGRESSZUSA együttműködésen alapuló tudáskonstruálást. A tervezés során fontos szempont volt, hogy a tanulási folyamat értékelésében is tükröződjön ez a komplexebb megközelítési mód. Az egyén az őt körülvevő kontextusba ágyazva jelenik meg, így a hangsúly az egyén és az őt körülvevő szociális és kulturális közeg kölcsönhatásán van. Ez a dinamikus kapcsolat az értékelési rendszerben is megjelenik, mert a tanuló fejlődését társas fejlesztői közegben vizsgálja. Az e-portfolió teret adhat az önreflexiónak, az elektronikus tanulási környezet kiindulópontot biztosíthat annak követésére, hogyan valósul meg a tanulótársak közötti interakció, és egymás munkájára hogyan reflektálnak a tanulótársak, illetve hogyan értékelik magát a tanulási folyamatot.

A magyar folklórkincs zenei és mozgásos műfajaiban rejlő lehetőségek a magyar mint idegen nyelv oktatásmódszertanában Antal Zsófia PTE, Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: eljárások, játékos nyelvtanulás, improvizáció, nyelven kívüli eszközök, népi játék A magyar mint idegen nyelv oktatásában eredményesek csak akkor lehetünk, ha pontosan megfogalmaztuk céljainkat, ismerjük a munkánk sikerét elősegítő körülményeket, valamint az akadályozó tárgyi, személyi és didaktikai tényezőket. Bulgáriában nem célnyelvi környezetben tanítom a magyart mint idegen nyelvet. Gyakorlati munkám során tapasztaltam, hogy az eddigi tudományos munkával létrehozott, megismert és alkalmazott módszertani, eljárásbeli eszköztár gyakran kevésnek bizonyul egy-egy nyelvtani probléma megválaszolásához. Ezért a szituáció- és hallgató-érzékeny, egyénekre vagy mozaikcsoportokra bontható, különböző szinten motivált hallgatói elvárások és célok alapján megtervezett tananyagnak megfelelő módszertani bázist tovább kell fejleszteni. Előadásomban jelentőséget tulajdonítottam a játéknak mint jövőre orientált cselekvésnek, amely révén a hallgató észrevétlenül és gyorsan jut el egy adott nyelvi probléma megértéséhez, illetve használatához. Ebben a módszertanban fontos szerepet tölt be a mondóka, az énekes, a mozgásos népi játék és a tánc komplexitása, amely segítségével megteremthető mindezek és a nyelv szintézise. A dalszöveg és a mozgás egymást segítő és megerősítő hatása, illetve az ebben a komplexitásban rejlő pozitív érzelmi hatások hatékonyabbá tehetik a nyelvoktatást és a nyelvhez való viszonyt. Előadásomban tisztázom a fentiek szellemében létrehozott eszközök, eljárások, a mondóka, az énekes játék és a néptánc mint nyelven túli eszközök fogalmát, alkalmazásuk lehetőségeit, bizonyítva, hogy azok sokoldalú megközelítésükkel érzelmileg is közelebb vihetik a külföldi hallgatót Magyarországhoz.

ABSZTRAKTOK 5

Nyelvi udvariasság és tentatív nyelvhasználat Apróné Gergály Ágnes Pannon Egyetem Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: udvariasság, negatív udvariassági stratégiák, közvetettség, tentativitás, beszédaktusok A hatékony és megfelelő kommunikáció az üzleti életben elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres, hosszú távú üzleti kapcsolatokat tudjunk kiépíteni és fenntartani külföldi partnereinkkel. Malcolm Goodale az alábbiak szerint összegezte azokat az általánosítható jellemzőket, melyek megléte a nagyszámú szóösszetételek, azaz standard kifejezések mellett nagymértékben jellemzik az angol nyelvű megbeszélések nyelvhasználatát: • • • • • • • • • •

a would, could és might gyakori használata álláspontunk kérdés formájában való megfogalmazása nyelvtani negatív forma használata bevezető frázis használata, mely felkészíti a partnert az üzenetre az I’m afraid használata Olyan szavak használata, amelyek minősítik vagy korlátozzák a mondanivalót (pl.: a bit difficult, a slight problem) pozitív tartalmú szavak tagadó alakban való használata az egyértelműen negatív helyett (pl.: not very convenient, I don’t agree) melléknevek fokozott formában való használata (better, more convenient) folyamatos formában lévő szavak használata az egyszerű forma helyett (pl. I was wondering) Hangsúlyozás és kiemelés (pl. It is important) (Goodale 1987: 10)

Az előadás célja, hogy megvizsgálja ezen nyelvi formák mely módon kapcsolhatók a pragmatika területén már részletesen vizsgált és kutatott udvariassági fogalmakhoz és stratégiákhoz, valamint röviden összefoglalja, melyek azok a kulturális értékek valamint nyelvhasználati jellemzők, melyek esetlegesen befolyásolhatják a magyar anyanyelvű angolul beszélő üzletemberek nyelvhasználatát.

Szabályszerű szabálytalanságok az összefoglaló kifejezéseket tartalmazó magyar mondatszerkezetek szórendjében Aradi András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: mondatszerkezet, kvantorok, igemódosítók, igeaspektus, magyartanítás A magyarnyelv-leírás összefoglaló kifejezésekkel/univerzális kvantorokkal foglalkozó (főként strukturális szemléletű) munkái fontos szabályszerűségként fogalmazzák meg, hogy az ilyen jelentéstípusú szavak, szerkezetek (minden, mindenki, mindig; is) közvetlenül a mondat igéje előtt állva az igemódosítót kötelezően az ige előtt tartják, pl.: Az ünnepeltet minden vendég felköszöntötte a banketten. János a szerdai meccset mindig megnézte a televízióban. Az

6

A MANYE XX. KONGRESSZUSA említett (áttekintő) munkák ugyanakkor nem adnak számot ennek a nagyon erős szabályként kezelt szórendi jelenségnek ellenmondó, hátravetett igekötős szerkezeti formákról, melyek megjelennek a természetes nyelvhasználatban, így szükségszerűen foglalkoznunk kell velük a magyar mint idegen nyelv tanítása, leírása során is, pl.: A cég mindennap adott fel hirdetéseket. Mindenki követett el bűncselekményt a csoportból. Az előadás a kvantoros kifejezések után fordított szórenddel álló, valójában kettős igemódosítót (igekötőt és névelőtlen névszót) tartalmazó szerkezetek szintaktikai, jelentéstani sajátosságait vizsgálja. Jellegadó tulajdonságaik, amelyekre – megítélésem szerint – a fő szabályhoz képest szokatlan szórendi viselkedésük is visszavezethető, a következők: bennük az igekötős igének egy további, névszói igemódosítója van (pl. űrlapot tölt ki); igekötőjük az igei alapjelentés része, nemcsak perfektivál; valami létrehozásának, elérhetővé tételének jelentésmozzanatát tartalmazzák. Az alkalmazás/oktatás szempontja: a nyelvtudás magasabb szintjén álló tanuló, aki tudatosan alkalmazza a már elsajátított szabályokat, azonnal magyarázatot vár el, ha a tanult nyelvi törvényszerűségeknek ellentmondó jelenséggel, szerkezeti formával találkozik.

A digitális tankönyv és tankönyvkiadás Franciaországban Bagaméri Zsuzsanna Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: digitális tankönyv, interaktivitás, felhasználói jogok, az új technológiák beépítése, digitális/papíralapú kínálat A francia közoktatás számára a digitális tartalmakkal is foglalkozó kiadókat tömörítő két kiadócsoport a CNS (Canal Numérique des Savoirs) és a KNE (le Kiosque Numérique de l’Éducation) jelentet meg digitális tananyagokat. Az előadás célja, hogy rávilágítson a digitális és papíralapú tankönyv különbségeire (interaktivitás, a tankönyvi tartalom állandó fejleszthetősége). A digitális újdonság még messze van attól, hogy fenyegesse a klasszikus tankönyvet, 2006-ban kb. 130 digitális kiadvány tartott számon a két kiadócsoport, a tradicionális kínálatban viszont már 2003-ban 5068 tankönyvet számoltak össze. A közoktatásban elméletileg négyévente változnak a tantárgyi programok, de a realitás az, hogy 6-8 évig is használnak egy papíralapú tankönyvet. A digitális tankönyvek tartalmi kínálatának kialakításakor az új információs és kommunikációs technológiák minden lehetőségét felhasználják a fejlesztők (audiovizuális részletek, linkek). A kiadók nagy erőkkel fejlesztik az új médiát, amelynek az oktatásba való bevezetése azonban még csak kísérleti stádiumban van. Az iskolákban, ahol kísérleti céllal, digitális tankönyvet használnak, a tradicionális tankönyv is használatban marad. Olcsóbb-e a digitális tankönyv? Általában dicsérik a digitális kiadványok ár/érték arányát. Egyelőre azonban nem olcsóbb, mert az új médiák kutatására szánt összeg, az illusztrációk jogainak kifizetése, a honlap elhelyezése, a biztonsági rendszer kiépítése növelik az előállítási költségeket, és az ÁFA-tartalom is sokkal magasabb.

ABSZTRAKTOK 7

Háború és béke az orosz nyelvben Bakonyi István Gyula Széchenyi István Egyetem Világszerte küzdelem folyik az orosz nyelv tanításáért, a kulturális értékek méltó elismertetéséért. A XX. század elején az oroszul tudók száma az Orosz Birodalomban 150 millió volt, az ezredfordulóra (2000-re) megduplázódott. A 2020-as évekre várhatóan ez a szám ismét 200 millió alá csökken. Jelenleg 300 millióra tehető az oroszt anyanyelvként és második nyelvként beszélők száma. Az orosz nyelv presztízse a elmúlt évszázadok során szoros összefüggésben állt a cári Oroszország, a Szovjetunió, az Orosz Föderáció politikai, gazdasági helyzetével, a nagyvilágban elfoglalt helyével. Jelenlegi elterjedését tekintve az angol, kínai, spanyol után az orosz nyelv a negyedik helyet foglalja el, bár nyelvpolitikusok szerint néhány éven belül a francia, a hindi és az arab is megelőzheti. Ugyanakkor a XXI. század első évtizedeiben újjászületőben van a politika- és ideológiamentes orosznyelv-oktatás. Az orosz gazdaságban zajló változások nyomán napjainkban egyre nagyobb a hiány az oroszul tárgyalóképes szinten tudó szakemberekben. Az előadás során rövid áttekintést adunk a hazai másfélszáz éves orosznyelv-oktatás három korszakáról, a kötelező és a fakultatív oktatási rendszer előnyeiről és hátrányairól, a tudományos kutatás és a tananyagok motiváló szerepéről. Külön fejezetben kívánunk szólni az interkulturális kommunikáció, az etnolingvisztika, a kulturológia eredményeinek a felsőoktatási funkcionális nyelvi képzésbe, az üzleti kommunikáció oktatásába történő integrálásáról, az orosz nemzeti mentalitás metamorfózisáról, az orosz gondolkodásmód változásáról.

A birtokos szerkezet megjelenése néhány, a magyart idegen nyelvként tanuló külföldi diák fogalmazásában Balogh Erzsébet Szegedi Tudományegyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: a magyar mint idegen nyelv, birtokos szerkezet, külföldi nyelvtanulók, fogalmazás A magyar mint idegen nyelv oktatása során a nem magyar anyanyelvű nyelvtanulók számos nehézségbe ütközhetnek mind a szótanulás, mind a nyelvtani szerkezetek elsajátítása során. Az egyik bonyolult nyelvtani része a magyar mint idegen nyelvnek a birtokos szerkezet. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy a magyart idegen nyelvként tanuló külföldi diákok milyen módon használják a magyar birtokos szerkezeteket a családjukról és a lakásukról írott fogalmazásaikban. A vizsgálatban részt vevő diákok orvostanhallgatók a Szegedi Tudományegyetemen. A magyart idegen nyelvként tanulják az egyetemen kötelező tantárgyként, a vizsgálat időpontjában hét, illetve kilenc hónapja. Félévente két tesztet írnak, melyekben egy-egy témát kell kidolgozniuk egy 8-10 mondatos fogalmazás formájában. Ezeket a fogalmazásokat alapul véve vizsgáltam meg, hogy használják-e a diákok a birtokos szerkezeteket, illetve amennyiben a birtokos szerkezetek megjelennek a fogalmazásaikban, milyen formában, mennyire összetetten és mennyire hibátlanul használják ezeket. Elemzésem azt mutatja, hogy a diákok mind a családjukról, mind a lakásukról írott fogalmazásaikban nagyon sok esetben használják a birtokos szerkezetet mindenféle formában, ám az eseteknek csak kö-

8

A MANYE XX. KONGRESSZUSA rülbelül az egyharmadában használják hibátlanul, nyelvtanilag helyesen a szerkezeteket. Ugyanakkor az elemzésből az is kiderül, hogy az egyes diákok eltérő mértékben képesek helyesen alkalmazni a birtokos szerkezetet.

Megakadásjelenségek vizsgálata a HuComTech Multimodális Adatbázis informális dialógusaiban Bársony Olga Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: megakadásjelenségek, ember-gép kommunikáció, multimodalitás, gesztusok, beszéd, informális dialógus A beszédre jellemző megakadásjelenségeket mind a nemzetközi, mind a magyar (pszicholingvisztikai, fonetikai és számítógépes nyelvészeti) szakirodalomban széleskörűen leírták. Az előadás röviden áttekinti ennek a modalitásnak az ember-gép interakció számára releváns eredményeit. A megakadásjelenségek nehézséget jelentenek az ember-gép kommunikációban. Az előadás fő iránya annak vizsgálata, hogy az emberi beszéd gépi megértése nyerhet-e egy multimodális elemzésből, azaz abból, hogy egy másik modalitást, a gesztusokat is elemezzük. Kendon és McNeill gesztusleírásaira és arra a feltevésre támaszkodunk, hogy a gesztusok (kéz, kar, arckifejezések- tekintet) és a beszéd szinkronban hatnak. Adatbázisunk informális dialógusainak kézi annotálásából származó első összegzése az előadás.

A fej térbeli helyzetének meghatározása webkamera-képeken Bertók Kornél Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Kulcsszavak: fej térbeli helyzete, tekintet követés, fej számítógépes reprezentációja, arcdetektálás, AdaBoost osztályozók, POSIT algoritmus A fej helyzetének ismerete fontos paraméter lehet az ember-gép kommunikációban – a számítógép részére –, hiszen ezzel a számítógép képet kaphat az emberi fél figyelmének középpontjáról. A fej térbeli helyzetének meghatározására vonatkozó eljárásunk három nagy lépcsőből áll: először arcot detektálunk a bemeneti videofolyamon, majd előre betanított AdaBoost osztályozókkal különböző arci jellemzőket keresünk, mint pl. a szemeket, az orr hegyét, a száj középpontját stb. A detektált arci jellemzők pozíciói alapján az úgynevezett POSIT eljárással számítjuk ki a fej térbeli modelljét leíró forgatások szögeit, illetve eltolások vektorait. Mivel az arcot csupán annak néhány karakterisztikus pontja alapján reprezentáljuk, így a fej pozíciójának meghatározására irányuló algoritmusunk időigényét tekintve nagyon hatékony. Ahogy a demó videó is mutatja, a kísérletek során egy valós idejű videó folyamot felhasználva, a rendszerünk magas találati arányt elérve detektálja az egyes arci jellemzőket, lehetővé téve ezzel a fej térbeli helyzetének robosztus meghatározását.

ABSZTRAKTOK 9

A blog kommunikációs műfaji jellemzői Bódi Zoltán Kodolányi János Főiskola Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai; alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: web 2.0, blog, műfaj, kommunikáció, norma Az előadás célja a web 2.0 egyik jelenségének, a blognak a kommunikációs műfaji keretbe foglalása és ebből kiindulva annak a megállapítása, hogy a tárgyi valóság nyelvi normatívái milyen alapelvek szerint érvényesülnek a virtuális térben a blog műfajában. Ennek érdekében megvizsgáljuk, hogy milyen műfaji jellemzői vannak a blognak, választ keresünk arra a kérdésre, hogy egyáltalán be lehet-e sorolni egységes műfaji keretbe ezt a kommunikációs jelenséget. Feltárjuk a bloggal kapcsolatban felmerülő főbb kommunikációs és médiaelméleti vonatkozásokat. Megkeressük a blog kommunikatív céljait, a mögötte álló diskurzusközösség jellemzőit, elemezzük az interaktivitáshoz és a nyilvánossághoz való viszonyát, bemutatjuk az alapvető szerkezeti, tartalmi, stílusbeli jellemzőit, rávilágítunk a blog retorikai mozzanataira, illetve bemutatjuk, hogy milyen hasonlósági kapcsolatokat lehet kimutatni a blogok és egyéb műfajok között. Az előadás alaphipotézise, hogy a blog az offline szövegműfajok hagyományain alapul, ám a kifejezetten új, webes műfajok rendszerében helyezhető el. Ebből következik a másik előfeltevés: a blogok körében a valós tér nyelvi normatívái csak korlátozottan, a virtuális tér törvényszerűségeire jellemző módon érvényesülnek.

A Jelnyelvi törvény és a siketek jelnyelven való oktatásának kérdései Bodnár Ildikó1 / Kisida Tamás2 1 Miskolci Egyetem; 2SINOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, Miskolc Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: jelnyelv, nyelvi kisebbség, jelnyelvoktatás, bilingvális oktatás, nyelvi jogok Egy rádióinterjú alkalmával hangzott el a kérdés, hogy ha a Jelnyelvi törvény megszületett, miért nem kezdődik el azonnal a siket gyerekek jelnyelven történő oktatása, miért kell ezzel 2017. szeptember elsejéig várni. A magyarországi Jelnyelvi törvény (a 2009. évi CXXV. törvény) ez év júliusi – részleges – életbe lépése kapcsán előadásunkban áttekintjük azoknak az országoknak a jelnyelvvel és a jelnyelvi oktatással kapcsolatos intézkedéseit, amelyek megelőztek bennünket a jelnyelvnek természetes nyelvként, illetve kisebbségi nyelvként való elismerésében. Honnan indultak, hová jutottak el ezek az országok, ill. siket közösségeik napjainkra? Milyen oktatást tűztek ki célul, s ezt mennyire gyorsan tudták megvalósítani? Különösen érdekes a finnországi helyzet, hiszen a skandináv országok – így Finnország is – az élen járnak a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Az előadás középpontjában a jelnyelven történő, ill. a bilingvális oktatás kérdésköre áll.

10

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Osztenzív stimulusok detektálása multimodális spontánbeszéd-adatbázisban Bódog Alexa Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: társalgási stratégia, homlokzatrombolás, multimodális, információkérő kérdés, következtetés A személyközi kommunikáció során közvetlenül meg nem figyelhető szándékok bonyolult hálózatát kommunikáljuk (Sperber és Wilson 1994). A következtetéses pragmatika fölfogásában az interakció során a résztvevő felek rekonstruálják egymás mentális tartalmait, ez biztosítja a megértés folyamatát. Információkérő kérdések esetében ennek a rekonstrukciónak a bizonytalansága miatt nehéz „belőni” a sikeres kommunikáció elveinek megfelelő választ. Különösen nehéz feladat hárul a válaszadó félre olyan formális helyzetekben, mint egy állásinterjú, mivel a kérdező fél előzetes elvárásairól a válaszadónak mindössze halvány feltételezései lehetnek, és ezeket bizonytalanul használja a válasz kialakítása során. Ezért érdekes kihívás megvizsgálni, hogy az előzetes információk szempontjából alulspecifikált kommunikációs helyzetekben milyen stratégiákat követ a válaszadó fél. Előadásomban a HuComTech multimodális adatbázisának állásinterjúi során elhangzott kérdések egyikét kívánom megvizsgálni. A „Mik az Ön rossz tulajdonságai?” egyszerre információkérő és homlokzatromboló kérdés. Hipotézisem szerint a válaszadó fél olyan hárító és védekező mechanizmusokat alkalmaz, melyek jól detektálhatók verbális és nem verbális tartományokban. Előadásom célja fölfedni, milyen válaszadási stratégiákat alkalmazunk olyan homlokzatromboló helyzetekben, mikor mégis informatívnak kell maradnunk. A személyközi stratégiák azonosításában a Gruber-féle verbális konfliktuselemzés és a Fiske-féle humánetológiai szituációs elemzést alkalmazom.

A terminológia szerepe a szakfordítás oktatásában Bodor Endre BGF KKFK Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: fordító- és tolmácsképzés, terminológia, szakfordítás, oktatás, szótárak A modern szakfordítók és tolmácsok számára a megfelelő szótárak kiválasztása, a terminológiai adatbázisok ismerete és használata, továbbá a saját terminológia adatbázisok felépítése és karbantartása elengedhetetlen és igen nehéz feladat. A tudományos és technikai fejlődés következtében, az egyes tudományágak és részterületek nemzetközi összefonódásával a szakszavak/terminusok és a szakkifejezések száma is rohamos mértékben növekszik. Rá kell világítani a pontos terminológiahasználat fontosságára. A felsőoktatási intézményeknek ebből a szempontból is egyfajta tudásbázissá, tudásközponttá kell válniuk. Támogatni kell az intézmény falain belül és kívül folyó információcserét. Rendkívül fontos a kapcsolat a gazdasággal, a visszacsatolás, a rendszeres kapcsolattartás és a tapasztalatcsere a volt hallgatókkal. Az elméleti oktatás és a munkahelyi gyakorlat egymáshoz közelítésének nem titkolt célja a szaknyelv változásainak követése, valamint a munkahelyi kulcskompetenciák feltérképezése és fejlesztése. A szakfordító- és tolmácsképzésben nagy hangsúlyt kap az önálló termino-

ABSZTRAKTOK 11

lógiai munkára való nevelés, az eligazodás segítése az igencsak változó minőségű szótárak világában. Az előadás célja, hogy áttekintse a területen folytatott kutatások, továbbá a kérdőíves megkérdezések eddigi eredményeit, és felvázolja a tanári szerepek átalakulásának folyamatát és a minőségbiztosítás szerepét.

Lexikai kohéziós elemek összehasonlítása a Figaro házassága két magyar nyelvű, eltérő célú fordításában Bozsik Gyöngyvér ELTE Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: opera, multimédia-fordítás, lexikai szövegkohézió, makropropozicionális tartalom Az opera, mint „többcsatornás, poliszenzuális kommunikáció” (Gorlée 1997) a multimédiafordítás témakörébe tartozik. A librettók fordítása különféle célokat szolgálhat, készülhet belőlük énekelhető változat, illetve felirat is, azaz a fordítónak eltérő szempontokat kell figyelembe vennie munkája során. Előadásomban Hoey elemzése alapján megvizsgálom, hogy mennyiben tér el a lexikai szövegkohéziós elemek használata ugyanazon forrásnyelvi szöveg (Da Ponte: Figaro házassága) és ugyanazon fordító esetében annak függvényében, hogy milyen célból készült a fordítás. Vajon magyarázhatók-e az eltérések a különböző fordítási céllal, illetve az eltérő célnyelvi szövegsajátosságokkal? Az elemzésben megnézem a fordítások makropropozícióit, és összevetem az eredményül kapott kohéziós mintázatot. Ez azért érdekes, mivel mindkét fordítás esetében komoly korlátozó tényezőkkel kell a fordítónak szembenéznie: az énekelhető változatnál például folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a dallamot, a ritmikát és a levegővételek helyét, míg a felirat esetében egy adott terjedelembe (karakterszámba) kell beleférnie a mondanivalónak, mégpedig úgy, hogy a nézőnek egyértelmű legyen, ki is mondta az adott szövegrészt (ami tercettek, kvartettek esetében korántsem egyértelmű). Az elemzés eredményeképpen tehát láthatjuk, hogy a lexikai mintázat és a makropropozicionális tartalom hogyan viszonyul a fő mondanivalóhoz ugyanazon szöveg ugyanazon fordító által készített két különböző célú fordítása esetén.

Kontrasztív hibaelemzés Budai László Eszterházy Károly Főiskola Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: kontrasztív, hibaelemzés, integráció, anyanyelv, célnyelv A kontrasztív nyelvi elemzés közismert szakirodalmi tevékenység mind elméleti, mind gyakorlati céllal. Leggyakrabban az anyanyelv és egy idegen nyelv kontrasztív elemzéséről van szó azzal a céllal, hogy a két nyelv hasonlóságainak, de főként különbözőségeinek a feltárásával segítse az idegen nyelv oktatását, főként a tervezés és a tananyagok készítése során. Minthogy az idegennyelv-tanulás legtermészetesebb hozadéka a hiba, valamiféle hibaelemzés azóta létezik, amióta idegen nyelveket tanítanak. A hibaelemzés mint tervszerű tevé-

12

A MANYE XX. KONGRESSZUSA kenység általában a kontrasztív nyelvi elemzés kontrolljaként funkcionál. A rosszul értelmezett kommunikatív nyelvoktatásból a kontrasztív elemzés kiszorult, a hibaelemzés pedig ad hoc jelleget öltött. Az előadó szándéka a kontrasztív nyelvi elemzés és a hibaelemzés integrációja. Az előadó vállalkozása mögött az a meggyőződése rejlik, hogy az idegen nyelv tanulása során keletkezett hibák túlnyomó része ún. köztes nyelvi hiba, amelynek a generálói közvetlenül vagy közvetve az anyanyelv és a célnyelv különbözőségei. Hogy érzékelhetőbb legyen az anyanyelv zavaró hatása, különbséget kell tenni a közvetlenül érvényesülő interlingvális és a közvetve ható intralingvális kontrasztok között. A kontrasztív hibaelemzés során arról a tényről is meggyőződhetünk, hogy az anyanyelvnek az idegennyelv-tanulásra tett pozitív hatásai messze felülmúlják negatív hatásait. Ennek a tudatában a kommunikatív nyelvoktatás során is sok időt és energiát lehet átcsoportosítani a tényleges nyelvi feladatok megoldásához.

A magyar nyelv nagyító alatt – kulturális konfliktusok a nyelvészetórán Czibere Mária Groningeni Egyetem, Hollandia Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: nyelv, identitás, multikulturális környezet, kulturális konfliktus Ez a címe annak az összehasonlító szociolingvisztika szemináriumnak, amelynek elindulása óta nagy sikere van az egyetem magyar szakosainak körében. Harmadéven már nincs mód arra, hogy a hallgatók nyelvi órákat kapjanak, így a nyelvészeti tárgy oktatásán belül kell megoldani a különböző készségek további fejlesztését is. A holland egyetemisták anyanyelvi felkészültsége többnyire kívánnivalót hagy maga után, így a tanár feladata kettős: nem elég elérni, hogy tudatosabban használják a tanult idegen nyelvet, hanem ezzel egy időben a diákok anyanyelvi kompetenciáját is fejleszteni kell. Mindennek természetesen a politikai korrektség jegyében kell történnie, hiszen Hollandiában vagyunk. Az általános- és a középfokú iskolákban a nevelés ugyanis leginkább erre helyezi a hangsúlyt: semmi szélsőség, semmi elragadtatás, lehetőleg semleges attitűd a különböző nyelvi változatok irányában, visszafogott magatartás a köznyelvtől jelentősen eltérő, de valójában megbélyegzett nyelvjárások iránt. Aztán mikor a magyar identitás jellegzetességein túljutunk, és meg kell fogalmazni, hogy milyen is a holland, elszabadul a pokol. Mert könnyű válaszolni arra, hogy ki az, akit magyarnak tekinthetünk, de mit is kezd a tapasztalatlan holland egyed, aki élete során először találkozik a kérdéssel. Indulatok törnek fel a mélyről, lehull a lepel három „reklámfilm” elemzésével…

ABSZTRAKTOK 13

Az archaizmusok kognitív tere a műfordításban Cs. Jónás Erzsébet Nyíregyházi Főiskola Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: archaizmus, stíluseszköz, fogalmi metafora, konceptuális tér, kulturológia A fordítás kognitív szempontból nem más, mint alapvetően fogalmi szerkezetek, vagyis konceptusok leképezése egy forrásnyelvi konstrukcióból egy célnyelvi konstrukcióba. Ez a morfoszintaktikai, fonológiai és pragmatikai vonatkozású művelet tartalmazza azokat a kulturológiai mozzanatokat is, amelyek a célnyelvi megértéshez nélkülözhetetlenek. Az archaizmusok egy adott fogalmi tér viszonyrendszerében kapnak értelmezést, tehát többet jelentenek a szövegben, mint a régies nyelvhasználat. Az archaizmus a műfordításban a szerző, a fordító és az olvasó diskurzív kontextusának függvényében válik értelmezhetővé. Egy 19. századi szöveg a mai olvasó szemében magán viseli a kor – ma már archaizmusnak számító – jellegzetességét. A 19. századi kortárs fordító természetesen nem archaizmusokat látott az eredeti szövegben, hanem normatív nyelvhasználatot, s azt a 19. századi normatív nyelvhasználat magyar eszközeivel adta vissza. A mai, 21. századi olvasó számára mindkettő archaikusnak tűnik. A funkcionális értelmezéshez az egész nyelvi korpuszt elemezni kell, amelyben az archaizmus reprezentálódik, s a rendszerbe be kell kapcsolni azt a két kognitív teret, amely rögzíti a képi etalonokat, s reprezentálja az adott nyelvet is. Előadásunkban orosz klasszikusok magyar fordításaiban mutatjuk be az archaizmusok stiláris szerepét.

Werbung und Werbesprache Csapóné Horváth Andrea NYME AK Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: Werbung, Tourismuswerbung, Fachsprache, Werbesprache, Headlines Nach Wolfgang Hars gibt es drei Dinge, über die sich man immer und überall unterhalten kann: Diese sind das Wetter, der Fußball und die Werbung. Tatsache, dass es sich einem nahezu unmöglich ist der Werbung zu entziehen. Im Vortrag wird das Phänomen Werbung, darunter eine Art der Wirtschaftswerbung, die Tourismuswerbung, unter die Lupe genommen. Es werden ihre charakteristischen Merkmale sowie ihre Besonderheiten behandelt. Von den Bauelementen der Werbung geht der Headline eine besondere Aufmerksamkeit zu. Weiterhin wird der Frage nachgegangen, ob Werbesprache eine eigene Fachsprache sei. Das Gesagte wird anhand Beispielen aus dem Magazin für Business und Touristik Travel (fvw) untermauert.

14

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Az idegen nyelvi szóbeli készségmérés jövőbeni lehetőségei Csépes Ildikó Debreceni Egyetem Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szóbeli készségmérés, érvényesség, vizsgaformátumok Az informatika egyre gyorsuló előretörésével az idegen nyelvi szóbeli készségmérés sem kerülheti el a számítógép-vezérelt alkalmazásokat. Azonban a technika nyújtotta lehetőségeknek összhangban kell lenniük a szakmai elvárásokkal a mérés érvényességének tekintetében. Mivel a nyelvi készségmérést a mérendő képességen túl a mérési eszköz is befolyásolja (Bachman, 1991), az előadásban áttekintjük azokat a problémákat, melyek a szóbeli készségmérés direkt és szemi-direkt formátumaival eddig felmerültek. Mivel a szóbeli vizsga legrégibb formátuma az interjú, így a kutatások döntő többsége is erre irányult, különösen a kilencvenes években. A vizsgáztató szerepét felváltó magnós interjú, melynek legfrissebb változata a számítógépre adaptált interjú azonban továbbra sem tudja feloldani azt az alapvető problémát, melyet a direkt interjúkkal szembe is felróttak: a párbeszéd egyoldalúan irányított jellegét, mely a valós, hétköznapi társalgást kevéssé vagy egyáltalán nem tükrözi. A magnó/számítógép-alapú vizsgát további probléma is terheli a mérés érvényességét csorbítva, hiszen jellemzően az interaktivitás teljesen hiányzik a jelenlegi formátumból. Az előadásban javaslatot teszünk, hogy az előbb említett problémákat milyen vizsgaformátummal lehetne áthidalni, illetve áttekintjük azt is, hogy milyenek a már ma is alkalmazott számítógépalapú szóbeli készségmérési formák.

