MANYE választmányi tagjelöltek ajánlása (2013) 1. Bakonyi István „Három évtizeden keresztül oktattam az orosz nyelvet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a jelenleg Budapesti Corvinus Egyetemen. Voltam tanszékvezető, intézetvezető, dékánhelyettes. Akadémiai doktori disszertációmat 2002-ben védtem meg, professzori kinevezést ez után kaptam. Közel két évtizeden keresztül pedig a győri Széchenyi István Egyetemen tanítottam az orosz nyelv és kultúra mellett fordítástudományt, retorikát, kommunikáció-elméletet. 1994 és 2004 között az Idegen Nyelvi Tanszék vezetője voltam. 2003-ban Győrben tartottuk a MANYE kongresszust. Az utóbbi három évben az Orosz mentalitás metamorfózisa című előadássorozatot tartom mesterszakos közgazdász hallgatóknak. Jelenleg professzor-emeritusként tanítok még e félévben. További sorsomat senki sem ismeri.” 2. Bárdos Jenő Bárdos Jenő, D.Sc., egyetemi tanár, Brassai díjas. Az ÁNYB egyik alelnöke, korai reformjainak kidolgozója (1979-90); magyar mellékszakot alapított a Rutgers Egyetemen (New Jersey) 1988-90; Angol Tanszéket és Tanárképző Kart a VE-n (1990-2010); nyelvpedagógiai doktori programot Veszprémben (1999); Neveléstudományi DI-t Egerben (2011). Számos szakfolyóirat szerkesztőségi tagja; MAB szakértő; NYAT tag és elnök (20032008). Apáczai Csere János (1993) és Kiss Árpád díjas (2011) neveléstudományi kutató; MK Érdemrend Lovagkeresztje (2010). 3. Benő Attila
4. Boda István Károly „1958-ban születtem, diplomáimat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem (fizikus, fizika szakos középiskolai tanár, programozó matematikus). Hét évig a KLTE Egyetemi Könyvtárában, majd négy évig a Rektori Hivatalban dolgoztam, ezzel párhuzamosan tanítottam a debreceni Csokonai Gimnáziumban számítástechnikát, részt vettem a TEMPUS által támogatott nemzetközi poszt-graduális felsőoktatási menedzserképző tanfolyamon, és a PANNÓNIA TEMPUS távoktatási szakemberképző tanfolyamon. 1994-től oktatok a Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetében (majd a DE Informatikai Karán), 2008-2011 között a Könyvtárinformatika Tanszék vezetője voltam. 2000 óta részfoglalkozásban oktatok a Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézetében. Már 1992-ben készített programozó matematikusi szakdolgozatom témája is a számítógépes nyelvészet volt, és ez a téma — a későbbiekben a hipertext nyelvészeti alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatával kiegészülve — azóta is tudományos munkám középpontjában áll. PhD fokozatomat 2002-ben szereztem, dolgozatom később a Kossuth Egyetemi Kiadónál nyomtatásban is megjelent (Use of Hypertext in Information Science.
