MANYE XXII. TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK – NYELVI VÁLTOZÁSOK Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Kárpát-medencében TERVEZETT TÉMAKÖRÖK (Frissítve: 2012. február 07.)
Arccal az új tankönyvek felé!
Tankönyvszerzők és tankönyvszöveg-kutatók elemzései a tankönyvi szövegről és szövegvilágról. Érdeklődésre tarthat számot a tanulói fogalmazványok műfaji sajátosságainak vizsgálata (főként az elbeszélések, valamint az érvelő szövegek az általános iskola 3. osztályától kezdődően). A tankönyvekben megjelenő további témák: a rejtett diszkrimináció, a negatív sztereotípiák (mint a tudatformálás vagy toleranciatiprás), a lokális és a globális gondolkodás összehasonlítása, a régi keretekből való kilépés nehézségei, buktatói; a sémák csapdái. A kulturális stigmatizáció: A gender-érzékeny beszédmód esélyei Hogyan tükrözi, s egyszersmind mennyiben járul hozzá a nyelvhasználat maga a társadalmi változásokhoz? Milyen jellegzetes jelentésváltozásokon megy/ment át a „nő” illetve „nőiesség” jelentése az elmúlt húsz évben? Mit mondhatunk el ezekről a változásokról a hétköznapi tudásban magától értetődőnek tekintett asszociációk és értéktársítások rendszeres vizsgálata alapján? Mit mutat az egyes intézmények kommunikációjának vizsgálata? Sikerült-e a „nő”-t a „magabiztosság” és „határozottság” képzeteivel társítani anélkül, hogy ezért eleve „nőietlennek” kellene látnunk? Mennyiben köthetők ezek a jelentésváltozások a műfajok, a nyelvi stratégiák kötöttségeihez s mennyiben a tágabb politikai, gazdasági és kulturális változások erőterének sajátosságaihoz? A hagyományos jelentésfelfogások felforgatása, átírása mennyiben mutat konzervatívabb vagy nyitottabb, esetleg feminista jelentésváltozások, értékrendek irányába? Vegyülnek-e ezek a pozíciók egymással, s ha igen, miként? A változások sajátos vetülete a tudományos intézmények beszédmódja, ezen belül az alkalmazott nyelvészeti kutatások gender-felfogásának vizsgálata. Menyire és miért lehet/ett vagy sem a létező (nyelvészeti) kutatások gender érzéketlenségét áttörni?
A mentális lexikon A mentális lexikon transzdiszciplináris jelenség a nyelvészek, a pszicholingvisták és a neurolingvisták számára mint struktúrájának és funkciójának kísérletes vizsgálata. A struktúra szóasszociációs vizsgálatokban, a funkció agyi képalkotó eljárások segítségével tárható fel. A mentális lexikon kutatása sajátos nyelvi tulajdonságokat ír le, új eredményekkel kecsegtet egy- és kétnyelvűség esetén. A szociokulturális megközelítés (a nem, az életkor, az iskolázottság, a területi sajátságok) fontos az alkalmazott nyelvészet számára. A téma sajátos eredményeket ígér a pedagógiai lingvisztika, az elméleti, igazságügyi, klinikai nyelvészet és más praktikus területek elemzéseiben. Mitől újulhat meg az anyanyelvi nevelés? Az anyanyelvi nevelés feladatrendszerében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kommunikáció, a szövegnyelvészeti alapismeretek, a szövegértés és szövegalkotás, a helyes beszéd, megjelent a pragmatika. Megváltoztak a követelmények: új típusú érettségi, központi felvételi feladatlapok, országos kompetenciamérések; új tanítási módszerek: kooperatív tanítás, projektek, csoportmunka stb. A műhelybe várunk minden olyan óvónőt, tanítót, általános és középiskolai magyartanárt és a felsőoktatásban dolgozó szakmódszertanost, akik szaktudományi vagy szakmódszertani témák iránt érdeklődnek. Nyelvpolitika, nyelvi jogok: kívülről, belülről A nyelv a nemzetpolitikában és az állampolitikában: szimbolikus és pragmatikus elemek, elvek és gyakorlat. Implicit és explicit nyelvpolitika. A szakmai illetékesség (kompetencia): alkalmazott nyelvészet, jog- és politikatudomány és a politikai gyakorlat. A többség és a kisebbség a nyelvpolitika és a nyelvi jogok viszonylatában. Az oktatásra vonatkozó szabályozás mint implicit nyelvpolitika. А nyelvi jogok: jogérvényesítés: jogigény, jogképviselet, a jog kodifikációja, a jog alkalmazásа, a joggal való élés. Nyelvtanulás – nyelvhasználat – szociokulturális elvárások A beszélő a nyelv rendszerbe foglalható elemeit meghatározott célok elérése érdekében használja, szokások, értékek, viselkedési normák mentén. A nyelvtanulás során egy adott kultúrában megszokott kódrendszert igyekszünk egy másik kultúrában