Újonnan bevezetett szavak előfordulása fordítóprogrammal készített fordításokban Csernoch Mária Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, Fordítástudomány Kulcsszavak: gépi fordítás, emberi fordítás, újonnan bevezetett szavak, szógazdag szegmensek A gépi fordítások megfelelő módon történő elemzése lehetőséget ad arra, hogy olyan adatokat nyerjünk, amelyek egy természetes személy, a fordító által készített szövegek (emberi fordítások) esetén elveszhetnek. Statisztikai elemzéseink során azt vizsgáltuk, hogy egy fordítóprogram által előállított szöveg mennyire adja vissza az eredeti szöveg szógazdag szegmenseit. Ehhez a gépi fordítás eredményeként keletkezett szöveg szógazdag szegmenseit összehasonlítottuk az eredeti szöveg, valamint emberi fordítással készült szövegek hasonló tulajdonságú szegmenseivel. A célnyelvi szövegeket összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a gépi fordítások hosszabb szöveget állítanak elő, mint az emberi fordítások. Ezzel szemben a szóalakok és az egyszer előforduló szavak száma a szövegszók magasabb száma ellenére is alacsonyabb. A fordítóprogram azonban remekül elvégezte azt a feladatát, hogy az eredeti szöveg szógazdag szegmenseit a fordításban is jó közelítéssel megőrizte. Nem csonkította a szöveget, ahogy azt emberi fordítások esetén többször is megtapasztalhattuk. A gépi fordítás minősége természetesen nem közelíti meg az emberi fordításét. Ennek számos magyarázata

ABSZTRAKTOK 15

lehet, de a szógazdag szövegszegmensek kiemelése gyors segítséget nyújthat az emberi fordítások előkészítése során is.

Beszéd prozódiai jellemzőinek valósidejű számítása Csipkés László Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: real-time, F0, intenzitás, prozódiai jellemzők, grafikus interfész F0-, intenzitás- és prozódiai jellemzők meghatározását végző szoftver bemutatása. A program futása közben lehetőség nyílik előre rögzített vagy élőbeszéd F0- és intenzitásértékeinek kiszámítására és megjelenítésére. A program valós idejű alkalmazásához mikrofon használata szükséges. Mindkét futtatási mód 52 prozódiai jellemző kiszámítását eredményezi. A program ezeket az értékeket szöveges fájlokban tárolja.

A forgatókönyv mint értelmezési és produktív keret a multimodális kommunikációban Csűry István Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: forgatókönyv, dialógus, multimodális kommunikáció, inkrementális elemzés, szintézis, nyelvtechnológia A poszter az interperszonális kommunikáció forgatókönyveinek modellezési problémáival foglalkozik. Kiindulásként a forgatókönyv fogalmát és annak meghatározásait vizsgáljuk meg. Megfogalmazzuk a forgatókönyv mint tudományos kategória definiálásának elméleti és gyakorlati problémáit. Áttekintjük a (pár)beszédesemények szerkezetének nyelvészeti és pragmatikai megközelítéseit. Erre alapozva rámutatunk a forgatókönyv helyére egy multimodális kommunikációelmélet keretei között, és felvázoljuk többszintű elméleti modelljét. Meghatározzuk a forgatókönyvek univerzális szerkezetének lehetséges építőköveit. Végül bemutatjuk a forgatókönyveknek az elemzés és a szintézis céljaira történő alkalmazásával kapcsolatos problémákat, szembesítve az elméleti követelményeket az élő kommunikáció véletlenjeivel. A forgatókönyvek alapstruktúrájának algoritmikus reprezentációját tartalmazó modellt öszszevetjük az inkrementális forgatókönyv-elemzés példájával.

16

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Blending and grammar Dávid Gyula Debreceni Egyetem Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet Kulcsszavak: blending, conceptual integration, grammar, mapping The cognitive process of blending (conceptual integration) is a necessary means of creating grammatical structures. Whenever information from two input spaces is merged into a blend and an emergent structure that is richer than what is predictable from the information available in the two inputs arises, conceptual integration is at work. This form of mental processing requires our imaginative capacity to create events adapting information available to produce novel scenarios. This is the way English tenses work. For instance, mapping an input space of someone acting in the past interrupted by another person entering may lead to causation. The latter may put an end to the activity of the former. Similarly, other grammatical structures such as the past conditional present an imagined scene back in the past leading to a caused event in the blend. Conceptual blending, considered one of the prerequisites of human thinking, facilitates the emergence of both simple and complex grammatical structures as well as examines how the human capacity of language production is promoted by human imagination. The study is aimed at investigating the relevant aspects of human thinking through focusing on grammar.

A filmművészet szerepe a kultúrák közötti párbeszéd tanításában Dávid Mária Balassi Intézet Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: kultúrák közötti párbeszéd, filmes órák, kulturális kódok, szerepjátékok, „filmfeldolgozó” feladatlapok A nyelvtanár számára elengedhetetlenül fontos, hogy az általa oktatott tananyagot minél élőbbé tegye. A filmművészet pótolhatatlan segítséget nyújthat ebben, hisz alkotásai úgy közvetítenek nyelvi tartalmakat, hogy azok rögtön jelentésüket „magyarázó”, árnyaló, elmélyítő élethelyzetekben jelennek meg, ugyanakkor a képi, zenei háttér lehetséges hangulatukat, használati körüket és közegüket is értelmezi. Arthur szerint (1999) a filmek – egyéb erényeik mellett – valódi mintát adnak a nyelvtanulóknak a szerepjátékokhoz, rendkívüli módon gazdagítják a nyelvórákon folytatható tevékenységek körét, valamint növelik a nyelvtanulók más kultúrák iránti fogékonyságát. E fogékonyságot igyekszem elmélyíteni a magyarórák keretében tartott „filmes foglalkozásokkal”. Négy olyan alkotást választottam, amelyek 1940-től 1989-ig ívelve igen hatásosan érzékeltetik a közelmúlt Magyarországának légkörét: a Rolf Schübel rendezte Szomorú vasárnap, Bacsó Péter kultuszfilmje: A tanú, Tímár Péter Csinibaba c. zenés szatírája, valamint Török Ferenc első filmje: a Moszkva tér. Az előadás tárgya e filmes órák előkészítésének, valamint az egyes alkotások kulturális kódjainak, hozadékának részletezése a különféle típusú „filmfeldolgozó” feladatlapok bemutatásával és (az első filmre vonatkozó) elemzésével együtt.

ABSZTRAKTOK 17

A nyelven belüli és a nyelvek közötti fordítás sajátosságai a jogi szaknyelvi kommunikációban Dobos Csilla Miskolci Egyetem Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: jogi szaknyelv, nyelven belüli fordítás, szakemberek és laikusok, nyelvek közötti fordítás A jogi szaknyelv különböző alkalmazási szféráira (pl. tételes jog, jogalkalmazói jog, jogtudomány nyelvhasználata) egyaránt jellemző az intralingvális és az interlingvális fordítás. Előadásomban a nyelven belüli átfordítás szerepét és – a jog funkcióiból adódó – sajátosságait vizsgálom az alábbi két szempont alapján: – egyrészt a szakemberek és laikusok között folyó tárgyalótermi diskurzusban, ahol a nyelvi reprezentáció átalakítása (jogi szaknyelvről köznyelvre, illetve köznyelvről jogi szaknyelvre) a sikeres kommunikáció, valamint az eredményes jogi eljárás feltétele, – másrészt a nyelvek közötti fordításban, ahol a nyelven belüli átalakítás az interlingvális fordítási folyamat részét képezi minden olyan esetben, amikor a fordítónak nincs jogi végzettsége vagy megfelelő szintű jogi ismeretekkel. Az előadás összegzésében a nyelven belüli fordítás két típusának és a nyelvek közötti fordítás alapvető ismérveinek az összehasonlítására kerül sor.

Magyar mint idegen nyelv mobiltanulással Dóla Mónika Pécsi Tudományegyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: Europodians, mobiltanulás, autonóm nyelvtanulás, internet, magyar mint idegen nyelv 2010-re lezárult a Europodians-projekt, amelynek keretében a PTE-n dolgozó hungarológusok egy, a magyart idegen nyelvként tanító nyelvkurzus kidolgozására vállalkoztak. Előadásomban bemutatom a www.europodians.com internetes felületet, amelyen összesen tizenegy európai nyelvre kidolgozott, mobilhordozókra (pl. iPod) letölthető tananyag, valamint sokféle, a nyelvtanulást elősegítő online funkció működik. Ezután a magyar tananyagot elemzem, elsősorban a mobiltanulás és az autonóm nyelvtanulás szempontjából. A Europodians kurzus olyan informális tanulásra ad lehetőséget, ahol a hagyományos tanári vezérlés-ellenőrzés helyett saját maga irányíthatja a tanuló a tanulási folyamatot. Az on- és offline üzemmódot kombináló Europodians arra ösztönzi a felhasználókat, hogy maguk válasszák meg, mit, hol, mikor és hogyan tesznek tanulásuk során. A Europodians tudatossá és érdekeltté kívánja tenni a nyelvtanulót a tanulási folyamatban, a tervezéstől az értékelésig. Ezért a letölthető multimédiás leckék mellett a kurzus fontos eleme az emberek közti valósautentikus interakció lehetővé tétele, a személyesítés és a tanulói autonómia elősegítése. A legtöbb mai fiatal az iskolai nyelvtanulással ellentétben szabadságként, szórakozásként éli meg az internethasználatot és az új technológiák alkalmazását, és ilyenkor a célnyelvhez és célkultúrához is integratív motivációval, pozitív attitűddel és holisztikus nyelvszemlélettel

18

A MANYE XX. KONGRESSZUSA közelít. A Europodians ezenkívül a felhasználók mobilitására is épít, akik magukkal vihetik lejátszójukat, és a különféle fizikai és szociális kontextusokban használhatják azokat, miközben tanulnak.

Lemorzsolódás nyelvszakon: helyzetelemzés egy szegedi angolos évfolyam tükrében Doró Katalin Szegedi Tudományegyetem Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: angol, nyelvszak, sikertelenség, lemorzsolódás Komoly kihívást jelent mind oktatói, mind hallgatói oldalról nézve az a tény, hogy a bolognai rendszerbe felvett hallgatók évről-évre gyengébb előképzettséggel és bizonytalanabb célokkal kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Ennek nehezen elkerülhető következménye a képzés színvonalának csökkenése vagy az egyre nagyobb számú elégtelen teljesítmény a kurzusokon, ezzel együtt a hallgatói lemorzsolódás. Korábbi felméréseimből, illetve oktatói tapasztalataimból kiindulva a jelen előadás kettős célt szolgál. Egyrészt megpróbálja körbejárni a lemorzsolódás lehetséges okait és azt, hogy vajon a nyelvi felkészültségbeli hiányosságok mennyire vetítik előre az elégtelen érdemjegyeket. Másrészt egy közel 200 fős elsőéves anglisztika szakos évfolyam félévi és év végi tanulmányi eredményeit áttekintve megvizsgálja a már a képzés elején jelentkező tanulmányi sikertelenség arányát. Bár az előadás egy konkrét, nagy létszámú bölcsész évfolyam példáját veszi kiindulópontul, tanulsággal szolgálhat más nyelvi képzésben oktató kollégák számára is.

Fogyasztói diskurzusok a felsőoktatási nyelvhasználatban: egyetemi website-ok kritikai multimodális elemzése Eitler Tamás ELTE Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: on-line kommunikáció, nyelvi elüzletiesedés, nyelvi informalizáció, multimodalitás, kritikai diskurzuselemzés Az előadás egy összehasonlító kutatás eredményeit ismerteti azzal kapcsolatban, hogy a nyelvi elüzletiesedés és informalizálódás miként hat a felsőoktatási on-line nyelvhasználatra az Európai Unió egyes régebbi és újabb tagállamaiban. Bár a „vállalkozó egyetem” és a menedzserialista diskurzusok összefonódását már korábban is vizsgálták (Fairclough 1993; Mayr 2008), e nyelvi folyamatok új médiában és különösképpen Közép- és ÉszakkeletEurópában való megjelenése még feltáratlan területnek számít. A kutatás célja felmérni, hogy milyen egyezések és különbségek találhatók nyugat-európai és az új EU-tagállamok egyetemeinek website-jai között, különös tekintettel (1) a nyitólapok felépítésére, továbbá (2) az integráltan használt képi és nyelvi elemek jelentésteremtő erejére. A mára jelentősen globalizálódott képi világ és az angol mint univerzális lingua franca együttes használatából eredő szinergia mindenképpen releváns vizsgálati szempont lehet az egyetemi szektor általános globalizálódása (Kubota 2009) miatt. A vizsgálat során használt elemzési módszerek

ABSZTRAKTOK 19

közül kiemelendő a kvantitatív és a kvalitatív kritikai diskurzuselemzés (Fairclough és Wodak 1997), multimodális tartalomelemzés (Kress és van Leeuwen 2006) és multimodális aktorelemzés (Mayr 2008).

A multimédia alkalmazása a nyelvoktatásban Éva Erzsébet Nyíregyházi Főiskola Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szöveg, grafika,mozgókép, hang, interaktív elemek- motiváció, nyelvtanulás A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített kommunikációt-interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja meg, vizuális és auditív megjelenési formák integrálásával. A felhasználó szempontjából ez azt jelenti, hogy az információ, kép, hang, mozgókép formájában jelenik meg, olyan technikák, programok, összessége, amelyek lehetővé teszik az animációk, képek, adatok, zene, beszéd, szövegek együttes alkalmazását. A multimédia az információs társadalomban hasznos és ígéretes perspektívát nyújt a nyelvoktatásban történő felhasználásra. A nyelvi anyag elsajátítása – fonetikai gyakorlatok, lexikai egységek, a szókincsfejlesztés, a szótárfajták alkalmazása (képes-, tematikus szótárak, on-line szótárak) – eredményesen segíthetik a nyelvoktatást. A multimédia alkalmazását bekapcsolhatjuk a projektmunkába is, pl. rádióműsor szerkesztése, utazás a célnyelv országába, idegenvezetés a városban, gasztronómiai érdekességek bemutatása, idegenforgalmi információk gyűjtése stb. A projektmunka így egy olyan tevékenységsor, amelyet a tanulók és a pedagógus együtt terveznek meg, s alkalmazása lehetőséget nyújt a tanulóknak az önálló munkára is, az idegen nyelvi, interkulturális kommunikációra. Előadásomban egy ilyen multimédiás dokumentumot szeretnék bemutatni az Opus Pro XE média prezentációszerkesztő program alapján, melynek témája: Ismerd meg Spanyolországot ...

Nyelvválasztási motiváció magyar nyelvet tanuló francia diákok körében (Strasbourgi tapasztalatok alapján) Farkas Mária Debreceni Egyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: motiváció, nyelvválasztás, magyaroktatás, francia hallgatók, érdeklődés Az előadás célja, hogy bemutassa azokat a motivációs tényezőket, amelyek a Strasbourgi Egyetemen magyar nyelvet tanuló diákok nyelvválasztásában jelen vannak. Miután megismerjük a magyaroktatás kereteit és feltételeit az adott oktatóhelyen, megvizsgáljuk, hogy mi áll a magyar nyelv iránti érdeklődés hátterében a magyar nyelvet idegen nyelvként tanuló francia diákok esetében. Kitekintünk továbbá arra is, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek Magyarországról, a magyar nyelvről és a magyar kultúráról. Példákon keresztül bemutatjuk, hogyan alakul a nyelvtanulás folyamatában a hallgatók hozzáállása a választott nyelvhez. Végül megnézzük, hogy a nyelvet oktató tanárnak milyen lehetőségei vannak a nyelvválasztás motiválására és az érdeklődés fenntartására a vizsgált intézményben.

20

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Német nyelvű reáliák megjelenítése kétnyelvű szótárakban – esettanulmány Fata Ildikó SZIE GTK TTI, Idegen Nyelvi Kommunikáció és Szakfordító Tanszék Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: reáliák, kétnyelvű lexikográfia, szótárkritika Ha csak a Fordítástudomány című folyóirat legutóbbi számaiba lapozunk bele, azt tapasztaljuk, hogy a közelmúltban számos tanulmány született idegen nyelvű reáliák magyarra fordítási lehetőségeinek vizsgálatáról, illetve fordított irányba. Előadásomban a legutóbbi kutatási eredmények és megállapítások ötvözésére, illetve továbbgondolására törekszem (vö. pl. Boldog (2009), Horváth (2004), Szabó (2008), Uzonyi (2006)). Előadásom legfontosabb kérdésfelvetése annak vizsgálata, hogy a szótárszerkesztők milyen stratégiákat alkalmaznak a reáliák szótárban való megjelenítésekor, illetve hogy megállapítható-e összefüggés a reáliák fordításakor alkalmazott stratégia és a szótári gyakorlat, valamint a szótár profilja között. Manapság alapvető elvárás a szótárakkal szemben, hogy 1) fogalmi rendszer-alapúak, illetve 2) korpuszalapúak legyenek. Kézenfekvő megoldásnak tűnik tehát a reáliák vonatkozásában is, hogy a szótárszerkesztők a meglévő kétnyelvű szótárak rossz szótári gyakorlatának átörökítése helyett igénybe vegyék szakember, terminológus, szakfordító segítségét, illetve a reáliák szótári megjelenítésének előkészületeként korpuszalapú kutatásokat végezzenek. Előadásom empirikus részében két szakterület néhány német nyelvű reáliáit és szótári megjelenítésüket vizsgálom: a gasztronómiáét és az oktatásét (ez utóbbin belül is a középfokú oktatási rendszerét). Kísérletet teszek továbbá arra, hogy a reáliák szótári megjelenítésének jövőbeli gyakorlatát néhány javaslattal előmozdítsam. Előadásom kettős céllal készült: egyfelől szótárkritika a meglévő szótári gyakorlatról, másfelől annak bemutatása, hogy egy korszerű, korpuszalapú, felhasználóbarát kétnyelvű szótár a reáliák vonatkozásában is lehet korszerű, felhasználóbarát, ugyanakkor következetes és egységes.

Rendhagyóságok az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztésében Fazakas Emese Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Románia Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: Erdélyi magyar szótörténeti tár, történeti szótár, szerkesztési elvek, címszavak Az Erdélyi magyar szótörténeti tár eltér az eddigi (magyar történeti) szótárgyakorlattól elsősorban a szerkesztési elvek terén. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy minek alapján választjuk ki a címszavakat, hogyan és milyen kritériumok alapján vesszük be az adalékokat, miért térnek el az értelmezések az eddigi szótárakétól, és miért van az, hogy sokszor az egyes címszavak a mai köznyelvnek megfelelően jelennek meg, máskor pedig a régi nyelvi alak az, amely címszóként szerepel.

ABSZTRAKTOK 21

Digitális képfeldolgozás a multimodális ember-gép kommunikációban Fazekas Attila Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: ember-gép kommunikáció, digitális képfeldolgozás, érzelemfelismerés, bőrszín-detektálás

multimodalitás,

Az ember-gép kommunikáció tanulmányozásának egy fontos eleme az arc követése és ezen belül az audio- es videocsatornák együttes feldolgozása. Annak ellenére, hogy számos eredmény született az egyes területeken egymástól függetlenül, különböző audio- es videocsatornák összekapcsolása újabb eredményekkel járulhat hozzá az emberszerű gépi kommunikáció kifejlesztéséhez. Így, az arc kulcspontjainak követése javíthatja a globális jellemzőkön alapuló arci érzelem detektálását. Az etnikai jegyek alapján történő osztályozás javítható a bőr színének a detektálásával. Különböző típusú csatornák összekapcsolása is elképzelhető: a hang alapján történő érzelemfelismerő kombinálható az arc alapján történő felismerővel. A legújabb eredmények ismertetése céljából bemutatunk egy multimodális sakkozót, amely értelmezi a játékos érzelmi reakcióit, és egy avatár segítségével képes azokra reflektálni.

Szabály alapú vagy analógiás morfológia? Fehér Krisztina Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: morfológia, szabály, analógia, nyelvelsajátítás, társas-kognitív nyelvészet Napjaink nyelvészeti munkáiban a morfológia kapcsán többnyire szabályos és rendhagyó formákról szólnak, azaz alapvetően olyan alaktannal számolnak, amely analitikus elemekkel és az ezekhez hozzárendelt kategorikus szabályokkal dolgozik. Előadásomban – a standard morfológiai elméleteket a nyelv ontogenezisének társas-kognitív motívumaival szembesítve – a szokásos alaktani elképzelések tarthatatlanságára kívánok rámutatni, majd – az így nyert tapasztalatok révén – egy a nyelvelsajátítási és a későbbi nyelvi szocializációs folyamatokkal immár harmonizáló morfológiai koncepciót felvázolni. Pszicholingvisztikai kísérletek alapján amellett érvelek, hogy a nyelv ún. alaktana nem ex nihilo tűnik fel, hanem graduálisan alakul: a morfológia a nyelvelsajátítás kezdeti szakaszában megképződő hangszekvenciaprototípusok kapcsolódási láncaira „rárakódva” (azok szerves folytatásaként) formálódik, majd ennek megfelelően működik. Ebből adódóan az alaktan tradicionális felfogásaival szemben inkább valamiféle komplex(ebb) hangsorminta-analógiákon alapuló kognitív morfológiával kell számolnunk, amely vesz ugyan fel több-kevesebb analitikus tulajdonságot, de ezzel együtt is megőrzi szerveződésének eredeti, holisztikus-fonotaktikai arculatát. Az előadásban körvonalazott morfológiaelmélet az alkalmazott nyelvészethez két szálon is kapcsolódhat: egyrészt hozzájárulhat a mesterségesintelligencia-kutatásban használt nyelvilingvisztikai modellek tökéletesítéséhez, másfelől pedig hasznos adalékokkal szolgálhat az idegennyelv-oktatás grammatikatanítási módszereinek hatékonyabbá tételéhez.

22

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Sebjellemzők terminológiája az igazságügyi orvostanban Fogarasi Katalin PTE AOK, Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: műfajelemzés, diskurzus közösség, terminológia, szemantika, lexikográfia Baleseti sérülések vagy bántalmazások következtében létrejövő sebek leírása a klinikai praxisban bizonyos sebjellemzők segítségével történik, melyek terminológiáját az igazságügyi orvostan diskurzusközössége írja elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sebleírások nagy részénél túl kevés információ áll rendelkezésre a seb szakértő általi utólagos véleményezéséhez, vagy pedig a nem megfelelő terminológiahasználat okoz problémát. Jelen tanulmány a Magyarországon elérhető igazságügyi orvostani tankönyvek terminológiájának kontrasztív vizsgálatával mutatja be a sebek leírására használható terminusokat. Célja, hogy választ adjon a kérdésre: megfelelő-e a diskurzus közösség által megadott fogalomrendszer ahhoz, hogy a gyakorlatban útmutatást nyújtson egy sérülés pontos meghatározásához. Előadásomban a következőkre szeretnék kitérni: A négy egyetemi tankönyvben (mint a műfaj szabályrendszerében) használt terminológia táblázatokba foglalt manuális összevetésének eredménye az, hogy a tankönyvek nem egységes terminusrendszerrel nevezik meg a seb részeit (pl. sebalap, sebszél stb.), továbbá e sebrészek egyes sebtípusokra jellemző attribútumaira is sok helyütt különböző, gyakran egymásnak ellentmondó szakkifejezéseket használnak. A nem egységes szabályrendszer feltárása magyarázatot adhat arra a kérdésre, miért nem szerepelnek szakértők számára értékelhető sebjellemzők a sebleírások nagy százalékában. Előadásom célja tehát a könyvekben található terminológia kritikai elemzése egy nagyszabású korpuszlingvisztikai vizsgálat előfutáraként, mely 200 autentikus látlelet terminológiájára, valamint az egységesítés lehetőségeinek feltárására irányul.

A Gender a Baltikumi Nyelvi Areában – morfoszintaktikai izoglosszák társadalomtörténeti megközelítésben Földvári Sándor Debreceni Egyetem Témák: kontrasztív nyelvészet, interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció, genderkutatás Kulcsszavak: gender, areális nyelvészet, Baltikum, észt, lett, litván Korábbi dolgozataimban áttekintettem a baltikumi konvergenciák jellegzetes morfoszintaktiai megjelenését, a narratív igemódot. Feltűnt, az észt irodalmi nyelv a litvánnal összevetve problematikusabban adaptálja a népi nyelvben ugyanakkor mindkettőnél határozottan speciális baltikumi izoglosszának tekinthető modus obliquust. Ezt az észt kultúra s mentalitás eltérő jellegével magyarázzuk, amelynek történeti és szociológia jegyeiből itt a gendert ragadjuk ki. Az előadásban hivatkozott együttélési szokáskutatással párhuzamba állítható a megszólítások rendszere is. Litvánul a melléknevek egyszerű és névmási ragozásával a három fokot kombinálva hatféle lehetőség adódik, amely a nyelvtani nem eszközével párosultan a gender kifejezésére távol-keleti jellegű formákat eredményez. A történeti Livóniától kezdődően egészen a skandináv országokat magában foglaló regióra pedig a meg-

ABSZTRAKTOK 23

szólítások leegyszerűsödött nyelvi etikettje és a szocio-politikai kultúráltság magasabb nívója jellemző. Roman Jakobson fonológiailag megrajzolt nagy skandináv-balti Sparchbundját a morfológiai jegyek alapján pontosan úgy osztotta Décsy Gyula több alcsoportra, hogy azt párhuzamba lehet állítani a szociológiai és történeti alapon rajzolt kultúrtipológiai felosztással. Hogy ez véletlen-e, a kultúr-filozófiai megközelítéssel kíséreljük megválaszolni.

Oktatáspolitika kurd és lapp kontextusban Furu Adél Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: oktatáspolitika, lapp, kurd, oktatási programok, javaslatok Előadásom tárgya a nyelvi jogok és oktatás összefüggéseinek vizsgálata az ún. kevésbé használt nyelvek esetében, különös tekintettel a lapp és kurd közösségekre vonatkozó oktatáspolitikára. Kutatásomban kétféle oktatási rendszer működését vizsgálom: az egyikben a kisebbségi nyelv használata nyíltan tiltott, mint ahogyan Törökországban történik ma a kurdok esetében, a másikban pedig a kisebbségi nyelvhasználat burkoltan tiltott (ideológiai, strukturális eszközökkel), mint ahogyan a finnországi oktatási rendszerben történt (legalábbis a közelmúltban). Fontos szempont a nyelvpolitika és a nyelvi identitás, valamint a nyelv és nemzetietnikai identitás összefüggéseinek vizsgálata, hiszen ezek fontos tényezőknek bizonyulnak a kisebbségi oktatáspolitika okozta konfliktusban. A kutatásra vonatkozó főbb elméleti kérdések és problémák közül a következőket kell megemlítenünk: (1) a jó kisebbségi oktatás céljai; (2) a jelen helyzet feltérképezése, a mai kisebbségi oktatás következményeinek feltárása; (3) az államnyelven történő oktatás következményei a kisebbségi és őshonos nyelveket beszélő gyermekek esetében; (4) oktatási programok rangsorolása, hatékonysága és célja; (5) lehetséges pozitív megközelítések feltárása a nyelvhalál, írástudatlanság és nyelvi genocídium megszüntetésére. Gyakorlati szempontból pedig az alábbiak kiemelkedően fontosak: a programok valós helyzetekben és különböző szociolingvisztikai kontextusokban történő alkalmazásának kihívásai; egy átfogó megközelítésű javaslat megfogalmazása hatékony oktatási programok kidolgozására.

A hagyományos szótárak vizsgálati szempontjainak alkalmazhatósága az online szótárak esetében Gaál Péter PTE Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: e-lexikográfia, online szótár, hagyományos szótár, MTA-SZTAKI szótár, kritikai szempontrendszer Az előadás célja az online szótárak egy fajtájának, a többnyelvű online szótárakon végzett vizsgálatok eredményének bemutatása, abból a szempontból, hogy formai és tartalmi elemeik milyen módon analizálhatók és hasonlíthatók össze a hagyományos szótárakéival. A szótárhasználói szokások jelentősen átalakulnak, az internet elterjedésével a felhasználók

24

A MANYE XX. KONGRESSZUSA egy jelentős része a hagyományos szótárakról áttér az online szótárak és adatbázisok használatára. A vizsgálat fő kérdése az, hogy miben különböznek a vizsgált online szótárak a nyomtatottaktól, milyen indokolt eltérések és megegyezések vannak közöttük, és ezek a minősítés kritériumaiban hogyan fogalmazhatók meg. A konkrét elemzés során a Fóris és Rihmer (2007) által kidolgozott általános szempontrendszert alkalmaztam. Ennek keretein belül a szótárral és annak használatával kapcsolatos információkat, valamint mega-, makro-, mikroés mezostrukturális jegyeit elemeztem. Forrásul az interneten szabadon hozzáférhető MTASZTAKI szótárát választottam. A MTA-SZTAKI online szótár vizsgálatának eredményei igazolták, hogy az online szótárak – mind tartalmi, mind formai jegyeik alapján – sokban hasonlítanak a hagyományos szótárakra. Ugyanakkor a számos új jellemző további, a hagyományos szótáraknál eddig nem alkalmazott (nem alkalmazható) szempont bevezetését is szükségessé teszik. Irodalom Fóris, Á. / Rihmer, Z. (2007). A szótárak minősítési kritériumairól. Fordítástudomány 9 évf., 1.sz., 109–113.

Szövegértés és szövegalkotás a magyar mint idegen nyelv oktatásában Gaál Zsuzsanna SZTE Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: idegennyelv-oktatás, kompetenciaterületek, nyelvelsajátítás, szövegértés, szövegalkotás A 21. század elején az idegennyelv-oktatást és a nyelvi képzést a megváltozott társadalmi, gazdasági és pedagógiai kontextusban kell elhelyeznünk, ha meg akarunk felelni a mindenkori elvárásoknak. Ezt a kort a kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és bevezetésével jellemezhetjük. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése érdekében olyan oktatási anyagokat, programcsomagokat kell létrehoznunk, amelyek figyelembe veszik a mindenkori tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek, s lehetővé teszik, hogy a nyelvtanulók értelmes tevékenységek során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. Előadásomban a nyelvelsajátítás folyamatának bemutatása után a kulcskompetenciákkal, ill. ezen belül a szövegértési-szövegalkotási kulcskompetenciával kívánok foglalkozni. A jelenleg folyó vizsgálatokkal betekintést nyerhetünk egyrészt a szövegértéstipológiába, másrészt a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület gyakorlati kérdéseibe. Az előadás célja, hogy rávilágítsak a magyar mint idegen nyelv és mint anyanyelv oktatása és használata lehetséges kapcsolódási pontjaira, azaz a két terület integrált fejlesztési lehetőségeire.