-2Concepts, Systems, Models, and Applications). 2006-ban habilitáltam a matematika- és számítástudományok területén, dolgozatom címe A hipertext számítógépes nyelvészeti alkalmazási lehetőségei volt. A témában száznál több publikációm jelent meg, 2010-2012 között „A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen” c. TÁMOP projektben „A hipertext számítógépes nyelvészeti alkalmazási lehetőségei” kutatócsoport vezetője voltam. 2012-ben édesanyámmal, Dr. Porkoláb Judittal közösen egy monográfiában foglaltuk össze legfontosabb kutatási eredményeinket (A hipertext paradigma a szövegtanban és a stilisztikában. Debreceni Egyetemi Kiadó). 1995 óta édesanyámmal rendszeresen részt veszünk a MANYE konferenciáin, mindketten tagjai vagyunk a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének. 2010-ben tagja voltam a XX. MANYE Kongresszus szervező bizottságának, a debreceni kongresszus kötetét közösen szerkesztettük Dr. Mónos Katalinnal.” 5. Bódi Zoltán Főiskolai tanár a Kodolányi János Főiskolán, és a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanszékvezető-helyettese. Nyelvész, kutatási területe az internet, az online média nyelvhasználata és az informatikai terminológia. PhD fokozattal rendelkezik 2003 óta. A MANYE titkára 2009 óta. 6. Borgulya Istvánné Vető Ágnes Név: Borgulya Istvánné Vető Ágnes; tudományos fokozat: CSc; besorolás: egyetemi magántanár; munkahely (1972 óta): Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar (és jogelődei). Szakterület: gazdasági szaknyelv; (gazdasági) szakmai kommunikáció; vállalati kommunikáció; kultúraközi és nemzetközi (gazdasági) kommunikáció; Oktatási területek: közgazdászhallgatóknak: Wirtschaftsdeutsch; Geschäftsverhandlungen; Wirtschaftskunde Deutschland, Österreich, Die Schweiz, Üzleti kommunikáció; PhDkurzusok: Kultúraközi (szakmai) kommunikáció; Az idegennyelv-oktatásban alkalmazott nyelvészet; Interkulturális nyelvészet. Tankönyv- és szakkönyvírói tevékenység: Borgulya: A mindennapi élet német nyelvéből. Tankönyvkiadó. (első kiadás:) 1975; Borgulya et al.: Bankkenntnisse I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 1999.; Borgulya: Bankkenntnisse II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 1999; Andor – Berényi –Borgulya et. al: Államilag elismert nyelvvizsgák akkreditációjának kézikönyve. Professzorok Háza, Budapest 1999; Sümeginé – Borgulya – Jacob – Mátyás: Wirtschaftskenntnisse auf Deutsch. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti kiadó, Budapest, (első kiadás:) 2004; Sümeginé – Borgulya – Somogyvári: Ziel: Wirtschaftsdeutschprüfung. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti kiadó, Budapest, (első kiadás:) 2002; Borgulya – Somogyvári: Kommunikáció az üzleti világban. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007; Borgulya: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben. Akadémiai kiadó, Budapest, 2010; Borgulya – Deák (2011, Szerk.): Vállalati kommunikáció a 21. század elején. Z-Press, Miskolc. MANYE tagság az Egyesület megalakulása óta, Választmányi tagság 2002 óta.
-37. Cs. Jónás Erzsébet Cs. Jónás Erzsébet 1973-ban szerzett egyetemi diplomát Debrecenben, a KLTE magyarorosz szakán. Ugyanez év szeptemberétől a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola (ma Nyíregyházi Főiskola) Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója lett. Jelenleg a Szlavisztika Intézet igazgatója. A nyelvtudomány kandidátusa címet 1988-ban szerezte meg. Habilitációs védése 1998ban történt a Pécsi Egyetemen. Egyetemi tanári kinevezését 1999-ben vette át. Az MTA doktora címet 2003-ban nyerte el. Cs. Jónás Erzsébet szakmai pályájája az alkalmazott nyelvészethez kapcsolódik. Fő kutatási iránya a műfordítás-elemzés, a nyelvészet és az irodalom érintkezési határán a szépirodalmi szövegek kontrasztív fordításstilisztikai vizsgálata. A MANYE egyik alapító tagja. Számos alkalmazott nyelvészeti, fordításstilisztikai monográfiája, tanulmánya jelent meg. Cs. Jónás Erzsébet szakmai tevékenységének másik területe a nyelvoktatás, melyet tanszékvezetőként és nyelvészként is fontosnak tart. Több kutatócsoportban dolgozik: tagja az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszéke mellett működő Kognitív stíluskutató munkacsoportnak, a Miskolci Egyetem az alkalmazott nyelvészeti Metainformációs kutatócsoportjának. 