használni, jóllehet az anyanyelvi és célnyelvi kultúra fogalomrendszere, szimbolikus tárgyai, metaforái, sztereotípiái, a társas érintkezés szabályai, mindazok a fogalmi mechanizmusok, melyek révén világunk bizonyos aspektusait ilyen vagy olyan módon látjuk vagy láttatjuk, eltérnek egymástól. Más a valóság és más annak érzékelése, kultúrafüggő a – kimondott vagy ki nem mondott – szó jelentése, formája, kiejtése, előfordulása, kombinatorikája, a beszédszándék jelzése, sőt a beszédközösség egyes szövegtípusaira, szerkesztési logikájára, interakciós gyakorlatára jellemző töltelékhangok, töltelékszavak és kiüresedett töltelékkijelentések használata is. A nyelvi cselekedetek szoros összefüggésben vannak a beszédhelyzettel. A hatékony kommunikációhoz elengedhetetlen a megszólalás, a megszólítás és az elhallgatás szocializációs folyamatban szerzett szabályainak ismerete. Az anyanyelv és célnyelv közötti koncepcionális eltérések terén különleges helyet foglal el a nyelvi tréfa és az agresszió. A közlendő megfogalmazásában meghatározó szerepet játszik, hogy
mely konvencionális műfaj keretében kommunikálunk, az alakok és gesztusok kiválasztásában létrejövő szabadság-zóna nyelvenként, kultúránként igen eltérő lehet. A politika nyelve A politikai kommunikáció és a társadalom, illetve a kultúra. A gyűlöletbeszéd a múltban és napjainkban. Az ellenség neve és képe. A kisajátított, illetve ki-
rekesztő szavak témaköre; a szavak jelentésmezejének eltolódása, eltérő interpretációja a politikai diskurzusokban. A szövegen belül és kívül Clifford Geertz definíciója szerint a kultúra azon történetek összessége, melyeket magunkról mesélünk magunknak. Történeteket mesélni természetesen nemcsak verbálisan, nyelvi eszközökkel lehet, hanem képpel, mozdulattal, zenével is – mindez a kultúra multi- és intermedialitására figyelmeztet bennünket. A kultúra azonban bármelyik média segítségével jeleket generál és használ, a legátfogóbb vizsgálati módszere tehát a szemiotika, melynek érvényességi területe felöleli mind a szövegen belüli, mind az azon kívüli struktúrákat és praxisokat. A bevezető előadás a kulturális reprezentációk fenti megállapításokra épülő elméletét fejti ki, ehhez csatlakozva várunk előadásokat, részben általános intermediális jelenségek nyelvészeti megközelíthetőségéről, másrészt tankönyvek intermediális (szöveg/képhasználati) stratégiáinak vizsgálatáról. Szövegtechnológia: a fordítás és a dokumentációkészítés támogatása számítógéppel (CAT – Computer Aided Translation & Computer Aided Documentation) A növekvő fordítási igények teljesítése egyre feszesebb határidő-követelmények mellett végzendő, a minőség megtartásával. A fordítómemóriák elve és szerepe a szakfordításban. A csoportos fordítás szervezése és koordinálása számítógép-hálózatokon. A fordítás minőségének értékelése és biztosítása. A számítógépes fordítás fajai és használhatósága, javítása. Az automatikus fordítás összefüggése a fordítómemória-technológiával. Automatikus terminuskivonás és a terminusbázisok kialakítása. Multimodális anyagok fordítása, lokalizációja. Automatikus dokumentációkészítés az informatikában és az egészségügyben. Változatok és változatosság – magyarul külföldieknek Miként tükröződ(je)nek a társadalmi és a nyelvi változások a magyar mint idegen nyelv hungarológiai igényű tananyagaiban? Mindez fölveti a nyelv és a kultúra közvetítéséhez általában szükséges viszonylagos állandóság biztosításának és a mindenkor hiteles (autentikus) életszerűséghez kívánatos változ(tat)ás megjelenítésének megfelelő (optimális) arányban történő érvényesítését. Milyen mértékben érdemes és célszerű törekedni a tananyagokban az interkulturalitás igényeihez is igazodó ország-, illetve magyarságismereti témák aktualizálására, a kisebb-nagyobb léptékű társadalmi változások követésére, valamint mindennek nyelvi leképezésére (egészében az alakulóban lévő élőnyelvi szókincs stílusrétegeit illetően, különös tekintettel a szlengre)? Az újdonság elevenségének varázsával ható és egyben a folyamatos elavulásnak, cserélődésnek kitett neologizmusok helye a szituatív-kommunikatív nyelvoktatásban. A külföldi nyelvtanulók különféle indíttatású szükségleteinek össze-