ABSZTRAKTOK 25

Nincs visszaút? Nyelvi változások a veszélyeztetett nyelvekben Gál Noémi Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: nyelvfelélesztés, nyelvi attitűdök, nyelvi változás, kontaktusjelenségek, kétnyelvűség A nyelvmegerősítés célja és voltaképpen a nyelvfelélesztésé is egy nyelv használatának minél teljesebb körű helyreállítása, ezért fontos kiértékelni, hogy egy adott veszélyeztetett nyelv rendszerében mi az, ami elveszett, leépült, és mi az, amit ki kell dolgozni, helyre kell állítani (ha ezt a nyelvi dokumentáció lehetővé teszi). A két- vagy többnyelvűségi helyzetben tapasztalt kontaktusjelenségek, a nyelvi változások hatással vannak mind a domináns közösségnek, mind a nem domináns nyelvhasználóknak saját nyelvükkel, nyelvváltozatukkal kapcsolatos attitűdjére. A denisoni paradoxonnak megfelelően a domináns közösségek esetében a változást legtöbbször a fejlődéssel, a stabilitást az állandósággal asszociálják, míg a veszélyeztetett vagy kisebbségi nyelvek esetében a nyelvhasználók szerinti változás az instabilitás, a sebezhetőség jele, a lexikai elemek kölcsönzése a szókincs szegényességéből fakad, a stabilitást pedig a nyelvváltozat megcsontosodásaként értelmezik. Előadásomban két- vagy többnyelvű környezetben tapasztalható nyelvi változásokat és kontaktusjelenségeket vizsgálok a nyelvi revitalizáció szempontjából, négy olyan, elsősorban elméleti kontextust körvonalazva, amelyekben a nyelv és a nyelvi változások komplexitása különböző nyelvfelélesztési stratégiákat feltételez.

A baleseti és/vagy traumás agysérülések nyomán létrejött nyelvi és beszédzavarok lovasterápiás rehabilitációjának lehetőségei Gerliczkiné Schéder Veronika Nyíregyházi Főiskola, BTMK Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: nyelvi zavar, beszédzavar, agyi/idegrendszeri plaszticitás, lovasterápia Előadásom központi témája azon az elképzelésen alapul, hogy az emberi agyban feltételezett nyelvi és beszédközpontok sérülése, károsodása következtében átmenetileg, részben vagy egészben elveszített beszédképesség újraépítésére, az agyi/idegrendszeri plaszticitás folyamatának megtámogatására a lovasterápia jótékony befolyással lehet. Természetesen minél fiatalabb az emberi idegrendszer, annál eredményesebben tud alkalmazkodni a különféle behatásokhoz és változásokhoz, ám agyunk még felnőttkorban is kellőképpen rugalmas marad ahhoz, hogy ha egy meghatározott funkció vezérléséért felelős központja megsérül, más régiói vegyék át a kiesett működéseket irányító terület munkáját. Az új kapcsolatok kiépülése azonban időbe telik, és fáradságos munkát kíván a pácienstől, valamint rengeteg türelmet, megértést a közvetlen környezettől, a hozzátartozóktól. Ezt a nehéz, de mindenféleképpen eredményt ígérő folyamatot tudná elősegíteni s mind funkcionálisan, mind pszichésen, mentálisan megtámogatni egy célzott lovasterápiás foglalkozássorozat. Jelen előadásomban főként arra kívánok rámutatni, hogyan függenek össze a ló által közvetített mozgásimpulzusok a megfelelő agyi, elsősorban nyelvi és beszédközpontok stimulálásával. Mivel a lovasterápia

26

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Magyarországon még kevéssé ismert kiegészítő terápiás eljárás, egyik elődleges célom az, hogy ennek jótékony hatásaival, kiemelten a nyelvi, beszéd- és kommunikációs problémák megsegítésének lehetőségeivel megismertessem az alkalmazott pszicholingvisztikai kutatásokkal foglalkozó szakembereket, hiszen véleményem szerint a két területnek fontos metszéspontjai vannak.

„Most ez az idő, vagy mi?” Szubjektív betegségteóriák nyelvészeti elemzése háziorvosbeteg interakciókban Hambuch Anikó Pécsi Tudomány Egyetem, Egészségtudományi Kar Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: orvosi konzultáció, terápiás együttműködés, beszélgetéselemzés, szubjektív betegségteória, interakciós séma A laikus elméletek orvos-beteg konzultáció során történő interaktív kidolgozásával, nyelvészeti elemzésével, hazánkban kevés kutatás foglalkozik. Német nyelvterületen a beszédkutatás (Gesprächsforschung) egyre nagyobb figyelmet tulajdonít az orvos-beteg párbeszédben megjelenő betegségekkel kapcsolatos laikus elképzeléseknek, azok interaktív kidolgozottságának, nyelvi reprezentációinak (vö. Löning-Rehbein, 1993, illetve Brünner-Gülich, 2002). A kutatásokban a beszélgetéselemzés (Gesprächsanalyse) kontextust hangsúlyozó felfogása, egyfajta etnometodológiai szemlélet és etnográfiai munkamódszer érvényesül. A kutatások elméleti hátterében fontos szerep jut továbbá a nyelvészeti pragmatika különböző irányzatainak is. Ezt a hagyományt követve vizsgálja az ismertetendő kutatás a szubjektív betegségelképzelések lehetséges nyelvi reprezentációit, magas vérnyomásban szenvedő, legalább egy éve hipertóniás gondozásban álló betegek példáján. A nyelvészeti elemzés korpuszát két pécsi felnőtt háziorvosi körzetben, hipertóniás gondozottak és háziorvosuk rendelési időben rögzített beszélgetései alkotják. A hangfelvételek átírása és vizsgálata a konverzációelemzés módszerével történt, és első lépésként a társalgások epizodikus, illetve szekvenciális szerkezetére irányult. A társalgások interaktív szerkezetének vizsgálata – a beszélgetések keresztmetszeti és lineáris elemzése is – a betegek gyógyszerszedéssel kapcsolatos negatív statisztikáinak ismeretében meglepő és továbbgondolandó eredményeket hozott.

Terminológiai tévedések a vallási nyelvhasználatban Hardiné Magyar Tamara Széchenyi István Egyetem Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: teológiai szaknyelv, terminológiai tévedések, szakmai nyelvhasználat, jelentéstartalom, értelmezési problémák A vallási sajtótermékek, vallási kommunikáció a szakmai nyelvhasználat egy része. A teológiának mint – humán – tudományterületnek létezik megfelelő, kellően szabályozott terminológiája. A lexiko-szemantikai jellegű vizsgálódás mind a teológiai szaknyelvben, mind a köznyelvben előforduló nyelvi elemek szövegen belüli viselkedésére, jelentéstartalmára, vala-

ABSZTRAKTOK 27

mint a terminusok jelentéstartalmának változásaira irányul. A lexikai, szemantikai (pragmatikai) jellegű elemzés a gyakorta megjelenő terminológiai tévedésekre is rámutat. A vallási kommunikációban megjelenő értelmezési, terminológiai tévedések, értelmezési, továbbá alkalmazási hibák előfordulása különböző okokra vezethető vissza, a kutatás ezekre az okokra is irányul. A terminustévesztés fakadhat tudatlanságból, történhet szándékosan, az ismeretterjesztés, valamint a felekezetek közti párbeszéd megvalósítása érdekében, sőt betudható a vallási kommunikációban nagy számban fellelhető archaikus nyelvi elemek, valamint az idegen eredetű – a magyar nyelvbe némiképp már gyökeret vert - jövevényszavak jelenlétének is. A felvetett probléma gazdagsága, interdiszciplináris jellege miatt indokolt a nyelvészeti szempontok alapján nyugvó vizsgálódás, mindez a vallási kommunikáció jobb megértéséhez, elfogadhatóbbá tételéhez járul hozzá. A folyamatos gyűjtőmunkán túl elengedhetetlen a szakmai nyelvhasználat meglévő eredményeinek ismerete, illetve a teológiai szaknyelv összehasonlítása a többi szakma, tudományág létező, már vizsgált szakmai kommunikációjával (gazdasági szaknyelv, jogi szaknyelv).

Független-e az explicitáció az adott nyelvpártól? Heltai Pál Pannon Egyetem Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: univerzálék, explicitáció, nyelvtől független, többnyelvű összehasonlítás A fordítástudomány egyik fő kutatási területe a fordítási univerzálék témaköre. Ezek közül az utóbbi években különösen az explicitációs hipotézis kapott jelentős figyelmet. A hipotézis szerint a fordítás irányától és az adott nyelvpártól függetlenül minden fordítás explicitebb az eredeti szövegnél, tehát a fordítás során a fordítók gyakrabban alkalmazzák az explicitáló, mint az implicitáló műveleteket. A feltételezett okok között szerepel a két nyelv eltérő szerkezete, az eltérő szövegépítési, stilisztikai és műfaji konvenciók, a két kultúra különbségei (illetve ennek tükröződése a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók kognitív környezetében), továbbá a fordító bizonytalansága és biztonságra törekvése. Az explicitációs hipotézis tesztelésére folytatott korpuszalapú empirikus vizsgálatok sok tekintetben megerősítették a hipotézist, ennek ellenére a fordítási univerzálék léte és természete továbbra is vitatott kérdés a fordítástudományban. A jelen tanulmány azzal kívánja kiegészíteni az eddigi vizsgálatokat, hogy ugyanazon szövegnek (Csehov: Шведская спичка) a magyar, román és két angol fordítását hasonlítja össze. Az összehasonlítás a fordításokat abból a szempontból vizsgálja, hogy valóban független-e az explicitáció jelensége a nyelvpártól, ugyanazokon vagy más pontokon explicitálnak-e a különböző nyelvekre fordítók, illetve vannak-e explicitációt kiváltó nyelvi kifejezések.

28

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Japán esete a kommunikációval Hidasi Judit BGF Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: társadalmi változások, japán, digitalizáció, kommunikációs viselkedésminták Az előadás célja, hogy rámutasson azokra a drasztikus változásokra, amelyeknek az utóbbi egy-két évtizedben lehetünk tanúi a japán közéleti, társadalmi és személyközi kommunikációban. Az okok között megemlítendők olyan tényezők, mint a megváltozott társadalmi érintkezési normák, a társadalmi nemi szerepekben bekövetkezett átalakulások és általánosságban a globalizáció hatása. Számos nyelvhasználati újdonság utal arra, hogy a tematizációtól kezdve a diskurzus jellegén át egészen a műfaji alakváltozatok diverzifikációjáig jelentősek a kommunikációs kihívások. A kommunikációban végbemenő változások eredőit a társadalmi folyamatok mellett a technológiai lehetőségek minőségi és mennyiségi kiszélesedésében kell keresnünk. Az előadás a célországi közvetlen tapasztalatok és adatgyűjtések mellett erősen támaszkodik a vonatkozó szakirodalom mértékadó elemző és összefoglaló munkáira (Gottlieb, N. & M. McLelland: Japanese Cybercultures; Hjorth, L.: Mobile Media in theAsiaPacific: Gender and the art of being mobile; Ito M., Okabe D. & M. Matsuda: Personal ~ Portable ~ Pedestrian: Mobile Phones in Japanese Life). A megváltozott, illetve az átalakulóban lévő kommunikációs viselkedésminták terjedési sebességéről, intenzitásáról és társadalmi hozadékáról is szót ejtünk.

Nemi különbségek a térbeli orientációban és annak nyelvi kódolásában Hochbauer Mária Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia Témák: alkalmazott pszicholingvisztika, genderkutatás Kulcsszavak: mentális forgatás, navigációs készség, tereptárgy, lokalizációs emlékezet, verbális fluencia Előadásomban egy kísérlet eredményeit ismertetem. A kísérlet alanyai a barcasági Négyfaluban élő, véletlenszerűen kiválasztott magyar és román anyanyelvű beszélők. A kísérlet helyszíne egy helyi buszmegálló, ahol egy turistának álcázott kérdezőbiztos leállítja a járókelőket, és mindegyik kísérleti alanytól ugyanazt az útvonalleírást végezteti el: azzal a kéréssel fordul feléjük, hogy magyarázzák el, hogyan juthatna el a település egy közismert A pontjáról B pontba. Kiinduló hipotézisem az, hogy a nők és férfiak válaszaiban nemcsak a verbális fluencia tekintetében lesznek jelentős különbségek – feltehetően a nők részletesebb leírást adnak majd – hanem a megjelenítés módjában is: a nők épületeket, egyéb tereptárgyakat, színeket, formákat fognak leírni, míg a férfiak térképszerűen fogják vázolni ugyanazt az útvonalat, inkább távolsági és égtájakra vonatkozó információkat fognak adni. Vélhetően a navigációs stratégiák is különbözni fognak, mivel kísérleti adatok már bebizonyították, hogy a nők és férfiak navigációs készsége között is különbség van. A lokalizációs emlékezet a nőknél és a férfiaknál szintén eltérően szerveződik: a nőknél valószínűleg összekapcsolódik a tárgyak azonosítása és elhelyezkedése, míg a férfiaknál az azonosítás és a lokalizáció elkülönül.

ABSZTRAKTOK 29

Szövegértés-felfogások a hazai és a nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálatokban Horváth Zsuzsanna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: szövegértés, kvalitatív teljesítményskála, szövegértési nehézség Különböző életkorú tanulók reprezentatív mintáján végzett szövegértés-vizsgálatok az 1970es évek óta folynak Magyarországon. Az IEA, majd a globális világ üzeneteként is felfogható OECD PISA-programja egyaránt saját szövegértés-felfogására építve szerkeszti a teszteket, majd értelmezi a majd 50 részt vevő ország tanulóinak eredményeit. A 2001 óta a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók teljes körű hazai vizsgálata (Országos kompetenciamérés, www.kompetenciameres.hu) szintén kidolgozta a szövegértési képesség empirikus mérésének hazai tartalmi keretét. A különböző mérési programok céljának és mintájának szükségszerű eltéréseiből fakadóan magának a vizsgált területnek, a szövegértésnek is eltérő interpretációja alakult ki, amely megjelenik a jó és gyengébb teljesítmények kvalitatív leírásában is. Miután szövegekkel bánni, szövegeket értelmezni ma univerzális és alapvető kulturális tőke, érdemes megvizsgálni, milyen szempontokat követnek a több országból szerveződő szakmai közösségek a tesztek összeállításában, illetve milyen nyelvhasználói tudáskeretet feltételeznek a vizsgált, esetenként igen eltérő kulturális hátterű, különböző nyelvű tanulói népességről. A hazai vizsgálatok immár hatévnyi összehasonlítható eredményei a hazai szövegértési helyzetről adnak képet. Különösen tanulságos a szövegértés sikeres megoldásainak és tipikus nehézségeinek a szövegek makro- és mikroszintjére egyaránt visszavezethető feltárása. Az előadás az alkalmazott nyelvészet nézőpontjából is bemutatja a rendelkezésre álló adatok további értelmezésének lehetőségeit.

A multimodális ember-gép kommunikáció technológiájának elméleti alapjai. Projektáttekintés Hunyadi László Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: multimodalitás, ember-gép kommunikáció, digitális képfeldolgozás, számítógépes nyelvészet, kommunikációelmélet A projekt alapkutatás, témája a multimodális, emberközeli, gépi összetevőt is magába foglaló kommunikáció modellezési lehetőségeinek feltárása. A téma mind tevékenységeit, mind célrendszerét illetően rendkívül szerteágazó – három szakmai területet foglal magába. A három szakmai területnek megfelelő három részprojekt a következő: 1. a digitális képfeldolgozó részprojekt szakmai tevékenységei tartalmazzák az audio- és videocsatornákból kinyerhető információk szinergikus vizsgálatát, a prozódia detektálásához szükséges vizuális jegyek felismerését; 2. a számítógépes nyelvészeti részprojekt szakmai tevékenységei magukba foglalják a spontán beszédből kinyerhető információk szinergikus vizsgálatát, a spontán beszéd akusztikus markereinek, valamint a kontextuális információknak a felismerését, illetve tartalmazza egy demó dialógusrendszer tervezését és multimodális ontológia fejlesztését; 3. a kommunikációelméleti részprojekt tevékenységei magukba foglalják a projekt egésze által

30

A MANYE XX. KONGRESSZUSA tervezett kommunikációs modell alapjainak megteremtéséhez szükséges modellelméleti keret létrehozását. A projekt szerves részét képezi a multimodális spontánbeszéd-adatbázis megtervezése, gyűjtése és annotálása – a vizsgálatokhoz mindhárom alprojekt ezt a közös adatbázist használja fel. A kutatásokat Az ember-gép kommunikáció technológiájának elméleti alapjai című, TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0009 jelű projekt keretein belül felállított HuComTech kutatócsoport végzi.

Magyar nyelvi kompetencia fejlesztése műveltségterületekhez kapcsolódóan Illésné Kovács Mária / Kecskés Judit Miskolci Egyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: migráns, integrált, lexikai, grammatikai, szintaktikai mátrix Az előadás keretében egy olyan kutatási, fejlesztési programot mutatunk be, amely elősegíti a migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztését a NAT által definiált műveltségterületekhez (magyar nyelv és irodalom, matematika, ember a természetben, földünk és környezetünk) kapcsolódóan. A program célja, hogy a harmadik országbeli bevándorló gyermekek magyar nyelvi kompetenciája fejlődjék lehetővé téve számukra, hogy integrált módon sajátítsák el a tantárgyi ismereteket. Módszerek: tartalomalapú nyelvoktatási segédanyag kidolgozása a műveltségterületekhez kapcsolódóan. A segédanyag struktúráját a grammatikai-szintaktikai és a lexikai mátrixok képezik. Az előadás a lexikai mátrix összeállításának problematikáját mutatja be.

Kollokáció az írott angol EU nyelvhasználatban Jablonkai Réka Budapesti Corvinus Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, Szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: angol EU nyelvhasználat, korpuszalapú kutatás, kollokáció, szaknyelv, szemantikai preferencia Bár sok korpuszalapú kutatás vizsgált kollokációkat az angol nyelvben, kevés kutatás koncentrált az egyes regiszterekre vagy szaknyelvre jellemző kollokációkra. A néhány angol szaknyelvi korpuszon végzett kollokációkutatás azt találta, hogy a kollokációk nagyon szakterületfüggők. Ezek a kutatások arra is rávilágítottak, hogy a szaknyelvi korpuszokban talált kollokációk állandósultabbak, és regiszter- vagy szakterület-specifikus szemantikai preferenciájuk van. Az előadás 16 lemma kollokációs vizsgálatának eredményeit mutatja be. A vizsgálat a Sketch engine szoftver segítségével elemezte a lemmák (pl. COOPERATION/COOPERATION, POLICY, EUROPEAN, LAY, NOTIFY) kollokációit egy általános angol korpuszban, a BNC írott részében, és az Angol EU nyelvhasználati korpuszban. A szoftver nemcsak a kollokációk statisztikai gyakorisága alapján rendezi a kollokációkat, hanem azt is megmutatja, hogy a vizsgált lemmák milyen nyelvtani kapcsolatban állnak kollokációikkal. Az elemzés rávilágított arra, hogy a vizsgált lemmák az Angol EU nyelvhasználati korpuszban

ABSZTRAKTOK 31

általában többféle nyelvtani kapcsolatban állnak kollokációikkal mint a BNC írott részében. A különböző kollokációk és a szemantikai preferenciák száma azonban a BNC írott részében magasabb. Ez arra enged következtetni, hogy a vizsgált lemmák kollokációi az Angol EU nyelvhasználati korpuszban lexikai szempontból állandósultabbak. A szemantikai preferenciákra vonatkozóan az eredmények azt mutatják, hogy vannak EU-specifikus szemantikai preferenciák, és vannak olyan preferenciák is, melyek a vizsgált lemmákra mindkét korpuszban jellemzők.

Adalékok az azonnali üzenetküldések diskurzus-és genderjellemzőihez Juhász Valéria SZTE JGYPK Témák: genderkutatás Kulcsszavak: azonnali üzenetküldések, gender, sztereotípiák, identitáskonstrukciók Magyarországon a számítógépes kommunikáció átfogó nyelvészeti leírása még várat magára. Még akkor is meglehetősen kezdetlegesnek mondhatók a számítógépes/virtuális műfajok nyelvi jellemzőinek a leírásai, ha azok a nyilvánosság számára hozzáférhetők (honlapok, csetek stb.) A nyelvészet/nyelvészek oldaláról a legtöbbet az „új” nyelvi jellemzők (rövidítések, betű-számkombináció, angol és magyar szavak keveredése) kategorizálásával és a számítógépes kommunikáció metanyelvének kialakításával foglalkoztak. Én előadásomban egy olyan új számítógépes kommunikációs formát vizsgálok, mely a nyilvánosság számára hozzáférhetetlen, privát: az azonnali üzenetküldések (Instant Messaging = IM: MSN, ICQ, Skype) diskurzussajátosságait jellemzem. Korpuszom 15 beszélgető pártól származó 45 dialógust tartalmaz. Megvizsgáltam, hogyan szerveződnek ezek a beszélgetések, hogyan történnek a beszélőváltások, vannak-e közbevágások, illetve itt ez a fogalom hogyan értelmezhető, megnéztem a témahálózatot és annak szerveződését, és ezt összehasonlítottam a cseteléssel. Ebben az előadásban röviden ismertetem fenti eredményeimet, és bemutatom a beszélgetések alapján a huszonéves nők és férfiak nyelvi identitáskonstrukciós mintáit a hagyomány, a sztereotípiák és a modern elvárások kettős kötésében.

A TEI-XML felhasználása magyar nyelvű korpuszok építésében Kalcsó Gyula Eszterházy Károly Főiskola Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, Nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet, a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: TEI, XML, MUFI, antikvakorpusz, tankönyvkorpusz Az előadás a Text Encoding Initiative XML alapú szövegkódolási ajánlásának kétféle implementációjáról, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő elméleti kérdésekről szól. Az előadás első felében egy az Eszterházy Károly Főiskolán készülő, XVI. századi magyar nyomtatványokat felölelő antikvakorpuszról, a régi szövegek digitalizálásának, a diakrón korpuszok szabványos karakterkezelésének a TEI-kompatibilis megoldásairól, a MUFI (Medieval Unicode Font Initiative) ajánlásainak alkalmazásáról, valamint a korpusz nyelvészeti annotációjá-

32

A MANYE XX. KONGRESSZUSA ról lesz szó. A gyakorlati kérdéseken túl számos, a diakrón korpuszépítéssel kapcsolatos általánosabb probléma is előkerül, amelyek a TEI által biztosított keretben elég jól megoldhatók. A második részben egy tankönyvszöveg-kutatást támogató tankönyvkorpuszról lesz szó, amelynek építését az Eszterházy Károly Főiskola Általános és Alkalmazott, valamint Magyar Nyelvészeti Tanszékén működő oktatásnyelvészeti kutatócsoport kezdeményezte. A korpusz egy komplex, a teljes szövegvehikulumot felölelő (az illusztrációk, képi elemek, grafikus elemek elemzését is lehetővé tevő) eszköz lesz, amelynek segítségével feltárhatóvá és kutathatóvá válik a tankönyvszövegek nyelvének számos sajátossága. Az előadás elsősorban arra koncentrál, hogy a TEI-XML biztosította keretek között milyen tankönyvszöveg-elemzések végezhetők el. Mivel mindkét terület fehér foltnak számít a magyar korpuszépítésben, ezért fontos az elméleti problémák körüljárása, a további feladatok, kutatási irányok kijelölése.

Szemben az árral: Egy angol mint lingua franca gyakorlóközösség „nyelvújításai” Kalocsai Karolina Szegedi Tudományegyetem, Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet Kulcsszavak: angol mint lingua franca, gyakorlóközösségek, nyelvi variabilitás, kreativitás, nyelvújítás A jelenlegi angol mint lingua franca kutatások megkérdőjelezik a nyelvi variabilitás és változás hagyományos felfogását. Az angol mint lingua franca beszélőket nem tekintik nyelvtanulónak, sem nem-anyanyelvi beszélőnek, hiszen azok nem az angol anyanyelvi beszélők normáinak elsajátítását tűzték ki célul, és nem valamely külső norma passzív követői. Ehelyett az angol mint lingua franca beszélőket autonóm „nyelvfelhasználókként” jellemzik, akik „józan, és gyakorlati megfontoláson alapuló nyelvi kritériumok szerint működnek” (Seidlhofer 2005: 161). Az angol mint lingua franca beszélőknek nem csupán „jogában áll”, hanem egyúttal „kötelessége”, az angolt az aktuális beszédhelyzet igényeinek megfelelően alakítani. Vagyis az angol mint lingua franca beszélők számára „megengedett”, hogy a kölcsönös megértés és hatékonyság érdekében eltérjenek az angol anyanyelvi beszélők normáitól. Az ily módon létrehozott nyelvi formák tehát nem feltétlenül tekintendők „hibának”, hanem újításnak. Előadásom célja olyan nyelvi gyakorlatok leírása és ismertetése, melyek egy ideiglenesen működő angol mint lingua franca gyakorlóközösségen belül jöttek létre, és melyek a jó társas kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának a célját szolgálták. A hangsúlyt azon nyelvi gyakorlatokra helyezem, melyek az angol anyanyelvi beszélők normáitól eltérő formák megjelenéséhez vezettek. Adatközlőim a 2008/09-es tanév során ideiglenesen a Szegedi Tudományegyetemen tanuló Erasmus hallgatók, szám szerint 142. Adataimat etnografikus módszerekkel gyűjtöttem 2008 szeptembere és 2009 júliusa között.

ABSZTRAKTOK 33

Ugyanaz a tanfolyam – kétféle szemmel Karácsonyi László Alma Mater Nyelvstúdió Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: hallgatói elégedettségmérés, tanári elégedettségmérés, eredményesség, hatékonyság, kölcsönös megfelelés A felnőttképzés területén a minőségbiztosítás törvényi előírásai a hallgatói/vevői elégedettségméréseknek központi szerepet szánnak. Ennek következtében minden képzőintézmény külön hangsúlyt helyez a hallgatók igényeinek és elégedettségének vizsgálatára. Azonban csak nagyon kevesen kérdezik meg a tanárokat, és vonnak le a válaszaikból következtetéseket. Az Alma Mater Nyelvstúdió a minőségbiztosítás részeként megvizsgálta a nyelvtanári elégedettséget is: miképpen vélekednek a nyelvtanulókról, motivációjukról, mennyiben sikerült megfelelni a csoport támasztotta követelményeknek, illetve saját munkájukat mennyire érezték eredményesnek és hatékonynak. Az Alma Mater Nyelvstúdió minden nyelvtanárát (70 fő) megkérdezte minden egyes csoportjára vonatkozólag, majd ezeket a hallgatói elégedettségmérések eredményeivel összevetette. Mindkét oldal vizsgálata sokkal pontosabb, objektívebb – és gyakran meglepő – képet adott a csoportokról. Ezen empirikus kutatás eredményeit és a levont tanulságokat ismertetem előadásom során.

Politikusnők szakmai pozícionálásai stratégiái Kegyes Erika Miskolci Egyetem Témák: genderkutatás Kulcsszavak: politika, gender, szociális pozicionálás, szakmai pozicionálás Előadásomban diskurzuselemzési módszerekkel vizsgálom a politikusnők szakmai pozícionálási stratégiáit. Négy politikusnővel készült interjú arról, hogy hogyan látják a nők helyzetét a magyar politikában, s ezen belül, hol helyezik el saját szakmai súlypontjaikat. Az elemzés legfontosabb kérdése, hogy hogyan reagálnak a politikusnők arra, milyen képet ad róluk a média, hogyan kommentálják azt, elfogadó avagy elutasító kommunikatív stratégiát gyakorolnak-e. Az elemzés célja, hogy feltárjuk, a médiával megegyező irányultságú-e a magyar politikusnők bemutatkozása a közvetlen interjú közegében is, avagy megfigyelhetők bizonyos ellenszegülő stratégiák is. Mint a célkitűzés is mutatja, az eredmények interpretálása a szociális pozicionálás kategóriájából indul ki, de azt is figyelembe veszi, hogy van-e különbség a politikusnők saját magukról alkotott és közvetített kép, illetve a média róluk kialakított és közvetített képe között. Az elemzés és eredményei ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a politikusnők kommunikációs stratégiái a jövőben megváltozzanak, hogy politikai szerepük a kommunikációs eszköztár segítségével is jól pozicionált legyen. Ugyanakkor az eredmények lehetőséget adnak arra is, hogy a politikusnő nyelvi konstrukcióját is újragondoljuk.

34

A MANYE XX. KONGRESSZUSA A szemantikai hálók vizsgálata a kétnyelvű mentális lexikon függvényében Kerekesné Dócs Nikoletta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: mentális lexikon, egynyelvűség, kétnyelvűség, szemantikai háló, kétnyelvű szóasszociációs teszt A szóasszociációs vizsgálatok során a mentális lexikon szerveződését kutatjuk. Ha egynyelvűek körében történik ilyen vizsgálat, akkor elsősorban arra keressük a választ, hogy egy-egy fogalom milyen asszociációkat kelt a kísérleti személyben. A kétnyelvűek esetében a két lexikai rendszer függőségét/függetlenségét kutatjuk (Navracsics 2004). Előadásomban a kétnyelvűek szemantikai hálóit vizsgálom angol és magyar nyelvű szóasszociációs teszt elemzésével. Vizsgálatom kiterjed az egynyelvűek és a kétnyelvűek szemantikai hálóinak összehasonlítására is, ezért a magyar nyelvű tesztet egynyelvűekből álló kontrollcsoport is kitöltötte. A vizsgálati személyek között szimultán és konszekutív kétnyelvű gyerekek és felnőttek is voltak. A kétnyelvű szóasszociációs tesztben összesen 60-60 (azonos jelentésű) szó szerepelt, szófajok szerint pedig 20 főnévről, 20 melléknévről, valamint 20 igéről kellett a kísérleti személyeknek leírniuk azt, ami eszükbe jutott az adott fogalomról. A tesztlapokon 5-5 szó szerepelt egyszerre, elegendő helyet hagyva a kitöltéshez, melyhez sem mennyiségi, sem nyelvi korlátozást nem adtam. A tesztet először angol nyelven, majd egy hónappal később magyar nyelven is kitöltötték a vizsgálat résztvevői. Vizsgálódásom során arra keresem a választ, hogy milyen eltérések figyelhetők meg a szimultán és a konszekutív kétnyelvűek szemantikai hálóinak szerveződésében a két nyelvi inger hatására, valamint arra, hogy milyen különbségeket fedezhetünk fel a kétnyelvűek és az egynyelvűek magyar nyelvi ingerre adott asszociációiban.