8. Csűry István Csűry István (1966) habilitált doktor, egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Francia Tanszékének vezetője, a DE BTK tudományos és külső kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. Korábban 7 évig vezette a szombathelyi tanárképző főiskola Francia Tanszékét, tanított az ELTE-n és a PPKE-n, illetve több francia egyetemen. Kutatási területe a szövegtan, a diskurzuselemzés, a szemantika, a pragmatika és a lexikológia interdiszciplináris kontextusában határozható meg. Fő témái: az ellentét (a megengedés) jelentésszerkezetei a diskurzusban, a nem explicit jelentéstartalmak azonosítása, a forgatókönyvek vizsgálata a multimodális kommunikációban. Érdeklődési körébe tartozik a számítógépes nyelvfeldolgozás; munkájában a korpusznyelvészetnek meghatározó szerepe van. Tagja volt az új Francia-Magyar Nagyszótár szerkesztőbizottságának. Elnöke volt a Debrecenben rendezett XX. MANYE-kongresszus szervezőbizottságának. Békésy György- és Bolyai János-ösztöndíjas volt, több ízben a francia kormány ösztöndíjasa, meghívott kutató a párizsi Maison des Sciences de l’Homme-ban. A francia Akadémiai Pálmarend lovagja. 9. Dróth Júlia (1956, Prága) 1983: magyar–angol szakos középiskolai tanári oklevél, ELTE BTK 2002: alkalmazott nyelvészeti PhD-fokozat, Pécsi Tudományegyetem BTK Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program 1993-tól a Szent István Egyetem Nyelvi Lektorátusának nyelvtanár, 2003-tól a SZIE Nyelvi Intézetének docense 1995-től az ágazati szakfordítóképzés tanára a SZIE-n 1999-től: a SZIE Szaknyelv és Szakfordítás című folyóiratának szerkesztője 2000-től: a SZIE szakfordító szakmai napjának szervezője
-42003-tól: az ELTE BTK Fordítástudományi doktori Programjának megbízott előadója (a fordítás oktatásának módszertana c. tantárgy) oktatója), doktori bizottságok tagja, témavezető 2000–2005: fordítástechnika oktatása a Corvinus Egyetem és az ELTE BTK Gazdasági és Társadalomtudományi, valamint Európai Uniós Szakfordító Szakirányú Továbbképzésein 2003–2004: egyetemközi környezetvédelmi terminológiai kutatások irányítása a SZIE-n 2004–2008: korpusznyelvészeti kutatás, OTKA 2007-től: a SZIE Gazdasági és Társadalomtudományi Szakfordító Szakirányú Továbbképzésének szakirányvezetője, majd az Agár és a Turizmus és Vendéglátás szakfordító szakirányú továbbképzések vezetője is 2012-től a Modern Nyelvoktatás szerkesztője és a szemlerovat felelőse Oktatott tantárgyak: fordítástechnika, szakfordítás, a fordítás oktatásának módszertana, fordításelmélet, terminológia, magyar nyelvhelyesség és helyesírás, szerkesztés-lektorálás, kontrasztív nyelvtan, irodalmi fordítás, szaknyelvoktatás 10. Fata Ildikó Dr. Fata Ildikó egyetemi tanulmányait az ELTE BTK német-orosz szakán végezte. 1998-2009 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Germanisztikai Intézetében dolgozott nyelvtanárként, majd egyetemi tanársegédként. PhD-fokozatát 2008ban az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában szerezte "summa cum laude" minősítéssel. 2009 óta a gödöllői Szent István Egyetem Nyelvi Központjának adjunktusa. Dr. Fata Ildikó .... óta állandó meghívottként aktívan vesz részt a MANYE választmányának munkájában, állandó helyettesként a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is ellátja. A jelölt hazai és külföldi konferenciák, valamint tanulmánykötetek aktív résztvevője és szervezője, legutóbb a Szaknyelv és szakfordítás 2012 című kötet lektoraként működött közre. 