hangolása mint kihívás a nyelvtanár számára. Képesek-e az eleve hoszszabb távra íródó nyelvkönyvek önmagukban mindennek megfelelni? A lépéstartáshoz korábban – hagyományos módon – áthidaló megoldást jelenthettek a saját (tanári-helyi) összeállítású kiegészítő segédanyagok. Manapság egy újabb nyomtatott műfaj, a „tanfolyóirat” (pl. Magyarul tanulo/ók”) megjelenése mellett tálcán kínálkozik az új elektronikus kommunikációs felületek nyelvoktatói bevonása (a maga lehetőségeivel és korlátaival). Az internetes tananyagok multimédiás, interaktív formáinak jelene és távlatai – a tanári/tanulói idegenkedéstől az alkalmazásig. Virtuálisan egyénített (páros vagy kiscsoportos) nyelvoktatás a számítógépes tanár–diák kommunikációban (e-mailes levelezés stb. formájában) és annak nyelvezetet alakító vonzatai. A technikai kérdéseken túl a változásokban számolni kell a globális nyelvi tendenciák magyar leképeződésével is. Építhetünk-e olyan jótékony hatásokra pl. az angol nyelvi és kulturális imperializmus mai terjeszkedésekor, mint amiként általában a korábban nyelvünkbe került idegen szavak és jövevényszavak esetében támaszkodhatunk már kezdő szinten e könnyebben elsajátítható lexikai réteg áthidaló megoldásaira – még az ún. hamis barátok csapdáival együtt is? Változó szociokulturális környezet - változó kultúramodellek Hogyan változnak a kultúrák közötti interakciók kutatásának módszerei? Hogyan bővül a kultúra-összehasonlító modellek köre? Alkalmazott nyelvészet vagy multidiszciplinaritás? Dimenziók, indikátorok, standardok, értékprioritások – érvek és ellenérvek. Változó tudományterületi határok: a fordítás- és tolmácsoláskutatás interdiszciplináris megközelítésben A fordítási folyamat pszicholingvisztikai, kognitív szempontú, és szociolingvisztikai elemzése. A fordításkutatás módszertani kérdései. A fordítás, mint interkulturális kommunikáció. Fordítástudomány és szövegkutatás. Fordítási univerzálék, a fordított szövegek általános jellemzői. A fordítói kompetencia összetevői és fejlődése. Fordító- és tolmácsképzés, fordításértékelés. Fordítás és fordítók az EU-ban. Fordítás és terminológia. Szakfordítás és műfordítás. A műfordítások fordítástudományi szempontú vizsgálata. Változó világ – változó szókincs – és a fordító Az utóbbi száz, kétszáz évben hogyan változtak a fordítói elvek? A fordítói kompetencia, a fordítói pontosság igényeinek megváltozása. A nyelvi pontosság fogalma a fordításban, diakrón vetületben. A fordítás meddig tekinthető helyesnek? Mi a teendő: régi szavak új jelentésben, új szavak régi jelentésben? Napjaink szakszövegeinek fordítása és lektorálása. A géppel fordított szövegek pontossága, hitelessége. Van-e stílustalan szöveg? A szöveg fordítása mint komplex nyelvi tevékenység. A magyar lexikográfia eredményei és mulasztásai. A magyar szótárkiadás feladatai, teendői. A szótár mint a fordító félrevezetője: „ki szótárban bízik, nádra támaszkodik”. A pragmatikai kompetencia, a kulturális kompetencia hiányának megjelenése a fordításokban (filmek, szövegek).
Idegen nyelvek tanítása A konferencia címében megfogalmazott gondolat jegyében azt vizsgáljuk, miként alakult, alakul a nyelvpedagógia elmélete és gyakorlata Magyarországon a kényszerítő társadalmi változások hatására. Konkrétabban, a rendszerváltás óta (1) hogyan fejlődött az egyén idegen nyelvek iránti motivációja, (2) mennyiben tudott megfelelni a nyelvpolitika az egyén elvárásainak, (3) képesek voltak-e a nyelvtanárok kielégíteni a nyelvoktatással szemben támasztott egyre növekvő igényeket. A témához kapcsolódó előadások és beszélgetések célja a harmóniák és diszharmóniák okainak feltárása. Terminológiai szótárak és -adatbázisok A műhelyben a terminológiai szótárakkal és -adatbázisokkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk vitára bocsátani. Már a szakszótárak elemzése során is nehézséget jelenthet, hogy mely műveket sorolunk be a szótárak közé. Az elektronikus hordozók, majd az internet széles körű elterjedésével nagy számban hoztak létre különböző típusú és tartalmú adatbázisokat és online szótárakat. A különböző típusú és tartalmú segédeszközök készítése és használata számos osztályozási kérdést vet fel, pl.: szótár vagy adatbázis? Nyomtatott szótár vagy online szótár? Online szótár vagy terminológiai adatbázis? Szakszótár vagy terminológiai szótár? Az előadásokat e témakör köré tervezzük csoportosítani.