Könyvszövegek fordításának ellenőrzése Kis Ádám ELTE BTK Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, alkalmazott pszicholingvisztika, fordítástudomány, interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: fordítás, kompetencia, szöveg, terminológia, korpusz Ez a tanulmány a számítástechnikai szakkönyvek fordításával foglalkozó SZAK Kiadó gyakorlati tapasztalatait összegzi. Az eredeti szövegek jellemzői a szakmai újszerűség és a várhatóan rövid életciklus, ami azzal jár, hogy a terminológia általában kialakulatlan, és az átfutási idők rövidek. A hosszú életciklusú alapművek esetén a fordító kiválasztása a fordítás helyességének kulcsa, övé a terminológiai tudás, és az ő stílusa meghatározó az adaptált művekre nézve. Az itt vizsgált könyvek esetében a fordító kompetenciája másodlagos, kívülről kap terminológiai glosszáriumot, illetve kész szövegkorpuszokat használ fel a fordításhoz. Más részről az ilyen szakmai kompetencia nem feltétlenül esik egybe nyelvi kompetenciával. Éppen ezért a szöveg három fázison keresztül véglegesül: fordítás (jellemzően csoportos fordítás), ellenőr-

ABSZTRAKTOK 35

ző szerkesztés (szakmai kompetenciával) és olvasószerkesztés (nyelvi kompetenciával). A munka során sajátos viszonyok alakulnak ki az egyes szereplők és a különböző szövegrealizációk között. Az eredeti szöveggel a fordító és az ellenőrző szerkesztő kerül kapcsolatba. Tipikus, hogy a szakmailag illetékesebb ellenőrző szerkesztőben ingerültség alakul ki a fordító iránt. Az olvasószerkesztő viszont csak a nyersfordítás alapján kerül kapcsolatba a témával, így az ő feladata egy adott téma magyar nyelvi modelljének megalkotása. Ennek során az olvasószerkesztő érzelmi-intellektuális kapcsolatba kerül a leírt tárggyal. Ezeknek a viszonyoknak a feltárására a cikk szerzője közreműködők véleményét gyűjti össze, közéjük sorolva a saját magáét is.

A német kereskedelmi szaknyelv iskolai oktatása Magyarországon a dualizmus korában Kiss Kálmán Nyíregyházi Főiskola Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: dualizmuskori idegennyelv-oktatás, szaknyelvoktatás, német kereskedelmi szaknyelv, iskolai nyelvoktatás, kereskedelmi akadémiák A történeti Magyarország német nemzetisége az évszázadok során fontos szerepet játszott a különböző szakmák meghonosításában. A szakmai ismeretek természetszerűleg német nyelven jutottak el hazánkba, és kezdetben ezek itthoni átadásának és terjesztésének is a német volt a nyelve. Ezt a feladatot azonban a magyar ajkú lakosság XIX. századi bekapcsolódásának, illetve a német nemzetiség asszimilálódásának köszönhetően fokozatosan a magyar nyelv vette át. A kereskedelmi célú szakoktatás hazánkban a XIX. század közepén indult meg. Az első évtizedekben az oktatás még német nyelven folyt, majd a kiegyezés hozott döntő változást ezen a téren. 1867-et követően Magyarországon újabb oktatási intézmények keletkeztek, amelyekben a német már nem oktatási nyelv volt, hanem az oktatott idegen nyelvek egyike. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a német nyelv továbbra is kiemelt jelentőségű volt, hiszen közvetítő nyelvként a Kárpát-medence és a környező országok lakosai közötti érintkezést könnyítette meg. Előadásomban a hazai német kereskedelmi szaknyelvoktatás kezdeti szakaszát mutatom be néhány egykori fontos intézményünk, a Budapesti Kereskedelmi Akadémia, valamint a Keleti Kereskedelmi Akadémia anyagai alapján.

Az idegen nyelvi mondatfeldolgozás kutatásának legújabb módszerei és eredményei Kiss-Gulyás Judit Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: idegen nyelvi mondatfeldolgozás, elektrofiziológiai eljárások

kutatásmódszertan,

képalkotó

és

Az utóbbi évtized kutatás-módszertani áttörést hozott az idegen nyelvi mondatfeldolgozás vizsgálatában: egyre elterjedtebb a modern képalkotó (fMRI, PET) és elektrofiziológiai (ERP) eljárások alkalmazása, melyekkel lehetővé válik a menetközbeni mondatfeldolgozáskor lejátszódó neurofiziológiai és funkcionális neuroanatómiai folyamatok követése. A kutatók azt

36

A MANYE XX. KONGRESSZUSA vizsgálják, hogy (i) mely agyi területek érintettek az idegen nyelvi mondatok menetközbeni feldolgozásakor, valamint azt, hogy (ii) az idegennyelvtudás szintje és a feldolgozandó mondat jellege hogyan befolyásolja a feldolgozást. Jelen előadás a külföldön végzett jelentősebb kutatások eredményeit ismerteti és értékeli főleg olyan szempontból, hogy az eddig publikált tanulmányok milyen mértékben elégítik ki az alkalmazott kutatásokkal szemben támasztott két fontos kritériumot, a megbízhatóságot és megismételhetőséget. Az előadás rávilágít azokra az eddig kevésbé kontrollált változókra, melyeket figyelembe kellene venni: alapvető fontosságú például a kutatás alanyainak gondos kiválasztása, a tesztfeladatok jellege, valamint a nyelvi párok hasonlóságának vagy eltérésének kérdése. Ugyancsak megfontolandó, hogyan kezelhető az a tény, hogy több esetben nyelvpároktól függ az adatelemzéshez és értelmezéshez választott mondat-feldolgozási elmélet. Összefoglalva, ahhoz, hogy az idegen nyelvi mondatfeldolgozáskor lejátszódó bonyolult agyi folyamatokról pontos képet kapjunk és megbízhatóbb következtetésekhez jussunk, alapvető fontosságú a kutatások protokolljának átgondolása. Ezáltal a megismételhetőség is jobban biztosított lenne, legalább is akkor, ha az alkalmazandó technika elérhető a kutató számára.

Papp Ferenc fordítással kapcsolatos gondolatainak utóélete Klaudy Kinga ELTE BTK Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: Papp Ferenc, fordítás, utóélet, kvázi-helyesség, mélységhipotézis Papp Ferenc nem volt fordításkutató, de elevenen érdeklődött a fordítás kérdései iránt. Tanulmányaiban gyakran használt fordítási példákat, és a fordítási problémákat sosem leegyszerűsítve, hanem mindig a maguk teljes komplexitásában kezelte. Meg volt győződve arról, hogy a fordítás számos lényeges kérdése a nyelvészet eszköztárával is megragadható. A fordításkutatókra többféleképpen is hatottak Papp Ferenc fordítással kapcsolatos megnyilatkozásai. Az előadásban ennek a hatásnak három típusára fogok példát hozni: (1) Nem fordítással kapcsolatos gondolatok továbbvitele: Egyes kutatók a fordításra alkalmazták Papp Ferencnek más nyelvi jelenséggel kapcsolatban leírt megfigyeléseit (ilyen a „kvázi helyesség”, amit ő az oroszul beszélő/író magyarok szövegében figyelt meg, majd Klaudy (1987) és Vehmas Lehto (1989) alkalmazta a fordított szövegekre). (2) Fordítással kapcsolatos számítások megismétlése: Papp Ferenc az Yngve-féle mélységhipotézis vizsgálata kapcsán a fordított mondatok mélységével kapcsolatban is végzett számításokat, és az volt a véleménye, hogy a mélység szempontjából nem számít, hogy a szöveg eredeti vagy fordítás (ezt Klaudy 1987 cáfolta). (3) A világ különböző nyelvi szegmentációjával kapcsolatos orosz-magyar példák fordítási műveletként való felfogása (Klaudy 1994). Az előadás végül megvizsgálja, hogyan él tovább a „kvázi helyesség” terminus a legújabb nemzetközi szakirodalomban Papp Ferencre való hivatkozással: pl. Niina Raisanen 2000, Rosa Aaltonen 2003, Morena Azbel Schmidt 2005.

ABSZTRAKTOK 37

Egyetemisták idegennyelv-tanulási motivációja az Európai Uniós szaknyelvi órán Koltai Andrea BME GTK Idegen Nyelvi Központ Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia, Idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szaknyelv, szaknyelvi kutatás, EU nyelvezete, motiváció, tananyagfejlesztés Az Európai Unió nyelvezetének vizsgálata egyre nagyobb hangsúlyt kap az alkalmazott nyelvészet, azon belül a szaknyelvi kutatások terén. Az előadás mesterképzésben részt vevő magyar egyetemisták idegennyelv-tanulási motivációjáról szól angol nyelvű Európai Uniós szaknyelvi órán. Az Európai Unió szaknyelvét oktató nyelvtanárok számára fontos, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe az EU nyelvét oktató tananyag kialakításakor annak érdekében, hogy a diákok nyelvtanulási igényeit és leendő munkaadóik elvárásait is szem előtt tartsák. Előadásomban egy kvalitatív interjúterv tervezési és érvényesítési szintjeit szeretném bemutatni. A kutatás célja az EU szaknyelvi tanagyagtartalmának fejlesztése az EU angol szaknyelvi órán részt vevő nyelvtanulók motivációjának feltárásán. Az interjúk résztvevői magyar egyetemisták és egy a szaknyelvet tanító tanár. Az előadás az interjúkérdések összeállításának elméleti és gyakorlati hátterét, a résztvevőket, az interjúk elemzésének fázisait és az eredményeket mutatja be, valamint a további kutatási irány megjelölését tűzi ki célul.

Fogalmi rendszer és szótári struktúra Koutny Ilona Adam Miczkiewicz Egyetem (UAM), Lengyelország Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: mentális lexikon, szótárszerkezet, eseményszerkezet, korpusz, magyar mint idegen nyelv A gondolatok szavakká válása nyelvenként más, pl. ugyanaz a fogalom megjelenhet különböző szófajokban. Az egyik nyelvben a szóképzés összekapcsol bizonyos fogalmakat, míg másokban a szavak kevésbé mutatják a fogalmi kapcsolatokat. A szóbokrok megjelenhetnek a szótárszerkezetben, s könnyíthetik a szavak elsajátítását is. A magyar nyelvben ennek különösen fontos szerepe van. Egy olyan tematikus szótárszerkezetet mutatok be, mely figyelembe veszi a fogalmak közötti hierarchikus és asszociatív kapcsolatokat, valamint lehetséges eseményszerkezeteket. Egy készülő angol-magyar és egy lengyel-magyar tematikus szótár alapszókincsét elemzem ilyen szempontból. Szó lesz a korpusz nyújtotta lehetőségekről is, valamint a szótár felhasználásáról a nyelvtanításban.

38

A MANYE XX. KONGRESSZUSA A kicsinyítő képzők összehasonlító elemzése az angol és a magyar nyelvben Kovács Éva Eszterházy Károly Főiskola Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: kicsinyítő képző, kognitív nyelvészet, prototípus, elmosódó körvonal, családi hasonlóság A kicsinyítő képző sok nyelv termékeny részeként a szóképzés egyik fontos formája. Míg a magyar nyelvben a kicsinyítő képzőknek igen gazdag tárháza van, a mai angolban korlátozottabb számban fordulnak elő. Mindkét nyelvben a kicsinyítő képzők elsősorban főnevekhez, néha melléknevekhez járulnak, de igéken és számneveken is megtaláljuk őket. Ami a főnévi származékokat illeti, a prototipikus jelentésükben a kicsinyítő képzők az alapszóhoz viszonyított kisebb mértéket fejeznek ki. Sok esetben azonban kedveskedő hangulatú, becéző jellegű származékot (papi, daddy / Zsuzsi, Susie) alkotnak. Olykor gúnyos színezetük (hercegecske / princeling) is lehet, a kevésbé választékos társalgási nyelvben használtak pedig bizalmaskodó hangulatot (zsepi / hanky) hordoznak. A mellékneveket alkotó kicsinyítő képzők a tulajdonság kisebb mértékét (kékes / blueish) kifejezik ki. A dolgozat alapvető célja annak feltárása, hogy a kicsinyítő képzők különböző jelentései között milyen összefüggés fedezhető fel a két nyelvben. Elemzésem kapcsán, azt a kognitív nyelvészek által képviselt nézetet szándékozom megerősíteni, hogy az emberi kategóriákhoz hasonlóan, bizonyos nyelvészeti kategóriák is, így a kicsinyítő képzők is prototípus köré szerveződő, elmosódó körvonalú csoportokat alkotnak, és közöttük ún. családi hasonlóság lép fel.

Magyar vagy latin/ógörög orvosi szaknyelv? Kovács Éva Semmelweis Egyetem Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: helyesírás/orthographia/ortográfia, MR(I)/emer(i)

diagnostica/diagnosztika,

CT/cété,

Örökzöld téma orvosok és betegek körében, hogyan írják, illetve mondják azokat a szakkifejezéseket, amelyek a szakszövegekben, tankönyvekben, konferenciákon szakemberek számára és a betegek avagy páciensek számára szóbeli vagy leírt információkban használatosak: magyarul, latinul, ógörögül vagy angolul? Mely szavak tartoznak a szigorúan vett szakkifejezések körébe, melyek azok, amelyek átmentek a közhasználatba, mindennapi nyelvezetünkbe? Egy biztos, a kezdetek óta a nyelvhasználat kaotikus, nem egységes, a rendbehozatalra alig van remény. Találkozhatunk magyaros, latinos helyesírással és a két nyelv kevert írásmódjával. Másképpen szólva, diagnózis van a ténymegállapításra, de helyes terápia annak orvoslására nincs. Mi nyelvtanárok mit tehetünk, egyáltalán tehetünk-e valamit az ügy érdekében?

ABSZTRAKTOK 39

A gasztronómiai terminusok ismerete, megjelenésük a szótári szócikkekben és szerepük az idegennyelv-oktatásban Kovács Marietta ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktoriskola Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: kultúrák találkozása, interkulturális kommunikatív nyelvoktatás, nyelvi norma, gasztronómiai terminusok, egy- és kétnyelvű szótári szócikkek jelentésmagyarázata Előadásom alapja a laikusok által használt néhány gyakori gasztronómiai kifejezés vizsgálata a nyelvi normák tükrében. A konferencián bemutatok egy kérdőíves vizsgálatot, amelynek keretében a XXI. századi magyar férfiak és nők (50 férfi és 50 nő) gasztronómiai ismereteit és szóhasználatát elemeztem. A kérdőív példáival a magyar konyha olyan egyszerű kifejezéseinek használatára derül fény, mint a szósz/mártás vagy a rostélyos/hátszín. Összevetem a vizsgálat legkiemelkedőbb eredményeit a magyar egynyelvű értelmező szótárak, valamint a kétnyelvű magyar-francia, francia-magyar szótárak egy-egy szócikkeinek gasztronómiai kifejezéseivel. Felhívom a figyelmet olyan hiányosságokra, amelyek orvoslására szükség lenne ahhoz, hogy a tárgyalt terminusok használatakor elkerülhessük a pontatlanságokat és az esetleges félreértéseket, és törekedni tudjunk a nyelvi normáknak megfelelő használatra. A szócikkekben szereplő címszavak és terminusok jelentésmagyarázatában például találtam hibás meghatározásokat, terminusokat (pl.: contre-filet – vékony hátszín). A szósz terminus esetében a jelentésmező nem volt egyértelműen megadva. A szótárakban több szakterület (pl.: lexikológia, lexikográfia, terminológia) kutatási eredményeinek összesített formában történő megjelenítése nélkülözhetetlen a nyelvi normák lefektetéséhez, amely segítheti például az étlapkészítők/étlapfordítók munkáját, vagy az interkulturális kommunikatív nyelvoktatást.

Magyar-angol kódváltás szociopragmatikai funkciói az Optimalitás elméleti keretében Kovács Tímea Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: szociopragmatikai funkciók, szociokognitív keret, kódváltás, Optimalitás, magyar-amerikai közösség A kódváltás funkcionális mechanizmusát elemző nyelvészek abban egyetértenek, hogy a kódváltásnak mint kommunikációs aktusnak jelentése van. Bhatt és Bolonyai (megjelenés alatt) az Optimalitás elméleti keretét használta fel, hogy a két- vagy többnyelvű közösségekre jellemző kódváltás szociopragmatikai jelentésteremtő funkcióját vizsgálja. Bhatt és Bolonyai elmélete szerint a kódváltás szociopragmatikai funkciói egy univerzális szociokognitív elméleti keretben értelmezhetők. Elméleti keretük innovatív oldala, hogy egységesítve a szövegelemző és szociolingvisztikai hagyományokat, elemzésük középpontjába a kódváltás szociopragmatikai szövegcentrikus funkcióinak vizsgálatát állítják egy adott beszédközösségre jellemző szociokognitív és szociolingvisztikai jellemzők, valamint nyelvhasználati módok ismeretében. Vagyis a kódváltás funkcióinak szövegcentrikus elemzését kiegészíti az adott

40

A MANYE XX. KONGRESSZUSA közösség nyelvhasználati tendenciáinak ismerete, a közösség szociokognitív dimenziójának a feltárása. Előadásom célja bemutatni és elemezni az Észak-Karolinában diaszpórában élő magyaramerikai emigráns beszédközösség kontextusában Bhatt és Bolonyai által kidolgozott (megjelenés alatt lévő) „Optimalitás a kétnyelvű nyelvhasználat elemzésére” elméleti keretét. A kvalitatív, szövegcentrikus elemzés célja nyelvi példákon bemutatni, hogy milyen szociopragmatikai funkciókat lát el – az adott nyelvi helyzet ismeretében – a kódváltás (vagy annak hiánya), illetve megvizsgálni, hogy viselkednek ezek a funkciók egymással való interakciójukban.

Kórházpedagógusok tanóráinak elemzése Kránicz Rita PTE ÁOK, Egészségügyi Nyelvi Kommunikációs Intézet Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: konverzáció-elemzés, kórházpedagógus, közvetítő szerep, szekvencia A Pécsi Kórháziskola programjának célja a hosszabb ideig kórházi kezelés alatt álló beteg gyermekek oktatása, szakszerű pedagógiai ellátása. A kutatás módszere kórházpedagógusok tanóráiról készült hangfelvétel vizsgálata konverzációelemzéssel. Jelen előadás célja négy rögzített és transzkribált földrajzóra elemzése, a verbális interakció megfigyelése, a beszédlépés-váltás módja, az önválasztás és külválasztás, ill. a beszédlépés-váltáskor a jelzés típusának feltárása. A vizsgálat további tárgyát képezik a tanórákon megjelenő szekvenciák, különös tekintettel a beágyazott szekvenciákra. A kutatás alapvető célkitűzése a kórházpedagógusok közvetítő szerepének nyomon követése, szabályszerűségek feltárása a konverzációelemzés empirikus módszerével.

Diskurzusjelölők gyerekcipőben Krómer Anna Szegedi Tudományegyetem Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: diskurzusjelölők, gyermeknyelv A diskurzusjelölők vizsgálata egyelőre nem terjed ki a gyermeknyelvi kutatásokra. Az óvodáskori nyelvhasználat megfigyelésével olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint hogy milyen kortól jelenik meg a diskurzusjelölők használata; mely diskurzusjelölőket sajátítják el és használják először a gyermekek; vagy hogy mutat-e valamilyen megoszlást a diskurzusjelölők használata ebben a korban a fiúk és a lányok között. A diskurzusjelölők használata nem módosítja a megnyilatkozás igazságértékét, de mindenképpen színesíti, árnyalja a mondandót, illetve emocionális tartalmakról és beszédtervezési folyamatokról tanúskodik. Így ezeknek a diskurzusban való megjelenése bizonyos fokú absztrakciós készség meglétére utal. Nem csak a nyelvelsajátítás mind részletesebb megismerésében lehet szerepe a diskurzusjelölők megfigyelésének, de az így szerzett ismeretek további kutatással szűrést és fejlesztést tehetnek lehetővé a nyelv helyes ütemben történő elsajátítására nézve. Hangfelvételek elemzésével

ABSZTRAKTOK 41

történő kutatásomban az óvodás korosztály nyelvhasználatára irányítom rá a figyelmet, feltételezem ugyanis, hogy ebben a korban már megjelenhet és egyéni eltéréseket mutathat a diskurzusjelölők alkalmazása. Mivel felnőttek körében már végeztek hasonló felmérést (DérMarkó 2009) az eredmények várhatóan ezekkel összevetve is értékelhetők lesznek.

Az interkulturális kommunikáció forradalma Lendvai Endre Kálmán Pécsi Tudományegyetem Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: kommunikációs robbanás, kommunikatív malőrök, nyelvkultúrák, a nyelvkultúra grammatikája, kulturális dimenziók A társadalmi megrendelések és a nyelvtudomány „nyomására” az idegennyelv-oktatás ma már a verbális kommunikáció tanítására koncentrál. A globalizáció okozta kommunikációs robbanás azonban továbblépést sürget. Az interkulturális találkozások száma exponenciálisan növekszik, a „globális falu” bábeli kavalkádja kommunikatív malőrök aknamezőjévé vált. Az új kihívások fényében nyelvtudásunk, nyelvoktatásunk, sőt nyelvfelfogásunk is korrekcióra szorul. A defektusok paradox módon az „univerzális angolban” diagnosztizálhatók a legjobban. Az új helyzet a kultúrát mint verbális és nonverbális alrendszerekből álló szemiotikai rendszert helyezi a középpontba. Az idegennyelv-oktatás feladata a jövőben nem új nyelvek, hanem nyelvkultúrák (lingvakultúrák) elsajátíttatása kell, hogy legyen. Minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a kommunikáció verbális (nyelvi reáliák, frazeológia, közmondások, beszédetikett) és nonverbális csatornáinak (a köznapi viselkedés nyelve, testbeszéd) kultúrahordozó tényezőire. Az előadás felvázolja a nyelvkultúra grammatikáját, melyben a rendező elv szerepét a kulturális dimenziók játsszák.

Ki viszi át a jelentést a túlsó partra? Az át- igekötő vizsgálata kognitív nyelvészeti szempontok alapján Liebhardt Zsolt Pécs Tudományegyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: kognitív nyelvészet, igekötők, jelentés, tanítás, fordítás Előadásom egy nagyobb kutatás részét képezi, melynek során a magyar igekötők, ezen belül is az át igekötő tanításának és fordításának kognitív megközelítésű lehetőségeit tárom fel. A téma kutatásának indokoltságát az adja, hogy a magyar mint idegen nyelv tanításában problémát okozhat azoknak a nyelvi struktúráknak a közvetítése, amelyek a diákok anyanyelve és a magyar nyelv között nagyon eltérőek. A magyar igekötők rendszerének az át jelentéstani szempontból egyik legmgterheltebb eleme, amelyet jelentéseinek rendkívül szerteágazó volta miatt indogermán nyelvekre három-négy prefixummal és határozóval fordítunk. Az át igekötő jelentéseinek megértésében a kognitív szempontok azért lehetnek eredményre vezetők, mert az igekötő vonzatkeretével együtt történő vizsgálata mind a konkrét, mind az átvitt értelmű át-igekötős igéknél átláthatóvá teszi a kifejezett mentális irányokat. (lásd Kö-

42

A MANYE XX. KONGRESSZUSA vecses Zoltán, Szilágyi N. Sándor, Kiefer Ferenc, Szili Katalin) Ezek az igéink képesek az érzelmekhez kötődő ’tartály’ képzetek, az értelemhez kötődő ’sík felület’ képzetek kifejezésére. E mentális irányok különbözősége okozza az át- igekötős igék pozitív-negatív értékjelentését (átnéz valamit, valamin/valakin, valami/valaki felett), ezért az igekötő mentális térben megvalósuló reprezentációjának feltárása segíthet értelmezni a vele képzett igék jelentését, illetve az irányviszonyulásokhoz tapadó pozitív-negatív értékjelentéseket.

Az idegen szavak megítélése az interneten található „laikus” értékelésekben Lois Márta PPKE-BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet Kulcsszavak: idegen szó, neologizmus, nyelvi attitűd, nyelvi ideológia, purizmus Előadásomban az idegen szavakkal kapcsolatos tudatosult értékítéleteket, sztereotípiákat internetes társalgások vizsgálatával mutatom be. A nyelvi purizmus ideológiájáról ugyanis viszonylag sokat tudunk, de a magyar nyelvközösségben élő egyéb nyelvi ideológiák átfogó feltárása még várat magára. [1] A Google kereső oldalán 2009. decembere óta gyűjtött adatokból jól látható, hogy a purista hagyomány a világhálón is jelen van, s az adatközlők többsége az idegen szavakkal kapcsolatos negatív attitűdjét hangsúlyozza. Ismertetek azonban más véleményeket is, mellyel célom, hogy pontosabb képet kapjak arról, hogy mi mozgatja az egyes neologizmusok magas presztízsértéke és ezzel szemben az idegen szavakkal kapcsolatos ellenérzés ideológiai dinamikáját. Bemutatom, hogy az idegen szavakhoz kapcsolódó attitűdök milyen nyelvi babonák internetes előfordulásaiban jelennek meg [2], illetve hogy az attitűdöket az adatközlők mivel magyarázzák. Különösen érdekes az eredményeket egy korábbi vizsgálattal összevetni, melyben más módszerrel – kérdőívvel és interjúval – gyűjtöttem adatokat az idegen szavakra vonatkozó nyelvi attitűdökről. [3] *1+ Lanstyák, I. 2009. Nyelvi ideológiák és filozófiák. Fórum Társadalomtudományi Szemle 11. évf. 1. sz. 27-44. *2+ vö. Domonkosi, Á. 2007. Nyelvi babonák és sztereotípiák: A helyes és a helytelen a népi nyelvészeti szemléletben. In: Domonkosi―Lanstyák―Posgay (szerk.) Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Dunaszerdahely—Budapest. Gramma—Tinta. 141—153. [3] Lois, M. 2010. Idegen szavakhoz kapcsolódó értékítéletek egy attitűdvizsgálat tükrében. Elhangzott: IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia, Budapest, 2010. február 5.

ABSZTRAKTOK 43

A nyelvi variánsok helye és szerepe az anyanyelvoktatásban Lőrincz Julianna Eszterházy Károly Főiskola Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: nyelvi normarendszer, nyelvi változás, variativitás, variánsok A nemzeti nyelvek fejlődésének természetes velejárói a konvergens és divergens fejlődések, a nyelvi rendszerben folyamatosan végbemenő változások. A nyelvi változások folyamata, a szimmetria és aszimmetria jelenségei mind a szinkrón, mind pedig a diakrón nyelvleírásban fontos kérdések. A nyelvi variativitás nemcsak a különböző nyelvi szinteken jelenik meg, hanem a magyar nemzeti nyelv határon túli változataiban is. Az előadásban tárgyalni kívánt témakör következésképpen érinti a sztenderdből és a nyelvhasználati normákból összetevődő normarendszer kérdését is. Az anyanyelvoktatásban a nyelvi kommunikáció különböző szintjein megnyilvánuló variáns jelenségek fontos helyet foglalnak el mind az általános iskolai, mind pedig a középiskolai nyelvi-kommunikációs tananyagban. Előadásomban megvizsgálom a Nemzeti Alaptantervben (NAT) az általános iskola felső tagozatára előírt követelményeket a nyelvi változások és nyelvi variánsok tanításával kapcsolatban. Szándékomban áll a szlovákiai magyar nyelvű alapiskola megfelelő évfolyamai számára a nyelvi változásokat és nyelvi variánsokat érintő tantervi követelmények vizsgálata és egybevetése a magyar NAT követelményeivel.

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regénye horvát és bolgár fordításának grammatikai elemzéséről M. Katus Elvira ELTE BTK, Szláv Tanszék Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: enklitikumok, proklitikumok, postartikulusok, tárgyas igeragozás A dolgozatíró elsősorban a magyar határozott tárgyat tartalmazó szerkezetek horvátra és bolgárra történő átültetésével foglalkozik, különös tekintettel arra az estre, amelyben a magyar szövegkörnyezetben előzőleg megnevezett tárgy el is hagyható, mert az ige tárgyas ragozása utal rá. A szerző rámutat a magyar tárgyas igeragok és a horvát, valamint a bolgár rövid alakú névmások használata közötti összefüggésre és a bolgár hátravetett névelő (postartikulus) szerepére. A továbbiakban sor kerül a magyar több toldalékkal ellátott szavak fordításának vizsgálatára, pl. Az ifjabbja már nem tud deákul. Mladji više ne znaju latinski. Техните по-млади колеги не знаят латински. Az analitikus bolgár nyelvben a többszörösen toldalékolt magyar szavakat csak szószerkezettel lehet fordítani, ahogyan az idézett példa is bizonyítja, míg a szintetikus horvát nyelv „egyszerűbb” nyelvi eszközökkel él.

44

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Some specific features of English acquisition in kindergartens Magocsa László András Eötvös József Főiskola, Baja Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: meaningful comprehensible input, individual differences I will talk about English language acquisition in kindergartens. Hopefully my observation of two kindergartens (one of them is in Croatia, and the other is in Pécs) can reveal new ideas concerning second language (L2) teaching and learning in kindergartens. I will have a closer look at the belief in contemporary ELT, according to which learners should be exposed to authentic language. Our attention will be paid to children, who learn L2 in kindergartens. Authenticity and naturalness of second language input will be investigated. Meaningful comprehensible input, and language outputs will be traced on, according to children’s needs, individual differences. Authentic, language input is characterized by playfulness. It is concentrated upon form and fiction, rather than on meaning and social or reality. While speaking about L2 acquisition by children of very young age, we can witness, that L2 teaching, has been prone to rapid and disconcerting changes of fashion. For kindergarten teachers, the results of such rapid changes can be very disturbing. Further I will highlight L2 teaching and learning in kindergartens from sociolinguistic and psycholinguistic approaches. Interaction, task-based, and learner centered approaches will be applied while trying to reveal effective L2 teaching factors and their operation in L2 kindergartens.

Berlitz kontra Butzkamm - avagy az idegennyelv-oktatás lehetőségei és korlátai Magyarné Szabó Eszter PTE BTK, Nyelvtudományi Tanszék Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: anyanyelv, idegen nyelv, nyelvtanulás, Berlitz, Butzkamm A címben említett két szakember célja ugyan közös, nevezetesen az idegen nyelvek minél eredményesebb megtanít(tat)ása, módszereik azonban teljesen eltérnek egymástól. Egy pécsi középiskola két német szakos nyelvtanára a gyakorlat oldaláról válik a kutatás résztvevőjévé: a vizsgálatban szereplő egyik tanár elsősorban Berlitz elveit követi nyelvóráján, amikor megpróbálja a minimumra korlátozni az anyanyelv bevonását. A másik tanár ezzel ellentétben főként Butzkamm nézeteit osztja: az anyanyelv segítő tényezőként szerepel az idegen nyelv tanulása/tanítása során. Melyik elgondolás tekinthető eredményesebbnek? Milyen határok között alkalmazható az egyik, és milyenek között a másik módszer? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás óralátogatások, továbbá a két tanárral készített kérdőívek és mélyinterjúk segítségével.