11. Fóris Ágota (született: 1970, Magyarország), habil. (2006), PhD (2002), nyelvész. Kutatási területe a lexikográfia, a terminológia, a műszaki és tudományos szókincs vizsgálata. A magyar–olasz és az olasz–magyar műszaki-tudományos szótár szerkesztője és szerzője, a Szótár és oktatás, a Hat terminológia lecke, és a Kutatásról nyelvészeknek című könyvek és számos más publikáció szerzője. Az Európai Terminológiai Társaság (EAFT) alelnöke, Az MTA Szótári Munkabizottság és az Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság tagja, a Magyar Nyelv Terminológiai Tanácsa (MaTT) alapító tagja, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete vezetőségi tagja (2002-től pénztáros, 2008-tól elnöki tanácsadó). Számos konferencia rendezője, illetve szervező- és programbizottságának tagja. A Magyar Terminológia című folyóirat főszerkesztője. Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíjas. A Terminológia mesterszak létesítésének kezdeményezője és kidolgozója. A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetője, egyetemi docens, a Terminológiai Kutatócsoport vezetője. 12. Gaál Zsuzsa
-5-
Gaál Zsuzsannát Tóth Szergej és a választmányból visszavonuló Nagyné Sulyok Hedvig ajánlja: „Gaál Zsuzsanna jó nyelvész, aktív ember (pl. kari tanácstag is, és a MANYE kongresszusunk, ill. alkalmazott nyelvészeti rendezvényeink aktív szervezője, Szegeden).” 13. Gúti Erika (Pécsi Tudományegyetem) 1996-ban végzett a Pécsi Tudományegyetem BTK magyar nyelv és irodalom szakán. 2005-ben szerzett ugyanott PhD-fokozatot. Kutatási területe: alkalmazott szociolingvisztika, nyelvpolitika, nyelvi emberi jogok. 2002-től dolgozik a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, jelenleg egyetemi adjunktus. 14. Heltai Pál Heltai Pál (C.Sc.) a Kodolányi János Főiskola Angol Tanszékén egyetemi docens beosztásban dolgozik. Nyelvészeti tárgyakat (angol fonetika, szintaxis, szaknyelv) és fordítást (elmélet és gyakorlat) tanít. Az angol-magyar kontrasztív nyelvészet, a szókincs-elsajátítás és a fordítástudomány területén végzett tudományos kutatásokat. Oktatott több doktori programban, jelenleg is aktívan részt vesz az ELTE fordítástudományi doktori programjában. Az ELTE címzetes egyetemi tanára. A MANYE 2007-ben Brassai Sámuel díjat adományozott számára. 15. Hidasi Judit Hidasi Judit, dr. habil. – egyetemi tanár, a BGF Külkereskedelmi Kar nyelvészet és kommunikáció professzora, nemzetközi igazgató. 1998 -2001 az Oktatási Minisztérium Bilaterális Főosztályán főtanácsos, a MÖB titkára. 2001-2006 között a Kanda, Waseda és Shirayuri egyetemeken oktatott (Japán). Nagyszámú könyv, tananyag és tanulmány szerzője magyar és idegen nyelveken az alkalmazott nyelvészet, interkulturális menedzsment és nemzetközi kommunikáció témakörében. A Modern Nyelvoktatás szerkesztőségi tagja 20012011 között; a Brassai Díj 2006-os évi díjazottja. 2006-tól a MANYE választmányának tagja, a MANYE vezetőségében a külügyi titkári teendőket látja el. 16. Huszár Ágnes Huszár Ágnes 38 éve dolgozik a felsőoktatásban, elsősorban magyar szakosok képzésében. Leíró nyelvtani, szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai kurzusokat vezetett. 1989-ben szerezte meg a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot, 1999-ben habilitált. Monográfiái jelentek meg a pszicholingvisztika köréből (A gondolattól a szóig, Tinta, 2005.) és a gendernyelvészet tárgyköréből (Bevezetés a gendernyelvészetbe, Tinta, 2009, A nő terei, L'Harmattan 2011). 1999 óta tanít a PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskoláján. Témavezetésével eddig hat ember szerzett PhD fokozatot. Kurzusokat tart az ELTE Interkulturális Doktori Iskoláján. Opponensi munkát végzett saját doktori iskoláján kívül az ELTE BTK és a PTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskoláján is. 17.
-6Károly Krisztina
18. Kiss Gábor (1955) Programozó matematikus, nyelvész, lexikográfus. Az 1980-as években az MTA Nyelvtudományi Intézetben az oroszul és magyarul beszélő számítógépek programjainak kifejlesztője. E szakterületen 3 szabadalom jogtulajdonosa társakkal. Az 1990-es években az MTA Nyelvtudományi Intézetének Nagyszótári Osztályán folyó munkálatokban a Nagyszótár címszójegyzékének előkészítésében vesz részt. Az elmúlt évtizedben a TINTA Könyvkiadó vezetője, a kiadó nyelvészeti könyvsorozatainak sorozatszerkesztője (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozáshoz [1-147]; A magyar nyelv kézikönyvei [1-26.]) Az Ékesszólás kiskönyvtára köteteinek [1-23] társszerkesztője. A Magyar szókincstár (1998) és a Régi szavak szótárának (2012) a főszerkesztője. A TINTA Könyvkiadó adja ki 2006 óta a MANYE Modern Nyelvoktatás c. folyóiratát. 19. Klaudy Kinga 20. Kurtán Zsuzsa Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett angol–orosz szakon 1971-ben. Egyetemi doktori címet 1977-ben, kandidátusi fokozatot 1994-szerzett, 2001-ben habilitált. Kutatási területei a nyelvpedagógia (az idegennyelv–oktatás tervezése és folyamatai, tanárképzés, idegen nyelvű oktatás) és az alkalmazott nyelvészet (szaknyelvkutatás, regiszterelemzés). Széchenyi István ösztöndíjas (2001-2004). A széles körben hivatkozott Idegen nyelvi tantervek (2001), valamint a Szakmai nyelvhasználat (2003) monográfiák, továbbá számos tanulmány, cikk szerzője. Felsőoktatási munkahelyein vezető nyelvtanár a Könnyűipari Műszaki Főiskolán, majd egyetemi docens a Veszprémi (Pannon) Egyetem Angol–Amerikai Intézetében. Oktatási és témavezetési tevékenységével támogatója az angol szak működésének (Selye János Egyetem, Szlovákia), valamint doktoranduszok fokozatszerzésének (1999-től Szépe György professzor felkérésére szaknyelvkutatás témakörben a Pécsi Tudományegyetemen, továbbá a Pannon Egyetem és az ELTE doktori programjaiban). Több akadémiai, nemzetközi és hazai szakmai szervezet tagja; az MTA VEAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság alelnöke, a Szaknyelvoktatók- és Kutatók Országos Egyesületének elnökségi tagja, a MANYE alapító és választmányi tagja. Folyamatosan közreműködik konferenciák szervezésében, kerekasztal-beszélgetések vezetésében, szakmai folyóiratok, kiadványok lektorálásában. 21. Lengyel Zsolt
22. Medgyes Péter
-723. Medve Anna
24. Molnár Katalin HORVÁTHNÉ DR.MOLNÁR KATALIN (1959), nyelvész, főiskolai tanár, pszicho- és szociolingvisztika-kutató, a Szegedi Tudományegyetemen szerezte angol és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadói diplomáját, majd doktori fokozatát (Ph.D.) a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti doktori programjában. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja elnöke, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, 1986 óta oktat a magyarországi felsőoktatásban. Oktatott tantárgyai, több magyarországi felsőoktatási intézményben, a magyar, angol, kommunikáció, külgazdasági, idegenforgalmi és szálloda, kereskedelmi, külgazdasági és vendéglátó és szálloda szakos főiskolai és egyetemi hallgatóknak: mondattan, szövegtan, általános nyelvészet, elméleti nyelvészet, alkalmazott nyelvészet, pszicho- és szociolingvisztika, nem verbális és kultúrközi kommunikáció, angol leíró nyelvtan, brit országismeret. 25. Nagy János (szerzői néven Nagy L. János) Tudományos fokozatai 1970: magyar-orosz szakos középiskolai tanár, 1982: bölcsészdoktor (JATE: Tagadó nyelvi formák a Kresz szövegében), 1993: a nyelvtudomány kandidátusa (TMB: Ismétlésszerkezetek nyelvi-stilisztikai értelmezése), 1999: dr. habil. (JPTE, Verbális és nonverbális tényezők szerepe az értelmezésben), 2005: az MTA doktora (A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében). Munkahelyek: 1970–1976: Szilády Áron Gimnázium, Kiskunhalas; középiskolai tanár. 1976– Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (ma: SzTE JGyPK); magyar nyelvészeti tanszék (1976–2007), alkalmazott nyelvészeti tanszék (2007–); tanársegéd (1976), adjunktus (1982), docens (1988), főiskolai tanár (1994) egyetemi tanár (2000–) Kapcsolata a MANyE-vel: Kutatási területe: alkalmazott nyelvészet: stilisztika, szövegtan. Folyamatos résztvevője a konferenciáknak, majd kongresszusoknak (az első 11-ből hét részvétel), legutóbb a XXII. Kongresszus előadója, szervezője, lektora. Kutatásait szintaktikai és szövegszintaktikai, stilisztikai területen folytatja. Számos önálló könyve, könyvfejezete, tanulmánya jelent meg. Legfontosabb eredményeit Weöres Sándor költői nyelvének vizsgálatában érte el Petőfi S. János és Fónagy Iván munkatársaként (pl. W. S. költői nyelvének számítógépes feldolgozása, OTKA 1998–2002).