ABSZTRAKTOK 45

Automatikusak-e a kohéziós átváltási műveletek? Makkos Anikó NYME AK Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: kohéziókutatás, fordításértékelés, explicitáció, kompetencia, nyelvvizsgáztatás Az előadás a fordítási szempontú kohéziókutatás legújabb eredményeinek jelentőségét mutatja be a nyelvoktatásban: a szövegkohézió alapjainak tekinthető referencia és a kötőszavak angol nyelvről magyar nyelvre való fordításának sikerességét vizsgálja tizenhárom, felsőfokú tanulmányokat folytató, középfokú szaknyelvi vizsgára készülő jelölt fordítási vizsgafeladatában. Az előadás feltárja, hogy a fordított szöveg minőségének pedagógiai megítélése (a nyelvvizsgafeladat javítási kritériumai alapján) milyen mértékben tükrözi a kohéziós eszközök célnyelvi megfeleltetését értékelő elemzés eredményét. A fordított szövegek lehetőséget adnak annak vizsgálatára is, hogy a fordítói előtanulmányokat nem folytatott vizsgázók milyen mértékben képesek ezeknek a nagyrészt automatikusnak tartott átváltási műveleteknek az elvégzésére, azaz idegen nyelvi és anyanyelvi kompetenciájuk elégségesnek bizonyul-e a fent megnevezett kohéziós eszközök sikeres átültetéséhez. Az előadás több vitás kérdésben is állást foglal; egyrészről összehasonlítja a forrásnyelvi szövegnek a vizsgázók által készített fordításait egy szakfordító fordításával, és ennek alapján feltárja, hogy az explicitáció inkább a tapasztalt vagy a tapasztalatlan fordítókra jellemző-e, illetve az elemzések eredményeinek alapján az előadás további részletekkel szolgálhat abban a máig eldöntetlen kérdésben, hogy középszintű nyelvvizsgán milyen tudást és készségeket mér az anyanyelvre fordítási feladat.

Magyar-magyar interkulturális kompetencia Maróti Orsolya Balassi Intézet Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: interkulturalitás, identitás, motiváció, nyelvi tudatosság A szórványban élő magyarok gyakran hoznak létre saját óvodai, iskolai csoportokat gyermekeik számára anyanyelvük megőrzése érdekében. Identitásuk egyik fontos pillére, egyben pedig megtartásának eszköze is a nyelv. Munkám során felkéréseket kaptam, hogy NyugatEurópában és Kanadában élő magyarok körében a gyermekeket és fiatal felnőtteket tanító kollégáknak módszertani segítséget nyújtsak, továbbképzéseket tartsak. Azt tapasztaltam, hogy nyelv és kultúra tanítása – érthető okokból – sokkal inkább összekapcsolódik az ő esetükben, mint bármely más nyelvtanulói csoportban. Felmerült bennem a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán a nyelvtudásba beépülő kulturális kompetencia fejlesztésére ebben az esetben is, vagy elegendő, ha a kollégák csak az egyéb nyelvi készségekre fordítanak figyelmet a magyarórákon. Az identitásformák változásával (pl. az ún. kötőjeles identitás általánossá válásával), illetve az Európai Unió kínálta keretek hatására változik a szórványban élők felfogása is – leginkább a fiataloké, akik számára nagyrészt vállalt identitásként maradhat csak meg magyar önazonosságuk. Annak érdekében, hogy a külföldön élő kollégák valódi segítséget kaphassanak az ilyen típusú csoportok tanításához, a magyar-magyar interkulturális kompetencia fejlesztésével is foglalkoznunk kell. A nyelv kulturális összetevőinek tanításá-

46

A MANYE XX. KONGRESSZUSA val fejleszthető a tudatosság, és ez vezethet a nyelvtanulás hatékonyságát biztosító motiváció megszerzéséhez. Előadásomban az anyaországban és a szórványban élő magyarok nyelvhasználatának összehasonlításához kívánok új szempontokat javasolni.

Szóasszociációs vizsgálatok magyart mint idegen nyelvet tanulók körében Marthy Annamária Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Szaknyelvi Lektorátus Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: szóasszociációs vizsgálat, szókincs, magyar mint idegen nyelv, tananyagtervezés, tankönyvírás Vajon milyen szókincs birtokában van egy magyar orvostudományi egyetemen tanuló külföldi diák? Mennyivel nagyobb a szókincse egy harmadéves orvostanhallgatónak az elsős diákok szókincséhez képest? Szókincsüknek mekkora része alapul az egyetemi magyar nyelvoktatáson, tankönyvön? Egyetemünk angol programjában részt vevő diákjaival készítettem teljesen szabad szóasszociációs vizsgálatokat, hogy megválaszoljam a fenti kérdéseket. Az idegen nyelvű képzések iránt nagy az érdeklődés, évente közel kétezer diák pályázik az egyetem önköltséges helyeire, ezért különösen fontos, hogy megfelelő nyelvoktatási anyagokat állítsunk össze a diákok számára. A vizsgálat eredményei segítséget nyújthatnak a nyelvtanárok számára a tananyagtervezéssel, tankönyvírással kapcsolatban.

Diskurzusok az aszexualitásról a magyar kibertérben Misits Éva Szegedi Tudományegyetem Témák: genderkutatás Kulcsszavak: aszexualitás, szexualitás, gender, diskurzus, internet Az elmúlt ötven év nyelv és gender kutatásai lassan, de kitartóan haladnak a heteronormativitás természetes látszatának lerombolása felé. Az ilyen jellegű kutatások, különösen kritikai diskurzus analízissel és queer teóriákkal párosítva, rengeteget tettek azért, hogy teret engedjenek az eddig elfojtott és száműzött hangoknak, identitásoknak. Azonban bizonyos „alternatív” identitások, mint például az aszexuális identitások, még mindig igen vitatottak és továbbra is elkerülik sok gender kutató figyelmét. Az aszexualitás különösen hátrányos helyzetben van ilyen szempontból: most is rengetegen vitatják (ha egyáltalán terítékre kerül) az aszexuális identitások érvényességét, az aszexualitás mint alternatív szexualitás létjogosultságát. Leginkább hiányként, betegségként, problémaként, ellenreakcióként, divatként vagy a mai korok szexualitásától való elfordulásként értelmezik. Ezek után nem csoda, hogy hivatalos fórumokon nemigen találkozunk az aszexualitás témájával; ezért döntöttem úgy, hogy inkább a számítógép által közvetített kommunikáció berkeiben kutatom fel az aszexualitásról szóló diskurzusokat, s teszem mindezt a magyar kibertérben (tehát olyan diskurzusokat kutatok, amelyek magyar nyelven és/vagy magyar internetes tartományban lelhetők fel). Akár aszexuális, akár csak az aszexualitásról érdeklődő felhasználók diskurzusairól van szó, a célom az, hogy megvizsgáljam, hogy milyen normatív feltételezések bújnak

ABSZTRAKTOK 47

meg a diskurzusok hátterében, és milyen információk állnak egyáltalán a felhasználók rendelkezésére a magyar kibertérben, hogy az aszexualitásról tájékozódhassanak.

Hogyan látja és láttatja magát a pulai magyar kisebbség? Önpercepció, önreprezentáció és a nyelvi kérdés Pulán Misits Éva Szegedi Tudományegyetem Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: magyar, horvát, kisebbség, diskurzus, nyelvkérdés Jelen dolgozat témája az, hogy az isztriai tengerparton fekvő, multikulturális Pulában élő magyar kisebbség miként látja és láttatja magát, illetve hogyan pozícionálja magát a helyiekhez, turistákhoz és más kisebbségekhez képest. A bevándorlókkal fél-strukturált interjúk keretében beszélgetett két, különböző kulturális és nyelvi hátterű kutató (egyikük horvátországi horvát, a másik magyarországi magyar). A bevándorlók diskurzusaiban elsősorban az identitások felépítésére és (meg)vitatására figyelek, abból kiindulva, hogy a terepmunkások különböző háttere fontos tényező a diskurzusok és a személyközi kommunikáció alakulásának szempontjából, mert bizonyos előfeltételezésekre adnak okot mind a terepmunkások, mind az interjúalanyok részéről. Az analízist kiegészíti továbbá a Pula szociális, gazdasági és történelmi hátteréről gyűjtött anyagok sora, amelyek segítettek elhelyezni a magyar kisebbséget a város bonyolult multikulturális és többnyelvű mátrixában. Az eredmények arra mutatnak, hogy bár a magyar kisebbség büszke magyar identitására, és igyekszik ápolni a magyar hagyományokat, akár nyelvi, akár nem-nyelvi hagyományokról van szó, a magyar nyelv teljesen visszaszorult a privát szférába a többségi horvát nyelv javára, amely előnyt élvez vele szemben minden téren. A kisebbség a nyelvvesztést identitásbeli veszteségként éli meg, azonban a kétnyelvűséget nem tartja járható útnak a magyar nyelv esetében, így a magyar nyelv várhatóan egyre kevesebb teret kap majd a jövőben.

Háromelemű szótagkezdetek, három nyelv tükrében. Molnár Tamás Pécsi Tudományegyetem Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: kormányzás fonológia, optimalitáselmélet, nyelvi univerzálé, szonoritási diszperzió, /S/-disszimiláció Előadásomat a fonológia témakörében a szótag szerkezetével kapcsolatban szeretném megtartani. Közelebbről a szótagelő, a háromelemű szibilláns kezdetű szótagelő szerkezeti felépítéséről. Vizsgálatomat két fonológiai modell, a kormányzás fonológia és az optimalitáselmélet eredményeinek összevetésével kívánom szemléltetni. Választásom azért esett erre a két fonológiai modellre, mert ez a két modell mind működésében, mind pedig elméleti alapjaiban nagy különbséget mutat. A kormányzás fonológia amellett érvel, hogy bizonyos szótagösszetevők (pl. maga a szótag és a kóda) léte megkérdőjelezhető, és akár el is hagyható a szerkezeti leírásból, ezzel pedig egy egészen „új” szótagolási metódust alkalmaz.

48

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Így nagyon érdekes és tanulságos, milyen eredményekre jut a két különböző fonológiai modell a háromelemű /s, sz/ kezdetű szótagkezdetekkel és azok szerkezeti struktúráinak felépítésével kapcsolatban. Vizsgálatomat három nyelv, a magyar, a német és az angol összevetésével kívánom lefolyatatni. Ezzel egy hosszabb kutatási munka első eredményeit szeretném ismertetni. E három különböző nyelv nagyon érdekes hasonlóságokat mutat az említett /s, sz/ kezdetű, háromelemű szótagkezdetekkel kapcsolatban, hiszen mind a három nyelv a szótagtól független összetevőben értelmezi ezeknek a szótagoknak első elemét. Így nagyon érdekes és tanulságos eredményekkel, valamint újabb kérdésekkel szolgál e három nyelv szótagszerkezetének kontrasztív szempontú összevetése.

A betűszók fonetikai és grafematikai tulajdonságairól Murányiné Zagyvai Márta Eszterházy Károly Főiskola Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: betűszó, fonetika, grafematika, szaknyelv, analitikai kémia A betűszók szóösszetételek vagy többszavas lexémák multiszegmentális rövidülése útján létrejött mozaikszavak. Sok szaknyelvben, többek között az analitikai kémia terminológiai rendszerében is fontos szerepet töltenek be, de nagyon népszerűek az általános nyelvben is. A betűszók és a rövidítések elkülönítése szempontjából döntő jelentőségű az adott nyelvi elem szóbeli megjelenési formája, azaz a kiejtése. Fonetikai tekintetben a betűszók nem mutatnak egységes képet sem a magyar, sem pedig a német analitikai kémiai szaknyelvben. Ezeken belül is különleges vizsgálati anyagot kínálnak az angol eredetű betűszók, melyeknek fonetikai jegyeit megváltoztatva a nyelvhasználók sajátos ekvivalencia-viszonyokat alakítanak ki. A betűszók grafematikai tulajdonságaikat tekintve is sokfélék. Írásmódjuk és ezzel összefüggésben helyesírásuk is gyakran problémát jelent a (szak)nyelvhasználók számára. Az előadás célja annak bemutatása, hogy a fonetikai és grafematikai jegyek alapján hogyan jellemezhetők a magyar és német analitikai szaknyelvben előforduló magyar, német és angol eredetű betűszók. Az előadás vizsgálati anyagát egy magyar és német nyelvű PhDdisszertációkból álló mintegy 3000 oldalas korpusz adta.

A pénzügyi válság izotópiája Muráth Judit / Bagó Péter Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: szakmai kommunikáció, szakfordítás, pénzügyi válság, izotópia, adatbányászat Az Amerikai Egyesült Államokból indult és az egész világra kiterjedt másodlagos hitelpiaci válság globális pénzügyi válsággá terebélyesedett, amely aztán megtámadta a reálgazdaságot is. Ha ezt a – sokak számára tragikus – fejleményt a nyelvhasználók szemszögéből kívánjuk megközelíteni, akkor a globalizáció egy sajátos aspektusával találjuk szembe magunkat. A világ minden táján élő nyelvhasználó ugyanarról informál vagy informálódik, egyazon fogalmi rendszerből indul ki, véleményét csupán különböző nyelveken fejti ki. Kérdés, hogy van-e

ABSZTRAKTOK 49

értelme egy ilyen egyszerűnek tűnő szituációt a nyelvhasználatból kiindulva vizsgálni? A szerzők abból a feltevésből indulnak ki, hogy az adott helyzet érdemes a kutatásra. A vizsgálat során lényeges szempontként merült fel az objektivitás igénye, ezért az elsődleges kutatási módszer a nyelvészetben (de más szakterületeken is használt) a számítógépes technológiát alkalmazó adatbányászat. Az előadás célja, hogy két – a német és a magyar – nyelv viszonylatában végzett empirikus vizsgálatok eredményeként a két nyelvben kirajzolódó izotópláncot bemutassa, és ezáltal hozzájáruljon a kétnyelvű szakmai kommunikáció és a szakfordítás kérdéseihez.

Realisierungen der verbalen Aggression in der ostdonaubairischen Mundart von Werischwar (Pilisvörösvár) Müller Márta ELTE BTK Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: verbale Aggression, Funktionen von pejorativen Ausdrücken, sprachliche Struktur von pejorativen Ausdrücken, Hybridisierungen, Entlehnungen aus dem Ungarischen Unter dem Begriff verbale Aggression werden einerseits jene, mit verbalem Handeln verbundenen, affektbedingten Verhaltensweisen zusammengefasst, die darauf abzielen, die angegriffene(n) Person(en) mit Worten zu drohen, zu verletzen, zu erniedrigen oder ihr Prestige zu mindern. Andererseits kann die verbale Aggression über die negativ intendierte verbale Handlung hinaus auch Positives ausdrücken, indem der Sprecher pejorative Wörter oder Wendungen ihm nahe stehenden Menschen gegenüber als Kosewörter verwendet. Die Schimpf- und Fluchpraktiken sind von Kultur zu Kultur, von Sprache zu Sprache hinsichtlich der Quellenbereiche, der Intensität und der Gebrauchsfrequenz des pejorativen Vokabulars verschieden: Die ungarische Sprache weist zum Beispiel im Vergleich zum Deutschen eine breitere Palette jener Quellenbereiche auf, denen die Beschimpfungen entstammen. Der Beitrag setzt sich zum Ziel, die durch direkte Befragungen und Beobachtungen gewonnenen ostdonaubairischen pejorativen Wörter und Wendungen, die von autochthonen Mundartsprechern in Werischwar erhoben werden konnten, zu untersuchen. Es wird den Fragen nachgegangen, welche Funktionen die pejorativen Lexeme erfüllen, ferner an wen gerichtet sie gebraucht werden, welche sprachliche Strukturen sie annehmen und schließlich ob bedingt durch die ungarisch-bairische Diglossie der Informanten auch hybridisierte, gar durchgehend ungarische Formen im Schimpf- und Fluchvokabular der Informanten zu finden sind.

50

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Japán metonimikus kifejezések alakulása japán-magyar közvetlen és angol közvetítőnyelven keresztüli fordításban Nagy Anita ELTE, Fordítástudományi Doktori Program Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: metonímia-fordítás, közvetítőnyelv, japán Az elmúlt évtized a kognitív szempontú vizsgálatok számának gyarapodását hozta a metaforafordítás elemzésében (Tirkkonen-Condit 2002, Schäffner 2004, Harsányi 2008), a kognitív nyelvészetben szintén központi fontosságúként kezelt metonímia fordításáról azonban önállóan nem, jellemzően csak a metaforafordítással összefüggésben esik szó. Noha metafora és metonímia nehezen választhatók szét, előadásomban elsősorban metonimikus kifejezések fordításának kérdéseivel foglalkozom. Kövecses definíciójából kiindulva, mely szerint a metonímia „olyan kognitív folyamat, amelyben egy fogalmi entitás, a közvetítő, mentálisan hozzáférhetővé tesz egy, ugyanabban a tartományban vagy idealizált kognitív modellben (IKM) szereplő másik fogalmi entitást (a célentitást)” (Kövecses 2005: 149), olyan japán nyelvű metonimikus kifejezéseket vizsgálok meg, melyekben egy emberi testrész, az arc funkcionál konkrét, fogalmilag szembeszökő közvetítő entitásként. Először bemutatom az arc japán nyelvben kimutatható poliszémiáját, metaforikus és metonimikus alapú jelentésváltozásait, és ennek kapcsán arra is kitérek, hogy az ’arc’ jelentésű írásjegy hogyan vesz részt lexémák és szintagmák létrehozásában. A vizsgálathoz a Kövecses és Radden (1998) által feltételezett metonimikus kontinuum különböző fokain álló szintagmákat használom föl. Fő kérdésem, hogy a fordításban megmarad-e a testrész hordozta konkrétság, és hogy az angol közvetítőnyelven keresztül készült magyar fordítás hoz-e ebben különbségeket a közvetlen japánmagyar fordításhoz képest.

Témastruktúra egybevetése németről magyarra fordított politikai újságcikkekben Nagy János Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: koherencia, funkcionális mondatperspektíva, téma, réma, tematikus struktúra A szöveg-koherencia egyik „mértékegysége” a tematikus struktúra (Tolcsvai Nagy, 2001), amelyet a prágai iskola nyelvészei írtak le a funkcionális mondatperspektíva meghatározásában. Daneš (1974) az egymást követő mondatok témáinak és rémáinak viszonyát öt alapszerkezetben határozta meg: egyszerű lineáris témafejlődés; témafejlődés végigfutó témával; témafejlődés levezetett témákkal; többfelé ágazó réma; témafejlődés ugrással (Károly 2007; Göpferich 1998). Blumenthal (1987) német irodalmi szöveg fordítása kapcsán a párhuzamos témafejlődés esztétikai és logikai funkciójára mutatott rá, amelyet a francia fordítás nem tudott visszaadni, megtörve ezzel a forrásnyelvi szöveg gondolati, logikai struktúráját. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy mi történik azokkal a bekezdésekkel a németről magyarra fordított újságcikkekben, ahol párhuzamos témafejlődés van a forrásnyelvi szövegben. Több mint 10 különböző fordító által fordított politikai témájú újságcikk bekezdéseit hasonlítom össze az eredetivel, ahol kiindulásként párhuzamos témafejlődést találunk. Azt állítom, hogy a magyar szövegben az „eltűnt” párhuzamos témastruktúra miatt a szöveg veszít koherenciá-

ABSZTRAKTOK 51

jából. Arra kívánok rámutatni, hogy a különbség egyrészt természetesen a két nyelv rendszerének eltérő mivoltában keresendő, másfelől a párhuzamos témafejlődés hiányát a fordításban egyfajta mentalitásbeli, gondolkodásbeli különbség lecsapódásának tekinthetjük.

A helyes nyelvhasználat egy új népi nyelvészeti vizsgálat tükrében Nagy László SZTE JGYPK, Tanító- és Óvóképző Intézet, Magyar Szakcsoport

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: népi nyelvészet, nyelvi értékítéletek, metanyelvi ismeretek, nyelvművelés, perceptuális dialektológia Az előadás egy nemrégiben befejeződött empirikus vizsgálat adataiból nyújt ízelítőt. A bemutatandó vizsgálatban a nem-nyelvészek (elsőéves tanítójelöltek) nyelvi attitűdjeiről és nyílt értékítéleteiről szereztünk adatokat. További célunk volt megkeresni, ezeket az adatokat miként lehet jellemezni azokkal a dimenziókkal, amelyeket az angolszász szakirodalomban jól ismert népi-nyelvészeti munka (Preston / Niedzielski: Folk Linguistics 2000) javasolt a köznapi nyelvészeti tudás leírására. Az előadás először a vizsgálati módszerek bemutatásával foglalkozik röviden, majd részletesen ismerteti, miként ítélik meg a megkérdezett laikusok a helyes és a helytelen nyelvhasználatot. Ezenkívül megtudjuk, hogy a válaszadók szerint kik és hol beszélnek a leghelyesebben magyarul, illetve kiknek a beszédjére mondják azt, hogy a leghelytelenebb magyar nyelvhasználat. Az adatok bemutatásakor külön kitérünk a korábbi hazai eredményekkel történő összevetésre. A prezentáció utolsó részében azoknak a metanyelvi ismereteknek és attitűdöknek a bemutatására kerül sor, amelyek ezeket a nyílt értékítéleteket irányítják.

Magyarként Spanyolországban – a spanyolok magyar szemmel Németh Eszter1,2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2Granadai Egyetem, Spanyolország Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: interkulturális kommunikáció, spanyol kultúra, magyarként külföldön, munkavállalás, sztereotípia Az utóbbi években egyre több magyar dönt úgy, hogy külföldön folytatja tanulmányait, vagy éppen egy másik országban keres munkát, s próbál szerencsét. Ennek az elhatározásnak több oka is lehet. Legtöbben a lehetséges anyagi előnyök miatt döntenek egy idegen ország mellett, de sokan kalandot keresve vágnak neki az „ismeretlennek”. A választott országok listáján pedig Spanyolország viszonylag előkelő helyen szerepel, köszönhetően többek között annak is, hogy 2006 májusától a spanyol állam megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok előtt, így a magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát. Kutatásom a Spanyolországban élő magyarok körében végzett interjúk és kérdőíves felmérés alapján nyújt betekintést a spanyol kultúrába, illetve leginkább abba, ahogyan azt a magyarok átélik. Az adott válaszok rávetítenek a két kultúrkör közötti hasonlóságokra és különbségekre, és megmutatják

52

A MANYE XX. KONGRESSZUSA például, hogy hogyan élnek, miként gondolkodnak a kint élő magyarok, miért épp ezt az országot választották, illetve hogy milyen interkulturális akadályokkal találták szemben magukat, milyen előnyeik vagy esetleg hátrányaik származnak a kinntartózkodásból.

Közmondások a szótárakban és a nyelvhasználatban P. Csige Katalin Nyíregyházi Főiskola Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: parömiológia, frazeológia, lexikális, szemantikai, pragmatikai kötöttség Egy nyelv frazeológiai készletébe olyan állandósult szókapcsolatok, mondatok tartoznak, amelyekben az alkotóelemek sorrendje és morfológiai alkata alapvetően kötött. A nyelvhasználók a lexémákhoz hasonlóan használják őket a kommunikáció folyamatában. A közmondások mint a frazeológiai készlet elemei alakilag és értelmileg is mondatértékűek,a mentális lexikonban a lexémákkal együtt tárolódnak. Strukturális és lexikai jellemzőik alapján pedig a frazeológiai szótárakban kapnak helyet. A közmondások gyűjtésének, szótárakban való megjelentetésének Magyarországon több évszázados hagyománya van. Az újabb szótárak (Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondások szótára. 2003. T. Litovkina Anna: Magyar közmondástár. 2005) a közmondások puszta rögzítésén és értelmezésén túl példákkal is szemléltetik használatukat. Előadásomban az említett két szótár anyagán, valamint saját gyűjtésű közmondásokon mutatom be, hogy a mai nyelvhasználatban hogyan változik a lexikális, szemantikai rögzültség, továbbá azt, hogy milyen modifikációt eredményez a közmondások szerkezetében a szövegalkotó szándékos beavatkozása. Vizsgálom azokat a pragmatikai tényezőket, amelyek a hagyományos nyelvi elemek újszerű alkalmazását kiváltják, és esetleg új állandósult szókapcsolatok születéséhez vezetnek.

A spontán beszéd prozódiai frázisszerkezetének modellezése és felhasználása a beszédfelismerésben Pápay Kinga Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: spontán beszéd, adatbázis, automatikus beszédfelismerés, akusztikai előfeldolgozás, prozódiai modellezés A spontán beszéd egységeinek jelölése, felismerése, illetőleg elkülönítése az automatikus beszédfelismerés egyik alapvető problémája. Amellett, hogy a prozódiai és egyéb kulcsok a szöveg típusától függően különböznek, további problematikus pont, hogy a prozódiai megvalósítás és a szintaktikai szerkezet közötti kapcsolat feltérképezhetősége nemzetközi vita tárgya. Ugyanakkor megfelelő akusztikai előfeldolgozással (a szegmentális tartományban végzett lényegkiemelés jellemző vektorainak használata mellett a szupraszegmentális, prozódiai jellemzőkön alapuló lényegkiemeléssel), valamint a spontán beszéd szupraszegmentális jellemzőinek kutatásával a beszédfelismerő rendszerek hatékonysága növelhető. A spontánbeszéd-adatbázis gyűjtése és felhasználása specifikusabbá teszi a felismerőt, hiszen a spontán

ABSZTRAKTOK 53

beszédben még gyakoribbak azok a jelenségek, amelyek az automatikusan futó algoritmust megzavarhatják: szótévesztések, javítások, újrakezdések, változtatások a közlés közben, hevesebb érzelmek stb. A méréseket, illetve az annotálást (szegmentálás, címkézés és feliratozás) a Praat hangelemző szoftver segítségével végezzük; ennek során az adott tagmondat hullámformájához rendeljük annak alapfrekvencia- és intenzitásgörbéjét. A vizsgálatok után következik a szabályalkotás, illetve a statisztikai modellezés, valamint ezek bekapcsolása a beszédfelismerő rendszerbe. Statisztikai modellezés esetén a betanítás során az adatbázis hangfájljaiból az előfeldolgozással nyert szupraszegmentális jellemző vektorok, valamint az adatbázis szegmentálási és címkézési adatai használhatók fel a prozódiai modellek felépítéséhez.

HuComTech Multimodális Adatbázis - annotáció és címkefeldolgozás Pápay Kinga Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: multimodalitás, nonverbális kommunikáció, spontánbeszéd-adatbázis, annotáció, prozódiakutatás A HuComTech Multimodális Adatbázis megtervezése és felépítése a debreceni HuComTech (Human-Computer Interaction Technologies) Kutatócsoport legutóbbi alprojektje. Az audiovizuális adatbázis elsősorban északkelet-magyarországi beszélőket reprezentál, jelenleg 121 fiatal felnőtt beszélőtől tartalmaz formális és informális spontán beszédet irányított dialógusok formájában, megfelelő férfi-női eloszlással. Jelenleg az adatbázis annotációja van folyamatban, amely fontos része az adatfeldolgozásnak: az audioanyagon (a szó szerinti átiraton túl) a címkéket több szinten helyezzük el, megkülönböztetjük az intonációs frázisok szintjét, az érzelmek/kognitív állapot szintjét és a diskurzusszintet; a címkék osztályait prozódiai alapon különítjük el. A videó annotációs eszközzel – amely a HuComTech csoport saját fejlesztése – címkézzük a fej, a szemek/tekintet, a szemöldök, a kezek, a váll, illetve a felsőtest különféle mozdulatait. A többszintű, multimodális annotáció lehetővé teszi számunkra, hogy a projekt céljainak megfelelően vizsgálatokat végezhessünk a különböző audioszintek, modalitások, a verbális és nonverbális kommunikáció közötti átfedésekkkel kapcsolatban. Az előadás alatt sor kerül a címkék különböző feldolgozási lehetőségeinek bemutatására is.

A szleng tanítása középiskolai magyar nyelvtankönyveink tükrében Parapatics Andrea ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: anyanyelv-pedagógia, tankönyvelemzés, szleng, szociolingvisztika, gyakorlatok Doktori kutatásom tárgya a mai magyar középiskolás tanulók szlenghez és használatához fűződő attitűdjeinek vizsgálata. A kérdéshez elengedhetetlen tudnunk: mit értenek az alanyok szlengen, milyen ismereteket szereznek róla tanulmányaik során. Előadásomban azt kívánom bemutatni, mit tanulhatnak ma a 9–12. évfolyamos diákok a szleng nyelvi és társa-

54

A MANYE XX. KONGRESSZUSA dalmi helyzetéről, szerepéről, megítéléséről. Bár a tankönyv csak eszköz, és a tanulókban kialakult ismeretek, attitűdök nagymértékben függnek pedagógusuk személyétől, általában mégis arra alapoznak tanárok, diákok egyaránt. Középiskolai tanárként gyakran tapasztalom, hogy az előadás szövegét sokszor felülírja a tankönyvé, hiszen abból akkor és úgy jegyzetelhet a tanuló, amikor és ahogyan szeretne. Kutatásomhoz a 2009/2010. tanév közoktatási tankönyvjegyzékében felsorolt 9–12. évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók számára írt magyar nyelvtankönyveket és segédleteket vizsgáltam meg. Mivel azonban a lista évente módosul, a teljesség igénye nélkül azokat a könyveket is szemügyre vettem, amelyek az aktuális jegyzékből hiányoznak ugyan, de napjaink ismert, népszerű darabjai. Ezek alapján összesen 46 tankönyvben, munkafüzetben, feladatgyűjteményben stb. vizsgáltam meg nemcsak a nyelv rétegződéséről szóló fejezeteket, hanem azokat is, ahol szintén szó eshet szlengről – így például a kommunikáció, a szókészlet és a stílus témakörét. Előadásomat néhány saját gyakorlat bemutatásával zárom, amelyek segítséget adhatnak a szleng mint egyre inkább terjedő nyelvi és társadalmi jelenség jellegzetességeinek és használatának hatékonyabb, színesebb tanításához.

A sokesetű rendszer elterjedése a 19. századi magyar grammatikákban Pelcz Katalin Pécsi Tudományegyetem Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet, A magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: a latin declinatio és a magyar sokesetű rendszer, a nyelvhasználat kényszerítő ereje, latin – magyar és német – magyar kontrasztivitás, az új nézet elterjedése Az előadás a declinatio kérdéseit vizsgálja az elsősorban nyelvoktatási céllal íródott 18-19. századi grammatikákban. A szabályrendszerek elemzése kapcsán kirajzolódik a nyelvleírás fejlődésének, tudatosodásának folyamata, melyet a deskriptívnek szánt s a kortársak által preskriptívként értelmezett akadémiai nyelvtannal való összevetésben tekintek át. A kontrasztivitás megjelenik egyrészt az első akadémiai nyelvtannal való összevetésben, másrészt magukban a vizsgált nyelvmesterekben, melyek a magyar nyelvtani elemeket többször a latin és a német nyelvi szabályokkal egybevetve mutatják be. A hagyományos latin grammatikai szemlélet jelen van a nyelvtani leírásban, összevetésben és rendszerezésben, de ezekben a nyelvkönyvekben világosan látható az a felismerés, hogy – elsősorban a nyelvhasználatból adódóan – a holt nyelv nyújtotta ismereteket nem tartják elégségesnek; más módszert kell alkalmazniuk a funkcionalitás érdekében, mely csak élőnyelvi példák segítségével lesz hiteles. Az előadás rávilágít, miként önállósulnak a főnévragozás fejezetei a latin esetragoktól, hogyan válik elfogadott nézetté a sokesetű rendszer, s milyen formában érhetjük tetten az elterjedését.