26.
-8Nádor Orsolya Nádor Orsolya nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa (1998), a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója (1998-tól). A 2010-11. tanévtől a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszékének nyelvész vendégtanára. Kutatási területe a kevéssé ismert nyelvek – különösen a magyar, a szlovák és a horvát – nyelvpolitikai, nyelvoktatás-politikai és oktatástörténeti vonatkozásai, valamint újabban a magyar mint idegen nyelv pszicholingvisztikája. A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének 1995 óta tagja, 2008 óta választmányi tagja. A 2008-as budapesti MANYE-kongresszus egyik szervezője, a kongresszusi kötet szerkesztője. Szerkesztőként Szűcs Tiborra közösen jegyzi a pécsi Hungarológiai Évkönyvet (2000-), főszerkesztőként pedig a Balassi Intézet THL2 című magyar mint idegen nyelvi módszertani folyóiratát (2005-). Egyik szervezője volt a 2012-ben, hagyományteremtő szándékkal életre hívott „A magyar mint idegen nyelv napjá”-nak.
27. Prószéky Gábor Prószéky Gábor programtervező matematikus (ELTE TTK, 1981), valamint általános és alkalmazott nyelvész (ELTE BTK, 1982), számítógépes nyelvészként a nyelvtudomány kandidátusa (PhD, 1994), majd az MTA doktora (2005). Az első hazai nyelvtechnológiai kutatás-fejlesztésre specializálódott vállalkozás, az immár több mint két évtizede létrehozott, és nyelvhelyességi, szótár- és fordítóprogramjaival ismertté vált MorphoLogic cég egyik alapítója és az 1991-es indulástól kezdve igazgatója. 2001 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán tanít, 2006 óta habilitált egyetemi tanárként és innovációs, majd kutatási és innovációs dékánhelyettesként. 2012-től a karon működő MTAPPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoport vezetője. Az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának doktori közgyűlési képviselője, az MTA Szótári Munkabizottságának két cikluson át elnöke, tagja az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának, az MTA Nyelvtudományi Bizottságának és az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának. Az MTA Nyelvtudományi Intézete Külső Tanácsadó Testületének az elnöke, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnöke. A pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti kutatók nemzetközi együttműködésén fáradozó NetWordS, az európai nyelvtechnológia jövőjét alakító META Technology Council, az EAMT, az ELRA és számos más nemzetközi és hazai tudományos testület tagja. Több mint 130 tudományos publikációja mellett három könyvet is írt az emberi nyelvek számítógépes feldolgozásáról. A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének 1998 óta tagja, illetve választmányi tagja. Munkásságáért 2000-ben Széchenyi-díjat kapott. További díjai: Kalmár László-díj (1995), Gyúrós Tibor-díj (2002), Brassai Sámuel-díj (2005), Magyar Informatikáért szakmai érem (2005), Az Év Informatikai Oktatója – különdíj (2009), Gábor Dénes-díj (2010). 28. Sárdi Csilla
-9Főiskolai tanár, a KJF Angol Nyelv- és Irodalom Tanszékének vezetője. 1997-ben szerezte meg PhD fokozatát. 2000 és 2011 között a KJF oktatási rektorhelyettese. Számos sikeres szakindítási dokumentum (pl. angol nyelv és irodalom tanár szak, anglisztika, társadalomtudományi és gazdasági szakfordító) kidolgozásának intézményi felelőse. Oktatott tantárgyai és kutatási területe a nyelvpedagógia, a szaknyelvek elemzése és oktatása, valamint az interkulturális kommunikáció. A XVII. MANYE Kongresszus (2007) főszervezője. 2008 óta a MANYE választmányának és elnökségének tagja, az egyesület pénztárosa. 29. Simigné Fenyő Sarolta Simigné Fenyő Sarolta 1992-től oktat a Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti, később Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszékén. 