ABSZTRAKTOK 55

Az MBTI „T” és „F” típusainak nyelvhasználata a meggyőzés célzatú üzleti prezentációkban a megítélés dimenziója mentén Pethő Mária PPKE BTK Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: üzleti prezentáció, transzkript, személyiségtípus, megítélés dimenzió, kohézió Előadásomban olyan nyelvi jelenségeket kívánok feltárni, melyek kapcsolatba hozhatók pszichológiai kritériumokkal. Az egyes személyiségtípusok megnyilatkozásai eltérnek a különböző rendszerszinteken, s ezzel is magyarázható, hogy az üzleti életben eltérő eredményességgel tudnak kommunikálni. Egy több száz fős nagyvállalat személyiségtípusait mértem fel a GPOP (Golden Profiler of Personality) teszt segítségével. A kérdőív Isabel Briggs-Myers és John Golden nevéhez kötődő 50 éves kutatás és fejlesztés eredménye. (MBTI = M-B-féle típus-indikátor) Tizenhat, egymástól jól elkülöníthető, egyenrangú személyiségtípus ismerhető meg általa, melyek 4 dimenzióban jönnek létre (energia, észlelés, megítélés és életstílus). A tesztet a vállalat dolgozói közül 110-en töltötték ki. Az eredmények alapján a cégnél legtöbben az ESTJ, ill. ESFJ típusokba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a két legjellemzőbb személyiségtípus kizárólag a megítélés dimenziójában mutat eltérést, így a megnyilatkozásaikban észlelhető különbségek ebben a dimenzióban vizsgálandók. Az elmúlt hónapokban az ESTJ és ESFJ típusú dolgozóktól rögzítettem prezentációkat, és készítettem el azok transzkriptjeit. A T (thinking - gondolkodó) és F (feeling - érző) típusok több szempontból is eltérést mutatnak nyelvhasználatukat illetően. Az előadás a struktúra, nyelvi stílus (formális, informális), nyelvtani szerkezetek (alárendelő, mellérendelő), szövegfelépítés, koherencia (logikai szerkezet) és az ezt megvalósító kohéziós elemek (melyek az egyes konceptuális egységeket követhetőbbé teszik) bemutatásával ismerteti az eltéréseket.

A mondatnyelvészettől a multimediális kommunikátumok szövegtanainak létrehozásáig. Az idegen nyelvek oktatása mint alkalmazott szövegtan Petőfi Sándor János 2001-ben a Torinói Egyetem „laurea honoris causa” diplomát adományozott nekem, amely arra jogosít, hogy az egyetemen a többi docenssel egyenrangúként én is idegen nyelvet és irodalmat oktathassak. A diploma átvételét követően az egyetemi szokásoknak megfelelően bemutató tanítást (ottani elnevezés szerint „lectio magistralis”-t) tartottam. Jelen előadásomat a „lectio” analógiájára készítettem el, a Bevezetésben annak felépítését ismertetem. A Bevezetést követő előadásom négy részből áll: Minthogy a nyelv és irodalom oktatásában az antropológiai hermeneutika jelentős szerepet játszik, az első részben röviden annak alapkérdéseivel foglalkozom. A második rész az előadás központi része, amelyben a verbális kommunikátumok szövegtanai létrehozásának kérdéseit tárgyalom. Elemzem a sensus három típusát, a fogalmit, a referenciálisat és a kommunikatívat. Kiemelten a magyar mint agglutinatív nyelv jellemzőire a szó, a mondat és a szöveg szintjén. A rövid harmadik részben azoknak a gyakorlatoknak a típusaira utalok, amelyeket a szövegek analitikus megközelítésének elő-készítéséhez vezettünk be. A negyedik részben olyan forgatókönyvet vázolok, amelyet követve a második részben tárgyalt kutatás a multimediális kommunikátumokra kiterjeszthető. Előadásomat a „Következtetések levonása helyett” című résszel zárom.

56

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Konvencionálisan indirekt beszédaktusok fordításának pragmatikai modellje angol-magyar nyelvpárban Polcz Károly Budapesti Gazdasági Főiskola Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: pragmatika és fordítás, beszédaktusok fordítása, konvencionálisan indirekt beszédaktusok, előkészítő stratégia, javaslattevő forma Az előadás célja egy olyan pragmatikai modell bemutatása, amely a fordítástudományban alkalmas lehet a konvencionálisan indirekt direktív és komisszív beszédaktusokra jellemző fordítói megoldások feltárására. A pragmatikai vizsgálatokban a kutatók a különböző direktívumokat általában nyolc- vagy kilencfokozatú direktségi skálán helyezik el (House és Kasper 1981, Blum-Kulka 1982, Blum-Kulka et al. 1989, Trosborg 1995, Szili 2004). Mivel több jelentős empirikus kutatás alapját a Cross Cultural Study of Speech Act Realization Patterns (A beszédaktusok mintázatának kultúraközi vizsgálata, továbbiakban CCSARP) projektben alkalmazott (Bum-Kulka et al. 1989), illetve a Trosborg-féle (1995) skála alkotja, ezért röviden ismertetem és összehasonlítom az említett két rendszert előnyeik és korlátaik tükrében. A felmerülő elméleti problémák megvitatása és feloldása után arra teszek kísérletet, hogy a CCSARP és a Trosborg-féle skálák erősségeink ötvözésével, valamint egyéb lényeges szempontok figyelembevételével egy olyan módosított direktségi skálát alakítsak ki, amely megfelelő viszonyítási alap lehet a konvencionálisan indirekt direktív és komisszív beszédaktusok direktségi szintjének összehasonlítására angol-magyar nyelvpárban. A skála segítségével árnyalt képet nyerhetünk a vizsgált beszédaktusok fordítására jellemző megoldásokról a direktség/indirektség pragmatikai kategóriájában.

A poétikai kommunikáció szimbolikus jelentéstartalmának ábrázolása hipermediális szövegekben Porkoláb Judit / Boda István Károly Debreceni Egyetem Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai; alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: integrált kommunikációs modell, poétikai funkció, szimbólumhasználat, interaktív konkordancia szótár, hipertext/hipermédia A kommunikáció különböző funkcióinak leírására bemutatunk egy integrált kommunikációs modellt. A négy alapfunkciót és négy kiegészítő funkciót tartalmazó modellben a poétikai funkciót általánosan értelmezzük, amelynek célja a fatikus funkció által létesített kommunikációs kapcsolaton túlmenő viszony kialakítása az adó és vevő között esztétikai hatás elérése céljából. A poétikai viszony kialakításának egyik alapvető eszköze a szimbólumhasználat. Előadásunkban bemutatjuk, hogy a szimbólumhasználat formálisan ábrázolható különböző szövegek hipertextuális kapcsolatrendszere segítségével. Vizsgálataink során egy versből és egy kulcsszóból indulunk ki. Ezután egy természetes nyelvű és multimediális szövegeket tartalmazó korpuszból olyan szövegeket választunk, amelyekben a kulcsszó hasonló jelentésben fordul elő, és felvázoljuk a kulcsszó adott jelentésének forrás- és céltartományát. Komplex céltartomány esetén új szavakkal bővítjük a kulcsszavak körét, és ezekhez újabb szövegeket

ABSZTRAKTOK 57

keresünk. Célunk az, hogy a kapott kulcsszavakkal és szövegekkel leírjunk, „lefedjünk” egy szimbolikus jelentéstartományt. Formálisan eredményeinket a szövegek interaktív konkordancia szótárának kibővítésével ábrázoljuk. Célunk a kulcsszavak poétikai kommunikációban használatos metaforikus és/vagy szimbolikus jelentésének leírása egy háromrétegű hipertext struktúra kialakításával, amely tartalmazza — a kulcsszót és kapcsolatrendszerét, továbbá metaforikus leképezéseit, — a kulcsszó jelentés szerint csoportosított konkordanciáit, — a kulcsszót tartalmazó szöveg(részlet)eket. A kulcsszavak segítségével a kiválasztott vers köré komplex hipertext struktúrát szervezünk, és a versértelmezési folyamatot a kialakított hiperszöveg nemlineáris bejárásával, az összekapcsolt szövegek „együttolvasásával” modellezzük.

A mélyinterjú módszerének alkalmazása a műfordítás-kutatásban Pusztai-Varga Ildikó ELTE BTK, Fordítástudományi Doktori Program; SZTE, Idegen Nyelvi Kommunikációs Intézet Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: dinamikus kultúrafelfogás, kulturálisan kötött kifejezések, kutatásmódszertan, mélyinterjú, műfordítás-kutatás Előadásomban a műfordítás-kutatás egy lehetséges új módszertanát körvonalazom a nyelvészet és kultúratudomány határán. Kortárs finn versek magyar és angol nyelvű fordításait kutatva a kulturálisan kötött kifejezések fordítási megoldásait vetem össze. Kutatásaim során a nyelvészeti szöveg-összehasonlító módszert egy új értelmezési keretben alkalmazom. Nevezetesen a kultúrákat statikus entitásként értelmező nyelvészeti és szociolingvisztikai fordítástudomány kultúrafelfogásán túllépve a kulturálisan kötött kifejezések fordítási megoldásait egy dinamikus kultúrafelfogás kontextusában értelmezem. Eszerint a különböző fordítási megoldások leírása után esetleges általánosan érvényesülő tendenciákat tapinthatok ki a finnről magyarra, illetve a finnről angolra történő fordítás során. Ezek után feltárom és elemzem e tendenciák mögött kirajzolódó csoport-kulturális kötődéseket, melyek az adott értelmezés kereteiként szolgálnak. Az ilyen szemléletű fordításkutatásban a nyelvészeti korpuszelemzés összehasonlító módszere mellett a kulturális antropológia több konkrét kutatási módszerét is alkalmazom. Ezek közül egyik a mélyinterjúk készítése. Kutatásaim során a kortárs finn költészet fordítóival készítek mélyinterjúkat, melyek szövegét meghatározott módszertani lépéseket követve elemzem. Előadásomban bemutatom, hogyan hasznosítható a fordítástudományi kutatásokban az eddig tudtommal még senki által nem alkalmazott mélyinterjú készítés módszere. E módszertan rövid ismertetése után műfordítókkal készített interjúk elemzésének folyamatát követem végig. Végül kiemelem, milyen fordítástudományi tanulságokkal szolgál ez a módszer versfordítások elemzésekor a hagyományos szövegelemző módszereket kiegészítve.

58

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Kriminalisztikai szövegnyelvészet – a Don Quijote effektus Ránki Sára Szegedi Tudományegyetem, BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai; alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: kriminalisztika, bűnügyi kategória-szótár, nyelvész szakértés, genderkutatás, profilalkotás Kutatási területem a kriminalisztikai szövegnyelvészet. Lényegében nevezhetjük nyelvészeti profilalkotásnak is, mert célja a személyazonosítás leíró nyelvészeti módszerekkel. A szövegvizsgálatnak ezt az ágát a büntetőeljárás során alkalmazzák nyelvész szakértő bevonásával. Ez azt jelenti, hogy ha egy bármilyen szöveg (például névtelen vagy álnévvel ellátott levél, búcsúlevél, zsarolólevél vagy csak egy üzenet) kerül a nyomozó hatósághoz, amely tartalmazhat a bűncselekmény elkövetőjének szociodemográfiai státuszára, adataira utaló jelet, azt a nyelvész a szövegből ki tudja olvasni. Fontos ezt a szakterületet elkülöníteni a grafológiától, az igazságügyi írásszakértéstől, a kriminálpszichológiától,a pszicholingvisztikától, ugyanakkor tudatában kell lenni interdiszciplinalitásának, annak, hogy integrálja a nyelvészeti, a lélektani és szociológiai tudományokat, így – az elméleti horizont kiszélesítése mellett – kibővíti a gyakorlati lehetőségeket. Doktori értekezésemben szeretném empirikus vizsgálattal bizonyítani ennek a szakterületnek a létjogosultságát. A magyar nyelvű szakirodalom feldolgozása meggyőzött arról, hogy a kriminalisztikai szövegnyelvészet a személyazonosítás egy megfelelő módszere lehet, ha módszertanát és elméleti hátterét a nyelvváltozásnak megfelelően újragondoljuk, azokat összegezzük. Terveim között szerepel egy bűnügyi kategóriaszótár elkészítése is. Ebben a témában 2008-ban, a L’Harmattan Kiadó gondozásában Fogva tartott gondolatok címmel jelent meg tanulmánykötet, melynek társszerzője vagyok.

A nyelvi közvetítő készség értékelésének szempontjai szaknyelvi vizsgákon Rébék-Nagy Gábor Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: nyelvi közvetítő készség, integratív feladat, deskriptor, értékelés, PROFEX A nyelvi közvetítő készség mérése a szaknyelvi vizsgák sokak szerint legnehezebb eleme mind a vizsgázó, mind az értékelő szempontjából. A feladat integratív jellege miatt a vizsgázó itt szembesül a nyelvről, illetve a szaknyelvről szóló ismereteinek és készségeinek szintetizálásával összefüggő nehézségekkel, az értékelő pedig azzal a ténnyel, hogy a közvetített szakszöveg mint produktum nehezen kvantifikálható, és így a bináris döntések helyett nemegyszer szubjektivitásba hajló értékítéleteket kell alkotnia. Bár ez a probléma teljes egészében nem szüntethető meg, mindent el kell követni a szubjektív értékítéletek súlyának csökkentése érdekében. Az előadás azon értékelési deskriptorok kialakításával és működésével kapcsolatos tapasztalatokat elemzi, amelyek a PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga 2006-ban történt szintillesztése óta vannak használatban.

ABSZTRAKTOK 59

Az orosz és a magyar politikai szakszókincs változása 1990-2010 között Répási Györgyné Nyíregyházi Főiskola Témák: lexikológia és lexikográfia, kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: politikai kommunikáció, diplomáciai szakszókincs, európaiság, EU-s jogi, közigazgatási, gazdasági terminológia A politikai kommunikáció a rendszerváltás óta Európa-szerte jelentős változáson ment keresztül. E változások első és legközvetlenebb tükröző közege a szókészlet, adott esetben a szakszókincs. A 2002-ben megjelent „Hétnyelvű politikai és diplomáciai glosszárium” (főszerk.: Mihalovics Árpád, Révay Valéria. AULA, Budapest) megjelenése óta, melynek orosz nyelvű szócikkeit magam készítettem, eltelt csaknem egy évtized. Magyarország azóta teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Ez a lexikára nézve azzal a következménnyel jár, hogy a politikai kommunikációban előtérbe került az Európai Unió jogrendjével, közigazgatásával, valamint a gazdaság jelenségeivel kapcsolatos terminológia. Mindez természetesen az említett glosszáriumunkban még nem jelenhetett meg. Előadásomban orosz és magyar nyelvű szaknyelvi szövegek, valamint lexikográfiai források adataira támaszkodva kísérletet teszek annak bemutatására, miként változott, milyen terminológiával bővült az említett Glosszáriumban már szereplő szócikkekhez képest az orosz és a magyar politikai és diplomáciai szaknyelv. A jogi, politikai és gazdasági szakszókincs bemutatásán túl elemezni kívánom az egyes lexémák szerkezetét, az idegen nyelvi hatásokat és az új terminológia szóképzéstani azonosságait, illetve különbségeit a vizsgált két nyelvben.

Fordítható, fordítatlan és lefordíthatatlan elemek a reklámszlogenekben. Német-magyarangol kontrasztív vizsgálat Salánki Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: reklám, fordítás, fordíthatóság, fordíthatatlanság, az ekvivalencia megvalósulási formáinak lehetőségei Korábbi előadásaimban és cikkeimben már a 90-es évek közepétől foglalkoztam a reklámok nyelvezetével, a fordíthatóság, fordíthatatlanság kérdésével. Mivel a reklámok igen dinamikusan változnak, újabb és újabb szlogenek tűnnek fel és tűnnek el, avagy maradnak fenn hosszabb időre az egyes reklámhordozókban, úgy gondolom, a vizsgálatnak e tekintetben folyamatosnak kell lennie. Mi okozza egyes szlogenek sikerességét avagy éppen sikertelenségét? Előadásomban először röviden igyekszem rávilágítani a reklámszlogenek azon általános nyelvi elemeire, amelyek az elmúlt 10-15 év során alapvetően azonosak maradtak, tehát a reklám nyelve mindenkori részeként tekinthetők, valamint ismét tipologizálom az újabb és újabb szlogeneket a fordíthatóság és fordítottság szempontjából, az ekvivalencia megvalósulásának különböző lehetséges szintjeit figyelembe véve, miközben értékelem, interpretálom. Az új idők egyre inkább megkívánják, hogy a lefordítatlan reklámok között a korábbiaknál még fokozottabb hangsúllyal említsem meg az angol nyelvű reklámszlogeneket, megpróbálva magyarázatot adni a jelenség okára mind német, mind magyar nyelvterületen.

60

A MANYE XX. KONGRESSZUSA A lefordíthatatlan elemek tipologizálási lehetőségének jogosultságát szintén új példákkal igyekszem bizonyítani.

Hitek és hiedelmek: hogyan vélekednek középiskolások az idegennyelv-tanulásról? Sankó Gyula Debreceni Egyetem Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: nézetek a nyelvtanulásról, nyelvi értékítélet, tudatos nyelvtanulás, nyelvi hiedelmek, a nyelvtanulás sikere A tanulók különféle nézetekkel, előítéletekkel, hiedelmekkel és elképzelésekkel érkeznek a nyelvi órákra, amelyek hatással lehetnek mind órai viselkedésükre, mind a tanulási stratégiáik megválasztására, és ezáltal komoly hatással lehetnek a nyelvtanulás sikerére. Az előadás egy kérdőívekkel végzett felmérés eredményeit ismerteti. A kvantitatív módszerrel végzett kutatás statisztikailag értelmezett adatok segítségével igyekszik megmutatni, hogy a válaszadók milyen nézeteket vallanak az idegennyelv-tanulás menetét és eredményét leginkább befolyásoló tényezőkről, ami – a közhiedelmek hatásán túl – bizonyos mértékig arról is képet ad, hogy a jelenlegi idegennyelv-oktatási gyakorlatunk milyen nyelvi értékítéleteket közvetít. A tanulmány elsődleges célja, hogy felvázolja: milyen szemléletűek a megkérdezett középiskolások a tanult nyelv nehézségét, a nyelvtanulás természetét, a tanulás stratégiáját, a motivációt és a nyelvtanulással kapcsolatos elvárásaikat illetően. Előadásomban azt is vizsgálom, hogy a kapott eredmények alapján kimutatható-e összefüggés a tanulók nézetei és olyan egyéb tényezők között, mint a nemük, nyelvismeretük foka, a nyelvtanulásuk időtartama, a nyelvtanulásban elért eredményük, vagy hogy milyen idegen nyelvet tanulnak.

A beszélőváltás mechanizmusa háziorvosok szívbetegekkel folytatott beszélgetéseiben Sárkányné Lőrinc Anita PTE AOK Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: orvos-beteg kapcsolatok, epizódok, beszélőváltás mechanizmusa, megerősítés, szociális jártasság Kutatásom tárgya a háziorvos szívbeteg kommunikációjának vizsgálata a beszélőváltás mechanizmusa segítségével. Előadásom első felében kitérek az orvos beteg szerepek és kapcsolatok között lévő különbségekre. Ahhoz, hogy a fentebb felsorolt kérdésekre választ tudjak kapni, és a vizsgálatom eredményesen záruljon, szükséges rögzítenem a beteg és egy háziorvos beszélgetését. A felvétel tényét megerősíti és egyben befolyásolja is a személyes megfigyelés, ezért a rögzítés előkészítése, megfelelő elemzésre alkalmas kommunikációs esemény kiválasztása során különös figyelemmel kell eljárnom. Jelen poszterhez 3 háziorvos szívbeteg anamnézis elemzését használom fel. A beszédváltási mechanizmusok elemzése után rávilágítok az orvos megerősítő szerepének és szociális jártasságának fontosságára is. Fordítási készség fejlesztése kontrasztív nyelvészeti elemzések alkalmazásával

ABSZTRAKTOK 61

Sárosdy Judit Károli Gáspár Református Egyetem Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: szövegtípusok fordítása, kontrasztív, nyelvelemzés, hibaelemzés A fordítók képzése több szinten folyik: a kétnyelvű vizsgákra történő felkészítéstől egészen a professzionális fordító és tolmácsképzésig, mely alap, mester és doktori képzési formában zajlik. Az anyanyelv rendkívül lényeges szerepet tölt be a célnyelv elsajátításában és ismeretében, ezért fontos az, hogy a leendő fordítók mindkét nyelv szerkezetét, szabályait alaposan megismerjék mielőtt fordítási készségeik fejlesztését megkezdenék. A sikeres fordítások elkészítéséhez azonban nem elegendő a két nyelv leíró nyelvtanának, illetve nyelvészetének egymástól független ismerete, hanem a két nyelv szabályainak kontrasztív elemzése is szükséges. A kontrasztív elemzést célszerű a nyelv különböző területein végezni. Ezek a területek: a fonetika-fonológia, a morfológia, a lexikológia, a szemantika és a szintaxis, valamint a szövegtan különböző típusú kihívást jelentenek a fordítók számára. Ezekkel a területekkel foglalkozunk majd gyakorlati példák elemzésekor. Az előadásban több szövegtípus kontrasztív elemzésére kerül majd sor, és megvizsgáljuk azt is, hogy a tipikus fordítási hibákat hogyan kerülhetjük el kontrasztív szemléletű nyelvi tudatosítással. A kontrasztív hibaelemzés az egyik legfontosabb eszköz a félrefordítások, melléfogások elkerülésére. A grammatikai és lexikai hibák kontrasztív elemzésén túl a hibák orvoslására is javaslatot teszünk majd a prezentáció során.

Tükörfordítások román-magyar hivatalos fordítások esetében Sárosi-Márdirosz Krisztina-Mária Sapientia Erdélyi Tudományegyetem, Románia Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: tükörfordítás, langue-szintű ekvivalencia, transference, terminológiai átvétel Bizonyos forrásnyelvi szövegek elkerülhetetlenül rajta hagyják nyomukat a fordításon. Ez főként jogi szövegek esetében érvényes, mert ebben a szövegtípusban az a jellemző, hogy egy mondatba sokkal több mindent sűrítenek bele, mint a köznyelven megfogalmazott mondatokba és szövegekbe, emiatt a célnyelvi szöveg is hosszabb lesz, és az átváltás miatt idegenszerűvé is válhat. A fordítás paradoxonja, az hogy minél pontosabb nyelvi szempontból, annál pontatlanabb mint fordított szöveg. A langue-szintű ekvivalencia veszélyes, mert nem vezet diskurzív ekvivalenciához. Az ekvivalenciának a diskurzus szintjén kell megvalósulnia, emiatt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyetlen nyelv esetében sem esik egybe a fordításbeli és a szótárbeli megfelelő. A fordított szövegek elemzése során sok esetben találkozunk átemeléssel. Ezt a szakirodalom transference néven tárgyalja. A vizsgálati korpuszomban (mely románról fordított magyar hivatalos fordított szövegekből áll) megfigyelt jelenségek között is található hasonló eset. Én ezt terminológiai átvétel néven tárgyalom, és azt jelenti, hogy szinte módosítás nélkül emeli be a fordító a célnyelvi szövegbe a forrásnyelvi terminust. Ide tartozik például a betűszók megőrzése és átemelése.

62

A MANYE XX. KONGRESSZUSA A diskurzusjelölők funkciói – a nyelvhasználók szerint Schirm Anita Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai, alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: diskurzusjelölők, nyelvi stratégia, attitűd A diskurzusjelölők újabban a formális és funkcionális elemzések kedvelt célpontjai (Gyuris 2008, Dér 2009, Schirm 2009), azonban a gyakorlat oldaláról még kevéssé vizsgálták ezt a szóosztályt. Azok az esettanulmányok ugyanis még hiányoznak, amelyek arról adnának számot, hogy a nyelvészeti szakirodalom elméleti állításai milyen viszonyban vannak a nyelvhasználóknak a diskurzusjelölőkre vonatkozó intuícióival és attitűdjeivel. Korábbi kutatásaim során (Schirm 2010) egy 53 adatközlőből álló véletlen minta kérdőíves vizsgálata során az alábbi hipotéziseket igazolta a vizsgálat a hát, az ugye, a vajon, az -e és a szóval diskurzusjelelőkre vonatkozóan: (i) (ii) (iii) (iv)

A nyelvhasználók körében erős a vizsgált diskurzusjelölők stigmatizáltsága. A diskurzusjelölők emocionális és expresszív funkcióját felismerik és használják a naiv beszélők. A nyelvhasználók felismerik az elemek interakciós funkcióját. A megnyilatkozás propozicionális tartalmának az érintetlenségét is érzik a beszélők.

A kutatás kiterjesztésével azt vizsgálom, hogy nagyobb elemű rétegzett mintavétel hogyan módosítja ezeket az elméleti hipotéziseket. Az interneten generált, a diskurzusjelölőkre vonatkozó nyelvhasználati vita eredményeinek a bemutatásával pedig még szélesebb képet kaphatunk a naiv beszélők attitűdjeiről. Igazolódni látszik az a megállapítás is, miszerint a diskurzusjelölőkhöz kötődő tévhitek napjainkban egyrészt megkérdőjeleződnek, másrészt a gyakori emlegetés által mégis továbbélnek (Domonkosi 2004).

A narrációs nyelvi jegyek átváltása C. F. Ramuz elbeszéléseinek magyar fordításában Schmelczer Erika Nyíregyházi Főiskola

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: narrátort leíró nyelvi jegyek, közlésmód formái, a mondat- és szövegszerkesztési eljárások, átváltási problematikák C. F. Ramuz svájci francia nyelvű 20. századi író egy olyan elbeszélői stílust hoz létre, amely tónusában, ritmusában jeleníti meg a hegyi emberek gondolkodásmódját, érzékelését, megszólalását. Az oralitást idéző elbeszélői nyelvezet a „langue-geste” egy olyan narrátorral válik hitelessé, akit leginkább azonosíthatunk egy népi mesemondóval, s akinek váratlanul, akár mondat közben is átengedi a szót a történeten kívül álló heterodiegetikus narrátor. Az elbeszélés közlésmódjának egyik fontos kategóriája, a nyelvtani személy használata segíti az olvasót a narrátor személyének azonosításában. A ramuz-i elbeszélés leggyakoribb személyes névmása a „kaméleon” természetű on névmás, mely egyszerre tartozik a határozatlan és a

ABSZTRAKTOK 63

személyes névmások csoportjába. Jóllehet az il (egyes szám harmadik személy) morfológiai és szintaktikai tulajdonságait átveszi, specifikusan senkire sem, de bárkire vonatkozhat, és képes felvállalni más személyes névmások jelentését is. A narrátor személyének kijelölésén túl a közlés forrásáról is tájékoztat az elbeszélésben megjelenő nyelvtani személy. Ez utóbbi értelmezéséhez egyéb, mondat- és szövegszerkesztési (függő beszéd, átélt beszéd, belső monológ) sajátosságok figyelembevétele is szükséges. A narrátort kijelölő nyelvtani személy, valamint a közlésformák magyar szövegbe történő átváltásának problematikáját tárgyalja a tervezett előadás két fordító: Gyergyai Albert és Örvös Lajos fordításainak tükrében.

Határozott és határozatlan ragozás a magyar köztes nyelvben Schmidt Ildikó TMG - Deutsche Schule, Budapest Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: a magyar mint idegen nyelv, köztes nyelv (interlanguage), nyelvelsajátítás, nyelvi interferencia, határozott és határozatlan ragozás A magyar mint idegen nyelv oktatásában használatos grammatikai megközelítés részletesen ki van dolgozva. De hogyan történik a nyelvelsajátítás a formális nyelvoktatásban nem részesülő tanulók esetében? Erre a kérdésre keresik a választ a „köztes nyelvi” kutatások. A Selinker által bevezetett interlanguage (magyarul: köztes nyelv) kifejezés a tanulók által a nyelvelsajátítás közben kialakított sajátos rendszerszerű „nyelvet” takarja. Előadásomban a magyar köztes nyelvben a határozott és a határozatlan ragozás sajátosságaira vonatkozó vizsgálatból származó eredményeket mutatom be. A kutatás hipotézise az, hogy a magyar mint idegen nyelvben a határozott és határozatlan ragozás elsajátítása során a tanulók által használt nyelvi formák nem mutatnak nyelvspecifikus interferencia jelenségeket, hanem egy sajátos rendszerben helyezkednek el. A vizsgálatban három eltérő nyelvi szinten álló, különböző anyanyelvű, de a csoportokban azonos számú megegyező nyelvi hátterű tanulótól származó szóbeli és írásbeli megnyilatkozást elemeztem. A résztvevők közül senki nem részesült formális nyelvoktatásban, így nem a nyelvtanfolyamok eredményességét mértem. A vizsgálati eredmények részben igazolják a hipotézist. Kirajzolódik egy sajátos rendszer a határozott és határozatlan ragozás használatában, amelyből nem lehet következtetni nyelvspecifikus jegyekre. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy más nyelvi szinten indul a vizsgált nyelvtani elemek alkalmazása a különböző anyanyelvi hátterű nyelvhasználók csoportjainak esetében.

Mandiargues fantasztikus novelláinak fordítása Schneller Dóra BGF, Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: műfordítás, novella, francia irodalom, szürrealizmus, véletlen Előadásom tervezett témája a Franciaországban nagyon elismert, de Magyarországon szinte ismeretlen francia író, Mandiargues fantasztikus novelláinak fordítása. Két éve foglalkozom a

64

A MANYE XX. KONGRESSZUSA novellák fordításával, 2009-ben pedig elnyertem a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjat, amely nagy segítséget nyújtott a munkámban. Jelenleg a fordítási munkálatok felénél tartok, és a műfordítás során szerzett tapasztalatokról szeretnék beszámolni, az író különleges világának bemutatása után. Mandiargues fantasztikus novellái a negyvenes években születtek. Ekkoriban az író aktív tagja volt a szürrealista mozgalomnak. A szürrealista esztétika nagy hatással volt a novellákra, amelyek középpontjában mindig egy különleges, olykor misztikus találkozás áll, amelynek során a Bretonék által is kedvelt véletlennek fontos szerep jut. Mandiargues szövegei megmunkáltak, költőiek, néha már-már maniersita stílusúak. Hasonlatai, többszörösen alárendelt mondatai, hosszú mondatfüzérei, valamint ritka szavakban is bővelkedő szókincse miatt nem tartozik a könnyen fordítható írók közé. A nehézségeket azonban ellensúlyozzák a fordítás szépségei: izgalmas, egyedi történetekről van szó, amelyek költői nyelven szólalnak meg. Előadásomban, Mandiargues novelláinak műfordítása mellett szeretnék kitérni a francia szépirodalom, főleg a próza fordításnak jelenlegi magyarországi helyzetére is.