1998-tól egyetemi docens, habilitációs értekezését 2007-ben védte meg. 2007 és 2012 között a Modern Filológia Intézet igazgatója, 2012-től intézeti tanszékvezető. Legfontosabb oktatásszervezői feladatai közé tartozik az Alkalmazott nyelvészet társított szak és az Alkalmazott Nyelvészeti MA képzés szakindítási tervezetének, valamint a Nyelvmentor, a Jelnyelvi szakértő és az Oktatásszervező és kommunikátor specializációk tervezetének kidolgozása, továbbá részvétel a tanszék fordítással kapcsolatos képzései tervezeteinek kidolgozásában (Fordítói program, szakirányú továbbképzés, Fordító és tolmács MA képzés). Éves rendszerességgel vett részt és tartott előadásokat országos MANYE kongresszusokon, részt vett a MANYE III. és a XV., Miskolcon rendezett kongresszusainak szervezésében, később a MANYE kihelyezett üléseinek megszervezésében (2008, 2009, 2010, 2011) is a Miskolci Egyetemen. 2006-tól 2012-ig a Modern Filológiai Intézeten belül tíz tudományos konferencia megrendezésében és a konferencián elhangzott előadások megjelentetésében vállalt vezető szerepet. 2004 és 2008 között 6 hallgatói konferenciát is szervezett, elsősorban alkalmazott nyelvészet szakos hallgatók számára. 2006-tól a Miskolci Egyetemen megjelenő Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények című tudományos folyóirat főszerkesztője. Publikációinak száma 126. 30. Sturcz Zoltán Sturcz Zoltán: BME, egyetemi docens. Alapítástól a MANYE, illetve a választmány tagja. Nyelvpedagógiával, nyelvpolitikával, nyelvoktatás-történettel, szakmai nyelvműveléssel foglalkozik. Mintegy 20 tananyag, szakanyag szerzője, társszerzője; tanulmányai, cikkei száma 80. A MANYE-n belül rendszeres társszerzője a nyelvpolitikával, a nyelvoktatással kapcsolatos dokumentumoknak, véleményeknek, előterjesztéseknek. 2011-ben Brassai-díjas. 31. Szabómihály Gizella
32. Székely Gábor A MANYE alapító tagja, főtitkár-helyettese, majd alelnöke, a Modern Nyelvoktatás Szerkesztőbizottságának majd Tanácsadó Testületének tagja. A MANYE számos kongresszusának, konferenciájának, szakmai tanácskozásának szervezője, társszervezője, a választmány, illetve a vezetőség tajgaként egyesületünk meghatározó személyisége. A Brassai
- 10 Emlékplakett „gondozója”, felelőse több mint egy évtizeden keresztül. Folyamatosan lektorál, publikál, előad konferenciákon, kongresszusainkon. 33. Szőllősy-Sebestyén András
34. Tóth Szergej 1980-ban végez Szegeden, a JATE TTK-n. Doktori disszertációit (1990, 1999) a szociolingvisztika témaköréből írja. Azokat a nyelvi változásokat kutatja, amelyek a különböző szociokulturális meghatározottságú csoportok és a társadalmi változások interakciója eredményeként következnek be. Szerzője, társszerzője és szerzője 29 könyvnek. Szerkesztője a Nyelvészeti füzetek, a Fasciculi Linguistici Series Lexicographica periodikáknak, az Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek sorozatnak. Az Akadémiai Kiadó orosz–magyar, magyar–orosz szótárak egyik szerkesztője. Az első magyarországi nyelvészeti vonatkozású távoktatási program (Nyelv és társadalom, 1997) és CD-ROM szerzője (Nyelvészet és társadalom, 1999). Széchenyi István ösztöndíjas (2003/2005). 1985 óta tanít a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg (2013) az SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatója, tanszékvezető főiskolai tanár, az Alkalmazott Humántudományi Intézet vezetője. Előadott többek között Belgiumban (Monsi Egyetem), Bulgáriában (Cirill és Metód Egyetem és Plovdivi Egyetem), Észtországban (Tartui Egyetem), Franciaországban (INALCO és Sorbonne), Oroszországban (Lomonoszov Egyetem és Nyelvészeti Egyetem; Szentpétervári Állami Egyetem és Európa Egyetem) stb. Az Alkalmazott nyelvészeti előadások (Szeged) és a Szemeszternyitó előadások (Szeged) című rendezvények főszervezője, a XII. és XX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus Szervezőbizottságának elnöke. Utóbbi alkalommal számos újítást vezetett be a korábbi kongresszusokhoz képest. A MANYE titkára (2003-2008 között) és alelnöke (2008-2013 között).
35. Vermes Albert Dr. Vermes Albert, EKF Anglisztika Tanszék, tanszékveztő egyetemi docens. Anglisztika alapszak szakfelelőse, angoltanár szak szakmai modulfelelőse. Szakterület: fordítástudomány. Oktatott tárgyak: a fordítás elmélete és gyakorlata, szemantika és pragmatika, alkalmazott nyelvészet, angol hangtan. Az egri alkalmazott nyelvészeti kongresszus szervező bizottságának titkára volt. 36. Vladár Zsuzsa 1961. július 18-án született Budapesten. 1979-ben érettségizett az ELTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban. 1984-ben az ELTE-n kitüntetéses magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet, 1985-ben általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadói oklevelet szerzett. 1985-től az
- 11 ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti (2005-től: Alkalmazott Nyelvészeti) Tanszékén) dolgozik, előbb tanársegédként, majd adjunktusként. Egyetemi doktori címét 1989-ben, PhD-fokozatát 2004-ben szerezte, mindkettőt summa cum laude minősítéssel. Fő kutatási területe a latin nyelvű grammatikai szakszövegek fordítása és terminológiája. Ennek kapcsán lefordította a magyar nyelvhasonlítás két alapmunkáját (Sajnovics és Gyarmathi művét) illetve lefordította és kiadta a Corpus Grammaticorum összes latin nyelvű nyelvtanát. Emellett egy önálló könyve, és számos könyvrészlete, tanulmánya jelent meg. 2000-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság Fokos-díjával tüntették ki. A tanszék oktatási titkára, tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és az Ókortudományi Társaságnak. A MANYE XXIII. kongresszusának Szervezőbizottságában a titkári feladatot tölti be.
MANYE Számvizsgáló bizottsági jelölő lista 2013. Kis Ádám A SZAK Kiadó ügyvezető igazgatója és főszerkesztője, az ELTE óraadó oktatója, a MANYE Számvizsgáló bizottságának elnöke. Kutatási területe az alkalmazott nyelvészethez kapcsolódik, az informatikai terminológia, a honosítás, a szöveg és a digitális tér, az informatika kapcsolata, PhD disszertációját is ebből a témából készítette. Számost informatikával, informatikai terminológiával kapcsolatos szakkönyv, szótár szerzője, szerkesztője. Pusztai Varga Ildikó Pusztai-Varga Ildikó (1972, Debrecen) mű- és szakfordító, fordításkutató, nyelvtanár. Az ELTE Fordítástudományi Doktori Programjának doktorjelöltje. A műfordítás-kutatás, a fordítás és kultúra, valamint a fordításoktatás tárgykörében publikál. Szakfordítóként társadalomtudományi munkákat fordít. A Szegedi Tudományegyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézetének angol szakcsoportvezetője, szaknyelveket és szakfordítást tanít. Kortárs finn és finnországi svéd versfordításai rendszeresen jelennek meg magyar irodalmi lapokban. Fordításait installációs verskiállításokon is népszerűsíti. Salánki Ágnes