Húsz év a felsőoktatási nyelvoktatásért Sturcz Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kulcsszavak: felsőoktatás, nyelvoktatás, MANYE, szakmai háttér, nyelvpedagógia-történet A MANYE kezdetektől úgy tekintette a felsőoktatási lektorátusokat, mint az alkalmazott nyelvészeti kutatások terepét és az ilyen eredmények sikeres felhasználóját. Ennek a felvállalásnak a legszembetűnőbb mutatója, hogy az egyesület nevében is feltüntette a nyelvoktatókat. Ezért is tartotta mindig kiemelt feladatának a lektorátusi egységek fenntartását, összetett oktatói és kutatói tevékenységük támogatását. Ennek legfontosabb eleme, hogy minden kongresszuson szekciókat, illetve kerekasztalokat biztosított a nyelvoktató egységek munkatársai és aktuális szakmai kérdései, problémái számára. Gyakorlatilag az elmúlt két évtized folyamatos szakmai küzdelemben telt a lektorátusok megmaradásáért. Ebbe a küzdelembe a MANYE állandó szakmai hátteret és segítséget nyújtott a lektorátusoknak. Ennek a támogató magatartásnak a következő pontjai állapíthatók meg: a nyelvoktatási paragrafusok megjelentetése a felsőoktatási törvényben és módosításaiban; a nyelvoktatási megszorítások elleni küzdelem; a bolognai képzési rendszer bevezetésének nyelvi kérdései; nyelvpolitikai és nyelvpedagógiai alapelvek kinyilatkoztatása, memorandumok készítése; SWOT-analízis a lektorátusok helyzetéről; javaslatok a lektorátusi munka korszerűsítésére stb. Ezek a küzdelmek és a hozzá fűződő eredmények ma már a magyar nyelvpedagógia-történet bemutatásra érdemes részét alkotják.

ABSZTRAKTOK 65

Nyelvi látképek európai összehasonlításban: nyelvi tervezés és nyelvmenedzselés Szabó Gilinger Eszter SZTE, Linee Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: nyelvi látkép, kétnyelvűség, kétnyelvű feliratok, diskurzus A jelen dolgozat egy nemrégiben lezárult kutatás eredményeinek egy részét ismerteti, melyben négy európai város nyelvi látképének tükrében vizsgáltuk a helyi nyelvtervezési és nyelvmenedzselési tevékenységeket. Az utóbbi években elterjedt európai és ázsiai nyelvi látképvizsgálatok rendszerint egy adott területen található feliratokat elemezve vizsgálják adott nyelvek vagy nyelvpárok hatását és/vagy jelentőségét az adott helyen és időben. A jelen kutatás azonban az adatgyűjtésre kiválasztott négy város: Pula, Llanelli, Český Těšín és Békéscsaba lakóinak és látogatóinak a nyelvi látképre vonatkozó diskurzusait vizsgálta. A jelen előadáshoz fölhasznált interjúanyagot (mely csak egy részét képezi a teljes adatállománynak) a nyelvmenedzselés (Szabómihály 2007, Lanstyák 2010) elméleti hátterével elemezve arra a megállapításra jutottunk, hogy bár egymástól nagyon eltérő történelmi hátterűek és jelenkori kulturális jegyűek adatgyűjtésünk helyszínei és lakói, mégis összehasonlításunk alapját képezhetik, hiszen a nyelvtervezésre és nyelvmenedzselésre vonatkozó ideológiáik, bár eltérő végeredménnyel, de hasonló mechanizmusokkal működnek. A kiindulópont a nyelvmenedzselési folyamat első három szakasza: a normától való eltérés, ennek észlelése és ennek értékelése: ki miért tartja fontosnak az eltérések felismerését és értékelését. Ezek pedig vizsgálatunk alapján nagyban függnek a domináns nyelvi ideológiáktól és a helyi nyelvi tervezés állapotától. Ezek vezethetnek az akcióterv kidolgozásához és bevezetéséhez, illetve ezek állhatják a további nyelvmenedzselési tevékenység útját.

Az ÉLET fogalma szimbólumok és metaforák nyelvén Szabó Réka MTA, Nyelvtudományi Intézet Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális Kulcsszavak: élet, fogalmi metafora, szimbólum, mítosz, tudattalan

kommunikáció

Előadásomban a fogalmi metaforák és a kulturális szimbólumok összefüggéseit szeretném bemutatni. Példaként az élet fogalmát, ennek szimbolikus és metaforikus felfogását vizsgálom. Hogyan jelennek meg a szimbólumok a fogalmi metaforákban? Ez utóbbiak az elvont dolgok konceptualizálásához konkrét, hétköznapi fogalmakat hívnak segítségül: az élet tűz, az élet utazás, az élet egy nap. A kognitív nyelvészet egyik fontos kérdése, hogy miért éppen az adott forrástartomány kapcsolódik egy céltartományhoz. Az egyik lehetséges motivációt a kultúrába jól beágyazott szimbólumok jelentik. Ezek igen gyakran szolgálnak a metafora forrástartományául. A szimbólumok a képi megjelenítés által könnyen érthetők, érzelmi többletet hordoznak (pl. a víz, a tűz, az út). Jelentéstartalmuk rendkívül sokoldalú, az ember tudatos és tudattalan gondolkodását is érintik, emiatt a nyelvészet és a pszichológia szempontjából is kimeríthetetlenek. Magukban hordozzák az ember világértelmezését, megmutatják az emberi környezetre univerzálisan és kultúránként eltérően kialakított reakciókat. Az élet szimbólumai alapvetően univerzálisak, részletes fogalmi megragadásuk azonban kultúrán-

66

A MANYE XX. KONGRESSZUSA ként más és más. A szimbólumok elemzéséhez nélkülözhetetlen a kognitív metafora, hiszen ez adja a kulcsot a szimbolikus jelentés megfejtéséhez: szinte nem is tudunk másképp a szimbólumokról gondolkodni, csak metaforákban. A metaforák és szimbólumok kapcsolatának ilyen értelmezése hozzásegíthet a megismerési folyamatok, a nyelv és a kultúra viszonyának további megértéséhez.

Szociokulturális értékek „nyelvi kisebbségben” Magyarországon: másodgenerációs franciaországi magyarok kommunikációs nehézségei az anyaországban Szabó T. Annamária Ulla ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: interkulturális kommunikáció, kommunikációs kudarc, másodgenerációs nyelvi kisebbség, pragmatikai hiba A választott téma egy folyamatban lévő kutatás része, amely a franciaországi második generációs magyar-francia kétnyelvű beszélők nyelvhasználatával foglalkozik. Eddig nem készült olyan kutatás – Gergely János 1960-as években végzett fonetikai vizsgálatain kívül – amely a franciaországi magyar kisebbség nyelvi helyzetével foglalkozott volna, annak ellenére, hogy a nem szomszédos európai országokat tekintve, Németország után itt élnek a legnagyobb számban magyarok (kb. 35 ezren). Az anyaggyűjtés 2006 óta folyik Párizsban és környékén. A kutatás az L2 nyelv elemeinek L1 nyelvre való adaptációját a fonetikai/fonológiai szinttől egészen a pragmatikai szintig vizsgálja. A mostani előadás a magyar-francia másodgenerációs kétnyelvű beszélők magyarországi kommunikációs kudarcainak néhány esetét mutatja be, a nyelvi és a kommunikációs kompetencia vizsgálatával (Baoczerowski, J. 2000. A kommunikációs kompetencia és összetevői. In: Baoczerowski, J. 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE. 342–351). Szó esik azokról a pragmatikai „hibákról”, amelyek interkulturális kommunikációs helyzetben keletkeznek, és a kétnyelvű gondolkodás és beszéd kölcsönhatását reprezentálják (Szili, K. 2004. Tetté vált szavak. Budapest: Tinta Könyvkiadó és Bárdosi, V. - Karakai, I. 2008. A francia nyelv lexikona. Budapest: Corvina). A vizsgálat kiterjed a kommunikációban tükröződő szociokulturális értékekre, a direktségre, valamint az érzelmekhez való viszony milyenségére, amelyet esettanulmányokkal mutat be a szerző.

Tradíciók és/vagy reformok? Problémák a nyelvtanoktatásban Szabó Veronika Pécsi Tudományegyetem Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: nyelvtanoktatás, tudományosság, nyelvleírás-elméletek, tradíció, reform Az iskolai keretek között zajló anyanyelvi nevelés egyik központi kérdése a grammatika tanításához kapcsolódik. Minek a következménye, hogy a nyelvtan népszerűtlen diákok és tanárok körében egyaránt? Kell-e egyáltalán nyelvtan a közoktatásban? Ha igen, milyen életkortól, milyen módszertannal és milyen nyelvelmélet alapján? Az iskolai nyelvtankönyvek nagy része még a hagyományos leíró nyelvtan kategóriáit használja. Mivel azonban nem épít kö-

ABSZTRAKTOK 67

vetkezetesen egyetlen modellre, módszereit tekintve eklektikussá válik. Vajon ez természetes, vagy egységes nézőpontra lenne szükség? Miért és hogyan lehetne követni a tradíciókat a grammatika tanításában? Be kellene-e vonni a kortárs nyelvtudományi elméleteket a közoktatásba? Milyen nyelvészeti diszciplínák lehetnének alkalmasak arra, hogy segítségükkel az általános iskolás és a középiskolás diákok többet tudjanak meg a nyelvről, és eredményes nyelvhasználókká váljanak? Kölcsönösen kizárja-e egymást a hagyománytisztelet és az újító szemlélet a nyelvtanoktatásban? A problémafelvető előadásban felvázolom, hogy a fentiekhez hasonló kérdésekre milyen válaszokat adtak az anyanyelvoktatás különböző korszakaiban, és milyen válaszok adhatók ma.

Bőrszín-detektálás Szeghalmy Szilvia Témák: Számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: képfeldolgozás, szegmentálás, bőrdetektálás, színterek, 3D rekonstrukció A bőrszínű területek felismerése során a cél az emberi bőrfelületekhez tartozó pontok meghatározása a képen. Ezt az eljárást gyakran használják az arc, kéz vagy kar helyzetének behatárolására. A bőrszínű területek felismerésében problémát jelent, hogy még egy országon belül is számos bőrszínnel találkozhatunk. Ráadásul a bőrszínhez hasonló színű tárgyak is lehetnek a képen, melyek megtalálása nem célunk. A zavaró tényezők kiküszöbölésére az itt bemutatott módszer első lépése egy durva 3D rekonstrukció, mely lehetővé teszi az előtérben lévő személy és a háttér elválasztását. A színinformációk alapján a biztosan nem bőrrégiók is azonnal a háttérhez sorolhatók, míg a bizonytalan pontok besorolása a háttér és a Viola & Jones algoritmus segítségével lokalizált arcszín segítségével történik. Ez utóbbi hivatott biztosítani azt, hogy a módszer eltérő bőrszínek és különféle megvilágítás esetén is használható maradjon.

Emlékezés Papp Ferencre Székely Gábor Nyíregyházi Főiskola Ha élne még a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének alapítója, Papp Ferenc akadémikus, akkor az egyesület XX. kongresszusán születésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepelhetnénk. Az ünnepi alkalmat szomorúvá teszi az a tény, hogy nemcsak születésére, hanem halálának tizedik évfordulójára is emlékeznünk kell. Papp Ferenc évtizedeken keresztül vezette a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Orosz Nyelvészeti Tanszékét. Az 1970-es évek második felében másodállásban a nyíregyházi Bessenyei György Idegen Nyelvi Intézetének igazgatója volt. 1982-től a Budapesti Közgazdasági Egyetem Nyelvi Intézetének, 1985-től 1988-ig az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének vezetőjeként dolgozott. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársaként az Akadémiai Nagyszótárral kapcsolatos számítógépes munkálatok beindításnál kapott feladatokat. 1985-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává. Kezdeményezője volt a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok

68

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Egyesülete megalapításának. A kerek évfordulók alkalmat adnak arra, hogy emlékezzünk Papp Ferencre, a tanárra, a tudósra, a tudományszervezőre, a kollegára és a barátra.

Konjunktívusz és imperatívusz: a magyar és a német nyelv „ellentétes pólusai” Székely Gábor Nyíregyházi Főiskola Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: konjunktívusz, imperatívusz, paradigma, kontrasztív, grammatika A DE Germanisztikai Intézetének kezdeményezésére J. Pilarský vezetésével munkacsoport alakult, amely egy német-magyar kontrasztív nyelvtan megírását tűzte ki célként. U. Engel germanista körökben jól ismert grammatikája képezi a kiindulási alapot. E grammatikának már elkészült német-lengyel, német-szerbhorvát és német-román változata. Ezen kontrasztív grammatikák sorához csatlakozna a német-magyar változat. A MANYE XIX. kongresszusán a melléknévről tartottam előadást. Jelenleg tervezett előadásom ennek folytatása, amennyiben a fentebb említett kollektív kutatási témához kapcsolódik. A konjunktívusz és az imperatívusz egybevetése azért tűnik érdekes témának, mert a magyar nyelvben konjunktívusz – eltekintve néhány nyelvésznek ettől eltérő véleményétől – nincs, a német nyelvben viszont a konjunktívusz az indikatívuszhoz hasonlóan fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a németben az imperatívusz csak töredékes paradigmájú, míg a magyar nyelvben az imperatívusz paradigmája teljes. Tulajdonképpen tehát „sokpólusú” egybevetés lehetséges.

Praat szkriptek használata a HuComTech Multimodális Adatbázis feldolgozása során Szekrényes István Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: audio annotáció, Praat szkript, automatikus annotáció-ellenőrzés, adatbázisfeldolgozás, adatkinyerés Kutatócsoportunk a HuComTech Multimodális Adatbázis hanganyagának feldolgozását a Praat beszédfeldolgozó program annotációs funkcióinak segítségével valósítja meg. Az annotáció folyamatának megkönnyítése érdekében igyekszünk kiaknázni egy, a Praat programba beépített szkript nyelv kínálta lehetőségeket, amelynek segítségével automatizálni és szabványosítani tudunk bizonyos műveleteket. Ezek a program alapértelmezett menürendszerébe illeszthető szkriptek még fontosabb szerephez jutnak a lényegében manuálisan készített annotációk értékelése és ellenőrzése során. Automatikusan ellenőrizni tudjuk például az annotációs szintek címkéiben szereplő kódok validitását, amely a későbbi, szintén automatizált értékelések szempontjából nem elhanyagolható. Ugyanígy detektálhatóvá válnak bizonyos szegmentációs hibák is, amelyek eltérnek az általunk használt sémától. A szimbólumok és a szegmentáció ellenőrzésén túl kizárhatunk bizonyos, a különböző szintek közötti és szinteken belüli, hibás szemantikai korrelációkat is. A hibák részben automatizálható korrigálásához, a javítás megkönnyítése érdekében szintén szkripteket használunk. Az ellenőrzött annotációk-

ABSZTRAKTOK 69

ból a későbbi felhasználásnak megfelelő formában automatikusan kigyűjthető adatok pedig statisztikai elemzések vagy más feldolgozó szoftverek betanítására szolgálnak.

Speciális kommunikatív funkciójú terminológia a molekuláris onkológia területén Szelényi András PTE ÁOK Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: molekuláris onkológia, terminológia, kis keresztmetszet, adatbázisok, terápiás célok Az orvostudományi kutatások élvonalában lévő szakterületeken folyó, a legmodernebb technológiákat alkalmazó kutatások új tendenciákat hoztak az alkalmazott terminológia szempontjából. Az ismert epidemiológiai helyzet miatt a kardiovaszkuláris, illetve az onkológiai megbetegedések molekuláris diagnosztika segítségével történő tudományos leírása során születő terminus technicusok már nem csak a puszta tudományos leírást szolgálják, sokkal inkább az új, nemzetközi együttműködéssel, munkamegosztással és folyamatos információcsere útján frissülő, a diagnosztikai és terápiás célok minél egységesebb és hatékonyabb megvalósulását segítő egységes adatbázis(ok) kialakulását. Az alkalmazott terminológia fokozódó formai kiüresedése nem öncélú, inkább a szakmai diskurzusközösség gyors és zökkenőmentes belső kommunikációját szolgálja. A leírás során egyre nagyobb szerepet kapnak a terminusokban az ezek segítségével leírt entitások között feltárt, kikövetkeztetett, illetve feltételezett kapcsolatok és kapcsolatrendszerek, valamint ezek funkciói. A vizualizálás a terminusok szintjéről (a nyelvi ábrázolás szintjéről) képi ábrázolásokra, például modellekre tevődik át. A molekuláris szint adatállománya kis keresztmetszetű, a viszonylag szűk körű alkalmazói kör számára „gazdaságos formában” tárolt terminus technicusok formájában áramlik (betű-szám kombinációk, betűszavak, mozaikszavak). Ezeket a terminusokat a molekuláris kutatások eredményeinek részleges illetve viszonylagos „képlékenysége” is indokolja, a leírt entitások kórfolyamatban elfoglalt helye, szerepe illetve súlya több esetben idővel módosul(hat). Az előadás molekuláris szintű onkológiai folyamatleírások alapján kísérli meg bemutatni ezt a speciális terminológiát.

A magyar gazdasági jogi szakszókincs kutatása diakrón megközelítésben Szép Beáta Eszterházy Károly Főiskola Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: terminológia, szakfordítás, szaknyelvtörténet, gazdasági jog, lexikográfia Előadásomban diakrón megközelítésben vizsgálom a magyar gazdasági jogi terminusokat, kezdve a megalkotásukban szerepet játszó tényezőktől egészen a szaknyelvben való meggyökeresedésükig, illetőleg adott esetben a kihalásukig (feltárva ennek okait). Megvizsgálom a gazdasági jogi terminusok szótári előfordulásait a 19. századtól napjainkig, súlyt helyezve a szótárakban és lexikonokban szereplő definíciók és magyarázatok változásaira. A diakrón megközelítésű lexikográfiai vizsgálat segíthet annak a gyakran felmerülő kérdésnek a megvá-

70

A MANYE XX. KONGRESSZUSA laszolásában is, hogy mit kell tartalmaznia egy szakszótárnak, beleértve a definíciók és magyarázatok teljességének problematikáját. Kitérek a szakfordítás során felmerülő szóalkotási problémákra és az ezzel kapcsolatos nyelvész-jogász viták elemzésére: Kinek a „joga” a szóalkotás? Milyen kritériumok alapján történjen? A terminusok szemantikai mezőinek változásait vizsgálva rávilágítok a gazdasági jogi szakszókincs és a köznyelvi szókincs egymást befolyásoló viszonyára, cáfolva ezzel azt a nézetet, miszerint a terminusok kívül esnek a köznyelvi szókincsen, és az ún. terminológiai mezőknek semmi közük a természetes nyelv szemantikai mezőihez (vö. Coseriu 1981, idézi Heltai 2004: 25). Végezetül néhány további példán szemléltetem a szakfordítás szerepét a szakszókincs kialakításában. Egyik fontos példa a mára már meggyökeresedett korlátolt felelősségű társaság terminus, amely német-magyar szakfordítás következtében került a magyar szakszókincsbe, és bár nyelvileg helyesnek mondható, a jogászok tartalmi szempontból kifogásolják (vö. Mezei 1996: 167).

A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének *MANYE+ 20. évében Szépe György A MANYE XX., Debrecenben tartott kongresszusán a MANYE tiszteletbeli (és előző) elnöke néhány mozzanatot mutat be az egyesület előtörténetéből és történetéből. Szóba kerül az előzmények közül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat [TIT] Országos Idegennyelvoktatási Választmánya, amelynek a MANYE jogutódja mind belföldi, mind nemzetközi vonatkozásban (mint országos tagszervezet a Fédération Internationale des Professeurs de Langues Vivantes szövetségben). Említésre kerül a TIT-nek egyesületekre bomlása 1990-ben, s ennek során a MANYE, valamint a magyarországi némettanári és franciatanári szervezetek megalakulása. Szó esik a MANYE országos kongresszusairól, mellettük az 1991. évi pécsi FIPLV világkongresszusról. Az előadó felidézi a egyesület alapszabályát, bejegyzését, székhelyeit, szervezetét, tevékenységi formáit, valamint finanszírozását. Mint a Modern Nyelvokatás főszerkesztője beszámol a folyóirat létrejöttéről, illetve szerkesztéséről és kiadási vonatkozásairól. Végül – személyes véleményként – szóba hoz öt témát: (1) a MANYE nevében levő alkalmazott nyelvészet és nyelvoktatás tartalmát, (2) a MANYE és a szakma generációs átrétegeződését, (3) a MANYE viszonylagos főváros-centrikusságát, (4) a MANYE szakmai tevékenységének diverzifikálódásását, (5) a MANYE nemzetközi tevékenységét.

Eltérő nyelvi képeken alapuló fordítási nehézségek Szijj Mária Budapest Gazdasági Főiskola KVIK Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: fordítás, anyanyelv, kognitív nyelvészet, metafora, poliszémia Magyarországon egyértelműnek tűnik, hogy irodalmi műveket csak anyanyelvre lehet fordítani; az anyanyelv ereje kell ahhoz, hogy megfelelő minőségű irodalmi szöveg jöjjön létre. A helyzet merőben más a külföldön megjelenő magyar irodalmi művek esetében. Mivel kevesen vállalják a magyarul vagy más ritka nyelven született művek fordítását anyanyelvükre, sok magyar irodalmi művet magyar anyanyelvűek tolmácsolnak idegen nyelvre. Ha tényként fogadjuk el az anyanyelv sajátos varázsát, feltételezhető, hogy ez nemcsak a célnyelvi szöveg

ABSZTRAKTOK 71

megfogalmazásában, hanem a forrásnyelvi szöveg megértésében is hasonlóan fontos szerepet játszik. A nem anyanyelvű fordítónak számos nehézséggel kell szembenéznie a magyar szöveg dekódolása során. Ezek egyike, hogy a két nyelv- és kultúrközösség másként fogja fel és értelmezi a világot. Előadásomban magyarázatot keresek arra, hogy az eltérő metaforarendszerekhez kapcsolódó poliszémia milyen akadályt jelenthet a fordítás során.

Milyen legyen a magántanár? Szilágyi Anikó BGF KVIK Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: nyelvtanulás, középiskola, magántanár A Budapesti Gazdasági Főiskola mindenkori elsőéves hallgatói már négy éve vesznek részt kérdőíves felmérésben, amelynek szándéka annak felderítése, hogy a diákok milyen gyakorisággal, milyen okokból és céllal és mely tantárgyakból járnak különórákra középiskolai éveik alatt. Az előző évek adatai szerint ennek a korosztálynak átlagosan több mint 80 %-a vesz magánórákat - elsősorban idegen nyelvből és néhány más tantárgyból - tanulmányai során, különösen az érettségit megelőző időszakban, illetve a nyelvvizsgára való felkészülés céljából. A felmérés választ keres arra is, hogy milyen előnyeit és korlátait látják a diákok a magánúton történő nyelvtanulásnak, milyen nyelvtanulónak látják magukat, és milyen formában tanulnának új nyelvet. Mit várnak az iskolai tanártól és mit a magántanártól, milyen mértékben felel meg az adott oktatási forma az elvárásaiknak? A diákok által adott válaszok rámutathatnak néhány olyan fontos problémára, amelyekkel a diákok szembesülnek a nyelvtanulás során, és amelyekkel az iskolai oktatás jellegénél fogva nehezen tud segíteni. Célom azoknak a pontoknak a bemutatása, amelyek a tanároknak, tanárképzők, szülők és akár a diákok számára is jelentősek.

Arcosztályozás Szilágyi Attila Kulcsszavak: érzelem, életkor, nem, etnikai csoport meghatározás, LBP A számítógéppel történő képfeldolgozás az információtechnológia egy igen szerteágazó területe. Ezen belül az automatikus életkor-meghatározás, az érzelmek felismerése, a nemek elkülönítése valamint az etnikai származás megállapítása egy ember arcképének alapján érdekes és kihívásokat rejtő terület. Az itt elért kutatási eredmények hasznosak lehetnek továbbá a pszichológiában, a biztonsági iparban vagy akár a szórakoztatóiparban. Célunk egy személy bizonyos tulajdonságainak megállapítása egy fénykép vagy videofelvétel alapján. A folyamat több részre bontható: a bemenet beolvasása, arclokalizáció, kivágás, előfeldolgozás és osztályozás. Kutatásainkban az előfeldolgozás a Local Binary Patterns, az osztályozás pedig a Support Vector Machine módszerén alapul.

72

A MANYE XX. KONGRESSZUSA Elöljárós szerkezetek elemzése olasz nyelvű EU-s dokumentumokban Szladek Emese Pannon Egyetem Témák: fordítástudomány, szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: terminológia, fordítás, szaknyelvi képzés, fordítóképzés, jogi szaknyelv Internetes források alapján olasz nyelvű EU-s jogi dokumentumokból olyan kifejezéseket kerestem, amelyek tartalmazzák a di elöljárószót határozott névelővel vagy anélkül. A keresett kifejezéseket összevetettem az olasz szöveg magyar nyelvű változatában talált kifejezéssel. A teljes korpusz 63228 szó olasz nyelven, és 52128 szó magyar nyelven. Az elemzett dokumentumok jellege és témája különböző, ezáltal a szövegekből a kifejezések változatos öszszetételű listáját állíthattam össze. A szövegek és a választott kifejezések elemzésekor figyelembe vettem, hogy a magyar és az olasz szövegek nem tekinthetők egymás fordításának, hiszen valószínűleg mindkettőt az angol nyelvű változatból fordították, mégis megállapíthatók belőlük a két nyelvre vonatkozó jellegzetességek. Az elöljárós szerkezetek magyarról olaszra történő fordítása során különösen az okoz nehézséget, hogy eldöntsük, a névelős vagy a névelő nélküli alakot kell-e használni. A kategóriák szerint összegyűjtött példák törvényszerűségeinek megfigyelése, tudatosítása segítséget nyújthat a szaknyelvi vagy köznyelvi szótárban nem megtalálható további formák fordításához. Az elemzés során összegyűjtött példák különösen akkor segíthetnek a fordításban, ha ezek a célnyelvi megfelelők nem szerepelnek a rendelkezésre álló forrásokban. Ez a fajta szövegelemzési, terminológiai gyakorlat jól beépíthető a fordítóképzés és a szaknyelvi képzések módszertanába.

A kétnyelvűség és a kulturális identitás szerepe a fordító-, ill. tolmácsképzésben Szondy Katalin Universität Wien, Zentrum für Translationswissenschaft, Ausztria Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: fordításképzés, identitás, identitászavar, kétnyelvűség, didaktika Munkám során meg szeretném vizsgálni, hogy milyen negatív kihatásai lehetnek a két-, ill. többnyelvűségnek a fordító- ill. a tolmácsképzésre. A későbbiekben pedig arra keresek válaszokat, hogy hogyan lehet a megfelelő alapképzés (BA), ill. innovatív didaktikai módszerek segítségével ezeket a gondokat leküzdeni. A két-, ill. többnyelvűségről alkotott hagyományos kép azt mutatja, hogy az minden téren csakis előnyt jelenthet. A két-, ill. több nyelven nevelkedő gyermekekre már a kezdettől fogva jelentős befolyással van a környezetük pozitív hozzáállása. Általában abból indulnak ki a szülők, hogy gyermekeik gondmentesen és szinte saját maguktól képesek két vagy több idegen nyelvet elsajátítani, akkor is, ha az adott nyelvet/nyelveket csak a családban hallják (alkalmazzák), a nyelvezet minőségét, ill. a szókincs bőségét aligha figyelembe véve. Ezenkívül teljesen kizárják a kulturális identitászavarok problémáját. Kutatásaimat a Bécsi Egyetem Fordító- és Tolmácsképző Központján végzem, ahol a hallgatók jelentős számban két, sőt több nyelven nőttek fel. Sokszor csupán ez az egyetlen motivációs tényezője pályaválasztásuknak. A frissen érettségizett diákok s szüleik nincsenek tisztában a fordító feladatkörével, és azzal sem, hogy az optimális esetben milyen személyiségűnek, kompetenciájúnak kell lennie a fordítónak/tolmácsnak. A vizsgálat ered-

ABSZTRAKTOK 73

ményei új lehetőségeket tárnak fel korszerű és adekvát didaktikai koncepciók kidolgozására, majd ezek beépítésére a tanrendbe.

Magyar anyanyelvű nyelvtanulók harmadik nyelv-tanulásának vizsgálata T. Balla Ágnes SZTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Program Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet, idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: harmadik nyelv-tanulás, pozitív transzfer, angol, német Kutatásom középpontjában magyar anyanyelvű nyelvtanulók harmadik nyelv-tanulásának vizsgálata áll. Vizsgálatom alanyai középiskolás diákok, tekintve, hogy ma Magyarországon jellemzően ők tanulnak két idegen nyelvet, melyek közül a leggyakoribb kombináció az angol és a német. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy harmadik nyelv tanulásakor a diákok támaszkodnak-e, és ha igen, mi módon a második nyelv tanulása során szerzett ismereteikre. Célom, hogy bemutassam, hogy amennyiben a diákok kontrasztív módon tanulják az egymáshoz tipológiailag közel álló nyelveket, nagyobb arányban lép fel pozitív transzfer, mint negatív. Az adatokat a 2009/2010-es tanévben négy középiskolás nyelvtanulói csoport (két vizsgálati és két kontrollcsoport) bevonásával gyűjtöttem. A diákok nyelvi szintjét a vizsgálat elején és végén szintfelmérő teszttel állapítottam meg. A vizsgálati csoport tagjai a 2009/2010-es tanév második félévében heti egy órában olyan nyelvórákon vettek részt, melyek az angol és a német nyelvet kontrasztív módon mutatták be. A gyűjtött adatok tájékozódást nyújtanak arról, hogy a diákok saját maguk hogyan ítélik meg az általuk tanult két idegen nyelv egymásra hatását, mind pedig arról, hogy a félév során milyen mértékben sikerült ezeket a tapasztalataikat nyelvtanulásuk során ténylegesen kamatoztatniuk.

Idegen anyanyelvű hallgatók nyelvi készségeinek felmérése a Debreceni Egyetemen Tar Ildikó Debreceni Egyetem Agrárszaknyelv-oktatási és Kommunikációs Tanulmányok Tanszék Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: nyelvi készség, beilleszkedés, akadémiai kompetenciák, siker- és kudarcélmény A vizsgálat jelenlegi szakaszában a négy fő nyelvi készség közül az alanyok akadémiai olvasási készségszintjét mértük. Feltételezésünk szerint a külföldi hallgatók tanulmányi teljesítményét, a befogadó akadémiai és kulturális közegbe való beilleszkedését és az ezekből fakadó siker, illetve kudarcélményeik kialakulását befolyásolja tanulmányaik nyelvének, jelen esetben az angol nyelv ismeretének, illetve idegen nyelvi akadémiai kompetenciáik alkalmazhatóságának szintje. A méréshez az IELTS (International English Language Testing System) vizsgarendszer Academic Reading, Zoo conservation programs tesztjét használtuk.

74

A MANYE XX. KONGRESSZUSA A nyelvtanírástól a treebank-alapú webes konkordanciák készítéséig Tóth Ágoston Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás, nyelvtechnológia Kulcsszavak: mondattani annotáció, treebank, számítógépes nyelvészet, korpusznyelvészet Munkacsoportunk saját fejlesztésű magyar LFG nyelvtana és az azt implementáló mondattani elemző köré olyan szoftveres infrastruktúrát fejleszt, amely magyar nyelvű szövegek mondattani és morfológiai elemzését végzi el, és teszi tárolhatóvá, elérhetővé olyan módon, hogy jól használható legyen elméleti nyelvészeti, korpusznyelvészeti, lexikográfiai és nyelvoktatási célra. Az előadás röviden bemutatja a központi nyelvtanfejlesztési projektet, amelyet jelenleg úgy bővítünk ki, hogy az implementált nyelvtani jelenségek vonatkozásában lehetővé tegye akár teljes korpuszok morfológiai és mondattani annotációját. Ehhez kapcsolódóan olyan eszközt is fejlesztünk, amellyel a több lehetséges elemzésű mondatokat egyértelműsíthetjük. Az egyértelműsítés folyamata azért is fontos, mert tapasztalatait felhasználjuk a nyelvtanunk továbbfejlesztéséhez is. Ugyancsak dolgozunk olyan megoldáson, amellyel az elemzett szövegekből komplett, web-en elérhető treebank is létrehozható, a kereshetőség biztosítására pedig konkordanciaprogramot fejlesztünk. Ezzel lehetővé válik a keresés tetszőleges szóra, kifejezésre, szófajra, alaktani jegyre, mindezt igény esetén meghatározott mondattani címkével ellátott összetevőkre szűrve, a kimeneten megfelelően vizualizálva.

Nyelvi változások a szóvégmutató szótár tükrében Tóth Etelka ELTE BTK Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: nyelvi változás, lexikográfia, szóvégmutató szótár, helyesírás, szóhosszúság A magyar nyelv szóvégmutató szótára (1969) fontos állomás a nemzetközi és a hazai lexikográfia történetében. A Debreceni Thészauruszból építkező mű 58323 címszava elsőként szolgáltatott fontos szinkrón adatokat nyelvünk állapotáról a szavak felépítésére, morfológiai és részben szintaktikai struktúrájára vonatkozóan. A kutatások eredményeképpen ekkor láttak napvilágot olyan, nagy nyelvi korpuszból származó adatok is, mint a leggyakoribb szóvégződések, a leghosszabb magyar szó (n-ekben és fonémákban), a szótári szókincs hosszúság, valamint szófajok és jelentésszám szerinti megoszlása (vö. Papp 1966). Negyven évvel a szótár megjelenése után érdemes ismét feltenni ezeket a kérdéseket, és választ keresni arra, hogy történtek/történnek-e változások a jelenleg szótározott nyelvi anyag rendszerében, és ha igen, ezek a változások milyen tendenciákat mutatnak. A válaszok egy olyan – számos szótározásra érett neologizmust tartalmazó – adatbázison alapulnak, amely az előkészületben levő helyesírási szabályzat 12. kiadásának megújuló szótári részét támogatja. Egyik legfigyelemreméltóbb nyelvi tény a szóhosszúság növekedése. Az előadás többek között ezt a jelenséget vizsgálja.

ABSZTRAKTOK 75

Wie werden die Gäste angesprochen? Tóth Éva Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: Interlanguage, Textlinguistik, multinationale Unternehmen, unterschiedliche Muttersprache In einer globalisierten Welt arbeiten oft zusammen Mitarbeiter unterschiedlicher Muttersprache in einer multinationalen Firma. In dem Vortrag werden miteinander die Broschüren dreier Hotels von einer Hotelkette verglichen. Die Broschüren stammen aus Österreich, Tschechien und Ungarn und wurden von deutschen, tschechischen und ungarischen Muttersprachlern verfasst. Alle drei sind auf Deutsch formuliert worden, alle drei enthalten die Gästeinformationen, alle drei sind aber völlig unterschiedlich aufgebaut und formuliert. Nicht nur auf der inhaltlichen, sondern auch auf der sprachlichen Ebene gibt es gravierende Unterschiede. Es wird nachgegangen, woher diese Unterschiede stammen können und wie die eigene Kultur und die eigene Sprache die Zielsprache beeinflussen können. Nach Michael Clyne können die Fragen, die zu einer neuen erweiterten und zu den neuen Zwecken entsprechenden Sprachtypologie beitragen können, dem Sammelbegriff interkulturelle Diskursforschung untergeordnet werden (Clyne 1993). Ein Bestandteil der interkulturellen Diskursforschung ist die sog. Interlanguage Textlinguistik, wo die Merkmale von Texten in einer Zielsprache beschrieben werden: z. B. deutsche Texte, die von ungarischen, tschechischen und deutschen Muttersprachlern verfasst wurden, wie in unserem Fall. Literatur Clyne, Michael (1993): Pragmatik, Textstruktur und kulturelle Werte. Eine interkulturelle Perspektive. In: Schröder, Hartmut (Hrsg.): Fachtextpragmatik. Tübingen: Narr (Forum für Fachsprachen-Forschung 19, S. 3-18).

Innováció a szókincsben: a 2008-as olasz neologizmus szótár Tóth Gabriella Zsigmond Király Főiskola Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: lexikográfia, olasz nyelv, neologizmusok, szóalkotás Előadásomban az idei kongresszus egyik témakörét járom körül, pontosabban a szókincs innovációját mutatom be a 2009-ben Adamo-Della Valle irányításával a Treccani Kiadó gondozásában megjelent Neologismi. Parole nuove dai giornali olasz neologizmus szótár elemzésével. Előadásom első részben röviden felvázolom az olasz neologizmus szótárírás több, mint 100 éves múltját Alfredo Panzini 1905-ban megjelent Dizionario Moderno szótárjától kezdve a legfontosabb műveket kiemelve. Az előadás központi részét a 2008-as neologizmus szótár hagyományos elemzése (mega-, makro-, illetve mikrostruktúrája) képezi. Ezen belül olyan kérdéseket vetek fel, mint a neologizmus szótárak általános célja, megjelenésük gyakorisága, a szócikkek beválasztásának módszerei, különös tekintettel az okkazionalizmusok és a köl-

76

A MANYE XX. KONGRESSZUSA csönszavak beválasztásának kérdésére, külön kitérve a ma leginkább alkalmazott olasz szóalkotási folyamatokra. Előadásom végén pár szót ejtek a sajtó nyelvezetéről, mint a neologizmus szótárak elsőrendű forrásáról.

A szlovák nyelvhasználat Magyarországon – elmélet és gyakorlat Uhrin Erzsébet Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: szlovákok, kisebbség, nyelvhasználat, lehetőség, gyakorlat A dolgozat a magyarországi szlovák nyelvhasználat legfontosabb színtereit elemzi a jogi szabályozás és a gyakorlat szempontjából, melyek a család; baráti és ismeretségi kör; munka; szabadidő; kulturális és közélet; ügyintézés; vásárlás; betegség; templom, egyházi, vallási élet; média; intim szféra; intézmények. A tanulmány központi részét a kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó jogszabályok – az Alkotmány, a kisebbségi, oktatási, közművelődési, média, önkormányzati, választási törvény és egyéb rendeletek kritikai áttekintése alkotja. Végezetül a lehetőségek és a gyakorlat közötti ellentmondás okaira keresi a szerző a választ.

A kocka régen el van vetve − állapotot kifejező passzív és aktív igealakok a magyarban és a németben Uzonyi Pál ELTE, Germanisztikai Intézet Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: Zustandspassiv, állapotkifejezés, Perfekt, aktív, határozói igenév Kezdeteiben már az ugor korszakban kimutatható, hogy a mai magyar van + határozói igenév a tárgyasságtól függetlenül képezhető a mutatív szemléletű igékből. A tárgyasból képzett, azaz passzív funkciójú alak a német állapotpasszív (Zustandspassiv) fordítási ekvivalense a legtöbb esetben, a magyar nyelvtanokban azonban hagyományosan nem része az igei paradigmának. A germanisztikában kisebbségben vannak azok, akik a Zustandspassivot ki akarják venni a ragozott alakok közül, predikatív melléknévi szerepet tulajdonítva neki. A magyar aktív alak képezhetőségének fényében viszont az is felvetődik, hogy a német grammatikográfiában aktív perfektként tárgyalt alakból nem kell-e leválasztani egy jelen idejű Zustandsaktivot (amely a Zustandspassivhoz hasonlóan a többi igeidőben is képezhető), vö. Der See ist im Dezember zugefroren (’A tó decemberben befagyott’) és Der See ist noch immer zugefroren (’A tó még mindig be van fagyva’). Függetlenül attól, hogy igeként vagy melléknévként soroljuk be őket, a passzív és aktív állapotkifejező alakokat egységesen kellene kezelni mindkét nyelvben. Ez segítséget jelenthetne a fordítás és a nyelvtanítás területén is.

ABSZTRAKTOK 77

A frazeológiai modifikáció mint a nyelvi játék megjelenési formája magyar és német reklámnyelvi példákon Varga Éva Pázmány Péter Katolikus Egyetem Témák: lexikológia és lexikográfia, kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: frazeológia, modifikáció, reklámnyelv A frazeologizmusok feltűnése a reklámban nem új keletű jelenség. A magyar, de különösen a német nyelvű szakirodalom részletesen tárgyalja előfordulásukat, és tipologizálja is a modifikációk körét. Jelen előadásomban kísérletet teszek arra, hogy a jelenkor magyar és német nyelvű reklámjaiban fellelt példák alapján bemutassam a frazeológiai modifikációk széles spektrumát, különös tekintettel annak felvázolására, mennyiben tekinthetők ezek nyelvspecifikusnak, és mennyiben találkozunk általános reklámtechnikák manifesztációival. Az előadás gerincét az újságokból, a televízióból és az internetről (e médium specifikumaira külön kitérek) vett példák képezik, melyek elemzésekor különös hangsúlyt fektetek a kép és a szöveg viszonyára, kísérletet teszek az egyes modifikációk és szöveg-kép viszony tipologizására. Az elemzés kiindulópontul szolgálhat mind a kontrasztív nyelvészet iránt érdeklődők, mind az új médiumok által generált nyelvi folyamatokat vizsgáló szakemberek számára.

Magyar (?) anatómiai neveink Varga Éva Katalin Semmelweis Egyetem Témák: lexikológia és lexikográfia, szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: terminológia, anatómiai nómenklatúra, kalkok, nomináció, motiváció A Terminologia Anatomica (TA) körülbelül 7600 anatómiai nevet tartalmazó latin-angol anatómiai nómenklatúra. 1998-ban jelent meg azzal a céllal, hogy mintaként szolgálhasson az egyes nemzeti terminológiák számára. A magyar anatómiai neveket megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy közülük igen sok többé-kevésbé pontosan a latin elnevezéseket másolja tükörképzések, kalkok segítségével. A tükrözés az egyes szaknyelvi terminológiák kialakításának fontos eszköze, nemcsak a magyar, az angol, a francia vagy az orosz anatómiai nómenklatúra megalkotásában játszott fontos szerepet, hanem maga a latin terminológia is a görög előzményekre támaszkodott. A tükörképzések létrejötte a szakszövegek fordításával és a szemantikailag pontos, egyértelmű megfeleltetések igényével függ össze. Előadásomban a magyar anatómiai nevekben fellelhető tükörjelenségeket (nevezetesen a tükörjelentéseket és a pontos és nem pontos tükörfordításokat) mutatom be a TA Ossa. Systema sceletale fejezetében szereplő majdnem 1000 anatómiai név korpuszán. A magyar neveket a TA alapján készült, a hivatalos teljes magyar anatómiai nómenklatúrát tartalmazó Anatómiai nevek című anatómiai értelmező szótárból gyűjtöttem. A magyar anatómiai nevek nagy része a latin elnevezések burkolt átvétele. Bemutatom a kölcsönzések sok esetben latin köntösbe öltöztetett, de végső soron görög szemantikai motivációját, valamint a nomináció szoros kapcsolatát az emberi testet egyre részletesebben feltáró megismerési folyamattal. Kitérek arra is,

78

A MANYE XX. KONGRESSZUSA hogy a tükörjelenségek felismer(tet)ése hogyan könnyíteti meg az anatómiai nevek elsajátítását.

Párhuzamos fordítórajzok: Vas István (1910-1991) és Martinus Nijhoff (1894-1953) fordításszemlélete T.S. Eliot fordításaik tükrében Varga Orsolya ELTE, Germanisztikai Intézet, Néderlandisztika Tanszék Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: fordítástörténet, elidegenítő/honosító fordítás, műfordítói hagyomány, formahűség Az idén száz éve született Vas István – bár életműköteteit újra meg újra kiadják – nem azt a helyet foglalja el a magyar köztudatban, mint amelyet megérdemelne. Költeményei és különleges, meghatározhatatlan műfajú (önéletrajzi) regényei mellett nagyszámú fordítást publikált. Végtelenül gazdag műfordítói életművének köszönhetően jó néhány fordításelméleti tanulmánnyal is megajándékozta az utókort. Hollandiában a legmagasabb műfordítói elismerés Vas holland kortársához, Martinus Nijhoff nevéhez fűződik, akinek műfordításkötete terjedelemben felülmúlja saját verseinek gyűjteményét. Nijhoff irodalmi fordításai és költészete mellett szintén írt fordításkritikákat. Előadásomban e két 20. századi költő-műfordító fordításszemléletét vizsgálom meg párhuzamosan: mindketten rendkívül hagyománytudatos, ugyanakkor „professzionális” módon viszonyultak a költészethez, és nagy jelentőséget tulajdonítottak a fordítás mesterségének. Emellett mindkettőjüket – mint fordítókat is – különösen foglalkoztatta T.S. Eliot (1888-1965) műve. Milyen mértékben osztották a szerzők a vizsgált időszak fordítói normáit? Miben egyezik, és miben különbözik a két író műfordításszemlélete? Hogyan reflektáltak a hasonló szerepet betöltő irodalmár-fordítók a fordítás különböző alapkérdéseire ugyanabban a korszakban, két különböző kultúrában? A vizsgálat során a szerzők fordítással foglalkozó esszéiből, tanulmányaiból („külső” fordításszemlélet), valamint az általuk lefordított művekből indulok ki („belső” fordításszemlélet).

Természetes nyelvi adatbázis-lekérdezések megvalósításának lépései Viszket Anita1 / Bódis Zoltán1,2 1 Pécsi Tudományegyetem; 2Dexter Kft. Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: természetes nyelvi lekérdezés, adatbázis, intelligens keresés, számítógépes ontológia Az előadásunkban bemutatjuk azokat a lépéseket (problémákat és megoldási lehetőségeket), amelyeket egy adatbázisból való természetes nyelvű lekérdező felület és az ezt feldolgozó keresőprogram tervezése és megvalósítása során alkalmazunk. A kutatásunk célja az, hogy olyan fejlesztéseket alapozzunk meg nyelvtechnológiai szempontból, amelyek lehetővé teszik nyelvileg intelligens keresőprogramok létrehozását ismert struktúrájú adatbázisokon. Nyelvileg intelligens keresőprogramon azt a keresőfelületet és találatot értjük, amelyben a felhasználónak lehetősége van arra, hogy természetes nyelvű (magyar) kérdéseket tegyen fel

ABSZTRAKTOK 79

egy felületen, és arra (az adatbázisban szereplő információk alapján) konkrét, használható választ kapjon. Az eredményeinket könyvtári és tanulmányirendszer-adatbázisokon alkalmazzuk. Az előadásunkban elsősorban a következőkre koncentrálunk: lexikon automatikus építése, ontológia automatikus és kézi létrehozásának módjai, a keresés során használt lexikonbeli és ontológiai ismeretek alkalmazásának módszerei. Nem térünk ki (mivel ilyen eredmények már ismertek a magyar nyelvtechnológiában) a számítógépes morfológiai elemzés lépéseire, valamint nem célunk egy átfogó számítógépes szintaxis létrehozása sem. Az előadásunk része viszont a többértelműségek feloldásának kérdése, az azonosított felhasználó kontextusba helyezésével a keresés támogatása, illetve a többlépcsős (újabb és újabb kérdő mondatokat használó, azokat visszautalásokkal kibővítő) keresés nyelvi támogatása.

A magyar zenei szaknyelv néhány sajátossága Volek-Nagy Krisztina Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: musical instructions, function, Hungarian and Italian technical terms, verbal and visual signs Egy szaknyelv feltárásához elengedhetetlen egy-egy adott szakterület beszélőközösségének, specifikus célú nyelvhasználatának megismerése, a jellemzők feltárása és leírása. E dolgozatban a ma használt zenei utasítások rendszerét tekintem át. Vizsgálatom az ének-zenei tankönyvek zenei utasításaira korlátozom. Utasításnak tekintek minden útbaigazítással, tájékoztatással együtt adott rendelkezést, más szóval instrukciót. Célom a zenei szaknyelv utasításainak rendszerezése az utasítások funkciója, azok realizációi szerint. Az előadás folyamán kitérek az eddigi zenei szaknyelvi kutatásokra, majd bemutatom a zenei szaknyelv funkció alapú rendszerezését. Kitérek a magyar és az olasz szakszavakra, az utasítások térbeli elhelyezkedésére, a nyelvi elemek funkciójára, a verbális és vizuális jelek mibenlétére. A rendszerezés által a zenei utasítások áttekinthetőbbé válnak, tanítása tudatosabbá tehető megfelelő zenei szakemberek közreműködésével.

A tárgyi bővítmény reprezentációja a vonatkozó mellékmondatban Völgyes Gyöngyvér Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: határozott tárgy, vonatkozó mellékmondat, referencia Dolgozatomat vázlatos emlékeztetővel kezdem a határozott tárgyi (franciában határozott direkt tárgyi) bővítményről és a két nyelvben megragadható legfontosabb tulajdonságairól. A határozott direkt tárgy megjelenésének, névmási transzformációjának – a magyarban és a franciában eltérő – formai következményei ragadhatóak meg annak az igének a testén, amelynek a névmási tárgy a bővítménye, és mindkét nyelvben eltérnek a határozatlan (vagy általános), illetve nem direkt tárgyétól. A jelölés igénye a két nyelvben egyes esetekben párhuzamosan – bár eltérő eszközökkel – mutatkozik meg, máskor csak az egyik, illetve egyik

80

A MANYE XX. KONGRESSZUSA nyelvben sem merül fel igény a jelölésre. Ennek a jelenségnek a vonatkozó mellékmondatokban megfigyelhető megnyilvánulásairól teszek észrevételeket.

Vonzatszerkezeti jellemzők a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit Pázmány Péter Katolikus Egyetem Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: mozgást és helyváltoztatást jelentő igék, irányjelölő igekötők, vonzatstruktúra, összetett szerkezet, vonzat megjelenítése A magyar mozgást, helyváltoztatást jelentő igék irányjelölő igekötőkkel kapcsolódva általában helyhatározós bővítményekkel állnak, az igekötők különböző jelentésárnyalatai kijelölhetik (v. szűkíthetik) a vonzat irányát (pl. átmegy az erdőn; átmegy a szomszédba). Mind az egyszerűbb (megy), mind az összetettebb jelentéstartalmú igék (amelyek a mozgás módjára is utalnak, pl. kúszik, döcög) vonzatstruktúrája rendszerint a következő minta szerint épül fel: igekötő + ige + (határozóragos v. névutós) vonzat. Az olasz nyelv morfoszintaktikai jellemzői miatt a magyar jelentésszerkezetek olasz megfelelői többféle minta alapján alkothatók meg, pl.: a különböző irányok kifejezése az alapigétől eltérő lexémával történik (andare ’megy’ ~ uscire ’kimegy’; entrare ’bemegy’ stb.); az irány jelölésére az alapigét az irányra utaló határozó egészíti ki (andare ’megy’ ~ andare fuori ’kimegy’) stb. Egyes összetettebb jelentéstartalmú igék esetén a szerkezet tovább bővülhet a mozgás módjára utaló elemmel (correre ’fut’ ~ correre fuori / uscire correndo / uscire di corsa ’kifut’), és csak ezután következik az elöljárószóval kifejezett helyhatározós bővítmény. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a) hogyan épülnek fel és milyen jellemzőket mutatnak a magyar struktúrák olasz megfelelői; b) feltételezhető-e bármilyen összefüggés az olaszban a szerkezet összetett jellege és a vonzatok megjelenítése és/vagy elhagyása között.

Pesto = ? Wallendums Tünde BGF KKK Témák: fordítástudomány, interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: reália, fordítás minősége, fordító, fordítói dilemma, fordítói stratégia A konferencia alcímében jegyzett innováció, technológia és tradíció szövevényes kapcsolatrendszerén alapuló globalizált kereskedelem világában napi bevásárlásaink során gyakran találkozunk tőlünk távoli régiók és kultúrák sajátos termékeivel, fizikai valójukban is megfogható reáliáival. Az ilyen termékeken kötelező magyar nyelvű (lényegi információkat tartalmazó) címke olvasásakor gyakran felháborodunk a fordítás minőségén. A kritika sok esetben jogos, de érdemes a forrásnyelvi és célnyelvi szövegeket a fordító szemszögéből is megvizsgálni. Az előadás során a magyar kereskedelmi forgalomban szereplő olasz árukon és sajátos eredetvédett termékeken („DOP = denominazione di origine controllata” ill. „DOP = denominazione di origine protetta” felirattal ellátott áruk) található magyar nyelvű címkék és

ABSZTRAKTOK 81

feliratok segítségével szeretném felvázolni a fordítók dilemmáit és – követendő vagy elvetendő – alkalmazott megoldási stratégiáit.

Érvényesség, megbízhatóság és összehasonlíthatóság a PROFEX szaknyelvi vizsgarendszerben Warta Vilmos Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: PROFEX szaknyelvi vizsgarendszer, érvényesség, előtesztelés, társadalmi moderáció, utótesztelés A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar és Egészségtudományi Kar PROFEX nyelvvizsgarendszere 2000 szeptembere óta államilag elismert szaknyelvi vizsgarendszerként működik. A vizsgafeladatok érvényességét, megbízhatóságát és más, hasonló tesztekkel való összehasonlíthatóságát mindenkor biztosítani kell, amelyet a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Testület, a Közös Európai Referencia Keret és a PROFEX Belső Működési Rendje is megkövetel. Ez az elvárás szigorú szabályozást tesz szükségessé mind a vizsgafeladatok validálási protokolljával, mind utótesztelésével kapcsolatban. Az előadás célja bemutatni, hogy a PROFEX szaknyelvi vizsgarendszer miként valósítja meg a jelenleg elvárt és előírt irányelveket a nyelvvizsgák érvényességével, megbízhatóságával és összehasonlíthatóságával kapcsolatban. Ezek az eljárások összhangban vannak a hatályos, az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és nyelvvizsga bizonyítványokról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelettel is. Külön kiemelésre kerülnek a vizsgarendszerben alkalmazott elő- és utótesztelési, ill. társadalmi moderációs protokollok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szigorú szabályozás pozitívan hat a nyelvvizsga érvényességének, megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítására és kimutathatóságára is.

Az Erdélyi magyar szótörténeti tár kicsinyítő képzős származékai a régi grammatikák tükrében Zsemlyei Borbála Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: régi grammatika, kicsinyítő képző, Erdélyi magyar szótörténeti tár, produktivitás, gyakorító képzők A szóképzéssel mint a nyelv gazdagításának egyik legelterjedtebb módjával már a legkorábbi grammatikáink foglalkoztak. A képzőrendszeren belül a kicsinyítő képzők vizsgálata részletkérdésnek tűnik, ezért a korai nyelvtanok közül nem kerül be mindegyikbe. Így pl. Dévai Bíró Mátyás, Kövesdi Pál és Misztótfalusi Kis Miklós nyelvtanában nincs képzőkről szóló rész. Tsétsi János Observationes Ortographico-Grammaticae című művében derivatum gyűjtőszó alatt mindenfajta toldalékról beszél, de mivel egy bibliafordítás margójára jött létre, ezért kicsinyítő képzőkről egyáltalán nincs szó benne. Részletesebben tehát csak azokkal a gram-

82

A MANYE XX. KONGRESSZUSA matikákkal foglalkozom, amelyek valamilyen módon tárgyalják a kicsinyítő képzők problematikáját, és ezeknek nézeteit kronológiai sorrendben mutatom be. Így szó esik Sylvester, Szenczi Molnár, Geleji, Komáromi, Pereszlényi és Gyarmathy nézeteiről, valamint a Kolozsvári grammatika néven ismert, a 18. század első felében keletkezett nyelvtanról. Ahol lehetséges, idézem a kicsinyítő képzőkről szóló részt, majd megjegyzéseket fűzök hozzá, továbbá az Erdélyi magyar szótörténeti tár anyagával összevetve következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogy az említett képzők közül melyek produktívak az erdélyi régiségben (16−19. század).

A coaching-ban használt készségek az üzleti kommunikáció órán Zsubrinszky Zsuzsanna Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Témák: Lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: coaching, konfliktuskerülés, üzleti kommunikáció, empátia, kvalitatív kutatás Az előadás célja a coaching-ban rejlő lehetőségek (Clutterbuck, 2001) alkalmazásának bemutatása az üzleti kommunikáció oktatása során. Az olyan készségek, mint a kérdésfeltevés, az odafigyelés és az empátia elsajátítása nagymértékben befolyásolhatják a hallgatók szakmai sikerét mind az üzleti, mind a magánéletben (Whitmore, 2008). A jelen kvalitatív kutatás a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának mesterképzésére járó hallgatók részvételével történt, akiknek már van néhány éves munkahelyi tapasztalatuk és konfliktuskezelési gyakorlatuk. Az előadás két részből áll: az első részben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mely tényezőktől (körülmények, embertípus) függ a beszélgetőpartnerünkre való odafigyelés mértéke; míg a második részben egy, az odafigyelés fejlesztésére szolgáló feladattípust és annak eredményét mutatom be. Látni fogjuk, hogy a gyakorlatban részt vevő hallgatók egymás meghallgatása helyett sokkal inkább arra figyelnek, hogy a saját véleményüknek adjanak hangot a beszélgetőpartnerük problémáinak megoldásakor. A kutatás megbízhatósága érdekében a szakirodalomban javasolt triangulation-t (Stake, 1994: 241), vagyis ugyanannak a jelenségnek több szemszögből történő összehasonlítását alkalmaztam. Ennek a technikának a segítségével értékes információhoz juthatunk arra vonatkozólag, hogy a probléma− és konfliktuskerülés stratégiája helyett hogyan lehet az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatásával a konfliktusokat minél hatékonyabban megoldani.

ABSZTRAKTOK 83

NÉVMUTATÓ A,Á Abuczki Ágnes, 2 Ajtay-Horváth Magda, 3 Angeli Zsuzsanna, 3 Antal Zsófia, 4 Apróné Gergály Ágnes, 5 Aradi András, 5

Fogarasi Katalin, 22 Földvári Sándor, 22 Furu Adél, 23

G Gaál Péter, 23 Gaál Zsuzsanna, 24 Gál Noémi, 25 Gerliczkiné Schéder Veronika, 25

B Bagaméri Zsuzsanna, 6 Bagó Péter, 48 Bakonyi István Gyula, 7 Balogh Erzsébet, 7 Bársony Olga, 8 Bertók Kornél, 8 Boda István Károly, 56 Bódi Zoltán, 9 Bódis Zoltán, 78 Bodnár Ildikó, 9 Bódog Alexa, 10 Bodor Endre, 10 Bozsik Gyöngyvér, 11 Budai László, 11

H Hambuch Anikó, 26 Hardiné Magyar Tamara, 26 Heltai Pál, 27 Hidasi Judit, 28 Hochbauer Mária, 28 Horváth Zsuzsanna, 29 Hunyadi László, 29

I,Í Illésné Kovács Mária, 30

J C

Jablonkai Réka, 30 Juhász Valéria, 31

Czibere Mária, 12

Cs Cs. Jónás Erzsébet, 13 Csapóné Horváth Andrea, 13 Csépes Ildikó, 14 Csernoch Mária, 14 Csipkés László, 15 Csűry István, 15

D Dávid Gyula, 16 Dávid Mária, 16 Dobos Csilla, 17 Dóla Mónika, 17 Doró Katalin, 18

E,É Eitler Tamás, 18 Éva Erzsébet, 19

F Farkas Mária, 19 Fata Ildikó, 20 Fazakas Emese, 20 Fazekas Attila, 21 Fehér Krisztina, 21

K Kalcsó Gyula, 31 Kalocsai Karolina, 32 Karácsonyi László, 33 Kecskés Judit, 30 Kegyes Erika, 33 Kerekesné Dócs Nikoletta, 34 Kis Ádám, 34 Kisida Tamás, 9 Kiss Kálmán, 35 Kiss-Gulyás Judit, 35 Klaudy Kinga, 36 Koltai Andrea, 37 Koutny Ilona, 37 Kovács Éva (EKF), 38 Kovács Éva (SE), 38 Kovács Marietta, 39 Kovács Tímea, 39 Kránicz Rita, 40 Krómer Anna, 40

L Lendvai Endre Kálmán, 41 Liebhardt Zsolt, 41 Lois Márta, 42 Lőrincz Julianna, 43

84

A MANYE XX. KONGRESSZUSA

M M. Katus Elvira, 43 Magocsa László András, 44 Magyarné Szabó Eszter, 44 Makkos Anikó, 45 Maróti Orsolya, 45 Marthy Annamária, 46 Misits Éva, 46, 47 Molnár Tamás, 47 Murányiné Zagyvai Márta, 48 Muráth Judit, 48 Müller Márta, 49

N Nagy Anita, 50 Nagy János, 50 Nagy László, 51 Németh Eszter, 51

Sz Szabó Gilinger Eszter, 65 Szabó Réka, 65 Szabó T. Annamária Ulla, 66 Szabó Veronika, 66 Szeghalmy Szilvia, 67 Székely Gábor, 67, 68 Szekrényes István, 68 Szelényi András, 69 Szép Beáta, 69 Szépe György, 70 Szijj Mária, 70 Szilágyi Anikó, 71 Szilágyi Attila, 71 Szladek Emese, 72 Szondy Katalin, 72

T P

P. Csige Katalin, 52 Pápay Kinga, 52, 53 Parapatics Andrea, 53 Pelcz Katalin, 54 Pethő Mária, 55 Petőfi Sándor János, 55 Polcz Károly, 56 Porkoláb Judit, 56 Pusztai-Varga Ildikó, 57

T. Balla Ágnes, 73 Tar Ildikó, 73 Tóth Ágoston, 74 Tóth Etelka, 74 Tóth Éva, 75 Tóth Gabriella, 75

U,Ú Uhrin Erzsébet, 76 Uzonyi Pál, 76

R Ránki Sára, 58 Rébék-Nagy Gábor, 58 Répási Györgyné, 59

S Salánki Ágnes, 59 Sankó Gyula, 60 Sárkányné Lőrinc Anita, 60 Sárosdy Judit, 61 Sárosi-Márdirosz Krisztina-Mária, 61 Schirm Anita, 62 Schmelczer Erika, 62 Schmidt Ildikó, 63 Schneller Dóra, 63 Sturcz Zoltán, 64

V Varga Éva, 77 Varga Éva Katalin, 77 Varga Orsolya, 78 Viszket Anita, 78 Volek-Nagy Krisztina, 79 Völgyes Gyöngyvér, 79

W W. Somogyi Judit, 80 Wallendums Tünde, 80 Warta Vilmos, 81

Zs Zsemlyei Borbála, 81 Zsubrinszky Zsuzsanna, 82